Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének szeptember 22-i üléséről

3-1-12/2005.

Jegyzőkönyv

Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2005. szeptember 22-i üléséről

Jelen vannak: Bókay Endre, Cservék Ágnes, Erb József, dr. Fekete Éva, Fratanolo János, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Hering Gyula, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Kablár János, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Lengvárszky Attila, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnárné Garai Edit, Molnár Ferenc, Molnár Géza, Németh Balázs, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, Sík László Lajos, dr. Schmidt József, Soó László, Staub Ernő, Székely Géza, dr. Toller László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Weller János

Távollévő képviselők: dr. Bretter Zoltán, De Blasio Antonio, Horváth Zoltán, Juhász István, Meixner András, Nagy Csaba, Várnai Márton

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Körömi Attila országgyűlési képviselő, Sajkás Péterné az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Góra Zoltán városi tűzoltóparancsnok, Gelb Zoltán a Pécsi Vízmű képviseletében, Kerényi János vezérigazgató, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Milter Anna, Bagoly Attila osztályvezetők, Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviseletében, Schranz Richárd a Közterületfelügyelet vezetője, Murányi László Pécsi Hírek képviseletében

2 Dr. Toller László: köszönti a jelenlévő képviselőket, kisebbségi önkormányzati képviselőket, érdeklődő állampolgárokat, a városi televízió nézőit. Megállapítja, hogy a megjelent 29 fő képviselővel az ülés határozatképes és azt 9.30 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásban megküldött napirendhez van-e észrevétel? Hódosi Vera: napirendre kéri a „Pécsi Központi Szén- és Urán bányászati Emlékmű helyszínének kijelölése” című előterjesztést. Soó László: napirendre kéri a „Radnóti utcai Óvoda fűtéskorszerűsítése” és a „Gázkazánok cseréjéhez forrás biztosítása” című előterjesztéseket. Bókay Endre: személyi ügyek keretében napirendre kéri a „Bizottsági szakértő csere, illetve a „Pécsi Ipari Park felügyelő bizottságába tag delegálása” című előterjesztéseket. Nyőgéri Lajos: napirendre kéri az „Idősek nappali és átmeneti ellátásának 2006. évi fejlesztése” című előterjesztést. Dr. Kunszt Márta: napirendre kéri a „Kulturális ágazat 2005. évi többlet támogatása” és az „Európa Kulturális Fővárosa 2010. pályázat költségvetési előirányzatának módosítása” című előterjesztéseket. Várbíró Péter: indítványozza a 6. napirendi pontban szereplő „Autóbuszközlekedés viteldíjait megállapító 41/2004. (12.17.) sz. Ör módosítása” című előterjesztés napirendről való levételét, mivel az előterjesztő, Juhász István bizottsági elnök az érintett cég humánpolitikai, informatikai és kommunikációs divízió igazgatója. A cég vezetésének tagjaként összeférhetetlenség és érdekellentét áll fenn, nemcsak a mai ülés döntésekor, hanem a döntés előkészítésében is, mivel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnöke. Dr. Toller László: megjegyzi, az anyag bizottsági előterjesztésként szerepel a napirenden, de megkérdezi dr. Papp Judit címzetes főjegyző asszonyt az összeférhetetlenség tekintetében. Dr. Papp Judit: jogi összeférhetetlenség nem áll fenn. Az elképzelhető, hogy képviselő úr felvetése más megítélés alá esik. A Közgyűlés dönthet az összeférhetetlenségről, amely minősített többségű szavazást igényel. A képviselő úr felvetése a napirendi pont levételére irányult, amelyről szavazással dönt a testület. Juhász István távolléte miatt az előterjesztés előadóját is meg kellene jelölni, amennyiben napirenden marad. Dr. Toller László: indítványát?

megkérdezi

Várbíró

képviselőtársát,

fenntartja-e

Várbíró Péter: fenntartja, és amennyiben a Közgyűlés nem szavazza meg az előterjesztés levételét, és tárgyalják a témát, megtámadja a döntést a

3 Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalnál, mint a törvényességi felügyeletet gyakorló hatóságnál. Ha a Közigazgatási Hivatal nem hoz elmarasztaló döntést, akkor a város élő lelkiismeretére kíván támaszkodni, mert etikailag – és nemcsak a lejáratott politikai erkölcs, hanem a köznapi jó érzés szintjén – sem elfogadható, hogy egy gazdálkodó egység felső vezetője az önkormányzat döntés előkészítő bizottságának elnökeként az önkormányzatban érdekelt cég érdekében ilyen módon eljárjon. Dr. Toller László: úgy gondolja, valamilyen félreértés történt, mivel jegyző asszony mondta, hogy jogi összeférhetetlenség nem áll fenn az adott ügyben, de erről szavazhatnak. Véleménye szerint nem áll fenn összeférhetetlenség, ugyanis Juhász István bizottsági elnök nem a saját nevében és a cég nevében jár el, hanem a bizottság elnökeként és a bizottság döntése alapján terjesztette elő az anyagot. Feltételezi, hogy a Közigazgatási Hivataltól hasonló választ fog kapni Várbíró képviselőtársa. A szavazásokat lebonyolítják mindkét esetben, bár az indítvány eddig csak a napirendi pont levételére vonatkozóan hangzott el. Megkérdezi képviselőtársát, az összeférhetetlenség megállapítására vonatkozó szavazást is indítványozza-e? Várbíró Péter: kizárólag a napirendi pont levételét kéri. Kukai András: tájékoztatásul elmondja, Juhász István bizottsági elnök felkérte az általa jegyzett napirendi pontok előterjesztésére. Erb József: kérdést kíván feltenni a Mi-Zo-val kapcsolatosan, valamint a pécsi munkanélküliség alakulásáról. Dr. Toller László: jelzi, hogy a Közgyűlésnek semmilyen hatásköre nincs a Mi-Zo-val kapcsolatosan. Erb József: konkrétan egy levélről kérdezne, amire Csányi úr hivatkozott. Dr. Toller László: az iparűzési adóval kapcsolatos levélről van szó, ez rendben van. Várbíró Péter: kéri levenni a napirendről a 3. napirendi pontban szereplő „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének módosítása egységes szerkezetben” előterjesztést, mivel a tegnapi napon a Pénzügyi Bizottság 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett nem javasolta a Közgyűlés elé terjesztését, tekintettel arra, hogy az I. félévre tervezett ingatlanértékesítés 13 %-a teljesült. Ennek következtében az egész évre tervezett bevétel sem teljesül, vagyis a módosításnak ezt is tartalmaznia kellene. Dr. Toller László: megjegyzi, a Pénzügyi Bizottság véleményezheti az előterjesztést, de az előterjesztő a polgármester, illetve a Költségvetési Bizottság, ezért nem javasolja a napirendről történő levételt. Bókay Endre: a Pénzügyi Bizottság szavazati arányával kapcsolatban megjegyzi, hogy ebben a bizottságban az ellenzék van többségben, ezért

4 érthető a javaslat. Javasolja Erb képviselőtársának, hogy a Mi-Zo-val kapcsolatos kérdését, ha lehet, módosítsa napirenden kívüli felszólalásra, mert véleménye szerint ez nem csak a polgármesterre tartozik, hanem a város közösségére is, és akkor mindenki el tudja mondani véleményét. Erb József: fenntartja a kérdés feltevésére vonatkozó szándékát, mivel a MiZo-val kapcsolatosan már nagyon sok minden elhangzott, és kifejezetten egy levélről kérdezi a polgármestert a Mi-Zo ügy kapcsán. Dr. Toller László: tájékoztatásul elmondja, a Mi-Zo ügyekben jelenleg szakértőket kért fel, hogy vizsgálják meg a privatizáció körülményeit, illetve azt, hogy a gazdákkal szemben van-e tartozása a cégnek. A konkrét kérdés pedig természetesen megválaszolható. Bókay Endre: a miatt szeretett volna bővebben beszélni erről az ügyről, mert számukra nagyon rokonszenves volt a város egységes fellépése, ugyanakkor meglepetten tapasztalták, hogy a FIDESZ megyei elnöke másként nyilatkozott néhány nap múlva. Érdemes lenne tudni, hogy a FIDESZ városi csoportja tartja-e továbbra is az eredeti álláspontját, mert a pozitív nyomásgyakorlást segítené, ha nem lenne széthúzás. Dr. Mikes Éva: két kérdést kíván feltenni polgármester úrnak; az egyiket a Déli Autóbusz pályaudvar beruházására, a másikat pedig a belvárosi közterületi rendezvényekre vonatkozóan. Trombitás Károly: Bókay Endre frakcióvezetőnek mondja, hogy napirenden kívüli felszólalás keretében ő is felvetheti a Mi-Zo ügyét. Kérdést kíván feltenni jegyző asszonynak az utcák számozásáról. Staub Ernő: jelzi, hogy a FIDESZ megyei elnöke, Tiffán Zsolt nem nyilatkozott a Mi-Zo ügyben, hanem az egyik választókerületi elnök tartott sajtótájékoztatót. Javasolja a 6. napirendi pontban szereplő „Autóbusz- közlekedés viteldíjait megállapító 41/2004. (12.17.) sz. Ör módosítása” című előterjesztés levételét, miután az előterjesztésben a magas üzemanyag árakra hivatkozva kívánják emelni a viteldíjakat, és köztudomású, hogy a parlament egy szavazat kivételével egyhangú döntést hozott a jövedéki adó október 1-i csökkentéséről. Várbíró Péter: szeptember 9-én írásban tette fel kérdését a polgármester úrnak – és ezzel egyidejűleg a jegyző asszonyhoz személyesen is eljuttatta – a Mi-Zo üggyel kapcsolatosan, amely a következő volt: „Kérem Polgármester Úr! Szíveskedjék a városnak ajánlott stratégiai és taktikai lépésekről szólni a helyi termelő ipar érdekében.” Másik kérdését példaértékű esélyegyenlőség címen kívánja feltenni, és amire a következő Közgyűlésre írásban kéri a választ. Következő kérdését Kukai András bizottsági elnöknek teszi fel; a Megyeri út és az Expo Center csomópontjában épült autóbusz beálló öblök járófelülete aszfalt, holott a buszmegállók általában beton, illetve műkő felülettel vannak

5 ellátva. Mennyivel fog többe kerülni a városnak, ha néhány év múlva ugyanezt a műveletet meg kell ismételni? Bókay Endre: bejelenti, napirenden kívüli felszólalás keretében kíván szólni a Mi-Zo ügyéről. Dr. Toller László: megkérdezi Bókay képviselőtársát, napirend után a zárt ülésen, vagy a nyilvános ülésen teszi meg a Mi-Zo-val kapcsolatos felvetését? Bókay Endre: természetesen nyilvánosan. Erb József: támogatja Bókay képviselőtársa javaslatát, hiszen nyilvános ülésen kellene ezt megtenniük. Egyben jelzi, e témakörben továbbra is érvényesek a Mikes Éva által elmondottak, és egyébként is egyik választókerületi elnök nyilatkozott erről másként. Dr. Toller László: több napirendi javaslat nem lévén, szavazást kér a „Radnóti utcai óvoda fűtéskorszerűsítése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Gázkazánok előterjesztés napirendre vételéről.

cseréjéhez

forrás

biztosítása”

című

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér „Kulturális ágazat 2005. évi többlet támogatása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Európa Kulturális Fővárosa 2010. pályázat költségvetési előirányzatának módosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pécsi Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű helyszínének kijelölése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Idősek nappali és átmeneti ellátásának 2006. évi fejlesztése” című előterjesztés napirendre vételéről.

6 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a Bókay Endre által javasolt személyi ügyekről szóló előterjesztések – „Bizottsági szakértő csere”, illetve a „Pécsi Ipari Park felügyelő bizottságába tag delegálása” – napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztéseket napirendre vette. Szavazást kér – Staub Ernő és Várbíró Péter javaslata alapján – az „Autóbusz- közlekedés viteldíjait megállapító 41/2004. (12.17.) sz. Ör módosítása” című előterjesztés napirendről történő levételéről Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett a fenti napirendi pont levételére irányuló javaslatot elutasította. Szavazást kér – Várbíró Péter javaslatára – a 3. napirendi pontban szereplő „Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének módosítása egységes szerkezetben” című előterjesztés levételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 9 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett a fenti napirendi pont levételére irányuló javaslatot elutasította. Szavazást kér az ülés napirendjéről az elhangzott kiegészítésekkel együtt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadta a mai ülés napirendjét az alábbiak szerint: N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről 1/c.)

Beszámoló a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről

2.)

Rendelettervezet a Pécsi Jótékony Nőegylet egykori székházát megörökítő emléktábláról

3.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének módosítása egységes szerkezetben

4.)

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendelet módosítása

és

7

5.)

Ivóvíz és csatornahasználat díjairól szóló 1996. évi 38. sz. Ör. módosítása

6.)

Autóbusz- közlekedés viteldíjait megállapító 41/2004. (12.17.) sz. Ör módosítása

K é r d é s e k: Erb József: Mi-Zo-val kapcsolatos levélről pécsi munkanélküliség alakulásáról Dr. Mikes Éva: Déli Autóbusz Pályaudvar beruházásáról belvárosi közterületi rendezvényekről Trombitás Károly: a pécsi utcák házszámozásáról Várbíró Péter:

a városnak ajánlott stratégiai és taktikai lépésekről a helyi termelő ipar érdekében „Példaértékű esélyegyenlőség” Megyeri út és az Expo Center csomópontjában épült autóbusz beálló öblök járófelületéről

7.)

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 1994. évi 8. sz. Ör. módosítása

8.)

Pécsi Kulturális Központ magasabb vezetőjének (igazgatójának) megbízása

9.)

Állatkert és Akvárium-Terrárium munkakörének betöltése

10.)

Személyi ügyek a.) Bizottsági szakértő csere b.) Pécsi Ipari Park felügyelő bizottságába tag delegálása

11.)

Pécsi Nemzeti Színház magasabb vezetői (igazgatói) állására pályázat kiírása

12.)

A Pécsi Közlekedési Rt. alaptőkéjének emelése

13.)

Pécs TV. Kommunikációs Kft. tőkeemelése

14.)

Pécs város részvétele az IDEA-CITIES INTERREG IIIB CADSES pályázaton

15.)

AIR-Horizont Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. 2005. évi többletigénye

Kht.

ügyvezető

igazgatói

8 16.)

Iparosított technológiával épült lakóépületek felújítására benyújtott pályázatok értékelése

17.)

Gyűjtőkémények felújítására benyújtott pályázatok értékelése

18.)

Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat álláshely számának emelése

19.)

Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer

20.)

Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola tornaterme

21.)

Pécsi Tűzoltóság eszközbeszerzésére szükséges önrész biztosítása

22.)

Pedagógus álláshelyek meghatározásáról rendelkező 271/2005. (06.09.) sz. kgy. határozat mellékletének módosítása

23.)

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2006. évi fejlesztése

24.)

Pécs - Pogányi Repülőtér forgalmi épület kivitelezéséhez forrás biztosítása

25.)

ISPA projekt I. ütemének befejezéséhez szükséges forrás biztosítása

26.)

Radnóti utcai Óvoda fűtéskorszerűsítése

27.)

Kulturális ágazat 2005.évi többlet támogatása

28.)

Gázkazánok cseréjéhez forrás biztosítása

29.)

Európa Kulturális fővárosa előirányzatának módosítása

30.)

Közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása

31.)

Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatalával megkötendő bérleti szerződés

32.)

Támogatási szerződés kötése ROP pályázathoz a Pécs-Sopianae Örökség Kht-val

33.)

2005. évi pályázat a létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igényléséhez (IV. ütem)

34.)

Intézményi felújítások 2005. évi tervezési kerete terhére elvégzendő tervezési munkák

35.)

Integrált Nappali Szociális Intézmény, és az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye pályázata

2010.

pályázat

beadás

pályázat

és

a

költségvetési

9

36.)

Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesületének kérelme

37.)

A Baranya Ifjúságáért Kht. önerő kérelme

38.)

Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság elkötelezettség vállalása

39.)

HEFOP 4.2 nyertes pályázathoz tervezési megbízások

40.)

A Polgármesteri Hivatal részére térítésmentes bérlőkijelölési jog biztosítása

41.)

Alapítványok támogatása a.) Pécs-Baranyai Közbiztonsági Alapítvány támogatási kérelme b.) Környezetünkért Közalapítvány támogatása

42.)

GVOP-4.42 pályázat benyújtása vezeték nélküli szélessávú Internet szolgáltatás létrehozására Pécsett

43.)

Felső-vámház utcai Általános Iskola és az OKKER Oktatási Rt. között megkötött bérleti szerződés módosítása

44.)

Borbála 1. projekt EU Önerő Alapra történő pályázata

45.)

Telek-kiegészítés a Pósa Lajos utcában

46.)

Telek-kiegészítés célú ingatlanértékesítés a Muskotály utcában

47.)

Telek-kiegészítés a Mikes Kelemen utcában

48.)

Megállapodás csapadékcsatorna építéséről

49.)

Pécs, Verseny u. 19. sz. telephely hasznosítása

50.)

Vezetékjog alapítása a PVV Rt. javára, a pécsi 19206/7 és 19218 hrsz-ú Megyeri út menti ingatlanokra nézve

51.)

A pécsi 20803 hrsz-ú, Keszüi úton található ingatlan telekkiegészítése

52.)

A pécsi 40449, valamint 40447 hrsz-ú, Felsővámház utcánál található ingatlanok adásvétellel vegyes cseréje

53.)

A pécsi 18731/A/6, és 18731/A/7 hrsz-ú, Rét utcában található ingatlanok tulajdonba adása a Lion’s Club számára

54.)

Sportolói lakások ideiglenes bérbeadása

10

55.)

Pécsi Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű helyszínének kijelölése

56.)

Idősek nappali és átmeneti ellátásának 2006. évi normatívája

57.)

Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének első féléves teljesítéséről

Napirenden kívüli felszólalás: Bókay Endre: Mi-Zo bezárása témakörben Zárt ülésre javasolt előterjesztések, melyekről 3-5-12/2005. szám alatt külön jegyzőkönyv készült. 1.)

Zsolnay gyár cégcsoport tulajdonrészeinek ingyenes átvétele

2.)

Önkormányzati szilárd burkolatú közbeszerzési eljárás lezárása

3.)

Csorosz István közgyógyellátási ügye

4.)

Vajda Jánosné közgyógyellátási ügye

5.)

Reichenauer Józsefné lakásfenntartási támogatás ügye

6.)

Orsós László rendszeres gyermekvédelmi támogatási ügye

7.)

Szlávecz Miklósné rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügye

8.)

Puskás Mihályné ebtartása

közutak

felújítására

kiírt

Közgyűlési vita anyaga 1–9. kazettán. Dr. Toller László: tájékoztatást ad a 2005. június 23-ai, a 2005. július 14-ei, és a július 21-ei zárt ülésen hozott döntésekről. A Közgyűlés 2005. június 23-án a 392/2005. (06.23.) sz. határozatával döntött a díszpolgári cím, a városi kitüntetések és szakmai kitüntetések odaítéléséről. A kitüntetéseket hagyományoknak megfelelően a város ünnepén szeptember 1- én a Pécsi Nemzeti Színházban ünnepi közgyűlésen átadta. A Közgyűlés 393/2005. (06.23.) számú zárt ülési határozatával döntött az Iskolaszolgálat magasabb vezetőjének megbízásáról. Notaisz Jánosné sz. Vócsa Zsuzsanna 7634. Pécs, Gyöngyvirág u. 14. sz. alatti lakost, 2005. július 1-től 2010. június 30-ig, 5 éves időtartamra megbízta az Iskolaszolgálat magasabb vezetői feladatainak ellátásával.

11 A Közgyűlés nevezett magasabb vezetői illetményét 336.900,- Ft-ban állapította meg, magasabb vezetői pótlékát a mindenkori pótlékalap 300 %ában - a jelenleg hatályos pótlékalap szerint 56.700,- Ft-ban - határozta meg. A Közgazdasági Főosztály a magasabb vezetői megbízással kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket megtette. A Közgyűlés 394/2005. (06.23.) sz. határozatával a Pécs Déli Autóbusz pályaudvar építés közbeszerzési eljárásának lezárásáról hozott döntést. A Közgyűlés megállapította, hogy a Pécsi Déli Autóbuszpályaudvar építésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárásra három ajánlat érkezett. Megállapította továbbá, hogy a beruházáshoz szükséges források jelentős része 556.000.000,- Ft hiányzik. A Közgyűlés az eljárást eredményessé nyilvánította azzal a feltétellel, hogy az eredményhirdetés időpontjáig (2005. július 4.) a szükséges forrás – a ROP keretében benyújtott pályázat eredményétől függően – rendelkezésre áll. Megállapította, hogy a Déli Autóbuszpályaudvar építési munkáira kiírt nyílt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője a DEBMUT RT.-STRABAG RT. konzorcium. (7623 Pécs, Köztársaság tér 5.) Vállalkozási ár: bruttó 690.796.655 - Ft Megállapította továbbá, hogy a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot a MECSEKASZFALT Kft. (7700 Mohács Kazinczy u. 6. ) tette. Az ajánlati ár: bruttó 698.764.690 – Ft A Közgyűlés úgy döntött, hogy amennyiben az eredményhirdetés időpontjáig a ROP keretében benyújtott pályázatban igényelt támogatás odaítéléséről tájékoztatás nem érkezik, vagy a pályázat kedvezőtlen elbírálásban részesül, az eljárást eredménytelenné nyilvánítja. A Közgyűlés felhatalmazta, hogy az eljárás eredményét, illetve eredménytelenségét hirdesse ki. Az eljárás eredményessége esetén a nyertes ajánlattevővel a szerződést kösse meg. A Közgyűlés 395/2005. (06.23.) sz. határozatával döntött Pécs, Déli Autóbusz pályaudvar műszaki ellenőrzés közbeszerzési eljárásának lezárásáról. A Közgyűlés megállapította, hogy a Pécsi Déli Autóbuszpályaudvar építési munkáinak műszaki ellenőrzésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárásra hét ajánlat érkezett. Megállapította továbbá, hogy a beruházáshoz, illetve a műszaki ellenőrzés lebonyolításának költségeihez szükséges források jelentős része 556.000.000,- Ft hiányzik. A Közgyűlés az eljárást eredményessé nyilvánítja azzal a feltétellel, hogy az eredményhirdetés időpontjáig (2005. július 4.) a

12 szükséges forrás – a ROP keretében benyújtott pályázat eredményétől függően – rendelkezésre áll. Megállapította, hogy a Déli Autóbuszpályaudvar építési munkáinak műszaki ellenőrzésére kiírt nyílt közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője az ÉGSZI Senior Kft. (1096 Budapest, Thaly K. 19.) Vállalkozási ár: bruttó 690.796.655,- Ft-ra vetített 0,5 %, azaz bruttó 3.453.984,- Ft. Megállapította, hogy a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot az OVIBER Kft. (1054 Budapest, Alkotmány u. 27.) tette. Vállalkozási ár: bruttó 690.796.655,- Ft-ra vetített 0,6 %, azaz bruttó 4.144.780,- Ft. Megállapítja továbbá, hogy az ÉPBER Rt. ajánlata a Kbt. 88.§ (1) bek. g.) pontja alapján – kirívóan alacsony ellenszolgáltatást tartalmaz – érvénytelen. A Közgyűlés úgy döntött hogy amennyiben az eredményhirdetés időpontjáig a ROP keretében benyújtott pályázatban igényelt támogatás odaítéléséről tájékoztatás nem érkezik, vagy a pályázat kedvezőtlen elbírálásban részesül, az eljárást eredménytelenné nyilvánítja. A Közgyűlés felhatalmazta, hogy az eljárás eredményét, illetve eredménytelenségét hirdesse ki. Az eljárás eredményessége esetén a nyertes ajánlattevővel a szerződést kösse meg. Megjegyzi, a pályázat eredményes volt, amelyből sok baj származott, de erről részletesebben dr. Mikes Éva képviselőtársa kérdésére adandó válaszában fog kitérni. A Közgyűlés 396/2005. (06.23.) számú határozatával temetési segély, a 397/2005. (06.23.) számú határozatával rendszeres szociális segély, a 398/2005. (06.23.) számú határozattal közgyógyellátási ügyben másodfokon fellebbezéseket bírált el a testület. A 2005. július 14- ei ülésén a 404/2005. (07.14.) sz. határozattal Suhajda Gáspár László lakásfenntartási támogatása ügyében tett ügyészi óvásra tett észrevételről döntött a testület. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pécsi Városi Ügyészség T.K.701/2005/4/l. számú óvását az 1972. évi V. tv. 15. § (3) bekezdése alapján felülvizsgálta, melynek eredményeként az óvásban megfogalmazottakkal nem értett egyet, és az előterjesztett észrevételeket elfogadta. Felhatalmazta, hogy a határozatot és a mellékletét képező észrevételeket a Pécsi Városi Ügyészség részére küldje meg. A Közgyűlési döntés alapján a határozatot és az észrevételeiket az Ügyészség részére elküldte. A Közgyűlés 2005.július 21-ei ülésén a 405/2005. (07.21.) számú határozattal Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetésében betervezett 3 milliárd forint értékű fejlesztési célú hitel nyújtására kiírt közbeszerzési eljárás nyertesének az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt-t (székhely: 1051 Budapest, Nádor u. 16, DélDunántúli Régió Pécsi Igazgatóság: 7621 Pécs, Rákóczi út 44.) nyilvánította.

13 Megállapította továbbá, hogy a nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlatot a CIB Közép-Európai Nemzetközi Bank Rt. (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14.) tette. A Közgyűlés felhatalmazta hogy a hitelszerződést a nyertessel megkösse. A 406/2005. (07.21.) sz. határozattal a Közgyűlés megállapította, hogy a Miroslav Krleza konyharekonstrukció építésére kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásra a ZÁÉV Rt. (8900 Zalaegerszeg, Kossuth Lajos u. 9-11.) ajánlata határidőben beérkezett. A közgyűlés úgy döntött, hogy, az eljárást eredménytelennek nyilvánítja, mivel a Miroslav Krleza Horvát-Magyar Oktatási Központ konyharekonstrukció építési munkáira kiírt hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás jogszabályi feltételeit a Közbeszerzési Döntőbizottság nem találta megalapozottnak. A Közgyűlés a konyharekonstrukció tárgyában nyílt közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett döntött és az előterjesztés mellékletét képező ajánlati felhívást jóváhagyta. Jóváhagyta továbbá a konyhaeszközök beszerzésére irányuló egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívását. A Közgyűlés utasította a Városfejlesztési Főosztályt, hogy az eljárások lebonyolításáról gondoskodjon. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatok bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről

végrehajtásáról,

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester 1/c.) Beszámoló a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: dr. Schmidt József bizottsági elnök Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében elsőként az Autómentes Napról kíván szólni. Úgy tűnik, ebben az évben is eredményes lesz, bár a rossz idő miatt többen indultak munkába autóval. Ma reggel a Pécsi Közlekedési Rt. járatával jött, nagyon kellemesen utazott, és mindenkinek figyelmébe ajánlja ezt a megoldást. Takáts József urat kérte meg, hogy tájékoztassa a Közgyűlést az Európa Kulturális Fővárosa pályázat jelenlegi helyzetéről. A pályázatot minden képviselőtársa megkapta egy igen színvonalas könyv formájában.

14 dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Dr. Kunszt Márta alpolgármesternek. Takáts József: munkatársaival úgy gondolták, hogy a képviselők rendelkezésére bocsátott pályázati anyagot célszerű lenne néhány szóval kiegészíteni. A csomag a pályázati könyvet és a fejlesztési CD-lemezt tartalmazza. Kihasználja az alkalmat, és megköszöni a Közgyűlés támogatását, amely a pályázat előkészítői munkát kísérte. Továbbá megköszöni Pécs város polgárainak segítségét, közreműködését, munkáját, akik nélkül nem jöhetett volna létre a pályázat. A pályázati könyv végén igyekeztek felsorolni azokat, akik segítették munkájukat. Felhívja a figyelmet két fontos városi rendezvényre, amelyre a következő hetekben, még a döntést megelőzően kerül sor; szeptember utolsó, vagy október első napjaiban a Jókai 11. sz. épületben egy kiállításon mutatják be Pécs város polgárainak a pécsi pályázatot, fejlesztéseket, terveket, vizuális anyagokat, hogy azok is megismerjék a pályázatot, akik nem használják az Internetet. Október 8-án és 9-én egy német-magyar városközi konferencia kerül megrendezésre az Európa Centrum KhT szervezésében az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázó valamennyi német, illetve magyar város részvételével. Örömmel venné, ha a képviselők figyelemmel kísérnék a konferencia fejleményeit, amely többek között ajánlást fogad el az Európa Kulturális Fővárosa Tájékoztatásul elmondja, pályázat hogy további a tegnapi sorsárólnaptól is. kezdve megismerhető a tanácsadó testületnek nevezett zsűri névsora, amely körbelátogatja a pályázó városokat. Pécsre október 9-én érkezik. Tudomása szerint ezt követően hozza meg a testület döntését, javaslatát, ajánlását és októberben kerül a kormány elé, miután megnevezi azt a várost, amelyet Brüsszel számára javasol. Információi szerint a kormány továbbra is fenntartja azt az álláspontját, miszerint egy várost nevez meg. Dr. Gáspár Gabriella: a FIDESZ frakció nevében megköszöni a pályázatírók, a civil szervezetek és a segítséget nyújtó polgárok munkáját. Örül annak, hogy Takáts József szóban korrigálta azt a hibát – amely nyilvánvalóan valamilyen kommunikációs probléma következménye – hogy a felsorolt 300 név között nem szerepel Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a kötetben annak ellenére, hogy a pályázatot a város nyújtja be, melynek személyes képviselője a polgármester úr, azonban közösségi megjelenítője a Közgyűlés. A pályázat nagyon fontos, és szeretnének nyerni, azonban a kommunikációs stratégiára nagy hangsúlyt kell helyezni, mivel az a gyanúja, hogy Pécs lakosságának nagy része nem rendelkezik túl sok információval. A kommunikációt erősíteni kell még a hátralévő 4-5 héten, hogy a zsűrit meggyőzzék arról, hogy Pécs az a város, amely 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa lehet. A napirendi pont tárgyalásakor is el fogják mondani, hogy talán korai átcsoportosítani 20 M Ft-okat a Filmünnepre, vagy más rendezvényre. Fontos, hogy az elkövetkező egy hónapban mindannyian támogassák a pályázatot, hogy méltó helyezést érjenek el. Dr. Kunszt Márta alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

15 Dr. Toller László: nagy a harc, presztízscsata folyik az ügy érdemét illetően. Nagyon sajnálja, hogy nem sikerült a vidék egységét létrehozni, mert ha megegyeztek volna abban, hogy Pécs képviselje a vidéki városokat, akkor nem lenne ellenfél. Várbíró Péter: az Autómentes Nap kapcsán elmondja, valamennyiük számára öröm, hogy az Irgalmasok utcája és a Széchenyi tér parkká válik ezen a napon. A Közlekedési és Kommunális Bizottság figyelmébe ajánlja, hogy a jövő évi Autómentes Nap előkészítését megelőzően az önkormányzat gondolja végig azt, hogy a belváros közlekedésének átalakításával milyen módon lehet valóban emberléptékű és a kulturális fővároshoz méltó a város főtere és a sétáló utcák. Dr. Schmidt József: javasolja, hogy a „Beszámoló lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről” szóló előterjesztést a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 103/2005. (07.23.) sz. határozata nélkül fogadja el a Közgyűlés. A bizottság ezt a határozatot a következő ülésén visszavonja, és amennyiben ma a költségvetés módosítása során megkapja a felhatalmazást erre a döntésre, akkor újra napirendre tűzi. Dr. Mikes Éva: az Autómentes Nap témájához kapcsolódva megjegyzi, hogy valamennyiük számára – akik olyan helyen laknak, hogy nehezen tudják megoldani, hogy autóbusszal járjanak – nagy öröm ma a tilosban parkolni. Dr. Toller László: még nehezebb lesz a helyzet a városban, miután eltökélt szándéka a Városháza előtti parkoló megszüntetése. Megpróbálják megteremteni a kultúrált közlekedés és a parkolás lehetőségét. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről, a határozati javaslatról, dr. Schmidt József módosítására figyelemmel, valamint a tisztségviselői beszámolóról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést, a határozati javaslatot, dr. Schmidt József módosítására figyelemmel, valamint a tisztségviselői beszámolót elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 407/2005. (09.22.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozatok bizottságok átruházott hatáskörű döntéseiről

végrehajtásáról,

A Közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű közgyűlési határozat végrehajtásáról és bizottságok átruházott

16 hatáskörű döntéseiről szóló beszámolóját tudomásul veszi és az alábbiak szerint fogadja el: Pécs Megyei Jogú Város Címzetes Főjegyzőjének a 39/2005. (02.10.) számú közgyűlési határozat végrehajtására és a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 105/2005. (07.26.) számú határozatára adott jelentését az előterjesztés 1. számú melléklete szerint; a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság 65/2005. (05.18.), 66, 69/2005. (06.15.) számú határozatait az előterjesztés 2. számú melléklete szerint; az Ifjúsági és Civil kapcsolatok Bizottsága 51 ,53, 54, 55, 56, 57/2005. (06.09.) számú határozatait az előterjesztés 3. számú mellékletére figyelemmel; az Oktatási Bizottság 54, 56/2005. (06.13.) számú határozatait az előterjesztés 4. számú melléklete szerint; a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 80, 83, 84, 85/2005. (07.14.) számú, a 97, 98, 99, 100, 101, 102, 105/2005. (07.26.) számú, a 109, 111/2005. (08.23.) számú határozatait az előterjesztés 5. számú mellékletében találhatóak szerint; a Kulturális Bizottság 90/ 2005. (06.15.), 100, 101,102, 104, 106/2005. (06.30.)a 108/2005. (07.14.) számú határozatait az előterjesztés 6. számú mellékletében találhatóak szerint; a Közlekedési és Kommunális Bizottság 75, 79/2005. (06.21), a 80/2005. (07.14.), a 81/2005. (08.05.) számú és a 82, 83 ,84, 85/2005. (08.30.) határozatait az előterjesztés 7. számú melléklete szerint; a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 312, 314, 317/2005. (06.23.), a 319, 320, 321, 322, 323, 324/2005, (07.08.), a 331/2005. (07.29.) a 337, 338/2005. (08.15.) számú határozatait az előterjesztés 8. számú melléklete alapján; a Város-és Környezetfejlesztési Bizottság 64/2005. (06.29.) számú határozatát az előterjesztés 9. számú mellékletére figyelemmel; a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság 182, 183, 184, 185, 186, 187, 188, 189, 190, 191, 253, 254/2005. (06.29.) számú határozatait az előterjesztés 10. számú mellékletében foglaltak szerint;

17 a Költségvetési Bizottság 172/2005. (07.21.) számú határozatát az előterjesztés 11. számú melléklete szerint; az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 113/2005. (06.23.), 121, 122/2005. (07.28.) számú zárt ülési határozatát és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 330/2005. (07.08.) számú, határozatát a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Bretter Zoltán, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, dr. Schmidt József, Meixner András, Kukai András, Juhász István, Hódosi Vera, Bókay Endre, Soó László, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: szavazást kér a „Beszámoló a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről” szóló előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 408/2005. (09.22.) sz. határozata beszámoló a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseiről A Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi és elfogadja a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságnak a Közgyűlés 328/2005.(06.23.) sz. határozatában kapott felhatalmazás alapján a nyári szünetben, átruházott hatáskörben hozott döntéseiről készült beszámolóját. Kapják:

2.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök

Rendelettervezet a Pécsi Jótékony Nőegylet egykori székházát megörökítő emléktábláról Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Kunszt Márta: a ma reggel kiosztott anyagról kéri majd a szavazást, mivel helyesírási pontosításokat kellett elvégezni a táblán. A felirat az akkor érvényes helyesírási szabályzat szerint készült, ezért bizonyos szavak egybe

18 és különírása nem felel meg a mai szabályoknak. A kiosztott anyag már a teljesen korrekt szöveget tartalmazza. Staub Ernő: a Jótékony Nőegylet humánus célokért, kézzel fogható eredménnyel működő egyesület, és nemes szándék részükről az emléktábla avatás is. Hozzáfűzi, a tábla 3,7 méter magasan kerül elhelyezésre – bár kétségtelen, hogy az épület olyan felülete, amely a szóba jöhető felületek között van – és ezt nem tartja szerencsésnek. Erb József: úgy gondolja, a pécsi polgárok számára néhány információt kellene adni az előterjesztésről, mert sokan nem tudják, milyen szerepe volt a Nőegyletnek. Kiemelkedő egyénisége volt Zsolnay Sikorsky Júlia a világháború előtti pécsi közélet kiemelkedő személyisége egyébként Esztergár polgármester úrral és Zsolnay Matyasovszky Margittal együtt széles körű szociális tevékenységet folytattak. Zsolnay Sikorsky Júlia kezdeményezte a székház megépítését, mely a társasági és kulturális élet mellett fontos helyszíne volt a jószolgálati tevékenységnek is. Ebben az épületben jelenleg a Bóbita Bábszínház működik, és reméli, a város megtalálja a megfelelő forrást az épület felújítására. Tudomása szerint jelenleg csak a vészkijárat megépítését sikerült finanszírozni. A tábla elhelyezését támogatják. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta a Pécsi Jótékony Nőegylet egykori székházán állítandó emléktábláról szóló 22/2005. (09.29.) sz. rendeletét . Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletében szerepel.

3.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének módosítása egységes szerkezetben Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Soó László: az előterjesztés tartalmazza azokat az eseményeket, amelyek a módosítás tárgyát képezik. A Költségvetési Bizottság szeptember 14-én tárgyalta az anyagot, és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolja, az önkormányzat könyvvizsgálójával együtt. Az egységes szerkezetű módosítás tartalmában 1.216.479.000,- Ft bevételi és kiadási főösszeg növekményt tartalmaz, melynek nagy része az állami támogatások beérkezése miatt vált szükségessé. A fennmaradó rész pedig az önkormányzati intézmények saját bevételei előirányzatainak növekedése. A város költségvetésének bevételi és kiadási főösszege meghaladja a 40 Mrd forintot. Elhangzott egy megjegyzés arra vonatkozóan, hogy a saját hatáskörbe tartozó bevételi előirányzatok elmaradnak a tervezettől, azonban az

19 előterjesztésben látható, hogy az ehhez kapcsolódó kiadásokat is ennek megfelelően igyekeznek rendben tartani. Dr. Schmidt József: módosító indítványt kíván tenni a rendelettervezet 12 §hoz, mely szerint „a közbiztonsági koncepció kiadásai kiegészül az Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság” megjegyzéssel. Várbíró Péter: a Költségvetési Bizottság elnökétől kérdezi, hogyan értékeli azt, hogy az I. félévben tervezett ingatlanértékesítések nagyon alacsony arányban teljesültek? A könyvvizsgáló véleménye szerint számszakilag nincs probléma, viszont az a gyakorlat, hogy az I. negyedéves tervszámok elmaradása esetén, a II. félévben sem teljesül a bevétel hasonló okok miatt. Ez esetben a jelen módosítás nem lesz kielégítő. Észszerű volna, ha a jelenlegi módosítás már tartalmazná a várható eseményeket. Kéri a Költségvetési Bizottság elnökét, részletesebben beszéljen arról, amit a kiegészítésében fél mondattal próbált elintézni. Trombitás Károly: a napirendre vételnél elhangzott, hogy a Pénzügyi Bizottság 4 igen szavazattal, és 1 tartózkodás mellett javasolta a költségvetésről szóló előterjesztés mai tárgyalását. Bókay Endre képviselőtársa erre úgy reagált, hogy érthető a döntés, mert ebben a bizottságban az ellenzéki képviselők vannak többségben. Helyesbíti ezt a megállapítást, hiszen a Pénzügyi Bizottság csak ellenzéki tagokból áll, mert a városvezető koalíció tagjai részt sem kívánnak venni a működésében. A FIDESZ frakció a 2002. költségvetési vitájában elmondott főbb kifogásai beteljesülni látszanak, a bevétel felültervezett, nem teljesíthető, a kiadások viszont alultervezettek Várbíró képviselőtársa részben elmondta, hogy az ingatlan-bevételek teljesítése az első félév folyamán 20 % alatti. Ez látható a költségvetés első féléves teljesítéséről szóló tájékoztatóból is, amelynek megtárgyalása későbbi napirendi pontként szerepel. Ebből az következik, hogy ha nem teljesülnek az ingatlanbevételek, és a költségvetés egyensúlyban van, akkor nem tudja, a hiányzó bevételek miatt hogy fogják majd kigazdálkodni az intézmények működtetéséhez szükséges kiadásaikat és finanszírozni beruházásaikat. Kérdése, készült-e intézkedési terv arra, hogy az eddig hiányzó közel 2 milliárd, illetve az év végéig várható több milliárd forintos, ingatlan-eladásokból származó bevételt hogyan fogja kezelni a város, illetve hogyan fogja kezelni ezt a költségvetést? Polgármester úr június 23-ai, a költségvetés első félévi helyzetéről szóló tájékoztatójában elmondta, hogy továbbra sincs kereslet a kiajánlott ingatlanokra, illetőleg a kereslet jóval kisebb a tervezettnél. Ha ez igaz, akkor hol van ennek a rendeletbeli következménye? Úgy gondolják, ha a költségvetésben egy tétel nem teljesül, és van egy rendeletmódosítás, akkor polgármester úrnak javasolnia kellene ezen a soron keletkező bevétel, vagy összeg csökkentését. Az anyagból azonban látható, nemhogy csökkentené, hanem még egy 120 M Ft-os – nem tudni, hogy teljesülő, vagy nem teljesülő – tétellel növeli a bevételt azért, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon. Felmerül a kérdés, egyensúlyban tartható-e ilyen nagy hiánynál a A teljesítésről szóló tájékoztató ezen bevétel elmaradása rányomja bélyegét költségvetés? a felhalmozási kiadásokra is.

