JEGYZETEK ÉS MÓDSZERBELI JAVASLATOK *-gal jelölve: dallamcsoportokra vonatkozó és sorszámmal: egyes dalokra vonatkozó észrevételek 1-5.
egyéb
általános
megjegyzések
Az egy vonalra írt kiszámolókat, mondókákat ritmusosan deklamálják, skandálják, ami legtöbbször határozatlan hangmagasságon történik, de néha egyetlen hangmagasságon „éneklik” (monoton dallam). Az egy magasságon intonálást a tanulóknál nem kell erõltetni, mert a ritmikus szöveg a lényeg.
*I. A–B. A két- és háromhangú dallamok nagy többsége gyermekdal. A hangkészleteket a vonalrendszeren különbözõ magasságokra lehet elhelyezni. Az itt szereplõ elhelyezés Kodálynak a gyermekdalok kapcsán tett észrevételén alapszik, miszerint a két-, háromhangú „motívumok” a dúr hexachordot bejáró gyermekdalokban is ezeken a fokokon helyezkednek el. (Lásd Kodály Z.: A magyar népzene. Gyermekdal és regösének címû fejezetét) 6–9.
Biton (két nem szomszédos hang) lejtõs kisterccel és a ritkább tisztakvárttal.
10–13.
Bichord (két szomszédos hang) emelkedõ (s l) és lejtõs (m r, illetve r d) nagyszekunddal.
14–22.
Triton (három nem mindig szomszédos hang): l s m, illetve s m d (a dúr hármashangzat hangjaival).
23–24.
Triton dalok oktávterjedelemmel: r’l s r. C. Rîpã szerint (lásd a forrásjegyzékben) ilyen volt Orfeusz lírájának a hangolása. A 131. dallamban kétszer fordul elõ ez az elem: l m r l,.
*
A dõlt betûvel írt szövegrész a 23. dalban refrén. A továbbiakban is így jelöltem a refréneket és a szövegpótló szótagokat. A moldvai csángók dalaiban a magyar szöveghez román nyelvû refrén (50, 230), illetve szövegpótlás (64) is kerül.
25–31.
Trichord (három szomszédos hang). 25–27: dúr-trichord (m r d). 28–30: moll-trichord (d t l,). 31: fríg trichord (s f m).
*I.C.
Tetraton (négy, nem mindig szomszédos hang): a két csoport közül az elsõben elõforduló fokok kvintsorba helyezhetõk (rendszert alkotnak), míg a második csoport nem egységes.
*I.C.1.
A SRLM kvintsorból felépíthetõ tetratóniában permutációval négy hangsort kapunk: s, l, r m; l, r m s; r m s l; m s l r’; a négy permutáció közül az a kettõ gyakoribb, amelyben a nagyszekundok szimmetrikusan helyezkednek el (mint a 32–36. példában látható; a 131. dallam elsõ három dallamsora a második permutáció hangjait használja). A négyhangú kvintsor még három magasságban helyezhetõ el elõjegyzés nélkül: FDSR, DSRL és RLMT. (Transzponálják a dallamokat ezekre a hangokra is!)
32–36.
A fenti hangsorokból az elsõ (32.) és a harmadik permutáció (33–36.) található a példákban. 33: a szó hangon zár. 36: a díszítésekben f és szi is elõfordul.
*
A román népzenében, éneklés közben, ha a ritmikai/metrikai zárlat súlyos befejezést kíván, az utolsó, súlytalan szótag elmaradhat (32: zárójel, tovább
97
36, 103, 116, 278: aposztróf jelzi a hiányt). Fordított esetben a sorvégi szótagszámeltérést ki szokták egyenlíteni egy szótaggal (több dalban: mãi). *I.C.2.
Tetraton dallamok prepentaton elemekbõl: a változatos hangsorszerkezetek a pentatónia elõzményei.
37-45.
A félhangnélküli pentatónia elemeibõl: d r m s; d m s l; m s l d’; ereszkedõ irányban: m r d l,; az elsõ és utolsó hangsor egymásnak szimmetriapárja: mindkettõ tartalmazza a félhangnélküli pentatóniára jellemzõ dúr trichordot (vö. alább a lá végû pentatonnnal. *II.A.1. jegyzet).
46.
Tetraton, a bihari félhangos pentatónia hangjaiból: f S t d’ (vö. 106.).
*II.A.
A félhangnélküli elsõ pentaton rendszer hangjai elõjegyzés nélkül háromféleképpen helyezhetõk el: FDSRL, DSRLM, SRLMT; gyakorolják a dallamokat mind a három transzpozícióban. [A késõbbiekben ezen a gyakorlaton alapul a kétrendszerû kvintismétlés felismerése.]
*II.A.1. A lá végû pentaton hangsor szimmetrikus szerkezetû: L, d r m s; vagyis: kisterc, nagyszekund, nagyszekund, kisterc. A drm trichord neve pentaton mag. 47-54.
Lá végû pentaton dallamok; a hangterjedelem kisszeptim, nagyszekszt, oktáv vagy oktávon túli.
