Jegyzőkönyv a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium rendkívüli nevelőtestületi értekezletéről Készült: 2010. május 19-én Debrecenben, a gimnázium Békessy Béla utca 12. alatti telephelyén Jelen van: a tantestület részéről 63 fő Debrecen Megyei Jogú Város részéről: Dr. Daróczy Ágnes DMJV Polg. Hiv. Humán Főosztály jogi ügyintézője Dr. Zsigó László DMJV Polg. Hiv. Humán Főosztály törvényességi-szakképzési ügyintéző Pallás György Oktatási Bizottság tagja Bánk Tibor Oktatási Bizottság külső szakértője Molnár Dénes, a gimnázium magasabb vezetői megbízására benyújtott pályázat ügyében tartandó értekezlet előkészítő bizottsági elnöke üdvözli a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet valamennyi résztvevőjét, és bemutatja a vendégeket. A jegyzőkönyv vezetésére felkéri Nagy Attilánét, akinek személyét, valamint hitelesítőkként Gaál Krisztina és Márkus Imre kollégák személyét a tantestület egyhangú szavazással elfogadta. Megállapítja, hogy a nevelőtestület határozatképes, jelen van 63 fő a 70 főből, azaz a testület 2/3-a jelen van. A nevelőtestületi értekezletre valamennyi közalkalmazotti jogviszonyban álló nevelőtestületi tagot meghívtunk. Ismerteti a gyűlés menetét és a napirendi pontokat. A rendkívüli nevelőtestületi gyűlés tárgya:
az intézmény magasabb vezetői megbízására benyújtott pályázat vezető programjának megbeszélése, véleményezése
valamint a vezetői programról való titkos szavazás.
Előzmények: 2010. július 31-én Temes István igazgató úr vezetői megbízása lejár. A DMJV Polg. Hiv. 2010. március 30-án kiírta a pályázatot a CSVMG magasabb vezetői beosztására. A pályázat benyújtásának határideje 2010. április 29-e volt.
A véleményezésre jogosult testületek 2010. április 29-ig nyilatkoztak, hogy élni kívánnake véleményezési jogukkal. A szükséges dokumentációkat az előkészítő bizottság eljutatta a Polg. Hiv. Humán Főosztálynak. A CSVMG magasabb vezetői beosztására egy pályázó adott be pályázatot, Dr. Rácz Sándor. 2010. április 30-án a Humán Főosztály felelős munkatársától az előkészítő bizottság nevében átvettem a pályázatot két példányban. A véleményezésre jogosult testületek a pályázatot megkapták. A testületek véleményezési határideje lejárt, a szükséges dokumentumokat az előkészítő bizottság megkapta. Napirendi pontok: 1. A szavazatszámláló bizottság megválasztása 2. A szakmai munkaközösségek véleményeinek ismertetése 3. A pályázó elképzeléseit ismerteti, válaszol a munkaközösségek véleményére. Hozzászólások, kérdések, vélemények és a pályázó válaszai a kérdésékre Előzetes egyeztetés alapján a pályázó, amennyiben lehetséges, a kérdésekre, problémákra egyből válaszol 4. A nevelőtestület összegző véleményének megalkotása 5. Szavazás 6. A szavazás eredményének kihirdetése 1. A szavazatszámláló bizottság megválasztása: A szavazatszámláló bizottság 3 főből áll, Feladata:
A szavazás rendjének betartása, betartatása.
A szavazólapot az iskola pecsétjével hitelesíti.
A szavazólap átvételét igazoló dokumentációt aláíratja a szavazóval, mielőtt azt kiadja.
Megszámlálja az érvényes és érvénytelen szavazatokat, valamint összesíti a szavazat eredményét.
Kérnék jelentkezőket a szavazatszámláló bizottsági teendők ellátására! Jelentkezők: 1. Dienes Ágota 2. Katona Gábor 3. Szirmai Katalin
Szavazás Megállapítom, hogy a nevelőtestület egyhangúlag elfogadta fenti kollégákat a szavazatszámláló bizottság tagjainak. 2. A szakmai munkaközösségek véleményeinek ismertetése Az előkészítő bizottsághoz többen fordultak azzal a kérdéssel, hogy a pályázó megfelel -e a pályázati kiírásban előírt kritériumoknak, konkrétan rendelkezik-e pedagógus szakvizsgával. Tájékoztatom a nevelőtestületet, hogy ennek vizsgálata nem a nevelőtestület hatásköre, hanem a pályázat kiírójának feladata. A pályázó szót kér. Dr. Rácz Sándor: Felmerült kérdésként, hogy megvan-e a pályázó képzettségi szintje a feladat ellátására. Ezért most az önkormányzatot képviselő jelenlévőktől állásfoglalást kér ebben a kérdésben. Pallás György, az Oktatási Bizottság tagja: Minden jelenlévő az önkormányzatot képviseli, de ők ezúttal nem jogosultak állást foglalni ebben a kérdésben, a döntést ez ügyben majd a képviselőtestület hozza meg. Dr. Rácz Sándor: Észrevételt tesz: a pályázat beadásának határideje április 29. volt, azóta rendelkezésre állt elegendő idő átgondolni azt, hogy megfelelő-e a végzettsége. Dr. Daróczy Ágnes: Válaszként idézi a 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 12. paragrafus 8. bekezdését: „A pályáztató valamennyi – határidőre benyújtott – pályázatot megküldi az előkészítő bizottságnak.” Dr. Rácz Sándor: Kérdésként felmerült, hogy elegendő-e az állam- és jogtudományi egyetemi végzettség tizennyolc év szakmai tapasztalattal, vagy a pedagógus szakvizsga a magasabb rendű. Véleménye szerint elegendő, egyúttal a jogalkotói szándékra hívja fel a figyelmet, miszerint valamilyen intézményirányításra alkalmas (praktikusan jogi) többlettudással ruházza fel a pedagógust, ezért kéri a pályázati kiírásban a pedagógiai szakvizsgát. A pályázó véleménye szerint a jogi egyetemen szerzett tudást nem lehet felülmúlni a pedagógiai szakvizsgán szerzett jogi-irányítási ismeretekkel. Hiszen a pályázati kiírásban a vezetői megbízással járó lényeges feladatok között is törvények ill. rendeletek végrehajtását és az ezekből fakadó irányítási feladatok ellátását nevezi meg a pályáztató. Ezen feladatok ellátására pedig a józan racionalitás követelményei alapján is alkalmasabb a jogi végzettség a pedagógiai szakvizsgánál. Példaként hozza fel, hogy egy érettségi elnöki felkészítő tanfolyamon jogértelmezésre volt szükség, amiben a nem jogvégzett tanfolyamvezetőnek is nehézségei voltak. Véleményének alátámasztására két jogszabályra hivatkozik: - az 1993. évi 79. Közoktatási Törvény 18. paragrafus 1. bekezdése a/, b/ pontja - a KJT 66. paragrafus 2. bekezdését értelmező 138/1992 (X.8.) korm. rend. 14/A paragrafus 2. bekezdésének a/ pontja, melyekből egyszerű logikai (de a három jogszabályhely koherenciában való) értelmezésével a probléma világosan megoldható, levezethető.
Molnár Dénes Következzenek a munkaközösségek véleményei. Felkérem Vékonyné Turcsik Magdolnát, hogy ismertesse a szakmai munkaközösségek gyűlésének határozatait. Magyar nyelv és irodalom munkaközösség A magyar munkaközösség tagjai értékelési szempontokat állítottak véleménynyilvánításhoz, a pályázat értékeit és negatívumait gyűjtötték össze.
fel
a
Pozitívuma, hogy az igazgatói munkakör betöltésére tantestületünk tagja nyújtott be pályamunkát. Az iskolai műsorok szervezésében valóban aránytalanul sok hárul a magyar munkaközösség tagjaira, ezért támogatjuk az arányosabb munkaelosztást. Az oktatáspolitikát érintő kritikai megállapításokkal is egyetértünk, de az adminisztratív kötelezettségekről nem dönthetünk intézményi szinten. Pozitívumként tekintünk a minőségi és plusz munka külön díjazására, ám a pályázó nem jelölte meg konkrétan, milyen forrásból és mely kritériumok alapján kívánja ezt támogatni. Negatívumok: Az igazgatói pályázat összességében negatív képet fest az iskoláról. Véleményünk szerint, egy intézmény munkáját nem csak a továbbtanulási eredmények minősítik. Pedagógiai fogalomként ismerhetjük a hozzáadott értéket, esetünkben például azt, hogy iskolánk tanulóinak szociális helyzete milyen képet mutat, milyen környezetből, milyen értékekkel érkeznek hozzánk, honnan hová jutnak el gimnáziumi éveik alatt. Legalább olyan pedagógiai eredménynek tekintjük a gyenge képességű tanulók sikeres érettségihez való eljuttatását, mint az emelt szintű érettségi vizsgát választók és a sikeres nyelvvizsgák eredményeit. Ez utóbbi esetben szintén figyelembe kell vennünk intézményünk szociális helyzetét, hiszen a nyelvvizsga pénzbe kerül, nem minden család tudja finanszírozni azt. Hiányoljuk a pályamunkából a konkrétumokat. A kitűzött célt - miszerint a nevelő-oktató munkát színvonalasabbá, eredményesebbé kell tenni – milyen eszközökkel, intézkedésekkel kívánja elérni a pályázó, hiányzik tehát a „HOGYAN?”. Módszertanilag elavultnak találjuk a szemléletét: hangsúlyozza a tanterv, tanmenet alapján való szigorú haladás fontosságát, ugyanakkor hiányzik belőle a XXI. század nevelési alapkoncepciója, a kompetencia alapú oktatás fontossága. A nevelés címszó alatt fegyelmezést, büntetést ért. Ez elavult, nem tudunk vele egyetérteni. Az emberség nem lehet az utolsó helyen egy olyan pedagógus esetében, aki minőségi oktató-nevelő munkát kíván végezni. A pályázó felveti a különböző munkaközösségek tagjai közötti szorosabb együttműködés lehetőségét. Ez szerintünk a magyar munkaközösségen belül évek óta fennáll, hiszen tagjaink más munkacsoportokhoz is tartoznak. A meglévő osztálytípusok helyzetelemzésénél több ellentmondást is felfedeztünk. Nem látjuk világosan, végül is szükség van-e az általános tagozatra, vagy egy más típusú