20 Mi lesz azokkal a beruházásokkal, amelyeket a hiányzó összegből kellene fedezni? Polgármester úr által jegyzett előterjesztés szerint is ez a helyzet már nehezen tartható. Látható az anyagból, hogy a bevételek felül-, míg a kiadások alultervezettek. Polgármester úr előterjesztéséből idéz: „E tényértékek már jelzik, nagyobb feszültségek jelentkezhetnek az intézményi szféra működtetésében. A feszültségek kiváltó oka évek óta elsődlegesen az, hogy a mindenkori költségvetés tervezésénél az inflációs hatások nem kerültek beépítésre. Ezt a Fidesz frakció már évek óta hangoztatja. Most már polgármester úr is elismeri ezt, továbbá, hogy már az intézmények működésénél is zavarok jelentkeznek. Kérdezi, mit fog tenni a város az intézmények működésének zavartalan biztosítása érdekében, illetőleg melyek azok a beruházások, amelyek elmaradnak? A költségvetés egyenlegét a bevételi oldalon már csak egy 663 M Ft-os folyószámla-hitel beépítésével lehetett „0” szaldósra hozni. Mindezen indokok alapján kérik polgármester urat, vonja vissza előterjesztését, illetve módosítsa a költségvetés ezen részét úgy, hogy azok a valós tényszámokat mutassák, és ne egy év elején betervezett „álmot”. A féléves adatok ismeretében bebizonyosodott az, amit az év elején állítottak a költségvetésről, azok nagy része már most félévkor teljesült, és látszik, hogy nehezen tartható az egyensúly. Soó László: valóban röviden foglalta össze a könyvvizsgáló megállapítását. Már jó néhány éve megfigyelhették a költségvetési táblák mozgását ilyenkor szeptember táján. Emlékezete szerint a prominens bevételi forrás az elmúlt évek költségvetésében sem haladta meg soha az 50 százalékot. Ekkor általában azt a megjegyzést tette, ha ezen elmaradó bevételek nélkül is sikerül a költségvetés egyensúlyát az év végén biztosítani, akkor nem aggódik annyira amiatt, hogy ez az ingatlanértékesítési tétel nem teljesül. Szerinte az lenne a legjobb, ha ebben a rovatban egy forint sem lenne, és mégis megoldanák a feladataikat. Természetesen vannak összefüggések, mind a polgármester, mind a könyvvizsgáló anyagában szereplő megjegyzések arra utalnak, hogy ez kihatással van a kiadási oldal egyes tételeire. Ez minden évben így van, a második félév közeledtével az önkormányzatnak ténylegesen felül kell vizsgálnia fejlesztési, beruházási tételeit, a fejlesztési célú átadott pénzeszközök rovatait, annak megállapítására, hogy mennyiben hozható egyensúlyba a költségvetés. A teljesítési százalékok jelenleg a féléves állapotot mutatják. A költségvetés háromnegyed-éves helyzete már valóban indokolttá teheti az érdemi beavatkozást a költségvetésbe. A félévi, 20 % alatti bevételi előirányzat teljesítés talán még az előző évek adatánál is kissé alacsonyabb. Lehet beszélni szakmai problémákról, de szerencséről is, hiszen ha csak a listán szereplő akár egy ingatlant sikerült volna eladni, – és ami még megtörténhet – az önmagában 1 milliárd forint bevételt jelent. Az ingatlanértékesítések elmaradásának egészen más okai vannak, minthogy nem volna rá kereslet. Ezek még tehát az elkövetkező időszak kérdései. Természetesen, ha a teljesítési érték 20 % alatt marad, akkor ez a fejlesztési elképzeléseket is érinti. Az elmúlt évek gyakorlatában még nem fordult elő, hogy egy fejlesztési célt, vagy elképzelést teljes mértékben töröltek volna. Rendszerint ez előbb-

21 utóbb megvalósult, csak esetleg a következő évben, csúsztatott teljesítési időponttal. Mindig a költségvetés nagy feladata, hogy ezt az egyensúlyt biztosítsa. Ha ez nem sikerül, akkor természetesen politikai döntés is szükséges, amelyre – mint már említette – háromnegyed év eltelte után van valójában lehetőség és indokoltság. Bókay Endre: Trombitás képviselőtársa említette, hogy a kormányzó koalíció nem kíván részt venni a költségvetést ellenőrző Pénzügyi Bizottság működésében. Jelzi, hogy Molnár Géza a Civil Koalíció képviseletében és az MSZP koalíciós partnereként tagja a bizottságnak. Politikai szokásjog, hogy ezt az ellenőrző bizottságot a mindenkori kormányzó pártok átengedik az ellenzék számára pontosan azért, hogy kontrollt tudjanak gyakorolni. Az ellenzék részéről már néhányszor az a vád is érte őket, hogy az önkormányzati ingatlanok eladásával felélik a város vagyonát. Most pedig azt kifogásolják, hogy az ingatlanértékesítések miatt a költségvetés egyensúlya megbomlani látszik, s nem tudják helyrehozni. Nagyon lényeges dolgot elfelejtenek, ha van egy beruházás, - mint pl. a 116 lakás építése, amelynek megvalósítása 2004-ben kezdődött – ahhoz, hogy közbeszerzés útján meghirdessék, be kell építeni a költségvetésbe, ki kell mutatni a költségvetésben, hogy a szükséges pénz az önkormányzat rendelkezésére áll. Ez 2004-ben megtörtént, de az átadás ténylegesen csak 2006. elejére várható. A tényleges kifizetések tehát 2006-ben realizálódnak. Ez is mutatja a költségvetés aránytalanságait, ha évekre bontva szemlélik. Az ISPA beruházás kapcsán példaként említi, 1999-ben kezdődött el a pályázat megírása, 2000-ben nyerték meg, és az első tényleges munkák 2004-ben kezdődtek el. Ezek költségeit, fedezeteit és egyéb beruházási költségeket (iskolák, óvodák felújítása, újak építése, nagyberuházások, stb.) mindegyiknek most kell biztosítani, ami aránytalanul megterheli a A további napirendi pontok között szó lesz egy másfélmilliárd forintos költségvetést. beruházásról a világörökségi projekt kapcsán. Ebből mindössze 36 M Ft terheli az önkormányzatot ténylegesen, a városnak mégis meg kell előlegeznie a 1,5 Mrd Ft-ot, át kell adnia az Örökség Kht. részére. Az Európai Unió majd akkor fizeti ki ezeket az összegeket, miután a beruházás befejeződött. Amikor arról van szó, hogy eladósodott, vagy nem a város, vagy hitelből finanszírozza-e a beruházásait, akkor ezeket tudniuk kell. Hangsúlyozza, az önkormányzat által felvett hitelek teljes egészében beruházásra fordítódnak. Pillanatnyilag a városnak nincs működési célú hitele. Valóban van olyan intézmény, amely forráshiányos, de minden ősz során újra áttekintik a költségvetésüket, és ahol szükséges, ott ezeket az összegeket kipótolják, maradéktalanul biztosítva ezzel az intézmények működését. Trombitás Károly: mindig azt hangoztatták, hogy az év elején betervezett többmilliárd forintos ingatlaneladás túlzott, két okból. Az egyik a vagyonfelélés. Nincs biztosíték arra, hogy az ebből befolyó pénzek valóban a vagyon megtartására irányulnának. Ezért úgy gondolják, nem kellene ilyen nagy tételt beépíteni. A másik ok, hogy már évek óta nem lehet teljesíteni,

22 mint ahogy a Költségvetési Bizottság elnöke is elmondta. Mindig csak ezekre reagál, most is polgármester úr előterjesztésére, illetőleg a Költségvetési Bizottság elnökének szavait idézve mondja azt, hogy nem lehet teljesíteni. Akkor a túlzott ingatlanértékesítési terveket miért írják be a költségvetésbe, ha nem lehet teljesíteni? A városban élőket vezetik félre ezzel. A költségvetésben 4 milliárd Ft-os tervezett vagyoneladás szerepel, s ez nyilván sok mindenre fedezetet nyújt. Ez nem igaz, mert a városvezető koalíció sem hiszi el, hogy ezt meg lehet valósítani, de vajon akkor miért teszik be a költségvetésbe ilyen nagy tételben, ha – mint ahogy a Költségvetési Bizottság elnöke is mondta –a tervezett beruházások e nélkül is megvalósulnak? Nyilván azért, hogy pénzügyileg egyensúlyban legyen a költségvetés. Továbbra is az a véleménye, hogy két okból sok ez az összeg, a vagyonfelélés miatt, illetve hogy nem lehet teljesíteni. Az igaz, hogy az önkormányzatnak egyetlen ingatlan eladásából majd 1 milliárd Ft bevétele származna, csak előtte ki kellene üríteni azt az ingatlant, amire esélyük sincs az elkövetkezendő 2-3 hónapban. Az ingatlanbevételekből származó 401 millió Ft összegből 250 M Ft tavalyi ingatlan-eladásból származik, ebből az következik, hogy az ideiből alig 150 milliónyit teljesítettek. Várbíró Péter: szeretné, ha Bókay frakcióvezetőt-társa korrigálná téves megfogalmazását. A bizottságok hitelességéről volt szó, amikor azt mondta, hogy a Pénzügyi Bizottság összetételéből adódóan mások a szavazati arányok, mint a többi bizottságnál. Úgy gondolja, ennek a bizottságnak elismertségében legalább olyan hitelesnek kell lennie valamennyi frakció, illetve az önkormányzat részére, mint azon bizottságoknál, ahol az összetételből adódóan az ellenzék kisebbségben van. A Pénzügyi Bizottság döntése tehát legalább olyan hiteles kell, hogy legyen, mint bármely más szakbizottságé. Bókay Endre: Várbíró képviselőtársa által elmondottakra reagálva elmondja, nem a Pénzügyi Bizottság hitelességét vonta kétségbe, hanem a politikai beállítódását jelezte, hiszen a döntéseknél az ellenzék nem kívánja, hogy napirendre kerüljön a költségvetés. Ezért mondta, érthető, hogy így szavaztak. Ebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy valamelyik bizottság döntésének hitelességét megkérdőjelezi. Trombitás képviselőtársának válaszolva elmondja, ha példaként veszik, pl. a Munkácsy Mihály u.-i épület értékesítését – ami beállításra került a költségvetésbe –, ahhoz, hogy ebből az épületből a jelenleg ott lévők elköltözhessenek, és szolgáltatásaikhoz új helyet találjanak, bizony idő kell. A bizottságnak azonban előbb szándéknyilatkozatot kell tennie a közgyűlésnek arra vonatkozóan, hogy ezt az épületet értékesíteni kívánják. Nem teheti azt, hogy az apparátus valakivel tárgyalni kezd, és azt mondja, a közgyűlés egyszer majd biztos úgy dönt, hogy ezt az épületet az ingatlanok eladási listájára helyezi. Tudomásul kell venni, hogy ez hosszú folyamat, egyik napról a másikra nem valósul meg, de ettől még nem jelenti azt, hogy nem érvényes az eladási ajánlatuk. Ehhez előkészítésre van szükség, éppen ezért az épületet ki kell üríteni, hogy üresen történhessék az értékesítés. Lehetőleg olyan szolgáltatások céljára, ami a város hasznára fordítható.

23 Trombitás Károly: nem érti Bókay Endre frakcióvezetőt, hiszen a költségvetés elfogadásakor kézhez kaptak egy ingatlan-listát, amelyben 950 millió forintos tétellel szerepel a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet eladása. Ez a rendelet melléklete, része, de ha nem, akkor kérdezzék meg a Közgazdasági Főosztályt, lehet, hogy e témában mást tud mondani. A költségvetési vita során is éppen ezt kifogásolta, hogy beterveznek egy olyan bevételt, mint pl. a Munkácsy Mihály u.-i Rendelőintézet eladását, 950 millió Ft-tal, amely kiürítésének a költsége egyesek szerint 150 millió, mások szerint 50 M Ft lenne, de ezt nem tervezték be a költségvetésbe. Hogy akarnak tehát eladni egy ingatlant majd 1 milliárdért, hogy annak szükséges feltételét – kiürítését – nem tervezik be. Úgy gondolja, a szándék most is megvan, hiszen a költségvetés része ezen ingatlan eladása. Erről nem kell külön döntést hozni, hanem arról, hogy az ott lévő funkciók miként lesznek onnan kiköltöztetve. Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén, először a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság módosító indítványáról kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, ellenvélemény nélkül, 8 tartózkodás mellett fogadta el a módosító indítványt. Ezt követően a rendeletmódosításról kéri a szavazást, figyelemmel az elfogadott módosító indítványra. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 9 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett megalkotta 23/2005. (09.29.) számú rendeletét a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005. (02.15.) számú rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi.

4.)

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, és gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendelet módosítása Előterjesztő:

Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, kiegészítés, egyéb javaslat nem lévén szavazást kér a rendelet módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, egyhangúlag megalkotta 24/2005. (09.29.) sz. rendeletét a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, és gyermekvédelmi támogatásokról szóló rendelet módosításáról. A módosított rendelet a jegyzőkönyv 3. számú mellékletében található.

24

Dr. Gáspár Gabriella képviselő kérésére a napirendi pont vitája szó szerint került jegyzőkönyvezésre.

5.)

Ivóvíz és csatornahasználat díjairól szóló 1996. évi 38. sz. Ör. módosítása Előterjesztő:

Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: „Kukai András bizottsági elnöké a szó. Kukai András: köszönöm szépen. Polgármester Úr, Tisztelt Testület! Juhász István bizottsági elnök úr megbízásából az ő napirendjeit a mai nap során én terjesztem elő. Tisztelt Képviselők! A tavalyi év során, 2004. év végén a Vízmű megjelent egy díjtétel módosítással, amely díjtétel módosítás nagyságrendje és a szennyvíztelep rekonstrukciójával kapcsolatos díjaknak az előterjesztését indokolta. Költségalapon indokolta meg mindazt, amit 2005. január elsejétől kért. A testület ezzel szemben 1 százalékos díjtételt határozott meg, és az 1 százalékos díjtétel mellett pedig a szennyvíztelep rekonstrukciójára fordítandó pénzekről nem döntött, és így az is elmaradt. Ennek köszönhetően 2005. szeptemberében megjelent a Vízmű egy 4,5 %-os díjtétel módosítással, tekintettel arra, hogy az energiaárak emelkedése és egyéb anyagbeszerzés emelkedése közelíti a 10 %-os áremelést az elmúlt 7 hónap során, és ezért egy 4,5 %-os díjtétel emeléssel jelentkezett, amely az egész éves kihatását tekintve a korábbi, január elsejétől érvényben lévő 1 százalékos díjtételemeléshez viszonyítottan 2,125 ezred százalékos díjtételemelést jelent éves szinten. Az említett energiaár és egyéb költségnövekedéseket illetően a Vízműnek a mérlegébe olyan hiányok jelentkeztek, és a rekonstrukciós munkára szóló fedezet hiánya olyan problémát jelent a Vízmű számára, amely miatt megjelent az előterjesztése a bizottsági műhelymunka során, és a bizottsági műhelymunka során egynéhány kifogás merült fel. Kifogás merült fel arra, hogy nem költségalapú, és nem költségalapú részletezéssel hozta az előterjesztését. Ezt a mulasztását a Pécsi Vízmű a 2. számú mellékletben, a jelen előterjesztés 2. számú mellékletébe, mint üzemelési költségeket szerepelteti, és az önköltség típusú díjtételemelés 6,66 % lenne azzal szemben, amelyet a Vízmű a Tisztelt Testület elé terjesztett, a 4,5 %-ot. A januárban nagyon megindokolt, illetve a tavalyi év decemberében nagyon megindokolta a Vízmű, hogy januártól a szennyvíztelep rekonstrukciójára fordítandó pénzek miért fontosak, és miért szükségesek, de jelen esetben a testület elé nem került ama bizonyos 9 + 9 forintról szóló rekonstrukciós fedezet, tekintettel arra, hogy ezt egy későbbi időpontra, egy alaposabb indoklással fogadja majd a napirendjére a testület. A bizottsági műhelymunkában megjelent még egy olyan rendelettervezet is, amely rendelettervezet az illegális ivóvíz vételezéssel kapcsolatos szankciót tartalmazza. A bizottságok megtárgyalták, elfogadták, viszont a jogi, ügyrendi

25 bizottság egy alaposabb előkészítést kér ez ügyben, és ezért ez a része sincs a jelen előterjesztés részeként bent a mai napi előterjesztésbe. Maradt az az egyetlen előterjesztési rész, amely a 4,5 %-os díjtételt és díjtétel emelést jelzi. A bizottsági műhelymunka során az érdekvédelmi szervezetek is képviseltették magukat, és az érdekvédelmi szervezetek tulajdonképpen a nagyságrendhez, a nagyságrendhez nem szóltak hozzá, nem kifogásolták, azt mondták, hogy elfogadható ez a 4,5 százalékos nagyságrend. Ezt mondta a Fogyasztóvédelmi Egyesület, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a LAKTÁSZ ilyen értelemben nem kifogásolt A Kamara,semmit. Gazdasági és Iparkamara képviseletében Síkfői Tamás titkár úr volt a bizottsági ülésen, aki részben az árképletet kifogásolta, de tekintettel a jelen előterjesztésre, amely nem az árképlet alapján készült, ezért a bizottság nem vette figyelembe azt a véleményt. Kifogásolta még azt, hogy aszimmetrikus az ár, lakossági és ipari nyitás elég nagy. Évekkel ennek előtte a testület elfogadott egy ilyen kétpólusú díjtételt, és ezt kifogásolta. Pillanatnyilag a bizottság ebben sem foglalt állást, és ezért ajánlja a Tisztelt Testületnek, hogy a 4,5 százalékos díjtételemelés, amely a kerekítésekkel – mert filléres díjtételről ne beszéljünk – a kerekítésekkel 4,6 százalékot eredményez, és ilyen formában nem is a százalékos arány a lényeg, hanem az a melléklet, amely a lakossági fogyasztás és a nem lakossági fogyasztás mellékletét, rendelet mellékletét képezi. Egy javítást szeretnék még a Tisztelt Képviselőtestület figyelmébe ajánlani. Az 1. számú melléklet nem lakossági fogyasztói körébe 327,25 század forintot hoz, amely 327,75 század forintra módosítandó. Itt egy elírás történt. Köszönöm szépen, kérem a Tisztelt Testületet az előterjesztés elfogadására. Dr. Toller László: köszönöm. Képviselő úr akkor erősítsen meg abban, hogy nem szavazás tárgya sem 9 forint, sem 18 forint. Kukai András: igen polgármester úr, nem szavazás tárgya. Dr. Toller László: a melléklet eszerint módosul, ugye? Kukai András: igen, igen, az előterjesztésbe már nem került be. Bizottságon ugyan tárgyaltuk, de az előterjesztésbe nem került be, figyelembe véve mindazon körülményeket, amelyek időközben még befolyásolták a döntéEgy határozat is van, polgármester úr figyelmébe szeretném ajánlani, amely sünket. határozat arról szól, hogy az állami támogatásra az igényünket benyújtjuk. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen, Várbíró képviselő úré a szó. Várbíró Péter: köszönöm szépen elnök úr. Polgármester úrtól, Öntől szeretném kérdezni, hogy a korábbi 1 százalékra vonatkozó taktikai és sokkszerű javaslatát most, utólag, 2005. szeptemberében hogy értékeli? Dr. Toller László: köszönöm, igen. Erb képviselő úr. Erb József: köszönöm a szót polgármester úr. Hát mindenképpen vissza kell térnünk ennek a napirendi pontnak a tárgyalásakor erre a bizonyos év eleji 1

26 százalékos áremelésre, mert hiszen én számomra ez egy abszolút kellemes meglepetés volt. Egyébként polgármester úr terjesztette be a közgyűlés elé, és számomra azt jelentette, hogy végre a pécsi önkormányzat, illetve a vezetés ráébredt arra, hogy a Pécsi Vízművel kapcsolatosan alapvető változásra van szükség, mind a működésével, mind az árpolitikájával kapcsolatosan. Ugyanis tarthatatlan az az állapot, ami pillanatnyilag van, hogy mechanikusan árat emelünk, amikor valamiféle probléma van, és nem keressük meg azokat a módszereket, azokat az áthidaló megoldásokat, amelyekkel a lakosság, meg a fogyasztó cégek, gazdasági egységek terhelését valamilyen módon csökkenteni kellene. Nos tehát ezt az 1 százalékos áremelést mi abszolút pozitívan fogadtuk. És azt feltételeztük, hogy ezután valami történni fog. Most eltelt közel tíz hónap, bocsánat kilenc hónap, és hát igazság az, hogy mi nem tudunk arról semmit, hogy a város és a Vízmű között milyen tárgyalások folytak, milyen megállapodások vannak előkészítés alatt, tehát mi körvonalazódik, hanem azt látjuk, hogy most egy előterjesztést kapunk, aminek a bevallott része 4,6 százalék, már mind ….. – kazettafordulás – a középső oldalon újabb 9 Ft/m3, ami újabb 9,2 százalékos emelést jelent. Nos, ez a kettő ellentmond egymásnak. Tehát ez a két dolog ez valahogy számunkra érthetetlen. A képletről nem is beszélve természetesen, mert hiszen a képlet az már egy dinoszaurusz ebbe az egész történetbe, és képletesen szólva ki kell dobni az ablakon. Mindenképpen át kell térni a költségalapú árképzésre, és nagyon figyelembe kellene venni azt, hogy a város versenyképességét, illetve a gazdasági egységek versenyképességét lényegesen befolyásolja a víz köbméter ára. Következésképpen kérdést szeretnék intézni polgármester úrhoz, hogy áll ez a tárgyalás a Vízmű és a város között? Egyébként Juhász bizottsági elnök úrtól én azt hallottam – ezt a bizottsági ülésen mondta, de nagyon röviden –, hogy hát a Vízmű tulajdonosa, francia tulajdonosa hajlandó részt venni a város kulturális szponzorálásában, tehát akkor egyfajta ilyen, ilyen …., csak a kettőt nem szabadna összekeverni, mert hiszen egy monopolhelyzetben lévő szolgáltatóról lévén szó ez illendő dolog, másrészről nekünk alapvető érdekünk, hogy mind a lakosság, mind a gazdálkodók számára egy normális árat képezzünk. Rövid, első nekifutásra ennyit. Köszönöm. Dr. Toller László: köszönöm szépen. A hozzám címzett kérdésekre is válaszolok, de előbb a bizottsági elnök úrnak adom meg a szót. Kukai András: Erb képviselőtársamnak csak nagyon röviden. Itt csupán 4,6 százalékos díjtételemelésről van szó, és nincs még egy 4,6 százalék, hiszen ezt utolsó mondataimmal, polgármester úr kérdésére erősítettem meg, tehát itt csak 4,6 százalékról beszélünk, nem 9,2-ről. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: Gáspár Gabriella doktor. Dr. Gáspár Gabriella: köszönöm a szót polgármester úr. Mindenesetre annyiban szeretném összefoglalni, hogy két dolog van előttünk. Egyrészt egy rendelettervezet módosítás, és egy határozat. A határozat az arról szól, hogy az ivóvíz támogatás iránti kérelem benyújtása, ami nyilvánvaló frakciónk által is támogatható. A rendelettervezetről beszélünk a továbbiakba, amit kritikával illetünk. Nyilvánvalóan, hogy akár 4,5, akár 9,2, egyik rosszabb, mint a

27 másik. A 9,2 százalék az nagyon rossz. Tehát valóban még bizottsági ülésen erről esett szó, és maguk a fogyasztóvédelmi szervek jelenlévő vezetői sem támogatták ezt a 9,2 százalékos áremelést, amibe már benne lenne az a 9 forintos rekonstrukciós díj, ami rájönne a tavalyi 13 forintos rekonstrukciós díjra. Ez most úgy tűnik, hogy kiesik belőle, azonban az előterjesztés szövegébe továbbra is szerepel, azt azért hozzáteszem, bár a rendeletbe így effektíve nincs benne, lehet, hogy számszakilag benne van elrejtve, de ezt most így hírtelenjébe nem tudjuk ellenőrizni. Tehát ez az egyik része. A szakértői szervek, vagy hogy mondjam, a fogyasztók védelmébe és a helyi ipar képviseletébe véleményt nyilvánító Iparkamara véleménye is az, hogy ugye egyrészt az a díjképlet, amiről, amiről most már csak érintőlegesen beszélünk, az eredetileg sem volt költségalapú, azonban most már régen nem annak alapján számolunk, hanem állítólag költségalapon számolunk, ez azonban követhetetlen. Ezt bizottsági ülésen is elmondtam, és ez a követhetetlenség, ebből az előterjesztésből is sugárzik, tudniillik a Tisztelt Vízmű valóban az ott elhangzott kérésnek megfelelően mellékelte azt a bizonyos rekonstrukciós elképzelés-sort, ami a szennyvíztelep rekonstrukciójára vonatkozik, hiszen a díjtétel emelés egy részében mindig ez a rekonstrukciós ügy szerepel. Azonban a Vízmű által felsoroltak – ami nagyon kiterjedt és átfogó – azonban 2005-2009-ig tart. Tehát megint csak nem tudjuk, hogy ebből mi az, ami erre az évre esik, tehát a költségalapúság megint csak sérül. Hiába mellékelték ezt a táblázatot, szerencsés lett volna egy olyan elképzelés-sort mellékelni, hogy mi az, amit ebbe az évbe meg akarnak valósítani. Ugyanis az embernek állandóan erősödik a gyanúja, hogy ha kikerül a 9 forint, akkor a rekonstrukcióról ugye nincs szó. Ha meg nem kerül ki a 9 forint, akkor a rekonstrukcióról szó van. Most akkor melyik van, most e rekonstrukció benne foglaltatik a négy és fél százalékba is, vagy nem foglaltatik benne, hiszen elnök úr azt mondta, hogy most erről nincs szó. Most akkor mi van ezzel? Tehát ez azért nem egészen világos. A bizottsági ülésen még elhangzott a jogtalan vételezésnek az ötszörös büntetése, – ugye amiről szintén szó volt – amit hát éppen jogi kidolgozatlansága miatt nyilván a fogyasztóvédelem is támadott, és az ellenzék sem fogadott el. Szeretném a jegyző asszonyt megkérdezni arra vonatkozóan, hogy hogy áll ez a definíciós probléma, tudniillik, hogy mi minősül jogtalan vételezésnek, hiszen onnantól ugye többet fogunk tudni erről. Mindenesetre mondjuk a rendeletnek pillanatnyilag nem tárgya ez, az előttünk lévő anyagnak, hosszú távon azonban ez több ízbe elő fog jönni. Ennélfogva bennünk erősödik az a gyanú, hogy itt egyszerűen nem arról van szó, amit a Tisztelt Vízmű itt leírt, azaz, hogy az anyagbeszerzés, ami – mint kérdésünkre a bizottságba kiderült – tulajdonképpen a gáz- és villanyáremelés húzódik meg e mögött, tehát az anyagbeszerzés és a csökkenő, tehát a nem lakossági vízfogyasztók csökkenése az, ami igazán azt indukálja, hogy a Vízmű hát kezd nem annyira nyereséges lenni. Nyilván nem beszélhetünk még azért itt nagyon komoly veszteségekről, tehát azért hozzáteszem, hogy ez a 4,5 százalékos emelés azért teljes mértékbe nem, tehát a Vízmű helyzete nem indokolja ezt. Kérdem én, hogy mi indokolja, az hogy csökken a fogyasztók száma, de ugye a ráfordított költség az ugyanakkora marad, tehát ezt értem. Azt is értem, hogy bizony a gáz és villany ára is emelkedik, bizony ez mindenkit sújt. Azonban egy

28 inflációgerjesztő hatása van ennek – ahogy ezt bizottsági ülésen is elmondtam –, és szerintem az önkormányzat nem lehet partner abba, hogy ezt még tovább gerjesszük, akár egy ilyen szinten is. Tehát én szeretnék arra megnyugtató választ kapni, mert hogy fölmerül ugye az a gyanú – visszatérve, bocsánat két mondattal ezelőtti gondolatomhoz -, hogy egyszerűen arról van szó, hogy az önkormányzati lakásokban élő vízfogyasztók bizony olyan adósságokat halmoztak fel, amivel nem tudunk mit kezdeni. Valójában ennek a kompenzációjáról van szó, vagy miről van szó? Szeretném, hogy ha erre valamiféle, hát félig nyílt választ legalább kapnék. Köszönöm. Dr. Toller László: köszönöm szépen. További észrevétel, Staub Ernő képviselő úr. Staub Ernő: köszönöm a szót. Egyszer évekkel ezelőtt már egy hasonló eszmefuttatást csináltam. Ugye a díjemelés egyik indoka a vízfogyasztás csökkenése, ami bevételkiesést okoz. Ha ezt végiggondoljuk, a díjemelés következtében várható a vízfogyasztás további csökkenése, ez újból bevételkiesést okoz, amire úgy reagálunk, hogy ismét emeljük az árakat, aztán ismét csökken a vízfogyasztás. Nyilván nem akármeddig, de józan paraszti ésszel azért azt érdemes végiggondolni, hogy nem lehetséges-e egyszer másképp gondolkodni. Elképzelhető, hogy nagyobb fogyasztást és nagyobb piaci értéket lehetne elérni, nagyobb eladást, esetleg kevésbé megemelt áron. Köszönöm, röviden ennyi. Dr. Mikes Éva: köszönöm szépen Polgármester Úr a szót. Néhány olyan körülményt szeretnék megemlíteni, amin talán érdemes együtt elgondolkodnunk. Mielőtt ezt teszem, néhány mondatban, azt gondolom, az ügy jelentősége megköveteli azt, hogy fölelevenítsük, hogy hogy jutottunk el idáig, annál is inkább, mert a városban meglehetős közérdeklődés tárgyát képezi, annál is inkább, mert Polgármester Úr is önkormányzati képviselő volt a kezdetektől, tehát emlékszik erre a történetre. Először is szeretném azt leszögezni, hogy a Vízműből privatizációs bevétele a városnak nem volt. Ez azért fontos dolog, mert ezt többször hallottam fölemlegetni, hogy mi lett abból a privatizációs bevételből. Ez egy tőkeemelés volt, tehát a városnak ebből egy fillér bevétele nem keletkezett, hiszen azzal emelkedett meg a társaságnak a tőkéje, illetve az eszközállománya, amit a francia fél idehozott azért, hogy a fejlesztéseket el lehessen végezni, amely fejlesztések egyébként a ’80-as évek után elengedhetetlenek voltak. Valamint egy nagyon hosszú és kínos időszak után kiküzdött képlettel kezdett el működni a Vízmű, amely képletet egyébként ’96-ban módosított a Tisztelt Pécs Városi Közgyűlés. Ez a képlet egyébként a Vízmű tulajdonosai számára, illetve a befektető számára megítélésem szerint kedvezően módosult. Ezt csak azért mondom, mert erről el szoktak feledkezni, tehát nem a kezdeti állapothoz képest, hanem a ’96-os szerződésmódosításhoz képest küszködünk a Vízművel. Másrészt annak idején, a ’90-es évek elején egy olyan, az akkori egyeztetésekben egyébként megtárgyalt, és emlékeim szerint egyszerkétszer a nyilvánosság előtt is elhangzott előfeltevésből indult ki a pécsi

29 közgyűlés – ha emlékeim nem csalnak -, hogy körülbelül egy 15-18 éves időszakra tehető az az időintervallum, amire a célzott fejlesztések megtörténnek, és amely után mindenképpen célszerűbb magunk elé tűzni azt, hogy a Vízműből a befektetőt kivásároljuk, és ilyen módon teljes, 100 százalékos pécsi tulajdonba kerüljön megint. Ezt azért mondom, mert ezt Polgármester Úr elmondta. Hogy aztán hogy a Polgármester Úr emlékszik-e arra, hogy erről volt szó, vagy nem, azt nem tudom megítélni, no de hát az akkor még a rendkívüli messzeségben, elérhetetlen messzeségben lévő 1518 év az hovatovább letelt, tehát azt gondolom, hogy ha és amennyiben ezt sikerül a városnak megvalósítani, akkor ez a program ilyen módon befejezhető. Polgármester Úr, a kulturális főváros pályázatról való döntés ügyében, amikor is ugye kormánydöntésre várunk, ugyan azt mondta, hogy az istenek kezében vagyunk, hát én annyira ezért eufólikus nem lennék a Kormány tekintetében. Ugyanakkor had említsem azt meg, hogy a Kormány előterjesztésére valóban a parlament döntött az üzemanyag árak forgalmi adójának csökkentéséről. Ez azért lényeges kérdés, mert mi most olyan hivatkozásokról beszélünk, amely hivatkozások október elsejétől nem állnak meg a lábukon, legalábbis részben nem. És azt egyébként én nagyon helyesnek tartom, hogy a jelenlegi miniszterelnök úr nagyon erélyesen kijelentette, hogy elvárja, sőt amennyiben eszközök vannak a kezében, tesz is arról, hogy ez az áfa-csökkenés az üzemanyagár-csökkenésben megnyilvánuljon. Erre egyébként úgy emlékszem, hogy a MOL kötelezettséget Ennek következtében, is vállalt.hogy ha csak ezen a logikán indulunk ki – ugyebár Önök kormánypártiak –, akkor én azt gondolom, hogy ez joggal elvárható egyébként az egész szférában tovább. Tehát hogy ha ezt a MOL-tól elvárjuk, akkor nyilvánvaló, a fogyasztóktól, azoktól a fogyasztóktól, akik egyébként közüzemi szolgáltatást végeznek, ugyanúgy elvárható. Ebből következőleg ennek a számításnak legalábbis egy szelete kiesik. Én azt gondolom, hogy egyáltalán nem volt az helytelen felvetés, hogy ezt újra kéne gondolni. Hogy ha egyébként a Kormány komolyan gondolja, hogy ilyen módon ezzel az üzemanyagár-csökkentéssel próbál a magyar gazdaság helyzetén valamelyest könnyíteni, akkor ez nyilvánvaló, hogy nem szabad a MOL-nál, illetve az autózóknál megálljon, hiszen nyilvánvaló ez egy meghatározott csökkenést jelent a felhasználóknál is. Ezt én nagyon határozottan javaslom ennek a végiggondolását, hiszen ha és amennyiben a cég számításait elfogadjuk – nem áll szándékunkban ezt így megtenni, legalábbis nekünk nem -, de ha elfogadjuk, akkor gondolom, nem tehetünk mást, mint egyetértünk abban, hogy ennek egy, az indokok egy része egy szeletben A másik, hogy nyilvánvalóan ezt többen megemlítették már, hogy tudomásul kiesik. kell venni, hogy a fogyasztói ár egy olyan küszöbértékhez érkezett, hogy a továbbiakban a fogyasztás csökkenése várható. Ez egyébként egy nagyon jól ismert jelenség. Én azt gondolom, hogy itt nagyon sokszor így van ez, fogyasztói áraknál is, adóbevételeknél és egyebeknél, de egyszerűen ilyen módon további bevételek, további felfutás nem fog keletkezni. A harmadik pedig, amit szeretnék megemlíteni, az a díjemelések tekintetétével kapcsolatos. Ebben a helyzetben én természetesen nem javaslom azt, hogy teljesen elölről kezdődjön el az egyeztetés, én elismerem

30 és gondolom, hogy ebben sok munka van. De hogy az előbb említett előfeltételek és következmények változása tekintetében, tehát az üzemanyag-ár csökkenése tekintetében, valamint egy olyan elemzés tekintetében, hogy a további emelés milyen fogyasztás-visszaesést, ebből következőleg milyen árbevétel-kiesést jelent a cégnél, azt gondolom, hogy érdemes lenne ezt az előterjesztést abban a részében, amely részében, amely részében a fogyasztói ár emeléséről szól, mindenképpen továbbgondolni. És akkor egy kérdést is hadd tegyek fel: hogy az üzemanyagár-csökkentés, vagyis az áfa-tartalom csökkenés, azért az nem egy néhány napos téma. Ugye ez kormány-előterjesztésben meg kormányfelvetésben már hetek óta látható, érzékelhető volt. A tárgyalások folyamán vajon fölvetült-e ez a kérdés, hiszen ez komoly százalékos csökkenést jelent? Dr. Toller László: köszönöm. Bókay Endre frakcióvezető úr. Bókay Endre: köszönöm a szót. Az áfát – hogy a végszóra válaszoljunk – azt visszaigényli minden cég, tehát ebbe az esetbe sajnos csak egy átfutó tétel, tehát igazából ez nem csökkenti a költségeket. Nagyon szeretnénk mi is, tehát a végfelhasználónál, általában a lakosságnál, akik nem tudják visszaigényelni az áfát, ott számít érdemben az, hogy a 25 %-os áfa-tartalom 20 %-ra csökken. Itt, a gazdálkodó cégek esetében nem, és ugyanez lesz a következő napirendi pontunknál is. Én nagyon korrektnek tartom, amit Mikes Éva most elmondott, számomra nagyon szimpatikus. Ez a képlet, ami alapján most, ma kiszámolják a vízdíjat, ez nem ma, nem alkuként született, hanem ’96-ba jött létre. Az akkori közgyűlés – én nem szeretek senkit visszamenőleg úgy bírálni, hogy bármit tett, vagy nem tett meg, akkor valószínű ez volt a legjobb ármegállapítási gyakorlat, lehet, hogy akkor ez jelentette a legnagyobb biztonságot, de sajnos, olyan mértékbe bebetonozta a vízárak megállapítását, hogy a mai napig ebből nem tudunk kikeveredni. Amit Erb József képviselőtársam említett, a Polgármester Úr a Vízművel és a Vízmű másik tulajdonosával – tehát 49 %-os tulajdonosrészes francia céggel – egyfolytában párbeszédben van. Valamilyen formában szeretnénk ebből kitörni. Eddig úgy nézett ki, hogy tán a vásárlás lenne az egyik járható út, a szerződésmódosítás oly mértékben megköti a város kezét, ha a másik fél nem fogadja el, akkor mi nem tudunk mit tenni. Megtehetjük, hogy időszakosan nem vesszük figyelembe a szerződés következményeit, de nyilván az érintett fél, a tulajdonos elmegy bíróságra, és a várost utólag kötelezi a cég minden kárának megtérítésére. Erre most nem tudom azt mondani, hogy sajnos, mert jogállamban vagyunk, tehát ez az eljárás mindenképpen ránk vonatkozó követelmény, teljesítenünk kell. Itt az alkupozíciónkat próbáljuk valamilyen módon javítani. Megpróbálunk minden költséget visszafogni, megpróbálunk más szervezeti dolgokkal, más megrendelésekkel élni, a Vízműt arra ösztönözni, hogy saját gyakorlatát próbálja meg másképp szervezni. Egyébként ebben nagyon pozitív változások vannak, hiszen a Vízmű terjeszkedése – így már egy regionális centrum – nagyon jó. Ezeknek a bevételei, nyilván gyakorlata és a működés színvonala miatt is érik el ezeket a pályázati eredményeket, tehát az egyik oldalról ez rendben van. A másik oldalról, a költségek oldaláról nincs

31 rendben. Mi sem mondtuk soha azt, hogy rendben van. Egyáltalán nem vagyunk boldogok attól, hogy 4,6 %-kal meg kell emelnünk a vízdíjat. Kötelezve vagyunk rá. S ezért nagyon kérem, hogy nehogy olyan kommunikáció, … mert úgy érzem, hogy Önök beestek egy olyan csapdába, hogy azt mondják, beszélnek a 18 forintról. Mi magunk bizottsági ülésen mondtuk, hogy ezt a 18 forintot, ami gyakorlatilag a szennyvíztelep működésére lenne fordítva, magunk is fenntartással fogadjuk. Az elénk került akkori előterjesztés nem más volt, mint egy szakmai anyag, a Vízmű előterjesztése. Tehát kétszer 9 forintról beszélek, így értettem a 18 forintot. Tehát ez egy szakmai anyag, nem a bizottság, nem az apparátus készítette ezt az előterjesztést. És már a bizottsági ülésen is megmondtuk, hogy nekünk fenntartásunk van ugyanúgy ezzel a 18 forintos plusz költség-, díj-, tehertétellel kapcsolatban. És most én arra kérem Önöket, ne beszéljünk erről, mert mind a médiát, mind a lakosságot félretájékoztatjuk. A rendeletben nincs szó, kész, nincs 18 forint, nem fogadtuk el. S az 1 százalék, amit annak idején, mint Ön mondta, ez sem PR fogás volt. Egyszerűen ennyire le tudtuk szorítani, hogy az áremelés érezhetővé ne váljon. Tehát a mi célunk az, hogy visszaszorítsuk ezeket a lehetőségeket, hogy kötve van a kezünk. Tehát mást nem tudunk tenni, mint a tárgyalásokat folytatjuk. S még egyetlen egy megjegyzésem lenne. A Magyar Nemzetbe is megjelent ez a cikk, tehát a reprivatizációval kapcsolatban. Mi nem úgy fogjuk fel ezt a dolgot, mint a privatizációval szembe menő valamit, hanem úgy fogjuk fel, hogy mind a BIOKOM esetében megtörtént, mind a Vízmű esetébe, hogy ez egy olyan közszolgáltatási rendszer, ami a sajátosságainál fogva van monopolhelyzetbe. Ezt nem lehet kiváltani, mert egy bizonyos terméket gyártó gyár ugye beléphet második, harmadik, és az csinál egy versenyt. De itt nekünk el kell fogadnunk ezeket a lehetőségeket, nem tudjuk kiváltani. Tehát be vagyunk szorítva egy ördögi körbe, nekünk ebbe kell gondolkodnunk, ebbe kell cselekednünk, és úgy vélem, hogy a lehető legtisztességesebb álláspontot hoztuk ide Önök elé, és arra kérem Önöket, hogy ezentúl így kommunikáljunk. Tehát ne mondjunk semmilyen plusz terhet, ne beszéljünk 90,6 százalékról, lehet, hogy a szakmai anyagba ez benne van és zavaros, de mi magunk nagyon határozottan azt mondtuk, hogy mindösszesen 4,6 %-os áremelést tudjuk per pillanat elfogadni, s nem azért, mert boldogok vagyunk, hanem azért, mert rákényszerülünk. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. Már azt hittem, hogy nem lesz további vita, de Mikes Éva, Gáspár Gabriella és Erb József a sorrend. Dr. Mikes Éva: köszönöm szépen. Természetesen ehelyütt, és most nem érdemes belecsúsznunk a privatizáció, reprivatizáció, meg a kommunális szolgáltatások monopóliuma vitába, ámbár azt gondolom, hogy ez egy fontos téma. Akár még azt is megkockáztatom, hogy erről külön vitát is kéne folytatnunk, időszerű lenne az erről szóló véleményeinket tisztázni. Mivel hogy abban tökéletesen egyetértünk, hogy ez egy olyan, a helyben monopolként megjelenő kommunális közszolgáltatás, amivel kapcsolatban felelősségünk van, két dolgot had említsek meg: egy, hogy, hogy nekem nem hitték el, hogy ez az üzemanyagár-csökkentés ez a magyar gazdaságba nem fog tovább hullámzani. Örülök, hogy ebbéli vélekedésemben egyébként

