Javaslat a közműtérképek hálózaton keresztül megvalósítandó kezelésére a fővárosban

Központi közműnyilvántartás a fővárosban

Törekvéseink a lehetőségeink Robert Browning

Javaslat a közműtérképek hálózaton keresztül megvalósítandó kezelésére a fővárosban Dr. Niklasz László - Tolnai Béla Geometria Kft.

1

Előzmények A Népszabadság 2003. június 7. számában Kálmán A. tollából „Csak álom a digitális közműtérkép” címmel jelent meg egy összeállítás, ami röviden áttekintette a jelenlegi helyzetet a közműtérképek rendelkezésre állása vonatkozásában. A szerzőket ez késztette arra, hogy foglalkozzanak a témával. A fővárosban a központi közműnyilvántartás létrehozásának gondolata a 70-es évek elején fogalmazódott meg és bevezetését a 3/1979. ÉVM számú utasítás tette lehetővé. Ennek értelmében az akkori geodéziai vállalatok egységes közműalaptérképet (EOTR, EOV) hoztak létre 1:500-as méretarányban a különböző vetületű analóg térképekből. A közmű vállalatok erre építve alakították ki a saját szakági részletes helyszínrajzaikat, illetve e két termékből jött létre a közműtérkép. A közműalaptérkép előállításához jelentős összeggel járult hozzá az akkori Fővárosi Tanács. A közműnyilvántartás és a közműtérképek továbbvezetésére a jogszabály értelmében a földmérő vállalatok kaptak megbízást. A 80-as évek végétől már felmerült a közműnyilvántartás digitális megvalósításának gondolata is. A főváros megbízásából elkészült egy többrészes tanulmányterv a fővárosi területi műszaki adatbázisról. Ennek részeként az ún. FŐTÉR (Fővárosi Térinformatikai Rendszer) koncepciót a Geometria dolgozta ki 1990-ben. Az elméleti munkával párhuzamosan elkészült az 1:4000-es méretarányú áttekintő alaptérkép digitális változata (BDA 4000). Ez a tömbhatáros térképmű szolgált alapul a Fővárosi Vízművek Rt. (FŐVÍZ) és a Budapesti Elektromos Művek Rt. (ELMŰ) későbbi úttörő kezdeményezéséhez, hogy szakági műszaki nyilvántartásához digitális térképi alapokat használjon. A megindult munka a többi közművet is lépésre serkentette és hálózatukra vonatkozóan különböző digitális adatokat állítottak elő. A FŐTÉR koncepció – a kooperatív autonómián alapuló együttműködés – megvalósítása a közmű vállalatok átalakulásával, privatizálásával lekerült a napirendről. Ezzel az egységes térképi adatkezelés továbbvitele is megszakadt, és a közmű cégek kétféle megközelítést alkalmaztak a műszaki informatikai rendszereik létrehozásakor:  Az ELMÜ-FŐVÍZ vonal a kisebb méretarány felől közelített a nagyobb ábrázolási lépték felé. Az üzemeltetési és nyilvántartási feladatokat tartották fontosabbnak. Ehhez az ELMŰ fő szerepvállalásával elkészült az 1:2000-es digitális alaptérkép (BDA 2000), amely az ellátási területhez tartozó agglomerációs településeket is lefedte. A földrészleteket is ábrázoló térkép minden üzemeltetési – beleértve a számlázási műveleteket is – és nyilvántartási feladat támogatását lehetővé tette. Közműegyeztetés és kiviteli tervezés ezzel a digitális állománnyal azonban nem végezhető, így az 1:500-as méretarányú papíralapú térképek párhuzamos kezelése és változásvezetése továbbra is szükséges. A következő lépést ennek megfelelően a részletes szakági nyilvántartás digitális térképi alapjainak létrehozása irányába kell megtenniük e vállalatoknak.  A többi közmű az eredeti 1:500-as méretarányú térképek digitalizálását választotta, amely közműegyeztetéshez is használható, ugyanakkor jóval terjedelmesebb feladat. Itt arra kell törekedni, hogy minél hamarább teljes körűen álljon elő a digitális szakági helyszínrajz.

1

N.L. a földmérés és térképészet, T.B. a vízközmű szakterületen dolgozott korábban

Tolnai Béla Geometria Kft.

