XX. évf.
8. sz.
Ára: 100,- Ft
Játszóteret kaptak
Az önkormányzat pályázott, nyert, és augusztus 20ra elkészült az új játszótér a Szentesi út mellett. Van itt minden, négyüléses rúgós játék, kétüléses lengő hinta, kötél alagút, tornyos építmény. Csupa olyan játékszer, amit imádnak a gyerekek, és amik az uniós elvárásoknak maximálisan megfelelnek. Stibál Róbert polgármester avató beszédében azt mondta: Ilyen gyorsan pályázat még nem ért célba. Mindössze két hónap kellett, hogy megvalósuljon az itteni apróságok álma. Ezért köszönet jár azoknak, akik részt vettek ebben a nagyszerű munkában. Külön köszönet illeti az önkormányzat dolgozóit, hiszen mindent megtettek azért, hogy erre a napra elkészüljön ez a szép játszótér, és átadhassák a gyerekeknek. Halmai László a megyei közgyűlés tagja azt hangsúlyozta, hogy a közgyűlés nagy figyelmet fordít a településeken lévő játszóterek felújítására, illetve újak építésére. Örömmel tölti el, hogy most a nagymágocsiak gazdagabbak lettek egy létesítménnyel. folytatása a 2. oldalon
Vasárnapi szentmise A római katolikus templomban a vasárnapi mise kezdési időpontja megváltozott. Új időpont: 10.30
Tartalomból: Kezdődik az iskola Kosztiéknál szeptemberben Kép Kapásfaluban Polgárőr elismerések Szent István ünnepén Jól rajtoltak Kék hírek Arcok a faluból Nagymágocs halmai
HÍREK Egészségügy
Immár egy éve, hogy a lakosság köréből egyre többen kifogásolják dr. Chappon Tibor háziorvos szakmai munkáját és emberi magatartását. A lakosság bejelentésére reagálva a képviselő – testület kivizsgálta a helyzetet, és Stibál Róbert polgármester elbeszélgetett dr. Chappon Tibor háziorvossal. A doktor úr megígérte, hogy ezután maradéktalanul betartja az orvosi magatartás írott és íratlan szabályait. Valameddig betartotta, aztán ismét okot adott a lakosság által már előzőleg többször is megfogalmazott kifogásokra. Az elmúlt hónapban határozott a képviselő – testület, miszerint: a dr. Chappon Tibor háziorvos és az önkormányzat között lévő szerződést felmondja. A községvezetés előzetes számítása szerint, szeptember elsejétől már új háziorvos rendelt volna a faluban. Az ÁNTSZ viszont nem adta meg a működési engedélyt a fiatal doktornőnek, mert hiányzik a szakvizsgája. Várhatóan másfél hónap múlva lesz meg a doktornő vizsgája. Azt követően teljes jogkörrel átveszi a kettesszámú háziorvosi körzetet. Stibál Róbert polgármester ezúton is türelmet és megértést kér a lakosságtól, a rendelőben eltöltött több várakozási idő miatt. Legyen az a vigasz, hogy hamarosan megoldódik az orvos-probléma községünkben. Reméljük hosszú időre.
Vendégek Stájerországból
Augusztus utolsó hétvégéjén LudersdorfWilfersdorf-ból vendégek érkeztek községünkbe. Mint ahogyan azt a Nagymágocsi Hírmondó is hírül adta, áprilisban itteni küldöttség járt Stájerországban. Az oda- visszalátogatás egyfajta barátság kezdete. A vendégek számítógépet és német nyelvű könyveket hoztak az iskolába, és felvetették a „gyerekcsere” lehetőségét. Úgy, hogy a mieink mennének - akár több napra, hétre - német ajkú területre, az ő gyermekeik meg jönnének ide. Német nyelvtanulás szempontjából ez kitűnő lehetőség az itteni tanulóknak. Az ottani gyermekek pedig itt belekóstolhatnak (folyt. az első oldalról) Most egy kis játszótér-krónika: Nagymágocs nagyközségben 1993. augusztus 14-én – az első falunapon – adták át a gyerekeknek a Szentesi út – Meggyes utca sarkán az első játszóteret. Ez a máig is közkedvelt fajátszótér. Ugyanis faragott fa minden eleme, Nagy István mártélyi fafaragó iparművész készítette. 1998ban kapták a gyerekek a most kicserélt sárga játszóteret. 2000-ben pedig az úgynevezett Czikora-sarokra készített az önkormányzat újabb játéklehetőséget a kicsinyeknek. Visszatérve a mostani avatóra, több anyuka – közöttük Bertókné Kristó Icuka, Repkáné Bozó Edina, Pásztorné Dajka Mónika, Kapásfaluból Pinka Szilvia – elmondta, hogy féltik a rongálók-
2
a magyar ízekbe, színekbe, a magyar vendéglátásba. Ludersdorf képviselői a központi konyha ebédlőjében vacsoráztak. A helyi Nefelejcs Népdalkör és a Napraforgó Citerazenekar adott műsort. A jó hangulatban a vendégek és a helybéliek együtt táncoltak. „Csütörtökön virradóra” kezdetű népdalunkat megtanulták és elvitték ajándékba. Másnap mielőtt indultak volna, megnézték a helytörténeti kiállítást, a római katolikus templomot és a száztíz esztendős Károlyi-kastélyt.
Járdaépítés
Ezekben a napokban elkészül a Petőfi utca, és folytatódik a járdaépítés a Vörösmarty utcában. Az önkormányzat ígéretéhez híven két utcában cserél járdát ebben az évben. A Vörösmarty utcában az elhasználódott járdalapokat cserélik sima betonjárdára hamarosan. Bizonyára sokan észrevették, hogy elkészült és fölkerült a községháza homlokzatára a községünk címere, és a községháza fölírat. A díszes, színes ábra és betűforma Vígh László főrestaurátor munkája.