(ambitus)
többféle:
*
A továbbiakban – az itt említetteken kívül is – minél több példánál elemezzék a dallamszerkezetet; a szerkezet betûképletében a variálva ismételt/visszatérõ dallamsor betûjeléhez v, a csak zárlatban eltérõhöz k (kadencia) jelzést teszünk; a más magasságban ismétlõdõ sort a hangközkülönbség számával jelezzük (például kvinttel magasabban: 5 a betû jobb felsõ sarkában).
*(55–57.) A pentaton hangsorban négy fok ismételhetõ meg kvinttel mélyebben (illetve magasabban): l s m r / r d L, s, (és fordítva, lentrõl felfele). Ez a hangsorszerkezet egyrendszerû. (Lásd még alább: *(74–78.) a kétrendszerû kvintismétlésrõl). – Az 57. dallam egyrendszerû kvintismétlésével kapcsolatban felsõbb osztályban ki lehet térni a következõ jelenségre is. A magasabban járó sorok az ötödik hangot, a felsõ dót is tartalmazzák; mivel ennek a foknak fá lenne az alsó kvintmegfelelõje, a tiszta pentaton hangzás úgy maradhat meg, hogy a kvintválaszban a szomszédos pentaton fokkal helyettesítik: dó’-ra mi válasz = vikáriáló szekszt. „Ez a mári-csuvas egyrendszerû dallamok szabályszerû hangmegfelelése.” (Kodály: A magyar népzene, 44.l.) A hangsor tehát: d’ l s m r / m r d L, s,. Magyar dallamok közt vikáriáló szeksztes, tisztán egyrendszerû pentaton példát nem találtam (lásd még 75nél a megjegyzést.) 55–56.
A régi stílusra jellemzõ, ereszkedõ kvintszerkezetû példák: A5 B5 A B, illetve A5 A5k A Ak szerkezettel.
57.
A mári (=cseremisz) dallamban vikáriáló szeksztes kvintválasz van. (Lásd fennebb *(55–56.) jegyzetet.)
58.
Ereszkedõ dallamvonal, A B C D szerkezettel (fûzérforma).
59.
Az újstílusra jellemzõ kupolás dallamvonal, A B B A szerkezettel.
98
*
A pentaton hangsor terc-közeit szekundlépéssel kitöltõ fokok pien-hangok (a rendszertõl idegen hangok; a kottában *-gal megjelölve). Elõfordulhatnak díszítésként vagy melizmában, de külön szótagra is kerülhetnek (=szótaghordozók). Magasságuk többféle lehet – akár egy dallamon belül is –, aszerint, hogy melyik szomszédos pentaton foktól vannak félhangtávolságra (a hangsor alsó szakaszában: d-t,--l, vagy d--ta,-l,; a hangsor felsõ szakaszában: s--f-m vagy s-fi--m).
60–61.
A dallamok díszítésben, illetve melizmában t pient tartalmaznak. Három dallamsorból álló, A B C szerkezetû dallamok (az utóbbiban a B sor záróés a C sor kezdõmotívuma közös).
62.
A t pien szótaghordozó, átmenõhang. Az A B C D füzérformában motívumismétlések vannak.
*
Recitáló jellegû dallamok: az egyes dallamsorok két-három hang körül forognak, helyenként egyes fokokat hosszan ismételnek, ez a dallamot „beszédszerûvé” teszi. A régi pentaton dallamok egyik jellegzetes stíluscsoportját alkotják. Nagy- és kis- ambitussal, valamint különbözõ végzõdéssel fordulnak elõ (lásd 63, 71, 85, 101. sz.).
63.
A díszítésekben f és t pien, valamint szi (módosított pentaton fok) fordul elõ. Recitáló jellegû dallam: kezdete a s hangot ismétli, középrésze a pentaton magon forog, a zárósor a l, hangot ismétli [1. dallamsor: s(r); 2–3. dallamsorsor: (s)m-r-d(s,); 4. dallamsor: (d)l,]; ereszkedõ dallamvonalú, fûzérformájú.
64–67.
Fi és t piennel színezett pentaton dallamok.
68.
A lá végû dallamban a ri módosított pentaton fok.
69.
A f pien szótaghordozóként is, melizmában is elõforduló átmenõhang.
*(70–73.) Amikor a tá pien a dallam zárlata elõtt szólal meg, a zárófordulat fríg színezetet kap = fríg zárlat (70–73., valamint a 75. pentaton dallamban). Fríg zárlat a diatonikus dallamoknál a záróhangtól nagyszekund távolságra lévõ második fok leszállításával jön létre (lásd a jegyzetet az egyes dallamoknál). 70.
A tá pien a dallam zárlatánál jelenik meg (=fríg zárlat).
71.
A hangsor d-l, tercközét a pien kétféleképpen tölti ki: d-t--l, a zárásnál d--ta, -l, (=fríg zárlat). Recitáló jellegû dallam: a pentaton magon forog (d r m), csak a 2. és 4. dallamsor zárásánál érinti a mélyebb fokokat.
72–73.
Két és három piennel színezett fríg zárlatos pentaton dallamok (72: fi és tá; 73: fi, f és ta).
