JAVASLAT. Heves Megye Klímastratégiájának elfogadására

22-52/2017/222 Heves Megye Közgyűlése

Helyben

JAVASLAT Heves Megye Klímastratégiájának elfogadására Tisztelt Közgyűlés! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Heves Megyei Önkormányzat 2016. június 30-án, a „Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és Heves Megye Klímastratégiájának kidolgozása” címmel benyújtott pályázatát 30 millió Ft összegű, 100 %-os támogatás intenzitású, vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A projekt három fő feladatból áll. Ez alapján valamennyi megyei önkormányzatnak létre kell hoznia a megyei éghajlatváltozási platformot, szükséges megalkotnia a megye klímastratégiáját. Ezen kívül a projekt kötelező eleme a helyi közösségek bevonása, ami a klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésének, mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztással, széleskörű szemléletformálási programok segítségével biztosítható. A projekt keretén belül 2 konferenciát, és 3 személyes részvétellel zajló workshopot, valamint 4 figyelemfelkeltő akciót szervezünk. A projekt fontos eleme volt az előzőekben említett Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása, amelyre 2017. április 11-én került sor 9 szervezet részvételével. A Platform tagjai nyilatkozat aláírásával vállalták, hogy a továbbiakban részt vesznek a Platform munkájában és szakmai tudásukkal hozzájárulnak a Klímastratégia kidolgozásához. A platformban résztvevő szereplők köre a projekt megvalósítása alatt bővülhet, a fenntartási időszakban 5 évig a platform szervezet működését biztosítjuk.

A projekt másik nagyon fontos feladata a korábbiakban említett Heves Megye Klímastratégiája című dokumentum elkészítése. Ennek kapcsán 2017. január 20-án megkötésre került a vállalkozási szerződés a Tender Assistance Kft-vel. A klímastratégia kidolgozása során kiemelt célkitűzés a klímaváltozás mérséklése mellett a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos, valamint a szemléletformálási, klímatudatosság erősítésére irányuló cselekvési irányok meghatározása is. A klímastratégia

kidolgozásának és végrehajtásának célja a megyei társadalmi gazdasági szereplők – így a lakosság, valamint a közintézményi és vállalkozói kör – érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokra, valamint a szükséges intézkedések, beavatkozási irányok hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében azok együttgondolkodáson alapuló meghatározása. A Heves Megyei Klímastratégia dokumentumának kidolgozásához kapcsolódóan a „Helyzetelemzés, Helyzetértékelés” jellegű munkarészt a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal szakemberei készítették el. 2017. március 13-án a Klímabarát Települések Szövetsége részéről megküldésre került a megyei klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertani útmutató. A módszertani útmutató alapján a vállalkozó a szerződésének megfelelően elkezdte a dokumentum elkészítését. A stratégia elkészítése során folyamatos volt a Klímabarát Települések Szövetségével való kapcsolattartás, követve az általuk megküldött módszertan útmutatásait. A módszertan olyan jellegű szakmai feladatok elvégzését igényelte, amely egyrészt eltér a megszokott stratégia alkotástól, másrészt megyei szinten korábban nem létező új elemeket tartalmaz (pl. az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárának elkészítése). Ezen szakmai egyeztetéseknek megfelelően került megküldésre részünkre (2017. május 15-én) a nyertes cég részéről a vállalkozói szerződésben foglaltak szerint elkészült Heves Megyei Klímastratégia Dokumentum Egyeztetési Változata. A Heves Megyei Önkormányzat a szükséges kiegészítéseket/észrevételeket 2017.05.25-én megküldte a vállalkozó részére. A kért észrevételek bedolgozásra kerültek és 2017.06.07-én az Egyeztetési Változat átadásra került a Heves Megyei Önkormányzat részére, mely dokumentum az előterjesztés mellékletét képezi. 2017. április 28-án került sor a Közgyűlés által a projekthez kapcsolódó partnerségi terv elfogadására. A partnerségi terv az érintett megyei szereplők minél szélesebb körben történő bevonását és a szemléletformálási akciók hatékony megvalósulását szolgálja. 2017. június 7én került sor a partnerségi tervnek megfelelően az első munkacsoport ülésre, melyen a résztvevő szakmai szervezetek az előzetesen megküldött dokumentumot véleményezhették, javaslattal, észrevételekkel élhettek. 2017. június 30-án a Heves Megyei Közgyűlés elfogadta a Heves Megyei Klímastratégia Dokumentum Egyeztetési Változatát melyet társadalmasításra bocsátott. A társadalmasítási verzió véleményezésére 2017. augusztus 11-ig nyílt lehetőség. A partnerségi tervben szereplő szakmai szervezetek építő jellegű észrevételei, javaslatai bedolgozásra kerültek melyek az előterjesztés mellékletét képező Klímastratégiai Dokumentum tartalmaz. 2017. szeptember 12-én kerül megrendezésre a II. Megyei Klímakonferencia melyen bemutatásra kerül a „Heves megye klímastratégiája” dokumentum, ismertetésre kerülnek a pályázati lehetőségek a klímavédelem érdekében, illetve a klímavédelmi jó gyakorlatok vonatkozásában is tájékoztatást kapnak a tisztelt résztvevők. A megyei klímastratégiát a Heves Megyei Közgyűlésnek szükséges elfogadnia. Az elfogadott klímastratégia Útmutatóban foglalt elvárásoknak való megfelelőségét a Klímabarát Települések Szövetsége által kiadott igazolással kell alátámasztani. Tájékoztatjuk a Tisztelt Közgyűlést, hogy a „Heves megye klímastratégiája” dokumentum

elfogadásához szükséges a Klímabarát Települések Szövetsége jóváhagyása, melyet reményeink szerint a Közgyűlés szeptemberi üléséig kézhez is kapunk. Tájékoztatjuk továbbá a Tisztelt Közgyűlést, hogy a projekt kötelező részeként az alábbi szemléletformálási akció, workshopok megrendezésére fog sor kerülni a projekt keretében a projekt zárásáig 2017. szeptember – 2017. november 30. között: -

Megyei Középiskolai Klímaverseny Megyei workshop önkormányzatoknak – Klímastratégia ismertetése Megyei workshop iskoláknak – Klímastratégia ismertetése Megyei workshop vállalkozásoknak – Klímastratégia ismertetése

A Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága 2017. szeptember 19-i ülésének döntése alapján egyhangúlag támogatja a határozati javaslat közgyűlési megtárgyalását és a határozati javaslat elfogadását. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot támogatni szíveskedjen.

Eger, 2017. szeptember 20.

Szabó Róbert

Törvényességi szempontból ellenőriztem:

Dr. Barta Viktor megyei főjegyző

Határozati javaslat: A Heves Megyei Közgyűlés megtárgyalta és jóváhagyta a „Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és Heves Megye Klímastratégiájának kidolgozása” című pályázat keretében elkészítendő Heves Megye Klímastratégiája Dokumentumot.

Felelős:

Szabó Róbert Heves Megyei Közgyűlés Elnöke Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

Határidő:

azonnal

a Heves megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozására és a Heves Megyei Klímastratégia kidolgozására című, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében meghirdetett „Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó módszertan- és kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás” című felhíváshoz

Pályázati azonosító: KEHOP-1.2.0-15-2016-00019

HEVES MEGYE KLÍMASTRATÉGIÁJA

Heves Megyei Önkormányzati Hivatal Tender Assistance Kft.

2017. szeptember

Tartalom 1. Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................... 5 2. A tervezés körülményei ........................................................................................................................... 6 3. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése ................................... 8 3.1. Természeti adottságok ..................................................................................................................... 8 3.1.1. Domborzat ............................................................................................................................................ 8 3.1.2. Éghajlat ............................................................................................................................................... 10 3.1.3. Vízrajz ................................................................................................................................................. 10 3.1.4. Erdőterületek ...................................................................................................................................... 12 3.1.5. Felszíni és felszín alatti vízkészletek .................................................................................................. 14 3.1.6. Energiaforrások, ásványkincsek ......................................................................................................... 16 3.2. Társadalmi Helyzetkép ................................................................................................................... 17 3.2.1. Demográfia ......................................................................................................................................... 17 3.3 Gazdasági ágak és szolgáltatások klímavédelmi helyzetképe ............................................................. 21 3.3.1. Közlekedés ......................................................................................................................................... 21 3.3.2. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok ....................................................... 22 3.3.3. Mezőgazdaság ................................................................................................................................... 23 3.3.4. Turizmus ............................................................................................................................................. 25 3.3.5. Ipar...................................................................................................................................................... 27 3.3.6. Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás ............................................................................. 29 3.3.7. Energiaellátás ..................................................................................................................................... 32 3.3.8. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ............................................................................................... 36 3.3.9. A települések jellemző lakásviszonyai ................................................................................................ 38 3.3.10. Vízügy ............................................................................................................................................... 40 3.3.11. A Környezet és Energia Operatív Programból származó támogatások Heves megyében 2007-2013 ...................................................................................................................................................................... 44 4. Kapcsolódás a nemzetközi éghajlatvédelmi törekvésekhez és a hazai stratégiákhoz................................... 46 4.1. Területi Agenda 2020 ............................................................................................................................ 46 4.2. Partnerségi Megállapodás (2014-2020)................................................................................................. 47 4.3. Párizsi Klímakonferencia (2015) és a Marokkói Klímacsúcs (2016) ...................................................... 49 4.4. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) ......................................................... 50 4.5. Az Országos Területrendezési Terv ...................................................................................................... 51 4.6. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai ........................................................................ 52 4.7. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljai ............................................................................................. 54 4.8. Nemzeti Energiastratégia 2030.............................................................................................................. 55 4.9. Megújuló Energia - Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 ........ 56 4.10. Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve ...................................................................................... 59

2

4.11. Nemzeti vízstratégia ............................................................................................................................ 61 4.12. Nemzeti Környezetvédelmi Program ................................................................................................... 62 4.13. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia.................................................................................................... 65 4.14. Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv...................................................... 66 4.15. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020 ................................................ 67 4.16. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (2014-2020) való kapcsolódás ............. 67 4.17. A Tisza-tó Térség Területfejlesztési Koncepciója ................................................................................ 69 4.18. A Tisza-tó Térségfejlesztési Startégiája ............................................................................................... 70 4.19. Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) ................................................................. 71 4.20. Heves Megyei Területfejlesztési Programja (2014-2020) .................................................................... 73 4.21. Heves Megyei Integrált Területi Programja (2014-2020) ..................................................................... 75 4.22. Heves Megye Területrendezési Terve ................................................................................................. 76 4.23. Eger Megyei Jogú Város Éghajlatvédelmi Stratégiája ......................................................................... 76 4.24. Gyöngyös város klímastratégiája ......................................................................................................... 77 5. Klímavédelmi helyzetértékelés ............................................................................................................... 79 5.1. Üvegházgáz leltár .......................................................................................................................... 79 5.2. Éghajlati tényezők várható változása ............................................................................................... 83 5.3. Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők...................................................................... 87 5.3.1. árvíz, villámárvíz veszélyeztetettség................................................................................................... 87 5.3.2. belvíz általi veszélyeztetettség............................................................................................................ 90 5.3.3. aszály veszélyeztetettség ................................................................................................................... 91 5.3.4. ivóvízbázisok veszélyeztetettsége ...................................................................................................... 94 5.3.5. természeti értékek veszélyeztetettsége .............................................................................................. 96 5.3.6. erdők sérülékenysége, erdőtűz veszélyeztetettség .......................................................................... 100 5.3.7. turizmus veszélyeztetettsége ............................................................................................................ 104 5.3.8. klímaváltozás egészségügyi veszélyeztetettsége ............................................................................. 106 5.3.9. épített környezet veszélyeztettsége .................................................................................................. 109 5.3.10. Összefoglalás ................................................................................................................................. 112 5.4. Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés ................................................... 112 5.5. Klímavédelmi helyzetelemzés ....................................................................................................... 120 5.5.1. SWOT analízis .................................................................................................................................. 120 5.5.2. Problémafa ....................................................................................................................................... 121 6. Heves megye klímavédelmi jövőképe és célkitűzései ............................................................................. 124 6.1. mitigációs célkitűzések és intézkedések ......................................................................................... 125 6.2. adaptációs célkitűzések és intézkedések........................................................................................ 136 6.3. szemléletformálási célkitűzések és intézkedések ............................................................................ 153 7. Végrehajtási keretrendszer meghatározása ........................................................................................... 162

3

7.1. Partnerség .................................................................................................................................. 162 7.2. Finanszírozás .............................................................................................................................. 166 7.3. Monitoring és felülvizsgálat ........................................................................................................... 175 7.4. Intézményi együttműködési keretek ............................................................................................... 181 8. Dokumentumjegyzék........................................................................................................................... 183 9. Melléklet ............................................................................................................................................ 184 10. Függelék .......................................................................................................................................... 188

4

1. Vezetői összefoglaló Mind Földünk, mind pedig az emberiség történetében számos alkalommal módosult már globális vagy lokális léptékben az éghajlat, amelyek kisebb (az un. kisjégkorszak 14-19. század) vagy nagyobb (jégkorszak Kr.e. 1,8 millió év – 12.000) mértékben gyakoroltak hatást a természeti környezetre illetve az emberi társadalomra. A 20. században összegyűlt elemzések és megfigyelések alapján mértékadó szakmai-tudományos testületek: az ENSZ Kormányközi Éghajlat-változási Szakértő Bizottsága (IPCC) és a Meteorológiai Világszervezet (WMO) megállapításai és következtetései (IPCC, 2007) egyértelműsítették, hogy napjainkban egy ún. globális melegedés megy végbe, ami összefüggésben lehet/van az „ipari forradalom” kezdete óta fokozatosan, de egyre inkább érvényesülő antropogén tényezőkkel. Bár a globális melegedés rövid távon a társadalom számára közvetlenül nem feltétlenül érzékelhető, de az azzal feltehetően összefüggésben lévő extrém időjárási jelenségek és környezetváltozási folyamatok gyakoriságának növekedése már közvetlenül megtapasztalhatóak. A globális éghajlatváltozásnak széleskörű gazdasági és társadalmi hatásai vannak, amelyek közvetve vagy közvetlenül bolygónk minden élőlényét érintik. Külön figyelmet kívánnak az éghajlatváltozás szempontjából úgynevezett érzékeny területek, amelyek esetében akár a kisebb léptékű globális változások is jelentős lokális hatásokat generálhatnak. A Kárpát-medence Európának e változásokra fokozottan érzékeny régiói közé tartozik. Ezt a megállapítást tették egyértelművé a Láng István akadémikus által vezetett VAHAVA (Változás – Hatás – Válaszadás) elnevezésű KvVM–MTA projekt, valamint az annak folytatásaként a Klímaváltozás – Környezet – Kockázat – Társadalom (Klíma KKT) című program keretében végzett munkálatok eredményei, továbbá a KvKM által előterjesztett, majd az Országgyűlés által 2008-ban elfogadott, a 2008–2025 időszakra kidolgozott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, majd a Párizsi Megállapodásban rögzített vállalások alapján véglegesítésre kerülő II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. A klímaváltozással szembeni fellépéssel kapcsolatban Magyarország erősen elkötelezett. A Kormányzat több szinten, minél több célcsoport bevonásával végrehajtani a szükséges feladatokat. Ennek eredménye többek között a megyei klímastratégiák megalkotása. A megyei klímastratégia elkészítésének módszertanát a Klímabarát Települések Szövetsége megbízásából a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Nemzeti Alkalmazkodási Központ készítette el. Ezen útmutató alapján készült el többek között Heves megye üvegház-gáz leltára, mely azért is fontos, mert megyei szinten nem készült még ilyen jellegű elemzés. A helyzetértékelés során áttekintésre kerültek továbbá az éghajlatváltozással leginkább érintett tényezők, melyek alapján Heves megye közepesen vagy erősen érintett a klímaváltozás várható hatásaival. Fontos megemlíteni, hogy egyes folyamatok megyén belül is differenciáltan jelennek meg, több esetben egybevágóan a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) fejlesztési dokumentumban megállapított hármas területi tagozódással (Észak-Heves, „Gazdasági tengely”, Dél-Heves). Kiemelendő, hogy szemléletformálás és alkalmazkodás tekintetében jelentős gyengeségek jelentkeznek a megye gazdaságilag és társadalmilag „gyengébb” járásaiban. A SWOT analízis és a problémafa állítás konklúzióit levonva a stratégia három nagy témakörben állított fel célokat: az ÜHG kibocsátás csökkentése (mitigáció, dekarbonizáció), az alkalmazkodás és a szemléletformálás. Több olyan cél is megfogalmazásra került, melyek Heves megye unikális értékeink megőrzését célozzák, mint például a szőlő- és bortermelés, illetve a „hevesi dinnye” termesztése. Mindezek együttesen szolgálják a megye klímavédelmi jövőképét, mely a következő képpen hangzik: „Heves megye 2030-ra a globális klímaváltozás kihívásaira proaktívan reagáló egészséges, klímatudatos humán tőkével, innovatív gazdasággal, természeti erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodó megyévé válik.”

5

2. A tervezés körülményei A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Heves Megyei Önkormányzat 2016. június 30-án, a „Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és Heves Megye Klímastratégiájának kidolgozása” címmel a KEHOP-1.2.0 konstrukcióra benyújtott pályázatát 30 millió Ft összegű, 100 %-os támogatás intenzitású, vissza nem térítendő támogatásban részesítette. A projekt 2016. november 1-vel indult és 2017. november 30-val zárul. A projekt három fő feladatból áll. Ez alapján valamennyi megyei önkormányzatnak létre kell hoznia a megyei éghajlatváltozási platformot, szükséges megalkotnia a megye klímastratégiáját. Ezen kívül a projekt kötelező eleme a helyi közösségek bevonása, ami a klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésének, mind az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos tudásmegosztással, széleskörű szemléletformálási programok segítségével biztosítható. A projekt keretén belül 2 konferenciát, és 3 személyes részvétellel zajló workshopot, valamint 4 figyelemfelkeltő akciót szerveztünk. A projekt fontos eleme a Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása, amelyre 2017. április 11-én került sor 9 szervezet részvételével. A Platform tagjai nyilatkozat aláírásával vállalták, hogy a továbbiakban részt vesznek a Platform munkájában és szakmai tudásukkal hozzájárulnak a Klímastratégia kidolgozásához. A projekt másik nagyon fontos feladata a korábbiakban említett Heves Megye Klímastratégiája című dokumentum elkészítése. A klímastratégia kidolgozása során kiemelt célkitűzés a klímaváltozás mérséklése mellett a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos, valamint a szemléletformálási, klímatudatosság erősítésére irányuló cselekvési irányok meghatározása is. A klímastratégia kidolgozásának és végrehajtásának célja a megyei társadalmi, gazdasági szereplők – így a lakosság, valamint a közintézményi és vállalkozói kör – érzékenyítése a klímaváltozással kapcsolatos kihívásokra, valamint a szükséges intézkedések, beavatkozási irányok hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében azok együtt gondolkodáson alapuló meghatározása. A tervdokumentum a Heves Megyei Önkormányzati Hivatal és a Tender Assistance Kft együttműködésével készült. 2017. április 28-án került sor a Közgyűlés által a projekthez kapcsolódó Partnerségi Terv elfogadására. A partnerségi terv az érintett megyei szereplők minél szélesebb körben történő bevonását és a szemléletformálási akciók hatékony megvalósulását szolgálja. A stratégiakészítés módszertani támogatását – szintén a KEHOP-1.2.0 konstrukció keretén belül – a Klímabarát Települések Szövetsége (KBTSZ) végezte. A KBTSZ megbízásából a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet dolgozta ki a megyei klímastratégia elkészítésének módszertani útmutatóját. A módszertan olyan jellegű szakmai feladatok elvégzését igényelte, amely részben eltér a klasszikus stratégia alkotástól, másrészt megyei szinten korábban nem létező új elemeket tartalmaz (pl. az üvegházhatású gázok kibocsátási leltárának elkészítése). A tervezést segítendő a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)-ből kinyerhető eredmények megyei szintű kivonatát is elkészített az MFGI. A stratégia elkészítése során folyamatos volt a Klímabarát Települések Szövetségével való kapcsolattartás, adott esetben pontosítva az útmutatóban leírt elvárásokat. Ezen szakmai egyeztetéseknek megfelelően készült el 2017. május 15-vel a Heves Megyei Klímastratégia Dokumentum Egyeztetési Változatának munkaanyaga. A Heves Megyei Önkormányzat észrevételeivel kiegészített anyagot a munkacsoport 2016. június 7-én tárgyalta meg. Az ülésen elhangzott szóbeli, illetve az egyes tagok írásbeli véleményének, javaslatainak átvezetését követően a Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága – mint szakbizottság – véleményezte az Egyeztetési Változatot, majd a Platform is megtárgyalta 2017. június 29-én. 2017. június 30-án a Heves Megyei Közgyűlés elfogadta, és társadalmasításra bocsátotta a dokumentumot. A Partnerségi Tervben meghatározottak szerint részben az ott meghatározott partnereknek közvetlenül került megküldésre, részben a Heves Megyei Önkormányzat honlapján került kihirdetésre. A társadalmasítási verzió véleményezésére 2017. augusztus 11-ig nyílt lehetőség. A visszajelzéssel élt szervezetek építő jellegű javaslatai a Heves Megyei Önkormányzat honlapján közzétett véleményezési

6

lap alapján kerültek bedolgozásra, továbbá beépültek a települési önkormányzatoktól időközben megérkezett helyi értékek listái. Az elfogadásra szánt verziót 2017. szeptember 19-én a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága, majd a Platform 2017. szeptember 20-i ülésén tárgyalta és fogalmazta meg javaslatait. Heves Megye Klímastratégiájának elfogadására a Közgyűlés 2017. szeptember 29-én kerül sor. A projekt végrehajtás során mind a tervezést, mind a klímaváltozás témája iránti érzékenyítést segítendő az alábbi rendezvények, szemléletformálási akciók kerültek végrehajtásra: 2017. április 11. 2017. április 28. 2017. május 9. 2017. szeptember 12. 2017. március-október 2017. október

I. Heves megyei klímakonferencia A Heves Megyei Közgyűlés által alapított „Klímabarát Díj” átadása Családi Klímanap (Eger, Dobó tér) II. klímakonferencia Megyei Középiskolai Klímaverseny workshop-ok lakosság, iskolások és vállalkozások részére

7

3. Természeti adottságok, természeti erőforrások és a környezet állapotának elemzése 3.1. Természeti adottságok

3.1.1. Domborzat A megye változatos természetföldrajzi adottságát bizonyítja, hogy mint mezőrégió jelen van a Mátravidék (Központi-Mátra, Mátraalja, Mátralába), Bükkvidék (Központi-Bükk, Bükkalja), Észak-Magyarországi medencék (Felső-Zagyva-Tarna közti dombság, Gömöri-Hevesi dombság), Közép-Tiszavidék, Észak-alföldi Hordalékkúpsíkság (Tápió-Galga-Zagyvavidék, Gyöngyös-Hevesvidék).

Heves megye az Északi - Középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magában. A két nagytáj találkozása fokozza a térség változatos arculatát, mivel az Északi-középhegység több résztájból tevődik össze természetföldrajzi, geológiai adottságánál fogva. A térség természetföldrajzi határai: északon a Heves-Borsodidombság, keleten a Bükk-hegység nyugati fele, délen az Alföld északi perem a Tiszával, Nyugaton a Zagyvavölgy. Heves megye területén található hazánk három legmagasabb hegycsúcsa.

A megye területe 3637 km2, az ország területének 3,9%-a.

A Zagyva és a Tarna között helyezkedik el az ország legmagasabb hegysége, a Mátra. Magyarország (illetve a Mátra) legmagasabb pontja a Kékestető (1014 m). Eredetét és felépítését nézve a Kárpátok vulkanikus eredetű, belső övezetének tagja. Néhány kisebb triász mészkőrög kivételével a Mátra nagy része vulkáni eredetű. A Mátra felszíni formái változatosak. Tönkösödése miatt az elsődleges vulkáni formákat elvesztette. A lejtők és a völgyek formája tükrözi a tektonikus mozgásokat és a kőzetek minőségét.

A Központi – Mátra a Mátrabérc fennsíkjára, a Galyatető és a Kékes csoportjára bomlik. A Mátrabérc környékén van hazánk legmagasabban fekvő települése Mátraszentimre. A Keleti-Mátra erősen letarolt tönkökből álló vonulata a Kékestetőtől a Tarna - völgyig terjed. A hegység keletre fokozatosan alacsonyodik. A Mátra északi lába nagyrészt dombsági tájat mutat, melyről a vulkanikus takaró erősen lepusztult. A Mátraalja a hegység Alföldre tekintő elővidéke. Felszínét a folyók enyhén hullámossá alakították.

8

A megye keleti részén merőben más természetű, hazánk legtagozottabb mészköves formákat mutató hegysége a Bükk helyezkedik el. Az alapzatát alkotó kristályos tönköt a karbon korszak elejétől a juráig tenger borította, amelyből nagyrészt ókori és középkori agyagpalát, mészkövet rakott le. A hegység fő tömegét triász mészkő építi fel. Alaktani szempontból a Bükkhegységet három fő részre illetve szintre, a Magas-Bükk mészkősíkjára (800 900 m), a kevésbé ellenálló, palás rétegbe ágyazott, leszakadt mészkőrögökre (500-700 m) és a hegység környezetét alkotó harmadkori dombságok területére lehet osztani. A megyében a Magas-Bükk és a Délnyugati-Bükk egy része helyezkedik el. A magas-Bükk központi mészkőfennsíkja a Bükk-plató. A Bükk-plató felszíne ugyan hullámos, de egyenletes magasságú peremkövek tagolják. Ilyenek például a Bél-kő, a Tar-kő. A fennsík peremén helyezkedik el a Bükk legmagasabb pontja az Istállós-kő (959 m). A Magas-Bükkben emeletes barlangrendszerek alakultak ki. A Bükk-plató kiemelkedése miatt víztelenné vált forrásbarlangok magasan fekszenek, a ma élő források alacsonyabb járatokból bújnak elő. A hegység másik fő területe a Délnyugat-Bükk. Meredek lejtőit V alakú völgyeikkel a patakok erősen tagolják, köztük előbb merész formájú, majd ellankásodó gerincek futnak ki sugárirányban.

A Közép-Tiszavidék a „Nagyróna”-i folyószabályozások előtt szabad ártér volt, ahol a széles sávban meanderező folyók alakították a felszínt. A Tisza nagy térségben letarolta a pleisztocén hordalékkúpokat. A felszín felépítésében a pleisztocén képződmények közül az ártéri, vagy mocsári lösz a legelterjedtebb.

A Közép-Tiszavidékhez kapcsolódó Hevesi-ártér kb. 40 km hosszúságban és 15-18 km szélességben kíséri a Tiszát. Az ártér az alföld mélyvonalában helyezkedik el, és a miocéntól a jelenkorig folyamatosan süllyedt. A 2000m vastagságot is meghaladó pannon üledékre kb. 200 m-es pleisztocén rétegsor települt. Felszínét holocén lösz-iszap, valamint réti agyag takarja.

Az észak-alföldi hordalékkúp-síkság alig észrevehetően válik el a Mátraalja és a Bükkalja törmeléklejtő övezetétől. A vidék mélységbeli magvát a bükki jellegű középkori üledékek alkotják. A lezökkent triász alaphegységet harmad- és negyedkori rétegek temették be. A hordalékkúp-síkságot az északról érkező jégkorszaki folyók és patakok építették fel, emiatt az üledék északról dél felé fokozatosan finomabbá válik. A jégkorszak és a jelenkor határán az alföldperemi süllyedékek és a Tisza-árok kialakulása miatt nőtt az erózióbázis, amiatt bevágódtak pleisztocénkori hordalékkúpjukba. A síkság Heves megyére eső nyugati részét a Zagyva, középső területén a Gyöngyös, a Tarna és a betorkolló mátrai patakok, keleten a Laskó és az Eger patakok hordalékkúpjai építik fel.

Az észak-magyarországi medencék a Mátra és Bükk északi homlokterében helyezkednek el. A harmadkori medencék felszíne dombvidéki jellegű.

9

A Felső - Zagyva és Tarna közti dombságot, valamint a Gömöri - Hevesi dombságot foglalja magában. Egercsehi körzetében miocén széntelepek vannak. A harmadkor és a negyedkor határán tektonikus mozgások a területet erőteljesen feldarabolták, majd a külső erők munkája révén dombsággá alakult a vidék.

A Mátra és a Bükk verőfényes déli lejtőin, a vulkáni kőzetek málladékain képződött jó talajon az egri történelmi borvidék, valamint több, igen híres bortermelő régió alakult ki (Gyöngyös-Visonta, Debrő). A táji adottságok, a gyógy- és ásványvizek bősége jó alapot ad a turizmusnak.

3.1.2. Éghajlat A megye éghajlata, alföldi részét leszámítva, az ország átlagánál hűvösebb, csapadékosabb de nem szélsőséges. Megyénk klímáját jelentősen befolyásolja a hegyvidék és alföldi terület közötti 400-900 m-es szintkülönbség. A felszín erős függőleges tagoltsága miatt igen változatos éghajlati sajátosságok, mikroklímák jellemzik. A délies lejtők sok besugárzást kapnak, melyek az világhírű borszőlő-fajtákat érlelik. Az évi középhőmérséklet attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó 8-10 C fok közötti. A csapadék évi eloszlását tekintve a csapadékos hónapok május, június illetve a téli hónapok. A napfényben legszegényebb hónap a december, a napsütésben leggazdagabb hónapa július. Az évi napfénytartam átlag 1900 óra. Télen a magasabb csúcsokat 100 napig, az alföldi területeket 30-40 napig borítja hó. A szél iránya és sebessége a területen rendkívül változatos, ami a tagolt domborzati felület következménye. Az észak-északkeleti szelek a leggyakoribbak. A völgyek irányába eső, szélcsatornaszerű áramlás a legjellemzőbb. Az Északi-Kárpátok szélvédő és szél-irány-eltérítő hatása erősen érvényesül. A csapadék eloszlása változó. A síkvidéki területek csapadékban szegényebb területek, (kb. 500-600 mm) míg a hegyvidék, a Mátra és a Bükk éves viszonylatban 200 mm-rel is több csapadékot kap.

3.1.3. Vízrajz Heves megye legjelentősebb folyóvizei a Mátra nyugati oldalán a Zagyva, a keleti oldalon a Tarna, a Mátra és a Bükk határán az Eger patak és a Laskó. Valamennyi befogadója a Tisza. A megye délkeleti részét a Tisza, illetve a Tisza-tó határolja. Az éghajlat viszonylag kiegyenlített, a síkvidéki területek kontinentális, a hegyvidékek szubkontinentális jellegűek. A megye több nagy méretű tóval rendelkezik melyek több helyen a települések vízellátását is segítik, illetve üdülési potenciállal is rendelkeznek. (Köszörű-völgyi, Búzásvölgyi, Markazi, Egerszalóki, Adácsi, Gyöngyös-Rédei, Alatkai tavak stb.) Heves megye forrásokban nem mondható gazdagnak. Oka ennek egyrészt a hegységek kőzete, mely nem kedvez a forrásképződésnek, másrészt az a körülmény, hogy a dombokat és hegytetőket, – különösen a Mátrától éjszakra eső fennsíkon – megfosztották a csapadék gyűjtését elősegítő erdőktől, s így a kevésszámú forrás is, a melegebb nyár folyamán, többnyire kiapad. Tavasszal, vagy felhőszakadások alkalmával megduzzadnak ugyan a patakok, sőt néha nagy károkat is okoznak, de a nyár folyamán annyira kiapadnak, hogy csak a fenéken csörgedezik csekélyke víz.

10

Tisza

A Tisza vízgyűjtőjét, a folyók pályáját évmilliók alatt a külső és belső felszínalakító erők, vagyis egyrészről a kéregmozgások és a vulkáni tevékenység, másrészről a víz és a szél alakították mai formájára.

A szorosabban vett tiszai vízrendszer kialakulásának kezdete a harmadidőszak végére, nagyjából 1,5 millió évvel ezelőttre esik. A pliocénben a hegytömbök több szakaszban történt kiemelkedése következtében hazánk területén zárt medence alakult ki, - a Pannon beltenger - amely a korszak végére folyamatosan feltöltődött. Ebben az időben az Északi- és Északkeleti-Kárpátokból lefolyó vizek a mai Ér, Berettyó vonalán igyekeztek a Pannonmedence legmélyebb pontja felé és ide ömlöttek az Ős-Maros völgyének közvetítésével az Erdélyi-medence és a Bihar-hegység vízfolyásai is. A pleisztocén időszakban a Tisza medrének alakulását döntően a helyi jellegű tektonikus változások határozták meg. Jelentős mozzanat a Bodrogköz-Szatmári-síkság mérsékelt megsüllyedése és a Nyírség erőteljesebb megemelkedése, amelyek következtében a folyó elhagyta az Ér-Berettyó-Körösök menti útvonalát, pályája északra tolódott és észak-nyugati kanyarra kényszerült az Alföld északi peremén. További útvonalát a Bodrogközből a hortobágy-kunsági és a borsodi-hevesi-jászsági területek határán ugyancsak süllyedékek jelölték ki. E mederváltozások során a Tisza keresztezte jobb parti mellékfolyóit és több ágra szakadt. Vize egyrészt a mellékfolyók régi medrében, másrészt a süllyedések által kijelölt új mederben folyt tovább. A Tiszának Tokajtól délre levő folyásától is számos kiágazás vezetett az általa elhagyott régi medrekben a sárréti depresszió felé. Zagyva

A Tisza legtekintélyesebb mellékfolyója, melynek vízgyűjtőterülete majdnem teljes egészében Magyarország területén fekszik, így annak állapotát kizárólag hazai behatások alakítják. A folyó Nógrád megyében, a Zagyva nevű községnél ered s Nádújfalu mellett lép Heves megye területére. Mátraverebélyig határt alkot Heves és Nógrád megyék közt, majd délre fordulván, Pásztó, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Apc községek érintésével, miután két ízben is Nógrád megye területére lépett, Hatvan mellett folyik el, s onnan egészen a Pest megyei Boldog községig határvonalat alkot Heves és Pest megyék közt. Ez Nógrád megyében, a Zagyva nevű községnél ered s Nádújfalu mellett lép a megye területére. Mátraverebélyig határt alkot Heves és Nógrád megyék közt, majd délre fordulván, Pásztó, Szentjakab, Szurdokpüspöki, Apc községek érintésével, miután két ízben is Nógrád megye területére lépett, Hatvan mellett folyik el, s onnan egészen a Pest megyei Boldog községig határvonalat alkot Heves és Pest megyék közt. A Zagyva Szolnokon ömlik a Tiszába.

Tarna

Második folyóvize a megyének, s egyszersmind legnagyobb vízgyűjtője a Tarna, mely Istenmezeje fölött lép be a megyébe. A Tarna mellékfolyói jobbról: a Szűcsi fölött eredő Ágói patak, melyet Jákóhalma mellett vesz föl, a gyöngyöspatai, a szárvágyi, a Nagy- és Mérges patakokkal bővült Gyöngyös patak, a Bene patak és a Tarnócza patak, melyek Tarnaörs fölött egyesülvén, éppen a megye határán ömlenek a Tarnába. Balról a Tarna fölveszi a váraszói, szentdomonkosi, a széki csermelyeket és Aldebrő alatt a vele párhuzamosan folyó Kigyós patakot.

11

Laskó

Harmadik folyóvíz a Laskó patak, mely Szúcs határában ered s Bátor, Bakta, Egerszalók, Demjén, Kerecsend, Füzesabony, Mezőtárkány községek mellett elhaladva, Sarud fölött ömlik a Tisza-tóba.

Eger-patak Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén. A Balaton község területén, a Vajda-kútnál eredő kis patakocska innen délkeleti irányban 68 kilométert tesz meg a Tiszáig amelynek jobb oldali mellékfolyója.

Tisza-tó

A Kisköre és Tiszavalk közötti folyószakasz felduzzasztásával a Tisza hullámterében létesült a Tisza-tó, amely 127 km2-nyi kiterjedésével a Kárpátmedence második legnagyobb kiterjedésű állóvize lett. A duzzasztást a Kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé. A Kiskörei tározó (később Tisza-tó) kialakulása az 1978. augusztus 5-én beállított II. duzzasztási ütem idejére tehető. A vízszint elérte a 700 cm-es duzzasztási szintet a Kisköre felső vízmércénél, elöntésre kerül a hullámtér, létrejött a „Tisza-tó”. A Tisza-tó egészét tekintve ökológiai szempontból a sekély-tó típusú tározók közé sorolható, de a nagyfokú mozaikosságot jól jelzi, hogy található a területen mocsár, sekély-tó, kopolya, dévér-szinttájú nagy-, közepes és kisvízfolyás. A duzzasztás hatására a terület mederviszonyai jelentősen átalakultak; nagymértékű a feltöltődés és megváltozott a mederanyag is. A tározótérben az árasztás óta a makrofita növényzet aránya a nyílt vízfelülethez viszonyítva fokozatosan növekszik.

3.1.4. Erdőterületek Heves megye erdőterülete megközelíti a 101 ezer hektárt. A megye erdősültsége 24,65%. Ez az országos átlag feletti érték, a megye a magas erdősültségű megyék közé tartozik. Az erdőtűzvédelmi szempontból veszélyeztetett erdőterületek elsősorban a megye északi és középső részén helyezkednek el. A megye erdőterületei 60-40% arányban állami és magán tulajdonosok kezében van. Az állami tulajdonú erdőterületek 95%-át az Egererdő Zrt, kezeli. Mindössze 2.000 hektárnyi állami erdőterületet kezel még a Bükki Nemzeti Park, a vízügyi igazgatóságok és egyéb állami szervek. A közösségi tulajdonú (önkormányzat, egyház, alapítvány, stb.) erdőterület nagysága elhanyagolható, nagysága nem éri el a 300 hektárt. A megye erdőterületének valamivel több, mint egyharmada magántulajdonosok kezében van (kezelőik főként erdőbirtokosságok, magánszemélyek és gazdasági társaságok).

12

A megye területén az elmúlt 10 évben csekély mennyiségű erdőtelepítés valósult meg (300-500 ha/év). Ezek zöme a nem állami szektorba tartozó területeken történt, ugyanis az állami tulajdonú termőterületeken már kevés a telepítésre alkalmas terület. Az erdőtelepítések zöme gazdasági céllal létesített faanyagtermelést szolgáló erdő, hiszen a magántulajdonban lévő területeken a tulajdonos érdeke alapvetően ez. A létesített erdők főként tölgy, cser és akác faállományokat jelentenek, mivel a termőhelyi adottságok elsősorban ezen állományoknak felelnek meg. A fenyőféléket, mint leginkább tűzveszélyes fafajokat gyakorlatilag nem telepítik a megyében.

Az erdőterületek rendkívül fontos szerepet tölthetnek be a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ezek mellett mindenképpen említésre méltó a kiterjedt méretű legelő és rét gazdálkodású területek is. Az erdők nagyrésze a megye területén védett természeti területen található (Tarnavidéki Tájvédelmi Körzet, Mátrai Tájvédelmi Körzet, Bükki Nemzeti Park). A védett erdőterületeket a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kezeli.

Erdő és természetvédelem

Heves megye területén 101.000 ha erdő található. Az erdőtörvény a természetvédelmi törvény, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok (pl.: Natura 2000 rendelet) által megadott keretek rögzítik, hogy a magyarországi - így a Heves megyén belüli - erdőkben milyen feltételekkel és milyen módon lehet gazdálkodni, azokat milyen módszerekkel lehet és kell kezelni, fenntartani. Az erdőkezelés alapját képező erdőterveket a Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Hatósága készíti el - védett területek esetében a természetvédelmi kezelő (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság) véleményét is figyelembe véve. Ez a hatóság ellenőrzi az erdőgazdálkodás (kezelés) jogszerűségét is.

Az elmúlt évtizedek gyakorlata szerint a védett erdőkben is ugyanolyan gazdálkodás folyik, mint a gazdasági erdőkben, azzal a különbséggel, hogy eseti jelleggel, megfelelő indoklással ez korlátozható (ennek eszköztára jellemzően kimerül abban, hogy az erdőn belül egy kisebb részterület nem érinthető erdőgazdálkodási munkával). Ez a gyakorlat teljesen elfogadható lenne – a gazdasági erdőkben. A védett erdőkben végzett munkák célja azonban – az erdőtörvény alapján – elsősorban a természeti állapotok javítása kell, hogy legyen. Gazdálkodás ezért ezekben az erdőkben csak olyan módon és mértékben lenne végezhető, hogy az ezt a célt (a természetvédelmet) ne veszélyeztethesse.

A természetvédelmi cél olyan jórészt idős erdőterületeket is tartalmazó, alapvetően változatos szerkezetű (térben, strukturális szerkezetben és fajösszetételben is) állományok megléte lenne, melyekben a gazdasági tevékenység során is folyamatos erdőborítás maradna. Erre van megfelelő gazdálkodói módszer (szálaló üzemmód, készletgondozó fahasználat), ezt azonban itt egyelőre nem használják. (Ennek oka kérdéses, hogy esetleges szakmai hiányosságok miatt, vagy rövid távú anyagi megfontolások következtében nincs előrelépés a gazdálkodók részéről). A folyamatos erdőborítást azért fontos hangoztatni, mert az erdők pufferoló képessége jelentős. A zárt erdő (egy véghasználattal érintett területhez képest) sokkal nagyobb mennyiségű fényt ver vissza. Jelentős a lombozat és az egyéb növényzet vízmegkötő képessége, mely kiegyenlítő hatású csendes esők, de rendkívüli időjárás alkalmával is. A zárt szerkezet megtöri a szeleket, a kipárolgás, szárazodás – a talaj vízvesztése – lényegesen kisebb mértékű. Összességében elmondható, hogy a megye ¼ résztben erdősült területeinek jelentős kiegyenlítő hatása van a klíma és a vízháztartás szempontjából, ezért ezek kezelése során nem csak a védett természeti területen lévő erdők esetében, hanem minden (egyes ültetvények – pl. nyárak – esetében is megfontolandó) erdőterület esetében jelentősen növelni kellene a folyamatos erdőborítással járó üzemmódok, módszerek használatát.

13

Legelő és rét gazdálkodású területek

A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetet 1993 márciusában hozták létre, a Heves megye déli részén elhelyezkedő, ember által formált pusztai élőhelyek, illetve az itt élő életközösségek védelme érdekében. A tájvédelmi körzet 2005-ben és 2008-ban bővült, jelenlegi területe 16 114 ha.

A Hevesi síkság Érzékeny Természeti Területen elsősorban a túzok védelmét szolgáló programcsomagokra (szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, lucernatermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, gyeptelepítés érzékeny természeti területen) A területen előforduló védett növények közül megtalálható pl. a réti iszalag, a buglyos boglárka, a macskahere, a réti őszirózsa, a sziki őszirózsa és a fátyolos nőszirom. Vadgazdálkodás Magyarország jelenlegi vadállománya lényegesen magasabb, mint amennyit a terület természetes módon elbírna. Ennek legfőbb oka a vadgazdálkodás során kialakult torz struktúra, szakmai szempontoknak nem megfelelő gazdálkodás. A vadgazdálkodási egységeken belül minden gazdálkodó a területén akarja tartania vadat, ezért jelentős mértékű túletetéssel igyekszik azt a területen tartani. Ennek egyértelmű következménye a vadállomány számának növekedése, miközben a hasznosítás (lelövések, befogások, stb.) mértéke ezt nem követi. A növekedés az 1960-as évek óta töretlen, az utóbbi évtizedekben rendkívüli mértékű volt. A vadállomány mértékének növekedése a klímastratégia szempontjából jelentős. Mára számos területen olyan mérvű a probléma, mely az erdei életközösségek optimális működését hátrányosan befolyásolja. A túlszaporodott vadállomány lerágja az erdők cserjeszintjét, taposásával és túrásával pedig felnyitja az erdő talaját, mely így a vízháztartás szempontjából erősen csökkent működésűvé válik (Konkrétan, a növényzettől mentes csupasz talajfelszín kiszárad, vízmegkötő képessége elenyésző, a hirtelen lezúduló csapadékból gyakorlatilag semmit nem képes megkötni, illetve a leömlő csapadék elmossa a termőtalajt mely hosszú távon a zárt erdők fenntartásának gátja is lehet).

3.1.5. Felszíni és felszín alatti vízkészletek Korunk egyik legnagyobb kihívása a vízzel való komplex gazdálkodás a fenntartható fejlődés figyelembevételével. A vízgyűjtő-gazdálkodás az egyik meghatározó eleme a gazdasági- társadalmi vízigények kielégítésének, a természetes vízkészletek számontartásának, megőrzésének és védelmének, illetve a megfelelő árvízvédelem és vízkárelhárítás megválasztásának, az anyagi és természeti javak védelmének. Az EU tagjaként kiemelt feladattá vált a vizek jó ökológiai állapotban tartását megcélzó un. "Víz Keretirányelv" végrehajtásával összefüggő feladatok ellátása.

A felszíni és felszín alatti vízkészletek a klímaváltozás szempontjából kiemelt stratégiai természeti elemek.

A felszíni- és felszín alatti vizek mennyiségének és minőségének védelme céljából a bányászat által kiemelt vizek minőségvédelmét és hasznosítása nagyon fontos feladat. Heves megye bányászati szempontból jelentős térsége az országnak, hiszen itt több mint 100 olyan vállalkozás működik, melynek tevékenységében szerepel a

14

bányászat. Főleg lignit, mészkő, kavics, homok, kréta és bentonit kitermeléssel, valamint felhasználással foglalkoznak.

A legjelentősebb a Mátrai Erőmű Zrt. bányászati tevékenysége melynek során a lignit feletti üledékek rétegvizeit nagy mennyiségben termeli ki víztelenítés miatt. Igaz, a kiemelt víz a felszíni vizek vízhozamát növeli. A Kál környéki kavicsbányák nagy felületű bányatavakat hoztak, hoznak létre, melyek vize közvetlen kapcsolatban van a talajvízzel. A tavak párolgása nagyban befolyásolja a környék talajvízháztartását.

Klímavédelmi szempontból a vizek megtartása (tartalékolása), velük való helyes gazdálkodás rendkívül fontos. Az árvízvédelmi szempontok figyelembevétele mellett a vízfolyásokon végzett lefolyást gyorsító, a sík területek minél gyorsabb víztelenítésének elérését célzó beavatkozások nem kedveznek a vízmegtartásnak. A talajvíztározást a vizek hosszabb idejű, (szabályozott) természetközeli helyben tartása nagyban elősegítené. A talajvízháztartás javítását szolgálná a borkolt felületek arányának csökkentése (vagy szinten tartása. A burkolt felületekről lefolyó és összegyülekező vizek sokszor okozhatnak komoly vízkárokat megyénk területén is. Felszín alatti vízkészletek

A Heves megyei Vízmű ZRt. az ellátási területén található 66 vízbázisból, felszín alatti vizekből szerzi az éves közel 16.400 em3 nyersvíz mennyiséget. A közel 12.600 em3/év szolgáltatott víz 96 % -a saját vízszerzésből származik, míg 4% -a társvízműtől átvett víz. A vízszerzést biztosító ~ 190 db működő vízmű kút 75 %-a mélyfúrású kút és a nyersvíz 78 %-át szolgáltatja, míg a kitermelt nyersvíz 22 %-át sekélymélységű és talajvíz kutakból nyerjük. A felszín alatti vízkészletek megoszlása 16.400 em3/év nyers-víz 66 %-a réteg, 12 %-a karszt és 22 %-a talajvíz.

12% Karsztvíz

22% 66%

Talajvíz Rétegvíz

1. ábra: Felszín alatti vízkészletek megoszlása Forrás: http://www.hmvizmurt.hu/szolgaltatasaink/ivovizellatas

A termálvízre épülő turizmus feltételei országos szinten is kiemelkedőnek tekinthetők Heves megyében. A megye és különösen a megyeszékhely termálvizeinek gyógyító hatása régóta ismert, az erre alapozott fürdőkultúra több százéves hagyományokra épül (pl. Eger Török Fürdő, Parád, stb.). A XX. századi szénhidrogén-kutatások nyomán újabb gyógyhatású termál-vízkészleteket tártak fel (pl. Egerszalók, Mátraderecske, Bükkszék, stb.). A megyében található termálvízkincs sajátossága, hogy az egyes fürdők, kutak vízösszetétele és a vizek jellemzői különbözőek, ezáltal a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmasak.

15

3.1.6. Energiaforrások, ásványkincsek Az ásványi kincseknél kiemelhető a megye kiemelkedően magas lignit vagyona. A Mátra kőbányászata (andezit, riolit) szintén nem elhanyagolható. Említést érdemel a Kál környéki kavics- és homokbányászat is. A mészkőbányászat elsősorban a Mátrai Erőmű kéntelenítéséhez szállít anyagot.

Az Ózd-Egercsehi medencében több széntelep keletkezett, melyek közül a miocén-kori a legvastagabb. 1937-47 között Bükkszéken kőolaj kitermelés is folyt, Demjénben pedig 1960-ban kezdték a fúrásokat. A kőolajkutatások számos helyen termálvizet hoztak a felszínre (Bükkszék, Eger, Demjén), amelyekre alapozva később fürdő létesült. Fedémesen földgázt is találtak. A réz és színesfém jelentős készlete található Recsken. A nagy mélység miatt kitermelése jelenleg vitatott. 1985-ig Gyöngyösorosziban is folyt színesérc bányászat. A visontai külszíni bányaművelés előrehaladásától eltekintve napjainkra a bányászat fokozatos visszavonulása vált jellemzővé. A Mátrai Erőmű Zrt. hazai alapanyagból, lignitből termel villamos energiát. A társaság két külszíni bányája Visontán és Bükkábrányban található. A visontai ún. Déli bányamező Detk – Ludas – Karácsond – Halmajugra községek által határolt területen fekszik. A részvénytársaság bükkábrányi bányája Visontától 55 km-re keletre a Bükkábrány – Vatta – Csincse községek közötti területen helyezkedik el.

A rendelkezésre álló biomassza Heves megyében (2005)

Megnevezés

Összes szárazanyag (t)

Energetikai lehetőség (GJ)

Szőlővenyige

14692,14

217443,7

Gyümölcsfa-nyesedék

5265,1

78973,22

Szántóföldi növények

135958

1732193

Energiaerdő

273880,83

4338152,91

Összesen

429796,07

6366762,83

1. táblázat: A rendelkezésre álló biomassza Heves megyében (2005)

Heves megye megújuló energia potenciáljának komplex meghatározására ez ideig komplex alapkutatást nem végeztek. Jó néhány becslés napvilágot látott ugyanakkor az egyes energia- típusok potenciáljának leírásáról. Az ily módon előállított közelítő adatok ugyanakkor csak hozzávetőlegesek, azaz a konkrét gazdasági-műszaki hasznosítási lehetőségek megalapozására nem alkalmasak. Szakmai trivialitás, hogy a konkrét hasznosítási projektek megvalósításához ugyanakkor helyszín-specifikus, vagy legalábbis kistérségi szintű alapkutatások szükségesek. Ilyen jellegű vizsgálatok indultak az EKF Agria-Innoreg Tudáscentrum vezetésével 2012 őszén Eger térségében. A kutatás kiterjesztése a megye többi területére mindenképpen szükséges a következő években.

16

A Károly Róbert Főiskolán végzett és 2001-es statisztikai adatokra épülő kutatások a megyében rendelkezésre álló, energetikai célokra hasznosítható biomasszából előállítható energia mennyiségét kb. 6,3 millió GJ/év nagyságúra becsülték.

A napenergia tekintetében Heves megye délnyugati része a leginkább kedvező adottságú terület, ahol a globálsugárzás mértéke elérheti az 4400 MJ/m2 éves értéket is. Észak és kelet felé ez az érték némileg csökken, a legrosszabb adottságú térségekben csak 4300 MJ/m2-es szinten van.

3.2. Társadalmi Helyzetkép 3.2.1. Demográfia Heves megye népsűrűsége 2004-et követően tendenciaszerűen csökkent, a fogyás átlaga meghaladta a vidéki átlagot. Megyei szinten komoly problémákat okozott a csökkenés gyorsuló üteme. A vázolt folyamatok együttes hatásának köszönhetően a népsűrűség értéke 2011-ben jelentősen elmaradt a vidéki átlagtól. 2013-ban tovább esett Heves megye népsűrűsége, 2012-ben az egy km2-re jutó lakónépesség száma 85 volt, ameddig a rákövetkező esztendőben 84. A korábbi években megkezdődött tendencia a mai napig meghatározó eleme a megye demográfiai sajátosságainak, 2016. január 1-jén a KSH adatai alapján Heves megye népsűrűsége 82 fő/ km2-re fogyatkozott, ezzel továbbra is jócskán a vidéki átlag alatt maradt. Megyei összehasonlításban Heves megye a 2016-os népsűrűségi mutatók alapján 9. helyen áll, régiós viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén megye mögött a második. Az adatokból kitűnik, hogy a megyét az elnéptelenedés a vidéki átlaghoz képest lényegesen jobban sújtja.

Népsűrűség fő/km2

Népsűrűség 2004-2016 094 092 090 088 086 084 082 080 078 076

Vidék

Heves megye

2. ábra: Népsűrűség 2004-2016 Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya

A népsűrűségre komoly befolyást gyakorol a természetes szaporodás. Megállapítható, hogy Heves megyét a vidéki Magyarországhoz hasonlatosan a természetes fogyás jellemzi. 2004 és 2011 között megyei tendenciák a vidék egészéhez mérten rosszabbnak minősült, ugyanis a természetes fogyás üteme a vidéki természetes fogyás ütemének több mint 2,6-szerese volt. Az elmúlt több mint öt év távlatából vizsgálva a megye helyzetét feltűnő, hogy az országban zajló kedvezőtlen népesedési folyamatok még mindig éreztetik hatásukat, s Heves megye helyzete ma is kedvezőtlenebb a vidékhez képest, hiszen természetes fogyásának mutatója (-1709) 2015-ben is a vidéki átlag felett van (-1405). A népsűrűséget determináló másik tényező a vándorlási egyenleg, a jelenség folyamatait elemezve megállapítható, hogy a vidéki Magyarországon negatív irányú trendek érvényesülnek, Heves megye pedig végig

17

az amúgy is rossz vidéki átlag alatt szerepelt. A belföldi elvándorlás mérlege Heves megyében 2010-ben érte el mélypontját, 2010 után mutatkozott némi enyhülés a fogyás tekintetében, 2011-től azonban újra nőtt az elvándorlási veszteség, amely 2012-re ismételten fogyást okozott. 2012-őt követően érzékelhető némi pozitív irányú változás és az alapvetően még mindig negatív tendenciába hajló elvándorlási egyenleg javított a megye vidéki Magyarországon elfoglalt helyén. Heves megye vidéki átlagban 2011-ben a 13. helyen állt, 2015-re a megye pozíciója valamelyest erősödött a belföldi elvándorlási egyenleg mérlegét illetően, ekkor a 7. helyet foglalta el a rangsorban. A belföldi elvándorlástól eltérő képet mutat Heves megye a nemzetközi elvándorlási egyenleg felől vizsgálva. A megye nemzetközi elvándorlási egyenlege a belföldihez hasonlóan az utóbbi 15 évben végig a vidéki átlag alatt maradt, ám belföldi elvándorlás jócskán meghaladta az ország határain kívülre történő migráció léptékét. A nemzetközi elvándorlási egyenleg 2010-ben okozott lakosságcsökkenést, a folyamat 2013-ban sújtotta a legjobban a területet. Heves megye a nemzetközi elvándorlási mérleg kapcsán a 19 megye közül a 11. helyet foglalta el 2015-ben. Elvándorlási egyenleg 2001-2015 1000

500

0

-500

-1000

-1500

-2000 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

Vidéki belföldi elvándorlási egyenleg

Heves megyei belföldi elvándorlási egyenleg

Vidéki nemzetközi elvándorlási egyenleg

Heves megyei nemzetközi elvándorlási egyenleg

2015

3. ábra: Elvándorlási egyenleg 2001-2015 Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya

Amennyiben a megye demográfiai helyzetét az aktív korúak (15 és 64 közötti lakosság) fókuszán keresztül vizsgálva szeretnénk bemutatni, abban az esetben azt lehet mondani, hogy 2010 és 2013 között a 2012-es esztendő komolyabb visszaesését leszámítva lassú növekedés, majd 2013-tól kezdődően fokozatos csökkenés, 2014-2015-ben stagnálás, 2016-ra pedig újra növekedés diagnosztizálható. 2010 IV. negyedévében 125 200 fő aktív korút tartottak számon, ez a szám alapvetően kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de az Észak-Magyarországi régióban itt a legnagyobb az aktivitási arány. 2011. év azonos időszakában 126 300-an voltak jelen a munkaerőpiacon, az aktivitási arány továbbra is a régiós átlag fölött maradt 1,7%-al, az országostól 2,3 százalékponttal maradt el. 2012 IV. negyedévében visszaesés tapasztalható 15 és 64 év közötti lakosság tekintetében, 121 900 személyt regisztrált a KSH. 2013-ban újra emelkedő tendenciát mutatnak Heves megye témát érintő népmozgalmi adatai, 129 800 munkaképes korú személyt tartottak számon a IV. negyedévben, ez a szám 6,5%-kal több az előző év azonos időszakában rögzítettnél. 2014-től kezdve lassú fogyatkozás figyelhető meg a munkaképes korúak körében, az esztendő IV. negyedévében 128 000 személy tartozott ebbe a csoportba. 2015 IV. negyedévében az azt megelőző évhez képest nem történt komoly változás, 128 300-an sorolhatóak a gazdaságilag aktív korúak közé. 2016 I. negyedévében 131 000 aktív korú személyt tartott nyilván a KSH.

18

Aktív korú lakosság Heves megyében 2010-2016 132 000 130 000 128 000 126 000 124 000 122 000 120 000 118 000 116 000

Aktív korú lakosság

4. ábra: Aktív korú lakosság száma 2010-2016 Forrás: Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a megyei foglalkoztatás fellendítésére projekt megvalósíthatósági tanulmánya

A középtávú prognózisokat tekintve néhány Dél-hevesi települést kivéve további népességcsökkenés várható a megyében.

5. ábra Demográfiai prognózis 2021 Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

A klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás szempontjából különösen érzékeny csoportot képeznek az idősek. Az alábbi diagramon láthatóak Heves megye járásokra bontott 2015-ös lakosságszám adatai, mellettük pedig a 65 éves és annál idősebb népesség számadatai. Feltűnő, hogy a megye két legelmaradottabb, Bélapátfalvai és Pétervásárai járásaiban találjuk az összlakosság arányában mért legtöbb idős korút. Az időskorúak a Bélapátfalvai járásban a teljes népesség 20,9%-át, ameddig a Pétervásárai járásban a teljes népesség 23,4%-át

19

teszik ki. A KSH rendelkezésre álló adatai alapján azt lehet mondani, hogy Heves megye egyik járásban sem képviselteti magát ez a korcsoport az említett magasnak minősülő arányban. Az éghajlatváltozás szempontjából az egészségügyi kockázat miatt amúgy is szenzitívnek minősülő korcsoport alkalmazkodóképességét nagyban hátráltatja az a tény is, hogy a lakókörnyezetként szolgáló elmaradott járások jövedelmi és sokszor ebből következő lakásviszonyai sem teszik lehetővé a hatékony adaptációt. 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 30 000 20 000 10 000 0

85 529 71 303 49 633 34 399

29 480 8 485 1773

15737

14046 5070

Járás összlakossága

20 390 9529

5572

4771

65 éves és idősebb népesség száma

6. ábra: Heves megye járásainak lakónépessége Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

A megye roma lakosságának számáról és eloszlásáról eltérő adatok láttak napvilágot. A 2011. évi népszámláláskor Heves megyében roma nemzetiségűnek 19 312 ember vallotta magát. A népszámláláson magukat romának vallók száma a szakmai vélemények szerint jelentősen alatta marad a romák valódi létszámának. Az össznépességből a magukat romáknak vallók száma 19.467 fő. Ezen társadalmi csoporthoz tartozó népesség megyénken belüli arányát a következő ábra mutatja be.

7. ábra: Magas arányú roma népességgel rendelkező térségek és települések Forrás: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

20

3.3 Gazdasági ágak és szolgáltatások klímavédelmi helyzetképe 3.3.1. Közlekedés Heves megye fekvéséből adódóan nem határos szomszédos országokkal, azonban a nemzetközi kapcsolattartásban és országos szintvonalon fontos szereppel bír a vonalas infrastruktúra rendszerek közül a közúthálózat, a vasúthálózat, a szénhidrogén-szállító vezetékek és az energiaellátást biztosító vezetékek hálózatában egyaránt. Heves megye hegyvidéki adottságai alapján a fő közlekedési útvonalak a megye déli részén, az Alföld határában lettek kialakítva. Itt húzódnak a megyén áthaladó országos és nemzetközi jelentőségű közúti és vasúti útvonalak egyaránt.

8. ábra: Közúthálózat Észak-Magyarországon Forrás: KSH alapján, 2010

Heves megye a legfrissebb adatok alapján összesen 1 360 km hosszúságú közúttal rendelkezik, amelyből 189 km gyorsforgalmi,1 171 km nem gyorsforgalmi úthálózat. Tovább vizsgálva a megyei úthálózat jellegét említést érdemel, hogy a közigazgatási egységben 132,2 km autópálya 97,9 km I. rendű főút, 190,4 km II. rendű főút, 37,4 km autópálya, vagy autóút csomóponti ága található. A mellékúthálózat kapcsán a következő adatokat érdemes kiemelnünk: 603,4 km összekötő út, 262,9 km bekötő út, 10,8 km állomáshoz vezető út, 5,7 km egyéb csomóponti ág, 19,6 km gyorsforgalmi utak pihenőútja. Az elmúlt években látványosan csökkent az egyes közúti járművek éves futásteljesítménye, azonban a gépjármű állomány mennyiségi gyarapodása ellensúlyozta a tendenciát. Összességében az országos közúthálózat forgalmi teljesítménye 2005 és 2015 között 11%-kal növekedett, 113,96-ról 126,49 millió egységjármű kilométerre. Az autópályák és autóutak (együttesen a gyorsforgalmi úthálózat) teljesítménye több év átlagában kiemelkedő növekedést mutat, mely elsősorban az új szakaszok átadásának köszönhető. A főutak és a mellékutak forgalmi teljesítményéről ugyanakkor a 2005 és 2015 közötti években elmondható, hogy kezdetben stagnálást mutatott, ami egyértelműen a forgalomnak a gyorsforgalmi úthálózatra történő átterelődésével magyarázható, ez átváltott lassú növekedésbe, majd változó mértékű csökkenés következett. A tíz évet és a főúthálózat egészét tekintve majdnem 22%-os a növekedés, 74,45-ről 90,83 millió egységjármű kilométerre nőtt a

21

teljesítmény. A mellékúthálózat forgalmi teljesítménye 2005 és 2015 között majdnem 10%-os (9,7%) csökkenést mutat, ezzel szemben az országos átlag, hasonló mértékben,11%-kal növekedett, 113,96-ról 126,49 millió egységjármű kilométerre.

3.3.2. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok A közlekedés, a minél gyorsabb és hatékonyabb helyváltoztatás egyre fontosabb társadalmi-gazdasági elvárás a globalizálódó világban. Heves megyében 2015-ben az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma 303 darab volt, mely elmaradt az országos adatoktól (325 darab), viszont Észak-Magyarország regionális átlagát (277 darab) meghaladta. Az elmúlt évek tendenciáinak ismertetésével összefüggésben elmondható, hogy a gépkocsik száma számottevően növekedett a 2000-es 207,2 darab 1000 lakosra jutó személygépkocsi értékhez képest, azonban a recesszió hatására 2008-tól csökkenő tendenciát (289,2-ről 285,3-ra csökkent 2008 és 2010 között) mutat – hasonlóan az országos trendhez, 2010 után újra emelkedést diagnosztizálhatunk. A Heves megyében található összes személygépkocsi számában az utóbbi években lezajlott változás pozitív irányú. 2010-ben 87 885 darab, 2013ban 88 055 darab, 2014-ben 88 639 darab, végül 2015-ben 90 641 darab személygépkocsi gyarapította a megye közútijármű-állományát. A környezet szempontjából kiemelt témát képvisel a személygépjármű állomány üzemanyag-felhasználás szerinti megoszlása. A benzinüzemű autók aránya fokozatos csökkenést mutat, 2013-ban 68 333 darabot, 2014-ben 67 209 darabot, 2015-ben 67 203 darabot tartottak számon. Ezzel szemben a kibocsátás tekintetében komolyabb terheléssel rendelkező gázolaj meghajtású kocsik száma markánsabb növekedést mutatott: 2013 és 2015 között 3 604 dízelüzemű személyautóval gyarapodott Heves megye állománya, amely így elérte a 22 738 darabot. A haladó irányú trendek közé sorolható, hogy a hibrid személygépkocsik aránya évről-évre, még ha lassú ütemben is, de emelkedik, 2013-ban mindössze 81 ilyen típusú gépkocsit regisztrált a KSH, 2015-ben ez a szám 139-re nőtt. A teljes egészében elektromos hajtású személygépkocsik száma azonban még mindig csekély, 2015-ben összesen 5 ilyet tartottak számon Heves megyében, amely egyfelől összefüggésben van a magas vételárral másfelől a megyében fellelhető csekély töltési lehetőségekkel.

Járás

Személygépkocsi ezer lakosra

Bélapátfalvai járás

277

Egri járás

318

Füzesabonyi járás

249

Gyöngyösi járás

341

Hatvani járás

322

Hevesi járás

229

Pétervásárai járás

272

Összesen

303

2. táblázat: Személygépkocsik ezer lakosra jutó száma járásonként Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

A közösségi közlekedés legmeghatározóbb eleme az autóbusz, s csak ezután következik a vasútforgalom. Az autóbusz forgalom vonalhálózat hossza 2010-től (94 km) kezdve folyamatosan csökken, 2015-ben 85 km volt. A

22

helyi autóbuszok átlagos számában azonban enyhe emelkedés tapasztalható, 2013-ban 54 darabot, 2015-ben 56 darabot regisztrált a KSH. A szállított utasok száma az egyre gyarapodó személygépjármű-állománnyal párhuzamosan csökkenő tendenciát mutat, a 2010-ben márt 21 562 utas 2015-re 19 927-re redukálódott. A lenti táblázatban rögzített paraméterek alapján elmondható, hogy Heves megyében csökken a tömegközlekedés jelentősége és teljesítménye.

Megnevezés

2010

2012

2013

2014

2015

Vonalhálózat hossza, km

94

89

85

85

85

Viszonylatok száma

42

33

32

32

32

Helyi autóbuszok átlagos száma

54

54

54

56

56

Szállított utas, ezer fő

21 562

21 157

20 179

20 075

19 927

Utaskilométer, ezer

75 862

73 887

70 544

70 342

69 651

246 390

236 337

227 591

226 358

231 146

Férőhelykilométer, ezer

3. táblázat: Helyi autóbusz közlekedés adatai Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

3.3.3. Mezőgazdaság Heves megye az Északi-középhegység és az Alföld határterületeit foglalja magába. A két nagy táj találkozása a térségnek változatos arculatot kölcsönöz és meghatározza a mezőgazdasági termelés éghajlati, természetföldrajzi és termőhelyi adottságait. Ezek alapján a megye nem tartozik a legjobb, legfejlettebb növénytermesztő és állattenyésztő megyék közé. Jó színvonalúnak mondható viszont a zöldségtermesztés és magas szintű a szőlőtermesztés és borászat. A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A lakosság 70-75 %-a érintett a mezőgazdasági termelésben. Több mint 1.400 a működő gazdasági szervezetek száma és emellett 52.000 fő őstermelő tevékenykedik, 9300 termelő kap területalapú támogatást a mezőgazdasági tevékenységéhez kötődően. A megye összes földterülete 380.000 hektár, ebből a termőterület 325.000 hektárt tesz ki. A termőterület 47,4 %-a szántó, 33,2 %-a erdő, 12,3 %-a gyep. Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A megyében terem az ország búzatermésének 4,3 %-a, a kukorica 1,1 %-a a cukorrépa 2,5 %-a, a dinnye 26,4 %-a, a szőlő 14,8 %-a. A megyében nagy jelentőségű a szőlőtermesztés és a hozzákapcsolódó borászat, a gyümölcstermesztés, továbbá a szántóföldi zöldségtermesztés. Ezen belül a dinnye- és a paradicsomtermesztés országosan is jelentős. Szőlőből több mint 13.900 hektár a termő és ebből 1.200 hektár új telepítésű ültetvény van. A gyümölcsösök területe 4 070 hektár, a megye szántóterülete 154.000 hektár. A megyében kiemelt jelentőségű a szőlő-bor ágazat, valamint a gyümölcstermesztés. Heves megye két borvidéke – egri, mátraaljai – adja a magyarországi szőlőtermesztés 14-15 %-át, mely mennyiségileg, de legfőképpen minőségileg

23

meghatározó a magyar borászat számára. A klímaváltozás szempontbál (élelmiszertermelés) kulcsfontosságú a mezőgazdaság alkalmazkodásának szerepe. A termőföldek arányának megtartása kiemelt jelentőségű. A természeti hatások mellett a megyében jelentősek az antropogén, indusztriális hatások is (pl. mátraalji lignitbányászat területfoglalása) a termőföldek vonatkozásában. A megye állattenyésztésének vágóállat és állati termék termelése a megye lakosságának ellátására részben elegendő. A megye északi részén extenzív legeltetésen alapuló juh és szarvasmarha-tenyésztés folyik, a megye déli részén nagyüzemi szarvasmarha-, sertés-, juhtenyésztés dominál. Az elmúlt évekre az állatlétszám folyamatos csökkenése volt – juhállomány kivételével – a jellemző. Csökkent a vágóállat termelés összvolumene is. A jelenlegi szarvasmarha létszám 11.000 db – indokolatlanul kevés – melyből 6.100 db a tejtermelő egyedszám, amely a megye tej ellátását részben fedezi. A tehénállomány fajlagos termelési mutatója 4.434 l/tehén igen alacsony. A megye juhállománya 23.000 db, amely 1998-tól folyamatosan növekszik. Az ágazat fő bevétele bárányeladásból származik, mely szoros összefüggést mutat a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságával. Az évi 2.003 t vágóbaromfi termelés nem jelentős a megye állattenyésztésében. Fejlődik a vágónyúl termelés, a pulykatenyésztés, méhészet, valamint a kecsketenyésztés. Heves megyei adottságai a jelenleginél nagyobb állatállomány tartását teszi lehetővé. Elsősorban a tömegtakarmányt fogyasztó, legelőterület jobban hasznosító állatfajoknak kedvezőek az adottságok, így a húsmarhatartás, a juhtenyésztés fejlesztése indokolt, kisállattenyésztésen belül a nyúl, liba, kecske és méhtartás. Megyénkben 13 beszerző és értékesítő szövetkezet, 8 termelői csoport, valamint 3 termelő és értékesítő szövetkezet működik. A termelői csoportok és a zöldség-gyümölcs termelői-értékesítő szervezetek előzetes elismerése megtörtént, de végleges állami elismerést csak három termelői csoport kapott. Fő feladatuk tagjaik felé a termelés, beszerzés és az értékesítés szervezése oly módon, hogy a tagság termelése szoros integrációban valósuljon meg. Heves megye mezőgazdasága az elmúlt öt évben sokat fejlődött. A beruházások között főleg a megyére jellemző szőlőfeldolgozó épületek, pincék és palackozó épületek építése szerepeltek, melyek a megye összes beruházásainak 40 %-át jelentették. Az öntözésfejlesztés utolsó nagy, nyolcvanas évekbeli hulláma óta alig történt érdemi változás e téren - már persze ha a birtokrendszer teljes átalakulásától eltekintünk, aminek hatására töredékére esett az öntözött terület nagysága -, igaz, maga a beruházás is erőteljesen forrásigényes, a szükséges vízügyi és egyéb engedélyek beszerzésének költségeiről nem is beszélve. A korábban nagyüzemi rendszerben, lineár öntözőrendszerekkel végzett öntözés csak helyenként maradt fenn, de továbbra is ez a legjellemzőbb használatban lévő módszer. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2015-ös évi öntözési jelentése szerint esőztető öntözőberendezéssel oldják meg a vízpótlást az öntözött területek kilenctizedén, és ennek 56 százalékán használnak lineár öntözőberendezéseket. Heves megye KÖTIVIZIG illetékességi területén felszíni vízkészletből 319,94 ha-on (2.108.540 m3 éves vízmennyiséggel) történik mezőgazdasági vízhasználat, amely vízjogilag is engedélyezett. Felszín alatti vízkészletből 1024,49 ha-on (371.188 m3 éves vízmennyiséggel) történik vízjogilag engedélyezett mezőgazdaság vízhasználat. Heves megye dél, dél-keleti, a KÖTIVIZIG-re eső részein az öntözőtelepek vízellátását zömmel felszín alatti vizekből oldják meg. Mivel a felszín alatti víztestek mennyiségi állapota nem jó, az öntözőtelepek vízellátásának hatásfokát növelni kell, víztakarékos technológiával, valamint fel kell számolni az illegális öntözőkutakat. A második legnépszerűbb módszer a csévélődobos (a terület 23 százalékát fedi le), a körforgóst pedig az öntözött terület 11 százalékán alkalmazzák. Az egyéb kategóriába a mikroszórófejes, a barázdás, a sávos, a zárt vezetékes és a felszín alatti kiadagolási módok tartoznak, amelyeket az öntözött területek egy százalékán használtak. A vízjogilag engedélyezett öntözhető terület több mint háromnegyede, mintegy 154,3 ezer hektár az Alföldön található. Országos szinten az üzemre engedélyezett éves vízmennyiség megyénként átlagosan 15 millió köbméter volt, de négy megyében az 1 milliót sem éri el: Nógrádban 39 ezer, Zalában 613 ezer, Vasban 680 ezer és Heves megyében 721 ezer köbméter volt 2015-ben.

Továbbra is elsősorban a szántóföldi kultúrák öntözése dominál - összesen 75,924 ezer hektáron, és ezen belül is elsősorban a zöldségfélék esetében éri meg a gazdálkodók szerint, mivel utóbbiaknak mintegy 23 ezer

24

hektáron biztosították a vízpótlást. A zöldségfélék közül a konzerv- és hűtőipari felhasználásra szánt csemegekukorica és a zöldborsó a meghatározó 13,25 ezer, illetve 6230 hektárral, valamint a zöldbab mellett a paprika és a paradicsom a legmeghatározóbb, 802, 574 illetve 433 hektárral. Az egyéb szántóföldi kultúrák közül a legjelentősebb a kukorica 11,4 ezer, a napraforgó 6200, a rizs 3194, a szója 3278 hektáros öntözött területe. Egyéb takarmánynövényeket emellett mintegy 8468 hektáron termesztettek vízpótlás mellett. Heves megye déli része jelentős zöldségtermesztéssel rendelkezik, amit mind a természeti hagyományok, mind a történelmileg kialakult termelési körzetek lehetővé tesznek (pl. étkezési paprika és dinnyetermesztés). A második, igen jelentős öntözési kapacitást lekötő terület a vetőmagtermesztés. A legjellemzőbb, és egyben az egyik legjövedelmezőbb, a 11,7 ezer hektáron végzett hibridkukorica vetőmag termesztés. A gazdák összesen 989,7 hektáron javították az egyéb zöldségfélék vetőmagjainak előállítási hatékonyságát öntözéssel, mintegy 693 hektáron pedig a szójabab vetőmag termesztését biztosították ezzel. Gyümölcsösökre mindössze 3470 hektáron biztosították a vízpótlást. Ennek közel fele, 1477 hektár alma, 583 hektár pedig meggyültetvény volt. A harmadik legöntözöttebb kultúra a kajszi 322 hektárral. Egyéb mezőgazdasági kultúrákat (erdősítést, fásítást stb.) mintegy kétezer hektáron öntöztek 2015-ben.

