Javaslat a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció ( ) jóváhagyására (Összeállította: Szabó László Fejes Richárd Zsolt Domján Róbert)

13-3/2014/222 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Javaslat a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) jóváhagyására (Összeállította: Szabó László – Fejes Richárd Zsolt – Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat kötelezően ellátandó feladata a megyei területfejlesztési koncepció kidolgozása, egyeztetése, elfogadása és közzététele. Ezzel kapcsolatban az 1996. évi XXI. törvény, a 218/2009. (X.6.) és a 2/2005. Korm. rendeletek állapítanak meg feladatot: A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. § (1) A megyei önkormányzat … területfejlesztési feladatai: a) a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében: aa) az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével … – kidolgozza és határozattal elfogadja a megyei … területfejlesztési koncepciót, … a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet A területi tervek egyeztetésének rendje 16. § A területi terv egyeztetését a területi terv kidolgozásáért felelős szerv végzi. 18. § (5) A megyei területfejlesztési koncepciót … véleményezésre meg kell küldeni a 10. melléklet 1. és 2., 6–8., 10. és 13. pontjában meghatározott szerveknek, továbbá a szomszédos megyei önkormányzatoknak. 19. § A területfejlesztési koncepció … esetén a véleményezésre 45 napot kell biztosítani. A területi tervek elfogadásának rendje 22. § A kidolgozásért felelős szerv a véleményezésre jogosult szervekkel egyeztetett területi terv tervezetét a területi terv elfogadására jogosult szerv elé terjeszti, melyben minden esetben fel kell tüntetni: a) az egyeztetési eljárásba bevont és az eljárásban véleményt adó szervek és szervezetek körét,

b) azokat a tartalmi kérdéseket, amelyekben nem alakult ki egyetértés, c) az előterjesztő álláspontját az el nem fogadott javaslatokról, d) a részletesen indokolt ellenvéleményeket. A területi tervek közzétételének szabályai 23. § (1) A területfejlesztésért, a területrendezésért és a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter … a megyei önkormányzatok által megküldött … területfejlesztési koncepciókat … közzéteszi a Kormány honlapján, valamint a TeIR-ben. (2) A megyei önkormányzat, az általa elfogadott területfejlesztési koncepciókat … közzéteszi a megyei önkormányzat honlapján, valamint a területfejlesztési koncepciót megküldi a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek. Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet A terv, illetve program elfogadása 10. § A kidolgozónak a terv, illetve program tervezetét a környezeti értékeléssel, valamint legalább a környezeti vizsgálat során kapott vélemények és észrevételek összegzésével együtt kell benyújtania az elfogadó közigazgatási szerv … elé. A terv, illetve program … elfogadásakor, illetőleg előterjesztésekor figyelembe kell venni a környezeti értékelést, valamint a környezeti vizsgálat során kapott véleményeket és észrevételeket. A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) kidolgozása 2012. év őszén kezdődött. A megye területfejlesztési koncepciója előkészítő és javaslattevő fázisból áll. Az előkészítő fázis keretében egy feltáró-értékelő vizsgálat (helyzetértékelés) alapozza meg a koncepciót. A helyzetértékelés munkarészt első ízben 2012. november 30-án tárgyalta meg Heves Megye Közgyűlése és továbbtervezésre alkalmasnak találta a dokumentációt. A „Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)” dokumentációját – mely a helyzetértékelést és a javaslattevő munkarészt együttesen tartalmazta – 2013. április 26-i döntésével Heves Megye Közgyűlése társadalmasításra bocsátotta. A 45 napos véleményezési eljárást követően megtörtént a beérkező vélemények feldolgozása és szükség szerinti beépítése a Koncepcióba. A jogszabályi kötelezettségnek eleget téve elkészült a dokumentáció Területi Hatásvizsgálata, majd lefolytatásra került annak társadalmasítása is. A fentiek alapján továbbtervezett „Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)” dokumentum helyzetelemző részét Heves Megye Közgyűlése a 2013. szeptember 27-i ülésén elfogadta, majd a teljes anyagot a 2013. november 29-i ülésén miniszteri elfogadásra jóváhagyta. A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter állásfoglalása 2014. január 09-én érkezett, amely támogatja a koncepció elfogadását. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) elfogadásra előkészített teljes dokumentációját az 1. számú melléklet tartalmazza. A Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalását a 2. számú melléklet tartalmazza. Az egyeztetési eljárásba bevont és az eljárásban véleményt adó szervek és szervezetek körét, az érkezett vélemények tartalmát, a javaslatokkal való egyetértést és az ezzel kapcsolatos álláspontokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) Területi Hatásvizsgálatát és a kapcsolódó észrevételeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

A megyei önkormányzat a megyei területfejlesztési koncepciót az érintett megyei jogú városok önkormányzatának egyetértésével dolgozza ki és fogadja el. A kidolgozás során folyamatos volt az információáramlás Heves Megye Önkormányzata és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata között. A jogszabály szerint biztosított egyetértési jog gyakorlása érdekében a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) beterjesztésre került Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése elé, mely előterjesztést 2014. február 14-i ülésén tárgyalja meg. A megyei területfejlesztési koncepció a megyei szintű területi tervek alapdokumentuma, a továbbtervezés alapja. Olyan közérdekű dokumentum, amelynek közzétételi szabályait kormányrendelet rögzíti. A megyei önkormányzat, az általa elfogadott területfejlesztési koncepciót közzéteszi a megyei önkormányzat honlapján, valamint megküldi a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszternek. A miniszter feladata, hogy a megyei önkormányzatok által megküldött területfejlesztési koncepciókat közzétegye a Kormány honlapján, valamint a Területi Információ Rendszerben. Az előterjesztést a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága megtárgyalta. A javaslatot 8 igen szavazattal, egyhangúan közgyűlési elfogadásra javasolja. Az előterjesztést a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság megtárgyalta. A javaslatot 4 igen szavazattal, egyhangúan közgyűlési elfogadásra javasolja. Az előterjesztést az Ügyrendi és Nemzetiségi Bizottság megtárgyalta. A javaslatot 7 igen szavazattal, egyhangúan közgyűlési elfogadásra javasolja. Kérem a javaslat megvitatását és a határozat elfogadását! Eger, 2014. február 05. Szabó Róbert elnök Törvényességi szempontból ellenőriztem:

Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

Közgyűlési határozati javaslat: Heves Megye Közgyűlése elfogadja Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020) című dokumentumot. Felelős: Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés Elnöke Határidő: értelem szerint

ményezési joggal érintett szerv

Belügyminisztérium

Belügyminisztérium

Vidékfejlesztési Minisztérium

Észrevétel

Vélemény beépítésének módja

A dokumentum a 37. oldalon utalást tesz arra, hogy szükséges a nagyobb települések elkerülésére szolgáló utak kiépítése. Jelezzük, hogy Heves település közúti elkerülését távlatban az M8 gyorsforgalmi út biztosítani fogja, ami a 31. sz. főút forgalmának jelentős csökkenését eredményezi. Eger esetében - hivatkozva a Heves Megyei Közgyűlés 46/2010. (V.07.) sz. határozatára - az OTrT módosítási Tudomásul vesszük, a fejlesztési javaslata nem fog tartalmazni a 25. sz. főútnál elképzeléseket fenntartjuk településelkerülő főúti szakaszt. Összhangban a gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozattal, a 24. sz. főúton a Gyöngyöst elkerülő főúti szakasz megépítése nem szerepel az OTrT módosítási javaslatában.

Az 56. oldalon a "8. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere" fejezet felsorolja és bemutatja a 2014 utáni unióss programozási periódus tervezett operatív program struktúráját, és jelzi, hogy a "célrendszerben meghatározott fejlesztési prioritások megvalósításához elengedhetetlen az Európai Uniós források bevonása". Nem mutatja be ugyanakkor még kialakulóban van a azokat a belső - akár települési szinten Partnerségi Megállapodás ezen biztosítható - eszközöket, amelyek által egyes része (is), belső erőforrások fejlesztések esetlegesen megvalósíthatóak (pl. kiegészítésre kerültek saját bevételek, magántőke, nem anyagi jellegű eszközök, stb.). Ugyanezen fejezetben a feladatok ellátását végző intézményrendszer bemutatása is hiányos, kérjük annak részletesebb bemutatását. 9. oldal - „A természeti környezet megóvása érdekében a megye víztesteinek jó ökológiai állapotba hozatala, ezek megőrzése, az erdőállományok védelmi (talaj-, vízés biológiai sokféleség védelme) funkcióinak erősítése, a tartamos, fenntartható, az állami- és magántulajdonú erdők vonatkozásában egységes erdőgazdálkodás, az visszaszorítása, ezzel illegális fakitermelés ek egyidejűleg az erdősávok kiszélesítése komoly előrelépést jelenthet.”

javítva

11-14. oldal - Javaslom kiegészíteni a stratégiai cél leírását az alábbi témakörökkel:


• barnamezős területek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, • zöldmezős területek felhasználásának minimalizálása, • települési zöldterületek védelme, fejlesztése, • legjobb elérhető technikák alkalmazása, • környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazása, • ipari ökoszisztéma kiterjesztése, • környezettechnológia.

beépítve 3. átfogó célba

A stratégiai cél elnevezése („Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése”) és a leírt tartalom nincs összhangban: a jelzett természetközpontúság inkább a természeti erőforrások felhasználását, a fejlesztések arra való alapozását jelenti (pl. bányászat, turizmus). Az intézkedések is ezt tükrözik vissza. Javasolom a védelem és a megőrzés megerősítését ebben a célban.


A stratégiai cél elnevezése („Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése”) és a leírt tartalom nincs összhangban: a jelzett természetközpontúság inkább a természeti erőforrások felhasználását, a fejlesztések arra való alapozását jelenti (pl. bányászat, turizmus). Az intézkedések is ezt tükrözik vissza. Javasolom a védelem és a megőrzés megerősítését ebben a célban.

kiegészítve


15. oldal - Az „Intézkedések és Beavatkozások” a fogalom cserélését nem felsorolásból javasolom törölni a „11. Fenntartható tartjuk indokoltnak, de az Erdőgazdálkodás megteremtése” pontot. Helyette itt is illegális fakitermeléssel az illegális fakitermelések visszaszorítását, mint kiegészítettük az intézkedéseket stratégiai célt javasolom szerepeltetni. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény alapján a fenntartható erdőgazdálkodás jogszabályi és hatósági feltételei már megvannak, ugyanakkor az ország több megyéjéhez hasonlóan itt is egyre nagyobb gondot jelent az illegális fakitermelések számának növekedése.


19. oldal - Javasolom kiegészíteni a prioritást az ökogazdaságokkal, biotermékekkel.

Kiegészítve


21. oldal - Az intézkedések közé javasolom felvenni az alábbiakat: • legjobb elérhető technikák alkalmazása, • környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazása.

Kiegészítve



Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Minisztérium


21-24. oldal - A prioritás nem tartalmazza a természet védelmének, értékei megőrzésének gondolatát. Javasolom ezzel kiegészíteni. 36-37. oldal - A prioritásból hiányolom a környezettudatosság erősítését, valamint a fenntartható termelési és fogyasztási szokások elterjesztésének gondolatát. Javasolom a prioritásnak ezekkel történő kiegészítését. 40. oldal - Az „időjárási viszontagságok” szóösszetétel helyett javaslom a „klimatikus szélsőségek” kifejezés használatát. 42. oldal - A prioritást javasolom kiegészíteni a városi zöldterületek fejlesztésével, a zöldfelületi rendszer funkcióinak erősítésével. 44. oldal - Javasolom, hogy a „Természeti tőke értékeinek megőrzése” című fejezetet tartalmában és címében egyaránt bővítsék ki a táji örökség védelmének feladataival. Javasolom, hogy a természeti és táji értékek megőrzésének fent megadott témáit mind integrálják a fejezetbe és ezzel összhangban a területi célok között konkrétan is jelenjenek meg ezek a célkitűzések.

A javaslattevő munkarészben a barnamezős beruházások ösztönzése mellett megjelenik a zöldmezős beruházások optimalizálása is, továbbá a termeléssel és ipari tevékenységgel kapcsolatos igénybevételek esetében a körültekintő zöldmezős beruházások támogatása. Ebben az esetben javaslom a körültekintő megfogalmazás kiegészíteni azzal, miszerint ha a beruházás megvalósítására kizárólag termőföldek igénybevételével kerülhet sor, akkor az elsősorban a gyengébb minőségű termőföldeken valósuljon meg. Ez a cél és szempont a termőföld valamennyi más célú hasznosítására, illetve valamennyi zöldmezős beruházásra érvényes.


Kiegészítve

kiegészítve

javítva javítva

Tartalmában kiegészítve

beépítve 7.2‐be

44-47. oldal - Javaslom kiegészíteni az elvek leírását a környezettudatossággal (természet és társadalom viszonyában), a fenntartható termelési minták és új horizontális cél nem került fogyasztási szokások elterjesztésével, a gazdaság megfogalmazásra, viszont a vonatkozásában pedig a legjobb elérhető technikák és a felsorolt gondolatok beépítésre környezetközpontú irányítási rendszerek kerültek részben a horizontális, alkalmazásával, az ipari ökoszisztéma kiterjesztésével részben a komplex célok közé és a környezetvédelmi ipar, környezettechnológia megemlítésével.

50. oldal - A „Heves megye térszerkezete” című fejezetnél javaslom -az általánosan megfogalmazható elvek mellett- a terület-felhasználás konkrét megyei térség-típusokhoz, területekhez történő igazítását, és kibővítését; azaz a megyének a területfejlesztés szempontjából jól elkülöníthető területi egységeire megfogalmazni a területhasználat során figyelembe vevő elveket, célokat. Ezek megfogalmazása során kérem figyelembe venni a környezet- és természetvédelmi szempontokat.


Az általános és konkrét területi egységekhez kapcsolható elveknél javaslom az alábbi szempontok mérlegelését:

kiegészítve

• a fejlesztések a természet- és környezetvédelmi szempontok figyelembe vételével valósuljanak meg; • olyan területeken valósítsák meg azokat, melyek elhelyezkedése egyaránt szolgálja a társadalom érdekeit és a környezet védelmét; • olyan területeket vonjanak be és olyan fejlesztéseket tegyenek egymás mellé, ahol az ipari ökoszisztéma minél jobb arányban megvalósulhat (pl. a minél kevesebb hulladékképződés érdekében: ami az egyik technológia számára már hulladék, az a másik számára nyersanyag lehet).



56. oldal - Az oldalon szereplő táblázatban, a 20142020-as operatív programok között található „Vidékfejlesztés, halászat OP” megnevezés módosítását javasolom. Az említett időszakban valójában két külön programról beszélhetünk: Vidékfejlesztési Program, illetve Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP).

58. oldal - A koncepció általános üzeneteiből hiányolom a környezeti aspektust, pedig a horizontális elveket itt is érvényesíteni kellene, ennek megfelelően környezeti/természeti üzenetet is szükséges lenne megfogalmazni.

javítva

kiegészítve

Az 1. „Heves megye jövőképe – 2030” című fejezet (4. oldal) alfejezeteinek alábbi kiegészítését javaslom: 1.1. Alapelvek: A felsorolásban javaslom, hogy jelenjen meg önálló pontként a lakosság egészségi állapotának Nem kerül beépítésre, mert ez cél és nem alapelv. A célok és egészségtudatosságának javulása.

között pedig szerepel.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

1.2. Jövőkép: „… Heves megye a megfelelően képzett és képezhető , egészséges humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak , közösségeinek folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik. …” 1.3. A megvalósításhoz vezető út: „… Az erőforrásokból egyre nagyobb hányadot kell fordítani a lakosság életkörülményeinek , egészségének javítására, ezen belül a képzés és oktatás színvonalának fejlesztésére, a környezet állapotának javítására, a település és térségek értékeinek megóvására, az emberi lakókörnyezet minőségét meghatározó tényezők megújítására. ...” A 3.1. „Átfogó célok leírása” című alfejezethez az alábbi észrevételeket teszem:

kiegészítve

kiegészítve

Az alfejezet „2. átfogó cél: Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom” című pont „Tartalma” harmadik bekezdésében (8. oldal) az alábbi megállapítás szerepel: „A társadalmi felzárkóztatás és a társadalmi szolidaritás a felzárkóztatás átfogalmazásra Heves megyében kiemelt célként jelenik meg mind a kerül; a nemzetiségeket a kisebbségek, mind a fogyatékos személyek tekintetében, Az eredményes integráció kulturális örökség részeként elképzelhetetlen …” tekintjük, az ezzel kapcsolatos

intézkedésekkel az anyag A fenti szöveg alábbi szempontok szerinti átgondolását kiegészítésre kerül; javaslom: megjegyzendő továbbá, hogy a


véleményező által megjelölt Egyfelől a koncepcióban egyáltalán nem jelenik meg a NTFS gyakorlatilag integrációról megye nemzetiségeivel (a kisebbség kifejezés szól cserélendő az előzőekben leírtak szerint) összefüggésben semmilyen koncepcionális elképzelés. Másrészt a nemzetiségi jogok összefüggésében az integráció nem lehet cél.

Felhívom a figyelmet arra, hogy nem fogadhatóak el olyan megyei területfejlesztési elképzelések, célok - és így a tárgyi koncepció sem - amelyek a nemzetiségi jogok érvényesülésével kapcsolatos, az Alaptörvényből és az Njtv.-ből következő célokat nem határozzák meg. Javaslom ezért a tervezet ennek megfelelő kiegészítését mind a helyzetfelmérés mind a célmeghatározás tekintetében, továbbá az előzőekben részletezett módon történő egyeztetését.

a nemzetiségek megjelenése beépítésre került a helyzetértékelésbe, többi vonatkozásában lásd az előző választ.


Az alfejezet „3. átfogó cél: Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet” című pont „Tartalma” negyedik bekezdés második mondatának (9. oldal) kiegészítését javaslom az alábbiak szerint: „… A települések leromlott állapotú településközpontjainak, településrészeinek, közösségi, közművelődési tereinek rehabilitációjához szintén pályázati források biztosítása szükséges …”

kiegészítve

A 3.2. „Stratégiai célok leírása” című alfejezetre az alábbi észrevételeket teszem: 3.1. Az alfejezet „1. stratégiai cél: Hatvan-GyöngyösEger „gazdasági tengely” erősítése” című pont „Tartalma” tizenharmadik bekezdése utolsó sorának (12. oldal) kiegészítését javasolom az alábbiak szerint: „A borvidékhez tartozó települések nemcsak a szüreti napok alkalmával, hanem egész évben vonzó turisztikai, idegenforgalmi, kulturális, közművelődési kínálatot biztosítsanak.”

kiegészítve

Emberi Erőforrások Minisztériuma Javaslom továbbá az „Intézkedések/beavatkozások” 16. alpontjának (13. oldal) alábbi kiegészítését: „16. Egyedi természeti adottságokra, kulturális értékekre bemutatására , borászatra alapozott turisztikai fejlesztések támogatása;”

kiegészítve

Az alfejezet „2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése” című pont „Tartalma” utolsó bekezdése utolsó mondatának (15. oldal) alábbiak szerinti kiegészítését javaslom: „… A helyzet beavatkozási területei: oktatás, iskolai fejlesztés, képzés, közösségi művelődés , társadalmi kirekesztés elleni küzdelem…”


kiegészítve

Javaslom továbbá az „Intézkedések/beavatkozások” 9. és 13. alpontjainak (15. oldal) alábbi kiegészítését: „9. A falusi, aktív (lovas, vadász), ökoturizmus, kulturális turizmus ösztönzése a megfelelő helyi adottságok mentén;

13. Közösségi összefogást és önfenntartást segítő helyi kezdeményezések elősegítése (pl. közösségfejlesztéssel, szakember biztosításával) ;”

kiegészítve

kiegészítve

Az alfejezet „3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése” című pont „Tartalma” nyolcadik bekezdése utolsó mondatának (17. oldal) alábbiak szerinti kiegészítését javaslom:


„Helyi szinten leghatékonyabb… kulturális fesztiválokkal, garantált kulturális szolgáltatásokkal, stb. történő összekapcsolása.”

Szövegbe illesztve

Javaslom továbbá az „Intézkedések/beavatkozások:” 14. alpontjának (18. oldal) alábbi kiegészítését: „14. Turisztikai desztinációk stratégiájának összehangolása egymással és a kulturális, közművelődési intézményekkel ”

a kulturális és közművelődési intézményeken kívül sok egyéb szereplője van az érintett feladatnak, ezek közül bármyilket is kiemelni nem tartjuk indokoltnak

Az alfejezet „4. Stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságpolitikai fejlesztés” című pontra az alábbi észrevételeket teszem: a) A „4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében” című alponttal kapcsolatosan az alábbiak megfontolását javaslom:


A környezetvédelem-energetika területén: a Mátrai Gyógyintézet nehézolaj (pakura) fűtését - esetlegesen központi vagy uniós támogatással - megújuló bio, azaz erdőgazdasági hulladékot hasznosító fűtőművel lenne célszerű kiváltani, annak gazdasági, környezetvédelmi és egyéb előnyei miatt.

nem koncepció szintű kérdés egy konkrét intézmény fejlesztlési igényének beépítése

b) A „4.4 prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása” című alpont „Intézkedések/beavatkozások” 4. és 10. alpontjainak (24. oldal) alábbi kiegészítését javaslom:

Kiegészítve „4. Turisztikai infrastruktúra és a kapcsolódó vendéglátó, kulturális, szabadidős, stb. szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése 10. Gasztronómiai kultúra támogatása étkek és fogyasztásuk kulturális pozícionálása ”

Kiegészítve

Az alfejezet „5. Stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatáscentrikus agrárvertikum” című ponthoz az alábbi észrevételeket teszem:

a) Az „5.1 prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása” című alpont „Intézkedések/ beavatkozások” 2. alpontjának (28. oldal) alábbi kiegészítését javaslom: „2. Az együttműködések fokozása szakemberek bevonásán keresztül, pl. értékesítési láncokkal”

b) Az „5.1 prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása” című alponthoz megjegyzem továbbá, hogy a fenntartható agrárszektor létrehozásánál véleményem szerint nemcsak a mezőgazdaság kilábalási lehetőségeit kell elemezni, hanem fel kell hívni a figyelmet a környezetkímélő gazdálkodási formák elterjesztésére is.

Nem egyértelmű a szakemberek meghatározása, illetve nem csak szakemberek bevonásával lehetséges

kiegészítve

c) Az „5.3 prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével” című alpont (29. oldal) „Tartalma” következő mondatainak alábbiak szerinti kiegészítését javaslom: „Az élhető vidék megteremtésének egyik feltétele a helyi erőforrások felismerése és optimális hasznosítása. Cél a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása a természeti és az épített erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva. ….

kiegészítve

… A népi kultúra, a hagyományok és mesterségek megfelelő, a vidéki épített kulturális örökséggel összefüggésben, annak környezetében való bemutatása számos turistát képes idevonzani, ezzel növelve a bevételt. Az ágazat még több támogatást és figyelmet érdemel, mellyel tovább növelhetők a munkahelyek száma és javítható a vidéki életminőség. A vidéki kulturális és természeti örökség megőrzése és fenntartható hasznosítása és ezzel összefüggésben a falusi turizmus fellendítése képes elősegíteni a vidéki gazdaság több lábon állását.”

kiegészítve

Javaslom továbbá az 5.3. prioritás „Intézkedések/beavatkozások” 9. alpontjának (29. oldal) alábbi kiegészítését: „9. Közösségi szolgáltatások erősítése, bővítése, közösségfejlesztés ”


kiegészítve

d) Az „5.4 prioritás: Együttműködő, egymást erősítő, stabil helyi közösségek” című alpont (30. oldal) következő mondatainak alábbiak szerinti kiegészítését Ez a javaslat túlságosan leszűkíti javasolom: a lehetőségeket. „… Továbbá ösztönözni kell a helyi lakosságot a közművelődés sajátos eszközeinek felhasználásával az önszerveződésre… „Fontos a helyi lakosság – gyakran speciális – tudásának megőrzése, helyi értéktárban rögzítése, nyilvánosságra hozatala, kamatoztatása…”

kiegészítve

Javaslom továbbá az 5.4. Prioritás „Intézkedések/beavatkozások” következő alpontjainak (30. oldal) alábbiak szerinti kiegészítését: „... 2. A lakosság önszerveződésre való ösztönzése a közösségi művelődés, közösségfejlesztés eszközeivel

Ez a javaslat túlságosan leszűkíti a lehetőségeket.

4. Helyi lakosság speciális tudásának megőrzése, átadásának elősegítése szakemberek bevonásával

kiegészítve

5. A vidéki természeti- és kulturális örökség kiegészítve feltérképezése, értéktárakban való rögzítése, bemutatása, védelme 6. A megyei önkormányzat szerepének erősítése a vidékfejlesztésben Megyei Fejlesztési Fórumokon keresztül a fejlesztési elképzelések összehangolása és Ez a javaslat túlságosan leszűkíti a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése a lehetőségeket. érdekében” Javasolom továbbá 6. alpont kapcsán, hogy a Nemzeti Művelődési Intézet, Heves Megyei Irodáját (3300 Eger, Szvorényi u. 27.; Kary József módszertani csoportvezető; e-mail: [email protected] ) hívják meg a Megyei Fejlesztési Fórumokra. e) A „6.1 prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése” című alpont „Intézkedések/beavatkozások” következő alpontjainak (31. oldal) alábbiak szerinti kiegészítését javaslom: „2. Bölcsődei, óvodai, iskolai , közművelődési szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása (bölcsődei férőhelyek növelése, óvodai férőhelyek szükség szerinti bővítése, a mindennapos testneveléshez szükséges tornatermi kapacitás biztosítása, köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása, napközi otthonos ellátás, meleg étkezés).” (Az egyértelműség kedvéért javaslom megemlíteni a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás miatt 2014-től esetlegesen fellépő férőhely-hiány miatti óvodai kapacitásbővítést, valamint a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése miatti tornaterem-fejlesztést. A köznevelési intézmények infrastrukturális felújítására szintén szükség van.)

kiegészítve

kiegészítve

„10. Közösségi – társadalmi innovációk létrehozásának a közművelődési és adaptációjának ösztönzése, a közösségek intézményeken kívül sok egyéb cselekvőképességét támogató partnerségek erősítése a szereplője van az érintett közösségi művelődés, közösségfejlesztés feladatnak, ezek közül eszközeivel . ” bármyilket is kiemelni nem

tartjuk indokoltnak

Az alfejezet „6. stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innovációs fogadásra nyitott társadalom” című ponthoz az alábbi észrevételeket teszem: a) A „6.3. prioritás: Társadalmi felzárkóztatás, mint a szegénység megszüntetésének eszköze” című alpont „Intézkedések/beavatkozások” 14. alpontjának (34. oldal) alábbiak szerinti kiegészítését javaslom:

kiegészítve

„14. Önfenntartó településprogramok; helyi közösségek fejlesztése, befogadó, és megtartó erejük erősítése a közösségi művelődés intézményeinek bevonásával, revitalizálásával ” Fentieken túl a 15. alponthoz - mivel Heves megye közigazgatási területén működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményrendszer a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal elektronikus nyilvántartása (http://szocreg.nrszh.hu) szerint a speciális gyermekotthoni ellátást nem biztosítja - a jelenlegi ellátási hiány betöltése érdekében megfontolásra javaslom egy 8 férőhelyes speciális lakásotthon létrehozásának felvetését.

kapacitásbővítés szükségességével kiegészítve

b) A „6.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében” című alpont „Tartalma” következő mondatainak (36.-37. oldal) alábbiak szerinti módosítását javaslom:


„A megye különböző adottságai nem hátrányt, hanem előnyt kell, hogy jelentsenek az esélyegyenlőség megteremtése az elvárt életminőség kialakításának támogatása kapcsán. Ehhez azonban mindenki számára meg kell teremteni a minőségi tudás elérését, a készség, képesség fejlesztésének a lehetőségeit úgy a képzések formális, mint informális és nemformális színterein és eszközeivel. ”

„Kiemelt célként jelentkezik a kulturális infrastruktúra fejlesztése, melynek révén szélesebb körben és magasabb minőségben válnak elérhetővé a kulturális, illetve integrált oktatási és kulturális intézmények képesség- és kompetencia fejlesztést, társadalmi aktivitást, az élethosszig tartó tanulást és az aktív részvételt segítő szolgáltatásai.” „Az információs társadalom szempontjából a kulcskompetenciák közül különösen a digitális írástudásnak – az információtechnikai eszközök használatának készsége - és az információs írástudásnak – információs eszközök használata révén a tudásalkalmazási szint megnövelhető és megújítható van kiemelt jelentősége. Szükséges ezen kulcskompetenciák fejlesztése, hiszen az információs és digitális írástudás megnöveli a munkaerő-piaci esélyeket . Az ÁMK-k, könyvtárak és a közösségi művelődés más színterei, pl. a művelődési házak, IKSZT-k, teleházak jelentős szerepet töltenek be abban, hogy az info-kommunikációs kompetenciák mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, csökkentve ezzel a digitális írástudás hiányát.”

kiegészítve

kiegészítve

kiegészítve

Javaslom továbbá a „6.6 prioritás „Intézkedések/beavatkozások” 10. alpontjának (37. oldal) alábbi kiegészítését: „10. Helyi identitástudat fejlesztésének a támogatása a tananyagfejlesztésben (helytörténet, helyi gazdaság, lakosság, hagyományok, kulturális örökségvédelem stb. megjelenése a tanórán és közzététele a világháló megfelelő honlapjain ).”

kiegészítve

Az alfejezet „7. stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet” című ponthoz az alábbi észrevételeket teszem: a) A „7.3 prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet” című alpont „Intézkedések/beavatkozások” következő alpontjainak (43. oldal) alábbi kiegészítését javaslom:


„1. Együttműködő és versenyképes város között településhálózat kialakítása többek döntéshozók érzékenyítésével

és a

11. Integrált területi együttműködések és közösségvezérelt helyi fejlesztések kidolgozása a közösségfejlesztés eszközeivel ”

kiegészítve

kiegészítve

b) A „7.4 prioritás: Infokommunikációs fejlesztések” című alpont „Intézkedések/beavatkozások” 7. alpontjának (43. oldal) alábbi kiegészítését javasolom: „7. Digitális közbizalom erősítése, IT-technológiák a közművelődési használatának ösztönzése a közösségi művelődés intézményeken kívül sok egyéb eszközeivel ” szereplője van az érintett

feladatnak, ezek közül bármyilket is kiemelni nem tartjuk indokoltnak Az alfejezet „2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése”, „3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése”, „6. stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom”, 6.3 prioritás: Társadalmi felzárkóztatás, mint a szegénység megszüntetésének eszköze, 6.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében, 7.3 prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet”


című pontok „Intézkedések/ beavatkozások” című részeiben javaslom, hogy a leszakadó térségek, társadalmi rétegek integrációjának segítése érdekében tartsák szem előtt a komplex, integrált iskolai módszerek (pl. KIP-módszer) alkalmazását. Felhívom a figyelmet, hogy kiemelt jelentőségű központi programként a hátrányos helyzetű tanulók iskolai sikerességének javítását szolgáló képességkibontakoztató és integrációs felkészítés (Integrációs Pedagógiai Rendszer) megvalósítása zajlik, amely program célja az intézményi szintű komplex fejlesztés. A program keretei jogszabályi szinten rögzítettek, lebonyolításához a központi költségvetés biztosít forrást. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet XIX. Fejezet „Különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés- és oktatásszervezési megoldások” címének 67. „A képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés szabályai” alcímében foglalkozik az általános és középiskolai tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató vagy integrációs felkészítés szervezésével (171-172. §). A 4. „Horizontális elvek” című fejezet 1. Humán tőke fejlesztése / 1.1 Munkakultúra” alcím (44. oldal) utolsó előtti mondatának alábbi kiegészítését javasolom:

kiegészítve


„A kérdéses terület alapját jelentő társadalmi bázis fejlesztésénél különösen figyelni kell a következőkre: nyelvtudás, kommunikáció, együttműködés, kockázatvállalás, felelősségvállalás, motiváció, problémamegoldás, minőségre való törekvés. Ezek hatékony közösségi fejlesztésével erősödhet a munka megbecsültsége és kultúrája, mely rendezett(ebb) társadalmi viszonyokat teremthet, így javítva a megye pozícióját az elkövetkező tervidőszakban.”

kiegészítve

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata





Pest Megyei Önkormányzat

Javasoljuk, hogy a 3. átfogó cél („Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet„) tekintetében a megye épített örökségei között nevesítve szerepeljen az egri Vár, az Érseki palota valamint az egri Barokk Belváros. A Vár és az Érseki palota esetében a jelenleg is zajló beruházásokon felül a megkezdett programok folytatására számítunk a 2014-20-as időszakban. A Barokk Belvárosban a belvárosi udvarok illetve műemlékek felújítása céljából kívánunk pályázni a lehetőségek függvényében. Javasoljuk, hogy az 5.3 prioritás („Egészséges vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével”) ne csak kifejezetten a rurális térségekkel foglakozzon, hanem a városok vidékies jellegű külterületi fejlesztéseivel is. Ennek keretében a nagy hagyományokkal rendelkező szőlőtermő kultúrtáj, mint helyi gazdaság, fejlesztésével úgynevezett birtokközpontok kialakításával, a hatékony termelést, a tájjellegű termékek és technológiák bemutatását, értékesítését valamint turisztikai szolgáltatások megteremtését biztosíthatja. A birtokközpontok kialakításához szervesen kapcsolódik a földutak felújítása, melyek hálózatba szervezésével a kerékpáros turizmus és a tematikus borutak összeköthetőek. Javasoljuk, hogy ugyancsak az 5.3 prioritáshoz kapcsolódva a külterületen elhelyezkedő nagy kiterjedésű egykori honvédségi területek hasznosítása – akár önkormányzati tulajdonszerzés nélkül is – kerüljön megemlítésre a koncepcióban. Korábbi gyakorlat alapján csak 10 % -os mértékben volt támogatható tulajdonszerzés. Ha továbbra is ez az irány marad, akkor a Honvédséggel közösen szükséges pályázni. Ennek feltételeit kell megteremteni koncepcionális szinten. Javasoljuk, hogy a felszíni és felszín alatti vízbázisok egységes szemléletű védelme a dokumentum több célkitűzésében is hasonló prioritást kapjon. A 7.2 prioritásban („Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme”) a beavatkozások között helyesen a második helyen van. Ugyanakkor az 1. Stratégiai cél („Hatvan – Gyöngyös – Eger „gazdasági tengely” erősítése”) beavatkozásai között az utolsó előtti, 19-ik helyen szerepel. Kezdeményezzük, hogy ez a beavatkozás az 1. stratégiai cél esetében is magasabb prioritást kapjon.

Javasoljuk, hogy a 6.5 prioritás („A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére”) esetében a sport és a turizmus összekapcsolásában rejlő lehetőségek kiaknázása edzőtáborok, paralimpiai sportmozgalom, stb. hangsúlyosabban szerepeljenek. Nagyobb városok és közvetlen környezetük esetében hosszabb komplex programok kialakításával a szálláshelyek, a sporthelyszínek, a látnivalók/nevezetességek összekapcsolhatóak. Hosszabb összetettebb programok során az edzőtáborozók fajlagos költségei csökkenthetőek, ugyanakkor a megye változatos kínálata ismertethető meg nagyobb tömegekkel, mely később további látogatókat indukál.

kiegészítve

részben kiegészítve (külterületek megemlítve)

Beépítve: 5.3.

az egyes beavatkozások nem sorrendiséget jelentenek

kiegészítve

kiegészítendő (szövegszerűen belefogalmazni az anyagba)

Nem javaslom a koncepcióban a különböző prioritások és az azokhoz kapcsolódó intézkedések, beavatkozások Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerepeltetését, ezek helye a később kidolgozandó területfejlesztési prograban van. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat

Az OTrT‐ben szereplő kerékpáros törzshálózat Heves megyét értintő szakaszai nem kerültek említésre a koncepcióban

Az NTH által kiadott útmutató szerint ezeknek szerepelni kell az anyagban.

beépítésre kerül

kiegészítve

Heves megye Területfejlesztési Koncepciójának területi hatásvizsgálata Készült a Heves megye Területfejlesztési Koncepciója (2014‐2020) 2013. április 22‐i változata alapján

A Heves Megyei Önkormányzat megbízásából a NORDA Nonprofit Kft. készítette 2013. szeptember

Tartalomjegyzék Bevezető ................................................................................................................................................. 3 Rövidítések jegyzéke ............................................................................................................................. 4 Vezetői összefoglaló .............................................................................................................................. 6 1. A területi hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése ...................................................................... 8 1.1. A területi hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata ..................................................................... 8 1.2. A területi hatásvizsgálathoz felhasznált információk, kapcsolódó szakmai dokumentumok ... 11 2. Heves megyei területfejlesztési Koncepció ..................................................................................... 20 2.1. A koncepció tartalmának, céljainak rövid ismertetése .............................................................. 20 2.2. A koncepció összevetése más tervekkel, releváns dokumentumokkal ..................................... 33 2.2.1. EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája ................... 33 2.2.2. Európa 2020 célkitűzések ..................................................................................................... 35 2.2.3. Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020‐as fejlesztési időszakra .............. 36 2.2.4. Az Észak‐magyarországi régió intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014‐2020 . 37 2.2.5. Nemzeti Fejlesztés 2020 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció ............... 40 2.2.6. Szomszédos megyék koncepcióival való összevetés ........................................................... 41 2.3. Társadalmi, gazdasági koherencia‐vizsgálat ............................................................................... 45 3.A megvalósítás hatásainak feltárása ............................................................................................... 48 3.1. A jelenlegi társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet bemutatása, fennálló problémák konfliktusok ismertetése,koncepció javaslataival kapcsolatos észrevételek ................................ 48 3.1.1. Gazdasági, társadalmi helyzet ............................................................................................ 48 3.1.2. Környezeti helyzet bemutatása .......................................................................................... 54 3.2.

A terv megvalósulásával várhatóan kiváltott hatások bemutatása, előrejelzése ................. 56

3.2.1. A Koncepció várható társadalmi, gazdasági hatása földrajzilag lehatárolt területen ..... 56 3.2.2. A Koncepció várható környezeti hatása, a Koncepció Stratégiai Környezeti Vizsgálata .. 59 4.1.

Általános észrevételek ............................................................................................................. 75

4.2.

Részletes észrevételek ............................................................................................................. 78

5. Összefoglalás .................................................................................................................................... 82

2

Bevezető Jelen dokumentum célja a Heves megye Területfejlesztési Koncepciója (2014‐2020) várható környezeti, társadalmi és gazdasági hatásainak, illetve következményeinek feltárása a szakmai és társadalmi egyeztetésekben résztvevők, valamint a döntéshozók számára. A hatásvizsgálat a Heves Megyei Önkormányzat megbízásából készült. A területi hatásvizsgálat elkészítése az alábbi jogszabályoknak megfelelően, azokkal összhangban készült el:  2/2005. (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról  218/2009. (X.6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól  97/2009. (XII.21.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről; a területi hatásvizsgálat környezeti értékelési részét a 97/2009 (XII.21) Korm. rendelet szerinti szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő végezte el. A Heves Megyei Önkormányzat és a NORDA Észak‐Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. között létrejött szerződés értelmében a NORDA Nonprofit Kft. végezte a megyei területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó területi hatásvizsgálatot. Megbízott részéről a hatásvizsgálat elkészítéséért felelős:

Gutyán Gergely ügyvezető

A hatásvizsgálat elkészítésében részt vett szakértők: 

Ártim László ügyvezető igazgató‐helyettes, NORDA Nonprofit Kft.



Holndonner Péter (Sz‐64/2012), környezetvédelmi szakértő



Széni Nándor vezető tervező, NORDA Nonprofit Kft.



Inczédy Tamás projektmenedzser, NORDA Nonprofit Kft.



Nagy István projektmenedzser, NORDA Nonprofit Kft.



Pál István projektmenedzser, NORDA Nonprofit Kft.

3

Rövidítések jegyzéke HMTK OTK OFK OFTK NORDA Nonprofit Kft. Tftv. KKV NUTS SKV NGM CLLD ITI ETE

PM

Heves megyei Területfejlesztési Koncepció Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Fejlesztési Koncepció Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció NORDA Észak‐magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség és Közhasznú Nonprofit Kft. 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről kis‐ és középvállalkozás Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája (Nomenclature d'Unités Territoriales Statistiques) Stratégiai Környezeti Vizsgálat Nemzetgazdasági Minisztérium Közösség‐vezérelt helyi fejlesztési programok (Community‐led Local Development) Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial Investments)

Európai Területi Együttműködés Partnerségi Megállapodás

Jogszabálygyűjtemény 2011. évi CLXXXIX törvény 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 1996. évi XXI. törvény 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1995. évi LIII. törvény 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet a területfejlesztési koncepció, a 218/2009. (X.6.) területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi Kormányrendelet követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 2/2005 (I.11.) 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet egyes tervek, illetve programok Kormányrendelet környezeti vizsgálatáról 1254/2012.(VII.19.) Korm. határozat a területfejlesztési politika 1254/2012. (VII.12.) megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Korm. határozat Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról 123/1997. (VII.18.) 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, Kormányrendelet valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről 132/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. 132/2010. (IV. 21.) napján elfogadott egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti Kormányrendelet vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21‐én elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről 18/2013. (III. 28.) OGY 18/2013. (III. 28.) OGY határozat a Nemzeti Fenntartható Fejlődés

4

határozat

Keretstratégiáról

5

Vezetői összefoglaló A Heves Megyei Önkormányzat a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően elkészítette a Heves megye Területfejlesztési Koncepciójának helyzetértékelő és javaslattevő részdokumentumát. A Koncepció elkészítése párhuzamosan zajlott az Országos Fejlesztési Koncepció és Területfejlesztési Koncepció elkészítésével. A koncepció helyzetelemző és javaslattevő részét az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola állította össze. A koncepciókészítés átlátható, széleskörű társadalmi részvétel mellett zajlott, melynek eredményeképpen a helyzetértékelő részt a Megyei Önkormányzat elfogadta, és megbízást adott a koncepció területi hatásvizsgálatának elkészítésére. Az elkészült dokumentum területi (gazdasági, társadalmi, környezeti) hatásvizsgálatát jogszabály írja elő. A hatásvizsgálatot a vonatkozó jogszabályi előírások mentén a Heves Megyei Önkormányzat megbízásából a NORDA Nonprofit. Kft. végezte, melynek legfőbb megállapításai az alábbiak. A Heves megyei Területfejlesztési Koncepció tartalmilag, különös tekintettel a természet‐, környezet‐ és tájvédelmi részek kidolgozását megvizsgálva, megfelel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletnek. A helyzetértékelő munkarész elemzése, a SWOT analízis alapján feltárt erősségek‐ lehetőségek valamint a gyengeségek‐veszélyek, valamint a problémafa módszerrel vizsgált összefüggések alapján került meghatározásra a célrendszer. A koncepció három átfogó céljának középpontjában azon felismerések állnak, hogy a gazdasági felzárkózásához, a megye versenyképességének erősítéséhez elengedhetetlen tényezők a vállalkozások, az innováció támogatásán túl a produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes lakosság. A megye kiemelkedő természeti erőforrásokkal, értékekkel rendelkezik és kulturális értékei, az épített környezetének egyedülálló elemei kiemelkedő vonzerővel bírnak, ezért a turizmus ‐ különös tekintettel a természetközeli, ökoturisztikai válfajokra ‐ fejlesztése szinte minden stratégiai célnál és prioritásnál megjelenik. A kitűzött célok nem sértik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényeket. A vázolt elképzelések összhangban állnak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel és a határon átnyúló nemzetköz egyezményekkel, illetve megfelel a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló 18/2013. (III. 28.) OGY határozatnak.

6

Kijelenthető, hogy a koncepció megfelelő formában való programozása és kivitelezése esetén várhatóan eléri a kívánt társadalmi és gazdasági hatásokat, vagy azok egy jelentős részét anélkül, hogy kárt okozna, vagy a meglévő gazdasági és társadalmi problémákat elmélyítené. A megvalósítás során fontos annak szem előtt tartása, hogy bár az egész megye felzárkóztatási (konvergencia) területnek tekintendő, a megye elmaradottabb részeinek integrálására kiemelt figyelmet kell szentelni. A koncepció ehhez jó alapot szolgál, így elmondható, megvalósítása nélkül a megye, valamint a megyén belül a gazdasági‐társadalmi felzárkózás lehetősége elmaradna. A koncepciót áthatja a fenntarthatóság kérdésköre, a természet‐ és környezetvédelem több célnál és javasolt intézkedésnél megjelenik. Javasolt a helyzetelemző rész kiegészítése a Natura2000 területek bemutatásával, hogy a javaslattevő részben megjelenhessen ezen területek speciális kezelésének lehetősége. A hatásvizsgálat alapján a koncepció teljességének, a célrendszer megfelelő komplexitásának és koherenciájának biztosítása érdekében – tekintettel a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi szempontokra ‐ az alábbi javaslatok kerültek megfogalmazásra. Javaslatok a koncepció továbbfejlesztésére: • A társadalmon belüli és a megjelölt fejlesztési földrajzi területek közötti társadalmi különbségeket részletesebben kell bemutatni, mivel ezek pontosabb ismerete nélkül a társadalmi tőke fejlesztését megcélzó átfogó és stratégiai célok, valamint a területi célok eléréséhez az eszközök meghatározása nehezebb. • A helyi gazdaság, a helyben megtermelt áruk helyi értékesítésének erősítését javasolt kiemelni mivel ez a terület az, ahol a helyi szereplők érdemi intézkedéseket kezdeményezhetnek, melynek eredményként hozzájárulhatnak mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődéshez. • Az információs társadalommal kapcsolatban megfogalmazottak, infokommunikációs és K+F+I fejlesztések támogatásának fontossága indokolná, hogy önálló stratégiai célként jelenjenek meg. A koncepció céljait és intézkedéseit javasoljuk kiegészíteni a klímavédelem, az • éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázat megelőzés feladataival.  A levegőszennyezés és zajterhelés csökkentésével elérhető életminőség javító cél megvalósításának elősegítése érdekében, a szükséges intézkedéseket megalapozó helyzetértékelő dokumentumok elkészítését, a folyamatos monitoringozást biztosító mérőhálózat fejlesztési programjának kialakítását javasoljuk. • A helyzetértékelés természetvédelmi és tájvédelmi leírásánál kimaradtak a Natura2000‐es területek, melyet szükségesnek tartunk elemezni, arra tekintettel is, hogy a koncepcióban horizontális elvként meghatározott „Fenntartható, zöld megye” elv érvényesítésének is ez az egyik alapja. • Javasoljuk beépíteni az Európai Területi Együttműködés kertében a szlovákiai területi partnerekkel való együttműködés lehetőségét és ennek területeit. 7

1.

A területi hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése

1.1.

A területi hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata

Előzmények, kapcsolódás a tervezési folyamathoz A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2011. évi módosítását követően 2012. január 1‐től a megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatai jelentősen megváltoztak, bővültek. Ennek keretében ‐ a törvényi rendelkezéseknek megfelelően ‐ a megyei önkormányzatok fogadják el az adott megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (megyei területfejlesztési koncepció), illetve ‐ a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével ‐ a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a terület‐ és településfejlesztést a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolta. A Kormánynak a területfejlesztési politika megújításáról, az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció kidolgozásáról szóló 1254/2012. (VII. 19.) Korm. határozatával tulajdonképpen elkezdődött az OFTK és a területi tervek tervezése, illetve annak előkészítése. A területi tervezés folyamatában a Heves Megyei Önkormányzat 2012 első félévében felmérte a 2014‐2020‐as tervezési időszakkal kapcsolatos helyi fejlesztési igényeket, majd a Megyei Területfejlesztési Koncepció elkészítése a hozzá kapcsolódó Partnerségi Terv elkészítésével hivatalosan elkezdődött. A megyei területfejlesztési koncepció társadalmi egyeztetésére 2013 tavaszán került sor. A területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program és területrendezési terv követelményeit, illeszkedését, elfogadásának rendjét a 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet határozza meg, amely rögzíti, hogy a területi tervek javaslattevő fázisának megalapozó része a területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálat, amelyhez kapcsolódóan a környezeti vizsgálati rész elkészítését az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet szabályozza. A Heves Megyei Önkormányzat és a NORDA Észak‐Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. között létrejött szerződés értelmében a NORDA Nonprofit Kft. végezte a megyei területfejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó területi hatásvizsgálatot. A hatásvizsgálat kiterjed mind a helyzetelemző, mind a javaslattevő dokumentumrészre, és követi a fentiekben hivatkozott jogszabályok előírásait. 8

Tervezési folyamat Heves megyében a 2014‐2020 közötti időszakra történő felkészülés jegyében a területi tervezési tevékenység 2012 első felében kezdődött, melynek során a Heves Megyei Önkormányzat a partnerségi tevékenységen, valamint a települési önkormányzatok megkeresésén keresztül a lakosság, a vállalkozások, a civil szervezetek, a kistérségi társulások és az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit felmérte. A tervezési folyamatfőbb lépései

9

A területi hatásvizsgálat során tett vélemények, a környezet védelméért felelős szervek és a nyilvánosság bevonása A „Heves megye Területfejlesztési Koncepciója 2014‐2020” dokumentum környezeti értékelésének tartalmára vonatkozóan a Heves Megyei Önkormányzat a területileg érintett környezetvédelmi szervek szakvéleményét kérte, melyhez kapcsolódóan az alábbi javaslatok, észrevételek kerültek megfogalmazásra. Közép‐Tisza‐vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A környezeti értékeléssel kapcsolatosan nem támasztottak egyedi tartalmi követelményt, annak összeállítása a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében taglalt előírásoknak megfelelően kell, hogy megtörténjen. A dokumentumot elfogadták, azonban felhívták rá a figyelmet, hogy a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet II/1. fejezetének b) pontja értelmében természet‐ és tájvédelemre kiterjedően a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság is véleményező szerv. Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve A koncepciót a 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet 20. § (1) bekezdése és a 11. számú mellékletének 13. h) pontja alapján közegészségügyi szempontból nem kifogásolta. Összességében a fenntartható fejlődés elvére épül és figyelembe veszi a területi, táji, természeti, ökológiai, kulturális és humán adottságokat, szem előtt tarja az értékek megőrzését és erőforrások védelmét. Figyelembe véve a megye lakosságának ivóvíz ellátásának biztosítását és a termálvízre épülő turizmus volumenét, javasolják a vízbázisok hidrogeológiai védőterületein a terület felhasználási és építést korlátozó szabályok szerepeltetését illetve rögzítését. Erre a felvetésre vonatkozó előírásokat a vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet tartalmazza. Észak‐Magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség A környezeti vizsgálathoz a vonatkozó 1996. évi XXI. Tv. 23. § (1) bekezdés és a 2/2005. (I.11.) Korm. rendeletben foglaltakon kívül külön szempont rendszert nem jelöltek meg. Felhívták a figyelmet, hogy az SKV eljárást az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21‐én elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 132/2010. (IV.21.) Korm. rendelet is szabályozza. Javaslatot tettek a Resource Manual to Support Application of the Protocol on Strategic Environmental Assessment című kézikönyvben foglaltak figyelembe vételére. Továbbá kérik az életminőséget közvetlenül befolyásoló levegőszennyezés és zajterhelés csökkentése érdekében a 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) b) pontja alapján nyújtott lehetőségek kihasználását. Ehhez kapcsolódóan a rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelmények tekintetében hiányosnak bizonyult a környezeti értékelés, melyhez kiegészítésképpen a közúti közlekedésből és ipari tevékenységből adódó zajterhelés

bemutatását, zajtérkép készítését, zajterhelési mérőhálózat fejlesztésének részletezését, a helyi zaj‐ és rezgésvédelmi szabályok felállításának szükségességét és körülményeinek bemutatását, valamint a környezetvédelmi programhoz kapcsolódóan eredménymutatókat kért. A felügyelőség a dokumentumot hulladékgazdálkodási és vízvédelmi szempontból megfelelőnek találta. 1.2.

A területi hatásvizsgálathoz felhasznált információk, kapcsolódó szakmai dokumentumok

Az alábbiakban azon fontosabb nemzeti és közösségi dokumentumok kerülnek felsorolásra, amelyek – bár több esetben nem végleges formában állnak rendelkezésre – szakmai tartalmuk alapján kapcsolódnak a Heves megyei Területfejlesztési Koncepcióhoz, bizonyos mértékben meghatározzák annak tartalmát, illetve olyan információkat közölnek, amelyeket nem lehet a tervezés, így a hatásvizsgálat összeállítása során figyelmen kívül hagyni. Heves Megye Területrendezési Terve 10/2010. (V.07.) HMÖ rendelet Heves Megye Területrendezési Tervéről szóló 12/2005. (IV. 29.) HMÖ rendelet módosításáról Heves Megye Területrendezési Terve a megye térségi szerkezeti tervét, a megyei térségi övezeteket, valamint az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magába. Heves megye területfejlesztési Koncepciójának területi hatásvizsgálata szempontjából az alábbi szabályozási elemek a legfontosabbak: A megye térségi szerkezeti tervére vonatkozó szabályok (1) A megyében az alábbi összefüggő területi egységet alkotó térségi terület felhasználási kategóriák kerültek kijelölésre: (a) Legalább 50 ha területű térségek: Erdőgazdálkodási térség Mezőgazdasági térség Vegyes terület felhasználási térség (b) Legalább 10 ha területű térségek: Városias települési térség Hagyományosan vidéki települési térség (c) Területi korlát nélkül ábrázolt térségek: Vízgazdálkodási térség Építmények által igénybevett térség A megye övezetei (1) A megye területén az alábbi térségi övezetek kerültek kialakításra: Ökológiai hálózat övezete, ‐ ezen belül: ‐ Országos ökológiai hálózat magterületének övezete, ‐ Ökológiai folyosó övezete, ‐ Az ökológiai hálózat puffer területének övezete, Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete, 11

Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete, ‐ ezen belül: ‐ Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete, Komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, ‐ ezen belül: ‐ Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, ‐ Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület övezete, Tájképvédelmi terület övezete, ‐ ezen belül: ‐ Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, ‐ Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete, Világörökség, világörökség várományos és történeti települési terület övezete, Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi terület övezete, Felszíni vizek vízminőség‐védelmi vízgyűjtő területének övezete, Ásványi nyersanyag‐gazdálkodási terület övezete, Együtt tervezhető térségek, Rendszeresen belvízjárta terület övezete, Nagyvízi meder területének övezete, Földtani veszélyforrás területének övezete, Vízeróziónak kitett terület övezete, Széleróziónak kitett terület övezete, Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete A Területfejlesztési Koncepcióban területi fókuszú stratégia célokként a „Hatvan‐Gyöngyös – Eger tengely”, az „Észak‐hevesi térség” és a „Dél‐Heves és Tisza‐tó térség” került lehatárolásra. Ezek a térségek többek között ökológiai hálózat övezeteibe, tájképvédelmi terület övezeteibe tartoznak, melyek nagyfokú determinációt jelenthetnek a fejlesztési programok kidolgozásánál. Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció (OFTK) A hatásvizsgálat elkészítésének időpontjában a dokumentum társadalmi vitára bocsátott változata állt rendelkezésre, amely a kormányzati fejlesztéspolitika 2030, illetve 2014‐2020 időtávlatában követni tervezett stratégiai céljait, prioritásait jelöli ki.1 A társadalmi, kormányzati és területi egyeztetések során tartalma később válik véglegessé. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a Megyei Koncepciók és az OFTK részben meghatározzák a másik dokumentum tartalmát, jelen hatásvizsgálatnak ebben a kontextusban is jelentősége lehet. A két dokumentum összevetése a 2.2. fejezetben szerepel. Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia Az Országgyűlés 18/2013 (III.28.) határozatával elfogadta a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiát, mely a 2012‐2024 közötti időszakban érvényesítendő fenntarthatósági elveket, célokat, beavatkozásokat rendszerezi. 1

NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 – Országos Fejlesztési‐ és Területfejlesztési Koncepció stratégiai vitaanyaga – társadalmi egyeztetési változat

12

A fenntarthatóság felé való átmenet nemzeti koncepciója értelmezése szerint: „A fenntartható fejlődés az ember boldog és értelmes életvitelének előmozdítását és a közjó kiteljesítését célozza úgy, hogy az emberi tevékenységek a Föld környezetieltartó‐képessége szabta határokon belül maradnak, és a gyarapítható, fejleszthető emberi, társadalmi és gazdasági erőforrások terén gondoskodunk ezek megfelelő mennyiségi és minőségi állapotának fenntartásáról, bővítéséről, illetve javításáról.” A nemzeti fenntarthatósági politika az alábbi elemekből tevődik össze: (1) Folyamatosan nyomon kell követni, s mennyiségi, minőségi mutatókkal mérni, számszerűsíteni kell a nemzeti erőforrások alakulását: fogyását vagy gyarapodását, romlását vagy javulását. (2) Az állandóan fejlődő tudományos ismeretekre figyelemmel az időszakonként felülvizsgált mutatók jelzései alapján értékelni kell az erőforrások helyzetét, felismerve: melyek vannak kritikus állapotban, melyek kritikussá válása várható, illetve, hogy a nemzet jólétéhez mely erőforrások fejlesztése járulhat hozzá hosszú távon a leginkább. (3) Azonosítani kell azokat az okokat (hajtóerőket), amelyek az egyes erőforrások romlásához vagy gyarapításához hozzájárulnak. A romlást okozó hajtóerők visszafogását vagy a gyarapító hajtóerők támogatását kell célként kitűzni. (4) A célkitűzéseket minden kormányzati, regionális vagy helyi döntés – legyen az hosszabb távú ágazati stratégiák megalkotása, jogszabály‐alkotás, a költségvetés tervezése vagy egy településrendezési terv – során érvényre kell juttatni. (5) Olyan intézményeket, eljárásokat kell létrehozni és működtetni, melyek biztosítják, hogy a különböző szintű közösségi döntések során a nemzeti erőforrások fenntartható használatával kapcsolatos szempontok, információk a döntéshozók tudomására jutnak, azokat a döntések során figyelembe veszik. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009‐2014) Az ország fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. A környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával rendszerbe foglalja a környezet védelmére irányuló célokat és feladatokat.2 Az alábbi tematikus akcióprogramok keretében nem csak a célokat, hanem a célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket és az intézkedések végrehajtásáért felelősöket – a kormányzattól, az önkormányzatokon keresztül a lakosságig – nevesíti illetve mutatókat is meghatároz. a. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a./1. Környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás a./2. Környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás a./3. Környezeti információhoz való hozzáférés a./4. A turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása 2

Nemzeti Környezetvédelmi Program 2009‐2014, 3. o.

13

b./ Éghajlatváltozás b./1. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése b./2. Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira b./3. Ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentése c./ Környezet és egészség c./1. Beltéri levegőminőség c./2. Biológiai allergének c./3. A vízminőség és egészség c./4. Élelmiszerbiztonság c./5. Klíma és egészség c./6. Környezet‐egészségügyi információs rendszer d./ Települési környezetminőség d./1. Településfejlesztés, ‐rendezés és környezetvédelem d./2. A települések levegőminőségének javítása d./3. A zajterhelés csökkentése d./4. Közlekedés és környezet e./ A biológiai sokféleség megőrzése, természet‐ és tájvédelem e./1. A természeti és táji értékek védelme e./2. Természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás e./3. Károsodott területek helyreállítása, káros hatások csökkentése e./4. A természetvédelem feltételrendszerének javítása f./ Fenntartható terület‐ és földhasználat f./1. Területrendezés és környezetvédelem f./2. Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás f./3. Talajok védelme és fenntartható használata f./4. Környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat f./5. Az erdőgazdálkodás környezeti aspektusai g./ Vizeink védelme és fenntartható használata g./1. Vizeink „jó állapotának” elérése: vízgyűjtő gazdálkodási tervezés és monitoring g./2. Stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét szolgáló,kapcsolódó programok g./3. Területi vízgazdálkodás, vízkármegelőzés és elhárítás g./4. Kiemelt fontosságú és országos jelentőségű érzékeny víztestek állapotának javítása (Tisza‐tó,) h./ Hulladékgazdálkodás h./1. Megelőzés h./2. Hasznosítás h./3. Ártalmatlanítás h./4. Hulladékgazdálkodási tervezés i./ Környezetbiztonság i./1. Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás i./2. Környezeti kármentesítés 14

Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (NKIS) 2011 – 2020 Kormány az ökoszisztémák terhelése csökkentésének, a természeti erőforrások takarékos használatának, valamint a gazdaság fenntartható fejlesztésének érdekében 1307/2011. (IX. 6.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégiát. A stratégia a 2011‐2020 közötti időszakra szól, de ennél messzebb mutató céljai is vannak. Az ország erőforrásaival hatékonyan és takarékosan gazdálkodó, összességében fenntartható fejlődési pályára való átállását kívánja sajátos eszközeivel elősegíteni. Jövőképünk szerint a környezettechnológiai innovációk elterjedése a nemzeti környezetvédelmi ipar olyan fejlődését hozhatja, ami hozzájárul mind a foglalkoztatás, mind az ország versenyképességének növeléséhez, ezzel a társadalom jóllétének biztosításához és a környezet védelméhez. A jövőkép megvalósulásához szükség van olyan célok megfogalmazására, amik a stratégia időtávján belül reálisan elérhetők. A Stratégia célja, hogy meghatározza a következő évtized irányvonalait és szükséges intézkedéseit a hazai környezettechnológia és a környezettechnológiai innováció területén. A környezeti célok mellett a Stratégia másik célja Magyarország gazdasági és tudáspotenciáljának kiaknázása az új eljárások és technológiák, különösen a környezetbarát technológiák kifejlesztésére irányuló versenyben. A Stratégia további fő célja, hogy elősegítse a munkalehetőségek bővülését az innovatív technológiákat alkalmazó tevékenységek támogatásával. Mindezek figyelembevételével tehát az átfogó cél olyan környezettechnológiai innovációk bevezetésének támogatása, amelyek elősegítik az ökológiai lábnyom és az ökoszisztémák terhelésének csökkentését, a természeti erőforrásokkal való takarékos bánásmódot, valamint támogatják a fenntartható gazdaság fejlesztését, ennek érdekében elősegítik: ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

az elsődleges nyersanyagok felhasználásának csökkentését; a másodlagos nyersanyagok növekvő felhasználását; a magas hozzáadott értékű, tudásigényes technológiák kifejlesztését, elterjesztését; egyszerű, olcsó, a természet energiáit bölcsen hasznosító, tömegek által is használható, környezetbarát technológiák kifejlesztését, széles körű alkalmazását; a gazdaság fenntartható anyaggazdálkodás felé való elmozdítását: erőforrás‐hatékonyság, valamint a kiemelt jelentőségű erőforrások (víz, termőföld) takarékos használata és minőségének hosszútávon történő megóvása; a környezettechnológia beavatkozási alapkoncepciójának megváltoztatása, a „csővégi” szemlélet helyett a megelőzési szemléletet előtérbe helyezése; megújuló, megújítható erőforrások (anyag és energia) használatának növelése; hulladékhasznosítás fejlesztése, újrahasználat segítése; bioalapú nyersanyagok környezetvédelmi szempontból fenntartható használata/újrahasznosítása.

Az előzőekben felsorolt részterületi célokat a hazai gazdasági, környezeti és társadalmi viszonyok és potenciálok figyelembevételével kell elérni. 15

Nemzeti Vidékstratégia 2012 – 2020 A Nemzeti Vidékstratégia célja, hogy a hazánk vidéki térségeinek nagy részén érvényesülő kedvezőtlen folyamatokat megfordítva, a fenntarthatóságot, az életképes agrár‐ és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. A vidéki Magyarország egészének megújítását tűzi ki célul, ezért a természeti értékek és a környezet védelmére, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítására alapozva határozza meg az agrár‐ és élelmiszergazdaságra, valamint a vidékfejlesztésre vonatkozó tennivalókat. Legfontosabb területei a foglalkoztatás növekedése, a kiegyensúlyozott és sokszínű mező‐ és erdőgazdálkodás, termelési szerkezet, a helyi élelmiszertermelés és élelmiszerpiacok helyreállítása, a helyi energiatermelés, a vidék helyi közösségeinek megerősödése, a népesedési mutatók javulása és a természeti rendszerek, a biológiai sokféleség megőrzése. Térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programok A speciális, térségi összehangolást kívánó problémák kezelése, illetve a társadalmi‐gazdasági szempontból kirívóan leszakadó térségek fejlesztése térségi programok keretében lehetséges. Az eddigi vidékfejlesztési gyakorlatból hiányzott a helyi vidékfejlesztési programokon túlmutató térségi programok lehetősége. Szakpolitikai célkitűzések ‐ Speciális térségi vidékfejlesztési problémák kezelése. ‐ Az elmaradott, perifériális vidéki térségek felzárkóztatása. ‐ A foglalkoztatás növelése a hátrányos helyzetű vidéki térségekben. ‐ A Kárpát‐medence magyarlakta vidéki térségei fejlődésének segítése. E komplex térségi programcsoporthoz a következő térségi komplex vidékfejlesztési nemzeti programok kapcsolódnak Heves megye vonatkozásában. Aprófalvas térségek fejlesztési programja Az ország településhálózatának harmada, mintegy 1050 település 500 főnél kisebb lélekszámú aprófalu. Az aprófalvak főképp az ország domb‐ és hegyvidéki területein, Északkelet‐Magyarországon, Nyugat‐ és Dél‐Dunántúlon fordulnak elő nagyobb számban. Az alacsony lélekszámú aprófalvak társadalma kiemelten sérülékeny. Többségüket rendkívül kedvezőtlen demográfiai és társadalmi folyamatok jellemzik, amely a gazdasági teljesítményükre is negatív hatással van. A demográfiai és társadalmi problémák halmozottan jelentkeznek azon aprófalvak esetében, amelyek földrajzilag és gazdaságilag is perifériális térségben, a gazdasági centrumoktól távol találhatók. Ezen falvak esetében az elöregedés, a tartós és rendkívül magas munkanélküliség, az – ebből adódó – elvándorlás, valamint a szociális és etnikai szegregáció kialakulása általános és egyre veszélyesebb jelenség. Számos aprófalu küzd közlekedési, elérhetőségi nehézségekkel, amely a munkába 16

és iskolába járást is ellehetetleníti. A problémákat súlyosbítja egyes települési funkciók, szolgáltatások ellátásának alacsony fokú fenntarthatósága. Egyes, már drasztikus mértékben leszakadt aprófalvas térségek problémáinak megoldása, leszakadásuk megállítása és a folyamat megfordítása kiemelten fontos feladat a vidékpolitika számára. A gyakran természet közeli, nyugalmat sugárzó aprófalvak kilábalásának pillére lehet pl. az agrárgazdaság, az agrárgazdaságon alapuló közfoglalkoztatás, a szociális gazdaság, a turizmus, vagy a rekreáció. Stratégiai irányok és teendők: 1. A napi munkába járás, ingázás igényeihez maximálisan illeszkedő akadálymentes és fenntartható közösségi közlekedést fejlesztése. 2. Az aprófalvak gazdasági létalapját biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése. 3. Azoknak a helyi vállalkozások támogatása, amelyek az aprófalvas térségekben szociális szempontokat is figyelembe vesznek a gazdasági tevékenységük végzése során. A szociális gazdaság kialakulásának, tartós és fenntartható működésének ösztönzése. 4. A helyi népesség szociális, egészségügyi, adminisztrációs igényeinek minél kevesebb utazással történő kielégítése, rendszeres mozgó szolgáltató rendszerek kiépítésének támogatása. 5. A helyi tehetséges fiatalok mentorálása. Hosszú távú programmal segíteni szükséges őket taníttatásuk és elhelyezkedésük során. Helyben maradást és letelepedést segítő programokkal az értelmiség helyben maradásának segítése. 6. Helyi közösségek kialakulásának, fejlesztési programjaik közös kidolgozásának segítése. 7. Az aprófalvak falusi turizmushoz, öko‐ és aktív turizmushoz kapcsolódó infrastruktúrájának és a kapcsolódó szolgáltatások kínálatának térségileg összehangolt fejlesztése. Tisza‐völgy komplex fejlesztési program A Tisza‐völgy térségi programban történő együttes kezelését egyrészt a társadalmi‐gazdasági hátrányok, más‐részt az árvíz, a belvíz, az aszály és általánosságban az éghajlatváltozás okozta környezeti fenyegetettség megoldandó problémái indokolják. A térség felzárkóztatása, fenntartható fejlesztése szorosan kapcsolódik a kormány kiemelten kezelt komplex programjához, a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztéséhez (VTT), melynek fő célkitűzése az árvízvédelem új típusú eszközökkel történő magas szintű biztosítása és az érintett térség terület‐ és vidékfejlesztése. Ennek keretében cél az árvízi tározók területén, valamint a kapcsolódó területeken a tájgazdálkodás meghonosításával és alkalmazásával a vízkészlet‐ gazdálkodás javítása, valamint a Tisza‐menti települések infrastruktúrájának fejlesztése is, melyek a térség harmonikus fejlődésének alapfeltételei. A Tisza‐térség problémája nem kizárólagosan vízügyi jellegű, szorosan összefügg a helytelen területhasználattal, ezért a fejlesztéseket komplexen, térségi összefüggésrendszerben szükséges meghatározni, a nemzetközi kapcsolódásokra tekintettel. 17

Stratégiai irányok és teendők: 1. A táji rendszer működőképességének biztosítása, valamint a fenntartható társadalmi‐ gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtése az ökológiai kritériumok maximális figyelembevétele mellett. 2. A vízkészlet‐gazdálkodás fejlesztése, alkalmazkodás a klímaváltozás kihívásaihoz. 3. A Tisza‐völgy árvízvédelmi biztonságának növelése, egyrészt az árvízszintek csökkentését eredményező, nagyvízi meder vízszállító képesség javítása és a hazai ártéren kiépíthető árapasztó tározós rendszer megvalósítása, másrészt a jelenlegi árvízvédelmi rendszer előírások szerinti kiépítése révén. 4. A Tisza‐menti, természetszerű (mély)árterek reaktiválása, bevonása a vízgazdálkodásba. A rendszeres, sekélyvízi elárasztásra alapozott ártéri tájgazdálkodási rendszerek megvalósítása. 5. A tájhasználat igazítása az egyes területek ökológiai adottságaihoz és a lehetséges vízpótlás. 6. A Tisza‐térség elérhetőségének javítása, a helyi úthálózat felújítása. 7. A partvonal ökoturisztikai fejlesztése 8. A foglalkoztatás bővítését lehetővé tevő helyi és térségi gazdaságfejlesztés, benne a hálózati együttműködések, a helyi tradíciókon alapuló termékek előállítása, ökológiai gazdálkodás.

Tisza‐tó fejlesztése az ökoturizmus jegyében alprogram Stratégiai irányok és teendők: 1. Turisztikai hálózatépítés 2. Turisztikai infrastruktúra minőségének fejlesztése 3. Meglévő és új gazdálkodó szervezetek foglalkoztatását elősegítő beruházásainak támogatása 4. Hagyományos technológiák és termékek felelevenítése, turisztikai célú fejlesztése 5. Hagyományőrző csoportok tevékenységének elősegítése 6. Identitástudat fejlesztése helyi hagyományok és értékek gyűjtésével, feldolgozásával 7. Helyi termékek feldolgozottsági szintjének növelése 8. Koordinált marketing támogatása 9. A mezőgazdaságot kiegészítő, nem mezőgazdasági jellegű tevékenységek fejlesztése 10. Teljes termékpályás beruházások ösztönzése Az EU 2014 és 2020 közötti kohéziós politikájához kapcsolódó jogszabályjavaslatok Az Európa 2020 az Európai Unió 10 évre szóló növekedési stratégiája. Célja nem csupán az, hogy segítségével leküzdjük a válságot, amely számos uniós gazdaságot továbbra is kedvezőtlenül érint. A stratégia az uniós növekedési modell hiányosságait hivatott megszüntetni, és az intelligensebb, fenntarthatóbb és inkluzívabb növekedés feltételeit kívánja megteremteni.3 Részletesebb kapcsolat a jelen dokumentum 2.2. pontjában található. 3

http://ec.europa.eu/europe2020/europe‐2020‐in‐a‐nutshell/index_hu.htm

18

A 2020‐ig tartó időszakra szóló általános uniós környezetvédelmi cselekvési programról ‐ „Jólét bolygónk felélése nélkül” (Az EU parlament és tanács határozati javaslata 2012/0337 (COD)) A hatodik környezetvédelmi cselekvési program 2012 júliusában lezárult, az Európai Bizottság pedig az érdekeltek, köztük a Tanács és az Európai Parlament ez irányú felkérésére javaslatot tesz a program utódjára. Ez a környezetvédelmi cselekvési program fokozni kívánja a környezetpolitika szerepét abban a folyamatban, melynek végén olyan erőforrás‐hatékony és alacsony szén‐dioxid‐ kibocsátású gazdaság jön létre, amelyben védelmet élvez a természeti tőke, a polgárok egészsége és jóléte. A program átfogó keretet ad a környezetpolitika 2020‐ig tartó időszakára, és kilenc célkitűzést határoz meg prioritásként az EU és tagállamai számára. 1. sz. kiemelt célkitűzés: az Európai Unió természeti tőkéjének védelme, megőrzése és fejlesztése 2. sz. kiemelt célkitűzés: erőforrás‐hatékony, környezetbarát és versenyképes uniós gazdaság kialakítása 3. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós polgárok megóvása a környezettel kapcsolatos terhelésektől, valamint az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól E kiemelt tematikus célkitűzések teljesítéséhez olyan elősegítő keretrendszerre van szükség, amely támogatja a tényleges cselekvést. Az elősegítő keretrendszernek négy pillére tekintetében kerül sor javító intézkedésekre: a környezetre vonatkozó uniós szabályozás megfelelőbb módon történő végrehajtása valamennyi területen; a környezetpolitika tudományos eredményekkel való szilárdabb alátámasztása; beruházások biztosítása és a környezetvédelem szempontjából célravezető ösztönzők létrehozása; és végül a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése a környezetpolitikán belül és más szakpolitikák viszonylatában egyaránt. Ezek a horizontális intézkedések e program hatályán és időtartamán túlmutatnak. 4. sz. kiemelt célkitűzés: az uniós környezetpolitika hasznának maximalizálása 5. sz. kiemelt célkitűzés: a környezetpolitika tudományos alapjának megszilárdítása 6. sz. kiemelt célkitűzés: a környezet‐ és éghajlat‐politikai beruházások és a megfelelő árképzés biztosítása 7. sz. kiemelt célkitűzés: a környezeti megfontolások fokozottabb érvényre juttatása és a politikai koherencia növelése A helyi, regionális és globális kiívások kezelését szolgáló tematikus célkitűzések. 8. sz. kiemelt célkitűzés: az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele 9. sz. kiemelt célkitűzés: a regionális és globális környezeti és éghajlat‐változási kihívások uniós kezelésének hatékonyabbá tétele Az EU biodiverzitási stratégiája 2020‐ig A 2020‐ig teljesítendő kiemelt uniós cél: A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma‐szolgáltatások romlásának megállítása az Európai Unióban2020‐ig, valamint állapotuknak a lehetőségekhez mértszintű helyreállítása, ezzel együtt a biológiai sokféleség globális csökkenésének megelőzésére tett erőfeszítésekhez való uniós hozzájárulás fokozása.4 4

http://ec.europa.eu/environment/pubs/pdf/factsheets/biodiversity_2020/2020%20Biodiversity%20Factsheet_HU.pdf

19

2. Heves megyei területfejlesztési Koncepció A területi hatásvizsgálat elkészítésének idején a Koncepció Helyzetértékelés és javaslattevő részének elkészítése az 1. fejezetben bemutatottak szerint halad. 2.1. A koncepció tartalmának, céljainak rövid ismertetése A koncepcióban Heves megye adottságait alapul véve a következő jövőkép fogalmazódott meg: „Heves megye a megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció‐ orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030‐ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik.” Ennek a jövőképnek az elérését megvalósító program az alábbi módon fogalmazható meg: HEVES MEGYE MAGYARORSZÁG HARMONIKUSAN FEJLŐDŐ, ÉLHETŐ MEGYÉJE. A program kidolgozásánál figyelembe vették az Európai Unióban szokásos alapelveket, melyek egyben a fejlesztési program megvalósíthatóságát és a megvalósítás módját is meghatározzák. A célok elérésénél a következő alapelvek kiemelten kívánják érvényesíteni:  fenntartható fejlődés (csak hosszútávon fenntartható, társadalmi – gazdasági ‐ környezeti szempontból kiegyensúlyozott, hosszútávon az önfinanszírozás megvalósítására képes, illetve arra esélyes fejlesztések célozhatók meg)  esélyegyenlőség (a megvalósítandó fejlesztések kedvezményezettje lehet a társadalom minden csoportja, annak érdekében, hogy az etnikai, nembeli, vallási, politikai nézetek szerinti és jövedelmi különbségek ne akadályozzák a megye lakosainak személyes fejlődését, gazdagodását, szociális érvényesülését, jól‐létét)  partnerség (a fejlesztési program a megye szereplőinek összefogását, közös mozgósítását feltételezi, közös célok megvalósítására vonatkozik; a program megvalósítása során alapvető szükséglet a központi, a különböző szintű helyi intézmények, szervezetek, valamint a magán szféra együttműködése)  addicionalitás (a fejlesztési program bevonja a megyében mozgósítandó saját erőt is, hiszen a hosszú távú cél elsősorban olyan programok támogatása, melyekben a kedvezményezettek saját forrásaikhoz addicionálisan kapják a támogatást)

20

A fentiekben megfogalmazott jövőkép megvalósítása érdekében a megye számára három átfogó, illetve négy komplex és ezek területileg differenciált megvalósításához kapcsolódva három területi stratégiai cél fogalmazható meg. Mindezeket a stratégiai célokat négy horizontális elv támogatja meg, amelyek együttesen a fejlesztésekhez szükséges gazdasági‐, humán‐, társadalmi‐ és természeti tőkét hivatottak folyamatosan, növekvő mértékben és egymással harmonikusan összehangolva biztosítani. Átfogó célok:  Komplex, integrált foglalkozás‐intenzív gazdaság  Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom  Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet Az átfogó célokat determinálja, hogy Heves megye természeti, kulturális értékeinek és épített környezetének egyedülálló elemei kiemelkedő vonzerővel bírnak nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is. Megóvásuk és harmóniájuk megteremtése a megye társadalmi, gazdasági fellendülése érdekében a jövőben is alapvető célkitűzései között kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a települések, településrészek rehabilitációjának, arculatuk javításának is, az építészeti, kulturális értékek megőrzésének. Törekednek a zöldfelületek növelésére, folyamatos gondozására, parkok felületének növelésére, temetők, sírkertek, sportpályák rendben tartására. Az épített környezet korszerűsítése tekintetében kiemelt hangsúlyt fektetnek az épületenergetikai szempontok érvényesítésére, energiahatékonysági korszerűsítésekre, arra, hogy a tartós anyagokból épített épületek hosszú távon anyag‐és energiamegtakarítást eredményezzenek, megelőzve a fölös hulladékképződést és az energiapazarlásból eredő környezeti terhelést. További fontos szempont a hatékony hulladékgazdálkodás (kevesebb hulladéktermelés, több komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése), a helyi anyagokat használó, környezetbarát épületek előtérbe helyezése, valamint energia hatékony eszközök használata. Fontos a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások, illetve a környezeti információkat biztosító rendszerek támogatása. Területistratégiai célok és fókuszpontjai: 1. Hatvan –Gyöngyös ‐ Eger „gazdasági tengely” erősítése  A térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez elengedhetetlen tartják a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztését,a hiányzó gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (Eger‐Füzesabony közötti M25‐ös út) szakaszos – 251. számú Maklár‐Andornaktálya elkerülő út 10 km‐es, valamint a 21

2501‐es összekötő út 2,5 km‐es hosszban történő – fejlesztése, kiépítése mellett biztosítani kell a megyén belüli észak‐déli irányú közlekedési kapcsolatok erősítését.  Innovációs potenciál fejlesztése, a vállalkozói aktivitás növelése, térbeli terjedése, melyhez szükség van a két tudásközpont (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola), valamint a vállalkozások és K+F szolgáltatók együttműködésének javítására, az innovációs eredmények alkalmazására törekvő kapcsolatok bővítésére.  A gyógyvizekre épített egészségipar pozícionálása, felhasználva a rendelkezésre álló gyógytényezőket a mozgásszervi‐ és érbetegségek rehabilitációjában. A Mátra – mint hazánk legmagasabb hegysége – által nyújtott üdülési‐rekreációs lehetőségének kihasználása. Az aktív pihenés lehetőségeinek bővítése területén a Mátra és a Bükk hegységet feltáró, keresztül szelő kerékpárút fejlesztése. 2. Az Észak‐hevesi térség természetközpontú fejlesztése  Térségi központok (Pétervására, Bélapátfalva) megerősítésével, az ott elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztésével felgyorsítani a döntően aprófalvas térség felzárkóztatását.  Olyan infrastrukturális beruházások, amelyek összekötik a megye északi és déli területeit.  A térség turisztikai adottságaira építve, természeti adottságok vonzerővé fejlesztése és ezzel összhangban a fogadókapacitás elemeinek kiépítése. 3. Dél‐Heves és a Tisza‐tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése  A Tisza‐tó térségének egyedi arculatú ökoturisztikai fejlesztés, összhangban a természeti, környezeti terhelhetőségnek megfelelő aktív turizmus fejlesztésével.  A környező térségekhez kapcsolódó ökológiai folyosók hálózatának megőrzése és új kapcsolatok kiépítése  A szociális felzárkóztatás, a mélyszegénység kezelése, a társadalmi lejtőn való lecsúszás megállítása, a demográfiai feszültségek kezelése a képzési programok mellett önsegítő, közösségfejlesztő, közmunka‐ és egyéb foglalkoztatási típusú programokkal, valamint szociális és egészségügyi fejlesztések segítségével. A fenti területi stratégiai célok meghatározásának alapja, hogy Heves megye hat térszerkezeti sávba sorolható természeti adottságok, társadalmi és gazdasági szerkezet szempontjából és földrajzilag is jól körbeírható területeken helyezkedik el. A kelet‐nyugat irányú területi sávokat észak‐déli irányba a patakok ökológiai sávjai, a Zagyva, a Tarna, az Eger‐patak völgyei kötik össze. Északon a Heves‐borsodi dombság sávja található. Déli irányban haladva, a Mátra és Bükk hegységek északi hegylábának területei következnek, melyhez kapcsolódik az északi középhegység, jellemzően erdővel borított hegyháti területe. A hegyvidék déli hegylábi területein található sávban alakultak ki a megye legjelentősebb

22

városai: Hatvan, Gyöngyös és Eger. Ettől délre nagy kiterjedésű alföldi területek találhatóak, melyet délkeleti irányból a Tisza‐tó vízparti területe határol. A térszerkezetet meghatározó földrajzi adottságok determinálták a három fejlesztési terület lehatárolását. Az északi és déli területeken alapvetően a természet közeli fejlesztésekre, a leszakadás csökkentésére, a szegénység elleni küzdelemre koncentrálnak. A középső sávban, ahol legmagasabb a szolgáltatásban és az iparban működő vállalkozások területi sűrűsége, a versenyképesség megerősítését, az innováció fejlesztését célozták meg. Ugyanakkor jelentős szerepet szánnak az egészségipar fejlesztésnek, az aktív, természet közeli turizmus fejlesztésének is. Specifikus, komplex stratégiai célok és prioritásai 4. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 4.1 prioritás: Élelmiszeripar kapacitás‐ és minőségfejlesztése     

Magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek fejlesztésének és gyártásának támogatása,új exportképes termékek fejlesztése Innovációs tevékenységek hatékonyságának és elterjedésének erősítése A mezőgazdasági termelés és feldolgozás jövedelemtermelő képességének javítás Élelmiszer biztonság fejlesztése, elektronikus nyomon‐követési modellrendszer kiépítése Az élelmiszeripar és a turizmus szinergiájának támogatása

4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében     

Biomassza alapú energiatermő berendezések működtetéséhez szükséges tüzelőanyag biztosítását, átalakítását célzó kapacitások létrehozásának támogatása Megújuló energiaforrás hasznosítását célzó beruházások támogatása Kisebb lakóközösségek megújuló energia használatának ösztönzése Megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák elterjedésének elősegítése Épület felújítási programok támogatása az energiahatékonyság és energia‐ megtakarítás fokozása érdekében

4.3 prioritás: Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása   

Multinacionális és hazai exportképes cégek K+F kapcsolódása, K+F központok letelepedésének ösztönzése Megfelelő gazdasági környezet az új befektetők vonzására Hazai beszállítói kapacitások fejlesztése 23



Reinvest ösztönzése

4.4 prioritás: Sokszínűségben harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása      

Új, innovatív megoldások, helyi gazdaság élénkítéséhez való fokozottabb hozzájárulás Turisztikai kínálati elemek térségenkénti harmonizálása,az infrastruktúra,és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének összehangolt fejlesztése Szolgáltatás‐ Attrakció‐ Szálláshely együttműködésének támogatása Célcsoport‐specifikus és komplex szolgáltatáscsomagok kialakítása TDM szervezetek stabil működésének elősegítése Húzó turisztikai ágazatok (gyógy‐, kerékpár‐, bor‐,gasztronómiai‐,öko‐, lovas‐, vadász‐ , kulturális‐, történelmi‐, rendezvény‐, vallási turizmus) minőség‐ és kapacitásfejlesztése

4.5 prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése       

KKV‐k exportpotenciáljának fejlesztése Kutatás‐intenzív kkv‐k támogatása Beszállítói kapcsolatok fejlesztése Minőségirányítási rendszer bevezetésének támogatása Kisvállalkozói tőkejuttatási programok kidolgozása KKV‐k informatikai eszközellátottságának növelése Garanciákat biztosító intézmények megerősítése

A koncepció három iparági fejlesztési irányt – élelmiszer, gép, energetikai ipar, valamint a turisztika területére koncentrál, a hagyományokra és az adottságokra lapozva. A KKV szektor már‐már horizontális célként határozható meg, az eszközöknél markánsan megjelenítik a pénzügyi eszközöket is (tőkejuttatás, garancia). 5. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 5.1 prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása         

Az együttműködések fokozása értékesítési láncokkal Technológia fejlesztések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében K+F eredmények átültetésének támogatása Tájhasználathoz igazodó agrárszerkezet kialakítása Fiatal gazdák képzése, tevékenységének segítése Szaktanácsadás működtetése (technológia; támogatások igénybe vétele) Magas élőmunka‐igényű kertészeti kultúrák támogatása Halászat, erdő‐ és vadgazdálkodás támogatása A vidéki gazdaság energiabiztonságának növelése 24



Öntözőrendszerek fejlesztése

5.2 prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával     

Magas hozzáadott értékű termékek helyben előállításának támogatása Fogyasztói tudatosság növelése Helyi termékek piacra jutásának támogatása Egészséges élelmiszer‐termelési és ellátási rendszer kialakítása Informatikai fejlesztések a helyi termékek népszerűsítése és értékesítése érdekében

5.3 prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével        

Helyi erőforrások feltárása, optimális hasznosítása Megújuló energiaforrások részarányának növelése Vidék népesség‐megtartásának javítása a foglalkoztatás növelésével Város‐vidék szinergia megteremtése Falusi turizmusban rejlő potenciál kiaknázása Infrastrukturális fejlesztések a kedvezőbb elérhetőségi viszonyokért Szociális gazdaság fejlesztése a rurális térségekben Közösségi szolgáltatások erősítése, bővítése

5.4 prioritás: Együttműködő, egymást erősítő, stabil helyi közösségek     

Civil szféra erősítése, a lakosság önszerveződésre való ösztönzése Meghatározó térségfejlesztő szerep biztosítása a LEADER helyi akciócsoportok számára Helyi lakosság speciális tudásának megőrzése, átadásának elősegítése A vidéki természeti‐ és kulturális örökség védelme Önfenntartó településprogramok; helyi közösségek fejlesztése, befogadó, és megtartó erejük erősítése.

A vidékfejlesztés stratégiai céljánál, alapvetően a vidéki gazdaság – főleg agrárszektor – fejlesztésére koncentrálnak. A több mint két tucat javasolt intézkedés közül viszont csak egy célozza az önfenntartó település fejlesztését. 6.Érték‐ és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 6.1 prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése  



Bölcsődei, óvodai, iskolai szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása (bölcsődei férőhelyek növelése, napközi otthonos ellátás, meleg étkezés). Gyermekjóléti szolgáltatások erősítése (családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás, szabadidős programok szervezése stb.) Rugalmas munkaidő bevezetése a munkahelyeken. A részmunkaidő vagy távmunka lehetőségének elősegítése. 25

    

A nők gyermekszülés utáni munkaerőpiacra történő visszatérésének támogatása. Intézmények elérhetőségének javítása a közösségi közlekedés és a kerékpárút hálózat bővítésével. Családbarát munka, közösségi‐ rekreációs helyek kialakítása, új céges kultúra meghonosításával. Idősek életét támogató ellátások és szolgáltatások bővítése, minőségének javítása. Közösségi – társadalmi innovációk létrehozásának és adaptációjának ösztönzése

6.2 prioritás: Egészséges társadalom kialakítása 



       

A lakosság felvilágosítását szolgáló programok kidolgozása az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a preventív gondolkodás megismertetése és terjesztése érdekében Földrajzi‐, (térségi) és szakterületi ellátás‐fejlesztési programok kidolgozása és társadalmi együttműködéssel történő megvalósítása a területi és szakmai hozzáférési aránytalanságok csökkentésére, a hatékonyság és a minőség javítására Az alapellátás és a járóbeteg‐ellátás összehangolt fejlesztése. Az intézmények együttműködésének javítása a hatékonyság növelése érdekében. A jelenlegi fekvőbeteg ellátás kapacitásának megőrzése mellett az egyes speciális ellátási formák fejlesztése és bővítése. A prevenció erősítése, a szűrővizsgálatok szerepének növelése Az egészségügyi humán erőforrás képzése, fejlesztése (ösztöndíj programok kiírásával). Informatikai fejlesztések a beteg utak rövidítése érdekében. A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek fejlesztése. Természetes gyógy tényezőket használó intézmények és szolgáltatásainak fejlesztése beleértve az egészségipar hatékonyságának növelését (mofetta, balneoterápia, salvus gyógyvíz, stb.)

6.3 prioritás: Társadalmi felzárkóztatás, mint a szegénység megszüntetésének eszköze 

  

Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő‐piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása komplex felzárkózási programok, támogató szolgáltatások és képzések révén. Új típusú, a munkahelyi integrálásra orientált felnőttképzési programok a leszakadó társadalmi rétegek foglalkoztathatóságának biztosítása érdekében. Célzott programok a roma gyermekek fejlesztése és munkaerő‐piaci hátrányainak csökkentésére a szocializációs és szocio‐kulturális hátrányok leküzdése érdekében. Integrált kistérségi gyermekprogramok támogatása, óvodáztatás kiterjesztése, feltételeinek javítása, ingyenes iskolai étkeztetésben részesülők körének bővítése; szakemberképzés, továbbképzés, kompetenciafejlesztés, Gyermekjóléti‐, gyermekvédelmi rendszer erősítése. 26



    

A hátrányos helyzetű fiatalok közép‐ és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése, a kulturális szolgáltatásokhoz és a közművelődéshez való hozzáférés biztosítása. Szak‐ és felnőttképzési rendszer fejlesztése, gazdaság‐ és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatása érdekében. Közfoglalkoztatási programok aktiváló szerepének erősítése. Szociális gazdaság fejlesztése. Helyi szociális gazdasági programok, szervezetek létrehozásának ösztönzése, erősítése. Civil szervezetek, egyházak szociális tevékenységének támogatása, azok integrálása a térségek és települések szociálpolitikai szolgáltató rendszerébe. Első munkahelyhez jutás segítése, ösztöndíj‐, mentor programok

6.4 prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása     

Rendvédelmi szervezetek eszközfejlesztése. A kisközösségi integráció és kontroll fokozása (polgárőr szervezetek létrehozása és támogatása). Prevenció(pl.: drog, öngyilkosság) Az áldozat segítés, áldozattá válás megelőzése. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek növelése.

6.5 prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére     

Szabadidős tömegsport rendezvények elősegítése és támogatása. A sport szerepének növelése az egészségmegőrzésben, a betegségek és szenvedélybetegségek megelőzésében; Az iskolai testnevelés feltételeinek biztosítása, diáksport versenyek rendezése és támogatása. Sporttáborok támogatása, erdei iskolák korszerűsítése. A fogyatékkal élők bevonása a sportéletbe, ezáltal az integráció segítése. A sportlétesítmények korszerűsítése és azok közösségi szabadidős használatra történő megnyitása.

6.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében  

  

Szakképzés átstrukturálása a munkaerő piaci igények szerint, a szükséges profiltisztítás végrehajtása, a technikusi és szakiskolai képzés fejlesztése. Felsőoktatási együttműködés, a képzési struktúra munkaerő‐piaci igényekhez igazítása a pályakezdők (friss diplomások)munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének támogatása. Távoktatás támogatása, hatékonyabbá tétele. Az iskolai tehetséggondozás megerősítése. Továbbképzési programok erősítése (célcsoport: elsősorban a nők és a hátrányos helyzetűek). 27

   

TISZK központok szerepének újragondolása a szakképzés változó rendszerében, feladatuk bővítése a felnőttképzés irányába. Helyi identitástudat fejlesztésének a támogatása a tananyagfejlesztésben. Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. Az információs társadalom kiépüléséhez szükséges hálózatok fejlesztése

Rendkívül fontos célokat és intézkedéseket fogalmaztak meg ezen pont keretében, amikor az emberi életkörülmények javítását célozzák meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek egy része a döntéshozók felé történő ajánlás kategóriájába tartozik, mivel a megyei szereplőkön túl nyúló kompetenciákba, például a jogszabályalkotás körébe tartoznak. A szegénység elleni küzdelem területén sokszínű beavatkozási rendszert kívánnak felhasználni. A foglakoztatást segítő intézményi eszközrendszerhez kapcsolódik a közbiztonság javítása, a sport támogatása, az oktatás és egészségügy fejlesztése. 7. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet 7.1. prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása         

Gazdasági gócpontok és kistelepülések elérhetőségének javítása; jó minőségű összekötő úthálózat kialakítása, elkerülő utak kiépítése. A megyeszékhely gyorsforgalmi összekötése az M3‐as autópályával A megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan‐Gyöngyös‐Eger tengelyre történő rácsatlakozása P+R, B+R és K+R parkolók kialakítása Az áruszállítás‐logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, telephelyi, technológiai fejlesztések megvalósítása Közösségi közlekedés korszerűsítése, járműpark fejlesztés, járatbővítés, megállóhelyek rekonstrukciója, akadálymentesítése Vasúti áruszállítás szerepének növelése Intermodális közlekedési csomópontok kialakítása az egyes közlekedési ágazatok közötti szinergia erősítése érdekében Kerékpárút hálózat fejlesztése

7.2. prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme  



A sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése, folyamatban lévő kárelhárítási programok befejezése. Ár‐ és belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés; medermélyítések, csatornahálózat bővítés víz‐, szükség‐, és záportározók építése, öntöző rendszerek megépítésének támogatása Szennyvízelvezetés és kezelés, meglévő szennyvízgyűjtő hálózatok, szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója

28



    

Hatékony hulladékgazdálkodás, hulladék mennyiségének csökkentése, helyi szintű válogató rendszer és újrahasznosítás, bezárt hulladéklerakók rekultivációja, szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, illegális hulladéklerakók felszámolása Levegőszennyezés és zajterhelés csökkentés, mérőhálózatok fejlesztése Természetvédelmi területek és értékek megóvása Barnamezős területek hasznosítása, zöldmezős területek bevonásának optimalizálása Környezetbarát energetikai fejlesztések, környezeti beruházások megvalósítása Gyógyvíz felhasználók mennyiségi és minőségi követelményeinek hosszú távú biztosítása, stratégiai vízbázisok meghatározása, védelembehelyezése.

7.3. prioritás: Fenntartható település és térszerkezet  Együttműködő és versenyképes város és településhálózat kialakítása,Helyi adottságokra épülő térszerkezet kialakítása  Területi fejlettségi különbségek kiegyenlítése,Az elmaradott térségek felzárkóztatása; szegregátumok felszámolása  Funkcióvesztett városok fejlesztése  Komfortérzet javítása infrastrukturális fejlesztésekkel  Integrált területi együttműködések és közösségvezérelt helyi fejlesztések kidolgozása 7.4. prioritás: Infokommunikációs fejlesztések  Információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása  Közigazgatási és gazdasági szereplők informatikai fejlesztéseinek támogatása  Elektronikus közszolgáltatások minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele, azok megismertetése  WIFI hálózatok kiterjesztése, különös tekintettel a turisztikai desztinációkra  Digitális írástudatlanság felszámolása  Digitális közbizalom erősítése, IT‐technológiák használatának ösztönzése A prioritás középpontjában a fenntartható településfejlesztés áll. Rányomja azonban a bélyegét a cél elérésére a két ágazati fókusz: a közlekedésfejlesztés és a környezetgazdálkodás. 29

Horizontális elvek  Humán tőke fejlesztése A társadalmi‐gazdasági‐környezeti fejlődés és a munkavégzés kultúrája között szoros kölcsönhatás fedezhető fel. Fejleszteni kell ez utóbbi szegmenset, hogy a megye életképességének növekedéséhez egy minőségi(bb) munkakultúra meghatározó mértékben tudjon hozzájárulni. Különösen figyelni kell a nyelvtudás, kommunikáció, együttműködés, kockázatvállalás, felelősségvállalás, motiváció, problémamegoldás, minőségre való törekvés fejlesztésére. Ezáltal erősödhet a munka megbecsültsége és kultúrája, mely rendezett(ebb) társadalmi viszonyokat teremthet, így javítva a megye pozícióját az elkövetkező tervidőszakban. A tehetséggondozás biztosítja a szellemi potenciál növelését. A magas színvonalú képzés mellett biztosítani kell a tehetséges fiatalok megyében tartását illetve megyébe vonzását.  Természeti tőke értékeinek megőrzése A fenti cél megvalósításához a fenntartható fejlődés három dimenziója (természeti, társadalmi, gazdasági) közötti dinamikus‐harmonikus együttműködést kell tudatosan megteremteni. A természettel harmóniában élő társadalomnak cselekvő felelőssége van a természetértékeinek (kiemelten a biodiverzitás szintjén) megőrzésében. Európában, így Heves‐megyében is a természet mai formájában már az ember által alakított élőrendszer, amely csak az ember tudatos cselekvései eredményeként maradhat fent a jelenlegi szinten (ha nem gazdálkodnak rajta). A természetvédelem, és a gazdálkodás nem egymást kizáró fogalmak. Amennyiben az értékes természeti területeken környezetbarát módon gazdálkodunk (ökológiai gazdálkodás, ökoturizmus stb.) a természeti értékek fennmaradnak, sőt gazdagodhatnak is. A fenntartható helyi társadalom nem valósítható, és nem fejleszthető a nagyrészt mélyszegénységben élő népesség integrálódása nélkül. A felnőtt lakosság esetében ennek az eszköze a munkába való bevonás, a fiataloknál pedig a tartalmas oktatás. Egy térség, megye, település csak akkor élhet fenntartható módon, ha az ott élőknek van munkája. Heves megye társadalmi‐gazdasági fejlődésének, az életminőség javításának alapvető feltétele a mindenkit megillető élhető környezet. Ennek érdekében biztosítani kell a megyében fellelhető erőforrások, a természeti és épített környezet fenntartható, az életminőséget hosszútávon biztosító védelmét és fejlesztését. Ez magába foglalja a természeti, épített és kulturális értékek megőrzését és fenntartható hasznosítását éppúgy, mint az anyag‐ és energiahatékonyság javítását, az energetikai infrastruktúra fejlesztését és a korszerű technológiák bevezetését, valamint a magas színvonalú közszolgáltatások biztosítását.

30

 Gazdasági tőke növelése Versenyképesség: A megye versenyképességének javítása érdekében a természeti adottságokban rejlő lehetőségek fenntartható hasznosítására kell törekedni. Ezzel együtt a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen. A megye egyes térségeinek az elérhetősége nem pusztán a gazdasági élet fellendítése okán javítandó, hanem az itt élő népesség humán (egészség, kultúra, oktatás) fejlődése szempontjából is létfontosságú. A hosszú távú versenyképesség alapját az oktatás fejlesztése jelentheti. Innovatív gazdaság: A megye versenyképes gazdaságának megteremtéséhez hozzájárulhatnak az infokommunikációs technológiákra alapozott innovációk. Az IKT eszközök használatával felgyorsul a kommunikáció és az információáramlás, mely javítja a gazdasági hatékonyságot. A területi innovációs potenciál fejlesztése a korszerű IKT infrastruktúra kiépítése, valamint a kis‐ és középvállalati szektor helyzetének javítása révén érhető el. A környezetkímélő technológiákba történő beruházás új foglalkoztatási és üzleti lehetőségeket teremthet. Az innovációs kapacitás bővítéséhez szükség van a felsőoktatási intézmények, a kutatóhelyek és a vállalati szektor együttműködésének javítására, klaszterek kialakítására.  Társadalmi tőke erősítése A megye területfejlesztésének megvalósításakor arra kell törekedni, hogy a fejlesztéseken keresztül a térség szervesen beintegrálódjon a régió, az ország és Európa térszerkezetébe. Ez a folyamat csak együttműködés keretében, akár vertikálisan (a különböző területi szintek között), akár horizontálisan (adott területi szinten belül a különböző típusú szereplők között) valósulhat meg, megye határokon túlnyúlva. Elő kell segíteni a társadalmi felzárkózást és a különböző okokból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációját a munka világába. A megyén belüli térségi esélyegyenlőség erősítéséhez kiegyensúlyozott területi kiegyenlítés, a perifériák és az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása szükséges. Az információs társadalom megteremtéséhez alapvető fontosságú a társadalom egyes rétegei között kialakuló digitális szakadék, valamint a digitális írástudatlanság felszámolása. Az innovatív szemlélet, a megújulni képes, újdonságokra nyitott társadalom elengedhetetlen a sikeres fejlesztések megvalósításához.

31

Területhasználati elvek (nem szerepelnek a koncepció horizontális elvei között, de annak tekinthetők)        

A barnamezős fejlesztések ösztönzése a zöldmezős beruházásokkal szemben. A városi lakóterületek további szétterülésének megelőzése. A munkahelyteremtő beruházásoknál a minél rövidebb munkába járási idő figyelembevétele. A fejlesztések helyének kiválasztása során a fenntarthatóság és értékmegőrzés figyelembevétele. A közlekedés környezeti, közlekedésbiztonsági és műszaki kockázatainak csökkentése. Akadálymentesség biztosítása. Esélyegyenlőség biztosítása az infrastrukturális rendszerek elérhetőségéhez. A környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés ésszerű egyensúlyának megteremtése.

A Heves megyei területfejlesztési koncepció anyagában több helyen is markánsan megjelennek és érvényesülnek a környezeti elvek. A jövőképet meghatározó alapelvek között a „fenntarthatóság” és az „esélyegyenlőség”. Az átfogó céloknál a „Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet”. A horizontális elveknél a „Természeti tőke értékeinek megőrzése” és gyakorlatilag a „Területhasználati elvek” mindegyik tétele. A területi stratégiai célok mindhárom eleménél. A specifikus 4 db stratégiai cél prioritásai közül: 4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében 5.1 prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása 5.4 prioritás: Együttműködő, egymást erősítő, stabil helyi közösségek 7.3. prioritás: Fenntartható település és térszerkezet 7.2 prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme

32

2.2. A koncepció összevetése más tervekkel, releváns dokumentumokkal 2.2.1. EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Az Európa 2020 három, egymást kölcsönösen megerősítő prioritást tart szem előtt: 1. Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakítása Az intelligens növekedés azt jelenti, hogy erősítjük a jövőbeli növekedésünk alapjait képező tényezőket, a tudást és az innovációt. Ehhez szükségesek: az oktatás minőségének javítása, kutatási teljesítményünk fokozása, az innováció és tudástranszfer népszerűsítése. Az információs és kommunikációs technológiák teljes körű alkalmazása, valamint annak biztosítása, hogy az innovatív ötletekből olyan új termékek és szolgáltatások születnek, amelyek segítenek a növekedés és minőségi munkahelyek megteremtésében és abban, hogy kezeljük a társadalmi kihívásokat. A koncepcióban ezen céllal szinkronban lévő elemek: Az Innováció fejlesztése a „Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés” stratégiai célnál és azon belül is legmarkánsabban a Gépipar fejlesztése és a KKV szektor versenyképességének növelése prioritásoknál jelenik meg. Az „Érték‐ és egészségtudatos, szolidaritás, innováció fogadására nyitott társadalom” stratégiai célon belül az oktatás, képzés és élethosszig tartó tanulás támogatásának minden eleme megjelenik, de legmarkánsabban a Társadalmi felzárkóztatás, mint szegénység leküzdésének eszköze és a Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében prioritásokban vannak jelen. Digitális társadalom létrehozásának támogatása önálló prioritást kapott Infokommunikációs fejlesztések címmel az ”Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet” stratégiai célon belül. Ezen túl még további négy prioritáson belül jelenik meg intézkedési javaslatként, igazodva a prioritás speciális céljainak megvalósításához. 2. Fenntartható növekedés: erőforrás‐hatékonyabb, környezetbarátabb és versenyképesebb gazdaság A fenntartható növekedés a következőket jelenti: erőforrás‐hatékony, fenntartható és versenyképes gazdaság megteremtése, többek között környezetbarát – technológiák fejlesztése, az IKT‐t alkalmazó intelligens hálózatok bővítésének felgyorsítása,valamint vállalkozásaink versenyképességének megerősítése, elsősorban a gyártásban és a kkv‐k körében, illetve azáltal, hogy a fogyasztókat hozzásegítjük az erőforrás‐hatékonyság nagyra értékeléséhez. Ez a megközelítés hozzá segít, hogy megelőzzük a környezetkárosodást, a biodiverzitás csökkenését és az erőforrások nem fenntartható használatát, illetve erősíti majd a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. 33

A koncepcióban ezen céllal szinkronba lévő elemek: Versenyképesség fejlesztése a „Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés” specifikus cél mind az öt prioritásánál megjelenik. Ugyanakkor a „Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum” stratégiai cél prioritásaiban megfogalmazott intézkedések szinte mindegyike közvetve támogatja ezen célt. Pl. fiatal gazdák képzése, magas hozzáadott értékű helyben előállított termékek, helyi erőforrások feltárása, optimális hasznosítása, stb. Az éghajlatváltozás elleni küzdelmet az „Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet” stratégiai cél elérése közvetve támogatja a „Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme” és a„Fenntartható település és térszerkezet” prioritásainál megfogalmazott intézkedéseken keresztül. A célon belül meghatározott 1. prioritás intézkedéseinek keretében javasolt intézkedések megvalósulása esetén a közúti közlekedés bővülése következhet be, ugyanakkor a koncepció egyéb elemek fejlesztésének igényével a közlekedésfejlesztést komplexen kezeli, teret engedve a gazdasági szempontok mellett a környezeti szempontoknak (pl. vasúti közlekedés, intermodális csomópontok fejlesztése). Tiszta és hatékony energia az Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében nevű prioritást a „Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés” stratégiai célok között fogalmazták meg, mely azt jelzi, hogy nem csak a fenntartható fejlődés szempontjai vezérlik a koncepció alkotóit, hanem, hogy az ezt „kiszolgáló” gazdaságfejlesztési fókusz egyúttal a megye számára gyorsuló növekedési pálya elérését is lehetővé teszi. 3. Inkluzív növekedés: magas foglalkoztatás, valamint szociális és területi kohézió jellemezte gazdaság kialakításának ösztönzése Az inkluzív növekedés azt jelenti, hogy a magas foglalkoztatottság, a készségek fejlesztésébe való beruházás, a szegénység leküzdése és a munkaerőpiac modernizálása, valamint képzési és szociális védelmi rendszerek révén az emberek képessé válnak az előttük álló változások felmérésére, a változások kezelésére és összetartóbb társadalom kialakítására. Európának teljes mértékben ki kell használnia munkaerő‐potenciálját ahhoz, hogy szembenézhessen az idősödő népesség és a növekvő globális verseny támasztotta kihívással. Szükség lesz a nemek közötti egyenlőséget fokozó politikák kidolgozására annak érdekében, hogy növeljük a munkaerő‐piaci részvételt, azaz fokozzuk a növekedést és a társadalmi kohéziót. A koncepcióban ezen céllal szinkronba lévő elemek:

34

Az Inkluzív növekedés elérését szolgáló beavatkozásokat lényegében egy stratégiai cél az „Érték‐ és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom” keretében fogalmazódtak meg. A szakképzettség növelése, a szegénység elleni küzdelem a korszerű gyakorlati tudás biztosítása, a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében valamint a társadalmi felzárkóztatás, mint a szegénység megszüntetésének eszköze prioritások keretein belül lesznek támogathatóak. Foglalkoztatás bővítés támogatása mind a négy stratégiai célnál közvetlenül vagy közvetve megjelenik, és minden prioritásban javasolnak olyan intézkedést mely ezt elősegíti, támogatja, ösztönzi. Összességében megállapítható, hogy a koncepcióban megfogalmazott stratégiai célok, a kidolgozásnál kiemelten kezelt alapelvek összhangba vannak az Európa 2020 program prioritásaival. 2.2.2. Európa 2020 célkitűzések A Heves megyei területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott stratégiai célok hozzájárulása az Európai Uniós tagállamok által2020‐ra vállalt célkitűzések eléréséhez.  A 20–64 évesek legalább 75 %‐ának munkahellyel kell rendelkeznie. Magyarország vállalása 75%.  Az EU GDP‐jének 3 %‐át a K+F‐re kell fordítani. Magyarország vállalása 1,8%.  Teljesíteni kell a „20/20/20” éghajlat‐változási/energiaügyi célkitűzéseket. Magyarország vállalásai: CO2 kibocsátás csökkentése 10%‐kal, megújuló energia aránya 14,65%, energia hatékonyság növelése, energia fogyasztás csökkentése 2,96 millió tonna.  Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, Magyarország vállalása 10% és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %‐a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel Magyarország vállalása 30,3%  20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Magyarország vállalása 450 000 fő. A Koncepció ‐ a tartalmi követelményeknek megfelelően – nem tartalmaz konkrét, mérhető célokat, vállalásokat és hozzájuk rendelt mutatókat. A célkitűzések megvalósítást támogató stratégiai célok: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés: 20/20/20 éghajlat‐változási és energiaügyi célkitűzések; K+F ráfordítások növelése; foglalkoztatás növelése. 35

Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum: 20/20/20 éghajlat‐változási és energiaügyi célkitűzések; K+F ráfordítások növelése; foglalkoztatás növelése; szegénység elleni küzdelem. Érték‐ és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom: iskolából kimaradók arányának csökkentése; foglalkoztatás növelése; szegénység elleni küzdelem. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet: 20/20/20 éghajlat‐változási és energiaügyi célkitűzések; K+F ráfordítások növelése; foglalkoztatás növelése. 2.2.3. Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014–2020‐as fejlesztési időszakra A Partnerségi megállapodásban (továbbiakban PM) nemzeti fejlesztési átfogó célként a fenntartható, magas hozzá adott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedést fogalmazza meg. A Partnerségi Megállapodás alapozza meg Magyarország 2014 és 2020 közötti uniós finanszírozású fejlesztési programjait. Tekintettel arra, hogy a Partnerségi Megállapodás tartalmában jelentős hatással lesz a jövőbeni fejlesztések irányaira, figyelembe vétele kikerülhetetlen. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi dokumentum még jelentős tartalmi változásokon mehet keresztül. A Heves megyei fejlesztési koncepció középpontjában HEVES MEGYE MAGYARORSZÁG HARMONIKUSAN FEJLŐDŐ, ÉLHETŐ MEGYÉJE cél fogalmazódik meg. A nemzeti cél és a megyei célkitűzés első ránézésre távol van egymástól. Amennyiben a koncepcióban részletesebben kifejtett jövőképet nézzük, mely szerint „Heves megye a megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció‐orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030‐ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik,” akkor nagymértékű azonosságot találunk a két célrendszer között. A PM‐ben öt fő nemzeti fejlesztési prioritás, stratégiai cél fogalmazódik meg. PM1A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása PM2A foglalkoztatás növelése (a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) PM3 Az energia‐ és erőforrás‐hatékonyság növelése PM4 A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése, valamint a Jó Állam PM5 A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása 36

A Heves megyei területfejlesztési koncepcióban négy specifikus stratégiai cél került meghatározásra, a három területi mellett. A három területi stratégiai cél – gazdasági tengely erősítése, észak‐hevesi térség, ill. a dél‐hevesi térség és a Tisza‐tó meghatározásánál a lehetséges beavatkozások a négy komplex specifikus cél eszközrendszeréből merítkezik. HM4 Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés HM5 Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum HM6 Érték‐ és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom HM7 Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet Az első pillantásra nyilvánvaló egyezőségek mellett feltűnik, hogy a PM3‐ban megfogalmazott cél a HM4 célban kerül beépítésre, alapvetően azért, mert a Heves megyei koncepcióban nem csak horizontális elvként került meghatározásra az energia‐és erőforráshatékonyság, hanem a megye adottságai alapján gazdaságfejlesztési kitörési pont lehet a területet meghatározni. Összességében meg lehet állapítani, hogy a Partnerségi Megállapodásban lefektetett stratégiai célokkal nem ellentétesek a Heves megyei területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott specifikus célok. A PM‐ben a stratégiai célokhoz rendelt tematikus célkitűzésekkel a koncepció vonatkozásban jelen értékelés nem foglalkozik, mivel ilyen mélységű megközelítés a megyei fejlesztési program kidolgozási szintjén indokolt. A CLLD, az ITI alkalmazása új alapokra helyezi a fejlesztési programok kidolgozását, megköveteli a komplexitást és a helyi részvételt. Mindemellett az országos tervezési folyamatok várhatóan a programalkotás során ezen eszközök alkalmazását lehetővé és szükségessé fogják tenni. Ugyan csak hiányzik a koncepcióból az Európai Területi Együttműködés megemlítése, annak ellenére, hogy a megye tagja a Szlovák ‐ Magyar vegyesbizottságnak. Meg kell említeni azonban, hogy a horizontális elvek között általánosságban megjelenik a határon átnyúló együttműködés. 2.2.4. Az Észak‐magyarországi régió intelligens innovációs szakosodási stratégiája 2014‐ 2020 2013 első félévében a NORRIA Észak‐Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség ‐ a Nemzeti Innovációs Hivatal munkatársai által megadott szempontrendszer illetve szakmai háttéranyagokat alapján ‐ elkészítette az Észak‐magyarországi régió intelligens szakosodási stratégiáját a 2014‐2020 tervezési időszakot átfogó előkészítés támogatására.

37

A regionális stratégia átfogó célja: A kutatás‐fejlesztési és innovációs tevékenység célrendszereinek kijelölésével és fókuszálásával, a keret‐ és környezeti feltételrendszerek folyamatos javításával, a tudásteremtés, tudás‐ és technológia transzfer, valamint tudáshasznosítás tudatos működtetésével és fejlesztésével, a hálózatos kapcsolatok által elérhető szinergiák kihasználásával, növekedjen a régió‐, és a régióban működő vállalkozások gazdasági versenyképessége, biztosítva a gazdasági növekedés fenntarthatóságát. 1. A stratégiai cél elérése érdekében a fejlesztések területi koncentrációját preferálni kell, egyrészt a régió gazdasági centrumaiban,hogy húzó hatást gyakorolva ezzel a periférikus területek fejlődésére is elősegítse. Ennek érdekében kutatás‐fejlesztési és innovációs szempontból előnyben kell részesíteni ‐ a csúcstechnológiák megvalósítását, ‐ a világ globális kihívásainak megfelelő, jövő centrikus fejlesztéseket, ‐ a nemzetközi együttműködéseket, a hálózatosodást, és a klaszterképzést, ‐ a kutatási és fejlesztési központok, pólusok kialakítását célul kitűző fejlesztéseket. Másrészt a régió speciális helyzetére való tekintettel preferálni kell a régió gazdasági perifériáin tervezett fejlesztéseket oly módon, hogy a gazdasági potenciál szempontjából elmaradott területeken a fejlesztés által generált szociális hatások eredménye minél szélesebb körű legyen. Ennek érdekében kutatás‐fejlesztési és innovációs szempontból előnyben kell részesíteni ‐ ‐

a jövedelemtermelő képesség növekedését, az új vállalkozások, lehetőleg innovatív start‐up vállalkozások alapításának feltételeit megteremtő környezet kialakítását célul kitűző fejlesztéseket.

A Heves megyei területfejlesztési Koncepcióban a területi stratégiai célok között megfogalmazásra került: 1./a. Hatvan –Gyöngyös ‐ Eger „gazdasági tengely” erősítése mely keretében intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg Innovációs potenciál fejlesztése, a vállalkozói aktivitás növelése, térbeli terjedése, melyhez szükség van a két tudásközpont (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola), valamint a vállalkozások és K+F szolgáltatók együttműködésének javítására, az innovációs eredmények alkalmazására törekvő kapcsolatok bővítésére. 1./b. Dél‐Heves és a Tisza‐tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése mely keretében intézkedési javaslatokat fogalmaztak meg a szociális felzárkóztatás, a mélyszegénység kezelése, a társadalmi lejtőn való lecsúszás megállítása, a demográfiai feszültségek kezelése a képzési programok mellett önsegítő, közösségfejlesztő, közmunka‐ és egyéb foglalkoztatási

38

típusú programokkal, valamint szociális és egészségügyi fejlesztésekkel. A beavatkozásoknál nevesítették többek között a Hevesi Ipari Park „tartalommal való megtöltését”. 2.A stratégiai cél elérése érdekében az innovációs fejlesztések ágazati koncentrációját is biztosítani kell, melyek kitörési pontként is szolgálnak. A régió lehetséges kitörési pontjaként két alapvető területet definiálhatunk. Az egyik a feltörekvő iparágak és kulcs technológiák. Ide sorolhatók a tudás és high‐tech alapú iparágak és technológiák, úgy, mint az anyagtudomány és nanotechnológia, a szén alapú feldolgozásra épülő tisztaszén technológia, az információ technológia és info‐ kommunikáció. Iparági szinten a mechatronikai ipar. A másik kitörési pontot jelenthetnek a régió hagyományos iparágaiból azok, amelyek innováció orientáltak. Ilyennek tekinthetjük a gép‐ és járműipart, a vegyi‐ és műanyagipart, a megújuló és nem megújuló energiaforrásokra alapozott energiaipart, a környezetipart, az élelmiszeripart és biomassza termékpályákat magába foglaló területeket. A Heves megyei területfejlesztési Koncepcióban a specifikus stratégiai célok között megfogalmazásra került „Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés”, mely keretében meghatározásra kerülő prioritások. 2./a. Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása prioritás, érinti a mechatronikát. 2./b. Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében és az Élelmiszeripar kapacitás‐ és minőségfejlesztése teljes mértékben kapcsolódnak a regionális innovációs stratégiához. 3. A Regionális Innovációs Stratégia a prioritásain keresztül fejti ki azt a hatást, amely a megfogalmazott távlati elképzelés elérését, a stratégiai cél megvalósítását teszi lehetővé. Az innovációs stratégia prioritásai: ‐ A vállalkozások K+F potenciáljának, innovációs képességének, hálózatosodási feltételeinek, tudás‐ és technológia‐intenzív, valamint foglalkoztatást növelő fejlesztésének elősegítése ‐

Innovációs infrastruktúra, szolgáltatások és finanszírozási rendszer fejlesztése

‐

Környezeti kapcsolatok és feltételrendszerek fejlesztése, globális kapcsolódás

A Heves megyei Területfejlesztési Koncepcióban a specifikus stratégiai célok között megfogalmazásra került „Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés” és az „Érték‐ és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom” egyes prioritásai támogatják a regionális innovációs stratégia első prioritásában megfogalmazottak megvalósítását. 39

2.2.5. Nemzeti Fejlesztés 2020 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció A gazdasági és társadalmi fordulatot támogató átfogó célok: 1.

Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés (foglalkoztatás és növekedés)

A meglévő értékeket megőrző, a fenntartható gazdasági fejlődést, a kiszámítható, az érték‐, tudás‐ és munkaalapú, hozzáadott értékelt növelő valamint az erőforrások takarékos és hatékony használatára épülő fejlődés, mely biztosítja a globális gazdasághoz való felzárkózást és a foglalkoztatás jelentős bővítését. 2.

Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom (megújuló társadalom)

A népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése. A népesség tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése. A közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás. 3.

Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme (fenntartható fejlődés)

A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás, az erőforrások megőrzése a jövő generációi számára. 4.

Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet (területi fejlesztés és kohézió)

Területileg összehangolt, fenntartható módon működő, a meglévő térszerkezet rendszerét építő módon hasznosító és a környező makro regionális és globális kapcsolatokat erősítő terület és településfejlesztés, mely során egyaránt fontos az európai integráció, a közép‐ európai kohézió és a belső területi kiegyenlítődés. A Heves megyei Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott stratégiai célok hozzájárulása a Nemzeti Fejlesztés 2020‐ra vállalt célkitűzések eléréséhez. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés: foglalkoztatás és növekedés Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum: fenntartható fejlődés Érték‐ és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom: megújuló társadalom 40

Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet: területi fejlesztés és kohézió 2.2.6. Szomszédos megyék koncepcióival való összevetés Mivel Heves megye gazdasági, társadalmi, és környezeti szempontból sem tekinthető független egységnek, önmagában való vizsgálata téves információkhoz, következtetésekhez és döntésekhez vezetheti a döntéshozókat. Egy fejlesztési program adott esetben olyan gazdasági folyamatokba, társadalmi szokásokba, illetve azok kölcsönhatásainak bonyolult rendszerébe és szükségszerűségeibe avatkozik bele rövid, közép és hosszú távon, melyek megyehatárokhoz nem köthetők. Míg földrajzilag a megyék egymás mellett átfedések nélkül helyezkednek el, amely relációban adott terület egyértelműen hozzárendelhető egy bizonyos megyéhez, és függvényszerű a kapcsolat, ezzel ellentétben ilyen jellegű elhatárolódás, illetve kapcsolat a társadalom, gazdaság és környezet területén nem létezik. Ezen tényezők megyehatárokon átívelő és egymást átfedő kategóriái miatt egy‐egy fejlesztési irány megfogalmazásakor kívánatos különösen körültekintően eljárni. A megyék legközvetlenebb szomszédjai természetüknél fogva a szomszédos megyék, melyek helyzetének figyelembe vétele tehát a fenti okok miatt elhagyhatatlan munkafolyamat. A megyei szint – mely Magyarország esetében egybeesik az Európai Unió NUTS III egységeivel – tehát önmagában nem, sokkalta inkább, tehát mint olyan kategória vizsgálandó, mely egy nagyobb egész, és mint ilyen, komplex egység részeként és annak további építőelemeinek kontextusában elhelyezkedve értelmezhető, és mint ilyen szemlélendő. A megye jövője szempontjából markáns kérdés nem csupán saját, de a szomszédos megyék jövőre vonatkozó fejlesztési tervei illetve koncepciói is. Heves megye közvetlen földrajzi környezete esetében 4 szomszédos megye kapcsán szükséges ezt a (kölcsönös) kitekintést megtenni. Heves megye földrajzi kapcsolatai

1. táblázat

Heves megye határai

Szomszédos megyék

észak‐kelet

Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye

észak‐nyugat

Nógrád megye

nyugat

Pest megye

dél

Jász‐Nagykun‐Szolnok megye

41

Heves megye közvetlen földrajzi kapcsolódási ponttal egyetlen országhatárral sem érintkezik. A legközelebbi ilyen, országokat elválasztó szakaszhoz legközelebb eső vidéke a megye északi határán található, mely légvonalban kevesebb, mint 10 km‐re fekszik a Szlovák Köztársaságtól. Kijelenthető, hogy a fenti alapvetést és az abból következő természetes és logikus igényt, nevezetesen a szereplők közti vertikális és horizontális együttműködések fontosságát ezen vizsgált dokumentum tervezői is kiemelt jelentőségű paraméternek tartják. Erről tanúskodnak a koncepció alábbi sorai is. Itt bizonyos szakterületek kiemelésre is kerülnek, nevezetesen a szegregátumok menedzsmentje, a gazdaságfejlesztés, a turisztikai fejlesztések, a műszaki infrastruktúra fejlesztései, továbbá az árvíz‐, belvízvédelem, az öntözés, a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek területén történő fejlesztések, valamint a humán erőforrás, és az innovációs kapcsolatok fejlesztése. Jász‐Nagykun‐Szolnok megye, Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye Heves és Jász‐Nagykun‐Szolnok megyék egyik legvitálisabb közös kapcsolódási pontjának tekinthető a Tisza‐tó és annak környéke. A vizsgált fejlesztési dokumentumaik alapján alapvetően mindkét megye együttműködve képzeli el a közös jövőt az alábbi területeken. A Heves megyei koncepció a „3. stratégiai cél: Dél‐Heves és a Tisza‐tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése” pontban fejti ki ezen térség fejlesztési irányát, mely során egyértelműen partnerként tekint és számít a szomszédos érintett megyékre, és mely munka szempontjából a Tisza‐tó Térségi Fejlesztési Tanácsot tekinti kulcstényezőnek: „A térség fejlesztése komplex feladat, ahol a fejlesztések jelentős részét a Tisza‐tó és a hozzá kapcsolódó különféle táji, térszerkezeti, társadalmi és gazdasági rendszerek kölcsönhatásán keresztül lehet megvalósítani. Ezt a feladatot Heves megye kizárólag a tavat övező három másik megyével való szoros együttműködés keretében tudja hatékonyan megvalósítani, mely együttműködés koordinálásában, összehangolásában kiemelt szerepe van a Tisza‐tó Térségi Fejlesztési Tanácsnak.” Ezt az elképzelést tovább árnyalja az anyag, kitérve a jelenleg előkészítés alatt álló Tisza‐ tó törvény mielőbbi elfogadására, a termálfürdők láncolatának létrehozására, továbbá felhívja a figyelmet „a terület idegenforgalmi hasznosítása mellett a mezőgazdasági és a lakossági/intézményi hőszolgáltatás fokozottabb igénybevételére is.” Ezen közös fejlesztési terület, illetve magának az együttműködésnek az igénye Jász‐ Nagykun‐Szolnok megye koncepciójában ‐ bár egyértelműen az idegenforgalomra fókuszálva ‐ a következő módon azonosítható már a prioritások között is: „Tisza‐tó integrált turisztikai fejlesztése a Bükk‐Eger és a Hortobágy kapcsolódó területeivel összehangoltan (Tiszafüred‐Poroszló és Abádszalók‐Kisköre településpárok térségközpont szerepeinek összehangolt fejlesztése, a háttértelepülések 42

egészségturizmusának fejlesztése, nagytérségi kerékpárút‐hálózat; közös turisztikai desztináció‐térség, hétvégi házas üdülőterületek funkcióbővítő‐szerkezetalakító megújításának elindítása, ökoturisztikai programok, Téli Tisza‐tó Stratégia megvalósítása, vezetett kerékpáros/evezős/buszos gyermek, idős szociális üdültetési „barter”: Heves‐Jász‐Nagykun‐Szolnokmegyék intenzív együttműködése)”. Továbbá a jövőkép 2030‐as elemei között: „A Tisza‐tó térsége az ország keleti felének meghatározó rekreációs zónájává válik Poroszló, Kisköre, Abádszalók és Tiszafüred centrumokkal és a kialakuló termálgyűrűvel, Eger‐Bükk térségével, valamint a világörökség Hortobággyal közös, nemzetközi jelentőségű turisztikai desztinációs térség jön létre.” Fontos megjegyezni, hogy bár a Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója nem ír Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megye szomszédos megyéiről, azonban az azt megalapozó dokumentum, a Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye helyzetértékelési dokumentuma kiemelte a szomszédos közigazgatási egységekkel való intenzív és jó kapcsolat meglétét, továbbá annak ápolását. Megállapítható továbbá, hogy Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója a Tisza‐tó kapcsán kizárólag az idegenforgalomra koncentrál, a megyék közti együttműködés szempontjából nem fogalmaz egyértelműen: „…együttes, összehangolt, térségi alapú fejlesztés, különös tekintettel a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj ‐ Hegyalja, Tisza‐tó térsége) kapcsolódóan.” Mindazonáltal az „összehangolt, térségi alapú fejlesztés” magában foglalhatja a megyéken átívelő programozást, ami mindenképpen szükségszerű a Tisza‐tó és környéke esetében. Pest megye, Jász‐Nagykun‐Szolnok megye A koncepció a gazdasági térszerkezet kapcsán megállapítja a Pest megyével való közvetlen kapcsolatot, melyet azonban ezen túl nem elemez, nem említi, mint kiaknázandó potenciált. Annak ellenére sem, hogy a helyzetértékelés SWOT analízise egyértelmű erősségként tekint rá. Mindazonáltal az alábbi példákban is tetten érhető, hogy bár nincsen néven nevezve a Pest megyével való közvetlen kapcsolat, illetve a Budapesthez való közelség, mint erősség a koncepcióban, még sincsen elhanyagolva, vagy kifelejtve, inkább csak axiómaként kezelték a tervezők: „Fekvése, elérhetősége viszonylag kedvező, hiszen sem Budapesttől, sem pedig az M3 autópályától nincs túlságosan messze és 2 vasútvonal is érinti” „Vasúthálózat korszerűsítése érdekében Heves megyét érintően az alábbi fejlesztési elképzelések kerültek megfogalmazásra:

43

‐ ‐

a Budapest‐Miskolc nemzetközi törzshálózati vonalon az emelt sebességű közlekedés feltételeinek megvalósítása, a kétvágányú vasútvonal teljes korszerűsítése, Budapest‐Miskolc vasútvonal felújítása, Hatvan‐Nagyút, Nagyút‐Mezőkövesd vonalszakasz felújítása”

A 31‐es főút kapcsán mindhárom érintett megye koncepciója megfogalmaz valami féle fejlesztési szándékot: Pest megye koncepciója az új harántoló (kelet‐nyugati irányú) közúti kapcsolat megvalósulása kapcsán, amely M6, 51. sz. főút, M5, 5. sz. főút, 4. sz. főút, M4, 31. sz. főút között teremt összeköttetést. Heves megye koncepciója a következő módon fogalmaz: „…az autópályához vezető utak állapota általánosan nagyon rossznak mondható, sőt a térséget keresztülszelő 31‐es főút esetében is halaszthatatlanná vált a 11,5 t tengelyterhelésre való burkolat megerősítéssel együtt a teljes rekonstrukció. A közlekedés fejlesztésének feladata a hiányzó (É‐D irányú és a Jászság felé a megyehatáron átvezető útvonalak, 31‐es főút menti kerékpárút, valamint a Kisköre‐Pusztataskony között új tiszai híd) közlekedési hálózati elemek és közlekedési létesítmények megvalósítása, valamint a meglevő hálózati elemek állapotának javítása…” Jász‐Nagykun‐Szolnok megye egyenesen prioritási szinten fogalmazta meg, miszerint: „Budapesti agglomerációhoz, Szolnok nagyváros‐térséghez és Jászság‐Heves ipari‐logisztikai agglomerációhoz való kapcsolódás közlekedési feltételeinek javítása (32‐es gyorsforgalmi minőségű kapcsolat, 31‐es főút kapacitásfejlesztése, M32, M8, Jászberény‐Jászárokszállás‐ Gyöngyös főút, közösségi közlekedés).” Nógrád megye Mint az Nógrád megye Területfejlesztési Koncepciójának javaslattevő fázisából kiolvasható, a dokumentum tervezői számára nem közömbös Nógrád megyének a szomszédos magyarországi megyékhez való kapcsolódása. A vidékies térség keleti és nyugati szélén található a Mátra és a Börzsöny hegység, amelyek szerves táji és ökológiai kapcsolódást biztosítanak Heves és Pest megyékhez. A kettőt összekötő varázslatos vidék ökoturisztikai fejlesztések potenciális területe. Szükséges azonban megállapítani, hogy ennek a természeti kapocsnak a gazdasági és társadalmi hozadékait hatékonyabban kiaknázandó együttműködések nevesítése azonban sajnos a dokumentumból kimarad. Nógrád megye Területfejlesztési Koncepciójának egyik sarokpontja a közlekedési vonalak kiemelt volta, melyek természetüknél fogva, illetve megyéken áthúzódó jellege miatt Heves megyére is kihatással van, különös tekintettel a 21., és 23. sz. főútra. 44

Általánosságban megállapítható, hogy Heves megye és a szomszédos megyék egyaránt és kölcsönösen kiemelten kezelik területfejlesztési koncepcióikban a közlekedési vonalakat. Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye Turisztikai termékek szempontjából Heves megye és Borsod‐Abaúj‐Zemplén megye közös határai mentén egymástól el nem választandók. Ha némileg nehezen kiolvasható módon is, de mindkét megye koncepciójában megjelenik ez a szükségszerűség, amelynek tiszteletben tartását vélhetően a gyakorlat is visszaigazol. Gondolhatunk itt a Bükkben rejlő lehetőségekben, a gyógyvizekre, vagy különböző turisztikai attrakciókra. Az alábbi részlet a Borsod‐Abaúj‐Zemplén megyei koncepcióból származik: 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása A turisztikai vonzerők (attrakciók) és szolgáltatások (pl. szálláshelyek minőségi fejlesztése és egyéb, a turisták által igénybe vett egészségügyi, szabadidős, kulturális szolgáltatások) együttes, összehangolt, térségi alapú fejlesztése, különös tekintettel a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj ‐ Hegyalja, Tisza‐tó térsége) kapcsolódóan, illetve a bor‐, kulturális‐, egészség‐ (gyógy‐) és termál‐, valamint az aktív turizmus összehangolt, egyedi értékeken alapuló kínálatának a fejlesztése elsősorban a turisztikailag frekventált térségben. Ennek megfelelőjét találhatjuk meg a Heves megyei koncepcióban, azonban sokkal kiemeltebb helyen, már stratégiai cél szintjén megfogalmazva. 2.3. Társadalmi, gazdasági koherencia‐vizsgálat A Heves megyei területfejlesztési koncepcióban megfogalmazott átfogó és stratégiai célok valamint a prioritások és azok elérését szolgáló intézkedések a 2.1. pontban kerültek bemutatásra. A helyzetértékelő munkarész elemzése, a SWOT analízis alapján feltárt erősségek‐ lehetőségek valamint a gyengeségek‐veszélyek valamint a problémafa módszerrel vizsgált összefüggések alapján került meghatározásra a célrendszer. Az 1. átfogó (fő) cél a Komplex, integrált foglalkozás‐intenzív gazdaság meghatározását azon felismerés determinálta, hogy gazdasági felzárkózásához, a megye versenyképességének erősítéséhez elengedhetetlen tényező a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta emelése. Ezt olyan együttes intézkedésekkel kívánják elérni, melyek a gazdaságilag fejlett területek tekintetében megfelelő infrastruktúrával rendelkező, magas hozzáadott értékű munkahelyek létesítését támogatja, ösztönzi a K+F+I gazdasági tevékenységet végző KKV‐k letelepedését, illetve fejlődését. Másrészt, az északi és déli gazdaságilag fejletlen, munkahelyhiányos 45

területek foglalkoztatottságának érdekében, képzettségi és mobilitási állapotokra tekintettel, rövid és középtávon a kisebb hozzáadott értékkel rendelkező,de magasabb élő munka igényű betanított‐ és segédmunkára, közmunkára épülő közérdekű, szolgáltató tevékenységek fejlesztési lehetőségeit támogatja. A 2. átfogó cél a Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom meghatározásánál két tényezőre kívánnak egyidejűleg a SWOT analízisben feltárt gyengeségek felszámolására (pl. demográfiai és egészségügyi problémák, hátrányos helyzetű térségek és lakossági csoportok, agrárgazdasági problémák, stb.), illetve az 1. átfogó cél elérésének támogatására többek között az oktatás, a képességek és készségek fejlesztésének támogatása, valamint a felnövekvő, munkaképes lakosság helyben tartása nélkülözhetetlen. A 3. átfogó cél a Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet meghatározásánál az erősségekből merítve, felismerve, hogy a megyekiemelkedő természeti erőforrásokkal, értékekkel rendelkezik és kulturális értékei, az épített környezetének egyedülálló elemei kiemelkedő vonzerővel bírnak nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is. A cél elérését, rendkívül fontos, a koncepcióban első helyen meghatározott alapelv determinálja, mely a „fenntartható fejlődés” szempontjának érvényesítését határozza meg. Az átfogó célok elérését támogató stratégiai célok közül három területi fókuszú, míg négy specifikus, komplex célokat határoz meg. Megállapítható, hogy a területi célok meghatározásához összevetésre kerültek a helyzetértékelés során kidolgozott tematikus térképek, a megyei területrendezési terv térképi állománya, valamint az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban bemutatott térképek, térszerkezeti irányelvek. Mindezekből az a következtetés volt levonható, hogy a megye három főbb területegységre bontható, melyek eltérő fejlesztési programcsomagot igényelnek. 1. területi stratégiai cél aHatvan‐Gyöngyös‐Eger „gazdasági tengely” erősítése Heves megye középső része foglalja magában a legjelentősebb vállalkozásokat, itt koncentrálódik a lakosság többsége, alapvetően városias térség, jelentős innovációs potenciállal, két tudásközponttal (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola), exportképes multinacionális vállalatok telephelyeivel. A versenyképesség és a gazdasági növekedés pólusa. 2. területi stratégiai cél az Észak‐hevesi térség természetközpontú fejlesztése A megye északi része hegyvidéki jellegéből adódóan elzártabb, társadalmilag hátrányos helyzetű térség, jelentősebb számú alacsony lakosságszámú településsel, kiemelkedő természeti, turisztikai és táji adottságokkal. A turizmus fenntartható fejlesztése során ebben a térségben is figyelembe kell venni a fenntarthatóságot, amint azt a koncepció is megfogalmazza. Ennek része a természetvédelemmel összhangban lévő fejlesztések

46

támogatása. Az infrastrukturális hiányok megszüntetése és a hosszú távú marketing tevékenység a befektetések megtérülését jelentősen javíthatják. 3. területi stratégiai cél Dél‐Heves és a Tisza‐tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése A megye déli része szintén hátrányos helyzetű kistérségeket foglal magában. Az északi résznél jobb elérhetőséggel, de a klímaváltozásnak jobban kitett térség. A Tisza‐tó, mint komplex fejlesztése kitörési pontot jelent. A Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet és a Hortobágyi Nemzeti Park között elhelyezkedő terület, nem csak hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete, hanem Európa fő madárvonulási útvonalának részét képező nemzetközi rangú vizes élőhely is. A területfejlesztési koncepcióban megjelenő négy komplex stratégiai cél egyidejűleg kíván meghatározni ágazati és területfejlesztési célokat. A koncepció helyzetelemző része alapján beazonosításra kerültek az alábbi gyengeségek: ‐

KKV‐k alacsony versenyképessége

‐

Erőforrások gyenge kihasználtsága

‐

Mezőgazdaság alacsony versenyképessége

‐

Fejlesztésre szoruló turisztikai termékkínálat

‐

Épített környezet rossz minősége

‐

Gyenge infrastruktúra

A gyengeségek felszámolására, összhangban az 1. átfogó céllal legfontosabb specifikus, komplex célként alábbiak szerint kerültek meghatározásra: 4.specifikus cél Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 5.specifikus cél Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 7.specifikus cél Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet A megyében, az országossal egyezően, megjelenő társadalmi kihívásokat az alábbiak szerint azonosították be: ‐ ‐ ‐

A hátrányos helyzetű térségekben magas munkanélküliség Kedvezőtlen társadalmi‐környezeti állapot Kedvezőtlen demográfiai helyzet, társadalmi feszültségek

47

A kihívásokra a választ a 6. specifikus cél Érték‐ és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom keretében fogalmazták meg, de eredmény természetesen az többi specifikus cél keretében megfogalmazott prioritás intézkedései együttesen hoznak. 3. A megvalósítás hatásainak feltárása 3.1. A jelenlegi társadalmi, gazdasági, környezeti helyzet bemutatása, fennálló problémák konfliktusok ismertetése, koncepció javaslataival kapcsolatos észrevételek 3.1.1. Gazdasági, társadalmi helyzet Gazdaság A HMTK helyzetelemzése részletesen elemzi és pozícionálja a megye gazdasági helyzetét, az adatok időbeli alakulására, az aktuális trendekre is kitérve. Az egy főre jutó bruttó hazai termék mutató esetében (egy főre jutó bruttó hazai termék a megyei átlag százalékában, 2010) mutató alapján a megyék között Heves megye a 11. helyet foglalja el 92,3%‐os értékkel5, ami az EU27 átlagában mérve 44,5%.6 Ezen adatok az alábbi ágazati teljesítményekből áll:7 BHÉ M Ft 181 583 24 451 254 910 21 398 482 342

Ágazat Ipar Építőipar Szolgáltatás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Összesen

Arány % 37,65 5,07 52,85 4,44 100,00

A megyében tehát a szolgáltatás és az ipar adja bruttó hozzáadott érték nagy részét. A működő vállalkozások ezer lakosra vetített értékének eloszlását tekintve a megyék között Heves megye a 13. helyet foglalja el, melyből a nonprofit szektora szervezetek számát tekintve a 14. helyen áll. A megye déli része, valamint a Bélapátfalvai kistérség vállalkozássűrűsége a legkisebb, míg a középső tengely ezer főre jutó vállalkozásainak száma magasabb. Előbbiekben nagyobb az

5

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/gdp.html?mapid=qpt003&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4

6

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/gdp.html?mapid=qpt003&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4 KSH adatok alapján saját szerkesztés, 2010.

7

48

egyéni vállalkozások, illetve a mezőgazdasági vállalkozások aránya. A szolgáltató szektor legjelentősebb az Egri kistérségben. A nonprofit szektor szintén a középső területeken erős.8 Kiemelve a turizmust, mint a megye egyik erősségét, meg kell említeni, hogy az Észak‐ magyarországi régió a Balaton és Budapest‐Közép‐Dunavidéki régió mögött a harmadik helyet foglalja el mind a belföldi utazáson eltöltött napok száma, mind az utazások során elköltött összeg tekintetében9. A szektoron belül a megye kedvező adatokkal rendelkezik. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2011‐ben elérte a régió két másik megyéjének összesített adatát.10Az átlagos tartózkodási idő mind megyei, mind országos szinten 2,3 éjszaka, ami a megyében évek óta stabil adat.11 A koncepcióban foglaltak alapján a foglalkoztatás‐bővítő gazdaságfejlesztés a megye legfontosabb célja, amely megjelenik az átfogó célok között, de áthatja a stratégiai célokat is, így a megye három, a koncepcióban megjelölt térségének fejlesztési irányait. A gazdaságfejlesztés épít a helyi adottságokra, és figyelembe veszi a környezeti szempontokat és értékeket. Így megállapítható, hogy a környezeti szempontok integráltan megjelennek a gazdasági célok elérése mellett. A KKV szektor fejlesztése külön megjelenik a Koncepcióban. A KKV‐k sajátosságaira tekintettel (tőkéhez jutás nehézségei, piaci érdekérvényesítés korlátozottsága, stb.), de az elmúlt időszak gazdasági folyamatait is figyelembe véve, fontos törekvés a piaci szereplők együttműködésének, hálózatosodásának elősegítése, a vállalkozások mellett megemlítve az oktatási intézmények, kutatóhelyeket. Éppen ezért indokolt lehet hangsúlyozottabban megjeleníteni a Heves megyében telephellyel rendelkező nagyvállalatok és KKV‐k közötti együttműködés, klaszteresedés, beszállítói program kialakításának, támogatásának fontosságát. Mindezen felül különösen fontos lehet a 2007‐2013‐as időszakban elindult turisztikai együttműködések megerősítése, felhasználva az eddig elért eredményeket. Erre tekintettel a „Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés” stratégiai célnál említésre kerül a KKV‐k közötti együttműködés, amelyet javaslunk az Intézkedések/beavatkozások között is megjeleníteni. A gazdasági hatások vizsgálatánál leírtakkal összhangban, tekintettel a megye adottságaira a helyben megtermelt áruik helyi értékesítésének erősítését javasolt kiemelni a koncepcióban. Ezzel kapcsolatban az 5.2. prioritás fogalmazza meg a „Helyi élelmiszerekre épülő közétkeztetés” intézkedést, amely törekvést erősítendő, javasoljuk az intézkedést „Helyi élelmiszer és rövid ellátási lánc” intézkedésként megjeleníteni, amely a termékek felhasználási körét tovább bővíti (pl. turizmus), és amely összhangban van az Európai 8

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/gazdsz.html?mapid=qvd001&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4, 2010. http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp 10 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oga011b.html 11 http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_oga013.html 9

49

Bizottság mezőgazdasági termékek promócióját hangsúlyozó politikájával, illetve az EURÓPA2020 más célkitűzéseivel (pl. széndioxid‐kibocsátás csökkentése). Az intézkedés mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődéshez hozzájárulhat, egyúttal támogatja az alacsony széndioxid‐kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. A célon belül egymásnak feszülnek a foglalkoztatási és versenyképességi célok. Javasoljuk, hogy a munkahelyteremtésnél a közmunka mellett a versenyképes nagy vállalatok, KKV számára helyben szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervek foglalkoztatás fejlesztésére koncentráljanak. Nagyobb hangsúly kellene fektetni a munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztésére, szélesebb körű kiépítésére, esetleg civil szervezetek bevonására. A szabad vállalkozói zónák többször megjelennek az anyagban. Mivel a két kijelölt kistérség a megye északi és déli részén, gazdaságföldrajzi tekintetben viszonylag kedvezőtlen területen helyezkednek el, a zónák vállalkozó vonzó képességét komplex módon, több eszközzel kell majd javítani. A magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítása mellett még fontosabb a versenyképes árú, nagy mennyiségű élelmiszertermelés. Ehhez ésszerű költségcsökkentés kell elérni a termelési lánc minden eleménél (vetőanyagtól az energián keresztül a csomagolásig). Az energiahatékonyságot javító beruházások, a megújuló energia alapanyagot előállító és feldolgozó kapacitások indukálnak olyan beruházásokat, melyek ezen szektorban használatos gépek, berendezések, eszközök előállítását szolgálják. Ezek hangsúlyozása legalább a turizmus fontosságával mérhető. Kiemelt terjedelemben foglalkozik a prioritás a turizmussal, ezen belül pedig a gyógyturizmussal. Heves megyében 4 helyen van OGYFI által minősített gyógyvízre épülő szolgáltatás: Bükkszék, Parádfürdő, Eger várfürdő és Eger Flóra Hotel, mely gyógyszálló. A koncepció nagy teret szentel a mezőgazdaságnak, termékpályáknak, élelmiszerbiztonságnak, stb. A közös agrárpolitika (KAP) megváltoztatása várhatóan új helyzetet teremt az agráriumban, előtérbe kerül az ökoszisztéma megőrzése és a vidékfejlesztés. A területi alapú és termeléshez kapcsolódó támogatások csökkenése várható. Mindezekre tekintettel a mezőgazdaság mellett hangsúlyt kell fektetetni például a kapcsolódó ágazatokra (élelmiszeripar, turizmus), a vertikális kooperációra. Ugyanakkor a tájhasználat hangsúlyozása viszont fontos pozitív elem. Az információs társadalommal kapcsolatban írtakat „A kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés” stratégia prioritásai közé is lehetne helyezni. 50

Társadalom A koncepcióban bemutatott társadalmi mutatók jól írják le a megye helyzetét az országos folyamatokban, valamint megfelelő részletességgel elemzik a trendeket. Kevésbé jelennek meg azonban a társadalmon belüli és az egyes, a javaslattevő fázisban megjelölt fejlesztési földrajzi területek közötti társadalmi különbségek. Ezek pontosabb ismerete nélkül vélhetően a társadalmi tőke fejlesztését megcélzó átfogó és stratégiai célok, valamint a területi célok eléréséhez az eszközök meghatározása nehezebb, pontatlanabb lehet. Éppen ezért az eddigiek mellett javasolt a helyzetelemzés kiegészítése a társadalom állapotát, szerkezetét szemléltető több mutató bemutatása, vizsgálva azt is, hogy a megyén belül meghatározott három fejlesztési földrajzi területek esetében milyen eltérést mutatnak. A munkanélküliség esetében javasoljuk bemutatni a területi különbségek mellett annak szerkezetét (tartós munkanélküliség kimutatása). A társadalmi tőke növelésének és az integrációnak egyik fontos eleme a gyermekek helyzetének bemutatása az oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának megalapozása érdekében, elősegítve ezzel a társadalmi integrációt.

Népességi folyamatok A megye népességét tekintve a hatodik legkisebb megye a 19 megye között12 a KSH területi adatai szerint a maga háromszázezret meghaladó lakosával. A dinamikus népességi adatokat tekintve a jelenlegi népességi adatokat összevetve a 2008. évi adatokkal megállapítható, hogy a megye népességfogyása alapján a középmezőnyben helyezkedik el (96,67%). A megyére tehát jellemző az országosan általánosnak mondható népességfogyási tendencia, a régión belül viszont e tekintetben a legkedvezőbb helyzetben van, a szomszédos Jász‐Nagykun‐Szolnok megyével szinte azonos adatot produkálva. A természetes fogyás a legnagyobb mértékű a megye északi részén (Bélapátfalvai és Pétervásárai kistérség) és legkisebb a legfejlettebb Egri kistérségben13 Az elvándorlás egyenlege megyeszerte negatív, de a déli területeken a legjelentősebb (Füzesabonyi és Hevesi kistérség, 2011.)14, míg az élveszületések száma itt a legmagasabb. Itt a legmagasabb az óvodás15 és általános korú gyermekek aránya is.16 Az adatokat tekintve a helyzetelemzés helyesen állapítja meg megyei szinten a népességi tendenciákat. A lakosság fogyása, elöregedése várhatóan tartós tendencia lesz.

Képzettségi adatok, oktatás A társadalom összetétele szempontjából – különösen a gazdasági vonatkozásokat is tekintve – fontos jellemző az iskolai végzettség alakulása. A 15 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8. évfolyamát elvégzettek aránya országosan 91,6 %‐ot mutatott, míg ez a megyében 89,1% volt.17A 18 éves és idősebb http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd003b.html http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/nepmozg.html?mapid=wns003&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4

12

13 14

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/nepmozg.html?mapid=wns003&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4

15

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/oktat.html?mapid=zoi002&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4

16

http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/oktat.html?mapid=zoi002&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4 http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp

17

51

népességből legalább középiskolai érettségivel rendelkezők aránya országosan 42,6%, Heves megyében ez az érték 40,7%, a régióban a legkedvezőbb.18 A 25 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai stb. oklevéllel rendelkezők aránya a megyében 11,7%, míg a vidéki átlag 11,5%, a régióban a legkedvezőbb adat. Az oktatási infrastruktúrát tekintve az óvodák tekintetében elmondható, hogy az óvodai férőhelyek száma kistérségi szinten megfelelő, az északi térségekben a kihasználtság a legalacsonyabb.19Örvendetes, hogy az internettel rendelkező óvodai feladatellátási helyek több mint felében van internet, míg ez vidéki átlagban csak 35%, országosan pedig 34%.20Hasonlóan kedvező a helyzet az általános iskolák esetében is, ahol a feladatellátási helyek több mint 98%‐ában van internet és a számítógépet használó tanulók aránya is megfelel az országos trendeknek. Magas viszont (mintegy 19%, 2011.) a más településre járó gyermeke száma a vidéki átlaghoz képest (15,88%).21 A pedagógusok száma az ellátott gyerekekhez viszonyítva országosan sem mutat nagy szórást, így e tekintetben Heves megye adatai is illeszkednek a trendekhez. Fontos még kiemelni, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya maga: 14,18%, ami a régióban ugyan a legkedvezőbb adat, de a vidéki átlagot meghaladja. Hasonló tendencia figyelhető meg a hátrányos helyzetű tanulók esetében (34,17%, illetve 32,62%, 2011‐es adat).22 A sikeres export, a kooperáció fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek a nyelveket beszélő vállaltvezetők, mérnökök, reklámszakemberek. El kellene érni, hogy a középiskola végére a végzősök képesek legyen legalább egy idegen (angol) nyelven kommunikálni.

Foglalkoztatás A foglalkoztatási adatokat tekintve, az előzőekben is tapasztaltak szerint a megyén belül eltérő területi jellemzők rajzolódnak ki. A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből a megye déli és északi térségében magasabb, a megyei adat a régióban a legkedvezőbb (10,2%).23 Szembeötlő, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya a nyilvántartott álláskeresők körében különösen a megye déli részén (Hevesi és Füzesabonyi kistérség) magas, de az országos adatokat nézve a megye is kedvezőtlen helyzetben van.24

Jövedelem A jövedelmi viszonyokat tekintve Heves megye a nettó keresetek esetében a megyék között az előkelő ötödik helyet foglalta el (128.348 Ft) 2011‐ben.25

A főbb társadalmi trendek tehát: ‐ országos folyamatokat leképező adatok http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/oktat.html?mapid=zoi001&layer=regi&color=1&meth=sug&catnum=4 20 http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, Éves településstatisztikai adatok 2011‐es településszerkezetben 21 http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, Éves településstatisztikai adatok 2011‐es településszerkezetben 22 http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haViewer.jsp, Résztvevők a közoktatásban, 2011. 23 http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/munkan.html, 2011. 24 http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/munkan.html, 2011. 25 http://www.ksh.hu/interaktiv/terkepek/mo/imunkaugy.html, 2011. 18 19

52

‐ fogyó népesség ‐ elöregedő társadalom ‐ területi eltérések megyén belül. Azaz a koncepciónak ezen folyamatok, problémák kezelésére kell kitérnie oly módon, hogy segítse a megye területi felzárkózását, megoldást találjon a periférikus, fejletlenebb térségek felzárkózására oly módon, hogy a környezeti szempontokat is megfelelően figyelembe veszi.

53

3.1.2. Környezeti helyzet bemutatása A koncepció helyzetelemző, helyzetértékelő része részletesen bemutatja a megye természeti erőforrásainak és környezeti állapotának a helyzetét, beleértve a környezeti állapotra hatást gyakorló infrastruktúrákat is. Meg kellett viszont állapítani, hogy a dokumentum nem foglalkozik kellő mélységben a Natura 2000 területekkel. Az Európai Unió két természetvédelmi irányelve – az Élőhelyvédelmi (92/43/EEC) és a Madárvédelmi (79/409/EEC) Irányelv – biztosítja a Natura2000 területek jogi alapját, melynek végrehajtása minden tagállam számára kötelező érvényű. A Natura2000 hálózatot a madarak védelmére kijelölt különleges madárvédelmi területek (SPA), valamint az élőhelyek, növény‐ és más állatfajok védelmére kijelölt kiemelt jelentőségű és különleges természet‐megőrzési területek (SCI) alkotják. A Natura2000 területek jelentős része átfedésben van a hazai jogszabályok által kihirdetett védett természeti területekkel (nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület, ex lege láp), de számos korábban nem védett terület is kijelölésre került. A két rendszer (hazai, ill. uniós) együttesen biztosítja a természeti értékek védelmét hazánkban, bár a rájuk vonatkozó szabályok, kötelezettségek eltérőek. Számottevő különbség a Natura2000 területekre vonatkozó közösségi jelentési kötelezettségben van. A megyében jelentős területek tartoznak Natura2000‐es oltalom alá.

SPA ‐ különleges madárvédelmi területek Heves megyében (TIR alapján) Különleges madárvédelmi területek   

Bükk hegység és peremterületei Hevesi‐sík Mátra

SCI ‐ kiemelt jelentőségű és különleges természet‐megőrzési területek (TIR alapján) Jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet‐megőrzési területek                       

Apci Somlyó Bükk‐fennsík és Lök‐völgy Egerbakta‐Bátor környéki erdők Gyepes‐völgy (déli része) Gyöngyösi Sár‐hegy Gyöngyöspatai Havas Gyöngyöstarjáni Világos‐hegy és Rossz‐rétek Hevesaranyosi‐Fedémesi dombvidék Kerecsendi Berek‐erdő és Lógó‐part Kétútközi‐legelő Mátra északi letörése Mátrabérc‐Fallóskúti‐rétek Nagy‐fertő‐Gulya‐gyep; Hamvajárás szikes pusztái Nagy‐Hanyi Ostoros‐patak menti erdőspuszta Pélyi szikesek Petőfibányai Kopasz‐hegy Poroszlói szikesek Pusztafogacs Szarvaskő Szilvásváradi Aszaló és Szilvás‐patak mente Vár‐hegy és Nagy‐Eged Verpeléti Vár‐hegy 55

Jóváhagyott különleges természet‐megőrzési területek  

Boldogi Vajda‐rét Recski Hegyes‐hegy

A fentieken túl Heves megyében nincsenek Különleges természet‐megőrzési területnek jelölt területek és Kiemelt jelentőségű természet‐megőrzési területnek jelölt területek. Bár a koncepció helyzetelemzésében nem találtunk utalást, amely a Natura 2000 természet megőrzési és ökológiai hálózatról, a javaslattételben már megfelelő módon, számos helyen szerepelnek ezen védett területek fejlesztési tervei. 3.2. A terv megvalósulásával várhatóan kiváltott hatások bemutatása, előrejelzése 3.2.1. A Koncepció várható társadalmi, gazdasági hatása földrajzilag lehatárolt területen A Heves megye Területfejlesztési Koncepciója (2014‐2020) című dokumentum alkotói a Stratégiai célokat felvázoló alfejezetben területi alegységre bontották Heves megyét. Tették ezt egy olyan logika mentén, amely a megyében fellelhető főbb jellemzők alapján próbál tipizálni, egyes területek közös vonásait feltárni, amelyek alapján a szükséges fejlesztési vonalak kirajzolhatóak, továbbá amelyek mentén jövőbeni intézkedések/beavatkozások megtervezhetőek. A dokumentum végül három stratégiai célként három területi alegységre bontja Heves megyét, melyek a következők: 1. Hatvan‐Gyöngyös‐Eger „gazdasági tengely” erősítése: földrajzilag egy kelet‐nyugat tájolású sáv, amely Heves megye északi és déli területeit elválasztja. 2. Az Észak‐hevesi térség természetközpontú fejlesztése: földrajzilag Heves megyének a Hatvan‐Gyöngyös‐Eger tengelyétől északra található területei. 3. Dél‐Heves és a Tisza‐tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése: földrajzilag Heves megyének a Hatvan‐Gyöngyös‐Eger tengelyétől délre található területei. Megállapítható, hogy az 1. stratégiai célként jegyzett, Hatvan‐Gyöngyös‐Eger „gazdasági tengely” erősítése című alpont alaposan, mégis röviden és lényegre törően írja le a Hatvan‐ Gyöngyös‐Eger tengely jelenlegi állapotát. A problémákra 20 logikus intézkedéssel/beavatkozással kíván reagálni, melyek mindegyike szükségszerű, vélhetően sorszámozásuk a tervezők szándéka szerint sem tükröz kötött preferencia rendszert. Üdvözlendő, hogy az alpont a Hatvan‐Gyöngyös‐Eger tengely turizmusban rejlő további lehetőségekre nem csodaszerként, hanem mint a hosszú távú több lábon állás egyik elemére tekint. 56

Itt kerül megemlítésre a helyben megtermelt áruk értékesítésének lehetősége. Ezzel kapcsolatban az 5.2. prioritás fogalmazza meg a „Helyi élelmiszerekre épülő közétkeztetés” intézkedést, amely törekvést erősítendő, javasoljuk az intézkedést „Helyi élelmiszer és rövid ellátási lánc” intézkedésként megjeleníteni, amely a termékek felhasználási körét tovább bővíti (pl. turizmus), amely összhangban van az Európai Bizottság mezőgazdasági termékek promócióját hangsúlyozó politikájával,26 illetve az EURÓPA2020 más célkitűzéseivel (pl. széndioxid‐kibocsátás csökkentése). Bár ebben az alpontban nem jelenik meg az elvándorlás kérdése, mint a megye szempontjából közép‐hosszú távon az egyik legégetőbb probléma, a Horizontális elvek között rögtön a legelsőként a Humán tőke fejlesztése alpont különösen nagy hangsúlyt helyez ezen probléma orvoslására. A 2. stratégiai cél az Észak‐Heves térségének természetközpontú, helyi értékekre épülő fejlesztése. Az intézkedések/beavatkozások 16 pontba szedik a teendőket (a 3 területi alapú stratégiai cél közül egyébként darabszámra ez a legalacsonyabb), melyek egyes esetekben irányvonalat jelölnek ki, más esetekben viszont már konkrét és preferált beavatkozási logikát jeleznek. Dél‐Heves és a Tisza‐tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése a stratégiai célok közül a harmadik sorszámot kapta és földrajzilag Heves megyének a Hatvan‐Gyöngyös‐Eger tengelyétől délre eső területeinek problémakörével foglalkozik. Megállapítható, hogy ebben az alpontban ugyanolyan pontossággal kerültek a megfogalmazásra a főbb problémakörök, mint az ezt megelőző kettő során. A tartalmi rész után 19 intézkedés/beavatkozás került megfogalmazásra, melyek mindegyike rímel az őket megelőző egység megállapításaira, különös tekintettel a szűk keresztmetszetekre és a megye déli részének erőforrásaiban rejlő potenciálra. A stratégiai cél végén felsorolt Kapcsolódó stratégiai célok felsorolásában nem szerepel a 4. stratégiai cél, név szerint a Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés, annak ellenére sem, hogy a későbbiekben, éppen ennél a 4. stratégiai célnál, a Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztésnél a kapcsolódó stratégiai célok felsorolásában a Dél‐Heves és a Tisza‐tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése szerepel. A gazdasági, társadalmi szükségszerűségeket mérlegelve, és a kimerítő helyzetértékelésben is bemutatottak ismeretében összességében megállapítható, hogy a vizsgált koncepció megalkotói törekedtek a megye problématérképet nyitott szemlélettel, ugyanakkor reálisan megközelíteni, valamint egy a Heves megye ésszerű és hosszú távú érdekeit szem előtt tartó 26

http://enrd.ec.europa.eu/themes/local‐food‐and‐short‐supply‐chains/hu/local‐food‐and‐short‐supply‐chains_hu.cfm

57

célrendszert kialakítani. Megállapítható az is, hogy ezen célrendszerrel paritásban áll, konstruktív és innovatív megoldásokat tartalmaz a leendő beavatkozások, illetve intézkedések köre, melyek a jelenlegi ismereteink alapján nem tartalmaznak olyan kockázati tényezőt, amely az elkerülhetetlen kockázatokon túlmutat. Ilyen elkerülhetetlen, alapvető kockázatoknak tekintjük azon kockázatok körét, amelyek bármilyen minőségű és tartalmú koncepció esetében is fennállnak. Kijelenthető, hogy a koncepció megfelelő formában való programozása és kivitelezése esetén várhatóan eléri a kívánt társadalmi és gazdasági hatásokat, vagy azok egy jelentős részét anélkül, hogy kárt okoznának, vagy a meglévő gazdasági és társadalmi problémákat elmélyítené. A megvalósítás során fontos annak szem előtt tartása, hogy bár az egész megye felzárkóztatási (konvergencia) területnek tekintendő, a megye elmaradottabb részeinek integrálására kiemelt figyelmet kell szentelni. A koncepció ehhez jó alapot szolgál, így elmondható, megvalósítása nélkül a megye, valamint a megyén belül a gazdasági‐társadalmi felzárkózás lehetősége elmaradna. További két fontos jellemzője a koncepciónak, hogy minden esetben épít a helyi értékekre, továbbá szem előtt tartja a fenntartható fejlődés elvét. Így a koncepció megfelelő alapot nyújt a megye kiegyensúlyozott fejlődéséhez. A területi tagolással jól összhangban van a többi stratégiai cél, illetve az átfogó célok. Némi ellentmondás van az 1. átfogó cél: Komplex, integrált foglalkozás‐intenzív gazdaság tartalmi elemei és címe között, tartalmilag ugyanis jelentős célként jelenik meg a magas hozzáadott értékű termelés (középső ipari tengely) és a munkaintenzív gazdaság egyaránt (Dél‐ és Észak‐ Heves). Mindemellett a megcélzott fejlesztési területek megfelelőek, a területspecifikus tagolás pedig az 1‐3. stratégiai célban teljesedik ki. 58

3.2.2. A Koncepció várható környezeti hatása, a Koncepció Stratégiai Környezeti Vizsgálata Az Stratégiai Környezeti Vizsgálat célja A Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV) alapját a 2/2005 (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról adja. A rendelet 1. melléklete szerint, környezeti vizsgálatot kell készíteni az 1996. évi XXI. törvény 23. § (1) bekezdésének megfelelően készített területfejlesztési koncepciókra, így a megyei területfejlesztési koncepciókra is egyaránt. A környezet védelméről szóló törvény (44. § (1)) alapján a vizsgálatnak ki kell terjednie: 

a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, illetőleg javíthatják a környezet állapotát;



a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot

A Koncepció helyzetértékelése Heves megye természeti‐ és környezeti állapotát megfelelően bemutatja, és részletesen – több helyen rendkívül precízen – értékeli. Ellenben néhány fontos megállapítás, illetve tématerület elmarad. Ezek jellemzése és állapotértékelése, jelen dokumentum harmadik részében található. A stratégiai környezeti vizsgálat alapvető célja, hogy bemutassa az SKV értékelési kritériumait, valamint összefoglalja a legfontosabb környezeti és fenntarthatósági szempontból megfogalmazott értékeléseket, javaslatokat a tervezési és a döntéshozatali folyamatokra és azok tartalmi kérdéseire vonatkozóan. Továbbá a Koncepcióhoz kapcsolódó lehetséges környezeti, fenntarthatósági konfliktusok létének és mértékének azonosítása és ezeknek ‐ amennyire lehetséges ‐ a feloldása. Cél egy környezeti és fenntarthatósági szempontból is elfogadható stratégiai dokumentum megalkotása. A döntéshozatal hatékonyabbá, átláthatóbbá tétele, felelősségének erősítése a környezeti és fenntarthatósági szempontok megjelenítésével:   

Nagyfokú integráltság a döntéshozatalban (a döntéshozatal nyitottságától függően) Kapcsolódás a tervezői döntésekhez Kapcsolódás a stratégiai dokumentum elfogadási folyamatának döntéseihez (széleskörű társadalmi egyeztetés), a döntések, a tervezett intézkedések minőségének javítása.

Az SKV további célja, hogy a tervezők, döntéshozók és az érintettek számára is felhívja a figyelmet a környezeti és fenntarthatósági szempontok érvényesítésére a tervezés, a döntéshozatal és a végrehajtás során. 59

Az SKV jogi háttere Az Európai Parlament és a Tanács 2001/42/EK irányelve (2001. június 27.) bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról kimondja: (4) „a környezeti vizsgálat fontos eszköz a környezeti szempontok beillesztésére olyan tervek és programok előkészítésébe és elfogadásába, amelyeknek valószínűleg jelentős hatása lehet a tagállamokban a környezetre, mivel biztosítja, hogy e tervek és programok megvalósításának ilyen hatásait előkészítésük során és elfogadásukat megelőzően számításba vegyék”. A jogszabályi kötelezésen túlmenően a társadalom részéről is egyre erősödő elvárás a környezeti és fenntarthatósági szempontok megfelelő figyelembevétele a döntéshozatali folyamatokban annak érdekében, hogy társadalmi, környezeti és gazdasági szempontból is körültekintő döntéssel fenntartható módon kezeljük, fejleszthessük a tájat és a természeti erőforrásainkat, és a ráépülő ökoszisztémákat. A SKV szabályozásáról szóló jogszabályok szűken értelmezett környezeti értékelési szempontjait foglaltuk össze az alábbi szempontcsoportban:    

A környezeti adottságokhoz illeszkedő hasznosítás, a sokféleség megőrzése; Környezetterhelés, állapotváltozás, rehabilitáció; Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a veszélyek megelőzése, elkerülése, mérséklése; A környezettudatos, felelős érték‐rend fejlesztése

A módszertani megközelítés alapjai Az SKV elkészítése során törekedtünk a fenntarthatóság megfelelő súlyú figyelembevételére. Az általunk alkalmazott módszertani megközelítés alapjai a hazai SKV készítés gyakorlatára és a vonatkozó uniós és hazai jogszabályi előírásokra épülnek. A vizsgálati szempontrendszer bemutatása előtt, a fenntartható fejlődés fontosságát foglaljuk össze néhány gondolatban. Azért tartjuk ezt fontosnak itt megtenni, mivel különösen a hazai, de a nemzetközi tervezési és döntéshozatali gyakorlatban sem kialakult és egyértelmű a fenntarthatóság gyakorlatorientált értelmezése. Hozzá kívánunk járulni, ebben a munkában is, a hazai közmegegyezésen alapuló, áttekinthető, érthető szempontrendszer megfogalmazásához és alkalmazásához, amely a tervezőknek és döntéshozóknak is segítségére lehet. A fenntartható fejlődés fogalma: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben nem teszi lehetetlenné/megőrzi a jövő generációk teljes értékű élethez szükséges lehetőségeit. (Bruntland‐jelentés – Our common future, 1987)

60

A környezeti keretek tekintetében három alapvető feltételnek kell megfelelnie a fenntartható fejlődésnek: (1) a környezeti elemek és rendszerek terhelhető‐képességét meg nem haladó, regenerációs képességét nem veszélyeztető használata, hasznosítása (2) a környezeti erőforrások értékek fenntartása, megőrzése, (3) az anyagfelhasználás és anyagkibocsátás mérséklése a terhelhetőség folyamatos nyomon követésével. A jó környezetminőséggel kapcsolatos célkitűzések vizsgálati szempontjai A SKV szabályozásáról szóló jogszabályok szűken értelmezett környezeti értékelési szempontjait foglaltuk össze és egészítettük ki az alábbi szempontcsoportban. A környezeti adottságokhoz illeszkedő hasznosítás, a sokféleség megőrzése Elvárás: A sokféleségre épülő, környezeti rendszer stabilitási szempontjainak kielégítése, az alkalmazkodás kielégítése. Értékelési szempontok

Értékelés

Ökoszisztéma szolgáltatások fenntartása, fejlesztése 1. Tekintetbe veszi‐e Koncepció a területfejlesztéshez kötődő ökoszisztéma‐ szolgáltatásokat? 2. Értékeli‐e a Koncepció a jelenlegi területfejlesztéshez kötődő természeti erőforrás, ökoszisztéma szolgáltatások hosszútávon fenntartható használatát? 3. Hogyan változik a természeti tőke, a területfejlesztéshez kötődő ökoszisztéma szolgáltatások köre a Koncepció együttes hatására? 4. Vizsgálja‐e a Koncepció a helyi erőforrásokban, területfejlesztéshez kötődő ökoszisztéma szolgáltatásokban rejlő potenciálokat? 5. Van‐e a Koncepcióban olyan intézkedés, amely a fenntartható erőforrás‐ használattal, a területfejlesztéshez kötődő ökoszisztéma szolgáltatásokkal kapcsolatos ismereteket, kutatást, technológiai fejlesztést segíti elő? 61

A feltárt és az ismert, illetve a koncepcióban is bemutatott természeti erőforrásokban gazdag térség, megfelelő és a fenntartható gazdálkodással növelheti versenyképességét, a mely összhangban áll a természeti értékek megőrzésének elvével. Éppen ezért megfelelő hangsúlyt kell fordítani a természeti környezet értékének, illetve értékelése kérdéseinek és a társadalmi‐ gazdasági fejlesztések ötvözésére, úgy, ahogyan az az átfogó célokban is megjelenik. A környezettechnológiai és környezeti innovációs fejlesztéseket prioritásként kezeli a koncepció, de célszerűbb lehet mind a fenntarthatósági, mind a hatékonysági horizontális célok között megjeleníteni.

Értékelési szempontok

Értékelés

Vízhasználatot meghatározó termelői struktúrák és fogyasztói mintázatok 1.

2.

3.

4.

A Koncepció részletesen bemutatja a Figyelembe veszi‐e a Koncepció a és térség vízgyűjtő‐gazdálkodását jelenlegi termelői struktúra vízzel víziközmű rendszerét. Integrált vízgazdálkodási infrastruktúrafejlesztés, összefüggő környezeti hatásait a gazdálkodáson alapuló környezet állapot, természeti erőforrások, vízkészlet és térszerkezet vonatkozásában? (Pl. fenntartható táji rendszerek kialakítása meglévő birtokméretek és az ebből megjelenik a stratégiai céloknál. adódó öntözési technológia és Javasoljuk az aszályérzékeny területek vízbeszerzési gyakorlat.) feltérképezését, hiszen a dél‐hevesi Figyelembe veszi‐e a Koncepció a várható fejlesztési terület teljes egésze közepesen öntözésfejlesztés következtében létrejövő (PAI =7‐8), illetve erősen (PAI =8‐9) 10% 10% termelői struktúra vízzel összefüggő aszályos zónába tartozik. Emiatt kell az környezeti hatásait? öntözéssel kapcsolatos intézkedéseknél és Vizsgálta‐e a Koncepció a meglévő a majdani cselekvési programnál azokat fogyasztói gyakorlat/szokások vízzel prioritásként kezelni. összefüggő környezeti hatásait? Tartalmaz‐e intézkedéseket a Koncepció a Az öntözésfejlesztés is szerepel a stratégiai célok között, ellenben a tényleges vízszükséglethez igazodó koncepció jellegéből adódóan nem vízhasználat és a takarékosság erősítése foglalkozik részletesen a víztestek érdekében? állapotát öntözési szempontok szerint. Az ivóvízfogyasztás mérséklését szorgalmazza a koncepció javaslattevő munkarésze. A termál‐ és gyógyvízhez kapcsolódó fejlesztések dominánsan szerepelnek a területfejlesztési célok között, de ezeknél a részeknél a környezetvédelmi szempontok külön nem jelennek meg. Fontos, hogy olyan természeti erőforrásként kezelje a koncepció a meglévő termál‐ és gyógy kutakat, amelyeket fenntartható módon kell igénybe venni. A vízrendszer rehabilitációja, a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodás javíthatja a természeti, gazdasági és közvetve a társadalmi állapotokat is. 62


Értékelés

Környezeti alkalmazkodásra épülő szerves kultúra megőrzése, fejlesztése 1. Meghatároz‐e a Koncepció olyan kulturális változásokat, amelyek a területfejlesztéssel összefüggő környezet jobbításához vezethetnek? 2. Vizsgálja‐e a Koncepció a területfejlesztéssel összefüggő szerves kultúra meglétének fokát (pl. a helyi társadalmi‐kulturális, gazdasági‐ gazdálkodási hagyományok, amelyek a táj eltartó képességéhez alkalmazkodtak)? 3. Van‐e a Koncepcióban olyan intézkedés, amely a helyi, területfejlesztéssel összefüggő szerves kultúra megőrzését igyekszik előmozdítani? 4. Az intézkedések következtében várható‐e a helyi, területfejlesztéssel összefüggő szerves kultúrák sérülése, leépülése?

63

A területfejlesztési elképzelések, mind az átfogó, a stratégiai és a horizontális céloknál prioritásként kezeli az összefüggő környezet javítását. A települések leromlott állapotú rehabilitációját, az építészeti, kulturális a táji, tájképi jellegzetes értékeinek megőrzését, saját környezetük fejlesztését a rendezett környezet kialakítását szorgalmazza, célként tűzi ki.

Környezetterhelés, állapotváltozás, rehabilitáció. Elvárás: A Koncepció intézkedései csökkentsék a környezeti terhelések jelenlegi mértékét. Értékelési szempontok

Értékelés

Az emberek egészségi állapotának és A koncepció célkitűzéseiben szem előtt társadalmi, gazdasági helyzetének tartja az egészséges környezethez való alapvető jogot, és ennek fenntartását védelme, javítása prioritásként kezeli. 1. Az intézkedések mennyiben járulnak A termál‐és gyógyfürdők korszerűsítése, a hozzá az egészséges környezet sportolási, természetjárási lehetőségek biztosításához? kapacitásfejlesztése, egyéb zöldsportok 2. Javítják‐e a tervezett intézkedések a népszerűsítési programok mind olyan rekreációs, gyógyulási lehetőségek intézkedések, amelyek a rekreációs, környezethez kötött feltételeit? gyógyulási lehetőségek környezethez 3. A Koncepció tartalmaz‐e intézkedéseket a kötött feltételeit javítják. környezet kártételének megelőzésére és A szennyezett területek remediációja a kártételek elleni védelemre egyes területek stratégiai céljai közt a vonatkozóan? barnamezős beruházások kármen‐ 4. Stabilizálják‐e vagy csökkentik a tesítésénél jelenik meg. A mezővédő erdősávok kialakítása, az mezőgazdasági termelők kockázatait a öntözési infrastruktúra‐ valamint az agrár‐ Koncepció tervezett intézkedései? technológia fejlesztése, mint stratégiai 5. Biztosítják‐e a Koncepció intézkedései az árvízi és belvízi kockázatok csökkentését, célok csökkentik mezőgazdasági termelők kockázatait. figyelemmel a vizek visszatartására, a Árvízi‐ és belvízi kockázatok csökkentését tározás növelésére? hangsúlyozza a tervezet, amely más ökológiai problémákkal együtt kezeli e stratégiai célt. Talajt érő hatások Magyarország talajvédelmi szem‐ pontrendszere megegyezik az EU‐s 1. Az intézkedések csökkentik‐e az eróziót mivel elfogadott és egyéb talaj degradációs folyamatokat? irányelvekkel, 2. Az intézkedések elősegítik‐e a leromlott, talajvédelmi stratégiánk nincs. Emiatt a későbbiekben javasoljuk, hogy szennyezett területek rehabilitációját? amennyiben a koncepciókészítés 3. Elősegítik‐e az intézkedések a jó mélysége megengedi, ne csak az eróziót, talajgazdálkodási gyakorlatot? mint „leglátványosabb” talajromlási 4. Elősegítik‐e a termőtalaj ésszerű, folyamatot vegyék figyelembe, hanem környezeti adottságokhoz igazodó többek között a talajtömörödés, használatát az esetleges károk elsavanyosodást, szikesedést, megelőzése érdekében? szervesanyag‐csökkenést is. 64


Értékelés

Biológiai sokféleség, élővilág megőrzése 1. Foglakozik‐e a Koncepció azzal, hogy az ökológiai tényezőket és ennek következtében az élőhelyeket milyen területeken és milyen mértékben változtatják meg? 2. Kimutatják‐e az intézkedésekhez kapcsolódóan a biológiai sokféleségre, élővilágra, élőhelyekre gyakorolt változások, hatások mértékét? 3. Csökkentik‐e a tervezett intézkedések az özönnövények terjedését és hatását? 4. Vizsgálja‐e a Koncepció az idegenhonos vagy invazív növények és gerinctelen, gerinces állatfajok megjelenésének és terjedésének hatását az őshonos flóra és fauna elemekre? 5. Kiterjednek‐e az intézkedések a megfelelő mezőgazdasági, területhasználati gyakorlat fejlesztésére? 6. Milyen hatással vannak az intézkedések a Natura 2000 területek állapotára, állagára és jellegére, valamint e területeken lévő élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzete megmaradására, fenntartására, helyreállítására, fejlesztésére?

65

A megye védett értékeinek felkutatása, megőrzése, fenntartása, természet‐ védelmi kezelésük ösztönzése, a természeti környezet megóvása érdekében a megye víztesteinek jó ökológiai állapotba hozatala, ezek megőrzése, az erdőállományok védelmi (talaj‐, víz‐ és biológiai sokféleség védelme) funkcióinak erősítése étfogó célok között szerepelnek. A koncepció a környezetvédelem és gazdaságfejlesztés ésszerű egyen‐ súlyának megteremtését szolgálják (ahol az adott terület mezőgazdasági hasznosítása teljes mértékben alkalmazkodik táji adottságokhoz). A természetvédelmi előírásokat nem sértik az elképzelések, viszont kellő körültekintéssel és óvatossággal kell a további megvalósítási programokat tervezni, mert a különösen védett természeti értékek is veszélyben lehetnek az említett területfejlesztési elképzelések. A helyzetértékelés nem említi a Natura2000 természetvédelmi programot, viszont a javaslattevő munkarész már tartalmazza, mint védelemre szoruló ökológiai rendszereket.


Értékelés

Táj, tájkaraktert érő hatások A koncepció szerint növekszik a komplex tájrehabilitációra szoruló területek aránya Heves megyében, amelynek visszaszorítását, illetve helyreállítását a területi stratégiai célok között fogalmaz meg. A termő‐ és élőhelyi adottságokhoz nem kellően alkalmazkodó területhasználat racionalizálása érdekében, a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, valamint a természetes élőhely megőrzési területeken művelési ág váltást jelöl meg stratégiai célként. Ezen felül az árvízvédelmi célokkal összehangolt gazdálkodás kialakítása, pusztai – legeltetéses tájgazdálkodást, kertészeti kultúrát szorgalmazza, szintén stratégiai célként.

1. Az intézkedések védik, illetve szükség esetén javítják a tájvédelmi területek állapotát? 2. Az intézkedések védik, illetve szükség esetén javítják, helyreállítják a táj jellegzetes vonásait, értékeit (tájkarakter), szerkezetét?

Épített környezet, kulturális örökség 1. Figyelembe veszi‐e a Koncepció az intézkedésekkel érintett területekhez kapcsolódó kulturális, építészeti, régészeti örökség védelmét, megőrzését? 2. Meghatározza‐e a Koncepció az épített környezet és a kulturális örökség, valamint kárelhárítások prioritási sorrendjét?

A koncepció nagy hangsúlyt fektet az épített környezet és a természeti értékek összhangban történő fejlesztésére. Mindezt ökoturisztikai szempontok figyelembevételével, ahol prioritásként szerepelnek a kulturális örökség, az építészeti, helytörténeti értékek bemutatása, megóvása, környezetük fejlesztése. Prioritási sor felállítása javíthatná a koncepció további tervezési elemeit.

Javaslatok a koncepció kiegészítésére: Javasoljuk, hogy a koncepció térjen ki a Natura 2000 területek érintettségére, védelmére.

66

Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a veszélyek megelőzése, elkerülése, mérséklése Elvárás: A Koncepció tartalmazzon intézkedéseket a klímaváltozás hatásainak mérséklésére és a hatásokhoz való alkalmazkodás tekintetében Értékelési szempontok

Értékelés

1. A Koncepció megfelelő módon határozza‐e A koncepció megfelelően mutatja be a meg a klímaváltozás hatásait? klímaváltozáshoz kapcsolódó helyzetképet. 2. Terveznek‐e intézkedéseket a Koncepcióban a klímaváltozás hatásainak mérséklésére tekintetében?

A javaslattétel elsősorban az energiahatékonyság javítását, és a szén‐ dioxid kibocsátás csökkentését tűzte ki célul.

3. Elősegítik‐e az intézkedések az aszály kezelésére való felkészülést megfelelő mezőgazdasági, területhasználati gyakorlat kialakításával, illetve vízkormányzással, víz visszatartással?

A Koncepció kiemelten foglalkozik az aszály érzékeny területek megóvásával. Ezeket a területeket feltérképezték, és a vízellátottság biztosítása szintén stratégiai célként szerepel.

4. Az energiahatékonyság növelése alapvető szempont‐e az intézkedések kialakítása során?

A Koncepció által megfogalmazott klímapolitika alapján alapvető szempont az energiahatékonyság növelése.

5. A takarékos víz‐ és energiahasználatra való A koncepció állampolgároknak szóló felkészülés és feltételrendszerének üzenetében jelenik meg az energia‐ és biztosítása része a Koncepciónak? víztakarékosság. 6. A klímaváltozás által a védett területeket érintő hatások kezelésére terveznek‐e intézkedéseket?

Területi stratégiai célok definiálják az veszélyeztetett területeket, és azok kezelésére javasolt intézkedéseket.

Javaslatok a koncepció kiegészítésére: o A koncepció világosan ír a klímaváltozással kapcsolatos állapotról, de a javaslattételnél „csak” a stratégiai célok között szerepel. Javasoljuk, hogy a horizontális célok is tartalmazzák a klímaváltozás elleni küzdelmet, mint alapelvet. 67

A környezettudatos, felelős értékrend fejlesztése Elvárás: A Koncepció pozitív módon hasson az érintettek értékrendjére, erősítse a környezeti tudat és rendszerszemlélet fejlődését, elősegítendő a világot szektorokra és ismerethalmazokra bontó szemlélet helyett a környezet és a fejlődés összefüggő ügyeinek integrált kezelését elősegítő szemlélet érvényesítése. Értékelési szempontok

Értékelés

1. Vizsgálta‐e a Koncepció az érintettek környezeti tudatosságát? 2. Vizsgálta‐e a Koncepció az érintettek környezeti tudatosságára vonatkozó hatásait? 3. Tartalmaz‐e a Koncepció olyan elemeket, pl. képzés, nyilvánosság, stb., amelyek az érintettek környezeti tudatának fejlesztését célozzák? 4. Van‐e a Koncepció környezeti hatásait mérő, értékelő rendszer, amely biztosítja az érintettek számára a visszacsatolást? 5. A Koncepció intézkedései és azok eredményei környezettudatos, környezetbarát magatartás, életmód lehetőségeinek, feltételeinek javításához vezetnek‐e? 6.

A helyzetértékelés említést tesz a lakosság környezettudatosságáról, de azt nem elemzi. Akörnyezettudatlanságról, mint környezeti veszélyforrásról szól. A javaslattétel átfogó céljai között szerepel a természetvédelmi nevelés (pl. erdei iskoláztatás, jeles „zöld” napok iskolai programjai). Emellett szorgalmazza a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítését a környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások, illetve a környezeti információkat biztosító rendszerek támogatásával és pályázati forrás biztosításával.

68

A Koncepció integrált megközelítésével és az általános rendszerszemlélet érvényesítésével kapcsolatos elvárások vizsgálati szempontjai A Koncepció belső összhangjának biztosítása Elvárás: A Koncepcióban feltárt probléma kezelésére olyan választ, célt és eszközt kell találni, amely úgy képes az adott problémát kezelni, hogy ne legyen ellentétes hatású más célkitűzések teljesülésével. Értékelési szempontok

Értékelés

1. Van‐e a Koncepcióban környezeti szempontú ok‐okozati elemzés, un. problémafa vagy problémaháló, s erre választ adó célfa? 2. Feltárta‐e a Koncepció a problémahálóhoz tartozó ismeret és készség‐struktúrát, meghatározta‐e az ismereti és készség hiányokat, vagy csak a meglévő ismeretekre, információkra épít? 3. Meghatározza‐e a feltárt környezet‐ és természetvédelmi problémák jelentőségének rangsorát? 4. Meghatároz‐e, ha igen áttekinthető környezet‐ és természetvédelmi szempontok alapján prioritásokat az intézkedések tekintetében? 5. Az okok és célok összhangban vannak‐e, van‐e minden feltárt jelentős környezeti problémára válasz; illetve a célok és eszközök összhangban vannak‐e, az eszközök elvezetnek‐e célok megvalósulásához, a jelzett problémák megoldásához? 6. A Koncepció által tervezett célok /eszközök /generált projektek erősítik, vagy gyengítik egymást? 7. A Koncepció a társadalmi és környezeti problémák létrejöttének megelőzését, vagy a problémák kezelését részesíti előnyben? 8. A Koncepció által javasolt megoldások

A koncepció előkészítésénél készült ok‐ okozati elemzés, un. problémafa vagy problémaháló, s erre választ adó célfa, külön környezeti szempontú elemzés nem készült. A koncepció nem ismerteti a természetvédelmi, környezetvédelmi és tájvédelmi problémák jelentőségének prioritási rendjét, a helyzetelemzés viszont kitér a környezetvédelmi problémákra.

69

Emellett a prioritásokat nem környezeti szempontok alapján állítja fel, ami nem azt jelenti, hogy azokat figyelmen kívül hagyná. A fejlesztési célterületek és intézkedési tervek összhangban vannak a helyzetértékelésben feltárt problémák megoldási elképzeléseivel. Az ehhez szükséges, és a tervbe felhasználásra szánt eszközök a célok megvalósulását szolgálják. A koncepció célkitűzései által generált projektek megfelelő koordináció esetén és a környezeti prioritás mellett erősítik egymást. A Koncepció meglévő környezeti problémákat kezel, környezetügyi prevenció leginkább a szemlélet‐ formálásban jelenik meg. A környezeti problémák kezelésének mélyebb, összetettebb ok‐okozati

mennyiben vonatkoznak az okokra, és mennyiben az okozatokra? A Koncepció külső összhangjának biztosítása

összefüggésire a Koncepció – jellegénél fogva ‐ nem tér ki.

Elvárás: A Koncepció kezelje egy rendszerben a fejlesztés és a környezet ügyét, azaz teremtsen összhangot, a fejlesztést meghatározó, más ágazati programokkal. Értékelési szempontok

Értékelés

1. Kihat‐e a Koncepció más ágazati tervekre, stratégiákra stb.? 2. Gyakorol‐e hatást más ágazati stratégiák fenntarthatósági és környezeti tartalmára, kapcsolatrendszerére?

1. nem, a koncepció nem hat ki más stratégiát, inkább azok megvalósulását szolgálja

3. Figyelembe veszi‐e a Koncepció más Stratégiák, programok pozitív és negatív hatásait, együtthatásait?

3. igen, a koncepció más stratégiák figyelembevételével, azokkal összhangban készült.

4. Figyelembe vette‐e a Koncepció tervezési területének külső kapcsolatait, s az azok gyakorolt hatásait? 5. Figyelembe veszi‐e a Koncepció a szomszédos megyék terveit (hasonló jellegű Koncepcióit), foglalkozik‐e a koncepciók összehangolásával? 6. Tartalmaz‐e a Koncepció olyan intézkedést, amelynek során, a szektorokon túlmutató intézményrendszert hoz létre, illetve vannak‐e a Koncepciónak új javaslatai a megelőző, ágazati intézkedések szabályozók és intézmények leváltására?

4. igen

2. nem, a koncepció nem befolyásol más stratégiát, inkább azok megvalósulását szolgálja

70

5. igen, a koncepció a szomszédos megyék területfejlesztési koncepcióinak ismeretében, azok figyelembevételével készült. 6. igen, a koncepcióban stratégiai célként szerepel a Turisztikai Desztináció Menedzsment szervezetek tényleges felállásának elősegítése.

Rendszerszemlélet érvényesítése Elvárás: A negatív és pozitív visszacsatolási folyamatok és beavatkozási pontok azonosítása, és a legcélravezetőbb intézkedések kiválasztása. Elérhetetlen célok és felesleges finanszírozás elkerülése. Értékelési szempontok

Értékelés

1. Vizsgálja‐e a Koncepció a meglévő gazdasági‐ társadalmi‐ környezeti folyamatok összekapcsoltságát? 2. Azonosítja‐e a Koncepció a különböző típusú negatív és pozitív visszacsatolási köröket, rendszerdinamikai archetípusokat, beavatkozási pontokat a megfelelő intézkedések kiválasztása érdekében? 3. Foglalkozik‐e a Koncepció az öngerjesztő, kedvezőtlen folyamatok (pozitív körök) elkerülésével? 4. A folyamatok összekapcsoltsága csökkenti‐e a keletkező hulladékok, szennyvíz, szennyezés mennyiségét?

1. A Koncepció többször is hangsúlyozza a területfejlesztési tengelyek összekapcsoltságát, egymásra utaltságát; számos helyen kitér azok környezeti hatásaira.

71

2., 3. Az intézkedések definiálásánál a Koncepció említ várható hatásokat, de azok szélsőértékeit/határait nem vizsgálja. 4. A keletkező hulladékok, szennyvíz, szennyezés mennyiségének csökkentésére irányuló intézkedések direkt, célorientált folyamatok részei. Tervekre találni utalást, azok inkább átfogó, vagy horizontális célként jelennek meg.

A koncepció összesített értékelési táblázata SKV célok – megfelel a terv az alábbi ‐2 elvárásoknak?

‐1

0

1

2

A Koncepció környezeti célkitűzései

x

Ökoszisztéma szolgáltatás

x

A felszíni vizek védelme

A felszín alatti vizek védelme

x

A védett területek védelme

x

Élőhely‐védelem

x

x

Hulladékgazdálkodás

x

Erőforrás‐gazdálkodás

x

Egészséges környezet biztosítása

x

A jó környezetminőséggel célkitűzések

kapcsolatos

x

A környezeti adottságokhoz illeszkedő hasznosítás, a sokféleség megőrzése

x

x

x

A környezettudatos, felelős értékrend fejlesztése

x

Öntözési feltételek javítása

x

Környezetterhelés, állapotváltozás, rehabilitáció Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és a veszélyek megelőzése, elkerülése, mérséklése

Rendszerszemlélet érvényesítése

x

72

3.2.3. A koncepció környezeti értékelése A véleményezésre megküldött Területfejlesztési koncepció szakmailag megalapozottan, hivatkozásokkal jól ellátva írja le Heves megye természetföldrajzi állapotát, a megye természeti lokalitását. Kiegészítésként, fontosnak tartjuk megemlíteni földtani leírásnál (12. oldal) Bükkalja riolittufa formációit, hiszen a fő tömeget ez a miocén korú kőzettípus jellemzi. A Talajtani leírást (12. oldal) pontosítva: „barna erdei” talajok helyett a „barna erdőtalaj” főtípus megnevezést javasoljuk. A vízföldtani leírásnál nem maradhat el a karsztvíz bázis jelentőségének említése sem. Az élővilág leírása – valószínű gépelési hiba miatt – teljesen értelmetlen. Talajvédelmi értékelésnél figyelembe kell venni ez erózión kívül más talaj degradációs folyamatok mértékét és állapotát, hiszen a terhelhetőség vizsgálatánál elengedhetetlen. A természetvédelmi és tájvédelmi leírásnál teljesen kimaradt a Natura2000‐es területek leírása. A térség erőforrásainak fenntarthatósága Heves megye erőforrás rendszerének része minden közvetlen anyagi vonatkozásokkal összefüggésbe hozható társadalmi, gazdasági és természeti erőforrás. Az ásványvagyon és az abiotikus megújuló energiahordozók (nap, víz, földhő) illetve a biomassza produkció, a termőtalaj alapvető potenciálja a térségnek. Ezen felül a kulturális és természeti örökség védelme, illetve a felsorolt erőforrások termeléséhez és szolgáltatásához kapcsolódó tudás, munkaerő és infrastruktúra is domináns része e rendszernek, amelyet a koncepció helyesen kezel. A külső erőforrások felhasználásának csökkentése, a tudatos fogyasztás és a helyben előállított javak népszerűsítése szintén eleme a koncepciónak. Az erőforrások folyamatos feltárása, védelme, és ésszerű felhasználása, illetve hatékonyságuk növelése kellő mértékben és megfelelő módon jelenik meg a koncepcióban. A Koncepció helyesen értékeli Heves megye feltételesen megújuló természeti erőforrását, a talajt, amely egyben termőhely, élőhely, és az ökoszisztéma domináns része. A helyzetértékelés során viszont kizárólag az eróziós folyamatokat mutatja be. 73

Tájvédelem A tájvédelem feladata a tájkarakter (tájjelleg) értékes elemeinek, a természeti adottságokkal összhangban lévő, hagyományos tájszerkezet, a táj teljesítőképessége (potenciálja) és kedvező esztétikai adottságainak megőrzése és ezáltal a táji sokféleség (tájdiverzitás) megőrzése. A javaslattételben felsorolt beavatkozások között megfelelő számban és megvalósítási helyen szerepel a tájvédelem. Hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés igénye a hulladékgazdálkodásban is prioritások megfogalmazását teszi szükségessé. A környezet védelme, valamint a természeti erőforrások fenntartható használata érdekében cél az ötlépcsős hulladék hierarchia minél szélesebb körű érvényesítése, mely előírja, hogy a hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során meghatározott elsőbbségi sorrendet kell követni és törekednünk kell arra, hogy a hierarchiában szereplő tevékenységek közül a környezetvédelmi szempontból legjobb megoldás válasszuk. A hierarchiában az első helyen a hulladék keletkezés megelőzése áll. Természetszerű azonban, hogy miután a megelőzés nem minden esetben megvalósítható, akkor az újra használatot, ha ez sem lehetséges, akkor az újrafeldolgozást kell alkalmazni. A Koncepcióban és a javaslattétel beavatkozási területeinél arra kell törekedni, hogy a hulladék hierarchia legalsó szintjét jelentő, de a környezetveszélyeztetést és egészségi kockázatot mindenképpen kizáró ártalmatlanítás valóban csak az utolsóként szóba kerülő megoldás legyen. Környezetvédelmi szempontból a hulladéklerakón való elhelyezés a legrosszabb alternatíva, tekintettel arra, hogy ez hosszútávon környezetvédelmi problémát jelent, másodsorban pedig az erőforrások elvesztéséhez vezet. A hulladékáramok helyben tartása, és erőforrásként való felhasználása további fejlesztési elképzelés lehetne, amely az energiahatékonyságot és a szolgálja. Energiagazdálkodás, klímapolitika Heves megye energiahordozók tekintetében jól ellátott, jelentős szénvagyonnal, fa alapanyaggal, mezőgazdasági hulladékkal rendelkezik, melynek jövőbeni hasznosítása jelentős potenciált hordoz magában. A térség alapvető érdeke, hogy a rendelkező energiaáramokat minél hosszabb ideig a területén tartsa, illetve minél nagyobb mértékben, helyben hasznosítsa. A Koncepció javaslattevő részében már az átfogó célok között szerepel az energiahatékonyság korszerűsítése. Emellett világosan kiáll az energiafogyasztás mérséklése, illetve az energiafüggőség csökkentése mellett. A területi stratégiai célok és a konkrét intézkedések sorában világosan definiált az alternatív, megújuló energiára épülő helyi és energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése, illetve a gazdag nap‐, szél‐ és geotermikus, valamint biomassza energia potenciál kiaknázása.

74

Rendkívül fontos a biomassza hasznosítása, amely elsősorban a mezőgazdasági‐ illetve zöld hulladékokra épül. A javaslattevő rész helyesen egészíti ki az energiaültetvények telepítésére vonatkozó résznél, hogy azt csak a más célra nem hasznosítható vagy egyéb okokból korlátozottan használható területeken (pl. Pély‐Tiszasülyi tározó területén) javasolja. A Koncepció a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást figyelembe véve, illetve az elfogadott klímapolitikának megfelelően építette fel a Javaslattevő dokumentumot. A levegőszennyezés csökkentését (ehhez kapcsolva a mérőhálózatok fejlesztését) területi stratégiai célként fogalmazza meg a javaslattevő rész. De egyéb káros anyagok kibocsátásának csökkentéséről, az emisszió – imisszió következtében a légkört terhelő szennyezők csökkentése, illetve a szennyező gócok, vagy okozók megszüntetése nem szerepel a célok között. Többek között a PM10 szennyezők kibocsátásának csökkentése Európai Uniós irányelv, amelyet a 1330/2011. (X.12.) kormányhatározat szabályoz. Javaslom, hogy ezen célok is szerepeljenek a javaslattételben. Országhatáron átterjedő környezeti hatások Az országhatáron átnyúló környezeti hatások azonosítására az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21‐én elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 132/2010. (IV. 21.) Korm. rendeletet valamint Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendeletet figyelembe véve, a Heves megyei területfejlesztési koncepció környezeti értékelése alapján megállapítható, hogy annak céljait és földrajzi kiterjedését figyelembe vevő ésszerű változatainak megvalósítása, országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatást várhatóan nem eredményez. Javaslatok, észrevételek 4.1. Általános észrevételek A Heves megyei Területfejlesztési koncepció tartalmilag és különös tekintettel a természet‐ környezet‐ és tájvédelmi részek kidolgozását megvizsgálva, megfelel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletnek. A kitűzött célok nem sértik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényeket. A vázolt elképzelések összhangban állnak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel és a határon átnyúló nemzetköz egyezményekkel, illetve megfelel a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló 18/2013. (III. 28.) OGY határozatnak. 75

A koncepció céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások túlzott igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának előidézését jelentik: A megfogalmazott elvek alapján, a fejlesztési prioritások közvetlenül nem okoznak környezetminőségi romlást. A helyzetelemzésben bemutatott adatok jól pozícionálják a megyét, bemutatják a trendeket. Javasolt, hogy a helyzetelemzés a megyén belüli különbségek bemutatására is kitérjen, miközben a javaslattevő rész három területi fókuszra bontja a megyét, amely mind a gazdaságfejlesztésben, mind a társadalmi folyamatok kedvező befolyásolásában jelentős szerepet kap. A véleményezésre megküldött Területfejlesztési koncepció helyzetértékelési része szakmailag megalapozottan, hivatkozásokkal jól ellátva írja le Heves megye természetföldrajzi állapotát, a megye természeti lokalitását. Kiegészítésként, fontosnak tartjuk megemlíteni földtani leírásnál Bükkalja riolittufa formációit, hiszen a fő tömeget ez a miocén korú kőzettípus jellemzi.. A vízföldtani leírásnál nem maradhat el a karsztvíz bázis jelentőségének említése sem. Az élővilág leírása – valószínű gépelési hiba miatt – teljesen értelmetlen. Talajvédelmi értékelésnél figyelembe kell venni ez erózión kívül más talajdegradációs folyamatok mértékét és állapotát, hiszen a terhelhetőség vizsgálatánál elengedhetetlen. A természetvédelmi és tájvédelmi leírásnál kimaradt a Natura2000‐es területek leírása. Gazdaságfejlesztés A koncepcióban foglaltak alapján a foglalkoztatás‐bővítő gazdaságfejlesztés a megye legfontosabb célja, amely megjelenik az átfogó célok között, de áthatja a stratégiai célokat is, így a megye három, a koncepcióban megjelölt térségének fejlesztési irányait. A gazdaságfejlesztés épít a helyi adottságokra, és figyelembe veszi a környezeti szempontokat és értékeke. Így megállapítható, hogy a környezeti szempontok integráltan megjelennek a gazdasági célok elérése mellett. A KKV szektor fejlesztése külön megjelenik a Koncepcióban. A KKV‐k sajátosságaira tekintettel (tőkéhez jutás nehézségei, piaci érdekérvényesítés korlátozottsága, stb.), de az elmúlt időszak gazdasági folyamatait is figyelembe véve, fontos törekvés a piaci szereplők együttműködésének, hálózatosodásának elősegítése, a vállalkozások mellett megemlítve az oktatási intézmények, kutatóhelyeket. Mindezen felül különösen fontos lehet a 2007‐2013‐ as időszakban elindult turisztikai együttműködések megerősítése, felhasználva az eddig 76

elért eredményeket. Erre tekintettel a „Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés” stratégiai célnál említésre kerül a KKV‐k közötti együttműködés, amelyet javaslunk az Intézkedések/beavatkozások között is megjeleníteni. A gazdasági hatások vizsgálatánál leírtakkal összhangban, tekintettel a megye adottságaira a helyben megtermelt áruik helyi értékesítésének erősítését javasolt kiemelni. Ezzel kapcsolatban az 5.2. prioritás fogalmazza meg a „Helyi élelmiszerekre épülő közétkeztetés” intézkedést, amely törekvést erősítendő, javasoljuk az intézkedést „Helyi élelmiszer és rövid ellátási lánc” intézkedésként megjeleníteni, amely a termékek felhasználási körét tovább bővíti (pl. turizmus), amely összhangban van az Európai Bizottság mezőgazdasági termékek promócióját hangsúlyozó politikájával, illetve az EURÓPA2020 más célkitűzéseivel (pl. széndioxid‐kibocsátás csökkentése). Az intézkedés mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődéshez hozzájárulhat, egyúttal támogatja az alacsony széndioxid‐kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulást. Társadalmi folyamatok A koncepcióban bemutatott társadalmi mutatók jól írják le a megye helyzetét az országos folyamatokban, valamint megfelelő részletességgel elemzik a trendeket. Kevésbé jelennek meg azonban a társadalmon belüli és az egyes, a javaslattevő fázisban megjelölt fejlesztési földrajzi területek közötti társadalmi különbségek. Ezek pontosabb ismerete nélkül vélhetően a társadalmi tőke fejlesztését megcélzó átfogó és stratégiai célok, valamint a területi célok eléréséhez az eszközök meghatározása nehezebb, pontatlanabb lehet. Éppen ezért az eddigiek mellett javasolt a helyzetelemzés kiegészítése a társadalom állapotát, szerkezetét szemléltető több mutató bemutatása, vizsgálva azt is, hogy a megyén belül meghatározott három fejlesztési földrajzi területek esetében milyen eltérést mutatnak. A munkanélküliség esetében javasoljuk bemutatni a területi különbségek mellett annak szerkezetét (tartós munkanélküliség kimutatása). A társadalmi tőke növelésének és az integrációnak egyik fontos eleme a gyermekek helyzetének bemutatása az oktatásban résztvevő hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásának megalapozása érdekében, elősegítve ezzel a társadalmi integrációt. Környezeti fenntarthatóság A koncepció céljainak megvalósulásával közvetve vagy közvetlenül környezeti szempontból negatív hatást kiváltó tényezők feltárása, különös tekintettel azokra a tervi elemekre, amelyek a természeti erőforrások túlzott igénybevételét vagy a környezetterhelés, vagy az emberi egészség károsodásának előidézését jelentik: A megfogalmazott elvek alapján, a fejlesztési prioritások közvetlenül nem okoznak környezetminőségi romlást.

77

A koncepcióból hiányoljuk az észak‐déli vonalas infrastrukturális fejlesztéseknél a vasúthálózat‐fejlesztési elképzeléseket, kiváltva többek között a forgalomnövekedést, levegőszennyezést, illetve zaj‐ és rezgés terhelést okozó közúti teher és személyforgalmat. Ökoturisztikai tervek közül nem szabad figyelmen kívül kihagyni az Országos Kéktúra (OKT) útvonalának Heves megyei szakaszának fejlesztését. Több ezer bakancsos turista halad végig kifejezetten az OKT program keretében, emiatt az ehhez kapcsolódó infrastruktúra‐ fejlesztések nem csak az idegenforgalmat, hanem a célok között megfogalmazott sportolást, természetjárást és is ösztönzi. 4.2. Részletes észrevételek Átfogó célokhoz Komplex, integrált foglalkoztatás‐intenzív gazdaság  A célon belül egymásnak feszülnek a foglalkoztatási és versenyképességi célok. Javasoljuk, hogy a munkahelyteremtésnél a közmunka mellett a versenyképes nagy vállalatok, KKV számára helyben szolgáltatást nyújtó gazdálkodó szervek foglalkoztatás fejlesztésére koncentráljanak.  Nagyobb hangsúly kellene fektetni a munkaerő piaci szolgáltatások fejlesztésére, szélesebb körű kiépítésére, esetleg civil szervezetek bevonására.  A szabad vállalkozói zónák többször megjelennek az anyagban. Mivel a két kijelölt kistérség a megye északi és déli részén, gazdaságföldrajzi tekintetben viszonylag kedvezőtlen területen helyezkednek el, a zónák vállalkozó vonzó képességét óvatosabban kell kezelni és komplex eszközrendszerrel kell javítani. Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom  A lakosság fogyása, elöregedése várhatóan tartós tendencia lesz. Cél lehet a népesedési folyamatok megfordítása, azonban arra is kell ki lehetn térni, ha nem változik a tendencia. Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet.  Szerkesztés tekintetében javasoljuk, hogy a fontosságára tekintettel az utolsó két bekezdés kerüljön előre. Stratégiai célokhoz Hatvan‐Gyöngyös – Eger „gazdasági tengely erősítése”  Hiányzik a koncepcióból a Hatvan‐Salgótarján – ( esetleg tovább Szlovákia irányában) már jelenleg is meglévő, potenciálisan fejlődőképes, ( 21.‐es út korszerűsítése) kapcsolatrendszer bemutatása.  Célszerű lenne nagyobb hangsúlyt helyezni a vasúti fejlesztésekre (Hatvan‐ Salgótarján, Tiszafüred – Füzesabony – Eger – Ózd – Bánréve). 78

Észak‐hevesi térség természetközpontú fejlesztése  Az innováció kibontakoztatásának nincsenek meg a feltételei a térségben.  A jogos infrastrukturális fejlesztési igények mellett nagyobb hangsúlyt kellene az infokommunikációs infrastruktúra gyors kiépítésére helyezni.  A természet közeli turizmusfejlesztésre fókuszálni szükséges. Nincsenek jelentős attrakciók a térségben, melyre építve fenntartható turisztikai kapacitások építhetők ki. A természetvédelem és a turizmus „együttélését” is megnyugtatóan rendezni kell.  A vendéglátás és különösen a gyógy‐idegenforgalom jól felkészült idegen nyelveket beszélő szakember gárdát igényel, akik kiképzése hosszabb időt vesz igénybe. Dél‐Heves és a Tisza‐tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése  A Tisza tó és környékének természeti adottságai Európában is egyedül állóak. Főleg a szolgáltatások fejlesztésére kellene koncentrálni. Az idegenforgalom mellett a sport, speciális táborok, képzések szervezése, stb., melyek mind kapcsolódhatnak a környezeti adottságokhoz.  A koncepcióban legalább rövid kitekintést kellene adni a szomszédos tájvédelmi körzetekre, a fejlesztések összehangolására. Beszúrtam egy mondatot! ‐ Timi Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 4.1 prioritás:  A magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek előállítása mellett, még fontosabb a versenyképes árú, nagy mennyiségű élelmiszertermelés. Ehhez ésszerű költségcsökkentés kell elérni a termelési lánc minden eleménél (vetőanyagtól az energián keresztül a csomagolásig). 4.2 prioritás  Az energiahatékonyságot javító beruházások, a megújuló energia alapanyagot előállító és feldolgozó kapacitások indukálnak olyan beruházásokat, melyek ezen szektorban használatos gépek, berendezések, eszközök előállítását szolgálják. Ezek hangsúlyozása legalább a turizmus fontosságával mérhető. 4.3 prioritás  A sikeres export, a kooperáció fejlesztéséhez nélkülözhetetlenek a nyelveket beszélő vállaltvezetők, mérnökök, reklámszakemberek. Célok szintjén meg lehetne jeleníteni, hogy a középiskola végére a végzősök képesek legyen legalább egy idegen nyelven (angol) kommunikálni. 4.4. prioritás  Kiemelt terjedelemben foglalkozik a prioritás a turizmussal, gyógyturizmussal. Heves megyében 4 db helyen van OGYFI által minősített gyógyvízre épülő szolgáltatás. Bükkszék, Parádfürdő, Eger várfürdő és Eger Flóra Hotel, mely egyedül gyógyszálló. A gyógyturizmus fejlődését befolyásolja az egészségügy ellátás részét képező és támogatásban részesülő hazai kereslet a nemzetközi kereslet mellett. 79

4.5. prioritás  Javasoljuk hangsúlyozottabban megjeleníteni a Heves megyében telephellyel rendelkező nagyvállalatok és KKV együttműködés, klaszteresedés, beszállítói program kialakításának, támogatásának fontosságát. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 5.1. és 5.2. prioritások  A koncepció nagy teret szentel a mezőgazdaságnak, termékpályáknak, élelmiszerbiztonságnak, stb. A közös agrárpolitika (KAP) megváltoztatása várhatóan új helyzetet teremt az agráriumban, előtérbe kerül az ökoszisztéma megőrzése és a vidékfejlesztés. Mindezekre tekintettel a mezőgazdaság mellett hangsúlyt kell fektetetni például a kapcsolódó ágazatokra (élelmiszeripar, turizmus), a vertikális kooperációra. A helyzetértékelő anyagból egyértelműen kitűnik, hogy a mezőgazdaság részesedése a megyei GDP‐ben nem éri el az 5%‐ot és a foglalkoztatási ráta is 3% alatti. Ezért javasolt a kapcsolódó ágazatokkal a kérdéskört komplexen kezelni. 5.3. és 5.4. prioritások  A két prioritásban egymáshoz szorosan kacsolódó célokat és intézkedéseket fogalmaznak meg. Nagyobb figyelmet kellene fordítani minden területen a fenntarthatóság kérdésének, a helyi erők együttműködésének. Kiemelten kellene hangsúlyozni a települések közötti együttműködés, valamint a természetes városközponttal történő együttműködés és közös programok és projektek kialakításának szükségességét. Érték‐és egészségtudatos, szolidáris, innovációra fogadására nyitott társadalom 6.2. prioritás  A gyógyturizmussal kapcsolatos teljes bekezdést a 4.4. prioritásnál kellene szerepeltetni.  Az egészségügyi ellátáshoz hozzáférést nem elsősorban infrastruktúra fejlesztésével, hanem szolgáltatások átalakításával, korszerű mobil eszközök és az informatikai rendszer fejlesztésével kellene inkább biztosítani. 6.3. prioritás  A prioritás keretében nagyon sok intézkedési javaslat kerül megjelölésre, így komplexszé téve azt. 6.4. és a 6.5. prioritások  A prioritások nem kapcsolódnak a koncepció többi eleméhez, viszont összhangban vannak a horizontális célokkal. 6.6. prioritás  Az információs társadalommal kapcsolatban írtakat esetleg „A kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés” stratégia prioritásai közé lehetne elhelyezni. 80

Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet 7.1. prioritás  Rendkívül fontos a közlekedés úthálózat fejlesztése, amelyet összhangba kell hozni a vasúthálózat és a környezetkímélő közösségi közlekedés fejlesztésével, hogy ez összhangban legyen az EU által elfogadott környezetvédelmi célkitűzésekkel. 7.2. prioritás  A prioritás céljait és intézkedéseit ki kellene egészíteni az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázat megelőzés feladataival.  A gyógyvízzel kapcsolatos feladatokat egy prioritás keretébe lehetne csoportosítani. 7.3. prioritás  Az egyik legfontosabb része a koncepciónak, ezért szerkesztésileg sorrendben előrébb is lehetne szerepeltetni. Az is megvizsgálható, hogy az 5.3 és 5.4 prioritásoknál leírtak illeszkedő részek átcsoportosításra kerüljenek ehhez a prioritáshoz. 7.4. prioritás  A prioritáson belül szerepelhetne, hogy széles körben (minden családnak, vállalkozásnak) biztosítva legyen a szélessávú internet csatlakozás lehetősége.  Az infokommunikációs és K+F+I fejlesztések támogatásának fontossága indokolhatja, hogy önálló stratégiai célként jelenjenek meg, és a koncepcióban több helyen hasonló, kapcsolódó célok és intézkedések egy helyre kerüljenek. Horizontális elvek A négy csoportba sorolt horizontális elvek nem tekinthetők minden szempontból azoknak, ugyanakkor értékválasztást jelentenek mind a gazdaság, mind a társadalom, mind a környezetvédelem tekintetében, továbbá magukban foglalják a klasszikus horizontális elveket (esélyegyenlőség, fenntarthatóság).

81

5.

Összefoglalás

A Heves megyei Területfejlesztési Koncepció tartalmilag és különös tekintettel a természet‐ környezet‐ és tájvédelmi részek kidolgozását megvizsgálva, megfelel a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendeletnek. A kitűzött célok nem sértik a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényeket. A vázolt elképzelések összhangban állnak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel és a határon átnyúló nemzetköz egyezményekkel, illetve megfelel a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégiáról szóló 18/2013. (III. 28.) OGY határozatnak. Kijelenthető, hogy a koncepció megfelelő formában való programozása és kivitelezése esetén várhatóan eléri a kívánt társadalmi és gazdasági hatásokat, vagy azok egy jelentős részét anélkül, hogy kárt okoznának, vagy a meglévő gazdasági és társadalmi problémákat elmélyítené. A megvalósítás során fontos annak szem előtt tartása, hogy bár az egész megye felzárkóztatási (konvergencia) területnek tekintendő, a megye elmaradottabb részeinek integrálására kiemelt figyelmet kell szentelni. A koncepció ehhez jó alapot szolgál, így elmondható, megvalósítása nélkül a megye, valamint a megyén belül a gazdasági‐társadalmi felzárkózás lehetősége elmaradna. A helyzetértékelő munkarész elemzése, a SWOT analízis alapján feltárt erősségek‐ lehetőségek valamint a gyengeségek‐veszélyek valamint a problémafa módszerrel vizsgált összefüggések alapján került meghatározásra a célrendszer. A koncepció három átfogó céljának középpontjában azon felismerések állnak, hogy a gazdasági felzárkózásához, a megye versenyképességének erősítéséhez elengedhetetlen tényezők a vállalkozások, az innováció támogatásán túl a produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes lakosság. A megye kiemelkedő természeti erőforrásokkal, értékekkel rendelkezik és kulturális értékei, az épített környezetének egyedülálló elemei kiemelkedő vonzerővel bírnak, ezért a turizmus ‐ különös tekintettel a természetközeli, ökoturisztikai válfajokra ‐ fejlesztése szinte minden stratégiai célnál és prioritásnál megjelenik. A koncepciót áthatja a fenntarthatóság kérdésköre, a természet‐ és környezetvédelem több célnál és javasolt intézkedésnél megjelenik. Ugyanakkor a stratégiai céloknál – különösen a három területi fókusznál ‐ megjeleníthetők lennének a természet megőrzési területeken javasolt beavatkozási prioritások. A megyében megjelenő társadalmi kihívásokra ‐

hátrányos helyzetű térségek magas munkanélkülisége,

‐

kedvezőtlen társadalmi‐környezeti állapotok,

‐

kedvezőtlen demográfiai helyzet, társadalmi feszültségek

82

a koncepció több prioritásánál és ezek javasolt intézkedéseivel próbálnak megfelelő választ adni. Építenek a helyi értékekre, a közösségi összefogás erejére. Javaslatok: 

A társadalmon belüli és a megjelölt fejlesztési földrajzi területek közötti társadalmi különbségeket részletesebben javasolt bemutatni, mivel ezek pontosabb ismerete nélkül a társadalmi tőke fejlesztését megcélzó átfogó és stratégiai célok, valamint a területi célok eléréséhez az eszközök meghatározása nehezebb. A helyzetelemzés kiegészítését a társadalom állapotát, szerkezetét szemléltető több mutató bemutatásával, vizsgálva azt is, hogy a megyén belül meghatározott három fejlesztési földrajzi területek esetében milyen eltérést mutatnak. A munkanélküliség esetében javasoljuk bemutatni a területi különbségek mellett annak szerkezetét (tartós munkanélküliség kimutatása). A gazdasági hatások vizsgálatánál leírtakkal összhangban, tekintettel a megye adottságaira, a helyi gazdaság, a helyben megtermelt áruk helyi értékesítésének erősítését javasolt kiemelni. Ez a terület ahol a helyi szereplők érdemi intézkedéseket kezdeményezhetnek, melynek eredményként hozzájárulhatnak mind a társadalmi, mind a gazdasági fejlődéshez. Az információs társadalommal kapcsolatban megfogalmazottak, infokommunikációs és K+F+I fejlesztések támogatásának fontossága indokolná, hogy önálló stratégiai célként jelenjenek meg. A koncepció céljait és intézkedéseit javasoljuk kiegészíteni a klímavédelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és a kockázat megelőzés feladataival, mivel a következő fejlesztési ciklusban a területi beruházásoknak is hozzá kell járulni ezen nemzeti és Európai Uniós cél eléréséhez. A közlekedés és az ipar által kibocsájtott részecskeszennyezés csökkentése és a zajterhelés mérséklése által biztosítható életminőség javító cél elérésének elősegítése érdekében, a szükséges intézkedéseket megalapozó helyzetértékelő dokumentumok elkészítését, a folyamatos monitoringozást biztosító mérőhálózat fejlesztési programjának kialakítását javasoljuk. A helyzetértékelés természetvédelmi és tájvédelmi leírásánál nem szerepelnek a Natura2000‐es területek, melyet kérünk pótolni, arra tekintettel is, hogy a koncepcióban horizontális elvként meghatározott „Fenntartható, zöld megye” elv érvényesítésének is ez az egyik alapja. Javasoljuk beépíteni az Európai Területi Együttműködés kertében a szlovákiai területi partnerekkel való együttműködés lehetőségét és ennek területeit, mivel az „Együttműködés” elv kertében célként szerepel az európai térszerkezetbe beilleszkedés.













83

84

85

86

87

88

89

Szabó Róbert elnök 2/2013

Iktatószám: HER/058/00360-

Heves Megyei Közgyűlés Székhelyén Tisztelt Elnök Úr! A Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve a „Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója” (2014-2020) dokumentum és a Stratégiai Környezeti Vizsgálat készítése tárgyú anyag tervezetét X-R-058/00779-2/2013. és HER/058/00203-2/2013. számon a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/C.§ (1) bekezdése és a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Kormányrendelet 20.§ (1) bekezdése és 11. számú melléklete 13. h) pontja és az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése és 3. számú melléklete II. 1. c) pontja alapján biztosított hatáskörünkben már közegészségügyi szempontból véleményeztük. A jelenleg megküldött dokumentáció a javaslatokat figyelembe vette, további észrevételünk nincs. Tisztelettel:

dr. Papp Zoltán mb. helyettes megyei tisztifőorvos

90

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020) JAVASLATTEVŐ MUNKARÉSZ

Felelős tervező Dr. Szlávik János dékán, egyetemi tanár Eszterházy Károly Főiskola

Vezető tervező Dr. Kovács Tibor tanszékvezető főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola

2014. február

TERVEZŐK, SZAKÉRTŐK NÉVSORA MEGBÍZÓI KONZULTÁCIÓ Heves Megyei Önkormányzat részéről Szabó Róbert elnök, Heves Megyei Önkormányzat Dr. Barta Viktor megyei főjegyző Oroján Sándor elnök, Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága Domján Róbert osztályvezető, Területfejlesztési és Területrendezési Osztály

A KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZT VETTEK Az Eszterházy Károly Főiskola részéről Dr. Csáfor Hajnalka Csugány Julianna Dr. Patkós Csaba Dr. Tánczos Tamás A Károly Róbert Főiskola részéről Dr. Bujdosó Zoltán Dr. Dávid Lóránt Dr. Dinya László A Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség knKft részéről Göndör J. Tibor Dr Balassáné Besenyei Tímea Telek Orsolya Török Lilla Gabriella Heves Megyei Önkormányzati Hivatal részéről Szabó László Mann Roland Fejes Richárd Zsolt A saját térképeket készítette Dr. Pénzes János

2

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék ......................................................................................................................................................................... 3 1.

Heves megye jövőképe – 2030 ........................................................................................................................................ 4 1.1.

Alapelvek................................................................................................................................................................. 4

1.2.

Jövőkép ................................................................................................................................................................... 4

1.3.

A megvalósításhoz vezető út .................................................................................................................................. 4

2.

Célrendszer és a helyzetértékelés kapcsolata ................................................................................................................. 5

3.

Célrendszer ...................................................................................................................................................................... 6 3.1.

Átfogó célok leírás................................................................................................................................................... 7

1. átfogó cél: Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság ...................................................................................... 7 2. átfogó cél: Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom .................................................. 8 3. átfogó cél: Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet ................................ 9 3.2.

Stratégiai célok leírása .......................................................................................................................................... 11

1. stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése ........................................................................ 11 2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése ....................................................................... 13 3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése ................................................ 15 4. stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés ......................................................................................... 18 5. stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum ............................... 27 6. stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom .................................. 31 7. stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet .......................................... 39 4.

Horizontális elvek............................................................................................................................................................ 46

5.

A célrendszer koherenciájának vizsgálata ...................................................................................................................... 50

6.

Heves megye térszerkezete ........................................................................................................................................... 53

7.

A tervezési folyamat és társadalmasítás ........................................................................................................................ 56

8.

A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere ........................................................................................................ 59

9.

A koncepció üzenetei...................................................................................................................................................... 61

Tartalomjegyzék

Térhasználati elvek: ............................................................................................................................................................. 56

3

1. Heves megye jövőképe – 2030 1.1. Alapelvek A megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójának fókuszában az a jövőkép áll, amelynek megvalósíthatóságát kívánatosnak, ambiciózusnak ugyanakkor reálisnak ítélik a társadalmi és gazdasági szereplők. Ehhez kiindulópontként szolgálnak a következő prioritások: - mivel rendkívül összetett, nagy erőfeszítéseket igénylő és csak hosszútávon teljesíthető fejlesztési célokról van szó, célszerű a 2014-2020 közötti időszakon is túlmutató időtávot választani - ezért 2030 a jövőkép céldátuma - a fejlesztési célok több ágazatot átfogó komplexitása mellett az egyes társadalmi rétegek, illetve térségek közötti növekvő egyenlőtlenségek csökkentése érdekében figyelembe kell venni a területi differenciáltságot – ezért szerepelnek területi és komplex stratégiai célok egyaránt - vannak térségek, ahol a versenyképesség megalapozásához először a térség élhetőségét kell biztosítani, amelynek feltétele a humán-, a társadalmi-, a gazdasági- és a természeti tőke megfelelő szintjének és arányainak megteremtése – ezért a horizontális célok átfogják mind a négy felsorolt tőke terén a térségenként differenciáltan megvalósítandó feladatokat - figyelembe kell venni az Európai Unióban szokásos alapelveket, melyek egyben a fejlesztési program megvalósíthatóságát és a megvalósítás módját is meghatározzák – ezért a következő alapelvek kiemelten érvényesítendők: fenntartható fejlődés (csak hosszútávon fenntartható, társadalmi – gazdasági - környezeti szempontból kiegyensúlyozott, hosszútávon az önfinanszírozás megvalósítására képes, illetve arra esélyes fejlesztések célozhatók meg) esélyegyenlőség (a megvalósítandó fejlesztések kedvezményezettje lehet a társadalom minden csoportja, annak érdekében, hogy az etnikai, nembeli, vallási, politikai nézetek szerinti és jövedelmi különbségek ne akadályozzák a megye lakosainak személyes fejlődését, gazdagodását, szociális érvényesülését, jól-létét) partnerség (a fejlesztési program a megye szereplőinek összefogását, közös mozgósítását feltételezi, közös célok megvalósítására vonatkozik; a program megvalósítása során alapvető szükséglet a központi, a különböző szintű helyi intézmények, szervezetek, valamint a magán szféra együttműködése) addicionalitás (a fejlesztési program bevonja a megyében mozgósítandó saját erőt is, hiszen a hosszú távú cél elsősorban olyan programok támogatása, melyekben a kedvezményezettek saját forrásaikhoz addicionálisan kapják a támogatást)

1.2. Jövőkép A fentieket és Heves megye adottságait alapul véve a következő jövőkép fogalmazható meg: „Heves megye a megfelelően képzett és képezhető, egészséges humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak, közösségeinek folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik.” Ennek a jövőképnek az elérését megvalósító program szlogenszerűen az alábbi módon fogalmazható meg: HEVES MEGYE MAGYARORSZÁG HARMONIKUSAN FEJLŐDŐ, ÉLHETŐ MEGYÉJE.

A fentiekben megfogalmazott jövőkép megvalósítása érdekében a megye számára az alábbi három átfogó, illetve négy komplex és ezek területileg differenciált megvalósításához kapcsolódva három területi stratégiai cél fogalmazható meg. Mindezeket a stratégiai célokat tíz horizontális célkitűzés támogatja meg, amelyek együttesen a fejlesztésekhez szükséges gazdasági-, humán-, társadalmi- és természeti tőkét hivatottak folyamatosan, növekvő mértékben és egymással harmonikusan összehangolva biztosítani. Egyértelművé vált, hogy új minőségi szakaszhoz érkezett a megye fejlődése. Ebben a szakaszban folyamatosan bővíteni kell az infrastrukturális és intézményi szolgáltatásokat, ám ezek mellett jelentősen fejleszteni szükséges a termelés és az életkörülmények színvonalát emelni képes tényezőket. Az erőforrásokból egyre nagyobb hányadot kell fordítani a lakosság életkörülményeinek, egészségének javítására, ezen belül a képzés és oktatás színvonalának fejlesztésére, a környezet állapotának javítására, a település és térségek értékeinek megóvására, az emberi lakókörnyezet minőségét meghatározó tényezők megújítására. Egyidejűleg meg kell állítani térségek és társadalmi rétegek leszakadását, ösztönözni kell a

Heves megye jövőképe – 2030

1.3. A megvalósításhoz vezető út

4

gazdasági bázis megújítását szolgáló, az innovációs folyamatok terjedését segítő tevékenységek és szervezetek letelepedését.

2. Célrendszer és a helyzetértékelés kapcsolata A helyzetértékelő munkarész közgyűlési megtárgyalását követően folytatódott a tervezői munka. Elemzésre került a SWOT analízis, illetve a cselekvési területek mélyebb összefüggései a problémafa módszerrel. Az ennek keretében feltárt problémák, illetve mélyebb okok a következő témacsoportok köré szerveződtek: -

KKV-k alacsony versenyképessége Erőforrások gyenge kihasználtsága Mezőgazdaság alacsony versenyképessége Fejlesztésre szoruló turisztikai termékkínálat Kedvezőtlen társadalmi-környezeti állapot Kedvezőtlen demográfiai helyzet, társadalmi feszültségek Épített környezet rossz minősége Gyenge infrastruktúra

A tervezési folyamat során közel 30 területfejlesztési partner mutatta be jövőképét, fejlesztési elképzeléseit. Mindezek feldolgozást követően célfa felállítására került sor, melyben megoldási javaslatok kerültek megfogalmazásra. Ezek szintetizálását követően meghatározásra kerültek a megoldáscsoportok, melyek továbbgondolásából születtek meg a komplex célok. A területi célok meghatározásához összevetésre kerültek a helyzetértékelés során kidolgozott tematikus térképek, a megyei területrendezési terv térképi állománya, valamint az Országos Fejlesztési és területfejlesztési Koncepcióban bemutatott térképek, térszerkezeti irányelvek. Mindezekből az a következtetés volt levonható, hogy a megye három főbb területegységre bontható, melyek eltérő fejlesztési programcsomagot igényelnek: -

a megye középső része foglalja magában a legjelentősebb vállalkozásokat, itt koncentrálódik a lakosság többsége, alapvetően városias térség, jelentős innovációs potenciállal. a megye északi része hegyvidéki jellegéből adódóan elzártabb, társadalmilag hátrányos helyzetű térség, jelentősebb számú alacsony lakosságszámú településsel, kiemelkedő természeti, turisztikai és táji adottságokkal, a megye déli része szintén hátrányos helyzetű járásokat foglal magában, jobb elérhetőséggel, de a klímaváltozásnak jobban kitett, illetve egykori iparát vesztett térség, viszont a Tisza-tó mint komplex fejlesztési terület kitörést jelenthet.

Célrendszer és a helyzetértékelés kapcsolata

Az egyes területi prioritások meghatározásánál beépítésre kerültek a területileg érintett partnerek javaslatain túl a helyzetértékelés során bemutatott a közvéleményt formálók megkérdezésén alapuló fejlesztési elképzeléseket.

5

Komplex, integrált és foglalkoztatás-intenzív gazdaság

Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom

„Gazdasági tengely” erősítése

Észak-Heves

Dél-Heves

É-Mátra, É-Bükk (turisztikai potenciál)

Heves és környéke

Heves-Borsodi-dombság

Tisza-tó

Hatvan

Gyöngyös

Eger

Tarna-Rima-menti fejlesztési övezet

Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás-centrikus agrárvertikum

Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet

Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innovációra nyitott társadalom

Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

HUMÁNTŐKE: Tehetséggondozás + Munkakultúra TERMÉSZETI TŐKE: Fenntartható „zöld megye” + Életminőség GAZDASÁGI TŐKE: Innováció + Versenyképesség + Hatékonyság TÁRSADALMI TŐKE: Együttműködés + Esélyegyenlőség + Információs társadalom

Célrendszer

Átfogó célok Stratégiai célok Horizontális elvek

1. ábra: a célrendszer hierarchiájának bemutatása

2030: HEVES MEGYE MAGYARORSZÁG HARMONIKUSAN FEJLŐDŐ, ÉLHETŐ MEGYÉJE

3. Célrendszer

6

3.1.Átfogó célok leírás

Tartalma:

Heves megye versenyképességének erősítéséhez és gazdasági felzárkózásához elengedhetetlen tényező a rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta emelése. Ezt egyrészt a gazdaságilag fejlett területek tekintetében megfelelő infrastruktúrával rendelkező, magas hozzáadott értékű munkahelyek létesítésével lehet megoldani, valamint elő kell segíteni a K+F+I gazdasági tevékenységet végző KKV-k letelepedését, illetve fejlődését. Másrészt, az északi és déli gazdaságilag fejletlen, munkahelyhiányos területek foglalkoztatottságának érdekében, képzettségi és mobilitási állapotukra tekintettel, rövid és középtávon meg kell találni a kisebb hozzáadott értékkel rendelkező, betanított- és segédmunkára, közmunkára épülő közérdekű, szolgáltató tevékenységek fejlesztési lehetőségeit is. A közfoglalkoztatás azonban csak akkor lehet ideális eszköz, ha szociális problémák enyhítésén túl nemzetgazdaságilag is érezhető, valós igényekre alapuló, értékteremtő tevékenységeket helyez előtérbe, elősegítve ezzel a közfoglalkoztatottak munkaerő-piaci integrációját. A mai kialakult helyzet, minden bizonnyal a viszonylag magas munkanélküliségi rátával rendelkező településeket negatívan érinti, amelyre a szükséges és lehetséges módon kell intézkedéseket tenni. Az önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás lehetőségét minden arra jogosultnak biztosítani kell. Heves megye társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósága érdekében célunk a megye húzó ágazataiban, mint a gép-, és műszeripar, az informatika, az idegenforgalom, a szőlészet és borászat területén felmerülő munkaerő igények minél teljesebb kielégítése. A megfelelő számú és minőségű munkahelyek biztosításához a külső források, befektetések térségbe való vonzása, illetve a befektetés-ösztönzés erősítése szükséges. A hátrányos helyzetű térségek versenyképességét növelheti a szabad vállalkozói zónák nyújtotta kedvezmények kihasználása. A 27/2013. (II. 12) Korm. rendelet szerint a szabad vállalkozási zónákban működő, valamint betelepülő vállalkozások, az alaptámogatáson és a kiegészítő támogatásokon kívül többlettámogatást igényelhetnek. A szabad vállalkozási zónában működő, valamint betelepülő vállalkozások fejlesztési, beruházási, adópolitikai, foglalkoztatáspolitikai kedvezményeket vehetnek igénybe, ezzel elősegítve a gazdasági fejlődést és a foglalkoztatás növelését. A valós és jelentős foglalkoztatás bővítést a versenyszférától lehet várni, mely részben befektetés ösztönzéssel valósulhat meg, illetve a vállalkozói-szellem javítása hozhat pozitív eredményt. Ehhez javítani kell a vállalkozói ismereteket és a felsőoktatást közelebb kell hozni a vállalkozásokhoz. A munkaerőpiac kínálati oldalát tekintve előtérbe kell helyezni az aktivitás növelését, a munkaerő piaci igényeknek megfelelően biztosítani szükséges a piacképes tudással rendelkező munkaerőt az általános, közép és felsőfokú oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésével, szakképzések bővítésével, új felnőttképzési modellek bevezetésével. Meg kell teremteni a munkaerőpiac keresletének és kínálatának szinergiáját, hogy a képzések megfeleljenek a munkaerőpiac valós igényeinek. A hátrányos helyzetű, munkanélküli lakosság korlátozott lehetőségei miatt kiemelten fontos, hogy segítsük a munkaerőpiacra való belépésüket és tartós beilleszkedésüket, valamint különböző képzésekkel segítséget nyújtani az első szakma megszerzéséhez. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében kiemelt célkitűzés a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű egyének széleskörű, speciális, személyre szabott felkészítő programokkal történő támogatása, mellyel elősegíthetjük a társadalmi csoportok közötti és a területi különbségek csökkentését. A foglalkoztatás és aktivitás növelése érdekében nagy hangsúlyt kell fektetni az álláskeresés ösztönzésére, vonzóvá kell tenni a munkát az inaktívak számára, illetve lehetőséget kell teremteni az újrakezdésre. A munkaerő-piaci esélyek javításának fontos eszközét jelentik továbbra is a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását ösztönző járulék-kedvezmények. Ilyen kedvezmény illeti meg a pályakezdőket, a gyes/gyedről visszatérőket, valamint a tartós munkanélkülieket - kiemelten az 50 éven felülieket foglalkoztató munkaadókat. Foglalkoztatási lehetőségek bővítése Munkaintenzív ágazatok fejlesztése – mezőgazdaság, feldolgozóipar – különös tekintettel a foglalkoztatási gondokkal küzdő térségekre Technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának támogatása Nemzetközi és hazai exportképes nagyvállalatok térségbe vonzása: Befektetés-ösztönző eszközök kialakításával, beszállítói rendszerek fejlesztésével, üzleti szolgáltatások körének bővítése, kiemelt turisztikai attrakciók fejlesztése. Gazdasági infrastruktúra kiépítése Új termelőkapacitások létrehozása

1. átfogó cél: Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság

1. átfogó cél: Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság

7

Tartalma:

Az országos tendenciával párhuzamosan Heves megyében is megfigyelhető a születések számának folyamatos csökkenése. A népesedési folyamatok az országos adatokhoz képest is nagyon kedvezőtlenek. Ezt a változást tükrözi a házasságkötések számának nagyarányú visszaesése, a válások számának emelkedése, az első szülésnek a női életpálya későbbi szakaszába való elhalasztása, az egyedülállók arányának növekedése. Célunk a népességszám növelése, a gyermekek születésének ösztönzése. A jelenlegi romló tendencia megállítása, visszafordítása csak a családok megerősítésével, a gyermekvállalás feltételeinek javításával lehetséges, ehhez azonban elengedhetetlen egy perspektivikus, kiszámítható, biztos jövőkép biztosítása a fiatal generáció számára. A megye népességének az országosnál nagyobb hányada sorolható a szegény rétegbe, és társadalmi szinten is érzékelhető a különbségek növekedése az egyes rétegek és térségek között. A jövedelmek és az életkörülmények a legrosszabbak a megye északi és déli rurális peremterületein. Itt az életszínvonal, az iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség, a lakások komfort fokozata jóval alacsonyabb, magas a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány. Ezen periférikus területeken az elnéptelenedés, elöregedés fokozottabban figyelhető meg, a képzett fiatalok jelentős számban migrálódnak a gazdasági tengely irányába, vagy hagyják el a megyét, az országot. A társadalmi felzárkóztatás és a társadalmi szolidaritás Heves megyében kiemelt célként jelenik meg mind a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, mind a fogyatékos személyek tekintetében. Az eredményes integráció elképzelhetetlen a különböző társadalmi (felzárkóztató) programok és szociális szolgáltatások nélkül, ugyanakkor a sikerhez szükség van minden fél tevőleges és aktív közreműködésére. A megye kulturális örökségének fontos eleme a nemzetiségi sokszínűség, melynek megőrzése a helyi identitás erősítését is segíti. Az oktatás (köz-, szak- és felsőfokú oktatás) fejlesztésével mindenki számára meg kell teremteni a minőségi tudás elérését, a készség, képesség fejlesztésének a lehetőségeit. A megye településein élő és felnövekvő generációk helyben tartásának és társadalmi felzárkóztatásának kiemelten fontos záloga a munkaerőpiacon jól eladható képzettség megszerzésének lehetősége. Ennek érdekében a megye kiemelkedően fontosnak tartja, hogy támogassa és összehangolja a képzésben mutatkozó hiányosságok és anomáliák felszámolását mind az ipar, mind a szolgáltató szektor, mind pedig a mezőgazdaság igényeinek megfelelően. Fontos a népesség szellemi, erkölcsi, tudásban, készségekben és értékekben való gyarapodásának elősegítése, a közép- és az alsó- közép-osztály, valamint a közösségek és családok megerősítése, a nemzeti, közösségi és egyéni felelősségvállalás és értékátadás. A mai társadalmi viszonyok között gyengének értékelhető a helyi közösségek, a civil szféra szerepvállalása, aktivitása és érdekérvényesítő képessége Heves megyében is. Mindez sok esetben visszavezethető az önszerveződés igényének hiányára, az egyének anyagi forráshiányára, a hajszolt életmód miatti idő- és energiahiányra. A civil kezdeményezéseken alapuló közösségek önszerveződő ereje, az önkéntesség, a közös ügyekért való közös együttműködés ugyanakkor jelentős kiaknázatlan erőforrást jelenthetnek a társadalom megújításához. Ehhez azonban meg kell teremteni a civil szervezetek működésének, valamint az állami támogatások felhasználásának átláthatóságát, valamint elérni, hogy növekedjen az egyének esetében a szabadon - köztük civil célokra - felhasználható jövedelem és szabadidő nagyságának aránya. A településeken növekszik a beépített területek aránya, megfigyelhető a lakosság és a gazdaság adott térséget érintő környezeti terhelése, melyet a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése hivatott ellentételezni. A tartós munkanélküliség sújtotta térségekben előfordul környezeti károkozással is járó bűnözés. A környezet fontossága egyre nagyobb helyet kell, hogy kapjon az elsajátítandó értékek között. Fontos a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése a környezeti nevelés, szemléletformálás, fenntartható termelési eljárások és fogyasztási szokások, illetve a környezeti információkat biztosító rendszerek támogatásával és pályázati forrás biztosításával. Kiemelt cél megteremteni a természeti erőforrások fenntartható hasznosítását, a környezeti értékek védelmét, a kiegyensúlyozott, egészséges élhetőbb környezet feltételeit. Cél a hosszú távú gazdasági potenciált és életfeltételeket biztosító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megteremtése, az erőforrások megőrzése a jövő generációk számára mind mennyiségben, mind minőségben, az egészséges élet környezeti feltételeinek és jobb minőségének biztosítása, a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése.

2. átfogó cél: Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom

2. átfogó cél: Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom

8

Tartalma:

Heves megye természeti, kulturális értékeinek és épített környezetének egyedülálló elemei kiemelkedő vonzerővel bírnak nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is, ezért megóvásuk és harmóniájuk megteremtése a megye társadalmi, gazdasági fellendülése érdekében a jövőben is alapvető célkitűzéseink között szerepel. A megye főbb épített örökségi értékeit képezik a települések műemlékei, így többek között Eger város építészeti emlékei (az egri vár, az Érseki Palota, az egri Barokk Belváros, a bazilika, líceum, templomok), várak (Sirok, Kisnána), népi építészet emlékei (lakóházak, tájházak), községi templomok (pl. szilvásváradi körtemplom, feldebrői altemplom, bélapátfalvai apátsági templom) valamint kastélyok (Hatvan, Gyöngyös, Tarnaméra, Noszvaj, Erdőtelek). Az épített környezet azonban túl kell, hogy mutasson a műemlék és nem műemlék jellegű épületeken. Egyedi, jelentős értéket képviselő kulturális és épített örökséggel és hagyományokkal rendelkezünk, amelyek népességmegtartó, társadalmi kohéziót és felzárkózást elősegítő, és társadalom-, illetve gazdaságfejlesztő szerepe igen jelentős potenciálunk. Építészeti emlékeink ápolása nemzeti identitástudatunk egyik záloga. Műemléki épületeink rekonstrukcióját, állagának megóvását folyamatos rehabilitációval szükséges biztosítani. Törekedni kell történelmi emlékeink megőrzésére, bemutatására, eredeti vagy új, innovatív funkcióval történő hasznosítására (pl. az Egri Vár új szemléletű megújítása, a végvári élet bemutatása.). A műemlékek állagmegóvása és lehetőség szerinti felújítása érdekében a főbb műemlék-tulajdonosok (egyházak, önkormányzatok, kincstár) összefogása indokolt. Emellett a jövőben uniós pályázati lehetőségek is elősegíthetik a műemléki jellegű épületek felújítását. Nagy hangsúlyt kell fektetni a megye vonalas infrastruktúrájának fejlesztésére, ezen belül is a megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyre történő rácsatlakozására, a városokat elkerülő utak kiépítésére, a településeket összekötő közúthálózat korszerűsítésére, a közösségi közlekedés feltételeinek javítására, valamint intermodális csomópontok létrehozására. Kiemelt jelentőséget kell tulajdonítanunk a települések, településrészek rehabilitációjának, arculatuk javításának is. A települések leromlott állapotú településközpontjainak, településrészeinek, közösségi, közművelődési tereinek rehabilitációjához szintén pályázati források biztosítása szükséges a célból, hogy építészeti, kulturális értékeinket megőrizhessük, településeinket szebbé, vonzóbbá varázsoljuk, táji, tájképi jellegzetes értékeinket megőrizzük. Támogatni kell a településeket saját környezetük fejlesztése érdekében a rendezett környezet kialakításában. Törekedni kell a zöldfelületek növelésére, folyamatos gondozására, parkok felületének növelésére, temetők, sírkertek, sportpályák rendben tartására. Az épített környezet korszerűsítése tekintetében kiemelt hangsúlyt kell fektetni az épületenergetikai szempontok érvényesítésére, energiahatékonysági korszerűsítésekre, arra, hogy a tartós anyagokból épített épületek hosszú távon anyag-és energia megtakarítást eredményezzenek, megelőzve a fölös hulladékképződést és az energiapazarlásból eredő környezeti terhelést. Az épületek szigetelésénél nem szabad takarékoskodni, mert hosszútávon ez anyag-és energia megtakarítást eredményez. További fontos szempont a hatékony hulladékgazdálkodás (kevesebb hulladéktermelés, több komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése), a helyi anyagokat használó, környezetbarát épületek előtérbe helyezése, valamint energia hatékony eszközök használata, ahol csak lehet, a gépi munka emberi munkával történő kiváltása. Heves megye nemzetközi szinten is kiemelkedő természeti erőforrásokkal, értékekkel rendelkezik. Heves megye a Bükki Nemzeti Park, a tájvédelmi körzetek, természeti emlékek, természetvédelmi területek, ex lege védett értékek, NATURA 2000 és egyéb védett, természeti területek és értékek védelmére, az ökoszisztéma szolgáltatások megőrzésére valamint az országos ökológiai hálózat megyei elemeinek fejlesztésére – az ökológiai és táji adottságok figyelembevételével - kiemelt hangsúlyt kell, hogy fektessen. Növelni kell a helyi védelem alá vonható – magán- és önkormányzati tulajdonú – természeti területek, értékek számát, a védetté nyilvánított területek nagyságát. Megyénk védett értékeinek felkutatása, megőrzése, fenntartása, természetvédelmi kezelésük ösztönzése és széles körben történő megismertetése kiemelt feladat, melynek érdekében különböző bemutató helyek, tanösvények, vadas parkok kialakítása javasolt. Ehhez pályázati források vagy területalapú támogatások igénybevétele szükségeltetik. A megye kedvező táji adottságainak (tájszerkezetének és karakterének) megőrzésével törekedni kell a természetes és természet közeli élőhelyek megőrzésére, a tájidegen, inváziós fajok terjedésének visszaszorítására, ökológiai viszonyoknak megfelelő, honos fajok alkalmazására, tájsebek rekultivációjára, a kedvező tájkaraktert őrző termelés, kereskedelem és egyéb szolgáltatások erősítésére, valamint egy működőképes ökológiai rendszer és fenntartható ökoszisztéma kialakítására és megőrzésére.

