játék Rajz, mintázás, kézimunka A környezet megszerettetése, A környezet megismer- megismer- megismer- tetése tetése

3.3.

Tevékenységek kerete

3.3.1. Hetirend

Délelőtti játékba integrált tanulás

Udvari játékba integrált tanulás

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Vers-mesedramatikus játék





Ének-zene

Rajz, mintázás, kézimunka

Énekes játékok

A környezet A környezet A környezet megszeretmegszeretmegszeret-

Mozgás, mozgásos játékok

tetése,

tetése,

tetése,

megismer-

megismer-

megismer-

tetése

tetése

tetése

A csoportok hetirendjében a tábla szerinti javaslat a számosságokat jelöli, a variációkat az óvodapedagógusok határozzák meg.

90

3.3.2. Napirend Időtartam

Tevékenységek

6.00 – 8.30

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN

Z

Szabad játék

E

8.30 – 10.30

S

Játékba integrált tevékenységek

egyéni

és

mikrocsoportos

Testápolási teendők

10.30 – 12.00

Á

M É

Tízórai

L

Y

Vers, mese, dramatikus játék Rajz, mintázás, kézimunka Ének – zenei képességek fejlesztése Környezetben szerzett élmények, tapasztalatok rendszerezése

J

T

É

E S

K

JÁTÉK A SZABADBAN Mikrocsoportos tapasztalatszerzések, séta Énekes játékok az udvaron Mindennapi mozgásos percek

P J E Á R

12.00 – 13.00

Testápolási teendők

T C É

Ebéd

E K

13.00 – 15.00

Testápolás teendők

K

Pihenés, alvás mesével, altatódallal 15.00 – 16.00

Testápolási tevékenységek Uzsonna

16.00 – 18.00

JÁTÉK A CSOPORTSZOBÁBAN Részképességek fejlesztése egyénenként Szabadon választott szolgáltatások

Egy héten egyszer –a frontálisan szervezett mozgásos játékok miatt – a játékba integrált tanulás rendje felborul.

91

3.3.3. Néphagyomány-ápolás, népszokások „Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át, tenyérből tenyéren, testtel a testhez érve, zöldellő búzacsíra fölé hajolva vagy épp az ünnepi gyertyát gyújtva csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd neki, tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van.” /Gabnai Katalin 1994./

A mi nevelési gyakorlatunk a néphagyomány őrzését, a népi kultúra ápolását az óvónők feladatának tekinti. A kisgyermekek nevelésébe be kell építenünk mindazon értékeket, amelyek a hagyományokból merítve az óvodáskorú gyermekek számára megőrzésre érdemesek. A óvodába lépés első pillanatától a nevelésünk szerves része a hagyományápolás. Meg kell ismernünk a népszokások eredetét, azok lényegét, hiedelemvilágát, jelképeit, és tovább kell éltetnünk azokat. Ismernünk kell számos népi kismesterséget, népi játékokat, népmeséket, népdalokat, de meg kell tudnunk teremteni az egészséges egyensúlyt a népi értékek feldolgozása és a mai kor értékei között. Nagyon hasznos, ha a lakóhelyünk hagyományaiból is merítünk. Képzésünk, önképzésünk során hangsúlyt kell fektetni ezeknek az ismereteknek a megszerzésére, a már meglévő ismeretek bővítésére. 3.3.3.1. A néphagyomány tartalma az egyes tevékenységformákban Célunk: Legyenek képesek meglátni a szépet a környezetben, a természetben és a művészetekben. ¾ Vers, mese, dramatikus játék népmesék, mondókák, közmondások, rigmusok, időjóslások, névcsúfolók, találós kérdések ¾ Ének, énekes játékok, zenehallgatás mondókák, énekes gyermekjátékok, népdalok, hangszeres népzene ¾ Rajz, mintázás, kézimunka tárgykészítő népi játékok, sodrások, fonások, szövések, gyöngyfűzés, gyurmázás, mézeskalács sütés ¾ A környezet tevékeny megszerettetése találós kérdések, népi jóslások, jeles napok ¾ Mozgás, mozgásos játékok ügyességi és sport játékok 3.3.3.2. Az óvodáink jeles napjai

92

¾ Mihály napi vásár és a szüret - vásári forgatag szeptember végétől október közepéig a Táncsics krt. 19. és a Jókai úti tagóvodákban. ¾

Advent (november 30. utáni első vasárnaptól a 4. vasárnapig) Mikulás (december 6.) Luca nap (december 13.) Karácsony érzelmi előkészületei (hangulati lezárásnak hangversenyt szervezünk a szülők bevonásával)

¾ Farsang (Vízkereszttől – jan.6.- húshagyóig) ¾ Húsvét (az első tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltére következő vasárnap) ¾ Komázó (három tagóvoda hagyományos ünnepe) ¾ Pünkösd (Húsvét után az 50. nap) 3.3.3.3. A hagyományápolás tartalma korcsoportonként Minden jeles napot egy hosszabb előkészület vezet be, amelyhez a gyermekek kíváncsiságát folyamatosan kielégítő, változatos tevékenységet biztosítunk. a hagyományok ápolása közben az együttjátszásunk, együttmunkálkodásunk, tervezgetésünk örömtelivé, izgalmassá teszi a várakozás időszakát. Maga az ünnep, külsőségeivel együtt sem lehet erőltetett, hanem vidám hangulatú, felszabadult együttlét kell, hogy legyen. ¾ Szüret: Szülők bevonásával szüreti hangulatban eltöltött vidám délután. (Táncsics krt. 19. és Jókai úti óvodában) A tél jeles napjai: ¾ Advent: • Megismerkednek advent jelképeivel, koszorút és naptárt készítenek. • Időjárás változásainak megfigyelése, ezekhez igazodó népi jóslások. • Mikulás – megtanulnak néhány verset és dalt. • Luca – lucabúza ültetés, 4-5 évesek jókívánságokkal köszöntenek a csoportokban. • A karácsony hangulati előkészítése – versekkel, dalokkal, betlehemes játékokkal, mézes sütéssel, fenyődíszek, ajándékok készítésével. • Karácsonyi koncert – szülőket és meghívhatnak. ¾ Farsang: télbúcsúztató népszokás. Kisebbek: • Álarcok, szemüvegek, maskarák készítése. • Egyszerű tánclépések megismerése. • A Táncsics krt. 19. óvodában a kiscsoportosok farsangi mulatságra hívogatója. • Tréfás rigmusokat, versikéket, dalokat ismernek meg. • Kedvük szerint ölthetnek jelmezt. Nagyobbak: 93

• • • •

Különféle technikákkal álarcok, maszkok, kalapok stb. készítése. Tréfás mesék, versek, dalok tanulása, népi lakodalmas játékok, táncok megismerése. Versengés. Ha kedvük tartja, jelmezt ölthetnek.

A tavasz jeles napjai: ¾ Húsvét: • Az ünnepekhez kapcsolódó mondókák, versek, dalok tanulása, népi játékok játszása. • Különféle technikákkal tojások díszítése. ¾ Májusi Komázó: A művészeti programmal dolgozó óvodák gyermekeinek és óvónőinek közös játékos délelőttje. Évenként más-más óvoda megrendezésében. ¾ Pünkösd: Az év ünnepélyes lezárása. A tavasz győzelmét népi játékokkal, versengéssel, viaskodással, pünkösdi király-királyné választással ünnepeljük. Természetjáró jeles napok: ¾ Április 22. – Föld napja összekötve a Madarak és fák napjával. ¾ Október 4. – Állatok világnapja. Társadalmi ünnepünk: ¾ Március 15.

3.4.

Nevelésünk tevékenységformái 94

3.4.1. Játék Célunk: Legyen képes a gyermek kreatív játékra az intellektuális, mozgásos, szociális tapasztalatok többszöri átélésével. Legyen képes vágyainak és ötleteinek kibontakoztatására. Célunk továbbá, hogy minél sokrétűbb tájékozódó tevékenységgé váljon a játék és a játékba integrált tanulás. Feladatunk ¾ A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzés, élmények). ¾ A 3–7 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. ¾ A gyermekek beszédkészség fejlesztése a játékban. ¾ Az óvónő játéksegítő módszereinek alkalmazása. ¾ A játékhoz szükséges feltételek biztosítása (légkör, hely, idő, eszközök, tapasztalatszerzésélmények) Alkotó kedvű légkört elsősorban olyan játék biztosításával érhetünk el, ahol gyermekeink szabadon dönthetnek abban, hogy kivel játszanak, milyen játékot választanak, milyen témát dolgoznak fel, milyen eszközökkel, jelenítik azt meg, milyen helyet választanak és mennyi ideig tart a játékuk. A sajátos légkört segítjük sok új ötlettel, kellő időben adott segítséggel, megerősítéssel. A csoportban annyi szabályt vezetünk be, ami segíti a rugalmas oldott légkör fenntartását, a szabad játékot, a sokféle manipulációt, az elképzelések valóra váltását. A kreatív légkör segíti a gyerekek ötleteinek szabad áramlását, a másik gyermek meghallgatását, az alkotó együttműködés kialakulását. A szabad játék során a gyermekek feszélyezettség nélkül tudnak önállóan vagy társaikkal önfeledten játszani. Kezdeményezésünkre a gyerekek szívesen részt vesznek az énekes és mozgásos játékokban. A szerepjátékoknál a gyermekek szabadon választhassanak a felkínált szerepek, játékhelyzetek, társak között. Az együttjátszás során megteremtjük a játékhoz szükséges témát, eszközöket, szabályokat és helyet, mindez mély átérzésre serkenti a gyermekeket. Az oldott légkör érdekében bátran használjuk a humoros kifejezéseket és tréfás szavakat. A különböző típusú játékokhoz szükséges hely biztosítása A gyermekek a csoportszobában szükség szerint önállóan, vagy amíg erre nem képesek, segítségünkkel alakítják ki játékuk számára az állandó és variálható helyet. Jelentős szerepet kap a csoportszobában az esztétikus és meghitt mesesarok, amely egyúttal a dramatizálás, bábozás helye. Itt kap helyet az átváltozáshoz szükséges kellékek kincsesládája is, amit együtt gyarapítunk különféle játékfajtákhoz szükséges kellékekkel.

95

Az intellektuális érzelmeket kiváltó séták során összegyűjtött tárgyak, termések, növények, képek a kincseket őrző sarokban kapnak helyet, amit a gyermekekkel közösen alakítunk ki, és rendezünk különböző szempontok alapján. Rajzolás, festés, alkalmanként népi játékok készítése. A gyermekek játéktere lényegesen megnövekedik az udvaron, ezért minél több nagymozgásos tevékenységet, szerepjátékot szervezünk, az időjárás függvényében (pl.: népi játékok, mozgásos-közlekedési játékok, színpadi játékok, ügyességi és sportjátékok). A játékhoz szükséges idő A játéktevékenység a gyermekek óvodába érkezésekor kezdődik, szabadon választott játékkal játszhatnak. A játék folyamatosságát a Jókai úti óvodában a folyamatos, a Csokonai úti és a Táncsics körúti óvodákban a rugalmas napirend jól biztosítja, így gyermekeink egybefüggően, a játékok elrakása nélkül játszhatnak több órán keresztül. A 3-4 éves gyermekeink a tisztálkodás, az alvás és étkezés idejét kivéve szinte egész nap játszanak, egyedül, egymás mellett. Az 5-6 éves gyermekeink már összeszokott csoportokban játszanak. A csoportok kialakulásához, a szerepek elosztásához több időre van szükségük, ezért figyelemmel kísérjük játékukat, s ha a gyermekek játéka felbomlóban van, ill. a körülmények ezt szükségeltetik, akkor ajánlunk másik játékot. Az 5-6-7 éves gyermekeknek biztosítjuk a több napon keresztül tartó játékot, hogy olyan tulajdonságuk, mint a kitartás kialakuljon. A napi életszervezésben arra törekszünk, hogy gyermekeink minél több időt tölthessenek udvari játéktevékenységgel. A kreativitást segítő játékeszközök A játékeszközök olyan tárgyai a gyermekek cselekvésének, amelyek kibontakoztatják és gazdagítják elképzeléseiket. A játékba igyekszünk olyan eszközöket biztosítani, melyek ízlésesek, praktikusak, egyszerű félkész játékok, hogy minél több ötletre, játékfajtára ihlesse a gyermekeket. A 3-4 éves gyermekek játékához sok eszközre van szükségünk. Mindenekelőtt a gyakorló játékhoz, amelyek fejlesztik a gyermekek pszichikus funkcióját, azontúl a hagyományos szerepjátékhoz szükséges kellékek (babaszobai papás-mamás, orvosos stb.) amelyek ösztönzik a gyermekeket a szerepjátékra. A 4-5-6-7 éves gyermekeknek az eszközválasztékát bővítjük, elsősorban a szerepjátékhoz szükséges kellékekkel, félkész játékokkal, az azonosulást segítő ruhadarabokkal, másodsorban értelem-és képességfejlesztő játékokkal, amit a gyermekek egyénileg vagy mikrocsoportban felnőttel vagy egyedül játszanak. Az udvari játékok zömmel a gyermekek nagymozgását elégítik ki, de ha az időjárás megengedi, a csoportszobai eszközöket kirakjuk s ott is biztosítjuk a nyugodt, kreatív játékot (barkácsolást, rajzolást, festést).