3.3.4. Turizmus A megyében három nagy, önálló turisztikai régió található: a Mátra, a Bükk és a Tisza-tó. Az Északmagyarországi régió az ország harmadik legkedveltebb turisztikai célpontja a belföldi utazóközönség körében, a KSH 2015. I-XII. hó végleges adatai alapján az Észak-magyarországi régió kereskedelmi szálláshelyein több mint 2 millió vendégéjszaka realizálódott. A változás nagyságát tekintve elmondható, hogy 117 vendégéjszakával jobb átlaggal zárt a 2015-ös év a 2014-es esztendőnél. Megyei szinten vizsgálva a kérdéskört a KSH mérései szerint a régió 5 leglátogatottabb települése Heves megyében található. A TOP 20 legnépszerűbb településből 8 szintén a megyében fekszik. Heves megye TOP

Megyei megoszlás %

Eger

448 095

34,8%

Egerszalók

187 460

14,6%

Gyöngyös

146 630

11,4%

Mátraszentimre

130 183

10,1%

Szilvásvárad

64 246

5,0%

4. táblázat: Heves megye 5 leglátogatottabb települése Forrás: KSH 2015

Heves megye vendégforgalmának dinamikája 2015-ben a 2014-es szinten maradt (2014/2015 112,4%, 111%). A nemzetközi kereslet 2014-es lassabb üteméhez képest 2015-ben ismét nagyobb arányú volt, a nemzetközi forgalom jellemzően Egerhez és térségéhez köthető. Heves megyében a belföldi vendégéjszakák száma 481 767, a külföldi vendégéjszakáké 69 438 volt 2016 I. félévében. A külföldi vendégek jelentős része Lengyelországból és Szlovákiából érkezik a megyei turisztikai célterületekre. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a következőképpen alakult: 2016 I. félévében a megyébe érkező 259 896 fő közül 210 172 szállodában, 17 791 panzióban szállt meg, az átlagos tartózkodási idő mindkét szállástípus esetében 2,1 éjszaka. A közelmúltban lezajlott kapacitásbővítéseknek és az egyéb fejlesztéseknek vannak bizonyos klímaváltozással összefüggő relevanciáik is. Érdemes megvizsgálni, hogy a fejlesztések mely ágazatokban történtek meg, s a szóban forgó ágazatoknak mekkora a klímaváltozáshoz köthető érzékenysége. Heves megyében számos wellness üdüléshez kötődő beruházás valósult meg bizonyos hotelek tekintetében, így például az demjéni Cascade Hotel, a mátraházi Ózon Hotel, vagy az amúgy zöldberuházásnak számító mátrafüredi Sástó Hotel

25

esetében. Az ágazat sajátossága, hogy a klímaváltozástól függetlenül képes kiszolgálni a látogatók igényeit, hiszen megfelelő hűtési, illetve fűtési technológiák segítségével egész évben képes a vendégfogadásra. Más a helyzet a megyében jelentős szabadtéri fürdőhelyekkel, ebben az esetben fontos kiemelnünk a nemrégiben felújított egerszalóki Nosztalgia Fürdőt, az Egri Korona Borház strandját, vagy a részben nyitott Demjéni Termál Völgy helyzetét. Azt lehet mondani, hogy az éghajlatváltozással jelentkező gyarapodó számú hőségnapok zsúfoltságot okoznak a fürdőhelyeken, ráadásul ezeken a napokon nő a fürdőzéssel együtt járó egészségügyi kockázat is. 2015-ben a Demjéni Termál Völgyben megnyitotta kapuit a komplexumhoz tartozó barlangfürdő, amely immáron a hőségnapokon is kényelmes kikapcsolódásként kínálkozik a megyébe látogató turisták számára. Említést érdemel az Eger a belvárosában lefolytatott város rehabilitációs projektek. A város egész hosszán kiépült a kerékpárút és kijelölt útvonal áll rendelkezésre egészen Lillafüredig, amely kiváló, s egyben környezetbarát lehetőséget biztosít az aktív sportot kedvelők számára, s egészen tavasztól késő őszig használhatják a településre érkezők. A nyári kánikula kevésbé, viszont az elhúzódó nyár és az enyhébb őszi időjárás kifejezetten előnyös az ágazatnak. A városlátogató turizmus palettáját színesíti az Egri vár várfalán 10 megállóhelyes tanösvény létesült, ezen kívül megújult a Kazamata, Szép-bástya, Törökkert és a Fegyvertár. A település másik kiemelkedő történelmi látványosságának, az Érseki Palotának a restaurációja befejeződött, az épület Turisztikai Központtal bővült. A városlátogató turizmus tekintetében lezajlott beruházásokat komoly kihívás elé állítják a klímaváltozással bekövetkező hőségriadós időszakok, ennek oldására a belvárosban felállított párakapuk és a múzeumokban, illetve látogatóközpontokban beüzemelt klímaberendezések nyújthatnak alternatívát. Gyöngyösön és környékén kevésbé érzékelhető a városlátogató, illetve a fürdőturizmus dominanciája, inkább a túra, szabadidős és síturizmus jellegzetességeit kell kiemelnünk, s ezek az ágazatok járulnak hozzá leginkább a növekvő vendégéjszakák számához. A Mátra térségében – csak a legfontosabbakat említve – Parádsasváron túraközpontot alakítottak ki, rehabilitálták a parádi üveggyárat és környezetét. A vendégfogadóhelyek is fejlesztés alá estek, tizenötnél is több új szálláshely várja az utazóközönséget. A hegyi sportok kedvelőinek a Mátrafüreden létrehozott Hegyi Sportok Bázisa nyúlt kikapcsolódási lehetőséget. A Mátra két legfontosabb síközpontja Mátraszentistvánon és Kékestetőn lelhető fel. A mátrai turizmust az éghajlatváltozás kontextusából vizsgálva egyértelműen kiderül, hogy a téli sportok veszélyeztetettsége magas, hiszen a felmelegedéssel egyre jobban csökken a fagyos napok száma, így a síelésre alkalmas hómennyiség is. A síturizmussal szemben a szabadidős és túraelfoglaltságok mozgástere a magasabb téli középhőmérséklettel bővülhet, szezonja kitolódhat. A szabadidős és természetjáró turizmus kapcsán lényeges szólnunk Szilvásváradról, ahol a Mátrához hasonlóan súlypontos beruházások zajlottak le az elmúlt években, idegenforgalmi kínálata két rendezvénnyel frissült: a Családi Napokkal és a Retro és Country hétvégével. A természeti kincsekben gazdag térség a korábbiaknál bővebb tematikus- és kalandtúrák szervezési helyszínéül szolgál. A 2016-os legfiatalabb fejlesztés a Szilvásváradi Lovas- és Rendezvényközpont, illetve az Információs Iroda. Heves megye kedvező adottságokkal rendelkezik a bor- és gasztroturizmus területén, Mártai borvidéken megújult a Borpalota, amely kreatív dizájnt és termékcsomagokat kapott, az Egri borvidéken az állandó vendégfogadó helyek, pincészetek mellett megannyi, városi (Egri Bikavér Ünnep) és falusi (Egerszalóki Pünkösdi Tor-Túra) rendezvényekkel egybekötött bor és ételkóstolási lehetőségek kínálkoznak. A klímaváltozás ezen ágazatra gyakorolt hatása csekélyebb, hiszen a kóstoltatások 1-2 nagyobb, kifejezetten szabadtéri rendezvényt leszámítva zárt helyen valósulnak meg, az állandó borhoz kötődő programokkal rendelkező pincészetek pedig az év bármely időszakában, időjárástól függetlenül végezhetik vendégfogadó tevékenységüket. Turisztikai szempontból külön magterületet képvisel Heves megyében a Tisza-tó, a turisztikai régió tetemes hányada Heves megye déli részén terül el. A Tisza-tó addigi kínálatában meghatározó változás nem történt 2015-ben. A zömében 2010 után lezajlott, Tisza-tó tekintetében végbement kínálat változások az ökoturizmus és az aktív turizmus irányába határozzák meg régió profilját („Természet élménytára”, „Természet új dimenzióban” mottók). Országos szinten is érzékelhető beruházások az elmúlt nyolc esztendőben a következők voltak: első Tisza-tavi 4 csillagos szálloda, Robin Kalandpark, Tiszavirág Ártéri Sétaút és Tisza-tavi Vízi Sétány, Túraközpont Hálózat, a Tisza-tavi Ökocentrum szinte átrendezte Kelet-Magyarország kiránduló turizmusát. A forróbb nyarak zsúfoltságot okozhatnak a Tisza-tó környéki szabadstrandokon, a fokozott látogatószám pedig markánsabb ökológiai terhelést okozhat. A közelmúltban bekövetkezett kínálatbővülés, azonban csökkentheti az ágazat veszélyeztetettségét, hiszen így már kevésbé kizárólag a strandokra koncentrálódik az idegenforgalom.

26

3.3.5. Ipar A megyében az Ipari Park címet viselő iparterületek száma nyolc, ebből négy önkormányzati tulajdonú. Ezeket a következő táblázat mutatja be.

Ipari Park megnevezése

„Ipari Park” címet viselő szervezet

Pontos megnevezés

Tagok/tulajdonos

Abasári Ipari Park (Abasár)

Abasár Község Önkormányzata

Abasári Nonprofit Településüzemeltetési Abasár Község Önkormányzata és Fejlesztési Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság

Bélapátfalvi Ipari Park (Bélapátfalva)

Bélapátfalva Város Önkormányzata, Bélkő Területfejlesztési Kht.

Bélkő Nonprofit Közhasznú Területfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság

Hatvani Ipari Park (Hatvan)

Hatvan Város Önkormányzata

Hatvani Ipari Kereskedelmi Szolgáltató és Szerelő Épitőipari Szövetkezet (Nem bejegyzett)

HEVESI IPARI PARK (Heves)

Heves Város Önkormányzata, HEVA Kft.

HEVA Hevesi Önkormányzati Vagyonkezelő Korlátolt Felelősségű Társaság

PIKOPACK Ipari Park

Balaton Község Önkormányzata, Bekölce Község Önkormányzata, Bélapátfalva Város Önkormányzata, Bükkszentmárton Község Önkormányzata, Mikófalva Község Önkormányzata, Mónosbél Község Önkormányzata, Nagyvisnyó Község Önkormányzata, Szilvásvárad Község Önkormányzata

Heves Város Önkormányzata

Füzesabony Város Önkormányzata

5. táblázat: Ipari Park címet viselő iparterületek Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium

A Kormány 1515/2016. (IX. 22.) Korm. határozatával döntött többek között a Hatvani Ipari Park fejlesztéséről, mely döntés értelmében 2016-2018 között cca. 18 Md Ft forrást biztosít a beruházásra.

A Kormány a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól szóló 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet alapján a foglalkoztatás-bővítés, az új munkahelyek teremtésének ösztönzésére a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész központi keretének terhére meghirdetett pályázat alapján a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások, az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül - az éves pályázati felhívásban meghatározott formában, támogatási mértékben -

27

többlettámogatást igényelhetnek. A Kormány Heves megyében a Pétervásárai, a Bélapátfalvai, a Füzesabonyi és a Hevesi járást jelölte ki szabad vállalkozási zónaként.

Gazdasági szerkezet

Heves megye, mint az Észak-Magyarországi régió három megyéjének egyike Magyarország regionális térképét tekintve a leszakadó sorban lévő területek egyikében foglal helyet. A megye fekvésénél fogva azonban egy potenciális híd szerep betöltésére alkalmas pozícióban van, természeti tőkével igen jól ellátott terület, amely szoros kapcsolódási pontokkal rendelkezik a Tisza-tó és a Hortobágy irányába. Ez a pozitív jövőkép komolyan befolyásolja a térség jövőbeni közép- és hosszútávú területfejlesztési elképzeléseit, s értékes gazdasági potenciált rejt magában. A megye a KSH 2016 januárjában közzétett adatai alapján az ország bruttó hazai termékének 2,13 százalékát adta, egészen pontosan 687 milliárd forintot. Az egy főre jutó termelés 2 millió 76 ezer forintról 2,27 millióra emelkedett, ezzel valamelyest sikerült közelíteni a hazai átlaghoz (68,8 százalékról 69,7 százalékra), de még mindig nem érte el a 2008-as, 70,3 százalékos szintet. Heves megye gazdasági teljesítménye az idézett eredményekkel együtt a legjobb a régióban, ám így sem éri el az országos átlagot, a gazdaságban a kutatásfejlesztés-innováció hasonlatosan a korábbi esztendőkhöz csekély arányban van jelen (főként a HatvanGyöngyös-Eger „gazdasági tengely” térségében jellemzőbb).

Heves megyében 2016. március 31-én 52 029 gazdasági szervezetet tartottak számon, ennek kilenctizedét vállalkozások tették ki (47 748). A KSH kimutatásai alapján azt lehet mondani, hogy Heves megye valamivel az országos átlag alatt teljesít a regisztrált vállalkozások terén. 2016. június végén az ezer főre jutó regisztrált vállalkozások országos átlaga (beleszámítva Budapestet is) 173 darabban állapítható meg, ameddig Heves megyében ez a szám 160 volt.

A vállalkozások közül gazdasági ág és gazdálkodási forma tekintetében a legnagyobb részarányt 18 847 (39%) a mezőgazdaság képviselte, ezt követte az ingatlanügyletek 5 128 (11%) és a kereskedelem, gépjárműjavítás 4 615 (10%). A korábbi évek tendenciáit is figyelembe véve (2012-ben az összes vállalkozás 35%-a, 2013-ban pedig az összes vállalkozás 38%-a volt bejelentve a fő tevékenység tekintetében a mezőgazdaság területén) észlelhető, hogy Heves megye gazdaságában a mezőgazdaság domináns jelentőségre tett szert. Országos összehasonlításban azt tapasztalhatjuk, hogy ugyanebben az időszakban a Heves megyeihez hasonló trendek érvényesültek Magyarországon. Az országban regisztrált vállalkozásokból kialakított rangsorban a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat állt az első helyen (469 632 vállalkozás), az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások foglalták el a második helyet (224 009 vállalkozás), végül a kereskedelemmel és gépjárműjavítás került a harmadik helyre (191 763 vállalkozás).

Heves megye gazdaságilag legdinamikusabban fejlődő területi egysége az úgynevezett Hatvan- Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely”. Itt telepedtek le az exportképes multinacionális és hazai cégek (pl. ZF Hungária Kft., Robert Bosch Kft., SBS Szerelő Javító és Szolgáltató Kft., Sanatmetal Kft., Detki Keksz Kft., HESI Kft stb.). Heves megye legnagyobb munkáltatója a Mátrai Erőmű ZRT. is itt helyezkedik el, amely Paks után a második villamosenergia-termelő és az ország legnagyobb széntüzelésű erőműve. Az erőmű a széntüzelése miatt meghatározó tényezőként tartható számon a kibocsátás tekintetében (jelentős kéndioxid-kibocsátók közé tartozott 2000 októberéig), éppen ezért komoly figyelmet fordít a levegőtisztaság-védelmi feladatokra. A Mátrai Erőmű Zrt szem előtt tartva a klímaváltozással összefüggő nemzetközi egyezményeket az üvegházhatást okozó gázok csökkentése érdekében jelentős lépéseket tett. A társaság ilyen irányú, hosszú távú tevékenységeinek

28

egyik meghatározó eleme az alternatív tüzelőanyagok felhasználása, például biomasszák, vagy kevert hulladék, s itt érdemel említést a kibocsátás mérsékléséért végbement gázbázisú fejlesztés. Az erőműi technológiából származó por-, kéndioxid-, szénmonoxid- és nitrogénoxid-kibocsátások további csökkentése a leválasztó berendezések (füstgáz kéntelenítő, elektrofilterek LURGI, HEG, SNCR) hatásfokának növelésével, tüzeléstechnikai fejlesztésekkel valósul meg folyamatosan. A Mátrai Erőmű Zrt. széntüzelésű blokkjainak távozó füstgázának szilárdanyag tisztítását elektrosztatikus pernyeleválasztókkal végzi. Ezzel a távozó füstgáz portartalma 99,5-99,7 % közötti tartományban leválasztásra kerül. A távozó füstgáz leválasztásából kikerülő égetési maradékok 90-95 %-a sűrűzagyos salak-pernye eltávolítási rendszeren keresztül B1-b besorolású ipari hulladéklerakókra (zagyterek) kerül. A megmaradó része hasznosításra kerül (pl.: cementipari felhasználás, pernyebeton előállítás stb.) 2000-ben megkezdődött a kéményéből kikerülő füstgáz kéndioxid-tartalmának csökkentését eredményező leválasztó berendezések üzembe helyezése, melyek a Heller-Forgó hűtőtornyok belsejében került kiépítésre. A kiválasztott eljárás a legnagyobb referenciával rendelkező nedves mészköves technológián alapszik, mely nagy hatásfokkal választja le a kén-dioxidot. A keletkező gipsz melléktermék cca. 600.000 t/év, melynek fele értékesítésre, fele pedig a zagytereken kerül elhelyezésre. A Mátrai Erőmű ZRT. 2013-ban elkezdte az SNCR projekt megvalósítását az üzemelő szenes blokkjainál. Ezzel a technológiával (karbamid beadagolás mellett) a 2016-ban előírt és kívánt 200 mg/m3 határérték betartható. Végül szót érdemel a bányatevékenységből eredő kiporzás mérséklése, amelynek mértékének csökkentését külön locsolójárművek biztosítják, ezek szükség szerint (legfőképpen száraz, csapadékmentes időszakokban) kerülnek beüzemelésre. A fejlesztés volumene és a témához kötődő jelentősége miatt figyelmet érdemel a létesítményben kiépült, s egyébként Magyarország legnagyobb (72 480 darab, egyenként 255 watt névleges teljesítményű polikristályos napelem) fotovoltaikus erőműve, amely 2015. október elején kezdte meg működését. A Mátrai Erőmű napenergiát felhasználó egysége szakít a hagyományos fosszilis energiaforrásokkal, csökkentve ezzel a légkörbe jutó káros terhelést, elősegítve a költséghatékonyságot, a gazdasági kapcsolatok fejlődését és a hazai megújuló villamosenergia-ipar fellendülését. A naperőmű-beruházás a megújuló energiaforrások alkalmazásával hazánk magas energiahordozó-import - függősége csökkenthető, illetve hozzájárul a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés részarányának teljesítéséhez; a környezeti fenntarthatóság és klímavédelem tekintetében pedig mintegy 24 ezer tonnával csökkenti a hazai CO2-kibocsátást. Heves megye gazdaságával kapcsolatosan ki kell emelnünk, hogy a térség fő húzóágazatai továbbra is az energiatermelés, a gépipar és a feldolgozóipar maradtak. Az innovációs törekvésekhez megfelelő táptalajt biztosít a megyében és a „gazdasági tengely” területén elhelyezkedő Eszterházy Károly Egyetem egri és gyöngyösi kampusza, valamint a helyi vállalkozók és a K+F szolgáltatók. A Hatvan- Gyöngyös-Eger tengely logisztikai és ipari parkjaiban iparterületein már ma is számos vállalkozás talált otthonra, ám a gazdasági vonzóerő fokozása érdekében az elkövetkezendő években dinamikus korszerűsítésre és bővítésre szorulnak a már meglévő telephelyek, illetve a potenciális helyszínek. A 2016 I. negyedéves Heves megyei fejlesztések 53%-a a feldolgozóiparba, 17%-a az energiaiparba, 6,8%-a a mezőgazdaságba került. A feldolgozóiparban 0,5%-kal csökkent, az energiaiparban és a mezőgazdaságban nőtt a beruházások nagysága, előbbiben 103, utóbbiban 9,3%-kal. A fejlesztésekre szánt összeg a kis részarányt képviselő bányászatban nőtt legnagyobb mértékben (négyszeresére). A beruházások 19%-a épületek és egyéb építmények építése, 80%-a gépek, berendezések, járművek beszerzése volt. Építésekre 47%-kal kevesebb összeget invesztáltak, mint 2015. január–márciusban. A gépek, berendezések, járművek beszerzésének 63%-a import volt, ami 25%-kal csökkent, a belföldi vásárlás 26%-kal nőtt.

3.3.6. Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás Cél a minőségi víziközmű szolgáltatás biztosítása elviselhető fogyasztói teherviselés mellett, műszaki, szolgáltatási és gazdasági értelemben egyaránt kiegyensúlyozott, fenntartható, egységes települési

29

vízgazdálkodási szolgáltatási rendszer kialakítása. Feladatok: A szennyvizes és az ivóvizes derogációs feladatok befejezése. A következő időszak fő kihívása a szennyvízprogram felüli VKI követelmények teljesítése, a 2000 LE alatti települések szennyvízkezelésének megoldása. Tartalék vízbázisok kijelölése legfőképpen a hegylábközeli települések esetében. Ez történhet magánkutakból, közkutakból, az üzemek vagy intézmények saját vízműveivel és közüzemi vízvezetékkel. A fejlődés általános iránya természetesen a közösség egészét ellátó közműves vízművek építése volt. A megye 121 települése közül 2015-ben az összes település rendelkezett közüzemi ivóvízellátással, a közüzemi ivóvíz-hálózat teljes hossza 2 375,5 km. Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma a 2015-ös KSH adatok alapján 127 805-re tehető, amely a lakások 94,3 %-át érinti, közel ugyanannyi, mint az országos arány (94,9%) . A megye vízellátási és vízbiztonsági helyzete tehát megfelelő. Közüzemi ivóvíz ellátás a megye szinte minden településén ill. településrészén biztosított (kivétel 3 kisebb településrész, ahol az ellátást egyedi fúrt kutak biztosítják). A lakosság ellátottsága közel 100%-os (99,9%). Heves megyében jelenleg három szolgáltató – a Heves Megyei Vízmű Zrt., az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. – biztosítja a fogyasztók számára a víziközműszolgáltatást. Az ivóvíz-szolgáltatás gyakorlatilag mennyiségi oldalról biztonságos, korlátozásmentes. Megfigyelhető azonban, hogy a lakossági fogyasztók tényleges ivóvíz-fogyasztása az utóbbi években folyamatosan csökkent, amely a fogyasztói árak emelkedésével magyarázható. A szolgáltatott ivóvíznek a mindenkori érvényben lévő jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie. A szolgáltatott víz minősége alapvetően a vízbázisokból termelt nyersvíz minősége, másrészt az elégtelen vízkezelés miatt kifogásolt.

A közüzemi ivóvíz szolgáltatás területén fennálló vízminőségi problémák megoldását szolgáló Ivóvízminőségjavító Program valósult meg több dél-hevesi településen (pl. Tiszanána, Újlőrincfalva, Poroszló, Sarud), illetve nemrég fejeződött be a Kiskörét, valamint Hevest, Pélyt és Kömlőt érintő programok végrehajtása. Kisköre esetében a beruházást a településen szolgáltatott ivóvíz határértéket meghaladó arzéntartalma, valamint az alkalmazott vízkezelési technológia fejlesztése tette szükségessé. A szolgáltatott ivóvíz egyes paraméterei nem teljesítik az előírt határértékeket Heves város, illetve Kömlő és Pély községek esetében sem. Heves és Kömlő településeken az ivóvíz ammónium tartalma, Pély községben az ivóvíz arzén és ammónium tartalma sokáig nem felelt meg az előírt határértékeknek. A Heves várost ellátó vízmű ivóvíztisztító technológiája a ’60-as évek végén épült, a műszaki berendezések műszakilag elhasználódtak, éppen ezért Dél Hevesi Ivóvízminőségjavító Program keretében Kömlő és Pély települések ivóvízminőség javítása is megvalósult 2015. évben.

16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2000

2010

2013

Szolgáltatott víz, ezer m3

2014

2015

Ebből: a lakosságnak

9. ábra: Szolgáltatott víz mennyisége Heves megyében Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

30

A fenti ábra a szolgáltatott víz mennyiségét (m3-ben) mutatja Heves megyében 2000 és 2015 között. A szolgáltatott víz mennyisége a megyében a kétezres év adatihoz képest csökkenést mutat. 2000-ben 14 701 m3 volt a szolgáltatott víz éves mennyisége, amelyből 10 048 m3 tekinthető lakossági felhasználásúnak, ehhez képest ez a szám 2015-re 11 699 m3-re csökkent, ebből 8 664 m3 számított lakossági felhasználású vízkivételnek. A 2015-öt megelőző években a vízkivétel aránya csekély mértékben emelkedett, de jócskán elmaradt a 2000-res adatokhoz képest. 2015-ben a Heves megyei lakásállomány 77,1% volt bekapcsolva a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba, ez valamelyest meghaladja a regionális mutatót (75,1%), s megközelíti az országos arányt (78,8%). A Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal rendelkező település száma folyamatos bővülést mutat: 2000-ben 46 település, 2010ben 80 település, 2015-ben 93 település. A trend megmutatkozik a szennyvízgyűjtő-hálózat hosszában is: 2000ben 836,7 km, 2010-ben 1 423,2 km, 2015-ben 1 616,0 km.

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2000

2010

2013

2014

2015

Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás 10. ábra: Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások számának alakulása Heves megyében 2000-2015 Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

31

11. ábra: A szennyvízhálózat néhány területi jellemzője Heves megyében Forrás: KSH adatok alapján, 2010

3.3.7. Energiaellátás Heves megye területén 2 db – elsősorban – fosszilis energiahordozókon alapuló erőmű működik Lőrinciben és Visontán, valamint 1 db megújuló energiaforráson (víz) alapuló erőmű Kiskörén. A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) területén 1949-53-as években létesített lignit-tüzelésű erőmű az 1980-as évek első felében megszüntetésre került. A területen 1997-2000 között létesített 128 MW teljesítményű gázturbinás erőmű szekunder tartalék céljára szolgál, normál üzemben nem termel. Az utóbbi erőművi blokk várható leállításának ideje 2026-2027-re tehető. A vízerőművön kívül a megújuló energiával működtetett erőművek között a Mátrai Erőmű ZRT. Fotovoltaikus erőművét is fontos kiemelnünk, hiszen annak teljesítménye 16 MW, így Magyarország legnagyobb teljesítményű naperőműve. A Mátrai Erőmű (Visonta) blokkjainak száma 7 db. Az erőműben található: 2 db 100 MW-os teljesítményű energiatermelő blokk, mely lignit elégetésével biztosít áramot, 1 db 220 MW-os blokk, valamint 2 db 232 MW-os blokk, amelyek szintén lignit tüzelésűek. Ezen felül 2 db 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokk is működik az erőműben, amelyek részben az energia termelés, részben a két 215 MW-os blokk kapacitásának, hatékonyságának a növelésére lettek beépítve. A megye területén található egy megújuló energia alapú vízerőmű Kiskörén, a Tiszavíz Vízerőmű Kft., amely évente átlagosan 90.000 MWh energiát termel. Működik még a megyében egy szélerőmű is Erk község határában. A megye területén a villamosenergia szállítását biztosító 400 és 220kV-os nagy-feszültségű (átviteli), elosztását szolgáló 120kV-os és középfeszültségű (20 és 10kV-os) és a közvetlen ellátást biztosító kisfeszültségű (0,4 kVos) villamos hálózatok találhatók.

32

Az országos 120kV-os hálózat részét képező Lőrinci-Detk- Mezőkövesd, Detk-Heves-Kisköre-Füzesabony vonalakról kapnak megtáplálást a megye területét ellátó Lőrinci, Heves, Kisköre, Hatvan, Gyöngyös, Eger Észak és Eger Dél 120kV/Középfeszültségű állomások valamint a MÁV igényeit kielégítő Hatvan-MÁV és FüzesabonyMÁV. A középfeszültségű távvezetékek az előző 120kV/középfeszültségű állomásokból a letranszformálást követően kapják az energiát, amelyet települési szinten Középfeszültségű/kisfeszültségű állomásokban tovább transzformálnak 0,4kV-os feszültségszintre, ahonnan a lakások és intézmények kapják a felhasználni kívánt energiát. Megyei szinten valamennyi háztartás bekötésre került a villamosenergia-rendszerbe, sokszor komoly problémát jelentenek – más megyékhez hasonlóan – a szociális okok miatt nem fizető és ezáltal a hálózatról lekapcsolt háztartások, valamint az illegális árambekötések. 1 200 000

1 000 000

800 000 Szolgáltatott villamos energia, MWh

600 000

Ebből: háztartásnak

400 000

200 000

0 2000

2010

2013

2014

2015

12. ábra: Szolgáltatott villamos energia Heves megyében 2000-2015 Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

Heves megye a szolgáltatott villamos energia tekintetében a 2000-2015-ig vizsgált időszakban növekedés tapasztalható. 2000-ben a szolgáltatott villamos energia mennyisége 799 829 MWh volt, ez a száma 2010-re elérte a 958 353 MWh-t, 5 évvel később, 2015-ben pedig a 1 012 002 MWh-t. Az egy háztartási fogyasztóra jutó villamosenergia-felhasználás 2010 után (2450 kWh) csökkenésnek indult: 2013-ban 2 245 kWh, 2014-ben 2 242 kWh, 2015-ben 2 233 kWh. Ezzel párhuzamosan az áramfogyasztók számában is csökkenés tapasztalható: 2010-ben 175 231 (151 516 háztartási fogyasztó), 2013-ban 171 091, 2014-ben 170 310, 2015-ben 170 400.

Ha a megye fajlagos lakossági energiafogyasztóinak számát vizsgáljuk, országosan és a vidéki átlaghoz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a megyék közül Heves megye a 18. A szomszédos megyékhez, illetve az Észak-Magyarországi régióhoz viszonyítva, mind a megyék, mind pedig a régió által produkált adatok alapján a terület a vidéki átlag alatt helyezkedik el.

A szénhidrogén vezetékek elhelyezkedését tekintve megfigyelhető, hogy a megye déli részén halad át a nemzetközi jelentőségű Mol tulajdonában lévő vezeték, hasonlóan a fő közlekedési útvonalakhoz, illetve a villamosenergia-hálózathoz. A közutakkal ellentétben, a megye északi része is be van kapcsolva az országos és

33

nemzetközi jelentőségű szénhidrogén vezetékek rendszerébe. Nógrád megye felől érkezik Pétervására irányába a fővezeték, amelyben gázt szállítanak. A megyében található és a nemzetközi hálózathoz kapcsolódó gázátadó pontokon keresztül jut el a földgáz a megye településeire. A térség két településén kívül (Szarvaskő és Tarnabod) minden településen kiépült a gázhálózat. A megyében fellelhető gázvezeték-hálózat bővítését, az elkövetkezendő években nem tervezik.

140 000 120 000 100 000 80 000

Gázfogyasztó

60 000

Háztartási fogyasztó

40 000

Fűtési fogyasztó

20 000 0 2000

2010

2013

2014

2015

13. ábra: Gázfogyasztók számának alakulása Heves megyében Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

A gáz árának töretlen emelkedése az elmúlt években teret adott az alternatív fűtési rendszerek kiépítésére (mindazonáltal ez nem jelenti feltétlenül a korszerűsítést, hiszen sokan visszaálltak a régi, elavult fűtési rendszerek újraindítására, ami jelentősen megnöveli a környezet terhelését), azonban Heves megyében mégis erősen érezhető a földgázfelhasználás dominanciája. Heves megyében – mint ahogyan a lenti diagram adatiból is jól látszik – 2010-től jelentősen csökkent a fajlagos szolgáltatott gáz mennyisége a háztartások számára. A háztartási vezetékesgáz-fogyasztók a lakásállomány százalékában Heves megye a szomszédos megyékhez képest, valamint a magyar átlaghoz viszonyítva is magasabb arányszámmal rendelkezik. Észak-Magyarországon a háztartási vezetékesgáz-fogyasztók a lakásállomány százalékában mutatószáma 69,4, a magyarországi 72,8, ameddig a Heves megyei mutatószám 78,2.

300 000 250 000 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2000

2010

2013

Értékesített gáz, ezer m3

2014

2015

Ebből: háztartásnak

14. ábra: Értékesített gáz mennyisége Heves megyében 2000-2015, Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

34

Ha az országos lakossági fajlagos gázfogyasztók számát, akik a felhasznált gázt fűtési célra használják fel, összevetjük a megyékkel, Budapesttel és a vidéki átlaggal, azt a megállapítást kell levonnunk, hogy a vidék első számú gázos fűtési fogyasztói a Heves megyében élők. Ha ezek a gázfogyasztók nem tudnak rövid távon függetlenedi a gáztól, igen jelentős problémákkal kell majd szembenézni a későbbiekben. A megyék közül a Heves megyei gázfelhasználók - és az országos gázfelhasználók is - jelentősen ki vannak téve a nemzetközi gázcsap-elzárások által okozott veszélyeknek, ezért fontos a gázos fűtésű lakások minél hamarabbi függetlenítése a nemzetközi gázszolgáltatóktól és javasolt más, egyéb fűtési rendszerre való áttérés. A távfűtésbe és melegvizes hálózatba bekapcsolt lakások aránya Heves megyében alacsony, csupán két településen vehető igénybe a szolgáltatás: Egerben és Gyöngyösön. A megyékhez, Budapesthez és a vidéki átlaghoz képest Heves megye jelentősen le van maradva a távfűtéses hálózatba bekapcsolt lakások fajlagos számának tekintetében. Heves megye bekapcsolódott és szerves része az országos és nemzetközi energia-ellátórendszernek, azonban nagy probléma, hogy a megye gázfelhasználása jelentősen függ a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzettől. Szükséges lenne a gáztól való függetlenedés és más, alternatív energia-hasznosítási lehetőségek feltárása, a villamos energia- és gázárak folyamatos emelkedése mellett. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása a megyében még gyermekcipőben jár, meg kell említenünk, hogy itt működik az ország legnagyobb, megújuló vízenergiát hasznosító vízerőműve (Kisköre), melynek teljesítményére a 2003-2006 kötött végrehajtott nagyjavítást és felújítást követően biztonsággal lehet számítani az elkövetkező évtizedekben is. A megye gazdaságának fejlődése érdekében azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a különféle megújuló energiaforrások mind teljesebb kihasználására. Heves megye nap- és geotermikus energia valamint biomassza terén jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik. A megújuló energiaforrások széles körű elterjedésével növelhetjük a megye energiabiztonságát és elősegítjük az Európai Unió azon célkitűzését, miszerint 2020-ra a megújuló energiák részaránya 20%-ot kell, elérjen az összes energiafelhasználásból.

35

3.3.8. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás Heves megyében a hulladékgyűjtés tekintetében elmondható, hogy jelenleg az összes település bevonásra került. A településekről elszállított lakossági hulladék aránya az évek múlásával folyamatosan növekszik: 2011ben 69,3 ezer t, 2012-ben 70,9 ezer t, 2013-ban 67,5 ezer t, 2014-ben 71,8 ezer t, 2015-ben 73.4 ezer t. Örömteli, hogy mindezzel párhuzamosan a szelektív módon gyűjtött hulladék mértéke gyarapszik. Az érzékelhető növekedés ellenére a szelektív hulladékgyűjtés kapcsán hozzá kell tennünk, hogy a megyében gyűjtött összes hulladékhoz viszonyítva még mindig alacsony arányokat láthatunk. 2011-ben az összes 69,3 ezer t elszállított lakossági hulladék közül mindössze 1,2 ezer tonna gyűjtése történt szelektálva, 2014-ben a 71,8 ezer t hulladékból 1,7 ezer tonnát gyűjtöttek megyei szinten ilyen módon, ameddig 2015-re ez az arány jócskán megnőtt, a 73,4 ezer t hulladékból 2,7 ezer tonna szelektálva került elszállításra. A tudatos hulladékgyűjtés ilyen típusú fellendülésének kettős oka van, egyfelől egyre több település alakított ki hulladékgyűjtő szigeteket, illetve biztosít a lakosság számára különböző típusú hulladék gyűjtésére alkalmas szemeteseket, másfelől feltétlen ki kell emelnünk a helyi szintű szemléletformálási akciókat (települési szemétszedési akciók, KEOP pályázatokhoz kötődő komposztálási bemutatók stb.). Az elszállított hulladék hasznosítása, illetve ártalmatlanítása kedvező irányba halad. Az újrafeldolgozással hasznosított hulladék aránya töretlen ütemben nő, bár hozzá kell tennünk, hogy a lakosságtól elszállított hulladék is szakadatlanul növekvő trendet mutat. 2011-ben az újrafeldolgozással hasznosított hulladék mennyisége 2,9 ezer t volt, 2013-ban 3, 6 ezer tonnára nőtt, majd 2014-ben 3,1 ezer tonnára csökkent, 2015-ben azonban 4,6 ezer tonna hasznosított hulladékot regisztrált a KSH. Az energiahasznosítással történő égetéssel hasznosítás és égetéssel megoldott ártalmatlanítás 2012 óta a KSH legfrissebb adatainak tükrében egyáltalán nem jellemző Heves megyére. A hulladék nagy részének ártalmatlanítása még mindig a szemétlerakó helyeken megy végbe. 2014-ben elszállított 82,8 ezer t települési szemétből (beleértve a lakossági hulladékot is) 79,7 ezer tonnát ártalmatlanítottak a lerakókon, 2015-ben a településektől elszállított 85,3 ezer t hulladékból végül 80,7 ezer tonna került a szemétlerakóba.

90 80 70 Elszállított települési hulladék, ezer t

60 50

Ebből: lakosságtól

40 ezen belül: szelektív hulladékgyűjtésben

30 20 10 0 2011

2012

2013

2014

2015

15. ábra: Hulladék gyűjtése, kezelése Heves megyében 2011-2015 Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

A legnagyobb veszélyes hulladék kezelő cégek (tárolás, végleges lerakás) között említhető a Hunviron EnergiaÉs Környezetgazdálkodási Kft Hatvani hulladékhasznosító telepe, az apci Salker Salakfeldolgozó És Kereskedelmi Kft salakfeldolgozó üzeme, valamint a Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft egri, gyöngyösi, valamint hatvani telephelyei. Említésre érdemes – a szemléletformáló hatása okán is - a tarnabodi elektronikai hulladékbontó üzem működése.

36

12000 10000 8000 Keletkezett szenyvíz összesen 6000

Ebből: háztartásoktól közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózaton elvezetett

4000 2000 0 2000

2010

2013

2014

2015

16. ábra: Szennyvízkezelés Heves megyében 2000-2015 Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

A termelés és a fogyasztás hulladékainak nem szakszerű lerakása környezeti ártalmakat idézhet elő, emellett értékes földterületeket von el a természettől, valamint a mezőgazdaságtól. Heves megyében ezért nagyon fontos feladat a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, ezzel párhuzamosan a kisebb települési hulladéklerakók felszámolása.

17. ábra Regionális hulladéklerakók Forrás: Köztisztasági Egyesülés

37

A Heves megyei hulladékot három társulás szállítja el a régióban található hulladékgyűjtő helyekre: a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás és a Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. Amint az a fentebbi térképről jól látszik a megye területén nem található regionális hulladéklerakó telep, ennél fogva Heves megyében nem keletkezik számottevő mennyiségű, a szerves hulladék bomlásából származó metán tartalmú depóniagáz.

3.3.9. A települések jellemző lakásviszonyai

Heves megyében a lakásállomány 2015-ben 135 560 volt. A laksűrűség, vagyis a száz lakásra jutó lakost ekkor 221 főben állapították meg, mely kismértékben alacsonyabbnak mondható a regionális (226) és országos átlagnál (222). 2015-ben Heves megyében 108 új lakás épült, a lakások alapterülete átlagosan 133 m2. A 10 000 lakosra jutó épített lakások aránya a KSH felmérései alapján 4. Ez az érték jelentősen alacsonyabb az országos átlagnál (8), annak egészen pontosan 50%-ka. 2015-ben a megye 81 településén nem regisztráltak lakásépítési tevékenységet. A legjobb helyzetben 2015-ben Eger Megyei Jogú Város volt, ahol 38 új lakás épült. Járási szintre vetítve a megyei lakásépítési trendeket a mellékelt táblázatból jól látszik, hogy a sort az Egri járás vezeti 60 darab lakással, a második a Hatvani járás 16 darab épített lakással, a harmadik a Gyöngyösi járás 13 darabbal. 2013 és 2015 között 315 lakás épült Heves megyében.

Az épített lakások ebből Járás

Lakásállomány az év végén

Száz lakásra jutó lakos

száma összesen

4 és több szobás

vállalkozás által építtetett

természetes személy által építtetett

átlagos alapterülete, m2

tízezer lakosra

Száz épített lakásra jutó megszűnt lakás

aránya, % Bélapátfalvai járás Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás Hatvani járás Hevesi járás Pétervásárai járás Összesen

3 767 39 185 12 865 33 196 22 000 14 394 10 153 135 560

225 218 229 215 226 239 201 221

4 60 6 13 16 5 4 108

75,0 61,7 50,0 92,3 68,8 40,0 50,0 64,8

– 20,0 – 15,4 25,0 – – 16,7

50,0 80,0 100,0 84,6 75,0 60,0 100,0 79,6

149 129 137 164 129 105 125 133

5 7 2 2 3 1 2 4

– 15 – 138 63 – – 34

2010–2015 között épült lakások a 2015. évi lakásállomány százalékában 0,9 1,3 0,4 0,6 0,7 0,2 0,3 0,7

6. táblázat: Heves megyei lakásállomány járási megoszlásban Forrás: Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

38

18. ábra: Épített lakások aránya 10 ezer lakosra vetítve 2015 MBN Lakáspiaci Jelentés 2016. május

Az alábbi térképen a magyarországi komfort nélküli és szükséglakás arányának megoszlását szemléltetjük. Az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás és a mitigáció szempontjából fajsúlyos tényezőként kezelendő a lakásállomány állapota. Az adaptáció tekintetében az egyre gyakoribbá váló viharok elleni védekezést érdemes kiemelnünk, a mitigáció terén pedig a gyenge szigetelés és az elavult, sokszor hagyományos, akár illegális tüzelőanyagokra alapozott fűtés sokszorozza az otthonok károsanyaga-kibocsátását. Az ábrán az egészen világostól a legsötétebb árnyalatokig jelzi az alacsony komfortfokozatú lakások eltérő mértékét az adott térségekben. Látható, hogy a Heves megyéhez tartozó részek közül különösen kiemelkedő arányban találunk a legsötétebb árnyalattal ábrázolt 14% és 25,6% közé eső területeket. Ezek javarészt Észak-hevesben és Délhevesben helyezkednek el, ahol települési szintre vetítve akár minden negyedik ház ebbe a kategóriába tartozhat. Az említett két területek gazdaságilag és társadalmilag Heves megye legelmaradottabb területei közé esik, éppen ezért a vizsgált szempontok alapján klímaváltozás hatásainak való kiszolgáltatottság és az épületszektor kibocsátása itt egyaránt magas.

19. ábra: Komfort nélküli és szükséglakás arányának megoszlása Magyarországon Forrás: KSH

A klímaváltozás szempontjából érdekes megvizsgálni a fűtési módok szerinti lakásmegoszlást. A témában rendelkezésre álló adatok jellege miatt a regionális helyzetet áll módunkban részletesebben elemezni, azonban

39

az adatsorok lehetőséget adnak bizonyos következtetések levonására Heves megye lakásállományának fűtéstechnikai adottságai tekintetében is. A távfűtéses lakások aránya az Észak-Magyarországi régióban 11,6%, amely az országos átlaghoz (17,4%) viszonyítva alacsonyabb. Az egy épület több lakását fűtő kazánnal szerelt lakóépületek az összes lakás 5,2%-át teszik ki a régióban, ez az arány majdnem annyi, mint a Magyarországon ugyanilyen technikai megoldással rendelkező lakásátlag (5,4%). Az egy lakást ellátó gázkazánnal fűtött otthonok az állomány 15,2%-át, ameddig az egy lakást ellátó egyéb tüzelőanyaggal üzemeltett kazánnal ellátott lakások magasabb, 24,7%-át teszik ki a régióban található otthonoknak, előbbi alulmúlja (20,7%), utóbbi pedig meghaladja (17,6%) az országos mutatószámokat. Az egyedi helyiségfűtés jellemzően három fűtőanyag segítségével történik: gázzal (11,8%), villannyal (1,4%) és az egyébként magas károsanyag-kibocsátású hagyományos, tehát fa, vagy szén stb. tüzelőanyagokkal (30,1%). A hagyományos tüzelőanyagot hasznosító lakások száma Magyarország összes régiója közül az Észak-Alföld (33,1%) után itt a legnagyobb, ÉszakMagyarországot a Dél-Dunántúl követi 29,9 %-kal, az országos átlag pedig 21,5%.

3.3.10. Vízügy A klímaváltozás hatásainak kivédésének alapvető eszköze, mind az aszály, mind pedig a többlet vizekből eredő károk megelőzését szolgáló vízgazdálkodási infrastruktúra folyamatos jó karban tartása, a térség mezőgazdasági termelésbiztonságának fenntartása, valamint a közlekedési-, ipari- és környezeti infrastruktúra gazdaságos és biztonságos üzemeltetése érdekében. A vízhiányos és víztöbblettel rendelkező időszakok közötti szélsőségek áthidalásához jelentős szemléletbeli változásra volna szükség a hazai vízkezelések területén. A többletvizeket azonnal levezetjük, szabadulni igyekszünk tőle, majd tehetetlenül állunk a bekövetkező aszályos periódusokkal szemben. Átfogó strukturális változások lennének indokoltak a vízfolyások és a belvízzel érintett területek kapcsán. Hosszútávon (de jobb lenne középtávon) a hullámterek jelentős szélesítése, a lefolyás sebességének lassítása lenne a cél, a belvizes területeken pedig gazdálkodási struktúra megváltoztatása, a szántóföldi termelés helyett gyepgazdálkodás előtérbe hozatala. Heves megye területe 3 Vízügyi Igazgatóság illetékességi területéhez tartozik, melyek az alábbiak:

• • • I.

Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság Heves megye Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉMVIZIG) illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége

Heves megye területe magába foglalja a Tarna vízgyűjtőterületének nagy részét, a Tisza jobb part Rima torkolat alatti szakaszát a Hanyi-ér betorkollásáig, valamint a Zagyva Jászfényszaru-Jobbágyi közötti szakaszát. A mentesített terület kiterjedése 406,0 km2, a teljes ártéri terület nagysága 510,0 km2. A megye elsőrendű árvízvédelmi védvonalainak hossza 227,7 km. Heves megyében az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság illetékességi területe tekintetében 108 db település található, amelyből az ár- és belvízi veszélyeztetésnek kitett települések száma 75 db, ebből pedig az árvízzel veszélyeztetett települések száma 21 db. A Tisza jobb partján található a 08.01. számú Sarud-négyesi árvízvédelmi szakasz hossza 43,829 km, ebből Heves megye területén 19,234 km fekszik. A védelmi szakaszon a Kiskörei Vízlépcső kapcsolódó beruházásaként került sor a Tiszamenti, illetve a Laskó-Rima közvetlen torkolati szakaszaihoz tartozó védművek kiépítésére, míg az Újlőrincfalva - Sarudi út feletti töltésszakaszok nem épültek ki. Az ott jelentkező árvizek ellen a mederkotrásból kikerülő depóniákon kell védekezni. A Tarna-menti árvízvédelmi művek kapcsán fontos kiemelni a 08.12. számú Jászjákóhalma-káli árvízvédelmi szakaszt, amelynek hossza 36,214 km, ebből Heves

40

megyében 26,959 km található. A 08.13. számú Jászdózsa-káli árvízvédelmi szakasz hossza 111,145 km, ebből Heves megyében 90,470 km található. A Tarna mentén Összesen 117,429 km árvízvédelmi vonal található. A védművek 25120 ha területet mentesítenek, amelyen 12 település helyezkedik el. Az állami kezelésű fővédvonalakon kívül a Tarna mentén Visznek, Nagyfüged, Tarnazsadány, Verpelét községek lokális árvízvédelmére önkormányzati kezelésű körtöltések szolgálnak, amelyek nagy része szintén fejlesztést igényel. A síkvidéki, belvízvédelmi és vízrendészeti művek között említendő a 08.01. számú Laskó-Csincse belvízvédelmi szakasz, amelynek egy része esik Heves megye közigazgatási területére. Kizárólagos állami tulajdonban és ÉMVIZIG kezelésben lévő belvízvédelmi létesítmény az Újlőrincfalvai és Poroszlói szivattyútelepek, a Pusztahídvégi szivattyúállás, a Laskó-patak, a Csincsa-csatorna, az Eger-csatorna és a Rima-patak (Egerfarmos-Mezőszemere) egy szakasza, valamint a Tisza-tó melletti szivárgó csatorna. A megye területén 274,3 km kizárólagos állami tulajdonú dombvidéki kisvízfolyás és 2 db árvízcsúcs-csökkentő funkciót is ellátó völgyzárógátas tározó (Gyöngyös-Nagyrédei és Laskó-völgyi) van az ÉMVIZIG kezelésében. A vízgazdálkodásról szóló törvény 3. értelmében a kormányhivataloktól Heves megyében 15 km hosszú kisvízfolyás és 6 szivattyúállás került átvételre. A dombvidéki területen 2 vízgazdálkodási társulattól (EgerTarnavölgyi, Mátraaljai) 480 km hosszúságú kisvízfolyás és 1 záportározó (Pál-bükki) kezelői jogának átvétele történt meg. Összesen tehát 770 km kisvízfolyást, 2 db állandó tározót, 1 db záportározót és 6 db szivattyúállást kezel az ÉMVIZIG Heves megyében. Az ÉMVIZIG vagyonkezelésében lévő, faállománnyal borított, erdőtervvel rendelkező erdőterületek aktualizált nagyága mintegy 2352 ha. Ebből 2102 ha a Tisza, Bodrog, Sajó, Hernád folyók, illetve a Takta és Tarna hullámterein fekszik, míg 148 ha a Cigánd, Tiszakarádi árvízcsúcs csökkentő tározó területén található és 102 ha mentett oldalon terül el. Az erdőállományok az árvízvédelmi töltések hullámverés- és jégzajlás elleni védelmét biztosítják, belvízvédelmi csatornák, kisvízfolyások, tározók partszakaszait, szélterületeit védő erdők, valamint a Tisza- tó térségében lévő sávok, amelyek funkciójuknak megfelelő állománynevelése, kezelése és fenntartása az elsődleges erdőgazdálkodási feladatunk. Ezen túlmenően kb. 50-60 ha ún. szórvány erdőfolt, facsoport, illetve fasor van, részben a zátonyokon, az Ároktő — Tiszadorogma közötti hullámtéren, és a kisebb vízfolyások mellett. Az erdőket érintő károsítások, falopások országszerte elszaporodtak, így egyre nagyobb problémát okoz e tevékenység megelőzése, erdeink megvédése. Különösen igaz ez a folyókat szegélyező galériaerdőkre, valamint azok hullámterében fekvő folyamatos erdősítéseinkre, amelyekben a települések közelsége miatt gyakori a falopás és rendszeres a szándékosan vagy gondatlanságból bekövetkező tűzkár. II.

Heves megye Közép-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége

A KDVVIZIG működési területe kiterjed Pest megye mintegy 90 %-ra, Nógrád megye teljes területére és BácsKiskun megye, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna, Fejér, valamint Komárom-Esztergom megye egy részére. Három fontosabb a KDVVIZIG kezelésében lévő, Heves megye területét érintő vízfolyást és árvízvédelmi művet érdemes kiemelnünk. A Zagyva-folyót, amely Heves megyét mintegy 24 km-es szakasza érinti, a 98,00 és a 121,16 folyamkilométer szelvények között. A Zagyva-folyó mentén húzódó jobb és bal parti elsőrendű árvízvédelmi töltést, az összesen 83,460 km hosszú töltések négy megye Nógrád, Pest, Heves és JászNagykun-Szolnok területét érintik, ebből Heves megye területén 55,471 km töltés húzódik, 4 db árvízvédelmi öblözetet érintve. Végül a Zagyva-folyó KDVVIZIG kezelésű mellékvízfolyásait, összesen 18,6 km hosszan (Szuha-patak, Herédi-Bér-patak és Nógrád-Vanyarc-patak Heves megyei szakasza). A folyó mellett 1 db, az Igazgatóság kezelésében lévő és Heves megye területét érintő árvízvédelmi szakasz található: Jászfelsőszentgyörgy-Jobbágyi (55,471 km), Zagyva-folyó jobb és bal part (50,859 km), Herédi-Bérpatak jobb és bal part (1,800 km), Szuha-patak jobb és bal part (2,351 km), Tolvajló-patak jobb part (0,488 km).

41

Az előbbi felsorolás szerint haladva a szakaszok teljes terjedelméből a következőkben felsorolt hosszúságú részek nem felelnek meg árvízvédelmi szempontból az előírásoknak. Jászfelsőszentgyörgy-Jobbágyi 45,543 km, Zagyva-folyó jobb és bal part 40,904 km, Herédi-Bér-patak jobb és bal part 1,800 km, Szuha-patak jobb és bal part 2,351 km, Tolvajló-patak jobb part 0,488 km. A helyi vízkárelhárítás eszközrendszere alapvetően a vízfolyások vízszállító képességének fenntartását és a depóniák (depónia: a kotrásokból származó anyag tömörítetlenül elhelyezésre kerül a meder partéleinél, így töltésszerű, mesterséges magaslatként jelentkezik, de nem árvízvédelmi műként épül) karbantartását jelenti. Ez a feladat megoszlik az KDVVIZIG és az önkormányzatok között. Az egyes törvények vízgazdálkodási tárgyú módosításáról szóló 2013. évi CCXLIX. törvény értelmében a vízitársulatok által üzemeltetett állami tulajdonú közcélú forgalomképes vízgazdálkodási művek 2014. január 1. napjától a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésébe kerültek. Heves megyében a törvénymódosítás értelmében a Tolvajló-patak torkolati szakasza a KDVVIZIG vagyonkezelésébe került. Az Igazgatóság kezelésében lévő kisvízfolyásokon Országos Közfoglalkoztatási Program keretében került sor a fenntartási munkák elvégzésére (kaszálás, cserjeirtás). Az elmúlt időszakban a KDVVIZIG Heves megyei területén helyi vízkár készültség elrendelésére nem került sor. III.

Heves megye Közép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) illetékességi területének árvízi veszélyeztetettsége

Az Igazgatóság Heves megyére eső működési területén 2 árvízvédelmi szakasz és egy árvízcsúcs-csökkentő tározó található. Az árvízvédelmi szakaszok az új MÁSZ rendelet (74/2014. (XII. 23.) BM rendelet) értelmében magassági hiányosak. A 10.04 árvízvédelmi szakasz jobb parti szakasza 22.900 km, 10.03 árvízvédelmi szakasz 12.740 km. A Hanyi-Tiszasülyi árvízcsúcs-csökkentő tározó szerves része a Tisza-völgy biztonságát növelő tározórendszernek. A tározó területének közel 40%-a esik a megye területére. Heves megye árvízi biztonságát közvetve a Nagykunsági-, a Tiszaroffi árvízcsúcs-csökkentő tározók, a Jásztelki szükségtározó, illetve a Borsóhalmi vésztározó is biztosítja. A Tiszaroffi tározó 2010 júniusában, alig fél évvel átadása után árapasztási céllal megnyitásra került, a VTT keretében épült árvízi tározók közül elsőként és eddig egyedüliként. A tározó árapasztó hatása beigazolta az előzetes várakozásokat. A KÖTIVIZIG területén közvetlen védbiztonságot veszélyeztető hiányosság nincs, az árvízvédelmi létesítmények a lehetőségekhez mérten ápoltak és karbantartottak, az őrtelepek, szertárak rendezettek, az őrszemélyzet felkészültsége megfelelő, az árvízvédelmi szertárakban az előírás szerinti (a védekezés indításához szükséges) védelmi anyagkészlet rendelkezésre áll. A fővédvonalat keresztező műtárgyak tekintetében a védbiztonság összességében kielégítő, azonban azok jelentős része kisebb-nagyobb javítási munkát igényel. A KÖTIVIZIG vagyonkezelésében lévő erdőállományok területe kismértékben bővül évről évre az igazgatóság saját forrású erdőtelepítéseinek és az erdőtervezési állapotfelmérések pontosabb területméréseinek köszönhetően. Az erdőgazdálkodás alapját az árvízvédelmi töltés menti – és a hullámtéri erdőállományok képezik, amelyek főbb társulásai a lágy lombos füzesek, nyárasok különböző típusai. Az őshonos lágy lombos faállományaink két korosztályba sorolhatóak fiatal (1-15 év) és idős (50-125 év), sajnos a középkorú korosztály jelenleg hiányzik. Nemesnyáras állomány elenyésző mértékű. Kemény lombos erdőállományaink (tölgyesek, akácosok, kőrisesek) az árapasztó tározókban és a csatornák mentén találhatóak. Új technológia alkalmazásának kísérletébe kezdett bele a KÖTIVIZIG: az idős puhafás erdőállományok természetes megújítása céljából, amelyet az erdész szakma fokozatos felújító vágásnak nevez. Nagykörű és Kőtelek, ill. Tiszabábolna határában található erdősávban jelölték ki a kísérleti területeket. Az állományban kis lékek kialakításával (bontásokkal) a természetes úton megjelenő sarjadásra és önvetényülésre alapozzák az erdő megújítását a fényigényes nyár fajok esetében. Összesen 68 mintaterületen (Tiszabábolnán 17, Kőtelek-Nagykörű térségében 51) nyitották meg a zárt erdőállományt. A lékek területe 350 m2 – 2500 m2-ig terjed, amelynek monitorozása, nyomon követése kiemelt szerepet tölt be a KÖTIVIZIG erdészei számára, a főbb szakmai feladatok mellett. A megvalósult fejlesztések között említendő, hogy a Komplex Tisza-tó projekt kivitelezése befejeződött. A projekt közvetve növeli az árvízbiztonságot a Tisza-tó partvonalainak rögzítésével, illetve hullámverés elleni védelem

42

kiépítésével a hullámverés károsító hatásai által leginkább érintett szakaszokon. A kivitelezés keretében a Jászsági és a Nagykunsági főcsatornák torkolati műtárgyai fő elzáró szerkezeteinek teljes felújítása és korszerűsítése is megtörtént. Az árvízvédelmi fejlesztések közül folyamatban van a Tisza folyó nagyvízi medrének rendezése a Kisköre és Szolnok közötti szakaszon. A projekt a Tisza folyó nagyvízi medre vízszállító képességének javítását célozza, a folyó mintegy 62 km hosszú középső szakaszán. A távlati árvízvédelmi fejlesztések sorát bővíti a Hanyi-Jászsági árvízcsúcs csökkentő tározó megépítése a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése keretében tervezett a Hanyi Tiszasülyi tározó mellett, a Jászsági öntöző főcsatorna és a Hanyi-ér ölelésében. A Tározó tervezett területe 37 km2, befogadóképessége 145 millió m3. A Komplex Tisza-tó projekt folytatása is távlati elképzelés, amely többek között a Tisza-tó partvonalainak további rögzítését, illetve a hullámverés elleni védelem további kiépítését tartalmazza. A KÖTIVIZIG vagyonkezelésébe került művek hatására nagyságrendekkel megnőtt a kezelendő, üzemeltetendő művek száma, mely nagyban nehezítette a belvízvédekezést, mivel a műszaki és őrszemélyzet száma nem növekedett. Az átvett művek átvételkori elhanyagolt állapotához viszonyítva a csatornák vízvezetőképessége az átvételt követően elvégzett fenntartási munkák hatására számottevően növekedett. A beavatkozással érintett csatornák hatásterületén a vízelvezetés hatékonysága a tavaszi védekezési időszak tapasztalatai alapján érzékelhetően javult, ami felhívja a figyelmet a csatornák folyamatosan jó állapotban tartásának szükségességére.

43

3.3.11. A Környezet és Energia Operatív Programból származó támogatások Heves megyében 2007-2013 Heves megyében 515 pályázat került benyújtásra az előző, 2007-2013-as időszakban a KEOP felhívásaira. A kérelmek több mint fele pozitív elbírálásban részesült, így 284 esetben került támogatási szerződés aláírásra. Az odaítélt támogatások összértéke meghaladta az 54 mrd Ft-t. Ez ugyan jelentősen elmarad megyei átlagtól, de más képet fest, ha a fajlagos támogatási összegeket hasonlítjuk össze. Ebből az látható, hogy a Heves megyei adat (184 eFt/fő) közel azonos a megyei átlag értékével (197 eFt).

Heves megye

Országos megyei átlag

Országos megyei átlag Közép-Magyarország kivételével

90 151 79 545

80 382 74 044 75 787

69 355

56 434 54 629 43 577 37 016

2 893 537 789

ÁROP

63 108

51 921 31 696 32 201 28 065 25 319 29 141 6 918

ROP

GOP

KEOP

KÖZOP

TÁMOP

TIOP

20. ábra: A 2007-2013 időszak Operatív Programokból származó támogatások összértéke (mrd Ft) Forrás: EMIR

44

IH által támogatott projektek Magyarország (db)

Heves megyei IH által támogatott projektek az országos adatokhoz képest (%)

Heves megyei megítélt Megítélt Megítélt támogatás támogatások az támogatás Heves Magyarország (Ft) országos megye (Ft) adatokhoz képest (%)

KEOP 2007-2013

Beérkezett pályázatok Heves megye (db)

IH által támogatott Heves megyei projektek (db)

KEOP Operatív Program

453

257

6546

4%

68 976 805 199

1 686 932 381 041

4%

KEOP-1. Egészséges tiszta települések Prioritás KEOP-1.1. Hulladékgazdálkodás Intézkedés KEOP-1.2. Szennyvízkezelés Intézkedés KEOP-1.3. Ivóvízminőség Javítás Intézkedés KEOP-1.4. Országos Víziközmű Kataszter Intézkedés KEOP-1.5. Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges laboratóriumi fejlesztés a népegészségügyben Intézkedés KEOP-2. Vizeink jó kezelése Prioritás KEOP-2.1. Jó árvízvédelmi gyakorlat kialakítása KEOP-2.2. Komplex vízgyűjtő fejlesztés Intézkedés KEOP-2.3.Települési szilárdhulladék lerakók rekultivációja Intézkedés KEOP-2.4. Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése KEOP-2.5. Vízgazdálkodási tervezés Intézkedés KEOP-3. Természeti értékeink jó kezelése Prioritás KEOP-3.1. Védett természeti értékek és területek megőrzése, helyreállítása, fejlesztése intézkedés KEOP-3.2. Élőhelykezeléshez kapcsolódó infrastruktura fejlesztés Intézkedés KEOP-3.3. Erdei iskola hálózatfejlesztés Intézkedés KEOP-4. Megújuló enegriaforrás-felhasználás növelés Prioritás KEOP-4.1. Hő és/vagy energia-előállítás támogatása megújuló enegriaforrásból Intézkedés KEOP-4.10. Megújuló enegrialapú hő- és villamosenergia-termelés Intézkedés KEOP-4.11. Napelemes rendszer fejlesztése költségvetési és állami szervek villamosenergia költségének csökkentése érdekében Intézkedés KEOP-4.2. Helyi hő- és hűtési energiaigény kielégítése megújuló energiaforrásokból Intézkedés KEOP-4.3. Megújuló enegria-alapú térségfejlesztés Intézkedés KEOP-4.4. Megújuló energia alapú villamosenergia-, kapcsolt hő és villamosenergia-, valamint biometán termelés Intézkedés KEOP-4.6. Nagy- és közepes kapacitású bioetanol üzemek létesítésének támogatása Intézkedés KEOP-4.7. Geotermikus alapú hő-, illetve villamosenergia-termelő projektek előkészítési és projektfejlesztési tevékenységeinek támogatása Intézkedés KEOP-4.8. Pénzügyi eszközök támogatása Intézkedés KEOP-4.9. Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva Intézkedés KEOP-5. Hatékony energia-felhasználás Prioritás KEOP-5.1. Hatékony energia-felhasználás Intézkedés KEOP-5.2. Harmadik feles finanszírozás Intézkedés KEOP-5.3. Épületenergetikai fejlesztések Intézkedés KEOP-5.4. Távhő-szektor energetikai fejlesztése Intézkedés KEOP-5.5. Épületenergetikai konstrukciók Intézkedés KEOP-5.6. Központi költségvetési szervek energiahatékonysági beruházásai Intézkedés KEOP-5.7. Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése Intézkedés KEOP-6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás Prioritás KEOP-6.1. A fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok Intézkedés KEOP-6.2. Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek Intézkedés KEOP-6.3. Környezetvédelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (EKörnyezetvédelem) Intézkedés KEOP-6.4. A fenntartható életmód a fogyasztóvédelem eszközrendszerén keresztül Intézkedés KEOP-6.5. Környezeti és energetikai non-profit információs központ kialakítása Hatvan városában Intézkedés KEOP-7. Projekt előkészítés Prioritás KEOP-7.1. Egészséges tiszta települések Intézkedés KEOP-7.11. 2014-20 projekt előkészítés Intézkedés KEOP-7.12. ivóvízminőség-javító projektek műszaki-gazdasági előkészítéséhez szükséges szakmai háttér dokumentáció és adatállomány elkészítése Intézkedés KEOP-7.13. 2014-20 energetikai projekt előkészítés Intézkedés KEOP-7.14. 2014-20 energetikai projekt előkészítése kormányhivatalok és minisztériumok részére Intézkedés KEOP-7.2. Vizeink jó kezelése Intézkedés KEOP-7.3. Természeti értékeink jó kezelése Intézkedés KEOP-7.4. Energetikai projektek előkészítésének támogatása Intézkedés KEOP-7.6. Fenntartható Életmód és Fogyasztás Intézkedés KEOP-7.9. Stratégia és előkészítés Intézkedés

13 3 8 2 0

11 3 7 1 0

505

2%

22 485 461 004 6 799 444 331 14 775 771 706 805 025 967 0

809 868 708 383

3%

0

0

5 0 1 3 1 0 37

5 0 1 3 1 0 38

172

3%

486 403 028 351

2%

197

19%

7 557 171 080 0 91 297 500 6 507 240 369 958 633 211 0 5 711 587 141

44 105 151 073

13%

24

20

4 277 061 685

5 8 157

5 3 87

1 233 923 491 200 601 965 3 795 288 742

119 529 996 806

3%

2

1

116544375

108

63

2 955 851 832

0

0

0

28

20

319 511 014

0

0

0

4

2

395 570 716

0

0

0

1

0

0

0

0

0

14

1

7 810 805

113 0 5 27 2 35 12 42 62

88 0 5 14 2 14 12 41 36

223 339 831 160

4%

23 114 587 168

5%

27

13

222 190 273

32

22

175 246 026

2

0

0

0

0

0

63 456 908 863

2%

0

2238

4%

1638

5%

945

4%

8 784 325 349 0 23 497 007 795 508 425 138 110 042 2 209 578 984 2 354 365 242 3 263 265 649 1 197 436 299

1

1

65 23 0

37 11 0

800 000 000

0

0

0

1

1

72 750 000

1

1

100 000 000

5 28 3 1 3

4 18 1 1 0

314 060 203 260 779 788 47 950 000 5 100 000 0

811

5%

1 166 461 355 365 821 364 0

7. táblázat: KEOP támogatások megoszlása prioritástengelyenként Heves megyében , forrás: EMIR

45

Alintézkedés

Település

Pályázó neve

Projekt megnevezése

KEOP 2.2.1/2F/09 Komplex vízvédelmi beruházások KEOP 2.3.0/2F/09 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás

Kisköre

Közép-Tisza-vidék i Vízügyi Igazgatóság

Komplex Tisza-tó Projekt

Eger

Heves Megyei Regionális Hulladék gazdálk odási Társulás

KEOP 1.1.1/B/10-11 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek továbbfejlesztése

Hatvan

KEOP 2.1.3/11 A tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás

Heves

Káli Szennyvízelvezetési Önk ormányzati Társulás Hatvan és Térsége Szennyvíz-beruházási Társulás HATVAN ÉS KÖRNYÉKE TELEPÜLÉSI SZILÁRDHULLADÉK-GAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE TÁRSULÁS Közép-Tisza-vidék i Vízügyi Igazgatóság

Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén Káli szennyvízelvezetési agglomeráció csatornázása és szennyvíztisztítása Hatvan és térsége szennyvízelvezető rendszer bővítése, fejlesztése, teljes kiépítése Hatvan és térsége települési hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése

Erdőtelek

Erdőtelek Község Önk ormányzata

KEOP 1.2.0/B/10 Szennyvízelvezetés és tiszítás KEOP 2.3.0/2F/09 Települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációit érintő projektek KEOP 2.4.0/2F/09-11 Szennyezett területek kármentesítési feladatainak elvégzése

Karácsond Karácsond Község Önk ormányzata

Kompolt Hatvan

Abasár

Eger

Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Hanyi-Tiszasülyi árvízszintERDŐTELEK-SZENNYVÍZGYŰJTŐ CSATORNA ÉS SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÉPÍTÉSE Karácsond község szennyvízelvezetés-és tisztítás

Települési Szilárdhulladék -lerak ók at Rek ultiváló Társulás

Gyöngyösi Kistérség Hulladékgazdálkodási Program - TSZH lerakók rekultivációja

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS Önk ormányzata

Eger, Ipari Park 9847 hrsz-ú ingatlan és környékének kármentesítése

Megítélt támogatás (Ft): 7 608 421 316,00 5 165 730 037,00 3 937 750 000,00 3 330 884 778,00

2 501 593 288,00

2 072 390 660,00 1 506 616 059,00 1 384 413 141,00 1 341 510 332,00 958 633 211,00

8. táblázat: Legnagyobb összköltségű KEOP projekt Heves megyében Forrás: EMIR

A 10 legnagyobb KEOP projektet áttekintve mind az összköltség nagysága, mind a klímavédelemmel való kapcsolódása miatt kiemelendő a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által megvalósított Komplex Tisza-tó projekt. A Tisza-tó és a főcsatornák gazdasági-társadalmi jelentőségét több aspektusból kell vizsgálnunk. Egyrészt a Tisza-tó vízbázis teremtő alapfunkciójának, az öntözővíz igények mindenkori kielégítése a fő szempont, másrészt a hasznosítási módok között prioritást élvez a természetvédelem, az üdülés és az idegenforgalom. Az ország talán legértékesebb mezőgazdasági területei a Jászsági és Nagykunsági öntözőrendszer hatásterületén találhatóak. Az agrártermelés a térség jelene és jövője, melynek egyik nélkülözhetetlen feltétele a jó minőségű, megfelelő mennyiségű és elosztású víz rendelkezésre állása. Ugyanakkor – vagy talán éppen ezért – a mezőgazdasági termelés kárérzékenysége a klímaváltozásra adott válaszként folyamatosan növekszik és ez az érzékenység egyaránt jellemző a víztöbblet és a vízhiány eseteire is.

4. Kapcsolódás a nemzetközi éghajlatvédelmi törekvésekhez és a hazai stratégiákhoz 4.1. Területi Agenda 2020 Az Európai Unió területfejlesztési miniszterei 2011. május 19-én gödöllői informális ülésükön elfogadták a kiegyensúlyozott területi fejlődést célzó Területi Agenda 2020 (TA2020) című uniós iránymutatást, amelynek célja a területi szempontok beépítése a regionális és szakpolitikákba. Az Agenda mindeközben figyelembe veszi, hogy a különböző régiók eltérő fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. A TA2020-nak számos, a területi kihívások és lehetőségek, az Európai Unió fejlesztésének területi prioritásai, illetve az uniós területi kohézió megvalósítása fejezetek között előforduló szegmense van, amely komoly átfedésben van jelen stratégiával. A TA2020 kihívások és lehetőségek között számon tartott éghajlatváltozás és környezeti kockázat kapcsán külön felhívja a figyelmet a tényezők földrajzi régiónkénti eltérő hatására. Az egyes földrajzi régiókban ugyanis változatos képet mutatnak az éghajlatváltozás hatásai a hatások jellegének és a kiszolgáltatottság mértékének tekintetében. A potenciális veszélyforrások, így a szárazodás, az elsivatagosodás, az árvizek és egyéb természeti veszélyfaktorok területenként más-más válaszokat igényelnek, amelyek részletgazdagabb kibontására – más vizsgálatokkal, dokumentumokkal kiegészülve – alkalmasnak mutatkozhatnak a megyei klímastratégiák is. A TA2020 szóban forgó szempontrendszere rávilágítanak arra a tényre, hogy amennyiben az adaptáció és a mitigáció felől közelítjük meg a problémát, akkor is hasonló következtetéseket vonhatunk le. A régiók más-más

46

lehetőségekkel rendelkeznek ahhoz, hogy stratégiáikba alkalmazkodási és enyhítő intézkedéseket is beillesszenek, csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, és társadalmi-gazdasági rendszereiket alacsony széndioxid kibocsátásúvá alakítsák. A dokumentum látóteréből nem esnek ki a kihívások mellett a klímaváltozás okozta fejlesztési lehetőségek sem, jellemzően a mezőgazdaságban, a zöld gazdaságban és a megújuló energiát érintő innovációkban jövőben végrehajtandó beavatkozások merülnek fel az Agendában. A kihívásokra visszacsatolva a különböző szakpolitikák (klímapolitika, energia- és az agrárpolitika, vízgazdálkodás, lakhatás, turizmus, közlekedés) összehangolt területi koordinációja hozhat komolyabb sikert. A TA2020 legfőként a talaj, víz és a levegő minőségét illetően nem kizárólag a regionális eltérésekre, hanem a város és vidék, akár bizonyos településeken belüli különbségekre is hangsúlyt helyez. Az Agenda az éghajlatváltozáshoz is köthető szegmensként említi régiók versenyképességét veszélyeztető energetikai kihívásokat. Bizonyos európai országok helyzete és stabilitása nagyban függ az importált fosszilis tüzelőanyagtól, az energiaárak mellett a nagymértékű kibocsátás szükségessé teszi a fenntartható energetikai megoldások meghonosodását. A hiányos energiainfrastruktúra és a jelenlegi hálózatok okozta energiafüggés miatt elengedhetetlen az energiatermelés és ellátás diverzifikációja, valamint az energiapiac fejlesztése és integrációja. A klímaváltozás az adott helyzettől függően, közvetlen, vagy közvetett módon, de elősegíti a biodiverzitás csökkenését, természeti, a táji és kulturális örökség veszélybekerülését. Az iménti probléma – még, ha nem is célzottan az éghajlatváltozás felől közelítve – a dokumentum által vázolt kihívásokkal és lehetőségekkel foglalkozó fejezetének részegysége. Az urbanizáció, az intenzívebbé váló mezőgazdaság és halászat, a közlekedési és egyéb infrastrukturális beruházások koordináció híján súlyos környezeti károkhoz vezetnek, beleértve ebbe az éghajlatváltozást is. A téma szempontjából érdekes, hogy szóba kerül a tömegturizmus problematikája, és annak a biodiverzitásra és kulturális örökségre gyakorol negatív befolyása, amelynek erősödéséhez szervesen kötődik a nyári magasabb középhőmérséklet, illetve a hőségnapok szaporodó száma. A TA2020 hat területi prioritást határoz meg annak érdekében, hogy az Európa 2020 sikeres lehessen, ezek közül jelen dokumentumban a klímastratégia szempontjából releváns elemekre kívánunk reflektálnli. A mitigáció tekintetében a területi összeköttetés javítására emelendő ki. A dokumentum kifejezetten támogatja az alapvető közszolgáltatásokhoz, az információkhoz, a tudáshoz és a mobilitáshoz való méltányos és megfizethető hozzáférést, ami növelheti az Európai Unió versenyképességét és csökkentheti a területi különbségeit. A gazdaságélénkítő és társadalmi emelkedést segítő elképzelések mellett, ugyanilyen súllyal van jelen a Területi Agenda 2020 tárgyalt passzusában a megújuló, alacsony széndioxid kibocsátású energia decentralizált, hatékony, biztonságos és környezetbarát előállítása és felhasználása. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás témakörét érinti jobban a régiók ökológiai, táji és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása prioritás. A prioritás egyik alapvetése az, hogy valamennyi szinten, a regionális sokszínűséget figyelembe véve meg kell oldani az ökológiai rendszerek és a természeti értékeik miatt védett területek környezeti infrastrukturális hálózatokba történő integrációját. A prioritás második tézise, hogy a természeti és kulturális tájakban gazdag térségekben különös figyelmet érdemel az értékek megfelelő kihasználása mellett azok környezetbarát munkahelyekkel, rekreációs funkciókkal történő megerősítése, mindezt természetesen regionális szempontból történő kezeléssel.

4.2. Partnerségi Megállapodás (2014-2020) A Partnerségi Megállapodás (PM) a 2014-2020 közötti időszakra megfogalmazza Magyarország legfontosabb kihívásait és kitűzi fő fejlesztési prioritásait. A PM teremt kapcsolatot a kijelölt fejlesztési irányok és az EU 11 fejlesztési célterületei között, meghatározva ezzel a hazai operatív programok szerkezetét. Az EU 11 tematikus célja közül az ötödik, „Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és – kezelés előmozdítása” nevet viselő foglalkozik kifejezetten a jelen dokumentum által is taglalt témával. A

47

célkitűzés által érintett fejlesztések homlokterében a rendkívüli helyzetekre történő megelőző felkészülés áll. A fejlesztések több komponensből tevődnek össze: az árvízvédelem fokozásából, többcélú, integrált vízgazdálkodás kialakítása, valamint az agrár-vidékfejlesztésben a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének fejlesztése. A fejlesztés által érintett tématerület közül lényeges kiemelnünk a klímaváltozáshoz való alkalmazkodáshoz engedhetetlen tudásbázis megteremtését, amely szinergiát mutat Heves megye klímastratégiájával, hiszen az végeredményben Heves megyei adatok gyűjtésével és feldolgozásával törekszik az adaptáció helyi szintű erősítésére. Az EU tematikus céljai közül kiemelendő „Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban” elnevezésű cél. A fejlesztési elképzelés fő irányelve, hogy az egyes országok épületenergetikai színvonala emelkedjen és emellett meghonosodjon a megújuló energiák felhasználása. Mindezekkel csökkenteni lehet a levegőbe kerülő és az éghajlatváltozás egyik okozójaként, így üvegházgázként számon tartott szén-dioxidot. A tematikus cél több tématerületet ölel fel, amelyek javarészt a mitigációs célok elérését erősítik. A megújuló energiák terén a dokumentum figyelmet szentel a biomassza és geotermális adottságok kihasználásara, az ehhez kötődő kutatás-fejlesztésre, ezen kívül a távhő rendszer korszerűsítésére, a KKV és mezőgazdasági szektor épületállományának korszerűsítésére, a tudatos fogyasztói szokások kialakítása, végül az üvegházgázok megkötésére alkalmas zöldfelületek bővítésére. A problémához szintén kötődő 6., „A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása” célkitűzés fókuszában a víziközmű fejlesztések, és ez által a Víz Keretirányelvnek való megfelelés, a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, valamint a városi környezet fejlesztése áll. Agrár- és vidékfejlesztési vonatkozásban az agrár-környezetvédelem megerősítése. A klímaváltozással jelentkező vízhiány oldására a célterület a szennyvízkezelés korszerűsítését erősíti a meglévő víz minőségének megőrzésére. Kifejezetten a klímavédelmi szempontú megközelítés az élőhely védelem és a zöld infrastruktúra fejlesztése, amelynek különös figyelmet kell szentelnie a klímaváltozásra. A specifikus cél a települési környezet és infrastruktúra kialakítása kapcsán a családbarát jelleg, az egészséges környezetre való törekvés mellett figyelmet szentel a klímabarát megoldások hasznosításának is. A természetes környezet védelmével és a biodiverzitás fokozásával párhuzamosan a helyi értékek (épített és kulturális értékek) óvása mindenképpen kiemelendő, hiszen az említett szegmensek sok esetben fokozottan ki vannak téve az éghajlatváltozásnak. A PM 7. tematikus célkitűzése az egyik legkomolyabb kibocsátóként számon tartott közlekedés korszerűsítését érinti. „A fenntartható közlekedés előmozdítása és a szűk keresztmetszetek megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban” célkitűzés az energiatakarékos, környezetet (így a klímát is) kevésbé terhelő közlekedési és szállítási módok (vasúti, vízi út, csővezetékes, kerékpáros) arányának EU átlag feletti tartását és fenntartható megoldások meghonosítását preferálja. A közúti közlekedés tematikájában a 7. tematikus célkitűzés külön említi az ÜHG kibocsátás mérséklését különös tekintettel a közúti közlekedésben. Felhívja a figyelmet az intelligens közlekedési rendszerek mellett a sokszor nemzetközi szintű hálózatában hiányos vasút jelentőségére. A közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések mellett megjelenik a szemléletformálás tényezője is, amely az ésszerű, biztonságos, környezetbarát, a közlekedési igényeket csökkentő magatartásformák elsajátítására sarkallja a társadalmat. Az öt nemzeti fejlesztési prioritás közül az „Energia- és erőforráshatékonyság növelése” kapcsolódik közvetlenül a klímaváltozáshoz. Ebben megfogalmazásra kerül az épületenergetikai korszerűsítések, a megújuló energiahasznosítás fontossága, továbbá a vízgazdálkodás, a mezőgazdaság, a katasztrófavédelem és a településfejlesztés felkészülésének szükségessége a várható környezeti kockázatokra. Kiemelten fontos a közlekedési ágazat fejlesztése, a fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása, a közlekedési hálózat fejlesztése, segítve ezzel a gazdasági fejlődést is. A 3. nemzeti fejlesztési prioritás külön hangsúlyt fektet az energiahatékonyságot és az erőforrások védelmét, a klímaváltozási folyamatok megelőzését és az ahhoz köthető negatív hatások csökkentését szolgáló új szemléletmód bevezetését.

