„Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság Iksz: I‐1/205/59/2009
JEGYZŐKÖNYV „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának 2009. évi 4. ülése Miniszterelnöki Hivatal (1054 Budapest Kossuth tér 2‐4.) I. emelet 6. 2009. szeptember 09. 9 óra Jelenlévők Bizottság tagjai: Bittsánszky Jánosné (egyházak) Ferge Zsuzsa (Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Iroda) Kormosné Debreceni Zsuzsanna (Szociálpolitikai Tanács) Gazda István (egyházak) Márton Izabella (Magyar Szegénységellenes Hálózat) Molnár György (Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézet) Pataki Éva (Szociális Szakmai Szövetség) Szabó András (Gyermek és Ifjúsági Konferencia, felkérése folyamatban) Résztvevők: Bittóné Wágner Hajnalka (Egészségügyi Minisztérium) Borbás Krisztina (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) Dr. Csányi Klára (Önkormányzati Minisztérium) Csizmár Gábor (társadalompolitikai államtitkár) Drosztmérné Kánnai Magdolna (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) Harsányi Krisztina (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) Juhász Józsefné (Országos Tisztifőorvosi Hivatal) Dr. Katonáné dr. Pehr Erika (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) Kovács Erika (Oktatási és Kulturális Minisztérium) Dr. Kovács Orsolya (Országgyűlési Biztos Hivatala) Dr. Kovárik Erzsébet (szociális szakállamtitkár) Kun Zsuzsa (Magyar Tudományos Akadémia Gyermekprogram Iroda) Ladányi Erika (Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium) Luczek Sándor (Társadalompolitikai Államtitkárság) Dr. Mramurácz Éva (Egészségügyi Minisztérium, Országos Gyermekegészségügyi Intézet) Perity Ilona (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) Szombathy Márta (Nagycsaládosok Országos egyesülete) Szöllősy Adrienn (Gyermekesély Iroda)
1
Tokaji Károlyné (Központi Statisztikai Hivatal) Dr. Vámos Andrea (Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium) Vranesics Ágnes (Gyermekesély Iroda)
Ferge Zsuzsa, az Értékelő Bizottság elnöke az ülést megnyitotta. Megállapította, hogy az Értékelő Bizottság 8 szavazati jogú tag jelenlétével határozatképes. A kiküldött meghívóban szereplő napirend tervezethez képest az 1. és 2. napirendi pont cseréjére tett javaslatot. A Bizottság ülésének napirendi pontjai így az alábbiak: 1. napirendi pont: Aktuális szociálpolitikai intézkedések, ennek kapcsán beszámoló a Kríziskezelő Program Tanácsadó Testülete munkájáról Előterjesztő: Dr. Kovárik Erzsébet, szociális szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, civil oldalról: NOE, 3SZ, Szegénységellenes Hálózat 2. napirendi pont: A Társadalompolitikai Kabinet részére készült tájékoztató a 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat végrehajtásának állásáról Előterjesztő: Gyermekesély Iroda, rövid bevezető: érintett tárcák képviselői 3. napirendi pont: Roma adatkezelés – tájékoztató a népszámlálási felvétellel kapcsolatban. Előterjesztő: Ferge Zsuzsa, Molnár György Az Értékelő Bizottság a 2009. szeptember 9‐i ülés napirendjét egyhangú döntéssel elfogadta. [„Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 15/2009. (IX. 9.) sz. határozat].
