JEGYZŐKÖNYV. A bizottságok egyhangú igen szavazattal Vantara Gyula polgármestert levezetőelnöknek megválasztották

JEGYZŐKÖNYV Készült:

2008. május 21-én a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Dísztermében Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága és Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság soron kívüli együttes ülésén

Jelen vannak: Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság részéről: - Fodor Lajos bizottság elnöke - Tímár Ella bizottsági tag - Baji Lajos bizottsági tag - Kovács Sándor külső bizottsági tag - Molnár Viktor külső bizottsági tag - Labos Tibor külső bizottsági tag Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság részéről: - Dr. Ferenczi Attila bizottság elnöke - Fodor Jánosné bizottsági tag - Majernik László külső bizottsági tag A napirendi pont tárgyalásánál jelen volt: - Vantara Gyula polgármester - Hanó Miklós alpolgármester - Dr. Szvercsák Szilvia aljegyző - Dr. Kiss Gyula Jogi, Önkormányzati és Szervezési Csoport vezetője - Bornné dr. Stefkovics Valéria Stratégiai-Fejlesztési Osztály vezetője - Csiaki Tamás Városüzemeltetési Osztály vezetője - Opauszki Zoltán Kabinetfőnök - Uhrin Nándor Pénzügyi és Gazdasági Osztály vezetője - Soczóné Dömény Edit Pénzügyi és Gazdasági Osztály munkatársa - Vámos József képviselő - Bánfi Ádám PIU szakértő Tárgy: A békéscsabai önkormányzati vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítása, valamint kapcsolódási pontjai az intézményrendszerrel és a kistérségi társulással. A bizottságok egyhangú igen szavazattal Vantara Gyula polgármestert levezetőelnöknek megválasztották. A határozati javaslatokról minden bizottság külön szavaz. A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság 7 tagjából 6, a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság 7 tagjából 3 fő jelen van. Varga Mihály a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság külső bizottsági tagja az SZMSZ 35.§. (3) bekezdése alapján Fodor Jánosné bizottsági tagnak eseti megbízólevelet adott, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.

2 Vantara Gyula polgármester: Köszöntötte az összevont bizottsági ülés résztvevőit. Elmondta, hogy a bizottsági tagok az előterjesztést CD mellékletben megkapták. A közös bizottsági ülést azért kérte, hogy a 22-i közgyűlésre a bizottsági vélemények összegzése megjelenhessen. Felkérte Opauszki Zoltán kabinetfőnököt, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Opauszki Zoltán kabinetfőnök: Az IFUA Horváth Partnerts Kft. által készített tanulmányt mutatta be, mely arra kapott megbízást, hogy készítsen javaslatot az Önkormányzat tulajdonában lévő vállalatok egységes irányítási rendszerének kialakítására. Elmondta, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata amikor az IFUA Horváth Kft-t megbízta az ezzel kapcsolatos tanulmány elkészítésével, akkor a következő kérdések vizsgálatát helyezte fókuszba: 1.) az egységes irányítás alá vonandó társaságok körének meghatározását, 2.) Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata esetében a követendő egységes irányítási rendszerre vonatkozó kérdéskör kibontását 3.) Az egységes irányítás eszköztárára és szervezetére és az egységes irányítás kialakításának lépéseire és ütemezésére vonatkozó javaslatsorra 4.) Az intézmények vizsgálata az egységes irányítás alá helyezett vállalatcsoport és az intézmények között kihasználható színergiák szempontjából 5.) Végezetül pedig a kistérségi feladatellátás és irányítási rendszer vizsgálatát az önkormányzat tulajdonában lévő társaságok és a város vagyongazdálkodásának optimalizálása szempontjából. A szervezeti struktúrán látható, hogy a vizsgálat elvégzése során mely szervezetekkel történt kapcsolatfelvétel, mely szervezetek képviselőivel készítettek interjút annak érdekében, hogy egy átfogó objektív kép kialakítására sor kerülhessen. Végigtekintették az önkormányzat intézményeit, a hivatal egyes szervezeti egységeit, a bizottságokat, valamint a vállalatcsoport vezetőit. A tanulmány négy fontos téma meghatározását tűzte ki célul. Ezek az elemek a következők: - az irányítási struktúra - gazdálkodás és pénzügyek - alaptevékenységek - támogató tevékenységek és szolgáltatások vizsgálata A vizsgálat megállapította, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város vállalatai, amelyekben különböző mértékben gyakorol és tulajdonol részesedést a város, összességében, megyei méretben kiemelkedő gazdasági erőt képviselnek mind mérleg főösszegük, mind árbevételük alapján. Igencsak megállapítható az is - számos nagy várossal ellentétben - , hogy városunk vállalatai között nagy közszolgáltató cégek nincsenek jelen, illetve ahol a városnak tulajdona van, csak kisebbségi tulajdonnal rendelkezik. Ezen vállalatok vonatkozásában az irányítás az közvetlenül az önkormányzat részéről valósul meg a képviselő testület döntéseinek megvalósításával. Megállapítható volt, hogy a város vállalatai között közvetlen kapcsolat jellemzően és kimutathatóan nincsen. Ugyancsak önállóan működnek abban a tekintetben, hogy a támogató és kiszolgáló feladataikat - olyanokat mint pl. karbantartás, takarítás, beszerzések - gyakorlatilag önállóan végzik. Ezen tevékenységekből adódó színergikus lehetőségeket nem használják ki. A vállalati struktúra vizsgálata során megállapításra került, hogy az egységes vállalat irányítás rendszere nem alakult ki, jelenlegi működési struktúra esetében az irányítási jogok és feladatok a polgármester, a különböző bizottságok és a közgyűlés között oszlanak meg. A város cégei a valódi tulajdonosi kontroll nélkül viszonylag nagy önállósággal működnek, azt lehet mondani, hogy a tulajdonosi kontroll megnyilvánulása az két dologra vezethető vissza. Az egyik a Felügyelő Bizottságokban gyakorolt ellenőrző szerep, a másik pedig az igazgatóságok irányában megfogalmazott eredmény célok, amelyekben talán jelentős tartalékok kimutathatóak, ahol a város komolyabb előrelépést felmutathat a jövőben.

