Javaslat a 2015. évi Milánói Világkiállítás Magyar pavilonjának látványötletére OTTHON A TÉR Alapgondolat, koncepció A nemzeti öntudat építészeti megformálásának legközvetlenebb gondolataként az otthonosság érzetét teremtjük meg. Otthon, melyet tudati állapotként értelmezünk. Egy lecsendesedett, nyugodt, bizalmi életérzés, mely kellő érzékenységű hangulat lehetőségét teremti meg a körülöttünk levő értékek észlelésére, megértésére, továbbéltetésére. Egy olyan állapot mely a termékeny életet és annak a továbbélését teszi lehetővé. Az otthon fogalmát rendszerint konkrét földrajzi helyhez, vagy építészeti elemekhez kötjük. Javaslatunkban ezen elemeket megalkotó gondolati erőt is követjük. Telepítés Az építészet rendszerint az adott kor gondolkodásának leképezése. Az idők folyamán egymásra tevődött gondolkodásmódok tömege sajátos nyelvezettel jelenik meg a magyar kultúrában is. Az élet három fő szakasza sajátos eleme meséinknek, dalainknak. A telekhasználatunkat, ennek idézéseként az élet fő szakaszai mentén szervezzük: a gyermekkor idézéseként játszótér, a fizikai cselekvésében legaktívabb életforma jeleként a népi telekhasználat, míg az idősebb, bölcsebb korszak jeleként a kert jelenik meg. Játéktér Az inger-gazdag, értékekre rávilágító gyermekkor elősegítheti egy innovatívabb felnőttlét létrejöttét. A telek nyitó tere a magyar legendákhoz, kulturális kincsekhez kötődő játéktér. A játéktér két fő útvonal mentén szerveződik: egyik része fedett, rövidebb útvonalat tesz lehetővé, a második szakasz labirintusszerű kiképzésével szabadtéri szórakozási lehetőségeket biztosít. A részletek, eszközök szoborszerű kiképzése magyar szobrászok kézjegyeit, sajátosságait követik. Az ember természetes kíváncsiságára épített játéklabirintus vezeti a látogatót a Magyar pavilon belsejébe. A tér előre megtervezett útvonalakon, játékos feladványokkal irányítja a figyelmet a játszótér elemeire. Célunk, hogy a gyerekek és kísérőik a labirintusban töltendő idő alatt mélyebb ismereteket szerezzenek a magyar kulturális, társadalmi, természeti, technikai értékekről. A módszertani játékok oktató és szórakoztató jellege korosztálytól függetlenül lehetőséget biztosít az érdeklődés felkeltésére egy másik vagy idegen kultúra iránt, a saját kultúrával való közös pontok megkeresésére, és ezek által a kulturális érzékenység kialakítására/finomítására. A játékok kipróbálhatósága során, a tárgyak kézbevételével a játék használója a folyamat aktív részesévé válik. A kulturális játszótérben töltött fél óra alatt játékos formában olyan tudás birtokába szeretnénk juttatni a látogatót, amely egyformán élményt tud nyújtani 1
a Magyarországot jól ismerő, de az országgal első alkalommal a világkiállításon találkozó érdeklődő számára is. A játéktér mennyezete a Kárpát-medencében szép számmal fellelhető festett famennyezeteket idézi. Létrejöttét megelőzi egy műemlék templomban található famennyezet feljavítása. A Kárpát-medencében még a mai, erősen leromlott állapotban is több kazettás mennyezet található, mint a maradék Európában összesen. (Ebben a tekintetben hasonló a helyzet az ugyancsak rangján alul kezelt kerektemplom-témához.) Nálunk a máig egészben vagy részben fennmaradt kazettás mennyezetek száma a százas nagyságrendben (száz és ezer között) mozog, és egy-egy templomra átlagosan száz kazettát számíthatunk. A Kárpát-medencén belül a festett kazettás mennyezetek és az ún. „rokonemlékek” (karzatmellvédek, padelőlapok, szószékek és feljáróik oldallapjai) ábraanyaga nem egymástól elszigetelt motívumok önkényes válogatású és elrendezésű halmaza, hanem nagyon is célszerű és jól felismerhető-rekonstruálható rendszert alkot. Ez a rendszer mind alapvonalaiban, mind konkrét formaképleteiben igen nagymértékű egyöntetűséget mutat a Kárpát-medencén belül, az egymástól tetemes távolságra lévő