35-39/2016/222 Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben JAVASLAT Javaslat a megszűnt Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács által hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződés lezárására
Tisztelt Közgyűlés! A Területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 2012. január 1-i módosítása értelmében a regionális fejlesztési tanácsok megszüntetésre kerültek. A Tftv. módosításának 28. §-a alapján a megszűnő regionális fejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. A NORDA Nonprofit Kft. 2012. március 28-án megállapodást kötött a Borsod-AbaújZemplén Megyei Önkormányzattal, a Heves Megyei Önkormányzattal és Nógrád Megye Önkormányzatával az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (továbbiakban: ÉMRFT) megszűnésével és a jogutódlással kapcsolatos kérdések szabályozására. A megállapodás VI. pontja értelmében a Felek rögzítették, hogy a megszűnő ÉMRFT hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződésállományának kezelését a NORDA Nonprofit Kft. végzi, aki rendszeresen elkészíti és eljuttatja a területileg illetékes megyei önkormányzat részére a döntést igénylő ügyekhez kapcsolódó előterjesztéseket a szükséges döntések meghozatala érdekében. A regionális fejlesztési ügynökségek ez irányú tevékenységét az illetékes minisztérium évente megújítandó, a még aktuálisan kezelendő támogatási szerződések nagyságrendjéhez igazodó összegű támogatási szerződés keretében finanszírozta le. A Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. február 22-én kelt levelében Rákossy Balázs, az Európai Uniós Források Felhasználásáért felelős Államtitkár Úr tájékoztatta a Heves Megyei Önkormányzatot, hogy a regionális fejlesztési ügynökségek átalakítása, esetleges megszüntetése során a folyamatban lévő támogatási szerződések és ahhoz kapcsolódó dokumentáció teljes körű átvételét és az ehhez kapcsolódó feladatokat (további kezelés és 2016. évi lezárás) a megyei önkormányzatoknak szükséges ellátni. A támogatási szerződések kezelésében a Magyar Államkincstár továbbra is közreműködik, változatlanul ellátva azokat a pénzügyi ellenőrzési funkciókat, amelyeket a regionális fejlesztési ügynökségek irányában eddig is ellátott.
A 2016. november 18-i állapotok szerint 2 db (Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100001507D szerződés számú illetve Hatvan Város Önkormányzatának 100000607D szerződés számú pályázata) le nem zárt – folyamatban lévő – decentralizált hazai forrású támogatási szerződés van érvényben Heves megye vonatkozásában. Ebből Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100001507D szerződés számú pályázata a 2016. december 6-án megtartandó Közgyűlés döntése után vált lezárhatóvá, míg a jelen előterjesztés tárgyát képező, Hatvan Város Önkormányzata általi, 100000607D szerződés számú pályázat lezárásáról a Közgyűlés 2016. december 16-án tud döntést hozni. Hatvan Város Önkormányzata a Temető partfal építése II. ütem tárgyában fennmaradási engedélyt kapott a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatalától. Ez alapján a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek maradéktalan teljesítése megállapítható, így ezen pályázat közgyűlési határozattal lezárhatóvá vált. Mindezek figyelembe vételével javasoljuk az alábbi 1 db támogatási szerződés lezárását: Sorszám Pályázat éve
1
2007
Támogatott megnevezése
Hatvan Város Önkormányzata
Szerződés száma
100000607D
Támogatás összege
Beruházás megnevezése
9.950.094 Ft
Temető partfal építése II. ütem
Ezen szerződés lezárásával a megszűnt ÉMRFT által, a hazai decentralizált források terhére megkötött támogatási szerződések mindegyike lezárásra kerül. A Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága 2016. december 6-i ülésének döntése alapján egyhangúlag támogatja a határozati javaslat közgyűlési megtárgyalását és a határozati javaslat elfogadását. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy az előterjesztést megtárgyalni és a határozati javaslatot támogatni szíveskedjen. Eger, 2016. december 7. Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem:
Dr. Barta Viktor
Közgyűlési Határozati javaslat: Heves Megye Közgyűlése hozzájárul a hazai decentralizált 2007. évi CÉDE források terhére Hatvan Város Önkormányzatával megkötött támogatási szerződés lezárásához, miután a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket a Kedvezményezett maradéktalanul teljesítette. Hatvan Város Önkormányzata
100000607D
A Heves Megyei Közgyűlés felhatalmazza Elnökét a további szükséges intézkedések és aláírások megtételére. A Közgyűlés felkéri továbbá Elnökét, hogy a döntésről a Magyar Államkincstár Heves Megyei Igazgatóságát illetve a Nemzetgazdasági Minisztériumot értesítse. Felelős: Határidő:
Szabó Róbert Heves Megyei Közgyűlés Elnöke Az értesítés megküldésére: 2016. december 31.
HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL GYÖNGYÖSI JÁRÁSI HIVATALA Ügyintéző szervezeti egység: Gyöngyösi Járási Hivatal Építésügyi Osztálya Ügyiratszám (ÉTDR azonosító): 201400010170 Iratazonosító: Iktatószám: Ügyintéző: Elérhetőség:
IR-000599338/2016 HE-04/EPO/398-14/2016 Pásztor Katalin +36 (37) 795-060
Tárgy: Óhatvani temető (helyrajzi száma: 4185) Újvilág utca felől megépített támfal fennmaradási engedélyezési eljárása – fennmaradási és használatbavételi engedély, egybefoglalt döntés
I.
Határozat:
A Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatala (a továbbiakban: Járási Hivatal), mint első fokú kiemelt építésügyi hatóság, a Hatvan Város Önkormányzata (3000 Hatvan, Kossuth tér 2., képviseli: Horváth Richárd polgármester, a továbbiakban: Építtető) kérelmére indult, a 3000 Hatvan, 4185 hrsz.-ú ingatlanon - a Lőrinci Városi Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatósága által 2004. január 14-én kelt és 2004. március 22-én jogerőre emelkedett 7012/2004 számú építési engedély, majd az engedély érvényességi idejét 1-1 évi időtartamra meghosszabbító 2006. március 27-én kelt 7093/2006 számú, illetve 2007. április 11-én kelt 7110/2007. számú határozatok alapján engedélyezett, és kialakított partfal stabilizáció I. szakasz vonatkozásában - az Óhatvani temető Újvilág u. 18. számú ingatlantól a feljáró lépcsőig megépített támfal építményre használatbavételi engedélyt adok, az alábbi kikötésekkel és feltételekkel: 1. A támfal csapadékvíz-elvezetését az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 47. § (8)-(9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megoldani, I. számú határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül. 2. Az 1. pontban meghatározott cselekmény végrehajtásával összefüggésben felhívom a kötelezett figyelmét arra, hogy a nem határidőben történő teljesítés esetén a kötelezettel szemben eljárási bírság szabható ki. • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 61. § (2) bekezdése szerint az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege – a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. • A Ket. 135. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek egy százaléka az eljárási bírság felső határánál nagyobb összeg, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet.
Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Építésügyi Osztály 3200 Gyöngyös, Fő tér 13. - 3201 Gyöngyös Pf.: 99. - Telefon: +36 (37) 795-023 E-mail:
[email protected] - Honlap: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/heves
2
• A Ket. 135. § (2) bekezdése szerint az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette. I.
Tájékoztatás és figyelmeztetés
I. számú határozatom nem mentesít az esetlegesen szükséges egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól, továbbá az építési munkálatokkal kapcsolatos polgári jogi vitákban, tulajdonjog tekintetében döntést nem tartalmaz. Felhívom az engedélyes(ek) figyelmét arra, hogy az építményt – csak az építési és használatbavételi engedélyben megjelölt célra és csak úgy szabad használni, hogy a használat az állékonyságot, az életés közbiztonságot, valamint az egészséget ne veszélyeztesse, és a megengedett határértékeket meghaladó mértékű káros hatásokat ne gyakoroljon környezetére. A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni. Felhívom továbbá figyelmét, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. I. számú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalhoz (3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.) címzett, de a Járási Hivatalnál (3200 Gyöngyös, Fő tér 13.), postai úton, vagy az integrált ügyfélszolgálaton, vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál benyújtandó, 30.000,- Ft-os illeték (Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012107 számú számlaszámra átutalt) megfizetésének igazolásával ellátott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni. Az építésügyi hatóság eljárást lezáró döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban. A fellebbezés az ÉTDR rendszer használatával elektronikus úton is benyújtható. Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak a dokumentumokhoz. II. Határozat: A Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatala (a továbbiakban: Járási Hivatal), mint első fokú kiemelt építésügyi hatóság, a Hatvan Város Önkormányzata (3000 Hatvan, Kossuth tér 2., képviseli: Horváth Richárd polgármester, a továbbiakban: Építtető) kérelmére indult, a 3000 Hatvan, 4185 hrsz.-ú ingatlanon - a Lőrinci Városi Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatósága által 2004. január 14-én kelt és 2004. március 22-én jogerőre emelkedett 7012/2004 számú építési engedély, majd az
3
engedély érvényességi idejét 1-1 évi időtartamra meghosszabbító 2006. március 27-én kelt 7093/2006 számú, illetve 2007. április 11-én kelt 7110/2007. számú határozatok alapján engedélyezett, de a tervektől eltérően és szakszerűtlenül kialakított partfal stabilizáció II. szakasz vonatkozásában - az Óhatvani temető Újvilág utca felől megépített támfal építményre (4130 hrsz.-ú ingatlan és temető közötti, valamint a közterület és temető közötti, feljáró lépcsőig tartó szakasz 25,15, méter hosszan) fennmaradási engedélyt adok, az alábbi kikötésekkel és feltételekkel: 1.
