Jegyzőkönyv. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat

Jegyzőkönyv Készült: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 2007. január 25-én Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal tanácskozó termében tartott soros üléséről. Jelen voltak: Gémes László polgármester, Bába Miklós képviselő, Bárány Józsefné képviselő, Bucsányi László képviselő, Csatordai Ferenc képviselő, Ifj. Kovács Béla képviselő, Lukács Istvánné képviselő, Puskásné Halál Ágnes képviselő, R. Nagy Mihály képviselő, Szabó Tibor képviselő, Tóth Lászlóné képviselő, Vigh-Molnár Henriett képviselő, Gyömbér Ferencné jegyző, Berkeczné Csák Andrea igazgatási osztályvezető, Szűcs Zoltán az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság tagja, Csurka Zoltánné óvodavezető, Pintér Lászlóné ESZI.-vezető, Kovács Ildikó EKI-vezető,

Gémes László polgármester köszöntötte a képviselő-testületi ülésen megjelenteket. Megállapította, hogy 12 képviselővel a képviselő-testület határozatképes. Az ülést megnyitotta. A jegyzőkönyv vezetésére felkérte Berkeczné Csák Andreát. A jegyzőkönyv hitelesítésére Puskásné Halál Ágnes és R. Nagy Mihály képviselőket. Kérte, aki a jegyzőkönyv-hitelesítők személyével egyetért, az kézfeltartással jelezze. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. 1/2007. (I.25.) KT. Tárgy: Jegyzőkönyv-hitelesítők kijelölése

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete jelen ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Puskásné Halál Ágnes és R. Nagy Mihály képviselőket jelölte ki. Gémes László polgármester javasolta a meghívó (1. sz. melléklet) szerinti napirend elfogadását, azzal a módosítással, hogy a 2. napirendi pont elnevezése „Szegvár Nagyközségi Önkormányzat gazdasági programja” elnevezésre változik. Mivel a napirenddel kapcsolatosan más módosító javaslat nem hangzott el, kérte - javaslatát figyelembe véve - az elfogadását. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát.

2 2/2007. (I.25.) KT. Tárgy: Napirend elfogadása

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete napirendjét az alábbiak szerint fogadta el:

jelen

ülés

NAPIRENDI PONTOK: 1. Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról

Gémes László polgármester

2. A polgármester beszámolója a két ülés között történt eseményekről, fontosabb intézkedésekről


3. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselőtestülete Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálata


4. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat gazdasági programja


5. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Tervének felülvizsgálata

Gyömbér Ferencné jegyző

6. Egyesített Közművelődési Intézmény 2006. évi munkájáról szóló beszámoló, 2007. évi munkaterve


7. Egyéb előterjesztések A polgármester rátért az első napirendi pont megtárgyalására. 1. NAPIRENDI PONT BESZÁMOLÓ A LEJÁRT HATÁRIDEJŰ HATÁROZATOKRÓL Gémes László polgármester beszámolóját az alábbiakkal egészítette ki (2. sz. melléklet). Első lejárt határidejű határozat alapján a képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert az SZMSZ felülvizsgálatára. Az SZMSZ felülvizsgálatáról készült előterjesztést külön napirendi pontként fogják tárgyalni. Második lejárt határidejű határozat az intézmények és a Polgármesteri Hivatal technikai dolgozóinak KHT-ba való foglalkoztatásának előkészítése. A KHT-ban való foglalkoztatás megkezdésére március 1-jei dátumot tűztek ki. Az előkészítő munkák még nem fejeződtek be. Úgy tűnik, hogy a március 1-jei dátumot nem tudják tartani. Előterjesztését a hangszalag 1/2007/A. 027-049 számai tartalmazzák.

3 Csatordai Ferenc képviselő megkérdezte, hogy van már a KHT-nak vezetője? Gémes László polgármester válaszában ismertette, a KHT ügyvezető igazgatója Kondacs Mihály. A cégbírósági bejegyzés 2007. január 10-ével megtörtént. Bába Miklós képviselő megkérdezte, mi a reális kezdés időpontja? Gémes László polgármester válaszában elmondta, 1 hónapot fog csúszni a kezdés. Harmadik lejárt határidejű határozat a program lebonyolító szervezet (Teleház) működési feltételeinek kidolgozása. Az előterjesztés tartalmazza azokat a tevékenységeket, amelyeket át tudnak adni a Teleháznak. A finanszírozás megjelenik az előterjesztésben. Elmondta, hogy a beszámolót a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta. Átadta a szót a bizottság elnökének. Bárány Józsefné képviselő, bizottsági elnök ismertette, hogy a bizottság a beszámoló III. pontját a 4. oldalon megjelölt összeggel elfogadásra javasolta azzal a feltétellel, hogy az előterjesztésben megjelölt feladatokat - feladatonként alaposan átgondolva - együttműködési megállapodásokkal alá kell támasztani. Ismertetését a hangszalag 068-082 számai tartalmazzák. Gémes László polgármester átadta a szót a képviselőknek, kérdéseik, véleményeik ismertetésére. Bucsányi László képviselő a beszámoló III/3. pontjával kapcsolatosan ismertette véleményét. Január 12-én községi szintű rendezvényt tartottak a II. világháború áldozatainak emlékére. Hosszú évek óta először nagy létszámban jelentek meg azok a lakosok, akik tiszteletüket akarták leróni. Többen kifogásolták, hogy a Civil Tv a rendezvényen nem volt jelen. Többször hallotta, hogy a Civil Tv más programokon sincs jelen. Észrevétele, hogy a Civil Tv 4 órás műsorából 3 óra Szentesről, 1 óra Szegvárról szól. Véleménye szerint jó lenne, ha ez az arány fordítva lenne, vagy pedig 95%-ban Szegvárról szólna a műsor. Szegvári emberek elsősorban a szegvári eseményekre kíváncsiak. Kérte, keressék meg annak lehetőségét, hogy a szegvári Civil Tv valóban szegvári Civil Tv legyen, váljon le a szentesi Civil Tv-ről. Legyen Szegváron önálló szerkesztőség. Véleményét a hangszalag 085-140 számai tartalmazzák. Gémes László polgármester ismertette, hogy a Civil Tv önszerveződő közösségből alakult ki, ezért az önkormányzat esetleg csak kérheti, hogy a szegvári rendezvényeken legyenek jelen. Az előterjesztés III/3. pontja arra vonatkozik, hogy bármilyen közösségi rendezvény megörökítésére, ahol a Civil Tv nem tud jelen lenni, lehetőség van. Elmondta, Bucsányi László képviselő felvetését az egyéb előterjesztések között tárgyalják meg. Kérte, aki a lejárt határidejű határozattal kapcsolatos beszámolóját az elhangzott kiegészítések figyelembe vételével elfogadja, az kézfeltartással jelezze.

4 A képviselő-testült 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. 3/2007. (I.25.) KT. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról.

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a polgármester beszámolóját a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról. A beszámolót a képviselő-testület - az ülésen elhangzott kiegészítések figyelembe vételével - elfogadta. A polgármester rátért a következő napirendi pont megtárgyalására. 2. NAPIRENDI PONT A POLGÁRMESTER BESZÁMOLÓJA A KÉT ÜLÉS KÖZÖTT TÖRTÉNT ESEMÉNYEKRŐL, FONTOSABB INTÉZKEDÉSEKRŐL Gémes László polgármester tájékoztatta a képviselő-testületet arról, hogy a kerékpárút terveinek elkészítésére benyújtott pályázaton nyertek. Ebben az évben a kivitelezésre nyújtják be a pályázatot. Ismertette, hogy madárinfluenza-szerű megbetegedések történtek a megyében. Szegvár Derekegyház felé eső közigazgatási területét érintette a megfigyelési körzet. Ezenkívül Mindszenten történt baromfi jellegű megbetegedés miatt, megelőzés céljából, állatorvosok végeztek felmérést Szegváron. Szólt arról, hogy Szegvár tagja a Regionális Hulladékkezelési Konzorciumnak. A konzorcium hulladékégető megvalósítására kíván pályázatot benyújtani. A hulladékégető Orosháza körzetében valósul meg. A pályázat érinti a régi szegvári szeméttelep rekultivációs tervének elkészítését is. Tájékoztatta a képviselő-testületet arról, hogy a Műemlékek Állami Gondnoksága a kastély komplex felújítását tervezi. Beszámolójában szólt arról, hogy megkezdődött a külterületi utak mentén az árkokból benőtt és az útra benyúló fák kivágása. Idei évben szeretnék a külterületi utak felújítását elvégezni. Kistérségi szinten turisztikai pályázatot nyújtanak be aktív turizmus címmel. A Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság komoly koncepciót és költségvetést készített a pályázathoz. A pályázat célja, hogy külterületen gyalogos, kerékpáros és lovas útvonalak épüljenek, pihenőhelyek létesüljenek, kútfelújítások történjenek. A bizottság tervei között szerepel, hogy a Kurca folyónál viziturizmust indítsanak el. Megbízta a Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottságot azzal, hogy az állati hulladék-lerakóhely korszerűsítésére készítsen javaslatot. Elmondta, hogy a kitisztított réti-telepi mirhóba valaki beleengedte a szennyvizet. Az ügyet ki fogják vizsgálni és keményen fognak büntetni. Átadta a szót a képviselőknek. Beszámolóját a hangszalag 168-280 számai tartalmazzák. Lukács Istvánné képviselő szólt arról, hogy az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság által elkészített marketing terv is átdolgozásra szorul. Célszerűnek tartotta a bizottság által elkészített pályázati anyag beillesztését a marketing tervbe.

5 Szabó Tibor képviselő kérte, hogy ezentúl írásba kapják meg a képviselők a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló beszámolót. Gémes László polgármester kérte, elsőként a képviselő-testület fogadja el a két ülés között történt fontosabb eseményekről szóló szóbeli beszámolóját. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. 4/2007. (I.25.) KT. Tárgy: A polgármester beszámolója a két ülés között történt eseményekről, fontosabb Intézkedésekről.

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a polgármester szóbeli beszámolóját a két ülés között történt eseményekről, fontosabb intézkedésekről és azt elfogadta. Gémes László polgármester kérte a képviselő-testületet, hogy hatalmazza fel az AVOP LEADER+ programmal kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, megállapodások aláírására. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. 5/2007. (I.25.) KT. Tárgy: AVOP LEADER+ programmal kapcsolatos felhatalmazás.

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazta a polgármestert az AVOP LEADER+ programmal kapcsolatos nyilatkozatok megtételére, az ezzel kapcsolatos megállapodások aláírásával. A határozatot kapják: Gémes László polgármester, Pap Nikolett projektmenedzser. A polgármester rátért a következő napirendi pont megtárgyalására. 3. NAPIRENDI PONT SZEGVÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA Gémes László polgármester javasolta, hogy elsőként Szegvár Nagyközség Képviselőtestületének Szervezeti és Működési Szabályzatát (3. sz. melléklet) tárgyalja meg a képviselőtestület. Kiegészítést tett a 25/A §-sal kapcsolatosan. A Cigány Kisebbségi Önkormányzatnak

6 üléseik és fogadóóráik megtartására továbbra is a Polgármesteri Hivatal tanácsozó termében lesz lehetőségük. Elmondta, hogy az előterjesztést minden bizottság megtárgyalta, átadta a szót a bizottságok elnökeinek. Előterjesztését a hangszalag 333-345 számai tartalmazzák Lukács Istvánné képviselő, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke elmondta, hogy a bizottság néhány kiegészítést javasolt. Kérte a bizottság, hogy üléseikre állandó meghívást kapjanak az intézmények vezetői, valamint a Civil Tanács vezetője. Kérte továbbá a bizottság, hogy a tanácsnokok tevékenységükről évente egy alkalommal számoljanak be a képviselőtestületnek. Szabó Tibor képviselő, az Ügyrendi Bizottság elnöke ismertette a bizottság javaslatát. A bizottság az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság javaslatain túl indítványozta, hogy a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén az ülés összehívására és levezetésére a Pénzügyi Bizottság elnökhelyettese legyen jogosult. Javítást kért az önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdésében: az „alpolgármester javaslatára” szövegrész helyesen a „polgármester javaslatára”. Tóth Lászlóné képviselő, bizottsági elnök ismertette, hogy a Mezőgazdasági, Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság változtatás nélkül javasolta elfogadásra az SZMSZ módosítását. A bizottságnak kifejezetten tetszett az a javaslat, hogy a legfiatalabb képviselő legyen a levezető elnök. Puskásné Halál Ágnes képviselő, bizottsági elnök elmondta, hogy az Egészségügyi, Szociális és Segélyezési Bizottság az SZMSZ módosítását elfogadásra javasolta. Bárány Józsefné képviselő, bizottsági elnök elmondta, hogy a bizottság megállapításait az Ügyrendi Bizottság elnöke már ismertette. A Pénzügyi Bizottság az SZMSZ módosítását elfogadásra javasolta. Bába Miklós képviselő véleménye szerint a képviselő-testület a kettős akadályoztatásra tett módosító javaslatot külön szavazza meg. Bucsányi László képviselő javasolta, arról is külön döntsön a képviselő-testület, hogy a Civil Tanács egy tagja, valamint az intézményvezetők tanácskozási joggal jelen lehessenek az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság ülésén. Gémes László polgármester javasolta, hogy az intézményvezetőt, vagy a szakmai felelőst hívják meg a bizottság ülésére. Bucsányi László képviselő továbbra is azt javasolta, hogy az intézményvezetőt hívják meg. Bába Miklós képviselő javasolta, hogy az intézményeknek legyen egy meghívottjuk. Az intézményvezető eldönti, hogy ki képviselje az intézményt. Lukács Istvánné képviselő ismertette, a bizottság arra gondolt, hogy az adott témában kompetens személy legyen jelen a bizottság ülésén.

7 Gémes László polgármester egyenként tette fel szavazásra a bizottságok javaslatait. Elsőként kérte, aki egyetért azzal, hogy az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság ülésére tanácskozási joggal hívják meg az intézmények képviselőit, az kézfeltartással jelezze. A képviselő- testület 12 igen szavazattal egyetértett a javaslattal. Kérte a polgármester, hogy aki egyetért azzal a javaslattal, hogy a tanácsnokok évente egy alkalommal számoljanak be a képviselő-testületnek a munkájukról, az kézfeltartással jelezze. A képviselő-testület 12 igen szavazattal egyetértett a javaslattal. A polgármester kérte, aki egyetért azzal, hogy kettős akadályoztatás esetén a Pénzügyi Bizottság elnökhelyettese képviselje a polgármestert, vagy alpolgármestert, az kézfeltartással jelezze. A polgármester elmondta, a bizottságok elnökhelyetteseinek megválasztására a következő ülésen kerül sor. A képviselő-testület a javaslattal 5 igen szavazat, 6 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett nem értett egyet. A polgármester ismertette, hogy kettős akadályoztatás esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban marad az eredeti javaslat. Kérte, aki egyetért azzal, hogy a Civil Tanács képviselője is állandó meghívottja legyen az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság ülésének, az kézfeltartással jelezze. A képviselő-testület 12 igen szavazattal egyetértett a javaslattal. A polgármester kérte, aki a megszavazott módosításokkal együtt elfogadja Szegvár Nagyközség Képviselő-testültének Szervezeti és Működési Szabályzatát, az kézfeltartással jelezze. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete 12 igen szavazattal megalkotta 1/2007. (I.25.) Önkormányzati rendeletét Szegvár Nagyközség Képviselő-testültének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló - többször módosított – 15/1998. (IV.29.) önkormányzati rendelet módosítására. Gémes László polgármester rátért Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatának megtárgyalására. Elmondta, hogy az előterjesztést (4. sz. melléklet) minden bizottság megtárgyalta. Átadta a szót a bizottságok elnökeinek. Minden bizottság elnöke elmondta, hogy a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát elfogadásra javasolta bizottságuk.

8 Gémes László polgármester mivel az előterjesztéssel kapcsolatosan kérdés, hozzászólás nem hangzott el, kérte a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadását. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. 6/2007. (I.25.) KT. Tárgy: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata.

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát a jelen előterjesztés melléklete szerint elfogadta. A képviselő-testület felkérte a jegyzőt, hogy a 7-9. számú mellékletek, valamint az 1-3. számú függelékek kiadásáról gondoskodjon. A határozatot kapják: Gémes László polgármester, Gyömbér Ferencné jegyző. A polgármester rátért a következő napirendi pont megtárgyalására.

4. NAPIRENDI PONT SZEGVÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJA

Gémes László polgármester ismertette, hogy a gazdasági programot (4/A. sz. melléklet) minden bizottság megtárgyalta. Átadta a szót a bizottságok elnökeinek. Lukács Istvánné képviselő, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnöke elmondta, a bizottság megállapította, hogy az előterjesztés szépen taglalja a helyi célkitűzéseket és feladatokat. A feladatok között találhatók olyanok, amelyek az elmúlt ciklus megkezdett feladatai, de vannak teljesen új elképzelések is. A bizottság elfogadásra javasolta az előterjesztést. Ismertetését a hangszalag 524-540 számai tartalmazzák. Szabó Tibor képviselő, az Ügyrendi Bizottság elnöke elmondta, a bizottság elég tágnak ítélte meg a gazdasági programot. Meglátásuk szerint az előterjesztés a mindennapi problémákat tartalmazza, amelyeket szeretnének megoldani. A bizottság elfogadásra javasolta a gazdasági programot.

9 Tóth Lászlóné képviselő, a Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság elnöke ismertette a következőket. A bizottság is megállapította, hogy nagyon részletes és jól taglalt gazdasági programról van szó. Sok mindent megvalósíthatónak lát belőle. A bizottság a gazdasági programot elfogadásra javasolta. Puskásné Halál Ágnes képviselő, az Egészségügyi, Szociális és Segélyezési Bizottság elnöke elmondta, hogy a bizottság jónak, tartalmasnak tartotta a gazdasági programot, elfogadásra javasolta. Bárány Józsefné képviselő, a Pénzügyi Bizottság elnöke ismertette, hogy a bizottság a gazdasági programot elfogadásra javasolta. Gémes László polgármester átadta a szót a képviselőknek. Csatordai Ferenc képviselő észrevételezte, hogy a belvízelvezető csatornák tervezését, rendezését nem találta a gazdasági programba. Véleménye szerint ennek tervezése szükséges. Gémes László polgármester válaszában elmondta, konkrétan így nincs megemlítve, de az útés járdafelújításhoz hozzátartozik a csapadékvíz-elvezető árkok felújítása is. Mivel több kérdés nem hangzott el, kérte, aki a gazdasági programmal egyetért, az kézfeltartással jelezze. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. 7/2007. (I.25.) KT. Tárgy: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat gazdasági programja.

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármester előterjesztésében megtárgyalta Szegvár Nagyközség Önkormányzatának gazdasági programját és azt – a módosításokkal együtt – a jelen előterjesztés melléklete szerint elfogadta. A képviselő-testület felkérte a polgármestert, hogy a gazdasági programban foglaltak megvalósítása érdekében a szükséges intézkedéseket folyamatosan tegye meg. Felelős: Gémes László polgármester Határidő: folyamatos A határozatot kapják: Gémes László polgármester, Gyömbér Ferencné jegyző, Váradi Jánosné gazdálkodási osztályvezető. A polgármester rátért a következő napirendi pont megtárgyalására.

10 5. NAPIRENDI PONT SZEGVÁR NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA Gémes László polgármester megkérdezte az intézményvezetőket, hogy az előterjesztéshez (5. sz. melléklet) kívánnak-e szóbeli kiegészítést tenni? Csurka Zoltánné óvodavezető ismertette, hogy az előterjesztést a Jegyző Asszonnyal együtt készítették el. Minden jövőre irányuló elképzelést leegyeztettek. Gémes László polgármester elmondta, hogy az előterjesztést az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság megtárgyalta. Átadta a szót a bizottság elnökének. Lukács Istvánné képviselő, bizottsági elnök kifejtette, hogy mind az óvodának, mind az iskolának intézkedési tervet kell készítenie, azt felül kell vizsgálni. Az intézményvezetők leírták azokat a feladatokat, melyek kellő odafigyelést igényelnek. Az óvoda továbbra is kéri az orvosi és a tornaszoba kialakítását. A bizottság véleménye szerint az Általános Művelődési Központ létrehozása alapos kidolgozást igényel. Az iskola pedagógiai programját felül kell vizsgálni. Az intézkedési tervet a bizottság elfogadásra javasolta. Ismertetését a hangszalag 014-053 számai tartalmazzák. Bucsányi László képviselő kihangsúlyozta, az előterjesztés arra irányul, hogy az önkormányzat mit kér az intézménytől, nem pedig az intézmény mit kér az önkormányzattól. Gémes László polgármester megemlítette, hogy két anyag található a képviselő-testület előtt. Tóth Lászlóné iskolaigazgató szólt arról, hogy az intézkedési terv a mindenkori törvényeken alapul. A közoktatási törvény írja elő, hogy a fenntartónak mit kell biztosítania az intézmény számára. Ezt az intézkedési tervnek tartalmaznia kell. Ismertetését a hangszalag 060-096 számai tartalmazzák. Gémes László polgármester kérte, aki a határozati javaslattal egyetért, az kézfeltartással jelezze. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. 8/2007. (I.25.) KT. Tárgy: Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Tervének Felülvizsgálata.

Határozat I./ Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az önkormányzat Közoktatási Intézkedési Terve felülvizsgálatáról, módosításáról szóló előterjesztést, a módosítással egyetért, azt elfogadta.

11 1.) A képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy az Általános Művelődési Központ megalakítása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. II./ A képviselő-testület megtárgyalta az Önkormányzati Minőségirányítási Program felülvizsgálatáról szóló előterjesztést, azt elfogadta. 1.) A képviselő-testület felkérte az oktatási intézmények vezetőit, hogy az átdolgozott ÖMIP alapján tekintsék át intézményük Minőségirányítási programját és azt elfogadás végett terjesszék a képviselő-testület elé. Határidő: II/1.) beterjesztésére: 2007. március 1. Felelős: intézményvezetők A határozatot kapják: Gémes László polgármester, Gyömbér Ferencné jegyző, Tóth Lászlóné, Csurka Zoltánné intézményvezetők. A polgármester rátért a következő napirend megtárgyalására. 6. NAPIRENDI PONT EGYESÍTETT KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY 2006. ÉVI MUNKÁJÁRÓL SZÓLÓ BESZÁMOLÓ, 2007. ÉVI MUNKATERVE Gémes László polgármester ismertette, hogy a beszámolót (6. sz. melléklet) megtárgyalta az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság. Átadta a szót a bizottságok elnökeinek. Lukács Istvánné képviselő, bizottsági elnök elsőként szólt arról, hogy a bizottság a 2006. év értékelését jónak találta. A kitűzött feladatok közül sokat megvalósítottak. Látható, hogy a településen színvonalas munka folyt. Az intézmény a 2007. évi munkatervét teljes órás munkaidőt figyelembe véve készítette el. A képviselő-testület döntést hozott arról, hogy Általános Művelődési Központ alakuljon. Ez még előkészítő jellegű stádiumában van, ugyanakkor az intézménynek január 30-ig el kell készítenie munkatervét. A bizottság meglátása, hogy amennyiben a munkaterv így marad, képtelenség kevesebb munkaidőben megvalósítani. A bizottság javasolta, tartsanak kerek-asztal jellegű megbeszélést, ahol áttekintik az Egyesített Közművelődési Intézmény további sorsát. Jónak tartotta a 8 órás munkaidő megtartását. Az intézmény munkatársai rengeteg jó programot szerveznek, ezenkívül nagyon sok pályázati pénzt nyernek. A bizottság a napirend elnapolását javasolta. Részletes ismertetését a hangszalag 1/2007/B. 001-174 számai tartalmazzák. Bucsányi László képviselő pontosított. A bizottság javaslata, hogy a beszámolót a képviselőtestület fogadja el, a munkaterv megtárgyalását pedig napolja el. Bárány Józsefné képviselő, bizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselőtestületnek határozatai vannak. Kihangsúlyozta, hogy a Pénzügyi Bizottság a beszámolóról és a programról beszélt. Azt jónak tartotta és elfogadásra javasolta. A bizottság kérte, a

12 következő ülésre készüljön kimutatás, mely tartalmazza, hogy mely időpontokban, melyik teremben, milyen foglalkozás folyik. Egyetértett azzal, hogy a munkatervet tárgyalják újra. Ismertetését a hangszalag 185-210 számai tartalmazzák. Puskásné Halál Ágnes képviselő a beszámolót elfogadásra javasolta. Megemlítette, hogy mióta a jelenlegi munkatársak dolgoznak a Művelődési Házban, érzékelhető a minőségi színvonal-emelkedés. A beszámolóból kitűnik, hogy a Művelődési Ház működése szervesen kapcsolódik különböző intézmények működéséhez. Létjogosultsága van annak, hogy továbbra is tartani tudják ezeket a tendenciákat. Gémes László polgármester kihangsúlyozta, hogy a minőségi javulást nem vitatta senki. Bucsányi László képviselő javasolta, hogy a márciusi ülésre terjesszék újból a képviselőtestület elé a munkatervet. Gémes László polgármester véleménye szerint az, hogy önálló intézményként fog működni, vagy valamelyik intézményhez fog tartozni a Művelődési Ház, az a munkájukat nem fogja befolyásolni. Bába Miklós képviselő kihangsúlyozta, nem a kultúrát akarja a képviselő-testület elnyomni. Arról van szó, hogy a megszorítások során kénytelen a képviselő-testület választani a kötelező és az önként vállalt feladatok között. Az önként vállalt feladatokat is szeretnék teljesíteni, de ha nem bírják, akkor kénytelenek ott elkezdeni az intézkedést. Meglátása szerint a szervezeti változásokkal arányosan a közművelődési feladatok nem változnak. Véleménye szerint a programot meg kell alkotni a jelenlegi állapot szerint, és a változásokat realizálni kell. Csatordai Ferenc képviselő véleménye szerint is a létszám átszervezésétől függetlenül a programot el kell fogadni. A programot jónak tartotta. Gémes László polgármester elsőként a módosító indítványt tette fel szavazásra. Kérte, aki egyetért azzal, hogy napolják el a napirendet, az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottságot bízzák meg a napirend kidolgozásával, az kézfeltartással jelezze. Határidőnek a februári képviselő-testületi ülés időpontját javasolta. A képviselő-testület 11 igen szavazat és 1 tartózkodás mellett meghozta alábbi határozatát. 9/2007. (I.25.) KT. Tárgy: Egyesített Közművelődési Intézmény 2006. évi munkájáról szóló beszámoló, 2007. évi munkaterve.

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az Egyesített Közművelődési Intézmény 2006. évi munkájáról szóló beszámoló és a 2007. évi munkaterv elfogadásáról nem döntött, azt elnapolta a 2007. februári képviselő-testületi ülésre. A képviselő-testület felkérte az Oktatási-, Kulturális és Sport Bizottságot, hogy készítsen javaslatot a 2007. évi munkatervvel kapcsolatban.