48

4.3. Párizsi Klímakonferencia (2015) és a Marokkói Klímacsúcs (2016) Jelen dokumentum szorosan kötődik a 2015. december 12-én született Párizsi Megállapodáshoz, amely egy globális éghajlatváltozási megállapodás és számottevő pozitív hatásokat gyakorolt az EU, így Magyarország, de egyetemes jellege folytán a világ klímadiplomáciájára és a fejlett országok klímavédelem érdekében tett vállalásaira, intézkedésire. A megállapodás, ami valójában egy a 2020 utáni időszakra vonatkozó cselekvési terv, s a globális felmelegedés mértékének jóval 2°C alatt tartását szorgalmazza. A kormányok mintegy hosszú távú tervként megállapodtak abban, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését az iparosodást megelőző szinthez képest jóval 2°C alatt tartják és komoly erőfeszítéséket tesznek annak érdekében, hogy az emelkedés mindösszesen 1,5°C legyen. A Megállapodás 2016. április 22-től egy évig áll nyitva aláírásra New Yorkban. A megállapodás a 2020 utáni időszakra vonatkozik, és akkor lép hatályba, amikor a globális kibocsátások legalább 55%-áért felelős legalább 55 állam ratifikálta. A résztvevő országok mintegy hozzájárulásképpen a párizsi konferencia előtt és alatt átfogó nemzeti éghajlatpolitikai cselekvési terveket terjesztettek elő kibocsátásuk mérséklése érdekében. Mindemellett az államok vezetői vállalták, hogy a hatékonyság és az újabb célok kijelölése érdekében ötévente közzéteszik vállalásaikat. A klímacsúcs másik fontos ismérve az átláthatóság, az egyes országok ennek jegyében vállalták, hogy tájékoztatják egymást és a nyilvánosságot arról, milyen ütemben haladnak a kitűzött célok irányába. A Megállapodás sarokköveit bővíti a szolidaritás, ami jellemzően az EU és más fejlett országok fejlődő országok felé gyakorolt segítségnyújtásában érhető tetten. Az EU a korábbi időszakhoz hasonlatosan határozott lépéseket tesz annak érdekében, hogy a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni küzdelmét, illetve a klímaváltozás hatásai ellen markánsabb ellenálló képességét anyagilag is támogassa. A Párizsi Megállapodás kiemelt helyet foglal el az európai klímadiplomáciában, erre utalt az EU Külügyi Tanácsának 2016 februárjában elfogadott klímadiplomáciai cselekvési terve is, amely a Megállapodás végrehajtásának elősegítését tűzte zászlajára. A 2016. évi klímadiplomáciai cselekvési terv középpontjában három fő terület áll: • az éghajlatváltozás kérdésköre mint stratégiai prioritás a diplomáciai párbeszéd és a nyilvános diplomácia során, valamint a külpolitikai eszközök keretében • a Párizsi Megállapodás és a tervezett nemzeti hozzájárulások végrehajtása az alacsony kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes fejlődéssel összefüggésben • az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások, a jólét, a stabilitás és a migráció közötti összefüggések kezelése Nem sokkal a Külügyi Tanács februári ülése után márciusban a Környezetvédelmi Tanács szintén megvitatta a Párizsi Klímacsúcs végrehajtásának lehetőségeit és a Megállapodás lehetséges hatásait az EU klímapoétikájára. Az ülés résztvevői abban a kérdésben egyértelmű konszenzusra jutottak, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó uniós éghajlat- és energiapolitikai keretet időben végre kell hajtani, hogy az EU ezzel is bizonyítsa elkötelezettségét a Párizsi Megállapodásban kitűzött célok elérése iránt. A Megállapodás aláírására 2016. április 22-én került sor. Sharon Dijksma, Hollandia környezetvédelmi minisztere és a Tanács soros elnöke, valamint Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke ünnepélyes keretek között hitelesítette aláírásával a dokumentumot New Yorkban. A Párizsi Megállapodás végül 2016. november 4-én lépett hatályba, ugyanis október 4-én (30 nappal a hatályba lépés előtt) teljesültek annak feltételei, hiszen addigra legalább 55, az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 55%-áért felelős ország ratifikálta azt. A Párizsi Klímacsúccsal szoros kapcsolatban van az ENSZ által a marokkói Marrákeshben 2016. november 7-18. között összehívott – egyébként a sorban a 22. – klíma csúcstalálkozója, így a konferencia már csak jelen dokumentum tematikája miatt is okvetlen érdemel néhány gondolatot. A Párizsi Megállapodás és a COP22 közötti komoly szinergia legfőképpen abban érhető tetten, hogy a marokkói konferencia fő célja az volt, hogy kidolgozza a Párizsban tett vállalások részletszabályait. A konferencia első, úgynevezett előkészítő szakasza után egy három napos miniszteri szintű szakasz következett. A miniszteri szakaszban indultak meg a finanszírozáshoz köthető tárgyalások, a fórum különös jelentőségét az adja, hogy itt már nem kizárólag a keretrendszer kapcsán, hanem a konkrét megvalósításhoz szükséges pénzügyi források biztosításával

49

összefüggésben szintén folytak egyeztetések. A Párizsi Megállapodásnak várhatóan majd 2018-ban lesz érezhető hatása, az eredmények alapján ekkora kristályosodik ki, hogy a résztvevő államok ténylegesen képesnek mutatkoznak-e ledolgozni az ígért vállalásaikat.

4.4. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció funkciója és időtávja Az OFTK az ország társadalmi, gazdasági, valamint ágazati és területi fejlesztési szükségleteiből kiindulva egy 2030-ig szóló hosszú távú jövőképet, valamint fejlesztéspolitikai célokat és elveket határoz meg. Ezek alapján középtávú fejlesztési prioritásokat fogalmaz meg a 2014–2020-as európai uniós programidőszak nemzeti fejlesztéspolitikája számára. Fejlesztéspolitikai kapcsolódások A koncepció illeszkedik a kiemelt nemzeti stratégiai tervdokumentumokhoz, a fejlesztéspolitikai eszközökön keresztül kapcsolódik a nemzeti fejlesztési programok megvalósításához. Az OFTK fejlesztéspolitikai és területfejlesztési szempontból közös irányt határoz meg a szakpolitikák számára. Egyik fő funkciója az EU 2020 Stratégiához és a Közös Stratégiai Kerethez illeszkedve a hazai fejlesztés- és területfejlesztési politikai keretek, célok és prioritások kijelölése. Az OFTK képezi a Partnerségi Megállapodás koncepcionális hátterét, megalapozza az uniós források felhasználásra irányuló operatív programok tartalmát, továbbá orientálja a hazai fejlesztési források felhasználását.

A dokumentum több helyen is foglalkozik az éghajlatváltozás témakörével. A környezeti trendek között mint globális kihívás kerül megfogalmazásra a klímaváltozás, jelezve az élet minden területére történő kihatását, kiemelten az ivóvíz biztosítását, a természeti erőforrások védelmét és mezőgazdasági művelésre alkalmas területek biztosítását. Az erdőgazdaságot bemutató fejezetben a stabil ökológiai állapot kerül kiemelésre a klímaváltozásra adandó válaszként. A térhasználati elvek között is megjelenik a klímaváltozás, felhívva a figyelmet a területhasználat fontosságára a klímaváltozás káros hatásainak megelőzésében és csökkentésében. Az agrárgazdaság fejezetben az öntözés fejlesztése és az extrém időjárásikörülményeket jobban viselő fajtaállományok alkalmazása jelenik meg a fejlesztéspolitikai feladatok között az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan. A klímaváltozás területiségét tekintve a legsérülékenyebb térségek között kerül felsorolásra – Heves megyét is érintően – aszály szempontjából Észak-Magyarország alacsonyabb területei, árvíz szempontjából a Közép-Tiszavidék. Leghangsúlyosabban a „klímapolitika és energiabiztonság” fejezetben jelenik meg a klímaváltozás fontossága, kijelölve a fejlesztéspolitikai feladatokat, többek között az energiahatékonyság támogatását, az épületfelújítási programokat, a zöldterületek megóvását a beépített területek térnyerésével szemben, a kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezést, az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentését, az erdőgazdálkodás fejlesztését, a lakosság energiatudatosságának növelését, valamint a kockázat-megelőzést és kezelést.

50

Összefoglaló környezetstratégiai üzenetek Középtávon • az épített környezet értékeinek és a természeti erőforrások védelme, természet- és tájvédelem, környezetvédelem, örökségvédelem, a települési környezet védelme és élhetőbbé tétele, a kedvező táji adottságok megőrzése, a táj szerkezete és karaktere kedvezőtlen irányú változásának lassítása, megállítása • agrár- és erdő környezetgazdálkodási rendszerek működtetése • természeti erőforrásaink és ásványkincseink nemzeti kézben tartása, kiemelten a termőföld és a víz védelme, fenntartható használata • az épített örökség fenntartható fejlesztése • integrált, a vízkészlet megőrzését és fenntarthatóságát szolgáló vízgazdálkodás • klímaadaptáció, negatív hatások csökkentése • környezettudatosság növelése, az újrahasznosítást és a takarékos anyag-, energia-, térhasználatot ösztönző szabályozás, szemléletformálás

Hosszútávon • a fenntarthatóságot, az épített környezet és a természeti erőforrások mennyiségi, minőségi védelmét és a gazdasági versenyképességet, megélhetést, a foglalkoztatást és az önellátást egyidejűleg biztosító gazdasági tevékenységek és ágazatok fejlesztése • szemléletváltás a vízgazdálkodásban, vízmegtartás, pótlás és -elvezetés komplex, a gazdálkodással, tájszerkezettel összhangban történő működtetése • energiatakarékosság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése • az épített környezet értékeinek védelme, valamint az épített örökség erőforrásként való használata • barnamezős beruházások szorgalmazása • a fenntarthatóság elvrendszerét erősítő környezeti nevelési és szemléletformálási feladatok erősítése • értékalapú település, illetve városrehabilitáció, valamint innovatív városfejlesztés

4.5. Az Országos Területrendezési Terv Országos Területrendezési Terv (OTrT) A területrendezési tervek a területfejlesztés társadalmi, gazdasági céljaival összehangolt, hierarchikusan egymásra épülő, műszaki és ökológiai szempontok alapján elkészített tervek, amelyeknek alapvető funkciója a térségi szerkezet meghatározása, és a térségi területhasználat szabályozása. A területrendezési tervek között legjelentősebb az Országos Területrendezési Terv (OTrT), amely a léptéknek megfelelő mélységben az ország egészére határozza meg a területhasználatra és az infrastruktúra térbeli rendjére vonatkozó jövőképet és az annak elérését szolgáló szabályokat. 2003. évi XXVI. törvény – az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Törvény) célja, hogy meghatározza az ország egyes térségei területfelhasználásának feltételeit, a műszaki infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. Az Országos Területrendezési Terv az ország szerkezeti tervét, valamint az országos térségi övezeteket és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában. Az ország településein, az egyes térségekben a területfelhasználásra és az építésre vonatkozó szabályokat e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani. Országos övezetek közül a klímavédelem szempontjából érintett övezetek Heves megyei érintettsége: • • • • •

országos ökológiai hálózat: Észak- és Dél-Heves kiváló termőhelyi adottságú szántóterület: Heves, Tarnabod, Füzesabony térsége kiváló termőhelyi adottságú erdőterület: Észak-Heves kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület: Eger térsége, Füzesabony, Gyöngyös felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe: Tisza-tó menti települések, Mátraszentimre, Parádsasvár, Parád

51

4.6. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai A Stratégia szerint a magyar nemzet jelenleg igen távol van attól az állapottól, ami kielégítené a fenntarthatóság követelményeit, ezért a fenntartható fejlődési pálya elérése fokozatosan, lépésről-lépésre valósítható meg. Fenntarthatóságon a Stratégia azt érti, hogy „az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generációk számára is megőrzi, bővíti azokat.” A Stratégia túllép azon a szokásos megközelítésen, hogy a technikai megoldást tekintse a fenntartható fejlődés eszközének. „A fenntartható társadalom kialakulása szélesebb körű, elsősorban kulturális probléma. Az alapkérdés az, miként képes az adott emberi közösség folytonosan és eredményesen alkalmazkodni az állandóan változó (gazdasági, társadalmi-humán, természeti, táji és épített) környezetéhez, illetve miként képes belátni önnön igényei korlátozásának szükségességét. A fenntarthatóság tehát új viszonyrendszer az emberek, a társadalmak és a természeti környezet között, ahol az emberi cselekvéseket az értékkövetés határozza meg.” „Az emberiség válasza erre a kihívásra a kulturális adaptáció: az értékek, az intézmények, a társadalmigazdasági szerkezet, a tudományos-technológiai ismeretek szükséges mértékű – a hagyományokra szervesen építkező, az értékeket tisztelő, megőrző, a társadalom szövetét önkényesen fel nem szakító - megváltoztatása, fejlesztése, hozzáigazítása a környezeti kihívások szerinti megfelelő mértékben. …Egy nemzet fenntartható fejlődési stratégiája ennek a kulturális alkalmazkodásnak a terve, zsinórmértéke.” A Stratégia erőforrás szemléletű, négy alapvető erőforrás fenntartására épít. Ebből három, a gazdaság, a társadalom és a környezet, amelyet a fenntartható fejlődés három lábának tekintenek a klasszikus megközelítésben. A negyedik „a Magyarország esetében kiemelt fontosságú – emberi (humán) dimenzió”. Ezt a Stratégia a következő módon indokolja: „Szüksége lesz minden generációnak emberi erőforrásokra: megfelelő létszámban és jó egészségi állapotban élő emberekre, tudásukkal, képességeikkel együtt. Nem engedhető meg, hogy a társadalom egy része leszakadjon, s így képességeik elvesszenek a társadalom számára.” A nemzet társadalmi erőforrásait a Stratégia szerint az erkölcsi normák és értékek, az egyének közötti kapcsolatok és a bizalom, valamint az egyének alkotta szerveződések, intézmények, továbbá a kulturális tevékenységek és a kulturális örökség alkotják. A Stratégia a természeti erőforrások megfelelő mennyiségét és minőségét a jó élet alapjának tekinti. „A természeti erőforrások helyzete szorosan összefügg egyes nemzetstratégiai jelentőségű kérdéskörökkel, többek között az élelmezés-, energia- és környezetbiztonsággal, megőrzésük pedig hosszú távon szolgálhatja a közjót, a gazdasági fejlődést és az életminőség javítását.” Az NFFS Stratégia szándékai közt megjelenik a harmonikus, értékkövető és értékőrző magyar társadalom célitűzése. A megyei klímastratégia kiemelt prioritásként kezeli a helyi érték tudatosításának klímavédelmi szempontból történő előtérbe helyezését. A helyi értékek felismerése a kezdeti lépése a klímatudatos gondolkodás kialakításának. A lokális gondolkodás, a helyi szintű cselekvési terv alapköve a globális szintű lépések megtételének. A gazdaság az ökológiai korlátain belül működik. A klímastratégiai dokumentum mind az adaptációs, mind a mitigációs célkitűzéseinek tükrében megjelenik a gazdasági irányultság. Az NFFS kiemelt célkitűzése erőforrásaink hosszabb távú megóvása a rövidtávú érdekekkel egyensúlyba hozó kormányzással, szabályozással és gazdálkodással, mely célkitűzés mind a megyei klímastratégia dokumentumának mitigációs beavatkozásain, mind a szemléletformáláson keresztül történő ráhatásban visszaköszön. Az NFFS helyzetelemzése négy nemzeti erőforrást azonosít, melyek területén kedvezőtlen folyamatokat prognosztizál.

52

Ezek közül kiemelt fókuszba helyezendő a megyei klímastratégia dokumentumában is több tématerületet érintő természeti erőforrásokre vonatkozó megállapítás: • • • • •

Egyre kisebb területre szorul vissza a természetes környezet. Magyarország területének természetes ökoszisztéma-szolgáltatásaiból mintegy 90%-ot már elvesztettük. A természetes területek felszámolása, beépítése továbbra is nagy ütemben folytatódik. A termőföld termékenységét degradációs folyamatok (talajszerkezet-romlás, szikesedés, erózió, szervesanyag-tartalom csökkenése stb.) veszélyeztetik. Számolni kell az éghajlatváltozásból eredő kedvezőtlen következményekkel.

A Stratégia célkitűzései, azok megyei klímastratégiai célkitűzéseihez kapcsolódó fejezetei: „A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi-humángazdasági természeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása.” -

-

-

-

-

Cél a népességében stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom. Közép távon kívánatos és elérhető a születések számának növelése, a halandóság csökkentése, ezek eredményeképpen a népességfogyás lassítása, hosszú távon a népességszám stabilizálása. A súlyos problémát jelentő elvándorlás lefékezéséhez szükség van a kritikus mértékben érintett szakmákban versenyképes munkabérek biztosítására Meg kell kezdeni egy bevándorlási politika kialakítását. A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők mérséklése. Olyan oktatás-nevelés-képzés kialakítása a cél, amely egyfelől fejleszti az értékeket, erkölcsi normákat, a társadalmi minőséget, az érzelmeket, a közösségekhez való kötődést, rendszerszemléleti képességet ad, másfelől biztosítja a munkavégzéshez szükséges tudás, készségek és kompetenciák elsajátítását. Fontos a fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiákkal kapcsolatos (pl. egyszerű mezőgazdasági, kertművelési és háztartási) ismeretek átadása is. Cél továbbá, hogy a gazdaságitársadalmi fejlődés fő forrásává a tudás és az innováció váljon. Cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. A környezeti eltartóképességet mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. Biodiverzitás, megújuló természeti erőforrások: A fajgazdagság fenntartása, a táj és a természeti értékek megőrzése, az ökoszisztéma szolgáltatások kimerítésének megakadályozása, a talaj termőképességének fenntartása, a természetes területek beépítési sebességének csökkentése. Az embert érő környezeti terhelések csökkentése: Az emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások korlátok között tartása. Nem megújuló természeti erőforrások: Ésszerű, beosztó gazdálkodás az ásványkincsekkel és az energiahordozókkal.

A Stratégia a következő, a megyei klímastratégia által is érintett intézményesült beavatkozásokat javasolja: • • • • •

Társadalmi közbeszéd és vita a fenntartható fejlődésről. Társadalmi párbeszéd a gazdaság szereplőivel. Döntések előzetes elemzése (hatásvizsgálat, tanácskozó testületek). Az érintettek megbeszélései, helyi döntések. A fenntartható fejlődés indikátorainak kimunkálása, mérése és nyilvánossága.

53

4.7. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia céljai A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) elkészítését az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. tv. (V. 28.) 3. § rendelkezése írja elő. A nemzetközi kötelezettségvállalásokkal összhangban, első alkalommal a 2008−2025 időszakra kellett kidolgozni az éghajlatváltozási stratégiát. A NÉS célkitűzéseit – a kétévenként kidolgozásra kerülő – Nemzeti Éghajlatváltozási Programok fogják megvalósítani. A NÉS illeszkedik a kormány által a 1054/2007 (VII.9) Korm. határozatban elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiához is. A megváltozott gazdasági környezet és a gyorsuló természeti változások, valamint a nemzetiközi egyezmények (Párizsi klímacsúcs) újabb célkitűzései sürgették a vonatkozó hazai fejlesztési dokumentumok felülvizsgálatát, így került kidolgozásra a II. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS-2). A dokumentum meghatározza a klímaváltozás elleni küzdelemhez szükséges hazai feladatokat, továbbá iránymutatást ad az éghajlatvédelem és fejlesztéspolitika összehangolásához. A Stratégia bemutatja a célok végrehajtásához szükséges eszközöket, valamint meghatározásra kerültek a rövid, közép és hosszú időtávra vonatkozó cselekvési irányok. Az éghajlatváltozás várható magyarországi hatásainak, természeti és társadalmi-gazdasági következményeinek, valamint az ökoszisztémák és az ágazatok éghajlati sérülékenységének értékelése is a NÉS-2 része. A dokumentum három nagy témakörből épül fel: Hazai Dekarbonizációs Útiterv (HDÚ) A HDÚ célja, hogy olyan kibocsátáscsökkentési pályát határozzon meg, amely a klímaváltozás céljainak megfelelve a gazdaság versenyképességét is segíti. A nemzetgazdasági szintű maximum és minimum ÜHGkibocsátási pályák vonatkozásában megállapítható, hogy a 2014-es adatok szerint Magyarország 48%-kal alacsonyabb ÜHG-kibocsátással rendelkezik, mint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményébe foglalt bázisévben (1985-87 átlaga) és 40%-kal alacsonyabb az ÜHG-kibocsátás, mint 1990-ben. A 2014-ig tartó tényadatokat követően az előrevetített minimum és a maximum pályák között jelentős mértékben széttartó ÜHGkibocsátási trend figyelhető meg: 1990-hez képest 2030-ra a maximum pálya alapján 29%-os, míg a minimum pálya alapján 64%-os csökkenés várható, 2050-re pedig a csökkenés 34% (maximum pálya) és 76% (minimum pálya) lehet. Ugyanez az 1985-87-es bázisévvel 2030 esetén 38%-os (maximum pálya) és 69%-os (minimum pálya) közötti, míg 2050 esetében 43%-os (maximum pálya) és 79% (minimum pálya) ÜHGkibocsátáscsökkenési érték lehet. Kibocsátás csökkentés szempontjából a következő ágazatok a legfontosabbak: villamosenergia-termelés, épületek, ipar, hulladékgazdálkodás, közlekedés, mezőgazdaság, erdők szénmegkötése. Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) A Párizsi Klímacsúcson elfogadott Megállapodásban is több alkalommal kiemelésre került, hogy a kibocsátás csökkentés mellett az adaptációs intézkedések megfogalmazása és végrehajtása is azonos fontosságú. A Megállapodás szerint a 2016–2020 közötti időszak feladata az alkalmazkodás terén többek között a jó gyakorlatok megosztása és minél szélesebb körben való megismertetése, együttműködések létrehozása az alkalmazkodás támogatására, illetve azoknak a megoldásoknak a felkutatása, amelyek segítik az alkalmazkodás politikai, szabályozási, és gyakorlati megvalósulását. A NAS a következő beavatkozási területeket határozza meg: ➢ A természeti erőforrások készleteinek és minőségének megőrzése, ➢ Sérülékeny térségek alkalmazkodási lehetőségeinek feltárása, térség-specifikus alkalmazkodási stratégiai dokumentumok kidolgozása ➢ Sérülékeny ágazatok (többek között a mező- és erdőgazdálkodás, a turizmus, az energetika, a közlekedés, az épületszektor, a telekommunikáció, a hírközlési rendszerek) rugalmas és innovatív alkalmazkodásának megvalósítása, ➢ Növekvő kockázatok kezelésére való felkészülés elősegítése,

54

➢ A klímaváltozás várható társadalmi hatásainak mérséklése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása, ➢ Kutatások, innovációk támogatása, a tudományos kutatási eredmények közzététele. éghajlati szemléletformálási program Az éghajlatváltozással kapcsolatban megfogalmazott mitigációs és adaptációs intézkedések sikeres végrehajtásához elengedhetetlen a szakmai-tudományos, szakpolitikai és társadalmi konszenzus kialakítása. Legnagyobb potenciál a lakossági szemléletformálásban, hiszen a lakossági energiafelhasználás (villamos energia és földgáz fogyasztás) kiemelkedő a szektorális összehasonlításban. Az általános ismeretbővítés, érzékenyítés mellett megvalósítható válaszokat is be kell mutatni. Kiemelt célcsoport a fiataloké, mivel az ő klímaváltozással kapcsolatos ismereteik korlátozottabbak, viszont a jövőben történő cselekvések rajtuk múlnak.

4.8. Nemzeti Energiastratégia 2030 A Nemzeti Energiastratégia 2030 célja a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságának és gazdasági versenyképességének biztosítása. A stratégia kidolgozása 2010 augusztusától 2012-ig tartott a gazdaság közel 110 gazdasági-, tudományos-, szakmai- és társadalmi szereplőjével történő egyeztetéssel. A Nemzeti Energiastratégia elsődleges nemzeti érdekeket szolgálva garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezeti szempontokat, és lehetővé teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához. A Nemzeti Energiastratégia dokumentuma kiemelt figyelmet szentel azon, a megyei klímastratégiai dokumentumban is hangsúlyos szerepkört betöltő problémákra, melyek az alábbi felsorolásban találhatók: o o o o o

o

Az energiahordozók rendelkezésre állásának kockázatai hosszú távon növekednek, számítani lehet a kereslet-kínálat egyensúlyának felbomlására. Az energia előállításával, felhasználásával szemben támasztott környezetvédelmi elvárások növekednek. Az előbbiek következtében az energiahordozók kitermelése, a hasznosításra alkalmas energiafajták előállítása folyamatosan drágul. Az elektromos technológiák további térnyerése következtében a villamos energia részaránya az energiafelhasználáson belül folyamatosan nő A klímaváltozás már jelenleg is tapasztalható következményeként növekszik az extrém időjárási helyzetek gyakorisága, miközben azok előrejelzésének pontossága csökken. Ez megnehezíti a gazdasági tervezést és csökkenti a mezőgazdasági termelés biztonságát. A károk elhárítása komoly költségeket jelent majd mind a lakosság, mind a költségvetés számára. Az éghajlatváltozás következtében fellépő időjárási szélsőségek jelentős mértékben befolyásolják a kritikus infrastruktúrák – köztük az energiaellátó rendszerek – biztonságos működését.

A hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságának elérése érdekében öt fontos pillért fogalmaz meg a dokumentum, melyek közül az első két pillér nyomatékos szerepet kap a megyei klímastratégia dokumentumában is: 1. 2. 3. 4. 5.

Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása Megújuló energiák részarányának növelése Közép-európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése Az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése A hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergiatermelésben

A Nemzeti Energiastratégia egy szeletét kiemelve az energiahatékonyság fokozásának céljából az alábbi követelményeket fogalmazza meg:

55

-

közintézmények energiahatékonyságának javítása (távhőpotenciál növelése), nyári állapotú fajlagos hűtési energiafelhasználás csökkentése, zöld városgazdálkodás támogatása.

Az energetikai célok teljesülésén túl az alábbi programoktól további, multiplikátor hatású eredmények is várhatóak: -

a levegőminőség javulása (légszennyező pontforrások megszüntetése, átstrukturálása), a fogyasztói energiaköltségek csökkentése, az önkormányzati (fenntartói - tulajdonosi) fajlagos költségcsökkentés

A megyei klímastratégia megalkotása során lokális szintről indulva feltárásra került a fenti problémák szinte valamennyi megyei szinten is megjelenő beavatkozási szüksége. Elsősorban mitigációs és szemléletformálási intézkedésekkel érhetőek el a Nemzeti Energiastratégia által is kiemelésre került átfogó/megyei energetikai célok. A fogyasztói tudatosság növelése, a fogyasztók meggyőzése nélkülözhetetlen a célok eléréséhez, ennek sikere az állam és a piaci szereplők – beleértve a civil szféra – összefogásában, együttműködésében rejlik. Kulcsfontosságú az eredmények nyomon követése (monitoring) annak érdekében, hogy valóban hatásos és az erőforrások felhasználása szempontjából hatékony megoldások kerüljenek bevezetésre. A Nemzeti Energiastratégia a megyei klímastratégiával összhangban kiemeli, hogy “A jövő útja, hogy az energiahatékonysági intézkedések hatására csökkenő energiafogyasztást új, innovatív technológiák alkalmazásával biztosítsuk és célzott szemléletformálással karbon-tudatossá tegyük a társadalmi szereplőket.” “A fűtési célú energiafelhasználás csökkentése mellett az energiastratégia a megmaradó felhasználás a teljes tüzelőanyag szerkezetén belül a mai 10%-ról 25%-ra növelné a megújuló energiaforrások arányát 2030-ra.” “A tervezett épületenergetikai programok megvalósítása jelentős és folyamatos támogatást igényelnek.” “A támogatási igény a kezdeti 200 mrd forint/évről 2013-ra 300, 2015-től kezdődően pedig évi 400 milliárd körüli értékre növekszik.” A cél eléréséhez öt eszközt rendel a Nemzeti Energiastratégia, melyek eszközök közül az energiatakarékosság és a megújuló energia lehető legmagasabb arányban történő felhasználásával a megyei szintű stratégiai tervezésben is kiemelten foglalkozik. A Nemzeti Energiastratégia által felsorolt, a cél elérését szolgáló eszközök : • • • • •

energiatakarékosság, megújuló energia a lehető legmagasabb arányban, a biztonságos atomenergia és az erre épülő közlekedési elektrifikáció, az európai energiapiachoz való csatlakozás, valamint a kétpólusú mezőgazdaság létrehozása.”

4.9. Megújuló Energia - Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 20102020 Az Európai Tanács 2007-ben tűzte ki célul, hogy a megújuló energiaforrások részaránya 2020-ra uniós szinten érje el a 20 százalékot, és ezzel párhuzamosan 10 százalékban határozta meg az elérendő bioüzemanyag hányadot.

56

Ezen elváráshoz kapcsolódóan a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában elkészült a "Megújuló energia – Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020" című dokumentum. A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják. A Magyarország megújuló energia hasznosítását célzó Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy az ország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló és alternatív energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport-függőség csökkentése. A megújuló energiaforrások jövőben tervezett hasznosítása a Nemzeti Cselekvési Terv megalkotását tette szükségessé. A megújuló cselekvési terv legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselekvési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió által Magyarország számára előírt – a megújuló energiaforrások felhasználására vonatkozó célérték. Hazánk jövőbeli sikere jelentős mértékben függ attól, hogy a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modellt hogyan tudja egy alternatív gazdasági modellel felváltani. Miként fogunk szembenézni a globális klímaváltozásnak a gazdasági, társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásával, a nem fenntartható növekedéssel, a világszerte növekvő energiaigényekkel, a fosszilis energiahordozók árának kiszámíthatatlan változásával? Az Európai Unió 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseihez kapcsolódó magyar vállalások: • • •

A megújuló energiaforrások részarányának a bruttó végső energiafelhasználás arányában 14,65 %-ra növelése Az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának (2005-ös szinthez képest) legfeljebb 10 %-os növekedése. 2020-ra az EU ETS-ben részt vevő iparágak 2005-ös kibocsátásainak 21 %-os csökkentése, 2030-ra 40%-os csökkenés 1990-hez képest

A terv elkészítése során több szempontot vették figyelembe melyek egyike a fenntarthatóság, klímavédelem. A megújuló energiák fokozottabb használata jelentősen hozzájárulhat a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez és a környezetvédelemhez.

Célszámok elérése Magyarországon (EUROSTAT – 2014) • •

megújuló energia részarány a bruttó végső energiafogyasztáson belül: 9,51 % o (az EUROSTAT előrejelzése alapján 2013-2014 átlagában: 6,9 % volt) Az egyes szektorokon belüli megújuló részarány: o megújuló alapú villamosenergia-felhasználás arány 7,28% o közlekedési szektorban felhasznált megújuló arány 6,93% o fűtés-hűtésnél az arány 12,40%.

Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben túlteljesítette a megújuló energia részarányra vonatkozó időközi célkitűzéseket. Jelenlegi megújuló energiafelhasználásunk összetétele vonatkozásában hazánk megújuló energia felhasználási lehetőségei elsősorban a fűtési szektorban vannak kiaknázva. Ezt tükrözi a 2014-es év megújuló energiafelhasználásának összetétele is: •

66 % fűtés-hűtés,

57

• •

17 % villamos energia, 17 % közlekedés.

21. ábra A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásból 2004-2020 Forrás: Szabó Zsolt államtitkár „A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon” című előadása (Budapest, 2016. június 9.)

Az NCsT törekszik mind teljesebb képet adni azokról az intézkedésekről, amelyekkel a Kormány a célok elérését ösztönözni, míg a meglévő problémákat, akadályozó tényezőket (pl. bürokratikus akadályok lebontása, jogszabályi anomáliák, finanszírozási nehézségek stb.) felszámolni szándékozik. A magyarországi megújulóenergia-politika kulcsterületei a következők: • • • • •

Ellátásbiztonság. Környezeti fenntarthatóság, klímavédelem. programok kialakítására. Mezőgazdaság-vidékfejlesztés Zöldgazdaság-fejlesztés Közösségi célokhoz való hozzájárulás

A megújuló energiaforrás-mix, a célértékek és az NCsT egyes elemeit képező ösztönző intézkedések meghatározása során többek között a következő korlátozó tényezőket kell figyelembe venni: • • • • •

Versenyképesség és teherbíró képesség Forrásallokációs és finanszírozási hatékonyság Versenyszabályok A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága Jövedelemmegosztás

A megújuló energiaforrások széleskörűen hozzájárulnak a nemzetgazdasági célok teljesítéséhez (munkahelyteremtés, a GDP növelése, ellátásbiztonság stb.), ezért stratégiai cél azok felhasználásának a lehetőségek határáig történő növelése. Ezért a nemzeti célkitűzés nem a kötelező EU-célszámból indul ki, hanem a lehetőségek, korlátozó tényezők által behatárolt maximumot célozza meg. Ebből következően, ha a korlátozó tényezőt jelentő területeken történő előrelépések (pl. a tervezettnél több támogatási forrás áll rendelkezésre) vagy a technológiai fejlődés azt lehetővé teszik, akkor a megújuló energiaforrások felhasználása a tervezett célokat várhatóan meg fogja haladni.

58

A megyei klímastratégia megalkotása során lokális szintről indulva feltárásra került a fenti problémák szinte valamennyi megyei szinten is megjelenő beavatkozási szüksége. Elsősorban mitigációs és szemléletformálási intézkedésekkel érhetőek el a Megújuló energia – Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020 által is kiemelésre került átfogó/megyei energetikai célok.

4.10. Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve A vizek, különösen az édesvizek léte, állapota es használata életünk egyik legfontosabb tényezője. Miután a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ahhoz, hogy a jövőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, es a folyok, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erőfeszítéseket kell tennünk a felszíni es a felszín alatti vizek megóváséért, állapotuk javításáért. Ez a felismerés vezetett az Európai Unió vízpolitikájának, a „Víz Keretirányelvnek” (2000/60/EK irányelv) a kidolgozásához, mely 2000. december 22-en lepett hatályba az EU tagországaiban. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarországra nézve is kötelező az ebben előirt feladatok végrehajtása. A Kormány az 1042/2012. (II. 23.) Korm. határozattal tette közzé Magyarország első vízgyűjtő-gazdálkodási tervét (a továbbiakban: VGT1), amely a 2010–2015 közötti időszak intézkedési programját tartalmazza. 2015. évben megtörtént a VGT1 felülvizsgálata, a felülvizsgált terv (a továbbiakban: VGT2) a 2016–2021 közötti hat év cselekvési programja. A VKI 2015. december 22-re tűzi ki a jó vízállapotok elérését, amely alól indoklással 2021-ig vagy 2027-ig, vagy tartósan lehet mentességet alkalmazni. Emellett a következő általános célokat is kitűzi a tagállamoknak:

●

a vízi es vizes élőhelyek romlásának megakadályozása, védelme, állapotok javítása,

●

a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, veszélyes anyagok fokozatos kiiktatása,

●

a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével,

●

a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása,

●

az árvizek es aszályok kedvezőtlen hatásainak mérséklése.

Az európai es hazai modellkutatások azt valószínűsítik, hogy Magyarországon az éghajlatváltozás hatására módosulhat az országban rendelkezésre álló vizek mennyisége es minősége is. A legfrissebb vizsgalatok szerint Magyarország klímája valószínűleg mediterrán irányba fog eltolódni, magasabb átlaghőmérséklettel, kevesebb nyári csapadékkal, nagyobb potenciális párolgással, ennek nyomán kisebb átlagos felszíni lefolyással és felszín alatti vizeket tápláló beszivárgással. Emellett várható a szélsőséges időjárási események gyakoriságának es intenzitásának növekedése is, aminek következményeként időszakosan rendkívül nagy felszíni lefolyással (árvízzel es belvízzel) kell számolni, ugyanakkor az aszály kockázata is növekszik. Magyarországon a szélsőséges vízgazdálkodási körülmények az éghajlatváltozás miatt egyre jelentősebb problémát jelentenek. Az árvízvédelem, a belvízvédelem, a szárazság es az aszálykár elleni védekezés mindegyike országos léptékű probléma, de különösen jelentős az Alföldön, illetve a Tisza részvízgyűjtőn. Az éghajlatváltozás kisvizeket apasztó hatása mar most is kimutatható, kisvízfolyásaink hasznosítható hozamának jelentős csökkenésére kell számítani, ezáltal növekszik a vízhiánnyal küzdő es ezért ökológiai szempontból is érzékeny vízfolyások köre. Jelentős és alig kezelhető problémát okoz a klímaváltozással összefüggésbe hozható aszályos évek sorozata, a téli hótakaró rendszeres elmaradása, a nyári hőségek idejének meghosszabbodása vagy akar az egyre

59

gyakoribb légköri aszály. A klímaváltozás jelenek tekinthető számos új, délről felhúzódó faj megjelenése es térnyerése. Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv nem tartalmaz önálló, az éghajlatváltozás hatását mérséklő vagy ahhoz való alkalmazkodást elősegítő külön intézkedési csomagot. Ezek a feladatok beépülnek az egyéb terheléseket kezelő intézkedési csomagokba. Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást vagy a következmények csökkentését célzó intézkedések horizontális megjelenése a VGT2 tervezetében: • • • • • • • • • • • •

vízkivételek szabályozása, takarékosságra ösztönző gazdasági eszközök, az igénygazdálkodás erősitése, vízigény-szabályozás takarékos vízhasználatok elősegítése, vízvisszatartás különböző formáinak növelése, (belvízcsatornák megcsapoló hatásának csökkentése), területhasználat módosítása, eróziócsökkentés, ökoszisztémák állapotának javítása, ökoszisztéma szolgáltatások erősitése, vízfolyások, hullámterek, árterek rehabilitációja, tározók ökológiai szempontú üzemeltetése, bizonyos tevékenységek tiltása, illetve korlátozása, szennyvízkibocsátás határértékeinek módosítása, vízszintszabályozás, vízpótlás, árvízi kockázat csökkentése az ökológiai szempontok figyelembevételével.

A fenti intézkedések nagy része a megyei klímastratégia problémafájában is bemutatásra kerültek, illetve a megyei klímastratégia mitigációs, adaptációs és szemléletformálásra vonatkozó beavatkozásaiban és intézkedéseiben is megjelennek.

Mitigációhoz kapcsolódó megyei intézkedés: -

szennyvíziszap hasznosításának fokozása

Az adaptációhoz kapcsolódó megyei intézkedések: -

Az ár- és belvízvédelmi kockázatkezeléssel érintett területek vízkárelhárítási fejlesztéseinek megvalósítása A megyei vízszolgáltatási rendszerek (öntözési) felülvizsgálata, indokolt esetben azok átalakítása, felújítása, fejlesztése, újak építése A helyi vízkár veszélyeztetettség csökkentése és a környezeti káresemények megelőzése (belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek rekonstrukciója illetve kiépítése, tározó, záportározó, árvízcsúcs csökkentő tározók fejlesztése) A „legjobb gyakorlat” útmutató kidolgozása és elindítása a vízvisszatartás alkalmazására

A szemléletformáláshoz kapcsolódó megyei intézkedés:

60

-

Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival szemléletformáló akciók népszerűsítése A tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodási módok elterjesztése szemléletformáló akciókon keresztül

Az éghajlatváltozást mint általában (horizontálisan) megjelenő hatást kell figyelembe venni a vízgazdálkodást érintő tervezésében (nem csupán a VGT-ben szereplő intézkedések esetében, hanem általában, pl. árvízvédelmi vagy vízellátási projektek esetében is). Az éghajlatváltozás bizonytalan ismerete növeli a tervezés bizonytalanságát is. Vizsgálni kell, hogy ez milyen mértékű, nem teszi-e bizonytalanná a projekt célkitűzését, illetve milyen rugalmas megoldásokat kell alkalmazni, hogy a bizonytalanság később kezelhető legyen. A 2021-ig tervezett VGT2 Intézkedési Program figyelembe veszi a már eldöntött kereteket, így reális és megvalósítható. Hangsúlyozni kell azonban, hogy gyakorlati jelentősége mind a 2021-ig végrehajtandó intézkedéseknek, mind a 2027-ig végrehajtandó intézkedéseknek van. 2021-ig csak a valós, ténylegesen megvalósítható (finanszírozása biztosítható) intézkedéseket tartalmazza a terv. Itt lényegében a VGT2 inkább követő szerepet játszik, döntően az adott kereteken belül mozoghat, térben és időben is korlátozottak a lehetőségek. A célokat (pl. enyhébb célkitűzések többszöri alkalmazását) a harmadik tervben (2021-ben), a pontosabb állapotértékelés, az előkészítő vizsgálatok, a megvalósítás addigi tapasztalatai és a változó finanszírozási lehetőségek figyelembevételével kell majd felülvizsgálni és a megvalósíthatóságot újraértékelni. Az összes intézkedést meg kell valósítani 2027-ig, azonban vannak olyan víztestek is, ahol a természeti folyamatok időigénye miatt később következik be az állapotjavulás. A VGT intézkedési program előrehaladásának nyomon követése a környezeti célkitűzéseken keresztül történik. A tervben a környezeti célkitűzés elérését kell ütemezni, amelynél azt is figyelembe kell venni, hogy az intézkedések megvalósulása után bizonyos időnek kell eltelnie a jó ökológiai állapot/potenciál bekövetkezéséhez. A tervezett eredmények a következők: 2021-ig összesen a vízfolyások 16%-a, az állóvizek 12%-a éri el a jó állapotot/potenciált. 2022-2027-ig a vízfolyások 26%-a, az állóvizek döntő többsége, 66%-a éri el a jó ökológiai állapotot/potenciált. A vízfolyás víztestek nagyobbik fele, 58%-a, az állóvíz víztestek közel 22%-a a jó ökológiai állapotot/potenciált várhatóan csak 2027 után éri el. 2021ig a felszín alatti víztestek 83%-a éri el a jó mennyiségi és mintegy 71%-a jó kémiai állapotot. A felszín alatti víztestek 91%-a várhatóan 2027-re jó állapotba kerül. A 2014-2021-es európai uniós támogatások segítségével megvalósuló VGT2 intézkedések becsült költsége összesen mintegy 1241 milliárd Ft. Az intézményileg széttagolt VGT felügyeleti funkciók egymásrautaltságának figyelembevétele és erre alapozva a koherens finanszírozásuk megteremtése érdekében meghatároztuk az egybetartozó feladatok költségigényét. Tartalmi oldalról a hatósági és igazgatási feladatok (beleértve a monitoringot is) magas szintű megvalósítása szükséges a vízvagyon megőrző használatához.

A VGT3 előkészítése során, a 2027-es célok minden víztestre történő elérése érdekében szükséges a VGT2-ben megfogalmazott, 2021-ig nem végrehajtható intézkedések további tervezése 2018-ig, majd azok megvalósításának megkezdése még 2021 előtt. Itt a műszaki, szabályozási intézkedéseken túl kimagasló jelentősége van a finanszírozási, gazdasági megalapozásnak.

4.11. Nemzeti vízstratégia A Kvassay Jenő Terv (a továbbiakban: KJT) – a Nemzeti Vízstratégia – a magyar vízgazdálkodás 2030-ig terjedő keretstratégiája és 2020-ig terjedő középtávú intézkedési terve, a kormányzati stratégiai irányításról szóló 38/2012. (III.12.) Korm. rendelet értelmében vízügyi szakpolitikai stratégia. A KJT célrendszere a következőkben ragadható meg, amely alapvetően a társadalom és a víz viszonyának feltárásához szükséges intézkedéseket tartalmazza:

•

a világot fenyegető vízválságot hazánk elkerülhesse, annak már mutatkozó jelei ellen időben megtehesse a szükséges intézkedéseket

61

• • •

őrizzük meg a vizet a jövő nemzedékek számára, mert az élet mással nem pótolható feltétele, és a gazdaság erőforrása, hatékonyan, a gazdaságot támogatóan éljünk a kínálkozó előnyeivel, kellő biztonságban legyünk fenyegető káraitól.

A KJT feladata a vizek kezelésével és állapotával kapcsolatos célok kijelölése, az ezek eléréséhez szükséges intézkedések, feladatok azonosítása, valamint a végrehajtás feltételeinek és módjának a meghatározása. Mivel a víz hagyományosan komoly állami felelősség és feladatvállalás a Terv kiemelkedő hangsúlyt fektet a folyamatok kézben tartására szakmailag alkalmas, erőforrásokkal kellően ellátott, konjunkturális hatásoktól mentes, stabil vízügyi intézményrendszer működésére. A KJT hatóköre az előzőekben taglaltak miatt kiterjed az ország teljes területén minden vízzel kapcsolatba kerülő tevékenységre. A KJT különösen fontosnak tartja a természetes folyóvizek védelmét és azok természetes állapotának megtartását, valamint a mezőgazdaság vonatkozásában a természeti adottságokhoz jobban igazodó tájgazdálkodás megvalósulását, így ezek tekintetében a természetvédelem és ökológia igényeihez igazodó vízgazdálkodási keretrendszert vázol fel. Mindez összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vidékstratégiával, illetve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégiával. A KJT 2030-ig terjedő jövőképének meghatározó eleme, hogy a vízgazdálkodás szakmaisága és a vízgazdálkodásban érintettek igényei összhangba kerüljenek. A Terv az említett irányelvek eléréséhez a következő célokat határozza meg: • • •

Minden vízhasználónak elégséges egészséges víz áll rendelkezésére, egyforma eséllyel, a vízpotenciálunk hatékony kihasználása és a vizek kártételei elleni intézkedések harmóniában vannak a természeti adottságokkal. Ebből is következően a hazai hasznosítható vízkészletek mennyiségének és minőségének a javítása a jó állapot eléréséig megtörténik, a víz mint a természeti rendszerek létezése, működése alapfeltételének megóvása biztosított, majd ennek fenntartási feltételei a változó körülmények között is adottak lesznek. A vizek okozta károk megelőzése kerül előtérbe a mai védekezés helyett, az emberi élet védelme és a nemzeti vagyon kockázathoz igazított mértékű megóvása, a vízgazdálkodási rendszerek és a területhasználati módok összehangolt átalakítása úgy, hogy a víz káros bősége a vízhiány mérséklésére legyen fordítható.

A KJT lefektet úgynevezett értékrendi és intézményi jellegű feladatokat, előbbiből négy, utóbbiból három szerepel a Programban. 1. Vízvisszatartás és vízszétosztás a vizeink jobb hasznosítása, a gazdaság-támogató vízgazdálkodás érdekében 2. Kockázat megelőző vízkárelhárítás 3. A vizek Minőségi víziközmű-szolgáltatás és minőségi csapadékvíz-gazdálkodás elviselhető fogyasztói teherviselés mellett. 4. A társadalom és a víz viszonyának a javítása (mind egyéni, mind gazdasági, mind döntéshozói szinten). 5. A tervezés és irányítás megújítása 6. A vízgazdálkodás gazdasági szabályozó rendszerének újjászervezése 7. állapotának fokozatos javítása, a fenntartható jó állapot elérésére

4.12. Nemzeti Környezetvédelmi Program Az éghajlatváltozás korunk egyik legnagyobb kihívása. A Föld felszíni átlaghőmérsékletének emelkedése ma már kétségbevonhatatlan tény. Az Éghajlat-változás Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb, 2013 őszén közzétett 5. Helyzetértékelő Jelentése szerint pedig az is egyértelmű, hogy a klímaváltozást az ember okozza. Az ipari forradalom előtt a légkör CO2 koncentrációja 280 ppm volt, 2013 márciusában ez az érték 400 ppm-re (40%-kal)

62

emelkedett. 2050-re a jelenlegi 25 millió helyett körülbelül 1 milliárd embert fognak érinteni a klímaváltozás hatásai. Magyarország környezetpolitikai céljainak és intézkedéseinek átfogó keretét 1997 óta a Nemzeti Környezetvédelmi Programok jelentik. A Program kidolgozásáról, céljáról, tartalmáról és megvalósításáról a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezik. A 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot (NKP3) az Országgyűlés 2009-ben fogadta el (96/2009. (XII. 9.) OGY határozat). A program általános célkitűzése: „Jelen harmadik Nemzeti Környezetvédelmi Program a 2009-2014 közötti időszakra szól, de ennél hosszabb távra is kitekint. Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat. A tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazásával a korábbinál nagyobb súlyt fektet az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére.” A program részeként elfogadást nyer „A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája” és az újabb Nemzeti Természetvédelmi Alapterv. Tekintettel arra, hogy a 96/2009. (XII.9.) OGY határozattal elfogadott 3. Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: NKP-3) 2014-ben lejárt, szükségessé vált a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban: Program) kidolgozása. A 2015-2020 közötti időszakra szóló 4. Környezetvédelmi Programot (NKP4) az Országgyűlés 2015. június 9-i ülésnapján fogadta el. A mindenkori NKP 1997 óta a hazai környezetpolitika átfogó keretét adja. A program általános célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához, amely szorosan összefügg az Európai Unió 2020-ig tartó „A jólét bolygónk felélése nélkül” című 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjával és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával is. A program céljai között szerepel az életminőség, az emberi egészség környezeti feltételeinek, a természeti értékek és erőforrások takarékosságának és fenntartható használatának javítása, a zöld gazdaság előmozdítása. Az NKP4 a 2014-2019 közötti időszakra szól, kitekintéssel 2020-ig, összhangban a 2014-2020 közötti időszakra szóló pénzügyi kerettel. A jogszabályokban foglaltaknak megfelelően a Program részét képezi a IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv. A NKP4 Program három stratégiai célt határoz meg: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása.

3. Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és

63

hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. Mindhárom célhoz kapcsolódik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képesség és a környezetbiztonság javítása. Ez utóbbi az élet- és vagyonbiztonság szempontjait is figyelembe véve kiterjed a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák (pl. árvizek, szélviharok, aszály) előrejelzésére és kárainak csökkentésére, valamint az ipari balesetek, technológiai eredetű katasztrófák (pl. vegyi balesetek) megelőzésére és kárcsökkentésére. A horizontális cél a társadalom környezettudatosságának erősítése. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Programban fellelhetőek azok a célok és a hozzájuk kötődő intézkedések, amelyek harmonizálnak a megyei klímastratégia elképzeléseivel. A 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program 3 db stratégiai célja a megyei klímastratégia mitigációs, adaptációs és szemléletformálásra vonatkozó beavatkozásaiban is megjelenik. A stratégiai célok közül a környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek javítása leginkább a megyei mitigációs beavatkozásokban, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása az adaptációs beavatkozásokban illetve a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzése a megyei szemléletformálási beavatkozásokban kap nagy hangsúlyt. A Program stratégiai céljainak elérését az egyes stratégiai területeken meghatározott célok és intézkedések, illetve az átfogó intézkedési területeken megfogalmazott cselekvési irányok biztosítják. A Program keretstratégia, amelynek végrehajtása az EU, nemzetközi támogatások, az éves költségvetés és az ország teherbíró képessége függvényében alakul. A Program megvalósítása elsősorban nem többlet-ráfordítási igényt jelent, hanem a tervezhető források koordinált, hatékony, a prioritásokhoz igazodó felhasználását célozza. Emellett az intézkedések számos esetben többletforrást generálnak (pl. energiatakarékosság és -hatékonyság az erőforrás felhasználás és kibocsátás csökkentése mellett folyamatos pénzügyi megtakarításokat is eredményez, melyek más fontos célokra is felhasználhatók), illetve hozzájárulnak a foglalkoztatás növeléséhez (pl. az agrárkörnyezetgazdálkodás, környezeti ipar, környezeti infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó intézkedések, beruházások jelentős munkahelyteremtő és megtartó hatással rendelkeznek). A Program finanszírozásán belül meghatározó szerepe van az EU és egyéb nemzetközi támogatásnak, valamint a hazai költségvetési társfinanszírozásnak. A környezetvédelmi fejlesztések a 2014–2020 időszakban alapvetően a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretein belül jelennek meg, de természetesen a környezetpolitika integrációja lehetővé és egyben szükségessé teszi azt, hogy más operatív programok is hozzájáruljanak a hazai környezetpolitikai célok megvalósításhoz.

64

4.13. Nemzeti Épületenergetikai Stratégia 2010-2013 időszakban elkészültek Magyarországon azok az alapvető kormányzati dokumentumok, amelyek hosszú távon meghatározzák a hazai energiapolitika kereteit, a fenntartható energiarendszerek kialakításának feltételrendszerét, az energiahatékonyság-növelés és a megújuló energiafelhasználás növelés fő feladatait, valamint az energetikával összefüggő környezetvédelmi célkitűzéseket. Ezek a dokumentumok az épületenergetikai hatékonyság-növelés feladatait is szélesebb energetikai, gazdasági, társadalmi és szociális környezetben helyezik el. Magyarországon az országos primerenergia-felhasználásból az épületek részaránya közelítően 40%-os, melybe a fűtési, a hűtési és használati melegvíz készítési energia tartozik bele. Ez nagyjából megfelel a hasonló természeti adottságú európai uniós tagországoknál megfigyelhető aránynak. A hazai épületek jelentős részének műszaki, hőtechnikai állapota elavult, ennek következtében jelentős energia megtakarítási potenciál van az épületek energiafelhasználásának csökkentésében. Az épület szektor energiafelhasználásán belül a földgáz részaránya több mint 50%-os. Ennek következtében az épületenergetikai megtakarítások jelentős hatással vannak a földgáz import alakulására is. Az épületek energiafelhasználásának döntő hányada helyiségfűtés, ezért erős a felhasználás szezonalitása. Ez mind a földgáztárolás, mind a teljesítménygazdálkodás szempontjából kiemelt fontosságú. Magyarország 2011-ben elfogadott energiastratégiája – „Nemzeti Energiastratégia 2030” – az energiahatékonyság-növelés egyik legfontosabb céljaként az épületek energiafelhasználásának csökkentését határozta meg. A hazai középületek és a lakásállomány nagy része közel sem felel meg a ma elvárt műszaki, hőtechnikai követelményeknek, az épületek fűtéséhez és hűtéséhez szükséges energiamennyiség lényegesen nagyobb annál, mint amit a korszerű technológiák alkalmazásával elérhetnénk. Ez a helyzet hosszú távon nyilvánvalóan fenntarthatatlan. E mellett az Európai Unió is kötelezettségeket írt elő a tagállamok számára az épületek energiahatékonyságának javítása terén. A 2020-ig megvalósítandó energiahatékonysági és klímaváltozással összefüggő célkitűzéseinek elérése érdekében több olyan irányelvet dolgozott ki, amelyeket minden tagállamnak át kell ültetnie a saját gyakorlatába, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat is. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia (továbbiakban: NÉeS) első sorban a hazai épületállomány energetikai korszerűsítésének lehetőségeivel, főbb szempontjaival és a megvalósítás feltételeivel foglalkozik. A NÉeS célja, hogy a teljes 290 PJ épületenergia igényből 2030-ra 111 PJ megtakarítást érjünk el. Ebből az ambiciózus célból és a fenti adatokból is látszik, hogy a hazai energiapolitika egyik legjelentősebb tényezője a lakásállomány energiaigénye és annak jövőbeli alakulása. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia főbb, átfogó céljai: •

•

•

Harmonizáció az EU energetikai és környezetvédelmi céljaival Az EU az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az uniós szintű energiafelhasználás növekedésének megállítására, az energiaszükségletek csökkentésére és az ÜHG kibocsátás visszaszorítására, Magyarország nemzeti érdekeivel is egybevág az EU e téren kifejtett aktivitása, ezért fontos, hogy az uniós célkitűzéseket elősegítő irányelveket minél hamarabb beillesszék a magyar jogrendszerbe és hazánk részt vegyen az uniós épületenergetikai közös kezdeményezésekben, amelyek a tagországok részére kötelezőek. Ez egyben lehetőséget teremt arra is, hogy Magyarország az EU támogatási alapjaiból épületenergetikai céljainak eléréséhez finanszírozási forrásokhoz jusson. Épületkorszerűsítés, mint a lakosság rezsiköltség csökkentésének eszköze A hazai háztartási energiafelhasználás egy főre jutó értéke a fejlett EU tagországokkal összehasonlítva alacsony, ennek ellenére a háztartások jelentős részének gondot okoz az energiaszámlák kifizetése. Így, az épületek energetikai korszerűsítése nagyban hozzájárulhat a rezsiköltségek erőteljes mérsékléséhez. Költségvetési kiadások mérséklése

65

•

•

A kormányzati és önkormányzati kiadások között a közületi épületek fenntartása jelentős tétel. A középületek energiahatékony felújítása tartós költségcsökkentést jelent az állami és önkormányzati szektorban, amely javítja a költségvetés pozícióját. Az energiaszegénység mérséklése Magyarországon jelentős azoknak a családoknak a száma, akik számára szociális helyzetük következtében nagy nehézségeket okoz az alapvető szolgáltatásokhoz, ezen belül az energiaszolgáltatásokhoz való hozzájutás. ÜHG kibocsátás-csökkentés A világ szinte valamennyi országa, ezen belül különösen az EU tagországok jelentős erőfeszítéseket tesznek a klímaváltozás megelőzésére. Az ÜHG kibocsátás egyik legjelentősebb forrása a fosszilis energiahordozók felhasználása. Az épületenergetikai felújítások a követlen hatásaik mellett (alacsonyabb energiaköltség, komfortérzet növekedés, stb.) elősegítik az ÜHG kibocsátás csökkenést is. A hőszigetelési projektek megújuló energia alkalmazásokkal való kiegészítése még jelentősebb eredményeket hoz az ÜHG kibocsátás csökkentésében.

4.14. Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv Az Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv kormányhatározat formájában ad végrehajtandó feladatokat a kormány számára, melyeket 2020-ig, illetve a nem egyszeri intézkedéseket érintően folyamatosan meg kell valósítania. Az energiastratégia és a témához kapcsolódó, egyéb hazai stratégiák valamint tervek az energetikai vonatkozású környezettudatosság alapján, szemléletformálási intézkedések tekintetében az alábbi öt fő területet érintik: 1) energiahatékonyság és energiatakarékosság; 2) megújulóenergia-felhasználás 3) közlekedési energiamegtakarítás és kibocsátás-csökkentés 4) erőforrás-hatékony és alacsony széndioxidintenzitású gazdasági és társadalmi berendezkedés 5) megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás A fenti területek a megyei klímastratégia problémafájának elkészítésekor is bemutatásra kerültek, a tervezett intézkedések és a visszamutató tervezett megyei szintű beavatkozási lehetőségek egyéb, a cselekvési terv öt fő területét érintő beavatkozási lehetőségeket tártak fel. A fenntartható fejlődést szolgáló életmód, az ahhoz szükséges szemléletváltás kialakításában nélkülözhetetlen a célcsoport-specifikus megközelítés alapján kialakított kommunikációs intézkedések végrehajtása. Az azok során átadott ismeretekkel és speciális üzenetekkel fel kell hívni a fogyasztók figyelmét egyéni cselekedeteik közvetlen környezetre és a globális folyamatokra gyakorolt hatásaira, továbbá arra, hogy milyen egyén számára is kézzel fogható előnyökkel jár az energia- és klímatudatos fogyasztás. A Cselekvési Terv szerint a modern fogyasztói társadalom szerepére való figyelemfelhívás érdekében szükséges egy széleskörű, kreatív elemekben gazdag kommunikációs kampány megvalósítása, amely a kormány fenntartható fejlődés és klímavédelem iránti elkötelezettségének megjelenítéseként is tud szolgálni. A megyei stratégia a különböző kommunikációs csatornákra ebben a formában lokális szinten gondol. A kampányok célcsoportja a lakosság és a vállalkozások, illetve azok minden szegmense. A kampánynak rendezvények és különböző médiaelérések útján kell felhívnia a társadalom figyelmét a tudatos energiafogyasztásra. A kampánynak be kell mutatnia azokat a mindennapi, sokszor egészen egyszerűen kivitelezhető lehetőségeket, melyeket a lakosok tehetnek saját fenntartható energiafogyasztásuk érdekében, hozzájárulva ezzel a globális klímavédelmi célokhoz. A kampánynak ösztönöznie kell továbbá a lakosságot annak érdekében, hogy háztartásuk energiahatékonysági szempontú működéséről, energiafogyasztási szokásaikról és azok költséghatásairól hiteles képet kapjanak. A motiválás érdekében a kampány üzeneteiben jelentős hangsúlyt kell kapnia az egyéni, tudatos cselekedeteknek, az azokból származó személyes, egészségügyi és költségoldali

66

előnyöknek, szembe állítva a pazarló energiafogyasztásból eredő káros hatásokkal. A vállalkozások felé történő üzenetek és tájékoztatási felületek kialakítása során a célcsoportnak tématerületek mentén kell megfogalmazni a releváns üzeneteket, hangsúlyozva a környezeti- és energiamenedzsment-rendszerek bevezetéséből, továbbá a zöld- és kékgazdasági törekvésekből származó előnyöket. A szemléletformálási akciók legfontosabb üzeneteinek kialakítása az alábbi tématerületeket érintve valósul meg: energiatakarékosság és energiahatékonyság, megújuló energia-hasznosítás, közlekedési energia-megtakarítás és kibocsátás-csökkentés, erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-intenzitású gazdasági és társadalmi berendezkedés. A fenti tématerületek a megyei klímastratégia szemléletformálásra vonatkozó beavatkozásaiban és intézkedéseiben is megjelennek. A Cselekvési Terv 5 fő célcsoportot jelöl meg, elsődleges célcsoportként a lakosságot, ezen belül is kiemelten a gyermekek és a fiatalok körét. Az önkormányzatok és közintézmények, a civil és szakmai szervezetek, a média, valamint az érdekelt vállalatok (érdekképviseleti szervezetükön keresztül) már a megyei klímastratégia megalkotása során is bevonásra kerültek, a szemléletformálás során valamennyi intézkedés által érintett szereplők.

4.15. Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020 -ig A Cselekvési terv vázolja a 2014 - 2020 közötti programozási időszak tervezett energiahatékonysági és megújuló energiaforrások alkalmazását elősegítő támogatásainak irányát, prioritás, intézkedés és kedvezményezetti kör megjelölésével. Az EED 3. cikke alapján, 2013 áprilisában bejelentett indikatív célkitűzés a közös erőfeszítés forgatókönyv szerint 2020-ra 1113 PJ volt (a primerenergia–felhasználás várható értéke). Ez az energiafelhasználási prognózis a 2008-as adatokra épülő Energiastratégia alapján került bejelentésre. A Nemzeti Energiastratégia elkészítése óta eltelt időszak a korábban feltételezettnél lényegesen alacsonyabb gazdasági növekedést hozott, és az energiafelhasználás szintén ezzel összefüggésben a vártnál alacsonyabban alakult. A KSH és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közlése szerint a 2012. évi tényadatok 992 PJ nagyságot mutatnak a primerenergia-felhasználás vonatkozásában, ami a primerenergia-igény 12%-kal való csökkenését jelenti az Energiastratégia 2008. évi kiinduló adatához képest. A 2012. évi értékekből kiindulva készült a jelenlegi trendek, GDP előrejelzések, illetve a tervezett energiahatékonysági intézkedések figyelembe vételével a Nemzeti Energiastratégia energiafelhasználás-előrejelzéseinek frissítéséről szóló 1160/2015. Korm. határozat alapján, 2020-as primerenergia fogyasztás célértéke: 1009 PJ (a "közös erőfeszítés" pálya szerint). A végső energiafelhasználás célértéke 693 PJ. Ezzel összhangban a bruttó végső energiafelhasználás (a primerenergia felhasználás és az átalakítási, átszámítási, hálózati veszteségek, valamint a nem energetikai felhasználás különbözete) 2020. évi értéke várhatóan 603 PJ/év értékű lesz.

4.16. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programhoz (2014-2020) való kapcsolódás A KEHOP program keretén belül a 2015-ös évben megközelítőleg 749 milliárd Ft támogatás kerül kiírásra. A 2014−2020 között rendelkezésre álló uniós források felhasználásához elkészült 8 operatív program, melyek közül a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (a továbbiakban: KEHOP) támogat legnagyobb aránnyal néhány főbb környezeti ügyet. Az ESB alapok részét képezi az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap, melynek támogatásai (az EU vidékfejlesztési prioritásai alapján megalkotott Vidékfejlesztési Program keretében) is hozzájárulnak a környezeti célok eléréséhez. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fő célja a fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés elősegítése, valamint hogy ez a

67

növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg. Az Operatív Program által meghatározott beavatkozási irányok: 1. 2. 3. 4. 5.

Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Települési vízellátás, szennyvíz-elvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése Hulladékgazdálkodással és kármentesítéssel kapcsolatos fejlesztések Természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések Energiahatékonyság növelése, megújuló energiaforrások alkalmazása

Mindezt áthatják azon horizontális célok, mint a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése; az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása; a szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése, valamint az egészséges és fenntartható környezet biztosítása. Cselekvési irányok, alapvető feladatok •

•

• •

• •

•

•

A direkt módon környezetvédelemre fordítható fejlesztési források korlátozott mértékben állnak majd rendelkezésre a 2014–2020 időszakban, ezért fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az operatív programok környezetvédelmet érintő fejlesztései megfelelő szempontok szerint, hatékonyan szolgálják a környezetpolitikai célok megvalósítását. A horizontális környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére – az elmúlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve – megfelelő hangsúlyt kell helyezni, mivel ezek közvetett módon szintén hozzájárulnak a környezeti célok megvalósításához. A támogatási rendszerben (pl. EU támogatások) az erőforrás-hatékonysági szempontok érvényesítése szükséges a pályázati kiírásokban és a pályázatok bírálata során. A gazdaságfejlesztést kiemelt figyelem övezi a 2014–2020 tervezési időszakban, ezen belül azonban fokozott figyelmet kell fordítani az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság, a körkörös gazdaság, valamint a gazdaság zöldítésének szempontjaira. A beruházások során az ökoszisztéma-szolgáltatás alapú értékelési módszertan alkalmazása, mintaprojektek indítása. A vidékfejlesztés keretében számos lehetőség van a környezetbarát és energiatakarékos megoldások támogatására (pl. zöld infrastruktúra támogatása, a klímaváltozáshoz alkalmazkodó, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás fejlesztése), melyek megfelelő alkalmazását elő kell segíteni/érvényesíteni kell. A 2014−2020 időszak során az egyik horizontális ex-ante feltétel a stratégiai környezeti vizsgálatok és a környezeti hatásvizsgálatok megfelelőségének biztosítása a fejlesztések során. Ez egyben lehetőséget is biztosít a környezeti szempontok jobb érvényesítésére és az ehhez kapcsolódó intézményrendszer megerősítésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a beruházások megvalósítása és működtetése ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését, átterhelését, illetve előnyben kell részesíteni a megelőzési célú megoldásokat.

A KEHOP fő célkitűzései: A védett illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása (pl. élőhely-fejlesztési és faj-megőrzési beavatkozások, a fajok szabad mozgását és az élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok biztosítását szolgáló infrastruktúra kialakítása, fejlesztése, vonalas létesítmények természetkárosító, tájromboló hatásának mérséklése, védett földtudományi értékek és területek, illetve a kunhalmok, földvárak és fülkés sziklák, valamint ezek természeti környezetének rekonstrukciója). A természetvédelmi kezelés infrastrukturális feltételeinek javítása (a természetvédelmi kezelés eszközrendszerének fejlesztése, a fajok és élőhelyek, illetve az azokat veszélyeztető tényezők monitorozásához

68

szükséges eszközpark fejlesztése, a természetvédelmi őrszolgálat eszköz-ellátottságának javítása). A Natura 2000 hálózat és a közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok ismertségének és társadalmi elfogadottságának javítása (a hazai Natura 2000 hálózat egységes szemléletben történő bemutatásához szükséges infrastrukturális háttér kialakítása, célzott szemléletformálási tevékenységek). A fentiek mellett a természetvédelmi célokat szolgáló kifizetések megjelennek a készülő Vidékfejlesztési Program (VP) valamint a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) tervezeteiben is.

4.17. A Tisza-tó Térség Területfejlesztési Koncepciója JÓ KÖRNYEZETI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT ELÉRÉSE, FENNTARTÁSA Tekintettel a Tiszatavi térség kiemelt üdülőkörzeti státusára, melyben a tó egyedi természeti értékei mellett úgy a Bükki Nemzeti Park, mint a világörökség részét képező Hortobágyi Nemzeti Park is kiemelten szerepel, a térséget az elnyert „Kiemelt Üdülőkörzet” rangjához méltó szintre kell fejleszteni. Ennek egyik fontos feltétele a természet működőképes ökológiai állapotának fenntartása, a vonzó természetes táj kialakítása és megőrzése, valamint a környezeti elemek- a levegő, víz talaj- jó minőségének megőrzése és fenntartása. GAZDASÁGI SZERKEZET MEGÚJÍTÁSA Az agrárszférában a földhasználati rendszer adottságokhoz jobban igazodó átalakítása mellett a különböző tevékenységi köröket integráló szervezeti keretek kialakítása, továbbá piaci anomáliákat enyhítő szerveződések (felvásárló raktározási szervezetek, értékesítési szövetségek) ösztönzése kívánatos a megtermelt alapanyagok térségben való feldolgozási arányának növelésével. A turizmus szerepét a Tisza-tó térség gazdasági húzóágazataként az adottságok bővülő igénybevételével, a kínálati elemek programcsomagokba rendezésével és kiajánlásával, a kapcsolódó infrastrukturális elemek mennyiségi és minőségi fejlesztésével kívánatos növelni. Cél a táj társadalmi és környezeti adottságaira épülő, idegenforgalmi- és ökoszociális célokat is integráló vidékgazdálkodás kialakítása. A jövőkép elérése érdekében olyan sikeres, fenntartható turizmus feltételeit szükséges a térségben kialakítani, amely nem jár negatív hatásokkal a természeti és kulturális környezetre, hozzájárul a gazdasági-társadalmi fejlődéshez, a lakosságnak stabil megélhetést nyújt, a vállalkozások számára rentábilis, a turistáknak pedig kifogástalan utazási-üdülési élményt biztosít. Cél a Tisza-tó térségének egységes és egyedi arculatú turisztikai fejlesztése turisztikai termékcsomagok létrehozásával, vezértermék és kísérő attrakciók meghatározásával. TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE Az ár- és belvízvédelmi, a közlekedési, az infokommunikációs, az ivóvízellátási-szennyvízkezelési és az energia ellátási hálózatok megfelelő kiépítettsége egy térség társadalmi-gazdasági biztonságának és fejlődésének alapvető feltétele. Az ár- és belvízvédelmi rendszerek megfelelő szintű kiépítése és fenntartása a vízkárok által fokozottan veszélyeztetett Tisza-menti térségben alapvető, az élet- és vagyonbiztonságot garantáló egyik legfontosabb feladat. Az infrastrukturális ellátottság további sarkalatos pontja a térségben a szennyvízkezelés teljessé tétele, a települési csatornahálózat fejlesztése, valamint a korszerű egyedi szennyvízelhelyezés biztosítása a szennyvíztisztítás folyamán keletkező iszap hasznosításával együtt. HUMÁN ERŐFORRÁSOK FEJLESZTÉSE A térségfejlesztésbe bekapcsolható civil szervezetek még a legtöbb településen hiányoznak. A meglévő civil szerveződések a hagyományőrzés, faluszépítés és faluvédés, sport és iskola támogatás, környezet- és természetvédelem, valamint a roma közösség képviselete terén működnek. Cél a civil szervezetk számának növelése, valamint aktív jelenlétük biztosítása a települések életében. TÉRSÉGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS KOHÉZIÓ ERŐSÍTÉSE Feladat a térség folyamatainak nyomon követését feltáró vizsgálatok alapján a helyi és térséggel foglalkozó szereplők által elképzelt és kialakított koncepciók, programok, tervek összehangolása, átfogó szakmai irányelvek

69

megfogalmazása, az összecsengő, ellenérdekelt és konszenzust igénylő elképzelések megvitatása vezet olyan minőségi területfejlesztéshez, mely a döntéshozásban, forráselosztásban résztvevők megalapozott munkáját segíti. A VTT és a Tisza-tó térség fejlesztési programjainak összehangolása A Tisza-mente területfejlesztési, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási koncepciójának céljait tekintve az árvízi biztonság növelése, a térség lakossága életlehetőségeinek javítása, a táj népességmegtartó erejének növelése, a természeti rendszer fenntartható működtetése mellett a Tisza-tó térségében a turisztikai szerepkör domináns megjelenése egyben a térség fejlesztési irányát meghatározó tényezőként jelentkezik.

4.18. A Tisza-tó Térségfejlesztési Startégiája A stratégia – a térség területfejlesztési koncepciójára alapozva – hat stratégiai célt tűz ki, melyek közül az alábbiaknak van a klímavédelemmel kapcsolata: 1. JÓ KÖRNYEZETI ÉS ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT FENNTARTÁSA ÉS FEJLESZTÉSE A célon belül megjelenik az egykori holtágak rehabilitációja részben az áradások utáni vízmegtartás, részben a biodiverzitás fenntartása érdekében. Kiemelten kezeli a dokumentum az erdősítés feladatát a termőhelyi feltárásokat követő őshonos fajták telepítésével. 2. TÉRSÉGI ÉS TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE A cél leírásában leghangsúlyosabban az ár- és belvízvédelem szerepel, mely létesítmények fejlesztése a térségben összehangolt feladat, ami jogszabályban is rögzítetten komplex célrendszer mentén felépített árvízvédelmi, terület- és vidékfejlesztési program (VTT) részeként valósítandó meg. Az elmúlt évek árvízvédelmi fejlesztéseit kiegészítendő hangsúlyt kell fektetni a belvízelvezető rendszer fejlesztésére, mely kettős szemlélet mentén valósítandó meg. A vízrendezés a komplex területi vízgazdálkodáson belül nem egyszerűen a felesleges vizek minél gyorsabb elvezetését jelenti, hanem a termőföldhasználattal összhangban megválasztva a vizek visszatartását, hasznosítását is célul tűzi ki. A térség településeinek infrastrukturális helyzetét figyelembe véve meg kell valósítani a szennyvízkezelés és szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztését, valamint a szelektív hulladékgyűjtés arányának növelését. 3. GAZDASÁGI SZERKEZET MEGÚJÍTÁSA A térségben a megújuló energiaforrásokra támaszkodó iparágak közül a termál, víz, nap, és biomassza energiaipar megteremtése ill. fejlesztése látszik megalapozottnak. A mezőgazdasági tevékenység fejlesztése során a térség környezeti-, természeti-, talaj- és vízgazdálkodási tulajdonságai alapján meg kell határozni a legalkalmasabb gazdálkodási formákat, ennek megfelelően szükséges kialakítani és támogatni a természet- és tájvédelmi meghatározottságú területeken a hagyományos ártéri tájgazdálkodás kereteit, a pusztai gyepgazdálkodásra alapozott legeltető állattartás feltételeit őshonos fajták preferálásával, génmegőrzési és turisztikai célok integrálásával, valamint az ökoszociális típusú, tanyás gazdálkodás és az alacsonyabb termőhelyi értékű területek kímélő jellegű, kézimunka- igényes, gyógy-, fűszer- és bionövény termesztésre alkalmas művelési formáit, ártéri gyümölcsösök újraélesztését is összhangban a Nemzeti Vidékstratégia 20122020 fejlesztési irányaival. 4. HUMÁNERŐFORRÁS FEJLESZTÉS Egyik végrehajtandó feladat a fogyasztói szemléletformálás, melynek stratégiai irányai a következők: ➢ az óvodai, valamint az alap és középfokú iskolai képzésbe a legfontosabb fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai, ételkészítési ismeretek oktatásának beillesztése, ➢ a fogyasztók egészséges, kiegyensúlyozott étrenddel kapcsolatos felvilágosítása, ➢ a vásárlói tudatosság kialakulásának segítése a helyi, illetve a környezetbarát termékek irányában, ➢ korszerű információs rendszer kiépítése és folyamatosan működtetése a fogyasztói visszajelzések, ötletek, észrevételek gyűjtésére, rendszerezésére és hasznosítására A térség agrárjellegét tekintve kiemelten fontos a tájjellegű gazdálkodási hagyományok megőrzésére, a korszerű gazdálkodás kereteibe illesztésére, mindezek gyakorlati bemutatására bemutató gazdaságok, tájközpontok létesítése és működtetése szükséges. Ezen kívül megjelenik a helyi értékek megőrzésének szükségessége is.