Kötelezem az Építtetőt arra, hogy II. számú határozat jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül a támfalszakasz szabályossá tételéhez (szakszerűtlen kivitelezés miatti állékonysági megerősítés) szükséges munkákat végezze el (a határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható). A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.
2.
A
támfal
csapadékvíz-elvezetését
az
országos
településrendezési
és
építési
követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 47. § (8)-(9) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell megoldani, az 1. pont szerinti határidőig. 3.
A 2. pontban meghatározott cselekmény végrehajtásával összefüggésben felhívom a kötelezett figyelmét arra, hogy a nem határidőben történő teljesítés esetén a kötelezettel szemben eljárási bírság szabható ki. • A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 61. § (2) bekezdése szerint az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege – a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel – természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. • A Ket. 135. § (1) bekezdése rögzíti, hogy ha a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges költségek egy százaléka az eljárási bírság felső határánál nagyobb összeg, a végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírság felső határa a teljesítési költség egy százalékáig terjedhet. • A Ket. 135. § (2) bekezdése szerint az eljárási bírság ismételten kiszabható, ha a kötelezett a meghatározott cselekményt a bírságot kiszabó végzésben megállapított végrehajtási határidő alatt nem teljesítette.
4.
Kötelezem továbbá az Építtetőt, hogy az építési engedélytől eltérő módon és szakszerűtlenül létesített támfal (tervdokumentáció szerinti II. szakasz) miatt 200.000,Ft, azaz kétszázezer forint összegű építésügyi bírságot fizessen be, mely összeget a II. számú határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a Magyar
Államkincstárnál
vezetett
Miniszterelnökség
Építésügyi
Célelőirányzat
10032000-00294896-51000008 számú célelszámolási számlára kell befizetni, az egyedi bírságazonosító kód: 16HTK01122. A csekken vagy a banki átutalási megbízáson az egyedi bírság-azonosító kódot, a határozat számát, a kötelezett és a bírság megnevezését fel kell tüntetni! A befizetés megtörténtét a befizetést követő 8 napon belül Építtető köteles a Járási Hivatal felé igazolni.
4
A
teljesítési
határidő
előtt
benyújtott
kérelemre
halasztás
egy
alkalommal
engedélyezhető legfeljebb 60 napra. Amennyiben kötelezett a kiszabott építésügyi bírság befizetését a Járási Hivatal felé az előírt határidőn belül hitelt érdemlően nem igazolja, úgy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) – mint állami adóés vámhatóság – építmény helye szerint illetékes adóztatási szerve felé a behajtás iránt intézkedem. A NAV a be nem fizetett bírságot köztartozások módjára, késedelmi kamat felszámításával hajtja be. Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési,
továbbá
a
kártérítési
felelősség,
valamint
a
tevékenység
korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól. A fennmaradási engedélyezési eljárás során a kérelemhez csatolt Hatvan Város Polgármestere által kiadott, 2016. július 7-én kelt, 17220-1/2016 ikt. számú településképi vélemény a következő: „Tisztelt Építtető! A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 22. § (5) és (6) bekezdései szerint, valamint Hatvan város Önkormányzat Képviselő-testületének a Hatvan város településképi védelméről szóló 32/2013. (VI.28.) önkormányzati rendelete (továbbiakban önkormányzati rendelet) alapján Hatvan Város Önkormányzata (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.) építtető, mint kérelmező által 2016. július 7. napján benyújtott, a 3000 Hatvan, 4185 hrsz.-ú belterületi ingatlanon támfal fennmaradási engedélyezési eljárására vonatkozó, Kenesei József (GeoTest Kft.) tervező (GT-T, VZ-T, T-T, KÉ-T, KÉ-T/13-1811) által készített településképi véleményezési dokumentáció szerint tervezett építési tevékenység engedélyezését feltétel nélkül javaslom.” II. Tájékoztatás és figyelmeztetés Az engedély a kérelemhez mellékelt fennmaradási engedélyezési tervvel együtt érvényes. II. számú határozatom nem mentesít az esetlegesen szükséges egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól, továbbá az építési munkálatokkal kapcsolatos polgári jogi vitákban, tulajdonjog tekintetében döntést nem tartalmaz. Felhívom az Építtető figyelmét arra, hogy az építményt – csak a fennmaradási engedélyben megjelölt célra és csak úgy szabad használni, hogy a használat az állékonyságot, az élet- és közbiztonságot, valamint az egészséget ne veszélyeztesse, és a megengedett határértékeket meghaladó mértékű káros hatásokat ne gyakoroljon környezetére. A tulajdonos köteles az építmény állapotát, állékonyságát a jogszabályokban meghatározott esetekben és módon időszakonként felülvizsgáltatni, és a jó műszaki állapothoz szükséges munkálatokat elvégeztetni.
