JAVASLAT GYŐR VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELFOGADÁSÁRA ELŐTERJESZTÉS Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata – 2003-2005 Dokumentum neve: Előterjesztés és 4.8.9.melléklet.doc Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46/Németh Iván V.2
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A győri polgármesteri hivatal munkatársai és közbeszerzésen kiválasztott tervezők készítik a város településrendezési eszközeinek felülvizsgálatát. A felülvizsgálat célja • • • •
• •
az előző terv (1998) óta felmerült területi vonatkozású problémák1 felmérése, értékelése és a megoldásukat segítő javaslatok készítése, az előző terv korrekciója2, a szerkezet módosítására vonatkozó legfontosabb igények meghatározása és kezelése, a diszperz, a környezet korábbi intenzitását jelentősen meghaladó, részben spontán lakásépítések szabályozási okainak vizsgálata és a környezethez alkalmazkodó rekonstrukció feltételeinek megteremtése, infrastrukturális ellátottság helyzetének vizsgálata és fejlődésének biztosítása, területfelhasználás helyzete, új területfelhasználási igények.
A fenti célok részletes kifejtését és a felülvizsgálat szakmai indoklását a „2.8. Győr területhasználata” és a „2.9. Győr szabályozása” című alátámasztó munkarész tartalmazza. A többi alátámasztó munkarész a terv szakági munkarészeit tartalmazza. (Az alátámasztó munkarészek megtalálhatók a www.gyor.hu honlapon.) A felülvizsgálat előkészítésének lényeges részét jelentette a DAT; a digitális földmérési alaptérkép elkészítése, mely ugyan állami feladat, de a város társfinanszírozói részvételével lehetett elérni3, hogy az egész országra kiterjedő programban viszonylag korán kerüljön sor Győrre. A DAT azért is fontos része a rendezési terv előkészítésének, mert az állami alaptérkép kötelező használatát a rendezési tervezés során jogszabály írja elő, a digitális térkép teszi lehetővé a rendezési terv térinformatikai rendszer részeként való kidolgozását, harmadrészt pedig tartalmilag már nagyon időszerű volt az alaptérkép karbantartása, hiszen a 98-as rendezési tervnél használt alaptérkép nagyrészt 70-es évekbeli állapotokat tükrözött.
1 A területi tervezés terminológiájában a probléma definíciója a jelenállapot és a célállapot elétérése. 2 Az előző tervben 787 „K” jelű ; 349 „R” jelű és 1244 kódolt övezet volt. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 4000 övezetből 2380 szabályozására nem tartalmazott az előző terv új javaslatot. Ezek feldolgozását az új építési törvény szükdégessé tette. 3 Az önkormányzat 2000.11.04-én kötött szerződést a Nemzeti Kataszteri KHT-val, a DAT első változatát 2002. 07.12-én mutatták be2004 áprilisában kaptuk kézhez, javított változatát 2005 .. majd a DAT forgalomba hozatala a 2005 júliusában lefolytatott közzététel után .. én történt meg.
2003-2005
V.2
A DAT az előző digitális térképeinktől eltérő vetületi rendszerben készült, ami azt jelenti, hogy a térkép geometriája is megváltozott; emiatt az előző rendezési terv minden egyes vonalát újra kellett szerkeszteni. Az előkészítés lényeges részét jelentette a 2003 nyarán végzett, az egész városra kiterjedő épületfelmérés, mely során felmérték az épületek szintszámát és lézeres magasságmérővel megmérték az épületek párkánymagasságát.
A felülvizsgálat lefolyása az alábbiak szerint történt: A felülvizsgálat meghirdetése 2002. 06. 13-án történt a jogszabályban előírt módon. A meghirdetésre kapott előzetes vélemények feldolgozásával készült el a terv véleményezési dokumentációja. Az előzetes vélemények és a velük kapcsolatos tervezői reakciók az „Egyeztetések” című füzetben megtalálhatók. A véleményezési dokumentációt véleményezésre megküldtük a központi tervtanácsnak. A tervtanács 2005. május 9-i ülésén tárgyalta a tervet; a tervtanácsi jegyzőkönyv, az opponenciák és a tervezői válaszok az Egyeztetések című füzetben megtalálhatók. A véleményezési dokumentációt véleményezésre megküldtük az OTÉK-ben előírt államigazgatási szerveknek, a megyei önkormányzatnak, a szomszédos települések önkormányzatainak, a településrészi- és kisebbségi önkormányzatoknak, a közszolgáltatóknak, az önkormányzatnál a rendezési tervezéssel kapcsolatban érintettként bejelentkezett érdekképviseleti szerveknek és társadalmi szervezeteknek, az önkormányzat vezetőinek és az önkormányzati bizottságok vezetőinek, a polgármesteri hivatal vezetőjének és irodavezetőinek, a Városépítési Iroda csoportvezetőinek. A véleményezés 2005. április 19. és május 10. között folyt, a vélemények és a rájuk adott tervezői válaszok az Egyeztetések című füzetben megtalálhatók. Az eltérő vélemények egyeztetésére 2005. május 17-én egyeztető tárgyalást tartottunk, melynek jegyzőkönyve az Egyeztetések című füzetben megtalálható. A terv jelentős kiegészítését kérte a zajvédelmi és levegővédelmi munkarész tekintetében a Környezetvédelmi Felügyelőség; az örökségvédelmi munkarész tekintetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Regionális Irodája. A tervvel egyet nem értő véleményező a Reflex Környezetvédő egyesület az egyeztető tárgyaláson nem vett részt, így álláspontjuk kitárgyalására nem kerülhetett sor.
ELŐTERJESZTÉS
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
A véleményezési tervet részletesen tárgyalta a Településrendezési Bizottság tíz alkalommal 3. hó 16-án, 4. hó 13-án, 20-án és 26-án, 5. hó 4-én, 11-én, 17én és 25-én, 6. hó 7-én és 28-án. Bár jogszabály formálisan nem teszi kötelezővé, a tervet a hatósági véleményezés időszakában is kiállítottuk lakossági szemlére 2005. április 1. és május 6. között a városháza előcsarnokában, és 15 alkalommal lakossági munkamegbeszéléseken is ismertettük. A véleményezésben részt vett több mint 3000 ember. A teljes véleményezési dokumentáció nyilvánosan elérhető volt az Interneten a www.gyor.hu címen. A tervvel kapcsolatban mintegy 600 lakossági észrevétel érkezett4; ezek feldolgozása jelentette a legnagyobb feladatot. Az észrevételeket önálló füzetben dolgoztuk fel (Lakossági észrevételek I.). Bár ez a füzet is tartalmaz reakciókat az igazi válasz az észrevételekre a terv átdolgozása volt. Az észrevételek sok részletében érintették a tervet, de tartalmilag a legjelentősebb észrevételek a város növekedését, illetve a növekedés konzekvenciáit (utcabővítések, beépítetlen területek csökkenése, zsúfoltság) ellenző észrevételek voltak. Különösen vonatkozott ez a véleményezési dokumentációban feldolgozott nagyszámú tulajdonosi igény alapján elsősorban a falusias városrészekben tervezett beépítésre. Ezek az észrevételek felmutatták azokat a nyilvánvaló konfliktusokat, melyek a lakosság lakos és ingatlantulajdonos énje között vannak.5 A tervet más nyilvános alkalmakkor is tárgyalták; ilyen volt a Fészek Klub és a Pro Urbe Egyesület klubestje. Előbbiről a sajtón keresztül közvetített általános kritikát kapott a terv, utóbbi részletesen dokumentálta a klubesten résztvevők elvárásait, melyek megvalósításának feltételeit döntő többségében a terv tartalmazza.
Az egyeztető tárgyalás után a terven átvezettük a korábbiakhoz, az előzetes véleményezés során kapott adatszolgáltatásokhoz képest módosított, vagy a véleményezés során előírt adatszolgáltatásokat. Ilyenek voltak a Fertő-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi területekre vonatkozó adatszolgáltatása, a bányatelkekre vonatkozó adatszolgáltatások és a meliorált területek elhelyezkedésére vonatkozó adatszolgáltatások, 4 Az észrevételek nagy száma, illetve az észrevételezők egy nagyságrenddel nagyobb száma mutatja az ismertetések hatékonyságát; sok pontban most észrevételezték még a 98-ban jóváhagyott terv jelen tervbe átvett tartalmát is. 5 A döntési felelősség kikerülése a konfliktusokat a rendezési terv számlájára írni, mint ahogy azt az egyik, a Kisalföldben megjelent nyilatkozat tartalmazza. A konfliktusok az eltérő érdekek között vannak, ezeket nem mindig lehetséges harmonizálni, ilyenkor végső soron dönteni kell, hogy melyik érvényesülhessen a konkrét szabályozásban.