70

4.19. Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) A Heves megye területfejlesztési dokumentumai több helyen kapcsolódnak a klímavédelem témaköréhez Elsőként fontos kiemelnünk a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) meghatározza a megye fejlesztési irányait, melyek alapja három átfogó célként került megfogalmazásra. Ezek közül kettő közvetlenül kapcsolódhat a klímaváltozáshoz. A Koncepció 2., Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom átfogó célja a településeken egyre nagyobb területet nyerő beépítések okoznak komolyabb környezeti terhelést, amelyeket a környezetvédelmi infrastruktúra hivatott ellentételezni. A munkanélküliséggel sújtott területeken gyakran felüti a fejét a környezeti károkozással együtt járó bűnözés (pl. az É-hevesben előforduló falopások). Az átfogó cél az előzőekben ismertetett problémák kapcsán a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítésére, a környezeti nevelés fontosságára, a fenntartható termelési eljárások, illetve fogyasztási szokások, végül a környezeti információs rendszerek súlyára hívja fel a figyelmet. A Koncepció szándéka, hogy megteremtse a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, amelyek végeredményben a hosszú távú gazdasági potenciált és életfeltételeket biztosítják a jövő generációjának, a dokumentum prioritásként kezeli továbbá a környezeti értékek védelmét, a kiegyensúlyozott, egészséges élhetőbb környezet feltételeit. A Koncepció 3. átfogó célja a környezetvédelem és gazdaság ésszerű egyensúlyát meghatározó Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet elnevezést viseli. A fejlesztési dokumentum e szakasza legelőször az épített környezet védelmének jelentőségét említi, hiszen ezek a nemzeti identitásunk egyik zálogát jelentik. A klímaváltozással összefüggésben azt lehet mondani, hogy a megye elmaradottabb térségekben alacsony szinten stagnál a helyi értékekre való odafigyelés, ennek következtében nem kizárólag a természet, de a kulturális örökség védelmére sem érzékeny a lokális közösség. A növekvő, javarészt munkahelyek koncentráltságából eredő ingázásból következő közúti közlekedés szempontjából lényeges az úthálózat infrastrukturális fejlesztése, ennek során minőségi és mennyiségi korszerűsítések végrehajtását célozz a Koncepció. A meglévő útszakaszok javítását, másfelől az északi és déli vonalak a HatvanGyöngyös-Eger „gazdasági tengely” összekötését szükséges kihangsúlyoznunk, amelyek áttételesen hozzájárulhatnak az ÜHG kibocsátás csökkenéséhez is. Itt találjuk még a települések, településrészek rehabilitációját erősítő törekvést. A települések leromlott állapotú településközpontjainak, településrészeinek, közösségi, közművelődési tereinek rehabilitációján kívül törekedni kell a zöldfelületek növelésére, folyamatos gondozására, parkok felületének gyarapítására. Utóbbiak a mitigáció és az adaptáció tekintetében töltenek be markáns pozíciót. Az épített környezet fejlesztésekor kitüntetett helyen áll az energetikai korszerűsítés problematikája, a tartós anyagokból épített épületek hosszú távon anyag - és energia megtakarítást eredményezzenek, megelőzve a fölös hulladékképződést és az energiapazarlásból eredő környezeti terhelést, ide értve a korszerű szigetelés, ami hosszútávon ez anyag - és energia megtakarítást eredményez. Heves megye kiemelt természeti erőforrásokkal és értékekkel, kedvező táji adottságokkal rendelkezik, a természeti értékek óvását, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzésesét valamint az országos ökológiai hálózat megyei elemeinek fejlesztését ösztönzi a dokumentum. E célok elérése nagyban hozzájárul az elmaradott térségekben alacsony szinten megrekedt környezeti felelősségvállalás erősödéséhez. A természeti környezet megfelelő állapotba hozatala (megyei víztestek és erdők) hozzátesz a klímaváltozáshoz történő megyei alkalmazkodáshoz (véderdők létesítése, illegális fakitermelés visszaszorítása, vízterületek ökológiai helyzetének normalizálása). A természeti, környezeti viszonyoknak megfelelő tudatos környezettechnológia barnamezős területeinek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, a zöldmezősterületek felhasználásának minimalizálása, a települési zöldterületek védelme, a legjobb elérhető technikák alkalmazása, környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazása, ipari ökoszisztéma kiterjesztése továbbá épületek és létesítmények tájba illesztése környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen. A koncepció 3. átfogó céljának összetevői között feltétlen említést érdemel a klímatudatos szemléletformáláshoz köthető természeti nevelés (erdei iskolák, zöld napok) témaköre. Az átfogó célok elérését szolgáló stratégiai célok közül is több illeszkedik az éghajlatváltozás problémaköréhez, melyek egy része területileg differenciáltan jeleníti meg a fejlesztési irányokat. A Hatvan-Gyönygös-Eger „gazdasági tengely” közlekedésfejlesztési elképzelései közül figyelmet érdemel az egyéni közlekedéssel

71

szemben a közösségi közlekedés versenyképességének erősítése, s az ezzel együtt az elöregedett, így magas ÜHG kibocsátással rendelkező géppark cseréje. A térség egyedülálló természeti, kulturális és épített környezeti adottságainak köszönhetően (Bükk, Eger számottevő termál- és gyógyvíz-készlete) jelentős turisztikai potenciállal bír. A jövőre nézve tovább kell növelni a természeti és kulturális értékeken nyugvó turizmusfejlesztést. Az éghajlatváltozás egyik következménye a nyári hőségnapok számának megugrása, amely további forgalomemelkedést vonhat maga után. A dokumentumban feltüntetett kívánalmak között szerepel a termékkínálat bővítése mellett a kapacitásbővítés is. A „gazdasági tengelyen” is falsúlyos tényezőként jelennek meg a térség barnamezős területeinek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, emellett a zöldmezős területek és a települési zöldterületek és vízadó rétegek minőségének védelme. Az Észak-hevei térség természetközpontú fejlesztése cél hatásterülete jellegzetesen a „gazdasági tengelytől” északra húzódó térséget jelenti. A térség lakosságának életminőségét áthatja az alacsony komfortfokozatú lakások magas aránya, amely óhatatlanul gyenge színvonalú energiafelhasználást és a fosszilis tüzelőanyagok nagyszámú alkalmazását vonja maga után. A jövőben infrastrukturális fejlesztésekkel mérsékelhetik a fennálló területi különbségeket, a gazdaságilag súlypontosabb területek irányába meg kell teremteni a megfelelő minőségű, teljesítőképességű és kapacitású úthálózattal az egyszerűbb, gyorsabb elérhetőséget. Fontos kitérnünk a térségben számon tartott recski és gyöngyösoroszi színesfémérc nemzetgazdasági szintű jelentőségét, ám annak kitermelését környezetbarát módon szükséges megvalósítani. Észak-heves turisztikailag heterogén terület, a Mátrában a fürdő- és gyógyturizmus színterén jelentős attrakciókkal találkozunk (Bükkszék, Parádfürdő, Mátraderecske). A klímaváltozásból következő, „gazadási tengelyen” is diagnosztizált kihívások és veszélyek, illetve ezek enyhítésére tett lehetséges megoldásoknak (fogadókapacitás elemeinek kiépítése, zöld beruházások) Észak-hevesben is komoly relevanciájuk van. A Bükk Észak-nyugati részének mára már hagyományosnak tekinthető és ismert vonzerejének forrása az aktív és természetjáró turizmus egyéb helyszínein kívül Szilvásvárad, amely fokozottan ki van téve az éghajlatváltozás veszélyeinek (Fátyol vízesés kiapadása). Az Észak-hevesi térség részben a megye legjelentősebb természetvédelmi területéhez, a Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik. A biológiai sokféleség megóvása, valamint a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolásának szabályozása kiemelt fontosságú a NATURA 2000 területekhez tartozó, hagyományosan mezőgazdasági művelés alatt álló földek, legelők és természetesen az erdők tekintetében is. A természetvédelem és a természeti értékek megőrzése a térség „természetközpontú” fejlesztése érdekében elengedhetetlen. A Heves megyében elkülöníthető harmadik terület a Dél-Hevesi térség, melynek a Koncepció helyi értékekre épülő fejlesztését tűzte ki célul. A térséget az elmúlt időszakban jelentős társadalmi, gazdasági és környezeti válságoktól sújtották, távol esik minden nagyobb gazdasági centrumtól, belső perifériaként is jellemezhető. A dokumentum a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen koncentrálódó munkahelyek miatt jelen térség esetében is a közlekedésfejlesztés súlyára hívja fel a figyelmet (beleértve a klímavédelem szempontjából jelentős kerékpárutakat is). A megyén belül a térség kiváló agráradottságokkal bír, ám a folyószabályozások, a nagyüzemi mezőgazdasági művelés és napjaink egyre szélsőségesebb időjárása következtében a térség vízhiányossá, aszállyal, árvízzel, belvízzel egyaránt veszélyeztetett területté vált, növekszik a komplex tájrehabilitációra szoruló területek aránya. A vízrendszer rehabilitációja és az ésszerű gazdálkodás közvetve javíthatja a társadalmi állapotokat, csökkentheti az ivóvízbázis depresszióját. A mitigációval összefüggésben pozitívumként említhető a Koncepció által is erősségként rögzített megújuló energiahasznosítás feltételinek jó adottságai. A geotermikus energiát potenciálisan kiaknázható, lezárt vagy működő kutak majd minden településen rendelkezésre állnak (pl. a mezőgazdasághoz kapcsolódóan üvegház-fűtési célokra kiválóan felhasználhatóak). Az egyéb szóba jöhető energiaforrások közül a víz-, nap-, szélenergia hasznosítása az Alföld természeti adottságai alapján megalapozottnak tekinthető. Biomassza hasznosítás elsősorban a mezőgazdaságiilletve zöld hulladékokra alapozható, energiaültetvények telepítése csak a más célra nem hasznosítható vagy egyéb okokból korlátozottan használható területeken (pl. Hanyi-Tiszasülyi tározó területén) javasolt. A térség legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Tisza-tó. A tó és környékének természeti adottságai Európában is egyedül állóak, a térség több olyan jellemvonással is rendelkezik, melyek a turisztikai kereslet legújabb irányzataihoz kapcsolódnak. Páratlan természeti kincseire alapozva cél egy kiegyensúlyozott, egyedi arculatú ökoturisztikai fejlesztés, összhangban a természeti-, környezeti terhelhetőségnek megfelelő aktív turizmus fejlesztésével

72

4.20. Heves Megyei Területfejlesztési Programja (2014-2020) A Program természetesen a Koncepcióra épít, az ott meghatározott célok eléréséhez szükséges intézkedéseket és beavatkozásokat tartalmazza. Ezek klímavédelemhez való kapcsolódását a következő táblázat mutatja be:

73

Klímaváltozás Prioritás

Intézkedés

Beavatkozás

szempontjából

2.1.1.2. beav atkozás: Beszállítói kapcsolatok fejlesztése

üzleti környezet javításával

2.1 Prioritás: A megye kiemelt ipari ágazatainak fejlesztése az

releváns 2.1.1.1. beav atkozás: Innov atív v állalkozói tev ékeny ségek támogatása

2.1.1. intézkedés: Üzleti körny ezet

2.1.1.3. beav atkozás: A v állalkozások munkahely teremtő támogatása

jav ítása, a v állalkozások

2.1.1.4. beav atkozás: Iparterületek infrastruktúra- és szolgáltatás fejlesztése

v erseny képességének növ elése

2.1.1.5. beav atkozás: Piacra jutás segítése

2.1.1.7. beav atkozás: Munkahely i képzések támogatása a v állalkozások számára 2.1.2. intézkedés: Energetikai

2.1.2.1. beav atkozás: Vállalkozások megújuló energia hasznosítását és energia-hatékony ság növ elését

szerkezetv áltás a klímav édelem és stabil

célzó fejlesztéseinek támogatása

enegriagazdálkodás megteremtése az

2.1.2.2. beav atkozás: Hely i energia ellátását biztosító kiskapacitású erőműv ek létesítése

X

2.1.2.3. beav atkozás: Stabil energiabázis megteremtése, energetikai szerkezetv áltás támogatása

X

energiaimport függőség csökkentése érdekében 2.1.3. intézkedés: Élelmiszeripar kapacitásés minőségfejlesztése

v erseny képességének növ eléséért 2.1.3.2. beav atkozás: A borágazat technológiai fejlesztésének támogatása

fenntartható turizmusfejlesztés

2.2.1. Intézkedés: Verseny képes turisztikai élénkítéséhez v aló fokozottabb hozzájárulás érdekében

X X

2.2.1.3. beav atkozás: Megy ei turisztikai egy üttműködések erősítése a turisztikai desztinációk köré szerv eződő gazdasági szereplők között 2.2.1.4. beav atkozás: Humánerőforrás feltételeinek jav ítása

2.2.2. Intézkedés: Húzó turisztikai ágazatok minőség és kapacitásfejlesztése

2.2.2.1. beav atkozás: Egészség és gy ógy turizmus fejlesztése

X

2.2.2.2. beav atkozás: Kulturális örökségre alapuló turizmus fejlesztés

X

2.2.2.3. beav atkozás: Ökoturizmus fejlesztése

X

2.2.2.4. beav atkozás Bor- és gasztronómia turizmus fejlesztése

X

2.2.2.5. beav atkozás Aktív turizmust szolgáló feltételrendszer kialakítása

X

2.3.1.1. beav atkozás: Technológia fejlesztések támogatása a klímav áltozáshoz v aló alkalmazkodás jegy ében 2.3.1.2. beav atkozás: Mezőgazdasághoz kapcsolódó innov atív tev ékeny ségek támogatása központú vidékfejlesztés

2.2.Prioritás: Helyi adottságokra épülő,

2.2.1.2. beav atkozás: Új innov atív megoldások és turisztikai attrakciók létrehozása a hely i gazdaság kínálat megteremtése

X

2.1.3.1. beav atkozás: Technológiai fejlesztések és K+F+I támogatása a megy ei élelmiszer-feldolgozóipar

2.2.1.1. beav atkozás: Szállás és szolgáltatásfejlesztés

2.3.Prioritás: Versenyképes agrárium, helyi termék

X

2.1.1.6. beav atkozás: Kisv állalkozói tőkejuttatási programok kidolgozása

2.3.1. intézkedés: A klímav áltozáshoz

2.3.1.3. beav atkozás: Fiatak gazdák képzésének, induló tev ékeny ségének támogatása,

alkalmazkodó, v erseny képes

szaktanácsadási rendszer működtetése

agrárszerkezet létrehozása

2.3.2. intézkedés: A hely i termékek v erseny képességének növ elése termékpály a modellek kialakításáv al

2.4.1. intézkedés: A munkaerőpiacra történő v isszatérés elősegítése

X X

2.3.1.4. beav atkozás: A szőlészet és a magas élőmunka-igény ű kertészeti kultúrák támogatása

X

2.3.1.5. beav atkozás: A hal-, erdő- és v adgazdálkodás támogatása

X

2.3.1.6. beav atkozás: Az állatteny észtés ágazatának támogatása

X

2.3.2.1. beav atkozás: Röv id ellátási lánc (REL) kialakításának támogatása hely i piacok létrehozataláv al 2.3.2.2. beav atkozás: Hely i termékek előállításának támogatása 2.3.2.3. beav atkozás: A háztáji gazdálkodás támogatása

X

2.4.1.1. beav atkozás: Bölcsődei szolgáltatások hely ben v agy lakóhely hez közeli biztosítása

X

2.4.1.2. beav atkozás: Óv odai szolgáltatások hely ben v agy lakóhely hez közeli biztosítása

X

2.4.1.3. beav atkozás: Családi napközik fejlesztése

X

2.4.1.4. beav atkozás: Gy ermekjóléti szolgáltatások erősítése 2.4.1.5. beav atkozás: A részmunkaidő v agy táv munka lehetőségének elősegítése

X

2.4.2.1. beav atkozás: A lakosság felv ilágosítását szolgáló programok

X

2.4.2.2. beav atkozás: Az egészségügy i alapellátás infrastrukturális fejlesztése 2.4.2.3. beav atkozás: Az egészségügy i szakemberhiány pótlásának támogatása 2.4.2. intézkedés: Egészséges társadalom 2.4.Prioritás: Értéktudatos és befogadó társadalom megteremtése

kialakítása

2.4.2.4. beav atkozás: Az egészségügy i intézmény ek műszerezettségi, informatikai fejlesztése 2.4.2.5. beav atkozás: Idősek életét támogató ellátások és szolgáltatások bőv ítése, minőségének jav ítása 2.4.2.6. beav atkozás: A szociális alapszolgáltatásokhoz v aló hozzájutás és a szociális szolgáltatások infrastruktúrális fejlesztése 2.4.3.1. beav atkozás: A hátrány os hely zetű fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba v aló eljutásának és bennmaradásának elősegítése (ösztöndíj rendszer)

2.4.3. intézkedés: A társadalmi befogadás erősítése a foglalkoztathatóv á v álás elősegítésév el

X X X

2.4.3.2. beav atkozás: Fiatalok első munkahely hez jutásának elősegítése (gy akornoki program)

X

2.4.3.3. beav atkozás:A letelepedés elősegítése a képzett fiatalok megtartására (bérlakás program)

X

2.4.3.4. beav atkozás: Munkaerő piaci igény ekhez igazodó felnőttképzési programok elindítása a foglalkoztathatóság biztosítása érdekében

X

2.4.3.5. beav atkozás: Komplex felzárkózási programok

X

2.4.3.6. beav atkozás: Foglalkoztatási Paktum létrehozása és működtetése

X

2.4.3.7. beav atkozás: közfoglalkoztatás támogató rendszer létrehozása

X

2.4.4.1. beav atkozás: Sporttáborok támogatása, erdei iskolák korszerűsítése 2.4.4. intézkedés: A sport, a mozgás, mint 2.4.4.2. beav atkozás: Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás az egészséges élet nélkülözhetetlen programok megv alósítása a megy e településein alappillére

2.4.4.3. beav atkozás: Sportlétesítmény ek korszerűsítése, építése (kiv év e tornatermek,) diáksport v erseny ek rendezése és közösségi szabadidős programok támogatása 2.4.5.1. beav atkozás: Általános, közép- és felsőfokú oktatási intézmény ek és tornatermeik infrastrukturális fejlesztése, eszközigény eik fejlesztése

2.4.5. intézkedés: Korszerű gy akorlati tudás biztosítása, v alamint a kultúra

2.4.5.2. beav atkozás: Felsőoktatási intézmény ek és gazdasági szereplők egy üttműködésének fokozása

szerepének növ elése a térségi identitás

2.4.5.3. beav atkozás: Táv oktatás, a nem-formális és informális, v alamint a rugalmas tanulási

erősítésében

lehetőségek támogatása, hatékony abbá tétele

X X

2.4.5.4. beav atkozás: Az iskolai tehetséggondozás megerősítése

2.5.Prioritás: Város-vidék kapcsolatok környezettudatos fejlesztése

2.4.5.5. beav atkozás: A gazdaság igény eihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása. 2.5.1.1. beav atkozás: Közúthálózat-fejlesztés

X

2.5.1. intézkedés: Az elérhetőség

2.5.1.2. beav atkozás: Intelligens közösségi közlekedés

X

feltételeinek jav ítása

2.5.1.3. beav atkozás: Vasút szerepének növ elése

X

2.5.1.4. beav atkozás: Kerékpárút hálózat fejlesztése

X

2.5.2.1. beav atkozás: Iv óv íz minőségének jav ítása, táv lati v ízbázisv édelem

X

2.5.2.2. beav atkozás: Ár- és belv ízv édelem

X

2.5.2. intézkedés: Stratégiai erőforrások megóv ása, természet- és körny ezetv édelem

2.5.2.3. beav atkozás: Hatékony hulladékgazdálkodás feltételeinek megteremtése; foly ékony hulladék elv ezetése és kezelés

X

2.5.2.5. beav atkozás: Természetv édelmi területek és értékek megóv ása

X

2.5.2.6. beav atkozás: Barnamezős területek hasznosítása

X

2.5.2.7. beav atkozás: Körny ezeti tudatosság ösztönzése

X

2.5.3.1. beav atkozás: Az önkormány zati közszolgálatást ny újtó intézmény ek fejlesztései

X

2.5.3.2. beav atkozás: Az épített körny ezet fejlesztése a v onzó települési arculat megteremtése érdekében (A v idéki természeti- és kulturális örökség v édelmének támogatása) 2.5.3. intézkedés: Fenntartható településés térszerkezet

X

2.5.2.4. beav atkozás: Közv ilágítás korszerűsítése

X

2.5.3.3. beav atkozás: A közösségi terek fejlesztése az életminőség jav ítása céljából

X

2.5.3.4.beav atkozás: Települési infrastruktúra fejlesztések a közbiztonság jav ítása érdekében

X

2.5.3.5. beav atkozás: Leszakadó településrészek komplex fizikai és társadalmi megújítása

X

2.5.3.6. beav atkozás: A hely i identitás megerősítése és közösségformálás

X

2.5.4.1. beav atkozás: Vállalkozások informatikai fejlesztéseinek támogatása 2.5.4.2. beav atkozás: Közszféra informatikai fejlesztése; elektronikus közszolgáltatások elérhetőv é tétele, 2.5.4. intézkedés: Infokommunikációs

megismertetése

fejlesztések

2.5.4.3. beav atkozás: Az információs társadalom kiépítéséhez szükséges hálózatok fejlesztése 2.5.4.4. beav atkozás: Digitális írástudatlanság felszámolása, IT-technológiák használatának ösztönzése

74

4.21. Heves Megyei Integrált Területi Programja (2014-2020) A 2014-2020-as tervezés tekintetében a fenti felhatalmazások alapján a megyei önkormányzatok a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) finanszírozásával megvalósuló fejlesztésekhez készítenek megyei Integrált Területi Programokat a TOP tartalmi és forrás keretei között. Az ITP megalkotásának menetét, tartalmát, illetve végrehajtásának feltételeit a 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet határozza meg. Az Integrált Területi Program a kormányzat által meghatározott TOP forráskerethez igazodó és abból finanszírozott, területi és tematikus integráltságot prioritásként kezelő, a közösségi tervezés eszközével kialakított, és a horizontális tervezési elveket figyelembe vevő fejlesztési intézkedések összessége, ami racionális forrásfelhasználást és multiplikátorhatások érvényesülését teszi lehetővé a megyék és a megyei jogú városok gazdaságfejlesztési, valamint településfejlesztési tevékenységében a 2014-2020-as időszakban. A TOP küldetése, hogy valamennyi megye, térség és település, így a jelenleg hátrányos helyzetű, leszakadó tendenciákat mutató térségek és települések esetében is megtalálja és erősítse azokat a fejlődési elemeket, amelyekkel potenciáljuk, erőforrásaik kibontakoztathatók és aktivizálhatók. A TOP elsődleges célja a térségi gazdaságfejlesztés, ezáltal a foglalkoztatás növelése. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az Európai Unió egyik legfontosabb irányvonala. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) stratégiai egyik célja az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális erőfeszítésekhez. Bár a klímaváltozás alapvető okainak nagy része a városias térségekben összpontosul, a széndioxid-kibocsátás csökkentés és az erőforráshatékonyság megvalósítása valamennyi településen kihívást jelent, így a város-vidék együttműködés is nagy szerepet kaphat a célkitűzések megvalósításában. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 3.1. intézkedésének legfontosabb célja a kerékpárutak építésének és felújításának támogatásával csökkenteni a közlekedés fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázainak (ÜHG) csökkentése. A TOP 3.2. intézkedés átfogó célja a (ÜHG) kibocsátásának csökkentése az önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése és a megújuló energiaforrások fokozottabb használata révén. A TOP 1.1., 1.2., 1.4., 2.1., 4.1., 4.2., 4.3 intézkedések részcélja az épület(ek), önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítésre vonatkozó tevékenységek (energiahatékonysági fejlesztések, megújuló energiafelhasználás) támogatása. A 2.1 intézkedésen belül meghirdetett „zöld város” konstrukció célja a városi klíma javítása zöldfelületek növelésével. Szintén ezen intézkedés keretében van lehetőség a belvízelvezető rendszerek fejlesztésére, melynek egyik fontos szakmai szempontja a vízvisszatartó képesség növelése.

75

4.22. Heves Megye Területrendezési Terve Az Országos Területrendezési Terv (OTrT), a megyei területrendezési tervek (MTrT), és a településrendezési eszközök egymásra épülő rendszert alkotnak. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT) 30. § (1) és (2) bekezdése kimondja, hogy rendelkezéseit alkalmazni kell a megyei területrendezési terv (MTrT) készítése és elfogadása során, valamint, hogy a megyei területrendezési terv (MTrT) rendelkezéseit alkalmazni kell a településrendezési eszközök készítése és elfogadása során. A megyei területrendezési tervek övezeti tervlapjai kijelölik a rendszeresen belvízjárta területek övezetét, és a nagyvízi meder övezetének területét. A megyei területrendezési tervek meghatározzák, hogy a rendszeresen belvízjárta területek övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul, valamint, hogy a nagyvízi meder övezete területén beépítésre szánt terület nem jelölhető ki. Ezek a jogszabályi rendelkezések egyértelműen a kockázatkerülés érdekében kerültek és kerülnek kidolgozásra. Az övezetek lehatárolásánál bekért szakmai adatszolgáltatások alapján, a területi-és településrendezési tervekkel folyamatosan követni lehet a klímaváltozás okozta kitettségi változásokat. A megyei területrendezési tervek felülvizsgálata során lehetőség kínálkozik sajátos megyei övezetek kialakítására. Tehát a megyei önkormányzatoknak lehetőségük lesz, a megye sajátosságait figyelembe vevő terület lehatárolások kidolgozására. Ezeknek az övezeti lehatárolásoknak egyik alapja éppen a klímaváltozás veszélyeivel érintett területek sajátos rendezése lehet. A megyei területrendezési tervek jelenleg is tartalmaznak olyan, közgyűlési határozattal elfogadott munkarészeket, amelyek a szigorúbb jogalkotási kötöttségeknél tágabb teret adnak a megyék számára ajánlások és intézkedési javaslatok megtételére. A hatályos Heves megyei területrendezési terv ajánlásai és intézkedési javaslatai jelenleg is tartalmaznak klímaváltozással kapcsolatos elemeket, még ha kidolgozásuk idején nem is ilyen megközelítésből merültek fel. A jelentős kockázatokkal járó intézkedési javaslatokban külön szerepel az anyagi védelem és az értékvédelem tárgyalása. Az anyagi védelemmel foglalkozó munkarész kitér az ár-és belvízvédelem, a többcélú-többirányú vízgazdálkodás, a hullámterek bővítése, a holtágak revitalizációja, a vizes élőhelyek gyarapítása, a kisvízfolyások tározóinak fejlesztése, a vizek visszatartása, az ártéri gazdálkodás, a vízbázis védelem témakörök tárgyalására. Az ajánlások munkarész is tárgyalja a vízvisszatartó képesség és az árvízveszély, a veszélyeztetett területek és a beépítés, valamint a vízgazdálkodás és az élőhelyvédelem összefüggéseit.

4.23. Eger Megyei Jogú Város Éghajlatvédelmi Stratégiája Eger Városa 2012-ben készítette el a saját éghajlat-változási stratégiáját. Eger és környékének éghajlata sajátos, környezetétől eltérő, átmenetet képez az alföldi és az északi-középhegységi klíma között. Az évi középhőmérséklet 9-10 °C (míg az ország túlnyomó részén 10-11 °C). Az évi csapadékösszeg 600 mm, ami az országos évi átlagos csapadékérték-határok közé esik (500-750 mm). Időjárási katasztrófák terén Eger számára a legfőbb veszélyforrás a szélsőséges vízjárás, ezen belül különösen az árvíz. Nemcsak a csapadék megfelelő elvezetése, hanem sokszor a gyorsan lezúduló esővíz visszatartása és az általa okozott erózió csökkentése is súlyos nehézségeket okoz a városnak. A beavatkozásokat nehezíti, hogy a terület érzékeny ivóvízbázisára fokozott figyelemmel kell lenni. A lakosság védelme érdekében fontos továbbá a nyári hőhullámok és a fokozott UV-sugárzás kommunikálására is figyelmet fordítani. A szántóföldi gazdálkodás területén a legnagyobb problémát Egerben és környékén (is) a vízháztartás fenntartása jelenti; a vízhiány és a víztöbblet egyaránt gondot okoz. További problémát jelent a gazdálkodó réteg szűkülése és a parlagon heverő területek arányának növekedése. Az Eger középpontjától számított 15 km-es sugarú körön belül az Egererdő Erdészeti Zrt. által kezelt erdőterületek összterülete 14198,25 ha. Az Eger külterületén levő valamennyi erdő vagy a nemzeti ökológiai hálózat része, vagy a természet védelméről szóló törvény szerinti természeti területnek minősül. Egyúttal Eger számos védett területtel és természeti értékkel is rendelkezik.

76

Az éghajlatváltozás szempontjából fontos, hogy a társulás alkotó fajok tekintetében a száradásos tölgypusztulás az Eger környéki erdőkben is megjelent, továbbá a viharkárok, csapadék okozta erózió illetve a tűzesetek fokozódó veszélye jelent gondot. Ugyanakkor rendkívül fontos szerepe van az erdőállománynak, mint a kibocsátott szén-dioxid természetes megkötőjének. Eger Észak-Magyarország idegenforgalmi központja, 2010-ben a belföldiek által leglátogatottabb városok ranglistáján a kilencedik helyet érte el. A területre leginkább a kultúr-, bor- és a gyógyturizmus a jellemző. A város nemzetközi hírű rendezvényekkel büszkélkedhet (pl. az évenkénti Bikavér ünnep). Eger térsége a Mátra és a Bükk páratlan természeti kincseinek köszönhetően igen népszerű kirándulóhely is. Eger és térsége turisztikai vonzerejét termálvíz-adottságainak és az ezekre épülő gyógyfürdőknek is köszönheti. A térségben erős megújuló energia-hasznosítási potenciált jelent a napenergia, a geotermikus energia és a biomassza, azonban a megújuló és megújítható energiaforrások használata fűtési hőenergia-, illetve melegvízelőállításra kizárólag energiahatékonysági intézkedések elvégzése után javasolható. Egerben települési szinten nagy jelentősége lehetne a rendelkezésre álló termálvíz hasznosításának integrált rendszerű felhasználás esetén. Eger Megyei Jogú Város éghajlat-változási stratégiájának célja, hogy megfelelően felkészítse a települést a várható éghajlati változásokra, átsegítse lakosságát és gazdaságát e változásokon, illetve támpontot nyújthasson a fenntartható pályára való teljes átállásban. Ennek részeként a stratégia célja, hogy a település • • •

csökkentse ökológiai lábnyomát; megőrizze környezetének páratlan természeti kincseit; egészségesebb életfeltételeket biztosítson a lakosság számára a levegőminőség javításával és az időjárási szélsőségek hatásának helyben történő mérséklésével; • hatékonyan gazdálkodjon a vízkészleteivel, és elhárítsa a szélsőséges vízhozamok okozta károkat; • fenntartható módon gazdálkodjon saját erőforrásaival; • csökkentse a településen képződő hulladék mennyiségét; • csökkentse energiaigényét és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéket; • csökkentse a külső energiaforrásoktól való függőségét, és energiagazdálkodása tekintetében egyre növekvő arányban támaszkodjon a helyben rendelkezésre álló megújuló erőforrásokra; • csökkentse egyéb ellátási területein is az importfüggőséget, a szükséges fogyasztási javakat minél inkább helyben termelje meg, és a településüzemeltetéshez szükséges szolgáltatásokat is helyi munkaerővel biztosítsa, ezáltal növelve a foglalkoztatottságot; • megtartsa turisztikai vonzerejét, és ugyanakkor fenntartható módon szolgálja ki a turisztikai igényeket; • támogassa a lakosság szemléletformálását, növelje az energia- és környezettudatosságot. A célok számszerűsítéséhez az Európai Unió 20-20-20 energiapolitikai célkitűzései biztosítják az alapot. Ennek keretében az unió 2020-ig 20%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, 20%-ra növeli az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja az 1990-es bázisévhez képest.

4.24. Gyöngyös város klímastratégiája Gyöngyös Város Önkormányzata is elkészítette a Város klímastratégiáját. A stratégia célja, hogy megmutassa a megtakarítási potenciálokat és alkalmazkodási feladatokat, vagyis kijelölje az éghajlatváltozás miatt szükséges fejlődési irányokat és lehetőségeket. A stratégia gyűjteményét adja a szükséges beavatkozási területeknek és lépéseknek. Az Önkormányzat ezek közül - a város lehetőségeit, a lakosok és érintettek véleményét figyelembe véve - kiválasztja és ütemezi a lépéseket, vagyis egy 4 éves cselekvési tervet készít, amelyben az elkövetkező időszak konkrét lépéseit és azok megvalósítási kereteit meghatározza.

77

Gyöngyös Város és Heves megye klímaváltozással kapcsolatos problémái hasonlóak, mivel Gyöngyös (és környéke) egy meghatározó városa Heves megyének. A hasonló kihívások miatt, hasonlóak a céljai is. Gyöngyös város elsődleges célja, hogy a város lakosságát és gazdálkodó szervezeteit a lehető leghatékonyabban megvédje az éghajlatváltozás káros hatásaitól. Ennek érdekében az éghajlat-változási stratégiában foglaltak szerint az alkalmazkodási lépéseket megkezdi. A város felméri éghajlat-változási szempontból sérülékeny területeket, és a vészhelyzetek kezelése forgatókönyveket dolgoz ki. Az Önkormányzat alkalmazkodással összefüggő intézkedéseket tesz következő területeken: a lakosság és érintettek képzése, tájékoztatása, ár-és belvízvédelem, hőségriadó, UV riadó, vízbázis védelme, allergén növények visszaszorítása, klímabarát építészeti megoldások elterjesztése, zöldfelületek növelése, környezetbarát közlekedési módok támogatása, egészségügyi intézmények felkészítése, aszályos időszakokra való felkészülés (víztározás), ivóvízbázis fokozott védelme. Mind a lakossági szektorban, mind az önkormányzati intézmények épületeiben, mind pedig a megújuló energiákban rejlő óriási potenciálokat figyelembe véve elmondható, hogy a nemzetközi elvárással összhangban, 2020-ra Gyöngyös számára egy minimum 20%-os energia-megtakarítási cél vállalható. Amennyiben az energia-megtakarítási lépések a megfelelő ütemben megindulnak, valamint tekintetbe véve a megújuló energiákban rejlő potenciálokat, a város számára egy minimum 20%-os szén-dioxid kibocsátáscsökkentési cél elérhető 2020-ig. Nemzetközi tapasztalatok is igazolják, hogy az önkormányzatok éghajlatvédelmi tevékenységének eredményei jobbak a globális vagy állami szinten elérteknél. Fontos szempont, hogy a lakosság közvetlen megszólításában, a helyi hatások észlelésében az önkormányzatok sokkal sikeresebbek, mint a felsőbb szinteken lévő vezetők. “A stratégia csak akkor lehet sikeres, ha a társadalom közös felelősségvállalása és a jövő iránti elkötelezettsége kialakul. A hatásvizsgálati és alkalmazkodási kérdések tipikusan helyben megoldandó feladatok. Az energiahatékonyság kérdésköre, a víz takarékos felhasználása jellemzően olyan témakörök, amelyekre közösségi szinten sok esetben könnyebb megoldásokat találni, mint az egyes családok szintjén. A helyi közösségek ismerik a helyi lehetőségeket, lakosokat és hatékonyabb megoldást tudnak találni az éghajlatvédelem céljainak elérése érdekében. A helyi fenntarthatóság megvalósításához fontos tudatosítani azt a tényt, hogy az alkalmazkodásnak lesznek helyi hasznai is, melyek nem igényelnek hosszú távú kifutási időt, vagy olyanok, amelyek másokkal összekapcsolva már úgyis megoldásra várnak (például a vízelvezetés kérdése). Az éghajlatvédelem céljából megvalósuló energiahatékonysági beruházások rövidtávú anyagi hasznot hozhatnak az önkormányzatnak, az intézményi működési költségek jelentős csökkenésével. Az ez által csökkenő üvegházgáz kibocsátás globális léptékben ugyan nem jelentős, de „sok kicsi sokra megy”, ha az éghajlatvédelemben, energiahatékonyságban élen járó városok példáját egyre több település követi, az összeadódó hatások minden bizonnyal globális szinten is érzékelhetőek lesznek. A világ számos térségében beigazolódott, hogy az erőteljes globális hatások elleni védekezésben a helyi (lokális) reagálás - amennyiben az a helyi lakosság, közösségek és önkormányzatok együttműködésére épül - gyorsabb, racionálisabb, tehát eredményesebb, mint az országos, lassan mozduló apparátusi intézkedéseknél.

78

22. ábra: Heves megye klímastratégiájához illeszkedő nemzetközi és hazai dokumentumok

5. Klímavédelmi helyzetértékelés 5.1. Üvegházgáz leltár A megyei ÜHG leltár kidolgozásának elsődleges célja, hogy a megye képet kapjon arról, hogy melyek a fő kibocsátó ágazatok, milyen időbeni tendenciák tapasztalhatók és főként, hogy viszonyítási alapot adjon a megyei éghajlatpolitika dekarbonizációs, mitigációs tevékenységéhez. Az ÜHG leltár olyan – nemzetközileg egységesített szabályok alapján - felépített számítási eljárás és adattár, mely az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a szén-megkötésnek számszerű becslésére alkalmas. Nemzetközi megállapodás és kapcsolódó EU-s és hazai jogszabályok alapján az országos ÜHG leltárról Magyarország évente jelentést tesz az ezzel foglalkozó ENSZ testület számára. A megyei ÜHG leltár elkészítésekor az alábbi témakörök kerültek megvizsgálásra:

79

ÜHG kibocsátók 1. energiafelhasználás kibocsátása 1.1. áramfogyasztás kibocsátása 1.2. földgázfogyasztás kibocsátása 1.3. lakossági tűzifa- és szénfogyasztás kibocsátása 2. nagyipari kibocsátás 2.1. egyéb ipari energiahordozó-felhasználás kibocsátása 2.2. különösen szennyező ipari folyamatok kibocsátásai 3. közlekedés 3.1. közúti közlekedés 3.2. vasúti közlekedés 4. mezőgazdaság 4.1. kérődzők kibocsátása 4.2. hígtrágya-emisszió 4.3. szerves- és műtrágya emisszió 5. hulladékgazdálkodás 5.1. szilárdhulladék-kezelés 5.2. szennyvíz-kezelés ÜHG nyelők: 1. erdők A leltár készítésének célja, hogy a különböző ágazatok kibocsátásait „közös nevezőre” hozza, azaz egymással összehasonlíthatóvá tegye, illetve ezek összesítésével meghatározható legyen a megye összes kibocsátása t CO2 egyenértékben kifejezve.

összes kibocsátás

823 915,77

nagyipar nélkül

801 334,77

erdők (nyelők)

-169 850,00

végső kibocsátás

654 065,77

nagyipar nélkül

631 484,77

9. táblázat: Heves megye ÜHG kibocsátása (t CO2 egyenérték)

80

Az ágazati kibocsátókat – azok nagyságrendje szerint – a következő ábra mutatja be:

egyes ágazatok ÜHG terhelése

t CO2 egyenérték E fogyasztás / áram

364 320,72 328 115,46 267 241,86

E fogyasztás / földgáz közlekedés / közúti közlekedés E fogyasztás / lakossági szén és tűzifa

34 561,90 22 581,00 19 171,51 7 694,82 6 797,75 6 634,92 201,76 84,76

nagyipar / egyéb ipari energiafogyasztók mg / állatállomány mg / hígtrágya hulladék / szennyvízkezelés közlekedés / vasúti közlekedés mg / szántóföldek hulladék / hulladéklerakás

23. ábra: Heves megye ÜHG kibocsátása ágazatonként

szolgáltatott villamosenergia mennyisége (1000 kWh)

értékesített földgáz (1000m3) háztartások lakóépületek központi kazánjai kommunális

lakosság 24% 2% 35%

1% 10%

kommunális 33% 5% 1%

közvilágítás

23%

ipar mezőgazdaság egyéb

25. ábra: szolgáltatott villamosenergia mennyisége

53%

7% 5% 1%

távfűtést ellátó vállalkozások egyéb ipari mezőgazdasági

24. ábra: értékesített földgáz

közúti közlekedés ÜHG terhelése

Egyéni közlekedés

43%

48% Tömegközlekedés

9% Teherszállítás

26. ábra: Közúti közlekedés ÜHG terhelése

81

SZEMÉLYGÉPKOCSI

1920927

KISTEHERGÉPKOCSI

424832

AUTÓBUSZ ÖSSZESEN

80642

NYERGES TGK.

68303

KÖZEPES NEHÉZ TGK.

43737

NEHÉZ TGK.

38099

PÓTKOCSIS TGK.

19878

LASSÚ JÁRMŰ

14139

MOTORKERÉKPÁR

4017

SPECIÁLIS

968 0

500000

1000000

1500000

2000000

2500000

27. ábra: Közúti közlekedés ágazati megoszlása (járműkm/nap)

A megyei ÜHG leletár eredményeit vizsgálva szembetűnő, hogy Heves megyében a legkomolyabb terhelést a villamos energia felhasználás jelenti (364 320,72 t CO2 egyenérték). Az ágazat részletes adatait tartalmazó diagramból jól látszik, hogy a lakossági és az ipari felhasználás azonos arányú kibocsátással rendelkezik (35% és 33%). Az ágazati kibocsátás második helyén a földgáz áll (328 115,46 t CO2), amelynek több mint felét a lakossági földgázfelhasználás teszi ki (53%), a sorban következő, 23%-ot kitevő egyéb kategóriát az iparban értékesített földgáz követi, ami az összes megyei érték 10%-át adja, a negyedikként érdemes még kiemelnünk a távfűtést ellátó vállalkozásokat kibocsátását (7%). A Heves megyei közúti közlekedés felelős a harmadik legnagyobb üvegházgáz terhelését (267 241,86 t CO2). A közlekedés kibocsátásának részletesebb feltárásához érdemes lehet megvizsgálni az ágazati megoszlást a futott napi járműkilométer szempontjából. Az élen napi 1 920 927 kilométerrel a személygépkocsi forgalom áll, második helyen találjuk a teherszállításhoz köthető kistehergépkocsit 4 24 832 kilométerrel, az egyébként legalacsonyabb ÜHG kibocsátással rendelkező tömegközlekedést képviselő autóbusz átlagos napi megtett kilométerszáma 80 642. A felsoroltakon túl lényeges a tehergépkocsik adatainak ismertetése: nyerges tehergépkocsi 68 303 km, közepesen nehéz tehergépkocsi 43 737 km, nehéz tehergépkocsi 38 099 km, a pótkocsis tehergépkocsi 19 878 km. A közúti közlekedés kapcsán fontos kiemelnünk, hogy a legnagyobb forgalmi tényezőként beazonosítható gépkocsiforgalom az ágazati ÜHG kibocsátása 48%-át teszi ki. A teherszállítás gépkocsiforgalomtól csekélyebb arányú napi kilométerszámokkal rendelkezik, ennek ellenére a káros anyag kibocsátás szempontjából mégis közel ugyanolyan közúti ÜHG terhelési adatokkal bír (megyei összes közúti ÜHG kibocsátás 43%) mint az egyéni közlekedés. E két tényező és a legalacsonyabb terhelést (9%) generáló tömegközlekedés tehát meghatározó a megyei ÜHG kibocsátás összértékének alakulásában. A három legkomolyabb kibocsátó után a cizelláltabb képalkotás érdekében szemügyre kell vennünk a többi ágazat terhelését is. A földgáz és az áram mellett a harmadik lakossági energiafogyasztáshoz kötődő ágazat a szén és tűzifa, amelynek CO2 egyenértéke 34 561,90 tonna. A nagyipar és az egyéb ipari energiafogyasztók terhelése 22 581 t/CO2. A Heves megyei mezőgazdasági ágazat ÜHG terhelésének témájában három kibocsátót lényeges megemlítenünk, az állatállományt (19 171,58 t CO2), a hígtrágyát (7 694,82 t CO2), végül a szántóföldeket (201,76 t CO2). Végül a hulladékgazdálkodási ágazaton belül a szennyvízkezelés (6 797,75 t CO2) és a hulladéklerakás (84,76 t CO2), a közlekedési ágazaton belül pedig a vasúti forgalom (6 634,92 t CO2) érdemel figyelmet.

82

5.2. Éghajlati tényezők várható változása Hazánkban a műszeres megfigyelések kezdete óta az ezredforduló és az azt követő évek bizonyultak a legmelegebbnek. A XX. század második felében kimutatható, statisztikailag igazolt (szignifikáns) változások kétséget kizáróan az éghajlat megváltozását jelzik: a napi középhőmérséklet évi, tavaszi és nyári idősora hazánkra vonatkozóan rendre 0,14 °C/évtized, 0,21 °C/évtized, illetve 0,16 °C/évtized szignifikáns emelkedést mutat. Hasonló mértékű a napi minimumhőmérséklet évi, tavaszi és nyári melegedő tendenciája rendre 0,15 °C/évtized, 0,20 °C/évtized, illetve 0,18 °C/évtized nagyságú ugyancsak szignifikáns trendegyütthatókkal. A legnagyobb mértékű felmelegedés az ország nyugati részén jelentkezik. Az elkövetkező évtizedekben – a modellszámítások alapján – a felmelegedés várhatóan nyáron lesz a legmagasabb (egyes modellek szerint akár 6 oC-kal is!). 2050-ig hazánk éves átlaghőmérséklete 1-2,5 oC mértékben emelkedhet, míg a 2071-2100 időintervallumra 2-5 oC melegedés prognosztizálható.

28. ábra: Magyarországra várható évszakos hőmérséklet változás (oC) térbeli eloszlása Forrás: NÉS 2.

Jól látható, hogy a négy évszak közül egyértelműen nyáron várható a legnagyobb mértékű felmelegedés, amely jellegzetes térbeli eloszlást mutatva északnyugatról délkelet felé haladva egyre növekszik. Ugyanakkor a többi évszakban a felmelegedés térbeli eloszlása többé-kevésbé egynemű, nem tapasztalható számottevő területi különbség.

83

A hőmérsékleti szélsőségeket tekintve a modellszámítások alapján az ún. extrém hőmérsékleti indexek múltbeli átlagos értékeihez viszonyítva jelentős elmozdulásokra lehet számítani: a hideg extrémumok előfordulása csökken, míg a meleg extrémumok gyakoribban jelentkeznek. A várható változás mértéke a 2021–2050 időszakra vonatkozóan megközelítőleg a fele az évszázad végére becsült változás értékének. Az országon belüli térbeli szerkezetet a zonális elrendeződés jellemzi: a délebbi térségekben nagyobb változások valószínűsíthetők. A hegységekben, a magasabban fekvő területeken a meleg hőmérsékleti szélsőségeket jellemző éghajlati indexek sokkal kisebb mértékű növekedése várható, mint a sík vidékeken, s a fagyos napok számában várható változás még az átlagosnál is nagyobb.

10. táblázat: hőmérsékleti szélsőségek várható jövőbeli alakulása Magyarországon Forrás: NÉS 2.

A hőségriadós napok száma a négy vizsgált állomás közül Budapesten és Szegeden volt a legnagyobb, több évben is meghaladta a 20 napot, míg Debrecenben csak két év során történt ez meg, Szombathelyen pedig egyszer sem. Az ország középső és az Alföld déli részén jellemző évente a legtöbb hőségriadós nap, számuk meghaladja az 5-öt, a nyugati határszélen és az Északi-középhegység nagy részén évi átlagban nem éri el az egyet sem.

29. ábra: I. fokú hőségriadós napok idősora 1990-2000, Forrás: NÉS 2.

30. ábra: fokú hőségriadós napok évi átlagos száma az 1961-1990 évek közötti időszakban Forrás: NÉS 2.

84

A jövőbe tekintő modellek számításai szerint jelentős növekedés várható és – szemben az évszakos változással – jellegzetes térbeliséget mutat. A legnagyobb mértékű változás a déli megyéket fogja érinteni, de jelentős növekedés lesz az ország északi, északkeleti részein is. Összességében elmondható, hogy 2050-ig több, mint 30 nappal növekedhet a hőségriadós napok száma.

31. ábra: I. fokú hőségriadós napok jövőbeli várható alakulása Forrás: NÉS 2.

Az E-OBS adatbázis alapján Magyarországon az átlagos évi csapadékösszeg 430 mm és 700 mm közé esik, de az ország területének legnagyobb részén 450-600 mm a jellemző. Az 500 mm alatti legalacsonyabb évi csapadékösszeg az ország középső részén és az alföldi régióban jellemző. Az átlagos évszakos csapadékösszegek térbeli szerkezete alapvetően az átlagos évi csapadékösszeg szerkezetét követi. A legalacsonyabb (80-160 mm) csapadékösszegek télen, a legmagasabbak (150- 260 mm) nyáron jelentkeznek. A teljes országra meghatározott lineáris trend a XX. század második felében növekedést mutat, a trendegyüttható értéke 5,2 mm/évtized. Az utolsó harminc évre illesztett lineáris trendegyüttható értéke 24 mm/évtized. A félévszázadra számított trendegyüttható azonban statisztikailag nem szignifikáns a relatíve nagymértékű, évek közötti változékonyság miatt. A legnagyobb növekedés (20 mm/évtized) a Dunántúl déli részén volt, a csökkenő tendencia hazánk északi részén jellemző.

33. ábra: Átlagos évi csapadékösszeg (mm) 1961-1990, Forrás: NÉS 2.

32. ábra: Évi csapadékösszegek évtizedes trendegyütthatói (mm/évtized) 1951-2010, Forrás: NÉS 2.

85

A csapadék mennyiségének és térbeli változásának becslése jelentősen meghaladja a hőmérsékleti modellek bizonytalanságát, mivel a csapadék térben és időben igen változékony meteorológiai elem.

34. ábra: Várható csapadékváltozás (%) térbeli eloszlása Forrás: NÉS 2.

A modellek eredményeit elemezve a csapadékhozamokban kismértékű változások várhatóak, bár elég nagy a hibahatár. 2100-ra várhatóan a téli csapadék mennyisége 15-20%-kal nő, míg a nyári 10-30%-kal csökken. Tavasszal és ősszel is növekedés várható. A térbeli különbségek nyáron lesznek a legmarkánsabbak ÉNy-tól DK felé történő csökkenéssel.

86

35. ábra: Száraz periódusok (R<1 mm) maximális hosszának várható változásai (%) Forrás: NÉS 2.

5.3. Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők 5.3.1. árvíz, villámárvíz veszélyeztetettség A globális melegedés következményeként országunk és tágabb térségének éghajlata melegszik, rövidtávon az évi középhőmérséklet 1-2,5 °C-kal emelkedik. Az évi csapadék változása bizonytalan, a modellszámítások alapján kisebb csökkenése vagy növekedése egyaránt lehetséges. Az azonban várható, hogy az éven belüli eloszlás átrendeződik, nő a téli-tavaszi és csökken a nyári-őszi félévben. Az éghajlat szélsőségesebb lehet, gyakoribbá válnak az időjárási szélsőségek, nő a tartósságuk és intenzitásuk. Vizeink, vízfajtától függően eltérő mértékben, érzékenyek az éghajlatra, az időjárásra, főként a hőmérséklet és a csapadék mind területi, mind időbeli változására. Az antropogén hatások ellenére a vízjárásban többnyire nemcsak kimutatható az éghajlat területi változatosságának hatása, hanem egzaktul igazolható annak vizeinkben történő felerősödése. Az éghajlatváltozás következtében a felszíni vizek tekintetében várható változások:

87

• • • • •

• •

• • • • • •

ha az éghajlatváltozás miatt módosul a vízgyűjtői növényzet, ez kihathat a vízgyűjtők vízháztartására, a lefolyásra és a talajvizekre Az éghajlat szárazabbá válása, a hőmérséklet és a párolgás növekedése, az évi csapadék csökkenése következtében várhatóan kisebb lesz az évi lefolyás. az extrém időjárási események gyakoriságának növekedése miatt várhatóak hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozta hirtelen áradások hamarabb jönnek a tavaszi olvadásból származó árhullámok nyáron a kisvizes időszak hosszabbodik, kisebb patakok ideiglenesen ki is száradhatnak. Ez nemcsak a víz mennyiségeben okoz problémát, de ha kevesebb vízbe ugyanolyan mennyiségű es koncentrációjú szennyvíz, vagy egyéb szennyezes érkezik, ami jelentősen ronthatja a vízminőséget gyakoribb, hosszabb ideig tartó, súlyosabb nedvességhiány várható a talajban. A felszíni vizek beszivárgásból származó utánpótlása csökken a vizek fogyása es a vízcsere lassulása a vízhőmérséklet emelkedésével párosulva kedvezőtlenül hat a vizek minőségére, csökkenti a vizek öntisztuló képességét, és növelheti a víz vagy a vízi élővilág által közvetített fertőzések kockázatát. növekszik a növények víz- es öntözővíz-igénye, a lakosság személyi használatú vízigénye, a halastavak es hűtővizek párolgási vesztesége az áradás után visszamaradt nagyobb mennyiségű hordalék problémát okozhat az átlaghőmérséklet növekedésével a felszíni vizek átlaghőmérséklete is nőhet, erre érzékeny fajoknál ez elvándorlást, kipusztulást eredményezhet a beszivárgás csökken, ebből adódóan csökkenhet a felszín alatti vizek természetes utánpótlása gyakoribbá válnak a kisvízgyűjtők villámárvizei szélsőségessé válhat a belvizek alakulása

Alkalmazkodás nélkül leginkább sérülékenyek lehetnek az árvizekkel, s főként a nagycsapadékok által kiváltott heves árhullámokkal fenyegetett térségek és települések, a hasznosítható vízkészletek valamennyi fajtája (határokon belépő és helyben keletkező felszíni vízkészlet, felszín alatti vízkészlet), az üdülő-tóként hasznosuló nagytavak, a vízi és vizes ökoszisztémák. A sérülékenységet növelik a nem éghajlati hatások, például a nem megfelelő gazdálkodás a vizekkel, a növekvő környezetterhelés, az árvízi létesítmények nem megfelelő fenntartása, a hidrológiai, terhelési, vízminőségi problémák bonyolult kölcsönhatása. A sérülékenység alkalmazkodással csökkenthető.

Vízgazdálkodási szakterület

Éghajlati hatások

Nem éghajlati hatások

Az alkalmazkodás igénye

Vízkészlet-gazdálkodás

A hasznosítható felszíni és felszín alatti vízkészlet csökken, egyes tevékenységek fajlagos vízigénye (hűtővíz, öntözés) nő, növekvő konfliktus a vízfogyasztók között.

A lakossági vízigény alig változik, az ipar vízigénye bizonytalan, a mezőgazdasági vízigények területi megoszlása változhat.

Csökkenő vízkészletek és növekvő vízigények mellett kell a vízkészlet-vízigény egyensúlyt biztosítani.

Vízminőség-szabályozás

Gyakoribb kedvezőtlen vízminőségi állapotok,

Növekvő szennyvíz és környezetterhelés, nő a nem éghajlati hatásokból (bemosódás, tisztítatlan szennyvizek) eredő vízminőségi kockázat.

Romló feltételek mellett kell biztosítani a vizek VKI szerinti jó ökológiai állapotát.

csökkenő természetes öntisztuló képesség, kedvezőtlen ökológiai hatások.

88

Árvízvédelem

A téli esőeredetű árvizek kockázata nő, az olvadásos árvizeké bizonytalan, a villámárvizek gyakorisága és intenzitása növekszik, növekvő árvízkárok.

Örökölt árvédelmi rendszerek, védőképesség hiányosságai, a védett és védetlen árterek vagyoni növekedése, növekvő igény a biztonság iránt.

Gyakoribb és intenzívebb árvizek és növekvő árvízi kitettség mellett kell fenntartani a lét- és vagyonbiztonságot.

Területi vízgazdálkodás

Növekvő aszályhajlam, nő az öntözés és a halastavak vízigénye, csökken az öntözésre fordítható vízkészlet főként az Alföldön, a belvizek bizonytalanok.

Növekvő élelmiszerbiztonság, földhasználat rendszerének átalakítási igénye, örökölt és romló állapotú vízellátó és vízelvezető rendszerek.

Az alkalmazkodás csak a földhasználati rendszer átalakításával együtt lehetséges, az öntözés növekvő vízigényét csökkenő vízkészlet mellett kell kielégíteni.

Települési vízgazdálkodás

Csökkenő vízkészletek, romló vízkivételi feltételek (parti szűrésű víz), nő a lakosság csúcsvízfogyasztása, a vízfolyások terhelhetősége csökken,

Növekvő igény az ivóvízellátás biztonsága iránt, bővülő technológiai lehetőségek az ivóvíz és a szennyvíz tisztítása terén, az élet- és vagyonbiztonság növekvő igénye.

A vízellátás biztonsága a vízbázisok felülvizsgálatát igényli, növekvő igény a szennyvizek fokozottabb tisztítására, gyakoribb és intenzívebb árvizek mellett kell biztosítani a települések biztonságát.

Növekvő hajózási igény a nemzetközi kötelezettségek miatt is, növekvő igény a vízzel kapcsolatos jóléti hasznosítások iránt.

Romló vízháztartási feltételek mellett kell biztosítani a tavak jóléti hasznosítását, a folyók hajózási hasznosítását, továbbá a hűtővízigényeket.

gyakoribb vízkárok. Folyó- és tóhasznosítás

Csökkenő vízerőkészlet, többnyire romló hajózási feltételek, tavak vízmérlege romlik, az üdülőtavak vízszinttartási feltételei romlanak. Az üdülési idény hossza növekedhet.

Növekvő energetikai hűtővízigény.

11. táblázat: Az éghajlati és nem éghajlati hatások a vízgazdálkodás szakterületeire

A települések villámárvíz veszélyeztetettségét alapvetően a vízgyűjtő területének tulajdonságai határozzák meg. A villámárvíz tényleges kialakulása a vízgyűjtőn előforduló csapadék intenzitásától, illetve a vízgyűjtő területének jellegétől függ. A vízgyűjtő villámárvíz szempontjából döntő tulajdonságai a lehulló csapadék összegyülekezését, a felszíni lefolyását meghatározó tényezők, mint a mérete, alakja (pl. a körhöz való hasonlóság), lejtésviszonyai, legnagyobb szintkülönbség és az erdővel való borítottság. Karszt terület vagy annak közelsége erősen befolyásolhatja a felszíni vízgyűjtőn összegyülekező és átfolyó csapadék mennyiségét. Ez a modell nem számol a karszt módosító hatásával. A villámárvíz veszélyeztetettség meghatározásának célja felhívni a figyelmet arra, hogy a települések kitettsége, helyzetüktől és a felszíni környezettől függően különböző, és ez a különbözőség osztályozható, rangsorolható. A vízgyűjtő kitettsége csak egy erősebb vagy gyengébb lehetőségre hívja fel a figyelmet, a tényleges bekövetkezés csak olyan extrém csapadékkal együtt áll fenn, amelynek elvezetésére a településhez kapcsolható vízelvezetés nem alkalmas. A domborzati terepmodell, a vízfolyások és a település kontúrok térinformatikai eszközökkel való feldolgozása lehetővé teszi a településhez kapcsolódó részvízgyűjtő lehatárolását. Ezt követően a vízgyűjtők más felszíni témakörökkel való összevetése (pl. növényzet) és statisztikai kiértékelése eredményeként juthatunk mértékegység nélküli átlagértékekre épülő osztályozáshoz. Az eredményül kapott értékekhez (osztályozás), viszonyszámokhoz nem lehet biztos „nem”-et vagy „bekövetkezés-t hozzárendelni. Település szintű döntés vagy alkalmazkodási stratégia kidolgozása csak szakértő bevonásával és jelentősen megnövelt részletességgel, az információk újraértelmezésével alakítható ki. A NATéR modellezés alapján – mely

89

modell csak a vízfolyásokkal rendelkező településekre terjed ki – a megye déli területei nem veszélyeztetettek, az északi települések viszont jelentősen (Bélapátfalvi, Pétervásárai, Gyöngyösi és Egri járások).

36. ábra:: Heves megye villámárvíz veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

5.3.2. belvíz általi veszélyeztetettség A települések belvízi kockázatértékelését, kockázati szintjeinek meghatározását a települések belvíz veszélyeztetettsége alapján végezték a területi katasztrófavédelmi szervek az illetékes vízügyi szervekkel közösen az erre a célra kidolgozott szempontrendszer alapján: 1. Az adott területen összegyűlő, levezetendő vízmennyiség az elmúlt tíz évben bekövetkezett események figyelembevételével. 2. A domborzat lefolyási viszonyai, lefolyástalan területek nagysága, valamint a gravitációs úton nem elvezethető víz mennyisége. 3. A vízkormányzási művek állapota, szivattyútelepek teljesítménye, működőképessége. 4. A belterületi és külterületi csatornák állapota, áteresztő képessége. 12. Az árvízi előrejelző rendszer kiépítettsége. 5. A belvizek átvezetési lehetősége a vízgazdálkodási társulatok kezelésében lévő műtárgyakba. 6. A belvízi esemény bekövetkezésének gyakorisága, a belvízvédelmi készenléti fokozatokban eltöltött napjainak száma az elmúlt tíz évben. 7. Az elöntött terület nagysága (érintett település területének várhatóan hány százalékát érinti).

90

8. A várhatóan érintett lakosság (elmúlt tíz évben kitelepített, veszélyeztetett lakosság számának figyelembevételével, a település népességéhez viszonyítva). 9. A várhatóan érintett anyagi javak értéke (elmúlt tíz évben helyreállított, újjáépített épületek, építmények, lakóházak száma). 10. Az esemény kritikus infrastruktúrára való hatása az elmúlt tíz évben bekövetkezett események figyelembevételével, illetve a várhatóan elöntött területen található egyéb veszélyforrások (pl.: SEVESO üzem, méreganyagraktár, műtrágya lerakat stb.). 11. A települési vízkár-elhárítási tervek megléte, használhatósága. 12. A védekezés erő-eszköz és védekezési anyag igénye, illetve a rendelkezésre álló védekezési készlet, technikai eszközök.

37. ábra: települések belvízi kockázati besorolása, forrás: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés 2011

A térképről látható, hogy a megye déli települési veszélyeztetettek, alacsony vagy közepes kockázattal, Vámosgyörk azonban magas kockázati kategóriával került besorolásra.

5.3.3. aszály veszélyeztetettség Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak

91

középső részén alakulnak ki. Az aszály a meteorológiai elemekhez hasonlóan véletlenszerű jelenség, földrajzi kiterjedése szintúgy, súlyosságát is nehéz előre jelezni. Az aszály alapvető oka az, hogy huzamos időn keresztül nem hullik elegendő csapadék. A szárazságot a globális légáramlás sajátosságai vagy emberi beavatkozások is okozhatják. A szárazságot erősítő további tényezők: a magas hőmérséklet, az alacsony páratartalom és az erős szél. Aszály idején a növényzet kipusztul, nem lehet aratni, és ez súlyosan érinti a környék állatvilágát és embereket is. Mire végül mégis megjön az eső, addigra a talajt az ásványi sók már esetleg tönkretették, illetve kellő tápanyag hiányában a termés nagyon gyenge lesz. A talaj eróziója is hosszan tartó problémákat okozhat, ezért fontos, hogy az aszályos vidékeken jó öntözőrendszerek épüljenek. A súlyos aszály súlyos éhínséget okozhat, és ezrek, sőt milliók életét olthatja ki. Aszály idején megnő az erdőtüzek veszélye is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy hazánkban 10 évből átlagosan 4 évben káros vízhiánnyal kell számolni. 19761985 között például 3, míg 1986-1995 között 7 aszályos esztendő fordult elő. Ezek a számok kis azt támasztják alá, hogy fel kell készülni a vízhiányos időszakokban bekövetkező károk - aszálykárok - kivédésére, megelőzésére. Az aszálykárok elhárítása érdekében az állam legfőbb feladata a nagytérségek közötti vízátvezetést biztosító rendszerek létesítése, üzemeltetése, továbbá a tulajdonában lévő műveken a vízvisszatartás, a vízkészletek megőrzésének megteremtése. E tevékenység eredményeként mind a települési vízgazdálkodás, a rekreáció, az ipari és mezőgazdasági termelés, mind az ökológia vízbeszerzési lehetőségei a szárazság idején is megteremthetők. A mezőgazdáságban bekövetkező növényi károsodás ellen a területen gazdálkodók meliorációval, öntözéssel, az öntözéses gazdálkodás bevezetésével tudnak eredményesen védekezni. Az öntözésre való felkészülést nagymértékben segíti az 1990-es évek elején kidolgozott aszályelőrejelzés, amit az Országos Vízügyi Főigazgatóság az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatósággal együtt készít és tesz közzé az FVM és az MTI útján. A kialakult aszály mértéke az ún. "aszályossági index"-szel jellemezhető, amely mérőszám a mezőgazdasági évet egyetlen számértékkel jellemzi a párolgási és csapadékviszonyok, valamint az a növények időben változó vízigénye alapján. Értéke országos átlagban: • • • •

mérsékelt aszály idején 5-6, közepes aszály esetén 6-7, súlyos aszály esetén 7-8, rendkívül súlyos aszály esetén meghaladja a 8-at.

Az aszály elleni védekezés A káros vízhiányok kivédése érdekében egyaránt biztosítani kell a térségek közötti vízátvezetési lehetőséget, valamint az ésszerű vízvisszatartást. Ez különböző létesítményekkel valósítható meg, pl. vízátvezető csatornák, tározók, vízlépcsők, vízvisszatartó és vízkormányzó műtárgyak építésével és üzemeltetésével. Az ily módon vízfolyásokban, csatornákban, tározókban biztosított vízkészletekből a vízkivétel helyétől különböző módserekkel lehet eljuttatni az öntöző vizet a növényzethez. A melioráció (magyarul: talajjavítás) az aszálykárok kivédésének egyik leghatékonyabb eszköze. Komplex tevékenység, amellyel a talajok termőképességének megóvása, illetve javítása biztosítható. Alapjaiban egyrészt agronómiai és agrotechnikai, másrészt műszaki tevékenységet tartalmaz. A talajok termékenységének kulcsa a talajok vízgazdálkodásában rejlik. Ehhez megfelelő agrotechnikával - mélyszántással, mélylazítással - kell biztosítani a talaj vízbefogadó képességét. Ezzel az egyszerű agrotechnikai elemmel a területre hullott csapadék helyben tartása, a növényzet számára optimális időben való felhasználása biztosítható. Alkalmazásával egyrészt csökken a belvízveszély, mert a felesleges víz nem áll meg a talaj felszínén, hanem beszivárog, másrészt aszályos időben csökkenti a vízhiány, okozta károkat. A rendszeresen mélylazított és ősszel mélyszántott területeken hirtelen tavaszi hóolvadáskor sem találunk felszíni vízborítást, mivel a talajszelvény a vizet befogadja, mintegy elraktározza a vegetációs időre a növény számára. A műszaki létesítmények, beavatkozások körében ismerni kell a vízháztartás-szabályozás eszközeit. Ezek alkalmasak a káros vizek elvezetésére, a felesleges vizek visszatartására és a megfelelő időben történő felhasználás biztosítására. Kiépítésük szerint lehetnek felszíni létesítmények (csatornák, árkok, vízkormányzó műtárgyak) és felszín alattiak (talajcsőhálózatok). Az öntözés is a leghatékonyabban a komplex melioráció részeként valósítható meg. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről” szóló, 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 3. § (5) bekezdése alapján: „Öntözővíz beszerzésére

92

irányuló tervezés során felszín alatti vizet felszíni vízbeszerzési lehetőség hiányában lehet figyelembe venni. A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 60.§ (1) bekezdés d) pontja szerint „öntözőtelepet a (2)-(6) bekezdésekre ott és akkor szabad létesíteni, illetve öntözési célú vízkivételt engedélyezni, ahol az öntözőtelep és szolgáltató rendszer kialakításánál a lehető legkisebb párolgási veszteséggel járó energia-és víztakarékos technológiákat alkalmaznak.” Fentiek betartása/betartatása is a vízkészletek megőrzésére irányul.

38. ábra: Mezőgazdasági károk kár-nemenkénti megoszlása, Forrás: NÉS2

A probléma kapcsán fontos kitérnünk a térségben eddig végrehajtott fejlesztésekre. A KEOP-2.1.3/11-2015-0005 azonosító számú "Közösségi célú tájgazdálkodási infrastruktúra kialakítása a Hanyi-Tiszasülyi árvízszintcsökkentő tározó területén" című projekt/ projektjavaslat fő célja az aszály és a belvíz okozta szélsőségek enyhítése és a vízháztartás kiegyenlítése a területen keletkező vizek fenntartható használatával, a vízutánpótlás, a vízcsere és leüríthetőség igényeit kielégíteni képes vízi infrastruktúra kialakításával. A projekt eredményeként gyarapodnak a természetes élőhelyek, jelentősen bővül a klímavédelem helyi eszköztára, a vízgazdálkodási rendszer fejlesztésével kezelhetővé válnak a táj sérülései. A projekt megvalósításának számszerűsíthető céljai: az ökoszisztéma becsült vízvisszatartása: 360.000 - 630.000 m3; a talajvíz pótlás mértéke: 5-9 cm. A KEHOP1.3.0-15-2015-00008 azonosító számú "Jászsági Vízgazdálkodási Rendszer Rekonstrukciója" című projekt a projekt fő célja a vízgazdálkodás helyzetének javítása, az éghajlatváltozás felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatásainak mérséklése, az édesvíz lehetőség szerinti visszatartásával a vízhiányos időszakokban jelentkező térségi vízigények kielégítésének elősegítése; a vízkészletek hasznosíthatóságának növelése. A tervezett beavatkozások megteremtik a térségi, a Jfcs. Zagyvai-ág vízellátásához szükséges vízátvezetés lehetőségét, mindemellett a Jászsági-rendszerből vízpótlással rendelkező csatornák jó ökológiai potenciáljának elérését is szolgálják. Az aszályra vonatkozó NATéR modellezés szerint a tavaszi vetésű haszonnövények (pl. kukorica) esetében nagyarányú terméscsökkenéssel kell számolni. Ezzel szemben az őszi vetésű növények (pl. búza, repce, árpa) hozzam növekedése várható. A modellezés alapján Heves megye a közepesen sérülékeny megyék közé sorolható.

93

39. ábra: Heves megye aszályveszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

5.3.4. ivóvízbázisok veszélyeztetettsége A Heves Megyei Vízmű Zrt szolgáltatási területén a vízszerzést biztosító ~ 190 db működő vízmű kút 75 %-a mélyfúrású kút és a nyersvíz 78 %-át szolgáltatja, míg a kitermelt nyersvíz 22 %-át sekélymélységű és talajvíz kutakból nyerjük. A felszín alatti vízkészletek megoszlása 16.400 em 3/év nyers-víz 66 %-a réteg, 12 %-a karszt és 22 %-a talajvíz.

ivóvízbázis jellege

12%

karsztvíz

22%

talajvíz rétegvíz

66%

40. ábra: Ivóvízbázis jellege a Heves Megyei Vízmű Zrt. mérései alapján Forrás: Heves Megyei Vízmű Zrt. adatszolgáltatása

94

Az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. (ÉRV. Zrt.) 33 darab települést lát el, a vízmű 2016. évi termelése 2 727 851 m3 volt. A szolgáltató 8 termelőkúttal rendelkezik, a kutak által kitermelt 451 598 m3 víz a 2016. évi termelés 16,6%-át adta. A termelőkutak által 2016-ban biztosított víz megoszlása a következőképpen alakult: 320 695 m3 rétegvíz, 130 903 m3 talajvíz. A karsztvizek aránya az ÉRV Zrt. felmérései alapján 303 906 m3 volt. A felszín alatti vízkészletek megoszlását az alábbi diagramon szemléltetjük.

ivóvzívbázis jellege

10% karsztvíz

26%

talajvíz rétegvíz

64%

41. ábra: jellege az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. mérései alapján Forrás: Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. adatszolgáltatása

Megnevezés

2000

2010

2013

2014

2015

Vízellátás Közüzemi ivóvízellátással rendelkező település

118

121

121

121

121

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat, km

2 115,5

2 309,2

2 349,3

2 362,9

2 375,5

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás

121 797

126 285

125 860

127 401

127 805

Szolgáltatott víz, ezer m3

14 701

11 477

11 265

11 298

11 699

Ebből: a lakosságnak

10 048

8 697

8 462

8 482

8 664

11. táblázat: Heves megye ivóvíz ellátásának főbb adatai Forrás: Heves Megyei Statisztikai Évkönyve 2015

A statisztikai adatokból látható, hogy a közüzemi ivóvízhálózat hossza és a bekapcsolt lakások száma folyamatosan emelkedett az elmúlt 15 évben, viszont a vízfogyasztás közel azonos mértékű az elmúlt években.

Az éves középhőmérséklet várható emelkedése magával hozza a megnövekedő vízigényt mind a lakosság, mind a termelő szféra – főleg a mezőgazdaság – részéről. Emellett a fürdőturizmus várható bővülése is jelentős vízigényt jelenthet a rétegvizeinket tovább terhelheti. A várható szárazodási viszonyok következtében a csapadék beszivárgása a karsztrendszerbe csökkenhet, ezért dinamikus karsztvízszint nem, vagy csak nehezen jöhet létre,

95

és emiatt a karsztforrások megszűnhetnek. További veszélyt jelenthet a vízbázisainkra a már jelenleg jelentős számú engedély nélkül létesített és üzemeltetett rétegvíz kutak, melyek részben az ellenőrizetlen mértékű vízkivétel, részben az esetleg nem megfelelő minőségben végzett kiépítés miatt fellépő szennyezőgóc miatt is problémát okozhatnak. Az ivóvízhálózat üzemeltetése szempontjából fokozottan jelentkezhet fertőzésveszély a vízhálózatban az átlaghőmérséklet növekedésével. Az Északmagyarországi Regionális Vízmű Zrt. által végzett trícium vizsgálat eredménye alapján azt lehet mondani, hogy 13 vízbázis közül 9 sérülékenynek számít. A NATéR modell felállításánál figyelembe vételre kerültek az Országos Vízügyi Főigazgatóság klímaérzékenységi kategóriák, továbbá az egyéb klímamodellek eredményei. Mindezeket figyelembe véve Heves megye ivóvízbázisainak érzékenysége az országos átlagnál kedvezőtlenebb. Ez különösen a megye északi részére igaz, ahol egy tömbben, nagyon érzékeny besorolású vízbázisok vannak. Különbség van azonban a Mátra és a Bükk vízbázisai között. Az előbbinél felszíni vízkivétel a jellemző, az utóbbinál karszt vízbázisok vannak, míg a két hegységünk közötti területen sekély mélységű vízadókból nyerik az ivóvizet.

42. ábra: Heves megyei ivóvízbázis veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

5.3.5. természeti értékek veszélyeztetettsége A természetvédelem azon élettelen és élő természeti értékeknek a védelméről, megőrzéséről és fenntartásáról gondoskodik, amelyek az egyes területek kedvező természeti tulajdonságait, történeti, szakismereti és előfordulási ritkaságait, valamint tájképi megjelenésének tudományos és kulturális szempontból fontos megtartását és bemutatását jelentik. Klímaérzékeny élőhelytípusok Természetes ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének vizsgálata során a klímaérzékenységet szemléltető AUC mérték alapján a kiváló kategóriába sorolhatók a lápi zsombékosok, zsombék-semlyék komplexek és a sztyep-cserjések, ahol 0,9-nél kisebb az AUC-érték. Sérülékenységük alapján 12 élőhely bizonyult a leginkább klímaérzékenynek, ezek a mészkerülő lombelegyes fenyvesek, törmeléklejtő-erdők, padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete, bükkösök, úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok, alföldi zárt kocsányos tölgyesek, löszgyepek és kötött talajú sztyeprétek, hegylábi zárt erdőssztyep és lösztölgyesek, cseres tölgyesek, erdőssztyeprétek, fűzlápok, gyertyános tölgyesek. Ezek mindegyikében a klímaváltozók relatív fontossága legalább 55% volt (100-ból).

96

Heves megyében a 12 leginkább klímaérzékeny természetes élőhely közül a bükkösök, tölgyesek, cseres tölgyesek előfordulása számottevő, melyek klímaváltozással járó veszélyeztetettsége a fentnevezett inváziós fajok térhódítását is figyelembe véve beavatkozást igényel. Az elmúlt években előforduló szélsőséges időjárási körülmények a tölgyeseket érintő jelentős pusztítást végeztek. A hirtelen lehulló sok csapadék, az erős szél jelentős erdőterületeken végzett pusztítást. A fiatal telepítésekre a késői fagyok kedvezőtlen hatással bírhatnak.

A klímaváltozás várható hatása A Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2016-ban készült kutatási jelentése alapján megállapítható, hogy a klímaváltozás hatása a CSH-k többségére nézve kedvezőtlen, és különösen igaz ez az erdőterületekre. A természetes vizekhez kötődő élőhelyeket valószínűleg — ha csak részben is, de — előnyösen fogja érinteni az éghajlatváltozás. Ez legnagyobb valószínűséggel a klímaváltozással járó magasabb téli csapadékösszeggel indokolható. A löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek szintén kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek az éghajlat megváltozásával. A klíma-változásra pozitívan reagáló élőhelyek legfeltűnőbb példája a szikes élőhelyek (padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete), mely leginkább azzal magyarázható, hogy az az egyébként a száraz klímában gyakran kialakuló szikes talajokhoz alkalmazkodott. A szélsőségesen száraz területekről elvándorolnak a mezei vadfajok. A gyepesítés, az erdősávok létesítése, a mozaikos erdőfoltok, ligetek az apróvadaknak kedveznek, míg az erdősítés a nagyvadak életterét növeli, de a klímaváltozás okán csökkenhet az utódok minősége, száma, s így a nagyvadállomány is megsínyli a változásokat.

97

43. ábra: A klímaváltozás várható hatása a meglévő bükkös NATéR négyzetekre vonatkoztatva Forrás: Nemzeti Alkalmazkodási Központ Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Alkalmazkodóképesség A legtöbb klímazonális élőhely, mint például a gyertyános-tölgyesek és a bükkösök, illetve más olyan élőhelyek, amelyek nagyobb összefüggő állományokat alkotnak jelenleg is az állományfoltok közepén magas alkalmazkodóképességgel jellemezhetők. A szintén klímazonális cseres-tölgyesek azonban különlegesek abból a szempontból, hogy a teljes jelenlegi elterjedési területükön magas az alkalmazkodó-képességük.

98

44. ábra: Alkalmazkodóképesség a bükkösök esetében- NATéR rácsra vonatkoztatva. AC 0-tól 4-ig (pirostól a zöldig) növekszik Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

45. ábra: Alkalmazkodóképesség a cseres-tölgyesek esetében- NATéR rácsra vonatkoztatva. AC 0-tól 4-ig (pirostól a zöldig) növekszik, Forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

99

Sérülékenység Általánosságban elmondható, hogy a sérülékenység akkor magas, ha a várható hatás (PI) magas és az alkalmazkodóképesség (AC) alacsony. A két mérőszám viszonya lehet szakértői döntés alapja is. Például a PI jellemzően magas a bükkösök esetén szinte mindenhol az országban. Ugyanakkor az állományfoltok közepén az AC is magas, így a hegységek közepén lévő bükkösök kevésbé lesznek sérülékenyek az éghajlatváltozással szemben, mint a széli helyzetben lévők.

46. ábra:. Klímaérzékeny természetes élőhelyek együttes sérülékenységének mértéke Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

Természetes élőhelyek sérülékenysége a leginkább klímaérzékeny 12 élőhely sérülékenysége alapján a NATéR négyzetekre vonatkoztatva. A részábrák címei a jövőbeli időszakokra valamint a használt klímamodellre vonatkoznak. Sérülékenység a zöldszíntől a pirosig növekszik Heves megye – mindkét klímamodellt figyelembe véve – kevésbé veszélyeztetett megyének számít. A megye déli része előnyösebb helyzetben van, de Füzesabony térségben a legmagasabb sérülékenységi besorolású élőhelyet azonosít mindkét modell.

5.3.6. erdők sérülékenysége, erdőtűz veszélyeztetettség Az erdőtüzeket nem lehet határozottan elválasztani a nem erdőterületen égő egyéb ún. vegetációtüzektől, hiszen a tüzek gyakran a nem erdőterületről terjednek át az erdőre. A hazai vegetációtüzeket 5 fő csoportba sorolhatjuk: 1. Az első tüzek tavasszal (február-április) a hótakaró elolvadása után keletkeznek – mielőtt a vegetáció még nem zöldült ki –, ugyanis az előző évből azonban nagyobb mennyiségű elszáradt lágyszárú vegetáció, illetve lomb található a területen, amely könnyen és gyorsan képes kiszáradni. Jellemzően a lombos (főleg tölgy és cser) erdőfelújításokban illetve egyes gyep és cserjetársulásokban fordul elő.

100

2. A száraz aszályos nyarakon jelentkeznek nagyobb számban idősebb lombos és fenyves állományokban. Lombos állományoknál általában felszíni tűz alakul ki, azonban a fenyves állományokban a tűz legtöbbször rövid időn belül átterjed a koronára is. 3. Külön csoportot képeznek az alföldi borókás-nyáras társulásokban, elsősorban nyáron keletkező tüzek. 4. Az alföldi régióra jellemzőek nyár végén, illetve késő ősszel gyepterületeken keletkező tüzek. 5. Aszályos, száraz nyarakon fordulnak elő a tőzegtüzek, általában a tőzegterület felett meggyulladó felszíni vegetációtűz következtében keletkeznek. A nemzetközi szakirodalom szerint a vegetációtüzek kialakulását, a tűz életciklusát, terjedését a tűzháromszögként emlegetett három természeti tényező határozza meg: a biomassza (mint tüzelőanyag) tulajdonságai, a domborzati viszonyok, valamint az időjárás. Ezek közül a meteorológiai és éghajlati tényezők kiemelt szerepet kapnak.

.