3 A vizsgálat több komponensre terjed ki: az IFUA Horváth Kft. megvizsgálta a város által tulajdonolt vállalatok működési struktúráját, működési mechanizmusait, ezen kívül megvizsgálta az önkormányzati intézmények működését, továbbá vizsgálat tárgyává tette a kistérségi társulás munkaszervezetének feladat ellátását. A vállalatok jelenleg erőteljes tulajdonosi kontroll nélkül, egymástól elkülönültek működnek, nem használják ki a szorosabb együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az önkormányzati intézmények vonatkozásában, az intézmények saját bevételének forrása csekély mértékű, döntő mértékben a költségvetési forrásból származó bevételekből gazdálkodnak, nem döntő mértékű a saját bevételek nagysága. A kistérségi társulás munkaszervezete vonatkozásában kimutatható hogy a központi költségvetési normatívák átalakítása abba az irányba vitte, kényszerítette a megyei jogú városokat, hogy a feladatellátás jelentős részét kistérségi munkaszervezetek hatáskörébe vigye. Éppen ennek betudhatóan valósult meg az elmúlt időszakban, hogy pl. az Egyesített Szociális Intézmény kistérségi társulás fenntartásában van, éppen annak érdekében, hogy a biztonságos működtetés megvalósulhasson, hiszen a normatívák jelentős mértékben magasabbak a kistérségi társulások esetében, mint a megyei jogú városok esetében. Kimutatható, hogy az elmúlt években jelentős mértékben növekedett a társulás normatíva bevétele, viszont a munkaszervezet működésében, struktúrájában talán ez nem kellő mértékben ment még át, itt ildomos még bizonyos elemzéseket elvégezni. Abban az esetben, ha az említett vállalatcsoport intézmények működését a tevékenységek oldaláról közelítjük, akkor megállapítható, hogy a Vagyonkezelő Zrt. kivételével valamennyi vállalat külső szolgáltatót vesz igénybe a gazdasági és humán adminisztráció elvégzése, elvégeztetése céljából. Pénzintézeti kapcsolatok vonatkozásában kiderült, hogy rendkívül heterogén a helyzet abban a tekintetben, hogy számos banknál, számos számla vezetésére kerül sor és ebből adódóan kimondható, hogy itt tartalékok mutatkoznak abban a tekintetben, hogy amennyiben bevezetésre kerülne egy úgymond cash-flow rendszer, mely gyakorlatilag hasonló azzal, ami az önkormányzat esetében 1996-ban kialakításra került (kiskincstári rendszer létrehozása), gyakorlatilag ennek a mintáját javasolja megvalósítani a vállalatcsoport vonatkozásában. Az ingatlanok vonatkozásában az ingatlanok tulajdonjoga, illetve a vagyonkezelői jog megoszlik az önkormányzat, a Vagyonkezelő Zrt. és a használó(k) között, kimondható, hogy az egységes kezelés többé-kevésbé megoldott. Az infrastruktúra működtetését illetően a takarítási, őrzés-védelmi és karbantartási feladatokat a vállalatok ugyancsak elkülönülten különböző cégektől szerzik be, azt gondolom, hogy itt is tartalékok kimutathatóak, feltárhatóak. Beszerzések vonatkozásában a helyzet: egészen hasonlatos a korábbiakhoz, itt is jelentős tartalékok mutathatóak ki abban az esetben, ha mind az intézmények, mind az önkormányzat, mind a vállalatok vonatkozásában esetleg vizsgálat tárgyát képezi az, hogy nagy volumenű, un. flotta jellegű beszerzések milyen árleszorító hatással lehetnek a fajlagos költségek leszorításában. Gépjárművek beszerzésében ugyancsak nincsen közös beszerzési tevékenység, ugyan a tanulmányból az is kiderül, hogy ez nem egy olyan beszerzési típus, ahol rettentő nagy volumen mutatható ki, az itt elérhető előnyök viszonylag csekélyebb méretűek. Az informatikai és telekommunikáció vonatkozásában ugyancsak semmi eltérőt megállapítani nem lehetett, ott is azt lehet kimondani, ahány intézmény, ahány vállalat annyiféle szolgáltatótól veszik igénybe a telekommunikációs ill. az internet szolgáltatásokat, ebben a tekintetben volna lehetőség arra, hogy kedvezőbb pozíciót érjen el a tulajdonos. A tanulmány megállapította, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatánál, ill. az önkormányzat hivatalában a vagyongazdálkodás tekintetében nem kellően kihasználtak azok a lehetőségek , amelyek akár az elmúlt években megvalósult elektronikus önkormányzati rendszer bevezetéséből adódó pozíciókat biztosíthatják, illetve a hivatali feladat megoszlásában is mutatkozhatnak olyan tartalékok, amelyekben áttekinthetőbb, operatívabb vagyongazdálkodási tevékenységet segíthet elő annak érdekében, hogy a vagyonelemek