13

Határidő: 2007. februári KT. ülés időpontja. Felelős: Lukács Istvánné bizottsági elnök A határozatot kapja: bizottsági elnök

Gémes László polgármester, Lukács Istvánné

Gémes László polgármester megkérdezte az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság elnökét, hogy a Könyvtár munkatervét is elnapolják-e? Lukács Istvánné képviselő, bizottsági elnök véleménye szerint mindkét munkatervet együtt kell tárgyalni, ezért javasolta a Könyvtár munkatervének elnapolását is. A polgármester rátért az egyéb előterjesztések megtárgyalására. 7. NAPIRENDI PONT EGYÉB ELŐTERJESZTÉSEK Gémes László polgármester kérte a képviselőket, hogy egyéb előterjesztéseiket ismertessék. Csatordai Ferenc képviselő javasolta, hogy a képviselő-testület kérje a Tisza Volánt, tegyen intézkedést a reggeli 7.10-es buszjáraton előforduló túlzsúfoltság megszüntetése érdekében. Gémes László polgármester ismertette, hogy a Tisza Volán február 6-ára meghívta őt menetrend egyeztetésre. Ott ezt a problémát felveti. Puskásné Halál Ágnes képviselő a bölcsőde épületének hasznosításáról kért tájékoztatást. Gémes László polgármester válaszában elmondta, a bölcsőde épületéből civil házat szeretnének kialakítani. Néhány helyiség bérbe adását tervezik, a többi helyiséget pedig a civilek használhatnák. Elsőként a néptáncosokkal beszéltek erről. A többi civil szervezet számára is nyitott a lehetőség. Csurka Zoltánné óvodavezető felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a közeljövőben várható az épület hasznosítása, akkor a képviselő-testületnek a karbantartásra valamennyi összeget tartalékolnia kell. Gémes László polgármester elmondta, az épület karbantartásához a civilek bevonását is tervezi. Vigh-Molnár Henriett képviselő tájékoztatta a képviselőket arról, hogy február 17-én csontsűrűségi vizsgálat lesz a háziorvosi rendelőbe. Szűcs Zoltán a Civil Tv munkatársa a Civil Tv képviseletében reagált néhány észrevételre. Kérte a képviselő-testület döntését arról, hogy a Civil Tv a jelenlegi felállásában folytassa-e Szegváron a munkát. Elmondta, próbálják úgy fejleszteni és áttekinthetővé tenni a műsoraik struktúráját, hogy beleférjen a kistérség. Tudomása szerint arról már született döntés, hogy kistérségi televízió lett a Civil Tv. Szólt arról, hogy próbálnak minél több helyre eljutni.

14 Jelenlegi műsoridejük 2x2 óra. Vannak olyan témák, amelyekről szeretnének bővebben tájékoztatni, de vannak olyanok, amelyekről híradó szinten tudna beszámolni. Elmondta, hogy az éjszakai felvétel készítéséhez nem rendelkeznek megfelelő technikai feltételekkel. Kitért arra, hogy a Civil Tv jelenleg nem kap támogatást. Részletes ismertetését a hangszalag 382-414 számai tartalmazzák. Gémes László polgármester meglátása szerint még arról a Civil Tv-ről beszélnek, amely a közösségfejlesztők egyesületén belül működő csoport. Véleménye szerint a képviselőtestületnek nem kell arról határozatot hoznia, hogy a tévé folytassa-e Szegváron a munkát. Ha tudja folytatni a munkát Szegváron, akkor azt tegye meg, ugyanúgy, mint bármely civil szervezet. Látható, hogy a Civil Tv kinőtte magát, túlment azon, hogy települési televízió legyen. Ebben a tévé munkatársai meghozták a döntést. Ismertetését a hangszalag 415-450 számai tartalmazzák. Szűcs Zoltán a Civil Tv munkatársa elmondta, jelenleg a Civil Tv-nek 4 alkalmazottja van, melyből 3 szegvári. Továbbra is a szegvári gyökerekhez szeretnének nyúlni. Csatordai Ferenc képviselő véleménye szerint nagy kár lenne, ha a Civil Tv kivonulna Szegvárról. Őt érdeklik a környező településekről készült műsorok. Emlékeztetett arra, hogy nem sok támogatást kaptak a képviselő-testülettől. Szeretné, ha Szegvárral továbbra is megmaradna a kapcsolata, továbbra is tájékoztatnák a település lakosait. Gémes László polgármester véleménye szerint azt kell tudomásul vennie a képviselőtestületnek, hogy a Civil Tv nem helyi televízió, hanem kistérségi. Puskásné Halál Ágnes képviselő véleménye szerint alapvető, hogy nyitottak legyenek egymás iránt, hiszen Szegvárról többen kapcsolatban vannak a környező településekkel akár baráti, rokoni, szervezeti szinten. Évek óta arról beszélnek, hogy akkor van esélyük forrás szerzésére, ha összefognak a kistérséggel. Bucsányi László képviselő véleménye szerint az emberek a távirányítóval döntenek. Nem azt kérte, hogy vonuljon ki a településről a Civil Tv. Azt kérte, hogy a szegvári eseményekről több műsort sugározzanak. Gémes László polgármester kihangsúlyozta, hogy a képviselő-testület kéréssel fordult a Civil Tv felé. Az itt lévő munkatársak továbbítani fogják kérésüket. Jelenleg vannak olyan szegvári lakosok, akik műsort készítenek a Civil Tv. számára. Szűcs Zoltán a Civil Tv. munkatársa szólt arról, hogy milyen sok munkát jelent az, hogy hétvégére nézhető formába hozzák a műsorokat. Bába Miklós képviselő meglátása szerint a Civil Tv-nek az a problémája, hogy nincs elegendő pénze. Ha már a kistérség polgármesterei döntöttek arról, hogy a Civil Tv kistérségi televízió legyen, akkor kistérségi szinten kell finanszírozni. Abban egyetértett a polgármesterrel, hogy a képviselő-testület csak az óhajait ismertetheti. Szűcs Zoltán a Civil Tv munkatársa a félreértés elkerülése végett kihangsúlyozta, hogy nem lobbizni kívánt a Civil Tv-nek. Felmerült az a kérdés, hogy maradjon, vagy menjen a tévé.

15 Gémes László polgármester meglátása szerint az elhangzott hozzászólásokból sok mindenre választ kaptak. A képviselő-testület tudomásul vette, hogy kistérségi televízióról van szó, kistérségi műsorokat sugároz. A falusi televízió pedig falusi műsorokat sugároz. Lukács Istvánné képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy ha a KHT létrejön, akkor szüksége lesz a Civil Tv. jelenlegi stúdiójára. Kérte a képviselő-testületet gondolkodjon azon, hogy a stúdiónak hol tud helyet biztosítani. Kérte, hogy a Civil Tv a települési programokra kapjon meghívót. Gémes László polgármester kihangsúlyozta, egyik munkatársa feladata lesz a helyi médiákkal történő kapcsolattartás. Puskásné Halál Ágnes képviselő tájékoztatta a képviselőket arról, hogy kistérségi társulási döntés nem születhetett még arról, hogy kistérségi televízió legyen a Civil Tv, mivel a 8 településből csak 2 településnek van lehetősége kábelszolgáltatásra. A társulás csak szándékát fejezte ki. Bucsányi László képviselő kérte a polgármestert, mint a kistérségi társulás alelnökét, hogy ha Szegvárt érintő előterjesztés érkezik a társuláshoz, addig ne hozzanak döntést, míg arról a képviselő-testület véleményét ki nem kérik. Gémes László polgármester ismertette, hogy a társulás szervezeti és működési szabályzata szerint az ilyen esetekben a kistérségi társulás döntését meg kell előznie a képviselő-testületek döntéseinek. A polgármester önkormányzati hatósági ügyek megtárgyalásának idejére javasolta a zárt ülés elrendelését. Kérte, aki a zárt ülés elrendelésével egyetért, az kézfeltartással jelezze. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. 10/2007. (I.25.) KT. Tárgy: Zárt ülés elrendelése.

Határozat Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete önkormányzati hatósági ügyek tárgyalásának idejére elrendelte a zárt ülést. Gémes László polgármester megköszönte a vendégek, az intézményvezetők jelenlétét és megkérte őket, hogy a tanácskozó termet a zárt ülés idejére hagyják el. Gémes László polgármester a zárt ülés befejezése után megköszönte a képviselők munkáját és az ülést bezárta. Kmft. Gémes László sk. polgármester

Gyömbér Ferencné sk. jegyző Puskásné Halál Ágnes sk. R. Nagy Mihály sk. képviselők, jkv. hitelesítők

16 1. sz. melléklet SZEGÁR NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL 01-373/2007.

MEGHÍVÓ Szegvár Nagyközség Képviselő-testülete

2007. január 25-én (csütörtökön) du. 14.00 órakor tartja ülését, amelyre tisztelettel meghívom. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme

NAPIREND ELŐTT TÁRGYALANDÓ ÜGY: 1.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról


2.) A polgármester beszámolója a két ülés között történt eseményekről, fontosabb intézkedésekről


TÁRGYALANDÓ NAPIRENDI PONTOK: 1.) Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálata


2.) Szegvár Nagyközségi Önkormányzat 2006-2010. évi gazdasági programja


3.) Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Közoktatási Intézkedési Tervének felülvizsgálata


4.) Egyesített Közművelődési Intézmény 2006. évi munkájáról szóló beszámoló, 2007. évi munkaterve


5.) Egyéb előterjesztések Meghívottak: 12 képviselő-testületi tag; Szirbik Imre Szentes város polgármestere, országgyűlési képviselő, Farkas Sándor országgyűlési képviselő, Gyömbér Ferencné jegyző; Váradi Jánosné gazdálkodási osztályvezető, Berkeczné Csák Andrea igazgatási osztályvezető, Tóth Lászlóné iskolaigazgató, Csurka Zoltánné óvodavezető, Kovács Ildikó EKIvezető, Pintér Lászlóné ESZI-vezető, Krajsóczki Sándorné és Budáné Gémes Ágnes a Pénzügyi Bizottság tagjai, Pitiné Szabó Éva az Egészségügyi, Szociális és Segélyezési Bizottság tagja, Szűcs Zoltán az Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság tagja, Antal Péter és Kovács Imre a Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Településfejlesztési Bizottság tagjai, Dr. Verók Attila Ügyrendi Bizottság tagja, Varga Ferenc a Szegvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Csorba Gyula Civil Tv. szerkesztője, Kovács Lajos a Szegvári Napló főszerkesztője, Purgel Zoltán Szegvár Online szerkesztője, DÉLVILÁG Szerkesztősége Szentes, Rendőrség Kmb. Szegvár.

Szegvár, 2007. január 17. Gémes László polgármester

17 Szegvár Nagyközség Polgármesterétől 6635. Szegvár, Szabadság tér 2. Tel. Fax: 63-364-800.

2. sz. melléklet

01-362/2007. Tárgy: Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak Helyben

Tisztelt képviselő-testület! A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról az alábbiakban számolok be a Tisztelt Képviselő-testületnek: I../ a. A Képviselő-testület a 168/2006. (X. 12.) Kt. számú határozatával felhatalmazta a polgármestert, hogy a KT. Szervezeti és Működési Szabályzatának felülvizsgálat végezze el és a módosításra vonatkozó javaslatot terjessze elő elfogadás végett. b. A 242/2006. (XII. 14.) KT. számú, Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása tárgyú határozatban a képviselő-testület utasította a jegyzőt a Polgármesteri Hivatal szervezeti átalakítása kapcsán szükséges SZMSZ módosítások elkészítésére, előterjesztésére. A fenti határozatok végrehajtása megtörtént, jelen ülés előterjesztései között megküldtük az SZMSZ módosítására vonatkozó tervezeteket, melyet fő napirendi pont keretében tárgyal meg a Képviselő-testület. II./ A 209/2006. (XI. 30.) KT. számú határozat rendelkezik az intézmények és a Polgármesteri Hivatal technikai dolgozóinak KHT-ban való foglalkoztatásának előkészítéséről. Az átszervezés az alábbi munkaköröket, állományi létszámokat érinti: Forray Máté Általános Iskola: karbantartó, gondnokok, takarítónők Egyesített Közművelődési Intézmény: gondnok-karbantartó, takarítónő Kurca-parti Óvoda: gondnok-fűtő Egyesített Szociális Intézmény: takarítónő (4 órás foglalkoztatott) Ellátó Szervezet: valamennyi alkalmazottja

8 fő 2 fő 1 fő 1 fő, 9 fő.

Összesen 21 főt érint az átszervezés. A Kurca-parti Óvoda takarítónőjének átvételére azért nem teszünk javaslatot – az intézményvezető kérése alapján -, mert 2007. júniusától egy fő dajka nyugdíjazása következtében dajka munkakört lát el.

18 Az érintett dolgozókat tájékoztattam 2006. december 20-án a képviselő-testületi döntésről, a megoldandó feladatokról. Biztosítottuk valamennyiőjüket arról, hogy munkájukra a jövőben is számítunk, hátrány az átszervezés miatt és a későbbiekben sem érheti Őket a munkáltató személyében bekövetkező változás miatt. Elsősorban a közalkalmazottak részéről fogalmazódtak meg ilyen irányú aggályok, kételyek, ami érthető, hiszen a védettebb közalkalmazotti jogviszonyukat érinti ez a változás. A szóbeli tájékoztatás mellé írásos anyagot is rendelkezésükre bocsátottunk, melyben felvázoltuk az előttük álló lehetőségeket, kérve mindenkitől ennek áttanulmányozását, alapos megfontolását. A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján nincs olyan munkavállaló, aki részt vehetne a prémium-évek programban, vagy előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne, valószínű, hogy mindannyiuk átvételére sor kerülhet. A munkáltatói jogkört gyakorló intézményvezetőknek és a jegyzőnek kell a szükséges intézkedéseket megtenni a munkaviszony átalakítása előtt, melyet a hatályos törvények részletesen leszabályoznak. A munkavállalónak 15 napos határideje van a válaszadásra. A 2007. évi költségvetésben a korábbi évek gyakorlatának megfelelően történik a tervezés. A béreket változatlan összegben tervezzük, a KHT-ban a feladat-ellátást követően számlázás alapján teszünk javaslatot az átcsoportosításra. Az esetleges javítások, felújítások tervezésénél csak az anyagköltséggel számolunk. A KHT ügyvezető igazgatója folyamatosan tárgyal az intézményvezetőkkel a jövőre vonatkozó feladatokról, azok végzésének lehetőségéről. Tárgyalásokat folytatunk a CIVIL TV munkatársaival a stúdió további sorsáról, ugyanis ha a KHT megkezdi működését, szüksége lesz az általuk használt irodára is az Ellátó Szervezet jelenlegi telephelyén. A KHT Cégbírósági bejegyzése még nem történt meg a hiánypótlást követően, de bízunk benne, hogy ez napokon belül rendelkezésünkre áll. Az előkészítő, tervező munkák megfelelő korrektséggel, szakszerűen zajlanak, ami előre vetíti a zökkenőmentes, 2007. március 1-i kezdés lehetőségét. III../ A 212/2006. (XI. 30.)Kt. határozat a program lebonyolító szervezet (Teleház) működési feltételeinek kidolgozására adott megbízást a Polgármesternek és az EKI vezetőjének, melyről az alábbiakban tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet: A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. 8. § (5) bekezdése alapján „A települési önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel.” A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 19. §-a szerint „A helyi önkormányzatok képviselő-testületei, bizottságai, polgármesterei, jegyzői, a képviselő-testületek intézményei, társulásai feladatkörükben egymással, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres

19 kapcsolatot alakíthatnak ki, tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.” A képviselő-testület a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani az önkormányzat és a civil szervezetek kapcsolatának bővítésére, elmélyítésére. Ezt a szándékát a 2007. évi költségvetési koncepció elfogadásakor kinyilvánította. E funkciók ellátására a helyi Művelődési Házban működő - a „Kurca-völgye” Szegvári Környezet-, Víz- és Természetvédelmi Egyesület által fenntartott - Teleház az alkalmas szervezet. A Teleház folyamatosan működik (a hét 6 napján, legalább 65 órában), állandó alkalmazottai vannak, teljes az irodai, technikai háttér, megvannak az alapvető pályázati- és programszervezési ismereteik. A Teleház funkción túl az alábbi feladatok ellátást jelentheti annak támogatása: 1./ Pályázatfigyelés, pályázati tanácsadás nyilvántartásba vett szegvári egyesületeknek, alapítványoknak, közreműködés a pályázatok elkészítésében. 2./ Irodai háttér szolgáltatások biztosítása nyilvántartásba vett szegvári egyesületeknek, alapítványoknak ingyenesen, szervezetenként a következők szerint: -

havi 50, éves szinten 600 A/4 oldal fénymásolás vagy nyomtatás, a beadott pályázatok szükséges számú másolatának elkészítése, oldalszám korlátozás nélkül, havi 10 oldal fax küldés, korlátlan fax fogadás, e-mai cím biztosítása igény szerint (kurca.hu végződéssel), e-mail forgalom figyelése igény szerint, a tevékenységhez szükséges (nem magáncélú) korlátlan számítógép és Internet használat a Teleház nyitvatartási idejében, a külön erre a célra fenntartott számítógépen

3./ A helyi kábel Tv Szegvárról szóló műsorainak készítése, vágási feladatainak ellátása, Szegvár Nagyközség honlapjára videó anyagok készítése - maximum napi 4 órában. 4./ A Civil Tanács titkársági feladatainak ellátása. 5./ A Szegvári Civil regiszter elkészítése, karbantartása, Internetes megjelenítése. 6./ Település-marketing feladatok ellátása a következők szerint: - a szegvar.hu weblap tartalmi frissítéseinek előkészítése, a szükséges anyagok összegyűjtése, rendszerezése, megírása, átadása a technikai feladatot ellátó személynek, szervezetnek, - a települést, egyes programokat bemutató nyomtatott kiadványok előkészítése, a szükséges anyagok összegyűjtése, rendszerezése, megírása, átadása a technikai feladatot ellátó személynek, szervezetnek. 7./ Települési turisztikai regiszter készítése és karbantartása, amely tartalmazza a helyi látnivalókat, programokat, szálláshelyeket, egyéb fontos információkat.

20

8./ Turisztikai információs pont működtetése a Teleház nyitvatartási idejében. 9./ Képzések, egyéb programok szervezése, közreműködés a lebonyolításában. 10./ A Szegvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodájának működtetése. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza az Kurca-völgye Egyesületet a fenti feladatok ellátásával, mely feladat ellátásért az Egyesület az Önkormányzat felé közösségi szolgáltatásként számlát bocsát ki. Ez a tevékenység Áfamentes. Összege: 1.700 e Ft/év. Benne foglaltatik egy fő alkalmazott bére járulékaival (1.500 eFt) és a 2./ pontban felsorolt szolgáltatások díja, amely a kb. 20 szervezet esetében éves szinten 10-10 eFt-ot tesz ki (összesen 200 eFt/év). Az egy fő alkalmazott béréért a hét 6 napján 65 órában van a Teleház nyitva , mely alatt folyamatosan biztosítja a fenti feladatok ellátását. A feladatok ellátásának módját, formáját, részleteit együttműködési megállapodásban, szerződésben kell rögzíteni. Tekintettel arra, hogy a Teleház a Művelődési Házban működik a Művelődési Háznak és a Kurca-völgye Egyesületnek is szerződést kell kötnie, mely az alábbiakra terjed ki: A Művelődési Ház bérbe adja a termet, a kiszolgáló helyiségekkel együtt az Egyesületnek (rezsi költségek felszámításával), valamint 2 db számítógép konfigurációt, melyet a lakosság használhat. Az előzetesen kalkulált bérleti díj havi 20 eFt, éves szinten 240 eFt. A Kurca-völgye Egyesület biztosítja a Művelődési Ház szakmai munkájához szükséges teljes körű irodai szolgáltatásokat (számítógép használat, fénymásolás, nyomtatás, Internet) havi 2 eFt-ért, éves szinten 24 eFt-ért. Amennyiben a Tisztelt Képviselő-testület támogatja a fenti előterjesztést, az Önkormányzat 2007. évi költségvetésébe az alábbiak betervezéséről kell gondoskodni: a./ Az önkormányzat kiadásaiba vásárolt közszolgáltatásként, a civil kapcsolatok ellátásért 1.700 eFt kiadás. b./ A Művelődési Ház költségvetésébe bevételi oldalon 240 eFt bérleti díj, kiadási oldalon 24 eFt irodai szolgáltatás díja. Kérem a Tisztelt Képviselő-testület, hogy beszámolómat tárgyalja meg és fogadja el. Szegvár, 2007. január 17. Gémes László sk. polgármester

21 3. sz. melléklet

Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatalától 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. 01-170-3./2007. Tárgy: SZMSZ-ek felülvizsgálata Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak Helyben Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 62. § (5) bekezdése alapján a megalakult képviselő-testületeknek az alakuló ülést követően 6 hónapon belül felül kell vizsgálniuk, vagy igény szerint a régi SZMSZ hatályon kívül helyezése mellett meg kell alkotniuk szervezeti és működési szabályzatukat. Az Ötv. 1. § (6) bekezdése az önkormányzati alapjogok körében a törvény keretei között biztosítja az önállóságot a helyi önkormányzatok részére a szervezetük és működési rendjük alakítására. A fenti tv. a testületek SZMSZ-éről szóló rendeletére vonatkozóan keretszabályokat tartalmaz, melyek tartalommal való megtöltését, a helyi viszonyoknak, konszenzusnak megfelelő szervezeti és működési rend helyi rendeleti formában történő kialakítását a 18. § (1) bekezdése rendeli el. A képviselő-testület alakuló ülésén határoztunk az SZMSZ felülvizsgálatáról. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének a 15/1997. (IV. 29.) önkormányzati rendelettel elfogadott szervezeti és működési szabályzata van hatályban, melyet számos önkormányzati rendelettel módosítottunk az évek folyamán. A jogszabály módosítások által igényelt korrekciókat mindig elvégeztük, ennek következtében nem indokolt annak hatályon kívül helyezése és új ÖR. elfogadása. Az SZMSZ-nek az alábbi mellékletei vannak: 1./ A képviselő-testület névsora 2./ A képviselő-testület bizottságai 3./ A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatáskörei 4./ A képviselő-testületi, bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvek tartalmi követelményei 5./ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb tartalmi elemei 6./ Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatalának Ügyrendje 1. sz. függelék: Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése 2. sz. függelék: Igazgatási Osztályhoz tartozó munkaköri feladatok 3. sz.. függelék: Gazdálkodási Osztályhoz tartozó munkaköri feladatok 4. sz. függelék: A hivatal irányítása és ellenőrzése alá tartozó községi intézményekről készített kimutatás 5. sz. függelék: A hivatal munkavédelmi szabályzata

22 6. sz. függelék: A hivatal tűzvédelmi szabályzata 7. sz. függelék: A hivatal iratkezelési szabályzata 7./ A Polgármesteri Hivatal gazdálkodási rendjének részletes szabályai 8./ A feladatellátás rendjének szabályzata 9./ Költségvetési ellenőrzés Természetesen az új képviselő-testület által megfogalmazott elvárások, követelmények máris indokolják a módosítást. Az Önkormányzati Minisztérium és a társhivatalok szakmai anyagait is figyelembe véve a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal Vezetője támpontok közzétételével nyújtott segítséget munkánkhoz, melynek figyelembevételével készítettük el SZMSZ módosításra vonatkozó előterjesztésünket. I. Az Ötv. SZMSZ-t érintő szabályai, mely területen rendeletünk módosítása szükséges:

hatályos önkormányzati

1./ Az Ötv. 8. § (5) bekezdése rendelkezik arról, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, hogy mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésén. Az idézett rendelkezés első mondata határozza meg a képviselő-testület feladatát, amely tartalmában arra irányul, hogy a kt. a lakosság önszerveződő közösségeinek tevékenységét támogassa, sőt együttműködjön e közösségekkel. Így az SZMSZ-ben már arra kell választ adni, hogy az önkormányzat mely önszerveződő közösségekkel vállalja az együttműködést. Az együttműködés formája a testületi ülésen való tanácskozási jog biztosítását is kell hogy eredményezze. Javaslom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy SZMSZ-ünk 5. § (7) bekezdését „A képviselő-testületi ülésekre állandó jelleggel tanácskozási joggal meghívandók” körét bővítsük az alábbiakkal: c./ a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatos szervek, az érintett témában érdekelt önszerveződő közösségek (egyesületek, alapítványok, klubok), intézmények vezetőit, a bizottságok nem képviselő tagjait, g./ A CIVIL Tanácsot. 2./ Az önkormányzati működés egyik megnyilvánulási formája a rendeletalkotás. Az Ötv. 16. § (2) bekezdése kötelezően rendeli el, hogy az Ör-t a képviselő-testület hivatalos lapjában, illetőleg a helyben szokásos – az SZMSZ-ben meghatározott - módon kell kihirdetni. A hatályos rendelkezések szerint 8. § (7) „Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatalban lévő fali hirdetőtáblán kell kihirdetés céljából kifüggeszteni. A lakosságot közvetlenül érintő rendeleteket ezen kívül a./ A Szegvári Naplóban is közzé kell tenni b./ Szórólapokon nyomtatva eljuttatni a lakossághoz c./ Helyi kábeltévén folyamatosan kell sugározni, elfogadását követően legalább 1 hétig naponta 2 alkalommal.

23 A kihirdetés történhet egyszerre, vagy több napra elhúzódó módon. Az utóbbi esetben a kihirdetés befejezése számít a kihirdetés időpontjának.” A fenti szabályozással kicsit előre mentünk a korban, túlbonyolítottá tettük a kihirdetést. Javaslom módosítani az alábbiakra: 8. § (7) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatalban lévő fali hirdetőtáblán kell kihirdetés céljából kifüggeszteni, valamint Szegvár honlapján kell megjelentetni. A lakosság széleskörű tájékoztatása érdekében a polgármester a nagyközség tájékoztató kiadványában, a Szegvári Naplóban és valamennyi lakásba eljuttatott szórólapon értesíti Szegvár nagyközség lakosságát az elfogadott rendeletek tartalmáról, valamint ezek kifüggesztési helyéről, továbbá megtekinthetőségi helyéről ( fenti hirdetőtábla, Polgármesteri Hivatal titkársága, Községi Könyvtár) 3./ Az SZMSZ. III. fejezete a Képviselő-testület bizottságairól rendelkezik. a./ Az Ötv. 22. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait. Megyénkben több esetben jelentett gondot az a helyzet, amikor a bizottság elnöke hosszabb ideig akadályoztatva volt elnöki teendői ellátásban. E helyzet elkerülésére, a folyamatos működőképesség fenntartása érdekében célszerű elnökhelyettest is választani. Javaslom SZMSZ-ünkben ennek rögzítését. Az elnökhelyettes az elnök távollétében minden esetben jogosult eljárni (ülés összehívása, vezetése stb.) A 17. § (2) bekezdés szerinti felhatalmazás „A bizottsági ülések összehívásáról a bizottság elnöke, távollétében az általa megbízott bizottsági tag gondoskodik.” ezt a jogkört csak az összehívásra szűkíti le. Javaslom, hogy a KT. válasszon elnökhelyetteseket, akik az elnököket távollétükben helyettesítik. b./ Az SZMSZ-ben kell meghatározni, hogy mely bizottság jogosult a polgármester illetményemelésére vonatkozó javaslatot előterjeszteni, valamint a vagyonnyilatkozatok vizsgálatát végző bizottságot megnevezni. A bizottságok feladatkörét felsoroló mellékletben e feladatokat a Pénzügyi Bizottság és az Ügyrendi Bizottság hatáskörébe utalta a képviselő-testület. Javaslom ezek rögzítését e fejezetben is a 12.§ (5), (6) bekezdés beiktatásával, egyben az Ör. 22. § (2) bekezdését hatályon kívül kell helyezni. 4./ Az SZMSZ IV. fejezete rendelkezik a polgármesterről és az alpolgármesterről. Kettőjük egyidejű akadályoztatása a képviselő-testület összehívására jogosult tisztséget betöltő hiányát jelenti és azt eredményezi, hogy működésképtelenné válik a testület. Ennek elkerülése érdekében kell szabályozni a kettős akadályoztatás esetén a kt. összehívására és vezetésére vonatkozó rendelkezéseket. A képviselő-testület hatályos SZMSZ-e értelmében a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolta e jogokat. A bizottsági elnök kijelölése nem javasolt, mert szükség esetén quasi polgármesteri szerepről van szó, ezt pedig fordított esetben az Ötv. 24. § (1) bekezdése tiltja, kimondva, hogy a polgármester, alpolgármester bizottság elnöke és tagja nem lehet.