helységek esetében is. A festett kazettás mennyezetek eredeti forrásának az itáliai reneszánsz táblafestészetet tekintik. Az építészeti forma Itáliából közvetített fejedelmi építészeti megoldása mellett maga a mintakincs sokat őriz a magyar népművészeti hagyományból is. A kazettás mennyezetek ma is látható gazdag motívumkincse szorosan egybefonódik más népművészeti alkotások díszítő kincsével. Egyes növényi díszítőmotívumok is lehetnek ugyan itáliai eredetűek, ez azonban megihlette a hazai asztalos mestereket, akik e templomkazettákat kifestették. Ez az ösztönöző hatás csak a gazdag hazai népművészettel együtt alakíthatta ki azt a formai nyelvet, amit ma ugyanúgy sorolhatunk művészeti korszaknak a hazai templom-művészetben, mint néhány évszázaddal korábban a Szent László legenda falfestészetet megtermékenyítő korszakát. Élettér Az aktív, felnőtt élet jeleként szerveződő élettér hűségi kapcsolódási pontja az egyszerű, népi gondolkodás tisztasága. Egy értelmesen szerveződő berendezkedés az életre, mely kerüli a felesleges elemeket, mint ahogy az ember sem kíván felesleges emberként élni. Kerüli a felesleges terek kialakítását, a lényegnek szervez hátteret, mely nem öncélú, hanem pontos funkciója, fegyelmezett használata van. Mint ahogy az építészet sem létezik pusztán önmagáért, hanem fizikai-lelki igényeket szolgál. Az alapvető életfunkciókra és a népi telekbeosztásra alapozva a különálló elemek szervezése várszerű, védelmi kört zár. Külső kabátja mégsem elidegenítő, inkább egyszerűségével hívogató. A körön belül szerveződő földszintes ház ad otthont a stabil, biztonságos kiállítótérnek, alkotótérnek, irodáknak és a tetőtéri vendégszobáknak. A különálló, szintén földszintes nyári konyha biztosítja a magyar ételek elkészítéséhez szükséges teret, míg a szomszédságában levő (szőlő)lugas a pihenőhely számára ad 2
lehetőséget. A telek zárásaként megjelenik a csűrszerű, kétszintes kulturális tér, mely helyet ad a többfunkciós konferencia és színháztérnek. Az emeleti részen további két tér jelenik meg kiállítási, alkotási felületként és a földszint két különálló helyisége további vendéglátási funkciót és vizesblokkot biztosít. A tér fizikai és tartalmi értékeinek begyűjtésénél alapgondolatunk a kapunk-adunk szellemiség, a magyar cselekvő közösségi élet, a kaláka idézése. Az épületekhez használt faanyagot a kölcsönösség szellemében olyan helyről biztosítjuk, melynek cserébe fenntartható hasznot biztosíthatunk. Ezt a szellemet szolgálja egy értékként elismert, műemlék listán szereplő fűrészmalom feljavítása és működésbe helyezése. A gesztus értéke összetett: a gyakorlati oldala, hogy megmentünk egy veszendő, magyar vonatkozású épített örökséget, és átmentjük azt a gondolatiságot, hogy a természeti erő létének veszélyeztetése nélkül hasznosítjuk a természeti erőforrást, jelen esetben a vizet. További haszna, hogy újratanítjuk a fenntartható használatát azzal is, hogy az épületünkhöz szükséges faanyagot a fűrészmalom termeli ki. Szintén fenntarthatóságát biztosítja a működtetés révén kialakult munkahely és gazdasági lehetőség is. Elvi haszna a példaértéke. Füvészkert Nyugodt gondolkodásra, elmélkedésre alkalmas szabadtéri rész zárja a telket. Stabil eleme a szerkezetében a hordók kialakítását követő pavilonszerű borozó. Pihenési hangulatát a magyar vidékekre jellemző gyógynövények illatai segítik. A TARTALOM Játéklabirintus, részletes leírás A labirintus-játéktér főbb stációinak gerincét a magyar feltalálók és találmányaik alapján kitalált kipróbálható játékok/tevékenységek képezik. Mi, magyarok igen szerencsésnek érezhetjük magunkat, hiszen egy-egy „ágazaton” belül több jeles találmánnyal is büszkélkedhetünk (pl. számítógép, floppy, Excel, Prezi). Figyelembe véve a látogatók előzetes tudását, ebben a térben szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy több, mint tíz olyan találmányt köszönhet a világ a magyaroknak, amely nélkül ma már el sem tudnánk képzelni mindennapjainkat. Célunk, hogy a gyerekek és kísérőik a labirintusban töltendő idő alatt a találmányokra felépített gerinc és kultúrtörténeti szálak egybefonódása mentén mélyebb ismereteket szerezzenek a magyar kulturális, társadalmi, természeti értékekről. A labirintusjátéktér 196 m²-es területét két különböző bejáraton közelíthetjük meg, amelyek egy kijárathoz, azaz a Magyar pavilon leglátványosabb részéhez, a játéktér utáni élettérhez vezetnek. A két bejáraton keresztül a látogatót úgy vezetik a találmányok alapján kidolgozott játékok, hogy a résztvevők az összes stáción áthaladnak. A játéktér legelején választhatnak, hogy a fedett, hosszabb útvonalat vagy a rövidebb, 3
szellősebb, szabadtéri útvonalat választják. A labirintusban a közlekedő felület 1,5-2 méter között váltakozik. A labirintus járatait tagoló és elválasztó paravánok a gyakran megáradó és kiöntő folyók, patakok mentén jól ismert vesszőkerítésből készülnek. Az ilyen területeken élők nagyon praktikusan vesszőkerítéssel kerítették be portájukat, hogy áradás esetén a víz könnyen átfolyhasson rajta. A játszótér egészén egységes dizájn-elemek, jelek, szimbólumok jelzik, hogy a látogatónak mely sarokban mi a teendője, mi az, amit ki lehet próbálni, kézbe lehet venni. Stációk I. Mikrobarázdás hanglemez Ebben a játéksarokban nem csupán Goldmark Péter Károly 1948-ban szabadalmaztatott mikrobarázdás hanglemezére hívjuk fel a figyelmet, hanem „használatba is ültetnénk” azt. A ’90-es évekig népszerű lemezeken Bartók Béla és Kodály Zoltán népies műveiből hallgathatnak részleteket, illetve a hangzó élmény mellett, egy érintőképernyőn 2 perces film mutatja be a világszerte ismert Kodály-módszert. A teret magyar lemezek díszítik, főleg olyan kiadványok, amelyek megjelenésükkor több nyelven feliratozva terjedtek el. Ezt a kisebb teret elhagyva a látogató a hanglemezen keresztül magyar zeneművekkel, magyar zenetanítási módszerekkel is megismerkedhet. Binokuláris távcső, diavetítő, kontaktlencse Mindhárom magyar találmány egy játékegységben, sajátos térben kerül bemutatásra. A binokuláris távcső és a diavetítő Petzval József találmánya, a kontaktlencsét Györffy István találta fel 1959-ben. A labirintus-játszótér egyik sarkában magasló erdélyi analógiák alapján épült harangláb tornyából távcsővel szemlélődve a Magyar pavilon egésze belátható. A toronyban több távcsövet helyezünk el, melyek mindegyike kipróbálható. A kézbe vehető távcsövek mellett egy rögzített binokuláris távcsövet is találunk, melybe belekukkantva a lencsékre helyezett transzparens fóliákon a találmányról, ill. a feltalálóról fedezhetnek fel újabb érdekességeket. A torony többfunkciós térként szolgál a pavilon közel féléves működését illetően, hiszen erre az időszakra esik a Magyar Népmese Napja is, így ebben a térben filmvetítésre, kisebb programokra kerül sor. Színes tévé, hangos film A két magyar találmány egy játékegységet képez. A játéktér sajátossága az, hogy a találmányok régebbi változataikhoz képest önmaguk újszerűségére hívják fel a figyelmet, mindezt olyan formában, hogy nem szükséges „tárlatvezető” jelenléte. A hangosfilmet Mihály Dénesnek köszönhetjük, aki 1918-ban mutatta be találmányát. ’60-as éveket idéző maszkba bújtatott nagy televíziót látunk, melyen fekete-fehér, Magyarországot bemutató, 2 percnél nem hosszabb, teljesen lehalkított kisfilm indul. A tévét hagyományosan a készüléken jelzett gombbal lehet bekapcsolni. Körülbelül 20 másodperc elteltével a 4