megfelelőbb lenne? A nyelvi csoportokat meg kell hagyni, de az orosz nyelv helyzetén változtatni kell – azaz a jelenlegi nyelvi struktúra mégsem marad érintetlen? A pályázatban nem esik szó a könyvtárról, az együttműködő partnerekről, külső kapcsolatokról, melyek hiányában egy iskola nehezen tudna magas szintű oktató-nevelő feladatának eleget tenni. Végezetül nem látjuk a kollégákkal való együttműködés garanciáját. A pályázatban sértő megjegyzéseket is olvashatunk: részben a jelenlegi vezetésre vonatkozóan, részben a személyi kérdéseket illetően. A pályamunka nem mentes a szubjektivizmustól. Titkos szavazás a benyújtott igazgatói pályázat szakmai programjának támogatottságáról. A szavazás eredménye: Nem támogatja: 15 fő
Támogatja: 0 Tartózkodott: 1 fő
Matematika munkaközösség A matematika munkaközösség az intézmény magasabb vezetői megbízására beérkezett pályázatot támogatta, nem támogatta a következőképpen: 3 fő támogatta
6 fő nem támogatta 1 fő tartózkodott
Fizika munkaközösség A fizika munkaközösség a következő közös véleményt fogalmazta meg. A munkaközösség azt gondolja, hogy a vezetői program általános megfogalmazásokat tartalmaz. Konkrétumokra, határozott koncepcióra nem talált utalásokat. Hiányzik a dokumentumból az adatokon nyugvó helyzetelemzés, a külső kapcsolattartás. A dokumentum az iskolát elsősorban negatívan mutatja be és a jelenlegi iskolavezetésre nézve helyenként sértő. A pályázat alapvetően nagyon pesszimista hangvételű. Jó felvetéseket is tartalmaz, ám nem vetít előre javaslatot a megoldásra (c-osztályok helyzete, egyéb orientációjú osztályokkal való tervezés, ellenőrzés). Véleményünk szerint az igazgatói hatáskörön túlmutató kérdések nem képezhetik ezen dokumentum részét (pl.: TIK, független bizottság….). Azt gondoljuk, hogy mindenképpen szükség van vezetői irányvonalra, ami meghatározza az iskola működését. Azt azonban senki sem várhatja el egy vezetőtől, hogy a problémákat egyedül oldja meg. A közös vélemény támogatásáról illetve nem támogatásáról titkos szavazással döntöttünk. A szavazás eredménye: a közös véleményt el. Kémia munkaközösség
6 fő elfogadja,
2 fő nem fogadja
1. A pályázat sok, önmagában elfogadható, ám túl általános megállapítást tartalmaz anélkül, hogy ezeket részleteiben kifejtené (pl. pedagógusok és tanulók munkafegyelme, az oktató-nevelő munka színvonala, az iskola munkájának eredményessége). 2. Hiányosságnak tartjuk, hogy nincs a pályázatban részletes, konkrétumokra, adatokra épülő helyzet-elemzés. Hibának tartjuk, hogy az iskola jelenét, munkánk eredményességét, az iskolának a többi oktatási intézményhez viszonyított helyzetét a pályázó túl pesszimistán ítéli meg. 3. Helyesnek tartjuk a munka ellenőrzése fontosságának kiemelését, de hiányoljuk annak részletezését, hogy hogyan kívánja ezt megvalósítani. 4. Hiányoljuk a pályázónak a vezetési szerkezettel kapcsolatos konkrét terveit. Nem látjuk világosan, milyen szerepet szán a munkaközösségeknek, ill. azok vezetőinek. 5. Nem kaptunk képet arról, hogy a pályázó hogyan képzeli el a különböző iskolai szervezetekkel (DÖK, szülői közösségek, szakszervezet) való együttműködést, milyen szerepet szán ezeknek az iskola működésében, működtetésében. 6. Az iskolában sokféle speciális képzés folyik. Jó lett volna, ha a pályázatból megismerhettük volna az ezek jövőjére vonatkozó elképzeléseket, terveket. 7. A jövőben – várhatóan – felerősödő egzisztenciális problémák, ill. azok megoldása csak említés szintjén szerepel a pályázatban. 8. Tény, hogy az utóbbi években több tanuló független vizsgabizottság előtti vizsgával szerzett érdemjegyet, ám ezt nem tartjuk olyan mértékűnek, hogy a pályázatban ezzel külön foglalkozni kelljen. Ha a pályázó mégis szükségesnek tartja, akkor a vizsgá k belső okairól, számuk csökkentésének módjairól szerettünk volna többet megtudni. A munkaközösség tagjai a pályázatról közösen kialakított véleményt nyílt szavazással egyhangúlag elfogadta. Biológia és földrajz munkaközösség A biológia-földrajz munkaközösség lemond a vezetői pályázat részletes véleményezésének jogáról. A pályázatot a munkaközösség a megbeszélésen értékelte és 4 igen, és l tartózkodás mellett támogathatónak ítéli. Informatika A Csokonai V. M. Gimnázium Informatika munkaközössége az intézmény magasabb vezetői megbízására beérkezett pályázatban foglalt nevelői programot 3 nem és 1 igen arányban nem támogatja. Testnevelés munkaközösség A munkaközösség tagjai szerint a szakmai program probléma felvetése általánosságokat tartalmaz (tanulmányi színvonal, szakmai eredmények, iskola megítélése), konkrét megoldási javaslatok nélkül. Nem határozza meg a szükséges források előteremtésének módját. Pozitívan értékeljük a program testnevelés tagozat jövőbeni terveire tett javaslatát (felvételi).
