Gyomaendrıd Város Képviselı-testülete Gyomaendrıd 27/1999.
JEGYZİKÖNYV
Készült Gyomaendrıd Város Képviselı-testülte közmeghallgatásáról a Városháza Dísztermébe.
Jelen vannak:
1999.
November
30-i
Dr. Dávid Imre polgármester, Dezsı Zoltán, Gellai Imre alpolgármester Bátori Gyula, Czibulka György, Császárné Gyuricza Éva, Garai János, Hack Mária, Hangya Lajosné, Jakus Imre, Jenei Bálint, Knapcsek Béla, Dr. Kovács Béla, Tótka Sándor, Dr. Valach Béla, Vass Ignác, Véha Lászlóné képviselık Dr. Csorba Csaba jegyzı, Megyeri László aljegyzı, Tímárné Binges Irén, Havelda Jánosné, Gróf Éva, Rau József, Uhrin Zoltánné osztályvezetık, A helyi sajtó képviselıi, és kb. 40 fı érdeklıdı állampolgár Rajkó Sándorné jegyzıkönyvvezetı
Dr. Dávid Imre polgármester köszöntötte a képviselı-testület tagjait, a hivatal dolgozóit és valamennyi megjelent érdeklıdıt. Megállapította, hogy a közmeghallgatás határozatképes, a 20 fıs képviselı-testületbıl jelen volt 17 fı. Betegség miatt hiányzott az ülésrıl Babos László képviselı, ifj. Dógi János és Kovács Attila képviselık távolmaradásuk okát nem jelezték. Jegyzıkönyv hitelesítınek kijelölte Gellai Imre és Dezsı Zoltán alpolgármester urakat. A köszöntı után tájékoztatta az érdeklıdıket arról, hogy az önkormányzati törvény értelmében a képviselı-testületnek évente legalább egyszer elıre meghirdetett közmeghallgatást kell tartani, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselıi közérdekő kérdést és javaslatot tehetnek. A képviselı-testület az elmúlt ülésén határozatban döntött a közmeghallgatás idıpontjáról. Az elmúlt évhez hasonlóan mind két településrészen megtartásra kerül. November 29-én az endrıdi Közösségi Házban, november 30-án pedig a gyomai településrészen a Városháza dísztermében. A közmeghallgatás idıpontjáról a lakosság a helyi sajtón, plakátokon és a piaci hangosbemondó útján értesült.
472
Ezt követıen javaslatot tett a közmeghallgatás napirendjére, az értesítésben leírtakon túl javasolta 4. Napirendi pontként felvenni a Gépjármő adó módosításáról szóló rendelettervezet tárgyú elıterjesztést, illetve 5. Napirendi pontként a Polgári védelmi kirendeltség épületének átadás-átvételérıl szóló megállapodás tervezet tárgyú elıterjesztést. Kérte a képviselıket, döntsenek a javaslatról. A képviselı-testület egyhangú, 17 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta. Gyomaendrıd Város Képviselı-testülete 344/1999.(XI.30.)KT. számú határozata Gyomaendrıd Város Képviselı-testülete a közmeghallgatás napirendjét az alábbiak szerint határozza meg. 1. Tájékoztatás az önkormányzat 1999. Évi gazdálkodásáról, a helyi adóbevételek felhasználásáról 2. Az önkormányzat 1999. Évi beruházásai, vagyoni helyzete, a jövı évi tervezett beruházások 3. Tájékoztatás a Millenniumi ünnepi rendezvénysorozatról 4. Gépjármő adó módosításáról szóló rendelet-tervezet 5. Polgári védelmi kirendeltség épületének átadás-átvételérıl szóló megállapodás 6. Kérdése, interpellációk Határidı: azonnal A fenti témákon túl szólni kíván még a földperrıl, a 2000. Évi helyi adókról, a mezııri járulék mértékérıl, a közhasznúak foglalkoztatásáról, önkormányzati intézmények helyzetérıl, a hivatalban folytatott ellenırzések eredményérıl, a 2000. Évi ivóvíz és csatornaszolgáltatási díjakról, a tavaszi és ıszi belvíz okozta károk mértékérıl azok helyreállításáról, a különbözı humánpolitikai támogatások mértékérıl, valamint a város közbiztonsági helyzetérıl. 1. napirendi pont Tájékoztatás az önkormányzat 1999. Évi gazdálkodásáról, a helyi adóbevételek felhasználásáról Dr. Dávid Imre polgármester a napirenddel kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást adta. Az önkormányzat ez évi gazdálkodása folyamataiban hasonló volt az 1998. évihez, a gazdálkodás kiegyensúlyozott. A költségvetés várható végösszege 2.068 millió Ft lesz ebbıl mőködésre 1.346 millió Ft, míg fejlesztésre 655 millió Ft-ot költöttek, a várható címkézett céltartalék 67 millió Ft lesz év végére. A hitel 31 millió Ft, amelybıl 24 millió Ft-ot 1999-ben vettek fel az un. német szénsegély program keretében kedvezı 10 %-os hitelkamatra, melyet a város közvilágításának korszerősítésére használtak fel. A számítások szerint az elvégzett korszerősítés a közvilágítás díját 40 %-kal csökkenteni fogja. A város egész évben fizetıképes volt, az önkormányzati intézmények részére, még ha szőkösen is de folyamatosan biztosítva volt a zavartalan mőködéshez szükséges pénzösszeg. Megítélése szerint összességében a város ez évi gazdálkodás pozitívnak mondható, természetesen voltak, és vannak gondok, de azért igyekeztek folytatni az elmúlt év 473
gazdálkodásának folyamatát, a város vagyoni helyzetének figyelembevételével komoly nagyságrendő fejlesztésre tudtak szert tenni. A képviselı-testület munkája is folyamatos volt, a havi rendszerességgel megtartott ülések mindegyike határozatképes volt, a képviselık hiányzása minimális volt, az idınként rendkívüli sok napirendi pont ellenére nem voltak partalan viták, amely köszönhetı annak is, hogy megfelelıen elıkészített anyagok kerültek a képviselı-testület elé. A döntés hozatal minden esetben demokratikusan zajlott, nem volt olyan napirend, amelyben esetleg nem jutottak konszenzusra e miatt el kellett volna napolni. A havonta megtartásra kerülı bizottság elnöki megbeszéléseknek is az a célja, hogy a bizottsági valamint a képviselı-testület elé már úgy kerüljenek a napirendi pontok, hogy azokban elızetesen konszenzusra jutottak. Véleménye szerint az ilyen elızmények után elfogadott témák végrehajtásában is kıkeményen kell viselkedni, mert ellenkezı esetben a város a következı idıszakban komoly gazdálkodási nehézségekbe kerülhet. Ahhoz, hogy a város mőködni, fejlıdni tudjon következetes, jól elıkészített, és precízen végrehajtott gazdálkodásra van szükség. A helyi adó bevételeket és azok felhasználását illetıen elmondta, 1999-ben 119. 