kép alatt a hang fokozatosan felerősödik, majd újabb 15 másodperc után a kép színesre vált. A 15-20 másodperces hallható és látható megszakítások keltik fel a látogató érdeklődését a további másfél percig tartó rövidfilmhez. A film végén a feltalálókról és találmányaikról (2 kép: feltaláló, feltalálás éve, találmány neve) kapunk 10 másodperces összegzést. A film elindulása személyi jelenlétet igényel, így a látogató aktív résztvevővé válik. Hologram Ebben a játéktérben a magyarsághoz kapcsolódó érdekességek Gábor Dénes 1947-ben kifejlesztett hologramjára épülnek, ill. abból indulnak ki. Amikor átlépünk egy országhatárt, a legelső dolgok, amelyekkel találkozunk, azok az adott ország bankjegyei, érméi. Itt máris összekapcsolódik egy jellegzetes találmány a bankjegyekkel, hiszen azokon jelenik meg a hologram. A bankjegyek számos információt hordoznak, és lehetőséget teremtenek arra, hogy 5 percnyi idő alatt kb. 20 féle maradandó érdekességgel gazdagodjon a látogató. A játék nagyszerűsége abban rejlik, hogy mindenféle előzetes tudás nélkül, korosztálytól függetlenül játszható. Magyarország aktuális bankjegyeit (500 Ft – II. Rákóczi Ferenc, 1000 Ft – Mátyás király, 2000 Ft – Bethlen Gábor, 5000 Ft – Gróf Széchenyi István, 10 000 Szent István király, 20 000 Ft – Deák Ferenc) nagy, közel egyméteres kártyákká nagyítjuk. Minden bankjegynek megvan a maga jellegzetes színe, erre építjük a továbbiakat. A pénzeken szereplő „híres emberek” mentén Magyarország építményeire, történelmi eseményeire, irányzatokra hívjuk fel a figyelmet. A bankjegyek mellett 6x5, azaz 30 különböző, az egyes bankjegyek színeivel megegyező, szintén nagyméretű kártyát találunk, amelyeket az adott bankjegyekhez kell társítani. Minden bankjegyhez 5 kártya tartozik, a kártyák egyenként érdekes információkkal szolgálnak: 1. kártya: A személyről, aki a bankjegyen szerepel 2. kártya: Korról és stílusirányzatról 3. kártya: Művészetről, képzőművészeti alkotásokról 4. kártya: turisztikai látványosságokról, azaz ahol találkozhatunk a pénzen szereplő építménnyel, személlyel, stb. – Itt fontos kiemelnünk, hogy ezzel a játékkal turisztikai pontokat is ajánlunk. 5. kártya: Egyéb érdekességekről Lássunk egy példát: az 1000 forintoson Mátyás király látható 1. kártya: Hunyadi Mátyás (Kolozsvár, 1443. Február 23. – Bécs, 1490. Április 6.) magyar király 2. kártya: A szakirodalom Mátyást nagy reneszánsz uralkodónak tartja, aki Alpoktól északra először honosította meg az olasz reneszánsz stílust, akinek udvarában – általa fizetett- olasz
5
humanisták tudós szimpóziumokat folytattak. Foglalkoztatta kora kiváló természettudósait, művészeit és zenészeit is, könyvtára pedig világhírű volt. 3. kártya: nagy kép, pl. A kolozsvári Mátyás-szoborról, Fadrusz János munkájáról 4. kártya: pl. kép a budai várról 5. kártya: Magyarországon nagyon híres Mátyás-király mesék címlapjának puzzle változata. A Mátyás-király meséket a haranglábba tévedve lelehet megtekinteni, természetesen feliratozva. A játék egyszerűsége és nagyszerűsége abban rejlik, hogy nem szükséges „teremőr” vagy „tárlatvezető” jelenléte, hiszen a felfedező-játék eleve adja magát. Ebben az esetben is fokozottan figyelünk az irányjelzők és használati utasítás egyértelműsítő megtervezésére. Láthatjuk, hogy a hologramból kiindulva egy kis játék során mennyire szép, színes világ kerekedik ki. Számítógép, Floppy, Prezi, Excel Sorrendben, együttesen: Neumann János (1952), Jánosi Marcell (1973), Somlai Fischer Szabolcs (2008), Simonyi Károly találmányaira hívjuk fel a figyelmet. A négy kiemelt találmány egymásba kapcsolódva jelenik meg. A játéktérben számítógépet látunk, ám ennek a gépnek a maszkja jóval nagyobb, mint az otthon használatos számítógépeké. A számítógép mellett kazettás floppyt látunk (ennek is jóval nagyobb méretű a maszkja – technikailag „belülről” a floppy és a számítógép vetítővel, USB vagy más adathordozók segítségével valósul meg). Irányjelzők, utasítások jelzik, hogy ebben a térben mi a teendő. A látogatónak a floppyt be kell tennie a számítógépbe. A floppyn a Prezi