Az összegzett véleményt titkosan szavazással a munkaközösség 3 igen 2 nem 0 tartózkodás mellett elfogadta. Angol nyelvi munkaközösség Egyetértünk a tanulók fegyelmezésével kapcsolatos szankciók betartásával. Nem volt számunkra több ponton egyértelmű, amit a kiscsoportos, sávos nyelvoktatásról ír. Nem értjük, hogy milyen jellegű változást szeretne bevezetni a meglévő helyett. Az orosz oktatás igényfelmérés nélküli újraindításával nem értünk egyet. A szakkörök meghirdetését viszont jó ötletnek tartjuk. Szerintünk a vezető nem elsőrendű, hanem egyik fontos feladata az óralátogatás. Egyetértünk a pályázatban leírt ifjúságvédelemmel kapcsolatos gondolatokkal, mert a tapasztalatok szerint nagy igény van egy iskolapszichológusra az intézményben. A titkos szavazás eredménye: 4 igen, 4 nem szavazat. Német nyelvi munkaközösség Nem értünk egyet azzal a megállapítással, hogy iskolánk a gyengébb gimnáziumok közé tartozna. Talán 20 évvel ezelőtt így volt, de manapság a városban, a gyerekek körében a Csokonai egy kifejezetten kedvelt, jó iskolának tartott intézmény. A beiskolázás során kifejezetten sok diák közül tudunk válogatni. A pályázatból nem derül ki számunkra, hogy melyek azok a stratégiai intézkedések, amelyektől a színvonal emelkedését várhatjuk. Szeretnénk, ha a német nyelv nagyobb teret kapna, nem pedig az orosz nyelv esetleges bevezetésével, kevesebbet. A sikeres pályázatokért járó célprémiumot és/vagy többletszabadságot biztos sok kolléga szívesen elfogadná, véleményünk ezzel kapcsolatban pesszimista. A pályázatban elképzelésekről.
nem
olvastunk
a
természettudományos
tárgyakkal
kapcsolatos
A titkos szavazás eredményeként a német munkaközösség az igazgatói pályázatot 2 igen és 4 nem szavazattal nem támogatja. Olasz munkaközösség A Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium olasz munkaközössége 2 tartózkodás és 8 nem szavazat mellett nem támogatja az igazgatói pályázat szakmai programját. Egyéb idegen nyelvek munkaközösség A pályázat pozitívumai: 1. A pályázó elvileg belülről ismerheti a tanintézményt, nem „külső ember”
2. A minőségi oktatást és nevelést tartja céljának 3. A humán profilú osztály és nyelvi csoportjainak megtartása 4. A biológia tagozat indításának támogatása 5. Restauráló szakkör tervbe vétele 6. Vegyes munkaközösség létrehozása – mely már évek óta sikeresen működik is. A pályázat negatívumai, hiányosságai: 1. A pályázatból hiányzik a menedzserszemlélet, sőt, úgy tűnik, hogy mindezt egyáltalán nem tartja fontosnak. 2. Nem tartalmaz költségvetést: milyen forrásokból kívánja megvalósítani a változtatásokat, honnan lesz pénz a kiemelkedő teljesítmények díjazására, az újabb tagozat óradíjaira. 3. Nem derül ki, gondol-e eszközfejlesztésre, bútorok, tanszerek, korszerű tananyagok beszerzésére, az informatikai és kommunikációs rendszerek korszerűsítésére és milyen forrásból. 4. A Csokonai Gimnáziumnak a városi oktatási palettán elfoglalt helyét nem látja át: sok évtizeddel ezelőtti mendemondákra, nem létező felvételi statisztikai adatokra és a ma már idejétmúlt mennyiségi nyelvvizsgaeredményekre hivatkozik. Valódi helyzetelemzést nem tartalmaz. Az iskolát a valóságosnál rosszabb színben tünteti fel. 5. Nem is említi az iskola külső kapcsolatait. Nem tudjuk meg, hogyan kívánja fenntartani a testvériskolai kapcsolatokat. Nem derül ki, megmarad-e a gimnázium a Debreceni Egyetem bázisiskolájának, fontosnak tartja-e a fenntartóval, az Oktatási Hivatallal, a minisztériummal, az olasz és finn nagykövetségekkel és más iskolákkal való kapcsolattartást. 6. Szerintünk helytelenül méri fel az idegen nyelvek oktatásának mai és jövőbeli helyzetét. Nem világos, mely nyelvek oktatását képzeli el csupán szakköri keretek között. Nem emeli ki, hogy a Csokonai Gimnázium országosan egyedülálló az idegen nyelvek kínálatában. Finn nyelvet az egész Magyarországon csak mi tanítunk már 20 éve rendszeresen, órarendi keretek között – mely biztosítja a színvonalat és a folyamatosságot. Az egész országból ide járnak osztályozó és érettségi vizsgát tenni a finn nyelv iránt érdeklődők. A finn és a lengyel tanár szakos egyetemi hallgatók nálunk végzik tanítási gyakorlatukat. Sajnálatos, de az orosz nyelvi csoportba évek óta nem tudunk elég tanulót beiskolázni. A kitűnő eredmények abból az időből származnak, amikor még valamennyi diák az általános iskola alsó tagozatától tanulta az oroszt. 7. Nem is említi az iskolai oktató- és nevelőmunka lényeges tényezőit: a diákönkormányzatot, a könyvtárat, a Diáksport Egyesületet, a két alapítványt, a Csoki iskolaújságot, az iskolarádiót, a Szülői Munkaközösséget, az Iskolaszéket. 8. Módszertani szemlélete elavult: a tanítási-tanulási folyamatban kizárólag csak a tanár szerepét látja, amint „leadja” az anyagot. Szerintünk fontosabb az iskolánkat eddig is jellemző tanulóközpontú készségfejlesztés. A nevelési módszerek közül csak a fegyelmezést emeli ki. 9. Három fontos műveltségi területről beszél: idegen nyelvek, történelem, testnevelés, ami szerintünk nem elegendő.