1. napirendi pont: Aktuális szociálpolitikai intézkedések, ennek kapcsán beszámoló a Kríziskezelő Program Tanácsadó Testülete munkájáról Előterjesztő: Dr. Kovárik Erzsébet, szociális szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, civil oldalról: NOE, 3SZ, Szegénységellenes Hálózat Dr. Kovárik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szociális szakállamtitkára rövid tájékoztatást nyújtott a kríziskezelő program állásáról. A rendelkezésre álló 4,1 Mrd Ft felhasználására az első hónapban (2009. szeptember 7‐ig) 12 351 kérelem érkezett be, és 7867 esetben nyújtottak támogatást. 800‐1000 kérelem érkezik az észak‐alföldi és észak‐ magyarországi régiókból naponta; az adatokat megyei, kistérségi bontásban is meg fogják kapni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságtól, valamint a folyósítás okait is megtudják. Összességében elmondható, hogy rövid időn belül elindultak a kifizetések.
2
Kríziskezelő Program Tanácsadó Testület az Értékelő Bizottság ülését követő napon tartja következő ülését. Eddig elfogadta ügyrendjét, kéthetente fog ülésezni, és javaslatokat tehet a felhasználással kapcsolatban, és arra vonatkozóan, hogy jövőre hogyan folytatódjon a program. Ha ebben az ütemben folytatódnak a kifizetések, akkor valószínű, hogy a kb. 5 Mrd Ft nem lesz ilyen formában kiosztva – talán mert túl szigorúak a jogosultsági feltételek. A Testület tehát a holnapi napon tesz javaslatot a feltételek könnyítésére. Már megjelent álláspont, hogy a gyerekes családokra jobban fókuszáljanak, illetve hogy a hitelek nem fizetése miatt lakásvesztéssel fenyegetetteknek kell segítséget nyújtani. A családi gyermekfelügyelet új ellátási formaként a Gyermekvédelmi törvénybe bekerült, a részletes szabályok a költségvetési törvényben jelennek majd meg. Kizárólag az ellátást nyújtó otthonában, 2‐4 éves korú gyermekek részére, összesen 3 gyermek számára, a családi napközi indításához szükséges 40 órás képzéssel lesz nyújtható. Működési engedélyhez kötött tevékenység, de nem olyan szigorú szakhatósági feltételekkel: a védőnő fogja ellenőrizni. Normatívája megegyezik a családi napközi normatívájával. A családi pótlék természetbeni nyújtásával kapcsolatban a döntés már tavasszal megszületett, most a végrehajtását szabályozó Korm. rendeletet fogadták el. Egy elég bonyolult eljárást alakítottak ki, a cél az volt, hogy a családoknak nyújtott szolgáltatás kiemelt szerepet kapjon, illetve a szülőkkel való együttműködés igen hangsúlyos kérdés volt. A gyermekjóléti szolgálat – a jelzőrendszer tehet javaslatot, és pénzfelhasználási javaslatot kell készítenie. Ha nem sikerül megállapodniuk, akkor tárgyalást kell tartani a család, és a családnak szociális szolgáltatást nyújtó intézmények részvételével. Csak ezt követően nyújtható a családi pótlék maximum 50%‐a természetben. Külön tájékoztatást kell nyújtani például arról, meddig tarthat, milyen más szolgáltatásokra van lehetőségük, a felülvizsgálatot ki kezdeményezheti. Ezt követi az eseti gondnok kijelölése (1. gyermek közeli hozzátartozója, 2. Polgármesteri Hivatal dolgozója). A minisztérium és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet módszertani javaslatot készít a családi pótlék természetbeni nyújtásával, és az óvodáztatási támogatás nyújtásával kapcsolatban, a szolgáltatások és a szociális munka összehangolása céljából. A szociális kártyával kapcsolatban elmondta: A Szociális és Munkaügyi Minisztérium nem támogatta a monoki polgármester elképzelését, mivel az jelen