24 22. § (3) bekezdés és az (5) bekezdés b./ pontja A kettős akadályoztatás esetén a legfiatalabb települési képviselő legyen jogosult eljárni. II. Az Ötv. keretszabályozása mellett még számos további jogszabály is érinti az SZMSZ tartalmát, szintén szabályozási kötelezettséget előírva. A felsorolt jogszabályok alapján az alábbi módosításokat javaslom SZMSZ-ünkben. 1./ A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. (továbbiakban: Nek.tv.) 27. §-a elrendeli, hogy a települési önkormányzat által létrehozott polgármesteri hivatal - SZMSZ-ben meghatározott módon – köteles a települési kisebbségi önkormányzat munkáját segíteni. Konkrétan meg kell jelölni azokat a feladatokat, amelyeket a hivatalnak el kell látnia. Az ellátandó feladatkör a helyi kisebbségi önkormányzat testületének és szerveinek működéséhez, döntéseik előkészítéséhez és azok végrehajtásához kapcsolódik. (27. § (1)-(4) bek.) Az

előző

ciklusban

a

képviselő-testület

az

alábbiakat

biztosította:

25/A. § (1) bekezdés a./ Szegvár, Szabadság tér 2. szám alatt irodahelyiség ügyfélfogadásra, irataik elhelyezésére, melynek közüzemi díjait a képviselő-testület viseli, b./ adminisztrációs munkájuk végzéséhez segítségnyújtás, c./ helyi leveleik kézbesítésének elvégzése, d./ nyilvántartásaik vezetéséhez és adminisztrációs munkájuk végzéséhez számítógép. Javaslom hogy ezeket a szolgáltatásokat a jövőben a Művelődési Házban működő Teleház keretében biztosítsuk a kisebbségi önkormányzatnak. 2./ A jogalkotásról szóló 1978. évi XI. törvény (továbbiakban: Jat.) A jat 42. §-a alapján valamennyi önkormányzat köteles SZMSZ-ében rendelkezni: - az önkormányzati rendelet előkészítésének, - a rendelet-tervezet társadalmi vitájának, továbbá - a rendelet megalkotásának szabályairól. A hatályos SZMSZ 5. sz. melléklete „A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb tartalmi elemei”-t határozza meg, melyet részletesebben kell szabályozni az előkészítés és a társadalmi vita tekintetében. Az ÖR. 8. § (6) bekezdését többséggel történhet.

ki kell egészíteni azzal, hogy az ÖR. elfogadása minősített

III. A képviselő-testületi SZMSZ felülvizsgálatával összefüggésben szintén aktuális szabályozási kötelezettséget jelentenek az ÁSZ vizsgálati jelentéseiben rögzített, a polgármesteri hivatalokat érintő hiányosságok is, mely érintik önkormányzatunkat is. Az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint (továbbiakban: Ámr.) a polgármesteri hivataloknak is rendelkezniük kell szervezeti és

25 működési szabályzattal. Az önkormányzatoknál az a gyakorlat, hogy az önkormányzat SZMSZ-e foglalja magába a Hivatal – mint önállóan gazdálkodó költségvetési szerv – ügyrendjét, ez a gyakorlat van érvényben településünkön is. . Több önkormányzatnál nem részletezték sem a testületi SZMSZ-ben, sem a hivatali ügyrendben az Ámr. 10. § (4) bekezdés a,) d,) e,) g-j.) pontjaiban foglaltakat. Önkormányzatunk ennek a szabályozási kötelezettségének eleget tett. A fenti jogértelmezés alapján javaslom a Tisztelt Képviselő-testületnek, hogy Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról, az ehhez kacsolódó 1-5. számú mellékletekről önkormányzati rendeleti formában döntsön a testület. 1. sz. melléklet: 2. sz. melléklet: 3. sz. melléklet: 4. sz. melléklet:

A képviselő-testület névsora A képviselő-testület bizottságai A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatáskörei A képviselő-testületi, bizottsági ülésekről készített jegyzőkönyvek tartalmi követelményei 5. sz. melléklet: A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb tartalmi elemei A korábbi SZMSZ 6-9. számú mellékleteit, mint Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát és mellékleteit határozattal fogadja el a Képviselő-testület. 1. sz. melléklet: Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítése 2. sz. melléklet: Igazgatási Osztályhoz tartozó munkaköri feladatok 3. sz. melléklet: Gazdálkodási Osztályhoz tartozó munkaköri feladatok 4. sz. melléklet: A Polgármesteri Hivatal gazdálkodási rendjének részletes szabályai 4.a. Alaptevékenység 4.b. A vállalkozási feladatok és közhasznú, vagy gazdasági társaságban való részvételnek a részletes felsorolása, a feladatok forrásai 4.c. A Polgármesteri Hivatalhoz kapcsolódó részben önállóan gazdálkodó intézményekkel kapcsolatos szabályok 4.d. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások, feltételek 5. sz. melléklet: A feladatellátás rendjének szabályzata 6. sz. melléklet: Költségvetési ellenőrzés 7. sz. melléklet: A hivatal munkavédelmi szabályzata 8. sz. melléklet: A hivatal tűzvédelmi szabályzata 9. sz. melléklet: A hivatal iratkezelési szabályzata 1. sz. függelék: A hivatal gazdasági szervezetének ügyrendje 2. sz. függelék: A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó köztisztviselői munkakörök 3. sz. függelék: A képzettségi pótlékra jogosító munkakörök és képzettségek

26 A 7-9. számú mellékletek, valamint az 1-3. számú függelékek kiadására a hivatali szervezet vezetője, a jegyző jogosult. IV. A hatályos SZMSZ több helyen szó szerint átvette az Ötv. rendelkezéseit, melyet külön jelöltünk. Az Ötv. módosítása kapcsán több pontosítás átvezetése is szükséges, melyre szintén javaslatot teszünk. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy előterjesztésem szíveskedjék megtárgyalni és megalkotni a képviselő-testület SZMSZ-ére vonatkozó önkormányzati rendeletet, valamint elfogadni a Polgármesteri Hivatal SZMSZ-ére vonatkozó határozatot. Szegvár, 2007. január 9. Gémes László sk. polgármester

Határozati javaslat

Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát a jelen előterjesztés melléklete szerint elfogadta. A képviselő-testület felkérte a jegyzőt, hogy a 7-9. számú mellékletek, valamint az 1-3. számú függelékek kiadásáról gondoskodjon. A határozatot kapja: Gémes László polgármester, Gyömbér Ferencné jegyző

27

Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének …/2007. (I. 25.) önkormányzati rendelete

–

Szegvár Nagyközség Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított – 15/1997. (IV. 29.) Ör módosítására. 1. §

(1) Szegvár Nagyközség Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított – 15/1997. (IV. 29.) Ör. 1. § /5/ bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „/5/ A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt névszerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását. A képviselő-testület az új képviselő-testület alakuló üléséig, a polgármester az új polgármester megválasztásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét. A képviselő-testület feloszlása nem mondható ki a választást követő 6 hónapon belül, illetőleg az általános önkormányzati választásokat megelőző év október 1. napját követően. Az időközi választás költségét az önkormányzat viseli.” (Ötv. 18. § (3) bek.) (2) Az Ör. (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(6) A képviselő-testület tagjainak száma 11 fő. A polgármesterrel együtt a képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő. A képviselő-testület névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza.” 2. § Az Ör. 3. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „ (5) Az elfogadott munkatervet ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és közzé kell tenni Szegvár nagyközség honlapján.” 3. § Az Ör. 4. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (3) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a részönkormányzat testületére, a kisebbségi önkormányzat testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.” (Ötv. 9. § (3) bek. ) 4. § (1) Az Ör. 5. § (5) bekezdés a./ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a./ zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást

28 igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;” (Ötv. 12. § (4) bek. a./) (2) Az Ör. 5. § (7) bekezdés c./ pontja az alábbi c./ pontra módosul és g./ ponttal egészül ki: tanácskozási joggal meghívandók: „c./ a tárgyalt napirendi ponttal kapcsolatos szervek, az érintett témában érdekelt önszerveződő közösségek (egyesületek, alapítványok, klubok), intézmények vezetőit, a bizottságok nem képviselő tagjait,” „g./ CIVIL Tanács.” (3) Az Ör. 5. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(8) A képviselő-testületi ülés időpontjáról, helyéről és a tervezett napirendekről a nagyközség lakosságát a polgármester a hirdetőtáblákon, a sajtón és Szegvár Nagyközség honlapján keresztül értesíti.” 5. § Az Ör. 7. § (13) bekezdése utolsó mondata hatályát veszti. 6. § (1) A 8. § (6) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: „Az önkormányzati rendelet elfogadása minősített többségi szavazással történhet.” (2) Az Ör. 8. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(7) Az önkormányzati rendeletet az önkormányzati hivatalban lévő fali hirdetőtáblán kell kihirdetés céljából kifüggeszteni, valamint a Szegvár Nagyközség honlapján kell megjelentetni. A lakosság széleskörű tájékoztatása érdekében a polgármester a nagyközség tájékoztató kiadványában, a Szegvári Naplóban és valamennyi lakásba eljuttatott szórólapon értesíti Szegvár nagyközség lakosságát az elfogadott rendeletek tartalmáról, valamint ezek kifüggesztési helyéről, továbbá megtekinthetőségi helyéről (fenti hirdetőtábla, Polgármesteri Hivatal titkársága, Községi Könyvtár)” 7. § Az Ör. 10. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és a tervezett napirendjéről a lakosságot plakátokkal és szórólappal, és a sajtó útján értesíti a polgármester. A közmeghallgatás meghívóját Szegvár Nagyközség honlapján is meg kell jelentetni.”

29

8. § (1) Az Ör. 11. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (1) A települési képviselő, a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen az Ötv. 32. §-a szerint esküt tesz.” (Ötv. 19. § (1) bek.) (2) Az Ör. 11. § (3) bekezdés a./ pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „a./ tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;” (Ötv. 19. § (2). bek. c./ pontja) 9. § (1) Az Ör. 12. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.” (Ötv. 24. § (1) bek.) A bizottság elnökhelyettesét a képviselő-testület választja meg. (2) Az Ör. 12. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „ (5) A polgármester illetményemelésére vonatkozó javaslatot a Pénzügyi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé elfogadás végett.” (3) Az Ör. 12. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi.” 10. § (1) Az Ör. 17. §. (2) bekezdése első mondatában az „általa megbízott bizottsági tag” helyébe „a bizottság elnökhelyettese” szövegrész kerül. 11. § (1) Az Ör. 22. § (2) bekezdése hatályát veszti. (2) Az Ör. 22. § (3) bekezdés 2. mondata hatályát veszti.

30

(3) Az Ör. 22. § (5) bekezdés b./ pontja 2. mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a legfiatalabb települési képviselő hívja össze és vezeti az SZMSZ-ben meghatározottak szerint.” a. Az Ör. 22. § (7) bekezdése az alábbi e-f./ pontokkal egészül ki: „e./ az éves költségvetési koncepció elkészítését követően kikéri az önkormányzat bizottságainak és a kisebbségi önkormányzat véleményét és a koncepcióhoz csatolja, f./ a helyi önkormányzat költségvetési koncepciójának a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó részéről a polgármester tájékoztatja a kisebbségi önkormányzat elnökét, A továbbiakban az egyeztetést a gazdálkodási osztályvezető folytatja a kisebbségi önkormányzat elnökével, melynek keretében az elnök rendelkezésére bocsátja a helyi kisebbségi önkormányzatra vonatkozó adatokat.” 12. § (1) Az Ör. 23. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelékezés lép: „(1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, alpolgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, a munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.” (Ötv. 34. § (1) bek.) (2) Az Ör. 23. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „Szegvár Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete egy alpolgármestert választ, az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.” 13. § Az Ör. 25/A §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „A képviselő-testület a Szegvári Cigány Kisebbségi Önkormányzat működéséhez – együttműködési megállapodás alapján – az alábbiakat biztosítja: a./ A Szegvár, Régiposta u. 1. szám alatti Művelődési Házban működő TELEHÁZ-ban irodahelyiség ügyfélfogadásra, iratai elhelyezésére, b./ adminisztrációs munkájuk végzéséhez segítségnyújtás, c./ helyi leveleik kézbesítésének elvégzése d./ nyilvántartásaik vezetéséhez és adminisztrációs munkájuk végzéséhez számítógép, fénymásolási, internet hozzáférési lehetőség.”

31

14. § (1) Az Ör. 25. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásra. A Polgármesteri Hivatal ellátja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.” (Ötv. 38. § (1) bek.) (2) Az Ör. (4) bekezdés b./ pontja helyébe Gazdálkodási Osztály meghatározás lép, e bekezdés utolsó mondata hatályát veszti. 15. § Az Ör. 26. § (6) bekezdése hatályát veszti. 16. § (1) (2)

Az Ör. 27. § (2) bekezdés 2. mondata hatályát veszti. (2) Az Ör. 27. § (3) bekezdése hatályát veszti. 17. §

(1) Az Ör. 29. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A helyi önkormányzat gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi.” (Ötv. 92. § (1) bek.) (2) Az Ör. 29. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) A helyi önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.” (Ötv. 92. § (3) bek.) (3) Az Ör. 29. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(3) Az önkormányzat a belső ellenőrzési feladatokat a Szentes Kistérség Belső Ellenőrzési Társulása keretében látja el a társulási megállapodás alapján.” (4) Az Ör. 29. § (4) és (5) bekezdése hatályát veszti. 18. § (1 ) Az Ör. „A képviselő-testület állandó bizottságainak feladat- és hatásköreiről” szóló 3. sz. melléklete helyébe jelen Ör. 1. sz. melléklete lép.

32 (2) Az Ör. „A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főbb tartalmi elemeiről” szóló 5. sz. melléklete helyébe jelen Ör. 2. sz. melléklete lép. (3) Az Ör. 6-9. számú mellékletei hatályukat vesztik. 19. § (1) Jelen önkormányzati rendelet 2007. február 1. napjától lép hatályba. (2) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Szegvár, 2007. január 25. Gémes László sk. polgármester

Gyömbér Ferencné sk. jegyző


Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala

Szervezeti és Működési Szabályzata A hivatal jogállása 1. FEJEZET /1/ A Polgármesteri Hivatal egységes, saját költségvetési előirányzata körében önálló költségvetési szerv. /2/ Elnevezése: Szegvár Nagyközség Képviselő-testülete Polgármesteri Hivatala. A hivatal címe: 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. sz.

A hivatal feladatai, tevékenysége 2. FEJEZET /1/ A képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos feladatok ellátás, különös figyelemmel a döntés-előkészítésre, és végrehajtására. A polgármester, az alpolgármester és a jegyző feladat- és hatáskörét, ide értve az egyes ügyintézők hatáskörébe utalt jogköröket is, a képviselős-testület hivatala által látja el. /2/ A polgármesteri hivatal tevékenysége keretében a következő alaptevékenységet végezheti: - Az önkormányzat igazgatási tevékenysége. - Az önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása - A polgári védelmi tevékenység. - Szociális ellátások. - Egyesületek támogatása. - Az önkormányzat elszámolásai (finanszírozás). - Helyiségek bérbe, illetve használatba adása. - Az éves költségvetésben meghatározott beruházási, felújítási, egyéb feladatok lebonyolítása. - Bérleti díjból származó bevétel. - Egyéb, rendszeres jövedelemszerző szolgáltatás.

A hivatal szervezete 3. FEJEZET (1) A hivatal feladatait a belső szervezeti egységekre (osztályokra) tagozódva látja el. Felépítése: a.) igazgatási osztály

34 b.) gazdálkodási osztály. (2) Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítésének sémáját az 1. sz. melléklet tartalmazza.

A belső szervezeti egységek feladatai 4. FEJEZET /1/ A hivatal szervezeti egységei hatás- és feladatkörébe az alábbi ügyek tartoznak: A./ Igazgatási osztály Az osztály feladatainak felsorolását az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza. B./ Gazdálkodási osztály Az osztály feladatainak felsorolását az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

A hivatal működése 5. FEJEZET /1/ A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt (Ötv. 35. § /2/ bek.) /2/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát (Ötv. 36. § /2/ bek.) /3/ A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében, amely magába foglalja a képviselő-testület hivatal ügykezelői és fizikai alkalmazottai feletti munkáltatói jogot is. /4/ A hivatal szervezeti egységvezetői (osztályvezetői), a polgármester munkáját közvetlenül segítő titkársági előadók kinevezéséhez, felmentéséhez, a vezetői megbízás visszavonásához, a jutalmazáshoz a polgármester írásbeli egyetértése szükséges. További munkatársak alkalmazása esetén előzetes véleményezési jogot kell biztosítani a polgármesternek. /5/ Munkarend: A hivatalban a törvényes munkaidő heti 40 óra hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön pénteken

7,30-tól 16,00-ig 7,30-tól 13,30-ig

35

/6/ Ügyfélfogadási rend: hétfő: kedd: szerda: csütörtökön: péntek:

8,00-tól 12,00-ig polgármester, ügyintézők 13,00-tól 16,00-ig ügyintézők NINCS ÜGYFÉLFOGADÁS 8,00-től 16,00-ig jegyző, ügyintézők 8,00-tól 12,00-ig polgármester, jegyző, ügyintézők

Az ügyfeleket az ügyfélfogadási időről a hivatal bejáratánál - jól látható módon - tájékoztatni kell. A tájékoztatás tartalmazza az egyes irodákban intézhető ügyfajtákat is. /7/ Kiadmányozás rendje: A hivatalban a kiadmányozási jogot a mindenkori jogszabályok keretei között a Polgármester és a Jegyző gyakorolja. A kiadmányozás részletes szabályait belső szabályzat tartalmazza. /8/ Szabadság kiadásának rendje: A hivatal köztisztviselői vonatkozásában a szabadság kiadását az illetékes osztályvezető javaslatára a jegyző engedélyezi. A jegyző szabadságának kiadását a polgármester engedélyezi. A szabadságokról a személyzeti főelőadó nyilvántartást vezet. /9/ Munkaértekezletek rendje: A polgármester és a jegyző a szervezeti egységek vezetői és a hivatal összes dolgozója részére szükség szerint munkamegbeszélést, illetve munkaértekezletet tart.

6. FEJEZET Az államháztartás működési rendjéhez kapcsolódó előírások 1. A Polgármesteri Hivatal alapító okiratát, illetve ennek megfelelő tevékenységi körét a Képviselő-testület 2003. október 29-én kelt, 180/2003. (X.29.) KT határozatával hagyta jóvá. 2. Alaptevékenysége: 751115 szakfeladat Helyi önkormányzatok igazgatási tevékenysége - önkormányzatot illető bevételekkel, kiadásokkal kapcsolatos feladatok - önkormányzati intézményhálózat működtetése - vagyongazdálkodás - polgári védelmi feladatok ellátása - községgazdálkodási szolgáltatások - településfejlesztés, település-ellátás - szociális tevékenység - államigazgatási hatósági feladatok 3. A Polgármesteri Hivatal vállalkozói tevékenységet nem folytat.

36 4. Az állami feladatként ellátandó alaptevékenység feladatainak forrása különösen az: • intézményi működési bevételek • helyi adó bevételek • átengedett központi adók • sajátos felhalmozási és tőke bevételek • normatív állami hozzájárulások 5. A költségvetési szerv költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszámok: Költségvetési főszámla Állami hozzájárulás számla Munkabér átvezetési számla Cigány Kisebbségi Önkormányzat számla Munkáltatói kölcsön kezelési számla Kommunális adó beszedési számla Iparűzési adó beszedési számla Gépjárműadó beszedési számla Termőföld jövedelemadó számla Adóbírság beszedési számla Adópótlék beszedési számla Egyéb bevételek elszámolási számla Idegen bevételek elszámolási számla Illetékbeszedési számla Forray Máté Ált. Isk. HEFOP

57200062-10022843 57200062-10025523 57200062-10025530 57200062-10025547 57200062-10025554 57200062-10025561 57200062-10025578 57200062-10025585 57200062-10025592 57200062-10025602 57200062-10025619 57200062-10025626 57200062-10025633 57200062-10025640 57200062-10025657

6. A Polgármesteri Hivatalhoz rendelt részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek: • Forray Máté Általános Iskola • Napközi-otthonos Óvoda • Egyesített Közművelődési Intézmény • Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény 7. A költségvetési szerv tervezésének összehangolása, a végrehajtás szabályszerűségének lebonyolítása a Hivatal erre a célra elkülönített szervezeti egységének feladata. E feladat során: • Összeállítja a következő évre vonatkozó költségvetési koncepció irányelveit • Elkészíti a Képviselő-testület elé terjesztendő anyagokat • Az elfogadott koncepció alapján, a Hivatal szakapparátusának bevonásával összeállítja a költségvetési tervjavaslatot • Felügyeli és biztosítja a jóváhagyott költségvetési előirányzatok szabályszerű felhasználását • Összeállítja az időközi és az éves gazdálkodásról szóló beszámolót jelentéseket 8. A pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatkörét, munkakörének meghatározását jelen ügyrend mellékletét képező munkaköri leírások tartalmazzák.

37 9. A feladatellátásának a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodási előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel-és követelményrendszert, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát az önkormányzat kötelezettségvállalási és utalványozási szabályzata tartalmazza.

Vegyes rendelkezések 7. FEJEZET /1/ Az Ügyrend mellékletei: a./ A Polgármesteri Hivatal gazdálkodási rendjének részletes szabályai (4. sz. melléklet). b./ A feladatellátás rendjének szabályzata (5. sz. melléklet). c./ Költségvetési ellenőrzés (6. sz. melléklet) d./ A hivatal munkavédelmi szabályzata (7. sz. melléklet) e./ A hivatal tűzvédelmi szabályazata (8. sz. melléklet) f./ A hivatal iratkezelési szabályzata (9. sz. melléklet) Szegvár, 2007. január 12.

Gyömbér Ferencné sk. Jegyző

38

1. sz. melléklet

KIMUTATÁS Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatal szervezeti felépítéséről

Polgármester

Jegyző

Igazgatási osztály - 1 fő osztályvezető - 2 fő titkársági előadó – polgármesteri kabinet - 2 fő szociális előadó - 1 fő rendszergazda, hagyaték, bérlakás - 1 fő településfejlesztés, körny.véd, építésügy - 1 fő személyügyi előadó, intézményi munkaügyi feladatok - 1 fő ügyiratkezelő - 1 fő ügykezelő

Gazdálkodási osztály - 1 fő osztályvezető - 3 fő pénzügyi előadó - 1 fő pénztáros - 1 fő közterület-felügyelő, vagyonnyilvántartó - 2 fő adóügyi előadó

39

Igazgatási osztályhoz tartozó munkaköri feladatok 1. Anyakönyvi igazgatási feladatok 2. Hagyatéki eljárás 3. Névváltozással kapcsolatos feladatok 4. Állampolgársági feladatok 5. Lakcím nyilvántartás 6. Népesség nyilvántartási változások vezetése 7. Tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok 8. Gyámhatósági feladatok 9. Családi jogállás rendezése 10. Kiskorúak védelembe vételének ügyei 11. Kiskorúak rendszeres gyermekvédelmi kedvezménye 12. Kiskorúak rendkívüli gyermekvédelmi támogatása 13. Kereskedelmi, vendéglátói üzletek működési engedélyének kiadása 14.Működési engedélyek kiadásához szükséges szakhatósági állásfoglalások megkérése 15. Működési engedélyek, szakhatósági engedélyek elbírálása 16. Mozgóárusítás, mozgóbolt működésének engedélyezése 17. Alkalmi árusítás engedélyezése 18. Honvédelmi, polgárvédelmi feladatok 19. Lakásfenntartási támogatás megállapítása 20. Rászoruló családok lakáshoz jutásának támogatásával kapcsolatos kérelmek előkészítése, képviselő-testület elé terjesztése, támogatottakkal a kölcsönszerződés megkötése 21.Igazolás kiadása lakásépítési kedvezmény, illetve fiatalok otthonteremtési támogatásához 22.Munkáltatói kölcsönnel kapcsolatos feladatok 23. Ügyiratok iktatása, kezelése 24. Irattározással kapcsolatos feladatok 25. Testületi ülések előkészítése, jegyzőkönyvek, kivonatok készítése 26. Határozatok, jogszabályok, önkormányzati rendeletek nyilvántartásával kapcsolatos feladatok 27. Egységes szerkezetű önkormányzati rendeletek elkészítése 28. Mozgáskorlátozottak támogatásai (személygépkocsi vásárlás, illetve átalakítási támogatás, gépjármű fenntartási támogatás, közlekedési költség támogatás) 29. Ápolási díj 30. Átmeneti segély 31. Köztemetés 32. Temetési segély 33. Rendszeres szociális segély megállapítása (aktív korú, csökkent munkaképességűek támogatása) 34. Időskorúak járadékának megállapítása 35. A visszaigényelhető támogatásokról nyilvántartás vezetése és a támogatások visszaigénylés 36. Közgyógyellátási igazolvány kiadása 37. Gázártámogatással kapcsolatos ügyintézés 38. Szemétdíj kedvezmény idősek részére 39. Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj 40. Hadigondozási ügyek

40 41. Egészségügyi ellátásra jogosító igazolványok kiadása, érvényesítése szociális rászorultság alapján 42. Rehabilitációs ügyek (rendszeres szociális járadék, átmeneti járadék) 43. Talált tárgyak nyilvántartása 44. Nyilvántartások vezetése 45. Környezettanulmányok készítése 46. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmények, rendkívüli gyermeknevelési támogatások és szociális segélyek pénzintézet által történő kifizetésre előkészítése, nyilvántartása 47. Ápolási díjak kifizetéséről jelentések elkészítése és továbbítása 48. Mozgáskorlátozottak támogatásának visszaigénylése, nyilvántartás vezetése 49. Számítógépes rendszergazda teendők ellátása 50. Ebnyilvántartás vezetése 51. Választásokkal kapcsolatos előkészítő és lebonyolító munkálatok elvégzése 52. Alkalmazási okmányok elkészítése, TÁKISZ felé továbbítása (kinevezések, munkaszerződések, átsorolások, munkaviszony megszüntetése) 53. Közhasznú munkások alkalmazási okmányainak elkészítése 54. Közcélú foglalkoztatás megszervezése 55. Havi rendszerességgel a bérköltségek visszaigénylése a Munkaügyi Központtól 56. A polgármester munkáltatói hatáskörébe tartozó intézményvezetői kinevezések elkészítése, megbízások figyelemmel kísérése, pályázatok kiírása 57. Az intézményvezetők és köztisztviselők munkaköri leírásának elkészítése 58. A személyzeti iratanyagok összeállítása, a változások folyamatos vezetése 59. A köztisztviselői törvény hatálya alá tartozó dolgozókról közszolgálati alapnyilvántartás adatlapjának folyamatos vezetése 60. Havi adatszolgáltatás a Dél-alföldi Regionális Közigazg. Hivatalnak. 61. A dolgozók szabadságának nyilvántartása, szabadságolási terv elkészítése 62. Egészségügyi statisztikai jelentések kitöltése, postázása 63. 1. számú orvosi körzet működésével kapcsolatos ügyintézés 64. Települési képviselők és köztisztviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatok 65. Teljesítménykövetelmények meghatározása, képviselő-testület elé terjesztése 66. Létszámcsökkentési pályázatok elkészítése, és benyújtása 67. Az önkormányzat valamennyi intézményére vonatkozó működési engedély megkérése, módosítása 68. Köztisztviselők alapvizsgára, szakvizsgára ütemezése, éves továbbképzések koordinálásra 69. Évvégi leltár lebonyolításánál közreműködés 70. Bérnyilvántartások vezetése (tartós kötelezettséggel terhelt bérek nyilvántartása, a MÁK bérterhelése szerint az átmeneti bérmegtakarítások kimutatása) intézményenként és szakfeladatonként. 71. Dolgozók távolmaradásának jelentése havonta (szabadság, táppénz, GYED, GYES) valamint a helyettesítés. 72. Alkalmi munkabérek, megbízási díjas alkalmazások okmányainak számfejtése, jelentések. 73. Jutalmak, 13. havi juttatás számfejtése, elkészítése, vezetése. 74. Étkezési utalványok, fizetési előlegek nyilvántartása, jelentése a TÁKISZ felé, az egyenlegek egyeztetése a főkönyvi nyilvántartással. 75. MÁV igazolványok begyűjtése, kimutatásokon való igénylése, érvényesítése. 76. Költségtérítések, tiszteletdíjak elszámolása, kifizetések, havi jelentések küldése a MÁKnak.