*(74–78.) Ha a kvintismétlõ dallamban két pentaton mag van, a hangsort kétrendszerûnek nevezzük: az alsó rendszer d-r-m pentaton magjának kvintmegfelelõje a felsõben s-l-t (a t tehát itt nem pien! váltott dó-val szómizálva egyértelmû); a teljes kétrendszerû lá-pentaton hangsor: s, L d r m / r m s l t . A hangsor akkor is kétrendszerû, ha egyik-egyik rendszere csak négy hangot használ, de mindkettõben megvan a pentaton mag: L, d r m / m s l t (lásd 77.) Gyakorolják a hangsorokat lentrõl felfele és fentrõl lefele (váltott dó-val is). – Kétrendszerûség más végzõdésû kvintismétlõ dallamokban is van: mi-végû 93., szó-végû 99.
99
– A kvintismétlés sok dallamban nem pontos, elmosódott: az ismételt sorok variálódnak, néha csak nyomaiban – a zárlatokban vagy egyes fordulatokban – marad meg a kvintválasz (részletesebben az egyes dallamokhoz fûzött megjegyzéseknél). – A kétrendszerû pentaton dallamokban is elõfordulnak pien-hangok (lásd az egyes dallamoknál). 74.
Kétrendszerû dallam. Az ereszkedõ kvintismétlés nem pontos. (A 3–4. dallamsor magasról indul; énekeljék pontos kvintismétlõre átalakítva is!)
75.
Kétrendszerû, ereszkedõ kvintismétlõ dallam. A kvintválaszt csak a 3. dallamsor magasról induló kezdete és a tá pient hozó zárófordulat (fríg zárlat) homályosítja el. (Énekeljék pontos kvintismétlõre és tiszta pentatonra átalakítva is!) Ez a dallam az 56. nagyobb szótagszámú változata. Állapítsák meg a hasonlóságot és a különbséget!
76.
Újstílusú, kupolás dallamvonalú, A A5v A5v A szerkezetû dallam. A kvintismétlõ sorokban a kétrendszerûséget jelzõ ti mellett az egyrendszerûséget jelzõ dó’ is megszólal (lásd a *(50–57.) jegyzetnél a vikáriáló szeksztrõl mondottakat). Énekeljék a dallamot kétféle átalakításban: kétrendszerben (mellõzve a felsõ dó-t) és egyrendszerben vikáriáló szekszttel (mellõzve a ti-t).
77.
Újstílusú, kupolás dallamvonalú: a kvintismétlés helyenként elmosódott. A kétrendszerû hangsor egyik-egyik szakaszában csak négy pentaton hang van (lásd a *(74–77.) jegyzetben a megjegyzést); a felsõ rendszerben f pien fordul elõ.
78.
A kvintelés nyomait õrzõ, régi stílusú, kétrendszerû dallam, az elõtagban fa piennel (a kétrendszerû kvintnyom az 1. és a 3. dallamsor zárófordulatában található).
79–80.
Régi stílusú, egyrendszerû kvintismétlõ dallam két hangsor-változatban: 79. hangsorát vö. 55–56; 80. dunántúli változat, nagyterccel és nagyszeptimmel (díszítésben pien hangokkal); a záróhang alatti hetedik fok nem módosul!
81.
Kétrendszerû, nem pontosan kvintelõ, dunántúli szeptimet, tercet és fi pient tartalmazó lá-végû pentaton dallam. (A hangkészlet bõvûlésének fokáról lásd *(209–211.) jegyzetet.)
82.
A kétrendszerû ereszkedõ kvintelés nyomait õrzõ dallam; hangkészletében a félhangnélküli pentatónia hangjai a dunántúli szeptimmel és terccel váltakoznak, a hangsor alsó szakaszában t pien jelenik meg; a hangsor (ereszkedõ sorrendben): felsõ szakasz: t l szi s M r,; alsó szakasz: m r di d (t) L s.
83–90.
Kisebb és nagyobb hangterjedelmû dó-végû pentaton dalok (az utolsó kettõ t, illetve f pient tartalmaz). 85: a pentaton magon recitáló dallamok stíluscsoportjába tartozik (lásd fennebb *). 86–87: eltérõ szótagszámú dallamváltozatok.
91–92.
A magyar népzenében nem került elõ ré-végû pentaton dallam. A csuvas népzenében elõfordul. A hangsor szimmetrikus szerkezetû: rm s l--d’r’.
100
93.
Mi-végû pentaton példa is kevés van. A cseremisz dallam kétrendszerû, pontos kvintismétlõ; a kétrendszerûséget szómizációban a dó-váltás teszi nyilvánvalóvá (az elõtagban dó =c, az utótagban dó=f).
94.
Mi-végû dallam, de a pentaton sor nem teljes (szó hiányzik, tehát hangkészlete prepentaton). (Lásd még a *(172–174.) jegyzetet.)
95.
A mi-végû pentaton hangsorban t pien is van. (Lásd még a *(172–174.) jegyzetet.)
96–100. Szó-végû pentaton dalok nagyszekszt, valamint oktávon túli terjedelemmel. 99.