formájában alkotmányellenes, és számos ponton problémás. A pénzbeli ellátások szintje 2010‐ben a költségvetés elfogadásával lesz végleges; ha a nyugdíjminimum nem változik, sokan nem jutnak majd be ellátásokba. Az „Út a munkához programmal összefüggésben várható változás: 117,5 Mrd Ft várható a jövő évben, és 7,5 Mrd Ft a TÁMOP‐ból. Jelentős közmunka programok várhatók tehát, valamint szűk körben felmentési lehetőséget kapnak az önkormányzatok azok mentesítésére, akikről kiderült, hogy nem lehet őket bevonni a foglalkoztatásba, ők segélyre lesznek jogosultak. A Kríziskezelő Program Tanácsadó Testület tapasztalatairól Elnök Asszony kérésére beszámoltak a civil szervezetek is: Pataki Éva a Szociális Szakmai szövetség részéről elmondta, hogy ők is tagjai a testületnek, Pelle József képviseletével. Az elhangzott adatokat még nem ismerték, de mindenki nagyobb rohamra számított az ellátás megnyitásával. Lehetséges, hogy nincsen elég információja az érintetteknek, vagy pedig valóban túl szigorúak a jogosultsági kritériumok. Ezért szükség lehet a program módosítására. Azonban lehetséges, hogy még nem látjuk pontosan, mekkora lesz az igénylők száma. Azzal kapcsolatban, hogy hol lehet lazítani a feltételeken, a Szociális
3
Szakmai Szövetség is azon az állásponton van, hogy a gyerekes családokat kell előnyben részesíteni, vagy a támogatást össze kell kapcsolni más ellátásokkal. Jó ötletnek tartják a kilakoltatással fenyegetettek támogatását, de Pataki Éva figyelmeztetett arra, hogy ehhez teljesen más információs rendszer szükséges. Kiemelte, hogy maguk a szociális szolgáltatók is igen tájékozatlanok, így az egész folyamatot végig kellene gondolni. A programmal szemben megfogalmazott kritika, hogy nem az a célja, hogy a valóban válságban lévő családokat segítse. Pozitív viszont az érintett civil szervezetek részvételének lehetősége, és hogy minden adat nyilvános és hozzáférhető legyen. A Magyar Szegénységellenes Hálózat tapasztalatairól Márton Izabella számolt be. A Hálózat 94 tagszervezetnél tájékozódott a krízisalap igénybevételéről. Az informáltsággal kapcsolatban vegyes kép rajzolódott ki: van, aki tud róla, és van, aki nem. Kritikaként fogalmazódott meg, hogy van, aki igénybe venné az ellátást, de nyugdíjszerű ellátásban részesülése miatt nem jogosult erre, vagy pedig szabad felhasználású jelzáloghitele, illetve hitelrendező hitele van. Van, ahol azért nem igénylik az ellátást, mert elterjedt, hogy kifogyott az alap. Ezek az esetek az emberek tájékozatlanságát, rosszul informáltságát mutatják. Összességében elmondható, hogy még nem sok dolog látszik, a program elindulása közeli. Szombathy Márta, a Nagycsaládosok Országos Egyesületét a testületben képviselő tag kifogásolta, hogy a program előkészítésében nem vehettek részt. A tapasztalatok összegzése előtt ő is arra figyelmeztetett, hogy az alakulást követően még csak egyszer üléseztek, és gyakorlati tapasztalatokkal sem rendelkeznek. Fontos lépésnek tartotta az alakuló ülést és a testület ügyrendjét, amely rögzítette: a tagoknak nem feladat anyagi felajánlások gyűjtése; a testület minden dokumentum teljes nyilvánosságot élvez; a testület javaslatait a miniszter kötelessége a megfelelő fórumokon képviselni. Azt is kiemelte, hogy a Nyugdíjfolyósító Intézet minden adatot rendelkezésre bocsát, már kétszer történt adatszolgáltatás. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a jogszabály módosítását javasolja: különösen méltányolható helyzetnek számít, így magasabb összegű ellátásra jogosító, ha legalább három gyermek van a családban – az erre a célra elkülönített keretet, ami jelenleg csak 1%‐a a teljes keretnek, és kb. 600 esetre elegendő összeg, szélesítsék ki. A Nyugdíjfolyósító Intézet javaslata is ennek tízszerese. Tapasztalatuk még, hogy a programhoz kapcsolódó politikai nyilatkozatok miatt nem megfelelően informáltak az emberek a jogosultsági feltételekről. Valamint az önkormányzati ügyintézőknél is tájékozatlanságot tapasztaltak: volt olyan, hogy a jegyző a kérelmet elutasította, mert az érintett igényelte az átmeneti segélyt, és az igénylőt a krízistámogatás lehetőségére nem figyelmeztette. Az igénylésekkel összefüggő számokat véleménye szerint még azért nem lehet véglegesnek tekinteni, mert átmeneti segélyt most sokan igényelnek, hogy kiderüljön a jogosultságuk. Hibásnak tartják, hogy aki már részesült a 15.000 Ft átmeneti segélyben, az emiatt elesik a 75.000 Ft‐os támogatástól – véleményük szerint a különbözetre jogosultnak kellene lenniük ezeknek a személyeknek. A beszámolókat követő vitában Ferge Zsuzsa Dr. Mramurácz Évának adott elsőként szót. A felajánlotta segítségüket a családi Gyermekegészségügyi Intézet részéről gyermekfelügyelethez készülő képzés kialakításában, mivel a 2‐4 évesek igényei különböznek a családi napköziben ellátott korosztályétól. Bittóné Wágner Hajnalka figyelmeztetett: a védőnői feladatok bővítése esetén ennek feltételeit is meg kell teremteni. Elnök asszony kérdésére a jelenlévők elmondták, hogy jelenleg a családi napközikben az állami normatíván felül a szülőknek átlagban 60‐70.000 Ft összeget kell fizetniük havonta.
4
Dr. Katonáné dr. Pehr Erika az országos átlagot 180 Ft/óra összegben határozta meg, ez havonta 40‐45.000 Ft. Ebből kb. 50%‐ot áll a központi költségvetés, a helyi rendeletek kb. 15.000 Ft támogatást adnak, így a szülőknek havonta 10‐15.000 Ft összeget kell fizetniük, ez kb. megegyezik az iskolai étkezés térítési díjával, és ebben is benne van az étkezés. Molnár György a gyermekfelügyelettel kapcsolatban megkérdezte: az egyik cél a bevezetésével a GYES lerövidítésének megoldása volt, ami férőhely bővítést igényel. Ez azonban még nem elég hozzá, van erre hivatalos számítás? A családi pótlék természetbeni nyújtásával összefüggésben figyelmeztetett a gyermekjóléti szolgálattal való ellátottságban mutatkozó területi különbségekre, és az eseti gondnokrendelés ügyében arra, hogy talán nincsen megfelelő szakember ellátottság az önkormányzatoknál, nem lazítja‐e ez fel a gyámhivatali eljárások szabályozását? A krízislap esetében pedig arra figyelmeztetett, hogy a bankok több esetben alakították át a lakáshiteleket szabad felhasználású hitelekké, ez pedig kizáró ok. Az Értékelő Bizottság 7 szavazattal és egy tartózkodással úgy döntött, hogy a beszámolóval kapcsolatban a következőket kívánja hangsúlyozni: a) Krízisalap fejlesztése során a gyermekes családokra, és a lakásvesztés megakadályozására szükséges fókuszálni; b) Mivel a krízishelyzet egyszeri kifizetéssel nem oldható meg, legalább a gyermekjóléti és módszertani központok kapcsolódjanak be a krízishelyzet kezelésébe, szociális munka is kapcsolódjon az ellátáshoz; c) A családi gyermekfelügyelet esetében a 40 órás képzés nem pótolhatja azt a szakértelmet, amit a gyermekek fejlesztésével kapcsolatos, felsőfokú képzések nyújtanak. Egyben felhívta a figyelmet a Biztos Kezdet program eredményeire is. [„Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottság 16/2009. (IX. 9.) sz. határozat].