96

A gyermekek tapasztalatainak gazdagítása, élmények szerepe A gyermekek a környezetükből szerzet tapasztalatokkal játékuk tartalmát gazdagítják, ezért biztosítjuk, hogy a családban, óvodában, tágabb természeti és társadalmi környezetben szerzett tapasztalatokat a gyermekek játékidőben újra és újra átélhessék. A mikrocsoportos sétákat alkalmanként szervezünk, melynek fejlesztő hatása a gyermekek tapasztalatainak gazdagítását segíti. ¾ A 3–6 éves korban megjelenő játékfajták, s azok tartalmának, minőségének gazdagítása, a gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vételével. ¾ Gyakorló játék: A gyermekek megismerik az eszközök, tárgyak különböző tulajdonságait, így a cselekvéshez örömszerzés társul, mely alapot ad a cselekvés többszöri megismétléséhez, ami szinte ritmikusan jelentkezik. Figyelemmel kísérjük a gyermekek halandzsázását, mivel a többszöri ismétléssel elmondott szöveg ritmusa a gyermekekben pozitív érzelmet kelt. A gyakorló játék lehetőségét az udvaron is biztosítjuk, a rendelkezésünkre álló homok, víz, kisebb-nagyobb tárgyak erre a legalkalmasabbak. ¾ Szerepjáték: A gyermekek játékának továbbfejlődését segítjük szerepvállalással, mely a gyermekeknek minta a közös cselekvésekhez, a különböző kapcsolatok kialakításához. A kicsik játékában teret kap a papás-mamás játék, a fodrászos, orvosos, buszos játék, melyek egyszerű mozzanatokat jelenítenek meg együttlét, együttmozgás formájában. A gyermekek szerepeket vállalnak, szimbólumokat használnak a „mintha”- helyzetek megteremtéséhez. ¾ A dramatizálásnak, bábozásnak a rendszeres, többször ismétlődő meseélmény az igazi táptalaja. Az egyszerű mesék megjelenítésében modellt adunk egy-egy szereplő megformálásához. Kezdetben több kelléket használunk a képzeletbeli képek megjelenítéséhez, illetve a beleélő képesség, önkifejezés fokozása érdekében. A bábozás saját előadásunkban jelenik meg az óvodában először. A csoportnak mágikus bábja lehet, akinek a gyermekek szívesen elmondják sikereiket, örömüket, bánatukat. A bábozáshoz, dramatizáláshoz szükséges kellékeket a gyermekekkel közösen készítjük, gyűjtjük. ¾ A konstrukciós játékhoz kapcsolva jelenik meg a barkácsolás, elsősorban saját magunk által barkácsolt kellékek készítésével, amit a gyermekek bevonásával hozunk létre. A gyermekek az „én készítettem”-alkotás örömét igyekeznek többször átélni, így játékára a formagazdagság lesz a jellemző. Olyan egyszerű szabályokhoz kötött ügyességi és szabályjátékokat játszanak a gyermekek, amelyet könnyen betartanak. Olyan szabályjátékot tervezünk, amelyek a gyermekek mozgásigényét is kielégítik. A szerepjátékot és a dramatizálást kiegészíti az építő, konstrukciós játék. Bonyolultabb formákat, tárgyakat, alkotásokat hoznak létre, különböző anyagok, eszközök felhasználásával. A szabályjátékok játszásakor lehetőséget biztosítunk arra, hogy ők is hozzanak létre szabályokat, hogy ők maguk is legyenek a játék vezetői.

97

¾ A gyermekek beszédkészségének fejlesztése játék közben A játék számtalan lehetőséget teremt a kommunikációra, a párbeszédek kialakítására. Modellt nyújtunk szerepvállalásainkkal a szókapcsolatok, nonverbális jelzések (mimika, gesztus) hanglejtés, hangsúly, hangerő, hangszín tekintetében. A hangszínnel, hangerővel bánni tudást a dramatikus játékokkal segítjük elő, az anyanyelvi játékok teret adnak az artikuláció, szókincs, kifejezőkészség fejlesztéséhez. (pl.. hangutánzó játékok, fonémahallást fejlesztő játékok, légzési technikát segítő játékok, szinonimakereső játékok felsorolása) ¾ Az óvónő játéksegítő módszerei Játéksegítő metódusaink szituációtól függőek. A gyermekek nyugodt játéka esetén, vagy ha a gyermekek problémamegoldóak, arra törekszünk, hogy az irányítás játékot követő, szemlélő, a gyermekeket cselekedni hagyó legyen. A kisgyermekeknél, ha szükség van rá, játékkezdeményezőek, modellnyújtó játszótársak vagyunk. Ebben a helyzetben is támogató, engedő és elfogadó, a kevésbé kreatívaknak, ötletszegényeknek segítők vagyunk. Ha a játékban a gyermekek durvák egymáshoz, vagy ha veszélyeztetik egymás épségét, játékát, akkor beavatkozunk. Az udvaron napi egy szervezett játéktevékenységet ajánlunk a gyermekeknek. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

A gyermekek képesek kitartóan, több napon keresztül egyazon játéktémában együttesen részt venni. Játékukban dominánsan jelentkezik a szerepjáték. Az ismert meséket többször dramatizálják, bábozzák. Bonyolult építményeket képesek létrehozni. Élvezik a szabályjátékokat és képesek a normák betartására. Társas viselkedésükben megjelennek az óvoda által elfogadott viselkedési szabályok. Interakciójuk gazdag, kultúrált és érthető.

3.4.2. Játékba integrált tanulás Az óvodában gyermekeink tevékenységeik által illetve azok során szerzett benyomásaik, tapasztalataik, élményeik alapján tanulnak, s általa fejlődnek. A szociális és intellektuális tanulási képességek fejlődését az óvoda felerősíti, melynek elsődleges terepe a játék és a teljes óvodai élet. A játékon keresztül fejlesztjük az óvodás gyermek értelmi képességét, érzékelését, észlelését, emlékezetét, figyelmét, képzeletét, képszerű szemléletes gondolkodását. Ehhez társulnak a szervezett tanulási lehetőségek, az általunk irányított megfigyelések, tapasztalatszerzések, ami a gyermekek kérdéseire, válaszaira épülő ismeretszerzést is magába foglalja. Helyet kap az általunk kezdeményezett foglalkozásokon megvalósuló tanulás, amelyek számtalan probléma és feladatmegoldás lehetőségét adják a gyermekeknek.

98

A játékba integrált tanulás azt jelenti, hogy a kezdeményezett tevékenységek a játékidőben zajlanak úgy, nincs közben játékelrakás. A gyermekek a tevékenységek befejezése után igényük szerint visszatérhetnek eredeti játékukhoz, vagy újat kezdhetnek. Egyetlen napon borul fel ez az alapelv, amikor szervezett mozgástevékenységet tartunk. 3.4.2.1. Nevelési gyakorlatunkban alkalmazott tanulási módszerek Változatos eljárások alkalmazására törekszünk, a gyermekek életkori sajátossága, testi-lelki állapota, érdeklődése, kíváncsisága befolyásolja a módszerünk megválasztását. Az adott szituációnak megfelelően kombinálva minél gyakrabban alkalmazzuk a játékosságot, a közvetlen tapasztalatszerzéshez kapcsolódó gyűjtögetést, elemezgetést, rendszerezést a tevékenységekben. Hasznos módszerek, amelyek a tanulási folyamatot segítik: az élmények elmondása, az otthoni és óvodai megbízások adása, szülők, nagyszülők bevonása az óvodai tanulási folyamatba, az önálló feladatmegoldások, önellenőrzésre, önértékelésre való késztetés. Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez: Arra törekszünk, hogy gyermekeink kapjanak sok buzdítást, dicséretet, pozitív megerősítést Igyekszünk elérni, hogy mindegyik gyerek minden nap kapjon valamilyen pozitív megerősítést, kiemelve konkrét jó cselekedetét, tettét. Úgy alakítjuk a tanulási szokásokat, hogy egy kérdés, egy tekintet, egy átrendeződés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében. A szervezett tanulás formái (A 3-6-7 éves korosztálynak számára) Kötelező:

Mozgás, mozgásos játékok Énekes játékok (4-5-6-7 éveseknek)

Közvetve kötelező:

Vers, mese, dramatikus játék

Kötetlen:

Rajz, mintázás, kézi munka Ének-zene, képességfejlesztés. A környezet megszerettetése, megismertetése

A szervezett tanulás munkaformái Frontális

Mikrocsoportos Egyéni

Mozgás, mozgásos játék. Vers, mese, dramatikus játék. Zenés-mozgásos percek. Énekes játékok. Ének-zene - képességfejlesztés. Rajz, mintázás, kézi munka. A környezet tevékeny megszerettetése. Részképességek fejlesztése.

99

3.4.3. Vers, mese, dramatikus játék Célunk: A gyermekek érzelmi, értelmi, etikai fejlődésének segítése, pozitív személyiségjegyeinek megalapozása a csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével. Feladatunk: ¾ A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása. ¾ A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása (mesélés, verselés, dramatizálás, bábozás, dramatikus játékok). ¾ A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése a versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal. ¾ A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása A felhasznált irodalmi anyagok igényes összeállítása az óvónők feladata. Művészi értékű irodalmi anyaggal kívánjuk biztosítani a gyermekek esztétikai élményét. A választásban érvényesítjük a pedagógiai, pszichológiai, módszertani tudatosságot. A 3-4 évesek versanyagát népi mondókákból, rigmusokból, ringatókból és legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású játékos verseiből állítjuk össze. Számukra egyszerű cselekményű, szerkezetű állatmeséket gyűjtünk egybe. Kiscsoportosainknak 10-12 mondókát, és 10-14 mesét ajánlunk. A 4-5 éves gyermekeket népi mondókákkal, kiolvasókkal, vidám versekkel, névcsúfolókkal, klasszikus és mai magyar költők ritmusélményt nyújtó verseivel fejlesztjük. Meseanyagukat többfázisú állatmesékkel, népmesékkel, a magyar klasszikusok meséivel bővítjük (Móra, Móricz). Számukra 4-5 mondóka, 4-6 rövid vers „tanulását” tervezzük, és 10-14 új mesével ismertetjük meg gyermekeinket. Az 5-6-7 évesek versanyagát népi mondókákból, kiolvasókból, lírai versekből, névcsúfolókból, találós kérdésekből állítjuk össze. A gyermekek élményéhez kapcsolódó 1015 új verset választunk, 4-5 kiolvasót és 5-6 mondókát. Meseanyagukat kibővítjük tündérmesével, modern mesével. Az 5-6-7 éves kor a mesehallgatás igazi ideje. Az állatmeséktől kezdve a cselekményes népmeséket, novellisztikus-realisztikus tündérmeséket, tréfás meséket és műmeséket építünk be a gyermekek mesetárába. A kiválasztott versekkel, mesékkel erősítjük meg a környezet megszerettetését, a néphagyomány-ápolást, az évszakok szépségét. Óvodáskor végére 15-20 új mesével bővítjük mesetárunkat.