48. ábra: Erdőt és fás területet érintő tűzesetek

47. ábra Tűzesetek településenként összesített területe

Heves megye az erdőtűz statisztika, a szocio-ökonómiai elemzések és az erdőállomány adattár alapjánképzett erdőtűzveszélyeztetettségi index figyelembevételével az ország közepesen tűzveszélyes erdőterületei közé tartozik. A statisztikák alapján elmondható, hogy az erdőtüzek nagy része a mezőgazdasági területeken gyújtott vagy gondatlanságból keletkező tüzekből alakul ki. A térségmezőgazdálkodása gép, eszköz és kézimunka igényes. A gyengébb műszaki állapotú traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek tűzveszélyesek lehetnek (pl.egy-egy ilyen jármű kipufogójából kipattanó szikra erdőterületet, vagy gyepet gyújthat fel), de a kézimunkát végzők gondatlansága is jelentős tűzveszélyt okoz. A koratavaszi szárazabb periódusban a venyige- és nyesedékhalmok égetése már eddig is sok gyep és kisebb-nagyobb erdőtüzet okozott. A megyében elsősorban a nagy kiterjedésű, mezőgazdasági területekkel körülvett lombos erdőfelújítások a legveszélyeztetettebb állományok. A statikus szempontú kockázatot növelik a felhagyott mezőgazdasági területek, melyekről a megnövekedett biomassza mennyiség miatt nehezen oltható vegetációtűz gyakran terjed át az erdőterületekre. A dinamikus kockázatot elsősorban a strukturális problémákkal küzdő egykori ipari régiók közelsége, illetve az ott felmerülő, évtizedek óta megoldatlan szocio-ökonómiai problémák (munkanélküliség, lakosság elszegényedése, stb.) jelentik. Erdőtűzvédelmi szempontból veszélyeztetett erdőterület nagysága mintegy 32 ezer hektár. A megye erdőterületének 10,4 %-a erősen, 25,8 %-a közepesen tűzveszélyes kategóriába van sorolva. Az összes veszélyeztetett terület mintegy 32.000 ha, ami a megye erdőterületének 36,7 %-a. A megye területén a hosszú vágáskorú erdők a jellemzőek. Állományalkotó fafajok bükk (15,5%), gyertyán és tölgyek (34,1%), cser (18,7%), akác (13,0%) és a fenyők (6,9%). A felsorolt fafajok a faállományok 89,5%

101

adják. Erdőtűz veszélyesség szempontjából a megye területén továbbra is a tölgy és cser erdőfelújítások adják a veszélyeztetett erdőterületet

49. ábra: Heves megye erdőinek tűzvédelmi besorolása

Az egyes klímamodellek esetében ugyan eltérő lehet a változás nagysága, de az iránya nagyjából megegyezik. Nagy általánosságban elmondható, hogy a Kárpát-medencében a hőmérséklet minden évszakban növekedni fog a referencia időszakhoz (1961-1990) viszonyítva. A nyári és az őszi átlaghőmérséklet emelkedése a többi évszakhoz képest jelentősebb azonban a nyári és a téli csapadék mennyisége várhatóan el fog maradni a referencia időszakban tapasztaltakhoz képest. Mindezekből valószínűsíthető, hogy hazánkban erdőtüzekkel a jövőben fokozottabban kell számolni. A kora tavaszi erdőtűz szezonban jelentősebb tűzesetekre kell számítanunk és ugyanez várható a nyári erdőtűz szezonban is, azzal a kiegészítéssel, hogy ebben az időszakban gyakrabban találkozhatunk majd kiterjedt, nehezen kezelhető koronatűzzel. Az erdők éghajlatváltozás szempontjából történő sérülékenységét a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete végzett modellezéseket. A vizsgálat lényege hogy az erdészeti klímatípusok a klímamodellek becslései alapján mennyiben rendeződnek át a század közepére, és ez mekkora hatást fejthet ki a faállományok produkciójára (fatermésére). A számítások az adott terület jelenleg meglévő erdőtípusból indultak ki. Az erdőborítással nem rendelkező területeken a klimatikus viszonyok alapján kiválasztották az optimális erdőtípust, és ennek potenciális érzékenységét vizsgálták. Heves megye erdős területei országos összehasonlításban a közepesen érzékeny kategóriába esnek. A legkedvezőbb helyzetben a Mátra és a Bükk erdős területei vannak. Ugyanakkor a megye déli része, Hatvan, Heves, Poroszló környezete van a kedvezőtlenebb helyzetben. Ezen területek erdő borítottsága jelenleg is minimális és a modell alapján erdészeti hasznosításuk a jövőben sem javasolt.

102

50. ábra: Erdő sérülékenység mértéke, Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

51. ábra: Heves megye természeti értékeinek veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

103

5.3.7. turizmus veszélyeztetettsége Az éghajlatváltozás az élet más szegmenseihez hasonlóan komoly hatást gyakorol a turizmusra. Az ágazat egyre nagyobb jelentőséggel bír hazánkban, ezt bizonyítja, hogy a GDP 10%-át adja, illetve közel 300 ezer embernek nyújt tartós munkalehetőséget Magyarországon, élénkíti a gazdasági növekedést másfelől javítja a gazdasági egyensúlyt. Heves megye különösen jó adottságokkal rendelkezik az idegenforgalom szempontjából, hiszen a természeti, kulturális és épített környezete egyedülálló. Az idegenforgalom tehát az ország más részeihez hasonlóan a gazdaság egyik motorjaként funkcionál a megyében is, teljesítőképessége azonban nagymértékben függ az éghajlatváltozástól. A klimatikus adottságok alapvetően képesek meghatározni egy adott terület turisztikai vonzerejét, legyen szó akár a turisztikai tevékenységek köréről, akár a turisztikai kínálatról. Összességében megállapítható, hogy nem kizárólag a klímaváltozás közvetlen következményei érzékelhetőek a turizmus területén (hőhullámok, viharok, aszály), hanem a közvetetten jelentkező természeti hatások is (bioderogáció), végül nem szabad megfeledkezni a társadalmi-gazdasági fejleményekről sem (energia- és ivóvízárak emelkedése). A fenntartható turizmusfejlesztés szempontjából éppen ezért kiemelt terület a klímaváltozás problémájának kezelése, a szolgáltatók és a települések esetében az ÜHG kibocsátás csökkentése, klímatudatosság erősítése, szemléletformálás, oktatás. A klímaváltozás évszakonként kettős, pozitív és negatív befolyást gyakorol az ágazat különböző szektoraira. Az említett kettősség kapcsán érdemes legelőször megvizsgálni Heves megye szempontjából a klímaváltozásból fakadó lehetséges, nyári időszakra vonatkozó pozitívumokat és negatívumokat. Általánosságban azt lehet mondani, hogy az egyre melegebb nyarak növelik a vízpart iránti keresletet, ide értve a Magyarország nemzetközi hírnévre szert tett szabad strandjait és az épített fürdőhelyeit. Az évszakos minimum hőmérséklet növekedése hangsúlyos szerepet tölt be az utazási magatartás alakulásában. Az éghajlatváltozás vázolt 52. ábra: Heves megye turisztikai desztinációi kísérőjelensége idővel egyre vonzóbbá teheti Magyarországot, nagyobb számban eshet az utazóközönség választása a mediterrán térség helyetta hazai fürdőhelyekre. Az elkövetkezendőkben Heves megye turisztikai magterületei közül elsődlegesen a Tisza-tó és Eger-Bükk magterületek nyári látogatottságában történhet elmozdulás. A Tisza-tó, mint a megye legkedveltebb, egyre jobban kiépülő szabad strandokkal és turisztikai szolgáltatásokkal tűzdelt térségében (Poroszló, Tiszanána, Kisköre) másrészről a megyeszékhely és a környezetében fellelhető (Egerszalók, Demjén), egyre komolyabb infrastrukturális fejlesztéseken átesett gyógyfürdők esetében számíthatunk további fokozott forgalomemelkedésre. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a turisták számának várható gyorsütemű fellendülésével együtt jelentkezik a vízpartokon érzékelhető zsúfoltság, amely magától értetődően a negatív jelenségek sorát bővíti. A legfrissebb KSH adatok segítségével, országos perspektívából vizsgálva a kérdést Eger és Egerszalók fürdőhelyek Magyarország TOP 20 leglátogatottabb célterületei között szerepelnek. Heves megyében a vendégéjszakák hirtelen megugrásából következő esetleges problémák oldására a fürdőhelyek környékén kiépülő pihenőhelyek és a vendégfogadás tekintetében a közelmúltban komoly fejlesztések indultak (demjéni Cascade Barlang- és Élményfürdő, egerszalóki Hotel Shiraz bővítése). Szerencsés módon a beruházások esetében Heves megyében is egyre nagyobb figyelmet kap a környezettudatos gondolkodás, amely követendő, jó példaként szolgálhat. A Mátrában található Sástó Hotel 2016-ban elnyerte az ország legzöldebb szállodája címet, a szállodaépületben hőszivattyús fűtést alkalmaznak, ami geotermikus energiát hasznosít, a tetőkre napkollektort telepítettek, az építkezésnél pedig ügyeltek a fakitermelés minimalizálására. Az éghajlatváltozás esetleges hatásai között beazonosítható nyári látogatószámok trendszerű emelkedésére és a

104

turisztikai magterületeken előforduló zsúfoltság a jövőben további környezetbarát, klímatudatos kapacitásbővítést igényel. A tömeges látogatottság az előzőekben taglalt negatívumok mellett markánsabb ökológiai terhelést fejt ki az adott térség természeti értékeire, példaként említhetjük ebben az esetben a Tisza-tó környékét, a kerékpáros és természetjáró turizmus kapcsán pedig a Bükköt és a Mátrát. A klímaváltozás további elkerülhetetlen velejárója az időjárás egyre kevésbé kiszámítható természete. Az ország más részeihez hasonlóan Heves megye turisztikai kínálata is sok esetben erősen függ a klimatikus változások közvetlen hatásaitól, vonatkozik ez a megállapítás legfőképpen az aktívturizmusra. A megyében lényeges kiemelnünk a fürdőturizmus mellett az időjárástól szintén nem függetleníthető lovas, kerékpáros és természetjáró turizmust. A változás egyik következménye például a turistaszezon hosszabban tartó enyhe idő okozta kitolódása, ám a csapadék eloszlásának egyenetlenségei miatt fennáll a veszélye annak, hogy az eső elmossa a turistaszezont. Nem beszélve arról, hogy a gyakorta extrémitásba hajló nyári forróságok megsokszorozzák a hűtési költségeket, illetve a gyakori hőségriadók nehézségeket okoznak a Heves megyében, kiemelten Egerben jelenlévő városi turizmus területén. Az ágazat időjárási jelenségekre épülő formái mellett éppen ezért szükséges megfelelő alternatívát biztosítani más, időjárástól független turisztikai attrakciókkal, például fedett fürdőkkel, rendezvényközpontokkal, játszóparkokkal, amelyek eső, vagy éppen kánikula esetén is lehetőségként kínálkoznak. Heves megye kiváló adottságokkal és már meglévő színvonalas, a jövőben tovább bővülő kínálattal rendelkezik a klimatikus viszonyoktól kevésbé függő bor és gasztronómia turizmus területén. A nyári forróságra hatékony válaszként szolgálhatnak a látogatottabb településeken felállított szökőkutak, hűsölők, párakapuk, a klímaváltozás mérséklésére és a hőség okozta kihívások oldására egyaránt alkalmasak a pl. a parkosítások. Az éghajlat átalakulásának környezetre gyakorolt súlyát tovább növelik a nyári melegben a szárazsággal együtt jelentkező aszályos időszakok, illetve az erdőtüzek. Az átalakuló éghajlat által érintett természeti erőforrások közvetett hatást fejtenek ki az idegenforgalomra, hiszen a biodiverzitás, a vízbázisok, a tájkép módosulása hátrányosan érintheti a különböző szabadtéri turizmusformákat. Heves megyében a klímaváltozás ilyen jellegű következményére adott példát a Szilvásvárad mellett, a Szalajka-völgyben található Fátyol-vízesés aszályos években végbement kiapadása. A jelenség nem ismeretlen, ám 2012-ben a tartós csapadékhiány a vízesés alsó kétharmadának teljes kiszáradását eredményezte. A Szalajka-völgy talán leglátványosabb természeti képződménye a kirándulók által komoly népszerűségnek örvend, ennél fogva a csapadékeloszlás aránytalanságai a turizmus színterére is kihathatnak. A téli időszakban észlelhető változások között tartható számon az idő előrehaladtával egyre enyhébb időjárás, amely ugyan lehetőséget ad a természetjárásra és az aktív turizmus egyéb válfajainak, ám ezzel együtt a téli sportok terrénuma jócskán leszűkül. Heves megye fekvése a sportturizmus szempontjából szerencsésnek mondható, a Bükk és a Mátra kiépült túraútvonalaival, kerékpárútjaival és az ezekre rátelepült turisztikai szolgáltatásaival az éghajlatváltozás okozta elnyúló melegebb időszak miatt tovább képes lesz az aktív kikapcsolódásra vágyók fogadására. A hómennyiség csökkenésével feltételezhetően a Heves megyében fellelhető mátraszentistváni, mátraszentimrei, galyatetői, illetve az ország leghosszabb sípályájaként számon tartott kékestetői síparkok látogatottsága esetében tartós csökkenés állhat be. A hóhiány és az esetlegesen meglévő hóréteget romboló téli csapadék egyre inkább cseppfolyóssá válásával beálló vendégszám-apadás a sípályák fejlesztésével valamelyest tompítható, elsősorban hóágyúk beszerzésével, amelyekkel eddig Mátraszentistván és Kékestető rendelkezik. A hóágyúk működtetéséhez azonban több feltételnek is fenn kell állnia, így például a fagyos napok csökkenésével korlátozódik a hó mesterséges előállításának lehetősége is. A síparkok üzemeltetésével szemben a felmelegedés a szállodák, panziók, vendégházak, látogatóközpontok és turisztikai desztinációk téli rezsiterhelését jelentősen csökkentheti. Bár gyakran hallani, hogy a klímaváltozás következtében egyre jobban eltűnőben vannak az átmeneti évszakok, ám mégis a turizmus szempontjából esetükben feltételezhető egyedül kizárólagosan pozitív hatás. A növekvő tavaszi és őszi minimumhőmérséklet hozzájárul az ökoturizmus, természetjárás és városlátogató turizmus látogatószámainak emelkedéséhez. A korábbi felmelegedést követően a kirándulásra alkalmas napok száma nőhet, a klímaváltozás miatt ősszel később állnak be a fagyok, ezzel a szezon hosszabb lehet. A felvázolt tendencia érvényesül többek között a Mátrában. A téli sportokra építő koncepciókat a klimatikus viszonyok alakulásából következően a téli szezonon kívüli turisztikai kínálat válthatja fel. Jó megoldás lehet erre

105

vonatkozóan a kulturális programok számának növelése, a turistaútvonalak fejlesztése, téli-nyári bob pálya kiépítése, illetve a wellness szállók megjelenése és térhódítása. A hosszan tartó meleg a Bükkben és a Tisza-tó környékén is jótékony hatású, a tavaszi és őszi periódusban is magas látogatószámokat generálhat. A Bükkben a Mátrához hasonlóan a kerékpáros és természetjáró turizmus, a Tisza-tó mentén, pedig a Poroszlón kiépült Tiszatavi Ökocentrum és a létesítményhez tartozó, a környék bebarangolásával egybekötött szabadtéri programcsomagok (tanösvény, túrázás szárazon és vízen, kalandpark, kézműves- és gasztronómiai rendezvények), illetve a kerékpáros turizmus kaphatnak nagyobb figyelmet. Heves megye turisztikai veszélyeztettsége meghaladja az országos átlagot kb. 10%-kal, aminek okai a gyengébb alkalmazkodóképesség és a nagyobb kitettség. Elsősorban a téli sportok, a hegyvidéki és vízparti-, valamint a szabadtéri rendezvény turizmus a leginkább veszélyeztetett, de a városlátogató-, a kerékpáros-, a természetjáróés az élményfürdő turizmus is erősen veszélyeztetett.

53. ábra: Heves megyei turizmus veszélyeztetettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

5.3.8. klímaváltozás egészségügyi veszélyeztetettsége Általánosságban az időjárási viszonyok három módon befolyásolhatják az emberek egészségi állapotát: • A direkt hatások az extrém időjárási helyzetekből adódóan. Ezek közül főleg a szélsőséges hőmérséklet okozta káros egészségügyi hatások (hőhullámok) • A klímaváltozásból következő környezetváltozás és az ökológiai rendszer károsodása. Ebbe a körbe tartoznak a növény- és állatvilágra gyakorolt éghajlati hatások, amelyeknek közvetetten emberi egészségre gyakorolt káros hatásuk is van. A vektorok (fertőző ágenst hordozó, annak átvitelét megvalósító élőlény) okozta megbetegedések, az allergén növényfajok pollentermelődésének fokozódása a hőmérséklet növekedésével összefüggésben ebbe a problémakörben vizsgálandók. • Azok az egészségi állapotbeli változások (sérülések, fertőzések, táplálkozási, pszichológiai és egyéb károsodások), amik a demoralizált és kitelepített lakosság körében fordulnak elő a klímaváltozással kapcsolatos helyzetekben (árvíz, vihar, stb).

106

Az IPCC arra a következtetésre jutott, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy a klímaváltozás megnöveli a hőhullámokkal kapcsolatos halálozást és megbetegedéseket, csökkenti a hideg okozta halálozást, növeli az árvizeket és viharokat követő fertőző betegségek számát, valamint a tengerszint emelkedését követő kitelepítésekkel kapcsolatos egészségi problémákat. A hazai vizsgálatok a következő összefüggéseket tárták fel országon belüli területi differenciálást is vizsgálva. Az időjárási változók és a napi halálozás vizsgálata A hőmérséklet és a napi összes és okspecifikus halálozás kapcsolatát vizsgálva az összefüggés nyáron a legkifejezettebb a napi össz halálozás és a hőmérséklet között. 26 oC átlaghőmérsékletig lineáris összefüggés tapasztalható, majd e fölött egy erősebb növekedés figyelhető meg a halálozásban. Hasonló kapcsolat írható le a szív –és érrendszeri betegségek miatti halálozás növekedésében napi átlaghőmérséklet 5 oC-os növekedése szignifikánsan növeli az összes vizsgált halálozás kockázatát, legnagyobb mértékben, mintegy 10%-kal növekszik a szív- érrendszeri halálozás kockázata. Hasonlóan szignifikáns, hozzávetőleg 6,5%-os kockázatnövekedést jelent a hőmérséklet változékonysága is az összhalálozás esetén, a szív –érrendszeri halálozás kockázatát 6,2%-kal növeli. Sztratoszférikus ózonréteg csökkenése, kóros ultraibolya (UV) sugárzás és egészség A sztratoszférikus ózonréteg csökkenése többféle bizonyított és valószínűsített egészségkárosító hatást eredményez (pl. rosszindulatú festékes bőrdaganat (melanoma), egyéb rosszindulatú bőrdaganatok, fényérzékenység, szürkehályog, fokozott fertőzési fogékonyság) Szignifikáns összefüggést állapítotható meg a globális sugárzás mennyisége (MJ/m2) és a melanoma esetek térbeli halmozódása között.

54. ábra

A szürkehályog esetek halmozódása, hasonlóan a melanoma daganatokéhoz elsősorban az ország déli részén, illetve Vas megyében fedezhető fel. Vektorok által közvetített megbetegedések kapcsolata a klimatikus változásokkal

107

55. ábra: Kullancsos agyhártya gyulladás esetszámainak országos eloszlása

A klímaváltozás közvetett egészségi hatásai; az allergén pollentermelő növényekre és allergén penészgombákra gyakorolt hatás A kora tavasszal virágzó fák virágzási szezonja korábban indul, akár 2 hónapos időbeli ingadozások is elképzelhetők a napi maximális hőmérséklet változásával összhangban a 11 éves adatbázis elemzése alapján. Kimutathatóan megnövekedett aeroallergén koncentráció tapasztalható, illetve jelentősen megnőtt az allergén gombaspórák mennyisége is a légkörben. Az allergén pollen koncentrációk közül erős korreláció figyelhető meg a fű és gyomnövények pollen mennyisége és a napi maximális hőmérséklet között. A hőhullámok elsősorban a szív- és érrendszeri betegségek, az embólia, agyvérzés, illetve a közúti balesetek számának növekedésében éreztetik negatív hatásukat (hőhullám: legalább három egymást követő nap a napi átlaghőmérséklet meghaladja a 25 oC-t). Különösen veszélyeztetettek a csecsemők, kisgyermekek, a 65 év felettiek, a fogyatékkal élők és a krónikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedők. Területiségét tekintve a hőhullámok a városokban okoznak nagyobb esetszámot. A NATéR modellezés járási szinten kezel adatokat. A sérülékenység modellezése ebben az esetben arra irányul, hogy a hőhullámok alatti többlethalálozás mértéke mekkora növekedést okoz 2050-re. Megyénkben jellemzően másfélszeresére fog emelkedni ez az érték, ami az országos átlagtól magasabb. A megyén belüli differenciálódás jelentéktelen, így gyakorlatilag a megye teljes területét érinti a probléma.

108

56. ábra: Hőhullámok miatt bekövetkezett többlethalálozás növekedése Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

5.3.9. épített környezet veszélyeztettsége A klímaváltozásra való felkészülés, az épített környezet vonatkozásában többirányú fejlesztést jelent. Egyik fejlesztési irány a természeti erőforrások felhasználásának csökkentése. Ez elérhető takarékossággal, és a szükségletek csökkentésével, de a szükségletek visszafogása nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával, valamint új megújuló erőforrások nagyobb arányú igénybevételével is. Másik fejlesztési irány a káros kibocsátás, a természet károsításának csökkentése. Az ártalommentesítés szintén hatalmas természeti erőforrás felhasználással jár. Az egyik legértékesebb, és egyben legvégesebb természeti erőforrásunk a terület. A káros kibocsátás, és az ezzel kapcsolatos ártalommentesítés éppen ebből a természeti erőforrásból igényel a legtöbbet. Az emberiség jelenleg ezzel a természeti erőforrással (a területtel) bánik a legpazarolóbban. Harmadik fejlesztési irány az önellátás és önfenntartás minél magasabb szintű elérése. Az önellátásra és önfenntartásra való törekvés nagymértékben csökkentheti a szállítás okozta környezetterhelést. Látnunk kell, hogy a természet okozta legjelentősebb ellenállásnem az éghajlat, hanem a távolság. Ennek legyőzésére fordítja az emberiség a legtöbb természeti erőforrást. Az emberiség eddigi fejlődése a távolság legyőzésének története. A szállítási eszközök (a vízi-, szárazföldi-és légi járművek) fejlődése, és a természeti környezet átalakításának fejlődése(utak, vasutak, kikötők, repülőterek építése)a szállítás körülményeinek javítása érdekében. Az önfenntartó, alacsony fogyasztású és alacsony kibocsátású épületek létrehozása két irányban is megvalósítható. Az egyik irány a legfejlettebb technológiák alkalmazása, a másik irány az évszázadok alatt kialakult eszköz nélküli technológiák újrafelfedezése, e terület szakértő kutatása, és új technológiák kifejlesztése.

109

A sűrűbben lakott, magasabb ingatlanértékű területeken a fejlett eszközöket használótechnológiák alkalmazása figyelhető meg. A perifériás, igen alacsony ingatlanértékű területek esetén az eszköz nélküli technológiák fejlesztése és alkalmazása segíthet leginkább az elnéptelenedés megállításában. Az ingatlanérték visszaesése nem csak az épületállomány környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képességére (műszaki állapotára) van csökkentő hatással, hanem a káros kibocsátások (levegő-, víz-és talajszennyezés) növekedésével is együtt jár. Ezek a kedvezőtlen folyamatok tovább fokozzák az ingatlanérték romlását. Az ilyen öngerjesztő káros folyamatok megállításánál éppen az eszköznélküli technológiák fejlesztésére és népszerűsítésére jelentheti a kiutat, a fejlett eszközök használatával szemben. Csak egy példával bemutatva az eszköz nélküli technológiák szerepét, a száraz toalettek (más néven komposzt toalettek) alkalmazása jelentősen csökkenti az ivóvíz fölhasználást és még ennél is nagyobb mértékben a szennyvíz keletkezését. A kibocsátás mértékének visszaesését az is fokozza, hogy keletkező szennyvíznek nem csak mennyisége, de összetétele, és így ártalommentesítésének problémája is jelentősen lecsökken. Az építményeket és környezetüket érő természeti hatások szempontjából a nagyobb szélterhelés, az intenzívebb csapadékhatás, a szélsőségesebb hőmérséklethatások gyakoriságának, intenzitásának és időtartamának növekedésével kell számolni. Az építményeket és környezetüket ezek elviselésére kell alkalmassá tenni. Ezen a területen nem elegendő, ha csak az új építések válnak alkalmassá a megváltozott igénybevételek elviselésére, hanem a meglévő épületállomány felkészítésére is egyre fokozottabb szükség mutatkozik. A rendszeres karbantartás és műszaki állapotot érintő korszerűsítések mellett fokozott szerep jut „gondosság alapú” fejlesztési eszközöknek, a megelőző tevékenységek értő elvégzésének. A hatások elleni védekezésbe nem csak az építményeket lehet bevonni, hanem azok közvetlen környezetét is. Az épületek környezetének kialakítására is egyre nagyobb figyelmet és kutatási erőt kell fordítani. Amikor nincs mód a meglévő épületállomány műszaki fejlesztésére, jelentékeny javulás érhető el az építmények környezetének szakszerű átalakításával is. Itt szintén a gondosság alapú és megelőző jellegű fejlesztési eszközök kerülhetnek előtérbe. Néhány példával bemutatva az épületek környezetének fejlesztési lehetőségeit, a következő összefüggésekkel találkozhatunk: Az épületek körüli talajfelszín vízelvezető és vízmegtartó képessége nagymértékben befolyásolhatja a szélsőséges csapadékhatás következményeit. A mélyművelésű, növényzettel fedett talajfelszín nagy mennyiségű csapadékot képes magában tárolni. Az épület és burkolt talajfelszín ellenben levezeti magáról a csapadékot, amely összegyűlve komoly elvezetési gondokat okozhat. A megfelelően telepített lombhullató fák, árnyékoló hatásukkal csökkenthetik a nyári szélsőséges hőmérsékletek hatását, és kedvezőbb településklímát eredményeznek. Az épületek körüli túlkoros, beteg vagy sérült növényzet, az elhanyagolt műszaki állapotú épületekkel együtt szélsőséges körülmények között veszélyhelyzetet is eredményezhetnek. Az épületek és növényesített környezetük minősége, sűrűsége, valamint kitettségük mértéke nagyban befolyásolhatja az időjárás okozta károkat. A kidőlő fák, leszakadó ágak, tetőzetről lezúduló csapadék, fel-vagy leszakadó tetők, ledőlő kémények és oromfalak okozta veszélyeztetés nem csak erős szélhatásra, de más különleges időjárási körülmény (pl.: nagy hóteher, hosszan tartó porhó vagy ónos eső) esetén is kialakulhat. Az épületek és környezetük szakszerű kialakítása értő szaktudást, további kutatást és fejlesztési technikák kidolgozását igényeli. Ezen a területen a fizikai (építés) jellegű és a szoft (szemléletformálás) jellegű fejlesztési eszközök együttes használata szükséges. Csak egyikük alkalmazásával nem lehet hatékony megoldást elérni. Heves megye épített környezete vonatkozásában a veszélyes sűrűségű, és a veszélyes kitettségű helyek aránya nem jelentős. Kevés a nagyvárosi és magas beépítésű terület. Nem jelentős a lakótelepi beépítés. A veszélyes kitettségű helyek elsősorban a hegyi patakok villámárvízével, illetve a belvízzel érintett területek. Míg a veszélyes sűrűségű helyeken az épületállomány felkészítése, addig a veszélyes kitettségű területeken éppen az épületek környezetének fejlesztése igényli az elsődleges beavatkozást.

110

A gondosság alapú és megelőző jellegű felkészülés a szegregációval érintett és szegregációval veszélyeztetett helyeken a legalacsonyabb. Ezeken a területeken az előzetes és hatékony szemléletformálás nélkül, mindenféle fizikai fejlesztés hatástalan marad. A művelt háztáji kertekkel rendelkező települések esetén lehetnek leghatékonyabbak a szemléletformálással megalapozott fizikai jellegű (építési tevékenységet eredményező) fejlesztések. Ezeken a helyeken nem csak a szemléletformálással kapcsolatban mutatkozik nagyobb lakossági érdeklődés, hanem saját erőforrások is jobban rendelkezésre állnak. Látható, hogy a rendelkezésre álló fejlesztési eszközök alkalmazását nagymértékben meghatározza az érintett lakosság gondolkozásmódja és gondossága, így a klímaváltozás problémáihoz való hozzáállása és érzékenysége. Heves megye vonatkozásában, a klímaváltozásra való felkészülés területén jelentékeny eredmények lehetne elérni az alacsony eszközigényű technológiák fejlesztésében, mind az építkezések, mind az épülethasználat területén, valamint a kertművelés arányainak növelésével. Az egyik ilyen terület lehet a korszerű műszaki tulajdonságokkal rendelkező, de átgondolt (optimalizált) technikai felszereltségű épületterv ajánlások kidolgozása, amely kiterjedne az épülethasználat újragondolására és célszerűségi szempontú ajánlásaira is. Az épülethasználat ilyen jellegű újragondolását (optimalizálását) ki lehetne terjeszteni (adaptálni lehetne) a meglévő épületállományra is. A kertművelés népszerűsítése oda-vissza ható szemléletformálást eredményezhet. Ha a kertművelés népszerűsítésével növekszik a megművelt kertek aránya, az egy öngerjesztő folyamatot tud beindítani, hiszen ezzel a kertművelő lakosság aránya is növekedésnek indul. A kertek művelése pedig önmagában is folyamatos szemléletformálást okoz, az abban résztvevők életében és gondolkozásában. A rendelkezésre álló modellezés kizárólag a lakóépületekre vonatkoztatva és csak a viharok (széllökések) szempontjából elemzi a veszélyeztetettséget. Ennek alapján Heves megye az országos átlagot meghaladó – igaz csak 7%-kal – eredményt produkált, ami okai elsősorban a falvakban fellelhető nagyszámú, elavult (1945 előtt épült) lakóépület, de a városokban is az 1990 előtt épült – gyakran felújítás nélküli – lakóházak jellemzők.

57. ábra: Épületállomány klímaváltozásnak való kitettsége Forrás: Klímabarát Települések Szövetsége

111

5.3.10. Összefoglalás kiemelt éghajlati problémakör

veszélyeztetettség mértéke

területi differenciálódás

árvíz, villámárvíz általi veszélyeztetettség

magas

Észak-Heves

belvíz veszélyeztetettség

magas

Dél-Heves

aszály veszélyeztetettség

közepes

a megye teljes területe

ivóvízbázisok veszélyeztetettség

magas

Észak-Heves

természeti értékek veszélyeztetettsége

magas

Füzesabony térsége

erdők sérülékenysége, erdőtűz veszélyeztetettség

közepes

Dél-Heves

turizmus veszélyeztetettsége

közepes

a megye teljes területe

klímaváltozás okozta egészségügyi veszélyeztetettség

magas

a megye teljes területe

épített környezet veszélyeztettsége

magas

a megye teljes területe

5.4. Klíma- és energiatudatossági, szemléletformálási helyzetértékelés Helyzetértékelés a megye társadalmának klímaváltozásához való attitűdjéről, tudatosságról Magyarországon a társadalom klíma-, energia- és környezettudatosságának, azaz a társadalom tagjainak energetikai, környezet- és klímavédelmi ismereteinek, motivációinak, cselekvési hajlandóságuknak jellemzésére és számszerűsítésére számos kutatás és felmérés készült 1992-től napjainkig. Ezek alapján megállapítható, hogy a 1992 és 2016 között szignifikáns változás állt be a hazai klímaváltozással kapcsolatos szemlélet tekintetében. Napjainkra a lakosság és az önkormányzati vezetők már tisztában vannak az éghajlatváltozás jelenségével és problémakörével, azonban ennek hatásai és a különböző érintettek szerepvállalásainak lehetőségei (mérséklés és alkalmazkodási lehetőségek) terén még számottevő ismeret- és információhiány lelhető fel. A lakosság legfőképpen a média által közvetített információkból tájékozódik, és még nem érzékeli saját szerepvállalásának fontosságát, azaz az érzékenységét és felelősségét sem. A lakosság a megoldást mindenekelőtt a kormánytól, az önkormányzatoktól várja, e mellett azonban számos lehetőség kínálkozik az egyén és a közösség életmódjának megváltoztatására.1 Heves megye klímastratégiája a klímaváltozás megelőzését és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgálja. A térség páratlan természeti kincseinek megóvása és a környezetterhelés csökkentése érdekében több csoport is foglalkozik a környezetvédelem témakörével (pl. tudatosabb energia felhasználás, megfelelő hulladékkezelés).

1

Klímabarát Települések Szövetsége: Módszertani útmutató megyei klímastratégiák kidolgozásához

112

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja (MTA KRTK) kutatói és megbízottjai által 2015-ben a lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét vizsgálta. Az országos szinten lekérdezettek 98%-a hallott már a klímaváltozásról, és 92%-uk tudja, hogy az mit is jelent. A vizsgálatból megállapítható, hogy szignifikáns az összefüggés abban, hogy minél „magasabb szintű” a település „kategóriája”, annál alacsonyabb a nemleges válaszok aránya. A válaszadók majd’ 93%-a tudott megnevezni legalább egy klímaváltozási okot, illetve a megkérdezettek 91%-a legalább egy hatást is megnevezett, amelyet véleménye szerint a klímaváltozás okoz. A kutatók arra kérték a válaszadókat, hogy más társadalmi problémákkal együtt értékeljék a klímaváltozás fontosságát, így megtudhattuk, hogy a klímaváltozásnál más társadalmi problémákat akutabbnak tekintettek a válaszadók. Kiderült, hogy a környezetért való aggódás a válaszok alapján jobban jellemzi a budapestieket, mint a más városokban vagy vidéken élő lakosságot. Heves megyében a válaszadók fele gondolja úgy, hogy „Majdnem minden, amint a modern életben csinálunk, árt a környezetnek”(1.ábra).

58. ábra: A modern élet negatív környezetvédelmi hatásaival részben vagy teljesen egyetértők aránya (%, N=3256)

A demográfiai változók alapján a férfiak, a fiatal korosztály tagjai, az aktív dolgozók vállalnának nagyobb arányban anyagi áldozatot, de a település mérete is meghatározó az áldozatvállalás szempontjából, azaz minél nagyobb a település, annál valószínűbb a fizetési hajlandóság. A válaszadókat a kutatók két kategóriába, az anyagi áldozatot vállalók és az anyagi áldozatot nem vállalók csoportjába rendezték, s e csoportokban vizsgálták meg a fizetési hajlandóság átlagos mértékét megyei szinten. Heves megyében a pozitívan nyilatkozó csoport anyagi áldozatvállalási készsége magasabb szintű, mint a teljes minta átlaga, míg a többletforrást erre nem fordítók átlagos fizetési hajlandósága a mintaátlag alatt marad. A kutatás rávilágított, hogy az országos mintára nézve egyének életvitelében és életkörülményeiben a globális felmelegedés az elkövetkezendő húsz évben milyen változásokat jelent. A megkérdezettek csaknem tizede (9,4%) semmilyen változásra nem számít, a válaszadók negyede (24,3%) szerint kismértékű, egy másik negyede (26,8%) nagymértékű, a fennmaradó csoport (39,4%) pedig közepes mértékű hatásokkal számol. A lakossági attitűdindexből (2.ábra) megállapítható, hogy a megyék átlagindexének rangsorolásánál Heves megye környezetvédelemhez kapcsolódó attitűdje nem a pozitívak közé sorolható, sőt az átlag alatt helyezkedik el.

113

59. ábra: Az attitűdindexek megyei különbségei

A klímaváltozás hatásai miatt történő elköltözési hajlandóság tekintetében Heves megye lakosainak kevésbé áll szándékában elköltözni, mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod vagy Fejér megyében élőknek.

60. ábra: Az elvándorlási mutató eltérése az országos átlagtól (%)

A kapott eredményekből leszűrhető, hogy magyar társadalom jelentős része a jelenség súlyosbodásáért felelős okokkal és a kedvezőtlen hatásokkal is tisztában van. Annak ellenére, hogy a klímaváltozás a megkérdezettek szerint nem tartozik a legégetőbb társadalmi-gazdasági problémák közé, s a kihívásokkal szembeni fellépést sem elsődlegesen az egyének szintjén jelentkező feladatnak tartják, mind a jelenlegi és várható érintettség, mind a szerepvállalás kérdéskörét vizsgálva széles, a klímaváltozás iránt érzékeny tömeget találunk. A kedvezőtlen hatások elleni védekezés (többletköltségek vállalása, beruházások), illetve a környezet- és klímatudatos tevékenységek az eredmények szerint részben az attitűd, részben a társadalmi státusz (illetve „klímasérülékenység”) szerint képzett csoportok közötti különbségekkel jellemezhető. A szkeptikusabb, azaz a klímaváltozás tényét elutasító vagy jelentéktelennek tekintő réteg értelemszerűen kisebb áldozatokat vállal. Az alacsonyabb státuszúak – alacsony végzettségűek, alacsony jövedelemmel rendelkezők – a többi társadalmi csoportnál szűkebb ismeretanyaggal rendelkeznek, s bár jobban ki vannak téve a kedvezőtlen hatásoknak és azokat erőteljesebben érzékelik, egyéni szerepvállalásuk (ismeretek és/vagy anyagi lehetőségek hiányában) alacsonyabb.2 Az Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület 2014-2020-ra vonatkozó Helyi Fejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok között szerepel az élhető település kialakítás. A lakosság társadalmi életében fontos szerepet játszó épületek megújítása, környezetbarát anyagból készített autóbuszvárók kihelyezése, mely hozzájárul a lakosság klímatudatos magatartásához. 2

Baranyai N. – Varjú V. (2015): A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálata

114

Az Egyesület fontosnak tartja a környezeti szempontokat és azok fenntarthatóságát. Eddig is nagy hangsúlyt fektettek a megújuló és bioenergia minél szélesebb körben való megjelenésére, felhívják a pályázók figyelmét annak fontosságára és előnyeire. A LEADER pályázatoknál külön megjelentek a kritériumok között az újrahasznosított, környezetbarát anyagok, környezet kímélő technológiák és technikák alkalmazásának elvárásai, növénytelepítések, őshonos fák / növények ültetése, szelektív hulladékgyűjtés, kötelezően kihelyezendő hulladékgyűjtők. 3 Különbségek tapasztalhatóak az egyes régiókban élők válaszai között a kérdések közel felében. A Budapesten és pest megyében élőknek fontosabb probléma a klímaváltozás, nagyobb arányban fizetnének többet a környezetbarát termékekért is. Jelentősen eltér ettől az Észak-Magyarországon élők attitűdje. Jóval kevesebb káros hatást, lassítási és alkalmazkodási módot említenek, mint a többi régióban lakók. Nem annyira fontos probléma számukra az éghajlatváltozás, kevesebbet fizetnének a környezetbarát termékekért és kevésbé tudnak/akarnak saját forrást rendelni az energetikai beruházásokhoz. A régiók közötti eltérés szignifikáns. Ez részben abból adódik, hogy az egyes régiókban élők különböző számú káros hatást említettek a kérdezőbiztosoknak. A legtöbb hatást a Dél-Dunántúlon lakók mondták, a legkevesebbet az ÉszakMagyarországon és Észak-Alföldön élők. Észak-Magyarországon az átlagtól jelentősen többet említett hatások közé tartozik a levegő- és porszennyezés, illetve kiugróan magas a nem válaszolók aránya. A regionális eltérések egy része jól magyarázható a természeti és gazdaság földrajzi viszonyokkal. Észak-Magyarországon a légszennyezés jelentős környezeti probléma, bár közvetlenül nem az éghajlatváltozás hatása, az emberek fontosnak tartották jelezni. A tudósok tájékoztató munkájára vonatkozó kérdésnél Észak-Magyarországon voltak a legelégedetlenebbek a tájékoztatás mennyiségével. Az alkalmazkodási lehetőségekre vonatkozó kérdésben a regionális szórás egyes választípusokban jelentős, 10-12-szeres különbségeket is mutat, amire nem tudtak a kutatók magyarázattal szolgálni. A regionális különbségek ugyanis nem mutatnak egyértelmű tendenciákat, például összefüggést a regionális jövedelemszintekkel. Egyetlen régióként Észak-Magyarországot érdemes megemlíteni, ahol a legtöbb választípus jóval alacsonyabb arányban fordul elő, a 'nem tudja/nem válaszolt' érték pedig rendkívül magas, közel háromszorosa az országos átlagnak és a rá következő legmagasabb értéknek (21%, Észak-Alföld) is több, mint kétszerese. Ez azt jelenti, hogy ebben a régióban volt messze a legkevesebb ötlete a válaszadóknak az alkalmazkodás módjaira. Regionális bontásban a kevésbé fejlett régiókban, az ÉszakAlföldön és ÉszakMagyarországon élők áldoznának jelentősen kevesebbet a környezetbarát termékekért. A regionális elemzés csak Közép-Dunántúlon mutatott ki nagyobb arányt a saját forrást választókban, míg Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon az arány az átlagnál is alacsonyabb. A környezetbarát termékekért többet fizetők jobban bevállalják az épületek felújítását saját forrásból is. Észak-Magyarországon (24%) élők számára az átlagosnál kevésbé vállalható saját forrásból finanszírozni a felújítást. Szignifikáns eltérés van a válaszokban az életkor szerint. Minél fiatalabb valaki, annál inkább azt gondolja, hogy a magyar embereket anyagi szempontok mozgatják az éghajlatváltozás elleni cselekvésben. A fiatal és nyugdíjas válaszadók közötti különbség jelentős. Ugyancsak van szignifikáns összefüggés az iskolai végzettség és a kérdésre adott válaszok között. Minél magasabb egy válaszadó iskolai végzettsége, annál inkább gondolja, hogy az anyagi szempontok határozzák meg a magyar emberek éghajlatvédelmi cselekvését. Az általános iskolát el nem végzett emberek negyede szerint szívesen tesznek a magyarok az ügyben, 46%-uk szerint akkor, ha az anyagilag is megéri. Körükben magas azoknak a száma is, akik szerint a magyarokat egyáltalán nem érdekli az éghajlatvédelem. A felsőfokú végzettségű válaszadók 11%-a jelölte meg válaszként az érdek nélküli cselekvést és kétharmaduk (66%) az anyagi motivációk dominanciáját. Önbevallás alapján a magyar háztartások az elmúlt években átlagosan öt területen tettek az éghajlatvédelem irányába ható lépéseket, és a következő három évben legalább további két fejlesztést terveznek.

3

Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület- Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

115

Ide tartoznak az alábbiak: - Tudatos kevesebb fogyasztás (életmódváltás) - Környezetbarát napi közlekedés (közösségi közl., kerékpározás) - Energiatakarékos háztartási gépek beszerzése és takarékos használatuk - Zöldfelületek növelése, fa telepítés, árnyékolás - Nyílászárócsere - Fűtéskorszerűsítés, energiahatékonyabb fűtés, kazáncsere - Hőszigetelés (fal és/vagy tető) A háztartások több mint fele valósított meg legalább egy épületenergetikai fejlesztést és ötödük a következő három évben is tervez ilyen fejlesztést. 4

Stakeholder-elemzés Stakeholder analízis a klímastratégia szempontjából azért fontos, mert egy feladat megoldásával kapcsolatos döntések előtt figyelembe kell venni az érintettek teljes körét, hiszen részvételük és támogatása kritikus a stratégia működésének sikerében. Célunk az érintettek valamint az általuk leginkább befolyásolt kérdések közötti kapcsolatrendszer, illetve a folyamatra gyakorolt hatásuk felvázolása az elvárások felismerése és a megfelelő kommunikáció kialakítása. Fő érintettek Stakeholdernek (érintett) kell tekinteni minden olyan szervezetet vagy személyt, személyekből álló csoportot, intézményt, az állami, magán és a civil szektor szereplőt, melyek valamilyen módon kapcsolatba kerülhetnek a klímaváltozással. Valamilyen módon befolyásolják, vagy befolyásolhatják a célkitűzések realizálódását, aki érdekeltek a vizsgált beavatkozásban. Ide sorolhatók Heves megyében található alábbi érintettek: • • • • • • • •

civil szervezetek, gazdasági szereplők, szakmai szervezetek, kamarák oktatási és kutatási intézmények, érintett hatóságok, és területi állami szereplők, közszolgáltatók, önkormányzatok, szakterületi specialisták

Stakeholderek által gyakorolt hatás mértéke A vállalkozások nem használják ki kellő mértékben a megújuló energiára vonatkozó fejlesztéseket, hisz megannyi lehetőség nyílik kamattámogatott hitelek, kombinált pályázatok és vissza nem térítendő támogatások igénybevételére. A klímaváltozással kapcsolatos ismereteik hiánya meghiúsíthatja a várható változásokhoz való alkalmazkodást szolgáló intézkedések hatékony megvalósítását. Önkormányzati épületek jobban igénybe vették a támogatási lehetőségeket a megújuló energiák tekintetében. Az ő szemléletformálásuk már az előző időszakban megkezdődött. A lakosság klímaváltozással kapcsolatos attitűdjének empirikus vizsgálatából megállapítható, hogy akik még nem hallottak a klímaváltozásról, azok többsége a fiatal (15-39 éves) korcsoportot képviselte.

4

Magyar Természetvédők Szövetsége - A magyar lakosság klímaváltozási attitűdvizsgálata -

116

Ebből kifolyólag fontos, hogy elérjük és bevonjuk ezt a korosztályt. Az ismerettel nem rendelkezők fele legfeljebb 8 általános iskolai osztályt végzett.

Célok elérése A gazdasági szereplőket tájékoztatni kell a támogatási lehetőségekről. A konferenciák, workshopok, szemléletformáló rendezvények során információkat kapnak az aktuális pályázatokról, fejlesztési programokról. Fontos cél, hogy csökkentsék, káros anyag kibocsájtásukat Az adaptációs intézkedések közé soroljuk a környezettudatos magatartást, a környezetért felelős életvitel és a környezettudatos gondolkodásmódot, amikre már általános iskolás kortól szükséges a gyermek figyelmét felhívni. Így a mindennapi életük részévé válik a környezettudatosság. Nem elhanyagolható intézkedés a diákok körében a természettudományi tárgyak oktatása.

Heves megye megvalósult és folyamatban lévő klíma-, környezet- és energiatudatossági, szemléletformálási projektjeinek listája és értékelése Az egyes intézkedések kritériumaiban megjelenik a megújuló és bioenergia alkalmazása, energiahatékonyság növelése, támogatható tevékenységek között az élhető települések kialakításánál, fából készült hulladékgyűjtők, őshonos fa telepítése, autóbuszváró csak újrahasznosított vagy környezetbarát anyagból. Épülete korszerűsítésénél, bővítésénél valamint eszköz és gép beszerzésnél elvárt a környezetbarát technológia, technika alkalmazása. Rendezvények esetében, olyan rendezvények szervezése is támogatható, amely célja a környezettudatosság erősítése, a megújuló és bioenergia alkalmazásának még szélesebb megismertetése, környezetvédelem. A civilszervezetek székhely vagy telephely fejlesztéseknél, nyújthatnak be támogatási kérelmet, olyan civil szervezetek amelyeknek tevékenységi körében szerepel az egészségre nevelés, környezet és természetvédelem, fejlesztéseikkel még színvonalasabban tudják ellátni ezen tevékenységi körökhöz kapcsolódó feladatokat.5

5

Észak-Heves 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület- Helyi Fejlesztési Stratégia 2014-2020

117

A KEOP 6. tengelyének támogatásaiból megvalósult projekteket az alábbi táblázatok mutatják be.

járás

KEOP 6. prioritás KEOP 6. prioritás/fő

Bélapátfalvai járás

- Ft

- Ft

90 482 300 Ft

1 058 Ft

143 471 480 Ft

4 867 Ft

79 571 272 Ft

1 116 Ft

Hatvani járás

825 175 550 Ft

16 626 Ft

Hevesi járás

- Ft

- Ft

54 397 280 Ft

2 668 Ft

Egri járás Füzesabonyi járás Gyöngyösi járás

Pétervásárai járás

12. táblázat: KEOP 6. tengelyén megvalósult projektek járásonként Forrás: EMIR

KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez Eger

Hev es Megy ei Kereskedelmi és Iparkamara

Családok és cégek a zöld jöv őért

22 405 275 Ft

Komplex Közhasznú Egy esület

"Körny ezetv édelemmel a jöv őnkért" - Szemléletformáló

23 042 909 Ft

kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez Eger kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok

rendezv ény sorozat Hev es megy ében

(szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/09 A fenntartható életmódot és az ehhez Mátraszentimre

Viaticum Természet és Körny ezetv édelmi Közhasznú

kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok

Alapítv ány

A Mátra felfedezése

4 093 251 Ft

NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Fenntartható életmódra nev elés Nagy rédén

4 340 117 Ft

NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Fenntartható életmód népszerűsítése Nagy rédén

10 300 880 Ft

Ostoros Községi Önkormány zat

Körny ezettudatosság népszerűsítése Ostoroson

11 513 123 Ft

Sarud Község Önkormány zata

Tó-Vidék Fesztiv ál

33 541 175 Ft

Wesselény i Miklós Szabadidős Egy esület

II. Tó-Vidék Fesztiv ál

46 085 473 Ft

SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Körny ezettudatosságra nev elés a szihalmi iskolában

4 473 074 Ft

ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT TARNALELESZ

Fenntartható életmódra v aló nev elés a 2011/2012 tanév ben

4 958 810 Ft

(szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez Nagy réde kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez Nagy réde kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/11 A fenntartható életmódot és az ehhez Ostoros kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/09 A fenntartható életmódot és az ehhez Sarud kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/B/09 A fenntartható életmódot és az ehhez Sarud kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez Szihalom kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok (szemléletformálás, informálás, képzés) KEOP 6.1.0/A/11 A fenntartható életmódot és az ehhez Tarnalelesz kapcsolódó v iselkedésmintákat ösztönző kampány ok

Tarnaleleszen

(szemléletformálás, informálás, képzés)

118

KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Aldebrő

Aldebrő Községi Önkormány zat

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Komposztálást népszerűsítő projekt Aldebrő Községi

7 367 250 Ft

Önkormány zat szerv ezésében

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Apc

Becse 2004 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Hely i komposztálási kultúra kialakítása Apc , Boldog,

lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő

Társaság

mintaprojektek

8 820 000 Ft

Csány , Ecséd, Heréd, Hort, Lőrinci, Nagy kökény es, Petőfibány a, Rózsaszentmárton, Zagy v aszántó településeken

KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Beseny őtelek

Redlion 2008 Korlátolt Felelősségű Társaság

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Komposztálás elterjedésének elősegítése Beseny őtelek és

8 118 367 Ft

Dormánd településeken.

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és

Bodony

BODONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Komposztálás Bodony Községben

8 702 950 Ft

Csány

NS 60 Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

Komposztálás a megelőző körny ezetv édelem tükrében

7 589 550 Ft

DORMÁND KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Házi komposztálás Dormándon

9 412 151 Ft

HEVES MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG

Példamutatás Eger v áros lakosai számára: kerékpáros

6 202 613 Ft

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Társaság

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és

Dormánd

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Eger lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő

munkába járást biztosító feltételek kialakítása a Hev es

mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és

Megy ei Rendőr-főkapitány ságon Feldebrő

EuroHungaricum Alapítv ány

Komposztálás a Tarnamentén

9 089 305 Ft

EuroHungaricum Közhasznú Alapítv ány

Lakásfelújítással és építéssel kapcsolatos fenntartható

8 766 000 Ft

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási Hatv an lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő

megoldásokat népszerűsítő demonstrációs központ

mintaprojektek

fejlesztése Hatv anban és v onzáskörzetében. Bemutatóterem kialakítása és berendezése fenntartható építési és felújítási megoldásokkal.

KEOP 6.5.0/14 Körny ezeti és energetikai non-profit

Hatv an

Hatv an Város Önkormány zata

Iv ád

Iv ád Községi Önkormány zat

információs központ kialakítása Hatv an v árosában KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Körny ezeti és energetikai non-profit információs központ

800 000 000 Ft

kialakítása Hatv an v árosában

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Komposztálást népszerűsítő projekt Iv ád Községi

3 690 275 Ft

Önkormány zat szerv ezésében

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és

Ludas

LUDAS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Házi komposztálás Ludason

9 412 151 Ft

Markaz

Mátra Nagy családos Egy esület

Komposztálás elterjedésének elősegítése Markaz és

8 277 665 Ft

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Abasár településeken.

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Mátraballa

Községi Önkormány zat Mátraballa

Komposztálás Mátraballán

5 666 869 Ft

Mátraderecske

KONTAKT-R Üzletkötő és Kereskedelmi Kft.

Házi és közösségi komposztálást népszerűsítő mintaprojekt

9 999 339 Ft

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

megv alósítása Mátraderecskén

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Mátraderecske

Községi Önkormány zat Mátraderecske

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Körny ezettudatos életmódra ösztönzés Mátraderecskén

9 490 500 Ft

szerv es hulladék komposztálóban v aló hasznosításáv al.

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és

Mezőtárkány

MEZŐTÁRKÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Házi komposztálás Mezőtárkány on

9 928 450 Ft

Nagy réde

NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZATA

Komposztálás Nagy réde községben

9 239 463 Ft

Nagy réde

"KONTAKT-R" Üzletkötő és Kereskedelmi Korlátolt

Komposztálási mintaprojekt Nagy réde községben

6 479 000 Ft

"Kertünk földje ettől zöldebb - körny ezetv édelemi

8 229 375 Ft

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Felelősségű Társaság

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Nagy tály a

Nagy tály a Község Önkormány zata

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

mintaprojekt megv alósítása Nagy tály án"

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Péterv ására

Péterv ására Város Önkormány zata

A komposztálási mintaprojekt megv alósítása Péterv ásárán

6 191 625 Ft

Poroszló

Kov ács Tüzép Kereskdelmi, Szolgáltató Kft.

Kerékpáros közlekedés népszerűsítése a Kov ács Tüzép

4 278 990 Ft

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Kft. dolgozói körében

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Szajla

Szajlai Önkormány zat

Komposztálás Szajla községben

5 696 912 Ft

Szihalom

SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Házi komposztálás Szihalmon

10 120 825 Ft

Szihalom

Szihalom Községi Önkormány zat

A hiv atásforgalmú kerékpáros közlekedés infrastrukturális

10 145 725 Ft

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

feltételeinek jav ítása Szihalmon iskolai mintaprojekt

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

keretében Szűcsi

EuroHungaricum Közhasznú Alapítv ány

Komposztálási kultúra kialakítása a lakosság körében,

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Gy öngy ös kistérség falv aiban: Szücsi, Nagy réde, Atkár,

elősegítő mintaprojektek

Gy öngy öshalász, Vámosgy örk, Adács, Karácsond, Ludas,

9 944 125 Ft

Nagy füged. KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Vécs

Vécs Községi Önkormány zat

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Komposztálást népszerűsítő projekt Vécs község lakosai

7 369 150 Ft

számára

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és

Verpelét

Verpelét és Térsége Idegenforgalmáért Egy esület

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket

Komposztálás elterjedésének elősegítése Verpelét és

9 999 700 Ft

Tarnaszentmária településen

elősegítő mintaprojektek KEOP 6.2.0/A/11 Fenntarthatóbb életmódot és

Visonta

VISONTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Körny ezettudatos kampány Visontán

10 115 470 Ft

fogy asztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek

119

5.5. Klímavédelmi helyzetelemzés 5.5.1. SWOT analízis Üvegházgáz kibocsátás

Erősség

• jelentős megújuló energia beruházások a Mátrai Erőműnél Fenntartható energiagazdálkodás és fenntartható közlekedési tapasztalati

Üvegházgáz kibocsátás projektek

• jó abszorpciós képesség KEOP forrásokban • távhő-rendszer (megújuló forrásokat integráló) megújulása megindult Releváns megyei éghajlatváltozási problémakörök Kitettség

• • • •

elavult lakásállomány és épületenergetikai háttér a gépjárműállomány elöregedett a közlekedési szektor ÜHG kibocsátása nem csökkent a Mátrai Erőmű elsődleges fűtőanyag ellátása – helyi lignit – nem csökkenti az ÜHG kibocsátást • alternatív hajtásmódok elterjedtsége alacsony • elektromos gépjárműveket kiszolgáló töltőállomások és szervizek száma rendkívül alacsony Fenntartható energiagazdálkodási projektek tapasztalati •

•

Észak-hevesnek a hegyvidéki fekvése miatt a hőmérsékleti kitettsége alacsony Érzékenység

Kitettség

fajgazdagság kevésbé klímaérzékeny őshonos ökoszisztémák jelenléte jelentős gyepterületek találhatóak a megyében, melyek érzékenysége kisebb klímaváltozásra • viszonylag alacsony a karsztos vízbázisok aránya a vízellátásban Alkalmazkodási képesség

• • •

az alföldi területek hőmérsékleti kitettsége nagyobb változós csapadékgyakoriság- és intenzitás miatt a belvízveszély nő kiszámíthatatlan csapadékviszonyok miatt a hegyvidéki területek villámárvíz kitettsége • a megye déli részén nő a belvízveszély a változó csapadékgyakoriságés intenzitás miatt • az északi területeken nő az erdőtüzek gyakoriságának veszélye • téli sportok kitettsége magas Érzékenység

•

• •

erős helyi identitás a megyeszékhely egyes városrészein és egyes településeken felkészült tanári kar a megye tanintézményeiben

• érzékeny (váz- és öntéstalajok) mezőgazdasági területek a megyében Alkalmazkodási képesség • • •

elöregedő, romló anyagi körülmények között élő népesség nagy aránya átlagjövedelem az országos jövedelem alatt É és D-Heves gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, így az alkalmazkodó képessége ezen területeknek gyenge • a mezőgazdasági területek öntözési lehetősége – kiemelten a szőlőtermelő területek – gyenge • csapadékvíz-elvezető csatornák kiépítésének, meglévő rendszerek karbantartásának hiánya Energia- és klímatudatossági szemléletformáló programok tapasztalatai • • • •

Lehetőség • • • • • • • • • • •

gépjárműállomány összetétele modernizálódik, így csökken a CO 2 kibocsátás hulladéklerakókon képződő depóniagázok befogása és hasznosítása megyei oktatási intézmények szervezett bevonása a szemléletformálási kampányokba tenyészidőszak várható növekedése növeli az agrárpotenciált új, melegkedvelő termények termesztésére nyílik lehetőség településközi együttműködések lehetőségeinek kiaknázása a klímavédelem terén is nemzetközi és hazai jó gyakorlatok adaptálása az aktív turizmus feltételei javulnak időskorúak nappali ellátása megerősítése a hőhullámok és időjárási szélsőségek idejére közintézmények komplex energetikai felújítása klímaváltozáshoz alkalmazkodó élőhelyfejlesztés

smart rendszerek nagyon alacsony fokú kiépítettsége

Releváns megyei éghajlatváltozási problémakörök

• • •

energetikai és mezőgazdasági kutatókapacitás az Eszterházy Károly Egyetemen • kiemelkedő beruházások az árvízvédelem területén • széles turisztikai termékpaletta • felhagyott hulladéklerakók rekultiválásra kerültek • Heves Megyei Önkormányzat klímapolitika kapcsán releváns szakemberellátottsága kiemelkedő Energia- és klímatudatossági szemléletformáló programok tapasztalatai

Gyengeség

• • • • • • • • • • • • • •

klíma-szemléletformálási projektek alacsony száma 2007-2013 között lezajlott szemléletformálási programok eredményességi utókövetése alacsony a 14-25 éves korosztály klímaérzékenysége alacsonyabb az országos átlaghoz képest kultúrtörténeti értékek megóvására tett szemléletformáló intézkedések száma alacsony Veszély

megye-specifikus értékek veszélyeztetettsége (pl. Fátyol-vízesés) szárazodási trendek folytatódnak a városlátogató turizmus versenyképessége a hőhullámok gyakorisága miatt romlik a hóval borított napok számának csökkenése átlaghőmérséklet növekedése miatt a síturizmus lehetősége romlik az elmaradott járások további leszakadása csökkenti a klíma-alkalmazkodó képességet árvízvédelmi infrastruktúra megújítása elmarad klímaprobléma felismerése és a válaszlépések meghozatala elmarad kapcsolódó uniós támogatások egy időben való megjelenése csökkenti a sikeres felkészülés lehetőségét hőhullámok miatt növekvő egészségügyi kockázat szélsőséges időjárás okozta vízigény növekedése szemléletformálás elmaradása miatt bekövetkező erdőtüzek aránya magas belvízelvezetés elmaradásából adódóan a települési elöntések száma növekszik nagyobb arányú vegyszerhasználat az invazív fajok elterjedése miatt a szemléletformálás elmaradása miatt előforduló természeti és kulturális értékek amortizációja

120

5.5.2. Problémafa

A klímaváltozás kihívásai növekvő mértékben befolyásolják Heves megye életét

Nem fenntartható életmód/fogyasztói szkások

Megyei ÜHG kibocsátás stagnál

épületszektor kibocsátása stagnál

közlekedés ÜHG kibocsátása nem csökken

alacsony szintű környezeti feleősségvállalás

növekvő közúti forgalom

alternatív hajtások elterjedée alacsony

fosszilis tüzelőanyagok aránya magas

elvault lakásállomány gépjárműállomány elöregedett, kifejezetten az elmaradott járásokban

elektromos gépjármű töltőállomások száma nagyon alacsony (4 db)

gépjárművek száma nő

„gazdasági tengelyre” koncentrálódó munkahelyek

szurburbanizásiós folyamatok a városok körül

kultúrtörténeti értékek megóvására tett intézkedések elmaradása

megújuló energia integrálása alacsony

SMART rendszerek hiánya

felújítások hiánya

elszegény edő lakosság

lakásépítés aránya alacsony az elmaradott térségekben

alacsony komfortfokoza tú lakások magas aránya É- és DHevesben

elmaradott térségek természetvédelmi érzékenysége alacsony

hőségnapok számának növekedése

káros fogyasztási szokások és életmód mintázatok

megyespecifikus látványosságok veszélyeztettsége nő (pl. Fátyol vízesés)

alacsony környezeti ismeretek

E felhaszná lás nő (hűtés)

elektromos autók ára magas

ingázók száma nő

környezet állapota romlik

kiemelten alacsony a 14-25 évesek klímatudatossága

alacsony energiahatékonyság

közösségi közlekedés eszközállománya elavult

Növekvő éghajlati sérülékenység

helyi ismeretek oktatása kevés

helyi értékekre gyenge figyelem

erőforrások pazarló használata

helyi identitás gyenge

ivóvízbázis depresszió

É-heves erdőtűz gyakorisága nő

ökológiai és egészségügyi terhelés nő

lakosság romló anyagi helyzete

fürdőhelyek zsúfoltsága nő

téli sportok lehetősége csökken

öntözött területek aránya alacsony

városlátogató turizmus csökken elöregedés (É)

ivóvízhálózat fertőzésveszélye nő időjárási szélsőságek fokozódnak

erdősültség magas

ár- és belvízveszély nő

gyakoribb aszálykárok

vízhozam ingadozás nő invazív és allergén növények, vektorok elszaporodása

kártevők, penészgombák elszaporodása

vízigény nő (lakosság, mg, turizmus)

lakóhelyhez kötődés gyenge

gyengülő mobilitás, főleg az elmaradott járásokban

növényvédőszer használat nő

vegyszerhasználat nő

kevés szemléletformáló kezdeményezés

KEOP forrásokból alacsony a klímavédelmi szemléletformál ó projektek megvalósulása

megbetegedések száma nő

felszíni és felszín közeli vízek vegyszerrel fertőzöttsége nő

illegális fúrt kutak száma

éghajlati kitettség nő

gyengülő adaptációs képesség

nyári középhőmérsé klet nő

fagyos napok száma csökken

havas napok száma csökken

hőhullámok gyakorisága nő

lakosság csökkenése

aktív korú lakosság csökkenése

öntözési technológiák elavultak

csapadékvíz, belvízrendszerek vízvisszatartási funkciója gyenge

hőhullámok gyakoribbá válnak

külterületi árokrendszer sok helyen megszűnt

É Heves villámárvíz kitettsége nő

aszályos időszakok gyakoribbá válnak

hőmérsékleti szésőségek fokozódnak

csapadék időbeni egyenetlensége

csapadék intenzitás nő

121

A Heves megyét érintő, klímaváltozásból származtatható problémák alapvetően három nagyobb téma köré épülnek fel, melyek közül az első a „Megyei ÜHG kibocsátás stagnál” nevet viseli. A problémafa legalsó hányadában a közlekedést, munkaerőpiacot, társadalmi- és a klimatikus viszonyokat ért kihívásokat találjuk. A gépjárművek növekvő száma, a jellemzően Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengelyre” koncentrálódó munkahelyek, illetve az előzővel szoros összefüggést mutató szuburbanizációs folyamatok képezik a problémakör talpazatának egyik csoportját. A megyében használatban lévő gépjármű- illetve közösségi közlekedési eszközállomány nagymértékben elöregedett, cserére szorul, ezzel párhuzamosan növekszik a közúti közlekedés aránya. Az utóbb említett jelenség a koncentrálódó munkahelyekre és a szuburbanizációra visszavezethető, egyre növekvő munkahelyi ingázási trendből eredeztethető. A jelenleg magas piaci árakon forgalmazott elektromos autók elterjedése alacsony, ebből fakadóan a Heves megyei közúti közlekedés szereplői között elvétve találunk ilyeneket. A felsorolt viszonyok tehát a közlekedési ÜHG kibocsátás csökkenését nagyban akadályozzák. A problémafa első harmadában elhelyezkedő „épületszektor kibocsátásának stagnálása” elsődlegesen gazdasági- és társadalmi gondokra vezethető vissza. Az elmaradott térségekben élő, szerényebb anyagi körülményekkel rendelkező lakosság szűkös lehetőségeinél fogva kevésbé fogékony a megújuló energia integrálására. A „gazdasági tengellyel” szemben a hátrányos térségekben lényegesen ritkábbak a lakásfelújítások és a lakásépítések, ezzel összefüggésben Észak- és Dél-hevesben túlnyomórészt alacsony komfortfokozatú lakásállománnyal találkozunk. A háztartások így javarészt alacsony energiahatékonyságú fosszilis tüzelőanyagot hasznosítanak. A megújuló energiára történő átálláshoz szükséges SMART rendszerek az elektromos autókhoz hasonlóan kevés példát leszámítva hiányoznak Heves megye életéből, ennél fogva az energiahatékonyság további csorbát szenved. Az épületszektor energiafelhasználását az egyre elterjedtebb klímaberendezések üzemeltetése miatt fokozza a klímaváltozás hatásaként számon tartott hőségnapok arányának emelkedése is. Mindezek következményeként Heves megye épületenergetikai kibocsátása évek óta azonos szinten mozog. A nem csökkenő közlekedési és lakossági ÜHG kibocsátás összességében a megyei ÜHG kibocsátás stagnálását eredményezi. A „Nem fenntartható életmód/fogyasztási szokások” problémakör két lábon áll, egyfelől a szemléletformálás hiányosságaira visszafejthető alacsony szintű környezeti felelősségvállalást, másfelől ugyanitt a környezeti állapot romlását kell kiemelnünk. Heves megye társadalma nem fordít elegendő figyelmet helyi értékeire, a lakosság lakóhelyhez kötődése gyenge. A klímatudatos társadalmi szemléletformálás elmaradása párhuzamba állítható a korábbi, erre a területre irányuló KEOP forrásokból finanszírozott Heves megyei projektek kis számával. Az elmaradott térségek természetvédelmi érzékenysége és helyi identitása elenyésző, emellett kevés példát láthatunk az ismeretátadásra. Az említett faktorok miatt a kultúrtörténeti értékek sokhelyütt elhanyagolt állapotban vannak, a környezeti ismeretek hiányosak, s kiemelten gyenge a 14-25 éves korosztály klímatudatossága, mindezek eredményeként Heves megyében alacsony szintű környezeti felelősségvállalást diagnosztizálhatunk. A Heves megye életét komolyabban befolyásoló, klímaváltozás visszafordíthatatlan jelenségei között tarthatjuk számon az időjárási szélsőségeket, a nyári középhőmérséklet növekedését, a fagyosés a havas napok számának csökkenését, végül a hőhullámok gyarapodását. Az időjárási extrémitások veszélyeztetik a megyespecifikus látványosságainkat, például az utóbbi években több alkalommal vízhiány miatt kiapadt Szalajka-völgyben található Fátyol vízesést. A nyári középhőmérséklet emelkedése több szempontból is problematikus lehet, s gyakorta más tényezőkkel együttesen járul hozzá a környezeti, egészségügyi és gazdasági kihívások erősödéséhez. Az átlaghőmérséklet emelkedése az ivóvizek fertőzésveszélyét, ezzel együtt növekvő vegyszerhasználatot von maga után, emellett kedvező hatással bír a tájidegen és allergén növények elterjedésének, amely komolyabb növényvédőszer használatot generál. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a vegyszer- és növényvédőszer alkalmazásának egészségkárosító kockázatát, amely a munkaerő kiesést, hosszú távon pedig a gazdasági versenyképesség mérséklődését eredményezheti. A hőmérsékletváltozás és a hőhullámok összetett eredőjeként jelentkezik a fürdőhelyeken tapasztalható zsúfoltság. A tömeges látogatottság azonban emeli fürdőhelyek ökológiai terhelését. A fagyos napok számának csökkenése elősegíti a kártevők és penészgombák elszaporodását. A károsítók elleni védekezéshez alkalmazott vegyszerek pedig fokozzák a felszíni és felszín közeli vizek fertőzöttségének lehetőségét. Szükséges kiemelnünk Észak-heves sűrű erdőborítottságával összefüggésben, hogy az aszályos időszakok és a szemléletformálás hiányaiból következően egyre gyakoribbak az erdőtüzek. 122

A szemléletformáló akciók elmaradása emellett érzékelhető hatással van a klímaváltozással megugró arányú vízkivételi szokásokra, itt kell megemlítenünk az illegális fúrt kutak arányának emelkedését. Mindezen felsorolt tényezők közvetve, vagy közvetlenül rombolják Heves megye környezeti állapotát. Az állapotromlás, illetve a társadalomi felelősségvállalás látótérből történő kiesésének együttes kimeneteleként jelentkeznek a kevésbé fenntartható életmódbeli, illetve fogyasztási szokások. A problémafa által beazonosított harmadik nagyobb problémakör a „Növekvő éghajlati sérülékenység”, amelynek „gyengülő adaptációs képességgel” összefüggő ága több ponton átfedéseket mutat az előzőekben ismertetett szegmensekkel. A nyári középhőmérséklet emelkedése fokozottabb ökológiai és egészségügyi terhelést gerjeszt, így a megbetegedésekből adódó munkaerő-kiesés újabb gazdasági próbatételek elé állítják Heves megyét, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodóképesség ezzel negatív irányt vesz. Az ismétlődő hőhullámok az egészségügyi kockázat mellett terhet rónak a megyében jelentős városlátogató turizmusra, hiszen a hőségnapok beköszöntével a települések látogatottsága csökken, az adaptáció erősödéséhez és látogatószámok emeléséhez markáns anyagi ráfordítással járó infrastrukturális beruházások szükségesek. Amennyiben a gyengülő alkalmazkodóképességet Heves megye kedvezőtlen demográfiai viszonyainak fókuszán keresztül vizsgáljuk, okvetlenül figyelemmel kell lennünk az Észak-hevesben tapasztalható elöregedésre és az aktív korú lakosság apadására. Az azonosított demográfiai problémákból eredő gazdasági természetű jelenségek közül a társadalom romló anyagi helyzete mellett az elmaradott járásokban felfedezhető gyengülő mobilitást szükséges kiemelnünk. Az éghajlati sérülékenység kapcsán lényeges faktor az éghajlati kitettség növekedése. A gyakoribb aszálykárok forrása két tematikai elemből tevődik össze, egyrészről a technológiai és infrastrukturális hiányosságokból, másrészről az éghajlatváltozásból adódó hőmérsékleti szélsőségek fokozódásából. Az előbbiek tekintetében okvetlen kiemelendő a Heves megyében alkalmazott öntözéses technológiák korszerűtlensége, a csapadékvíz, illetve belvízrendszerek vízvisszatartási funkciójának alacsony kapacitása és a külterületi árokrendszerek megszűnése. Mindezekkel együtt az öntözött területek nagysága szűkül és erősödnek az aszálykárok. A klímaváltozással jelentkező hőmérsékleti szélsőségek látványos megnyilvánulása az aszályos időszakok elnyúlása. A tartós vízhiány szintén növeli a hosszan tartó szárazságból adódó természeti és gazdasági ártalmakat. Az éghajlati kitettséggel kapcsolatban a problémafa alsó hányadában látható a csapadék időbeni egyenetlensége, s a csapadék intenzitásának növekedése. A csapadék eloszlásához és intenzitásához köthető előnytelen jelenségek hozzájárulnak a vízhozam ingadozáshoz, É-hevesben pedig gyakori villámárvizek kialakulásához, mindezzel együtt növekszik az ár- ás belvízveszély és az éghajlati kitettség. Végezetül azt lehet mondani, hogy a gyengülő adaptációs készség és a fokozódó éghajlati kitettség együttes eredői az éghajlati sérülékenységnek.

123

6. Heves megye klímavédelmi jövőképe és célkitűzései Heves megye klímavédelmi jövőképét a következők szerint fogalmaztuk meg:

„Heves megye 2030-ra a globális klímaváltozás kihívásaira proaktívan reagáló egészséges, klímatudatos humán tőkével, innovatív gazdasággal, természeti erőforrásaival fenntartható módon gazdálkodó megyévé válik.” Az EU a 2014-2020 időszakban kiemelt célterületként határozta meg az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. A következő költségvetési időszak közösségi forrásainak 20 százalékát éghajlatvédelmi célokra kell felhasználni. Ennek megfelelően a Partnerségi Megállapodás keretében kiemelt nemzeti fejlesztési prioritás az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése, továbbá az alkalmazkodás. A Partnerségi Megállapodás az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és felkészülés vonatkozásában kiemeli a vízgazdálkodás átalakításának sürgető kihívásait, illetve a katasztrófavédelmi infrastruktúra fejlesztését és a lakossági tájékoztatás és felkészítés feladatait. Szintén hangsúlyosan említi a romló mezőgazdasági termésbiztonságot és ezzel összefüggésben a víztakarékos öntözést és az agrotechnikákat, valamint a városi alkalmazkodást és ennek egészségügyi összefüggéseit.

61. ábra: Heves megye klímastratégiájának célrendszere

124

6.1. mitigációs célkitűzések és intézkedések Alapigazság, hogy a nem elhasznált energia a legbiztonságosabb, a legolcsóbb és a legkörnyezetkímélőbb is egyben. Ebből kiindulva az ellátásbiztonság növelésének leghatékonyabb és legeredményesebb eszköze a fogyasztás csökkentése az energiatakarékosság és az energiahatékonyság javításán keresztül. A mitigációs beavatkozások célja az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentése, ezzel csökkentve a globális felmelegedés mértékét. Ezt részben az energiafelhasználás csökkentésével, részben az energia igény megújuló energiák bevonásával történő előállításával érhető el. A Heves megyére elkészített ÜHG leltár alapján a következő célok meghatározása indokolt megyénkben: M-1. célkitűzés: közlekedés ÜHG kibocsátásának csökkenése M-2. célkitűzés: épületek energia-felhasználásának csökkenése M-3. célkitűzés: megújuló energia részarányának növelése az energiatermelésben M-4. célkitűzés: a légköri CO2 csökkentése az erdősítés növelésével

Heves megye mitigációs célértékei a következők szerint kerülnek meghatározásra: bázisidőszak

2020

2030

2050

898 960

827 044

764 116

539 376

24. táblázat Heves megye mitigációs célértékei (tCO2e)

125

M(1) beavatkozás

önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése

Az önkormányzati intézmények felújítása, melynek keretében szükség szerint megvalósulnak az építészeti beavatkozások (homlokzat hőszigetelés, nyílászáró csere, stb.) illetve a gépészeti korszerűsítések is. Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez: M-2. Időtáv: Felelős:

Szá-3.

2017-2020 Heves Megyei Önkormányzat, TOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium)

Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

települési önkormányzatok 6 md Ft TOP-3.2.1, TOP-1.4.1, TOP-4.1.1, TOP-4.2.1

Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

M(2) beavatkozás

Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez: M-3. Időtáv: Felelős:

Aá-7.

Szá-3.

2017-2020 Heves Megyei Önkormányzat, TOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium)

Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

települési önkormányzatok 500 m Ft TOP-3.2.2

126

M(3) beavatkozás

Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése

Az intézkedés célja, hogy ösztönözze a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, így a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáram-termelést szolgáló technológiák kialakítását.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-3. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3.

2017-2020 KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) vállalkozások 1 md Ft KEHOP-5.1.1, KEHOP-5.1.2, KEHOP-5.1.3,

M(4) beavatkozás

Távhő rendszerek energetikai korszerűsítése

A távhő rendszerek primer oldali fejlesztése a gépészeti megoldások műszaki színvonalának emelésével, energiatakarékosság növelésével, energiahatékonyság növelésével.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-2.

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-7.

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3

2017-2020 KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) távhő szolgáltató vállalkozások 1 md Ft KEHOP-5.3.1

127

Kerékpárút hálózat fejlesztése a fenntartható települési közlekedésfejlesztés és aktív turizmus jegyében

M(5) beavatkozás

A megye kerékpárút hálózatának fejlesztése a munkába járás és az aktív turizmus érdekében; kerékpárhasználat népszerűsítése

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-1.

Időtáv: Felelős:

Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-6.

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-1-3.

2017-2020 2023 Heves Megyei Önkormányzat, TOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium) települési önkormányzatok, erdőgazdálkodással foglalkozó szervezetek, gazdasági társaságok 15 md Ft TOP-3.1.1, TOP-1.2.1

M(6) beavatkozás

Lakossági energiafelhasználás csökkentése

lakóházak energetikai fejlesztése, felújítása; háztartási berendezések modernizálása

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-2.

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-7.

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-1.

2017-2020 NFM lakosság 1 md Ft Hazai forrás („Otthon melege” program)

128

M(7) beavatkozás

Városok fenntartható tömegközlekedésének kialakítása

Az intézkedés célja a városi tömegközlekedést biztosító eszközpark lecserélése elektromos/hibrid buszokra

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-1.

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-7.

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-1-3.

2017-2020 NFM városi önkormányzatok, KMKK Zrt 1 md Ft Hazai forrás

M(8) beavatkozás

közúti tömegközlekedés ÜHG kibocsátásának csökkentése

A közúti tömegközlekedést biztosító társaság eszközparkjának folyamatos megújítása

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-1.

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-7.

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3.

2017-2020 NFM KMKK zrt 5 md Ft Hazai forrás

129

M(9) beavatkozás

elektromos járművek töltőállomás-hálózatának fejlesztése

Az elektromos gépjárművek elterjedésének alapfeltétele a megfelelő töltőhálózat kiépítése.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-1.

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Aá-7.

2017-2020 NFM települési önkormányzatok, szolgáltató vállalkozások 650 m Ft Hazai forrás

M(10) beavatkozás

elektromos és hibrid gépjárművek elterjedésének támogatása

Az intézkedés célja a lakossági gépjárműpark korszerűsítése az elektromos és hibrid – akár használt – személyautók vásárlásának támogatása, ezzel csökkentve a közúti közlekedés ÜHG kibocsátását

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-1.

Időtáv: Felelős:

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3.