809.756 Ft adó került kivetésre ebbıl az építményadó: 11 millió, magánszemélyek kommunális adója: 23 millió Ft, iparőzési adó összesen: 59 millió Ft volt. A költségvetési bevétel október 30-ig 131.551.640 Ft, ami az idıarányoshoz képest elfogadható. Megállapítható, hogy az adófizetési morál az elmúlt évekhez képest nem romlott, de nem is javult. A kintlévıség nagysága 33 millió Ft, amelyet jó lenne minél hamarabb a város költségvetésébe bevonni. Sajnos nagy reményünk erre nem lehet, mivel olyan adózók tartozása ez, akik ellen felszámolási eljárás van folyamatban, illetve akik nem rendelkeznek munkahellyel ennek kapcsán rendszeres jövedelemmel, így az adót egyáltalán nem vagy csak nagyon hosszú idejő részletekben tudják megfizetni. /ifj. Dógi János képviselı úr megérkezett, a jelenlévı képviselık száma 17 fı./ Az adóbevételek felhasználása részben összefügg az ez évi beruházásokkal, illetve ehhez kapcsolódik az ivóvíz beruházás is, amely ebben az évben 570 millió Ft-ot tett ki, de még hátra van Kocsorhegy, Nagylapos vízellátása valamint a Körös-Maros Hordalékkúp vízbázis védelmi beruházása. Ez egy folyamatában lévı beruházás, az eddig elértek eredményeként élvezheti a lakosság a jó minıségő ivóvizet, amelyre oly régen vártunk. Természetesen vannak ennek hátrányai is, hiszen a Vízmővek Vállalat 2000. évre a várható infláció mértékétıl nagyobb mértékben kívánja a víz és csatornadíjat emelni. Az ivóvízdíj a jelenlegitıl 3.10 Ft-al, míg a csatornadíj 2.10 Ft-al lenne több. Természetesen ezt a mértékő emelést a képviselı-testület elsı fordulóban nem fogadta el, megpróbálnak a vízmővek vállalattal további egyeztetés után kompromisszumra jutni. A végleges döntésre a decemberi testületi ülésen kerül majd sor. A képviselı-testület arra fog törekedni, hogy a víz elfogadható, megfizethetı áron kerüljön a lakossághoz. 2. napirendi pont Az önkormányzat 1999. Évi beruházásai, vagyoni helyzete, a jövı évi tervezett beruházások Ebben az évben 6 új utcát építettek, 3 utca kıborítást, 4 pedig aszfaltborítást kapott. Ezek értéke 40-41 millió Ft. Az öregszılıi kerékpárút építésre 23 millió Ft-ot költöttek. Ebbıl az összegbıl 15 millió Ft-ot pályázaton nyertek a fennmaradó rész az önkormányzati saját erı volt. 474
Útépítésre 9.2 milló Ft-ot pályázati és önkormányzati saját erıs részt használtak fel, továbbá 13 millió -ot, amely a belvíz okozta károk helyreállításának költségét is tartalmazza. Járda felújításra, utak kátyúzására összesen 17 millió Ft-ot használtak fel. A felújított járda hossza mintegy 10 km. Figyelemmel a város járdáinak hosszára, ami több mint 100 km, - az 1990-es években alig 20 km újítottak fel, - a felújítás zömét 1997-tıl végezték, akkor jogosan vetheti fel a lakosság, hogy itt-ott milyen rossz a járdák állapota. Az anyagi lehetıségek függvényében 5-6 év szükséges ahhoz, hogy minden járdát elfogadható állapotba hozzanak. A 2.sz. Általános Iskola Fı úti épületének felújítására 7. 950 e Ft -ot fordítottak, a Zeneiskola Kisréti úti épületének felújítása, átalakítása 4 millió Ft-ba került. A Rózsahegyi Kálmán Általános iskolaépület felújítására 3.3 millió Ft-ot biztosított a város. Felújításra került a Kner Imre Gimnázium épülete, amely 20,5 millió Ft-ba került. Ebbıl 14.7 millió Ft-ot a Békés megyei Területfejlesztési Tanácstól pályázati úton nyertek, a többi önkormányzati támogatás. A Városi Sportcsarnok aljzat felújítására 2.4 millió Ft, a Bethlen Gábor Szakképzı Iskolában szaktanterem kialakítására 20.3 millió Ft-ot használtak fel, amelybıl 6.4 millió Ft-ot pályázati úton nyertek. Ugyanakkor a szakképzı iskolában a sertés mintafarm elsı fázisának megvalósítása 28 millió Ft-ba került. A Közösségi Ház felújítására 2.5 millió Ft-ot a Városi Gondozási Központ Blaha úti szociális otthon kialakítására - amely áthúzódó beruházás a 2000. Évre - 41.9 millió Ft-ot használnak fel, amely összegnek a felét különbözı pályázatok útján nyerték. A városháza felújítására 7.6 millió Ft-ot az endrıdi piacra 8 millió Ft-ot használtak fel. Az alföldi ökotérség programra benyújtott pályázaton 5.6 millió Ft-ot nyertek és program keretében kialakításra kerülı juh hodály építése 7 millió Ft-ba kerül. Az ipari park kialakításához a földterületek megvásárlása és a cím elnyeréséhez a pályázat elkészítése ez idáig 19,7 millió Ft-ba került, melybıl 4.7 millió Ft-ot pályázaton nyertek. A közvilágítás korszerősítésére összesen 38.6 millió Ft-ot használtak fel. Összegezve megállapítható, hogy a város az idei évben beruházásokra mintegy 300 millió Ftot használt fel, amely az ivóvíz beruházás költségeit nem tartalmazza. Különbözı pályázatokon összesen 100 millió Ft-ot nyert a város, amivel a fejlesztések bıvítését tudták elısegíteni. Megítélése szerint ezek az összegek nem mondhatók kielégítınek, - mert mindig többet szeretnének, -, de elfogadható, hiszen a vagyoni helyzetet vizsgálva, míg 1996-ban a város vagyona 608 millió Ft, 1997-ben 873 millió Ft, 1998-ban pedig 1.227 millió Ft volt, addig 1999-ben várhatóan 1.777 millió Ft lesz, tehát a város vagyona 550 millió Ft-al gyarapszik ebben az évben. Lehetséges, hogy ezt a gyarapodást a lakosság nem így érzékeli, a maga részérıl