JEGYZŐKÖNYV a Belügyi Érdekegyeztető Tanács november 5-én megtartott üléséről

Iktatószám:

JEGYZŐKÖNYV a Belügyi Érdekegyeztető Tanács 2010. november 5-én megtartott üléséről Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Köszöntök mindenkit, a mai BÉT ülést megkezdenénk. Első kérdésem, hogy a napirendi pontokkal egyetértünk-e? Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: Napirendi pont előtti kérdést szeretnék intézni az oldal nevében államtitkár úrhoz. Nevezetesen: az egyes rendészeti törvények parlamenti tárgyalása menetében, a médiában írásos formában megjelent Kontrát államtitkár úr nyilatkozata, miszerint a Hszt-t úgy kívánják módosítani, hogy az átszervezés során a beosztottaknak alanyi jogon ne járjon a nyugdíjazás. Ez a nyilatkozattétel ellentétes a SZÉF megállapodásban rögzítettekkel. Kérem a választ e tekintetben. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A Hszt módosítása rajta van a honlapon. A honlapon történt Hszt. módosításon kívül, ha bármilyen Hszt. módosítás Kormány közelbe kerülne, akkor azt leegyeztetnénk. Pillanatnyilag Hszt. módosítás nincs napirenden. Nem tudok róla, a módosító indítványokat darabonként nem kísérem figyelemmel. Amikor az általános vita lezárul, és amikor nyilatkozni kell a Kormány nevében, akkor összegzem őket, meg a részletes vita lezárása után, mert akkor a bizottsági üléseken nyilatkoznom kell rá. Pillanatnyilag nem tudom, hogy van-e ilyen, de ha az általános vita lezárult, akkor látni fogom. Amennyiben ilyen módosító indítvány lenne, azt nem támogatnánk. Pontosítókat természetesen támogatunk, sőt az egyik pontosító, szerintem, éppen arra irányulna (hogy nem beszéltük ki igazán a két órát), hogyan kell értelmezni. Ami a miniszter úr által aláírt megállapodással ellentétes lenne, olyat nincs szándékunkban támogatni, ha később bárkiben ilyen szándék felmerülne, akkor újratárgyalnánk a megállapodást. Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: A válasz egy kicsit burkoltnak értékelhető, ezért az oldal nevében, e tekintetben pár perc szünetet kérnék elrendelni. (szünet után) Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: A kérdés súlyára vonatkozóan úgy értékeljük, hogy ez SZÉF hatáskörű, kiemelt kérdés, ezért a szünetben meghozott válaszunk ismertetésére átadom a szót a SZÉF munkavállalói oldal elnökének, Powell Pálnak.

1

Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Államtitkár Úr, a válaszát a szakszervezeti oldal nem tudja elfogadni abból kifolyólag, hogy voltak az utóbbi időben olyan események, amik azt mutatják, hogy a Kormány nem tárgyal az érdekképviseletekkel kiemelt, fontos ügyek meghozatalánál. Szeretném felhívni a figyelmet a VPOP ügyével kapcsolatban. Én miniszter úrnál, államtitkár úrmál is többször jelentkeztem be ezzel kapcsolatban, hogy szeretnék félórát-órát államtitkár úrral vagy miniszter úrral beszélni, semmiféle visszajelzést nem kaptam ezzel az üggyel kapcsolatban. Ráadásul meghozták azt a törvényt, amit nemhogy a SZÉF munkavállalói oldalával, hanem a VPOP szakszervezetével sem egyeztettek, és egy olyan döntés született, hogy a munkabértől kezdve más kérdéseket is kivettek a Hszt. meg a SZÉF hatásköréből. Ezért, Államtitkár Úr, azt szeretném mondani, hogy amennyiben a problémát, amit a Tajti úr felvetett, a Kormány megtárgyalja, elfogadásra kerül, úgy, hogy a munkavállalói oldallal nem egyeztetik, az oldal meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Tudomásul vettük. Most a VPOP, meg egyéb, nem téma, ez BÉT ülés. Tudomásul vettem – ez két mondat – hogy nem fogadják el, és javasolják a SZÉF ülés összehívását. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete nevében szeretném jelezni, hogy a jelen felszólaláshoz mi nem adtuk hozzájárulásunkat. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Első napirendi pont: tájékoztató a BM 2011. évi költségvetéséről, ami értelemszerűen egy tervezet, amit egyébként mindenki az országgyűlés honlapján múlt szombat óta olvashat, de nyilvánvaló, hogy a számok mögötti magyarázat nem törvényalkotási kérdés, és nincs rajta a honlapon, ezért szerepel külön napirendként, hozzátéve, hogy ez december 23-án lesz elfogadva, addig minden változhat. Felkérem Tóth urat ennek az ismertetésére! Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Tisztelettel köszöntök mindenkit. Tényleg csak néhány mondatban, ami nem nyilvános adat, azt szeretném elmondani. Két egyeztetésen ment végig a költségvetés. Volt egy államtitkári egyeztetés, amelyen Felkai államtitkár úr vett részt a Nemzetgazdasági Minisztériumban, és volt egy miniszteri egyeztetés, ami kormányülés keretén belül valósult meg. Mind a két egyeztetésen sikerült elérni bizonyos eredményeket. Voltak a tervezési köriratban bizonyos olyan pontok, amelyek egyértelmű meghatározások voltak. Ilyen volt pl., hogy az illetményalap nem fog változni, jutalom nem tervezhető, a külső személyi juttatásokat a lehető legalacsonyabb szintre kell hozni, illetve volt egy létszám-leépítési elvárás is a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről, megkérném Államtitkár Urat, hogy a létszámleépítéssel kapcsolatban majd inkább államtitkár úr nyilatkozzon! Az előzetes keretszámokhoz viszonyítva én úgy gondolom, hogy eredményeket értünk el. Ezt azért mondom ilyen bátran, mert a kormányprogramnak megfelelően a Rendőrség vonatkozásában mindenféleképpen egy nagyarányú létszámfelvétel várható jövő évre vonatkoztatva. Konkrétabban, a kormányprogramban szereplő 3500 fős létszámnövekmény, illetve az 1200 fős jelenlegi rendőrségi létszámhiány bepótlása várható, erre mintegy kilenc milliárd forint áll majd rendelkezésre. Részleteiben, a Rendőrség vonatkozásában még azt szeretném elmondani, hogy a sokszor bírált objektív költségvetés kikerül a rendőrségi költségvetésből. Ez azt jelenti, hogy nem lesz egy olyan kényszer a Rendőrség területén, hogy bevételt hajtson be folyamatosan, hanem ez központi támogatásként biztosításra kerül. A Rendőrség tekintetében külön címként fog megjelenni a Terrorelhárítási Központ, a Nemzeti 2

Védelmi Szolgálat, amely még egyelőre az RSzVSz címén fut, hiszen a beterjesztett törvényjavaslat vonatkozásában még nincs döntés, de ennek a technikai előkészítését megkezdtük. Konkrétabban, a Készenléti Rendőrség, régi SZEBEK elhelyezési helyén, illetve a tizennégyes számú épületben van már elhelyezve a Nemzeti Védelmi Szolgálat, ami a törvényjavaslat elfogadását követően egy önálló címként, egy alapító okirattal fog megvalósulni a Belügyminisztérium fejezeti rendjében. A büntetés-végrehajtás vonatkozásában azt kell, hogy elmondjam, próbáltuk azokat a problémákat kezelni, bocsánat ez a Rendőrségre is vonatkozik, a címeink közül kettőnél van óriási nagy gazdasági probléma, az egyik a Rendőrség, a másik a büntetés-végrehajtás. Próbáltuk az évek óta fellépő kormányhatározatos elvonásokat kezelni, így valószínűsíthetően 2011 elejére a magyar Rendőrség és a büntetés-végrehajtás egy olyan költségvetéssel tud elindulni, amely az évek óta húzódó problémákat kezelni fogja. A büntetés-végrehajtás vonatkozásában döntés született, szintén kormányzati elképzelés van a PPP börtönök tekintetében, konkrétan, a kormányzat erre illetékes államtitkára egy olyan javaslatot tett le, hogy a PPP konstrukció folyamatos megszűntetését javasolja. Ez viszont nem vonatkozik a jelenlegi 2 PPP börtönre, amely a tiszalöki és a szombathelyi, így ennek tekintetében is mintegy 930 millió forint kerül majd biztosításra a büntetés-végrehajtásnak a 2011. évi költségvetésében. A Terrorelhárítási Központra az a megoldás született, hogy az akkori kormánydöntésnek megfelelően folyamatos kormány-előterjesztések fognak készülni, és a forrás erre biztosítva lesz. A Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon egy 800 milliós hiány kerül rendezésre, ami szintén beépülő költségvetésként az eddigi évek államháztartási pénzkivonását fogja majd rendezni. A Rendőrségnél fejezeti kezelésű előirányzatként tervezzük tovább a robotzsaru, illetve az eszközbeszerzéseket, az informatikai eszközbeszerzéseket. A Szakszolgálat, illetve az Alkotmányvédelmi Hivatal tekintetében különösebben nem nyilatkoznék, a titkosságukra való tekintettel, annyit tudnék csak mondani, hogy a költségvetésük 2011. évben rendben lesz. Ígértem, hogy rövid leszek. Fejezeti kezelésű előirányzatként tovább fog folytatódni a miniszteri elképzelés, ami a ruházatra, illetve az eddigi katasztrófahelyzetekre vonatkozik. Lesz egy úgynevezett riadócsomag, ami fejezeti kezelésben fog rendelkezésre bocsátódni, miniszter úr döntésének megfelelően, illetve a ruházati fejlesztésben, ami egy az egyben nem a költségvetéshez kapcsolódik. Tegnapelőtt voltam bizottsági ülésen, döntés született a közbeszerzés alóli felmentésről. A miniszteri döntésnek megfelelően az új típusú ruházat kerülne bevezetésre, ennek egyetlenegy oka, hogy a jelenlegi utánpótlási ruhapénznek az állomány – ez már SZÉF ülésen elhangzott – körülbelül 4 %-át fordítja utánpótlási ruhapénzre. Elmennénk a természetbeni ellátás felé, miniszter úr ebben döntött, az érdekképviseletekkel megvan a megállapodás, hogy az egyenruhás állománynak 80 %, a vegyes ruhás állománynak 70 %, a polgári állománynak pedig a 0 % kerülne visszatartásra a jövő évre vonatkozóan. Természetesen ennek van egy hátsó gondolata. A folyamatosan hátrányos költségvetési pozícióban lévő büntetés-végrehajtási gazdasági társaságokkal szeretnénk ezt az egyenruhát legyártatni. Szeretnénk egy egységes egyenruházati rendszert kiépíteni, és a későbbi évek folyamán pedig folyamatosan egy új típusú egyenruházatot bevezetni. Jelenleg megvan az egyenruházatnak az a köre, amit a jövő évre szeretnénk legyártatni, úgy érezzük, hogy erre alkalmasak a jelenlegi gazdasági társaságok. Az egyenruházatnak az ellenőrizetlen forgalma az, ami a legnagyobb súllyal volt ebben a kérdésben, és mint biztonsági követelményt, ezt a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság el is fogadta tegnapelőtt, 12:3-as szavazással.

3

Ha lenne kérdés, inkább arra válaszolnék. Megkérném majd Államtitkár Urat, hogy legyen szíves nyilatkozni a létszámleépítéssel kapcsolatban! Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A Tóth úr által mondott rendőrségi létszámhoz egy pontosítás: valóban, a kormányprogramban szereplő létszámot biztosítja a költségvetés mostani helyzete, de a tanulói létszámot -, mert értelemszerűen nem tudunk 3500 embert egy év alatt kiképezni, viszont azért hangsúlyozom ki, hogy a tanulói létszámhoz szükséges bér biztosíttatott, mert ezekből majd 2012-ben lesz rendőr, és a 2012-es állománytábla szerinti létszám az a 2012-es költségvetésnek lesz a kérdése. Tehát most eme tömegű ember tanulói állományba vételéhez szükséges költségek vannak biztosítva, ez így pontos. A másik, a létszám. A létszámnál nyilvánosságot is kapott, hogy két arányszám lett meghatározva: az úgynevezett háttérintézményeknél 10 %-os, a központi igazgatásban 5 %-os létszámcsökkentés, ez mindenkire igaz, nemcsak a Belügyminisztériumra. Amit mondok, mindig feltételes módban van a költségvetési törvény jelen állapota miatt. Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy a háttérintézményeknél a 10 %-os létszámcsökkentést sikerült kivédenünk. Rögtön hozzáteszem, hogy a rendészeti szerveknél létszámcsökkentést eleve nem irányoztak elő, mert az ellentmondásos is lenne, hogy egyik oldalról kiképezünk mintegy 4000 rendőrt, másik oldalról meg 10 %-ot elbocsátunk, tehát az egyenruhás szerveknél eleve nem volt létszámcsökkentés előirányozva, de a többinél igen. A többinél pillanatnyilag úgy tűnik, hogy sikerül elkerülni. Az utolsó pont a BÁH volt, ahol még alkudoztunk, de január 1-jétől megjelenik a határon túli magyarok kedvezményes honosítása, pillanatnyilag nem tudja senki, hogy ez hány embert jelent. Potenciálisan több mint négymillió olyan magyar van, akire az új törvény vonatkozik, de lehet, hogy több is, mert senki nem tudja a magyarországi felmenőket statisztikázni. Elvileg ennyi ember kérheti a kedvezményes honosítását. Nyilván nem fogja ennyi, de azért mégis a legrosszabbra kell felkészülni! Amikor ekkora tömegű új ügyfél várható, egy; kettő: ugyanaz a törvény, amelyik ezt a kedvezményes honosítást bevezette, az idáig egy éves ügyintézési határidőt négy hónapra vitte le – természetesen diszkriminálni nem lehet, tehát nem lehet az, hogy a határon túli magyarnak négy hónap, a pakisztáninak meg egy év –, ha kéri a magyar állampolgárságot, mindenkinek négy hónap az ügyintézési határideje. Ilyen bizonytalansági tényezőkre és leterheltség növekedés nagy valószínűséggel való prognosztizáltságára tekintettel végül is a BÁH is megmenekült – mint háttérintézmény – a 10 % alól, tehát a háttérintézmények pillanatnyilag rendben vannak. A központi igazgatás nincs rendben, a központi igazgatás – ugyanúgy, mint az összes többi minisztérium központi igazgatása – pillanatnyilag 5 %-os létszámcsökkenés elé néz. Ebben semmilyen elmozdulási lehetőséget, tárgyalási lehetőséget nem látok – ezt érthetem a szakszervezeti és a munkáltatói oldalra is, de most a minisztériumok és a kormány oldalára értem –, hiszen a miniszterelnök úr a Parlamentben ismertetett pontjai között szerepelt a központi igazgatás költségeinek 5 %-os csökkentése, tehát innentől kezdve azt hiszem, hogy tárgyalási pozíciója egyik minisztériumnak sincs. Ettől függetlenül – most azért beszélek egyes szám első személyben, mert a központi igazgatást én vezetem – szeretném a központi igazgatásnál (ez a létszámcsökkenés pillanatnyilag úgy tűnik, hogy 17 főt érintene) ezt a létszámcsökkenést elkerülni, de hogy milyen technikával és hogyan, arra még nem tudok választ adni. Ismerem az állomány leterheltségét, tudom azt, hogy a Belügyminisztérium – és akkor most hadd legyek egy kicsit nagyképű – a többi minisztériumhoz képest mit teljesített ebben a félévbennégy hónapban, tudom, hogy a következő hónapokban – beleértve a jövő év első félévet is – mekkora terheltségnek fog ez a központi igazgatási apparátus elébe állni. Ha egy helyszínre került az ember, akkor valamit változtatni akar a világon, tehát azt, hogy most az ember csak csinálja a kötelező minimumot, azt én nem akarom, következésképp akkor megpróbálom ezt a létszámot megtartani, de hogy hogyan, azt még nem tudom. 4