A titkos szavazás eredményeként a munkaközösség az igazgatói pályázatot 2 igen szavazattal támogatja és négy nem szavazattal nem támogatja.
3. Hozzászólások, kérdések, vélemények A törvény értelmében a „pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit.” Átadom a szót Dr. Rácz Sándor pályázónak. A pályázó észrevételei, válaszai a pályázat munkaközösségek részéről elhangzott véleményezéséhez. - A pályázat negatív képet mutat az iskoláról. Nem tartja pesszimizmusnak, ha az ember rávilágít a problémákra. Felidézi a félévi értekezletet, mikor a bukások száma okozott meglepetést és közösen kerestük az okokat. Idéz a pályázatból: 4. oldal 1. bekezdés 50% körüli a felsőoktatásba bekerülők aránya Idéz a pályázatból: 4. oldal 2. bekezdés Statisztikai adatokat sorol az OKI kimutatásai alapján, ezek az adatok nem szerepelnek a pályázati programban. 2000-2005 közötti eredmények: felvételi arány 60,6 % átlagos nyelvvizsga 23 % gyenge Az ÖMI 80%-os kimeneti arányt tűz ki a nyelvvizsgákra vonatkozóan. 2002-2006 között a felvételi arány 57%, azaz visszaesés tapasztalható. A Kossuth, TÁG, Ady, Fazekas, Református, Svetits gimnáziumok a mutatókban magasan a Csokonai gimnázium előtt vannak. A Csokonai kb. a Medgyessy gimnázium szintjén áll, az OKI kimutatásai szerinti átlagos ill. gyenge mutatókkal. - kompetencia alapú oktatás A pályázat foglalkozik ezzel a kérdéssel, külön kiemeli a kompetenciamérések fontosságát. Nem elegendő tudomásul venni az eredményt, intézkedési tervet kell készíteni. Statisztikai adatokat sorol, melyek nem szerepelnek a pályázatban. A gimnáziumok tekintetében 2007-ben 162 iskola volt előttünk, 181 mögöttünk. Említi a képességeloszlás jellemzőit: matematika tantárgyból 25% jó képességű, 50% átlagos, 25% gyenge. A nem tehetséges gyermekeket tisztességes érettségihez kell juttatni, de elsősorban a tehetséges 25%ra kell figyelni, a legjobbak fogják továbbvinni az iskola hírnevét. - hozzáadott érték Az elvárható értékektől való eltérési mutatók kapcsán megjegyzi, hogy az akkor pozitív, ha az iskola az átlagosnál magasabb felvételi arányt produkál. Az OKI statisztikái alapján a 2006-os évben a felvételi átlag 49%. Az elvárt értéktől való elmaradás közel 3 %, vagyis nem volt hozzáadott érték.
A magyar munkaközösség véleményéhez - Az iskolavezetés tagjait sértő megjegyzések témája: nem „bántja” az igazgatót, név szerint említve sincs. - a sok adminisztráció között elsikkad a lényeg: idéz a pályázatból: 3. old. 1-2. bekezdés - Negatív színben tünteti fel az iskolát: idéz a pályázatból: 3. old. 4. bekezdés és 13. old. 5. bekezdéseket, melyek kimondottan pozitív és optimista képeket írnak le. - Jutalmazások témához: szerény a pedagógusfizetés – a többletmunkát általában nem ezért csináljuk. Azonban ha van lehetőség a kiemelt díjazásra, úgy kell felhasználni, hogy megfeleljen az elvégzett munka arányainak. Másfelől kiváló szempontrendszerünk van, melynek kidolgozásában annak idején ő maga is részt vett, de a legfontosabbnak azt tartja, hogy a jutalmazás adatait nyilvánosságra kell hozni (lásd: ombudsmani állásfoglalások a közpénzből való kifizetések nyilvánosságáról és jogerős bírósági határozatok – idézi) - Fegyelmezés/büntetés – idéz a pályázatból: 10. old. 7. bekezdés - Kevert munkaközösségek témája: a kollégák félreértették a pályázatban írtakat: osztálytípusokra kellene szerveződniük, igen fontos a személyek (vezetők) kiválasztása: megfelelő embert a megfelelő helyre - Orosz nyelv és „kis nyelvek” kérdésköre: az orosz nyelv tanítását lehetőség szerint fakultációs formában, az érdeklődés figyelembevételével kell megszervezni; fontos szempont az is, melyik nyelvvel párosítjuk – kifejezetten kiemeli, hogy a német helyett az angollal kell párosítani. Figyelembe kell venni az egzisztenciális szempontokat. A matematika munkaközösség kapcsán: Sajnálja, hogy nem volt mellékelt vélemény, csupán szavazás A fizika munkaközösség véleményéhez: - A munkaközösség hiányolja a helyzetelemzést és nem talál utalást konkrétumokra. Válasz: minden osztálytípusról leírta az állásfoglalását, a maga részéről ezt tekinti helyzetelemzésnek. A túl általános megfogalmazás cáfolatául idéz a pályázatból: 9. old. 3. és 4. bekezdés kb. 25 konkrét új tervet sorol fel a programból - Az ellenőrzés kapcsán: elsősorban óralátogatással képzeli el, idéz a pályázatból: 13. old. 3. és 4. bekezdés az ellenőrzés céljáról és módszertanáról A kémia munkaközösség véleményéhez: - A vezetési szerkezet nem konkrét: ennek kapcsán megemlíti, hogy a pályázatban hivatkozik az SzMSz-re, a kollektív szerződésre, a közalkalmazotti szabályzatra, ezek ismertetését fölösleges ismétlésnek tekinti. - Az iskola megítélésének pesszimista hangvételéhez: idézet: 12. old. utolsó bekezdés - A szakszervezet szerepéhez: konstruktívan kíván együttműködni - Egzisztenciális problémák: fontosnak tartja, maga is átélte az egzisztenciális bizonytalanságot. Kijelenti, hogy senkinek az egzisztenciáját nem akarja veszélyeztetni, ezért minden változtatást alapos megfontolás és fokozatosság mentén tud csak elképzelni.