32 megerősítettek, mert ez soha nem hangzott volna így el, hogy ha én nem hozom szóba. Magam is így gondolom sajnos, csak hát akkor máshogy kell kommunikálni. No de ezt a vitát se akarom idehozni. Azt azonban igen, hogy lám-lám, a ’96os közgyűlési döntés felelősségét egy személyében majdnem teljesen más testület hogyan viszi tovább. Tehát ebből következőleg kérem szépen azt, hogy az árhatósági jogosultságunkkal olyan módon éljünk, hogy ezekkel a felelősségekkel szembe tudjunk nézni. Azért az, hogy ez folyamatos küzdelem tárgya kell, hogy legyen, és hogy nem lehet ezt soha olyan konfliktusok nélkül megúszni, hogy ne kelljen a városnak, a város vezető testületének a saját jól felfogott érdekén és belátáson túl ebben kompromisszumokat kötni, hogy ezt sikerült ’96-ban elérni, ezt természetesen nem rovom föl, nem is lehet most már kinek, meg hogyan. De én azt kérem, hogy szíveskedjenek ezzel a felelősséggel dönteni, és azt mérlegelni, hogy ez ilyen módon valóban indokolt-e. A megítélésünk szerint nem. Dr. Toller László: köszönöm, Gáspár Gabriella. Dr. Gáspár Gabriella: Bókay frakcióvezető úrnak szeretnék arra válaszolni, hogy ’96. díjképlet és a többi. Ahogy bizottsági ülésen megtudtam, mert nem vagyok egy díjképlet szakértő, és ez megnyugtatott, amit Kukai András úr mondott, hogy már régen nem a díjképlet alapján számol a Tisztelt Vízmű. Úgy, hogy tulajdonképpen ezt a díjképlet vitát akár föl is függeszthetjük, ezt akkor kell majd újra elővenni, ha a szindikátusi szerződést újra tárgyaljuk, amire lehetséges, hogy a közeljövőben majd valamikor sor kerül. Tehát a díjképletet felejtsük el. Én mindösszesen csak azt mondtam, hogy a díjképlet nem volt költségalapú, ámde ahogy most számolunk, az állítólag költségalapú. Ez engem megnyugtatna, ha tudnám, mi az a költség, de ezt nem tudom. Ugyanis, hogyha megnézem itt végig, és csak újra visszautalok arra, és nem lovagolok ezen a rekonstrukción, mert örülök, és frakcióvezető úr most végképp megnyugtatott. Ezek szerint rekonstrukció nincs a 4,5 százalékba. Akkor viszont nem értem, hogy mi van, akkor miért mellékelte ezt a Vízmű? Ezt én nem értem, de hát belátom, hogy nem kell mindent érteni. Azonban hogy ha ezt megnézi az ember, akkor azt látja, hogy ez a szennyvíztelep, ez olyan hihetetlen rossz állapotban van, hogy pillanatokon belül össze fog dőlni. Ugyanis én elnéztem itt, hogy azon kívül, hogy hordozóanyag silócsere, csigacsere, dobcsere, kazáncsere, mixer-felújítás, évente - kész, elevátorcsere, hordozóanyag-elevátor csere. Tehát ahogy olvasom végig, itt gyakorlatilag mindent le kell, … Itt mondja képviselőtársam, hogy ez új. Hát lehet, hogy új, de akkor rosszul lett megcsinálva, mert mindent le kell cserélni. Tehát én azt, hogy négy éven belül kicseréljük a teljes szennyvízcsere-telepet, ez tényleg elég sokba fog kerülni. Na most, ha ezt beépítjük a vízdíjba, az tényleg nem lesz jó. Én elfelejtem ezt, tehát szó nincs erről. Azonban egyet megállapítok, hogy 2004ben 13,- Ft volt a rekonstrukciós díj. Akkor most mi van, akkor az most, akkor hogyan van ez, abból csinált valamit a Tisztelt Vízmű esetleg? Nem tudom, mert ennek ugye a beszámolókban nem igen szokott olyan mértékben nyoma lenni, hogy az ember követhesse, hogy lecserélték-e már végre azt a nagyon rossz állapotú dobot, vagy azt a szivattyút, és akkor a képviselő megnyugodhatna, mert hogy lecserélték. S követhetné, hogy következőben

33 lecserélték a következőt. Na de ugye ilyen mértékig azért nem avat be bennünket a Vízmű az ő belső ügyeibe, hogy úgy mondjam, úgy viszont nehéz kiszámolni, hogy mi az a költségalap. Tehát lehet, hogy én összekeverem a rekonstrukciós költségalapot az egyébként vízdíj-termelési rekonstrukciós alappal – nem tudom –, .vagy költségalappal, de szeretnék néha tisztán látni, bár belátom, hogy a tényleg az ember miért igazodna el a Vízmű ügyeiben, mikor még a Kínai negyedben sem igazodik el, értem én ezt, csak, csak szeretném.. Mert ha az embert megkérdezik – tetszik tudni – az állampolgárok, akkor nem tud mit mondani. Úgy, hogy megnyugtatásul szeretném, hogy ha esetleg ezt Bókay képviselő úr megmondaná nekem. Dr. Toller László: de mielőtt megmondja a képviselő úr, Erb József kap szót. Képviselő úr, az Ön hozzászólása után még lesz egy kör, ahogy látom, úgy, hogy előbb Erb József képviselő úrnak adjuk meg a szót. Erb József: köszönöm a szót Polgármester Úr. Bókay Endre megjegyzéseire reagálva, én tulajdonképpen egyetértek azzal, jogállammal kapcsolatos, meg a privatizációval kapcsolatos megjegyzéseire. Ezek valóban így vannak, ahogy ő elmondta. Engem nem befolyásolnak semmiféle sajtótermékek, amikor azt mondom, hogy Pécsnek ez egy neuralgikus pontja, ez egy megoldatlan, olyan megoldatlan probléma, ami befolyásolja egyrészt a polgároknak a közérzetét, nyilván olyan mértékben, hogy egyre kevésbé hajlandók kifizetni a magas vízdíjakat, másrészről pedig a pécsi gazdálkodók mindent elkövetnek annak érdekében, hogy ezeket a hatalmas vízdíjakat, amelyek egyes cégek esetében akár 100 millió fölé is mehetnek, ne kelljen befizetni. Ennek egyenes következménye az, hogy ebbe a negatív spirálba, amit Staub Ernő már egyszer említett, ebbe már benne van keményen a Vízmű. Tehát azon felül, hogy emelünk, nekünk más megoldás felé kell mennünk, és ezt mindannyian tudjuk. Tudja a kormányzó oldal, tudja az ellenzék is, tehát itt tulajdonképpen meddő viták helyett ezeknek a megoldásoknak a keresése kellene, hogy legyen a feladatunk, mert előbb, vagy utóbb mindenképpen ezt meg kell tennünk. Ebbe biztos vagyok. Úgy, hogy ezt tessék akár úgy tekinteni, mint egy közös platformot vízdíj ügyben, vagy Vízmű ügyben. Köszönöm. Dr. Toller László: köszönöm. Bókay képviselő úré a szó. Bókay Endre: köszönöm Polgármester Úr. Én azt szeretném javasolni a közgyűlés részéről, hogy amit Gáspár Gabriella fölvetett, hogy válaszoljam meg ezeket a költségeket, én nem vagyok a Vízmű tagja, tehát nem tudom megválaszolni, de azt hiszem, Ön se arra gondolt, hogy tényleg én mondjam meg, hanem a Vízmű jelenlévő képviselőit megkérdezzük, és ők biztos, hogy tudnák ezekre a válaszokat. Úgy, hogy azt javasolnám, hogy adjuk meg részükre a szót Polgármester Úr, és adjuk meg azt a tájékoztatást a képviselőtestület, a közvélemény számára, hogy ezek a költségek hogyan, miből állnak össze. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen a javaslatot, mindjárt megfogadom, de néhány szóval szeretnék Várbíró képviselő úrnak, illetve Gáspár Gabriellának válaszolni. Nagyon helyesnek tartom az akkori döntést és a

34 mostanit is, mert hogy ha egész évre vetítem, akkor nem éri el – ha jól számoltam – a 2 százalékot az ez évi áremelés, az áremelés pedig nem éri el az ez évi inflációt. Tehát gyakorlatilag a lakosság zsebében hagyunk pénzt, legalábbis a vízdíj tekintetében. A másik történet, ami ehhez kapcsolódik, nagyon kemény tárgyalásokat folytatunk, nem mostantól, évek óta tulajdonostársunkkal. Ők a profitnövelést szorgalmazzák, mi pedig azt mondjuk, hogy normális profit mellett, a lakosság vízellátásának a folyamatosságát is figyelembe véve, lehetőleg normál, és az országos árakhoz valamennyire igazodó árakat alakítsunk ki. Azt azért tudni kell, hogy az első háromba vagyunk – ha jól emlékszem – a vízdíj nagyságrendjét illetőleg Magyarországon. Ez arra a privatizációra nem igazán vet jó fényt, amelyet akkor, ’93-’94-ben megvalósítottunk. Az álláspontomat azt hiszem széles körben ismerik a kommunális piac tekintetében, nem látom annak valós okát, hogy nagy tőkeemelés nélkül bárki ezen a piacon, az önkormányzaton, tehát privát módon vegyen részt. Amit eddig privatizáltunk, fegyelmezetten ugye végrehajtjuk annak a következményeit. Ahol nem, ott, hát amíg tehetem, addig ellenállok ennek a kísértésnek. Kiderül az, hogy itt valós tőkeemelés nem történt, sok helyen formális volt az a bevont tőke, amelyet alkalmaztunk, tetejébe ez a piac, ez pécsi piac. Tehát a történet az, hogy a lakosság tartja el azt a céget, amelyet mi profit elven működtetünk. Énnekem a német Stadtwerke követendő modell, nem azért, mert német, és nem azért, mert nyugati, hanem a kommunális ellátás döntő többségében a maradvány érdekeltségre, és az arányos, tehát a magabiztos fejlesztésre, fenntartásra koncentrál, hisz ez közösségi szolgáltatás. A másik tétel, hogy miben tárgyaltunk eddig a tulajdonostársunkkal. Elsősorban arról, hogy lejárt a tőkeemelési moratórium a 10 éves tőkeemelési moratórium, a cég tőkeviszonyait és a víztisztító, illetve szennyvíztisztító telep, amelynek a beruházási értéke közel 6 Mrd Ft, a tulajdonosai mi vagyunk, az amortizációt pedig nem tudom, hogy milyen alapon számolja el most pillanatnyilag a társaság, mert ugye, vagy kívánja elszámolni a társaság, hiszen a tulajdon az idegen tulajdon, legfeljebb bérleti díj formájában lehet ezt a konstrukciót megoldani. De mi partnerek lennénk abban, hogy egy jelentős tőkeemelésként bevigyük apportként ezt a művet a cégbe, jogszabályi akadálya pillanatnyilag nincsen. Ez esetben viszont készpénzre vagy tőkeemelésre szeretnénk rávenni a tulajdonos társunkat, ezt a tőkeemelést pedig kifejezetten arra szeretnénk használni, hogy az Európa Kulturális Fővárosa vagy nem főváros esetén is a kiemelkedő Konferencia Központ, Koncertterem beruházást serkentsük vele vagy akár abból valósítsuk meg. Erre van példa, és nem is a magam feje után, sajnálom, hogy nem én vagyok a szerzői jog díjasa ennek az ügynek, hiszen egy nagy francia kommunális cég ugyanezt a modellt Lyonban megvalósította, tehát annak fejében, hogy elnyerte a város vízellátását, annak fejében egy NÁTO kiképzésre is alkalmas konferenciatermet és színházat hozott létre a köz javára. Hát ezt megpróbálnánk vagy megpróbáltuk érvényesíteni, pillanatnyilag az affinitás igen csekély ez irányú elmozdulás tárgyában. Viszont, amíg nem rendezzük a viszonyunkat, a város és a cég viszonyát az elkészült szennyvíztelephez, addig nem voltam partner abban, hogy ezzel kapcsolatos bármilyen költséget most az önkormányzat

35 elismerjen vagy díj formájában realizáljon. Tehát ezért javasoltam a bizottságnak, – talán nem haragszik meg az elnök úr, hogy én tettem ezt a javaslatot – hogy ennek a díjnak a megállapításától egyelőre tartózkodjunk, hiszen vannak vitás kérdések is, és vannak előremutató lehetőségek is ezen a területen, addig, amíg ezekben nem lépünk addig ne lépjünk a díjtételben. Itt tartanak a tárgyalások. És azt talán tudja mindenki, és talán az anyagban meg nem kapott kellő hangsúlyt, hogy ez a díj ez jövőre is vonatkozik. Jövő évben tehát nem lesz díjemelés. Ami annyit jelent, hogy ezt a megemelt díjat ugyan visszük tovább, de jövőre nem kívánunk vízdíjat emelni, ebben is elég nagy konszenzus van, legalábbis közöttünk. Ami annyit jelent, hogy stabilizálódik egy ár valahol a városban, ez a víz- és csatornadíj. Ehhez a történethez még egy dolog tartozik, és ebben hát még nem tudom, hogy mi az eljárás, a Sörgyár tulajdonosai kvázi megüzenték vagy hát van erre egy csúnyább műszó is, hogy ha, és amennyiben nem visszük a soproni víz díjának az értékére a gyárnak szolgáltatott vízdíjat, ez esetben kitelepítik a gyárat Pécsről. Hát itt most megint majd jön egy kerekedhet egy Mi-Zo ügy. Én nem vagyon zsarolható, és úgy gondolom, hogy a város sem zsarolható, ha másokra vonatkozik egy vízdíj, akkor vonatkozik az élelmiszerre is egy vízdíj. Hát a kérdés az, hogy tudunk és akarunk-e rugalmasak lenni, egyedi vízdíj megállapítással vagy kedvezménnyel vagy tartjuk magunkat a korábbi szabályunkhoz és a piac szabályaihoz. Hozzáteszem azért itt a nyilvánosság előtt, hogy elenyésző, elenyésző költsége a víz az egy üveg sörnek. Szirmai úr valamikor tudott nekem mondani egy mennyit? 2 %-a a sör előállítási költségének a vízdíj, ezért nem is igazán értem ezt a problémát. De nyilvánosság előtt azért kellett szólni, mert így talán nem hat zsarolásnak az, amit üzentek vagy amivel foglalkoztunk. Így állunk a vízdíj megállapítása ügyében. Én azt hiszem, hogy józan, reális ez a vízdíjemelés. Az egész évi lakossági hatása – mondom – nem éri el 2 %-ot. Hogyha a jövő évet nézzük, akkor pedig ez a megemelt díj ez valamivel fölötte lesz a várható inflációnak, mely minden gazdasági elemző szerint 3 % körül várható, tehát 2-3 %-os inflációval számolhat a jövő évi gazdaság. És megadom a szót, nem tudom melyiktek kíván… Gelb úrnak. Gelb Zoltán: tisztelt Közgyűlés! Nagyon sok kérdés fogalmazódott meg, nem is biztos, hogy mindegyikre kimerítő választ tudok adni, ahhoz nagyon kevés lenne az idő. De én azt gondolom, hogyha a képviselő hölgyeket és urakat a Vízmű tevékenysége érdekli részleteiben, akkor fel tudjuk ajánlani, hogy a Pécsi Vízműről részletes információkat, tájékoztatást tudunk adni. Az első fontos kérdés, hogy ez a pécsi víz- és csatornadíjaknak a nagysága. Valóban nagyon magasak Pécsett a díjak, országosan hát a felső régióban vannak ezek a díjak, de azt kell, hogy mondjam, hogy 1995-ben ugyanilyen magasak voltak. Sőt, hogyha ’95-höz képest most 2005-re az inflációval ugye diszkontáljuk az árakat, akkor azt tapasztaljuk, hogy most 2005-ben alacsonyabbak ezek a díjak. Ezt egyébként nagyon jól mutatja az, hogy 1995-ben a pécsi lakossági víz- és csatornadíjakra Pécs város állami támogatást vehetett igénybe. Azóta ez nincs így, mert relatíve a díjak

36 csökkentek, jelenleg csak a nagyon drága vásárolt vízre, a DRV vízre lehet felvenni állami támogatást. Nyilván ez egy hihetetlen, hogy ugye én ezt most elmondtam, hogy relatíve a vízdíjak csökkentek, de hogyha ’95-től 2005-ig az inflációt, illetve a díjak emelkedését egymás mellé teszik, akkor valóban ez jön ki, és ez tény. Egy nagyon fontos elem ugye a pécsi vízszolgáltatásban, illetve a szennyvízszolgáltatásban a pellérdi szennyvíztisztító telep. A pellérdi szennyvíztisztító telep három ütemben egy nagy állami beruházásként valósult meg. ’80-as évek végén kezdődött el ez a beruházás, és ugye jellemző, hogy gyakorlatilag az elkészült mű tulajdoni átadására tavaly nyáron került sor. Tehát egy nagyon-nagyon hosszú időszak telt el, és hiába mondjuk azt, hogy tavaly került ez a város tulajdonába, nem lehet azt mondani, hogy ez egy új műtárgy. Gyakorlatilag ez a ’80-as évek végétől kezdve folyamatosan épült, a ’90-es évek közepétől kezdve már működött mindhárom üteme. Tehát jelenleg most már gyakorlatilag egy több mint 10 éves üzemelési időn van túl. Ez azt jelenti, hogy most jelentkeznek azok a komoly felújítási költségek, amelyek ugye minden egyes szennyvíztelepnél keletkeznek. Ennek a szennyvíztelepnek a könyvszerinti értéke 3 Mrd Ft. Ugye pontosan az miatt, mert ahogy mondtam ez egy nagyon hosszú beruházás volt, ez miatt ezek a könyvszerinti értékek messze eltérnek a mai piaci ártól. Mai áron ez a szennyvíztelep akár az 5-6 Mrd Ft-ot is elérheti, nagy része ugye gépészeti berendezés, amelyeknek viszonylag magas a felújítási költsége, az amortizációja. Tehát ebből következik, hogy itt óriási nagyságrendű éves felújítási költségek keletkeznek, hogy ezt a telepet megfelelő módon lehessen üzemeltetni. A Pécsi Vízmű a könyvszerinti érték alapján arra tett javaslatot már tavaly az önkormányzatnak, hogy a 3 Mrd Ftos könyvszerinti értéknek megfelelően 300 M Ft-os amortizációt el lehessen végezni a szennyvíztisztító telepen. Jelenleg a díjakban ennek kb. a fele van benne. Ez azt jelenti, hogy idén is, tavaly is a Pécsi Vízmű 140-150 M Ft értékben volt képes elvégezni a szennyvíztelepen rekonstrukciós felújításokat, de nyilván látjuk azt, hogy ez az összeg kevés, és sajnos hogyha ez rövid időn belül nem változik meg, akkor ebből több probléma adódhat. Az egyik az egy pénzügyi probléma, ez igazából a város problémája, ugye a város tulajdonában van a szennyvíztelep, minden évben el kell számolnia a 300 M Ft amortizációt, ezzel szemben felújításként csak a felét tudja ráaktiválni, tehát évente folyamatosan 150 M Ft-tal csökken a telepnek a nettó értéke, tehát évente 150 M Ft-tal csökken a városnak a vagyona. Ez egy pénzügyi kérdés. Azt gondolom, hogy ennél talán van egy sokkal fontosabb, egy műszaki kérdés. Ez pedig az, hogy ezt a 150 M Ft-ot valóban nem lehet ugye rákölteni jelen helyzetben a szennyvíztelepre. Mit fog ez okozni? Hát rövid távon azt okozza, hogy egyre több hiba lesz a szennyvíztelepen, az üzemelésben egyre több fennakadás lesz. Középtávon nyilván azt okozza, azt okozhatja, hogy a szennyvíztisztításnak a technológiája az össze is omolhat. Mindenképpen érdemes azon gondolkodni, hogy célszerű lenne elkerülni egy olyan helyzetet, mint ami ugye 2003-ban következett be, amikor a szennyvíztisztítónak a technológiája - pontosan az miatt, mert egy felújítást nem tudtunk időben elvégezni – összedőlt, és gyakorlatilag a pécsi víz, illetve a Fekete víz egy nagyon komoly szennyeződést szenvedett el. Én azt gondolom, hogy rövid távon

37 most el lehet napolni a szennyvíztisztító-telep felújítási forrásainak a kérdését, hosszú távon, sőt középtávon foglalkozni kell vele, mert gyakorlatilag a környezetünket tesszük tönkre. A bizottsági ülésen az érdekvédők azok nagyon lelkesen kiálltak a lakosság érdekei mellett. Én azt hiányoltam, hogy a környezetünk védelme mellett nem állt ki senki. Ugye a környezetünket a gyerekeinktől kaptuk kölcsön, hogyha nem végzünk megfelelő mértékben szennyvíz-tisztítást és nem költünk rá, akkor a gyerekeinknek a környezetét fogjuk lerombolni, bepiszkítani. Több kérdés, illetve felvetésben szóba került a képlet, illetve a képletnek a tarthatatlansága. A Pécsi Vízmű a maga részéről egyáltalán nem ragaszkodik a képlethez. Ugye a képlet az a két fő tulajdonos közötti megállapodás, a SUEZ, illetve a Pécsi Önkormányzat megállapodása alapján működik. A Pécsi Vízmű sohasem tehet mást, minthogy a képlet alapján benyújtja a díjjavaslatot, amikor az önkormányzat kéri, természetesen mi egy olyan költségtípusú díjjavaslatot is benyújtunk, ezt minden esetben meg is tettük, nyilván amennyiben ezt az önkormányzat kéri. Jelen anyagnak is egyébként mellékleteként található ez az önköltségtípusú díjjavaslat. Ebben nincs benn a szennyvíztelepnek a felújítási költsége. Tehát ezt a nélkül kell érteni és kezelni. Ez ugye azt mutatja, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban azok a költségek, amelyek a vízszolgáltatásra hatással vannak, nagyon-nagyon magas értékben emelkedtek. Ez egy érdekes jelenség, ugye a fogyasztói árindex az 20 év óta a legalacsonyabb Magyarországon, de jelenleg is 3.7 %. Ezzel szemben sajnos az ipar árindexei, az energia-, illetve a belföldi értékesítési árindex vagy akár ugye a vizes ágazatban a személyi jellegű ráfordításoknak az emelkedése 10 % fölötti. Hát ezek azok a magas költségelemek, amelyek nagyon nehéz helyzetbe hozták a társaságot, ugye annak tükrében, hogy év elején egy 1 %-os díjemelés valósult meg. Gyakorlatilag ez olyan következményekkel járt, hogy az a 100 M Ft-os plusz úgynevezett fokozott rekonstrukció, amit a Pécsi Vízmű felvállalt és 2005-ben is szeretett volna megvalósítani, ezt nem tudtuk megtenni, mert egyszerűen nem volt rá anyagi lehetőségünk. Nyilván az is egy fontos kérdés, hogy a díjak csökkentését ugye úgy lehet előidézni, hogyha a Pécsi Vízmű hatékonyságát, a költséggazdálkodását folyamatosan tudja javítani. Hát ezt néhány ténnyel azért szeretném illusztrálni, hogy a társaság sokat tett és a jövőben is nagyon sokat kíván tenni ennek érdekében. Az egyik fontos elem és egy nagyon jó mérőszám a hatékonyságra az a hálózati veszteség. Ugye hálózati veszteség az a mutató, ami azt mutatja, hogy a megtermelt víz, illetve az értékesített víz között mekkora különbség van. Nyilván ez a különbség ez egy veszteség, amelyik elfolyik, és hát nyilván hogyha ezt sikerül csökkenteni, akkor ugye többlet források maradnak a cégnél, a hatékonyság javul. 1995-ben, amikor a részvénytársaság megalakult 36 % volt ez a hálózati veszteség. Jelenleg alig több mint 20 %. Tehát itt egy nagyon komoly hatékonyság javulást sikerült elérni. Mi lett ennek az eredménye? Hát az lett az eredménye, hogy 2001-től kezdve a Pécsi Vízmű fel tudott vállalni egy olyasfajta pótlólagos fokozott rekonstrukciót, amit ugye nem a pécsi vízdíjakból fedez, hanem a saját üzleti eredménye terhére tud elvégezni rekonstrukciókat. Ennek a nagyságrendje ugye szerződésben rögzítve lett, ez 2001-es áron 750 M Ft. Gyakorlatilag a

38 hatékonyság javulásnak az eredményeképpen a város közműveire pótlólagosan 750 M Ft-ban vállaltuk, hogy rekonstrukciókat tudunk végezni. Ezt nagyrészt ugye meg is tettük, és nyilván hogyha idén nem kerültünk volna ilyen nehéz helyzetbe, akkor idén is megtettük volna. De egy másik fontos elemet is szeretnék kiemelni, ami a társaság hatékonyságának a javulását mutatja. 1995-höz képest 2005-re a vízfogyasztás Pécsett több mint 10 %-kal csökkent. Tavaly, illetve idén sajnos ez a tendencia tovább folytatódott, összességében mai árakon számolva ez kb. 700 M Ft árbevétel kiesést jelent. 1995-ben ugye a cég veszteséges volt, szintén mai áron számolva ez kb. 200 M Ft-os veszteségnek felel meg. Hogyha ezt a két számot összeadjuk, akkor majdnem 1 milliárdnál járunk, tehát hogyha a Vízmű nem tett volna semmit, nem próbálta volna hatékonyságát javítani, akkor gyakorlatilag ma kb. egy 1 milliárdos veszteséggel kellene számolni. Hát ehhez képest a társaság azért idén is nyereséges lesz, mint ahogy az elmúlt időszakokban is nyereséges volt. Egyébként a Felügyelő Bizottsága a társaságnak minden évben jelentést készít az önkormányzat számára is, és aki ezeket a jelentéseket fellapozza és megnézi, nyomon követheti azt, hogy a hatékonyság javítás során a társaság mit ért el. És én azt gondolom, hogy a jövőben ezt szeretnénk folytatni is, pontosan az miatt, mert érezzük és tudjuk, hogy magasak a díjak Pécsen, tehát valamilyen módon azért mi is szeretnénk hozzájárulni, hogy ez lehetőség szerint csökkenhessen. De el kell fogadni azt, hogy Pécsett sajnos a helyi vízbázisok nem elegendőek a szolgáltatáshoz, vásárolnunk kell nagyon drága idegen forrású vizet. Pécs 9 magassági zónába tartozik, el kell juttatni a vizet a legmagasabb helyekre is. Hát ezeknek sajnos mind olyan nagyobb és relatíve magasabb költsége van, ami miatt nagyon nehéz versenyezni a fővárossal, Sopronnal vagy más magyarországi városokkal. És még egy fontos elemet szeretnék, mert többször előfordult az az észrevétel, hogyha a vízdíjak csökkennének, akkor az elképzelhető, hogy nagyobb fogyasztást eredményeznének. Hát itt sajnos azt kell mondanom, hogy a víz az nem úgy működik mint az olaj vagy mint a cukor, tehát a víz az nem egy ár-rugalmas termék. Dr. Toller László: elnézést, egy kicsit rövidebbre, ha lehetne a választ. Gelb Zoltán: tehát ez miatt sajnos nem vezetne célra az, hogyha a víz díját csökkentenénk, akkor a vízfogyasztás emelkedne. Ez nem megoldás. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: tudtam, hosszú válasz, hosszú vita. Igen, Gáspár Gabriella ügyrendi kérdésben kíván szót kérni. Dr. Gáspár Gabriella: amennyiben ügyrendinek minősül, hogy szó szerinti jegyzőkönyvet szeretne a frakciónk kérni erről a napirendi pontról. Ezt szeretném bejelenteni. Továbbá örülünk, hogy a Vízmű nem fog idén sem tönkre menni, úgy hogy ez megnyugtatott minket az igazgató úr. Köszönjük szépen.

39 Dr. Toller László: köszönöm. Erb József úr. A szó szerinti jegyzőkönyv rendben van, azt ne tessék kérni. Öné a szó. Erb József: köszönöm a szót polgármester úr. Hát a Vízmű hozzászólása engem meggyőzött arról, hogy az előző hozzászólásomban említett tényezők azok valósak. Valóban nem csökkenhet vagy feltételezhető talán, hogy nem csökken egy vízdíj csökkentés esetében a vízfogyasztás vagy hogy nem nő, viszont egy biztos, hogyha emeljük a vízdíjat, akkor mindenki spórolni fog, és egész biztos, hogy ez a vízfogyasztási csökkenési tendencia tovább fog nőni. Ennek egy extrém megjelenése volt az, amiről polgármester úr beszélt, mármint hogy kapott egy üzenetet, hogy a soproni vízdíj alá kell menni. Viszont ha ez nem történik meg, akkor valóban előfordulhatnak ilyen dizaszterek mint amik történtek, és meggyőződésem, hogy az a probléma, amit én felvázoltam, az egyre inkább probléma lesz, és nekünk az a feladatunk minden eszközzel még egyszer hangsúlyozom, minden eszközzel, hogy ezt valahogy megoldjuk. Ez a választók akarata, azért választottak minket meg. Köszönöm. Dr. Toller László: köszönöm. További észrevétel? Mindum Károly. Mindum Károly: köszönöm a szót polgármester úr. Az Erb képviselő úr fölszólalására szeretnék reagálni részben. Való igaz, hogyha csökkennének a vízdíjak, a vízfogyasztás jelentősen nem növekedne, viszont a szennyvíztisztító-telep kihasználtságán szerintem lehetne javítani, és úgy tudom, hogy ez ügyben vannak is lépések. A nemzeti szennyvíz-elhelyezési tervben szerepel a pécsi agglomeráció több településének a csatornázása. Amennyiben ezek megtörténnek és gazdaságosan bekapcsolhatók, akkor ezzel sokat javíthat a szennyvíztelep kihasználtságán. És ha már itt tartunk, akkor még egy fél megjegyzésem lenne. Örömmel hallottam a Vízmű képviselőjétől, hogy itt a környezetvédelmi szempontokat is szem előtt tartják, az anyagban folyamatosan csak annyi szerepelt, hogy ha ezt megcsináljuk bírság, ha ezt megcsináljuk bírság. Hát én úgy gondolom nem a bírság az, ami bennünket vezérel, hanem az, hogy a felelősséget érzünk a környezetünkért. A Vízmű annyiban speciális helyzetben van, hogy köztudottan a pécsi víznek, a befogadónak nagyon minimális a vízhozama. Tehát bármiféle rendellenesség vagy hatásfok csökkenés bekövetkezik a Vízműnél, az egyből megjelenik a vízfolyásban és az egész területet érinti, úgyhogy erre mindenképpen nagy figyelmet kell fordítani. Én is úgy gondolom, hogy ezeket a karbantartásokat, felújításokat nem szabad elspórolni, mert ennek komoly környezetvédelmi következményei lehetnek. Köszönöm. Dr. Toller László: köszönöm szépen. További észrevétel, Kittl János. Kittl János: köszönöm szépen polgármester úr. Én meg arra szeretném felhívni az igazgató úr figyelmét, hogy mi Zöldek ugyancsak figyeljük az önök ténykedéseit. Tehát azt, hogy a szennyvíziszapot hová juttassák ki, hova helyezik ki, milyen minőségű ez a szennyvíziszap, mennyi nehézfémmel van terhelve, milyen vízkibocsátások mennek ki a területről. Úgyhogy odafigyelünk ezekre a dolgokra, hogy meg legyen nyugodva. Köszönöm szépen.

40

Dr. Toller László: a „zöld” itt nem az éretlent jelentette, hanem a Zöld szervezetet, ugye? Köszönöm. Kukai András bizottsági elnök úr. Zárszót kíván mondani? Ezt nagy örömmel veszem. Kukai András: köszönöm szépen polgármester úr. Azt hiszem, hogy minden olyan jelentős témát a napirenddel kapcsolatosan megtárgyaltunk. Én nagyon köszönöm igazgató úrnak, Gelb Zoltán igazgató úrnak azt a kimerítő válaszát, amely a kérdés feltevésekre született. A bizottsági ülésen javarészt ezekről a témákról beszéltünk. Tulajdonképpen az igazi műhelymunka a bizottsági ülésen van, és én úgy gondolom, hogy itt a testületi ülésen is most a hálózati veszteségről is szó esett, szó esett a környezetvédelemről, amely a bizottsági ülésen is elhangzott, főleg kiemelten a szennyvízteleppel kapcsolatos problémákról, hogy még véletlenül se forduljon olyan probléma elő, ami két vagy három évvel, két évvel ezelőtt volt, hogy a pécsi vizet szennyezte. Én mindenképpen nem félek attól, hogy az édesvíz fogyasztásunk csökken, sőt örülök neki, - Erb képviselőtársamnak említem ezt az egy mondatomat – tekintettel arra, hogy az édesvíz készlete a Földünknek sajnálatos módon eléggé korlátos, és ezért örülök én annak, hogyha itt valamilyen formában ezzel takarékoskodunk. Nyilván nem biztos, hogy a takarékosságnak az az elemi feltétele, hogy vízdíjat emelünk, hanem egyéb takarékosságra szeretnénk felhívni a figyelmet szintén. Úgyhogy én mindenképpen szeretném kérni a tisztelt testületet, hogy ezt a mértékadó díjtétel emelést – amelyet az érdekvédelmi szervezetek sem kifogásoltak – ezt fogadja el. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. További észrevétel nincs. Határozathozatal következik. Először a rendeletről szavazunk, és utána pedig a határozatról. Így tételezik egymást sorrendben. Kérdezem, hogy egyetért-e a közgyűlés a rendelettel, illetve azok mellékleteivel? Erről Staub és Várbíró képviselő urak, Cservék Ágnes. Igen, Cservék Ágnes hogy szavazunk. szavazott? „Igen”-nel, az övét nem vette, igen. Megállapítom, a közgyűlés 23 igen szavazattal, 8 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el a rendeletet. Tessék? Azért mondtam, 24 igen. Cservék Ágnes szavazatával 24 igennel, 8 nemmel és 3 tartózkodással fogadta el a rendeletmódosítást a közgyűlés. Következő a határozati javaslat a támogatási igényről. Kérem szavazzanak. Egy pillanat türelmet kérünk, most szavazzanak, nem. Most szavazzanak. A határozatról szavazunk, igen. Kihangsúlyoztam, hogy a rendeletről szavaztunk az előzőben. Megállapítom, hogy a közgyűlés 31 igennel, 2 nemmel és 2 tartózkodással fogadta el a határozati javaslatot.” Dr. Gáspár Gabriella: ügyrendben kér szót. Egyszer szavaztak a rendeletről. Erre „nem”-et nyomot, a második alkalommal, amikor szavazásra

41 került a sor, azt hitte már a határozatról szavaznak, és „igen”-t nyomott. Utána szavaztak a határozatról, arra is „igen”-t nyomott. Kikérte a szavazási listát és úgy tűnik az első szavazás eredménye lett a második szavazás eredménye. Elég érdekes, mert mint mondta, a határozatra „igen”-nel szavazott, és „nem”-mel szavazott a rendeletre. Megkérdezi, a három szavazás most hogyan van? Dr. Toller László: jelzi kettő szavazás volt. Dr. Gáspár Gabriella: volt egy szavazás, amikor Cservék Ágnes szavazógépét ellenőrizték, akkor „igen”-t nyomott. Dr. Toller László: nem volt ellenőrzés. Dr. Gáspár Gabriella: dehogynem. Dr. Toller László: nem. Dr. Gáspár Gabriella: bejelenti: a rendeletre „nem”-mel szavazott, ezt szeretné a jegyzőkönyv számára rögzíteni, mert a szavazólistán nem ez szerepel. Dr. Toller László: azért, mert képviselő asszony az „igen” gombot nyomta meg. Dr. Gáspár Gabriella: megismétli: „nem”-mel szavazott a rendeletre. Dr. Toller László: „nem”-mel szeretett volna szavazni, de tévedésből „igen”-t szavazott. Ezt így kellett számolniuk. Dr. Gáspár Gabriella: úgy véli rendben van, mindegy, hogy ezt hogyan rögzíti a polgármester a gondolatában, azonban effektíve ő „nem” gombot nyomott. Dr. Toller László: úgy gondolja a képviselő asszony „igen” gombot nyomott meg tévedésből, mert azt hitte, hogy a határozatról van szó. Első szavazásnál „igen”-t nyomott, a rendeletet megszavazta. Erről sajnos nem tehetnek, dr. Gáspár Gabriella szavazatát visszavonni nem tudják az eredmény megállapítása után. Dr. Gáspár Gabriella: közbeveti, frakciótársai szavazata sem jó, tehát itt valami nem stimmel. Trombitás Károly: most hogy látja a szavazási listát, a Fidesz frakció „igen”t nyomott a rendeletre, noha ez nem lehet, mert mindenki „nem”-et szeretett volna a vízdíjemelés rendeleti részére nyomni. Véleménye szerint az történt, hogy még nem lett letörölve a számítógépből a rendelet a szavazási menete, miközben a polgármester már feltette a kérdést, hogy ki fogadja el a határozatot, és erre a Fidesz frakció többsége „igen”-t nyomott, majd a számítógépből letörölték ezt a részt, és újra szavaztak a határozatról „igen”-

42 nel. Kéri dr. Toller László polgármestert, hogy a számítógép hibája miatt ismételtesse meg a rendeletre vonatkozó szavazást. Dr. Toller László: nem hiszi, hogy a rendeletet megszavazták a Fidesz frakció tagjai, mert csak 23 szavazat volt, illetve Cservék Ágnes szavazatával együtt 24 „igen” szavazatot rögzítettek. 24 „igen” szavazat van, tehát a Fidesz frakció fizikailag nem szavazhatta meg a rendeletet. A képernyőn 23 „igen” szavazat volt, a gépi listán melyet kinyomtattak már 28 igennel szerepel a rendelet. Kéri, ismételjék meg a szavazást, így korrekt. Minthogy a számítógép meghibásodott, - k iderült utólag – arról dönthetnek, visszatérnek-e a szavazásra, nem kell újra napirendre venni a témát. Döntést kér arról, - ügyrendi javaslatra, a számítógép meghibásodása miatt – hogy visszatérnek-e az ivóvíz és csatornahasználat díjairól szóló 1996. évi 38. sz. Ör. módosításával kapcsolatos rendelet szavazására. Ha ezt megszavazza a testület, akkor elsőként megint a rendeletről szavaznak, utána pedig a határozati javaslatról. Megkérdezi a közgyűlést, egyetért-e azzal, hogy a számítógép meghibásodása miatt visszatérjenek a rendelet szavazására, határozathozatalára. Erről az ügyrendi javaslatról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az ügyrendi javaslatot támogatta. Ezt követően az ivóvíz és csatornahasználat díjairól szóló 1996. évi 38. sz. Ör. módosításáról kéri a testület döntését. Bejelenti, Cservék Ágnes „igen” szavazatát nem rögzítette a gép. Megállapítja, hogy a közgyűlés - 23 géppel és 1 kézzel leadott szavazat alapján - 24 igen szavazattal, 8 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett megalkotta 25/2005. (09.29.) számú rendeletét az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatorna használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. sz. önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képezi. Dr. Toller László:: megjegyzi, előzőekben is.

ugyanez volt a szavazás eredménye az

Ezt követően a határozati javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

43 409/2005. (09.22.) sz. határozata a nem állami tulajdonú víziközműtől lakossági felhasználásra vásárolt ivóvíz-támogatás igénybevételéről A Közgyűlés úgy dönt, hogy az önkormányzat a nem állami tulajdonú víziközműtől lakossági felhasználásra vásárolandó ivóvíz után igényelhető 2006. évi támogatásról szóló igénybejelentés alapján a Tárcaközi Bizottság által meghatározott feltételek szerint ivó-víztámogatás iránti igényt nyújtson be. Az igénybejelentés aláírására felhatalmazza a polgármestert.

6.)