is úgy ítéli meg, hogy többet és elıbbre kellene tartani, de azért az idei évet eredményesnek lehet elkönyvelni. A jövı évi terveket illetıen, elsıdlegesen a szennyvízhálózat fejlesztésében kell elıre lépni, ami összefügg a belvízellenei védekezéssel. Vannak olyan városrészek, fıleg az alacsonyabban fekvı területek, ahol kritikus a helyzet. Meg van a tisztító telep a gerincvezeték, kb. 2200 lakás rákötésére van lehetıség, amelynek bekerülési költsége a jelenlegi árak mellett kb. 2-2.2 milliárd Ft-ra várható. A benyújtott pályázatokon ez idáig nem sikerült nyerni, sajnos annak ellenére, hogy alanyi jogon járna a szennyvízre a támogatás, államilag sincs remény arra, hogy komolyabb összeget tudnak erre a célra fordítani. Az önkormányzat önállóan, támogatás nélkül nem sokat tud tenni, saját pénzbıl 1-2 km hosszú hálózatnál többet nem tud elkészíteni. 475
Mindezek ellenére jövıre valamilyen formában el kell indulni, és ezt a beruházást folytatni kell. Saját erıként mintegy 48 millió Ft-ot tudnak erre a célra fordítani, amely a három belsı holtág területe szennyvízhálózatának a kiépítésére lenne elegendı. A másik dolog, amiben nem sikerült elıre lépni, az a kommunális hulladéklerakó építése a volt téglagyár területén, ami 500 millió Ft értékő beruházást jelentene. Kistérségi összefogásban, pályázati pénzek igénybevételével és saját erı biztosításával próbálják megvalósítani. Az elızetes információk szerint van rá remény, hogy 2000-ben a beruházást el tudják kezdeni. Gondolkodnak az endrıdi településrészen a piac befejezésén, ami 22 millió Ft-ot jelentene. A Közösségi Ház teljes rendbetételéhez 7 millió Ft-ra lenne szükség. A Blaha úton - a Mezıtúr felé vezetı hídtól végig a Selyem utcáig - az útszegély lefektetésére, korszerő autóbuszváró kialakítására ígéretet kaptunk, amelyhez 3 millió Ft saját erıvel kell hozzájárulni. Több alkalommal felmerült az a kérdés, hogy a társadalmi, sport és civil szervezetek mőködéséhez, fejlesztéséhez a jövıben milyen mértékő támogatást nyújtson az önkormányzat. Az elmúlt öt évet tekintve a futballklubokra 19 millió Ft-ot, a társadalmi szervekre 11 millió Ft, és az Önkéntes Tőzoltó Egyesület támogatására 20.6 millió Ft-ot fordítottak az önkormányzat költségvetésbıl. Ez összességében nagyon nagy összeg, e miatt is vetıdött fel, hogy a jövı és a városiasodás érdekében egy fedett uszoda kialakításában kellene gondolkodni, amit ebbıl a támogatási összegbıl létre is tudtak volna már hozni. Természetesen ezen támogatások egy része indokolt volt, de egy része nem kötelezı feladat, nem az alapfeladat ellátását szolgálja. A következı idıszakban a fejlesztések tervezésénél ezt figyelembe kell venni és belátható idın belül az uszodát meg kell építeni, ami a városban élı fiatalok érdekét szolgálná. Szeretnének új utakat is építeni, amelyre szőkös a lehetıség, hiszen azt csak ott lehet építeni, ahol a szennyvízcsatorna ki van építve. Az ipari park kialakításának további elırelépéseként a jövı évi költségvetésbıl 6 millió Ft-ot szeretnének fordítani. Be kellene fejezni a Városi Zene -és Mővészeti Iskola épületének átalakítását, felújítását. Az elsı lakáshoz jutók támogatására 8-10 millió Ft-ra lenne szükség. Természetesen ezek olyan tervek, amelyek egy része nem csak a jövı évre szól - pl. szennyvízhálózat -, a város érdekében ezeket számon kell tartani, és a következı években az anyagi lehetıségek figyelembe vételével meg kell valósítani. Az ezekhez szükséges pénzeszközöket csak akkor tudják biztosítani, ha az elmúlt évekhez hasonlóan a saját erı mellé megfelelı nagyságrendben tudnak állami pályázati pénzeket szerezni. Közhasznúak foglalkoztatása A közhasznúak foglalkoztatása elég sok viszályt jelentett és sok negatív vélemény is elhangzott a lakosság részérıl. Természetesen ezeknek a véleményeknek sok esetben volt valóság alapja, de látni kell azt, hogy a foglalkoztatás keretében mintegy 20-22 millió Ft értékő munkát végeztek el, míg a kifizetésekre ennek 40-50 %-át használták fel. Tehát mindenképpen megéri, ha sikerül jól válogatni olcsóbb, mint ha ugyan ezt a munkát valamelyik céggel végeztetné el a város. Az un. tavaszi csatornatisztító brigád sikerült legjobban, a nyári hónapokra alkalmazott közhasznú foglalkoztatottakkal a járda és útjavításokat végeztették, talán a legtöbb gond a 45 476
életévüket betöltött brigádban dolgozókkal volt, idınként a munkához való hozzáállásuk hagyott némi kívánni valót maga után. Az elırejelzések szerint jövıre komolyan fel kell készülni a közhasznúak foglalkoztatására, a törvény-tervezet elég sok szigorítást irányoz elı. Igazán a Polgármesteri Hivatal erre nincs beállva, nem egy könnyő feladata ez a városnak, sok esetben a legnagyobb problémát az emberek irányítása okozta. A város közbiztonsági helyzete 1997-ben 587, 1998-ban 725 és 1999. októberéig 457 volt a bőncselekmények száma. Az eredményesség ebben az évben 55 %-os volt. A képviselı-testület a november havi ülésén kapott tájékoztatást a város közbiztonsági helyzetérıl, amelyet egyhangú szavazattal elfogadtak. Megítélésük szerint a rendırség valóban igyekszik mindent megtenni a város lakosságának biztonságáért, a lehetıségeikhez képest. Elhihetı, hogy Gyomaendrıd város közbiztonsága a statisztika alapján az országos átlagtól kedvezıbb, de látni kell, hogy az itt élı emberek ezt nem így élik meg, napi problémájuk folytán. A város sajátos helyzete az "elnyúlt" település, a több mint 1000 víkendtelek, a vasúti fıvonal és csomópont, nagy átmenı forgalom, stb. Az országos átlagot