21 → 3
illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal többször korrigált adatszolgáltatása. Hasonlóképpen kiegészítettük a zajvédelmi és levegővédelmi, valamint az örökségvédelmi munkarészt és a munkarészeket bedolgoztuk a szerkezeti és szabályozási tervbe. Elkészítettük a terv jóváhagyásra kerülő munkarészét jelentő „1.2. Győr területének felhasználását meghatározó leírást”. Az észrevételek, vélemények mind a GYÉSZ, mind a Szabályozási Terv (SZT) jelentős módosítását is okozták. Ezek között ki kell emelni a tartalékterületek újraértékelését és a tényleges tartalék státuszú területek szabályozásának elhagyását a SZT-ről a központi tervtanács állásfoglalásának megfelelően. Több más észrevétel figyelembevétele ellentétes lett volna a jóváhagyott városfejlesztési koncepcióval, ezért azok átvételére nem került sor. Az észrevételek másik része más jogszabályok szabályozási körébe tartozó előírások GYÉSZ-be való bedolgozását kérte, ezek megismétlését kerüljük a szabályozás későbbi ellentmondásainak elkerülése érdekében.6 Időközben; 2005.05.05-én a közgyűlés jóváhagyta az „1.1. Településfejlesztési koncepció” című dokumentumot. Az önkormányzat vagyongazdálkodása miatt, illetve a város gazdasága szempontjából, illetve a Belváros fejlődése szempontjából rendkívüli fontosságúnak ítélt ügyek miatt a terv egyes kiemelt részeit lakossági újabb lakossági véleményeztetés és minisztériumi véleményeztetést követően a közgyűlés 2005. július 7-én tárgyalta és fogadta el. A teljes terv észrevételek figyelembevételével átdolgozott változatának lakossági véleményezésre való kifüggesztését 2005. október 10. és november 10. között tartottuk. Ezzel párhuzamosan benyújtottuk a tervet a jogszabályban előírt minisztériumi véleményezésre. A terv közgyűlésre előterjesztett változatában figyelembe vettük a lakossági és minisztériumi véleményezés során kapott észrevételeket is. A Lakossági észrevételek II. című melléklet tartalmazza az összes írásban tett észrevételt és a tervezői válaszokat; azt hogy az észrevétel alapján változott e a terv, vagy, ha nem, akkor annak mi volt az indoka. A terv bizottsági tárgyalását két részletben tartottuk; 2005 szeptember 28-án és 2006 január . 10-én. Ezeken az alkalmakon túl a TEBI számos konzultációs alaklommal foglalkozott a rendezési tervvel. (2005.09.27.; 2005,11,08,;
6 A központi jogszabályok módosítás esetén a változatlan GYÉSZ a jogszabályok kollízióját okozná.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Az észrevételek nagyon gyakran egymással ellentétesek voltak, figyelembevételükkor elsősorban az önkormányzati álláspontot érvényesítettük. Szakmai szempontból a tavasszal kifüggesztett tervben feldolgozott állapothoz képest kisebb túlkínálat is nagyobb a reális kereslethez képest. A terv szerinti túlkínálat ugyanakkor gyakran csak az érintett ingatlanok tulajdonosainak többségi véleményét tükrözi, így az ingatlanpiacon való megjelenése kétséges. A szakmai észrevételek az alacsony intenzitású beépítések csökkentését indítványozták, míg a lakossági észrevételek az amúgy is kisszámú, közepes sűrűségű területen is a legalacsonyabb intenzitású, falusias besorolást indítványozták, melyet általában a testületek (részönkormányzatok és bizottságok) támogattak, így többségükben a terv is átvezette ezeket a változtatási igényeket, jóllehet a tervezői álláspont és az elmúlt időszakban csak az öszszes lakásépítés 12 %-át kitevő családiházas beépítés alapján ezek mindegyikének a tervezett formában való kiépítése nem valószínű. (A túl nagy telkeket tartalmazó szerkezet ösztönzi a vállalkozói lakásépítőket a falusias területeken több lakásos házak építésére – lásd Ménfőcsanak - melyek joggal keltenek lakossági visszatetszést az erre alkalmatlan formájú telkeken való alkalmazásuk miatt. ) A túlkínálat esetleges hátrányait az önkormányzatnak a városfejlesztésben való aktívabb részvételével lehet a tervezői álláspont szerint kompenzálni. (Tényleges fejlesztési területek pályázaton való kiválasztása, középtávú tervezés a közműszolgáltatókkal közösen) A terv jóváhagyásra kerülő részei a következők: 1.2 Szerkezeti terv (nagytávú, általános használat szerinti, tervezett területfelhasználás és ütemezés; hosszútávú, sajátos használat szerinti, tervezett területfelhasználás, tervezett technikai infrastruktúrák és védelmi területek; 1:10.000-es szelvények 1.2 Győr területének felhasználását meghatározó leírás 1.3 Szabályozási terv (48 szelvény és 44 tematikus fedvény) 1.4 GYÉSZ és melléklete
A rendezési terv felülvizsgálatával párhuzamosan elkészítettük az elővásárlási jogok és az építési tilalmak felülvizsgálatát is. Az elővásárlási jog által az önkormányzat akkor hozzájuthat az ingatlanhoz, amikor a tulajdonos attól meg kíván válni, ami lehetővé teszi a távlati közérdekű cél megvalósításakor a szükséges források csökkentését, megelőző intézkedés formájában. A fejlesztés megvalósítását megelőzően a terület
2003-2005
V.2
bérbe adható, vagy más módon is csökkenthető a vásárlásnál nagyságrendben kisebb összeget jelentő fenntartási költségek terhe. Lényegesen csökkent az önkormányzat elővásárlási jogával érintett területek nagysága a felülvizsgálat eredményeképpen. Sashegyen az 500m védőtávolsággal érintett területen a Tapasztalat szerint nem indokolt az elővásárlási jog fenntartása. Közlekedési célra a tömbfeltáró utak indítási helyei, egyes gyűjtőút szakaszok és a távlati északi elkerülő út által érintett ingatlanok területére javasoljuk az elővásárlási jogot érvényesíteni. Egyúttal csökken az érintett terület a már megszerzett útterületekkel, melyeknél töröltetni kell az elővásárlási jog bejegyzéseket. (pld. Fehérvári út, „Új Bácsai” út) Elsősorban az állami területeken javasoljuk az elővásárlási jog megtartását környezetvédelmi, erdő, zöldterület célokkal, és néhány esetben, ahol a rendezett településfejlődés megkívánja (pl. Bárányréti út és belterületi határ közötti terület). A város területén mintegy 30 ingatlant érinti jelenleg építési tilalom, illetve építési és telekalakítási tilalom. A tervfelülvizsgálat következményeként az építési és telekalakítási tilalom feloldható az északi elkerülő út helyének módosítása miatt a Gát u. térségében, a Retek utcában, valamint az Egressy B. utcában, ahol az indítható tömbfeltárás helybiztosítása be nem építhető területként lett szabályozva. Az építési tilalom feloldható a Fehérvári úton a Tárogató úti kikötés helyének módosításával, és a Cirkeli úton, mivel az ingatlan már önkormányzati tulajdonba került. Az építési és telekalakítási tilalom fenntartása indokolt a tervezett révfalui körút és a Pozsonyi út tervezett összekötésének helybiztosítására. Az építési tilalom fenntartása indokolt a tervezett Panoráma út helybiztosítására, a Botos L. út Radnóti M. úttal történő összekötésének helybiztosítására, valamint az Egyetem fejlesztési területének biztosítására a Vásárhelyi P. utcában és a Hédervári úton . A Hédervári u. 35 a,b,c sz. alatti ingatlanok teljes területén javasoljuk a tilalom fenntartását az egyetemi campus fejlesztése érdekében. Azoknak az ingatlanoknak a száma, melyek megszerzése a terv távlatában a következő 10 évben szükséges (elsősorban az egyetem fejlesztése és az útépítések miatt) 18. Ezek döntően egylakásos épületek, durva becslés alapján megszerzésük mai áron várhatóan legalább 250 millió forintba fog kerülni.
ELŐTERJESZTÉS
21 → 5
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
Határozati javaslat:
Az előterjesztést véleményezésre megküldtük a következőknek: Gazdasági Bizottság,
1. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése jóváhagyja Győr településszerkezeti tervének felülvizsgálatát; a 1.2.1.1., 1.2.1.2. és 1.2.2.1-5 tervlapokat és az 1.2. Győr területének felhasználását meghatározó leírást.
Idegenforgalmi Bizottság,
2. A tervfelülvizsgálat jóváhagyott dokumentumait; a szerkezeti tervet és leírást, a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot a közgyűlési tárgyaláson elfogadottak szerint kell véglegesíteni és a polgármester nevében meg kell küldeni az egyeztetésében részt vett államigazgatási, érdekképviseleti szerveknek és társadalmi szervezeteknek.
Környezetvédelmi Bizottság
Felelős: városi főépítész
Határidő: 2006.03.15.
3. A város körül tervezett elkerülő út egyik szakasza a Révfalusi Vízbázis közelében halad. Az út megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a vízbázis tervezett külső védőterületének „B” változata kerül elfogadásra.7 Az önkormányzatnak és a Pannonvíz Rt.-nek közös programot kell kidolgozni annak érdekében, hogy az út megvalósításához szükséges források rendelkezésre állása esetén a „B” változatú védőterületet lehessen kialakítani. Felelős: polgármester
Informatikai, Stratégia tervezési és EU. Bizottság Jogi, Etikai és Közigazgatási Bizottság
Településrendezési Bizottság
Az előterjesztést látta:
Balogh József polgármester
Határidő: 2007. 06.30.
4. Az éves tervek készítése során figyelembe kell venni a „Győr MJV településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005” című dokumentációt. Felelős: polgármester
Eredics Imre alpolgármester
Határidő: folyamatos
Győr, 2006. január 12. Törvényességi véleményezésre bemutatva: dr. Kovács Lajos jegyző
Kozmon Kinga mb. városi főépítész Az előterjesztést készítette: Városépítési Iroda/NI 7 A vízbázis jóváhagyás előtt álló védelem alá helyezési terve („A” változat) által kijelölt védőterületek megváltoztatására csak akkor lesz szükség, ha aktuális az út megépítése. Akkor kell módosítani a védelmi tervet úgy, hogy a vízbázis külső védőterülete a „B” változat szerint alakuljon ki. A Pannonvíz Rt. a javasolt megoldást elfogadta, így a vízbázis üzemvitelével (kutak karbantartása és új kutak fúrása) elő lehet készíteni a „B” változat engedélyeztetéséhez szükséges üzemállapotot.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Mellékletek: Az 1., 5., 6., 7. melléklet a mellékelt cd-n tekinthető meg. 1. sz. melléklet:
Győr területének felhasználását meghatározó leírás
2. sz. melléklet:
GYÉSZ és GYÉSZ– Mellékletek (rendelettervezet)
3. sz. melléklet:
Építési tilalmak és elővásárlási joggal érintett területek (rendelettervezet)
4. sz. melléklet:
Intézkedési javaslatok
5. sz. melléklet:
Egyeztetések
6. sz. melléklet:
Lakossági észrevételek I.
7. sz. melléklet:
Lakossági észrevételek II.
8. sz. melléklet:
Miniszter véleménye, a tervező válasza és a vélemény alapján született tervmódosítások.
9. sz. melléklet:
Az észrevételek alapján született jelentősebb módosítások.
Tervlapok: Szerkezeti terv A3-as kicsinyített változata; Sajátos jogintézmények, Elővásárlási joggal érintett területek; Sajátos jogintézmények, Tilalmak területe . A további jóváhagyásra kerülő tervlapok a városháza előcsarnokában megtekinthetők.
2003-2005
V.2
ELŐTERJESZTÉS
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
3.sz. melléklet
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének …. (….) Ök. rendelete az építési és telekalakítási tilalmakról, valamint az elővásárlási joggal érintett ingatlanokról Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 20. §-a (3) bekezdésében és a 25. §-a (1) és (2) bekezdéseiben biztosított jogkörében a következőket rendeli el:
Építési és telekalakítási tilalmak 1. § A Szabályozási Terv „SZT 1.3.C.1. Sajátos jogintézmények – tilalmak területe” című tervlapon szereplő területeken fennmaradnak az építési és telekalakítási tilalmak a tervlapon szereplő célok érdekében.
Elővásárlási jog 2. § A Szabályozási Terv „SZT 1.3.C.1. Sajátos jogintézmények – elővásárlási joggal érintett terület” című tervlapon szereplő területeken fennmarad az önkormányzat elővásárlási joga a tervlapon szereplő célok érdekében.
Hatálybalépés 3. § (1) E rendelet 2006. február 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az építési és telekalakítási tilalmak felülvizsgálatáról szóló 14/2000. (IV.1.) Ök. sz. rendelet.
Balogh József s. k.
Dr. Kovács Lajos s.k.
polgármester
jegyző
21 → 7
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata
2003-2005
V.2
8.sz. melléklet Miniszter véleménye, a tervező válaszával (visszahúzott bekezdések zöld, illetve szürke színnel) és a vélemény alapján született tervmódosítások. (1527-1/2005. számú levél)
Tisztelt Polgármester Úr! Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeire vonatkozóan miniszter úr nevében eljárva a következő végleges szakmai véleményt adom.