- Független bizottság előtti vizsgázás kérdésköre: a tendencia a lényeges; megoldási javaslata: - óralátogatás - elbeszélgetés a diákkal - a nem tanköteles korú diákok elbocsájtása, ha nem akarnak eleget tenni tanulmányi kötelezettségüknek - részt venni a tantestület részéről a független vizsgán (ne az a tanár vegyen részt, aki tanítja az adott diákot, hanem a munkaközösségvezető, ill. az igazgató vagy az igazgatóhelyettes.) A testnevelés munkaközösséghez: - A szép sportolói eredmények ellenére megosztja a tantestületet a „C” osztályok léte. Idéz: 6. old. 2. bekezés - Nem határozza meg a források előteremtésének módját – ehhez a témához: jogos felvetésnek tartja, és ennek kapcsán mondja el, hogy az iskola gazdaságilag nem önálló, nem gazdasági társaság, a mi profilunk nem anyagi jellegű. Gazdálkodás tekintetében a mozgástér rendkívül szűk, de „minden támogatást szívesen fogadunk az önkormányzattól”, amit egyébként az ÖMIP is tartalmaz - A pályázás lehetőségéről: szorgalmazza a pályázatokon való részvételt, de mivel kiegészítő anyagi források nem állnak rendelkezésre (pénzzel nem tud jutalmazni), ezért „plusz” szabadság adásával honorálná Az angol munkaközösség véleményéhez: - A kiscsoportos, sávos nyelvoktatáshoz: a sávos nyelvoktatás bevezetésével kívánná támogatni a nyelvoktatás fejlesztését, a nyelvvizsgák minél nagyobb arányban való letételét (az ÖMIP 80 százalékos nyelvvizsga-arányt tartana indokoltnak, minthogy a diplomaszerzés is ehhez kötött, ezt maga a pályázó sokallja, ám lényegesen emelni kellene a nyelvvizsgákon való eredményes részvételt a diákság részéről). Ennek a változtatásnak anyagi vonzata is van, de kihasználná a jogszabály adta lehetőségeket, a minimális létszámon való csoportbeosztást. A terv hosszú távú, talán kedvezőbb gazdasági környezetben lehetőség lesz rá. - A kérdéshez, hogy a vezető elsőrendű feladata-e az óralátogatás: szándékosan írta, hogy az, mert korábban ez nem volt jellemző intézményünkben. A német munkaközösség véleményéhez: - Ahhoz, hogy kaphat-e nagyobb teret a német nyelv oktatása: a beiskolázási adatok ismeretében úgy gondolja, változtatni csupán az igényeknek, jelentkezők arányának megfelelően lehet. Egyéb idegen nyelvek: - A menedzserszemlélet hiányolására válaszként: a minőségi oktatást tartja fontosnak: nagyobb minőség, több egyetemre felvett tanuló, nagyobb hírnév az iskolának, több tehetséges nyolcadikos felvételiző, biztos egzisztenciális feltételek – lesz munkahely- ez az ő menedzserszemlélete. Osztálytípusonként írja le a pályázatban, mi hogyan valósítható meg.