tekintve a helyi rendırırs létszáma kevesebb, a legutóbbi felmérés szerint 12 közrendır hiányzik a városból. A jelenlegi állomány tagjainak nagy része fiatal, aki nyilván másként közelít meg egy-egy intézkedést, mint egy idısebb nagyobb tapasztalattal rendelkezı kollégája. A város igyekszik az elırelépés érdekében mindenben partnere lenni a helyi rendırırsnek, az állományi létszám növelése érdekében közösen keresték fel a központi felettes szerveket, de ez idáig csak ígéretet kaptak. A város szolgálati lakást tart fenn, bízva abban, hogy az ígéretbıl egyszer valóság lesz. A fiatalkorúak körében az önkormányzat támogatásával a rendırség munkatársai végzik az un. DADA program oktatását. A külterületen magányosan álló idıs emberek által lakott ingatlanokat a tanyaprogram keretében visszatérıen ellenırzi a rendırség. Ugyanakkor a mezıırök is besegítenek egy-egy akció során a rendırség munkájába. A kormányzat január 1-tıl okmányirodákat állít fel, melyet rendırkapitánysági székhelyhez kapcsolnának, viszont a Belügyminisztériummal folytatott elızetes egyeztetések szerint lehetıséget kapunk, hogy aliroda formájában Gyomaendrıdön is kialakításra kerüljön 2000. Márciusában, amellyel a lakossági szolgáltatás lehetıségét tudnák növelni. Helyi adók mértékének tervezett változása 2000-ben. Az adófizetés az, amelynek nem igazán örülnek az emberek. Lényegében három adónem az, amelynek változtatásában gondolkodik a Képviselı-testület. Az iparőzési adó, az ıstermelık adója és a gépjármőadó. Az elmúlt testületi ülésen úgy döntöttek a képviselık, hogy megvárják a közmeghallgatást, meghallgatják a lakosság ezzel kapcsolatos véleményét, és annak ismeretében döntenek a decemberi ülésen az adók mértékérıl. Az emelés mértéke nem érné el az 5 %-ot. Az iparőzési adó mértéke termelı típusú tevékenység esetében az adóalap 1,1 %-ra, kereskedelmi és szolgáltató típusú …….. tevékenység esetén 1,5 %-ra, míg a szerencsejáték szolgáltatás, szeszesital kereskedés 2 %-ra változna. A gépjármőadó vonatkozásában minden megkezdett 100 kg után 700 Ft/év, motorkerékpár adója 5000 Ft/év és a lakóautó, sátras utánfutó 4.000 Ft/év.
477
Az ıstermelık adójának bevezetése elég nagy vitát váltott ki az elızetes egyeztetések alkalmával. Iparőzési adó jellegő lenne, a mértékek: 500.000 Ft árbevételig az adó alanya sem bevallási, bejelentési sem pedig fizetési kötelezettséggel nem tartozik. 500.000 Ft és 1 millió Ft árbevétel között az adóalap 5 ezrelékét, míg 1 millió Ft árbevétel fölött az adóalap 8 ezrelékét kellene az adózónak befizetni. Természetesen ez nem igazán váltott ki túl nagy tetszést az ıstermelık körében, amit el is lehet fogadni, hiszen a mezıgazdaság jövedelemtermelı képessége olyan alacsony, hogy még a jó gazdálkodóknak is "sovány" kenyeret juttat. Azt azonban látni kell, hogy a város minderrıl nem tehet, nem tehetnek arról, hogy ma a mezıgazdaság társadalompolitikai kérdés, éppen ezért valamit lépni kellene ebben az ügyben. Annál is inkább, mert az elmúlt évben bevezetésre került a mezııri szolgálat, vele együtt a mezııri járulék, amelynek összege - 100 Ft/hektár - az önkormányzati támogatás mellett, nem elegendı a mőködtetésre, további 2-2,5 millió Ft-ot igényel éves szinten. Ezt a hiányzó összeget vagy az ıstermelıi adó bevezetésével tudják biztosítani, vagy ennek hiányában el kell gondolkodni a szolgálat esetleges megszüntetésén, vagy a mezııri járulék mértékének emelésén. Ez utóbbi megoldásban inkább kompromisszum készséget mutatnának az ıstermelık. Inkább vállalják a mezııri járulék mértékéhez való magasabb hozzájárulást, mint az ıstermelıi adófizetést. A jövı évi költségvetés várható alakulását illetıen elmondható, hogy az elızetes tájékoztatás szerint önkormányzatunk esetében az állami normatíva 16 %-al lett volna több az idei évhez képest, ami összegszerően 120 millió Ft-ot jelentet volna, de mire ide ért a pénz, csak 5 % lett belıle. Ellenırzések Ebben az évben három ellenırzés volt az önkormányzatnál. Az ügyészség, a Békés megyei Közigazgatási Hivatal és az Állami Számvevıszék részérıl. Gyakorlatilag az önkormányzat munkáját teljes egészében átvilágították. (A vizsgálatról készült jegyzıkönyvet bár kinek lehetısége van megtekinteni, igény esetén) Összességében különösebb gondot, problémát - olyan hiányosságot, amelyre igazoló jelentést kellett volna tenni, nem tárt fel egyik vizsgálat sem. Megnyugtató és valahol el kell ismerni a hivatal dolgozói és a képviselı-testület tagjai felé is, hogy ilyen munka folyik. Természetesen vannak kisebb nézeteltérések, ügyfelek részérıl elégedetlenségek, de ezek az adott helyzetben mind orvosolásra kerülnek. Önkormányzati intézmények helyzete Az elmúlt és az idei évben elég sok - fıleg intézményeket érintı racionalizáló intézkedést tett a képviselı-testület. Több oldalról is elhangzott az a kritika, hogy a testület túlságosan költség centrikusan nézi ezeket a dolgokat, pl. mozi, mővelıdési ház, bölcsıde, óvoda. Mindezek ellenére az, amit a képviselı-testület célul tőzött ki, - hogy egy intézmény mőködni tudjon a meghatározott önkormányzati támogatásból, az ott lévı szolgáltatás színvonala nem romoljon - sikerült elérni, még ha több munkával is. Az intézmények racionalizálása lassan befejezés elıtt áll, rövidtávon a Városi Sportcsarnokot hirdetik meg vállalkozási formában való mőködtetésre, illetve hosszú távon majd a fürdıt, ha a megfelelı színvonal ellátás biztosított lesz. A többi intézményhez nem kívánnak hozzányúlni, mert azok kötelezıen ellátandó feladatot látnak el.