5
A szabálytalanság a bírság befizetésének határidején belül történő megszüntetése esetén az építésügyi bírság elengedhető. Felhívom továbbá figyelmét, hogy az építtető az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően, a használatbavételi engedély kézhezvételét követő harminc napon belül (de legkésőbb a kikötések teljesítésekor) – jogszabályban meghatározott minőségű és mennyiségű hulladék keletkezése esetén – köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az előírt bontási hulladék nyilvántartó lapot, melyet a környezetvédelmi hatósághoz kell benyújtania. II. számú határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül a Heves Megyei Kormányhivatalhoz (3300 Eger, Kossuth Lajos u. 9.) címzett, de a Járási Hivatalnál (3200 Gyöngyös, Fő tér 13.), postai úton, vagy az integrált ügyfélszolgálaton, vagy az Építésügyi Szolgáltatási Pontnál benyújtandó, 30.000,- Ft-os illeték
(Magyar
Államkincstárnál
vezetett
10032000-01012107
számú
számlaszámra
átutalt)
megfizetésének igazolásával ellátott halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. Az építésügyi bírság vonatkozásában a fellebbezési jog kizárólag a Kötelezettet (Hatvan Város Önkormányzata) illeti meg. Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni. Az építésügyi hatóság eljárást lezáró döntésének jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított hat hónapot követően új ügyfél nem vehet részt az eljárásban. A fellebbezés az ÉTDR rendszer használatával elektronikus úton is benyújtható. Ha a fellebbező fellebbezése benyújtásakor már rendelkezik az ÉTDR rendszerben elektronikus tárhellyel, akkor fellebbezésében meg kell jelölnie, hogy az elektronikus tárhelyén tárolt dokumentumok közül melyeket mellékeli fellebbezéséhez, hozzáférést kell biztosítania az első- és másodfokon eljáró hatóságnak a dokumentumokhoz.
I.
Indokolás:
Hatvan Város Önkormányzata (3000 Hatvan, Kossuth tér 2., képviseli: Horváth Richárd polgármester, a továbbiakban: Kérelmező) a 3000 Hatvan, 4185 hrsz.-ú ingatlanon létesített támfal fennmaradási- és használatbavételi engedélyezése vonatkozásában, meghatalmazottja útján eljárást kezdeményezett a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjénél (továbbiakban: Jegyző), amelynek ÉTDR azonosító száma 201400010170. Az Óhatvani temető Újvilág utca felől megépített támfal szakasza vonatkozásában (tervdokumentáció szerint I. szakasz) az Újvilág u. 18. számú ingatlantól a feljáró lépcsőig tartó részre használatbavételi engedélyt kért a Kérelmező. A Jegyző 2014. február 17-én kelt, 8665-1/2014. számú levelében kizárási okot jelentett be a Heves Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály jogelődje, a Heves Megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal felé. Az eljárás lefolytatása kapcsán a Heves Megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 2014. február 24-én kelt HED/EOH/204-2/2014. számú végzésében állapította meg a Jegyzővel szemben a kizárási okot, egyben elrendelte a kérelem és kapcsolódó iratok áttételét a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala (a továbbiakban: Építésügyi Hivatal) részére, amelyet a Jegyző 2014.
6
február 25-én kelt, 8665-3/2014. számú végzésével teljesített. A kérelem elbírálása során a benyújtás napján hatályos jogszabályok alapján jártam el. A 2014. július 15-én megtartott helyszíni szemle alkalmával rögzítésre került a megépült támfal állapota, készültsége teljesnek tekinthető. A támfal pontos műszaki meghatározását, leírását a fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció, valamint a szakértői vélemény rögzíti. A szakértői vélemény alapján a megépült támfalszakasz szerkezetei a kiviteli terv alapján, terv szerint épültek meg. A Járási Hivatal megállapította, hogy a megépült támfalszakasz (Újvilág u. 18. számú ingatlantól a feljáró lépcsőig) rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas, ugyanakkor a csapadékvíz elvezetés az OTÉK előírásainak nem felel meg, ezért határidő kitűzése mellett a rendelkező részben rögzített kivitelezési hiba javítására köteleztem az építtetőt. Egyúttal felhívtam a figyelmet arra, hogy ennek elmulasztása eljárási bírság kiszabását vonhatja maga után. A megépült támfal I. szakasz felelős műszaki vezetője, Józsa Attila nyilatkozott, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas. A Kérelmező tájékoztatása szerint a rendezési tervben módosítást terveztek, ezért az Építésügyi Hivatal a HE-04D/EH/316-5/2014. számú végzésében belföldi jogsegély kérés keretében megkereste Hatvan Város Jegyzőjét, hogy a hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv hitelesített kivonatát küldje meg, melyet a Jegyző 2014. október 15-én teljesített. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2015. április 1-én hatályba lépő módosítása alapján nem az Építésügyi Hivatal, hanem a Járási Hivatal folytatja le az eljárást. A Járási Hivatal hatáskörét a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontja, illetékességét az 1. számú melléklet I. rész 9. pontja állapítja meg. A Járási Hivatal belföldi jogsegély kérés keretében a HE-04/EPO/398-3/2016. és HE-04/EPO/3984/2016. számú végzésével kérte Hatvan Város Jegyzőjét, hogy a hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv hitelesített kivonatát, valamint a korábbi építési engedélyezés során kiadott jogerős határozato(k) hiteles másolatá(i)t küldje meg a Járási Hivatal részére, amely dokumentumok megküldésre kerültek. A használatbavételi engedélyről szóló határozatot Étv. 44. § alapján hoztam meg, valamint az Eng. r. 40 - 41. §-aiban szereplő előírások értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam. Az ügyféli kört az Eng. r. 4.§, valamint a Ket. 15. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Megállapítottam, hogy az eljárásban ügyfélnek minősülnek az építtető - ingatlan tulajdonosa, valamint a használatbavételi engedéllyel érintett szakasszal szomszédos ingatlanok tulajdonosai. A Ket. 15. § (1) bekezdése értelmében „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz”. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) és (1a) bekezdés, valamint a 99. § (1) bekezdése biztosítja. A fellebbezési illeték mértékét az illetékről szóló 1990. évi XCIII. tv. (továbbiakban Itv.) XV. fejezet III. pontja tartalmazza, megfizetésének módját az Itv. 73. § (4a) bekezdés szerint írtam elő. Azon ügyfelek gyakorolhatják ügyféli jogaikat (így a fellebbezési jogot is), akik az első fokú eljárásban nyilatkozatot tettek, vagy kérelmet nyújtottak be. Határozatom a Ket. 71-74. §-án alapul. Az építésügyi hatósági
7
eljárásban az elektronikus ügyintézés lehetőségét az Étv. 53/A § (1)-(2) bekezdésben foglaltak biztosítják.
II. Indokolás: Hatvan Város Önkormányzata (3000 Hatvan, Kossuth tér 2., képviseli: Horváth Richárd polgármester, a továbbiakban: Kérelmező) a 3000 Hatvan, 4185 hrsz.-ú ingatlanon létesített támfal fennmaradási- és használatbavételi engedélyezése vonatkozásában, meghatalmazottja útján eljárást kezdeményezett a Hatvani Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjénél (továbbiakban: Jegyző), amelynek ÉTDR azonosító száma
201400010170.
Az Óhatvani
temető
Újvilág
utca
felől
megépített
támfal
szakasza
(tervdokumentáció szerint II. szakasz) a 4130 hrsz.-ú ingatlan és temető között, valamint a közterület és temető között, a feljáró lépcsőig tartó szakaszon az építési engedélytől eltérő módon épült, ezért erre fennmaradási engedélyt kért a Kérelmező. A Jegyző 2014. február 17-én kelt, 8665-1/2014. számú levelében kizárási okot jelentett be a Heves Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály jogelődje, a Heves Megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal felé. Az eljárás lefolytatása kapcsán a Heves Megyei Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 2014. február 24-én kelt HED/EOH/204-2/2014. számú végzésében állapította meg a Jegyzővel szemben a kizárási okot, egyben elrendelte a kérelem és kapcsolódó iratok áttételét a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatal Járási Építésügyi Hivatala (a továbbiakban: Építésügyi Hivatal) részére, amelyet a Jegyző 2014. február 25-én kelt, 8665-3/2014. számú végzésével teljesített. A kérelem elbírálása során a benyújtás napján hatályos jogszabályok alapján jártam el. A 2014. július 15-én megtartott helyszíni szemle alkalmával rögzítésre került a megépült támfal állapota, készültsége teljesnek tekinthető. A támfal pontos műszaki meghatározását, leírását a fennmaradási engedélyezési tervdokumentáció, valamint a szakértői vélemény rögzíti. A szakértői vélemény alapján a megépült tartószerkezet leginkább egy aszimmetrikus pozíciójú sávalappal készült vasalt zsalukő fal, amelynek a rézsűmegtámasztás a feladata. Az „alaplemez” (vagy az „előre” ugró, aszimmetrikus pozíciójú sávalap) szélessége 80 cm, vastagsága 25-30 cm, az alapozási sík a térszín alatt átlagosan 70 cm. A függőleges fal magassága 2,55 m, vastagsága 30 cm, szerkezeti kialakítása vasalt, kibetonozott zsalukőfal. A Kérelmező tájékoztatása szerint a rendezési tervben módosítást terveztek, ezért az Építésügyi Hivatal a HE-04D/EH/316-5/2014. számú végzésében belföldi jogsegély kérés keretében megkereste Hatvan Város Jegyzőjét, hogy a hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv hitelesített kivonatát küldje meg, melyet a Jegyző 2014. október 15-én teljesített. Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2015. április 1-én hatályba lépő módosítása alapján nem az Építésügyi Hivatal, hanem a Járási Hivatal folytatja le az eljárást. A Járási Hivatal hatáskörét a Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés f) pontja, illetékességét az 1. számú melléklet I. rész 9. pontja állapítja meg.