File: KKN a fővárosban

1/8


1. ábra: Részlet a BDA 2000-re épülő elektromos szakági térképből Külön ki szeretnénk emelni, hogy bármely megközelítésből közeledünk a végső célhoz megfelelő, pontos térképi és szakági adatok nélkül csak félmegoldás várható. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyan nagyobb befektetéssel, de kisebb kockázattal jár, ha az előző megállapítás figyelembe vételével hozzák létre az adott közmű-üzemeltető objektum orientált térinformatikai adatbázisát, amely azután hatékonyan képes támogatni mind a vagyon- és műszaki nyilvántartás, mind az üzemeltetés és hibaelhárítás feladatait. Meg kell jegyezni, hogy az utóbbi évek kezdeményezéseinek egyike sem követi közműnyilvántartás gondolatát. Minden közmű vállalat természetes módon saját érdekeit előtt. Azonban a létrejött, és a készülő digitális állományok alapjául szolgálhatnak közműtérkép kezeléshez. Valószínűleg nem pontosan olyan módon, ahogyan azt közműnyilvántartás egykori szabályozására épülő FŐTÉR tanulmány javasolta.

a központi tartja szem a központi a központi

1997-ben az építésügyi törvény és annak kormányrendelete Budapesten a kerületi építési hatóságok feladatául szabta a központi közműnyilvántartást. Van logika ebben a megközelítésben, hiszen a rendezési tervek a kerületekben születnek meg, és ehhez igazodnak a helyi közműfejlesztések. Valószínűleg egyszerűbb, átláthatóbb lenne azonban a feladat ellátása, ha ez a főváros tekintetében központosított maradt volna, ahogy azt a korábbi szabályozás előírta. Adott tehát egy szituáció, a következőkben azt vizsgáljuk, hogy a jelenlegi szabályozás mellett hogyan lehetne továbblépni.



2/8


A hálózaton keresztüli közműtérkép kezelés jelentősége, a felvetés aktualitása A hálózaton keresztül történő közműtérkép kezelés nem a közművagyon számbavétele miatt szükséges városi szinten, hisz ezt a feladatot a szakvállalatok megoldják. A közös működési terület, a közterület használata, a hatékonyabb városüzemeltetés miatt van szükség a hírközlési hálózaton keresztüli adatkezelésre. A hálózat lehetővé teszi, hogy a felhasználó egy pontról hozzáférhessen a különböző közművek geometriai adataihoz. A víz, gáz, csatorna és más közműveknek nemcsak relatív, hanem helyzetileg (földrajzilag) pontos elhelyezkedését is ismerni kell a közterületet érintő tevékenységek során. Az elvárás az, hogy a közterületen végzendő üzemzavar elhárítási munkákat tervszerűen, gyorsan, a forgalom minél rövidebb zavarásával, és költség-hatékonyan – az egymásnak okozott kár eliminálása vagy legalábbis minimalizálása mellett – kell elvégezni a város tetszőleges pontján úgy, hogy az önkormányzatoknak (főváros, kerületek) legyen lehetőségük a munkák koordinálására és ellenőrzésére. A közterületen végzett munkák a következők szerint csoportosíthatók: Munkavégzés ütemezése Azonnali

Munkavégzés célja Hibaelhárítás

Állapotmegőrző, állapotjavító rehabilitáció

Halasztható

Tervezett

Bázis alapon

Műszaki-gazdasági tervezés

Tételes

Hibajavítás üzemzavar Hibajavítás halasztható Üzemeltetés Karbantartás Fejlesztés (új beruházás) Felújítás Rekonstrukció

Költségből

Finanszírozás

Beruházási keretből

Beruházás

Fenntartás

Típus

Burkolatbontás Többnyire burkolatbontással jár. Utólagos bontási bejelentést kell tenni Általában nincs burkolatbontás Mindig burkolatbontással jár Előzetes bontási engedélyt kell kérni.

A táblázat a számviteli szempontok alapján definiálja az egyes munkatípusokat. Számunkra az összeállításban a munkavégzés ütemezése és célja, valamint a burkolatbontás engedélyezésével kapcsolatos szabályozások bírtak jelentőséggel, nevezetesen:  Hibajavítás esetében az elhárítás csak néhány munkanapot jelenthet. A közművállalatoknak ez a pár nap a munkavégzés gazdaságos megszervezéséhez nyújthat teret. Előzetes bontási engedélyt az ilyen munkákhoz nem kell kérni. Közműegyeztetésre ugyan szükség volna, de az esetek többségében nincs rá idő. Problémás esetekben a közművállalatok egymást segítve, helyszíni művezetéssel oldják meg a feladatot.  Tervezett munkák esetében, ha azok bontással járnak a munkavégzés elkezdésének feltétele a bontási engedély megléte. Bontási engedély csak a lefolytatott közműegyeztetési eljárás és forgalomtechnikai terv birtokán adható ki. Hálózaton keresztüli közműtérkép kezelés megléte esetén ez felgyorsítható, ugyanakkor a közmű üzemeltető, továbbra is fenntarthatja magának a jogot, hogy engedélye nélkül ne használhassák más célra az adatait, illetve csak ő hitelesíthesse azokat. Az említett feladatokhoz a részletes szakági helyszínrajz olyan digitális változatára van szükség az érintett közművállalatoknál, amely az egész városra egységes, digitális közműalaptérképre épül.