Amit Tóth úr nem mondott,de lényeges, az a cafetéria. A cafetériánál a helyzet a következő a mostani helyzet szerint: a Kormány kétszázezer forintban maximálná a cafetéria összegét. Ez minden kormány alá rendelt szervre igaz lenne, azonban nyilván minden minisztérium különböző bázisról indult, én most csak a Belügyminisztériumról beszélek, mindenkinek azt építették be a bázisába, ami idáig is benn volt. A Belügyminisztériumhoz tartozó különböző szerveknél különböző mértékű összegek voltak a cafetériában, ha a belügyi átlagot nézzük, akkor 116 ezer forint volt benn a bázisban. Ezt a 116 ezer forintot biztosítja most is a Kormány, de a hiányzó 84-et nem, és akkor innentől kezdve két dolog közül lehet választani. Az egyik lehetőség az, hogy adunk mindenkinek 116 ezret, azt természetesen továbbra is tartani akarjuk, amit a miniszter úr aláírt, hogy mindenkinek egyformát. A másik lehetőség, hogy felmegyünk a kétszázezerre, de akkor 8 és félmilliárdos hiánnyal kezd rögtön januárban a Belügyminisztérium. Tudniillik, 8 és félmilliárd forint a 116 ezer meg a kétszázezernek a különbözete, ha a teljes állományra kivetítjük. Ha ezt választjuk, egészen biztos, hogy év közben nem mehetünk a 8 és félmilliárd alaptartalékot megcsapolni, mert a tartalék arról szól, hogy ha előre nem látható dolog van. Előre láttuk, és önként költekeztünk túl. Akkor ezt a 8 és félmilliárdot meg kell spórolni. Hogyan? Elbocsátások, dologi kiadáscsökkentés, tehát akkor ez egy feladat, ez egy probléma. 116 vagy 200 ezer, mind a kettőnek ára van. Nyilván az ember igyekszik előnyösebb pozíciókat elérni, igyekszünk ezt a 116 ezret feltornázni, én pillanatnyilag – és akkor most őszintén beszélgetünk – nem látok rá lehetőséget, hogy a 116nál többet építsenek be a bázisunkba, bárcsak tévednék, de küzdünk érte, és akkor majd decemberben el kell dönteni, hogy a két variáció közül melyiket válasszuk? Kérdezném, hogy Tóth úr beszámolójához van e kérdés? Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Szeretnék kérdezni, két tétel után: a Terrorelhárítási Központ és a Rendőrség. A Terrorelhárítási Központnál szeretném, ha elmondaná Tóth úr, mit jelent az, hogy az intézményi beruházási kiadások több mint 3 milliárd forint, hiszen egy teljesen új helyre költöztek, szupertechnikával felszerelve, akkor mit kell ott intézményi beruházást teljesíteni, és ugyanakkor a Rendőrség tekintetében a Rendőrség összességét illetően intézményi beruházás van 3 milliárd 711 millió forint tervezve? Akkor hogyan néz ez ki, egy ezer fős és egy 45 ezer fős szervezetnél, az intézményi beruházás? Csak kérdezem. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Meghallgattuk a 2011-es lehetőségeket költségvetési oldalról. Nyilván, én örülök annak, hogy a Rendőrség illetve a büntetés-végrehajtás nagyobb lehetőségekkel fog bírni 2011-ben, csak azt nem látjuk, hogy majd mire lesz elég ez az emelkedés, amit biztosítanak számunkra, bár a számokból nem az derül ki, hogy jobb lesz a helyzet. Hiszen itt az elhangzottakból látjuk, hogy az illetményalap be lesz fagyasztva, jutalomra se lesz lehetőség, és arról nem is volt szó, hogy bevezetik az új egykulcsos adót, ami 16 % lesz, ez a Rendőrség illetve a bv. tekintetében az állományt 75 %-ban negatívan fogja érinteni. Ezeket nyilván kompenzálni kell, én úgy gondolom, és itt van a cafetéria, szintén nemhogy szinten tartásról vagy emelkedésről beszélnénk, amit szeretnénk, hanem csökkenésről, hiányokról, elbocsátásokról, dologi elvonásokról. Úgyhogy én nagyon szomorúan látom ezt a jövőt, arról nem is beszélve, hogy az egyenruházattal már foglalkoztunk, és én is mondtam, hogy miért kell akkor újra ruházkodni, amikor nem nagyon dúskálunk a költségvetési forrásokban, azt pedig nem szeretnénk, ha a munkavállalókra lenne terhelve az új egyenruházatnak a finanszírozása. Csak három adatot szeretnék elmondani: a Rendőrségen három éve nem volt semmilyen bérfejlesztés. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon tízezres nagyságrendben nincsenek kifizetve a túlórák. Az egykulcsos adó bevezetése miatt csökkenni fog a jövedelmük a kollégáknak. Miért kell ilyenkor ruházkodni? És még egy gondolatot hozzátennék: helyettes 5

államtitkár úr említette, hogy a szakszervezetek elfogadták a 80, illetve a 70 %-os utánpótlási csekknek a lekötését. A Független Rendőrszakszervezet ezt nem fogadta el az elmúlt időszakban, és az elkövetkező időszakban sem tudja abban a formában elfogadni, ha nem lesz egy olyan életpályamodell, egy olyan béremelkedés, amelyet a kampány során hallottunk, hogy 30, vagy esetleg még 50 %-os bérfejlesztésre is lehetőség lesz a végrehajtói tiszthelyettesi állomány tekintetében. Ezekkel a kérdésekkel nyilván fogunk még a 3. napirendi pontban is foglalkozni, azért beszéltem így szűken, mert ott konkrétan tettünk fel kérdéseket, és ez a költségvetéssel nyilván összefügg, sőt egy jelentős eleme, hiszen tudjuk, hogy a bér vonzata a költségvetésnek a Rendőrségen belül közel 80 % körül mozog, tehát a jelentős tételét nem a dologi, hanem a személyi oldal teszi ki. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete nevében üdvözöljük azt, hogy az objektív felelősség rendőrségi terhét leveszik a szervezet válláról, ezt nagyon pozitívnak tartjuk, hiszen ez ellen a szervezetünk már többször felszólalt. A Terrorelhárítási Központtal kapcsolatban tettünk javaslatot a Hszt. módosításánál, hiszen a TEK-nél biztosított a 150-450 %-os különleges bevetési pótlék, és itt javasoltuk, hogy ugyanezt vezessék be a rendőrségnél is. Szeretném ezt megkérdezni most itt, hogy van-e erre valamiféle hajlandóság, hiszen a Rendőrségen belül is különösen veszélyes bűnözők elleni tevékenységet látnak el, akkor vélhetőleg ezek után ezt tilos lesz végezni, ha a Rendőrség a 150 %-os pótlékot kapja. Szeretném megkérdezni, hogy kollektív vezetői illetményeltérítést terveznek-e, hiszen ez többször előfordult az elmúlt időszakban. A jutalomelvonással kapcsolatosan mi az ellen nem tiltakozunk, az mindig nagy kellemetlenségeket okozott az adott területeken, hiszen nem elsősorban a munka szempontja alapján történtek – megítélésünk szerint – minden esetben a jutalomelosztások. Pach Dániel úr, főtitkár, Rendőr Szakszervezetek Védegylete: Rövid leszek, nagyjából elhangzottak azok a kérdéskörök, amit szerettem volna említeni, de a cafetériára visszatérnék. Úgy gondolom, hogy itt inkább elvi és erkölcsi kérdésről van szó most már. Van egy megállapodás. A megállapodásban rögzítettünk bizonyos kérdéseket, ezt a Magyar Köztársaság Kormányát képviselő belügyminiszter írta alá, és a fegyveres oldalon lévő szakszervezetek nagy többsége. Én nagyon szomorú lennék, ha ez az indulás, amely elindított egy olyan irányt az új Kormány, és az újonnan létrejövő egység és párbeszéd szellemében, ezek a dolgok nem valósulnának meg. Itt a napirenden kívüli hozzászólás is így indult, hogy vannak ilyen félelmeink néha. A cafetéria egy olyan kardinális kérdés lehet ebben, ami ha nem valósul meg, és jelen pillanatban a rendőri személyállomány akár közel 70-80 ezer forintos cafetéria csökkenést szenvedne el, úgy, hogy ígéret volt arra, hogy nemhogy nem csökken, hanem emelkedni fog. Szó szerint az hangzott el, hogy a tárcánál meglévő összevont keretek egységesítésre kerülnek, és innentől kezdve, ez nemcsak nem fog csökkenni, hanem arányaiban nőni, lehet, hogy csak ezer forinttal, de erről volt szó, ebben a szellemben dolgoztunk és írtunk alá. És erre szeretném felhívni a figyelmét a munkáltatói oldalnak, hogy – elmondta a főtitkár úr és az előttem szólók – a következő évben itt a rendőri személyi állományra vonatkozóan mindenképpen csökkenést fognak elszenvedni a kollégáink. Amennyiben ez lesz a helyzet még a cafetéria terén is, ami igazándiból mondhatjuk azt, hogy hangulat kérdése csak, és ez megtörténik, és ilyen radikálisan, akkor azt hiszem, hogy teljesen új helyzet fog előállni, és a következő évben nem tudom, hogy az érdekképviseletekkel milyen együttműködést tud kialakítani a kormányzat és a tárca.

6

Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete: Államtitkár úr, tisztelettel szeretném kérdezni, mivel Tóth úr tájékoztatójában nem hallottam, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság 2011. évi költségvetésével kapcsolatosan, bár nem ismerem én se a számokat, az előirányzatban összesen van 64 millió forint növekmény, de a fajlagos számokban egyetlen fillér növekmény nincs, hogy ez miért alakult így? Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Az egyik az lett volna, amit az előttem szóló mondott el, a másik része a bérrel kapcsolatban, ezt a hivatásos önkormányzati tűzoltókra nézve a szakszervezetünk nem tudja elfogadni, hisz nem erről volt szó. Az első SZÉF oldalmegbeszélésen, amit épp államtitkár úr vezetett, a 2011. évben illetménynövekményről beszélt, rendészeti illetménytábláról, életpályamodellről, ez nem az életpályamodell, amit Önök itt felvázoltak. Az, hogy a tűzoltók tekintetében évi szinten 120.000 forintos csökkenés lesz a cafetériában, illetve az, hogy átlagilletményekről beszélünk és nem átlagkeresetekről, mert ebben az évben kaptunk kétszer 49 ezer forintos illetménykiegészítést, amely szintén kiesik ebből a rendszerből, illetve a beosztotti állomány, aki azért 290.000 alatt keres bruttóban, annak is az egykulcsos adórendszer miatt nettó illetménycsökkenése lesz, ez havonta nettó közel 20.000 forintot jelent. Azt is szeretném megkérdezni, hogy a 116.000 Ft-os bázis átlag/ fő hogy jött ki, hisz ha ezt elosztjuk, akkor ez 95.240 fős rendészeti állományt jelent, amennyi pedig tudjuk, hogy nincsen ma Magyarországon. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: A költségvetés tervezettel kapcsolatban van egy általános és egy speciális problémánk. Az általános, hogy ugyan nem kívánunk teljes mértékű áttekintést az elmúlt négy év viszonylatában itt most ismertetni, hogy mennyi és milyen mértékű bér- és jövedelemcsökkenés állt be a rendvédelmi szférában a hivatásos és a közalkalmazotti állomány tekintetében, de az elmúlt évhez viszonyítva néhány adalékot azért mindenképpen szeretnék mondani. Azzal, hogy most szintén be lesz fagyasztva az A1 és a közalkalmazotti bértábla A1-e és azzal, hogy a köztisztviselői illetmény be lesz fagyasztva, ugyan az az általános érvelés amellett, hogy ez nem fog okozni jövedelemcsökkenést, a megvizsgált adatok alapján nálunk az állománynak a 70 %-a bércsökkenést fog elszenvedni. Ezenkívül még jövedelemcsökkenés is be fog állni, hiszen ha a cafetériát vizsgáljuk, akkor a cafetéria viszonylatában nyilvánvaló, hogy a közalkalmazottaknál a kollektív szerződés többet biztosított. Ez nagyon ügyesen be lett vonva egy cafetériába, amit tavaly elmondtam, hogy nagyon nagy problémát fog ez jelenteni, mert a kollektív szerződés talán erősebb, mint a cafetéria rendszerek. Itt az élő példa, hogy a cafetériában már megkapjuk az első évi választ arra, hogy milyen rossz taktika és stratégia volt az, hogy elfogadtuk a cafetéria rendszerét, hiszen a cafetériába olyan összegek lettek bevonva, amelyek rendelkezésre álltak az adott területen. Nem értem azt az érvelést, hogy ez nem áll rendelkezésre, mindenhol azokat a pénzeket tették bele a cafetériába, ami egyébként máshol szerepelt, pluszforrást nem kapott erre senki. Nem értem most az érvelést, hogy miért van hiány? Miért ekkora a hiány a belügyi összességben, hiszen talán a legalacsonyabb cafetéria a Katasztrófavédelemnél volt, illetve az Önkormányzati Minisztériumnál, az is 240 volt, és nem 116. Tehát ha egy egyszerű matematikai átlagot számolunk, akkor nem lehet a legkevesebb 240-ből 116 átlag, úgyhogy ezt nem nagyon értjük, de a jövedelemcsökkenés természetesen be fog állni. Úgy gondolom, hogy a jutalomelvonás szintén egy ilyen dolog, hiszen a jutalom is valamilyen módon, valamilyen értelemben véve egyfajta bérpótló, illetve keresetpótló intézkedésként működött általában az egyébként is alacsony jövedelmű közalkalmazottak és a nem igazán többet kereső hivatásosok esetében. Ez csak a bér- és a bérjellegű területnek a vonzata, ami a nagyobb probléma, hogy a működést akadályozó intézkedések is vannak ma már, amelyek 7

konzerválva vannak, hiszen a Bajnai kormány előtt még 13 milliárd 900 millió forint volt az OKF-nek a költségvetése, ezzel szemben a Bajnai-féle „megszorító csomag” leszorította ezt elvonásokkal 10 milliárd 838 millióra. Ehhez képest most 10 milliárd 917 millió van, ami összesen-ben azt mutatja, hogy ha ezt lebontjuk a dologi kiadásokra, akkor a dologi kiadásoknál az egymilliárd 690 millióhoz képest egymilliárd 682, tehát még itt is csökkent a forrás. Nem értem azt az indokot, hogy miért 800 millióval kezeli a BM azt az egyébként problémacsomagot, mert nem találom a helyét, amelyet itt a Tóth úr elmondott, hogy 800 millióval próbálják kezelni azt az elmaradást, amit tolnak maguk előtt az igazgatóságok, mert nem tudnak kifizetni közüzemi számlákat. Kiszámoltuk, hogy ha csak 23 intézmény vonatkozásában, a megyék, az OKF, a KOK, valamint a különböző háttérintézmények vonatkozásában osztjuk ezt a pénzt el, akkor a dologi kiadás – ami arra hivatott, hogy a működési költségeket fedezze – havi 6 millió forintra bontható le. Tehát 6 millió forintból gazdálkodik gyakorlatilag havonta egy megyei igazgatóság, akihez tartoznak még az állami költségvetésben ellátásra törvényben biztosított kirendeltségek és irodák, amelyek még tovább növelik 122, illetve 144 intézménnyel a katasztrófavédelmet. Ha ezt így a számok tükrében elosztjuk, akkor igencsak megkérdőjeleződik, hogy akarja-e működtetni a Kormány a katasztrófavédelmet, hogy kívánja működtetni, az, amit nyilatkoznak Kolontárral kapcsolatban, az mennyiben demagógia vagy valóság, mert az, hogy ebből működjenek az irodák meg a kirendeltségek meg az igazgatóságok, az önmagában véve is botorságnak tűnik a szemünkben. Én úgy gondolom, hogy valahol egyszer végre meg kéne nézni azt, hogy mennyiből lehet működtetni egy ilyen igazgatóságot, mert ebből biztos nem. Én nem találtam a költségvetésben és nem találtam az előterjesztésben az ún. szolgálati lakások kiváltását, mert megszűnt a szolgálati lakások rendszere a fegyveres, illetve rendvédelmi szervek területén, és annak idején ígéretet kapott ez a terület, hogy évente lakástámogatási keretet kap. Nem látom ennek a költségét, vagy látok valamit elmosódva, ami a hivatásos állományt érintő lakástámogatás, nem tudom, hogy ez-e az, és ezen hány szervezet osztozik, mert igazából úgy gondolom, hogy a tavalyi 50 millió, amit kapott mondjuk a katasztrófavédelem, az nem nagyon látszik ebben a vetületben, és nem hallottunk a társadalmi szervezetek támogatásáról. … Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Jó, csak az előadásban, tudom, hogy van, láttam, azt is tudom, hogy ez még azt az 50 %-ot sem tükrözi, amit tavaly az ÖM biztosított, hanem ennek a nagyon elmosódott része. Én azt mondom, hogy ha körülbelül 100.000 főt képvisel az ittlévő 15 szakszervezet, akkor ez fajlagosan annyit jelent, hogy igazából nem egy nagy pénz, mert kiszámoltam, hogy ez is körülbelül 177 forint/fő/év szakszervezeti tagonkénti támogatás, amit nyújt a Belügyminisztérium ahhoz, hogy a szakszervezetek igazából el tudják végezni azt a munkát, amit egyébként valamilyen módon a tagdíjból is támogat a tagság. Példaértékű, egyébként figyelmébe ajánlom a pártoknak is, hogy tagdíjat fizessenek, és abból próbálják meg pótolni azokat a pénzeket, amelyeket a központi költségvetésből vonnak el! Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége: Szövetségünk nem ért egyet a jutalmazással kapcsolatban, ellentétben az előttem szóló szakszervezettel, hiszen milyen motivációs rendszert terveznek a jól teljesítő kollégák jutalmazására? Erre tudnám a választ, hiszen Önök rögtön mondanák, hogy vannak egyéb jutalmak, amik nem kerülnek pénzbe, pl. előléptetés stb. Viszont akkor nem a jól dolgozók,

8

hanem akik a törvényi feltételeknek megfelelnek, azok a kollegák kerülhetnek csak jutalmazásra, tehát a motivációs rendszer egy az egyben összeomlik. A másik kérdést itt már a Rendőrség, a Terrorelhárító Központ vonatkozásában feszegették az előttem szólók, igazán nem értem. A büntetés-végrehajtás területén 39 intézmény található, az állapotuk nagy részben leromlott, felújításra szorulnak. Vannak olyan épületek, amelyek enyhe megfogalmazással akár az életveszélyes állapotot is jelentik. Mégis egy új központ létrehozására tízszer annyi költség van beállítva, 590 millió forint felújításra, mint a teljes büntetés-végrehajtási szervezetnek az 57,7 millió forint. A beruházásnál szintén ugyanez a tizedrész jelentkezik, egy jóval nagyobb szervezet beruházási költségeire, mint egy újonnan felállított szervezet beruházási költségeire, de ezt már hallottuk a Rendőrség és a Terrorelhárító Központ vonatkozásában is. Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: Tóth úr tájékoztatója alapján, ha jól értelmezem, az Alkotmányvédelmi Hivatal jövő évi költségvetés tervezete nem kevesebb, mint a 2010 évi bér- és bérjellegű juttatásokra fordítható összegkeret. Tehát gondolom, akkor ezt így kell értelmezni. Az, hogy rendben lesz, az egy kicsit kevés mondat. Csatlakozom a korábbi hozzászólásokhoz, a bruttó 290.000 forint alatt keresők kompenzációja mindenféleképpen indokolt és szükséges. Szintén nem értünk egyet a TEK és a „vámos Hszt.” keresetelemét módosító intézkedéssel, ez olyan különbségtételt jelent, ami az oldal részéről sem elfogadható szerintem, és ebben a kérdésben nem tudunk egyetérteni. Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Egyetértek az előttem felszólalt kollegákkal, egy más világításban szeretnék egy-két szót mondani. Sajnos azt kell mondanom, hogy Pintér belügyminiszter úrral egyet tudok érteni, és az RSzVSz-nek úgy gondolom, sajnos azt kell, hogy mondjam, lesz munkája Államtitkár Úr! Sajnos nem bértárgyalásról beszélünk, hanem bércsökkenésről. A cafetéria csökkenéssel, a különböző adójóváírások eltörlésével ki lehet mondani, hogy a rendvédelmi állománynak 60-70 %-a fizetéscsökkenést fog átélni 2011-re. Én úgy gondolom, hogy azok a módosító indítványok, amik elhangzottak, hogy 100.000 forint helyszíni bírságot lehet kiszabni majd közlekedési bírság gyanánt, ez megint azt fogja mutatni, hogy sajnos a rendőrkollegáink megélhetési problémák miatt lesznek kénytelenek elfogadni. Mert ez ok-okozati összefüggés véleményem szerint, ezt a rendvédelmi ülésen is elmondtam, a kollegák nagy része sajnos azért fogja elfogadni ezeket a csúszópénzeket, hogy megéljen! Szeretném arra is felhívni a figyelmet, amit a kollegák itt elmondtak már, a megállapodásban az volt, hogy a cafetéria összeg nem fog csökkenni 2011-ben. A mostani előirányzat összeg nagy csökkenést mutat. Valamint, ha én jól értelmeztem, államtitkár úr azt mondta, hogy az egész állami szférában ennyi lesz az összeg a 116, vagyis a 200.000 forint. Ehhez képest az információm szerint a Külügyminisztériumnál a tavalyi 700 ezres keretet fogják emelni. Nagyon furcsállanám, ha ez bekövetkezne, hogy egyik oldalon ezt kommunikáljuk, a másik oldalon meg van olyan tárca, ahol emelés fog történni! Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: A következő a probléma, hogy a 200.000 forint, az a köztisztviselői jogszabályban rögzített minimum ötszörös cafetéria mérték, a 116 pedig a Hszt-ben rögzített háromszoros mérték. Tehát azért tisztázzunk valamit, én nem hiszem, hogy a miniszter úr el kívánja az arcát veszteni. Amikor Önnel, Államtitkár Úr, először találkoztunk, akkor Ön azt mondta, hogy 2011. évben a rendvédelmi ágazatban mintegy 30 %-os illetménynövekedés számítható be. Ön nem azt mondta, hogy ez bérben jelentkezik, de jövedelemben fog jelentkezni. Ehhez képest az illetményalap, a közalkalmazotti tábla befagyasztása, amely 2007 óta fagyasztódik 9