478
A rendszeres és átmentei pénzellátásban részesülık száma A támogatásban részesülık száma ebben az évben majdnem 4000 fı körül mozog, a kifizetett segély összege 57.8 millió Ft. Jövedelempótló támogatásra 14 millió Ft-ot, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra 15 millió Ft-ot, ápolási díjra 6.7 millió Ft-ot, főtéstámogatásra 8,9 millió Ft-ot fizetett ki a város ez év október 31-ig. Természetesen az önkormányzat nem vitatja, hogy a családok nagy részének szüksége van ezekre a támogatásokra, hiszen vannak, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz anyagi helyzetbe, viszont abban nem lehet egyértelmően állást foglalni, hogy ki az, akinek szüksége van és ki az, akinek esetleg nincs. Tájékoztatás a vitatott földügy alakulásáról Mint ismeretes a földügy még 1995-ben indult el per útján, mely a Legfelsıbb Bíróságig eljutott, azonban az 1999. Szeptemberében az ügyet visszaadta a megyei bíróságnak újra tárgyalásra. Azóta eltelt már három hónap, de ítélet még nem született. Megítélésük szerint bár milyen döntés is születik, csak vesztesként kerülhetünk ki ebbıl. Erkölcsi veszteség éri a Képviselı-testületet, ugyanakkor óriási anyagi veszteség éri az itt lakó embereket. Az 1800 hektár föld bár kié is lesz, annak vagyoni értéke ma 300-400 millió Ft, de mire döntés lesz lehet, hogy 500-600 millió Ft-ot jelent. Arról nem beszélve, hogy ezek a földterületek 6-8 éve nincsenek megfelelıen megmővelve, azok helyrehozatala további plussz kiadást jelent. Lezárva a polgármesteri tájékoztatást összegzésként annyit kívánt elmondani, hogy a városnak igazán nagy szégyenkezni valója nincs, az elért eredményeket el lehet ismerni, természetesen vannak dolgok, amiben nem sikerült elıre lépni, - szennyvíz, munkahelyteremtés- de ennek érdekében mindent meg kell mozgatni, ha kell még erınkön felül is ahhoz, hogy a kisvárosi jellegőnk ne veszítsen a vonzalmából. Látni kell azonban, hogy van, ami nem csak rajtunk múlik. Ezekhez a törekvésekhez a lakosságtól megértést, állami szinten pedig segítséget- fıleg anyagi- vár. Bízott abban, hogy jövı ilyenkor sokkal több sikerrıl, elırelépésrıl tud majd beszámolni. Megköszönte a jelenlévık figyelmét, majd megadta a lehetıséget az érdeklıdıknek a kérdések, észrevételek megtételére. Hunya Elek az ıstermelık adójának bevezetésével kapcsolatban kívánta elmondani, hogy a Gyomai Gazdakör ülésén beszéltek errıl az adózási javaslatról, véleményük szerint etikusabb és könnyebben kezelhetı lenne, ha a mezııri járulék mértékét emelné meg az önkormányzat, melyet 150 Ft/hektár összegben javasolnának meghatározni. Az 5 és 20 hektár közötti földterülettel rendelkezı mezıgazdasági termelık egyre nehezebben élnek, jövedelemre nem is tesznek szert. Évrıl évre egyre több az elhagyott gazdátlan terület. A továbbiakban aziránt érdeklıdött, hogy a vadásztársaságok által befizetett mezııri járulék összege miért ilyen kevés. Tudomása szerint pontosan lehet tudni, hogy az egyes vadásztársaságok mekkora területen tevékenykednek, ami lényegesen több mint, amit 100 Ft/hektáronként a vadásztársaságok részérıl befizetésre került. Miért nem hajtja be a teljes összeget az önkormányzat. Kéri Imre felszólalásában kifogásolta, hogy a földtulajdonosok nagyobb része nem is tud arról, hogy megilleti ıket a vadásztársaságok részérıl vadászati haszonbér hozzájárulás, amit a vadásztársaságok eleve az önkormányzatnak fizetnek be mezııri járulék címén. 479
Még is csak illene tájékoztatni ezeket a tulajdonosokat, hogy az a pénz, ami ıket illeti, még is hová kerül befizetésre. Tudomása szerint Szarvason a mezııri járulék mértéke 200 Ft/hektár, nálunk miért nem lehet ennyi. Az ıstermelık adójával egy újabb adófajta kerülne bevezetésre a mezııri járulékon felül. Lehet, hogy rosszul tájékozott, de tudomása szerint az ısterelı az APEH-hoz befizetett adójának 20 %-át egyébként is az önkormányzathoz kell, hogy befizesse. Ezek szerint az ıstermelınek már három féle adót kellene fizetni. A maga részérıl tiltakozott mindenféle újabb adó bevezetése ellen, ami az ıstermelıket sújtaná. Mindenki elıtt tudott, hogy az idıjárás mostanában nem igazán kedvezett a mezıgazdasággal foglalkozóknak, sokan csak ráfizetnek, mindenféle pótkivetés tovább terhelné ıket. Szólt még a város fásításával kapcsolatban, ami megítélése szerint nem sikerült igazán jól. Ezek az új fafajták nem igazán töltik be azt a szerepet, amiért az ültették, hogy lombot és árnyékot adjon. Fıleg a Bajcsy út az, amely teljesen fátalan. Ha a város tovább akarja folytatni a fásítási programot, miért nem létesít egy önálló faiskolát - pl. a Bethlen Gábor Szakképzı Iskola ezt meg is tudná valósítani- sokkal gazdaságosabb lenne. Több gyomaendrıdi lakos is kapott az elmúlt hetekben egy közvélemény kutatás céljából összeállított kérdıívet az önkormányzattól azzal, hogy azt teljesen titkosan kezelik. Ennek ellenére voltak olyanok, akik felszólítást kaptak, hogy nem tettek eleget ennek