Civilnap
Szeptember 20-án immár a kilencedik civilnap lesz Nagymágocs községben. Az ideit a mozgáskorlátozottak helyi csoportja rendezi. Gyülekező déli tizenkét órakor az Autós csárda előtt, ahol a Lovassport Egyesület fogatai várják a résztvevőket. A díszes lovasmenet először Kapásfaluba hajt, onnan a Kastélyotthonba, majd a falu több pontján lesz a csoportnak megállója. Az úton és útközben Lucz Zoli rezesbandája fújja, a Nefelejcs Népdalkör tagjai besegítenek a jó hangulat formálásába. Minden megállóban az iskola mazsorett csoportja mutat be szebbnél-szebb táncokat. Este hét órakor marhapörkölt vacsora kerül az asztalokra. Majd a Zafir hastánc csoport, a Klub 99’Baráti Társaság és a szentesi Horváth Mihály Gimnázium volt növendékei adnak műsort a megjelent vendégeknek. Lesz tombola, a talpalávalót – akár hajnalig – a Dél–alföldi Négyes fogat zenekar biztosítja. tól ezt a játszóteret. Pinka Szilvike azt is szóvá tette, hogy szeretné, ha valami ehhez hasonlót kapnának a kapásfalusi gyerekek. A polgármester megígérte, hogy az itt lebontott játékszereket megjavítják, és az ottani gyerekeknek felállítják. S még egy élőképet ide. Az új játszótér az avatón olyan volt, mint egy mesebeli csatatér. Az apróságok minden létező elemet elfoglaltak. Hintáztak, ugráltak, várat másztak, közben rúgták a meleg homokot. Az apró szemcsékből jutott mindenhova. Késő délután egy homok-felhő tudatta, ez az új mesebirodalom megfelel az itteni elvárásoknak. - dj -
„…szép volt az idén a nyár nagyon szép”
Kezdődik az iskola „…szép volt az idén a nyár nagyon szép” –így kezdődik Falcsik Mária verse, a Szeptemberi kisfiúsóhaj. És a sóhaj folytatódik: „most ősz van és az iskolák megint kinyitva sötétlő szájuk elnyeli mindazt mi kéjes volt a nyárban követ, vizet, füvet, csigát, kalandot…” Én is remélem, hogy mindenkinek szép volt az idén a nyár. Múlt időben írok a nyárról, mert, itt-ott sárgulnak már a lombok, hűvösebbek a reggelek, korábban sötétedik. Lassan vége a gondtalan nyárnak. Elérkezik az a pillanat, amikor az iskolák szélesre tárt kapukkal várják diákjaikat. Gyermeknek, szülőnek, pedagógusnak egyaránt okoz némi szorongást az iskolakezdés. Iskolába járni nem könnyű. Reggel mindig időben fel kell kelni, délután a leckét pontosan meg kell írni. Így ősszel minden megváltozik körülöttünk. Eljött szeptember első napja, az iskolában, óvodában minden készen áll a diákok fogadására, a tanév kezdésére. Vége a karbantartásoknak, az iskola a tankönyveket is beszerezte. Az idáig vezető út azonban nem volt egyszerű. Sok év után idén újra az iskolában két első osztályt tudtunk indítani. Összesen 36 tanuló iratkozott be első osztályba. A két osztály fogadására a nyáron a feltételeket meg kellett teremteni. Szükség volt egy tanterem teljes felújítására és az udvari épület átalakítására. A termek előtti közlekedőt álmennyezettel láttuk el. A folyosót és az öltözőrészt járólappal burkoltuk ki. Három tanterembe PVC szőnyeget raktunk
le. Tisztasági meszelésekre is sor került. Az összes tábla átfestése megtörtént. Köszönjük mindenkinek a munkáját, akik fáradtságot nem ismerve sokszor még hétvégén is azon dolgoztak, hogy a mi iskolánk valóban szélesre tárt kapukkal tudja fogadni diákjainkat. Ebben a tanévben először indítja be iskolánk az iskolaotthonos oktatást az egyik első osztályban. Ennek az oktatási formának az a lényege, hogy a tanítási órák nemcsak délelőtt vannak, hanem délután is. A házi feladatot a gyerekek tanító nénik segítségével az iskolában készítik el. A közoktatási törvény alapján 2008. szeptember 1től az 5. osztályban minden iskolában be kell vezetni a nem szakrendszerű oktatást. Ez egy új elem a tanításban, a pedagógusok részéről nagy szakmai felkészülést igényel. Augusztusban iskolánk az osztrák testvértelepülés –Ludersdorf- képviselőit fogadta. 17-en tekintették meg iskolánkat, nézték meg osztálytermeinket. A vendégek nagy ajándékcsomaggal érkeztek hozzánk. A tanulóknak német nyelvű könyveket és egy új számítógépet ajándékoztak. Megállapodás született arról, hogy a közeljövőben a német nyelvet tanuló diákjainkat Ludersdorf-i családok fogadják. Az óvodában sem telt el a nyár munka nélkül. Pályázati pénzből az összes régi radiátort lecseréltük és újakat szereltünk fel. A 4 csoportszobában a játékok ismét várják az ovisokat. Szeptemberben az óvodában folytatódik a nyílászárók cseréje. Tényleg „…szép volt az idén a nyár nagyon szép”. Reményi Ferencné
Összekapaszkodva Varga János, a hét éves Ádám, és a négy éves Bence köszönetet mondanak mindazoknak a rokonoknak, barátoknak, szomszédoknak, akik a legfájdalmasabb napjaikban mellettük voltak. A fiúk külön köszönetüket fejezik ki a daduskáknak, az óvó néniknek. Az édesapa úgyszintén a Farmer Kft dolgozóinak, az önkormányzatnak, a doktornőnek. Sajnos, ők hárman az elmúlt hónapokban nagyon sokat szenvedtek. Az együtt érző, bátorító szavak, a szívesen összeadott anyagiak segítették őket abban, hogy talpon maradtak. Valamennyire talpon. Élni kell tovább. Ádám most kezdi az
első osztályt. Bence középsőcsoportos lesz az óvodában. Az édesapa az őszi betakarítás után majd rövidebb műszakokat vállal. Addig megoldják a dolgaikat valahogy. Valahogy… Jók a nagyszülők, a barátok, a szomszédok. Még az „Ibi boltosok” is odafigyelnek a gyerekekre. Négy éve költöztek Nagymágocsra, a József Attila utca 5- be. Jó helyre jöttek. Csak a sors volt velük kegyetlen. Kegyetlen, vagy még annál is rosszabb… Most? Hárman öszszekapaszkodnak. Óvják, féltik egymást. Árván a nagyvilágban. Talán valahogy kibírják. - dj -
3
Kosztiéknál szeptemberben