Kétrendszerû, szó-végû pentaton dallam; újstílusú: szerkezete A A5 A5v A, dallamvonala kupolás. Transzponálják cé magasságra: akkor a mély rendszer drfsl lesz; a kétféle transzpozícióval bejárják a pentaton rendszer elõjegyzés nélküli áthelyezésének mind a három lehetõségét: d r f s l - s, l, d r m – r m s l t (lásd *II.A. jegyzetet). Gyakorolják dó-váltással is (a 4. dallamsorban vissza kell váltani)!
101.
Szó-végû pentaton tá piennel. A pentaton recitáló stílushoz tartozó dallam (lásd fenneb * a recitáló jellegrõl).
102.
Szó-végû pentaton fá piennel.
*II.B.
A félhangnélküli második pentaton rendszer hiányos kvintsorral ábrázolható: F S R L T; hangjai tercenként is elrendezhetõk: s t r f l, ezért tercpentatónia néven is szerepel. Tercpentatóniás elrendezése olyan értelemben szimmetrikus, hogy szélsõ tercei nagyok, míg a középsõ tercek kicsik. A rendszerben lehetséges öt permutáció (ötféle szerkezetû hangsor) közül példatárunkban három szerepel (a román népzenében találunk ilyen hangsorokat, de ott is nagyon ritkán fordulnak elõ).
103.
Hangsora a félhangnélküli második pentaton rendszer egyik permutációja: R fslt. Ha a hangsort oktávterjedelmûre bõvítjük, az elsõ félhangnélküli pentaton rendszer lá-végû hangsoráéhoz hasonló szimmetrikus szerkezetet kapunk: L, drm s -- R fslt r’ (azaz: kisterc-nagyszekundok-kisterc).
104-105. Hangsoruk a fentemlített rendszer két másik permutációja; mindkettõben félzárlat van (a hangsor második fokán zárnak): f S l t r’, illetve s L t r’ f’. II.C. 106–107. Félhangos pentaton példákkal is a román népzene szolgál. 106: A bihari formának a bõvített kvart az ismertetõjele: f S (l) t d’r’ (lá=melizmában érintett pien), félzárlata van. 107.
A máramarosi forma: M szi l t d’ m’ szimmetrikus alakzat: nagyterc, kisszekund, nagyszekund, kisszekund, nagyterc.
*III.A–C. A „hangsorszelvények” gyûjtõnév alá kerültek a tetra-, penta- és hexachord hangsorok. Sorrendjük a hétfokú hangsorokét követi. (Líd tetrachordra nincs példánk.) 108–114. Dúr, moll és fríg tetrachord hangsorú dallamok. A moll tetrachordot nevezhetjük eol vagy dór tetrachordnak is; az utóbbi azért célszerû, mert a dór hangsor mindkét tetrachordja ilyen szerkezetû. 115–117. Líd pentachord hangsorú dalok; utóbbi félzárlattal. 101
118.
Líd és dúr pentachord között ingadozó hangsor, mely alsó támaszhanggal (a záróhangnál kvarttal mélyebb hanggal) egészül ki.
119–123. Dúr pentachord hangsor; 123: félzárlattal. 124–126. Alsó támaszhangos dúr pentachord. 127–130. Moll pentachord dallamok. Az utóbbi hangkészletét az alaphang oktávja egészíti ki. 131.
A dallam triton (l-m-r-l,), illetve tetraton (l-s-m-r-l,) vázra épül, a 4. dallamsorban megjelenõ fá hanggal egészül ki moll pentachorddá: lsfmr l,. [A második versszakban az elsõ sor szótagszáma eltérõ: ezt az alsó vonalrendszeren feltüntetett dallamváltozat szerint kell énekelni (ide nem szoktak kulcsot tenni); a változatra az elsõ szakaszban a vonalrendszer fölötti szám+vonal utal.]
132.
Moll pentachord felemelt negyedik fokkal (bõmásodos moll pentachord).
133–134. Fríg és lokriszi pentachord; az utóbbi nagyon ritka. 135–136. Líd hexachord; az utóbbi félzárlattal. 137–147.
Dúr hexachordok: a záróhanghoz többféleképpen helyezkednek el:
viszonyítva
a
hangsor
fokai
– a záróhang fölött: szekszt, oktáv, vagy oktávon túli hangterjedelemmel (137–142, 146); – a záróhang alatt és fölött: a dúr pentachord alsó vezetõhanggal bõvül hexachorddá (143); plagális hangterjedelemmel (145); az alsó támaszhangot érintve (147). 148–150. Dúr hexachordok félzárlattal: 148. zárása S; 149–150. zárása R. 151.
Dór hexachord (az alapra kisterc és nagyszext).
152–155. Moll hexachordok: 153: moll pentachord bõvül hexachorddá szubtonális fokkal; 154: moll hexachord félzárlattal; 155: felemelt negyedik fokot és alsó támaszhangot tartalmazó moll hexachord. 156.
Nagyterces fríg hexachord.
157.
A nagyterces fríg pentachord szubtonális fokkal bõvül hexachorddá.
158.
Érdekes kvintismétlõ, kétrendszerû fríg hexachord dallam: a hangsor két azonos hexachord, egymástól kvint távolságra: elõtagban: s’fi’m’r’d’t = utótagban d’t l s f m. A két hangsor azonossága és a kétrendszerûség dóváltással jut érvényre: elõtagban dó=g, utótagban dó=c. (A teljes hangkészlet fokszámáról lásd *(209–211) jegyzetet.)