Dr. Kovárik Erzsébet válaszában elmondta, hogy még valóban nagyon az elején vagyunk a krízisprogramnak. A Nyugdíjfolyósító Intézet nagyon felkészült, ezt mutatja, hogy ilyen gyorsan megtörténtek a kiutalások. A minisztérium mindent megtesz azért, hogy az információk mindenkihez eljussanak, és javasolta, hogy a civil szervezetek a saját hálózatukon keresztül is tejesszék ezeket. Például az önkormányzati szövetségekkel és az Önkormányzati Minisztériummal is egyeztettek, hogy megfelelően felkészültek legyenek a jegyzők. Bizonyos félreértések és problémák léteznek, ezekről a jelzést továbbra is várják. Nem igaz például, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülők nem jogosultak, vagy például a jelzáloghitel mint feltétel is csak egy a lehetséges feltételek közül. Lehetséges persze, hogy kellenek még könnyítések, ebben folyamatosan együtt kívánnak működni a civil szervezetekkel. Negatív tapasztalat volt például, hogy a bankok nagyobb összegekért állították ki a szükséges igazolásokat, így már nem kell banki igazolás. Az átmeneti segéllyel kapcsolatban is sok probléma felmerül. A krízisprogramnak más volt a célja, ügyfélköre: azoknak szólt, akik nem fértek be a szociális ellátásba. Jelezte, hogy a Nagycsaládosok Országos Egyesületével a jogszabály előkészítése során is egyeztettek. Megköszönte az Értékelő Bizottság állásfoglalását, és a további javaslatokat is várja a tárca. A regionális módszertani központokat meg fogják keresni, de az eljárásba nem lehetett beilleszteni, a 30 napos határidő miatt. A családi gyermekfelügyelet ügyében megköszönte az OGYEI felajánlását, ebben még egyeztetni fognak. Elmondta, hogy a családok hozzájárulása valóban kb. ugyanannyi lesz, mint a családi napközi esetén, a 2009. évre tervezett normatíva megegyezik a családi napköziével, 268.000 Ft/fő/év. Ez az ellátási forma más célt szolgál, mint a Biztos Kezdet
5
program. Ott fog majd elterjedni, ahol a nők dolgoznak, és ezt meg tudják fizetni. A napközbeni ellátás férőhely‐bővítésének ez csak egyik eszköze: a ROP‐os infrastruktúra‐ fejlesztések mellett a családi napközi, az egységes és integrált óvoda‐böcslőde fejlesztésével, és a bölcsődei csoportok létszámának bővítésével fogják biztosítani 2012‐re a megfelelő számú férőhelyet (15.000 új férőhely). Ilyen mértékű fejlesztésre még soha nem került sor. Továbbá az elhelyezkedni nem tudó anyák helyzetét megoldó eszközökkel is számolnak. Molnár György másik kérdésére válaszolva elmondta, hogy eseti gondnok kijelölése csak a védelembe vett gyermekeknél lehetséges, ilyen kérdésekben máskor is van lehetősége a jegyzőnek intézkedésre. A Gyermekvédelmi törvény tavalyi módosítása következtében ott, ahol hosszabb ideje tart a védelembe vétel, a Gyámhivatal szakmai felügyeletet gyakorol. Ferge Zsuzsa elnök asszony elmondta, hogy az MTA Gyermekszegénység Elleni Program a családi pótlék ezen átalakítása ellen sok érvet összegyűjtött, a legfontosabb talán az, hogy ezeknek a családoknak az összjövedelme is igen kevés. A céllal ellentétes hatásúnak tartják az állam azon hozzáállását, hogy amennyiben pénzt nem tud adni, akkor legalább ellenőriz és büntet, például a közoktatás területén. Felhívta a figyelmet az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyik döntésére, mely szerint egy iskolát, ahol például az esélyegyenlőségi tervet nem tartották be, ezért megbüntették, és így három évre minden támogatástól elesett az intézmény. Büntetés helyett segítségre lenne szükség az állam részéről. 