a kötelezettségüknek. Akkor hol van itt a titkosság? Nem beszélve arról, hogy a kérdıív néhol elég rasszista kérdéseket is tartalmaz, hogy merjen az állampolgár ezekre válaszolni, ha a titkossága csak ennyire garantált. Dr. Dávid Imre polgármester reagálva a felvetésekre hangsúlyozta, a képviselı-testület két adónem bevezetésén gondolkodott. Egyrészt az ıstermelıi adón, másrészt a mezııri járulék mértékének emelésén. A többszöri egyeztetések eredményeként mára már csak az utóbbi mellett szól a javaslat. A végleges döntés meghozatalára a december 16-i testületi ülésen kerül sor, ahol figyelembe fogják venni a közmeghallgatáson elhangzott véleményeket és javaslatokat. Az APEH felé befizetett adóból az önkormányzatnak egy forint sem jár. Az önkormányzatnak a vadászati haszonbérbıl jár a 20 %. Ezt a 20 %-ot a vadásztársaságok többé kevésbé be is fizetik. A közel 30.000 hektárból, ki kell venni a természetvédelmi, az erdı, az állami és azon területeket, amelyek után nem vethetı ki, vagy a tulajdonos nem járult hozzá a haszonbérlet önkormányzatnak történı befizetéséhez. A város fásítását illetıen, úgy ítélte meg, hogy a faiskola létrehozásában a helyi vállalkozóknak kellene gondolkodni, fantáziát látni ebben. Az önkormányzat biztos, hogy tılük vásárolná meg a facsemetét. A kritikákat természetesen el lehet fogadni, de azért nem csak az önkormányzatnak, hanem a lakosságnak is tenni kellene a lakókörnyezete szépítése, az elültetett fák gondozása érdekében. Abban egyetértett, hogy az ıshonos fák telepítését kellene inkább szorgalmazni. A közvélemény kutatással kapcsolatban felvetett problémára Megyeri László aljegyzı fog átfogó tájékoztatást adni. Megyeri László aljegyzı az alábbi tájékoztatást adta. Szeptember végén kereste fel levélben a polgármester urat a Közép-Európai Egyetem Önkormányzati Közvélemény kutatás szervezıje azzal, hogy Gyomaendrıdnek is felajánlja azt a lehetıséget, hogy az önkormányzati munka mérését végeznék el, mint azt tették már több más településen is az országban. A levélhez mintaként mellékelte Vecsés település vizsgálati eredményét, melyet a városvezetés áttekintett és úgy foglalt állást, hogy talán célszerő lenne ezt a közvélemény kutatást nálunk is elvégezni. 480
Mi a célja ennek? Annak megállapítása, hogy milyen tulajdonságokkal bírnak azok az önkormányzatok, amelyek sikeresen ismerik fel a választópolgárok kívánságait, eredményesen formálják a helyi igényeket, hatékonyan hajtják végre a kitőzött célokat. A vizsgálat módszere: Egyrészt a lakosság megkérdezése, másrészt a képviselık - a döntés hozok - interjúja, valamint bizonyos önkormányzati dokumentumok - SZMSZ, Ügyrend, Költségvetés stb. - áttanulmányozása. Hogyan kerültek kiválasztásra azon lakosok, akik a kérdıívet kapták? A 16.000 választópolgár közül, a 10 választókerületbıl választókerületenként a számítógép segítéségével, véletlenszerően választottak ki 60-60 fıt. Így jött össze a 600 fı. Ezen személyek mindegyike kapott egy kódszámot, amelyet rajta kívül senki nem ismer. A kutatónak ugyanis egyáltalán nincs szüksége a megkérdezettek címére, a kérdıívek kipostázását az önkormányzat végezte, a kutató csak ellenırzi a folyamatot. A végsı adatok egyénre vissza nem vezethetı módon, összesített formában jutnak vissza az önkormányzathoz. Hogy miért is kaptak a választópolgárok még egy levelet, aminek megítélése szerint nincs felszólító hangvétele? A felmérésnek van egy forgatókönyve, amely szerint elıször a polgármester küldött személyre szólóan a választópolgároknak egy tájékoztató levelet, melyben közölte ennek a felmérésnek a célját. Ezt követıen kerültek kipostázásra a kérdıívek, amit a választópolgárok közvetlenül a kutatóhoz juttattak vissza az erre elıre gyártott válaszborítékban, melyen feladó nem volt feltüntetve. Bizonyos idı eltelte után a kutató visszajelezte az önkormányzat részére azon kódszámokat, amelyektıl a kérdıív nem érkezett meg hozzájuk. Ennek alapján kaptak még egyszer ezek a lakosok egy udvarias hangvételő levelet az alpolgármesterek aláírásával. Személy szerint hozzá kifogás ezzel kapcsolatban nem érkezett. A hozzászólások során elhangzott, hogy a kérdıív elég rasszista kérdéseket is tartalmaz. Ezt a kutatók úgy hívják, hogy tolerancia vizsgálat, ami a politikai kultúra témakörbe illik bele. A kutatók úgy érzik, hogy talán valamilyen szorossági összefüggés lehet egy nem toleráns magatartás és a között, hogy ha az emberek nem bíznak az önkormányzatban. Az a kérdés nem állít semmit, az kérdez, amire a válaszadás önkéntes. Országos tapasztalat az, hogy még az egyes kérdésekre a válaszadás 50-60 %, addig ebben az egy kérdésben meghaladják a 90%-ot. A vizsgálat hamarosan befejezıdik, és néhány hét múlva megkapják az egyetemtıl a gyomaendrıdi összesített eredményeket. Befejezésként ismételten hangsúlyozta, a titkosság maximálisan biztosított. Nótári József a maga részérıl a kérdıív 19. pontját alkotmányellenesnek tartotta. Gácsi