- Külső kapcsolatok, testvériskola kérdésköre: elfogadja a kritikát, fontosnak tartja, terjedelmi okok miatt nem említi a pályázatban. Hivatkozik arra, hogy eredetileg hosszabb pályázatot írt, de lerövidítette, mert úgyse olvasták volna el. Kis nyelvek szerepe: - Fontosnak tartja, de a munkaerőpiaci igényeket figyelembe kell venni. Szerinte az orosznak nagyobb szerepe van a mai gazdasági és geopolitikai viszonyaink között, mint a finn nyelvnek. Fontosnak tartja a latint is. A későbbiekben ezeket a nyelveket harmadik nyelvként lehetne tanítani, egyelőre nem kíván hozzányúlni a nyelvi csoportokhoz, hisz az osztályba sorolás és a nyelvi csoportok kialakítása a 2010-2011-es tanévre már megtörtént, egyébként is vigyázni kíván az egzisztenciális biztonságra. Egyéni vélemények, kérdések: Virágné Kondorosi Edit: Az „E” osztályokkal kapcsolatban kérdezi: a pályázatban szerepel, hogy elindult egy folyamat rossz irányban, hogyan kell ezt értelmezni, mi az oka. Dr. Rácz Sándor: idéz a pályázatból: 7. old. 3. bekezdés, és magyarázza, indokolja álláspontját. A nevelőtestület összegző véleményének megalkotása Molnár Dénes: Az önkormányzat részére a nevelőtestület összegző véleményét el kell küldenünk. Az előkészítő bizottság a munkaközösségek véleménye alapján elkészített egy tervezetet: Pozitívumok: A nevelőtestület támogatja az arányosabb munkaelosztást. Egyetért az oktatáspolitikát érintő kritikai megállapításokkal, azonban az adminisztratív kötelezettségekről nem dönthetünk intézményi szinten. Pozitívum a minőségi és plusz munka külön díjazása, viszont a pályázó nem jelölte meg konkrétan, milyen forrásból és kritériumok alapján kívánja ezt fedezni. A nevelőtestület helyesnek tartja a vezetői ellenőrzés hangsúlyozását, de ez nem elsőrendű, hanem csak egyik fontos feladata az igazgatónak. Az iskolapszichológus alkalmazásának gondolatát is támogatja a pedagógusközösség, de ennek feltételeinek és forrásának megteremtésére nem tér ki a pályázó, mint ahogy a biológia tagozat létesítésével kapcsolatban sem. Negatívumok: Az igazgatói pályázat összességében negatív képet fest az iskoláról. Nem létező felvételi statisztikai adatokra és ma már idejétmúlt mennyiségi nyelvvizsgaeredményekre hivatkozik. Nem tesz említést a hozzáadott értékről, nem veszi figyelembe iskolánk tanulóinak szociális helyzetét. A nevelőtestület azonban komoly pedagógiai eredménynek tekinti a gyenge képességű tanulók sikeres érettségi vizsgához való eljuttatását is. A pályamunka sok esetben nem tartalmaz konkrétumokat, nem jellemzi valódi helyzetelemzés (az intézmény tárgyi feltételei, költségvetésen kívüli források: pályázatok, gálaműsorok, alapítványok; az intézmény személyi feltételei: pedagógusok, nem pedagógusok, tanulók) és nem szűrhető le belőle, hogy a kitűzött célt milyen eszközökkel, intézkedésekkel kívánja elérni a pályázó.
Nem tartalmaz költségvetést: milyen forrásokból kívánja megvalósítani a változtatásokat. Nem derül ki, gondol-e eszközfejlesztésre, az informatikai és kommunikációs rendszerek korszerűsítésére. A pályázat módszertani szemlélete elavult, hiszen a tanítási-tanulási folyamatban kizárólag a tanár szerepét látja, amint „leadja” az anyagot. Fontosabb az iskolánkat eddig is jellemző tanulóközpontú készségfejlesztés. A pályázat hangsúlyozza a tanterv, tanmenet alapján való szigorú haladás fontosságát, ugyanakkor hiányzik belőle a XXI. század nevelési alapkoncepciója, a kompetencia alapú oktatás fontossága. A nevelési módszerek közül csak a fegyelmezést emeli ki. Az emberség nem lehet az utolsó helyen egy olyan pedagógus esetében, aki minőségi oktató-nevelő munkát kíván végezni. A pályázatból nem derülnek ki az iskolában folyó sokféle speciális képzéssel kapcsolatos jövőre vonatkozó elképzelések, tervek. A pályázat helytelenül méri fel az idegen nyelvek oktatásának mai és jövőbeli helyzetét. A pályázat szerint a nyelvi csoportokat meg kell hagyni, azonban az orosz nyelv helyzetén változtatni kell. A jelenlegi nyelvi struktúra mégsem marad érintetlen? Hiányoljuk a pályázónak a vezetési szerkezettel kapcsolatos konkrét terveit. Nem látjuk világosan, milyen szerepet szán a munkaközösségeknek, ill. azok vezetőinek. A pályázat felveti a különböző munkaközösségek tagjai közötti szorosabb együttműködés lehetőségét, azonban ezek a vegyes munkaközösségek már évek óta sikeresen működnek intézményünkben. A pályázatban nem esik szó a könyvtárról, az együttműködő partnerekről (diákönkormányzat, Diáksport Egyesület, a két alapítvány, az iskolaújság és iskolarádió, Szülői munkaközösség), a külső kapcsolatokról (Finnország, Olaszország), melyek hiányában egy iskola nehezen tudna magas szintű oktató-nevelő feladatának eleget tenni. A jövőben – várhatóan – felerősödő egzisztenciális problémák, ill. azok megoldása csak említés szintjén szerepel a pályázatban. A pályázatban sértő megjegyzéseket is olvashatunk: részben a jelenlegi vezetésre vonatkozóan, részben a személyi kérdéseket illetően. A nevelőtestület véleménye szerint az igazgatói hatáskörön túlmutató kérdések nem képezhetik ezen dokumentum részét (pl.: TIK, független vizsgabizottság….). Ha a pályázat mégis szükségesnek tartja például a független vizsgabizottságokkal kapcsolatos kérdéskör vizsgálatát, akkor inkább a vizsgák belső okairól, számuk csökkentésének módjairól érdemes elgondolkodni. Molnár Dénes: Kérem a kollégákat, hogy egészítsék ki, ill. tegyenek javaslatokat módosításra. Nagy Miklós: A pályázó reakcióiban leginkább oktatási témákról hallottunk. A neveléssel kapcsolatban a munkaközösségek észrevételét válaszában úgy értelmezte, hogy a fegyelmezésen belül csak a büntetésnek tulajdonítana szerepet. Az észrevétel lényege azonban nem ez volt, hanem hogy a nevelés címszó alatt a szöveg nem foglalkozik egyébbel, mint a fegyelmezéssel. A fenti vélemény elfogadásával kapcsolatban Nagy Miklós javasolja, hogy amennyiben van módosítás, azt bekezdésenként újra felolvasva kellene megtennie a tantestület tagjainak. Dr. Rácz Sándor az előbbire reagálni kíván. Nem kapott szót, holott Nagy Miklós felvetésében új elem volt. A reagálásra nem kapott lehetőséget.