8
A meglévő támfalra vonatkozó fennmaradási engedély iránti kérelmet a Kérelmező hiányosan nyújtotta be, így a Ket. 37. § (3) bekezdése értelmében HE-04/EPO/398-2/2016. számon 2016. június 15-én kelt végzéssel a Járási Hivatal hiánypótlási felhívást tett. Az építtető a hiánypótlási felhívásnak eleget téve 2016. július 11-én pótolta a hiányzó dokumentumot. A Járási Hivatal belföldi jogsegély kérés keretében a HE-04/EPO/398-3/2016. és HE-04/EPO/3984/2016. számú végzésével kérte Hatvan Város Jegyzőjét, hogy a hatályos helyi építési szabályzat és szabályozási terv hitelesített kivonatát, valamint a korábbi építési engedélyezés során kiadott jogerős határozato(k) hiteles másolatá(i)t küldje meg a Járási Hivatal részére, amely dokumentumok megküldésre kerültek. Az eljárás során a kérelemhez csatolt Hatvan Város Polgármestere által kiadott, 2016. július 7-én kelt, 17220-1/2016 ikt. számú településképi vélemény indokolása a következő: „Indokolás: A településképi véleményezési eljárás épület településképi véleményezési dokumentációját áttekintettem az önkormányzati rendeletben meghatározott szempontokat vizsgálva megállapítottam, hogy 1. az építési tevékenység megfelel a helyi jellegnek, összhangban van az épített és természeti örökséggel, illetve figyelembe veszi az átalakuló épített környezetet -
a telepítés és beépítés módjában,
-
a településrendezési eszköznek való megfelelésében
-
a határoló közterülettel való kapcsolatban;
2. a telepítés nem korlátozza a szomszédos ingatlanok építési jogait. Az új beépítés során biztosított az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelően a további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága; 3. a tervezéssel érintett terület Hatvan város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 39/2009. (VIII.28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatályába tartozik. A tervezett építési tevékenység megfelel a HÉSZ kötelező előírásainak, figyelembe veszi a beépítési előírásban szereplő településrendezési és építészeti illeszkedésre vonatkozó előírásokat; 4. az épület homlokzata tekintetében egészének stílusa, tagolása összhangban van az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel a korszerűség követelményeinek; 5. a tervezett építési tevékenység a határoló közterület mentén nem befolyásolja a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát. Az épület kialakításának módja, építmény-részei, szerkezetei és berendezései és az építés feltételei megfelelőek, figyelembe veszi a közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, illetve a telepítendő növényzetet. A tervezett építési tevékenység nem tesz szükségessé közterületet érintő beavatkozásokat. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése értelmében a településképi véleményt az építésügyi hatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében – különös tekintettel az építészeti minőségre, a helyi építészeti örökségre, az építészeti értékvédelemre, valamint a településképre és a környezethez való illeszkedésre – az
9
építésügyi hatósági engedélykérelem benyújtásakor rendelkezésre álló és jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe. Felhívom a figyelmét arra, hogy a Korm. rendelet 22. § (8) bekezdése alapján a településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható. A Korm. rendelet 22. (7) bekezdése szerint eljárva, a településképi véleményt a mai nappal feltöltöttem az ÉTDR rendszer elektronikus tárhelyére. Kérem a fentiek szíves tudomásulvételét.” A fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtásakor hatályban lévő Hatvan településre vonatkozó jelenleg érvényben lévő, Hatvan Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 39/2009. (VIII.28.) sz. önkormányzati rendeletében foglaltak szerint „Kte” jelű különleges terület övezetbe tartozik, ahol az ingatlan legnagyobb beépítettsége 10 % lehet, a beépítés módja szabadonálló lehet. Az ingatlanon a megengedett maximális építménymagasság kialakult. A fennmaradási engedély iránti kérelem tárgyát képező támfal fennmaradása nem ellentétes a rendezési tervben foglaltakkal. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 48. § szerint: „(1) Szabálytalan a a) jogszerűtlenül, b) jogosulatlanul vagy c) szakszerűtlenül megkezdett és végzett tevékenység. (2) Jogszerűtlen az építési vagy bontási tevékenység, ha a jogszabály alapján engedélyhez vagy tudomásul vételhez kötött építési vagy bontási tevékenységet a) engedély vagy tudomásul vétel nélkül, b) az engedélytől vagy tudomásul vételtől eltérően, c) az engedély jogerőssé válása nélkül – kivéve, ha a döntés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá válik –, d) a jogerős engedély végrehajthatóságának felfüggesztése ellenére végzik. (…) (5) Szakszerűtlen a 16. §, a 32. §, a 33/A. §, a 38/A. §, a 38/B. §, a 38/C. § és a 38/D. § szerinti tevékenység, valamint a kivitelezői tevékenység, ha azt a helyi építési szabályzat és az alapvető követelmények, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások megsértésével végzik, vagy a tevékenység végzése az életet, az egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotot vagy használatot eredményez.” A kérelemhez mellékelt tervdokumentáció, szakértői vélemény, valamint a tényállás tisztázása során beszerzett iratok alapján megállapítható, hogy az érintett támfalszakasz a Lőrinci Városi Polgármesteri Hivatal Építésügyi Hatósága által 2004. január 14-én kelt és 2004. március 22-én jogerőre emelkedett