Öt gyermek megy iskolába, egy óvodába Vége a vakációnak. Ilyenkor a gyermekes szülők számolgatnak: - Mit kell venni az iskolakezdéshez, mit hol kaphatnak meg olcsóbban, és így tovább. Ott még inkább jól kell sokszorozni, ahol szeptemberben több diák akasztja a vállára az iskolatáskát. Koszti Tiboréknál az Ady Endre utcában hat gyermeket indítanak útba. Ötöt iskolába, egyet az óvodába. Az édesanyával beszélgettünk a napokban. - Tekintsünk vissza a magunk mögött hagyott két és fél hónapra. Hogyan töltötték el a Koszti gyerekek? - Dóra és Gabika a szentesi Családsegítő Központ támogatásával egy hetet töltöttek Szigligeten. Máté a szentesi Zöldág Néptáncegyüttessel tíz napra Erdélybe mehetett volna. Sajnos megbetegedett, és itthon maradt. Az udvaron vert sátrat magának, mellé rakta a fürdőmedencét, ott nyaralt. Gergő a Mikla-Kernél végigdolgozta a szünidőt, gyűjti a pénzt. Tamás tanult, mert októberben országos művészettörténeti versenyre megy, és a német nyelvvizsgája is októberben lesz. Így szaladt el a nyár, és már készülődünk az újabb tanévhez. - Gratulálok a jó tanuló, szorgalmas gyerekeknek, Máténak külön is a Hunyadi-díjhoz. Melyikük hányadik osztályt kezdi most? - Tamás ötödikes lesz a csongrádi Batsányi János Gimnáziumban. Gergő harmadikos a szentesi Boros Sámuel Közgazdasági Szakközépiskolában. Máté szintén Csongrádon kezdi az első évet. Dóra hatodikos, Gabika negyedikes az általános iskolában. És Fanni most kezdi az óvodát. - Mennyibe kerül a beiskolázás? - Sokba. Tanszerekre, tollakra, füzetekre, egyéb kiegészítőkre ötvenezer forintot számoltam. Autóbuszbérletek, tornacipők, pólók újabb ötvenezer. Jó, hogy mi ingyen kapjuk a tankönyveket. Ez nagy segítség a többgyermekes
családoknak. Bár tavaly a csongrádi gimnáziumban fizetni kellett a nyelvkönyvekért, nem is keveset. Tamás az idén végez, az osztály folyamatosan kéri a pénzt ilyen, olyan fontos dolgokra. Nagyon drága a csongrádi középiskola. - Mennyiből gazdálkodnak havonta? - Máté betegsége miatt felemelték a családi pótlékunkat százháromezer forintra, plusz az önkormányzattól kapunk gyermekvédelmi kedvezményt – fejenként ötezer ötszáz forintot – egy évben kétszer, novemberben és júliusban. Erre jön a férjem nyugdíja, meg a férjem alkalmi munkabére. A férjem nyugdíj mellett állandóan vállal alkalmi munkát, hogy több jusson a gyerekeknek. Hó elején kifizetem, amiket muszáj. Aztán osztok, szorzok, éjjel nem alszok, gondolkodom: mit, miből és hogyan… Fanni óvodás lesz én is dolgozni, akarok valahol. Valahol hátha sikerül munka. Hat gyerek, hat éhes száj, hat pár cipő, télen három fűtött szoba. Ez bizony sok pénz, mindenki tudja. - Most ért haza a boltból. Kenyér, liszt, paradicsom van a kosarában. Mit főz ebédre? - Krumplilevest meg tojásos galuskát. Inkább a tésztaféléket kedvelik a gyerekek. Húst csak kétszer főzök hetente. Pedig csirkét, kacsát, libát nevelünk, most is ott vannak az ólakban. Majd darabolom őket és teszem a hűtőládákba. Raktam cseresznye,- meggybefőttet, lecsót, főztem baracklekvárt. Próbálkozom, amivel lehet… Különben nem szeretem a szeptembert. Ezerfelé kell figyelnem, hogy mindenkinek minden jó legyen. Veszek egy jegyzetfüzetet, abba írom, hogy ki mikor megy szakkörre, tanulmányi versenyre, vagy citeraórára. Máté és Gabika zenélnek a szentesi Margaréta citerazenekarban. - dj -
Rúdugrások(k) Aszály volt, alig termett gabona. Máig nem tudom, miből vett apám néprádiót 1956. nyarán, a Melbourne-i olimpia megnyitóra. Vett. Rajtunk kívül akkor még három háznál volt rádió a faluban. Sokan jöttek hozzánk olimpiát hallgatni. Alig fértünk az udvarunkban. Ültek széken, padon, a fűben, a földön. Ahova tudtak. Kivittük a házunk elé a néprádiónkat. Az pedig az óceánon túlról nyomta a szöveget. Közben vagy zúgott, vagy recsegett. Az ott lévők falták a szavakat. Élő közvetítést még soha nem hallottak. Hét bronz, tíz ezüst, kilenc arany érem! Ott a messziségben, kilencszer játszották el a magyarok Himnuszát! A legelső akkordoknál fölálltak mindannyian. Álltak, sírtak. Hm, ez a magyar lélek. Előbb tomboló drukk, aztán jönnek a könnyek. Az itteni pórnép eddig hírből tudta, hogy van magyar sportdicsőség, van olimpia. Most végig ott voltak minden mozzanatban. Akár a rúdugrók a léc felett, átrepültek a magasban. 1964. Tokió. Fekete – fehér, Kékes névre hallgató tévét vettünk a párommal a megnyitóra. Az OTP akcióba adta, ötszáz forintot kért beugróba. A többit tíz havi részletre. Csak zárójelben: kilencszázhatvan forint fizetésből fizettünk ötszáz forintot havonta. Mi voltunk a legfiatalabb házaspár az utcánkban. Mi áldoztunk televízióra. És mi az
4
egész utcát meghívtuk az ötkarikás játékokra. Mondván, mindenki had lássa. Tíz arany,- hét ezüst,- öt bronzérem! Összesítésben: hatodik Magyarország! A léc fölött magasan repültünk. Gyönyörű órákat éltünk együtt át. Mindenki a sajátjának érezte a magyar győzelmeket. Úton, útfélen csak, csakis az olimpia volt a téma. Ez a ragyogás érezhetően az egész országot összefogta. Peking megmutatta, hogy a léc könnyen lepottyan, ha roszszul dobbant az ember, ha nem emeli meg kellő tisztelettel magát. Két bronz,- öt ezüst,- három arany érem. Szép volt. Persze. Sok magyar a maga módján mindezt megkönnyezte. Melbourne, Tokió nem hasonlítható Pekinggel! Semmi, semmivel! Az egykori néprádión, fekete – fehér képernyőn vett adás nem mérhető a mostani plazmatévén átfolyó diadalittas közvetítésekkel. A huszonegyedik század technikája mindent tud, mindent megad. Az emberi oldalról közben valami kimaradt. Az a mindent feledtető, zsigereket feszigető, összetartó érzés nem jött a játékok előtt, alatt. Utána pláne nem. Olimpiáról - egész idő alatt – a sarki boltban egyetlen szó sem hangzott el. Ki, ki egyedül repült a bezárt redőnyök mögött. Tán’ guggolva? Futni, dobbantani, és szárnyalni újra együtt. Így kéne Londonban.