2017-2020 NGM

Célcsoport

lakosság

Finanszírozási igény

1,5 md Ft

Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja

Hazai forrás

130

M(11) beavatkozás

szennyvíziszap hasznosításának fokozása

Az intézkedés a szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszap kezelésére és hasznosítására vonatkozó feladatok megvalósítása érdekében jött létre.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

M-3. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2017-2020 KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) vízművek 2 md Ft KEHOP-2.3.0

vállalkozások ÜHG kibocsátásának csökkentése megújuló-energiák felhasználásával

M(12) beavatkozás

Az intézkedés hozzájárul az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítására irányuló beruházások megvalósításához vissza nem térítendő támogatás és kölcsön formájában. Egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés és a felhasznált primer energia mennyiségének csökkentését, illetve a vállalkozások rezsiköltségekhez kötődő terheinek enyhítését.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-2. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3.

2017-2020 GINOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium) Mikro-, kis- és középvállakozások 3,5 md Ft GINOP-4.1.1.

131

M(13) beavatkozás

kertészetek, hűtőházak energetikai korszerűsítése

Az intézkedés kiterjed a kertészeti gazdaságokban az energiafelhasználás hatékonyságának javítására az ágazat által okozott környezetterhelés csökkentése érdekében. A művelet a kertészeti termesztő berendezések esetében az épületenergetikai, épületgépészeti és energiaellátást érintő korszerűsítések, felújítások, valamint a megújuló energiatermelést biztosító technológiák alkalmazása által elősegíti a kertészeti gazdaságok energiafelhasználásának csökkentését.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-2. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3.

2017-2020 VP IH (Miniszterelnökség) mezőgazdasági termelők, termelői csoport és termelői szervezet 1 md Ft VP5-4.1.3.4

M(14) beavatkozás

A szélenergia felhasználásának perspektívái

A szélenergia iparszerű használatát a 277/2016. (IX. 15.) Korm. rendelet tovább korlátozta azzal, hogy 12 km-ben állapította meg a településektől vett legkisebb távolságot. Ez a megszorítás azonban nem vonatkozik a „háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőművek”-re. A projekt egyrészt megvizsgálná, hogy a megye területén maradt-e lehetőség (engedélyköteles, tender-kiírást igénylő) iparszerű szélerőmű felállítására, figyelembe véve további, pl. természetvédelmi szempontú korlátozó tényezőket is. Ha marad fenn ilyen lehetőség, akkor a rendelkezésünkre álló WASP modellben meghatározzuk az e pontokban kinyerhető szélenergia mennyiségét. A számításokhoz szükség van egy-egy éves szél-adatsorra, amit az OMSZtól tudunk megvásárolni. A projekt másik, terjedelmesebb része azon domborzati sajátosságok megtalálása, ahol az engedélyezett max. 25 m-es magasságban is van kinyerésre érdemes szélenergia. A domborzat és a nagytérségű széladatok ismeretében ezt is a WASP modellben számszerűsítjük. A munka know-how-ját a korábbi TÁMOP projektben sajátítottuk el, illetve dolgoztuk ki.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-3. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3.

2017-2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal EKE, Eger MJV 17 m Ft ÚNK, Norvég Alap, OTKA

132

M(15) beavatkozás

A földhő hasznosítás lehetőségei – konduktív áramok, geológiai aspektusok

A mélyebb rétegek magasabb hőmérséklete ún. hőszivattyús eljárással kiaknázható. Heves-megye sajátos geológiai viszonyai között számos kiemelkedően kedvező terület van, ahonnan – bányakapitánysági és más engedélyek birtokában – jelentős energia nyerhető ki, elsősorban fűtési, távfűtési célokra. A projekt a megye geológiai viszonyai ismeretében e pontok beazonosítását szolgálja, figyelembe véve a lokális felhasználás területi és tulajdon szerinti lehetőségeit. A kutatás a korábbi TÁMOP projekt egyik részfeladatának a kiterjesztése.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-3. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3.

2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal EKE, Eger MJV 9 m Ft ÚNK, OTKA (részfeladat)

M(16) beavatkozás

A földhő hasznosítás lehetőségei – konvektív áramok, melegvíz kinyerés

Ez a beavatkozás a hévízek még feltáratlan forrásait kívánja megtalálni, majd – a meglevők kiaknázását nem veszélyeztető módon – kihasználni. A feltárást engedélyköteles fúrásokkal tudjuk megvalósítani, de azt hogy hol keressük, mészkő vidékeken, esetleg felpúposodott zárványokban, azt tudjuk. Vannak ismeretek egyes településeken arról is, hogy már voltak sikeres feltárások is. Ismét jelezzük, hogy a munka szerves része a feltárás mellett annak modellezése is, hogy mi lenne a hatása egy új kitermelésnek a meglevő hévíz-készletekre.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-3. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3.

2017-2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal EKE, Eger MJV 21 m Ft ÚNK, OTKA (részfeladat)

133

M(17) beavatkozás

A hagyományos bioenergia termelés fokozásának lehetőségei

A megye változatos mezőgazdasági termelése hordoz olyan ki nem aknázott lehetőségeket, amelyekben biológiai (növényi és állati) hulladék keletkezik, amit energiatermelésre lehetne használni. Ilyen például a szőlő-venyige, a gyümölcs-metszés hulladéka, a kukoricaszár, gabona betakarítás utáni szármaradványok, stb. A projekt ezeket mérné fel a megyében, támaszkodva az aktuális termesztési adatokra.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

M-3. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal EKE, Eger MJV, Gyöngyös város 6 m Ft ÚNK, OTKA (részfeladat)

M(18) beavatkozás

Geo-mérnöki megoldások felmérése I. CO2 elnyeletés

A kibocsátás mérséklése mellett a CO2 mérleg javítható az elnyelés fokozásával. Azonos légköri és talaj-feltételek mellet minél nagyobb egy növény zöldtömege, annál több széndioxidot tud megkötni. Az erdősítés emiatt ajánlható, de mód van hasonló növények közül olyanok fajták és alfajták kiválasztására, amelyek nagyobb tömegűek. A projekt meglevő fás- és lágyszárú állományok között szemelne ki olyan fajtákat, amelyek a szakirodalom szerint nagyobb tömegűek és ezek tömegviszonyait elemezné in-situ és távérzékelt mérésekkel. A lényeg természetesen nem a fás szárak súlyának, hanem a levélfelületnek megállapítása, ami csak minimális beavatkozást jelent az állományokba.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-4. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3

2017-2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal EKE, Eger MJV, Gyöngyös város 14 m Ft ÚNK, OTKA

134

M(19) beavatkozás

Erdősítéssel történő CO2 elnyeletés

Amint az ismeretes a kibocsátás mérséklése mellett a CO2 mérleg javítható az elnyelés fokozásával. Miután megtörtént a nagy elnyelő képességű fás- és lágyszárú növények kiválasztása és a Heves megyei állomány felmérése megfelelő uniós források segítségével az alkalmas fajtákból további erdősítésekre kerülhet sor.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-4. Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-3

2017-2018 VP IH (Miniszterelnökség) Erdészetek, önkormányzatok, erdőtulajdonosok 2,64 mrd Ft VP5- 8.1.1-16 Erdősítés támogatása

135

6.2. adaptációs célkitűzések és intézkedések Magyarország Európa egyik legsérülékenyebb országa a klímaváltozás hatásai szempontjából, ezért azonnal meg kell kezdenünk az éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaira való felkészülést, a várható változásokhoz való alkalmazkodást. Az alkalmazkodás témája jóval összetettebb és több bizonytalanságot is hordoz, mint a mitigáció. Általában nagyon hangsúlyos a helyes alkalmazkodási döntések megalapozásához és végrehajtásához a különböző szakterületek képviselőinek szoros együttműködése. Az alkalmazkodás (adaptáció) olyan beavatkozást jelent a természeti vagy társadalmi-gazdasági rendszerekbe, melynek célja az éghajlatváltozás már érzékelhető vagy várható jövőbeli káros hatásainak csökkentése, vagy az esetleges pozitív hatások kiaknázása. Az alkalmazkodás alapfogalmait tetszőleges rendszerre vizsgálhatjuk. Ugyanúgy érvényesek egyéni, mint akár vállalati, települési, vagy még magasabb közigazgatási szinten. Az a legfontosabb, hogy a folyamatban részt vevő valamennyi ember ugyanúgy értelmezze a fogalmakat, így elkerülhetőek a félreértések, és könnyebb világos üzenetet közvetíteni, megfelelő kommunikációt, célokat, és értékelési szisztémát kialakítani. Az alkalmazkodási technikák kidolgozása és végrehajtása leginkább a civil oldalról érheti el hatását. Ám célját csak a klímatudatos gondolkodással, oktatással és a szereplők egyéni felelősségének fontosságára való felhívással érheti el. Nagyon fontos, hogy az klímaváltozás elleni küzdelemben az adaptáció és a mitigáció egymással összhangban legyenek, egymás hatását segítsék. Tehát olyan alkalmazkodási lehetőségeket kell előtérbe helyezni, melyek egyrészt csökkentik az éghajlatváltozás káros hatásait (hozzájárulnak a mitigáció céljaihoz), másrészt egyéb előnyökkel, többlethasznokkal járnak. Ebben mutatkozik meg Heves Megye Klímastratégiájának fő célkitűzése, hogy megerősítse és megnövelje Heves megye alkalmazkodóképességét az éghajlatváltozással szemben.

Átfogó célkitűzések: Aá-1. célkitűzés: Az ár-és belvíz, valamint a helyi vízkárok elleni védekezésre való felkészülés javítása Aá-2. célkitűzés: A vízkészletek megtartásával (vízvisszatartás, tározás) érintett területek arányának növelése Aá-3. célkitűzés: A globális klímaváltozás okozta humán-egészségügyi terhelés mérséklésébe bevont lakosság számának növelése Aá-4. célkitűzés: Az inváziós fajok általi ökológiai veszélyeztetettséggel érintett Heves megyei területek helyreállításának növelése

Aá-5. célkitűzés: Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelése Aá-6. célkitűzés: A megyei turisztikai kínálat klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának növelése Aá-7. célkitűzés: Városok klímatudatos fejlesztése Aá-8. célkitűzés: Gazdasági szereplők alkalmazkodásának erősítése

136

Heves megye specifikus adaptációs céljai As-1. célkitűzés: Turisztikai szempontból kiemelkedően fontos vizes élőhelyek megőrzése As-2. célkitűzés: A klímaváltozás okozta kihívásokra való felkészülés megteremtése Heves megye két (Egri és Mátraaljai) történelmi borvidékén As-3. célkitűzés: Az éghajlati feltételek várható jövőbeli alakulására vonatkozóan az egyedi (tájspecifikus) „hevesi” görögdinnye termesztéséhez szükséges feltételek megőrzése

Adaptációs intézkedési javaslatok

A globális klímaváltozás (hőstressz, légszennyezés, fertőző betegségek, allergiás tünetek, ivóvíz- és élelmiszer biztonság) okozta egészségügyi kockázatok csökkentése

A(1) beavatkozás

Tájékoztató kiadványok készítése és eljuttatása, lakossági szemléletformáló akciók szervezése a megye területén található települési önkormányzatok számára a globális klímaváltozás okozta, az emberi egészségre gyakorolt hatásokról és a védekezés lehetőségeiről.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M1

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-3

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1-3

2017-2020 KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Heves Megyei Önkormányzati Hivatal A kampány jellegétől függően 30-50 m Ft

KEHOP-1.2.0, KEHOP-5.11.0, KEHOP-3.1.4

137

A(2) beavatkozás

Élőhelyek és ősfajok természetvédelmi helyzetének javítása

Az intézkedés a védett, illetve közösségi jelentőségű fajok, valamint a közösségi jelentőségű élőhely-típusok természetvédelmi helyzetének javításához szükséges ökológiai feltételek megteremtését, javítását célozza.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-5

Időtáv: Felelős:

Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-4

2017-2023 KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Az országos jelentőségű védett természeti természetvédelmi kezelésért felelős szervek: parkigazgatóságok, civil szervezetek.

területek nemzeti

1,67 mrd Ft

KEHOP-4.1.0

A(3) beavatkozás

Heves megye vizes élőhelyeihez kötődő infrastruktúra fejlesztése

A beavatkozás az ökoturisztikai létesítmények, illetve működtetőik számára lehetőséget adhat kínálatuk látogató- és családbarát jellege alapján történő megmérettetésére. A legjobb minősítést elnyerő helyszínek a pályázatot kiíró szervezetek vezetőinek elismerésében részesülnek. A címet elnyert létesítményeket a pályázat lebonyolításában közreműködő szervezetek kommunikációs tevékenységük során kiemelten kezelik. A nyertes pályázók anyagi ellenszolgáltatásban nem részesülnek. Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés kódja célkitűzés kódja célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez: As-1 Időtáv: Felelős: Célcsoport

Szá-4

2017-2023 Földművelésügyi Minisztérium (FM) Az országos jelentőségű védett természeti természetvédelmi kezelésért felelős szervek: parkigazgatóságok, civil szervezetek.

területek nemzeti -

Finanszírozási igény 2 mrd Ft Lehetséges forrás

Hazai forrás

138

Az invazív és allergén növények, vektorok elszaporodásának megakadályozása

A(4) beavatkozás

A természetvédelmi helyzet javítása az invazív és allergén növények, vektorok térhódításának megakadályozása. A nem őshonos vagy agresszíven terjeszkedő (inváziós) fajok egyedeinek eltávolítása, illetve az eredeti vegetáció regenerációját elősegítő beavatkozások elvégzése. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-4

Időtáv: Felelős:

Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-4

2017-2023 KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Az országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelésért felelős szervek: nemzeti park igazgatóságok, civil szervezetek. 1,67 mrd Ft

KEHOP-4.1.0

139

A(5) beavatkozás A fürdőhelyek komplex, egységes arculatú, építészeti fejlesztése, fürdőházak, strandkiegészítő létesítmények, rendezvényhelyszínek kialakítása

Fogadási feltételek színvonalát növelő infrastrukturális fejlesztések, a strandok higiénés, esztétikai, biztonsági, információs, környezeti állapotának, vízminőségének javítása, a kijelölt strandi vízfelület és a hozzá kapcsolódó vízparti területek kapcsolódásának átalakítása, fejlesztése, aktív sportos strandélet infrastrukturális feltételeinek a megteremtése Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Aá-6 Időtáv: Felelős:

Célcsoport

Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2017-2020 Heves Megyei Önkormányzat, TOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium), GINOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium), NFM

Helyi önkormányzatok, Önkormányzati társulások által létrehozott gazdasági társaságok, amelyekben az önkormányzatok többségi tulajdonrésszel rendelkeznek, Vállalkozások 4,028 mrd Ft

TOP-1.2.1, GINOP-7.1.3., Hazai forrás

A megyében a téli sportok lehetőségét növelő (technológia-fejlesztés illetve a 4 évszakos látogatottság előmozdítása) infrastrukturális fejlesztések növelése

A(6) beavatkozás

A jelenlegi téli évszakhoz köthető ökoturizmushoz kapcsolódó szolgáltatások, turisztikai attrakciók négy évszakra kiterjedő minőségi színvonalú, komplex tartalommal bíró infrastrukturális fejlesztése a természetjárók, aktív pihenésre vágyó turisták számára

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-6

Időtáv: Felelős:

Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1-2

2017-2020 Heves Megyei Önkormányzat, TOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium), NFM önkormányzatok, vállalkozások 3,910 mrd Ft TOP-1.2.1., hazai forrás (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

140

A(7) beavatkozás

Megyei és települési hőségriadó tervek kidolgozásainak előmozdítása

Tájékoztató kiadvány készítése és eljuttatása a megye területén található települési önkormányzatok számára a hőhullámok emberi egészségre gyakorolt hatásairól és a védekezés lehetőségeiről.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-3

Időtáv:

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1-2

2017-2020

Felelős:

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Megyei és települési önkormányzatok, Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Heves

Megyei

3-5 m Ft

KEHOP-1.2.0, KEHOP-5.11.0

Az ár- és belvízvédelmi kockázatkezeléssel érintett területek vízkárelhárítási fejlesztéseinek megvalósítása

A(8) beavatkozás

Árvízvédelmi töltések és árvízvédelmi falak építése, fejlesztése, rekonstrukciója, partvédő művek építése, fejlesztése és rekonstrukciója illetve ár- és belvízvédelmi védműveket keresztező műtárgyak építése, átépítése; rekonstrukciója

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-1

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1-2, 4

2017-2020 KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Vízügyi Igazgatóságok 5,142 mrd Ft KEHOP-1.4.0

141

A megyei vízszolgáltatási rendszerek (öntözési) felülvizsgálata, indokolt esetben azok átalakítása, felújítása, fejlesztése, újak építése

A(9) beavatkozás

A mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása, a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása Mitigációs Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés kódja célkitűzés kódja célkitűzés kódja Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez: Aá-2 Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

SZá-1-2

2017-2020 VP IH (Miniszterelnökség) mezőgazdasági vállalkozások, termelők 1,5 mrd Ft VP2-4.1.4-16

A vízkészletek megtartását elősegítő (belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek A(10) beavatkozás rekonstrukciója illetve kiépítése, tározó, záportározó, árvízcsúcs csökkentő tározók fejlesztése) infrastrukturális fejlesztés A belterület védelmét szolgáló vízkár elhárítási és vízvisszatartási célú tározók fejlesztése, rekonstrukciója, csapadékvíz elvezető rendszerek védelmi töltéseinek lokális fejlesztése, rekonstrukciója. Tározó, záportározó, árvízcsúcs csökkentő tározó fejlesztése (töltések, műtárgyak, csatornák építése, partrendezés, támfalak felújítása, meder kotrása, megkerülő csatorna), medertározáshoz szükséges műszaki beavatkozások elvégzése és a szükséges létesítmények kiépítése. Összegyűjtött csapadékvizeket befogadó tározó kialakítása, rekonstrukciója.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-1, Aá-2

Időtáv: Felelős:

Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1-2,4

2017-2023 Heves Megyei Önkormányzat, TOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium) települési önkormányzatok 2,275 mrd Ft TOP-2.1.3

142

A „legjobb gyakorlat” útmutató kidolgozása és elindítása a vízvisszatartás alkalmazására

A(11) beavatkozás

A jó gyakorlat kidolgozása a helyben keletkező vízkészletek hasznosítására (csapadékvíz-gazdálkodás)

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-2

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-4-5

2017-2020 KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) Nemzeti Agrárkamara, Heves Megyei Önkormányzat 60 m Ft KEHOP-5.11.0

A(12) beavatkozás

Városi klíma javítása zöldfelület fejlesztéssel

A városi jogállású települések zöldfelületeinek fejlesztése, új zöldfelületek kialakítása, épületek energetikai megújítása

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-2

Időtáv: Felelős:

Célcsoport

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-7

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-1

2017-2020 Heves Megyei Önkormányzat, TOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium) városi jogállású települési önkormányzatok

Finanszírozási igény

3,7 mrd Ft

Lehetséges forrás

TOP-2.1.2

143

SEAP felülvizsgálata és átdolgozása Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvé (SECAP)

A(13) beavatkozás

Fenntartható Energia Akciótervek (SEAP) felülvizsgálata illetve átdolgozása Fenntartható Energia és Klíma Akciótervvé (SECAP) és/vagy a megye területén működő Helyi Fejlesztési Stratégiával rendelkező vidékfejlesztési közösségek SECAPjainak összegyűjtése

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-1, M-2, M-3

Időtáv: Felelős:

Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-7

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1-3

2017-2020 Heves Megyei Önkormányzat, TOP IH (Nemzetgazdasági Minisztérium) települési önkormányzatok 100 m Ft

TOP-3.2.1, TOP-6.5.1

Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása Heves megye területén

A(14) beavatkozás

A konvencionális területek ökológiai művelés alá vonásának ösztönzése, másrészt az ökológiai művelésbe vont területeken a gazdálkodási mód fenntartása és növelése, a természetes önszabályozó folyamatok erősítése, a talaj biológiai állapotának védelme és javítása, a növényvédőszerek szakszerűtlen használatából és a helytelen tápanyag-gazdálkodásból eredő kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, és az élelmiszerbiztonság garantálása.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-5

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-4

2017-2020 VP IH (Miniszterelnökség) Aktív mezőgazdasági termelők 1,545 mrd Ft

VP-4-11.1

144

A(15) beavatkozás

A szőlő és borkultúrához kötődő területek felmérése Heves megye területén

Termőhely-fejlesztés a szőlőművelési módszerek fejlesztésére. A megyében található borvidékek összes szőlőtermelője részletes adatokat kap majd saját földjei és ültetvényei adottságairól is, így minden gazdálkodó megalapozottan dönthet arról, hogy saját parcelláin milyen "boralapanyag" előállítására törekedjen száraz, átlagos, vagy a szokásosnál csapadékosabb időjárású években.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja As-2

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-4

2017-2020 VP IH (Miniszterelnökség) Aktív mezőgazdasági termelők, EKE 600 m Ft

VP3-16.1.1.-4.1.5.-4.2.1.4.2.2.-8.1.1.-8.2.1.-8.3.1.-8.5.1.-8.5.2.8.6.1.-17

A szőlő és borkultúrához kötődő területeken a szőlőművelési módszerek fejlesztése, valamint az ültetvények megújítása a termőhely-felmérés adatai alapján

A(16) beavatkozás

Borászati gépek, technológiai berendezések beszerzése, építéssel járó fejlesztési beruházások elindítása. A borászati termékek értéknövelésével összefüggő, a környezeti erőforrás- hatékonyságot célzó fejlesztések támogatása. Anyag-, energia- víztakarékos, valamint a környezetterhelést egyéb módon csökkentő feldolgozási technológiák és működési módszerek bevezetése. Energiahatékonyság javítására vonatkozó tevékenységek, megújuló energiával működő technológiák.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

As-2 Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2017-2020 VP IH (Miniszterelnökség) mezőgazdasági termelők, termelői csoport és termelői szervezetek, mezőgazdasági termelőnek nem minősülő mikroés kisvállalkozás 2,06 mrd Ft

VP3-4.2.2-16

145

Az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás kihívásai az emberi egészség számára

A(17) beavatkozás

Az időjárási szélsőségek minden klímaváltozás nélkül is bekövetkeznek. Az éghajlat változásának várható lokális sajátosságai szintén járnak kihívásokkal, bár ritkábban előnyöket is ígérnek. A hatásvizsgálatokon alapuló alkalmazkodás tehát nemcsak a hátrányok mérséklését, de a kínálkozó előnyök kihasználását is ígérik. Példák a szélsőségek és a klímaváltozás szektor-specifikus hatásaira: hőhullámok – közvetlen hatás a halálozásra, rosszullétekre, heves esőzés, zivatarral – villám- és villám-árvíz veszély; gyakoribb aszályok – vízminőségi és mennyiségi problémák lehetnek, több napsütés – fokozódó ózonterhelés a városokban. Az alkalmazkodás általános lehetőségei a szélsőségeknél (i) a figyelmeztető rendszer kiépítése, fejlesztése, (ii) a kármentés erősítése, (iii) kárenyhítés alapjainak bővítése, illetve az éghajlatváltozás esetében (i) az előrejelzés javítása, (ii) rezisztencia erősítése (iii) mikroklimatikus ellensúlyozás.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Aá-3 Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2017 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Eszterházy Károly Egyetem, Eger MJV 7 m Ft

EFOP, OTKA

146

A(18) beavatkozás

Az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás kihívásai a mezőgazdaságban

Az időjárási szélsőségek (l. a bevezető sorokban) minden klímaváltozás nélkül is bekövetkeznek. Az éghajlat változásának várható lokális sajátosságai (l. ugyancsak a bevezetőben) szintén járnak kihívásokkal, bár ritkábban előnyöket is ígérnek. A hatásvizsgálatokon alapuló alkalmazkodás tehát nemcsak a hátrányok mérséklését, de a kínálkozó előnyök kihasználását is ígérik. Példák a szélsőségek és a klímaváltozás szektor-specifikus hatásaira: heves esőzés – mechanikai károk, a minőség romolhat, köd, magas nedvességtartalom – növényi kártevők fellépése; hőmérséklet emelkedése – hosszabb tenyészidőszak és termésképződés, több heves eső, kevesebb összcsapadék – terméscsökkenés. Az alkalmazkodás általános lehetőségei a szélsőségeknél (i) a figyelmeztető rendszer kiépítése, fejlesztése, (ii) a kármentés erősítése, (iii) kárenyhítés alapjainak bővítése, illetve az éghajlatváltozás esetében (i) az előrejelzés javítása, (ii) rezisztencia erősítése (iii) mikroklimatikus ellensúlyozás.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Aá-2 Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2017-2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Eszterházy Károly Egyetem 16 m Ft

VOP, OTKA

147

A(19) beavatkozás

Az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás kihívásai a vízgazdálkodásban

Az időjárási szélsőségek minden klímaváltozás nélkül is bekövetkeznek. Az éghajlat változásának várható lokális sajátosságai szintén járnak kihívásokkal, bár ritkábban előnyöket is ígérnek. A hatásvizsgálatokon alapuló alkalmazkodás tehát nemcsak a hátrányok mérséklését, de a kínálkozó előnyök kihasználását is ígérik. Példák a szélsőségek és a klímaváltozás szektor-specifikus hatásaira: hőhullámok – vízigény növekszik, vízminőség romolhat, heves zápor – villámárvíz a hegyekben; gyakoribb aszályok – nőhet a maximális vízigény, kevesebb hó, több eső – csökken a tavaszi árvizek veszélye. Az alkalmazkodás általános lehetőségei a szélsőségeknél (i) a katasztrófavédelmi figyelmeztető rendszer kiépítése, fejlesztése, (ii) a kármentés erősítése, (iii) kárenyhítés alapjainak bővítése, illetve az éghajlatváltozás esetében (i) az előrejelzés javítása, (ii) rezisztencia erősítése (iii) mikroklimatikus ellensúlyozás.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Aá-1 Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2017-2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Eszterházy Károly Egyetem, Eger MJV Önkormányzata 2,81 mrd Ft

OTKA, VOP, KEHOP-1.6.0

148

Az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás kihívásai az energia és közlekedés szektorban

A(20) beavatkozás

Az időjárási szélsőségek minden klímaváltozás nélkül is bekövetkeznek. Az éghajlat változásának várható lokális sajátosságai szintén járnak kihívásokkal, bár ritkábban előnyöket is ígérnek. A hatásvizsgálatokon alapuló alkalmazkodás tehát nemcsak a hátrányok mérséklését, de a kínálkozó előnyök kihasználását is ígérik. Példák a szélsőségek és a klímaváltozás szektor-specifikus hatásaira: hőhullámok – hűtési energia-igény maximumon, olvad az aszfalt, téli hideg – erősebb szennyező fűtés, leálló elromló közlekedési eszközök; meleg fokozódik, hideg ritkul – energiaigény szezonális eltolódása a nyár irányában, több napsütés – több napenergia, de az utak könnyebben olvadnak és forgalmi korlátozás lehet a nyári szmog miatt. Az alkalmazkodás általános lehetőségei a szélsőségeknél (i) a figyelmeztető rendszer kiépítése, fejlesztése, (ii) a kármentés erősítése, (iii) kárenyhítés alapjainak bővítése, illetve az éghajlatváltozás esetében (i) az előrejelzés javítása, (ii) rezisztencia erősítése (iii) mikroklimatikus ellensúlyozás.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Aá-7 Időtáv: Felelős:

Célcsoport Finanszírozási igény

Lehetséges forrás

2017-2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, GINOP IH (NGM) Eszterházy Károly Egyetem 18 m Ft

GINOP, OTKA

149

A (21) beavatkozás

Geo-mérnöki megoldások felmérése II. felszínfehérítés

A klímaváltozás mérséklésével kapcsolatban először 2013-ban közzétett elvi lehetőségek között van néhány helyben megvalósítható beavatkozás is. Ilyen a tetők és burkolatok fehérítése, ami mérsékli a városi hősziget-hatást és területarányosan hozzájárul a klímaváltozás mérsékléséhez. Ugyanezt szolgálja, ha a termesztett növények kiválasztási szempontjai közé felvesszük a nagyobb fényvisszaverést is. A projekt a műszaki megoldások szakirodalmi adatait saját mérésekkel kiegészítve kiszámítaná, hogy mennyivel növelhető a visszavert energia a megyében kifehéríthető felületekkel. Emellett, számos hazai növényfaj fényvisszaverő képességét mérjük meg. Szabadföldi körülmények között az első tájékozódó méréseket a felületek kisugárzási hőmérsékleteinek összehasonlításával kezdjük, ahol az alacsonyabb hőmérséklet kevesebb energiáról tanúskodik. A mérések a teljes tenyészidőszakokban végezhetők, két ismétlésben.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Aá-7 Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

2017-2018 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal EKE, Eger MJV, Gyöngyös város 18 m Ft ÚNK, OTKA

A(22) beavatkozás

A „Hevesi” görögdinnye fajtamegőrzéséhez szükséges fajtanemesítés

A szaporítóanyag-előállítás általános növény-egészségügyi szabályainak betartásával egészséges, kártevőktől mentes, a klímatikus változásokhoz alkalmazkodó szaporítóanyag (palánta) előállítása.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja As-3

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-4

2017-2020 Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal EKE 20 m Ft ÚNK, OTKA

150

A(23) beavatkozás

A „Hevesi” görögdinnye termelésének támogatása

A meglévő termőterület nagyságának megőrzése, lejtőség szerinti bővítése, kiegészítve szemléletformálási tevékenységekkel.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja As-3

Időtáv:

Földművelésügyi Minisztérium

Célcsoport

NAK, mezőgazdasági termelők

Lehetséges forrás

Szá-4

2017-2020

Felelős:

Finanszírozási igény

Szemléletformálási célkitűzés kódja

400 EUR/ha

Termeléshez kapott támogatás (KAP)

A(24) beavatkozás

Megyei turisztikai koncepció alkotása

A cél egy olyan fejlesztési dokumentum létrehozása, ami a Mátra, Bükk és Tisza-tó turisztikai térségek „összefogásával” megyei szintű irányokat szab a turisztikai termékkínálat átdolgozásához a klímaváltozás hatásaihoz való minél nagyobb alkalmazkodás elérése érdekében.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-6

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-5

2018-2025 NGM Heves Megyei Önkormányzat 10 m Ft hazai forrás

151

A(25) beavatkozás

Gazdasági szereplők K+F+I tevékenységének támogatása

Az intézkedés célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének növelése új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztésének érdekében, melyek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást is szolgálják.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-8

Időtáv: Felelős: Célcsoport Finanszírozási igény Lehetséges forrás

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-5

2018-2025 NGM gazdasági szereplők 2,1 mrd Ft GINOP-2.1.1

152

6.3. szemléletformálási célkitűzések és intézkedések A megye szemléletformálási horizontális célja: SZH1 célkitűzés: 2030-ig a Heves megyében élő lakosság 40%-os elérésével – kiemelt fókusszal a kedvezményezett járásokra – az országos átlagot meghaladó ütemben növekszik a klímatudatos környezetvédelmi beavatkozások száma; a klímatudatos beavatkozások a helyi innováció motorjává válnak. Átfogó célkitűzések: SZá-1. célkitűzés: A klímatudatos fogyasztói magatartás ismertségének növelése a Heves megyei lakosság 30%-ának elérésével SZá-2. célkitűzés: A klímatudatos fogyasztói magatartás ismertségének növelése a Heves megyei általános és középiskolás diákok, valamint a Heves megyei fiatal felnőtt korosztály (14-25 éves) 30 %-ának elérésével SZá-3. célkitűzés: A megyei ÜHG kibocsátás csökkentésére irányuló megoldások népszerűsítése a Heves megyében élő lakosság 20%-os elérésével SZá-4. célkitűzés: A helyi értékek klímatudatos megőrzésére irányuló védelmi megoldások és intézkedések ismertségének növelése a Heves megyei lakosság 20%-os elérésével SZá-5. célkitűzés: Klímavédelmi érzékenyítési akciók végrehajtása a Heves megyei lakosság 35%-ának elérésével A szemléletformálási intézkedések olyan konkrét tevékenységek, melyeket az egyes szemléletformálási átfogó célok elérése érdekében valósítanak meg. Ezen átfogó célok elérései a szemléletformálás horizontális céljának a megvalósítását szolgálják. A szemléletformálási intézkedések a mitigáció és az adaptáció célkitűzéseit támogatják. Szemléletformálási eszközök kommunikációs csatorna típusa szerint csoportosítva: Szemléletformálás célcsoportjai:

• • • • • • •

állampolgárok, érdekképviseletek, államigazgatási szervek, gazdasági szereplők, önkormányzatok, a megye civil és társadalmi szervezetei, oktatási-, nevelési intézmények

Szemléletformálás szempontjából kiemelt célcsoportok: - Heves megye általános- és középiskolás korosztálya 0-18 év; valamint a Heves megyei (14-25 éves) fiatal, fiatal felnőtt korosztály - a döntéshozók; - Heves megye gazdasági szereplői;

153

Szemléletformálási eszközök a kommunikációs csatorna típusa szerint

• • • • -

Környezet-, és klímavédelemmel, energiahatékonysággal kapcsolatos, kiemelten tudásmegosztásra alkalmas szemléletformálási tevékenységek és eszközök egyirányú kommunikáció: Környezet-, energia- és klímatudatossági médiakampány, és tájékoztató felületek – sajtómegjelenések, hirdetőtáblák, fotódokumentáció megjelentetése, térképtér feltöltése, weboldalon projektet bemutató aloldalon történő szemléletformálás Környezet-, energia- és klímatudatossági komplex programsorozat munkacsoport - szemléletformáló akciók előkészítése konferenciák szemléletformáló tevékenysége workshopok szemléletformáló tevékenysége Környezet-, és klímavédelemmel, energiahatékonysággal kapcsolatos, kiemelten interaktivitást célzó és szolgáló szemléletformálási tevékenységek és eszközök (kölcsönös kommunikáció) Környezet-, energia- és klímatudatossági megoldási módok és magatartási minták ismertetése fórumokon, műhelymunkákon, aktívan bevonva a résztvevő személyeket Környezet-, energia- és klímatudatossági jó példát bemutató szakmai tanulmányutak kétirányú kommunikáció megvalósításával

kiemelt célcsoportok szemléletformálására irányuló tevékenységei és a szemléletformálás eszközei - Környezet-, és klímavédelemmel, energiahatékonysággal kapcsolatos szemléletformálás a közigazgatásban, helyi önkormányzatok körében - Tájékoztatással, jogalkotással ösztönözni kell, hogy a jogszabályok és tervezetek éghajlati szempontú vizsgálata váljon mindennapi rutinná a jogalkotásban és a közigazgatásban - Hálózatépítés önkormányzati, gazdasági, civil, tudományos és egyházi szereplők bevonásával – helyi civil, közösségi, hálózati együttműködések kialakítása - Környezet-, és klímavédelemmel, energiahatékonysággal kapcsolatos szemléletformálás az oktatási intézményekben - Környezet-, energia- és klímatudatossági gyakorlatorientált ismereteket átadó, pozitív, a mindennapos tevékenységek közé integrálható, jó példákat közvetítő térségi és helyi tanulmányi versenyek, vetélkedők - Környezet-, energia és klíma verseny megszervezése, megyei klímadíj alapítása

154

Szemléletformálási célok és intézkedések keretrendszere Szemléletformálási terület

Azonosított probléma vagy kapcsolódó adaptációs/mitigációs intézkedés Megújuló energiaforrások használatával kapcsolatos szemléletformálás

Célcsoport

Üzenetek

Intézkedés típusa

Intézkedés

Gazdálkodó k, lakosság

A fosszilis energiahordozók használata a környezetre káros hatással bír, forrásuk apad

Kommunikációs , és tájékoztatási

Gazdálkodók, lakosság számára figyelemfelkeltő akciók + megyei gazdasági szereplők célzott megkeresése - Helyi médiakampány

helyi értékek klímatudatos megőrzésére irányuló védelmi megoldások

-helyi jogalkotás gyakorlatába történő beemelés, a helyi klímavédelem ösztönzése

- jogalkotók - lakosság

- lokális és

- tájékoztatási

- lakossági figyelemfelkeltő akciók, tájékoztató kampányok

elmaradott Heves megyei térségek klímavédelmi érzékenyítési akciói

-az erőforrások pazarló használatának csökkentése

- lakosság

- megyei szinten,

Kommunikációs és tájékoztatási

- energetikai

Klímatudatos fogyasztói szokások hiányának csökkentése

globális érdek a helyi értékek védelme

de különösen Éés D Hevesben

felhasználással, vízgazdálkodás sal, hulladékkezelés sel, korszerű építési technológiák alkalmazásával kapcsolatos szemléletformál ó, figyelemfelkeltő akciók, médiakampány ok

155

Megyei energiamegtakarítási kampány

SZ(1) beavatkozás

Széleskörű energiatudatossági médiakampány indítása a megújuló energiaforrások használatáról és az energiatakarékosság lehetőségeiről épületek fűtése, melegvíz-ellátása és villamosenergia fogyasztása terén Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M3.

Aá-7, Aá-8

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1, SZá-2, SZá-3

M-1

SZh-1

Időtáv:

2017-2019

Felelős:

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat; települési önkormányzatok, megyei vállalatok, megyei közintézmények a kampány jellegétől függően

Finanszírozási igény

10 m Ft

KEHOP-5.4.0

Lehetséges forrás

Megyei Klímatudatossági Tudásbázis létrehozása

SZ(2) beavatkozás A megye önkormányzatai, gazdálkodói, civil szervezetei bevonásával tudásbázis létrehozása és folyamatos tájékoztatási tevékenység indítása; honlap portál; jó gyakorlatok összegyűjtése és különböző fórumokon való terjesztése, továbbadása; tájékoztató anyagok, szórólapok, ismeretterjesztő anyagok készítése és terjesztése, kommunikációs tevékenységek ellátása) a mitigáció és alkalmazkodás aktuális megyei feladatairól és jó gyakorlatairól Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-1-4.

Aá-1-8.

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-3

SZh-1 Időtáv:

2018-2020

Felelős:

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat

Finanszírozási igény Lehetséges forrás

a teljeskörűségtől függően

5-30 m Ft

KEHOP-.5.4.1

156

Közoktatáshoz kapcsolódó szemléletformáló kampányok

felvilágosító,

SZ(3) beavatkozás

Széleskörű tájékoztatási, szemléletformálási kampány indítása a megyei általános- és középiskolás korosztály körében a megyei klímatudatos fogyasztói szokások kialakítása érdekében Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-1-4.

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-2.

SZh-1 Időtáv:

2018-2020

Felelős:

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Intézményfenntartók, Nemzeti Pedagógus Kar, Heves Megyei Önkormányzat, Eszterházy Károly Egyetem a teljeskörűségtől függően

Finanszírozási igény

5-30 m Ft

KEHOP-5.4.1

Lehetséges forrás

Alternatív energiaforrások növelése, népszerűsítése

használatának

SZ(4) beavatkozás

A megye önkormányzatai, gazdálkodói, civil szervezetei bevonásával alternatív energiaforrások használatának növelése, népszerűsítése a még első lakásvásárlás, építkezés előtt álló fiatal generáció körében Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-2-3.

Aá-7

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-3.

SZh-1 Időtáv:

2018-2020

Felelős:

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Finanszírozási igény Lehetséges forrás

a teljeskörűségtől függően

5-30 m Ft

KEHOP-5.4.1

157

A helyi jogalkotás gyakorlatában történő klímavédelmi intézkedések megjelenésének népszerűsítése

SZ(5) beavatkozás

A helyi jogalkotásban a települési veszélyeztetett helyi értékek helyi védelem alá helyezésének ösztönzése, népszerűsítése Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja Aá-4. Aá-5.

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-4.

SZh-1 Időtáv:

2018-2020

Felelős:

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat; települési önkormányzatok,

Finanszírozási igény

a teljeskörűségtől függően

5-30 m Ft

KEHOP-5.4.1

Lehetséges forrás

Fenntarthatóság értékrendjének tudatosítása a Heves megyei lakosság körében

SZ(6) beavatkozás

A civil szféra, az oktatási szektor, a tudományos szféra együttműködésének eredményeként a legszélesebb körben tudatosítani a fenntarthatóság értékrendjét, ismertté tenni az energiatudatos fogyasztási alternatívákat és megismertetni a jelenlegi fogyasztási szokások környezeti hatásait. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

M-1, M-2, M-3.

Aá-1-8.

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1, SZá-2, SZá-5

SZh-1 Időtáv:

2018-2020

Felelős:

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat; települési önkormányzatok, megyei civil szervezetek

Finanszírozási igény Lehetséges forrás

a teljeskörűségtől függően

5-50 m Ft

KEHOP-5.4.1

158

A szelektív gyűjtés és újrahasznosítás népszerűsítése a Heves megyei lakosság körében

SZ(7) beavatkozás

A már meglévő elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztésének, hatékonyságának növelése, másrészt az eddig elkülönített gyűjtéssel nem lefedett megyei területek elérésének támogatása a gazdasági szerepelők megszólításával, a lakosság tájékoztatásával Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-1, SZá-2

SZh-1 Időtáv:

2018-2020

Felelős:

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat; önkormányzatok, megyei civil szervezetek

Finanszírozási igény

A teljeskörűségtől függően

Lehetséges forrás

KEHOP-5.11.0

Megyei lakossági és közintézményi felvilágosító kampány az extrém időjárási viszonyok okozta egészségkárosodások megelőzése céljából

települési

5-30 m Ft

SZ(8) beavatkozás

Széleskörű egészségtudatos kampány indítása az extrém időjárási viszonyok (hőhullámok, extrém UV-sugárzás, szmog) egészségkárosító hatásainak elkerülése és csökkentése érdekében.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

M-1-4.

Aá-3.

Szá-5

Időtáv

2017-2020

Felelős

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat, Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

Finanszírozási igény

3-20 m Ft

Lehetséges forrás

Önkormányzati saját források, KEHOP, közvetlen EU források

159

SZ(9) beavatkozás

Parlagfűmentesítési akciók végrehajtása

Széleskörű parlagfűmentesítésre irányuló kampány indítása az egészségre káros pollentermelő növények elszaporodásának megelőzése és hatékony irtásuk érdekében.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja

Szemléletformálási célkitűzés kódja

Aá-3, Aá-4

Szá-4

Időtáv

2017-2020

Felelős

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat, települési önkormányzatok, megyei civil szervezetek

Finanszírozási igény

3-20 m Ft

Lehetséges forrás

Önkormányzati saját források, KEHOP, közvetlen EU források

SZ(10) beavatkozás

Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival szemléletformáló akciók népszerűsítése

A terhelések vízi környezetre gyakorolt hatásának megismerése, a monitoring módszerekhez és eredményekhez kapcsolódó oktatással, szemléletformálással a tudásbázis is növelése.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja

Adaptációs célkitűzés kódja: Aá-1-2.

Szemléletformálási célkitűzés kódja Szá-1

Időtáv

2017-2020

Felelős

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Megyei lakosság, pedagógusok

Finanszírozási igény

10-100 m Ft

Lehetséges forrás

Önkormányzati saját források, KEHOP, közvetlen EU források

Heves

megye

gazdasági

szereplői,

160

A tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodási módok elterjesztése szemléletformáló akciókon keresztül

SZ (11) beavatkozás

A tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodási módok elterjesztése, a fafajok adaptációs készségének növelése, az egyes területeken az erdőtípus, fafaj-összetétel, illetve gazdálkodási mód megváltoztatása tájékoztató, szemléletformáló akciókon keresztül.

Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja: M-4

Adaptációs célkitűzés kódja: Aá-4.

Szemléletformálási célkitűzés kódja SZá-4

Időtáv

2017-2020

Felelős

KEHOP IH (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Célcsoport

Heves Megyei Önkormányzat, Nemzeti Kamara, Egererdő Zrt, Nemzeti Parkok

Finanszírozási igény

50-300 m Ft

Lehetséges forrás

Önkormányzati saját források, KEHOP, közvetlen EU források LIFE

A klímaváltozás megállítása és a célszerű alkalmazkodás: kihívások és lehetőségek egyetemistáknak

Agrárgazdasági

SZ (12) beavatkozás

A szemléletformáló tevékenység célcsoportja az egyetemisták. Az intézkedés címében jelzett kétszer két aspektus célcsoport szerint súlyozott tartalommal az alábbi formákban valósulna meg: személyes találkozók (4-6 alkalom, a megye területén, a célcsoport létszáma és a megközelíthetőség szerint súlyozva), utcai plakátok a mondanivaló fő üzeneteivel (címkézés nélkül, de az adott célcsoportnak is szóló tartalommal), TV-kampányok üzenetenként a városi, települési csatornákon, internetes távoktatási programok célcsoportonként. Bár ez a leírás mind az öt célcsoportban azonos, az ismereti és személeti hangsúlyok eltérőek lesznek, és kellő interakciót biztosítanak a résztvevők számára is. Kapcsolódás a megyei klímastratégia célkitűzéseihez:

Mitigációs célkitűzés kódja M-1-3

Adaptációs Szemléletformálási célkitűzés kódja célkitűzés kódja SZá-2

Időtáv

2018 (2 hónap, az 5 célcsoportra összesen 10 hónap)

Felelős

EKE Eger, Gyöngyös

Célcsoport

Egyetemisták

Finanszírozási igény

0,8 m Ft

Lehetséges forrás

KEHOP, EFOP

161

7. Végrehajtási keretrendszer meghatározása 7.1. Partnerség A Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és Heves Megye Klímastratégiájának kidolgozása a fentnevezett megyei tervezési dokumentumok által meghatározott célok mentén, a lehetséges partnerintézmények bevonásával történik.

A partnerintézmények visszajelzése alapján a szakmai koordinációs és konzultációs feladatok ellátása céljából létrehozásra kerülő éghajlatváltozási platform szervezet tagjai az alábbi Heves megyei intézmények és szervezetek bevonásával történik: -

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatósága Nemzeti Pedagógus Kar Magyar Tudományos Akadémia Miskolci területi bizottsága Eszterházy Károly Egyetem Heves Megyei Önkormányzat Klímabarát Települések Szövetsége Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódóan a megyei szereplők (települések, érintett szakigazgatási szervek, felső, illetve középfokú oktatási intézmények, megyei vállalkozói szféra képviselői, civil szervezetek stb.) a részvételükkel megvalósuló rendezvények szervezésén keresztül kapcsolódnak be a tervezés illetve a stratégiai gondolkodás folyamatába. A rendezvények formái: - klímaváltozással, azon belül mind a folyamat mérséklésével, mind az ahhoz való alkalmazkodás témájával foglalkozó konferencia szakmai előadók közreműködésével - települési önkormányzatok számára, megyei oktatási, önkormányzati intézményeknek, vállalkozói körben történő célzott workshopok szervezése szakmai előadók meghívásával - lakosság számára szervezett szemléletformálási akciók, figyelemfelkeltő akciók A megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódó nyitó- és záró konferencia szervezése az érintett megyei szereplők bevonásán kívül a Klímabarát Települések Szövetsége képviselőjének, a megye területén található városi jogállású települések önkormányzatainak, az Eszterházy Károly Egyetem, a megye területét érintően működő fejlesztési tanácsok munkaszervezeteinek, a megyében bejegyzett, környezet- és természetvédelmi tevékenységet folytató civil szervezeteknek, a meghatározó vállalkozások bevonásával történik. A konferencia résztvevői tájékoztatást kapnak a stratégia céljairól és a projekt megvalósításának legfontosabb lépéseiről, részt vesznek az klímaváltozással kapcsolatos helyi sajátosságok feltérképezésében, és ötleteket adnak a stratégia lehetséges irányaira vonatkozóan.

162

A konferencia célcsoportjai: -

érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők, szakmai szervezetek, kamarák oktatási és kutatási intézmények, érintett hatóságok, és területi állami szereplők, közszolgáltatók, önkormányzatok, szakterületi specialisták

A megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódóan fél napos workshopok szervezésére került sor. Célzott, specifikus workshoppal kell elérni a megyében található települési önkormányzatokat (legalább a városok és a járásonként további 2-3 település környezetvédelmi felelősét); az oktatási és egyéb meghatározó önkormányzati intézmények képviselőit (az egyetemek, középiskolák képviselőit), továbbá a meghatározó megyei vállalkozásokat. A rendezvények célja a helyi klímaváltozási szempontok megismertetése, alkalmazkodási lehetőségek megismertetése, az egyes szereplők cselekvési lehetőségeinek ismertetése a megyei klímastratégia ismertetésén túl. A workshopok célja, hogy a résztvevők a gyakorlatban is megvalósítható ötletekkel térjenek vissza az intézményekbe a Megyei Klímastratégia megismerésével és ott a klímaváltozással kapcsolatos tudatformáló akciók kezdeményezői, támogatói legyenek. Cél, hogy a Heves Megyei Önkormányzat elérje a megyében található oktatási és egyéb jelentősebb önkormányzati oktatási intézmények képviselőit (kötelezően az Eszterházy Károly Egyetem, középiskolák, általános iskolák, egyéb oktatási intézmények képviselőit). A workshopokon kerülnek bemutatásra a Heves Megyei Ötletpályázat Középiskolásoknak programra beérkezett pályázati ötletek.

A rendezvény célcsoportja: -

pedagógusok szociális, oktatási, kulturális, valamint egyéb intézmények munkatársai, képviselői felsőoktatási intézmények képviselői

A vállalkozások számára szervezett workshop elsősorban Heves megye legfontosabb gazdasági ágazatainak szemszögéből vizsgálja a klímaváltozás hatásait, így a mező- és erdőgazdálkodás, a feldolgozó iparágak, a közlekedés, logisztika, szállítmányozás, csomagolás, autógyártás, az energiatermelés és a szolgáltatások kihívásait és lehetőségeit tekinti át a Megyei Klímastratégiai dokumentum ismeretében. A workshop megvalósításának hatásaként cél, hogy a megye véleményformáló vállalkozásainak vezetői, munkatársai tudatában legyenek a klímaváltozással kapcsolatos kihívásoknak, ismerjék a megoldások felé mutató beavatkozási irányokat és szerezzenek tudomást a klímaváltozással kapcsolatos megyei törekvésekről. A rendezvény célcsoportja: -

vállalkozások vezetői, tulajdonosai érdekképviseleti és szakmai szervezetek, kamarák képviselői

A megyei klímastratégia kidolgozásához kapcsolódóan 4 db figyelemfelkeltő akciót szükséges megtartani a lakosság részére a klímaváltozás várható hatásairól, a lehetséges cselekvési irányokról, a lakosság klímaadaptációs szerepéről. A rendezvényekkel legalább 2000 fő aktív elérése tervezett.

163

A tervezési folyamat során a megye területén a közlekedésfejlesztés, közműinfrastruktúra-fejlesztés, kis- és középvállalkozások fejleszése, oktatás, turizmus, vízgazdálkodás, egészségügy, terület- és településfejlesztés, mezőgazdaság katasztrófavédelem szakterületen zajó fejlesztésekért felelős szervezetek és intézmények bevonásra kerülnek. A fent nevezett konferenciák, rendezvények, workshopok szervezése során bevonásra kerülő intézmények és szervezetek: Személyes részvételre felkért partnerek: • • • • • • • • • • • • • • •

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Gyöngyös Város Önkormányzata Hatvan Város Önkormányzata Heves Város Önkormányzata Füzesabony Város Önkormányzata Bélapátfalva Város önkormányzata Pétervására Város Önkormányzata Gyöngyöspata Város Önkormányzata Kisköre Város Önkormányzata Lőrinci Város Önkormányzata Verpelét Város Önkormányzata Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatóság Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Heves Megyei Kormányhivatal Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály - Heves megye (az Egri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztálya látja el a feladatot) • Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság • Bükki Nemzeti Park Igazgatósága Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform tagjai: -

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Igazgatósága Nemzeti Pedagógus Kar Magyar Tudományos Akadémia Miskolci területi bizottsága Eszterházy Károly Egyetem Heves Megyei Önkormányzat Klímabarát Települések Szövetsége Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata

Munkacsoport tagok: • Heves Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály - Heves megye - Egri Járási Hivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztálya • Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság • Bükki Nemzeti Park Igazgatósága • Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága • Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság • Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság • Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 164

• Mátrai Erőmű Zrt. • KMKK Középkelet-magyarországi Közlekedési Központ Zártkörűen működő Részvénytársaság - Egri Területi Igazgatóság • Heves Megyei Vízmű Zrt. • Észak-Magyarországi Regionális Vízművek Zrt. • Klebelsberg Intézményfenntartó Központ • Egererdő Erdészeti Zrt. • Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete • Egri Norma Alapítvány • EGERFOOD - Egri Regionális Tudásközpont • Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. • Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály • Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács Írásbeli állásfoglalásra felkért partnerek: • Heves megye települési önkormányzatai • Heves Megyei Építész Kamara és Mérnöki Kamara • Dél-Mátra Közhasznú Egyesület. (LEADER) • Eger Vidék Kincsei Egyesület (LEADER) • Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület (LEADER) • Zagyvaság Helyi Vidékfejlesztési Egyesület(LEADER) • Észak-Magyarországi Áramszolgáltató Zrt. (ÉMÁSZ) • Főgáz Zrt. • Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Heves Megyei Kirendeltsége • Nemzeti Befektetési Ügynökség • Heves Megyei Vállalkozás-és Területfejlesztési Alapítvány • Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás • Magyar Közút Nonprofit Zrt. • MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen Működő Részvénytársaság • Kárpátok Alapítvány • Nyugdíjasok Heves Megyei Szervezete • Egri Városszépítő Egyesület

165

7.2. Finanszírozás A klímavédelem területe – mint a dokumentum fentebbi fejezeteiből is látható – szerteágazó, szinte nincs olyan szervezet, intézmény illetve magánszemély, aki ne tehetne a meghatározott célok eléréséért. Mindebből adódik, hogy az intézkedések végrehajtásához is többféle forrás áll, állhat rendelkezésre kezdve az EU-s forrásoktól egészen a saját hozzájárulásig. A megyei klímastratégia tervezése során konkretizált finanszírozási hátteret az alábbi táblázatokban gyűjtöttük össze.

166

Intézkedés címe

Tématerület (mitigáció, adaptáció, szemléletformálás)

Célrendszeri kapcsolódás

összköltség (millió Ft)

Finanszírozás forrása

ütemezés (fejlesztések kezdete és vége)

elvárt eredmény (eredmény indikátor)

Int. Rövid leírása

Indokoltság

Klímaváltozási vonatkozású adatbázis-fejlesztések, hatásvizsgálatok, sérülékenység elemzések, kockázati térképek, modellek, módszertanok, valamint komplex kockázatkezelési rendszer és egységes informatikai háttér kidolgozása. Pontosabbá válik a felszíni és felszín alatti víztestek állapotértékelése, javul az értékelések megbízhatósága, a vizsgálati monitoring végrehajtásával javul a terhelések és a vízi környezetre gyakorolt hatásuk megismerése, igazolása, így a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek intézkedései megalapozottabbak és költséghatékonyabbak lesznek. A monitoring módszerekhez és eredményekhez kapcsolódó oktatással, szemléletformálással a tudásbázis is növekszik.

A vízgazdálkodással és az éghajlatváltozással kapcsolatos stratégiai tervezés a 2000/60/EK Víz Keretirányelv, valamint a 2007/60/EK irányelvek alapján 6 évenként ismétlődő kötelezettség. A vízgyűjtőgazdálkodási terv és az árvízkockázat kezelési terv felülvizsgálata az EU irányelven túl a hazai sajátosságok érvényesítését szolgálja, megalapozva a 2021 utáni időszak fejlesztéseit, valamint hozzájárul az ENSZ Fenntartható Fejlesztési Célok 2030 eléréséhez. Az intézkedés komplex módon járul hozzá a Duna Régió Stratégia (DRS) 5. prioritási területének 1. akciója (vízgyűjtő szintű árvízkezelési terv vagy koordinált árvízkockázat-kezelési terv kidolgozása) sikeres megvalósításához. Támogatja továbbá a DRS 4. prioritási terület 3. akciója (ICPDR által kifejlesztett adatgyűjtési rendszerek fejlesztése és támogatása) mérföldköveinek sikeres megvalósítását.

az alkalmazkodóképesség javítása, a projekt 4. 14,66 milliárd Ft operatív célja a szemléletformáló akció.

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

Országos Vízügyi Főigazgatóság, Belügyminisztérium, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, M agyar 2015. november 9. - Földtani és Geofizikai Intézet, Nemzeti 2020. december 31. Fejlesztési M inisztérium, Országos M eteorológiai Szolgálat, Országos Vízügyi Főigazgatóság (konzorciumvezető) Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság

Kiépített, vagy továbbfejlesztett adat-és tudásbázisok száma

Kiépített, vagy továbbfejlesztett adat-és tudásbázisok száma: 5 db

KEHOP-1.2.0. Klímastratégiák kidolgozásához kapcsolódó adaptáció, mitigáció, módszertan- és szemléletformálás kapacitásfejlesztés, valamint szemléletformálás

A klímaváltozáshoz történő hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése érdekében a felhívás alapvető célja a klímaalkalmazkodást és klímaváltozás megelőzését szolgáló tevékenységek kereteinek, peremfeltételeinek biztosítása, klímastratégiai módszertan összeállításával, valamint ez alapján készült megyei szintű klímastratégiai dokumentumok kidolgozásával.

A klímaalkalmazkodásra – és ahhoz kapcsolódóan a klímaváltozás mérséklésére – irányuló tervezésre vonatkozóan jelen pillanatban M agyarországon nincs egységesen elfogadott módszertan, továbbá hiányzik a szakmai minőségbiztosítás lehetősége is, ami összességében jelentős mértékben megnehezíti olyan valós helyi igényekre reflektáló, a helyi szereplők aktív közreműködésével és támogatásával készült térségi, valamint helyi klímastratégiák elkészítését, amelyek végrehajtása a helyi közösség számára érezhető és szakmailag értékelhető eredményekkel jár.

az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása, a szennyezések és terhelések megelőzése és 30 millió Ft mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása, a projekt 4. operatív célja a szemléletformáló akció

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

2015. november 9 2016. június 30.

Klímastratégiával rendelkező elepülések összesített lakosság száma, Klímaalkalmazkodással kapcsolatos szemléletformálási akciókban aktívan résztvevő lakosság száma

2000/megyei projekt

KEHOP-1.4.0. Árvízvédelmi fejlesztések

adaptáció

A felhívás átfogó célja a klímaváltozás következtében jelentkező szélsőséges időjárási események káros hatásainak csökkentése.

Az árvízi kockázat mérséklése érdekében a meglévő árvízvédelmi szakaszok egyenszilárdságának megteremtése, legalább a jogszabályi előírások mértékéig, a védművek előírás szerinti kiépítése, a műtárgyak fejlesztése, a medrek vízlevezető az képességének javítása az ökológiai szempontokat figyelembe alkalmazkodóképesség véve. Az árvízi kockázatoknak kitett települések esetében a javítása fejlesztéseknek az ideiglenes védvonalak állandósított védelmi rendszerekkel, körtöltésekkel, árvízvédelmi falakkal történő felváltására kell irányulnia.

195,16 milliárd Ft

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

vízügyi igazgatási szervek és azok 2015. november 05. konzorciumai, valamint a települési 2017. november 05. önkormányzatok igényelhetnek

Árvízvédelmi intézkedések előnyeiben részesülő lakosság, Előkészített (árvízvédelmi) projektek száma

1.100.000 fő, 5 db

KEHOP-1.6.0 Katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztése

adaptáció

A felhívás célja a megfelelő védelmi és prevenciós hálózat kialakítása, a kockázatok tervszerű, rendszeres és működésbe integrált értékelése, monitoring rendszer kiépítése, informatikai háttér, illetve ezek adatbázisának felújítása, bővítése.

A klímaváltozásra visszavezethető katasztrófa helyzetekre, és ezen helyzetekben elvárt cselekvésekre történő felkészítése a lakosságnak, a megfelelő létszámmal és felkészültséggel rendelkező polgári védelem önkéntes állomány megléte, és megfelelő létszáma mind nélkülözhetetlen.

Kohéziós Alap és M agyarország 2015. november 23. 50,78 milliárd Ft költségvetése 2018. december 31. társfinanszírozásába n

Kiérkezési idő átlaga, Erdőtűzvédelmi intézkedéseket élvező lakosság, Az emelt minőségű katasztrófa-védelem előnyeit élvező lakosság

15 perc, 330 000 fő, 1 600 000 fő

KEHOP-2.3.0 Felhívás a szennyvíziszap optimális hasznosítása érdekében szükséges beruházások, adaptáció, migitáció fejlesztések megvalósítására, energiahatékonysági elemekkel

Az intézkedés a a szennyvíztisztító telepeken keletkező szennyvíziszap kezelésére és hasznosítására vonatkozó feladatok megvalósítása érdekében jött létre.

A Kormány a Partnerségi M egállapodásban célul tűzte ki a közvetve hozzájárul a szennyvíziszap hasznosítási arányának növelését. A klímaváltozás hatásainak szennyvíziszap mind energetikai, mind mezőgazdasági mérsékléséhez és az 50 milliárd Ft szempontból ígéretes alapanyag, amely megfelelő előkészítés ahhoz való (például: víztelenítés, komposztálás) esetén energiatermelésre és alkalmazkodáshoz talajerő utánpótlásra is alkalmassá tehető.

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

2017. február 20. 2019. február 20.

víziközmű-szolgáltatók, Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

KEHOP-3.1.1. A települési hulladékgyűjtési, szállítási adaptáció, mitigáció és előkezelő rendszerek fejlesztése

A Kormány a Partnerségi M egállapodásban célul tűzte ki, hogy a hulladékgazdálkodás terén a szelektív gyűjtés és újrahasznosítás kerül a fejlesztések fókuszába. Az intézkedés a már meglévő elkülönített hulladékgyűjtési rendszerek fejlesztését, hatékonyságának növelését, másrészt az eddig elkülönített gyűjtéssel nem lefedett hazai területek elérését támogatja.További cél a települési hulladékkezelési rendszerek komplex és költséghatékony fejlesztése, a fenntartható és közel egységes színvonalú hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosítása.

A 2008/98/EK Hulladék Keretirányelv előírásainak eléréshez, miszerint 2020-ig legalább a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%ra kell növelni, további fejlesztések szükségesek, amelyek fókuszában a szelektív gyűjtés és újrafeldolgozás áll.

közvetve hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez és az 1,06 milliárd Ft ahhoz való alkalmazkodáshoz

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

2017. január 30. 2019. január 30.

önkormányzatok és társulásaik, Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Hulladék újrafeldolgozására további kapacitás, Az elkülönített gyűjtési rendszerrel elért lakosság száma, Hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma

Hulladék újrafeldolgozására további kapacitás: 60 000 fő, Az elkülönített gyűjtési rendszerrel elért lakosság száma: 450 000 fő, Hulladék-gazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma: 90 000 fő

KEHOP-3.1.2 A biológiailag lebomló hulladék eltérítése a adaptáció, mitigáció hulladéklerakóktól

A Kormány a Partnerségi M egállapodásban célul tűzte ki, hogy a hulladékgazdálkodás terén a szelektív gyűjtés és hasznosítás kerül a fejlesztések fókuszába, ezen belül a lakossági eredetű biohulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése, a biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakóról való eltérítése is kiemelt hangsúlyt kap.

A hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK irányelv előírja, hogy elkülönített gyűjtési rendszert kell felállítani legalább a papír, műanyag, fém és az üveg vonatkozásában. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény továbbá előírja, hogy az elkülönített gyűjtést a zöldhulladék esetében is biztosítani kell. Az elkülönített gyűjtés bevezetését a 2016-ra, lerakókra vonatkozó 35%-os szerveshulladék-eltérítési cél megvalósítási kötelezettsége is indokolja.

közvetve hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez és az 5 milliárd Ft ahhoz való alkalmazkodáshoz

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

Hulladék újrafeldolgozására további Nemzeti Fejlesztési Programiroda kapacitás, Az elkülönített gyűjtési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társasággal, 2016. november 30. rendszerrel elért lakosság száma, Hulladékmint konzorciumvezető, Konzorciumtagok: 2018. november 30. gazdálkodással kapcsolatos önkormányzat, önkormányzatok szemléletformálásban aktívan résztvevő konzorciuma, önkormányzati társulás lakosság száma

Hulladék újrafeldolgozására további kapacitás: 60 000 t/év, Az elkülönített gyűjtési rendszerrel elért lakosság száma: 45 000 fő/év, Hulladék-gazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma: 90 000 fő/év

KEHOP-3.1.4 Kiemelt természetvédelmi fejlesztések

A konstrukció fő célja egyes védett természeti területek és élőhelyek, valamint védett és közösségi jelentőségű fajok védelme és élőhelyük biztosítása.

A hazai jogszabályok (kiemelten az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről) és az uniós természetvédelmi irányelvek alapján is hazánk fontos feladata a védett természeti és Natura 2000 területek kedvező természeti állapotának elérése és fenntartása, valamint a védett és közösségi jelentőségű fajok élőhelyeinek megőrzése, fejlesztése.

az alkalmazkodóképesség javítása

KEHOP-4.1.0. Élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és adaptáció bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése

A zöld infrastruktúra fejlesztése, illetve a leromlott ökoszisztémák helyreállítása a védett, illetve közösségi jelentőségű természeti értékek és területek természetvédelmi helyzetének és állapotának javítása érdekében a felhívás célja, hogy a természetvédelmi és élővilág védelmi fejlesztések révén hozzájáruljon az egészséges, fenntartható környezet biztosításához, illeszkedve a 6. EU tematikus célhoz, a környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdításához.

A 2020-ig szóló EU Biológiai Sokféleség Stratégia elfogadásával a tagállamok vállalták, hogy a biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások romlásának megállítása az érdekében 2020-ig 50, illetve 100%-os javulást érnek el a alkalmazkodóképesség közösségi jelentőségű fajok és élőhely-típusok természetvédelmi javítása helyzete tekintetében, és a zöld infrastruktúra fejlesztése révén helyreállítják a leromlott ökoszisztémák 15%-át.

KEHOP-5.1.3 M egújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése a KEOP-7.9.0 mitigáció konstrukcióban előkészített villamosenergia termelő rendszerek telepítésével

Az intézkedés célja, hogy ösztönözze a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését, így a hálózatra termelő, nem Hazánkban 2020-ra a megújuló energiaforrások részaránya épülethez kötött megújuló energiaforrás alapú zöldáramlegalább a 13%-ot el kell érje a bruttó végső energiafogyasztáson termelést szolgáló technológiák kialakítását. A támogatott belül fejlesztéseknek hozzá kell járulniuk a megújuló energiaforrás felhasználás növeléséhez és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása, a 6,77 milliárd Ft szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

vállalkozás, jogi személyiségű vállalkozás, jogi személyiségű gazdasági társaság, részvénytársaság

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése, További kapacitás megújuló energia előállítására, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése: 546 463,97 tonna CO2 egyenérték, További kapacitás megújuló energia előállítására: 200,31 M W, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség: 3 390 000 GJ/év

KEHOP-5.3.1 Távhőszektor energetikai korszerűsítése

migitáció

A távhőrendszerek műszaki színvonalának emelésével, energiatakarékosságának növelésével és az energiahatékonyság javításával, a felhívás olyan primer oldali távhő-rendszer fejlesztéseket támogat, amelyek révén a távhő szektor, így a primerenergia-felhasználás és üvegházhatású gázok kibocsátása csökken.

A környezetbarát távhő szolgáltatások kialakítása, a távhőrendszerek modernizálása az Országgyűlés által elfogadott 2030-ig irányt mutató Nemzeti Energiastratégia végrehajtásának fontos eszköze, ezzel segítve a Nemzeti Reform Programban előirányzott 18 %-os primer energia megtakarítási cél elérését.

az erőforrás-felhasználás hatékonyságának fokozása, a 31,470 milliárd szennyezések és Ft terhelések megelőzése és mérséklése

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

távhőszolgáltató vállalkozások (akár konzorciumi formában)

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése, Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése: 526 581,19 tonna CO2 egyenérték, Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés: 4 050 000 GJ/év

KEHOP-5.4.1 Szemléletformálási programok

szemléletformálás

A civil szféra, az oktatási szektor, a tudományos szféra együttműködésének eredményeként a legszélesebb körben tudatosítani a fenntarthatóság értékrendjét, ismertté tenni az energiatudatos fogyasztási alternatívákat és megismertetni a jelenlegi fogyasztási szokások környezeti hatásait.

A hazai és uniós környezetügyi célok csak a társadalom széles és aktív részvételével, az erőforrások megőrzéséhez, a környezetterhelés megelőzéséhez szükséges eszközrendszer sokfélesége révén valósíthatóak meg, amelyhez kapcsolódóan elengedhetetlen a szemléletformálás támogatása is.

a projekt 4. operatív célja a szemléletformáló 1 milliárd Ft akció

Kohéziós Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

civil szervezetek, egyházi fenntartású intézmények, önkormányzatok, oktatási intézmények, központi költségvetési szervek

Energia- és klímatudatossági Energia- és klímatudatossági kampányokban aktívan résztvevő lakosság kampányokban aktívan résztvevő száma lakosság száma: 50 000 fő

KEHOP-1.1.0 Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés

adaptáció, szemléletformálás

adaptáció

az alkalmazkodóképesség javítása

1 803

központi költségvetési szervek

katasztrófavédelmi feladatokat ellátó állami szervek és azok konzorciumai,katasztrófavédelemben részt vevő, a veszélyelhárításban dolgozó szervek vezetése alatt álló szakmai önkéntes, civil és non-profit szervezetek

elvárt outputok

Kötelező indikátor: A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíziszap hasznosítási kapacitás: 180 000 t/év, A fejlesztés szempontjából releváns indikátor kiválasztása szükséges az alábbiak közül: További kapacitás megújuló energia előállítására: 200,31 M W, Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése: 546 463,97 tonna CO2 egyenérték, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség: 3,39 PJ/év

1. Kisvárda Város Önkormányzata 2. ÖKOPLAN Tájvédelmi és Környezetfejlesztési Egyesület 3. Döge Község Önkormányzata 4. Kékcse Község Önkormányzata 5. Kisvárda Város Önkormányzata 6. Élőhely helyreállításával, fejlesztésével Szabolcsveresmart Község Önkormányzata érintett területek nagysága (KEAT_20) 7. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG) 8. 3-7. pontban jelölt pályázók konzorciuma 9. Velencei-tavi Kistérségért Alapítvány

Kohéziós Alap és M agyarország millió Ft költségvetése társfinanszírozása

Európai Regionális Fejlesztési Alap és 31,86 milliárd Ft M agyarország költségvetése társfinanszírozása

bevonandó partnerek

nemzeti park igazgatóságok, konzorciumi partnerként: védett természeti területek 2015. december 07. - természetvédelmi kezelésében érintett 2020. december 31. központi költségvetési szervek, 100%-ban állami tulajdonú gazdasági társaságok, civil szervezetek, önkormányzatok

2016. október 3.2018. október 3.

ha

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe, A Natura 2000 területek bemutatásához kapcsolódó kommunikációs akciókban aktívan résztvevő lakosság száma, A jobb 100 000 ha, 15 000 fő, 100 000 ha, védettségi állapot érdekében támogatott 15 000 fő élőhelyek területe, A Natura 2000 területek bemutatásához kapcsolódó kommunikációs akciókban aktívan résztvevő lakosság száma

167

Intézkedés címe

Tématerület (mitigáció, adaptáció, szemléletformálás)

Célrendszeri kapcsolódás

összköltség (millió Ft)

Finanszírozás forrása

elvárt eredmény (eredmény indikátor)

Európai Regionális Fejlesztési Alap és 1,265 milliárd M agyarország Ft költségvetése társfinanszírozása

Helyi önkormányzatok, Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv), Helyi önkormányzatok társulásai, Gazdasági társaságok, amelyekben a 2017. június helyi önkormányzatok, 30. - 2017. önkormányzati társulások többségi szeptember 15. tulajdonrésszel rendelkeznek, Egyházi jogi személyek, M agyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek a 2011. évi CLXXV. törvény alapján

Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedés

Kulturális és örökség helyszínek fejlesztése, Állatkertek fejlesztése esetén igényelt támogatási összeg / 45000 Ft, Egyéb ökoturisztikai fejlesztések, Aktív turizmus fejlesztése, Jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező települések turisztikai infrastrukturális és szolgáltatói hiányosságainak felszámolása esetén igényelt támogatási összeg / 80000 Ft

Európai Regionális Fejlesztési Alap és 1,625 milliárd M agyarország Ft költségvetése társfinanszírozása

Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek, Helyi önkormányzatok és társulásaik, Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok és társulásaik, 2017. július 19. - Egyházi jogi személy, M agyarország 2017. területén alapított és itt székhellyel szeptember 19. rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek a 2011. évi CLXXV. törvény alapján , Közalapítvány, Nonprofit gazdasági társaság, szervezet, Önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalkozások

Fejlesztett, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma, Újonnan létrehozott, 0-3 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek szám, Fejlesztett, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma, Újonnan létrehozott, 3-6 éves gyermekek elhelyezését biztosító férőhelyek száma

2017. május 31 helyi önkormányzatok 2017. július 31.

Talajrehabilitáció: a rehabilitált talaj összkiterjedése, Városfejlesztés: Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága, Bel- és csapadékvízvédelmi létesítmények hossza, Városfejlesztés: Városi területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épülete, M egújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

2017. június 30 helyi önkormányzatok, helyi 2017. nonprofit szervezetek és egyházak szeptember 29.

Városfejlesztés: Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek, Integrált városfejlesztési stratégiákba bevont területek lakossága, Bel- és Városfejlesztés: Városi területeken csapadékvíz-védelmi létesítmények létrehozott vagy helyreállított nyitott hossza, Városfejlesztés: Városi terek: minimum 2000 m2 területeken épített vagy renovált köz- vagy kereskedelmi épületek, M egújult vagy újonnan kialakított zöldfelület nagysága

2016. február 18. - 2016. április 18.

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m

2017. június 30. - 2017. helyi önkormányzatok szeptember 29.

Üvegházhatást okozó gázok csökkentése: az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése, Energiahatékonyság: A középületek éves primerenergiafogyasztásának csökkenése, M egújuló energiaforrások: A megújulóenergiatermelés további kapacitása, Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyisé

M inden megkezdett 1.500.000 Ft igényelt támogatás esetén 1 CO2 egyenérték (t) ÜHG megtakarítást szükséges vállalni.

2017. május 29. -2017. július települési önkormányzatok 28.

Kialakított kerékpárosbarát települések vagy településrészek száma, Közlekedésbiztonsági fejlesztést megvalósított települések száma, Kialakított új, forgalomcsillapított övezetek száma, Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza, Közutak: A felújított vagy korszerűsített utak teljes hossza

Európai Regionális Fejlesztési Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

Helyi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, Helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési irányító és költségvetési szervek, 100% 2016. május 20. önkormányzati (ide nem értve a - 2016. június megyei jogú városi) tulajdonú 30. gazdasági társaságok kivéve a távhőszolgáltatást végző 100% önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, Önkormányzati hivatal (költségvetési szerv)

M egújuló energiaforrások: A megújulóenergia-termelés további kapacitása; Üvegházhatást okozó gázok csökkentése: az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése; A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

Európai Regionális Fejlesztési Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

Központi költségvetési irányító és költségvetési szervek, Helyi önkormányzat, Helyi önkormányzatok társulása, Helyi önkormányzat/helyi önkormányzatok társulása által létrehozott gazdasági társaság, 2017. május 31. amelyben az önkormányzat/társulás - 2017. július többségi tulajdonrésszel rendelkezik, 31. M agyarország területén alapított és itt székhellyel rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek a 2011. évi CLXXV. törvény alapján, Közalapítvány, Egyházi jogi személy, Egyéb, jogi személyiségű non-profit szervezetek

Fejlesztéssel érintett egészségügyi alapellátást nyújtó szolgálatok (benne: háziorvos, házi gyermekorvos, fogorvosi, védőnői szolgálat és kapcsolódó ügyeleti ellátás, iskola-egészségügyi ellátás) szám, Újonnan épített vagy felújított rendelők, tanácsadók száma, Egészségügy: Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság

Indokoltság

TOP-1.2.1-16 Társadalmi és környezeti szempontból adaptáció, mitigáció fenntartható turizmusfejlesztés

Az intézkedés célja térségi szintű, turisztikai termékcsomagok és kisléptékű tematikus turisztikai fejlesztések támogatása, melyekkel megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatók meg. Ennek keretében a helyi, térségi jelentőségű, turisztikai vonzerőt képező kulturális, épített, természeti örökség turisztikai hasznosítására, fejlesztésére nyílik lehetőség a térség gazdaságának diverzifikációja, a helyi gazdaság élénkítése, és a foglalkoztatás növelése érdekében.

Az intézkedés azokra a fejlesztési igényekre kíván reagálni, amelyek elsősorban helyi, illetve térségi jelentőségűek, nem részei országos vagy nemzetközi hálózatoknak, de a térségben, illetve helyben tartózkodási időt hosszabbító lehetőséget jelentenek, ezáltal – közvetett módon – jelentős helyi-térségi foglalkoztatás-bővítési potenciált hordoznak magukban.

TOP-1.4.1 A foglalkoztatás és az életminőség javítása családbarát, munkába állást adaptáció segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével

A felhívás a 3 éves kor alatti gyermekek napközbeni elhelyezését és a 3-6 éves gyerekek óvodai elhelyezését támogatja. A felhívás az intézményes fejlesztéseken túlmenően (például bölcsőde, mini bölcsőde, óvoda-bölcsőde, mint többcélú intézmény) támogatja a rugalmasabb és egyszerűbb működési feltételekkel létrehozható bölcsődei ellátási forma – családi bölcsőde – fejlesztését is annak érdekében, hogy a helyi igényeken alapuló leghatékonyabb megoldást lehessen kialakítani az adott térségben, illetve településen.

Az Európai Bizottság ország-specifikus ajánlásaival összhangban M agyarország továbbfejleszti a kisgyermekek számára a napközbeni elhelyezést biztosító intézmények kapacitásait és az általuk nyújtott szolgáltatások az minőségét. Ennek érdekében a Kormány a alkalmazkodóképesség Partnerségi M egállapodásban célul tűzte ki a javítása fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatását, többek között a kisgyermekes szülők munkaerőpiacra történő visszatérésének elősegítését a gyermekellátási szolgáltatások fejlesztése által.

TOP-2.1.1-16 Barnamezős adaptáció, területek rehabilitációja szemléletformálás

A felhívás legfőbb célja a vállalkozások és befektetők, valamint a lakosság számára vonzó, ugyanakkor környezetileg fenntartható városi környezet, települési arculat kialakítása. Az intézkedés elsősorban olyan infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, segítik a település fenntartható fejlődési pályára állítását, a beruházások során olyan technológiák, módszerek kerülnek alkalmazásra, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a megépített infrastruktúra és a település működésé.