A probléma vázolása és a lehetséges megoldás A fővárosi közterületek döntő többsége az illetékes kerületek tulajdonában, kisebb hányada fővárosi tulajdonban van. A 23+1 „kerület” önálló költségvetés alapján finanszírozza a jogszabályokban előírt, rá háruló, pl. közterületekkel kapcsolatos feladatokat. A fővárosban dolgozó közművállalatokat ill. a közterületi érintettséggel rendelkező vállalatokat a következő táblázat rögzíti:



3/8


Intézmény Vízgazdálkodási közművek Fővárosi Vízművek Rt Vízellátás Fővárosi Csatornázási Művek Rt. szennyvízelvezetés, árvízvédelem Budapest Gyógyfürdő és Hévizei Rt. Fürdők Energiaellátási közművek Budapesti Elektromos Művek Rt. Villamosenergia ellátás, közvilágítás Fővárosi Gázművek Rt Gázellátás Fővárosi Távfűtő Művek Rt. Távfűtés Egyéb „közmű” szolgáltatások Fővárosi közterület-fenntartó Rt. úthálózat, hidak, szemételszállítás Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. Tömegközlekedés Távközlési közművek Matáv Rt. Telefon, internet Kábeltelevíziós társaságok Kábeltelevízió Közszolgáltatók Mentők Tűzoltóság Rendőrség

Főtulajdonos

Privát résztulajdonos

Főváros 75%

Ondeo-RWE

Főváros 75%

Vivendi-BWB

Főváros

---

Állam

RWE

Főváros 50%

RWE – Ruhrgas

Főváros

---

Főváros

---

Főváros

---

Állam

Deutsche Telekom

Magán

Igen

Állam Állam Állam

Az összeállításból kitűnik, hogy mintegy tíz szereplő tevékenységét kell összehangolni 525 négyzetkilométeren a közművek vonatkozásában, amelynek egyik feltétele, hogy ismerjük a több ezer kilométernyi hosszúságú, különböző közműhálózatok térbeli elhelyezkedését, a közterületen fellelhető közmű objektumokat, illetve elhelyezkedő egyéb építményeket. A felsorolt intézmények mindegyike használ térképet, és a rendőrség, ill. a mentők kivételével a többieknek napi munkájukhoz ismerniük kell a közművek elhelyezkedését. Hasonlóan a város üzemeltetéséért felelős önkormányzati szervek is térkép segítségével oldják meg feladataik egy jelentős részét. Az egyik oldalon vannak tehát az önkormányzatok, másik oldalon a közművállalatok és hiányzik egy, a közterületet érintő tevékenységüket koordináló szervezet. A törvényalkotó ezt a koordináló szerepet, és az ezzel járó felelősséget az egyes fővárosi kerületek önkormányzatára ruházta, ugyanakkor tulajdonosi, kezelői és üzemeltetési szempontból nézve az egyes szereplők egymást átfedő földrajzi területen tevékenykednek egy-egy kerületen belül is. A közterületet érintő önkormányzati intézkedések lényegesen átláthatóbb, hatékonyabb és egyszerűbb végrehajtása érdekében véleményünk szerint szükség lenne ezek központi koordinálására. Ennek az összehangolásnak a felépítését mutatja a következő ábra:



4/8


Önkormányzatok I.

II.

...

III.

XXIII.

Fővárosi Önkormányzat

FVM Rt.

FCSM Rt.

...