Határidő: Felelős:

2005. november 1. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Autóbusz-közlekedés viteldíjait megállapító 41/2004. (12.17.) sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Kukai András: szóbeli kiegészítésében indokolja, a 4,55 %-os kis mértékű díjtételemelés. Az indokok között elsőként említi, hogy január 1-től 15 %-os költségalapú díjtételemelés helyett 8 %-os emelést fogadott el testület. A másik: az állami normatíva gazdálkodásból beépített várható és vélhető nagyságrendje helyett 128 M Ft-os nagyságrenddel csökkent az állami normatíva, és ezt követte harmadik tételként a gázolaj olyan hihetetlen mértékű árnövekedése, amely szinte az éves szintű árnövekedésbe beépítettnek a többszörösét, tehát a mértékadó változásnak a többszörösét érte el már a 7. hónapra is. Ez a három tétel indokolta azt, hogy 4.55 %-os díjtételemelés jóváhagyását kérte a Pécsi Közlekedési Rt. Az előterjesztésben látható az I-VII. havi gazdálkodási mérlegadatokból, hogy takarékos költséggazdálkodás folyt a cégnél. A takarékos költséggazdálkodás megjelent abban is, hogy minden olyan költségelemet, amelyet felhasználnak, azt megversenyeztettek, fokozott ellenőrzésekkel próbálták a bliccelőket kiszűrni. Ez mind-mind jelezte azt, hogy az I-VII. hónap viszonylatában egy igen költségtakarékos gazdálkodást értek el. Mindettől függetlenül még mindig veszteséges a mérlegadat, tekintettel arra, hogy itt a díjtételemelés nem olyan mértékű volt, amit az első indokként jelzett. Kéri a testületet, hogy ezt a mértékadó díjtételemelést fogadja el. A Fogyasztóvédelmi Felügyelet, a Fogyasztóvédelmi Egyesület és a LAKTÁSZ nem emelt kifogást a díjtételemelés ellen. A Kamara nem

44 kifogásolta a díjtételemelést, viszont minőségibb szolgáltatást vár el a jövőben, valamint területbővítést a szolgáltatás nyomvonalait, illetve vonalait illetően. Várbíró Péter: visszatér a közgyűlés kezdetekor lezajlott párbeszédre, és szeretné, ha a levezető elnök lehetőséget biztosítana a vita során vagy végén a körükben jelenlévő Kerényi János vezérigazgatónak, hogy arról nyilatkozzon, Juhász István igazgató tagja-e a szűken vett menedzsmentnek. Dr. Toller László: köszönti Kerényi János vezérigazgatót, és kéri, hogy „igen”-nel vagy „nem”-mel válaszoljon arra a kérdésre, hogy a vezérigazgatóhelyettes tagja-e a menedzsmentnek. Kerényi János: Juhász István a Pécsi Közlekedési Rt. Humánpolitikai Kommunikációs és Marketing Divízió igazgatója. Dr. Toller László: ezzel nem válaszolt Várbíró Péter kérdésére. Nyíltan, egyenesen kéri a választ. Kerényi János: egy igazgatói beosztás az milyen szinten hordja magát, döntéshozói szintben, a vállalat életére milyen befolyást tesz. Jogi véleményt hogy fogalmazzon meg? Dr. Toller László: nagyon egyszerű a kérdés, ha ismeri a cég alapító okiratát, akkor egyértelmű a válasz. Nem tagja a menedzsmentnek Juhász István divízió igazgató. Kerényi János: a cégjegyzés szerint – ezért kérdezte, hogy jogi véleményt kérdeznek-e – a céget nem jegyzi. Dr. Toller László: mindezt megerősíti dr. Járai Ferenc, aki a vállalat felügyelettel foglalkozik. Kérdés: tagja-e a divízióvezető a menedzsmentnek? Dr. Járai Ferenc: válasza: nem tagja, mert a menedzsment az az Igazgatóságot jelenti. Juhász István nem tagja az Igazgatóságnak. Várbíró Péter: köszöni a választ és a lehetőséget is. Változatlanul úgy érzi, hogy etikailag mindenképpen támadható ez a megoldás. Vissza kell térnie arra, hogy a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatalnál a törvényességi felügyeletet kéri. Ha ez így nem állja meg a helyét, akkor még egyszer megismétli, amit korábban mondott, hogy fellebbez a város élő lelkiismeretéhez, mert etikailag mindenképpen, és a lejáratott politikai erkölcs szintjén túl még a hétköznapi jó érzés szintjén sem stimmel, hogy egy előterjesztő – aki szakmai módon kell, hogy képviselje a bizottságot és az előterjesztést aláírásával is igazolja – az érdekelt a döntésben, miután az érintett cég vezetésének ilyen módon nem a menedzsmentnek, hanem harmadik számú vezetője. Erb József: a képviselőknek az autóbusz viteldíj emeléséről kell dönteniük különböző hivatkozási indokokkal. Az első hivatkozási indok az állami támogatások elmaradása, pontosabban az előre besaccolt - becsült érték - a

45 370 M Ft csökkenése, mégpedig 130 Ft-tal. Második érvként pedig az üzemanyagárak robbanásszerű emelkedését említették. Az első indokkal kapcsolatosan mindenki levonhatja a maga saját következtetését, mert hiszen 130 M Ft kimaradása az bizony a Pécsi Közlekedési Rt-t érzékenyen érinti. Az üzemanyagárakról mindenképpen kell egy-két szót szólni. A Katrina hurrikán elpusztított néhány a Mexikói öbölben lévő olajfúró platformot, továbbá New Orleans és az Egyesült Államoknak kb. Nagy-Britannia nagyságú részét. Ennek következtében az egekig emelkedtek a nyersolajárak, és így az üzemanyagárak is nagyon jelentősen megemelkedtek. Közeledik egy újabb hurrikán, amely most már Texast veszélyezteti, ki tudja milyen hatása lesz. A nemzetközi áremelkedések Magyarországon is éreztetik hatásukat. Ez eddig rendben lenne, csak hát az olajárak hol emelkednek, hol csökkennek. Amióta ez az előterjesztés elkészült, azóta kétszer csökkent Magyarországon az üzemanyagár, tudomása szerint az elmúlt héten 5.- Ft-tal, és most 3.- Ft-tal. Nyilván azért, mert az olajtartalékokat bevetették az államok, ezáltal kicsit mesterségesen lenyomták a gázolaj árát. Ez tehát itt az előterjesztésben semmiképpen nem az, ami a ténynek megfelel. A Pécsi Közlekedési Rt-vel kapcsolatban talán ismétlésnek tűnik, mert a 2004-es beszámoló kapcsán már elmondta, vagy inkább tanácsolta a cég vezetésének, - mert hiszen az ellenzék nincs jelen sem az Igazgatótanácsban, sem a Felügyelő Bizottságban – hogy talán az üzleti filozófiát kellene megváltoztatni, mert sok kicsi talán többet jelentene. Ki kellene egyszer próbálni, hogy pl. a viteldíjak csökkenése esetén mennyivel növekednének a bevételek. Szerinte itt is eljutottak egy olyan pontra, ami negatív spirált fog mindenképpen indukálni, mármint azt, hogy hiába emelik újra és újra a viteldíjakat, ennek nincs arányos hatása, tehát a bevétel nem arányosan növekszik a viteldíj emelésével. Hangsúlyozza az eredmények alapján az ellenőrzések a hatékonyságának a növelésével, egyéb gazdálkodási intézkedésekkel sikerült valamiféle plusz bevételt produkálnia a cégnek. Ugyanakkor ezek csak átmeneti jellegűek lehetnek, egyszer jelentkezők, mint pl. a régi autóbuszok eladása csak egyszer lehetséges. A cég működésének a tartalékait kellene megkeresni, feltárni, alkalmazni és annak érdekében, hogy minél többen használják az autóbusz közlekedést, mert hiszen a tömegközlekedés környezetvédelmi szempontból is cél kell hogy legyen. Erre biztatná a cég vezetését, és nem arra, hogy a viteldíjakat emeljék. Trombitás Károly: jelzi el tudja képzelni a helyi újságok holnapi címlapján, amint az egyik cikkben az olvasható, hogy sikeres, autómentes nap volt Pécsett, mellette a szalagcím: „Tömegközlekedési tarifadíjat emelt Pécs Város Önkormányzata”. Szép üzenet. Az előtte felszólalók már érintették azt, hogy az előterjesztésben két ok van megnevezve a viteldíj emelésre. Az egyik az állami támogatás elmaradása. Már a tavalyi év végén is azért kényszerültek magasan az infláció feletti áremelésre, mert az állami támogatások elmaradtak. Most további állami támogatás csökkenésről hallanak, illetve olvasható az előterjesztésben. Megkérdezi, ha ilyen lendületben van a gazdaság, mint ahogy az olvasható a

46 sajtóban és hallani a miniszterelnök úrtól, akkor miért kell csökkenteni az állami támogatásokat? Vagy ha nem csökkentek az állami támogatások, akkor miért lett ez rosszul betervezve a tavalyi év végén? Amúgy meg miért kell csökkenteni az állami támogatásokat, mikor mindenki azon siránkozik, hogy rossz a városokban a levegő, rosszak az utak, mindenki vegye igénybe a tömegközlekedést, és közben a kormányzat pedig csökkenti a tömegközlekedésre jutó állami támogatásokat. Ezt nem érti. A másik ok, amire hivatkozás történt az előterjesztésben a gázolaj árának az emelkedése. A 2. sz. mellékletben látható, hogy a tervezett átlagár 179,68 Ft literenként. Az ez évben vásárolt súlyozott átlagár 178,20 Ft. Tehát van közte 1,48 Ft amivel még mindig olcsóbb az évre vetített átlagos ár, mint amennyit terveztek az év elején. Nem érti. Ha alatta marad az átlagár a tervezettnek, akkor miért kell felemelni a díjat? Meglepve látta az anyagot, mert máshoz voltak hozzászokva, az áremelés iránti kérelmek eddig sokkal bővebbek, részletesebbek voltak. Eddig kimagaslóan az áremelések közül a Pécsi Közlekedési Rt. adta a legjobb anyagot ahhoz, hogy a képviselők dönteni tudjanak, és hogy miért alakult úgy az ár, miért akarják annyival emelni, hogyan alakultak a költségek és hogyan a bevételek, stb. Az 5-6. számú mellékletben szerepeltetik, hogy mennyi lesz az áremelés mértéke tételenként. Van 20 tétel, kezdve a negyedéves vonalbérlettől egészen az éjszakai jegyig. Ebből a 20 tételből 2 az, amelyik a 4,55 %-os átlagos áremelés alatt marad, – Tanuló/Nyugdíjas bérlet és ennek a negyedéves változata – az összes többi pedig 5,44 %-os áremeléssel vagy annál nagyobb mértékben történik meg az előterjesztés szerint. Ez egy kicsit szemfényvesztés, ugyanis tudni kell, - és itt a teremben mindenki tudja – hogy a Tanuló/Nyugdíjas bérletek nagy részét az önkormányzat vásárolja meg az általános iskolások részére, és így burkoltan támogatja a Pécsi Közlekedési Rt-t azzal, hogy olyan szolgáltatást nyújt, amit nyilván nem vennének meg. Nem mondja, hogy nem jogos igény esetleg, ennek a mértékét kevésbé emelték meg, mert a költségvetésben kötve van, mennyi lehet, amit erre fordítanak, ezt 2,26 %-kal emelték meg, míg az összes többi olyan tételt, amiben az önkormányzat igazából nem érintett, - pl. a havi vonalbérlet vagy az összvonalas bérletek árát – 6 vagy 6 % fölött emelik. Nem érti, hogy miért ilyen magas ez a tétel, hiszen az elmúlt 12 hónap inflációs adata, mint az előzőekben is a Vízmű igazgatójától hallották 3.6 %, augusztusban mínusz 0,4 %, - tehát defláció volt augusztusban – miért kell ilyen helyzetben ami igazán a város polgárait érinti 6 % fölötti áremelést kezdeményezni, és ráadásul e mellett érvelni is. A Fidesz frakció szerint ez nincs igazán megalapozva. Arról nem is beszélve, hogy amikor tavaly a városvezető koalíció megszavazta, hogy árat emeljenek január 1-től 8 %ban, az egy éves szintre vonatkozott. Most egy újabb 5,44 %-os áremelés már azt jelenti, hogy lényegesen magasabb az ez évre számított áremelés, mint ahogy azt az év elején gondolták. Úgy véli a társaság a szokásos január 1-i áremelését ugyanúgy be fogja nyújtani, és még csak garanciát sem tudnak kapni arra, hogy ezzel az előrehozott áremeléssel majd esetleg egy későbbi áremelést ki tudnak váltani, vagy csökkenteni tudják, esetleg

47 bármilyen módon befolyásolni tudják. A Fidesz frakciónak az a véleménye, hogy ezt az áremelést – ilyen formában legalábbis – nem lehet elfogadni. Dr. Fekete Éva: a védőnőkről, egy kis közalkalmazotti rétegről szól, akik munkaidejük 80 %-át családok látogatásával töltik, akiknek az utazását nem támogatják. Felkéri a városvezető koalíciót, hogy miután nem tud más közalkalmazottakról, akiknek kötelezően utazással kell eltölteni a munkaidejük jelentős részét, hogy legalább – ha már felemelik a viteldíjakat – ennek a rétegnek méltányosságból oldják meg, hogy ne kelljen megvásárolni a buszjegyet, illetve a bérletet. Várbíró Péter: kapcsolódik Trombitás Károly képviselőtársa felvetéséhez, aki hozzászólása végén jelezte, feltehetően nem kap garanciát arra, hogy január 1-től az autóbusz viteldíjak emelésére ne kerüljön sor. Kéri dr. Toller László polgármestert - úgy mint az előző napirendi pontnál kijelentette, hogy már pedig vízdíj emelésére január elsejével nem kerül sor - erősítse meg, hogy autóbusz viteldíj emelésére sem kerül sor január elsejével. Dr. Toller László: jelzi: van, ahol bátran kijelenti, de van, ahol vannak aggályai. Ha a Mercedes programot be szeretnék fejezni, illetve az új buszok vásárlását teljessé kívánják tenni 2008-ig, akkor ennek a forrását meg kell teremteni. Ennek egyik része önkormányzati forrás lehet, a másik a cég saját forrása. Ha és amennyiben ezt a programot befejezik 2008-ra, akkor Pécs város egyedülállóan 4,5 éves átlagéletkorú autóbusz-állománnyal rendelkezik Magyarországon. Dr. Gáspár Gabriella: bejelenti a Fidesz frakció természetesen nem támogatja a buszjegyek és bérletek árának az emelését. Megkérdezi Kerényi Jánost, - ezt a kérdését a bizottsági ülésen is feltette – hogy az üzemanyag áremelésen kívül – amelyre hivatkozás történik, és ezt többen cáfolták, hogy nem valós ok – mi indokolja ezt az emelési ötletet, azon kívül, ha már a vízdíjat emelik, akkor emeljék a buszjegyek árát is. Ez nem igazán korrekt. A Közlekedési és Kommunális Bizottságban módjában állt látni a cégnek azt a fajta önértékelését, ami igen pozitívan azt mutatja, hogy növekedett a bérletés a jegyeladás. Szemmel láthatóan mintha élénkülni látszana az utasforgalom vagy legalábbis a fizető utasforgalom. Vajon nem hiba-e most árat emelni, és mint elhangzott, mi a garancia arra, hogy a későbbiekben nem történik újabb áremelés. Véleménye szerint semmiféle ésszerűségi ok nem áll fenn a tekintetben, hogy szükséges lenne árat emelni. Dr. Toller László: további kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendeletmódosításról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett megalkotta 26/2005. (09.29.) számú rendeletét a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési viteldíjak, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok díjmegállapításáról szóló 41/2004. (12.17.) sz. Ör. módosításáról.

48 A rendelet a jegyzőkönyv 5. számú melléklete. Dr. Toller László: ezt követően 14:00 óráig ebédszünetet rendel el. K é r d é s e k: 1/a.) Erb József: egy levélről szeretne kérdezni. amit Csányi Sándor, a MiZo és a Délhús Rt. tulajdonosa, az OTP vezérigazgatója írt az önkormányzatnak. A levél létezéséről egy sajtóterméken keresztül értesült. Kérdése, valóban létezett-e ez a levél, s ha igen, mit tartalmazott, ha az iparűzési adóról volt szó, akkor azzal kapcsolatosan történtek-e egyeztetések, lépések, melyek nyilvánvalóan a Mi-Zo állapotára mindenképpen hatással lehetnek? Dr. Toller László: Csányi Sándor az OTP Bank elnök-vezérigazgatója egy hónappal ezelőtt egy levélben arról tájékoztatta, hogy nehezményezi az iparűzési adó létét, és azt, hogy abban nincsenek kedvezmények. Megdöbbenve olvasta a levelet, hiszen az ország minden nagyvárosában kell iparűzési adót fizetni, a törvény írja elő és azt is, hogy milyen kedvezményeket, mentességeket lehet adni. Ezek körét teljesen beszűkítették. Csányi Sándor mintha nem tudna arról, hogy nem az önkormányzatokat kell megkeresni ez ügyben, hanem a törvényalkotót, aki az iparűzési adót bevezette. Ne volt semmi olyan a levélben, hogy retorzióval kíván élni az iparűzési adó fizetése miatt, csak annyit írt, hogy tudomásul veszi, amíg iparűzési adó van, azt fizetni kell, de ezt nehezményezi. Ezzel a levéllel nem sokat tudott kezdeni. A választ megküldte, mely nagyjából azt tartalmazta, amit most elmondott, hogy törvény írja elő. A vállalkozások igen jól hasznosuló adót fizetnek, hiszen általában az infrastruktúra és a város fejlesztésére használja a város a legnagyobb részét már évek óta. A Mi-Zo-ról nem volt szó a levélben. Mi-Zo ügyben az üzemi tanács kereste meg először, majd nyár elején a szakszervezet, hogy arról hallottak, elszervezik Pécsről a Mi-Zo-t. Megígérte nekik, hogy tájékozódni fog. Az első tapogatózó kérdésére az érintettek nem tudtak róla, majd kiderült egy órás telefonbeszélgetés után – és ez sajtótájékoztatón elhangzott –, hogy mondvacsinált okokkal kívánják bezárni a tejüzemet. Még nincs veszve semmi, továbbra is keresi azokat a lehetőségeket, hogy valamilyen közösségi formában működjön tovább az üzem, akár tejtermelők közössége, gazdák közössége, illetve más is lehet a működtető. Az illetékes minisztériummal folytat tárgyalásokat, társadalmi szakértőket foglalkoztatnak az ügyben. Félreérthető volt egy nyilatkozat és súlyosabb a tartalom, mint ahogy elhangzott. Személy szerint nem azt mondta, hogy adja Csányi Sándor a Mi-Zo-t ingyen önkormányzati tulajdonba. Azt mondta, ha nem bír vele, akkor adja olyannak, aki bír vele. Ennek más az üzenete. Talán kicsit gúnyos, kicsit nagyképű, de azt látja, hogy az üzem nem arra született és nem azért privatizálták, hogy megszűnjön. A levél és a Mi-Zo között nincs okozati összefüggés és nem is erre hivatkozott Csányi úr a Mi-Zo bezárása Jelzi, képviselőtársa következő kérdése a pécsi munkanélküliséggel tekintetében. kapcsolatos.

49 1/b. Erb József: örömmel hallotta polgármester úr szeptember 1-jei ünnepi közgyűlésen elhangzott beszédét, miszerint Pécsett 5 %-os a munkanélküliség aránya. Dr. Toller László: közbeveti, pontosan fogalmazva 5 % körüli, vissza lehet hallgatni. Erb József: folytatja kérdését; 5 % körüli és rögtön utánanézett az Interneten a Baranya Megyei Munkaügyi Központ kimutatásai között – bárki megnézheti, nem titkosak a www.brmkk.hu honlapon – és ott más adatokat látott. Ezért megkérdezi polgármester urat, hogy vajon az 5 % körüli adat az igazi, vagy pedig a 7,4 %, amit a Munkaügyi Központ kimutatása alapján ez év augusztus végén regisztráltak? Ezen belül is meglehetősen „kemény” dolgok vannak, mert a pályakezdő munkanélküliek száma ugrásszerűen növekedett: egy hónapon belül 168 fővel. Kérdése, az 5 % körülibe a 7,4 % is beleértendő? Egyébként a 7,4 % alapvetően nem rossz, csak majdnem 50 %-kal, több mint az 5 %. Kérdése, a munkahelyek pécsi megőrzésére és munkahelyek teremtésére, cégek pécsi meghonosításával kapcsolatosan hosszú távon milyen elképzelések vannak? Dr. Toller László: valószínűleg képviselőtársa észrevette, hogy 1990-től piacgazdaság működik Magyarországon és ebben a piacgazdaságban az önkormányzatoknak többféle funkciója lehet, a gazdaság élénkítése ügyében közvetett eszközeik vannak: infrastruktúra létrehozása, ingatlankínálat, képzési rendszer piackonformmá tétele. Ezek mind olyan közvetett eszközök, amelyek a foglalkoztatással kapcsolatban vannak ugyan, de befektetői alapon nem az önkormányzat eszköztárába tartoznak. Amikor MiZo-ügy keletkezik, akkor legfeljebb országgyűlési képviselőként, vagy polgármesterként szerezhet olyan információkat, amivel segítheti azt, hogy valami változzon ilyen döntés tekintetében. Semmilyen direkt eszköze nincs a piacgazdaság alakításához az önkormányzatnak, kivéve – teljesen természetesen – azt, hogy a saját cégeinél és intézményeinél a foglalkoztatást hogy alakítja. Úgy gondolja, ott nagyon jól áll a város a több ezer alkalmazottjával. Az 5 % körüli tényleg 5 % körüli, hiszen ha a trendeket nézik, akkor 4,9 % volt már 2-3 évvel ezelőtt a munkanélküliség, 5-6 % os volt már, most 7 % körül van, tudniillik naponta változik. Vizsgaidőszak és egyetemi évzárás után is változik a munkanélküliség, mert a pályát nem találó felsőfokú végzettségűek azonnal regisztráltatják magukat a Munkaügyi Központban – saját jól felfogott érdekükből is –, tehát például augusztusban lehet magasabb a munkanélküliek száma. A jelenlegi helyzetben nagyon nehéz lenne ezer főt igénylő céget Pécsre hozni, hiszen nem találnak munkavállalót, mert a munkanélküliek összetétele is érdekesen alakul. A pályakezdők és az 50 év fölöttiek adják a munkanélküliek többségét. Úgy gondolja, a körülbelüli adatok megfelelnek a valóságnak. Ami javíthat ezen, ha a azok 2007-től várható programok megindulnak, amelyeknek a koncepcióit most alakították ki és az uniós források növekedésével járnak: tudásipar, kulturális ipar és a környezeti ipar jelentős fejlesztése mind-mind új munkahelyeket teremthet. A 7 % körüli munkanélküliség gyakorlatilag a gazdaság fejlődésének a gátja, odamegy a tőke, ahol viszonylag olcsó és szakképzett munkaerőt talál, de ennek nincs a város „bővében”.

50

2/a. Dr. Mikes Éva: július végén személyesen jelen volt a déli buszpályaudvar decentrum alapkőletételénél, ahol polgármester úr, Juhász István és Kerényi János lerakták a buszpályaudvar alapkövét. Ez a buszpályaudvar – ahogy azt a város vezetésének tájékoztatásából is tudják – pályázati pénzzel kiegészülve épülne meg, vélelmezhető, hogy ezen pályázati támogatás nélkül nem lehetne megépíteni. Ezeknél a pályázatoknál alapvető szabály az, ha a beruházást elkezdik, akkor a pályázati pénzt nem folyósítják, illetve nagy nehézségekkel, bírságokkal lehetséges ilyen szempontból az eredeti esélyállapotokat előállítani. Van is erre példa, mert pályázatoknál több nagyváros már beleesett ebbe a csapdába, hogy elkezdte a beruházást és utána nem sikerült, vagy nagy nehézségek árán sikerült csak a pénzhez jutni. Megjegyzi, hozzá kell szokni az uniós pályázatok szabályaihoz, mert ilyen esetben egyáltalán nem lehetne a pénzhez hozzájutni. Azt elfogadja – és a város érdekében örül is –, ha most a regionális fejlesztésekért felelős miniszternél sikerül kilobbizni, hogy ebben az átmeneti tanulóidőszakban ne azzal a szigorral érvényesüljenek ezek a normák, mint az egyéni uniós pályázatoknál. A kérdése, mi indokolta, hogy július végén lerakták az alapkövet, amikor az ilyen veszélyekkel és következményekkel járhat, ahelyett, hogy mondjuk szeptember végén, a szerződés megkötése után történne mindez. Ellenzéki képviselőként és politikusként sem látja – bármilyen empatikus próbál lenni a városvezetéssel –, hogy mi volt az a múlhatatlan érdek, ami a nyári 40 fokos uborkaszezon közepén arra késztette a várost, hogy ilyen veszélyes helyzetbe csak azért belemenjen, hogy egy alapkövet letegyen. Dr. Toller László: valójában igaza van képviselő asszonynak, ezt a leckét a város megtanulta, csak a kormány nem tanulta meg és most szokatlan, furcsa mondatokat fog mondani e tekintetben. A belügyminiszter asszony az elmúlt évben már tájékoztatta arról, hogy a déli autóbusz decentrumhoz a város támogatást kap. Ebben az évben a kb. 240 M Ft körüli önrész támogatását megkapták. A miniszter úr tájékoztatta az önkormányzatot három hónappal ezelőtt, hogy megkapta a város a további forrást is a kormánytól a Regionális Operatív Programból. Ezzel párhuzamosan, a két tájékoztatás után a város kiírta a közbeszerzési pályázatot azzal, hogy megvan a pénz a beruházás megkezdéséhez. Már a közbeszerzés eredményhirdetése is megtörtént. A kormány odaítél pénzeket és hónapokig nem kötik meg a támogatási szerződéseket. Ez történt. A város kiírta a közbeszerzést, melyhez a pénz rendelkezésre állt, de a támogatási szerződés nem készült el. Nem az a lényeg, hogy van pénz, hanem az, hogy a támogatási szerződést kösse meg a város és csak akkor kezdődhet a beruházás. Most beszorult a város egy csapdahelyzetbe. Papír volt arról, hogy megvan a pénz, arról is, hogy meg lesz a támogatási szerződés. A közbeszerzés eredményét kihirdette az önkormányzat, és a kivitelezőnek előírta, mikor kezdje el a munkát. Ebben a csapdahelyzetben állami felelőtlenség következtében most azok kritizálják az önkormányzatot, tettek feljelentést és felfüggesztették a beruházást és a támogatási szerződés megkötését, akik miatt egyébként nem készült el a támogatási szerződés. Így személyesen a miniszterelnökhöz fordult azzal, hogy ha vétkes a város, akkor természetesen az arányos vétket vállalja, az eddig elvégzett munkák

51 önrészét fizeti, és akkor ne legyen a beruházás része. De a támogatási szerződést mind a mai napig nem kötötte meg a város. Külön szakértőt kellett fogadni, hogy mennyi az elvégzett munka értéke és így tovább. Tehát szánja, bánja bűneit, ha vannak e tekintetben. A Parlamentben vagy írásban, vagy szóban mindenképpen szót kér, hiszen két hónap alatt nem lehet megkötni egy 5 oldalas szerződést, mikor minden rendelkezésre áll a beruházás megkezdéséhez. Nem az alapkőletétel volt a fontos, de az nonszensz lett volna, ha kész a ház és akkor teszik le az alapkövét, mert a munkálatok azért elkezdődtek. Most állnak a munkák addig, amíg a támogatási szerződést meg nem köthetik. 2/b. Dr. Mikes Éva: vannak olyan presztízsű, jellegű és csak olyan felfordulással járó rendezvények, melyekről maga is úgy gondolja, vagy helyük van a belvárosban, vagy megengedhető, nem borzolják az indulatokat. Sokadszor elmondja, nem tartja sem helyesnek, sem méltónak, sem presztízsszempontból a városhoz illőnek, különösen most nem, hogy a világörökség helyszínek rendberakása folyik, kulturális főváros rangot pályáz a város, azt, hogy áprilistól októberig hatod osztályú állapotok között – és nem az ott lévő szolgáltatóknak a hibája – kocsmaként működik a Szent István tér, ami a város szakrális központja, nem tartja sem helyesnek, sem méltónak. Az ott jó hangulatban szórakozók jelentős részének tudomása sincs arról, hogy éppen mi zajlik, mediterrán napok, vagy gasztronómia fesztivál, mert pontosan ugyanolyan küllemmel, ugyanúgy működik egyfajta vásársorként, étel-italbazárként a Szent István tér. Nyilvánvaló vannak a városnak olyan rendezvényei, amelyek a Széchenyi térre valók. Ilyenek a színházi fesztivál megnyitója, a kosárlabdacsapat komoly eredményének megünneplése, vagy a szilveszter. De azt, hogy a Széchenyi teret egyébként sorra és rendre kereskedelmi jellegű rendezvényekre is használják, vagy a filmünnep alkalmával még a kövezetet is felszedik, hogy sátrat lehessen verni a téren, sem helyesnek, sem méltónak nem találja. Újfent felhívja a figyelmet arra, hogy a belváros lakói tisztában vannak azzal, hogy a belvárosban való lét nagyobb zajterheléssel jár, előnyei és hátrányai is vannak. A Szent István tér és a Széchenyi tér környékén éjszakáig nem lehet nyugodalom és most az utóbbi egy-két esztendőben ez a helyzet állandósult, úgy gondolja, nem helyes, nem méltó. Újra és újra megkéri polgármester urat és a város vezetőit, – az sem baj, ha a kiemelt rendezvényekkel nem értenek egyet és néhány esetben ebből vita keletkezik –ne hagyják, hogy ez állandósuljon a városban tavasztól őszig, mert nem méltó. Többször elmondta már, ha mediterrán hangulatot szeretne a város, akkor esetleg valamely olasz várost vegye célba és ne Tiranát. Dr. Toller László: tartós véleménykülönbség van Mikes Éva képviselőasszony és személye között a Széchenyi tér, illetve a belváros használhatóságát illetően. A Széchenyi tér évszázadokig piac volt, csak a modern kor űzte el. A nagyvárosházák előtt mindenhol van mark platz Brüsszeltől Münchenig és senkit nem zavar, hogy a belváros kellős közepén élénk kereskedelem, turistaforgalom és vendéglátás van. Itt valamiért szokássá vált, hogy a belvárost nem arra használják, amire való, hogy a közösségi fórumok és rendezvények helyszíne. A Dóm környékével kapcsolatban hozhatná a lyoni, marseille-i, – de nem kell messze menni –

52 eszéki tapasztalatokat, mindenhol a vásározók lepik el és a kegytártól kezdve mindenfélét árusítanak. Sajnos Pécsett az ilyen kultikus tevékenység mintha nem is létezne, vagy nagyon szűkre szabott. Reméli, a világörökség helyszínéhez méltó árusítás és tevékenység kulturált körülmények között van. Semmi kivetnivalót nem talál abban, ami az európai, világi és más gyakorlatnak megfelel, hogy a közösségi tereket közcélra használják akár egész éven át. Az ott lakók zavarásának vannak korlátjai, hiszen ma már kevés kivétellel 22 óra után nem lehet semmiféle hangos tevékenység, bár meglepő módon ma már jogszabály nem tiltja. A püspök úrral is megállapodott a város, hogy a Dóm tér környékén a zajos tevékenységet – a püspök úr álmának óvása érdekében is – 22 óra után korlátozzák, vagy elhagyják. A belváros arra való, hogy ott a város lakói összegyűljenek, mindenhol a világon ilyen funkciója van. Hogy milyen színvonalúak a rendezvények, abban lehet vita. Nagyon határozottan „elutálta” a város a mozgó bemutatókat, kereskedelmi jellegű kamionok megjelenését, kivéve, ha ezt politikai pártok teszik, vagy utazó cirkuszok. Úgy gondolja, az agora, legyen agora, még ha több helyszínen van a városban, akkor is. A véleménykülönbség megvan, a minőség iránti igény azonban töretlen, ebben sokat fejlődött a város az elmúlt időszakban. 3. Trombitás Károly: jegyző asszonynak teszi fel kérdését az utcaszámozásokkal kapcsolatban, kifejezetten a Sirály utcai példából Amikor látta, hogy a Sirály utcában a házszámozással kapcsolatban mi kiindulva. történik, eszébe jutott polgármester úr kicsit felháborodott kijelentése, amikor a PMFC pályával kapcsolatos építési engedélyt Bóly városa nem adta meg három napon belül, polgármester úr azt mondta, packázik a várossal a Bólyi Polgármesteri Hivatal. Nem tudja, minek nevezze azt, ami a Sirály utcában történik, 10 év alatt negyedszer kerül ki a házakra házszám különbözőképpen. Nem érti, egy utcának – ami már évtizedek óta utca, 10 éve szilárd burkolata is van, közművekkel rendelkezik – a házszámozását miért kell ilyen sűrűn megváltoztatni. Nincs rá ok. Az utcának volt egy régi házszámozása, amit ha egyszer megváltoztatnak, az érthető, hiszen a város fejlődik, nyilván Magyarürögben másképp voltak a számozások, amikor még falu volt, vagy még nem volt annyira szerves része a városnak. Logikusan is változtatták meg, hiszen a városközpont felől kifelé számozták meg az utcát. Majd, egyszer csak jött egy döntés – nem tudni, mi oknál fogva – és megfordították az utca házszámozását, ami megint nem lenne probléma, ha nem változtatták volna meg újra és újra. Már a negyedik házszám került fel a házak falára. Ez bosszantja az ott lakók egy részét, mert nem kis utánajárással jár a közüzemi cégeknél, cégbíróságokon, hogy átjelentgessék ezeket az értelmetlennek tűnő változásokat. Mindamellett nemcsak időbe és energiába, hanem pénzbe is kerül, mert az önkormányzatnál talán nem kell fizetni azért, hogy átírják a személyes okmányokat, azonban a UPC-nél és a cégbíróságon is fizetni kell. Sajnos emellett még az ottani ingatlantulajdonosok még a tájékoztatást sem kapták meg a változásokról. Van olyan, aki egyik házszámozás megváltoztatásáról sem kapott tájékoztatást, ezért egy figyelemfelhívó kérése lenne jegyző asszony felé. Egyrészt, hogy ne változtassák meg ilyen sűrűn a házszámozást, hiszen nem ez az első eset, a Szent Borbála úttal kapcsolatosan is kérte frakciója ugyanezt, hiszen nem váratlan esemény következtében kellett átszámozni a

53 házakat. Másrészt fontos lenne, hogy ne csak az ott lakók, hanem az ott lévő ingatlantulajdonosok is megkaphassák a kellő tájékoztatást. Dr. Papp Judit: a legutóbbi népszámláláskor a népszámláló biztosok jelezték, hogy a város egyes területein, utcáin szinte kaotikus állapotok uralkodnak az utca elnevezések és a házszámtáblák vonatkozásában. Ez abban nyilvánult meg, hogy volt, aki saját maga készített magának utcanév táblát, el is nevezte magáról az utcát és kitette a tábláját. A népszámlálás adatait felhasználva megpróbáltak rendet tenni. Be kell látnia, ez nem egyszerű feladat, élő példa erre a Sirály utca. Sok törvénytisztelő állampolgár amikor megkapja a népesség-nyilvántartótól az értesítést az utcanév változásokról, befárad az önkormányzathoz, elviszi az iratait, ahol elkészítik az újat és átadják neki és ezzel rendezve van a dolog. Vannak olyan állampolgárok, akik nem akarnak ennek eleget tenni és itt kezdődik a „háború”. Hiába végez a város időnként az újságokban és máshol felvilágosító tevékenységeket, nem mindig tudják rávenni – és nincsenek arra hatósági eszközök, hogy megköveteljék – az állampolgárokat, hogy tegyenek eleget kötelezettségeiknek. A 90-es években elég nagy mennyiségben és számban történtek utcanév változások. A Sirály utca három irányból számozódott. A mai napig nem tudják, – „örökölt” állapotról van szó – miért alakult így. A lakosság igen erősen követelt egy lakossági fórumot – melynek létrehozását dr. Schmidt József önkormányzati képviselő segítette –, hogy a háromból egy elképzelést hagyjon jóvá a város, ami arról szólna, hogy teljesen normális módon a belvárosból számozódna a Sirály utca. Ezt a lakók is elfogadták egyéb változatot nem. Ezért alakult ki sajnos az az állapot, hogy már harmadszor történik meg a Sirály utca átszámozása, most úgy tűnik véglegesen, mert el tudták fogadni ezt a módszert. Ami nagyban nehezíti ezeket az ügyeket, hogy nagyon sokan cégeket jelentenek be székhelyként a saját lakhelyükre és ennek nagyon kemény pénzügyi vonzatai vannak a változáskor. Polgármester úr segítségével már megpróbáltak két esetben jogszabály-módosítást elérni, de nem érték el, hogy ezt illetékmentessé tegyék és térítésmentesen valósíthassák meg. Egy biztos, az állampolgárok – személyesen ő sem – szereti a „macerálást”, amikor arról van szó, álljanak sorba mindenhol és jelentkezzenek át, rendezzék el a problémákat. Mindenképpen azon lesz a város, hogy minden egyes állampolgárt értesítsen a változtatásokról. A házszám tábla kitétele egyébként jogszabály szerint a tulajdonos kötelezettsége, az utcanév táblák elkészítése viszont az önkormányzat kötelessége. Sok lakossági észrevétel érkezett és reméli, valamelyest már javult a helyzet. Amit ígérhet, hogy megpróbálják – ténylegesen a lakosság igényeit kielégítve – kezelni a hely4/a. Várbíró Péter: első kérdésével – ami nem új, mert szeptember 9-én kelt zetet. és írásban tette fel – polgármester úrhoz fordul és arra vonatkozik, ami részben már elhangzott a mai napon Erb képviselőtársától: a Csányi Sándorféle levélről, illetve a munkanélküliségről szól. Szeptember 9-én úgy fogalmazott a Mi-Zo ügy kapcsán, hogy kéri polgármester urat, szíveskedjék a városnak ajánlott stratégiai és taktikai lépésekről szólni a Mi-Zo és a helyi termelőipar érdekében. Hangsúlyozza a helyi termelőipar érdekében kifejezést, mert a minap egy olyan „förmedvényt” olvasott hivatalosnak tetsző iratban, hogy Pécs számára az egészségipar, a környezetipar és a kulturális ipar stratégiai irányok biztosítják a jövőt,

54 melyeket horizontálisan metsz az idegenforgalom, az informatika, innováció és az infrastruktúra. Termelőiparról beszél, ha úgy tetszik a Mi-Zo kapcsán. A Mi-Zo-val kapcsolatban pedig ha lesz majd napirenden kívüli hozzászólás, akkor Füredi Péter képviselőtársa kíván szólni. Itt és most kimondottan az alapkérdés: a termelőipar érdekében konkrétan milyen taktikai és stratégiai lehetősége, mozgástere és feladata van a városnak? Dr. Toller László: a kérdés zömére már válaszolt az előző kérdések kapcsán. Ehhez három gondolatot mond. A termelőipari tekintetében a város elég sok mindent tett és áldozott. A komplett Ipari Park lassan teljesen benépesül. Dunántúl legnagyobb foglalkoztatója épp az Ipari Park területén működik, 5000 főt foglalkoztatnak. A telket a város adta és azt közművesítették. Ugyanígy a kisebb és közepes cégek is szépen betelepítették az Ipari Parkot. Ezt a feltételt tudta biztosítani a város. Ha a nyugati városrészben további ilyen igény van, az uránbánya felszámolója, illetve a maradék területen már elkezdődtek a tevékenységek. Látható az a hatalmas hulladékgyűjtő telep, amely szinte észrevétlenül az egyik legnagyobb vállalkozása lesz annak a városrésznek. Ilyen feltételeket tud biztosítani a város, és azt, hogy néhány területen mobil legyen a gazdaság az ingatlanokon keresztül. Az önkormányzat évek alatt döntött és megteremtette a feltételeit annak, hogy a Tesco környéke bevásárló negyed legyen, ez az egyik legsikeresebb lehetőség volt. A város egyesítette az ingatlanokat, alakította ki a teret az ÁRKÁD üzletházhoz, ez is egy eszköz volt ahhoz, hogy a kereskedelem fejlődjön. Képviselőtársa és közte felfogásbeli különbség lehet a város fejlődését illetően. Úgy látja, hogy azokhoz az értékekhez tér vissza a város, mely a város sajátja volt kétezer éven keresztül, mert akkor a tudás, a kultúra és nem a szolgáltatások voltak a város húzóágazatai. Világos, ha viszont paradigmaváltás van a városban, akkor azokat a tendenciát kell erősíteni, amire képes a város és aminek megvannak a feltételei. Az ország legnagyobb egyeteme mellett nem a tudásipart és az egészségipart kell fejleszteni? Persze ebbe benne van a gyógyszergyártás, gyógyszerkutatás, a gyógyászati segédeszközök gyártása. Valamikor híres volt a város orvosi műszergyártása. Valamiért az egyetem nagy ívű fejlesztése mellett mintha megszűnt volna ez a gyártási tevékenység, ezt újra lehet keletkeztetni. Magas színvonalú a fogászat. Van fogászati kellékgyártó cég a környéken? Nincsen. A szolgáltatásokhoz kapcsolódó valamennyi ipari tevékenység ide sorolható. Komlón „kinőtte” magán egy antennagyár egy egyszemélyes vállalkozásból. Úgy érzi sokat tett a város azért, hogy a kor szelleméhez méltó tevékenységek folyjanak és a saját eszközrendszerét ezek fejlesztésére kívánja fordítani. Ebben a folyamatban kérte számon képviselőtársa a stratégiát, melyet már megfogalmaztak a képviselőtársa által kritizált mondatban, mely mondat talán nem jólfésült ugyan, de a lényeget tartalmazza. A kultúra iparszerűen is folytatható, gondol itt a filmvárosok szövetségére. A város cégeinek és gazdaságának előbb-utóbb komoly bevételei származnak a filmiparból. Két magyar filmet már itt forgattak, illetve forgatnak le. Ettől a város bemutatása, híre még további közvetett eszközöket ad a turizmus fejlesztésére. Azt kéri, vegyék úgy a mondatokat, ahogy elhangoznak és akkor talán látható, hogy Pécs város jövőképe nem a klasszikus nagy gépgyártó cégek és az autógyártás környékére tevődik, melyhez nincs is adottsága, viszont a

55 kultúra, a tudomány, a kultusz, az iparszerű technológiák és a high-tech közeli technológiák alkalmazása, oktatása és gyártása jó lehetőségeket mutat a városban. Logisztikai központként működhet, mert jó adottságú a város, ehhez jön majd a repülőtér és az autópálya fejlesztése. Így lesz teljes a jövőkép. Iparok jönnek-mennek, tevékenységek megszűnnek, újak jönnek létre helyette. Ezért kellett a szakképzési rendszert rugalmasabbá, átjárhatóbbá tenni, ezért kell komplexebb szakképzési tevékenységet folytatni, ezért csatlakozott a város a TISZK-hez, illetve hozta létre a Területi Integrált Szakképző Központot, mely a XXI. század technikáját és technológiáját tanítja és sajátíttatja el a középiskolás gyermekekkel. Ez mindmind szerves fejlődés, melynek lehet, hogy lesz egy kiemelkedő tartalma 2010 környékére, de ha nem, akkor is ezen az úton lehet továbbmenni. 4/b. Várbíró Péter: legközelebb más műfajban fogja a témát felvetni, mert úgy gondolja, erről mindenképpen praktikus és célszerű még beszélni. Második kérdése szintén írásban készült, most csak tájékoztatásul szeretné felolvasni. Rögtönzések helyett szeretné, ha a következő közgyűlésen írásban adna polgármester úr választ a Példaértékű esélyegyenlőség témáFelolvassa a levelet, mely így hangzik: ra. Polgármester Úr a július 14-ei rendkívüli közgyűlésen valóban rendkívüli kijelentést tett, mely szerint példaértékű a városban az állami és egyházi kapcsolat. Ez ugyan kívánatos, de a felszínes és időnként látványos programegyezőségek ellenére ma még vitatható. Örömmel adna viszont mély megelégedésének hangot, ha a vitathatatlan erkölcsi értékeket képviselő egyházak tényleges súlyuknak megfelelően kaphatnának szerepet a városban. Ehhez nem is kellene más, mint csupán esélyegyenlőség, felvetése kapcsán az oktatásban, a katolikus óvodák és iskolák anyagi finanszírozásában. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia augusztus 20-ai körlevelében nemcsak az 50 %-ban katolikus népességarányra, s a be nem tartott Vatikáni Megállapodásra hivatkozik, hanem az államival szemben a vallási intézményekre való szülői igényekre is. Pécsett sincs másképpen. Ugyanakkor az ellehetetlenülést nem tudja a saját erőfeszítés, példaként a 06-81-31-32-33-as emeltdíjas adományvonal ellensúlyozni. Kéri Polgármester Urat, hogy elvi egyetértése mellett az önkormányzat vagy egy eseti bizottság felállításával, vagy az Oktatási, a Kulturális, illetve Költségvetési Bizottságok megtárgyalása után a következő közgyűlésen adandó válaszában, a helyi lehetőségek figyelembevételével az esélyegyenlőséget Ennyi a kérés, kérdés példaértékűen és a következő segítse közgyűlésen elő. szeretné a választ hallani. Dr. Toller László: hogy ne maradjon rejtve válaszának későbbi tartalma sem annyit elmond, az ügyhöz sokat hozzá tenni nem lehet, mert az állami finanszírozás körébe tartozik a teljes magyar vallási oktatás és közvetlenül finanszírozzák az intézményeket. Ehhez hozzáadott értéket erkölcsileg tud adni a város akár egy-egy vetélkedő támogatásával, pl. a Nagy Lajos Gimnáziumban sok mindent támogatott a város a sporttól kezdve a kémia versenyig, és a jövőben is támogatni fog. A többi nem az önkormányzat ügye, kivéve, amikor például tematikus konferenciákat szervezett igaz, azt az ökumenia jegyében. A kérdésre írásban válaszolni fog.