159.
A lokriszi hexachord nagyon ritka: a dallam egyetlen motívum változatait ismételgeti, az utolsó három ütemben terccel mélyebben is (lehet, hogy csak dallamtöredék).
*IV.
A hexaton hangsorok átmenetet képeznek a pentatónia és a diatónia között: mindenik tartalmaz egy kis- vagy nagyterc hangközt. A pentatóniához viszonyítva, egy meghonosodott pien hanggal jöhettek létre (erre a 102
jellegzetes pentaton fordulatok utalnak), míg a diatóniához viszonyítva, a dallam egyik fokot nem érinti. Az itt alkalmazott transzpozíció és a végzõdés lehetõvé teszi, hogy a két rendszer hangsoraival összehasonlítsuk õket (néha a díszítésekben megjelenõ pienhangok hétfokúvá bõvítik a hangsort és segítenek az azonosításban). 160–162. Líd, plagális dúr és mixolíd hexaton (utóbbi a l díszítõhanggal már hétfokú). 163.
A bihari román népzenében fordul elõ ez a különleges, félzárlatos hexaton: két trichord magra épül : f S l - d’ r’ m’ (a melizmákban megjelenõ t pien a líd jellegét hozza). Hatfokú kvintsorból építhetõ fel: F D S R L M. [Ennek a dallamnak a kapcsán tanulságos lehet (felsõbb osztályokban) több bihari román dallam összehasonlítása: 106: bihari félhangos pentaton, 136: líd hexachord. Megfigyelhetõ, hogy mindenik dallamban a f S - d r fokok képezik az alapvázat, amelyhez a hexaton dallamban még egy-egy felsõ szomszéd fok járul (a két trichord hangjai); mindenikben jelen van (többé vagy kevésbé kiemelve) a líd színezetet adó t, valamint a félzárlat.]
164.
Dór hexaton. [A régi dallamréteg diatonikus recitáló stílusába tartozó dallam; a dór második foka kimaradt.]
165.
A dór hexaton a szubtonális fokkal bõvül oktávterjedelmûvé. Dallamfordulatai a félhangnélküli pentaton hangsor fokait (különösen a pentaton magot) emelik ki: d R f s l (t) d = s, L, d r m (fi) s. (lá-ra transzponálva hasonlítsák össze a 168. dallamváltozattal!)
166–167. Dór hexaton hangsor felemelt negyedik fokkal (vö. bõmásodos dór). 166: m díszítõhanggal már hétfokú. 168–169. Moll (eol) hexaton: mindkét dallam fordulatai pentaton eredetre vallanak. 168: a 165. dallam változata, de itt a pentaton fokok mellett a moll jelleget adó fá honosodott meg: L, d r m (f) s. 169.
A t díszítõhanggal már hétfokú.
170.
A díszítésben fríggé kiegészülõ hexaton: M (f)s l t d’ r’ m’.
171.
Fríg hexaton: a három dallamsornyi elõtag pentaton, az utótag hozza a teljes hexaton hangsort, egyúttal a hangsúlyozott fríg jelleget:(ereszkedõ irányban) elõtag: m’r’t l s; utótag: m’r’t l s f M.
*(172–174.) Kvartpilléres dallamok: a dallam folyamán a záróhangtól kvart távolságra lévõ hangnak kiemelkedõ szerepe van = pillérhang; ezt az 1–4. fok közötti kvartugrások, valamint a zárófordulat ereszkedõ kvartugrása is hangsúlyozza. Fõleg mi-végû és szó-végû (ritkábban egyéb) hangsorokban fordul elõ: a hangsor lehet pentaton, penta-, hexachord, hexaton vagy hétfokú (elsõ vagy második diatóniába tartozó). (Az elõzõ példák közül ilyenek: 94, 95, 99, 131.) Errõl a jellegzetességrõl az egyes dallamoknál a továbbiakban is említést teszünk. 172–174. Kvartpilléres mi-végû hexaton dallamok (a fríg jellegzetes foka, a záróhangtól kisszekundra lévõ fá, mindenikbõl hiányzik, ezért kapják az általánosabb, mi-végû jelölést). 172: szubtonális fokkal bõvül oktávterjedelmûvé. 173: szi alkalmilag módosított fokkal, díszítésben fi kiegészítéssel; (vö. alább a nagyterces fríggel: 270–271). 103
174: ri és szi módosított fokkal (vö.alább a két bõmásodos fríggel: 272). *V.