100

¾ A 3-6-7 éves korban megjelenő jellegzetes tartalmak biztosítása Az első irodalmi élményhez mondókával, ölbeli játékokkal juttatjuk a 3-4 éves gyermekeket. Ezek az ölbeli játékok igazi „szeretet-megnyilvánulások”, melyet a gyermekek a felnőtt ölében testmelegében teljes biztonsággal hallgatnak. A gyermekekkel együtt sokat ismételgetjük az állathívogatókat, altatókat, kiolvasókat, de sohase keltsük bennük a gyakorlás érzetét. Rövid, improvizált jelenetek bemutatásával megismertetjük a gyermekekkel a bábokat. Bemutatunk párbeszédes formában előadott rövid, ötletes jeleneteket. A vershez, meséhez, dramatikus játékokhoz olyan kellékeket is használunk, amely elősegíti a képzeleti képek előhívását, s a meséhez való erős kötődés kialakulását. Időnként- a nagycsoportos gyermekeket is bevonva bábozunk, dramatizálunk a kisebbeknek. Az új versek bemutatását a gyermekek élményeihez, tapasztalatához, hangulatához kapcsolódóan mondjuk el. A gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása érdekében a mese mondanivalóját megerősítjük havonként egy közmondással, melyet az öltözőben kifüggesztünk. Így a szülők is együtt tudnak gondolkodni az óvoda léleknevelő hatásán. A gyermekek segítségünkkel megjelenítik a meséket, az egyéb élményeket. Bábjátékokat rögtönzünk. A gyermekekkel gyakran játszunk rímes találós kérdéseket, együtt alkotunk rímjátékokat. A gyermekekkel albumokat készíthetünk a tanult versekről, mesékről. A hallott élményhez társuló vizuális élmény lehetőséget ad az ismétlésre, az élmények felelevenítésére. A mese, mint tevékenység minden nap megjelenik az óvodában. A gyermekeket zenei szignállal, mesepárnák elkészítésével a mesesarokba várjuk. Amikor minden gyermek megérkezett, csak akkor kezdjük el a mesét gyertyafénynél, vagy lámpagyújtás után. Egy héten keresztül ugyanazt a mesét mondjuk a gyermekeknek, hogy a dramatizálásra alkalmas mesét eljátszhassák. A tevékenység befejezését olyan változatos hangulati lezárással jelezzük, ami stílusosan kapcsolódik a meséhez. ¾ A gyermekek nyelvi képességének fejlesztése versekkel, mesékkel, dramatikus játékokkal A nyelvi képességeket mesével, verssel, bábozással és dramatikus játékokkal kívánjuk fejleszteni. Ezeken keresztül segítjük a gyermekeket abban, hogy elsajátítsák a helyes ejtést, a tiszta beszédhallást és a nyelvtanilag helyes beszédet. Formáljuk, gazdagítjuk előbb a passzív, majd az aktív szókincsüket. A bábjátékban, dramatikus játékban a gyermekek kibontakoztatják szabad önkifejezésüket. A dramatikus helyzetek jó lehetőséget adnak a társalgási kedv fokozására, önálló versmondásra. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

A gyermekek szívesen ismételgetik a verseket, rigmusokat. Várják, igénylik a mesehallgatást. Szívesen mesélnek, báboznak, dramatizálnak az óvoda kiscsoportosainak és a maguk szórakoztatására is. Megjegyeznek 10-14 gyermekmondókát, 6-8 verset, 15-20 mesét. Legyenek képesek meséket, történeteket kitalálni, s azt mozgással megjeleníteni, kifejezni.

101

3.4.4. Ének, énekes játékok, zenehallgatás Célunk: Érezzék meg a közös éneklés, a közös játék örömét, ami fejleszti a gyermekek zenei ízlését, esztétikai fogékonyságát. A gyermekek jussanak minél több olyan zenei élményhez, ami megalapozhatja zenei anyanyelvüket. Feladatunk: ¾ A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása. ¾ A 3-6-7 éves korban megtervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása. ¾ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása. ¾ A gyermek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal, és a zenei képességfejlesztő játékokkal. ¾ A felhasznált zenei anyagok igényes, életkornak és az adott csoport képességszintjének megfelelő válogatása Az óvodai zenei nevelés során gyermekeinket megismertetjük mondókákkal, énekes játékokkal, komponált gyermekdalokkal. A 3-4 éves gyermekeket a felnőttel közösen játszható ölbeli játékokkal ismertetjük meg. Ezek arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató játékok. A tapintásos kontaktussal összekapcsolt zenei élmény a szeretet-kapcsolat, a biztonságérzet kialakításának egy láncszeme. Ezt a korosztályt 4-5 hangból álló énekes játékokkal ismertetjük meg, melyeket játékos mozdulatokkal eljátszhatnak. A 4-5 éves gyermek zenei ismeretét mondókákkal, további ölbeli játékokkal, és énekes játékokkal bővítjük. Megismertetjük velük a csigavonalban, hullámvonalban való mozgást, a szerepcserére épülő játékokat, fejlesztve mozgásukat is. Alkalmi dalokat is válogatunk. A dalok egyenletes lüktetése mellett törekszünk azok ritmusképét is megismertetni. Az 5-6-7 éves gyermekek zenei ismeretét a különböző játékhelyzetekben alkalmazható kiolvasókkal bővítjük. Általunk előadható, a gyermek figyelmét fejlesztő zenehallgatási művekkel erősítjük az értékes zene iránti érdeklődést. Érzelmi hatású dalokat, népdalokat, rokon és más népek dalait, a magyar műzene darabjait alkotó dalokat és a klasszikus műzenét mutatjuk be. ¾ A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes zenei tartalmak biztosítása A 3-4 éves gyermekekkel 6-8 mondókát, ölbeli játékot, 10-15 énekes játékot ismertetünk meg. A mondókák, dalok 2/4-es üteműek, negyed és páros nyolcad ritmusokat tartalmaznak. Játék közben ismertetjük meg gyermekeinkkel az alapfogalmakat, és ekkor szerzik meg zenei készségeiket is. Gyakorolnak halkan és hangosabban beszélni, mondókát mondani és énekelni. Megfigyelhetik a csendet, a környezet hangjait és a dallamjátszó hangszerek hangszínét. Különböző mozdulatokkal érzékelik az egyenletes lüktetést. A gyermek nevét, jelét énekelgetjük és énekelve hívogatjuk őket játékba, tevékenységbe. Felkeltjük a gyermekek figyelmét a zenehallgatás iránt, figyelve arra, hogy azt mindenkor áhítattal,

102

érzelmekben, élményekben gazdagon tegyük. Különböző tevékenységekhez kapcsolódva, minden nap nyújtunk zenehallgatási élményt. A 4-5 éves gyermekeket 4-5 új mondókával, 12-15 új gyermekdallal, műdallal ismertetjük meg, s lehetőséget teremtünk a 3-4 évesen tanultak ismételgetésére is. A körjátékok közül a szerepcserés, a párválasztós, sorgyarapítós játékokat választjuk. Lehetőséget biztosítunk a gyermekek önálló éneklésére a tiszta éneklés érdekében. Mikrocsoportban, illetve egyénileg való éneklés mellett gyakoroltatjuk a halk, hangos, magasabb, mélyebb éneklést. Változatos szövegekkel és ritmusmotívumokkal kérdés-felelet játékokat gyakorolhatunk. Az egyenletes lüktetés mellett kihangsúlyozhatjuk a dalok, mondókák ritmusát. A gyermekeket többféle népi ritmuseszközzel is megismertetjük, ezzel is fejlesztve ritmusérzéküket. A ritmushangszereket közösen készítjük el a gyermekekkel. Lehetőséget biztosítunk, hogy a különböző tevékenységekhez kapcsolódva mindennapos zenei élményhez jussanak. Az 5-6-7 éves gyermekek 4-7 új mondókával és 15-18 új énekes játékkal, 3-4 alkalomhoz illő műdallal ismerkednek meg. A tanult mondókákhoz, dalokhoz szimbólumokat keresünk, elhelyezve azokat a zenei polcon, vagy sarokban. Ezek a szimbólumok emlékeztetik a gyermekeket a tanult dalokra, és lehetőséget adnak az élmények felelevenítésére. Olyan dalokat is megtaníthatunk, melyekben szünet és szinkópa is megtalálható. Ebben a korban már bonyolultabb játékokat választhatunk. Olyanokat melyekben párcsere, kapus, hidas, sorgyarapító, fogyó, fogó játékok találhatók. Ez jelenti a korosztály néptánc-alapját. Egyszerű táncos lépésekkel is megismertetjük a gyermekeket az utánzás lehetőségének biztosításával. Törekszünk a tiszta éneklést elősegíteni egyéni énekeltetéssel. A halk, hangosabb éneklést összekapcsoljuk a tempóváltoztatással vagy dallambújtatással. A legügyesebb gyermekek használhatják az egyszerű hangszereket. ¾ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A zenei nevelést kötött és kötetlen formában szervezzük. A zenei képességfejlesztés kötetlen jelleggel, mikrocsoportos formában tartjuk, a gyermekek egyéni képességeit figyelembe véve tudjuk fejlesztő munkánkat végezni. Az énekes játékokat kötötten, lehetőleg az udvaron tartjuk, rossz idő esetén a délelőtti levegőzés előtt. Így biztosítjuk az önfeledt, zavartalan, élményteli játékot. A zenehallgatást különböző tevékenységekhez kapcsoljuk. Jeles napokhoz kapcsolódva élő előadásban hallgathatnak hangszeres zenét, pár tagú kórusokat, esetleg szülők, zenetanárok előadását. Az év folyamán 1 alkalommal rendezünk hangversenyt. ¾ A gyermek nyelvi képességének fejlesztése mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztő játékokkal A gyermekek lassabban énekelnek, mint ahogy beszélnek. A lelassított mondókák, énekek ismételgetésével segítjük a helyes artikulációt, a szavak szép, pontos kiejtését. A mondókák, énekek szövegének hanglejtése, hangsúlya, ritmusa kifejezésével, hangerejének utánzásával megéreztetjük nyelvünk kifejező erejét, szépségét. Az éneklési készség fejlesztését szolgáló hangutánzó szavak énekeltetésével segítjük a magán-és mássalhangzók pontos képzését, kiejtését. A sokféle énekes játék gyakorlásával bővül a gyermekek szókincse.

103

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

A gyermekek élvezettel játszanak énekes játékokat. A gyermekek gátlások nélkül, tudnak egyedül is énekelni. Élvezettel tudnak figyelni a zenehallgatásra. Megkülönböztetik a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. A gyermekek ismernek 4-7 mondókát. A gyermekek ismernek 10-15 gyermekdalt.

3.4.5. Rajzolás, mintázás, kézi munka Célunk: A vizuális képességek fejlesztése. A gyermekek képesek legyenek élmény-és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezésére. Alakuljon, gazdagodjon a gyermekek tér-, forma-, színképzete, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük. Feladatunk: ¾ A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. ¾ A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok lehetőségének biztosítása. ¾ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítás. ¾ A gyermeki alkotó-alakító tevékenység feltételeinek megteremtése. Az alkotó tevékenység gyakorlásához megfelelő méretű és minőségű eszközöket biztosítunk. Kiválasztásuknál a praktikumot, a célszerűséget és az esztétikumot vesszük figyelembe. A tevékenységhez minden csoportszobában olyan teret biztosítunk, ahol az alkotók körét nem zavarják a mozgásos tevékenységet végző gyermekek. Fontosnak tartjuk, hogy egyszerre annyi gyermek tevékenykedjen, amennyi kényelmesen elfér egymás mellett. Olyan légkört alakítunk ki, amelyben a gyermekek szívesen bekapcsolódnak az alkotó munkába, ahol annyi ideig tevékenykedhetnek, ameddig jól esik nekik, ahol az elrontott, sikertelen lépéseket pótolhatják, javíthatják. Az alkotó munkához szükséges eszközöket megfelelő tárolóhelyen helyezzük el. Az eszközök biztonságos kezelését a gyermekekkel egyenként tanítjuk meg. A különböző technikákhoz szükséges feltételeket a mindennapi szabad játékban is biztosítjuk (rajzolás, festés, mintázás, gyurmázás, szövés, fonás, batikolás, origami, építés, műalkotásokkal való ismerkedés).