4 hasznosítása jobban , jelentősebb mértékben járuljon hozzá a város jobb költségvetési pozíciójának eléréséhez. Az önkormányzat vállalati vagyona viszonylag jelentős mértékben széttöredezett, csupán néhány olyan vállalata van az önkormányzatnak, amelyben 100%-os mértékű tulajdonosi joggyakorlás valósul meg és számos olyan vállalat van, ahol kisebbségi tulajdonos, ill. nem egy olyan, ahol csekély mértékű - akár 20% alatti - tulajdonrésszel rendelkezik az önkormányzat. Kimondható, hogy ezen csekély mértékű tulajdonrészek birtoklása nem tekinthető stratégiai jellegűnek. A tanulmány javaslata kiterjed elsődlegesen - és talán a legfontosabb célkitűzésként - az egységes irányítási rendszer kialakítására, ehhez kapcsolódóan kiterjed az önkormányzati intézményekre vonatkozó javaslatokra, a kistérségi társulás munkaszervezetéhez kapcsolódó javaslatokra, az önkormányzat vagyongazdálkodására vonatkozóan, ill. a tevékenységek továbbfejlesztése és a városfejlesztési funkciók áttekintésére. Az IFUA Horváth Kft. vizsgálatának végén megállapította - megvizsgálva azt, hogy a város tulajdonában lévő vállalatok, vállalatcsoport működtetésére és továbbfejlesztésére mely működési megoldások lehetnek a legkedvezőbbek -, háromféle modell nevesítésére került sor. 1. az egységes vállalat, mely teljesen homogén irányítási struktúrát feltételez 2. törzsház konszern 3. holding rendszerű irányítási struktúra Megvizsgálva valamennyi rendelkezésre álló és elérhető adatot, a megfogalmazott javaslat az, hogy Békéscsaba Megyei Jogú Város számára a törzsház konszern létrehozását javasolja az IFUA Horváth Kft. Ennek megvalósítása során fontos lépés lenne elsődlegesen az, hogy az egységes irányítási funkciókat az önkormányzat ill. a közgyűlés által kijelölt vállalat vegye át, - az IFUA Horváth Kft. javaslata alapján ez a Vagyonkezelő Zrt. volna -, úgy, hogy a Vagyonkezelő Zrt. a további vállalatok tulajdonrészeit vegye át, tehát itt egyfajta apportálásra kerülne sor. Az önkormányzat átruházná tulajdonjogát a Vagyonkezelő Zrt-re. Az egységes irányítás alá történő bevonás előtt javasolja a Foglalkozás-egészségügyi Kft. Réthy Pál Kórház által tulajdonolt üzletrészének megvásárlását és így ilyen módon ezen vállalat is a cégcsoport része lehetne. Az IFUA Horváth Kft. tanulmányában foglalkozott azzal a kérdéssel is, hogy a vállalatcsoport átalakítása során figyelembe véve a városfejlesztési projektjének az előre haladását - különös tekintettel a belváros revitalizációs projektre - szükséges, ill. pályázati előírás is un., városfejlesztési társaság létrehozása. A tanulmány megállapítja, hogy nem szükségszerű egy teljesen új gazdasági társaság létrehozása ebből a célból, hanem lehetőség pl. a Vállalkozói Centrum Kft. ilyen jogokkal történő felruházása annak érdekében, hogy a városi fejlesztési projektek megvalósításában közreműködjön és az NFÜ elvárásainak megfelelő módon vezényelje ezeket a projekteket. Az önkormányzati fenntartási intézmények vonatkozásában megvizsgálandó az intézmények közös beszerzésbe való bekapcsolódása, az infrastrukturális feladatokban való bekapcsolódás. Megfontolandó kistérség vonatkozásában is energetikus foglalkoztatása, hiszen jól látható milyen energia áremelkedések állnak még előttünk. Vantara Gyula polgármester: Az anyagot előzetesen véleményeztettük és jöttek olyan kérdések, amelyek úgy gondolom, hogy bevezetésként néhány olyan dologra választ adnak, melyek később kerülnének elő. Hat cég van felsorolva az anyagban, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ez egy előkészítő anyag, tehát nyilván a Békéscsaba Előre 1912 Kft-t a tanulmányt összeállító cégnek be kellett venni, hiszen az a város 100%-os tulajdona. Az, hogy ezt most hogy kezeljük ebben a vállalati egységben, un. törzsház-rendszerben, az más kérdés. Abban egyetérthetünk, hogy ennek nem ott a helye. Tekintettel arra, hogy az IFUA Horváth Kft-nek