Lajos az ıstermelıi adóztatás bevezetésével, mint volt ıstermelı nem értett egyet. Nagyon kicsi a jövedelemszerzı képessége ennek a tevékenységnek, évrıl évre sújtja a rossz idıjárás a mezıgazdasági termelıket, a felvásárlási árak nem fedezik a ráfordított költséget. Nem tartotta célszerőnek, hogy az önkormányzat ebben az irányban eltérjen, mert nincs hová. Szólni kívánt még arról, hogy lakókörzetében a Rélaposon régóta gondot jelent a belvíz elvezetése. Annak idején készült felmérés az önkormányzat részérıl, de további lépést nem tettek az ügyben, csak hitegetik az ott lakókat. Megyeri István nyugdíjas, és mint a Polgármesteri Hivatal volt dolgozója szomorúan nyugtázta, hogy ennyi év után a vitatott földkérdés a mai napig nem rendezıdött. Nyugdíjba vonulása elıtt, mint mezıgazdasági fıelıadó ı foglalkozott ezzel az üggyel, nagyon jól ismeri annak részleteit. 481
Sajnálatos, hogy nincs az országban olyan jogi szakember, aki pontot tudna tenni ennek az ügynek a végére. Megítélése szerint a jogszabály egyértelmően rendelkezik errıl, annak idején ezt megyén belül el lehetett volna rendezni. Ezt a harcot az önkormányzatnak nem szabad feladni, csak ı kerülhet ki gyıztesen. A fásítást illetıen elmondta, mindig az adott rendszer diktálta, hogy milyen fát telepítsenek a városba. Az 1960-as években a gömbakác volt a sláger, ezeket mára kiszorították a különbözı nemes fák, amelynek gondozása külön szakértelmet igényelne, amire nincs se ember, sem pénz. Ha egy ember szereti a környezetét, gondoskodnia kellene arról, hogy ültessen magának fát. Van, aki ezt meg is tette, de azt a TITÁSZ tönkre tette a nyesés alkalmával, mert beleért az elektromos vezetékbe. Egyetértett viszont azzal, hogy az útépítést az önkormányzat nem végzi el azokon az utcákon, ahol nincs a szennyvízhálózat kiépítve. Addig nem is lenne értelme, hiszen úgy is megrongálnák a csatorna lefektetésekor. A mezııri szolgálat, illetve a mezııri járulékkal kapcsolatban, a maga részérıl kevésnek tartotta a mezııri létszámot. Akkor tudna igazán hatékonyan mőködni, ha egy-egy mezıırre kevesebb terület jutna, amit átfogóan ismerne, tudná név szerint, hogy melyik földterületnek ki a tulajdonosa. A járulék mértékét pedig nem hektáronként, hanem telkenként kellene megállapítani. A holtágak külsı és belsı mentén annak idején a földterületekhez minimális összegért hozzá lehetett jutni, amely lehetıséggel nagyon sok vidéki élt. Meg is lehet nézni ma ezeket a kiskerteket, egyik-másiknak nincs gazdája, el van hanyagolva. Az elmúlt tíz év alatt sajnos a jogszabály nem tette lehetıvé az önkormányzat számára, hogy ezt a hiányosságot számon kérje a tulajdonostól. Bízzunk benne, hogy az új földtörvény ezen változtatni fog. Ifj. Dógi János képviselı az önkormányzat munkáját felmérı kérdıív 19. Pontjával kapcsolatban tett észrevételre elmondta, az abban foglaltakat a Cigány Kisebbségi önkormányzat is sérelmezte. Errıl kikérték a budapesti kisebbségi jogvédı iroda véleményét, aki úgy foglalt állást, hogy a szociológiában teljesen szokványos az ilyen jellegő kérdéseknek a feltevése. A jogászok véleménye szerint, természetesen lehet ez ellen fellépni, tiltakozni a felmérés eredménye ellen, de fel kell vállalni az ezzel járó következményeket is. Azzal, hogy itt tiltakoznak, még ugyan azok az emberek maradnak. Jenei László a maga részérıl a Polgármester úr által adott beszámolót elfogadta, azt reálisnak tartotta. Természetesen elégedettek sohasem lehetnek, de az a tendencia, ami itt elindult, a városi vagyonnak a gyarapodása azt bizonyítja, hogy nincs rossz kezekben a város. A helyi adók, azon belül is az iparőzési adó mértékének tervezett emelésével kapcsolatban meg kívánta jegyezni, hogy az ipari vállalkozók évek óta eléggé hátrányos helyzetben vannak a kereskedelmi vállalkozókkal szemben. İk ugyanis a beszerzett árut levonják az árbevételbıl, az ipari vállalkozók viszont nem, tehát azért is fizet, amit beszerez. Ezt nem tartotta teljesen igazságosan, ezen el kellene gondolkodni. Nagy megnyugvás és öröm számára, hogy a Selyem út magtárlaposi részén is hosszú évek után megvalósulni látszik a szilárd burkolatú út építése. Polgármester úr a beszámolójában kitért a várost körülvevı holtágak helyzetére is. Ezen holtágak mentén lévı telek, illetve üdülı tulajdonosok nagy része azért nem tartozik az újgazdagok közé, vidéki emberek, ezért nagy jelentısége van számukra, hogy az önkormányzat hogyan fog dönteni a halászati jog hasznosításának kérdésében. Nem mindegy továbbá azért sem, mert ezek a holtágak jelentıs idegenforgalommal is bírnak, tehát ebbıl az önkormányzat is profitálni tud, idegenforgalmi adó és egyéb címen. 482