Általános megállapítások:
A munka alá van támasztva jóváhagyott településfejlesztési koncepcióval (131/20005. (V.5.) Kgy. határozat), amely komplex és jól strukturált, tartalmi szempontból megfelel a szakmai követelményeknek, figyelembe veszi és alkalmazza az urbanisztika korszerű elveit. Túlzásnak tűnik azonban az az önkormányzati elvárás, amely szerint a "befektetői érdekeket" a lehető legmesszemenőbben ki kell szolgálni, továbbá a túlkínálat biztosítása sok fejlesztési, tartalék beépítésre szánt (mind lakó, mind kereskedelmi) terület kijelölésével. Az ilyen területeken a szabályozás következményeként jelentkező megoldandó feladatok végrehajtására nagy valószínűséggel állítható az önkormányzat nem rendelkezik a szükséges anyagi erőforrással. Megjegyzem például Finnországban az önkormányzat csak annyit "rendezhet, szabályozhat", amennyinek a végrehajtásához szükséges pénzügyi fedezet legalább 2o%-a az önkormányzat bankszámláján e célra a rendelkezésére áll. Kiemelendők a részletesen kidolgozott területi mérlegek, amelyek igen hasznos információkat tartalmaznak mind a tervet értékelők, mind a felhasználók számára. A dokumentációból kitűnik, hogy a rendezési feladatot az Étv. és az OTÉK előírásainak szinte betű szerinti követésével - egyes esetek kivételéve1 igyekszik megoldani, ám felhívom a figyelmet arra az általános jogelméleti elvre, hogy önmagában a jogszabály betű szerinti kővetése még nem zárja ki a törvénysértés lehetőségét.
Koncepcionális észrevételek:
A terv értékelésével összefüggésben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a terv a város főépítészének személyes irányításával, külső pályázaton kiválasztott - szakági tervezők közreműködésével, "házon belüli" tervezéssel készült. Ennek a módszernek a kétségtelen előnye a tervből is markánsan kitűnő részletes hely és probléma ismeret, és az ennek megfelelően rendkívül átgondolt és részletekbe menő szabályozás, ami már túlzott mértékű. Megjegyzendő, az egy-egy konkrét ügy kapcsán felmerült helytelen és jogsértő építéshatósági gyakorlat nem indoka ilyen szabályozásnak. A GYÉSZ és a SZT több szekrénynyi terjedelmű dokumentumot; 70 tervet, száznál több rendeletet vált le (lásd: GYÉSZ; Hatályukat vesztő rendelkezések) Nem világos, hogy miért tartja a véleményező a százegynéhány oldalnyi GYÉSZ-t túlzott mértékű szabályozásnak. A rengeteg építési övezettel, övezettel függ össze az igen nagy számú OTÉK szabályától eltérő szabályozási igény, amelyek egy jelentős része felesleges vagy csupán abból adódik, hogy a meglévő állapot szerinti beépítés eltérő az országos szabályban rögzítettektől. Az övezetek mennyisége nem tervezői attitűd kérdése; elsősorban a város nagysága határozza meg az övezetek mennyiségét. Feltehetőleg a véleményező nem is erre, hanem az övezetek sokféleségére utalt. Az övezetek sorszámozása nem jelenti azt, hogy minden egyes övezet szabályai eltérőek. A sorszámozás az észrevételezési eljárásban is hatékonynak bizonyult; egyszerű volt az egyes övezetekre való hivatkozás. Alkalmazásának az az indoka, hogy a korábbi részletes rendezési tervek szabályozási lehetőségei ne vesszenek el; a sorszámra való hivatkozással tartalmaz a GYÉSZ részletes szabályozási előírásokat szükség esetén. Az OTÉK eltérési igények száma nem függ össze az övezetek számával; a tervezés részeként kifejlesztett övezeti adatbázis kezelő rendszer automatikusan mutatja ki az OTÉK-től való eltéréseket, melyek döntő részének valóban az az oka, hogy a meglévő beépítettségek nem elégítik ki az OTÉK előírásait. A véleményező jogértelmezése szerint ilyen esetben felesleges az eltérési igény bejelentése.8 Nem igazán érthető, hogy a meglévő, beállt területek esetében miért nem él az önkormányzat az Étv.-nek azon lehetőségével, mely szerint az ilyen és a 8 Vonatkozó jogszabályi helyek: Az Étv. 18. § (2) bekezdés az illeszkedés alapján tartja lehetségesnek az építési munka végzését a nem szabályozott területeken. Az OTÉK 108. § (7) bekezdés szerint a rendeltetésmódosításnak vagy a tevékenység kapacitásnövelésének feltétele, hogy az feleljen meg a helyi építési szabályzat előírásainak ….
ELŐTERJESZTÉS
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
21 → 9
jövőben változtatni nem szándékozott területeken nem kell szabályozni. Az "építés" (régi épület elbontása után új építése vagy bővítése, átalakitása stb.) a meglévő állapot szerint folyhat tovább az "illeszkedési szabály" (Étv. 18.§ (2) bekezdése) alkalmazásával (a helytelen, jogsértő építéshatósági gyakorlat nem indoka ilyen szabályozásnak).
még ugyan nincs sajnos – részletesebb tervezés lehetőségének hiányában – Győrben ilyen övezet, de a későbbi kialakítása érdekében a szabályozás GYÉSZ-ben való megtartását feltétlenül szükségesnek tartom, annál is inkább, mert a legtöbb győri olyan helyen szeretne lakni, ahol (a sajátján kívül) nincs autó.
Egy-egy építési igény illeszkedő voltának megítélése nagyon bonyolult kérdés; a győri szabályozási kísérletek is bizonyították, hogy olyan adatok tények beszerzését kívánná meg az építési hatóságtól, melyek beszerzésére nincs lehetősége. Ennek hiányában a nem szabályozott területeken az építéshatósági gyakorlat inkább megengedő volt, ezt támasztotta alá többnyire a bíróság gyakorlata is. Az illeszkedőnek elfogadott, de ténylegesen túlépítést eredményező beépítések lakossági fogadtatása önmagában is indokolja az illeszkedési szabályok alapján elbírálható területek mennyiségének minimumra csökkentését.
Az Étv. 13. § (2) bekezdés szerint a helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: ... a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat. A 17. § szerinti sajátos jogintézmények: építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, elővásárlási jog, kisajátítás, helyi közút céljára történő lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési kötelezések (köztük a beültetési kötelezettség), kártalanítási szabályok. Tervező egyetért azzal, hogy az elővásárlási jog szabályozása nem elsősorban területhasználati kérdés, szerepeltetését csak az idézett jogszabályi rendelkezés indokolta. Kifejezetten területhasználati kérdés viszont a beültetési kötelezettség, melynek fenntartása szükséges (melyet korábbi konzultáció alkalmával a véleményező is elfogadott).
Nem célszerű olyan szabályozásokat bevonni a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletbe, amelyek megalkotása nem tartozna egyébként a településrendezéssel összefüggő sajátos önkormányzati rendeletalkotás szabályai alá. Ezzel csak a saját maga helyzetét nehezíti meg az önkormányzat. Ilyen például az építmény vagy annak egy része - és nem az OTÉK 7.§ (5) bekezdés 1. pontja szerinti építési övezet, övezet - felhasználásának kizárólagossága, az autómentes övezet (nem építésügyi kérdés, a nagy forgalom: nem feltétlenül jelent autóközlekedést), az elővásárlási jog (HÉSZ 118. §) - ezt az Étv. "ex lege" rendezi -, és a beültetési kötelezettség (HÉSZ 119. §). A kifogásolt rendelkezések területhasználattal kapcsolatos szabályokat rögzítenek, így a tervező álláspontja szerint a HÉSZ illetve sz SZT szabályozási feladatai közé tartoznak, tartozhatnak: A felhasználás kizárólagosságának szabályozását az OTÉK 7. § (5) bekezdés szerint meg lehet határozni az építési övezetekre, övezetekre vonatkozóan. Tervező álláspontja szerint az idézett jogszabályi hely nem jelenti azt, hogy a szabályozásnak feltétlenül az övezet egészére ki kell terjedni, ugyanakkor a kizárólagosság szabályozása biztosítja a település területeinek alapfokú szolgáltatásokkal való ellátását. Tekintettel arra, hogy az önkormányzat képviselői is tehernek tartották a felhasználás kizárólagosságának szabályozását az SZT-ben és nem kötelező szabályozási elemről van szó, így az alapfokú szolgáltatások szakirodákkal egyeztetett helyeit a SZT-ből töröltük. Az „autómentes övezet” a fenntartható városfejlődés tervezési gyakorlatának ismert fogalma. Mivel kifejezetten területhasználati korlátokat jelent szabályainak meghatározása a SZT és a GYÉSZ feladata. Jelenleg
Szintén nem célszerű a szabályozási terven az egyes telkekre - pláne nem a javasolt új telkekre - az építési hely berajzolása, mert amennyiben nem a terv szerinti telek alakul ki végül, az építési hely miatt, mint kötelező szabályozási elem miatt majd módosítani kell a szabályozási tervet. Az egy telken több épület elhelyezéséből adódó "győri" problémákat nem így kell kezelni, megoldani. Megjegyzendő a szabályozási terv szerinti kötelező tervezett vagy megszűnő telekhatár (HÉSZ 3.§ (3) bekezdés a) pont ac) alpont) tulajdonképpen "hatósági telekalakítás"-nak számít, ami ellentétes az alkotmánybíróság azon döntésével, amellyel a hatósági telekalakítást megszűntette. Az építési hely berajzolása a várostervezés nemzetközi gyakorlatában szokásos eljárás, a magyar szabályozás sem tiltja. Egyet lehet érteni azzal, hogy ez az átlagosnál szigorúbb szabályozás, ennek megfelelően a győri terv is csak akkor él vele, ha valamilyen különleges szituációban (például pinnyédi ligetes terület beépítése), vagy átlagosnál megengedőbb lehetőségek ellensúlyozására szolgál (például második épület elhelyezése az építési telken lakóterületen). Hasonló a helyzet a kötelező tervezett telekhatárral is. (Bár a „hatósági telekalakítás”-sal kapcsolatos alkotmánybírósági döntést nem sikerült előtalálni, azonban a tervezett telekhatár semmiképpen sem minősülhet telekalakításnak. (Lásd ezzel kapcsolatban az 565/B/1997.AB határozatot.)
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Helyes, hogy az anyag felveti a város beépítési intenzitásának, sűrűsödésének kérdését a beépítésre szánt területek növelésével és a szuburbanizációs tendenciákkal összefüggésben. Ennek ugyanis lényeges közlekedési konzekvenciái vannak, amelyet a terv megfelelően kezel a gyűrűs hálózati elemekkel és a közösségi közlekedés fejlesztését szolgáló javaslatokkal. Üdvözlendő a szerkezeti és szabályozási előírásoknak az a szándéka, hogy megakadályozza a településrészek további összenövését, és amelynek jelentős ökológiai előnyei lehetnek. A tervtanácsi észrevételek többnyire figyelembe lettek véve, azonban néhány javaslat nem került átvezetésre. Nem csökkentek azok a kereskedelmi fejlesztési területek, amelyek a szintén irreálisnak és károsnak ítélt bevásárló központi illetve nagykereskedelmi terjeszkedést szolgálják. A kifogásolt elemek módosítására a tervezőnek nincs felhatalmazása. A tervtanács foglalkozott az irányadó szabályozási elemek alkalmazásának kérdésével. A véleményezésre benyújtott dokumentáció továbbra. is tartalmaz ilyen elemeket (építési hely, építési vonal (3.§ (3) b) bc)). Használata a laikus ember számára félrevezető, megtévesztő, ezért a jogbiztonsághoz való jog következtében helytelen. Az irányadó elemek SZT-en való használata a terv felhasználását segítő elem. A jelmagyarázat biztosítja, hogy ne jelentsen az irányadó elemek használata jogbizonytalanságot. A véleményezési eljárás dokumentumaiból kitűnően a terv megfelel az Országos Területrendezési Terv, illetve Győr-Moson-Sopron megye területrendezési terve előírásainak.