3. átfogó cél: Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet


9


A természeti környezet megóvása érdekében a megye víztesteinek jó ökológiai állapotba hozatala, ezek megőrzése, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény értelmében az erdőállományok védelmi (talaj-, víz- és biológiai sokféleség védelme) funkcióinak erősítése, a tartamos, fenntartható, az állami- és magántulajdonú erdők vonatkozásában egységes erdőgazdálkodás, az illegális fakitermelések visszaszorítása, ezzel egyidejűleg az erdősávok kiszélesítése, véderdők telepítése komoly előrelépést jelenthet. Adott természeti, környezeti viszonyoknak megfelelően tudatos környezettechnológia, a megye barnamezős területeinek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, a zöldmezős területek felhasználásának minimalizálása, a települési zöldterületek védelme, a legjobb elérhető technikák alkalmazása, környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazása, ipari ökoszisztéma kiterjesztése továbbá épületek és létesítmények tájba illesztése környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen. A természetvédelmi nevelés (pl. erdei iskoláztatás, jeles „zöld” napok iskolai programjai) közösségépítő ereje a fiatalabb generációk településekhez való kötődése szempontjából kerülhet előtérbe, már fiatal korban elősegítheti a környezettudatos gondolkodást, s ezáltal azt, hogy a környezetvédelem a jövőben a gazdálkodás szerves részévé váljon, s egymást kiegészítve és erősítve teremtsenek komplex egységet. Térségünk energiahordozók tekintetében jól ellátott, jelentős szénvagyonnal (lignit), fa alapanyaggal, mezőgazdasági hulladékkal rendelkezik, amelynek hasznosítása továbbra is jelentős kihívást, potenciált hordoz magában. Megyénk régészeti lelőhelyek tekintetében is gazdagnak mondható. Az építkezések, útépítések előtti kötelező régészeti feltárás rendkívül sok, korábban ismeretlen lelőhelyet hozott napvilágra, ezek feldolgozása és a további lelőhelyek feltárása érdekében továbbra is források, erőforrások biztosítása szükséges. A fentiekben megfogalmazott célok a sokszínű és változatos adottságainkra való tudatos építkezést, az épített és természeti környezet harmóniájának és ezáltal a környezetvédelem és gazdaságfejlesztés ésszerű egyensúlyának megteremtését kell, hogy szolgálják (például: agrár-környezetgazdálkodás, melynek keretén belül az adott terület mezőgazdasági hasznosítása teljes mértékben alkalmazkodik táji adottságokhoz). Fontos, hogy – a helyi sajátosságokhoz való idomulás, a helyi növényzet, természeti adottságok és terepi viszonyok lehető legkisebb mértékben történő változtatása, rongálása mellett – a két, egymással sokszor éles ellentétben álló érdek összhangba kerüljön

10

3.2.Stratégiai célok leírása 1. stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése Heves megyét kelet-nyugati irányban átszelő Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” része az Észak-magyarországi régió térszerkezeti gerincének. A fejlettségi tengelyhez tartozó kistérségek gazdasági súlya meghatározó, ami abban is megmutatkozik, hogy míg a lakosok 68,6 %-a él a hozzájuk tartozó településeken, addig ebben a három kistérségben működik a megyei összes befektetett saját tőke 90 %-a és ezzel összefüggésben itt realizálódik a hozzáadott érték 89,7 %-a is. A megye középső sávjában húzódó, az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatok tengelye és azok csomóponti térségei, a Hatvan és Gyöngyös városias települési környezete, Kál-KápolnaKompolt térsége, valamit az Eger-Füzesabony településhálózati csomópont alkotják az Alföld és a hegyláb menti településláncolat tagjait. Ezen térségben az átlagos településméret lényegesen nagyobb, mint Heves megye északi és déli területein, így egyben a megye három legnépesebb városa és vonzáskörzete alkotja a gazdasági tengely magterületeit. Ez az intenzív használatú tengely a megye gazdasága és foglalkoztatása, intézményrendszere szempontjából egyaránt meghatározó – bár távolodva a budapesti agglomerációtól kelet felé haladva logisztikai hátrány sújtja –, ezért Heves megye fejleszthetőségét, terhelhetőségét ez határozza meg. Itt koncentrálódnak az utak, az M3-as autópálya (Helsinki közlekedési folyosó része), a vasutak, a megye nagyobb városai, a lakosság több, mint kétharmada, valamint az itt meglévő feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve itt települtek le a jelentősebb területi igényű, nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások. A Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” mai térségi és gazdasági helyzetének fenntartásához, megerősítéséhez elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztése. A közlekedésfejlesztés terén szükséges az elérhetőség, a fenntartható közlekedés, az eszközállomány, valamint a logisztika összehangolt fejlesztése. A tengelyhez tartozó városok gazdaságélénkítésének alapja az elérhetőség javítása, így még a hiányzó gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (EgerFüzesabony közötti M25-ös út) szakaszos – 251. számú Maklár-Andornaktálya elkerülő út 10 km-es, valamint a 2501-es összekötő út 2,5 km-es hosszban történő – fejlesztése, kiépítése mellett biztosítani kell a megyén belüli észak-déli irányú közlekedési kapcsolatok erősítését, a szomszédos megyék gazdasági térségeinek jobb megközelíthetőségét, valamint fejlesztési forrásokat kell koncentrálni a leromlott állapotú és gyorsan értékét vesztő országos úthálózathoz tartozó szakaszok felújítására. Fontos célkitűzés – különösen a megyeszékhely tekintetében - a megfelelő elkerülő, tehermentesítő úthálózat kiépítése. A fejlettségi tengelyhez tartozó települések esetében fontos feladat a belterületi utak korszerűsítése, a magasabb rendű úthálózat rekonstrukciója. Erősíteni kell a közösségi közlekedés versenyképességét az egyéni közlekedéssel szemben mindkét közlekedési alágazat (menetrend szerinti autóbusz, vasút) területén. A közúti közösségi közlekedés terén fejlesztésre szorulnak a kritikus állapotú 4 és 5 számjegyű útszakaszok, a megállóhelyek és fordulóhelyek (öblösítés, kiemelt szegélyű peron), a P+R, B+R parkoló kialakítása, valamint kiemelt jelentőségű a két alágazat közötti intermodális csomópontok létrehozása (Eger, Gyöngyös). Vasúti szempontból fejlesztésre szorul az erősen leromlott pályaállapotú 80. sz. (HatvanSzihalom) fővonal, mely veszélyezteti az ütemes közlekedés és a csatlakozás gerincét képező kör IC rendszer fenntarthatóságát, valamint fiatalításra szorul a regionális és interregionális közlekedésben használt járműpark, hiszen a 30 évnél idősebb személykocsik a mai igényeknek nem képesek megfelelni. A Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” versenyképes gazdaságának megőrzéséhez és fejlődéséhez nélkülözhetetlen a jelenleg is itt koncentrálódó innovációs potenciál fejlesztése, a vállalkozói aktivitás növelése a kis- és középvállalati szektor helyzetének javítása érdekében. A K+F+I folyamatok tervezett fejlesztése a gazdasági tengely innovációs potenciáljának és teljesítményjavításának alapvető feltétele. A „gazdasági tengely” mentén letelepedett exportképes multinacionális és hazai cégeknek (pl. ZF Hungária Kft., Robert Bosch Kft., SBS Szerelő Javító és Szolgáltató Kft., Sanatmetal Kft., Detki Keksz Kft., HESI Kft, stb.) kulcsszerepet kell játszaniuk az innovációs együttműködésekben és törekedni kell a helyi kis- és középvállalatok innovációs tevékenységének beindítására, vagy a már meglévő továbbfejlesztésére. Az innovációs kapacitás bővítéséhez, térbeli terjedéséhez szükség van a két tudásközpont (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola), valamint a vállalkozások és K+F szolgáltatók együttműködésének javítására, az innovációs eredmények alkalmazására törekvő kapcsolatok bővítésére. Fontos feladat az elméleti kutatások gyakorlati termelésbe való „becsatornázásának” a

1. stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése

Tartalma:

11

A „gazdasági tengely” mentén működő nemzetközi és hazai cégek itt-tartása a térség gazdasága szempontjából (termelés, adók, foglalkoztatás, export, stb.) kiemelt jelentőségű feladat, hiszen az itt felhalmozott és kiépített műszaki rendszerek hosszú távon a fejlődési folyamatok motorjaként tudnak működni. A már letelepedett nemzetközi cégek megtartása, valamint az új letelepedések ösztönzése érdekében erősíteni kell a hazai és helyi beszállítói együttműködéseket, partnerhálózati rendszerek kiszélesítését (pl. fejlesztésben részt vevő szállító, rendszerbeszállító beszállítóinak felkutatása, stb.). A hazai és helyi beszállító hálózat erősítése különösen hangsúlyos kell, hogy legyen az ipar (gépipar, járműipar, stb.) és a kereskedelem (élelmiszeripar, stb.) tekintetében. A Hatvan-Gyöngyös-Eger tengely logisztikai és ipari parkjaiban, iparterületein már letelepült, illetve letelepülő vállalkozások fejlődéséhez, bővüléséhez nélkülözhetetlen a meglévő és potenciális telephelyek infrastrukturális fejlesztésének biztosítása, valamint a munkaadók igényeinek megfelelő munkaerő biztosítása (munkaerő-piaci igényekhez igazodó iskolarendszer, ezen belül a beiskolázási keretszámok munkaadói szempontok szerinti befolyásolása, felnőttképzés jelentőségének növelése). A térség fő húzóágazati továbbra is az energiatermelés, a gépipar, feldolgozóipar és az élelmiszeripar maradt, emellett a természeti erőforrások helyi kihasználása, a környezetipar lehet a foglalkoztatás bővítés egyik lehetséges megoldása. A kis- és középvállalkozások szerepe a foglalkoztatás területén kiemelkedő. A „Tarna-Rima-menti Fejlesztési Övezet” (Füzesabony és Kál-Kápolna-Kompolt településhálózati csomópont) kedvező közlekedés-földrajzi adottságainak köszönhetően jelentős fejlesztési potenciállal rendelkezik a „gazdasági tengely” térségben, hiszen vasúti fővonal mentén fekszik és közvetlen le- és felhajtási lehetőséggel rendelkezik az M3-as autópályára. A tengely már zsúfoltabb ipari területei mellett, de azokhoz is elérhető közelségben, ezen települések kedvező célterületei lehetnek az újonnan letelepedő, vagy bővítést tervező vállalkozásoknak, különös tekintettel a helyváltoztatási szolgáltatások (pl. szállítmányozás) vagy a logisztikai tevékenységek számára. Csökkenteni kell az energiaimport függőséget, prioritást kell kapnia a helyi ásványvagyon rentábilis kitermelésének és hasznosításának. A térség energiahordozók tekintetében jól ellátott, jelentős szénvagyonnal, fa alapanyaggal, mezőgazdasági hulladékkal rendelkezik, melynek jövőbeni hasznosítása jelentős potenciált hordoz magában. A kereskedelemfejlesztés területén fontos célkitűzés, hogy az itt működő multinacionális, illetve hazai élelmiszer és vegyes kereskedelmet bonyolító láncok tekintetében erősítsük a helyben megtermelt áruk értékesítésének lehetőségét. A Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” térségében – köszönhetően egyedülálló természeti, kulturális és épített környezeti adottságainak (Mátra, Bükk, Eger, jelentős termál- és gyógyvíz-készlet) – kiemelkedő a turizmus jelentősége. A térség kiemelkedő desztinációja Eger, mely nemzetközi és országos vonzerőkkel, turisztikai potenciállal bír. Fontos célkitűzés a megyeszékhely idegenforgalom területén elért súlyának megőrzése, növelése a természeti és kulturális értékeken alapuló termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának és attraktivitásának növelésével. A térség termál és gyógyvizekre épülő szolgáltatásai mind a hazai, mind a külföldi vendégek irányába jelentős fejlesztésekre szorul, különösen fontos feladat a gyógyvizeinkre épített egészségipar pozícionálása, felhasználva a rendelkezésre álló gyógy tényezőket a mozgásszervi- és érbetegségek rehabilitációjában. Az idegenforgalom számára a Mátra – mint hazánk legmagasabb hegysége – által nyújtott üdülési-rekreációs lehetőség értékelhető, „kapuvárosával” Gyöngyössel együtt különösen kedvezőnek. Az aktív pihenés lehetőségeinek bővítése területén a Mátra és a Bükk hegységet feltáró, keresztül szelő kerékpárút fejlesztésében nagy lehetőség rejlik. Komoly turisztikai tényezőként kell számításba venni a Hatvan város által megkezdett és tervezett turisztikai beruházások (pl. Barokk belváros turisztikai attrakcióinak és szolgáltatásainak fejlesztése, Grassalkovich-kastély rekonstrukciója és a Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum létrehozása) eredményeként létrejövő turisztikai termékfejlesztést. A térségben található az ország 22 történelmi borvidéke közül kettő, a Bükk hegység déli lankáin elterülő Egri borvidék és a Mátra déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen a Mátrai borvidék. Mindkét borvidéken ősi hagyományai vannak a szőlészetiborászati tevékenységnek. A szőlészet-borászat terén kiemelt célkitűzés a termőterület stabilizációja, a versenyképesség javítása, az árbevétel növelése, melynek eléréséhez többek között erősíteni kell az összefogást, minőségben és gazdaságosságban versenyképes terméket kell előállítani, a termőterület nagyságát stabilizálni, optimalizálni kell, prioritást kell kapnia az újratelepítésnek, az ültetvénykorszerűsítésnek, az alkalmazott borászati technológiákat folyamatosan fejleszteni kell, biztosítani kell továbbá az eredetvédelmi és minőségi előírásoknak, garanciáknak való megfelelést, valamint a hagyományos export piacok megőrzése mellett új, fizetőképes piacokat kell

1. stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése

megteremtése, erősítése.

12

Intézkedések/ beavatkozások:

Kapcsolódó stratégiai célok:

Tekintettel arra, hogy a térséget túlzottan nagy intenzitású (közlekedési tengely, bányászat által megbolygatott területek) táj és területhasználati tevékenység érintette elkerülhetetlen az átalakított környezet elfogadható esztétikai látványt nyújtó, a tájba illeszkedő felületekké való alakítása, tájrehabilitáció és tájrekonstrukció megvalósítása. A térségben három jelentősebb nagyságrendű konfliktuskezelést igénylő terület – Hatvan-Lőrinci, Gyöngyös-Göngyösoroszi-Visonta, illetve EgerBélapátfalva környéke – rajzolódik ki, ahol az érdekek összehangolása mellett a területhasználat térben, időben és technológiában történő szabályozása szükséges. A környezet védelme, megóvása érdekében a térség barnamezős területeinek hasznosítása, új funkciókkal való ellátása, a zöldmezős területek felhasználásának minimalizálása, a települési zöldterületek védelme, a legjobb elérhető technikák alkalmazása a követendő elvárás. Kiemelt jelentőségű feladat a felszín alatti, sérülékeny vízadó rétegek minőségének megóvása az ivóvízbázisok védelme érdekében. 1. Elérhetőség feltételeinek javítása, a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztése; 2. Megyeszékhely közvetlen gyorsforgalmi útkapcsolatának biztosítása; 3. Intermodális közlekedési (Eger, Gyöngyös) és logisztikai csomópontok (Hatvan, Füzesabony, Kál-Kápolna-Kompolt) kiépítése; 4. Helyi és helyközi közösségi közlekedés feltételeinek javítása, fejlesztése a környezetbarát és kombinált közlekedési módok előtérbe helyezésével; 5. Exportképes multinacionális cégek és hazai KKV-k innovációs törekvéseinek és kapacitásának ösztönzése; 6. Innovatív iparágak támogatása, letelepedésének ösztönzése; 7. Innovációs potenciál és –klaszter fejlesztése; 8. Hazai és helyi beszállítói együttműködések, partnerhálózati rendszerek kiszélesítése; 9. Helyben termelt élelmiszerek rövid csatornás, közvetlen értékesítési láncának kialakítása 10. Logisztikai és ipari parkok terület és szolgáltatásfejlesztése; 11. Oktatás és szakképzés fejlesztése a növekvő foglalkoztatás elérése érdekében 12. Elméleti kutatások gyakorlati termelésbe való „becsatornázása”; 13. Energiahatékonyság, alternatív, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és ellátási rendszerek kiépítése; 14. Épületállomány energiahatékonyságának növelése; 15. A természetes gyógytényezőkre (pl. gyógyvíz, mofetta) alapozott egészségipar minőségi fejlesztése 16. Egyedi természeti adottságokra, kulturális értékek bemutatására, borászatra alapozott turisztikai fejlesztések támogatása; 17. Helyi és térségi kerékpárutak fejlesztése 18. Befogadó várostérség erősítése; 19. Felszíni és felszín alatti vízbázisok védelme; 20. Komplex tájrehabilitáció és tájrekonstrukció 4. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 6. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 7. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése Tartalma:

A megye „gazdasági tengelyétől” északra fekvő térségét – a megyén kívüli szomszédos területek aprófalvas területeihez hasonlóan – a kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik. A térség népességmegtartó ereje gyenge, melynek a megyehatáron túli, hasonlóan periférikus helyzetű, elmaradott területek hátrányos helyzete sem kedvez. A térség felzárkóztatása a megye fejlődésében elemi érdek, hiszen leszakadásuk egyre súlyosabb társadalmi feszültségeket okoz, mely folyamatot a fokozódó elvándorlás, elöregedés, társadalmi erodálódás, a természetes és épített környezet erősödő igénybevétele jellemez. A megújulás, felzárkózás a meglévő belső erőforrások feltárását (pl. természeti erőforrások, munkaerő, termelési tradíciók) követően, érdemi külső erőforrások bevonásával (pl. többlettámogatás, kedvezmények), a fejlődés magterületeként szolgáló térségi központok (Pétervására, Bélapátfalva) megerősítésével, az ott elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztésével indulhat meg leghatékonyabban és leggyorsabban.

2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése

találni. A borvidékekhez tartozó települések nemcsak a szüreti napok alkalmával, hanem egész évben vonzó turisztikai, idegenforgalmi, kulturális, közművelődési kínálatot biztosítanak.

13

2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése

A térség lakosságának életminőségét nagyban befolyásolja az egészséges és biztonságos természeti és épített környezet, lakókörnyezet, a megfelelő minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a társadalmi, közösségi kapcsolatok megléte. Mindezekből következően elengedhetetlen, hogy a gyenge teljesítőképességű és térszervező erejű, egyenetlen színvonalú szolgáltatásokat biztosító funkcióhiányos városok megfelelően tudják szervezni és ellátni térségüket és lakosságukat, valamint a munkahelyteremtésben, közigazgatásban, üzleti tevékenységekben, az oktatás és a kulturális élet terén is be tudják tölteni központi szerepüket. A térség gazdasága inkább ipari, turisztikai központú, kiegészülve gyenge mezőgazdasági szektorral. A jövőbeni fejlesztések célja, hogy a gazdaság arányait tekintve kiegyenlítettebb legyen és új munkahelyek létrehozásával biztosítsák a térségben élők megélhetőségi lehetőségeinek javulását, különösen – a helyi igényekhez igazodva – a szolgáltató ágazat, az erdőgazdálkodás szerepének erősödésével. Ezt támasztja alá, hogy az üzleti jellegű szolgáltatások (pl. turizmus, kereskedelem, stb.) kevésbé nagyüzemi és tőkeigényes jellegükből adódóan inkább harmonizálnak a térség adottságaival. A térségben működő vállalkozások túlnyomó része mikro- és kisvállalkozás, melyekre általánosan jellemző, hogy tőkeszegények, rendkívül instabilak és többnyire hitelképtelenek. A térség KKV-i innovációs tevékenységének elősegítése alapvető feltétele a versenyképesség növekedésének. Természetesen az egész magyar gazdaságot jellemzi, hogy minél kisebb egy vállalat, annál kevésbé fejleszt, inkább csak a fennmaradását igyekszik biztosítani. A nemzetközi és hazai trendek figyelembe vételével felül kell vizsgálni a térségben található recski és gyöngyösoroszi színesfémérc (rézérc, cinkérc) nemzetgazdasági szintű jelentőségét, rentábilis kitermelésének és hasznosításának lehetőségét. Fontos, hogy indokolt esetben a másodlagos kitermelés gazdasági számításokkal alátámasztva, környezetbarát módon valósulhasson meg. A vállalkozások fejlődését, eredményességét, hozzáadott értékét nagymértékben javítja a beszállítói hálózatokhoz való kapcsolódás, illetve az együttműködési hálózatok létrehozása. Ezen fejlesztések kedvezően befolyásolják a térség fejődésében elsődleges problémának tekintett foglalkoztatási helyzet javítását. A befektetések ösztönzésének nélkülözhetetlen eleme a befektetésbarát viszonyok kialakítása mind gazdasági, mind humán erőforrás, mind pedig adminisztratív oldalról. A pétervásárai járás részét képezi a Kormány által meghatározott szabad vállalkozási zónáknak. A munkahelyteremtés, a gazdaság élénkítése érdekében indokolt a pétervásárai térségen kívül a szomszédos járások (különösen a Bélapátfalvai járás) területeinek integrálása, bekapcsolása is a szabad vállalkozási zónába. A térség déli területének településeiről nagy általánosítással élve elmondható, hogy megelőzik az északabbra fekvő településeket, mivel jóval kedvezőbb természeti, társadalmi-gazdasági vagy infrastrukturális helyzetben vannak. A térség felzárkóztatásánál mindenképp nagy hangsúlyt kell fektetni a területi különbségek mérséklésére, hogy a jövőben ne termelődjenek újra a ma fennálló problémák. Az Észak-hevesi térség versenyképességének növelése érdekében olyan infrastrukturális beruházásokra is van szükség, amelyek összekötik a megye északi és déli területeit, ezzel megteremtve az elmaradott, fejlesztésre váró északi települések kedvezőbb elérhetőségi feltételeit. Meg kell teremteni a megye gazdasági súlypontterületeinek gyors, valamint megfelelő teljesítőképességű és kapacitású közlekedési utakkal való összekötését, ezáltal is biztosítva a mobilitás lehetőségeit a munkahelyekkel jobban ellátott és kedvezőbb életkörülményeket biztosító helyszínekre. Természetesen a közlekedési elérhetőségen túl az életminőség javítás érdekében fontos feladat a infokommunikációs infrastruktúra biztosítása, fejlesztése. Az Észak-hevesi térség turisztikai adottsága, a már kivívott hírnév szempontjából nem homogén. A Mátra északi részén fekvő településsor, ideértve a gyógyvizekkel és fürdőkultúrával rendelkező településeket (pl. Bükkszék, Parádfürdő, Mátraderecske - szén-dioxidos mofetta), valamint a Bükk észak-nyugati területeit (pl. Szilvásvárad - lovas turizmus) vonzereje hagyományosnak, sok szempontból kialakultnak tekinthető. Más utat járt be a térség északi, a Heves-Borsodi dombság területéhez tartozó egysége, ahol korábban a mező- és erdőgazdaság, az ipar volt domináns tényező, mely mára már leépült. Az Észak-hevesi térség turisztikai potenciállal rendelkező területei számára kitörési pont, a természeti adottságok vonzerővé fejlesztése és ezzel összhangban a fogadókapacitás elemeinek kiépítése. A turisztikai fejlesztések során különös hangsúlyt kell, hogy kapjon a gyógy- és termálvizek komplex kiaknázása, hasznosítása, az egészség-, az öko- és a bakancsos turizmus szerepvállalása, a vadászat és a tavak (létrehozandó víztározók) intenzívebb bevonása a turizmusba. A világ turizmusában is megfigyelhető folyamat a természethez fordulás, az aktív turizmuságak fellendülése, ezek közül a térségben kiemelkedő szerepe van a lovas turizmusnak, hiszen itt található Magyarország egyetlen Lipicai törzstenyészete. A cél eléréséhez erősíteni szükséges a települések

14


3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése Tartalma:

Dél-Heves jelentős társadalmi, gazdasági, környezeti válságoktól sújtott térség. Hagyományosan agrárkarakterű, régtől fogva elmaradott, funkcióhiányos és súlytalan kisvárosi vonzáskörzet, az egyedi sajátosságokat nélkülöző, nagyobb centrumoktól távoli belső periféria

3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése


közötti együttműködést, a gazdasági (pl. erdőgazdálkodás) és idegenforgalmi célkitűzések összhangját, a marketing tevékenységet, valamint a humánerőforrás fejlesztését. Az Észak-hevesi térség részben a megye legjelentősebb természetvédelmi területéhez, a Bükki Nemzeti Park területéhez tartozik. A biológiai sokféleség megóvása, valamint a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolásának szabályozása kiemelt fontosságú a NATURA 2000 területekhez tartozó, hagyományosan mezőgazdasági művelés alatt álló földek, legelők és természetesen az erdők tekintetében is. A természetvédelem és a természeti értékek megőrzése a térség „természetközpontú” fejlesztése érdekében elengedhetetlen. A területet érintő projektek megvalósítása során kiemelten szem előtt kell tartani a természetvédelmi szempontokat és a természeti értékek megőrzését. A térségben számos terület alkalmas erdők telepítésére, melynek természetvédelmi (talajerózió elleni védelem), gazdasági, energetikai továbbá tájesztétikai haszna is van. Ezt a folyamatot azonban hátráltatja a potenciális területeken kialakult rendezetlen tulajdonviszonyok (elaprózottság, esetenként az osztatlan közös tulajdon). Az erdőgazdálkodás kiemelkedő szerepéhez hozzájárulhatna az a lényeges szempont, hogy a hozzákapcsolódó tevékenységek (szaporítóanyag termelés, fakitermelés, erdőművelés, erdészeti termékek begyűjtése, feldolgozása, fafeldolgozás), folyamatosan foglalkoztatási lehetőséget nyújthatnak. A vadászati turizmus iránt megnövekedett igény felértékelte a vadgazdálkodás jelentőségét, melynek a térségben jelentős hagyományai vannak. Az Észak-hevesi térség fejlesztésének megkerülhetetlen eleme a roma lakosság problémaköre. Ezen társadalmi csoport helyzetét nem csupán szociális problémaként kell értelmezni, hanem, mint komplex társadalmi kérdéskört. A helyzet kezelésének beavatkozási területei: oktatás, iskolai fejlesztés, képzés, közösségi művelődés, társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, foglalkoztatás, szociális, egészségügyi komplex problémakezelés (részletesen lásd a „6.3 prioritás: Társadalmi felzárkóztatás, mint a szegénység megszüntetésének eszköze” fejezetben). 1. Járásközpontok megerősítése, az ott elérhető szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése; 2. Járásközpontok és a megye gazdasági súlypontterületeinek megfelelő teljesítőképességű és kapacitású elérhetőségének javítása; 3. Szabad vállalkozási zóna nyújtotta lehetőségek kihasználása; 4. KKV-k jövedelemtermelő és innovációs képességének javítása; 5. a vállalkozási környezet erősítése az ipari parkok fejlesztésével; 6. Helyi foglalkoztatás növelése; 7. Digitális társadalom fejlesztése, az információs infrastruktúrafejlesztésen, a KKV-k informatikai eszközellátottságán és a társadalom e-befogadóképességének növelésén keresztül; 8. Gyógyturizmus és fürdőkultúra további fejlődési lehetőségeinek elősegítése; 9. A falusi-, aktív- (lovas, vadász), öko- és kulturális turizmus ösztönzése a megfelelő helyi adottságok mentén; 10. Színesfémércek tekintetében meg kell vizsgálni a másodlagos kitermelés környezetbarát lehetőségeit; 11. Fenntartható erdőgazdálkodás megteremtése; illegális fakitermelések visszaszorítása 12. Humánerőforrás fejlesztés - különös tekintettel - a hátrányos helyzetű népességre; 13. Közösségi összefogást és önfenntartást segítő helyi kezdeményezések elősegítése; (pl. közösségfejlesztéssel, szakember biztosításával); 14. Fenntartható helyi foglalkoztatást biztosító állattenyésztés fejlesztése; 15. Önellátó és önfenntartó képesség erősítése; falusi önellátó gazdálkodásra épülő életforma támogatása; 16. Területi szegregátumok kiterjedésének megfékezése; a roma lakosság képzése, jövedelemtermelő munkához juttatása, önellátásra való képességének megteremtése. 5. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 6. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 7. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

15


klasszikus példája. A jó adottságú termőterületek ellenére a mezővárosi szerepkör csökkenése Heves környékén is érzékelhető volt az elmúlt évtizedekben, a rendszerváltozásnak is egyik legnagyobb vesztese a térség. A megye déli részén is kiemelkedő fontosságú a helyi adottságok minél hatékonyabb felismerése és kihasználása. Fekvése, elérhetősége viszonylag kedvező, hiszen sem Budapesttől, sem pedig az M3 autópályától nincs túlságosan messze és 2 vasútvonal is érinti, ugyanakkor az autópályához vezető utak állapota általánosan nagyon rossznak mondható, sőt a térséget keresztülszelő 31-es főút esetében is halaszthatatlanná vált a 11,5 t tengelyterhelésre való burkolat megerősítéssel együtt a teljes rekonstrukció. A közlekedés fejlesztésének feladata a hiányzó (É-D irányú és a Jászság felé a megyehatáron átvezető útvonalak, 31-es főút menti kerékpárút, valamint a Kisköre-Pusztataskony között új tiszai híd) közlekedési hálózati elemek és közlekedési létesítmények megvalósítása, valamint a meglevő hálózati elemek állapotának javítása, melyek megvalósulása esetén javulnak a gazdasági létesítmények betelepülésének, a települések egymás közötti együttműködésének és a helyi lakosság munkába, iskolába járásának feltételei, a külső és belső periférikus helyzet, és így a nagy fejlettségbeli különbség csökkenthető. A közlekedési kapcsolatok fejlesztése hozzájárulhat a megyében kialakult Hatvan-Gyöngyös-Eger-Füzesabony „tengely” területére települt vállalkozások elérhetőségéhez, mely hozzájárulhat a munkanélküliség csökkentéséhez. A megyén belül a térségnek kiváló agrár adottságai, jó termőképességű mezőgazdasági területei vannak, azonban a folyószabályozások, a nagyüzemi mezőgazdasági művelés és napjaink egyre szélsőségesebb időjárása következtében a térség vízhiányossá, aszállyal, árvízzel, belvízzel egyaránt veszélyeztetett területté vált, növekszik a komplex tájrehabilitációra szoruló területek aránya. A vízrendszer rehabilitációja, a vízkészletekkel való ésszerű gazdálkodás javíthatja a természeti, gazdasági és közvetve a társadalmi állapotokat is. A termő- és élőhelyi adottságokhoz nem kellően alkalmazkodó területhasználat racionalizálása érdekében, a gyenge termőhelyi adottságokkal rendelkező, valamint a természetes élőhely megőrzési területeken művelési ág váltás, extenzifikáció, az árvízvédelmi célokkal összehangolt gazdálkodás kialakítása (Tisza menti öko- sztráda), pusztai – legeltetéses tájgazdálkodás, élőmunka igényes kertészeti kultúra szükséges. A térség egyik legjelentősebb védett természeti értéke a szikes növénytársulásáról és gazdag állatvilágáról híres Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet. A védett területek közötti összeköttetés, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint az állat- és növényfajok vándorlásának biztosítása érdekében szükséges a környező térségekhez kapcsolódó ökológiai folyosók hálózatának megőrzése és új kapcsolatok kiépítése. Elsősorban a síkvidéki területeken nagymértékű a mezővédő erdősávok területének csökkenése, melyek telepítése a hófúvás elleni védekezés mellett igen kívánatos lenne a por- és zajhatás csökkentése, valamint a táji arculat és az élőhelyek fejlesztése érdekében is. A kedvezőtlen adottságú területek egyik hasznosítási alternatívája – megfelelő termőhely esetén – az erdőgazdálkodás. A térség legfontosabb termékei az ipari növények (napraforgó, repce), illetve a gabonafélék (búza, árpa, kukorica), a gyümölcsök (meggy, cseresznye, alma – ma már viszont igen kis mértékű a térség korábban kiváló minőségéről híres hevesi dinnye termesztése), valamint a zöldségfélék (paradicsom, paprika). A térségben a mezőgazdasági termékfeldolgozás szinte teljesen hiányzik. A mezőgazdasági termelés kizárólagosan az alaptevékenységre szorítkozik, az értékesítésre való előkészítés, feldolgozás révén elérhető hozzáadott érték és ez által árbevétel növelés a térségen kívül jelentkezik. Jók a megújuló energiahasznosítás feltételei. A geotermikus energiát potenciálisan kiaknázható, lezárt vagy működő kutak majd minden településen rendelkezésre állnak (pl. a mezőgazdasághoz kapcsolódóan üvegház-fűtési célokra kiválóan felhasználhatóak). Az egyéb szóba jöhető energiaforrások közül a víz-, nap-, szélenergia hasznosítása az Alföld természeti adottságai alapján megalapozottnak tekinthető. Biomassza hasznosítás elsősorban a mezőgazdasági- illetve zöld hulladékokra alapozható, energiaültetvények telepítése csak a más célra nem hasznosítható vagy egyéb okokból korlátozottan használható területeken (pl. Pély-Tiszasülyi tározó területén) javasolt. A térség gazdasági fejlődésének egyik legnagyobb gondja a gyenge iparosodottság. Az 1970-es évekbeli céltudatos ipartelepítés során települt ipar, jellemzően azonban a más városokban működő vállalatok kis gyáregységei a rendszerváltást követően megszűntek, vagy leépültek. Ez nemcsak a hevesi, hanem a környékbeli falvakból Hevesre dolgozni járókat is érintette. Az iparfejlesztést nehezíti, hogy a korszerű ipari termeléshez hiányzik a megfelelően képzett munkaerő. Térségi szinten jelentős fejlesztési potenciált képeznek ugyanakkor az egykori iparvállalatok megszűnésével megüresedett ipari telephelyek, a kihasználatlan termelési kapacitás (több ezer négyzetméter üresen áll). Hevesen kijelölt Ipari Park áll a vállalkozások és a befektetők rendelkezésére, és elsősorban a fémipar tekintetében rendelkezésre áll munkakultúrával rendelkező lakosság is. A befektetők számára vonzó befektetési és fejlesztési környezetet kell kialakítani, tehát a rendelkezésre álló zöld és barnamezős területek és a nagyszámú felhasználható munkaerő mellett nagyon fontos lenne az adminisztratív és

16


adóterhek mérséklése is. Ezt segítheti, hogy a Hevesi járás része a Kormány által meghatározott szabad vállalkozási zónáknak. A térségben nincs 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozás, csak mikro-, kis- és középvállalkozások működnek. A helyi iparnak nincs munkaerő felszívó hatása a térségben, így stabilan nagy a munkanélküliség, egészében pedig alacsonyak a keresetek. Mindez jelentősen csökkenti a térség népességmegtartó képességét. Az életfeltételek és a helyi gazdaság javításával egyidejűleg kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a fiatal generáció a vidéki térségekben maradjon. A térségben nagy arányú a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi réteg. Jellemző az inaktívak magas aránya, a népesség elöregedése, amelyek egyre nagyobb szociális terhet jelentenek a helyi önkormányzatok számára. A mélyszegénységben élő, illetve roma társadalmi integrációs törekvések sikeréhez szükséges egyéni és közösségi kompetenciák megszerzése érdekében fontos, hogy megteremtsük az összhangot a különböző helyi képzések és a foglalkoztatás lehetőségei között. A szociális felzárkóztatás, a mélyszegénység kezelése, a társadalmi lejtőn való lecsúszás megállítása, a demográfiai feszültségek kezelése a képzési programok mellett önsegítő, közösségfejlesztő, közmunka- és egyéb foglalkoztatási típusú programokkal, valamint szociális és egészségügyi fejlesztések segítségével valósulhat meg. A térség legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Tisza-tó. A tó és környékének természeti adottságai Európában is egyedül állóak, a térség több olyan adottsággal is rendelkezik, melyek a turisztikai kereslet legújabb irányzataihoz kapcsolódnak. Páratlan természeti kincseire alapozva cél egy kiegyensúlyozott, egyedi arculatú ökoturisztikai fejlesztés, összhangban a természeti-, környezeti terhelhetőségnek megfelelő aktív turizmus fejlesztésével. A fő vonzerők közül az Európa fő madárvonulási útvonalának részét képező nemzetközi rangú vizes élőhelyek, a tóra épülő horgászati, fürdési, és vízi sportolási lehetőségek, a tiszai evezés, a kerékpározás emelhető ki. A Tisza-tó Kelet-magyarország legnagyobb összefüggő horgászvizeként egy rendkívül egyedi horgászturisztikai kínálatot és élményt képes biztosítani. A tavat övező gátkorona – kapcsolódva az EuroVelo nyomvonalhoz – és a sugárirányú utak kiválóan alkalmasak a kerékpározásra, ugyanakkor a körgyűrű megteremtése érdekében szükséges a hiányzó Poroszló-Tiszafüred szakasz megépítése. Ugyancsak igény mutatkozik a Bükk és a Mátra, továbbá a Hortobágy irányába tartó kerékpárút kialakítása. A hajózás fejlesztése az egyedülállóan természetes állapotú Tiszán a jelenlegi állapot megtartásával javasolható. A Tisza-tavon a kézzel és a motorral hajtott vízi járművek illetve a vitorlázás egymással összehangolt feltételeit biztosítani szükséges. A parti infrastruktúrát - kiemelten a kikötőket és a hozzá kapcsolódó utakat, parkolókat kiépíteni, fejleszteni, és megfelelően üzemeltetni kell. Az ökoturisztikai vonzerők, valamint elsősorban a motorral hajtott járművekhez kapcsolódó vizisportok, extrém vizisportok által motivált közösségek közötti feszültségek csökkentése érdekében javasolt a Tisza-tó tagolt vízfelületi egységeit (pl. Abádszalóki-öböl) tematikus szórakozási helyszínként kijelölni, a tematikának megfelelő infrastrukturális beruházások megvalósulását elősegíteni. A lovasturizmus - ezen belül a lovas túrák szervezése - a Tisza-tavi szezon hosszabbítását és szélesebb turisztikai célterület bevonását teszi lehetővé. A térség kínálatbővítő lehetőségei közé tartozik az apró- és nagyvadvadászat. Az erdőterületek tervezett növelésével, az árapasztó-tározókkal egyidejűleg kialakuló vizes élőhelyekkel összefüggésben a vadászat jelentősége is tovább növelhető. A falusi turizmus a térségben jelentősen erősödött az utóbbi tíz évben. Egyes településeken szinte egyedüli jövedelemszerzésnek minősül, kiegészülve az agrártermékek helybeli hasznosításával – az ennek hátteréül szolgáló saját agrártermékek előállítását támogatni szükséges - a vendégek ellátásában. A „vendégasztal” kialakítása még nem kiforrott, ugyanakkor nagyon fontos az idegenforgalmi vonzerő kínálatban a helyi ízek tálalása családias hangulatú vendégfogadókban, halászcsárdákban és magánszállásokon. A turisztikai ágazatoknak megfelelő speciális szálláshelyek és egyéb kiszolgáló létesítmények bővítése és minőségi emelése szükséges, illetve a vizes élőhelyi jellegből adódóan folyamatos feladatot jelent a térségben a szúnyoggyérítés. Helyi szinten leghatékonyabb megoldás a több potenciál illetve tevékenység turisztikai kínálati csomaggá szervezése, mint például a kirándulás és természetjárás a vidéki gazdálkodással és a helyi gazdaságok termékeinek eladásával, vagy az evezés és kenuzás a kerékpározással és a lovaglással, ökoturizmussal, kulturális fesztiválokkal, garantált kulturális szolgáltatásokkal, stb. történő összekapcsolása. Az idegenforgalom mellett a környezeti adottságokhoz kapcsolódó sport, speciális táborok és képzések szervezése ígéretes fejlesztési irányt képvisel. A térség fejlesztése komplex feladat, ahol a fejlesztések jelentős részét a Tisza-tó és a hozzá kapcsolódó különféle táji, térszerkezeti, társadalmi és gazdasági rendszerek kölcsönhatásán keresztül lehet megvalósítani. Ezt a feladatot Heves megye kizárólag a tavat övező három másik megyével való szoros együttműködés keretében tudja hatékonyan megvalósítani, mely együttműködés koordinálásában, összehangolásában kiemelt szerepe van a Tisza-tó Térségi Fejlesztési

17


4. stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés Tartalma:

Heves megye 2014-2020-as tervezési időszakára vonatkozóan stratégiai célként fogalmazódott meg a kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés – a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés jegyében – mely a megye főbb húzóágazatainak fejlesztését tűzte ki célul. A megye - gazdasági, foglalkoztatottsági és értékteremtő fejlődése érdekében - fő adottságait kiemelten az energiatermelés, gépipar, feldolgozóipar, élelmiszeripar, valamint a turizmus támogatása jelenti, hiszen a termelőágazatok mellett tovább nő a turizmus és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások aránya a

4. stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés


Tanácsnak. Javasolt a jelenleg előkészítés alatt álló Tisza-tó törvény mielőbbi elfogadása, mely egy átfogó, komplex szabályrendszert jelent majd, ami – a Balaton törvény mintájára – egységesen kezeli a tó és a térség problémáit vízügyi, turisztikai, gazdaságfejlesztési, környezeti és természetvédelmi, valamint világörökség szempontból. A térségben, tekintettel a Tisza- tavat körülvevő termálgyűrűre több –településen van mód termálfejlesztésre. Kis befogadóképességű, otthonos termálfürdők láncolatát javasolt létrehozni. A termál- és gyógyüdülés fejlesztése a meglévő fürdők esetében ezek bővítésével, fedett medencék építésével, vízforgatás megoldásával, gyógyvízzé minősítéssel és komplex gyógyászati szolgáltatások biztosításával érhető el. Mindez a helyi lakosság számára is elérhető gyógyászati és rekreációs célokat szolgál, ugyanakkor – szolgáltatásbővítésként, a tartózkodási idő növelése érdekében választási lehetőséget teremt a térségbe érkezők számára. Az idegenforgalmi hasznosítás mellett a mezőgazdasági és a lakossági/intézményi hőszolgáltatás fokozottabb igénybevétele is perspektivikus. 1. Rossz állapotú úthálózat rekonstrukciója, a 31-es és 33-as utak 11,5 t tengelyterhelésre való burkolat-megerősítése és a tömegközlekedés minőségi fejlesztése. Hiányzó közlekedési kapcsolatok kiépítése (É-D-i közlekedési kapacitás fejlesztése a középső „gazdasági tengely” és Jászság irányába). 2. Hevesi Ipari Park "tartalommal" való megtöltése. 3. A gazdag nap-, szél- és geotermikus, valamint biomassza energia potenciál kiaknázása. 4. Magas szintű, színvonalas alap- és középfokú oktatás, tehetséggondozási programok az intézmények átfogó infrastruktúra- és eszközfejlesztése. 5. Digitális társadalom fejlesztése, az információs infrastruktúrafejlesztésen, a KKV-k informatikai eszközellátottságán és a társadalom e-befogadóképességének növelésén keresztül 6. Az oktatási-képzési kínálat és a humánerőforrás fejlesztése elsősorban a hátrányos népcsoportokra vonatkozóan, valamint a helyi gazdasági fejlesztéssel összehangolt (ipari és mezőgazdasági) strukturált munkaerő kínálat kialakítása építve a helyi középiskola igényhez igazodó képzési kínálatára. 7. Közfoglalkoztatás erősítése. 8. Hátrányos helyzetű társadalmi rétegek felzárkóztatása, a területi szegregátumok kiterjedésének megfékezése. 9. A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében működőképes gazdaság kialakítása, a mezőgazdasági feldolgozóipar fejlesztése és szociális gazdaság kialakítása, önellátó társadalom kialakításának ösztönzése 10. A táji és települési környezet javítása 11. Integrált vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztés, vízkészlet gazdálkodáson alapuló fenntartható táji rendszerek kialakítása 12. „Tisza-tó törvény” megalkotása 13. Tisza menti tájgazdálkodási klaszterek, a Tisza ökológiai rendszeréhez és társadalmához alkalmazkodó gazdasági struktúra létrehozása 14. Turisztikai desztinációk stratégiájának összehangolása egymással és a kulturális, közművelődési intézményekkel 15. A kerékpárutak, -pihenők,-kölcsönzők, -tárolók építése, fejlesztése, 16. A sport- és személyhajók kikötési lehetőségeinek fejlesztése 17. Szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése 18. Tisza-tó menti településpárok közötti kapcsolat fejlesztése 19. A lakosság biztonságérzetének növelése (közbiztonság) 5. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 6. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 7. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

18

hozzáadott érték növekedésében. Kapcsolódó stratégiai célok:

1.Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2. Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése 6. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 7. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

Tartalma:


Az élelmiszeripar költséghatékonyságának, illetve foglalkoztató erejének növekedése érdekében támogatni szükséges a magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek kifejlesztését és gyártását. Elő kell segíteni az 50 km-es körzeten belülről származó termékek fogyasztását, melyhez koncentrált marketingtevékenységek támogatása szükséges. A magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek támogatása mellett biztosítani szükséges a lakosságnak a megfelelő mennyiségű és versenyképes árú élelmiszertermelést. Ehhez ésszerű költségcsökkentést kell elérni a termelési lánc minden eleménél. Az élelmiszer-előállítás innovációs készségének gyengeségéből adódóan, célként tűztük ki az innovációs tevékenységek hatékonyságának és elterjedésének erősítését, a helyi és megyei célokat értékelő, részletes felmérésre épülő támogatási rendszer kiépítésével. Az élelmiszeripar innováció és K+F penetrációjának fokozása érdekében új exportképes termékek kifejlesztésének támogatása szükséges, illetve elő kell segíteni a meglévő technológiák hatékonyságának javítását is. A feldolgozott termékek a mainál jóval erősebb marketingje, értékesítési csatornáinak javítása és ésszerűsítése hozzájárul az élelmiszer-feldolgozók, és ezáltal a mezőgazdasági alapanyag termelők piaci pozíciójának erősítéséhez. Növelni szükséges a biotermékek feldolgozását, valamint a biotermékeket feldolgozó kapacitások létesítését és fejlesztését, hiszen a biotermékek magas feldolgozottsági szintű, minőségi és specializált termékek, melyek előállítása fokozza az exportképességet. Cél az eredetvédelem erősítésével az egyedi jellegek megismertetése, piaci megjelenések fokozása, továbbá egy eredetvédelmi kutatóközpont létrehozása és működtetése, élelmiszerfejlesztő központ hatóanyagbázisának bővítése, a helyi termékek piacra vitelének erősítése valamint a wellness és a turisztikai ágazat helyi élelmiszerszektorral való együttműködésének fokozása, melyben nagy szerepet játszhat Eger innovációs tudásközpontja, az Egerfood Kutatási-fejlesztési Kft. Az élelmiszer-biztonságot és a tisztességes verseny elveit sértő behozatal akadályozása érdekében indokolt egy, az élelmiszerbiztonságot fokozó új, elektronikus nyomon-követési modellrendszer kiterjesztése több termékpályára, ipari partnerre vonatkozóan. Cél tehát a teljes élelmiszerlánc kiépítése, versenyképességének növelése és helyzetének stabilizálása, mely jelentősen segítheti a mezőgazdasági termelés pozíciójának erősödését, növelve foglalkoztatási potenciálját. 1. Magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek fejlesztésének és gyártásának támogatása 2. Innovációs tevékenységek hatékonyságának és elterjedésének (tudástranszfer) erősítése 3. Új exportképes termékek fejlesztése 4. A mezőgazdasági termelés és feldolgozás jövedelemtermelő képességének javítása 5. Meglévő technológiák hatékonyságának növelése 6. Elektronikus nyomon-követési modellrendszer kiépítése 7. Az élelmiszeripar és a turizmus szinergiájának támogatása

4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében Tartalma:

Az energiapazarlás megszüntetése érdekében támogatni szükséges az energiahatékonyságot célzó beruházásokat, elősegíteni az energiafelhasználás hatékonyságának növelését és az energiafüggetlenség irányába történő jelentős mértékű elmozdulást, kihasználva a meglévő helyi energiaforrások, illetve megújuló energiák adta adottságokat, lehetőségeket. Az energiaköltségek folyamatos növekedése, a széndioxid kibocsátás okozta klímaváltozás és a földgáztól való energiafüggőség következtében racionalizálni kell a jelentős energia-felhasználók energiahatékonyságát. A lakossági, önkormányzati, vállalkozási és közlekedési energiahatékonysági fejlesztésekkel csökkenthető az energiatermelés iránti igény, valamint az így „feleslegessé” váló energiahordozó-import és szennyezőanyag-kibocsátás. A fenntartható közösségek kialakítása érdekében támogatni szükséges az épített környezet


4.1 prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése

19

4.3 prioritás: Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása Tartalma:

A feldolgozóiparban a termelés és export alakulását a gépiparba tartozó vállalkozások határozzák meg. A gépiparon belül a termelésben, a belföldi és az exportértékesítésben meghatározó a villamos gép, műszergyártás, illetve a közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása is. Célként szerepel, hogy az exportra termelő gépipar, műszeripar, járműalkatrész-gyártás továbbra is a gazdasági növekedés, foglalkoztatás bővítés megtestesítője legyen, hiszen a gépipar tulajdonságánál fogva olyan ágazat, ahova összpontosítani lehet a külkereskedelmi mérleg kedvezőbb alakulását, illetve ezzel azt a fejlesztést, mely lehetővé teszi a gazdasági növekedés meggyorsítását, az importtöbblet csökkenését. Törekedni kell külföldi és hazai exportképes vállalatok exportjának további növelésére, illetve a vállalatok exportképességének fokozására.



energiahatékonyságának javítását, különösen azon területeken, ahol a lakásállomány jelentős része alacsony energiahatékonysággal rendelkezik. A megújuló energiák abszolút felhasználásának és arányának növelése egyaránt stratégiai prioritásként kezelendő. A hazai megújuló energiaforrás potenciál energetikai és gazdasági szempontból hatékony, fokozatosan javuló kihasználása növeli az energiaellátás biztonságát. A megújuló energiaforrásokon belül a kapcsoltan termelő biogáz és biomassza erőművek és a geotermikus energia-hasznosítás formái előnyt élveznek, hiszen elsősorban hőtermelési célt szolgálnak. Emellett a napenergia-alapú hő- és villamos energia mennyiségének növekedése is kiemelt fontosságú prioritást élvez. Fontos, hogy a megyében elérhető geotermikus energiaforrások is hasznosításra kerüljenek, ezáltal ösztönözni szükséges az ipari felhasználást, valamint a kisebb lakóközösségek közös geotermikus energiahasználatát egyaránt, ezáltal csökkenteni az energiaimport függőségünket. A fenntartható erőforrás gazdálkodással összhangban az új kapacitások kialakítása során különös figyelmet kell fordítani termálvíz kincsünk megőrzésére, ez általában a visszasajtolást vagy a megfelelő célú továbbhasznosítást teszi szükségessé. A geotermikus energia hőellátásra történő hasznosítása konkrét esetben lehet épületfűtés, használati melegvízszolgáltatás, fürdők víz- és hőellátása, üvegházak hőellátása stb. Egy-egy beruházásnál a minél komplexebb hőhasznosítás kívánatos. A bioenergia–hasznosítás szempontjából a mezőgazdasági, erdészeti és ipari (például élelmiszeripari) melléktermékekkel dolgozó decentralizált energiatermelő egységek (például biogáz üzemek) kerülnek előtérbe. Energetikai célú ültetvények telepítése (pl. energiafű, energiafűz) csak a más célra nem hasznosítható mezőgazdasági területeken javasolt. Szintén hangsúlyozni kell az anyagában már nem hasznosítható kommunális és ipari hulladékok, illetve szennyvizek energetikai felhasználását. Az energetikai célú fafelhasználás esetében szükséges a tüzelőberendezések hatékonyságának növelése és a szállítási távolság csökkentése, valamint az erdészeti és faipari hulladékok, melléktermékek hasznosításának preferálása. Prioritást kell kapnia a megyei lignitvagyon további hasznosításának – a tiszta széntechnológiai irányába történő fejlesztéssel –, mely a külkereskedelmi mérleg javulását, a munkanélküliség csökkenését eredményezi. A villamos energia-, gáz-, gőz-, vízellátás gazdasági ág részesedése mind a megyei, mind az országos GDP-ből az évek során nem változott számottevően, azonban – a Mátrai Erőmű termelése következtében – továbbra is jelentős. A magyarországi villamosenergia-igény 15%-át, a hazai termelés 20%-át biztosítja 8 millió tonna lignit kitermelésével Visontán és Bükkábrányban és 521 ezer tonna megújuló energiaforrás felhasználásával. A Mátrai Erőmű biomassza felhasználása alatt jellemzően a mezőgazdasági melléktermékeket és hulladékokat, a környék szőlészeteiből származó hulladékokat kell érteni. A Mátrai Erőmű fejlesztési elképzelései között szerepel egy szivattyús-tározós vízerőmű létrehozása, napenergia hasznosítás, biomassza végtermékek energiatermelésére történő hasznosítása, fotovoltaikus rendszerek piacra vitele. Ezen projektelképzelések rendkívül nagy léptékűek, beruházási, foglalkoztatási hatásuk jelentős. 1. Megújuló energiaforrások térnyerésének elősegítése 2. Biomassza alapú energiatermő berendezések működtetéséhez szükséges tüzelőanyag biztosítását, átalakítását célzó kapacitások létrehozásának támogatása 3. Megújuló energiaforrás hasznosítását célzó beruházások támogatása 4. Kisebb lakóközösségek megújuló energia használatának ösztönzése 5. Megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák elterjedésének elősegítése és népszerűsítése (pl. demócentrum létrehozása) 6. Épület felújítási programok támogatása az energiahatékonyság és energia-megtakarítás fokozása érdekében

20

A hazai vállalkozások tekintetében az aktívabb piaci jelenlét, illetve magasabb fokú innovativitás elérése érdekében elő kell segíteni a kooperációs beszállítási konstrukciókat. A versenyképesség fenntartás és további fejlesztések érdekében a meglévő kompetenciákra alapozva a megyének gazdasági és üzleti szempontból is meg kell újulnia ahhoz, hogy megfelelő gazdasági környezetet tudjon biztosítani a vállalkozásoknak, illetve, hogy új befektetők számára is vonzóvá váljon. Kiemelt fontosságú a multinacionális cégek K+F központjainak vonzása (ZF Hungária Kft., Robert Bosch Kft. fejlesztések, tervezőközpontok támogatása). A technológiai fejlesztést globális összefüggésben kell nézni, növekedésük elérése érdekében támogatni kell a tudás alapú, értékhozzáadásos szemléletet. Szükséges az újabb termékfejlesztési, kutatási részlegek létrehozása, illetve az felsőoktatási intézményekkel folytatott együttműködés növelése. Figyelemmel kell kísérni a hosszú távú és a vállalat tevékenységét erősen befolyásoló tényezőket, illetve alkalmazkodni kell az új trendekhez a környezetvédelem és az erőforrások hatékonyabb felhasználása céljából. A fenntartható stratégia alkalmazása a környezetvédelem esetében az energiatakarékos megoldások révén a vállalatok piaci pozíciójuk javulása mellett költséget takaríthatnak meg, mellyel olyan területek finanszírozására is lehetőség nyílik, melyek befolyásolják a versenyképességet. Intézkedések/ beavatkozások:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Vállalati exportképesség fokozása Új trendekhez való alkalmazkodás Multinacionális és hazai exportképes cégek K+F vonzása Megfelelő gazdasági környezet biztosítása, új befektetők megcélzása Erőforrások hatékonyabb felhasználása Hazai technológiai projektek összefogása Reinvest ösztönzése Legjobb elérhető technikák alkalmazása Környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazása

Tartalma:

A turizmus multiplikátor hatásaként hozzájárul a foglalkoztatottság, a jövedelmek, a szolgáltatások, valamint a turizmus súlyának GDP termelésben való növekedéséhez. A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes érvényesülés érdekében szükséges a megye változatos, a komplex időtöltés lehetőségét maximálisan biztosító (mintegy az ország turisztikai keresztmetszetét leképező) turisztikai vonzerőihez illeszkedő turisztikai infrastruktúra és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése. Kiemelt fontosságú a turisztikai térségek erősítése, illetve a különböző kínálati elemek térségenkénti harmonizálása, hogy Heves megye kiemelten versenyképes célterületként jelenjen meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Fogadóképesség javítása A megye turizmusának meghatározó eleme a belföldi vendégkör, melynek növekedése az utóbbi időben stagnál. A tervezési időszak során meg kell alapozni a nagyobb számú külföldi és belföldi vendégek fogadásának feltételrendszerét, figyelembe véve a megye vonzásképességet. A turisztikai keresletet alapvetően befolyásoló tényező a célterület elérhetősége és az igénybe vehető turisztikai infrastruktúra állapota (megközelíthetőség, közlekedés). Nagy előrelépést jelenthet Heves megye számára a mezőkövesdi repülőtér fejlesztése, mely a turizmusban kiemelt fontosságot élvez, hiszen versenyképességét nagyban befolyásolja a különböző turisztikai desztinációk elérhetősége. BorsodAbaúj-Zemplén megyével együttműködve célterületeink megközelíthetősége lényegesen javulna. A turistafogadás feltételeinek javítása összetett feladat, mely a rendelkezésre álló közlekedési eszközökön túl három tényező – szolgáltatás, attrakció, szállás - szinergiája alkotja, melyek együttműködésével lényegesen csökkenthető a szezonalitást. E három tényező olyan teljes körű turisztikai szolgáltatást nyújthat, mely alkalmas az átlagos vendégéjszaka-szám növelésére. Ezen kívül hozzájárulhatnak Heves megye versenyképességének javításához, egyrészt azzal, hogy jelentősen nőhet az itt tartózkodás időtartama, másrészt pedig azokkal a járulékos hasznokkal, melyek multiplikátorhatásként hatnak a turisztikai ágazatban. A szolgáltatások fejlesztése elsősorban, olyan helyszíneken fontos, ahol magas a szálláshelyek kihasználtsága, így a kapacitásbővítés nagy


4.4 prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása

21

valószínűséggel arányosan új vendégéjszakákat is generál. A felmerülő külső negatív tényezők – a megyébe érkező turisták által eltöltött vendégéjszakák számának és költésüknek alacsony volumene – ellen a megye turisztikai szolgáltatóinak egységes és összehangolt marketing és értékesítési tevékenysége nyújthat védelmet, melyhez a TDM szervezetek is hozzájárulnak. A turisztikai szállás és szolgáltatásfejlesztés esetében elsősorban nem a kapacitások növelésére van szükség, hanem a turisztikai vagy kiegészítő szolgáltatás színvonalának és minőségének javítására, a húzó turisztikai alágazatok fejlesztésével. A „Zöldülő megye”, azaz az ökoturisztikai kínálati jelleg elősegítésének fontos alappillére a magas minőségű helyi termékek felhasználására, illetve a helyi szolgáltatások igénybe vételére alapozott, azok beazonosítható identitását és unikalitását kihasználó turisztikai kínálat kialakulásának elősegítése. Ennek leghatékonyabb, komplexen alkalmazandó eszközei a minősített helyi védjegyek rendszere, a helyi piacok, beszerzési kapcsolatok kialakulásának elősegítése, a helyi termékek vásárlásának, szolgáltatások igénybe vételének programszerű támogatása.

Turisztikai desztináció menedzsment szervezetek tényleges felállásának elősegítése A közigazgatási változások, illetve a fejlesztési tervezés új turisztikai szerepkört eredményezhet a TDM szervezetekkel együttműködésben. A turisztikai intézményrendszer alakulását a turisztikai desztináció menedzsment szervezeteknek kell elősegíteniük. Támogatni szükséges a térségi TDM szervezetek működését, hogy sikeresen valósíthassák meg piaci alapú értékesítési rendszerük kiépítését. A kialakított csomagajánlatok értékesítésével, új vendégéjszakák generálásával többletbevételhez juttathatják a helyi szolgáltatókat, vállalkozókat. Működésükbe integrálhatják a helyi innovatív fejlesztések eredményeit, erősítve a térség specifikus kínálatát. Fontos továbbá helyi szinten a létező, illetve eddig nem lefedett területeken a helyi turisztikai szervezetek fejlesztése. Ezek célja elsősorban az oda érkező turista helyi kiszolgálása kell, hogy legyen, illetve a térségi turisztikai szervezetekkel való együttműködés sikeres márkázás és értékesítés érdekében. A hatékony desztináció menedzsment rendszer kialakításhoz marketing és menedzsment tevékenységgel kell ösztönözni az együttműködést, támogatva a turisztikai marketingkommunikációs, illetve turisztikai értékesítési munkát. Javítani kell továbbá a turisztika szereplők képzettségén (az üzleti felkészültség, nemzetközi tapasztalatok, nyelvtudás, nemzetközileg versenyképes szaktudás). A Magyar Turizmus Zrt. a regionális marketingigazgatóságokon keresztül alakít ki partnerséget a TDM szervezetekkel annak érdekében, hogy a feladatok összehangolt turisztikai szakmai célok mentén haladjanak. Turisztikai termék-programok Alapvető cél a megyében eltöltött átlagos vendégéjszakák számának növelése, a turisztikai és kiegészítő szolgáltatások színvonalának és minőségének javításával a húzó turisztikai ágazatok – gyógy,- kulturális-, öko-, falusi-, bor-, és gasztronómiai turizmus - fejlesztése. A gyógyturizmus az átlagosnál nagyobb jövedelemtermelő képességgel rendelkezik, mely elsősorban abból ered, hogy a gyógy-vendégek egy helyen való tartózkodásának ideje, jóval hosszabb az egyéb turisztikai céllal érkező vendégekéhez viszonyítva. További előnye, hogy az időjárási változásoktól és a szezonális ingadozásoktól csaknem független forma. Társadalmunk rohamos elöregedés jeleit mutatja, ami magával vonzza a mozgásszervi, érrendszeri betegségek rehabilitációja iránti megnövekedett igényt. Heves megye turizmusának kiemelkedő jelentőségű értéke a termálvízkincs, amelynek többsége gyógyhatású, differenciált igények kielégítésére alkalmas, ugyanakkor ismertségük és elfogadottságuk nemzetközi szinten nem megfelelő. Gyógyvizeink megfelelő kihasználtságával a megfelelő fajlagos költéssel rendelkező vendégeket kell megcélozni és fokozni szükséges a gyógyturisztika rangjához méltó, magas színvonalú szálláshelyek kínálatának fejlődési ütemét. A színvonal javítása mellett a szálláshelyekhez kapcsolódó célcsoport-specifikus és komplex szolgáltatáscsomagok kialakításának támogatása – állandó orvosi ellátás a szakma által nemzetközileg is elismert módon,


Turisztikai attrakciók fejlesztése A nemzetközi trendek által is jelzett változások közül az egyedi szolgáltatások iránt fokozó igényeknek megfelelő speciális turisztikai termékek fejlesztése képezi a legmagasabb lehetőséget. A termékfejlesztésnél törekedni kell a nagy vonzerőt jelentő attrakciók tudatos fejlesztésére, illetve a többi attrakció ennek komplementereként való felhasználására. A meglévő, jól működő, potenciálisan több látogatót is vonzani képes attrakciók, szálláshelyek, szolgáltatások versenyképesebb piacra vitelére kell koncentrálniuk. Az új fejlesztések során pedig kizárólag az innovatív, unikális attrakciókat kell támogatni. A turisztikai attrakciók fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá.

22


szanatórium jellegű szállodákkal, betegségmegelőző, kondicionáló felhasználás orvosi ellenőrzéssel, fakultatív terápiákkal – kiemelt fontosságú. A gyógyturisztikai termékek kialakításában fontos szerepet kell kapnia a K+F tevékenységnek, melynek elsődleges feladata a gyógyhatások kutatása, dokumentálása, hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel való elfogadtatása. A termálvízre épülő turizmus feltételei országos szinten is kiemelkedőnek tekinthetők a megyében. Az utóbbi években számos gyógyfürdő került az igényeknek megfelelően felújításra és korszerűsítésre. Azonban a mai napig sem áll rendelkezésre egy egész évben, az időjárástól függetlenül igénybe vehető, naponta akár 1500 fő befogadására alkalmas fedett gyógyfürdő. A megye gyógyturisztikai versenyképességének megtartása érdekében indokolt egy ilyen adottságokkal rendelkező gyógyfürdő-komplexum kialakítása, melyben Eger generátor szerepet tölthet be („Eger, a barokk fürdőváros”). Emellett a radon tartalmú mofetták ismertségének és infrastruktúrájának fejlesztése szükséges, a gyógyhatások nemzetközi megismertetésével. Heves megye gyógyturisztikai kínálatában, mint hazánkban egyetlen, így unikális vonzerőként pozícionálható fejlesztési és marketing prioritásként javasolt kezelni a Mátraderecske településen található mofettát, illetve az ahhoz kapcsolódó gyógyászati szolgáltatásokat. A termálvíz széleskörű hasznosítása, illetve a megyékben található gyógyvízlelőhelyek kiaknázása érdekében létrejött termálgyűrű programot erősíteni szükséges. Ebben Borsod-Abaúj-Zemplén Megye fő kapcsolódási pont lehet. Nélkülözhetetlen a gyógyvizeinkre épített, mozgásszervi és ér-gyógyászati rehabilitációs intézetek és azok hálózatának kialakítása, a ki nem használt kapacitású wellness hotelek bevonásával, együttműködésük támogatásával. Egészségturisztikai klaszter létrehozásának támogatása indokolt a megyei vállalkozások, önkormányzatok, intézmények, civil szervezetek önkéntes együttműködésével a turisztikai régió versenyképességének növelése érdekében. A klaszter biztosítja a résztvevők számára a kölcsönös előnyöket a külső versenytársakkal szemben, a kapacitások optimálisabb kihasználását, a világszínvonalhoz való felzárkózás lehetőségét. További fejlesztési irány lehet a traumatológiai, gyógyászati, rekreációs és egészségipari szektorok közötti együttműködés. A megye túllépve a gyógyturizmus, termálkincsek kínálta lehetőségeken jóval mélyebb gyógyászati fejlesztést hajthat végre, melynek központjában az áll, hogy jelentős ipari kapacitás működik megyénkben, kiszolgálva a traumatológia, implantátum gyártás igényeit. Ahhoz, hogy Heves megyében a kerékpáros turizmus dinamikusan fejlődő ága legyen az idegenforgalomnak, megfelelő mennyiségű kiépített kerékpárútra, illetve ezek egy hálózatba történő egyesítésére van szükséges. Több fejlesztés történt már a kerékpárutak kiépítésében és kijelölésre került több száz km-nyi hegyi kerékpáros pálya a Bükkben és a Mátrában, hagyományossá váltak nagy tömegeket megmozgató sikeres versenyek. Célként fogalmazható meg a különböző csomópontokon létrejövő túraközpontokat szolgáltatás fejlesztése, ahol a kerékpáros túrázók térképekhez juthatnak, lehetőségük nyílik kerékpárok kölcsönzésére és szervízelésére. Az ökoturizmus számos gazdasági fejlődési lehetőséget biztosít, abban az esetben, ha turisták megfelelően informáltak, illetve az utazásszervezők szakmailag megfelelően járnak el. Sokszor azonban a bevételek nem tudják kompenzálni a turisták által okozott károkat. Éppen ezért szükséges látogatóközpontok kialakítása, melyek kiindulópontként szolgálnak a védett természeti területek felkereséséhez. Továbbá a természeti erőforrásokat és természeti értékeket egy-egy helyen összegyűjtve megismerteti a térségbe kiránduló/látogató közönséggel. Törekedni kell arra, hogy az újonnan létesülő bemutatóhelyek egységes hálózattá válhassanak. Szükséges a kiránduló helyeken lévő pihenőhelyek, kilátók építése, vagy a már meglévők felújítása. Az ökoturisztikai, a természeti és kulturális örökséghez kapcsolódó Heves megyei vonzerők, rendezvények fejlesztésénél törekedni kell arra, hogy a turisztikai kínálat minden évszakban, kiegyenlítetten magas színvonalú vonzerőt jelentsen, ezzel csökkentve a térség turizmusának szezonális ingadozását. A szezonalitás csökkentése kiemelt feladat, hiszen még az ökoturisztikai jellemzőkkel bíró területek is egy kiemelt, magas kihasználtságú terminusban a tömegturizmus tüneteit produkálják, ezzel adott esetben visszafordíthatatlan természeti károkat, és nem mellesleg az ökoturisztikai jelleg, arculat rombolását okozva. Az ökoturizmus vonatkozásában tehát a legfontosabb, hogy fokozott hangsúlyt kapjon a környezet védelme, szeretete, a természet és a táj értékeinek megőrzése. Heves megye turisztikai adottságaira alapozva – elsősorban a borkultúra, a hegyvidéki téli sportok, illetve az egészségturisztika területén – magyarországi kitekintésben is a legelőnyösebb lehetőségekkel bír a térség éves szezonalitásának csökkentése érdekében. A lovasturizmus Európa-szerte hiányzó termék, így tudatos marketingtevékenységek kidolgozásával hozzájárulhatunk a bevételek növekedéséhez, a külföldi piac megtartásához, illetve a belföldi piac kiépítéséhez. Mivel a túra- és tereplovaglás a kedvelt lovas-programok közé tartozik, célszerű lenne legalább megyei szinten, a lovas istállók és szolgáltatók együttműködésére épülő lovas hálózati rendszer kialakítása. Célként fogalmazható meg a lovasturizmus gazdaságosságának javítása,

23

A megye gasztronómiai adottságainak kiaknázását jelentősen segítheti a borturizmus, hiszen a bor és gasztronómia turizmus népszerűsége egyre növekszik. Több helyi gasztronómiai érték is megtalálható a megyében, melyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a fő vonzerőhöz, a borhoz kapcsolódva kiegészítsék annak kínálatát. A bor és gasztronómia adottságai azonban közel sincsenek a lehetőségekhez mérten kihasználva. Cél az együttműködések erősítése révén a bor-utak komplex turisztikai szolgáltatásokká alakítása, és a tájjellegű gasztronómiai adottságok hangsúlyosabb megjelenítése a vendéglátóhelyeken. A következő tervezési időszakban megyei szinten is cél a meglévő téli sport-telepek kihasználtságának növelése a marketing tevékenység javításával. Síelésre alkalmas helyek megközelíthetőségének, illetve a parkolási lehetőségeknek a javítása mindenütt jelentős infrastrukturális beruházási igénnyel jelentkezik. A sportolási infrastruktúra feltételek bővítésének, kiépítésének támogatása jelentősen segítené a jelenlegi adottságok jobb kihasználását. Az extrém turizmust művelő célcsoport igényeinek megfelelő infrastrukturális fejlesztések kivitelezése és marketing tevékenység végzése is kívánatos. A vadászat turizmus fejlesztésére jók az adottságok, hiszen megye erdő- és mezőgazdasági területei nagy- és apróvadban egyaránt bővelkednek. Problémát okoz azonban a megfelelő színvonalú és szolgáltatású, szakosodott szálláshelyek hiánya a megyében, mely indokolttá teszi ezen szolgáltatások és szálláshelyek fejlesztését. A falusi turizmus fejlődésének legmarkánsabb jelzője a minőségi megerősödés. A falusi szálláshelyek száma az utóbbi években tovább növekedett és minőségileg is jelentős előrelépés tapasztalható, azonban továbbra is támogatásokban kell részesülniük a fenntarthatóság érdekében. A tematikus útvonalak igénybe vételének alapja a megfelelő, kapcsolódó infrastruktúra kialakítása. Szükséges tehát, hogy rendelkezésre álljanak a célcsoport-specifikus szálláshelyek, valamint mind helyben, mind előzetesen széleskörű tájékoztatást nyújtani, többnyelvű tájékoztató táblákkal, térképekkel, kiadványok kihelyezésével, korszerű technológiák – WIFI, telefonos applikációk – alkalmazásával. Ezen kívül célként jelenik meg a tematikus turizmushoz kapcsolódó tárgyi eszközök beszerzése, a meglévő eszközök felújítása. A kulturális turizmus erősítése nagymértékben segítheti a szezonális ingadozások kiegyenlítését. Ennek egyik eleme a rendezvényturizmus, amely csak akkor tud hatékony lenni, ha egy tematikus kínálat mentén tér-idő viszonylatban is összehangolva valósul meg. A kulturális turizmuson belül, kedvező adottságai miatt, különösen fejleszthető területek a kulturális örökségre és értékekre épülő, rendezvényturizmus, konferenciaturizmus történelmi turizmus, vallási turizmus. A kulturális turizmus egyik meghatározó szegmense a vallási motivációjú utazás, melynek kapcsán célként fogalmazódik meg a turisztikai szállás és szolgáltatásfejlesztés, ahol területileg vagy kategóriája szerint szállás vagy szolgáltatás nem elérhető. Indokolt a hosszútávú útvonalak mentén a zarándok szállások és a kapcsolódó turisztikai infrastruktúra kiépítése. Az ilyen hálózati jellegű zarándokútvonalak – mint például a megyét átszelő, nemzetközi jelentőségű „Mária út” – a legalkalmasabbak az idegenforgalmilag érintetlen települések turisztikai hálózatba történő bekapcsolására. A természetjárással ellentétben a zarándoklásnak nem célja a települések elkerülése, hanem éppen a településekhez kötődő igen gazdag szakrális örökséget kívánja bejárni. A zarándoklás a mentális regenerálódás legalkalmasabb eszköze. Jelentősége nem jövedelemtermelési szempontból, hanem a megismerés, az ismerkedés, a kapcsolatteremtés szempontjából kiemelkedő. A zarándoklás jelentőségét jelzi a számos magyarországi zarándokút egyesület, és ezen egyesületek szoros együttműködésre való törekvése. A hálózati rendszerű zarándokutak létrehozásában és működtetésében a civil szféra, az egyházak és az önkormányzatok aktív együttműködésére van


melyhez a lovaglás, sportolás, szállás, vendéglátás, kulturális programok összekapcsolt és összehangolt rendszerének kidolgozása szükséges. A szezonalitás megszűntetése érdekében alkalmassá kell tenni a lovas szolgáltatókat, hogy időjárástól függetlenül végezhessék lovas turisztikai szolgáltatói tevékenységüket. A Heves megye területén lévő borvidéket indokolt történeti térségként kezelni, illetve támogatni. A borturizmus gazdasági fejlődése érdekében célként fogalmaztuk meg a települések és a borvidéki területek közötti kapcsolatok kialakítását, a borvidékek termelőinek összefogásának ösztönzését, valamint a borturizmus feltételrendszerének összehangolt kialakítását: - komplex turisztikai termékké fejlesztése - borutak kínálati fejlesztése - információs rendszer létrehozása - pincék korszerűsítése, infrastrukturális fejlesztése, kiépítése - értékesítés mennyiségi- és minőségi fejlesztése - bor és gasztronómiai információs rendszer kiépítése

24


szükség. A Mátra és a Bükk turisztikai adottságait tekintve rendkívül komplex és egyedülálló értékekkel bír. Idegenforgalmi potenciálját elsősorban a változatos természeti-táji adottságok, építészeti emlékek, kulturális, népművészeti hagyományok, termálvizek és turisztikai rendezvények jelentik. A Mátra valamint a Bükk és térsége, mint önállóan márkázható és értékesíthető turisztikai desztináció körvonalazódik a megyében. Ha megvizsgáljuk a Mátra klimatikus viszonyait, gyógyhelyeit egyértelmű, hogy rendkívül komplex és egyedülálló értékekkel bír. A Mátra-Gyöngyös, a megye azon attrakciója és térsége, melyet az ország legmagasabb hegye, többelemű turisztikai kínálattal, s kapuvárosával, Gyöngyössel együtt képezhet önállóan definiálható desztinációt. A Bükk-Eger, a megye másik fontos attrakciója ahol a természetjáró aktív turizmus és a kulturális turizmus komplexitása sajátos turisztikai célpontként jeleníthető meg. 1. Új, innovatív megoldások, helyi gazdaság élénkítéséhez való fokozottabb hozzájárulás 2. Turisztikai kínálati elemek térségenkénti harmonizálása 3. Megfelelő fajlagos költéssel rendelkező turisták megcélzása 4. Turisztikai infrastruktúra, és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások, kulturális, szabadidős rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése 5. Szolgáltatás- Attrakció- Szálláshely együttműködésének támogatása 6. Magas színvonalú szálláshelyek kínálatának minőségi bővítése 7. Célcsoport-specifikus és komplex szolgáltatáscsomagok kialakítása 8. Versenyképes és nemzetközileg is meghatározó súlyú desztinációvá válás 9. TDM szervezetek stabil működésének elősegítése, helyének megtalálása a turizmus fejlesztésében, valamint meghatározó szerepének erősítése 10. Gasztronómiai kultúra támogatása étkek és fogyasztásuk kulturális pozícionálása 11. Húzó turisztikai ágazatok (gyógy-, kerékpár-, bor-, öko-, lovas-, vadász-, kulturális-, történelmi-, rendezvény-, vallási turizmus) minőség- és kapacitásfejlesztése

Tartalma:

A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások magas részaránya, ugyanakkor a kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozások. Hiányzik egy erős középmezőny. A versenyképességet jellemző mutató pozitívan korrelál a vállalkozás méretével. A nagyobb cégek tőkeintenzitása magasabb, alkalmazottaik és vezetőik képzettebbek, gyakrabban valósítanak meg innovációt, többet fordítanak kutatásfejlesztésre, jobb eséllyel jutnak külső finanszírozási forrásokhoz, illetve a fajlagos eredménymutatóik is jobbak. A nagyvállalati és intézményi, önkormányzati együttműködésekkel a helyi ösztönzők rendszerének kialakítása szükséges az ágazat számára fontos mérnökök ide vonzása és megtartása tekintetében. Ehhez az ösztöndíj-, és lakásprogramok kialakítása vagy továbberősítése elengedhetetlen. A megye magas munkanélküliséggel sújtott településein, ahol olcsóbb és könnyebb a magasan képzett munkaerő alkalmazása, kiváló lehetőséget biztosíthatnak az úgynevezett globális szolgáltató központok (SSC-Shared Service Center), mely egy olyan egységet jelent vállalaton belül, amely felelős egyes operatív feladatok kezeléséért, megvalósításáért. Innen történik a belső ügyfelek (a vállalat többi egységének), illetve a külső ügyfelek (partnerek, vásárlók, fogyasztók) kiszolgálása, támogatása. Az SSC rendszerint több nyelvet beszélő, fiatal, diplomás munkavállalókat foglalkoztat. A jól hasznosítható, jelenleg kihasználatlan, nagyobb ingatlanok - iskolák, irodaházak – biztosíthatják ezen szolgáltató központok létrehozását. Az idegenforgalomban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználásához helyben élő, a helyi adottságokat és lehetőségeket ismerő kisvállalkozókra van szükség, akik vállalkozásukat hatékonyan és rugalmasan képesek működtetni. Cél a vállalkozások jövedelemtermelő képességének javítása, ezen belül is az állandó lakosok egész évben történő foglalkoztatásának bővítése, a turizmus megújulása mellett a vállalkozások modernizációjának ösztönzése. Szükséges a megyére vonatkozó, tényeken alapuló, folyamatosan karbantartott és nyilvános innovációs adatbázis létrehozása – mely az innovációs és K+F szolgáltatók önkéntes megjelenésén alapul és az adott cégek/intézmények legfontosabb publikus adatait tartalmazza – elősegítve ezzel az érdeklődők számára a potenciális partnerek kiválasztását. Cél a tudásvezérelt kreatív régió szellemi műhelyeinek kialakítása, a megyei gazdaságfejlesztéséhez szükséges tudás szintetizálása, a sajátos kitörési pontok erősítése, valamint új technológiák elsajátítása érdekében. Fontos az innovációs hálózatok kiépítése, technológiai transzfer biztosítása, a felsőoktatási intézmények segítségével az egyetemek és a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolat erősítése.


4.5 prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése

25



A kis- és középvállalkozások a megye teljesítménye tekintetében jelentős súllyal bírnak, foglalkoztatásban betöltött szerepük jelentős. A KKV-kat a foglalkoztatás növekedése érdekében közvetlen és közvetett módon is támogatni kell. A közeljövő fontos problémaköre lehet a rendszerváltást követő vállalkozói generáció utódlási problematikája. Tudatosítani kell, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok ne csak munkavállalóként tudjanak elhelyezkedni, hanem később, kellő munkatapasztalat szerzése után akár önálló vállalkozóként is. Ennek érdekében szükséges a vállalkozói tanácsadás, ismeretek bővítése. A fiatalok vállalkozóvá válásának motiválása, támogatásának eszköze lehet többek között a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által kezelt Staféta Program, ahol a vállalkozói tapasztalat, tudás átadása az idősebb vállalkozóktól történik. A nagyobb vállalatokhoz való felzárkózás érdekében a KKV szektornak minél nagyobb arányban kell részesülnie K+F+I támogatásokban. Megyei innovációs alap létrehozása is indokolt, mivel a közvetlenül elérhető „decentralizált” források elérése lendítheti fel igazán egy adott térség innovációs aktivitását. Továbbra is jellemző a magyar KKV-kra az informatikai lemaradás az EU-s átlaghoz képest. A versenyképesség növelése szempontjából nagyon fontos, hogy a KKV-k felismerjék az ebben rejlő lehetőségeket, növeljék jelenlétüket a világhálón (saját honlap, webáruház), naprakész információkat továbbítva a piac felé. Tekintettel KKV-szektor hitelfinanszírozási lehetőségeinek beszűkülésére és a banki mentalitás jelentős változtatására, a KKV-k forrással történő ellátottsága egyre drágább és egyre nehezebb. A jelenlegi helyzet rendkívüli beavatkozást igényel, ezáltal szükséges a KKV-k tőkéhez és kedvezményes hitelfelvételekhez jutásának segítése, például a kisvállalkozói tőkejuttatási programok visszaállításával. A jogszabályi szigorítások ellenére probléma a cégek közötti körbetartozás. Jellemző hogy a kis cégek „tartják el” a nagyokat, így pont azok a vállalkozások nem jutnak hozzá pénzükhöz, amelyek egyébként is tőkeszegények. A Kormány által támogatott szabad vállalkozási zónák egy csokorba fogják össze a fejlesztési, beruházási, foglalkoztatási és adópolitikai kedvezményeket, elősegítve ezzel a befektetésbarát viszonyok kialakítását, ösztönözve és maradásra bírva a nemzetközi és hazai befektetőket is. A mikrovállalkozások és KKV-k jövedelemtermelő képességének javítása érdekében támogatni szükséges a KKV-k közötti együttműködéseket (beszállítói rendszerek, klaszterek, logisztikai hálózatok), illetve a vállalkozásfejlesztő üzleti szolgáltatásokat. Az olyan innovatív, főleg tudás alapú KKV-k, amelyek önállóan, vagy regionális hálózatba, klaszterbe szerveződve sikeresen részt tudnak venni a globális versenyben és sikeresen tudják növelni piaci részesedésüket. Fontos a megfelelő bemutatkozási lehetőség biztosítása a beszállítói kapcsolatok fejlesztéséhez, közvetítve a kereskedelmi láncok igényét, elvárásait, valamint segítve a beszállítói pozícióba kerülni akaró vállalkozásokat a minél eredményesebb együttműködés kialakítása érdekében. A beszállítói láncokat, lehetőségeket célszerű digitális technikákkal, térinformatikai megoldásokkal rögzíteni és elérhetővé tenni a partneri kör számára belföldön és külföldön egyaránt. Szükséges a Heves megyében telephellyel rendelkező nagyvállalatok és KKV együttműködésének erősítése. A térségünkben működő hazai KKV szektor külkereskedelmi kapcsolatainak erősítése érdekében a Nemzeti Külgazdasági Hivatal és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által közösen alapított és működtetett Kárpát-régió Üzleti Hálózat segítéségével fejleszteni kell a megyei vállalkozások Kárpátmedencei, továbbá keleti piaci kapcsolatait, üzletszerzési lehetőségeit, kereskedelmi tevékenységeit. Elő kell segíteni a hazai tulajdonú vállalkozások nemzetközi piacokon való szerepének növekedését. Az erősödő hazai tulajdonú vállalkozások számára fontos, hogy külpiaci tevékenységük erősítésében vállaljon szerepet a megyei intézményrendszer. Indokolt a megyei, illetve a megye határon átnyúló logisztikai hálózati rendszer fejlesztése, transzeurópai kereskedelembe, elosztóhálózatokba, innovációba és fejlesztésbe való integrálása, új gazdasági terek nyitása, komplex innovációs fejlesztési és szolgáltatási rendszerek kialakítása. A KKV-k fejlődésének kulcsa a gazdaságstratégiai szemléletváltás, mely a vállalkozói és fogyasztói tudatosságra, a magas hozzáadott értéket adó ágazatokra és tevékenységekre, a belső piacot biztosító helyi gazdaságra épül. 1. KKV-k exportpotenciáljának fejlesztése 2. Kutatás-intenzív kkv-k támogatása 3. KKV-k jövedelemtermelő képességének javítása 4. Vállalkozói és fogyasztói tudatosságra épülő gazdaságstratégiai szemléletváltás 5. Beszállítói kapcsolatok fejlesztése 6. technológiai fejlesztés támogatása 7. minőségirányítási rendszer bevezetésének támogatása 8. Kisvállalkozói tőkejuttatási programok kidolgozása 9. KKV-k informatikai eszközellátottságának növelése 10. Vállalati körbetartozás mérséklése a vállalkozók közötti garanciákat biztosító intézmények megerősítésével

26

5. stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum Tartalma:


Heves megye 2014-2020-as tervezési periódusára vonatkozóan létfontosságú stratégiai célként fogalmazódott meg a helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum, melynek keretein belül valósítandó meg a megye vidéki területein élők életminőségének javítása, helyi termékpályák kialakítása, a helyi közösségek erősítése valamint a mezőgazdaság, a halászat, az erdő- és vadgazdálkodás versenyképességnek növelése. Az agrárszektorra technológiailag fejlett élelmiszer-feldolgozóipart kell építeni, mely hozzájárul a termékek hozzáadott értékének növeléséhez, munkahelyeket képes teremteni és nem utolsó sorban nagymértékben javítja az agrárvertikum jövedelmezőségét is. Az agrárszektor fejlődése hosszú távon a vidéki életminőség javulását eredményezi. 2. Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése 3. Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése 6. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 7. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

Tartalma:

A mezőgazdaság nem csak Heves megye, de gyakorlatilag egész Magyarország számára jelentős gazdasági potenciált jelent. A megye talajadottságai kedvezőek a szántóföldi növények termesztéséhez. A szőlőtermesztéshez szükséges legkedvezőbb adottságok mind jelen vannak, ennek köszönhetően két, kiemelkedő gazdasági lehetőségeket magában rejtő borvidék is található a megyében. A borvidékek különböző részeinek (pl. Debrői körzet) markáns önálló jellege erősítendő, így növelhető a megye borászati jövedelmezősége. Elengedhetetlen továbbá a szőlőterületek infrastrukturális fejlesztése (úthálózat, csapadékvíz elvezetés/visszatartás, közbiztonság, borászati technológiai fejlesztése, valamint a piaci együttműködés ösztönzése. A mezőgazdaságban az adottságoknak megfelelő termelés szükséges (pl. kevesebb búza fajta), mely a gazdálkodók részéről nagyobb együttműködést és egységesítést igényel. Több szempontból is fontos az integráció, melyben a termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ) és az integrátorok kulcsszerepet játszhatnak. Jelenleg 3500 hektáron folyik a nagy élőmunka-igényű gyümölcstermesztés, melyet érdemes növelni. Ez gazdaságélénkítést és munkahelyek létrejöttét eredményezné. 500 hektáron végeznek dinnyetermesztést, melynek bővítése szintén munkahelyek létrejöttével járna. A megyében üzemel Magyarország legnagyobb gombatermesztéssel foglalkozó üzeme. Az üzem a kutatástól a konzervkészítésig felöleli az ágazatot. A klímaváltozásból adódó magasabb átlaghőmérséklet, nagyobb potenciális párolgás, szélsőségesebb csapadékeloszlás és a kevesebb nyári csapadék okozta problémák nagymértékben sújtják az agrárszektort, melyek kezelésére célszerű az öntözési rendszerek korszerűsítése valamint tározók építése. Sok esetben az agrárvállalkozások gyenge versenyképességét az elavult technológia eredményezi, azaz a mezőgazdaság jövedelmezőségének növeléséhez – valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítendő – technológiai fejlesztések szükségesek. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a környezetkímélő gazdálkodási formák elterjesztésére is. A kutató intézetek és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének erősítésével elérhető, hogy a kutatási eredmények mihamarabb átültetésre kerüljenek a gyakorlatba. Az állattenyésztés terén is fejlesztésekre van szükség, hiszen a mutatók elmaradnak a lehetőségektől. A megye állatállománya csökken, ez akadályozza az egyébként jó potenciálokkal rendelkező tejipar fejlődését is, mely ágazat versenyképességéhez továbbra is nagy szükség van a tejtámogatásokra. Építeni kell továbbá a magyar hús iránti egyre növekvő külföldi keresletre. Kiemelt jelentősége lehet a magas genetikai értékű húsmarha- és juhtenyésztésnek, ugyanis ez utóbbi amellett, hogy kiaknázatlan piaci lehetőségeket rejt (pl. bárányhús), az ágazat hozzájárul a környezetvédelemhez (fenntartható gyepgazdálkodás). A juhtej termelésére és az abból előállított termékekre is érdemes hangsúlyt fektetni, ugyanis javíthatja a juhtartás jövedelmezőségét. Fontos megemlíteni, hogy az állattenyésztés egyes ágazatai, mint például a sertés és baromfiágazat csak integrált alapon szervezve lehet versenyképes. Tudatos piacvédelemmel és fogyasztói magatartással ki lehet „zárni” a magyar piacról a rossz minőségű termékeket, ezzel növelve a hazai termelők versenyképességét. Az agrárszektor egyes ágazataira helyi feldolgozóipart kell építeni és támogatni ezen ágazatok szoros együttműködését. Ez az élelmiszeripar költséghatékonyságát és foglalkoztató erejének növelését képes eredményezni. Az elöregedő gazdatársadalom utánpótlása is megoldásra vár. A következő generációk megfelelő

5. stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum

5.1 prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása

27

5.2 prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával Tartalma:

Az élhető vidék megteremtéséhez meg kell értenünk, milyen folyamtok zajlódnak le ezekben a térségekben és melyek a megoldásra váró problémák. A globális gazdasági verseny nagy vesztesei a



szakmai ismeretekkel való ellátása nélkülözhetetlen a versenyképes agrárium megteremtéséhez, ezért támogatni kell a fiatal gazdálkodók induló tevékenységét, különben ellehetetlenedik a primer szektor. A megfelelő tudás elsajátítása mellett lényeges az egyéni és csoportos tanácsadói hálózat kiépítése és működtetése. A megfelelően működő szaktanácsadás nagy segítséget nyújt a fiatal és idősebb gazdálkodóknak egyaránt. A birtokviszonyok rendezése is megoldásra váró probléma, továbbá a nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság kialakítása is várat magára. A mezőgazdaság versenyképességének fokozása érdekében megoldást kell találni – többek közt – a tőkeszegénységre, kedvező hiteleket kell nyújtani és a pályázatok támogatottsági arányát növelni, ugyanis a talaj és csapadék viszonyok az országos átlagtól kedvezőtlenebbek, ezért a termésátlagok alacsonyabbak, ebből következően a versenyképességhez több támogatás kell. A mezőgazdaság legnagyobb potenciállal rendelkező ágazatai a jelenleginél nagyobb támogatást igényelnek. A megye agrárvállalkozásainak versenyképessége függ az uniós és hazai támogatásoktól, illetve azok felhasználásának hatékonyságától. A támogatási és pályázati rendszert átláthatóbbá, kevésbé bürokratikussá kell tenni. Ezzel a jelenleginél több gazdálkodó juthat pénzbeli támogatáshoz, melynek következtében javítani tud piaci helyzetén. Heves megye agrárszektorának egyik kiemelkedő célja – kapcsolódva az Európai Unió Közös Agrárpolitikájának céljaihoz – a természeti erőforrásokkal való fenntartható, jövedelmező, munkahelyeket teremtő gazdálkodásfejlesztés. A megye déli területeinek természeti adottságai kedveznek a kertészeti kultúráknak. Az agrárszektorban a gazdasági világválság okozta negatív következmények (pl. megszűnő munkahelyek) kezelésének egyik módja, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a nagy élőmunka igényű ágazatok, mint például a kertészet, ahol a többi ágazathoz képest alacsonyabb a gépesítés mértéke. A zöldségek és gyümölcsök mellett a gyógy- és fűszernövények valamint a gomba és az erdei gyümölcsök termesztése és feldolgozása is kiváló lehetőségeket biztosít a megye számára. A kertészet élőmunka-igénye számos vidéki család számára jelent és jelenthet megélhetést. Az ágazat fejlődését segíthetik az állami és önkormányzati megrendelések (pl. közétkeztetés). Az agrárszektor egyik kiemelt figyelmet érdemlő ágazata a halászat. A halászat amellett, hogy az élelmiszeriparnak alapanyagot biztosít, kiemelt turisztikai és rekreációs jelentőséggel bír, melyre érdemes a jövőben építeni Heves megyében. A Tisza-tóban – mely Magyarország legnagyobb mesterséges tava 127 km2-es kiterjedésével – az állóvizekre jellemző szinte minden halfaj megtalálható. Az ország minden pontjáról és külföldről is érkeznek ide horgászni, tehát jelentős a turisztikai potenciál és az ebből eredő bevétel. Az erdő- és vadgazdálkodás szintén támogatandó terület. Utóbbira a vidék számára jövedelmet jelentő vadászati turizmust és vadhús feldolgozókat is érdemes telepíteni. A mai modern agrárgazdaságnak igen nagy az energiaigénye elsősorban az állattenyésztés és a kertészet egyes területein, mely igényt nagy részben import energiából fedezi. A helyi gazdaság versenyképességét növelni és az energetikai függőséget csökkenteni képes a saját energiaellátás biztosítása, azaz arra kell törekedni, hogy a felhasznált energia minél nagyobb hányadát tudjuk magunk előállítani. Ennek eléréséhez elengedhetetlen a megújuló energiaforrások hasznosítása, kiemelt figyelmet fordítva a geotermikus energiára. 1. Hagyományokra és helyi adottságokra épülő, versenyképes agrárszektor 2. Az együttműködések fokozása értékesítési láncokkal 3. Technológia fejlesztések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében 4. Kutatási eredmények átültetése a gyakorlatba 5. Az állattenyésztés jövedelmezőségének javítása 6. Tájhasználathoz igazodó agrárszerkezet, kedvező tájkaraktert őrző termelés kialakítása 7. A nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság kialakítása 8. A primer szektorral szinergikus feldolgozóipar létesítése 9. Fiatal gazdák képzése, tevékenységének segítése 10. Szaktanácsadás működtetése (technológia; támogatások igénybe vétele) 11. Kedvezőbb, átláthatóbb pályázati és támogatási rendszer kidolgozása 12. Magas élőmunka-igényű kertészeti kultúrák támogatása 13. Halászat, erdő- és vadgazdálkodás támogatása 14. A vidéki gazdaság energiabiztonságának növelése 15. Öntözőrendszerek fejlesztése

28

5.3 prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével Tartalma:

Az élhető vidék megteremtésének egyik feltétele a helyi erőforrások felismerése és optimális hasznosítása. Cél a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása a természeti és az épített erőforrásokkal fenntartható módon gazdálkodva. A helyi erőforrások megfelelő kiaknázása képes élénkíteni a helyi gazdaságot, képes elérni, hogy a profit minél nagyobb hányada a térségben maradjon és képes emelni a vidéki életszínvonalat. A megújuló energiaforrások széles körű hasznosítása amellett, hogy elősegíti a környezetvédelmet, munkahelyeket képes teremteni és élénkíti a gazdaságot, valamint növelik az önellátás mértékét családi, települési és akár térségi szinten. Heves megye nap- és geotermikus energia, illetve biomassza terén is kedvező adottságokkal rendelkezik. A biomassza a vidék multifunkcionális fejlesztésének az egyik eszköze. A biomassza felhasználása során elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása a cél, ezek kiaknázásán túl energianövények telepítése is jelentős potenciált jelentene. Ezek is elősegítik a vidéki térségek népességmegtartását. Ugyanakkor igazi áttörést akkor érhetünk el, ha az alternatív energiaforrások hasznosításához szükséges eszközöket (pl. napelem, napkollektor, hőszivattyú) magyar cégek állítják elő, magyar munkaerőt foglalkoztatva. A rurális területek elnéptelenedését (főként az értelmiség vándorol el) meg kell állítani. Város és vidék elválaszthatatlanok egymástól, ezért szinergikusan, együttműködve kell fejleszteni őket Ez igaz a városok és azok vidékies jellegű külterületeik viszonyára egyaránt. Többek közt Egerben az állami tulajdonú honvédségi területek jól hasznosíthatóak – akár önkormányzati tulajdonba kerülést követően – közfeladatok ellátására. A turizmus feltörekvő ágazata, a falusi turizmus számára nagyon kedvező adottságokkal rendelkeznek



perifériára szorult, jellemzően falusias jellegű régiók, viszont ezek a térségek jelentős potenciállal rendelkeznek ahhoz, hogy kiaknázzák létfeltételeik biztosításához szükséges helyi erőforrásaikat, ezáltal enyhítsék gazdasági függésüket. Ezek a perifériális régiók egyébként fontos láncszemei a globális magtérségek fejlődésének, mint olcsó nyersanyag és munkaerőforrások, de sajnos anélkül kényszerülnek ebbe a szerepbe, hogy bármi érzékelhető haszon realizálódhasson az adott térségben. Ennek oka legfőképpen a torz értékteremtési láncolatban gyökeredzik, - vagyis a termelés, a feldolgozás, és a kereskedelem bevételei részben vagy egészben nem az adott régiót gazdagítják. A helyi termékek egyre szélesebb körben való elterjedésével és fogyasztásával képes fejlődésnek indítani egy gazdaságilag kevésbé aktív régiót és képes növelni a helyi társadalmi-gazdasági kohéziót. Ha elindul ez a fejlődés, egyre nagyobb profit termelődhet és ez további pozitív irányú elmozdulást jelenthet a területnek, ugyanis munkahelyek jöhetnek létre és javulhat a térségben élők életszínvonala, hosszabb távon az életminősége is. Azonban az egyik legfontosabb teendő, hogy tudatosan termékpálya modelleket hozzunk létre, összekapcsolva a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem láncszemeit. Nem utolsó sorban növelni kell az élelmiszerbiztonságot és a termékeknél minél nagyobb helyi hozzáadott értéket kell elérnünk. Amely alapanyagokat helyben is fel tudjuk dolgozni, – ezzel munkahelyeket teremteni és megtartani – azokat nem szabad feldolgozatlanul kiengedni a térségből. A helyben megtermelt élelmiszerek a helyi – pl. iskolai – konyhákban is alapanyagot jelenthetnek, illetve versenyképességük megteremtésében fontos szerepet játszhatnak önkormányzati megrendelések is. A helyi termékek térhódításához számos feltételnek teljesülnie kell, mint például a helyi termékek körüli megfelelő marketingtevékenység vagy a szükséges szabályozások és támogatások, melyekkel versenyképesebbé tudnak válni a helyi termelők a multinacionális vállaltok által uralt piacokon. Jelentősen növelni kell a fogyasztói tudatosságot, ugyanis a helyi termékek eladhatóságához elengedhetetlen a lakosság helyi termékek iránti vásárlási akarata. A helyi termékek árusításához helyi kiskereskedelmi piacok és helyi kisboltok létrehozatalára van szükség, melyek hozzájárulhatnak a helyi termelők által előállított, a tömegcikkeknél egészségesebb és jobb minőségű élelmiszerek elterjedéséhez. Továbbá fontos, hogy jelentősen csökkenjenek az árusok adó- és egyéb adminisztratív terhei, valamint ésszerűsíteni szükséges az állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági elvárásokat. Ahhoz, hogy a vidéki térségek fejlődésnek induljanak és a lakosság jó(l)léte javuljon, elengedhetetlen, hogy minél nagyobb mértékben hasznosítsuk a helyben fellelhető erőforrásokat. Mindezt csakis környezettudatosan és fenntarthatóan tehetjük. 1. Élelmiszerbiztonság megteremtése 2. Magas hozzáadott értékű termékek 3. Helyi élelmiszer és rövid ellátási lánc 4. Fogyasztói tudatosság növelése 5. Helyi termékek piacra jutásának támogatása 6. Helyi piacok létrehozatala, működtetése 7. Egészséges élelmiszer-termelési és ellátási rendszer kialakítása 8. Informatikai fejlesztések a helyi termékek népszerűsítése és értékesítése érdekében

29

5.4 prioritás: Együttműködő, egymást erősítő, stabil helyi közösségek Intézkedések/ beavatkozások:

A vidéki térségek felzárkóztatása nem valósulhat meg a helyi lakosság aktív részvétele és a helyi érdekek megfelelő képviselete nélkül, ezért a jelenleg nem túl erős civil szféra támogatásra, erősítésre szorul. Kevés civil szervezet van a megyében és ezeknek is csak töredékük végez aktív tevékenységet. Ennek egyik kiemelt oka a lakosság gyenge anyagi helyzete, valamint az időhiány, mely sok esetben egy másodállás miatt jelentkezik. Következtetésként a civil szféra megerősítéséhez szükség van a lakosság jólétének növeléséhez. Továbbá ösztönözni kell a helyi lakosságot az önszerveződésre, meg kell mutatni, ezek előnyeit. A gazdasági környezet sokszínűbbé tételét, a perifériális, alapvetően falusias jellegű térségek felzárkóztatását hívatott elősegíteni az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap LEADER súlyponti tengelye. A program olyan újszerű, és összetett megközelítésű szemléletmódot alkalmaz, amely lehetőséget teremt a régiók számára gazdasági függőségük és kiszolgáltatottságuk csökkentésében, népességük megtartásában, életminőségük javításában. A program megvalósításában nélkülözhetetlen szerepet játszanak a helyi önkormányzatokból, vállalkozásokból és civil szervezetekből álló LEADER helyi akciócsoportok, melyek a vidékfejlesztési források szétosztásában, a LEADER-elvek érvényesülésének biztosításában és a vidéki életszínvonal emelésében is aktívan részt vesznek. Heves megye hat helyi akciócsoportja már számos olyan programot, projektet valósított meg, melyek hozzájárulnak a rurális térségek felzárkóztatásához. Ezeket a jövőben még dominánsabbá és hatékonyabbá kell tenni. Ennek kapcsán javasolt megvizsgálni, az egyes szervezetek (pl. megyei önkormányzat, felsőoktatási intézmény, tudáscentrum) szerepvállalási lehetőségét (pl. munkaszervezeti feladatok ellátása), elősegítendő a fejlesztési elképzelések összehangolását és a forrásfelhasználás hatékonyságát. A program céljainak eléréséhez elengedhetetlen a LEADER térségek alulról jövő valamint funkcionális szempontokhoz és a helyi identitáshoz igazodó kialakítása. Fontos a helyi lakosság – gyakran speciális – tudásának megőrzése, helyi értéktárban rögzítése, nyilvánosságra hozatala, kamatoztatása és átadása a következő generációk számára. Nem szabad kihalni, veszni hagyni a helyi emberek hosszú idő alatt kialakult, generációról generációra szállt, értékes tudását. A rurális térségek természeti- és kulturális örökségben gazdagok, ezen felbecsülhetetlen kincsek védelméről gondoskodnunk kell.


Intézkedések

Heves megye vidéki térségei. Jelenleg is nagyszámú hazai és külföldi turista érkezik évről évre Heves megyébe, melyre építeni lehet vidéki öko- és borturizmust. A népi kultúra, a hagyományok és mesterségek megfelelő, a vidéki épített kulturális örökséggel összefüggésben, annak környezetében való bemutatása számos turistát képes idevonzani, ezzel növelve a bevételt. Az ágazat még több támogatást és figyelmet érdemel, mellyel tovább növelhetők a munkahelyek száma és javítható a vidéki életminőség. A vidéki kulturális és természeti örökség megőrzése és fenntartható hasznosítása és ezzel összefüggésben a falusi turizmus fellendítése képes elősegíteni a vidéki gazdaság több lábon állását. A rurális térségek jelentős infrastrukturális fejlesztéseket igényelnek, elsősorban az elérhetési lehetőségek javítása terén. A rossz, kedvezőtlen infrastruktúra nem teszi lehetővé a működő tőke bevonását, és gátolja a gazdaság fejlődését. Ahhoz, hogy a beruházások igazi fejlődést hordozzanak magukkal – figyelembe véve az Európai Unió multifund szemléletét – össze kell vetni egy adott térség területfejlesztési dokumentumait. A vonzó, élhető vidék megteremtéséhez szükséges a szociális gazdaság erősítése. A szociális gazdaság, vagy más néven nonprofit szektor hatalmas erőket testesít meg világszerte, valamint kulcsszerepelője a foglalkoztatás- és szociálpolitikának valamennyi OECD tagállamban. A szociális gazdaság tulajdonképpen köztes helyet foglal el az állam és a piac között; gazdasági és szociális küldetést egyaránt teljesít; közérdeket szolgál és célja nem a profit elosztása, sokkal inkább a helyi igények kielégítése. A szociális gazdaság jelentős szerepet játszik egy erős, fenntartható, értékmegőrző és befogadó társadalom felépítésében. A szociális gazdaság állami szabályozókkal való segítése (jogszabályok, ösztönző rendszerek, megrendelések) képes erősíteni a helyi gazdaságot, a helyi foglalkoztatottságot, a vidék népességmegtartó képességét és a társadalmi kohéziót. 1. Helyi erőforrások optimális hasznosítása 2. Megújuló energiaforrások részarányának növelése 3. Vidék népesség-megtartásának javítása a foglalkoztatás növelésével 4. Város-vidék szinergia megteremtése 5. Falusi turizmusban rejlő potenciál kiaknázása 6. Több lábon álló, versenyképes, nagy foglalkoztató erővel bíró vidéki gazdaság megteremtése 7. Infrastrukturális fejlesztések a kedvezőbb elérhetőségi viszonyokért 8. Szociális gazdaság fejlesztése a rurális térségekben 9. Közösségi szolgáltatások erősítése, bővítése, közösségfejlesztés

30


1. 2. 3. 4. 5. 6.

Civil szféra erősítése A lakosság önszerveződésre való ösztönzése Meghatározó térségfejlesztő szerep biztosítása a LEADER helyi akciócsoportok számára Helyi lakosság speciális tudásának megőrzése, átadásának elősegítése szakemberek bevonásával A vidéki természeti- és kulturális örökség feltérképezése, értéktárakban való rögzítése, bemutatása, védelme A megyei önkormányzat szerepének erősítése a vidékfejlesztésben a fejlesztési elképzelések összehangolása és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése érdekében

Tartalma:


Heves megye 2014-2020-as tervezési időszakára stratégiai célként fogalmazódik meg az érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom fejlődésének elősegítése az identitástudat növelésével, a közösséghez tartozás érzésének erősítésével, az egészségmegőrzés fontosságának megértésével, az egészséges életmód elterjesztésével, a generációk tiszteletén alapuló egészséges családmodellek létrejöttével, a gyermekek vállalásának ösztönzésével, odafigyelés, gondoskodás és segítségnyújtás a családon és a közösségeken belül. A nevelés, a képzés és készségfejlesztés alapjai az innováció fogadására nyitott társadalomnak, amely összefügg a kulturális értékek őrzésével és az egészséges identitástudat kialakításával. 1.Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2. Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése 3. Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése 4. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 5. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 7. Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

6.1 prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése Tartalma:

A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki. A gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő – köztük a nagyszülők és az unokák közötti – kapcsolatok. A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására az egyházak is kiemelt figyelmet fordítanak. A családi kötelékben nagyon lényeges az értékközpontú gondolkozás, a származás-és nemzettudat erősítése, az életközösségek tisztelete és védelme, az előítéletektől mentes gondolkodás. Az ideális családban nem csak gondoskodás van, hanem előrelátó, következetes nevelés is folyik. A nevelésnek, a képzés és készségfejlesztésnek a család minden tagja számára biztosítottnak kell lennie. Célként fogalmazható meg a családon belüli harmónia kialakítása, illetve a családon belüli erőszak és megfélemlítés kerülése és megakadályozása. A család természetesnek tartja az idős és beteg hozzátartozó ápolását. Nagyon sokszor előfordul, hogy csak érzelmileg nem kapja meg az idős családtag azt, amit igényel. Az odafigyelésnek, gondoskodásnak és segítségnyújtásnak a család minden rászoruló tagja számára biztosítottnak kell lennie. Az egyedül élő idősek számának növekedésével a beteg vagy idős családtag ápolásának-gondozásának vállalása ugyancsak fontos feladat. Cél, hogy a megyében élő nagycsaládok előtérbe kerüljenek (amelyeknél szempont az élet és az anyaság tiszteletére való nevelés, a házasságért és a jövő generációért érzett felelősség erősítése) illetve a családi hagyományok, szokások, tradíciók őrzése. Ezek amiatt fontosak, mivel a tradíciók jellegzetes, egyéni színezetű családi rituálékban nyilvánulnak meg, melyek a család összetartozását,

6. stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom


31



sajátos identitását erősítik. Cél a család mint az értékközpontú gondolkodás megerősítése, a megyében élő családok helyzetének a javítása, a családbarát megoldások elősegítése és a társadalmi felelősségvállalás esélyegyenlőségi dimenziójának az erősítésére. A szegénységi kockázatok a háztartás gyerekszámától, a felnőttek iskolázottságától és munkaerő-piaci aktivitásától, valamint a családszerkezettől függenek leginkább, ezért fókuszálni szükséges ezekre a problémákra az elszegényedő társadalmi rétegek tudáshoz való hozzáférésének javításával, a társadalmi depresszió kezelésével, a munkára való pszichoszociális felkészítéssel. Távmunkával, részmunkaidős foglalkoztatással, bedolgozással, rugalmas munkaidő kialakításával, családi termeléssel, illetve a közmunkaprogram racionalizálásával javulhatna elsősorban a falvak munkanélküliségi rátája, valamint a nők foglalkoztatási helyzete. A „családbarát megye” megvalósításához családsegítő, gyermekvédő és gyermekjóléti szolgáltatások és programok megerősítésére, a bölcsődei, óvodai, általános iskolai illetve időskorú ellátás kiszélesítésre illetve továbbképzési lehetőségek biztosítására van szükség. Az intézmények és munkahelyek közösségi közlekedéssel és kerékpárral való elérhetőségének biztosítása a közösségi közlekedés kibővítésével szintén fontos célkitűzés. Fontos megemlíteni, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás minden településen történő biztosítása mellett a családsegítés, mint szociális alapszolgáltatás a lakosság számától függetlenül minden településen biztosítható legyen. Ehhez jogszabály módosításra is szükség van. Aktuális probléma országos és megyei szinten egyaránt, a nők gyermekszülés utáni munkaerőpiacra történő visszatérése. A szülési szabadság és a munka világába való visszailleszkedés pozitív „kezelése” nélkülözhetetlen. Elengedhetetlenül szükséges az új céges kultúra meghonosítása, mely elősegíti a munka és magánélet összeegyeztetését, a családi, magánéleti és munkahelyi kötelezettségek összehangolását illetve ösztönözni kell a közösségi – társadalmi – innovációk létrehozását és adaptációját. A beavatkozások pontosabb meghatározásához szükség lenne a megye népességének demográfiai, szociális, anyagi helyzetéről, foglalkoztatási- és lakáskörülményeikről valamint a szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások igénybevételéről, a lakosság egészségi helyzetéről ún. „Szociális térkép” folyamatos aktualizására. Ez a tanulmány – tematikus térképen feldolgozva – jó szemléltető eszköze lehet a megye szociológiai-szociális helyzetének bemutatásának. 1. A család, mint a társadalom alapegységének megerősítése 2. Bölcsődei, óvodai, iskolai, közművelődési szolgáltatások helyben vagy lakóhelyhez közeli biztosítása (bölcsődei férőhelyek növelése, óvodai férőhelyek szükség szerinti bővítése, a mindennapos testneveléshez szükséges tornatermi kapacitás biztosítása, köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása, napközi otthonos ellátás, meleg étkezés). 3. A 3 éves kortól kötelező óvodáztatás miatt 2014-től esetlegesen fellépő férőhely-hiány miatti óvodai kapacitásbővítés biztosítása, valamint a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő bevezetése miatti tornaterem-fejlesztések beindítása. A köznevelési intézmények infrastrukturális felújítása. 4. Gyermekjóléti szolgáltatások erősítése (családtervezési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés, káros szenvedélyek megelőzését szolgáló tanácsadás, szabadidős programok szervezése stb.) 5. Rugalmas munkaidő bevezetése a munkahelyeken. A részmunkaidő vagy távmunka lehetőségének elősegítése. 6. A nők gyermekszülés utáni munkaerőpiacra történő visszatérésének támogatása. 7. Intézmények elérhetőségének javítása a közösségi közlekedés és a kerékpárút hálózat bővítésével. 8. A gyermekjóléti szolgáltatás illetve a családsegítés, mint szociális alapszolgáltatás minden településen történő biztosítása 9. Családbarát munka, közösségi- rekreációs helyek kialakítása, új céges kultúra meghonosításával. 10. Idősek életét támogató ellátások és szolgáltatások bővítése, minőségének javítása. 11. Közösségi – társadalmi innovációk létrehozásának és adaptációjának ösztönzése, a közösségek cselekvőképességét támogató partnerségek erősítése a közösségi művelődés, közösségfejlesztés eszközeivel. 12. „Szociális térkép”, folyamatos aktualizálása a családok helyzetét érintő társadalmi és gazdasági folyamatok nyomon követése céljából.

32

6.2 prioritás: Egészséges társadalom kialakítása


Az egészséges életmód alapelveit a kerülendő és a követendő rendezőelv határozza meg a táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a káros szenvedélyek elkerülése és a pihenés terén. Heves megye lakosságának egészségi állapota kedvezőtlen. A jelenségek mögött szerepet kell tulajdonítani a káros életmódnak, az egészségtelen táplálkozásnak, mozgásszegénységnek, személyi higiéniás mulasztásoknak. A lakosság egészségi állapotát, illetőleg a megbetegedési-halálozási mutatóit az elérhető egészségügyi szolgáltatások is befolyásolják. Célként fogalmazódik meg a lakosság egészségi állapotának javítása, a lakosság közeli egészségügyi ellátások kiépítésének szorgalmazása, az egészség megőrzése és a gyógyulás elősegítése, az egészséges életmód, sport valamint az egészséges táplálkozás ösztönzése, azaz az életminőség javítása. Ahhoz, hogy növekedjen a várható élettartam, az egészségesen leélt évek számának növelése szükséges az egyének és közösségek képességének fejlesztése az oktatás, nevelés és ismeretközvetítés segítségével. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás megalapozására. Növelni szükséges a tanulók egészséggel kapcsolatos tájékozottsági szintjét. Az ismeretek elsajátítása már kisgyermekkortól kezdve fokozatosnak kell, hogy legyen. Szükséges az egészségfejlesztő óvodák és iskolák támogatása, együttműködések kialakítása a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, szülők és diákok között annak érdekében, hogy az iskolák egészséges környezetté váljanak. Ehhez az oktatási intézményeknek kidolgozott, hatékony programokkal kell rendelkezniük, nagyobb figyelmet kell fordítani az egészséges életmód népszerűsítésére. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A lakosság felvilágosítását szolgáló programok kidolgozása az egészséges életmód, az egészséges táplálkozás és a preventív gondolkodás megismertetése és terjesztése érdekében Földrajzi-, (térségi) és szakterületi ellátás-fejlesztési programok kidolgozása és társadalmi együttműködéssel történő megvalósítása a területi és szakmai hozzáférési aránytalanságok csökkentésére, a hatékonyság és a minőség javítására Az alapellátás és a járóbeteg-ellátás összehangolt fejlesztése. Az intézmények együttműködésének javítása a hatékonyság növelése érdekében. A jelenlegi fekvőbeteg ellátás kapacitásának megőrzése mellett az egyes speciális ellátási formák fejlesztése és bővítése. A prevenció erősítése, a szűrővizsgálatok szerepének növelése Az egészségügyi humán erőforrás képzése, fejlesztése (ösztöndíj programok kiírásával). Az egészségügyi intézmények épített és egészségügyi infrastruktúra (akadálymentesítés, műszerezettség) fejlesztése. A szociális alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás lehetőségeinek fejlesztése.

6.3 prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze Tartalma:

Heves megye vonatkozásában elmondható, hogy az egyes társadalmi rétegek és térségek között kimutathatóan növekedtek a különbségek. A megye területén hat nemzetiség (cigány, görög, lengyel, német, ruszin, szlovák) rendelkezik nemzetiségi önkormányzattal. A legnagyobb létszámú nemzetiség Heves megye területén a cigányság, amely 62 db települési nemzetiségi önkormányzattal rendelkezik illetve megyei önkormányzattal is rendelkezik. Öt településen található német, két településen ruszin illetve szlovák és Eger városában lengyel és görög nemzetiségi önkormányzat működik. 2012. január 1jével lépett hatályba az 1993. évi LXXVII. a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosítása. Az új szabályozás meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. A nemzetiségi jogok és kötelezettségek a nemzetiséghez tartozó egyént és közösséget akkor illetik meg, ha identitását - törvény vagy végrehajtására kiadott jog-szabály által meghatározott módon – kinyilvánítja. A jogszabály meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát is. A törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. A megye népességének az országosnál nagyobb hányada tekinthető szegénynek. Az életkörülmények és a jövedelmi viszonyok a megye északi és déli térségében, valamint egyes városi


Tartalma:

33



peremterületeken a legrosszabbak. A leghátrányosabb helyzetű vidékeken – melyek szinte teljesen egybe esnek a roma népesség által nagyobb arányban lakott területekkel – jóval alacsonyabb az életszínvonal, az iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség, a lakások komfort fokozata. Magas ugyanakkor a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány. A népesség jelentős része nem rendelkezik munkahellyel és legális jövedelemmel, ezért önkormányzati, állami segélyekre/támogatásokra illetve alacsony összegű nyugdíjszerű ellátásokra szorul. Egyszerre vannak jelen a súlyos munkanélküliségi, a szociális és az egészségügyi problémák. Mindezek hatására tovább fokozódik a szegénységben élők - közöttük a roma népesség - helyzetének romlása, a társadalmi élet jelentős területeiről tapasztalható tömeges kizáródása. Ennek következménye a leszakadás, a kiszorulás az életlehetőségekből mind a tanulás, mind a foglalkoztatás, mind az egészségügyi szolgáltatások területén. Ezen folyamatok nem állnak meg a megyehatárnál, a szomszédos térségek is hasonló problémákkal küzdenek, mely tény azonban lehetőséget biztosít a problémák közös, integrált megoldására. A gyermekjóléti alapellátás hozzájárul a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez, ezen intézményi hálózat fejlesztése elengedhetetlen. A képzett fiatalok elvándorlása és az inaktív, munkanélküli, alacsony státusú népesség bevándorlása által megjelenő népességcsere települések közti szegregációval, vidéki gettók kialakulásával, a leszakadó települések társadalmi eróziójának további felgyorsulásával a folyamat megfordíthatatlanságának veszélyével fenyeget. A halmozódó hátrányok felszámolásához összehangolt, a gazdaságra, a közlekedési viszonyokra, az oktatásra, kulturális intézményekre, az egészségügyre, a lakhatási feltételekre és a szociális szolgáltatásokra egyszerre kiterjedő intézkedésekre, komplex térségi fejlesztési programokra van szükség elsősorban a megye romák által sűrűn lakott falusi válságövezeteiben illetve egyes városok (Heves, Gyöngyös) romatelepein. Ilyen integrált programok lehetnek a tehetséges tanulókat támogató bentlakásos intézményfejlesztési programok („Gandhi” Program) ill. az olyan új típusúak, mint a bölcsödétől a középiskoláig tartó gyerekesély és tanoda programok, vagy a komplex térségi pszichoszociális alapú felkészítő és mentor program, felvilágosító, családsegítő programok valamint a munkahelyi integrálást célzó felnőttképzési programok. A leszakadó térségek, társadalmi rétegek felzárkózását nagyban segítheti a Komplex Instrukciós Program (KIP) amely a tanulók interaktív közreműködésére alapozott korszerű tanulási-tanítási módszerek közé tartozik. A KIP egy olyan együttműködésen alapuló, interkulturális tanulási-tanítási módszer, amely növeli a tanulási esélyegyenlőséget a heterogén összetételű osztályokban. Fontos az egyházak, a szociális támogató szolgálatok szerepe, amelyek a szemléletmódban bekövetkezett változást hivatottak elősegíteni. Szükséges a romatelepek felszámolása, a szociális város rehabilitációk folytatása és elindítása. Fontos az értéket teremtő, hasznos társadalmi célokat szolgáló közfoglalkoztatás további szélesítése, hiszen javítja az érintettek önértékelését, jó hatása van a helyi közbiztonságra, legalizálja a jövedelmeket, mintát ad a fiataloknak. Szükséges az önfenntartó település programok fejlesztése (pl. élelmiszer önellátásának elérése érdekében). A segélyezési rendszert az aktív munkavégzéshez szükséges kötni. Kiemelten kell foglalkozni a foglalkoztatás szempontjából periférián lévő társadalmi csoportokkal, mint az 50 év felettiek, egyedülálló szülők, megváltozott munkaképességűek illetve a pályakezdő fiatalok. 1. Tartósan munkanélküli aktív korúak munkaerő-piaci esélyeinek, foglalkoztathatóságának javítása komplex felzárkózási programok, támogató szolgáltatások és képzések révén. 2. A szegénység/gyermekszegénység csökkentése. 3. Komplex helyi programok a képzett fiatalok megtartására. 4. Új típusú, a munkahelyi integrálásra orientált felnőttképzési programok a leszakadó társadalmi rétegek foglalkoztathatóságának biztosítása érdekében. 5. A perifériák lemaradásának csökkentése, a területi hátrányokból származó társadalmi hátrányok mérséklése. A települések, térségek megtartó erejének fejlesztése, a településen belüli és a települések közötti különbségek mérséklése. Minőségi közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása és a mobilitási feltételek javítása. 6. Célzott programok a roma gyermekek fejlesztése és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére a szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése érdekében. 7. Gyermek jóllét: jó minőségű, életszakaszokon átívelő (kora gyermekkortól az ifjúkorig) esélyteremtő szolgáltatásokhoz való hozzáférés növelése; integrált kistérségi gyermekprogramok támogatása, óvodáztatás kiterjesztése, feltételeinek javítása, ingyenes iskolai étkeztetésben részesülők körének bővítése; szakemberképzés, továbbképzés, kompetenciafejlesztés.

34

8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

A hátrányos helyzetű fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való eljutásának és bennmaradásának elősegítése, a kulturális szolgáltatásokhoz és a közművelődéshez való hozzáférés biztosítása. A leszakadó térségek, társadalmi rétegek integrációjának segítése érdekében a komplex, integrált iskolai módszerek (pl. KIP-módszer) alkalmazása. Foglalkoztatás: a szak- és felnőttképzési rendszer fejlesztése, gazdaság- és vállalkozásfejlesztés a hátrányos helyzetű, alacsony iskolai végzettségű emberek foglalkoztatása érdekében. Aktivitást támogató (segélyezési) rendszer kialakítása és működtetése. Közfoglalkoztatási programok aktiváló szerepének erősítése. A lakáscélú szociálpolitikai támogatás rendszerének rugalmas átalakítása, a telepprogramok, szociális város rehabilitáció, szociális lakhatás támogatása. Szociális gazdaság fejlesztése. Helyi szociális gazdasági programok, szervezetek létrehozásának ösztönzése, erősítése. Önfenntartó településprogramok; helyi közösségek fejlesztése, befogadó, és megtartó erejük erősítése a közösségi művelődés intézményeinek bevonásával, revitalizálásával. Gyermekjóléti-, gyermekvédelmi rendszer erősítése, kapacitás bővítése. Civil szervezetek, egyházak szociális tevékenységének támogatása, azok integrálása a térségek és települések szociálpolitikai szolgáltató rendszerébe. Első munkahelyhez jutás segítése, ösztöndíj-, mentor programok Külön támogatási programok a foglalkoztatás szempontjából periférián lévők számára Nemzetiségi, kulturális sokszínűség megőrzése a helyi identitás erősítése érdekében

Tartalma:


A foglalkoztatás-hiányos, illetőleg a szociális segélyben részesítettek magas arányával rendelkező térségekre jellemző a rossz egészségügyi és szociális helyzet, alacsonyak a jövedelmi viszonyok. A szociális kilátástalanságból fakadóan ezeken a területeken a bűnözés, illetve a bűnözővé válás veszélye még jelentősebb, a leszakadó társadalmi rétegek esetében lényegesen nagyobb kriminalitási aktivitás tapasztalható. Magasabb a garázdaság, a közrend elleni bűncselekmények és a betöréses lopások aránya. Jellemző az elöregedett lakossági összetétel, ami táptalaja az úgynevezett ”utazó bűnözésnek” (besurranó tolvajlások, csalások), és idényjelleggel mezőgazdasági terménylopások is jellemzőek. Mindezek egyre növekvő társadalmi feszültséghez vezetnek. Kiemelt cél a növekvő társadalmi biztonság, kiemelten közbiztonság, szociális, családi, személyi és vagyonbiztonság megteremtése, a lakosság biztonságérzetének növelése, a bűncselekmények számának csökkentése. Ennek elérése érdekében nagyon fontos a rendőrség presztízsének visszaállítása, költségvetési forrásainak növelése a hatékonyabb működés tekintetében, a szemléletformálás, a megelőzés fontosságára való figyelemfelkeltő programok szervezése, az antidiszkrimináció, a civil szervezetek, egyházak, valamint az érintettek aktiválása, kétirányú szemléletformálás (többség/közvélemény, média, intézmények, szervek), tervezhető és konfliktuskezelő komplex bűnmegelőzési és közbiztonsági rendszer megteremtése. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Rendőrség presztízsének növelése. Rendvédelmi szervezetek eszközfejlesztése. A kisközösségi integráció és kontroll fokozása (polgárőr szervezetek létrehozása és támogatása). Prevenció fontossága (pl: drog, öngyilkosság) Az áldozat segítés, áldozattá válás megelőzése. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos ismeretek növelése. A bűnözői életpálya kialakulásának megelőzése.