Aggályát fejezte ki viszont amiatt, hogy ha az önkormányzat üzleti alapon próbálja ezt a kérdést megoldani félı, hogy a holtág egyesületek nem tudnak ezzel megbirkózni. Javasolta, hogy az önkormányzat próbálja meg meggyorsítani a tárgyalást a Halászati Tsz-el a kártérítés összegének tekintetében, és döntés során a realitások talaján maradva próbáljanak meg arra is gondolni, hogy rögtön az elsı évbe ne tegyék tönkre az egyesületeket azzal, hogy minden költséget rájuk terhelnek. Olyan megoldást keressenek, ami mindkét fél számára megfelelı, annak érdekében, hogy végre megfelelı kezekbe kerüljenek ezek a holtágak. Megköszönte a hozzászólás lehetıségét és további eredményes munkát kívánt a Polgármester úrnak és a Képviselı-testület valamennyi tagjának. Dr. Dávid Imre polgármester megköszönte a hozzászólások során elhangzott véleményeket. Ami a kérdıívek egyes pontjait illeti, van közöttük olyan kérdés is, amely ellen az abban érintetteknek szintén lehetne tiltakozni. Véleménye szerint az adott válaszokból ki fog tőnni egy kép, ami talán nem is lesz annyira rossz. A Rélaposi településrész belvíz elvezetésének megoldása, sajnos pénzkérdés. A tavasz folyamán közmunkaprogram keretében városi szinten rendbe tették a csapadékvíz elvezetı árkokat, ezek eliszapolódásának megakadályozása további feladat. Azt azonban látni kell, hogy sok esetben a lakosság sem partner, az ingatlan tulajdonosok is tudnának tenni azért, hogy az ingatlanjaik elıtt ne álljon meg a víz az árokban - idınként azt ki kellene takarítani. Egyetértett azon véleménnyel, hogy kevés a mezııri létszám, de ennek emelése szintén pénz kérdése. A halászati jog átadását illetıen az önkormányzat mindent meg tesz azért, hogy az az egyesületeké legyen, de ehhez a város anyagi támogatást nem igen tud biztosítani. Éves szinten átlagban 2.5 millió Ft-ot fordítottak a holtágak kezelésére. Arra fognak törekedni, hogy megtalálják azt a közös nevezıt, hogy 10-15 éves bérletbe kapják ezt az egyesületek és áldozzanak erre. Bizonyos kompromisszumokat hajlandó lesz tenni, de ez nem a költségek átvállalására irányul, inkább fizetési halasztáshoz való hozzájárulás, stb. További kérdés, hozzászólás a jelenlévık részérıl nem hangzott el, a polgármester felkérte a Képviselı-testület tagjait döntsenek a Gépjármőadóról szóló rendelet módosításáról. A rendelet-tervezetet a szakbizottságok megtárgyalták, ugyanakkor a közmeghallgatások alkalmával a lakosság is megkapta a kellı tájékoztatást. Mint azt a beszámolóban is említette, a tervezet szerint minden megkezdett 100 kg után 700 Ft/év, motorkerékpár 5000 Ft/év és a lakóautó, sátras utánfutó 4.000 Ft/év lenne az adó mértéke 2000. Január 1-tıl. Kérte a képviselıket, a fentiek figyelembe vételével alkossák meg a rendeletet. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendelet megalkotásához minısített többségő szavazatra van szükség. A képviselı-testület 18 igen szavazattal megalkotta.
Gyomaendrıd Város Képviselı-testülete 34/1999.(……)KT. számú rendeletét a gépjármőadóról szóló többször módosított 25/1995.8X.26.)KT. számú rendelet módosításáról
483
A rendelet megalkotása után tájékoztatta a jelenlévıket, hogy a Békés Megyei Önkormányzattal megállapodás született arra vonatkozóan, hogy a Polgári Védelmi Kirendeltség épületét, térítésmentesen, de profilkötöttséggel megkapja Gyomaendrıd Város önkormányzata. Tudni kell azt, hogy az épület a város tulajdonában lévı területen lett annak idején megépítve, állami és városi pénzbıl. Az épület fenntartásáról évek óta a város gondoskodik. A megállapodás tervezet a képviselı-testület tagjai részére az ülés megkezdése elıtt kiosztásra került. Kérte a képviselıket, hogy a megállapodás megkötéséhez járuljanak hozzá. A Képviselı-testület vita nélkül, egyhangúlag 18 igen szavazattal az alábbi határozatot hozta. Gyomaendrıd Város képviselı-testülete 345/1999.(XI.30.)KT. számú határozata Gyomaendrıd Város Képviselı-testülete a gyomaendrıdi - ingatlan nyilvántartásban 1100/1 hrsz alatt felvett 2543 m2 területő TV és rádióadó mővelési ágban nyilvántartott ingatlan tulajdonjogát, az ingatlanon lévı 131 m2 nagyságú nettó hasznos alapterülető felülépítménnyel átveszi a Békés Megyei Önkormányzattól. Az ingatlanra az ingatlan nyilvántartásban a Polgárvédelem Békés Megyei Parancsnoksága javára bejegyzett használati jogot továbbra is biztosítja a határozat mellékletét képezı megállapodás szerint. A Képviselı-testület vállalja a tulajdonos változás bejelentését a szolgáltató üzemek felé. Vállalja továbbá a jogügylettel kapcsolatos ügyvédi költségek biztosítását, valamint a felülépítmény ingatlan nyilvántartásba való bejegyeztetését. A Képviselı-testület felhatalmazza a polgármestert a megállapodás aláírására. Határidı: 1999. December 31. Felelıs: Dr. Dávid Imre polgármester
További napirendi pont nem lévén a Polgármester megköszönte az érdeklıdık részvételét, hozzászólások során elhangzott támogató, elismerı és kritikus véleményeket. A közelgı karácsonyi ünnepek alkalmából, mindenkinek kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt, majd a közmeghallgatást bezárta. K. m. f.
Dr. Dávid Imre polgármester
Dr. Csorba Csaba jegyzı
Dezsı Zoltán hitelesítı
Gellai Imre hitelesítı 484