és ugyanaz, az azt mutatja, hogy nemhogy emelkedés lesz, hanem annak a körnek, akinek nincsen gyereke, és 300.000 forint alatt keres, annak nagyságrendileg egy komoly illetménycsökkenés számítható. Ide tartozik a rendvédelmi ágazatban a végrehajtói szolgálatnak a háromnegyed része, a közalkalmazotti állomány, és idetartoznak a köztisztviselői körből az ügykezelők, akikről nem esett szó, és még a Munka Törvénykönyve hatálya alatt dolgozók is idetartoznak, akik egyre többen vannak a Rendőrségen, mint fegyveres biztonsági őrök, és őrzik a Rendőrség épületeit. Ha az a cél, hogy olyan jellegű megmozdulások legyenek, amiért ugyan a vámosok mentek ki egy fáklyás felvonulásra – igaz, hogy ott 70 %-os eltérítési lehetőség van a bérben, tehát úgy módosították rájuk a Hszt-t, hogy 70 %-ban lehet eltéríteni a bérben egyeseket egymástól, az a részünkre akkor megdöbbentő volt, tehát plusz 50 mínusz 20, az 70, tehát ennyi lehet a különbség – és ma már csak azok a kollégák vannak igazából a Hszt. hatálya alatt, akik itt ülnek, senki más. Tehát hogy is van ez? Akkor szétszedjük a rendvédelmet, elkezdjük őket szeletelni, egyiknek adok, a másiknak eleve több, mert a fegyvereseknek eleve több az illetményalapjuk, mint a rendőröknek volt, és akkor itt pedig csökkenő bérekkel számolok. A miniszter úr azt mondta, Ön is ott ült, hogy a jövedelem nem lesz kevesebb ezeknek a kollégáknak, ez SZÉF ülésen hangzott el. Igaz, hogy most BÉT ülésen vagyunk, és itt a belügyi ágazati költségvetésről beszélünk, de a SZÉF december 31-ig működik, ezek a kollégák alkotják a SZÉF oldalt. Tehát lassan teljesen mindegy, hogy hol, egyformán érezzük magunkat, mindannyian úgy érezzük, hogy ki vagyunk semmizve, és ki vagyunk játszva, és ez, hogy kijátszottak minket, ahhoz nem voltunk igazából partnerek. Egy probléma van, hogy hittünk Önöknek, és ez egy óriási probléma! Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Annyi kiegészítést tennék, hogy a jutalomelvonás tekintetében a rendőri vezetőkre értette a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete, figyelemmel arra, hogy az elmúlt években 290 rendőri vezetőnek beosztására tekintettel adtak magasabb fizetést, ami a mi megítélésünk szerint egyértelműen jutalomnak számít. A végrehajtó állomány tekintetében ezt azért nem javasolnánk, mivel olyan méltatlanul kevés fizetést kapnak, ami a rendőrcsaládok megélhetését veszélybe sodorta mára. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a kormányok folyamatosan mondták az elmúlt évek során az EU-s fizetésekhez való felzárkóztatást. Egy átlag EU-s kezdő rendőr 1600 eurót keres, úgyhogy én javaslom a Kormánynak, hogy ez irányban is kezdjen el gondolkozni, és a béreket is módosítsák, mivel a rendőrt meg kell becsülni. Tehát nem csak technikát kell biztosítani neki, ami állítólag most meglesz, habár még a számadatokat nem ismerjük, mivel dr. Tóth úr azt mondta, hogy azok titkosak, álláspontunk szerint pedig közérdekű adatoknak minősülnek, de ettől függetlenül ezt azért szerettem volna, még mielőtt megkapjuk Felkai úrtól a választ, kihangsúlyozni. Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Egy-két dologgal szeretném kiegészíteni az előbbi hozzászólásokat. Én azt gondolom, amikor a Kormány az OÉT ülésen javasolta a közel 5 %-os minimálbéremelést, akkor a saját embereivel szemben nem lehet méltánytalan. Ott pedig elvesz. Én azt gondolom, hogy ha ez a helyzet áll elő, akkor ma Magyarországon a legnagyobb kizsákmányoló a magyar Kormány! Mindig azzal takarózik, hogy kétharmados többsége van, ami csak egyharmados felhatalmazás, és hogy a nép ezt akarja, én azért jelezném, hogy a nép akarhatja ezt alkalomadtán másként is. Én nem hiszem, hogy az a követendő példa, ami ma Franciaországban vagy Romániában megy, hogy az állami alkalmazottak az utcán vannak, és azt sem hiszem, hogy a jövő félévben, amikor az EU soros elnöke lesz Magyarország, akkor igen jó fényt vetne a magyar államra az, hogy a rendvédelmisek és a közszféra az ülések

10

napján kint az utcán demonstrál, és verik a tamtamot, hogy a magyar Kormány kizsákmányolja őket. Pach Dániel úr, főtitkár, Rendőr Szakszervezetek Védegylete: Még egy gondolat, amely a rendőri létszám növelésével kapcsolatos. Azt gondolom, hogy persze a keretszámok és a büdzsé határoz meg sok mindent, és az is elhangzott, hogy rendőrre szükség van, és minél többre, és minél gyorsabban, viszont egyre azért nem gondoltunk. A bent lévő kollégáknak, mint ahogy elhangzott, hatalmas mennyiségű elmaradása van a munkáltató részéről, pótlékok, különböző túlmunkák és különböző peres eljárások vannak, és a túlóráknak a kifizetése nem történt meg. Ha a bent lévő, kiképzett, már mondjuk tíz éves szakmai múlttal ott lévő rendőr kollega azt érzi, hogy az ő zsebéből vették ki a pénzt azért, hogy most segédrendőröket vegyenek fel, és azok a kollégák, akik bekerülnek a rendszerbe, egy olyan közösségbe fognak kerülni, ahol eleve kiközösítve fogják érezni magukat, mert az ott lévő kollégák úgy fogják érezni, hogy helyettük, az ő pénzükből fizetik őket, és képezték ki őket, ez senkinek nem jó, leginkább a munkáltatónak, a Magyar Köztársaság Rendőrségének, és nekünk, érdekképviseleteknek sem, mert ebből különböző feszültségpontok lesznek, amit kezelni kell. Azt gondolom, az lenne a legegyszerűbb és a legfontosabb, hogy először egy tiszta lappal elinduljunk, mindenkinek a jogos járandóságelmaradását rendezzük, és utána lehet előrenézni. Azok a lépések, amelyek most előrevetítik ezeket a problémákat, most mi ezt jelezzük, de ezzel kéne foglalkozni is. Különböző fórumokon a kollégák között mi kint járunk, mi, érdekképviseleti vezetők, ott vagyunk azok között a tiszthelyettesek között, akik nap mint nap megélik ezt. Olvasnak újságot, nézik a fórumokat. Már jelen pillanatban ez a hangulat elindult. Ha ezek beigazolódnak, és valóban ilyen szintű bér- és jövedelemcsökkenést szenvednek el a kollégák, akkor úgy gondolom, hogy ezzel a problémával számolni kell a Belügyminisztériumnak. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A munkáltatói oldal részéről van-e valakinek felvetnivalója? Mielőtt Tóth úrnak megadnám a szót, csak néhány tényről. Az egyik, elhangzott, hogy már megint elbocsátások lesznek. Amennyiben Talabér úr számadata igaz, közel 100.000 ember dolgozik az ágazatnál. Én azt mondtam, hogy közel 100.000 emberből 17. Most akkor ütköztessük a két állításnak a komolyságát! A másik: elhangzott, hogy a belügyminiszter megszegi a cafetéria vonatkozásában a megállapodásban foglaltakat, felolvasom: „A belügyminiszter a cafetéria juttatás vonatkozásában vállalja, hogy” – és akkor jön két franciabekezdés – „az első, a Kormány elé terjeszti a cafetéria elemek és annak mértéke egységesítésére vonatkozó javaslatot.” A második franciabekezdés: „amennyiben az egységesítés kormányzati szinten nem valósítható meg, úgy belügyi ágazati szinten – az önkormányzati tűzoltóság tekintetében is – 2011-ben a cafetéria juttatás elemeit a 2010. évi bázis figyelembevételével, a rendelkezésre álló keret újraelosztásával annak mértékét egységesíti. Tehát ebből mi következik? Most ha valaki matematikailag vitatja, hogy mennyi épült be, akkor persze kiderítjük a számadatokat, de ha elfogadjuk azt most pillanatnyilag munkahipotézisként – tehát senki nem tud előhozni más adatot, meg ez a fórum nem arra alkalmas –, hogy 116.000 forint épült be, akkor a belügyminiszter semmit nem szegett meg, mert két dolgot ígért, hogy nem lesz kevesebb az alap, amit újraoszt 2011-ben, és hogy egységesít. Na jó, de hát amit felnőtt emberek aláírnak, és akkor azt mondjuk, hogy ami le van írva, tehát a leírtakkal kapcsolatban én nem érzem úgy, ha valaki úgy érzi, akkor -. A harmadik elem a bérfejlesztés kérdése. A következő hangzott el, és akkor pontosítsuk! Egy képzési, bér- és nyugdíjkoncepció fog menni ősszel a Kormány elé, ebben a koncepcióban célul tűzzük ki az átlag 30 %-os béremelést, azt, hogy 30 %-kal több pénzt kapjanak az 11

emberek. Ezt a célt továbbra is tartjuk. Ezt a koncepciót továbbra is szándékunkban áll még ebben az évben a kormány elé terjeszteni. De ez két teljesen különböző dolog. A költségvetési törvény a jelen helyzetről szól, ez a koncepció pedig elfogadása esetén fog egy más helyzetről szólni, de ugye az attól is függ, ha befogadja a Kormány, így fogadja-e be, tehát a kettő között áthallás nincs, most, novemberben ígéret megszegve nincs. A következő dolog, amit Tóth úr nem tudhat. A büntetés-végrehajtást illetően még egy dolgot kell tudni a költségvetésről. Nem jelent meg, de néhány napon belül meg fog jelenni egy kormányhatározat, ami alapján január 31-éig két témában kell a belügyminiszternek kormány elé mennie: az egyik a büntetés-végrehajtási intézetek jelenlegi zsúfoltsága, összevetve a nemzetközi jogi normák kötelező meg ajánlásjellegű előírásaival, illetőleg a büntetésvégrehajtási gazdasági társaságokkal kapcsolatos különböző pénzügyi és egyéb anomáliák feltárása. Amennyiben ezt a Kormány úgy fogadja el, hogy elfogadja a következtetést, ami azt mondja, hogy túlzsúfoltak vagyunk, és egyben elfogadja a következtetés másik elemét is, hogy erre áldozni kell, akkor a bv-nek a 2011-es költségvetési helyzete változhat, de a költségvetési tárgyaláskor ez a két tétel nem került szóba, lehet, hogy ezzel január 31-éig külön Kormány elé kell menni. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Próbáltam jegyzetelni, ha valamire nem reflektálnék, akkor majd kérnék egy visszajelzést. Azzal szeretném kezdeni, hogy szerintem nem ennek az értekezletnek a témaköre az, ami a kormánydöntésekből lejött. Tehát az illetményalap változatlanul hagyása, jutalom, cafetéria, ez nem a mi kompetenciánk, és szerintem nincs is itt a helye. Ami a mi kompetenciánk, abban léptünk is, amit államtitkár úr elmondott, hogy a Belügyminisztérium fejezetben egységes legyen a cafetéria rendszer, mert valóban megengedhetetlennek tartotta a minisztérium vezetése, hogy mondjuk a korábbi Nemzetbiztonsági Szolgálatnál 500.000 forint, a Talabér úr által említett polgári védelemnél pedig 200.000 forint volt a cafetéria. Ennek az egalizálása – Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Ebből hogyan lesz 116? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Tételesen le tudom vezetni a 116.000 forintot. Ott kezdődik, hogy Önök amikor megállapodtak az előző kormányzattal Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Ügyrendi javaslatom lenne, alakuljon egy szakértői team, és áttekinti a cafetériának a tavalyi bázisát. Teljesen parttalan vita ebbe most belemenni. Tehát akkor Önök jelölnek, mondjuk két-három embert közösen, ők Tóth úrnál jelentkeznek, és akkor szakértői szinten áttekintik. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Már jelentkezett is. (kazetta fordítás) Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Erre mindenképpen vissza kell térnem egy mondatban. Tehát vannak olyan szervezetek, akiknek a cafetéria rendszerét júniusig sikerült biztosítani az előző kormányzatnak, akikkel Önök megállapodtak a középirányító szervek bevonása nélkül. Tehát annak idején – tudják, hogy én honnan jöttem – az én véleményemet senki nem kérdezte meg a cafetéria juttatásokkal kapcsolatban, és egy olyan megállapodás született az akkori kormányzattal, 12

hogy június 30-ig sikerült biztosítani, mondjuk a büntetés-végrehajtásnál a cafetéria rendszert, ez konkrétan kétmilliárd forint ebben az évben, aminek a forráshiánya ugyanúgy megvan, a jövőre vonatkoztatva is. Ez csak egy hozzászólás volt a cafetériával kapcsolatban. Azt szeretném elmondani, Bárdos Judit asszonyhoz csatlakozva, a Terrorelhárítási Központ szintén egy kormányhatározattal került megalapításra, a beruházási javaslat természetesen több részből tevődik össze, a beruházás, mint terminológia, az egyrészt épület-felújítást, másrészt pedig speciális technikai eszközök beszerzését foglalja magában. Van egy konkrét lista rá, ha tényleg érdekli, akkor ezt át tudom adni. Tehát a speciális fegyverzetre, a speciális informatikai eszközökre illetve a felújításra vonatkozó lista, ezt tételesen át tudom adni. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Én a következőt vetettem föl, miért kell nekik többet adni, mint a Rendőrségnek? Ennyi volt a kérdés. Az egyik egy 45 ezres tömeg, a másik pedig ezer ember. Csak ennyi volt. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Azt tudom rá válaszolni, hogy a Terrorelhárítási Központ egy kormány-előterjesztéssel alakult, és a feladatra ennyit irányzott elő a Magyar Köztársaság Kormánya. Semmi olyan nincsen benne, hogy a Rendőrségtől elvettünk, és a terrorelhárítóknak odaadtunk. A feladat ennyi költségvetési forrást igényel, és ennek a lekövetése történik meg a jövő évre vonatkozóan. Tehát van neki egy összes bekerülési költsége, amit ebben az évben meg tudtunk oldani, amit a Rendőrség meg tudott oldani, az megoldásra került, alapvetően az épület-felújítás, az infrastruktúrának egy olyan szintű biztosítása, hogy ez a Központ fennállhasson, és természetesen vannak olyan feladatok, amit a jövőre vonatkoztatva kell megoldani, ezt tartalmazza a beruházási javaslat. Tételesen rendelkezésre tudom bocsátani, hogyha ez fontos. Pongó úrhoz csatlakozva, én igazából nem is értem, hogy az egyenruha hogy jöhet szóba, hiszen az utánpótlási ruhapénznek a – gondolom senki által nem vitatott – szándéka az, hogy a mostani egyenruhás állomány valamilyen szinten pótolja az egyenruházatot, benne van a nevében. Semminemű elvonás nem történik az állománytól, az egy másik kérdés, ha ezt az állomány valamilyen szintű burkolt jövedelemnek fogadta el az eddigiek során. Nem történik semmi elvonás tőlük, az utánpótlási ruhapénz olyan célú felhasználással fog megvalósulni, ami a természetbeni ellátás felé fog elindulni, és már most azt szeretném elmondani, hogy ez az évek során fog majd így kialakulni, mert ha ez egy új típusú ruházatnak a bevezetése, akkor szintén ehhez a forráshoz szeretnénk nyúlni, ami egyébként benne van a jelenlegi középirányítóknak a költségvetésében, a személyi juttatás soron. Szima Judit asszonyhoz csatlakozva, az objektív felelősség, azt pozitívan vették, azt rendeztük, és a 450 %-os pótlék bevezetéséről nekem nincsen információm, nem tudom, hogy államtitkár úr esetleg ebben ki tud e majd egészíteni? Vagy ne most? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A végén. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Jó. Azt ki tudom nyilvánítani, hogy vezetői illetményeltérítések jelenleg nincsenek a Belügyminisztériumban, és nem is tervezünk. Az volt a szándék, államtitkár úr regnálását követően, hogy amíg ez a vezetés nem bizonyított, addig minek kellene illetményt eltéríteni, és ez ugyanúgy vonatkozik a középirányító szervek vezetői állományára is. A Védegylet szintén ugye a cafetériát vetette fel. Nem tudok mást nyilatkozni, mint amit az elején elmondtam.