Jogszabályi ütközések:
A helyi építési szabályzat (HÉSZ) több tekintetben nem felel meg jogalkotási követelményeknek: - az Alkotmánybíróság a 61/1994. (XII.24.) AB határozatában kimondta, hogy bár jogszabály kifejezetten nem tiltja, de az Alkotmányban rögzített jogbiztonsághoz való jog megkívánja, hogy az alacsonyabb szintű jogszabály még szó szerint se ismételje meg magasabb rendű jogszabály előírását, a HÉSZ ezt - ráadásul nem is szó szerint - több helyen is megteszi (a teljesség igénye nélkül: építési övezetek előírásai, beépítési módok (HÉSZ 85.§ (1), 87.§ (1), 92.§ (1) előírásai stb.);
2003-2005
V.2 Az építés övezetek szerepkörére a magasabb rendű jogszabályok nem tartalmaznak közvetlenül előírásokat. A GYÉSZ-ben szereplő, kifogásolt, az övezetek szerepkörére vonatkozó előírásokhoz hasonló előírások valóban vannak az OTÉK területfelhasználási egységekre vonatkozó előírásai között. Ezek azonban közvetlenül nem vonatkoznak az övezetekre, ezért tartotta a tervező szükségesnek az övezetek szabályozása során történő részleges használatukat. A kifogásolt konkrét rendelkezések a beépítési módokra vonatkozó előírásokat tartalmaznak. Tervező álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezések oly mértékben eltérőek tartalmilag is az OTÉK 34. § (1) előírásaitól, hogy arra nem vonatkozhat a hivatkozott AB határozat. Az eltérésekkel kapcsolatban irányadó a 38/2001 (X.19.) AB határozat, mely kimondja, hogy a helyi és magasabb rendű szabályozás közötti eltérés szükségszerű, ellenkező esetben nem lenne értelme a helyi jogalkotó felhatalmazásának a rendeletalkotásra.
- a jogszabályszerkesztésről szóró 7001/1988. (IK 11.) IM irányelv szerint általános elv, hogy a jogszabálynak lehetőleg ne legyen melléklete, amennyiben azonban vannak olyan, a normaszövegben el nem helyezhető részei a jogszabálynak, mint például a táblázatok, űrlapminták stb. akkor azokat indokolt mellékletben elhelyezni, a HÉSZ esetében azonban normarendelkezések - egyes kiemelt területrészek "részletesebb" szabályozása - kerültek a mellékletbe többek között, ez helytelen a melléklet nem tartalmazhat önálló normát vagy érdemi rendelkezést, Bár az irányelv nem jogszabály, de a kifogás alapján a kifogásolt, az övezetek részletes szabályairól szóló rendelkezéseket áttettük a GYÉSZ főszövegébe (már az OLÉH-vel folytatott konzultációk eredményeképpen módosított, a véleményezőnek megküldött változatban is). - a HÉSZ több fogalmat a magasabb rendű jogszabályban meghatározottakhoz képest másként használ (a teljesség igénye nélkül: építési határvonal, ideiglenes építmény, főhelyiség, szabályozási vonal stb.), erre az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rend. (a továbbiakban: OTÉK) 111. § (1) bekezdése nem ad lehetőséget; A véleményezővel folytatott konzultáción a véleményező azt kifogásolta, hogy az építési határvonallal körülhatárolt építési helyet a SZT néhány esetben rajzosan is tartalmazza. Az OTÉK 35. § (2), (3) és (4) bekezdései azonban minden kötöttség nélkül felhatalmazzák a GYÉSZ-t és a SZT-t az elő-, oldal- és hátsókert méreteinek meghatározására, így az általunk alkalmazott módszer nem lehet törvénysértő. Az ideiglenes építményre a COMPLEX tanúsága szerint a magyar jogrend nem tartalmaz definíciót, így az általunk használt definíció nem le-
ELŐTERJESZTÉS
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
het jogsértő. A főhelyiség szó a GYÉSZ-ben nem fordul elő. A konzultációk alapján a véleményező a GYÉSZ mellékletében a „kereskedelmi egység árusító tere” meghatározást tartotta a főhelyiség fogalmával ütközőnek. Bár a tervezői álláspont szerint a kereskedelmi létesítmények esetében az árusítótér részei a vásárlók által használt közlekedőterek is, azonban a véleményeltérés tisztázása érdekében a definíciót kiegészítettük az egyértelmű értelmezés érdekében. A szabályozási vonal definícióját – bár a településtervezés egyik legalapvetőbb fogalma – nem tartalmazza jogszabály, így ebben a vonatkozásban a GYÉSZ-t nem lehet jogszabályba ütközőnek tekinteni. - a HÉSZ 82.§ (16) bekezdésének rendelkezése ellentétes a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 18.§ d) pontjában,foglaltakkal még a HÉSZ szerinti "tervezett szabályozási vonal" fogalom mellett is. A kifogásolt rendelkezés szerint: „Az előkertek méretét az SZT-n szereplő tervezett szabályozási vonal, mint tervezett telekhatár figyelembe vételével kell megállapítani.” Mivel az előkert méretét az OTÉK fentebb hivatkozott rendelkezése szerint az önkormányzat szabadon állapíthatja meg, nyilvánvalóan a véleményező azt kifogásolja, hogy a GYÉSZ nem feltétlenül kötelező elemnek tartja a tervezett szabályozási vonalat. A GYÉSZ ebben a vonatkozásban valóban eltér a szabályozási vonal szokásos használatától, ezt azonban az önkormányzatnak a tervezési programban meghatározott, a tartalékterületek túlkínálatára vonatkozó döntései indokolják. A szokástól eltérő használat nem jelent egyúttal jogszabályellenes használatot is, hiszen a hivatkozott rendelet szerint az építésügyi hatóság arról köteles meggyőződni, hogy „az építési munkával érintett telek kialakítása a településrendezési tervekben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e”; nem tiltja a GYÉSZ szerinti használatot.
21 → 11
- a HÉSZ 101.§ (4) bekezdésének rendelkezése ellentétes az Étv. 23.§ (1) és a 46l1997. (Xll.29.) KTM rendelet 18.§ d) pontjában foglaltakkal. A kivételes szabályok is a jogszabályok részei, így éppen a kifogásolt rendelkezés miatt nem jogsértő a SZT-en jelölt telekalakítás.
A helyi építési szabályzat egyes rendelkezéseihez (a teljesség igénye nélkül):
3.§ (3) a) ac) Nincs hatósági telekalakítás, így nem lehet kötelező szabályozási elem a tervezett és javasolt telekhatár. A korábban írtaknak megfelelően a kötelező telekhatár szabályozásával csak kivételesen él a terv. A „hatósági telekalakítással” kapcsolatban lásd a korábban írtakat. 5.§ (1) Az eredeti terep megváltoztatásának a megengedett mértékét kell meghatározni. A rendelkezést kiegészítettük a szükséges mértékű tereprendezés meghatározásával. 20.§ (3) a) A terület közterületi minősítését a szabályozás állapítja meg. Szabályozás nélkül nem közterület az a terület, amely eddig nem minősült annak. A magánút telkére nem is vonatkozik az illeszkedés, hiszen az nem az építési övezet, övezet szerinti felhasználásra szolgáló telek. A rendelkezés értelmetlen. Sajnálatos módon az új építési törvény lehetővé tette magánútról építési telkek kialakítását, ezzel teret nyitott a teljességgel ellenőrizhetetlen városfejlődésnek. A rendelkezés ennek kívánt gátat állítani. Mivel az észrevételező szerint a rendelkezés nélkül sem valósíthatók meg, az ott leírt telekalakítások, ezért a rendelkezést töröljük.
- a HÉSZ 83. (3) a) pontja rendelkezése súlyosan sérti az OTÉK 7.§ (2) bekezdésnek azon rendelkezését, hogy az azonos helyzetben lévő telkeket azonos értékű építési jogok illessék meg. Azért mert egy telek területe többszöröse esetleg a szomszédos telkek méretéhez képest, még nincs más helyzetben. A túlzott méretű tömegű épület megjelenésének elkerülését nem így lehet és kell megoldani.
20.§ (3) b) Építési övezetbe tartozó, de még nem beépített telektömbben miért nem lehet építési telket kialakítani?
Itt is jogértelmezési különbségekről van szó; a tervező álláspontja szerint ugyanis nem tekinthető „hasonló helyzetűnek” az utca mentén lévő negyven méter mély, és a 200 méter mély telek, és helytelen lenne ha az övezetre vonatkozó 30 %-os beépíthetőséget megengedő szabályozás mindkettőre egyformán vonatkozna.
20.§ (3) c) Az övezetre előirt kialakítható telekterület a legkisebb méret, annál nagyobb telket mindig is lehetett kialakítani, Győrben miért nem? A kedvezőtlen többlakásos épületek megjelenésének megakadályozásának nem ez a módja.
A rendelkezés a nem szabályozott területekre vonatkozik, alkalmazza az Étv. 18. § rendelkezéseit.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A rendelkezést kiegészítettük a lakóterületre vonatkoztató előírással. Lakóterületen a zárt beépítési mód kivételével a közel azonos telekméret a harmonikus városkép egyik feltétele, mely egyúttal azt is segíti, hogy az épületek tömegformálása is illeszkedő legyen. 20.§ (4) a) Az Étv. illeszkedési szabálya szerint ilyen telekalakítás nem engedélyezhető, felesleges rendelkezés. Mivel az illeszkedési szabály ezt a rendelkezést tételesen nem tartalmazza, a rendelkezés az egyértelműbb jogalkalmazást támogatja. 20.§ (4) b) Nem érthető hogyan függ össze a több rendeltetés és az épületnagyság? Lásd 22.§ (3) c) pontjához tett megjegyzés. Nem az épületnagyság, hanem a telekméret szerepel a rendelkezésben. A legtöbb illeszkedési probléma az alacsony lakásszámú területeken megjelenő nagy lakásszámú épületekkel van. 20.§ (5) d) Azonos szintszám mellett az épület magassága igen eltérő lehet más-más belmagasság esetén. A fogalom nem nyújt jogbiztonságot. Hasonló, illeszkedő rendeltetés mellett az azonos szintszám elegendő illeszkedési biztonságot nyújt, figyelemmel arra is, hogy az illeszkedést megítélő építéshatóságnak a szomszédos ingatlanok építménymagasságainak megmérésére nincs lehetősége. 23.§ (3) Az OTÉK 35.§-ában foglaltak szerint az elő-, oldal- és hátsókert méretét a helyi szabályozás állapítja meg. Nem érthető, hogy az elő-, oldal- és hátsókert. mérete miért csak akkor a kialakult, ha az kisebb az OTÉK-ban előírtnál? Azért csak a leírt esetben kell a kialakult méretet a helyi szabályozásban előírt méretnek tekinteni, mert más esetben a kialakult kertméret csökkenthető az OTÉK általános előírása szerinti mértékig. 21.§ (5) A. rendelkezés megfogalmazása nem helyes. "A magánúttal feltárt telkeken az épületeket az út felöl előkerttel kell elhelyezni és homlokzattal kialakítani." Bár a szabályozási cél nem teljesen ugyanaz, mint a javasolt megfogalmazás esetén, de a javasolt megfogalmazást átvettük. 26.§ A rendelkezés megfogalmazása nem helyes, mert így ellentétes az OTÉK 35.(1) bekezdésében foglaltakkal. Az előkert 8 m, a 6 m-nél magasabb épületeket 12,50 m-re kell elhelyezni. Az ajánlott megfogalmazást átvettük.