-dj-
Lelki bánatra
Jóságterápia Kapásfaluban Plútó, a vörös színű keverék kan kutya vicsorogva áll az utamba. Tudatja: idegen nem léphet be az udvarba. Az ő engedélye nélkül itt egy tapodtat sem, senki sehova! Nem csoda. A közeli szomszéd egy hatalmas kukoricatábla, meg jókora bokrok is terpeszkednek errefelé az út menti árokban. S amióta Sanyika „elment”, ők maradtak itthon Ica nénivel ketten. Ketten, árván a komisz világban, amúgy Kapásfalu pusztába nyúló egyik sarkán, a legszélső házban. Páli Sándorné kedvesen betessékel a szobába, egy fényképet ad a kezembe. Nézzem csak, ez a Sanyika középiskolás ballagó képe. Ezt tetette a múlt héten a kőkeresztjébe. Nézzem csak, milyen szép a szeme, a haja állása... Tavaly júliusban halt meg, negyvenegy évesen. Nem tudja elengedni, hiába próbálja… - Kapaszkodok, - mondja. Sokszor a semmibe, sokszor abban, hogy segítek másoknak. Azoknak, akik koruknál, betegségüknél fogva segítségre szorulnak. Ezen a nyáron bemeszeltem Paczuk Margit néninél a konyhát, Deák Manci néninél a kamrát. Oda kőművest is vittem, mert omladozott az épület fala. A jövő héten Gombkötőnénél következik szintén a konyha. Eljárok takarítani is, az időmből futja. Sok helyre beszélgetni hívnak, hisz’ olyan jó visszaidézni a régi szép időket. Ekkor könnyfátylon át, ez a gyászoló asszony, mintha visszalátott volna a múltba. - Ennek a két sor háznak a legöregebbjeit, annak idején Károlyi Imre gróf építtette a Tibor telepi szőlőkapásoknak,- folytatta. - Úgy hírlett, azok is jó emberek voltak. Összetartottak, segítettek egymásnak, szerették egymást. Aztán a Hunyadi Szövetkezet megalakulása után úgy éltünk itt, mint egy nagycsalád. Szegény Nacsa Bálint bácsi mindenkinek segített mindenben. Én huszonkilenc évig könyvelő, majd pénztáros voltam a szövetkezetben. Egy írógépünk nem volt eleiben. A hivatalos leveleket is kézzel írtam. Hogy örültünk az első írógépnek, meg az első tekerős számológépnek! De rég volt, de szép volt Istenem!.. Engem három faluban, Tompaháton, Derekegyházon meg Nagymágocson minden korombeli ismer. Nagyon forgalmas hely volt a szövetkezet pénztára. Odajártak a disznók árá-
ért, ott fizették a fuvarokat. Több utca épült a téesz ideje alatt. Úgy is mondhatom, hogy ott volt a falu központja. Én onnan jöttem el nyugdíjba. Hetvenkétezret kapok, az özvegyit is beleszámolva. Beosztom, nekem elég, mindenre futja. - Az itteni helyzetet tovább aprózgatva, Kapásfalu nem panaszkodhat, mindig édes gyereke volt a községvezetésnek. Van itt minden, köves út, víz, villany, gáz, telefon. Baloghné Ravasz Marika mindennap hozza az újságot, olyat veszek, amilyet akarok. Házhoz jön a kenyeres. A mostanában meg faluházról, meg kerékpárútról is beszélnek. Szerintem mind a kettő jó lenne. De van itt még egy fontos valami. Nagyon aranyos ez a Vecseri Laci! Az is jön mindennap. Hozza a gyógyszert, meg a bevásárlásokat. Tegnap szóltam neki, azt válaszolta: magának bármit azonnal aranyos mamikám. Jólesett, nagyon jólesnek az embernek az ilyen szavak… - Mit mondjak? Aki fiatalon kapart, annak most biztos a megélhetése. És ami fontos, a jobb módban sem szállt el az itteniek egymás iránti szeretete. Féltjük egymást. Siratjuk egymás halottját. Nem tudom, mi van, de itt szinte minden házból elment egy fiatal… Most szegény László Bandi bácsiék fiát gyászoljuk, és Czakóné Irénkét siratjuk mindannyian. Az elárvult öreg házakba Szentesről, más helyről fiatal családok jönnek. Úgy hiszik, itt könnyebb az élet. Lehet. Sőt, igaz. Itt az ember a legkeservesebb óráiban is másokon segíteni akar… Veszem a táskám, indulok. Nem, nem indulok. Az asszony bekísér egy másik szobába, ahol Sanyika a barátaival kártyázott. És mutat néhány fotót a falon, meg tárgyakat is, amiket Sanyika élőemlékeihez csatol. És elmondja, hogy holnap meszeli a konyhát, mert a kávéfőző a plafonra ugrott. És festi az utcai kaput, mert belemart a rozsa. És mondja, hogy Plútó nem aludt a múlt éjszaka. Nyüszített, a fejével lökdöste a bejárati ajtót. Valami rosszra gondolt. Valami rosszra. Köszönés után, a vörös színű keverék kan kutya futott a kocsim után. Motor tompa zörejét vicsorogva ugatta. -dj-
5
Tanyagondnok képzésre megy Marton Géza
Polgárőr elismerések Az Országos Polgárőr Szövetség Elnöke a polgárőr mozgalomban végzett tevékenysége elismeréseként Marton Géza polgárőrt a „Polgárőr Érdemkereszt” bronz fokozata kitüntetésben részesítette az augusztus másodikán megrendezett polgárőr napon. Negyven polgárőr szolgál Nagymágocson, közöttük húsz fő bármikor „hadra” fogható, ha baj van. Marton Géza közéjük tartozik. Azt mondja, a lakosságért, a családjáért, és önmagáért teszi. Éjjel, míg mások nyugodtan alszanak, ő gondol egyet, biciklire pattan, és kerül egy nagyot a faluban. Ezt teszik közülük többen, így két keréken, vagy a polgárőr autóval. Az idén tavasszal „eltűnt”az önkormányzat garázsából egy ötmilliót érő traktor. Marton Géza és ifjú Vízi János segítettek a helyi rendőröknek a gépjármű felkutatásában. Az ő igyekezetük is benne volt abban, hogy az ellopott „igaz jószágot” még akkor nap este megtalálták és visszahozták az önkormányzat garázsába. Ez a történet, és a többi igyekezet fogalmazódik meg a magas kitüntetés bronz fokozatában. Amit ifjú Vízi János is átvett a polgárőr napon augusztusban. ––––– A képviselő-testület ez év elején határozatot hozott, miszerint 2008-ban a nagyközségben létrehozza a tanyagondnoki szolgáltatást. A Szociális Szolgáltató Központon belül működő intézmény célja, hogy házi segítségnyújtásban, egészségügyi intézménybe való szállításban, gyógyszerkiváltásban, illetve hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújtson az érintett lakosságnak. Ez a szolgáltatás területileg Ótompahát, Lászlótelek, Mágocs oldal, Lajosszállás, Lajostanya, az úgynevezett Özvegysor és a Cigánysor idős lakosságának – mintegy négyszáz embernek – az életminőségét javítja. Az ide nélkülözhetetlen kelléket, az Opel Vivaro típusú kilenc személyes kisbuszt az önkormányzat már a tavasszal megvásárolta.
Marton Géza szeptemberben megy tanyagondnok-képző tanfolyamra Vértesacsára. Kilenc hónap alatt kilenc hetet kell eltöltenie a bentlakásos oktatási intézményben. Közben elkezdi itthon a munkát. Ő név szerint ismeri a nagyközség összes lakosát. Kilenc éve gépkocsivezető az önkormányzatnál. Ilyen-olyan ügyek kapcsán sok háznál járt már. Pláne ismeri a tanyákon élőket, hiszen Lajosszálláson született, ott nőtt fel. Mind e mellett, saját énjéből adódóan tiszteli és szereti az idős embereket. Azt is tudja, milyen kihívás a sártaposás, az ivóvízhordás, a villany nélküli háztartás. Az érintett területeken többen jószágot tartanak. Ők onnan sehova nem mozdulnak. Az Istennek, sehova! Valamilyen formában majd hívószámot kapnak, amit öszszekapcsolnak a tanyagondnoknál lévő mobil telefonnal. Csak gombot kell nyomni az idősnek, ha baj van. Ebben egyfajta lelki segítségnyújtás is van, amit a tanyagondnok szívesen fölvállal. - dj -
Átúsztuk a Balatont Július végi nyárban fürdött a Balaton. Az úszás szerelmeseinek a sima víztükör szinte kínálta magát. Mészáros József, Reményi Ferenc, Lenti Péter és Varga Gergő úgy gondolták, hogy csatlakoznak ahhoz a kilencezer fős csoporthoz, akik a révfülöpi kikötőből indulnak, és a balatonboglári szabadstrandon érnek partot. A távolság 5,2 kilométer. Egy kicsit soknak tűnik hajóról nézve odamenet. Egy kicsit soknak. Ám amikor visszafelé úszva elindulnak, egyik kilométer szaporodik a másik után. Majd következik a partralépés boldog pillanata. Mészáros József régen vágyott már erre, csak eddig mindig közbejött valami. Nos, ezt megelőzve a résztvevők keményen edzettek. Ki a Maty-éren, ki Gyopároson. Rajtuk kívül Marton Csilla, Magyar Alexandra és Pálfy Elisa is készülődtek ide, ám nekik nem sikerült eljönni. Az elmúlt években Nagy Robi, Lenti Peti már átélték ezt a csodás két és háromnegyed órát. Azt, amikor egy emberáradat fehér vitorlás hajók között sűrű karcsapásokkal araszol az északi partról a déli partra át.