104

¾ A 3-6-7 éves korban tervezhető alkotó-alakító tevékenységek, s azok tartalmának, minőségének fejlesztése A 3-4 éves gyermekekkel játszva ismertetjük meg az anyagokat, eszközöket és a technikai kivitelezés lehetőségeit. Elkezdjük az esztétikum iránti érzékenység kialakítását, észrevétetve, együttesen gyönyörködve a saját alkotásunkban, a mű- és népművészeti szépségekben. Teret engedünk a gyermek szabad témaválasztásának. Segítjük a képalakítást eszközbiztosítással, hogy élményeit festéssel, zsírkrétával, papírhajtással, agyagba, homokba karcolással, nyomattal kifejezhesse. Segítjük a képalakító készségének megindulását a szórt elrendezéstől a képelemek, részformák elemeinek egymáshoz rendeléséig. Gyermekeink tetszés szerint vesznek részt a plasztikai alakításban. Az anyagok, gyurmák alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva ismerik fel. A gyurmázást minden nap biztosítjuk számukra. Felfedeztetjük velük a különböző tárgyak formáit, alakjait. Beszélünk velük az alkotásaikról. Olyan légkört alakítunk ki, amelyben öröm egy-egy produktum. Többször megtekintjük az „ovi-galériában” kiállított alkotásokat. A 4-5 évesek alkotó-alakító tevékenységét bővítjük az élményekhez kapcsolódó, képalakító témajavaslatokkal és az azokhoz illő technikákkal. Segítjük őket, hogy az emberábrázolást, a környezetről, a tárgyakról, eseményekről szerzett ismereteiket saját elképzelésük alapján jelenítsék meg. Arra törekszünk, hogy a színkeveréssel létrehozott színárnyalatok, a sokféle, gazdag forma kiváltsa gyönyörködésüket. Biztosítjuk lehetőségeinkhez képest a különböző technikai megoldásokhoz és a rajzok finomabb kidolgozásához elengedhetetlen ceruzákat, filc- és rostironokat, fapálcákat, különböző méretű ecseteket, anyagokat, spárgát, fonalakat, festékeket, textileket, terméseket. Törekszünk arra, hogy plasztikai munkájuk során egyre jobban tagolják a formákat, hogy képesek legyenek apró ajándéktárgyakat készíteni, hogy a plasztikus formák létrehozásához használjanak pl. nagyobb dobozokat, takarókat, berendezési tárgyakat. A gyermekek részt vesznek az eszközök előkészítésében, elrakásában. Kisebb csoportokban megtekintjük az „ovi-galériát”. Lehetővé tesszük, hogy a látottakról véleményüket kinyilvánítsák. Az 5-6-7 éves gyermekek alkotó- együttműködési készségét fejlesztjük. Megteremtjük a közös kompozíció készítésének lehetőségét. Gazdagítjuk a technikai megoldások körét, az eszközlehetőségeket pl.: batikolás, kollázsok, plakettek, domborművek, lenyomatok, viaszkarcok, makettek, márványozás stb. alkalmazásával. A saját élményeken alapuló cselekményes témákban megjelentetjük a mesékhez, dalokhoz, versekhez, ünnepekhez, énekes játékokhoz kapcsolódó eseményábrázolásokat. Segítjük őket, hogy a képalakításhoz minél eredetibb megoldásokat használjanak, hogy a formákat, színeket egyéni módon alkalmazzák, a plasztikai munkájukban megjelenjen a térbeli, többalakos kompozíció, egy-egy mesejelenet, énekes játék stb. Az ünnepekhez kapcsolódva apró ajándékokat készítenek szüleiknek, a felnőtteknek és a kisebbeknek. Az alkotó-alakító tevékenységhez szükséges anyagokat szüleik segítségével gyűjtik. Közösen tervezzük meg közvetlen környezetük díszítését, átalakítását, formálását. Segítjük a gyermekeket a játék, a bábok, kellékek készítésében és abban, hogy nagyobb elemekből „búvóhelyeket” házat, tornyot hozzanak létre. az alkotó tevékenységhez szükséges eszközöket, anyagokat önállóan készítsék elő. A szülők igénye alapján a gyermekek munkáit a folyosóra, öltözőbe kitesszük. Az „ovi-galériát” sokszor látogatják. Ez segíti ízlésük fejlődését. Ez a hely szemet gyönyörködtető, beszélgető hely, ahol a műalkotások hangulati, formai színbeli elrendezéséről esik szó. Szüleiknek is bemutatják a kiállított műveket.

105

A város nyújtotta lehetőségeket kiaknázva, több alkalommal is ellátogatunk múzeumba, kiállításokra, tájházakba. A vizuális nevelés ismeretforrása az egész látható világ. Minél szélesebb körét tárjuk a gyermek elé, annál nagyobb lesz az esély számára a legfontosabbat, a legszebbet meglátni, megalkotni. ¾ A tevékenység szervezeti formáinak kialakítása E tevékenység a mindennapi játékban integrálódik. Minden héten egy alkalommal tudatosan irányított, mikrocsoportos, kötetlen formájú tevékenységet szervezünk. Egyszerre csak annyi gyermek vehet részt a tevékenységben, amennyi az alkotó sarok asztalánál elfér, éppen azért, hogy legyen módunk egyénileg segítséget nyújtani. Ilyenkor is megteremtjük annak lehetőségét, hogy minden gyermek megalkothassa képi ill. plasztikai elképzelését, személyiségük kivetített darabját, érzelmeik, vágyaik, szorongásaik, fantáziájuk és élményviláguk darabjait.

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzelésüket. A gyermekek alkotásaira jellemző a részletező formagazdagság, a színek egyéni alkalmazása. Örül alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők. Téralakításban, építésben bátrak, ötletesek, együttműködőek. Rácsodálkoznak a szép látványra, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetni tudnak az alkotásokról. Önállóan és együtt is készítenek kellékeket, ajándékot.

3.4.6. A mozgás, mozgásos játékok Célunk: Alakítsa, fokozza a gyermekek mozgásának, testi képességeinek fejlesztését. Segítse a gyermekek tájékozódásának, alkalmazkodóképességének, valamint a személyiség akarati tényezőinek fejlesztését úgy, hogy megmaradjon a gyermekek szabad mozgáskedve. Feladatunk: ¾ A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgás, mozgásos tevékenység és játékok összeállítása. ¾ A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében.

106

¾ A 3-6-7 éves korban tervezhető mozgásfejlesztő játékok összeállítása Fontosnak érezzük természetes mozgásvágyuk megőrzését, mozgásszükségletük tudatos kielégítését. A gyermekek nagymozgása jól fejleszthető az óvoda udvarán, változatos tornaszerek, kéziszerek biztosításával. A szabad mozgás zavartalan gyakorlási lehetőségeket ad az irányított mozgástevékenység alatt megismert mozgásformák többszöri ismétlésére. A gyermekek mozgásos tevékenységeit, azok eszközeit mindenkor a gyermekek életkorához, fejlettségi szintjéhez, a csoport összetételéhez mérten tervezzük meg. Kialakult gyakorlatunkban a 3-4 évesek szervezett mozgásos tevékenysége során a természetes nagymozgások fejlődésének segítése kap hangsúlyt. - Fokozatosan kialakítjuk az együttmozgáshoz szükséges alapvető szabályokat, megtanulják az egymáshoz való alkalmazkodást mozgás közben. - Megismertetjük őket a futásgyakorlatokkal a menetirány betartásával, az elhelyezett akadályok kikerülésével. Játszanak ugrásgyakorlatokat, előkészítő mozgásformákkal. - Megismertetjük dobásgyakorlatokkal, babzsákkal, labdával, többféle kéziszerrel gyermekeinket. - A mozgásos játékok adnak teret a támaszgyakorlatok gyakorlására is. Pl.: mozgásos játékok szervezése során főleg a törzs izomzatát erősítő csúszások, kúszások, mászások. - Mozgásfejlesztő játékok szervezése során késztetjük a gyermekeket a tőlük elvárható erőkifejtésre /a feladatokat úgy válogatjuk össze, hogy se túl könnyűek, se túl nehezek ne legyenek/. A 4-5 éves gyermekek természetes mozgásában továbbra is a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. Irányított mozgásos játék során megjelennek a járás- futásgyakorlatok /pl.: a síkban-térben való változatos gyakoroltatási lehetőségek /. - Fussanak az elhelyezett akadályokon át, fel- és lelépéssel, átbújással, tárgyhordozással. Házas fogójátékokban gyakorolják az üldözés, menekülés taktikáját. Korrigáljanak irányváltozásokat, fussanak egymással szemben, kikerüléssel. - Ugrógyakorlatokat szervezünk, egy lábon, páros lábon, szökdelésekből felugrás –leugrás két lábra, játékos helyből távolugrás, versenyek megszervezésével. - Szabad mozgás, játéklehetőséget ad a megismert labdajátékok, ugróiskolák, kötéljátékok gyakorlására. Próbálgatják a labdát feldobni és elkapni, különböző testhelyzetekben gurítani. A támaszgyakorlatok során gyakorolják a célbadobást egykezes felső dobással, babzsák távolba hajításával, haránt terpeszállásból. - Irányított mozgásos játék során gyakorolják a támaszgyakorlatokat talajon és szeren. A talajtorna elemeként megjelenik a gurulóátfordulás és a kézenállás előgyakorlata a „csikórugdalózás”. - Nagyobb hangsúlyt helyezünk az egyensúlyérzék fejlesztésére a szem-kéz, szem-láb koordináció differenciálására. Játsszák az egyensúlyozó játékokat 5 cm széles vonalon, vízszintes és rézsútos szeren. - Próbálják az együttes, egyöntetű ritmusú gyakorlatvégzést a gimnasztika során. A szervezett foglalkozásokon megismertetett mozgáselemeket szabad játék során, egyensúlyérzék fejlesztő játékeszközökön gyakoroltatjuk.

107

Az 5-6-7 éves gyermekek mozgása már összerendezettebb, harmonikus ritmusú. Ismert mozgáselemeket játékos formában szívesen ismételnek. A nevelőmunkánkban hangsúlyt kap ennél a korosztálynál az észlelés, az alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése, a finommotorika alakítása és a szabályjáték gyakorlati alkalmazása. - Gyakran használjuk a különböző kéziszereket /maroklabda, kendő, szalag/. Több a futó, fogó, ügyességi játék. A futás feladataiban megjelenik a tempóváltás. Megismerik a fokozódó futást, a gyors futást és a lassú futást. - Sorozatugrásokat végeznek, magas- és távolugrásokat. Ugrásgyakorlatokat végzünk. Szökdeléseket páros és egy lábon haladással. Néhány lépéses nekifutással gyakoroljuk a magas –és távolugrásokat. - Játszunk dobásgyakorlatokat. Labdát dobunk egykezes, kétkezes, alsó- és felső dobással célba 2 méter magas kötél felett. - A gyermekekkel gyakran játszunk labdagyakorlatokat. Vezetik a labdát járás, futás közben. - Támaszgyakorlatokat végeznek (pl.: pók-, rákjárás, talicskázás ). Ismétlik az óvodában tanult talajtorna-elemeket: guruló átfordulást, a test hossztengelye körüli gurulást és a lépő láb magasra lendítésével a kézállás. - Egyre több fogó, futó ügyességi játékkal ismertetjük meg a gyermekeket. Az irányított mozgásos tevékenység során a futás feladataiban megjelenik a tempóváltás, gyors-lassú futás, a belegyorsuló futás. A futó, fogó játékok szabályai bonyolultabbak lesznek, sor- és váltóversenyekkel egészülnek ki. - A tanult gimnasztikai elemeket párosan és társakkal együtt is gyakorolják. Minden alkalmat kihasználnak a szabadon történő mozgásra. - Hagyományosan szervezett sportverseny az óvodák között: „Kelj fel Jancsi” játékos sportvetélkedő. ¾ A különböző szervezeti formák megteremtése a gyermekek mozgásszükségletének differenciált kielégítése érdekében A mindennapi szervezett mozgást (a kocogást, a futást mindhárom korosztálynak) bevezetjük. A futás mennyiségét a gyermekek szabadon határozzák meg. Irányított szervezett mozgás keretén belül a délelőtti játékidőben naponta valósítjuk meg. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. A gyermekek nagymozgása, finommozgása, egyensúlyészlelése összerendezett. Ismerik az irányokat, a különböző versenyjátékok, ügyességi játékok játszásakor. Tudnak gimnasztikai gyakorlatokat esztétikusan végezni. Szeretnek futni, képesek rövid távon futni. Tudnak helyben labdát pattogtatni.