2003-2005
V.2
27. § (2) Ha a teremgarázs 1 m-nél jobban kiáll a környező terepszinthez képest, úgy beleszámít a telek beépített területébe az OTÉK 1. mellékletének 74. pontja alapján. A kifogásolt rendelkezést töröltük. 33. § A falusias lakóterület is lakó szerepkörű övezet, így a (3) bekezdés szerinti rendelkezés ott nem teszi lehetővé a lakóépületnél hagyományosan nagyobb tömegszükségletű épületek (istálló, kocsiszín, fészer stb.) építését. A (3) bekezdés a megállapodás ellenére nem módosult. A rendelkezés hiányában lakóterületeken ipari csarnok méretű gazdasági épületek épültek, melyek építését szükséges tiltani. A példaként felhozott, hagyományos gazdasági épületek illeszkedtek a ma szokásosnál kisebb tömegű lakóépületekhez is. 34.§ (1) Bukfenc vethető? Mezőgazdasági művelést sem? A kifogásolt rendelkezés (az új számozás szerint 32. §) azért született, mert sok konfliktust okoz a telek nem a környezethez illő használata. A rendelkezés alapja az Étv. 54. §(1) bekezdése. 35.§ (3) Az övezeti előírások megtartásával nem is lehet más, ezért a rendelkezés tautológia és felesleges. A kifogásolt szakasz száma 33.§-ra változott. Az észrevételre adott választ lásd ott. 55.§ (3) b) De hány 100 m2-es épület helyezhető el. A HÉSZ más esetekben túlzott részletekig is szabályoz, ebben az esetben miért nem? A rendelkezést kiegészítettük az összes megengedett terület előírásával. 55.§ (4) A rendelkezést szükséges kiegészíteni az OTÉK-tól eltérő szabályozás kompenzálásaként, hogy a többszintes növényzetet a temető bővítésével egyidejűleg kell teljesíteni. A rendelkezést a javasoltak szerint kiegészítettük. 65.§ (9) Amennyiben a vízbázis védőterülete még nem került az illetékes államigazgatási szerv részéről lehatárolásra, akkor nem lehet az út nyomvonaláról szóló szabályozást most hatályba léptetni, majd csak a védőterület lehatárolása után. A szóban forgó útszakasz a SZT-en egyelőre csak be nem építhető területként szerepel. 66.§ (3) a) A szabályozási terven a közforgalom számára megnyitott magánút jelölése vitatható, mivel a magánút esetén az, hogy az a közforgalom
ELŐTERJESZTÉS
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
számára megnyitott vagy elzárt legyen elsősorban az út tulajdonosának a joga. A rendelkezést az 1988. évi I. törvény 2. § (5) bekezdése és a 11. § (1) bekezdése indokolja. 66.§ (5) A közúti közlekedésről szóló I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) rendelkezik a magánútról, annak kialakításáró1 és fenntartásáról, ezért a helyi építési szabályzatban mindazon kérdésekről, amelyeket a Kkt. rendez nem kell rendelkezni! A fenntartásra vonatkozó előírásokat töröltük. 66.§ (7) A magánút lezárására a tulajdonosnak bármikor joga van egyéb engedély nélkül, kivéve a közforgalom számára megnyitott magánút esetében. Ezért nem helyes az Étv. azon rendelkezése, mely megengedi az építési telek alakítását közforgalom elől elzárt magánútról is. Ez a rendelkezés a magánútról kialakított építési telkek védelmét szolgálja; nem általában a magánutakra vonatkozik, hanem csak azokra, melyekről nyílóan építési telket alakítottak. 66.§ (8) Hogyan kell értelmezni a közúti közlekedési célú. magánutat? Közforgalom számára megnyitott magánút meghatározást használ a többi bekezdés. A magánút lehet parkolási célú is, melyre ez a rendelkezés nem vonatkozik. 78.§ {5) b) A szántó művelési ágú mezőgazdasági területen a lakóépület építésének feltételeként megállapított 50 ha teleknagyság túlzás és nem szolgálja a mezőgazdasági érdekeket. Az előírást a mezőgazdasági területek eltartó képességére vonatkozó vizsgálatok alapozzák meg. Kisebb területméret előírása kedvezne a tényleges mezőgazdasági tevékenység nélküli külterületi lakóépületépítéseknek, mely – a települések szétszórt fejlődése – mind a magyar, mind az európai településfejlődési irányelvekkel ellentétes. 82.§ (4) és (7) A szabályozási terv szerinti építési hely nem lehet más, mint az övezeti előírás szerinti. Ez jogszabályon belüli ellentmondáshoz vezet. A (7) bekezdés szerinti megoldás helytelen, mert a probléma további problémát szül. Tudomásul kellene venni hogy az övezetre előírtaktól eltérően elhelyezett épületek egy ideig "rontják az összképet".
21 → 13
A kifogásolt rendelkezésben az általános övezeti előírásoktól való eltérésről van szó. A SZT rajzos jelölése és a kivételes rendelkezések az övezeti előírás részét képezik. 82.§ (5)-(6) A leírt esetekben az előkert méretét ennek megfelelően kell megállapítani. Az (5) bekezdésben leírt eset általánosabb, semmint előkerttel szabályozható lenne. A (6) bekezdés szerinti esetben az építési helyen belül van a meglévő épület is, ezért csak az előkerttel való szabályozás ennek megengedett átépítési lehetőségeit kizárná. 101.§ A szakasz ugyan átdolgozásra került, de nem lett jobb. 101.§ (1) Nem lehet kötelező a "tervezett és megszűnő telekhatár", ma már nem létezik az ún. hatósági telekalakítás, mert azt az Alkotmánybíróság megszüntette. A „hatósági telekalakítással” kapcsolatban lásd a 3. § észrevételével kapcsolatban , illetve korábban írtakat. 101. § (4) A közüzemi építmény általában nem épület, hanem műtárgy, így azok elhelyezéséhez nem szükséges építési lelek. Jobb megoldás volna e műtárgyak elhelyezését szolgáló területeket a közterületekhez csatolni, s máris nincs teleknagyság probléma. Az útszélesítéssel érintett telkek esetében miért nem a kisebb telekterülettel számol az övezeti szabályozás, amikor éppen ez lenne a feladata. A közüzemi építmény gyakran épület (pl.: trafóház, hőközpont), melynek nem minden esetben jobb megoldása a közterületi elhelyezés. Az útlejegyzéssel a kivételes szabályozást indokló módon érintett telkek önálló övezetként történő szabályozása tovább növelné az övezetek számát. A kivételes szabály is a szabályozás része. 101.§ (5)-(6) Felmerül a kérdés, akkor miért kell telekszélességet és mélységet előírni? A kivételek létezése nem teszi indokolatlanná az általános szabályt. 101.§ (7) Magasabb színtű jogszabályban foglaltakkal (Étv., 46/1997. KTM rend.) ellentétes, rossz rendelkezés. Álláspontunk szerint nem ellentétes a rendelkezés egyik idézett jogszabállyal sem. 101. § (8)-(9) A "lakópark" építés problémájának nem ez a megoldása.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata A rendelkezések nem a lakóparkok építésének problémáját kívánják megoldani, hanem a harmonikus utcaképek megőrzése érdekében a közel egyenletes beépítési ritmus megőrzését írják elő. 101. § (15) Mi az övezeti határvonallal határolt közterület? Közterületet csak szabályozási vonal határolhat. Az OTÉK csak „tervezett szabályozási vonalat” tartalmaz. Itt a már kialakult, tovább nem szabályozott közterületekről van szó, melyek a SZT-en csak övezeti határvonallal vannak lehatárolva. Az előírást a csak szóval kiegészítettük. 101.§ (16) A közlekedési, közmű célú telkeknek nem kell az övezetre előirt telekméreteknek megfelelniük, hiszen nem az övezet szerinti rendeltetésűek. Az általános szabályok nem tartalmaznak olyan rendelkezést, hogy az övezeti szabályok csak az övezet rendeltetésének megfelelő funkciójú telkekre vonatkozna, ezért szükséges ez a rendelkezés. 103.§ (5) Lásd előző ponthoz írtak. 104.§ A rendelkezés teljesen felesleges és rossz. Az új közterület ellentétben egyes állításokkal részletekben is kialakítható, igaz először nem közterületként. Az önkormányzat vagy más tulajdonában lévő magánút nem része a település úthálózatának, így annak nem is kell kapcsolódnia ahhoz. Amikor az új közterület teljes egészében "összeállt" és csatlakoztatható a meglévő hálózathoz, akkor kell az átminősítést megtenni. A telekalakítás szabályai sajnos nem kedveznek a közlekedési területek (köz és magánterületek) ütemes kialakításának. A közlekedési területek viszont úgy nem tudják a tervezett funkciójukat betölteni, ha tengelyükre merőlegesen is szeletekre oszlanak. Ezért szükséges a rendelkezés. 106.§ Nem érthető, hogy az önkormányzaton kívül kinek és miért kell a közterületen parkolókat létesíteni. A rendelkezés nem tartalmaz a közterületi parkolók létesítésének alanyára vonatkozó előírást. A vendégparkolók szükségességét a rendezési terv parkolási vizsgálata indokolja. 118.§ Feltehetőleg tévedésből szól a rendelkezés a tilalmak lehatárolásáról.
2003-2005
V.2 rozott esetekben kell kertépítészeti munkarészt tartalmaznia. Mivel a rendelkezés az építés helyi rendjével függ össze, ezért tartalmazza a GYÉSZ.
121.§ (1) Hiányzik 65. § (9) bekezdésének későbbi hatályba léptetése. Nem a 65. § (9) bekezdés, hanem az abban szereplő feltétel lép később hatályba.
Hozzájárulás az OTÉK szabályaitól eltérő szabályokhoz:
1. Hozzájárulok a legfeljebb 7,00 m magasságú lakó- és üdülőépületek közötti telepítési távolságnak az OTÉK. 36.§ (2) bekezdésében előírtaktól eltérő szabályozásához. Az eltérési kérelemben 7,20 métertől kértünk eltérési engedélyt. Az eltérési engedélynek megfelelően az övezeti előírásokat módosítjuk. 2. Hozzájárulok a 30-as jelű építési övezet megengedett beépítettsége legnagyobb mértéke az OTÉK 25.§-ában előírtaktól eltérően 40% legyen, a legkisebb zöldfelület 30%-ban történő, továbbá, annak fele részén a háromszintes növényzet telepítésének egyidejű előírásával. 3. Hozzájárulok a Kismegyeri üdülőfalu üdülőházas építési övezeteiben (1581, 1582, 1583) az 3,50 m legkisebb építménymagasságnak az OTÉK 25.§ában előírttól eltérő szabályozásához. Az eltérési kérelemben 3,00 méterre kértünk eltérési engedélyt. Az eltérési engedélynek megfelelően az övezeti előírásokat módosítjuk. 4. Hozzájárulok a falusi temetőbővítések védőfásításának az OTÉK 38.§ (8) bekezdésében előírtaktól eltérő szabályozásához a HÉSZ 55.§ (4) bekezdése rendelkezésének pontosítása mellett. A temetőkre vonatkozó előírást pontosítottuk.
Néhány észrevétel az eltérési igényekkel kapcsolatban.