41 77. Építésügyi- igazgatás körébe tartozó nem kiemelt helyi feladatok ellátása az alábbiak szerint: - területrendezéssel, telekalakítással, általános rendezési terv készítésével, módosításával, helyi építés szabályzat készítésével, módosításával, telekgazdálkodással és műemlékvédelemmel kapcsolatos feladatok - engedély kiadása az építmények rendeltetésének megváltoztatásáról - építésügyi ellenőrzés végzése a jegyző illetőségi területén - község rendezésével kapcsolatos nem kiemelt építésügyi feladatok - árvíz, belvíz által okozott károk felmérése, azok helyreállításának megszervezése - intézkedés kezdeményezése az építésügyi szabályok megsértőivel szemben - építésügyi tevékenység keretébe tartozó nyilvántartások vezetése, jelentések elkészítése és megküldése 78. A környezetvédelmi, levegőtisztasági hatáskörök közül az önkormányzat hatáskörébe utalt feladatok ellátása 79. Lakásügyi és kommunális hatáskörök közül ellátja műszaki vonatkozásban a Polgármesteri Hivatal hatáskörébe utaltakat. 80. A közművek létesítési engedélye során szakhatósági feladatot lát el a terület-felhasználás engedélyezése területén. 81. A közterület-használatának engedélyezésével kapcsolatos ügyekben ellátja az I. fokú építésügyi hatóság feladatába tartozó feladatokat, Önkormányzati Rendelet alapján ezen feladatoknál mint szakhatóság közreműködik. 82. Javaslat készítés az önkormányzati lakások felújítására vonatkozóan. 83. Önkormányzati lakások bérbeadási ügyei 84. Lakásbérleti szerződések megkötése, bérleti díjak közlése 85. Helyiség kiutalási ügyek lebonyolítása, bérleti szerződések elkészítése 86. Munkavédelmi feladatok közül a munkavédelmi és munkabiztonsági szabályzat előírása szerint a munkavédelmi adminisztrációs feladatok ellátása 87. Tűzvédelmi, szervezeti és működési szabályzat előírása szerint a tűzvédelmi megbízott feladatának ellátása.

42

Gazdálkodási osztályhoz tartozó munkaköri feladatok 1. Önkormányzati szintű költségvetés elkészítése a Pénzügyminisztérium részére, előterjesztés a Képviselő-testület felé. 2. Az önkormányzati költségvetési beszámoló elkészítése 3. Pénzmaradvány jóváhagyásának előterjesztése 4. Költségvetési előirányzatok, átcsoportosítások végrehajtása, pótelőirányzatok nyilvántartása, javaslat a vonatkozó önkormányzati rendelet megalkotása 5. Felújítások, beruházások pénzügyi lebonyolítása 6. ÁFA nyilvántartás, elszámolás az adóhatósággal adóbevallások elkészítése. 7. Közmű-hozzájárulás visszaigénylése, lakosság részére történő kiutalása 8. Kiadási, bevételi bizonylatok, számlák nyilvántartásba vétele, érvényesítése, kontírozása, utalása, számítógépes adatszolgáltatással feldolgozása. 9. Pénzforgalmi információs szolgáltatás MÁK-nak 10. Főkönyvi számlák vezetése, egyeztetése az analitikus nyilvántartásokkal. 11. Pénzügyi kérdésekben adatszolgáltatás az önkormányzat vezetése, Képviselő-testület, intézményvezetők részére 12. Immateriális javak, tárgyi eszközök (ingatlanok, gépek, berendezések, járművek, beruházások) nyilvántartása, változások átvezetése, értékcsökkenés elszámolása, mérlegben szereplő, analitikus nyilvántartással és leltárral alátámasztott adatok biztosítása, ingatlanvagyon-kataszter vezetése. 13. Befektetett pénzügyi eszközök (lakosságnak adott lakásépítési támogatás, dolgozóknak adott kölcsönök) nyilvántartása, főkönyvi vezetése 14. Adósok, szállítói tartozások nyilvántartása, a változások átvezetése 15. Költségvetési bankszámlák (költségvetési elszámolási számla, állami támog. Számla, tartós betét, lakásépítési számla, letéti számla, hitel számlák) kezelése. 16. A MÁK-tól érkező béradatok fogadása, gépi feldolgozása. 17. Készletek (élelem, göngyöleg, tüzelőolaj) nyilvántartása és egyeztetése az intézmények analitikájával. 18. A konyhák anyagfelhasználásának összesítése, az élelmiszer-felhasználás engedélyezett norma szerinti és tényleges felhasználásának kimutatása. 19. Lakbérek, állami gondozási díjak, közműépítési hozzájárulások, lakásépítési támogatások befizetéseinek kezelése, nyilvántartása 20. Lakásépítési támogatásokkal kapcsolatos szerződések megkötése, pénzintézet felé történő továbbítása, kezelési költségek átutalása 21. Közterület-használat nyilvántartására és befizetésének vezetése 22. Rendszeres és rendkívüli gyermeknevelési támogatások és szociális segélyek kifizetése vagy kiutalása. 23. Ápolási díjak kifizetésének előkészítése a pénzintézet részére; a fizetendő nyugdíjjárulék átutalása, 24. Marhalevél kiadása, kezelése, nyilvántartása. 25. Víz-, gáz-, áram- és szennyvízszállítási díjak nyilvántartása, összesítése. 26. Az önkormányzathoz érkező valamennyi számla alaki, tartalmi, számszaki felülvizsgálata, iktatása, a teljesítés módjának és időpontjának felvezetése, kontírozása, főkönyvi számlák szerinti bontásban, azok rögzítése, gépi adatfeldolgozó rendszerben. 27. A pénztári kifizetésekkel kapcsolatos számlák felülvizsgálata, kontírozása. Az állandó készpénzállomány biztosítása mellett az intézmények részére ellátmány előlegek,

43 gépjárművek üzemeltetéséhez adott előleg kifizetése és azok elszámolása, tartalmi, számszaki felülvizsgálata, kontírozása. 28. Intézmények részére vásárlási, beszerzési előleg, a dolgozók részére fizetési előleg kifizetése, elszámolása. 29. Munkabér kifizetésével kapcsolatos teendők, nyilvántartás vezetése. 30. Pénztárnapló, pénztárbizonylatok vezetése, napi pénztárzárás. 31. Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása. 32. Kimenő számlák elkészítése. 33. Selejtezések, leltározások előkészítése, lebonyolítása, összesítése. 34. Mozgáskorlátozottak támogatása előirányzatok feladása, támogatások egyeztetése a MÁK-kal. 35. A normatív állami hozzájárulásokkal, egyéb átvett pénzeszközökkel való elszámolás, eltérések visszautalása. 36. Beruházási statisztika elkészítése. 37. Céltámogatások igénylése, nyilvántartása, elszámolása. 38. Önkormányzati rendeletekre, egyéb pénzügyi tárgyú előterjesztésekre javaslat készítés. 39. Együttműködés a Pénzügyi Bizottsággal, a munkájához szükséges anyagok biztosítása. 40. A pénzügyi előírások, törvények, jogszabályok betartása. 41. Kapcsolattartás az intézmények vezetőivel és dolgozóival. 42.Földhaszonbérleti szerződések megkötése, a bérleti díjak befizetésének figyelemmel kísérése. 43. Dolgozók részére munkaruha előleg biztosítása, elszámolása, munkaruhák nyilvántartásba vétele. 44. Gépjárműadók, helyi adók, idegen helyről kimutatott tartozások kivetésével és beszedésével kapcsolatos feladatok ellátása az alábbiak szerint: Gépjárműadó és helyi adó - kivetés - pénzforgalmi nyilvántartások vezetése, könyvelése - határozatok hozatala, előírás és törlés esetén - számítógépes adatfeldolgozás - utalások készítése - adóívek, fizetési felhívások készítése, postázása - átjelentések küldése gépjárműadó esetében - adómentességek megállapítása, - adóhátralékok behajtása Idegen helyről kimutatott tartozások - előírása - behajtása - átutalása Adó- és értékbizonyítványok kiállítása Vagyoni helyzetről szóló igazolások kiállítása Tulajdonjog bejegyző határozatok nyilvántartása Adózással kapcsolatos kérdésekben segítségnyújtás, tanácsadás.

44 4/A. sz. melléklet Szegvár Nagyközség Polgármesterétől 6635 Szegvár, Szabadság tér 2. sz., tel./fax: 63-364-800 01-349/2007. Tárgy: Szegvár Nagyközség Önkormányzatának gazdasági programja. Szegvár Nagyközség Képviselő-testülete Szegvár Tisztelt Képviselő-testület! A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § d.) pontja a Képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként határozza meg a gazdasági program elfogadását. Ugyanezen jogszabály 91. § alapján az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szólhat. A gazdasági program az önkormányzat(ok) részére helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével – a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve – az önkormányzat(ok) által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program tartalmazza különösen: -

a fejlesztési elképzeléseket, a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését, a településfejlesztési politika, az adó politikai célkitűzéseit, az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat, továbbá városok esetében a befektetés-támogatási politikai célkitűzéseit.

A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Az Ötv. gazdasági programra vonatkozó rendelkezéseit első alkalommal a 2006. évi. önkormányzati választások után kell alkalmazni. Javaslom, hogy hosszabb távra fogadja el a képviselő-testület a gazdasági programot a település előtt álló, az Uniós támogatások igénybevételével megvalósítható nagy horderejű feladatok miatt. Természetesen folyamatosan is, de a választási ciklusban is lehetősége lesz a képviselő-testületnek a módosításra.

45

Szegvár Nagyközség Önkormányzatának gazdasági programja A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § d.) pontja és a 91. § /1/ bekezdése alapján Szegvár Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az alábbi gazdasági programot készíti Szegvár Nagyközség Önkormányzatának választási ciklusra vonatkozó költségvetési bevételeit és kiadásait befolyásoló, meghatározó tényezők a következőkben foglalhatók össze: -

-

-

A 2006-2010. évi önkormányzati forrásszabályozásban előreláthatólag továbbra is a normatív állami hozzájárulások és az SZJA visszajuttatások jelentik a meghatározó részt. Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények szakmailag elfogadható színvonalú működését egyre inkább nehezíti az a körülmény, hogy forrásaink nem növelhetők, sőt várhatóan csökkennek (iskola) és az infláció is leértékeli a nominálértékben közel azonos bevételt. Mindezekkel összhangban a saját bevételek területén tovább szűkül a mozgásterünk. A kormányzat a helyi adó növelésére ösztönzi az önkormányzatokat, de az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan kell megállapítani. Törekedni kell arra, hogy a településrendezési tervek elkészítésével az építési telkek, vállalkozási területek kialakítása és értékesítése megvalósuljon. Törekedni kell arra, hogy az intézményeink saját bevételei évről évre egyenletes emelkedést tanúsítsanak.

A Magyar Köztársaság Konvergencia Programjának tartalmából célszerű az alábbi rendelkezések figyelembe vétele: Önkormányzati feladatellátás és finanszírozás 1.) A kistelepülési és megyei feladatellátás dominanciája helyett a városi, kistérségi és regionális – törvényen, illetve pénzügyi eszközökkel is ösztönzött együttműködésen – alapuló, a racionális üzemméreteket érvényesítő feladatellátás általánossá tétele. A kistérségek esetében az különösen a közoktatásban, a közigazgatásban és a szociális intézmény-fenntartási feladatokban érvényesül. 2.) A feladatellátás átrendezését és racionalizálását a szaktörvényekben megállapított kötelezettségek felülvizsgálatával párhuzamosan az önkormányzatokat megillető normatív hozzájárulások számának lényeges csökkentése, tartalmának megváltoztatása és kiegészítő, a hatékony feladatellátás feltételként előíró támogatások alkalmazása segíti. 3.) Az értékalapú ingatlanadózás bevezetése megerősíti az önkormányzatok gazdálkodási önállóságát. 4.) Központi kapacitásszabályozás bevezetése a közszolgáltatások egyes területein meghatározott feladatoknál (oktatás, szociális ellátás, gyermekvédelem).

46

Az önkormányzat végrehajtandó feladatai: Az önkormányzat gazdasági programját a polgármesteri választási program és a képviselőtestület által – az alakuló ülésen - elfogadott polgármesteri ciklusprogram határozza meg. Az önkormányzat fő céljai: - a választópolgárokkal, képviseleti és civil szervezetekkel, a nem önkormányzati gazdálkodó és más szervekkel együttműködve a nagyközség céljainak megfogalmazása és érvényesítése; - kiegyensúlyozott, a település működését, fejlesztését szem előtt tartó testületi tevékenység, ügyfélbarát, szolgáltató polgármesteri hivatal; - színvonalas közszolgáltatások nyújtása, igény és lehetőség szerinti fejlesztése, a költségvetési szervek hatékony működtetése; - az önkormányzati vagyon jó gazdakénti kezelése, hasznosítása; - szennyvízelvezető csatornarendszer kiépítése, az út- és járdahálózat felújítása; - az idegenforgalom minőségi fejlesztésének támogatása, a marketing tevékenység javítása; - a nagyközség idegenforgalmi és mezőgazdasági adottságainak jobb hasznosításával a foglalkoztatás bővítésének segítése, idegenforgalom-barát, munkahelyteremtő ipari befektetések vonzása, mindezekkel a munkanélküliség és a nagyközségből való elvándorlás csökkentése; - a nehéz szociális helyzetben levők célirányos támogatása létfenntartásuk biztosítása érdekében; - az Európai Unió-hoz csatlakozás követelményeinek teljesítése, uniós források megszerzése.

A fő célkitűzés tehát, hogy a szegvári lakosok éljenek egy szebb, vonzóbb, élhetőbb, fejlettebb településen. A célokhoz vezető utat meghatározni már jóval nehezebb egy olyan világban, ahol csak egy dolog a biztos: a bizonytalanság. Tennivaló van elég: a településen jelentős mértékű a munkanélküliség, jellemző a fiatalok elvándorlása, ezzel együtt az elöregedés. Az önkormányzati intézményeken, a közterületeken az elmúlt évtizedekben csak a legszükségesebb karbantartási munkák elvégzésére volt lehetőség, valamennyire ráférne egy teljes körű felújítás. Mindezek előtt a legégetőbb gondot a csatornázatlanság hiánya jelenti. A természeti adottságok csak részben kihasználtak, jelentős tartalékok tannak ezen a téren. Szegvár legnagyobb értéke a település elhelyezkedésében, természeti környezetében és adottságaiban van. A falu alig 10 km-re található Szentestől, az autópálya 50 km-re van, még Budapest is csak 2 óra, kényelmesen autóval. A település belterületén és külterületén egyaránt figyelemre érdemes természeti értékek vannak (Kórogy-tó, Kurca, Tisza holtág, termál kutak, Kórogy-csatora, jó minőségű termőföld). A település életében, a helyi lakosok megélhetésében komoly szerepet játszik a mezőgazdaság, akár mint vállalkozók, akár mint munkavállalók kapcsolódnak az agráriumhoz.

47 A fenti értékek két, egymást ki nem záró település karakter felé mutatnak. Az egyik arca a településnek lehet a turizmus, idegenforgalom orientált település, amely befogadja nemcsak a turistákat, hanem a városból kiköltözőket is. A másik arca a településnek egyértelműen a mezőgazdasági település lehet. A két település karakter részben erősíti egymást, pl. falusi turizmus, öko-turizmus, helyi gasztronómiai értékek hasznosítása. Másrészről megvannak a nyílt vagy lappangó ellentétek a mezőgazdasági tevékenységet végzők és a turizmussal foglalkozók között (zaj, por, zavaró nehézgép, teherautó forgalom, az állattartás természetes velejárójaként jelentkező szagok és bogarak). A két érdek egyeztetésében kiemelkedő szerepe van az önkormányzatnak és a helyi közösségeknek. A két lehetséges település karakter hasonló előnyöket kínál. Ezek a helyi foglalkoztatottság növekedése, a vállalkozások fejlődése, a település vagyonának, elsősorban az ingatlan vagyonnak a felértékelődése, pozitív irányba változó település kép és külső megítélés, egy népszerűbbé váló település, amely magához hívja a további állami és magán és fejlesztési forrásokat. Feltételezhetően növekedésnek indul a település lakosságszáma, a helyi, elsősorban fiatal réteg elvándorlása lassul vagy megáll. A fejlesztési folyamat ( legyen az akármilyen jól kidolgozott is) csak úgy lehet sikeres, ha annak végrehajtásába bevonják a lakosságot, önkormányzatunknak ez kiemelt célja. 1./ Fejlesztési elképzelések: A 2007. évtől megnyíló UNIÓS pályázati források soha nem látott fejlesztési lehetőségeket vetítenek elénk. Ezek kihasználására fel kell készülnünk. Ez jelenti a pályázatírási, program menedzselési ismeretek bővítését, a fejlesztési elképzelések összegyűjtését, a prioritások meghatározását. A fejlesztési elképzelések között első helyen szerepel a szennyvízcsatorna beruházás, az ezt követő útfelújítások; kerékpárút kiépítése, településközpont rehabilitációja, megújuló energiaforrások felhasználása közintézményeinkben, turisztikai és kulturális célú beruházások. A kerékpárút terveinek elkészítéséhez már 2007. évben biztosítani kell a saját forrást. A településrendezési terv a képviselő-testület által meghatározott településfejlesztési koncepcióban rögzített településpolitikai célkitűzések, fejlesztési elképzelések alapján készült el. A szabályozási terv és a helyi építési szabályzat jóváhagyása után a település építési tevékenységének jogi kereteit adják, ez a legmagasabb szintű helyi építési jogforrás. A község lakosságszámának növelése, valamint a fiatalok helyben maradása érdekében a meglévő építési telkek értékesítése, távlatokban újak kialakítása szükséges. A terület megvásárlása, művelés alól való kivonása, belterületté nyilvánítása a rendezési terv keretében megtörténhet. Az ehhez szükséges forrásokat a költségvetési rendeletben biztosítani kell. Az infrastrukturális beruházások elvégzéséhez mindenképpen pályázati forrás szükséges, az önrészről viszont valamilyen formában gondoskodni kell. Vagy a költségvetési rendeletben kell elkülöníteni, vagy elegendő forrás hiányában hitelt kell felvenni. Erről azonban akkor érdemes dönteni, amikor láthatóak a beruházás költségei, illetve az ehhez szükséges források.

48 A gyalogos közlekedés biztonságának javítása érdekében forrást kell biztosítani a járdák felújításához elsősorban anyag biztosításával, saját kivitelezéssel. Az önkormányzat intézményeinek rendbetételével, azok gondozásával megfelelő falukép kialakítását kell biztosítani ahhoz, hogy a községet vonzó településnek találja minden idelátogató. Ehhez szorosan kapcsolódik a Művelődési Ház és a polgármesteri hivatal külső és belső felújítása. Meg kell találni a forrást az iskola, az óvoda, az egészségház, az önkormányzati bérlakások épületeinek nyílászáró cseréire, fűtéskorszerűsítésére, tető felújítására. A munkák lassan halaszthatatlanná válnak, de pályázati forrás nélkül ezeket nem lehet megvalósítani. Nagyközségünk költségvetésében több milliós tételt jelentenek az intézményi fűtési költségek. A jelenlegi fűtési és épület szigetelési megoldások felülvizsgálatával komoly megtakarítás lenne elérhető. Megoldást jelenthet az alternatív energia használata a fűtésnél. A falu mezőgazdasági jellegéből adódóan nagy mennyiségben áll rendelkezésre pl. az olcsó szalma, ami feldolgozva igen jól hasznosítható fűtésre, nagyságrendekkel csökkentve annak költségeit. Biztosítani kell a településen lévő gyermekeknek és fiataloknak, hogy kulturált környezetben, az Európai Uniós szabványoknak megfelelő játszótereken tölthessék szabadidejüket. Ezért figyelmet kell fordítani a játszóterek építésére. Ezekhez szintén a pályázati lehetőségek biztosítása nyújthat fedezetet. Forrást kell biztosítani a közterületek és parkok virágosítására, pihenőpadok kialakítására, a Kurca-parti rehabilitáció folytatására. A kulturált faluképhez hozzátartozik, hogy a Kurca-part rendben van. A vár alatt elkezdődött kotrást, rehabilitációs munkát a teljes belterületi szakaszon végig kell vinni. A későbbiekben fenn kell tartani a rendezett állapotot. A Kurcával kapcsolatos tervek, munkálatok során együtt kell működni a vízügyi szervekkel, a helyi közösségekkel. Számos munka, feladat végrehajtása nem pénz kérdése. A Kurca a falu közös ügye, így az ott folyó munkálatokba a lakosság minél szélesebb rétegét be kell vonni. A falu belterületén található Kórógy-tó funkcióját érdemes újra gondolni. A mellette kialakított szabadidő park koncepció továbbvitelével idegenforgalmi szempontból is jól hasznosítható helye lehet a falunak a helybeli lakosság kiszolgálásán túl. 2. Munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése: Sajátos helye és szerepe van falufejlesztésben a vállalkozóknak, hiszen egy vállalkozó nem a közösségért dolgozik, hanem azért, hogy munkájából megéljen, hasznot termeljen saját magának. A másik oldalról azonban település, a lakosság az, amely részben a vállalkozások piacát adja. Így a vállalkozások számára sem lehet közömbös, hogy a település fejlődik-e, a fejlődésnek mi az iránya, a lakosság milyen anyagi helyzetben van. A fejlesztési folyamatba mindenképpen be kell tehát vonni a vállalkozásokat. Kiemelten fontos, hogy támogatást, segítséget kapjanak az önkormányzattól azok a fejlesztések, amelyek a települési célokat erősítik, kiegészítik. Természetesen a másik oldalról elvárható, hogy a vállalkozások maximálisan tiszteletben tartsák a közösségi célokat és annak megfelelően működjenek, alakítsák át a tevékenységüket.

49 Elkezdődött a Polgármesteri Hivatal keretén belül működő ellátó szervezet átalakítása a település tulajdonában álló Szegvári Falufejlesztő, Üzemeltető és Szolgáltató KHT létrehozásával. Ez ugyanis munkát végezhet, számlát adhat ki a tulajdonos önkormányzatnak is. Ez a cég és a helyi számlaképes vállalkozók végezhetnék el azokat a felújítási, kivitelezési munkákat, amiket eddig külső cégeknek kellett kiadni. Ezáltal a nyereség az önkormányzatnál maradna, a KHT alkalmazottainak biztosított lenne a megélhetése, ami létszámbővítést, munkahelyteremtést eredményezhet. A saját KHT-val, helyi vállalkozókkal elvégeztetett munkák jobban ütemezhetők és jobb minőségűek is. Biztosítja a folyamatos munkát, amely mind a KHT, mind a vállalkozók esetében további foglalkoztatást eredményezhet. A közintézmények sajnálatos jelenlegi állapotukban jó ideig adhatnak munkát. Az önkormányzatnak minden segítséget meg kell adnia a helyi vállalkozásoknak ahhoz, hogy sikeres pályázatokat készíthessenek, mellyel infrastruktúrájukat, termelési szerkezetüket korszerűsíthetik, ezáltal működésüket hatékonyabbá, nyereségesebbé tehetik. Mindezek hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez is. Települési szinten az önkormányzat és az általa fenntartott intézmények jelentős számú munkaerőt foglalkoztatnak. Az ellátotti létszám csökkenése következtében a dolgozói létszám fokozatosan csökken. Kis létszámtól eltekintve sikerült ezeket a létszámleépítéseket úgy megvalósítani az eddigiek során, hogy nem váltak munkanélkülivé a korábban itt foglalkoztatottak. Törekedni kell a jövőben is arra, hogy hasonló módon oldjuk meg ezeket a kérdéseket. Az előre hozott nyugdíjazás, prémium évek programban való részvétel lehetőségének kihasználása, a részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása is enyhíthet ilyen irányú problémáink megoldásában. A csökkent munkaképességűeket foglalkoztató HUMÁN KFT számára önkormányzatunk továbbra is biztosítja az épületet. A mellette működő szolgálati lakás átadásával lehetőséget teremtünk arra, hogy a KFT tovább növelje a foglalkoztatottak számát. A munkanélküliség legalább időszakos csökkentéséért folytatni szükséges a közhasznú, közcélú foglalkoztatást. 3./ A településfejlesztési politika A hatályos törvények a településfejlesztési koncepciót olyan önkormányzati dokumentumként határozzák meg, amely rögzíti a településfejlesztés fő célkitűzéseit, ezzel a településrendezés alapjait is meghatározza. Hiányzik a településfejlesztés – tervezés pontosabb értelmezésére irányuló szabályozás. A kialakult gyakorlatban a településfejlesztés tervezése többnyire különválik a településrendezéstől. Ugyanakkor a valódi szakértői tervező közösségek által készített településfejlesztési koncepciók szemlélete, készítésének módszere, a koncepciók tartalma, a korábbi évtizedek településrendezési programjaihoz, illetőleg fejlesztési koncepcióihoz képest alapvetően megváltozott. Határozott törekvés tapasztalható a korszerű tervezési módszerek alkalmazására. A pozitív változások közül külön is kiemelést érdemel, hogy •

határozott törekvések tapasztalhatók a piacorientált tervezési meghonosítására, a marketing módszerek tervezésben való alkalmazására;

szemlélet

50 • •

a közösségi részvétel, a tervezés nyilvánosságának biztosítására és a tervezés eredményeképpen a fejlesztési célok fokozatos eléréséhez fejlesztési prioritásokat határoznak meg.