108

3.4.7. A környezet tevékeny megszerettetése, megismerése Célunk: A közvetlen és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti-, emberi-, tárgyi világ értékei iránt. A környezet megismerése közben a gyermekek mennyiségi, alaki, nagyságbeli, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. Feladatunk: ¾ A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása ¾ A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során. ¾ A tevékenység szervezeti formáinak megteremtése. ¾ A 3-6-7 éves korban tervezhető jellegzetes tartalmak biztosítása A gyermekeket az óvodába érkezésükkor esztétikus, meleg, barátságos környezet fogadja. Igyekszünk a megfelelő tárgyi természetes anyagokkal és azzal összhangban lévő, kellemes benyomást keltő kiegészítőkkel tisztaságot, harmóniát sugárzóvá tenni termeinket, kiegészítő helyiségeinket. A 3-4 éves gyermekekkel először saját szűk környezetüket ismertetjük meg. Lehetőleg a csoport szimbólumát jelképző apró ajándékon tüntetjük fel a frissen óvodába érkezők jelét. Az első hetek ismerkedő, barátkozó, pozitív érzelmi szálakra épülő kapcsolatok kialakulása után és közben megtanuljuk a saját és társaik jelét. Megismerkedünk a mosdó, WC, öltöző helyiségeivel, majd a kicsik udvarrészével, az ottani játékokkal, növényekkel, kialakítjuk közös együttlétünk szokásainak alapjait. A Csokonai és Jókai úti óvodákban nincs külön udvarrész az egyes korcsoportoknak, ezekben az óvodákban is elkülönítettek az egyes tevékenységek színterei. A kiscsoportos udvarrész után más korcsoportok játszóhelyeit is meglátogatjuk, majd az óvoda közvetlen környezetét rövid séta alkalmával ismerjük meg. Tervezünk e korosztály számára az óvoda utcájában, közeli parkban sétát, megfigyeljük az állatok, növények életét, a természet változásait. A séták során gyűjtünk leveleket, terméseket. Otthonról hozott képekből, ill. együtt kivágottakból albumot készítünk, melyekhez a gyűjtött terméseket, leveleket is felhasználhatjuk. Ekkor beszéljük meg az addig látottakat, rendszerezzük őket (anyagok mennyiségét, formáját, nagyságát). Minden korosztály bármely tevékenységében megjelenik a matematikai képességfejlesztés. A családról gyűjtött, ill. az otthonról hozott családi fotók alapján beszélgetünk (Ki tartozik a családhoz?, Anyák napja stb.). A házi állatokat lehetőleg természetes közegükben ismertetjük meg a gyermekekkel. A téli időszakban lehetővé tesszük az otthonról hozott vagy a könyvtárból kölcsönzött videofilmek megtekintését. Ezek a filmek főleg vadállatokról szólnak, de ezen túl bármilyen fejlesztő célzattal rendelkező videofilmek is lehetnek. A 4-5 éves gyerekek élményszerző sétáikon már a távolabbi környezetük megismerésére törekednek. A szomszédos, vagy éppen távolabbi utcák üzleteivel, szolgáltató helyiségeivel is

109

megismerkednek, az ott folyó munkatevékenységek folyamatosságát is megfigyelik (fodrász, papírüzlet, húsbolt, élelmiszerüzlet stb.). Találják meg a felnőtt segítségével a természet változásai és az emberi tevékenységek közötti összefüggéseket. Törekszünk arra, hogy a gyerekek e korban már maguktól is rácsodálkozzanak, felfigyeljenek természeti jelenségekre, hétköznapi szépségekre (fa, bokor, virág színe, formája, illata, madarak csicsergése, nagypelyhű hó hullása stb. ). Közös csoportsétáink alkalmával, de a szülőket is bevonva gyűjtsenek terméseket, leveleket, kavicsokat stb. olyanokat, amelyek barkács tevékenységünk során fel tudunk majd használni. (A gyűjtés ne legyen céltalan!) A gallyakat rügyeztetünk és magvakat csíráztatunk. Minden évszakról gyűjtünk képeket, melyeket folyamatosan albumba rendezhetünk. Ellátogatunk az orvosi rendelőbe, másik óvodába, közben gyakoroljuk a közlekedési szabályokat, megismerkedünk személy- és teherszállító járművekkel. Ha a lehetőségeink engedik, videofilmen megtekinthetjük régi korok közlekedési eszközeit. Vásárlásokat tervezünk, ha lehetőség van rá a vásárcsarnokba, majd a friss zöldségféléket, gyümölcsöket nyersen elfogyasztjuk, közben megbeszéljük azok színét, formáját nagyságát, a fogyasztás higiénés feltételeit. Az óvoda udvarán előforduló madarak neveivel is megismertetjük őket (veréb, galamb, fecske, varjú, gólya, rigó, seregély, cinke, bagoly …). Mindenlehetőséget kihasználva az óvoda udvarán foglalkoztatjuk a gyermekeket, megismertetjük őket a bokrok alján, fűszálon élő bogarak, rovarok nevével is (katicabogár, katonabogár, szúnyog, lepke, méhecske, darázs, pillangó, hernyó stb.). Lehetőség szerint a téli időszakban, a fonó hangulatában lehetőséget biztosítunk kukoricamorzsolás, babfosztás munkatevékenységének megismerésére. Ez az időszak ad lehetőséget a házi állatok, az erdő, mező állatai és a vadállatok videofilmről való megismerésére. A 6-7 éves gyerekekkel az óvodától távoli helyekre, lehetőség szerint közlekedési eszközökkel utazunk. Ekkorra már a gyerekek többsége megtanult nyitott szemmel járni a természetben. A színek, magasságok, térbeli viszonyok megnevezéseivel tájékozódik, összehasonlít, tájékoztat, kísérleteket végezhet. Sétáink során megismerkedünk többféle fa, fű cserje, virág nevével. Folyamatosan figyelemmel kísérjük a természet változásait, lehetőségünk szerint szedjünk gyógynövényeket, melyeknek a nevét is megtanuljuk (csipkebogyó, bodza, kamilla, hárs, csalán). A begyűjtött növényeket szárítjuk, majd megtanuljuk a felhasználási módjait. Az évszakokat jelző tábla mellett megtanuljuk a napszakot mutató tábla használatát is. Az évszakok változásait és az ezekkel összefüggő emberi viselkedési és munkatevékenységeken túl már a környezetünk védelmére, a szülőföldhöz, városunkhoz való kötődés megalapozását is fontos feladatunknak tekintjük. Ezt többek között városunk nevezetességeinek megismertetésével érjük el (szélmalom, fogadóház, múzeum, tájházak stb.) Csoportszobáinkban gondozzunk növényeinket. A szobanövények tavaszi átültetésénél is bevonhatjuk a gyermekeket a munkába. Egyszerű kísérleteket végzünk állatokkal, növényekkel, vízzel, levegővel, talajjal. Ellátogatunk középületekbe (pl.: könyvtár, rendőrség, tűzoltóság, bölcsőde, iskola). Hagyományként működik az autóbuszon illetve vonaton utazás, lovaskocsikázás. A vízi és légi közlekedésről az ismeretek megszerzésének egyik lehetősége a videofilmek megtekintése, melyet szívesen alkalmazunk, hiszen helyi sajátosságaink ezek helyszínen való megfigyelésére nem adnak lehetőséget. Videofilmen ill. állatkerti látogatások során tekintjük meg a vadon élő állatok jellegzetességeit, környezetüket, életmódjukat. Igény szerint ezeket a filmeket többször is levetítjük.

110

A mikrocsoportos tevékenységi formák során megbeszéljünk a környezetünkben látható, felfedezhető formák nagyságbeli, mennyiségbeli, formai jellemzőit. Az állatok világnapján (október 4.) lehetőleg kirándulást tervezünk. A Föld világnapján, illetve a Madarak, fák napján a Déryné által szervezett programokon, vagy kirándulásokon veszünk részt. ¾ A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során A mikrocsoportos tapasztalatszerzés lehetőséget ad minden gyermek számára az őszinte, érdeklődő beszélgetésre. Beszélgetéseink során odafigyelünk gyermekeink megnyilatkozásaira, érdeklődő kérdéseire, reagálunk, válaszolunk azokra. A mikrocsoportos foglalkoztatási forma intimebb hangulata lehetőséget ad a zárkózott vagy beszédhibás gyermek véleményének elmondására, nyelvi kifejezőképességük, szókincsük csiszolására. A valós élethelyzetek a gyerekeket is a természetes viselkedésre ösztönzik. Lehetőségük van az illedelmes viselkedés szabályainak hatékonyabb kialakítására, a bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérés, kérdés, felvetés helyes alkalmazására. A mikrocsoportos séták utáni beszélgetéseknek közösségformáló. összetartozást erősítő hatásuk is van. Lehetőséget biztosítunk mindenki számára gondolatainak, tapasztalatainak, érzelmeinek megfogalmazására. ¾ A tevékenység szervezeti formáinak biztosítása A gyermekek fejlesztése mindhárom korosztály esetében túlnyomórészt mikrocsoportos formában történik, közvetlen tapasztalat, élményszerző udvari megfigyelések és séták alkalmával. Évente 1-2 alkalommal (lehet többször is) erdei programokat szervezünk. Erre a természet ünnepein, azaz a természetóvó jeles napokon van leginkább lehetőség. A célszerű alkalmak: október 4., március 20., április – május. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

A gyermekek tudják a lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását, munkahelyét, óvodájuk nevét. Tudják saját születési helyüket és idejüket. Különbséget tudnak tenni az évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségében. A gyermekek ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltató üzleteket, esztétikai alkotásokat. Ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat. Ismerik környezetük növényeit, s azok gondozását. Vannak ismereteik az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket. A tárgyakat meg tudják számlálni legalább tízig, össze tudják hasonlítani mennyiség, nagyság, forma, szín szerint. Megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl.: alá, fölé). Kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd.