2. napirendi pont: A Társadalompolitikai Kabinet részére készült tájékoztató a 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat végrehajtásának állásáról Előterjesztő: Gyermekesély Iroda, rövid bevezető: érintett tárcák képviselői Vranesics Ágnes, a Gyermekesély Iroda vezetője rövid felvezetésében elmondta, hogy a hároméves kormányzati cselekvési terv, mely a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégia végrehajtását szolgálja, félidejéhez érkezett. Ebből az alkalomból készült egy áttekintés a Társadalompolitikai Kabinet részére, amelyet az Értékelő Bizottság tagjainak elküldtünk, véleményük megismerése céljából. A tárcák munkáján végigtekintve megállapíthatjuk, hogy minden területen láthatóak megtett lépések, ezért felkértük a felelős tárcákat, röviden foglalják össze a saját területükön történteket. Dr. Mramurácz Éva felhívta a figyelmet arra, hogy az egészségügyi tárca két feladat esetében első helyi felelős, ezek a 2. (0‐7 évesek korai állapotfelmérése) és 4. pontok. A megvalósítás a TÁMOP 6.1.4. kiemelt projekt szolgálja, melynek előzetes megvalósíthatósági terve a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség előtt van, és 2009 októberében dönthet róla a Kormány. Ez a projekt más programokhoz is kapcsolódik, amiről a fejlesztési főosztály munkatársa nyújthat részletesebb tájékoztatást. A 4. pont viszonylag nyitottabb feladatkört jelent, a gyermekegészségügyi ismeretek átadása témakörhöz a Közös Kincsünk a Gyermek program is kapcsolódik, ennek pénzügyi forrásait is feltüntették, ami nem teljesen fedi a feladatot, de ennek keretében készült például el a látás‐ és hallásszűrés protokollja. Bittóné Wágner Hajnalka ezt azzal egészítette ki, hogy a TÁMOP 6.1.4. projekt esetében a kapcsolódási pontokkal lehetnek problémák, például a Biztos Kezdet (TÁMOP 5.2.2.) esetében merültek fel kérdések. Drosztmérné Kánnai Magdolna elmondta, hogy ezeknek a kérdéseknek a megvitatására külön egyeztetéseket szerveztek az érintett tárcák közreműködésével.
6
Vranesics Ágnes felajánlotta, hogy a végrehajtással kapcsolatos konkrét problémák megoldására a Gyermekesély Iroda egyeztetéseket fog szervezni. Kormosné Debreceni Zsuzsanna figyelmeztetett a családokkal való együttműködés fontosságára a gyermekegészségügyi ismeretek terjesztésében, és javasolta a civil szervezetek bevonását. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete például egy nemzetközi konzorcium tagja, melynek célja a csecsemők egészséges környezetének megteremtése. A Szociális és Munkaügyi Minisztériumban megtett lépések közül Dr. Katonáné dr. Pehr Erika kiemelte a Biztos Kezdet Gyerekházakat (TÁMOP 5.2.2.), illetve a Biztos Kezdet alapelvek kapcsán létrejött konszenzust, és a fenntarthatóság kérdéseinek vizsgálatát. Említette még a 0‐7 évesekkel foglalkozó szakemberek felsőfokú képzésének kialakítását, a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikeressége érdekében indított „Képzésbe ágyazott foglalkoztatás” programot; a foglalkoztatási területen elindított programokat (Lépj egyet előre, START Extra); a gyerekintézmények nyitva tartásának rugalmasabbá tétele érdekében a családi gyermekfelügyelet intézményének kialakítását, a bölcsődei férőhely‐bővítést (6600 férőhely); a térítési díj rendszerének átalakítására készített javaslatot. Felhívta a figyelmet az egységes óvoda‐bölcsőde intézményének létrehozására – a képzési anyagok