13

A polgári védelem jövedelemcsökkenést vetített fel illetve, hogy a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság hátrányosabb költségvetési pozícióban van, jelenleg a Belügyminisztérium fejezetnél kettő szervezetnek van tartozásállománya ez a Rendőrség és a büntetés-végrehajtás, úgyhogy ahhoz, hogy az elmúlt három évben a kormányhatározatok hogyan nyirbálták meg a katasztrófavédelemnek a költségvetését 13,9 milliárdról 10 milliárdra, ehhez nem tudok különböző nyilatkozatot hozzátenni. A társadalmi szervezetek támogatása természetesen benne van a fejezeti kezelésű előirányzatokban. Azt azért leszögezném, hogy miniszter úr elrendelte egy olyan nyilvántartás elkészítését, amiben a szakszervezeti támogatások benne vannak, a munkaidő megváltástól elkezdve az államháztartási pénzekből történő támogatásig. Ezt még nem tudtam neki lereferálni, viszont annak ellenére, hogy kevésnek érzik az érdekképviseletek a támogatást, azt el tudom mondani, hogy ennek a végösszege 253 millió forint, ami jelenleg költségvetési pénzből a szakszervezetek támogatására megy, miniszter úrnak történő jelentést követően erre is visszatérhetünk. Az Alkotmányvédelmi Hivatal vonatkozásában azt tudnám elmondani, ismerve a tételes gazdasági helyzetet, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál létezik az a terminológia, hogy 453 fős a létszámhiány, és ebből a felének megvan a bérfedezete. Az összes többi szervezetnél ez nem létezik, mert minden szervezetnél a jelenlegi létszámnak megfelelően van meg a bérfedezet. Úgyhogy én azt gondolom, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatalnak semmilyen problémája nem lehet a következő időszakban, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal együtt. Létszámfelvételről szó volt. A bv tette fel a jutalom kérdését, szintén nem tudok rá választ adni, a költségvetés tervezésére vonatkozó köriratban ez elrendelésre került, úgyhogy mi ezt követtük le. Nem akarok menekülni a felelősség alól, de ha kötelező érvényűen bizonyos elvárások vannak a kormányzat részéről, akkor ebben a Belügyminisztérium vezetése változtatni nem tud, és államtitkár úr pedig említette a két előterjesztést, ami készülőben lesz. Ezen kívül egyébként a bv-s gazdasági társaságok konszolidációjával más ügyben is foglalkozunk, hiszen mint már említettem, az egyenruha gyártásánál szeretnénk őket bevonni. Most ebbe nem mennék bele, itt sokkal nagyobb tapasztalattal bíró büntetés-végrehajtási szakemberek is ülnek. A lényege konkrétan az, hogy 17 ezren vannak bent, ebből 5.000 nem dolgozhat, a 12 ezerből pedig 6.000 dolgozik, és ennek terápia jellege is van, mert nemhogy a szüleit, hanem a nagyszüleit se látta már dolgozni. Úgyhogy én azt gondolom, ha a környező országokban ez működik valamilyen formában, és saját tapasztalattal megnéztem Szlovákiában, ahol van 17 börtön, ebből egy vágóhíd, ahol hétfőn vágnak, és azt terítik az egész börtönellátási rendszerben, akkor az ún. belső ellátás, az állami megrendelések államháztartáson belüli tartása, ez nem jelenthet senkinek problémát. Ezt szeretnénk megvalósítani, amit szintén az elmúlt három évben nem tudtunk megvalósítani, erről szól az egész ruházati ellátási rendszer, erről szól a gazdasági társaságok konszolidációja, és erről szól a büntetés-végrehajtásnak valamilyen szintű költségvetési megsegítése. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Bennem egy hiányérzet van, lehet, hogy másokban több is van, a konkrét számadatunk, arról, mert ennek a kigyűjtése megkezdődött, csak nem tudom, hol jár, hogy az szja változás hány embert érint hátrányosan? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Igen, még miniszter úrnak ezt nem referáltam, egy kormányülésre szeretné vinni, nem tudom, hogy ez most a plénum elé tartozik-e? A százezres megközelítés nem jó, 63.384-en vagyunk jelenleg a tárcán belül, ebből körülbelül 27.000 fős állományt fog érinteni. Az összegek: valóban van jövedelemcsökkenés, 1.476 forint, a 73.500-as sávtól a 100.000-ig 2.066 forint, a 14

160.000 forintos sávban 968 forint/hó. Én azt gondolom, hogy a következő ülésre egy tételes, bepontosított -, a Kincstár egy elsődleges tájékoztatást adott, mert meg kellett néznünk, hogy kinek van gyereke, kinek nincs gyereke, ki milyen jövedelemsávban volt, a számításaink szerint a 240 ezer forint alatti jövedelműek fognak sérülni valamilyen formában, erről van egy előzetes számításunk. Én azt szeretném kérni, ha az úgy elfogadható, hogy a szakszervezeteket tájékoztatnánk miniszter úr tájékoztatását követően. Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Államtitkár Úr, nekem egy olyan kérdésem lenne, hogy ezek a számítások hogyan álltak össze, gyermekkedvezmények benne vannak-e, a cafetéria benne van-e, milyen összegekből számolták ki ezt a 27.000 fős érintettséget? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Az illetményjellegű járandóságok vannak benne, és a gyermekkedvezmények, illetve az adó változásából adódó jövedelemcsökkenés vagy növekedés, azért nem szeretném még feszegetni a témát, mert ma reggeli információ, és szeretném ha ezt fel tudnánk dolgozni, és egy korrekt tájékoztatást tudnánk adni az érdekképviseleteknek. Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Államtitkár Úr, mi ezzel a számítással nem tudunk egyetérteni, mert a gyermekkedvezmény – úgy gondoljuk – nem bérjellegű bevétel, az egy állampolgári jog, ami szociálpolitikai és nem bérjellegű intézkedés, éppen ezért ezt a számítást az oldal nem tudja elfogadni. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A számítási módot kiutaljuk a cafetéria munkacsoportba, mert az technika, hogy mit számítunk bele, mit nem. Ezt a részt akkor a cafetéria munkacsoport, amelyik arra jött létre, hogy azt vizsgálja, hogy a cafetéria elemekből mennyi volt beépítve a 2010. évi költségvetésbe, akkor ez azt is meg tudja vizsgálni. Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: A 2011. évi költségvetéssel kapcsolatban a kolléga említette a hivatásos önkormányzati tűzoltóságokkal kapcsolatos tájékoztatást, ha esetleg erről egy pár szót hallhatnánk! Én hozzáfűzném még, illetve érdeklődnék, a tűzoltók ruhája változik-e, van-e erre szándék, mivel most zárult az 5 éves ciklus, teljesen új egyenruha van a tűzoltóknál, mondjuk az már érdekesebb, hogy külföldi kézben lévő cég a tulajdonosa ennek a ruhának. Szeretném megkérdezni, mert a költségvetési sorokon nem látjuk azt a pár milliárd forintot, ami a tűzoltókkal kapcsolatos túlórapénz kifizetésére lenne esetleg előirányozva, itt ilyen másfél millió óráról beszélünk nagyságrendileg, ami nincs rendezve a tűzoltókkal kapcsolatban. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Szeretném, ha a kormányzat egyformán kezelné a fegyveres társszervezeteit. Én úgy látom, hogy szépen működik a honvédelmi tárcánál sok minden, akár a nyugellátás rendszere a három pillér tekintetében, itt a kiegészítő nyugdíjpénztári hozzájárulásra gondolok. Épp egy konzultáció volt a társszervezeteknél, és én úgy foglalok ebben állást, nagyon örülök, hogy a honvédelmi tárca biztosítja a munkavállalói számára a kiegészítő pénztári hozzájárulást, amit a Belügyminisztérium nem tesz meg. Szeretném azt elérni, hogy a kormányzaton belül egy szinten kezeljék a hasonló terheltségű, hasonló jogállású kollégákat. Ugyanez történt az adókulcsváltozásnál is, Hende Csaba miniszter úr már tett bejelentést ezzel kapcsolatosan, hogy a honvédelmi tárcánál kompenzálásra fog kerülni ez az összeg. Ezekből a szavakból 15

nem ezt hallottuk, hogy még van erre lehetőség az elkövetkező időben, szeretném, ha a belügyi tárca kormányzaton belül ugyanolyan kemény érdekképviselő lenne, mint az itt ülő szakszervezetek! Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: A válaszokkal kapcsolatban szeretnék viszontreflektálni annyiban, hogy a katasztrófavédelem működési kiadásai, tehát a dologi kiadások csökkenése gyakorlatilag egyértelműen kimutatott tény, és nem pedig egy egyoldalú állítás. Ez azt jelenti, hogy ha korábban a két-két és félmilliárdos költségvetésből tartozásokat halmoztak fel a megyék, akkor most az egymilliárd 600 millióból szintén tartozásokat halmoznak fel. Miután a Belügyminisztériumnak nincsen erről információja, kérek egy vizsgálatot a megyék vonatkozásában, hogy hány megye tol maga előtt közüzemi számlákat kifizetetlenül, mert az én értesülésem friss, és tízmilliókat tolnak maguk előtt a megyék közüzemi számlák ki nem fizetése címén, és ez ebből generálódik. Úgy gondolom, hogy a költségvetést nem évre tervezik, hanem van egy 5 éves középtávú tervezés. Az 5 éves középtávú tervezéstől pedig messze elmarad a katasztrófavédelemnek a megállapított irányszáma, amit az 5 év tartalmaz. Ez az egyik, a másik a lakástámogatási kérdésemre nem kaptam semmilyen választ. Úgy gondolom, hogy nem kevés az, amit kérdeztem, nem szeretném, ha elsiklanánk e felett a kérdés felett. Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége: Véleményem szerint ne csak illetmény csökkenésről beszéljünk, hanem jövedelem csökkenésről kell itt beszélnünk, és az nemcsak 27.000 embert fog érinteni, hanem sokkal többet. Ezért is kérnénk azt is, hogy külön vetítsük le azt az összeget, véleményünk szerint ez nem 27.000, illetve lehet, hogy 27.000 ember, de százalékosan többet fog a büntetésvégrehajtás tekintetében eredményezni, hiszen véleményünk szerint a tiszthelyettesek nagy része itt jövedelemcsökkenést fog megélni, hiszen fiatal az állomány, nincs gyermeke, még az sem fogja visszakompenzálni. A másik: érdekképviseletünk szerint rossz út az, hogy először elveszünk 30 %-ot, utána odaadjuk. Ez nem járható. Ezt nem tudjuk elfogadni. Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: Először Tóth úrnak a válaszára mondanám azt, hogy nem igazán kaptam választ rá, mert csak egy igent és egy nemet kellett volna mondani, hogy akkor a múlt évi költséggel megegyező, több vagy kevesebb. Egyébként a létszámadattal kapcsolatos megjegyzése szerintem torz, de nem idetartozó talán, a számítások tekintetében viszont érdekképviseletünk kéri, hogy az email címünkre a számítási adatokat soron kívül legyen szíves megküldeni. A másik: szintén nem kaptunk választ arra a felvetésre, hogy lehet az, hogy a Külügyminisztériumban az idei cafetéria elemnél is magasabb cafetériát terveznek, itt meg nem így van? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Az utolsót megválaszolom, más szervezet témája nem téma ezen az ülésen. Elmondtam, hogy a költségvetési törvény kétszázezerben maximálná, ne süllyedjünk le odáig, hogy bizonyos pletykákat futtatunk körbe, és a pletykákra, meg kitalált élethelyzetekre kezdünk reagálni, de leginkább akkor azt mondom, hogy ügyrendellenes más minisztériumnak a tevékenységét megvitatni. Mielőtt Tóth úrnak visszaadnám a szót, illetőleg megkérdezném, hogy a tűzoltóságot érintő kérdésekre ki kíván válaszolni, mind a ketten-e, vagy Tóth úr, két dolgot mondok, az egyik, a Belügyminisztériumhoz, mint központi igazgatáshoz tartozó szerveknek ismeretünk szerint hozzávetőlegesen ebben az évben egy tizenötmilliárdos adósságállománya van, illetőleg lesz az év végéig, ebben minden szervezet benne van. A szándékunk szerint – és, ha azt mondom, 16

hogy szándékunk szerint, akkor azt jelenti, hogy a realitása ennek van, nem 100 %-os, de jó esélye van – szeretnénk, ha év végéig ez a 15 milliárdos adósságállomány – beleértve a Rendőrség teljes adósságállományát is értelemszerűen – eltűnne. Most, hogy így van-e, vagy sem, ez nyilván január első hetében derül ki, de amennyiben ez megtörténik, akkor nemcsak arra a kérdésre adok választ, hogy akkor a mostani állomány zsebéből vesszük-e ki a 3.500 főnek az iskolai bérét, hanem nem tudom, hogy mikor történt meg utoljára, hogy a szervek így, adósság nélkül zárták a teljes belügyi konglomerátumban az évet? Ha viszont ezt sikerül elérni év végéig, akkor jó esély van arra is a következő évi költségvetési terv alapján, hogy nem fog ez újratermelődni. Tehát pillanatnyilag úgy látom, ha sikerül év végéig kihozni a nullát, akkor a Rendőrségnek sem fog újratermelődni a következő évi tervszámok alapján a költségvetési hiánya. Szerintem ez egy – ezt most én mondom, szubjektív megállapítás – nagyon nagy dolog. A 450 %-os pótlékot illetően azt mondom, önmagában az, hogy milyen veszélyesnek ítél meg egy tevékenységet valaki, az természetesen szubjektív dolog, de úgy döntött a Kormány, hogy a terrorelhárító szolgálatnak azt a tevékenységét, ami mondjuk most megjelent a sajtóban, hogy országhatáron kívül, Szudánban próbálnak kiszabadítani valakit, az veszélyesebb, mint az egyébként szintén hasznos, de más kategóriába tartozó körzeti megbízotti tevékenység. Egzaktul magyarázni a pótlékok különbözőségét nem lehet, hisz minden szám, minden százalék szubjektív. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Nem akartam elmondani, de elmondom mégis. Miniszter úrnak szándéka, hogy az adóváltozásból adódó problémákat kormányszinten képviselje, ezért kért tőlünk egy adatszolgáltatást, ezzel ezt a részét le is zárnám. A tűzoltókkal kapcsolatban az egyenruhában tudok nyilatkozni, igen, speciális egyenruhájuk van a tűzoltóknak, nem szerepel – én fogalmaztam pontatlanul – a tűzoltók utánpótlási ruházati illetményéből való visszatartás vonatkozásában a tűzoltó egyenruházatnak a fejlesztése, csak a polgári védelmi ág szerepel, mivelhogy ez egy speciális ruha, mint ahogy ez el is hangzott. A polgári védelem felvetésére ugyanazt tudom mondani, jelenleg két szervezetnek van adósságállománya, sőt akkor már továbbmegyek, a top tízben, a közigazgatásban összesen három szervezetünk van: a BRFK 239 millió forinttal, a Veszprémi Börtön 39 millióval, és a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet pedig száz valahány millió forinttal, ezt a kincstári adatszolgáltatásból mondom, a mai reggeli információim alapján. Az Alkotmányvédelmi Hivatalnál pedig szintén azt tudom mondani, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal költségvetése rendben van, vannak olyan források az Alkotmányvédelmi Hivatal számára – és szerintem több már tényleg nem tartozik erre a plénumra –, amiből egyébként mindig tudja a problémáit kezelni. Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége: A megállapodásban a büntetés-végrehajtás is szerepelt a ruházati fejlesztés kapcsán, arról szeretnék információt kapni, hogy a büntetés-végrehajtás tekintetében ez a ruházati elvonás miképp fog zajlani, és milyen összegben, százalékosan? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: A büntetés-végrehajtás létszáma 8.234 fő, amiből mintegy 7100 fő a hivatásos állomány. Természetesen ez mind egyenruhás, ott nincsen, csak egyenruhás, nincsen polgári ruhás és nincsen vegyes ruhás, ugyanúgy fog vonatkozni, amiben miniszter úr megállapodott a szakszervezetekkel, hogy 80 % visszatartásra kerül, és az az egyenruha-ellátási rend, amit 17

kialakítottunk a jövő évre vonatkozóan, az ugyanúgy meg fog jelenni. Tehát a büntetésvégrehajtásnál és a katasztrófavédelemnél nem rendelkezik az állomány bevetési ruhával, a rendőri állomány összes állománya, tehát a polgári, vegyes, egyenruhás rendelkezik bevetési ruhával, ők kapnak még egy bevetési ruhát, illetve az egyéb kiegészítőket, tehát szolgálati pantalló, 2 darab ing, pulóver, illetve szolgálati bakancs. És a katasztrófavédelemnek pedig a polgári védelmi állománya. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Én türelmes vagyok, még egyszer megkérdem a lakástámogatást, mert nem kérdezek olyan nagyon sokat, de azt legalább jegyezze fel az, akitől kérdezem, nekem is van itt tollamceruzám, feljegyzem neki nagyon szívesen. Ez az egyik, a másik pedig az, hogy a Belügyminisztériumnak nincsen információja, hát az engem egyáltalán nem érdekel, szerezzen be információt, mert igenis, hogy van tartozása a megyéknek! Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Lakástámogatásra 127,4 millió forint van tárcaszinten a következő évi költségvetésben. Nem akarnék államháztartási előadást tartani, tehát van a jelenlegi kincstári működési rendszerben egy tartozásállomány-kezelés, amit minden hónapban tizedikéig jelent minden szervezet, ebben benne van a 30 nap alatti, a 30 és 60 nap közötti, és a 60 napon túli tartozásállomány. Abban az esetben, ha számlák tolódnak bármelyik szervezet előtt, akkor ezek a számlák belekerülnek az ún. forrás SQL (?) programrendszerbe, amely a számviteli információs rendszerben működik jelenleg. Tehát magyarul, ha benyújtott számla van, akkor azt először feldolgozzák a számviteli információs rendszerben, és ebben az esetben megjelenik a tartozásállomány, annak ellenére, hogy nincsen kifizetve. Tehát mi úgy kezeljük a tartozásállományt, mint ahogy az előbb elmondtam. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság nem jelzett – október 11-éig van, azt hiszem a határideje – tartozásállományt, hangsúlyozom, hogy a Rendőrség illetve a büntetés-végrehajtás jelzett csak. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Dr. Tóth László válaszolt a Belügyminisztérium esetében, hogy nincs, és nem is tervezik az illetményeltérítést, én most szeretném megszólítani Lajtár vezérőrnagyurat, nyilatkozzon konkrétan, hogy jelen pillanatban van e a rendőri vezetőknél a beosztásaikra tekintettel illetményeltérítés? A másik pedig, hogy a TMRSZ felszólalt az Európai Unióhoz történő bérfelzárkóztatással kapcsolatosan a fegyveres és rendvédelmi szervek tekintetében, és szeretnénk erre is konkrét választ kapni a Belügyminisztériumtól, hogyan, s miként tervezik ezt, hiszen ezt már több éve folyamatosan hangoztatják a mindenkori kormányzati szervek. Ideje lenne ebben most már tevőlegesen is tenni valamit, hiszen – csak a rendőri állományt érintően tudunk nyilatkozni – folyamatosan hagyják el a testületet a jól képzett rendőrök, és meg kellene állítani ezt a folyamatot, amennyiben valóban az a kormányzati szándék, hogy a közrend és a közbiztonság most már megfelelően tudja ellátni a feladatát, ehhez pedig bérre is szükség van. Lajtár József r. vezérőrnagy úr, gazdasági főigazgató, ORFK: A Rendőrség vezetése fegyelmezetten végrehajtja a miniszteri elvárást, ahogyan a miniszter úr nem térítette el a felsőszintű rendőri vezetők bérét egyáltalán, ugyanígy mi sem kívánjuk eltéríteni az összes többit. Van még a rendszerben, tudjuk, erre egyetlenegy jó módszer van, január 1-jétől központosított bér- és létszámgazdálkodás van a Rendőrségnél, hogy odamenjen létszám egyrészt, ahová kell, másrészt pedig, hogy rajtatartsuk az ütőéren a kezünket, tudjuk, hogy mi folyik bérgazdálkodás ügyében.