Az elsõ diatonikus rendszer, a bele tartózó hétfokú móduszokkal (népi hangsorokkal) együtt, több szempontból is szimmetrikus építkezésû. FDSRLMT ←––– –––→ A hangrendszer középpontja a dór: mind tetrachordjainak a szerkezete (a félhanglépések számával jelölve: 2 1 2), mind a két azonos tetrachordból felépülõ teljes hangsor szimmetrikus szerkezetû (2 1 2 2 2 1 2). A kvintsoron haladva, tõle jobbra és balra a hangsorpárok szimmetrikus szerkezetben következnek: eol(moll) ↔ mixolíd, fríg ↔ dúr(jón), lokriszi ↔ líd. – A dórtól szimmetrikus távolságra helyezkedik el a szintén két azonos terachordból felépülõ fríg és dúr. – A hangsorok tetrachordikus építkezése körbezárt rendszert alkot: a kvintsoron szomszédos (elsõfokú rokon) hangsorok egy-egy tetrachordja közös: líd: fslt/drmf; dúr: drmf/sltd’ és igy tovább, míg a lokríszi felsõ és a líd alsó, közös tetrachordja bezárja a kört. – Az autentikus (1–8. fok közé felépített) hangsorok tetrachordjai diszjunkt kapcsolásúak (nagy- vagy kisszekund lépés van köztük); a plagális (V-5 fok közé felépített) hangsorokban konjunkt tetrachordok vannak (egy közös hanggal kapcsolódnak). (A dallamok hangterjedelme természetesen lehet ennél kisebb vagy nagyobb, mint a példákból kiderül). [Ennek a látszólag elvont elméleti fejtegetésnek – vagy inkább logikai játéknak – a gyakorlati haszna a bonyolultabb hangsorok elemzésénél, valamint a transzponálásnál és az elõjegyzések kiírásánál mutatkozik meg. Nem utolsó sorban, mellõzi a hangsorok mechanikus elsajátítását, valamint azt az elavult és káros gyakorlatot, hogy a népi hangsorokat a dúr fokaira építsék fel. Természetesen, elsõdlegesek a dallamok elemzésébõl levont következtetések, amelyeket a fent leírt módon lehet összefoglalni.]
175–178. Líd hangsorú dallamok, szeptim, oktáv és oktávon túli hangterjedelemmel. 177: a lídre jellemzõ negyedik fok csak melizmában jelenik meg. 178: Közismert változatai dúr hangsorúak: egyházi népének világi szövegû változata. (Énekeljék dúr alakban is!) 179.
Plagális hangterjedelmû líd hangsor.
180–191. Oktáv és oktávon túli hangterjedelmû dúr dallamok. 180–181. A kupolás és az ereszkedõ kvintismétlõ dallamokban (utóbbi népies mûdal!) jól megfigyelhetõ a dúr két azonos tetrachordja. 191. A dúr második foka csak az oktáv fölött fordul elõ. 192.
Plagális dúr hangsorú dallam.
193–194. Egymáshoz nagyon hasonlító dalok; mégis, az egyik kvartpilléres dúr, míg a másik felemelt negyedik fokot használó plagális dúr. 195–196. Két közeli változat: 195: alsó támaszhangos hexachord.
104
196: az elsõ és a negyedik dallamsor zárlata kvarttal mélyebbre ugrik, így (hiányos) kvartpilléres mixolíddé alakul. 197–206.
Mixolíd hangsorú hangterjedelemmel.
dallamok,
szeptim,
oktáv
vagy
oktávon
túli
199: a kupolás dallamvonalú, újstílusú dallam kvintnyomokat õriz (vö. az elsõ és második dallamsor zárófordulatát). A hangkészlet csak a harmadik sor végén egészül ki hétfokúvá, addig pentaton hangokon mozog (s l t r’m’ = relatív d r m s l). 204: a dallamfordulatokban kiemelt drm trichord szó-pentaton eredetre enged következtetni. 207.
Mixolíd hangsor, ingadozó magasságú negyedik fokkal.
208.
Kvartpilléres mixolíd fríges zárással (a második fok leszállítása bõmásodos lépést eredményez).
*(209–211.) A diatonikus hangsorok egyes módosított hangjai a kvintsort hétrõl nyolcra, kilencre, sõt tízre bõvítik (nyolc-, kilenc-, tízfokú dallamok, illetve hangsorok; jelezhetõ így is: 80,90,100). Ilyenkor közeli vagy távolabbi rokon móduszok jellegzetességei keverednek a dallam folyamán vagy véglegesen egy másik móduszba mennek át. (Nem minden módosított fok illik be a zárt kvintsorba!) Az elõzõen tárgyalt hangrendszereknél is akad példa, amelyben a fokok száma ilyen módon növekszik: 81: a kétrendszerû pentaton alaphangkészlet (60) egy piennel, valamint a „dunántúli szeptimmel és tercel” bõvül: 90= D S R L M T F# D# S#; 158: a kétrendszerû fríg hexachordok hangkészlete összesítve: 80= F D S R L M T #F. 209.
Dúr és mixolíd keveredése: 80 = F D S R L M T F#.
210.