111

3.4.8. Munkajellegű tevékenységek Célunk: A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok formálása, melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését. Feladatunk: ¾ A különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, azok feltételeinek biztosítása A gyermekek munkajellegű tevékenysége a játékból bontakozik ki, melyet a gyerekek elsősorban önmagukért és a közösségért végeznek. Valamennyi munkafajtánál megmutatjuk a gyermekeknek az egyes munkafajtához használatos eszközöket és a munka mozzanatainak sorrendiségét. Bekapcsolódunk a gyermeki munkatevékenységbe úgy, hogy érezzék a gyerekek a munkavégzés szépségét, de a nehézségét is. A vállalt munkavégzést értékeljük. Dicsérjük, ezáltal a gyerekekben pozitív viszonyt alakítunk ki a munka iránt. Arra is figyelünk, hogy a gyermek legyen tisztában a munkavégzésének milyenségével. A gyermekek elsődleges munkavállalása önmagukkal kapcsolatos (önkiszolgálás, testápolás, öltözködés, étkezés). Törekszünk arra, hogy ezek a tevékenységek mindhárom csoport gyerekeinél megfelelő színvonalú legyen, hisz ezek után kapcsolhatjuk be őket a további teendőkbe. A 3-4 éves gyerekekkel még csak megfigyeltetjük a növényápolást. Bevonjuk őket a későbbi időben jelentkező betakarítási munkába (termék összeszedése, elszállítása). Ösztönözzük őket a mindennapi munkába, a rend megteremtésébe, segítséggel, példamutatással bekapcsoljuk őket a játékok elrakásába, a terem rendbetételébe (székek helyére tevése). Apróbb feladatokat, megbízásokat szívesen vállalnak és elvégzik azt (kanál, villa kiosztása, kenyérkínálás). A Táncsics krt. 19-ben tavasztól a babaszobák rendbetételébe a gyermekeket is bevonjuk. A 4-5 éves gyerekeknél bevezetjük a naposi munkát, ha már érettek erre. A Jókai úti óvodában önkiszolgálás folyik. Naposi munkára főleg az étkezési feladatok végzésénél számítunk. Fontosnak tartjuk a naposi munka menetének megbeszélését óvónő és dajka között, a zökkenőmentes munkavégzés érdekében. Bővítjük e korosztály munkajellegű tevékenységét a csoportrendezéssel, eszközök kiosztásával, összeszedésével, az öltöző rendjének megtartásával. Megadjuk a szükséges segítséget a feladatok pontos gyakorlásához. Élünk az alkalmi megbízások végeztetésével, ha önként vállalják. Dicsérettel ismerjük el a jól végzett munkát. A kevésbé jól sikerült munkavégzésnél élünk a bátorítással. Bevonjuk a gyermekeket a növény – és állatgondozásba (teknős, hal). Feladatul kapják az élősarok gondozását, az óvodaudvar tisztántartását (hulladék, játék összeszedése). Közösen madáretetőket készítünk. Arra ösztönözzük a gyerekeket, hogy rendszeresen figyeljék és töltsék fel segítséggel az üres madáretetőket. Az 5-6-7 évesektől már elvárjuk a naposi munka önálló végzését. A begyakorlás után helyesen és pontosan végezzék a terítést, a kenyér kínálását, a víz öntését. Étkezés után a szokásrendnek megfelelően mindent a helyére tesznek, rendbe teszik az asztal környékét.

112

A kiérdemelt dicsérettel az a célunk, hogy szívesen vegyenek részt a gyermekek a munkában. Arra neveljük a gyermekeket, hogy legyenek igényesek környezetük rendjére, lássák meg, és végezzék el az ezzel kapcsolatos feladatokat. Amennyiben a körülmények, az időegyeztetés lehetővé teszi, megkérjük a nagyokat a kicsik öltöztetésére, segítésére. Lehetőséget teremtünk arra, hogy tevékenykedjenek a kert, a növények ápolásában. A környezet esztétikájának megteremtésébe bevonjuk a gyermekeket. Mind a három korcsoportnál célunk a jó kedvvel végzett munka. A nagycsoportos gyermekek esetében számítunk a folyamatos (vetéstől – betakarításig) és rendszeres munkavégzésre. A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:

A gyermekek szeretnek dolgozni. Örülnek, ha kötelességüket teljesítik Önállóan, igényesen végzik a naposi munkát Szívesen vállalkoznak egyéni megbízatások elvégzésére Szívesen közreműködnek a növények és állatok gondozásában Örömmel segítenek a kicsiknek Szeretnek meglepetést készíteni a kisebbeknek, szüleiknek, az óvoda dolgozóinak

3.5.

Az intézmény tagóvodáira vonatkozó kapcsolattartás mellett részprogramunk sajátosságai a kapcsolatépítésben

3.5.1. Az óvoda és a család Meggyőződésünk, hogy az óvoda a családdal együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermekek fejlődését. A szülő tud legtöbbet saját gyermekéről, ő ismeri legjobban gyermeke igényeit, szükségleteit, viszont az óvónő rendelkezik olyan pedagógiai szaktudással, olyan korosztályi tapasztalattal, amely alapján igazi segítséget tud nyújtani a gyermekek fejlesztésében. Korrekt, partneri együttműködésre törekszünk a szülőkkel a gyermekek harmonikus fejlesztése érdekében. A kapcsolattartásunk formái: Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a már felvételt nyert, de még az óvodába be nem került gyermekeket meglátogassuk otthonukban, és ezáltal is próbáljunk közelebb kerülni a gyermekekhez, így amikor bekerül hozzánk, már nem lesz idegen az óvónéni. Lehetőséget biztosítunk, hogy aki igényli, anyás beszoktatást vegyen igénybe. Fontosnak tartjuk a napi kapcsolattartást a szülőkkel, hiszen így lehetőségünk van, hogy a szülők folyamatosan tájékozottak legyenek a gyermekükkel történt napi eseményekről. Hagyományainkhoz híven megtartjuk a szülői értekezleteket évente 3 alkalommal. Óvodánknak színes foltjai a nyílt rendezvények, nyílt napok, amikor a szülők a gyermekeikkel, óvodai dolgozókkal jó hangulatú, színvonalas rendezvényeken szerezhetnek élményeket az óvodánkról. Felhívjuk a szülők figyelmét az óvodában működő Galériára, illetve az óvodai hangversenyünkre.

113

3.5.2. Az óvoda és a bölcsőde Az óvoda kapcsolatot tart a bölcsődével, hiszen a gyermekeink egy részét az óvodába lépés előtt ez az intézmény neveli. Annak érdekében, hogy a gyermekek zökkenőmentesen, vagy legalábbis a legkevesebb nehézséggel tudjanak átjönni hozzánk, fontosnak tartjuk, hogy olyan kapcsolatot alakítsunk ki a bölcsödével, amely lehetőséget ad egymás munkájának megismerésére, segítésére. A kapcsolattartás formái: látogatások, tapasztalatcserék. Nyílt programjainkra elhívjuk őket.

3.5.3. Az óvoda és az iskola Célunknak tartjuk, hogy olyan jó kapcsolatot, együttműködést tudjunk kialakítani az iskolákkal, ami lehetővé teszi gyermekeinknek a minél zavartalanabb iskolakezdést. Ennek elérése érdekében igyekszünk megismertetni nevelési céljainkat, feladatainkat az iskolával és természetesen mi is megismerjük az ő nevelési céljaikat, ezáltal segítve, hogy gyermekeink érettek legyenek az iskolai élet megkezdésére – nagycsoportos szülői értekezletek. Szeretnénk, ha minél több alkalommal ülnének le közös beszélgetésre, eszmecserére az óvónőink és az iskolák alsós vezetői. Meglátogatjuk a nagycsoportosokkal az iskola első osztályát, mielőtt beiratkoznának gyermekeink. Rendezvényeinkre meghívjuk a nevelőket is. A mi programunk megköveteli tőlünk, hogy a zeneiskolával, és rajztanárokkal szoros kapcsolatot építsünk ki. A zeneiskola hangszeresei aktívan bekapcsolódnának ezáltal az évszaki hangversenyeinkbe. A rajztanároktól segítséget kérhetünk a galéria kiállításának megszervezésében, a kiállítandó anyagok időnkénti rendelkezésünkre bocsátásában.

3.5.4. Az óvoda és a közművelődési intézmények Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a környezetünkben működő közművelődési intézményekkel szoros kapcsolatot, jó együttműködést alakítsunk ki. Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ Városi Csokonai Könyvtár Múzeum A kapcsolattartás formái: A látogatások, tájékoztatások, megbeszélések, egymás rendezvényeinek a látogatásai, a meghirdetett pályázatokon való aktív részvétel. A nagy, városi rendezvényeken ezentúl is aktívan részt veszünk (fenyőünnepség, gyermeknapi rendezvény, rajzversenyek, mesemondó versenyek stb.).

114

3.5.5. Az óvoda szakmai kapcsolatai Nevelési programunk eredményes megvalósítása és szakmai fejlődésünk érdekében minden óvodapedagógus tagja az „Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel” Egyesületnek. Kapcsolattartás formái: • rendezvények látogatása, • közgyűlésen való részvétel, • egyesületi régióban való együttműködés. Testvéróvodai kapcsolatot alakítottunk ki a püspökladányi Városi Óvodai Intézménnyel. Kapcsolattartás formái: • bemutató foglalkozások látogatása, • egymás rendezvényeinek megtekintése.

115

2.

Kinizsi úti és Zöldfa úti tagóvodák nevelési gyakorlata

116

TARTALOMJEGYZÉK

4.1 . 4.1.1 4.1.2. 4.2. 4.2.1. 4.3. 4.3.1. 4.3.1.1. 4.3.1.2. 4.3.1.3. 4.3.2. 4.3.2.1. 4.3.2.2. 4.3.2.3. 4.3.2.4. 4.3.2.5. 4.3.3. 4.3.3.1. 4.3.4. 4.3.5.

Óvodáink bemutatkozása – Küldetésnyilatkozata Kinizsi úti tagóvoda Zöldfa úti tagóvoda Nevelési gyakorlatunk célja, feladata Óvodaképünk – nyitott óvoda Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai Individualizálva szocializálunk Individualizálás lehetőségei a játékban Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása Az óvodai életben a szocializáció folyamata A tevékenységközpontok rendszere Szabad játék Munkajellegű tevékenységek Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere Tervezés Nevelési gyakorlatunk tartalma, feladatrendszere A családok bevonása az óvodai életbe A család bevonásának alapszabályai Családgondozás – szociális munka Együttműködésünk külső kapcsolataink

117

118 118 119 123 124 125 125 125 126 126 127 128 129 129 132 134 141 141 142 143

4.1.

Óvodáink bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata

4.1.1. Kinizsi úti tagóvoda „Valamennyien ugyanannak a fának vagyunk a levelei, és ez a fa – az emberiség.” /Pabló Casals/

Óvodánk a város déli peremén helyezkedik el. 1955-ben építették 75 férőhelyes, napközi otthonos óvodának. 1980-ban társadalmi összefogással még egy csoporttal és a hozzá tartozó helyiségekkel bővítették. A csoportszobák 50 m2 –esek, parkettásak, korszerű világítással, központi fűtéssel felszereltek. Az udvar 1500 m2, melyen árnyékos és napos terület, fedett terasz, előkert, pancsoló-homokozó medence, mozgásfejlesztő játékok, fák, bokrok találhatók. A kisebbségi lakosság létszáma napjainkban tovább növekszik, anyagi helyzetük pedig romlik. Körzetünkben egyre több a hátrányos helyzetű cigány család. Az óvodai nevelés pozitív múltját, jelenét látván az együtt élő többgenerációs családok igénylik a 3-7 éves gyermekük óvodai elhelyezését, egész napos ellátását. A szülői elvárás az óvodával szemben fokozott, gyermekeik sokoldalú fejlesztését csak tőlünk várják. Itt dolgozó pedagógusaink, dajkáink érzik ezt, és vállalják a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek az élménygazdag mindennapok megteremtését, az egyéni fejlődési ütemre épülő differenciált fejlesztést. Eredményünknek tekintjük, hogy a gyermekek örömmel és rendszeresen járnak óvodába, a szülők elismerik munkánkat és igénylik az óvodai nevelést. Tudják, hogy itt biztosítani tudjuk a játék örömét, a tanulást, az iskolai élethez szükséges tudás feltételeit és a megfelelő komfortérzetet. Büszkék vagyunk arra, hogy sikeres pályázatokkal gyarapítani tudtuk tárgyi feltételeinket. Hagyományainkat ápoljuk, ezek előkészítésébe, lebonyolításába a szülőket is bevonjuk. Minden évben 100 gyermeket nevelünk gyermekközpontú, a másságot elfogadó légkörben. Hitvallásunk: „Sok van mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb” /Szophoklész: Antigoné/. Mi ezt a csodát akarjuk 3-7 éves korban fejleszteni. Konstruktív és tevékeny magatartás kialakításával a szociálisan értékes és egyénileg eredményes (önfejlesztő) ember nevelésére törekszünk a családok bevonásával, a családok gondozásával. Helyi nevelési gyakorlatunk a „Lépésről-lépésre” minősített óvodai program adaptálására épült, melyet négy éves tapasztalatainkkal gazdagítottunk. Ennek a feladatnak az ellátására óvónőink, dajkáink szakmailag felkészültek.

118

4.1.2.