jelenik meg, amely a mi esetünkben, az Excelt hivatott bemutatni. A négy magyar találmány ebben a formában kapcsolódik össze. Mivel a játék itt is megköveteli az aktív részvételt, ezáltal a látogató önmaga fedezhet fel újabb négy csodát, amelyek nélkül ma el sem képzelhetünk egy átlagos napot. Helikopter és villanymozdony – közlekedési eszközök Asbóth József helikoptere volt az első, amely 1928-ban pilótával együtt képes volt felemelkedni, és huzamosabb ideig nagy magasságban lebegni. Asbóth folytatta fejlesztéseit, és kifejlesztette, ill. elkészítette az AH-2-es, AH-3-as és az AH-4-es modelleket is. Ezek közül az utolsó modellnek volt a legnagyobb sikere, az AH-4-esnek. Az AH-4es modellben egybeötvözött és tökélyre vitt minden addigi technikai fejlesztést. A gép híres volt gyors emelkedéséről, jó kormányozhatóságáról, stabilitásáról, és nem utolsó sorban a leszállás biztosságáról is. Ebben a játékegységben egy nagyon rövid, kb. fél perces, folyamatosan ismétlődő lelassított természetfilmet láthatunk a szitakötők szárnyainak mozgásáról. Ez a rovar képes mindkét pár szárnyát külön-külön, felváltva használni, így lassításban valóban a helikopter propellereinek mozgása ismerhető fel a kisfilmben. A látogató elsőre csak ezt a kisfilmet látja a 6
szitakötőről, majd az irányjelzőket (nyilak egy további játéksarok irányába) követve, néhány lépést megtéve, a mozgásérzékelő bekapcsol, és a játéktér mennyezetére felszerelt Asbóth-féle helikopter modelljén a propeller hallhatóan bekapcsol. Ebben az egységben láthatjuk még a Kandó Kálmán féle villanymozdony-maketteket is, amelyeken a szerelvények távirányítóval hozhatók működésbe. Ebben az egységben is fontos a személyi részvétel, hiszen, ha éppen nincs látogatója a labirintusnak, akkor ezek az eszközök sem lépnek működésbe. Golyóstoll A játéklabirintus végén, az egyetlen kijáratnál, amely a magyar pavilon fő egységéhez, az élettérhez vezet, a Magyar Posta postaládáját látjuk. Mellette képeslap- és bélyeg automata, illetve golyóstollak kapnak helyet. A kb. 16 féle képeslapon csoportosítva és külön-külön is hungarikumok, magyar találmányok, épületek, híres emberek szerepelnek. A képeslapokon szereplő illusztrációk alapját a magyar bélyegek képezik. Az illusztrációk között szerepelnek a labirintusból ismert ábrázolások is, de olyan új utalásszerű információkat is szerezhet a látogató, amelyek a pavilon más tereiben teljesednek ki (pl. Magyarországon borvidékei bélyegképként a képeslapon – majd a továbbiakban az élettér mögötti kertben alkalom nyílik a borozásra is). A labirintuson áthaladó vendég Biró László találmánya segítségével könnyedén megírhatja élményeit, és azonnal postázhatja képeslapját. A kézzelfogható képeslap mellett megjelenik egy érintőképernyő, és ugyanaz a művelet végrehajtható virtuálisan is. Stációk II. A fedetlen, szabadtéri részek szellősebbek, az útvonal is rövidebb. Itt elsősorban lazításra alkalmas pihenőhelyeket találunk. Itt lehet kipróbálni biztonságos keretek között a gyufát, mellette meg lehet kóstolni a szódavizet. Világhírű magyar olimpikonjaink, sportolóink kisebb, játékos, akár mozgó szobormásolatai hirdetik a pozitív példakép fontosságát. A szabadtérnek az élettérhez leginkább közeli részén egyszerű, de megdöbbentő „jelenettel” találkozunk. Nem feltétlenül magyar találmány, de mindenképpen a magyaroknak köszönhető, hogy egész Európában elterjedt a használatuk. Miről is van szó? Ruhaszárító kötelet és fa csíptetőket látunk, mellettük egy nagy kosár teregetni való fehérneműt: inget, alsószoknyát. A látogató feladata a teregetés. A népi textíliákon a díszítés mellett, hímezve látnánk azt az információt, miszerint, mi, magyarok honosítottuk meg Európában a fehérnemű és az ing, a nadrág, a rövid kabát viseletét. Ha már a mosásnál tartunk, a magyarok elöl járnak a higiénia területén is, hiszen sokan a szappant is magyar találmánynak tartják. A régészek szerint, amelyik sírban gombot találnak, az magyar holttestre utal, a magyarokhoz kötik a gombok használatát is. A fedetlen térben kap helyet továbbá az 1910-ben magyarok által kitalált gombfoci pálya is, amely természetesen kipróbálható. 7