6
Varga Gergő (12 éves) így élte meg ezt a napot: Reggel indulás előtt úgy éreztem, nem fog menni, mert nem pihentem ki magam. Ám útközben az első megállónál ittam egy kakaót és teljesen kipattant a szemem, éber lettem. Amikor Balatonboglárra értünk sokat rohangáltunk, hogy sikerüljön a regisztráció. Kaptunk egy karszalagot és irány a hajó. Az északi parton az orvosok megvizsgáltak és mehettünk a vízbe. Lemostuk magunkat, egy rajt fotó után hajrá. Hajrá! Igen ám, csak megfogott egy furcsa érzés. Aztán egy másik, ami azt súgta: ha már elindultam, akkor ússzak, csak ússzak… Nem adom fel, ezt hajtogattam magamnak. Nem adtam fel. A végén, ahogy szilárd talajt ért a lábam, megszédültem. Kezet ráztam Reményi tanár úrral. Sikerült! Nagyon boldog voltam. Friss teát adtak a szőlőcukorhoz, és ajándékba kaptam egy pólót. Majd elindultunk haza. Közreadta: dj
Szent István ünnepén Amikor augusztus 20-án az államalapító Szent István királyról akarunk emlékezni, több mint ezer esztendőt kell visszamenni az időben. És ha már ezer esztendőt visszapörgettünk, hajtsunk még egyet a képzeletbeli kalendárium lapjain. Képzeljük magunk elé valamikor a 970- es években első királyunk édesapját, Géza fejedelmet, amint gyermeke születésére várva tépelődik az esztergomi vár folyosóin. Egy erős fiúgyermeket szeretett volna, akit megtaníthat ősei minden tudományára, és olyan tudományokkal is megismertetheti, amelyek ahhoz kellenek, hogy elfogadják és elismerjék őt Európa és Ázsia királyai és fejedelmei.
Kitaníttatom – gondolta a fejedelem – a legjobb mesterekkel. Fogadja őt el a saját népe és nézzenek fel rá a világon mindenütt! Neki kell az országot, a népét megvédeni, és erős államot, nemzetet kell alkotnia. Itt jó helyen vagyunk, termékeny, szép országunk van. A föld bőségesen terem, a terület elegendő is törzseinknek. Mi választottuk a Kárpát medencét, vagy az választott minket? – töprengett a fejedelem fia születésére várva, és határozott! „A sors, az Istenek akarták, hogy itt éljünk. És mi itt is maradunk! Csak szülessen fiam, akire örökül hagyhatom!” Mi ezer év távlatából tudjuk: a fiú megszületett és erős jó királya lett a magyaroknak. Azt is tudjuk: beteljesítette történelmi hivatását, országgá, állammá szervezte a törzsekben élő magyarokat. A keresztség felvételével elérte, hogy Bizánc és a Német – Római császárság között független, önálló országként megmaradjon, történelmet írjon a magyarok népe. Felelős tanítókat hívott meg, hogy a pogányul gondolkodó népet megismertessék a keresztény életmóddal. Hogy a lelki erő szentsége mellett ezt a népet megtanítsák földművelésre, házépítésre, mindenre, ami az európai ember számára nélkülözhetetlen. Ezer év mutatja, hogy István jó alapokat rakott. Népe európai lett, és magyar maradt. Augusztus 20. a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. István ki-
rály, - a középkori oklevelek szerint – augusztus 15- én Nagyboldogasszony napján, Fehérváron „látott törvényt”, vagyis ítélkezett. Ő maga is ezen a napon halt meg, és ezen a napon avatták szentté, 1083-ban. Bár Mária Terézia 1771-ben naptárba iktatta, mégis 220 évnek kellett eltelnie, hogy Szent István ünnepe igazi ünnep legyen. 1947-ben az ősi ünnepből „ Új kenyér” ünnep, majd az Alkotmány ünnepe lett. 1991-ben az új Magyar Országgyűlés Szent István napját, a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé nyilvánította. A fenti ünnepi beszédet Nagy Józsefné képviselő tolmácsolta augusztus 20-án a községi ünnepségen. Ezt követően került sor az ökumenikus kenyérszentelésre, melyen részt vettek az egyházak képviselői is: Túri Kis István római katolikus plébános, Pató Gyula evangélikus lelkész és ifj. Gilicze András református esperes. A megszentelt kenyeret Stibál Róbert polgármester úr szegte meg és a dalkörös asszonyok osztották szét a közönség soraiban. Majd egy kitüntetés átadására is sor került az ünnepség keretében. Ugyanis Nagymágocs Nagyközség Képviselő - testülete 30 éves újságírói munkásságáért és a Nagymágocsi Hírmondó szerkesztéséért Dóczi Jusztinát kitüntetésben részesítette. Ezúton szeretnénk gratulálni ehhez az elismeréshez.
Ezután a Nefelejcs Népdalkör és a Napraforgó Citerazenekar ünnepi műsorát hallgathatták az érdeklődők. Ezt követően változatos színpadi produkciókat élvezhetett a közönség. Elsőként a fábiánsebestyéni Kabai Alex énekes műsorával kápráztatta el a hallgatóságot, őt követték a Szilver Táncsport Egyesület növendékei, itt voltak a szegvári Tűzköves Színjátszók, akik Nóti Károly A nyúl című komédiáját elevenítették fel színpadon. A Kelet lányai Hastánc Egyesület tagjai igazán fergeteges műsorral fokozták a hangulatot. Az est hátralévő részében a békési Bibuczi együttes húzta a talpalávalót. A 10 órára tervezett capoeira és tűzzsonglőr bemutató egy sajnálatos baleset következtében elmaradt, de bízunk abban, hogy ettől eltekintve mindenki jól érezte magát augusztus 20-án. T. E.
7
Jól rajtoltak A megye első osztályában augusztus 16-án megkezdődött az őszi bajnokság első fordulója. Nagymágocs Tápéval döntetlent játszott „idegenben”. A második fordulót itthon játszották Mindszenttel, 3: 1- re győzött az itthoni csapat. A harmadik forduló szintén „hazai” győzelmet hozott. Nagymágocs-Ásotthalom 4: 2. Most augusztus 26-án, három forduló után a megye első osztályában a második helyen áll a Nagymágocsi Sportegyesület. Anyagiakat értve, - erre az évre – az önkormányzat átutalta az egymillió hatszázezer forintot. Jó hír, hogy a régi szponzorokhoz az „Oros Lakk”-kft-ben Boros Imre és Lefor Gyula is csatlakozott.