6.5 prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére Tartalma:

A sport, a testmozgás, egészséges, nyugodt, kiegyensúlyozott életmód hozzájárul ahhoz, hogy a lakosság hosszú, egészséges és tartalmas életet élhessen. Kiemelt törekvés, hogy a nemzeti és a sportági stratégiák és fejlesztési koncepciók összhangba


6.4 prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása

35



kerüljenek a megyei és a települési önkormányzatok sportfejlesztési elképzeléseivel. Ennek érdekében jelentős szervezeti előrelépés zajlik 2012-13-ban, ugyanis a Magyar Olimpiai Bizottság irányítása alá került sportterületek munkájának támogatása érdekében középszintű (megyei) sportirányítási organizációs pontokat hoz létre a hatékonyabb sportirányítási feladatok megvalósulásának és a helyi lokális értékek ápolása, támogatása céljából. A feladatstruktúra szerint, - melynek alappillére a megyei sportigazgatás-, a MOB tagozatok feladata a MOB sportterületeit felölelő célkitűzések középszinten történő ellátása, illetve a helyi programok megszervezése. E kitűzött cél záloga az egységes megyei sportszervezet működtetése, amibe beletartozik minden MOB tagozat sportterületének organizációja, ezért állandó és szoros együttműködés szükséges a sport egyes területeinek megyei szervezeteivel. Szükséges a köznevelési és felsőoktatási intézmények egészségnevelést szolgáló létesítményeinek fejlesztése és kapcsolódó eszközbeszerzése, egészséges életmód népszerűsítése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a mindennapos testedzés megvalósítására ehhez a lakosságot ösztönözni kell figyelemfelkeltő programokkal. A meglévő megyei sportegyesületek és klubok finanszírozási nehézségein segíteni kell, különös tekintettel az utánpótlás-nevelési programjaikra. Biztosítani kell a fedett és szabadtéri szabadidősport-infrastruktúra egyenlő esélyű hozzáférését, bővíteni szükséges a fedett sportlétesítmények kapacitását. Szükséges a szabadidő- és tömegsport népszerűsítése, tömegbázisának növelése mely hozzájárul a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A megyeszékhely és agglomerációján kívül eső területeken is elő kell segíteni a közösségi célú sportlétesítmények fejlesztését, kiemelt figyelemmel a fogyatékkal élők részvételére a sport területén, ezzel a társadalmi összetartozás erősítését szükséges elérni. A sport és a turizmus összekapcsolásában rejlő lehetőségek kiaknázása az edzőtáborok megyei szintű megszervezése, a paralimpiai sportmozgalomban rejlő lehetőségek kiaknázását szintén szükséges elérni. A nagyobb városok és közvetlen környezetük esetében hosszabb komplex programok kialakításával a szálláshelyek, a sporthelyszínek, a látnivalók/nevezetességek összekapcsolhatóak. Hosszabb összetettebb programok során az edzőtáborozók fajlagos költségei csökkenthetőek, ugyanakkor a megye változatos kínálata ismertethető meg nagyobb tömegekkel, mely később további látogatókat indukál. Egyre súlyosbodó gondot jelent a meglévő sportlétesítmények állagmegőrzése, az esedékessé váló felújítási és karbantartási munkák finanszírozása, elengedhetetlen tehát a megfelelő infrastruktúra megteremtése. Biztosítani kell a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. Szükséges a komplex szabadidőprogramok népszerűsítése, a szabadidő és diáksport támogatása, mely előmozdítja a mozgás gazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. A Heves Megyei Közgyűlés a sportpolitikai célok érvényesülése érdekében sportági prioritásokat határozott meg, ezek sorrendisége: 1. diáksport, 2. szabadidősport, 3. fogyatékkal élők sportja, 4. kézilabda, 5. atlétika, 6. úszás. A megyei önkormányzat a megyei sportigazgatásban betöltött koordinatív együttműködései (MOB megyei igazgatóság, sportszervezeteket tömörítő sportszervezet, mint civil érdekképviselet) során a fenti sportági prioritásokat igyekszik érvényesíteni. A megye sportegyesületei tekintetében nemzetközi szinten szükséges a helyi tapasztalatok és knowhow átadását előmozdító együttműködési formák kialakítása amelyekben a felek a testnevelésben és sportban felhalmozott tudásukat - mint terméket - tudják egymásnak átadni. 1. A középszintű (megyei) sportigazgatási organizációs pontok létrehozásának elősegítése a hatékonyabb sportirányítási feladatok megvalósulásának és a helyi lokális értékek ápolása, támogatása céljából. 2. A megyében kiemelkedő eredményeket elérő egyesületek, klubok (elsősorban kézilabda, vízilabda, atlétika, úszás) támogatása, utánpótlás nevelési feladataik segítése. 3. Sporttáborok támogatása, erdei iskolák korszerűsítése. 4. Szabadidős tömegsport rendezvények elősegítése és támogatása. 5. Az egészséges testmozgás koncepcióján alapuló rendszeres testmozgás programok megvalósítása a megye településein. 6. A sport szerepének növelése az egészségmegőrzésben, a betegségek és szenvedélybetegségek megelőzésében; 7. Az iskolai testnevelés feltételeinek biztosítása, diáksport versenyek rendezése és támogatása. 8. A fogyatékkal élők bevonása a sportéletbe, ezáltal az integráció segítése. 9. A sportlétesítmények korszerűsítése és azok közösségi szabadidős használatra történő megnyitása. 10. A megye sportegyesületeinek nemzetközi együttműködésekben való részvételének szorgalmazása.

36

Tartalma:

A megye különböző adottságai nem hátrányt, hanem előnyt kell, hogy jelentsenek az esélyegyenlőség megteremtése az elvárt életminőség kialakításának támogatása kapcsán. Ehhez azonban mindenki számára meg kell teremteni a minőségi tudás elérését, a készség, képesség fejlesztésének a lehetőségeit úgy a képzések formális, mint informális és nem-formális színterein és eszközeivel. Az oktatás tartalmi megújítása és a kulturális területtel való összekapcsolása biztosíthatja a települések identitás tudatának a megerősítését. A 2011. évi CXC. törvény 75. § (1) bekezdése értelmében Heves megye 2013-2018 közötti időszakára elkészült a megye feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési terve. A koncepció a megyei oktatási terv figyelembevételével készül. A csecsemők és kisgyermekek napközbeni alapellátását biztosító intézmények esetében szükséges a férőhely kapacitás és a szakképzett intézményi dolgozók számának növelése, valamint az állami támogatási rendszer újragondolása és átalakítása. Heves megyében 122 köznevelési intézmény, 153 feladatellátási helyen lát el óvodai feladatot, az intézmények 90 %-a települési önkormányzatok fenntartásában működik. A megyében 10346 gyermek vesz részt óvodai nevelésben. Három egyházi intézmény egyoldalú nyilatkozat alapján vesz részt az óvodai feladatellátásban, a magánintézmények fenntartói közoktatási megállapodást, illetve köznevelési szerződést az óvodai feladatra vonatkozóan nem kötöttek. Az integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermek száma minden feladatellátási helyen 10 % alatt van.43 feladatellátási helyen a gyermekek több mint fele hátrányos helyzetű. Heves megyében az egy pedagógusra jutó átlagos gyermekszám 11 fő, az egy csoportban levő átlagos gyermeklétszám 22,78 fő. A fenti adatok ismeretében az óvodai nevelés tekintetében biztosítani szükséges minden 3 éves korú gyermek számára a lehetőséget arra, hogy a lakóhelyéhez minél közelebb lévő óvodába nyerjen felvételt. Nélkülözhetetlen növelni az óvodapedagógusok számát (pl.: logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógytornász stb.). Figyelmet kell fordítani az óvodáktól a főiskolákig bezárólag az oktatási-nevelési intézmények épületeinek állagmegóvására, a szükségessé váló felújításokra, eszközbeszerzésekre. Nagyon fontos már egészen kisgyermekkortól a környezettudatos szemléletformálás. Megyei szinten a környezettudatosságot támogató zöld óvodák és iskolák számának növelését valamint egyéb fejlesztési és tehetséggondozási programok beindítása szükséges . A program célja az iskolákban, oktatási intézményekben a környezettudatosság és a fenntarthatóság fejlesztése, oktatási segédanyagokban való részletes kifejtése, a további megkezdett programok folytatása, valamint az együttműködés fejlesztése a kisebb közösségek, szülők, iskolák között. A fenntartható termelési és fogyasztási szokásokkal kapcsolatban a cél a tudatos vásárlás szintjének emelése, a fenntartható fogyasztási alternatívák versenyképességének növelése, a fogyasztói érdekvédelemben a fenntarthatóság érdekeinek képviselése. Szintén célként fogalmazódik meg a környezetterhelés mértékét csökkentő és segítő elvek bevezetése és alkalmazása (irányítási rendszerek, életciklus-elemzés), valamint az átlátható, számon kérhető vállalati működés. Az önkormányzati fenntartású köznevelési intézmények 2013. január 1-jei állami fenntartásba vétele 73 Heves megyei, általános iskolai feladatot ellátó intézményt érintett. A korábban önkormányzati fenntartású intézmények OM azonosítójukat megtartva a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába kerültek. Heves megyében 23699 tanuló 76 köznevelési intézmény, 128 feladatellátási helyén vesz részt általános iskolai oktatásban. 73 intézmény 2013. január 1-jétől került a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába, ezt megelőzően települési önkormányzatok, önkormányzati társulások vagy többcélú kistérségi társulások fenntartásában voltak. Jelentős az egyházi fenntartású intézmények száma a megyében. Valamennyi egyházi intézmény egyoldalú nyilatkozat alapján vesz részt az általános iskolai feladatellátásban. Heves megyében – a gyöngyösi, hevesi és a pétervásárai tankerületben – roma és szlovák nemzetiségi általános iskolai oktatásban 14 intézmény 21 feladatellátási helyén 2852 tanuló vesz részt. Az általános iskolában az alapvető cél a biztos alapismeretek, tehát az írás-, olvasás-, számolás-, szövegértés magas, készségszintű megteremtése, az önálló tanulás képességének kialakítása. Ehhez kapcsolódik a nyelvtudás megszerzése, a műszaki, a gazdaságtudományi, a társadalomtudományi és a természettudományi tárgyak oktatási színvonalának növelése. Eredményes szakképzést és felsőoktatást, valamint a megfelelő munkaerőkínálat megteremtését csak színvonalas általános iskolai teljesítmény alapján lehet kialakítani. A sikeres felnőtté válás és az iskolai lemorzsolódás elkerülése érdekében kiemelt szerepet kell, hogy


6.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében

37


kapjon az általános iskolai oktatás során többek között az értékorientált nevelésnek, valamint a magas szintű tanácsadásra alapozott pályaorientációnak. A 2013. január 1-jével az egyéb iskolai feladatok mellett a középfokú nevelés és oktatásban részt vevő, korábban önkormányzati fenntartású intézmények is állami fenntartásba kerültek. Ugyanakkor a középfokú nevelés és oktatás állami megszervezésében és fenntartásában nagy különbséget mutat, hogy milyen logikában szükséges a jövőben a gimnáziumi feladatokat, illetve a szakképző iskolai feladatokat megszervezni, az intézmény-fenntartási feladatokat ellátni. Míg a gimnáziumi feladatokat ellátó intézmények fenntartását – hasonlóan az általános iskolai feladatot ellátó intézményekéhez – tankerületi szinten látja el a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, addig az állami szakképző intézmények fenntartása és szakmai irányítása a megyeközponti tankerület feladata. Összességében Heves megyében 21 gimnáziumi feladatot ellátó köznevelési intézmény, 1 speciális szakiskolai feladatot ellátó intézmény, 16 szakiskolai feladatot ellátó intézmény, illetve 24 szakközépiskolai feladatot ellátó intézmény működik. Heves megyében összesen a 2012/2013. tanévben 19 020 tanuló tanul középfokú intézményben. Közel 44 %-uk szakközépiskolában, 32 %-uk gimnáziumban, míg 23%uk szakiskolában tanul.. Az elmúlt két évtizedben komoly problémát jelentett az iskolarendszerű szakképzés gyenge alkalmazkodása a munkaerőpiac gyorsan változó igényeihez, amiben több tényező is fontos szerepet játszott. Ilyen volt a szakképző intézmények és a termelő vállalatok közötti együttműködés alacsony intenzitása, valamint a gyakorlatorientált kurzusok mérsékelt aránya a felsőoktatásban. Tapasztalható az ipari és a mezőgazdasági szakmák többségének alacsony presztízse, a kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban (építőipar, gépipar) szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést. Ezen fiatalok növekvő számban vállalnak munkát a megyén kívül, sőt Nyugat-Európában, ahol elsősorban szakképzettséget nem igénylő munkakörökben helyezkednek el, melyek jövedelmezősége lényegesen magasabb a hazainál. 2011-től a hatékonyabb feladatellátás érdekében megszervezésre kerültek a térségi integrált szakképző központok (TISZK), szükséges ugyanakkor szerepük újragondolása a jelenleg kialakítás alatt álló duális szakképzési rendszerben. Szintén fontos megemlíteni, hogy a Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által jóváhagyott szakképzés fejlesztési koncepció, illetve a Heves Megyei Kormányhivatal gondozásában elkészülő Szakképzési Tervben leírtak a szakképzés tekintetében megvalósuljanak. Fontos, hogy a szakképzés és felnőttképzés piaci igényekhez alkalmazkodó szakmákat biztosítson. Együttműködés szükséges a gazdasági szektor szereplőivel a megfelelő képzési struktúra kialakításához. A megyében két felsőfokú oktatási intézmény is működik, melyek tudásbázisára hosszú távon lehet alapozni. Szükséges a főiskolák és a vállalkozások közti együttműködés fokozása, illetve a képzési struktúra összehangolása illetve a kutatás-fejlesztés célzott, szisztematikus bővítése. A demográfiai viszonyok miatt csökkeni fog a nappali tagozatos hallgatók létszáma. Az intézmények számára célkitűzésként fog jelentkezni a hallgatói létszám szinten tartása, ezért várhatóan egyre nagyobb szerepet vállalnak a felnőttképzésben. A magyar munkaerőpiacon a felsőfokú végzettség versenyelőnyt jelent, ugyanakkor a diplomás munkanélküliség az elmúlt évtizedben többszörösére növekedett. Javasolt a munkaerő kereslettel való összhang megteremtése és az elhelyezkedési lehetőségek jobb kihasználása érdekében a műszaki és természettudományi szakokon tanulók arányának növelése. A megye mérnökellátottsága az igényekhez képest alacsony, melynek részben az lehet az oka, hogy a megye nem rendelkezik műszaki jellegű felsőoktatással. Ennek megoldása lehet, ha a megye két főiskolája együttműködést alakít ki műszaki képzéssel rendelkező felsőoktatási intézményekkel. Több figyelmet kell fordítani a tehetséggondozásra, hiszen a tehetségek a versenyképesség meghatározó tényezőjévé léptek elő és a társadalmi leszakadás csökkentésének is ez az egyik legfontosabb eszköze. Mindehhez szükséges a biztos, pénzügyileg stabil intézményi háttér megteremtése, valamint az oktatási infrastruktúra folyamatos minőségi fejlesztése. A megye területén a szakmai továbbképzési programok erősítésére is szükség van, hiszen ezek minden esetben kiegészítő ismereteket tartalmaznak, markáns szakmai hangsúlyokkal. Ezáltal a programokat sikerrel teljesítők egy "értéknövelt szakmai portfolióval", javuló esélyekkel szerepelnek a munkaerőpiacon. A magyar társadalomban is egyre erőteljesebben jelentkezik az egész életen át tartó tanulás (life long learning) igénye, hazánkban elsősorban a munkavégzéshez, a munkaerő-piaci pozíciók megőrzéséhez kapcsolódó ismeretszerzés kerül előtérbe. Mindez azért nagyon fontos, mert mindazok, akik meg tudják tartani munkaerő-piaci pozíciójukat, saját és családjuk helyzetét is meg tudják őrizni vagy javítani. Mindazok azonban, akik kiszorulnak a munkaerőpiacról – tartósan munkanélkülivé válnak – előbb-utóbb megjelennek az egészségügyi ellátó rendszerekben; a segélyezettek, a hátrányos helyzetűek, a leszakadók körét gyarapítják.

38

7. stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet Tartalma:

A városok és térségeik fenntarthatósága a hosszútávú fejlődés alapját képezik, hiszen a népesség a városokban koncentrálódik. A városok és a vonzásukban lévő falvak (vidék) egymásra vannak utalva, fejlődésük közösen, integráltan hajtható végre. Heves megye versenyképes gazdasága megteremtésének és fenntartásának elengedhetetlen feltételei a gazdasági, infrastrukturális fejlesztések megvalósításában, az élhetőbb környezet kialakításában, az életminőség feltételeinek

7. stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet


A felnőttképzés kapcsán megállapítható, hogy az alacsony iskolai végzettségűek, a munkanélküliek, az idősebbek és a hátrányos helyzetű kistelepüléseken élők részvétele a messze elmarad a szükségestől, tehát akiknek a legnagyobb szükségük lenne a tanulásra, azok nem vesznek részt benne. A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek elhelyezkedésének is általában legfőbb akadálya - állapotuk mellett - éppen a megfelelő iskolai végzettség és képzettség hiánya. A társadalmi integráció és a rehabilitáció egyik kulcskérdése, hogy a hátrányos helyzetű és a megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci esélyeit tudjuk-e javítani egy magasabb képzettségi szint vagy egy keresettebb szakma megszerzésével. A távoktatást az eddigi tapasztalatok alapján szükséges hatékonyabbá tenni és kiterjeszteni. Kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen a kulturális különbségének helyi csökkentése, a hátrányos helyzetű településeken élő társadalmi csoportok művelődési esélyeinek növelése, a helyi önbecsülés és összetartozás és a társadalmi befogadás erősítése. A kultúra értékeihez való egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a szocio-kulturális szolgáltatások javításán keresztül célozhatjuk meg, a társadalmi felzárkózást és aktivitást segítő szolgáltatások fejlesztésével pedig hozzájárulhatunk a közösségfejlesztés és oktatás-képzés céljainak megvalósításához is. Kiemelt célként jelentkezik a kulturális infrastruktúra fejlesztése, melynek révén szélesebb körben és magasabb minőségben válnak elérhetővé a kulturális, illetve integrált oktatási és kulturális intézmények képesség- és kompetencia fejlesztést, társadalmi aktivitást, az élethosszig tartó tanulást és az aktív részvételt segítő szolgáltatásai. Az információs társadalom szempontjából a kulcskompetenciák közül különösen a digitális írástudásnak – az információtechnikai eszközök használatának készsége - és az információs írástudásnak – információs eszközök használata révén a tudásalkalmazási szint megnövelhető és megújítható - van kiemelt jelentősége. Szükséges ezen kulcskompetenciák fejlesztése, hiszen az információs és digitális írástudás megnöveli a munkaerő-piaci esélyeket . Az ÁMK-k, könyvtárak és a közösségi művelődés más színterei, pl. a művelődési házak, IKSZT-k, teleházak jelentős szerepet töltenek be abban, hogy az info-kommunikációs kompetenciák mindenki számára hozzáférhetővé váljanak, csökkentve ezzel a digitális írástudás hiányát. 1. Óvodai nevelés és oktatás lakóhelyéhez minél közelebb történő elérhetősége. 2. Bölcsődei, óvodai, általános, közép és felsőfokú oktatási intézmények állagmegóvása, bővítése, eszközigényének fejlesztése. 3. Szakképzés átstrukturálása a munkaerő piaci igények szerint, a szükséges profiltisztítás végrehajtása, a technikusi és szakiskolai képzés fejlesztése. 4. Felsőoktatási együttműködés, a képzési struktúra munkaerő-piaci igényekhez igazítása a pályakezdők (friss diplomások) munkaerőpiacon történő elhelyezkedésének támogatása. 5. Távoktatás támogatása, hatékonyabbá tétele. 6. Az iskolai tehetséggondozás megerősítése. 7. Továbbképzési programok erősítése (célcsoport: elsősorban a nők és a hátrányos helyzetűek). 8. TISZK központok szerepének újragondolása a szakképzés változó rendszerében, feladatuk bővítése a felnőttképzés irányába. 9. K+F tevékenységek támogatása. 10. Helyi identitástudat fejlesztésének a támogatása a tananyagfejlesztésben (helytörténet, helyi gazdaság, lakosság, hagyományok, kulturális örökségvédelem stb. megjelenése a tanórán és közzététele a világháló megfelelő honlapjain). 11. A gazdag helyi-, térségi- és nemzeti tudat, önbecsülés és összetartozás erősítése a közösségi művelődés eszközeivel. 12. Beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén. 13. Képzési, oktatási rendszer hatékonyságának javítása, hiányszakmák képzése, minőségi oktatás biztosítása. A gazdaság igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés kialakítása. Munkahelyi képzések. 14. Az információs társadalom kiépüléséhez szükséges hálózatok fejlesztése.

39


javításában, a települések, térségek sokszínű együttműködésében és a hátrányos helyzetű térségek és rétegek felzárkóztatásában testesülnek meg. Mindezek megvalósítása érdekében az alábbi részcélok kerültek megfogalmazásra: 1. Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése 2. Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése 3. Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése 4. Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 5. Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 6. Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom

Tartalma:

A vonalas infrastruktúra - EU által elfogadott környezetvédelmi célkitűzésekkel összhangban történő fejlesztése a megye gazdaságának fejlődéséhez elengedhetetlen, mivel a közlekedési hálózat fejlesztése megteremti annak lehetőségét, hogy a területi fejlődésbeli különbségek – pl. NyugatDunántúlhoz képest – belátható időn belül kiegyenlítődhessenek. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése a megyén és járásokon belüli elérhetőségek javítását, az úthálózat minőségének javítását jelenti. Önkormányzati és állami tulajdonban lévő utak felújítása egyaránt indokolt. Egyik legfontosabb feladatnak tekinthető a megyeszékhely összekötése az M3-as autópályával, hogy az érintett települések (Andornaktálya, Nagytálya, Maklár) túlterhelt és veszélyes forgalmi helyzetét javítani tudjuk Fontos továbbá a városokat elkerülő utak kiépítése, melyek összhangban a gyorsforgalmi- és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló 1222/2011. (VI.29.) Korm. határozattal, valamint a Heves Megyei Közgyűlés 46/2010. (V.07.) sz. határozatával - lehetővé teszik, hogy a tranzitforgalom ne terhelje a település belső forgalmát, lényegesen csökkentve a zaj, rezgés és légszennyezettség, valamint a zsúfoltság kialakulásának lehetőségét. Jelenleg még sem Eger, sem Gyöngyös, sem Heves városok körül nem került kiépítésre, tehermentesítő elkerülő út. A megyét észak-dél irányban átszelő M8-as (Eger-Szolnok) gyorsforgalmi út a jövőben Heves település közúti elkerülését biztosítja majd és a 31. sz. főút forgalmának jelentős csökkenését is eredményezi. Kiemelten kell kezelni a Heves és Jász-Nagykun Szolnok megyét is érintő fejlesztéseket, úgymint a 32. sz. főút felújítását, valamint a Kisköre-Pusztataskony közötti új közúti Tisza-híd megépítését. Elengedhetetlen a fontosabb gazdasági gócpontok elérhetőségének javítása, az egy és kétszámjegyű utak rövidtávú fejlesztésének kommunikációja (M25-ös autópálya), a kettőnél több számjegyű utak esetén pedig 116 km hosszú útszakasz szorul sürgősen felújításra, melyből kritikusak a zsáktelepülések megközelítését szolgáló utak, hiszen egyéb módon nem közelíthetőek meg. Az úthálózat fejlesztésénél figyelembe kell venni a kiemelt turisztikai attrakció- fejlesztéseket, azok elérhetőségét, illetve egyéb speciális igényeket (pl. rallysport). Fő célként fogalmazódik meg emellett a megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyre történő rácsatlakozása is, mivel számos település több mint 15, sőt van, amely több, mint 30 percre található bármilyen gyorsforgalmi útszakasztól. Fontos a befektetési területek nemzetközi reptértől vett másfél órás elérhetősége lehetőségének megteremtése is. A kisebb településeket összekötő bekötő utak állapota a főutakénál is kedvezőtlenebb. Az úthálózat korszerűsítése a települések kapcsolatrendszerének kiépítése, illetve a vállalkozások megtelepedésének szempontjából is prioritásként kezelendő feladat. Fontos szempont, hogy az útfejlesztések esetében elsősorban a felújításokra és ne a kapacitásbővítésre, új utak építésére koncentráljunk, az előbbi sokkal költséghatékonyabb, illetve figyelemmel kell lenni a folyamatban lévő és várható jelentősebb fejlesztésekre is. A műszaki és közlekedésileg közel egyforma minőségű utak esetében az esetleges szinergiák figyelembe vétele javasolt. Ezen kívül a városokban történő parkolás lehetőségeinek felülvizsgálata is indokolt. Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése is kiemelt feladat. Az integrált beszállítói, logisztikai hálózat fejlesztése magába foglalja a technológiai fejlesztést, a telephelyi infrastruktúra fejlesztést (beleértve az informatikát és telekommunikációt), a technológiai transzferek gyorsítását (know-how, licence, szoftver, stb.), a rugalmasabb szakképzési-átképzési rendszer kialakítását, továbbá a szakember utánpótlás-letelepedés feltételeink megteremtését (szabadidős, rekreációs infrastruktúra). A korszerű logisztikai hálózati rendszer kiépítése szükségessé teszi a telephelyfejlesztés mellett az anyagmozgatás, csomagolástechnika fejlesztését az eszközbeszerzések és a logisztikai infrastruktúra szükségszerű fejlesztése mellett. A közösségi közlekedés szempontjából elsődleges fontosságú a közlekedési ágak közötti párhuzamosságok megszüntetése, a MÁV és Volánok közötti szinergiák erősítése. Emellett további fejlesztések megvalósítása is indokolt, mint például a járási központok közvetlen elérhetőségének


7.1 prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása

40



biztosítása az érintett települések mindegyikéről. A helyi közösségi közlekedésnél a szolgáltatás minőségi javításán túl nagyon fontos fenntarthatóságának biztosítása. Közúti menetrend szerinti szolgáltatás korszerűsítése az alábbi intézkedésekkel támogatható: - a tömegközlekedési eszközök járatainak, csatlakozásainak bővítése, - a szerződéses közlekedés továbbfejlesztése, - járműpark felújítás, járműbeszerzések (EU-s források igénybevételével), - új technológiák alkalmazása, alternatív hajtások, - elektronikus utas tájékoztatás, jegyrendszer korszerűsítése, e-ticketing, - autóbusz-megállóhelyek fejlesztése, öblösítése, fedetté tétele, akadálymentesítése, - intermodalitás, - a valós igényekhez szabott helyi járati rendszer finanszírozásának megoldása Vasúthálózat korszerűsítése érdekében Heves megyét érintően az alábbi fejlesztési elképzelések kerültek megfogalmazásra: - a Budapest-Miskolc nemzetközi törzshálózati vonalon az emelt sebességű közlekedés feltételeinek megvalósítása, a kétvágányú vasútvonal teljes korszerűsítése, - Budapest-Miskolc vasútvonal felújítása, Hatvan-Nagyút, Nagyút-Mezőkövesd vonalszakasz felújítása, - állomási előterek rendezése, autóbusz fordulók, parkolók kialakítása (Vámosgyörk, Füzesabony), - megyeszékhelyen az elővárosi megállórendszer létrehozása, - intermodális központ létrehozása (Eger, Gyöngyös), - NIF nagyprojekt megvalósítása keretében (2018.): egységes peron és megállóhely kialakítás, korszerű utastájékoztató rendszer. Emellett kiemelt szerepet kell, hogy kapjon: - a vasúti közlekedés elérhetőségének javítása, közösségi közlekedési rendszerbe minél erőteljesebb bevonása, - a vasútállomások környezetének beintegrálása a település életébe, környező területek fejlesztése, - pályázati kiírások szorgalmazása, fejlesztések megvalósítása közösen, pályázati források igénybevételével, - a pálya- és járműpark rekonstrukció, - a vasúti áruszállítás szerepének növelése, - a közforgalomból kivont vasútvonalak egyéb célú hasznosítása, - vasútvonalak turisztikai célú hasznosítása. A közlekedési infrastruktúra minőségét nagymértékben javítaná az intermodális központ, amely autóbusz, vasúti, kisvasúti és kerékpárúti csomópont is lenne. Az intermodális közlekedés és a logisztikai szolgáltatások infrastruktúráját tovább kell fejleszteni, hogy a környezetkímélő közlekedési és szállítási formák térnyerési feltételei javuljanak. Ez azt célozza, hogy a környezetet kevésbé terhelő vasúti- és vízi szállítás a közúti forgalom minél nagyobb részarányát átvegye. Vízi útként a megyét érintően a Tisza folyó jöhet számításba, ahol a hét megyét magában foglaló Tisza Vízgyűjtő Programrégió kezdeményezte a hajózhatóság feltételeinek megteremtését a Tiszán és mellékfolyóin, valamint a Tisza nemzetközi vízi-úttá nyilvánítását. A kerékpárutakra a megye sajátosságaiból adódóan hivatásforgalmi és turisztikai szempontból tekintünk. Kiemelt fontosságú a kerékpárutak összefüggő rendszerének létrehozása és az országos hálózathoz történő csatlakozása, ami a megye idegenforgalmában nagy előrelépést jelenthet. Így kiemelt feladat Ny-K-i irányban a Duna és a Bükk elérhetőségének biztosítása, valamint a Tisza- tavat a Mátrával, továbbá a Bükk-hegységgel összekötő kerékpárút létrehozása, melybe integrálni lehet a mezőkövesdi Zsóry fürdőt és a bogácsi termálfürdőt is. Idegenforgalmi szempontból fontos továbbá az erdei kerékpárutak hálózatának továbbfejlesztése. 1. Gazdasági gócpontok és kistelepülések elérhetőségének javítása; jó minőségű összekötő úthálózat kialakítása 2. Elkerülő utak létesítése (tervezés, területszerzés, kiépítés) 3. A megyeszékhely gyorsforgalmi összekötése az M3-as autópályával 4. A megye északi és déli útszakaszainak a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyre történő rácsatlakozása 5. P+R, B+R és K+R parkolók kialakítása 6. Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, telephelyi, technológiai fejlesztések megvalósítása 7. Közösségi közlekedés korszerűsítése, járműpark fejlesztés, járatbővítés, megállóhelyek rekonstrukciója, akadálymentesítése

41

8. 9.

Vasúti áruszállítás szerepének növelése Intermodális közlekedési csomópontok kialakítása az egyes közlekedési ágazatok közötti szinergia erősítése érdekében 10. Kerékpárút hálózat fejlesztése

Tartalma:

A lakosság túlnyomó hányadát érintő környezeti terhelések, klimatikus szélsőségek és a környezet állapotának egészét döntően meghatározó problémák elsősorban a településeken jelennek meg, ezért az életminőség javítása szempontjából kiemelten fontos feladat a települési életfeltételek javítása, a környezeti terhelések csökkentése, a környezeti értékek hosszú távú megőrzése. Hosszú távon fontos cél a környezeti nevelés, környezetbarát technológiák alkalmazása, az energiatakarékosság, újrahasznosítás, megújuló energiára épülő helyi energiatermelési és -ellátási rendszerek kiépítése, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és abból adódó kockázat-megelőzés, valamint a települési lakó-élő környezet megőrzése, javítása. A víz a jövő stratégiai erőforrása. Mind az ivóvízellátás, gyógyvíz ellátás, mind a mezőgazdasági termelés szempontjából nagyon fontos a megfelelő minőségű és mennyiségű víz rendelkezésre állása. Nagy hangsúlyt kell fektetni a felszíni vizek által okozható károk (árvíz, belvíz) megelőzésére, illetve ezek jó ökológiai állapotba hozatalára is. Mindezek jelentőségét és az elérendő célokat az Európai Unió a Víz Keretirányelvben fogalmazta meg. Az intézkedések célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti vizek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is jelenti. Legfontosabb feladat az egészséges ivóvíz biztosítása a lakosság számára, ennek keretében biztosítani kell az ivóvízbázisok védelmét, sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezését, az üzemelő és távlati vízbázisok diagnosztikai vizsgálatát, továbbá a vízkivételi és –tisztítási technológiák fejlesztését (szükség szerint új kapacitások kiépítésével) a kapcsolódó csőhálózati rekonstrukciókkal együtt. Hasonlóan fontos feladat a meglévő talajvízszennyezések elhárítása, a megkezdett kármentesítési programok folytatása. Ezzel párhuzamosan meg kell oldani a legkisebb környezeti terheléssel járó szennyvízelvezetést és – kezelést. Minden településen meg kell oldani a keletkezett szennyvizek gyűjtését, tisztítását amelynek eléréséhez a következő feladatok a legfontosabbak: az agglomerációk szennyvízelvezetési és – tisztítási programjának végrehajtása, kistelepülések egyedi tisztítási módú szennyvízkezelése, meglévő szennyvízgyűjtő hálózatok, szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója és a szennyvíziszap-kezelési technológiák és ártalommentes iszapelhelyezés fejlesztése A települések nagy százalékban küzdenek még ma is csapadékvíz elvezetési, bel- és árvízvédelmi problémákkal, melyek megoldását pályázati lehetőségek kihasználásával, illetve közfoglalkoztatás bevonásával lehet elősegíteni. Meg kell határozni azokat a pontokat, ahol összefüggő koncepcionális ár-, és belvízvédelmi fejlesztések szükségesek és le kell határolni azokat a pontokat ahol pontszerű beavatkozások is lehetségesek. A megyében jelenleg a Bene-, Tarnóca-, Tarna, Eger -patakok rekonstrukciója – azok állapota miatt – különösen indokolt. Ezen fejlesztéseknél tekintettel kell lenni a teljes vízfolyás rendezettségi fokára, azaz elsőbbséget kell adni azon projekteknek, melyek egy rövid szakasz rendbetételével egy nagyobb rendszer működőképességét biztosítják. Ár-, belvízvédelem, csapadékvíz-elvezetés legfontosabb feladatai: ár- és belvízveszély folyamatos csökkentése; víz-, szükség-, és záportározók építése; medermélyítések, csatornahálózat bővítése, fejlesztése; a vizek kártétele elleni védelem erősítése, talajerózió megelőzése; vízvédelmi és öntöző rendszerek fejlesztése; vízrendezés, rekonstrukciós feladatok. A fejlesztési javaslatok között szerepel a Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyét egyaránt érintő Zagyva-Tarna vízgyűjtő fejlesztése, a Hanyi-Jászsági árapasztó tározó és Jászsági főcsatorna megvalósítása is. A fokozott környezeti terhelést a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése, energiakorszerűsítést ösztönző környezeti beruházások megvalósítása hivatott ellentételezni. Ennek egyik legkiemelkedőbb feladata a hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése. A fizikai feltételek biztosításán túl - építési, bontási hulladék-hasznosító program végrehajtása; állati hulladék begyűjtő-kezelő hálózat kialakítása; helyi válogató rendszer kiépítése; hulladékmérési-, analizálási lehetőségek megteremtése; biológiailag lebomló és zöld hulladékok kezelése – nagy hangsúlyt kell fektetni a keletkező hulladékok mennyiségi csökkentésére. Az életminőséget közvetlenül befolyásolja a levegőszennyezés és zajterhelés. E témakör legfontosabb feladatai a közlekedési és lakossági terhelés (fűtés) csökkentése, a kültéri levegőminőség méréséhez szükséges mérőhálózat fejlesztése; zajterhelési mérőhálózat fejlesztése, zajtérképek készítése. A környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése a közvilágítás korszerűsítésével, energiatakarékos és


7.2 prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme

42

7.3 prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet Tartalma:

A cél egy olyan integrált és fenntartható társadalmi – gazdasági – környezeti térszerkezet és területi rendszer létrejötte, mely a helyi adottságokra épülő, saját arculattal és identitással rendelkező



fényszennyezés-mentes technikai megoldások alkalmazásával is támogatható. A fejlesztések tervezése során szükség szerint rendezni kell a tulajdonviszonyok kérdését. A területek adottságainak megfelelőbb kihasználása pozitív hatással lehet a gazdasági fejlődésre, az alapvető szolgáltatásokhoz, az infrastruktúrához és a közjavakhoz való egyenlő hozzáférésre, valamint a természeti és kulturális kincsek körültekintő, megtartó és fenntartó kezelésére. A környezetvédelem szempontjából a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás tekintetében kulcskérdés a termőföld, a vízkészlet és a bioszféra védelme és fenntartható hasznosítása is. A talajok állapota összességében kedvező, azonban a mezőgazdálkodással érintett termőtalajok termékenységét csökkentő degradációs folyamatok megelőzése és visszaszorítása támogatandó. A termőföldek elsősorban a gyengébb minőségű termőföldek - hasznosítása során ösztönözni és ellentételezni kell a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban a közjavak előállítását, az innovációnak a „zöld növekedést” kell szolgálnia. Az erdőkben tárolt szén (szén-dioxid megkötése) valamint a fa, mint megújítható nyersanyag és energiaforrás nagyobb arányú felhasználása között továbbra is fenn kell tartani az egyensúlyt. Fő célkitűzés emellett a Bükki Nemzeti Park, a tájvédelmi körzetek, NATURA 2000 és egyéb védett, ökológiai területek biológiai sokféleségének megóvása, a fajok és élőhelytípusok hosszú távú fennmaradásának biztosítása, természetes elterjedésük szinten tartásával vagy növelésével. A fenntartható környezeti, gazdasági, társadalmi fejlődés megköveteli, hogy fosszilis energiakészleteink kimerülésének elkerülése érdekében új, alternatív, illetve megújuló energiaforrásokat használjunk fel szükségleteink ellátására. Mindezek érdekében, illetve a megye jó adottságait figyelembe véve a megújuló energiaforrások (biomassza, a nap-, szél-, víz- és geotermikus energia) hasznosítására továbbra is kiemelt hangsúlyt kell fektetni. Emellett nagy előrelépés történhet az elektromos közlekedés (zöld járművek), elektromos utak, kutak kialakítása terén is. Adott természeti, környezeti viszonyoknak megfelelően a megye barnamezős területeinek hasznosítása (kármentesítés, rehabilitáció, lőszermentesítés), a zöldmezős területek bevonásának optimalizálása, anyag- és területtakarékos, energiahatékony, minőségorientált beruházások ösztönzése környezetvédelmi szempontból elengedhetetlen. A környezetvédelmi előírások racionalizálása pedig lehetőséget teremthet a fenntarthatóbb és az erőforrások hatékonyabb felhasználásán alapuló gazdaság irányába történő elmozduláshoz. 1. A folyamatban lévő ivóvízminőség javító programok befejezése. A sérülékeny vízbázisok biztonságba helyezése, folyamatban lévő kárelhárítási programok befejezése és szükség szerinti folytatása. A települési csőhálózat rekonstrukciók meghatározást, a végrehajtásának összhangba helyezése a csapadék víz és csatornahálózat rekonstrukciójával. 2. Ivóvízminőség javítása, a vízbázisok védelme, csőhálózati rekonstrukciók 3. Ár- és belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés; medermélyítések, csatornahálózat bővítés víz-, szükség-, és záportározók építése, öntöző rendszerek megépítésének támogatása 4. Szennyvízelvezetés és kezelés, meglévő szennyvízgyűjtő hálózatok, szennyvíztisztító telepek rekonstrukciója 5. Hatékony hulladékgazdálkodás, hulladék mennyiségének csökkentése, válogató rendszer és újrahasznosítás, bezárt hulladéklerakók rekultivációja, szelektív hulladékgyűjtés arányának növelése, illegális hulladéklerakók felszámolása 6. Levegőszennyezés és zajterhelés csökkentés, mérőhálózatok fejlesztése 7. Szolgáltatások árának racionalizálása 8. Természetvédelmi területek és értékek megóvása 9. Barnamezős területek hasznosítása 10. Zöldmezős területek bevonásának optimalizálása 11. Környezetvédelmi előírások racionalizálása 12. Környezetbarát energetikai fejlesztések, környezeti beruházások megvalósítása 13. Gyógyvíz felhasználók mennyiségi és minőségi követelményeinek hosszú távú biztosítása, stratégiai vízbázisok meghatározása, védelembehelyezése.. 14. Vízellátás időjárástól való függésének minimalizálása, távlati vízbázisok lehatárolása. 15. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és abból adódó kockázat-megelőzés 16. A városi zöldterületek fejlesztése, zöldfelületi rendszer erősítése

43


1. 2. 3.

Együttműködő és versenyképes város és településhálózat kialakítása többek között a döntéshozók érzékenyítésével, partnerségi kompetenciáinak fejlesztésével. Területi fejlettségi különbségek kiegyenlítése A megye gazdasági tengelyén fekvő városok innovációs potenciáljának fejlesztése


térségekben szerveződik, s amelyben a társadalom számára az alapvető esélyeket meghatározó közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében nincsenek elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségek. Fontos, hogy a megyében egy olyan településhálózat alakuljon ki, ahol a települések közti fejlettségi különbség kiegyenlítetté válik. A fejlesztések megvalósításakor figyelembe kell venni a kulturális és természeti értékek védelmét, bemutatását, a hagyományos település- és tájkép megőrzését, az általános tájvédelem eszközeinek érvényesítését. A célok eléréséhez olyan integrált városfejlesztési politikára van szükség, melynek során figyelembe veszik a környező települések elképzeléseit is, folyamatos a kapcsolattartás a lakossággal, a civil szervezetekkel és gazdasági szereplőkkel. Az így kialakított komplex fejlesztési programokat erősebb akcióterületi jelleg, de több ágazati igény összehangolása jellemzi, ebből adódóan a végrehajtás is csak szoros partnerségben valósulhat meg. A harmonikus térszerkezetben a városok térségellátó- és szervező szerepét erősíteni kell, melynek fontos eleme például az elérhetőség javítása, a városi zöldfelületek fejlesztése, vagy a munkaerő-piacot érintő fejlesztések megvalósítása. Az erős várostérségek kialakításához és fenntartásához elengedhetetlen, hogy innovációs potenciáljuk érdekében vonzzák, illetve megtartsák a magas képzettségű lakosaikat, az elmaradott térségek funkcióvesztett városainak fejlesztése révén javuljon tőkevonzó képességük és a vállalkozások működési környezete, továbbá a társadalmi szempontból szegregálódó és környezeti szempontból kockázatot jelentő városi területek megújításával csökkenjenek a társadalmi és környezeti feszültségek, erősödjön a társadalmi kohézió és javuljon az élet minősége. Mivel a klímaváltozás okai és következményei sokkal markánsabban vannak jelen a városokban, mint a rurális területeken, így a klímabarát és energiahatékonyságot célzó intézkedésekben is nagyobb szerepet kell vállalniuk A vidéket infrastrukturálisan olyan helyzetbe kell hozni, hogy az ott élők komfort fokozata közelítsen a városihoz (víz, villany, szennyvízelvezetés, gázvezeték építés, iskola, stb.) annak érdekében, hogy helybemaradásuk feltételei adottak legyenek. Falufejlesztések tekintetében a vidék környezeti, természeti, kulturális, táji értékeinek védelmére, élhető környezet megteremtésére van szükség, mely a városok számára is rekreációs lehetőséget biztosít. Ebben segítséget leginkább azok nyújthatnak, akik a vidéket lakják, a földet megművelik és a hagyományokat megőrzik és tovább adják a felnövekvő nemzedéknek. Kiemelt szerepet kell, hogy kapjanak a településeken működő IKSZT-k, művelődési házak, közösségi, civil szerveződések, hagyományőrző csoportok, amelyek a helyi identitástudat megerősítésében jelentős szerepet játszanak és hozzájárulnak a vidék népességmegtartó erejének növeléséhez is. A település-rehabilitáció célja egy egységes településkép kialakítása, társadalmi, gazdasági szerepkörének kiterjesztése és megerősítése, a hosszú távú gazdasági növekedés alapjainak megteremtése, munkahelyteremtés elősegítése. Az elmaradott területek feltartóztatása komplex, a települések fejlődését hosszútávon befolyásolni képes fejlesztések támogatásával érhető el. Mindez egy olyan társadalmi–gazdasági–környezeti térszerkezet létrejöttét eredményezi, amely tartósan biztosítja versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, és a közszolgáltatások és az életkörülmények tekintetében a megyén belül mérsékli vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. A szegregátumok felszámolás érdekében a demográfiai és gazdasági adatok alapján le kell határolni a beavatkozást igénylő településeket vagy településrészeket. A szegregált településrészen ezt követően olyan beavatkozások sorozatára van szükség, amellyel az ott élők mind társadalmi-szociális körülményei, mind a környezet infrastrukturális feltételei javulnak. Térségi, települési sajátosságokhoz igazodva megoldást jelenthet többek között: - a lakókörnyezet minőségét javító infrastruktúra fejlesztések megvalósítása - közszolgáltatások komplex fejlesztése, az azokhoz való hozzáférés javítása - foglalkoztatási, közmunka,- és felzárkóztatási programok megvalósítása - rehabilitációs intézmények létrehozása - közösségépítés, civil szerveződések, rendezvények, település-rehabilitációs programok megvalósítása - roma népesség társadalmi integrációjának elősegítése - kulturális sokszínűség elismerése és a nemzetiségi identitás vállalásának támogatása - a közösségek önszerveződő képességének fejlesztése

44

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Funkcióvesztett városok fejlesztése Komfortérzet javítása infrastrukturális fejlesztésekkel A városi zöldfelületek fejlesztése, a zöldfelületi rendszer funkcióinak erősítése Közösségi, civil szerveződések támogatása, önszerveződés erősítése Munkahelyteremtés Helyi adottságokra épülő térszerkezet kialakítása Az elmaradott térségek felzárkóztatása; szegregátumok felszámolása Infrastruktúra fejlesztés Integrált területi együttműködések és közösségvezérelt helyi fejlesztések kidolgozása a közösségfejlesztés eszközeivel

Tartalma:


Az információhoz való hozzáférés ma már külön gazdasági tényező. Az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása a gazdaságfejlesztés elengedhetetlen része. Emellett fontos, hogy széles körben (a megye minden polgárának, minden családnak, vállalkozásnak) biztosítva legyen a szélessávú internet csatlakkozás lehetősége. Az informatikai infrastruktúra az informatikai működés tárgyi feltételeit jelenti, amelynek fejlesztése és korszerűsítése elengedhetetlen az információs társadalom fejlődése szempontjából. A gyors ütemben fejlődő információs társadalomban olyan informatikai eszközök, technológiák, innovatív folyamatok alkalmazása válik szükségessé, amelyek az információközlést, feldolgozást, annak áramlását és kódolását hatékonyabbá és gyorsabbá teszik. Integrált információs rendszer kialakítása és országos információs hálózatokra való csatlakozás mellett az informatika és a kommunikáció konvergenciáját, integrálódását szolgáló informatikai fejlesztések megvalósítása szükséges. Ennek eszköze a közigazgatási, gazdasági és civil szereplők informatikai eszközeinek folyamatos fejlesztése, szélessávú internet hozzáférés biztosítása. Az oktatás területén fontos a modern oktatási technikák alapjául szolgáló IT-infrastruktúra fejlesztése, azok használatának ösztönzése. Az internet által nyújtotta információáramlás elengedhetetlen feltétele a versenyben maradásnak, ezért szükséges az internetes, döntően WIFI hálózatok kiterjesztése a megye településeire, mindenekelőtt a frekventált turisztikai desztinációkra. Az információs társadalom ugyanakkor nem csak az infokommunikációs rendszerekhez való hozzáférést, hanem azok használatát, a társadalmi-gazdasági életbe való integrálódásukat is jelenti. Az IKT-hoz kapcsolódó infrastruktúra és tudás tekintetében tehát egyenlő esélyeket kell biztosítani a megye egész területén. A területi felzárkózást elősegítve az elmaradott térségekben, egyes speciális adottságú térségtípusok esetében és a kisebb népességszámú településeknél kiemelt prioritás kell, hogy legyen az IKT-hoz kapcsolódó infrastruktúrák, közösségi hozzáférési pontok és a digitális írástudás fejlesztése. Kiemelt feladat a digitális írástudatlanság felszámolása, különös tekintettel a legnagyobb lemaradásban levők (az idősek, hátrányos helyzetűek, kistelepülésen élők és alacsony végzettségűek) körében. Fontos a másodlagos digitális írástudás elterjesztése, a távmunka és digitális közmunka fejlesztése. A területirányításhoz kapcsolódó informatikai rendszerekben be kell vezetni a térinformatikai alkalmazásokat, a különböző ágazati igazgatási adatok, környezeti, társadalmi, gazdasági statisztikai adatok egységes, területi alapú integrációját is. A közigazgatás hatékonyságának növelése szempontjából fontos az elektronikus szolgáltatások széles körben történő elérhetővé tétele (e-közigazgatás), a gyors, költséghatékony és kényelmes ügyintézés megismertetése és alkalmazása. A megyében működő vállalkozások esetében támogatni és ösztönözni szükséges az ITtechnológiák üzletmenetet segítő felhasználását, ezen belül elsősorban vállalatirányítási, folyamatmenedzsment szoftverek és a honlapok, webáruházak terjedését. 1. Integrált információs rendszer kialakítása 2. Információhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása 3. Közigazgatási és gazdasági szereplők informatikai fejlesztéseinek támogatása 4. Elektronikus közszolgáltatások minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele, azok megismertetése 5. WIFI hálózatok kiterjesztése, különös tekintettel a turisztikai desztinációkra 6. Digitális írástudatlanság felszámolása 7. Digitális közbizalom erősítése, IT-technológiák használatának ösztönzése 8. Infokommunikációs eszközökkel történő oktatás támogatása, ösztönzése 9. Vállalkozások informatikai fejlesztése


7.4 prioritás: Infokommunikációs fejlesztések

45

1. Humán tőke fejlesztése

1.1 Munkakultúra: Hazánk – és benne különösen Heves megye – komoly társadalmi-gazdasági bajokkal küzd. Ezek kapcsán azonban sokszor sajnos csak a „kemény” tényezőket vizsgálják, a „puha” faktorok elemzése elmarad, holott Magyarország és benne megyénk gondjai legelsősorban ez utóbbi tényezők fejlesztésével oldódhatnának meg. Ezek között az egyik legfontosabb a munkakultúra fejlesztése, mint ahogy – horizontális jelleggel – minden egyes hatékony és fenntartható fejlesztésben is megkerülhetetlen ez a tényező. A társadalmi-gazdasági-környezeti fejlődés és a munkavégzés kultúrája között tehát szoros oda-vissza (kölcsön)hatás fedezhető fel, azaz fejleszteni kell ez utóbbi szegmenset, hogy aztán a megye életképességének növekedéséhez egy minőségi(bb) munkakultúra meghatározó mértékben tudjon hozzájárulni. A kérdéses terület alapját jelentő társadalmi bázis fejlesztésénél különösen figyelni kell a következőkre: nyelvtudás, kommunikáció, együttműködés, kockázatvállalás, felelősségvállalás, motiváció, problémamegoldás, minőségre való törekvés. Ezek hatékony közösségi fejlesztésével erősödhet a munka megbecsültsége és kultúrája, mely rendezett(ebb) társadalmi viszonyokat teremthet, így javítva a megye pozícióját az elkövetkező tervidőszakban. 1.2 Tehetséggondozás: Jól, a jelenleginél jobban szükséges sáfárkodni a megye emberfőiben megtestesülő talentumokkal. Hangsúlyozandó, hogy a megye közösségének nem az az elsődleges érdeke, hogy a megye lakói külön-külön öncélúan minél teljesebb önmegvalósítást valósíthassanak meg – döntő részben más megyékben, s külföldön. Közösségünk érdeke az, hogy az itt élő emberek közül minél többnek – különösen a tehetségeseknek – a szellemi potenciálja erősödjön, s minél inkább felhasználhatóvá váljék, méghozzá úgy, hogy minél inkább elősegítse a megye lakossága céljainak megvalósítását. A tehetséges fiatalokat meg kell találni, magas színvonalú képzést – ha indokolt pozitív diszkrimináció árán, támogatások révén is - szükséges részükre biztosítani. A tehetséges, nagyreményű felnőtté váltakat ugyanakkor a megyében kell tudni tartani, a nem helyben végzetteket vissza kell – szó szerint – csábítani. A tehetséges, felkészült fiataloknak valamennyi, a megye közösségének fontos területen biztosítani kell, hogy megfelelő álláslehetőséghez jussanak, a lehető leghamarabb felelős pozícióba juttatva őket, biztosítani számukra a megfelelő szakmai előremenetelt, kihívásokat, a szakmai fejlődés, továbbképzés lehetőségét. Nagy gondot szükséges a családtagok megfelelő munkahelyének biztosítására is fordítani. Csak a tehetségek felkutatására, képzésére szolgáló „féloldalas” tehetséggondozás a jelenlegi körülmények között pusztán a megtámogatott fiatalok elvándorlásának további fokozódását vonja maga után, amely gyakorta nem is országon belüli elköltözést jelent. Kívánatos lenne megyén kívüli tehetséges fiatalok megyébe vonzása, s velük együtt jelentékeny számú helyi tehetség megyén belül való képzése is, hiszen így – a tapasztalatok szerint – relatíve nagyobb számban maradnának a megyében munkavállalóként, alkalmazottként. A tehetséges emberekről való lemondás valamennyi stratégiai cél teljesülését aláássa, a közösség további kontraszelekcióját, lemorzsolódását erősíti. A megye két felsőoktatási intézménye (a Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola) egymással, valamint a képző és szakképző intézményekkel, illetve a munkaerő piaci szereplőkkel szoros együttműködésben kidolgozza és megvalósítja a megye tehetséges fiataljai számára azt az „életpálya” programot, amely az általános iskolától a középiskolán keresztül a diplomáig, sőt a doktori fokozatig vezető úton végigvezeti őket, és megfelelő munkahelyek kínálatával zárul. A két főiskola az utóbbi évtizedben megvalósított jelentős fejlesztések révén nemzetközileg is jegyzett tudáscentrummá vált, így széleskörű és összehangolt tudásszolgáltatásaikkal számos más megyéhez képest kiváló lehetőséget biztosítanak a teljes képzési és szakképzési rendszer megyei szintű stratégiai integrálására, beleértve az élethosszig tartó tanulás rendszerének kiépítését is. A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a szakképzés fejlesztése szempontjából konzultációs, javaslattevő, véleményező és tanácsadó megyei testületként működik. A tehetséggondozás szempontjából fontos feladatai a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjjal kapcsolatos javaslattétel, illetve részvétel szakképzési pályázatok elkészítésében, valamint közreműködik a pályaorientációs és a pályakövetési feladatok megvalósításában.


4. Horizontális elvek

46

3. Gazdasági tőke növelése

2.1 Fenntartható „zöld” megye: Az önkormányzatok aktív és cselekvő közreműködésével, a lakosság tevőleges támogatásával és egyetértésével olyan program kidolgozása és megvalósítása, amely a fenntartható fejlődés elvére épül. A fenntarthatóság területi programjának segítségével egy olyan térség szerveződik (térség, járás, megye), amelyet a lakosok otthonnak tekintenek, abban ők és gyermekeik, a városok falvak mai és leendő polgárai otthon vannak. A fenti cél megvalósításához a fenntartható fejlődés három dimenziója (természeti, társadalmi, gazdasági) közötti dinamikus-harmonikus együttműködést kell tudatosan megteremteni. a természettel harmóniában élő társadalomnak feladata és cselekvő felelőssége van a természet értékeinek (kiemelten a biodiverzitás szintjén) megőrzésében, a táji örökség védelmében. Ezért kiemelt fontosságú a környezettudatosság. Európában, így Hevesmegyében is a természet mai formájában már az ember által alakított élőrendszer, amely csak az ember tudatos cselekvései eredményeként maradhat fent a jelenlegi szinten. (egy erdei rét, egy síkvidéki legelő elgazosodik, elgyomosodik, ha nem legeltetik, vagy nem kaszálják. A mezőgazdasági kultúrák térségében az özön fajok - parlagfű, gyalog akácterjednek el, ha nem gazdálkodnak rajta). A természetvédelem, és a gazdálkodás nem egymást kizáró fogalmak. Amennyiben az értékes természeti területeken környezetbarát módon gazdálkodunk (ökológiai gazdálkodás, ökoturizmus stb..) a természeti értékek fennmaradnak sőt gazdagodhatnak is. A természet részét képezik a településeken lévő kertek is, amelynek művelése fontos feladat. fenntarthatóság és társadalmi tudatosság: A fenntartható fejlődés szempontjából az ember komplexen, nem csak munkaerőként értendő. Ugyanakkor egy térség, megye, település csak akkor élhet fenntartható módon, ha az ott élőknek van munkája (tehát a munkaereje is hasznosul). Ezért kiemelt cél a területfejlesztési koncepcióban a foglalkoztatás-intenzív gazdaság fejlesztése. A fenntartható helyi társadalom nem valósítható, és nem fejleszthető a nagyrészt mélyszegénységben élő roma népesség integrálódása nélkül. A felnőtt lakosság esetében ennek az eszköze a munkába való bevonás, a fiataloknál pedig a tartalmas oktatás. Sikeres megyei fenntartható területfejlesztési program: Ez csak a helyi társadalomért is felelős gazdálkodói szféra aktív támogatásával valósulhat meg. Segíti ezt a folyamatot az együttműködést ösztönző intézményrendszer megléte és jó működése. Az adók és egyéb gazdasági szabályozók helyi specifikus kialakítása. Kérdéses, hogy a centralizáció hogyan hat a vállalatok felelős helyi társadalmi aktivitására. 2.2 Életminőség: A bennünket körülvevő környezeti és természeti rendszerek megóvása és körültekintő fejlesztése az emberi életminőség javításának egyik alapfeltétele, és egyben a fenntartható gazdasági és szociális fejlődés meghatározó tényezője. Emellett a lakosság életfeltételeinek javítását szolgálja a mindennapi ellátást biztosító szolgáltatások, technológiai rendszerek gyors és egyszerű elérhetősége is. Heves megye társadalmi-gazdasági fejlődésének, az életminőség javításának alapvető feltétele a mindenkit megillető élhető környezet. Ennek érdekében biztosítani kell a megyében fellelhető erőforrások, a természeti és épített környezet fenntartható, az életminőséget hosszú távon biztosító védelmét. Ez magába foglalja a természeti, épített és kulturális értékek megőrzését és fenntartható hasznosítását éppúgy, mint az anyag- és energiahatékonyság javítását, az energetikai infrastruktúra fejlesztését és a korszerű technológiák bevezetését, valamint a magas színvonalú közszolgáltatások biztosítását. 3.1 Versenyképesség: A megye versenyképességének javítása érdekében a természeti adottságokban rejlő lehetőségek fenntartható hasznosítására célszerű törekedni a legjobb elérhető technikák és a környezetközpontú irányítási rendszerek alkalmazásával, az ipari ökoszisztéma kiterjesztésével és a környezetvédelmi ipar, illetve a környezettechnológia előtérbe helyezésével. A fogyasztók által egyre inkább igényelt, az egészséges táplálkozás alapját képező minőségi mezőgazdasági termékek előállításával, és az erre épülő feldolgozóipar újraélesztésével egy olyan életképes ágazat kibontakozását lehetne megteremteni, mely jól képzett szakemberek irányításával a kevésbé iskolázott munkavállalók számára is munkát és megélhetést tudna biztosítani. A mezőgazdasági területek művelésben tartása nem pusztán a megtermelt termékek révén eredményezne gazdasági hasznot, hanem a rendezett táj, az esztétikus természeti környezet a turizmusban rejlő gazdasági előnyök jobb kihasználását is elősegítené. Mindezek mellett a mezőgazdasági termelésben rejlő lehetőségek kiaknázását jelentheti a bioenergia előállítása is, mely a fosszilis készletek kimerülésével, az egyre növekvő energiaigénnyel, és a környezettudatosság egyre intenzívebb megjelenésével egyre nagyobb hangsúlyt kap napjaink gazdaságában. A megye fejlett gazdasági tengelyében támogatni kell azt a


2. Természeti tőke értékeinek megőrzése

47


kis- és középvállalkozásokból álló beszállítói szektort, mely képes kiszolgálni az itt működő, magas hozzáadott érték előállítására képes ipari nagyvállalatokat. Ezzel nem pusztán a térség tőke megtartó és tőkevonzó képessége javítható, hanem a foglalkoztatás növelésén keresztül a fizetőképes kereslet is bővül, mely multiplikatív módon segíti elő a társadalmi és gazdasági fejlődést. A versenyképesség fokozása érdekében a közlekedési infrastruktúra fejlesztése elengedhetetlen. A megye egyes térségeinek az elérhetősége nem pusztán a gazdasági élet fellendítése okán javítandó, hanem az itt élő népesség humán (egészség, kultúra, oktatás) fejlődése szempontjából is létfontosságú. A hosszútávú versenyképesség alapját az oktatás fejlesztése jelentheti. A magasabban képzett munkavállaló nagyobb hozzáadott érték előállítására képes, mely mellett a társadalomra is kevesebb terhet róva, maga is teljesebb és jobb minőségű élet él. Az itt megfogalmazottak elérése érdekében törekedni kell a fiatalkorú lakosság iskolarendszerbe történő minél szélesebb körű beintegrálására, a megye meglévő humánkapacitását kihasználva a minél magasabb és a térség, valamint a munkaerőpiac igényeihez igazodó iskolai végzettség eléréséhez szükséges feltételek biztosítására, valamint az idősebbek számára szakmát adó tanfolyami lehetőségek megteremtésére, összességében az élethosszig tartó tanulás szemléletének elmélyítésére. A fenti célkitűzések elérése esetén, a tervezési időszak végére a megye népességmegtartó és népesség eltartó képessége javítható, minek eredményeként az elmúlt időszakra jellemző kedvezőtlen demográfiai folyamatok mérsékelhetők vagy megfordíthatók. 3.2. Innovatív gazdaság: A fejlett országokban a termelékenység növekedése nagymértékben köszönhető a kutatás-fejlesztésnek és az innovációnak (K+F+I). Az Európa 2020 stratégia célul tűzte ki, hogy az Európai Unió tagállamaiban csökkentse a világ többi részével szemben tapasztalható technológiai lemaradást a K+F+I ösztönzésével, a „smart specialization” (intelligens szakosodás) elvét követve. Magyarországon az üzleti szféra innovációs aktivitása gyenge, a vállalatok innovációs teljesítményét támogató nemzeti innovációs rendszer elemei között a tudásáramlás nem hatékony. A gazdasági teljesítmény javítása érdekében, a stratégia intelligens növekedés célkitűzése a K+F+I ösztönzésének és az infokommunikációs technológiák (IKT) elterjedésének támogatását helyezi előtérbe. Korunk információgazdaságában a két legfontosabb erőforrás az információ és a tudás, amely megteremti egy információs társadalom alapjait. Az infokommunikációs technológiákon alapuló új technológiai-gazdasági paradigmában az alapvetően képesség- és tudásalapú innovációk lehetőséget teremtenek a térségek lemaradásának mérséklésére. Heves megye versenyképes gazdaságának megteremtéséhez hozzájárulhatnak az infokommunikációs technológiákra alapozott innovációk. Az IKT eszközök használatával felgyorsul a kommunikáció és az információáramlás, mely javítja a gazdasági hatékonyságot. A területi innovációs potenciál fejlesztése a korszerű IKT infrastruktúra kiépítése, valamint a kis- és középvállalati szektor helyzetének javítása révén érhető el. A megyében technológiafejlesztés főként a külföldi anyavállalatú cégeknél, a nagyvárosokban zajlik, így a „hard” (termék- és technológiaalapú) innováció döntően a Hatvan–Gyöngyös–Eger gazdasági tengelyen realizálódik. A gazdasági szereplők innovációs tevékenységét ösztönözni kell pénzügyi és szakmai támogatás nyújtásával. A környezetkímélő technológiákba történő beruházás új foglalkoztatási és üzleti lehetőségeket teremthet. Az innovációs kapacitás bővítéséhez szükség van a felsőoktatási intézmények, a kutatóhelyek és a vállalati szektor együttműködésének javítására, klaszterek kialakítására. A sikeres innovációk és a hatékony K+F jelentősen hozzájárulnak egy terület versenyképességéhez. Ugyanakkor a foglalkoztatást előtérbe helyező szociális gazdaság megvalósítása a megyében sürgető feladat, amelyhez főként „soft”, azaz szervezési, piaci és ún. társadalmi innovációkra van szükség. A szociális gazdaság elsősorban a munkaigényes, ún. „low-tech” tevékenységekre (nem a „high-tech” alapú versenygazdaságra) alapul, miközben piacgazdasági feltételek között fenntartható és fejlődik, és szimbiózisban van a versenygazdasággal. A Károly Róbert Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola mind a versenygazdaságot, mind a szociális gazdaságot szolgáló „hard” és „soft” innovációk terén egymással és a gazdasági szereplőkkel kooperációban fontos szerepet kíván vállalni. Ehhez jó alapként szolgálnak azok a pályázatos K+F+I, illetve infrastrukturális fejlesztések, amelyek az utóbbi évtizedben a két intézménynél megvalósultak, és amelyekre a jövőben is jelentős közös pályázati lehetőségek nyílnak. 3.3 Hatékonyság: A hatékonyság relatív fogalom, csak a viszonyítási alap egyértelmű megadásával értelmezhető. A teljes hatékonyság egyszerűen azt jelenti, hogy nincs pazarlás. A területfejlesztés tekintetében két kategória szerinti kimagasló hatékonyság a döntő. Az időhatékonyság azért, mert a jelenlegi társadalmi, gazdasági negatív folyamatok legfontosabbjai öngerjesztő természetűek, így minél hamarabb, a legkisebb időveszteséggel indulhatnak be a fejlesztési tevékenységek, nem csak annál hamarabb lehet eredmény, hanem annál kisebb erőfeszítés révén, s nagyobb valószínűséggel érhetők el a kívánatosnak tartott eredmények. Mindez nem átgondolatlan, elkapkodott fejlesztéseket

48


4. Társadalmi tőke erősítése

feltételez, hiszen érvényesülni kell a költséghatékonyságnak, illetve a fenntarthatóságnak is. Mihelyst azonban megfelelő fejlesztési elképzelés áll rendelkezésre, haladéktalanul meg kell kezdeni a megvalósítást. Az időhatékonyság és a magas szakmai színvonalú fejlesztési tervezés és kivitelezés együttesen képes a költséghatékonyság szempontjainak minél inkábbi megfelelésre, illetve a kitűzött fejlesztési célok legvalószínűbb megfelelő szintű elérésére. A magas színvonalú szakmai munka azonban csak úgy valósulhat meg, s segítheti elő ezáltal a költséghatékonyság erősödését, ha egyrészt minél nagyobb szakmai és lakossági nyilvánosság, a szakma képviselőinek, szakmai információk minél nagyobb arányban történő bevonása biztosított, másrészt a kivitelezés során folyamatosan a lehető legmagasabb szintű szakmai kontroll kerül megvalósításra. Az idő- és költséghatékonyság mellett, azokon túl, a munkaerő-hatékonyság öncélú érvényesülése nem szempont, éppen ellenkezőleg: minél munkaigényesebb a célok megvalósítási folyamata, majd a létrehozott fejlesztések működtetése, annál előnyösebb a foglalkoztatás javításán keresztül valamennyi stratégiai cél megvalósítása vonatkozásában – természetesen a fenntarthatósági szempontok érvényesülése mellett. 4.1 Együttműködés: Az együttműködés, akár vertikálisan (a különböző területi szintek között), akár horizontálisan (adott területi szinten belül a különböző típusú szereplők között) nagyon fontos alapelv az európai regionális politikában. A megye területfejlesztésének megvalósításakor arra kell törekedni, hogy a fejlesztéseken keresztül a térség szervesen beintegrálódjon a régió, az ország és Európa térszerkezetébe. Az együttműködés elve kifejezetten fontos néhány tematikus szakterület esetében: - A társadalmi folyamatok közül a szegregátumok menedzsmentje nem állhat meg a megyehatároknál - A gazdaságfejlesztés nem lehet elég hatékony a közigazgatási határok között, a foglalkoztatás javítását és a beszállítói kapcsolatok erősítését célzó, illetve a vállalkozási övezetekre vonatkozó programok csak határon átnyúló együttműködés keretében lehetnek működőképesek, ahogyan a helyi termékek előállítását és a biomassza energetikai felhasználását célzó projektek is. - Mivel a térségi turisztikai desztinációk általában túlnyúlnak a megyehatárokon ezért a közigazgatási határokon túlnyúló együttműködések kifejezetten fontosak ennek az ágazatnak a fejlesztésében (különösen a Tisza-tó, a Mátra és a Bükk esetében) - A műszaki infrastruktúra hálózatainak esszenciális szerepe a megye külső kapcsolatainak erősítése, így például a közút-, vasút- és kerékpárút– (a térségben elsősorban a Tisza-tó irányába mutatóan a térségen túlmutatóan: Hortobágy, Debrecen felé, illetve tágabban az EuroVelo rendszer felé való kapcsolódás) hálózat esetében - Az árvíz-, belvízvédelem, az öntözés, a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek területén - A humán erőforrás, oktatás (különösen a felsőoktatás) és az innovációs kapcsolatok fejlesztése 4.2 Esélyegyenlőség: A megye társadalmának megújítása és megerősítése, valamint a társadalmi elégedettség elérése érdekében javítani kell az esélyegyenlőségi célcsoportok kilátásait, az elszegényedett rétegek felemelkedését, a diszkriminációval sújtott nemzetiségek integrációját. Elő kell segíteni a társadalmi felzárkózást és a különböző okokból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációját a munka világába. A foglalkoztatás elősegítése, a mélyszegénység elleni küzdelem, a megkülönböztetés tilalma, a megváltozott munkaképességűek helyzetének javítása különösen fontos célok egy olyan megyében, mint Heves, ahol nagy a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek aránya. Fontos cél továbbá a családok helyzetének a javítása, családbarát megoldások és a társadalmi felelősségvállalás esélyegyenlőségi dimenziójának az erősítése. A megyén belüli térségi esélyegyenlőség erősítéséhez kiegyensúlyozott területi kiegyenlítés, a perifériák és az elmaradott térségek felzárkóztatása, a térségi sajátosságoknak megfelelő térségi fejlődési pályák kialakítása szükséges. Elő kell segíteni a megye természeti és kulturális értékeinek, közérdekű létesítményeinek és rendezvényeinek nyilvános elérését, megközelíthetőségét és nem szabad korlátozni azok megszemlélésének lehetőségét (kivéve védelem alá vont területek), és azokat a fogyatékkal élők számára is elérhetővé kell tenni. A közösségi közlekedés fejlesztése és korszerűsítése során is figyelembe kell venni a leszakadt térségek felzárkóztatásának, valamint életminőség egyenlőtlenségei mérséklésének a lehetőségeit. Törekedni kell továbbá a pénzbeli ellátásokhoz való hozzáférésben mutatkozó területi különbségek mérséklésére, és az esélyegyenlőség megteremtésére az egyéb szociálpolitikai szolgáltatásokhoz való hozzáférésben. Ki kell emelnünk az információ és a tudás gazdasági és társadalmi fejlődést elősegítő katalizátor szerepét, melyet a megyében is növelni szükséges az esélyegyenlőség megvalósításában. Az oktatás minősége és hatékonysága szintén hozzájárulhat az esélyegyenlőség megvalósításához és a hátrányos helyzetűek integrációjához. Ebben komoly szerepet vállalhatnak a megye oktatási és felsőoktatási intézményei, valamint az

49

egyházak. 4.3 Információs társadalom: Az IKT gyors technológiai fejlődést indukál, mely megváltoztatja a gazdaság munkaerőigényét, ezáltal a képzési rendszer alkalmazkodását igényli és lehetőséget teremt a foglalkoztatás élénkítése céljából annak atipikus formáinak megvalósítására is. Az IKT szektor ugyanis túlmutat önmagán, kiemelt hatása van az esélyegyenlőség javítására, hiszen célja az emberek életminőségének javítása, tudásuk szélesítése, a különböző gazdasági és társadalmi fejlettségű földrajzi területek polgárai között a társadalmi egyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás.Az információs társadalom megteremtéséhez alapvető fontosságú a társadalom egyes rétegei között kialakuló digitális szakadék, valamint a digitális írástudatlanság felszámolása. Az innovatív szemlélet, a megújulni képes, újdonságokra nyitott társadalom azonban elengedhetetlen a sikeres fejlesztések megvalósításához.

5. A célrendszer koherenciájának vizsgálata A megyei koncepció tervezése során a legfontosabb fejlesztési dokumentum a NEMZETI FEJLESZTÉS 2020 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció. A megyei koncepcióba beépítettük az abban megfogalmazott célkitűzéseket, javaslatokat. Az OFTK-ba pedig beemelésre kerültek a Heves Megyei Közgyűlés által megfogalmazott területpolitikai fejlesztési irányok:

A helyi innovációk segítése, a K+F tevékenységek támogatása elsősorban a megyében működő felsőoktatási intézményekre (Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola) és tudásközpontokra alapozva. Turizmus súlyának megőrzése a termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának és attraktivitásának növelésével különösen a lovas- (Szilvásvárad) és ökoturizmus (Tisza-tó), továbbá az egészségipar minőségi fejlesztése révén, építve Eger és a Mátra-vidék történelmi, borászati és természeti adottságaira, hagyományaira is. A megye környezeti minőségének javítása környezetbarát technológiák, megújuló energiaforrások meghonosításával és minél szélesebb körben történő alkalmazásával mind a verseny, mind pedig a közszférában, kiemelten építve Heves megye kedvező geotermikus adottságaira is. Heves megye kiemelkedő adottságaira építve a gyógy- és egészségturizmus pozicionálása, igazodva az európai demográfiai trendekhez, alapozva a megye gyógy- és termálvíz vagyonára is. A fejlesztési célok eléréséhez szükségek módszerek, eszközök, nemzetközi tapasztalatok megismerése és adaptálása interregionális típusú együttműködésekre alapozva. A hátrányos helyzetű perifériális kistérségekben az ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök fejlesztése mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése. A megyei célrendszer elemei szorosan kapcsolódnak az OFTK-ban meghatározott alábbi négy átfogó célhoz: Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdaság és növekedés Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom Természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme Térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet A célrendszerünk stratégiai szintjét annak a szakmai elvárásnak megfelelően alakítottuk ki, miszerint komplexitást és területiséget képviseljenek. A megyei igényeknek és adottságoknak megfelelően integráltuk azokat a specifikus célkitűzéseket, amelyeket az OFTK az alábbiakban fogalmaz meg: Gazdasági növekedés, versenyképes, exportorientált, innovatív gazdaság Gyógyuló és gyógyító Magyarország, egészséges társadalom (egészség- és sportgazdaság) Élhető és életképes vidék, egészséges élelmiszer-termelés és ellátás Kreatív tudástársadalom, korszerű gyakorlati tudás, K+F+I


Gazdasági versenyképesség javítása a megye gazdasági adottságaira építő munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések priorálása és a beruházás ösztönzést támogató infrastruktúrák (infokommunikációs, közlekedési, oktatás-szakképzési, stb.) fejlesztése révén, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével. Megyén belüli észak-déli, északi területein kelet-nyugati kapcsolatok javítása.

50

Közösségi megújulás, értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, romaintegráció Nemzeti stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, és környezetünk védelme Többközpontú növekedésünk motorjai: városok és gazdasági térségek Vidéki térségek értékalapú felemelése Egységes és integrálódó társadalom és gazdaság és egyenlő létfeltételek az ország egész területén Elérhetőség és mobilitás megújuló rendszere


Az egyéb országos szintű fejlesztési tervdokumentációkhoz való kapcsolódást az alábbi ábrában foglaltuk össze:

51

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció

Nemzeti Vidékstratégia ( 2012–2020)

Magyar Növekedési Terv

Wekerle Terv

Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia

Nemzeti Energiastratégia 2030

Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve (2010-2020)

Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2012-2024

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) célrendszere Komplex, integrált és foglalkoztatásintenzív gazdaság

Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom

Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet

„Gazdasági tengely” erősítése

Észak-Heves

EU tematikus célkitűzései (2014-2020) A kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása

A KKV-k, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása

Dél-Heves

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban

Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása

Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet

2. ábra: a célrendszer koherenciájának vizsgálata

Környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem Beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás

A célrendszer koherenciájának vizsgálata

Hazai tervdokumentumok

52

6. Heves megye térszerkezete Heves megye térszerkezeti elrendezésének jellegzetessége az Északi középhegység vonulata okozta kelet-nyugat irányú sávosság. Északon dombvidéki terület, a Heves-borsodi dombság sávja található. Déli irányban haladva, a Mátra és Bükk hegységek északi hegylábának területei következnek. A harmadik jellegzetes térszerkezeti elem az északi középhegység, jellemzően erdővel borított hegyháti területi sávja. A hegyvidék déli hegylábi területei jellegzetesen szőlőtermelő vidékek. Ebben a területi sávban alakultak ki a megye legjelentősebb városai Hatvan, Gyöngyös és Eger. Ettől délre nagy kiterjedésű alföldi területek találhatóak. Ezt az ötödik területi sávot határolja délkeleti irányból a Tisza-tó vízparti területe. Ez a hat térszerkezeti sáv természeti adottságok, társadalmi és gazdasági szerkezet szempontjából is jól jellemezhető, földrajzilag is jól körbeírható terület. A kelet-nyugat irányú területi sávokat észak-déli irányba a patakok ökológiai sávjai, a Zagyva, a Tarna, az Eger patak völgyei kötik össze, csak a legjelentősebb ilyen vízfolyásokat említve. A megye fő közlekedési hálózatai is ehhez a térszerkezethez igazodnak, azzal az eltéréssel, hogy a megyén áthaladó keletnyugat irányú fő közlekedési tengely nem a három legjelentősebb település vonalához igazodik, hanem Hatvantól kezdve fokozatosan kinyílik déli irányba. Nem a hegyek déli lábánál fut, hanem az alföldi területeken, gazdaságilag gyengén fejlett térségen halad keresztül. Ez jellemző mind a vasúti, mind a közúti hálózatra is. Erről a közlekedési tengelyről elsősorban északra, a hegyek felé irányuló leágazások a jelentősebbek, az alföldre irányuló továbbvezetésük gyenge. Az észak-déli közlekedési kapcsolatok itt megtorpannak. Mivel a gazdasági potenciállal rendelkező városok nem a kelet-nyugat irányú közlekedési tengelyen helyezkednek el, ezért különösen fontos cél az észak-déli kapcsolati rendszerek, és azok alföldre irányuló ágainak fejlesztése. A megye térszerkezete, a közigazgatási területi felosztásánál jobban jellemezhető földrajzi adottságaiból következő keletnyugat irányú sávosságával (3. ábra). A célrendszer szempontjából három markánsan elkülönülő területi egység

rajzolódik ki. Az Észak-Hevesi területek, amelybe beletartozik a Heves-borsodi dombság, és a Mátra-Bükk vonal északi hegylábi területei. A kelet-nyugat irányú közlekedési tengely, és az ahhoz északról kapcsolódó városok képezik a megye „gazdasági tengelyét”, így célrendszerük területi kiterjedése is ehhez kapcsolódik. A közlekedési tengelytől délre eső alföldi és folyó közeli területek adottságai és kitörési lehetőségei szintén együtt kezelhetőek. Ez a Dél-Hevesi terület képezi a területi célok harmadik elemét. Észak-Heves dombvidéki és északi hegylábi területei, a Közép-Heves „gazdasági és közlekedési tengely” területe, és Dél-Heves alföldi, vízparti területei a megye teljes területét lefedő hármas területi célrendszert képeznek. Amíg Közép-Heves keleti és nyugati irányba, addig Észak-Heves északi irányba, Dél-Heves pedig déli irányba csatlakozik a szomszédos megyék azonos adottságú területeivel. A területi célrendszerekhez kapcsolódó elvek a természet-és környezetvédelemi szempontok figyelembevétele, a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi érdekek együttes szolgálata, az ipari ökoszisztéma minél nagyobb arányú megvalósítása.

Heves megye térszerkezete

3. ábra: Heves megye térszerkezete (szerk.: Szabó László – Pénzes János)

53

4. ábra: Települések közötti kapcsolati rendszer (szerk.: Szabó László – Pénzes János)

A települések közötti kapcsolati rendszer térszerkezeti (4. számú) ábrája a települések közötti kapcsolat-felvételi irányokat, és a közöttük létrejövő érintkezési szinteket, és azok fejlesztési javaslatait mutatja be. Az ábrán jól érzékelhető a fejezet elején már említett megyei sajátosság, hogy a fő gazdasági tengely (vagyis a fő kapcsolat felvételi irány) és a fő közlekedési tengely (vagyis a fő érintkezési irány) szétnyílik. Az ábra, az országos szintű, és a megyei szintű érintkezési irányok fejlesztésére is javaslatot tesz. Észak-Heves vonatkozásában Pétervására, Bélapátfalva, Ózd azonos kihívásokkal és lehetőségekkel rendelkező településhármas kapcsolatfelvétele javasolható. Érintkezési vonatkozásban az Eger, Bélapátfalva, Ózd vonal igényel fejlesztést. A Pétervására, Bélapátfalva, Ózd településhármas Salgótarján, Bátonyterenye, Pásztó irányába történő kapcsolatfelvétele is erősen javasolt. Az érintkezési kapcsolatok éppen Salgótarján felé, a 21 számú főút irányába a jobbak. Fejlesztésre szorul a megyén belüli észak-déli irányú érintkezést biztosító Pétervásárától a 24. számú főútig Gyöngyös felé, onnan tovább Jászberény elérését lehetővé tevő útvonal. Ez az irány a településhálózat felfűzését szolgálja, nem a gyors áthaladást a területen. A másik ilyen településhálózatot felfűző, megyei szinten fontos érintkezési vonal, a Tarna völgyében futó Heves városáig, majd a Kisköre és Abádszalók településpárig illetve Szolnokig vezetett útvonal. Ez is teljes hosszában fejlesztésre szoruló érintkezési irány. Az országos szinten fejlesztésre javasolt érintkezési irányok, a 21 számú főút, és a 25 számú főút déli irányú továbbvezetése Jászberény központtal. Jászberényből mind Cegléd, Kecskemét, mind Szolnok irányába lehet továbbhaladni. Heves megye déli kapcsolatai Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászapáti, Jászberény (Jász-NagykunSzolnok megyei) településnégyeshez kötődnek.


A megye közlekedési térszerkezetét bemutató (5. számú) ábra, a meglévő és fejlesztésre szoruló fő közlekedési kapcsolatokat mutatja be. A megye gazdasági térszerkezetét és annak megyén kívüli kapcsolódásait, valamint az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció térszerkezeti elemeit a 6. számú ábra mutatja be. Ábrázolásra kerültek a megye városi térségei, a javasolt településpárok, és a gazdasági vonzáskörzetek. Pétervására, Bélapátfalva, KisköreAbádszalók és Poroszló-Tiszafüred városi térségeinél az ellátással, az önellátással, az igazgatással, a környezet javításával kapcsolatos városi szerepkörök erősítése javasolt. Termeléssel és ipari tevékenységgel kapcsolatos területhasználat javasolható helye a barnamezős területek. Kedvezőek a természetipar és a szociális gazdaság lehetőségei. Lőrinci, Füzesabony, Heves városi térségeinél a funkcionális városi szerepkörök mellett a gazdasági termeléssel kapcsolatos városi szerepkörök erősítése szükséges. A termeléssel és ipari tevékenységgel kapcsolatos terület igénybevétel során, a barnamező mellett a körültekintően kialakított zöldmezős területkijelölés is támogatható, elsősorban ipari parkok formájában.

54

5. ábra: Heves megye közlekedési térszerkezete (szerk.: Szabó László – Pénzes János)

A Salgótarján, Gyöngyös, Hatvan, Jászberény vonal Budapest gazdasági gyűrűjéhez tartozik. Az Eger, Füzesabony, Heves vonal Budapest legkülső gazdasági gyűrűjének része, de Bélapátfalva, Eger, Füzesabony vonal Miskolc külső gazdasági gyűrűjéhez is kapcsolódik.

A periférikus helyzetben lévő városi térségek helyzeti előnyét a több önálló központhoz való kapcsolódások jelenthetik. Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban leszakadva ábrázolt Salgótarján, Bátonyterenye és Ózd térsége, (a Mátra-Bükk vonaltól északra lévő területek) éppen az Észak-Hevesi térséggel (Pétervására és Bélapátfalva városi térségeivel) nyerhetnek kapcsolódási lehetőséget. Az északi területekhez hasonló kapcsolódás alakítható ki a megye déli részén is a Jászság északi területeivel. Az ábrából is jól érzékelhető Heves megye térszerkezetének megyehatáron átnyúló kapcsolódásai. Ennek legfőbb partnerei Nógrád megye keleti része, Borsod-Abaúj-Zemplén megye nyugati határvonala és Jász-Nagykun-Szolnok megye északi területei, főleg a Jászság. A kelet-nyugat irányú gazdasági tengely pedig Pest megye keleti részével és Borsod-Abaúj-Zemplén megye autópályája körüli része hozza kapcsolatba Heves megye térszerkezetét. A gazdasági kapcsolatokat mind a közigazgatási határ mentén, mind a távolabbi területek felé erősíteni szükséges, a jelenlegi kapcsolatok fokozásával és új kapcsolati elemek kialakításával. A külső gazdasági gyűrűk vonatkozásában a megyehatár menti szűkebb gyűrűn kívül, a Budapest, Kecskemét, Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Kassa, Losonc által képzett térség jelenti a második gazdasági gyűrűt.


6. ábra: az OFTK gazdasági térszerkezeti elemei (szerk.: Szabó László – Pénzes János)

55

Térhasználati elvek: a barnamezős fejlesztések ösztönzése a zöldmezős beruházásokkal szemben a városi lakóterületek további szétterülésének megelőzése a munkahelyteremtő beruházásoknál a minél rövidebb munkába járási idő biztosításának figyelembe vétele a fejlesztések helyének kiválasztása, a közszolgáltatások területi szervezése során a fenntarthatóság, értékmegőrzés figyelembe vétele a közlekedés (személy- és áruszállítás) környezeti, közlekedésbiztonsági és műszaki kockázatának csökkentése akadálymentesség biztosítása esélyegyenlőség biztosítása az infrastrukturális rendszerek elérhetőségéhez, hozzáféréséhez a táji örökség védelme a környezetvédelem és gazdaságfejlesztés ésszerű egyensúlyának megteremtése a társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi érdekek együttes szolgálata az ipari ökoszisztéma minél nagyobb arányú megvalósítása.

7. A tervezési folyamat és társadalmasítás A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása: A 2014-2020 időszak tervezési tevékenységéhez a fejlesztési elképzelések feltárása 2012 első felében kezdődött, amelynek keretében a települési önkormányzatok megkeresésén keresztül terveztük feltárni a lakosság, a vállalkozások, a civil szervezetek, a kistérségi társulások és maguk az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit. A Partnerségi Terv elkészítése: A Partnerségi Terv elkészítése 2012 júliusában kezdődött, amelyet a megyei önkormányzat hivatalán belül működő Területfejlesztési Munkacsoport szakemberei állítottak össze. Ebben meghatározásra kerültek:a partnerségbe bevonni kívánt célcsoportok,a partnerekkel folytatandó kapcsolattartás módja, eszközei és ütemezése,a társadalmasítással kapcsolatos rendezvények és azok menetrendje,az eredmények értékelésének és felhasználásának módja. A Partnerségi Tervet a Közgyűlés 134/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozatával fogadta el. A tervezési folyamat és Partnerségi Terv végrehajtása: A Tervezői- és a Területfejlesztési Munkacsoport között folyamatos konzultáció zajlott. Ennek keretében hetente került sor munkaértekezletre, ahol mindkét munkacsoport igyekezett a legnagyobb létszámmal részt venni, a köztes időszakban is folyamatos kapcsolattartás volt jellemző az egyes szakágak felelősei között. A tervezés főbb lépései a következők voltak:

2013. 01. 09. Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága: 2013. január 9-én a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága 2/2013. (I. 9.) határozatában Heves megye fejlődése szempontjából az Európai Unió 2014-2020 közötti fejlesztési időszakára vonatkozóan a foglalkoztatás-bővítő gazdaságfejlesztést tartotta a legfontosabb célnak. A Bizottság a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció javaslattevő dokumentumának kidolgozása során ezen, legfőbb prioritás kiemelten történő kezelését javasolta. 2013. 01. 23-24. Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága: 2013. január 23. és 24. napján a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága ülésén 26 meghívott résztvevő (állami, önkormányzati érdekeltek, érdekképviseleti szervek, civil szervezetek és vállalkozások képviselői) volt jelen, akik vázolták problémáikat, jövőképüket, fejlesztési elképzeléseiket. A megalkotott javaslattevő anyag a két napos ülésen elhangzott javaslatok figyelembe vételével illetve a minisztérium által kiadott tervezési útmutató betartásával készült el, amelynek megalkotásában a főiskolák szakemberei, az elnök, a bizottsági elnök, a főjegyző, a területfejlesztési ügynökség és a Heves Megyei Önkormányzat területfejlesztési és területrendezési osztályának munkatársai vettek részt. 2013. 01. 30. Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága: A Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága 2013. január 30-i ülésére beterjesztésre került a Koncepció célrendszerének javaslata. A Bizottság 11/2013. (I. 30.) határozatában úgy döntött, hogy a „Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020)” célrendszerét érintően a horizontális célok közé összevontan kerüljön be a fenntartható zöld megye, továbbá a tehetséggondozás és az információs társadalom. Ugyanezen ülésen 12/2013. (I. 30.) határozatában a Megyei

A tervezési folyamat és társadalmasítás

2012. 11. 30. Heves Megyei Közgyűlés: 2012. november 30-i ülésén Heves Megye Közgyűlése arról hozott döntést, hogy a készülő új „Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020)” helyzetértékelő munkarésze megfelel a további tervezés alapjául. Ezt követően a tervezés következő szakaszának – javaslattevő fázis – munkálatai még 2012. év decemberében megkezdődtek.

56

Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága a „Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció (2014-2020)” célrendszerét a 11/2013. (I. 30.) határozatban tett javaslatokkal kiegészítve elfogadta. Egyeztetés történt a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatallal, ahol a célrendszer struktúráját a szakmai elvárásokhoz illeszkedőnek tartották, megfelelő alapot teremtve a Koncepció részleteinek kidolgozásához. 2013. 03. 19. Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága: 2013. március 19-én a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága társadalmasításra alkalmasnak találta a Koncepció beterjesztett változatát, amely tartalmazta a 2013. január 23. és 24. napján tartott Bizottsági ülésen elhangzott javaslatokat. 2013. 03. 19. Területfejlesztési Egyeztetési Fórum: 2013. március 19-én került sor a Területfejlesztési Egyeztetési Fórum ülésére, amelyen a Szakmai Tanácsadó Kerekasztal személyes véleményezésre felkért szervezetei vettek részt (Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, Heves Megyei Kormányhivatal, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Heves Megyei Agrárkamara, Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi és Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság, Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.) Ezen a fórumon az előbbi szervezetek képviselői mondhatták el véleményüket a koncepció javaslattevő fázisával kapcsolatban. A Szakmai Tanácsadó Kerekasztal azon szereplői, akik a Területfejlesztési Egyeztetési Fórumon írásbeli állásfoglalásuk megküldésével vesznek részt, 2013. április 03-ig kaptak lehetőséget arra, hogy állásfoglalásaikat, véleményüket és javaslataikat megküldjék a Heves Megyei Önkormányzat részére. A felkért 54 szervezet közül a fenti határidőig 12 db vélemény érkezett. 2013. 03. 25-29. „Tervezés Hete” elnevezésű fórumsorozat: A Partnerségi Tervben szereplő, a járásközpont településeit érintő, a „Tervezés Hete” elnevezésű területfejlesztési fórumsorozat az alábbi településeket érintette: Eger, Heves, Füzesabony, Hatvan, Pétervására, Bélapátfalva, Gyöngyös. A járási székhelytelepüléseken a helyi gazdasági, közigazgatási, civil és szakmai képviseletek is elmondhatták véleményüket, észrevételeiket a bemutatásra került javaslattevő fázisról ilyen formán is bekapcsolódhattak a területfejlesztési munkafolyamatba. A rendezvényeken jellemzően a települési polgármesterek, helyi vállalkozók, civil szervezetek képviselői vettek részt, ezzel biztosítva, hogy a helyi tudás, a helyi problématérkép, és a megoldási javaslatok is bekerülhessenek a dokumentumba. A területfejlesztési konzultációs fórumsorozat hét állomásán közel 200 résztvevő, több mint 50 javaslata hangzott el a koncepció szakmai iránymutatásaival kapcsolatban. A legtöbb esetben a hozzászólók a bemutatott megyei javaslattevő fázist széleskörűnek, a problémákra és azok megoldási lehetőségeire fókuszáló dokumentumként jellemezték. 2013. 04. 04. Minőségbiztosítás megérkezése: 2013. április 4-én a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal részéről megérkezett a Heves megyei koncepció javaslattevő fázisának minőségbiztosítása. A dokumentumból kiderül, hogy a Megyei Területfejlesztési Koncepció mind formailag, mind tartalmilag követi a 218/2009. (X.6.) kormányrendelet III. számú mellékletében előírtakat. Kisebb kiegészítésre van szükség a megye térhasználati elveinek meghatározásával kapcsolatban illetve a horizontális elvek és célok témakörét érintően.

2013. 04. 16. Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága: 2013. április 16-án a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága döntött a megyei területfejlesztési koncepció előrehaladásáról készült beszámoló elfogadásáról. A beszámoló tartalmazta a társadalmasítási folyamat során érkezett észrevételek, javaslatok bemutatását és beépülését a Koncepció anyagába. Tájékoztatás a Bizottság arról, hogy az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Országgyűlés általi elfogadására a minisztérium által kapott előzetes információk alapján a korábbiakhoz képest később kerül sor (leghamarabb 2013. év júniusában). A Heves Megyei Területfejlesztési Koncepciót az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció elfogadása után lehet majd a Heves Megyei Közgyűlés elé elfogadásra beterjeszteni. 2013. 04. 16. Területfejlesztési Egyeztetési Fórum: 2013. április 16-án került sor a Területfejlesztési Egyeztetési Fórum ülésére, amelyen a Szakmai Tanácsadó Kerekasztal személyes véleményezésre felkért szervezetei kaptak meghívót. A fórum témája a társadalmasítás folyamatának és eredményeinek bemutatása volt. 2013. 04. 26. Heves Megyei Közgyűlés: A Heves Megyei Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció tervezésének előrehaladásáról szóló beszámolót.


2013. 04. 10. Területfejlesztési Konferencia: 2013. április 10-én Területfejlesztési Konferencia megtartására kerül sor, melynek témája a szomszédos megyék területfejlesztési koncepcióinak illetve a társadalmasítás tapasztalatainak szakmai bemutatása.

57

A koncepcióalkotás Partnerségi Tervben megfogalmazott tervezett ütemterve: I. ütem: Előkészítő fázis. (helyzetelemzés, helyzetértékelés) Szerződéskötés a Tervezővel. Adatgyűjtés és meghirdetés. Tervezői dokumentáció. Területfejlesztési Egyeztetési Fórum. Közgyűlési határozat: II. ütem:Javaslattevő fázis.

2012 IX.

2012 X.

2012 XI.

2012 XII.

2013 I.

2013 II.

2013 III.

2013 IV.

2012 IX.

2012 X.

2012 XI.

2012 XII.

2013 I.

2013 II.

2013 III.

2013 IV.

HMTK tervezői dokumentáció. Területfejlesztési Egyeztetési Fórum. Térségi Szakmai Fórumok. Területfejlesztési Konferencia. Területfejlesztési Egyeztetési Fórum. Véleményezési eljárás. HMTK közgyűlési elfogadása.


Jelmagyarázat: Szerződéskötés, adatgyűjtések, véleményezések, egyeztetések. Tervezésre fordítható idő. Tervdokumentáció kiegészítésekre, a tervezői válaszokra fordítható idő.

58

8. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

a)

a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési forrásokat a magyar gazdaság növekedési potenciáljának erősítésére kell összpontosítani, ezért az összes forráson belül jelentősen növelni kell a közvetlenül gazdaságfejlesztésre irányuló források részarányát,

b)

a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezése során elsősorban a magas hozzáadott értéket biztosító termelés és a foglalkoztatás erősítését kell stratégiai célnak tekinteni, szem előtt tartva a kidolgozás alatt álló Országos Fejlesztési Koncepció és Országos Területfejlesztési Koncepció fejlesztési prioritásait, valamint az Európa 2020 Stratégia keretében Magyarország által vállalt, a Nemzeti Reform Programban rögzített számszerű célkitűzéseket is,

c)

a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezését integrált módon, valamennyi elérhető fejlesztési forrás figyelembevételével kell elvégezni, ideértve a vidékfejlesztési forrásokat is,

d)

a fejlesztési forrásokat lehetőség szerint koncentrált módon, kevés számú fejlesztési prioritásra összepontosítva kell felhasználni, elkerülve a források nem kívánatos szétaprózódását,

e)

a 2014–2020 közötti fejlesztési források felhasználásának tervezése során figyelemmel kell lenni a jelenlegi tervezési időszakban indult, de a következő időszakra átnyúló fejlesztések folytonosságának biztosítására, és törekedni kell arra, hogy a jelenlegi tervezési időszakban sikeresen futó, kiemelkedően eredményes támogatási konstrukciók folytatása a 2014–2020 közötti időszakban is biztosított legyen,

f)

a 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési források felhasználását központi koordinációval működő decentralizált intézményrendszernek kell támogatnia, amelyben hatékony központi koordináció mellett érvényesül az ágazati szakpolitikákért felelős tárcák tervező és irányító szerepe,

g)

a 2014–2020 között elérhető források felhasználását biztosító új intézményrendszer kialakításakor biztosítani kell a jelenlegi fejlesztési időszak kifutó programjainak zökkenőmentes zárását és a kifizetések teljes körű abszorpcióját, törekedve a teljes intézményrendszeren belüli esetleges párhuzamosságok minimalizálására,

h)

a 2014–2020 között rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre kell fordítani, a fennmaradó 40 százalékot pedig a humánerőforrás-fejlesztés, az infrastruktúrafejlesztés, a környezetvédelem és az energiahatékonyság célterületek között kell allokálni, figyelembe véve az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos determinációkat,

i)

a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokból elsősorban vissza nem térítendő támogatások nyújtására kell törekedni, a fejlesztéspolitikai önerő minimalizálása mellett,

j)

a közszférához tartozó kedvezményezettek esetében biztosítani kell, hogy a támogatási döntések az általános pályázati rendszertől eltérő, egyszerűsített eljárásrend keretében szülessenek meg,

k)

a 2014–2020 között elérhető források felhasználásának tervezését a területiség elvét figyelembe véve kell elvégezni, különös tekintettel a területi operatív programok tervezésére, amely során biztosítani kell a megyék hatékony közreműködését

ERFA

szakmai tartalom meghatározásáért első helyen felelős tárca NGM

irányító hatóság elhelyezése NGM

ERFA

NGM

NGM

operatív program

forrás

Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) Intelligens Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) Koordinációs OP (KOP) Vidékfejlesztési Program (VP)

ERFA

NGM

NGM

ERFA, KA

NFM

NFM

ERFA, KA

NFM, VM

NFM

ERFA, ESZA

EMMI

EMMI

KA

ME

ME

EMVA

VM

VM

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program ETHA VM VM (MAHOP). 1. táblázat: A 2014–2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító operatív programok szerkezete a 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata alapján

A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

A célrendszerben meghatározott fejlesztési prioritások megvalósításához elengedhetetlen az Európai Uniós források bevonása. A 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós fejlesztési források felhasználásának tervezésével és intézményrendszerének kialakításával összefüggő aktuális feladatokról a Kormány 1600/2012. (XII. 17.) Korm. határozata rendelkezik, meghatározva a célokat és alapelveket:

59

A határmenti térségek fejlesztése kapcsán Heves megyét érinti a Magyarország - Szlovákia Határmenti Együttműködési Program. A program keretében a 2007 és 2013 között felhasználható ERFA keret 176 millió EUR volt. A program mindkét országot érintő szakmai szervezete a Közös Technikai Titkárság továbbá Magyarországon az IH szintű feladatokat a Nemzetközi Együttműködési Programok Irányító Hatósága látja el az NFÜ szervezetén belül. A program első szintű ellenőrzési feladatait a Váti Nonprofit Kft. területi irodái látják el. A 2014-2020-as időszakban a szlovák- magyar program vonatkozásában várhatóan a Széchenyi Programiroda jut meghatározó szerephez. A területfejlesztési eszközrendszer egyik meghatározó eleme a települések belső erőforrásainak összessége, melyek nélkül az egyes fejlesztési elképzelések nem jöhetnének létre. Ilyen belső eszközök és erőforrások lehetnek a települések saját bevételei, a saját teljesítés keretében elvégzett nem anyagi jellegű tevékenységek, a helyi magántőke bevonása a projektek megvalósításába és előkészítésébe. Az egyes települések saját bevételei közül ki kell emelni az adóbevételeket, ezen belül pedig az iparűzési adó és idegenforgalmi adóbevételeket, amelyek a beruházások, fejlesztések esetében az önerő alapjául szolgálhatnak. A megyei önkormányzatok feladatait alapvetően két törvény szabályozza: a 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 27. § (1) bekezdése szerint: „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” A fentiekben megfogalmazott feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 11. és 13. § részletezi, mely részben tervezési (koncepció és programalkotás), részben koordinációs illetve közreműködési feladatokat határoz meg. A lentebb bemutatásra kerülő feladat ellátási módokhoz viszont szükséges lenne a vonatkozó jogszabályok módosítása a feladatok részletezése és konkretizálása érdekében. A Koncepcióban meghatározott célok megvalósítását a megyei önkormányzat a következő feladat ellátási formákban tudja segíteni: Közreműködő szervezeti feladatkör (Terület- és településfejlesztési OP megyei szintű prioritásai). Ennek keretén belül a Közgyűlés döntéshozói testületként funkcionálna, míg a menedzsment jellegű feladatokat a Megyei Önkormányzati Hivatal látná el. Ha az 1. pontban meghatározott feladatellátás nem kerül megyei szintre, akkor az alábbi feladatok kerülhetnek meghatározásra: projektszintű kiválasztással kapcsolatos feladatok (pl. értékelési szempontok, kritériumok meghatározása, monitoring bizottsági részvétel, stb.) menedzsmenti feladatok nélkül integrált projektek szervezése, melyben a megyei önkormányzat, mint főkedvezményezett venne részt. helyi közösségvezérelt kezdeményezések koordinációja, munkaszervezeti feladatok ellátása (LEADER, CLLD)

A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere

Mindegyik esetben szükséges a meglévő – elsősorban humán – kapacitások fejlesztése, legfőképpen az 1. pontban leírt feladatnál.

60

9. A koncepció üzenetei A koncepció általános üzenetei: Gazdasági növekedés. A megye gazdasági elemeinek helyi értékeken alapuló, de egymással szinergiában történő fejlesztése. Munkahelyteremtés. A lakosság életszínvonalának emelése illetve a megye népességmegtartó erejének növelése azzal érhető le, ha minden aktív korú lakosnak meg lesz a lehetősége az értékteremtő munkavégzésre. Infrastruktúra fejlesztés. A gazdaságfejlesztés és a társadalmi felzárkóztatás feltétele a szükséges infrastruktúra megfelelő szintű rendelkezésre állása A koncepció üzenetei a gazdasági szereplők számára: - Nyersanyag, hozzáadott érték, piac és nyereség. Elsősorban a helyi nyersanyagokból, minél nagyobb hozzáadott értéket előállítva, hazai piacra is termelve, a nyereség helyben történő felhasználása és befektetése. - Szociális érzékenység. A gyermekneveléssel, idős- és beteggondozással felelősen foglalkozó munkavállalók kiszolgáltatottságának ellensúlyozása, irányukba tanúsított nagyobb szociális érzékenységgel. Részvétel a társadalmi célok elérésében. - Rugalmasság. A változó piaci körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás. - Együttműködés. Klaszterek kialakítása és a hálózatosodás elősegítése. - Munkahelyvédelem. Aktív törekvés a munkahelyek megtartására és új munkahelyek létrehozására. - Gazdasági programok. Minél nagyobb részvétel a gazdaságélénkítő programokban. - Innovációra nyitottság. A gazdasági szereplők minél nagyobb arányba vegyék igénybe a kreatívipart és nagyobb hozzáadott értéket eredményező innovációt. A koncepció üzenetei az innováció és fejlesztés fokozására: - Társadalmi-és nemzetgazdasági kitekintés. Társadalmi-és nemzetgazdasági szinten kell minden innovációt (eljárás-vagy termékfejlesztést) vizsgálni és értékelni. - Alacsony eszközigényű eljárások. Az eszközigény nélküli, vagy az alacsony eszközigényű, és mégis jelentős nemzetgazdasági hasznot vagy értéket létrehozó eljárások és módszerek széleskörű elterjesztése. - Oktatás és képzés. Az oktatás és képzés a piaci igényekhez legjobban alkalmazkodva, minél magasabb szinten valósulhasson meg. Az oktatásban és képzésben való részvétel megtérülő befektetésnek számítson.

A koncepció üzenetei az állampolgárok számára: - Egészségmegőrzés. Ennek legfontosabb elemei a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, preventív gondolkodás illetve a szellemi- és mentális kiegyensúlyozottság. - Család és gyermekek vállalása. A család fontossága és tisztelete, az egészséges párkapcsolat kialakítása és fenntartása, a gyermekáldás fontossága és felelős vállalása. - Tudás és képzettség. A tudás és képzettség folyamatos fejlesztése, az életkornak megfelelő testi és szellemi képességek fenntartása. - Lakóhely tisztelete. A helyben maradás, a helyben boldogulás akarása, a személyes identitástudat kialakítása, az elődök, a szokásaik és cselekedeteik ismerete. - Saját tulajdon rendben tartása. A saját lakókörnyezet rendben tartása, állapotának megőrzése, értékének növelése és védelme. - Takarékosság. Takarékosság a természetes erőforrásokkal, az ivóvízzel, az energiával. - Nulla hulladékképzés. A hulladékképzés lehető legalacsonyabb szintre hozása, a hulladékok szelektív gyűjtése, lehető legnagyobb mértékű (újra)hasznosítása, továbbá legkisebb környezeti terheléssel járó ártalmatlanítása. - Közösségi élet. Közösségért való aktív tenni akarás. A közösségi és természeti értékek óvása, megőrzése, gyarapítása. Kirekesztés mentes közösséghez való tartozás. - Helyi termékek és szolgáltatások. Helyi termékek fogyasztása, helyi szolgáltatások igénybevétele. Országjárás, ország-ismeret, a Kárpát-medencén belül. - Rekreáció, kikapcsolódás. A szabadidő hasznos eltöltése, kulturális kikapcsolódás, biztonságos szórakozás. - Odafigyelés, segítségnyújtás, méltányosság. Embertársakra és más élőlényekre való odafigyelés, segítségnyújtás, méltányosság gyakorlása. Mások kirekesztésének kerülése.

A koncepció üzenetei

A koncepció üzenetei a környezet-és természetvédelem érdekében: - Természet-és környezetvédelmi szempontok. A fejlesztések a természet-és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével valósuljanak meg. - Társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi érdekek. A fejlesztéseket olyan területen kerüljenek megvalósításra, melyek elhelyezkedése egyaránt szolgálja a társadalom, a gazdaság és a környezetvédelem érdekeit. - Ipari ökoszisztéma. A fejlesztésekbe olyan területek kerüljenek bevonásra és olyan fejlesztéseket rendeljenek egymás mellé, ahol az ipari ökoszisztéma minél nagyobb arányban megvalósulhat.

61

-

Lelki és szellemi egészség. A lelki és szellemi képességek gyarapítása és megőrzése. Valamely – nem kirekesztő gondolkozású – egyházi vagy lelki-szellemi közösséghez való tartozás.

A koncepció üzenetei a családok számára: - Generációk tisztelete. Értékközpontú gondolkozás közvetítése az utódokról, a gyermekekről, az aktívkorúakról, az idősekről, az elődökről és ősökről. Értékközpontú, kirekesztés mentes származás- és nemzettudat. - Gyermekek vállalása. A gyermekek vállalása és felelős felnevelése, a család aktív eltartó képességéhez mérten, lehetőség szerint több generáció együttműködésével. - Nevelés, képzés és készségfejlesztés. A nevelés, képzés és készségfejlesztés biztosítása a gyermekek számára. Képzés, készség- és képességfejlesztés biztosítása a család minden tagja számára. - Egészségmegőrzés. A testi, szellemi és lelki egészség megőrzésének biztosítása a család minden tagja számára. A családon belüli erőszak és megfélemlítés kerülése és megakadályozása. - Odafigyelés, gondoskodás és segítségnyújtás. Odafigyelés, gondoskodás és segítségnyújtás a család minden rászoruló tagja számára. Betegek és idősek gondozásának vállalása. - Teljes értékű család. A teljes értékű családban, illetve nagycsaládban való élet fontossága, ha lehetőségei adottak. - Családi hagyományok. A családi hagyományok, szokások, tradíciók őrzése. Pozitív, nem kirekesztő gondolkozású családi identitástudat kialakítása. Elődök és ősök emlékének tisztelete. - Családi tulajdon. A család lakókörnyezetéhez tartozó tulajdonok folyamatos rendben tartása, állapotának megőrzése és védelme. A koncepció üzenetei a községek (a vidéki térségek) számára: - Helyi termékek. A helyi termékek és erőforrások felhasználása. - Népességmegtartás. A népesség, különösen a fiatalok helyben maradásának elősegítése odafigyeléssel, a helyi ügyekbe történő partneri bevonással. Kapcsolattartás az elszármazottakkal. - Odafigyelés, gondoskodás, segítségnyújtás, szolidaritás. A helyi lakosság segítőkészségére, az egészséges családi kapcsolatokra építve. - Gyermekvállalás. A gyermekvállalás ösztönzése. Gyermekgondozás segítése. Családsegítés. - Szociális gazdálkodás. A helyi adottságokra alapozó, helyi munkaerőt foglalkoztató rendszerek kialakítása. - Természetipar. Természeti környezet fenntartása és javítása. - Hagyományok. A hagyományok őrzése. Községi identitástudat erősítése. Községükre büszke lakosok. - Kulturális értékek. Nemzeti, illetve nemzetiségi kulturális-és tárgyi értékek, a nyelv és szokások őrzése. - Nevelés, képzés és készségfejlesztés. A nevelés, képzés és készségfejlesztés községi szintű, önszerveződésre épülő ösztönzése és segítése. - Közbiztonság. A közbiztonság érdekében aktív együttműködés a hatóságokkal. Polgárőrség. Mezőőrség. - Aktív kapcsolattartás. Aktív kapcsolattartás a térségi városközponttal illetve a környező településekkel.

A koncepció üzenetei az egyházak számára: - Karitász és misszió. A karitatív és missziós tevékenységek minél szélesebb körű gyakorlása. - Gyermekvállalás. A felelős gyermekvállalás, a sokgyermekesség ösztönzése és segítése. - Családmodell. Az egészséges családmodell, a többgenerációs, a nagycsaládi életforma közvetítése. - Idősgondozás. Az idősgondozás ösztönzése, segítése és támogatása. - Rászorulók. A leszakadó társadalmi rétegek lelki ösztönzése és segítése a munkára, az egészséges közösséghez való tartozásra. - Magatartásformák. Pozitív, a szellemi és lelki épség megőrzésére irányuló magatartásformák közvetítése. - Vallási turizmus. A történelmi Magyarország területén a vallási turizmus ,a hálózati jellegű zarándokutak és infrastruktúrájuk kiépítésének ösztönzése és támogatása. - Zarándoklás. A csoportos és egyéni zarándoklás ösztönzése és segítése. - Egyetemjárás. A hagyományokat felelevenítő peregrináció (a diákok külföldi egyetemjárásának) támogatása, kapcsolatokra épülő segítése.


A koncepció üzenetei a városok (a városi térségek) számára: - Felelős szerepvállalás. Felelős gondolkozás a városhoz tartozó vidéki térség összefogásában. Aktív érdeklődés és közreműködés a vonzáskörzethez tartozó községek ellátásának segítésében. Integrált és komplex fejlesztési programok kidolgozása, melyek nem csak a város, hanem a vonzásterülete településeinek igényeit, szükségleteit, elképzeléseit is figyelembe veszi. - Városi szerepkörök. A funkcionális városi szerepkörök széleskörű vállalása és ellátása. - Megközelíthetőség. A könnyű és biztonságos megközelíthetőség biztosítása a városhoz tartozó vidéki térségek számára, különösen tömegközlekedési eszközökkel és kerékpárral. - Szervezés és összefogás. A városon belüli városrészek és a városhoz tartozó vidéki térségek összefogásának és együttműködésének hatékony megszervezése különösen, a helyi gazdaság, a helyi kereskedelem, a helyi szolgáltatás, az oktatás, az egészségügy, a kulturális értékek, a szórakozás, a hagyományőrzés területén. A fejlesztések során a kapcsolódó intézményekkel való fokozott együttműködés, szolgáltatásaik igénybe vétele (pl. főépítész)

62

A koncepció üzenetei a szegregáció megszüntetésére: Kialakulás okainak megszüntetése. A szegregáció megszüntetése érdekében meg kell akadályozni a negatív használati magatartás kialakulását, ennek közösségi magatartássá való átalakulását, a pozitív magatartású rétegek elköltözését. A szegregációt nem a szegénység okozza, ezért az sem az anyagi értékek növelésével, sem segélyezéssel, sem elszigeteléssel nem szüntethető meg. Fiatal generáció formálása. A szegregáció megszüntetésének hosszú távú eszköze, hogy a negatív magatartási formát ne vegye át az új generáció. Ez a neveléssel, oktatással, képzéssel, szakképzéssel és pozitív minták felmutatásával érhető el. Jogi és jogalkalmazási eszközök. A szegregáció megszüntetésének nélkülözhetetlen eleme, a negatív magatartás visszaszorítása a jogalkotás és jogalkalmazás eszközeivel. Ezen belül különösen fontos a szociális ellátás felhasználásának ellenőrzése, a kötelességek szélesebb körű megalkotása és betartatása, valamint a megelőző jellegű intézkedések alkalmazása. A koncepció üzenetei a jogalkotók számára: - Segélyek és támogatások. A szociális segélyeket és egyéb támogatásokat csak a segélyezett (illetve támogatott) célra lehessen fölhasználni. A segélyek és támogatások fölhasználása ellenőrzött legyen. - Szociális ellátórendszer. Olyan szociális ellátórendszerek kidolgozása, amely ösztönözi a szegregációban élő rétegeket arra, hogy helyzetükön változtassanak. - Szociális gazdaság. Szociális gazdaságot segítő jogszabályok megalkotása. - Természetipar. Természetipart segítő jogszabályok megalkotása. A természeti környezet fenntartása és fejlesztése társadalmi hasznosságának felismerése. Az ezzel foglalkozó közösségek és egyének ne támogatást kapjanak, hanem feladatot (munkalehetőséget) és annak elvégzése után járó díjazást (munkabért). - Önfenntartás, önfoglalkoztatás. Az önfenntartást, az önfoglalkoztatást segítő jogszabályok megalkotása. - Tulajdonhoz kötődő felelősség. A tulajdonláshoz ne csak jogok, de kötelezettségek is kapcsolódjanak, amelynek el nem végzése csökkentse a tulajdonláshoz kapcsolódó jogok mértékét. Az ilyen jellegű jogszabályok szélesebb körű kiterjesztése, alkalmazásukat biztosító rendeletek hatékonyságának növelése. - Tulajdonvédelem, önvédelem. A közbiztonság érdekében a tulajdonvédelem és az önvédelem hatékonyságát növelő jogszabályok megalkotása. - Gyermek-, idős-és beteggondozás. Az önfoglalkoztatás keretében, képzettségen alapuló gyermek-, idős-és beteggondozás lehetőségének szélesebb körű biztosítása. - Gyermeknevelés. A gyermekneveléssel felelősen foglalkozó munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése. - Jogalkalmazás. Hatékonyabb jogalkalmazást és bűnüldözést lehetővé tevő jogszabályok megalkotása. - Közigazgatás. Folytatni kell a közigazgatás átszervezését a hatékonyság növelése és az ügyfélközpontúság érdekében. Fontos az intézmények, hivatalok közötti együttműködés fokozása a területfejlesztési célok elérése érdekében.


A koncepció üzenetei a jogalkalmazók számára: - Ellátási egyenlőtlenségek. A jogalkalmazás mértéke és hatékonysága a keletkező feladatokhoz legyen csoportosítva. Az ilyen, nagyobb jogalkalmazási erőt és hatékonyságot igénylő helyek például a szegregációval érintett területek. - Jogkövető magatartás. A jogkövető magatartás hatékony kikényszerítése különösen fontos a megfelelő magatartásformák, valamint az épített környezet állapotához kapcsolódó értékmegőrző, értéktermelő használati magatartás kialakulásában.

63

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020): HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020) HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS

Felelős tervező Dr. Szlávik János dékán, egyetemi tanár Eszterházy Károly Főiskola Vezető tervező Dr. Kovács Tibor tanszékvezető főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola

2014. február

1



A KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZT VETTEK Az Eszterházy Károly Főiskola részéről Dr. Csáfor Hajnalka Csugány Julianna Dr. Patkós Csaba Dr. Tánczos Tamás A Károly Róbert Főiskola részéről Dr. Bujdosó Zoltán Dr. Dávid Lóránt Dr. Dinya László A Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség knKft részéről Göndör J. Tibor Dr Balassáné Besenyei Tímea Telek Orsolya Török Lilla Gabriella Heves Megyei Önkormányzati Hivatal részéről Szabó László Mann Roland Fejes Richárd Zsolt A saját térképeket készítette Dr. Pénzes János

2


Tartalom Tartalom ..................................................................................................................................................................................... 3 BEVEZETÉS .............................................................................................................................................................................. 5 A munka során alkalmazott módszerek ................................................................................................................................. 5 I. HEVES MEGYE KÜLSŐ KÖRNYEZETÉNEK VIZSGÁLATA ................................................................................................. 6 1.1. Heves megye pozicionálása ................................................................................................................................... 6 1.2. A vállalkozási potenciál értékelése ......................................................................................................................... 8 1.3. Munkaerőpiaci értékelés ....................................................................................................................................... 10 1.4. Jövedelemtermelés és elosztás értékelése .......................................................................................................... 14 1.5. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 14 II. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE........ 15 2.1. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) vizsgálata ................................. 15 2.2. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása ........................................................................ 16 2.3. A táj jellemzői, természet- és tájvédelem .............................................................................................................. 16 2.4. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők ................................................. 20 2.5. A Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők .................................................................................... 23 2.6. Szennyezett, sérült és veszélyeztetett területek számbavétele adatbázis alapján ............................................... 23 2.6.1. Felszíni és felszín alatti vízkészletek ........................................................................................................... 23 2.6.2. Energiaforrások, ásványkincsek .................................................................................................................. 24 2.6.3. Vízkárt okozó elemek és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés................................................... 25 2.7. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 26 III. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME ................................................................................. 28 3.1. Az épített környezet fogalma és állapotát meghatározó jellemzők ............................................................................... 28 3.2. Az épített környezet állapotának változásai ................................................................................................................. 28 3.3. A megye épített kulturális értékei .......................................................................................................................... 29 3.4. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 29 IV. HEVES MEGYE BELSŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZETE ..................................................................................................... 30 4.1. A vállalkozási potenciál ágazatonkénti értékelése ................................................................................................ 30 4.2. A foglalkoztatási helyzet ágazatonkénti értékelése .............................................................................................. 31 4.3. A gazdasági termelékenység ágazatonkénti értékelése ....................................................................................... 31 4.4. A területi innovációs potenciál............................................................................................................................... 33 4.6. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 35 V. HEVES MEGYE TÁRSADALMI KÖRNYEZETE ................................................................................................................. 35 5.1. Humán erőforrások és demográfiai szerkezet ...................................................................................................... 36 5.2. Kulturális adottságok, értékek ............................................................................................................................... 39 5.3. Területi identitás, civil aktivitás .............................................................................................................................. 41 5.4. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 43 VI. AZ INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA HEVES MEGYÉBEN ............................................................................................... 44 6.1. Vonalas rendszerek, létesítmények ...................................................................................................................... 44 6.2. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok ......................................................................... 45 6.3. Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás ............................................................................................... 46 6.4. Energiaellátás ....................................................................................................................................................... 49 6.5. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ................................................................................................................. 51 6.6. A települések jellemző lakásviszonyai .................................................................................................................. 52 6.7. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 53 VII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSEINEK INTÉZMÉNY-FELSZERELTSÉGE......................................................................... 54 7.1. Egészségügyi és szociális intézmények ............................................................................................................... 54 7.2. Közoktatási és nevelési intézmények ................................................................................................................... 57 7.3. Felsőoktatási intézmények a megyében ............................................................................................................... 57 7.3.1. Eszterházy Károly Főiskola ......................................................................................................................... 57 7.3.2. Károly Róbert Főiskola ................................................................................................................................ 58 7.4. Turizmus, kereskedelem és intézményeik ............................................................................................................ 58 7.6. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 61 VIII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ADOTTSÁGAI ................................................................................................ 61 8.1. Településhierarchia ............................................................................................................................................... 61 8.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai ....................................................................................... 62 8.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések ................................................................................ 62 8.4. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 63

3


Tartalom

IX. HEVES MEGYE TÉRSZERKEZETI ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA ................................................................................... 64 9.1. Heves megye térszerkezeti elemeinek azonosítása ............................................................................................. 64 9.2. A térszerkezet időbeli alakulása............................................................................................................................ 65 9.3. A térségi területfelhasználás vizsgálata, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése ........... 65 9.4. Összefoglalás........................................................................................................................................................ 66 X. A TÁJ TERHELÉSÉNEK ÉS TERHELHETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA.................................................................... 67 10.1. Gazdasági tevékenységek környezeti hatásai ................................................................................................. 67 10.2. Természet- és tájvédelem ................................................................................................................................ 67 10.3. Környezeti elemek állapota .............................................................................................................................. 68 10.4. A táj terhelése és terhelhetősége kistérségenként........................................................................................... 69 10.5. Meglévő környezeti problémák és okozott környezeti következmények .......................................................... 71 10.6 Összefoglalás........................................................................................................................................................ 72 XI. KISTÉRSÉGI SZINTŰ ELEMZÉSEK .................................................................................................................................. 73 11.1. Megyék közötti kapcsolódási pontok feltárása ................................................................................................. 73 11.2. A gazdasági fejlettség térbeli egyenlőtlenségei a megyében ..................................................................................... 75 11.3 Heves megye kistérségeinek fókuszcsoportos felmérésen alapuló elemzése ................................................. 80 11.4. Összefoglalás ............................................................................................................................................................. 82 XII. A HEVES MEGYÉT ÉRINTŐ ÁGAZATI KONCEPCIÓK, TERÜLETFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS HATÁLYOS TERÜLETI TERVEK ÁTTEKINTÉSE ....................................................................................................................................... 83 12.1. Az Országos Területfejlesztési Koncepció Heves megyét érintő vonatkozásai ............................................... 83 12.2. Az Országos Területrendezési Terv Heves megyét érintő vonatkozásai, a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások alakulása .................................................................................................. 83 12.3. Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012–2020) ................................................................................................................. 84 12.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013).................................................................................. 84 12.5. Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére ............ 84 12.6. Új Széchenyi Terv (2011-2013) .................................................................................................................................. 85 12.7. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai (2007) ................................................................................. 85 12.8. Területi Agenda 2020 ................................................................................................................................................. 86 12.9. Wekerle Terv .............................................................................................................................................................. 86 12.10. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia ......................................................................................................................... 86 12.11. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 ......................................................... 86 12.12. Nemzeti Energiastratégia 2030 ................................................................................................................................ 87 12.13. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 tervezet.......................................................................................... 87 12.14. Nemzeti Reform Program ......................................................................................................................................... 87 12.15. Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (2007-2013).................................................................................................... 88 12.16. II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. ............................................................................................... 88 12.17. Európai Táj Egyezmény ........................................................................................................................................... 89 12.18. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve ............................................................................................................ 89 12.19. Tisza-tó koncepció.................................................................................................................................................... 89 12.20. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése........................................................................................................................... 90 12.21. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) ................................................................................................... 90 12.22. A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája (a Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) 1. melléklete) ............................................................................................................................................................................................. 90 12.23. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III. 2009-2014 (a Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) 2. melléklete) ........................................................................................................................................................................... 91 12.24. Heves megye húszezer főnél népesebb települései Integrált Városfejlesztési Stratégiáinak összefoglalása ......... 91 12.25. A megye fejlesztése szempontjából releváns jogszabályok ..................................................................................... 95 XIII. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE HEVES MEGYÉBEN ............... 96 13.1. A területfejlesztés forrásainak elemzése .......................................................................................................... 96 13.4. Európai Uniós vidékfejlesztési támogatások Heves megyében ..................................................................... 112 13.5. Heves megye szerepe a Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Programban 113 13.6. Összefoglalás ................................................................................................................................................. 114 XIV. PARTNERSÉG ÉS CSELEKVÉSI TERÜLETEK ........................................................................................................... 114 14.1. Partnerség ................................................................................................................................................................ 114 14.2. SWOT-analízis ......................................................................................................................................................... 115 14.3. Cselekvési területek beazonosítása ............................................................................................................... 116 Felhasznált irodalom .............................................................................................................................................................. 122

4


BEVEZETÉS Jelen dokumentum Heves megye területfejlesztési koncepciójának helyzetelemzése, helyzetértékelése, amely készítésének általános célja a megye hosszú távú fejlődéséhez szükséges stratégiai irányvonalak és célrendszer kialakítása, a térség felzárkózásának és fejlődésének elősegítése az elkövetkezendő években (2014-2020), konkrét célja pedig egy átfogó, öszszetett fejlesztési program kidolgozása a megye részére a jelzett időszakra. A Megbízó által elvárt eredmény egy olyan NUTS III-szintű területfejlesztési dokumentum, mely a megye fejlődésének múltbeli tendenciáira és ebből adódó jelenlegi helyzetére építve meghatározza a fejlesztés jövőbeli reális prioritásait a megyében. A készülő koncepció és program értelemszerűen a megye teljes területére kiterjed. A fentebb vázolt megyei koncepció készítésének az alapját a területfejlesztés intézményrendszerének, a (területi) tervezés gyakorlatának, valamint a megyei önkormányzatoknak a megváltozott feladatai képezik, hiszen a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (1) bek. értelmében „A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.” A törvény alapján a megye egyik legfontosabb feladatává a területfejlesztés vált, illetve a 2011. évi CXCVIII. tv. alapján a megye lett a területfejlesztés legfontosabb területi szintje. A korábban működött regionális fejlesztési tanácsok jogutódjai a NUTS II-es szintű régiókat alkotó megyék lettek, s a területfejlesztési hatáskör átkerült a megyék (megyei önkormányzatok) irányítási felelősségi- és jogkörébe. Mindezek értelmében a megye hosszú- és középtávú fejlesztéseit megalapozó-meghatározó dokumentumok elkészítésének a felelőssége is a megyei szintre került. Az igen jelentősen átalakuló jogszabályi és gyakorlati területfejlesztési környezetben a megye is új kihívások elé kerül: el kell készítenie a helyzetelemzést; koncepciót kell alkotnia, és ki kell dolgoznia a tényleges fejlesztési programot. Jelen dokumentum egy többlépcsős tervezés első szakaszának eredménye, a területfejlesztési szempontú helyzetfeltárás. A kidolgozás jelenlegi állapotában a rendelkezésre álló primer és szekunder információk elemzésével történik Heves megye helyzetének vizsgálata. A későbbi koncepcióhoz a program megalapozottsága érdekében szükséges egy részletes, komplex helyzetelemzés készítése. A helyzetelemzésben a legfontosabb humán és fizikai erőforrások, társadalmi, gazdasági, környezeti, stb. jellemzők bemutatása mellett elemzésre kerülnek a megyére ható külső környezeti tényezők is. Az összegyűjtött primer és szekunder információk alapján kerülnek feltárásra a szükségletek, problémák, valamint a kitörési lehetőségek. A helyzetelemzés elkészítésének következő szakasza során kiemelt szempont annak meghatározása, hogy mely ágazatok és földrajzi területek jelentenek kitörési lehetőséget a megye települései számára. A munka jelenlegi fázisában a rendelkezésre álló adatok segítségével pozícionáljuk a megye helyzetét.