is elkészültek az óvodapedagógusok számára; az ingyenes étkeztetés kiterjesztésére és a nyári gyermekétkeztetés megszervezésére. Kitért még a lakhatási feltételek javításának kérdésére, illetve a 36. és 39. pontokban foglalt feladatok megvalósítását szolgáló TÁMOP 5.2.5. projektre; illetve a Kék Vonal ingyenes telefonszolgálat, és az egységes hívószámok eredményeire. Kovács Erika az oktatási tárca részéről röviden összefoglalta az elért eredményeket. Megemlítette a Biztos Kezdet alapelvek elfogadását, az együttműködést a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal. Jelenleg az óvodai Biztos Kezdet program elindításához támogatási szerződés módosításra lenne szükség – ez a helyzet a sajátos nevelési igényű és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket támogató projekt esetében is. Szintén nagy eredménynek tartott az egységes óvoda‐bölcsőde létrejöttét, az alapképzés átstrukturálásával, mely a HEFOP idején kezdődött, ennek folytatása a TÁMOP 3.1.4. (Hálózati tanulás). Az Önkormányzati Minisztérium a cselekvési tervben 3 témakörrel kapcsolatban érintett, fejtette ki Dr. Csányi Klára. Az első a közszolgáltatások javítása a hátrányos helyzetű kistérségekben. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a pályáztatás során esélyegyenlőségi szempontokat vettek figyelembe (óvodai férőhelybővítés a halmozottan hátrányos helyzetű és roma gyerekek elhelyezése érdekében); valamint ide kapcsolódik a közösségi busz program folytatása is. A lakhatás állami támogatása témakörben fontos intézkedés volt a válságkezelés során a korábbi lakástámogatási rendszer felfüggesztése. Ezt követően új Korm. rendelet született, szigorúbb feltételekkel. A harmadik terület a sport kérdése: a tömegsport és a hátrányos helyzetű fiatalok sportolásának támogatását is ide értve. Ezzel kapcsolatban említésre került, hogy 2009‐től diáksport normatívát kapnak az önkormányzatok; a tárt kapus létesítmények program keretében idén nem volt pályázat. Az uniós forrásokkal kapcsolatban az önkormányzatoknak nyújtott önerő támogatást emelte ki. A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium részéről Perity Ilona szakmai területenként összefoglalta a kapcsolódó uniós fejlesztési forrásokat. A társadalmi befogadás és részvétel területén beszámolt a TÁMOP 5.2.1, 5.2.2, 5.2.3, 5.2.5 konstrukciók jelenlegi állásáról, az oktatás területén a TÁMOP 3.1.1, 3.1.4, 3.1.6, 3.1.8, 3.1.9, 3.2.1, 3.2.2, 3.3.4, 3.3.5, 3.3.6, 3.4.2 konstrukciókról, az egészségügy területén a TÁMOP 6.1.4 konstrukcióról, továbbá a foglalkoztatás területén a TÁMOP 1.1.2, 1.2.1 konstrukciók jelenlegi állásáról. A tárca
7
jelezte még, hogy a táblázatban 2008‐2009‐re feltüntetett területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatása (TEKI), az önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttség nélkül (CÉDE) és a leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) forrásokhoz hasonló források 2010‐ben várhatóan nem állnak majd rendelkezésre. Drosztmérné Kánnai Magdolna megemlítette még az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek fejlesztést, amelynek forrásait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tartalmazza. Dr. Mramurácz Éva kiegészítette bevezetőjét azzal, hogy fontos volna kistérségi egészségügyi centrumok kialakítása, ez a Biztos Kezdet Gyerekházakhoz is kapcsolódó kérdés. Ferge Zsuzsa szerint igen fontos lenne az egészségügyi szolgáltatások megerősítése