Igen, a szöveget javítjuk. 119.§ (3) Nem a HÉSZ-be való rendelkezés, mint az elvi engedély megkérésére való kötelezés sem. A 45/1977. (XII.29.) KTM rendelet 5.§ 9. pontja szerint az építési engedélyezési dokumentációnak a helyi önkormányzati rendeletben meghatá-
A korábbi - jelenleg is hatályos - eltérő szabályozások természetesen tovább élnek (nem új szabályozásról van szó), ezért az azokra vonatkozó hozzájárulási igényt tárgytalannak tekintem. A megküldött anyagból azonban nem derül ki, hogy az ,,eltérő szabályok" mindegyik valóban új vagy a jelenleg hatályos szabályozásban már léteznek!
ELŐTERJESZTÉS
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
A hatályos szabályozásokat megtartottuk. A korábbi - jelenleg is hatályos - eltérő általános szabályozásoknak a város egészére történő kiterjesztésével azonban nem értek egyet, mert többségük téves jogértelmezésből, jogalkalrnazásbó1 fakad. A 62-es építési övezet esetében a bevásárlóközpontra vonatkozó 2o%-os többletbeépíthetőséget nem látom megalapozottnak. Véleményem szerint a bevásárlóközpontok többszintes kialakítása éppen, hogy nem igényli a nagyobb területű beépítettséget, pláne nem a zöldfelület rovására. Az eltérés szükségességének indoklása nem tartalmaz elegendő okot. Gorkijvárost, mint ahogy az elnevezése is mutatja, talán nem falusias lakóterületbe kellene sorolni. A területen a lakásszám korlátozását nem így kell megoldani, és akkor nem szükséges hozzá OTÉK-tó1 eltérő szabályozás sem. A szabályozást a lehetőségeknek megfelelően a lakásszám párhuzamos korlátozásával módosítjuk. A barnamezős területek esetében a beépíthetőség növelésére és a zöldfelület csökkentésére irányuló igényű övezetek között vannak gazdasági területben maradók, és vannak lakóterületté válók, ahol bontás utáni rehabilitáció történik - és az utóbbiaknál ez valószínűsíthető - ott nem megalapozott az eltérés szükségessége. A gazdasági területeken maradó övezetekben a szabályozásnak az eltérési igényű részeit „kialakult” szabályozásra módosítjuk.
Fentiekből következően a megküldött településrendezési eszközöknek az elfogadását csak a megtett észrevételek alapján történő javítások után javasolom a képviselő testületnek. A városnak érdeke a településrendezési eszközök elfogadása, hiszen ezáltal válik a város fejlődése, fejlesztése egyértelművé, kiszámíthatóvá és az építésügyi hatósági munka biztosabbá. Ennek tudatában is azt tudom javasolni a Tisztelt Közgyűlés tagjainak, hogy az általunk jelzett korrekciókat tegye meg, hogy e lényeges dokumentumok kiállják a törvényességi és lakossági kontrollt is.
Felhívom a figyelmét arra, hogy az Étv. 9.§ (/) bekezdése szerint véleményemet a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell, továbbá az elfogadott helyi építési szabályzatot, valamint településrendezési terveket az Étv. 9.§ (8) bekezdése alapján meg kell részemre küldeni. Budapest, 2005.december 29. Üdvözlettel: Körmendy Imre főosztályvezető
21 → 15
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 9. sz. melléklet
2003-2005
V.2 -
Az egyes, közellátást szolgáló építmények (pl. óvoda, iskola, stb.) kizárólagos használatára vonatkozó előírásokat a miniszteri véleményező álláspontjának figyelembevételével töröltük a szabályozási tervből.
-
A RÁBA vasúti járműgyár területén a RÁBA kérésére a GYÉSZ kiegészítése lehetővé teszi hogy a terület ütemes átépítése során a meglévő építmények a Gipe övezetek előírásainak keretein belül tovább működtethetők, ha működésük a már felépített lakóépületekre nincsen a lakóterületekre megengedett határértékeket meghaladó környezetszennyező hatással.
-
Ménfőcsanakon az egyes dombtetők beépítésének megakadályozása érdekében a szabályozási munkarészek kiegészítése Az OLÉH véleményében kifogásolta, hogy a Településszerkezeti terv foglalkozik Ménfőcsanakon egyes dombtetők beépítésének megakadályozásával, de a szabályzatban nincsenek erre vonatkozó előírások. Az GYÉSZ „1.3.B.3. Tájképvédelmi területek” c. tervlapján a védendő látványú ménfőcsanaki dombtetőket „értékes látványú” területként lehatároltuk. A GYÉSZ „A táji-, természeti értékek és a tájkép védelmé”-ről szóló előírásait kiegészítettük oly módon, hogy ezeken a területeken az épületek elhelyezése nem megengedett.
-
Sashegyi kertes mezőgazdasági területen új övezet kijelölése Az Építéshatósági Iroda észrevétele alapján a sashegyi kertes mezőgazdasági területen (volt zártkerti területek) azok a területrészek, ahol új telekalakítások során 800m2-1000m2 közötti, megfelelő szélességű telkek alakultak ki, továbbá e teleksorok között már csak egy-egy telek nem épült be, külön övezetbe kerülnek besorolásra. Ebben az övezetben a beépíthető legkisebb telek nagysága 800m2. (A sashegyi kertes terület többi részén marad a beépíthető legkisebb telek nagysága 1000m2)
-
A Sashegyi tervezett hulladéklerakó védőterületén a korábban jóváhagyott rendezési terv a jogszabályi előírásoknak megfelelően erdő területfelhasználást ír elő. Információk szerint lehetséges, hogy a tervünk jóváhagyásáig a vonatkozó rendeletek módosításra kerülnek; ez esetben vissza lehet állítani a jelenleginek megfelelő általános- és kertes mezőgazdasági területhasználatot. Ebben a kérdésben a közgyűlésig várjuk a jogszabály módosítással kapcsolatos információt, az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel egyeztettünk, akik a területfelhasználás visszamódosításával egyetértenek.
Az észrevételek alapján született jelentősebb SZT módosítások. -
-
A KÖH észrevétele alapján Újváros védett területének 200 m2 alatti telkein a korábban megengedett 100 %-os beépíthetőséget 90 %-ra csökkentettük. A Kravtex a buszgyártást kívánja felfuttatni, ezért kérte a 00306, 00307, 00310 és 00311 övezetek szabályozásának módosítását. A beépítési mód megváltoztatásán túl a számottevőbb változás a 00306 és 00307 övezetek beépíthetőségének 50 %-ról 60 %-ra való emelése és a 00311 számú övezet lakóterületből kereskedelmi szolgáltató gazdasági területbe való átsorolása. Utóbbi övezetben jelenleg is gazdasági célra használják, a szabályozási tervben a szomszédos lakóövezet miatt szerepelt a lakóterületi hasznosítás. A minisztériumi felmentés hiányában végül az eredeti mutató maradt.
-
A révfalusi Víztükör lakóparkban a nagy osztatlan telekre (cca 24.000 m2) való tekintettel a falusias lakóterület általános szabályaitól eltérően, a kialakult állapotra tekintettel, legfeljebb 16 db használati megosztással kialakított földrészleten, legfeljebb 16, épületenként legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.
-
Szabadhegyen a Kakashegy utca végi gödör tényleges méretei miatt a környezetében az övezetek és a zöldterület lehatárolása jelentősen megváltozott.
-
A kis laksűrűségű beépítések igényesebb beépítése érdekében a kertvárosi beépítéseknél is bevezettük a telepszerű beépítés lehetőségét.
-
Az Integrál Ipari Park és a GYŐRHŐ közötti terület korábban a GYŐRHŐ távlati fejlesztési igényeit szolgáló tartalékként volt gazdasági területbe sorolva. A terület egy részét megvásárló gazdasági társaság megkereste a GYŐRHŐ-t, hogy vásárolják meg a területrészt, vagy lépjenek vissza a terület tartalékolásától. A GYŐRHŐ nyilatkozott a visszalépéséről, ezért a terület egy részét az Integrál Park övezetéhez csatoltuk, más részét a tényleges jelenlegi hasznosításnak megfelelően nem beépíthető kiskertes területként soroltuk övezetbe.
-
Pinnyéd városrészben a Pillangó lakóterület bővítése mellett a terv véglegesítésekor a tervezett elkerülő út irányában véderdő sávot jelöltünk ki, továbbá a lakóterület körüli út nyomvonalát az Új sor út végi lakók kérelmére módosítottuk a tulajdonviszonyoknak megfelelő földhasználat elősegítésére.
ELŐTERJESZTÉS -
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
A Nagy—Pándzsa—patak melletti 03065 övezet területének védő erdőként való szabályozása (2229-00036 hrsz.) A területre készült korábbi részletes rendezési terv e területet közcélú zöldfelületként szabályozta, ahol épületek nem helyezhetők el. A közzétételre került Szabályozási terv a területet nem beépíthető kertes mezőgazdasági területként tartalmazza. Természetvédelmi és környezetvédelmi szempontból — nedves élőhelyek védelmének biztosítása — , továbbá a Településfejlesztési koncepcióval és a Településszerkezeti terv elhatározásaival jobban összhangban levő területi besorolás a védő erdő terület használat, amely megfelelő puffer zónaként funkciónálhatna a vízfolyás mentén.
-
A Nagy—Pándzsa—patak melletti 00913, 00917 és 00922 övezet területének védő erdőként való szabályozása Az övezet területe — keskeny csíkban — közvetlenül a Nagy— Pándzsa—patak mellett helyezkednek el. A 00913 és 00917 övezetek területe az Pándzsával ellentétes részén tervezett közúttal, majd kereskedelmi szolgáltató gazdasági területtel, a 00922 terület falusias lakóterülettel határos. A közzétételre került Szabályozási terv a területeket nem beépíthető kertes mezőgazdasági területként tartalmazza. A területek védőerdő övezetbe sorolását indokolja: a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi törvényre alapozott véleménye alapján, a vízfolyások melletti 50-50mes sávban új épületek nem helyezhetők el, a Településfejlesztési koncepció és jelen Településrendezési terv tájvédelmi prioritásai között is szerepelt az ökológiai folyosó és a hozzákapcsolódó zöldfolyosó hálózat kialakítása —e rendszer fontos elemei a vízfolyásokat kísérő zöldfelületek—, a területen jelenleg érvényes szabályozás a szóban forgó övezetek területét S1 (folyóvizek medre, partja) vízvédelmi övezetbe sorolja, a vízfolyás mellett környezetkímélőbb területhasználatnak minősíthető az erdő használat a kertes használattal szemben.