Az elemzések során felhasználtuk a rendelkezésre álló legfrissebb adatforrásokat és a megye korábban elkészített anyagait, koncepcióit, terveit is, és ezek alapján térképi ábrázolással, szöveges elemzéssel és számításokkal támasztottuk alá a megye jelen helyzetének bemutatását.

BEVEZETÉS

A munka során alkalmazott módszerek A 2014-2020-as Uniós költségvetési időszakra való tervezés során természetesen figyelemmel vagyunk a formálódó közösségi irányelvekre, a jelenleg ismert, és az uniós fejlesztéspolitikát érintő stratégiai irányvonalakra, illetve az egész Közösséget, benne hazánkat érintő nemzetközi kihívásokra is. A megyei fejlesztési dokumentum készítése mindemellett értelemszerűen idomul az országos tervezés folyamataihoz: az Országos Fejlesztési Koncepció (OFK), az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK), valamint az ezekre alapuló, a 2014-2020-as időszakban rendelkezésre álló uniós források felhasználását célzó majdani nemzeti fejlesztési tervdokumentumok (az ún. Partnerségi Szerződés és Operatív Programjai) mind befolyásolják a megyei területfejlesztési anyagok elkészültét. A Heves megye fejlesztési koncepcióját megalapozó helyzetfeltárás készítése során az alábbi konkrét módszertani alapelveket alkalmaztuk: Társadalmi-gazdasági megközelítés Gyakorlatorientált megközelítés Hatályos tervdokumentumok felhasználása Meglévő megyei koncepciók, programok figyelembe vétele Primer és szekunder információk összhangja Az elmúlt időszakban megismert projektekre, fejlesztési elképzelésekre való támaszkodás Az érintettek bevonása (első körben a megyei önkormányzat mint képviseleti intézmény személyében)

5


I. HEVES MEGYE KÜLSŐ KÖRNYEZETÉNEK VIZSGÁLATA 1.1. Heves megye pozicionálása A rendszerváltás társadalmi-gazdasági-területi következményei Magyarországon: európai és hazai kitekintés Heves megye az európai vérkeringés részét képezi, melynek ékes bizonyítéka, hogy a megyén halad át a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) V. számú közlekedési folyosója. Az európai kontinens összlakossága több mint 730 millió fő, beleértve Magyarország valamivel kevesebb, mint 10 milliós lakosságát. E számokhoz Heves megye – mint hazánk 5. legkisebb lakosságszámú megyéje – 305 ezer fővel járul hozzá, ami Európa népességének a 0,04 %-át jelenti. Területi kiterjedést illetően Európa 10.508.000 km2-es területéből, Magyarország 93.030 km2–es területéből 3.637 km2–nyi területet tesz ki Heves megye. Ez a kontinens összterületének csupán 0,035 %-a. A rendszerváltás után megindult a gazdasági és politikai nyitás Nyugat-Európa felé, melynek eredményeként 2004-ben Magyarország belépett az Európai Unióba. Az egy főre jutó GDP értéke a megyében az EU átlagához viszonyítva jelentős lemaradást mutat (hazai viszonylatban is átlag alatti ez az érték, Heves megye a 12. a megyék közötti rangsorban e tekintetben). Ebből adódóan Heves megye – hasonlóan, mint hazánk valamennyi megyéje, kivéve Pest megye – a konvergencia régiók része, ugyanis a GDP/fő értéke nem éri el az EU átlagának 75%-át. A jelenlegi állapothoz az alábbi folyamatok vezettek. Az 1990-es rendszerváltás után hazánkban gyökeres politikai, gazdasági, társadalmi és térbeli változások zajlottak le. Az átalakulás sok olyan, korábban alig ismert – vagy ismeretlen, esetleg el nem ismert – problémát és jelenséget idézett elő, amelyek szoros kapcsolatban állnak az időközben jelentősen felértékelődött területiséggel. A rendszerváltás egy mély és hosszú gazdasági válsággal kapcsolódott egybe, amelynek során a GDP mintegy ötödével esett vissza, két számjegyű infláció alakult ki, hozzávetőlegesen másfél millió munkahely szűnt meg, továbbá a lakosság döntő része jövedelme és életszínvonala csökkenését élte meg. 2. ábra: Fejlődési zónák Magyarországon 1996 és 2007 között Forrás: Tánczos T. 2010.

A vázoltak kapcsán – folyamatosan csökkenő népességszám, romló demográfiai mutatók mellett – tömeges és tartós munkanélküliség alakult ki, radikálisan megváltozott a keresők és az eltartottak aránya, a foglalkoztatottság alacsony szinten állandósult, az elszegényedés és lecsúszás sokakat érintett, a jövedelmi, társadalmi és a területi polarizáció irányzatai pedig felerősödtek. A piacgazdasági feltételek kiépítése az állami tulajdon és befolyás visszaszorulását eredményezte.

I. HEVES MEGYE KÜLSŐ KÖRNYEZETÉNEK VIZSGÁLATA

1. ábra: Az Európai Unió tagállamai (Forrás: http://www.metropol.hu)

6


A folyamat egyik következménye az állandó versenyhelyzet, másik következménye pedig a területi egyenlőtlenségek növekedése, a térszerkezet átrajzolódása, a periferizálódás részleges újra- és átstrukturálódása volt. A rendszerváltást követő piacgazdasági átalakulás alapvetően az országon belüli területi egyenlőtlenségek növekedését idézte elő. A térszerkezet soha nem egyenletes (2. ábra), abban centrumok és perifériák váltják egymást: a térszerkezetbe való fejlesztéspolitikai beavatkozással az abban lévő eltéréseket (egyenlőtlenségeket) (3. ábra) igyekszünk korrigálni. A térszerkezetbe való beavatkozást a társadalmi egyenlőtlenségek és az ezeken alapuló gazdasági tényezők indokolják. 3. ábra.: Az elérhetőség és a komplex gazdasági fejlettség által meghatározott centrumperiféria viszony Magyarországon (2006) Forrás: Lőcsei H. és Szalkai G. 2008.

Északkelet-Magyarország A fenti eredményekre támaszkodva úgy is lehet fogalmazni, hogy hazánkban igazából az egész kelet-magyarországi térség, különösen pedig Északkelet-Magyarország társadalmi-gazdasági helyzete periférikusnak minősül, s területén nagy számban fordulnak elő halmozottan hátrányos helyzetű belső perifériák. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy a Szeged–Szolnok– Balassagyarmat képzeletbeli vonaltól K-ÉK-i irányban elhelyezkedő régiók jelentős részei az ország legkiterjedtebb válságövezeteit foglalják magukban. Heves megye fekvése egy potenciális hídszerep pozitív képét előlegezheti a közép- és hosszútávú területfejlesztési tervezésben és cselekvésben egyaránt. A természeti tőkével igen jól ellátott megye szoros kapcsolódási pontokkal rendelkezik a Hortobágy, illetve a Tisza-tó felé, melyek a komplex vidékfejlesztésnek, illetve az idegenforgalomnak már ma is jó együttműködési lehetőségekkel bíró térségei. Észak-Magyarország A régióhoz tartozó három megye országos viszonylatban az 1980-as évtized elején sem tartozott a kedvező adottságú és dinamikusan fejlődők közé. A rendszerváltással együtt járó nehézségek az ország egészére kiható visszaesést okoztak, de ez a régió mindhárom megyéjében hatásaiban erősebben jelentkezett. A visszaesést még a 90-es évek elején sem követte olyan mértékű stabilizáció, amely a GDP-ben megmutatkozott volna, sőt a 2000-es évek elejétől a többi régióhoz képest a leszakadás fokozódott. Jelenleg a három megye közül Heves pozíciói az országos átlagokhoz közeli értékeket mutatnak, míg BorsodAbaúj-Zemplén és Nógrád a megyék sorában a legkedvezőtlenebb értékkel rendelkezők között állnak. Társadalmi szinten is érzékelhető a különbségek növekedése az egyes rétegek és térségek között. A nagyobb városokban a szegénynegyedek kialakulásának jelei, a gettósodás veszélye, az elzárt kistérségekben az elnéptelenedés, elöregedés figyelhető meg. Jelentős számú fiatal diplomás hagyja el a régiót. A demográfiai mutatók érzékeltetik, hogy ott, ahol a roma népesség nagyobb arányban él, az életszínvonal, az alacsony iskolázottsági szint, a várható élettartam, a közművesítettség,


A rendszerváltás gyökeres fordulatot hozott hazánk életében: az 1990-es évtized elején a válság egyenletesen terítette be az országot (a mélypontot az 1993-as év jelentette), a fejlődés viszont csak szigetszerűen, sőt, pontszerűen jelent meg a hazai térben. A területi egyenlőtlenségek megnövekedtek, nagytérségi szinten kialakult a nyugat-kelet lejtő, s a társadalom is szétszakadt, egy kicsi, ám nagyon gyorsan gazdagodó, és egy egyre szélesedően leszakadó, részben pauperizálódó rétegre. Mindeközben a középosztály – már amennyiben valaha is létezett – jelentősen olvadni kezdett. Az ország térbeli képét komplex fejlettség alapján elemezve, a fentieken túl megállapítható, hogy a legfejletlenebb települések főként az északkeleti, keleti határvidékre koncentrálódnak, de a déli határvidék is jelentős számban tartalmaz ebbe a kategóriába tartozó településeket.

7


a lakások komfort fokozata jóval alacsonyabb, magas a gyermekkorúak, a munkanélküliek, a szociális támogatásra szorulók száma, a halálozási arány. A régió népességének nagyobb hányada sorolható a szegény rétegbe, mint országosan. A jövedelmek és az életkörülmények a legrosszabbak a kedvezőtlen adottságú kistérségek elzárt, távoli medencéiben, a városoktól távoli mikrotérségekben, illetve néhány nagyobb város peremkerületében. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelmek következményeként kisebb a társadalmi kohézió, mérsékeltebb a vállalkozási készség.

Működő vállalkozások összesen (db/km 2)

Heves megye Az Északi-középhegység és az Alföld határterületén elhelyezkedő megyében a két nagy táj találkozása változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez, meghatározva a mezőgazdasági termelés – elsősorban zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés – kedvező adottságait (egri, mátraaljai borvidékek). A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál- és gyógyvíz-készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas 5 (Bélapátfalvai és Pétervásárai) kistérségeinek a népességmegtartó ereje gyenge, ráadásul a megyén kívüli szomszéd területek is a hátrányos helyzet negatív 4,5 hatásaival küszködnek. Vidék

4

Heves megye

3,5

3 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év

1

1.2. A vállalkozási potenciál értékelése A vizsgált időszakra jellemző1 működő vállalkozások térbeli sűrűségét értékelve látható (4. ábra), hogy a megye vállalkozási potenciálja az időszak egészében a vidéki átlag2 alatt van, és azzal összhangban negatív irányú változásokat mutat. 4. ábra: A működő vállalkozások területi sűrűségének alakulása Forrás: KSH adatok alapján, 2010

Jelen szegmensben a vizsgáltból a 2004-es évet annak kiugró jellege miatt, a 2010-es évet pedig adathiány miatt ki kellett zárni, így az elemzett időszak 2005-2009-ig terjed. 2 Vidéki átlag: országos átlag Budapest nélkül


A gazdaság helyzetét kettősség jellemzi. Továbbra sem jellemzőek a termelés dinamizálását mutató jelek, még mindig alacsonyabb a beruházás, a szolgáltatás, a hatékonyság, a tőkebefektetés, vagy a kutatás-fejlesztés aránya, mint országosan. A termelésben még mindig jelentős szerepet játszanak a nagyvállalatok. A régió húzóágazatai a gépipar, az energiatermelés és a nehézvegyipar nagyüzemei, a kisvállalkozások egyelőre még csak a foglalkoztatásban játszanak fontos szerepet. A fejlettebb régiókhoz képest nem jelentős a magas szellemi termékhányadot tartalmazó produktum. Ugyanakkor biztató, hogy a turizmusban néhány éve mutatkozó fellendülés a kedvező adottságok kihasználásával hosszabb távon is érvényesülhet. Az autópálya hálózat tőkevonzó képessége mellett bebizonyosodott az is, hogy a nagyobb népességkoncentrációk vonzereje erősebb, a tőkebefektetés hatékonyabb, mint egy ritkábban lakott, távolabbi kistérségben. A fentiek alapján kirajzolódik egy, a főútvonalak mentén megvalósuló, dinamikus fejlődés, amelynek a kisugárzó hatása a távolabbi, kedvezőtlen adottságú térségeket is elérheti. A versenyképesség-hatékonyság elve nem jelenti a fenti térségek kizárólagos fejlesztését. A perifériák leszakadása ugyanis nem lehet olyan mértékű, hogy akadályozza a versenyképes térségek fejlődését. Ezért a kedvezőtlen adottságú kistérségek elérhetőségét, az ottani (alapellátási) szolgáltatási viszonyokat is javítani kell, azaz a fejlesztési források versenyképes térségekbe történő koncentrálása mellett a méltányosság elvének is érvényesülnie kell. Mindemellett hosszú távon várható egyes mikrotérségek elnéptelenedése. A régió arculata, a környezet is kettős képet mutat. A felhagyott művelésű bányák, bezárt, lepusztult ipartelepek, vasutak, meddőhányók látványa, a bozótosodó, gazos, nem művelt mezőgazdasági területek, pusztuló erdők, erdősávok, megdézsmált fasorok, kezeletlen hulladéklerakók, a rossz utak látványa mellett érintetlen természeti szépségek, megkímélt idegenforgalmi látványosságok jellemzik a tájat. A magyar-szlovák határ átjárhatóságát követően hosszú távon mindkét határmenti oldalon kedvezőbbé válnak a feltételek, a történelmi tradicionális kapcsolatok tovább épülhetnek, azonban rövidtávon még inkább a gondok fokozódása várható. A besztercebányai és kassai megyék határmenti kistérségei Szlovákián belül a legkedvezőtlenebb pozícióban vannak, hasonló gondokkal küzdenek, mint a magyar oldali kistérségek. A revúcai, rimaszombati, nagykürtösi, rozsnyói, nagymihályi járásokban szlovák viszonylatban a GDP a legalacsonyabb, a munkanélküliség a legmagasabb (25-30%). A roma nemzetiség aránya a magyar oldalihoz hasonlóan, az átlagosnál magasabb.

8


A tendenciákat összevetve megállapítható, hogy a visszaesés üteme megyei szinten több mint 15%-kal kisebb a vidéki átlagnál, mellyel Heves megye országos összehasonlításban a 8. helyen áll, régión belül pedig az első. Az eltérő nagyságú negatív irányú tendenciáknak köszönhetően a megye a vidéki átlaghoz felzárkózik, így 2009-ben a vidék egészéhez mért lemaradása valamivel több mint 6,5%, mellyel országos összehasonlításban a 10., régión belül pedig a legjobb. A megye gazdaságának méretnagyság szerinti szerkezetére továbbra is jellemző a tőkeszegény kisvállalkozások (azon belül mikro vállalkozások) magas részaránya, ugyanakkor a kevés számú, de nagy teljesítményértéket realizáló nagyvállalkozás. A működő vállalkozások számának, az egyes szektorok szerepének alakulása több szempontból is fontos a jövőbeli fejlesztési irányvonalak meghatározásánál. Egyrészről a térségben erős, hagyományokkal rendelkező gazdálkodási területek lehetnek alapjai a 2014-2020-as időszak smart specialisation (okos specializáció) elnevezésű törekvésének. Ezen törekvés célja a helyi adottságok, komparatív előnyök kihasználása. Másrészről a gyenge pontok feltérképezése olyan helyi adottságok megerősítését teszi lehetővé, amivel a gazdaság diverzifikálható, a belső erőforrások aktivizálhatók. Ilyen terület az innováció területi és ágazati kiterjesztése, melyhez a következő tervezési időszak nagy reményeket fűz. Az ábrán (5. ábra) látható, hogy 2007 és 2010 között hogyan alakul az Észak alakult Észak-magyarországi régió megyéiben a primer szektor aránya a működő vállalkozások tekintetében. Heves megye értékei növekedésnek indultak 2007-ben, azonban a válság erősen rányomta a bélyegét erre a változásra, így 2 százalékpontos csökkenés következett be, mely 2009-től stagnáló értéket mutat. 5. ábra Primer szektor primer szektor arányának alakulása Forrás: NORDA, 2013

A szekunder szektor közel azonos értékeket mutat a megyéket tekintve, de itt is elmondható, hogy arányiban véve jelentősebb szerepe van, mint a többi megyében. Érdekes, hogy ennél a szektornál a működő vállalkozásokat tekintve nem tapasztalható a válság látványos hatása, csupán kismértékű csökkenés következett be. 7. ábra Tercier szektor arányának alakulása Forrás: NORDA szerkesztés KSH alapján


6. ábra Szekunder szektor arányának alakulása Forrás: NORDA szerkesztés KSH alapján

9


8. ábra: A munkanélküliség alakulása a munkavállalási korú népesség százalékában Forrás: KSH adatok alapján, 2011

11 10 Vidék

A munkanélküliséget iskolázottság szerint elemezve megállapítható, hogy Heves megye munkanélküliségi 8 helyzete a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek terén a legkedvezőtlenebb a vidéki átlaghoz képest. A megyében tapasz7 talható növekvő tendencia több mint háromszor meredekebb a vidéki tendenciánál, mely országos szinten a 6 16., regionális szinten pedig a legrosszabb pozíciót 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 eredményezi a megye számára. A 2011-es állapotot Év értékelve látható, hogy Heves megye a legiskolázatlanabb munkanélküliek terén közel 50%-kal rosszabb helyzetben van a vidéki átlaghoz képest, mellyel országon belül a 15., régión belül viszont legkedvezőbb pozícióban van. Az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélkülieket elemezve, a fentiekhez hasonló, de a vidéki átlaghoz viszonyítva némileg enyhébb kép rajzolódik ki megyei szinten. Az adatok ebben a szegmensben is az időszak egészében meghaladják a vidéki átlagot, és a tendencia is kedvezőtlenebb annál. A megyei trend meredeksége közel 25%-kal nagyobb a vidékinél, mely országos szinten a 13., régión belül pedig Borsod megye után a második pozíciót eredményezi. A vizsgálat utolsó évében az általános iskolát végzett munkanélküliek aránya 12%-kal haladta meg a vidéki átlagot. Ezzel a megye országon belül a 12., régión belül pedig a legjobb pozícióban volt. A legkisebb eltérés a vidéki átlag és a megyei viszonyok között, a középiskolai végzettségű munkanélküliek vonatkozásában tapasztalható. A két adatsor 2006-ban szinte tökéletesen azonos értékről indul, a megyei trend meredeksége valamivel több mint 10%-kal haladja meg a vidékit, ami a megyei rangsorban országos viszonylatban a 12., 100% régión belül pedig Borsod megyét követően 90% a 2. pozíciót eredményezi. 2011-ben a 80% megyei érték nem égészen 5%-kal magaFelsőfokú végzettségű 70% sabb a vidéki átlagnál, mellyel a megye országos viszonylatban 11., régión belül 60% Középiskolát végzett pedig a legkedvezőbb pozícióban van. 50% A felsőfokú végzettséggel rendelkező munÁltalános iskolát végzett 40% kanélkülieket elemezve megállapítható, 30% hogy Heves megye a vizsgált időszak egé8 osztálynál kisebb szében a vidéki átlagtól kedvezőtlenebb 20% végzettségű helyzetben volt, a kirajzolódott tendencia 10% pedig valamivel több mint 13%-kal mutat 0% kedvezőtlenebb folyamatokat a vidéki átlag 2006 2007 2008 2009 2010 2011 kapcsán tapasztalhatókhoz képest. 9

9. ábra: A munkanélküliek iskolázottság szerinti megoszlása a megyében Forrás: KSH adatok alapján, 2011

Heves megye

Év

A 2011. évre jellemző állapotot elemezve megállapítható, hogy a megye több mint 18%-kal van kedvezőtlenebb helyzetben a vidéki átlaghoz képest. A folyamatokat országon belüli összehasonlításban vizsgálva, Heves megye a 17. helyen áll, mellyel régión belül az utolsó. A 2011-es állapot vonatkozásában a 15., mellyel régiós viszonylatban Nógrád megye mögött a második. A munkanélküliek iskolázottság szerinti összetétele alapján látható, hogy a legnagyobb arányt a középiskolát végzettek adják, és az időszak egészében az arányuk némileg növekszik.


Összes munkanélküli (%)

1.3. Munkaerőpiaci értékelés Az összes munkanélkülit a munkavállalási korú népesség százalékában elemezve (5. ábra), a vizsgált időszak egészére nézve megállapítható, hogy Heves megye munkanélküliségi helyzete és annak tendenciája is rosszabb a vidéki átlagnál. Trendjében a megye 17%-kal van kedvezőtlenebb helyzetben a vidéki átlagnál, mellyel országos viszonylatban a 13., régión belül pedig Borsod-Abaúj-Zemplén megye után a második helyen áll. A 2011. év munkanélküliségi helyzetét értékelve látható, hogy Heves megye több mint 10%-kal van kedvezőtlenebb helyzetben a vidéki átlaghoz viszonyítva, mellyel országos viszonylatban a 11., regionális viszonylatban pedig a 12 legelőnyösebb helyzetben van.

10


A második legnagyobb hányadot az általános iskolát végzettek képviselik, az arányuk gyakorlatilag stagnál. A nyolc osztálynál kisebb végzettségű munkanélküliek csökkenő tendencia mellett képezik a harmadik legnagyobb hányadot, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arány – bár növekvő tendencia mellett – a legkisebb. A folyamatok nagyságrendjüket és tendenciájukat illetően is összhangban állnak a vidéki átlag kapcsán tapasztalhatókkal. Megjegyzendő azonban, hogy a nyolc osztálynál kisebb végzettségű, valamint az általános iskolát végzett munkanélküliek aránya a vidéki átlagot néhány százalékponttal meghaladja. Ha a középiskolát végzett munkanélkülieket szakmai ismeretek alapján felbontjuk két részre, akkor az tapasztalható, hogy a szakmával nem, de érettségivel 58 rendelkező munkanélküliek aránya tendenciózusan 57 növekszik, és ez a mérték a vizsgált időszak utolsó 56 évében megközelíti a 15,5%-ot. A megyében a szakmával nem rendelkező munkanélküliek aránya a 55 vizsgált időszak egészében meghaladta az 50%-ot, az Vidék 54 utolsó vizsgált évben pedig néhány tized százalékpont Megye híján elérte a 60%-ot. A leírtakból az következik, hogy a 53 munkaerőpiaci problémák kapcsán, elsősorban ezen a 52 téren kell megoldásokat találni. A tartós munkanélküliek3 munkavállalási korú 51 gen belüli arányát idősorosan összevetve az iskolázott50 ság szerinti munkanélküliek munkavállalási korú né2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 pességen belüli arányával, az tapasztalható, hogy az iskolázottság növekedésével a két említett jellemző Év Forrás: KSH adatok alapján, 2010 közötti kapcsolat erőssége csökken. Ebből az látszik kiderülni, hogy az iskolázottság növekedésével egyrészt csökken a munkanélkülivé válás kockázata, másrészt mérséklődik annak tartóssága is. Ezt erősíti az is, hogy a tartós munkanélküliek és a gimnáziumot végzett munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli arányát összevetve, gyenge kapcsolat mutatható ki. Fontos megjegyezni továbbá, hogy a vizsgált időszak átlagában – bár csökkenő tendencia mellett – az összes munkanélküli több mint 27,5%-a volt tartós munkanélküli4. A megye foglalkoztatási helyzetét elemezve megállapítható, hogy a 2004 és 2010 közötti időszak egészében a vidéki átlaghoz képest kedvezőtlenebb helyzetben volt. Tekintettel azonban arra, hogy a vidék átlagában a visszaesés több mint 70%kal nagyobb mértékben jelentkezett, ezért az időszak végére a megye lemaradása 3,6 százalékpontra csökkent.

Foglalkoztatási ráta (%)

10. ábra:A foglalkoztatási ráta a gazdaságban

A folyamatokat országon belüli összehasonlításban vizsgálva, Heves megye a 9. helyen áll, mellyel régión belül az első. A 2010-es állapot vonatkozásában a 14., mellyel régiós viszonylatban a legjobb helyen áll. A foglalkoztatottak 72,5%-ának a kis- és középvállalkozások adnak munkát. A régió és megye lakosságának gazdasági aktivitását összehasonlítva elmondható, hogy arányaiban véve nemek szerint hasonló tendencia van érvényben, azonban Heves megyében sokkal kedvezőbb a foglalkoztatottak helyzete, mert a lakossághoz viszonyítva nemektől eltekintve a foglalkoztatási ráta 37,3 %, míg a régióban 34,97 %. Tehát Heves megye ilyen szempontból húzóerőnek számít. Az inaktív keresők és eltartottak aránya nagyjából azonos szintű.

Forrás: 2011-es Népszámlálás adatai alapján

3 4

180 napnál hosszabb ideje munkanélküli. A munkavállalási korú népesség %-ában ez az adat 2,48.


11. ábra: Heves megye lakosságának gazdasági aktivitása, 2011

11


12. ábra: Észak-magyarországi régió lakosságának gazdasági aktivitása, 2011

Forrás: 2011-es Népszámlálás adatai alapján

Az alábbi táblázat foglalja össze, hogyan alakult 2007-2012 közötti időszakban a nyilvántartott álláskeresők száma az Észak-magyarországi régióban és megyéiben. Összességében növekedés figyelhető meg, amit nem feltétlenül kell negatív tendenciaként értelmezni. Mivel ebbe a kategóriába csak azok a munkanélküliek tartoznak bele, akik hajlandóak munkát keresni, értelmezhetjük a munkavállalási hajlandóság növekedéseként is. Látható, hogy a pályakezdők között is 2 %-kal nőtt az álláskeresők aránya.

2007

2008

2009

2010

2011

2012

Borsod-Abaúj-Zemplén 60 876

62 189

71 922

68 622

66 133

66 189

Heves

16 713

17 710

22 583

21 218

20 593

20 770

Nógrád

16 326

17 091

20 208

19 368

18 744

20 081

Észak-Magyarország

93 915

96 990

114 713

109 208

105 470

107 040

2008

2009

2010

2011

2012

Borsod-Abaúj-Zemplén 11,31% 10,63% 10,48%

10,70%

11,17%

12,55%

Heves

9,75%

8,96%

8,78%

9,44%

10,47%

11,84%

Nógrád

9,86%

10,25% 9,43%

9,33%

9,45%

11,81%

Észak-Magyarország

10,78% 10,25% 9,96% 10,21% Forrás: KSH adatbázisa alapján

10,73%

12,27%

Ebből nyilvántartott 2007 pályakezdő

Kedvezőtlen munkaerő-piaci szempontból, hogy a regisztrált munkanélküliek 37,24 %-a csupán általános iskolai végzettséggel rendelkezik. Ez jelentősen korlátozza a betölthető állások körét, melyek leginkább a betanított és segédmunkás kategóriákra szűkülnek. Ugyanakkor láthattuk, hogy a működő vállalkozások javarészét a tercier szektor adja, mely többnyire megköveteli a legalább középfokú végzettséget.

1 130

555

129

62

1 625

6 122

4 619

274

1 873

411

1 119

537

148

54

Összesen

Nem meghatározott

426

Egyetem

1 701

Főiskola

264

Gimnázium

4 348

Technikum

5 668

Szakközépiskola

1 555

Szakiskola

Szakmunkásképző

2007 2008

Általános iskola

Kevesebb, mint 8 általános

2. táblázat: A regisztrált munkanélküliek számának alakulása 2007-2013 időszakban az iskolai végzettség szerint, Heves megye

15 838 16 782


1. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők száma (fő)

12


2009 2010 2011 2012

1 669

7 138

6 514

337

2 700

615

1 637

777

207

4

1 720

7 377

5 441

310

2 457

518

1 396

726

211

1

1 478

7 045

5 110

322

2 488

493

1 536

770

266

1

1 557

7 239

5 222

345

2 494

476

1 569

684

263

1

21 598 20 157 19 509 19 850

2013

1 536

7 351

5 186

334

2 413

475

1 506

684

256

1

19 742

2007-2012, utolsó negyedévi adatok, 2013-ban 2. negyedévi adatok

2007

9,82%

35,79%

27,45%

1,67%

10,74%

2,69%

7,13%

3,50%

0,81%

0,39%

2013

7,78%

37,24%

26,27%

1,69%

12,22%

2,41%

7,63%

3,46%

1,30%

0,01%

változás 2,04% 1,45% 1,18% 0,02% 1,48% 0,28% 0,49% 0,04% 0,48% 0,39% Forrás: NORDA szerkesztés KSH alapján

Ha ugyanezeket az arányok kerülnek vizsgálatra Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Nógrád megyében és az Északmagyarországi régióban, akkor elmondható Heves megye helyzetéről, hogy a másik két megyéhez képest a kevesebb, mint 8 általános iskolai osztályt befejezett és a legalább 8 általános iskolai osztályt befejezett munkanélküliek számának növekedése középmezőnybe sorolja Hevest.

Nógrád megye 2007 8,82% 40,12% 25,91% 2,18% 10,80% 2,29% 7,14% 0,45% 1,96% 2013 6,33% 39,84% 24,56% 2,33% 13,75% 2,07% 8,32% 0,76% 2,03% válto- 2,49 0,28 zás % % 1,35% 0,15% 2,95% 0,23% 1,18% 0,31% -0,06% Észak-magyarországi régió 2007 10,23% 38,02% 27,67% 1,79% 9,86% 2,31% 6,70% 1,21% 1,90% 2013 8,13% 36,76% 26,38% 2,03% 12,39% 2,30% 8,17% 1,64% 2,19% válto- 2,10 1,26 zás % % 1,29% 0,23% 2,53% 0,01% 1,47% 0,43% -0,30%

0,28% 0,01%

0,27% 0,32% 0,01%

0,31%

0,31% 0,01%

0,30%

Forrás: NORDA szerkesztés KSH alapján

Ha megvizsgáljuk a lenti ábrát, akkor harang alakú görbére illeszkedő közel normál eloszlást tapasztalhatunk. Ezek az adatok Heves megye teljes lakosságának iskolai végzettségéhez is nagyjából igazodó adatok. 35,63 %-uk a kevesebb, mint 8 általános és a 8 általános iskolai végzettséggel alulképzett kategóriába tartozik. Utóbbi csoport jelenti a legnagyobb terhet a


Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2007 10,72% 38,06% 28,20% 1,72% 9,38% 2,22% 6,46% 0,79% 2,17% 2013 8,81% 35,64% 26,97% 2,05% 12,03% 2,34% 8,31% 1,29% 2,56% válto- 1,91 2,43 zás % % 1,22% 0,33% 2,66% 0,12% 1,85% 0,50% -0,38%

Nem meghatározott

Főiskola

Egyetem

Gimnázium

Technikum

Szakközépiskola

Szakiskola

Szakmunkásképző

Általános iskola

Kevesebb, általános

mint

8

3. táblázat: A regisztrált munkanélküliek számának alakulása 2007-2013 időszakban az iskolai végzettség szerint, Észak-magyarország

13


munkaerő-piac számára, hiszen csak betanított, segédmunkásként van esélyük az elhelyezkedésre, vagy a közmunkaprogramokban. 13. ábra: Heves megyében a munkanélküliek száma a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint

Forrás: saját szerkesztés 2011-es népszámlálás adatai alapján

1.4. Jövedelemtermelés és elosztás értékelése A megyében az egy lakosra jutó GDP a vizsgált időszak egészében 5 a vidéki átlag alatt van, a növekedési üteme azonban több mint 30%-kal jobb a vidéki átlag esetén tapasztalható növekedési ütemnél. Az adatokból kitűnik, hogy a gazdasági növekedés vonatkozásában a megye lemaradása a vidéki átlaghoz képest csökkent, melynek mértéke az utolsó vizsgált évben 3,8%. Országon belüli összehasonlításban megállapítható, hogy a tendencia alapján a 19 megyéből Heves a 4., a 2009-es adatok alapján pedig a 10. helyen áll.6 A megye pozíciója régión belül úgy tendenciájában mint a 2009-es pozícióját illetően a legkedvezőbb. A gazdaság termelékenységét vizsgálva látható, hogy a vidéki teljesítmény az időszak egészében a megye fölött jár, de 2007-ben a két érték szinte tökéletesen azonos. A növekedési ütemeket összevetve megállapítható, hogy a megye ebben a tekintetben közel 13%-os előnyt mutat a vidéki átlaghoz képest. Országon belüli összevetésben trend alapján a megye a hatodik, a 2009-es pozíció tekintetében – a vidéki átlagtól kevesebb mint egy százalékkal lemaradva – a kilencedik, mely eredményekkel régión belül mindkét szegmensben a legjobb helyen áll. A megyében működő kisszámú nagyvállalkozás a megyei nettó árbevétel és a bruttó hozzáadott érték több mint felét, az exportnak pedig 80,5%-át produkálta.

5 6

A megye munkanélküliségi helyzete és annak tendenciája is rosszabb a vidéki átlagnál, ami leginkább a 8 általánosnál alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek terén jelentkezik. Az általános iskolai végzettséggel rendelkező munkanélkülieket elemezve, a fentiekhez hasonló, de a vidéki átlaghoz viszonyítva némileg enyhébb kép rajzolódik ki. A legkisebb eltérés a vidéki átlag és a megyei viszonyok között, a középiskolai végzettségű munkanélküliek vonatkozásában tapasztalható. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélkülieket elemezve megállapítható, hogy Heves megye a vizsgált időszak egészében és tendenciájában is a vidéki átlagtól kedvezőtlenebb helyzetben volt. A megyében a szakmával nem rendelkező munkanélküliek összes munkanélkülin belüli aránya a vizsgált időszak egészében meghaladta az 50%-ot, az utolsó vizsgált évben pedig néhány tized százalékpont híján elérte a 60%-ot. Összességében a vizsgálatokból az látszik kiderülni, hogy az iskolázottság növekedésével egyrészt csökken a munkanélkülivé válás kockázata, másrészt mérséklődik annak tartóssága is. A megye foglalkoztatási helyzetét elemezve megállapítható, hogy a 2004 és 2010 közötti időszak egészében a vidéki átlaghoz képest kedvezőtlenebb helyzetben volt, lemaradása azonban jelentősen mérséklődött. A megye úgy az egy lakosra, mint az egy foglalkoztatottra jutó GDP vonatkozásában elmarad a vidéki átlagtól, de a vizsgált időszakban mindkét területen felzárkózást mutat.

A vizsgálatból a 2004-es évet, annak kiugró jellege miatt kizárjuk, így az elemzést 2005. és 2009. között végezzük el. Rangsorolás esetén a kisebb érték jelöli a kedvezőbb pozíciót.


1.5. Összefoglalás

14


II. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE

TERMÉSZETI

ERŐFORRÁSOK

ÉS

A

KÖRNYEZET

2.1. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) vizsgálata Az éghajlat viszonylag kiegyenlített, a síkvidéki területek kontinentális, a hegyvidékek szubkontinentális jellegűek. Mikroklímában különösen gazdag a térség hegy és dombvidéki része. A délies lejtők sok besugárzást kapnak, melyek az világhírű borszőlő-fajtákat érlelik. A csapadék eloszlása változó. A síkvidéki területek csapadékban szegényebb területek, (kb. 500600 mm) míg a hegyvidék, a Mátra és a Bükk éves viszonylatban 200 mm-rel is több csapadékot kap. Az uralkodó szélirány ÉNy-i - É-i, a hegyvidéken azonban a légáramlatokat erősen befolyásolja a hőmérsékleti inverzió. Az évi középhőmérséklet 8-10°C közötti - attól függően, hogy a megye északi vagy déli részéről van-e szó. Földtani szempontból rendkívül változatos megye, hiszen eredetét illetően szinte mindenféle kőzettípus előfordul. A tájegységek geológiája igen változatos. A Mátra hegység főként andezitből áll, a Bükk tömegét pedig zömmel mészkő alkotja. Az alföldi területeken üledékes képződmények a jellemzőek. Talajtan Heves megyében közel 32 féle genetikai talajtípus fordul elő. A legnagyobb kiterjedésűek a különféle barna erdei talajok, de jellemzőek a folyó menti öntéstalajok, kisebb kiterjedésű csernozjomok és helyen-ként a löszös és homoktalajok is mozaik-szerűen előfordulnak. A Hevesi-ártéren a szikesek, főleg a szolonyecek előfordulása jellemző. A Mátra és a Bükk verőfényes déli lejtőin, a vulkáni kőzetek málladékain képződött jó talajon az egri és mátraaljai történelmi borvidék. Vízrajz Legjelentősebb folyóvizei a Mátra nyugati oldalán a Zagyva, a keleti oldalon a Tarna, a Mátra és a Bükk határán az Eger patak és a Laskó. Valamennyi befogadója a Tisza. A megye délkeleti részét a Tisza, illetve a Tisza-tó határolja. A felszín alatti vizek között kénes és szénsavas vizek is vannak (Parád, Bükkszék, Eger), melyekre már a törökkorban gyógyfürdők épültek, napjainkban pedig ezek az egészség-, illetve gyógyturizmus alapjai. Domborzat A megye É-i részén emelkednek az ország legmagasabb hegyei, a Mátra teljes tömege és a Bükk nyugati harmada. A megyében arányosan egyesülnek a hazánkra jellemző tájegységek. Dél felé az Alföldbe simul a táj. Élővilág A terület növényföldrajzilag a pannóniai flóratartományba tartozik, melyen belül három flórajárás található a megyében. Ezek közül önálló flórajárás a Matricum. Álltavilága változatos, minden magyarországi állatfaj megtalálható gyöngyösi Sár-hegy. Tájbeosztás A tájbeosztás bemutatásakor a szakmai konszenzuson alapuló Magyarország kistájainak katasztere című kiadványt vettük alapul. Ennek megfelelően Heves megye alapvetően két nagytájhoz tartozik: az Alföld és az Észak-magyarországiközéphegység területéhez. A tájak esetében hangsúlyozzuk, hogy a megyehatár természetesen nem merev választóvonal. Észak felé a Mátrához kapcsolódó dombsági területek, keletre a Bükk tömege, dél felé az Alföld síkvidéki tájai, míg nyugat felé a Cserhát vonulatai jelentik a táji kapcsolódásokat. 14. ábra: tájbeosztása

Heves

megye

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere (Szerk. Dövényi Z. 2010 alapján Pénzes János-Dávid Lóránt 2012)

II. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE

Heves megye Magyarország legváltozatosabb megyéinek egyike, az ország északi részén található, nem képez önálló természeti földrajzi egységet, két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik.

15


2.2. A termőföldek területnagyságának és mennyiségének alakulása A megye gazdaságszerkezetére az országos átlagnál lényegesen magasabb mezőgazdasági szerepvállalás jellemző, beleértve az erdő-, vad- és halgazdálkodást is. A lakosság 70-75 %-a érintett a mezőgazdasági termelésben. A megye összes földterülete 363.697 hektár (3.637 km2), ebből a termőterület 325.000 hektárt tesz ki (89%). Heves megyében van az ország termőterületének 3,8 %-a, a szántó 3,5 %-a, a gyepterület 3,7 %, a gyümölcsös terület 3,1 %-a valamint a szőlőültetvények 8,6 %-a. A megye összes területéből a szántó, a gyep és az erdő jelentősen felülmúlja az országos átlagot. A domborzati viszonyok miatt Heves megyében a magyar mezőgazdaságra jellemző összes ágazat egy térségben fellelhető, bár a talajadottságok miatt a legtöbb növény terméshozama az országosnál kedvezőtlenebb.

4. táblázat: Heves megye termőterületeinek megoszlása Forrás: Heves megye területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja 2007-2013, Eger 2008

Szántó

Erdő

Gyep

Egyéb

47,7

31,1

12,3

8,9

Szántóföldi növénytermesztés: A művelési ágak közül a szántó a legjelentősebb, mintegy 155.000 ha-al. A magyar viszonyoknak megfelelően a négy legfontosabb szántóföldi növény vetésterülete Heves megyében: őszi búza: 43-50 ezer ha/év, kukorica: 11-14 ezer ha/ év, napraforgó 28-32 ezer ha/év, őszi káposzta repce 13-16 ezer ha. Szőlőtermesztés: A szőlőtermesztésre legkedvezőbb természeti adottságok a hegyvidék déli lejtőin és az előtte fekvő síkságokon vannak, ahol két történelmi borvidék alakult ki. Az Egri borvidék mintegy 6040 hektárnyi szőlőültetvénye a Bükk hegység déli lankáin terül el. A Mátrai borvidék a Mátra hegység déli lejtőin, kelet-nyugat irányban a Tarna és a Zagyva folyók által határolt területen, mintegy 15-20 km széles sávban helyezkedik el 7.815 ha szőlő területen. Gyümölcstermesztés: Heves megyében mintegy 3 500 ha-on folyik gyümölcstermesztés. Alma, körte, szilva, megy, cseresznye, kajszibarack a jellemző fajok. A hagyományos gyümölcs termesztő körzetek Heves, Csány, Hatvan, Gyöngyös, Eger, Kál, Recsk térségében találhatók. Zöldségtermesztés: Heves megyében kb. 500 ha-on termesztenek általában intenzív körülmények között görög "hevesi" dinnyét. A termesztés dominánsan a Csány, Hort, Boconád településeken folyik. Itt található Magyarország legnagyobb gombatermesztéssel foglalkozó üzeme, mely a gombaágazat teljes vertikumát a kutatástól a konzervkészítésig felöleli. További 500 ha-os területen folyik zöldborsótermesztés. Gyepgazdálkodás: Heves megyében mintegy 40.000 ha gyepterület van, melynek jelentős része a Bükk és a Mátra között elterülő dombvidéken és a természetvédelmi jelentőségű Dél-Hevesi térségben a Hevesi síkon helyezkedik el. A területeket jellemzően juh és kismértékben szarvasmarhatartásra hasznosítják, de a területek nagyobb része gondozatlan, nem hasznosított. Erdőgazdálkodás: Heves megye domborzati adottságai miatt, az országos átlagnál magasabb mértékben erdősült, ez összességében 101.000 ha erdőt jelent. A domináns fafajok a hegyvidéki és a dombvidéki területeken a cser, tölgy és a bükk, a sík vidéken és a dombvidéken jellemző a nem őshonos akác is. Az erdőterületek mintegy 50%-a állami tulajdonban van, melyen két állami tulajdonú részvénytársaság gazdálkodik. Az erdőállomány fennmaradó része magántulajdonban van (társaságok és magánszemélyek tulajdonában). Állattartás: Magyarországon a növénytermesztés és az állattenyésztés aránya ma már sajnos 65-35%-os súllyal szerepel a termelés kibocsátásában. Az állattenyésztés mutatói Heves megyében elmaradnak a lehetőségektől és az országos adatoktól. A gyepterületekhez kötődően a juhtenyésztés és az elmúlt években a húshasznú szarvasmarha tenyésztés a jellemző ágazat. 3-4 nagyobb tejtermelő vállalkozás működik a megyében. Néhány kisebb kibocsátású sertés telep, baromfi hús és tojás termelő vállalkozás működik a megyében. Vadgazdálkodás: Heves megye a domborzati adottságai miatt mind apróvad, mind nagyvadfajok esetében jó minőségű vadállománnyal rendelkezik. A jellemző nagyvadfajok gímszarvas, muflon, őz, vaddisznó. A jellemző apróvad fajok a mezei nyúl, fácán és a heves sík egyes területein a fogoly. A Tisza és a Tisza-tó térségében a réce és vadliba fajok is megtalálhatóak. 2.3. A táj jellemzői, természet- és tájvédelem A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége van a megye jelenlegi térszerkezetében, mivel a védett természeti területek az országos átlag feletti értéket mutatnak. A megye területe természetvédelmi szempontból különleges értékek hordozója, mely alapvetően abból adódik, hogy a hegyvidék és Alföld ütköző övezeteként sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki. A jelenleg védelem alatt álló területek ugyan meglehetősen szigetszerűek, az ökológiai folyosók még nem alkotnak rendszert, de jó alapot nyújtanak a természetvédelmi célú fejlesztésekhez, és az ökológiai alapelvű területrendezéshez. Heves megye országos jelentőségű, egyedi jogszabállyal védett természeti területei: Nemzeti Parkok: - Bükki (összesen 42283,43 ha, ebből fokozottan védett 8138 ha) (érintett Heves megyei települések: Bélapátfalva, Eger, Felsőtárkány, Mónosbél, Nagyvisnyó, Szarvaskő, Szilvásvárad) Napjainkban a Bükki Nemzeti Park


Heves megye termőterületeinek megoszlása (%)

16


csaknem az egész Bükk hegységre kiterjed, magába foglalva annak legszebb, természeti értékekben leggazdagabb részeit. 2002-ben az országos jelentőségű terület kiterjedése jogszabály szerint 41.834,2 hektár (a helyrajzi számokban időközben bekövetkezett változások szerint a nemzeti park területe 42 283 hektár). Ennek 94,27 %-a erdő, 3,35 %-a gyep (rét és legelő), 1,95 %-a művelés alól kivont terület, 0,42 %-a szántó, a fennmaradó alig 0,01 %-át pedig szőlők és gyümölcsösök teszik ki. A védett természeti terület nagyobb része (65 %) Borsod-AbaújZemplén, kisebb része (35 %) Heves megyéhez tartozik. A nemzeti park védett természeti területének 97,7 %-a állami tulajdonban van. Kezelője szinte kizárólag két erdőgazdaság: az Egererdő ZRt. (a Bükk Ny-i felén) és az Északerdő ZRt. (a Bükk K-i felén). -

Hortobágyi (összesen 80957,17 ha, ebből fokozottan védett 8669 ha) (érintett Heves megyei települések: Poroszló, Újlőrincfalva) A különleges madárvédelmi rezervátumok, az egyedülálló és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek részei az Európai Unió elindította Natura 2000 hálózatnak. A tájegység egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élőhelyeit őrzi.

Természetvédelmi területek: - Bél-kő (Bélapátfalva) 97,53 ha - Erdőtelki arborétum (Erdőtelek) 7,25 ha - Erdőtelki-égerláp (Erdőtelek) 18,1 ha - Gyöngyösi Sár-hegy (Abasár, Gyöngyös, Pálosvörösmart, Visonta) 189,4 ha - Kerecsendi-erdő (Kerecsend) 119,59 ha - Kőlyuktető (Andornaktálya, Eger) 118,19 ha - Siroki Nyírjes-tó (Sirok) 200,57 ha - Szőlőskei-erdő (Eger) 26,8 ha A Hevesi síkság Érzékeny Természeti Területen (Átány, Besenyőtelek, Boconád, Dormánd, Egerfarmos, Erdőtelek, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Kál, Kisköre, Kömlő, Mezőtárkány, Poroszló, Sarud, Tarnabod, Tarnaszentmiklós, Tenk, Tiszafüred, Tiszanána, Újlőrincfalva) elsősorban a túzok védelmét szolgáló programcsomagokra (szántóföldi növénytermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, lucernatermesztés túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, gyepgazdálkodás túzok élőhely fejlesztési előírásokkal, gyeptelepítés érzékeny természeti területen) lehet pályázni. A terület flórájában az alföldi erdőspuszta hol löszön, hol sziken kialakult mozaikos fás-füves foltjainak, azok társulásainak a fajai jellemzőek. A területen előforduló védett növények közül megtalálható pl. a réti iszalag, a buglyos boglárka, a macskahere, a réti őszirózsa, a sziki őszirózsa és a fátyolos nőszirom. A Poroszlói-és Sarudi-medence egy része Ramsari terület. A létrehozott Tisza-tó sétány, amely nem más, mint egy lábakon álló sétahíd, egész évben nyitva áll a nagyközönség előtt, és lehetőséget nyújt a madárvilág megfigyelésére. A tó északi része elsősorban az ökoturizmusnak, madármegfigyelésnek nyújt teret. Heves megye védett természeti területei:


Tájvédelmi körzetek: - Hevesi Füves Puszták (összesen 16123,47 ha) (érintett Heves megyei települések: Átány, Besenyőtelek, Boconád, Dormánd, Erdőtelek, Erk, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Kál, Kerecsend, Kisköre, Kompolt, Kömlő, Nagyút, Pély, Poroszló, Sarud, Tarnaméra, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tiszanána, Újlőrincfalva) - Közép-tiszai (összesen 9338,51 ha, ebből fokozottan védett 1260 ha) (érintett Heves megyei települések: Kisköre, Pély) - Mátrai (összesen 12393,84 ha, ebből fokozottan védett 2637 ha) (érintett Heves megyei települések: Domoszló, Gyöngyös, Gyöngyössolymos, Kisnána, Markaz, Mátraszentimre, Parád, Parádsasvár, Recsk, Sirok) - Tarnavidéki (összesen 9495,16 ha, ebből fokozottan védett 2091 ha), (érintett Heves megyei települések: Bükkszenterzsébet, Hevesaranyos, Istenmezeje, Szentdomonkos, Tarnalelesz, Váraszó)

17


Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer Heves megye helyi jelentőségű – települési önkormányzatok által, rendeletben védetté nyilvánított – védett természeti területei: Természetvédelmi területek:

5. táblázat: Természetvédelmi területek Név

Település

Kiterjedés (ha)

1

Apci Széleskő tó és környéke

Apc

46,4

2

Arborétum

Recsk

3

Bába-kő

Gyöngyössolymos

1

4

Demjéni-gyepek

Demjén

0

5

Demjéni-kaptárkövek

Demjén

0

6

Édesvízű mészkőbányák és patak

Mónosbél

7

7

Egerszalóki-csőszkunyhó és környezete

Egerszalók

0

8

Egerszalóki Sódomb és vízfolyás

Egerszalók

0,81

9

Érseki Palota felső-kert, középső-kert és díszkert

Eger

1,08

10

Érsekkert

Eger

10,54

11

Esterházy Károly Főiskola botanikus kertje

Eger

0,95

12

Fajzatpusztai park

Gyöngyöstarján

13

Fakövületek lelőhelye

Mikófalva

150,8

14

Gyöngyösi Rigó utcai kert

Gyöngyös

0

15

Gyöngyösi Sástói-kőbánya

Gyöngyös

13,34

16

Kastély-park, Sósi-rét

Gyöngyöstarján

17

Kiserdei Természetvédelmi Terület és szabadidőpark

Mátraballa

18

Mészhegy – Nyerges-tető

Eger

67,79

4

4 22,3 146,64


15. ábra: Heves megye védett természeti területei

18

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020): HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 19

Mihalovics-féle kőbánya

Nagyvisnyó

20

Nagyegedi növénytársulás

Eger

166,96

0,76

21

Novaj, Csátés-völgy, Ostorosi-völgy

Novaj

13,05

22

Novaji-Kányás

Novaj

6,39

23

Novaji Kerek-domb, Homokos-tető, Alsó-Rakottyás

Novaj

0

24

Novaji Nagy-gyepföld, Macskás-domb

Novaj

30,42

25

Novaji-rét

Novaj

0

26

Novaji-völgy

Novaj

0

27

Novaj, Szihalmi-part, Óvoda-domb

Novaj

28

Orczy-kastély kertje

Gyöngyös

29

Ostoros, Csátés-völgy, Ostorosi-völgy

Ostoros

30

Parádfürdői park

Parád

5,17

31

Siroki domb és víztározó

Sirok

5,25

32

Siroki vár és környéke

Sirok

33,9

33

Szalóki pásztorkunyó és kaptárkövek

Egerszalók

34

Szilvásvárad belterületi parkja

Szilvásvárad

12,1

35

Szociális otthon parkja

Vámosgyörk

1,78

36

Tenki Blaha Lujza emlékpark

Tenk

0

37

Tenki milleniumi emlékpark

Tenk

0,32

38

Történelmi emlékhely

Kápolna

39

Tőzegmohás láptavak

Egerbakta

40

Verpeléti Várhegy

Tarnaszentmária

2,6 2,26 130,37

0

3,26 731,71

Természeti emlékek:

6. táblázat: Természetvédelmi emlékek Név

Település

1

3. sz. főút melletti idős fasor

Füzesabony

2

Diófakút utcai diófa

Eger

3

Egri Agria Park fái (7 tiszafa)

Eger

4

Egri Csákány utcai japánakác

Eger

5

Egri Egészségház előtt álló páfrányfenyő

Eger

6

Egri Eszterházy Károly tér fái (vérbükk és törökmogyoró)

Eger

7

Egri Gárdonyi Géza Múzeum kertjének fái

Eger

8

Egri Gárdonyi Gimnázium fái (2 db tiszafa)

Eger

9

Egri Gőber urnatemető piramistölgyei (3 db)

Eger

10 Egri Hősök temető kegyeleti park fái

Eger

11 Egri Kisfaludy u. 6. sz. előtt álló mamutfenyő

Eger

12

Egri Megyei Rendőr-kapitányság udvarán állópáfrányfenyő és Eger juharlevelű platán

13 Egri Rendelőintézet udvarán álló juharlevelű platán 14

Eger

Egri Sancta Maria Leánykollégium udvarán álló páfrányfenyő és Eger hegyi szil

15 Egri Szent János Továbbképző Központ udvarán álló vadgesztenye Eger 16 Egri Termálfürdő fái (5 db juharlevelű platán, 3 db mocsárciprus)

Eger

17 Gyöngyös, Egri út 2. sz. alatt álló páfrányfenyő

Gyöngyös

18 Gyöngyösi Fő tér 13. sz. alatt található japánakác

Gyöngyös

19 Gyöngyösi Klapka u. 1. sz. alatt álló 3 tiszafa

Gyöngyös

20 Gyöngyösi Szent Bertalan u. 3. sz. alatt álló 2 db japánakác

Gyöngyös


Forrás: A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja (http://www.termeszetvedelem.hu)

1,01

19

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020): HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 21 Heves Megyei Önkormányzat udvarán álló 5 db vadgesztenye

Eger

22 Ilona-völgyi fasor

Parád

23 Mátrafüred, Akadémia u. 11. sz. alatt található 2 db lucfenyő

Gyöngyös

24 Millenáris Emlékpark nagylevelű hársfái (0,19 ha)

Kápolna

25 Öreg kocsányos tölgy

Kisköre

26 Útmenti hársfa

Hort

27 Védett fák

Gyöngyös

2.4. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők Felszíni vizek A legnagyobb horderejű változások az utolsó százötven évre visszatekintve az egyik legfontosabb természeti erőforrás, a víz rendezésével hozhatók összefüggésbe. A legnagyobb beavatkozások a megye területén a XX. században zajlottak le. A nagy ipari beruházások ugyan nem érintették a megyét oly mértékben, mint Borsodot, de a felszíni és felszínalatti vizekre nagy hatást gyakorló szénbányászat és energia ipar itt is hagyott nyomokat. A mélyművelésű bányászat (Egercsehi, illetve az ércbányászat mellett a külfejtéses bányaművelés is teret hódított.) Rózsaszentmárton, Ecséd, majd Visonta a külfejtéses lignit-bányászat színtereivé váltak. A felszínalatti vízkészletek megcsappanása, valamint a lefolyó vizek mennyiségének növekedése egymással összefüggő folyamatok voltak. Ugyancsak nagy horderejű beavatkozás volt a megye táji környezetében a Kiskörei-tározó (Tisza-tó) építése, melynek duzzasztását 1973-ban kezdték meg. A 2012-ben zajló zajló legnagyobb beruházás a Hanyi-Tiszasülyi Víztározó építése (KEOP-2.1.1/2F-2008-0002). 16. ábra: Heves megye jelentősebb felszíni vízfolyása. Forrás:http://arcgis.vati.hu/teirgis_termeszeti_korn Az árvízi tározónak kijelölt terület a 2.37 számú Laskóyezet/ Tisza-Zagyva-Tarna közi ártéri öblözet része. Délen a Tiszasülyi-főcsatorna, délkeleten a Jászsági-főcsatorna, keleten a Hanyi-éri-főcsatorna, észak felől a Pélyi-csatorna, illetve a Pély-Jászkisér összekötő közút, nyugat felől pedig a Jászkiséri-csatorna határolja. A területen három önkormányzat érintett: Jászkisér, Tiszasüly és Pély. Az árvízszintek magasságának csökkentését szolgáló, töltésekkel körülhatárolt, szabályozható töltő és ürítő műtárgyakkal rendelkező tározó a Közép-Tisza vidékén. A tározó elsődlegesen az árhullámoknak a mértékadó árvízszintek alatt való tartásához járul hozzá, másodlagosan lehetőséget teremt a természeti adottságokhoz jobban alkalmazkodó tájgazdálkodásra. Az árapasztó tározó átadása 2012. október 4-én megtörtént. A Hanyi-Tiszasülyi árvízvédelmi tározó a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése program keretében létesítendő tározórendszer harmadik eleme, Jászkisér, Pély és Tiszasüly települések között épül meg. A tározó 55,7 km2-en valósult meg, amelyhez 4,3 millió köbméter földből készített, 4,4 m magas, 25 km hosszúságú töltéseket alakítottak ki a szakemberek. Az elkészült műtárgy teljes feltöltésével 247 millió köbméter víz befogadására lesz alkalmas. A fejlesztéshez kapcsolódó teherforgalom következtében a környező úthálózat minősége jelentős mértékben romlott, melynek a korrekciója a jövőbeni ilyen irányú fejlesztések között prioritást kell élvezzen. 17. ábra: megyében

Ivóvíz

minőség

Heves

Forrás: http://arcgis.vati.hu/teirgis_ivoviz/

Felszín alatti vizek


Forrás: A Magyar Állami Természetvédelem hivatalos honlapja (http://www.termeszetvedelem.hu)

20


A vízlépcsőépítés, illetve a bányászat jelentős hatásterülettel rendelkeznek, melynek eredményei mellett számos negatívuma napjainkban is fennáll. Pontos mérlegeléssel kimutathatóan néhány pozitív hatás is jelentkezett. A települések vezetékes vízellátása, és a takarékos vízfelhasználás fokozottan előtérbe helyezte a felszín alatti vizek védelmének kérdését. Már a 70es évek óta napirenden van a vízmű védőidomok kijelölése és távlati vízbázisok védelme főleg a sérülékeny bükki karsztvidéken, illetve a folyóvölgyek kavicsteraszain. Heves megye területének mintegy 20 %-a a szennyezésre különösen érzékeny kiemelt felszín alatti vízminőségvédelmi terület (Bükk-hegység, Mátraalja-Bükkalja térsége). 1994 óta a megye valamennyi településén vezetékes helyi vízellátó rendszer működik, a települések ivóvízellátása teljeskörű. Az ivóvízellátás alapja 83-84 %-ban felszín alatti rétegvíz, 11-12 %-ban karsztvíz, 4-5 %-ban felszíni víz. A megye ivóvízminősége jó, néhány település esetében mangán (szürke), nitrit (citromsárga) és ammónium (narancssárga) szennyezéssel találkozhatunk.

Levegő A levegőterhelés a megyében az alábbi összetevőkből származik: a.) területi forrás: beépített területekről, nagyobb területen üzemelő gazdasági létesítményekből, illetve gondozatlan területekről származó: - a beépített területek (települések) közül jelentős kibocsátó Eger, Gyöngyös, Hatvan városa, iparterületeik révén, - a megyében a legjelentősebb gazdasági tevékenységből származó kibocsátás Visonta térségéből származik (erőmű), - a gondozatlan telkek is veszélyforrást jelentenek levegőminőségi szempontból az allergén növények elszaporodása végett, - az avar-, tarló és szalmaégetés időszakos jellegű terhelést jelent. b.) vonalforrás (közlekedésből származó): - a közlekedésből eredő levegőterhelés a legnagyobb forgalmú utakról, jelentős teher-gépjármű forgalmat bonyolító utakról származik (M3, 3, 33, 25, 21, 23. sz. utakról). Másfelől a Bükk és a Mátra egyedülálló természeti adottságai, az egészséges magaslati levegő, továbbá a mátraderecskei mofetta gázainak (szárazfürdő) speciális gyógyító hatása nyomán egyértelművé válhat, hogy a megye számára a turizmus ezen ága egyedülálló és országosan is speciálisan komplex adottság és vonzerő. Heves megyében a lignittüzelésű Mátrai Erőmű Zrt. hőerőműve a meghatározó légszennyező forrás, melynek kén-dioxid kibocsátása a ’90-es években - a megnövekedett elektromos energiatermelés miatt - növekedett. A társaság 1998-ban nagyszabású teljesítmény és élettartam növelő beruházásba kezdett, a kénemisszió csökkentésére füstgáz-kéntelenítőt épített be, amely 2010-re az 1990. évi összkibocsátás 46 %-os csökkentését vonta maga után. Így a kén-dioxid vonatkozásában az erőmű kibocsátása már határérték alatti. A megye összes ipari kibocsátása minden légszennyező komponens tekintetében szinte teljesen megegyezik az erőmű emissziójával, ami azt jelenti, hogy a kibocsátások 99 %-át az erőmű adja. Emellett megemlíthető a lakossági emisszió és a közlekedési légszennyezés, de az erőmű mellett ezek szerepe nem számottevő. A közlekedésből származó emisszió Heves megye teljes területét figyelembe véve sem haladta meg az Erőmű NOx kibocsátásának 6 %-át. A lakossági kibocsátások tekintetében a téli időszak a legveszélyeztetettebb. Nagy mennyiségű fosszilis tüzelőanyag, elsősorban szén eltüzelésekor alakul ki, de ekkor adottak a meteorológiai körülmények, valamint ekkor a legmagasabb a légszennyező- anyag kibocsátás is. A téli szmog jellemző szennyezőanyagai a kén-dioxid, szén-monoxid, a korom és a különböző szilárd szennyezőanyagok, mint például a szálló por. Mindez az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján is megállapítható.


Talajok Heves megye 381 613 hektáros összterületének az 53%-a mezőgazdasági terület, melynek döntő része (73%) a szántó művelési ághoz tartozik. A megyében 2000 óta több mint tízezer hektárral esett vissza a mezőgazdasági területek nagysága. A mezőgazdasági területek közül a második legnagyobb részarányban gyepet találhatunk. Ez az ág az agrárterületek 17%át adja, ettől kisebb arányban részesedik a konyhakert és a gyümölcsös kategóriája. Heves megye teljes területének 23%-a erdősült, ez az országos átlag feletti érték. Művelés alól kivett terület a megyében 91 183 hektár, mely Heves megye összterületének 24%-a. (KSH, 2011) A termőterületek minősége tekintetében kirajzolódik egy észak-déli megosztottság, hiszen az Alföldhöz tartozó déli területeken jobb minőségű, akár 30 aranykorona értékű termőföldek is találhatóak, szemben az északi, dombos, hegyes területekkel, ahol ettől jelentősen rosszabb minőségű földek állnak rendelkezésre. A tájhasználat következtében, nagyrészt emberi beavatkozás eredményeként a talajfejlődési és átalakulási folyamatok jól nyomon követhetők. . Főként az emberi tevékenység károsító hatásának következménye a talaj fizikai, kémiai degradációja, a köves, sziklás váztalajok, illetve a másodlagos szikesek kialakulása, az elhomokosodás (sivatagosodás) dinamikus növekedési folyamata. A hegy- és dombvidéki területeken a vízerózió pusztításának következtében a megye É-i területein, a dombvidéki tájakon, jelentősen vékonyodott a termőtalaj, a völgyek peremén pedig erős akkumuláció zajlott, illetve zajlik le napjainkban is. A felületi és az árkos erózió szinte minden formája ismert.

21


7. táblázat: Légszennyező gázok besorolása Besorolás Vizsgált légszennyezők Kén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-dioxid (µg/m3) Nitrogén-oxidok (µg/m3) Szén-monoxid (µg/m3) Ózon (µg/m3) Szálló por (PM10) (µg/m3) Ülepedő por (g/m2*30 nap)

Kiváló (1)

Jó (2)

Megfelelő (3)

Szennyezett (4)

Erősen szennyezett (5)

0-20

20-40

40-50

50-100

100-

0-16

16-32

32-40

40-80

80-

0-28

28-56

56-70

70-140

140-

0-1200

1200-2400

2400-3000

3000-6000

6000-

0-48

48-96

96-120

120-220

220-

0-16

16-32

32-40*

40-80

80-

0-4

4-8

8-10

10-20

20-

Forrás: Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat hivatalos honlapja (http://www.kvvm.hu/olm) 8. táblázat: A mért komponensek az automata mérőállomás adatai alapján (Eger, Katona tér): 2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

Kén-dioxid

1

1

1

1

1

1

1

Nitrogén-dioxid

2

2

2

2

2

2

2

Nitrogén-oxidok

2

2

2

2

2

2

2

Szén-monoxid

1

1

1

1

1

1

1

Ózon

2

2

2

2

2

2

2

Szálló por (PM10)

3

4

2

2

2

2

2

Forrás: Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat hivatalos honlapja (http://www.kvvm.hu/olm) 9. táblázat: Manuális mérőhálózatban vizsgált települések és mért komponensek:

Település Abasár Detk Domoszló Eger Gyöngyös Halmajugra Hatvan Kápolna

2007-ig mért komponensek NO2 SO2 ÜP 1 2 1 2 4

1 1 1 1 1

1

1

2 2 2 2 2 2 2 2

2008-ban mért komponensek NO2 SO2 ÜP 2 1 2 2

1 1

2

1

1

2 2 2

2009-ben 2010-ben 2011-ben mért mért kompo- mért kompokomponensek nensek nensek NO2 SO2 ÜP NO2 SO2 ÜP NO2 SO2 ÜP 2 1 2 2

1 1

2

1

1

1 1 1

2 2 2 2

1 1

2

1

1

1 1 1

2 2 2 2

1 1

2

1

1


Mért komponensek

22


Karácsond Kompolt Ludas Markaz Mátravidéki Hőerőmű régió Nagyfüged Nagyút Tófalu Vécs

2

1

1 1

1 1

1

1

2 1 2 1 1 2 1 2 1

Forrás: Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat hivatalos honlapja (http://www.kvvm.hu/olm)

2.6. Szennyezett, sérült és veszélyeztetett területek számbavétele adatbázis alapján 2.6.1. Felszíni és felszín alatti vízkészletek Korunk egyik legnagyobb kihívása a vízzel való komplex gazdálkodás a fenntartható fejlődés figyelembevételével. A vízgyűjtő-gazdálkodás az egyik meghatározó eleme a gazdasági- társadalmi vízigények kielégítésének, a természetes vízkészletek számontartásának, megőrzésének és védelmének, illetve a megfelelő árvízvédelem és vízkárelhárítás megválasztásának, az anyagi és természeti javak védelmének. Az EU tagjaként kiemelt feladattá vált a vizek jó ökológiai állapotban tartását megcélzó un. "Víz Keretirányelv" végrehajtásával összefüggő feladatok ellátása. Felszín alatti vízkészletek A Heves megyei Vízmű ZRt. az ellátási területén található 66 vízbázisból, felszín alatti vizekből szerzi az éves közel 16.400 em3 nyersvíz mennyiséget. A közel 12.600 em3/év szolgáltatott víz 96 % -a saját vízszerzésből származik, míg 4% -a társvízműtől átvett víz. A vízszerzést biztosító ~ 190 db működő vízmű kút 75 %-a mélyfúrású kút és a nyersvíz 78 %-át szolgáltatja, míg a kitermelt nyersvíz 22 %-át sekélymélységű és talajvíz kutakból nyerjük. A felszín alatti vízkészletek megoszlása 16.400 em3/év nyersvíz 66 %-a réteg, 12 %-a karszt és 22 %-a talajvíz. 18. ábra: Mélyfúrású, sekélymélységű és talajvizes kutak megoszlása 19. ábra: A felszín alatti vízkészletek megoszlása

Forrás: http://www.hmvizmurt.hu/szolgaltatasaink/ivovizellatas



2.5. A Heves megye területén fellépő veszélyeztető tényezők Heves megye területén a kiváltó okok alapján az alábbiak veszélyek kialakulásával lehet számolni: - ár és belvíz; - vízszennyezés élő vizekben, ivóvízkészletekben; - rendkívüli időjárási körülmények, úgymint a nagymennyiségű csapadék (eső, hó), szélvihar, aszály; - levegőszennyezés. - különböző ipari tevékenységek következtében kialakult talajszennyezés - külfejtéses bányaművelés és energia ipari környezetterhelés - bánya-meddők és felhagyott pernyehányók utóhasznosítása (Lőrinci) - meddőhányókból a csapadékvíz, illetve az áradás által kioldott nehézfém szennyezés - gyorsított erózió (lejtőirányú talajművelés hatására kialakuló talajpusztulás) A legfontosabb vizsgálati területeket a levegőminőség, a vízminőség, a tájrombolás és a természeti katasztrófák jelentik.

23


A termálvízre épülő turizmus feltételei országos szinten is kiemelkedőnek tekinthetők Heves megyében. A megye és különösen a megyeszékhely termálvizeinek gyógyító hatása régóta ismert, az erre alapozott fürdőkultúra több száz éves hagyományokra épül (pl. Eger Török Fürdő, Parád, stb.). A XX. századi szénhidrogén-kutatások nyomán újabb gyógyhatású termálvízkészleteket tártak fel (pl. Egerszalók, Mátraderecske, Bükkszék, stb.). A megyében található termálvízkincs sajátossága, hogy az egyes fürdők, kutak vízösszetétele és a vizek jellemzői különbözőek, ezáltal a legkülönfélébb betegségek gyógyítására alkalmasak. Felszíni vízkészletek A megye természetes vízkészlete szegény, és ezek területi és időbeni eloszlása kedvezőtlen. A felszíni vízfolyások vízhozama kicsi, a vízjárások szélsőségesen ingadoznak. A Zagyva-Tarna-Galga vízrendszere a Mátra és a Cserhát vizeit, az Eger és a Laskó patak a Bükk nyugati oldalának vizeit gyűjti össze és szállítja a Tiszába.

2.6.2. Energiaforrások, ásványkincsek Heves megye legjelentősebb ásványi nyersanyaga a lignit, a színes érc és a mészkő. Az Ózd-Egercsehi medencében több széntelep keletkezett, melyek közül a miocén-kori a legvastagabb. 1937-47 között Bükkszéken kőolaj kitermelés is folyt, Demjénben pedig 1960-ban kezdték a fúrásokat. A kőolajkutatások számos helyen termálvizet hoztak a felszínre (Bükkszék, Eger, Demjén), amelyekre alapozva később fürdő létesült. Fedémesen földgázt is találtak. A réz és színesfém jelentős készlete található Recsken. A nagy mélység miatt kitermelése jelenleg vitatott. 1985-ig Gyöngyösorosziban is folyt színesérc bányászat. Említésre méltó építési mészkő, vegyipari homok található még a megyében nagyobb mennyiségben. A visontai külszíni bányaművelés előrehaladásától eltekintve napjainkra a bányászat fokozatos visszavonulása vált jellemzővé. A Mátrai Erőmű Zrt. hazai alapanyagból, lignitből termel villamos energiát. A társaság két külszíni bányája Visontán és Bükkábrányban található. A visontai ún. Déli bányamező Detk – Ludas – Karácsond – Halmajugra községek által határolt területen fekszik. A részvénytársaság bükkábrányi bányája Visontától 55 km-re keletre a Bükkábrány – Vatta – Csincse községek közötti területen helyezkedik el. 10. táblázat: A rendelkezésre álló biomassza Heves megyében (2001) Forrás: Gergely S. 2005

Heves megye megújuló energia potenciáljának komplex meghatározására ez ideig komplex alapkutatást nem Szőlővenyige végeztek. Jó néhány becslés napviláGyümölcsfa-nyesedék got látott ugyanakkor az egyes enerSzántóföldi növények gia-típusok potenciáljának leírásáról. Energiaerdő Az ily módon előállított közelítő adatok Összesen ugyanakkor csak hozzávetőlegesek, azaz a konkrét gazdasági-műszaki hasznosítási lehetőségek megalapozására nem alkalmasak. Szakmai trivialitás, hogy a konkrét hasznosítási projektek megvalósításához ugyanakkor helyszín-specifikus, vagy legalábbis kistérségi szintű alapkutatások szükségesek. Ilyen jellegű vizsgálatok indultak az EKF Agria-Innoreg Tudáscentrum vezetésével 2012 őszén Eger térségében. A kutatás kiterjesztése a megye többi területére mindenképpen szükséges a következő években. A Károly Róbert Főiskolán végzett és 2001-es statisztikai adatokra épülő kutatások a megyében rendelkezésre álló, energetikai célokra hasznosítható biomasszából előállítható energia mennyiségét kb. 6,3 millió GJ/év nagyságúra becsülték. A napenergia tekintetében Heves megye délnyugati része a leginkább kedvező adottságú terület, ahol a globálsugárzás mértéke elérheti az 4400 MJ/m2 éves értéket is. Észak és kelet felé ez az érték némileg csökken, a legrosszabb adottságú térségekben csak 4300 MJ/m2-es szinten van. Megnevezés

Összes szárazanyag (t) 14692,14 5265,1 135958 273880,83 429796,07

Energetikai lehetőség (GJ) 217443,7 78973,22 1732193 4338152,91 6366762,83


A megyében található jelentős vízfolyások: Tisza Zagyva Tarna és az említett patakok. A Tisza folyó megyénket érintő szakaszán található Magyarország második legnagyobb tava a Tisza-tó. A megyében ezen kívül több kisebb víztározó található. A megye vízgazdálkodásáért két vízügyi igazgatóság is felel. A megye déli, Tisza-tóval határos részén (a Hevesi kistérség döntő részén) a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság Kiskörei Szakaszmérnöksége végzi a feladatellátást, míg Heves megye középső és északi területein az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság Egri és Gyöngyösi Szakaszmérnökségének illetékességi területe. A megyében három vízgazdálkodási társulat (Eger-Tarnavölgyi VGT, Hanyi-Sajfoki VGT. Mátraaljai VGTvT) működik.

24


20. ábra: A globálsugárzás évi összegeinek eloszlása [MJ/m2] 1997–2002 Forrás: Bella Sz.20067

A megye geotermikus adottságai kiválóak, hiszen a hévizek hasznosítása már számos településen balneológiai céllal régóta zajlik. A fűtésre történő alkalmazás is perspektivikus lehet, hiszen például Egerben a közintézmények fűtését már rövid távon is a földhő alkalmazásával kívánják megoldani. Szélenergiából a megye területének déli részén, illetve a magasabb hegyvidéki területen jobbak az adottságok – magasabb szélsebesség. A Mátra és a Bükk árnyékoló hatása miatt a szélsebességek a térség nagyobb részén nem nevezhetők optimálisnak. A számítások szerint Heves megyében összesen 3023 MW a technikai szélenergia-

potenciál (Munkácsy B. et al.8)

A vízenergiában rejlő potenciál nem jelentős, a legnagyobb a megyét is érintő vízfolyás a Tisza, amelyen a közeli folyószakaszon van a két legnagyobb vízerőműve. Léteznek ugyanakkor olyan technológiai megoldások (mini vízerőművek), amelyekkel a kisebb vízfolyások is munkára foghatók.

2.6.3. Vízkárt okozó elemek és vízkárelhárítással kapcsolatos helyzetelemzés A vízkárelhárítással kapcsolatos teendők ellátása a vízügyi igazgatóságok, a katasztrófavédelmi igazgatóság, a vízgazdálkodási társulatok, valamint a települési önkormányzatok feladata. Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok Észak- magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (3501 Miskolc, Vörösmarty u. 77.) illetékessége: Tarna folyó menti védvonalak Tarnaörs – Kál között; Tarnóca-, Bene-, Szarvágy-, Gyöngyös – patakok torkolattól visszatöltésezett szakaszai; Az Igazgatóság működési területe Borsod-Abaúj-Zemplén megye egészére és Heves megye területének nagy részére terjed ki. Központja Miskolcon van. Területi szervei a Szakaszmérnökségek, Sárospataki, Tokaji, Miskolci, Egri és Gyöngyösi székhellyel, valamint a miskolci székhelyű Műszaki Biztonsági Szolgálat, a tokaji székhelyű Hajózási Szolgálat és a Tiszalöki Vízlépcső. Egri Szakaszmérnökség Az Egri Szakaszmérnökség székhelye Eger. Heves megyében 36 település, Borsod megyében 29 település tartozik a szakaszmérnökséghez. A vízfolyások ÉNy-DK-i irányúak, Magyarország területén erednek, teljes vízgyűjtő területük az országhatáron belül van. Dombvidéki területen kizárólagos állami tulajdonú és igazgatósági kezelésbe tartozó vízfolyás a Laskó patak, Eger patak, Rima patak és a Kácsi patak. A Szakaszmérnökség kezelésébe tartozik három tározó (Laskóvölgyi, Hórvölgyi tározó, Geleji tározó). Ezek árvízcsúcs-csökkentés céljából létesültek, de öntözési célokat, halászati-horgászati, valamint rekreációs feladatokat is ellátnak. 7 8

Bella Szabolcs (2006): Napenergia Mint Megújuló Dr. Munkácsy Béla – Kovács Gábor – Tóth János: Szélenergia-potenciál és területi tervezés Magyarországon


21. ábra: Az átlagos szélsebesség 75 méteres magasságban

25


Vízgazdálkodási Társulatok A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területén belül Heves megyét érintőleg a Zagyvavölgyi Vízgazdálkodási Társulat (3060 Pásztó, Mátraszőlősi út 10.) Az Észak- magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (3501 Miskolc, Vörösmarty u. 77.) működési területén belül: Eger Tarnavölgyi Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat (ETAVITA) (3300 Eger, Torok köz 4.) Közép – Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (5002 Szolnok, Ságvári krt. 4.) működési területén belül: Hanyi-Sajfoki Vízgazdálkodási Szolgáltató Vízitársulat (3360 Heves, Petőfi u. 1.) működik. Közép-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Jelenleg a Területi Vízgazdálkodási Tanács működésével kapcsolatos feladatokat a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) látja el. A Tanács tagja a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács is, melynek delegáltja a Heves Megyei Közgyűlés Elnöke. Települési önkormányzatok A települések belterületén a települési önkormányzatok felelnek a belvízelvezető rendszer megfelelő működéséért. Az önkormányzatok helyi Vízkárelhárítás Tervvel rendelkeznek, melyet időközönként az illetékes vízügyi igazgatóság és a katasztrófavédelem szakembereivel felülvizsgálnak.

2.7. Összefoglalás Heves megye Magyarország legváltozatosabb megyéinek egyike, az ország északi részén található, nem képez önálló természeti földrajzi egységet, két nagy tájhoz, az Északi-középhegységhez és az Alföldhöz tartozik. Heves megyében közel 32 féle genetikai talajtípus fordul elő. A legnagyobb kiterjedésűek a különféle barna erdei talajok, de jellemzőek a folyó menti öntéstalajok, kisebb kiterjedésű csernozjomok és helyen-ként a löszös és homoktalajok is mozaik-szerűen előfordulnak. Az éghajlat viszonylag kiegyenlített, a síkvidéki területek kontinentális, a hegyvidékek szubkontinentális jellegűek. Mikroklímában különösen gazdag a térség hegy és dombvidéki része. A délies lejtők sok besugárzást kapnak, melyek az világhírű borszőlő-fajtákat érlelik. Legjelentősebb folyóvizei a Mátra nyugati oldalán a Zagy-


Gyöngyösi Szakaszmérnökség A Gyöngyösi Szakaszmérnökség működési területe magába foglalja Heves megye nagy részét, Nógrád megyéből három települést, Jász-Nagykun-Szolnok megye területéből négy települést. A működési területen 72 település. A Szakaszmérnökség működési területe egybeesik a Tarna magyarországi vízgyűjtő területével, melyet É-on az országhatár, illetve a Sajó vízgyűjtő területe, K-en az Eger, Laskó és Szóláti patakok vízgyűjtő területe, D-en a Zagyva folyó, illetve a Hanyi-ér, Ny-on a Zagyva balparti vízgyűjtő területe határol. Közép – Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (5002 Szolnok, Ságvári krt. 4.) illetékessége: Tisza – folyó bal parti töltés (egyben Tisza-tó töltése) Kisköre – Poroszló között; Az igazgatóságon belül, mint önálló elszámolási kötelezettségű egység működik a négy szakaszmérnökség (Karcag, Kisköre, Mezőtúr, Szolnok) és a Regionális Laboratórium (szolnoki és kiskörei telephellyel). Közép – Duna –völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (1088 Budapest, Rákóczi út 41.) illetékessége: Zagyva – folyó mindkét oldali töltés Boldog - Apc között. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság működési területe kiterjed Pest megye 90%-ra, Nógrád megye teljes területére és Bács-Kiskun-, Heves-, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye egy-egy kisebb részére is. Az Igazgatóság kezelésébe Heves megyét érintően az alábbi folyam ill. folyók tartoznak: Zagyva 39 km-es szakasza (83,875-123,141 fkm).

26


22. ábra: Világörökség, világörökség-várományos, és történeti települési terület övezete Forrás: HMTRT 2010

27


III. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 3.1. Az épített környezet fogalma és állapotát meghatározó jellemzők Az épített környezet a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja. Ennek elemei a telek és a rajta lévő építmény. Az építmény gyűjtőfogalom, amelybe beletartozik az épület és a műtárgy. A műtárgy alatt értendők a nyomvonal jellegű infrastruktúra hálózatok, és az azokhoz kapcsolódó egyéb építmények. Az épület olyan építmény, amely valamilyen rendeltetés céljából teret határol körül. Épített környezet vizsgálata szempontjából fontos épített környezeti elem a telek, melyhez tudatos építési tevékenység kapcsolódik még akkor is, ha az nem valamely építmény elhelyezésében nyilvánul meg. A telek legfőbb jellemzője annak használata, a telekhasználat. A környezet tudatos építési munkával nem – vagy elhanyagolhatóan csekély mértékben – érintett része a természeti környezet. Az emberi tevékenység természeti környezetre gyakorolt hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak. Az épített környezet elemei fizikai és erkölcsi állapotukkal jellemezhetőek. A fizikai állapot legfőbb mutatója az épített környezeti elem anyagi értéke. Az erkölcsi állapotot az épített környezeti elem használati értéke és kulturális értéke együttesen mutatja. Az épített környezet állapota tehát: anyagi értékével, használati értékével és kulturális értékével jellemezhető. Az anyagi érték egy folyamatosan romló mutató, amely a fenntartás, karbantartás halogatásával egyre fokozódó (exponenciálisan növekvő) terhet jelent a tulajdonosok, és a társadalom számára. Az anyagi érték romlási sebessége nagymértékben függ a használathoz kapcsolódó magatartási formától, az úgynevezett használati magatartástól. Az anyagi értéket akkor tekinthetjük nullának, ha a fenntartás halogatása olyan mértékben lerontotta, hogy a megszüntetés és újbóli létrehozás sem okoz nagyobb társadalmi ráfordítást, mint a felújítás. Ebből kiindulva az anyagi érték negatív előjelű is lehet, amikor a felújítás meghaladja a megszüntetés és újbóli létrehozás ráfordítását. A használati értéket a használathoz kapcsolódó magatartási forma, az úgynevezett használati magatartás hozza létre. A használaton kívüli épített környezeti elem használati értéke nulla. Amikor a használati magatartás következményeinek elhárítása a tulajdonos vagy a társadalom számára jelentős terhet okoz, a használati érték negatív előjelűvé válik. A kulturális érték, a helyi védelem, az országos védelem, és a nemzetközi védelem alá helyezés során realizálódik. A kulturális érték egyik megnyilvánulási formája az építészeti minőség, amellyel a jelenkor épített környezeti állapota is jellemezhetővé válik. Az építészeti minőség (és ezzel az épített környezeti elem kulturális értéke) negatív előjelűvé is válhat, amikor a meglévő kulturális értéket rontja. 3.2. Az épített környezet állapotának változásai Az épített környezet állapotának változásai, annak okai, és kezelésének lehetőségei, a három mutató segítségével jellemezhetővé és leírhatóvá tehetők. Az épített környezet állapotának változásaira a következők jellemzők Heves megyében: -- Elhasználódás (természetes elhasználódás): Gyakori jelenség, hogy a természetes elhasználódás során a karbantartás halogatása miatt jelentőssé váltak az anyagi érték helyreállításának költségei. Kiemelendő, hogy a megyében ilyen helyzetben van az úthálózat jelentős része, főleg az alsóbbrendű úthálózati elemek. A műemlékek és az épületállomány esetében, a megyében azokon a helyeken találkozunk a magas elhasználódással, ahol a használati érték nem tudta kitermelni a rendszeres karbantartás költségét, vagy nem különítettek el elegendő forrást a rendszeres karbantartásra. -- Elkülönülés (szegregáció): Egyes településrészeken jellemző jelenséggé vált, az épített környezet (a telek, az épület, a műtárgyak) anyagi értékének, a természetes elhasználódásnál gyorsabb ütemű romlása. A jelenséget minden esetben emberi magatartás, a társadalmi elkülönülés (a társadalmi szegregáció) okozza. Az ilyen területek nagyon alacsony, legtöbbször negatív előjelű használati értéket, használati magatartást mutatnak. A negatív használati magatartás szélsőséges esetei a tudatos szennyezés, a deviáns, a garázda, a kriminális magatartási formák. Az elkülönülést (a szegregációt) nem a szegénység okozza. A szegregációt minden esetben emberi magatartás, az épített környezetet használók használati magatartása okozza. A szegregáció következményei a kulturális értékek elvesztése, az épített környezet anyagi értékének gyorsuló romlási üteme, a lakosság kicserélődése, és az ezekkel együtt járó elszegényedés. A szegregáció csak a használati magatartás megváltoztatásával állítható meg. A megyében a negatív magatartású társadalmi rétegek koncentrálódásának mértéke, a szegregáció megjelenésével és súlyosságával egyenes arányt mutat. Érdekes jelenség, hogy a perifériás helyzetű területeken, az alacsony iskolai végzettségű, magas munkanélküliséggel jellemezhető társadalmi rétegek aránya és a szegregáció mértéke is egymást erősítő összefüggést mutat. -- Elszegényedés: A szegregációval nem járó elszegényedés során a használati érték általában szinten marad, az anyagi érték csökkenésének üteme is lassúbb a természetes elhasználódásnál, és a kulturális értékek megőrzésében sem lehet negatív jelenségeket tapasztalni. Jellemző, hogy az épített környezetet használók használati magatartása nem változik meg negatív irányba. Az ilyen elszegényedési folyamat általában gazdasági vagy demográfiai okokra, esetleg katasztrófa helyzetre vezethető vissza. A megyében általában az elöregedő települések, különösen a lakónépességi tartalékkal alig rendelkező aprófalvas területek vannak legjobban kitéve az elszegényesedés jelenségének. Az elszegényedő területek fokozottabban ki vannak téve a szegregáció kialakulásának veszélyének. A védekezés elsősorban a társadalmi elkülönülés (a társadalmi szegregáció) megakadályozásával érhető el. Azokon a helyeken, ahol nem kezdődött meg, vagy hatékonyan meg tudták

28


akadályozni a társadalmi elkülönülést (a negatív magatartásformák társadalmi szintű megjelenését), ott a területi szegregáció sem alakult ki. -- Növekedés és fejlődés: Az elmúlt időszakban a gazdasági- társadalmi előrelépés legfőbb eszközének a növekedést tartották. Ez hatással volt az épített környezet elemeinek mennyiségi növelésére, új épített környezeti elemek létrehozására is. Az új épített környezeti elemek megjelenése az épített környezet anyagi értékének növekedését eredményezte. Ez egyes helyeken azonos arányú (vagy meghaladó mértékű) használati érték növekedéssel járt. Ezeken a helyeken a mennyiségi növekedés, fejlődést eredményezett. Itt jól kimutathatóak a fejlődés pozitív gazdasági és társadalmi hatásai is. Ezekre számos településközponti, gazdasági- ipari, mezőgazdasági birtokközponti, kertvárosi és más lakóterületi példa található a megyében. Azonban vannak olyan területek ahol a használati érték változása az anyagi érték növekedés aránynál csekélyebb volt, esetleg a fejlődés nem bizonyult tartósnak, mert az új épített környezeti elem használati értéke idővel lecsökkent vagy megszűnt. Ilyen használati értékcsökkenést mutatnak például a szocializmus időszakában épült egyes ipari- mezőgazdasági üzemek és lakótelepek. Ezeken a helyeken az épített környezet mennyiségi növekedése gazdasági-társadalmi terhet (többletráfordítást) eredményez. Fel kell készülni, hogy a használaton kívüli épített környezeti elemek mennyisége növekedni fog. A demográfiai változások is tovább fogják növelni a használaton kívüli épített környezeti elemek számát. Létkérdés tehát, hogy minden közösség mérje föl épített környezete anyagi értékeit, és először ezeket töltse föl („barnamezős” fejlesztésben) használati értékekkel, mielőtt újakat („zöldmezős” fejlesztéseket) hozna létre. A megyében gyakori jelenség, hogy a „barnamezős” területek anyagi érték romlása már elérte azt a szintet, amikor az anyagi érték nulla, vagy negatív előjelűvé vált. Ezekben az esetekben az épített környezeti elem mielőbbi megszüntetését, a természeti környezet helyreállítását kell megcélozni. -- Értékteremtés: Az épített környezeti értékteremtés két területe is kiemelhető a megyében. A történelmi (épített örökségi, műemléki és helyi védelmi) értékekhez kapcsolódó épített környezeti elemek és a mai építészeti kultúrához (kimagasló építészeti minőséghez) kapcsolódó épített környezeti elemek. A megyén belüli számos pozitív példa elemzése több jelenségre is ráirányítja a figyelmet. A nagy kulturális értékű épített környezeti elemek (a jelentősebb műemlékek) gyakran nulla, vagy negatív anyagi értékkel rendelkeznek. Karbantartásukat késlelteti a ráfordítás mértékének, és a helyrehozatal utáni használati értékének aránytalansága. A történelmi jelentőségű (az épített örökségi) kulturális értékek megőrzése és használatra való alkalmassá tétele biztosan nagyobb társadalmi ráfordítást fog igényelni, mint amennyi használati értékéből jövedelemként kitermelhető. Ezért megőrzésükhöz különösen fontos a ráfordítás és jövedelmezhetőség aránytalanságának csökkentése, amely elérhető és elérendő feladat. Az építészeti minőség egyaránt jelent esztétikai és műszaki minőséget is. Belátható mindkettő elem találékonyságra (innovációra) ható jelentős hatása. Az új épített környezeti elemek létrehozásakor különös fontosságúvá kell, hogy váljon az esztétikai-és műszaki találékonyság (innováció) alkalmazása. A megye épített kulturális értékei

A megye települései közül a történeti települési terület övezetbe a következők tartoznak: Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Kömlő, Heves, Hatvan, Kerekharaszt, Gyöngyöspata, Gyöngyös, Kisnána, Feldebrő, Tarnaszentmária, Sirok, Eger, Noszvaj, Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad Heves megye igen gazdag kulturális örökségi elemekben. A területen számtalan régészeti lelőhely, ezek közül sok védett lelőhely is található. (16. ábra). A leletanyag a legkorábbi (paleolitikum) korszakoktól a késő középkorig terjednek. A kiemelkedően gazdag tárgyi kulturális hagyaték a megye jelentős erőssége. A létező kulturális intézményrendszer, beleértve a múzeumokat, kiállítóhelyeket, levéltárakat és könyvtárakat, illetve közművelődési intézményeket segít a múlt értékeinek a jelen és a jövő számára való fejlesztő megőrzésében és ezen túl a térségi identitás megőrzésében is. A régészeti értékek és lelőhelyek területfejlesztési értékelése kettős, hiszen egyrészt egy-egy beruházás megvalósulása során váratlan előbukkanásukkal többletköltséget, esetleg a projekt kudarcát is okozhatják, másrészt tudatosan átgondolt fejlesztésükkel új értékekkel gyarapíthatják a megye szocioökonómiai lehetőségeit. A megyeszékhely egyik legfontosabb turisztikai vonzereje a belváros műemlék és műemléki jellegű épületei, illetve a helyenként megmaradt egységes utcakép kínálta esztétikai élmény. A belvároson túl jelentősek még a szőlő- és borkultúrához kapcsolódó műemlék pincék is. Eger, Gyöngyös és Hatvan kiemelkedően sok műemlékkel és régészeti lelőhelyekkel rendelkezik, rajtuk kívül azonban számos kisebb település is kiváló adottságokkal bír, amelyek között sikeres fejlesztési projektek is vannak. Nemzetközi szinten is kiemelendő a megye és az ország „tájház” hálózata. Ezek megőrzése és fejlesztése, újabb elemekkel történő bővítése jelentősen gyarapítaná épített és kulturális örökségünket. 3.4. Összefoglalás Heves megyét egyszerre jellemzi az épített környezetet érintő szegregáció és az igen gazdag kulturális örökség. A szegregáció megállításához az épített környezethez kapcsolódó használati értéken, a használati magatartáson kell változtatni. A szegregáció okozta elszegényedés megállításához előbb a szegregációt kell megszüntetni. A szegregációval nem terhelt épített környezeti szegénység leghatékonyabb kitörési lehetőségét a kulturális értékek felkutatása és használati értékekkel való megtöltése jelenti. A megye legjelentősebb épített környezeti tőkéje, a magas kulturális értékű épített környezeti elemeiben található meg. Heves megye igen gazdag kulturális örökségi elemekben. A területen számtalan régészeti lelőhely, ezek közül sok védett lelőhely is található. A leletanyag a legkorábbi (paleolitikum) korszakoktól a késő középkorig terjednek. Ezek az adottságok lehetőséget teremtenek a turizmuson keresztül a térségek fejlesztésére. A megye települései közül a történeti települési terület övezetbe a következők tartoznak: Poroszló, Újlőrincfalva, Sarud, Kömlő, Heves, Hatvan, Kerekharaszt, Gyöngyöspata, Gyöngyös, Kisnána, Feldebrő, Tarnaszentmária, Sirok, Eger, Noszvaj, Szarvaskő, Bélapátfalva, Szilvásvárad.

III. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

3.3.

29


IV. HEVES MEGYE BELSŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZETE 4.1. A vállalkozási potenciál ágazatonkénti értékelése A működő vállalkozások területi sűrűségét ágazatonként vizsgálva, a 2005 és 2009 közötti időszakban a legnagyobb visszaesés úgy vidéki mint megyei szinten a szolgáltató szektorban mutatható ki, a megyében tapasztalható visszaesés üteme azonban 19%-kal kisebb a vidéki átlag kapcsán tapasztalható visszaesésnél. Ennek megfelelően a megye bár az időszak egészében alulmúlja a vidéki átlagot, tendenciájában azonban ahhoz egyre inkább közelít. Országos összehasonlításban a trend alapján Heves megye a 8. – régión belül az első –, a 2009-es állapotot illetően közel 13%-os lemaradás mellett a 11., mellyel régión belül a legjobb pozícióban van9. Térségi szinten vizsgálva a folyamatokat megállapítható, hogy a legnagyobb visszaesés az egri, a gyöngyösi és a hatvani térségben tapasztalható, de még így is az említett területek vannak messze a legjobb helyzetben a 2009-es adatokat illetően. Azzal együtt, hogy a fennmaradó négy térség esetén a visszaesés üteme mérsékeltebb, ezek a területek jelentős mértékben leszakadnak a megye fejlettebbnek tekinthető tengelyétől. A vállalkozási sűrűségben a legkisebb visszaesés az elemzett időszakban vidéki és megyei viszonylatban egyaránt a mezőgazdaság10 terén mutatható ki. Megjegyzendő továbbá, hogy ez az egyetlen ágazat, melyben Heves megye az időszak egészében meghaladja a vidéki átlagot, ugyanakkor a visszaesés üteme is nagyobb – éppen duplája – a vidéki átlagnál. Térségi szinten vizsgálva az ágazat helyzetét, a mezőgazdaság esetén is a szolgáltató szektor kapcsán leírt összefüggések tapasztalhatók azzal a különbséggel, hogy a periférikus területeken enyhe növekedés (statisztikai értelemben inkább stagnálás) mérhető, és a fejletlen területek lemaradása is lényegesen enyhébb a fejlettebb tengelyhez képest. A trendet illetően a megye országos viszonylatban a 14., mellyel régión belül a legrosszabb pozícióban van. A felvázolt folyamatok eredményeként, az időszak utolsó évében a megyében működő mezőgazdasági vállalkozások területi sűrűsége 2%-kal haladta meg a vidéki átlagot, mellyel a megye országos viszonylatban a 9., és ezzel régión belül az első. Tendenciákat illetően ágazati viszonylatban vidéki és megyei szinten egyaránt az ipari vállalkozások11 térbeli sűrűsége helyezkedik el középen. Ezzel együtt azonban a megyei adatok az időszak egészében nem pusztán alulmúlják a vidéki átlagot, hanem a csökkenés tendenciájában is 16%-kal meghaladják azt. A tendenciát illetően a megye országos viszonylatban a 12. helyen áll – ezzel régión belül a 2. – a 2009-es állapot vonatkozásában pedig valamivel több mint 10%-kal marad el a vidéki átlagtól, mellyel országos szinten a 10., régión belül pedig az első. A központi tengely (Eger, Gyöngyös, Hatvan városok és térsége) – úgy tendenciában, mint az utolsó vizsgált évet illetően – az ipai szektorban is kirajzolódik, a tendenciák vonatkozásában azonban a Pétervásárai térség is a jelentősebb visszaesést mutató területek közé kerül. Tekintettel azonban arra, hogy az említett térség a központi tengelyhez képest alacsonyabb szintről „indul”, – a többi periférikus térséggel együtt – jelentősebb leszakadást mutat. A fentiekben leírtakkal összhangban, a megyében a vizsgált időszakban a szolgáltatásban működő vállalkozások részaranya az összes vállalkozáson belül csökkent, miközben az ipari és a mezőgazdasági vállalkozások aránya nőtt (17. ábra). 23. ábra: A megyében ágazatonkénti megoszlása

működő

vállalkozások

Forrás: KSH adatok alapján, 2009

A legnagyobb arányeltolódás 2008 és 2009 között zajlott le, ahol a szolgáltatásban működő vállalkozások részaránya közel 6,7 százalékponttal csökkent, az iparban működő vállalkozások részaránya 5,7 százalékponttal nőtt, ugyanez az arány a mezőgazdaságban 1 százalékpontos növekedést jelentett. A megyei és a vidéki folyamatok végeredményeként, az utolsó vizsgált évben a

100% 90% 80% 70% 60%

Szolgáltatás

50%

Ipar

40%

Mezőgazdaság

30% 20% 10% 0% 2005

9

2006

2007

2008

2009

Év

Rangsorolás esetén a kisebb érték jelöli a kedvezőbb pozíciót. Jelen helyen és a továbbiakban mezőgazdaság alatt mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást és halászatot értünk. 11 Jelen helyen és a továbbiakban az iparba az építőipart is beleértjük. 10

30


megyében működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlása a vidéki átlag körül alakult. A mezőgazdaságban és a szolgáltatásban működő vállalkozások részarányát illetően a megye némileg meghaladta a vidéki átlagot, az ipar viszont jelentősebb mértékben alulmúlta azt. 4.2. A foglalkoztatási helyzet ágazatonkénti értékelése A foglalkoztatási ráta 2004 és 2010 közötti tendenciáját az egyes nemzetgazdasági ágak között felosztva az tapasztalható, hogy a legnagyobb visszaesés az iparban volt, melynek mértéke a vidéki átlag kapcsán tapasztalt visszaesésnek több mint kétszerese. Tekintettel azonban arra, hogy a megye szinte az időszak egészében kedvezőbb helyzetben volt a vidéki átlagnál, ezért a vizsgálat utolsó évében is rendelkezik némi előnnyel. A tendenciát illetően az ipart a mezőgazdaság követi, ahol a megyei visszaesés szintén több mint duplája a vidékinek. A mezőgazdaság vonatkozásában azonban a megyei átlag az időszak egészében alulmúlja a vidéket, így az utolsó vizsgált évben már több mint 20% az elmaradás. Az eddigiekkel szemben, a szolgáltatásban úgy vidéki mint megyei szinten javuló tendenciát lehetett mérni, és a megye a vidékihez képest tíz százalékpont híján nyolcszoros előnyben van. Tekintettel azonban arra, hogy a megyei értékek az időszak egészében a vidéki átlag alatt vannak, ezért jelen esetben csak a vidéki átlaghoz történő fölzárkózásról beszélhetünk, és a megye a vizsgálat utolsó évében is valamivel több mint négy százalékpontnyi lemaradással bír. A fentiekben megfogalmazottakkal összhangban, megyei szinten az összes foglalkoztatott legnagyobb hányada – növekvő tendencia mellett – a szolgáltató szektorban, legkisebb része – negatív trenddel – a mezőgazdaságban, és az időszak átlagában 40,5%-a – csökkenő tendenciával – az iparban jelent meg. (18. ábra)

24. ábra: A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági áganként a megyében A foglalkoztatottak nemzet100% gazdasági ágak közötti meg90% oszlásának folyamatait or80% szágon belüli összehasonlí70% tásban vizsgálva, Heves megye legjobb pozícióban 60% Szolgáltatás (3. helyen) a szolgáltatási 50% Ipar szektor, legrosszabb pozíci40% Mezőgazdaság óban pedig (17. helyen) az 30% 12 ipar vonatkozásában van . 20% Megjegyzendő azonban, hogy a mezőgazdaság az 10% ipartól alig valamivel tud jobb 0% eredményt felmutatni (16. 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 helyezés). A 2010-es állapoÉv tot értékelve, Heves az ország tizenkilenc megyéje között legkedvezőbb helyzetben az ipar (7. hely), legrosszabb pozícióban pedig a szolgáltatás terén van (13. hely), melytől a mezőgazdaság vonatkozásában is csak egy pozícióval tud jobbat felmutatni. 4.3. A gazdasági termelékenység ágazatonkénti értékelése A termelékenységet nemzetgazdasági áganként vizsgálva, megyei szinten az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték növekedési üteme a mezőgazdaság terén volt a legnagyobb, ami a vidéki átlag növekedési ütemének több mint 3,2szerese. Ezzel a megye országos viszonylatban a 4., régión belül pedig az első 13. A vidéki átlaghoz képest többszörös hatékonyságnövekedés eredményeként, a megye a 2008 előtti időszakban a vidéki átlag alatt teljesített, azt követően pedig meghaladta azt. Ennek köszönhetően az utolsó vizsgált évben a megye előnye a vidék átlagához képest több mint 14,7%. Ezzel Heves megye az ország tizenkilenc megyéjéből a 6. A mezőgazdaság terén mérhető eredményeket semmiképpen

12 13

Rangsorolás esetén a kisebb érték jelöli a kedvezőbb pozíciót. Rangsorolás esetén a kisebb érték jelöli a kedvezőbb pozíciót.

IV. HEVES MEGYE BELSŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZETE


31


sem szabad túlértékelni, mert az említett nemzetgazdasági ág ezt az eredményt messze legkisebb és csökkenő foglalkoztatás (18. ábra), illetve messze legalacsonyabb és csökkenő bruttó hozzáadott érték (19. ábra) mellet produkálta. Termelékenységnövekedés vonatkozásában megyei szinten a mezőgazdaságtól alig elmaradva az ipar áll a második helyen. Ebben a nemzetgazdasági ágban a megye növekedési üteme több mint 2,1-szerese a vidéki átlag növekedési ütemének, mellyel a megyei rangsorban 2. helyezés érhető el, ami régiós viszonylatban első helyet jelent. A megyei szinten tapasztalható jelentős hatékonyságnövekedés eredményeként, 2008-tól a megye a vidéki átlag fölé kerül, és az utolsó vizsgált évben közel 9%-kal meghaladja azt. Ezzel országon belüli összehasonlításban az 5., régión belül pedig az első. Az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték növekedési üteme alapján úgy Heves megyei, mint regionális szinten a legrosszabb eredményt a szolgáltató szektor produkálja. Ebben a tekintetben a megye nem pusztán önmagához képest teljesít rosszul, hanem a vidéki átlaghoz képest is közel 118%-kal rosszabb eredményt mutat. Mindezek eredményeként a 2007 utáni időszakban – szemben az azt megelőzővel – a megye a vidéki átlag alatt szerepel, és az utolsó vizsgált évben attól több mint 8,5%-kal marad el. Országon belüli összehasonlításban megállapítható, hogy a tendencia alapján a 19 megyéből Heves az utolsó, a 2009-es adatok alapján pedig a 15., mellyel régión belül Borsod-Abaúj-Zemplén megye után a második. 100% 90% 80% 70% 60%

25. ábra: Bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági áganként a megyében Szolgáltatás


Az egyes nemzetgazdasági ágak által produkált bruttó Mezőgazdaság hozzáadott értéket megyei szinten elemezve látható (19. ábra), hogy az időszak egészében, bár csökkenő tendencia mellett, a legnagyobb 2005 2006 2007 2008 2009 hányadot a szolgáltató szektor képviseli. Ettől kisebb Év mértékben, de növekvő tendenciával az ipar járul hozzá a bruttó hazai termékhez, míg legkisebb részben és csökkenő tendenciával a mezőgazdaság szerepel. Ipar

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legfrissebb adatai alapján elmondható, hogy a megye ipari teljesítményének évek óta tartó növekedése 2012. első félévében is tovább folytatódott. A négy főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások megyei telephely szerinti adatai alapján a termelés volumene 12%-kal emelkedett (országosan 0,3%-kal csökkent). A produktum 420,6 milliárd forintot tett ki, ami az országos eredmény 3,6%-a. Egy lakosra 1,4 milliárd forint ipari termelési érték jutott, ami 17%-kal magasabb, mint az országos átlag. A megyei székhelyű, 49 főnél nagyobb létszámmal működő szervezetek 2012. január-júniusi 380 milliárd forint értékű produktuma 13%-kal magasabb (az első negyedévben 20%-kal, a második negyedévben 7,1%-kal emelkedett), mint egy évvel korábban. Országosan ebben a körben 0,6%-os csökkenést lehetett megfigyelni. A termelés növekedésének hajtóereje továbbra is az export volt, míg ennek volumene 20,5%-kal gyarapodott, addig a belföldi értékesítés 4,9%-kal esett vissza. 2012. első felében az előző év azonos időszakához képest az ipar ágai közül a feldolgozóiparban 16%-kal fokozódott, az energiaiparban 5%-kal visszaesett a teljesítmény. A feldolgozóiparon belül a gépipar termelési részesedése a legjelentősebb a maga 78%-kával. Ágazatai közül a számítógép, elektronikai, optikai termékgyártás termelése 37%-kal, az export 40%-kal növekedett, a belföldi eladás 24%-os visszaesése mellet. A járműgyártás teljesítménye 5,7%-kal, exportja 8,6%-kal elmarad az egy évvel korábbitól, viszont 56%-kal nőtt a belföldi eladás. A villamos berendezés gyártás termelése 5,5%-kal, külpiaci értékesítése 17%-kal bővült. A gép, gépi berendezés gyártás ágazati termelése valamelyest emelkedett. A fémalapanyag és fémfeldolgozási termékek gyártás kibocsátási volumene 11%-kal gyarapodott. A belföldi értékesítés 17%-os visszaesését az export 33%-os bővülése ellensúlyozni tudta. Az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártás ágazat termelése 14%-kal nőtt, exportja és belföldi eladása is jelentősen meghaladta a 2011. első félévit. Az egyéb feldolgozóipari produktum szerény mértékben emelkedett. Figyelemre méltó a textilipar 10%-os teljesítménynövekedése, amit mind az export, mind a belföldi értékesítés gyarapodása kísért. Építőipar: Az építőipar teljesítménye – az érintett vállalkozások telephely szerinti adatait vizsgálva – 2000-től 2005-ig között folyamatosan emelkedett, majd stagnált 2010-ig. Nagyobb visszaesés 2011-ben következett be, az előző évi teljesítményhez képest több mint 50%-os visszaeséssel. A legalább 5 főt foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások 2012. I. negyedévi termelési értéke 2,5 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron 21%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. Egy lakosra 8 ezer forint termelési érték jutott, kevesebb, mint fele az országos átlagnak. Az év első három hónapjában


50% 40% 30% 20% 10% 0%

32


az építőipari termelés 64%-át épületek építése, 36%-át egyéb építmények kivitelezése adta. Az előbbi építményfőcsoportban 19%-kal, az utóbbiban 25%-kal visszaesett a termelés volumene 2011. január-márciushoz képest. Heves megyében ágazatonként 2012. első negyedévében az építési-szerelési munkák 54%-át a speciális szaképítés tette ki, amely összehasonlító áron 16%-kal mérséklődött. Az építőipari produktum 33%-át kitevő épületek építése 19%-kal csökkent. Az év első három hónapjában egyéb építmények 0,3 milliárd forint értékben készültek el, az ágazat eredményessége az előző év azonos időszakához képest 41%-kal elmaradt. A 10-49 főt foglalkoztató vállalkozások teljesítménye 38%-kal zuhant. Az 5-9 fős szervezetek is 9,8 %-kal kevesebb építésiszerelési munkát végeztek 2011. I. negyedévéhez képest, az 50 fős és nagyobb vállalkozások termelése viszont 52%-kal bővült. A Heves megyei építőipari vállalkozások 2012. I. negyedévében építőipari munkák elvégzésére 46%-kal nagyobb értékben írtak alá új szerződéseket, mint az előző év azonos időszakában. A szerződésállomány értéke 2012. március végén 42%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Térségi szinten elmondható, hogy a megye központi tengelyében (Eger, Gyöngyös, Hatvan városok és térsége) működik az összes befektetett saját tőke kilenctizede, és itt realizálódik a bruttó hozzáadott érték közel kilencven százaléka is. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel, export valamint saját tőke a Hatvani kistérségben a legmagasabb, míg a fajlagos belföldi értékesítés és hozzáadott érték a Gyöngyösiben. A három kiemelt térség súlya a megyei teljesítményekből a 2011-es évhez képest kismértékben tovább erősödött.

26. ábra: Heves megye K+F ráfordításain ak alakulása 2005 és 2010 között Forrás: KSH (2012)


4.4. A területi innovációs potenciál A versenyképesség szempontjából meghatározó az innovációs potenciál, az új tudás létrehozásához szükséges képesség, mellyel a terület földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően rendelkezik. A vállalkozások innovációs tevékenységét, illetve kutatás-fejlesztési aktivitását jelentősen befolyásolja a térségben lévő innovációs környezet. Heves megye K+F+I teljesítményének (potenciáljának) pozicionálása a K+F területén rendelkezésre álló statisztikai adatok és az innovációs hajlandóságra vonatkozó kvalitatív adatgyűjtés eredményei alapján végezhető el. Az Észak-magyarországi régió K+F+I teljesítőképességet befolyásoló keresleti- és kínálati oldal kérdőíves formában történő felmérésére 2010-ben került sor. Magyarországon a K+F+I területén jól kirajzolódó területi különbségek figyelhetők meg. A K+F tevékenységre erőteljes területi koncentráció jellemző, Budapest dominanciája mutatkozik meg. A kutatóhelyek közel fele Közép-Magyarországon működik, ahol − a számított létszám alapján – a kutatók több mint 60%-a dolgozik, és az összes hazai K+F ráfordítás majdnem kétharmada is ide köthető. Az innováció szempontjából meghatározó a K+F ráfordítások szerepe. A nagyobb kutatás-fejlesztési ráfordítások hozzájárulnak az innovációs aktivitás növeléséhez. A GDP arányos K+F ráfordítások tekintetében európai viszonylatban Magyarország teljesítménye gyenge. Míg Európa északi államai (Finnország, Svédország, Dánia) a GDP több, mint 3%-át fordítják kutatás–fejlesztésre, addig hazánkban az ilyen irányú kiadások mindössze a GDP közel 1%-át teszik ki. A magyar régiók tekintetében a legjobban teljesítő Közép-Magyarország a GDP 1,5%-át, míg Észak-Magyarország csupán 0,63%-át fordította erre a célra 2009-ben. A régión belül a K+F kiadások több mint fele kötődik Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez, Heves megyéhez pedig közel 40 %a. A megyében a 2005 és 2009 közötti időszakban a K+F-re fordított kiadások emelkedtek, ám a közel 5000 millió Ft-ot elérő 2009-es év után a válságnak is köszönhetően 2010-re alig kétharmadára esett vissza az ilyen irányú ráfordítások értéke, mely alapján a gyengébben teljesítő térségek között van. A K+F ráfordítások jelentős részét a költségek teszik ki, a beruházási célú kiadások még a legkedvezőbb évben, 2008-ban is alig érik el a 20%-ot.

33


11. táblázat: A kutatás-fejlesztés főbb adatai 2010-ben Forrás: KSH (2012)

Területi egység

Kutató- fejlesztő helyek száma 2010

Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Ebből: Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen

1 471 203 256 203 191 109 71 11 307 352 2 983

A kutató-fejlesztő helyek számított létszáma* összesen, fő

2005=100,0 122,18 126,09 136,17 98,54 135,46 126,74 142,00 220,00 102,33 111,39 118,56

2010 20 094 1 597 1 587 1 455 1 467 842 469 156 2 441 2 839 31 480

2005=100,0 136,32 137,91 164,29 108,42 152,65 133,23 151,29 821,05 125,44 133,54 135,46

*A K+F munkára fordított idő arányában teljes munkaidejű dolgozókra átszámított létszámadatok. A kutatás-fejlesztés-innováció alapját a piacképes, hasznosítható tudás képezi, melyhez szükséges humán „infrastruktúra” területén az országon belül szintén jelentős eltérések mutatkoznak. Az Eurostat adatai alapján 2011-ben a gazdaságilag aktív népesség alig több mint negyede dolgozott a kutatás-fejlesztésben Észak-Magyarországon, míg KözépMagyarországon ez az arány megközelítette az 50%-ot. 2010-ben Magyarországon 2983 kutató-fejlesztő helyet tartott nyilván a Központi Statisztikai Hivatal, melyek mindössze 6%a köthető az észak-magyarországi régióhoz, míg majdnem fele Közép-Magyarországon található. Heves megyében 71 kutatóhelyen végeztek kutatási és fejlesztési tevékenységet, számuk 2005-höz képest közel másfélszeresére nőtt. Hasonló mértékű emelkedés tapasztalható a kutató-fejlesztő helyek számított létszámadatainak14 vonatkozásában. A megyében a kutatóhelyek több mint fele a felsőoktatáshoz köthető, közel 40 %-uk pedig jogi személyiségű vállalkozás kutatóhelye. Hasonló az arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol ugyanakkor másfélszer ennyi kutatóhely működött. A foglalkoztatottak közel 2/3-a kutató-fejlesztő, mely megfelel az országos és régiós arányoknak. A régión belül a vizsgált időszakban Heves megye az országos szintet meghaladóan bővítette K+F kapacitásait a kutatóhelyek és a létszámadatok tekintetében is. A K+F tevékenység eredményességét jelző szabadalmi és publikációs statisztikák tekintetében is kimutatható Budapest dominanciája. A KSH adatai alapján 2010-ben közel 40 000 publikáció jelent meg, melyek csupán 5%-át adták ki ÉszakMagyarországon, ezeknek közel harmada köthető Heves megyéhez. A szabadalmak vonatkozásában 2011-ben Heves megyében 20 bejelentést tettek, melyek közül mindössze 2-t adtak meg. A régión belül magasabb az elfogadási arány Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében is. A szabadalmak számának tekintetében jelentős előrelépés nincs az elmúlt években, köszönhetően annak, hogy nem bővül azon gazdasági szereplők köre, akik innovációt valósítanak meg.

A területi versenyképesség mérésére leggyakrabban alkalmazott mutató, az egy főre eső GDP alapján a megyék összesített rangsorában Heves a 12. pozíciót foglalja el. Észak-Magyarország hazánk leggyengébben teljesítő régiója, melyen belül Heves megye gazdasági teljesítménye a legjobb, de így sem éri el az országos átlag 70%-át. A területi versenyképesség szempontjából meghatározó munkatermelékenység és foglalkoztatottság vonatkozásában a régión belül Heves megye helyzete kedvező, de országos viszonylatban elmaradottnak tekinthető. 12. táblázat: A megye főbb munkaerő-piaci mutatói 2011-ben régiós és országos összevetésben (Forrás: KSH 2012) Aktivitási arány Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta (%) (%) (%) Borsod-Abaúj-Zemplén 51,5 42,4 17,8 Heves 53,0 46,1 13,0 Nógrád 48,7 39,6 18,7 14

A tényleges létszámnál jobban tükrözi a K+F tevékenység humánerőforrás-felhasználását a teljes munkaidőre átszámított létszám, mely az összes munkaidőből a kutató-fejlesztő munkára fordított idő alapján veszi figyelembe a K+F munkakörben dolgozókat.


A térség gazdaságának versenyképességét befolyásoló tényezők

34


Észak-Magyarország Ország

51,5 55,8

42,9 49,7

16,7 10,9

A munkaerő-piaci mutatók tekintetében (9. táblázat) Heves megye mind az aktivitási arány, mind a foglalkoztatottság tekintetében elmarad az országos átlagtól, miközben a munkanélküliségi ráta meghaladja az országos szintet. A Norria által összeállított abszolút innovációs index alapján Heves megye a stagnáló megyék közé tartozik. A régióban a Miskolci Egyetem mellett a megye két felsőoktatási intézménye is fontos szerepet tölt be a K+F+I tevékenységben, az elmúlt években nőtt ezen a téren az aktivitásuk, illetve forrás abszorpciós képességük. A vállalati K+F tevékenység bővülése azonban regionális szinten is szerény. A fejlett országokban a termelékenység növekedése döntően a kutatás-fejlesztés és az innovációnak köszönhető. Az EU2020 stratégia célul tűzte ki, hogy az Európai Unió tagállamaiban a világ többi részével szemben tapasztalható technológiai lemaradást a K+F+I ösztönzésével csökkentse. Az infokommunikációs technológiákon alapuló új technológiai-gazdasági paradigmában az alapvetően képesség- és tudásalapú innováció lehetőséget teremtenek a térségek lemaradásának mérséklésére. Magyarországon az üzleti szféra innovációs aktivitása gyenge, a vállalatok innovációs teljesítményét támogató nemzeti innovációs rendszer elemei között a tudásáramlás nem hatékony. A sikeres innovációk és a hatékony K+F jelentősen hozzájárulnak egy terület versenyképességéhe

4.6.