Kék hírek Nagymágocs községben az elmúlt időszakban az alábbi bűncselekmények történtek: A Nagymágocsi Polgármesteri Hivatal feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki 2008. július 15-én a késő esti órákban Nagymágocs sportpályai buszmegálló deszkáit megrongálta, kirugdosta. A gyors rendőri intézkedésnek köszönhetően az elkövető kiléte rövid időn belül megállapításra került. K.J. a cselekmény elkövetését elismerte, a Szentes Városi Bíróság gyorsított eljárásban már ítéletet is hozott az ügyben. 2008. augusztus 18-ra virradóra a Szentesi úton és a Jókai utcában több családi ház udvarán illetve melléképületében jártak hívatlan látogatók, és nem is távoztak üres kézzel.
V. I.-től 3 db horgászbotot és 1 db légpuskát valamint 1 db kis flex-et vittek magukkal, V. F.-től szintén horgászbotokkal távoztak az ismeretlen elkövetők. Ugyanezen az éjszakán ismeretlen elkövetők kerítéskibontás módszerével jutottak be K. Z. udvarára és a melléképületből ipari dekopír fűrészt, csigás íjjat, valamint horgászbotokat tulajdonítottak el. A lopási kár minden esetben több tízezer forint. Kérjük a lakosságot, ha a fenti ügyekkel kapcsolatban érdemleges információval rendelkeznek, hívják a rendőrőrs telefonszámát, vagy keressék fel személyesen a rendőrőrs nyomozóit. Barát József r. alezredes őrsparancsnok
Családi események Házasságkötések Szabics Lajos György Nagymágocs, Kossuth u. 44. és Kurucsai Ildikó Andrea Nagymágocs, Kossuth u. 44. Szász Imre Orosháza, Avar u. 24. és Lévai Bettina Orosháza, Gyöngyvirág u. 12. Sok boldogságot!
Halálesetek Gombos Matild Nagymágocs, Szentesi út 2. Győző-Molnár Antal Nagymágocs, Lajostanya 69. Hajzer István Nagymágocs, Szentesi út 2. Halász Mária Nagymágocs, Jókai u. 13. Lenti Ferenc Nagymágocs, Szentesi út 95. Magyar János Nagymágocs, Rákóczi u. 15.
8
Nacsa Károlyné Párkány Ida Nagymágocs, Vörösmarty u. 45. Rácz Antalné Vincze Erzsébet Nagymágocs, Szentesi út 2. Czakó Antalné Gombkötő Irén Nagymágocs, Ótompahát 63. Gyovai Mihályné Kiss Kósa Irma Nagymágocs, Szentesi út 2. Pásztor Lászlóné Fazekas Katalin Nagymágocs, Móricz Zs. u. 44. Vargáné Danka Katalin Nagymágocs, József A. u. 5. A családoknak őszinte részvétünk. Összeállította: Heredeáné Sprok Magdolna anyakönyvvezető
Arcok a faluból
A tanítónők Kicsit olyan, mint a mese, de szó szerint igaz. Szabó Sándor és neje Eszter valahol a békési határban babát vártak. Ez csak fiú lehet, folyton ezt mondogatták egymásnak. Csak is fiú és Sanyika lesz a neve. Majd elérkezett 1961. április 21. péntek este. A gyulai kórház szülészeti osztályán, pontban háromnegyed hétkor megszületett egy kislány. A nővér szólt az ideges apukának, hogy lánya lett, nem baj? Dehogy, dehogy – hangzott a válasz – csak nevezzék Sanyikának. Rá öt percre ismét szóltak apukának, hogy még egy lánya született, de ez sem lesz Sanyika… Az első kislány az Eszter, a második – hosszabb töprengés és vita után, egyik nővér után – az Erzsike nevet kapta. Eszter és Erzsike, ők voltak Gyulán a Szabó ikrek, az óvodában pedig becézgetve, Szabókáknak szólították őket. Múlt az idő, a Szabó ikrek tanítónők lettek. Immár huszonhat esztendeje alsó tagozatban tanítanak, ebből tizenhat éve párban, a helyi iskolában. Erzsikét ugyan nem vonzotta a pedagógus pálya. Ő előbb balerina akart lenni, ám miután kinőtte a táncos ruhát, úgy gondolta rendőrnek tanul tovább. Nem szereti a rendetlen magatartást, hát majd, mint rendőr tesz ellene. Így indult a gimnáziumba. Közben beteg lett az édesanyja, azt gondolta, őmiatta. Mármint azért, mert a „rendőrséget”választotta. Nem, ezt nem vállalta. Elment Eszterrel tanítóképzőbe Bajára. Eszter meganynyi fizika, kémia versenyt nyert, az amúgy zenetagozatos általános iskolában. Fizika szakos gimnáziumba szeretett volna menni. Oroszszakra vették fel. Nem bánta. Őt vonzotta a tanítónő pálya. Erzsike szerint ikerségükben, de mindenben jobban járt Eszter. Amikor megszületett, neki volt ruhája, hisz’ egy babakelengyét vittek anyusék a kórházba. Rögtön tudták, mi lesz a neve. Az iskolában is mindig kitűnt Eszter okos esze. Neki szinte csak ötösöket adtak, aztán – az ő – mármint az Erzsike jegyein is fölfelé húztak. Amikor Eszter kiváló úttörő lett és elküldték úttörőtáborba, - őt –Erzsikét is elküldték. Mondván, az ikrek nem léteznek egymás nélkül. És nem is létezünk, - bizonygat Eszter. Ikrek. Egy terhességből született édes testvérek. Ez a természet külön csodája. Egyben nagyon furcsa valami. Olyan, mintha egy emberből kettő lenne, és annak az egyből lett
két embernek mindig úgy és akkor adódna öröme, bánata. Erzsike szerint ez egy zárt kör, ahol egyedül van, de soha sincs egymaga. Egész napos együttlét után, este valamelyikük még elmegy a másikhoz, megnézi: hogy van… Sokáig ugyanolyan ruhát, frizurát, szemüveget hordtak. Eszter integetett az Erzsike udvarlójának. Kicsit becsapták a fiúkat, a tanárokat. Ezen jót nevettek. A gyulai lányok Nagymágocson találtak férjeket, 1982. nyarán mindketten itt mondták ki az igent. Eszter a helyi iskolában kezdett, Erzsike Derekegyházán kapott állást. Tíz év után jött át ide. Eszter reáltárgyakat tanít, Erzsike az irodalom, írás, olvasás tudományát táplálja a gyerekfejekbe. Mondják, huszonhat év alatt hol felfelé, hol lefelé csúszott az oktatás színvonala. Az is gond, hogy nem minden szülő partner saját gyereke tanításában. Sok helyen nem fektetik le időben a gyereket, nincs esti mese, nincs beszélgetés, és alig van együtt a család. Ezek nehezítik az iskolai munkát. Bár a mostani harmadik osztály e téren az átlag fölött áll. Eszter, Erzsike átlag fölött, sok pluszt adnak. Szabad hétvégeken, saját kocsival évekig Békéscsabára jártak. Erzsike mézeskalács készítő szakmunkás és oktató bizonyítványt szerzett, Eszter gyékény-, csuhé-, szalmatárgy készítő szakmunkás és oktató lett. Eszter citerazenekarban játszik, mazsorett csoportot vezet. Ha bármilyen községi rendezvényen játszóházat, hagyományőrző bemutatót, vagy mazsorett fellépést kérnek, ők mindig ráérnek. Vallják, a tanító ilyesmire nem mondhat nemet. Évnyitók jöttek, évzárók mentek. Közben felnőttek a Kajtár és a Gombos gyerekek Gombos Anita magyarnémet szakos tanár. Mezőtúron van állása. Gombos Alex negyedéves Szegeden egy felsőfokú számítógépes iskolában. Kajtár Eszterke is Szegeden tanul, idegenforgalmi szakon. Három fajta képzést ad ez az emelt szintű iskola. Kajtár Barnit igazából a körülötte hömpölygő világ izgatja. A vízilovon és az elefánton kívül szinte minden állata van. Imádja a lovat, a kecskét, a birkát, a rókát. Mindent, ami négy lábon jár, vagy szárnyakon emelkedik a magasba. Nem kell mindenkinek főiskolára járni. Eszter és Erzsike is ezt vallja. DÓCZI JUSZTINA