A Zöldfa úti tagóvoda „Ismerem jól az utat, lám, gyere hát ide, megmutatnám. Amerre a játék útja Arra van az okosság kútja.” /Mándi Stefánia/

Óvodánk 1980-ban épült a Kórház úti lakótelep és kertvárosrész szomszédságában. Az épületet tágas zöldövezet veszi körül. Óvodánk előkertjét tujákkal, fenyővel és növényekkel kialakított udvarrész teszi sajátos hangulatúvá. A hozzánk betérőket az utca felől egy gyümölcsös kert fogadja. Óvodánk 3 csoportos óvoda, pavilon rendszerű épület, minden csoport számára öltöző, mosdó és fedett terasz biztosított. A hozzánk járó óvodások gondozását, egész napos ellátását 6 óvónéni és 4 daduskanéni végzi, igen nagy gondoskodással, a szülők elvárásainak megfelelően. Hitvallásunk, hogy minden gyermek számára olyan nyugodt és szeretetteljes légkört alakítsunk ki, ahol természetes egymás tiszteletben tartása, elfogadása. A gyermeki játék elsődlegességét, s a tevékenységeken keresztüli tanulás, tapasztalás fontosságát hangsúlyozzuk, melyet a tevékenységközpontokban végzünk. A gyermekek nevelését vegyes csoportokban valósítjuk meg, ahol lehetőséget biztosítunk a testvérek, barátok egy csoportba kerülésére. A gyermekek mozgásigényének kielégítéséről óvodánkban a csoportszobákban és a játékokkal felszerelt udvaron gondoskodunk. Pedagógiai elképzelésünket a „Lépésről-lépésre” óvodafejlesztő programban látjuk megvalósíthatónak, melyben hangsúlyozzuk az egyéni fejlesztést – a különbségek figyelembe vétele mellett – közösségen belül. A családok közreműködésével gazdagítjuk a gyermekek élményeit, tapasztalatait, lehetőséget adva minél több ismeret elsajátítására. „Amit a gyermek nem kap meg, azt később adni sem tudja.”

119

A Kinizsi és a Zöldfa úti tagóvodák Küldetésnyilatkozata Olyan gyermeki világot teremtünk, mely tiszta, új és szép, tele csodákkal, felfedezéssel és várakozással. A teljes személyiség kibontakoztatása és szocializációja mellett, ésszerű korlátok között szabadságot adunk, bátorítunk és irányítunk. Jól felkészült óvodapedagógusként, olyan gyermekeket nevelünk, akik képesek döntéshozatalra, kritikus gondolkodásra, problémák kreatív megoldására, az egyéni különbségek tiszteletben tartására. Az egészséges testi-lelki fejlődést szeretetteljes, nyugodt légkörben, zöld övezetben biztosítjuk. A műveltségtartalom közvetítését a szabadjátékban, tevékenységeken keresztül integrált tanulásban valósítjuk meg. Közvetítjük az eltérő kultúrák megismerését és elfogadását. Jól felszerelt óvodai környezetünkbe bevonjuk és segítjük a családokat, törekszünk a partnerekkel való együttműködésre. Megteremtjük a hátrányos helyzetben születő és ott nevelkedő gyermekeknek az egyenlő esélyhez jutás feltételeit. A „Lépésről-lépésre” óvodai nevelésünk alapja, hogy gyermekeink a helyüket megtaláló, a változásokkal lépést tartani tudó és másokkal együttműködő képességekkel rendelkezzenek. NEVELÉSI GYAKORLATUNK MODELLJE

Nevelési gyakorlatunk célja, feladata

Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai

I. INDIVIDUALIZÁLÁS SZOCIALIZÁLÁS II. A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTOK RENDSZERE 120

7. 6. 5. 2. 3. 4. 1. Művészeti Irodalmi, A külső Családi, Építőjáték Manipuláci Homok-víz ének-zenei tevékenység asztali világ ós szituációs központja tevékenység ek központja tevékeny tevékenysé tevékenysé és megismerésé ek központja (rajzolás, -gek szerepjáté gmintázás, -nek k központja központja kézimunka) központja központja (szobában folyó, udvari tevékenység ek)

SZABAD JÁTÉK

AZ ÓVODAPEDAGÓGUS ÁLTAL FELAJÁNLOTT TEVÉKENYSÉGEK

választható

kötelezően választható

kötelező

egyéni mikrocsoportos egész csoportot érintő TERVEZÉS (az óvodai élet megszervezésének elvei, keretei, a nevelés tervezése)

A FEJLESZTÉS TARTALMA (feladatrendszere)

1. Az egészséges életmód alakítása, mozgásfejleszt és

2. 3. Érzelmi Az nevelés és a anyanyelv szocializáció fejlesztés biztosítása e

4. Művészeti nevelés

121

5. A külső környezet tevékenység megismerése

Énekzenei nevelés

5.B. 5.A. Ábrázolás Mese, Matemati A -mintázás dramatizá kai kézimunk -lás természet tapasztala a i -tok környezet kézműves megismer -ség é-se

III. A CSALÁD BEVONÁSA AZ ÓVODAI ÉLETBE

INFORMÁLIS

FORMÁLIS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK

IV. CSALÁDGONDOZÁS, SZOCIÁLIS MUNKA

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK 4.2.


Alapvető céljaink: A gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, személyiségük fejlesztése az eltérő egyéni szükségletek, életkori sajátosságok ismeretében. Olyan személyiségek formálása, akik képesek döntéseket hozni, kritikusan gondolkodni, rátalálni a problémákra, azokat kreatívan, fantáziadúsan ötletesen megoldani. Tiszteletben tartják az egyéni különbségeket és a családok értékrendjének sokféleségét. Általános nevelési feladataink: ¾ A személyiség harmonikus fejlesztése. ¾ A gyermekek erősségeinek, hátrányainak feltárása. ¾ Az eltérő kultúra, hagyomány és kommunikáció értékes elemeinek közvetítése. ¾ A kisebbségi identitástudat kialakítása, fejlesztése.

122

Feladatunk a következő egyéni tulajdonságok, képességek, személyiségértékek megalapozása: ¾ Rendelkezzenek a gyermekek pozitív énképpel, legyenek önállóak, ismerjék meg saját értékeiket. ¾ Alakuljon ki a szükségletük az egészséges életmódra (mozgás, táplálkozás, egészségügyi szokások). ¾ Tapasztalják meg, tanulják meg az alkalmazkodás és az önérvényesítés lehetőségeit. ¾ Fogadják el társaik másságát. ¾ Ismerjék meg, alkalmazzák a kultúrált magatartás szokásait. ¾ Alakuljon ki a döntés, a választás, a kreativitás képessége. ¾ Legyenek optimista szemléletűek. ¾ Ismerjék meg kulturális értékeinket, hagyományainkat. A szocializáció szempontjából a következő magatartásmódok és szokások kialakítása a feladatunk: ¾ Tartsák tiszteletben a környezetükben élő társaikat, felnőtteket. ¾ Tanulják meg a kompromisszumok, az önérvényesítés stratégiáit. ¾ Legyenek képesek társaikkal, felnőttekkel kommunikálni, kapcsolatot teremteni. ¾ Legyenek képesek önmagukat motiválni, problémáikat megoldani. ¾ Jussanak el az önkontroll elemi szintjéig. ¾ Tudjanak megoldani egyszerűbb szervezési feladatokat. Az értelmi nevelésünket a gyermekek egyéni tapasztalataira, egyéni és közös élményeire, érdeklődésükre, kíváncsiságukra alapozzuk a tevékenység és gondolkodás egységét biztosítva. Fontosnak tartjuk: • az utánzásra épülő tanulással együtt, a felfedezéseket, a próbálkozásokat, az élethelyzetekben, tevékenységekben történő felismeréseket, a pszichikus funkciók intenzív fejlődését, • a hagyományok ápolását, • a természet, az élőlények szeretetét és védelmét, • az írott nyelv és a jelzések iránti érdeklődést. Alapfunkciónknak tekintjük az egészséges testi és lelki fejlődést, az egészséges életmód szokásainak alakítását, a szükségletet, a mozgásigény kielégítését, az egészség óvását, védését, az esetleges hátrányok korrekcióját. 4.2.1. Óvodaképünk – nyitott óvoda • • • • • •

évente felmérjük a szülők elvárásait, véleményét az óvodai nevelésről, megismerjük a családok szükségleteit, értékrendjét, a szülőket bevonjuk az óvodai életbe, a szülők igényei, az óvodapedagógus tapasztalatai alapján szakmai segítséget adunk a családi neveléshez, a családok közreműködésével gazdagítjuk a gyermekek élményeit, tapasztalatait, szükség esetén közvetítő szerepet töltünk be a családok és a speciális szolgáltató intézmények között.

Zöldfa úti tagóvoda

123

Elsősorban a családi nevelés kiegészítését vállaljuk fel. Az óvodánkba érkező gyermekek családi háttere sokszínűséget mutat. A gyermekek egy része olyan családokból érkezik, ahol a szülők elfoglaltak, egyre kevesebb idő jut a gyerekekkel való foglalkozásra, együttlétre. Ezeknél a gyerekeknél hangsúlyosabbá válnak az érzelmi és szociális szükségletek. Közös kirándulásokat, játékos délelőttöket szervezünk ünnepek alkalmával, ahol lehetőség nyílik a gyermek-szülő kapcsolatának erősítésére. A gyermekeink másik csoportja halmozottan hátrányos helyzetű, ahol legfontosabb az óvó, védő, gondozó funkció. Sajnos ezek a gyermekek sok esetben csak 5 éves korban kerülnek óvodába. Feladatunk: ezeknek a gyermekeknek a felkutatása, a lehetőségek figyelembe vételével a beóvodázása. Kinizsi úti tagóvoda Kiemelt funkcióként szerepel óvodánkban az óvó, védő, gondozó funkció a veszélyezettség felismerésében, megszüntetésében. A korai prevenció megvalósítására törekszünk az egészséges életmód, az érzelmi, értelmi és a szocializáció területén. A szülők, gyermekek jelzéseire reagálva, gyakori látogatással, a csoport óvónőivel szervezzük meg a családgondozást. Óvónőink nyitottságát tükrözi a nevelő-személyiségfejlesztő funkciónk: - A multikultúrális értékek megismerése, kiegészítése a gyermek beilleszkedését elősegítő szokásokkal, normákkal. - Az együttérzés, a nyitottság, a valós életre orientálás, a pozitív jövőkép elemi szintű elsajátítása. - A másság, a tolerancia, az identitástudat alapjainak lerakása. - A társas érintkezés, a verbális és nonverbális kommunikáció bővítése, a szókincs gyarapítása.

4.3.

Nevelési gyakorlatunk specifikumai, sajátosságai

4.3.1. Individualizálva szocializálunk Az individualizálás a gyermekek, egyének közötti különbségek felismerésére épül. Nevelésünk folyamatában az életkori szakaszonként jelentkező általános jellemzők mellett a gyermekek egyediségére, a köztük lévő különbségekre irányítjuk figyelmünket. A család és az óvoda szocializáló szerepét hangsúlyozva 3-7 éves korban, az intenzív „én-fejlődés” szakaszában kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egyediség támogatására, megalapozására, ösztönözve az együttműködést, a gyermekek szocializációját. A differenciálás szemléletmód, metodikai eljárás, mellyel az individualizálást valósítjuk meg (a gyermek megismerése, fejlesztése). Az individualizálás elveinek megvalósításából eredő feladataink: ¾ A gyermekeket egyénenként ismerjük meg.