56 4/c. Várbíró Péter: köszöni a kiegészítést, de úgy gondolja, ennek ellenére, jó volna, ha végiggondolná a város, hogy példaértékű esélyegyenlőség ügyében mit lehetne tenni. Kukai András bizottsági elnöktől kérdezi, a vadonatúj autóbuszmegálló öblök, melyek az Expo Center közelében készültek, miért úgy lettek kivitelezve, hogy néhány év múlva beton, illetve kő járófelületre kelljen kicserélni, ahogy a városban másutt rendszeresen. Az alapkérdés az, hogy mennyibe fog kerülni a városnak, illetve mennyivel többe kerül így és ki állja a költségeit? Kukai András: a csomópont korszerűsítését a Pécsi Rendezvényszervező Kht. terveztette és városi beruházásban a PVV Rt. műszaki ellenőrzésével valósult meg. A városban található és látható régi autóbuszöblökben történt süllyedések, az aszfaltgyűrődések elsősorban az útalap nem megfelelő teherbírása miatt következtek be. Ilyenkor a felületjavítás legtöbbször betonelemes átépítéssel történik. De olyan esetekben is deformációk következnek be, ha a régi útalap nem teherbíró és ez néhány helyen látható is volt, mint ahogy képviselőtársa a kérdésében is említette. A Megyeri út esetében az expo felüli buszöböl szélesítésében eleve új és megerősített útalapra került minden és egy különleges erősségű aszfaltburkolattal épült, melynek garanciális megfelelőségi ideje 8 év, bekerülése pedig a betonelemes burkolat építési költségének kb. 40 %-a. Iyen alapon a különleges erősségű alap és aszfaltburkolat indokolt volt. A másik oldali öböl régi betonburkolata megfelelő teherbírású volt és ott csak felületi egyenetlenséget kellett aszfaltozással elfedni. Hogy a jövőben ez mit fog jelenteni a városnak, azt majd a 8 év megfelelési és garanciális idő igazolni fogja. Nem gondolja, hogy a városnak a közeljövőben többletköltséget jelentene. Dr. Toller László: bejelenti, több kérdés nem lévén, folytatódik a közgyűlés a következő napirendi pont tárgyalásával.

7.)

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 1994. évi 8. sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel, módosító indítvány nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el az előterjesztést, és megalkotta 27/2005. (09.29.) sz. rendeletét Az Önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérletéről szóló 1994. évi 8. sz. Ör. módosításáról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 6. sz. melléklete.

57

8.)

Pécsi Kulturális Központ magasabb vezetőjének (igazgatójának) megbízása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta alpolgármester

Dr. Kunszt Márta: két pályázat érkezett, az egyik nem felelt meg az előírásoknak, nem tudták értékelni. A másik pályázó Laknerné Brückler Andrea, akinek tevékenységété hosszú évek óta ismeri a város, ő volt például a Folkloriáda egyik fő szervezője, többször is kitüntetéssel ismerték el tevékenységét, úgy gondolja, méltán döntött úgy a Bíráló Bizottság, hogy ismételten őt szeretnék megbízni a feladattal. Kéri képviselőtársait, támogassák az előterjesztést. Dr. Toller László: véleménye szerint a kérdésben teljes lesz a konszenzus. További hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 410/2005. (09.22.) sz. határozata a Pécsi Kulturális Központ magasabb vezetőjének (igazgatójának) megbízásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a magasabb vezetői pályázatot véleményező szakmai bizottság és a Kulturális Bizottság javaslata alapján, a Pécsi Kulturális Központ magasabb vezetői (igazgatói) feladatainak ellátására Laknerné Brückler Andrea 7634 Pécs, Abaligeti út 19. szám alatti lakost bízza meg, 2005. november 1-jétől 2010. október 31ig szóló öt éves határozott időtartamra, jelenlegi illetményének változatlanul hagyása mellett, 225%-os magasabb vezetői pótlékkal (279.975.-Ft+ 42.525.-Ft= 322.500.-Ft). A közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, a megbízással kapcsolatos munkáltatói intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:

2005. október 30. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

58 Kapják:

9.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Állatkert és Akvárium-Terrárium munkakörének betöltése

Kht.

ügyvezető

igazgatói

Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester Dr. Toller László: jelzi, egy új határozati javaslatot osztottak ki és majd erről kéri a szavazást. Kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a kiosztott határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül az előterjesztést és a kiosztott határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 411/2005. (09.22.) sz. határozata Állatkert és Akvárium-Terrárium munkakörének betöltéséről

KhT

ügyvezető

igazgatói

1.)

A Közgyűlés az Állatkert és Akvárium-Terrárium Kht. ügyvezető igazgatói munkakörére meghirdetett pályázatot eredménytelennek nyilvánítja.

2.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy az Állatkert és Akvárium-Terrárium Kht. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltése megismételt pályázat útján valósuljon meg.

3.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet Vezetőjét, hogy készítesse el az Állatkert és Akvárium-Terrárium Kht. ügyvezető igazgatói munkakörének betöltésére vonatkozó pályázati kiírást, és elfogadásra terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

4.)

2005. november 3-i Közgyűlés Varga István főosztályvezető

A Közgyűlés megválasztja 2005. október 1-től 2005. december 31ig tartó határozott időtartamra, változatlan, 250.000 Ft/hó díjazással Pintér Tibort az Állatkert és Akvárium-Terrárium Kht. ügyvezető igazgatójának. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

59

5.)

A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy Pintér Tibor – a megbízás időtartamát leszámítva – jelenleg érvényben lévővel azonos tartalmú munkaszerződését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: Felelős: Kapják:

a munkaszerződés bizottsági követően dr. Toller László polgármester

megtárgyalását

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Meixner András bizottsági elnök, dr. Varga István, Póla József főosztályvezető

Személyi ügyek: 10/a) Bizottságokban történő személyi változásokról Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Dr. Toller László: az előterjesztést már délelőtt megkapta a közgyűlés, melyhez hozzáteszi Fuchs Gábor Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság, Pál Péter a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság szakértői megbízását a frakció vissza kívánja vonni, egyidejűleg Fuchs Gábort a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság, Pál Pétert, a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság szakértőjének bízza Kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a szavazást. meg. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 412/2005. (09. 22.) sz. határozata bizottságokban történő személyi változásokról A Közgyűlés Fuchs Gábor, a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság szakértői megbízását, valamint Pál Péter, a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság szakértőjének megbízását 2005. szeptember 22-ei hatállyal visszavonja. Egyidejűleg Fuchs Gábort a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság, Pál Pétert a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság szakértőjévé – 2005. szeptember 22-ei hatállyal, a közgyűlés megbízatásának lejártáig – megbízza.

60

A közgyűlés felkéri dr. Papp Judit címzetes főjegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Schmidt József, dr. Bretter Zoltán, Bókay Endre bizottsági elnökök, Walter Terényi Mária csoportvezető, Szőcs Gyöngyike, Lőrincz Antalné vezető főtanácsos

10/b) A Pécsi Ipari Park megválasztásáról

Rt.

Felügyelő

Bizottsága

tagjának

Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Bókay Endre: a Pécsi Ipari Park Felügyelő Bizottsági tagjának férőhelye nyáron megürült, melyre az MSZP frakciója Síkné Hegyi Editet javasolja. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 413/2005. (09. 22.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park Rt. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztásáról 1.) A Közgyűlés javasolja a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésének, hogy Síkné Hegyi Editet (7622 Pécs, Liszt Ferenc u. 11. sz.) a Felügyelő Bizottság tagjának - a társaság Közgyűlésének időpontjától, a bizottság tagjaira érvényes díjazással (50 000 Ft/ hó ), a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig 2009. április 30-ig – válassza meg. 2.) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy ezen határozat 1.) pontjában foglaltaknak megfelelően adja le szavazatát a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésén. Határidő: Felelős:

az Rt. soron következő Közgyűlésének időpontja dr. Toller László polgármester

61 3.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselő Kabinet vezetőjét, hogy a Közgyűlés ezen döntéséről a Pécsi Ipari Park Rt. Igazgatóságát, Felügyelő Bizottságát és Vezérigazgatóját írásban értesítse.

11.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre frakcióvezető, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Pécsi Nemzeti Színház magasabb vezetői (igazgatói) állására pályázat kiírása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, jelzi, a szakmai bizottság összetételéről egyénenként kellene szavazni. Ügyrendi javaslata, hogy a 2. pontnak megfelelően egyben szavazzon a közgyűlés a szakmai bizottság személyi összetételéről. Erről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 egyhangú igen szavazattal elfogadta, hogy a bizottság összetételéről egy szavazattal döntsön a közgyűlés. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást a határozati javaslatról az ügyrendi döntésnek megfelelően. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egybehangzó igen döntött a pályázat kiírásáról és a szakmai bizottság felkéréséről. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 414/2005. (09.22.) sz. határozata Pécsi Nemzeti Színház magasabb vezetői (igazgatói) állására pályázat kiírásáról 1. ) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése pályázatot ír ki a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói állásának betöltésére, az előterjesztéshez csatolt 1. számú melléklet szerinti tartalommal. 2.)

A közgyűlés a Pécsi Nemzeti Színház igazgatói beosztására kiírt pályázat véleményezésére az alábbiakban felsorolt szervezetek és személyek részvételével, 7 tagú szakmai bizottságot kér fel:

62

-

12.)

Pécs Megyei Jogú Város kulturális alpolgármester, Dr. Kunszt Márta; Magyar Színházi Társaság, Babarczi László rendező, Vidéki Színházak Igazgatóinak Egyesülete, Korcsmáros György elnök; MASZK Országos Színész Egyesület, Dunai Tamás színművész; Magyar Táncművészek Szövetsége; Juronics Tamás Szegedi Kortárs Balett művészeti vezető; Közalkalmazotti Tanács, Bánky Gábor elnök; Színházi Dolgozók Szakszervezete PNSZ Szakszervezeti Bizottsága, N. Szabó Sándor elnök.

3.)

A közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a bíráló bizottság tagjai részére a megbízólevelet adja ki.

4.)

A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a pályázati kiírást a Kulturális Közlönyben, a Pécsi Hírekben és a www.pecs.hu weboldalon is jelentesse meg. Határidő: Felelős:

a meghirdetés határideje: 2005. szeptember 26. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

A Pécsi Közlekedési Rt. alaptőkéjének emelése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Erb József: frakciója egyetért azzal, hogy a pécsi közlekedést új autóbuszok vásárlásával javítsák, melyek Törökországban gyártott Mercedes típusú buszok. Sajnos az ellenzéknek sem a Közlekedési Rt. Felügyelő Bizottságában, sem az Igazgatóságában nincs képviselete. Ilyen formában egyfajta közvetlen ellenőrzésre nincs módja, ezért a FIDESZ frakció tartózkodik a szavazástól. Dr. Toller László: világmárkát öt földrészen gyártanak és mindegyik egyforma. Nem szeretne abba a helyzetbe kerülni, hogy a közgyűlésre egyszer azt mondja valaki, hogy ipari minősítő bizottság. Ha megnézné képviselőtársa a szervizkönyveket, látná, nem tudja, miről beszél.

63 Dr. Gáspár Gabriella: véleménye szerint Erb képviselőtársa nem szidta a törököket. Nem hiszi, hogy a török nemzetről akart véleményt mondani, vagy azt állította volna, hogy a törökök nem gyártanak jó gépjárműveket, mert jókat gyártanak. A buszokon nem lehet elférni és keresztül menni rajtuk középen, ezt nem hozta elő képviselőtársa, ezért most elmondja, rendszeresen utazik a buszon és ezt tapasztalta. Nem véletlenül a menetjegy ellenőrzök nem a buszokon, hanem a megállókban ellenőriznek, mert nincs olyan ellenőr, aki keresztül tudna menni a buszon akkor, amikor utasok is vannak rajta. Dr. Toller László: sok szempontból ellentétesek a tapasztalataik képviselőtársával. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal és 6 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 415/2005. (09.22.) sz. határozata a Pécsi Közlekedési Rt. Alaptőkéjének emeléséről 1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécsi Közlekedési Rt. 1 110 millió forint összegű alaptőkéjét / jegyzett tőke / 322 darab, nyomdai úton előállított, névre szóló, 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint névértékű, "A" sorozatú törzsrészvény, zártkörű forgalomba hozatalával 322 millió Ft, azaz háromszázhuszonkétmillió forint értékben 1 432 millió forintra megemeli, és az emelés következtében forgalomba hozott részvényeket névértéken, 322 millió Ft, azaz háromszázhuszonkétmillió forint összegért Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata lejegyzi és átveszi.

2.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy jelen határozat 1. pontjában megnevezett, zártkörűen forgalomba hozott részvényeket az Önkormányzat nevében átvegye. Határidő: a részvények forgalomba hozatalát követően azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

3.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy jelen határozat 1. pontjában hivatkozott részvények ellenértékét a Pécsi Közlekedési Rt. részére utalja át. Határidő: 2005. október 17. Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető

64

4.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a PK Rt. Alapító okiratának - a tőkeemelés következtében szükséges - módosítását és a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az egyszemélyes tulajdonos nevében aláírja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

5.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy e határozatban foglalt tulajdonosi döntésekről - a Gt. 270. §-ának megfelelően - értesítse a Pécsi Közlekedési Rt. Vezérigazgatóját, a Részvénytársaság Igazgatóságát és Felügyelő Bizottságát. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető

6.)

A Közgyűlés felkéri a Pécsi Közlekedési Rt. Vezérigazgatóját, hogy a jelen határozattal megváltoztatott, a Részvénytársaságra vonatkozó és a cégjegyzékbe bejegyzett jogoknak, tényeknek és adatoknak a változását a Baranya Megyei Bíróságnál, mint Cégbíróságnál jelentse be. Határidő: Felelős:

7.)

A Közgyűlés felkéri a Pécsi Közlekedési Rt. Vezérigazgatóját, hogy a Részvénytársaság a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének tegyen eleget. Határidő: Felelős:

8.)

a közgyűlési döntést követő 30 nap Kerényi János vezérigazgató

a közgyűlési döntést követő 30 nap Kerényi János vezérigazgató

Az Önkormányzat a tőkeemelést a 3 / 2005. ( 02.15. ) számú a város 2005. évi költségvetéséről szóló rendelete alapján beruházási hitelből finanszírozza. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a hitelszerződés aláírására. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó, Tisztségviselői Kabinet útján Kerényi János vezérigazgató

65 13.)

Pécs TV Kommunikációs Kft. tőkeemelése Előterjesztő:

dr. Toller László polgármester

Dr. Gáspár Gabriella: a Pécs TV Kommunikációs Kft. nevében is szerepel, hogy alapvetően kulturális tevékenységet lát el, ilyen értelemben szakmailag a Kulturális Bizottsághoz tartozik, ezért a költségvetési bizottsági tárgyalás mellett a Kulturális Bizottságnak is tárgyalnia kellett volna. A törzstőke emelés gazdasági tevékenység, de ezt az anyagot a gazdasági bizottság sem látta, illetőleg ma reggeli rendkívüli ülésén tárgyalta. Nem biztos abban, hogy a témát rendkívüli ülésen kellene tárgyalni. Kéri, hogy azon gazdasági társaságoknak, amelyek kulturális tevékenységet is végeznek – s emiatt szakmailag a Kulturális Bizottsághoz tartoznak –, az ilyen előterjesztéseiket ne csak a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási, vagy Költségvetési Bizottság, hanem a Kulturális Bizottság is tárgyalja meg. Jelen előterjesztésben ugyanis arról van szó, hogy a Pécs TV kulturális feladatai szaporodnak. Kétségtelen, hogy a Filmiroda létrehozásával megnövekedtek a Kft. kulturális feladatai, továbbá az „Európa Kulturális Fővárosa” projekt során is vannak olyan tevékenységei, amelyek a céggel megkötött szerződésbe eredetileg nem kerültek be. Jó volna tudni, miben is bővült a tevékenység, mennyire tartozik ez a bizottság elé, esetleg a bizottságon keresztül valamiféle szakmai ellenőrzésen menne keresztül. Kérdését a társaság ügyvezető igazgatójához kívánja intézni – amennyiben jelen van. Dr. Toller László: közbeveti, hogy a cég jelenlévő képviselőjétől kaphat majd választ a kérdésére képviselőtársa. Dr. Gáspár Gabriella: kérdése, mit jelent a szűkülő piac, mert a Pécs TV helyzetének a romlásában nem csak a kulturális tevékenységek számának szaporodása, hanem ez is szerepet játszik. Továbbá hogy mennyiben befolyásolja, illetve lehet-e erről többet megtudni? Kukai András: tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy Juhász István bizottsági elnök megbízásából ma reggel rendkívüli Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottsági ülést tartottak, ahol többek között Pécs TV Kommunikációs Kft. törzstőkéjének emelése is napirenden volt. A rendkívüli ülésre azért volt szükség, mert a Költségvetési Bizottság ülésén derült ki, hogy a témát a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságnak is meg kellbizottság A tárgyalnia.az előterjesztést 3 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta, és a közgyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Dr. Toller László: felkéri a társaság képviseletében jelenlévő Farkas Győzőt, röviden válaszoljon dr. Gáspár Gabriella képviselő kérdésére. Farkas Győző: válasza, hogy a reklámpiac beszűkült, mellyel a hagyományos tevékenységeik szenvedtek csorbát. A társaságok, gazdálkodó szervek egyre kevesebb pénzt költenek a hagyományos reklámozásra, s ez a hagyományos piac beszűkülésének oka.

66

Dr. Gáspár Gabriella: kissé bővebb választ szeretett volna hallani. Gyanította, hogy a reklámpiac szűkült be, de ebben nem volt biztos. Ennek oka, hogy a cégek nem költenek reklámra, egyrészt azért, mert alig vannak, másrészt nincs pénzük. Ettől kezdve azok a cégek, amelyeknek tulajdonosa nagymértékben az önkormányzat, egyre inkább nehéz helyzetbe kerülnek. Hangsúlyozza, egy gazdasági társaság esetén az önkormányzat a piacért mindig nem vállalhat felelősséget, hogy a piac beszűkülése miatt mindent kipótol. Megjegyzi, talán a Filmiroda tevékenysége is szakszerűbb lehetne, ha annak vezetője – akinek amerikai filmvállalatokkal, és szakemberekkel kell lobbiznia és dolgoznia – beszélné a nyelvet, és nem kellene tolmáccsal utaznia. Ez egyszerűsítene a helyzeten. Bár lehet, hogy ezt a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság finanszírozza, de mindegy honnan veszik hozzá a pénzt. Elképzelhetőnek tartja, hogy néhány hasonló kérdésbe a Kulturális Bizottság is beleszólhasson. Személyzeti szempontból nyilván csupán oly mértékben, amennyire a kultúrát és a közpénzeket érinti. Ezért a cég tőkeemelését nem igen látja megalapozottnak. Emlékeztet arra, hogy a Pécs TV által benyújtott irat még márciusban kelt, ezért úgy tűnik, hogy az előttük lévő 25 millió Ft-os restancia egy régebbi ígérvény. Hogy csak most került a testület elé, ennek oka valószínűleg az, hogy a város csak most kerül abba a helyzetbe, hogy ezt az ígérvényt rendezni tudja a Pécs TV felé. Többek között hiányérzete van a tekintetben is, hogy nem tudják, pl. a Tarrósy István által vezetett Európa Ház, amely intézmény a „Kulturális Főváros” projektet koordinálja, szervezi, mint intézmény, vajon milyen megbízásokat adott a Pécs TV-nek, vagy ő adott-e megbízásokat, vagy ki adott, és milyen munkákra, amely értéke 4-5 M Ft? A Kulturális Bizottságnak esetleg erről lehetne tudomása, s akkor most nem kellene ilyen kérdéseket feltennie. Dr. Toller László: tájékoztat arról, hogy nemrég volt a Pécs TV beszámolója a közgyűlés előtt, amely kapcsán kevés észrevétel hangzott el. A tőkeemeléssel összefüggésben most elhangzott szakmai észrevételek valójában nem a mai napirendi pont tárgyát képezik, de amennyiben ilyen igény merül fel, akkor a kft-t a közgyűlés előtt ismét beszámoltatják. Ez az egyik legitim mód, azonban a Kulturális Bizottság az önkormányzat által a kft. ügyvezetésébe, illetőleg Felügyelő Bizottságába delegált tagoktól is hiteles információkat kaphat a cégről. Megjegyzi, hússzor ekkora összegű tőkeemelés kevesebb vitát váltott ki, mint most, a Pécs TV Kft. esetében. Ebből is látható, hogy a kommunikáció érzékeny területe és felülete a pártoknak. Staub Ernő: emlékezteti a polgármestert arra, hogy dr. Gáspár Gabriella már a Pécs TV Kft. beszámolójakor is rákérdezett ezen problémákra, így nem igaz az a vád, hogy most hozakodik elő ezekkel a kérdésekkel. Bókay Endre: ellenzéki képviselőtársainak meglepő szelektív vitakészségére és gondolkodására utal, ugyanis a Pécs TV Felügyelő Bizottságában van ellenzéki képviselő, akitől tájékoztatást lehetett volna kérni, a tőkeemelés ügyében hol állnak, hogyan látják ezt a kérdést. Nem tudja, hogy ezt miért nem tették meg, de kéri, ne hivatkozzanak másra. A

67 Pécsi Közlekedési Rt. esetében vetődött fel hasonló kérdés. Ennél az egy társaságnál nincs közvetlenül az ellenzék által delegált képviselő. Képviselőtársa elmondta, hogy a cégeknek nincs pénzük, ezért a reklámpiac beszűkül. Nem erről van szó, hanem arról, hogy az utóbbi tíz évben a médiák száma – beleértve a helyieket is – jelentősen növekedett, ami a piacra kihatással van. Egyre többen szeretnének reklámozni, és a reklámszolgáltatók között kialakult verseny miatt az árakból engedni kényszerülnek. Reklámot akkor lehet elhelyezni, ha a nézettség minél nagyobb. A nézettség pedig – főként a televízió esetében – akkor növekszik, ha olyan kommerc műsorokat adnak, amelyek nagy közönséget vonzanak. A Pécs TV jelentős közszolgálati szerepet vállalt fel, színvonalas, átfogó műsorokat készítenek. Ha az önkormányzat ehhez nem adja meg a kellő támogatást, akkor viszont számolniuk kell azzal, hogy a társaság kénytelen lesz olyan tevékenységet folytatni, mint a hagyományos, klasszikus kereskedelmi televíziók, és akkor valószínűleg nagyobb reklámbevételre is számíthatnak. Az önkormányzat nem ezt kívánja a Pécs TV-től, s ezért ez esetben számukra egy kötelezettség is megjelenik. Soó László: a Költségvetési Bizottság valóban az egyetlen illetékes ebben a kérdésben. Nem a közgyűlés feladata, hogy foglalkozzon a Pécs TV kultúrpolitikájával, vagy kulturális tevékenységével. Itt tisztán gazdálkodási ügyről van szó, ami azt jelenti, hogy a Pécs TV változatlan kulturális feladatainak ellátása bizonyos anyagi nehézségekbe ütközött. Az előterjesztésből kiderül, hogy már korábban, a költségvetés készítésének idején jelezték, hogy több pénzre lenne szükségük, azonban ezt a költségvetés nem minden esetben tudja biztosítani, sőt az önkormányzat többnyire arra ösztönzi társaságait, hogy saját bevételeikből próbálják a többletigényeiket kielégíteni. Az előterjesztésben a piac szűkülésére vonatkozó megjegyzés arra utal, hogy rontja a helyzetet a piaci viszony is, a tekintetben, hogy a cégek a fejlesztési forrásokat saját erőből elő tudnák teremteni, ezért hozták ezt a fordulatot. A dolog lényege most is változatlan. Az igényük 40 millió, a tőkeemeléssel ezen összeg felénél alig valamivel több biztosítható. Ezért mondták azt, hogy a többi részt piaci tevékenységgel próbálják előteremteni. A kultúrához valóban ennek nem sok köze van. Dr. Gáspár Gabriella: Soó képviselőtársa elmondta, hogy a Pécs TV 40 M Ft-ot kért, s ehhez képest kapnak 25 milliót. Az előterjesztésből világosan látható, hogy azért kapnak most 25 M Ft-ot, mert 15 millió már szerepel a költségvetésben. Ezt érti. Kéri, ne tegyenek úgy, mintha 40 milliót kértek volna, és az önkormányzat takarékosságból csak 25 M Ft-ot ad. Nem így van, 40 millió forintot ad. Bókay Endre képviselőtársa azt mondta, az ellenzéki képviselők kérdezzék meg felügyelő bizottsági tagjaikat a Kft. ügyeiről. Úgy gondolja, azt, hogy a Filmiroda Amerikában tárgyaló munkatársa miért nem rendelkezik az ehhez szükséges nyelvismerettel, a Felügyelő Bizottságtól hiába kérdezi meg. Ezt tulajdonképpen csak az igazgatótól tudná megkérdezni, illetve attól az önkormányzattól, amely közgyűlésének a tagja, és ilyen értelemben felelőse

68 is a Filmiroda költségtakarékos működéséért. Ez a kérdés tehát nem pénzügyi jellegű. Ugyancsak nem pénzügyi természetű kérdés, hogy a „Kulturális Főváros” vizuális kampányával milyen értelemben foglalkozik a Pécs TV Kft, ki adott erre megbízást? Tévedések elkerülése végett, semmi gondot nem lát abban, hogy a cég erre megbízást kapott, csak a megbízó személyére kíváncsi. Szeretné tudni továbbá, hogy mi a munkájuk, azon a kisfilmen kívül, amelyet maga is látott, amikor a tévénél járt ez ügyben. Hiába kérdezné azt is felügyelő bizottsági tagjától, miből áll össze a 4-5 M Ft, a Pécs TV Kft-nek mi a munkája a „Kulturális Főváros” projekttel kapcsolatban, aki elé nem ilyen jellegű ügyek kerülnek. Úgy véli, jogos az az igény – amit Soó László úr is elismert –, hogy a gazdasági társaságok azon ügyeit, amelyek a kultúrát is érintik, ne csupán a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási, vagy a Költségvetési Bizottság tárgyalja, hanem kerüljenek a szakmai szempontból illetékes Kulturális Bizottság elé, s ahol feltehetők azok a kérdések, amelyeket egy FEB tagnak sajnos hiába tenne fel. Bókay Endre: szeretné, ha nem dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa hozzászólásának utolsó mondatai maradnának meg a közvéleményben. A közgyűlés nem a Pécs TV működését, programját, stb. bírálja el, hanem a tőkeemelésről dönt. A Kulturális Bizottság feladata pedig a társaság műsorainak értékelése, hogy hogyan, milyen kulturális tevékenységet folytat. Ezt az értékelést minden évben meg is teszi. Hangsúlyozza, a mai előterjesztést nem csak a Költségvetési, hanem a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is megtárgyalta. Mindenütt vannak ellenzéki képviselők, ezért véleménye szerint semmilyen jogsértés nem következett be. Szeretné, ha ezzel mindannyian egyetértenének. Nem tartja korrektnek és a napirendi ponthoz tartozónak arról vitatkozni, hogy ki tud, ki nem angolul, és ki hova utazik. Soó László: dr. Gáspár Gabriella képviselő asszonytól kéri, ne keltse azt a látszatot a testületben, hogy ő nem tudja, mennyi támogatást adtak a Pécs TV Kft-nek. Hangsúlyozza, 40 milliót kértek, s ezzel szemben csak 25 M Ft-ot kapnak. Dr. Mikes Éva: megjegyzi, ez esetben az előterjesztéssel van a probléma, mely szerint a költségvetésben van 15 M Ft, támogatási pótigény 39,9 M Ft. Ez azt jelenti, hogy a pótigény 40-ből 25 milliót kapnak. Akkor viszont az előterjesztést kell gondosan írni. Kritikája nem Soó képviselőtársának szól, mivel nyilván nem az ő keze alól került ki az előterjesztés. A vita szempontjából most nem lényeges, ezért csak röviden megemlíti, hogy egyetlen kommunális cégtestületben sincs olyan személy, akitől az ellenzéki képviselők érdeklődhetnének. Bókay képviselőtársa erről elfeledkezett, pedig ezt már több ízben felvetették. Többek között ezért is tesznek fel kérdéseket a közgyűlésben. Abban az esetben is, ha mindenhol lenne olyan ember, akihez bizalommal fordulhatnának, akkor is kérdeznének a közgyűléseken, mert a közgyűlést arra találták ki, hogy a város nyilvánossága előtt megvitassák ezeket a dolgokat. Egy bírósági eljárás során sem arra szoktak hivatkozni, hogy a bíró azt mondja, ezt már megbeszélték az ügyvéd úrral a

69 folyosón, és most meghozza az ítéletet. Ez nem így történik. Ha mindannyian tisztában vannak mindennel, akkor is bizonyos minimum információkat kötelesek a köz elé tárni, és ha aggályaik vannak, akkor azokat meg kell tenni. Egyébként pedig egy pótigény elbírálásához szorosan hozzá tartozik annak felvetése, hogy esetleg a gazdálkodás pazarló-e, vagy sem. Ez korrekt dolog, mert ha bárkiben felmerül a gyanú, hogy pazarló gazdálkodás folyik, akkor azt kéri megcáfolni, nem pedig azt mondani, hogy nem tartozik a közgyűlés elé ennek vizsgálata. Szorosan idetartozna, amúgy, egyébként. Bókay Endre: két külön dologról beszélnek. Nem azt vitatja, hogy a közgyűlésen nincs joga bármilyen kérdést feltenni a képviselőknek. Az előző napirendi pont tárgyalásakor már kifogásolták, hogy nincs a Felügyelő Bizottságban tagjuk, ezért nem rendelkeznek információval. Ő viszont most arra világított rá, hogy van a Felügyelő Bizottságban képviseletük, mégis talán nem rendelkeznek információval, hiszen olyan kérdéseket tettek fel. A kettő tehát nem ugyanaz. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül nem fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 416/2005. (09.22.) sz. határozata a Pécs TV Kft. törzstőkéjének felemeléséről szóló határozat elutasításáról 1.)

A Közgyűlés megtárgyalta a Pécs Tv Kommunikációs Kft. törzstőkéjének felemelésére vonatkozó előterjesztést. Szavazáskor a határozati javaslat nem kapta meg az elfogadásához szükséges minősített többséget.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselő Kabinet vezetőjét, hogy a Pécs TV Kommunikációs Kft. törzstőkéjének felemelése tárgyú előterjesztést - tulajdonosi döntés céljából - ismét terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

a Közgyűlés 2005. október 13-ai ülése dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

70 Dr. Toller László: a szavazást követően jelzi, hogy sajnos nem szavaztak annyian, ahányan jelen vannak a teremben. Kéri, próbáljanak a helyükre menni, és szavazógépeiket az érzékelőre irányítva leadni a szavazataikat. Dr. Mikes Éva: felhívja a figyelmet arra, hogy a szavazás nem volt érvénytelen. Ezt azért mondja, mert polgármester úr eddig is azt a gyakorlatot folytatta – ma is volt rá példa –, hogy ha valakinek a gépe nem vette be szavazatát, azt megkérdezte szóban. Ez az elfogadható gyakorlat. Ismételt szavazás azonban csak akkor fogadható el, ha vagy érvénytelen, vagy pedig súlyos eljárási hiba csúszott a szavazásba. Dr. Toller László: közbeveti, nem is utalt az ismételt szavazásra. Az újbóli napirendre vételről beszéltek jegyző asszonnyal, de ezzel együtt meg kell nézetnie, mindenki szavazatát bevette-e a gép. A jelenlévők közül dr. Füredi Péter, Sík László Lajos, Lengvárszky Attila és Hódosi Vera képviselők jelezték, hogy szavazatukat nem vette be a gép, ezért ismételt szavazásellenőrzést kér, mert az előtte lévő szavazólistáról látható, hogy Molnár Géza képviselőtársa szavazatát nem vette be a gép, pedig jelen van és szavazott. Lengvárszky Attilánál semmilyen szavazatot nem mutat a gép. Felmerül a kérdés, hogy technikai hibáról van-e szó, vagy sem. Sík László Lajos és Hódosi Vera „igen” szavazatát bevette a gép. Erb Józsefét bevette a gép, dr. Füredi Péter ki van zárva a szavazásból, feltehetően szavazás közben érkezett a terembe, ezért nem szerepel a listán. Staub Ernő képviselő „nem”-mel szavazott. Úgy látja, hogy a gép tökéletesen működött, a képviselők pedig ennyi idő után végre megtanulhatnának szavazni. Megállapítja a szavazás eredménytelenségét, ezáltal a tőkeemelés nem jött létre. A következő közgyűlésen döntenek majd erről. Lengvárszky Attila – aki állítása szerint szavazott, de szavazatát nem vette be a gép – valószínűleg nem szavazott. Megjegyzi, ma már ez a második eset, ami vagy súlyos fegyelmezetlenségre utal, vagy pedig a géppel van valami gond. Staub Ernő: amennyiben nem lesz új szavazás, akkor majdnem fölösleges szólnia, de úgy véli, az minden ilyen esetben teljesen ellenőrizhetetlen, hogy az illető valóban szavazott-e, vagy nem. Ez csak akkor működik, ha a képviselő azonnal jelzi, hogy a gép nem vette be szavazatát, mert egyébként teljesen bizonyíthatatlan a dolog, és megmásítható az eredeti szavazási eredmény. Egyetért azzal, hogy a mai közgyűlésen már ne szavazzanak erről a témáról. Dr. Toller László: a szavazás eredményét megállapította, a tőkeemelés nem jött létre. A témát a következő közgyűlésre visszahozzák. Kéri képviselőtársait, a jövőben jobban figyeljenek oda a szavazásra. Dr. Mikes Éva: ennek a szavazásnak az eredményét korrektül állapította meg polgármester úr. Ő maga ezt nem teheti meg kötelező érvénnyel, mivel nem frakcióvezető, de kéri, rendeljenek el 5 perces szünetet, mely időtartam alatt a számítógépes szavazórendszert megvizsgálhatnák. A mai napon már

71 többször előfordult hasonló géphiba, átsorolás igenbe, nem veszi be a szavazatot a gép, stb. Másik megoldás lehet, ha áttérnek a kézi szavazásra, ez egy világos helyzet lenne. Dr. Toller László: a számítástechnikai szakember javaslata alapján létszámellenőrzést rendel el, melynek során majd kiderül, kinek a gépe működik, kié nem. Kéri képviselőtársait, a szavazógépen bármelyik nyomógombot nyomják meg. Megállapítja, hogy minden képviselő gépe működött, kivéve Lengvárszky Attila képviselőét, amelyben közben elemet cseréltek, és most már az is rendben van. Mivel a jelenlévők közül mindenki szavazott, a közgyűlés folytathatja munkáját gépi szavazással. Képviselőtársaitól több figyelmet kér.

14.)

Pécs város részvétele az IDEA-CITIES INTERREG IIIB CADSES pályázaton Előterjesztő:

Gonda Tibor alpolgármester

Dr. Mikes Éva: a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság ülésén már felvetette azt a kérdést, hogy van-e abban bármifajta koordináció, melyek azok a pályázati területek, amelyekkel szeretnének foglalkozni. Tudja, nem lehet azt kérni, hogy előre határozzák el, hogy mely pályázatokra jelentkeznek, hiszen azok folyamatosan jelennek meg. Azt mégis előre el lehetne határozni, hogy mik azok a pályázati célok, terepek, amelyekre az önkormányzat pályázik. A Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság tagjaként azt tapasztalta, hogy ad hoc kerülnek be ügyek a bizottság elé. Nyilvánvaló, itt az önerő és az elvégzendő munka tekintetében is koordináltan kellene gazdálkodni. Biztosak-e abban, hogy egy ilyen kisvárosi, középvárosi alcentrum helyzetben akar Pécs városa pozícionálni az Unióban, mert ez a pályázat azoknak szól. Lélekszám szerint ugyan a 150 ezres határszámon mozognak, de felhívja a figyelmet arra, hogy az említett más városok, amelyekkel egy sorba kerülnek, a saját országukban nem játszanak területi regionális szerepet, mint ahogy Pécs Magyarországon. Egy sor publikációban is szerepel, de már beszéltek is arról, hogy Magyarországon Pécs, Szeged és bizonyos szempontból Debrecen tekinthető valódi regionális központnak, területnagyságtól függetlenül. A regionális központ városoknak mind gazdasági, mind kulturális és minden egyéb szempontból teljesen más szerepet kell játszaniuk, mint a kisvárosoknak, a decentrumoknak. Ez a pályázat, magyar viszonylatra lefordítva, nagyságrendileg és funkció tekintetében is térségi központokról szól. Nem a magyar értelemben vett kistérségekről, hiszen az Magyarországon sok van. Talán a megye az a magyar kifejezések körében, ami ezzel párosítható. Magyarországi viszonylatban ezzel kapcsolatban példaként említi, hogy Békéscsaba, Szekszárd, stb. városok szintje a térségképző szempont ebben a pályázatban.

72 Az elvi kérdés mellett ezt a gyakorlati kérdést is fel kell tennie. Szerezzenek tapasztalatot, működjön közre az egyetem, készüljön belőle kézikönyv, meg egyebek, amennyiben ezt tapasztalatszerzésnek tekintik. De ha komolyan veszik, hogy ez egy olyan fajta alapozó, előkészítő munka, ami valóban és ténylegesen egy városfejlesztési stratégiának az alapja, akkor úgy gondolja, súlyosan megáll az a kérdése, hogy „vajon térségi központnak, avagy regionális vezető nagyvárosnak akarják-e pozícionálni magukat Magyarországon belül, de e tekintetben természetesen az Unióban is?” Gonda Tibor: dr. Mikes Éva képviselőtársa kérdéseire válasza, Pécs népszerű város, és számos megkeresést kapnak külföldről pályázatban való részvételre. Az apparátusi kollégákkal mindig mérlegelik, hogy milyen hozadéka lehet, milyen terhet kell vállalni. Három megkeresésből általában kettőt udvariasan vissza szoktak utasítani. Ebben az esetben is több mint egy éve folyik a szakmai háttérmunka. Első körben visszautasították, mert a felkínált összeg méltánytalanul kevés volt. Miután a kondíciókon sikerült javítani, úgy gondolták, tervezési feladatra az önkormányzat saját forrásaiból elég keveset tud biztosítani, és hogy ez hasznos kiegészítési forrás lehet. Az önkormányzati önerőt is várhatóan beszámítják majd. A kollégák számos e-mail-es egyeztetésen való részvétele után döntöttek úgy, hogy érdemes ebben a projektben részt venni. Dr. Mikes Éva képviselőtársa által elmondottak második felével túlnyomó részt egyetért. Valóban úgy kell pozícionálni magukat, ahogy elmondta. Mégis hangsúlyozza, elsősorban a miatt, hogy sorozatban költségvetési forrás hiánya miatt közép- és hosszú távú tervezésre az önkormányzat nem tud elegendő forrást biztosítani. Napjainkban is készül a versenyképességű pólus-stratégia tervezése –amelyet majd be kell illeszteni egy integrált városfejlesztési koncepcióba. Ezért gondolták úgy, hogy szakmailag fontos részt venni ebben a projektben. Megjegyzi, bár Ravenna városa méreténél fogva kisebb, kulturális örökségét tekintve azért nem szégyellni való partner. A város V-VI. és az utána következő évszázadokból meglévő római, bizánci emlékekkel bír, amelyekkel méltó partner lehet ebben a projektben. Érdeklődtek Opole városáról is, mely mások elmondása szerint – személyesen nem járt még ott – egy nagyon hangulatos, szép történelmi belvárossal rendelkező lengyel város. Pécs testvérvároshoz, Krakkóhoz képest kisebb súlyt képvisel a lengyel városhálózatban, de úgy gondolja, mindkét város megfelelő, korrekt partner lehet. Egyébként a pályázat kezdeményezői javasolták ennek a hármasnak az együttműködését, a pályázatot koordináló német partner alakította így ki a köröket. Az első körben még Maribor szerepelt harmadikként – nyilván még méltóbb partner lett volna –, de sajnos a másik két városra esett a választás. Ez azonban nem befolyásolja, hogy itt helyben, a megkapott pénzből ezt az integrált várostervezési munkát magas színvonalon és a város hasznára el tudják végezni. Dr. Mikes Éva: előrebocsátja, általában támogatni szokta mindazokat a pályázati lehetőségeket, amelyek nem rónak aránytalanul nagy terhet a városra. Ezt a jelen projekt kétségtelenül nem teszi. Szó sincs tehát arról, hogy az önrész tekintetében bármifajta komoly, az önkormányzatot megterhelő elkötelezettséget vállalnának.

73

Hangsúlyozza, van jelentősége annak, hogy az uniós pályázatokban Pécs városa miként pozícionálja magát. Természetesen mind a magyar városok, mind az önkormányzatok állandó forráshiánnyal küzdenek, ezért maximálisan méltányolja, hogy e téren próbálnak pénzhez jutni, ugyanakkor az uniós pályázatok tengerében nem mindegy, hogy hogyan. Talán fél évig türelemmel kellene lenni, hogy a város valóban a saját ambícióinak megfelelő pályázatban vehessen részt, mert ez nagyon fontos számukra. Ha az említett programba belekezdenek, akkor emlékezete szerint ez ilyen módon, pozícionálás szempontjából 2008-ig determinálja őket. Úgy gondolja, a regionális központ városok programjában kellene részt venni. Egyébként ez nem feltétlenül a területnagyságtól függ. Abban is egyetért alpolgármester úrral, hogy egy város kulturális rangja nem a nagyságától függ. Példaként említi, Pécsvárad is nagyon komoly kulturális szerepet foglal el Magyarországon. Nyilvánvaló, a pécsváradiak sem bántódnak meg azon, ha ennek elismerése mellett azt mondja, hogy Magyarországon, mint központképző tényező azért nem egy fontos hely. Megismétli, akár arra is hajlik, hogy ezt támogassa. Az önkormányzat minden törekvése, hogy minél több pályázati pénzhez jusson. . Természetesen ezen törekvéseket sokszor kritizálják, de abban maximálisan egyetértenek, ami a kitűzött cél, hogy minden törekvésük arra irányul, hogy Pécs a két-három meghatározó város között legyen, illetve hogy ebben a dél-nyugati térségben regionális központ legyen. Ez nem az. Nincs ellenére, hogy némi pénzhez jutás érdekében fenntartsák a projektben való részvételi szándékot, de bármilyen forráshiány mellett helyesebbnek tartja – visszautalva a koordinációra, érti és méltányolja a pénzszerzési hevet –, ha időnként kivárnak, és megnézik, melyek azok a célok, amelyekbe bele tudnak fogni, adott esetben akár pénzt, vagy energiát is tartalékolva. Lehet, hogy fél, vagy háromnegyed év kivárással egy olyan programban tudnának részt venni, amelyben esetleg azért nem tudnak, mert a kistérség, vagy megyeközpontkisvárosok közül egy regionális térségképző programba nem tudnak benevezni – ha az megjelenik –, és biztos, hogy lesz olyan is. Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett, az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 417/2005. (09.22.) sz. határozata Pécs város az IDEA-CITIES INTERREG III/B CADSES pályázaton való részvételéről A Közgyűlést részt kíván venni Ravenna, Opole és Galati partnereként az IDEA-CITIES nevű pályázaton.