9
Bede Ádám
Nagymágocs és Árpádhalom halmai (1. rész) Az Alföldön nyitott szemmel járó embernek feltűnhetnek az itt is, ott is emelkedő kisebb-nagyobb halmok. Ezek a hajdani árterületek partjain, hordalékkúpok, hátak, ormok legmagasabb pontjain állnak. Ha egy-két mondattal akarjuk őket meghatározni, jellemezni, azt mondhatjuk, hogy őskori (rézkori, bronzkori, vaskori), római kori (szarmata) vagy népvándorlás kori temetkezések sírhalmai, áldozóhelyei (kurgánok); újkőkori vagy bronzkori települések lakódombjai (tellek); esetleg régi háborúk vagy nagy járványok tömegsírjai (testhalmok). Tehát minden esetben mesterséges, ember alkotta földművek. A szakirodalom a 19. század közepe óta kunhalmoknak is nevezi őket (egyébként helytelenül, mert legnagyobb részüket nem a kunok építették). Méretük nagyon változó: a Kárpát-medence középpontján álló, majdnem 12 m magas békésszentandrási Gödény-halomtól a 10-20 cm magasságú, teljesen szétszántott, elfelejtett, névtelen halmokig sokfélével találkozhatunk. Több halom még őrzi a régi, természetes növényzet maradványait, mert meredekségük miatt nem tudták beszántani őket. Ezek a kicsiny ősgyepek felbecsülhetetlen értékei a tájnak. Halmaink nagyobbik részét azonban mára elhordták, elbányászták, vagy a nagysúlyú mezőgazdasági gépek terítik szét anyagukat, szántják el őket a szemünk láttára. Nagymágocs és Árpádhalom halmaival csak érintőlegesen foglalkozott még a századfordulón a két hódmezővásárhelyi lelkész, Lichtner Gáspár és Szeremlei Samu. Később a szintén vásárhelyi Bodnár Béla is gyűjtötte őket, utóbb pedig Neubauer József, vagyis Felicián atya figyelt fel rájuk, főleg leletmentések kapcsán. Írásunk első részében Nagymágocs halmait veszszük sorra (ehhez mellékeltünk egy térképet, melyen N jelzettel a nagymágocsi, Á-val az árpádhalmi hal-
10
mok szerepelnek). Sajnos Nagymágocs mai kiterjedt határa nem bővelkedik halmokban. Összesen tízet találtunk, ezek közül már csak hat létezik. Hat rendelkezik névvel, négy pedig névtelen. Mind nagyon alacsony (alig érik el az 1 m-t), és a meglévők sem rendelkeznek már eredeti növényzettel.
N/1. Kis-Nádas-halom (0,5 m). A dónáti ormoktól keletre, egy régi érmeder partján emelték; Szentes, Fábiánsebestyén és Nagymágocs hármas határpontjától délre áll. Tőle északnyugatra található párja, a már Szentes és Fábiánsebestyén külterületéhez tartozó Nádas-halom. Mindkettő nevét a hajdan e tájon nagy számban termő „lengenádról” kapta (együtt Két-Nádas-halomnak is nevezték őket). Halmunkat az idők folyamán a felismerhetetlenségig szántották, ma már alig kivehető. N/2. Magócsi-domb (0,5 m). A Mágocs-ér bal magas partján emelkedik. Neve személynévi eredetű, esetleg a Mágocs név változata. A lelőhely már régóta ismert volt a régészek előtt az itt előkerült középkori templomról és Árpád-kori leletanyagról, 1986-ban a halomtól közvetlenül nyugatra hűtőtó építésekor településrészletet (kemencék, gödrök, árkok) tártak fel. A területet jelenleg akácerdő borítja. N/3. Mágocsi-halom. Ma már nincs meg. A Mágocsér jobb partján emelkedett. Elnevezése a környéken állt Mágocs falura utal. A derekegyházi és mágocsi puszták 18. századi határvonalán állt, ezért Határhalomnak is nevezték. A két világháború között még megvolt, ekkor szántóként használták. Később itt 3 m mély bányagödröt nyitottak, melyet azóta szeméttel töltöttek fel. N/4. névtelen halom (1 m). A Mágocs-ér jobb magaspartján emelték. A 18. században még legelő, a 19. században már park (uradalmi fácános) volt itt. A második világháború után a területet beerdősítették. Halmunkat ma is fák borítják. N/5. névtelen halom (1,5 m). A Kórógy bal magaspartján áll. 1919-ben szekérrel elhordták a te-
tejét. Ezért és a szántás következtében sokat veszített eredeti magasságából és alakjából. Egész felszínét jelenleg is művelik. Tőle nyugatra földút vezet és tanya áll. N/6. névtelen halom (1,5 m). A Kórógy bal magas partján emelték. A ’70-es években déli oldalán még a Takács-tanya állt, melyet később lebontottak. Ma teljes területét szántóföld borítja, így évről évre veszít alakjából, magasságából. N/7. Tompa-halom (1 m). Egyéb nevei: Ganéjhalom, Alajos-halom, Lajos-halom, Alajos halma. A Kék-tó egykori árterének keleti magas partján, Tompa-hát legmagasabb pontján áll. A középkorban e határrészben állhatott Tompa falu, a tágabb környéket ma is Tompahátnak vagy Tompának nevezik. Ganéj neve valószínűleg állattartásra utal, Alajos-halom, Lajos-halom és Alajos halma elne-
vezéseit gróf Károlyi Lajos földbirtokosról kapta. A ’60-as–70-es években gyümölcsös borította, ma teljes felszíne szántó. Tőle délre földút halad, délnyugatra a már Derekegyházához tartozó Foltényimajor áll. N/8–9. Két-halom. Két egymás mellett lévő halmot neveztek így az Orosházi út mentén. Már egyik sincs meg, valószínűleg útépítésre hordták el őket, helyüket pedig elszántották. Bodnár Béla szerint az egyiken a 19. században még a Szabó-féle-szélmalom állt, ezért a régi gazdák Forgó-halomnak is nevezték. N/10. névtelen halom. Ma már nincs meg. A harmadik katonai felmérés (1883) jelzi a Székkutasi út mentén, ennél közelebbit nem is tudunk róla. Az egyébként is alacsony halmot mára elszántották. A következő részben Árpádhalom halmait mutatjuk be.