5 az volt a feladata, hogy a város 100%-os ill. bizonyos résztulajdonaiban lévő cégekre terjedjen ki a vizsgálata, ezért bevette a Békés Megyei Vízművek Zrt-t, ami megint egy speciális helyzet. Ugyanilyen a Békés Megyei Temetkezési Vállalat, hiszen ezt 50-50%-ban birtokoljuk a Megyei Önkormányzattal. A Foglalkozás-Egészségügyi Kft. a következő, ugye ez is 50-50%-os a Kórház ill. a város birtokolja. Ezekkel kapcsolatban továbbgondolásra annyit szeretnék elmondani, hogy a Békéscsaba Előre 1912 Kft. Vállalat csoportba történő beemelése ma nem látszik célszerűnek. A határozati javaslat arról szól, hogy a stratégiát fogadjuk el és a stratégia mentén átgondolva alakítsuk ki ezt a rendszert, valószínű, hogy ez lesz a végeredmény. Azon már érdemes lesz elgondolkodni, hogy a Foglalkozás Egészségügyi Kft-nek mi legyen a további sorsa, mert van egy olyan elképzelés is, hogy ha Békéscsaba város ezt 100%-ban megszerzi, ill. a szolgáltatási díj 11 ezer forint kötött díjú lesz, akkor lehet hogy nem is fog veszteségesen működni a Kft. Van olyan elképzelés is ,hogy menedzser vizsgálat lesz bevezetve Békéscsabán, aminek az ára 60-80 ezer Ft/vizsgálat, amire a kórház gépi berendezései, személyzete és egész felszereltsége alkalmas. Az más kérdés, hogy a foglalkoztatás egészségügyből nem vett ki osztalékot a város, hanem visszaforgattuk ezt a kb. 1,5 millió forintnyi keletkező hasznot. Ezt úgy gondolom, hogy felajánlhatjuk a jövőben is a kórház gépeinek korszerűsítésére. Temetkezés kérdése: ez a cég most vergődik, itt is érdemes elgondolkodni, hogy a városnak van városi köztemetője, ezt a temetkezési szolgáltatást bevállalja-e, erre létrehoz egy Kft-t aki ezt működteti, vagy pedig értékesíti. Úgy tűnik, hogy a temetkezés is hosszútávon nézve üzlet. Az Árpád Fürdőt 2009-ben át tudjuk venni üzemeltetésre a Vízművek Zrt-től. Ajánlott létrehozni egy olyan karbantartó céget, mely non-profit jellegűen működne és a város intézményeinek festését, javítását végezné. Takarítás, őrzés-védelem, rendezvény-szervezés azok a témakörök, melyek a törzsház-konszernen belül működhetnének. Mik azok a kérdések, amik még felmerültek? Miből áll össze az anyagban szereplő megtakarítás, mekkora ennek a mértéke, erről beszéltünk. Az anyag 140 – 200 millió forintos megtakarítást hoz, ez az intézményi kör bevonásával együtt értendő, mely intézményi kör bevonás alatt azt értjük, amiről az előbb beszéltem, tehát az intézmény pénzügyi önállósága nem sérül, azokat a közbeszerzéseket, amelyek írószer, papír, hogy a legjobban követhetőt mondjam, ezeknek a beszerzéséből adja ezt a számot. A részletes elemzés olvasható az anyagban. Nem veszíti-e el a város és a közgyűlés az ellenőrzést a cégek és a vagyon felett? Ez a következő kérdés. Nem veszíti el, mert az ellenőrzési és a döntési kompetenciák az új cégcsoport létrehozásánál rögzíthetők. Az önkormányzat egy olyan döntési mechanizmust írhat elő, aminek a előírásaiban az önkormányzat érdekei maradéktalanul teljesülhetnek. Tehát a vagyonvesztésről annyit szeretnék mondani, hogy nem kerül át a vagyon, mert nem kerülhet át ennek a cégnek a birtokába, tehát a vagyon marad a városé, és a vagyonkezelést végzi ez az úgynevezett törzsház. Következő kérdés: nem vezet-e ellenőrizhetetlen privatizációhoz mindez? Azért nem vezet, mert 100 %-os önkormányzati tulajdonú marad ez a cég. Biztosítani kell, hogy a tulajdonosok hozzájárulása nélkül ne lehessen elidegeníteni ebből a vagyonból semmilyen elemet. Értékhatárt lehet szabni, az alatt értékesíthet bizonyos dolgokat, de az új szabályzatba az beemelendő, hogy 100 %-os önkormányzati tulajdonban marad és nem értékesíthető ez a vagyon. A törzsház lesz az önkormányzati vagyon tulajdonosa? Erre kitértem. Nem. Nem is lehet, a törzsház csak vagyonkezelő lesz és csak a társasági részesedések kerülnek a tulajdonába.