74

Utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a szükséges dokumentumok elkészítésére. Felhatalmazza a polgármestert a pályázatban való részvételhez szükséges önrész biztosításáról szóló nyilatkozat aláírására. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a pályázat pozitív elbírálása esetében a pályázat anyagi vonzatait szerepeltesse a 2006-2009. évi költségvetések bevételi és kiadási oldalán, az alábbi táblázat alapján: Kiadás Összesen Önrész Támogatott eFt eFt rész eFt (75%) 2006 17 199 4 300 12 899 2007 15 666 3 916 11 750 2008 1 976 494 1 482 2009 0 0 0 Összesen: 34 841 8 710 26 131

15.)

2006 2007 2008 2009 Összesen:

Kiadás (€) Összesen € Önrész € Támogatott rész € 68797 17199 51598 62667 15667 47000 7908 1977 5931 0 0 0 139372 34843 104529

Határidő: Felelős:

folyamatos Gonda Tibor alpolgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Hódosi Vera, Soó László, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

AIR-Horizont Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. 2005. évi többletigénye Előterjesztő:

Soó László bizottsági elnök

Dr. Toller László: az előterjesztéshez kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér.

75 Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenvélemény nélkül, 5 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatban foglaltakat.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 418/2005. (09.22.) sz. határozata AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért KhT 2005. Évi működési többletigényéről A Közgyűlés a Költségvetési Bizottság előterjesztését megtárgyalta, melynek alapján az AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht részére a pogányi repülőtér terület bérleti díját, 20.000 eFt-ot 2005. évben a 3/2005. (02. 15) számú költségvetési rendelet 11. számú melléklete szerinti általános tartalék keretéből biztosítja, mint működési támogatást. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert szerződés-módosítás aláírására.

a támogatási

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt arra, hogy a 3/2005.(02.15.) számú költségvetési rendeletben a szükséges módosításokat hajtsa végre.

16.)

Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. dr Toller László polgármester, Balázsné Donáth Aranka, dr Tolnai Márta főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Iparosított technológiával épült benyújtott pályázatok értékelése Előterjesztő:

lakóépületek

felújítására

Bókay Endre bizottsági elnök

Bókay Endre: elmondja nemrégiben egy lakótelepi fórumot tartottak, amelynek témakörében a panelházak felújítása is szerepelt. A fórumon – amelyet dr. Szili Katalin az országgyűlés elnöke vezetett – felvetődött a pályázat beadási határidő meghosszabbítása iránt kérelem Pécs városában A is. kormányzat a pályázat benyújtási határidejét decemberig meghosszabbította, a mai közgyűlési anyagban is szerepel ez. Erre

76 tekintettel továbbra is - november 2-áig - fogadnak be pályázatokat. A közgyűlésnek és a bizottságoknak 30 nap áll rendelkezésre az újabb pályázatok értékelésére, elfogadására és továbbítására. A 2004-ben benyújtott pályázatok közül 62 nem került elfogadásra különböző okok miatt, talán azért, mert kevesen pályáztak, és ehhez nyújtottak be idén további 57 új pályázatot. Ez azt jelenti, az idei évben összesen 119 pályázatot, vagy mondható úgy is, hogy épület felújítását támogatja az önkormányzat. Ez igen jelentős tétel, melynek értéke több mint 400 millió forint. A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság újabb 200 millió Ft önkormányzati önrész biztosítását javasolja a közgyűlésnek az új pályázatok támogatására. Ez lehetővé teszi a most beadásra kerülő, illetve el nem fogadott, 2005. évben beadott pályázatok együttes elbírálását, hozzátéve a szükséges forrásokat is. A rendelet záró-rendelkezéseiben szerepel, hogy azokat a pályázatokat, amelyek a mostani elbírálás során valami miatt nem kerülnek elfogadásra – elsősorban azért, mert nem olyan széles körű felújítást terveznek a lakóházon, mint az őket megelőző, sikeres pályázók -, átviszik jövő évre, és a következő évben, tehát 2006-ban mint pályázókat befogadják, és akkor lehet majd a felújítást megkezdeni. Várbíró Péter: az előterjesztéssel egyetért. A pályázat kiírók azon kérésére hogy a javaslatokat, a módosítási észrevételeket adják meg az adott települések Pécs városából történtek-e jelzések? Ha igen, abban szó esett-e arról, hogy a nem tíznél kevesebb lakóingatlannal rendelkező paneles szerkezetű épületek is csatlakozhassanak a pályázati körbe a következő esztendőben, a központi rendelet módosítása alapján? Amennyiben a mai közgyűlésen kérdésére nem tud választ kapni, akkor a következő ülésen is elfogadja azt. Bókay Endre: válasza voltak javaslataik, az egyik arra vonatkozott, hogy a rekonstrukciót, illetve a hőszigetelést ne csak a panel, illetve az iparosított technológiával készült épületekre terjesszék ki, hanem a tégla épületes tömb házakra is. Ezek sok esetben még rosszabb konstrukciók is, mint esetleg egy-egy korszerűbb panel. A belső közmű hálózat fejlesztés, a liftek felújítása, az ablakok cseréje elég széleskörű felújítás. Kérték, hogy a Kormány ezt is támogassa. Valószínű, hogy ez meghallgatásra talál. A másik javaslatuk az, volt, hogy ismeretes, ha valamely lakóközösség hitelt vesz fel az önrész biztosítására, annak a hitelnek az 1000.- Ft- on felül jutó kamatát átvállalja a kormányzat. Azt kérték, hogy ez 500. –Ft feletti összegnél legyen. Javasolták, hogy a kamatok törlesztéséből többet vállaljon a kormányzat. Ha valaki erre a célra hitelt vesz fel, az havi 2-3000.- Ft-tal terheli a lakás költségeit. Ez az összeg megtakarításban jelentkezik a fűtés költségekben. Megéri a befektetés, mert amennyi részletet befizet, annyit a fűtés számláján meg tud takarítani. Ezt a megtakarítást szeretnék még tovább növelni, úgyhogy még kevesebbet kelljen fizetnie az érintetteknek. Ez adott esetben 5-700 Ft- os csökkenést is jelenthet. Hangsúlyozza háztartásonként, lakás nagyságtól, beruházás

77 összegétől, stb tehát nagyon sok mindentől függ. Előnyös végig gondolni mindenkinek, hogy milyen vállalkozásba kezd. Várbíró Péter: jónak tartja a javaslatokat, egyetért velük, és el is fogadják. Az év során többször is szólt arról, hogy a 10 lakóingatlannál kisebb ingatlannal is lehessen pályázni. Ehhez nyilván országos módosítás szükséges. Kezdeményezte-e ezt Pécs városa? Has most nem tudnak válaszolni, elfogadja az előterjesztést és a határozati javaslatot, de kéri, hogy a következő közgyűlésre kapjon választ. dr.Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 419/2005. (09.22.) sz. határozata az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékosságát célzó felújításának önkormányzati támogatásáról 1.)

Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

Cím

A Közgyűlés a 2006. évi költségvetés terhére történő 405 007 831.- Ft elkötelezettség vállalásával összesen 405 007 831,- Ft forrást biztosít hitelből az energiatakarékosságot eredményező- az alábbi táblázat szerinti- épület-felújítások 2006. évi támogatására. A támogatás elnyerése esetén az önkormányzati támogatás összegét az önkormányzat költségvetésében elkülöníti. Hrsz.

Acsády u. 10. 621/70 Aidinger J. u. 15-17. 23905 Aidinger J. u. 16. (2004) 23912/107 Aidinger J. u. 18. (2004) 23912/106 Aidinger J. u. 2-4. (2004) 23912/101 Aidinger J. u. 50-52. 23912/68 (2004) Aidinger J. u. 56. (2004) 23912/258/A Ajtósi D. u. 10. 529/55 Alkotmány u. 46. 4791/7/A Alkotmány u. 67. 3433/3 Anikó u. 14-16. (2004) 21154 Attila u. 19. (2004) 4623/33 Bánki D. u. 1. 533/32 Bornemissza u. 8. 5219/10 Budai N. A. u. 10. 3220/11/A Budai N. A. u. 12. 3220/10/A

Lakás Teljes felújítási szám ktg.

Társasházi Önkormányzat önerõ i önerõ

Állami támogatás

40 64 32 32 30

16 089 000 Ft 4 815 000 Ft 13 486 250 Ft 13 129 100 Ft 14 313 000 Ft

5 363 000 Ft 1 605 000 Ft 4 495 424 Ft 4 376 500 Ft 5 158 438 Ft

5 363 000 Ft 1 605 000 Ft 4 495 413 Ft 4 376 300 Ft 4 577 281 Ft

5 363 000 Ft 1 605 000 Ft 4 495 413 Ft 4 376 300 Ft 4 577 281 Ft

80

18 723 000 Ft

6 241 000 Ft

6 241 000 Ft

6 241 000 Ft

40 30 31 15 30 12 30 31 15 15

11 725 500 Ft 4 412 288 Ft 2 403 408 Ft 10 853 522 Ft 6 115 750 Ft 5 477 350 Ft 11 313 689 Ft 2 400 410 Ft 1 074 921 Ft 1 074 921 Ft

4 167 886 Ft 1 472 288 Ft 801 136 Ft 3 619 522 Ft 2 038 584 Ft 1 829 118 Ft 3 771 231 Ft 800 138 Ft 358 307 Ft 358 307 Ft

3 778 807 Ft 1 470 000 Ft 801 136 Ft 3 617 000 Ft 2 038 583 Ft 1 829 116 Ft 3 771 229 Ft 800 136 Ft 358 307 Ft 358 307 Ft

3 778 807 Ft 1 470 000 Ft 801 136 Ft 3 617 000 Ft 2 038 583 Ft 1 819 116 Ft 3 771 229 Ft 800 136 Ft 358 307 Ft 358 307 Ft

78 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68.

Budai N. A. u. 4-6. Budai N. A. u. 8. Derék-réti u. 12-13. (2004) Derék-réti u.10-11. Dr. Boros I. u. 3-4. Dr. Boros I. u. 7-8. (2004) Endresz Gy. u. 7. (2004) Építõk u. 12 a-b Építõk u. 13. (2004) Építők u. 2. a-b Építõk u. 4 c-d (2004) Erdei F. u. 1-3. Eszék u. 17-19. (2004) Eszék u. 33-35. Eszék u. 49-51. Esztergályos u. 6-8. (2004) Fagyöngy u. 38. (2004) Fay A. u. 22-24-26. (2004) Fazekas u. 22-24. (2004) Fazekas u. 26. (2004) Fülep u. 14-16. Gosztonyi u. 16. Gyöngyös u. 6. (2004) Illyés Gy. u. 50-52. (2004) Illyés Gy. u. 58-60. (2004) Jedlik Á. u. 3. József A. u. 38. Jurisics M. u. 18. (2004) Jurisics M. u. 26. (2004) Kacsóh P. u. 12. (2004) Kacsóh P. u. 18. Kamilla u. 6. Kassák L. u. 16-18. Kassák L. u. 8-10. Kerényi K. u. 2. Kis-réti u. 3-4. (2004) Kis-réti u. 8-9. (2004) Kodály Z. u. 12. Kodály Z. u. 2. Kodály Z. u. 4. Kodolányi u. 35-37. (2004) Krisztina t. 13-14. Krisztina t. 24-25. (2004) Lahti u. 20-22. (2004) Lahti u. 24-26. (2004) Lahti u. 34-36. (2004) Lahti u. 38-40. Lahti u. 42-44. (2004) Littke J. u. 4. (2004) Littke J. u. 9-11. (2004) Lívia u. 1-3. (2004) Lívia u. 5. (2004)

3220/13/A 3220/12/A 23942/43 23942/42 23881 23883 524/10 529/79 524/40 529/13 529/88 23912/214 21166/29 23912/23 23912/29

30 15 30 30 30 30 45 30 30 30 30 62 30 30 30

2 149 842 Ft 1 074 921 Ft 7 620 699 Ft 18 762 227 Ft 6 542 247 Ft 10 177 371 Ft 12 853 947 Ft 10 370 031 Ft 8 808 809 Ft 8 710 932 Ft 9 659 104 Ft 19 336 212 Ft 11 040 143 Ft 12 099 000 Ft 3 982 500 Ft

716 614 Ft 358 307 Ft 2 765 753 Ft 6 562 727 Ft 2 180 749 Ft 3 392 457 Ft 4 284 649 Ft 3 456 677 Ft 2 936 271 Ft 2 903 644 Ft 3 219 702 Ft 6 445 404 Ft 4 006 715 Ft 4 033 000 Ft 1 328 500 Ft

716 614 Ft 358 307 Ft 2 427 473 Ft 6 099 750 Ft 2 180 749 Ft 3 392 457 Ft 4 284 649 Ft 3 456 677 Ft 2 936 269 Ft 2 903 644 Ft 3 219 701 Ft 6 445 404 Ft 3 516 714 Ft 4 033 000 Ft 1 327 000 Ft

716 614 Ft 358 307 Ft 2 427 473 Ft 6 099 750 Ft 2 180 749 Ft 3 392 457 Ft 4 284 649 Ft 3 456 677 Ft 2 936 269 Ft 2 903 644 Ft 3 219 701 Ft 6 445 404 Ft 3 516 714 Ft 4 033 000 Ft 1 327 000 Ft

23912/55/A

30

22 146 000 Ft

7 382 000 Ft

7 382 000 Ft

7 382 000 Ft

22174/18 22173/26 23912/7-8 23912/6 23912/199 524/20 21026 22174/36 22174/34 529/44 3493/9 5204/2 5204/6 989260 4608/10 21062 23912/65 23912/63 621/14 23942/38 23942/35 4608/3 4607/6 4607/7 23912/126 20933 20924 21166/36 21166/35 21166/33 21166/32 21166/31 23887 23891/63 20839 20888

15 18 30 15 30 45 15 30 30 30 40 12 12 15 15 15 30 30 45 30 30 15 15 15 60 64 30 30 30 30 30 30 32 30 30 15

6 045 000 Ft 10 176 000 Ft 8 125 895 Ft 4 873 356 Ft 5 043 745 Ft 9 672 500 Ft 4 107 000 Ft 9 234 000 Ft 9 435 000 Ft 1 750 871 Ft 15 366 000 Ft 4 431 000 Ft 6 894 000 Ft 4 500 938 Ft 8 574 000 Ft 16 686 000 Ft 10 896 286 Ft 12 339 300 Ft 14 691 000 Ft 7 267 938 Ft 8 810 230 Ft 1 006 032 Ft 1 983 190 Ft 8 621 130 Ft 18 561 000 Ft 21 183 000 Ft 11 920 000 Ft 6 582 000 Ft 12 050 000 Ft 7 144 389 Ft 3 561 600 Ft 7 406 034 Ft 13 061 127 Ft 8 943 000 Ft 9 420 000 Ft 4 218 000 Ft

2 015 000 Ft 3 392 000 Ft 3 024 515 Ft 1 871 662 Ft 1 681 745 Ft 3 381 108 Ft 1 369 000 Ft 3 078 000 Ft 3 145 000 Ft 583 625 Ft 5 122 000 Ft 1 477 000 Ft 2 298 000 Ft 1 500 938 Ft 2 858 000 Ft 5 562 000 Ft 4 020 886 Ft 4 113 100 Ft 4 897 000 Ft 2 422 646 Ft 3 198 132 Ft 335 344 Ft 661 190 Ft 2 875 130 Ft 6 187 000 Ft 7 061 000 Ft 4 192 962 Ft 2 194 000 Ft 4 016 680 Ft 2 381 463 Ft 1 187 200 Ft 2 468 678 Ft 4 353 709 Ft 2 981 000 Ft 3 140 000 Ft 1 406 000 Ft

2 015 000 Ft 3 392 000 Ft 2 550 690 Ft 1 500 847 Ft 1 681 000 Ft 3 145 696 Ft 1 369 000 Ft 3 078 000 Ft 3 145 000 Ft 583 623 Ft 5 122 000 Ft 1 477 000 Ft 2 298 000 Ft 1 500 000 Ft 2 858 000 Ft 5 562 000 Ft 3 437 700 Ft 4 113 100 Ft 4 897 000 Ft 2 422 646 Ft 2 806 049 Ft 335 344 Ft 661 000 Ft 2 873 000 Ft 6 187 000 Ft 7 061 000 Ft 3 863 519 Ft 2 194 000 Ft 4 016 660 Ft 2 381 463 Ft 1 187 200 Ft 2 468 678 Ft 4 353 709 Ft 2 981 000 Ft 3 140 000 Ft 1 406 000 Ft

2 015 000 Ft 3 392 000 Ft 2 550 690 Ft 1 500 847 Ft 1 681 000 Ft 3 145 696 Ft 1 369 000 Ft 3 078 000 Ft 3 145 000 Ft 583 623 Ft 5 122 000 Ft 1 477 000 Ft 2 298 000 Ft 1 500 000 Ft 2 858 000 Ft 5 562 000 Ft 3 437 700 Ft 4 113 100 Ft 4 897 000 Ft 2 422 646 Ft 2 806 049 Ft 335 344 Ft 661 000 Ft 2 873 000 Ft 6 187 000 Ft 7 061 000 Ft 3 863 519 Ft 2 194 000 Ft 4 016 660 Ft 2 381 463 Ft 1 187 200 Ft 2 468 678 Ft 4 353 709 Ft 2 981 000 Ft 3 140 000 Ft 1 406 000 Ft

79 Maléter P. u. 10-12. (2004) Maléter P. u. 102-104. 70. (2004) Maléter P. u. 106-108. 71. (2004) 72. Maléter P. u. 30-32. 73. Málomhegyi u. 2-4. (2004) 74. Mátyás F. tér 5-6. (2004) 75. Mátyás F. tér 1-2. 76. Mátyás F. tér 7-8. 77. Mezõszél u. 8. 78. Nagy I u. 10. (2004) 79. Nagy I. u. 104-106. 80. Nagy I. u. 100-102. 81. Nagy I. u. 124-126. 82. Nagy I. u. 116-118. 83. Nagy I. u. 140-142. (2004) 84. Nagy I. u. 46. (2004) 85. Nagy I. u. 60-62. 86. Nagy J. u. 22. Németh L. u. 32-34. 87. (2004) 88. Péchy B. t. 1. 89. Péchy B. t. 4. (2004) 90. Petõfi u. 6. (2004) 91. Petõfi u. 8. (2004) 92. Pollack M. u. 2. 93. Rókus u. 3. 94. Rókus u. 5. 95. Rókusalja u. 2. (2004) 96. Sarolta u. 9-11. (2004) 97. Siklósi u. 84-86. (2004) 98. Siklósi u. 88-90. 99. Siklósi u. 92-94. (2004) 100. Szabadság u. 6. 101. Szabadság u. 8-10. Szabó Ervin tér 2-3. 102. (2004) 103. Szántó K. J. u. 2. 104. Szántó K. J. u. 6. (2004) 105. Szigeti u. 10 106. Szõnyi O. u. 6 107. Szőnyi O. u. 4 a-b 108. Tildy Z. u. 49-51. (2004) 119. Tildy Z. u. 53-55. 110. Uitz B. u. 5-7 111. Váci M. u. 20-22 (2004) 112. Varsány u. 22. (2004) 113. Veress E. u. 13 114. Veress P. u. 20-22. (2004) 115. Visnya E. u. 13-14. (2004) Wallenstein u. 19-21. 116. (2004) 117. Zsolnay u. 111. (2004) 69.

23912/154

30

9 321 194 Ft

3 107 065 Ft

3 107 065 Ft

3 107 064 Ft

23912/97

30

7 461 911 Ft

2 734 097 Ft

2 363 907 Ft

2 363 907 Ft

23912/96

30

8 406 353 Ft

3 105 327 Ft

2 650 513 Ft

2 650 513 Ft

23912/159 22159/20 23760/20 23760/22 23760/19 1/4 21213 23912/31 21166/40 23913/58 23912/138 23913/31 23912/118 23912/76 3433/14

30 30 30 30 30 30 15 30 66 30 30 30 13 61 14

10 473 681 Ft 10 494 000 Ft 8 994 000 Ft 10 014 000 Ft 9 150 000 Ft 13 706 000 Ft 13 120 128 Ft 7 716 000 Ft 13 693 570 Ft 10 737 000 Ft 15 410 830 Ft 10 932 000 Ft 18 188 052 Ft 19 670 190 Ft 1 200 321 Ft

3 491 227 Ft 3 498 000 Ft 2 998 000 Ft 3 338 000 Ft 3 050 000 Ft 4 568 668 Ft 4 464 678 Ft 2 572 000 Ft 4 564 524 Ft 3 579 000 Ft 5 136 944 Ft 3 644 000 Ft 7 788 052 Ft 6 556 730 Ft 400 107 Ft

3 491 227 Ft 3 498 000 Ft 2 998 000 Ft 3 338 000 Ft 3 050 000 Ft 4 568 666 Ft 4 327 725 Ft 2 572 000 Ft 4 564 523 Ft 3 579 000 Ft 5 136 943 Ft 3 644 000 Ft 5 200 000 Ft 6 556 730 Ft 400 107 Ft

3 491 227 Ft 3 498 000 Ft 2 998 000 Ft 3 338 000 Ft 3 050 000 Ft 4 568 666 Ft 4 327 725 Ft 2 572 000 Ft 4 564 523 Ft 3 579 000 Ft 5 136 943 Ft 3 644 000 Ft 5 200 000 Ft 6 556 730 Ft 400 107 Ft

23891/11

30

6 785 565 Ft

2 261 855 Ft

2 261 855 Ft

2 261 855 Ft

529/67 529/65 560192 560223 621/11 3341/13 3341/8 1055949 21160 23891/21 23891/18 23891/17 18707/3 18707/4

40 40 15 15 30 80 80 31 30 30 30 30 15 30

11 342 874 Ft 14 760 672 Ft 4 515 000 Ft 4 533 000 Ft 8 363 854 Ft 33 412 500 Ft 33 412 500 Ft 4 672 544 Ft 6 373 500 Ft 9 749 034 Ft 18 849 000 Ft 7 818 275 Ft 7 823 148 Ft 12 434 158 Ft

3 780 958 Ft 3 780 958 Ft 3 780 958 Ft 4 920 224 Ft 4 920 224 Ft 4 920 224 Ft 1 505 000 Ft 1 505 000 Ft 1 505 000 Ft 1 511 000 Ft 1 511 000 Ft 1 511 000 Ft 2 787 952 Ft 2 787 951 Ft 2 787 951 Ft 11 137 500 Ft 11 137 500 Ft 11 137 500 Ft 11 137 500 Ft 11 137 500 Ft 11 137 500 Ft 1 557 515 Ft 1 557 515 Ft 1 557 514 Ft 2 124 500 Ft 2 124 500 Ft 2 124 500 Ft 3 751 000 Ft 2 999 017 Ft 2 999 017 Ft 6 283 000 Ft 6 283 000 Ft 6 283 000 Ft 2 715 549 Ft 2 551 363 Ft 2 551 363 Ft 2 609 148 Ft 2 607 000 Ft 2 607 000 Ft 4 145 158 Ft 4 144 500 Ft 4 144 500 Ft

23913/6

64

21 168 000 Ft

7 056 000 Ft

619/4 619/2 3265/17 533/28 533/40 23913/37 23913/36 683,2 498863 21036 533/4 498771 23942/51

30 30 81 30 30 64 64 64 30 15 42 30 30

10 036 400 Ft 6 934 073 Ft 31 721 250 Ft 9 640 494 Ft 6 581 511 Ft 17 121 321 Ft 19 738 399 Ft 21 210 000 Ft 10 623 704 Ft 4 791 000 Ft 15 282 566 Ft 9 186 939 Ft 9 541 420 Ft

3 569 875 Ft 3 233 725 Ft 3 232 800 Ft 2 311 358 Ft 2 311 358 Ft 2 311 357 Ft 10 573 750 Ft 10 573 750 Ft 10 573 750 Ft 3 213 498 Ft 3 213 498 Ft 3 213 498 Ft 2 193 837 Ft 2 193 837 Ft 2 193 837 Ft 5 707 107 Ft 5 707 107 Ft 5 707 107 Ft 6 579 467 Ft 6 579 466 Ft 6 579 466 Ft 7 070 000 Ft 7 070 000 Ft 7 070 000 Ft 3 541 235 Ft 3 541 235 Ft 3 541 234 Ft 1 597 000 Ft 1 597 000 Ft 1 597 000 Ft 5 172 868 Ft 5 054 849 Ft 5 054 849 Ft 3 062 313 Ft 3 062 313 Ft 3 062 313 Ft 3 181 420 Ft 3 180 000 Ft 3 180 000 Ft

23891/25

30

7 737 350 Ft

2 958 720 Ft

2 389 315 Ft

2 389 315 Ft

35624/7

36

11 721 000 Ft

3 907 000 Ft

3 907 000 Ft

3 907 000 Ft

7 056 000 Ft

7 056 000 Ft

80 118. Zsuzsanna u. 10. (2004) 119. Zsuzsanna u. 7. Összesen:

20806 21015

12 6 108 000 Ft 2 036 000 Ft 2 036 000 Ft 2 036 000 Ft 15 5 163 425 Ft 1 721 142 Ft 1 721 142 Ft 1 721 141 Ft 3219 1 225 163 361 Ft 415 158 629 Ft 405 007 831 Ft 404 996 901 Ft

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a fenti pályázati dokumentációk aláírására a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter LKFT-2005-LA-2 pályázati programjához kapcsolódó állami támogatás elnyerése céljából, továbbá a támogatási szerződések aláírására a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter pályázatán nyertes lakóépületek esetében. értelemszerűen dr. Toller László polgármester

Határidő: Felelős: 2.)

A Közgyűlés az önkormányzati bérlakások felújításához szükséges 13.465.640,- Ft. kiegészítő önerőt az alábbi táblázatban foglaltak szerint azt vállalja, amennyiben a lakóépületek a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter pályázatán eredményesen szerepelnek. Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

Cím Acsády u. 10. Aidinger 16. Alkotmány 46. Aidinger 50-52. Anikó u. 14-16. Bánki D. u. 1. Budai N. A. 10 Endresz Gy. u. 7. Építők u. 12 a-b Építők u. 13. Erdei F. 1-3. József A. u. 38. Kerényi K. 4. Kodolányi u. 35-37. Lívía u. 5. Krisztina tér 13-14. Maléter P. u. 10-12. Nagy I. u. 136-138. Nagy I. u. 140-142. Rókusalja u. 2. Szántó K. J. u. 2. Szántó K. J. u. 6. Szigeti út 10. Tildy Z. u. 49-51. Uitz B. 5-7. Uitz B. 15-17. Váci M. u. 20-22 Várkonyi N. u. 3-5.

Lakásszám (db.) 7 3 4 1 6 1 1 3 7 3 14 7 4 6 1 18 4 12 2 4 1 2 17 7 8 8 1 15

Önkorm.-i lakásokra eső önrész 98 525 Ft 297 504 Ft 104 898 Ft 83 005 Ft 400 000 Ft 125 731 Ft 22 895 Ft 212 519 Ft 814 714 Ft 293 627 Ft 1 463 729 Ft 358 540 Ft 466 381 Ft 98 963 Ft 65 901 Ft 1 080 042 Ft 347 370 Ft 1 017 353 Ft 304 638 Ft 157 465 Ft 80 000 Ft 157 635 Ft 1 508 832 Ft 662 310 Ft 919 267 Ft 598 616 Ft 113 320 Ft 1 481 988 Ft

81 29.

Veress P. u. 20-22. Összesen:

Határidő: Felelős: 3.)

azonnal Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

értelemszerűen dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Közgyűlés a 4.) pont szerinti 200 millió Ft. önkormányzati támogatás felhasználására vonatkozóan úgy dönt, hogy az eredeti 2005. július 15-i határidőre benyújtott, de forráshiány miatt támogatásban nem részesült pályázatok és a módosított határidőre pótlólag benyújtott pályázatok közül együttesen kezelve kerüljenek kiválasztásra a további támogatott pályázatok. Határidő: Felelős:

6.)

értelemszerűen dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Közgyűlés a 2006. évi költségvetés terhére az 1.) pontban vállalt elkötelezettségen túl további 200 millió.- Ft elkötelezettséget vállal a 2005. november 2-ig benyújtott pályázatok szerinti épületfelújítások 2006. évi önkormányzati támogatására. Határidő: Felelős:

5.)

129 872 Ft 13 465 640 Ft

A Közgyűlés „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékosságot célzó felújításának” támogatására vonatkozó 2005. évi pályázati felhívását módosítja, a lakóközösségek pályázatának benyújtási határidejét - a Panel Plusz hitel program nyújtotta lehetőségek felhasználhatósága érdekében.- 2005. november 2-ig meghosszabbítja. Határidő: Felelős:

4.)

1 168

2005. november 30 Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

A Közgyűlés felkéri a Közlekedési és Kommunális Bizottságot, valamint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottságot, hogy „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékosságot célzó felújításának” támogatására vonatkozó 2006. évi pályázatokat az érvényes 2006. évi kiírásnak megfelelően készítse elő. A 2006. évben előnybe kell részesíteni a 2005. évben már benyújtott, de 2005. évben támogatásban nem részesült pályázatokat- újabb pályázati díj befizetése nélkül-, amennyiben 2006. évben a kiírásnak megfelelő pályázatot nyújtanak be. Határidő: értelemszerűen Felelős: az érintett bizottsági elnökök Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András, Soó László, Bókay Endre bizottsági elnök,

82 dr. Tolnai Márta, főosztályvezető

17.)

Balázsné

Donáth

Aranka

Gyűjtőkémények felújítására benyújtott pályázatok értékelése Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Kukai András: mind a 24 pályázatot elfogadták. Ez a 24 pályázat 560 lakást érint, összes felújítási igénye 71 306 489 Ft, amelyből az önkormányzat 21 698 298 Ft támogatást biztosít. Kéri az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását. dr.Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 420/2005. (09.22.) sz. határozata a gáztüzelő berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyújtő kémények biztonságtechnikai felújításáról, kiváltásáról 1.)

Ssz.

A Közgyűlés a 2006. évi költségvetés terhére történő 21 698 298,Ft elkötelezettség vállalásával összesen 21 698 298,- Ft forrást biztosít hitelből az alábbi táblázat szerinti- gyűjtőkémény felújítások 2006. évi támogatására. Az állami támogatás elnyerése esetén az önkormányzati támogatás összegét az önkormányzat költségvetésében elkülöníti.

Cím

Teljes felújítási ktg.

Társasházi önerõ

Önkormányzati önerõ

Állami támogatás

Hrsz.

Lakásszám

1. Bánki Donát u. 19.

2 454 704 Ft

736 414 Ft

736 410 Ft

981 880 Ft

558/7

28

2. Bánki Donát u. 27. Dr. Veress Endre u. 3. 5.

3 402 304 Ft

1 020 691 Ft

1 020 691 Ft

1 360 922 Ft

567/8

28

2 942 556 Ft

882 782 Ft

882 766 Ft

1 177 008 Ft

533/2

24

4. Esztergál u. 11.

2 926 980 Ft

1 166 714 Ft

754 400 Ft

1 005 866 Ft

567/10

27

5. Esztergál u. 17.

5 998 742 Ft

1 799 623 Ft

2 039 119 Ft

2 160 000 Ft

567/1

27

6. Esztergál u. 2.

7 220 494 Ft

2 203 318 Ft

2 150 218 Ft

2 866 958 Ft

582/10

51

7. Esztergál u. 4.

4 202 200 Ft

1 260 660 Ft

1 260 660 Ft

1 680 880 Ft

582/9

50

83 8. Haas M. tér 6-7-8.

2 104 784 Ft

694 579 Ft

568 291 Ft

841 914 Ft

1755/11/A

18

9. József A. u. 4.

1 723 710 Ft

520 000 Ft

517 113 Ft

686 597 Ft

18713

18

10. Kálvin J. u. 1.

1 372 711 Ft

732 711 Ft

320 000 Ft

320 000 Ft

18865/7

8

11. Kolozsvár u. 19. Kőrösi Cs. S. u. 2/a-b12. c

1 044 783 Ft

313 435 Ft

313 435 Ft

417 913 Ft

3890/9

11

2 553 990 Ft

1 018 398 Ft

658 111 Ft

877 481 Ft

590/2

27

13. Légszeszgyár u. 2.

9 650 998 Ft

2 895 299 Ft

3 235 699 Ft

3 520 000 Ft

19039/1

44

14. Legszeszgyár u. 3.

1 692 430 Ft

550 000 Ft

507 730 Ft

634 700 Ft

19124

14

796 344 Ft

238 903 Ft

238 903 Ft

318 538 Ft

86/2

10

15. Megyeri tér 4. 16. Perczel M. u. 24.

1 180 402 Ft

400 000 Ft

308 242 Ft

472 160 Ft

17363

17

17. Pollack M. u. 1.

4 260 380 Ft

1 278 114 Ft

1 382 266 Ft

1 600 000 Ft

621/15

20

18. Pollack M. u. 17.

4 260 380 Ft

1 278 114 Ft

1 382 266 Ft

1 600 000 Ft

621/23

20

19. Radnóti M. u. 13.

4 259 180 Ft

1 381 426 Ft

1 277 754 Ft

1 600 000 Ft

526/3

21

20. Semmelweis u. 13.

2 115 660 Ft

660 598 Ft

623 598 Ft

831 464 Ft

3875

48

21. Semmelweis u. 20.

806 096 Ft

241 830 Ft

241 828 Ft

322 438 Ft

3882/1

14

22. Semmelweis u. 22.

1 423 660 Ft

452 998 Ft

415 998 Ft

554 664 Ft

3882/2

12

23. Semmelweis u. 32.

1 287 000 Ft

412 000 Ft

375 000 Ft

500 000 Ft

3890/2

10

15564

24. Surányi Miklós u. 1. Összesen:

1 626 001 Ft

487 801 Ft

487 800 Ft

650 400 Ft

71 306 489 Ft

22 626 408 Ft

21 698 298 Ft

26 981 770 Ft

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a fenti pályázati dokumentációk aláírására a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter LKFT-2005-LA-7 pályázati programjához kapcsolódó állami támogatás elnyerése céljából, továbbá a támogatási szerződések aláírására a pályázaton nyertes lakóépületek esetében. Határidő: Felelős: 2.)

értelem szerűen dr. Toller László polgármester

A Közgyűlés az alábbi táblázat szerinti 17 db önkormányzati bérlakás esetében 590.610,- Ft kiegészítő önerő biztosítását vállalja, amennyiben a lakóépületek a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter pályázatán eredményesen szerepelnek. Ssz. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Cím Bánki D. u. 19. Dr. Veress E. u. 5. Eszergár L. u. 11. Esztergár L. u. 4. Kálvin J. u. 1. Légszeszgyár u. 2. Megyeri tér 4. Radnóti M. u. 13. Semmelweis u. 13. Semmelweis u. 20. Összesen:

Lakásszám Önkorm.-i lakásokra (db.) eső önrész 2 2 1 1 2 3 1 1 3 1 17

28 173 Ft 36 838 Ft 27 940 Ft 44 066 Ft 158 693 Ft 171 691 Ft 13 140 Ft 63 212 Ft 32 105 Ft 14 752 Ft 590 610 Ft

13 560

84

Határidő: Felelős: 3.)

18.)

értelem szerűen dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Közgyűlés felkéri a Közlekedési és Kommunális Bizottságot, valamint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottságot, hogy „A gáztüzelő berendezések égéstermékeinek elvezetésére szolgáló egycsatornás gyűjtő kémények biztonságtechnikai felújításának, kiváltásának.” támogatására vonatkozó 2006. évi pályázati kiírásokat készítse elő. Határidő: Felelős:

értelem szerűen az érintett bizottsági elnökök

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kukai András, Bókay Endre, Soó László, Juhász István bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Esztergár Lajos Családsegítő álláshely számának emelése

és

Gyermekjóléti

Szolgálat

Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Nyőgéri Lajos: a határozati javaslatban szeretne egy pontosítást tenni. Nem 640 millió forinttal emelik meg az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat álláshelyének létszám emelésére fordítható összeget, hanem 640 ezer forinttal. Ezt kéri javítani a határozatban. dr.Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a pontosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 421/2005. (09.22.) sz. határozata az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat álláshely számának emeléséről 1.) A Közgyűlés az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat álláshelyeinek számát, a kötelező önkormányzati feladatként jelentkező aktív korúak rendszeres szociális

85 segélyének feltételeként előírt beilleszkedést segítő program megvalósítása érdekében egy fővel megemeli. Ennek értelmében a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005. (02.15.) számú rendeletének 21. számú mellékletének 5.sorában szereplő álláshely adatokat a jelenlegi 101,5 ről 102,5-re módosítja. 2.) A Közgyűlés az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat költségvetésének személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát 640.000 Ft összeggel megemeli, a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005. (02.15.) számú rendeletének 11. számú mellékletének 14.sorában szereplő általános tartalék keret terhére. Határidő: Felelős: 3.)

A Közgyűlés utasítja Közgazdasági Főosztályt, hogy az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat költségvetésének személyi juttatás és munkaadókat terhelő járulékok előirányzatát, melyet a Közgyűlés 640.000 Ft összeggel megemelt a költségvetés következő módosításakor vezesse át. Határidő: Felelős:

4.)

19.)

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

a soron következő költségvetés módosítása dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Közgyűlés elkötelezettséget vállal, hogy a feladat ellátásához szükséges személyi és dologi feltételeket a 2006. évi költségvetés tervezésekor határozza meg. Határidő: Felelős:

a 2006. évi költségvetés tervezése dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíjrendszer Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

dr.Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

86 422/2005. (09.22.) sz. határozata a Bursa Hungarica Felsőoktatási rendszerről

Önkormányzati Ösztöndíj

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2006.évi fordulójához csatlakozzon. Egyidejűleg elfogadja az előterjesztés mellékletét képező pályázati kiírásokat. 1.)

A Közgyűlés az ösztöndíjrendszer 2006.évi lebonyolításához szükséges költségvetési forrást maximum 10.000-e Ft összegben biztosítja. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 2006.évi költségvetés tervezésénél, fenti összeget elkötelezettségként kezelje. Határidő: Felelős:

2.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az előterjesztés mellékletét képező, - a pályázati rendszerhez történő csatlakozásról szóló - nyilatkozatot aláírja. Határidő: Felelős:

3.)

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a felsőoktatási tanulmányaikat folytató hallgatók és a felsőoktatási tanulmányaikat kezdeni kívánó fiatalok által benyújtott pályázatokat – a pályázati kiírásoknak megfelelően - bírálja el. Határidő: Felelős:

4.)

2005 évi költségvetés tervezése dr. Tolnai Márta főosztályvezető

értelemszerűen dr. Sohár Endre főosztályvezető

A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt a pályáztatás lebonyolításához szükséges feladatok elvégzésére, a Közgazdasági Főosztályt az önkormányzati forrás OM Alapkezelő Felsőoktatási Pályázatok Osztályához történő átutalására, az OM Alapkezelő Felsőoktatási Pályázatok Osztálya által megadott ütemtervnek megfelelően. Határidő: Felelős:

értelemszerűen dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László, Meixner András bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

87

20.)

Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola tornaterme Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Staub Ernő: ahogy a közgyűlés, úgy a frakciójuk is megerősíti a korábbi döntést, de emlékeztet arra, hogy szerencsétlen helyen épül a tornaterem a DOMUS parkoló melletti zöldterületen és nagyon sajnálatos, hogy nem sikerült ezt a Batthyány utcában cseretelek biztosításával megoldani. dr.Toller László: maga is sajnálja, de ettől még telket nem tudnak biztosítani. dr. Fekete Éva: az előterjesztés első oldalának 5 bekezdésében az olvasható, hogy a pályázat kevesebb ( - 17 millió Ft) támogatásban részesült. Kérdése lehet-e tudni mi az oka annak, hogy kevesebb támogatást kaptak az államtól? dr. Toller László: válasza ennyi pénz volt. Ezek az alapok le vannak osztva régiókra és a régiókon belül döntik el általában az országgyűlési képviselő csoportok a forrásfelhasználást és ebbe a keretbe ennyivel csökkentett tartalommal fért bele a pályázat. Egy ekkora beruházásnál 17 millió forint nem egy nagy érvágás. Az a műszaki tartalom kihozható belőle, ami egy „D” kategóriás tornateremhez kell. További hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 423/2005. (09.22.) sz. határozata Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola tornaterem 2005. évi címzett támogatásáról

és

Szakiskola

A Közgyűlés úgy dönt, hogy címzett támogatással megvalósítja a 2005. évi LX. törvény 1. melléklet 42. sorában meghatározottak alapján a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola „D” kategóriás tornaterem építési beruházást, módosítva a korábbi 136/2004. (04.22.) számú határozatát az alábbi táblázatba rendezettek szerinti összegekkel: No Megnevezés

Ezer forintra kerekítve Összesen Ebből éves ütemek

88

1. 2. 3.