A rendszerváltással együtt összeomlott a korábbi tervezési rendszer is, a területi-, településfejlődési folyamatok befolyásolása leszűkült a rövid távú pénzügyi, költségvetési tervek készítésére. A tervezés egyéb formáival szemben határozott ellenállás volt tapasztalható a rendszerváltást követő években. Ugyanebben az időszakban az Európai Unió keretében a stratégiai tervezés új irányai kibontakozásának és fellendülésének lehettünk tanúi. A felzárkózás, az ottani tervezési elvek alkalmazásának szükségességét ma már nem csak a szakmai közvélemény, hanem az önkormányzati és politikai szféra, valamint az állampolgárok is érzékelik. Nagyközségünkben a településfejlesztési politikát oly módon kell kialakítani, hogy az találkozzon a településen élő lakosság igényeivel, illeszkedjen a régiós, megyei, kistérségi koncepciókhoz. Szinte kivétel nélkül valamennyi településfejlesztési elképzelés olyan nagy horderejű, amely az önkormányzat és a lakosság anyagi lehetőségeit messze meghaladja. Alapvető, legfontosabb feladatunk a források felkutatása, sikeres pályázatok elkészítése és megvalósítása, mert az 1./ pont alatt vázolt településfejlesztési elképzeléseink csak így valósíthatóak meg.

4./ Az adó politika célkitűzései A helyi adó kivetésére a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan történhet. Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete az elmúlt évek során az alábbi helyi adók bevezetéséről döntött: a./ Magánszemélyek kommunális adója: 1995. II. félévétől alkotott a képviselő-testület rendeletet bevezetéséről. A nagyközség illetékességi területén található lakás céljára szolgáló épületre kell fizetni. 49 m2 hasznos alapterületig 800,- Ft/év, 50 – 150 m2-ig 1.200,- Ft/év, 150 m2 felett 2.000,- Ft/év volt az adómérték. Az évek során fokozatosan emelte az adó mértékét a képviselő-testület. 2007. január 1. napjától 2.500,- 4.000,- 6.000,- Ft/év mértékű adót kell fizetni. ( Az adó évi mértékének felső határa adótárgyanként 12.000,- Ft.) Ebben az adónemben a lakossági fizetési morál jónak mondható. A korábbi éveknek megfelelő ütemű, fokozatos adóemelést tervezhetünk a következő évekre. b./ Ugyancsak 1995. II. félévétől történt meg a helyi iparűzési adó bevezetése. Ez az adónem lényegesen több változáson ment keresztül az évek folyamán. Bevezetéskori mértéke az adóalap 4 ezreléke volt. Jelenleg mértéke az adóalap 2 %. Korábban több területen kaptak mentességet az adóalanyok, amelyet 2007-től megvont a képviselő-testület. Jelenleg már csak a törvény szerint kötelezően előírt kedvezmények, mentességek élnek. Az Európai Uniós csatlakozásunk után kérdésessé vált ennek az adónemnek a további fenntartása. Ebben az évben még beszedhető ez az adónem. Az EU döntésétől függ a

51 jövőben, hogy továbbra is az iparűzési adó vagy helyette más adónem önkormányzatok bevételét.

jelentheti az

c./ 2007. január 1-től vezette be a képviselő-testület a vállalkozók kommunális adóját, melyet az önkormányzat illetékességi területén foglalkoztatottak korrigált átlagos statisztikai állományi létszáma után kell fizetni. Az adómérték a törvény megalkotásakor, 1990-ben 2.000,- Ft/fő/év összegben lett meghatározva, melyet növelni lehet a KSH által közzétett fogyasztói árszínvonal változással, így 2007-től a valorizált adómaximum: 2.316,9 Ft/fő lehet. Figyelemmel a vállalkozók teherbíró képességére az évi tételt e mértékkel lehet majd emelni az elkövetkezendő években. Önkormányzatunk működőképességének fenntartásában nagy jelentősége van a helyi adók beszedésének. Adópolitikánkra jellemző a fokozatos, kis mértékű emelés, mellyel elértük, hogy a fizetési morál valamennyi adónemnél megfelelő volt. Külön jelentőséggel bír a magánszemélyek kommunális adója, ugyanis ezen adónemből befolyt bevételünket fejlesztésre fordíthatjuk. A tervezett adóbevételek megszerzése érdekében a hivatalnak hatékonyabbá kell tenni a behajtást és a végrehajtást. A képviselő-testület érdekeltté kívánta tenni az iparűzési adót fizetőket: a befolyt adó meghatározott részének felhasználásáról az iparűzési adót fizető adóalanyokból álló Vállalkozói Bizottság döntött. Ezt a gyakorlatot a jövőben is fenn kívánja tartani, vállalkozói alapot hozott létre, melynek felhasználására a helyi oktatási, kulturális, sport rendezvények, fejlesztések, programok lebonyolítására lehet pályázatot benyújtani. A keret felhasználásáról továbbra is a Vállalkozói Bizottság dönt.

5./ Az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldások A települési önkormányzati közszolgáltatásokat a költségvetési szervek (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi, kulturális, valamint a polgármesteri hivatal) nyújtják. A szolgáltatók helyzete, az általuk nyújtott szolgáltatások színvonala az átlagosnál jobb, ám fejlesztésük természetes igény. A közszolgáltatások körében a szervezeti keretek kialakultak, stabilizálódtak, jelentősebb átszervezés a Forray Máté Általános Iskola és az Egyesített Közművelődési Intézmény egy intézményben, Általános Művelődési Központban való további működtetésében indokolt, melyről a képviselő-testület már határozott. A humán közszolgáltató intézményhálózat korszerűsítését, fejlesztését részben jogszabályok írják elő szakmai követelményekként, részben a további fejlődési igények indokolják. A jogszabályi követelményeknek megfelelően tovább kell építeni az önkormányzati intézményi étkeztetésben a HACCP-rendszert, végleges és megnyugtató, költségtakarékos megoldást egy központi konyha üzemeltetése jelenthetne, amire pályázati források felkutatásával lesz lehetőségünk.

52 Meg kell valósítani az akadálymentesítést az ügyfélfogadásra is használatos ingatlanokban. Lehetőség szerint biztosítani kell a társintézmények ügyfélfogadási lehetőségére irodahelyiségeket, valamint a civil szervezetek elhelyezését. A szociális gondoskodás, gondozás céljaira szolgáló pénzeszközök reálértéke legyen összhangban a lakosság szociális helyzetével, az önkormányzat anyagi lehetőségeivel. Kívánatos a diák- és szabadidősport önkormányzati támogatása, a minőségi sport eredményes folytatásához hozzájárulás, utóbbiban legyen nagyobb szerepe a szponzoroknak. A polgármesteri hivatal közigazgatási közszolgáltatásokat nyújtó önkormányzati költségvetési szerv. Követelmény a magas szakmai színvonal, az önkormányzati jellegű feladatok eredményes ellátása, az ügyfélbarát, gyors, jogszerű, szakszerű, ugyanakkor méltányos, indokolt esetben megfelelően szigorú hatósági ügyintézés, a tájékoztatás és a felvilágosítás fokozása. Ennek elérése és állandó érvényesülése érdekében meg kell határozni és ütemesen meg kell valósítani a fejlesztési, korszerűsítési célokat, mérhetőbbé és ellenőrizhetőbbé tenni a munka mennyiségét és minőségét.

A kommunális közszolgáltatások biztosítása érdekében a képviselő-testület 1998-ban megalkotta önkormányzati rendeletét a kötelező közszolgáltatások biztosításáról. A közszolgáltatók személye az elmúlt évek során többször változott. Jelenleg a folyékony hulladékot helyi szolgáltató, a kéményseprő ipari közszolgáltatást és a szilárd hulladék elszállítását szentesi szolgáltatók végzik. A feladat ellátás színvonala megfelelőnek mondható. Nagy környezetterhelést jelent a folyékony hulladék tárolása, elszállítása és ártalmatlanná tétele, mely területen a csatornázás megvalósítása után érhetünk el javulást. Ez lényegesen lecsökkenthetné a lakosság anyagi terheit is. A szilárd hulladék szervezett szállításának következtében felszámolhatóvá vált a korábbi helyi szeméttelep, így megszűnt a potenciális talajvíz szennyező forrás. A telep területén el kell végezni a már előkészített rekultivációt, melyhez természetesen pályázati lehetőségek felkutatása jelenthet forrást. Szintén pályázati segítséggel gondolhatunk a lakosság edényzettel történő ellátására, mellyel a szilárd hulladék gyűjtése történhet meg. Önkormányzatunk csatlakozott a Dél-Kelet Alföld Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer létrehozását célzó önkormányzati társuláshoz, melynek feladata az önkormányzati hulladékgazdálkodási és közszolgáltatási rendszer közös rendszerének kialakítása, szervezése, működtetése, fejlesztése; a feladatellátás feltétel- és forrásrendszerének koordinációja, fejlesztése. Az elmúlt választási ciklusban nagyközségünk belterületén 4 szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítására került sor. A szigetek a kezdetek óta jól funkcionálnak, további szemléletformálással a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége lényegesen növelhető. Újabb szigetek kialakítása is segíthet ezen a téren.

53

A település egészséges ivóvízzel való ellátását – koncessziós szerződés keretében – az Aquaplus KFT. végzi. Az ivóvíz biztosítása során gondot jelent, mind a tulajdonos önkormányzat, mind az üzemeltető számára, hogy a vízvezetékek régiek, elavultak, melynek következtében gyakoriak a csőtörések. A sikeres csatorna beruházási pályázattal a vízvezetékek teljes cseréje is megtörténhetne, mely hosszú távra megoldaná ilyen irányú problémáinkat. Önkormányzatunk részt vesz a Dél-Alföldi Régió Ivóvízminőség-javító programban, konzorciumi tag. A konzorcium feladata az azt alkotó települések ivóvízminőségének javítása érdekében azon tanulmányok elkészíttetése, amelyek szükségesek a Kohéziós Alapra benyújtandó pályázathoz szakmai háttértanulmányként, közreműködés a pályázati dokumentáció kidolgozásában, a projekt menedzselésében.

6./ Egyéb területek: Turizmus, falu reklám, marketing A fejlesztési folyamat sikeréhez elengedhetetlen, hogy a települést, annak értékeit minél szélesebb körben megismerjék. Különösen igaz ez a turizmus esetén, hiszen hiába vannak helyben szálláshelyek, programok, ha a vendég nem találja meg őket. A reklám-marketing tevékenységnek több iránya van. Így egyrészről a település arculatát, megjelenését kell megtervezni. Az ennek eredményeként létrehozott arculati és grafikai elemeket, pl. falu logót (nem a hivatalos címer), színvilágot kell minden, a településsel kapcsolatos hivatalos és reklám kiadványban (névjegykártyák, weblap, kiadványok, szóró anyagok) használni. Az igényes, profi „csomagolás”, amivel először találkozik az, aki egy anyagot a kezébe vesz, rögtön felhívja figyelmet a tartalomra is. A településeknek csak kisebb része, elsősorban nagyobb települések költenek ilyen célokra pénzt. Minden ellenkező hiedelemmel szemben az ilyen munka elvégeztetése nem kerül sokba, ráadásul a település megítélését is jó irányba mozdíthatja el. A közösségi arculat egyes elemeinek használatát lehetővé kell tenni a helyi intézményeknek, közösségeknek. A külvilág felé ez is az összefogást, az együttműködést mutathatja. Hasonlatos ez az ország reklámoknál alkalmazott ország logókhoz, amelyekkel bárhol találkozunk, rögtön az adott országra utalnak. A reklám-marketing másik iránya a település értékeinek bemutatására kell, hogy irányuljon. Ennek az alapjai már megvannak, pl. a jelenlegi hivatalos szegvári weblapon is nagyon sok hasznos információ van a településről. A most elérhető információkat ki kell egészíteni részletesebbekkel. Kiadványokat kell készíteni, amiben pl. a települési szálláshelyek, látnivalók és események kerülnek bemutatásra. Ezeket minél szélesebb körben kell terjeszteni, illetve ezeket az információkat el kell helyezni különböző internetes weblapokon, olyan irodákban, szervezeteknél, akik turizmus-szervezéssel foglalkoznak. A turizmushoz azonban nemcsak kulturált szálláshelyek, hanem programok is kellenek, amelyek vonzzák a rövidebb-hosszabb időre érkező vendégeket. Érték, érdekesség van bőven Szegváron, rá kell szervezni ezekre a rendezvényeket. Az első időszakban feltehetően a nyári és hétvégi vendégforgalom növekedhet meg. Így ebben az időszakban több helyi kulturális és szabadidős programot kell szervezni, amely az

54 idelátogatókat és a helyi lakosságot is érdekelhetik. Legyünk büszkék a Szegváron élők tehetségére, szorgalmára, eredményeire, mutassuk meg azt másoknak is! A kulturális programokon túl össze kell gyűjteni azokat az egyéb programokat, amit ajánlani lehet a turistáknak. Ez bármi lehet, ami érdekes: a népi mesterségek bemutatóitól, a lekvár főzésen keresztül a lovagoltatásig. Külön hangsúlyt kell fektetni a gyermek programokra is, hiszen feltehetően kisgyerekes családok is érkeznek majd. A képviselő-testület fontosnak tartja, hogy rendszeresen, hagyományteremtő módon, színvonalas rendezvények álljanak a lakosság rendelkezésére. Az éves költségvetésben biztosítani kell az ezek megrendezéséhez szükséges pénzeszközöket, amit természetesen ki kell egészíteni a pályázati forrásokkal. A szegvári épített környezet legértékesebb létesítménye a Kastély, amely mintegy 10 esztendeje, üresen áll. A Kastélyt mindenképpen a falu érdekében kell hasznosítani, ebben az önkormányzatnak kezdeményező szerepet kell vállalnia. A hasznosítási terv elkészítése előtt egyeztetések szükségesek a műemlékvédelem és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet képviselőivel. Ezek ismeretében már látható lesz, hogy milyen feltételekkel kerülhet a Kastély a falu használatába vagy tulajdonába, mennyibe kerül az esetleges felújítás, mennyiben lehet átalakítani a belső tereket. A lakosság és a közösségek bevonásával meg kell határozni, hogy milyen funkciója legyen a Kastélynak. Az adottságai alkalmassá teszik mind idegenforgalmi, mind kulturális célú hasznosításra. Olyan funkciót kell találni, ami a falu fejlődését messzemenőkig szolgálja, és akár még hasznot is hoz és semmiképpen ne kerüljön idegen kézbe.

Bízom benne, hogy a gazdasági program teljesítése lehetővé teszi nagyközségünk további fejlődését, boldogulását az elkövetkezendő években is. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy előterjesztésem szíveskedjék megtárgyalni és elfogadni.

Szegvár, 2007. január 11. Gémes László sk. polgármester

55 Határozati javaslat

Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármester előterjesztésében megtárgyalta Szegvár Nagyközség Önkormányzatának gazdasági programját és azt – a módosításokkal együtt - a jelen előterjesztés melléklete szerint elfogadta. A képviselő-testület felkérte a polgármestert, hogy a gazdasági programban foglaltak megvalósulása érdekében a szükséges intézkedéseket folyamatosan tegye meg. Felelős: Gémes László polgármester Határidő: folyamatos A határozatot kapja: Gémes László polgármester, Gyömbér Ferencné jegyző, Váradi Jánosné gazd. osztályvezető,

56 5. sz. melléklet Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatalától 6635. Szegvár, Szabadság tré 2. 01-351/2007. Tárgy: Szegvár Nagyközség Önkormányzata Közoktatási Intézkedési Tervének felülvizsgálata, átdolgozása Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete tagjainak

Helyben

Tisztelt Képviselő-testület! A Közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény kötelezi a legalább kettő közoktatási intézményt működtető önkormányzatokat arra, hogy a közoktatási feladataik megszervezéséhez szükséges, önkormányzati döntés előkészítést szolgáló feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervet, röviden önkormányzati fejlesztési tervet készítsenek. Szegvár nagyközség Önkormányzata óvodát és általános iskolát működtet, így az intézkedési terv elkészítése számunkra kötelező volt. Jelen előterjesztésben az intézményvezetőkkel, az önkormányzat Oktatási- Kulturális és Sport Bizottságával felülvizsgáltuk a 2000-ben elkészített és elfogadott intézkedési tervet és azt átdolgoztuk a hatályos jogszabályok és a jelenlegi feltételek alapján A módosított részeket vastagon szedett betűkkel jelöltük. Szegvár nagyközség önkormányzatának közoktatási intézkedési terve az alábbi kérdésekre terjed ki: 1./ Helyzetelemzés, demográfiai prognózis. 2./ A törvényben meghatározott kötelező helyi önkormányzati feladatok végrehajtásának módja. 3./ Nem kötelező, az önkormányzat által vállalt feladatok. 4./ Együttműködési formák: - nem önkormányzati intézmény-fenntartású intézménnyel kötött megállapodás keretében nyújtott szolgáltatásokra. 5./ A törvény módosításával kapcsolatos feladatok határideje (2000/2001. tanév végétől)

57

1./ Helyzetelemzés Közoktatási intézményhálózat Tárgyi feltételek A Szegvár nagyközségben működő közoktatási intézményhálózat az utolsó évtizedben a gyermeklétszám csökkenésével arányosan karcsúsodott. Nélkülözhetővé vált a külső iskola és a Kórógyszentgyörgyi óvoda épülete, ezek bezárása és más célú hasznosítása megtörtént. A közoktatás célját szolgáló, jelenleg üzemelő ingatlanok nem mindenben felelnek meg a törvény által előírt feladat ellátásához. Hiányosságok: - Az óvodában hiányzott a törvényben kötelezően előírt tornaszoba (taneszköz lista, az átmenetileg bezárt Kórógyi Óvodában biztosítottuk a tornaszobát és az orvosi szobát. Az intézmény más célú hasznosítása kapcsán ez a lehetőség megszűnik, gondoskodni kell ezek biztosításáról. - A központi óvoda tetőszerkezete és külső vakolata teljes felújítást igényel, mely pályázati forrás biztosításával lesz kivitelezhető. - Az új iskolában nincs tornaszoba. - A központi iskolában is hiányzik a törvény által kötelezően előírt orvosi szoba. A fenntartó feladata a kötelező eszközlistában szereplő helyiségek és eszközök biztosítása, tehát meg kell keresni a lehetőséget az orvosi és tornaszoba kialakítására. A végső határidő a teljesítésre 2008. augusztus 31. Személyi feltételek: - Az óvodában a személyi feltételek a törvényi előírás szerint biztosítottak. A közoktatási törvény 2007. szeptemberétől hatályba lépő módosítása miatt a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, a két közoktatási intézményben foglalkoztatott gyógypedagógus további foglalkoztatására nem lesz lehetőségünk. - Az iskolában a pedagógus szakos ellátottság 100 %-os. A közoktatási törvény 2007. szeptemberétől hatályba lépő módosítása, a 22 órára történő kötelező óraszám emelés létszámleépítést von maga után az általános iskolában. - Az úszásoktatást és a gyógytestnevelést szakképzett pedagógus irányítja. Az emelt óraszámú testnevelési csoport tanulói 5. osztályban heti rendszerességgel átjárnak a szentesi uszodába. - Pszichológiai vizsgálatra, kezelésre, valamint a tanulást segítő foglalkozásra a Kistérségi Szakmai Szolgáltató Intézménybe irányítják a gyerekeket; képességvizsgálatra a Megyei Szakértői és Rehabilitációs Bizottsághoz. Demográfiai folyamatok: A Magyarországon 1982. óta tartó demográfiai visszaesés sajnos településünkön is tapasztalható. 1995-től a születések száma a következőképpen alakult: 1995. 55 fő 1996. 44 fő 1997. 44 fő 1998. 39 fő 1999. 60 fő 2000. 32 fő A születések számának alakulása stagnál.

2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

54 fő 45 fő 38 fő 45 fő 36 fő 40 fő

58

2./ A törvényben meghatározott kötelező helyi önkormányzati feladatok és végrehajtásuk módja a./ Általános iskola: A helyi tanterv a Nemzeti alaptanterv (NAT) alapján készült el az iskola pedagógiai programján belül, amelyet a fenntartó jóváhagyott. A már jóváhagyott pedagógiai programot az új NAT alapján felül kell vizsgálni és a szükséges módosításokat el kell végezni 2007. szeptember 1-jéig. Az ilyen módon felülvizsgált pedagógiai programot az 1. évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben vezetik be, miután a nevelőtestület elfogadta, s a fenntartó jóváhagyta. A jogszabályok gyakori változása megköveteli a helyi dokumentumok folyamatos változtatását. Tankötelezettség: azoknak a gyerekeknek, akik 1998/99. évben (vagy ezt követően) kezdték meg tanulmányaikat, tankötelezettségük 2 évvel meghosszabbodik annak a tanévnek a végéig, amelyben betöltik 18. életévüket. A törvény lehetőséget ad a tankötelezettség meghosszabbítására, annak a tanévnek a végéig, amelyben betöltik a 20. életévüket. Ennek következményeit előre kell tervezni. A többletfeladat csak a 2008/2009. tanévben jelentkezik, amikor az érintett korosztály eléri a 16. életévét, s nem léphet ki az iskolai oktatásból. Ez önkormányzatunkat kevéssé érinti, hiszen településünkön csak 8 osztályos általános iskola működik. Érvényes átlaglétszám és maximális létszám határai: Óvoda:

Átlag létszám: 20

Max. létszám: 25

Általános iskola: 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam

21 23

26 30

A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több a közoktatási törvény 52. § (3), (6)-(8), (10)-(11). bekezdéseiben foglaltaknál. A tanórán kívüli foglalkozások száma tekintetében a közoktatási törvény 53. § (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak az irányadók. Óvoda: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy évig maradjon az óvodában.

59

b./ A kötelező feladatellátás módja: - Önkormányzatunk a közoktatási törvényből eredő kötelező feladatait önálló óvoda és 8 osztályos általános iskola működtetésével látta el az elmúlt években. A 2007. évi költségvetési koncepció elfogadásakor döntés született arra vonatkozóan, hogy az Egyesített Közművelődési Intézmény szakmai munkatársai feladatukat a Forray Máté Általános Iskolával egy szervezetben, Általános Művelődési Központ formájában látják el 2007. szeptemberétől. Az elkövetkezendő időszakban e feladatellátás feltételeit ki kell dolgozni. - Az intézményekben megkezdett minőségbiztosítást a törvénynek megfelelően folytatják. - A törvénymódosításokból adódó kötelező óraszám emelések hatására elkerülhetetlen lesz az általános iskolában a meglévő pedagógus álláshelyek csökkentése. c./ Az ingatlanok fenntartásával, bővítésével, korszerűsítésével kapcsolatos feladatok: Tornaszoba és orvosi szoba tervezése az óvodában és az iskolában.

Iskolák udvarán udvari játszótér létesítése. Központi óvoda és a központi iskola tetőszerkezetének, külső vakolatának felújítása. A kötelező eszközök beszerzését ütemtervek szerint végezzük, az éves költségvetési rendeletekben elfogadott mérték szerint.

3./ Nem kötelező, az önkormányzat által vállalt feladatok Az elmúlt évek során a fenntartó által vállalt kötelezettségek (matematika, testnevelés tagozatos tanulócsoportokban történő oktatása, idegen nyelv tanítása csoportbontásban) az általános iskolában fokozatosan lecsökkentek, beépültek a kötelező órákba. Mára már csak az óvodában az úszásoktatás, általános iskolában az úszásoktatás és a gyógytestnevelés költségeit fedezi részben az önkormányzat.

4./ Együttműködésben ellátott feladatok: - Megállapodás alapján a tanácsadót iskolai orvosi szoba céljaira használhatja az általános iskola. A korábbi években a művészeti iskolák a táncoktatást, néptánc és zene oktatás egy részét – megállapodás alapján – átvállalták, mára már ez az együttműködési forma megszűnt.

A változó gazdasági és társadalmi igényeknek megfelelően jelen intézkedési terv módosításának joga a fenntartóé.

60

5./ A Közoktatási törvény módosításából adódó feladatok határideje: A közoktatási intézményeknek 2007. március 31-ig kell felülvizsgálniuk intézményi minőségirányítási programjukat, és azt jóváhagyás céljából meg kell küldeniük a fenntartónak. Az általános iskoláknak a helyi tantervüket 2007. szeptember 30-ig kell átdolgozniuk

és megküldeni jóváhagyás céljából a fenntartónak. Az Önkormányzat képviselő-testülete szükség szerint felülvizsgálja, legalább két évenként értékeli a helyi intézkedési terv végrehajtását. Az önkormányzati intézkedési terv (elkészítésekor), felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. A önkormányzati minőségirányítási program felülvizsgálatát el kell végezni a közoktatási intézkedési tervvel összhangban.

Szegvár, 2007. január 14. Gyömbér Ferencné sk. Jegyző

61

Önkormányzati Minőségirányítási Program felülvizsgálata A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (7) bekezdése alapján a helyi önkormányzati intézményfenntartóknak el kellett készíteniük az önkormányzati közoktatási intézményrendszer működésének minőségirányítási programját (ÖMIP). Az önkormányzati minőségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás intézményrendszerének és a közoktatást érintő más ágazatok – gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerő-gazdálkodás, közművelődés, egészségügy – kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét. Az intézményi minőségirányítási programnak (IMIP) összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. Önkormányzatunk 2004. tavaszán készítette el az ÖMIP-et, melynek érvényessége 2008. szeptember 1-ig lett meghatározva. Ennek a programnak összhangban kell állnia az Önkormányzati Közoktatási Intézkedési Tervvel, hiszen e két dokumentum szoros kapcsolatban áll egymással. A Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata miatt, valamint az intézményekre rótt azon kötelezettség miatt, mely szerint az intézményi minőségirányítási programokat 2007. március 31-ig felül kell vizsgálni – célszerű az ÖMIP áttekintése is, melyet az intézményvezetőkkel és az önkormányzat szakbizottságával elvégeztünk. Az alábbiakban az átdolgozott ÖMIP módosított részeket.

előterjesztésére kerül sor. Vastagon kiemelve a

Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés megvitatására és a határozati javaslat elfogadására. Szegvár, 2007. január 14.

Gyömbér Ferencné sk. jegyző

62

Szegvár Nagyközségi Önkormányzati Minőségirányítási Program Tartalmi vázlat Fenntartó neve: Szegvár Nagyközség Önkormányzata Az ÖMIP hatálya: Kurca-parti Óvoda Szegvár, Forray Máté Általános Iskola Szegvár Hatálybalépése: 2004. szeptember 01. Érvényessége: 2008. szeptember 01. Tervezett felülvizsgálatának határideje: 2007. január 31. A képviselő-testület jóváhagyási határozatának száma: 28/2004. (II. 26.) KT. szám Az intézményekhez való eljuttatás dátuma: 2004. március 01.