10
7012/2004 számú építési engedélytől eltérő módon - jogszerűtlenül -, valamint szakszerűtlenül került kiépítésre. Az Étv. 48/A. § (1) bekezdése alapján: „Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján fennmaradási engedélyt ad, ha a) egyébként az építési engedélyezéshez előírt, a 36. §-ban és az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, b) az építmény, építményrész átalakítással, visszabontással vagy egyéb módon szabályossá tehető, c) azt a műemléki védett érték megőrzése megkívánja, vagy d) a szabálytalanság közérdeket nem sért, vagy az érdeksérelem a hatóság által meghatározott határidőn belül elhárítható.”, ugyanezen § (2) bekezdése értelmében: „Ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg az építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság elrendeli: a) a szabályossá tétel érdekében szükséges munkálatok elvégzését, vagy b) – ha az építmény fennmaradása az (1) bekezdés alapján nem engedélyezhető – a lebontását.” A kérelemhez csatolt, a Kobzos Mérnöki Iroda által 1334 számon készített szakértői vélemény szerint a jogszerűtlenül és szakszerűtlenül megvalósított támfalszakasz szabályossá tehető. A szakértői vélemény alapján a támfal stabilizálása szükséges. Erre megoldás lehet talajhorgonyok alkalmazása, a talplemez méretének növelése, vagy mikrocölöpök építése a lemez alá. Az Étv. 48/A. § (5) bekezdése második fordulata szerint: „Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől – ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől – számított tíz éven belül van helye.”, az eljárás a fenti időintervallumon belül került megindításra. A szabálytalan építési tevékenységet a szakértői vélemény, valamint a megelőző engedélyezési eljárások (utolsó engedély hatályának meghosszabbítása 2007-ben történt) alapján tíz éven belül végezték. Az Étv. 49. § értelmében: „(1) Ha az építésügyi hatóság a 48. § szerint a fennmaradási engedélyt megadja, illetőleg a lebontást tudomásul veszi, ezzel egyidejűleg – a Kormány rendeletében meghatározott mértékben és módon – építésügyi bírságot szab ki. (2) Ha az építtető a szabálytalanul megépített építményt, építményrészt a kiszabott építésügyi bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt lebontja, vagy a szabálytalanságot megszünteti, az építésügyi hatóság a bírságot elengedi. Egyéb esetekben a kiszabott építésügyi bírság nem engedhető el. (3) Az építésügyi bírság nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.” Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eng. r.) 42. § (1) bekezdése szerint: „Az építésügyi hatóság – a bontás tudomásulvétele nélkül és a tudomásulvételtől eltérően végzett jogszerűtlen bontási tevékenységek kivételével – az Étv. 48. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott jogszerűtlen és az Étv. 48. § (5) bekezdésében meghatározott szakszerűtlen
11
építési tevékenységek esetén, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak, az építtető, vagy amennyiben az építtető személye nem ismert, a tulajdonos kérelmére fennmaradási engedélyt ad.” Az Eng. r. 44. § (3) bekezdése alapján: „A fennmaradási engedélyt megadó határozatában az építésügyi hatóság egyidejűleg rendelkezik az építésügyi bírság kiszabásáról – az Étv. 49. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével –, a szükséges átalakítási kötelezettség elrendeléséről, teljesítési határidejéről és a 42. § (3) bekezdése szerinti kérelmek elbírálásáról.” Az Eng. r. 44. § (7) bekezdése értelmében: „Az építésügyi hatóság jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetén az építésügyi bírság mértékét az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint állapítja meg és rögzíti az elektronikus építésügyi bírságnyilvántartó alkalmazásban.” Az építésügyi bírságot az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII.5.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: ÉpBír. r.) 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az alábbiak szerint állapítottam meg. A tervdokumentációt megvizsgálva az alábbi építési engedélytől eltérő munkát végezték el: II. szakasz: 4130 hrsz.-ú ingatlan és temető közötti, valamint a közterület és temető közötti, feljáró lépcsőig tartó szakasz építési engedélyezési tervdokumentációtól eltérő módon került kialakítására, 25,15 fm hosszon. Az alapbírság mértéke (ÉpBír. r. 3. § (2) bekezdés c) pont): 200.000,- Ft. Építmény egységára: (ÉpBír. r. 1. számú melléklet 8.2.): 15.000,- Ft/fm Számított építményérték (ÉpBír. r. 3. § (3) bekezdés): 25,15 x 15.000 = 377.250,- Ft. Figyelembe veendő százalékos érték (ÉpBír. r. 3. § (4) bekezdés b) pont): 40 % A számított bírság mértéke: 25,15 x 15.000 x 0,4 = 150.900,- Ft Tekintettel arra, hogy a számított építményérték nem az 1. melléklet 1-3 és 5. sora alapján került meghatározásra, a készültségi fokot a számítás során az ÉpBír. r. 3. melléklete 3. pontja alapján figyelmen kívül hagytam. Az építésügyi bírság összege, figyelembe véve az ÉpBír. r. 3. § (5) bekezdését, amely szerint: „Amennyiben a számított építményérték (4) bekezdés szerinti összege nem éri el a (2) bekezdés szerinti alapbírság értékét, úgy a bírság mértéke a (2) bekezdés szerinti alapbírság összegével egyezik meg.” 200.000,- Ft.