Saját forrás Címzett támogatás Beruházási összköltség

1 56.716 493.293 550.009

2005. 2 4.445 47.541 51.986

2006. 2007. 3 4 26.111 26.160 211.054 234.698 237.165 260.858

A Közgyűlés a beruházás 2005. évre vonatkozó saját forrását - a 4.445 eFt - a 18/2005. (06.29.) sz. rendelettel módosított 3/2005. (02.15.) költségvetési rendelet 11. sz. melléklet 15. céltartalékok 5. sorában nevesített intézmény-felújítások tervezése előirányzat terhére biztosítja. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a címzett támogatásban részesített beruházási programhoz kapcsolódó saját forrást a táblázat szerinti éves ütemezésben a költségvetési rendeleteibe építse be. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a címzett támogatási igénybejelentés 2. számú dokumentumát aláírja. Határidő: 2005. szeptember 30. Felelős: dr. Toller László polgármester, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők Kapják:

21.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Pécsi Tűzoltóság eszközbeszerzésére pályázat beadás és a szükséges önrész biztosítása Előterjesztő: dr. Schmidt József bizottsági elnök

dr. Schmidt József: az önkormányzat pályázatot nyújt be a Tüzoltóság eszközparkjának a korszerűsítésére. Komoly eszközpark javítást jelent ez majd a Tűzoltóságnál. Az önkormányzatnak ez majd 2007 és 2008 években jelent anyagi terhet. Közel 300 millió forintos összegre pályáznak. Kéri a közgyűlést támogassa a pályázatot. dr.Toller László: további hozzászólás nem lévén kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

89 424/2005. (09.22.) sz. határozata Pécsi Tűzoltóság eszközbeszerzésére pályázat beadás és a szükséges önrész biztosításáról 1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot nyújt be „a hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságok szerállományának, technikai eszközeinek amortizációs cseréjére, korszerűsítésére” a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz az alábbi eszközök beszerzésére:
Műszaki mentő gépjármű könnyűkategóriában – országúti gyorsbeavatkozó zártfelépítményes hordozójármű 1db
Magasból mentő gépjármű 42 méteres emelőkosaras (skylift)

1db


Vízszállító gépjármű (min. 6500 literes)

1db


Nagyértékű tűzoltási és védőruházat, védőfelszerelés: 2.)

műszaki

mentőfelszerelés,

Benzinmotoros tápegység (kétmunkahelyes, párhuzamos működésű) Nyomatóhenger+kiegészítő fejkészlet+küszöbtámasz Vágó olló Vágó ollóhoz vágópengepár Feszítő olló Feszítő ollóhoz csúcspár Tömlődob (20 m tömlővel) Támaszkészlet (ékek+ alátámasztó elemek) Zagyszivattyú (közepes teljesítményű) Úszószivattyú(1000 liter/perc névleges teljesítményű) Vízturbinás mélyszívó Revitox mentőálarc Csont mikrofon-hangszóró készlet

1db 1db 1db 1db 1db 1db 1db 1db 1db 1db 3db 6db 6db

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az eszközök beszerzéséhez szükséges 20 %-os önerőre az alábbiak szerint vállal elkötelezettséget: A 2007. évi költségvetésében 36, 4 MFt önerőt biztosít a 182 MFt értékű
Magasból mentő gépjármű 42 méteres emelőkosaras 1db
Nagyértékű tűzoltási és műszaki mentőfelszerelés, védőruházat, védőfelszerelés: -

Benzinmotoros tápegység (kétmunkahelyes, párhuzamos működésű) Nyomatóhenger+kiegészítő fejkészlet+küszöbtámasz Vágó olló

1db 1db 1db

90 -

Vágó ollóhoz vágópengepár Feszítő olló Feszítő ollóhoz csúcspár Tömlődob (20 m tömlővel) Támaszkészlet (ékek+ alátámasztó elemek) Zagyszivattyú (közepes teljesítményű) Úszószivattyú(1000 liter/perc névleges teljesítményű) Vízturbinás mélyszívó Revitox mentőálarc Csont mikrofon-hangszóró készlet

1db 1db 1db 1db 1db 1db 1db 3db 6db 6db

eszközök beszerzésére. A 2008. évi költségvetésében 25,6 MFt önerőt biztosít a 128 MFt értékű
Műszaki mentő gépjármű könnyűkategóriában – országúti gyorsbeavatkozó zártfelépítményes hordozójármű 1db


Vízszállító gépjármű (min. 6500 literes)

1db

eszközök beszerzésére.

22.)

3.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a vállalt önerő a 2007-2008. évi költségvetésben elkötelezettségként kerüljön beépítésre.

4.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert beadásához szükséges iratok aláírására.

a

pályázat

Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. dr. Toller László polgármester, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Schmidt József, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Pedagógus álláshelyek meghatározásáról rendelkező 271/2005. (06.09.) sz. kgy. határozat mellékletének módosítása Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Tóth Mihályné: szóbeli kiegészítésében elmondja a Közgyűlés júniusi határozatának végösszege változatlan. Az álláshelyek száma marad. Egyik iskolában 1 fővel több, egy másikban 1 fővel kevesebb napközis tanulószobai igény van, így vált szükségessé a módosítás. A költségvetési és az oktatási bizottság egyhangúlag a közgyűlés elé terjesztésre javasolta az előterjesztést.

91

dr.Toller László: további hozzászólás nem lévén kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 425/2005. (09.22.) sz. határozata a pedagógus álláshelyek meghatározásáról rendelkező 271/2005. (06.09.) számú közgyűlési határozat mellékletének módosításáról 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 2005/2006. tanévre szóló, általános iskolai pedagógus álláshely számokról rendelkező 271/2005. (06.09.) sz. közgyűlési határozat mellékletének 2. és 21. sorát az alábbiak szerint módosítja:

2.)

A közgyűlés az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központ 1. számú Általános Iskolájának összes álláshelyét – egy tanulószobai csoport növekedése miatt – 75,62-ről 76,27-re növeli.

3.)

A közgyűlés a Testvérvárosok Terei Általános Iskola összes álláshelyét – egy tanulószobai csoport csökkenése miatt – 60,91 – ről 60,21-re csökkenti.

4.)

A közgyűlés utasítja az érintett oktatási intézmények igazgatóit, hogy a módosított álláshely számok figyelembevételével alakítsák ki az iskolák 2005/2006. tanévi álláshelyeit. Határidő: Felelős:

5.)

2005. szeptember 25. Póla József főosztályvezető Turi Katalin igazgató Fenyősi Gyuláné dr.

A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon a módosításoknak a hivatkozott határozat mellékletén történő átvezetéséről. Határidő: Felelős: Kapják:

2005. szeptember 25. Póla József főosztályvezető dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné, Soó László bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, Turi Katalin, Fenyősi Gyuláné dr. a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály útján

92 23.)

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2006. évi fejlesztése Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

dr.Toller László: hozzászólás nem lévén kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal ellenszavazat nélkül 5 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 426/2005. (09.22.) sz. határozata a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2006. évi fejlesztéséről A Közgyűlés egyetért a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2006. évi fejlesztésével, melynek kizárólagos forrása a 2006. évben a jelzőkészülékkel ellátottak száma szerinti, önkormányzatot illető központi normatíva (hozzájárulás). Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a közbeszerzési eljárás lefolytatásával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg.

24.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Pécs - Pogányi Repülőtér forgalmi épület kivitelezéséhez forrás biztosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

dr.Toller László: hozzászólás nem lévén kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 427/2005. (09.22.) sz. határozata

93 Pécs-Pogányi Repülőtér forgalmi épület kivitelezéséhez forrás biztosításáról és közbeszerzési eljárás lezárásáról 1.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a 3/2005. (02.15.) számú költségvetési rendelet 17. számú mellékletében 2005 évre biztosított 665.547.000 Ft eredeti előirányzatból 370.510.517 Ft-ot a repülőtéri utasforgalmi épület és kiszolgáló infrastruktúra átépítéséhez az AIR-HORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. részére fejlesztési célú pénzeszköz átadással, fejlesztési célú hitelből biztosítja. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a Támogatási Szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta és Balázsné Donáth Aranka főosztályvezetők

2.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 3/2005. (02.15.) számú költségvetési rendelet 4. sz. melléklet IV.2. Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel, Államháztartáson belüli előirányzatát 130 mFt-tal csökkentse, valamint a 17. sz. melléklet II.2.2. Pogányi Repülőtér fejlesztés sorát 295.036.483 Ft előirányzattal egyidejűleg csökkentse. Határidő: Felelős: 3.)

a költségvetési rendelet soron módosítása dr. Tolnai Márta főosztályvezető

következő

A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a Pécs-Pogányi repülőtér-fejlesztés utasforgalmi épület és infrastruktúra átépítéséhez 2006. évi költségvetési rendeletében az AIRHORIZONT Pécs-Pogányi Repülőtér Fejlesztéséért Kht. részére fejlesztési célú pénzeszköz-átadással további, 955.864.914 Ft bruttó fedezetet biztosít. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 955.864.914 Ft bruttó fedezetet pénzeszközátadásként a 2006. évi költségvetési rendeletbe építse be. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a Támogatási Szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2006. február 15. dr. Toller László polgármester, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

94

25.)

ISPA projekt I. ütemének befejezéséhez szükséges forrás biztosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Soó László. a költségvetési bizottság 4 igen egyhangú szavazattal fogadta el az előterjesztést. dr.Toller László: további hozzászólás nem lévén kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal ellenszavazat nélkül 6 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 428/2005. (09.22.) sz. határozata az ISPA-projekt I. ütemének befejezéséhez szükséges forrásbiztosításáról

27.)

1.)

A Közgyűlés az ISPA-projekt I. építési ütemének befejezéséhez a nettó 110 036 ezer Ft forrást biztosítja a 3/2005.(02.15.) számú költségvetési rendelet 17. sz. melléklet II.2.2. sorszámmal jelölt előirányzatból (Pogányi repülőtér fejlesztése I.) átcsoportosítva a 17. sz. melléklet I.3.4. sorszámmal jelölt előirányzat (ISPA kivitelezés, projektmenedzseri költség) terhére.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a 3/2005. (02.15.) számú költségvetési rendelet fenti módosítására. Határidő: Felelős:

a költségvetés soron következő módosítása dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Radnóti utcai Óvoda fűtéskorszerűsítése Előterjesztő:

95 Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 429/2005. (09.22.) sz. határozata Radnóti utcai Óvoda fűtéskorszerűsítéséről A Közgyűlés megtárgyalta a Költségvetési Bizottság fenti tárgyú előterjesztését , és úgy dönt, hogy a 151/2005. (04.07.) sz. határozatában a Bóbita Bábszínház felújítására az intézményfelújítási keretből biztosított 15.000.000 Ft-ból 3.565.754 Ft-ot átcsoportosít a Radnóti Miklós utcai Óvoda fűtéskorszerűsítési munkáihoz. Határidő: 2005. szeptember 30. Felelős: Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető Kapják:

27.)

dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, Dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Kulturális ágazat 2005. évi többlettámogatása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 430/2005. (09.22.) sz. határozata Kulturális ágazat 2005. évi többlet támogatásáról 1.)

A Közgyűlés a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005. (02.15.) sz .rendelet 11. sz. mellékletében az „Általános tartalék” terhére az alábbi kulturális programokat támogatja

96 Támogatandó program

1 2. 3. 4. 5.

Bonyolító intézmény, Támogatási szervezet összeg e Ftban Örökség Fesztivál – Pécsi Kulturális 4.500 Pécsi Napok Központ Krakkói Európai Pécsi Kulturális 1.500 Kézműves vásáron Központ részvétel Pécsi Szabadtéri Pécsi Horvát Színház 2.500 Játékok Örökség Fesztivál – Pécsi Ifjúsági 500 Pécsi Napok Központ Férfikar 1.000 Európai Bordal Pécsi Fesztivál Alapítvány, Pécs, Majorossy u. 4. 10402427-24214317 Összesen 10.000

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét , hogy a fenti táblázat 1 – 4. pontjaiban szereplő intézmények támogatását a költségvetési rendelet soron következő módosításakor emelje meg. Határidő: Felelős: 2.)

28.)

a költségvetés módosítása dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a táblázat 5. pontjában szereplő támogatásról készítsen támogatási szerződést, melynek aláírására felhatalmazza dr. Toller László polgármestert. Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner , Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Gázkazánok cseréjéhez forrás biztosítása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nincs, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

97

431/2005. (09.22.) sz. határozata Gázkazánok cseréjéhez forrás biztosításáról 1.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a 3/2005. (02.15.) számú költségvetési rendelet 11. számú melléklet céltartalékok között nevesített fenntartási vis maior keretből 3.106. eFt-ot átcsoportosít a céltartalékok között nevesített intézményfelújítások kiadási előirányzat sorába. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a költségvetési rendelet soron következő módosításakor a szükséges átvezetést hajtsa végre. Határidő: a költségvetési rendelet soron következő módosítása Felelős: dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta főosztályvezető 2.) A Közgyűlés úgy dönt, hogy a 151/2005. (04. 07.) sz. határozatában a Bóbita Bábszínház felújítására biztosított 15.000.000 Ft -ból és az 1. pont szerint átcsoportosításra került vis maior keretből a Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola Kollégiuma részére 5.000.000 Ft-ot, valamint a Szieberth Róbert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási intézmény részére további 5.000.000 Ft-ot biztosít a gázkazánok cseréjéhez. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a szükséges intézkedések megtételére.

29.)

Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. dr. Toller László polgármester, Balázsné Donáth Aranka és dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Európa Kulturális fővárosa előirányzatának módosítása

2010.

pályázat

költségvetési

Előterjesztő: dr. Kunszt Márta alpolgármester Dr. Kunszt Márta: számos olyan átcsoportosítást végeznek el ez alatt a címszó alatt, amelynek célja látszólag nem tartozik az „Európa Kulturális Fővárosa” pályázat szoros kötelékébe, de a filmfesztivál egy versenyhelyzet miatt került előtérbe. Miskolc városa nem vállalta a megrendezést, ezért úgy

98 gondolták, Pécsnek fel kell vállalnia, ezzel is demonstrálva, hogy otthont adnak a kultúra minden ágazatának. A másik 550 E Ft-ról elmondja, a közgyűlés nyári szünetében kaptak egy kedvező ajánlatot, miszerint Pécset, mint kultúrvárost reklámoznák az MTV adásában. Ennek nagy jelentősége van, hiszen az Európa Kulturális Fővárosa pályázattal az országos sajtóban csak úgy tud a város szerepelni, ha komoly összegeket fizet. Úgy tűnik, az országos sajtónak fontosabb, hogy lényegtelen budapesti eseményekről tudósítson, mint arról, hogy Pécs mit tesz a pályázat sikere érdekében. A másik két programra is ebből a fejezetből tudtak költséget előteremteni, de ha szükséges, az összeget visszapótolják. Kéri, az újonnan kiosztott határozati javaslatról döntsenek. Dr. Gáspár Gabriella: a Premier Film Produkció Iroda részére kifizetendő, reklámozásra szánt összeggel egyetért, de óva int attól, hogy jelentősen csökkentsék a költségvetést. A városban két plakátot látott csak, azt is az egyetemen. A pécsi polgárokban nem tudatosodik eléggé a cél. Miért nem jelenik meg az autóbuszokon, a Pécs és Budapest között közlekedő vonatokon a reklám. Megjegyzi, 10 M Ft-tal támogatja a város a MÁV-ot. A reklámcélú kiadást tehát el tudja fogadni. Azt nem érti, a „Török Hét” miért fontosabb most, mint az, hogy minden pénz annak a reklámozására fordítódjék, hogy Pécs legyen Európa Kulturális Fővárosa. Talán önbizalomhiányban szenved a városvezető koalíció, és nem igazán bízik a nyerésben? Nem érti, négy-öt héttel a döntés előtt miért csökkentik a reklámozásra fordítható összeget. Dr. Kunszt Márta: igazat ad a képviselőtársának. Tudatos volt a döntés, most készülnek el az óriásplakátok. Mivel kevés pénz állt rendelkezésre, úgy gondolták, a célegyenesben fognak hirdetni. A TV2-őn kétféleképpen is reklámozzák magukat a következő két hétben, illetve az országban több helyen állítanak ki óriásplakátokat azzal, hogy Pécs szeretne Európa Kulturális Fővárosa lenni. Érdeklődtek, hogy a Népszabadságban mennyibe kerülne két héten keresztül szalagcímet megjelentetni. A válasz erre 7 M Ft-os összeg volt. Dr. Mikes Éva: a hozzászólás úgy hangzott, mintha a közgyűléstől plusz pénzt kérne a városvezetés a programhoz. Említette az alpolgármester asszony, azért kell ilyen megoldást alkalmazni, mert kevés a pénz. Az előterjesztés pedig arról szól, hogy vegyenek el pénzt a keretből. Ha nem az optimálishoz közelítő megoldást kell alkalmazni, mert nincs pénz, akkor miképp kerülhet a közgyűlés elé olyan napirendi pont, amivel ezt a pénzkeretet csökkentik? Staub Ernő: ahogy a ma reggeli rendkívüli Kulturális Bizottsági ülésen elmondta, nem tartja szerencsésnek az átcsoportosítást. Úgy érzi, a város időnként túlvállal kulturális rendezvényekben, elaprózódnak a költségek, és most a legfontosabb céltól csoportosítanak át. Ezt nem tartják szerencsésnek, ezért a FIDESZ frakció az előterjesztést nem tudja támogatni.

99 Németh Balázs: nem tudja, mindent kihasználnak-e ami a pályázat népszerűsítéséhez kell. Van, ami nem kerül pénzbe. Sokszor elhangzott, a városnak vannak díszpolgárai, olyan személyek, akik vállalhatnák, hogy lobbiznak a pályázat sikeréért. Biztosan teszik ezt, de a finisben tudatosítsa a város vezetése, és minden politikus, hogy a kapcsolatokon keresztül igyekezzenek hozzájárulni a pályázat sikeréhez. A képviselők önmagukat is kérdezzék meg, hogy mint pécsiek, mindent megtesznek-e azért, hogy a város nyerjen. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet arra, nem a Kulturális Főváros pályázatot tárgyalják, hanem a költségvetésével kapcsolatos átcsoportosítást. Erb József: a Fidesz frakció tagjai is szeretnék a Kulturális Főváros cím elnyerését, nagyon sokat tesznek ezért. Az előterjesztéssel kapcsolatban megjegyzi, a „Török Hét” megrendezését szívesen látja, de ha a Kulturális Főváros program költségvetéséből vesznek el, akkor biztosíték kell arra vonatkozóan, hogy a pályázat pénzügyi szempontból nem szenved hátrányt. Dr. Mikes Éva: úgy gondolja, ha kibírták 400 évig, hogy nem volt „Török Hét”, akkor az első rendezvény a jövő esztendeig még ráér. Ha egyszer már közös elhatározással pályáztak, akkor a finisben az erre szolgáló pénzeszközöket arra költsék el hatékonyan, amely célra azok rendeltettek. Dr. Toller László: a török példát nem tartja jónak, hiszen a pályázat egyik motívuma, „nyitás a Balkánra.” Egyéb észrevétel nem lévén, határozathozatal következik. A most kiosztott határozati javaslatról kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 432/2005. (09. 22.) sz. határozata Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat költségvetési előirányzatának módosításáról A Közgyűlés megtárgyalta dr. Kunszt Márta alpolgármester az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázat költségvetési előirányzatának módosítása tárgyú előterjesztését. 1.)

A Közgyűlés a 334/2005. (06.23.)sz. határozata 1. pontját az alábbiak szerint módosítja: „A Közgyűlés 14 437 500 forint támogatást nyújt az Európa Centrum Kht. részére az Európa Kulturális Fővárosa 2010

100 pályázat elkészítéséhez. A támogatott a támogatást az alábbiakra használhatja fel: - 2005. július-augusztus hónap személyi és működési kiadásai, - a pályázat látványelemei elkészíttetésének költségei,” 2.)

A Közgyűlés - 562.500 Ft-ot biztosít az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázattal kapcsolatos reklámfilmek elkészítésére és vetítésére, a Premier Filmprodukciós Iroda részére, - 3 MFt-ot biztosít a Pécsi Mozgókép Fesztivál megrendezésére, Apolló Art Mozi részére, - 1 MFt-ot biztosít a X. Európai Bordalfesztiválra, a Pécsi Férfikar Alapítvány részére, - 1 MFt-ot biztosít a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által támogatott I. Török Hét című rendezvényre. Az 1.) és 2.) pontban szereplő összegek fedezete a 334/2005. (06.23.)sz. közgyűlési határozatban szereplő 20 MFt.

3.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet a támogatási szerződés módosításának elkészítésére, valamint az új szerződések megkötésére. Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a módosított támogatási szerződés, valamint az új támogatási szerződések aláírására.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a soron következő költségvetés módosításakor ezen döntést vezesse át. Határidő: azonnal Felelős: dr. Kunszt Márta alpolgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Varga István főosztályvezető Kapják:

30.)

dr. Toller László polgármester, Dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető

Közoktatási intézmények alapító okiratainak módosítása Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 433/2005. (09.22.) sz. határozata

101

közoktatási intézmények alapító okiratainak módosításáról 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az előterjesztéshez 1-től 49 sorszámig csatolt mellékletekben írt tartalommal, 2005. szeptember 22.-i hatállyal jóváhagyja a közoktatási intézmények módosított alapító okiratait. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a módosítással egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratok aláírására. Határidő: Felelős:

2.)

2005. szeptember 22. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy gondoskodjon az alapító okiratok módosításainak a törzskönyvön történő átvezettetéséről. A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlés döntéséről az alapító okiratok egyidejű megküldésével értesítse az intézmények vezetőit.

31.)

Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Honvédelmi Minisztérium megkötendő bérleti szerződés

Ingatlankezelési

Hivatalával

Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Dr. Toller László: információként elmondja, a Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatala arról tájékoztatta, nagy valószínűséggel erre az ingatlanra nem tartanak igényt. Ez a bérleti szerződés reményei szerint rövid életű lesz, az önkormányzat térítésmentesen megkapja a tornatermet. Egyéb észrevétel nem lévén, határozathozatal következik. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 434/2005. (09.22.) sz. határozata

102

Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatalával megkötendő bérleti szerződésről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az előterjesztéshez 1. sz. mellékletként csatolt bérleti szerződésben írt feltételekkel, 2005. október 1-től határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződést köt a Honvédelmi Minisztérium Ingatlankezelési Hivatalával a Magyar Állam tulajdonában és a HM kezelésében álló, a Pécsi Körzeti Földhivatalnál 17550 hrsz-on nyilvántartott, Pécs, Mária u. 10. szám alatti ingatlan tornatermének és kiegészítő létesítményeinek bérlésére. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a bérleti szerződés aláírására. A közgyűlés utasítja a bérleti jogok gyakorlóját, a Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóját, hogy a bérleti szerződésben kikötött bérleti díjat az intézmény tárgyévi költségvetéseibe tervezze be. A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlés döntéséről a HM ingatlankezelési Hivatala vezetőjét és az intézmény igazgatóját értesítse.

32.)

Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Juhász István, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Támogatási szerződés kötése ROP pályázathoz a Pécs-Sopianae Örökség Kht-val Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 435/2005. (09.22.) sz. határozata

103 támogatási szerződés kötéséről ROP pályázathoz a PécsSopianae Örökség KhT-vel A Közgyűlés a 196/2004 (05.13.) sz. határozatban foglaltak alapján a Pécs Sopianae Örökség Kht részére a „Pécs világöröksége: turisztikai vonzerő fejlesztése” című projekt lebonyolítására 2005. évi költségvetés terhére 38 500 000 Ft támogatást nyújt. Az átadásra kerülő összeg Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetésében a felhalmozási és felújítási kiadások között a 6.2. sorszám alatt szerepel. A Közgyűlés az előterjesztés mellékletét képező támogatási szerződést elfogadja és felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a támogatás átutalásáról a szerződésben foglaltak szerint gondoskodjon. Határidő: 2005. szeptember 30. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

33.)

dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

2005. évi pályázat a létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igényléséhez (IV. ütem) Előterjesztő: dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 436/2005. (09.22.) sz. határozata 2005. évi pályázat a létszámcsökkentéssel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igényléséről (IV. ütem) 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának a 2005. évi költségvetésről szóló 3/2005. (02.15.) sz. rendelet 17.§. (2) bekezdése a közoktatási és igazgatási körben 3 %-os létszámleépítést rendelt el, amely a -

Középiskolai Központi Menzánál

1 fő közalkalmazott,

104 -

Pécs MJV. Polgármesteri Hivatalnál

4 fő köztisztviselő

munkaviszonyának megszüntetését eredményezte. A 270/2005. (06.09.) számú („az óvodák működéséről a 2005/2006. nevelési évben”) közgyűlési határozat végrehajtásaként - az Anikó Utcai Óvodában (a Viktória Utcai tagintézmény megszűnése miatt) - a Vasas-Somogy-Hird Óvoda és Általános Iskolában

8 fő közalkalmazott, 1 fő közalkalmazott

munkaviszonyának megszüntetésére került sor. A 271/2005. (06.09.) sz. közgyűlési határozat (a 2005/2006. tanévre szóló általános iskolai pedagógus álláshelyek meghatározásáról) végrehajtása során -

az Anikó Utcai Általános Iskolában a Bánki Donát Utcai Általános Iskolában a Felsővámház Utcai Általános Iskolában az Illyés Gyula Általános Iskola és Óvodában a Testvérvárosok Terei Általános Iskolában az Apáczai Nevelési és Általános Művelődési Központban

1 fő közalkalmazott, 2 fő közalkalmazott, 3 fő közalkalmazott, 3 fő közalkalmazott, 2 fő közalkalmazott, 3 fő közalkalmazott

munkaviszonya szűnt meg. 2.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatóan megüresedő álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartói körén kívüli munkáltatónál a létszámleépítésben érintett munkavállalók – munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli – foglalkoztatására nincs lehetőség.

3. ) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a fenti intézményekre vonatkozóan a helyi önkormányzatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére pályázatot nyújtson be. Határidő: Felelős:

értelemszerűen dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

105

34.)

Intézményi felújítások 2005. elvégzendő tervezési munkák

évi

tervezési

kerete

terhére

Előterjesztő: Meixner András intézményfejlesztési tanácsnok Erb József: a programot jónak tartja a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tárgyalta, és támogatta. Az előterjesztés 3. oldalán az elvégzendő tervezési és műszaki feladatok közé vegyék fel az energia- és költségegyenleg kidolgozását. Az intézmények világításának korszerűsítéséről, illetve annak tervezéséről és műszaki lebonyolításáról van szó. Lényege, hogy a megtakarított energia árából fizetnék vissza. Ezért tartja fontosnak, hogy a munkát a tervezési feladatok közé felvegyék. Dr. Toller László: a módosítást elfogadja, az előterjesztés részeként kéri kezelni. További észrevétel nem lévén, határozathozatal következik. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 437/2005. (09.22.) sz. határozata a 2005. évi intézmény-felújítási tervezési költségvetési keret terhére elvégzendő tervezési munkáról A Közgyűlés úgy dönt, hogy a 3/2005. (02.15.) számú költségvetési rendelete 11. számú melléklete szerint az egyéb céltartalékok között szereplő „Intézményi felújítások tervezése” keret terhére az intézmények beltéri világító berendezései korszerűsítésének tervezésére és műszaki ellenőrzésére bruttó 1.713.800 Ft-ot biztosít. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 2005. évi intézmény-felújítási tervezési keretbe az intézmények beltéri világító berendezései korszerűsítése tervezési munkáit építse be. Határidő: Felelős:

értelemszerűen dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Dr. Toller László átadja az ülés vezetését Gonda Tibor alpolgármesternek.

106

35.)

Integrált Nappali Szociális Intézmény, és az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézménye pályázata Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér a napirendi pontról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 egybehangzó igen szavazattal támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 438/2005. (09.22.) sz. határozata az Integrált Nappali Szociális Intézmény és az Életminőségfejlesztő Szolgáltatások Intézménye pályázatáról A Közgyűlés jóváhagyja - a HEFOP 4.2 „ A társadalmi befogadást támogató szolgáltatások infrastrukturális fejlesztésére” benyújtott „Korlátok nélkül” projekt megvalósításának elősegítése érdekében - az Integrált Nappali Szociális Intézménynek valamint az Életminőség-fejlesztő Szolgáltatások Intézményének, az Ifjúsági, Családügyi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium valamint a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez, a „szociális szolgáltatások keretein belül történő rehabilitációs célú foglalkoztatási formák 2005. évi fejlesztése, modellezése” tárgyában a pályázatok benyújtását azzal, hogy a pályázatok benyújtásához önerő biztosítása nem szükséges. Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a döntésről az érintetteket értesítse.

36.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Vakok és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesületének kérelme Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

107 Gonda Tibor: észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal egyhangúlag támogatta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 439/2005. (09.22.) sz. határozata Vakok- és kérelméről

Gyengénlátók

Baranya

Megyei

Egyesületének

A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Vakok- és Gyengénlátók Baranya Megyei Egyesületének székhelye a Pécs, Móricz Zs.u.8.sz. alatti önkormányzati ingatlan legyen. Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a befogadó nyilatkozat aláírására. Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

37.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

A Baranya Ifjúságáért Kht. önerő kérelme Előterjesztő: dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 440/2005. (09.22.) sz. határozata a Baranya Ifjúságáért KhT önerő kérelméről 1.)

A Közgyűlés 46/2005. (02.10.) sz. határozatát módosítja és hozzájárul ahhoz, hogy a DAPHNE II. pályázathoz elkülönített

108 7.678.125 Ft önrészt a „Csellengő fiatalok bűnelkövetővé válásának megelőzése Pécs város veszélyeztetett területein” elnevezésű bűnmegelőzési modell projekt folytatásának önrészeként a Baranya Ifjúságáért Kht 5.678.125 Ft összegben használhassa fel. Hozzájárul továbbá, hogy a fennmaradó 2.000.000 Ft –ot a Baranya Ifjúságáért Kht-nál foglalkoztatásra kerülő ifjúsági referens, valamint a Tett-Hely Ifjúsági Információs és Tanácsadó Hálózat fejlesztésére irányuló Pécs Megyei Jogú Város által benyújtott, a Baranya Ifjúságáért Kht. által megvalósításra kerülő pályázatok önrészeként használhassa fel a Baranya Ifjúságáért Kht.

38.)

2.)

A támogatás összegét az 1. pontban leírtakhoz benyújtott pályázatok elbírálásáig az Önkormányzat elkülöníti és a pályázat elnyeréséről szóló igazolás benyújtása után köti meg a szervezettel a támogatási szerződést.

3.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az igazolás benyújtásáig az összeg elkülönítéséről és rendelkezésre tartásáról gondoskodjék.

4.)

Amennyiben a pályázott összeghez képest az elnyert összeg kevesebb, a Költségvetési Bizottság javaslata alapján a Közgyűlés a nyert pályázat összegének arányában csökkenti az önerő összegét.

5.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a szervezet értesítéséről gondoskodjék Határidő: Felelős:

2005. október 15. dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Soó László, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság elkötelezettség vállalása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Gonda Tibor: észrevétel nem lévén kéri, az előterjesztésről és a határozati javaslatról szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

109 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 441/2005. (09.22.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság elkötelezettség vállalásáról A Közgyűlés engedélyezi, hogy Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága éven túli kötelezettséget vállaljon, és az étkezési utalványokkal kapcsolatosan lefolytassák az egyszerű közbeszerzési eljárást 20 hónapra.

39.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Góra Zoltán tűzoltóparancsnok a Közgazdasági Főosztály útján

HEFOP 4.2 nyertes pályázathoz tervezési megbízások Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 442/2005. (09.22.) sz. határozata HEFOP 4.2. nyertes pályázathoz tervezési megbízásokról A Közgyűlés úgy dönt, hogy - az Integrált Nappali Szociális Intézmény Mozgáskorlátozottak Nappali Intézménye (Pécs, Krisztina tér 9.) épületének felújításához kapcsolódó engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésével az Erb és Tsai Kft-t bízza meg 3.150.000 Ft bruttó összegű tervezési díjért, a Vállalkozási Szerződésben rögzítettek szerint. - az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézmény (Pécs, Endresz Gy. u. 23.) épület bővítéséhez kapcsolódó engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésével a Megaron Kft-t

110 bízza meg 5.375.000 Ft bruttó összegű tervezési díjért, a Vállalkozási Szerződésben rögzítettek szerint. A Közgyűlés a tervezési szerződések fedezetéül a 3/2005. (02.15.) sz. költségvetési rendelet céltartalékok között rendelkezésre álló pályázati önrész alapot jelöli meg. A Közgyűlés felkéri szerződéseket írja alá.

40.)

a

polgármestert,

hogy

a

tervezési

Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

A Polgármesteri Hivatal részére térítésmentes bérlőkijelölési jog biztosítása Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Lengvárszky Attila: jogilag rendben van az előterjesztés, de morálisan kifogásolható, és az esélyegyenlőséget nem látja teljesen biztosítottnak. Amikor sokan várnak lakásra, akkor a Polgármesteri Hivatal helyzetéből adódóan kedvezőbben ajánl ilyen lehetőséget a dolgozóinak. Azt is tudják, hogy a köztisztviselők bére jóval kedvezőbb, mint azon rászorultaknak, akiknek ilyen lehetőségük nincs. Dr. Papp Judit: amikor a bizottsági elnökhöz fordult, az volt a legfőbb indoka, hogy a magasabb jövedelemmel nem rendelkező köztisztviselők nem tudják anyagilag megoldani, hogy a kedvező köztisztviselői kölcsönt igénybe vegyék. Főleg a pályakezdőkre gondol. A jogosultságot a mindenkori polgármesterrel egyeztetve gyakorolná. Ezen jog gyakorlása hasonlóan működne, mint a sportolói, valamint a művészlakások esetében. A bérleti szerződés addig érvényes, amíg a köztisztviselő munkaviszonyban áll az önkormányzattal. Bókay Endre: a bizottság, illetve a Szociális Lakásgazdálkodási Csoport nem csak szociális bérlakás juttatással foglalkozik, hanem bérlőkijelölési jog átadásával is, pl. az egyetem részére. Ha egyetemi professzor részére kell átmenetileg lakást biztosítani, akkor a város ezt megoldja. Ugyanez történik sportolók, művészek, rendőrök esetében is. Gonda Tibor: egyéb hozzászólás nem lévén, kéri az előterjesztés elfogadását.

111

Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot támogatta.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 443/2005. (09.22.) sz. határozata a Polgármesteri Hivatal részére térítésmentes bérlőkijelölési jog biztosításáról A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal részére – dolgozói lakásgondjának enyhítése céljából – 7 db megüresedő különböző szobaszámú önkormányzati bérlakás térítésmentes bérlőkijelölési jogát biztosítja 10 év időtartamra 2015 december 31. napjáig. A Közgyűlés utasítja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, hogy a megüresedő önkormányzati bérlakások bérbeadásáról - dr. Papp Judit Címzetes Főjegyző jelölése alapján – gondoskodjon. Határidő: 2005.december 31, illetve 2015 december 31. Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

41/a.) Pécs-Baranyai Közbiztonsági Alapítvány támogatási kérelme Előterjesztő: dr. Schmidt József bizottsági elnök Várbíró Péter: kérdése, a 80 darabos kollekciót országos szinten kell-e érteni, és ha igen, akkor ez hogyan illeszkedik a pécsi rendszerhez? Dr. Schmidt József: ismeretei szerint helyi szinten kell érteni a 80 db kártyát. Gonda Tibor: egyéb észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

112

444/2005. (09.22.) sz. határozata Pécs-Baranyai Közbiztonsági Alapítvány támogatási kérelméről 1.)

A Közgyűlés a Pécs-Baranyai Közbiztonsági Alapítványt a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság kerete terhére 168.750 Ft, azaz Egyszázhatvannyolcezer-hétszázötven forint támogatásban részesíti kisméretű információs kártya szerkesztésének, legyártásának és terjesztésének céljára.

2.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a támogatási szerződés elkészítéséről gondoskodjék.

3.)

A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős:

2005. október 15. dr. Varga István főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

41/b.) Környezetünkért Közalapítvány támogatása Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a közgyűlést, szavazzon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 445/2005. (09.22.) sz. határozata a Környezetünkért Közalapítvány támogatásáról A Közgyűlés a Közlekedési és Kommunális Bizottság előterjesztése alapján hozzájárul ahhoz, hogy a Közlekedési és Kommunális Bizottság saját kerete terhére 300 000 Ft-tal valamint a Város – és Környezetfejlesztési Bizottság a Pécs Városi

113 Környezetvédelmi Alap terhére 300 000 Ft-tal támogassa a Környezetünkért Közalapítványt. Felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező támogatási szerződés aláírására. A Környezetünkért Közalapítvány a támogatást a 2005. évi Mobilitási hét és Autómentes Nap rendezvényeinek finanszírozásához köteles felhasználni.

42.)

Határidő: Felelős:

2005. október15. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

Gonda Tibor alpolgármester, Kukai András, Hódosi Vera bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

GVOP-4.4.2 pályázat benyújtása vezeték nélküli szélessávú Internet szolgáltatás létrehozására Pécsett Előterjesztő: dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök

Gonda Tibor: észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 446/2005. (09.22.) sz. határozata GVOP – 4.4.2 pályázat benyújtásáról vezeték nélküli szélessávú Internetszolgáltatás létrehozására Pécsett 1.)

A Közgyűlés hatályon kívül helyezi a 321/2005. (06.23.) számú határozatát és az alábbiak szerint dönt.

2.)

A Közgyűlés egyetért a fenti tárgyú GVOP-4.4.2 benyújtásával.

3.)

A Közgyűlés a pályázat beadásához szükséges 50 000 000 Ft.-os önrészt a következő forrásokból biztosítja: Információs Társadalom program megvalósítása 2005 évi keretéből: 19 950 000 Ft Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság 2005 évi keretéből:

pályázat

50 000 Ft

114 2005 évi költségvetési rendelet 17. számú melléklet 2.1. sora: „Füzes dűlő útépítés” 124 638 000 Ft-ból fel nem használt 94 500 000 Ft terhére: 30 000 000 Ft 4.)

A Közgyűlés támogatja a fenti tárgyú GVOP-4.4.2 keretében megvalósuló fejlesztést.

5.)

A Közgyűlés megbízza az EUNet 2000 Kht-t a fenti tárgyú GVOP4.4.2 pályázat elkészítésével.

6.)

A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a fenti tárgyú GVOP-4.4.2 pályázat aláírására.

7.)

A Közgyűlés egyetért a fenti tárgyú GVOP-4.4.2 pályázat önrészének támogatására a Belügyminisztériumhoz, „A helyi önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása (2005)” kiírásra pályázat benyújtásával. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Belügyminisztériumhoz, „A helyi önkormányzatok EU-s fejlesztési pályázatai saját forrás kiegészítésének támogatása (2005)” kiírásra benyújtott pályázaton elnyerhető támogatáson felül szükséges önerő teljes összegét Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a GVOP 4.4.2 pályázat megvalósításához önrészként biztosítja.

8.)

9.)

projekt

A Közgyűlés megbízza az EUNet 2000 Kht-t Belügyminisztériumhoz benyújtandó pályázat elkészítésével.

a

10.) A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a Belügyminisztériumhoz benyújtandó pályázat aláírására.

43.)

Határidő: Felelős:

2005. október 15. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Bretter Zoltán, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Felső-vámház utcai Általános Iskola és az OKKER Oktatási Rt. között megkötött bérleti szerződés módosítása Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás nem előterjesztésről és a határozati javaslatról.

lévén, szavazást

kér az

115 Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 447/2005. (09.22.) sz. határozata a Felső-vámház utcai Általános Iskola és az OKKER Oktatási Rt. Között megkötött bérleti szerződés módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az előterjesztéshez 2. sz. mellékletként csatolt a Felső-vámház Utcai Általános Iskola és az OKKER Oktatási, Kiadói és Kereskedelmi Rt. között megkötendő „Bérleti szerződés módosítása” tárgyú megállapodást jóváhagyja. A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlés döntéséről az OKKER Rt. vezetőjét és az intézmény igazgatóját értesítse.

44.)

Határidő: Felelős:

2005. szeptember 26. Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Tóth Mihályné bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Borbála 1. projekt EU Önerő Alapra történő pályázata Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Gáspár Gabriella: kérdését Gonda Tibor alpolgármesterhez intézi, kikből áll a projektmenedzsment. Sikeres pályázat esetén a befolyó összeg az alprogram számlájára megy? A felhasználásról szabadon dönt a projektmenedzsment? Megjegyzése, a határozat mellékletében szerepel mindaz, amit a pályázathoz mellékelni kell, többek között a pénzügyi ütemezést is. A táblázat azonban nincs kitöltve, így nincs arról információjuk. Gonda Tibor: a projekt tartalmi, politikai irányítását a projekttanács végzi, melynek ő az elnöke. Az operatív projektmenedzsmentet pedig egy projektmenedzsment-szervezet, amit közbeszerzési eljárással alakítottak ki. Vezetője Pörös Béla, gazdasági vezető, hálózati szociális munkás, szociális munkás és a négy partner képviselője vesz még részt a munkában. A négy közreműködő: a Misina Egyesület, az Etnikai Fórum, a Munka Pécs-

116 Baranyáért Kht, Orfű Kht. Az ötödik szervezet maga az önkormányzat, mint a pályázat gesztora. Ha nyernek a pályázaton, akkor a pótlólagos forrást is az öt finanszírozó között kell megosztani. Azért nem tudták elkészíteni a pontos ütemezést, mert ennek aránya még nem alakult ki. Amennyiben nyertes lesz a pályázat, akkor az információt a képviselő asszonnyal megosztják. Egyéb észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 19 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 448/2005. (09.22.) sz. határozata a Borbála 1 projekt EU Önerő Alapra történő pályázatáról 1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy a „Küzdelem a munka világából történő kirekesztődés ellen” program Borbála 1 projekt Európai Unió Önerő Alapra pályázatot nyújt be.

2.)

A 14/2005. (III.30.) BM rendelet 7. §. (3) bekezdés a-e) pontjában foglalt –a pályázatra vonatkozó lényeges adatokat tartalmazóközgyűlési döntést a határozat melléklete tartalmazza.

3.)

A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a pályázat elkészítéséről és beadásáról gondoskodjon. Határidő: Felelős:

4.)

2005. október 15. dr. Sohár Endre főosztályvezető

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy sikeres pályázat esetén a pályázati önerőalapból igényelt összeg a Borbála 1 projekt alszámlájára kerüljön áttételre. Ennek felhasználásáról –a projekt fejlesztésének érdekében- a projekt menedzsment döntsön. Határidő: Felelős:

2005. december 25. dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető Melléklet

A pályázó megnevezése: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Pécs, Széchenyi tér 1. /adószáma:15478706-202, statisztikai száma: 15478706-751132102/. A PHARE program száma, neve: 2003/004-347.05.03, a projekt perseus száma: HU0305-03-01-0024 A „Küzdelem a munka világából történő

117 kirekesztődés ellen” program Borbála 1 - komplex teleprehabilitációs és foglalkoztatási projekt. A tervezett fejlesztés: egy olyan helyi szociál-, lakás- és foglalkoztatáspolitikai komplex intézkedés csomag, melynek célja a leginkább veszélyeztetett lakossági csoportok társadalmi kirekesztődésének megelőzése, a szegénységben élők helyzetének javítása a helyi partnerség erősítésén keresztül. Megtörténik a célcsoportból kiválasztott minimum 50 fő projektbe vonása és foglalkoztatása, épület felújítási és parkgondozási, parkerdő tisztítási munkálatokban. Pontos megnevezése: • Megtörténik minimum 35 fő kiképzése - 15 fő építőipari szakmunkás és 20 fő parkgondozó szakmákra. • 50 fő munkatapasztalatot szerez építőipari és környezetvédelmi, környezetgondozói területen. • Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Munka-Pécs Baranyáért Kht. és az Újra Dolgozom Program vállalásainak eredményeképpen megvalósul 17 fő 18 hónapig tartó továbbfoglalkoztatása. • Megtörténik az István-aknán található 12 lakásos társasház felújítása. • A célterületen megtörténik a parkerdők és zöld területek kitisztítása, erdei és kiránduló utak “újjáélesztése”, erdei pihenők, létesítése. Megteremtődik az alapja a további fejlesztéseknek: erdei tan- és sportpálya, élmény-játszótér, kerékpárút, stb.együttműködés jön létre a különböző ágazatok • Hosszú távú (szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika, oktatás, kultúra, lakásügy, környezetvédelem, stb. ) között, mely hozzájárul egy komplex modell program megvalósításához, további projektek, programok kikristályosodásához. Nő a foglalkoztatottak száma. • Nő a szakképzett munkavállalók száma, javulnak esélyeik az (elsődleges) munkaerőpiacra történő tartós visszatérésre. • Jelentősen javul a célterületen élő lakosság életminősége, életkörülményei, növekszik mind gazdasági, mind társadalmi aktivitása. • Erősödnek a helyi közösségi funkciók, nő az érdekérvényesítő képességük. • Csökken a szociális segélyből élők száma. • Csökken a “fekete gazdaság” keretei közt munkát vállalók száma. A projekt pénzügyi ütemezése a támogatási szerződésben rögzítetteknek megfelelő kulcsfeladatok szerint arányosan kerül felhasználásra. Pénzügyi ütemezése: Negyedév I.-II.