Molnár Dénes az előkészítő bizottság részéről úgy foglal állást, hogy a nevelőtestületi vélemény elfogadásának menetében már nincs helye a pályázó reagálásának. Dr. Daróczy Ágnes jogi szempontból ítéli meg a kérdést: Nagy Miklós felvetése a már lezárt részhez tett észrevétel, ezért erre a pályázó már nem válaszolhat. A másik az elfogadás menetére tett javaslat, amellyel a tantestület egyetérthet vagy nem. Katona Gábor javasolja, hogy a munkaközösségek vezetői ill. tagjai a pályázó által adott válaszok alapján visszavonhatják a közösen megfogalmazott vélemény azon részeit, amelyekre választ kaptak, illetve kiegészíthetik a vélemény szövegét. Molnár Dénes: Amennyiben több kiegészítés nincs, kérem a nevelőtestületet, hogy nyílt szavazással döntse el: a két fölvetett verzió közül melyik szerint fogadjuk el a megfogalmazott közös véleményt. Szavazás: Nagy Miklós javaslata: 11 Katona Gábor javaslata: 38 tartózkodás: 5 Molnár Dénes az elfogadott változatnak megfelelően a tantestületnek úgy teszi fel a kérdést: van-e módosító javaslat az összegző vélemény szövegéhez. A tantestület részéről nem hangzik el módosító javaslat. Nagy Szabolcs felteszi a kérdést: úgy kell-e a szavazás eredményét értelmezni, hogy az előzetesen megfogalmazott összegző véleményt változatlanul hagyjuk annak ellenére, hogy közben a pályázó a felmerülő észrevételekre túlnyomórészt válaszolt. Molnár Dénes: Igen. A közalkalmazotti jogviszonyban álló nevelőtestületi tagok joga a szavazáson való részvétel, kivétel az óraadó tanár, de ilyen nincs a nevelőtestületben. A szavazás titkos. A szavazás helyszíne: a könyvtár A szavazatszámláló bizottság: A szavazólapot az iskola pecsétjével hitelesíti. A szavazólap átvételét igazoló dokumentációt aláíratja a szavazóval, mielőtt azt kiadja. A szavazólap tartalma: ”Dr. Rácz Sándor pályázó vezetői programját a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium magasabb vezetői beosztásának ellátására támogatom/elutasítom.” A szavazás módja: a válasz melletti négyzetbe írt X vagy + Érvénytelen a szavazat, ha más jelölést alkalmaz, illetve mindkettőt vagy egyiket sem jelöli meg. Megszámlálja az érvényes és érvénytelen szavazatokat, valamint összesíti a szavazat eredményét. 30 perc szünetet rendelek el. Kérem a kollegákat, hogy ez idő alatt tegyék le voksukat.
6. A szavazás eredményhirdetése A szavazásra jogosultak száma: 70 fő A szavazók száma: 61 fő Támogatók száma: 14 fő Elutasítók száma: 44 fő Érvénytelen szavazat: 3 fő
Dr. Rácz Sándor A pályázó azt kéri jegyzőkönyvbe venni, hogy tantestületi többségi véleményként olyan vélemény megy tovább a fenntartóhoz, amelyben megfogalmazott negatív állításokat egykettő kivételével tételesen megcáfolta. Ennek ellenére mégis változtatás nélkül megy tovább a szöveg. A szavazás eredményeként a nevelőtestület a közös véleményt 42 igen, 9 nem ellenében és 9 tartózkodás mellett fogadta el, a továbbküldendő anyagban azonban a kisebbségi vélemények nem szerepelnek. Az ÖMIP követelménye, hogy a többségi és a kisebbségi véleményeket is tükrözni kell. Megjegyzi, hogy a szavazati arány feltüntetése nem azonos a kisebbségi vélemény tételes ismertetésével. Így a pályázatáról méltatlan módon szinte teljesen negatív kicsengésű véleménnyel találkozhat a pályáztató. Molnár Dénes megköszöni a részvételt, az értekezletet bezárja.
Nagy Attiláné jegyzőkönyvvezető
Gaál Krisztina hitelesítő
Márkus Imre hitelesítő