18

Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: A kérdésünk azért vetődött föl, figyelemmel arra, hogy a Kormány a jutalmakat befagyasztotta, és a mi álláspontunk szerint azért, mert a rendőri vezetők beosztásuknál fogva illetményeltérítésben részesülnek, automatikusan az ORFK-nak is be kellett volna fagyasztani ezeket az illetményeltérítéseket. Lajtár József r. vezérőrnagy úr, gazdasági főigazgató, ORFK: Ezt tette meg az országos rendőrfőkapitány, azért nem értem, hogy mi a probléma? Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Nem ezt tetszett mondani, azt, hogy még van a rendszerben. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Ha a kérdés arra irányult, hogy az Európai Unió rendőri béreinek az átlagát egy évben egyszer – a fegyveres és rendvédelmi szervek vagy bármelyik más közszolgának, bírónak, ügyésznek, akárkinek – figyelemmel kíséri-e az EU átlagot, és mondjuk hoz-e egy olyan középtávú vagy rövidtávú programot, hogy hány év alatt kell utolérni, nem, egyetlen közszolgálati dolgozóra vonatkozóan sincs ilyen kormányzati EU átlagbér felzárkóztatási program. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: A költségvetési szakértői bizottság ülésén szeretnénk választ kapni arra, hogy összehasonlítva a Honvédséget és a Vám és Pénzügyőrség illetményrendszerét, mennyivel lesz lemaradva az itt ülő rendvédelmi szervek illetményrendszere, bérezése a többitől? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Csak pontosítsuk, tehát akkor úgy értjük, hogy a változás. Ha volt a VPOP-nél változás, ami volt az volt, ha volt különbség volt, akkor csak a változásra vagyunk kíváncsiak? Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: A változással együtt, mert változás nélkül tudjuk, hogy éves szinten közel 4 havi bérrel többet kaptak, de ha ehhez még plusz hozzájönnek a változások, akkor ez még azért több lesz. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: A lakáscélú támogatással kapcsolatban szeretném még egyszer megkérdezni, hol található ez a fejezeti kezelésű előirányzatok között, és, hogy ez konkrétan mennyi, mert én itt nem találok ilyen összeget. 128-at találok, a lakáscélú beruházást, de ez nem támogatás, a beruházás, gondolom. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Hivatásos állomány lakáscélú beruházása. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: A beruházás az nem lakáscélú támogatás. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Nincs más, ennyi van. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Tehát akkor gyakorlatilag a támogatás, olyan, mint lakásépítés, nincs?

19

Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Ez egy fejezeti kezelésű előirányzat, amiről majd miniszter úr fog dönteni, hogy milyen allokációba kerül majd az alárendelt szervekhez. Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: Tehát konkrétan, akkor a beruházás mit takar, ezt szeretném tudni? Mi a beruházás? Hogy értelmezzük ezt? Ez fedi azt, amit korábban a lakások felújítására vagy a lakások vásárlásához adott a munkáltató támogatásként? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Mivelhogy központi fejezeti kezelésű előirányzat, ezért a fejezeti kezelésű szabályzatban szabályozni fogjuk, de az én személyes megközelítésem – és elnézést, hogy felkészületlen vagyok –, mindenre fordítható, ami lakáscélú. Tehát munkáltatói kölcsönre, lakásvásárlásra, minden évben volt egy ilyen fejezeti kezelésű előirányzat, ami egy későbbi döntésnek megfelelően került a szerveinkhez, ez egy bázispénz, és ugyanannyit kaptunk rá, mint tavaly, 128 millió. Ezen kívül lakáscélú beruházásra más összeg nincsen. Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége: Megkérdezném még egyszer, ezek a ruházati cikkek ugyanolyan rendszeresítésre kerülő ruházati cikkek? Mert a megállapodásban ez szerepel, éppen azért, mert a büntetésvégrehajtásnál befejeződött a ruházati fejlesztés, aminek a végére értünk. Ezzel kapcsolatosan meg szeretném kérdezni, hogy a többéves tartozásokat, amikkel az állománynak tartoznak, ruházati cikkek, azt mikor pótolják? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Miniszter úr döntésének megfelelően egységes ruházat kerül kialakításra az alárendelt szerveknél, természetesen ez a büntetés-végrehajtás vonatkozásában egy új rendszeresítési folyamatot fog majd magába ölelni. Ennek az első lépéseként a 143-as kormányhatározat szerinti felmentés tegnapelőtt megtörtént, ezt követően el kell mennünk természetesen a monitoring bizottság elé, és utána pedig rendszeresítenünk szükséges ezeket a ruházatokat, amelyet – az egyébként már kész levő, csak a Hszt. módosítás függvényében még ki nem adott – belügyminisztériumi rendelet szabályoz, amit nevezhetünk akár ruházati szabályzatnak is. Tehát magyarul, a Rendőrségnél rendszeresítettek ezek a ruházati cikkek, a katasztrófavédelemnél és a bv-nél pedig nem rendszeresítettek, ezért lenne ez az ellátási rendszer, ha kielégítő a válasz. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Egy mondatot felolvasok a minden szakszervezet és a belügyminiszter által aláírt megállapodásból, hátha ez segít: „a ruházati utánpótlási ellátmány terhére a kötelezően újonnan rendszeresített egyenruha beszerzésére fordítandó %-os mérték a 2011-ben meghatározottakhoz képest évente folyamatosan csökkenti” – mármint a miniszter – „ha az állomány szolgálati feladatai ellátásához elvárható megjelenése megfelelő színvonalú”. Vagy olvassam az előtte való bekezdést? Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége: Nem, hát tovább lehet azt olvasni, a második oldalt!

20

Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: „Az új egyenruhával ellátott büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya és a hivatásos önkormányzati tűzoltóság tekintetében a kötelező felhasználás 2011-re az e megállapodásban meghatározott mértéket rendeletben csökkenteni lehet, ha a hivatásos állomány megfelelő egyenruházattal rendelkezik.” Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: A tűzoltóságok finanszírozásával kapcsolatban nem kaptam felvilágosítást, illetve említettem azt a pár milliárdos kis tételt a tűzoltóperekkel kapcsolatban, hogy nem szerepel a költségvetési soron. És akkor még egy dolog, a cafetériával kapcsolatban Tóth úrtól már hallottunk egy osztószámot, ez a 64.384, és gondolom 2010-ben tehát az osztandó kéne, hogy 2010-ben mekkora volt ez a cafetéria elem, amit erre a 63.384 főre levetítettek, hiszen azt nem is tételezzük fel, hogy államháztartási fedezet nélkül került ez kifizetésre. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Csak hogy az előző kérdésre visszatérjek. A miniszter az általa aláírt megállapodást egyéni döntéssel, miniszteri utasítással, rendelettel nem írja felül. Akkor az egyenruháról ennyit, az aláírtakat nem írja felül, mint ahogy a cafetériában is ahhoz tartjuk magunkat, és nem jobb kondíciókhoz, mint amit aláírtunk. A cafetériát illetően megint csak azt mondanám, hogy ebben a kérdésben is ezt a létrejött albizottság hatáskörébe utaljuk. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Időhatárt szeretnénk az albizottság részére kérni, hogy mikor fog ülésezni, nehogy úgy járjunk vele, mint azzal a három bizottsággal, amit Ön létrehozott, az egyik az illetménnyel, a másik a nyugdíjjal, a harmadik pedig a képzéssel kellene foglalkozzon. Másfél két hónapja semmiféle értesítést az érintett érdekképviseletek, akik delegálva vannak, erről nem kaptak, tehát gyakorlatilag ezért szeretnénk most rögzíteni, hogy ez a bizottság mikor ül össze. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Amint kijelölték a személyeket, és azt mondják, hogy lezárták a jelölést, onnantól mondjuk, három munkanapon belül. Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége: Államtitkár Úr, egy kis fogalomzavar van itt az oldalon belül, hiszen az oldal semmiféle albizottság felállítását jelen pillanatban még nem fogadta el. A Bárdos Judit asszony által kezdeményezett határidőt mi is jó ötletnek tartjuk, de még semmiféle oldaldöntés nem született, hogy az oldal elfogadja az Önök által javasolt albizottságot. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Akkor kérnek szünetet? Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége: Természetesen, erre akartam kilyukadni. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Akkor szünet, majd utána.

21

(szünet után) Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Akkor folytatnánk, kérdezem, hogy ki ismerteti a szakszervezeti oldal álláspontját? Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Államtitkár Úr, ismertetném, és szeretném, hogyha elfogadásra kerülne a szakszervezeti delegáltak száma is. 6 főt delegálnánk a bizottságba, hogy az összes terület képviselve legyen: ezért Talabér Zoltán urat, Keresztes Ervin urat, Dr. Ese Ferenc urat, Pósa Zoltán urat, Kucsera Miklós urat és magamat választotta az érdekképviseleti oldal a bizottságba. Engedjen meg, Államtitkár úr, még egy gondolatot itt a cafetériával kapcsolatban! Ha emlékeim nem csalnak – de majd az emlékeztetőt elő fogom venni –, amikor a miniszter úrral tárgyaltuk a cafetéria keretet 2011-re, az összegnél – és azért örülök, hogy behozta Államtitkár Úr a megállapodást – azért nem került be ebbe számszerű adat, mert mi felvetettük, hogy a 231.000 forint, ami a tűzoltóknál idén a legkevesebb, belekerüljön számszakilag. Miniszter úr is ezt úgy vette, hogy annál kevesebb nem lesz 2011-re a cafetéria keret a belügyi szerveknél, sőt ennél még pozitívabb eltérést vázolt fel előttünk, és ezért is nem tudjuk elfogadni ezt a 116.000 forintos keretet. Részemről, meg az oldal részéről is a cafetériát a bizottsági ülésekig lezártnak tekintem. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Tudomásul veszem, csak azért hoztam be, hogy ne mondjuk azt, hogy szerződésszegés történt. Tudomásul veszem, és akkor – csak hogy ezt a témát lezárjuk – én azt mondtam az előbb, hogy három munkanapon belül, ma Önök kijelölték, akkor szerdáig terjedő időpontot a Tóth úr most mond? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Legyen kedd, reggel 9 órakor, nálam. Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Jó! Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége: Tóth urat kérdezném, egyetlenegy közszolgálati jogviszonyban, a közalkalmazottak vonatkozásában jogszabály nem rendelkezik a cafetériáról. Ebben az évben a közalkalmazottak megkapták a cafetériát. A kormányzatnak milyen szándéka van 2011-ben a közalkalmazottak cafetéria juttatásával kapcsolatban? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A cafetériát én vezettem fel, én is válaszolom meg. Mindenkire ugyanaz, amit mondtam, maximum 200 ezer forint, ennyi. És amit mondtam, hogy 116 épült be, az is szintén mindenkire egységesítve, a belügyön belül ugyanaz. Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége: Egy viszontkérdésem lenne: ha a kormányzat egységesen tervezi a közalkalmazottak vonatkozásában, akkor tervez-e esetleg a Kjt-ben törvénymódosítást, hogy végre jogszabályi keretek is rögzítsék a közalkalmazottak cafetéria juttatását?

22

Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A Kjt. nem a Belügyminisztérium kompetenciája, ezért az nem BÉT téma. A gazdasági miniszter nevében nem nyilatkozhatok. Nagy Gábor úr, elnök, Fővárosi Tűzoltóság Szakszervezete: Én egyszer, azt hiszem az Árok Kornél meg kétszer tette fel a kérdést, hogy a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok jövő évi költségvetése, és kérem Államtitkár Urat, hogy ne Dobson ezredes úr válaszoljon, aki két hete van a katasztrófavédelemnél, hanem Tóth úr, ez az egyik rész, a másik rész, hogy azt a többmilliárd forintot tervezi e kifizetni a kormányzat, illetve hát ezt hol találjuk meg a költségvetési sorokon? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A kérdésre én válaszolok. Ebben a Belügyminisztérium nem írt alá, nem mondta – én most az új Kormányról beszélek –, hogy ezért központilag helyt fogunk állni. Nem mondtuk, most sem mondjuk, hogy központilag helyt fogunk állni a tűzoltóperek országos tartozásaiért. Ezért ebben a költségvetési törvényben ilyen tétel nincs, nem is fog bekerülni, ismeretem szerint. Tehát ez a második kérdésére a válaszom. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Az önkormányzati tűzoltók költségvetéséből nem vagyok felkészülve, úgyhogy Nagy urat személyesen megkeresném az értekezletet követően, és tájékoztatnám. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Ezt a napirendi pontot úgy zárjuk le, hogy a költségvetés jellegéből következően ez egy első megbeszélés volt, később, ahogy a költségvetés számai is finomodnak, meg egyébként is, ahogy berögzülnek, és utána már konkrét munkáltatói döntéseket is meg lehet hozni. Szóval ez egy első lépése volt valaminek, szerintem december közepén lehet, hogy olyan állapotban leszünk, vagy január. Az a kérdés, hogy a költségvetés elfogadása előtt érdemes-e még költségvetési témáról beszélgetni, vagy pedig akkor, amikor 23-án már elfogadták a költségvetést, és akkor január első felében visszatérni a második fordulóra. Nem mostani eldöntésre vetettem fel, ha ugyanúgy az ügyrend alapján ebben a kérdésben valaki rendkívüli ülés összehívását kezdeményezi, nyilván az ügyrendbe belefoglalt szabályok alapján ezt el fogjuk fogadni. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Csak visszatérve arra, amit az Árok úrnak mondott Államtitkár Úr: az előző kormányzati ciklusban módosításra került egy jogszabály, amelyben mindenkinek lehetőséget adtak – a túlóra perekről beszélek –, hogy be lehetett nyújtani az igényt a munkáltatóhoz. Mindenki azt feltételezte, hogy kormányváltás ide, kormányváltás oda, ha valamiért kötelezettséget vállal egy akár elmenő kormány is – mert ez a Kormány is egyszer elmegy, és akkor valakinek azokért is helyt kell állni majd, amit saját maga után hagy –, hogy azért valaki helyt fog állni. Az Ön szavaiból azt vettük ki, hogy a több ezer túlóra perben felhalmozódott, és szünetelő tárgyalásoknak a forintális részéért ez a Kormány nem kíván helytállni. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Többször elmondtam, elmondhatom ismételten, én vagy a miniszter nem tudok arról, hogy bármikor is ígéretet tett volna arra, hogy az önkormányzati tűzoltóság elmaradt túlmunkájával kapcsolatban megnyert perekért helyt fog állni. Ilyen ígéretet a Belügyminisztérium vezetője nem tett, ma sem teszek, én sem teszek, ebben semmi változás nincs, nem áll helyt érte a mostani kormányálláspont szerint. 23

Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Gyakorlatilag nekem az jön le, hogy nem akar fizetni a magyar állam ezért-azért. Egy kis előzmény, a Parlament honlapján fent van, hogy az EU-s jogharmonizációért a mindenkori igazságügyi miniszter az egyszemélyes felelős, ő a magyar állam alkalmazottja. Az ő hibájáért most gyakorlatilag az önkormányzatokon akarják elverni a port! Vagy az a cél, hogy egy burkolt államosítást szeretnének a tűzoltóságokkal kapcsolatban, és ha felmerül ez a kiadási tétel az önkormányzatoknál, akkor mindegyik önkormányzat tegye fel a kezét és mondja, azt, hogy vigyék a fenébe a tűzoltóságot, nekem erre nincs szükségem? Melyik a valós? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Most beszélgethetünk erről a témáról, de megmondtam, nem áll helyt érte a Kormány a jelenlegi álláspont szerint, és ez is többször visszaköszönt, hogy akarja-e az önkormányzati tűzoltóságot államosítani? Mindig azt mondtam, hogy abban az esetben, amennyiben az önkormányzati feladatok áttekintése, valamennyi feladat áttekintése keretében ez is szóba kerül, akkor szót váltunk róla. Hogy mit fog ez a Kormány csinálni nem tudom én, másfél év múlva, milyen jogszabályokat fog alkotni, mi értelme vizionálni kitalált dolgokat? Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Csak a jegyzőkönyv számára, akkor ma nyugodtan fel lehet tenni bármelyik szakszervezeti honlapra, hogy a mai BÉT ülésen elhangzott, hogy a Kormány a tűzoltók elmaradt túlórapénzeit nem kívánja megfinanszírozni. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A Kormány jelenlegi álláspontja az, hogy nem kívánja az önkormányzati tűzoltóságok, nem az állami -, a jelenlegi költségvetési törvény ezt nem tartalmazza külön. Igen, így. Egyéb hozzászólás? Ezt a napirendi pontot lezártuk, áttérünk a 2-es napirendi pontra, megkérem Zsinka urat, hogy vezesse fel. Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály: Tisztelt Államtitkár Úr, kedves kollégák! A napirendi pont a meghívó szerint úgy szól, hogy „a rendvédelmi szervek állományának társadalombiztosítási ellátásai megállapítására jogosult szervek beintegrálása az egységes nyugdíjmegállapító rendszerbe”. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok az ellátások, amelyek a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjait társadalombiztosítási szempontból megilletik: baleseti járadék, rokkantsági vagy szolgálati nyugdíj megállapítása, valamint a hozzátartozói ellátások megállapítására vonatkozó feladatokat jelenleg hét nyugdíjmegállapító szerv hajtja végre a rendvédelmi szerveken belül. A Belügyminisztérium létrehozásával a Rendőrség, az állami és önkormányzati hivatásos tűzoltóság, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – gyakorlatilag két rendvédelmi szerv kivételével – a tárcán belül működik. Ennek a nyolc rendvédelmi szervnek tehát hat nyugdíjmegállapító szerve van. A Rendőrség látja el a hivatásos tűzoltóság és a katasztrófavédelem nyugdíjmegállapítását, csak zárójelben jegyzem meg. Plusz a katonák, akik önálló nyugdíjmegállapító szervvel rendelkeznek még, akik egyébként a Katonai Biztonsági Hivatal, a Katonai Felderítő Hivatal vonatkozásában, és általában a Honvédség tekintetében járnak el. Az egységes jogalkalmazási gyakorlat és az eljárási rend kialakítása céljából indokolttá vált egy központi fegyveres nyugdíjmegállapító szerv létrehozása az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság szervezeti keretein belül. Az új szervezet létrehozása gyakorlatilag többletkiadást nem igényelne, sőt esetleg pénzügyi és humánerőforrás megtakarítást is 24

eredményezhet, a párhuzamosságokra tekintettel. Az elképzelés, úgy gondolom, hogy többek számára nem ismeretlen, tekintettel arra, hogy a közszolgálatok felülvizsgálatával kapcsolatos 2233/2007-es kormányhatározat már 2007-ben tartalmazott erre vonatkozó konkrét feladatot, de akkor végrehajtásra ez nem került. A fegyveres szervek nyugdíjmegállapító szerveinek az ONyF igazgatási szervezetébe történő integrálása szakmai szempontból indokolt, amelyet a korábbi közszolgálatok kormányzati szinten elrendelt ágazati felülvizsgálata során elvégzett munkaanyag indokolással is megerősített. Szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a nyugdíjfolyósítási feladatok jelenleg is az ONyF igazgatási szerve, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság szervezeti keretéből történnek. A fegyveres szerveink nyugdíjmegállapító feladatainak szakmai és felügyeleti ellenőrzését szintén az ONyF feladatkörében jelölik a jogszabályok, és az ő hatáskörébe tartoznak ezek. Ezek a feladatok tehát önálló szervezeti egységként integrálódnának az ONyF szervezeti rendszerébe. Ennek fórumrendszere is tulajdonképpen az ONyF szervezetében működik, ha és amennyiben a Közép-magyarországi Régió vonatkozásában egy önálló fegyveres-társadalombiztosítási szervezet alakulna, akkor a másodfokú határozat elbírálását az ONyF keretén belül jelenleg is működő Jogorvoslati Igazgatóság el tudná látni. Ebben a tervezett szervezeti struktúrában biztosíthatóak, illetve garantálhatóak a fegyveres testületek részéről felmerült alkotmányossági, adatvédelmi és nemzetbiztonsági igényeknek is megfelelő tényezők, feladatok, amelyeket egyébként a nyugdíjfolyósítás tekintetében az ONyF jelenleg is biztosít és ellát. Talán még egy indok mindemellett, hogy az APEH-nek a fegyveresekkel foglalkozó szerve is a fenti kritériumok szerinti feladatokat lát el teljes körűen a rendvédelmi szervek, és a más fegyveres szervek vonatkozásában is. Dr. Mészáros József professzor, főigazgató úrral történt egyeztetés alapján a feladat átadására előzetes fogadókészség van. Államtitkár Úr, én azt javasolnám, hogy a körünkben jelenlevő dr. Koncz István főosztályvezető úr részére, amennyiben kiegészítő gondolatai vannak, szíveskedjen a szót megadni. Dr. Koncz István úr, főosztályvezető, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság: Tisztelettel köszöntöm a fórum résztvevőit! Én csak megerősíteni szeretném a Zsinka úr által elmondottakat. Mi tudjuk garantálni azt a szervezeti struktúrát, amiben most jelenleg ezek a széttagolt nyugdíjmegállapító egységek működnek. Ugyanazok az emberek, akik ezt a feladatot végzik, nálunk, a Fiumei úti épületben, önálló szervezeti egységbe integrálva fogják ellátni a feladatokat, csak nem különböző eddigi szervek fennállása alatt, hanem az ONyF szervezeti rendszerén belül. Ugyanazzal a beosztással, ugyanazzal a pénzzel, lényegében semmilyen, a szervezeti rendszerünkön belüli tagolási rendszert nem kívánunk erre a rendszerre ráerőltetni. Ami itt elhangzott, hogy azt, hogy tudjuk biztosítani Ez úgy biztosítható, hogy külön szervezeti egységben látnák el a feladatukat, arra nem lenne ráhatása a mi egyéb civilmegállapító rendszerünknek, ráadásul azok még ki is kerülnek majd 2011-től a fővárosi és megyei kormányhivatalokba. Ettől függetlenül, ha a nemzetközi nyugdíjügyekkel összefüggésben a rendvédelemben ilyen kormányzati döntés megszületik, akkor a rendvédelmi szervekre vonatkozó nyugdíj-megállapítás nem kerülne ki a kormányhivatalok keretébe, hanem megmaradna a mi rendszerünkön belül, és így biztosíthatnánk központilag a nemzetközi nyugdíj-megállapításhoz hasonlóan e speciális feladatnak a megvalósítását. Egyébként már 6 évvel ezelőtt kiépítettük – úgy mint ahogy elhangzott – az APEH vonatkozásában, hiszen jelenleg is problémát okoz mondjuk, egy leszerelt fegyveres szerv részéről, vagy pl. egy fedőszerv vonatkozásában, hogy az ONyF vezeti az összes biztosítási nyilvántartást, a NYENYI-t, és ebben a NYENYI rendszerben nagyon sok fegyveres nyugdíj megállapító szerv, személy adata szerepel. Ezek a fedett helyzethez kapcsolódó biztonságtechnikák már 6 évvel ezelőtt kiépítésre kerültek, és pontosan abban az épületben, 25

ahol ezek az adatok kezelve vannak, oda kerülnének beintegrálásra azok a szervek is, akik ennek a megállapítását végzik. Ugyanazok az emberek lennének, akik ezt végzik, tehát mi nem látjuk akadályát annak, hogy ebben a struktúrában ennek bármi akadálya lenne. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Felvezetésül még annyit, hogy a tárgyalások megkezdődtek, de döntés még nincs, ha döntés lenne, akkor mi értelme lenne most beszélgetni róla? Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Két kérdésem lenne: Az egyik, hogy a Honvédség is beintegrálódik-e ebbe a rendszerbe, tehát a Honvédségnek, mint fegyveres szervnek a nyugdíj-megállapítása, és akkor nem lenne másik kérdés. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Egyéni ismereteim szerint nem. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Akkor van másik kérdés, az, hogy miért nem? Elnézést, Tóth Úr, azt én úgy érzem, hogy az elmúlt 20 évben sokkal erősebb volt a Honvédség érdekérvényesítő képessége mindenben, ami a Honvédséget illet. mint ami volt valaha is bármelyik rendvédelmi szervnél. Ha a Honvédség kimarad, akkor mi indokolja, hogy az Ön által hatvanvalahányezer főnek aposztrofált -, és ebből gondolom én, egy olyan 50-60 ezer fős hivatásos állományról van szó, mert a többi eleve benn van a nyugdíjrendszerben, hogy az most bekerüljön? Miért nem azt próbálja meg a Kormány, hogy akkor az összes fegyveres oda bekerüljön? Ha az összes bekerül, akkor semmiféle ellenvetés nincsen, de ha megint kimarad egy, akkor az egy furcsa szituáció. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Nekem csak az lenne a kérdésem, hogy ki lenne a határozatok kiadója? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Felvezetés gyanánt elhangzott itt az, hogy érdekérvényesítés, elhangzott, hogy a Honvédség és a Rendőrség viszonya. Én azt gondolom, hogy a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz, tudniillik nem arról van szó, hogy a Kormány elhatározta, hogy akkor most az egyenruhásokat tereljük be, és akkor egy erős érdekérvényesítő képességgel a Honvédség kifarol belőle, nem erről van szó. Ilyen kormányzati döntés nem volt, minden szerv önmaga alakítja ki a humánpolitikáját, költségvetési politikáját meg minden egyéb politikáját a kormánypolitika keretén belül. Ez a felvetés, hogy tagozódjunk be, nem a Kormánytól ered, ez a Belügyminisztérium vezetésétől ered, következésképpen sem a Honvédséghez, sem az érdekérvényesítéshez nincs köze. Ami pedig ennek az indoka, az nagyon egyszerű: azt gondolja a vezetés, hogy a szervnek azzal kell foglalkoznia, amiért a társadalmi munkamegosztás létrehozta. Az a büntetés-végrehajtás, rendőrség, nem sorolom külön, funkcionális szerveket – ha csak kiemelkedően nyomatékos indoka nincs – nem érdemes létrehozni akkor, ha ezt a funkcionális tevékenységet egy erre a célra létrehozott más szervezet ellátja, a dolog ilyen egyszerű! Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Én egy másik irányú kérdést szeretnék feltenni: Elhangzott, az egyik oldal részéről, hogy gyakorlatilag ugyanolyan bérezéssel a kollégák megtalálják a számításukat, illetve munkahelyeket kapnak az új helyen is, ha ez az integráció bekövetkezik. A másik oldal, a 26

Belügyminisztérium részéről meg hallottuk, hogy ez humántőke racionalizálást vagy megtakarítást jelent. Akkor most itt mi az igazság? Kérdezem, hogy jelenleg a Rendőrségen hány fő foglalkozott nyugdíj-megállapítással, milyen szervezet volt, illetve hány fővel, és ebből jegyzőkönyvbe halljuk, hogy mindenkit átvesz-e az új szervezet, vagy valakit mondjuk nem fog átvenni. A jogállásról meg ne is beszéljünk, mert ebben annyira nem vagyok jártas, de akkor ezt is kérdésként felteszem, milyen jogállású kollégák dolgoznak, tehát hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti, vagy ezeknek a vegyes képlete? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A második kérdés az rendben van, de az első kérdés, hogy mindenkit átvesz-e, és hogy milyen bérrel és így tovább, mondtam, most kezdődtek meg a tárgyalások, tehát erről beszélni most nem időszerű, mert most folynak a tárgyalások, és ha a döntés az, hogy a szakmai feladatot átveszi, akkor jönnek szóba a személyek, nem fordítva, de a számadatokat a Zsinka úr elmondja. Zsinka András úr, főosztályvezető, BM Személyügyi Főosztály: Ismerik az elmúlt évek gyakorlatából a szakközépiskolai idő beszámítása kapcsán kialakult „szerencsétlenkedést”, elnézést, hogy ezt a kifejezést használom, de gyakorlatilag a nyugdíjmegállapító szerveink vonatkozásában rendkívüli többletterheket jelentett, én azt remélem, hogy a jövőben ilyen nem lesz. A jelenlegi rendszeresített létszám – Pongó úr a Rendőrségre kérdezett – 10 fő, amelyet megerősítettünk további kollégákkal, még éppen a keletkező többletterhek és feladatok végrehajtása érdekében, amit nem kis erőfeszítéssel tudtak teljesíteni. Úgy gondolom, hogy az a személyzeti eljárás, az a személyzeti technika, ami a jelenleg ott dolgozó kollégák vonatkozásában majd a kormánydöntés után bekövetkezik, az nem eredményezheti azt, hogy -. A jelenlegi, adott jogosultsági rendszerrel rendelkező, mondjuk hivatásos – esetleg, ha dolgozik még ebben a rendszerben – kollégákat más szervhez történő vezérléssel át lehet tenni arra az időszakra, amíg ő látja el azt a feladatot, utána viszont természetesen „kihalásos” alapon besimul abba a közigazgatási egységben működő foglalkoztatási struktúrába, amelyben működnie kell ennek a szervezetnek, hangsúlyozom, a kormánydöntés után. Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: A törekvés nagyjából érthető, de több a bizonytalanság ebben a kérdésben, tehát én azt mondanám, hogy majdhogynem tárgyalási és felvetési szintre sem alkalmas jelenleg ez a kérdés. Ugyan azt mondják, hogy a biztonság az adott lesz, de hát pont a „kihalásos” rendszerből aztán majd ki tudja, hogy majd ki fogja ezt végezni. Tehát a biztonsággal máris probléma fog keletkezni, rövid időn belül. Ilyen értelemben semmiféleképpen sem tudom támogatni azt, hogy a polgári titkosszolgálatok állománya adatkezelése az adott szervezetek épületéből bármilyen módon kikerüljön. Ez az egyik része. A másik, hogy majd a Fiumei útról milyen feladat, vagy szervezeti egység fog kiköltözni, nekem ebből az vetődik előre, hogy valakinek vagy valakiknek kell egy biztos állást biztosítani, mert ez egy új szervezeti elemként fog valahol előbb-utóbb létrejönni, és én nem látom más okát ennek, minthogy valakik átmentsék a jelenlegi beosztásukat vagy helyzetüket. A jelenlegi formában semmiféleképpen nem tudjuk támogatni. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Elfogadjuk, hogy nem alkalmas, levesszük, jó? Vagy van más vélemény is? Lépjünk tovább! …

27

Dr. Koncz István úr, főosztályvezető, Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság: Nagyon egyszerű, az új szervezeti egységben az adott szervezetnek a szervezeti egysége, és az ONyF látná el a másodfokot. Tehát magyarán, nagyon egyszerűen arról van szó, hogy jelenleg a Hszt-ben a „miniszter által kijelölt szerv” utalás található a 192. §-ban amely megjelöli az első fokon eljáró hatóságot. Ezt a kategóriát kell kicserélni nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv terminológiára, mert a 2006-os közfeladatok felülvizsgálata során minden egyes törvényből kikerült az adott hatóságnak a megnevezése, és a terminológiát a mindenkori kormányrendeletek határozzák meg. Jelenleg, a kormányhivatalok integrálásával összefüggésben folyamatban van minden ágazatnak a rá vonatkozó kormányrendeleti szintű felülvizsgálata. Ennek keretében még nem tudok, nem is akarok itt most konkrét nevet mondani, mert most van folyamatban, hogy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság mellett egy más elnevezésű központi szerve lenne még az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnak, és ebbe a meg nem nevezett, még döntés alatt álló szervezetbe kerülne be, amelynek a székhelye továbbra is a Fiumei úton lenne, ez a szervezeti egység. Ami itt még elhangzott, a titkosszolgálatok részéről, én itt visszautasítom a magunk részéről. 2006-2007-ben már a MÁV vonatkozásában is megvalósítottunk ilyen szervezeti integrációt, ugyanazok a kollégák dolgoznak most is ott, nem is volt szándékunkban, hogy mi onnan kitúrjunk embereket. Ezért is bátorkodtam mondani, hogy bármilyen döntés is születik, azok az emberek, akik ezt ellátják -, mi csak azt tudjuk garantálni, hogy amit eddig szétaprózva különböző helyeken, mint ahogy elhangzott, 8 helyen, külön volt pár ember, azt az erre a célra létrehozott nyugdíjbiztosítás szervezetén belül, ugyanazok az emberek, csak egy szervezeti egységben általuk választott vezetővel látják el, egy struktúrában. Úgy gondolom, hogy ez nem azt jelenti, hogy mi onnan ki akarnánk túrni azokat az embereket, akik ezzel foglalkoznak. Nem beszélve arról, hogy ezzel is tudnánk garantálni, hogy ugyanazok az emberek lássák el a rájuk vonatkozó feladatokat, hiszen nem áll szándékunkban a civil nyugdíjszabályokat ráhúzni erre a rendszerre, amikor erre is sajátos Hszt. szabályok vannak. A fejléc pedig egy más kérdés, hogy nem az szerepel rajta, hogy a Belügyminisztérium, vagy az ORFK nyugdíjmegállapító hivatala, hanem ugyanaz a szervezeti egység látja el, csak más néven. Én úgy gondolom, hogy ez nem okozhat problémát. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Én szeretném bejelenteni a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete – 7670 főt képvisel jelen pillanatban – még koncepcionális szinten sem támogatja ezt a javaslatot. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: A BRDSZ nem támogatja ezt a javaslatot, mert egész egyszerűen nem látja biztosítottnak jogilag azt a rendszert, amely a házon belül tartaná az ügyeket. Pach Dániel úr, főtitkár, Rendőr Szakszervezetek Védegylete: Előrebocsátom, hogy ebben a formában szervezetünk nem tudja támogatni a javaslatot. Összefoglalva röviden egy-két gondolatot, amit itt hallottunk. Koncz úr azt mondta, hogy ugyanazok a személyek, ugyanolyan formában, ugyanolyan létszámmal fogják ellátni, csak egy más területen. Ha ez semmilyen racionalizálást, semmilyen eredményt nem hoz, nem látjuk értelmét annak, hogy akkor miért van szükség erre a lépésre? Ami elhangzott Tajti úr részéről, úgy gondolom, az ilyennek a veszélye valamilyen szinten -. Ő nem azt mondta, hogy jelen pillanatban az Önök kollegái nem biztonságosan látnák el ezt a feladatot – ő majd meg fogja védeni magát, gondolom, ebben a kérdéskörben –, hanem arról beszélt, lehet, hogy 5-10 év múlva ezek az anyagok olyan helyre kerülhetnek, amelynek most lehet, hogy -. Itt azért gondoljunk abba bele, hogy jelen pillanatban több tízezer 28