12
Az építésügyi bírság alanyát, kiszabását, illetve mértékét az ÉpBír. r. alapján határoztam meg. A fent hivatkozott Étv.-ben foglaltak kivételével a bírságot elengedni nem lehet, kivéve, ha a szabálytalan állapotot megszüntetik, vagy az engedélyezettől történő eltérés esetén az eltérést megszüntetik. Az ÉpBír. r. 5. § (3) bekezdése szerint bírság megfizetésére az eljáró építésügyi hatóság kérelemre legfeljebb egy alkalommal 60 nap határidő-hosszabbítás engedélyezhet. A bírság megfizetésére részletfizetés nem engedélyezhető. A fentiek alapján megállapítottam, hogy az engedély megadásának – a rendelkező részben tett kikötések mellett - akadálya nincs, ezért az Eng. r. 43-44. § alapján a fennmaradási engedélyt megadtam. Az eljárási bírság kiszabásának lehetőségét a Ket. 61. §, 134. § és 135. §-a alapján helyeztem kilátásba. Az ügyféli kört az Eng. r. 4.§, valamint a Ket. 15. § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. Megállapítottam, hogy az eljárásban ügyfélnek minősül az építtető - ingatlan tulajdonos, valamint a szomszédos 4130 hrsz.-ú ingatlannal rendelkezni jogosult és meghatalmazottja. Határozatomat a Ket. 72. § (1) bekezdésének, az Eng. r. 43-44. § előírásainak figyelembe vételével hoztam meg. A fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (1) bekezdése, valamint a 99. § (1) bekezdése alapján határoztam meg. A fellebbezési illeték mértékét az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) XV. fejezet III. pontja tartalmazza, megfizetésének módját az Itv. 73. § (4a) és az eljárási illetékek megfizetésének és a megfizetés ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 44/2004. (XII.20.) PM rendelet szerint írtam elő. A fellebbezés tekintetében a bírságra vonatkozó eltérő ügyfélkört az Eng. r. 44. § (7) bekezdés h) pontja alapján állapítottam meg. Az Étv. 53/C. § (7) bekezdése szerint: „Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.” Az eljárás során figyelembe vettem az Eng. r. 44. § (11) bekezdését, amely szerint: „A fennmaradási engedélyezési eljárásra az építési, a használatbavételi és országos építési követelményektől való eltérés engedélyezési eljárás szabályait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.” A döntést az Eng. r. 41. §-ban foglaltak szerint közöltem az érintettekkel, a jogerős döntést ezen rendelet 41. § (3) bekezdésben foglaltak szerint közlöm. A határozat jogerőre emelkedése esetén a jogerőre emelkedés napját az ÉTDR-ben rögzítem. A Járási Hivatal hatáskörét a Korm. r. 1. § (2) bekezdés f) pontja, illetékességét a Korm. r. 1. sz. melléklet I. rész 9. pontja állapítja meg. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam.
13
Az építésügyi hatósági eljárásban az elektronikus ügyintézés lehetőségét az Étv. 53/A § (1)-(2) bekezdésben foglaltak biztosítják. Gyöngyös, 2016. november 22. dr. Bekecs Andrea, a Heves Megyei Kormányhivatal Gyöngyösi Járási Hivatalának hivatalvezetője nevében és megbízásából:
Vas Róbert osztályvezető Erről értesül: 1. Hatvan Város Önkormányzata (3000 Hatvan, Kossuth tér 2.) – kérelmező, tulajdonos 2. Roznyik István Péter (3000 Hatvan, Czuczor út 14.) – szomszéd 3. Roznyik István (3000 Hatvan, Kastélykert út 1.) – szomszéd meghatalmazottja 4. Basa Gábor (3000 Hatvan, Czuczor Gergely u. 10.) - szomszéd 5. Karácsony István (1182 Budapest, Vércse u. 14.) - szomszéd 6. Karácsony Istvánné (3000 Hatvan, Újvilág u. 18.) – szomszéd 7. Papp Csaba, ÉTDR-en - meghatalmazott 8. Irattár