Tűzoltóság

Közművállalatok

2. ábra: Közterületet érintő közüzemi tevékenység összehangolása Az ábra szerint a koordinátori szerep a fővárosi önkormányzatra hárul. A digitális közműnyilvántartásnak ugyan előfeltétele a közműalaptérkép, azonban a közmű üzemeltetők különböző méretarányú és tartalmú térképeket használnak, az adott feladattól függően, pl. közművagyon nyilvántartása, üzemeltetés, tervezés. A legrészletesebb és a legnagyobb méretarányú (1:500, 1:1000) térképeket kell azonban használniuk a szakmai szabályozás szerint az ún. közműegyeztetés céljára, hiszen ezek ábrázolják megfelelő pontossággal a vezetékek elhelyezkedését. A különböző térképek alkalmazását szemlélteti a következő ábra, az Fővárosi Vízművek Rt. gyakorlatában, ráirányítva a figyelmet arra, hogy ha a használt térképek nem közös alapra épülnek, úgy elkerülhetetlen a párhuzamos változásvezetés, a különböző célú térképpéldányokon. M=1: 500 ( szkennelt )

M=1: 50.000

Kút felépítmény

M= 1: 15.000

M=1: 500

Zónavázlat

M= 1: 2.000 ELSŐDLEGES ÁBRÁZOLÁSI MÓD

Változási helyszínrajz

Villamos vázlatok

Hidraulika kapcsolások

Térképek

Tematikus rajzok

3. ábra: FŐVÍZ által használt térképek



5/8


Természetesen nemcsak a közmű vállalatoknál található közműtérkép, pl. részletes szakági helyszínrajz, hanem a kerületi és a fővárosi önkormányzatoknál is fellelhetők ezek példányai. Mivel mindkét félnek, jelen esetben önkormányzatnak és közmű vállalatnak szüksége van a másik adataira tevékenységük, intézkedésük összehangolásakor, az a cél, hogy ez azonos aktualitású, tartalmú és pontosságú térképi alap felhasználásával történjék. A fővárosi önkormányzat a Budapesti Információ-Gazdálkodási program (BIG) térinformatikai projektje keretében tervezi megvalósítani az ügyosztályok összehangolt munkáját támogató digitális alaptérkép létrehozását. Véleményünk szerint következő lépésként erre lehetne alapozni az egységes digitális közműalaptérkép kialakítását és közös használatba vételét. Az ezzel kapcsolatos javaslatainkat a következőkben foglaljuk össze:  Egységes közműalaptérkép kialakítása, a BIG program keretében tervezett fővárosi alaptérkép felhasználásával.  A közműalaptérkép központi kezelésének (karbantartásának, változásvezetésének és üzemeltetésének) megszervezése. Javasolt pályáztatás útján, outsourcing formájában megvalósítani.  Ez a közös alaptérkép képezi az egyes közművállalatok által vezetett digitális szakági helyszínrajzok alapját, amely a közös térképen, mint tematikus fedvény jelenik meg.  Az egyes szakági helyszínrajzok tartalmába való betekintést a többi résztvevőnek lehetővé kell tenni.  Hálózaton keresztül biztosítani szükséges az alaptérképi és az egyes szakági térképi adatbázisok kapcsolatát, elérhetőségét. A digitális közműegyezetés ezek után az alábbi folyamat szerint történne javaslatunk szerint:

Érintett Önkormányzat

Érintett Önkormányzat

Közműegyeztetést kezdeményező közmű

Közműegyeztetést kezdeményező közmű 4. ábra: Közműegyeztetés hálózaton

Az egyeztetési igényt egyidejűleg a fővároshoz ill. az érintett kerülethez kell benyújtani elektronikus úton, az egységes térképi alapra helyezett szakági nyilvántartásokra építve. Az egyeztetési kérelmet ezzel egy időben a többi érintett is megkapja, majd válaszol rá. Az érintettek válaszukat megküldik a kezdeményezőnek, valamint a kerületi ill. a fővárosi önkormányzatnak. A közműegyeztetés akkor válik érvényessé, ha az érintett önkormányzatok megadják ahhoz hozzájárulásukat. Az önkormányzatok ez ügyben csak akkor léphetnek, ha már mindenkitől megérkezett valamennyi előírt adat. Mindez természetesen az ún. „sétáló papír” elektronikus változatán történik. Ehhez az elektronikus aláírás bevezetése szükséges, hitelesítve a közölt információt. A határidő be nem tartása estén a kérő fél



6/8


kártérítési igénnyel léphetne fel. A közműegyeztetés a jelzett módon véleményünk szerint két munkanapon belül lefolytatható, szemben a mai 1 hónapos határidővel. Az információt adó közművek egyidejűleg számlát állítanának ki a kezdeményező felé. A digitális közműtervezés is egyszerűsíthető ily módon. A tervező vállalatoknak megfelelő garanciák mellett olvasási hozzáférést kell biztosítani az alaptérképi és a szakági helyszínrajz állományokhoz. Az adatok tervezési célú használata esetén a közműegyeztetéshez hasonlóan egy kérést (megrendelést) követően számlázás történik. Ki kell kötni, hogy a fővárosban csak digitális térképek felhasználásával készülhetnek tervek. A fenti modell szerint nem jön létre valójában központi közműnyilvántartás, hanem csak hálózaton keresztül végzett közműalaptérkép kezelés. A szakági adatok decentralizáltan, az adatgazdai felelősségnek megfelelően helyezkednek el a különböző közművállalati szervereken. A kölcsönös adathozzáférés biztosításával ugyanakkor – még ha virtuálisan is, de – megvalósul a KKN fő célja.