Összefoglalás

A szolgáltató szektorban működő vállalkozásokat illetően a megye bár az időszak egészében alulmúlja a vidéki átlagot, tendenciájában azonban ahhoz egyre inkább közelít. A vállalkozási sűrűségben a legkisebb visszaesés az elemzett időszakban vidéki és megyei viszonylatban egyaránt a mezőgazdaság terén mutatható ki. Megjegyzendő továbbá, hogy ez az egyetlen ágazat, melyben Heves megye az időszak egészében meghaladja a vidéki átlagot. A működő vállalkozásokon belül a legnagyobb részarányt a szolgáltató, ezt követve az ipari, és végül a mezőgazdasági vállalkozások képviselték. Kistérségi szinten vizsgálva a folyamatokat megállapítható, hogy minden nemzetgazdasági ágban a legnagyobb visszaesés az Egri, a Gyöngyösi és a Hatvani kistérségben tapasztalható, de még így is az említett területek vannak a legjobb helyzetben a 2009-es adatokat illetően. Térségi szinten a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kimutatásai szerint elmondható, hogy a megye központi tengelyében (Eger, Gyöngyös, Hatvan városok és térsége) működik az összes befektetett saját tőke kilenctizede, és itt realizálódik a bruttó hozzáadott érték közel kilencven százaléka is. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel, export valamint saját tőke a Hatvani kistérségben a legmagasabb, míg a fajlagos belföldi értékesítés és hozzáadott érték a Gyöngyösiben. A három kiemelt térség súlya a megyei teljesítményekből a 2011-es évhez képest kismértékben tovább erősödött. A foglalkoztatatási ráta vonatkozásában a legnagyobb visszaesés az iparban volt. A megyében az időszak egészében a legnagyobb foglalkoztató a szolgáltató szektor, ezt követi az ipar, majd a mezőgazdaság. A termelékenység vonatkozásában megyei szinten a legnagyobb hatékonyság növekedés a mezőgazdaság terén tapasztalható, melynek köszönhetően az utolsó vizsgált évben a megye előnye a vidék átlagához képest jelentős. A bruttó hazai termékből az időszak egészében, bár csökkenő tendencia mellett a legnagyobb hányadot a szolgáltató szektor képviseli. Ettől kisebb mértékben, de növekvő tendenciával az ipar járul hozzá a bruttó hazai termékhez, míg legkisebb részben és csökkenő tendenciával a mezőgazdaság szerepel. Heves megye gazdaságában a kutatás-fejlesztés-innováció csekély mértékben van jelen. A megye gazdasági teljesítménye az Észak-Magyarországi régión belül a legjobb, viszont országos viszonylatban a kevésbé fejlett térségek közé sorolható.

V. HEVES MEGYE TÁRSADALMI KÖRNYEZETE

35


5.1.

Humán erőforrások és demográfiai szerkezet

A megye népsűrűsége az EU-csatlakozást követő időszakban tendenciaszerűen csökkent, melynek mértéke a vidéki átlag csökkenésének többszöröse. Megyei viszonylatban nem pusztán a népsűrűség csökkenése okozza a problémát, hanem annak gyorsuló üteme. Az imént említett folyamatok együttes hatásának köszönhetően, a népsűrűség értéke 2011-ben jelentősen elmaradt a vidéki átlagtól. Az adatokból kitűnik, hogy a megyét az elnéptelenedés a vidéki átlaghoz képest lényegesen jobban sújtja (21. ábra). 27. ábra: A népsűrűség alakulása a időszakban Forrás: KSH adatok alapján, 2011

vizsgált

Országon belüli összehasonlításban megállapítható, hogy a tendencia alapján a 19 megyéből Heves a 15. a 2011-es adatok alapján pedig a 10. helyen áll15. A népsűrűséget determináló tényezők közül elsőként a természetes szaporodást vizsgálva megállapítható, hogy a 2004 és 2011 közötti időszakban a vidéki Magyarország átlagára és Heves megyére is a természetes fogyás jellemző. Az időbeli tendenciákat vizsgálva elmondható, hogy a vizsgált megyében éppúgy, mint a vidék Magyarországán, kedvezőtlen folyamatok zajlanak. A megyei tendenciák azonban a vidék egészéhez mérten is rosszabbak, ugyanis a természetes fogyás üteme a vidéki természetes fogyás ütemének több mint 2,6-szerese. A leírtakkal összhangban, Heves megye a 2011-es állapotot illetően is kedvezőtlenebb képet mutat a vidéki átlagnál, melytől több mint 46%-kal marad el. A folyamatokat országon belüli összehasonlításban vizsgálva, Heves megye a 16. helyen áll – régión belül ezzel a legrosszabb pozícióban van –, a 2011-es állapot vonatkozásában a 15., mellyel régiós viszonylatban Borsod megye mögött a második.

A természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg népsűrűségre gyakorolt együttes hatását elemezve az tapasztalható, hogy a vizsgált időszak egészében mindkét determináló tényező szignifikánsan hatott a népsűrűség időbeli folyamataira 16, közülük azonban a vándorlási egyenleg hatása volt jelentősebb. 2008-tól a vándorlási egyenleg alakulásában ugyan kedvezőnek tűnő változás kezdődött, ebben az időszakban azonban a természetes szaporodás kezdett meredeken zuhanni. A leírtakból összességében az következik, hogy a kedvezőtlen népsűrűségi folyamatok lassítása, megállítása, illetve megfordítása érdekében rövidtávon a vándorlási folyamatokba, hosszabbtávon pedig a természetes szaporodás folyamataiba is szükséges beavatkozni. Ha a vándorlási egyenleget felbontjuk összetevőire, akkor az tapasztalható, hogy 2007-ig a vándorlási egyenleg alakulását az elvándorlás determinálta17, 2007-től viszont a determináló tényező az odavándorlás volt18. A leírtakból az következik, 15 16

Rangsorolás esetén a kisebb érték jelöli a kedvezőbb pozíciót. Az együttmozgás iránya természetesen mindkét tényező esetében egyirányú.

2006-ig az odavándorlás és az elvándorlás is nőtt, de az elvándorlás növekedési üteme nagyobb volt. 2006 és 2007 között az elvándorlás nőtt, az odavándorlás viszont már csökkent. 2007-től mindkét determináló tényező csökkent az elvándorlás csökkenési üteme azonban nagyobb volt. A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az együttmozgás az elvándorlás és a vándorlási egyenleg között ellentétes, míg az odavándorlás és a vándorlási egyenleg között egyirányú. 18 A jelzett időszakban az odavándorlás és az elvándorlás is csökkent, az odavándorlás csökkenés üteme azonban nagyobb volt. 17


A vándorlási egyenleg – mint a népsűrűségre ható másik tényező – vizsgált időszakra jellemző folyamatait elemezve megállapítható, hogy a vidéki Magyarországon – és ezen belül Heves megyében is – negatív irányú folyamatok zajlottak. A megye ezen a téren a vidéki átlaghoz képest különösen rosszul szerepel, mert míg vidéki viszonylatban 2009-ig – bár negatív tendencia mellett – vándorlási nyereség figyelhető meg, addig a megyében – hasonlóan kedvezőtlen tendencia mentén – az időszak egészében vándorlási veszteség mérhető. A vidéki és a megyei trendet összevetve megállapítható, hogy a megyében kirajzolódott negatív irányú tendencia a vidéki trend mértékének több mint 1,7 szerese, tehát a vizsgált térség tendenciájában is lényegesen a vidéki átlag alatt szerepel. A fölvázolt tendenciával összhangban, a megye 2011-es pozíciója sokkal rosszabb a vidéki átlagnál. Országon belüli összehasonlításban megállapítható, hogy a tendencia alapján a 19 megyéből Heves a 17., a 2011-es adatok alapján pedig a 13. helyen áll. Régión belül tendenciájában a második legkedvezőbb, míg a 2011-es pozícióját illetően a legkedvezőbb helyzetben van.

36


hogy pillanatnyilag a megye népesség vonzó képességén kell javítani. Ezzel az odavándorlás csökkenési üteme lassíthatóvá, megállíthatóvá, hosszabb távon megfordíthatóvá válik. A népességvonzó képesség javítása érdekében alkalmazandó eszközök helyes megválasztásával a megye népességmegtartó képessége is javítható, mert bár az elvándorlás pillanatnyilag csökken, ahhoz viszont, hogy ez a tendencia fennmaradjon 19, a népességmegtartó képesség fokozása is elengedhetetlen. A természetes szaporodás összetevőit20 elemezve megállapítható, hogy az időszak egészében mindkét tényező hatása szignifikáns volt, a halálozás pozitív tendenciája azonban nagyobb mértékben magyarázta a természetes szaporodás alakulását21. Ez alapján a megye lakosságának egészségmegőrzése, valamint az egészségügyi szolgáltatás fejlesztése látszik szükségesnek. Tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakban a születésszám is jelentős mértékben befolyásolta a természetes szaporodást22, és a mutató alakulása negatív tendenciát rajzolt ki, ezért a fentiekben már említett népesség vonzás kapcsán elsősorban a fiatal párok letelepedését szükséges elősegíteni. A fiatalodási index23 vizsgált időszakra jellemző értékeit elemezve látható, hogy a vidéki Magyarország átlagára és Heves megyére is az elöregedés jellemző. Az elöregedés megyei tendenciájának mértéke több mint 33%-kal alacsonyabb a vidéki átlag kapcsán mérhető tendenciától, így ebben a tekintetben „felzárkózás” tapasztalható a vidéki átlaghoz, bár ez nem változtat azon, hogy a folyamatok elöregedést mutatnak. Az említett felzárkózással együtt, a 2011-es állapotot értékelve látható, hogy a megye közel 10%-kal marad el a vidéki átlagtól. A folyamatokat országon belüli összehasonlításban vizsgálva, Heves megye az első helyen áll. A 2011-es állapot vonatkozásában a 11., mellyel régiós viszonylatban Borsod megye mögött a második. A fiatalodást determináló tényezők között legerősebb hatása természetes módon a születésszámnak van. Érdekes megfigyelni azonban, hogy a második legerőteljesebb hatótényező az odavándorlás.24 Ebből tehát az látszik kiderülni, hogy a vizsgált időszakban az odavándorlás csökkenésével elsősorban a fiatal párok megyében történő letelepedése csökken. Ez is indokolni látszik a fiatal párok letelepedésének elősegítésére fentebb tett utalást. További érdekes megfigyelés, hogy a halálozás és a fiatalodási index között az idősor egészére ugyan nincs szignifikáns kapcsolat – önmagában már ez is elgondolkodtató – az együttmozgás iránya azonban ellentétes. A megye lakosságának egészségügyi helyzete kapcsán elmondható, hogy az országos átlagnál rosszabbak az egészségügyi mutatók Heves megyében. A lakosság rossz egészségügyi állapotának hátterében döntően az egészségtudatossággal összefüggő tényezők állnak. Az egészségügyi szolgáltatások igénybevehetősége, színvonala– elsősorban az aprófalvas településszerkezet következtében – területi egyenlőtlenségeket mutat a megyében. A helyzet felveti a kistelepüléseken igénybe vehető szolgáltatások fejlesztésének ösztönzésének igényét és az igénybe vehető pályázatok kistelepülési igényeket figyelembevevő átalakításának szükségességét, pl. a településközi orvosi praxisok létesítését. Az utóbbi években a felnőtt lakosság körében legnagyobb arányban a szív és keringésszervi betegségek fordulnak elő, az országos adatokkal egyezően. Ezen betegség csoporton belül vezet mindkét nemben a magas vérnyomás betegség, ezt követi a zsíranyagcsere zavara, a szívizom vérellátási zavara és az agyi erek betegsége. Az említett betegségek kialakulásában több, az életvitelből eredő ok is szerepet játszhat a genetikai adottságokon kívül. Ezen túlmenően ezen kórképek kölcsönösen hozzájárulnak a társbetegségek, szövődmények kialakulásához. A cukorbetegség elősegíti a szív és keringésszervi betegségek kialakulását, amely szintén jelentős számban fordul elő, elsősorban férfiak körében. Említést érdemelnek még a mozgásszervi betegségek és a pajzsmirigy betegség előfordulási aránya. Mindkét betegség a nők körében fordul elő gyakrabban. Szintén a nőknél került diagnosztizálásra nagyobb számban a csontritkulás is.

Köztudott tény, hogy a magyar lakosság átlag életkora elmarad az Európai Uniós átlagtól, az Európai Unióban Magyarország vezető több népegészségügyet érintő megbetegedésben. Emiatt országosan és ennek megfelelően megyénkben is prioritásként jelenik meg a célja az egészség megőrzése, betegségek megelőzése, az egészségi állapot javítása a legkorszerűbb lehetőségekkel. Hasonlóan az országos trendekhez, megyénkben is egyre több helyen elérhetőek a szív és érrendszeri megbetegedés, szívinfarktus, magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterin, légúti megbetegedések, asztma és allergia, dohányzás, és nem utolsó sorban az elhízással kapcsolatos prevenciós programok. A népegészségügyi szűrések mellett külön figyelmet kapnak az egészséget fenyegető káros jelenségek: dohányzás, alkohol, a mozgásszegény életmód, Az elvándorlás csökkenését eredményezhetik kényszerek is, ami egyrészt negatív társadalmi és gazdasági hatásokkal bír, másrészt a tartóssága is kérdéses. 20 Élveszületés; Halálozás 21 Az együttmozgás ellentétes irányú. 22 A fentieken túl megjegyzendő, hogy a 2008 és 2011 közötti időszakban a születésszám egyirányú determináló hatása meghaladta a halálozás magyarázó erejét. 23 15 éves és fiatalabb népesség/60 éves és idősebb népesség 24 Az együttmozgás a születésszám és az odavándorlás esetén is egyirányú. 19


Heves megye lakosainak születéskor várható élettartama a növekvő tendencia ellenére nemcsak az EU, de a hazai átlagtól is elmarad. A megye népességének meghatározó része él 2000 fő alatti településen, melyek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés szempontjából is jelentős tényezőként befolyásolhatják az egészségi állapotot.

37


helytelen táplálkozás, elhízás melyek életmód tanácsadással megelőzhetőek. A Népegészségügyi Program 2011. évi megvalósításához a központi költségvetés fejezeti kezelésű előirányzatok által nyújtott támogatások mellett a Társadalmi Megújulás Operatív Program (a továbbiakban: TÁMOP) népegészségügyi célkitűzésekhez kapcsolódó fejlesztései is jelentősen hozzájárultak. A túlzott mértékű alkoholizálás mellett a gyakori dohányzás idézi elő leginkább a különféle súlyos megbetegedéseket megyénkben. A megbetegedési és halálozási mutatók közül Heves megyében kiemelt figyelmet érdemel a korai vagy idő (65 év) előtti halálozás. Ennek okait vizsgálva mindkét nem esetében a keringési rendszer betegségei vezetnek, amelyeket a daganatok majd az emésztőrendszer rendellenességei és a külső tényezők követnek. A rendszeres alkoholfogyasztás a megyében leginkább a férfiakat érinti. Nagyivónak számít férfiak tekintetében az, aki egy hét alatt minimum 14, nők esetében 7 egységnyi alkoholt fogyaszt (14 egység alkohol közel 6 deci röviditallal, vagy 5 liter sörrel, esetleg 2 liter borral egyenértékű). Bélapátfalva, Heves és Füzesabony térségében a legmagasabb azok aránya, akiknek halálában az alkoholfogyasztás nagy szerepet játszott. Heves megyében a gyermekeknél (18 évesek és fiatalabbak) előforduló leggyakoribb betegség az asztma volt. A házi gyermekorvosi nyilvántartás alapján gyakoriak még a vér- és vérképző szervek betegségei, valamint a kalóriatöbblet miatti elhízás. A háziorvosi regiszterben szereplő betegségek közül a felnőtt lakosság körében a leggyakoribb a magas vérnyomás, mind országosan, mind pedig Heves megyében. Az egészségi állapottal és az orvoshoz fordulással kapcsolatos szokások is eltérnek nemenként. A férfiak a tünetek ellenére gyakran későbbi stádiumban fordulnak csak orvoshoz. Különösen igaz ez az urológiai problémákra, amelyek közül a rosszindulatú prosztatarák tekintetében Heves megye a régiós és az országos átlagnál rosszabbul áll. A rákos megbetegedésekben a férfiaknál a megye összes kistérségében az országos átlag feletti eredmény tapasztalható, de a nőknél is csak a gyöngyösi és a pétervásárai kistérség van valamivel az országos átlag mutatói alatt. 28. ábra: A vezető halálokok megoszlása Heves megye területén Forrás: ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete 2010. évi népegészségügyi jelentése

29. ábra: A roma lakosság száma és aránya Heves megye településein Forrás: Pénzes J. Pásztor I. adatai alapján

Ha az idősorból kizárjuk a 2005-re jellemző egyetlen egy kiugró elemet, akkor a fiatalodási indexre legerőteljesebben – és egyértelműen szignifikánsan – ható tényezővé a halálozási mutató válik, és az együttmozgás irány továbbra is ellentétes. A fiatalodási index kiszámítási


Heves megyében az újonnan diagnosztizált magas vérnyomás betegség gyakorisága 2008–2009-ben nagyrészt meghaladta az országos átlagot, a szélütés, a heveny szívizom-infarktus, a légcső, a hörgő és a tüdő daganatainak előfordulása férfiak esetében a hazai átlag alatti gyakoriságú, a nőknél a körül mozog. A női emlő rosszindulatú daganatainak gyakorisága megyénkben csak az 55–64 éves korcsoportban haladta meg a hazai átlagot, a méhnyak rosszindulatú daganatait vizsgálva Heves megye eredményei a 35–44 éves korban látható kiugrás kivételével kedvezőbbek az országos aránynál.

38


módjára tekintettel25, a leírtakból az látszik kiderülni, hogy a megyében a vizsgált időszakban a hatvan évnél fiatalabbakat a halálozás jelentős mértékben sújtja. Ez is indokolni látszik a megye lakosságának egészségmegőrzésére, valamint az egészségügyi szolgáltatás fejlesztésére fentebb tett utalást. A megye roma lakosságának számáról és eloszlásáról eltérő adatok láttak napvilágot. A 2011. évi népszámláláskor Heves megyében roma nemzetiségűnek 19 312 ember vallotta magát. A népszámláláson magukat romának vallók száma a szakmai vélemények szerint jelentősen alatta marad a romák valódi létszámának. A megye területén hat nemzetiség (cigány, görög, lengyel, német, ruszin, szlovák) rendelkezik nemzetiségi önkormányzattal. A 2011. évi népszámlálási adatok szerint Heves megye lakossága 308,9 ezer fő volt. Az össznépességből a magukat romáknak vallók száma 19.467 fő (a népesség 6,3 %-a). Őket követi, a német nemzetiség 1576 fő (a népesség 0,5%-a), a román nemzetiség 634 fő (a népesség 0,2%-a), a szlovák nemzetiség 558 fő (a népesség 0,2-a) majd az ukrán nemzetiség 169 fő (a népesség 0,1%-a). Ezen nemzetiségeken kívül megemlíthető még a lengyel, ruszin, görög nemzetiség a megye területén. Mint ahogy már említettük a legnagyobb létszámú nemzetiség Heves megye területén a roma, amely 62 db települési nemzetiségi önkormányzattal illetve megyei önkormányzattal is rendelkezik. A megyében a roma nemzetiség korrelál a roma lakosság területi elhelyezkedésével. Öt településen található német (a Tarna völgyére koncentrálódik), két településen ruszin illetve szlovák, míg Eger városában lengyel és görög nemzetiségi önkormányzat működik. Pásztor István kutató egy sajátos társadalomföldrajzos módszertannal településenként mérte fel ezt az adatot. A térképről leolvasható, hogy létszámában a legnagyobb roma lakosság a megyeszékhelyen kívül Gyöngyösön, Hevesen és Pétervásárán él. Arányaiban ugyanakkor 40% feletti érték számos észak-hevesi (Tarnalelesz, Szúcs), illetve dél-hevesi (Erk, Kömlő, Átány, Pély, Tarnabod, Tarnazsadány, Tiszanána) településen, illetve elszórtan más községekben (Halmajugra, Kerecsend) is tapasztalható. Ezek a települések általában nemcsak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok magas arányszáma miatt vannak súlyos helyzetben, hanem más gazdasági (pld. munkanélküliség) és társadalmi (elérhetőség) tényezők tekintetében is elmaradottak. Számukra nemcsak a fejlődés, de sokszor a fennmaradás is nagy kihívást jelent a jövőben. 5.2. Kulturális adottságok, értékek A kultúra egyik meghatározó szegmense a színházba, illetve moziba járás lehetősége. A színházlátogatásokat tekintve általánosságban elmondható, hogy kis mértékben nőtt a színházba járók száma. Heves megye a középmezőnyben helyezkedik el a környező megyékkel összehasonlítva. A moziba járók számát tanulmányozva egyedül Heves megyében figyelhető meg emelkedés, a környező megyékben mindenhol csökkent a moziba járók száma. A lakosság-arányosan vizsgált színházlátogatásokat tekintve (22-23. ábrák) Heves megyében meredeken emelkedő tendencia figyelhető meg. A mozilátogatásokat megvizsgálva is hasonló helyzet figyelhető meg.

25

A 15 évesnél fiatalabb / a 60-x éves népesség


30. ábra: A színházba és moziba járók száma a vizsgált területen (ezer fő) Forrás: KSH adatok alapján, 2010

39

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020): HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS 31. ábra: Az ezer főre eső színház- és mozilátogatók számának átlaga a vizsgált térségekben Forrás: KSH adatok alapján,

2010

A könyvtárak és a muzeális intézmények közszolgáltatásokat biztosítanak a lakosság széles körének. Fontos szerepet töltenek be továbbá a tudás és kompetenciafejlesztésben. Közösségi tereik és színvonalas programjaik révén a kulturális turizmusba kapcsolhatók. A vizsgált időszakban, Heves megyében a muzeális intézmények iránti érdeklődés 2004-től 2005-ig 30%-kal nőtt, majd 2005-től 2010-ig stagnált. A 2011-es adatokat vizsgálva előző évhez képest kismértékű, csökkenő tendencia figyelhető meg. A környező megyék adatait megfigyelve látható, hogy Heves megye nem sokkal marad el Pest megyei muzeális intézmények látogatottságától (26. ábra). A regisztrált látogatók közül – becsült adatok szerint – közel 20%-a külföldi turista. A városok majdnem mindegyikében található muzeális intézmény, a községek közül viszonylag kevés mondhat magáénak valamilyen – tájmúzeum, emlékmúzeum, szabadtéri néprajzi múzeum jellegű – bemutatóhelyet. 2011-ben Heves megyében 24 muzeális intézményt tartottak nyilván. 2011-ben az intézmények összesen 65 kiállítást rendeztek (forrás: KSH - Statisztikai évkönyv 2011). A múzeumba járás, a kulturális örökségekkel való ismerkedés első sorban a szórakozás, kikapcsolódás. Számos múzeum és kiállítóhely képviselteti magát egy-egy rendezvényen, egyebek között koncertek, filmvetítések, játszó- és alkotóműhelyek, rendhagyó tárlatvezetés, kézművesek várják az érdeklődőket. Jó kezdeményezés a közönségcsalogatásra a francia példára indított 2002-től hazánkban is megrendezett Múzeumok Éjszakája.

A közgyűjtemények évszázadok óta kulcsszerepet töltenek be a nemzeti kulturális identitás megőrzésében, a hagyomány átörökíthetőségének folyamatában. Kiemelt felelőssége van a kulturális sokféleség fenntartásában és bemutatásában.


32. ábra: Ezer főre eső muzeális intézmények látogatóinak száma a vizsgált területi egységekben Forrás: KSH adatok alapján

40


Az értékmegőrzés, estélyteremtés és értékteremtés céljait helyi szinten, az állampolgárok közegében szolgáló törekvéseket összefoglalóan fejezi ki a közművelődés. A közművelődésbe illik a közgyűjtemények és más intézmények közönségkapcsolati munkája, ám igazi színtere a közösségi tér, amire mindenhol társadalmi igény van. A közművelődés mai terei jogállás, tulajdonviszonyok és programok tekintetében sokszínűbbek, mint a korábbi művelődési otthonok hálózata: faluházak, teleházak, kortárs kulturális központok színesítik a palettát. Az autonóm művészeti intézményekhez hasonlóan, a sokszínűséggel együtt az ország egy részében kínálati piac, túlkínálat alakult ki. Másrészt viszont éppen a kulturális kínálattal ellátatlan városi peremkerületekben, az egyébként is hátrányos helyzetű falvakban nincs közösségi tér, illetve a meglévő intézmények nem képesek generálni, integrálni, koordinálni a civil kezdeményezéseket. A megyei feladatellátás az Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodáinak rendszerében szerveződik, mellyel a központi folyamatok országos hatókörrel kibővülve a szakfeladat-ellátás lokális hatékonyságát segítik. A megyei közművelődési módszertani irodák feladatai a szakmai tanácsadói- és szolgáltatói tevékenységre, a közösség művelődés társadalmi és kulturális hatásainak erősítésére, a helyi közösségi kezdeményezések támogatására és fejlesztésére irányulnak. Heves megyében a közművelődési tevékenység megyei támogatását 1968-tól 2005-ig a Heves Megyei Művelődési Központ, majd a jogutód Bartakovics Béla Művelődési Központ látta el. 2005-től a feladatot a Heves Megyei Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézmény intézményegysége teljesítette. A feladatellátásban érintett partneri körbe tartozik 122 települési önkormányzat, 72 kisebbségi önkormányzat, 130 közművelődési intézmény, 3300 közművelődési tevékenységet is végző szervezet, 39 színjátszó, dráma, vers- és prózamondó csoport, 98 klasszikus- és moderntánc, társastánc csoport, 29 képző- és iparművészeti csoport, 7 fotó, film és videócsoport, 43 kórus, énekkar, 25 könnyűzenei együttes, 8 komolyzenei együttes, 11 hangszeres népzenei csoport, 48 népdalkör, pávakör, 67 néptáncegyüttes, 20 hagyományőrző együttes és vezetőik, valamint 110 közművelődési szakember. A közösségi kulturális intézmények közül a lakosság széles köre számára a könyvtárak elégítik ki a kulturális javakhoz való hozzáférés egyenlő esélyének elvét, különös tekintettel ezek egyre szélesedő elektronikus szolgáltatásaira. Az intézményhálózat – részben a fenntartó szervezetek tulajdonviszonyainak változása miatt – az utóbbi években jelentősen szűkült, ugyanakkor a továbbra is működő könyvtárak tevékenységi köre folyamatosan bővült, hagyományos funkciói mellett egyéb tevékenységekkel egészült ki. Ezek révén lehetővé vált, hogy az információs társadalom és a dokumentumok digitalizálásának alapintézményeivé legyenek. Heves megyében 2012-ben összesen 9 önállóan működő városi könyvtár, 38 önállóan működő községi könyvtár, 65 mozgókönyvtári szolgáltató hely és 3, társulásban működő községi könyvtár (Tarnalelesz-Fedémes, Aldebrő-Tófalu, BoconádTarnaörs). A megyében összesen két településen (Kisfüzes, Pálosvörösmart) 2010 óta nincs könyvtári ellátás, egy településen (Mátraszentimre) pedig szünetel. Ezen kívül 12 működő szak- és felsőoktatási könyvtár található megyénkben.

Napjainkban egyre gyakoribb, hogy az utazás célja egy adott terület kultúrájának megismerése. A kulturális turizmus népszerűsítésének lényeges eszközei az együttműködő partnerekkel megvalósított kedvezményes akciók, a változatos helyszíneken megrendezett fesztiválok (szilvásváradi Pisztráng fesztivál), amelyek egyidejűleg többféle kulturális eseményen való részvételre is lehetőséget biztosítanak. Az utóbbi években egyre több a színvonalasabb és évről-évre visszatérő rendezvények száma, melyek jelentős számú turistát vonzanak a megyébe. Az idegenforgalom és a kultúra egymást erősítő kölcsönhatásából kiindulva a megyeszékhelyen és a megye többi településén is hosszabb távra szóló, évente visszatérő, hagyományos rendezvények és fesztiválok programja alakult ki. Jelentős rendezvények színhelyei Eger, Gyöngyös, Szilvásvárad, Tisza-tó és térsége, de szinte minden megyei településen (pl.: Sirok, Kisnána, Feldebrő, Heves, Palócföld) találhatunk valamilyen kulturális vagy hagyományőrző rendezvényt is. A rendezvények közül megemlítendő az 1994-től megrendezésre kerülő Gyöngy Nemzetközi Néptáncfesztivál, a 24 éves egri Palócgála, az Agria Nyári Játékok. 5.3.

Területi identitás, civil aktivitás


A tájházak vagy falumúzeumok olyan szabadtéri néprajzi gyűjtemények, amelyek a helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyakkal az adott település vagy tájegység hagyományos tárgyi kultúráját, a népi építészet szempontjából jelentős épületekben berendezett lakásbelsőket, olykor a műhelyeket, a gazdasági épületeket vagy a legkezdetlegesebb ipari létesítményeket mutatják be. A megye népművészeti hagyományai gazdagok, a néphagyomány még számos helyen ma is él. Magyarországon több mint 300 tájház található, melyből Heves megye közel 20-al büszkélkedhet. Szakszerű kiállításokkal, látogatóbarát programokkal a tájházak kulcsszerepet töltenek be a helyi identitás, a helyi kulturális értékek megőrzésében és továbbadásában, egy olyan színtéren, ahol az oktatás funkciók és kiállítások megújítása fő szerepben van.

41


Egy térség öntudatának, önszerveződő képességének fontos értékmérője az ott működő vagy oda regisztrált nonprofit szervezetek száma. A három legnagyobb településen (Eger, Gyöngyös, Hatvan) található a non profit szervezetek többsége. Egerben 789 db, Gyöngyösön 315 db, Hatvanban pedig 164 db volt található (2010, KSH). Természetesen a magasabb népességszám az oka annak, hogy itt található a legtöbb civil szervezet Heves-megyében. Viszont ha jobban megfigyeljük a térképet, akkor több olyan települést meg lehet figyelni, ahol a népesség arányában viszonylag magas a non profit szervezetek száma. Az előző évekhez képest a települések többségében 2010-re nőtt a non profit szervezetek száma. 33. ábra: Az 1000 lakosra jutó regisztrált non-profit szervezetek száma Heves megye településein (db) Forrás: KSH adatok alapján,2010 Jól megfigyelhető, hogy Heves-megyében az 1000 főre jutó non profit szervezetek száma az országos átlag körüli, ahogyan Nógrád megye értéke is az országos átlaghoz közeli. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 7 non profit szervezet jut 1000 főre, ez kisebb, mint az országos átlag, viszont nagyobb, mint Jász-Nagykun-Szolnok megye értéke.

13. táblázat 1000 főre jutó non profit szervezetek száma

Terület Heves megye Borsod-AbaújZemplén megye Nógrád megye Jász-NagykunSzolnok megye Országos Kp-Mo. kivételével

Non Profit szervezetek száma (db) 2523

Népesség (fő) 315739

1000 főre jutó non profit szervezetek száma (db)26 8

5288

715562

7

1645

208896

8

2424

401368

6

54098

7186471

8

81614

10118118

8

Magyarország

Mind a négy városnál megfigyelhető, hogy 2008-tól kezdődően nem csökkent és nem is nőtt az 1000 főre jutó non profit szervezetek száma. Egerben mindhárom évben tizennégy szervezet jutott 1000 lakosra, míg Salgótarjánban csak tizenegy, Miskolcon tíz és Szolnokon kilenc. A legszembetűnőbb, hogy Heves-megyében a non profit szervezetek száma magasabb, mint néhány más régióban (Északalföldi régió, Dél-alföldi régió).

26

Kerekített értékek.



42


5.4.

Összefoglalás

Megyei viszonylatban nem pusztán a népsűrűség csökkenése okozza a problémát, hanem annak gyorsuló üteme. Az adatokból kitűnik, hogy a megyét az elnéptelenedés a vidéki átlaghoz képest lényegesen jobban sújtja. A 2004 és 2010 közötti időszakban a vidéki Magyarország átlagára és Heves megyére is a természetes fogyás jellemző, a megyét azonban a vidéki átlaghoz képest ez a folyamat erőteljesebben érinti, így a 2010-es állapotot illetően a megye elmaradása jelentős. A vándorlási egyenleg vizsgált időszakra jellemző folyamatait elemezve megállapítható, hogy a vidéki Magyarországon – és ezen belül Heves megyében is – negatív irányú folyamatok zajlottak. A megye ezen a téren a vidéki átlaghoz képest rosszul szerepel, mert míg vidéki viszonylatban 2009-ig – bár negatív tendencia mellett – vándorlási nyereség figyelhető meg, addig a megyében – hasonlóan kedvezőtlen tendencia mentén – az időszak egészében vándorlási veszteség mérhető. A fentieken túl, a vidéki Magyarország átlagára és Heves megyére is az elöregedés jellemző. Megjegyzendő azonban, hogy az elöregedés megyei tendenciájának mértéke lényegesen alacsonyabb a vidéki átlag kapcsán mérhető tendenciától, így ebben a tekintetben „felzárkózás” tapasztalható a vidéki átlaghoz. Az említett felzárkózással együtt, a 2010-es állapotot illetően a megye elmarad a vidéki átlagtól. A kedvezőtlen népsűrűségi folyamatok lassítása, megállítása, illetve megfordítása érdekében rövidtávon a vándorlási folyamatokba, hosszabbtávon pedig a természetes szaporodás folyamataiba is szükséges beavatkozni. Tekintettel az itt leírtakra, elsősorban a fiatal párok megyében történő letelepedését és itt maradását szükséges elősegíteni. Mindezeken túl, a megye lakosságának egészségmegőrzése, valamint az egészségügyi szolgáltatás fejlesztése látszik szükségesnek. Létszámában a legnagyobb roma lakosság a megyeszékhelyen kívül Gyöngyösön, Hevesen és Pétervásárán él. Arányaiban ugyanakkor 40% feletti érték számos észak-hevesi, illetve dél-hevesi településen, illetve elszórtan más községekben is tapasztalható. Ezek a települések a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok magas arányszáma mellett, más gazdasági és társadalmi tényezők tekintetében is elmaradottak. Számukra nemcsak a fejlődés, de sokszor a fennmaradás is nagy kihívást jelent a jövőben. A jövedelemszint megyén belüli térbeli megoszlását öszszevetve a roma népesség térbeli megoszlásával, nagyfokú, pozitív irányú területi korreláció tapasztalható. A kultúra egyik meghatározó szegmense a színházba, illetve moziba járás lehetősége. A színházlátogatásokat tekintve általánosságban elmondható, hogy kis mértékben nőtt a színházba járók száma. Heves megye a középmezőnyben helyezkedik el a környező megyékkel összehasonlítva. A moziba járók számát tanulmányozva egyedül Heves megyében figyelhető meg emelkedés, a környező megyékben mindenhol csökkent a moziba járók száma. A lakosság-arányosan vizsgált mozi- és színházlátogatásokat tekintve Heves megyében meredeken emelkedő tendencia figyelhető meg. A Könyvtárak és a muzeális intézmények közszolgáltatásokat biztosítanak a lakosság széles körének. A 2011-es adatokat vizsgálva előző évhez képest kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg, azonban megyénk nem sokkal marad el a Pest megyei muzeális intézmények látogatottságától. A regisztrált látogatók közel 20 %-a külföldi turista. 2011-ben összesen 24 muzeális intézményt tartottak számon, melyek összesen 65 kiállítást rendeztek. A közösségi kulturális intézmények közül a lakosság széles köre számára a könyvtárak elégítik ki a kulturális javakhoz való hozzáférés egyenlő esélyének elvét, különös tekintettel ezek egyre szélesedő elektronikus szolgáltatásaira. Heves megyében 2011-ben összesen 9 önállóan működő városi könyvtár, 38 önállóan működő községi könyvtár, 65 mozgókönyvtári szolgáltató hely és 3 társulásban működő községi könyvtár. A megyében összesen két településen nincs könyvtári ellátás, egy településen pedig szünetel. Ezen kívül 12 működő szak- és felsőoktatási könyvtár található megyénkben. A megye népművészeti hagyományai gazdagok, a néphagyomány még számos helyen ma is él. Magyarországon több mint 300 tájház található, melyből Heves megye közel 20-al büszkélkedhet. Az utóbbi években egyre több a színvonalasabb és évről-évre visszatérő rendezvények száma, melyek jelentős számú turistát vonzanak a megyébe. Jelentős rendezvények színhelyei Eger, Gyöngyös, Szilvásvárad, Tisza-tó és térsége, de szinte minden megyei településen (pl.: Sirok, Kisnána, Feldebrő, Heves, Palócföld) találhatunk valamilyen kulturális vagy hagyományőrző rendezvényt is. Egy térség öntudatának, önszerveződő képességének fontos értékmérője az ott működő vagy oda regisztrált nonprofit szervezetek száma. A három legnagyobb településen (Eger, Gyöngyös, Hatvan) található a non profit szervezetek többsége. Egerben 789 db, Gyöngyösön 315 db, Hatvanban pedig 164 db volt található. Természetesen a magasabb népességszám az oka annak, hogy itt található a legtöbb civil szervezet Heves-megyében. Viszont ha jobban megfigyeljük a térképet, akkor több olyan települést meglehet figyelni ahol a népesség arányában viszonylag magas a non profit szervezetek száma. Az előző évekhez képest a települések többségében nőtt a non profit szervezetek száma. Jól megfigyelhető, hogy Heves-megyében az 1000 főre jutó non profit szervezetek száma az országos átlag körüli, ahogyan Nógrád megye értéke is az országos átlaghoz közeli. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mindössze 7 non profit szervezet jut 1000 főre, ez kisebb, mint az országos átlag, viszont nagyobb, mint Jász-Nagykun-Szolnok megye értéke. Eger kiemelkedik a környező megyei jogú városhoz képest. Mind a négy városnál megfigyelhető, hogy 2008-tól kezdődően nem csökkent és nem is nőtt a non profit szervezetek száma, annak ellenére, hogy a népesség csökkent a városokban. Egerben mindhárom évben tizennégy szervezet jutott 1000 lakosra, míg Salgótarjánban csak tizenegy, Miskolcnak tíz és Szolnoknak kilenc.

43


VI. AZ INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA HEVES MEGYÉBEN 6.1. Vonalas rendszerek, létesítmények Heves megye fekvéséből adódóan nem határos szomszédos országokkal, azonban a nemzetközi kapcsolattartásban és országos szintvonalon fontos szereppel bír a vonalas infrastruktúra rendszerek közül a közúthálózat, a vasúthálózat, a szénhidrogén-szállító vezetékek és az energiaellátást biztosító vezetékek hálózatában egyaránt. Heves megye hegyvidéki adottságai alapján a fő közlekedési útvonalak a megye déli részén, az Alföld határában lettek kialakítva. Itt húzódnak a megyén áthaladó országos és nemzetközi jelentőségű közúti és vasúti útvonalak egyaránt.

Heves megye közúthálózatának hossza 2004-ről 2010-re, 1270 km-ről 1274 km-re nőtt. A vidék megyéinek tekintetében 2010-ben, Heves megye a közúthálózat hossza alapján a 15. helyet foglalja el, megelőzve Tolna, Nógrád és Komárom-Esztergom megyét. A közúthálózat-sűrűségét tekintve 2010-ben Heves megye 14. a vidék rangsorában (22,83 km közút/100km2). A vidéki átlag 33,51 km közút/100km2, amely az országostól kicsivel marad el (34 km közút/100km2). A megye országos közúthálózatának mintegy 4 %-a a 30 456 km-es teljes országos közúthálózatnak. A külterületi utak hossza 809 km, a belterületi utak hossza 363 km. A 100 km2-re jutó úthossz 32,2 km/km2, az 1000 lakosra eső úthossz érték 2,7 km/1000 fő. A megyei úthálózat közlekedésbiztonsági helyzetének figyelemmel kísérése kapcsán a rendőrhatósággal közösen végzett baleseti helyazonosítás legalább kéthavi rendszerességgel megtörténik, ezen felül félévente a KSH által rendelkezésünkre bocsátott baleseti adatok elemzése 31 során baleseti góckutatást végez a Magyar Közút Zrt. lakott területen belüli és kívüli bontásban, mely elemzések kiinduló adatként szolgálhatnak valamennyi fejlesztési elképzelés, beavatkozási lehetőség végrehajtása alkalmával. A közúti közlekedés gerince a Budapestről kiinduló, a Helsinki közlekedési folyosó részét képző M3-as autópálya. A Heves megyét érintő autópálya hossza 75 km, amely az Észak-Magyarország régióban található autópályák hosszának (140 km) 53%-a, országos szinten (1.067 km) csupán 7,02%-a. A megyeszékhelyet nem közelíti meg, Eger Megyei Jogú Város közvetve, a 25-ös számú főúttal csatlakozik az autópályához. A megyét érintő M3-as autópálya útburkolatának állapota jó. Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemplén megye felé a legfontosabb közúti összeköttetést a 3-as számú, 98 km hosszú I. rendű főút teremti meg, amely lényegében párhuzamosan fut az M3-as autópályával. A másodrendű főútvonalak közül jelentős a Hatvanból kiinduló Salgótarján felé vezető 21. számú főút, amely jelentős forgalmat bonyolít le naponta. A 21. számú főút négynyomúsítása több szakaszon is megvalósult a megyében, további fejlesztések folyamatban vannak. Másodrendű főútvonalak közé soroljuk a Kisterenyét és Tarnaleleszt összekötő 23-as főutat, Bánrévét Eger városán keresztül Kerecsenddel összekötő 25-ös számú főutat, Gyöngyöst Parádon keresztül Egerrel összekötő 24. számú főutat, Dormándtól Heves és Jászberény felé vezető 31. számú főutat, Dormándtól Poroszlóig vezető 33-as számú főutat, valamint Hatvanból Jászberény felé vezető 32. számú főutat. A Heves megyei elsőrendű és másodrendű főútvonalak hossza összesen 289 km, amely az Észak-Magyarországi régió főútvonal hosszának a 35%-a. A megyei forgalomszámlálási tevékenység kapcsán az országos közúti keresztmetszeti forgalomszámlást két részre lehet bontani. Egyik a figyelemmel kísérési állomások (a megyében 26 helyen), ahol minden évben történik számolás, a másik pedig a gördülő forgalomszámlálás (a megyében 152 helyen), ahol csak ötéves ciklusban egyszer van tényleges számolás,

VI. AZ INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA HEVES MEGYÉBEN

34. ábra: Közúthálózat Észak-Magyarországon Forrás: KSH alapján, 2010

44

a többi évre forgalomváltozási tényezők alapján csak becsült adatok állnak rendelkezésre. A Magyar Közút Zrt. a megye területén 15 helyen végez ütemterv szerint a kézi számolás mellett gépi mérést is, ebből 8 helyen végez mérést Miniloop és Minimax mérőkészülékekkel, a további helyeken vállalkozók mérnek ADR (havi 2 hét mérés), Raktel (folyamatos) és QLD (folyamatos) típusú mérőberendezésekkel. Az elkövetkezendő évek közlekedés-fejlesztési tervei között szerepel a 21. számú főút Heves megyei szakaszainak a négynyomúsítása, a 3. számú főút és a 32. számú főút Hatvant elkerülő szakaszának megépítése, a 24. számú főút Gyöngyöst, Parádot és Recsket elkerülő szakaszának megépítése, a 31. számú főút Hevest elkerülő szakaszának megépítése, valamint Egert és Füzesabonyt összekötő 25. számú főút várható korszerűsítése. A megye déli részén húzódik a 80-as számú Budapest-Hatvan-Miskolc-Sátoraljaújhely vasútvonal, amely kétvágányú, villamosított fő vasútvonal, mely egyben része a Helsinki folyosónak. A vasúti kocsik ezen a szakaszon maximum 120 km/h sebességgel közlekednek. Az országos építésű normál nyomtávú vasútvonalak hossza a megyében 283 km volt 2009-ben, amiből 270 km vonalhosszú vasútvonalat működtettek, ez az arány az ország vasúthálózat-hosszának a 3,8%-át jelenti. A80-as számú vasútvonal mellett igen jelentős vonal az Eger Putnok között (68 km) illetve Eger Füzesabony között (17 km) húzódó 87-es és 87-a-s vasútvonalak. Ezek egyvágányú, részben villamosított vonalak. Jelentős a tehervagonok közlekedése a szakaszon, viszont a pálya felújításra szorul. Továbbá a 85-ös számú Gyöngyös-Vámosgyörk vasútvonal (13 km) egyvágányú, villamosított, a 81-es Hatvan-Somoskőújfalu vasútvonal egyvágányú (a villamosítás hiányában dízelmozdony közlekedés biztosított), valamint 82-es számú Hatvan-Szolnok vasútvonal, amely kétvágányú villamosított. A fő pályaszakaszokon kívüli pályaszakaszok állapota miatt a szerelvények lassan tudnak haladni, így tovább rontják az alacsony kihasználtságú vonalak versenyképességét. Feltehetőleg a pálya állapotának és vonatközlekedés kihasználatlanságának hatására állították le a forgalmat több szakaszon is, köztük a 84-es számú vasútvonalat Kisterenye és Kál-Kápolna között (55 km) 2007-ben, valamint a 421-es számú keskeny nyomtávú vasútvonalat Felsőtárkány és Felnémet között (11 km). A normálnyomtávú vasútvonalak mellett keskenynyomtávú vonalakon is működik vasúti közlekedés a megyében. A 324-es számú keskeny nyomtávú vasútvonalon Gyöngyös és Szalajka-ház között (24 km), a 325-ös számú keskeny nyomtávú Gyöngyös-Mátrafüred vasútvonalon (7 km) és a 323-as számú Szilvásvárad és Szalajka-Fátyolvízesés között lévő vonalon (6 km). Jelentős pálya-rekonstrukciós munkálatok 2013-tól várhatók a Budapest-Miskolc vasútvonalon a 2014-2020 közötti időszakban. Az első felújítási szakasz várhatóan a Rákos-Hatvan vasútvonal-szakasz lesz. 2010-ben 52,67 km hosszúságú kerékpárút volt Heves megyében (önkormányzati tulajdonban). Ha a szomszéd megyék kerékpárút hálózatának hosszát vizsgáljuk (2010-ben) megállapíthatjuk, hogy a leghosszabb (nem összefüggő) kerékpárút hálózat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt (106,10 km), míg Nógrád megyében csak 10,9 km, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig 94,62 km. Ha az önkormányzati tulajdonban lévő kerékpárutak hosszát vizsgáljuk a megyékben, arra a megállapításra jutunk, hogy Heves megyében kevesebb az önkormányzatok által fenntartott kerékpárút 2010-ben (52,67 km), mint 2004-ben (56,2 km). Ha a szomszéd megyéket figyeljük meg Nógrád megyében 6 év alatt 0 km-rel lett több az önkormányzatok tulajdonában lévő kerékpárutak hossza, viszont ha Borsod-Abaúj-Zemplén megyét vizsgáljuk megállapítható, hogy 27,7 km-rel lett hosszabb a kerékpárút hálózat, míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében 35,92 km-rel. Ez a szám jóval nagyobb, mint Heves megyében, azonban a kerékpárút-hálózat kiépítésének fontosságát tekintve ez is alacsony. A kerékpárút hálózat kiépítése a városok környezetében hiányos, jelentős bővítésre szorul a városokon átívelő szakaszok, és a városokba vezető szakaszok kiépítése. A megyében található egy országos jelentőségű kerékpárút törzshálózat szakaszának egy eleme, mégpedig a Cered felől érkező Pétervására-Eger-Noszvaj és Mezőkövesd irányába távozó kerékpárút. Kiépítése még várat magára. Térségi jelentőségű kerékpárutak nyomvonalának kiépítése Eger és Felsőtárkány között, valamint Eger-Szarvaskő-Szilvásvárad-Nagyvisnyó útvonalon szintén várat magára. Az EuroVelo elnevezésű nemzetközi kerékpárút-hálózat nem halad át Heves megyén. A jelenleg hatályos OTrT-ben szereplő kerékpárút törzshálózat Heves megyét érintő szakaszai: Kelet-magyarországi kerékpárút: Zagyvaszántó- Gyöngöyspata –Gyöngyös –Markaz –Kisnána – Egerszalók -Poroszló; Tiszamente kerékpárút: Poroszló –Sarud -Kisköre; Bükki kerékpárút: Szilvásvárad –Bélapátfalva Eger; Nyugat-zempléni kerékpárút: Felsőtárkány-Eger; Zagyvamenti kerékpárút: Zagyvaszántó-Hatvan. Összességében megállapítható, hogy Heves megye közlekedési infrastruktúrája a jelentős területi egyenlőtlenségek miatt fejlesztésre szorul. A megye déli részén húzódó országos és nemzetközi vonalas infrastruktúra rendszerek adják a megye közlekedési hálózatának a gerincét, azonban a megye többi (északi) részein a déli részekhez viszonyítva jelentős elmaradások mutathatók ki az infrastruktúra fejlettségének terén. A megye versenyképességének növelése érdekében, és az északi részek fejlődésének elindítása érdekében olyan beruházásokra van szükség a megyében, amelyek összekötik Észak-Heves megyét Dél-Heves megyével, ezzel megteremtve a lehetőséget az elmaradott, fejlesztésekre váró települések számára is egyaránt. A megye gazdasági szempontjából figyelni kell arra, hogy a Budapest-Nyíregyháza vonalon kiépült infrastrukturális adottságokból származó előnyöket a megye a lehető legjobban ki tudja használni, és a már meglévő logisztikai szerepét erősítse, növelje. A közösségi közlekedési kapcsolatok javítása, valamint a kerékpárút-hálózat infrastrukturális fejlesztése elengedhetetlen a térség „Európaiabbá” válásához. 6.2. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok A közlekedés, a minél gyorsabb és hatékonyabb helyváltoztatás egyre fontosabb társadalmi-gazdasági elvárás a globalizálódó világban.



45


A Mátra Volán Zrt. a helyközi tömegközlekedés tervezésénél figyelembe veszi a lakosság igényeit, valamint az ipari területek, ipari parkok (ipari centrumok) és vállalkozásfejlesztési övezetek gazdasági- kisugárzó hatásait, valamint a rendelkezésre álló útvonalhálózatot. Ezért a helyközi járatok tervezésénél elsődleges szempont, hogy ezen területeken dolgozó személyek helyváltoztatási szándékát kielégítse a részvénytársaság. A Mátra Volán Zrt. autóbuszjáratai Gyöngyös és vonzáskörzetébe tartozó települések mindegyikét érintik. Az autóbusszal való helyközi közlekedés meghatározó motivációját jelenti, hogy a lakónépesség egy része kis lakósűrűségű falvakba települ, a szolgáltatási szektor Gyöngyösön az ipari munkahelyek a köztes és külső városrészekben (Ipari Park) helyezkednek el, melyeket más tömegközlekedési eszközzel megközelíteni nem lehet. A városban és környéken szétszórtan új pólusok (kereskedelmi-kulturális-sport-szabadidős centrumok) jönnek létre. A korábbi kiszámítható koncentrált munkába járó utazások időben és térben jelentősen szétterülnek, és az összes helyváltoztatásból való részesedésük csökken a szabadidős utazásokkal szemben. Hatvan város közlekedési csomópontként fontos közúti és vasúti csatlakozási szerepet tölt be, ezért nem csak a vonzáskörzet, hanem a jelentős átmenő forgalom miatt országos szinten is fontos feladat az úthálózat elemeinek karbantartása, korszerűsítése, fejlesztése. A vonzáskörzet és azon túli megfelelő közúti kapcsolat a városban kiépült ipari park (elsősorban BOSCH) beszállítási igényei miatt elengedhetetlen, továbbá a város a körzet iskolai centruma is, ahová a diákok szállítása jelent kiemelt feladatot. Ezen tényezők indokolták a közúti közlekedés fejlesztésének azon lépéseit, melyek az elmúlt időszakban már megtörténtek, megépült és működik a hatvani Autóbusz pályaudvar, részben sikerült a legnagyobb forgalmú megállókat fedett váróval ellátni, ez a vonzáskörzet községeiben is megvalósult. Továbbá az év folyamán elkészült a legrosszabb állapotban lévő útszakaszok felújítása: Hatvan-Heréd-Nagykökényes, Zagyvaszántó belterület (részben). A megyében számos olyan település van, melyről nem érhető el közösségi közlekedéssel átszállás nélkül a megyeszékhely, de adott esetben a térségi központ (jelenleg kistérségi, majd 2013-tól járási igazgatási székhely) sem. Sajátos problémát hordoz busz közlekedés szempontjából a megye több települése is, ugyanis átszállás nélkül nem lehet elközlekedni a járási központba a Füzesabonyi járás 3 települése (Kál, Kompolt és Nagyút) és a Pétervásárai járás (Parádsasvár) esetében. Ugyanezen járásokból további 6 településen (Aldebrő, Bodony, Fedémes, Kápolna, Parád és Tófalu) pedig 1 közvetlen lehetőség van az eljutásra a járási központba. Az alacsony járatszámokat tekintve 11 településen 10 alatti a járatszám a járási központba átszállással és közvetlenül összesen (ez előző 6 településhez csatlakozik Bekölce, Kisfüzes, Mátraballa, Tarnabod és Váraszó). 6.3. Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás A települések vízellátásának célja a lakosság ivó- és háztartási vízigényének kielégítése, valamint a közintézmények és kisebb ipai üzemek ivóvíz minőségű vízzel való ellátása. Ez történhet magánkutakból, közkutakból, az üzemek vagy intéz-


Heves megye a személygépkocsik 1000 lakosra jutó számában 12. volt 2010-ben (285,4 darab 1000 lakosra jutó személygépkocsi értékkel), mely elmarad az országos (298,8) és csekély mértékben a vidéki átlagtól (284,1). Ez ugyan számottevően növekedett a 2000-es 207,2 darab 1000 lakosra jutó személygépkocsi értékhez képest, azonban a recesszió hatására 2008-tól csökkenő tendenciát (289,2-ről 285,3-ra csökkent 2008 és 2010 között) mutat – hasonlóan az országos trendhez. A kistérségek közül a Gyöngyösiben volt a legmagasabb az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (312,5 darab 1000 lakosra), illetve az Egriben (302,1 darab 1000 lakosra), amelyek meghaladták az országos átlagot. A Hatvani kistérség (295,5 darab 1000 lakosra) emelhető ki, ami meghaladta a vidéki átlagot a 7 kistérség közül 2010-ben. A Hevesi kistérség értéke (235,8 darab 1000 lakosra) volt a legalacsonyabb, amely országosan is a legkisebb szinten helyezkedik el. Települési szinten Parádsasváron a legmagasabb (453,6) az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma Heves megyében, a második Markaz (426,4), a harmadik legmagasabb Gyöngyössolymos (391,5). A járási központok közül Hatvan városában a legmagasabb ez az érték (322,2), amely a 21. a Heves megyei települések rangsorában. A legszerényebb Erk településen (145,9), ezután Tarnabod (147,01), Hevesaranyos (149,6) és Kömlő (152,06) települések jönnek a sorban az 1000 főre vetített személygépkocsik számában. A közúton való közlekedést – főként időráfordítás szempontjából – nagyban befolyásolják a közúthálózat sajátságai és az útminőség. Eger elérése szempontjából a legnagyobb időbeli távolságra a megye nyugati területe, a Hatvani járás települései (ezek között Boldog települése található a legmesszebb közúton személygépjárművel 1 óra 5 perc a település határtól a település határig). A Egerhez legközelebb, 20 perces időtávolságon belül eső települések az egri járás települései (kivéve Egerbocs, Egercsehi, Hevesaranyos és Szúcs) és Kápolna, Mónosbél, Sirok. A helyközi közösségi közlekedés tekintetében a megyére megosztottság jellemző. A közúti közlekedésben Gyöngyös és Eger városai dominálnak, míg a vasúti közlekedésnek Füzesabony a központja (Vasúti és közúti térkép). A megye legfőbb közúti közösségi közlekedési szolgáltatói a következő társaságok: Agria Volán Volán Zrt. Mátra Volán Zrt. Hatvani Volán Zrt. Az Agria Volán Zrt. helyközi működési területe Heves megye északkeleti része. A Zrt. működési területének földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a közúti közlekedés a meghatározó. Közúti közlekedési kapcsolatot 76 települési önkormányzat részére biztosít; a jelenleg működtetett hálózat Eger-központú. A forgalom lebonyolítása állami, illetve estenként önkormányzati utakon történik, több mint 80 vonalon. Helyi közszolgáltatást a társaság Eger Megyei Jogú Városban végez, jelenleg 15 vonalat üzemeltet.

46


mények saját vízműveivel és közüzemi vízvezetékkel. A fejlődés általános iránya természetesen a közösség egészét ellátó közműves vízművek építése volt. A megyében 2011. évben 62 közüzemi vízellátó rendszer üzemelt, mely vízellátó rendszer alatt egy adott vízbázist és az onnan ellátott települések összességét értjük. A megye vízellátási és vízbiztonsági helyzete megfelelő. Közüzemi ivóvíz ellátás a megye szinte minden településén ill. településrészén biztosított (kivétel 3 kisebb településrész, ahol az ellátást egyedi fúrt kutak biztosítják). A lakosság ellátottsága közel 100%-os (99,9%). Heves megyében jelenleg három szolgáltató – a Heves Megyei Vízmű Zrt., az Északmagyarországi Regionális Vízművek Zrt. és a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. – biztosítja a fogyasztók számára a víziközmű-szolgáltatást. Az ivóvízszolgáltatás gyakorlatilag mennyiségi oldalról biztonságos, korlátozásmentes. Megfigyelhető azonban, hogy a lakossági fogyasztók tényleges ivóvíz-fogyasztása az utóbbi években folyamatosan csökkent, amely a fogyasztói árak emelkedésével magyarázható. A szolgáltatott ivóvíznek a mindenkori érvényben lévő jogszabályi előírásoknak kell megfelelnie. A szolgáltatott víz minősége alapvetően a vízbázisokból termelt nyersvíz minősége, másrészt az elégtelen vízkezelés miatt kifogásolt. A közüzemi ivóvíz szolgáltatás területén fennálló vízminőségi problémák megoldását szolgáló Ivóvízminőség-javító Program valósult meg több dél-hevesi településen (pl. Tiszanána, Újlőrincfalva, Poroszló, Sarud), illetve jelenleg is folyamatban van a Kiskörét, valamint Hevest, Pélyt és Kömlőt érintő program végrehajtása. Kisköre esetében a beruházást a településen szolgáltatott ivóvíz határértéket meghaladó arzéntartalma, valamint az alkalmazott vízkezelési technológia fejlesztése tette szükségessé. A szolgáltatott ivóvíz egyes paraméterei nem teljesítik az előírt határértékeket Heves város, illetve Kömlő és Pély községek esetében sem. Heves és Kömlő településeken az ivóvíz ammónium tartalma, Pély községben az ivóvíz arzén és ammónium tartalma nem felel meg az előírt határértékeknek. A Heves várost ellátó vízmű ivóvíztisztító technológiája a ’60as évek végén épült, a műszaki berendezések műszakilag elhasználódtak, Kömlő és Pély községek jelenleg egyáltalán nem rendelkeznek ivóvíztisztító technológiával. 35. ábra: 1000 lakásra jutó szolgáltatott víz mennyisége Heves megyében és szomszédos megyéiben (2004-2010) 120

100

80 2004 m3

60

2005

2006 40

2007 2008

20

2009 2010

0

A 29. ábra a 1000 lakásra jutó szolgáltatott víz mennyiségét (m3-ben) mutatja Heves megyében, valamint szomszédos megyéiben 2004 és 2010 között. A szolgáltatott víz mennyiségének alakulása Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében csökkenő tendenciát mutat, a többi megyében változó. Mennyisége Pest megyében a legmagasabb (itt 1000 lakásra több mint 100 m3 víz jut), a legalacsonyabb Nógrád megyében (itt 1000 lakásra alig több mint 50 m3 víz jut). Heves megye adatai a középmezőnyben vannak 70-80 m3 körüli szolgáltatott víz mennyiséggel. A tisztítás nélküli és a tengelyen szállított szennyvíz viszonyítása az összes szennyvíz mennyiségéhez Heves megyében, valamint szomszédos megyéiben 2004 és 2010 között csökkenő tendenciát mutat. Kiugró értékek döntően 2005-ben voltak, pl. Nógrád megyében ilyenkor a szennyvíz mennyiségének majd’ 10%-a tisztítatlan vagy szállított. Heves megyében ugyan ebben az évben ugyanez az érték kb. 5,5%-os, azóta csökken, 2010-ben pedig már csak félszázalék körüli volt. A közcsatorna-hálózat és az ivóvízvezeték-hálózat aránya Heves megyében, valamint szomszédos megyéiben 2004 és 2010 között: a hálózatok hosszának alakulása mindenhol növekvő tendenciát mutat. Arányuk Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben egyenlő. Heves megye, valamint Nógrád megye valamennyivel elmaradottabb ezektől. Az 1000 lakásra jutó szennyvíz mennyisége (m3-ben) Heves megyében, valamint szomszédos megyéiben 2004 és 2010 között ugyan 2009-ig csökkenő tendenciát mutatott mindenhol, azonban 2010-ben Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-


Forrás: KSH alapján, 2004-2010

47


Szolnok megyében kiugróan magas volt (1000 lakásra több mint 180 m3 jutott). Mennyisége Nógrád megyében legalacsonyabb (1000 lakásra kevesebb, mint 120 m3 jut). Heves megye átlagos mennyiséget hoz (2010-ben kb. 130 m3). A közcsatorna-hálózat hosszának és az ebbe bekapcsolt lakásoknak az aránya Heves megyében, valamint szomszédos megyéiben 2004 és 2010 között: ennek az aránynak az alakulása mindenhol csökkenő tendenciát mutat, vagyis egyre több lakás van rákapcsolva a közcsatorna-hálózatra. 36. ábra: A közcsatorna-hálózat és az ivóvízvezeték-hálózat hosszának (km) aránya Heves megyében és szomszédos megyéiben (2004-2010) 0,8

0,7

0,6

Arányszám

0,5

2004 2005

2006

0,4

2007 2008 2009

0,3

2010

0,2

0,1

0

Pest

Borsod-Abaúj-Zemplén

Heves

Nógrád

Jász-Nagykun-Szolnok

Forrás: KSH adatok alapján, 2004-2010



37. ábra: A szennyvízhálózat néhány területi jellemzője Heves megyében

48

6.4. Energiaellátás Heves megye területén 2 db – elsősorban – fosszilis energiahordozókon alapuló erőmű működik Lőrinciben és Visontán, valamint 1 db megújuló energiaforráson (víz) alapuló erőmű Kiskörén. A Mátravidéki Erőmű (Lőrinci) területén 1949-53-as években létesített lignit-tüzelésű erőmű az 1980-as évek első felében megszüntetésre került. A területen 1997-2000 között létesített 128 MW teljesítményű gázturbinás erőmű szekunder tartalék céljára szolgál, normál üzemben nem termel. Az utóbbi erőművi blokk várható leállításának ideje 2026-2027-re tehető. A Mátrai Erőmű (Visonta) blokkjainak száma 7 db. Az erőműben található: 2 db 100 MW-os teljesítményű energiatermelő blokk, mely lignit elégetésével biztosít áramot, 1 db 220 MW-os blokk, valamint 2 db 232 MW-os blokk, amelyek szintén lignit tüzelésűek. Ezen felül 2 db 33 MW-os gázüzemű energiatermelő blokk is működik az erőműben, amelyek részben az energia termelés, részben a két 215MW-os bokk kapacitásának, hatékonyságának a növelésére lettek beépítve. A későbbi fejlesztések szempontjából érdemes figyelembe venni, a különböző blokkok leállításának időpontját: az alacsony hatékonyságú 100MW teljesítményű blokkok leállításának várható időpontja 2015-2016, míg a nagyobbaké 2026-2030. A megye területén található egy megújuló energia alapú vízerőmű Kiskörén, a Tiszavíz Vízerőmű Kft., amely évente átlagosan 90.000 MWh energiát termel. Működik még a megyében egy szélerőmű is Erk község határában. A megye területén a villamosenergia szállítását biztosító 400 és 220kV-os nagy-feszültségű (átviteli), elosztását szolgáló 120kV-os és középfeszültségű (20 és 10kV-os) és a közvetlen ellátást biztosító kisfeszültségű (0,4 kV-os) villamos hálózatok találhatók. Az országos 120kV-os hálózat részét képező Lőrinci-Detk- Mezőkövesd, Detk-Heves-Kisköre-Füzesabony vonalakról kapnak megtáplálást a megye területét ellátó Lőrinci, Heves, Kisköre, Hatvan, Gyöngyös, Eger Észak és Eger Dél 120kV/Középfeszültségű állomások valamint a MÁV igényeit kielégítő Hatvan-MÁV és Füzesabony-MÁV. A középfeszültségű távvezetékek az előző 120kV/középfeszültségű állomásokból a letranszformálást követően kapják az energiát, amelyet települési szinten Középfeszültségű/kisfeszültségű állomásokban tovább transzformálnak 0,4kV-os feszültségszintre, ahonnan a lakások és intézmények kapják a felhasználni kívánt energiát. Megyei szinten valamennyi háztartás bekötésre került a villamosenergia-rendszerbe, sokszor komoly problémát jelentenek – más megyékhez hasonlóan – a szociális okok miatt nem fizető és ezáltal a hálózatról lekapcsolt háztartások, valamint az illegális árambekötések. Heves megye 2004-től 2010-ig vizsgált fajlagos háztartási villamosenergiafogyasztók számának alakulását nézve megállapítható, hogy 2005-ben volt a legtöbb villamosenergia-fogyasztó a megyében, onnantól kezdve folyamatosan csökkent a szolgáltatásért fizető polgárok száma, hasonlóan a szomszédos megyékhez képest. A grafikon alapján a leginkább érzékelhető változások Heves és Nógrád megyében történtek a 6 év alatt, ennek okai feltehetően – részben legalábbis – a szociális problémákból fakadó, az ELMÜÉMÁSZ felé nem teljesített közüzemi számlák miatt lelekapcsolt fogyasztók (6 év 38. ábra: Az 1000 lakásra jutó háztartási villamosenergia-fogyasztók számának alatt a normális lakossági alakulása villamosenergia-díj 11,75 2004-2010-ig Heves megyében és a szomszéd megyékben Ft/kWh-val lett drágább). Forrás: KSH adatok alapján, 2004-2010 Ha a megye fajlagos lakossági energiafogyasztóinak számát vizsgáljuk, országosan és a vidéki átlaghoz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a megyék közül Heves megye a 18. A szomszédos megyékhez, illetve az Észak-Magyarországi régióhoz viszonyítva, mind a megyék, mind pedig a régió által produkált adatok alapján a terület a vidéki átlag alatt helyezkedik el. Azonban ha a lakások részére szolgáltatott fajlagos villamosenergia-mennyiséget vizsgáljuk megállapítható, hogy Heves megye a vidéki átlag felett teljesített 2010-ben, több energiát használnak fel a lakások, mint pl. Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ez azért érdekes, mert egyre kevesebb a villamos-energia felhasználó, viszont a kevesebb felhasználó 2010-ben



49


több energiát használt fel, mint a szomszédos megyékben, pl. Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol a villamosenergiafogyasztók száma magasabb a Heves megyei felhasználókhoz képest. (Heves megyében közel 175 ezer, Jász-NagykunSzolnok megyében 210 ezer fogyasztó van.) (ÉMÁSZ, 2012). Mégis a Jász-Nagykun-Szolnok megye által felhasznált energia mennyisége kevesebb, minta Heves megye által felhasznált energia mennyisége. Ezek alapján megállapítható, hogy az átlagos, egy lakásra jutó felhasználás nagyobb Heves megyében, mint Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Az energiaellátás mellett fontos megemlíteni a megyén áthaladó nemzetközi és a megyében felhasznált hazai jelentőségű szénhidrogén szállító vezetékek meglétét is. A szénhidrogén vezetékek elhelyezkedését tekintve megfigyelhető, hogy a megye déli részén halad át a nemzetközi jelentőségű Mol tulajdonában lévő vezeték, hasonlóan a fő közlekedési útvonalakhoz, illetve a villamosenergia-hálózathoz. A közutakkal ellentétben, a megye északi része is be van kapcsolva az országos és nemzetközi jelentőségű szénhidrogén vezetékek rendszerébe. Nógrád megye felől érkezik Pétervására irányába a fővezeték, amelyben gázt szállítanak. A megyében található és a nemzetközi hálózathoz kapcsolódó gázátadó pontokon keresztül jut el a földgáz a megye településeire. A térség két településén kívül (Szarvaskő és Tarnabod) minden településen kiépült a gázhálózat. A megyében fellelhető gázvezeték-hálózat bővítését, az elkövetkezendő években nem tervezik. A 100 km 2-re jutó gázcsőhálózat hossza a vidéki átlag felett van Heves megyében. Ezzel Heves megye a 8. és a szomszédos megyék közül csak Nógrád megye előzi meg (7.). Az acélvezetékek nagy része ki lett cserélve műanyag vezetékekre az elmúlt években. A vezetékek állapota jó, megyei jelentőségű felújítást nem terveznek, csupán - amennyiben szükség van rá - kisebb települési jelentőségű beruházások valósulhatnak meg. 39. ábra: Az 1000 lakásra jutó összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége Heves megyében és a szomszédos megyékben a vidéki átlaghoz viszonyítva (átszámítás nélkül) (1000 m3)

A gáz árának töretlen emelkedése az elmúlt években teret adott az alternatív fűtési rendszerek kiépítésére (mindazonáltal ez nem jelenti feltétlenül a korszerűsítést, hiszen sokan visszaálltak a régi, elavult fűtési rendszerek újraindítására, ami jelentősen megnöveli a környezet terhelését), azonban Heves megyében mégis erősen érezhető a földgázfelhasználás dominanciája. Heves megyében 2004-től jelentősen csökkent a fajlagos szolgáltatott gáz mennyisége a háztartások számára, azonban a szomszédos megyékhez képest, valamint a vidéki átlaghoz viszonyítva Heves megye jóval a vidéki átlag felett helyezkedik el, megelőzve minden szomszédos megyét. Azt várnánk, hogy a kevesebb felhasznált gáz mennyisége kevesebb fogyasztót eredményez ezzel szemben 2004-től 2010ig a földgázfogyasztók száma nemhogy csökkent Heves megyében és a szomszédos megyékben, hanem folyamatosan emelkedett, kivéve Nógrád megyében, ahol 2008-tól stagnált a fogyasztók száma. A gázáremelések miatt feltehetően a jövőben a tovább fog csökkeni a felhasznált lakossági gáz mennyisége és előtérbe kerülnek alternatív energiafelhasználási lehetőségek is.



50


40.

ábra: A gázfogyasztók számának alakulása Heves megyében és a szomszédos megyékben 20042010-ig Forrás: KSH adatok alapján, 2004-2010

6.5. Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás Heves megyében a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a 2001-es 81,8%-ról 2011-re 90%-ra növekedett. Ez az érték közelít az országos átlaghoz (91,5%). 2006-ban azon lakások közül, ahonnan a hulladékot rendszeresen elszállították csak 2,1% vett részt a szelektív hulladékgyűjtésben. 2011-re ez az arány 50,1%-ra növekedett, mellyel Heves megye jelentősen megelőzi az országos átlagot (31,6%). Az elszállított hulladék 82%-át Heves megyében a lakosságtól vitték el. Ez az arány országosan némileg alacsonyabb, 72%. 2011-ben országosan a lakosságtól a hulladék mennyiségének 3,8%-át gyűjtötték össze szelektíven, mely Heves esetében – annak ellenére, hogy az országos átlag fölötti a szelektív hulladékgyűjtés elérhetősége - csak 1,76% volt. Ennek oka, hogy a megyében az átlagosnál kevesebb a begyűjtött hulladék mennyisége, továbbá visszavezethető vissza, hogy a megyében nincs megfelelő színvonalú és kapacitású szelektív gyűjtési és válogató rendszer a hulladékok újrahasznosítására. A begyűjtött hulladék nagyrészt még mindig lerakással kerül ártalmatlanításra, csak elenyésző mennyisége kerül újrahasznosításra. A mostani állapot ugyanakkor a lakosság alacsony környezeti tudatosságának és az önkormányzatok korlátozott anyagi helyzetének is köszönhető. A megyében 2011-ben az összes keletkezett hulladék 2,79%-a volt veszélyes hulladék, míg országosan ugyanez az adat 5,48%. A legnagyobb veszélyes hulladék kezelő cégek (tárolás, végleges lerakás) között említhető a Hunviron Energia- És Környezetgazdálkodási Kft Hatvani hulladékhasznosító telepe, az apci Salker Salakfeldolgozó És Kereskedelmi Kft salakfeldolgozó üzeme, valamint a Terra-Vita Környezetgazdálkodási Kft egri, gyöngyösi, valamint hatvani telephelyei. Említésre érdemes – a szemléletformáló hatása okán is - a tarnabodi elektronikai hulladékbontó üzem működése. Az elszállított nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz 2011-es mennyiségéből országosan 48%-ot tesz ki a lakossági tárolókból elszállított folyékony települési hulladék mennyisége, mely Hevesben csak 24%. Ezzel szemben a közületi és egyéb tárolókból elszállított folyékony települési hulladék részesedése Hevesben eléri a 66%-ot, szemben az országos 41%al.


Ha az országos lakossági fajlagos gázfogyasztók számát, akik a felhasznált gázt fűtési célra használják fel, összevetjük a megyékkel, Budapesttel és a vidéki átlaggal, azt a megállapítást kell levonnunk, hogy a vidék első számú gázos fűtési fogyasztói a Heves megyében élők. Ha ezek a gázfogyasztók nem tudnak rövid távon függetlenedi a gáztól, igen jelentős problémákkal kell majd szembenézni a későbbiekben. A megyék közül a Heves megyei gázfelhasználók - és az országos gázfelhasználók is - jelentősen ki vannak téve a nemzetközi gázcsap-elzárások által okozott veszélyeknek, ezért fontos a gázos fűtésű lakások minél hamarabbi függetlenítése a nemzetközi gázszolgáltatóktól és javasolt más, egyéb fűtési rendszerre való áttérés. A távfűtésbe és melegvizes hálózatba bekapcsolt lakások aránya Heves megyében alacsony, csupán két településen vehető igénybe a szolgáltatás: Egerben és Gyöngyösön. A megyékhez, Budapesthez és a vidéki átlaghoz képest Heves megye jelentősen le van maradva a távfűtéses hálózatba bekapcsolt lakások fajlagos számának tekintetében. Heves megye bekapcsolódott és szerves része az országos és nemzetközi energia-ellátórendszernek, azonban nagy probléma, hogy a megye gázfelhasználása jelentősen függ a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzettől. Szükséges lenne a gáztól való függetlenedés és más, alternatív energia-hasznosítási lehetőségek feltárása, a villamos energia- és gázárak folyamatos emelkedése mellett. Annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrások felhasználása a megyében még gyermekcipőben jár, meg kell említenünk, hogy itt működik az ország legnagyobb, megújuló vízenergiát hasznosító vízerőműve (Kisköre), melynek teljesítményére a 2003-2006 kötött végrehajtott nagyjavítást és felújítást követően biztonsággal lehet számítani az elkövetkező évtizedekben is. A megye gazdaságának fejlődése érdekében azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a különféle megújuló energiaforrások mind teljesebb kihasználására. Heves megye nap- és geotermikus energia valamint biomassza terén jelentős kiaknázatlan potenciállal rendelkezik. A megújuló energiaforrások széles körű elterjedésével növelhetjük a megye energiabiztonságát és elősegítjük az Európai Unió azon célkitűzését, miszerint 2020-ra a megújuló energiák részaránya 20%-ot kell, elérjen az összes energiafelhasználásból.

51


2011-ben az ártalmatlanított települési folyékony hulladék mennyiségéből országosan 24%-ot tett ki a közcélú ártalmatlanító telepen ártalmatlanított települési folyékony hulladék mennyisége. Ennek részesedése Heves megyében 29%. A termelés és a fogyasztás hulladékainak nem szakszerű lerakása környezeti ártalmakat idézhet elő, emellett értékes földterületeket von el a természettől, valamint a mezőgazdaságtól. Heves megyében ezért nagyon fontos feladat a regionális hulladékgazdálkodási rendszerek fejlesztése, ezzel párhuzamosan a kisebb települési hulladéklerakók felszámolása.

REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás A Társulást 33 település alkotja, mely 2 régióban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), 2 megyében (Jász-Nagykun-Szolnok, Heves) és 2 kistérségben (Jászberényi, Dél-Hevesi) találhatóak. A társulás települései 2000-ben Jásztelek határában regionális települési szilárdhulladék lerakót hoztak létre. Ennek főbb feladatai a területükön működő szeméttelepek rekultivációja, illetve az állati hulladékok gyűjtése és elszállítása. A „REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás Jászberényi és Dél-hevesi kistérségében lévő 31 település felhagyott szilárd hulladéklerakójának rekultivációja” (KEOP-2.3.0/2F/09-20100007) keretein belül 31 település felhagyott hulladéklerakója kerül rekultiváció alá. A projekt II. fordulós támogatási szerződéssel rendelkezik, a közbeszerzések elkezdődtek. A „REGIO-KOM Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás Jászberényi és Dél-Hevesi kistérsége szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerének fejlesztése” (KEOP-7.1.1.1/09-2009-0006) az első forduló végén tart, szeptemberre tervezett a II. fordulós projekt beadása. Ennek megvalósulása 4 hulladékudvar építését, a hulladéklerakó telep fejlesztését, a térségben házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetését és a házi komposztálást eredményezi. Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás A Tisza-tavi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulást négy megye 42 települése alkotja, Heves megyéből 10 település tagja a szervezetnek, a gesztorságot Tiszafüred látja el. 6.6. A települések jellemző lakásviszonyai Heves megyében 2011-ben a lakásállomány 134764 volt. A laksűrűség, vagyis a száz lakásra jutó lakos ekkor 227 volt a megyében, mely kismértékben alacsonyabb az országos átlagnál (228). A megye népességének mintegy 58%-a él olyan településeken napjainkban, ahol a laksűrűség nagysága alacsonyabb az országos átlagnál. 6 olyan település van a megyében, ahol a 2011-es laksűrűség 20%-al haladta meg az országos átlagot: Kerecsend, Egerbakta, Mónosbél, Kápolna, Halmajugra és Ostoros.


Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás A települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációja Heves megyében a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás területén a KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0028 számú projekt keretében folyik. A felszíni és felszín alatti vizek további szenynyeződésének megakadályozása és a környezetterhelés mérséklése érdekében, az országos Hulladékgazdálkodási Tervvel és a vonatkozó jogi szabályozással összhangban térségi szinten kell kezelni a települések bezárt, illetve felhagyott szilárdhulladék-lerakóit. Az Új Széchenyi Terv Környezet és Energia Operatív Programjával megvalósuló, KEOP-2.3.0/2F/09- 20100028 azonosító számú pályázat 100%-os támogatás mellett, összesen 4 963 040 464 forintot biztosít arra, hogy Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben 36 önkormányzat tulajdonában lévő összesen 38 hulladéklerakó rekultivációja megtörténjen. A hulladéklerakókat 3 féle módon ártalmatlanítják. Az istenmezejei, a sajóhídvégi és a taktaharkányi hulladéklerakót teljesen felszámolják, vagyis a hulladékot felszedik és elszállítják. Kétütemű rekultivációt 10 lerakó: Apc, Boldog, Eger, Erdőkürt, Hatvan, Jászfényszaru, Kálló, Kisköre, Verpelét (valamint Tiszaújváros) esetén végeznek. Ez azt jelenti, hogy a mostani projekt keretében egy átmeneti záróréteget alakítanak ki, amelyet később követhet a végleges záróréteg. A többi helyszínen, 25 lerakónál együtemű, végleges, helyben történő rekultivációja történik meg: Andornaktálya, Ároktő, Bodony, Bükkábrány, Csány, Ecséd, Eger, Egercsehi, Feldebrő, Hort, Kál, Kápolna, Kerecsend, Kompolt, Mátraballa, Noszvaj, Ostoros, Parád, Recsk, Sirok, Szarvaskő, Szirák, Taktaharkány, Tarnaméra, Vanyarc. Ebben az esetben az első lépés a felület formázása, hiszen a hulladéktestet a lehető legkisebb területre össze kell rendezni, majd tömöríteni. Ezután szigetelő réteget alakítanak ki, melynek köszönhetően a csapadékvíz nem jut be a hulladék belsejébe, így nem oldódhatnak ki belőle szennyezőanyagok és nem is kerülhetnek be a talajvízbe. A program legnagyobb eleme éppen az egri lerakó: ebben összesen csaknem 1,5 millió m3 hulladék van, itt végleges és két ütemű rekultiváció is történik. A rekultiváció jelentősen megváltoztatja majd a lerakók korábbi környezetét. A projekt megvalósítását végző vállalkozók kiválasztása megtörtént, a munkálatok 2012 júliusában kezdődtek el a területek átadásával, s várhatóan 2014 decemberére ér véget a hulladéklerakók rekultivációja.

52


41. ábra: A 2000 és 2011 között épített lakások a 2011. évi lakásállomány százalékában Forrás: KSH adatok alapján, 2011

2011-ben Heves megyében 190 új lakás épült. Ez a szám 10000 lakosra vetítve 6,2 lakást jelent. Ez az érték jelentősen alacsonyabb az országos átlagtól, mely 12,7 volt. 2011-ben a megye 71 településén nem volt lakásépítési tevékenység. A további ötven település közül, ahol volt lakásépítés 35 olyan volt, ahol a fajlagos lakásépítés az országos átlagnál alacsonyabb. A legjobb helyzetben 2011-ben Demjén (68,1), Egerszalók (37,1) és Pálosvörösmart (27,7) volt. 2000 és 2011 között 7346 lakás épült Heves megyében. Ez a érték a 2011. évi lakásállománynak a 15,3%-át teszi ki. A jelzett arány országos átlagban csak 8,6%. Három olyan település van a megyében, ahol 2000 és 2011 között egy lakás sem épült: Szentdomonkos, Szúcs, Zaránk. 109 olyan település van, ahol a jelzett időszakban épített lakások aránya alacsonyabb, mint az országos átlag, vagyis a megyei átlag kedvező volta csupán 12 településnek köszönhető. Közülük is kiemelkedik Felsőtárkány (18%), Egerszalók (16,7%) és Ostoros (15,5%). Összefoglalás

Heves megye fontos szereppel bír a vonalas infrastruktúra rendszerek közül a közút- és a vasúthálózat, a szénhidrogén-szállító és az energiaellátást biztosító vezetékek hálózatában egyaránt. A fő közlekedési útvonalak a megye középső sávjának déli részén, az Alföld határában lettek kialakítva. Itt húzódnak a megyén áthaladó országos és nemzetközi jelentőségű közúti és vasúti útvonalak egyaránt. Összességében megállapítható, hogy Heves megye közlekedési infrastruktúrája a jelentős területi egyenlőtlenségek miatt fejlesztésre szorul. A megye déli részén húzódó országos és nemzetközi vonalas infrastruktúra rendszerek adják a megye közlekedési hálózatának a gerincét, azonban a megye többi (északi) részein a déli részekhez viszonyítva jelentős elmaradások mutathatók ki az infrastruktúra fejlettségének terén. A megye versenyképességének növelése érdekében olyan beruházásokra van szükség a megyében, amelyek összekötik Észak-Heves megyét Dél-Heves megyével, ezzel megteremtve a lehetőséget az elmaradott, fejlesztésekre váró települések számára. A közösségi közlekedési kapcsolatok javítása, valamint a kerékpárúthálózat infrastrukturális fejlesztése elengedhetetlen a térség „európaiabbá” válásához. Az 1000 lakásra jutó szolgáltatott víz mennyiségének alakulása (m3-ben) Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében csökkenő tendenciát mutat, a többi környező megyében változó. Mennyisége Pest megyében a legmagasabb, a legalacsonyabb Nógrád megyében. Heves megye adatai a középmezőnyben vannak 70-80 m3 körüli szolgáltatott víz mennyiséggel. Heves megye területén 2 db - elsősorban - fosszilis energiahordozókon alapuló erőmű működik Lőrinciben és Visontán, valamint 2 db megújuló energiaforráson (víz és szél) alapuló erőmű Kiskörén illetve Erken. A megye területén 3 fajta villamosenergia-átviteli távvezeték húzódik: nagyfeszültségű (400/120 kV), középfeszültségű és alacsonyfeszültségű távvezeték. Megyei szinten valamennyi háztartás bekötésre került a villamosenergia-rendszerbe, problémát a szociális okok miatt nem fizető és ezáltal, a hálózatról lekapcsolt háztartások, valamint az illegális árambekötések jelentik. Heves megye 2004-től 2010-ig vizsgált időszakában 2005-ben volt a legtöbb villamosenergia-fogyasztó a megyében, onnantól kezdve folyamatosan csökkent a szolgáltatásért fizető polgárok száma, hasonlóan a szomszédos megyékhez. A távfűtésbe és melegvizes hálózatba bekapcsolt lakások aránya Heves megyében alacsony, csupán két településen vehető igénybe a szolgáltatás: Egerben és Gyöngyösön. Heves megye bekapcsolódott és szerves része az országos és nemzetközi energia-ellátórendszernek, azonban nagy probléma, hogy a megye gázfelhasználása jelentősen függ a nemzetközi gazdaságpolitikai helyzettől. Szükséges lenne a gáztól való függetlenedés és más, alternatív energia-hasznosítási lehetőségek feltárása, a villamos energia- és gázárak folyamatos emelkedése mellett. A megújuló energiaforrások felhasználása a megyében még gyermekcipőben jár, azonban a megye gazdaságának fejlődése érdekében, minél hamarabb hangsúlyt kell fektetni a megújuló-energia alapú fejlesztésekre. Heves megyében a hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya a 2001-es 81,8%-ról 2011-re 90%-ra növekedett. Ez az érték magasabb, mint az országos átlag (91,5%). 2006-ban azon lakások közül, ahonnan a hulladékot rendszeresen elszállították csak 2,1% vett részt a szelektív hulladékgyűjtésben. 2011-re ez az arány 50,1%-ra növekedett, mellyel Heves megye jelentősen megelőzi az országos átlagot (31,6%).


6.7.

53


VII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSEINEK INTÉZMÉNY-FELSZERELTSÉGE 7.1. Egészségügyi és szociális intézmények Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 88. § (1) bekezdés alapján a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Más néven ezt nevezzük alapellátásnak az egészségügyben, amit a megye településein háziorvosi szolgálatok végeznek. A kisebb településeken ugyanakkor gyakran ellátási szerződés, feladat-ellátási szerződés keretében magán vállalkozások, esetleg intézmény irányító társulásokon vagy körjegyzőségeken keresztül több településen biztosítják együtt ezeket az alapellátásokat. A háziorvosi társadalom koreloszlásának eltolódása az idősebb generációk felé, illetve egyes praxisok betöltetlen mivolta ugyanakkor helyenként problémát jelent. Heves megye ebben a tekintetben az országos ranglista vége felé helyezkedik el, igaz hogy a szomszéd megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád is rosszabb pozícióban van. Az OEP 2011-es adatai szerint Heves megyében ez a probléma Lőrincit, Tarnaszentmiklóst, Hatvant, Egercsehit és Novajt érintette. A következő szintet a járó- és fekvőbeteg ellátás jelenti, ami az ellátás specialitásával egyenes arányban koncentrálódik területileg. A megyében mentőállomások az alábbi településeken találhatók: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Kál, Pétervására, Petőfibánya, Poroszló, Recsk és Bélapátfalva. 2011-ben a megyében összesen 88 db gyógyszertár működött, ugyanakkor 79 településen nem volt patika, vagy csak fiókgyógyszertár funkcionált. A megyeszékhelyen (21 db) kívül még Gyöngyösön (13), Hatvanban (8), Hevesen (4), Adácson (2), Kiskörén (2) és Füzesabonyban (2) volt több patika. A 2007-2013 közötti ciklusban Heves megyében 35 db nyertes pályázat keretében mintegy 7,8 milliárd forint támogatást nyertek el a pályázók az alap- és járóbeteg szakellátás, valamint a fekvőbeteg ellátás fejlesztésére: Az ÉMOP-4.1.1 konstrukció keretében 24 db pályázat nyert el mintegy 1,270 mrd Ft támogatást az egészségügyi alapellátás fejlesztésére, míg 2 db pályázat közel 850 millió Ft-ot a járóbeteg szakellátás korszerűsítésére (elsősorban a leromlott állapotú ingatlanok infrastrukturális fejlesztésére és energetikai korszerűsítésére, valamint eszközbeszerzésre). Az ÉMOP-4.2.2. konstrukció keretében – egyéb más önkormányzati feladatokat ellátó intézmények mellett – az egészségügyi alapellátást nyújtó orvosi rendelők akadálymentesítésére 6 db önkormányzat nyert el 54,7 millió Ft támogatást. TIOP pályázatok keretében 3 db nyertes pályázat segítségével összesen 5,6 mrd Ft támogatást fordíthattak a megye kórházai infrastrukturális és szervezeti fejlesztésre (Markhot Ferenc Kórház, Eger – 4,5 mrd Ft, Bugát Pál Kórház, Gyöngyös – 1,1 mrd Ft).

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 88. § (1) bekezdés alapján a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. Más néven ezt nevezzük alapellátásnak az egészségügyben, amit a megye településein háziorvosi szolgálatok végeznek. Az alapellátás célja a lakosság egészségét fejlesztő, a betegségeket megelőző tevékenység, illetve az egyén egészségi állapotának figyelemmel kísérése, valamint egészségügyi felvilágosítása, gyógykezelése, gondozása és rehabilitációja. Heves megyében nem folyik orvosi egyetemi képzés, klinikák sem működnek, melyek szakember vonzó és megtartó képességgel bírnak, így a dolgozó orvosok tízezer lakosra vetített száma az országosnál alacsonyabb. .A háziorvosok a kisebb településeken gyakran ellátási szerződés, feladat-ellátási szerződés keretében magán vállalkozásokként, esetleg intézmény irányító társulásokon vagy körjegyzőségeken keresztül több településen biztosítják az alapellátásokat. Elvileg az alapellátás szintjén jelentős ellátási zavar nem jelentkezik, néhány térségben alacsony lakosságszám miatt nem tudják betölteni az állást, a városokban pedig esetenként nagy ellátási létszámok vannak. Heves megyére jellemző az úgynevezett vegyes praxisok (felnőttek és gyermekek ellátását is végzők) működése, különösen magas (40%) a részesedésük, közel kétszerese ez a szám az országos átlagnak (21%). Ebből adódóan a hazai átlagnál kisebb hányadban dolgoznak a kizárólag felnőtteket ellátó háziorvosok, valamint a gyermekeket gyógyító házi gyermekorvosok. A működő háziorvosok száma 2000-ben 161 fő, 2009-ben 155 fő míg 2011. évben 153 fő volt. A csökkentő tendencia az előbbi adatokból jól szemléltethető. A működő házi gyermekorvosok száma 2000-től egészen 2011. évig 37 fő. Az egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma 2010-ben Heves megyében 1604, az Észak-magyarországi régióban 1576, míg az országban 1548 fő volt. A háziorvosi társadalom koreloszlásának eltolódása az idősebb generációk felé, illetve egyes praxisok betöltetlen mivolta ugyanakkor helyenként problémát jelent. A Heves megye ebben a tekintetben az országos ranglista vége felé helyezkedik el, igaz hogy a szomszéd megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád is rosszabb pozícióban van. Az OEP 2011-es adatai szerint Heves megyében ez a probléma Lőrincit, Tarnaszentmiklóst, Hatvant, Egercsehit és Novajt érintette.

VII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSEINEK INTÉZMÉNY-FELSZERELTSÉGE

Alapellátás:

54


Szakorvosi ellátás a megye területén Hevesen, Füzesabonyban A következő szintet a járó- és fekvőbeteg ellátás jelenti, ami az ellátás specialitásával egyenes arányban koncentrálódik területileg. Az egészségügyi szakellátó intézmények számának illetve ellátó telephelyeinek megőrzése, funkcióban tartása együttműködésének javítása indokolt, sőt fejlesztendő. A Megye egészségügyi és szociális ellátó intézményei épületeinek állapota heterogén de inkább leromlott, gyakran az építés óta, mely több esetben a múlt század derekára tehető, nem volt bennük jelentős felújítás, rekonstrukció. Tekintettel az ingatlanok korára, és műszaki állapotára, jelentős forrásszükségletet generálnak, mind a korszerűsítés (belső struktúraváltás, komfortosítás) mind pedig az energetikai hatékonyság területén. A kórházak infrastrukturális megújítása és a szakmai profilok tisztítása, koncentrálása és fejlesztése javíthatja az orvosok és egészségügyi dolgozók munkakörülményeit, motivációját és megtartását, illetve a betegellátás színvonalát a megyében. Heves megyében három kórház áll a betegek szolgálatára, Egerben, Gyöngyösön és Hatvanban. Heves megye területén 2011-ben 2163 db működő kórházi ágy volt, ez a szám az engedélyezett kórházi ágyak maximumát jelenti. A kórházi ágyak száma csökkenő tendenciát mutat mivel 2000-ben még 2647 db kórházi ágy volt megtalálható a megye kórházaiban. A megye területén az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet az egyedüli súlyponti egészségügyiellátó egységrendszer. A kiemelt, súlyponti kórház egyben sürgősségi centrum is. Szakrendelései az alábbi területekre terjednek ki: Aneszteziológia, Belgyógyászat, Belgyógyászat (Immunológia), Angiológia, Carotis UH, EEG szakrendelés, Gasztroenterológia, Haematológia, Diabétesz Gondozó, Endokrinológia, Kardiológia, Nefrológia, Gyermek általános szakrendelés, Gyermek kardiológia, Gyermek Pulmonológia, Gyermek Diabetológia és Endokrinológia, Gyermek Hematológia, Gyermek Gyógytorna, Gyermek Pszichiátriai Gondozó, Neonatológiai szakrendelés, Bőrgyógyászat- Bőrgondozó, Bőrgyógyászati Allergológia, Bőr Allergológia, Beszédgondozó, Foglalkozás-egészségügy, FülOrr-Gégészet, Audiológia, Genetikai Laboratórium, Infektológiai szakrendelés, Védőoltási tanácsadás, Infúziós kezelő, Mozgásszervi Rehabilitáció, Neurológia, Ortopédia, Onkológiai gondozó és onkoterápiás szakrendelés, Onkoterápia, Pszichiátriai Osztályos szakrendelés, Neurózis szakrendelés, Felnőtt Ideggondozó, Addiktológiai szakrendelés, Reumatológia, Fizikoterápia, Gyógytorna, Sebészet általános, Emlő szakrendelés, Érsebészet, Idegsebészet, Proktológia, Sztóma gondozás, Szájsebészet, Szemészet, Szülészet-Nőgyógyászat, Nőgyógyászati Genetikai szakrendelés, Család- és Nővédelmi Tanácsadó, Infektológia, Inkontinencia, Klimax, Nőgyógyászati UH, Várandós ambulancia, Traumatológia, Kézgondozó, Tüdőgyógyászati szakrendelés, Urológia)

A megye második legnagyobb kórháza a Bugát Pál Kórház Gyöngyösön. Jellegzetes városi kórház-rendelőintézet, hazai viszonylatban a középnagy gyógyító egységek közé tartozik. A Bugát Pál Kórház feladata a város és vonzáskörzetébe tartozó lakosság egészségügyi ellátása, kórházi kezelése, utókezelése, gondozása, a prevencióban való részvétel. A Bugát Pál Kórház Gyöngyös Város Önkormányzatának tulajdonában, jelenleg a Medicál Investments Zrt. működtetésében végzi gyógyító munkáját. Területi ellátási körzete Gyöngyös mellett további két város és 42 község. Osztályai (belgyógyászat, szülészeti-nőgyógyászati osztály, egynapos sebészet, fül-orr-gégészet, krónikus ellátás, kúraszerű ellátás, neurológia osztály, gasztroenterológiai egység, gyermekgyógyászat, laboratórium, endoszkópos laboratórium, tüdőgondozó, vérellátó, patológia, radológia) teljeskörű szakmai ellátást nyújtanak mintegy 100.000 területi, részleges szakmai ellátást nyújtanak további 40.000 területi lakos részére. A kórház ágyszáma 441 ebből 208 krónikus ellátást szolgál. A kórház dolgozóinak száma 484 fő. 2.

Heves megye harmadik kórháza az Albert Schweitzer Kórház Rendelőintézet Nonprofit Közhasznú Kft. Hatvanban.

A kórház alapvető tevékenysége a járóbeteg- és a fekvőbeteg-szakellátás (10 osztályon és 295 ágyon, átlagosan 86 ezer ellátandó lakosra). A legtöbb ellátandó településsel és lakossal (több mint 200 ezer ember) működő traumatológia, valamint a sebészet (86 ezer ellátandó lakos) kiemelkedő fontosságú az Albert Schweitzer Kórház számára. Ez utóbbit alátámasztja az is, hogy Észak-kelet felé (Eger 77 km, Miskolc 132 km – M3-as!) és dél-nyugat felé (Budapest, Róbert Károly körút 56 km – M3-as!), nyugat felé (Vác 47 km), észak felé (Salgótarján 59 km – Mátra!), dél felé (Szolnok 77 km) egyáltalán nincs másik


A kórházban 227 fő orvos látja el gyógyító feladatát.

55


traumatológiai osztály. Így pl. a gyakori és sokszor súlyos közúti balesetek esetén az ellátandóknak az ASK-ba történő gyors beszállítása – a professzionális kezelésen és a modern technikán túlmenően - önmagában megnöveli a túlélés esélyét. A hatvani kórház adottságai ezen túl is kiválóak a magas szintű sürgősségi ellátásban való részvételre. A kórház (és a város) elhelyezkedése predesztinálja az intézményt arra, hogy a sürgősségi ellátás bázisa legyen Heves megye nyugati felében, vagy más megközelítésben az Észak-Közép-Magyarországi térség keleti részén. Az intézet működésében hosszú távon is kiemelt jelentősége van a kórház legfőbb profilját képező traumatológiai ellátás továbbfejlesztésének, a sebészeti ellátás megerősítésének, és kisebb mértékben a kardiológiai és neurológiai profilok bővítésének. A sürgősségi ellátás fejlesztése a két (három) kórházban szintén szorosan kapcsolódó terület. A diagnosztikai és gépműszer fejlesztések, a járóbeteg rehabilitáció fejlesztése előmozdíthatja a lakosság közeli ellátások fejlesztését, a járóbeteg szakellátás definitív ellátásának jellegét. A fenti kórházakon kívül meg kell említenünk a Parádfürdői Állami Kórházat is. A Parádfürdői kórház mozgásszervi rehabilitációs osztálya jelenleg 70 kórházi ággyal rendelkezik, ahol a szakterületre vonatkozó konzervatív terápiás lehetőségek kihasználásával szakorvosok, fizioterapeuták, gyógytornászok valamint a nővéri és ápoló személyzet együttműködő munkája hivatott segíteni a betegek gyógyulását. A kórház rendelkezik labor- és képalkotó valamint denzitometriai diagnosztikai háttérrel is amely tovább segíti a betegek állapotának felmérését, nyomonkövetését. A kórház fő területe a mozgásszervi gyógyászat amely a gyulladásos valamint degeneratív gerinc- és izületi megbetegedések, csontrendszeri és izombetegségek, neurológiai kórképek, valamint bizonyos belgyógyászati betegségek mozgásszervi manifesztációinak gyógykezelését foglalja magába. A kórház gasztroenterológiai rehabilitációs osztályán 25 ágyon az alábbi esetek gyógyítása történik: Műtétek utáni korai rehabilitáció, mesterséges táplálásra szorulók, krónikus emésztőszervi betegek kezelése, reflux betegség, ulcus betegség, idült hasnyálmirigy gyulladás, máj-epeutak betegségei (funkcionális és orgainikus), vastagbél betegségek – IBS, IBD, korábban különböző nagy hasi műtéteken átesett betegek késői kezelése. A kórház krónikus belgyógyászati osztállyal is rendelkezik. A 2012-es egészségügyet érintő változások a megye kórházait is érintették. Az eddig önkormányzati fenntartású kórházak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium irányítása alá kerültek, az intézmények fenntartói, operatív irányítási feladatait pedig a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség - és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át.

2011-ben Heves megye területén összesen 88 db gyógyszertár működött, ugyanakkor 78 településen nem volt patika, vagy csak fiókgyógyszertár funkcionált. A megyeszékhelyen (21 db) kívül még Gyöngyös városában (13 db), Hatvanban (8), Hevesen (4 db), Füzesabonyban (2 db), Kiskörén (2 db) illetve Adács községben (2 db) volt több patika. 42. ábra: Az egy kórházra jutó átlagos lakosságszám a megyében és a szomszédos területeken Forrás: KSH adatok alapján, 2002-2008

Az egy kórházra jutó átlagos lakosságszám a megyében 2008-ra ugrott meg, aminek következtében a megye a környező térségekhez képest hátrányos helyzetbe került. Természetesen ez csak egy nyers statisztikai érték, a kórházak vonzáskörzetének pontos leírásával eltérő területi adatok állíthatók elő.


A megyében mentőállomások az alábbi településeken találhatók: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Kál, Pétervására, Petőfibánya, Poroszló, Recsk és Bélapátfalva.

56


Az egészségügyi alapellátás és a fekvőbeteg ellátás területén a 2010. és a 2011. években a pénzügyi egyensúlyi helyzetkedvező irányba változott a teljesítményarányos OEP támogatás növekedésének, valamint a saját bevételek növelésére és a ráfordítások csökkentésére irányuló intézkedéseknek, továbbá a konszolidációs támogatásoknak a hatására. Mindezek azonban nem voltak elegendőek ahhoz, hogy a rendelők és a kórházak teljes körénél megteremtsék a gazdálkodás pénzügyi egyensúlyát, és biztosítsák annak hosszú távú megőrzését. A likviditási problémák és a fizetési késedelmek fennmaradtak. A működési bevételeken belül minden évben meghatározó volt az OEP-től származó támogatások aránya. Bentlakásos idősek otthonából 2011-ben 10 létezett, mindösszesen több mint 1600 férőhellyel, ahol 1535 szépkorút gondoztak, azaz a kihasználtság majdnem 96%-os volt 2011-ben. Heves megye számos településén kiépült a jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszer, amiben megyeszerte 65 településen majdnem 900 személy részesült. Heves városban valamint Andornaktályán működik fogyatékosok számára is elérhető ápoló-gondozó otthon és rehabilitációs intézet, utóbbiban a tartós egészségügyi ellátásra nem szoruló, önellátásra részben vagy teljesen képes személyek kerülhetnek elhelyezésre. A 2007-2013-as időszakban a megyében a szociális alapszolgáltatások és ellátások fejlesztésére 11 db nyertes pályázat keretében összesen több, mint 943 millió Ft uniós támogatás került felhasználásra többek között az időskorúakról gondoskodó komplex és integrált rendszer kialakítása érdekében is. A gyermekvédelmi szakellátásban részesülők száma 2002 óta folyamatos csökkenést mutat, ennek ellenére 2010 évben 441 fő került a családja helyett ideiglenes, átmeneti vagy tartós nevelésbe (pl: gyermekotthon, lakásotthon, nevelőszülő). Az Európa 2020 stratégia három prioritást - intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés - célkitűzést határozott meg. Éppen ezért fontos a szociális és oktatási szolgáltatások kellő színvonalú fenntartása és fejlesztése. 7.2. Közoktatási és nevelési intézmények A közoktatási intézmények kategóriába az óvodáktól kezdve a középiskoláig minden beletartozik, tehát csak a felsőoktatási intézmények hiányoznak. Látható, hogy Heves megyében csökkent az intézmények száma, ami az országos vidéki átlagnak megfelel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén és Pest megyében nőtt ez a szám a vizsgált periódusban. Az egy közoktatási feladatellátási helyre eső lakosságszám alapján Heves megye közepesen jó helyzetben van, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék vannak nála is jobb helyzetben, míg a többi szomszédos térség rosszabb szituációban van. Az internet egyre nagyobb szerepet tölt be az oktatásban és a kultúrában, így az intézmények ellátása nagyon fontos szempont kell, hogy legyen. Összességében az ábrán megfigyelhető, hogy minden megyében javult a helyzet a vizsgált időszakban, ugyanez figyelhető meg akkor, ha a vidéki átlagot nézzük. A bölcsődék 100.000 lakosra jutó számáról megállapítható, hogy Heves megye valamennyivel az országos vidéki átlag alatt van, de jobb a helyzete mint a régió más megyéinek. Az intézmények kihasználtságát vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt évekig túlzsúfoltak voltak a bölcsődék, de az utóbbi esztendők fejlesztései sokat segítettek ezen a problémán. Felsőoktatási intézmények a megyében

7.3.1. Eszterházy Károly Főiskola Az Eszterházy Károly Főiskola az Észak-magyarországi Régió önálló, többkarú főiskolája, a magyar állami felsőoktatás főiskolai szektorának meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye. Az Európai Unió felsőoktatási intézményeinek nyitott és együttműködésre képes partnere. Európai, országos és regionális feladatokat vállaló szellemi, kulturális, szolgáltatási és információs centrumként szerves része a megyei és regionális központ szerepét betöltő Egernek. Az 1774-ben alapított intézmény a hazai főiskolai szintű tanárképzés egyik jelentős képviselője lett. A főiskola a folyamatos fejlesztés eredményeképpen egyre több képzési ágban vállalt a munkaerő-piaci igényekhez a korábbinál jobban igazodó képzéseket. A főiskolai szintű képzéseken túl néhány szakon egyetemi képzést is folytatott. A ’90-es években lezajlott integráció során önálló maradt, és korszerű szervezetfejlesztést végrehajtva többkarú főiskola lett. Az átalakulás folyamatában külön figyelmet fordított az oktatás minőségének megőrzésére és fejlesztésére. Az intézményben ma négy karon: a Bölcsészettudományi (BTK), a Gazdaság- és Társadalomtudományi (GTK), a Tanárképzési és Tudástechnológiai (TKTK), valamint a Természettudományi (TTK) Karokon folyik az oktatás és a kutatás. A Pázmány Péter Program keretében induló Egerfood Regionális Tudásközpont országosan és nemzetközi viszonylatban is elismert eredményeket ért el a kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) vonatkozásában. A karokon regionális kutatóközpontok és különböző kutatócsoportok folytatnak eredményes munkát. Az intézmény a felsőoktatás képzési rendszerében történt átalakulás eredményeként 30 szakon alapképzésben, 8 szakon diszciplináris mesterképzésben, valamint 26 szakon a mestertanárképzésben folytat oktatást. 2010-ben a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság akkreditálta az első doktori iskolát a Történelemtudományi Doktori Iskolát, majd 2012-ben a Neveléstudományi Doktori Iskolát. Az intézmény 20 program alapján folytat felsőfokú szakképzést, és 27 szakon szakirányú továbbképzést. Nemzetközi kapcsolataik eredményeképpen képzési kínálatuk 2 mesterszakkal is gazdagodott.


7.3.

57


A képzések szükségleteinek megfelelően a kari szervezetben tanszékeket integráló intézetek, illetve önálló tanszékek működnek. A kutatási egységek a karokon több tudományterületen végzett kutatásokhoz kapcsolódva jöttek létre. Kutatóközpontok, illetve kutatócsoportok működnek alapkutatási, kutatásszervezési, szolgáltatási, projektkoordinációs tevékenységet végezve. A főiskola a régió gazdasági, civil és önkormányzati szerveivel együttműködve tudásközpontként funkcionál. A főiskola hallgatói létszámának egésze és a nappali tagozaté is hosszú évek óta stabil, a jelentkezők száma növekvő, a felvettek három-négyszerese. Az egyetemi cím erősítené a város, a megye presztízsét, vonzerejét, népesség- és diplomásmunkaerő-megtartó képességét, segítve elsősorban a térség társadalmi és gazdasági fellendülését is. 7.3.2. Károly Róbert Főiskola A Károly Róbert Főiskolán (KRF) négy intézeten (Agrár- és Környezettudományi Intézet, Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet, Turizmus, Területfejlesztési és Idegen Nyelvi Intézet, Üzleti Tudományok Intézete) kívül 4 kutatóintézet (Fenntarthatósági Innovációs Technológiai Centrum (FITC), Agrárkutató Központ, Távérzékelési és Vidékfejlesztési Kutatóintézet, Gazdasági és Társadalomtudományi Kutatóintézet) végzi a munkát. Az intézmény kiemelkedő, nemzetközileg is elismert kutatásokat végez a távérzékelés, a zöldenergia kutatás valamint a turizmus területén. A főiskola képzési kínálatának szerkezetét meghatározza a három fő képzési terület: a két évtizede folyó közgazdasági, és a főiskola közel 4 és fél évtizedes történetével egyidős mezőgazdasági jellegű képzés (a többciklusú képzési rendszerben a gazdaságtudományi és az agrár képzési területek), melyet másfél éve az informatikai képzési területhez tartozó gazdaságinformatikus képzés egészít ki. A Károly Róbert főiskolán 19 felsőfokú szakképzés, 14 alapképzési és 4 mesterképzési szak van akkreditálva. 14. táblázat: A KRF képzési programjai számszerűsítve Mesterképzés Alapképzés

Felsőfokú szakképzés

Működő

4

14

19

Szakirányú továbbképzés egyéb 4

Fejlesztésben

0

konszolidáció

átalakítás (FOSZ)

igény/kereslet

Forrás: KRF, 2012

Az elmúlt 3-4 évben a hallgatói létszám alakulását befolyásolta a demográfiai helyzet mellett a bolognai rendszerű képzés bevezetése, a felvételi rendszer változása, a felsőfokú képzés iránti társadalmi igények növekedése és természetesen az intézmény kínálata.

Év

Hallgató (fő)

2008

13380

2009

11530

2010

9966

2011

9480

Forrás: KRF, 2012

7.4.

Turizmus, kereskedelem és intézményeik

A turisztikai szolgáltatások piacra vitelét, a régió imázsának kialakítását és fejlesztését, illetve a desztináció népszerűsítését a Magyar Turizmus Zrt. segíti. Megyénket a Tisza-tavi Regionális Marketing Igazgatóság és az Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság tevékenysége érinti közvetlenül. Az Észak-magyarországi régióban az idegenforgalom kiemelt jelentőségű lett, és a válság ellenére mára már pozitív számokat hoz az ágazat. 2007-13 között a Regionális Operatív Programban (ROP) beindult fejlesztések és hálózatosodott desztinációs marketing tevékenységeknek köszönhetően 2011. évben 5,4%-os vendégéjszaka növekmény realizálódott a kereskedelmi szálláshelyeken az előző évhez képest. A ROP nyertes attrakció és turisztikai termékfejlesztések és szolgáltatásfejlesztések mellett, a kimagasló eredményben nagy szerepet vállalt az új és megújuló 4 csillagos és wellness szolgáltatásokat nyújtó hotelek kimagasló vendégforgalma. Az 5,4%-os emelkedésben az is közrejátszott, hogy sikerült jól ütemezett és tematizált marketing akciókat összeállítani, amit a régióban lévő turisztikával kapcsolatos szervezetek, szolgáltatók szoros és magas színvonalú szakmai munkája kísért. A Heves megyében lévő 4 csillagos szálláshelyek kimagasló 54%-os növekményt realizáltak a 2010. évhez képest a vendégéjszaka számok tekintetében. A megyei kempingekben is 25,9 %-kal nőtt a


15. táblázat: a KRF hallgatói létszámának alakulása

58

vendégéjszakák száma, és a 3 csillagos szállodák is plusz 9,1%-os többletet realizáltak, viszont sajnos a panziók 17,9 %-os vendégéjszaka csökkenést hoztak a KSH adatai szerint. Mindez jól tükrözi a kereslet átalakulását a minőségi wellness szálláshelyek iránti megnövekedett fizetőképes igényeket. A régió számaihoz viszonyítva megállapíthatjuk, hogy a 4 csillagos vendégéjszakák 64,6 ! %- át hozzák a heves megyei szállodák és az összes szállástípusra vetítve ez az arány pedig 51 %. Összességében elmondható a 2011. évi adatok alapján, hogy Heves megyében a szállodák osztályokba sorolás szerinti szobakihasználtsága tekintetében a négycsillagos szállodákat a három- és az ötcsillagos szállodák követik, majd végül a kétcsillagosak. Megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évek válságos időszaka ellenére is jól teljesítő Észak-magyarország kiemelkedően magas vendégéj-többleteit egyértelműen a heves megyei új és megújuló 4 csillagos wellness- és konferenciaszolgáltatásokat biztosító, ROP pályázaton nyertes kereskedelmi szálláshely beruházások indukálják. (mint pl. Bambara Hotel – Felsőtárkány, Hotel Narád és Park – Mátraszentimre, LifeStyle Hotel Mátra – Mátraháza, Hotel Ózon Residence – Mátraháza). További KSH adatok azt mutatják, hogy 2008 és 2009 között, a gazdasági világválság kirobbanásának következtében jelentős csökkenés mutatkozik, azonban 2009-től dinamikusan növekedni kezdett a vendégek száma. E növekedés eredményeként 2011-ben már 343.413 fő volt a vendégek száma, ami több mint 56 ezerrel magasabb a 2009. évi értékhez képest, illetve több mint Heves megye lakossága. A külföldi vendégek számának alakulása tekintetében is megfigyelhető a 2008-tól jelentkező csökkenés, azonban ez esetben a növekedés csak 2010-ben indul meg és 2011-re sem éri el a korábbi, 2008-as szintet. Az átlagos tartózkodási idő terén egyértelmű stagnálás érzékelhető. 2008-2011-ig minden évben átlagosan 2,3 éjszakát töltenek el a megyébe látogató turisták. Ha ezt az értéket összevetjük hazánkkal szomszédos országok adataival, akkor látható, hogy Szlovákia és Románia is ugyanekkora mutatóval rendelkezik. Ettől nagyobb értékkel Szerbia és Horvátország büszkélkedhet, de Magyarországnál gyengébb e tekintetben Ausztria, Ukrajna és Szlovénia. 2011. évi adatok azt mutatják, hogy Heves megyében a szállodák osztályokba sorolás szerinti szobakihasználtsága tekintetében a négycsillagos szállodák mutatják a legkedvezőbb arányt. Ezután a három- és az ötcsillagos szállodák következnek, majd végül a kétcsillagosak. Nyilvánvalóan a megyén belül is megkülönböztethetünk területeket, desztinációkat: van, ahol az attrakciók fejlesztése került előtérbe, más helyeken a szálláshelyek, szolgáltatások fejlődtek, míg a turisztikai intézményrendszer fejlesztése viszonylag kiegyensúlyozottan ment végbe. Az alábbi térkép (37. ábra) jól mutatja, hogy Heves megyében alapvetően 3 nagy turisztikai magterület alakult ki: GyöngyösMátra, Eger-Bükk, Tisza-tó. Az elmúlt években mindegyik területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatsorok és a bevételek bemutatásával egyértelműen igazolni lehet. Hatvan Város a megkezdett és tervezett beruházásaival (pl. vadászati múzeum) hamarosan komoly tényezőként fog megjelenni Heves megye turizmusában. A Hatvanban létrejövő attrakciókra alapozva turisztikai termékfejlesztés szükségeltetik, így tulajdonképpen egy kibővülő Hatvan-Gyöngyös-Mátra turisztikai magterület körvonalai bontakoznak ki lassan. 2012-ben a Tisza-tavi Ökocentrum (Poroszló) működése a Tisza-tó településeinek vendégforgalmát növelte jelentősen. Külön megemlítendő a Tisza-tó térsége, melynek fejlesztését/fejlődését nem csak „saját” Regionális Marketing Igazgatóság, hanem a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács is segíti, melynek elnöke Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. A térség termékfejlesztési prioritásai között az ökoturizmus, a vízparti üdülések, aktív turizmus és a horgászat szerepelnek. Az idén átadott poroszlói Ökocentrum – a térség legjelentősebb beruházásaként – jelentősen segítheti ezen célok megvalósítását. A vonzerőleltár adataiból egyértelműen látható, hogy a megyében a természeti és kulturális – örökségi jellegű vonzerők dominálnak. A kastélyok, várak, kúriák fontos szerepet kapnak a kulturális turizmus részeként, melyekben a megye bővelkedik. Nagy részük már működő építmény, azonban sok közülük még mindig felújításra szorul, kihasználatlan (erdőtelki Buttler kastély, török-kori fürdőromok) és állaguk folyamatosan romlik. Némelyek szálláshelyként, mások pedig múzeumként a közgyűjtemények elhelyezésére használják. A megye főbb épített örökségi értékeit képezik a települések műemlékei, így többek között Eger város építészeti emlékei (vár, templomok, bazilika, líceum) kastélyok (Gyöngyös, Hatvan, Noszvaj, Erdőtelek, Tarnaméra), népi építészeti emlékei (tájházak), közösségi templomok (feldebrői altemplom, szilvásváradi körtemplom). A Regionális Operatív Program keretein belül több eredményes pályázat segítette a műemléki épületek felújítását (pl.: Egri Vár, Hatvani Grassalkovich Kastély, Kisnánai Vár, Siroki Vár).



59


43. ábra: Heves megye turisztikai magterületei Forrás: saját szerkesztés (Dávid Lóránt-Pénzes János)

A postahivatalok megléte a megye településein kifejezetten jónak mondható, jelentősen meghaladja az országos és a regionális átlagot, ugyanakkor 2005 óta jelentős csökkenés tapasztalható, hiszen a racionalizálások miatt számos kistelepülésen bezártak az állandó postahivatalok. A vasútállomások számát tekintve Heves megyére jellemzően az országos vidéki átlag körüli adatokat kapunk. A regionális átlagnál jobb, de a többi szomszédos megyéhez képest valamivel rosszabb érték tapasztalható. A vendéglátóhelyek fajlagos számának tekintetében Heves megye igen kiváló helyzetben van, hiszen messze az országos érték felett található ennek értéke. Ezzel együtt valamennyi környező megye értékét is meghaladja. Ez valószínűleg Eger kiemelt turisztikai jelentőségével és a háttérágazat kiépítettségével magyarázható. Időben egészen az elmúlt estendőkig egy folyamatos növekedés volt tapasztalható, majd a gazdasági válság kiteljesedésével az utolsó évben már csökkent ez az érték. A szabadidős létesítmények közül Heves megye az országos vidéki átlagnál messze jobb helyzetben van a sportcsarnokok megléte tekintetében. Uszodák és strandok ugyanakkor csak az országos vidéki átlagnak megfelelően fordulnak elő a megye településein. Megfigyelhető, hogy JászNagykun-Szolnok és Pest megye is jobb értékeket mutat, Heves megye csak BAZ és Nógrád megyénél van jobb helyzetben. 44. ábra: A szabadidős létesítmények jelenléte a térség és a szomszéd megyék településein (a települések %-ban) Forrás: KSH adatok alapján, 2010


A kiskereskedelmi egységek száma a vizsgált periódusban valamennyi megyében és országosan is csökkent. Láthatóan Heves megye településeinek bankfiókokkal történő ellátottsága jónak mondható, hiszen jelentősen meghaladja az országos vidéki átlagot és megközelíti Pest megye értékeit. Sajnos az időbeli alakulás kedvezőtlen, hiszen a 2005-ös csúcs után 2008-re számos pénzintézet bezárt, ami főleg kisebb településeket érintett kedvezőtlenül. Benzinkutak tekintetében is az országos vidéki értékeknél jobb némileg a megye helyzete, ahogyan Borsod-AbaújZemplén és Nógrád megyékénél is. Sajnos Jász-Nagykun-Szolnoknál és Pest megyénél jelentősen rosszabb helyzet tapasztalható Hevesben.

60


7.6.

Összefoglalás

Heves megye turizmusa az elmúlt években sok szempontból is jelentős változásokon ment keresztül. A fejlődő turisztikai attrakciók, a szolgáltatások és szálláshelyek, valamint a turizmusban érdekeltek összefogásán alapuló turisztikai intézményrendszer (turisztikai desztináció mendzsment rendszer) együttes hatása, hogy a 2008-2011. évi időszakban az általános gazdasági válság ellenére a vendégéjszakák számát tekintve a megye mintegy 10%-os növekedést könyvelhetett el, azaz versenyképesebbé vált a hazai turisztikai eredményeket tekintve. Az egészségügyi alapellátást a megye településein háziorvosi szolgálatok végzik. A háziorvosi társadalom koreloszlásának eltolódása az idősebb generációk felé, illetve egyes praxisok betöltetlen mivolta ugyanakkor helyenként problémát jelent. Heves megye ebben a tekintetben az országos ranglista vége felé helyezkedik el, igaz hogy a szomszéd megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Nógrád is rosszabb pozícióban van. A megyében mentőállomások az alábbi településeken találhatók: Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Kál, Pétervására, Petőfibánya, Bélapátfalva, Recsk és Poroszló A bölcsődék 100.000 lakosra jutó számáról megállapítható, hogy Heves megye valamennyivel az országos vidéki átlag alatt van, de jobb a helyzete, mint a régió más megyéinek. Az intézmények kihasználtságát vizsgálva megállapítható, hogy az elmúlt évekig túlzsúfoltak voltak a bölcsődék, de az utóbbi esztendők fejlesztései sokat segítettek ezen a problémán. Bentlakásos idősek otthonából 30 létezett 2010-ben, közel 95%-os kihasználtsággal. Heves megye számos településén kiépült a jelzőrendszeres házi segítségnyújtó rendszer, amiben megyeszerte majdnem 900 személy részesült. Heves megyében csökkent a közoktatási intézmények száma, ami az országos vidéki átlagnak megfelel. A szabadidős létesítmények közül Heves megye az országos vidéki átlagnál messze jobb helyzetben van a sportcsarnokok megléte tekintetében. Uszodák és strandok ugyanakkor csak az országos vidéki átlagnak megfelelően fordulnak elő a megye településein. A kiskereskedelmi egységek száma a vizsgált periódusban valamennyi megyében és országosan is csökkent. Heves megye településeinek bankfiókokkal történő ellátottsága jónak mondható, hiszen jelentősen meghaladja az országos vidéki átlagot és megközelíti Pest megye értékeit. Benzinkutak tekintetében is az országos vidéki értékeknél jobb némileg a megye helyzete, ahogyan Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyékénél is. A postahivatalok megléte a megye településein kifejezetten jónak mondható, jelentősen meghaladja az országos és a regionális átlagot, annak ellenére, hogy 2005 óta jelentős csökkenés tapasztalható. A vasútállomások számát tekintve Heves megyére jellemzően az országos vidéki átlag körüli adatokat kapunk. A regionális átlagnál jobb, de a többi szomszédos megyéhez képest valamivel rosszabb érték tapasztalható. A vendéglátóhelyek fajlagos számának tekintetében Heves megye igen kiváló helyzetben van, hiszen messze az országos érték felett található ennek értéke. Ezzel együtt valamennyi környező megye értékét is meghaladja.

VIII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ADOTTSÁGAI 8.1.

Településhierarchia

Heves megyében 121 település található, ebből 11 város, 112 község, melyből 3 nagyközségi jogállású (39. ábra). A városi népesség aránya 69,6 %, átlagosnak tekinthető az országban. (országos átlag Budapest nélkül 65%), ugyanakkor az urbanizáció foka nem jelenti a városiasodott környezet megjelenését, több kisváros hiányos funkciójú, külsejében falusias megjelenésű (Bélapátfalva, Kisköre, Pétervására). 45. ábra: Heves megye települései jogállás szerint Forrás: KSH adatok alapján, 2010

A megye településhierarchiájának csúcsán a megyeszékhely, Eger sokoldalú városi funkcióival nem-

61


8.2. A településhálózat területen belüli és kívüli kapcsolatai A megyében, mivel nem határmenti területről van szó, külső kapcsolatoknak csak a testvértelepülési kooperációkat tekinthetjük. Heves megye 38 településének vannak testvértelepülései. A nemzeti hálózatok közül a LEADER akciócsoportok szervezése a kiemelkedő. A megyében működő 6 akciócsoport (BÜKK-MAK LEADER Nonprofit Kft, Dél-Mátra Közhasznú Egyesület, Észak-Hevesi Vidék Fejlődéséért Közhasznú Egyesület, Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport, Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.) 85 települést fog össze és biztosítja a helyi közösségfejlesztést. Heves megye jelenleg 11 városi rangú településsel rendelkezik, az egyes városok vonzáskörzete azonban igen eltérő kiterjedésű (sőt vannak városok, amelyek nem is fejtenek ki hatást egyetlen településre sem!). A városok vonzáskörzetének megállapítására 6 tényezőt vesznek általában figyelembe (köz- és szakigazgatási intézmények, egészségügy, oktatás, kereskedelem, munkaerő-vonzás, szolgáltatások). Heves megyében valamennyi város rendelkezik kisebb-nagyobb kiterjedésű kereskedelmi vonzásterülettel. Az elmondható, hogy a nagyobb múltú, korábbi piacközpontok ma is komolyabb ellátóterületet mondhatnak magukénak. Jól érzékelhető ez Eger, Gyöngyös, de akár Hatvan vagy Heves esetében is. A fiatalabb, kisebb népességszámú városok közül mindenképpen említést érdemelnek Füzesabony és Pétervására, ahol a rövid városi múlt ellenére nagy ellátóterülettel bírnak. Ez elsősorban korábbi járásközponti szerepkörüknek köszönhető.Kisköre, Bélapátfalva és Lőrinci ugyanakkor saját lakosságán kívül csekély számú népességet (települést) lát el. Vonzásterületük főleg a szomszédos falvakra terjed. Feltétlenül szót kell ejtenünk a megyehatár szerepéről is. Bizonyos városi szolgáltatások esetében (köz –és szakigazgatás, egészségügy, stb.) az adminisztratív határ érvényesül. Az egyéni döntéseken alapuló funkciók (oktatás, kereskedelem, egészségügy) szerepét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a megyéből 2 község lakossága is (Visznek és Poroszló) más megye városában veszi igénybe a kereskedelmi intézmények nyújtotta lehetőségeket (Jászárokszállás illetve Tiszafüred). Heves város vonzása viszont átterjed a szomszéd megye településére, Jászszentandrásra is. Az agglomerálódás a megyében nem jellemző. Ugyanakkor a szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően a megyeszékhely körül szuburanizációs gyűrű alakult ki (Andornaktálya, Nagytálya, Novaj, Szarvaskő, Egerszalók). A város körüli szuburbanizációs övezet határa egyre inkább bővül. 8.3. Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések A települések közötti feladatmegosztás elsősorban a szervezési, igazgatási feladatok közös ellátását jelenti. Erre vonatkozóan 2012 év végéig a 7 statisztikai kistérségből (LAU-1) álló rendszer működött (Egri, Gyöngyösi, Hatvani, Pétervásárai, Bélapátfalvi, Hevesi, Füzesabonyi). A közös feladatellátásban a Többcélú Kistérségi Társulások szerepét fontos hangsúlyozni, ahol a feladatmegosztás térségi szinten történik. A megyében 7 ilyen típusú társulás működik, valamennyi statisztikai kistérségben működik többcélú társulás. Heves megyében hivatalosan 10 területfejlesztési önkormányzati társulás működik (Bélapátfalva és Térsége Területfejlesztési Társulás, Dél-Heves Megyei Kistérségi Terület- és Gazdaságfejlesztési Társulás, Eger Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, Észak-Heves Megyei Kistérségi Társulás, Füzesabony és Térsége Területfejlesztési Társulás, Gyöngyös Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás, Hatvan Körzete Kistérségi Területfejlesztési Önkormányzati Társulás, Pétervására és Körzete Kistérségi Területfejlesztési Társulás, Tarnamenti Kistérségi Területfejlesztési Társulás, Tiszamenti Kistérségi Terület és Gazdaságfejlesztési Társulás). Az önkormányzati szövetségek lefedik a megye teljes területét, azonban igen erőteljes átfedések tapasztalhatók.