Amerikából jöttek Laukó István, felesége, és az akkor négy hónapos Domonkos nevű kisfiuk tizenhét évvel ezelőtt átrepülték az óceánt. Dallas egyik nagy egyetemére mentek, mondván, ott fejezik be az itthon megkezdett egyetemi éveket. Aztán maradtak. Diplomával a zsebükben, egyik híres egyetem matematikai tanszékén állást kaptak. Azóta ott tanítanak és kutatnak. Állásuk, pozíciójuk véglegesített, biztos. Berendezkedtek az ottani életformára, a nyolc éves Anna és a három éves Zoltán ott születtek Dallasban. A férj édesanyja Derekegyházán, a feleség szülei Szegeden laknak. Minden nyáron egy hónapra hazalátogatnak. Ilyenkor érdekes programokat szerveznek maguknak. Így történt, hogy az itteni Helytörténeti Kiállításra is ellátogattak. Egyébként szívükön viselik a hazai eseményeket. A férj szerint a rendszerváltás hozta agrárreform nem tett jót a térségnek. Derekegyházának pláne nem. Munka nélkül maradt
sok ember. A fiatal családok közül többen beköltöztek Szentesre. Megszűnt a felső tagozat az iskolában. Ez egyfajta kivándorlás, még ha nem is nevezik annak. Amerikában, ahol Laukóék laknak, több magyar család van. Összejárnak, barátkoznak. Együtt ünnepelnek. Március 15-én a kabátjukra kokárdát raknak. Otthon magyarul beszélnek, magyar versekre tanítják a gyerekeiket. Azt akarják, hogy ők az Amerikai Egyesült Államokban született és felnevelkedő ifjak, ismerjék és tiszteljék a szüleik mögött maradt múltat. A nagymágocsi tárlat megtekintése beleillik a múlt megismerésébe. Távozás előtt a férj azt mondta: minden tisztelet Nagymágocsnak, mert felkutatta történelmét és a nyilvánosság elé rakta. Talán jobban kellene hirdetni, hogy több ember látogassa. - dj -
Felhívás A Csongrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal felhívja azon regisztrált mezőgazdasági őstermelők, családi gazdálkodók, illetve mezőgazdasággal foglalkozó egyéb magánszemélyek figyelmét, akik a 2008. évben adószámot váltottak ki, de azt az MVH által vezetett regisztrációs rendszerbe még nem jelentették be, hogy hiányosságukat minél előbb pótolják. A módosítást a G002 formanyomtatványon lehet bejelenteni, mely nyomtatvány az MVH honlapjáról letölthető, illetve a falugazdászoknál igényelhető. Tasnádi Gábor főigazgató
11
A NAGYMÁGOCS NAGYKÖZSÉGI SPORTEGYESÜLET KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉSE 2007. ÉVRŐL Számviteli beszámoló 2007. évi nyitóegyenleg:
415.833,- Ft
Ebből: Bankszámlán: Pénztárban:
237.084,- Ft 178.749,- Ft
2007. évi bevételek:
3.346.353,- Ft
Ebből: Támogatások:
2.768.667,- Ft
Polgármesteri Hivatal 1.725.000,- Ft Wesselényi Miklós Alapítvány pályázatán 85.000,- Ft MAVOSZ Vadgazdaság 138.000,- Ft Szegvár és Vidéke Takarékszövetkezet 10.000,- Ft Sportbál bevétele 617.000,- Ft Labdarúgó Szövetség 50. 000,- Ft Személyi jövedelem adó 1 % 143.667,- Ft Tagdíjak Belépőjegyekből
34.800,- Ft 537.800,- Ft
Kamat bevétel
2.350,- Ft
Átvezetési számlán
2.736,- Ft
2007. évi kiadások:
3.313.191,- Ft
Villany 75.979,- Ft Gáz 98.899,- Ft Vízdíj 16.075,-Ft Szövetségi hozzájárulás, játékengedély 1.070.668,- Ft Pályakarbantartás 787.586,- Ft Épület karbantartás 66.059,- Ft Utazási költség 609.350,- Ft Sportfelszerelés vásárlás 316.456,- Ft Ruházat rendben tartása 67.786,- Ft Nyomtatvány, posta-, bankköltség 30.474,- Ft Egyéb szolgáltatás költségei 173.859,- Ft 2007. évi záró egyenleg:
448.995,- Ft
Ebből: Bankszámlán: Pénztárban:
439.093,- Ft 9.902,- Ft
A sportegyesület vezetői semmiféle juttatást nem kapnak munkájukért.
12
A kapott SZJA 1 %-ot az egyesület sportfelszerelések vásárlására használta fel. Az alapítványi támogatásból a sportolók utaztatási költsége lett fizetve, a támogatási okiratban leírtaknak megfelelően. A Polgármesteri Hivataltól kapott támogatásból a pályafenntartási munkák, anyagok vásárlása, a fűnyíró üzemeltetéséhez üzemanyag vásárlás, játékvezetői és szövetségi befizetések lettek eszközölve. Továbbá az autóbusszal történő szállítások számlája került kifizetésre. A sportbál bevételéből fűnyíró kistraktor lett vásárolva. A Sportegyesület megköszöni minden egyes Támogatójának a segítséget, valamint a 2006-os évben adójukból felajánlott 1 %-ot. Az egyesület vezetősége
Internethálózat Kiépült a szélessávú internethálózat Szentes és Csongrád térségében, valamint Mindszenten. A 330 milliós beruházást Szentesen avatta fel augusztus 15-én Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elkészült 130 kilométer hosszúságú szélessávú internethálózat az országban szinte egyedülállóan – uniós támogatással – azért valósulhatott meg, mert összefogtak a kistérségek. A megépült gerincvezeték tizenhárom települést köt össze, és lehetővé teszi a csatlakozást az országos gerinchálózatra. Bajnai Gordon azt mondta: internet nélkül ma már nem boldogulnak a vállalkozók, a mezőgazdasági termelők, de még az iskolás gyermekeknek is nagy szükségük van a világhálóra. Ez a beruházás a térségben lakók életvitelét javítja. - dj -
Nagymágocsi Hírmondó Kiadja Nagymágocs Nagyközség Önkormányzata 6622 Nagymágocs, Szentesi út 42. Felelős kiadó: Tóthné Rostás Ágnes Felelős szerkesztő: Dóczi Jusztina Szerkesztőség címe: Petőfi Művelődési Központ 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. Nyomdai munkák: „Norma” Nyomdász Kft. Hódmezővásárhely