A költségek viselése Első lépésként a résztvevőknek megállapodásban kell rögzíteniük a közműalaptérkép, illetve az erre épülő egyes szakági helyszínrajzok közös használatának jogi és pénzügyi feltételeit. A közös közműalaptérkép előállítása a fővárosi BIG program térinformatikai projektje keretében létrejövő egységes alaptérképre építhető. A közterületi többlettartalmat felölelő tematikus fedvény előállítási költségét javasolt megosztani a közművállalatokkal, amit már a megállapodásban célszerű rögzíteni. Ezt követően el kell végezni a digitális szakági helyszínrajzok szinkronizálását az alaptérképpel. Ez a közművállalatok feladata, amelyet szakvállalkozóval végeztethetnek el. Ehhez a közműalaptérkép digitális állományát kapják meg a közmű cégek használatra, azzal a kikötéssel, hogy két-három éven belül saját költségükön elvégzik a szakági digitalizálást. Ezt szintén a kezdeti megállapodásban kell rögzíteni. A szakági információk tulajdonosa továbbra is az adott közmű cég marad. Az adatok más cégek által történő használatáért viszont fizetni kell. Az árak megállapításában is a Fővárosi Önkormányzatnak kellene hathatós segítséget nyújtania, pontosabban koordinálnia. A megállapodásban külön ki kell változásvezetésének finanszírozására.

térni

az

alaptérkép,

ill.

a

közterületi

többlettartalom

A szükséges informatikai háttér, pl. hálózati elérés kialakítását minden szereplő – beleértve a tervező vállalatokat is – maga finanszírozza.

Összefoglalás A „Csak álom a digitális közműtérkép” pesszimista megközelítéssel nem lehet egyetérteni, inkább a „Törekvéseink a lehetőségeink” browningi gondolatot érdemes megszívlelni. A FŐTÉR koncepció kidolgozása valóban az álmok időszaka lehetett. Akkor azonban még nem voltak meg a számítógépesítés és a hálózaton keresztüli kommunikáció ma már rendelkezésre álló feltételei. A Fővárosi Tanács részéről ugyanakkor megvolt a szándék az érintettekkel való együttműködésre. Ezt kell megújítani, mivel mára már adottak a feltételek, és fennállnak olyan gazdasági érdekek, valamint egyéb indokok, amelyek a koordinált adatkezelés mellett szólnak. Ezek a teljesség igénye nélkül a következők: 

Hatékony és gazdaságos információkezelés nélkül.



A közműegyeztetés lerövidítése meggyorsítja a tervezést és kivitelezést.



A közterületbontások, illetve költségmegtakarítással jár.



A fenti koordináció révén a közlekedési forgalom akadályozásának ideje lerövidül, ami többek között pozitív hatással van a lakosságra.

városüzemeltetés

helyreállítások


nem

valósítható

koordináltabban

meg

hajthatók

koordinált

végre,

ami


7/8




A közműtérkép kezelésből, használatból bevétel generálódik az adatgazdáknál.



Az alaptérkép közös karbantartásával elkerülhető a párhuzamos változásvezetés, és így költség takarítható meg az egyes résztvevőknél.



Az egységes alaptérképet az önkormányzatok egyéb célokra is felhasználhatják.

Összefoglalva: a közműtérképek adatátviteli hálózaton keresztüli kölcsönös elérésének és az erre épülő közműegyeztetésnek jogi, műszaki akadálya nincs, viszont a felek számára számos előnnyel jár, ezért javasolt az érintettek számára a kérdést napirendre tűzni. Feltétlenül szükség volna a Fővárosi Önkormányzat koordináló szerepvállalására, ahogy az a vetítési rendszer egységesítése időszakában a Fővárosi Tanács részéről megtörtént.



8/8

Javaslat a közműtérképek hálózaton keresztül megvalósítandó kezelésére a fővárosban

Recommend Documents