VIII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ADOTTSÁGAI

csak a megyének, de tágabb térségének is központja. A településhierarchiában a városi jogállású települések nem tekinthetők egységesen kezelendőnek. A hosszú városi múltra visszatekintő, ma is funkcionálisan erős városok képezik a településhierarchia következő szintjét, ezeken a településen a középfokú funkciók jó kiépültek, jelentős vonzáskörzettel bírnak, legtöbbjük kistérségi és leendő járási központ (Gyöngyös, Hatvan, Heves, Füzesabony). A városiasodás rendszerváltás utáni felgyorsulásának köszönhetően több olyan település is elnyerte a városi címet, ahol a középfokú városi funkciók hiányosak, ezek a csekélyebb vonzáskörzettel rendelkező városok (Bélapátfalva, Kisköre, Pétervására, Lőrinci) hierarchiában alacsonyabb szinten állnak. A községek – népességszámuk, intézményeik alapján – szintén több szintet képeznek. A közigazgatásban is kiemelt nagyközségek (4) mellett a megyében néhány alapfokú szervező központ, térségi mikroközpont is létezik (Abasár, Parád, Recsk, stb). A településhierarchia alsó szintjén az alapfokú ellátást biztosító, alacsonyabb lélekszámú települések állnak. Szükséges szólni a megye centrum-periféria viszonyairól. Mint arról korábbi fejezetekben már volt szó, a megye centrumtérségét a megyeszékhely és az azt körülvevő települési gyűrű képezi, valamennyi mutató kapcsán a legkedvezőbbekkel rendelkezik. Emellett a Gyöngyös-Hatvan térségek központi települései tudnak részleges centrumként funkcionálni.A jövőbeni területi tervezés során a várostérségi szerepkör kerül előtérbe, azonban a várostérségek területi lehatárolásának módszertana még nem kidolgozott, területi kiterjedésük azonban a kistérségekkel párhuzamba állíthatók. A megye 121 településéből kettő tartozik az öt-tízezer fős, három település a tíz- ötvenezer lakosú kategóriába, ötvenezernél több lakossal pedig mindössze egy város, a megyeszékhely Eger rendelkezett. A többi helység népessége nem éri el az ötezer főt.

62


Emellett találkozhatunk néhány település között, bizonyos intézmények (általában oktatási) fenntartására és működtetésére létrehozott társulásokkal. A 2013. január 1-től kiépülő járási rendszer az állami közigazgatás feladatainak kereteit teremti újra helyi szinten, mely 7 járást fog tartalmazni, a többcélú kistérségekhez képest jelentős területi átrendezéssel. 46. ábra: Heves megye kistérségi-járási rendszere


8.4.

Összefoglalás

A városi népesség aránya 69,6 %, átlagosnak tekinthető az országban. (országos átlag Budapest nélkül 65%), ugyanakkor az urbanizáció foka nem jelenti a városiasodott környezet megjelenését, több kisváros hiányos funkciójú, külsejében falusias megjelenésű (Bélapátfalva, Kisköre, Pétervására). A városiasodás rendszerváltás utáni felgyorsulásának köszönhetően több olyan település is elnyerte a városi címet, ahol a középfokú városi funkciók hiányosak, ezek a csekélyebb vonzáskörzettel rendelkező városok (Bélapátfalva, Kisköre, Pétervására, Lőrinci) hierarchiában alacsonyabb szinten állnak. Az agglomerálódás a megyében nem jellemző. Ugyanakkor a szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően a megyeszékhely körül szuburanizációs gyűrű alakult ki (Andornaktálya, Nagytálya, Novaj, Szarvaskő, Egerszalók). A város körüli szuburbanizációs övezet határa egyre inkább bővül. A 2013. január 1-től kiépülő járási rendszer az állami közigazgatás feladatainak kereteit teremti újra kistérségi szinten, mely 7 járást fog tartalmazni, a kistérségekhez képest területi átrendezéssel.

63


IX. HEVES MEGYE TÉRSZERKEZETI ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA 9.1. Heves megye térszerkezeti elemeinek azonosítása Az Észak-magyarországi Régió térszerkezetének gerincét a Budapest – Füzesabony- Nyíregyháza (Miskolc, Debrecen) forgalmi tengely jelenti, amely a megye meghatározó térszerkezeti vonala is, többek között Hatvan, Gyöngyös, Eger és Füzesabony is e mentén helyezkedik el. A térszerkezeti erővonal fejlődése az elmúlt évtizedekben is jelentős volt. Elsősorban nemzetközi jelentősége emeli ki a Hatvan– Salgótarján - (Fülek) vonalat. A regionális térszerkezeti vonal kapcsolja össze Heves megyét Szlovákiával, A regionális vonal azonban csak a megye nyugati peremét érinti. Emellett fontos regionális térszerkezeti tengely még a Heves-Füzesabony-Eger- Bélapátfalva (-Kazincbarcika) útvonal. A térszerkezeti vonal fejlődésének komoly lökést ad majd a megépülő M3-Eger közvetlen kapcsolat is. Kisebb a szerepe az Eger-Parád-Gyöngyös és az Eger-Pétervására (-Bátonyterenye) között húzódó regionális tengelyeknek, viszont a belső területek feltárása szempontjából mindkettő alapvető fontosságú. (41. ábra). 47. ábra: Heves megye térszerkezete

A települési textúrát tekintve elmondható, hogy északi részét – a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik. A megye középső sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb, emellett a vásárvonalon három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) és azok vonzáskörzetét figyelhetjük meg. A megye középső sávjától dél felé haladva – a két régebbi város, Füzesabony és Heves, valamint a 2005. évben városi rangot kapott Kisköre térségében ismét kisebb a községek átlagos lélekszáma, a településsűrűség az alföldi peremterületekre jellemző.Az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció Egert, mint fejlesztési alközpontot határozza meg, míg a megye jelentős része társadalmi és gazdasági mutatók alapján a legrosszabb helyzetű harmadába tartozó terület. 48. ábra: Elmaradott térségek és perifériák Forrás: OTK

IX. HEVES MEGYE TÉRSZERKEZETI ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA

Forrás: VÁTI, 2010

64


9.2. A térszerkezet időbeli alakulása A városiasodás folyamatának természetesen vannak bizonyos aspektusai a régióban. Elmondható, hogy a rendszerváltás előtti évekre a régióban a központi funkcióval rendelkező települések zöme már városi jogállású volt. A nagy történelmi múlttal rendelkező, teljes városi szerepkörű központok, szubközpontok tulajdonképpen már a világháborúk idején is rendelkeztek a ranggal, míg a 1945 után az első városiasodási ütem –az országos folyamatoknak megfelelően – az ipari központok kiépítését, iparvárosok kialakítását Típus Települések jelentette (Hatvan). A korábbi járásközpontok és/vagy egyNagy történelmi múlttal rendelkező, teljes városi Eger, Gyöngyös egy kisebb táj természetes központjai szerepkörű központok, szubközpontok alkották a második szakasz településeit Ipari központok több iparággal Hatvan Heves, Füzesabony, Pétervására elsőIpari központok egy iparággal Lőrinci, Bélapátfalva sorban intézményeiknek, középfokú funkKorábbi járásközpontok és/vagy egy-egy kisebb Heves, Füzesabony, cióiknak köszönhették a városi jogot. táj természetes központjai Pétervására, A rendszerváltást követően már jóval Egyéb funkcióval rendelkező vagy funkciónélkü- Kisköre, Verpelét, Gyönpolarizáltabb képet kapunk a városok li települések gyöspata tekintetében. Az új típusok például egy16. táblázat: A városok típusai kialakulás szerint egy kisebb iparváros vagy volt iparváros Forrás: saját szerkesztés, 2012 (Lőrinci, Bélapátfalva), természetes kistáji központ vagy egyéb funkcióval rendelkező (vagy éppen nem rendelkező) város szerepel (Kisköre, Verpelét, Gyöngyöspata) a listán. Ennek megfelelően különböző típusok különíthetők el a városfejlődés tekintetében a megyében (13. táblázat). 9.3. A térségi területfelhasználás vizsgálata, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése Heves megye földrajzi adottságainak megfelelő a területhasználati képe is. A megye déli és nyugati részén mezőgazdasági hasznosítás a jellemző. A beépített területek nagysága az utóbbi 10 évben jelentős mértékben növekedett. A területrendezési és fejlesztési politika szabályozási eszközei csak részben bizonyultak hatékonynak. Ez elsősorban Egerben, annak is különösképpen a belterület peremén lévő területekre, és a megyeszékhelyhez közel lévő, a szuburbanizáció tereiként funkcionáló településekre igaz. A megye egyes területein jellemző erdősültség az utóbbi 20 évben nőtt, de a növekedés mértéke elmarad az országos trendektől. A megye településhálózata igen változatos. Északi részét – a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik, a községek átlagos népességszáma 1579 fő. Ebben a térségben három kisebb lélekszámú város található: 2006. év végén Bélapátfalva lakosainak száma 3271 fő, Pétervásáráé 2529 fő, Kisköréé 3015 fő volt. A hegyes-dombos vidéken kanyargó utakon nehéz a kistelepüléseket megközelíteni. A térség népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú (60

IX. HEVES MEGYE TÉRSZERKEZETI ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA

Emellett a megye Tisza-menti területei országos jelentőségű integrált fejlesztési térségként (Tisza térség) jelennek meg. A megye északi és középső területe a fejlesztési dokumentumokban, mint határmenti térség jelenik meg, míg ugyanez a térség táji és természetben gazdag részként említett. Az OFK-ban és az OTK-ban az Egri és a Gyöngyösi kistérség kivételével valamennyi terület rurális térségként definiált, előbbi urbánus, míg utóbbi rurális kistérség urbánus központtal kategóriában szerepel. Említést érdemel a Tisza-tó, mint önálló fejlesztési régió, amely lett másik 3 megyét is érint, irányítását a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács végzi. A Tisza-tó, mint önálló fejlesztési egység a jövőben hangsúlyosabb szerepet fog kapni a hazai fejlesztéspolitikában. A Tisza-tó a térszerkezet kapcsán a kiemelt jelentőségű üdülőkörzetek között is megjelenik Heves megye kapcsán, a MátraBükk kiemelt jelentőségű üdülőkörzet mellett. Aprófalvas és tanyás települések csak diaszpóraként jelennek meg a dokumentumokban. Kedvezőtlen településhálózati adottságnak tekinthető, hogy a megye a megyeközpont mellett nem rendelkezik egyetlen nagy-középvárosi (50 ezer fő feletti) lélekszámú településsel sem. Ennek következtében a megyében Egernek nincs olyan társtelepülése, amellyel központi funkcióinak egy részét megoszthatná. A megyében a városokat Eger mellett hosszú időn át csak a központok, városok képviselték (Gyöngyös, Hatvan). E városok a megye középső és déli részén, egymáshoz közel, más településektől távol helyezkednek el. A megye többi részének városnélkülisége tudatos településfejlesztési politikát igényelt. Ennek eredményeként 1984-ben Heves nagyközséget, 1989-ben Pétervására és Füzesabony nagyközséget várossá nyilvánították. Az 1990-es évek végétől azonban felgyorsult a várossá nyilvánítás folyamata, 1992-ben Lőrinci, 2004-ben Bélapátfalva, 2005-ben Kisköre, 2013-ban Verpelét és Gyöngyöspata is bekerült a városok sorába. Ezek a települések sem tudják azonban térszervező funkciójukat teljes mértékben betölteni, hiszen legtöbbször nem rendelkeznek minden a környéken élő lakosság ellátásához szükséges intézménnyel, funkcióval. A kis térszervező erejű települések gyenge szerepét, az is bizonyítja, hogy a megye hét kistérségéből csak három tartozik a nem kedvezményezett kategóriába (Gyöngyösi, Egri, Hatvani). A Hevesi és a Pétervásárai Kistérség pedig az ország 33 leghátrányosabb térsége közt található, míg a Bélapátfalvai és a Füzesabonyi hátrányos helyzetűnek tekinthető. A kistérségek mellett a települések túlnyomó többsége is az elmaradottság okán kedvezményezett kategóriába tartozik.

65


éves és idősebb) népesség hányada: a Bélapátfalvai kistérségben 24,6 %, a Pétervásáraiban 27,2 %, (a megyei átlag 22,9 %). A közművekkel való ellátottság az utóbbi évek fejlesztéseinek következtében javult. A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb. A három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) körülvevő községek átlagos lélekszáma 2650 fő. A három város közül Hatvan környékén, a hatvani kistérségben találjuk a legnagyobb lélekszámú községeket, amelyek átlagos lakónépessége 2540 fő, háromszor akkora, mint a Bélapátfalvaiban. Fejlődésüket a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelentős húzóerőt képvisel, hiszen a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, mint a megye más részében. A közműellátottság színvonala Eger térségében kiemelkedően a legjobb. A megye középső sávjától dél felé haladva – a két régebbi város, Füzesabony és Heves, valamint a 2005. évben városi rangot kapott Kisköre térségében – ismét kisebb a községek átlagos lélekszáma (1573 fő), de az északi rész községeinek átlagos népességszámát 605 fővel meghaladja. A térségben a fiatalkorúak hányada nagyobb, mint a megye többi térségében. A közművekkel való ellátottság kedvezőtlenebb, mint a megyében. 9.4.

Összefoglalás

A települési textúrát tekintve elmondható, hogy északi részét – a szomszédos megyék aprófalvas területének folytatásaként – kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik. A megye középső sávjában az átlagos településméret lényegesen nagyobb, emellett a vásárvonalon három legnépesebb várost (Egert, Gyöngyöst és Hatvant) és azok vonzáskörzetét figyelhetjük meg. A megye középső sávjától dél felé haladva – a két régebbi város, Füzesabony és Heves, valamint a 2005. évben városi rangot kapott Kisköre térségében – ismét kisebb a községek átlagos lélekszáma, a településsűrűség az alföldi peremterületekre jellemző. Ennek következtében a megyében Egernek nincs olyan társtelepülése, amellyel központi funkcióinak egy részét megoszthatná. A kis térszervező erejű települések gyenge szerepét, az is bizonyítja, hogy a megye hét kistérségéből csak három tartozik a nem kedvezményezett kategóriába. A beépített területek nagysága az utóbbi 10 évben jelentős mértékben növekedett, amelyet csak részben tudott szabályozni a területrendezési és fejlesztési politika.

66


X. A TÁJ TERHELÉSÉNEK ÉS TERHELHETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA Az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági változásainak köszönhetően a korábban mezőgazdasági jellegű megye ipari jellegűvé vált, majd a rendszerváltás után a gazdaság is nehéz helyzetbe került, a piacgazdaságra való áttérés a megye gazdaságát – ebből adódóan pedig annak környezetterhelését – is jelentősen megváltoztatta. Különös sajátossága a térségnek továbbá az, hogy a megyét kelet-nyugati irányban átszelő sávban koncentrálódnak az utak, az M3-as autópálya, a vasutak, a jelentősebb területi igényű beruházások, a nagyobb városok és a lakosság közel háromnegyed része is, aminek következtében ezen a közlekedési tengelyen túlzottan nagy intenzitású a táj- és területhasználati tevékenység. 10.1.

Gazdasági tevékenységek környezeti hatásai

Mezőgazdaság A komplex tájgazdálkodás térsége az érzékeny természeti területtel érintett dombvidék, a Hevesi dombság térsége. A terület műszaki-ökológiai adottságai jelentősebb védelmi, mint termelési potenciált határoznak meg, ezért ezen a területen a fenntarthatóság szempontjából az intenzív nagyüzemi árutermelő mezőgazdaságnak hosszú távon nem lehet létjogosultsága. A változatos mozaikos dombvidék arculatának megőrzése, csak komplex tájgazdálkodással történhet. A 60-as,70-es években a szántóföldi gazdálkodás és a gabonatermesztés túlzott preferenciája is hozzájárult ahhoz, hogy a dombvidéki területeken jelentős mértékben tovább irtották az erdőket. A Felső-Tarnai dombság, az Ózd-Egercsehi medencében, illetve Pétervására környezetében az erdőirtások következtében felgyorsult az erózió. A Felső-Tarnai dombság területén ugyan jelentős területeket visszaerdősítettek, de tájidegen fenyőfélékkel (erdei és fekete fenyő). Sajnos a talajt és a felszín alatti vizeket érő stressz-hatások és az ezek hatására bekövetkező káros folyamatok köre széles, és fenyegetik a talaj- illetve vízkészleteink mennyiségét és minőségét, a talaj sokoldalú funkcióinak zavartalanságát. A talaj szennyeződése veszélyezteti annak élővilágát, a potenciálisan toxikus elemek táplálékláncba jutása pedig az állatvilág és az ember egészségét. A dombvidéki tájgazdálkodás tradicionális elemei: az erdőgazdálkodás, a legeltetéses állattartás, a gyümölcs- és szőlőtermesztés. Feltámasztásukkal a táj stabilitása növekszik, mivel ezek a tevékenységek rendelkeznek a szükséges táji kapcsolatokkal, valamint a táj védelmi potenciáljának növelése mellett a tájképet is pozitíven formálják. A gazdaságosan nem művelhető szántók gyepekké illetve erdőkké alakulnak. A megye ármentesített területein mind nagyobb területeken kezdték meg a gabonatermesztést, helyenként a domboldalakon, ráadásul lejtőirányban folytatott talajműveléssel, mely nagymértékű talajpusztuláshoz vezetett. A gabonakonjunktúra azonban Hatvan kivételével nem generálta a mezővárosokat. A hegy-lábfelszíneken is tovább irtották az erdőket. A hegylábfelszíneken a tatárjuharos lösztölgyesek fogyatkoztak, s ennek következtében egyre vízhiányosabbá vált a megye területe. A gazdasági célú erdőterületek zömmel közép- illetve időskorú kemény lombos fák (tölgy és bükk) alkalmazkodva a zonális előforduláshoz. A tűlevelű erdők nem őshonosak, kivétel a tiszafa és a boróka a Bükkben. Fenyőtelepítések több helyen történtek, melyek pionír fajnak számítottak a kopárfásításoknál (Szajla, Bükkszék környékén). A folyó völgyekben az ártéri galéria erdők megritkultak és az egykori alföldi erdőkből is alig maradtak foltokban maradványok. Az erdőtelepítésre alkalmas területek felmérése 2006-ban megtörtént az OTrT módosítása kapcsán. A vizsgálat során alapvető szempont a gazdaságosság, illetve a környezeti érzékenység volt; de befolyásoló tényező a terület talajtípusa, vízháztartása is. A megye területén még jelentős az erdőtelepítésre alkalmas terület. 10.2. Természet- és tájvédelem A természetvédelemi területeknek nagy jelentősége van a megye jelenlegi térszerkezetében, mivel a védett természeti területek az országos átlag feletti értéket mutatnak. A megye területe természetvédelmi szem-pontból különleges értékek hordozója, mely alapvetően abból adódik, hogy a hegyvidék és Alföld ütközőövezeteként sajátosan gazdag biodiverzitás alakult ki.

X. A TÁJ TERHELÉSÉNEK ÉS TERHELHETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Ipari és bányászat Összefüggő ipari táj nem található a megyében. Kisebb régióvá (ipari régióvá) szerveződési folyamat szakadt meg az ÓzdEgercsehi medencében a nehézipar depressziója következtében. A szénbányászat fokozatos leépülése Egercsehi, az ércbányászat visszaszorulása pedig Gyöngyössolymos, illetve Recsk térségét érintette érzékenyen. A külfejtéses bányaművelés és az energia ipar napjainkban is terheli a környezetet és tájhasználati konfliktuskezelést igényel. Nagy gond a bányameddők és a felhagyott pernyehányók utóhasznosítása (Lőrinci). A bányászat a táj arculatát jelentősen befolyásoló tevékenység, mely a megyében hosszú múltra tekint vissza. A mélyművelésű bányászat (Egercsehi, illetve az ércbányászat mellett a külfejtéses bányaművelés is teret hódított.) Rózsaszentmárton, Ecséd, majd Visonta a külfejtéses lignit-bányászat színtereivé váltak. A kavicsbányák után visszamaradó tájsebek szintén befolyásolták a folyóvölgyek környezetét pl. Hatvan térségében. A visontai külszíni bányaművelés előrehaladásától eltekintve napjainkra a bányászat fokozatos visszavonulása vált jellemzővé. A felhagyott bányák (Gyöngyösoroszi) és a lőrinci erőmű pernyehányója környékén komoly környezeti ártalom a meddőhányókból a csapadékvíz, illetve az áradás által kioldott nehézfém szennyezés, mely különösen a gyökérzöldségek termesztése szempontjából kockázatos.

67


A jelenleg védelem alatt álló területek ugyan meglehetősen szigetszerűek, az ökológiai folyosók még nem alkotnak rendszert, de jó alapot nyújtanak a természetvédelmi célú fejlesztésekhez, és az ökológiai alapelvű területrendezéshez. (Erdőrezervátumok, ökológiai hálózati rendszer, ESA területek stb.) A megye legjelentősebb védett természeti területe a Bükki Nemzeti Park. Kiemelt jelentőségű üdülőkörzetek a Tisza-tó és a Mátra-Bükk üdülőkörzet. A Tisza-tó környezetében már sajátos "régióvá szerveződési folyamat" indult el. A térségben a terület népsűrűsége alacsony, a gépkocsival való ellátottság alacsonyabb az országos átlagnál, ami kedvez a környezeti állapot megőrzésének. A térség levegőminősége kedvező, a hulladékelszállítás a belterületen megoldott, de még mindig vannak illegális hulladéklerakások. Az utóbbi években azonban az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően és a szigorodó környezeti követelményrendszerek hatására jelentősen javult a terület környezeti állapota. A Mátra-Bükk üdülőkörzetben az erdőterületek kiterjedése miatt jó a levegőminőség. A környezetkárosítás pedig iparterületekről, a közlekedésből és a bányászati tevékenységből származik.

Felszíni és felszín alatti vizek A vízrendezés során végrehajtott nagymértékű beavatkozások rövid távon hasznot hoztak, hosszabb távon azonban megbosszulták magukat. A Tisza és a Zagyva szabályozása a megye síkvidéki területein a korábbi ökológiai állapotot felborította. A folyóparti keményfa ligeterdők egyre ritkultak. A megye egyik legszeszélyesebb folyója a Tarna, melynek környezetében a legnagyobb és a legindokolatlanabb erdőirtások folytak. A vízlépcsőépítés, illetve a bányászat jelentős hatásterülettel rendelkeznek, melynek eredménye mellett számos negatívuma napjainkban is fennáll. Pontos mérlegeléssel kimutathatóan néhány pozitív hatás is jelentkezett. Ökológiai szempontból például kiemelkedő érték a Tiszafüredi madárrezervátum, vagy a külfejtéses bányák környezetében lignitporral termékennyé tett, rekultivált területek. A Tarna völgyében is voltak példaértékű meliorációs munkálatok, illetve nem szabad figyelmen kívül hagyni a víztározó építési munkálatokat sem a mindinkább vízhiányossá váló megyében, hiszen több település vízellátását segítik, illetve üdülési potenciállal is rendelkeznek. (Köszörűsvölgyi, Búzásvölgyi, Markazi stb.)A települések vezetékes vízellátása, és a takarékos vízfelhasználás fokozottan előtérbe helyezte a felszín alatti vizek védelmének kérdését. Már a 70es évek óta napirenden van a vízmű védőidomok kijelölése és távlati vízbázisok védelme főleg a sérülékeny bükki karsztvidéken, illetve a folyóvölgyek kavicsteraszán. Talaj A tájhasználat következtében, nagyrészt emberi beavatkozás eredményeként a talajfejlődési és átalakulási folyamatok jól nyomon követhetők. Főként az emberi tevékenység károsító hatásának következménye a talaj fizikai, kémiai degradációja, a köves, sziklás váztalajok, illetve a szikesek kialakulása, az elhomokosodás (sivatagosodás) erőteljes növekedési folyamata. A hegy- és dombvidéki területeken a vízerózió pusztításának következtében a megye É-i területein a dombvidéki tájakon a felsőbb szinteken jelentősen vékonyodott a termőtalaj, a völgyek peremén pedig erős akkumuláció zajlott, illetve zajlik le napjainkban is. A felületi és az árkos erózió szinte minden formája ismert. A talajlepusztulás mértéke legerőteljesebb Pétervására, Egercsehi környékén. A szélerózió a sík területeken és a folyók alluviális síkjain pusztít. Ugyancsak a helytelen vízgazdálkodás, illetve a túlöntözés következménye az elszikesedés, különösen a Hevesi-síkon mutathatók ki ilyen jellegű degradációk. Levegő A levegőterhelés a térségben az alábbi összetevőkből származik: Területi forrás: beépített területekről, nagyobb területen üzemelő gazdasági létesítményekből, illetve gondozatlan területekről származó: a beépített területek (települések) közül jelentős kibocsátó Eger, Gyöngyös, Hatvan városa, iparterületeik révén; a megyében a legjelentősebb gazdasági tevékenységből származó kibocsátás Visonta térségéből származik (erőmű); a gondozatlan telkek is veszélyforrást jelentenek levegőminőségi szempontból az allergén növények elszaporodása végett; az avar-, tarló és szalmaégetés időszakos jellegű terhelést jelent.


10.3. Környezeti elemek állapota A környezeti problémákat okozó, a rendszerváltás előtt épült, de már felhagyott bányászati és ipari üzemek, az úgynevezett barnamezős területek: Egercsehi, Gyöngyössolymos, Recsk, Gyöngyösoroszi és Hatvan, Lőrinci térségében találhatóak. Ezek a szennyezéssel legjobban érintett, kármentesítésre váró területek. Cél a környezeti problémák, illetve a természeti veszélyeztetettség csökkentése. Mind a volt ipari üzemek, mind a bánya-meddők, mind a pernyehányók környezetében okozott környezeti szennyezések kármentesítésével kapcsolatban, olyan módszerek alkalmazandók, ahol nyersanyagként kerül hasznosításra az ártalmatlanításra váró anyag. Ezek a tevékenységek elsődlegesen a barnamezős területek újrahasznosításával végzendők el. A területek újrahasznosítása nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a településtervezés, a földhasználat-szabályozás, a zöldmezős beruházások, a gazdasági fellendülés és munkahelyteremtés tervezésénél. A környezeti elemek állapotát a II. fejezetben részletesen bemutattuk, azonban akkor, amikor a táj terhelhetőségét vizsgáljuk, erre röviden vissza kell térnünk.

68


Vonalforrás: közlekedésből származó: a közlekedésből eredő levegőterhelés a legnagyobb forgalmú utakról, jelentős tehergépjármű forgalmat bonyolító utakról származik (M3, 3, 33, 25, 21, 23. sz. utakról) 10.4. A táj terhelése és terhelhetősége kistérségenként Emellett a jelenlegi tájhasználat szempontjából három jelentősebb nagyságrendű konfliktuskezelést igénylő tájhasználati terület rajzolódik ki, ahol az érdekek összehangolása mellett a területhasználat térben, időben és technológiában történő szabályozására lehet szükség. E három terület Gyöngyös-Göngyösoroszi-Visonta, Hatvan-Lőrinci, illetve Eger-Bélapátfalva környéke. További beavatkozást igénylő területek még a megye É-i részén lévő dombvidékek területe, ahol speciális gond a kohósalak lakások állagmegóvása. Mindemellett tovább kell folytatni az országos jelentőségű üdülőkörzetek és a Tisza-tó harmonikusabb térhasználat fejlesztését. 17. táblázat: A táj terhelése és terhelhetősége kistérségi bontásban

Kistérség

Jellemző tájhasználat ipar, bányászat (leépült), idegenforgalom, erdőgazdaság, mezőgazdaság, természetvédelem

Terhelési fokozat jelentős, konfliktuskezelést igényel (a kohósalakból épült lakások állagmegóvása fontos probléma)

mezőgazdaság, természetvédelem

közepes, konfliktuskezelést igényel közepes, a természetes gázok előfordulása speciális probléma nagy, a kémiailag inert gázok – radon – jelenléte probléma

Hatvani kistérség

mezőgazdaság, idegenforgalom, erdészet, bányászat (le-épült) idegenforgalom, ipar, szőlészet, erdészet ipar, bányászat, szőlészet, idegenforgalom ipar, mezőgazdaság

Hevesi kistérség

mezőgazdaság, természetvédelem

közepes, konfliktuskezelést igényel

Bélapátfalvai kistérség Füzesabonyi kistérség Pétervásárai kistérség Egri kistérség Gyöngyösi kistérség

jelentős, konfliktuskezelést igényel jelentős, konfliktuskezelést igényel

A legtöbb változást elszenvedett Tisza-tó, mint önálló területi egység, jelentős fejlődéseket, változásokat idézett elő a térség életében. A Tisza tónál a változások több irányban hatottak. Egyrészt módosították a települések térbeli kiterjedését. Mind Sarud, mind Abádszalók és mind Tiszafüred esetében egyértelműen kijelenthető, hogy a települések térszerkezetének eltolódása összefügg a Tisza-tó partján kínálkozó turisztikai lehetőségekkel. Másrészt a településképben bekövetkező változások, mint a beépítettség, új településrészek kialakítása, a település arculatának módosulása, szintén megjelentek a part menti települések életében (például Poroszló). Harmadrészt kiemelt helyen szóltunk a strandok településformáló hatásáról, mind a feléjük vezető lineáris infrastruktúrák fejlettségéről, melyek jelentősen felértékelik az út mentén lévő telkek árait, mind pedig a parton végbemenő változásokról (például Tiszanána, Sarud). Negyedrészt, a tározó létrehozásával módosult a tájhasználat. A régióban megfigyelhető a szántók arányának dominanciája, valamint a cserjés- és legelőhasznosítás alatt álló területek túlsúlya. Mindezeket együttvéve az elárasztással változás történt a tájhasználatban, majd az azt követő években folyamatosan módosult a Tisza-tavat övező tájszerkezet is. Az alábbi térképek alapján a tájterhelés a megye több területén jelentősnek mondható. 10.5. Zajterhelés Domináns zajforrások változása A környezeti zajterhelést alapvetően az ipari tevékenység és a közlekedés határozza meg. A rendszerváltás után az ipar leépülését, szerkezetátalakulását követően új domináns zajforrások jelentek meg, mint például a külszíni bányászatot (kavicsbányák, kőbányák) kísérőtermelési és szállítási zajhatás. Heves megye legnagyobb zajkibocsájtói a Mátrai Erőmű Zrt. és a Visonta Bánya. Lakott területen belül a lakókörnyezetbe ékelődött kisvállalkozások (Pl. autószerelő, asztalos, kőfaragó műhelyek) lettek az egyre gyakoribb panaszforrások. A lakóterületen levő benzinkutak és bevásárlóközpontok az odairányuló forgalommal megnövelik a terület zajterhelését. A közlekedés okozta zajterhelés jelentősen növekedett az utóbbi két évtizedben, egyrészt a gépkocsik számának nagymértékű növekedése, másrészt a nehéz- gépjármű-állomány számának és szállítási kapacitásának növekedésével. A teherszállítás a vasútról átterelődött a közutakra. Ezek az utak túlterheltek, nem a mai forgalomra méretezték. A lakosság az átmenő forgalom növekedését érzékeli. A zajcsökkentésre a települést elkerülő utak megépítése jelenthet megoldást. Ennek úttörő példája a ’90-es évek elején épült Mezőkövesdet elkerülő út, jelentősen csökkentette a város átmenő forgalmát, a belváros zajterhelését.


Forrás: Heves Megye Területrendezési terve, Eger 2010 alapján

69


Zajtérképezés A közlekedés okozta zajkibocsátás meghatározása egybefüggő, hosszú idejű mérések elvégzését igényli. A környezetvédelmi felügyelőségek 2005-ig nem rendelkeztek zajtérkép készítőszoftverrel és a mérések elvégzésére alkalmas műszerrel. A megye a területén az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség támogatást nyert a KIOP „Zajterhelés mérése” c. pályázaton, melyből a zajtérkép készítésére alkalmas számítógépet, szoftvert hosszúidejű mérések elvégzésére alkalmas zajmérő műszert vásárolt. A szoftver alkalmazásával a Felügyelőség illetékességi területén nagyforgalmú útszakaszokon készültek zajtérképek a megyében. A 3. sz. főközlekedési úton (Gyöngyös, Pesti út 46/2), a 25. sz. főközlekedési úton (Eger, Vörösmarty u.) és a 33. sz. főközlekedési úton (Dormánd, Dózsa Gy. u. ). A zajtérkép készítő szoftver a forgalmi adatok, az út geometriai méretei valamint a környezet domborzat adatai alapján, figyelembe véve az út melletti épületeket és azok méreteit is, kiszámítja az útszakasz mentén a 24 órás Lden (napközbeneste-éjszaka) és az éjszakai Léjjel (2200-0600) zajterhelési értékeket. Az így készült térképek a zajterhelési zajtérképek, melyek adatai az éves átlagos forgalom által keltett zajterhelést reprezentálják. A stratégiai zajtérképek a területen lévő összes zajforrást figyelembe vehetik, feltüntetendő környezeti zajforrás-csoportok: üzem/ipar, közút/villamos, vasút, légiközlekedés. 2007-ben a Közlekedéstudományi Intézet Kht. elkészítette az évi 6 millió járműszámot meghaladó forgalmú közutak stratégiai zajtérképét. Ezek között van az M3 autópálya, a 3. sz. fő út, a 25-ös út egy-egy szakasza. A stratégiai zajtérképeket a Felügyelőség határozattal hagyta jóvá. Egy évvel később a stratégiai zajtérképek alapján zajcsökkentési intézkedési tervek készültek. A stratégiai zajtérképek és intézkedési tervek felkerültek a KvVM honlapjára. Az éves hatósági ellenőrzések keretén belül a meglévő közutak vizsgálatára nem került sor, mivel a Felügyelőségnek intézkedési jogköre csak jelentős – 10 dB vagy annál nagyobb - túllépés esetén van, ilyen mértékű túllépés megállapítását követően csak kezdeményezheti a közlekedési hatóságnál a szükséges intézkedések megtételét. Határérték határozat betartása és intézkedési tervek A Felügyelőség zajkibocsátási határértéket ír elő kérelemre és hivatalból indított eljárás keretében mind az új, mind a meglévő zajforrásokra, a határértékek túllépése esetén pedig bírságot vet ki. A zajkibocsátás, illetve zajterhelés vizsgálatát szabványos helyszíni méréssel, a hatályos 284/2007 (X. 29.) Korm. rendelet, valamint a 93/2007 (XII. 18.) KvVM rendelet, illetve a vonatkozó szabványok előírásai alapján végzik. Hatásterület megállapítását az illetékes Környezetvédelmi Felügyelőség is előírhatja, azonban 2008. január 1-től minden környezeti zajforrásra el kell készíttetni. A zajterhelési határérték 65 decibel, mely felett már zajszennyezésről beszélünk. Környezetünkben számos esetben jelentkezik az életkörülményeinket, egészségünket befolyásoló, gyakran káros mértékű zajhatás, zajterhelés. Az ellenőrzésnek, az eredményes, gazdaságos, ugyanakkor kellő mértékű zajkibocsátás csökkentésének alapja a zajkibocsátás mértékének helyszíni, szabványos méréssel történő meghatározása. Zajkibocsátási határérték határozatot az elmúlt 3 évben Heves Megyében az alábbi cégek részére adott ki a Felügyelőség: 2011-ben: Adácsi DA-KE Kft. (Adács), Magyar Gombakertész Kft. (Demjén), Pásztor és Társai Gépgyártó, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Gyöngyöshalász). 2012-ben: Attila Gabona Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (Csány), Besenyei András vállalkozó (Kompolt), LEIER Hungária Kft. (Mátraderecske). 2013-ban: REKI-PM Fémtömegcikk Gyártó és Kereskedelmi Kft.(Eger). A Felügyelőség éves ellenőrzési terv szerint vizsgálja az egyes üzemekre kiadott zajkibocsátási határérték betartását. Az elmúlt 5 évben a mérési adatok alapján megállapítható, hogy a Heves megyében méréssel ellenőrzött telephelyek egyikén sem tapasztaltak határérték túllépést. Zajcsökkentési Intézkedési terv elkészítésére a Felügyelőség 4205-6/2012.


A környezet zajterhelésének alakulása Az elmúlt 20 évben a környezet zajterhelése is átstrukturálódott. 1998 és 2009 közötti időszakban a vizsgált üzemeknél a határértéket túllépők száma folyamatosan csökken. Míg például 1999-ben a vizsgált üzemek több mint 40 %-ánál tapasztaltak határérték túllépést, addig 2009-ben ez az arány kevesebb, mint 10 %. Az elmúlt években több lakossági zajpanasz érkezett Heves Megyei területről az alábbi cégekkel kapcsoltban: REKI-PM Kft. (Eger), Hotel Opál (Gyöngyös), Art Glass Kft. (Parádsasvár) és Dohányszárító (Kál). A bejelentésekkel kapcsolatos intézkedéseknél mindenesettben helyszíni ellenőrzést tartott a Környezetvédelmi Felügyelőség, valamint a zajkibocsátási határérték határozat kiadása is megtörtént. Egyes cégeknél a helyszíni ellenőrzés után a panaszt alaptalannak tartották. A Hotel Opálra történő bejelentés után az ügy az helyi önkormányzathoz került a hatáskör hiánya miatt. A határértéket túllépő üzemek száma jelentősen lecsökkent, és a zavaró környezeti zajforrások közül egyre inkább előtérbe kerül a közlekedés, és ezen belül a közúti közlekedés. Hazánkban is a közúti közlekedés zavarásának az aránya a legnagyobb, az egész országra vonatkoztatva ez az arány eléri az 50-55 %-ot, a nagyvárosokban ennél nagyobb, mintegy 60-65 %-ra tehető. Különösen a főforgalmi utak városokon átvezető szakaszai mellett élőket éri nagy zajterhelés. A közlekedéssel kapcsolatos bejelentések a Felügyelőség felé Bekölcén a 2510. és 25105 sz. közutakon áthaladó kamionforgalom miatt, illetve Kálról érkezett a Bajcsy Zsilinszky utca lakosainak panasza a vasúti zajra. A bejelentések után a Bekölcén az érintett közutakon áthaladó kamionforgalommal kapcsolatban a hatósági mérés nem állapított meg túllépést. Kálon a vasúti közlekedési zajával kapcsolatosan is hatósági mérés történt, ahol jelentős túllépés igazolódott be, intézkedések folyamatban vannak a MÁV Zrt.-vel közösen.

70


számú határozatában a Mátrai Erőmű Zrt. Visontai bányáját kötelezte, melyet a Zrt. benyújtott. Az Intézkedési Tervben foglaltak végrehajtására vonatkozó kötelezés kiadása jelenleg folyamatban van. Zajszennyezés hatásai és csökkentésének lehetőségei A zajszennyezés káros hatásai sajnos nemcsak akkor jelentkeznek, ha valaki erős hanghatásoknak teszi ki magát, hanem akkor is, ha tartósan olyan környezetben él, ahol a zajszint magasabb a megengedettnél. Ez a határérték nappal 55, éjjel pedig 45 decibel. A huzamosabb zajterhelés azért veszélyes, mert a halláscsökkenés mindig 4-6000 hertz tájékán, a magas hangoknál kezd kialakulni, ami a beszédértést nem befolyásolja, tehát megvan rá az esély, hogy az ember észre sem veszi a halláskárosodás folyamatát. A zajártalom okozta süketülés visszafordíthatatlan folyamat, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható! A zajszennyezés akár nyolc-tíz évvel is megrövidítheti az ember életét. Tartós zajártalom következtében idegrendszeri bántalmak, csökkent koncentrálóképesség, megnövekedett reakcióidő, állandó fáradtság, alvási zavarok, magas vérnyomás és emésztési zavarok alakulhatnak ki. A hatásos zajterhelés csökkentés több lehetőség együttes kihasználásával biztosítható. A következő területeken lehet zajvédelmi intézkedést végrehajtani: az út-úthálózat, forgalomtechnikai átalakítás, a területrendezés és területhasználat, úttechnikai beavatkozás, utólag elhelyezhető zajvédelmi létesítmények, szabályozási vagy gazdasági intézkedések vagy ösztönzők, csendesebb zajforrások kiválasztása, üzemeltetése. 10.5.

Meglévő környezeti problémák és okozott környezeti következmények 18. táblázat: A meglévő környezeti problémák és okozott környezeti következmények (konfliktustérkép) Konfliktus forrása Várható környezeti hatás      

Közlekedésből származó levegő-, zaj- és rezgésterhelés növekszik

  

A területen a felszíni vizek kezelése nem egységes, a kiépített rendszerek nincsenek összehangolva A lakosság környezettudatlansága térségi szintű szennyezést okoz

 

 

Fogyasztói társadalom által „termelt” hulladék növekedése





Beépített területek növekedése Burkolt felületek növekedése a mezőgazda-sági, kertes vagy zöldfelületek „kárára” Potenciális élőhelyek csökkenése Környező területek minőségének romlása (pl. a terület vízháztartása felborulhat, megközelítési lehetőség változhat stb.) A tényleges területhasználattól függően (pl. környezetbarát ipar, szagos-bűzös tevékenység stb.) nő a környezetszennyezés csökken hazánk egyik legfontosabb, mással nem pótolható természeti erőforrása, azaz a termőföldek mennyisége A műszaki infrastruktúra fejlődésével a burkolt utak hossza, illetve az azokon lebonyolódó forgalom folyamatos növekedést mutat, A motorizáció térhódítása miatt mind több gépjármű van forgalomban A piacok „nyitottsága” következtében jelentősen nőtt az áruszállítás mennyisége (a távolság már nem akadály) A felszíni és a felszín alatti vízkészletek el-szennyeződése Az illegális hulladék-lerakások továbbra is jelen vannak, ezek elsősorban erdők mentén és patakparton jelentenek fokozott veszélyt (pl. Rima-patak egri szennyezése Maklár igazgatási területéig „jutott el” a közelmúltban) A szelektív hulladékgyűjtés alacsony színvonalú, a lakosság egy része nem érti a szelektív gyűjtés előnyeit A szerves hulladékok alacsony szintje kerül komposztálásra, a lakosság döntő többsége továbbra is a kommunális hulladék közé keveri vagy eltüzeli a háztájt keletkező kerti hulladékokat, zöldséggyümölcs hulladékokat A „komfort-szint” emelkedésével egyre kevesebb javat termelnek meg a lakosok saját fogyasztásra és egyre nagyobb mennyiségű terméket vásárolnak, amely a műanyag csomagolóanyagok jelentős mértékű növekedését okozzák. A probléma nem csak a hulladékként megjelenő és hosszú távon lebomló (pl. cigarettásdoboz: 1-12 év, műanyaggal bevont tejesdoboz: 5 év, nylonzacskó: 10-20 év, konzervdoboz: 50-100 év, műanyag – PET – palack: soha) csomagolóanyag, hanem a műanyag gyártásához szükséges alapanyagok, illetve a gyártási folyamat során keletkező környezetszennyezés. Az egyre nagyobb mennyiségű hulladékot nem csak tárolni kell, hanem a keletkezési helyről el is kell szállítani.


A foglalkoztatottság alacsony szintje és a magas munkanélküliség miatt a településvezetés támogatja a zöldmezős beruházásokat a barnamezős fejlesztésekkel szemben

71

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020): HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS A vidéki térségek elöregednek, elnéptelenednek



A kertművelés és állattenyésztés háttérbe szorul, mert az idős lakosság már nem képes, az aktív korú lakosság pedig nem kívánja ellátni a mezőgazdasági jellegű feladatokat.

Településszerkezeti torzulások



Az „újkori” telekosztások nem veszik figyelembe a hagyományos településszerkezetet, az új utcák nyitása nem illeszkedik az ősi településmaghoz. Az egymáshoz kapcsolódó mikro-térségek szerkezeti tervei nem együtt készül, habár nagy múltú kapcsolat van egyes települések között, a területhasználatok még sincsenek összhangban.



Összehangolatlan településtervezés



Az egyes településrendezési tervek készítése során a szomszédos települések általában nem vesznek részt a véleményezésben, nem követik a közigazgatásilag határos területekre tervezett beruházásokat, beavatkozásokat, annak ellenére, hogy azok jelentős környezeti hatással lehetnek rájuk nézve (pl. közlekedési területek nyomvonalvezetése, külterületi vízelvezető árkok stb.).

Forrás: Heves Megye Területrendezési Terve I. kötet, Környezeti vizsgálat, 2010 10.6

Összefoglalás

Az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági változásainak köszönhetően a korábban mezőgazdasági jellegű megye ipari jellegűvé vált, majd a rendszerváltás után a gazdaság is nehéz helyzetbe került, a piacgazdaságra való áttérés a megye gazdaságát – ebből adódóan pedig annak környezetterhelését – is jelentősen megváltoztatta. Különös sajátossága a térségnek továbbá az, hogy a megyét kelet-nyugati irányban átszelő sávban koncentrálódnak az utak, az M3-as autópálya, a vasutak, a jelentősebb területi igényű beruházások, a nagyobb városok és a lakosság közel háromnegyed része is, aminek következtében ezen a közlekedési tengelyen túlzottan nagy intenzitású a táj- és területhasználati tevékenység. A megyében rendelkezésre álló területek végessége, a természeti erőforrások és a táji adottságok arra kényszerítenek, hogy tudatos tervezéssel igyekezzünk a tájhasználatot optimalizálni. A jelenlegi tájhasználat szempontjából három jelentősebb nagyságrendű konfliktuskezelést igénylő tájhasználati terület rajzolódik ki, ahol az érdekek összehangolása mellett a területhasználat térben, időben és technológiában történő szabályozására lehet szükség. E három terület Gyöngyös-Göngyösoroszi-Visonta, Hatvan-Lőrinci, illetve Eger-Bélapátfalva környéke. Mindemellett tovább kell folytatni az országos jelentőségű üdülőkörzetek és a Tisza-tó harmonikusabb térhasználat fejlesztését.

72


XI. KISTÉRSÉGI SZINTŰ ELEMZÉSEK 11.1. Megyék közötti kapcsolódási pontok feltárása Az OFK-OTK Stratégiai vitaanyagában szereplő tematikus térképek alapján a szomszédos megyékkel a következő kapcsolódási pontok kerültek feltárásra:

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Tiszafüredi

Szolnoki

Jászberényi

Aszódi

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x

x x

x x

x x

x

x

x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x x

x x x

x

x

x x x

x

x

x x

x

x

x

x x x x

x x

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

Pest

x

x x

Mezőcsáti

x

x x

J.N.Sz. Mezőkövesdi

Miskolci

Kazincbarcikai

Ózdi

Pásztói

Bátonyternyei

x

Salgótarjáni

Füzesabonyi

Egri

Gyöngyösi

x

B.A.Z.

x

x

x

x x

x x

x x

x

x

x

x x

x x x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x

x x

x

x

x

x x

x

x

19. táblázat: Kistérségi kapcsolatok feltárása

x

x

x

x

x

Jász-Nagykun-Szolnok Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020)

x

x

x

x

x x

x x

x

x x

x

x

x x

x

x

x

XI. KISTÉRSÉGI SZINTŰ ELEMZÉSEK

fejlesztési pólus tágabb kisugárzó zónája

Nógrád Hevesi

fenntartható vízgazdálkodás felszíni vizek védendő vízgyűjtő területe: kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület kitermelésnél lassabban utánpótlódó termálvíztestek kitermelésnél lassabban utánpótlódó talaj-, réteg- és karsztos víztestek bányászat és energetika ásványi nyersanyag gazdálkodás térségei biomassza energetikai hasznosítására leginkább javasolt területek nap-, szél- és geotermikus energia hasznosítására leginkább javasolt térségek fenntartható tájgazdálkodás kiváló termőhelyi adottságú erdőterület környezeti meghatározottságú természetközeli gazdálkodási terület védendő természeti értékek tájképvédelmi területek védett természeti területek és ökológiai hálózat tájrehabilitáció védendő kulturális örökség kulturális örökség szempontjából kiemelt jelentőségű térségek turisztikai térszerkezet kiemelt üdülőkörzet klímaváltozás hatásaival szemben leginkább sérülékeny térségek árvíz szempontjából legsérülékenyebb térségek aszály szempontjából legsérülékenyebb területek funkcionális térségek gazdasági-technológiai magterületek turisztikai funkciójú területek jó mezőgazdasági adottságú területek társadalmi-gazdasági állapot elmaradott kistérségek leghátrányosabb helyzetű kistérségek Komplex felzárkóztatási program lehetőségével bíró kistérségek magas arányú roma népességgel rendelkező térségek rekreációs körzetek vidéki térségek vidékies térségek harmonikus vidéki területhasználat erdő mezőgazdasági terület térszerkezet térszerkezet erősítendő közlekedési kapcsolat közlekedés és nemzetközi térszerkezet határon átnyúló várostérség befektetési és tudásövezetek

Hatvani

Pétervásárai

elemzési szempont

bélapátfalvai

Heves

73


Jövőkép: A jászsági városokban jelentősen bővül a szolgáltatási kínálat és javul az épített környezet minősége, valamint a térség városainak elérhetősége az M3-as autópályáról éppúgy, mint a környező falvakból. A helyiek foglalkoztatásának, a vállalkozó kedv erősítésének és az elszegényedő csoportok felzárkóztatásának egyik eszköze a középfokú műszaki szakképzés, ami egyúttal a Heves megyével való együttműködés egyik fontos területe is. A megye húzó- és irányítószerepet tölt be a Tisza menti ökosztráda és innovatív tájgazdálkodási klaszter felépítésében. Szolnok és hozzá kapcsolódva Nagykörű, illetve fokozatosan bekapcsolódva Tiszaföldvár (továbbá a Heves megyei Poroszló), mint közép-tiszai tájközpontok, a Tisza-völgy integrált vízgazdálkodásának innovatív tudás- és képzési bázisaivá válnak. A Tisza-tó térsége az ország keleti felének meghatározó rekreációs zónájává válik Poroszló, Kisköre, Abádszalók és Tiszafüred centrumokkal és a kialakuló termálgyűrűvel, Eger-Bükk térségével, valamint a világörökség Hortobággyal közös, nemzetközi jelentőségű turisztikai desztinációs térség jön létre. A Jászság, valamint Hatvan, Gyöngyös, Heves és Nagykáta városok térségi együttműködése gazdasági, intézményi turisztikai desztinációs tekintetben is elmélyül. A Jászságban a Jászfényszaru-Jászárokszállás-Jászberény ipari háromszög sokszöggé bővül Jászapáti és Jászkisér intenzív bekapcsolódásával. A Jászság mezőgazdasági és halgazdálkodási központjai Jászapáti és Jászkisér. A térségi munkamegosztás keretében megerősödnek a térség városias jelegét erősítő oktatási, kulturális, turisztikai, rekreációs, egészségügyi szolgáltató szerepek, differenciálódnak a lakóterületek. Területi célok: Az ipari agglomeráció városiasságának erősítése és a gazdaság diverzifikációja a Jászságban: A városiasság erősítése a Jászság és a kapcsolódó Heves megyei térség szintjén értelmezendő. Egy infrastruktúrával és rendszerbe szervezett közösségi-kerékpáros-carpool alapú közlekedési rendszerekkel jól összefűzött, a budapesti agglomerációval erős kapcsolatban lévő csapágy-várostérség fejlesztése a cél. Az egyre vonzóbbá váló kisváros-központok egymást kiegészítő változatos szolgáltatásokkal, jó elérhetőségükkel és a társadalmi sokféleséghez igazodó lakókörnyezeti és telephely-kínálataikkal stabil, jelentős önfenntartó képességgel rendelkező térséggé fejlődnek. PRIORITÁSOK 1. Budapesti agglomerációhoz, Szolnok nagyváros-térséghez és Jászság-Heves iparilogisztikai agglomerációhoz való kapcsolódás közlekedési feltételeinek javítása (Főbb beavatkozások: 32-es gyorsforgalmi minőségű kapcsolat, 31-es főút kapacitásfejlesztése, M8, Jászberény-Jászárokszállás-Gyöngyös főút, közösségi közlekedés) Városhálózati szerepek és város-vidék kapcsolat megújítása a tiszántúli mezővárosi térségben: A Tisza-tó vonzerejének növekedése érdekében fontos Tiszafüred fürdőjének – a minőségi családi üdülés irányába történő – megerősítése. A térség többi termálfürdőjének elsődleges funkciója a térségi életminőség összehangolt javítása (rekreáció, oktatás, terápia), részleges funkcióváltás lehetőségét is nyitva hagyva (haltenyésztés, megújuló energia, idősek otthona). PIORITÁSOK 5. Tisza-tó integrált turisztikai fejlesztése a Bükk-Eger és a Hortobágy kapcsolódó területeivel összehangoltan (Főbb beavatkozások: Tiszafüred-Poroszló és Abádszalók-Kisköre településpárok térségközpont szerepeinek összehangolt fejlesztése, a háttértelepülések egészségturizmusának fejlesztése, nagytérségi kerékpárút-hálózat; közös turisztikai desztináció-térség, hétvégi házas üdülőterületek funkcióbővítő-szerkezetalakító megújításának elindítása, ökoturisztikai programok, Téli Tisza-tó Stratégia megvalósítása, vezetett kerékpáros/evezős/buszos gyermek, idős szociális üdültetési „barter”: Heves-JNSZ megyék intenzív együttműködése)


Tisza menti „ökosztráda” alrendszereinek kiépítése:

74


Pest Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) 10.2 Stratégiai cél: Az együttműködések intézményesítése a térségi szereplőkkel, a megye belső intézményfejlesztése, menedzsment szervezetének felállítása. Pest Megye Önkormányzatának partneri kapcsolatrendszert kell kiépítenie (újraépítenie) a megye településeivel, azok társulásaival, a környező megyékkel, a fővárossal, a gazdasági élet szereplőivel és a civil szféra képviselőivel egyaránt. Operatív célok: A repülőtér pozicionálását és fejlesztését segítő közúti hálózatfejlesztés: első ütemben az 51-es út várost elkerülő szakaszának, távlatban pedig a Százhalombatta – Kiskunlacháza – Dabas – Nagykáta – Hatvan új, haránt irányú kapcsolatokat biztosító országos főútnak (és a szükséges Duna hidaknak) megépítésével. Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) 4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása: Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása: A turisztikai vonzerők (attrakciók) és szolgáltatások (pl. szálláshelyek minőségi fejlesztése és egyéb, a turisták által igénybe vett egészségügyi, szabadidős, kulturális szolgáltatások) együttes, összehangolt, térségi alapú fejlesztése, különös tekintettel a világörökségi területekhez (Aggtelek, Tokaj - Hegyalja, Tisza-tó térsége) kapcsolódóan, illetve a bor-, kulturális-, egészség- (gyógy-) és termál-, valamint az aktív turizmus összehangolt, egyedi értékeken alapuló kínálatának a fejlesztése elsősorban a turisztikailag frekventált térségbe. Természeti értékekben és kulturális örökségben gazdag térségek, ahol kiemelt helye van az aktív, az élmény, a szelid- és a gasztronómiai turizmusnak: o Bükk-hegység különleges természeti adottságai (pl. Ómassa, Lázbérci-tó). o Tisza-tó térsége Nógrád Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) Mint az Nógrád megye Területfejlesztési Koncepciójának javaslattevő fázisából kiolvasható, a dokumentum tervezői számára nem közömbös Nógrád megyének a szomszédos magyarországi megyékhez való kapcsolódása. Nógrád megye Területfejlesztési Koncepciójának egyik sarokpontja a közlekedési vonalak kiemelt volta, melyek természetüknél fogva, illetve megyéken áthúzódó jellege miatt Heves megyére is kihatással van, különös tekintettel a 21., és 23. sz. főútra. A Partnerségi Terv fejezetben bemutatott megyék közötti egyeztetések során a legfontosabb kapcsolódási pontok a következőkben fogalmazódtak meg: gazdasági kapcsolatok fejlesztése, munkahelyteremtés (pl. Salgótarján – Észak-Heves – Ózd Szabad Vállalkozási Övezet létrehozása); közúti kapcsolatok javítása, kerékpárút hálózat bővítése; turisztikai együttműködés fokozása (Tisza-tó, Mátra, Bükk), hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása. 11.2. A gazdasági fejlettség térbeli egyenlőtlenségei a megyében

1000000 900000 Egri Gyöngyösi

800000

Hatvani 700000

Megyei átlag Füzesabonyi

600000

Bélapátfalvai Pétervásárai

500000

Hevesi 400000 300000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Év

27

A fejlett kistérségi csoportra jellemző évi átlagos növekedés mértéke 46.462 Ft, míg ugyanez az adat a hátrányos helyzetű kistérségi csoportban 33.527 Ft.


Összes belföldi jövedelem (Ft/lakos)

A 39. ábrán jól látható, hogy az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem tekintetében kizárólag a Hatvan, Gyöngyös, Eger fejlettségi tengelyhez tartozó kistérségek produkálnak átlag fölötti értékeket, és tőlük messze leszakadva helyezkednek el a fejletlen, periférikus térségek. Ha az említett két csoport átlagos növekedési ütemét összevetjük, akkor az is megállapítható, hogy a fejlett területek esetén a jövedelem évenkénti átlagos növekedési üteme közel 40 %-kal múlja felül a hátrányos helyzetű területeken tapasztalható növekedés mértékét27. Ez alapján kimondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban a fejlett

75


és az elmaradott kistérségi csoportok közötti jövedelmi különbségek nőttek. 49. ábra: Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem alakulása a megye kistérségeiben (Saját szerkesztés)

A folyamatok eredményeként az utolsó vizsgált évben az említett két csoport átlagos egy főre jutó jövedelme közötti különbség több mint 1,5-szeres28. A 40. ábrából az is kitűnik, hogy az átlag fölötti kistérségek csoportja differenciáltabb, és abból az Egri kistérség jelentős mértékben kiemelkedik. 50. ábra: Az SZJA alapot képező egy lakosra jutó jövedelem országos átlaghoz viszonyított átlaga Heves megye településein (%) Forrás: Pénzes J. APEH-NAV adatok alapján

A fejlettségi különbségek részletesebb feltárása érdekében összefüggés vizsgálatok lefolytatására került sor. A vizsgálatok során az egy főre jutó összes belföldi jövedelem, és a társadalmi és gazdasági fejlettséget jellemző egyéb indikátorok közötti kapcsolat feltárására került sor, a 2004 és 2010 közötti időszak minden egyes évében, a megye kistérségi adatai alapján A demográfiai mutatók korrelációs együtthatóit vizsgálva megállapítható, hogy a jövedelem és a népsűrűség között, a vizsgálat minden egyes évében nagyon szoros egyirányú együttmozgás állt fenn. Ebből az következik, hogy a megye lakossága a jobb jövedelemtermelő képességgel rendelkező, tehát fejlettebb kistérségekbe koncentrálódik, míg a hátrányos helyzetű területek ritkábban lakottak. A jövedelem és a fiatalodási index29 között gyenge, negatív irányú kapcsolat mérhető, tehát a vizsgált időszakban a szegényebb területeken a tizenöt éves és ettől fiatalabbak népességen belüli aránya nagyobb volt, mint a hatvan és ettől idősebbek népességen belüli aránya. Megjegyzendő, hogy minden vizsgált évben, az összes kistérségben az index értéke egy alatt volt, tehát minden kistérségben elöregedés tapasztalható. A legkedvezőbb helyzetben a Hevesi kistérség volt. A fiatalodási indexet összevetve a természetes szaporodás kapcsán kapott korrelációs együtthatókkal – melyek a két vizsgált mutató között közepesen erős egyirányú együttmozgást mutatnak – az látszik kiderülni, hogy a vizsgált időszakban a hátrányos helyzetű területeken a népesség arányában nagyobb volt a születésszám, de kevesebben élték meg a hatvanéves kort, vagy nem az adott kistérségben töltötték be a hatvanadik életévüket. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben a születéskor várható élettartam alacsonyabb, illetve az elvándorló népesség még aktív korban – vélhetően annak az első felében – elhagyja a megye említett területeit. A vállalkozási potenciált jellemző indikátorok és a jövedelmi mutató közötti kapcsolatot értékelve szoros egyirányú együttmozgás tapasztalható. Ebből az a nyilvánvaló következtetés vonható le, hogy a jövedelemmel jobban ellátott térségek vállalkozási aktivitása is magasabb, hiszen többek között éppen ezek a vállalkozások termelik a lakosság által elkölthető jövedelmet, illetve a nagyobb népsűrűségű területeken több vállalkozás számára jelentkezik elegendő fizetőképes kereslet, ami a vállalkozások megélhetését biztosítja. A korrelációs együtthatók értékéből az is kitűnik, hogy a jövedelemtermelést

28

A fejlett kistérségi csoport 2010-re jellemző átlagértéke 817.935 Ft, míg ugyanez az adat a hátrányos helyzetű kistérségi csoportban 529.277 Ft. 29 15 éves és fiatalabb / 60-x éves népesség


A megye településeire jellemző országos átlaghoz viszonyított jövedelemszint viszonylag nagy szélsőségek között mozog, hiszen a legjobban és legrosszabbul teljesítők között több mint kétszeres különbség van. A területi megoszlás tekintetében megállapítható, hogy az EgerGyöngyös-Hatvan tengely mentén helyezkednek el a kedvezőbb helyzetű települések. A legszegényebb térségek ugyanakkor a megye déli és északi területeire összpontosulnak. Ha összehasonlítjuk a romák arányát mutató térképpel (demográfiai helyzetet bemutató alfejezet), megállapíthatjuk, hogy nagyfokú területi korreláció van a két statisztikai mutató között.

76


elsősorban az iparban és a szolgáltatásban működő vállalkozások determinálják, a mezőgazdaságban működő vállalkozások hatása ehhez képest kisebb. Heves megyét kelet-nyugati irányban átszelő Hatvan- Gyöngyös- Eger „gazdasági tengely” mentén letelepedett exportképes multinacionális és hazai cégek (pl.: ZF Hungária Kft., Robert Bosch Kft., SBS Szerelő Javító és Szolgáltató Kft., Sanatmetal Kft., Detki Keksz Kft., HESI Kft, stb.) kulcsszerepet játszanak az innovációs együttműködésekben. Az Egri kistérség működődő vállalkozások száma egyértelműen kimagaslik a mezőnyből és a többi kistérségben működő vállalkozások száma csupán töredéke a megyeközpont vezette kistérség mutatóinak. Annak ellenére, hogy Kál, Kápolna, Kompolt és Füzesabony a Dél hevesi területhez tartozik, a gazdasági szerkezetét tekintve a „gazdasági tengelyhez” kapcsolhatjuk. Heves megye 50 legkiemelkedőbb vállalkozásai közül 40-et a „gazdasági tengelyhez” sorolhatunk, a maradék 10 pedig elvétve Észak és Dél heves térségekben található. 51. ábra: Vállalkozások számának alakulása kistérségi bontásban

Forrás: NORDA, 2013

A működő vállalkozások száma a Bélapátfalvai, Pétervásárai, Füzesabonyi és Hevesi kistérségek egyikében sem éri el az Egri kistérség mutatójának 20%-át, míg a mezőny dobogósaként a Hatvani kistérség annak harmadát közelíti alulról, a második legmagasabb mutatóval bíró Gyöngyösi kistérség pedig 61%-os. A vállalkozások ágazati összetételéből kirajzolódik egyfajta térségi eltérés, „specializáció”, ugyanakkor a kistérségeket egymáshoz viszonyítva egy adott kistérség „erőssége” más kistérséghez viszonyítva - például volumenben – nem számít erősnek. Ezen sajátosságokat együttesen figyelembe véve kell meghatározni a jövőbeli fejlesztési irányokat, a támogatási források minősége mellett azok mennyiségét is a problémához, illetve a potenciális pályázói körhöz igazítva. A megye kistérségeit tekintve a működő vállalkozások száma, összetétele az alábbiak szerint alakul kistérségenként: 53.ábra: Egri kistérség


52. ábra: Bélapátfalvai kistérség

77

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020): HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS Forrás: KSH adatok alapján

Forrás: KSH adatok alapján

54. ábra: Füzesabonyi kistérség


55.ábra: Gyöngyösi kistérség


56. ábra: Hatvani kistérség

57. ábra: Hevesi kistérség




A munkanélküliségi ráta az egy főre jutó jövedelemmel szoros kapcsolatban áll, és azzal természetes módon ellentétes irányba mozog. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a hátrányos helyzetű területek nem csak alacsonyabb jövedelemmel, kisebb vállalkozási potenciállal, rosszabb népességmegtartó képességgel rendelkeznek, hanem a munkanélküliség által is jobban sújtottak. Ezt tetézi még az is, hogy az említett térségekben nem csak a munkanélküliek munkavállalási korú


58. ábra: Pétervásárai kistérség

78


népességen belüli aránya magasabb, hanem – mint ahogyan az az idevágó korrelációs együtthatókon is látható – a munkanélküliek hosszabb ideig maradnak ebben a státuszban a fejlett területekhez képest. A kistérségek közt a lakosság száma és az 1000 főre eső új munkahelyek és munkanélküliek aránya estében a legjobban az Egri kistérség teljesít, mögötte lemaradva a Gyöngyösi és Hatvani kistérségek. Új munkahelyek számát tekintve az Észak - hevesi térség követi a „gazdasági tengelyt”. A Dél - Hevesi kistérség lemarad mind az újmunkahelyek számában és a 1000 főre eső munkanélküliek számában. 20. táblázat: 1000 főre eső munkanélküliek és új munkahelyek száma kistérségenként

Kistérség Bélapátfalvai Egri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi Pétervásárai

Lakosság (fő) 13 287 85 328 32 133 77 093 53 311 35 910 22 398

1000 főre eső új mun- 1000 főre eső kahely munkanélküli 4,666215097 56,9 4,329059629 36,5 1,097003081 50,9 4,414784741 39,7 2,157153308 43,0 1,743247006 69,6 3,999464238 54,3

Forrás: saját szerkesztés MTA KRTK adatai alapján

A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli arányát összevetve a munkanélküliség iskolázottság szerinti bontásával jól látható, hogy a középiskolai szintig a két említett tényező között erős, illetve közepesen erős egyirányú együttmozgás tapasztalható, tehát azokon a területeken, ahol nagyobb a jelzett iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek népességen belüli aránya, ott nagyobb a tartós munkanélküliek népességen belüli aránya is. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek esetében azonban, az együttmozgás iránya ellentétes, tehát a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli arányának a növekedése a tartós munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli arányának a csökkenését vonja maga után. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy az alacsonyabban iskolázott munkanélküliekhez képest a középiskolát végzett munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya kisebb mértékben befolyásolja a tartós munkanélküliek növekedését, akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy az iskolázottság növekedésével csökken a tartós munkanélkülivé válás kockázata, tehát javulnak az elhelyezkedési esélyek a megyében. 21. táblázat: Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Heves megye kistérségeiben 2007 2008 2009 2010 2011 Bélapátfalvai 904 1033 1226 1131 1056 Egri 3344 3815 5246 4691 4519 Füzesabonyi 2017 2023 2603 2606 2671 Gyöngyösi 3178 3375 4542 4322 4040 Hevesi 3705 3716 3963 3873 4110 Hatvani 1736 2032 3003 2653 2620 Pétervásárai 1802 1756 2081 2006 1636

A regisztrált álláskeresők számának alakulása kistérségenként eltérő értékeket mutat. Egyedül a Pétervásárai kistérségben csökkent 9,21 %-kal az álláskeresők száma, a többi kistérségben 10,93 %- 50, 92 %-os növekedést mutat. Utóbbi kiugró értéket a Hevesi kistérségben lehet megfigyelni. Az Egri, Füzesabonyi, Gyöngyösi kistérségekben hasonló arányban nőtt az álláskeresők száma. A fenti adatokból kitűnik, hogy a gazdasági válság kirobbanása óta a munkanélküliségi adatok romlottak, és csak a legutóbbi időszakban észlelhető javulás. A Füzesabonyi és Hevesi kistérségben ezzel ellentétben további növekedés tapasztalható. A stagnáló, vagy éppen növekvő számok tartós munkanélküliséget is takarnak, melynek aránya a hátrányosabb helyzetű kistérségekben jelentősebb. A lakosságszámához viszonyítva, a nyilvántartott álláskeresők aránya viszont más értékeket mutat. A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú állandó népességből a kistérségek közt diagram jól tükrözi a megye megosztottságát. A Hatvani kistérség (7,7%), a Gyöngyösi kistérség (8,5%), és az Egri kistérség (8,2%) „gazdasági tengely” mentén az álláskeresők aránya jóval alacsonyabb értéket mutat, a többi kistérséghez viszonyítva. Magasabb arány jellemzi a tengelytől észak-


Forrás: saját szerkesztés TEIR adatai alapján

79


ra és délre fekvő kistérségeket. A legmagasabb számban az álláskeresők aránya a Hevesi kistérségben találhatók. A fejletlenebb kistérségek magas abszolút aránya jelentősen nem változik, esetükben javulásról nem beszélhetünk.

59. ábra: Heves megyei kistérségek


11.3 Heves megye kistérségeinek fókuszcsoportos felmérésen alapuló elemzése A megyei összkép a kistérségi felmérések összesítésével alakítható ki. Hangsúlyozni kell, hogy mindegyik kistérség részben sajátos, részben közös fejlesztési kihívásokkal szembesül, és tehetők olyan átfogó megállapítások, amelyek a megyei szintű fejlesztési koncepciónál figyelembe veendők: -

-

valamennyi kistérségben a felmérésekben résztvevő „helyi elit” (helyi, kistérségi szinten relatíve számottevő tőkével (humán, gazdasági, társadalmi) rendelkező önkormányzati, civil, vállalati és oktatási szereplő) – összesen 177 fő – egységesen úgy ítéli meg, hogy a jövőben – a járások létrejöttétől függetlenül, sőt éppen azok vezetésével együttműködésben – nélkülözhetetlen az alulról szerveződő kistérségi gazdasági – társadalmi együttműködések valamilyen formában történő fenntartása, támogatása ezt alátámasztja a szubszidiaritást, valamint a gazdasági – társadalmi – környezeti fenntarthatóságot preferáló EUtámogatások várható életbelépése is óriási igény van az ilyen típusú társadalmi kommunikációra, a helyi kezdeményezések, ötletek és javaslatok intézményes formában történő intenzív áramlására dacára annak, hogy nincs két egyforma kistérség, vannak közös gyenge és erős pontok, amelyek egy megyei szintű területfejlesztési koncepcióban helyet követelnek maguknak.

-

helyi foglalkoztatás humántőke termelés (ipari, agrár- és élelmiszer) oktatás egészségügyi és szociális ellátás


A hét kistérség véleményformáló szereplőinek fókuszcsoportos megkérdezése (177 fő) a következő eredményeket hozta. A fenntartható (élhető) térséghez szükséges alapvető feltételek fontossági sorrendjében elsődleges fontosságúak a mezőny első felében (az első 10 között) helyet kapó tényezők, közülük is kiemelten az első öt tényező:

80


60. ábra: Fenntarthatósági részterületek fontossága-Heves megye (Saját szerkesztés) FENNTARTHATÓSÁGI RÉSZTERÜLETEK FONTOSSÁGA - HEVES MEGYE (N=177 FŐ) 5.4. Táj, természeti szépségek

15,43

5.2. Természeti befogadók

15,06

1.4. Civil hálózatok fejlettsége

14,54

5.3. Fenntartó folyamatok

13,91

3.4. Információs (Internet, kábel TV)

13,32

4.1. Közigazgatás

12,40

RÉSZTERÜLETEK

5.1. Természeti erőforrások

11,99

1.2. „Kultúra”, összetartás 2.2. Szolgáltatások (üzleti jellegű)

11,21

1.3. Demográfiai feszültségek

10,40

3.2. Víz- szennyvízrendszer, hulladékkezelés

10,36

2.3. Piacok (helybeli, külső)

10,07

3.1. Energia ellátás

9,36

4.4. Rendvédelem

9,19

3.3. Közlekedés, úthálózat

ELSŐDLEGES FONTOSSÁG

7,90

4.2. Egészségügy, szociális ellátás

7,70

4.3. Oktatás, gyermeknevelés

7,61

2.1. Termelés (ipar, agrár – élelmiszer)

6,25

1.1. Humántőke

6,23

2.4. Helyi foglalkoztatás 0,00

MÁSODLAGOS FONTOSSÁG

11,59

5,05 2,00

4,00

6,00

8,00

10,00

12,00

14,00

16,00

18,00

FONTOSSÁGI RANGSOR (1...20)

Legkevésbé fontosnak minősítettek az alábbiak: -

természeti táj szépsége, vonzereje civil hálózatok fejlettsége természeti befogadók (szennyezettség) helyzete természeti környezetet fenntartó folyamatok informatikai infrastruktúra

Látható módon a helyi elitben (megyei szinten sem) nem tudatosul a szociális tőke, illetve a természeti tőke fontos szerepe egy térség élhetővé tételében, és ennek az attitűdnek a megváltoztatása (ezek fontosságának a tudatosítása) a készülő területfejlesztési koncepcióban a társadalmi kommunikáció (társadalmi marketing) számára kiemelt feladatként is megjelenhet. A térségi „elit” a fenntarthatósághoz szükséges feltételek jelenlegi helyzetét közepesen elfogadhatónak látja (a tényezők jelenlegi átlagos színvonala 2,95), de igen kritikusnak ítélik a következő területeket:

-

a fenntartható közösség legtöbb összetevőjét (közösségi kultúra, összetartás, demográfiai feszültségek, civil hálózatok) a fenntartható gazdaság számos részterületét (termelő ágazatok helyzete, piacok helyzete, foglalkoztatás) valamint a közlekedési infrastruktúra helyzetét

Passzív jövőkép esetén (amikor nem történik semmi érdemleges helyi, kistérségi fejlesztési lépés, és az eddigi tendencia folytatódik) gyakorlatilag legtöbb fenntarthatósági terület (a természeti táj szépsége és az információs infrastruktúra kivételével) fenyegetetté válna, különösen fenyegetőnek látják a már jelenleg is fenyegetett fenntartható közösségi területeket (humántőke, demográfiai helyzet, kutúra, civil hálózatok), a fenntartható gazdaságon belül a termelés, a helyi foglalkoztatás további jelentős csökkenését, a közlekedési infrastruktúra lerobbanását, de a közszolgáltatások és a természeti tőke további csökkenését is. Vagyis a térség élhetőségét meghatározó, húsz vizsgált tényező közül legalább tizenhat tényezőnek a kezelhetetlen szintre süllyedését (az átlagos színvonal 2,30 értékű, ami nagyon problematikus helyzetet vetít előre). Aktív jövőkép esetén (amikor minden lehetséges erőt mozgósítanak a térség helyzetének a javítására) ugyanakkor elérhetőnek látják a 3,79-es átlaggal jellemezhető szintet, ami ugyan nem éri el a jó színvonalat, de jelenősen meghaladja a passzív jövőképnél prognosztizálható 2,30-as átlagszintet. Legnagyobb lehetőséget (a jelenlegi helyzethez és az aktív jövő-


-

81


képhez tartozó értékek közötti legnagyobb különbséget) az infrastruktúrák fejlesztésében és a közszolgáltatások fejlesztésében és természeti adottságok (tőke) kiaknázásában látnak. A demográfiai helyzet romlásának megállítására viszont kevés lehetőséget látnak. A jelenlegi helyzetkép és a fenntarthatósági tényezők rangsorának összekapcsolásával meghatározhatók azok a kritikus pontok, amelyek a legnagyobb fenyegetést jelentik a kistérség fejlesztésére nézve (az aktív jövőkép megvalósítására), illetve azok a területek, amelyek kitörési pontokat képezhetnek, lévén a kistérség potenciális erősségei. A kistérség fejlesztési stratégiájában kiemelt helyen kell kezelni a helyi foglalkoztatás jelentős bővítését, a közlekedési infrastruktúra javítását, a termelőágazatok versenyképességének növelését, illetőleg egymással is összehangolt programokként. Ennek során ki lehet aknázni a relatíve erősnek minősített oktatási, nevelési, valamint humántőke színvonalat, illetve az átlagnál jobb energiaellátó infrastruktúrát. 61. ábra: Fenntarthatósági részterületek stratégiai pozíciója-Heves megye (Saját szerkesztés)

FENNTARTHATÓSÁGI RÉSZTERÜLETEK STRATÉGIAI POZÍCIÓJA (HEVES MEGYE, N=177 FŐ) 5,0

JELENLEGI HELYZET (1...5)

4,5 4,0

Természeti szépségek

Energia ellátás

3,5

Információs infrastruktúra

Oktatás

Közigazgatás

Egészségügy

3,0

Természeti erőforrások

Humántőke

Természeti befogadók Fenntartó folyamatok

Piacok

2,5

Termelés

Közlekedés, úthálózat

Helyi foglalkoztatás

2,0

Civil hálózatok Demográfiai feszültségek

1,5 1,0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

RÉSZTERÜLETEK FONTOSSÁGA (1...20)

A megyén belüli fejlettségi különbségeket kistérségi szinten vizsgálva megállapítást nyert, hogy az egy lakosra jutó öszszes belföldi jövedelem tekintetében kizárólag a Hatvan, Gyöngyös, Eger fejlettségi tengelyhez tartozó kistérségek produkálnak átlag fölötti értékeket, és tőlük messze leszakadva helyezkednek el a fejletlen, periférikus térségek. Ezt a képet erősíti az egyéb gazdasági, társadalmi mutatók elemzése is. Mindezek alapján a pétervásárai, bélapátfalvai, hevesi és füzesabonyi kistérségek lehetnek a komplex, integrált módon történő fejlesztések célterületei. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezen mutatók szerint a szomszédos kistérségek is a leghátrányosabbak közé tartoznak. A helyzetfeltáró munka alapján a megyével határos megyék kapcsán első körben a legfontosabb kapcsolódási pontok a következőkben fogalmazódtak meg: gazdasági kapcsolatok fejlesztése, munkahelyteremtés (pl. Salgótarján – Észak-Heves – Ózd Szabad Vállalkozási Övezet létrehozása); a közúti kapcsolatok javítása, kerékpárút hálózat bővítése; turisztikai együttműködés fokozása (Tisza-tó, Mátra, Bükk), környezetvédelmi együttműködések (hulladék, szennyvíz, stb. kezelése), árvízvédelem,önzötés megújuló energiák használata, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása, közös marketing. A helyzetelemzésben leírtak alapján indokolt, hogy ezeket a területeket ne szeparáltan, egymástól elkülönítetten kezeljék és fejlesszék a megyei aktorok, hanem lehetőség szerint komplex szemlélettel, megyehatárokon átnyúló integrált programok keretében.


11.4. Összefoglalás

82


XII. A HEVES MEGYÉT ÉRINTŐ ÁGAZATI KONCEPCIÓK, ELKÉPZELÉSEK ÉS HATÁLYOS TERÜLETI TERVEK ÁTTEKINTÉSE

TERÜLETFEJLESZTÉSI

12.1. Az Országos Területfejlesztési Koncepció Heves megyét érintő vonatkozásai Az Északi-középhegység és az Alföld határterületén elhelyezkedő Heves megyében a két nagytáj találkozása változatos arculatot és kiemelkedő természeti értékeket eredményez, meghatározva a mezőgazdasági termelés, elsősorban a zöldséggyümölcstermesztésnek és szőlőtermesztésnek kedvező adottságait (egri, mátraaljai borvidékek). A gazdasági fejlődésben meghatározó a főváros közelsége, a kelet-nyugati irányban húzódó M3 autópálya által biztosított jó elérhetőség. Erre és a feldolgozóipari gyártási tapasztalatokra építve települtek meg nagyrészt zöldmezős beruházásokkal a tőkeerős, főleg külföldi tulajdonú vállalkozások, stabilizálva a gazdasági növekedést a Hatvan-Gyöngyös-Eger tengelyen. Húzóágazatai az energiatermelés, a gép-, feldolgozó- és élelmiszeripar. A természeti, kulturális és épített környezet egyedülálló adottságainak (Mátra, Mátraderecskei Mofetta, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál és gyógyvíz készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Északi, jellemzően aprófalvas Bélapátfalvai és Pétervásárai kistérségeinek népességmegtartó ereje gyenge. Fejlesztési irányok A gazdaság versenyképességének javítása a megye gazdasági adottságaira építő munkahelyteremtő beruházások ösztönzése, a munkahelymegtartó- és gyarapító fejlesztések priorizálása és a beruházásösztönzést támogató infrastruktúrák (infokommunikációs, közlekedési, oktatás-szakképzési, stb.) fejlesztése révén. Megyén belül az észak-déli, északi területein a kelet-nyugati kapcsolatok javítása. A turizmus súlyának megőrzése, növelése a termékkínálat fejlesztésével, komplexitásának és attraktivitásának növelésével különösen a lovas- (Szilvásvárad) és ökoturizmus (Tisza-tó), továbbá az egészségipar minőségi fejlesztése révén, építve Eger és a Mátra-vidék történelmi, borászati és természeti adottságaira, hagyományaira is. A hátrányos helyzetű perifériális kistérségekben az ellátórendszerek és térségközponti szerepkörök mellett a közlekedési viszonyok javítása, a jelentős arányú roma népesség társadalmi integrációjának segítése. Előzmények: VI. Régiók fejlesztési irányai, ezen belül Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye):A régió célja olyan társadalmi-gazdasági térszerkezet létrehozása, mely biztosítja regionális versenyképességünket, kiegyensúlyozott településrendszerre épül, szervesen és hatékonyan illeszkedik az európai térbe. A közszolgáltatások és életkörülmények tekintetében a régión belül mérsékli, vagy megszünteti az elfogadhatatlan területi egyenlőtlenségeket. A hazai közúthálózat minőségi jellemzői (teherbírása, balesetveszélyessége), valamint a gyorsforgalmi úthálózat alacsony sűrűsége nem elégítik ki a növekvő tranzit- és belföldi forgalmi igényeket. A közúthálózat nagy részének teherbírása csak 100 kN tengelyterhelésre megfelelő, szemben az EU 115 kN követelményével. Az utak minőségének romlásához e tényen kívül az is jelentősen hozzájárult, hogy a gépjárműállomány egyharmadával növekedett. A rossz vagy nem megfelelő minőségű utak aránya különösen Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Somogy megyékben magas. A 2012. év végén társadalmi vitára bocsájtott Nemzeti Fejlesztés 2020 (az Országos Fejlesztési Koncepció és az Országos Területfejlesztési Koncepció) c. munkaanyag és a Heves megyei helyzetelemző anyag kapcsolódása gyakorlatilag minden ponton megfigyelhető. Az országos tendenciák – társadalmi, gazdasági, környezeti – jórészt érvényesek a megyére is, természetesen eltérő súlyokkal és hangsúlyokkal. A megye társadalmi mutatói igen elgondolkodtatóak: kedvezőtlenek a demográfiai folyamatok, a megyei népesség jelentős része társadalmi ellátásra szorul, a tudás megszerzését és megújulását objektív és szubjektív tényezők egyaránt nehezítik. Az oktatás csaknem egésze megújulásra vár, az egészségügyi rendszer gyengélkedik, a társadalmi összetartás és összetartozás szintje alacsony, a megyei társadalom egyes részeinek és emiatt egészének értékrendje problematikusnak, ellentmondásosnak minősíthető. A megye gazdasága a vártnál jóval lassabb ütemben fejlődik és modernizálódik, a gazdaság stagnálása, illetve visszaesése nagyban akadályozza a foglalkoztatottság növelését. A képzés, szakképzés felemás módon reagál a gazdaság kihívásaira, a kereslet és a kínálat találkozása ritkán harmonizál. A vidékfejlesztés hosszú távú feladatokat ad a megye társadalmának, mely csak komplex módon kivitelezhető. A turizmus, az agrárium, a megújuló energiák jelentős potenciált képviselnek Heves megyében, kihasználtságuk, okszerű alkalmazásuk még jelentős távlatokkal kecsegtethet. A megye természeti erőforrásai talán a legnagyobb, azonnal alkalmazható erőforrást jelentik, amit érdemes a jövőben fenntartható módon használni. Az itteni természeti erőforrások alkalmazása a jövő alapja, mely a „Zöld megye” koncepcionális bázisát jelenti. A megyében is – az országoshoz hasonlóan – jelentős területi különbségek regisztrálhatóak, s a fejlesztések során még mindig csak gyengén érvényesül a területi elv és szemlélet, mely pedig a továbbhaladás fontos összetevője. 12.2. Az Országos Területrendezési Terv Heves megyét érintő vonatkozásai, a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szabályozások alakulása Az Országos Területrendezési Terv (OTrT) 2008-ban felülvizsgálatra és módosításra került, melyet az Országgyűlés elfogadott és megalkotta a 2008. évi L. törvényt. A törvény – az ország területrendezési koncepciójának továbbvezetése mellett -

83


12.3. Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012–2020) A magyar vidék alkotmányaként is emlegetett Nemzeti Vidékstratégia a hazai vidéki térségek fejlesztési prioritásait tartalmazza a 2012-2020-as időszakban. A stratégia végrehajtásának keretprogramja, azaz a Darányi Ignác Terv az alábbi célkitűzéseket tartalmazza: Átfogó cél:  Vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása Stratégiai célok:  Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése  Sokszínű és életképes agrártermelés  Élelmezési és élelmiszer-biztonság  A vidéki gazdaság létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése Horizontális célok:  Fenntarthatóság  Területi és társadalmi kohézió  Város-vidék kapcsolatok 12.4. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013) A stratégiai terv célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari szektor, valamint a vidéki térségek fenntartható fejlesztésének megalapozása. Ennek érdekében öt nemzeti fejlesztési prioritás került meghatározásra, melyek specifikus beavat-kozási akciók révén valósulnak meg. A fejlesztési stratégiai átfogó- és specifikus céljai a következők:  Fenntartható és versenyképes agrár- és élelmiszergazdaság megterem-tése.  A mezőgazdaság és az erdészet környezetbarát fejlesztése a terület agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat térnyerésével, a természeti-táji erőforrások védelme, állapotuk javítása.  A vidéki lakosság életminőségének, jövedelmi és foglalkoztatottsági helyzetének javítása.  Az integrált szemléletű helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításán és széleskörű partnerség működtetésén keresztül a belső erőforrások fenntartható és innovatív hasznosításának, a vidéki életminőség helyi megoldásokon alapuló javításának elősegítése. 12.5. Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére Heves megye társadalmi és gazdasági felzárkózása elképzelhetetlen rossz egészségi állapotú, beteg emberekkel. A lakosság jó egészségi állapota tehát alapvetően határozza meg a nemzet sorsát és jövőre vonatkozó kilátásait. A jó egészségi állapot eléréséhez biztosítani kell az egészség előfeltételeit, hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. Ez pedig elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója.

XII. A HEVES MEGYÉT ÉRINTŐ ÁGAZATI KONCEPCIÓK, TERÜLETFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS HATÁLYOS TERÜLETI TERVEK ÁTTEKINTÉSE

jelentős változásokat alkalmazott a térszerkezet területfelhasználásainak lehatárolásánál és az övezeti rendszerek kialakításánál. Jelentős változások történtek az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatban is. 2010-ben került sor Heves Megye Területrendezési Tervének az OTrT módosításban meghatározott szempontú felülvizsgálatára és módosítására. A módosított tervet a megye Közgyűlése 12/2005. (IV. 29.) önkormányzati rendeletével (a 10/2010. (V. 7.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben) hagyta jóvá. Ezzel Heves megye egész közigazgatási területén biztosítottá vált, hogy az érintett települési önkormányzatok területrendezési tervei, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek véleményének figyelembevételével, a 2008-ban módosított OTrT-ben foglaltaknak megfelelően készüljenek. Az OTrT meghatározza Heves megye területfelhasználásának módjait, feltételeit, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt térbeli rendjét, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét. Elősegíti az emberek és a környezet harmonikus együttélését, célja a természeti veszélyeztetettség csökkentése, a területi, táji, természeti, ökológiai, kulturális és humán adottságok, értékek megőrzése, az erőforrások védelme, elősegítve a megye társadalmi-gazdasági fejlődését, a területi egyenlőtlenségek mérséklését. Ezek az előírások a rendezésen túlmenően hatással lehetnek a megyei fejlesztésekre is. Egyrészt meghatározzák Heves megye területfelhasználását, valamint a fejlesztésekhez szükséges infrastruktúra hálózatokra és építésekre vonatkozó szabályokat. Másrészt a környezetvédelmi, természet- és tájvédelmi övezetek lehatárolásával meghatározzák azokat a térrészleteket, ahol a fejleszteni kívánt területek kijelölésénél figyelembe kell venni az említett övezeti korlátozásokban és szabályozásokban megfogalmazott előírásokat. Az elfogadott területrendezési tervek – a korlátozásokat jelentő területi lehatárolásokkal együtt – olyan, a területi potenciálokat felvázoló tartalommal is bírnak, amelyek segítséget nyújtanak a megye fejlesztéséhez is. Itt elsősorban a hálózati jellegű tervi elemeket, és az adottságokat (pl.: termőhelyi, ökológiai, veszélyforrás jellegű adottságokat) feltáró övezeti tervlapok információ tartalma lehet hasznos.

84


Heves megye egészségügyi helyzetének ismertetésekor a 2011-ben elkészült Semmelweis Tervet mint szakmai koncepciót vettük figyelembe. Ez a terv egy folyamatosan bővülő, alakuló egészségügyi koncepció, amely jelenlegi formájában az egészségügyi ágazat szükséges átalakulásának sarokköveit jelöli ki. A Semmelweis Terv számos beavatkozási irányt és tervezett intézkedést fogalmaz meg, ugyanakkor nem tartalmaz minden területre kiterjedő programtervet, és részletes stratégiai, illetve akcióterveket. A Semmelweis Terv célja, hogy összefogja ezeket az ágazati stratégiai és cselekvési terveket, és egységes keretbe foglalja őket. Ennek megfelelően a Semmelweis Terv egy folyamatosan bővülő, alakuló egészségügyi koncepció, amely jelenlegi formájában az egészségügyi ágazat szükséges átalakulásának sarokköveit jelöli ki. Jövőkép

12.6. Új Széchenyi Terv (2011-2013) A Kormány 2011-ben fogadta el az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési programot. Az európai uniós támogatások felhasználására irányuló 2011-2013-as akciótervek igazodnak az Új Széchenyi Terv hét kitörési pontjához, melyek biztosítják a foglalkoztatás dinamikus bővítését, a pénzügyi stabilitás fenntartását, a gazdasági növekedés feltételinek megteremtését, valamint hazánk versenyképességének javítását. Az Új Széchenyi Terv 7 programja a következő: 1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program 2. Zöldgazdaság-fejlesztési Program 3. Otthonteremtési Program 4. Vállalkozásfejlesztési Program 5. Közlekedésfejlesztési Program 6. Tudomány – Innováció Program 7. Foglalkoztatási Program Az ÚSZT középpontjában a vállalkozók állnak, hiszen egyik legfontosabb célkitűzése, hogy 10 év alatt egymillió munkahely jöjjön létre a gazdaságban és ezzel együtt növekedjen a foglalkoztatási szint és csökkenjen a regisztrált álláskeresők száma. A Tervben megfogalmazott jövőkép szerint 2030‐ra Magyarország meghaladja az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségét, fogyasztási szintjét és életminőségét. 12.7. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai (2007) Az Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia fő célkitűzése, hogy elősegítse a hazai-társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok összességének, azaz országunk fejlődésének közép-, illetve hosszútávon fenntartható pályára való áttérését, figyelembe véve a hazai adottságokat és a tágabb folyamatokat, feltételeket. A Stratégia: meghatározza és elősegíti a fenntarthatóság eléréséhez, a kívánatos társadalmi állapot felé való elmozduláshoz szükséges közép-, illetve hosszú távú változásokat és annak kereteit; azonosítja azokat az alapvető feltételeket, amelyek e célok és politikák – jól tervezhető, kommunikálható, mérhető és számon kérhető – megvalósulását lehetővé teszik; azonosítja a leginkább gátló, illetve a megvalósulást leginkább segítő főbb tényezőket, s ezek alapján meghatározza a hosszú távú célkitűzéseket, a cselekvés fő irányait; figyelembe veszi a már létező terveket és stratégiákat, beépül azokba, illetve kezdeményezi azok felülvizsgálatát, átalakítását és új stratégiák kidolgozását, ezzel biztosítva közép- és hosszútávon a politikák lehető legnagyobb összhangját és a területek integrációját.


A egészségpolitika a magyar lakosság egészségi állapotának javulását tartja az elérendő eredménynek. Az egészségügynek tehát az egészségi állapot eléréséhez biztosítania kell az egészség előfeltételeit, a hatékony egészségfejlesztést, az egészség védelmét, a betegségek megelőzését és a beteg emberek gyógyítását. Ez pedig elképzelhetetlen egy hatékonyan működő egészségügyi ellátórendszer nélkül, amelynek szolgáltatásai jó minőségűek, tükrözik a kor technikai fejlettségi színvonalát és amelynek szolgáltatásaihoz közel egyenlő eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója. Az ország gazdasági teljesítőképessége alapvető korlátot jelent ezen célmodell elérésének mértékében, de az alacsony színvonalú, nehezen hozzáférhető egészségügyi ellátás a munkaképesség és az életminőség romlásán keresztül a gazdasági felzárkózás akadályává válhat, amellett, hogy az egészségiparba történő magán- és társadalmi befektetés, valamint a korábbi társadalmi befektetések ésszerű felhasználása önmagában is növeli a gazdasági fejlődést.

85


12.9. Wekerle Terv A 2012. évben elfogadott Wekerle Terv a magyar kormány Kárpát-medencei térséget érintő stratégiai szintű gazdaságfejlesztési dokumentuma, amelynek célja a magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése. A terv értelmezésében a Kárpátmedence nem kizárólag a természetföldrajzi egység, hanem Magyarország és a vele szomszédos országok területét magában foglalja Ausztria, valamint Ukrajna Kárpátokon túli részének kivételével. Célcsoportja a kis‐ és középvállalkozások, melyek kitörési pontja egyértelműen az export piacon keresendő, ezért is támogatja a vállalkozások nemzetközi piacra lépését, üzletfejlesztését. A cél elérése érdekében törekszik a szomszéd országokkal való partneri viszony kölcsönös előnyök elvén alapuló elmélyítésére és a közösen támogatható és megvalósítható gazdaságfejlesztési programok azonosítására. A magyar kormány Kárpát-medencei szintű célkitűzéseinek megvalósítása során stratégiai szövetségesként tekint a szomszédos országokban élő magyar nemzeti közösségekre, a szomszédos országokkal való kapcsolat szorosabbra fűzésében épít a magyar közösségek helyismeretére, tapasztalataira, a nyelvi akadályok leküzdésében nyújtott segítségére. Ugyan Heves megye nem országhatár helyzetű, azonban a tervbe megfogalmazott törekvések – tekintettel a közeli szlovákiai határra – a megyében is alkalmazható. 12.10. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) Magyarország felkészülési terve a globális felmelegedési válságra, melyet az Országgyűlés 2008. március 18-án fogadott el. Célja a meglévő kormányzati intézkedések megfelelő összhangjának elősegítése és a társadalom valamennyi rétegének együttes mozgósítása az éghajlatvédelem érdekében. Stratégia három fő célkitűzése: percepció – a felkészülés társadalmasítása, mitigáció – arányos kibocsátás csökkentés, adaptáció – arányos felkészülés az alkalmazkodásra. A stratégia az éghajlatváltozást meghatározó környezeti terhelésként az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását tekinti. Ennek megfelelően a magas széntartalmú gazdaságot és ahhoz tartozó szektorokat tartja hajtóerőknek. Ezek a szektorok az energiaipar, a lakossági és közszféra, az ipar, a közlekedés és a földhasználat. A stratégia tárgyalja, hogy a nevezett ágazatokban milyen kibocsátás-csökkentési potenciálok vannak. Ezen keresztül határozza meg az egyes ágazatokban szükséges intézkedéseket. Ezek a hatásfoknövelés, kapcsolt energiatermelés és széndioxid tárolás; energiatakarékosság a lakossági szektorban és a közszférában; átállás megújuló energiahordozókra; a közlekedési kibocsátások mérséklése; a mezőgazdasági kibocsátások mérséklése, szénmegkötés erdőtelepítéssel; hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés; ipari kibocsátások mérséklése; intelligens energiafelhasználás. A célok elérése, az intézkedések végrehajtásának biztosítása állami szabályozó rendszert igényel. A stratégia fontosnak tartja a piaci megoldások keresését, mint win-win megoldások alkalmazása a problémákra, továbbá az adózási eszközöket, amelyeket az externáliák internalizálásának elve követel meg. A stratégia az erőforrásadót, üvegházgáz adót, a környezetvédelmi adók reformját, a támogatási- és adókedvezményeket, a korlátozási/kötelezettségi és bizonyítványkereskedelmi rendszereket sorolja fel lehetséges eszközként. Az alkalmazkodást a változó körülményekhez elkerülhetetlennek tekinti, s ezért külön alkalmazkodási stratégiát állít fel. Prognosztizálja a várható változásokat, annak hatásait a kiemelt szektorokra. Elemzi a hazai alkalmazkodó-képességet, s meghatározza a legfontosabb feladatokat. A stratégia azzal az elvi feltétellel határozza meg az adaptációs intézkedéseket, hogy azok nem kerülhetnek ellentmondásba kibocsátás-csökkentési célokkal. 12.11. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 A Magyarország 2010‐től 2020‐ig érvényes Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervének legfontosabb feladata azoknak az alapelveknek, cselevési irányoknak és intézkedéseknek a kijelölése, amelyekkel teljesíthető az Európai Unió


12.8. Területi Agenda 2020 Az Európa 2020 alapelvei jelentek meg az Európai Unió magyar elnöksége alatt, 2011. évben elfogadott Területi Agenda 2020 (TA 2020) dokumentumban, ami tekinthető a területi kohézió legfontosabb szakpolitikai keretrendszerének, egyben a területfejlesztés eligazító irányelveinek. A TA2020 célja a térségi szemlélet közvetítése, a szakpolitikák területi összehangolása. A területi célok a következő prioritásokban foglalhatók össze:  A policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése.  Az integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, a vidéki és sajátos adottságú régiókban.  A határon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja.  A régiók erős helyi gazdaságon alapuló globális versenyképességének biztosítása.  A területi összeköttetés javítása az egyének, a közösségek és vállalkozások érdekében.  A régiók ökológiai, táj és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása.

86


által Magyarország számára előírt 13 százalékos célértéket jelentősen meghaladó, ambiciózusabb megújuló részarány – 14,65 százalék. A cselekvési tervben megfogalmazott intézkedések az energia- és klímapolitikai célok megvalósításának előmozdítása mellett a magyar gazdaság fejlődését és versenyképességének növekedését, új munkahelyek létrehozását, a vidék fenntartható fejlesztését is szolgálják, hiszen a megújuló energiaforrások alkalmazása, elterjedése a zöldgazdaság fejlesztés eszközrendszerén keresztül a magyar gazdaság egyik kitörési pontját jelentheti. Felhasználási módjukat tekintve a megújuló energiák részarányát 2010‐től 2020‐ig a fűtés‐hűtés terén 9 %‐ról 18,9 %‐ra, a villamos‐energiában 6,7‐ről 10,9 %‐ra, a közlekedésben pedig 4,6‐ról 10,0 %‐ra kell emelni. 12.12. Nemzeti Energiastratégia 2030 A Nemzeti Energiastratégia a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja. Garantálja az ellátásbiztonságot, figyelembe veszi a legkisebb költség elvét, érvényesíti a környezetei szempontokat, és lehetővég teszi, hogy hazánk nemzetközi súlyának és erőforrásai mértékének megfelelő arányban hozzájárulhasson a globális problémák megoldásához.

12.13. Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 tervezet A stratégia jövőképe, hogy az élelmiszerlánc termékek mindenkor egészségesek, kiváló minőségűek és biztonságosak legyenek, valamint azok előállítása, kereskedelme, felhasználása vagy fogyasztása során az emberek és a társadalom magas fokú tudatosságot és felelősséget tanúsítson. Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia a fő cél – az élelmiszerlánc biztonság fokozása – elérése érdekében két célterületen négy stratégiai célt és 11 programot határoz meg: I. Élelmiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment I. A. Tudáscentrum kiépítése és működtetése 1. Egységes információ-menedzsment 2. Átlátható kockázatelemzés bevezetése 3. Laboratóriumi rendszer újraszervezése I. B. Tudáshálózat kialakítása és innováció 4. Tudáshálózat alapjainak kiépítése 5. Modern oktatás-képzés 6. Partnerség a kutatásban, innovációban 7. Élénk közkapcsolatok II. Élelmiszerlánc-kockázatok kezelése II. A. Ismert kockázatok felügyelete 8. Széleskörű kockázatcsökkentés 9. Hiteles és erős hatóság II. B. Ismeretlen veszélyek és elfogadhatatlan mértékű kockázatok kezelése 10. Sikeres küzdelem a visszaélések ellen 11. Kritikus infrastruktúrák védelme 12.14. Nemzeti Reform Program Magyarország Nemzeti Reform Programja arra törekszik, hogy megfelelő és hiteles választ adjon azokra a szerkezeti problémákra – elsősorban az alacsony foglalkoztatásra és a magas államadósságra –, amelyek jelenleg fékezik a magyar gazdaság dinamikus és kiegyensúlyozott növekedését. A Nemzeti Reform Program összeállítása során Magyarország arra törekedett, hogy kövesse az Európai Bizottság által megfogalmazott tartalmi és szerkezeti ajánlásokat. Ennek megfelelően a Program legfontosabb törekvése azoknak a hosszú távú szerkezeti reformoknak a bemutatása, amelyek a gazdasági növekedés dinamizálását, a foglalkoztatás bővítését és az államadósság fenntartható szintre mérséklését szolgálják, és amelyek jól illeszkednek nemcsak az Éves Növekedési Jelentésben megfogalmazott prioritásokhoz, de a „Euro Plusz” megállapodás legtöbb eleméhez is (amelynek egyébként Magyarország nem részese). A növekedést elősegítő strukturális reformok mellett a Nemzeti Reform Program megerősíti azokat a vállalásokat is, amelyekkel Magyarország az Európa 2020 Stratégia öt


A célok elérése érdekében öt törekvést fogalmazódott meg a dokumentumban: 1. Energiatakarékosság és energiahatékonyság fokozása, 2. megújuló energiák részarányának a növelése, 3. a közép európai vezetékhálózat integrálása és az ehhez szükséges határkeresztező kapacitások kiépítése, 4. az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzése, valamint 5. a hazai szén- és lignitvagyon környezetbarát módon való felhasználása a villamosenergia-termelésben.

87


kiemelt célkitűzéséhez – saját adottságainak és nemzeti prioritásainak megfelelően – hozzá kíván járulni, és bemutatja az azok eléréséhez tervezett, legfontosabb kormányzati intézkedéseket. A Nemzeti Reform Program vállalásai az EU 2020 stratégiához kapcsolódóan: -

a 20-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 százalékra növelése; a kutatás-fejlesztési ráfordítások bruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 százalékra növelése; a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 százalékra növelése; 10 százalékos energia megtakarítás elérése; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az üvegházhatású gázok kibocsátásának legfeljebb 10 százalékos növekedése a 2005. évi szinthez képest; a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 százalékra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 százalékra csökkentése a 18-24 éves népességen belül; a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 százalékpontos csökkentése.

12.15. Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (2007-2013) A Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (NSRK) 2007-2013 közötti időszak egyik legfontosabb fejlesztési dokumentuma, mivel ez szabályozza az Európai Unió kohéziós alapjából származó források hazai felhasználását. Az NSRK átfogó célja: a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése.

1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 2. prioritás: Közlekedésfejlesztés 3. prioritás: Társadalmi megújulás 4. prioritás: Környezeti és energetikai fejlesztés 5. prioritás: Területfejlesztés 6. prioritás: Államreform A fenti prioritások megvalósítását 15 operatív program szolgálja. Az NSRK deklarálja azt is, hogy a fejlesztési célok megvalósítása során az kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbi horizontális politikák érvényesítésére: - a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására o környezet fenntartható használata; o társadalmi folyamatok fenntarthatósága; o gazdasági folyamatok fenntarthatósága; - a kohézió erősítésére (mind gazdasági, mind területi, mind pedig társadalmi értelemben) o a területi kohézió erősítése; o az esélyegyenlőség biztosítása, megkülönböztetés tilalma a társadalmi kohézió erősítése érdekében.

12.16. II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. A terv 2014-re elérendő átfogó hulladékgazdálkodási céljai a következők: -

A hulladékképződés mennyiségi növekedésének (ipari és lakossági) megállítása, visszafordítása megelőzési intézkedésekkel. a települési (ipari és lakossági) szilárd hulladékok gyűjtésének és kezelésének javítása, települési folyékonyhulladék-kezelési program az illegális hulladéklerakók csökkentése A képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása: újrahasznosítása és az újra használatra történő előkészítése, feldolgozása. A nem hasznosuló hulladék környezeti és egészségi szempontból biztonságos ártalmatlanítása, ezen belül a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének minimalizálása az elkülönített gyűjtés és a hasznosítás növelésével, illetve más ártalmatlanítási módszerek alkalmazásával a régi szilárd hulladéklerakók rekultiválása


A célokhoz kapcsolódó tematikus és területi prioritások:

88


12.17. Európai Táj Egyezmény Az európai tájak minősége és sokfélesége olyan közös értéket képez, amelynek védelme, kezelése és tervezése terén fontos, hogy az érdekeltek együttműködjenek. A 2000-ben megszületett Európai Táj Egyezményt Magyarország 2005-ben ratifikálta. Fő célja hogy elősegítse a táj védelmét, kezelését és tervezését valamint, hogy hozzájáruljon a tájak vonatkozásában megvalósuló európai együttműködéshez. Ez az első olyan nemzetközi egyezmény, amely kizárólag a táj védelmével, kezelésével és továbbfejlesztésével foglalkozik.

12.18. Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A keretirányelv szerint a „jó állapot” nemcsak a víz tisztaságát jelenti, hanem a vízhez kötődő élőhelyek minél zavartalanabb állapotát, illetve a megfelelő vízmennyiséget is. Amennyiben a természeti vagy a gazdasági lehetőségek nem teszik lehetővé a jó állapot megvalósítását 2015-ig, úgy a határidők a VKI által felkínált mentességek megalapozott indoklásával 2021-re, illetve 2027-re kitolhatók. A Víz Keretirányelv általános célkitűzései a következők: a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, a vízminőség javítása a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével, a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, az árvizeknek és aszályoknak a vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. A Víz Keretirányelv rendelkezéseit integrált módon, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel kell végrehajtani. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv szoros kapcsolatban van a terület- és településfejlesztési, illetve egyéb ágazati tervekkel: a vizek állapotára vonatkozó célkitűzések elérése érdekében olyan intézkedéseket javasol, amelyek szorosan kapcsolódnak a településekhez, a földhasználathoz, az ipari tevékenységhez és a turizmushoz. 12.19. Tisza-tó koncepció A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2003 áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy a térség társadalmi-gazdasági erőforrásainak aktivizálásával elősegítse a Tisza-tó közvetlen és tágabb környezetébe tartozó települések társadalmi-gazdasági felzárkóztatását, az életkörülmények javítását, a térségi szereplők hatékony együttműködésének megalapozását, a fejlesztések összehangolását. A térség tájszerkezetének, vízügyi, környezet- és természetvédelmi szempontból kiemelten fontos jellemzője a középhegység lábazatától a Tiszáig tartó lejtés. Ennek következtében a felső, intenzíven használt agrárterületek és a Budapest-Kassa útvonal mentén kialakult agglomeráció területén keletkező szennyezések a felszíni és a felszín alatti vizeket, a tározótér vízbázisát veszélyeztetik. Földrajzi, valamint társadalmi-gazdasági helyzetét tekintve a Tisza-tavi térség illetve az itt található települések távolabb esnek az Alföld gazdaságilag fejlettebb, urbanizáltabb területeitől. Ennek következtében a térség egy része országos összehasonlításban társadalmi, gazdasági szempontból elmaradott területnek számít. A hátrányos helyzetből való kiemelkedés egyik leginkább meghatározó eleme a Tisza és a Tisza-tó, illetve az ezekhez való fokozatos visszafordulás lehet. A tó mostanra felértékelődött, természetvédelmi-ökológiai jelentősége és turisztikai szerepe megkívánja a közelmúltig meghatározó mezőgazdaság fokozatos, irányított átalakítását (művelési struktúraváltás), valamint a térség turisztikai szolgáltatásainak továbbfejlesztését. A minőségi turizmus gazdasági jelentősége, munkahelyteremtő képessége a térség szempontjából különleges fontosságú lehet. Bár a lakosság megélhetését teljeskörűen önmagában nem biztosítja, de a jövőben motorja lehet a gazdasági és szerkezeti átalakulásnak. Átfogó célok: Táj- és környezetvédelem szempontjaival összehangolt, minőségi turizmus fogadására alkalmas üdülőtérség kialakítása, Természeti adottságokon alapuló fenntartható gazdaság kialakítása, Humán erőforrások fejlesztése. Népességmegtartás és kohézió erősítése. Prioritások: Jó környezeti és ökológiai állapot elérése, fenntartása. Gazdasági szerkezet megújítása. Térség települési infrastruktúra fejlesztése. Humán erőforrások fejlesztése. Térségi együttműködés és kohézió erősítése.


Az Egyezményben meghatározott feladatok egy részét hazánk már teljesítette, hiszen a táj védelme törvényi szinten szabályozott, illetve a tájra vonatkozó stratégiákban megjelenik a tájak védelme, kezelése és tervezése. A tájak értékeléséhez és ''működtetéséhez'' értő szakemberek képzése is nagy hagyományokra tekint vissza. A lakosság és a helyi érdekelt szervezetek is részt vesznek a tájjal kapcsolatos döntési mechanizmusban (pl. lakossági fórum, közmeghallgatás).

89


12.20. Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Magyarország az ezredforduló éveiben ismétlődő és nagy intenzitású árhullámok levonulásának volt szenvedő alanya. 19982001 között, négy rendkívüli árhullám vonult le a Tiszán, amelyek esetenként egy méterrel is meghaladták az addig mért legmagasabb vízszintet. Az árvizek hatalmas károkat okoztak, a helyreállítás óriási pénzösszegeket emésztett fel. Az okokat keresve elmondható, hogy több tényező együttes hatására alakulhatott így a helyzet. Magyarország a Kárpátmedence legmélyebben fekvő területén helyezkedik el, így hirtelen olvadás vagy nagy esőzések esetén a Kárpátokból lezúduló vízmennyiséggel hazánknak kell megbirkóznia. A megoldást a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése nevű programban találták meg. Az elgondolás szerint kétfajta műszaki beavatkozás ad megoldást az árhullámok levezetésére, az egyik, hogy a lehető legrövidebb idő alatt vezessük le az árhullámot, a másik, hogy a káros víztöbbletet szabályozott körülmények között a folyó mentén újonnan épített árapasztó tározókba vezetik és az árhullám levonulása után engedik vissza a folyóba. A tározók megteremtik azokat a feltételeket, amelyek az árvízmentes időben a tájgazdálkodást, a kiegyensúlyozott vízellátást szolgálják. Az árvízvédelem megoldása mellett a Tisza-völgy térségfejlesztését (infrastruktúra, környezet- és természetvédelem, ökoturizmus, stb.) is magában foglalja a program.

A Program szerint annak átfogó célterületei nem valósíthatók meg a társadalom környezettudatosságának erősítése nélkül. Ezáltal biztosítható, hogy az életminőséget közvetlenül érintő tényezők mellett az emberi élet alapjait jelentő természeti erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata, valamint az ezekkel szorosan összefüggő életmód, fogyasztási és termelési szokások együttesen szolgálják a társadalom hosszú távú jóllétét. A Program átfogó célterületei, illetve a tematikus akcióprogramok keretében meghatározott célok és intézkedések egyaránt arra irányulnak, hogy hidat képezzenek a jelenlegi helyzet és a jövőképben megfogalmazott fő irányok időarányos megvalósításához. Átfogó célterületek: •A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése; •Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; •A fenntartható életmód termelés és fogyasztás elősegítése Akcióprogramok: •Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; •Éghajlatváltozás (felkészülés az éghajlatváltozásra, üvegházhatású gázok csökkentése); •Környezeti egészség (vízminőséggel, élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban); •Települési környezetminőség (települések levegőminőségének javítása, zajterhelés csökkentése, környezetkímélő közlekedési fejlesztések stb.) •Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem; •Fenntartható terület- és földhasználat; •Vízvédelem, hulladékgazdálkodás, környezetbiztonság 12.22. A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája (a Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) 1. melléklete) A biológiai sokféleségről vagy közérthetőbb néven a földi élet védelméről szóló egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrásokból származó előnyök igazságos és méltányos megosztása. A Stratégia alapvető feladata, hogy hazánk rendkívül gazdag, változatos, egyedi, így az egész Föld biológiai sokféleségének megőrzése szempontjából is fontos élővilágának fennmaradását biztosítsa. A Stratégia célja, hogy jelentősen lassuljon a biológiai sokféleség csökkenése, és a sokszínűség jelenlegi szintjét stabilizáló intézkedések hosszú távú kedvező kihatásai a korábban tönkrement élőhelyek helyreállításával, az élővilágra való odafigyeléssel 2030-ra még a jelenleginél is kedvezőbb helyzetet alakítsanak ki. Ehhez a biológiai sokféleség megőrzésének, mint prioritásnak be kell épülnie a szektorokat áthidaló politikába és programokba, valamint a legfontosabb szektorok célkitűzései közé. Így a természeti erőforrások védelme és fenntartható használata szempontjából meghatározó szerepet játszó ágazatok, úgymint a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat, a területrende-


12.21. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) Az Országgyűlés 96/2009. (XII. 9.) OGY határozattal fogadta el a 2009-2014 közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programot, amely az ország fenntartható fejlődési pályára való állását igyekszik elősegíteni, a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával.

90


zés, az infrastrukturális fejlesztések (energia, közlekedés), az ipar, a turizmus, a gazdaság és fejlődés, a bányászat, valamint a nemzetközi kereskedelem stratégiájába és programjaiba. 12.23. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III. 2009-2014 (a Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) 2. melléklete) A Nemzeti Természetvédelmi Alapterv készítésének célja, hogy egy távlati jövőképhez igazítva meghatározza a természet védelmével, a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos állami feladatokat és politikát, ezen belül összehangolja és tervidőszakokra bontva ütemezze a természeti és táji értékek, természetes élőhelyek, vadon élő növény- és állatfajok, valamint más természeti értékek felmérésével, értékelésével, védelmével és helyreállításával összefüggő tevékenységeket.

Az NTA-III prioritásai a Natura 2000 hálózat működőképességének megteremtése, biztosítása, a társadalom minél szélesebb rétegeinek megismertetése a bioszféra működésével, ill. a természeti értékek megőrzésének fontosságával. Szintén kiemelt prioritás a nemzetközi normáknak megfelelő nemzeti parkok kialakítása, amelyek megfelelnek a „nemzet parkja” követelménynek, azaz azok állami tulajdonban és nemzeti parki vagyonkezelésben vannak, elsődleges céljuk a természeti értékek őrzése, gazdagítása és a megismerés, élményszerzés, kikapcsolódás lehetőségének, illetve a tudományos kutatás feltételeinek biztosítása. Az NTA-III időszakában kiemelt feladatként gondoskodni kell a védett természeti területekre vonatkozó kezelési tervek elkészítéséről és elfogadtatásáról, a megkezdett védetté nyilvánítások befejezéséről. Az NTA-III tervidőszak további fontos feladata a természeti környezet elemeinek, kiemelten a globális klímaváltozás által érintett tényezőknek és az élővilágra gyakorolt hatásainak minél szélesebb körű vizsgálata és értékelése. Ennek hiányában bizonytalanná válhat a természetvédelmi stratégiák megalapozottsága, és a gyakorlati programok eredményessége. 12.24. Heves megye húszezer főnél népesebb települései Integrált Városfejlesztési Stratégiáinak összefoglalása Eger Eger az Észak-Magyarországi Régióban található, megyei jogú város, Heves megye székhelye. A település területe 9224 ha, állandó népesség száma 55673 fő a T-STAR 2007-es adatai alapján. Eger a középkori eredetű, régi városi múltra visszatekintő, „szabályos” nyugat-európai városok közé tartozik. Eger funkcionális várostípusa vásár- vagy kereskedőváros („Magyarország földrajza”, 1988.) továbbá központi jellegű település vegyes termeléssel, fejlett felsőfokú központ, iparosodott tradicionális megyeközpont. Eger városa a környező településekkel együtt országos és nemzetközi közlekedési kapcsolatok szempontjából hátrányos helyzetben van, mivel a közúti és vasúti elsőrendű főhálózat elkerüli. A termálvízre épülő turizmus feltételei országos szinten is kiemelkedőnek tekinthetők Heves megyében. A megye és különösen a megyeszékhely termálvizeinek gyógyító hatása régóta ismert, az erre alapozott fürdőkultúra több száz éves hagyományokra épül. Az egri kistérség igen jelentős idegenforgalmi potenciállal, sokrétű, több elemből álló kínálattal jellemezhető mind a régió, mind az országos összehasonlításban egyaránt. Kedvező a több lábon állás, az adottságok komplexitása. Eger lakossága életében a turizmus jelentős helyet foglal el, a város gazdaságának egyik húzó ágazata. Eger gazdasági, ágazati szerepét tekintve komoly vonzáskörzettel rendelkezik, emellett pedig a legfejlettebb térség az Észak-Magyarországi régióban. Az egri kistérség gazdasága összességében versenyképesnek, fejlettnek, de stagnálónak minősül. Emiatt kulcskérdés a fejlődés dinamizálása, a tőkevonzó képesség javítása. Eger gazdasági fejlődésének, meglévő magas szintű intézményi rendszerének, kiemelkedő idegenforgalmi potenciáljának és Heves megye központi szerepének betöltésének köszönhetően mérsékelten fejlődő, növekvő városnak mondható. Eger város típus-meghatározás szempontjából egyik kategóriába sem illeszthető be egyértelműen, alapvetően 2 kategória egyvelege jellemző a városra: • központi szerepkörű középváros jellegformáló iparral • üdülő- (fürdőváros) Eger tradicionális, nagy hagyományokkal rendelkező iskolaváros, fejlett intézmény-hálózattal. A kistérség magasra minősített tudásbázisának egyik eleme az iskolahálózat.


Az NTA-III időszakának prioritása, hogy az állami költségvetésből a jelenleginél nagyobb mértékben részesüljön a magyarországi természeti értékőrző tevékenység. Ebben az időszakban kell elérni, hogy tudatosuljon a társadalomban, hogy a természetvédelmi tevékenység megvalósulása ún. ökoszisztéma-szolgáltatást nyújt a társadalomnak. Ezt a szolgáltatást mindenki igénybe veszi, ezért közös érdekünk és felelősségünk a fenntartása és finanszírozása. Az ökoszisztémaszolgáltatás része a tiszta víz, a jó levegő, a madárdalos erdő, a szabadidő eltöltésére és felüdülésre alkalmas természet. Az ökoszisztéma szolgáltatások azonban ezeknél alapvetőbb kérdésekre is kiterjednek, olyanokra, amelyeket eddig természetesnek tekintettünk, de mára kiderült, hogy nem azok. Ilyen mindenekelőtt a klímavédelem, de ide kell sorolni a talajképződést is, ill. a megújuló nyersanyagok körét.

91


Jövőkép Eger a hagyomány, az együttműködés, az Eger-patak és zöldfolyosók városa. Eger stratégiájában a hagyomány a város szellemi erőforrásait, kultúráját és történelmi emlékeit jelenti. Eger városa ezen értékek jelenlétére és szellemi erejére építi stratégiáját és jövőképét. A közösség és lakosság vonatkozásában az együttműködés stratégiája a meglévő és erős helyi identitás, Eger-tudat dinamizálása, mai interaktív város-közösség kapcsolat létrehozása. A stratégiában szereplő fejlesztési elképzelések összekötő gondolati eleme a zöldterületi-rendszer fejlesztése. A város zöldfelületi rendszerének átfogó fejlesztése és közösségi tereinek, köztereinek integrált rendszerbe foglalása a kulcsa az együttműködő város létrehozásának.

Középtávú tematikus célok 7-8 éves időtávra vonatkozóan: 1. A kistérségben a központi szerepkör erősítése mellett elosztó szerep kialakítása gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási szempontból. 2. A regionális gazdasági szerepkör erősítése kihasználva a rendelkezésre álló humán bázist. 3. Természeti, táji adottságok rendszerré szervezése, városi zöldfelületek kiterjesztése, szerepük növelése és összekapcsolása. 4. A gazdasági fejlesztésekhez kapcsolódó humánerőforrás fejlesztés az oktatás piacképes integrálásával. 5. A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása, közlekedésfejlesztés. 6. Ipari területek bővítése a kistérség településeivel együttműködésben, szolgáltatásfejlesztés, a meglévő iparterületek kihasználtságának maximalizálása. 7. A belváros tehermentesítése, a sétáló-belváros teljes rendszerének kialakítása. 8. Komplex turisztikai kínálat megteremtése a kapcsolódó ágazatok integrált fejlesztésén keresztül. 9. A szociális biztonság megteremtése és a szegregáció oldása építve az erős civil jelenlétre. 10. A városrészek heterogén karaktereinek megőrzése, alközpontjaik megfelelő kialakítása. 11. A város megtartó erejének növelése a lakosság aktivitására építve, megteremtve a fenntartható városfejlesztés segítségével a tudásalap és az identitás egységét. 12. Hozzáférés megteremtése a magas szintű kultúrához és közművelődéshez, a meglévő kulturális értékek megőrzése és újabb hagyományok teremtése, a minőség közvetítése. Gyöngyös Gyöngyös az Észak-magyarországi régió nyugati, középső részének egyik legjelentősebb városa. A régió 6., Heves megye 2. legnépesebb helysége. A térség főközlekedési utakkal jól feltárt, a főutak jó minőségűek, a mellékúthálózat kiépítettsége, minősége ettől lényegesen elmarad. Gyöngyös várost a Budapest-Miskolc-Tornyosnémeti útvonalú 3. sz. főközlekedési út szeli át, melyet a keletnyugati átmenő forgalomtól az M3-as autópálya tehermentesít a várostól délre – az igazgatási határon kívül. Országosan az egyik legfontosabb vasútvonal Gyöngyös térségében halad át. Észak-Magyarország gazdaságát korábban a nehézipar jellemezte, melynek helyzete a jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzet egyik okozója. Megszűnt a mátrai, a borsodi és a nógrádi szénbányászat, leépült a diósgyőri és ózdi acélgyártás, valamint a gépgyártás. A régió vegyipara és energiaipara a privatizációt követően meg tudta őrizni helyét, szerepét. A régió gazdaságának másik ága, a mezőgazdaság is áldozatul esett a rendszerváltásnak. A Gyöngyösi kistérség megmaradt bortermelő vidéknek, azonban ennek gazdasági súlya csekély. A kistérség gazdaságának egyik markáns jellemzője az országosan is magas munkanélküliségi ráta. Ezzel együtt a kistérség – éppen Gyöngyös húzó hatása miatt – mégsem tartozik a hátrányos helyzetű kistérségek közé, nem minősül társadalmigazdasági szempontból elmaradott és szerkezetátalakítási térségnek sem. Annak ellenére, hogy a térség fejlődésének egyik alapja lehetne az idegenforgalom, ki kell jelenteni, hogy a Mátra kereskedelmi szálláshely ellátottság tekintetében lakosság arányosan elmarad a vidéki átlagtól. A lakosság kor szerinti összetétele az országos tendenciákhoz hasonlatos képet mutat, azaz a város lakosságára is jellemző, hogy elöregedőben van. Gyöngyös város állandó lakosainak a száma 2006-ban 32.332 fő volt.