Javasolt eseménynaptár, 2015 május 1 – 2015 október 31: Május Első szombat: Magyar Műszaki Értelmiség Napja 6. Magyar Sport Napja 10. Magyar Mentők Napja (mentő kutyák ismertetése, átvezetés a magyar kutyafajokba) Pünkösd, Anyák Napja, Gyermeknap (mesék) Június 13. A Magyar Feltalálók Napja (fiatal tehetségek) 23. Múzeumok Éjszakája 25. Barlangok Napja (ásványkincsek, kőzetek) Utolsó szombat: Bolyai Nap Július 1. Semmelweis Nap, Egészség Nap, Közalkalmazottak Napja Utolsó szombat: Balatoni halak Napja (egészséges étel) Augusztus 1. Magyar Forint Napja 20. Államalapítás, Szent István, Szent Kenyér 29. Magyar Fotográfia Napja (Mai Manó Ház) Szeptember 14. Keresztény Egység Ünnepe 21. Magyar Dráma Napja (Magyar drámákból készült előadások, pl. Madách különböző nyelveken) 30. A népmese Napja, Helyi Önkormányzatok Napja Október 6. Aradi vértanúk 18. Magyar Festészet Napja 23. 1956-s események 24. Magyar Operett Napja
8
Tervlapokról: A játéktér a pavilon fogadótere. Az analógiák alapján elkészült fatorony hívogatja a látogatókat, míg a játéktér kortól függetlenűl teremt lehetőséget, hogy az érdeklődő Magyarország és a magyar kultúra sajátosságaival ismerkedjen. Szerkezete egyszerű, mint a pavilon többi fele is, fából készül. Festett kazettás mennyezete az olasz kultúrából tanult reneszánsz elemeket mutatja. Analógiaként a Kárpátmedence területén fellelhető kazettás mennyezetek szolgálnak. A pavilont formáló alapgondolat az egyszerűséget, leleményességet és kölcsönösséget tartotta szem előtt. A kölcsönösség jegyében a pavilon építését megelőzően feljavításra javaslunk egy műemléktemplomban található festett famennyezetet, ezzel is továbbéltetve kultúránkat, épített örökségünk elemeit. A porta a telek legzártabb eleme. A különálló épületek várszerűen fogadják körbe a központi teret. A népi építkezés egyik leleményes eleme a vízimalom. Rendszerint a lakóházzal egy tömeget alkotott. Bár rendkívűl hatékony és a környezetet nem terhelő szerkezetként működött, használata mára kikopóban van. A javaslatunkban egy műemlék-fűrészmalom feljavítása előzi meg a pavilon építését. A fűrészmalom feljavítása gazdasági lehetőséget is biztosít azzal, hogy a pavilion elkészítéséhez, bútorozásához szükséges faanyag egy részét itt lehet előkészíteni, bemutatva a használat lépéseit. Üzenetei közt hangsúlyos a víz egészséges hasznosítása, különösen mikor egyre több példát találunk a természeti tartalékaink mértéktelen felhasználására. Telkes Mária találmányaként a pavilon energiaígényét a csűr déli (hátsó) oldalán található napelemek látják el. A kert a telek utolsó, zsebszerű eleme. Elvonultabb, csendesebb hangulatát borozó és pihenőhelyek segítik. A kertben gyógynövényillat - levendula, citromfű, menta - is segíti a pihenő hanguatot. A felnagyított hordók, melyek az ideiglenes borozóknak adnak otthont, szerkezetükben követik a hordókészítés technikáját, bemutatva azt. Hordónként különböző bortermő vídékek boraival ismerkedhetünk. Belső bútorzata szintén egyszerű, a borpincék hosszanti asztal-pados elvét követik. A hordók elrendezése a nép kultúra rendjét idézi.
Összegzésként, a javaslatunk az egyszerűség szellemében fogalmazodótt meg. Úgy a terei kialakításában, mint a tevékenységek létrejöttében kerüli a feleslegességet. Így a találmányok használatukban tekinthetők meg, nem üres kiállítási tárgyként és a pavilon fizikai létrejöttéhez és működtetéséhez szükséges anyagi terheket is megfontoltan használja, vigyázva a lényegi értékek pontos bemutatására.
9