Tartalomjegyzék A fenntartói minőségpolitika -

A település demográfiai vonulata (1999-2006.) A helyi nevelési és nevelési-oktatási intézményrendszer Illeszkedés a megyei és a kistérségi intézkedési tervhez, Illeszkedés az önkormányzati Intézkedési Tervhez Fenntartói célok, elvárások az intézményekkel szemben

Fenntartói minőségfejlesztési rendszer -

A közoktatási intézményrendszer irányításával kapcsolatos fenntartói szabályozások Az információáramlás A tervezési folyamatok szabályai A fenntartói ellenőrzések rendje az intézményekben: törvényességi, szakmai, pénzügyi A koordináció rendje a kapcsolódó területekkel, ágazatokkal (szociáliscsaládvédelmi, egészségügyi, stb.)

63 A fenntartói minőségpolitika Demográfiai mutatók Év: Születések száma: 1995. 55 fő 1996. 44 fő 1997. 44 fő 1998. 39 fő 1999. 60 fő 2000. 32 fő

2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006.

54 fő 45 fő 38 fő 45 fő 36 fő 40 fő

A születések számának látható csökkenése az elkövetkező években maga után vonja az óvodai csoportok és az iskolai tanulócsoportok, ezzel együtt a szükséges alkalmazotti létszám csökkenését. Ezt minden, a közoktatást érintő tervünk készítésekor szem előtt kell tartanunk.

A helyi nevelési és nevelési-oktatási intézményrendszer Szegvár Nagyközség Önkormányzata fenntartásában egy napközi otthonos óvoda és egy 8 osztályos általános iskola működik. Ebben alapvető változást tervez 2007. őszétől a képviselő-testület: az általános iskola és az Egyesített Közművelődési Intézmény Általános Művelődési Központként való további működtetésével. Az óvoda a gyereklétszám csökkenése miatt már egy épületben is elfér. Az átmenetileg bezárt tagóvodát mégis biztonsági tartalékként kezeli a fenntartó, mert egy esetleges demográfiai emelkedés esetén nem tudjuk a gyerekeket egy épületben elhelyezni. Az épületet jelenleg nem használja az óvoda, de a törvényes működéshez szükséges orvosi szoba és tornaszoba itt áll a rendelkezésre. Amennyiben ezt a létesítményt az önkormányzat más célokra fogja használni, ezen létesítmények biztosításáét meg kell oldani a központi óvoda épületében. Az iskolai oktatás esetében a létszámcsökkenés lehetőséget teremt a korábbinál zavartalanabb tanórai munkára. A néhány évvel ezelőtti, évfolyamonkénti három osztály mára szinte minden korosztályban kettőre apadt. A három iskolaépület maradéktalanul kielégíti az oktatás helyigényét. A kötelező eszközlistán szereplő feltételek közül hiányzik az orvosi szoba. Nincs az Új iskolában tornaszoba. A fenntartó feladata ennek biztosítása, tehát meg kell keresnie a lehetőséget tornaszoba kialakítására. Az eszköz- és helyiséglista biztosítása 2007. augusztus 31-ig kötelező. Illeszkedés a megyei és a kistérségi tervhez A helyi nevelési és nevelési-oktatási rendszer Csongrád megye és a Szentesi Kistérség Közoktatási Fejlesztési Tervével összhangban van.

64 Illeszkedés a helyi Közoktatási Intézkedési Tervhez Szegvár Közoktatási Intézkedési Terve szerint mindkét közoktatási intézmény elsődleges kötelessége a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. Törvényben meghatározott kötelező feladatok magas szinten történő ellátása az óvodáskor kezdetétől az általános iskola 8. évfolyamának befejezéséig. Középiskola működtetését a jövőben sem tervezi a fenntartó, a tanulók más településen működő középiskolákban folytatják tanulmányaikat. Az intézmények elsősorban a településre vonatkozó szolgáltatást végeznek, de nem tiltott más települések gyermekeinek, tanulóinak felvétele sem, ha van szabad férőhely. Ez jelenleg nem jellemző és a jövőben sem várható. Az intézményi minőségi munka feltételezi a sokszínű igények és a fenntartói elvárások integrálását, amelyet az intézményi minőségpolitika és minőségfejlesztési rendszer biztosít. Fenntartói célok Az önkormányzat kötelező közoktatási feladatellátása érdekében kiemelt figyelmet fordít - a közoktatási intézményei működési feltételeinek biztosítására - a fenntartó és intézményei közötti információs csatornák zavartalan működtetésére - a humán erőforrások és a civil kapcsolatos fejlesztésére - a változó társadalmi és gazdasági környezet által elvárt fejlesztések anyagi feltételeinek megteremtésére - a szakmai ellenőrzésekhez szükséges szakértői munka fedezetének biztosítására - a tanulói, szülői és fenntartói elégedettség-vizsgálat költségeinek fedezésére - az általános iskolában a minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. Két közoktatási intézményével szembeni elvárásai, s az ezekből adódó feladatok Mindkét intézményre vonatkozóan -

-

A meleg szeretetteljes légkör alapja a gyermekek életkorának megfelelő barátságos, esztétikus környezet. Folyamatosan törekedni kell mindkét intézményben ennek biztosítására. Átgondolt tervezéssel, racionális gazdálkodással segítsék a fenntartót a tárgyi feltételeik javítási lehetőségének megteremtésében. Az intézmények vezetése törekedjék a humán erőforrással történő hatékony gazdálkodásra. A Közoktatási tv. 1. sz. mellékletében megfogalmazottak (Harmadik rész 8.) szerint lássák el a tanítási órákon kívüli feladatokat, tehát a

65 pedagógusok teljes munkaidejének a kötelező óraszám feletti részében oldják meg az intézmény működésével kapcsolatos azon feladatokat, amelyek igénylik a pedagógus szakértelmét, így a tanórák előkészítése, a gyermekek munkáinak javítása, értékelése mellett különösen az iskola kulturális és sportéletének megszervezését, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátását, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását. - A közoktatási feladatok magas szintű ellátásához szükséges szakemberellátottság a törvényi előírások szerint történjen. - Mindét intézmény gondoskodjon a deviancia és a mentálhigiénés problémák megelőzéséről, kezeléséről. Ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tartsanak a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival. -

Az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítésére szoros együttműködést alakítsanak ki a nagycsoportos óvó nénik a leendő elsős tanítókkal. Folyamatosan keressék és éljenek a szakmai fejlesztést segítő pályázati lehetőségekkel.

Kurca-parti óvoda tevékenységével kapcsolatos tartalmi elvárások -

Az óvoda pedagógusközössége folyamatosan működjön közre az intézmény helyi nevelési programja felülvizsgálatában, annak megvalósításában. - Az óvodában a korai fejlesztés bevezetésével törekedni kell arra, hogy az óvodások a tanköteles korba lépés időpontjára iskolaérettek legyenek. - A sajátos nevelési igényű tanulók kiválasztásához igénybe kell venni a Kistérségi Szakmai Szolgáltató Intézmény szakmai segítségét, illetve, ha szükséges, a szakértői bizottság vizsgálatát. - Helyi nevelési programjában jelenjen meg a sajátos nevelési igényű gyermekek habilitációs, rehabilitációs tevékenysége. - Az óvoda nevelés célja legyen az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődésének, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítése, az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételével. Az óvodai nevelés általános feladata az óvodás korú gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. -

Az úszásoktatást a nagycsoportosok számára szülői igény és egyetértés, szülői hozzájárulás alapján folytassák.

66 Forray Máté Általános Iskola tevékenységével kapcsolatos tartalmi elvárások -

-

-

-

Gondoskodjon az intézmény vezetése a szakmai munkaközösségek folyamatos és tartalmas működtetéséről. Az integrált nevelés eredményessége érdekében gyógypedagógust alkalmazzon az iskola. A Forray Máté Általános Iskola tantestülete végezze el a helyi pedagógiai program ütemterv szerinti felülvizsgálatát, tekintse elsődleges feladatának a jóváhagyott célkitűzések megvalósítását, a tanulók biztos alapismeretinek kialakítását, a sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő, valamint a tehetséggondozó programok kidolgozását és megvalósítását. Az általános iskola 4. évfolyamának végére minden tanulónak el kell sajátítania a folyékony, értelmező olvasást, a lényegkiemelést rövid szövegből, a négy számtani alapművelet készség-szintű használatát, ezért a tanulók részére szükség szerinti felzárkóztató oktatást kell szervezni. Az általános iskola 8. osztályának végére el kell érni, hogy a tanulók nagy része jártasságot szerezzen az önálló ismeretszerzésben úgy, hogy a tankönyvön kívül képes legyen más ismeretforrást is integrálni a megadott feladat végrehajtásához. A pedagógusok a tanórai és órán kívüli tevékenységek során alkalmazott módszereiket e cél szem előtt tartásával válasszák meg. Minden napközis foglalkozást igénylő tanuló számára biztosítani kell a felvételt. A tanulócsoportok az országos szaktárgyi felméréseken a településtípusra vonatkozó országos átlagon vagy afölött szerepeljenek. A mindennapi mozgás lehetőségét minden tanuló számára biztosítani kell. Az úszásoktatást az eddigihez hasonló módon folytassa az intézmény. Az anyagi eszközök hatékony felhasználása érdekében szoros együttműködést alakítson ki az iskola a művelődési házzal, községi könyvtárral és az alapfokú művészeti iskolákkal. Egyeztessék az indítani kívánt szakköröket, egyéb tanórán kívüli foglalkozásokat.

Fenntartói minőségfejlesztési rendszer A közoktatási intézményrendszer irányításával kapcsolatos fenntartói szabályozások -

Az intézmények működésének stratégiai elveit a képviselő-testület határozza meg, alapvetően az alapító okiratban és az éves költségvetési rendeletben. A képviselő-testület szakbizottsága folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmények működését, beszámoltatja az intézmények vezetőit. Az önkormányzat jegyzője ellátja a törvényességi felügyeletet. A polgármester, alpolgármester és a döntést előkészítő hivatali munkatársak kölcsönös kezdeményezés alapján egyeztető megbeszéléseket folytathatnak az intézmények vezetőivel, vezető munkatársaival.

67 -

Az önkormányzat szakbizottságának tagjai, illetve a hivatal munkatársai részt vesznek az intézmények szakmai értekezletein, különösen a tanévzáró értékelő értekezleteken.

A képviselő-testület jogköre -

Az intézmények o Létesítése o Nevének megállapítása o Szervezeti átalakítása o Gazdálkodási jogkörének meghatározása o Éves költségvetésének meghatározása o Belső szabályzatok, dokumentumok (Szervezeti és Működési Szabályzat, Pedagógiai Program, Intézményi Minőségirányítási Program, tantárgyfelosztás) jóváhagyása

-

A vezetők megbízása

-

A nevelési és tanévben indítható óvodai csoportok, iskolai osztályok, napközis csoportok számának, valamint azok gyermek- és tanulólétszámának törvényszabta keretek közötti meghatározása.

-

Az intézményei, fenntartói és külső szakmai ellenőrzések meghatározása, a pedagógiai-szakmai munka ezek alapján történő értékelése.

A képviselő-testület az intézményt érintő döntéseit az intézményvezetővel történt egyeztetés után hozza meg. A döntésről az intézmény írásos értesítést kap. Az információáramlás A fenntartónak rendelkeznie kell a két közoktatási intézményére vonatkozó minden jogszerű információval, amely - a fenntartó hatáskörében intézkedést igényel - befolyásolhatja a fenntartó tervezési, döntés-előkészítési munkáját, illetve magát a döntést - a fenntartó részéről kötelezettség-vállalást jelent Az információt írásban, határidőre, az információ kérője által megjelölt formában kell nyújtani. Fentieken túl az intézmény, illetve annak vezetője kezdeményezhet egyeztetést, kérhet véleményt, javaslatot a fenntartótól az intézmény működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben.

68 Tervezési feladatok Szakmai - Az önkormányzati intézkedési terv felülvizsgálata, aktualizálása az ÖMIP készítésével egy időben, további felülvizsgálata kétévenként. Határidő: 2007. január 31. Felelős: szakbizottság, polgármester -

-

-

Intézmény Minőségirányítási benyújtása elfogadásra Határidő: 2007. március 31. Felelősök: óvodavezető iskolaigazgató IMIP fenntartói jóváhagyása Határidő: 2007. május Felelős: polgármester

Programok

(IMIP-ek)

felülvizsgálata,

IMIP felülvizsgálata kétévenként

Első esetben: 2009. március

Felelős: óvodavezető Iskolaigazgató -

-

Tantárgyfelosztás véleményezésre történő benyújtása Határidő: az érintett félév megkezdése, az órarend összeállítása előtt Felelős: iskolaigazgató Házirend jóváhagyásra történő benyújtása Határidő: minden módosítás alkalmával Felelős: iskolaigazgató

Gazdálkodási-pénzügyi -

Költségvetési koncepció elkészítése, beterjesztése, elfogadása Határidő: minden év november 30. Felelős: intézményvezetők jegyző polgármester

-

Költségvetési rendelet beterjesztése Határidő: törvény szerint Felelős: polgármester

-

Nyári karbantartási munkák ütemterve Határidő: minden év március 30. Felelős: intézményvezetők

69 Polgármester -

Intézményi adatszolgáltatás költségvetéshez, költségvetési beszámolóhoz Határidő: a jegyző által megjelölt időpont Felelős: intézményvezetők

A fenntartói ellenőrzések rendje Éves ütemterv szerint -

Költségvetési ellenőrzés – a törvény szerint jóváhagyott ellenőrzési terv alapján kistérségi belső ellenőr végzi. Törvényességi ellenőrzés – a dokumentumok jogszabályi megfelelőségét a jegyző, az adateltérések okának feltárását az illetékes köztisztviselő végzi. Célellenőrzés – témától függően az illetékes hivatali munkatárs végzi.

Kétévenként - Szakmai (szaktárgyi, pedagógiai) ellenőrzés az Országos Szakértői névjegyzéken szereplő szakértő igénybevételével. - Tanulói, szülői elégedettségvizsgálat – szakbizottság, az illetékes köztisztviselővel együtt. Aktuális témában, szükség szerint

-

Pénzügyi, gazdálkodási célellenőrzés – a jogszabályban meghatározottak szerint. Törvényességi célellenőrzés.

Indokolt esetben - Rendkívüli célellenőrzés – az illetékes köztisztviselő, szakbizottság Négy évente - Átfogó (komplex) ellenőrzés – szakértő igénybevételével történik. Ellenőrzést követően szükség szerint -

Az ellenőrzés tapasztalatai alapján utóvizsgálat

Az intézményvezetők a vezetői megbízás lejártakor beszámolnak az intézmény pedagógiai, szakmai tevékenységéről. Kétévente egy alkalommal írásban ad számot az intézmény feladatai teljesítéséről, különös tekintettel a fenntartói minőségpolitikában meghatározott elvárások teljesülésére.

70

Kapcsolat más ágazatokkal Együttműködés területe 1. Egészségügy

Szervezet/szereplők

Feladat/cél

Iskolaorvosok, Fogorvosok Védőnők

Szűrővizsgálatok minden évben, minden évfolyamon Drog prevenció az általános iskola felső tagozatán Pályaalkalmassági vizsgálat a 8. évfolyam tanulói számára A gyermek, tanuló egészséges testi, lelki fejlődése érdekében szükséges az élő kapcsolat A tanulók sikeres szellemi, lelki fejlődése érdekében elengedhetetlen az együttműködés A szociális problémák időben történő hatékony kezelése a cél A tanulók további életútjának nyomon követése, az általános iskola által nyújtott alapozás színvonalának utóellenőrzése a cél

2. Gyermek- és Jegyző, Családsegítő és ifjúságvédelem Gyermekjóléti Szolgálat, rendőrség, gyámhivatal 3. Közművelődés

Könyvtár, művelődési ház

4. Szociálpolitika

Gyermekjóléti Szolgálat, gyámhivatal

5. Pályaválasztás

A középiskolák fenntartóik

és

71

Határozati javaslat

I. / Szegvár Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta az Önkormányzat közoktatási Intézkedési Terve felülvizsgálatáról, módosításáról szóló előterjesztést, a módosítással egyetért, az elfogadja. 1./ A Képviselő-testület felhatalmazta a Polgármestert, hogy az Általános Művelődési Központ megalakítása érdekében szükséges intézkedéseket tegye meg. II. A képviselő-testület megtárgyalta az Önkormányzati Minőségirányítási Program felülvizsgálatáról szóló előterjesztést, azt elfogadta. 1./ A képviselő-testület felkérte az oktatási intézmények vezetőit, hogy az átdolgozott ÖMIP alapján tekintsék át intézményük Minőségirányítási programját és azt elfogadás végett terjesszék a Képviselő-testület elé. Határidő: II/1.) beterjesztésre: 2007. március 1. Felelős: Intézményvezetők A határozatot kapja: Gémes László polgármester, Gyömbér Ferencné jegyző, Tóth Lászlóné, Csurka Zoltánné intézményvezetők


Szegvár Nagyközség Polgármesteri Hivatalától

6635 Szegvár, Szabadság tér 2., /fax: 63/364-800 E-mail: [email protected] Ikt. szám: 01-350/2007. Tárgy: Egyesített Közművelődési Intézmény 2007. évi munkaterve

Szegvár Nagyközség Képviselő-testülete Szegvár

Tisztelt Képviselő-testület! A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásokról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben foglalt rendelkezéseknek eleget téve a képviselőtestület a 37/2002. (XII.11.) önkormányzati rendeletével elfogadta az önkormányzat közművelődési feladatairól, a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló szabályozást. Az önkormányzati rendelet 8. § (1) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „Az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézménynek minden év január 30-ig be kell küldeni a Polgármesteri Hivatalhoz az éves munkatervét, amely az előző év értékelését és a tárgyév munkaprogramját tartalmazza. A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület 30 napon belül dönt. Ha a képviselő-testület 30 napon belül nem határozott, a beadott munkaterv érvénybe lép.” Az önkormányzati rendeletben előírt kötelezettség alapján az EKI vezetője előterjesztette az Egyesített Közművelődési Intézmény Művelődési Ház és Községi Könyvtár 2007. évi munkatervét. Kérem a T. képviselő-testületet, hogy az előterjesztést szíveskedjék megtárgyalni és határozni az intézmény munkatervéről. Szegvár, 2007. január 17.

Gémes László sk. polgármester

73

……/2007. (II.14.) KT. Tárgy: Egyesített Közművelődési Intézmény 2007. évi munkatervének elfogadása Határozati javaslat Szegvár Nagyközség Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. 78. § (5) bekezdés b.) pontjában biztosított jogkörében az Egyesített Közművelődési Intézmény Művelődési Ház és Községi Könyvtár 2007. évi munkatervét a jelen határozat melléklete szerint jóváhagyja. A képviselő-testület felhatalmazza az intézmény vezetőjét a munkatervben foglaltak megvalósításával. A munkatervben felvállalt feladatokat a 2007. évi költségvetésben meghatározott szigorú keretek betartásával kell megvalósítani. A határozatot kapják: Gémes László polgármester, Kovács Ildikó EKI-vezető.

74

AZ EGYESÍTETT KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY MŰVELŐDÉSI HÁZ és KÖZSÉGI KÖNYVTÁR MUNKATERVE 2007.

75

TARTALOM:

Bevezető Bemutatkozik az Egyesített Közművelődési Intézmény Anyagi és tárgyi feltételek Személyi feltételek Rendszeres tevékenységi formák Rendezvény terv Nyitva tartási rend Közönségkapcsolatok Nagyközségi Könyvtár Személyi, tárgyi feltételek 2006. évi terv Nyitva tartási rend

4. 5. 7.

8. 10. 13. 14. 15. 16. 18. 22. oldal

76

AZ EGYESÍTETT KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY MŰVELŐDÉSI HÁZ MUNKATERVE 2007.

"Az ember akkor lesz ember, ha átvilágítja mélyéig önmagát, s a belső világosságból a külsőbe, sugarat bocsát “ (Weöres Sándor)

77

Készítette: Kovács Ildikó

intézményvezető

Bevezető A művelődés szerepének történeti értelmezései "Amikor a tudás terjed, Őszinte az akarat. Amikor az akarat őszinte, A józan ész uralkodik. Amikor a józan ész uralkodik, Kiművelt az egyén. Amikor az egyén kiművelt, összhangban él a közösség. Amikor a közösség összhangban él, Jól kormányozható az ország. Amikor az ország jól kormányozható, Békesség honol mindenütt." – vallotta Konfucius. "A Világ együttműködő egyetemesség. Problémáinak megoldását a pánszófia segíti elő. A pánszófia a világot a maga teljességében megragadó ismeretrendszer, amely az embert hozzásegíti ahhoz, hogy megtalálja a helyét a világban. Az ember három különös jellemzője: az eszesség, az uralkodásra való képesség, a tökéletesedésre való alkalmasság. Az embert rá kell döbbenteni arra, hogy miért van a világon. Az ember képes világ dolgaival rendelkezni, az egyetemes törvények ismeretében képes arra, hogy okosan, rendeltetésének megfelelően tudja szabályozni saját és mások cselekedeteit. Az egész életen át tartó művelés útján kell elsajátíttatni mindenkivel azt, hogy miként lehet a világot úgy berendezni és formálni, hogy mindenki megtalálja boldogulását. Az emberi lét és a világ megismerése egész életre szóló feladat. Az ember hat évenként más-más problémákat, feladatokat hozó életszakaszba kerül. Ezért mindenkit: gyermeket és felnőttet - bármilyen társadalmi rétegbe tartoznak is – mindenre, amire az adott helyzetben szükség van életük végéig tanítani - művelni kell. Minden életszakaszban azt kell megtanítani, ami az ember eszességének, uralkodásra való képességének és tökéletesedésre való alkalmasságának, különleges adottságainak érvényesülését elősegíti. A tanítás módja akkor helyes, ha az értelemnek mindig új gyönyörűséget okoz.

78 A felnőttek művelődésének ideális ösztönzője, formája a társas lét. Ha az ember megismeri a világot és benne magát, akkor e szilárd ismeretrendszer birtokában felismert rendeltetésének megfelelően fog cselekedni élete minden adott helyzetében. Ha minden ember élethelyzetének, lehetőségeinek megfelelőön- és világismeret teljességének birtokába jut, akkor létrejön a belső, a külső béke, az együttműködés, a tökéletes társadalom." – írta Comenius az Egyetemes Tanácskozás, 1670-ben készült De rerum humanorum emendatione consultatió catholica című alkotásában. "Az ember már biológiai természeténél fogva is mint föladat nyomul a világba: a szüleiből összedobott génekből, tulajdonságokból kell harmonikus egyéniséget alkotnia. Vagyis nemződni nem elég, meg is kell csinálni magunkat ! Az önmagáért vívott harcot az erkölcs irányítja. Az erkölcsi szabályozás célja az élet-princípiummá fogadott minta követése, az életműködés jó érzésű szervezése, az életgyőzelem megvalósítása, ami nemcsak sikert jelenthet, sokszor épp az ellenkezőjét, azt, amit a vallásos korok üdvösségnek neveztek. A lélekben veleszületett heliotropizmus van. A lélek a sugarak felé veti leveleit. Nagyobb dolgokban részesedni, gazdagnak lenni, a termékenység díszében állni: ez a lélek ösztöne. Ha a művelődés nem különcök belügye, hanem közügy, a közművelődésnek, szórakozásnak ezt a magasabb felé forduló, részesedni akaró ösztönt kell támogatnia. A művelődés állandó vidám küzdelem a magasságért: a tanulás, az olvasás, a zene, a színdarab: egyszeri, heves ölelkezés vele. A műveltség erkölcsi cselekvés, az ember evilági üdvösségharcának alapja. Nem ünneplő ruha, amit hordani kell.