-
A révfalusi körút időközben elkészült részletesebb terve alapján módosult az alábbi övezetek határvonala: 01911, 02311,
-
A Gardénia gyár bevásárlóközponttá alakításával kapcsolatban az eredeti terv a következő különleges előírást tartalmazza: „Összesen 10.000 m2 bruttó hasznos szintterületűnél nagyobb kiskereskedelmi célú épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az 1es út tervezett déli határa kialakul, és a Kossuth Lajos utcai csomópont körforgalmú csomóponttá épül át. Összesen 20.000 m2-esnél nagyobb bruttó szintterületűnél nagyobb kiskereskedelmi épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az 1es úton a 15 éves prognózisnak megfelelő forgalom a kapacitás ki-
21 → 17
merülése nélkül levezethető, illetőleg az ehhez az állapothoz szükséges útfejlesztések elkészültek.” A fejlesztő ezt az előírást a következők szerint kéri módosítani: „Összesen 10.000 m2 bruttó hasznos szintterületűnél nagyobb kiskereskedelmi célú épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az 1es út tervezett déli határa kialakul, és a Kossuth Lajos utcai csomópont körforgalmú csomóponttá épül át. Összesen 20.000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kiskereskedelmi épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az 1. számú főút – Kossuth Lajos utca – Csipkegyári út csomópontban 2 sávos spirális körforgalom épül, amelyhez kapcsolódik egy kis körforgalom a Bécsi út új kapcsolatának kiépítésével. A körforgalomba kapcsolódó 1. sz. főút a körforgalom előtt 100 m-es, s a körforgalom és a Béke híd közötti szakaszon a közlekedésbiztonságának megfelelő hosszon négysávúra bővítendő. Összesen 40.000 m2-esnél nagyobb bruttó szintterületűnél nagyobb kiskereskedelmi épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az 1es úton a 15 éves prognózisnak megfelelő forgalom a kapacitás kimerülése nélkül levezethető, illetőleg az ehhez az állapothoz szükséges útfejlesztések elkészültek. A temető, a vasút és a folyó felöli oldalon a homlokzat nyílás nélküli felületének legalább 20 %-át növényzettel kell takarni.” A két változat között az a különbség, hogy a fejlesztő által kért változat a Béke híd bővítése nélkül lehetővé teszi egy 40.000 m2-es bevásárlóközpont kiépítését, ami az időközben elkészült közlekedési hatásvizsgálat szerint azt jelenti, hogy az 1-es út kapacitáshiánya miatt a mainál cca. 60 %-kal nagyobb forgalma lesz a Kossuth Lajos utcának. (cca. 5300 helyett 8800 EJ/nap) A közútkezelővel is folytatott egyeztetés és a fejlesztőtől 2005 októberben kézhez vett tanulmányterv alapján az övezetre vonatkozó egyedi előírásokat az alábbiak szerint véglegesítettük: „Összesen 10.000 m2 bruttó hasznos szintterületűnél nagyobb kiskereskedelmi célú épület építése csak akkor engedélyezhető, ha - megtörténik a hídtól számított legalább 400 méteres szakaszon az útpálya négysávosítása, - az 1-es út, Kossuth Lajos utca csomópontjában gyalogos - kerékpáros aluljáró épül, - a Kossuth Lajos utcai csomópont körforgalmú csomóponttá épül át és a Kossuth Lajos utca megnövekedett várható forgalma miatti rekonstrukciója elkészül. Összesen 35.000 m2-esnél nagyobb bruttó szintterületűnél nagyobb kiskereskedelmi épület építése csak akkor engedélyezhető, ha az 1-
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata
2003-2005
V.2
es úton a 15 éves prognózisnak megfelelő forgalom a kapacitás kimerülése nélkül levezethető, illetőleg az ehhez az állapothoz szükséges útfejlesztések (köztük a Béke-híd négysávosítása elkészültek. A temető, a vasút és a folyó felöli oldalon a homlokzat nyílás nélküli felületének legalább 20 %-át növényzettel kell takarni. A temető, a vasút és a folyó felöli oldalon a homlokzat nyílás nélküli felületének legalább 20 %-át növényzettel kell takarni.” -
A VILLKOR kérésére, a bácsai részönkormányzat egyetértésével a terület besorolását kisvárosias lakóterületre módosítottuk a lakásszám legfeljebb 8 lakásra való korlátozásával. (Az eredeti besorolás szerint a megengedett lakásszám 6 volt.) A kérés indoka a gazdasági tevékenység miatt korábban is magasabb beépítettség volt
-
A Bácsai hulladékégető beépíthetőségét a már engedélyezett építések figyelembe vételével 6-ról 11 %-ra növeltük egyúttal a következő egyedi előírást tettük: „A 2005-ben engedélyezett feldolgozási kapacitás tovább nem növelhető.”
-
Kisbajcs község lakóterületei az új rendezési tervük szerint egészen Győr határáig terjednek. Az új lakóterületek kapcsán egy útszakasz kiépítése igényli a közigazgatási határ kismértékű módosítását. cca 1000 m2-nyi terület cseréjére kerülne sor. Szakmai szempontból az agglomerációs községek túlzott növekedési eléképzeléseivel nem lehet egyetérteni, hiszen a szuburbanizáció hatása a város költségeinek növekedése a bevételek csökkenése mellett, és a személygépkocsi használat növekedése az inga-vándor forgalomban. Ugyanakkor ennek megakadályozása nem feltétlenül egy ilyen kis területcserén keresztül történhet, ezért a terven a javasolt határmódosítást feltűntettük. A területcsere elfogadása esetén Kisbajcs figyelmét fel kell hívni a szőgyei vízbázis védelmi tervében foglaltak betartására.
-
A Széchenyi Egyetem kérte a Hédervári úti telkek teljes területének az egyetem övezetéhez való csatolását. Ezek megszerzéséhez a fedezetet a Körtöltés utcai sportterület értékesítéséből kívánják megteremteni, ezért kérték a sportpálya megszűntetését. Az ezzel kapcsolatos lakossági véleményeket is figyelembe véve a terv nem szűnteti meg a sportpályát, csak a méretét csökkenti, és az így rendelkezésre álló területek lakóterületi besorolását javasolja. Az emiatt megszűnő zöldterület csökkenés ezen a helyszínen a közeli Bálványosi zöldterületre való hivatkozással akceptálható.
-
A Leier Monolit Internacional megvásárolta a 83-as út déli oldalán a transzformátorállomás telkének egy részét és kérte annak Gksz terü-
letként való besorolását. A telek hosszú sávként nyúlik végig a 83-as út mentén, esetleges beépítése városképi szempontból is hátrányosan közel kerülne a főútvonalhoz, elállná a főútvonallal párhuzamosan tervezett szervizutat. Ezen okok miatt a terv – tekintettel arra, hogy a transzformátorállomás telke önkormányzati telekkel szomszédos a kért Gksz besorolású terület telekcserével való kialakítását javasolja. A cserével érintett mindkét terület erdősített terület. Az út melletti sávban a terv a véderdő fenntartását javasolja. -
Az eredeti terv a 83-as út Ménfőcsanak és Gyirmót közötti szakaszán cca. 100 méter széles védőerdő létesítését írta elő. Az érintett ingatlanok tulajdonosai előbb a 100 méter 40 méterre való csökkentését kérték, vállalva a jelenlegi szántóterületből a védőerdő létesítését annak fejében, hogy a fennmaradó területet gazdasági területként hasznosítsák. A ménfőcsanaki oldalon később a védőerdő teljes elhagyását kérték, vállalva egy önálló szerviz út létesítését és védőfasorok, valamint egy játszótér létesítését. Bár a főút és a közelében lévő lakóterületek védelme szempontjából az eredeti 100 méteres védősáv volt a jó megoldás, de arra való tekintettel, hogy a sávok magántulajdonba kerültek, így az erdősítés megvalósítása bizonytalan, továbbá mind a közvetlen érintett lakosság, mind pedig az érintett részönkormányzatok támogatták a tulajdonosok javaslatait, a terv végül az ingatlantulajdonosok által kért megoldást szabályozza.
-
Az önkormányzat által készíttetett Mosoni-Duna rehabilitáció terv szerint a Püspökerdei átvágásnál a folyómeder kibővülne kajakkenu, illetve evezőspálya megvalósítása érdekében. Ennek megfelelően módosítottuk a meder menti véderdő sávokat, melyek így a töltés ingatlan szélétől mintegy 15 méter szélességűek maradnak.
-
A Szigethy Attila út – Fehérvári út csomópontban a Vasépker észrevétele szerint a Stop-Shop nem tisztázta az ingatlantulajdonosokkal való együttműködést a projekt előkészítése során. Emiatt a tömbön keresztül tervezett út sem valósítható meg, és a projekt tisztázatlansága miatt az egész beépítés kérdésessé vált. Emiatt a 02942-es és a 02944-es övezet megszűntetésével a területet a terv egyelőre egy közös övezetbe vonja össze tekintettel arra, hogy a terv jóváhagyásra tervezett időpontjáig a projekt megvalósíthatósága nem tisztázható beépítési terv mélységben. A csomópont kiemelt fekvése miatt feltétlenül vizsgálni érdemes egy igényesebb beépítés megvalósíthatóságának kereteit, és a szerint tovább módosítani a SZT-t.
-
Tekintettel arra, hogy az OLÉH az előterjesztett felmentési igények nagy részét nem fogadta el a rendezési tervben sok övezet besorolását módosítani kellett annak érdekében, hogy az eredeti szabá-
ELŐTERJESZTÉS
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
lyozási cél megvalósulhasson. Ilyenek: - Gorkíjváros besorolása a legfeljebb két lakás előírásával kisvárosi lakóterületre változott, mert a sűrű beépítésű lakóterület egyébként nem lett volna az eddigiekhez hasonló módon rekonstruálható. - A túlépített, de továbbra is gazdasági célú iparterületek besorolása a beépítettség vonatkozásában „K”-ra változott (kialakult). Ez egyúttal azt is jelenti, hogy míg az eredeti szabályozás a szükséges rekonstrukciók során néhány százalékos bővülést is megengedett, addig az új szabályozás csak bontás után enged meg új építést. - A buszpályaudvar átépítése az eredeti terv szerint különleges közlekedési övezetben történt volna, melynek megengedett legnagyobb beépíthetősége 40 %. Mivel a 90 % engedélyezésére vonatkozó felmentést nem kapta meg az övezet, ezért vegyes városközponti területbe soroltuk át a buszpályaudvar funkció kötelező megtartásának előírásával. E besorolás mellett is legfeljebb 80 %-os beépíthetőséget engednek meg az országos előírások. Mivel a fejlesztő eredetileg is vegyes övezetbe kérte sorolni az övezetet, ezért ennek a változatnak az egyeztetése és bemutatása is megtörtént. A buszpályaudvart szabályozását a Kisalföl Volán Rt-vel is egyeztettük, akik az önkormányzattól kérik az ideiglenes buszpályaudvar helyének a kijelölését, azonban ez nem a rendezési terv feladata. - A Gardénia helyén tervezett bevásárlóközpont megengedett legnagyobb beépíthetőségét 60 %-ról 40 %-ra módosítottuk. -
-
-
A Frigyes laktanya övezeti szabályozása során az ütemezés miatt önálló zöldterületi övezeteket alakítottunk és részben ennek következtében, részben a fejlesztővel folytatott egyeztetések alapján, figyelembe véve a központi tervtanács állásfoglalását is a telekkihasználtsági mutatókat az alábbiak szerint módosítottuk; legénységi épületek tömbjében megmaradt az 1,5; a Wesselényi utca felöli tömbben a telekkihasználtságot 1,8-ról 2,3-ra növeltük (megengedett max.: 2,4). Lakossági észrevétel alapján az Újkút utca meghosszabbításában tervezett gyűjtőút Tenkes utcáig tartó szakasza mentén a tartalékterületeket előresoroltuk, annak érdekében, hogy a gyűjtőút kiépítése nagyobb lakossági részvétellel történhessen meg. Az út utolsó szakaszát az észrevételeket is figyelembe véve be nem építhető területként szabályozzuk, mivel a Sokorópátkai út új vonala a terv távlatában valószínűleg nem tud megvalósulni. A Mosoni-Duna partján a Marina Győr vállalkozás több év óta végeztetett tervezési munkákat egy kishajó kikötő elhelyezhetősége érdekében. Bár az eredeti célja meghiúsult de a partmenti párhu-
21 → 19
zamos felállással továbbra is szeretné a kikötés lehetőségét megteremteni, így kérte építési hely kijelölését a hajóállomás épület céljára. A terv a hajóállomás elhelyezésére a lehajtórámpa körül jelöl ki építési helyet, mely valamelyik részén lehet a hajóállomá épületét megépíteni, amennyiben azt a vízügyi előírások is lehetővé teszik. -
Az Állami Közútkezelő KHT az időközben elkészült tanulmánytervek alapján az észrevételezés időszakában kérte a gönyűi kikötő térségében az úthálózat módosítását. A hálózat módosítása visszahatott a kikötő melletti tervezett iparterület övezeteinek lehatárolására is. A vázlatterv nagytávú elemeit be nem építhető területek kijelölésével biztosítjuk, mivel a vénektől nyugatra vezetett M81-es nyomvonal a nyomvonalváltozatok közül csak második helyen áll a rangsorban.