6 Nem jár-e az átalakítás a jelenlegi vezetők pozíciójának és munkájának degradálásával? Nem, mert az egyes tagvállalatok, ahogy ez az anyagból is kiderül, olyan szinten látják el ezt a munkát, ami egy magasabb szint. A bizottsági tagok egy része nem volt itt a közgyűlésen, de a két 100 %-os önkormányzati tulajdonú cégünknek az üzleti tervét, a 2007. évi beszámolóját fogadtuk el a múlt közgyűlésen. Ott is szembetűnő volt, hogy az igazi vagyonkezelői jogokat a közgyűlés nem, vagy nehezen tudja érvényesíteni. Gondoljanak arra, hogy a két vezető illetménye, illetve a prémiumrendszere is teljesen ellenkező. Tehát nem akarjuk ezeket a jelenlegi vezetőket szakmai munkájukban gátolni, ugyanazt a tevékenységet fogja ellátni, a csatlakozó kft-k, vállalkozások vezetői ugyanolyan szakmai feladatot fogják ellátni. Úgy gondoljuk, hogy egy közös stratégia, egy közös gondolkozás inkább segíteni fogja és erősíti a munkájukat, mint a jelenlegi nem igazán egységes és felügyelt munkájuk. Megszűnnek-e az igazgatósági és FEB tagságok? Természetesen ez döntés kérdése. A FEB-ek létszámának, melyik cégnél milyen FEB álljon fel, igazgatósági tanács, stb.., ez a részletes kialakítások szerint szabályozható. Nem jár-e az átalakítás a jelenlegi állomány elvándorlásával, a cégek szétesésével? Nem, mert olyan feladatokat fog ez az új cég és az azt alkotó vállalatok alkotni és összehozni, amelyek új feladatokat fognak számukra jelenteni, és a motiváció lényegesen nagyobb lesz, mint idáig volt. Minden intézményre kiterjed a közös beszerzések és szolgáltatások köre? Nem, erről többször beszéltünk; gondoljanak például a kórházra; a kórháznak vannak olyan beszerzései, melyek nem vonhatók össze több intézményével, tehát van ahol meg kell, hogy őrízze a kórház az önállóságát, mint például laboreszköz. Itt nyilván nem lehet összevonni. Azokra a beszerzésekre gondolunk, melyet többször említettünk, melyeken spórolhatunk; ezek a már sokszor emlegetett papír- és írószer. Nem lesznek-e drágábbak a közös beszerzések, nem szorulnak-e ki a helyi cégek? A jelenlegi magyar közbeszerzési törvény nem engedi meg a helyi vállalkozók preferálását. Többször kértük minden szinten azt, hogy akinek ezzel kapcsolatban olyan ötlete van, amelyik nem törvénybe ütköző, azt legyen szíves közölje. A korábbi közbeszerzési törvényben volt olyan, hogy kapott 10 % pluszt az a vállalkozó, aki bebizonyította, hogy ő helyi. Ez egy elég furfangos kitétele volt a közbeszerzési törvénynek, de ezt az első módosításnál ki is szedték. Kedves jelenlévők! Innentől kezdve ki lehet találni mindenféle módszereket, mi hajlandók vagyunk elmenni sok helyre és megnézni ott, ahol ez működik, de ennek törvényes kereten belül kell működnie. Az, hogy magasabb árak alakulnak ki, arról pedig hadd mondjak annyit, hogy a közbeszerzés miatt, a nagyobb mennyiség miatt az áraknak le kellene mennie, de ez a magyar közbeszerzési törvények miatt nem mindig így van. Mi számolunk arra, hogyha nem 2000 ív A4-es papírt veszünk, hanem 20.000 db-ot, akkor ez a beszállítónál jelentős árengedménnyel jár. A piac szabályai szerint ennek így kellene történnie. Mennyibe kerül a városnak ez a városfejlesztési társaság, amiről Opauszki úr beszélt, és hogy kell ezt érteni és kialakítani? Ezt a városfejlesztési társaságot létre kell hozni. Fogjuk tárgyalni a következő közgyűlésen és Önök is bizottságon az úgynevezett Integrált Városfejlesztési Stratégiát. Ennek része ez a városfejlesztési társaság, amennyiben én ezt jól tudom, aminek a költségeit bele lehet építeni a majdani belvárosi rekonstrukció költségei közé. Tehát ez része az anyagnak, csak rákérdeztek erre is. Ezt a társaságot a projekt keretében elszámolható költségként fogjuk létrehozni.