Az intézkedés elősegíti a fenntartható fejlődést a település hatályos Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megfelelően, továbbá hozzájárul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) gazdaságfejlesztési céljaihoz, ezzel pedig a települések lakosságának megtartásához

TOP-2.1.2-16 Zöld város kialakítása

adaptáció, szemléletformálás

Az intézkedés elsősorban olyan infrastruktúra-fejlesztéseket támogat, amelyek javítják a települések általános környezeti állapotát, segítik a település fenntartható fejlődési pályára állítását, a beruházások során olyan technológiák, módszerek kerülnek alkalmazásra, amelyek környezet- és természetvédő módon biztosítják a megépített infrastruktúra és a település működését.

adaptűció

A fejlesztések esetében a cél a belterületre hullott csapadékvizek és felszín alól előtörő fakadó vizek rendezett és kártétel nélküli elvezetése, a belterületen áthúzódó vízfolyások és belvízcsatornák, belvíz elvezető rendszerek rendezése és a települések belterületének védelme a külterületeken keletkezett vizek káros hatásaitó.

migitáció

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) stratégiai célja az alacsony széndioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzése, csatlakozva a globális Az intézkedés átfogó célja a felhívásban meghatározott erőfeszítésekhez. Bár a klímaváltozás alapvető a klímaváltozás önkormányzati intézmények hatékonyabb energiahasználatának, okainak nagy része a városias térségekben hatásainak mérséklése racionálisabb energiagazdálkodásának elősegítése. összpontosul, a széndioxid-kibocsátás csökkentés és az erőforrás-hatékonyság megvalósítása valamennyi településen kihívást jelent, így a város-vidék együttműködés is nagy szerepet kaphat a célkitűzések megvalósításában.

2 541 millió Ft

TOP-3.1.1-16 Fenntartható települési mitigáció közlekedésfejlesztés

Az intézkedés hoozzájárul a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséhez, az élhető városi és A támogatás célja, hogy olyan, a fenntartható közlekedés települési környezet kialakulásához, valamint az feltételeit megteremtő és erősítő közlekedésfejlesztési a klímaváltozás EU2020 és a Nemzeti Közlekedési Infrastruktúraintézkedések valósuljanak meg településeken és települések hatásainak mérséklése fejlesztési Stratégia fenntartható fejlődésre és között, melyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás mérsékléséhez. közlekedésre vonatkozó céljainak a teljesüléséhez.

Európai Regionális Fejlesztési Alap és 2029 millió Ft M agyarország költségvetése társfinanszírozása

TOP-3.2.2-15 Önkormányzatok által vezérelt, a helyi adottságokhoz illeszkedő, megújuló energiaforrások mitigáció kiaknázására irányuló energiaellátás megvalósítása, komplex fejlesztési programok keretében

A klímaváltozás alapvető okainak nagy része a A felhívás célja ezért a szükséges térségi és települési városias térségekben összpontosul, ám a jelentőségű, de kisebb léptékű, települési és településközi széndioxid-kibocsátás csökkentés és az erőforrása klímaváltozás koordinációt igénylő, a saját (közcélú) energiaigény kielégítésére hatékonyság megvalósítása valamennyi hatásainak mérséklése szolgáló megújuló energiaforrásokból nyert energia termelését és településen kihívást jelent, így a város-vidék helyi felhasználását célzó komplex projektek támogatása. együttműködés is nagy szerepet kaphat a célkitűzések megvalósításában

TOP-4.1.1-16 Egészségügyi alapellátás infrastrukturális adaptáció, mitigáció fejlesztése

Az egészségügyi alapellátás fejlesztésének fontosságát az adja, hogy ez a szint képes leginkább elvégezni az alapvető szűrővizsgálatokat és egészségügyi állapotfelméréseket, ezáltal kiemelt szerepe van a prevencióban a lakosság közvetlen környezetében (lakóhelyén). Az egészségügyi alapellátási rendszer infrastrukturális fejlesztése az intézmények szolgáltatásainak és infrastrukturális feltételeinek korszerűsítését, a hozzáférés egyenlőtlenségeinek mérséklését célozza, különös tekintettel az alábbi célcsoportokra: várandósok, nők, gyermekek és fiatalkorúak, fogyatékkal élők és idősek.

Az intézkedést az indokolja, hogy az egészségügyi alapellátási rendszer infrastruktúrája területileg egyenetlen, nagyszámú a rossz állapotú, fejlesztést igénylő, illetve hiányos vagy elavult eszközökkel rendelkező orvosi rendelők, védőnői tanácsadók, iskola-egészségügyi rendelők száma, amely különösen a hátrányos helyzetű térségeket érinti.

TOP-4.2.1-16 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről a foglalkoztatottsági szint növeléséhez csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak.

A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság foglalkoztathatóságának javításához, az életkörülményekben rejlő területi különbségek a klímaváltozás mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás hatásainak mérséklése erősítéséhez. Az intézkedés eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.

TOP-2.1.3-15 Települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések

TOP-3.2.1-16 Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése

adaptáció

az alkalmazkodóképesség javítása, a klímaváltozás hatásainak mérséklése

Európai Regionális Fejlesztési Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

az alkalmazkodóképesség javítása, szemléletformálás

365 millió Ft

Az intézkedés elősegíti a fenntartható fejlődést, a település hatályos Településfejlesztési Koncepciójának és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának megfelelően, továbbá hozzájárul a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) gazdaságfejlesztési céljaihoz, ezzel pedig a települések lakosságának megtartásához.

az alkalmazkodóképesség javítása, szemléletformálás

Európai Regionális Fejlesztési Alap és 1 233 millió Ft M agyarország költségvetése társfinanszírozása

Fontos a vizek helyben tartásának lehetőség szerinti megvalósítása olyan tározók építésével, amelyek alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat hasznosításokat is támogatva, amennyiben azok nem szorítják háttérbe a tározók alapvető funkcióját.

az alkalmazkodóképesség javítása

500 millió Ft

a klímaváltozás hatásainak mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása

ütemezés (fejlesztések kezdete és vége)

elvárt outputok

Int. Rövid leírása

0.500 milliárd Ft

43 millió Ft

405 millió Ft

Európai Regionális Fejlesztési Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

Európai Regionális Fejlesztési Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

Európai Regionális Fejlesztési Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

bevonandó partnerek

helyi önkormányzatok, helyi önkormányzatok társulásai

Helyi önkormányzatok és társulásaik, Helyi és országos nemzetiségi önkormányzatok és társulásai, Önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalkozások, A fejlesztés révén létrejövő, Egyházi jogi személy, M agyarország megújuló szociális területén alapított és itt székhellyel alapszolgáltatások száma rendelkező, jogi személyiségű civil szervezetek a 2011. évi CLXXV. törvény alapján, Közalapítvány, Nonprofit gazdasági társaság, szervezet

168

Intézkedés címe

Tématerület (mitigáció, adaptáció, szemléletformálás)

Int. Rövid leírása

Indokoltság

Célrendszeri kapcsolódás

IKOP-1.1.0-15 Nemzetközi (TEN-T) közúti mitigáció elérhetőség javítása

A hazai közlekedés fejlesztése érdekében a fejlesztés célja a TEN-T közúti törzs- és átfogó hálózatba tartozó új utak építése és meglévő kapacitások bővítése.

A magyarországi TEN-T közúti törzs- és átfogó hálózat jelentős részének kiépítése még nem valósult meg, továbbá egyes meglévő szakaszokon közlekedésbiztonsági és a klímaváltozás forgalmi okokból, hatásainak közlekedésbiztonsági, mérséklése valamint szolgáltatási színvonalat, fenntarthatóságot, áteresztő képességet növelő, illetve forgalmi lefolyást gyorsító beavatkozások szükségesek.

IKOP-2.1.0-15 Nemzetközi (TEN-T) vasúti és vízi elérhetőség javítása

migitáció

A hazai közlekedés fejlesztése érdekében a fejlesztés célja a fenntartható, és inkluzív növekedés stratégiájában meghatározott uniós célokhoz kapcsolódóan a magyarországi TEN-T vasúti törzs- és átfogó hálózat fejlesztése, az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúra magyarországi szűk keresztmetszeteinek megszüntetésével, a vasútvonalak interoperabilitásának javításával, közlekedésbiztonságot és szolgáltatási színvonalat növelő beavatkozásokkal, a dunai hajózás biztonságát javító vízi közlekedést segítő fejlesztések támogatása, valamint a TEN-T vízi útvonalakon kikötők fejlesztése.

A transzeurópai közlekedési hálózat (TENT) törzshálózatának részét képező magyarországi vasúthálózat a vonatkozó uniós iránymutatásoknak a klímaváltozás csak részben felel meg, hatásainak mert nem teljesíti mérséklése hiánytalanul a tengelyterhelési előírásokat, illetve a vasúti kommunikációs és forgalommenedzsment rendszerek kiépítése még nem fejeződött be.

IKOP-3.1.0-15 Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és migitáció elővárosi vasúti elérhetőség javítása a Középmagyarországi régióban

Az intézkedés célja a fenntartható közszolgáltatási szerződés keretében végzett városi-elővárosi közösségi közlekedés előmozdítása, színvonalának emelése, szűk keresztmetszeteinek megszüntetése a Közép-magyarországi régióban (Budapesten és Pest megyében), többek között a magyarországi TEN-T vasúthálózat részét nem képező vasútvonalak, a városi közösségi közlekedést, vagy azt is kiszolgáló kötöttpályás közlekedés (kivéve a közszolgáltatási jellegű vízi személyszállítás), valamint a környezetbarát közúti személyszállítás fejlesztésének, a közlekedési láncok összekapcsolását segítő beruházásoknak, illetve a közlekedésbiztonsági beavatkozásoknak a támogatásával.

A vasúti közlekedés terén jelentős elmaradások tapasztalhatók az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és az állomások korszerűsítése terén, szükséges az a klímaváltozás elővárosi vasútállomások hatásainak bekapcsolása a mérséklése közlekedési láncokba, az intermodális rendszerekbe és indokolt a kötöttpályás közlekedés közlekedésbiztonságának javítása.

IKOP-3.2.0-15 Fenntartható városi közlekedés fejlesztése és elővárosi vasúti elérhetőség javítása a kevésbé fejlett régiókban

IKOP-4.1.0-15 TEN-T hálózat közúti elérhetőségének javítása

mitigáció

mitigáció

összköltség (millió Ft)

Finanszírozás forrása

ütemezés (fejlesztések kezdete és vége)

bevonandó partnerek

NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, M agyar Közút Nonprofit Zártkörűen M űködő Részvénytársaság,

elvárt outputok

elvárt eredmény (eredmény indikátor)

A TEN-T hálózathoz tartozó újonnan épített utak hossza; A TEN-T hálózathoz km tartozó felújított vagy továbbfejlesztett utak hossza

314,89 milliárd Ft

2015. december Kohéziós Alap és 7-től a M agyarország támogatási költségvetése keretösszeg társfinanszírozása kimerüléséig

459,33 milliárd Ft

NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, NISZ Nemzeti Vasút: A TEN-T Infokommunikációs Szolgáltató hálózathoz tartozó Zártkörűen M űködő felújított vagy Részvénytársaság, Győr-Soprontovábbfejlesztett Ebenfurti Vasút Zártkörűen vasút hossza, Belvízi 2015. december M űködő Részvénytársaság, M ÁV Kohéziós Alap és utak: Az új vagy 7-től a Zrt. és M ÁV-START Vasúti M agyarország felújított belvízi támogatási Személyszállító Zártkörűen költségvetése hajózási útvonalak keretösszeg M űködő Részvénytársaság, Északtársfinanszírozása teljes hossza, TEN-T kimerüléséig dunántúli Vízügyi Igazgatóság, hálózaton közlekedő M AHART- Szabadkikötő Zrt., új elővárosi M ohács Város Önkormányzata, motorvonatok Bajai Országos Közforgalmú kapacitása, Fejlesztett Kikötőműködtető Korlátolt kikötők száma Felelősségű Társaság, M AHART – PassNave Személyhajózási Korlátolt Felelősségű Társaság,

211,07 milliárd Ft

NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Részvénytársaság, Budapest Főváros Önkormányza, Budapesti Közlekedési Zártkörűen M űködő Részvénytársaság, Nemzeti 2015. december Kohéziós Alap és M obilfizetési Zártkörűen M űködő 7-től a M agyarország Részvénytársaság, mint támogatási költségvetése konzorciumvezető a KTI keretösszeg társfinanszírozása Közlekedéstudományi Intézet kimerüléséig Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a M agyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság konzorciuma, BKK Budapesti Közlekedési Központ Zártkörűen M űködő Részvénytársaság,

Városi közlekedés: Az új vagy felújított villamos-és metróvonalak teljes hossza

Vasút: az újraépített vagy felújított vasútvonalak teljes hossza

km

Közutak: az újonnan épített közutak teljes hossza, Közutak: az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

km

Az intézkedés célja aa fenntartható vidéki városi-elővárosi közösségi közlekedés előmozdítása, színvonalának emelése, szűk keresztmetszeteinek megszüntetése M agyarország kevésbé fejlett régióiban, többek között a magyarországi TEN-T vasúthálózat részét nem képező elővárosi vasútvonalak fejlesztésének, a közlekedési láncok összekapcsolását segítő beruházásoknak, valamint közlekedésbiztonsági beavatkozásoknak a támogatásával.

A vasúti közlekedés terén jelentős elmaradások tapasztalhatók az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és az állomások korszerűsítése terén, szükséges az a klímaváltozás elővárosi vasútállomások hatásainak bekapcsolása a mérséklése közlekedési láncokba, az intermodális rendszerekbe és indokolt a kötöttpályás közlekedés közlekedésbiztonságának javítása.

119,53 milliárd Ft

Kecskemét M egyei Jogú Város Önkormányzata, A KAPOS HOLDING Közszolgáltató Zártkörűen M űködő Részvénytársaság és a Kaposvári Közlekedési Zártkörűen M űködő Részvénytársaság konzorciuma, M ÁV-START Zrt., NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő zártkörűen működő Európai Regionális 2015. december Részvénytársaság, Nemzeti Fejlesztési Alap 7-től a M obilfizetési Zártkörűen M űködő és M agyarország támogatási Részvénytársaság, mint költségvetése keretösszeg konzorciumvezető a KTI társfinanszírozás kimerüléséig Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság és a M agyar Nemzeti Vagyonkezelő Részvénytársaság konzorciuma, GYSEV Zrt., Nyíregyháza M egyei Jogú Város Önkormányzata, A Kaposvári Közlekedési Zártkörűen M űködő Részvénytársaság és a NIF Zrt. konzorciuma, Pécs M egyei Jogú Város Önkormányzata,

Az intézkedés az alapvető fontosságú hálózati infrastruktúra magyarországi szűk keresztmetszeteinek megszüntetése a kevésbé fejlett régiókban a megyei jogú városok közúti elérhetőségének javításán keresztül.

A hazai gyorsforgalmi és főutak forgalma alapján a szűk keresztmetszetek, torlódások leginkább a nagyobb városok és azok környékén lévő a klímaváltozás úthálózatokon, szezonban hatásainak a turisztikai attrakciókhoz mérséklése vezető utakon jelentkeznek, ezért a nagyobb városok (megyei jogú városok) TEN-T-hez történő csatlakozását erősíteni kell.

110,71 milliárd Ft

Európai Regionális Fejlesztési Alap és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

2016. március 5NIF Nemzeti Infrastruktúra től a támogatási Fejlesztő zártkörűen működő keretösszeg Részvénytársaság kimerüléséig

km, km, férhőhely, kikötők darabszáma

km

169

Intézkedés címe

VP-2-4.1.3.1.-16 Kertészet korszerűsítéseüveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével

Tématerület (mitigáció, adaptáció, szemléletformálás)

Int. Rövid leírása

Indokoltság

Célrendszeri kapcsolódás

összköltség (millió Ft)

Finanszírozás forrása

ütemezés (fejlesztések kezdete és vége)

bevonandó partnerek

elvárt outputok

elvárt eredmény (eredmény indikátor)

Az intézkedés célja a kertészeti ágazatok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének növelése az új, innovatív és környezetbarát kertészeti technológiák és termesztési módok elterjesztésének támogatása révén.

M agyarországon a klimatikus, talaj, vízkészlet és geotermikus adottságok valamint gazdálkodási hagyományok a klímaváltozás rendelkezésre állnak, melyeknek hatásainak köszönhetően az ország az éghajlatváltozás mérséklése kedvezőtlen hatásai ellenére is jelentős kertészeti termelési potenciállal rendelkezik.

22,5 milliárd forint

Európai Bizottság által 2015. augusztus 2016. március 7. – 10–én elfogadott 2018. március 6. Vidékfejlesztési Program

kertészeti termelést folyató mezőgazdasági termelők

VP-6-7.4.1.1-16 Településképet meghatározó épületek külső rekonstrukciója, migitáció többfunkciós közösségi tér létrehozása, fejlesztése, energetikai korszerűsítés

Az intézkedés célja az éghajlatváltozás hatásainak a mérséklése, a kockázat-megelőzés és – kezelésének előmozdítása az erdők védelmével és környezettudatos erdőgazdálkodással.

A klímaváltozás jelentős és egyre fokozódó abiotikus kockázatokat eredményez. Ezek részben előre jelezhetően, részben katasztrófa jelleggel bekövetkező a klímaváltozás folyamatok, amelyekhez alkalmazkodni, hatásainak illetve bekövetkezésük esetében az ökológiai mérséklése potenciált fenntartani csak hosszú távú fejlesztéspolitikai beavatkozásokkal lehetséges.

5,74 milliárd Ft

Európai M ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2017. április 3. – és M agyarország 2019. április 3. költségvetése társfinanszírozása

Az erdőterületek az erdészeti hatóság által az Evt. fejlesztésére és az erdők alapján jogerősen nyilvántartásba életképességének 12 683 838,39 Ft vett erdőgazdálkodók javítására irányuló beruházások

VP2.-4.1.4-16 A mezőgazdasági vízgazdálkodási ágazat fejlesztése

A felhívás célja a mezőgazdasági termelés biztonsága és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodása érdekében a vízvisszatartás, a vízkészleteinkkel való fenntartható gazdálkodás, takarékos öntözési technológiák elterjesztése, a klímaváltozásnak ellenálló termelési módszerek és fenntartható területhasználat biztosítása, a felszíni és felszín alatti víztestek mennyiségi szempontból jó állapotba hozásához és/vagy a jó állapotuk megőrzéséhez szükséges intézkedések támogatása.

A globális klímaváltozás hatásai napjainkban már érzékelhetőek és hazánkra is komoly hatást fejtenek ki, számos új nehézséggel szembesítve a gazdákat. Az éghajlat globális alakulásával párhuzamosan egyértelmű változások mutathatók ki a hazai hőmérsékleti és csapadékviszonyokban.

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz

49,57 milliárd Ft

Európai M ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2016. augusztus 1. és M agyarország 2018. augusztus 1. költségvetése társfinanszírozása

mezőgazdasági termelők, termelői csoport és termelői szervezet

A víztakarékossági beruházások (pl. hatékonyabb 6 000 hektár öntözőrendszerek) által érintett terüle

VP4-4.4.2.2-16 Vízvédelmi célú nem termelő beruházások: vízvédelmi és adaptáció vizes élőhely létrehozása, fejlesztése

A felhívás célja a területi vízvisszatartás elősegítése, illetve a felszíni és a felszín alatti víztesteket érő terhelések, szennyezések csökkentése, megakadályozása, mind az éghajlatváltozással összefüggő problémák minimalizálása, mind a biodiverzitás megőrzése, mind a vizeink mennyiségi és minőségi védelmének biztosítása céljából.

A program a természeti erőforrásokra, természeti környezetre pozitív hatásúak, csökkentik a felszíni vizeket érő eróziós, deflációs hatásokat, mérséklik a kijuttatott anyagok lemosódását, mozaikosabb terület kialakítását eredményezik, valamint az aszály-érzékenység csökkentését szolgálják

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz

1,38 milliárd Ft

Európai M ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2017. március 1. és M agyarország 2019. március 1. költségvetése társfinanszírozása

aktív mezőgazdasági termelők

A nem termelő beruházások kapcsán támogatott műveletek száma

2000

VP3-4.2.2-16 Borászat termékfejlesztésének és adaptáció erőforrás-hatékonyságának támogatása

A felhívás célja, hogy lehetőséget biztosítson a mezőgazdasági termelőnek minősülő, továbbá a nem mezőgazdasági termelőnek minősülő, de legfeljebb mikro-, illetve kisvállalkozás méretű borászati üzemek számára borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, meglévő technológia vagy gépek korszerűsítéséhez, illetve építéssel járó fejlesztési beruházásokhoz.

A beruházás célja lehet kifejezetten az energia-, és más erőforrás-felhasználás hatékonyságának növelése, illetve megújuló energiaforrás alkalmazása.

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz

39,23 milliárd Ft

Európai M ezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap mezőgazdasági termelők, (továbbiakban: 2016. szeptember 12. termelői csoport, mikro- és EM VA) és 2018. szeptember 11. kisvállalkozás M agyarország költségvetése társfinanszírozása

projekt kapcsán támogatott műveletek száma

minimum 1 db

VP3-5.1.1.1-16 Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása

mitigáció

Az intézkedés célja a kertészeti ágazatok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének növelése az új, innovatív és környezetbarát kertészeti technológiák és termesztési módok elterjesztésének támogatása révén.

M agyarországon a klimatikus, talaj, vízkészlet és geotermikus adottságok valamint gazdálkodási hagyományok a klímaváltozás rendelkezésre állnak, melyeknek hatásainak köszönhetően az ország az éghajlatváltozás mérséklése kedvezőtlen hatásai ellenére is jelentős kertészeti termelési potenciállal rendelkezik.

4,72 milliárd Ft

az EM VA és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

2016. március 7. – 2018. március 6.

kertészeti termelést folyató mezőgazdasági termelők

Azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek szerkezetátalakítást 4800 db. vagy korszerűsítést célzó beruházási támogatásban részesülte

VP3-16.1.1-4.1.5-4.2.14.2.2-8.1.1-8.2.1-8.3.18.5.1-8.5.2-8.6.1-17 Innovációs operatív csoportok létrehozása és az adaptáció innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása

Az Agrár-Innovációs Operatív Csoportok célkitűzése olyan projektek megvalósítása, amely az agrárgazdaság - beleértve a mezőgazdasági termelés, élelmiszer-feldolgozás, borászat, REL, erdőgazdálkodás - termelékenységének és környezeti hatékonyságának javítását szolgálja.

Az Agrár-Innovációs Operatív Csoportok különös érzékenységet muatatnak az erőforrás hatékonyságra és a klímaváltozáshoz való adaptációra.

a klímaváltozás hatásainak mérséklése

24,95 milliárd Ft

EM VA és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

2017. május 30. 2017. november 30.

Agrár-Innovációs Operatív Csoport tag

A támogatható projektek száma

minimum 1 db

VP4-4.4.1-16. Élőhelyfejlesztési célú nem adaptáció termelő beruházások

A támogatás célja, hogy a mezőgazdasági táj fent említett ökoszisztéma szolgáltatásainak megfelelő szintjét visszaállítsa, illetve fejlessze – továbbá az agrár-környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos kifizetések céljaival összefüggően a fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetét megőrizze, javítsa, valamint a Natura 2000 területek és a magas természeti értékkel rendelkező gazdálkodási rendszerek közjóléti funkcióit erősítse.

Napjainkban általánossá vált a mezőgazdasági élőhelyeken a biodiverzitás csökkenése, az élőhely-hálózat elemeinek és ezen keresztül a zöld infrastruktúra hálózatnak az eróziója, a táji elemek degradációja.

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz

3,51 milliárd Ft

Európai M ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2016. július 11. – és M agyarország 2018. július 31 költségvetése társfinanszírozás

aktív mezőgazdasági termelők, többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve központi költségvetési szerv (a Kormány előzetesen hozzájárulásával)

Beruházások tárgyi eszközökbe

Beruházás összesen: 19 008 620 Ft

VP4-15.1.1-17 Erdőkörnyezetvédelmi kifizetések

adaptáció

Az intézkedés célja a tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodási módok elterjesztése, a fafajok adaptációs készségének növelése, az egyes területeken az erdőtípus, fafaj-összetétel, illetve gazdálkodási mód megváltoztatása.

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat megelőzés és– kezelés előmozdítását valamint a környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása.

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz

6 612 900 493 Ft

Európai M ezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap 2017. február 16. – és M agyarország 2019. február 15. költségvetése társfinanszírozása

az Evt. alapján – legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásakor - jogerősen nyilvántartásba vett magánjogi erdőgazdálkodók

Erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, természetmegőrzés

Erdőkörnyezetvédelmi szerződések által érintett területek: 5 000,00 ha

VP5-4.1.3.4-16 Kertészet korszerűsítése – gombaházak - hűtőházak létrehozására, meglévő gombaházak - hűtőházak korszerűsítése

mitigáció

Az intézkedés célja a kertészeti ágazatok versenyképességének, hozzáadott érték termelésének növelése az új, innovatív és környezetbarát kertészeti technológiák és termesztési módok elterjesztésének támogatása révén. A művelet továbbá kiterjed a kertészeti gazdaságokban az energiafelhasználás hatékonyságának javítására az ágazat által okozott környezetterhelés csökkentése érdekében. A művelet a kertészeti termesztő berendezések esetében az épületenergetikai, épületgépészeti és energiaellátást érintő korszerűsítések, felújítások, valamint a megújuló energiatermelést biztosító technológiák alkalmazása által elősegíti a kertészeti gazdaságok energiafelhasználásának csökkentését.

4,72 milliárd Ft

Európai 2017. január 6. – M ezőgazdasági 2019. január 7. Vidékfejlesztési Alap

mezőgazdasági termelők

Azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek szerkezetátalakítást vagy korszerűsítést 4800 db célzó beruházási támogatásban részesültek

VP5- 8.1.1-16 Erdősítés támogatása

mitigáció

A klímaváltozás hatásainak csökkentése, a szél és vízerózió elleni védekezés, valamint a faanyag, mint környezetbarát nyersanyag és megújuló energiaforrás iránti növekvő igény kielégítése érdekében az erdőterület növelése.

Az éghajlatváltozás hatásainak a mérséklése, a legfontosabb természeti erőforrások, a vizek, a talajok és biológiai sokféleség a klímaváltozás állapotának javítása, az erdők megfelelő hatásainak ökológiai teljesítőképességének fenntartása és mérséklése fejlesztése, valamint a vidéki térségek lakosságának a megtartása.

22 milliárd Ft

Európai M ezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 2016. március 4. – (EM VA) és 2018. március 3. M agyarország költségvetése társfinanszírozása

mezőgazdasági termelők, termelői csoport és termelői szervezet

Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének 106 666 667 Ft javítására irányuló beruházásokhoz kötődő összes közkiadás

VP5-8.2.1-16 Agrárerdészeti rendszerek létrehozása

mitigáció

A nagy táblás mezőgazdasági művelési rendszerek esetében a mezővédő fásítás és a szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszerek jelentős szerepet töltenek be a mikroklíma megőrzésében, a deflációs hatások csökkentésében, így a talajvédelemben

Valamennyi agrár-erdészeti rendszer jelentős a klímaváltozás mértékben növeli a faji, populáció szintű és a hatásainak tájképi diverzitást. mérséklése

41,17 milliárd Ft

EM VA és M agyarország 2016. július 20. költségvetése 2018. július 30. társfinanszírozásban

jogszerű földhasználók

A létrehozni kívánt agrár-erdészeti rendszerek területe

VP5-8.3.1-17 Az erdőgazdálkodási potenciálban okozott erdőkárok megelőzése

adaptáció

Az erdő egyes szerkezeti elemeinek átalakítása, több szintes állományszerkezet kialakítása valamint az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulásokká történő átalakítás az alátelepítéssel történő erdőszerkezet átalakítás segítségével valósítható meg, a művelettel az intenzíven terjedő idegenhonos fa-és cserjefajok eltávolítása is támogatja.

A meglévő erdő természetességi állapotához képest magasabb természetességi állapotú, vagy a sarjeredetű állomány helyett magasabb ökológiai értékű, legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása.

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz

3,87 milliárd Ft

EM VA és M agyarország költségvetése társfinanszírozása

magán- és közjogi erdőgazdálkodók

A szénmegkötéshez vagy - tároláshoz hozzájáruló Kezelt terület: gazdálkodási szerződés 4000 ha keretében kezelt erdőterületek nagysága

M ezővédő fásítás és a szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszerek létesítése. A gyepgazdálkodással kombinált agrár-erdészeti rendszerek esetében az extenzív állattartás hagyományainak életben tartása és a tájkép megőrzése, kaszált, legeltetett gyepeken a védett, csak a Kárpát-medencében előforduló faj megőrzése.

Alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás. A nagy táblás mezőgazdasági művelési rendszerek esetében a mezővédő fásítás és a szántóföldi kultúrával kombinált agrár-erdészeti rendszerek jelentős szerepet töltenek be a mikroklíma megőrzésében, a deflációs hatások csökkentésében, így a talajvédelemben.

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz

1,76 milliárd Ft

Európai M ezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 2017. január 16. – (EM VA) és 2019. január 16. M agyarország költségvetése társfinanszírozása

magánjogi földhasználók, települési önkormányzatok és társulásaik

Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások

mitigáció

adaptáció

VP5- 8.5.1.-16 Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti adaptáció értékének növelését célzó beruházások

A gombatermesztés szezonális hatásoktól függetlenül folyamatosan bevételt biztosít a vállalkozásoknak. M inőségi frissgombát a klímaváltozás kizárólag kézi szedéssel lehet biztosítani, így hatásainak a vidéki térségekben történő mérséklése munkahelyteremtésben is jelentős szerepet tölthet be.

2017. február 28. 2019. február 28.

Azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek szerkezetátalakítást 4800 db. vagy korszerűsítést célzó beruházási támogatásban részesülte

2000,00 ha

A létrehozni kívánt agrár-erdészeti rendszerek területe: 2000 ha

170

Intézkedés címe

GINOP-2.1.1-15 Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása

Tématerület (mitigáció, adaptáció, szemléletform álás)

mitigáció

GINOP-4.1.1-8.4.416 M egújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai mitigáció fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel

Int. Rövid leírása

Indokoltság

Célrendszeri kapcsolódás

Az intézkedés célja a hazai vállalkozások kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységének növelése olyan hazai kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységek támogatásával, amelyek jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, továbbá ezek prototípusainak kifejlesztését eredményezik.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program célul tűzte ki a vállalati K+F+I a klímaváltozás tevékenység intenzitásának hatásainak ösztönzését, a kutatásmérséklése fejlesztési és innovációs aktivitás növelését a tudás intenzív és innovatív vállalkozások körében.

Az intézkedés hozzájárul az épületek energiatakarékosságának és energiahatékonyságának megújuló energiaforrások felhasználásával történő javítására irányuló beruházások megvalósításához vissza nem térítendő támogatás és kölcsön formájában. Egyszerre szolgálja a környezettudatos gazdasági versenyképesség erősítését, a környezetterhelés és a felhasznált primer energia mennyiségének csökkentését, illetve a vállalkozások rezsiköltségekhez kötődő terheinek enyhítését.

M agyarországon az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületekben történik.Az energetikai hatékonyság fokozásának és az energiatakarékosságnak a szükségességét alátámasztja az is, hogy a statisztikai a klímaváltozás adatok szerint a hazai hatásainak energiaigényesség mérséklése egységnyi GDP előállítására vetítve valutaparitáson mérve több mint háromszor, vásárlóerőparitáson mérve pedig mintegy másfélszer magasabb, mint a fejlett EU tagállamokban.

összköltség (millió Ft)

72 milliárd Ft

ütemezés Finanszíro (fejlesztések zás kezdete és forrása vége)

bevonandó partnerek

elvárt outputok

elvárt eredmény (eredmény indikátor)

Új kutatók száma a támogatott szervezeteknél; Új mikro-, kis-, és termékek forgalomba 2015. november középvállalkozás hozatala céljából 2. – 2017. ok, illetve támogatott november 2. nagyvállalatok vállalkozás; Új termékek gyártása céljából támogatott vállalkozás

Új kutatók száma a támogatott szervezetnél - nő (teljes munkaidőegyenérték); Új kutatók száma a támogatott szervezetnél - férfi (FTE); Új termékek forgalomba hozatala céljából támogatott vállalkozás (igen/nem); Új termékek gyártása céljából támogatott vállalkozás (igen/nem)

A megújuló energiatermelés további kapacitása, Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése, A vállalkozások épületeinek éves elsődleges mikro-, kis-, és energiafogyasztásán középvállalkozás ak csökkenése, ok Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

A megújuló energiatermelés további kapacitása: GINOP-4: 239,95 M W, GINOP-8: 82,11 M W; Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése: GINOP-4: 342 543,1 tonna CO2 egyenérték, GINOP-8: 165 974,1 tonna CO2 egyenérték; A vállalkozások épületeinek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése: GINOP-4: 88 423 722 kWh/év; GINOP-8: 16 440 748,5 kWh/év; Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés: GINOP4: 2,23 PJ/év, GINOP-8: 0,41 PJ/év; A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség: GINOP-4: 2,10 PJ/év, GINOP-8: 1,03 PJ/év

Európai Regionális Fejlesztési Alap és 2017. március M agyarorsz 91,53 milliárd Ft 16. – 2019. ág március 18. költségvetés e társfinanszí rozása

171

Intézkedés címe

LIFE Éghajlat-politika Alprogram "kísérleti projektek"

LIFE Éghajlat-politika Alprogram "kísérleti projektek"

Tématerület (mitigáció, adaptáció, szemléletformál ás)

LIFE Éghajlat-politika Alprogram"tájékoztató, tudatosságnövelő és terjesztési projektek"

Célrendszeri kapcsolódás

mitigáció

ütemezés (fejlesztések kezdete és vége)

bevonandó partnerek

15,92 millió euró

Közjogi szervezet (public body); magán kereskedelmi 2017. április 28. szervezet; magán – 2017. nemszeptember 7. kereskedelmi szervezet (NGOkat is beleértve)

Az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentése; Levegőminőség és emissziók; Veszélyes anyagok helyettesítése / felhasználásának csökkentése; Hulladékgazdálkodás; Víz

CO2 (tonna/év, %-os változás); metán (tonna/év, %-os változás); egyéb GHG (tonna/év, %-os változás); légszennyező anyagok (ppm-ben, %-os változás); irritáló hatású / maró hatású / toxikus anyyagok (gr/kg/tonna/év, %os változás); mutagén / rákkeltő hatású anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); perzisztens / bioakkumulatív anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); hulladékcsökkentés (tonna/év; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (lakosság /jobb feltételek/; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (hektár /jobb feltételek/; %-os változás); Jobb aszálytűrő képesség (hektár/feltételek, %-os változás); Jobb vízminőség (m3/év, százalékos változás);

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő 24,52 millió euró alkalmazkodásho z

Közjogi szervezet (public body); magán kereskedelmi 2017. április 28. szervezet; magán – 2017. nemszeptember 7. kereskedelmi szervezet (NGOkat is beleértve)

Az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentése; Levegőminőség és emissziók; Veszélyes anyagok helyettesítése / felhasználásának csökkentése; Hulladékgazdálkodás; Víz

CO2 (tonna/év, %-os változás); metán (tonna/év, %-os változás); egyéb GHG (tonna/év, %-os változás); légszennyező anyagok (ppm-ben, %-os változás); irritáló hatású / maró hatású / toxikus anyyagok (gr/kg/tonna/év, %os változás); mutagén / rákkeltő hatású anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); perzisztens / bioakkumulatív anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); hulladékcsökkentés (tonna/év; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (lakosság /jobb feltételek/; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (hektár /jobb feltételek/; %-os változás); Jobb aszálytűrő képesség (hektár/feltételek, %-os változás); Jobb vízminőség (m3/év, százalékos változás);

15,92 millió euró

Közjogi szervezet (public body); magán kereskedelmi 2017. április 28. szervezet; magán – 2017. nemszeptember 7. kereskedelmi szervezet (NGOkat is beleértve)

Az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentése; Levegőminőség és emissziók; Veszélyes anyagok helyettesítése / felhasználásának csökkentése; Hulladékgazdálkodás; Víz

CO2 (tonna/év, %-os változás); metán (tonna/év, %-os változás); egyéb GHG (tonna/év, %-os változás); légszennyező anyagok (ppm-ben, %-os változás); irritáló hatású / maró hatású / toxikus anyyagok (gr/kg/tonna/év, %os változás); mutagén / rákkeltő hatású anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); perzisztens / bioakkumulatív anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); hulladékcsökkentés (tonna/év; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (lakosság /jobb feltételek/; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (hektár /jobb feltételek/; %-os változás); Jobb aszálytűrő képesség (hektár/feltételek, %-os változás); Jobb vízminőség (m3/év, százalékos változás);

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő 24,52 millió euró alkalmazkodásho z

Közjogi szervezet (public body); magán kereskedelmi 2017. április 28. szervezet; magán – 2017. nemszeptember 7. kereskedelmi szervezet (NGOkat is beleértve)

Az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentése; Levegőminőség és emissziók; Veszélyes anyagok helyettesítése / felhasználásának csökkentése; Hulladékgazdálkodás; Víz

CO2 (tonna/év, %-os változás); metán (tonna/év, %-os változás); egyéb GHG (tonna/év, %-os változás); légszennyező anyagok (ppm-ben, %-os változás); irritáló hatású / maró hatású / toxikus anyyagok (gr/kg/tonna/év, %os változás); mutagén / rákkeltő hatású anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); perzisztens / bioakkumulatív anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); hulladékcsökkentés (tonna/év; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (lakosság /jobb feltételek/; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (hektár /jobb feltételek/; %-os változás); Jobb aszálytűrő képesség (hektár/feltételek, %-os változás); Jobb vízminőség (m3/év, százalékos változás);

15,92 millió euró

Közjogi szervezet (public body); magán kereskedelmi 2017. április 28. szervezet; magán – 2017. nemszeptember 7. kereskedelmi szervezet (NGOkat is beleértve)

Az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentése; Levegőminőség és emissziók; Veszélyes anyagok helyettesítése / felhasználásának csökkentése; Hulladékgazdálkodás; Víz

CO2 (tonna/év, %-os változás); metán (tonna/év, %-os változás); egyéb GHG (tonna/év, %-os változás); légszennyező anyagok (ppm-ben, %-os változás); irritáló hatású / maró hatású / toxikus anyyagok (gr/kg/tonna/év, %os változás); mutagén / rákkeltő hatású anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); perzisztens / bioakkumulatív anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); hulladékcsökkentés (tonna/év; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (lakosság /jobb feltételek/; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (hektár /jobb feltételek/; %-os változás); Jobb aszálytűrő képesség (hektár/feltételek, %-os változás); Jobb vízminőség (m3/év, százalékos változás);

hozzájárul a klímaváltozáshoz történő 24,52 millió euró alkalmazkodásho z

Közjogi szervezet (public body); magán kereskedelmi 2017. április 28. szervezet; magán – 2017. nemszeptember 7. kereskedelmi szervezet (NGOkat is beleértve)

Az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának csökkentése; Levegőminőség és emissziók; Veszélyes anyagok helyettesítése / felhasználásának csökkentése; Hulladékgazdálkodás; Víz

CO2 (tonna/év, %-os változás); metán (tonna/év, %-os változás); egyéb GHG (tonna/év, %-os változás); légszennyező anyagok (ppm-ben, %-os változás); irritáló hatású / maró hatású / toxikus anyyagok (gr/kg/tonna/év, %os változás); mutagén / rákkeltő hatású anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); perzisztens / bioakkumulatív anyagok (gr/kg/tonna/év, %-os változás); hulladékcsökkentés (tonna/év; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (lakosság /jobb feltételek/; %-os változás); jobb árvíztűrő képesség (hektár /jobb feltételek/; %-os változás); Jobb aszálytűrő képesség (hektár/feltételek, %-os változás); Jobb vízminőség (m3/év, százalékos változás);

adaptáció

Az Európai Tanács 2014 októberében megállapodott a 2030-ig tartó időszakra A projekt adott környezetében vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai új tevékenységeket, keretről, amelyben az EU számára módszereket vagy kötelező célként tűzi ki az megközelítéseket alkalmaznak, üvegházhatású gázok kibocsátásának tesztelnek, értékelnek és a klímaváltozás 40%-kal történő csökkentését 2030-ra a terjesztenek, így például hatásainak gazdaság egészére vonatkozóan, földrajzi, ökológiai és társadalmimérséklése továbbá szintén kötelező célkitűzés, gazdasági kontextusban, és hogy a felhasznált energia legalább 27%amelyek hasonló körülmények a megújuló energiaforrásokból között máshol is származzon. Emellett irányadó alkalmazhatók. célkitűzésként jelenik meg az energiahatékonyság 27%-kal történő javítása. A projekt adott környezetében Az Unió alkalmazkodási stratégiájának új tevékenységeket, célja az éghajlatváltozáshoz módszereket vagy rugalmasabban alkalmazkodni képes megközelítéseket alkalmaznak, Európa megteremtése. A stratégia tehát tesztelnek, értékelnek és koherens és javuló együttműködés terjesztenek, így például révén javítaná a felkészültséget és földrajzi, ökológiai és társadalmikapacitást arra, hogy az gazdasági kontextusban, és éghajlatváltozás káros hatásaira helyi, amelyek hasonló körülmények regionális, országos és Uniós szinten között máshol is reagáljunk. alkalmazhatók.

Finanszírozás forrása

elvárt eredmény (eredmény indikátor)

Olyan technikákat vagy módszereket alkalmaznak, amelyeket korábban sehol nem alkalmaztak és nem próbáltak ki, és amelyek potenciális környezetvédelmi vagy éghajlati előnyöket nyújtanak a jelenlegi bevált gyakorlathoz képest.

Az Unió alkalmazkodási stratégiájának célja az éghajlatváltozáshoz rugalmasabban alkalmazkodni képes Európa megteremtése. A stratégia tehát koherens és javuló együttműködés révén javítaná a felkészültséget és kapacitást arra, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira helyi, regionális, országos és Uniós szinten reagáljunk.

összköltség (millió Ft)

elvárt outputok

mitigáció

LIFE Éghajlat-politika Alprogram"demonstráció adaptáció s projektek”

LIFE Éghajlat-politika Alprogram "bevált gyakorlati projektek"

Indokoltság

Az Európai Tanács 2014 októberében megállapodott a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről, amelyben az EU számára Olyan technikákat vagy kötelező célként tűzi ki az módszereket alkalmaznak, üvegházhatású gázok kibocsátásának amelyeket korábban sehol nem 40%-kal történő csökkentését 2030-ra a a klímaváltozás alkalmaztak és nem próbáltak gazdaság egészére vonatkozóan, hatásainak ki, és amelyek potenciális továbbá szintén kötelező célkitűzés, mérséklése környezetvédelmi vagy éghajlati hogy a felhasznált energia legalább 27%előnyöket nyújtanak a jelenlegi a megújuló energiaforrásokból bevált gyakorlathoz képest. származzon. Emellett irányadó célkitűzésként jelenik meg az energiahatékonyság 27%-kal történő javítása.

LIFE Éghajlat-politika Alprogram"demonstráció mitigáció s projektek”

LIFE Éghajlat-politika Alprogram"bevált gyakorlati projektek"

Int. Rövid leírása

Az Európai Tanács 2014 októberében megállapodott a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretről, amelyben az EU számára kötelező célként tűzi ki az M egfelelő, költséghatékony, üvegházhatású gázok kibocsátásának korszerű technikákat, a klímaváltozás 40%-kal történő csökkentését 2030-ra a módszereket és hatásainak megközelítéseket alkalmazása a gazdaság egészére vonatkozóan, mérséklése továbbá szintén kötelező célkitűzés, projekt speciális környezetének hogy a felhasznált energia legalább 27%figyelembe vételével. a megújuló energiaforrásokból származzon. Emellett irányadó célkitűzésként jelenik meg az energiahatékonyság 27%-kal történő javítása.

adaptáció

Az Európai Unió elhatározása szerint biztosítani kell az éghajlatávltozáshoz történő alkalmazkodást, amelynek több M egfelelő, költséghatékony, területre átnyúló prioritásai vannak.Az korszerű technikákat, „Erőforrás-hatékony Európa” kiemelt módszereket és kezdeményezés a fenntartható megközelítéseket alkalmazása a növekedés elérése érdekében támogatja projekt speciális környezetének a fejlődést az alacsony szén-dioxidfigyelembe vételével. kibocsátású és az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes gazdaság felé.

szemléletformálás

A hosszú távú éghajlati stratégiák kidolgozása és az új politikai intézkedések, az éghajlat-politika és a jogszabályok teljes körű végrehajtása, A kommunikáció támogatását, a továbbá az éghajlat-barát technológiák környezetvédelmi és éghajlatrészesedésének növelése hangsúlyos. politikai alprogramokban Ezek a szempontok elválaszthatatlanul szemléletformálás 7 millió euró keletkező információk és a kapcsolódnak a jobb irányítás tudatosság terjesztését eléréséhez, az éghajlat-politika szolgálják. beépítéséhez az egyéb szakpolitikákba, valamint a tudás és az információ terjesztéséhez és az érintett felek bevonásához.

Közjogi szervezet (public body); magán kereskedelmi 2017. április 28. szervezet; magán viselkedését megváltoztató szervezetek/személyek száma – 2017. Viselkedési változás nem(szám, %-os változás) szeptember 7. kereskedelmi szervezet (NGOkat is beleértve)

172

Intézkedés címe

Tématerület (mitigáció, adaptáció, szemléletformálás)

Int. Rövid leírása

Indokoltság

Célrendszeri összköltség kapcsolódás (millió Ft)

Finanszírozás forrása

ütemezés (fejlesztések kezdete és vége)

bevonandó partnerek

mitigáció

Az intzékedés hozzájárul az EU Energia és Klíma Az intézkedés célja, hogy az Csomag úgynevezett önkormányzati épületekben 3x20 céljaihoz: 20% a klímaváltozás megújuló energiaforrást alkalmazó megújuló energia hatásainak eszközök beépítésével csökkentse felhasználás-növekedés, mérséklése a enegriafelhasználsát. 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra.

2014. december Európai Újjáépítési 31 – 2017. és Fejlesztési Bank december 31.

önkormányzatok és más állami szervezetek

EBRDELENA mitigáció District heating projects

Az intzékedés hozzájárul az EU Energia és Klíma Az intézkedés kerületi fűtési és Csomag úgynevezett hűtési hálózat kiépítését támogatja, 3x20 céljaihoz: 20% a klímaváltozás amely decentralizált megújuló energia hatásainak épületenergetikai beruházásokat felhasználás-növekedés, mérséklése von maga után. 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra.

2014. december Európai Újjáépítési 31 – 2017. és Fejlesztési Bank december 31.

önkormányzatok és más állami szervezetek

EBRDELENA Urban mitigáció transport projects

Az intézkedés energiahatékony, megújuló energiára alapozott városi közlekedés fejlesztéseket támogat. A projektek alacsony energiafelhasználású közösségi közlekedés és gyors személyszállítás kiépülését segíti, amely zökkenőmentes kapcsolatban áll a privát közlekedési formákkal.

Az intzékedés hozzájárul az EU Energia és Klíma Csomag úgynevezett 3x20 céljaihoz: 20% a klímaváltozás megújuló energia hatásainak felhasználás-növekedés, mérséklése 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra.

2014. december Európai Újjáépítési 31 – 2017. és Fejlesztési Bank december 31.

önkormányzatok és más állami szervezetek

EBRDELENA Local mitigáció infrastructure projects

Az intzékedés helyi okos hálózat kiépülését támogatja, amely magában foglalja az ehhez kötődő kommunikációs rendszert, az intermodális közlekedési eszközöket és az alternatív energiával működő szállítóeszközök üzemanyagellátását szolgáló állomásokat.

Az intzékedés hozzájárul az EU Energia és Klíma Csomag úgynevezett 3x20 céljaihoz: 20% a klímaváltozás megújuló energia hatásainak felhasználás-növekedés, mérséklése 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra.

2014. december Európai Újjáépítési 31 – 2017. és Fejlesztési Bank december 31.

önkormányzatok és más állami szervezetek

EBRDELENA Utilities infrastructure

Az intézkedés magában foglalja a városi a "waste-to-energy" projektekeket, a városi enrgihatákony eszközök és alkalmazások használatát a közepes méretű vállalkozásokban és háztartásokban. A projektekben kombinálódik a multi-technológia és az átfogó városi és regionális megközelítés.

Az intzékedés hozzájárul az EU Energia és Klíma Csomag úgynevezett 3x20 céljaihoz: 20% a klímaváltozás megújuló energia hatásainak felhasználás-növekedés, mérséklése 20% üvegházhatású gáz kibocsátás-csökkentés, 20% energiafelhasználás csökkentés 2020-ra.

2014. december Európai Újjáépítési 31 – 2017. és Fejlesztési Bank december 31.

önkormányzatok és más állami szervezetek

EBRDELENA M unicipail building projects

mitigáció

elvárt outputok

elvárt eredmény (eredmény indikátor)

173

Intézkedés címe

Tématerület (mitigáció, adaptáció, szemléletformálás)

Int. Rövid leírása

Indokoltság

Célrendszeri kapcsolódás

Interreg V-A SzlovákiaM agyarország Együttműködési Programban Határon átnyúló mobilitás javítása mitigáció Specifikus cél 2.1 – Határátkelőhelyek sűrűségének növelése a magyarszlovák határ mentén

A teljes programstratégia a fenntartható fejlődés koncepciója köré épül, egyes célkitűzések, Határon átnyúló közutak, hidak és prioritások és egyedi kompok, valamint kapcsolódó beavatkozások infrastruktúra építése beleértve közvetlenül az alacsony klímaváltozás passzív zaj csökkentésére szén-dioxid-kibocsátású, hatásainak vonatkozó megoldásokat, (zajvédő erőforrás-hatékony és mérséklése falak, fák stb.) közvetlen és környezetbarát egyértelmű kapcsolódással a TENfejlesztésekre irányuló T hálózathoz. technológia- és infrastruktúrafejlesztések előmozdítására összpontosítanak.

Interreg V-A SzlovákiaM agyarország Együttműködési Programban Határon átnyúló mobilitás javítása Specifikus cél 2.1.1. – Határon átnyúló tömegközlekedési szolgáltatások javítása

mitigáció

A tervezett beavatkozásnak köszönhetően javul a regionális és kistérségi központok összeköttetése és a határtérség belső áteresztő képessége. A közösségi közlekedési szolgáltatásokat használók számának növekedésével párhuzamosan csökken a környezetszennyezés. Ennek eredményeképp a határon átnyúló közösségi közlekedési szolgáltatások száma és a szolgáltatásokat igénybe vevő utasok száma is növekszik és ez közvetett módon javítja a társadalmi összeköttetést.

A teljes programstratégia a fenntartható fejlődés koncepciója köré épül, egyes célkitűzések, prioritások és egyedi beavatkozások közvetlenül az alacsony klímaváltozás szén-dioxid-kibocsátású, hatásainak erőforrás-hatékony és mérséklése környezetbarát fejlesztésekre irányuló technológia- és infrastruktúrafejlesztések előmozdítására összpontosítanak.

Interreg V-A SzlovákiaM agyarország Együttműködési Programban Határon átnyúló mitigáció mobilitás javítása Specifikus cél 2.2.2 – Határon átívelő logisztikai szolgáltatások javítása

A tervezett beavatkozásoknak köszönhetően javulni fog a regionális és térségi központok, valamint a határmenti gazdasági térségek összeköttetése. A vasúti és belvízi fuvarozás forgalmának növekedésével csökken a környezetszennyezés. A Prioritási tengely megvalósítása azt eredményezi, hogy a logisztikai szolgáltatók határon átnyúló, szinergikus együttműködéseket alakítanak ki. Az integrált logisztikai szolgáltatásokat használók száma növekszik, így a határtérség gazdasági kohéziója is erősödik.

A teljes programstratégia a fenntartható fejlődés koncepciója köré épül, egyes célkitűzések, prioritások és egyedi beavatkozások közvetlenül az alacsony klímaváltozás szén-dioxid-kibocsátású, hatásainak erőforrás-hatékony és mérséklése környezetbarát fejlesztésekre irányuló technológia- és infrastruktúrafejlesztések előmozdítására összpontosítanak

elvárt outputok

elvárt eredmény (eredmény indikátor)

16 690 000 euró

Közintézmények; Tervezéssel foglalkozó intézmények; A prioritás célkitűzésével (közösségi Európai Újonnan 2017. január 31. – közlekedés) egybeeső célú Regionális épített utak 2017. november 3-ig állami tulajdonú vállalatok; Fejlesztési Alap teljes hossza Települési önkormányzatok, megyei/regionális önkormányzatok.

Határátkelők közötti átlagos távolság

10 980 000 euró

Közintézmények; Közcélokat szolgáló intézmények; Állami tulajdonú vállalatok; ETTk (európai területi társulások); NGO-k (nem Európai kormányzati szervezetek); 2017. január 31. – Regionális Fejlesztési ügynökségek, 2017. november 3-ig Fejlesztési Alap Települési önkormányzatok, megyei/regionális önkormányzatok; Egyetemek és közlekedéssel foglalkozó kutatóintézmények

A Program keretében elindított új közösségi közlekedési szolgáltatások száma

A határon átnyúló közösségi közlekedés forgalmának változása

6 938 080 euró

Közintézmények; Közcélokat szolgáló intézmények; Állami tulajdonú vállalatok; ETTk (európai területi társulások); NGO-k (nem Európai kormányzati szervezetek); 2017. január 31. – Regionális Fejlesztési ügynökségek; 2017. november 3-ig Fejlesztési Alap Települési önkormányzatok, megyei/regionális önkormányzatok; Egyetemek és közlekedéssel foglalkozó kutatóintézmények.

A Program keretében elindított új logisztikai szolgáltatások száma

A határon áthaladó áruforgalom változása

összköltség (millió Ft)

Finanszírozás forrása

ütemezés (fejlesztések kezdete és vége)

bevonandó partnerek

174

7.3. Monitoring és felülvizsgálat A stratégiai tervezés során a klasszikus „tervezés – végrehajtás – ellenőrzés – visszacsatolás” ciklushoz kapcsolódva a tervezőknek szükséges a kitűzött célok megvalósulását folyamatosan nyomon követni, a kapcsolódó intézkedések hatékonyságának alakulásukról adatokat gyűjteni és ezeket értékelni, a dokumentumot pedig időközönként ennek tükrében felülvizsgálni. Mindennek az alapja a precíz monitoring tevékenység és a rendszeres felülvizsgálat, melyben alapvető fontossággal bír a rendszerszerű szervezettség, azaz a döntéshozók, tervezők számára megfelelő időben a megfelelő információ biztosítása, a visszacsatolások becsatornázási helyének pontos meghatározásával.

Az indikátorok meghatározásakor az alábbi öt szempont figyelembevétele mindenképpen szükséges: 1. Az első kritérium az adatok hozzáférhetősége, hiszen ha egy mutató nem hozzáférhető, akkor az gyakorlatilag használhatatlan, azaz projekt és programszinten sem alkalmazható. Célszerű tehát olyan indikátorokat meghatározni, amely a megvalósítás adott szakaszában bizonyosan kimutatható. 2. Az indikátor legyen megbízható, azaz a valós állapotot tükrözze. 3. Az információ frissessége nagyon fontos minőségi kritérium, azaz egy adott időponthoz kötött indikátornak valóban arra az adott időpontra vonatkozó információt kell mutatnia. 4. A mutatónak relevánsnak kell lennie, azaz a projekt azon jelenségét kell mérnie, ami érdekes a program egésze szempontjából. 5. A jó mutatónak meghatározottnak kell lennie, hogy bárki, akinek használnia kell, megértse, és valóban arra a jelenségre vonatkozzon, amit mérni szeretnénk. A mutató értelme, jelentése, azonos kell, hogy legyen a döntéshozók, a nyilvánosság és a projektmenedzsment számára, pontosan kell tükröznie a mért, vizsgált fogalmat.

175

A program értékelésére vonatkozó indikátorokat a következő táblázatok mutatják be: célrendszer eleme M-1. célkitűzés: közlekedés ÜHG kibocsátásának csökkenése M-2. célkitűzés: épületek energia-felhasználásának csökkenése M-3. célkitűzés: megújuló energia részarányának növelése az energiatermelésben M-4. célkitűzés: légköri CO2 csökkentése az erdősítés növelésével Aá-1. célkitűzés: Az ár- és belvíz, valamint a helyi vízkárok elleni

indikátor neve

mértékegység

adat forrása

felhasznált üzemanyag

liter

KSH alapján

mennyisége

Aá-3. célkitűzés: A globális klímaváltozás okozta humán-egészségügyi

célév

célérték

2015

103200000

2030

80000000

kalkulált

az üvegházhatású gázok becsült

tCO2

EUPR

n.a.

n.a.

2030

200000

éves csökkenése megújulóenergia-termelés további

MW

EUPR

n.a.

n.a.

2030

8500

kapacitása erdőborítás nagysága

ha

KSH

2015

101000

2030

10100

védett terület

ha

települési

2015

750

2030

900

védekezésre való felkészülés javítása Aá-2. célkitűzés: A vízkészletek megtartásával (vízvisszatartás , tározás) érintett területek arányának növelése

bázisév bázisévi érték

önkormányzat létrehozott víztározók területe

ha

települési önkormányzat

n.a.

n.a.

2030

20

lakosságszám

fő

EUPR

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

allergének (fűfélék) maximum

db/m3

OKI

2015

337

2030

100

támogatott termelők száma

db

EUPR

2015

n.a.

2020

700

vendégéjszaka

db

KSH

2014

884000

2030

1300000

terhelés mérséklésébe bevont lakosság számának növelése Aá-4. célkitűzés: Az inváziós fajok általi ökológiai veszélyeztetettséggel érintett Heves megyei területek helyreállításának növelése  Aá-5. célkitűzés: Az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagyságának növelése Aá-6. célkitűzés: A megyei turisztikai kínálat klímaváltozáshoz történő alkalmazkodásának növelése Aá-7. célkitűzés: Városok klímatudatos fejlesztése Áá-8. célkitűzésa: Gazdasági szereplők alkalmazkodásának erősítése As-1. célkitűzés: Turisztikai szempontból kiemelkedően fontos vizes élőhelyek

légköri koncetrációja

érintett lakosság száma

fő

KSH

2015

0

2030

85000

bevont gazdasági szereplők száma

db

EUPR

2015

0

2030

90

terület

km2

EUPR

2014

127

2030

130

termésátlag

kg/ha

KSH

2015

7250

2030

7600

termésátlag

kg/ha

KSH

2015

25000

2030

32000

érintett lakosság száma

fő

EUPR

2015

0

2030

75000

érintett lakosság száma

fő

EUPR

2015

0

2030

90000

14-25 éves korosztályú lakosság

fő

EUPR, KLIK

2015

0

2030

10000

érintett lakosság száma

fő

EUPR

2015

0

2030

60000

érintett lakosság száma

fő

EUPR

2015

0

2030

60000

érintett lakosság száma

fő

EUPR

2015

0

2030

105000

megőrzése As-2. célkitűzés: A klímaváltozás okozta kihívásokra való felkészülés megteremtése Heves megye két (Egri és Mátraaljai) történelmi borvidékén As-3. célkitűzés: Az éghajlati feltételek várható jövőbeli alakulására vonatkozóan az egyedi (táj-specifikus ) „hevesi” görögdinnye termesztéséhez szükséges feltételek megőrzése SZH1 célkitűzés: 2030-ig a Heves megyében élő lakosság 40% -os elérésével - kiemelt fókusszal a kedvezményezett járásokra - az országos átlagot meghaladó ütemben növekszik a klímatudatos környezetvédelmi beavatkozások száma; a klímatudatos beavatkozások a helyi innováció motorjává válnak SZá-1. célkitűzés: A klímatudatos fogyasztói magatartás ismertségének növelése a Heves megyei lakosság 30% -ának elérésével Zá-2. célkitűzés: A klímatudatos fogyasztói magatrtás ismertségének S növelése a Heves megyei általános és középiskolás diákok, valamint a Heves megyei fiatal felnőtt korosztály 30% -ának elérésével Zá-3. célkitűzés: A megyei ÜHG kibocsátás csökkentésére irányuló S megoldások népszerűsítése a Heves megyében élő lakosság 20% -os elérésével S Zá-4. célkitűzés: A helyi értékek klímatudatos megőrzésére irányuló védelmi megoldások és intézkedések ismertségének növelése a Heves megyei lakosság 20% -os elérésével S Zá-5. célkitűzés: Klímavédelmi érzékenyítési akciók a lakosság 35% -ának elérésével

176

intézkedés

Indikátor neve

önkormányzati intézmények energetikai Üvegházhatást okozó gázok csökkentése, korszerűsítése Energiahatékonyság, Megújuló energiaforrások

Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energia-felhasználás arányának növelése

Megújuló energiaforrások, Üvegházhatást okozó gázok csökkentése, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

Megújuló alapú zöldáram-termelés elősegítése

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése, További kapacitás megújuló energia előállítására, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

mértékegység

adatforrás

célrendszeri kapcsolódás

gyűjtési gyakoriság

indikátor típusa (output / eredmény / hatás)

célév

célérték

gyűjtés felelőse

CO2 egyen-érték tonnában

EUPR

M(1) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

Minden megkezdett 1.500.000 Ft igényelt támogatás esetén 1 CO2 egyenérték (t) ÜHG megtakarítást szükséges vállalni.

Heves Megyei Önkormányzat

CO2 PJ

EUPR

M(2) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

CO2 egyen-érték tonnában GJ/év

EUPR

M(3) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

MW, (tonna),

MW

Heves Megyei Önkormányzat

546463,97 200,31 3 390 000

Heves Megyei Önkormányzat

Távhő rendszerek energetikai korszerűsítése

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése, Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés

CO2 egyen-érték tonnában GJ/év

EUPR

M(4) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

Kerékpárút hálózat fejlesztése a fenntartható települési közlekedésfejlesztés és aktív turizmus jegyében

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza

km

EUPR

M(5) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2023

42,83

Heves Megyei Önkormányzat

Lakossági energiafelhasználás csökkentése

Üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentését szolgáló épületenergetikai korszerűsítés

CO2 egyen-érték tonnában

EUPR

M(6) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

n.a.

Heves Megyei Önkormányzat

Városok fenntartható tömegközlekedésének kialakítása

Üvegházhatást okozó gázok csökkentése

CO2 egyen-érték tonnában

EUPR

M(7) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

n.a.

Heves Megyei Önkormányzat

közúti tömegközlekedés ÜHG kibocsátásának csökkentése

Üvegházhatást okozó gázok csökkentése

CO2 egyen-érték tonnában

EUPR

M(8) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

n.a.

Heves Megyei Önkormányzat

elektromos járművek töltőállomás-hálózatának fejlesztése

Üvegházhatást okozó gázok csökkentése

CO2 egyen-érték tonnában

EUPR

M(9) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

n.a.

Heves Megyei Önkormányzat

elektromos és hibrid gépjárművek elterjedésének támogatása

Üvegházhatást okozó gázok csökkentése

CO2 egyen-érték tonnában

EUPR

M(10) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

n.a.

Heves Megyei Önkormányzat

szennyvíziszap hasznosításának fokozása

A fejlesztés eredményeként létrejött szennyvíziszap hasznosítási kapacitás

tonna/év

EUPR

M(11) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

180 000

Heves Megyei Önkormányzat

vállalkozások ÜHG kibocsátának csökkentése megújuló-energiák felhasználásával

A megújulóenergiatermelés további kapacitása,Az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése, Energiahatékonysági fejlesztések által elért primer energia felhasználás csökkenés, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség.

MW CO2 egyen-érték tonnában, kWh/év, PJ/év

EUPR

M(12) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

239,95 342 543,1 88 423 722 2,23

Heves Megyei Önkormányzat

Azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek szerkezetátalakítást vagy korszerűsítést célzó beruházási támogatásban részesültek.

db

EUPR

M(13) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

4800

Heves Megyei Önkormányzat

Kiépíthető szélerőművek száma

db

EUPR

M(14) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

Heves Megyei Önkormányzat

A földhő hasznosítás lehetőségei – konduktív áramok, geológiai aspektusok

Földhő kinyerésére alkalmas területek

ha

EUPR

M(15) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

Heves Megyei Önkormányzat

A földhő hasznosítás lehetőségei – konvektív áramok, melegvíz kinyerés

Feltárt héviz források száma

db

EUPR

M(16) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

Heves Megyei Önkormányzat

A hagyományos bioenergia termelés fokozásának lehetőségei

Energiatermelésre alkalmas biológiai hulladék mennyisége

m3

EUPR

M(17) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

Heves Megyei Önkormányzat

Geo-mérnöki megoldások felmérése I. CO2 elnyeletés

CO2 elnyelésére fokozottan alkalmas fás- és lágyszárú állomány nagysága

ha

EUPR

M(18) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

Heves Megyei Önkormányzat

Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházásokhoz kötődő összes közkiadás

Ft

EUPR

M(19) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

kertészetek, hűtőházak energetikai korszerűsítése

A szélenergia felhasználásának perspektívái

Erdősítéssel történő CO2 elnyeletés

526581,19

4 050 000

106 666 667

Heves Megyei Önkormányzat

Heves Megyei Önkormányzat

177

Indikátor neve

mértékegység

adatforrás

célrendszeri kapcsolódás

gyűjtési gyakoriság

indikátor típusa (output / eredmény / hatás)

célév

A globális klímaváltozás (hőstressz, légszennyezés, fertőző betegségek, allergiás tünetek, ivóvíz- és élelmiszer biztonság) okozta egészségügyi kockázatok csökkentése

Klímastratégiával rendelkező települések összesített lakosság száma, Klímaalkalmazkodással kapcsolatos szemléletformálási akciókban aktívan résztvevő lakosság száma

fő db (megyei projekt )

EUPR

A(1) beavatkozás

1 év

eredmény/output

2017-2020

Élőhelyek és ősfajok természetvédelmi helyzetének javítása, a természetvédelmi kezelés és bemutatás infrastruktúrájának fejlesztése az invazív és allergén növények, vektorok elszaporodásának megakadályozása érdekében

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe, A Natura 2000 területek bemutatásához kapcsolódó kommunikációs akciókban aktívan résztvevő lakosság száma

ha fő

EUPR

A(2) beavatkozás

1 év

output

2017-2023

Heves megye vizes élőhelyeihez kötődő infrastruktúra fejlesztése

Az ökoturizmushoz kötődő Tanösvények és Látogatóközpontok száma

db

EUPR

A(3) beavatkozás

1 év

output

2017

Az invazív és allergén növények, vektorok elszaporodásának megakadályozása

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe, A Natura 2000 területek bemutatásához kapcsolódó kommunikációs akciókban aktívan résztvevő lakosság száma, A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe, A Natura 2000 területek bemutatásához kapcsolódó kommunikációs akciókban aktívan résztvevő lakosság száma

ha, fő

EUPR

A(4) beavatkozás

1 év

output

A fürdőhelyek komplex, egységes arculatú, építészeti fejlesztése, fürdőházak, strandkiegészítő létesítmények, rendezvényhelyszínek kialakítása

Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

látogatás/év

EUPR

A(5) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

(500 millió feletti támogatási igényű új attrakció kialakítására irányuló projektek, ahol a minimálisan elvárt indikátorérték: 20.000 látogató)

Heves Megyei Önkormányzat

A megyében a téli sportok lehetőségét növelő (technológia-fejlesztés illetve a 4 évszakos látogatottság előmozdítása) infrastrukturális fejlesztések növelése

Fenntartható idegenforgalom: A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

látogatás/év

EUPR

A(6) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

(500 millió feletti támogatási igényű új attrakció kialakítására irányuló projektek, ahol a minimálisan elvárt indikátorérték: 20.000 látogató)

Heves Megyei Önkormányzat

Megyei és települési hőségriadó tervek kidolgozásainak előmozdítása

Klímastratégiával rendelkező települések összesített lakosság száma, Klímaalkalmazkodással kapcsolatos szemléletformálási akciókban aktívan résztvevő lakosság száma

fő db (megyei projekt )

EUPR

A(7) beavatkozás

1 év

eredmény/output

2017-2020

210 000,

Árvízvédelmi intézkedések előnyeiben részesülő lakosság, Előkészített (árvízvédelmi) projektek szám

fő db

EUPR

A(6) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

1 100 000 ,

A megyei vízszolgáltatási rendszerek (öntözési) felülvizsgálata, indokolt esetben azok átalakítása, felújítása, fejlesztése, újak építése

víztakarékossági beruházások által érintett terület

ha

EUPR

A(7) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

A vízkészletek megtartását elősegítő (belterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek rekonstrukciója illetve kiépítése, tározó, záportározó, árvízcsúcs csökkentő tározók fejlesztése) infrastrukturális fejlesztés

Bel- és csapadék-vízvédelmi létesítmények hossza

m

EUPR

A(8) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

A „legjobb gyakorlat” útmutató kidolgozása és elindítása a vízvisszatartás alkalmazására

Az üvegházhatást okozó gázok éves csökkenése, További kapacitás megújuló energia előállítására, A megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség

CO2 egyen-érték tonnában MW GJ/év

EUPR

A(9) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

546463,97 200,31 3 390 000

Heves Megyei Önkormányzat

Városi klíma javítása zöldfelület fejlesztéssel

Városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

EUPR

A(10) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

2000

Heves Megyei Önkormányzat

SEAP felülvizsgálata és átdolgozása

Üvegházhatást okozó gázok csökkentése, Energiahatékonyság, Megújuló energiaforrások

CO2 egyen-érték tonnában, kWh/év MW PJ/év

EUPR

A(11) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

n.a.

Heves Megyei Önkormányzat

Ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, Azon mezőgazdasági üzemek száma, amelyek ökológiai gazdálkodás fenntartása Heves szerkezetátalakítást vagy korszerűsítést célzó megye területén beruházási támogatásban részesültek

db

EUPR

A(12) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

4800

Heves Megyei Önkormányzat

A szőlő és borkultúrához kötődő területek felmérése Heves megye területén

A támogatható projektek száma

db

EUPR

A(13) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

minimum 1

Heves Megyei Önkormányzat

projekt kapcsán támogatott műveletek száma

db

EUPR

A(14) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

minimum 1

Heves Megyei Önkormányzat

intézkedés

Az ár- és belvízvédelmi kockázatkezeléssel érintett területek vízkárelhárítási fejlesztéseinek megvalósítása

A szőlő és borkultúrához kötődő területeken a szőlőművelési módszerek fejlesztése, valamint az ültetvények megújítása a termőhely-felmérés adatai alapján Az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás kihívásai az emberi egészség számára

célérték

210 000

100 000

gyűjtés felelőse

2000

Heves Megyei Önkormányzat

15 000

Heves Megyei Önkormányzat

Heves Megyei Önkormányzat

n.a.

100 000,

15 000

Heves Megyei Önkormányzat

2000

Heves Megyei Önkormányzat

15 000

Heves Megyei Önkormányzat

6000

Heves Megyei Önkormányzat

Heves Megyei Önkormányzat

hatásvizsgálatba bevont személyek száma

fő

EUPR

A(15) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

na.

Heves Megyei Önkormányzat

Az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás kihívásai a mezőgazdaságban

hatásvizsgálatba bevont területek mérete

ha

EUPR

A(16) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

na.

Heves Megyei Önkormányzat

Az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás kihívásai a vízgazdálkodásban

Kiérkezési idő átlaga, Erdőtűzvédelmi intézkedéseket élvező lakosság, Az emelt minőségű katasztrófa-védelem előnyeit élvező lakosság

perc, fő

EUPR

A(17) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

15 , 330 000 , 1 600 000

Heves Megyei Önkormányzat

Az időjárási szélsőségek és az éghajlatváltozás kihívásai az energia és közlekedés szektorban

hatásvizsgálatba bevont szervezetek száma

db

EUPR

A(18) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

na.

Heves Megyei Önkormányzat

Geo-mérnöki megoldások felmérése II. felszínfehérítés

projektbe bevont terület nagysága

ha

EUPR

A(19) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

na.

Heves Megyei Önkormányzat

fajtenemesítés volumene, kutatások száma

db

EUPR

A(20) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

na.

Heves Megyei Önkormányzat

minimum vetőmag, minimum palánta, hagyma

darab/ha

EUPR

A(21) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

2500, 2300

Heves Megyei Önkormányzat

A „Hevesi” görögdinnye fajtamegőrzéséhez szükséges fajtanemesítés A „Hevesi” görögdinnye termelésének támogatása

178

Indikátor neve

mértékegység

adatforrás

célrendszeri kapcsolódás

gyűjtési gyakoriság

indikátor típusa (output / eredmény / hatás)

célév

célérték

gyűjtés felelőse

Megyei energiamegtakarítási kampány

Energia- és klímatudatossági kampányokban aktívan résztvevő lakosság száma

fő

EUPR

SZ(1) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2019

50 000

Heves Megyei Önkormányzat

Megyei Klímatudatossági Tudásbázis létrehozása

Klímastratégiával rendelkező települések összesített lakosság száma

fő

EUPR

SZ(2) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2018

210 000

Heves Megyei Önkormányzat

Energia- és klímatudatossági kampányokban aktívan résztvevő lakosság száma

fő

EUPR

SZ(3) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2018

50 000

Heves Megyei Önkormányzat

Energia- és klímatudatossági Alternatív energiaforrások használatának kampányokban aktívan résztvevő lakosság növelése, népszerűsítése száma

50 000 fő

EUPR

SZ(4) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2018

50 000

Heves Megyei Önkormányzat

Energia- és klímatudatossági A helyi jogalkotás gyakorlatában történő kampányokban aktívan résztvevő lakosság klímavédelmi intézkedések megjelenése száma

50 000 fő

EUPR

SZ(5) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2018

50 000

Heves Megyei Önkormányzat

Fenntarthatóság értékrendjének tudatosítása a Heves megyei lakosság körében

50 000 fő

EUPR

SZ(6) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2018-2020

50 000

Heves Megyei Önkormányzat

fő db (megyei projekt )

EUPR

SZ(7) beavatkozás

1 év

output

2018-2020

60 000 2000

Heves Megyei Önkormányzat

fő

EUPR

SZ (8) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

50 000

Heves Megyei Önkormányzat

fő

EUPR

SZ (9) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

50 000

Heves Megyei Önkormányzat

db

EUPR

SZ (10) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

5

Heves Megyei Önkormányzat

A jobb védettségi állapot érdekében támogatott élőhelyek területe, A Natura 2000 területek bemutatásához kapcsolódó kommunikációs akciókban aktívan résztvevő lakosság száma

ha fő

EUPR

SZ (11) beavatkozás

1 év

output

2017-2020

100 000 15 000

Heves Megyei Önkormányzat

A klímaváltozás megállítása és a célszerű Energia- és klímatudatossági alkalmazkodás: kihívások és lehetőségek kampányokban aktívan résztvevő lakosság egyetemistáknak száma

fő

EUPR

SZ (12) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

7000

Heves Megyei Önkormányzat

Energia- és klímatudatossági kampányokban aktívan résztvevő általános iskolai tanulók száma

fő

EUPR

SZ (13) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

23 500

Heves Megyei Önkormányzat

Klímaalkalmazkodással kapcsolatos szemléletformálási akciókban aktívan résztvevő vállalkozások száma

db

EUPR

SZ (14) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

100

Heves Megyei Önkormányzat

fő

EUPR

SZ (15) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

80 000

Heves Megyei Önkormányzat

fő

EUPR

SZ (16) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

50 000

Heves Megyei Önkormányzat

fő

EUPR

SZ (17) beavatkozás

1 év

output/eredmény

2017-2020

1000

Heves Megyei Önkormányzat

intézkedés

Közoktatáshoz kapcsolódó felvilágosító, szemléletformáló kampányok

A szelektív gyűjtés és újrahasznosítás népszerűsítése a Heves megyei lakosság körében

Energia- és klímatudatossági kampányokban aktívan résztvevő lakosság száma Hulladékgazdálkodással kapcsolatos szemléletformálásban aktívan résztvevő lakosság száma, Klímaalkalmazkodással kapcsolatos szemléletformálási akciókban aktívan résztvevő lakosság száma

Megyei lakossági és közintézményi Energia- és klímatudatossági felvilágosító kampány az extrém időjárási kampányokban aktívan résztvevő lakosság viszonyok okozta egészségkárosodások száma megelőzése céljából Energia- és klímatudatossági Parlagfűmentesítési akciók végrehajtása kampányokban aktívan résztvevő lakosság száma Vízgazdálkodással és az Kiépített, vagy továbbfejlesztett adat-és éghajlatváltozás hatásaival tudásbázisok száma szemléletformáló akciók népszerűsítése A tudatos erdő-környezetvédelmi gazdálkodási módok elterjesztése szemléletformáló akciókon keresztül

Szolár-pedagógia képzés indítása A klímaváltozás megállítása és a célszerű alkalmazkodás: kihívások és lehetőségek vállalkozóknak

Energia- és klímatudatossági Települési klímastratégiák kidolgozása és kampányokban aktívan résztvevő lakosság szemléletformálás száma Energia- és klímatudatossági „Klímatudatos építészet”workshop és kampányokban aktívan résztvevő lakosság konferencia sorozat száma Klímaalkalmazkodással kapcsolatos Megújuló energiák hasznosítása a szemléletformálási akciókban aktívan mezőgazdaságban, élelmiszeriparban résztvevő mezőgazdasági termelők és fórumsorozat élelmiszeripari szereplők száma

179

A stratégia nyomon követését és értékelését a Heves Megyei Közgyűlés végzi a Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform bevonásával. A monitoring tevékenység az alábbi formákban érvényesül:

tevékenység

időszak

tárgya

végrehajtó

tájékoztatás

évente

a z i ndi ktor mutatók a ktuá l i s a da tai na k ös s zegyűjtés e és ös s zegzés e a döntés hozók fel é

Ti tká rs á g (Heves Megyei Önkormá nyza ti Hi va tal )

közbülső értékelés

s tra tégi a végreha jtás á na k fél i dejébena s tra tégi a i cél jok megva l ós ul á s á na k, a z es zközök megfel el ős égének, a dokumentum koherenci á já na k, a z i ndi ká torok tel jes ül és ének és a végreha jtás tapa s ztal a tai na k értékel és e

utólagos értékelés

felülvizsgálat

megjegyzés

kül s ő s zervezet

a megfel el ő forrá s rendel kezés re á l l á s a s züks éges a fel a da t végreha jtás á hoz

s tra tégi a i dőtávjá t követő 2-3 év

forrá s ok fel ha s zná l á s a , a zok kül s ő s zervezet ha tékonys á gá na k és eredményes s égének értékel és e; a cél értékek el érés nek vi zs gá l a ta; a ma ga s a bb s zi ntű dokumentumokba n megha tározott cél okhoz va l ó hozzá já rul á s vi zs gá l a ta

a megfel el ő forrá s rendel kezés re á l l á s a s züks éges a fel a da t végreha jtás á hoz

l egfel jebb 7 évente

a nyomon követés s orá n tapa s ztal tak a l a pjá n a megva l ós ítás ba történő bea va tkozá s és /va gy a tervdokumentum módos ítás a ; ÜHG l el tár fri s s ítés e

a megfel el ő forrá s rendel kezés re á l l á s a s züks éges a fel a da t végreha jtás á hoz

kül s ő s zervezet

180

7.4. Intézményi együttműködési keretek Napjainkban a fejlesztéspolitika alapvetően az Európai Unió fejlesztési eszközeire alapul. Ezek részben Operatív Programokon keresztül, részben közvetlen brüsszeli pályázatokon keresztül érhetők el. Az Európai Unió és a Magyar Kormány között létrejött Partnerségi Megállapodás alapján a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan a következő Operatív Programok kerültek rögzítésre Magyarországot érintően:

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) Vidékfejlesztési Program (VP) Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program

Klímaváltozás témaköre

A jelenlegi programidőszakban a gazdaságfejlesztési irányon túl kiemelt figyelmet kap az éghajlatváltozás témaköre, a támogatások legalább 20%-át ugyanis e célra kell fordítani a szabályozások szerint. Ezekre vonatkozó támogatások a Környezeti és Energiahatékonysági (KEHOP) mellett a Terület- és Településfejlesztési (TOP), a Gazdaságfejlesztési és Innovációs (GINOP), továbbá a Versenyképes Közép-Magyarország (VEKOP) operatív programokban, az Integrált Közlekedésfejlesztés Operatív Programban (IKOP) és a Vidékfejlesztési Programban (VP) találhatóak. A hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer az alábbiak szerint épül fel: 1. Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (FKB): Feladata az európai uniós forrásból megvalósuló fejlesztéspolitika végrehajtásának összehangolása; a kapcsolódó kormányzati döntések előkészítése; központi koordinációs tevékenység. 2. Minisztériumok: Az egyes operatív programokat irányító hatóságok a szaktárcák részeként működnek, helyettes államtitkári vezetés alatt. A 2014-2020-as időszakban az irányító hatóságok és a közreműködő szervezetek funkció szerint összevonásra kerültek. Kivételt képez a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program, melynek esetében a pályázatkezelési feladatokat közreműködő szervezetként a megyei hálózattal rendelkező Magyar Államkincstár látja el. 3. Megyei önkormányzatok (területi szereplő): a 2014-2020-as időszakban a fejlesztéspolitika területi szintjét – a korábbi regionális felosztás helyett – a megyei önkormányzatok jelentik. A megyék 20142020-as fejlesztési időszakra való felkészülésük során megyei szintű helyzetfeltáró dokumentumokat készítettek 2012-ben. Erre épülve kerültek megalkotásra a megyei területfejlesztési koncepciók melyek a megye hosszú távú céljait és jövőképét határozzák meg, a megye egészének tervezési alapjait lefektetve. Ezt követően kerültek elfogadásra a megyei területfejlesztési programok, melynek készítése során szerzett tapasztalatok, illetve fejlesztési elképzelések inputot szolgáltattak az Operatív Programok tervezéséhez is. Ezeket követte a stratégiai célokra és fejlesztési prioritásokra fókuszálva, a 2014-2020 időszak forrásfelhasználását segítő integrált területi programok (ITP) elkészítése a megyék Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) kormányhatározatban meghatározott forráskeret terhére. Bár a kereteket maga az Operatív Program szabja meg, de a megyei önkormányzatoknak – mint területi 181

szereplőknek – lehetősége volt a megye adottságaihoz, illetve a fent jelzett fejlesztési dokumentumokban meghatározott célokhoz igazodva fókuszpontok meghatározására. A megyei közgyűlések részt vesznek a Döntés-előkészítő Bizottságban, így is lehetőséget kapva a területi célok érvényesítésére. A fent felsorolt tervezési feladatok, továbbá az elmúlt években végrehajtott megyei szintű projektek során a Heves Megyei Önkormányzat számos partneri kapcsolatot épített ki, melynek alapján a megyei klímastratégia végrehajtásában vezető szerepet vállalhat. A végrehajtás minél szélesebb körűvé tétele érdekében a Heves Megyei Éghajlatváltozási Platform – a klímastratégia elfogadását követően is – működni fog.