Központi hangneme mixolíd, kezdete a dúr felsõ, második fele a dór alsó tetrakordjával színezõdik; a kvintsor kétirányú bõvítése: 90 = T F D S R L M T F#. Elemzéskor a tetrachordokból lehet kiindulni: írják ki az elõforduló tetrachordokat (maga a dallam motívikája kínálja) és rendezzék a mixolíd két tetrachordja köré (a felsõ tetrachordja közös a dór hangsoréval, az alsó tetrachorja közös a jón/dúr hangsoréval); a hetedik fok felfele módosításával (=a dúr felsõ tetrachordja) a hangsor dúr jelleggel indul, a terc lefele módosításával (= a dór alsó tetrachordja) a harmadik dallamsorban a jelleg ingadozó, végül dór jelleggel zár: s fi m r sf mr
jón mixolíd dór
dt ls d ta l s
A hangsor gyakorlása: énekeljék egymás után felfele a jónt (módosítás fi), lefele és felfele a mixolídet, végül lefele a dórt (módosítás ta). További lehetséges gyakorlatok: helyezzék át elõjegyzés nélkül a záró hangnem magasságába (dé-dór) és innen haladjanak a megfelelõ módosításokkal a jón fele (elõbb a tercet, majd a szeptimet kell felemelni, a módosítás egyirányú, a kvintsorban így ábrázolható: F D S R L M T F# D#; ugyanezt az eljárást alkalmazzák a kezdõ cé-jónból indulva (elõbb a
105
szeptimet, majd a tercet lefele módosítva); a kvintsor bõvülése ellenkezõ irányú: M T F D S R L M T! 211.
A dallam hangsora: az elõtagban kvartpilléres mixolíd (a pillérhangon zár), az utótagban az omoním (azonos alapú) frígbe megy át (a hatodik fok csak díszítésként van jelen, a hangterjedelem a szubtonális fokkal bõvül); az átmenet tízfokúvá bõvíti a hangkészletet: 100 = L M T F D S R L M T.
212–220. Dór hangsor szeptim, oktáv és nón hangterjedelemmel. Figyeljék meg a dór azonos tetrachordjait (pl. skálamenetekben: 217)! 221–223. Dór hangsor felemelt negyedik fokkal (bõkvártos dór); 223: módosítás csak az elsõ dallamsorban. 224–226. A terc helyenkénti módosítása mixolíd és dór keveredését eredményezi; nyolcfokú hangkészlet: 80= F D S R L M T F#. 227–229. Természetes moll (eol) hangsor oktávterjedelemmel. 230–236. Eol hangsor szubtonális fokkal (felsõ szinten szeptimig, oktávig vagy nónig terjednek). 229: alsó támaszhangos dúr pentachordként indul (dallampillére a hangsor terce), csak az utolsó dallamsorban hajlik át a párhuzamos mollba (=dúrmoll paralelizmus). 231: a ritmus lüktetése vontatott tempójú 2+3=5 nyolcad (egyházi népének). 237–240. Eol hangsor, kisdecimáig bõvült hangterjedelemmel. 241.
Moll hangsor felemelt negyedik fokkal: bõkvártos moll.
242.
Moll hangsor félzárlattal.
243–244. Összhangzatos moll. 244: a felemelt hetedik fok a moll hexachord záróhangja alatt szólal meg. 245–247. Plagális hangterjedelmû összhangzatos moll (a felemelt hetedik fok mindenik dallamban a záróhang alatt, míg a fá fölötte szólal meg). 248–253. Dallamos moll, decima, nóna és oktáv hangterjedelemmel. Az itt található újstílusú dallamok mindenikében a dallamsor kezdésénél jelenik meg a melodikus fordulat (m fi szi l): 248, 249, 251. ABBA szerkezetében az A soroknál, 252. AABAv szerkezetében a variált, visszatérõ A sornál. *
[Az eddigiekben volt már néhány utalás az újstílusú dallamok szerkezetére, dallamvonalára. Rendszerezzék, összefoglalásképpen, az elõfordult új stílusú dallamokról szerzett ismereteket: állapítsák meg – hangsortól függetlenül – a dallamszerkezetet! Figyeljék meg, hogy minden szerkezet közös vonása a visszatérés: az elsõ és a negyedik dallamsor azonos vagy hasonló. Figyeljék meg, hogy a középsõ és a szélsõ sorok a hangsornak melyik szakaszát járják be, hogyan egészítik ki kölcsönösen a hangkészletet, milyen dallamvonalat eredményeznek.]
254–255. Az úgynevezett „cigány moll”-ban a negyedik és hetedik fok felemelése két bõvitett másodot eredményez. Ez a hangsor a magyar népdalokra nem jellemzõ. 256–268. Fríg hangsorú dallamok nóna, oktáv vagy szeptim hangterjedelemmel.
106
A dallamok egy részében jelen van a szubtonális fok (egyeseknél csak melizmában). 259: a fríg hexachord a szubtonális fokkal egészül ki hétfokúvá. 268: az elõtag és az utótag zárófordulatában skálamenetben szólal meg a fríg hangsor két azonos tetrachordja. *
A fríg felfele haladó hangsorszerkezetének szimmetriapárja a lefele haladó dúr hangsor szerkezete. (Lásd *V. jegyzetet.)
269.
A szubtonális fokot is érintõ fríg dallam a felemelt második fok (fi) után frígesen zár: 80= F D S R L M T F#.