7 Milyen támogató tevékenységeket végez el a törzsház maga és mit szerveznek ki? Olyan új tevékenységet nem fog bevállalni ez az úgynevezett törzsház; a legfontosabb szakmai háttér és érv az, hogy a gazdasági adminisztráció, a karbantartás, a közös beszerzések szervezése, és a már említett részbeni takarítás és egyéb üzletágak tartozhatnának. Az anyag a különböző szempontok szerint a Vagyonkezelő Zrt-t tartja alkalmasnak a törzsház funkciójának ellátására. A törzsház látja el az összes később integrálandó, vagy jelenleg is integrálható társaságok pl. gazdasági adminisztrációját. A törzsházat alkotó kft-k pl. nap végén zárnak, beküldik az elszámolást, lezárják a számlájukat, és az az napi gazdasági tevékenységük így a törzsházban nyomon követhető. Ez miért előnyös? Létszám-megtakarítás, egységes szemlélet, egységes gazdálkodás miatt. Ami miatt még lényeges: a cash-flow miatt is. Ha a társaságok közül valamelyik likvidproblémákkal küzd, ettől a társaságtól felvehet „hitelt” és az átmeneti gondjait ezzel kezelheti. Hogyan fog működni a karbantartó szolgálat, hogyan illeszthető ez az iskolai tanítási időszakhoz? Általában ennek a karbantartó szervezetnek kisebb javítások, festések lenne a feladata. Nagyobb feladatnál vagy meghirdetnénk, vagy saját erő között lehet választani. Kérdés az, hogy mit akarunk ebből a cégből csinálni. A tanév az általában június végén befejeződik, és szeptember elején kezdődik. Aki emlékszik a költségvetési üzemi időszakra, ilyenkor felvonultak egyik iskolából a másikba és a meghatározott feladatot elvégezték. Annyit szeretnék ezzel kapcsolatban mondani, hogy a világ legolcsóbb dolga a non-profit úton ellátott ilyen fajta feladatellátás, minden ellenkező hírrel ellentétben. Egy non-profit cég azért non-profit, mert nincs haszon. Ha mindenki tisztességesen kifizeti a munkásának a bért, a járulékot, boltban veszi az anyagot számlára, ezt beépíti, akkor minden tisztességes vállalkozás tesz hasznot rá. Ezzel a haszonnal olcsóbb egy non-profit szervezet, mert nem tesz rá hasznot. Egyébként mindent ugyanúgy csinál. Itt tévesek azok az információk, hogy az állam rossz gazda. Az állam akkor rossz gazda, ha nem jó gazda módjára viselkedik. Ezt az előnyét az üzleti világgal szemben nem használja ki, és ezen kell nekünk is elgondolkodni, hogy ezt az előnyt egy non-profit szervezet kialakításával akarjuk-e, tudjuk-e érvényesíteni. Ez természetesen csak hangosan gondolkodás. Ezek voltak azok a kérdések, amik nagyjából felmerültek kritikai észrevételként. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy az anyag és az ebből készült előterjesztés, ami Önök előtt is szerepel, arról szól, hogy a koncepcióját jónak tartjuk-e, illetve a törzsház konszern forma megfelelő-e és a törzsház konszern vezetőjének az előbb említett okok miatt a Vagyonkezelő Zrt. alkalmas-e. Szóba került természetesen a Vállalkozói Centrum ilyen formában történő szerepeltetése is, de aki ismeri a Vállalkozói Centrumot összesen ketten-hárman vannak, tehát ennek a feladatnak, hogy pl. a gazdasági tevékenységet összefogja, elemezze és vigye, nem alkalmas. Nyilvánvalóan személyi kérdésekről is szó van. Személyi kérdésekről annyit szeretnék elmondani, hogy ennek a törzsháznak a menedzsmentjére pályázatot kell kiírni. Az, hogy a jelenlegi szóba jöhető emberek ezen indulnak-e, ezt vállalják-e egyáltalán, egyetértenek-e ezzel a kialakítással, ezt ma nem tudom megmondani. Pályázatot fogunk kiírni, közgazdász végzettségű ember lesz ennek a vezetésére alkalmas, ha egyáltalán úgy dönt a közgyűlés, hogy ezt támogathatónak tartja. Nem a Vagyonkezelő Zrt. megerősítéséről van szó, hanem egyszerűen objektív tények azok, hogy a Vagyonkezelő Zrt. a hat önkormányzati cégből a legalkalmasabb. Felmerül még a kérdés bizonyára Önökben, hogy vannak olyan cégek, ahol olyan minimális az üzletrészünk, amiért nem kerültek be a listába. Az anyag úgy tárgyalja, hogy vannak részvényeink is (Amfora, Univerzál, stb.) olyan cégeknél, amelyek vagy megszűntek, vagy a megszűnés határán vannak. Közgyűlési tagok emlékeznek, hogy rendszeresen felszólítjuk őket, hogy vegyék meg névértéken a részvényeket, van aki arra sem méltat, hogy válaszoljon. Ezeket minimálisan sem vette figyelembe az anyag.

8 Köszönöm szépen, ennyit szerettem volna elmondani, Önöké a szó. Baji Lajos bizottsági tag: Az anyagot készítő cég képviselőjének mikor tudunk kérdést feltenni? Lesz-e erre mód, lehetőség? Vantara Gyula polgármester: Igen, tekintettel arra, hogy különböző okok miatt ezt a találkozót hétfőre szerveztük, de nem jött össze, most ők mára már nem tudtak lejönni, de holnap a közgyűlésen itt lesznek. Baji Lajos bizottsági tag: Tehát akkor holnap a közgyűlésen lehet a kérdéseket feltenni. A másik kérdésem pedig a Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság elnökéhez szól, hogy értékeli ezt az anyagot? Fodor Lajos bizottsági elnök: Vártam a kérdést, mert Tóth úr is feltette a múlt közgyűlésen, akkor nem tudtam válaszolni. A jelenlegi előterjesztést részletesen áttanulmányoztam, közgazdászként nagyon jó megoldásnak találom. Átgondolásra méltónak tartom, mint a polgármester úr is említette, a központi beszerzések, a teljesítmény-gazdálkodás, a cash-flow rendszer, a karbantartásra, felújítása vonatkozó javaslatok miatt. Az intézmények felújítására, karbantartására 100 millió forint került biztosításra ebben az évben is. A vállalkozóiknak kifizetett összeg ennek a 40 %-a, ezt sajnálom, nem a saját vállalkozóinktól. Ha békéscsabai vállalkozók csinálnák az egészet, akkor nem sajnálnám, de sajnos nem a helyi vállalkozók végzik ezeket a munkákat, ezért ez a pénz kimegy a városból. Vantara Gyula polgármester: Köszönöm. Van még kérdés? Ha nincs Kedves Bizottságok, akkor átadom az elnök uraknak a formális intéznivalót. Baji Lajos bizottsági tag eltávozott. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Mint hozzászóló kérnék szót. Az ittlévőknek mondanám a gondolataimat. Minden ilyen tervezést meg kell előznie a célok pontos és szabatos megfogalmazásának. Mi a célunk, a város vagyonának jó részét felélte, vannak olyan párhuzamosságok, vannak olyan kapcsolódási pontok, ahol az önként vállalt feladatokban is és törvényi kötelezettségeink miatt is nagyon sok plusz kiadásunk van. Célunk az – gondolom én – hogy ezeket a támogatásokat lehetőleg áthelyezzük a gazdaságossági hatékonysági szempontokra, a vállalatok úgy tudjanak működni, hogy meg is éljenek belőle, csökkentjük az önkormányzati támogatás mértékét és intenzitását irányukba, hiszen egy racionálisabb, hatékonyabb gazdálkodással meg tudják teremteni azokat a feltételeket, amelyek a működésükhöz szükségesek. Sőt, még akár nyereséget is termelhetnek. Tehát nemcsak megtakarítás, hanem akár nyereségtermelés is lehetséges. Egyetértek azzal, hogy megvizsgáljuk Békéscsabán ennek a gazdálkodásnak, ennek a racionális, hatékonyabb működésnek a feltételeit. Azért kérném a tisztelt bizottságokat, hogy támogassuk ezt az elképzelést, hiszen a bizottsági határozatban egy elképzelés szervezésére, tervezésre való felhatalmazás áll, ami szerint megbízzuk a polgármester urat, hogy ilyen irányban kezdje meg a tárgyalásokat, a tapogatózó lépéseket. Maga az IFUA tanulmány - úgy gondolom, hogy az a cég, aki ezt végrehajtotta a Corvinus Egyetemről kikerült szakemberekből állva, egy igen nívós és megbízható és nagy szakértelemmel bíró szakemberekből áll, akiknek a munkájukra támaszkodhatunk - nagyon megérte, hogy egy tiszta, világos, átlátható képet kapjunk Békéscsaba mai intézményrendszeréről, és vállalati struktúrájáról. Javasolni szeretném, hogy ebbe az irányba lépjünk tovább. Köszönöm szépen a szót. Van-e a Városfejlesztési Bizottság részéről valakinek kérdése?