III.

IV.

V.

VI.

VII.

VIII.

Össz.

118 Partnerszervezet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Misina Egyesület Orfű Pécsi-tó Kht Munka PécsBaranyáért Kht Etnikai Fórum Pécsi Szervezete D.D Regionális Forrásközpont Kht Összesen/negye dév

0

49671

17763

17763

17763

17763

17762

138484

12547 9124 11907 17720 14189 22704

14000 43000 23000

13450 19720 23000

13450 19720 23000

13450 19720 23000

2605 11215 9684

78626 143002 138577

22978 23229

110713 110713 28000

28000

12000

335633

10219 7822

6832

7000

2700

48573

71840 130270

215308 191646 108933 108933 55966

7000

7000

882895

A projekt Összköltségvetése: 882.895 Euró A projekt pénzügyi forrásainak összetétele, és azok éves ütemezése: 1 2 3 4

Támogató

Összeg euro

Támogatási arány

436.320.358.280.794.600.-

Összeg forint 109.000.000.89.528.000.198.528.000.-

PHARE finanszírozás Hazai társfinanszírozás TELJES TÁMOGATÁS /1+2/ ÖNERŐ Összesen

88.289.882.895.-

22.060.000.220.588.000.-

10% 100%

49,42% 40,58% 90%

A projekt pénzügyi ütemezése a támogatási szerződésben rögzítetteknek megfelelő kulcsfeladatok szerint arányosan kerül felhasználásra. A pénzügyi források biztosításának vállalt módja: Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése 309/2004. (06.24.) számú határozatában döntött a projekt 2005. és 2006. évi 10.000.000. Ft10.000.000.Ft összegű önerő biztosításáról. A partnerszervezetek elkülönített bankszámlájára történő utalásra a támogatási szerződés megkötése után kerül sor. A 248/2005.(05.19.) számú közgyűlési határozattal a projekt 2.450.000.- forint támogatásban részesült, mely a főpályázó elkülönített alszámlájára került átutalásra.

45.)

Telek-kiegészítés a Pósa Lajos utcában Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás hiányában előterjesztésről és a határozati javaslatról.

szavazást

kér

az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

119

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 449/2005. (09.22.) sz. határozata telek-kiegészítésről a Pósa Lajos utcában 1. A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pósa L. u. 40161/2 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú közterület ~ 163 m2-es, a Pécsi Építési Szabályzat szerint leválasztható részét a közterületből kivonja. 2. A közterületből kivont telekrészt telek-kiegészítés céljára, az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. (05.10.) sz. önkormányzati rendelet 17. § /3/ bekezdés h. pontjában biztosított felhatalmazás alapján a versenyeztetési eljárás mellőzésével értékesíti a szomszédos ingatlan tulajdonosai ifj. Telek András és szülei Telek András és Telek Andrásné Pécs, Pósa Lajos u. 2. sz. alatti lakosok részére. A 163 m2 nagyságú telekrész vételárát 4.300.-Ft/m2 + ÁFA, összesen: 700.900.-Ft + ÁFA összegben állapítja meg. 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. 4. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező adás-vételi szerződés aláírására.

46.)

Határidő: Felelős:

2005. október 1. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Telek-kiegészítés célú ingatlanértékesítés a Muskotály utcában Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Gonda Tibor: észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

120 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 450/2005. (09.22.) sz. határozata telek-kiegészítés célú ingatlanértékesítésről a Muskotály utcában

47.)

1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Muskotály u. 38579 hrsz-ú közterület telekalakítással leválasztott 86 m2-es részét a közterületből kivonja.

2.)

A Közgyűlés a közterületböl kivont telekrészt a szomszédos telek kiegészítésére értékesíti, annak tulajdonosai Pécsi Géza és Uzsalyné dr. Pécsi Rita részére, az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002.(05.10.) sz. önkormányzati rendelet 17. § /3/ bekezdés h. pontjában kapott felhatalmazás szerint, a versenyeztetési eljárás mellőzésével. A 86 m2 nagyságú telekrész vételárát 2.500.-Ft/m2 + ÁFA, összesen 215.000.-Ft + ÁFA összegben állapítja meg.

3.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon.

4.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező adás-vételi szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2005. október 1. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Telek-kiegészítés a Mikes Kelemen utcában Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri a közgyűlést, szavazzon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

121 451/2005. (09.22.) sz. határozata telek-kiegészítésről a Mikes Kelemen utcában

48.)

1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a 3024/8 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlan telekalakítással leválasztott 225 m2-es részét az intézményi vagyoni-körből kivonja.

2.)

Az intézményi vagyon körből kivont, forgalomképes ingatlanrészt telek-kiegészítés címén értékesíti az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. (05.10.) sz. önkormányzati rendelet 17. § /3/ bekezdés h. pontjában kapott felhatalmazás alapján a versenyeztetési eljárás mellőzésével, a szomszédos ingatlantulajdonos Horling Katalin részére, 5.600.-Ft/m2-es, összesen 1.260.000.-Ft-os vételáron.

3.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. /05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon.

4.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező adásvételi szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2005. november. 1. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Varga István főosztályvezető

Megállapodás csapadékcsatorna építéséről Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Gonda Tibor: észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 452/2005. (09.22.) sz. határozata

122

megállapodás csapadékcsatorna építéséről

49.)

1.)

A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kösse meg az előterjesztéshez mellékelt megállapodást a Pécsi Direkt Kft-vel arra vonatkozóan, hogy a Pécsi Ipari Park 29-30-as tömbjében a Pécsi Direkt Kft. megépít majd az Önkormányzat részére átad - bruttó 26.659.024.-Ft összegért egy csapadékvíz elvezető művet, amely mű bekerülési költsége erejéig a Pécsi Direkt Kft. beszámítással él az Önkormányzatnak vele szemben keletkező bruttó 12.670.000.-Ft opciós ígérvénynek megfelelő – a megállapodásban rögzített – lejárt követelése, illetve a Kft. által a Pécs, Széchenyi tér 1. sz. alatt bérelt Könyv Áruház 2006. január 01-től kezdődő esedékes bérleti díja erejéig bruttó 13.989.024 Ft összegben.

2.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. dr. Toller László polgármester Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Pécs, Verseny u. 19. sz. telephely hasznosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Kukai András: a bizottsági tárgyalást követően érkezett a PANNONHÍR Rttől egy kérelem, hogy a határozati javaslat 1.) pontjában szereplő szeptember 30-ai határidőt november 15-ére módosítsa a közgyűlés. Kéri a testületet, ezzel a módosítással fogadja el az előterjesztést, illetve határozati javaslatot. Gonda Tibor: egyéb észrevétel nem lévén, kéri az előterjesztés és a módosított határozati javaslat elfogadását. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal támogatta az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 453/2005. (09.22.) sz. határozata Pécs, Verseny u. 19. sz. telephely hasznosításáról

123 1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephelyen üzemelő PANNONHÍR Rt. 2005. augusztus 30-ig szóló bérleti szerződése további egy hónappal 2005. november 15-ig kerüljön meghosszabbításra, a jelenlegi feltételek változatlanul hagyása mellett. A bérleti díj 1.536.000.-Ft + ÁFA/hó. /. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés 2. szú melléklet szerinti bérleti szerződés aláírására.

2.)

A közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Verseny u. 19. sz. alatt lévő 1844 m2 műhely + az 1345 m2-es irodaépület bérbeadására nyilvános árverésen kerüljön sor 1.000.000.-Ft + ÁFA/hó induló bérleti díjért. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a nyilvános árverést írja ki.

3.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Bázis Szobrász Egyesület az általa jelenleg jogcím nélkül használt 890 m2-es nyitott színt, térítés mentesen, - az ingatlan használata során felmerülő valamennyi költség, rezsiköltség, üzemeltetési költség, karbantartási, javítási költség, megfizetése mellett, haszonkölcsön szerződés formájában kapja meg 3 éves időszakra. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, az előterjesztés 3. sz. melléklet szerinti haszonkölcsön szerződés aláírására. Határidő: Felelős: Kapják:

51.)

1. pontra: azonnal 2. pontra: 2005. október 15. 3. pontra: azonnal Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető dr. Toller László polgármester, Juhász István, Meixner András bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Vezetékjog alapítása a PVV Rt. javára, a pécsi 19206/7 és 19218 hrsz-ú Megyeri út menti ingatlanokra nézve Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 454/2005. (09.22.) sz. határozata

124

vezetékjog alapításáról a PVV Rt. javára, a pécsi 19206/7 és 19218. hrsz-ú Megyeri út menti ingatlanokra nézve 1.) A Közgyűlés úgy határoz, hogy a pécsi 19206/7 hrsz-ú, valamint a pécsi 19218 hrsz-ú önkormányzati tulajdonú ingatlanokra nézve az előterjesztéshez mellékelt megállapodás szerint - a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. mint jogosított javára ellenérték fizetése nélkül szennyvízvezeték vezetékjogot alapít. 2.)

51.)

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a szolgalmi jogot alapító megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

A pécsi 20803 hrsz-ú, Keszüi úton található ingatlan telekkiegészítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Gonda Tibor: észrevétel nem lévén, kéri a közgyűlést, szavazzon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 455/2005. (09.22.) sz. határozata a pécsi 20803 hrsz-ú Keszűi úton található ingatlan telekkiegészítéséről 1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a pécsi 20809 hrsz-ú közterület megnevezésű, kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló ingatlanból 82 m2 nagyságú terület, a forgalmi értékbecslésben megállapított 6.160.-Ft/m2 + ÁFA fajlagos vételár ellenében a pécsi 20803 hrsz-ú lakóház udvar ingatlanhoz adásvétel jogcímén, az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. /05.10./ sz. Ör. 17. § /3/ h pontjában szabályozott telek-kiegészítés útján kerüljön hozzácsatolásra.

125

52.)

2.)

A Közgyűlés aláírására.

felhatalmazza

a

polgármestert

a

szerződés

3.)

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. /05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. Határidő: Felelős:

2005. október 31. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Varga István főosztályvezető

A pécsi 40449, valamint 40447 hrsz-ú, Felsővámház utcánál található ingatlanok adásvétellel vegyes cseréje Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 456/2005. (09.22.) sz. határozata a pécsi 40449, valamint 40447 hrsz-ú Felső-vámház útnál található ingatlanok adásvétellel vegyes cseréjéről 1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a pécsi 40449 hrsz-ú, önkormányzati tulajdonban álló közút besorolású, 96 m2 területű ingatlant 5.500.-Ft + ÁFA fajlagos áron, mint egyenértéken elcseréli a kérelmező tulajdonában álló pécsi 40447 hrsz-ú beépítetlen terület megnevezésű ingatlan Felsővámház úti utcafrontjának 33 m2 nagyságú területrészével. Egyúttal az eddigiekben az Önkormányzat tulajdonában álló területrészt a kérelmező ingatlanához, az eddigiekben kérelmező tulajdonában álló területrészt pedig az önkormányzati közúthoz csatolva. Az elcserélendő ingatlanok közötti 63 m2 nagyságú területkülönbség 346.500 Ft-os összegét, valamint a jogügylet 132.000 Ft összegű ÁFA vonzatát kérelmező Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata számára megfizeti.

126 2.) A Közgyűlés aláírására.

felhatalmazza

a

polgármestert

a

szerződés

3.) A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002. /05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon.

53.)

Határidő: Felelős:

2005. október 31. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Varga István főosztályvezető

A pécsi 18731/A/6, és 18731/A/7 hrsz-ú, Rét utcában található ingatlanok tulajdonba adása a Lion’s Club számára Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Hudvágner Sándor: jelentős tevékenységet folytat a Normandia Lion’s Club. Az elmúlt 10 évben több ezer családnak segített azzal, hogy a Gyermekklinikán ápolt kisgyermekek szüleinek ingyenes szálláslehetőséget biztosított 15 ezer vendégéjszaka keretében. Több, mint 7 M Ft-ot fektettek a két ingatlanba. Az elhasználódott létesítményeket újítanák fel, amennyiben tulajdonba kapnák. Gonda Tibor: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 457/2005. (09.22.) sz. határozata a pécsi 18731/A/6 és 18731/A/7 hrsz-ú Rét utcában található ingatlanok tulajdonba adásáról a Lion’s Club számára 1.)

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a pécsi 18731/A/6 és a 18731/A/7 hrsz-ú önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokat 1.000.000.-Ft + ÁFA összeg ellenében adásvételi szerződés alapján a PécsNormandia Lion’s Club tulajdonába adja, az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályiról szóló 29/2002./05.10./ sz. Ör. 14. § alapján.

127

2.)

54.)

A Közgyűlés aláírására.

felhatalmazza

a

polgármestert

a

szerződés

Határidő: Felelős:

2005. szeptember 30. Balázsné Donáth Aranka főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, dr. Varga István főosztályvezető

Sportolói lakások ideiglenes bérbeadása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Fratanolo János: az előterjesztésben és a határozati javaslatban is kis kezdőbetűvel írták Tolnai Gergő vezetéknevét. Kéri kijavítani. Gonda Tibor: egyéb hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett támogatta a pontosított előterjesztést és határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 458/2005. (09.22.) sz. határozata sportolói lakások ideiglenes bérbeadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Sportbizottság javaslatát elfogadva hozzájárul ahhoz, hogy az alábbiakban felsorolt egyesületek sportolói részére, ideiglenes jelleggel, 1éves időtartamra, 2005. július 1-től, 2006. június 30-ig az alábbi lakásokat bérbe adja: PMFC – Sport Kft. Pécs, Bánki Donát 1/b. IV. 13. Farkas Ádám Gillich Ákos Pécs, Kodolányi u. 29. II. 4. Sümegi Bálint Thám István Pécs, Wallenstein u. 10. IX. 27. Szögedi Szilárd

128

Pécs, Gosztonyi u. 4. IV. 14. Veit Péter Tolnai Gergő Pécs, Nagy Ferenc tér 3. X. 42. Horváth Gyula PTE-PEAC Asztalitenisz Szakosztály Pécs, Jedlik Á. u. 1/D. III.em Dudás Róbert Orosz Gábor Pécsi Kézilabda Kft. Pécs, Nagy Imre út 55. VII/15. Szabó Péter Kálmán Dávid Söptei Ákos Szabó Tamás Pécs, Építők útja 14/B. IV./15. Mirko Vujovic Kovács Gábor Alexandr Krasnij Császár Ferenc Pécs, Athinay S. u. 2/c. fszt.2. Szappanos Gergely Papp Márk Paic Róbert PVSK – Ökölvívó Szakosztály Pécs, Nagy I. út 136. IV.em. Kovács Mária PVSK – Vízilabda Szakosztály Pécs, Varsány u. 8. Surányi László Pécsi Kosárlabda Kft. Pécs, Nagy I. út 136. IV./15. Ekaterina Lisina

129 Pécs, Jedlik Á. u. 1/C. fsz. 3. Vickie Johnson Pécs, Jedlik Á. u. 1/C. IV/13. Albena Branzova Pécs, Jedlik Á. u. 1/D. IV/14. Amra Dapo PVSK Marketing Kft. Enyezd u. 15. IV/15. Dragan Alexics Pécs, Földes F. u. 3. IX.em. 26. Fedja Jovanovics PEAC Női Kézilabda Szakosztály Pécs, Varsány u. 20. IX./35. Takaró Beáta Pécs, Éva u. 7. IX/28. Peringer Lívia A közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztály Szociális és Lakásgazdálkodási Csoportját, hogy a fent nevezett egyesületek sportolóival a lakásbérleti szerződéseket kösse meg. Határidő: Felelős: Kapják:

2005. október 6. dr. Varga Pál Józsefné csoportvezető dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, Póla József főosztályvezető dr. Varga Pál Józsefné, Pap Dezső csoportvezető

Gonda Tibor alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

55.)

Pécsi Központi Szén- és Uránbányászati Emlékmű helyszínének kijelölése Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

130 Várbíró Péter: az előterjesztésben szereplő helyrajzi számokat a mellékelt helyszínrajzon csak részben találta meg. A 16725, 16724 és 16723 hrsz. megtalálható. A 16722/2 hrsz-ú telek melyik? Nem tudja melyik telekről van szó, így nem tud vele egyetérteni. Megoldás lehet, hogy az előterjesztő befogadja a javaslatot, és csak az első három helyrajzi számra vonatkoztatva dönt a közgyűlés. Hódosi Vera: a fehérrel jelzett háromszög alakú területről van szó. Ezt is igénybe kívánják venni. Várbíró Péter: számára meglepő lenne, ha ez a kis terület alkalmas lenne a monumentális mű elhelyezésére. Dr. Toller László: egyéb észrevétel nem lévén, bejelenti, határozathozatal következik. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 459/2005. (09. 22.) sz. határozata Pécsi Központi Szén-és Uránbányászati Emlékmű helyszín kijelöléséről A Közgyűlés a 250/2005. (05.19.) számú határozatának 2. pontját módosítja, és hozzájárul ahhoz, hogy az emlékmű a pécsi Ágoston téren lévő 16725, 16724, 16723, 16722/1,167222/2 hrszú önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok azon részén legyen elhelyezhető, amelyet a hatályos szabályozási terv zöldterületként jelöl. A Közgyűlés a határozat egyéb rendelkezéseit változatlanul fenntartja.

56.)

Határidő: Felelős:

2005. október 30. Balázsné Donáth főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Hódosi Vera , Meixner András bizottsági elnök, Balázsné Donáth Aranka, Póla József bizottsági elnök

Aranka,

Póla

József

Idősek nappali és átmeneti ellátásának 2006. évi normatívája Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

131 Nyőgéri Lajos: két bizottság tárgyalta ezt a napirendi pontot. Háromszáz férőhellyel bővítenék a nappali ellátást, illetve 30 férőhellyel az átmeneti ellátás férőhelyeit. A Költségvetési Bizottság nem támogatta az előterjesztést azzal az indokkal, hogy 2006-ban újra gondolja át a szakbizottság, és akkor terjessze elő. A Egészségpolitikai és Szociális Bizottság azonban 4 egybehangzó igen szavazattal támogatta a javaslatot, ugyanis egyelőre elvi igényről lenne szó. Az önkormányzat 2005. szeptember 30-áig teheti meg, hogy egy esetleges bővítésnél a normatívát leigényelhesse. Még nincs tehát szó létszámfejlesztésről. Azért, hogy később ezt megtehessék, a központi költségvetésben elkülönítésre kell, hogy kerüljön ez a közel 100M Ft, amivel az idősellátást bővítenék. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 460/2005. (09. 22.) sz. határozata Idősek nappali és átmeneti ellátásának 2006. évi fejlesztéséről A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat előzetes igényt nyújtson be 2005. szeptember 30-ig a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága felé, az idősek nappali ellátásának 300 férőhelyre történő, valamint idősek átmeneti ellátásának 30 férőhelyre történő 2006. évi esetleges normatíva igénylése céljából. Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a fenti feladatokra a normatíva igénylésével kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:

57.)

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Tájékoztató Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2005. évi költségvetésének első féléves teljesítéséről

Dr. Toller László: az anyagot és a könyvvizsgálói jelentést megkapták a képviselők. Kéri, tanulmányozzák át. Tájékoztatásról lévén szó, határozathozatalra nem kerül sor.

132 Napirenden kívüli felszólalás: Bókay Endre: az elmúlt hetekben nagy port kavart a sajtóban és Pécs városában is a Mi-Zo Tejüzem bezárása. A pécsiek számára a tejüzem bezárása nem pusztán azt jelenti, hogy áttelepítenek egy élelmiszeripar üzemet, hanem sokkal többet. Nincs biztosítva, hogy a jövőben is jó minőségű tejterméket fognak kapni Mi-Zo néven. A város számára jelent egy kitűnő női kosárlabdacsapatot is, melynek sikerei rendkívül értékesek. Mindezek mellett sokkal lényegesebb, hogy 238 dolgozót érint a tejüzem bezárása. Nem csak a pécsi üzemről van szó, hanem a kecskemétiről is. Nem tudni, mennyire racionális az intézkedés, nem is szándékuk vitatni. Nem kívánják a tulajdonos azon jogát sem vitatni, ha megvásárolt valamit, annak a tőke szempontjából legtöbb profitot hozó átszervezésével foglalkozik. Ismernek olyan szakvéleményeket is, melyek szerint a tejtermék közel 200 km-re történő szállítása a szegedi üzembe, majd a feldolgozás utáni visszaszállítása Pécsre, elég jelentős többletköltséget jelent, amit a termék árába beépítenek. A 238 ember érdekében, 2-3 héttel ezelőtt a Fidesz képviselői, és gyakorlatilag minden politikai párt képviselője részvételével történt egyeztetés a városban. A közös nyilatkozat sajtóvisszhangot is kapott. A nyilatkozat lényege, hogy kísérletet tesznek a munkahelyek megszüntetése miatt bekövetkező változtatásokra, annak körültekintő orvoslására, arra, hogy az elbocsátott munkavállalók megtalálják helyüket, azokat a feltételeket, amelyek között munkájukat folytatni tudják. Úgy vélik, hogy a Fidesz prominens képviselőjének részéről a sajtóban később megjelent nyilatkozatok más álláspontot képviseltek, mint a közgyűlés Fidesz frakciójának képviselőié. Azt kéri, hogy erősítsék meg, vagy cáfolják korábbi véleményüket, melynek az lenne a lényege, hogy a dolgozók számára a lehető legtöbb kedvezményt próbálják biztosítani mind az átképzésben, mind az új munkahelyeken történő elhelyezkedésben. Arra kéri a Fidesz frakciót, nyilatkozzon, és amennyiben a város egy közös álláspontot tud elfogadni, akkor tegyék meg annak érdekében, hogy az üzem bezárásával a lehető legkevesebb kárt okozzák a dolgozóknak, és ezzel együtt Pécs városának is. Staub Ernő: a közös sajtótájékoztató valóban frakciók közötti megbeszélés eredménye volt. Arról szólt, hogy a kialakult helyzetben az önkormányzat megpróbál valamilyen segítséget nyújtani; szakmai befektetőt keresni, vagy más megoldást találni, ha erre egy kis esélyt látnak. A későbbi Fidesz sajtótájékoztató véleménye szerint ennek nem mondott ellent, - az más kérdés, hogy ezen fölvetették a város felelősségét is – de a közös szándékot nem kérdőjelezte meg. A frakció ugyanúgy nem tudja elmondani távollévő politikustársuk véleményét, de hangsúlyozza, az együttműködési szándékot a másik sajtótájékoztató sem kérdőjelezte meg. Erb József: megerősíti frakciótársa véleményét, mert a második sajtótájékoztatónak nem az volt a célja, hogy az első sajtótájékoztatón említett közös célok meghatározását, azt, hogy a városnak ebben az esetben együttműködésre van szüksége.

133 A bírálatnak viszont helye van. Az ellenzék részéről a bírálat mindig elhangzik, ha szükséges, most a pécsi gazdaságpolitikát illette. Azt sejttette, hogy meg kellett volna előzni ezt a szituációt, ha egyáltalán lehetséges volt megelőzni. Amennyiben nem lehet, mert a magántulajdonos úgy dönt, ahogy dönt, akkor olyan szituációt kell teremteni, annyira versenyképesnek kell lennie a városnak gazdasági szempontból, hogy az elbocsátottak rögtön találhassanak munkát. Most lépéseket tesznek a polgármester ígérete szerint, amit a Fidesz frakció támogat. Át kell azonban gondolni, hogy Pécs miként tud vonzóbb lenni. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság egyik ülésén a Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára is célzásokat tett erre. Kéri, a hozzászólását tekintsék pozitívnak, a megfelelő lépéseket tegyék meg. Ne fordulhasson elő, hogy az infrastruktúra-fejlesztésből következő terhek miatt a versenyképesség is csökkenjen. Pécsnek közvetett módon kell cselekednie. Dr. Füredi Péter: a Magyar Demokrata Fórum álláspontja eltér a Fidesz és a Magyar Szocialista Párt elképzeléseitől, mondhatni gyökeresen. Nem a kritikákkal kíván foglalkozni, hanem azzal, milyen módon és megoldással lehetne a 400 dolgozó munkahelyét megőrizni, és a beszállítók érdekeit megvédeni. Baranyában sok ős-tejtermelő van, akik olyan terméket állítanak elő, amelynek nem 20%-a tej, hanem 100%-a. A Mi-Zo felvásárlója volt ezeknek a termelőknek. Azzal, hogy Szegedre kerül a gyártás, végig lehet gondolni, a szállítás költségei milyen terheket rónak a kisebb tejtermelőkre, de a Bóly Rt-re is. Hallottak arról, hogy a város, ha átmenetileg is, átvenné a Mi-Zo-t, és próbálna megoldást találni. Az MDF képviselői úgy gondolják, az önkormányzat nem igazán lehet jó gazdája egy termelőüzemnek. Azt mondják, a mellett vannak, hogy a Mi-Zo a termelőké legyen. Erre vonatkozóan megkezdődött egy szerveződés, amit az MDF helyi szervezetein keresztül országos szintre is eljutott. A tejtermelők és a nagyobb beszállítók – közöttük a Bóly Rt. is – felkérte Herényi Károly képviselőt, közvetítsen Csányi Sándor felé. Megkezdték az üzleti tárgyalásokat, amelynek holnap lesz egy fordulója, ahol az üzemi tanács képviselői is jelen lesznek. Konkrét elképzeléseket fektetnek le arról, az MDF és a termelők hogyan képzelik el a Mi-Zo megmentését. Erre lenne forrás is, hiszen 49 Mrd agrárhitel áll még rendelkezésre. Az illetékes miniszternek, Gráf Józsefnek is jelezték elképzeléseiket, aki támogatja azt. Dr. Toller László: biztos, hogy van megoldás. Ha ezt politikai alapon képzelik el, akkor ez bizony kárára lesz az ügynek. Sok lelkesedést kíván ehhez. Szakmaibb alapot majd megpróbálnak maguk is keresni, nem biztos, hogy sikerrel. Képviselőtársa nem volt jelen délelőtt, amikor erről az átvételről elmondta a véleményt .Hamis következtetést vont le. Azt mondta, ha Csányi úr nem bír a céggel, akkor adja majd oda. Gondolja ennek más az üzenete. Várbíró Péter: elnök úr rosszul hangzott ez a kiegészítés. Egyben jelzi azt is, hogy a 4 párti konszenzusos megegyezés arról szólt szeptember 8 – án, hogy egyrészt a két országgyűlési képviselő tájékoztasson, másrészt pedig valamennyien tiltakoznak a nagy múltú gyár bezárása miatt, és egyben

134 megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy a munkavállalókat érő sokk elérhető legyen. Ez az ottani megbeszélésről rögzített feljegyzése. A harmadik pedig az volt, hogy felkérik a város vezetőjét, hogy folytassa a megkezdett konzultációkat és számoljon be a szükségszerűnek ítélt lehetséges mozgástérről. Erről volt szó és úgy gondolja, hogy nemcsak a polgármester, hanem valamennyiük érdeke, hogyha valakinek olyan természetű lehetősége és kapcsolata van, amit mozgósít a város, a közösség érdekében, azt megtegye. Ilyen az utóbbi, amit Füredi Péter frakciótársa említett. Dr. Toller László: a szólásra jelentkező dr. Füredi Péternek jelzi nem szólalhat fel ismét. Megadja a szót Mindum Károlynak. Mindum Károly: amit Bókay Endre frakcióvezető elmondott azzal teljes mértékben egyetért az SZDSZ frakció. Az önkormányzatnak elsőrendű feladata, hogy a gyár esetleges bezárása folytán munka nélkül maradt embereknek mindenféle segítséget megadjon. Úgy gondolja, hogy az is feladatuk lehet, hogy a gyár vezetőjével a felmondása körülményeiről valamiféle tárgyalást, egyeztetést folytassanak. Gondolja ezt polgármester úr meg is fogja tenni. Ezentúl feladatuk lehet, hogy a munka nélkül maradt embereknek minél előbb új munkahelyet találjanak, segítsenek nekik az elhelyezkedésben, az átképzésekben. Esetleg átmentei segélyekben részesítsék őket. Ezzel a része amit a frakció vezető úr is elmondott teljes mértékben egyetért frakciójuk. A hosszabb távú megoldás tekintetében azonban kicsit más az elképzelésük. Bár mint kiderült ez az ominózus nyilatkozat nem úgy hangzott el, mint ahogy azt a sajtó lehozta. Valóban úgy gondolják, hogy az önkormányzatnak nem feladata, hogy veszteséges üzemeket átvegyen és működtesse. Azt sem gondolják ,hogy egy magán tulajdonban lévő cég tulajdonáról egy párt el kezdjen egyezkedni, akkor amikor még azt sem tudják róla, hogy a tulajdonos mit is akar vele kezdeni. Abban egyetért dr. Füredi Péterrel, hogy valamilyen módón azért segíteni kellene a tejtermelőket azért, hogy a jobb értékesítési lehetőségekhez jussanak, ezért azt javasolják, hogy a város a jövőben fontolja meg egy regionális piac létrehozását, ahol a régióban lévő mezőgazdasági termelőknek értékesítési lehetőséget biztosítanak. Ez kapcsolódik a nemrégiben elfogadott ÖKO Város ÖKO régió programhoz is, ahol megfogalmaztak egy olyan alapelvet, hogy a régió megpróbál a saját erőforrásaira támaszkodni. Úgy gondolja, hogy ebben tudnának segíteni és a régió és a város együttműködését erősíteni. Dr. Toller László: az elhangzottak zárszónak is megfeleltek. További hozzászólás nem lévén bejelenti a mai nyilvános ülés végére értek. Megköszöni a jelenlévők munkáját és az ülést 17,30 órakor bezárja azzal, hogy 15 perc szünet után a testület zárt ülésen folytatja munkáját.

kmf.

135

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2005.( 09.29.) számú rendelete a Pécsi Jótékony Nőegylet egykori székházán állítandó emléktábláról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a következő rendeletet alkotja. 1. § (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécsi Jótékony Nőegylet emléktáblájának helyét a Pécs, Mária u. 18. szám alatti épület nyugati homlokzatán, az első két ablak közti pilléren, 3,7 m magasságban jelöli ki. (2) A közgyűlés az emléktábla elhelyezését a következő szöveggel engedélyezi: „A JÓ SZÍV - ISTENI ADOMÁNY. A JÓ TETT - EMBERI KÖTELESSÉG.” ZSOLNAY SIKORSKI JÚLIA

EZ A HÁZ A PÉCSI JÓTÉKONY NŐEGYLET SZÉKHÁZA VOLT 1905-TŐL 1949-IG. ÉPÜLT A VÁROS NAGYLELKŰ POLGÁRAINAK KÖZADAKOZÁSÁBÓL A JÓTÉKONYSÁG SZOLGÁLATÁRA. TISZTELETTEL EMLÉKEZÜNK ELŐDEINKRE. PÉCSI JÓTÉKONY NŐEGYLET 2005. OKTÓBER 1.

(3) A közgyűlés elrendeli, hogy a tábla 80x60 cm méretű, fekvő helyzetű legyen, világossárga mészkőből készüljön, Copperplate Gothic B típusú betűkkel. A tábla ball oldalán, Zsolnay előre gyártott, mázas pirogránit elemekből készült díszítés helyezhető el. 2. § Ezen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2005. szeptember 22-ei ülésén. Kihirdetve: 2005. szeptember 29-én.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. évi 23/2005. (09. 29.) számú önkormányzati rendelete a város 2005. évi költségvetéséről szóló 3/2005.(02. 15.) számú rendelet módosításáról Az önkormányzat közgyűlése az államháztartás működési rendjéről szóló, többször módosított 217/1998.(12. 30.) számú Kormányrendelet 53. §. alapján a város 2005. évi költségvetésről szóló 3/2005.(02. 15.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. (1) A Közgyűlés a város költségvetési rendeletével elfogadott 2005. évi költségvetésének 39.351.029. eFt bevételi-kiadási főösszegét 1.216.479. eFt-tal megemeli. (2) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 2005. évi költségvetésének összevont mérlegét (2-3. melléklet szerint) az (1) bekezdésben foglalt bevételi-kiadási növekménnyel 40.567.508. eFt-ban állapítja meg. 2.§.

A Közgyűlés az intézmények bevételi-kiadási előirányzatát a 14. sz. melléklet szerint 21.884.736. eFt-ban határozza meg. 3.§. A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal és a Gesz bevételi-kiadási előirányzatát a 4-5. sz. mellékletekben részletezettek szerint 36.380.011. eFt-ban határozza meg. 4.§. A Közgyűlés a fejlesztési és felújítási, felhalmozási hiteltörlesztési, valamint felhalmozási célú pénzeszköz-átadási előirányzatát önkormányzati szinten a 3. sz. mellékletben jelzettek szerint 7.476.471. e Ft-ban állapítja meg. 5.§. A Közgyűlés az Önkormányzat tartalékát a 11. sz. melléklet szerint 2.339.227. eFt-ban állapítja meg. 6.§.

A költségvetési rendelet 12. § (2) bekezdésében szereplő felsorolás kiegészül az alábbi céltartalék felhasználása feletti döntési jogosultsággal:

Szociális gyermekétkeztetés Közbiztonsági Koncepció kiadásai

Oktatási Bizottság Jogi, Igazgatási, Ügyrendi Közbiztonsági Bizottság 7.§.

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Záradék: A Közgyűlés a 2005. szeptember 22.-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 2005. szeptember 29.

és

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 24/2005.(09.29.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.(06.27.) számú rendelet módosításáról A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 32. § (3) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi .LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003. (06.27.) számú önkormányzati rendeletét (továbbiakban Ör.) az alábbiak szerint módosítja. 1. § Az Ör. 3.§ (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: „ (8) E rendelet alkalmazásában a jövedelem, a vagyon, a család, a közeli hozzátartozó, az egyedülélő, a háztartás, a rendszeres pénzellátás, a kereső tevékenység, az aktív korú és az egyedülálló fogalmának meghatározását, az Szt. 4.§ (1) bekezdése tartalmazza.” 2. § Az Ör. 7.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A rendszeres szociális segély megállapításának szabályait - e rendelet rendelkezésein túl - a Szt. 37/A. §- 37/H. §-a tartalmazza. (2) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére, a beilleszkedést segítő programot - az együttműködésre kijelölt szerv - az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat útján biztosítja. (3) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a közcélú foglalkoztatást, a „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Közhasznú Társaság útján biztosítja.” 3. § Az Ör. 8.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1)

A nem foglalkoztatott személy a rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében

a.) a rendszeres szociális segély iránti kérelem benyújtását követően az illetékes területi szociális központnál nyilatkozatban vállalja az együttműködést az önkormányzattal és a beilleszkedését segítő programban való részvételt. b.) az együttműködésre kijelölt szervnél, az illetékes területi szociális központ által megjelölt időpontban köteles megjelenni és nyilvántartásba vetetni magát. c.) A rendszeres szociális segély megállapítását követően, a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá d.) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei: a.) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából nem jelenik meg. b.) az írásos megállapodást nem köti meg, illetve az abban foglaltakat nem teljesíti. c.) a rendszeres szociális segély éves felülvizsgálata során az önkormányzattal történő együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.” 4. § Az Ör. 9.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat feladata: a.) a nem foglalkoztatott személy nyilvántartásba vételéről, illetve a megjelenési kötelezettség elmulasztásáról három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes szociális központot. b.) a rendszeres szociális segély megállapítását követően írásos megállapodást köt a nem foglalkoztatott személlyel a beilleszkedését segítő program kereteiről. c.) az együttműködésre kijelölt időpont elmulasztását követő nyolc napon belül jelzi a területileg illetékes szociális központnak, amennyiben az együttműködésre kötelezett személy a beilleszkedését segítő program időtartama alatt nem működik együtt és annak okát hitelt érdemlően nem igazolja. (2) A beilleszkedést segítő program típusai: a.) egyéni tanácsadás b.) csoportos tanácsadás c.) képzésben történő részvétel d.) foglalkoztatás” 5. § (1) Az Ör. 10. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A helyi lakásfenntartási támogatás összege havi 3.000 Ft., melyet egy évre kell megállapítani.” (2) Az Ör. 10. §-a új (13) bekezdéssel egészül ki: „(13) Ha a helyi lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakóhelye, vagy tartózkodási helye a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a támogatás a változás hónapjának utolsó napjával szűnik meg.” 6. § Az Ör. 12. § helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Szt. 43/B. § (1) bekezdése alapján ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a.) az egy főre jutó havi jövedelem családban élők esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot, b.) egyedülálló esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át nem haladja meg. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ápolási díj havi mértéke az öregségi nyugdíjminimum 80 %-a. (3) Az ápolás, gondozás tényének, valamint szükségességének vizsgálata céljából, a Népjóléti Főosztály illetékes területi szociális központja, környezettanulmányt készít a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg személy ápolása esetében egyaránt.„ 7. § Az Ör. 19. § helyébe a következő rendelkezés lép: „Az átmeneti segély mértéke: Az egy alkalommal kifizetésre kerülő átmeneti segély összegét kérelmező illetve családja jövedelmi viszonyait figyelembe véve kell megállapítani, de nem lehet magasabb a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 40%-ánál. Egy naptári éven belül az átmeneti segély legfeljebb 3 alkalommal adható. Megállapítható január - április, május - augusztus, szeptember - december időszakban.” 8.§ Az Ör. 27. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolások mellett a temetés költségeit tartalmazó eredeti számlát. „ 9.§ Az Ör. 2. számú melléklete hatályát veszti. Záró rendelkezések 10. § (1) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2005. szeptember 22.-én Kihirdetve: 2005.09.29. napján

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2005.(09. 29.) számú rendelete az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatorna használatáért fizetendő díjakról szóló 1996. évi 38. sz. önkormányzati rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. 7. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az 1996. évi 38. sz. rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiakban módosítja: 1. § A rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép. „3. § (2) A rendelet 1. számú mellékletében megállapított díjak az általános forgalmi adót tartalmazzák.” 2. §. A rendelet 1. sz. melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. 3. § E rendelet 2005. október 1-én lép hatályba. A rendeletben megállapított díjak a rendelet hatályba lépésének napjával lépnek érvénybe és alkalmazhatók.

Dr. Toller László polgármester

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2005. szeptember 22-i ülésén Kihirdetve: 2005. szeptember 29.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

25/2005. (09. 29.) sz. rendelet melléklete, az 1996. évi 38. sz. rendelet 1. sz. melléklete

Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízmű által felszámítható ivóvíz és csatornahálózat legmagasabb díja:

- Csatornázott területen Ivóvíz és csatornadíj együtt Lakossági fogyasztók: Nem lakossági fogyasztók:

470,35 Ft/m3 755,55 Ft/m3

melyből a csatornadíj lakossági fogyasztók: nem lakossági fogyasztók:

178,25 Ft/m3 327,75 Ft/m3

- Nem csatornázott területeken Ivóvízdíj Lakossági fogyasztók: Nem lakossági fogyasztók:

292,10 Ft/m3 427,80 Ft/m3

6. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 26/2005.(09. 29.) számú rendelete a menetrend szerinti helyi autóbusz-közlekedési viteldíjak, valamint az iskolák és tanintézetek által rendelt helyi autóbusz különjáratok díjmegállapításáról szóló 41/2004. (12. 27.) sz. rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. tv. 7. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján a 41/2004. (12. 27.) sz. rendeletét (a továbbiakban: rendelet) az alábbiakban módosítja: 2. § A rendelet 6. § (1) bekezdés a.), b.), c.), d.) és e.) pontjai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „ Ft a.) Vonalbérletek Negyedéves vonalbérlet

7.570.-

Havi vonalbérlet

2.640.-

I. félhavi vonalbérlet

1.635.-

II. félhavi vonalbérlet

1.635.-

b.) Összvonalas bérletek Negyedéves összvonalas bérlet

10.825.-

Havi összvonalas bérlet

3.780.-

30 napos összvonalas bérlet

3.780.-

félhavi összvonalas bérlet

2.490.-

félhavi összvonalas bérlet

2.490.-

Heti összvonalas bérlet

1.430.-

c.) Arckép nélküli utazási igazolvány Havi felmutatós bérlet Hetijegy

11.365.1.785.-

3 napos jegy

1.560.-

Napijegy

595.-

d.) Tanuló / Nyugdíjas bérlet Negyedéves T / Ny bérlet

3.390.-

Havi T / Ny bérlet

1.180.-

e.) Menetjegyek Elővételi menetjegy

140.-

Gépkocsivezetői menetjegy

180.-

Ellenőri menetjegy

180.-

Éjszakai menetjegy

180.3. §

E rendelet 2005. október 1-én lép hatályba. A megállapított viteldíjak a rendelet hatályba lépésének napjával lépnek érvénybe és alkalmazhatók.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2005. szeptember 22-i ülésén. Kihirdetve 2005. szeptember 29.

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

7. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27/2005.(09. 29.) számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló 1994. évi 8. számú önkormányzati rendelet módosításáról

1.§ Az 1994.évi 8. számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 4 § (2) bekezdés utolsó fordulatának „ aki birtokháborítás révén költözött az önkormányzati tulajdonú lakásba /önkényes beköltöző / „ hatályon kívül helyezésével az alábbiak szerint módosul: 4.§ (2) Nem jogosult szociális bérlakás bérletére az a személy, illetve család: - aki lakástulajdonnal, lakásbérlettel, építési telekkel, illetve a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 50 - szeresét meghaladó értékű egyéb ingatlannal rendelkezik, - aki a tulajdonát képező ingatlanát 5 éven belül elidegenítette, - aki lakásbérletét közös megegyezéssel szüntette meg és ezért ellenszolgáltatásban részesült.

2.§ Ezen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése napjától kell alkalmazni. Ezen rendelet 2005. október 1. napján lép hatályba.

Dr. Toller László s. k. polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 2005. szeptember 22.-i ülésén Kihirdetve: 2005.szeptember 29 - én

Dr. Papp Judit s.k. címzetes főjegyző