270–271. Fríg hangsor felemelt harmadik fokkal: nagyterces fríg. Kvartpilléres dallamok (a dallamfordulatok a 4.fokot emelik ki). 272–273. Nagyterces fríg, felemelt hetedik fokkal: összhangzatos tetrachordjai azonos szerkezetûek. „Kalindra” elnevezéssel is említi a szakirodalom (Bárdos); egyes elméleti munkák a kalindrát is „cigány hangsor”-nak nevezik, nemcsak a „cigány moll”-t (Ciobanu): közös vonásuk a két bõmásod-lépés. 273: dallama majdnem végig tercismétlõ. 274–275. Mindkét dallamban, az összeállítható hangsor két azonos szerkezetû, nagyterces fríg pentachord, amelyek közös hanggal kapcsolódnak egymáshoz: konjunkt pentachordok: M f szi l t / T d’ ri’ mi’ fi’. 274: a dallam alatt feltüntetett variánsok arról tanúskodnak, hogy a hetedik fok felemelése nem állandó. 275: a második és negyedik dallamsor részben kvintismétlõ. – A két módosított fok elhelyezkedése alapján a hangsor a kalindrával hasonlítható össze. (Lásd 272–273.) – A hangsor további összehasonlítási lehetõséget is kínál: a 158. dallam hangsorában is az alapra épített kisszekund és nagynóna van egyidejûleg; ez is két hangsor egymásra helyezéséból vezethetõ le. 276.
Egyedüli hétfokú lokriszi dallamunk. Tulajdonképpen lokriszi hexachord szubtonális fokkal.
*VI.1.2. A második diatonikus rendszerbe illõ hangsorszelvények olyan négy-, öt-, hathangú hangsorok, amelyek az elsõ diatóniában nem fordulhatnak elõ. A fellelhetõ példák száma nagyon kevés, és ki sem meríti a rendszerben lehetséges eseteket (mind a román népzenébõl kerültek elõ). 277.
Az akusztikus hangsor negyedik permutációjának alsó tetrachordja. (A negyedik permutáció hétfokú alakjára nem találtam példát.)
278.
Az akusztikus hangsor harmadik permutációjának alsó pentachordja (a lokriszi pentachordtól a nagyszekund különbözteti meg).
279.
Az elõzõ pentachord szubtonális fokkal bõvítve.
280.
Az akusztikus hangsor második permutációjának alsó Kvartpilléres dallam: a fordulatok a negyedik fokot emelik ki.
281.
Akusztikus hexaton, alsó támaszhanggal (az akusztikus hangsor elsõ permutációjának hiányos formája.
107
hexachordja.
*VII.
A második diatonikus hangrendszer modellje kilencfokú kvintsorban ábrázolható: Tb D S R L M F# (Bárdos), de ebbõl a származtatott félhanglépések kiesnek (T helyett Tb, F helyett F#), hétfokú rendszer marad. Oktávkeretben két kis- és öt nagyszekund lépés fordul elõ benne, akárcsak az elsõ diatóniában (a kisszekundok elhelyezkedése különbözik). A hét lehetséges hangsor közül még eddig nem mindenikre akadt példa. Alaphangsorának a Dó-ra épülõt tekintik, amelyrõl kimutatták (Lendvai), hogy a felhangsor egy szakaszával egyezik, innen kapta az „akusztikus” elnevezést. A többi hangsort legcélszerûbb permutációként, sorszámmal megnevezni (a szakirodalomban többféle elnevezéssel emlegetik ezeket, de egyik sem vált általánosan elfogadottá). A második diatonikus rendszer is szimmetrikusan szervezett, centruma ennek is az önmagában szimmetrikus, Ré-re épített hangsor (számozással a második permutáció: lásd alább).
282.
Az akusztikus hangsor elsõ permutációja (alaphangsor).
283–284. Az akusztikus hangsor elsõ permutációja alsó támaszhanggal. 285.
Az akusztikus hangsor elsõ permutációja felemelt második fokkal.
286–296. Az akusztikus hangsor második permutációja (kuruc hangsor – Bárdos). Szimmetrikus szerkezete okán „tükör-hangsor”-ként is említik (lentrõl felfele haladva a szerkezet ugyanaz, mint fentrõl lefele). (Összevethetõ az ötödik fokról induló dallamos mollal - ebben a transzpozícióban g-dallamos mollal). 287 és 291: kvartpilléres dallamok. 289, 293 és 296: a szubtonális fokot is hansználják. 297–298. Az akusztikus hangsor második permutációja, felemelt hetedik fokkal. 297: A dallam második felében már nincs módosítás; hangkészletében a második diatónia kvintsora egy fokkal bõvül: 80: Tb D S R L M F# D#. 299.
Az akusztikus hangsor harmadik permutációja szubtonális fokkal.
300.
Az akusztikus hangsor harmadik permutációja felemelt hatodik fokkal.
301.
Az akusztikus hangsor ötödik permutációja. Azonos a dallamos moll Bachféle formájával. (Megjegyzendõ, hogy ennek a dallamnak az ismertebb változatai természetes moll hangsorúak; énekeljék úgy is!)
302.
Az akusztikus hangsor ötödik permutációja plagális terjedelemmel.
303.
Kevert hangsor: az elõtagban az akusztikus hangsor második permutációja (sorzárlatok az ötödik fokon), az utótagban az omoním természetes moll szubtonális fokkal. A teljes dallam hangsora a kvintsor fokaival jelezve: 80= Tb F D S R L M F#.
108