9 Vantara Gyula polgármester: Érdekes és megfontolandó, amit Ferenczy elnök úr felvetett, el kell dönteni a városnak, mint tulajdonosnak, hogy mit akar. El kell döntenünk, hogy a törzsház konszern létrehozásával azt akarjuk-e, hogy a cégek ezentúl hasznot hajtsanak és a tevékenységüket úgy végezzék, ahogy a tanulmányban le van írva, vagy pedig átmegyünk egy kvázi kommuna szervezetbe, akik dolgoznak, valami haszon van-e, mert ha belegondolunk a mostani rendszerbe a VAK Rt-nek a gazdálkodásában sincs egyértelmű iránymutatás az önkormányzat részéről, hogy osztalékot akarunk kivenni, vagy oldjunk meg olyan feladatokat, amiket úgy egyébként mondunk neki, és működik a vállalat, mint egy vállalat. Tehát olyan döntések előtt állunk, amikor a tulajdonosnak kell elmondania, hogy mit szeretne. Ha ezt meg tudjuk fogalmazni a törzsház felé, akkor ez úgy fog működni, ahogy az anyagban le van írva. Számíthatunk arra a 100 millió forintra, vagy ha több társaság belép, akkor biztos fejlesztési forrásként bevételre. Erről szól a dolog. Majernik László külső bizottsági tag: Jó gondolatnak tartom a törzsház megalakítását, azt nem tudom, hogy az eddigi város tulajdonával bíró kft-knek a vezetői hogyan állnak ehhez a dologhoz. Ők gondolom nem non-profit szervezet voltak, hanem profit-orientáltak. Innentől egy óriási változáson mennek át, hiszen elesnek az esetleges osztaléktól. Vantara Gyula polgármester: Van egy olyan elképzelés, hogy a karbantartó szervezetet ami a városi tulajdonú épületeken történő felújítást végezné, ezen lenne érdemes elgondolkodni, hogy érdemes lenne-e profit-orientálttá tenni. A volt költségvetési üzem, aki érti a régi dolgot… Magyarul: magunknak önköltségen felújítjuk az intézményhálózatot, ez lenne ezen a cégen belül egy non-profit kft. A többi az profitorientált lenne, ugyanúgy a VAK Zrt. az ingatlan-bérbeadásával, a parkoló üzletágával, és még mellé a fürdő és az összes kft. igyekezne azon dolgozni, hogy profit jöjjön be a városhoz. Majernik László külső bizottsági tag: Már csak azért, mert az a gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy ez továbbra is nyereséget kell, hogy termeljen, más különben majdnem mondhatni, hogy működésképtelen lenne. Ez nagy veszéllyel jár, pl. a fürdő esetében. Vantara Gyula polgármester: Ez a cég arra is jó, hogyha eldönti a város azt, hogy mit akar egy fürdővel… szerintünk a Vízmű nem jól üzemelteti a város szempontjából a fürdőt, mert egységes jegy van, nincs 6-8-ig, 17-19-ig jegy. Beléptető rendszer hiányzik, sok szabadjegy van, nem tisztázott az ott vízilabdázók sorsa. Mindig szoktuk mondani, hogy a meleg vizet gázzal melegítik, ez van… horribilis árak. Mi azt mondjuk, ha a város, a város polgárai úgy döntenek, hogy nekik kell egy fürdő, az ő igényeik szerint, akkor ahhoz nekünk alkalmazkodni kell, meg kell teremteni a feltételeket. A feltétel azt jelenti, hogy valószínűleg beruházni kell, fúrni kell 50-60 millió forintért egy olyan kutat, ahol a most már lecsökkenő hőmérsékletű víz helyett feljön egy 50 fokos és a gyógyvíz melegítése megszűnik, ami jelenleg elvisz 40 millió forintot/ év. Hogy mi mennyibe kerül? Te is mondod, hogy már vagy ötféle számot hallottál. Csak egy dolog: a 4-5 milliárdos Vízmű cégnek az általános költségei 1 milliárd forintot tesznek ki. Abból 100 millió forintot rátesz a fürdőre. Amikor megkérdeztük, hogy miért, azt mondták, hogy csak. Nincs önköltségképzési szabályzata, nagyon jól tudják egyébként a költségeiket, de eddig rányomtak minden veszteséget a fürdőre. Biztos, hogy van veszteség, mert egy fürdő nem veszteség nélkül üzemel egyébként sem. De annak a mértéke, hogy azt mi tudjuk-e viselni, 20 vagy 50 milliót…. Azt mondja a költségvetés, hogy igenis rászánunk, hogy fönntartsuk a fürdőt, akkor azt fogjuk mondani, hogy igen. Egyszer. Kétszer: Csiaki úrral körülbelül egy fél éve járunk a Vízműhöz minden szombat délelőtt, meg egyéb időpontokban, és kiderült, hogy 42,70 Ft volt köbméterenként a szennyvízen az a szolidaritás, amit mi békéscsabai polgárok befizettünk a Vízműnek azért,