tapasztalatai alapján, például vannak ugyan kötelező szűrések, de nincsenek ezt követően szakemberek a fejlesztéshez. Komoly problémákat okoz például a tetű és rüh, a Tisztifőorvosi Hivatallal ebben együtt kellene működniük. A szociális tárca felajánlotta, hogy az általuk szervezett egyeztetésbe az OTH‐t is bevonják. Dr. Katonáné dr. Pehr Erika kiemelte, hogy a Biztos Kezdet program nem ágazati, hanem tipikusan esélyegyenlőségi program. Pataki Éva megjegyezte, hogy számára az uniós források milliárdos forrásai nem teszik láthatóvá, valójában mi is történik. A projekteket helyben emberek valósítják meg, és tapasztalatai szerint erős pályázati szkepticizmus alakult ki az értelmetlen adminisztrációs terhek, határidők, állandó csúszások és bizonytalanságok miatt, amelyeket a kisebb civil szervezetek nem tudnak kezelni. Véleménye szerint támogató kontrollra lenne szükség, a kisebb szervezetek, önkormányzatok komoly kockázatokat vállalnak és személyes, anyagi felelősség is terheli őket, a szervezetek pl. áthidaló hitelekre szorulhatnak, stb. Ráadásul a papírok előállítására komoly pályázatírói piac alakult ki, magas árakkal. Az is probléma, hogy a szociális szférában a kollégák a pályázatokkal a napi munkájuk mellett foglalkoznak, ezzel is időt véve el attól. Úgy fogalmazott, hogy a pályáztatással kapcsolatos tapasztalatokat is össze kellene tehát foglalni – általánosan, és a gyerekesély program kapcsán is. Ferge Zsuzsa általánosságban elmondta, hogy a kormányzati cselekvési terv igen töredezett, mozaikszerű. Az összegek nem összeadhatók, ez a mozaik nem ad ki egy teljes képet a szegénységben élő gyerekek helyzetének változásáról. A kutatások azt mutatják, hogy a gyerekszegénység nőtt. Az Értékelő Bizottság éves jelentése megkísérli majd összefoglalni, hogy egyrészt mi történt, másrészt mi nem történt meg ezen a területen. Meghívta egyben az Értékelő Bizottság tagjait egy 2009. október 16‐17‐én rendezendő konferenciára, melynek témája a „közoktatási jó gyakorlatok” lesz. A pályázatokkal kapcsolatos problémák ügyéhez elmondta, hogy erről egy komoly kutatás kellene, ha lenne rá pénz. Kérte a Gyermekesély Irodát, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztessen: az ott folyó ez irányú munkába a civil szervezetek tapasztalatai hogyan csatornázhatók be? 3. napirendi pont: Roma adatkezelés – tájékoztató a népszámlálási felvétellel kapcsolatban. Előterjesztő: Ferge Zsuzsa, Molnár György Molnár György beszámolt arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal illetékes főosztálya konferenciát szervezett a népszámlálási adatigényekről. A konferencián élénk vita alakult ki azzal kapcsolatban, hogy az etnikai hovatartozásra vonatkozó kérdést milyen formában tegyék fel a népszámlálás során. Az a döntés született, hogy erre vonatkozó kérdés mindenképpen szerepelni fog a kérdéssorban, de a forma még nem eldöntött. A felhasználók
8
részéről a Fényes Elek Műhely október 6‐ára konferenciát szervez kifejezetten erről a kérdésről. Molnár György javasolta, hogy az Értékelő Bizottság a korábbi állásfoglalását juttassa el a konferenciának. Ferge Zsuzsa végezetül tájékoztatta a tagokat, hogy az Értékelő Bizottság következő ülésére már elkészülnek az éves jelentés részanyagai, és a következő ülés legfontosabb témája a jelentés lesz. Melléklet: Jelenléti ív, 2 db hangkazetta Budapest, 2009. szeptember 9. Ferge Zsuzsa Hitelesítő: Pataki Éva Bizottság elnöke A Bizottság tagja
9