A műveltség a helytállás eszköze, a kifejezés szerszáma, a vállalkozás fegyverzete, üdvösségharc, mely létezik, hat, történik valamennyiünk életének lényeges tényezőjeként. Erkölcsi harc az üdvösségért, mely vallásos áhítattal átitatott, de evilági tartalommal rendelkezik. A világ minden lehetősége közül ez a legközvetlenebb ügy. Ez az, amit nem kívülről kell előcsalni, hanem belülről kell kiterjeszteni, és mint sarkallást, létünk közepén hordunk. Az ember 'egy lehet-rügy' a nagy potencia-burjánzáson, ami a Világ. A társadalmi szerep kiküzdése, betöltése során a feladat bővül. Az ember a társadalomban, a kozmoszban, annak törvényeivel összhangban bontja ki magát. Ennek módja, hogy képességeinek megfelelő szerepet kér, s vállal benne: részt vesz a játékban, s közben rájön meglevő, még ki nem fejlett lehetőségeire. Az ember miközben magát bontja ki, folyton a világon a szeme, a világban a szíve. A kötelességnek nincs más mértéke, csak a képesség. Minél nagyobb a tehetség, annál nagyobb adó kötelezi az egyént. Felemelkedés csak egyféle van: az egész ember felemelkedése. Ez éppoly kevéssé történhet szellemi indítás nélkül, mint ahogy a gazdasági élet reformja nélkül sem folytatódhat. A műveltségre törekvés célja, hogy az ember megértse helyét, lehetőségeít, s létét szép és hasznos szereppé tudja alakítani." – gondolta a művelődés jelentőségéről a 100 éve született Németh László. "Az UNESCO a kultúrát a legtágabb értelemben úgy fogja fel, mint egy társadalom, vagy egy társadalmi csoportszellemi és anyagi, értelmi és érzelmi megkülönböztető jegyeinek összességét. A kultúra a művészeteken és a bölcsészeten kívül magában foglalja az életmódot,

79 az emberek alapvető jogait, az értékrendszereket, a hagyományokat és a hitet. A kultúra teszi képessé az embert arra, hogy végiggondolja önmagát. Neki köszönhetjük, hogy sajátosan emberi, gondolkodó, kritikus és erkölcsileg elkötelezett lények vagyunk. Általa különböztetjük meg az értékeket és vagyunk képesek választani. Segítségével fejezi ki magát az ember és tudatosul önmaga számára, látja befejezetlenségét. Kérdőjelezi meg saját alkotásait, keres fáradhatatlanul új értelmet a dolgoknak és hoz létre önmagát felül múló műveket." (Mexicó, 1993)

„ A művelődés fogalma, szerepe Műveltnek lenni, annyi mint bizonyos belső, szellemi sajátságokkal bírni. Műveltnek lenni többet jelent, mint sokat tanulni, ismereteket birtokolni, bizonyítványokat szerezni. Műveltté csak úgy válik valaki, ha oly mélyen sajátít el szellemi javakat, ismereteket, ügyességet, hogy ezek eleven, termékenyítő, mindig rendelkezésre álló tényezőivé válnak lelkiségének, életének. Az ismeretek a birtoklás tárgyai, a műveltség a személyiség alkotórésze, a személyiség habitusának jellemzője. Az ismeretkörök értékét az határozza meg, hogy milyen mértékben gyarapítják az egyén tudását, az ismeretkörök művelő értéke attól függ, hogy miként fejleszti a személyiség átélő, megértő és kifejező erőit. Amit az ember megtanult és begyakorolt, azt elfelejtheti, de az egyszer megszerezett műveltség megmarad akkor is, ha feledésbe mentek azok az eszközök, amelyek segítségével megszerezte az egyén. A műveltség egyéniségünknek ugyanolyan jellemzője, mint a természetünk, vérmérsékletünk, tehetségünk, hajlamaink: azonban ezektől a természeti adottságoktól eltér abban, hogy önként, szabadon választott szellemi tevékenység, munka következménye. A művelő munka egyszerre egyéni és szociális, mert a magunk és mások munkájának eredménye. Minden ember műveltsége az ő legegyénibb tulajdona, de nem kizárólagos tulajdona, mert közösen bírja másokkal, s legtöbbször másokkal együtt is szerzi meg. Műveltnek lenni annyi, mint a műveltek egyikének lenni. A műveltségnek nemcsak az egyén birtokosa, hanem egy lazán összefüggő közösség is, s ebben az értelemben a műveltség általános, mert mindenkivel közös. A műveltségnek azonban különböző társadalmi osztályokban különböző fajai, irányai, határai és fokai vannak. Fokozati különbség van a tudományos és a világi, az esztétikai és a hétköznapi műveltség között. A műveltség különböző fokain különböző szellemi tartalmak elsajátítását és belső feldolgozása történik meg. A szellemi tartalom az összes fokon általános és alapvető természetű elemekből alakul ki: ismeretekből, belátásokból, ügyességekből. Ebben az értelemben is általánosként szoktuk jellemezni a műveltséget: mivel általános értékű és hasznú ismeretek, belátások és ügyességek teszik tartalmát, ezért ellentétben áll a speciális, vagy szakszerű képzettséggel. A műveltség fejlesztése során a tanulmányok köre kíterjed szakmán túli ismeretkörökre: a művelődési törekvés túlmegy a hivatáshoz szükséges ismeretek és képességek körén, valamelyest oldja a kultúrával együtt járó munkafölosztást. A műveltség nagy veszedelmei: félműveltség, amely mintegy csak érinti a tudásra méltó dolgok felszínét, a divatos műveltség, melyet az öntetszelgők különféle anyagokból és mindig új szabásra készítenek maguknak, továbbá a korműveltség, amelyet a változó elemek túlbecsülése és a szellemi közélet maradandó alapjainak elhanyagolása teremt.” …”Az ember a tömegtársadalom, a tömegkommunikáció korában nem az ismereteket nélkülözi, hanem annak kovászát, a kíváncsiságot. Azt tehát, ami által sajátjává teheti az ismeretek Bábelét. A kíváncsiság kezdetén a csodálkozás található. A csodálkozás, a

80 megismerés legmélyebb formája. Megélt érzelem, áhítat, döbbenet, élmény. A csodálkozás kíváncsiságra sarkall. A csodálkozás élményének hiánya unalmassá, közönyössé, tompává, érzéketlenné teheti az embert és az életet egyaránt. Kíváncsiságra sarkallni nem kevesebb mint megosztani a csodát, tisztelni és tisztelegni. tisztelegni a megismerés szabadsága előtt. A tisztelet minden embernek: gyermeknek, fiatalnak, felnőttnek, idősnek egyaránt jár. A csodálkozáshoz kevés csak lehetőséget teremteni, ösztönző alkalmat is kell biztosítani. Ez az alkalom akkor megszólító erejű, ha személyes az odafordulás: a világ, a természet, a múlt, a jövő, a művészet, a hit, a közösség, a másik törekvései felé. Ha ez a kíváncsiság szabad odafordulás, akkor, élet. Ha ez a kíváncsiság őszinte, érdeklődő odafordulás, akkor önfeledt öröm, különleges érzés, élmény. Találkozás, érték, késztető, létformáló tényező, teremtő erő.A művelődés tehát: a káoszból kozmosz alkotása, érték és mérték érvényesítése, rend alkotása a belső, a külső világban, társas létforma, örömök forrása, az érzelem és értelem gazdagítása, az etikum és esztétikum fejlesztése. A művelődés kapcsolat a természet és ember, a múlt és jelen, az egyetemes és személyes között, hagyomány és újítás megélése, szimbólumok örökítése, gyarapítása, megismerés és alkotás, kezdeményezés és együttműködés, részvétel, másság és azonosság, elkötelezettség és szolidaritás, szolgálat és méltóság, önismeret és önigazgatás, a béke, a jólét és a jól-lét alapja szabadság és felelősség.” / B. Gelencsér Katalin /

Ezen gondolatok jegyében : Az Egyesített Közművelődési Intézmény: A nagyközség közművelődésének szervezett kereteit biztosítja az 1997. szeptemberében létrehozott intézmény. Keretei között működik a Művelődési Ház és a Községi Könyvtár. Az intézményben az elmúlt évek alatt a jó munkatársi viszony , a nyitottság és a kreativitás segítségével észrevehető a szakmai munka fokozott javulása. A működtetéshez szükséges eszközök azonban teljesen vagy részben elavultak, elhasználódtak. Sikeres pályázatok segítségével a Könyvtár tetőszerkezetét és termeinek egy részét felújítattuk 2004 évtől kezdve. A szűkös anyagi lehetőségeink miatt a Könyvtár könyvállományának bővítését viszont csak szerény mértékben tudja támogatni az önkormányzat. A szakmai munka színvonalának növeléséhez, a lakosság igényeit is figyelembe véve, szakmai és technikai eszközök beszerzése szükséges. Ennek lehetőségét szintén pályázatokon való sikeres megfelelés által próbáljuk meg elérni. A Művelődési Ház közösségszervező funkciója a fiatalabb korosztályra szorítkozik az elmúlt években. A művelődés fontossá tételét a lakosság körében gyakorlatilag továbbra is a gyermek korosztályon keresztül tudjuk megteremteni. Ha ebben a korban hozzászokik a gyermek ahhoz, hogy vannak lehetőségek a szabadidő hasznos eltöltésére, akkor felnövekedve is nagyobb valószínűséggel élnek majd az intézmény kínálatával. 2007-ben is a kisközösségeknek van leginkább létfontossága a közművelődésben, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a klubok, szakkörök, öntevékeny körök szervezésére, működtetésére. A közművelődés szempontjából hátrány, hogy településünkön nem működik középfokú iskola. Az általános iskola elvégzése után a tanulók szinte teljes létszámban a környező városok középiskoláiban tanulnak. Az iskola, a baráti kör inkább az adott városhoz köti őket, kevésbé vannak jelen Szegvár közművelődésében. Ugyanez jellemző az ifjúsági

81 korosztályra, akik egyre többen kerülnek be sikeres felvételivel a felsőoktatási intézményekbe. Tulajdonképpen így még távolabb kerülnek falujuktól. A Szegváron magas a munkanélküliség. A megváltozott körülmények maguk után vonták az emberek művelődési szokásainak módosulását, megváltozását. A közművelődés néhány területére meghatározólag hatott a fizetőképes kereslet csökkenése, visszaesése. Részben ennek, részben a közművelődés nem megfelelő állami támogatottságának következtében a közművelődési munkát továbbra is az útkeresés, a változó körülményekhez való folyamatos alkalmazkodás jellemzi. Szegvár közművelődési életének meghatározó alapintézménye a művelődési ház. Benne az önkormányzat eddigi pozitív hozzáállásával és támogatásával sokrétű tevékenység folyik. A ház eszközeinek kölcsönadásával, szakmai tanácsadással, hirdetéssel, reklámanyagok készítésével, stb. igen jelentősen közreműködik más intézmények, civil szervezetek közművelődési rendezvényeinek lebonyolításában is. A nagyobb embercsoportokat megmozgató rendezvényekkel szemben a hobbi, érdeklődési kör, szociális helyzet, életkor stb. alapján szerveződő kis csoportok, kis közösségek inkább a jellemzőek. Az elmúlt évek során a művelődési ház több kiscsoportja: a nyugdíjas klub asszonykórusa, tánckara, a Rozmaring népdalkör, gyermekszínjátszók, a felnőtt színjátszók, a versenytáncosok, valamint a legnagyobb csoportként a néptáncegyüttes - vált produkcióképessé. A település közművelődésében új lehetőségek nyíltak az Alapfokú Művészeti Iskolák beindulásával, melyek tagozatainak egy része a művelődési házban működik. Gyakorlatilag a szegvári versenytáncosok is többek között e kereten keresztül értek el nagy sikereket. Településünkön évtizedekre visszanyúló hagyománya van a néptánc-oktatásnak, mely több generáció fiataljaival ismertette és szerettette meg a néphagyományokat, a népzenét és népi kultúrát. A nép hagyományok ápolása, felelevenítése fontos része életünknek. Ezek felkarolását néptánc bemutatók, kiállítások, hagyományőrző több generációs programok, vetélkedők szervezésével próbáljuk megvalósítani ( néprajzi vetélkedő). Törekszünk, civil szerveződések ( egyesületek, körök) létrehozására. A művelődési Ház és a Községi Könyvtár egy szervezetbe történő összefogása újabb lehetőségeket jelentett a művészetek népszerűsítésében, képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, bemutatók, előadások, kirándulások szervezésében, rendszeressé tételében. Sokkal erőteljesebb háttérmunkát jelent a programok lebonyolításában. Hagyományai vannak a réteg-és tömegszórakozási programoknak a közép-és idősebb korosztályok számára is ( bálok, zenés-táncos rendezvények), s ugyancsak fontos ezen korosztályok munkájának segítése szakelőadásokkal, fórumokkal. Az elmúlt években több felnőtt klub indult el ( Kultúrapártolók köre, életmód klub, Fürge ujjak kötő klub,…) Településünkön 2003-ban közösségfejlesztés kezdődött az országos szerveződésű Közösségfejlesztők Egyesülete közreműködésével. Megalakult a Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztők Egyesülete 2004-ben. Tagjai közé léptek intézményünk munkatársai is. Már három alkalommal szerveződött közösségi délután a hagyományok jegyében a Szent Iván éjéhez kapcsolódva, és három alkalommal a település legnagyobb érdeklődéssel várt Falunapi rendezvénysorozatán is komplett hagyományőrző vetélkedővel és akadályversennyel, tarhonyafőző verseny lebonyolításával működött közre. A település lakossága érdeklődésének, igényeinek feldolgozása, új területek megismerése fontos feladatokat ad a közművelődésben dolgozók számára is. 2005. novemberében a szervezet tagjaiként mi is bekapcsolódtunk a településünkön a „tanítana-tanulna” folyamat elindításába. 2005. december 13-án első ilyen rendezvényként Luca napi közösségi délutánt szerveztünk, ahol is 22 szegvári polgár mutathatta be tudását a hagyományos, vagy egyre inkább elterjedtté váló kézműves mesterségekben , népi játékokban, s természetesen nem maradhatott el a luca-

82 pogácsa , és a luca-gombóc készítése sem. 2006-ban lehetőség teremtődött arra, hogy a bemutatkozottak saját termékeiket árusíthassák az Aranykapu-ban. Önkormányzatunkkal együttműködve szeretnénk a jövőben is a már megszokott szinten működtetni az intézményt, számtalan lehetőséget kínálva a lakosságnak és a településünkre érkező turistáknak, csoportoknak, lehetőleg kiszolgálni az itt élő valamennyi korosztályt, megismertetve hagyományainkat, szokásainkat, s nem csak a szegvári, de a magyar kultúra más területeit is bekapcsolva tevékenységeinkbe.

Anyagi, tárgyi és személyi feltételek, eredmények: Az épület 2004-ben volt 40 éves. A lapos tetős tetőszerkezet állapota nagyon rossz, több helyen beázik. 2006-ban sikerült megjavíttatni a legrosszabb helyeken a javítást. A világítástecnika fejlődött, de még nem bírja a nagyobb terhelést. 2005-ben az Önkormányzat és az Érdekeltségnövelő állami támogatás segítségével a nagyteremben elkészült a légkondicionálás a lakosság kezdeményezésére és támogatásával. 2006-ban a nagyterem székcseréjét kezdhettük meg ugyanezen támogatásforma segítségével. A 2007. esztendő és a XXI. század kihívásai továbbra is arra sarkallnak, hogy próbáljunk megfelelni az elvárásoknak, próbáljuk megvalósítani elképzeléseinket a technikai vívmányok és a kreativitás világában. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy közművelődési intézményünk Művelődési Házában nagyon aktív szakmai munka folyik. Ennek elősegítésére, előmozdítására szükség van beruházásokra, hogy a művelődési házba legyen kedve betérni a mai „rohanó világban” élő polgároknak. A rendezvények szép környezetben , az esztétikai érzéket fejlesztve még csábítóbbakká válnak. Ha van kedve betérni az adott helyszínre az érdeklődőnek, akkor az már fél siker. Gyakorlatilag a színvonal emelkedését elősegíti az ízléses környezet. Az épület maga is elavult, felújításra vár, de szerencsére a nagyterem falburkolata fából van. A mennyezet festését 2004-ben meg tudtuk valósítani. A színházteremben zajlanak a rendszeres tevékenységek közül az alábbiak: társastánc, moderntánc, néptánc foglalkozások és bemutatók, konferenciák, közgyűlések, politikai és civilszervezeti gyűlések, bálak, családi rendezvények, lakodalmak, klubtalálkozók, óvodai és iskolai programok, a alkalmanként a mozi és nem utolsó sorban a színházi rendezvények, drámapedagógiai és egyéb előadások és foglalkozások, hagyományőrző események, falusi és nemzetközi programok, falusi és területi vetélkedők, a kiállítások egy része. Színháztermünk, 220 ülőhely befogadóképességgel rendelkezik A kiállító terem, mely a Napfény Galéria nevet kapta nagy üvegfelülettel rendelkezik. Nevéből következik, hogy elsősorban a kiállítások szerveződnek benne, de itt kapnak állandóan helyet egyes kisközösségeink, klubjaink, civil szerveződéseink, termékbemutatók és egyéb előadások. A képzőművészeti alkotások felfüggesztésére használt paravánok állapota nagyon rossz, mert elhasználódtak, lábazatuk eldeformálódott. 2004. évben új paravánok készítésére nyílt lehetőség pályázati támogatásból. Illetve az Önkormányzat születésnapi ajándékaként tudtunk spotlámpákat vásárolni. A terem befogadó képessége kb.: 120 fő.

83 A nagyklub alkalmas arra, hogy kisebb összejöveteleket rendezzünk benne. Befogadó képessége maximum 40 fő. Rendszeres tevékenységi formáink, kulturális csoportjaink is helyet találnak foglalkozásaikhoz. A kis klub jelenleg az eMagyarország pont szobája, ami azt jelenti, hogy ebben a helységben helyeztük el az Informatikai Minisztérium által meghirdetett pályázaton nyert két számítógépet és a multifunkciós nyomtatót, fénymásolót. 2004-ben tapétáztunk. 2006-ban a Kurca Völgye Egyesület Teleházat hozott létre a helyiségben. Így jelenleg 5 számítógép, fénymásolás, nyomtatás és egyéb szolgáltatások állnak az érdeklődők rendelkezésére. Az irodának használt társalgószoba a szakmai és technikai munkatárs, a takarító szobája. A munkavégzéshez itt található számítógép is felújításra, memóriabővítésre vár. 2003-ban bizottsági díj felajánlásból vásároltunk egy multifunkciós gépet, amely telefon, fax készülék és üzenetrögzítő is. A kis iroda a Dobbantó néptánc együttes fellegvára, ruhatár és kelléktár jelenleg. Ruhatár és kelléktár található a színpad mellett. Ez a helyiség csak a néptánc öltözetek tároló helye, mely már nagyon zsúfolt, mennyezete beázik. Az előcsarnok várakozó hely, illetve a vásározók helye. A fűtés nem megfelelő. A fölötte elhelyezkedő lapostetőt sikerült megjavíttatni 2006-ban. A mozigépház a technikai berendezéseink raktára. A technikai berendezések szállítását megnehezíti a veszélyessé vált lépcsőfeljáró. A gépház feletti tető is beázik. A vizes blokk 2002-ben kiegészült a mozgáskorlátozottaknak megfelelő berendezésekkel pályázati nyeremény segítségével. A férfi és a női mosdó is megújult. A színpad mellett még található két illemhely elavult berendezésekkel. Tárgyi feltételeink az elmúlt évek sikeres pályázatainak köszönhetően jelentősen javultak. Hanghordozó eszközökkel bővültünk (hangfalak, erősítő, cd magnó, video lejátszó, mikrofon) és 2003-ban projektort tudtunk vetítővászonnal vásárolni sikeres pályázatírásunk eredményeként. 2004-ben eMagyarország pont létesülhetett az Informatikai Minisztérium támogatásával. A művelődési ház környezete is meghatározó. Lekerülhetett a rácsos kerítés, s helyére a technika munkatársunk padokat és virágtartókat tudott készíteni a szolgáltató csoport segítségével.

A művelődési Ház anyagi feltételei a következőképpen alakulnak: •

a helyi közművelődési feladatok ellátására biztosított állami normatíva művelődési házra eső része • az önkormányzati kiegészítés ( leginkább a bérek és járulékaik kifizetésére elegendő) • és a saját bevétel Mivel az éves költségvetés túlnyomó többségét a bér és járulékai, valamint a ház fenntartása viszi el, igyekszünk saját bevételeinket a lakosságnak nyújtandó különböző szolgáltatásokkal

84 növelni. Az így szerzett pénzt tudjuk a közművelődés állandó tevékenységeinek finanszírozására , az épület karban tartására, fenntartásra visszaforgatni. Ez utóbbit az elmúlt években pályázati pénzekkel is igyekszünk kiegészíteni. Ennek összege a kiírt pályázatoktól és lehetőségeiktől (szükséges önrész biztosítása) függően évente változó. A pályázatokon nyert támogatások két nagyobb részre bonthatók • szakmai tevékenységet szolgáló eszközfejlesztés, • szakmai tevékenységre, rendezvényekre. • 2006-ban közel 3 millió forintot nyertünk különböző pályázatokon. A korlátozott anyagi lehetőségeink miatt igyekszünk programjainkat, rendezvényeinket úgy megválogatni, úgy megszervezni, hogy azokat lehetőleg ne zárjuk veszteséggel. Csak olyan olcsóbb színházi, műsoros előadásokat tudunk lekötni, amelyek előreláthatólag behozzák a lebonyolításukra fordított kiadásokat. Így már régen nem tudunk sok százezer forintos nevesebb zenekarokat, előadókat meghívni, viszont az érdeklődők számára színház-, és kiránduló buszokat szervezünk a szomszédos településekkel együttműködve.

Személyi feltételek: A Művelődési Házban 2006. december 30-án 4 főállású munkatárs dolgozik. Szakmai munkatársak. - Nagy Sándorné művelődésszervező, ( Juhász Gyula Tanárképző Főiskolaművelődésszervező ) - Kovács Ildikó intézményvezető, művelődésszervező ( Juhász Gyula Tanárképző Főiskola- művelődésszervező, Janus Pannonius Tudományegyetem- művelődési és felnőttképzési végzettség, a Debreceni Egyetem néprajz szakos levelező hallgatója) Tecnikai munkatárs: - Buda Mihályné takarító - Bugyi Csaba technikus, mesterasztalos Művészeti csoportok , szakkörök, klubok megbízási díjas vezetői: - Rozmaring népdalkör- ifj. Ternai József - Díszítőművész szakkör- Bovatsek Dezsőné - Szép Öregkor Nyugdíjas klub- Bacsa Józsefné - Játszó klub- Molnárné Szűcs Melinda - Kondacs Mihályné- báb szakkör

A Művelődési Ház feladatai: -

az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőtt oktatási és egyéb felsőfokú képzés, továbbképzési lehetőségek, a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, az egyetemes, a nemzeti kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása. az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása.

85 -

a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése. a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének, és fenntartásának segítése. a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. a közösségfejlesztés során feltárt feladatok megoldásának koordinálása

A Művelődési Ház tervei 2007-ben : -

Az épület állapotának fenntartásához, illetve javításához, korszerűsítéséhez szükséges támogatások előteremtése ( pályázatok írása ) Az intézmény technikai felszereltségének folyamatos bővítése, fejlesztése ( pályázatok írása ) A feladatoknak megfelelő tevékenységek , programok szervezése és lebonyolítása Művelődési házi rendszeres tevékenységi formák és találkozási alkalmaik, heti foglalkozási rendje 2007-ben:

Alkotó művelődési közösségek

Előadóművészeti csoportok: 1. Rozmaring népdalkör-Ternai József 2. Szép Öregkor nyugdíjas klub-Bacsa Józsefné 3. Break csoport 4. Verseny tánc I- László Csaba 5. Dobbantó Néptáncegyüttes (4 csoport) - Magyar Imre 6. Színjátszó csoport- Rozgonyiné Szabó Mária 7. Báb szakkör- Kondacs Mihályné 8. Társastánc II. –László Csaba 9. Tűzköves felnőtt színjátszó csoport 10. Hastánc csoport- Kulbertné Fúvó Andrea

vasárnapokon 15 óra szerda 17 óra kedd-szerda-csütörtök és vasárnap 16 óra kedd 14 óra hétfő-péntek kedd és péntek hétfő, kedd, kedd hétfő vasárnap

15:30 óra 15:30 óra 15.30 óra 14 óra 18:00 óra 17 óra

hétfő péntek kedd, csütörtök vasárnap vasárnap vasárnap

15 óra 15:30 óra 14:30 óra 15 óra 15 óra 15 óra

Vizuális művészeti csoportok: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Díszítőművész szakkör-Bovatsek Dezsőné Rajz szakkör- Kun Rezső Kerámia szakkör – Barbara Makett készítő klub- Horzse Zoltán Fürge ujjak kötő klub -Muzsik Sándorné Fafaragó szakkör-Kulbert György

86

Rendszeres művelődési formák Klubok: 1. Számítógépes memóriabúvárok- Nagy Sándor 2. Belevaló klub- Banka Ágnes 3. Gazda kör- Bihari Ernő 4. Sakk klub- Bóka Zoltán 5. Eszterlánc klub- Molnárné Szűcs Melinda 6. Baba-mama klub- védőnők 7. Kultúrapártolók köre 8. Mozgáskorlátozottak Egyesülete 9. Életmód klub 10. Film klub 11. Angyalok klubja eMagyarország pont-TELEHÁZ

nyáron naponta péntek szerda csütörtök péntek és vasárnap hétfő havonta csütörtök csütörtök péntek alkalmanként

15 óra 18 óra 18 óra 17 óra 15 óra 10 óra 17 óra 15 óra 17 óra 18 óra 16 óra

hétfő-szerda-csütörtök 9-20 óráig kedd 11-20 óráig, péntek 14-20 óráig vasárnap 15-20 óráig

Civil szervezetek. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Magyar- Lengyel Baráti Egyesület alkalomszerű Múzeumbarátok köre alkalomszerű Faluvédő és Szépítő Egyesület alkalomszerű Polgárőr Egyesület alkalomszerű Horgász Egyesület alkalomszerű A Dobbantó néptáncosokért Alapítvány alkalomszerű Szegváriak Szegvárért közösségfejlesztők Egyesülete alkalomszerű 8. Turisztikai Egyesület alkalomszerű 9. Kurca Völgye Egyesület alkalomszerű

Az intézményben tartja foglalkozásait a „ Jövőnkért Alapfokú Művészeti iskola, a K&Maya Alapfokú Művészeti Iskola és a Szegvári Alapfokú Művészeti iskola.

Művészeti kiállítások: A Napfény galériában rendszeresen, általában havonta képzőművészeti és egyéb kiállításokat rendezünk.

Ismeretterjesztés Társastánc, gépjárművezetői, kézműves, drámajáték-vezetői tanfolyamok, és továbbképzések szerveződnek a lakossági igényeknek megfelelően. Ismeretterjesztő előadásokat tartunk a Kultúrapártolók körének kezdeményezésére.

87

Műsorok, táncos rendezvények: A lakossági igényeknek megfelelően működünk közre a bálok, lakodalmak, táncos rendezvények megszervezésében és lebonyolításában. Gyakran gyermekjátszót is működtetünk a rendezvény ideje alatt. Saját programként pedig családi szilveszteri bálat és pótszilvesztert szervezünk. Kötetlen formák, szolgáltatások Lakossági szolgáltatások: - Számítógépes szövegek kinyomtatása - Plakátok, meghívók, emléklapok, szórólapok tervezése és készítése - Gépelés, szövegszerkesztés - Színház-, hangversenyjegyek rendelése - Kirándulásszervezés - Internet használat - Faxolás, üzenetek rögzítése - Termek bérbeadása ( bálok, családi rendezvények, termékbemutatók, vásárok..) - Eszközök, berendezések, felszerelések bérbeadása - Alkotóműhelyek, játszóházak szervezése és lebonyolítása felkérésre vidéken is - Beszélgető kör … Állandó társintézményi rendezvények: - Forray Máté Általános Iskola farsangjai ( alsós és felsős) - Forray Máté Általános Iskola suli-bulik ( évente 4) - Forray Máté Általános Iskola Gyermeknap - Forray Máté Általános Iskola Jótékonysági Gála vagy bál - Napköziotthonos Óvodai ballagás - Napköziotthonos óvoda jótékonysági rendezvény kétévente - Forray Máté Általános Iskola vizsgabál a nyolcadikosoknak - Művészeti iskolai bemutatók, hangversenyek - Települési falufórumok - Önkormányzati rendezvények, ünnepségek - Közösségfejlesztés Az alapító okirat szerinti feladat-meghatározás alapján a következő programokat tervezzük együttműködésekben 2007-ben: PROGRAMNAPTÁR Időpont: koordináló: 2007. január 7. Kovács Ildikó január 13. Kovács Ildikó

program:

helyszín:

Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház „Angyalok klubja” amatőr zenészeink estje az Életmód műhelyben Művelődési Ház

88 január 16 – 23. Sándorné január 20. Kovács Ildikó Január 21. 6 óra

Sándorné január 21. Kovács Ildikó február 4. Kovács Ildikó február 6 – 13. Sándorné február 11. vezetésével

„Én ezt tudom” kiállítás (famunkák) Megnyitja Dr. Csíky László Művelődési Ház

Nagy

Színházlátogatás Szegeden Találkozás Ternai László szegvári származású, Csongrádon élő „versíróval” első verseskötetének megjelenése alkalmából Művelődési Ház Nagy Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház „Én ezt tudom” kiállítás (grafikák, szobrok) Megnyitja Szirbik Imre országgyűlési képviselő Művelődési Ház

Nagy

Spirituális hangterápia Dorogi Zsuzsanna főiskolai tanár Művelődési Ház

Kovács Ildikó február 13. 17 óra Sándorné Február 14. Kovács Ildikó Február 16. Kovács Ildikó február 16. Lászlóné február 16- 23. Kovács Ildikó február 23. Lászlóné február 20. 17 óra Sándorné március 4. Kovács Ildikó március 6. 18 óra

Író-olvasótalálkozó

Könyvtár

Nagy

Horváth Dezső, Veres Péter díjas író, újságíró Apjuk helyett – állam című könyvének megjelenése kapcsán Területi mesevetékledő Művelődési Ház Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház Suli-farsang

Művelődési Ház

Tóth

Jeles napok Farsangi hangulatok kiállítás Művelődési Ház Suli-farsang

Művelődési Ház

Tóth

„A művészi ábrázolás titkai”

Művelődési Ház

Nagy

Szűcs Árpád festőművész, és Tandi Lajos író, művészeti író, a Szeged c. folyóirat főszerkesztője beszélget. Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház „Tudományok testközelből” sorozat előadó: Dr. Szónoky Miklós geológus

89 Művelődési Ház Sándorné március 11. vezetésével

Nagy


Kovács Ildikó március 14. Kovács Ildikó március 15 – 22. Sándorné március 18. Kovács Ildikó március 28. Kovács Ildikó április 1.