10 hogy az összes többi kis településen a nem megfelelően előkészített szennyvízberuházásnál egy egységes szolidaritási elv alapján kompenzáljuk. 2,5 millió köbméter szennyvizet használ el Békéscsaba, ez beszorozva a 42,70 Ft-tal, durván 100 millió forint. Ha ez a hozzájárulás 3 év alatt leépül, akkor ebből a 100 millió forintból tudunk visszaforgatni a fürdőre. Ez nem többlet-teher a lakosságnak. Nem fog a szennyvízben megjelenni. Az más, hogy az Uniónak lesznek ilyen előírásai, hogy rá kell tennünk bizonyos amortizációs költségeket, de ez nem fogja terhelni, nyilván nem visszük le 42 Ft-tal a szennyvízdíjat, mert ez is butaság. Kvázi kapunk 160 millió forintot ezekből az üzletekből, amiből mi úgy gondoljuk, hogy a fürdő is és az a fejlesztés, ami majd egyébként holnap elő fog kerülni megvalósuljon. Csak aggasztó példa Szeghalmon a vízvezetékből betáplált víz 50 %-a elvész, olyan rosszak a vezetékek. Ez Békéscsabán is igaz, csak nem ilyen mértékű. Megkérdeztük, hogy mi tetszettek csinálni 15 évig ebben a rekonstrukcióban, akkor üveges szemmel néztek ránk. Ezt most nekünk kell megcsinálni. Ha eldönti Békéscsaba, hogy kell neki egy 1,1 milliárdos vagyon, egyébként térítésmentesen, és a kompenzációs rendszert egy időben leépíti, akkor valahol a számokban mi el kezdtünk gondolkodni, hogy fenntartható-e. Szerintünk igen. Akkor úgy alakítjuk a csabai fürdőt, ahogy akarjuk, aztán majd ha egyszer sok pénzünk lesz, építünk egy uszodát is, és kivisszük a sportolókat, aztán tudunk nyugodtan lubickolni. Majernik László külső bizottsági tag: Bátor és nemes gondolat, legyen sikerünk hozzá. Köszönöm a tájékoztatást. Dr. Ferenczi Attila bizottsági elnök: Kérdezem a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tagjait: egyetértenek-e a határozati javaslattal, a közgyűlés elé terjesztéssel: 104/2008. (V.21.) VKMB határozata 4 igen egyhangú szavazattal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága az alábbi határozat elfogadását javasolja a közgyűlésnek elfogadni: 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az IFUA Horváth & Parners Kft. által elkészített tanulmányban foglaltakat megismerte és támogatja az abban foglalt intézkedési javaslatok megvalósítását. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő vállalatok egységes irányításának megvalósítására a törzsház-konszern forma alkalmazásával, azon belül irányító vállalatnak a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-t kijelölve. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2009. január 1.

11

Fodor Lajos bizottsági elnök: A Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság tagjait kérdezem, hogy az előterjesztéssel egyetértenek-e? Szavazzunk az elfogadásáról. 173/2008. (V.21.) Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottság határozata 5 igen egyhangú szavazattal Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Gazdasági, Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága az előterjesztés határozati javaslatának elfogadását javasolja a közgyűlésnek: „1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az IFUA Horváth & Partners Kft. által elkészített tanulmányban foglaltakat megismerte és támogatja az abban foglalt intézkedési javaslatok megvalósítását. 2. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza Vantara Gyula polgármestert, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat tulajdonában lévő vállalatok egységes irányításának megvalósítására a törzsház-konszern forma alkalmazásával, azon belül irányító vállalatnak a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt-t kijelölve. Felelős: Vantara Gyula polgármester Határidő: 2009. január 1.” Vantara Gyula polgármester: A két bizottság együttes ülését 16 óra 25 perckor befejezettnek nyilvánította.

Kmf.

……………………………..

……………………………..