-
A Petőfi híd melletti szórakozóhely körül Kvi jellel önálló övezetet alakítottunk ki, tekintettel arra, hogy az észrevételező elvi építési engedéllyel rendelkezik. A telek tulajdonosa az önkormányzat, így a tényleges beépítést tulajdonosként is tudja befolyásolni.
-
Több övezetnek a hiányzó beépítési módját pótoltuk.
-
A Mészáros Lőrinc utcai Pro-Mész övezet koráébbi besorolása szerint bevásárlóközpont építésére is alkalmas terület volt, ezért a tulajdonos kérte a Gksz besorolás Vt területre való átsorolását. Ez a besorolás az ipari környezet miatt nem kedvező; nincs olyan környezete az ingatlannak melynek központja lenne. Az előző besorolásra tekintettel visszasoroltuk az ingatlant bevásárlóközpont területre, de valószínűtlen, hogy a közlekedési helyzete alapján az ingatlan intenzitási mutatóit ki lehetne használni.
-
A terven jelöljük a keleti elkerülő út AUDI kooperációval megépíthető változatát be nem építhető területként.
-
A Rózsák terétől délra lévő, un. NOAH beépítés melletti két tömbre az építési vállalkozó a korábbi övezeti előírásnál intenzívebb beépítés engedélyezését kérte, melyet a szomszédos lakók előbb elleneztek, majd hozzájárultak, sőt ők is további, a saját telküket érintő sűrítést kértek. A kérést csak részben teljesítettük tekintettel arra, hogy a térség amúgy is közlekedési kapacitáshiánnyal küzd.
-
Az övezetek egy részénél elmaradt az újonnan beépülő, vagy jelentős mértékben átépülő voltuk jelölése, melyet pótoltunk.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata Az észrevételek alapján született jelentősebb GYÉSZ módosítások
2003-2005
V.2 −
A buszpályaudvar – végső soron önkormányzati feladatkörbe tartozó – ideiglenes elhelyezhetősége érdekében a 19. § kiegészült egy bekezdéssel.
−
Törvényességi aggályok miatt elmaradt a meglévő építmények bővítése esetére, a meglévő építmény parkolásához szükséges területbiztosításra vonatkozó előírás. (6.§ (4), (5))
−
Törvényességi aggályok miatt a birtokközpont szabályozása érdekében nem az OTÉK fogalom-meghatározásában szereplő előírást, hanem a birtokközpont beépíthetőségével, kialakításával kapcsolatos rendelkezéseket szigorítottuk; 5 ha-ros minimális birtokközponti telek előírásával , 10 %-os beépíthetőséggel, kiegészítő központ Győr területén való építésének kjzárásával.
−
Az újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területek fejlesztési költségei csak az ingatlantulajdonosok anyagi hozzájárulásából teremthetők meg. A 22. § ezzel kapcsolatos, törvényességi szempontból vitatott korábbi rendelkezéseit a 435/B/1998. AB határozatban elfogadott megfogalmazással helyettesítjük.
A GYÉSZ-ből töröltük az OLÉH konzultáció alapján −
A korábbi közgyűlési döntés alapján a tervezési program lényeges része, hogy az építési telkek kihasználhatósága illeszkedjen a környezetéhez. Ennek megfelelően a terv kifüggesztett változatában sokféle módon szerepelnek korlátozások az övezeti előírásban előírt minimális telekméretnél nagyobb telkek kihasználásának korlátozására. A miniszteri véleményezéssel kapcsolatos konzultációk figyelembevételével a terv véglegesítése során bevezettük az építési övezet építési jogot adó részének határa jelölést; ezzel egyértelművé lehetet tenni a telekkihasználtságnak a környezethez illeszkedő szabályozását.
−
Meglévő magastető új lakást nem eredményező beépítését engedi a GYÉSZ véglegesített változatában a „K” jellel szabályozott telekkihasználtságú övezetekben, ha a tetőtérbeépítés az egyéb szabályoknak megfelel. Ez a szabály elsősorban a lakótelepi magastetős épületeket érinti.
−
Az akadálymentességgel kapcsolatos előírást töröltük, tekintettel arra, hogy az Étv. 31. § (1) szerint: „Az építmény elhelyezése során biztosítani kell: a közhasználatú építmények esetében a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget;” A járda is közhasználatú építmény.
−
A közhasználat számára megnyitott magánterületekkel kapcsolatos rendelkezések egy részét.
−
Az OLÉH véleményező levelében a kért felmentéseknek csak egy részére adta meg az OTÉK előírásaitól való eltérési engedélyt. Így az eltérési igényű rendelkezések értelemszerűen módosultak; kertvárosi lakóterületen csak kivételes esetben lehet a lakóépületben a négy lakáson túl további két rendeltetési egységet elhelyezni; a parkok, zöldterületek alatt csak Városréten lehet kivételes esetben mélygarázst elhelyezni; oldalkertben nem lehet csak a Rónay Jácint utca – Szövetség utca – Báthory utca – Damjanich utca által határolt területen kiegészítő épületet elhelyezni. Az épületek közötti távolság vonatkozásában csak a 7 méternél nem magasabb épületek esetében kaptuk meg a felmentést, így a 82. § (11) bekezdésében a 7,20 előírást 7,00 méterre módosítottuk, és az érintett övezetekben a megengedett legnagyobb építménymagasságot is módosítottuk.
Több kérelmező által indítványozott, vagy nagyobb területre vonatkozó, de el nem fogadott észrevételek: −
Több kérelmező indítványozta a Góré dűlő üdülő területté módosítását a Rabkerthez hasonlóan. A kérelmek elutasításának indokai: a hulladéklerakó közelsége, a Rába nagyobb távolsága, rendezetlenebb telekszerkezet a terület nagy részén, tervezett nyugati elkerülő út.
−
Mezőgazdasági kertes területeken több helyen indítványozzák az ott lakók a terület lakóterületté nyilvánítását elsősorban szűkös anyagi helyzetükre hivatkozva. Ezeknek a területeknek a lakóterületként való kiépítése ugyanakkor nagy közösségi befektetéseket igényelne, hiszen az ott élők a lakóterületi infrastruktúra kiépítését nem tudják fedezni. Sajnos a szociális problémákat szakmailag elfogadható módon kizárólag városrendezési eszközökkel nem lehet kezelni.
−
Általános mezőgazdasági területeken, szántóföldeken több helyütt kérték az ingatlantulajdonosok a területük lakóterületté minősítését, ezek között szigetszerű a lakóterületektől távolabbi területeken is. Tekintettel arra, hogy a tervjavaslat jelen állapotában is a tényleges
ELŐTERJESZTÉS
Utolsó mentés időpontja: 2006.01.13. 8:46
igényeket meghaladó mennyiségű lakóterületet tartalmaz; ezen igényeket nem teljesítettük. −
Pinnyéden az összes lakóterületté alakítási igény a tavaszi változat szerint a 2001-ben 646 lakosú településrész lakosszámát 3003 fővel növelte volna meg. A helyi lakossági megbeszélésen ezt a változást a többség túlzottnak találta, ezért a Szivárvány utca környéki kertes terület egyelőre csak tartalékterület marad a szerkezeti terv szerint. A Pillangó lakóterület folytatása azért kapott elsőbbséget ezzel a területtel szemben, mert ott a nagyobb méretű táblák miatt a telkek újraosztása egyszerűbbnek látszik, illetve a feltöltések a beépítetlen területen problémamentesebben megoldhatók.
−
Szabadhegyen a Panoráma út nyomvonalának módosítását kérték azzal a javaslattal, hogy helyette a temetőtől délre lévő út töltse be a gyűjtő úti funkciókat. A javaslat a tervezett gyűjtőút forgalmát helytelenül becsli, túlértékeli. A javasolt hely, mivel sokkal távolabb van a városközponttól és a tervezett terület szélén vezetne nem töltené be a gyűjtőúti funkciót, így a növekvő városrész többletforgalma továbbra is a József Attila utcát terhelné.
−
A Mediterrán II. lakópark eredeti tervén is szerepelt a Bricostore felöli oldalon egy zöldterületi sáv. A terület fejlesztője a zöldterületet is a lakótelkekhez hasonlóan felosztatta, és kéri a terület lakóterületbe való átsorolását. Tekintettel arra, hogy a lakóterület az eredetileg tervezettnél sokkal sűrűbben épült ki; gyakorlatilag az egyes telkeken lévő épületekhez alig tartoznak zöldfelületek, így a zöldfelület megtartását tartalmazza a terv. A kérelmező kártérítéssel fenyegeti az önkormányzatot, azonban a terület besorolása akkor is azonos volt a jelenlegivel, amikor a területet megvásárolta.
−
Szabó Ákos ingatlanfejlesztő a ménfőcsanaki un. eperföldön lakónegyed építését indítványozta. Korábbi döntésében az önkormányzat egy logisztikai központ kialakítását lehetségesnek tartotta. A logisztikai projekt meghiúsult, az ingatlanfejlesztő erre való hivatkozással kéri az új projektje engedélyezését. A terület korábbi besorolása üdülőterület alacsony beépíthetőséggel, mely a korábban a térségben tervezett kiállítás- vásárközpont megépülése esetén lett volna kialakítható. A tájvédelmi körzethez tartozó területtel szomszédos ingatlan korábbi beépíthetőségét a terv az út menti területre koncentrálja, míg a terület másik felét egyelőre tartalékként sorolja be, így építési joga nem lesz.
−
A 14-es út ás a szigetközi út által határolt területen az ingatlantulajdonos kereskedelmi gazdasági terület besorolást kért. A terület a
21 → 21
vízbázis „A” jelű védőidomán fekszik, városkapu helyzetben van. Tekintettel az amúgy is jelentős túlkínálatra gazdasági területekből a területtakarékosság okán a terület átsorolási javaslatát nem fogadta be a terv. −
A Bálványos menti erdők tulajdonosa, akinek a fejlesztési szándékait a terv első változata csökkentett formában tartalmazta, kéri, hogy a lakossági és természetvédelmi hatósági álláspontok alapján elvetett területfelhasználás helyett tervezett erdő területfelhasználást ne hagyja jóvá az önkormányzat, inkább maradjon a területe nem szabályozott, illeszkedés alapján elbírálható terület. Az egyértelmű lakossági és hatósági álláspontok miatt a terv e kérést nem tartalmazza.