182

8. Dokumentumjegyzék Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Az Országos Területrendezési Terv Dr. Gyenes Zsuzsanna: Nemzeti Katasztrófa Kockázat Értékelés, 2011. Eger Megyei Jogú Város Éghajlatvédelmi Stratégiája Energia- és klímatudatossági Szemléletformálás Cselekvési Terv Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság: Heves megye ár- és belvízvédelmi helyzete 2016. II. félév, beszámoló, 2016. november Gyöngyös város klímastratégiája Havasi Norbert: Klímapolitika, szakdolgozat, Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási Főiskolai Kar Közszolgálati és Jogi Tanszék, Gyöngyös, 2007. Heves Megye Helyi Jelentőségű Védett Természeti Értékei, Eger, 2012. Heves Megye Integrált Területi Programja (2014-2020) Heves Megye Statisztikai Évkönyve, KSH, 2015. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) Heves Megye Területrendezési Terve Heves Megyei Foglalkoztatási Paktum a Megyei Foglalkoztatás Fellendítésére TOP-5.1.1-15-HE1-2016-00001 azonosítószámú projekt megvalósíthatósági tanulmánya Heves Megyei Helyi Jelentőségű Természetvédelmi területei Heves Megyei Területfejlesztési Programja (2014-2020) Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság: Beszámoló a Heves megyében lévő árvízvédelmi művek és vízfolyások állapotáról, valamint a vizek kártételei elleni védekezésre való felkészülésről, 2016. november Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság: A KÖTIVIZIG vizek kártételei elleni védekezésre való felkészülésének aktuális helyzetéről és feladatairól, 2016. október KvVM-MATA: Változás – Hatás – Válaszadás (VAHAVA) Lakáspiaci Jelentés 2016, Magyar Nemzeti Bank, 2016 Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2014-2025 kitekintéssel 2050-re, szakpolitikai vitaanyag, 2013. szeptember Megújuló Energia - Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 Nemzeti Éghajlatváltozási stratégia 2008-2025, 2008. Nemzeti Energiastratégia 2030 Nemzeti Épületenergetikai Stratégia Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Nemzeti Környezetvédelmi Program Nemzeti vízstratégia Partnerségi Megállapodás (2014-2020) Somodi Imelda — Bede-Fazekas Ákos – Lepesi Nikolett — Czúcz Bálint: Természetes ökoszisztémák éghajlati sérülékenységének elemzése, Kutatási jelentés, 2016. április 25. Szabó Zsolt: A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásból 2004-2020, előadás anyag, Budapest, 2016. június Területi Agenda 2020 A Tisza-tó Térség Területfejlesztési Koncepciója

A Tisza-tó Térségfejlesztési Stratégiája

183

9. Melléklet KEOP forrásokból megvalósult Heves megyei energetikai projekteket

KEOP 4.1.0 Hő- és/v agy v illamosenergia-előállítás

Mátraballa

támogatása megújuló energiaforrásból KEOP 4.2.0/A/09 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

AGG - Biopellet Termelő és Kereskedő Korlátolt Felelősségű

Egerszalók

Hotel Egerszalók Turisztikai Zrt.

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/09 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Felsőtárkány

TÉMAPARK Turisztikai Korlátolt Felelősségű Társaság

Kisköre

Amőba 2000. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Mátraszentimre Noszv aj Zagy v aszántó

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Eger

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Mátraszentimre Község Önkormány zata

Erk

A FORRÁS Kft. megújuló energiaszolgáltatása a MedicinLiget Alapítv ány ban

RUBIN-2005 Vendéglátóipari Szolgáltató és Kereskedelmi

Napkollektorok beszerzése és beépítése a Rubin-2005 Kft.

Korlátolt Felelősségű Társaság

telephely én.

SZÉPASSZONYVÖLGY Vendéglátóipari, Kereskedelmi és

A Hotel Ködmön napelemes és napkollektoros

Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

rendszerének kiépítése

T-PROJEKT HUNGARY Tanácsadó és Szolgáltató Kft

Napelemes v illamos energia termelés a T-Projekt Hungary

Nagy réde

SKC-Consulting Korlátolt Felelősségű Társaság

Nagy réde

Organic Team Korlátolt Felelősségű Társaság

Nagy v isny ó Noszv aj Poroszló Poroszló

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

9 098 873 Ft 2 211 000 Ft 13 875 126 Ft 2 152 534 Ft

Napelemes rendszer telepítése nagy rédei Iskolánál az SKC22kW-os napelemese rendszer építése Nagy rédén az

19 634 900 Ft 13 195 700 Ft

BORÓKA VENDÉGHÁZ Szolgáltató Nonprofit Közhasznú

Nagy v isny ói Ifjúsági Tábor használati melegv ízigény ének

Korlátolt Felelősségű Társaság

kielégítése megújuló energiaforrásból.

Szaktudás Kiadó Ház Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

Megújuló energiára épülő fűtési és HMV előállító rendszer

10 318 567 Ft 43 755 000 Ft

kiépítése Noszv ajon

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

8 553 436 Ft

Óv oda számára C

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

8 669 000 Ft

Consulting által C

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

44 392 003 Ft

Kft számára.

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Faaprítékkal üzemelő biomassza kazán beszerzése a

Társaság

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Az Ezüst Horgony Hotel és Étterem használati melegv íz

Forrás Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Megújuló energiára épülő fűtési rendszer kiépítése a

mátraszentimrei önkormány zatnál

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/09 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

13 100 000 Ft

ellátásának biztosítása napkollektorokkal.

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/09 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Napkollektoros fűtési rendszer kiépítése a Mesés Shiraz

Bambara Hotelben

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/09 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

116 544 375 Ft

Hotelben

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/A/09 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Agri-pellet üzem létrehozása Mátraballán

Társaság

ER-TANK Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségú

ER-TANK Kft.tulajdonában lév ő Fűzfa Pihenőpark hmv

Társaság

ellátás napkollektorokkal

HALÁRIUM Étteremüzemeltető és Szolgáltató Korlátolt

A Halárium Kft. napelemes projektje

4 579 400 Ft 6 010 000 Ft

Felelősségű Társaság Visonta

VISONTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

megújuló energiaforrásokkal

A v isontai tanuszoda medencev íz fűtési rendszerének

14 093 149 Ft

megújuló energiáv al - napkollektorral - történő modernizációja

KEOP 4.2.0/A/11 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Zagy v aszántó

ZAGYVASZÁNTÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.2.0/B/09 Hely i hő- és hűtési energiaigény

Eger Maklár

VILLA-VÖLGY Szórakoztató, Vendéglátó és Szolgáltató

Hotel Villa Völgy melegv íz szükségletének biztosítása

Korlátolt Felelősségű Társaság

napkollektorokkal

Parádi Róbert egy éni v állalkozó

Parádi Róbert, Cukrászda melegv íz szükségletének

kielégítése megújuló energiaforrásokból KEOP 4.2.0/B/09 Hely i hő- és hűtési energiaigény

16 396 000 Ft 3 706 680 Ft

biztosítása napkollektorral Mátraszentimre

Hunguest Hotels Szállodaipari Zrt.

kielégítése megújuló energiaforrásokból KEOP 4.2.0/B/09 Hely i hő- és hűtési energiaigény

25 056 275 Ft

fejlesztése

kielégítése megújuló energiaforrásokból KEOP 4.2.0/B/09 Hely i hő- és hűtési energiaigény

A zagy v aszántói általános iskola napelemes energetikai

Biomassza alapú hőellátás létesítése a Grandhotel Galy a

49 125 000 Ft

Szállodában Szilv ásv árad

TREND CONSULT Szállodai Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Szalajka Liget Szálloda melegv íz szükségletének

11 588 371 Ft

kielégítése megújuló energiaforrásokból

Társaság

biztosítása napkollektorokkal

KEOP 4.4.0/11 Megújuló energia alapú v illamosenergia- Demjén

DemjénSolar Zöldenergia Korlátolt Felelősségű Társaság

Solar mező kialakítása Demjén külterületén

190 499 500 Ft

KEOP 4.4.0/11 Megújuló energia alapú v illamosenergia- Erk

SPARTAK Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű

A Spartak Kft. energetikai korszerűsítése fotov oltaikus

205 071 216 Ft

, kapcsolt hő- és v illamosenegia-, v alamint biometán-

Társaság

rendszerrel

Egri Ev angélikus Egy házközség

Komplex épületenergetikai korszerűsítés és napenergia

, kapcsolt hő- és v illamosenegia-, v alamint biometántermelés

termelés KEOP 4.9.0/11 Épületenergetikai fejlesztések megújuló Eger energiaforrás hasznosítással kombinálv a

7 810 805 Ft

hasznosítása az Egri Ev angélikus Egy házközség Lelkészi Hiv atalának épületében

184

KEOP 5.2.0 Harmadik feles finanszírozás

Egerbakta

"CAMINUS" Energiaracionalizálási Szolgáltató és Főv állalkozó Egerbakta Község Önkormány zatának fenntartásában lév ő Zártkörűen Működő Részv ény társaság

2 367 286 Ft

4 db intézmény fűtéskorszerűsítése a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fény e Program" keretében

KEOP 5.2.0 Harmadik feles finanszírozás

Hatv an

"CAMINUS" Energiaracionalizálási Szolgáltató és Főv állalkozó Hatv an Város Önkormány zata fenntartásában lév ő 2 db Zártkörűen Működő Részv ény társaság

8 337 192 Ft

intézmény fűtéskorszerűsítése a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fény e Program" keretében

KEOP 5.2.0 Harmadik feles finanszírozás

Hatv an

"CAMINUS" Energiaracionalizálási Szolgáltató és Főv állalkozó Hatv an Város Önkormány zatának fenntartásában lév ő Zártkörűen Működő Részv ény társaság

9 675 978 Ft

tov ábbi 2 db intézmény fűtéskorszerűsítése a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fény e Program" keretében

KEOP 5.2.0 Harmadik feles finanszírozás

Rózsaszentmárton

"CAMINUS" Energiaracionalizálási Szolgáltató és Főv állalkozó Rózsaszentmárton Község Önkormány zata fenntartásában Zártkörűen Működő Részv ény társaság

1 001 285 Ft

lév ő 1 db intézmény fűtéskorszerűsítése a a"Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fény e Program" keretében

KEOP 5.2.0 Harmadik feles finanszírozás

Tiszanána

"CAMINUS" Energiaracionalizálási Szolgáltató és Főv állalkozó Tiszanána Község Önkormány zatának fenntartásában lév ő Zártkörűen Működő Részv ény társaság

2 115 266 Ft

1 db intézmény fűtéskorszerűsítése a "Caminus" Zrt. beruházásaként a "Szemünk Fény e Program" keretében

KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Andornaktály a

Kurdi Family Pék Korlátolt Felelősségű Társaság

Kurdi Family Pék Kft; Kurdi Family Pékség energetikai

13 251 476 Ft

korszerűsítése KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Eger

Eszterházy Károly Főiskola

Az Eszterházy Károly Főiskola Bartók téri D épületének

58 750 233 Ft

hőtechnikai korszerűsítése KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Eger

Hossó ABC Kereskedelmi Kft

Hossó ABC energetikai korszerűsítése

17 400 249 Ft

KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Egerszalók

Egerszalók Község Önkormány zata

Az energiahatékony ság és az energiatakarékosság

10 631 097 Ft

fokozása az egerszalóki óv oda épületénél KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Füzesabony

PIKOPACK Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.

PIKOPACK Zrt. füzesabony i üzemének

78 585 439 Ft

energiamegtakarítást célzó fejlesztése. KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Gy öngy ös

Gy öngy ös Város Önkormány zata

Gy öngy ösi Fecske Úti Tagóv oda és Polgármesteri Hiv atal

71 016 703 Ft

épületeinek energetikai korszerűsítése KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Kerekharaszt

NOVOCOOP Műany agfeldolgozó Korlátolt Felelősségű

Ny ílászárócsere és homlokzat-hőszigetelés a Nov ocoop

Társaság

Kft. üzemcsarnokában

KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Parád

Starlock Kereskedelmi és Vendéglátó Betéti Társaság

Energetikai korszerűsítés Boróka Hotelben

KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

Petőfibány a

Petőfibány a Községi Önkormány zat

Általános Iskola hőszigetelése

KEOP 5.3.0/B/09 Épületenergetikai fejlesztések

Eger

Károly Róbert Főiskola

A Károly Róbert Főiskola Egri Szőlő- és Borkutató

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a

17 499 763 Ft 2 464 630 Ft 55 716 035 Ft 114 490 047 Ft

Intézetének épületenergetikai fejlesztése, gázfűtés kiv áltása megújuló energiaforrás hasznosítással

KEOP 5.3.0/B/09 Épületenergetikai fejlesztések

Eger

EHISZ Ipari és Szolgáltató Zártkörű Részv ény társaság

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a KEOP 5.3.0/B/09 Épületenergetikai fejlesztések

Felsőtárkány Gy öngy ösoroszi

MESTER ÉS FIAI Vendéglátóipari, Kereskedelmi és

Hotel Táltos megújuló energiaforrás hasznosításáv al

Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

kombinált épületenergetikai fejlesztése

B és L Építés és Világítás Kft

Kombinált energiafejlesztés a B és L Kft. gy öngy ösoroszi

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a KEOP 5.3.0/B/09 Épületenergetikai fejlesztések

28 680 235 Ft 4 324 562 Ft

telephely én Parád

Parádfürdői Állami Kórház

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a KEOP 5.4.0/12 Táv hő-szektor energetikai

9 677 249 Ft

előállítás napkollektorokkal

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a KEOP 5.3.0/B/09 Épületenergetikai fejlesztések

Fűtés korszerűsítése kondenzációs kazánokkal, melegv íz

Parádfürdői Állami Kórház fő és kiszolgáló épületeinek

313 020 707 Ft

energia racionalizálása Eger

EVAT Egri Vagy onkezelő és Táv fűtő Zrt

korszerűsítése, megújuló energiaforrások

Az egri táv hőrendszer korszerűsítése, új fogy asztók

88 678 374 Ft

táv hőellátásba v onása

felhasználásának lehetőségév el KEOP 5.4.0/12 Táv hő-szektor energetikai

Gy öngy ös

Városgondozási Zártkörű Részv ény társaság

Kondenzációs kazánok telepítése a Mérges úti fűtőműbe

49 431 668 Ft

Egerszalók

SHIRAZ TEAM Szállodaüzemeltető Korlátolt Felelősségű

A Mesés Shiraz Hotel épületenergetikai korszerűsítése

46 868 907 Ft

Vak Botty án János Katolikus Műszaki és Közgazdasági

Épületenegetikai fejlesztés a Vak Botty án Katolikus

79 227 851 Ft

Középiskola és Kollégium

Középiskolában

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hatv an, Kossuth Általános Iskola és 5. sz. Általános Iskola

korszerűsítése, megújuló energiaforrások felhasználásának lehetőségév el KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közv ilágítás energiatakarékos átalakítása

Társaság

korszerűsítése KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és

Gy öngy ös

közv ilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és

Hatv an

közv ilágítás energiatakarékos átalakítása

188 755 568 Ft

épületenergetikai fejlesztése

korszerűsítése KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

közv ilágítás energiatakarékos átalakítása

Hatv an, Polgármesteri Hiv atal, Varázskapu Óv oda és

446 233 902 Ft

Geszteny éskert Óv oda épületenergetikai fejlesztése

korszerűsítése KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és

Hatv an

ALBERT SCHWEITZER KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZET

közv ilágítás energiatakarékos átalakítása

Hatv ani Albert Schw eitzer Kórház központi épületének

483 814 047 Ft

energetikai fejlesztése

korszerűsítése KEOP 5.5.0/B/12 Épületenergetikai fejlesztések

Eger

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a KEOP 5.5.0/B/12 Épületenergetikai fejlesztések

Eger

BOTAX Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű

Motel Botax épületenergetikai fejlesztése megújuló

Társaság

energiaforrás hasznosítással kombinálv a

Érseki Szent József Kollégium

Épületenergetikai fejlesztés az Érseki Szent József

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a KEOP 5.5.0/B/12 Épületenergetikai fejlesztések

40 500 180 Ft 58 014 628 Ft

Kollégiumban Eger

Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a

Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás

104 622 941 Ft

hasznosítással kombinálv a az Egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégiumban

KEOP 5.5.0/B/12 Épületenergetikai fejlesztések

Gy öngy ös

GYÖNGYÖS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a KEOP 5.5.0/B/12 Épületenergetikai fejlesztések

Gy öngy ös, Visonta úti tagintézmény energetikai

44 370 148 Ft

korszerűsítése Hatv an

Szécheny i Istv án Római Katolikus Középiskola

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a

Szécheny i Istv án Római Katolikus Középiskola épületének

228 710 319 Ft

energetikai felújítása, és károsany ag kibácsátásának csökkentése

KEOP 5.5.0/B/12 Épületenergetikai fejlesztések

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a

Hatv an-Újhatv ani Római Katólikus Általános Iskola,

83 973 487 Ft

Vörösmarty óv oda és Csicsergő óv oda épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálv a

KEOP 5.5.0/K/14 Közv ilágítás energiatakarékos

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hatv an Város közv ilágítás energiatakarékos átalakítása

Ostoros

OSTOROS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Közv ilágítás fejlesztés Ostoroson

70 108 089 Ft

Recsk

RECSK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

A közv ilágítási rendszer energiatakarékos átalakítása

16 794 024 Ft

314 549 652 Ft

átalakítása KEOP 5.5.0/K/14 Közv ilágítás energiatakarékos átalakítása KEOP 5.5.0/K/14 Közv ilágítás energiatakarékos átalakítása

Recsken

185

KEOP 5.6.0/12 Központi költségv etési szerv ek

Andornaktály a

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

energiahatékony sági beruházásai KEOP 5.6.0/12 Központi költségv etési szerv ek

Andornaktály ai Fogy atékosok Otthon és Rehabilitációs

65 965 934 Ft

Intézet energiahatékony sági beruházása Csány

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Csány Idősek Otthonának energiahatékony ségi beruházása

Eger

Hev es Megy ei Kormány hiv atal

Energiahatékony sági beruházás a Hev es Megy ei

Eger

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Egri Idősek Otthonának energiahatékony sági beruházása

Füzesabony

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Füzesabony i Pszichiátriai és Szenv edély betegek

Hatv an

Hev es Megy ei Kormány hiv atal

Noszv aj

Türr Istv án Képző és Kutató Intézet

Vámosgy örk

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Eger

MARKHOT FERENC

Egészségügy i eszközök energia-megtakarítást célzó

62 646 628 Ft

energiahatékony sági beruházásai KEOP 5.6.0/12 Központi költségv etési szerv ek energiahatékony sági beruházásai KEOP 5.6.0/12 Központi költségv etési szerv ek

210 440 000 Ft

Kormány hiv atalban - Eger, Megy eháza Eger 81 658 125 Ft

energiahatékony sági beruházásai KEOP 5.6.0/12 Központi költségv etési szerv ek energiahatékony sági beruházásai KEOP 5.6.0/12 Központi költségv etési szerv ek

Otthonának energiahatékony sági beruházása

energiahatékony sági beruházásai KEOP 5.6.0/12 Központi költségv etési szerv ek

beszerzése a Markhot Ferenc Kórházban

BUGÁT PÁL KÓRHÁZ

Energia-megtakarítást célzó orv ostechnikai berendezések

Hatv an

ALBERT SCHWEITZER KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZET

Parád

PARÁDFÜRDŐI ÁLLAMI KÓRHÁZ

Apc

APC KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Atkár

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Atkár

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Atkár

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Árny askert Óv oda épületének energetikai korszerűsítése

18 446 750 Ft

Boconád

BOCONÁD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Boconádi Egy séges Óv oda-Bölcsőde, Műv elődési Ház és

37 152 892 Ft

385 189 500 Ft

Apáczai Csere János Katolikus Általános Iskola épületének

117 535 650 Ft 69 400 728 Ft

energetikai korszerűsítése Atkár Község Önkormány zat középületének energetikai

63 554 600 Ft

korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Röntgengép beszerzése a Parádfürdői Állami Kórház részére az energia-megtakarítás jegy ében

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Energiamegtakarítást célzó beruházás az Albert Schw eitzer Kórház- Rendelőintézetben

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

359 295 450 Ft

beszerzése a Bugát Pál Kórházban

megtakarítást célzó beszerzésének támogatása KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

76 123 249 Ft 480 536 250 Ft

OKTATÓKÓRHÁZ ÉS RENDELŐINTÉZET

megtakarítást célzó beszerzésének támogatása KEOP 5.6.0/E/15 Egészségügy i eszközök energia-

Vámosgy örki Idősek Otthonának energiahatékony sági

Gy öngy ös

megtakarítást célzó beszerzésének támogatása KEOP 5.6.0/E/15 Egészségügy i eszközök energia-

63 780 000 Ft 260 000 000 Ft

beruházása

megtakarítást célzó beszerzésének támogatása KEOP 5.6.0/E/15 Egészségügy i eszközök energia-

Noszv aj – „ Tov ábbképző Központ” épület energetikai korszerűsítése

energiahatékony sági beruházásai KEOP 5.6.0/E/15 Egészségügy i eszközök energia-

Energiahatékony sági beruházás a Hev es Megy ei Kormány hiv atalban – Hatv an, Járási Hiv atal

energiahatékony sági beruházásai KEOP 5.6.0/12 Központi költségv etési szerv ek

191 194 456 Ft

Petőfi Sándor Általános Iskola épületének energetikai

47 952 650 Ft

korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése

Köny v tár Többcélú Intézmény épületeinek energetikai korszerűsítése

KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Boldog

BOLDOG KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Ecséd

ECSÉD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Ecséd

ECSÉD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Ecséd község közintézmény einek energetikai fejlesztése

102 238 229 Ft

Eger

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Egri Gy ermekotthon és Fogy atékosok Otthona épületének

149 865 160 Ft

Eger

ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

Erdőtelek

ERDŐTELEK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Orv osi rendelő épületének energetikai korszerűsítése

Füzesabony

FÜZESABONY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Teleki Blanka Általános Iskola épületének korszerűsítése

148 894 028 Ft

Gy öngy ös

FM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ

Az FM ASZK - Mátra Erdészeti, Mezőgazdasági és

149 524 789 Ft

KÖZPONT, MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS

Vadgazdálkodási Szakképző Iskolája és Kollégiuma

KOLLÉGIUM

energetikai korszerűsítése

Gy öngy össoly mos

GYÖNGYÖSSOLYMOS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Nagy Gy ula Általános Iskola energetikai korszerűsítése

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A Hatv ani Napsugár Óv oda épületének energetikai

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

115 063 569 Ft

korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Boldogi Berecz Antal Általános Iskola energetikai Richter Gedeon Általános Iskola és az ecsédi orv osi

105 985 300 Ft

rendelő épületeinek energetikai korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

energetikai korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Eszterházy Károly Főiskola épületének energetikai

138 430 972 Ft

korszerűsítése 27 747 405 Ft

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

70 395 091 Ft

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

150 000 000 Ft

Bajza József Szakközépiskola és Gimnázium épületének

71 730 362 Ft

energetikai fejlesztése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

A hatv ani Szent Istv án Általános Iskola épületenergetikai korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

39 831 263 Ft

fejlesztése

A Hatv ani Brunszv ik Teréz Óv oda épületének energetikai

47 394 526 Ft

fejlesztése

épületenergetikai fejlesztése

Hatv ani Lesznai Anna Óv oda, Általános Iskola, Szakiskola

96 681 661 Ft

Egy séges Gy ógy pedagógiai Módszertani Intézmény és Speciális Szakiskola épületeinek energetikai fejlesztése

KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Heréd

HERÉD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Herédi Óv oda épületenergetikai fejlesztése

Heréd

HERÉD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Heréd Községi Önkormány zat középületeinek energetikai

Hev es

HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hev es

HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hev es

HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hev es

HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hev es

HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Hev es

Eötv ös József Református Oktatási Központ - Óv oda,

Energetikai fejlesztés az Eötv ös József Református

Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola,

Oktatási Központban - 2. ütem

33 669 211 Ft

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

150 000 000 Ft

A hev esi Polgármesteri Hiv atal épületének energetikai

98 698 000 Ft

fejlesztése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Hev esi József Általános Iskola és Alapfokú Műv észeti Iskola Körzeti Tagiskolája energetikai korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

70 455 780 Ft

fejlesztése

A HVÓBKI Kerekerdő Tagóv oda épületének energetikai

26 170 563 Ft

fejlesztése

épületenergetikai fejlesztése

Hev es Városi Óv odák és Bölcsőde Köznev elési Intézmény

124 980 246 Ft

Arany János úti Tagóv oda épületének energetikai fejlesztése

KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Az Újtelepi Katolikus Általános Tagiskola épületének

116 780 300 Ft

energetikai fejlesztése

épületenergetikai fejlesztése

101 100 341 Ft

Alapfokú Műv észeti Iskola és Kollégium KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Karácsond

KARÁCSOND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Kerekharaszt

KEREKHARASZT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

144 694 150 Ft

energetikai korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Karácsond Községi Önkormány zat középületeinek A kerekharaszti DISZI tanműhely épületenergetikai

103 636 012 Ft

korszerűsítése Kisköre

KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

A kiskörei tornaterem épületének energetikai fejlesztése

40 836 332 Ft

Kisköre

KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Kisköre Városi Önkormány zat közintézmény einek

70 022 583 Ft

Nagy kökény es

NAGYKÖKÉNYES KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Nagy réde

NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Petőfibány a

PETŐFIBÁNYA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Petőfibány a

PETŐFIBÁNYA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Rózsaszentmárton

RÓZSASZENTMÁRTON KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Rózsaszentmárton

RÓZSASZENTMÁRTON KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Rózsaszentmárton

RÓZSASZENTMÁRTON KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Rózsaszentmárton

RÓZSASZENTMÁRTON KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

energetikai korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Nagy kökény es Községi Önkormány zat középületeinek

20 391 120 Ft

energetikai korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése

Épületenergetikai fejlesztések a Nagy réde Község

126 031 274 Ft

Polgármesteri Hiv atal-, Általános Iskola tanügy i épületén és Tornatermén

KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

A rózsaszentmártoni Óv oda épületének energetikai

95 623 084 Ft

A Műv elődési Ház és Köny v tár épületének energetikai

13 115 925 Ft 26 419 800 Ft

fejlesztése Rózsaszentmártonon

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

73 985 491 Ft

fejlesztése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Az általános iskola épületenergetikai fejlesztése Rózsaszentmártonon

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Petőfibány a Községi Önkormány zat közintézmény einek energetikai korszerűsítése

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

77 289 876 Ft

Petőfibány án

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű

Az óv oda épületeinek energetikai korszerűsítése

"Őszirózsa" Gondozási Központ épületének energetikai

28 190 155 Ft

korszerűsítése Szűcsi

SZŰCSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

A háziorv osi rendelő épületének energetikai korszerűsítése

16 376 396 Ft

Szűcsi

SZŰCSI KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

A Bajza József Általános Iskola Intézmény egy ség

54 509 035 Ft

épületenergetikai fejlesztése KEOP 5.7.0/15 Középületek kiemelt jelentőségű épületenergetikai fejlesztése

épületének energetikai korszerűsítése

186

KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

Abasár

ABASÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

energetikai fejlesztés Abasáron

16 390 707 Ft

Andornaktály a

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Napelemes áramtermelő rendszer telepítése az

29 010 610 Ft

Bélapátfalv a

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

Andornaktály ai Fogy atékosok Otthona és Rehabilitációs Intézet épületére

KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

Napelemes áramtermelő rendszer telepítése a Bélapátfalv i

48 991 520 Ft

Idősek, Fogy atékosok Otthon és Módszertani Intézet épületére

KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

Beseny őtelek

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

BO-INVEST Építőipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Napelemes rendszer telepítése BO-INVEST Kft.-nél

4 812 000 Ft

Felelősségű Társaság Csány

CSÁNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszer kiépítése Csány településen

16 149 214 Ft

Eger

BÓTA IRODAHÁZ BERUHÁZÁSI ÉS SZOLGÁLTATÓ Korlátolt

Napelemes energetikai fejlesztés a Bóta Irodaház Kft-nél

17 342 304 Ft

Napelemes áramtermelő rendszer telepítése az Egri

41 122 600 Ft

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

Felelősségű Társaság Eger

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Eger

Szociális és Gy ermekv édelmi Főigazgatóság

Eger

RADIÁTOR '75 Épületgépészeti Szolgáltató és Kereskedelmi

A Radiátor 75 Kft. energetikai korszerűsítése fotov oltaikus

Korlátolt Felelősségű Társaság

rendszerrel

Füzesabony

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Napelemes áramtermelő rendszer telepítése a Füzesabony i

Gy öngy ös

IPEL NC Fémmegmunkáló Kereskedelmi és Szolgáltató Betéti

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

Gy ermekotthon és Fogy atékosok Otthona Intézmény ben

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

Napelemes rendszer telepítése IPEL NC BT-nél

8 164 800 Ft

Társaság Gy öngy öspata

GYÖNGYÖSPATA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Istenmezeje

ISTENMEZEJE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Energetikai fejlesztés Istenmezején

13 701 197 Ft

Noszv aj

Medicin-Liget Egészségmegőrző és Gondozó Alpítv ány

Villamosenergia-igény kielégítése megújuló

22 355 533 Ft

Ostoros

OSTOROS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Ostoros Önkormány zatának energetikai fejlesztése

10 588 383 Ft

Parád

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

Napelemes áramtermelő rendszer telepítése a Parádi

49 182 020 Ft

Parádsasv ár

PARÁDSASVÁR KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszer kiépítése Parádsasv ár településén

Szihalom

SZIHALOM KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszer telepítése Szihalom Községben

33 969 317 Ft

Tiszanána

TISZANÁNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszerek telepítés projektje Tiszanána

29 336 080 Ft

Tiszanána

TISZANÁNA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Vámosgy örk

Szociális és Gy ermekv édelmi Főigazgatóság

Andornaktály a

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

4 592 722 Ft 49 286 160 Ft

Pszichiátriai és Szenv edély betegek Otthona épületére

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

49 286 160 Ft

Otthona épületére

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

Napelemes áramtermelő rendszer telepítése az Egri Idősek

Gy öngy öspata Polgármesteri Hiv atalának és Óv odájának

12 285 574 Ft

energetikai fejlesztése napelemes rendszer kialalkításáv al

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

energiaforrásokkal a Medicin Liget Alapítv ány nál

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

Idősek Otthona épületére 8 768 778 Ft

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

község intézmény ein

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/A/12 Hely i hő, és v illamosenergia-igény

32 805 120 Ft

intézmény ein

kielégítése megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/B/12 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Napelemes rendszerek telepítése Tiszanána község Napelemes áramtermelő rendszer telepítése a Vámosgy örk

48 991 520 Ft

Idősek Otthona épületére

megújuló energiaforrásokkal

ANDORNAKTÁLYAI FOGYATÉKOSOK OTTHONA ÉS

200 795 613 Ft

REHABILITÁCIÓS INTÉZETE, ANDORNAKTÁLYA, RÁKÓCZI FERENC ÚT 289.

KEOP 4.10.0/B/12 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

Csány

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

CSANY IDŐSEK OTTHONA, CSÁNY, CSILLAG UTCA 27.

Eger

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

EGRI IDŐSEK OTTHONA, EGER, PETŐFI UTCA 26/B.

Füzesabony

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG

FÜZESABONYI PSZICHIÁTRIAI ÉS

Eger

Szent Hedv ig Kollégium

Szent Hedv ig Kollégium energetikai korszerűsítése

Eger

Egri Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és

Az Egri Ward Mária Iskola épületenergetikai fejlesztése

130 562 924 Ft

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/B/12 Hely i hő és hűtési igény kielégítése

98 989 432 Ft

megújuló energiaforrásokkal KEOP 4.10.0/B/12 Hely i hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal

191 193 823 Ft

SZENVEDÉLYBETEGEK OTTHONA, FÜZESABONY, TÁBOR ÚT 52.

KEOP 4.10.0/E/12 Egy házi jogi személy ek

41 346 301 Ft

épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás hasznosításáv al kombinálv a a konv ergencia régiókban KEOP 4.10.0/E/12 Egy házi jogi személy ek épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás

119 844 339 Ft

Alapfokú Műv észeti Iskola

hasznosításáv al kombinálv a a konv ergencia régiókban KEOP 4.10.0/E/12 Egy házi jogi személy ek

Eger

Szent Imre Katolikus Általános Iskola és Jó Pásztor Óv oda

épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás

Épületenergetikai felújítás a Szent Imre Katolikus Általános

66 357 500 Ft

Iskola és Jó Pásztor Óv odában

hasznosításáv al kombinálv a a konv ergencia régiókban KEOP 4.10.0/E/12 Egy házi jogi személy ek

Eötv ös József Református Oktatási Központ - Óv oda,

Energetikai fejlesztés az Eötv ös József Református

épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás

Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola,

Oktatási Központban

hasznosításáv al kombinálv a a konv ergencia régiókban

Alapfokú Műv észeti Iskola és Kollégium

KEOP 4.10.0/E/12 Egy házi jogi személy ek

Hev es

Tenk

Szent Imre Katolikus Általános Iskola

épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás

Energetikai felújítások a Szent Imre Katolikus Általános

51 088 862 Ft

69 850 000 Ft

Iskolában

hasznosításáv al kombinálv a a konv ergencia régiókban KEOP 4.10.0/E/12 Egy házi jogi személy ek

Vámosgy örk

Vámosgy örki Visontai Kov ách László Katolikus Általános

Energetikai fejlesztések a Vámosgy örki Visontai Kov ách

Iskola

László Katolikus Általános Iskolában

Gy öngy ös

MÁTRAI GYÓGYINTÉZET

Napelemes energia termelő rendszer kiépítése a Mátrai

Gy öngy ös

BUGÁT PÁL KÓRHÁZ

Fotov oltaikus rendszer kialakítása a Bugát Pál Kórházban

128 631 138 Ft

Gy öngy ös

KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA

A Károly Róbert Főiskola székhely én lev ő épületek

208 018 668 Ft

Hatv an

ALBERT SCHWEITZER KÓRHÁZ-RENDELŐINTÉZET

Andornaktály a

ANDORNAKTÁLYA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Bélapátfalv a

BÉLAPÁTFALVA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Napelem rendszer telepítése a Bélapátfalv ai egészségházra

20 129 500 Ft

Beseny őtelek

BESENYŐTELEK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Fotov oltaikus rendszerek kialakítása Beseny őtelken

20 306 630 Ft

Eger

EGER MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Fotov oltaikus rendszer telepítése a Cecey Év a Bölcsödén-,

34 045 722 Ft

épületenergetikai fejlesztése megújuló energiaforrás

112 775 810 Ft

hasznosításáv al kombinálv a a konv ergencia régiókban KEOP 4.10.0/K/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása központi költségv etési szerv ek részére KEOP 4.10.0/K/14 Fotov oltaikus rendszerek

128 136 325 Ft

Gy ógy intézetben

kialakítása központi költségv etési szerv ek részére KEOP 4.10.0/K/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása központi költségv etési szerv ek részére

csúcsidei v illamos energia fogy asztásának csökkentése fotov oltaikus rendszer telepítésév el

KEOP 4.10.0/K/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása központi költségv etési szerv ek részére KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

102 433 526 Ft

Kórház- Rendelőintézetben

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Napelemes rendszer kialakítása az Albert Schw eitzer Napenergia hasznosítása Andornaktály a Község

17 433 449 Ft

Önkormány zat intézmény einél

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása

Csillagfény Óv odán-, Montessori Bölcsődén és a Joó János Óv odán

KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Egerszalók

EGERSZALÓK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszerek telepítése Egerszalók településen

20 591 634 Ft

Füzesabony

FÜZESABONY VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Fotov oltaikus rendszerek telepítése Füzesabony

31 724 646 Ft

Gy öngy ös

Gy öngy ösi Sportfólió Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Hatv an

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

településen

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

GYÖNGYÖSI TERMÁLFÜRDŐ ENERGIAELLÁTÁSÁNAK

29 073 826 Ft

FEJLESZTÉSE NAPELEMES RENDSZER KIÉPÍTÉSÉVEL

kialakítása

A Hatv ani 5.sz. Általános iskolánál napelemes rendszer

35 052 907 Ft

kiépítése a KEOP-2014-4.10.0./N azonosítászámú pály ázat keretében

KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Hev es

HEVES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Napelemes rendszer telepítése Hev es településen.

49 990 760 Ft

Hort

HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Horti Önkormány zat épületeinek fotov oltaikus rendszerének

37 402 866 Ft

Karácsond

KARÁCSOND KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

kiépítése

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Karácsond Községi Önkormány zat épületeinek napelemes

23 655 130 Ft

rendszer kiépítése Kisköre

KISKÖRE VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszer telepítése Kisköre középületeire

20 952 910 Ft

Kömlő

KÖMLŐ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszer telepítése Kömlő településen.

16 579 105 Ft

Lőrinci

LŐRINCI VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszer kialakítása Lőrinci v árosban

29 949 798 Ft

Ludas

LUDAS KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Ludas Község Önkormány zatának egy es épületeire

21 162 750 Ft

Mátraszentimre

MÁTRASZENTIMRE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Fotov oltaikus rendszerek kialakítása.

kialakítása

Napelemes rendszer telepítése Mátraszentimre Község

27 752 698 Ft

Önkormány zat Polgármesteri Hiv atalának v illamos energia ellátása céljából

KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Nagy füged

NAGYFÜGED KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Nagy réde

NAGYRÉDE KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Nagy füged Község Önkormány zatának egy es épületeire

21 193 818 Ft

Fotov oltaikus rendszerek kialakítása

kialakítása

Fotov oltaikus rendszer telepítése a nagy rédei polgármesteri

19 871 708 Ft

hiv atal-, műv elődési ház-, és egészségügy i központ épületeinek v onatkozásában.

KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Noszv aj

NOSZVAJ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Fotov oltaikus rendszerek telepítése Noszv aj településen

29 733 389 Ft

Pély

PÉLY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

Energetikai fejlesztés Pély ben

16 316 093 Ft

Péterv ására

PÉTERVÁSÁRA VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT

Napelemes rendszerek kiépítése Péterv ására v áros

35 633 474 Ft

Poroszló

POROSZLÓ KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

önkormány zati épületein

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

RECSK NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Sirok

SIROK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Sirok egy es közintézmény ein napelemes rendszer

26 962 375 Ft

kiépítése Szilv ásv árad

SZILVÁSVÁRAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Verpelét

VERPELÉT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Napelem rendszer telepítése a Verpeléti Általános iskolára

20 129 500 Ft

Visonta

VISONTA KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT

Visonta Községi Önkormány zat Petőfi Sándor u. 3. és 7.

29 950 072 Ft

Kál

Kál Nagy községi Önkormány zat

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

19 403 709 Ft

öt közintézmény ében

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

36 213 683 Ft

Napelemes v illamosenergiatermelés megv alósítása Recsk

KÉPVISELŐTESTÜLETE Recsk

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek

Napelemes rendszer telepítése Poroszló településen.

Napelem rendszer telepítése a Szilv ásv áradi Általános

20 129 500 Ft

iskolára

kialakítása KEOP 4.10.0/N/14 Fotov oltaikus rendszerek kialakítása KEOP 4.10.0/U/15 Hely i költségv etési szerv ek tulajdonában álló uszodák technológiai hő- és v illamosenergia igény ének kielégítése megújuló energiaforrások alkalmazásáv al

szám alatti épületeinek napelemes rendszer kiépítése Káli uszoda technológiai hő- és v illamosenergiaigény ének kielégítése megújuló energiaforrások alkalmazásáv al

187

47 353 600 Ft

10. Függelék Országos jelentőségű természetvédelmi területek Heves Megyében

Név 1

Bél-kő TT

Település

Védettségi szint

Védelmi kategóri a

országos jelentőségű, egyedi

TT

Bélapátfalva, Bükkszentkereszt, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Dédestapolcsány, Eger, Felsőtárkány, országos jelentőségű, Kács, Kisgyőr, Mályinka, Miskolc, egyedi Mónosbél, Nagyvisnyó, Parasznya, Répáshuta, Sály, Szarvaskő, Szilvásvárad, Tard, Varbó

NP

Bélapátfalva

2

Bükki NP

3

Demjéni Bányaél kaptárköve TE

Demjén

országos jelentőségű, egyedi

TE

4

Demjéni Hegyes-kő-tető és Ereszvény-völgy kaptárkövei TE

Demjén

országos jelentőségű, egyedi

TE

5

Demjéni Remete-völgy kaptárköve TE

Demjén

országos jelentőségű, egyedi

TE

6

Egerbaktai Szent-völgy kaptárköve TE

Egerbakta

országos jelentőségű, egyedi

TE

7

Egerszalóki Menyecskehegy kaptárkövei TE

Egerszalók

országos jelentőségű, egyedi

TE

8

Egerszalóki Öreg-hegy kaptárköve TE

Egerszalók

országos jelentőségű, egyedi

TE

9

Egri Cakó-tető kaptárkövei TE

Eger

országos jelentőségű, egyedi

TE

Egri Mész-hegy déli 10 sziklacsoportjának kaptárkövei TE

Eger

országos jelentőségű, egyedi

TE

Egri Mész-völgy kaptárköve TE

Eger

országos jelentőségű, egyedi

TE

11

188

Eger

országos jelentőségű, egyedi

TE

Eger

országos jelentőségű, egyedi

TE

14 Erdőteleki arborétum TT

Erdőtelek

országos jelentőségű, egyedi

TT

15 Erdőtelki-égerláp TT

Erdőtelek

országos jelentőségű, egyedi

TT

Abasár, Gyöngyös, Pálosvörösmart, Visonta

országos jelentőségű, egyedi

TT

Átány, Besenyőtelek, Boconád, Dormánd, Erdőtelek, Erk, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Jászivány, országos jelentőségű, Kál, Kerecsend, Kisköre, Kompolt, egyedi Kömlő, Nagyút, Pély, Poroszló, Sarud, Tarnaméra, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tiszanána, Újlőrincfalva

TK

Ároktő, Balmazújváros, Egyek, Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Karcag, Kunmadaras, Nádudvar, Nagyhegyes, országos jelentőségű, Nagyiván, Négyes, Polgár, Poroszló, egyedi Püspökladány, Tiszabábolna, Tiszacsege, Tiszafüred, Tiszavalk, Újlőrincfalva, Újszentmargita

NP

Kerecsend

országos jelentőségű, egyedi

TT

Andornaktálya, Eger

országos jelentőségű, egyedi

TT

21 Közép-tiszai TK

Besenyszög, Cibakháza, Csataszög, Fegyvernek, Kisköre, Kőtelek, Lakitelek, Martfű, Nagykörű, Nagyrév, Pély, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Szajol, Szolnok, Tiszabő, Tiszabura, országos jelentőségű, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszajenő, egyedi Tiszakécske, Tiszakürt, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszaug, Tiszavárkony, Törökszentmiklós, Vezseny

TK

22 Mátrai TK

Bátonyterenye, Domoszló, Gyöngyös, országos jelentőségű,

TK

12

Egri Nyerges-hegy keleti oldalának kaptárköve TE

Egri Nyerges-hegy 13 nyugati oldalának kaptárkövei TE

16 Gyöngyösi Sár-hegy TT

17

Hevesi Füves Puszták TK

18 Hortobágyi NP

19 Kerecsendi-erdő TT 20 Kőlyuktető TT

189

Gyöngyössolymos, Kisnána, Markaz, egyedi Mátraszentimre, Parád, Parádsasvár, Pásztó, Recsk, Sirok 23

Noszvaji Dóc kaptárkövei TE

Noszvaj

országos jelentőségű, egyedi

TE

24

Noszvaji Farkas-kő kaptárköve TE

Noszvaj

országos jelentőségű, egyedi

TE

25

Noszvaji Pipis-hegy kaptárköve TE

Noszvaj

országos jelentőségű, egyedi

TE

26

Ostorosi Pajdos kaptárkövei TE

Ostoros

országos jelentőségű, egyedi

TE

27

Ostorosi Tag-gödör kaptárkövei TE

Ostoros

országos jelentőségű, egyedi

TE

28

Ostorosi Vizes-völgy kaptárköve TE

Ostoros

országos jelentőségű, egyedi

TE

29

Siroki Földkunyhó-tető kaptárköve TE

Sirok

országos jelentőségű, egyedi

TE

Sirok

országos jelentőségű, egyedi

TT

Siroki Rozsnak-völgy kaptárkövei TE

Sirok

országos jelentőségű, egyedi

TE

Siroki Törökasztal és 32 Bálványkövek kaptárkövei TE

Sirok

országos jelentőségű, egyedi

TE

Siroki Várhegy kaptárkövei TE

Sirok

országos jelentőségű, egyedi

TE

Eger

országos jelentőségű, egyedi

TT

Arló, Borsodszentgyörgy, Bükkszenterzsébet, Csernely, Domaháza, Hevesaranyos, Istenmezeje, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Váraszó

országos jelentőségű, egyedi

TK

30 Siroki Nyírjes-tó TT 31

33

34 Szőlőskei-erdő TT

35 Tarnavidéki TK

190

Felszíni ivóvízbázisok VIZIG

Alegység

kódja

kódja

8

2-11

8

2-11

8

2-6

8

2-11

Vízbázis Település

Vízbázis név

üzemeltet ője

Gyöngyössoly Csórréti víztározó Gyöngyös-patak felső mos (41+700 fkm) Köszörűvölgyi-víztározó, Parádi-Tarna, Parád Köszörű-patak (0+370 fkm) Szilvásvárad Gyöngyös

Vízbázis státusza

Vízbázis védendő Vízbázis termelés sérüléke e

ny-e?

Érintett víztest neve

(m3/nap)

ÉRV Zrt.

üzemelő

960

igen

ÉRV Zrt.

üzemelő

1100

igen

Szilvásvárad, Szalajka-patak (4+295 fkm)

ÉRV Zrt.

üzemelő

4320

igen

Csatorna-patak (0+500 fkm)

Heves Megyei nem üzemel Vízmű Zrt.

igen

Csór-réti-víztározó Köszörű-völgyivíztározó Bán-patak felső vízrendszere Bene-patak felső vízrendszere

191

Felszín alatti ivóvízbázisok Alegység kódja

VIZIG kódja

Település

Vízbázis név

Vízbázis státusza

Vízbázis védendő termelése (m3/nap)

Vízbázis sérülékeny-e?

8

2-11 Abasár

Abasár Községi Vízmű

üzemelő

42 igen

8

2-11 Bükkszék

Bükkszék községi vm.

üzemelő

186 igen

8

2-11 Csány

Csány, községi vízmű

üzemelő

247 igen

8

2-11 Gyöngyös

Gyöngyös városi vm.

üzemelő

8767 igen

8

2-11 Ivád

Ivád, községi vízmű

üzemelő

50 igen

8

2-11 Kompolt

Kompolt községi vízmű

üzemelő

400 igen

8

2-11 Nagyréde

Nagyréde, községi vízmű

üzemelő

540 igen

8

2-11 Pétervására

Pétervására, városi vízmű

üzemelő

878 igen

8

2-11 Verpelét

Verpelét vízmű

üzemelő

450 igen

8

2-11 Kisnána

Domoszló-Kisnána, Vincellér-forrás

üzemelő

652 igen

8

2-11 Parádsasvár

Parádsasvár forráscsoport

üzemelő

96 igen

8

2-11 Adács

Adács vízmű

üzemelő

288 nem

8

2-11 Aldebrő

Aldebrő községi vízmű

üzemelő

301 nem

8

2-11 Boconád

Boconád községi vízmű

üzemelő

360 nem

8

2-11 Detk

Detk községi vízmű

üzemelő

1278 nem

8

2-11 Ecséd

Ecséd községi vízmű

üzemelő

260 nem

8

2-11 Gyöngyöstarján

Gyöngyöstarján községi vízmű

üzemelő

240 nem

8

2-11 Hort

üzemelő

501 nem

8

2-11 Kál

üzemelő

398 nem

8

2-11 Istenmezeje

Hort községi vízmű I.-II. Vízművek_Kál Önkormányzati Vízmű Istenmezeje vízmű

üzemelő

123 nem

8

2-11 Kápolna

Kápolna községi vízmű

üzemelő

329 nem

8

2-11 Karácsond

Karácsond vízmű

üzemelő

410 nem

8

2-11 Markaz

Markaz községi vízmű

üzemelő

479 nem

8

2-11 Rózsaszentmárton

Rózsaszentmárton községi vízmű

üzemelő

298 nem

8

2-11 Szűcsi

Szűcsi községi vízmű

üzemelő

167 nem

8

2-11 Tarnabod

Tarnabod községi vízmű

üzemelő

58 nem

8

2-11 Tarnaörs

Tarnaörs községi vízmű

üzemelő

230 igen

8

2-11 Tarnaszentmária

Tarnaszentmária vízmű

üzemelő

27 igen

8

2-11 Vámosgyörk

Vámosgyörk községi vízmű

üzemelő

345 nem

8

2-11 Váraszó

Váraszó-Erdőkövesd vízmű

üzemelő

110 bizonytalan

8

2-11 Vécs

Vécs községi vízmű

üzemelő

82 nem

8

2-11 Visznek

Visznek községi vízmű

üzemelő

153 nem

8

2-8 Bélapátfalva

Bélapátfalva ÉRV Zrt. IX. telep

üzemelő

2500 igen

8

2-8 Eger

Eger Almári Vízmű (Talajvíz)

üzemelő

4900 igen

8

2-8 Eger

Eger Északi vm.

üzemelő

2000 igen

8

2-8 Eger

Eger, Petőfi tér

üzemelő

4011 igen

8

2-8 Felsőtárkány

Felsőtárkány Barátrét

üzemelő

438 igen

8

2-8 Mezőszemere

Mezőszemere, községi vízmű

üzemelő

1000 igen

8

2-8 Noszvaj

Noszvaji vm. Forró-kút

üzemelő

576 igen

8

2-8 Szarvaskő

Szarvaskő Községi Vízmű

üzemelő

120 igen

8

2-8 Eger

Eger Almári Vízmű (karszt)

üzemelő

1100 igen

8

2-8 Füzesabony

Füzesabony városi vízmű

üzemelő

1644 nem

8

2-8 Kerecsend

Kerecsend községi vízmű

üzemelő

262 nem

8

2-8 Mezőtárkány

Mezőtárkány községi vízmű

üzemelő

134 nem

8

2-8 Szihalom

Szihalom községi vízmű

üzemelő

10

2-9 Heves

Heves Városi vm.

üzemelő

1718 igen

10

2-9 Átány

Átány Vizmü vizelláto kutjai

üzemelő

123 igen

10

2-9 Erdőtelek

Erdőtelek Vizmű vizellátó kútjai

üzemelő

821 igen

10

2-9 Heves

Heves Tarnaholding Agrárszöv. Alatka

üzemelő

10 nem

10

2-9 Hevesvezekény

Hevesvezekény Vizmü hidegvizes kutjai üzemelő

10

2-9 Hevesvezekény

Hevesvezekény Vizmü termálkutja

üzemelő

14 nem

10

2-9 Kisköre

Kisköre vízmű

üzemelő

548 nem

10

2-9 Kömlő

Kömlő Vizmü vizelláto kutjai

üzemelő

150 igen

10

2-9 Pély

Pély Vizmü vizellátó kutak

üzemelő

141 nem

10

2-9 Tarnaszentmiklós

Tarnaszentmiklós Vizmü vizellátó kutak üzemelő

10

2-9 Tiszanána

Tiszanána Vizmü kutak

tartalék

225 bizonytalan

69 bizonytalan

96 nem 220 igen

192

Heves megye helyi értékei helyi érték fellelhetősége település neve

helyi érték megnevezése

helyi érték besorolása

ANDORNAKTÁLYA

ANDORNAKTÁLYAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

□ kulturális örökség

ANDORNAKTÁLYA

SZENT ANDRÁS RÓMAI KATOLIKUS KÁPOLNA

□ kulturális örökség

ANDORNAKTÁLYA

□ kulturális örökség

ANDORNAKTÁLYA

ANDORNAKTÁLYAI REFORMÁTUS TEMPLOM DR. KEREKES KÁROLY NÉHAI ZIRCI APÁT ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA BÖJTI ÉTELEK FESZTIVÁLJA MOCSÁRY LAJOS ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA ANDORNAKTÁLYÁN A MOCSÁRY SALÁD ÉLETE ÉS LAKÓKÖRNYEZETE ANDORNAKTÁLYÁN MOCSÁRY - KASTÉLY

ANDORNAKTÁLYA

NAGYKERT ÉS KERTI GLORIETTE

□ kulturális örökség

ANDORNAKTÁLYA

ANDORNAKTÁLYA TEMETŐI ÉS SÍRKERTJEI

□ épített környezet

ANDORNAKTÁLYA

ANDORNAKTÁLYA SZŐLŐ ÉS BORTERMELÉSE

□ agrár- és élelmiszergazdaság

ANDORNAKTÁLYA

ANDORNAK ÉS KISTÁLYA DŰLŐNEVEI

□ kulturális örökség

ANDORNAKTÁLYA

KŐHODÁLY PINCE

□ épített környezet

ANDORNAKTÁLYA

SZÁZREJTEKŰ PINCE ANDORNAKTÁLYAI KECSKEFARM ÉS A KECSKETEJBŐL KÉSZÜLT KÉZMŰVES TERMÉKEK KENESSEY CSABA ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA

□ agrár- és élelmiszergazdaság

ANDORNAKTÁLYA ANDORNAKTÁLYA ANDORNAKTÁLYA ANDORNAKTÁLYA

ANDORNAKTÁLYA ANDORNAKTÁLYA ANDORNAKTÁLYA

□ kulturális örökség □ turizmus □ kulturális örökség □ kulturális örökség □ kulturális örökség

□ épített környezet

□ kulturális örökség □ kulturális örökség

ANDORNAKTÁLYA

TÉLŰZŐ VIGADALOM ANDORNAKTÁLYA EMLÉKHELYEI, KŐSZOBRAI, KŐKERESZTJEI AZ ANDORNAKTÁLYAI ÖNKORMÁNYZAT ÉPÜLETEI

ANDORNAKTÁLYA

FÁCÁN

□ agrár- és élelmiszergazdaság

ANDORNAKTÁLYA

ANDORNAKTÁLYAI FÁCÁNOSKERT

□ kulturális örökség

Atkár

Győrffy-kastély

□ épített környezet

Atkár

Dőry udvarház és őspark

□ épített környezet

Atkár

Szent Őrzőangyalok Római Katolikus Templom

□ épített környezet

Atkár

Varga Gábor – Szent István szobor

□ épített környezet

Atkár

Birner Jenő – Petőfi Sándor szobor

□ épített környezet

Atkár

Hősi emlékmű

□ épített környezet

Atkár

Matúz András – 1956-os emlékmű

□ épített környezet

Atkár

Öreg rádiók kiállítása

□ ipari és műszaki megoldások

Atkár

Nagy Józsefné, Annus néni hagyományőrző munkássága

□ kulturális örökség

Atkár

Helytörténeti gyűjtemény

□ kulturális örökség

Atkár

Atkári Hagyományőrzők

□ kulturális örökség

Atkár

Atkári népviselet

□ kulturális örökség

Atkár

Szegedi József népi fafaragó munkássága

□ kulturális örökség

Atkár

Atkári településrészek nevei

□ kulturális örökség

Atkár

Erdélyi György gerelyhajító sportolói életműve

□ sport

Atkár

Periglaciális talajképződmény

□ természeti környezet

Atkár

Aqua-Part Horgásztó

□ turizmus

Atkár

Fácános Tanyaház

□ turizmus

ANDORNAKTÁLYA

□ kulturális örökség □ épített környezet

193

helyi érték fellelhetősége - település neve

helyi érték megnevezése

helyi érték besorolása

EGER

Nagyegedi növénytársulás

□ természeti környezet

EGER

Eger város védett fái

□ természeti környezet

EGER

Mészhegy-Nyerges-tető

□ természeti környezet

EGER

Érsekkert Érseki Palota felső-kert, középső-kert és díszkert Eszterházy Károly Főiskola botanikus kert

□ természeti környezet

Tiszafa (Taxus baccata) 7

□ természeti környezet

EGER EGER EGER, Agria Park (volt Dohánygyár) Törvényház u. 4. EGER, Csákány u. EGER, Egészségház utca 5. sz. előtt EGER, Eszterházy Károly tér EGER, Eszterházy Károly tér EGER, Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Széchenyi u. 17.

Japánakác (Sophora japonica ’Pendula’) 1 Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) 1 Vérbükk (Fagus sylvatica ’Atropurpurea’) 1 Törökmogyoró (Corylus colurna)1 (Tiszafa /Taxus baccata) 2

EGER, Gárdonyi Géza utca, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Közönséges vasfa (Gymnocladus kertje dioicus) 2 EGER, Gárdonyi Géza utca, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Keleti Tamariska (Tamarix tetrandra) kertje 1 EGER, Gárdonyi Géza utca, Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Papíreperfa (Broussoneti papyrifera) kertje 1 EGER, Heves Megyei Önkormányzat udvara , Kossuth L. u. Vadgesztenye (Aesculus 9. hypocastanum) 5 Eger, Kossuth L. u. 8. Sancta Mária Leánygimnázium udvara EGER, Király utca, Grőber urnatemető EGER, Kisfaludy u. 6. EGER, Markhot Ferenc Korház Rendelőintézet udvara, Markhot F. u. 1. EGER, Megyei Rendőrkapitányság udvara, Eszterházy tér 2. EGER, Megyei Rendőrkapitányság udvara, Eszterházy tér 2.

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) 1 Piramistölgy (Quercus robur ’Fastigiata’) 3 Mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) 1 Juharlevelű platán (Platanus acerifolia) 1

□ épített környezet □ természeti környezet

□ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet

□ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet □ természeti környezet

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) 1

□ természeti környezet

Juharlevelű platán (Platanus acerifolia) 1

□ természeti környezet

EGER, Petőfi tér 2. Termálfürdő-Strand

Juharlevelű platán (Platanus acerifolia) 5

□ természeti környezet

EGER, Petőfi tér 2. Termálfürdő-Strand

Mocsárciprus (Taxodium distichum) 3

□ természeti környezet

Japánakác (Sophora japonica ’Pendula’) 1

□ természeti környezet

Páfrányfenyő (Ginkgo biloba) 2

□ természeti környezet

EGER, Széchenyi u. 1-5. Érseki Hivatal kertje

EGER, Széchenyi u. 1-5. Érseki Hivatal kertje

EGER, Széchenyi u. 1-5. Érseki Hivatal kertje

EGER, Szent János Tovább-képző Központ udvara, Foglár u. 6.

Simafenyő (Pinus strobus) 2

Vadgesztenye (Aesculus hypocastanum) 1

□ természeti környezet

□ természeti környezet

194

helyi érték fellelhetősége - település neve

helyi érték megnevezése

helyi érték besorolása

Egerszalók

szőlőtermesztés

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Egerszalók

borászat

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Egerszalók

Subás tojás

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Egerszalók

hidegen sajtolt napraforgó-és tökmagolaj

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Egerszalók

Sik sajt

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Egerszalók

szőlőmagolaj

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Egerszalók

bodza szörp, bodza lekvár

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Egerszalók

gyógyvíz

□ egészség és életmód

Egerszalók

gyógyvízkrém

□ egészség és életmód

Egerszalók

barlanglakások

□ épített környezet

Egerszalók

harangtorony

□ épített környezet

Egerszalók

öreg kőhíd

□ épített környezet

Egerszalók

régi kőkeresztek

□ épített környezet

Egerszalók

sáfránykert

□ épített környezet

Egerszalók

barlanglakások helytörténeti gyűjtemény

□ kulturális örökség

Egerszalók

egerszalóki viseletek babákon

□ kulturális örökség

Egerszalók

Tanner József helytörténeti könyve

□ kulturális örökség

Egerszalók

Szűz Mária kép

□ kulturális örökség

Egerszalók

szalóki kék

□ kulturális örökség

Egerszalók

keresztény ifjúsági találkozó

□ kulturális örökség

Egerszalók

tájnyelvi gyűjtemény

□ kulturális örökség

Egerszalók

szalóki motívumok (bútorokon)

□ kulturális örökség

Egerszalók

sódomb

□ természeti környezet

Egerszalók

kaptárkövek

□ természeti környezet

Egerszalók

víztározó

□ természeti környezet

Egerszalók

sztyepp lepke

□ természeti környezet

Egerszalók

fekete kökörcsin

□ természeti környezet

Egerszalók

tufába vájt pincék

□ turizmus

Egerszalók

Gelsei Sándor népi bútorfestő alkotásai

□ kulturális örökség

Egerszalók

Kelemen Andrásné szövő munkái

□ kulturális örökség

Egerszalók

szalóki nagykalács

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Egerszalók

krumplis túróslepény

□ agrár- és élelmiszergazdaság

195

helyi érték fellelhetősége - település neve

helyi érték megnevezése

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Borpalota

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Farkasmályi történelmi pincesor

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Gyöngyösi kapa

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Dr. Bugát Pál életműve

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Kékestetői Gyógyintézet

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Ferences templom és rendház

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A gimnázium épülete

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Grassalkovich palota

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Grüssner villa

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Haller Palota

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Kálvária

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Mátraházi Gyógyintézet

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Nepomuki Kápolna

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Orczy kastély és park

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Szent Bertalan Templom

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Szent János Templom Püspökiben

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Szent Korona Ház

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Szent Urbán templom

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A Tűzoltóság épülete

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A zeneiskola épülete

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Zsák-közös településszerkezet

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Zsinagóga

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Mátra Vasút

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Pipis-hegyi repülőtér

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Vasúti kitérőgyártás egyedüliként Gyöngyösön

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Víztorony

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

48-as emlékmű

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Bene vár romjai

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A bélyeggyűjtés gyöngyösi hagyományai

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Casseli Bibilia a református levéltárban

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Ferences Műemlék Könyvtár

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Fustus Biblia a ferences könyvtárban

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Gyöngy Fesztivál, a gyöngyösi néptánc hagyományok ünnepe

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A gyöngyösi 25 pont

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A gyöngyösi fazekasság hagyományai

196

helyi érték fellelhetősége - település neve

helyi érték megnevezése

helyi érték besorolása

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Gyöngyösi Kalendárium

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A Gyöngyösi Phőnix

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Herman Lipót hagyaték

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Huszár Lajos éremtár gyűjteménye

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A Huszárlaktanya és a Hertelendy huszárok A Huszár szobor

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Izraelita temető

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Kakasos kisfiú szobra

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A Szőlőművelők szobra

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Kő Pál Károly Róbert szobra Lovászné Juhász Rita Népi Iparművész munkássága A Mátra Múzeum gyűjteménye

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Gyöngyösi Értéktár Bizottság Gyöngyösi Értéktár Bizottság

□ kulturális örökség □ kulturális örökség

□ kulturális örökség □ kulturális örökség

Palóc néprajzi magángyűjtemény Mátrafüreden

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Dr. Puky Árpád életműve

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Puky Árpád szobor a Fő téren

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Rábl Károly templomépítő munkássága

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A Rákóczi Szabadságharc emlékműve

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A Szent Bertalan Templom Kincstára

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Szoborpark a Károly Róbert Főiskolán

□ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Gyöngyösi Értéktár Bizottság Gyöngyösi Értéktár Bizottság Gyöngyösi Értéktár Bizottság Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Gyöngyösi szüreti mulatságok hagyományai Útmenti keresztek Gyöngyösön és környékén Vachott család és köre irodalmi munkássága Védett sírok Gyöngyös temetőiben

□ kulturális örökség □ kulturális örökség □ kulturális örökség □ kulturális örökség

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Dr. Fejes András paraolimpikon munkássága Kiss Péter hegymászó élete

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Védett fák Gyöngyösön

□ természeti környezet

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

A Sár hegy védett természeti értékei

□ természeti környezet

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

□ természeti környezet

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Sástó természeti környezete Hanák Kolos, mint a mátrai turizmus megteremtője Kékestető természeti környezete

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Mátrabérc Teljesítménytúra

□ turizmus

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

Gyöngyösi Értéktár Bizottság

□ sport □ sport

□ turizmus □ turizmus

197

helyi érték fellelhetősége - település neve

helyi érték megnevezése

helyi érték besorolása

Gyöngyöspata

Kisboldogasszony-templom - Jessze-fa oltár

□ kulturális örökség

Gyöngyöspata Gyöngyöspata Gyöngyöspata Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos

Híd Nepomuki Szent János szobrával Tájház Hétsoros pincesor Árpádkori templom vizi malom Asztag-kő, Bába-kő Csákkő

□ kulturális örökség □ turizmus □ turizmus □ épített környezet □ épített környezet □ természeti környezet □ természeti környezet

Gyöngyössolymos

kisvasút

□ ipari és műszaki megoldások

Gyöngyössolymos Gyöngyössolymos

Cserkő bányató Lajosháza, Szalajkaház

□ természeti környezet □ turizmus

Gyöngyössolymos

kőbányák

□ ipari és műszaki megoldások

Gyöngyössolymos

szőlők

□ agrár- és élelmiszergazdaság

198

helyi érték fellelhetősége - település neve

helyi érték megnevezése

helyi érték besorolása

Hatvan

Városi víztározó

□ épített környezet

Hatvan

Gőzmalom és kémény

□ épített környezet

Hatvan

Szt. Sebestyén szobor

□ épített környezet

Hatvan

Rk. templom

□ épített környezet

Hatvan

Grassalkovich-kastély

□ épített környezet

Hatvan

Grassalkovich-major

□ épített környezet

Hatvan

Rk. plébánia

□ épített környezet

Hatvan

Borház

□ épített környezet

Hatvan

Volt Sörház, ma Hatvany Lajos Múzeum

□ épített környezet

Hatvan

Egykori igazgatói kastély (kiskastély)

□ épített környezet

Hatvan

Kristálykastély

□ épített környezet

Hatvan

Vasútállomás felvételi épülete, rendőrség, posta

□ épített környezet

Hatvan

Újhatvani Rk. templom és ferences kolostor

□ épített környezet

Hatvan

Városháza

□ épített környezet

Hatvan

Hatvani Járásbíróság épülete

□ épített környezet

Hatvan

Hatvani Földhivatal

□ épített környezet

Hatvan

□ épített környezet

Hatvan

Postapalota Hatvani Középiskola Bajza József Gimnáziuma és Szakközépiskolája Kossuth Lajos Általános Iskola

Hatvan

Újhatvani Római Katolikus Általános iskola

□ épített környezet

Hatvan

Hatvani Gesztenyéskert Óvoda

□ épített környezet

Hatvan

Vörösmarty téri óvoda

□ épített környezet

Hatvan

Evangélikus templom

□ épített környezet

Hatvan

Református templom

□ épített környezet

Hatvan

Városi Temető Temetőkápolnája

□ épített környezet

Hatvan

Posztómanufaktúra

□ épített környezet

Hatvan

Cukorraktár és -feldolgozó épület

□ épített környezet

Hatvan

Cukor és Konzervgyár lakótelepe

□ épített környezet

Hatvan

Kórház

□ épített környezet

Hatvan

volt Parkszálló (Kossuth tér 18.)

□ épített környezet

Hatvan

Lottózó (Kossuth tér 19.)

□ épített környezet

Hatvan

volt Apolló mozi (Kossuth tér 16.)

□ épített környezet

Hatvan

volt Mozdonyvezetők Otthona (Gárdonyi utca)

□ épített környezet

Hatvan

Grassalkovich étterem épülete

□ épített környezet

Hatvan

régi parasztház Dembinszky utca

□ épített környezet

Hatvan

Zagyva híd

□ épített környezet

Hatvan

Vasúti híd vasút fölött

□ ipari és műszaki megoldások

Hatvan

Lukhíd Klapka utca – Hegyalja utca találkozásánál

□ épített környezet

Hatvan

Gyalogoshíd (vasút fölött) állomásnál

□ épített környezet

Hatvan

Keresztek

□ épített környezet

Hatvan

Cukorgyári tó

□ természeti környezet

Hatvan

Kisgombosi tölgyes

□ természeti környezet

Hatvan

Boldogi úti platánfasor

□ természeti környezet

Hatvan

Grassakovich kastély kertjében lévő kislevelű hársfasor

□ természeti környezet

Hatvan

Óhatvani Köztemetőben lévő platánfasor

□ természeti környezet

Hatvan

Nagygombosi gesztenyefasor

□ természeti környezet

Hatvan

Népkertben található szürke nyárfa

□ természeti környezet

Hatvan

Radnóti téren található korai juharfa

□ természeti környezet

Hatvan

Kristály kastély melletti platánfa

□ természeti környezet

Hatvan

Zagyva parton található fehér fűz Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet területén található kocsányos tölgy Óhatvani Köztemetőben található korai juharfa

□ természeti környezet

Hatvan

Hatvan Hatvan

□ épített környezet □ épített környezet

□ természeti környezet □ természeti környezet

199

helyi érték fellelhetősége - település neve

helyi érték megnevezése

helyi érték besorolása

Markaz

Markazi tó

□ természeti környezet

Markaz

A markazi vár romjai

□ kulturális örökség

Markaz

Templom

□ kulturális örökség

Markaz

Kápolna

□ kulturális örökség

Markaz

Tájház

□ kulturális örökség

Markaz

Kézműves ház

□ kulturális örökség

Markaz

A melegvíz-tó

□ természeti környezet

Markaz

Pusztatemplom

□ kulturális örökség

Mátraballa Külterület

kiserdei szabadidőpark, helyi védelem alatt

□ természeti környezet

Mátraballa, Fő út

Milleniumi Csodaszarvas szobra

□ kulturális örökség

Mátraballa, Fő út

országos műemléki védettségű római katolikus templom

□ épített környezet

Mátraballa, Petőfi út 1.

parókia épülete

□ épített környezet

Mátraballa, Vasút utca

vasútállomáson lévő kis vár

□ kulturális örökség

Mátraderecske

mofetta gyógygázfürdő

□ turizmus

Mátraderecske

gyógyvíz

□ turizmus

Mátraderecske

Kanázsvár középkori várrom

□ turizmus

Mátraderecske

gyógyhatású forrás: büdösvíz

□ egészség és életmód

Mátraderecske

Leier Téglagyár

□ ipari és műszaki megoldások

Mátraderecske

Római Katolikus templom, ami helyi védelem alatt áll

□ épített környezet

Mátraderecske

Hősök parkja (híres tudósok által ültett fákkal)

□ kulturális örökség

Mátraderecske

Árpád-kori templom romja (volt TSZ mellett)

□ kulturális örökség

Parád

Palócház

□ épített környezet

Parád

Asztalos Johák gyűjtemény

□ kulturális örökség

Parád

Tájház

□ kulturális örökség

Parád

Templom rk.

□ épített környezet

Parád (Parádfürdő)

Ilona völgyi vízesés

□ természeti környezet

Parád (Parádfürdő)

Szent István Csevice kút

□ természeti környezet

Parád (Parádfürdő)

Cifraistálló

□ épített környezet

Parád (Parádfürdő)

kocsimúzeum

□ turizmus

Parád (Parádfürdő)

timsóbánya, kőzet, kórház

□ egészség és életmód

Parád (Parádfürdő)

Ilona völgy

□ természeti környezet

Parád (Parádfürdő)

Károlyi kastély

□ épített környezet

Parád (Parádóhuta)

Klarissza forrás (vasas)

□ természeti környezet

Pély

Szent Demeter templom

□ épített környezet

Pély

Nepomuki Szt. János szobor

□ kulturális örökség

Pély

kültéri szobrok

□ kulturális örökség

Pély

Pélyi szikesek

□ természeti környezet

Pély

madárerdő

□ természeti környezet

Pély (Akolhát külterüelt)

Kétkémény

□ ipari és műszaki megoldások

PETŐFIBÁNYA

petőfibányai Alagút

□ épített környezet

PETŐFIBÁNYA

Bánya utca 3. szám alatti Művelődési ház Kopasz-hegy oldalán élő hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) Tisza-tó

□ épített környezet

PETŐFIBÁNYA Poroszló

□ természeti környezet □ természeti környezet

Poroszló

Ökocentrum

□ turizmus

Recsk

Recski Nemzeti Emlékpark

□ kulturális örökség

Recsk

Recski Tájház

□ kulturális örökség

Recsk

Művelődési Ház és Bányászati Kiállítóhely Recsk

□ kulturális örökség

Recsk

Jámbor Vilmos Arborétum Recsk

□ természeti környezet

Recsk

Recski kalodás hímzés

□ kulturális örökség

Recsk

Búzásvölgyi tó Recsk

□ természeti környezet

Recsk

Recski csevice

□ természeti környezet

Recsk

Jámbor Vilmos sírja

□ kulturális örökség

200

helyi érték fellelhetősége - település neve

helyi érték megnevezése

helyi érték besorolása

Szihalom, 1047 hrsz

Kálvária

□ természeti környezet

Szihalom, 1047 hrsz

Kálvári rét

□ természeti környezet

Szihalom, 16 hrsz

Temető

□ kulturális örökség

Szihalom, 16 hrsz

Temetői barokk kereszt

□ kulturális örökség

Szihalom, 452 hrsz

Magtár épülete (Magyar-Tár-Ház)

□ kulturális örökség

Szihalom, 569 hrsz

Főtér

□ épített környezet

Szihalom, 676 hrsz

Földvár (Árpád-vár)

□ kulturális örökség

Szihalom, 987 hrsz

Cigány-tó

□ természeti környezet

Szihalom, Hunyadi út 138.

Kemencés szín

□ épített környezet

Szihalom, Hunyadi út 140.

Művelődési Ház

□ épített környezet

Szihalom, Hunyadi út 60.

Római Katolikus Templom

□ kulturális örökség

Szihalom, Hunyadi út 60.

Mária szobor (barokk)

□ kulturális örökség

Szihalom, Hunyadi út 60.

Plébánia épület (barokk)

□ kulturális örökség

Szihalom, Hunyadi út 60.

Krisztus szobor

□ kulturális örökség

Szihalom, Hunyadi út 78.

Községháza (faluképet meghatározó épület)

□ kulturális örökség

Szihalom, Hunyadi út 90.

Tájház

□ kulturális örökség

Szihalom, Kölcsey út, Hunyadi út

Rusztikus házak a XVIII.sz.ból

□ épített környezet

Szihalom, Rákóczi út 25.

Sportpálya

□ sport □ természeti környezet

Tarnaszentmária 053 hrsz.

Vár – hegy

Verpelét ,Kossuth Lajos út 62.

XIX. századi kovácsműhely

□ kulturális örökség

Verpelét 0131/1

Halastó

□ természeti környezet

Verpelét 0370/3 hrsz.

Verpeléti földvár

□ természeti környezet

Verpelét 466/2

Iskolai park

□ természeti környezet

Verpelét 772 hrsz.

1829-ben készült fa szerkezetes szőlőprés

□ agrár- és élelmiszergazdaság

Verpelét, Bajcsy Zs. út, a labdarúgó pályánál

□ kulturális örökség

Verpelét, Kossuth u. 3. sz. előtt

Trianon emlékmű Termelő Szövetkezeti Iroda - volt Bogyaykastély Nepomuki Szent János szobor

Verpelét, Szabadság tér

Honvédemlékmű

□ kulturális örökség

Verpelét, Szabadság tér

56’-os emlékmű

□ kulturális örökség

Verpelét, Dózsa u. 3/1.

□ épített környezet □ kulturális örökség

Verpelét, Szabadság tér

Petőfi park

□ természeti környezet

Verpelét, temető (1243/1 hrsz.)

II. Világháborús hősi emlékmű

□ kulturális örökség

Verpelét, temető (1243/1 hrsz.)

1948-as honvéd sír

□ kulturális örökség

Verpelét, Tűzoltó u. 9.

Erdészeti irodaház – volt Németh kúria

□ épített környezet

Verpelét , Petőfi u. 12.

Kiskép

□ kulturális örökség

Verpelét, Szabadság tér 8.

Szeplőtelen fogantatás szobor

□ kulturális örökség

Verpelét, Szabadság tér 8.

Római katolikus barokk templom

□ kulturális örökség

201