nyugdíjfogyatékról van szó, amit át kell vinni, és itt jelenleg is a nyugdíjba vonult védett állományúaknak egy nagyon nagy száma van ott. Mi jelen pillanatban azt látjuk elfogadhatónak szervezetünk részéről, erre egy javaslatot tennénk, hogy a Belügyminisztériumon belül a humánterületnél egy egységesített, integrált osztályt létrehozni ugyanezzel a 10-12 fővel, amely úgy gondoljuk, hogy ellátná ezt a feladatkört, és mégis megmaradna az egész ebben a régi rendszerben. Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: Nem tudjuk támogatni szintén mi sem ezt az előterjesztést. Ráadásul itt a Felkai és a Koncz úr elmondásában egy kis különbséget érzek. Felkai úr azt mondta, hogy minisztériumi döntés, Koncz úr pedig azt, hogy kormányrendeletben szabályoznák, tehát, ha kormányrendeletben szabályozzák, akkor a Honvédséget is akár ez alá be lehetne tolni. A másik dolog, amit nem értek, hogy amikor a ruházati közbeszerzést kivesszük a közbeszerzés alól nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva, akkor a személyes adatokat és a rendszerben lévő munkavállalók adatait meg kitoljuk a civil szférára. Tehát számomra ez eléggé ellentmondásos. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Én semmi ellentmondást nem látok, tudniillik a dolog arról szólt, hogy a miniszter dönt, majd, ha a miniszter úgy dönt, akkor ennek a jogszabályi leképeződése kormányrendelet, illetőleg törvény. Egyik egy döntés, másik egy jogtechnika, tehát a kettő között nincs ellentmondás. A másik: mondok én jó néhány nyilvántartást, lakcímnyilvántartástól kezdve személyi adatnyilvántartáson át útlevél-nyilvántartáson át több tucat nyilvántartás van, amelyik civil kézben van, és bizony rendészeti szervek adatai vannak rajta! … Helytelen! Árok Kornél úr, elnök, Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete: A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete a BM-es régi rendszer visszaállítását tudja támogatni! Talabér Zoltán úr, elnök, Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége: A Polgári Védelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége nem támogatja ezt a beintegrálást. Támogatjuk viszont azt, hogy maradjon meg a belügyön belül egy egységes szervezetként. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: A belügyi nyugdíj-megállapítás számunkra is szimpatikus, ezt támogatnánk. Fabók Ferenc úr, elnök, Független Büntetés-végrehajtási Szakszervezetek Országos Szövetsége: A belügyes verziót tudjuk mi is támogatni. Csurel János úr, elnök, Büntetés-végrehajtási Dolgozók Országos Szakszervezeti Szövetsége: Csatlakozom az előttem szólóhoz, a belügyes rendszert tudjuk támogatni. Adatvédelmi szempontból sem szerencsés, és nagyon szerencsétlen volt számomra az összehasonlítás, hogy egy rendvédelmi dolgozó személyes adatait összehasonlítani egy MÁV alkalmazott személyes adataival.

29

Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: Nem támogatjuk. Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Mi sem. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Továbbléphetünk, lezárhatjuk? Harmadik napirendi pont a következő: több szakszervezet levelet intézett a belügyi vezetéshez, és konkrét kérdéseket tett fel. Pontosabban két különböző levél jött, az egyik levelet több szakszervezet írta, a másik levelet pedig a Független Rendőrszakszervezet Központi Koordinációs Irodája. Először végigmennénk a Független Rendőrszakszervezet Koordinációs Irodájának az észrevételein, kérdésein, mert hátha olyanokra is választ kapnak, ami később az „Egyebek”-ben már akkor nem kerül szóba. Az első pont, csak azért, hogy beazonosítsuk a levelet mindannyian, a hivatásos állományúak 2010. évi kereset kiegészítésére vonatkozik. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Annyit szeretnék csak hozzátenni, hogy további egyeztetéseket igényel az első napirendi pont, beszéltünk már az Államkincstárral is, jelenleg még nincsen hivatalos álláspont. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Jó, akkor ezt úgy nyugtázom a Független Rendőrszakszervezet részéről, hogy jogos volt a kérdés illetve a felvetés. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A belügy jogosnak ítéli. 2-es kérdés. Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára: A második kérdés az egészségügyi szabadságra vonatkozott. A hivatásos szolgálati viszony jellegére tekintettel maradt meg az a kedvezmény, hogy az egészségügyi szabadság első 30 napjára távolléti díj jár. A felvetésnek a lényege az, hogy különítsük el, hisz gyakorlatilag most egyben számít a hivatásos állományra vonatkozó saját jogon igénybe vett, illetve gyermekkedvezmény, jelenleg egységesen lehet bármilyen fél részére ezt a 30 napot igénybe venni. Jelen pillanatban nekünk az az álláspontunk, hogy a gyermekkedvezmény úgy, ahogy most igénybe lehet venni, sokkal nagyobb kedvezményt tud a hivatásos állománynak biztosítani, mint ha csak saját jogon vehetné igénybe a 30 napot, és a gyermekkedvezmény nem járna, hanem ugyanaz járna, mint a civil szférában. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Nyilván ezt így elfogadni nem tudjuk, ami alanyi jogon jár, az alanyi jogon jár, ami meg a gyerekek után, az egy teljesen más kérdés. Arról nem is beszélve, hogy az ORFK készített erről egy tanulmányt vagy kimutatást korábban, most a pontos számokra nem emlékszem, de nagyon megdöbbentem, hogy nagyon kevés a gyermekvállalás, illetve a gyerekek a kollégáim körében, meglepően kevés, tehát ez gyakorlatilag nemcsak ennél a témánál érdekes, hanem akár egy 16 %-os adókulcsnál is, hogy nagyon kevés rendőrnek van gyereke. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Tehát akkor a válasz az, hogy ameddig az első kérdést a BM jogosnak ítéli, a második kérdést nem ítéli jogosnak. Nem jogszerűnek, tehát nem úgy értelmezi a jogszabályt.

30

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Ennek az előzménye a következő. A Rendőrségi Érdekegyeztető Tanács ülésén a BRDSZ kérte ennek a kérdésnek a továbbítását a Belügyminisztérium irányába, hogy ne adódjon össze. Magyarul, a 30 napba ne számítson bele a gyermekápolás céljára igénybe vett betegszabadság, mert lehetek én influenzás saját jogon, és kell kivennem 15 napot, és a gyerekem is beteg lehet utána, és kell kivenni 30 napot, és már a kettő összeadódik, és egész évben elveszett a többi, tehát nincsen. Mi azt kértük, hogy amikor a szolgálati törvényt módosítják most, akkor ezt legyenek szívesek beletenni, muszáj lenne, mert ha a gyerekkedvezményt megkapják a szülők adóban, akkor talán kapják meg a gyerekkedvezményt a gyerekápolás címén is, tehát, hogy ne számítson a saját betegállományával össze. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Hogy egyértelmű legyen, egy: nem tartjuk jogszerűnek ezt a magyarázatot, mi más jogi álláspontot foglalunk el. Kettő: a Hszt. módosítása – mint ahogy a napirend előtti kérdésnél mondtam – nincs napirenden. … Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Mondjuk, akkor bemehetünk a szemináriumba, elkezdhetjük azt, megnézve a jogalkotási törvényt meg a Parlament házszabályát, hogy akkor amit a Kormány egyszer benyújtott, lehet-e módosítani, ebbe ne menjünk bele jó? … Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: 3-as? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: A 3-as pontot jogosnak tartjuk, módosítani fogjuk a BM rendeletet, annak viszont nem látom esélyét, hogy a lakáshitel törlesztés miatt eladósodott kollégák is részesülhessenek kamatmentes kölcsönben. Azért nem, mert a munkáltatói kölcsön az egy banki kapcsolatot jelent a munkavállalókkal, és itt a bank nem csak jelzálog bejegyzési kötelezettséget, hanem bizonyos hitelképességet is vizsgál. Tehát igazából lefolytathatunk mi tárgyalásokat a pénzintézetekkel, de sok esélyt arra nem látok, hogy aki el van adósodva, olyan munkáltatói támogatást kapjon, amivel a bank egyetért. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Az előző kérdésre, hogy egyértelmű legyen. Azt mondtam, hogy nincs Hszt. módosítás napirenden, de nem mondtam azt, hogyha napirenden lenne, egyetértenénk ezzel, majd akkor megbeszéljük. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Az elfogadás, az mire irányult? …

31

Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Végül is ehhez tartozik, további indítványunk is van egyébként már, hogy a cafetéria keretet is lehessen erre fordítani, a devizatartozásokra. Egyébként itt ebben nemcsak a Független Rendőrszakszervezet szakértői dolgoztak ki anyagot, hanem már kormányzati szinten is vannak gondolkodások, és munkaadói oldalon is van egy ún. Cafetéria Tanács, úgyhogy én javaslom, hogy a Belügyminisztérium gazdasági vezetése gondolkodjon el azon, hogy a cafetéria keretet kinyitja azon munkavállalók számára, aki eladósodott, hogy a különbözetet abból is tudja törleszteni. Nagyon nagy lenne rá az igény, és sajnos elég sok kollégánk devizakölcsönnel eladósodott, napról-napra él, és ezt kezelni kell, ez nemcsak érdekképviseleti és egyéni érdek, hanem munkaadói érdek is úgy gondolom. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Az az ügyrendi javaslatom van, hogy ezt akkor tárgyaljuk meg, amikor a cafetéria szabályzatot tárgyaljuk. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Az a kérése a BRDSZ-nek, hogy tegye lehetővé a munkáltató ennek a keretében a fizetési előleg felvételét. Tudniillik a fizetési előleget egy-két-három hónap után leállítják, hogy nem lehet felvenni, pedig ebből is lehetne törleszteni azokat a hiteleket, amelyek bedőltek, mondjuk svájci hitel keretében. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Illetményelőlegről beszélünk? Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Igen, illetményelőlegről. Jelenleg nincsen lehetőség rá, azt mondják, hogy nincs pénz, nincs keret, kész, ennyi a történet, márpedig ezt jogszabály nem mondja ki, hogy ezt a lehetőséget megvonták a munkavállalóktól. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Ezt végiggondoljuk, 30 napon belül írásban választ adunk az álláspontunkról. Következőre mehetünk? 4-es. Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára: Az 1,2 szorzó alkalmazása. Jelenleg nem indokolt a soron kívüli módosítása a kormányrendeletnek, gyakorlatilag most van bent az egyes rendészeti tárgyú törvények módosítása az Országgyűlés előtt, az ha elfogadásra kerül, január 1-jén lép hatályba, és ezzel kapcsolatban valamennyi végrehajtáshoz szükséges norma, BM rendelet, kormányrendelet felülvizsgálatra kerül, köztük az is, a jelzett kormányrendelet, és akkor fog ez bejönni majd. … Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára: Meghosszabbítva. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Igen, erre decemberben mindenképp vissza kell térni! Pillanatnyilag a saját véleményemet mondom, ami eltérően nem minisztériumi vélemény, mert még nem beszéltük meg. Az én véleményem az, hogy ezt egy évvel meg kell hosszabbítani – de ez saját vélemény, ne úgy 32

vegyék, hogy a minisztérium nevében most ígértem valamit –, azon egyszerű oknál fogva, hogy bízom benne – amit egy fél órával-háromnegyed órával ezelőtt mondtam –, hogy ebben az évben a Kormányon az egész bér- és pótlékrendszer keresztülmegy. Ha pedig keresztülmegy, akkor annak a tartalma determinálni fogja ezt, és akkor az egész értelmét veszti, de hát arra az egy évre hosszabbítsuk meg, most átmeneti időszakra új szabályt ne alkossunk. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Akkor így, ebben a formában, ha erre decemberben úgy visszatérünk, hogy meg lenne hosszabbítva, akkor ezt átmeneti megoldásnak elfogadjuk. Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: NDÉSZ részéről, szintén az 1,2-es szorzóhoz kapcsolódóan: sajnálatosan az itt ülő szervezetek közül az egyetlen szervezet, ahol az 1,2-es szorzó nem tud érvényesülni a mai napig. A 2009. évi Hszt. módosítás kapcsán az akkori a polgári titkosszolgálatot felügyelő tárcanélküli miniszter a Hszt-ben felhatalmazást kapott ennek a kérdésnek utasításban történő megállapítására. Ennek vonatkozásában az előkészítő munka elkészült, a véleményezések és az anyagok összeálltak, de a kormányváltás időszakában ez itt teljesen megrekedt. Számunkra teljesen elfogadhatatlan, hogy a nemzetbiztonsági törvényben is deklarált fokozottan veszélyes feladatvégzés mellett ez az állománycsoport évek óta ezzel a lehetőséggel nem tud élni. Ezért kezdeményezzük, és elvárjuk, hogy 1996. szeptember 1-jéig visszamenőleg, visszamenőleges hatállyal ezt a kérdést a Belügyminisztérium utasításban soron kívül rendezze. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A kérdést bontsuk ketté, az elsőre most megadom a választ, egészen biztos, hogy visszamenőleg nem, azt sem tartom valószínűnek, hogy a következő évre igen, de erre a kérdésre majd 30 napon belül írásban kap választ. 5-ös. Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára: Az 5. kérdésre, a szolgálati járművek parkolásával kapcsolatban. Az 1988. évi I. törvény június 5-ei hatállyal biztosítja a megkülönböztető jelzéssel jelölt járművek parkolásának a lehetőségét. A többi jármű vonatkozásában, egy gondot szeretnék felvetni mindenkinek, hogy nem a KRESZ alapján történik, hanem a közút kezelője mondja meg, hogy melyik területen milyen zónába tartozik, önkormányzati rendeletekben hirdetik ki, és az önkormányzati rendelet mondja általában ki, ki, milyen jogon tudja ezt igénybe venni. Jelen pillanatban dolgozunk rajta gőzerővel, hogyan tudunk ezen valamilyen formában változtatni, és megoldani ezt a kérdést, de jelen pillanatban ennél többet nem tudok mondani. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Ez sajnos kevés számunkra, ezzel foglalkozni kell! Azt javaslom, ha mást nem, akkor meg kell tekinteni a Független Rendőrszakszervezet honlapját, hogy már két évre visszamenőleg mennyit küszködtünk ezzel a kérdéskörrel, és a Fővárosi Közgyűlésnél kezdtük ennek a problémának a megoldását. Nem elfogadható az, hogy a kollégáink szolgálatteljesítés közben több esetben nem tudják a parkoló automatákat igénybe venni, és megbüntetik őket, amikor a munkájukat végzik! Az ügyintézői gépkocsikról van szó, és azért is vált ez központi kérdéssé, mert időközben változott a gépjárműpark. Nem rendőrségi tulajdonú gépkocsikról volt szó, kicserélődtek, lízingelt gépkocsik lettek. Kaptunk erről is kimutatást korábban az ORFK-tól vagy a BRFK-tól, már most pontosan meg nem mondom, de százas nagyságrendben fizettek az amúgy is kisfizetésű kollégák büntetéseket, azért, mert különböző nyomozati 33

cselekményeket hajtottak végre, és nem dobtak be a parkoló zónában. Egyébként ezt elméletileg mindenki támogatta, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Rendőrfőkapitányság, korábban támogatta a Fővárosi Közgyűlés, Ígéreteket tettek, de mégsem rendeződött a kérdés, és a mai napig kevés az a számú parkolójegy kiadása, amennyire szükség lett volna. Egyébként ezt a felvetésünket már csak kínunkban találtuk ki, hogy a KRESZ-t módosítsuk, mert már minden megoldást próbáltunk. Egyébként azért is helytálló a Független Rendőrszakszervezet felvetése – mi már ezt két éve elkezdtük –, mert véletlenül egyből a Köztársasági Őrezred, a Készenléti Rendőrség, meg még más rendőri szervek is azonnal kérték, hogy nekik is szükségük lenne erre, tehát nemcsak a Budapesti Rendőrfőkapitányság, hanem más szervek szakmai vezetői is egyből rá akartak erre a dologra csatlakozni, mert nem látták ezt megoldva. Tehát ezt rendezni kell, akár KRESZ módosítással, akár más úton! Én úgy gondolom, hogy a kormányzat van olyan erős és olyan energikus, hogy megoldja azoknál a szervezeteknél ezt a problémát, ha ezt nem KRESZ-szel, hanem akár egy fővárosi önkormányzati rendelettel vagy bármivel, megoldani szükséges. Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára: A törvény alapján a közút kezelőjét illeti meg ez a jog, és a közút kezelője rendeletben hirdeti ki, helyben szokásos módon, tehát nem csak a fővárosban, hanem valamennyi megyei jogú városban, ahol fizető parkolók vannak kijelölve, ugyanez előfordulhat. A másik, hogy nem tudunk olyan nyilvántartást biztosítani – kivéve az autópályák díjfizetésénél –, ahol egy központban le lehetne kérni, hogy az adott gépjármű kinek a kezében van, ezt központilag kezelni legfeljebb törvénymódosítással lehetne. Az 1988. évi I. törvénnyel úgy, ahogy mondtam, bevezették, hogy június 5-től a megkülönböztetett jelzésű járműveknél nem lehet, törvényi garanciát kaptak rá. Többi területen a közút kezelőjének van meg a joga. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: A megoldás megvan, akkor ezeket a törvényeket módosítani kell, és megoldódik a probléma! Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Megint saját vélemény: bármilyen törvénymódosítást nem támogatok, mert számos olyan szakma van, ahol ugyanez szükséges, viszont a Fővárosi Önkormányzat új vezetésével felvesszük a kapcsolatot. Tehát, hogy jogszabály módosítás, hogy mindenben benne legyen az, mint a 80-as évek végén, hogy kivéve a Rendőrség meg a Honvédség, én ezt nem tartom normális megoldásnak. Lajtár József r. vezérőrnagy úr, gazdasági főigazgató, ORFK: Államtitkár Úr, mivel voltam néhány évig a másik oldalon, tudom, hogy több száz ilyen parkolási engedély kerül kiadásra. Itt a rendszerben van a hiba, és azt javaslom, hogy ott kell a megoldást keresni, hogy ne rendszámra adja meg a Fővárosi Önkormányzat illetékes bizottsága, hanem mint a rokkantkártya, biankó kártyát adjon, kizárt dolog, hogy a BRFK kétszáz kártyával nem tudja a feladatát végrehajtani Budapesten, és sem törvény sem jogszabály módosítás nem kell hozzá csak munkaszervezés. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Nem ragaszkodunk semmihez, illetve ahhoz ragaszkodunk, hogy a probléma legyen megoldva! Hogy milyen módszerrel, az nyitott, ha megoldódik, akkor nekünk ez elfogadható lenne. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A 6-os. 34

Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára: Hűségpénz kérdése: amikor megkaptuk a levelet, akkor megkerestük a Nemzetgazdasági Minisztériumot a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításával kapcsolatban. A minisztérium nem támogatja ilyen formájában, hogy kikerüljön onnan. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Ezt most nem értettem, még egyszer, hogyha lehet! Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A minisztérium jogosnak tartja, a kormányzat nem fogadta be. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Akkor ezzel kapcsolatosan nyilván mi se tudjuk elfogadni, viszont az Alkotmánybírósághoz fordultunk e tekintetben. Nyilván nem fognak olyan gyorsan dönteni, mint a 98 %-os különadó kérdésében, de várjuk, hogy minél hamarabb megszülessen a döntés. Ez józan paraszti ésszel is csak nonszensz, ha van egy jövedelem, abból vonnak nyugdíjjárulékot, miközben nem számít bele a nyugdíjalapba, a számítás módjába, itt egy szakember, szerintem meg tud erősíteni, hogy vagy ne vonjanak nyugdíjjárulékot belőle, vagy a másik véglet, de ez ebben a formában teljesen nonszensz! Megértettem, a Belügyminisztérium egyetért velünk, a kormányzat nem. Powell Pál úr, elnök, Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Érdekképviseleti Szervezete: Államtitkár Úr, tudom, hogy a hűségpénznek nem ez a része került napirendre, de szeretném mondani azoknak a nevében, akik nem kapnak. Pl. a titkosszolgálatoknál sincsen hűségpénz és a tűzoltóknál, meg egy-két szervezetnél nincsen, és én úgy gondolom, hogy ha már a Belügyminisztériumhoz tartozunk, ha már a miniszter úr kihangsúlyozza többször is, hogy egységes Belügyminisztériumot szeretne, akkor úgy gondolom, hogy a hűségpénz kérdését meg kellene vizsgálni abban a kérdésben is, hogy a nem részesülő állomány ezt megkapja. Szerintem nincs nagy létszám, titkosszolgálatoknál százas, talán még annyi sincsen, a Szakszolgálatnál, akit ez érintene. Nem hiszem, hogy olyan nagy létszám lenne. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Elmondtam más kérdés kapcsán, hogy addig, ameddig a bér, nyugdíj stb. koncepció el nem dől, semmilyen kérdéshez nem akarunk hozzányúlni. Ezért mondtam is, hogy valószínűleg meghosszabbítjuk a szorzószámot is. Az egységesség igen, de erre az átmeneti időszakra, ameddig el nem dől, a válaszom az, hogy nem. 7-es. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: A 7. kérdés az önkéntes kiegészítő nyugdíjpénztári támogatásra vonatkozik. A kérdésben benne van a válasz, a személyi jövedelemadó törvény 70. §-a nem teszi lehetővé, hogy ez alanyi jogú támogatásnak minősüljön. Úgyhogy a 6/2010-es utasítás módosítását javasoljuk ezzel kapcsolatban. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: … Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Igen? De mint államtitkár úr is mondta, törvényt mi nem akarunk módosíttatni.

35

Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: A HM-nél fizetik százalékosan. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Információ hiányom van, meg fogom nézni! Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Miniszteri rendelettel … Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Jó, én kérem azt, hogy vizsgálja meg a minisztérium ennek a lehetőségét, hogy ezt kötelező jelleggel vezessük be. Ez eddig is volt egyébként, a Független Rendőrszakszervezetnek ez egy zászlója volt, hogy az annak idején lévő 1000 forintot -, hosszú időre visszamehetünk, 1000 forint volt a munkáltató részéről. Nagyon örültünk, mikor – nem annyira örültünk –, de létrejött a Határőrség és a Rendőrség integrációja, és nagyon örültünk annak, hogy egy egységes színvonalú -, ami korábban a Határőrségnél megvolt, ami nagyon jó humánpolitikai és gazdasági intézkedés volt, hozzáteszem, hogy azt bevezették az egész Rendőrség tekintetében hát ez élt 1 évet. (kazettafordítás) Ennél a tételnél nagyon fontos a nyugdíjellátása a kollégáinknak, nagyon fontos az egészségügyi ellátása, legalább olyan fontos, mint az, hogy milyen bérezése van. Ha megtekintjük, hogy milyen egészségügyi állapotok uralkodnak a Rendőrségen, milyen fizikai-pszichikai egyéb megterhelések vannak, akkor az egészségügyre is oda kell figyelni, és finanszírozást kell adni. Az se megoldott egyébként, a jelenlegi Állami Egészségügyi Központnak az ellátási rendszere, de ebbe ne menjünk bele, mert ez most nem ide tartozik, viszont az ide tartozik, hogy ameddig más fegyveres szervnél megadnak egy juttatást kötelező jelleggel – ami nálunk is megvolt –, akkor miért vonják meg? Legyen egységes ez a fegyveres-rendvédelmi közszolgálatban, egy ilyen irányú nyugdíjellátási pillér, hiszen ez nagyon fontos kiegészítő nyugdíj elem. Viszont egy szót szeretnék visszavonni, a „privilegizáltat”, amit itt leírtunk, nevezzük ezt jó helyzetnek, ami a Honvédelmi Minisztérium területén megvan. Én egyeztettem a Honvédelmi Minisztériumban működő szakszervezettel, lehet, az egy kicsit sérelmes nekik, az se privilegizált, hanem egy jó állapotnak nevezzük, hogy ott megvan, és szeretnénk ezt a jó állapotot mi is elérni. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A kérdést kettéválasztjuk, jogi részre és pénzügyi részre, 30 napon belül írásban. 8-9-et én úgy éreztem, hogy megbeszéltük a költségvetés kapcsán. 10-es. Válasz volt a napirend előtti „salátatörvényre”, vagy mondjam el még egyszer? Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Megerősítést azért szeretnénk hallani, mert megértettem, nem vagyok én értetlen, csak az állomány is, ha majd olvassa a különböző tájékoztatókat, hogy akkor nem számíthat az állomány arra, hogy létszámleépítés lesz a szervezetnél, kivéve a minisztérium központi közigazgatási szervezete, abban 17 fő tekintetében. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A költségvetés jelenlegi állása szerint. …

36

Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Mindenki azért vállal felelősséget, ami a saját döntési kompetenciája, én a Parlamentért, a Kormányért, hogy a jövőben mit fognak dönteni nem vállalok. Cserébe viszont betartom, amit vállalok. … Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Nekem még most sem teljesen tiszta, mert van egy koncepció 30 %-os emelésre, meg van az, hogy nincs semmi, csak csökkenés van. Akkor a kettőt valahogy hozzuk össze, hogy 2011-től ki lehet jelenteni, hogy semmire nem számíthatnak a kollégák, mert akkor ezt ki kell nekik mondani, és akkor ennek szellemében fogunk hozzáállni a következő hetekhez-hónapokhoz! Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Amit ki lehet mondani, hogy a költségvetési törvény jelenlegi állása szerint – ami e tekintetben azért elég nagy valószínűséggel szinte véglegesnek is mondható – a költségvetési törvényben illetményalap emelés sem a Ktv-nél sem a Kjt-nél sem a hivatásosoknál, tehát egyetlen központi közigazgatási szervnél dolgozó állománycsoportnál sem lesz. És ettől teljesen független dolog az, amiről beszéltem, hogy még ebben az évben ezt a koncepciót Kormány elé akarjuk vinni, de a kettő nem függ össze semmilyen vonatkozásban, mert a Parlament és a Kormány most ezt tárgyalja, amit még nem is ismer, azt nem tudja tárgyalni, és nem tudja prognosztizálni annak a jövőjét. Tehát ezért, hogy semmilyen bérfejlesztés nem lesz, azt egészen addig, ameddig a Kormányon ez át nem ment, és meg nem határozta, hogy igen vagy nem, ha igen, akkor mikortól 2011. ősz, vagy pl. 2012. január, addig nem lehet mondani semmit a 2011-es bérfejlesztésről. … Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Nem kéne ismételni, elhangzott ezzel a levéllel kapcsolatban már elég sok minden. Én azt hiszem, hogy egy dologra alapjaiban nem tértünk ki, éspedig hónapok óta forszírozzuk a rendvédelmet ellátó egészségügyi intézmények rendszerét. Én nem beszéltem meg a kollégákkal, de gondolom, hogy ha egy héten belül egy szakértői bizottság összeülne, és megtárgyalná ezt a problémát, hogy hogyan lehetne megoldani a rendvédelemnek az egészségügyi ellátását úgy vidéken, mint Budapesten – és ebbe benne vannak az önkormányzati tűzoltóktól kezdve mindenki –, az nagyon jó lenne! És nem csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mit mond a Rendőrségen a Csatai úr, tehát nem ez a kérdésünk. Hanem egyáltalán, a tárca hogyan kíván ebben a kérdésben előremenni, miután hozzájárult anno 2006-ban az akkor regnáló Kormány, hogy megszűntessék azt az egészségügyi ellátási intézményrendszert, amely egészen jól szolgálta ki a rendvédelmi szerveket. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Sorolják fel, hogy az egészségügyi ellátással kapcsolatban milyen kérdéseik vannak úgy általában, mire alakítsunk bizottságot, és akkor utána ez létre fog jönni. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Jó, le fogjuk írni! Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: 37

3-as napirendhez kapcsolódóan van-e még? Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Azt hiszem, mindenre választ kaptunk! Megkérdezem én az oldalt, akik aláírták, minden kérdésre válaszolt államtitkár úr, vagy nem? Tajti István úr, elnök, Nemzetbiztonsági Dolgozók Érdekképviseleti Szervezete: Én csak pontosítanám az FRSz-nek a 10. pont kérdését, mert ott nem csak a „salátatörvényről” van szó, hanem más hasonló „saláta” helyzetekről is felteszi a kérdést az FRSz, és az első napirendi pontban ebben nem érintődött válaszhelyzet, most viszont erre is kéne válaszolni. Én mondjuk, nem zárkóznék el, és talán a munkavállalói oldal sem, hogy a költségvetési törvényhez fűzve bér jellegű Hszt. módosítást még fel lehetne fűzni. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Konkrét válasz: technikailag sem lehet, de nincs is szándék, hogy a költségvetési törvényhez Hszt. módosítást felfűzzünk. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Egy kérdésem lenne, nagyon rövid. Felkai úrtól szeretném megkérdezni, a szakszervezetek részéről Vincze Tibor, az RKDSz elnöke egy felszólalásában azt nyilatkozta, hogy van egy olyan törvénytervezet a tudomása szerint, miszerint a munkaadói oldalnak lehetősége lesz arra, hogy kivel, mely szakszervezettel kíván a továbbiakban együttműködni, vagyis szerinte már a reprezentativitás nem fog számítani, hanem a szimpátia. Erre tud-e valamit nyilatkozni nekünk? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: A BÉT kompetenciája ismert, a szakszervezettel kapcsolatos, meg általában a munkaüggyel kapcsolatos törvények előkészítése a gazdasági miniszter kompetenciájába tartozik. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Köszönöm szépen, de én azt kérdezem, hogy a Felkai úr mit tud erről? Van-e ilyen törvénytervezet, vagy pedig ez csak egy kacsa? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Ilyen törvénytervezet a Belügyminisztériumba -, ha kikerült volna, Eiselt úr akkor szóljon, koordináción nem volt. Megint azt mondom, most abba belemenni, hogy valakinek egy gondolat kipattant-e a fejéből, ezzel nem lehet mit kezdeni. Ezzel nem zárok ki semmit, csak azt mondom, hogy nincs miről beszélni. Csak arról lehet beszélni, ami tárgyiasult, ami megfogható, de ha ilyen lenne, akkor sem BÉT ülésen vitatnánk meg, hanem országos érdekegyeztetésen. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Ha jól értem Felkai úr válaszát, és figyelve az egész tárgyalási stílusát, akkor vélhetőleg van egy ilyen tervezet. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Olyan következtetést von le, amit akar, nem megyünk bele ilyen dolgokba.

38

Dr. Eiselt György úr, a BM szabályozási és koordinációs helyettes államtitkára: Fel szeretném mindenkinek hívni a figyelmét, hogy van egy jogszabály, amely felsorolja, hogy melyik minisztériumhoz milyen feladatok tartoznak, és van egy számottevő, normák kihirdetése előtti közreadási kötelezettség, tehát ha ilyen van, akkor a honlapon meg kellett volna jelenni az előkészítő minisztériumnál. Szima Judit asszony, főtitkár, Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete: Köszönöm, akkor ezek szerint, ha most az Eiselt György úr mondja, akkor ez egy kacsa lehet, amit az RKDSz elnöke egy kongresszuson szépen el tudott mondani. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: OKÉT ülés lesz, ahol állítólag a 98 %-os különadó kérdése merül fel. Szeretném megkérdezni Tóth urat, hogy rendelkeznek-e olyan adathalmazzal, hogy a Belügyminisztérium területét illetően mennyi volt a legmagasabb összegű kifizetett, vagy kifizetésre kerülhetett volna felmentés, illetve ha nem nyugállományba ment el valaki, akkor felmentés-végkielégítés egyaránt? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Biztosan rendelkezünk. Rendelkezésre kéne, hogy bocsássam? Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Kellene nekünk valamilyen adathalmaz, amit hétfőn tudnánk esetleg képviselni. név nélküli adatok kellettek neki. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: De ez ugye csak …, mert adatkezelés szempontjából nem biztos, hogy -. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Nem név szerint kérdeztem, hanem, hogy mennyi. … Név nélkül. Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Rendben. Pongó Géza úr, főtitkár, Független Rendőr Szakszervezet: Más téma, beszéltünk már az egyenruházat cseréjéről. Tudomásom szerint a minisztériumban elkezdődött egy munka az új egyenruházattal kapcsolatban, ahol a különböző itt ülő szervezeteknek a képviselőit már bevonták ezekbe a tárgyalásokba. A Független Rendőrszakszervezet, és gondolom a többiek is – de a nevükben nem tudok nyilatkozni – szeretne ebben az előkészítő munkálatban részt venni. Kérdezem, hogy van-e erre lehetőség? Dr. Tóth László úr, a BM gazdasági és informatikai helyettes államtitkára: Egyelőre nincsen törvényi felhatalmazásunk, mert a Hszt. 116. §-ának olyan módú változtatására lenne szükség, amivel a miniszter úr kompetenciájába lenne utalva, tehát kikerülne az 50 %-os hatály. Természetesen ennek függvényében készítjük a BM rendeletet, amely a ruházati szabályzatra vonatkozik, és természetesen, ha meglesz a törvényi felhatalmazás, akkor szeretnénk egy érdekegyeztető fórumot csak a ruházattal kapcsolatban lefolytatni, mert itt a szünetben is felmerült egy-két olyan kérdés, ami azt vélelmezi, hogy a 39

megállapodás illetve a szándék között eltérések vannak. Itt az új egyenruha kontra nem új egyenruha vonatkozásában. Tehát a kérdésre az a válasz, hogy bevonjuk a szakszervezeteket, és egy külön fórumon egyeztetnénk, ha meglesz a törvényi felhatalmazásunk az új egyenruházattal történő ellátást illetően. Keresztes Ervin úr, alelnök, Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete: A Szima Judit asszony felvetésére reagálnék annyit, hogy egy másik minisztériumi egyeztetésen a Vincze Tibor vett részt, ott valóban elhangzott ilyen, de miután ő volt ott, nem szeretném a részleteket én megosztani senkivel. Egy más témában szeretnék Államtitkár Úrtól arra választ kapni, hogy már felvetődött a tűzoltóság államosításával kapcsolatos kérdéskör, amire a SZÉF ülésen a Pintér úr kért javaslatot a szakszervezeti vezetőktől. Annyit szeretnék kérdezni, hogy most ez napirenden van, ha igen, akkor annyit kérnénk, hogy egy szakértői bizottságot felállítani kérnénk a javaslatok-beadványok megvédésével kapcsolatban, ha nincs, akkor természetesen nem. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Biztos, hogy legalább öt különböző ülésen elhangzott, hogy amennyiben a tűzoltóság államosítása napirenden lesz, akkor azt meg fogjuk tárgyalni. Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Ez nem így hangzott el. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Dehogynem, erre kérte a miniszter az anyagot! Dr. Bárdos Judit asszony, főtitkár, Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete: Nem, elnézést, nem, kifejezetten az érdekképviseletektől javaslatot kért, hogy mit támogatnak az érdekképviseletek. Államosítsák e vagy ne? Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Nem az volt a kérdés, hogy az államosítás napirenden van e? Mert akkor én értettem félre a kérdést. Keresztes Ervin úr, alelnök, Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete: Ha jól emlékszem úgy hangzott el a Pintér úrtól, hogy ha igen, tehát az államosítás mellett, milyen érvekkel tudnánk alátámasztani azokat a javaslatokat, adjuk le, ami amellett szólna, és amit mi elfogadhatónak tartunk, illetve a kollégáink. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Az, hogy önállóan, most függetlenül attól, hogy nincs aktualitása a dolognak, csak a javaslatoknak az eszenciáját tűzzük napirend elé, vagy akkor tűzzük napirendre a kérdést, hogyha egyébként is napirenden van? Keresztes Ervin úr, alelnök, Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete: Ha nincs napirenden jelen pillanatban, akkor egyelőre nincs miről beszélni, de amint aktualizálódik, akkor erre mindenképpen igényt tartanánk. Dr. Felkai László úr, BM közigazgatási államtitkára: Egyebek? Munkáltatói oldal? Egy ügyrendi kérdés.

40

Dr. Szebeni Andrea asszony, BÉT titkár, BM Személyügyi Főosztály: Szeretném, ha a munkavállalói oldal az ügyrend szerint megjelölné, hogy ki lesz a következő ülés levezető elnöke? … Haminc napon belül írásban válaszolunk.

Dr. Szebeni Andrea sk.

41