„Angyalok klubja” amatőr zenészeink estje az Életmód műhelyben Művelődési Ház „Én ezt tudom” kiállítás (festmények, plasztikák) Művelődési Ház

Nagy

Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház Húsvéti kézműves vásár

Művelődési

Ház

Jeles napok Hímes tojás kiállítás Művelődési Ház

Kovács Ildikó

április 1.

Húsvéti szokások, avagy nagyanyáink jobban tudják! Húsvéti tojás kiállítás a Pécsi Tojásmúzeum anyagából Húsvéti kalácssütés, tojásfestés, népdaltanulás, locsolkodóversíró verseny, tojásgörgetés… Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház

Kovács Ildikó április 3. 18 óra

„Tudományok testközelből” sorozat előadó: Koczor György építész Művelődési Ház

Sándorné április 5-9.

Nagy

Tavaszi varázs (gyermekprogramok) Művelődési Ház

Kovács Ildikó április Kovács Ildikó április 15. vezetésével

színházlátogatás Spirituális hangterápia Dorogi Zsuzsanna főiskolai tanár Művelődési Ház

Kovács Ildikó április 15. április 17 – 24. Sándorné április 29. Kovács Ildikó május 1.

Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek „Én ezt tudom” kiállítás (fotók) Művelődési Ház Nagy Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház „Én ezt tudom” előadó-művészeti ágakban

90 Művelődési Ház Lukács Istvánné Május 1. Sándorné

„Én ezt tudom” Gála kiállítás

Vármegye Háza

Nagy

Jazz teázó „Különleges zenei élmény teakülönlegességekkel” Kovács Ildikó május 3. 18 óra Sándorné május 13. vezetésével

„Tudományok testközelből” sorozat előadó: Prof. Dr. Trogmayer Ottó régész Művelődési Ház

Nagy


Kovács Ildikó május 13. Kovács Ildikó május Kovács Ildikó május 27. Kovács Ildikó május 27. Kovács Ildikó június 9. Puskásné H. Ágnes június 9. Kovács Ildikó június 9. Sándorné június 10. vezetésével

Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház Színházlátogatás Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház Pünkösdi néptánc gála

Művelődési Ház

Civil nap

Vármegye háza

„Angyalok klubja” amatőr zenészeink estje az Életmód műhelyben Művelődési Ház „Én ezt tudom” Szegvár kertjei (Amatőr virágkötők bemutatója) Vármegye Háza Nagy Spirituális hangterápia Dorogi Zsuzsanna főiskolai tanár Művelődési Ház

Kovács Ildikó június 10. Kovács Ildikó június Kovács Ildikó június 18-22. Kovács Ildikó június 24. Kovács Ildikó június 29.

Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház Színházlátogatás Néptánc tábor

Művelődési Ház

Eszterlánc klub, azaz társasjátszó, és kézműves alkotóműhelyek Művelődési Ház Jazz teázó „Különleges zenei élmény teakülönlegességekkel”

91 Művelődési Ház Kovács Ildikó július 2-8.

zárva tartás

július 6.

Színházbusz Szegedre a Szabadtéri Színházba

Kovács Ildikó július 9-13. Kovács Ildikó július 16-20. Belevaló klub július 22. Sándorné július 23-28. Sándorné július 23-28. Sándorné augusztus 6-10. augusztus 18-19. Lukács Istvánné augusztus 18-19. Sándorné augusztus 21-25. Sándorné október 9-12.

Modern, és kortárs tánc, hastánc, break tábor Művelődési Ház Ugri-bugri játszó tábor

Művelődési Ház

Rozmaring népdalos találkozó

Művelődési Ház

Nagy

„Én ezt tudom” alkotó tábor

Vármegye Háza

Nagy

Kulturális hét

Vármegye Háza

Nagy

zárva tartás Falunapi fesztivál ( tarhonyafőző verseny) Vármegye Háza II. Dél-alföldi Harmonikás-találkozó Nemzetközi Alkotó tábor

Vármegye Háza

Nagy

Vármegye Háza

Nagy

IX. Drogellenes és egészségmegőrző napok Művelődési Ház

Kovács Ildikó október 20. Szép Öregkor nyugdíjas bál Művelődési Ház Józsefné október 29-november 4. Őszi Varázs gyermekprogramok Művelődési Ház Kovács Ildikó november 17. Forray-s Jótékonysági bál Művelődési Ház Lászlóné december 3-2007.január 3. Téli varázs programsorozat Művelődési Ház Kovács Ildikó december 5-6. Házhoz megy a Mikulás Művelődési Ház Kovács Ildikó december 11. Klubkarácsony Művelődési Ház Kovács Ildikó december 11-12. Kézműves karácsonyi vásár Művelődési Ház Kovács Ildikó december Jeles napok ’Karácsonyi hangulatban’ kiállítás Művelődési Ház Kovács Ildikó

Bacsa

Tóth

92 december 21. Sándorné december 22.

Amatőr alkotók karácsonya

Művelődési Ház

Nagy

Dobbantó karácsonyi néptánc gála Művelődési Ház

Kovács Ildikó december 31. Sándorné

Családi szilveszter

Művelődési Ház

Nagy

A programjainkat kiegészítik még a települési ünnepségek. A havi rendezvényeink időpontja változhat, illetve függ a anyagi és egyéb feltételek megteremtésétől, felmerülő újabb igényektől, kérésektől. A havi programok, rendezvények mellett 2007-ban terveinkben szerepelnek író-olvasó találkozók, úti beszámolók, felnőtt önképző műhelyek, angol nyelvi klub, drámajáték, KRESZ tanfolyam, rendszeres játszó alkalmak családoknak. Az „Én ezt tudom” előadóinak, alkotóinak támogatása, gondozása, pályázati lehetőségek felkutatása. Az „Én ezt tudom” irodalmi pályázat minden korosztálynak Az „Én ezt tudom” népdaléneklési és zenei verseny amatőröknek. A rendezvények, programok megvalósulásának feltétele a sikeres pályázatok elkészítése. Csak együttműködve a települési és a szomszédos települések intézményeivel lehet sikeres minden próbálkozásunk. A kultúrapártolók köre nagy segítségére is számítunk. A mindenkori intézményi 2 szakmai munkatárs ( az egyik az intézményvezető) a felelős a megvalósításért. A lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges a technikai ( takarító) és a technikus munkatárs munkája. A MŰVELŐDÉSI HÁZ NYITVA TARTÁSI RENDJE Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

9-20 óráig 11-20 óráig 9-20 óráig 9-20 óráig 14-20 óráig ZÁRVA 15-20 óráig

Ettől eltérni megbeszélés , egyeztetés alapján lehet. A munkatársak egymás között egyeztetnek a folyamatos nyitva tartás érdekében. A munkatársak munkarendje rugalmasan alkalmazkodik a feladatokhoz. ZÁRVA TARTÁS Az év során két alkalommal egy-egy hétre bezár a Művelődési Ház a programokhoz igazodva. Ekkor mennek szabadságra a munkatársak.

93

Közönségkapcsolatok - A közönségigényeket személyes kapcsolatokon keresztül tudjuk leginkább felmérni. Az így megkapott és a saját ötleteinken keresztül próbálunk meg az igényeknek megfelelni. Sajnos nem tudunk minden réteghez eljutni. A CIVIL- TV-s helyi műsorok segítik közönségkapcsolatainkat is. A Szegvár honlapján megjelenő aktualitásaink is felkeltik az érdeklődést rendezvényeink után. - A látogatók megoszlása a következőképpen alakul: Minden korosztály képviselteti magát, de a legnagyobb létszámban a gyermek és a nyugdíjas korosztály fordul meg rendszeresen intézményünkben. Ennek okát abban látjuk, hogy az ifjúság és az aktív dolgozók nagy százalékban településünkről elutaznak iskoláikba, munkahelyükre, illetve a munkanélküliek napszámban dolgoznak, és ezzel egészül ki az aktív dolgozók keresete is. A szabadidő hasznos eltöltésére a gyermek és nyugdíjas korosztályok szánnak leginkább időt. Viszont, ha az ő igényüket sikerül kielégítenünk, akkor reményünk lehet arra, hogy felnőttként, illetve a nyugdíjasokon keresztül a gyermekek és az unokák is megtalálják majd a nekik tetsző programokat, kikapcsolódási alkalmakat. -A társadalmi szervezetek, alapítványok, egyesületek is nálunk találnak működésükhöz helyet és segítséget a rendezvényeik lebonyolításához.

Kapcsolatok más szervekkel -Az Önkormányzati intézményekkel történő együttműködés létszükséglet, hiszen településünkön egy óvoda, egy iskola és egy idősek napközi otthona működik. Az ott dolgozó pedagógusok, szakmai munkatársakkal való együttműködés szükséges a programok, rendezvények megvalósításához, a pályázatok megírásához. A civil szerveződésekkel is együttdolgozunk. Cégek, vállalkozások megkeresésére is vállalunk partnerséget. Szegvár, 2007. január 15. Kovács Ildikó sk. intézményvezető

94

EGYESÍTETT KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNY

NAGYKÖZSÉGI KÖNYVTÁR 2 0 0 7. é v i munkaterve

Készítette: Kerekesné Bovatsek Ágnes

könyvtárvezető

95

Az 2006. év munkájának értékelése

Tárgyi feltételek Az év során egy THOMSON DVD-VIDEO készülékkel és egy UTAX CD 1016 fénymásoló géppel bővült technikai eszközeink száma. A régebben beszerzett műszaki berendezéseink közül még használatban van a rádió, lemezjátszó, színes tv, magnó. Két számítógépünk a könyvtári munkánkat segíti nyomtatókkal együtt. 2005-ben a Kistérségi Könyvtár-ellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) kiépítése során új számítógéppel gyarapodott könyvtárunk, amelyen a könyvtár állományát fogjuk nyilvántartani. Olvasói használatra a 2004-ben nyert eMagyarország pont-os 2 db számítógép és egy multifunkciós gép (nyomtató, scanner) szolgál, melyeket a szentesi Városi Könyvtár számítástechnikusa segít karbantartani. Személyi feltételek Az intézményben 2 főállású könyvtáros dolgozik, Kerekesné Bovatsek Ágnes 1974 óta, népművelő-könyvtáros szakon végzett főiskolát 1979-ben, Kosztolányi Sándorné 1977-től dolgozik a könyvtárban, 1981-ben könyvtárkezelői tanfolyamot végzett, 1996-ban könyvtáros asszisztensi végzettséget szerzett. Mindketten OKJ-s alapfokú számítógép-kezelői vizsgával rendelkeznek. A művelődési ház takarítónője heti egy alkalommal végzi a takarítást. Költségvetés Állománybeszerzésre 691 ezer Ft-ot fordítottunk a helyi költségvetésből, ebből folyóirat vásárlásra 342 ezer Ft-ot. Ezen felül érdekeltségnövelő támogatásból 106 ezer Ft-ért vásároltunk könyvet. A könyvbeszerzési keret a képviselő-testület bizottságának egyik tagja által a könyvtárunknak felajánlott tiszteletdíjat is tartalmazza. Az olvasók által könyvtár-támogatási díjként 22.200 Ft összeg került befizetésre, amely a könyvbeszerzési keretet növelte. Fénymásolást 236.962 Ft-ért végeztünk. Szövegszerkesztés díjaként 6820 Ft-ot, nyomtatás díjaként 92.310 Ft-ot, számítástechnikai szolgáltatásként (Internet, géphasználat) 223.725 Ft-ot fizettünk be a Polgármesteri Hivatal pénztárába. Elveszett könyvek áraként 1530 Ft-ot fizettek be. Állomány, forgalom Az év során 266 db dokumentumot vettünk leltárba: ebből 20 db ajándék Az állományból 117 db könyvet töröltünk elhasználódás miatt.

96 December 31-én az állomány nagysága 27395 db, ebből 27022 db könyv, 321 db lemez, 36 db videokazetta. 16 db CD A beiratkozott olvasók száma összesen:

555 fő

14 éves és fiatalabb 14 éven felüli

242 fő 313 fő

A látogatók száma

14 éves és fiatalabb 14 éven felüli

összesen

ebből kölcsönző

kölcsönzött állomány

10746

3967

13735

helyben használt dokumentumok száma 5591

2355 8391

1168 2799

2812 10923

562 5029

A forgalom az előzőző évihez hasonló volt. Az adatokban bekövetkezett csökkenés a megváltozott nyitva tartás következménye, a szerda és csütörtök délelőtti zárva tartás miatt a hét két napján kevesebb a látogató. Sokan járnak be rendszeresen a könyvtárba azért, hogy a napilapokat, folyóiratokat elolvassák. A háttérmunka - ami az olvasók gyors és pontos kiszolgálását, információhoz jutását szolgálja - sok időt vesz igénybe. Az olvasók kérései összetettek, sokoldalúak. A kölcsönzés mellett sűrűn igénylik közreműködésünket a keresésben (pl. dolgozatok készítéséhez anyaggyűjtés, stb.). Az Internethasználók is gyakran kérnek segítséget. A látogatók 31 féle folyóiratot olvashattak az év során. Szolgáltatás, tájékoztatás Könyvtárközi kölcsönzéssel 49 db dokumentumot kértünk, ebből 42 db könyvet kaptunk meg. 2004-ben regisztráltattuk magunkat az Országos Dokumentum-Ellátási Rendszerbe, ezáltal az ország bármely, rendszerbe tartozó könyvtárából kérhetünk könyvtárközi kölcsönzéssel könyvet. Ezzel nagy segítséget tudunk nyújtani a főiskolákon, egyetemeken tanulóknak a vizsgákra való felkészüléshez. Egyre több kérést elégítünk ki ezzel a szolgáltatással. A fénymásolást sokan vették igénybe kisebb-nagyobb tételekben, a csak helyben használható könyvekből, folyóiratokból kért információkhoz ezáltal gyorsan hozzájutnak. Kézikönyvek, folyóiratok, helyismereti anyag (szükség esetén Internet) felhasználásával folyamatos tájékoztató munkát végeztünk. A lakosság rendelkezésére álló internetezési lehetőséget gyakran veszik igénybe . A két számítógépen legtöbb esetben előjegyzéssel tudják biztosítani a helyet maguknak az internetezők. Rendezvények Az igények és a hagyományok figyelembe vételével 23 alkalommal tartottunk foglalkozásokat, rendezvényeket.

97

Áprilisban a költészetnapi szavalóverseny már hagyományossá vált könyvtárunkban, most is jól kiválasztott verseket hallhattunk. Könyvtárbemutató, könyvtárhasználati és katalógushasználati foglalkozásokat több alkalommal tartottunk iskolai csoportoknak. Tanítási szünetekben szabadidős foglalkozásokra vártuk a gyerekeket, ahol a gyöngyfűzés volt a legnépszerűbb, különböző figurákat, ékszereket készítettek maguknak a résztvevők. Az év során a könyvtári és jeles ünnepnapok idején foglalkozásokra, előadásokra vártuk az érdeklődőket. A Somogyi-könyvtár közreműködésével vendégeink voltak: Péter és Pan zenészek, Juhász Gőz Szilvia, a szegedi Vadaspark zoológusa. A nyári szünetben Bartók Bélával és a magyar népzenével kapcsolatos feladatokat töltöttek ki az érdeklődők. A nyári szünetet játékos vetélkedővel és a feladatlapot kitöltők jutalmazásával zártuk.

Az 2007-es év feladatai

1. Állománygyarapítás 2. A beszerzett dokumentumok állománybavétele, feldolgozása 3. A raktári rend és az állomány folyamatos rendezése, gondozása 4. A késedelmes olvasók felszólítása 5. Szolgáltatások zavartalan biztosítása 6. Tájékoztató munka 7. Helyismereti anyag rendezése 8. Rendezvények, foglalkozások szervezése 9. Pályázati kiírások figyelése, lehetőség szerint pályázatok benyújtása, teljesítése, elszámolása 10. Kapcsolat a község intézményeivel, civil szervezeteivel 11. A szolgáltatások pénzügyi elszámolásának ügyintézése

98

Az évi munka részletezése Állománygyarapítás Az állomány gyarapítását az igények felmérése alapján végezzük a beszerzési keretből. A költségvetési keret (benne az olvasók által könyvtártámogatásként befizetett beiratkozási díj), az érdekeltségnövelő támogatás (NKÖM támogatása az előző évi dokumentum beszerzés összege alapján) és pályázatokon nyert összegek biztosítják a könyvvásárlási összeget. Felelős: Kerekesné Határidő: folyamatos A rendelkezésünkre álló keretből 150.000 Ft értékben szerződést kötünk a Könyvtárellátó Közhasznú Társasággal könyvvásárlásra. A fennmaradó 200.000 Ft összeget kedvezményes könyvvásárlásra fordítjuk. Folyóirat vásárlásra 400.000 Ft-ot fordíthatunk. Felelős: Kerekesné Határidő: a szerződés február 28. rendelések: Új Könyvek érkezése a vásárlás lehetőség szerint A könyvtárba megrendelt folyóiratokat számlák alapján fizetjük. Felelős: Kerekesné Határidő: folyamatos A beszerzett dokumentumok állománybavétele, feldolgozása Szállítás, vásárlás után a könyveket leltárba vesszük. Beleltározás után a számlát utalványrendelettel a Polgármesteri Hivatal gazdálkodási csoportjának átutalásra átadjuk. Felelős: Kosztolányiné Határidő: minden szállítás, vásárlás A könyvtárellátótól feldolgozottan kapott könyvek katalóguscéduláit a raktári, írói-, cím és szakkatalógusba beosztjuk. Felelős: Kerekesné Határidő: szállítások A vásárolt könyveket helyben feldolgozzuk; címleírás készítése után ezeket a katalóguscédulákat is beosztjuk a katalógusba. Felelős: Kerekesné, Kosztolányiné Határidő: vásárlások után Folytatjuk a könyvtár állományának gépi feldolgozását a Szirén program helyett a KSZR kiépítése során kapott gépen és programmal. Felelős: Kerekesné, Kosztolányiné Határidő: folyamatos

Raktári rend, az állomány folyamatos rendezése, gondozása

99

A nem Könyvtárellátónál vásárolt új könyveket – állománybavétel után - raktári jellel látjuk el. Felelős: Kosztolányiné Határidő: állománybavétel után A kölcsönzők által visszahozott könyveket visszaosztjuk a polcokra. Felelős: könyvtárosok Határidő: folyamatos A raktári rendet rendszeresen ellenőrizzük, a hiányzó raktári jelzeteket pótoljuk. Felelős: könyvtárosok Határidő: folyamatos A hiányos, vagy esztétikailag elhasznált könyveket folyamatosan összegyűjtjük selejtezésre. Felelős: könyvtárosok Határidő: folyamatos A kiselejtezendő könyvekről törlési jegyzéket készítünk, majd az intézményvezető tudomásul vétele után ezeket a könyveket a leltárkönyvekből kivezetjük. Felelős: Kosztolányiné Határidő: június 30. Az olvasók által az előző évben kifizetett könyvekről törlési jegyzéket készítünk, töröljük ezeket az állományból, leltárkönyvből kivezetjük. Felelős: Kosztolányiné Határidő: február 28. Az állományból törölt könyvek kartonjait a katalógusokból kiszedjük. Felelős: Kerekesné Határidő: törlések után

Késedelmes olvasók felszólítása Kéthetente szerdán a késedelmes olvasóinknak visszakérő lapot írunk, felszólítva a könyvek visszahozására. A megírt felszólítókat a Polgármesteri Hivatal kézbesítőjének adjuk át széthordásra. Ha nem tudja vállalni, akkor mi dobjuk be a postaládákba. Az általános iskolások felszólításait az osztályfőnökökön keresztül juttatjuk el az érintettekhez. Felelős: könyvtárosok Határidő: kéthetente szerda Szolgáltatások A könyvtár nyitvatartási rendje: Hétfő

8-12

13-17

100 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat

8-12 8-12 8-12

13-17 13-17 13-17 13-17

− Kölcsönzés A beiratkozott olvasóink könyveket 3 hétre, folyóiratok régebbi számait 1 hétre kölcsönözhetnek. − Helyben olvasás Kézikönyvek, lexikonok, egyéb könyvek, folyóiratok (27 féle), napilapok (4 féle) olvasásának lehetősége biztosított látogatóink részére. − Könyvtárközi kölcsönzés Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszeren keresztül internet kapcsolattal beszerezzük az állományunkba nem tartozó, de az olvasók által keresett könyveket. Ez évtől a könyvek visszaküldésének postai díját a kérő olvasónak kell megtéríteni. − Könyvtári rendezvények szervezése Író-olvasó találkozók, könyv- és könyvtárhasználati foglalkozások, szabadidős foglalkozások, szavalóverseny, jeles könyvtári napok megünneplése. − Könyvelőjegyzés A kölcsönzés alatt lévő könyveket az olvasók kérésére előjegyezzük, beérkezéskor félretesszük számukra. − Internet használat Az információ szolgáltatás iránti igényeket sok esetben az Internet használatával tudjuk biztosítani. Két számítógép áll az olvasók rendelkezésére, térítés ellenében használhatják. Lehetőség van előjegyzésre, szükség esetén nyomtatásra. − Szövegszerkesztés Rövid írásokat vállalunk igény alapján, oldalanként meghatározott térítésért. − Fénymásolás Meghatározott díjszabás szerint végezzük. Tájékoztató munka Az olvasókkal történő foglalkozás nagyon jelentős része munkánknak. A kölcsönzők egy része szórakoztató irodalmat keres, ők a könyv megkeresésében vagy könyvajánlás formájában kérik segítségünket. A kölcsönzők másik része referensz (gyors tájékoztatást igénylő) kérdésekkel, meghatározott téma irodalmának kérésével jelentkezik, ami már több időt vesz igénybe, mert sok esetben az állományban lévő könyvekben nehéz megtalálni a kért anyagot, szinte mindig be kell nekünk is folyni a keresésbe. Helyismereti anyag rendezése A megyei napilap szegvári vonatkozású cikkeit megjelöljük.

101 Év elején a 2006-ban megjelölt cikkeket kivágjuk, időrendi sorrendben dossziéba tesszük. Felelős: Kosztolányiné Határidő: február 28. Az egyes cikkekről leírást készítünk, melyeket beosztunk a helyismereti katalógusba. Felelős: könyvtárosok Határidő: március 31. Helyismereti gyűjteményünket lehetőségeink szerint tovább bővítjük az eddig összegyűjtött lista segítségével. Felelős: Kerekesné Határidő: december 31. Rendezvények, foglalkozások − Iskolai osztályoknak könyv- és könyvtárhasználati foglalkozásokat, órai anyaghoz kapcsolódó foglalkozásokat továbbá napközis csoportoknak megbeszélés, egyeztetés alapján játékos és ismeretterjesztő, szórakoztató foglalkozásokat tartunk. Felelős: Kerekesné Határidő: igények szerint − A Magyar Kultúra Napján, január 22-én minikiállítást rendezünk legújabb könyveinkből. A könyvtár látogatói ezen a napon egy-egy kultúrával kapcsolatos kérdésre válaszolhatnak - kis jutalom jár a jó válaszért. Felelős: Kerekesné Határidő: január 22. − Író-olvasó találkozót szervezünk a szegvári Kultúra Pártolók Körének közreműködésével Horváth Dezső íróval. Felelős: Kerekesné Határidő: február 13. − Az év során az osztályoknak kötelező olvasmányaikból játékos vetélkedőket rendezünk. Felelős: Kosztolányiné Határidő: a magyar tanárokkal egyeztetett időben − Szavalóversenyt hirdetünk. általános iskolásoknak. Felelős: Kerekesné Határidő: március 23. (kiírás elkészítése) − Szavalóverseny a Költészet Napján. Felelős: Kosztolányiné Határidő: április 11. (szerda) − Az iskolai szünetekben, szabadidős foglalkozásokra, játékos vetélkedőkre várjuk a gyerekeket. A nyári szünetben 8 fordulós rejtvényfüzetet tölthetnek ki a könyvtárba látogató gyerekek. Minden forduló egy-egy állat tulajdonságaira vonatkozó kérdéseket tartalmaz. Felelős: Kerekesné Kosztolányiné Határidő: iskolai szünetekben

102 − Szeptember 30, a Népmese napja. Szeptemberben Kedvenc magyar népmesém címmel illusztrációs pályázatot hirdetünk meg. A hónap végén kiállítással egybekötött, játékos mesevetélkedőt rendezünk. Felelős: Kerekesné Határidő: szeptember 1. szeptember 30. − Az októberi Könyvtári Napokon az előző évekhez hasonlóan az óvodásokat és általános iskolásokat könyvtárbemutató és könyvismertető foglalkozásokra várjuk. Minden napra egy kérdés – naponta új kérdésre válaszolhatnak a látogatók, a hónap végén jutalmazásra kerül sor. Felelős: Kerekesné Határidő: október 31. A téli gyermekkönyvhónap alatt író-olvasó találkozót szervezünk egy gyermekíróval a megyei kínálatból választva. Gyermekelőadások – A szegedi Somogyi-könyvtár szervezési csoportjával egyeztetett és szállított előadókkal. Felelős: Kerekesné Határidő: december 15. Pályázatok A könyvtárunkra vonatkozó pályázati kiírásokat figyeljük, a nekünk megfelelőre készítünk beadványt. Felelős: Kerekesné Határidő: pályázatok kiírása szerint A község intézményei részére is figyeljük a pályázati lehetőségeket. Felelős: Kerekesné Határidő: folyamatos Kapcsolat a község intézményeivel, civil szervezeteivel A művelődési ház rendezvényeiről tájékoztatjuk a lakosságot, segítjük és programokkal kiegészítjük egymás rendezvényeit. A könyvtár eseményeiről rendszeresen tájékoztatjuk a község intézményeit. Az iskolával állandó kapcsolatot tartunk fenn az aktuális programok alkalmával. A Szegvári Napló szerkesztősége itt működik. Nyitvatartási időben a szerkesztőség és a lakosság közötti kapcsolat tartását ellátjuk. Szegváriak Szegvárért Közösségfejlesztő Egyesület munkáját segítjük a művelődési ház munkatársaival közösen. Civil TV –t fontosabb eseményeinkről tájékoztatjuk. A Szegvár Online internetes lapon rendszeresen közzé tesszük friss híreinket. A szolgáltatások pénzügyi elszámolásának ügyintézése

103 A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található pénztárkezelési szabályzat szerint végezzük a pénzügyi feladatokat. Szegvár, 2007. január 15. Kerekesné Bovatsek Ágnes sk. könyvtárvezető

Jegyzőkönyv. A képviselő-testület 12 igen szavazattal meghozta alábbi határozatát. Határozat

Recommend Documents