Átfogó célok 15-20 éves távlatra vonatkozóan: Eger városa az együttműködésen alapuló város, mely az Eger-patak mentén kialakult zöldfelületi hálózatra építve, történelmi, borászati és természeti adottságai komplex módon kihasználva minőséget hoz létre és hagyományait gazdagítja. A Településfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott célkitűzéseket az Integrált Városfejlesztési Stratégia az Eger-patak és mellékpatakok, valamint a kapcsolódó zöldfolyosók jelenlétére építő, összefüggő, területi szemléletű hálózatos rendszer beépítésével, és a zöldterületek, városi tér közösségformáló erejére koncentrálva fogja össze.

92


Jövőkép

·

· ·

· · · ·

ahol az elkövetkező években is jó lesz élni, ahol tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, sok a park, ahol megoldott a hulladékkezelés, modern és jól működő a város kommunális infrastruktúra-hálózata, ahol fejlett, racionális és biztonságos a tömegközlekedés, s végül, ahol megvalósult a különböző városrészek – különösen a belváros – rehabilitációja. amely teljes körű és magas városi szolgáltatásokat nyújt lakóinak, mindenekelőtt megfelelő lakáskörülményeket, stabil és elérhető egészségügyi és szociális ellátást, és jól működő városgazdálkodást és igazgatást. ahol a stabil helyzetű kulturális és közművelődési intézményekben magas színvonalú és sokoldalú programok várják és elégítik ki a város és környéke lakóinak igényeit, ahol egy regionális, többkarú modern főiskola van, s ahol a jobb feltételekkel rendelkező oktatási intézmények a gazdaság és a társadalom elvárásainak megfelelő végzettségű szakembereket bocsátanak ki a munkaerőpiacra. amelynek tudásalapú, fejlett és versenyképes a gazdasága, ahol jelentősen megerősödött és magas színvonalú a turisztikai, gazdasági-pénzügyi és üzleti szolgáltatás, ahol erősek a kis- és középvállalkozások, s ahol a megújult városközpont tele van élettel. ahol hangsúlyos az egészséges életmód, és sportolási, szabadidős infrastrukturális hátteret biztosít a lakosság számára ahol a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrálódnak amely megerősödött térségi szerepköreiből fakadóan Gyöngyös térségi jelentőségű várossá vált, s amely vonzáskörzetével korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatban áll, annak magas színvonalú városi szolgáltatásokat nyújtó központja.

Átfogó célok 15-20 éves távlatra vonatkozóan: 1) Az életminőség javítása, az élhető városi környezet megteremtése. 2) A településen és annak vonzáskörzetében a társadalmi kohézió erősítése. 3) Sokoldalú, innovatív és versenyképes helyi gazdaság kialakítása. 4) A város kistérségi szerepkörének erősítése, kapcsolatrendszerének bővítése. Tematikus célok: 1) Versenyképes helyi gazdaság megteremtése prioritás 2) Közlekedés fejlesztése prioritás 3) Környezetvédelem prioritás 4) Település rehabilitáció, közműfejlesztés prioritás 5) Otthonteremtés prioritás 6) Biztonságos település prioritás 7) Sport és testkultúra fejlesztése prioritás 8) Élethosszig tartó tanulás, művelődés támogatása prioritás 9) Egészségügyi, szociális szolgáltatások fejlesztése prioritás 10) Helyi közigazgatás modernizációja prioritás Hatvan Hatvan város dinamikusan fejlődő kisvárosi léptékű középváros. Heves Megye 3. legnagyobb városa, amely mindenkor vonzáscentrumként funkcionált. A városi funkció-mennyiség méréséhez használt egyes mutatószámok tekintetében Hatvan „funkcióhiányos középvárosi központnak” tekinthető. A városok dinamikájának mérésére használt mutatók közül a népességszám az országos tendenciáknál kedvezőbb, ám kismértékű visszaesést mutat, a munkahelyek száma dinamikusan nő, a munkanélküliségi ráta fokozatosan csökken, a gazdasági szervezetek száma folyamatosan nő, a városhierarchiában betöltött szerepét megtartotta. Mindezek alapján jelenthető ki, hogy Hatvan az I. kategóriába tartozó, dinamikusan fejlődő városnak tekinthető. Magyarország városainak funkcionális típusai szerint Hatvan Vasúti csomópont. Hatvan a foglalkoztatási szerepkör alapján meghatározott funkciócsoportok közül a Központi szerepkör-kategóriába tartozik. A magyarországi (komplex) várostípusok alapján: Hatvan központi szerepkörű középváros, jellemformáló iparral. Ezen belül az egykori mezővárosok alcsoportjába tartozik. Gazdasági szerkezetét a Robert Bosch Elektronika Kft. jelenléte döntően meghatározza. Kiemelkedő termelési értével, erős nemzetközi hátterével, beszállítói partnerhálózatának Hatvanba vonzásával Hatvan alappillérének tekinthető. Mindemellett nem elhanyagolhatóak a további vállalkozások sem értéküket, sem foglalkoztatottaik számát tekintve. Közlekedési helyzete mind közúti, mind vasúti kapcsolatait tekintve rendkívül kedvező.


Gyöngyös város a jövőben olyan város lesz:

93


A Népesség-nyilvántartó 2008 decemberében 22.032 fő lakónépességet regisztrált, ami a csökkenés megállását jelzi. A tendenciákat figyelve megállapítható, hogy a gyerekkorúak arányának csökkenése mellett az öregkorúak aránya fokozatosan nő. Jövőkép Hatvan 25.000 fős középvárossá kíván válni. A Hatvani Kistérség központjának szerepét tovább erősítve, régióhatárokat átlépő „térségi ökopólusként” értelmezi önmagát. A térségi ökopólus koncepció következetes megvalósítása keretet ad a polgárok, a vállalkozások és a helyi közösségeik „teljes életút” programjának biztosításához. A koncepció célja a környezeti, a gazdasági és az emberi erőforrások feltárása, védelme és fejlesztése, a kiegyensúlyozott fenntarthatóság elvének figyelembe vétele. Átfogó célok 1. Versenyképesség tartós biztosítása Ágazati stratégiák támogatása Hálózati rendszerek előtérbe helyezése Logisztika támogatása 2. Fenntarthatóság biztosítása Gazdasági fenntarthatóság támogatása Környezeti fenntarthatóság támogatása Társadalmi fenntarthatóság támogatása 3. Élhető város megteremtése Fejlett infrastruktúra megteremtése Színvonalas épített környezet megteremtése Integrált városfejlesztési stratégia kidolgozása Tematikus célok  Kreatív, tudásalapú ipar támogatása  Mezőgazdasági hagyományok megőrzése  Kistérségi keretek erősítése  Térségi szerepkör felvállalása  Klaszteresedés támogatása  Fejlesztési kereszttengelyek kihasználása  Intermodális logisztika megteremtése  Közlekedés-földrajzi helyzet erősítése  Korszerű gazdasági szerkezet erősítése  Stratégiai alapok erősítése  Képzés erősítése  Tudatos erőforrás gazdálkodás  Települési értékek védelme  Újrahasznosítás  Teljes-életút program  Lokálpatriotizmus erősítése  Szegregációs hajlam megállítása  Közlekedési infrastruktúra fejlesztése  Intézményi infrastruktúra fejlesztése  Közmű- infrastruktúra fejlesztése  Gazdag építészeti örökség megőrzése  Színvonalas objektumok megteremtése  Fejlesztési területek egységes kezelése  Átgondolt terület-hasznosítás  Hatvan egységének megteremtése  Barnamezős területek hasznosítása

94


12.25. A megye fejlesztése szempontjából releváns jogszabályok 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről (OTrT) 2005. évi LXIV. törvény a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről (BATrT) 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól 5/2012. (V.10.) számú Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének rendelete Pest Me-gye Területrendezési Tervéről (PmTrT) 19/2012.(IV.27.) számú Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének határozata Pest Megye Területrendezési Tervéhez tartozó mellékletekkel javaslatok, ajánlások és in-formációk a megye összes települése számára. 282/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett ál-lamigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Étv) 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet a településrendezési és építési követelményekről (OTÉK) 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek el-hárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályok-ról 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és meg-szüntetésének engedélyezéséről 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telek-alakítási és az építészetiműszaki dokumentációk tartalmáról 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről 85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet a telekalakításról 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonat-kozó szabályokról 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet az építészeti örökség helyi védelmének szakmai sza-bályairól 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környe-zethasználati engedélyezési eljárásról 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1994. évi LV. törvény a termőföldről 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésé-ről 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzé-keny felszíni vizek es vízgyűjtőterületük kijelöléséről (módosította a 93/2007. (IV.26.) Korm. rendelet és a 307/2010. (XII.23.) Korm. rendelet) 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentősegű természetvédelmi rendeltetésű területekről 30/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól 31/2004. (XII.30.) KvVM rendelet a felszín alatti vizek megfigyelésének és állapotérté-kelésének egyes szabályairól 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről (módosította a 92/2007. (IV.26.) Korm. rendelet es a 302/2008. (XII.17.) Korm. rendelet) 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról 6/2009. (IV.14.) KoM-EuM-FVM-KHVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről es a szennye-zések méréséről 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek es szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 25/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról (módosította a 30/2006. (II.8.)Korm. rendelet)

95


26/2002. (II.27.) Korm. rendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési es -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásá-ról 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (módosította a 2012. évi XXVIII. tör-vény) 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet a területi hulladékgazdálkodási tervekről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 16/2001. (VII. 18.) KoM rendelet a hulladékok jegyzékéről 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (a természetvédelem és tájvédelem tárgykörét is szabályozza) 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (13. § (1) bek. 11. pontja és a 23. § (4) bek. 14. pontja (a természetvédelmi feladatok ellátásának kötele-zettségéről) 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről 14/2000. (VI. 26.) KöM rendelet a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén lévő egyes védett természeti területek erdőrezervátummá nyilvánításáról 6/1990. (III.31.) KVM rendelete természetvédelmi területek és tájvédelmi körzet létesí-téséről, valamint természetvédelmi kezelő kijelöléséről

XIII. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE HEVES MEGYÉBEN 13.1.

A területfejlesztés forrásainak elemzése

A dokumentum ezen alfejezete az elnyert támogatások kifizetések alakulását mutatja be. Ahogyan az alábbi ábrán is látszik, az Egri kistérség a megye legdinamikusabb szereplője a pályázati forrásokkal kapcsolatban. A már kifizetett támogatási összeg nagyságrendileg máris megegyezik a lista második helyén lévő Gyöngyösi kistérségnek az igényelt támogatásával. Az ábráról az is leolvasható, hogy a megyeszékhely elvitathatatlan főszerepe a támogatási rendszer mezőnyének.

Ugyanakkor megállapítható az is, hogy kiegyenlített (népesség és gazdasági potenciál) arányos eloszlás jellemzi ezt a mezőnyt az igényelt, megítélt és kifizetett támogatási összegeket tekintve. Ezen alfejezet tartalmazza azt az összefoglaló táblázatot, amelyben a kifizetések alakulása kistérségenként összevethető a következő paraméterekkel: Beérkezett pályázatok száma, Igényelt támogatási összeg (Ft), Támogatott pályázatok száma, Megítélt támogatási összeg (Ft), Leszerződött pályázatok száma, Szerződéssel lekötött összeg (Ft), Megkezdett kifizetések száma (pályázat).

96


Beérkezett pályázatok száma 156 Igényelt támogatási összeg (Ft) 10 589 405 266 Támogatott pályázatok száma 71 Megítélt támogatási összeg (Ft) 4 602 698 368 Leszerződött pályázatok száma 61

Egri kistérség*

Füzesabonyi kistérség

Gyöngyösi kistérség

Hatvani kistér- Hevesi ség ség

1 723

315

459

513

294

4404

150 003 235 230 33 618 093 893

944 70 109 811

944

143

451

245

261

148

2263

72 534 721 965

14 762 938 552

33 735 229

874

122

404

Szerződéssel lekötött összeg (Ft) 3 030 679 707 67 591 344 565 12 729 175 668 Megkezdett kifizetések száma (pályázat) 53 694 104 Kifizetett támogatási összeg (Ft) 2 315 050 451 38 688 069 793 9 459 653 719 22. táblázat * Eger város adatait az Egri kistérség adatai is tartalmazzák

32 047 695 328 21 764 064

kistér- Pétervásárai kistérség

Heves megye Eger összesen

1 351 611 95 160 941 48 337 168 434 58 134 725 399 21 429 393 588 392221633621 561

291

761

55 248 575 27 155 914 116 28 359 673 129 11 130 567 190 192281804549 562 216

242

123

228

2042

702

22 767 655 503 27 748 576 796 9 970 835 392

51 893 659 175885496326 086

173

1672

213

107

558 13 417 188 395 14 060 276 461 6 138 529 021

554 29 195 929 105843325904 760

XIII. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE HEVES MEGYÉBEN

Bélapátfalvai kistérség

97


Az egy főre eső kifizetett támogatási összeg a Heves megyei kistérségekben és Egerben című diagramon a megyei átlag valamivel 300.000 Ft-ot meghaladó sávban húzható meg. Megállapítható, hogy az egy főre eső kifizetett támogatási összeg az egy főre eső igényelt támogatási összeggel és az egy főre eső megítélt támogatási összeggel lényegében nem mutat szignifikáns különbséget, azzal paritásban áll.


Az eddig kifizetett összes támogatási összeg Heves megyében meghaladja a 105 milliárd Ft-ot. Ebből a 7 kistérség közül önmagában az Egri kistérség kapott 38,688 milliárd Ft-ot, aminek jelentős részét, 29, 195 milliárd Ft-ot a megyeszékhely pályázatai nyertek el. A második legmagasabb kifizetési összeg a Gyöngyösi kistérséghez tartozik, és 21,76 milliárd Ft-ot tsz ki. Ezt követi a maga 14, 06 milliárd Ft-os összegével a Hevesi kistérség, majd következik a Hatvani kistérség 13,417 milliárd Ft-tal. A Füzesabony kistérség nyitja az alacsonyabb kifizetéssel rendelkezők sorát 9,459 milliárd Ft-tal, amit a Pétervásárai kistérség követ 6,138 milliárd Ft-tal, a sort pedig a Bélapátfalvai kistérség zárja, 2,315 milliárd Ft-os kifizetett támogatási összeggel. Az egy főre eső kifizetett támogatási összeget is érdemes bemutatni ebben a dokumentumban.

98


65. ábra A megyei átlaghoz képest az Egri kistérség (természetesen a megyeszékhely kiemelkedő helyen), és a Hevesi kistérség áll. A többi kistérség a megyei átlag alatt van az egy főre eső kifizetett támogatási összegek tekintetében. Megjegyzendő, hogy míg az egy főre eső igényelt támogatás a Heves megyei kistérségekben megközelítette az 1,2 millió Ftot, az egy főre eső támogatási összeg a Heves megyei kistérségekben ennek hozzávetőleg a fele lett, amiből a jelen állásig ennek is csupán hozzávetőleg a fele, azaz az eredeti egy főre eső igényelt támogatás negyede került kifizetésre.


64. ábra

99


Népesség

Egy főre eső igényelt támogatási összeg (Ft)

Igényelt támogatási Megítélt támogatási Kifizetett támogaösszeg (Ft) összeg (Ft) tási összeg (Ft)

Egy főre eső támogatási összeg (Ft)

Egy főre eső kifizetett támogatási összeg (Ft)

Egri kistérség 150 003 235 230

72 534 721 965

38 688 069 793

85 328

1757960,3 850069,4

453404,16

*Eger város Gyöngyösi kistérség Hevesi kistérség Hatvani kistérség Füzesabonyi kistérség Pétervásárai kistérség Bélatpátfalvai kistérség

95 160 941 561

55 248 575 562

29 195 929 760

56 647

1679893,8 975313,35 515401,16

70 109 611 811

33 735 291 229

21 764 558 064

77 093

909416,05 437592,14 282315,62

58 134 725 399

28 359 673 129

14 060 276 461

35 910

1618900,7 789743,06 391542,09

48 337 168 434

27 155 914 116

13 417 188 395

53 311

906701,59 509386,7

33 618 093 893

14 762 938 552

9 459 653 719

32 133

1046217,1 459432,31 294390,62

21 429 393 588

11 130 567 190

6 138 529 021

22 398

956754,78 496944,69 274065,94

10 589 405 266

4 602 698 368

2 315 050 451

13 287

796974,88 346406,14 174234,25

251677,67

23. táblázat A területfejlesztés intézményrendszere (szervezet, működés, együttműködés)

13.2.1. Jogszabályi háttér A területi politika alapdokumentumának az 1996. évi XXI. törvény tekinthetjük (teljes nevén: az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről). Az ország Európai Unióhoz való csatlakozása előkészítésével összefüggésben szükségessé váló területfejlesztési intézményrendszer kialakítása, valamint a kormányzati struktúra átalakítása indokolták a módosításokat, így az 1999. évi XCII. Törvény, majd a 2004. évi LXXV. Törvény módosították a területfejlesztési törvényt. Ezek feladatokkal ruházták fel a regionális és a kistérségi intézményeket (tanácsokat), melyek viszont 2012. január 1-től megszűntek. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a terület- és településfejlesztést a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolta. A megyei önkormányzatok a törvény értelmében területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokat látnak el. A területfejlesztési politika megújításáról az 1254/2012. (VII.12.) Korm. Határozat rendelkezik, kijelölve az új Országos Területfejlesztési és Országos Fejlesztési Koncepció elkészülésének kereteit. A területfejlesztési koncepció, területfejlesztési program és területrendezési terv követelményeit, illeszkedését, elfogadásának rendjét a 218/2009. (X.6.) Korm. Rendelet határozza meg. A 140/2012 (VII.2) Korm. Rendelet határozott a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság létrehozásáról. 13.2.2. A területfejlesztés intézményrendszere Az országos szint kiemelten fontos, hiszen az állami irányítás határozza meg fejlesztések „szabályait”. Az Országgyűlés alkotmányos státuszából következik, hogy ellátja a területfejlesztés legfelsőbb szintű irányítását. Ezek közül kiemelkedik a törvényhozási hatáskör, melynek keretében megalkotta azokat a törvényeket, amelyek a honi térségi fejlesztések jogi alapjai. Határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat; beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról. A Kormány a központi végrehajtó hatalom általános hatáskörű legfőbb szerve, tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A Kormány rendelkezik a regionális politika központi irányításában a legfontosabb eszközrendszerrel, hiszen dönt a fejlesztési pénzeszközök decentralizálásáról, összehangolásáról, a kiemelt térségek fejlesztési programjairól. Emellett előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat, az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési terveket és azok önkormányzatokra is kötelező elemeit, a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét, az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket; összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket.


13.2.

100


A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság állást foglal a Kormány számára a fejlesztési és tervezési feladatokról, különösen a 2014-2020 pénzügyi időszakhoz kapcsolódó feladatokról, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról és működtetéséről. Országos szinten a Kormány, illetve a tárcák területfejlesztéssel összefüggő feladatainak végrehajtása mellett az Országos Területfejlesztési Tanács (OTT) tevékenysége meghatározó, melyben az érintett tárcák mellett a területi (megyei, regionális), illetve szakmai képviselet is szerepet kap. A területfejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a stratégiai tervezés a Nemzetgazdasági Minisztérium hatáskörébe tartozik. A minisztérium feladatai a fejlesztéspolitika körében a hazai és európai uniós fejlesztéspolitika alakítása és végrehajtása, ágazati fejlesztések összehangolása, idegenfogalmi fejlesztések, a kutatás-fejlesztés és a technikai innováció, az űrkutatással kapcsolatos feladatok ellátása. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mint a hazai fejlesztéspolitikáért felelős miniszter munkaszervezete előkészíti a kormányzati támogatási döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat, biztosítja az ágazati és területi szereplői közötti koordinációt. Együttműködik a fejlesztéspolitikában érintett szakmai és civil szervezetekkel, közreműködik a gazdaságstratégia cél-, eszköz- és intézményrendszerének a kidolgozásában. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2001. évi CLXXXIX. törvény értelmében a megyei önkormányzatok területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat látnak el, ezen belül valósulnak meg a hosszútávú fejlesztési koncepciók és megyei fejlesztési programok, alprogramok kialakítása, együttműködve a megyei jogú városok önkormányzataival. Ezen kívül előzetesen véleményezi a térségi fejlesztési koncepciókat. A regionális fejlesztési ügynökségek feladata a régióban működő szereplők közötti kapcsolattartás. Területfejlesztési Önkormányzati Társulást a települések képviselőtestületei hozhatnak létre, mely a települési önkormányzatok képviselőtestületei által a kistérségek összehangolt fejlesztése, közös területfejlesztési programok kialakítása, a fejlesztések megvalósítását szolgáló közös pénzalap létrehozása érdekében megállapodással létrehozott, önálló jogi személyiséggel rendelkező társulás. A hatályos törvényi előírásnak megfelelően létrejött a Regionális területfejlesztési konzultációs fórum (tagjai: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyék), valamint a Megyei területfejlesztési konzultációs fórum (tagjai: Heves Megye Közgyűlésének Elnöke, valamint Eger Megyei Jogú Város Polgármestere). Az államigazgatási feladatok nagy részét a kormányhivatalok járási hivatalai veszik át 2013. január 1-től. Az egyes operatív programok hasznosulása, eredményessége a megyében

Heves megye egy egyes kistérségeinek pályázói sikerhányadosát foglalja össze a következő táblázat Operatív Programonként. A táblázatban szereplő értékek százalékos formában fejezik ki, hogy adott kistérségből benyújtott összes pályázat adott Operatív Program esetében milyen arányban kerültek támogatásra. Bélapátfalvai Egri kistér- Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi Pétervásárai OP kistérség ség kistérség kistérség kistérség kistérség kistérség ÁROP 0,00% 20,00% 66,67% 50,00% 33,33% 66,67% 100,00% EKOP 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% ÉMOP 40,28% 56,88% 43,96% 48,00% 55,81% 60,16% 50,00% GOP 60,53% 62,74% 55,41% 57,84% 62,70% 51,15% 44,44% KEOP 36,36% 40,37% 45,45% 27,91% 48,78% 47,83% 54,76% KÖZOP 0,00% 100,00% 100,00% 0,00% 66,67% 50,00% 0,00% TÁMOP 44,83% 44,65% 32,61% 36,02% 40,00% 36,45% 54,55% TIOP 40,00% 47,62% 88,89% 64,52% 54,55% 90,00% 40,00% Összesen: 45,51% 54,79% 45,40% 47,78% 53,38% 50,88% 50,34% 24. táblázat A táblázat összegző sorából kiderül, hogy a darabszámok figyelembevételével statisztikai értelemben az Egri kistérségből benyújtott pályázatok voltak a legnagyobb arányban sikeresek, a Füzesabonyi kistérségből érkezők pedig a legkevésbé sikeresek. Ezen összegző táblázat részletező bontását az alábbi táblázatok alkotják: Heves megye ÁROP EKOP ÉMOP GOP KEOP KÖZOP

Beérkezett pályázatok 21 1 953 1763 379 14

Támogatott pályázatok 10 0 496 1044 157 11

Nem támogatott pályázatok 11 1 457 719 222 3


13.3.

101


Bélapátfalvai kistérség Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok ÁROP 1 0 EKOP 0 0 ÉMOP 72 29 GOP 38 23 KEOP 11 4 KÖZOP 0 0 TÁMOP 29 13 TIOP 5 2 Összesen: 156 71 Füzesabonyi kistérség Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok ÁROP 3 2 EKOP 0 0 ÉMOP 91 40 GOP 74 41 KEOP 44 20 KÖZOP 2 2 TÁMOP 92 30 TIOP 9 8 Összesen: 315 143

ÁROP EKOP ÉMOP GOP KEOP KÖZOP

Hatvani kistérség Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok 3 1 0 0 86 48 185 116 41 20 3 2

Nem támogatott pályázatok 1 0 43 15 7 0 16 3 85 26. táblázat

679 49 2141

Egri kistérség Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok 5 1 1 0 269 153 797 500 109 44 5 5 495 221 42 20 1 723 944

Gyöngyösi kistérség Nem támogatott Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok pályázatok 1 2 1 0 0 0 51 200 96 33 389 225 24 86 24 0 0 0 62 236 85 1 31 20 172 944 451 27. táblázat Hevesi kistérség Nem támogatott Beérkezett Támogatott pályázatok pályázatok pályázatok 2 6 4 0 0 0 38 123 74 69 217 111 21 46 22 1 4 2

Nem támogatott pályázatok 4 1 116 297 65 0 274 22 779

Nem támogatott pályázatok 1 0 104 164 62 0 151 11 493

Nem támogatott pályázatok 2 0 49 106 24 2


TÁMOP 1155 476 TIOP 118 69 Összesen: 4404 2263 Pétervásárai kistérség Beérkezett Támogatott Nem támogatott pályázatok pályázatok pályázatok ÁROP 1 1 0 EKOP 0 0 0 ÉMOP 112 56 56 GOP 63 28 35 KEOP 42 23 19 KÖZOP 0 0 0 TÁMOP 66 36 30 TIOP 10 4 6 Összesen: 294 148 146 25. táblázat

102


TÁMOP 130 TIOP 11 Összesen: 459

52 6 245

78 5 214

107 10 513 28. táblázat

39 9 261

68 1 252

66. ábra A támogatott pályázatokat tekintve megállapítható, hogy míg darabszámra a Hatvani kistérség a lista utolsó előtti helyén áll, a pénzben kifejezett összegek alapján már megelőzte nem csak a Bélapátfalvai, de a Füzesabonyi és Pétervásárai kistérségeket is. A Bélapátfalvai kistérség mind a benyújtott, mind a támogatott pályázatok kapcsán darabszám, megpályázott és megnyert összeg szempontjából a lista végén áll.

30

Részadatok a 2.1.1. alfejezetben találhatók.


Észak-magyarországi Operatív Program Az Észak-magyarországi Operatív Program kapcsán jelen vizsgálat idejéig Heves megye 7 kistérségéből összesen 496 db pályázat nyert támogatást. Ez átlagosan 70,8 db nyertes pályázatot jelent kistérségenként. Eger város esetében 86 db az érvényes érték, ami a megyei átlagérték fölött van. Elmondható, hogy az Egri és a Gyöngyösi kistérségek szerepeltek az áltag fölötti, 153 db, illetve 96 db nyertes pályázattal. Megállapítható tehát, hogy ebben a két kistérségben volt nem csak a legkiemelkedőbb a pályázói hajlandóság30, de a sikeres pályázatok száma is. Heves megyében a legpasszívabb kistérségekből beérkezett pályázatok alacsony száma az Észak-magyarországi Operatív Program esetében maga után vonta a támogatott pályázatok alacsony darabszámát is, amely kapcsán megállapítható, hogy a Hatvani és a Bélapátfalvai kistérségek rendelkeznek a legalacsonyabb darabszámú támogatott pályázattal, a maguk 48 db, és 29 db pályázatával.

103


68. ábra Megállapítható, hogy a Gazdaságfejlesztési Operatív Program esetében a Heves megyei kistérségi bontás során Ft-ban kifejezett támogatott pályázatok nagysága leképezi a benyújtott pályázatok darabszámait és kistérségi eloszlását.


67. ábra Gazdaságfejlesztési Operatív Program A Gazdaságfejlesztési Operatív Program kapcsán Heves megye 7 kistérségéből jelen vizsgálat idejéig összesen 1044 db pályázat került támogatásra kiválasztva. Ez átlagosan 149,1 db támogatott pályázatot jelent kistérségenként. Az Eger város esetében érvényes érték (433 db) a megyei átlagérték közel háromszorosa, ami jól tükrözi a megyeszékhely jelenlegi gazdasági potenciálja mellett pályázatíró humán kapacitásait is. Az Egri és a Gyöngyösi kistérségek szerepeltek az áltag fölötti, 500 db, illetve 225 db támogatott pályázattal. A leginkább kedvezőtlen helyzetben lévő kistérségek a támogatott pályázatokat illetően a Pétervásárai és a Bélapátfalvai kistérségek voltak a maguk 28 db, és 23 db támogatott pályázatával.

104

69. ábra Környezet és Energia Operatív Program A Környezet és Energia Operatív Program kapcsán Heves megye 7 kistérségéből jelen vizsgálat idejéig összesen 157 db pályázat került támogatásra. Ez átlagosan 22,4 db támogatott pályázatot jelent kistérségenként. Az Eger város esetében érvényes érték (23 db) a megyei átlagértékhez közeli, de azt meghaladó. Az Egri és a Gyöngyösi kistérségek szerepeltek az áltag fölötti, 44 db (a megyei átlagnak közel duplája), illetve 24 db támogatott pályázattal. Elmondható tehát, hogy Heves megyében ebben a két kistérségben volt a legkiemelkedőbb a pályázói hajlandóság és a támogatott pályázatok száma is a Környezet és Energia Operatív Program pályázati konstrukcióit tekintve. A legpasszívabb kistérségek a támogatott pályázatokat illetően a Hatvani és a Bélapátfalvai kistérségek voltak 20 db, illetve 4 db támogatott pályázattal. A Bélapátfalvai kistérség esetében ez az érték a megyei átlagnak kevesebb, mint csupán az ötöde, míg a lista elején álló Egri kistérség adatának csupán az egy tizenegyede.

70. ábra Megállapítható, hogy míg a beadott pályázatok száma szempontjából kirajzolható egy exponenciális görbe, a támogatott pályázatok függvénye már inkább konstans jelleget ölt, a Gyöngyösi, Hevesi, Füzesabonyi, Pétervásárai és Hatvani kistérségek megközelítően azonos darabszámú pályázatot nyertek, míg a lista elején találjuk az Egri, a végén pedig a Bélapátfalvai kistérséget.



105


72. ábra Amellett, hogy a megye 3 kistérségéből, a Bélatpátfalvai kistérség, a Gyöngyösi kistérség és a Pétervásárai kistérség területéről nem érkeztek be pályázatok, a Heves megyei kistérségnek sem volt támogatott projektje. Az Egri és Füzesabonyi kistérségek 5 db és 2 db pályázatot nyújtottak be, melyek 100%-ban kiválasztásra kerültek, ezen két kistérség esetében tehát nem volt elutasított pályázat.


71. ábra Közlekedés Operatív Program A Közlekedés Operatív Programra jelen vizsgálat idejéig Heves megye 7 kistérségéből összesen 11 db pályázat került támogatásra. Ez átlagosan 1,5 db támogatott pályázatot jelent kistérségenként. Az Eger város esetében érvényes érték 2 db. Az Egri, Hevesi, Hatvani és Füzesabonyi kistérségek szerepeltek az áltag fölötti, 5 db, illetve 2-2 db támogatott pályázattal. Gyakorlatilag azonban elmondható, hogy kizárólag ezen négy kistérségből érkezett pályázat a Közlekedés Operatív Program pályázati konstrukcióit tekintve. A legpasszívabb kistérségek a Bélapátfalvai, a Gyöngyösi és a Pétervásárai kistérségek, amelyek nem nyújtottak be pályázatot.

106

73. ábra Társadalmi Megújulás Operatív Program A Társadalmi Megújulás Operatív Program kapcsán Heves megye 7 kistérségéből jelen vizsgálat idejéig összesen 476 db pályázat lett kiválasztva támogatásra. Ez átlagosan 68 db támogatott pályázatot jelent kistérségenként. Az Eger város esetében érvényes érték (198 db) a megyei átlagérték közel triplája. Az Egri és a Gyöngyösi kistérségek szerepeltek az áltag fölötti, 221 db, illetve 85 db támogatott pályázattal. Elmondható tehát, hogy ebben a két kistérségben volt a legkiemelkedőbb a pályázói hajlandóság és a támogatott projektek száma egyaránt a Társadalmi Megújulás Operatív Program pályázati konstrukcióit tekintve. A legpasszívabb kistérségek a Füzesabonyi és a Bélapátfalvai kistérségek voltak a maguk 30 db, és 13 db pályázatával. Ez utóbbi a megyei átlagnak csupán 19%-a.

74. ábra Megállapítható, hogy a Pétervásárai kistérségnek a beadott pályázatok listájához képest sikerült egy helyet előrelépnie a támogatott pályázatok listáján. Így a Füzesabonyi kistérség csúszott vissza az utolsó előtti helyre. Ezen túl a Társadalmi



107


75. ábra Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program kapcsán Heves megye 7 kistérségéből jelen vizsgálat idejéig összesen 69 db pályázat került támogatásra be. Ez átlagosan közel 10 db támogatott pályázatot jelent kistérségenként. Az Eger város esetében érvényes érték (18 db) a megyei átlagérték közel duplája. Az Egri és a Gyöngyösi kistérségek szerepeltek az áltag fölötti, 20-20 db nyertes pályázattal. Elmondható tehát, hogy ebben a két kistérségben volt a legkiemelkedőbb a pályázói hajlandóság mellett a legtöbb nyertes pályázat a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázati konstrukcióit tekintve Heves megyében. A legpasszívabb kistérségek a Pétervásárai és a Bélapátfalvai kistérségek voltak a maguk 4 db, és 2 db pályázatával. Ez utóbbi a megyei átlagnak a 20%-a.

76. ábra Megállapítható, hogy a Füzesabonyi és a Bélapátfalvai kistérségek a beadott pályázati összegek nagyságához viszonyítva előreléptek a támogatott pályázatok listáján.


Megújulás Operatív Program esetében a Heves megyei kistérségi bontás során Ft-ban kifejezett igényelt pályázatok nagysága leképezi a benyújtott pályázatok darabszámait és a nyertes pályázatok kistérségi eloszlását.

108


78. ábra Államreform Operatív Program Az Államreform Operatív Program kapcsán Heves megye 7 kistérségéből jelen vizsgálat idejéig összesen 10 db pályázat nyert támogatást. Ez átlagosan 1,4 db támogatott pályázatot jelent kistérségenként. Az Eger város esetében érvényes érték (1 db) a megyei átlagérték alatt marad. A Hevesi, és a Füzesabonyi kistérségek szerepeltek az áltag fölötti, 4 db(megyei átlag háromszorosa), illetve 2 db nyertes pályázattal. A Bélapátfalvai kistérségben nem volt támogatott pályázat. A Pétervásárai kistérségek ezzel szemben szintén 1 db pályázattal indult, az azonban sikeresnek is minősült.


77. ábra Elektronikus Közigazgatás Operatív Program Az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program természeténél fogva ezen elemzés szempontjából nem releváns, mindazonáltal megjegyzendő, hogy Heves megyét 1 db, Egri kistérségből (Eger városból) beérkezett projekt kapcsán érintette, 50 millió Ft támogatási igénnyel, amely nem került támogatásra.

109


80. ábra


79. ábra Megállapítható, hogy ettől eltekintve az Államreform Operatív Program esetében a Heves megyei kistérségi bontás során Ftban kifejezett igényelt pályázatok nagysága leképezi a benyújtott pályázatok darabszámait és kistérségi eloszlását, valamint a támogatott projekteket. Pétervásárai kistérségnek sikerült 100%-ban teljesítenie, egyetlen beadott pályázata támogatásra is került.

110


Abaúj-Hegyközi

1270699964

42

Bodrogközi

1042044783

1

Edelényi

4550062929

13

Encsi

1153552069

3

Kazincbarcikai

3146791046

39

Mezőcsáti

315096059

119

Mezőkövesdi

3726549850

154,84

Miskolci

30688542420

460,49

Ózdi

4358210315

149

Sárospataki

3451987724

69,68

Sátoraljaújhelyi

4387307494

57,66

Szerencsi

2358398254

28,5

Szikszói

2888379393

11

Tiszaújvárosi

1483463429

23

Tokaji

4690021144

36,95

Heves

39710426508

1074,169

Bélapátfalvai

1458715606

62

Egri

14882115067

369,39

Füzesabonyi

3291420533

35,25

Gyöngyösi

8311103955

340,349

Hatvani

6850996073

115

Hevesi

2839231332

62,6

Pétervásárai

2076843942

89,58

Nógrád

20173694760

275,13

Balassagyarmati

3181862439

34

Bátonyterenyei

4407846232

55,5

Pásztói

1342069349

42

Rétsági

2597670299

70

Salgótarjáni

4796431392

62,63

Szécsényi

3847815049

11

Végösszeg Forrás: NORDA

2557,419

A ROP (Észak-magyarországi Operatív Program 2007-2013 október) kapcsán megállapítható, hogy Észak-magyarország megyéi közül a munkahelyteremtés volumengazdaságossági szempontjából Heves megye szerepelt a legkiemelkedőbben. Az összes hatályos (2013 október) támogatási szerződés aggregált adatai alapján arányaiban Heves megyében a BorsodAbaúj-Zemplén megyében érvényes támogatási szerződések értékének 57,11 %-ából az elért eredmények 88,8%-os teljesülése, míg Nógrád megyével összehasonlítva Heves megye körülbelül a kétszeres támogatási összegből mintegy négyszeres eredményt ért el.


29. táblázat:Teremtett munkahelyek száma (db) Heves megyében kistérségenként Hatályos ROP támogatási szerződések Teremtett munkahelyek aggregált kumulált Megye/kistérség szerződött támogatása (Ft) tényérték (fő) Borsod-Abaúj-Zemplén 69511106873 1208,12

111


13.4. Európai Uniós vidékfejlesztési támogatások Heves megyében A 2007-2013-as időszakban az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból származó pénzügyi források felhasználását meghatározó program az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) volt. Az ÚMVP keretében 2007-2013 között hazánk mintegy 1300 milliárd forint támogatás felhasználására jogosult, amely teljes egészében a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésére fordítható. Az ÚMVP prioritásainak végrehajtása érdekében az alábbi négy tengelyt fogalmazta meg: I. tengely: A minőség és a hozzáadott érték növelése a mező- és erdőgazdaságban, valamint az élelmiszerfeldolgozásban; II. tengely: A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek figyelembevételével; III. tengely: A vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása; IV. tengely: Helyi közösségek fejlesztése (LEADER).

81. ábra: EU-s forrásokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatások értéke (mFt) Heves megye kistérségeiben 2008-2012 első félév között Forrás: MVH, 2012 A vizsgált időszak éves támogatásainak kistérségenkénti összehasonlítása hasonló képet mutat. A kistérségi összes támogatásokhoz viszonyítva ugyanazon évben szinte minden kistérségbe azonos arányban érkeztek vidékfejlesztési források. A legtöbb kistérség esetében 2009-ben vagy 2010-ben volt a jóváhagyás értéke a legmagasabb, de nem jelentős különbséggel. Egyedüli kivétel az Egri kistérség, itt ugyanis 2011-ben jutottak a legnagyobb összeghez. Ebben az évben Eger város számára különösen magas, 1,43 milliárd forint értékű támogatást ítéltek meg. A korábban említett okok miatt a 2012-es évi adatokból ez esetben sem tudunk még pontos következtetéseket levonni. Heves megye LEADER helyi akciócsoportjai:  Dél-Mátra Közhasznú Egyesület  Eger Vidék Kincsei Egyesület  Bükk-Térségi LEADER Egyesület  Tisza-Tarna-Rima Mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület  Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület  Észak Hevesi 33 Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület 82. ábra: EU-s forrásokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatások értéke évenkénti eloszlásban (mFt) Heves megye kistérségeiben 2008-2012 első félév között Forrás: MVH, 2012


Az Európai Uniós támogatások elemzésének tárgya a 2008 és 2012 első félév között az ÚMVP tengelyek keretében Heves megye számára megítélt vidékfejlesztési támogatások összessége. Meg kell említeni, hogy a 2012-es évből származó adatok csak az első félévben kapott támogatási összegeket tartalmazzák, így az összehasonlításhoz több esetben sem szolgálnak mérhető információval. Az időszak vizsgálata során kiderült, hogy az ÚMVP keretében összesen 61,4 milliárd forint támogatásban részesült Heves megye. A 2008-as évet követően nőtt a támogatások értéke, 2009 és 2011 között pedig közel azonos volt a jóváhagyások értéke. Az időszakon belül 2009-ben támogatták a legtöbb pénzzel a megyéből beérkező pályázatokat, a különbség azonban nem számottevő. Az említett évben 3 település, Heves, Eger és Füzesabony kapott jóval magasabb támogatást, mint a többi település. A 2012-es adatok az előzőekben már kifejtésre került okok miatt csak részleges tájékoztatást adnak. A 2008 és 2012 első félévéig eltelt időszakban a legtöbb támogatást a Hevesi kistérségben hagyták jóvá 15,1 milliárd forintos értékben, ez a megyének megítélt összes támogatás közel 25%-át adja. A kistérség települései közül különösen a már említett Heves részesült magas támogatásban. A kistérségbe érkezett uniós vidékfejlesztési források 29%-a erre az egy településre jutott (4,43 milliárd forint), mellyel Eger után (4,46 milliárd forint) a második legtöbb pénzt fordíthatták a jelzett időszakban vidékfejlesztésre. A legkevesebb támogatást a Bélapátfalvai kistérségben osztották ki, 1,7 milliárd forintot, mely a megye összes támogatásának 3%-át sem érte el. Hasonlóan kismértékű hozzájárulást kapott a Pétervásárai kistérség is.

112


A LEADER helyi akciócsoportok delegált feladatként komoly szereppel bírtak/bírnak ezen fejlesztések vonatkozásában. (Konkrét jogcímek: Vidéki örökség megőrzése, Falumegújítás és fejlesztés, Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, Turisztikai tevékenységek ösztönzése, Helyi vidékfejlesztési stratégiák Leader fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások, IKSZT kialakítása és működtetése.) A források nem kerültek teljes mértékben felhasználásra, melynek oka a tőkeszegénység, a megfelelő hitelkonstrukciók hiánya és a bonyolult, bürokratikus pályázati rendszer. Heves megye LEADER helyi akciócsoportjai a vidékfejlesztési forrásokból több mint 10 milliárd forint felett rendelkeznek a 2007-2013 közötti tervezési időszakban. A jövőben az EMVA finanszírozásban várhatóan a jelenleginél nagyobb súllyal fog megjelenni a vidékfejlesztés (a mezőgazdasági jellegű fejlesztések mellett). 13.5. Heves megye szerepe a Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Programban A 2007-2013-as Európai Uniós tervezési időszakban Heves megye részt vett Szlovákiával határon átnyúló együttműködésben a Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Program kereteiben az alábbi táblázatban foglaltak szerint. A megyénket érintő együttműködések és a közös projektek elsősorban egészségügy és kockázatmegelőzés, határon átnyúló környezetvédelem, fenntartható gazdasági fejlődés, kulturális és innovációs együttműködések, megújuló energiaforrások és infrastruktúrák létrehozásának támogatása valamint közös turisztikai projektek elősegítése prioritások mentén valósultak meg. A programnak köszönhetően értékes, a 2014-2020-as időszakban jól kamatoztatható tapasztalatokkal gazdagodott mind Magyarország (azon belül Heves megye) mind Szlovákia. 30. táblázat: Magyarország-Szlovákia (HU-SK) Európai Területi Együttműködési (ETE) Programban megvalósult projektek A projektben résztvevő szervezet Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Mátrai Gyógyintézet Mátrai Gyógyintézet Mátrai Gyógyintézet Károly Róbert Főiskola

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Károly Róbert Főiskola

Károly Róbert Főiskola

Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Kárpátok Alapítvány Károly Róbert Főiskola Károly Róbert Főiskola Kárpátok Alapítvány Életfa Környezetvédő Szövetség


Projekt megnevezése Tisztességes kereskedő - tisztességes szolgáltató / Čestny obchodník - čestné služby Telediagnosztika/Telediagnostika Prevenció - jármű/ Prevencia - vozidlo Prevenció - eszközök/ Prevencia - nástroje Egy magyar régió, és három szlovák megye komplex megújuló energetikai, kooperációs modellje / Komplexný kooperacný model energeticky obnovitelných zdrojov troch slovenských krajov a jedného madarského regiónu Természetvédelmi bemutatóhelyek és tanösvények rendszerének kialakítása, kiadványok megjelentetése Marginális és parlag mezőgazdasági területek fenntartható hasznosítása a határ menti vidéki térségekben agroenergiával - Využitie marginálnych a úhorom ležiacich pôd pre trvalo udržatelné polnohospodárstvo v pohranicných oblastiach agroenergiou "Négy Kapu" Turisztikai fejlesztések és együttmVködések a magyar-szlovák határrégióban "Štyri brány" Rozvoj v oblasti turizmu a spolupráca v madarsko-slovenskom prihranicnom regióne. Dolgozz itthon, integrált munkaerGpiac és oktatásszervezési program-Pracuj doma! Integrovaný trh práce a program sprostredkovania vzdelávania RomaNET Napfény, Holdfény Program Árvízvédelmi lehetőségek értékelése a Sajó völgyben távérzékeléssel RomaNET- közösségi alapú kapacitásépítés Civil hálózati kapacitásfejlesztés Heves és Beszterce-

113


bánya megyében „Megújuló” szakképzés- energia-hatékony és kis környezetterhelés technológiákat bemutató, mobil képzési és demonstrációs központ magyar szlovák közös fejlesztésben Lépj pályára!- Civilek a fiatalok munkaerőpiaciesélyeinek növeléséért Határ menti dombvidékei tájak természetvédelmim kezelését megalapozó biotikai kutatások Komplex természetvédelmi látogató-tájékoztató rendszer kialakítása a határ menti térségben 13.6.

INNTEK

Kárpátok Alapítvány Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Bükki Nemzeti Park Igazgatóság

Összefoglalás

A rendszerváltást követően – sőt már annak időszaka alatt is – hazánkban megkezdődött több, kimondottan térségi fejlesztési célú támogatási program kidolgozása és a megvalósításukat szolgáló pénzügyi eszköz biztosítása, majd felhasználása. A területfejlesztési célú pénzeszközök a forrás eredete alapján külföldi és hazai pénzalapokra, forrásokra oszthatók. Hazánk külföldről érkező térségfejlesztési forrásainak jelentős része az Európai Unió támogatási rendszeréhez, regionális politikájához kapcsolódik. Hazánk a 2007-2013 közötti időszakban a Közösségtől 22,4 millió euro támogatási forrásban részesül, a 2014-2020 közötti időszakra még nincs pontos információ az egyes források nagyságáról. 2007-12 között a megyében hazai forrásokból is valósultak meg fejlesztések. Ezen források egy része mára már kimerült. A központi pénzügyi eszközök az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok. További hazai források az elkülönített állami pénzalapok. A területi politika alapdokumentumának az 1996. évi XXI. törvényt tekinthetjük (teljes nevén: az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és területrendezésről). A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a terület- és településfejlesztést a helyi önkormányzatok feladatai közé sorolta. A megyei önkormányzatok a törvény értelmében területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokat látnak el. Az országos szint kiemelten fontos, hiszen az állami irányítás határozza meg fejlesztések „szabályait”. Középszinten az önkormányzati törvény értelmében a megyei önkormányzatok fő feladata a területfejlesztés lett, ezen belül a hosszútávú fejlesztési koncepciók és megyei fejlesztési programok, alprogramok kialakítása, együttműködve a megyei jogú városok önkormányzataival.

XIV. PARTNERSÉG ÉS CSELEKVÉSI TERÜLETEK 14.1. Partnerség A térség területfejlesztési szereplői elképzeléseinek feltárása, a tervezési folyamat partnerségi tervének elkészítése és végrehajtása: A 2014-2020 időszak tervezési tevékenységéhez a fejlesztési elképzelések feltárása 2012 első felében kezdődött, amelynek keretében a települési önkormányzatok megkeresésén keresztül terveztük feltárni a lakosság, a vállalkozások, a civil szervezetek, a kistérségi társulások és maguk az önkormányzatok fejlesztési elképzeléseit. A Partnerségi Terv elkészítése: A Partnerségi Terv elkészítése 2012 júliusában kezdődött, amelyet a megyei önkormányzat hivatalán belül működő Területfejlesztési Munkacsoport szakemberei állítottak össze. Ebben meghatározásra kerültek: a partnerségbe bevonni kívánt célcsoportok, a partnerekkel folytatandó kapcsolattartás módja, eszközei és ütemezése, a társadalmasítással kapcsolatos rendezvények és azok menetrendje, az eredmények értékelésének és felhasználásának módja. A Partnerségi Tervet a Közgyűlés 134/2012. (IX. 28.) közgyűlési határozatával fogadta el. A Partnerségi Terv végrehajtása: A www.hevesmegye.hu honlapon külön menüpont került kialakításra annak érdekében, hogy az információkat a lehető leggyorsabban és legszélesebb körben tudjuk közöli. Feltöltésre került a Partnerségi Terv, illetve a társadalmi egyeztetésre vonatkozó általános felhívás. A szóbeli és írásbeli véleményezésre megjelölt partnereknek külön felkérő levél került kiküldésre. A megyék közötti tervezési folyamat összehangolása és a kapcsolódási pontok feltárása érdekében az Északmagyarországi Regionális Területfejlesztési Konzultációs Fórum keretében, valamint a régió megyei önkormányzatainak hivatalai és tervezői között is történt egyeztetés. Hasonló formában Jász-Nagykun-Szolnok megyével is konzultáltunk. Eger

114


Megyei Jogú Várossal Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum keretében volt egyeztetés. A Tisza-tó Területfejlesztési Tanács októberi ülésén foglalkozott a témával.

A Partnerségi Terv eredményei, a partnerségi folyamat értékelése: A Partnerségi Terv végrehajtása, az abban foglalt ütemterv alapján folyamatosan történik, ezért a koncepciókészítés első fázisában még csak az időarányos eredményeket lehet értékelni. Annak ellenére, hogy a megyei önkormányzat hivatala már 2012 első felében a települési önkormányzatokon keresztül megpróbálta feltárni a területfejlesztési partnerek elképzeléseit, szakszerű értékelésre alkalmas tartalmú és mennyiségű információ kevés érkezett. Ehhez hozzájárul a koncepciókészítés feszes időbeli ütemezése, valamint, hogy még az országos törekvések, az ország fejlesztési és területfejlesztési koncepciója sem ismert a partnerek számára. Az üzleti szektor alacsony aktivitását az is okozhatja, hogy fejlesztési terveiket – mint üzleti titkot – nem szívesen osztják meg, illetve erős ágazati beállítottságuk miatt nehéz őket területi orientáltságra irányítani. A társadalmi szervezetek és a települési önkormányzatok vonatkozásában, inkább az önkormányzatoktól érkeztek fejlesztési elképzelések, de ezek számai is igen alacsony. Egyértelműen érzékelhető, hogy a társadalmasítási folyamat szereplői még nem ismerték föl kellően szerepüket és lehetőségeiket, melyet a koncepciókészítés javaslattevő fázisában erősíteni szükséges. A Partnerségi Terv is a javaslattevő fázisban tervezi a partnerségi aktusok sűrítését és attraktivitási szintjük növelését. Az Észak-magyarországi Régió területén a Magyarországon jóváhagyott és nyilvántartott Európai Területi Társulások közül három működik (Novohrad-Nógrád ETT székhely:Saljgótarján, Bodrogközi ETT székhely: Miskolc, Abaúj- Abaújban EGTC székhely: Miskolc). Heves megye területét egyik ETT illetve EGTC sem érinti közvetlenül. A megyében lévő Helyi Akciócsoportok bekerültek a Partnerségi Tervbe, mint írásbeli véleményezésre jogosultak. Mind a tervezési folyamatban történő részvételről, mind a társadalmasítás megkezdéséről írásban értesítettük a HACS-okat, észrevétel, javaslat csak az Eger Vidék Kincsei Egyesülettől érkezett. A kistérségek fókuszcsoportos felmérésében azonban a megkérdezettek közel 50%-a HACS tag, így véleményük közvetetten feltárásra került.

Erősségek Az ország két legmagasabb hegysége a Bükk és a Mátra (a 800 méter feletti részek 90%-a) lényegében itt található (Magashegyi klíma); A Mátra és Bükk, illetve Aggteleki Karszt közötti terület természet-közeli állapota; Európai viszonylatban is kiemelkedő geotermikus adottságok: geotermikus grádiens kedvező, egyik legkutatottabb terület (Eger-demjéni kőolajmező); Mátraaljai és Egri Borvidéket teljesen, Bükkaljai-t részben magába foglalja a megye; Tisza-tó, Tisza folyó léte; Egy nemzeti park (BNP) léte, két nemzeti park (Aggtelek, Hortobágy) közvetlen közelsége; Főváros, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza közelsége; Ukrán, orosz, lengyel, román tranzit útvonal áthaladása; Szlovákia közelsége; Hitéleti központ; Történelmi hírnév; Jó kapcsolat Lengyelországgal és Törökországgal; Szakrális múlt; Két főiskolából adódó jelentős felsőoktatási potenciál. Lehetőségek

Gyengeségek Elégtelen infrastruktúra a Bükki Nemzeti Park és a Tisza-tó, megye északi, déli fele megközelítésére; llegális fakitermelések számának növekedése, különösen a hegyvidékeken; Tisza-tó eliszaposodása; Mol Nyrt. elhúzódó mező-fenntartó bányászati tevékenysége (Eger-demjéni kőolajmező); Tényleges hatékony összeköttetés hiánya Miskolccal, Szlovákiával; Közigazgatás, bíróságok, rendőrség, önkormányzatok szakmai felkészültség szerint átlagos összetételű személyi állománya; Fenti szervek, hatóságok gyakran nem támogató hozzáállása belföldi vállalkozásokhoz és innovációhoz; Önkormányzatok többségének tényleges szakmai koncepciótlansága, sodródása; Borvidékek – általában való – leépülése, mozaikszerű fejlődése; Műemlékek többségének hanyatlása; Hitéleti aktivitás csökkenése; Szakrális múlt feltárásának, propagálásának hiánya; Önkormányzatok közötti alacsony szintű együttműködés; Vállalkozások egymás közötti minimális együttműködése. Veszélyek

XIV. PARTNERSÉG ÉS CSELEKVÉSI TERÜLETEK

14.2. SWOT-analízis A Heves megyei helyzetelemzés összefoglalására a következő SWOT analízist találjuk a legalkalmasabbnak

115


Két újabb nemzeti park (Mátra, Tisza); Tisza-tó bővítése; Hanyi-Tiszasülyi Vésztározó turisztikai célú tóvá alakítása; Nemzeti parkok összekötése Egerrel és egymással: kerékpárút, közút; Nemzeti parki turizmus és ökoturizmus fenntartható fejlesztése; Természet-közeli állapotú területeken biogazdálkodási övezetek létrehozása; Geotermikus alapú turizmus fejlesztése; Észak-dél közlekedési folyosó kiépítése; Turizmusban és felsőoktatásban szláv rész-orientáció, együttműködés; Borvidékek turisztikai összekapcsolása; Hitéleti turizmus fejlesztése; A két főiskola együttműködése; Szakrális turizmus fejlesztése; Múzeumi és egyéb együttműködés Lengyelországgal és Törökországgal; Táji identitás növelése A lakosság egészségi állapota javul

Szakmailag legerősebb személyek nem csillapodó elvándorlása, s ennek következtében minden területen leépülési spirálba kerülés; újak máshol való alapítása; Gazdaságilag hatékonyabb belföldi vállalkozások elvándorlása, elsorvadása, újak máshol való alapítása; Történelmi hírnév elsorvadása; Borvidékek marginalizálódása; Tisza-tó hanyatlása; Községek esetén erősebb, városok esetén gyengébb népességcsökkenés, növekvő elvándorlás, népesség kontraszelekciója; Meglévő infrastruktúra és intézményhálózat fenntarthatatlansága, leépülése.

A. Gyöngyösi kistérség: a termelési szektorhoz (agrárgazdaság, ipar) kapcsolódó foglalkoztatás növelése (munkahelyteremtés), és ezzel összefüggésben a humántőke színvonalának növelése, azaz az oktatás-szakképzés fejlesztése, továbbá a helyi energiatermelés és a természeti erőforrások okszerű használata. B. Bélapátfalvi kistérség: a helyi foglalkoztatás jelentős bővítése, a termelőágazatok versenyképességének javítása, a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a humántőke erősítése, és a demográfiai feszültségek enyhítését célzó, egymással is összehangolt programok kidolgozása, végrehajtása. C. Hatvani kistérség: a humántőke fejlettségének növelése, az üzleti szolgáltatások (pl. turizmus) fejlesztése, az infrastruktúrák (energiaellátás, vízellátás, közlekedés, informatikai hálózat) fejlesztése, és az oktatás fejlesztése.


14.3. Cselekvési területek beazonosítása Heves megye cselekvési területeinek beazonosítása során felhasználtuk a helyzetelemzésben tett megállapításokat, s figyelembe vettük az EU-s KSK-rendelettervezet stratégiai célkitűzéseit: 1. a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; 2. a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; 3. az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; 4. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása; 5. környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; 6. a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; 7. a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; 8. a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; 9. beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; 10. az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. A fentiek alapján tehát a megyében kiemelten kezelendő, fejlesztendő területek az egyes kistérségekre lebontva az alábbiak – mindig kitüntetett figyelemmel arra, hogy a fejlesztési területeket helyi stratégiákba kell építeni, részletesen kidolgozni, és lehetőleg komplex programokként megvalósítani:

116


D. Pétervásárai kistérség: a helyi foglalkoztatás jelentős bővítése, a humántőke erősítése, fejlesztése, a közlekedési infrastruktúra javítása, a termelőágazatok versenyképességének növelése a piacok fejlesztésével. E. Füzesabonyi kistérség: a helyi foglalkoztatás jelentős bővítése, a humántőke fejlesztése, a közlekedési infrastruktúra javítása, a termelőágazatok versenyképességének növelése a piacok fejlesztésével együtt. F. Hevesi kistérség: a helyi foglalkoztatás jelentős bővítése, a humántőke erősítése, a közlekedési infrastruktúra javítása, a termelőágazatok versenyképességének növelése, a demográfiai feszültségek kezelése és a rendvédelem (közbiztonság) fokozása.

A társadalmi és gazdasági fejlettség térbeli folyamatvizsgálatára irányuló komplex elemzés szerint a megyében térbeli különbségek figyelhető meg. Az 1996 és 2007 közötti időszak alapján kimutatta, hogy Heves megye hét kistérségéből négy (Hevesi, Füzesabonyi, Bélapátfalvai, Pétervásárai) társadalmi és gazdasági értelemben hátrányos helyzetűnek tekinthető. Hazánk 173 vidéki kistérségei között azon hatvanhat kistérség közé tartoznak, melyek a vizsgált időszakra jellemző komplex fejlődési ütemük, és a kiinduló fejlettségi állapotuk alapján is átlag alatt helyezkednek el. Ez alapján ezek a kistérségek nem pusztán lemaradnak, hanem leszakadnak az ország egyéb területeitől. Tekintettel arra, hogy a fennmaradó három kistérség közül az Egri a legjobb, a Hatvani a második, a Gyöngyösi pedig a harmadik legjobb csoportban található, ezért elmondható, hogy a hátrányos helyzetűnek tekinthető kistérségek a megye fejlett tengelyétől folyamatosan leszakadnak. A hátrányos helyzetű kistérségek elemzésére vonatkozó vizsgálataik is kimutatták, hogy a hátrányos helyzetű pozíciót legerőteljesebben az aluliskolázott munkanélküliek magas aránya determinálja. Mindezek figyelembe vételével összességében Heves megyét három térségre – Hatvan- Gyöngyös- Eger „gazdasági tengely”, Észak-hevesi térség, Dél-hevesi térség – bonthatjuk. A megyét kelet-nyugati irányban átszelő Hatvan- GyöngyösEger „gazdasági tengelyhez” tartozó kistérségek gazdasági súlya meghatározó. Az Észak - hevesi térség a megye „gazdasági tengelyétől” északra fekvő térségét – a megyén kívüli szomszédos területek aprófalvas területeihez hasonlóan – a kicsiny lélekszámú, többségében 1000 fő alatti települések jellemzik. A térség gazdasága inkább ipari, turisztikai központú, kiegészülve gyenge mezőgazdasági szektorral. A Dél – Hevesi térség, jelentős társadalmi, gazdasági, környezeti válságoktól sújtott térség. Hagyományosan agrárkarakterű, régtől fogva elmaradott, funkcióhiányos és súlytalan kisvárosi vonzáskörzet. A megyei összkép a kistérségi felmérések összesítésével alakítható ki. Hangsúlyozni kell, hogy mindegyik kistérség részben sajátos, részben viszont – értelemszerűen – közös fejlesztési kihívásokkal szembesül, így tehetők olyan átfogó megállapítások, amelyek a megyei szintű fejlesztési koncepciónál figyelembe veendők: valamennyi kistérségben a felmérésekben résztvevő „helyi elit” (összesen 177 fő) egységesen úgy ítéli meg, hogy a jövőben – a járások létrejöttétől függetlenül, sőt éppen azok vezetésével együttműködésben – nélkülözhetetlen az alulról szerveződő kistérségi gazdasági-társadalmi együttműködések valamilyen formában történő fenntartása, támogatása; ezt alátámasztja a szubszidiaritást, valamint a gazdasági-társadalmi-környezeti fenntarthatóságot preferáló EUtámogatások várható életbelépése is; óriási igény van az ilyen típusú társadalmi kommunikációra, a helyi kezdeményezések, ötletek és javaslatok intézményes formában történő intenzív áramlására,


G. Egri kistérség: a humántőke fejlettségének növelése, a helyi foglalkoztatás növelése, az üzleti szolgáltatások (pl. turizmus) fejlesztése, az infrastruktúrák (energiaellátás, vízellátás, közlekedés, informatikai hálózat) fejlesztése, és a természeti adottságok (tőke) okszerű kiaknázása.

117


dacára annak, hogy nincs két egyforma kistérség, vannak közös gyenge és erős pontok, amelyek egy megyei szintű területfejlesztési koncepcióban helyet követelnek maguknak. Kifejezetten aggasztó ugyanakkor, hogy látható módon a megkérdezett helyi elitben (megyei szinten sem) sem tudatosul a szociális tőke, illetve a természeti tőke fontos szerepe egy térség élhetővé tételében, és ennek az attitűdnek a megváltoztatása (ezek fontosságának a tudatosítása) a készülő területfejlesztési koncepcióban a társadalmi kommunikáció (társadalmi marketing) számára kiemelt feladatként is meg kell hogy jelenjen. „Alulnézetből” viszonylag rövid idő alatt kialakítható az egyes kistérségek vázlatos helyzetképe, beleértve a helyiek értékrendjét, jövőképét is. Ebből következnek a helyi fenntartható fejlesztési stratégiák eltérései, és még számos hasznos következtetés, nevezetesen: a fenntartható területfejlesztési paradigmaváltásnak alapvető feltétele az, hogy helyi, regionális és kormányzati szinten egyaránt egy egységes metodika alkalmazásával differenciált képet alakítsunk ki a megyékről, az országról, és ennek alapján helyi (kistérségi) szinten komplex fejlesztési stratégiák kidolgozása kezdődjék meg. A fenntartható fejlesztés kistérségi szintű megvalósítása több mint aktuális feladat, mert hiába a kormányzati, vagy a megyei szintű elszántság, ha az előbbi nem párosul helyi kezdeményezések tömegével, az utóbbi pedig megfeneklik a támogató környezet hiányában. És a helyi kezdeményezések sokkal gyorsabban egymásra találhatnak, felerősíthetik egymást, ha kistérségenként rendelkezésre áll egy összehangolt, hosszú távú fenntartható fejlesztési koncepció, meg a hozzá párosuló helyi társadalmi-gazdasági akarat. Fontos szempont az is, hogy a kistérségek fenntartható fejlesztésével összefüggő komplex problémahalmaz megoldásához ilyen célú központi források jelenleg (és belátható távon) nincsenek, csak egyes részterületek fejlesztéséhez szerezhetők támogatások. Ezek a források már ma is (távlatilag pedig egyre inkább) igen korlátozott nagyságúak, viszont egy átfogó, minden részterületet felölelő fenntartható fejlesztési koncepcióba illesztve ezek a támogatások (meg a szintén korlátozott saját erő) sokkal hatékonyabban érvényesülhetnek.

A fejlesztések kapcsán kulcsfontosságú, alapvetően meghatározó fontosságú a humánerőforrások milyensége. Ennek kapcsán a következő időszak sürgető teendői közé tartozik a szakképzés fejlesztése, a lakosság idegennyelv-tudásának gyarapítása, a leszakadó rétegek tanulásra ösztönzése, munkaerőpiacra való be/visszavezetése, stb. Valamennyi kistérségben már jelenleg is kritikus területnek számít a helyi foglalkoztatás és a termelőágazatok helyzete. Ezeknek megyei szintű fejlesztési prioritásként kell megjelenniük, de ugyanakkor kistérségenként a helyi adottságok függvényében differenciáltan. Ezen fejlesztési feladatok egyben a szegénység elleni küzdelemben is kulcsfontosságú szerepet játszhatnak. A következő időszak fontos feladataként jelentkezik a barnamezős területek lehetőség szerinti rehabilitálása, funkcióváltással történő fejlesztése. A közlekedési hálózat csaknem mindegyik kistérségben kritikus területnek számít, amit az autópálya jelenléte bizonyos területeken oldhat (Gyöngyös, Hatvan), de ez csak részben igaz. Ebben az esetben feladatként jelentkezik az autópálya elérhetőségének javítása. Mindenesetre a közlekedési hálózat és a közösségi közlekedés (kiemelt figyelemmel a vasútra) további fejlesztése létszükséglet, különösen a várostérségek mint vonzáskörzetek területén, illetve a periférikusabb helyzetű kistérségekben. A demográfiai helyzetet (beleértve a „gettósodást”, az elvándorlást és az elöregedést egyaránt) csak az Egri kistérségben nem érzékelik fenyegetőnek, három másik kistérségben (Bélapátfalvi, Füzesabonyi, Hevesi) kifejezetten kritikus terület, három továbbiban (Hatvani, Gyöngyösi, Pétervásárai) pedig hosszabb távon nagy kihívás. Ennek megfelelően a népességmegtartást is szolgáló fejlesztési prioritásokkal összhangban oldható fel a növekvő demográfiai feszültség. A kifejezetten periférikus kistérségekben (Bélapátfalvi, Füzesabonyi, Hevesi, Pétervásárai) fentieken túl a humántőke helyzete (képzett és motivált munkaerő megléte) is rendkívül kritikus, míg a viszonylag kedvezőbb pozícióban levő három kistérségben (Hatvani, Gyöngyösi, Egri) éppen ellenkezőleg: a kiemelt erősségek (kitörési pontok) közé sorolják. Az értékes (képzett, felkészült és motivált) munkaerő aszimmetrikus jelenléte a térségben kiemelten kezelendő fejlesztési feladat, amelyhez nem elsősorban az oktatási szolgáltatás hiányzik (ez többnyire erősségként értékelhető), hanem a foglalkoztatási lehetőségek hiánya. Ezért egyrészt a humántőke gyarapítása a periférikusabb helyzetű térségekben, másrészt a megtartása a relatíve erősebb térségekben egyaránt fontos fejlesztési feladat. Sajátos módon az egészségügyi és szociális ellátás éppen a kórházzal nem rendelkező kistérségekben került az erősségek közé, miközben a megye három nagy kórházával rendelkező kistérségében erősségként nem említik. Mindenesetre fejlesztési feladatként a meglevő szolgáltatási színvonal fejlesztése alapvető jelentőségű.


A fentiek alapján tehát a legfontosabb megállapítások és egyben javaslatok is a megyei szintű fejlesztési feladatokra nézve az alábbiak:

118


Kettő kivételével (Füzesabonyi és Hevesi) valamennyi kistérségben az erősségek között szerepel az energiaellátás színvonala. Ezen a téren a jelenlegi színvonal megőrzése csak úgy lehetséges, ha – összhangban a globális mozgással – fejlesztési lépéseket fogalmazunk meg a helyi energiatermelő potenciál minél teljesebb kiaknázására. Ennek munkahelyteremtő, humántőke megtartó, ökológiai fenntarthatóságot szolgáló vonzata is van. Az alacsony CO2-kibocsátású gazdaság megteremtése kapcsán fontos a helyi megújuló energetikai potenciál (geotermikus, nap-, szél-, vízenergia, biomassza) minél nagyobb arányú támogatása és hasznosítása, illetve az energiahatékonyság intézményi, vállalati és háztartási-lakossági fokozása. Az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodva szükséges feladat az időjárási szélsőségekre való minél eredményesebb reagálás, pl. tározók építése, mezővédő erdősávok telepítése, talajerózió elleni küzdelem, stb. A jelzett problémák megoldásához hathatós segítséget nyújthatnak a térségben lévő mezőgazdasági kutatóintézetek eredményeinek gyakorlati, fenntartható alkalmazása. A térség környezeti értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés helyi szintű alkalmazása során jelentős teendőként azonosítható az ökológiai folyosók kialakítása, mind környezetvédelmi-fenntarthatósági, mind munkahelyteremtési szempontból. A megyei és megyéken átnyúló együttműködések kapcsán kiemelt jelentőségűek az egri, gyöngyösi és miskolci felsőoktatási intézmények közötti szorosabbá teendő K+F+I együttműködések. Az innovációs együttműködésekben kulcsszerepet kell kapniuk a nagy nemzetközi cégeknek (pl. ZF, Bosch, Modine, stb.) is, melyek már ma is jelen vannak a megyében, és itt-tartásuk kiemelt jelentőségű a térség gazdasága szempontjából (termelés, adók, foglalkoztatás, export). Mindemellett törekedni kell a helyi kkv-k innovációs tevékenységének beindítására, illetve lehetőség szerinti továbbfejlesztésére is. Kimondottan jelentős feladat lesz az elméleti kutatások gyakorlati termelésbe való „becsatornázásának” a megteremtése, erősítése. Fontos felhívni ugyanakkor a figyelmet azokra a jelenségekre, amelyek felrajzolnak néhány kérdőjelet a jelenleg uralkodó helyi értékrend kapcsán. Ezek mindegyikével társadalmi kommunikációs projektek szintjén foglalkozni kell a megyében (és a kistérségekben), mert fenyegetést tartalmaznak a jövőre nézve: Tendenciózusan (valamennyi kistérségben) háttérbe szorul a civil hálózatok és a kultúra (együttműködés) fontossága, bár mindenütt hosszabb távú kihívásnak látják a fejletlenséget, akárcsak a helyi és külső piacok problémáit. Ez utóbbi különösen annak fényében szembetűnő, hogy a megkérdezettek kritikus (azonnali fejlesztést igénylő) területnek minősítik a termelőágazatokat és a helyi foglalkoztatást. Mintha elfelednék, hogy fenntartható munkahelyeket biztosító versenyképes termelés csak stabil piaci kereslettel együtt létezhet, azaz a fejlesztéseknél komplett termékpályákban kellene gondolkodni. Tudatosul valamennyi kistérségben, hogy a természeti táj szépsége kiváló adottság, de ebben nem látnak kitörési pontot, mert rendre (valamennyi kistérségben) a tartalék (másodrendű) erősségek közé pozícionálják. Ugyanez történik a kiválóan fejlettnek minősített információs hálózattal (Internet, kábel-TV) is. Nem nagyon érzékelik a természeti erőforrások terén meglevő kiváló adottságok lehetőségeit – ezeket többnyire tartalék lehetőségként minősítik. A gazdaság (és a foglalkoztatás) fejlesztésének fő irányát a termelésben látják, sokkal kevésbé az üzleti jellegű szolgáltatásokban (pl. turizmus, kereskedelem, stb.), pedig a lehetőségek ezen a téren is adottak, ráadásul többnyire kevésbé nagyüzemi és tőkeigényes jelleggel, ami a térségek adottságaival is inkább harmonizál. A fentiekből látható, hogy a kistérségi fejlesztési célok meghatározásakor szükséges a céltudatos társadalmi marketing is, amely úgy mobilizálja a helyi erőket, hogy közben előremutató irányban formálja is a meglevő lokális értékrendet, kultúrát.

A kistérségi kihívások számos hasonló vonás mellett nyilvánvalóan egyedi sajátosságokkal is rendelkeznek, ezért univerzális – minden kistérségre egyaránt érvényes – válaszokra törekedni éppoly hiábavaló, mint egyes problémákat, kihívásokat a többitől különválasztva kezelni. Meg kell találni minden kistérségen belül az optimális komplex megoldást, amelyeknek közös és egyedi összetevői is lehetnek. A fenntartható területfejlesztést érintő, közös globális, komplex és összefonódó kihívások a nemzetközi forrásokra is alapuló kutatások alapján minden térségben a 46. ábra szerintiek.


Integrált programok lehetősége Heves megyében

119


1. Energiabiztonság 2. Vízkezelő rendszerek biztonsága 3. Élelmezésbiztonság 4. Élhető környezet biztosítása 5. Szegénység minimalizálása 6. Életminőség, egészség biztosítása 7. Közbiztonság fenntartása 8. Értékrend, kooperáció megteremtése 9. Jogrend, intézmények működtetése 10. Demográfiai romlás megállítása 83. ábra: Globális kihívások komplex rendszere (Dinya L., 2009)

Fontos ezeknek a rangsora is: az energiaellátás azért kerül az első helyre, mert a többi ellátó rendszer (vízellátás, élelmiszertermelés és –ellátás, stb…) működőképessége ezen múlik. Az ellátó rendszereket viszont fenntartható módon, a természeti erőforrásokkal (környezettel) összhangban kell üzemeltetni. A szegénység pedig azt jelenti, hogy az adott térség szereplői számára az energia, a víz, az élelmiszerellátás (infrastrukturális, gazdasági, stb… okok miatt) akadályba ütközik, továbbá nem élhető a környezet. A szegénység elleni küzdelem (programok) önmagában eredménytelen, ha a rangsorban előtte levő feladatokat nem oldjuk meg. Ennél fogva bár a foglalkoztatás biztosítása alapvető, a szegénység visszaszorítása erre mégsem szűkíthető le – ha a munkahelyről származó jövedelem nem elegendő az alapvető szükségletek eléréséhez (vagy ésszerűtlenül használják fel) továbbra is megmarad az energiaszegénység, az éhezés, stb… A szegénységből fakad az alacsony életminőség (egészségi állapot, rövidebb életkor, stb…) és sajnálatos módon a rosszabb közbiztonság is. Amíg ezek a problémák fennállnak, nehéz megvalósítani az összetartó társadalmat, a megfelelő színvonalú oktatást, a demokrácia és intézményrendszere is működésképtelen, és a demográfiai feszültségek is megjelennek. (Dinya L., 2009)

Fenntartható közösség: egy kistérség társadalmának fenntarthatóságát döntő részben a közös célok érdekében mobilizálni képes civil hálózatok alapozzák meg. Amíg egy kistérség lakosságának (ezen belül gazdasági – társadalmi – politikai döntéshozóinak) többsége nem mobilizálható a közös társadalmi célok érdekében (nem azonosul azokkal), addig hogyan lehetne megteremteni az üzleti (gazdasági) érdekek összehangolását? Másrészt pl. a halmozottan hátrányos helyzetűek számára fontos ugyan a munkahelyteremtés (foglalkoztatás), de ezzel egyidejűleg legalább ennyire fontos a társadalmi integrációjuk (be- vagy visszailleszkedésük a helyi közösségbe), vagy a képzésük-továbbképzésük (munkára alkalmasság megteremtése). Mindez a helyi társadalmi kohézió alapfeltétele. Településenként újra kell teremteni a korábban már létezett, de mára már széthullott, atomizálódott helyi közösségeket. Fenntartható gazdaság: erős helyi gazdaság nélkül nincs fenntartható kistérség. Mivel duális gazdaságban élünk („bolhák és elefántok világa”), a lokális gazdasági szereplők versenyképessége a gazdasági hálózatokon múlik (Szabó K., 1999), ehhez pedig a gazdasági érdekek integrálására, megfelelően menedzselt szerveződésekre van szükség, meg kellő nagyságú, mobilizálható helyi tőkére. Gazdasági tőke nélkül a versenyképesség még lokálisan is lehetetlen, hiszen a tőkeerős globális szereplők helyben is jelen vannak. Ugyanakkor a versenyképes helyi gazdaság kibontakozása nem légüres térben történne, már létező, ellenérdekű helyi konkurenciával is szembesül: egyrészt a mindenütt jelenlevő globális szereplőkkel, másrészt az ugyancsak létező „feketegazdasággal”. Fenntartható infrastruktúra: az említett egyre erősödő és összefonódott globális kihívások a nemzetgazdasági és regionális szintek közvetítésével a kistérségekben is érvényesülnek – minél szegényebb (periférikusabb helyzetű) a kistérség, annál gyorsabban és drámaibb módon. Az ellátó rendszerek infrastruktúrájának (közlekedési, energetikai, víz- szennyvíz-, bel- és árvízvédelmi rendszer, informatikai hálózat) fejletlensége ennek a következményeit megsokszorozza, a jól működő infrastrukturális hálózat biztosítása a fenntarthatóság szempontjából fontos prioritás.


A kistérségek fenntarthatóságának legfontosabb összetevői az ábrán láthatók. Eszerint minden kistérségben öt fő fejlesztendő területre (pillérre) kell koncentrálni, ezeken belül pedig négy-négy (összesen 20) részterületre:

120


Fenntartható intézményrendszer: a közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, rendvédelem), illetve a helyi közigazgatás színvonala egy térségben népességmegtartó, vagy –taszító tényező, így a fenntartható intézményhálózat szintén fontos követelménye a térség fenntarthatóságának. Fenntartható természeti környezet: a kistérség fenntarthatóságát biztosító felsorolt összetevők mindegyikével szemben alapvető követelmény, hogy a természeti környezettel összhangban legyenek, ne tegyék tönkre az élhető (egészséges) környezetet biztosító ökológiai hálózatokat. Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások és a lakosság jól felfogott érdeke miatt is erre a fenntarthatóság érdekében összehangolt fejlesztési programokra van szükség. Az öt pillérhez sorolt részterületek gyakorlatilag megfelelnek a négy „alaptőkének”, csak a gazdasági tőkét számos szakmai megfontolás alapján kettéválasztottuk a klasszikus gazdasági, illetve az infrastrukturális tőkére, a szociális tőkét pedig közösségi és közszolgáltatási (fenntartható intézményrendszer) összetevőkre. Humán tőke

„Kultúra”

Demográfia

Hálózatok

Eü.+szociális

Energiaellátó

Biztonsági

Víz, hulladék

1. Fenntartó közösség

Közigazgatási

Közlekedési

Oktatási

Információs 4. Fenntartható intézményrendszer

FENNTARTHATÓ KISTÉRSÉG

3. Fenntartható infrastruktúra „Források”

Termelés Piacok

Szolgáltatás

2. Fenntartható gazdaság

Foglalkoztatás

5. Fenntartható természeti környezet

„Befogadók”

Táj

Folyamatok

84. ábra: A fenntartható kistérség modelljének elemei (Dinya L., 2011)

121


Felhasznált irodalom

Dinya L. (2009): Fenntarthatósági kihívások és biomassza-alapú energiatermelés (Gazdálkodás, ISSN 0046-5518, 53. évf., 4. sz., 311-324. p.) Dinya L. (2011): Fenntartható gazdaság – fenntartható értékrend (in: „Felelős marketing” – MOK 2011 Tanulmánykötet, ISBN 978-963-642-392-6, Pécs, 529-541. p.), ----(2011): Település, mint ökoszisztéma (letöltés: 2011.január 15.) Gergely S. (2010): Magyar megújuló stratégia 2010-2030 (in: „A magyar megújuló energia stratégia hangsúlyai és kísérleti bemutatása”, szerk.: Gergely S., KRF-Gyöngyös, ISBN 978-963-9941-10-6, p. 5 – 16.) Gwen Swinburn, Soraya Goga, Fergus Murphy (2004): A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve (Bertelsmann Stiftung, Gütersloh; UK DFID, London; The World Bank, Washington, D.C., p. 108) HKIK: Heves megye gazdasági helyzetképe, fejlesztési programok 2012 – 2020 Laki L. (2004): Megélhetés vidéken a rendszerváltás után. Eszmélet, 63. szám (ősz). Lőcsei H. – Szalkai G. (2008): Helyzeti és fejlettségi centrum–periféria relációk a hazai kistérségekben. Területi Statisztika, 48 (3), pp. 305–314. Philip Cooke, Bruna De Marchi (2002): Generative growth, knowledge economy and sustainable development (European Comission, Research DG – Directorate K, Brussels, p. 28) Szabó, K. (1999): Hálózatok hiperversenyben (Vezetéstudomány, 1999./1. sz., p. 15-25.) Tánczos T. (2010): A magyarországi kistérségek jellemzése társadalmi-gazdasági fejlettségük és fejlődésük alapján. Területi Statisztika, 13. (50.) évfolyam 4. szám, pp. 406–420. Tánczos T. (2011): A társadalmi és gazdasági fejlettség térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon. Doktori (PhD-) disszertáció, Gödöllő, 240 p.

Felhasznált irodalom

Az OTK és OFK 2005-ös anyagai, valamint a jelenlegi vitaanyagok A húszezer főnél népesebb települések IVS-ei Az Összeurópai Roma Stratégia I. NFT és operatív programjai ÚMFT és operatív programjai, benne az ÉMOP ÚSZT Európa 2020 Országos Területfejlesztési Koncepció Országos Területrendezési Terv Nemzeti Vidékstratégia (NVS 2012–2020) Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013) Újraélesztett egészségügy, Gyógyuló Magyarország – Semmelweis Terv az egészségügy megmentésére Új Széchenyi Terv (2011-2013) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS) céljai (2007) Területi Agenda 2020 Wekerle Terv Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020 Nemzeti Energiastratégia 2030 Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 tervezet Nemzeti Reform Program Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (2007-2013) II. Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2009-2014. Európai Táj Egyezmény Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve Tisza-tó koncepció Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) A biológiai sokféleség megőrzésének stratégiája (a Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) 1. melléklete) Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III. 2009-2014 (a Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2014) 2. melléklete)

122

HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020) HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS

FÜGGELÉK

Felelős tervező Dr. Szlávik János dékán, egyetemi tanár Eszterházy Károly Főiskola Vezető tervező Dr. Kovács Tibor tanszékvezető főiskolai docens Eszterházy Károly Főiskola

2014. február



A KONCEPCIÓ KIDOLGOZÁSÁBAN RÉSZT VETTEK Az Eszterházy Károly Főiskola részéről Dr. Csáfor Hajnalka Csugány Julianna Dr. Patkós Csaba Dr. Tánczos Tamás A Károly Róbert Főiskola részéről Dr. Bujdosó Zoltán Dr. Dávid Lóránt Dr. Dinya László A Heves Megyei Területfejlesztési Ügynökség knKft részéről Göndör J. Tibor Dr Balassáné Besenyei Tímea Telek Orsolya Török Lilla Gabriella

A saját térképeket készítette Dr. Pénzes János

Függelék

Heves Megyei Önkormányzati Hivatal részéről Szabó László Mann Roland Fejes Richárd Zsolt

2


Tartalom I. HEVES MEGYE KÜLSŐ KÖRNYEZETÉNEK VIZSGÁLATA ........................................ 5 1.1.

Heves megye pozicionálása ......................................................................................... 5

1.2.

A vállalkozási potenciál értékelése .............................................................................. 6

1.3.

Munkaerőpiaci értékelés .............................................................................................. 7

1.4.

Jövedelemtermelés és elosztás értékelése .................................................................. 10

II. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK ÉS A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE ............................................................................................... 12 2.1. Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) vizsgálata .............................................................................................................................. 12 2.4.

Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők...... 13

2.6.

Szennyezett, sérült és veszélyeztetett területek számbavétele adatbázis alapján ...... 14

2.6.1.

Felszíni és felszín alatti vízkészletek.................................................................. 14

2.6.2.

Energiaforrások, ásványkincsek ......................................................................... 16

III. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME ....................... 17 3.1.

A megye épített és kulturális értékei ......................................................................... 17

IV. HEVES MEGYE BELSŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZETE .............................................. 18 4.1.

A vállalkozási potenciál ágazatonkénti értékelése .................................................... 18

4.2.

A foglalkoztatási helyzet ágazatonkénti értékelése ................................................... 23

4.3.

A gazdasági termelékenység ágazatonkénti értékelése ............................................. 25

4.4.

A területi innovációs potenciál .................................................................................. 28

V. HEVES MEGYE TÁRSADALMI KÖRNYEZETE .......................................................... 28 5.1.

Humán erőforrások és demográfiai szerkezet ........................................................... 28

5.2.

Kulturális adottságok, értékek ................................................................................... 31

5.3.

Területi identitás, civil aktivitás ................................................................................ 32

VI. AZ INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA HEVES MEGYÉBEN ...................................... 34 6.1.

Vonalas rendszerek, létesítmények ............................................................................ 34

6.2. Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok, közlekedési kapcsolati hiányok ................................................................................................................ 35 6.3. Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés ............................................................................................................................. 35 6.4.

Energiaellátás ............................................................................................................. 40

6.5.

Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás ..................................................................... 46

6.6.

A települések jellemző lakásviszonyai ...................................................................... 47

7.1.

Egészségügyi intézmények ........................................................................................ 47

7.2.

Oktatási és nevelési intézmények .............................................................................. 48

7.4.

Turisztikai és kereskedelmi intézmények .................................................................. 51

Függelék

VII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSEINEK INTÉZMÉNY-FELSZERELTSÉGE ............... 47

3


VIII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ADOTTSÁGAI ....................................... 53 8.1.

Településhierarchia .................................................................................................... 53

8.3.

Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések ..................................... 54

IX. HEVES MEGYE TÉRSZERKEZETI ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA .......................... 55 9.1.

Heves megye térszerkezeti elemeinek azonosítása.................................................... 55

9.3. A térségi területfelhasználás vizsgálata, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése............................................................................................................ 56 X. A TÁJ TERHELÉSÉNEK ÉS TERHELHETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ........... 57 10.4. A táj terhelése és terhelhetősége kistérségenként........................................................ 57 XI. KISTÉRSÉGI SZINTŰ ELEMZÉSEK ............................................................................. 58 11.1. Megyék közötti kapcsolódási pontok feltárása ........................................................... 58 11.2. A gazdasági fejlettség térbeli egyenlőtlenségei a megyében ...................................... 66 11.3

Heves megye kistérségeinek fókuszcsoportos felmérésen alapuló elemzése ........ 67

XIII. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE HEVES MEGYÉBEN ........................................................................................ 69 13.3.

Az egyes operatív programok hasznosulása, eredményessége Heves megyében .. 69

13.3.1. Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) .......................................... 69 13.3.2. Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP) .......................................... 71 13.3.3. Közlekedés operatív program (KÖZOP) ............................................................ 73 13.3.4. Környezet és Energia operatív program (KEOP) ............................................... 74 13.3.5. Államreform operatív program (ÁROP) ............................................................ 76 13.3.6. Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) .................................................... 77 13.3.7. Észak-magyarországi operatív program (ÉMOP) .............................................. 78 13.4.

Európai Uniós vidékfejlesztési támogatások Heves megyében ......................... 80

XIV. PARTNERSÉG ÉS CSELEKVÉSI TERÜLETEK ........................................................ 81 Cselekvési területek beazonosítása ........................................................................ 81

Függelék

14.3.

4


I. HEVES MEGYE KÜLSŐ KÖRNYEZETÉNEK VIZSGÁLATA 1.1.

Heves megye pozicionálása Fejlődési zónák Magyarországon 1996 és 2007 között

Forrás: Tánczos T. 2010.

Az elérhetőség és a komplex gazdasági fejlettség által meghatározott centrum-periféria viszony Magyarországon (2006)

Függelék

Forrás: Lőcsei H. és Szalkai G. 2008.

5


A magyarországi kistérségek fejlődési erővonalai

Forrás: Tánczos T. 2011.

A vállalkozási potenciál értékelése

A működő vállalkozások területi sűrűségének alakulása 5

4,5 Vidék

4

Heves megye

3,5

3 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év


Függelék

Működő vállalkozások összesen (db/km 2)

1.2.

6


Munkaerőpiaci értékelés

A munkanélküliség alakulása a munkavállalási korú népesség százalékában

Összes munkanélküli (%)

12 11 10 Vidék

9

Heves megye

8 7 6 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Év


8 általánosnál kisebb végzettségű munkanélküliek a munkavállalási korú népesség százalékában 1 0,9 0,8 Vidék

0,7

Heves megye

0,6 0,5 0,4 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Év


Függelék

8 osztálynál kevesebbet végzett munkanélküliek (%)

1.3.

7


Általános iskolát végzett munkanélküliek a munkavállalási korú népesség százalékában

Általános iskolát végzett munkanélküliek (%)

4

3,5 Vidék

3

Heves megye

2,5

2 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Év


Középiskolát végzett munkanélküliek a munkavállalási korú népesség százalékában

6 Vidék

5

Heves megye

4

3 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Év


Függelék

Középiskolát végzett munkanélküliek (%)

7

8


Felsőfokú végzettségű munkanélküliek a munkavállalási korú népesség százalékában

Felsőfokú végzettségű munkanélküliek (%)

0,6

0,5 Vidék

0,4

Heves megye

0,3

0,2 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Év


A munkanélküliek iskolázottság szerinti megoszlása a megyében 100% 90% 80%

Felsőfokú végzettségű

70% 60%

Középiskolát végzett

50% Általános iskolát végzett

40% 30%

8 osztálynál kisebb végzettségű

20% 10% 0% 2007

2008

2009

2010

2011

Év


Függelék

2006

9


A foglalkoztatási ráta a gazdaságban


58 57 56 55 Vidék

54

Megye

53 52 51 50 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Év


Jövedelemtermelés és elosztás értékelése

Az egy lakosra jutó GDP alakulása 2000 1900 1800 Vidék

1700

Heves megye

1600 1500 1400 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év


Függelék

Egy lakosra jutó GDP (1000 Ft/fő)

1.4.

10


4,7 4,5 4,3 Vidék

4,1

Heves megy

3,9 3,7 3,5 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év


Függelék

Egy foglalkoztatottra jutó GDP (millió Ft/fő)

A gazdaság termelékenységének alakulása

11


II. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÁLLAPOTÁNAK ELEMZÉSE

ERŐFORRÁSOK

ÉS

A

KÖRNYEZET

Természeti adottságok (éghajlat, földtan, talajtan, vízrajz, domborzat, élővilág) vizsgálata

Heves megye tájbeosztása

Forrás: Magyarország kistájainak katasztere (Szerk. Dövényi Z. 2010 alapján Pénzes János-Dávid Lóránt 2012)

Függelék

2.1.

TERMÉSZETI

12


Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők Heves megye jelentősebb felszíni vízfolyásai

Forrás: http://arcgis.vati.hu/teirgis_termeszeti_kornyezet/

A Hanyi-Tiszasülyi Víztározó környezete

Forrás: http://www.vizugy.hu/index.php?module=content&programelemid=96

Függelék

2.4.

13


Ivóvíz minőség Heves megyében

Forrás: http://arcgis.vati.hu/teirgis_ivoviz/

2.6.

Szennyezett, sérült és veszélyeztetett területek számbavétele adatbázis alapján

2.6.1.

Felszíni és felszín alatti vízkészletek


Függelék

Mélyfúrású, sekélymélységű és talajvizes kutak megoszlása

14


A felszín alatti vízkészletek megoszlása


Heves megye vízrajza

Függelék

Forrás:http://heves.katasztrofavedelem.hu/index.php?subpage1=41&subpage=2&subpage2=42

15


2.6.2.

Energiaforrások, ásványkincsek

A lignitbányászat területi kiterjedése Heves megyében

Forrás: http://www.mert.hu/hu/banyaszat

Az átlagos szélsebesség 75 méteres magasságban

1

Dobi Ildikó (2006): Széltérképek összehasonlítása. – in: Dobi Ildikó (szerk.) (2006): Magyarországi szél- és napenergia kutatás eredményei. – OMSZ, Budapest pp 113-126

Függelék

Forrás: Dobi I. 20061

16


A globálsugárzás évi összegeinek eloszlása [MJ/m2] 1997–2002

Forrás: Bella Sz.20062

III. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 3.1.

A megye épített és kulturális értékei Világörökség, világörökség-várományos, és történeti települési terület övezete

2

Bella Szabolcs (2006): Napenergia http://meteor.geo.klte.hu/hu/doc/eurega_bella.pdf

Mint

Megújuló

Energiaforrás.

–

Függelék

Forrás: HMTRT 2010

17


Műemlékek és régészeti lelőhelyek eloszlása a megyében

Forrás: saját szerkesztés (TEIR adatok alapján)

IV. HEVES MEGYE BELSŐ GAZDASÁGI KÖRNYEZETE A vállalkozási potenciál ágazatonkénti értékelése A szolgáltatásban működő vállalkozások területi sűrűségének alakulása

3,4 3,2 3 2,8 Vidék

2,6

Heves megye

2,4 2,2 2 1,8 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év


Függelék

Működő vállalkozások a szolgáltatásban (db/km 2)

4.1.

18


A mezőgazdaságban működő vállalkozások területi sűrűségének alakulása

Működő vállalkozások a mezőgazdaságban (db/km 2)

0,27

0,26 Vidék

0,25

Heves megye

0,24

0,23 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év


1,2

1,1 Vidék Heves megye 1

0,9 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év


Függelék

Működő vállalkozások az iparban (db/km 2)

Az iparban működő vállalkozások területi sűrűségének alakulása

19


A megyében működő vállalkozások ágazatonkénti megoszlása 100% 90% 80% 70% 60%

Szolgáltatás

50%

Ipar

40%

Mezőgazdaság

30% 20% 10% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

Év


A szolgáltatásban működő vállalkozások területi sűrűségének tendenciái 2005 és 2009 között, kistérségi szinten

Függelék


20


A szolgáltatásban működő vállalkozások területi sűrűsége 2009-ben, kistérségi szinten (db/km2)


A mezőgazdaságban működő vállalkozások területi sűrűségének tendenciái 2005 és 2009 között, kistérségi szinten

Függelék


21


A mezőgazdaságban működő vállalkozások területi sűrűsége 2009-ben, kistérségi szinten (db/km2)



Függelék

Az iparban működő vállalkozások területi sűrűségének tendenciái 2005 és 2009 között, kistérségi szinten

22


Az iparban működő vállalkozások területi sűrűsége 2009-ben, kistérségi szinten (db/km2)


A foglalkoztatási helyzet ágazatonkénti értékelése

A foglalkoztatási ráta az iparban 23 22 21

Vidék Heves megy

20 19 18 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Év


Függelék


4.2.

23


A foglalkoztatási ráta a mezőgazdaságban 3,8


3,6 3,4 3,2 Vidék

3

Heves megye

2,8 2,6 2,4 2,2 2 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Év


A foglalkoztatási ráta a szolgáltatásban 35 33 32 31

Vidék

30

Heves megye

29 28 27 26 25 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Év


Függelék


34

24


A foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági áganként a megyében 100% 90% 80% 70% 60%

Szolgáltatás

50%

Ipar

40%

Mezőgazdaság

30% 20% 10% 0% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Év


A gazdasági termelékenység ágazatonkénti értékelése

A mezőgazdaság termelékenységének alakulása 6 5,5 5 Vidék

4,5

Heves megye

4 3,5 3 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év


Függelék

Egy foglalkoztatottra jutó GDP a mezőgazdaságban (millió Ft/fő)

4.3.

25


Egy foglalkoztatottra jutó GDP az iparban (millió Ft/fő)

Az ipar termelékenységének alakulása

5,5 5 4,5

Vidék Heves megye

4 3,5 3 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év


4,5 4,4 4,3 4,2 Vidék

4,1

Heves megye

4 3,9 3,8 3,7 2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

Év


Függelék

Egy foglalkoztatottra jutó GDP a szolgáltatásban (millió Ft/fő)

A szolgáltató szektor termelékenységének alakulása

26


Termelékenységi megoszlás nemzetgazdasági áganként a megyében 100% 90% 80% 70% 60%

Szolgáltatás

50%

Ipar

40%

Mezőgazdaság

30% 20% 10% 0% 2005

2006

2007

2008

2009

Év


Bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági áganként a megyében 100% 90% 80% 70% 60%

Szolgáltatás

50% 40% 30% 20% 10% 0%

Ipar Mezőgazdaság

2006

2007

2008

2009

Év


Függelék

2005

27


4.4.

A területi innovációs potenciál Heves megye K+F ráfordításainak alakulása 2005 és 2010 között Millió Ft 5 000 4 500 4 000 3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2005

2006 2007 2008 K+F-költség beruházás Forrás: KSH (2012)

2009

2010

Mennyire tartja a vezető innovatívnak a vállalkozást?

V. HEVES MEGYE TÁRSADALMI KÖRNYEZETE Humán erőforrások és demográfiai szerkezet

A népsűrűség alakulása a vizsgált időszakban 93 92 91 90

Vidék

89

Heves megye

88 87 86 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Év


Függelék

Népsűrűség (fő/km 2)

5.1.

28


A természetes szaporodás alakulása a vizsgált időszakban Év

Természetes szaporodás (fő/1000 lakos)

-2 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 -3

-4 Vidék

-5

Heves megye

-6 -7


2

1

0 2003

2005

2007

2009

2011

Vidék Heves megye

-1

-2

-3 Év


Függelék

Vándorlási egyenleg (fő/1000 lakos)

A vándorlási egyenleg alakulása a vizsgált időszakban

29


A fiatalodási index alakulása a vizsgált időszakban

0,8 Vidék

0,7

Heves megye

0,6

0,5 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Év


A roma lakosság száma és aránya Heves megye településein

Forrás: Pénzes J. Pásztor I. adatai alapján

Függelék

Fiatalodási index

0,9

30


5.2.

Kulturális adottságok, értékek

A színházba járók száma a vizsgált területen (ezer fő) 700 600 500 400 300 200 100 0

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010


Az ezer főre eső színház- és mozilátogatók számának átlaga a vizsgált térségekben 700,0 600,0 500,0 400,0 300,0 200,0 Színház

100,0 0,0

Mozi

Függelék


31


Területi identitás, civil aktivitás

Az 1000 lakosra jutó regisztrált non-profit szervezetek száma Heves megye településein (db)

Forrás: KSH adatok alapján,2010

1000 főre jutó non profit szervezetek száma

8 7 6 5 4 3 2 1 0

Heves

BAZ

Nógrád

JNSZ

Vidék


Magyaro.

Függelék

5.3.

32


1000 főre jutó non profit szervezetek száma Egerben és néhány környező megyeszékhelyen

14 12 10 8

2008

6

2009 2010

4 2 0 Eger

Salgótarján

Miskolc

Szolnok

Forrás: KSH 2008-2010

1000 főre jutó non profit szervezetek száma Magyarország régióiban és Heves-megyében (2010)

9 8 7 6 5 4 3 2 1 Közép M. R.

KözépDun. R.

Nyugat- Dél-Dun. R. Észak-M. Észak-A. R. Dél-A. R Dun. R. R.

Hevesmegye


Függelék

0

33


VI. AZ INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA HEVES MEGYÉBEN Vonalas rendszerek, létesítmények Heves megye közúthálózatának sűrűsége a megyékhez (kivéve Pest megye és Budapest), valamint a vidéki átlaghoz viszonyítva 2010-ben (km közút/100km2)

Forrás: KSH alapján, 2010

Közúthálózat Észak-Magyarországon


Függelék

6.1.

34


6.2.

Egyéni és közösségi közlekedési megközelíthetőségi viszonyok, közlekedési kapcsolati hiányok

A személygépkocsik jelenléte a célterület településein


6.3.

Vízellátás, szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, szennyvíz és szennyvíziszap elhelyezés

Közművek megléte Heves megye és a környező térségek településein 120,0 100,0 80,0 % szám. Közüzemi vízhálózat

60,0 40,0

% szám. Közüzemi szennyvíz csatorna hálózat

20,0

% szám. Szennyvíztisztító

Forrás: KSH adatok alapján, 2002-20083 3

A szennyvíztisztítók számáról csak 2008-as adatok állnak rendelkezésre.

Függelék

2002 Vidéki 2005 Vidéki 2008 Vidéki

2002 Pest 2005 Pest 2008 Pest

2002 JNSZ 2005 JNSZ 2008 JNSZ

2002 Nógrád 2005 Nógrád 2008 Nógrád

2002 BAZ 2005 BAZ 2008 BAZ

2002 Heves 2005 Heves 2008 Heves

0,0

35


1000 lakosra jutó közkifolyók száma Heves megyében és szomszédos megyéiben (2004-2010) 14

12 10 2004

8 db

2005 6

2006 2007

4

2008 2

2009 2010

0


1000 lakásra jutó szolgáltatott víz mennyisége Heves megyében és szomszédos megyéiben (2004-2010) 120

100

80 2004 60

2005

2006 40

2007 2008

20

2009

2010 0


Függelék

m3

36


A tisztítás nélküli és tengelyen szállított szennyvíz viszonyítása az összes szennyvíz mennyiségéhez Heves megyében és szomszédos megyéiben (2004-2010) 12%

10%

8% 2004 6%

2005 2006

4%

2007 2008

2%

2009

2010 0%


A közcsatorna-hálózat és az ivóvízvezeték-hálózat hosszának (km) aránya Heves megyében és szomszédos megyéiben (2004-2010) 0,8

0,7

0,6

2004 2005

2006

0,4

2007 2008 2009

0,3

2010

0,2

0,1

0

Pest

Borsod-Abaúj-Zemplén

Heves


Nógrád


Függelék

Arányszám

0,5

37


1000 lakásra jutó szennyvíz mennyisége Heves megyében és szomszédos megyéiben (2004-2010) 200 180

160 140 120

2004

m 3 100

2005

80

2006 2007

60

2008 40

2009

20

2010

0


A közcsatorna-hálózat hossza (km) és az ebbe bekapcsolt lakások (db) aránya Heves megyében és szomszédos megyéiben (2004-2010) 0,025

0,02

2004

0,015

2005 2006 2007 2008

0,01

2009 2010

0,005

0 Borsod-Abaúj-Zemplén

Heves

Nógrád



Függelék

Pest

38


A szennyvízhálózat néhány területi jellemzője Heves megyében

Függelék


39


Energiaellátás

Heves megye nagy- és középfeszültségű villamosenergia-átviteli és elosztó hálózati elemek (2012)

Forrás: ELMÜ-ÉMÁSZ (Piros színnel a nagyfeszültségű távvezetékek, míg az egyéb színek az alacsonyabb feszültségű rendszereket jelzik.)

Függelék

6.4.

40


Heves megye nagyfeszültségű villamosenergia-hálózata és elosztó központjai (2012)

Függelék

Forrás: ELMÜ-ÉMÁSZ, 2012

41


Az 1000 lakásra jutó háztartási villamosenergia-fogyasztók számának alakulása 2004-2010-ig Heves megyében és a szomszéd megyékben


Heves megye 1000 lakosra jutó villamosenergia-fogyasztóinak száma összehasonlítva a megyékkel és Budapesttel, a vidéki átlaghoz viszonyítva 2010-ben (szomszédos megyék kék színnel kiemelve)

A függőleges tengelyen az 1000 lakosra jutó villamosenergiafogyasztók száma olvasható, a piros vonal pediga vidéki átlagot mutatja.

Függelék


42


Heves megye 1000 lakásra jutó szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kWh) összehasonlítva a megyékkel és Budapesttel, a vidéki átlaghoz viszonyítva 2010-ben (szomszédos megyék zöld színnel kiemelve)


Az 1000 lakásra jutó összes szolgáltatott gáz mennyiségéből a háztartások részére szolgáltatott gáz mennyisége Heves megyében és a szomszédos megyékben a vidéki átlaghoz viszonyítva (átszámítás nélkül) (1000 m3)

Függelék


43


A gázfogyasztók számának alakulása Heves megyében és a szomszédos megyékben 2004-2010-ig



Függelék

Heves megye 1000 lakásra jutó gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma összehasonlítva a megyékkel és Budapesttel, a vidéki átlaghoz viszonyítva 2010-ben (szomszédos megyék sötétkék színnel kiemelve)

44


Heves megye 1000 lakásra jutó távfűtésbe bekapcsolt lakások száma összehasonlítva a megyékkel és Budapesttel, a vidéki átlaghoz viszonyítva 2010-ben (szomszédos megyék sárga színnel kiemelve) 350 300 250 200 150 100 50 0

Összeg / 1000 lakásra jutó távfűtésbe bekapcsolt lakások száma

Vidéki átlag

Függelék


45


6.5.

Hulladéklerakók, hulladékgazdálkodás

Nagyobb regionális hulladéklerakók Heves megyében

Forrás: http://arcgis.vati.hu/teirgis_hulladeklerakok/

Függelék

Jelmagyarázat: Sárga: Vegyes összetételű (ipari) nem veszélyes hulladékot fogadó lerakó (Visonta, Jobbágyi – Nógrád-Heves megyehatár térsége) Piros: Veszélyes hulladéklerakó (Jobbágyi – Nógrád-Heves megyehatár térsége) A 2000 és 2011 között épített lakások a 2011. évi lakásállomány százalékában

46


6.6.

A települések jellemző lakásviszonyai


VII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSEINEK INTÉZMÉNY-FELSZERELTSÉGE Egészségügyi intézmények A betöltetlen háziorvosi praxisok száma és aránya Magyarország megyéiben (2011)

Forrás: OEP/ÁSZ, 2011

Függelék

7.1.

47


Az egy kórházra jutó átlagos lakosságszám a megyében és a szomszédos területeken 120000 100000 80000 2002 60000

2005 2008

40000 20000 0 Heves

BAZ

Nógrád

JNSZ

Pest


7.2.

Oktatási és nevelési intézmények

A 100 ezer lakosra jutó bölcsődék száma a vizsgált területeken 9 8

7

2004

6

2005

5

2006

4

2007 2008

3

2009 2

2010

1 0 BAZ

Nógrád

JNSZ

Pest

Vidéki átlag


Függelék

Heves

48


A bölcsődék kihasználtsága a vizsgált területeken (%) 160 140

120

2004 2005

100

2006 80

2007 2008

60

2009 40

2010

20 0 Heves

BAZ

Nógrád

JNSZ

Pest

Vidéki érték


A közoktatási feladatellátási helyek száma a célterületen és a környező térségben 1200 1000 2005 800

2006 2007

600

2008 2009

400

2010 200

2011

0 BAZ

Nógrád

JNSZ

Pest

Vidék/10


Függelék

Heves

49


Az egy közoktatási feladatellátási helyre jutó lakosok száma a célterületen és a környező térségekben 1400 1200 2005

1000

2006 800

2007 2008

600

2009 400

2010 2011

200 0 Heves

BAZ

Nógrád

JNSZ

Pest

Vidéki


Az 1000 lakosra jutó internettel ellátott feladatellátási helyek száma a közoktatási intézményekben (Heves megye és szomszédos megyék 2004-2009) 1,20 1,00 2004 0,80

2005 2006

0,60

2007 0,40

2008 2009

0,20 0,00 BAZ

Nógrád

JNSZ

Pest

Vidéki


Függelék

Heves

50


Turisztikai és kereskedelmi intézmények A szabadidős létesítmények jelenléte a térség és a szomszéd megyék településein (a települések %-ban) 60

50

40

% szám. Sportcsarnok 30

% szám. Uszoda % szám. Strand

20

10

0 Heves

BAZ

Nógrád JNSZ Pest Vidék Forrás: KSH adatok alapján, 2010

A kiskereskedelmi egységek száma a célterületen és a szomszédos térségekben 18000 16000 14000

2004

12000

2005

10000

2006

8000

2007 2008

6000

2009 4000

2010

2000 0 Heves

BAZ

Nógrád

JNSZ

Pest

Vidéki/10

Függelék

7.4.

51


Forrás: KSH adatok alapján, 2004-2010 Az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi egységek száma Heves megyében és a szomszédos területeken 18 16 14

2004

12

2005

10

2006

8

2007 2008

6

2009

4

2010 2 0 Heves

BAZ

Nógrád

JNSZ

Pest

Vidéki


Néhány alapvető szolgáltatás meglétének gyakorisága a vizsgált térségek településein 120,0

100,0

80,0

% szám. Bankfiók

60,0

% szám. Benzinkút % szám. Postahivatal

40,0

% szám. Vasútállomás 20,0


Függelék

0,0

52


VIII. HEVES MEGYE TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ADOTTSÁGAI Településhierarchia

Heves megye települései jogállás szerint


Függelék

8.1.

53


Települések közötti feladatmegosztások, együttműködések Heves megye kistérségi rendszere


Heves megye járási beosztása 2013. január 1-től

Forrás: Heves Megyei Kormányhivatal, 2012

Függelék

8.3.

54


IX. HEVES MEGYE TÉRSZERKEZETI ELEMEINEK AZONOSÍTÁSA 9.1.

Heves megye térszerkezeti elemeinek azonosítása


Forrás: VÁTI, 2010

Forrás: OTK

Függelék

Elmaradott térségek és perifériák

55


A térségi területfelhasználás vizsgálata, a térségi területfelhasználás változásai, tendenciák értékelése Heves megye térségi szerkezeti terve

Forrás: Heves megye Területrendezési terve, Eger 2010

Függelék

9.3.

56


X. A TÁJ TERHELÉSÉNEK ÉS TERHELHETŐSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA 10.4. A táj terhelése és terhelhetősége kistérségenként

Működő és felhagyott bányák Heves megyében

Forrás: http://arcgis.vati.hu/teirgis_banyaszat/

Forrás: http://arcgis.vati.hu/teirgis_termeszetvedelem/

Függelék

Érzékeny természeti területek (lila) és nitrát érzékeny területek (szürke) Heves megyében

57


XI. KISTÉRSÉGI SZINTŰ ELEMZÉSEK 11.1. Megyék közötti kapcsolódási pontok feltárása

Függelék

(térképek forrása: OFK-OTK stratégiai vitaanyag 2012)

58

Függelék


59

Függelék


60

Függelék


61

Függelék


62

Függelék


63

Függelék


64

Függelék


65


A fejezet valamennyi térképének forrása: Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (OFK)

11.2. A gazdasági fejlettség térbeli egyenlőtlenségei a megyében

Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem alakulása a megye kistérségeiben

900000 Egri Gyöngyösi

800000

Hatvani 700000

Megyei átlag Füzesabonyi

600000

Bélapátfalvai Pétervásárai

500000

Hevesi 400000 300000 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Év

Forrás: Saját szerkesztés

Függelék

Összes belföldi jövedelem (Ft/lakos)

1000000

66


Az SZJA alapot képező egy lakosra jutó jövedelem országos átlaghoz viszonyított átlaga Heves megye településein (%)

Forrás: Pénzes J. APEH-NAV adatok alapján 11.3

Heves megye kistérségeinek fókuszcsoportos felmérésen alapuló elemzése

Fenntarthatósági részterületek fontossága-Heves megye FENNTARTHATÓSÁGI RÉSZTERÜLETEK FONTOSSÁGA - HEVES MEGYE (N=177 FŐ) 5.4. Táj, természeti szépségek

15,43

5.2. Természeti befogadók

15,06

1.4. Civil hálózatok fejlettsége

14,54

5.3. Fenntartó folyamatok

13,91

3.4. Információs (Internet, kábel TV)

13,32

4.1. Közigazgatás

12,40 11,99

1.2. „Kultúra”, összetartás 2.2. Szolgáltatások (üzleti jellegű)

11,21

1.3. Demográfiai feszültségek

10,40

3.2. Víz- szennyvízrendszer, hulladékkezelés

10,36

2.3. Piacok (helybeli, külső)

10,07

3.1. Energia ellátás

9,36

4.4. Rendvédelem

9,19

3.3. Közlekedés, úthálózat

ELSŐDLEGES FONTOSSÁG

7,90

4.2. Egészségügy, szociális ellátás

7,70

4.3. Oktatás, gyermeknevelés

7,61

2.1. Termelés (ipar, agrár – élelmiszer)

6,25

1.1. Humántőke

6,23

2.4. Helyi foglalkoztatás 0,00

MÁSODLAGOS FONTOSSÁG

11,59

5,05 2,00

4,00

6,00

8,00

10,00

12,00

FONTOSSÁGI RANGSOR (1...20)


14,00

16,00

18,00

Függelék

RÉSZTERÜLETEK

5.1. Természeti erőforrások

67


Fenntarthatósági részterületek stratégiai pozíciója-Heves megye FENNTARTHATÓSÁGI RÉSZTERÜLETEK STRATÉGIAI POZÍCIÓJA (HEVES MEGYE, N=177 FŐ) 5,0

4,0

Természeti szépségek

Energia ellátás

3,5

Információs infrastruktúra

Oktatás

Közigazgatás

Egészségügy

3,0

Természeti erőforrások

Humántőke

Természeti befogadók Fenntartó folyamatok

Piacok

2,5

Termelés

Közlekedés, úthálózat

Helyi foglalkoztatás

2,0

Civil hálózatok Demográfiai feszültségek

1,5 1,0 1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

20

RÉSZTERÜLETEK FONTOSSÁGA (1...20)


Függelék

JELENLEGI HELYZET (1...5)

4,5

68


XIII. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ- ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉNEK ELEMZÉSE HEVES MEGYÉBEN 13.3.

Az egyes operatív programok hasznosulása, eredményessége Heves megyében

13.3.1.

Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) TÁMOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Heves megyében 2007-2012.07.31. között

Egri Gyöngyösi Hatvani Szerződött

Hevesi

Beérkezett Füzesabonyi Pétervásárai Bélapátfalvai 0

50

100

150

200

250

300

350

400

Forrás: NFÜ, 2012

A TÁMOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Heves megyében 2007-2012.07.31. között Egri Gyöngyösi Hatvani Szerződött

Hevesi

Igényelt Füzesabonyi Pétervásárai

0

2000

4000

6000

8000

10000 12000 14000 16000

Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

Bélapátfalvai

69


A TÁMOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek száma Heves megyében 2007-2012.07.31. között 120

100 TÁMOP-1

80

TÁMOP-2 TÁMOP-3

60

TÁMOP-4 TÁMOP-5

40

TÁMOP-6 20

0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: NFÜ, 2012

A TÁMOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek támogatási összege Heves megyében 2007-2012.07.31. között 4E+09 3,5E+09 3E+09 TÁMOP-1 2,5E+09

TÁMOP-2 TÁMOP-3

2E+09

TÁMOP-4 1,5E+09

TÁMOP-5 TÁMOP-6

1E+09 500000000 0 2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

2007

70


13.3.2.

Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP)

TIOP kiírásra beérkezett és szerződött projektek száma Heves megyében (2007-2011) Hevesi Füzesabonyi Bélapátfalvai Szerződött

Pétervásárai

Beérkezett Hatvani Gyöngyösi Egri 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Forrás: NFÜ, 2012

TIOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Heves megyében (2007-2011) Hevesi Füzesabonyi Bélapátfalvai Megítélt

Pétervásárai

Igényelt Hatvani Gyöngyösi Egri 2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

0

71


A TIOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek száma Heves megyében (2007-2011) 14 12 10 8

TIOP-3 TIOP-2

6

TIOP-1

4 2 0 2008

2009

2010

2011

Forrás: NFÜ, 2012

A TIOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek értéke (mFt) Heves megyében (2007-2011) 12000

10000

8000 TIOP-3 6000

TIOP-2 TIOP-1

4000

2000

0 2009

2010

2011

Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

2008

72


13.3.3.

Közlekedés operatív program (KÖZOP)

KÖZOP kiírásra beérkezett és szerződött projektek száma Heves megyében (2007-2011)

Hevesi Füzesabonyi Bélapátfalvai Szerződött

Pétervásárai

Beérkezett Hatvani Gyöngyösi Egri 0

1

2

3

4

5

6

Forrás: NFÜ, 2012

KÖZOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Heves megyében (2007-2011)

Hevesi Füzesabonyi Bélapátfalvai Megítélt

Pétervásárai

Igényelt Hatvani Gyöngyösi Egri 5000

10000

15000

Forrás: NFÜ, 2012

20000

25000

Függelék

0

73


13.3.4.

Környezet és Energia operatív program (KEOP)

KEOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Heves megyében 2008 és 2012 második negyedév között

Bélapátfalvai Pétervásárai Füzesabonyi Szerződött

Hatvani

Beérkezett Gyöngyösi Hevesi Egri 0

15

30

45

60

75

90

Forrás: NFÜ, 2012

A KEOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Heves megyében 2008-2012 második negyedév között

Bélapátfalvai Pétervásárai Hatvani Megítélt

Gyöngyösi

Igényelt Füzesabonyi Egri Hevesi 5000

10000

15000

20000

Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

0

74


A KEOP prioritásaihoz kapcsolódó projektek száma Heves megyében 2008-2012 második negyedév között 50

40 KEOP-7 30

KEOP-6 KEOP-5

20

KEOP-4 KEOP-3 KEOP-2

10

KEOP-1 0 2008

2009

2010

2011

2012 (második negyedévig)

Forrás: NFÜ, 2012

A KEOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek értéke (mFt) Heves megyében 2008-2012 második negyedév között 20000 18000 16000 14000

KEOP-7

12000

KEOP-6

10000

KEOP-5 KEOP-4

8000

KEOP-3

6000

KEOP-2 4000

KEOP-1

2000 0 2009

2010

2011


Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

2008

75


13.3.5.

Államreform operatív program (ÁROP)

Az ÁROP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Heves megyében 2007-2012 között

ÁROP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Heves megyében 2007-2012 között Pétervásárai Hevesi Hatvani

Beérkezett

Gyöngyösi

Szerződött

Füzesabonyi 0

1

2

3

4

5

6

Forrás: NFÜ, 2012

ÁROP keretében igényelt és megítélt támogatás összege Heves

Az ÁROP keretében igényelt megyében és megítélt támogatás összege Heves megyében 2007-2012 között 2007-2012 között Pétervásárai Hevesi Hatvani Megítélt

Gyöngyösi

Igényelt

Füzesabonyi Egri

00 0 80

00 0

00 0 70

00 0

00 0 60

00 0

00 0 50

00 0

00 0 40

00 0

00 0

Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

30

00 0

00 0 00 0 20

10

00 0

0

00 0

Bélapátfalvai

76


13.3.6.

Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP)

A GOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek száma Heves megyében (2007-2012)

A GOP prioritásaihoz kapcsolód támogatott projektek száma Heves megyében 2007-2012 között 300 250 200 GOP-3 150

GOP-2 GOP-1

100 50 0 2007

2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: NFÜ, 2012

A GOP prioritásaihoz kapcoslódó támogatott projektek értéke A GOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek értéke Heves megyében (2007-2012) Heves megyében 2007- 2012 között 4000000000 3500000000 3000000000 2500000000 2000000000

3.GOP 2.GOP

1500000000

1.GOP

1000000000 500000000 0 2008

2009

2010

2011

2012

Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

2007

77


A GOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Heves megyében (2007-2012)

GOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma a Heves megyében 2007-2012 között Hevesi Hatvani Gyöngyösi

Beérkezett

Füzesabonyi

Szerződött

Egri Bélapátfalvai 0

100

200

300

400

500

600

Forrás: NFÜ, 2012

A GOP keretében igényelt és megítélt támogatások összege Heves megyében 2007-2011 között A GOP keretében igényelt és megítélt támogatások összege Heves megyében (2007-2011) Pétervásárai Hevesi Hatvani Szerződött

Gyöngyösi

Igényelt

Füzesabonyi Egri

0 00 0

00

0 18

00 0

00 0

00

0 16

00 0

00 0

00

0 14

00 0

00 0 12

10

00 0

00 0 00 0

00 00 0

00

0 00

00 0 0

00 0 8

6

00 0

00

0

00 0 0 00 00 0

4

2

00 0

00

0

00 0

0

Bélapátfalvai

Forrás: NFÜ, 2012 Észak-magyarországi operatív program (ÉMOP) ÉMOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Heves megyében 2008-2012 között Pétervásárai Hevesi Hatvani Szerződött

Gyöngyösi

Beérkezett

Füzesabonyi Egri Bélapátfalvai 0

50

100

150

200

Forrás: NFÜ, 2012

250

300

Függelék

13.3.7.

78


Az ÉMOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (m Ft) Heves megyében 2008-2012 között

Pétervásárai Hevesi Hatvani Megítélt

Gyöngyösi

Igényelt Füzesabonyi Egri Bélapátfalvai 0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

Forrás: NFÜ, 2012

Az ÉMOP prioritásokhoz kapcsolódó támogatott projektek száma Heves megyében 2008-2012 között 160 140 120 100

ÉMOP-5

80

ÉMOP-4

60

ÉMOP-3

40

ÉMOP-2

20

ÉMOP-1

0 2009

2010

2011


Forrás: NFÜ, 2012

Függelék

2008

79


Az ÉMOP prioritásokhoz kapcsolódó támogatott projektek összértéke (mFt) Heves megyében 2008-2012 között 20000 18000 16000 14000 12000

ÉMOP-5

10000

ÉMOP-4

8000

ÉMOP-3

6000

ÉMOP-2

4000

ÉMOP-1

2000 0 2008

2009

2010

2011


Forrás: NFÜ, 2012

13.4.

Európai Uniós vidékfejlesztési támogatások Heves megyében

EU-s forrásokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatások értéke (mFt) Heves megye kistérségeiben 2008-2012 első félév között

16500 15000 13500 12000 10500 9000 7500 6000 4500 3000 1500 0

Bélapátfalvai Egri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvai

Hevesi Pétervásárai

Függelék

Forrás: MVH, 2012

80


EU-s forrásokhoz kapcsolódó vidékfejlesztési támogatások értéke évenkénti eloszlásban (mFt) Heves megye kistérségeiben 2008-2012 első félév között

16500 15000 13500 12000 10500 9000 7500 6000 4500 3000 1500 0

2012 2011 2010 2009 2008

Forrás: MVH, 2012

XIV. PARTNERSÉG ÉS CSELEKVÉSI TERÜLETEK Cselekvési területek beazonosítása Globális kihívások komplex rendszere

1. Energiabiztonság 2. Vízkezelő rendszerek biztonsága 3. Élelmezésbiztonság 4. Élhető környezet biztosítása 5. Szegénység minimalizálása 6. Életminőség, egészség biztosítása 7. Közbiztonság fenntartása 8. Értékrend, kooperáció megteremtése 9. Jogrend, intézmények működtetése 10. Demográfiai romlás megállítása

Forrás: (Dinya L., 2009)

Függelék

14.3.

81


A fenntartható kistérség modelljének elemei Humán tőke

„Kultúra”

Demográfia

Hálózatok

Eü.+szociális

Energiaellátó

Biztonsági

Víz, hulladék

1. Fenntartó közösség

Közigazgatási

Közlekedési

Oktatási

Információs 4. Fenntartható intézményrendszer

FENNTARTHATÓ KISTÉRSÉG

3. Fenntartható infrastruktúra „Források”

Termelés

Szolgáltatás

2. Fenntartható gazdaság

5. Fenntartható természeti környezet

Foglalkoztatás

„Befogadók”

Táj

Folyamatok

Forrás: Dinya L., 2011

Függelék

Piacok

82

Javaslat a Heves Megyei Területfejlesztési Koncepció ( ) jóváhagyására (Összeállította: Szabó László Fejes Richárd Zsolt Domján Róbert)

Recommend Documents