124

¾ Érvényesítjük az erősségek és az esetleges hátrányok számbavétele alapján az egyéni fejlesztés elveit (képességek, részképességek elemzése). ¾ Biztosítjuk a személyes kontaktust a tevékenységekben (óvodapedagógus –gyermek között). ¾ Figyelembe vesszük a gyermekek eltérő egyéni testi-lelki szükségleteit. ¾ Igény szerint biztosítjuk a szeparáció lehetőségeit (terem berendezésével tevékenységközpontokat alakítunk ki). ¾ A gyermekek eltérő mozgásigényét. ¾ Biztosítjuk a gyermekek munkáinak, személyes tárgyainak tárolását. ¾ A gyermekekre vonatkozó információkat bizalmasan kezeljük. ¾ A gyermek folyamatos megismerése, a képességek erősségek, gyenge pontok regisztrálása, fejlesztése. 4.3.1.1. Az individualizálás lehetőségei ¾ • • • • • • •

Az egyéni eltérések tolerálása a játékban: megfigyeljük a gyermekek jelzéseit, viselkedéseit, a kapott információkat értékeljük, megteremtjük az egyéni érdeklődésnek megfelelő játékfeltételeket, támogatjuk az egyéni elképzeléseket, szándékokat, konfliktushelyzetekben bevonjuk a gyermeket a megoldásba, a szabályalkotásba, kommunikációnkat egyénekre irányítjuk, az egyének eltérő szociális szükségleteit kielégítjük, erősítjük, formáljuk a gyermekek érzelmi kötődéseit, közvetlen segítséget adunk a társtalan, nehezen beilleszkedő gyermekeknek.

¾ A személyiségközpontú szemlélet feltételeinek megteremtése: • lehetőséget biztosítunk az egyéni érdeklődés megvalósítására a tevékenységközpontokban, • a gyermekek jelei mellé nyomtatott nagybetűvel odaírjuk neveik kezdőbetűit, • megbeszéljük a hétvégi és más családi élményeket, • a tevékenységközpontokban tagoljuk a teret, hogy a kislétszámú gyermekcsoportok elmélyült együttes tevékenységéhez megteremtsük a feltételeket. ¾ A személyiségközpontú szemlélet érvényesítése nevelési gyakorlatunkban: • személyre szóló pedagógiai hatásunk, • szeretetteljes elfogadásunk, megértésünk, • pedagógiai optimizmusunk érvényesülése kommunikációnkban és az ezt kifejező metakommunikációnkban, • segítségadásunk a gyermekek egyéni problémáinak megoldásában, hangsúlyozzuk a személyiség értékeit és ezt próbáljuk elfogadtatni a kortársaikkal is, • beszélgetéseink a gyermekekkel személyes élményeikről, érzéseikről, gondolataikról • a szülőket bevonjuk a gyermekeket érintő nevelési kérdésekbe, • megteremtjük a tevékenységek feltételeit és egyénekre szabott szabályjátékokat kezdeményezünk, • figyelünk a gyermekek változó testi, lelki szükségleteire. 4.3.1.2. Érzelmi nevelés, a szocializáció biztosítása

125

Óvodáskorban meghatározó szerepet töltenek be az érzelmek mind a magatartás megnyilvánulásaiban, mind a tevékenységekben. Átszövik a gyermekek életét és sajátos motivációként alakítják viselkedésüket. Fejlődésükben meghatározó a családban a szülők szerepe, az óvodában az óvodapedagógusok mintája. A tevékenységközpont-rendszer az a színtér, ahol a gyermekek kiteljesedhetnek és kapcsolatba kerülhetnek társaikkal. Az érzelmi biztonság és a pozitív érzelmek fejlődését az alábbi elvek érvényesítésével valósítjuk meg: • kirándulásokat, sétákat, óvodán belüli és kívüli programokat szervezünk, melyek élethelyzetei, szituációi a gyermekek érzelmeit aktivizálják, • minden gyermek felé kifejezzük szeretetteljes elfogadásunkat és megértésünket, • érzelmeket átélő, empatikus felnőtt magatartás mintát adunk, • a művészetek eszközeivel is biztosítjuk a szocializációt. 4.3.1.3. Az óvodai életben a szocializáció folyamatának biztosítása A családi védettségből naponta kilépő gyermekek számára kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségükre hatást gyakorló személyek száma. Megtanulják megismerni önmagukat, az együttélés szabályait, a társas életben elvárt viselkedésmódokat. Fontos, hogy felismerjék, a saját boldogulásuk függ attól, hogy a közösségben érvényesüljenek. E fejlődésben meghatározó szerepet töltünk be jelzéseinkkel, értékeléseinkkel. Alakítjuk a gyermekek önmagukról kialakított képét, a közöttünk létrejövő érzelmi kapcsolat minőségével pedig befolyásoljuk szociális érzékenységüket, közérzetüket. A megvalósítás módja: • • • • • • • • • • •

megfigyeljük és alakítjuk a gyermekek társas kapcsolatait, a közös élmények forrásait gazdagítjuk (élményszerző napok, kirándulások), megalapozzuk a viselkedés-kultúrát, aktivizáljuk a gyermekeket a közösségi élet szokásainak és az együttműködés szabályainak alakításában, bővítjük a mikrocsoportos tevékenységek körét a felajánlott és a szervezett keretekben egyaránt, erősítjük a hazához, tájhoz, kultúrához való kötödést, az értékek megbecsülésére nevelünk, kiemelt feladatunk: a környezet megóvására, a természet szeretetére, a munka megszerettetésére, hasznának megláttatására nevelés, a gyermekek személyes vonatkozású ünnepeit közösen szervezzük a csoportban (születésnap, névnap), a jeles napok, szimbolikus ünnepeink, a nemzeti ünnep hagyományait ápoljuk az óvodai életben, tevékenységekben fejlesztjük a gyermekek erkölcsi tulajdonságait, demokratikus légkörben rendezzük le a konfliktusokat, ösztönözzük a gyermekeket a megkezdett tevékenységek befejezésére, motiváljuk őket az akadályok leküzdésére,

126

• • • • •

a gyermekeket pozitívan értékeljük, az egyéni igényekhez, szükségletekhez és fejlettséghez igazodó hangsúlyokkal és gyakorisággal, olyan eszközöket, felszereléseket, tablókat, funkciótáblákat készítünk a gyermekekkel közösen, melyek az egymás felé irányuló törődést segítik, az egyén fejlődésének változását mutató táblákat folyamatosan vezetjük, bevonjuk a gyermekeket a szabályok kialakításába, ésszerű korlátok felállításával biztosítjuk a rendet (önfegyelem, önkontroll megtanítása), szabadságot adunk a gyerekeknek világos, egyértelmű határok között.

4.3.2. Tevékenységközpontok rendszere Nevelési gyakorlatunk legfőbb jellemzője, hogy egységbe foglaljuk, integráljuk a játékot, a tanulást, és a munkajellegű tevékenységeket. Tevékenységközpontokat alakítunk ki, ahol állandó lehetőséget biztosítunk a sokszínű tevékenységre. A tevékenységközpontok kialakításának szempontjai: A csoportszobákat világosan elhatárolódó, áttekinthető tevékenységközpontokra osztjuk. Ezek a terek variálhatók. A tevékenységközpontban elhelyezett eszközök az ott végzett tevékenységeket szolgálják. Teret biztosítunk a mozgásigény kielégítésére, a mozgásos szabályjátékokra és az énekes játékokra. A tevékenységközpontokban az eszközöknek, tárgyaknak a helyét tárgyképekkel jelezzük. A tevékenységközpontokban a részt vevő gyermekek létszámát piktogrammal jelezzük, az építőközpontban az építőelemek helyét tárgyképek jelzik. A csoportszobákban tükröződik a feldolgozandó projekt. A hét tevékenységközpont a következő: 1. Családi, szituációs és szerepjáték központja 2. Építőjáték központja (barkácsolás) 3. Manipulációs tevékenység központja 4. Homok-víz asztali tevékenységek központja 5. A külső világ tevékeny megismerésének központja (szobában folyó és udvari tevékenységek) 6. Irodalmi, ének-zenei tevékenységek központja 7. Művészeti tevékenységek központja (rajzolás, mintázás, kézimunka) A tevékenységközpontokban egységes rendszerbe integráljuk azokat a játéklehetőségeket, amelyeket tudatosan, átgondoltan választási lehetőségként a gyermekek számára biztosítunk. Felajánlásokat is kínálunk, melyek a játékban tanulás sajátos formáit eredményezik. A gyermekek ezt ugyanúgy örömforrásként élik meg, mint a szabad játékot. A tevékenységközpontok a szabad játék és az általunk felajánlott, választható tevékenységek színtere, ahol a gyerekek egy választásokra és elmélyült tevékenységekre ösztönző környezetet találnak. Megadjuk a lehetőséget gyermekeinknek, hogy szabadon rendelkezhessenek az eszközökkel, valamint a játékuk során gazdagíthatják az eszköztárat. Elvárásunk, hogy a gyermekek öntevékenyen rakják el az eszközöket, ha már nem használják. A hely tudatos alakításával, a térrel való befolyásolással szabályozzuk a társas kapcsolatokat. A terek nyitásával a szocializáció fejlettebb szakaszában a kreatív, több csoportra kiterjedő összedolgozásra ösztönzünk. 4.3.2.1. Szabad játék 127

Nevelési gyakorlatunkban a játéknak kiemelt helyet, szerepet, jelentőséget tulajdonítunk. Ennek az életkornak az alapvető szükséglete, mely semmi mással nem helyettesíthető, hisz a gyermek ezt a tevékenységet maga öröméért, önként választja. Integráló tevékenység, amelyet végigkísér a tanulás és a munka néhány jellemzője. A játék a spontán tanulás színtere. Ennek a gyermeki tevékenységnek a gyakorlása során alakulnak a társas kapcsolatok, gazdagodnak szociális érzelmeik, a világról szerzett tapasztalataik, ismereteik. Szabad játékban maximális szabadságot élveznek a gyermekek, korlátait az együttélés szabályai teremtik meg. Feladatunk, az óvodai környezet gazdagabbá tétele. Nevelési gyakorlatunkban a játék szabadságának érvényesítése nem jelenti a gyermekek magukra hagyását. Ez a gyermekek fejlesztését, feltételrendszerét, folyamatokat befolyásoló tudatos tevékenységet jelent. A gyermekek közös élményeinek gazdagításával segítjük a szocializáció folyamatát, formáljuk az érzelmeket, a szokásokat, a magatartásmódokat, közvetítjük a kultúrát a szabad játékban. Ez a nevelési mód pótolhatatlan segítséget ad a kevésbé önálló, nem kreatív, élményszegény családi háttérből jövő gyermek számára. ¾ Megfelelő hely A csoportszobában egymástól távol helyezzük el a mozgalmasabb és csendesebb tevékenységeket. A mozgás biztosítására az építő, az irodalmi, ének-zenei központot találjuk a legalkalmasabbnak, ahol kezdeményezhetők a mozgásfejlesztő szabályjátékok is. A mobil bútorokkal igény szerint tudjuk alakítani a teret. A játékformák iránti igények alakulását követi a terek nagysága. ¾ A játékidő biztosítása A szabadjáték védelmét a napirendben megfelelő időtartamban biztosítjuk. Az egész nap a szabad játék rendelkezésére áll, kivétel az öltözködésre, testápolásra, étkezésre, alvásra szükséges időtartam. Az általunk kezdeményezett, választható és kötelező tevékenységek időtartama a nagyok esetében sem haladja meg a 20-25 percet. ¾ Élmények biztosítása Gyermekeink játéka élményeikből építkezik. Egyéni élményeikre játékukból, kommunikációikból tudunk következtetni. Egyéni élményeik változatosak, a családi háttér különbségeiből adódóan. Az egészséges személyiségfejlődés érdekében fontosnak tartjuk a sok közös óvodai élményforrás biztosítását. A sok közös élmény, a gyűjtőmunka, a gyermekek által készített játékeszközök, a témák többszempontú megközelítése és tevékenységekhez kapcsolásával gazdagítjuk a játékfajtákat.

4.3.2.2. A munkajellegű tevékenységek A munkajellegű tevékenységeket játékidőben a mindennapi tevékenységek során szervezzük. Kezdetben a gyermekek saját szükségleteik kielégítéséért segítségünkkel végeznek munka jellegű tevékenységet, később társaikért, a közösségért is szívesen vállalnak feladatokat.

128

Nevelési gyakorlatunkban megjelenő leggyakoribb munkafajták: ¾ Önkiszolgáló munka: testápolás, étkezés, öltözködés. ¾ Eredménnyel záruló tevékenységek, melyet a gyermekek önként, alkalomszerűen vállalnak (takarítás, salátakészítés, üzenetek átadása, tevékenységközpontok rendjéért vállalt feladatok). Folyamatos értékelés. ¾ Csoportjaink hagyományaihoz kapcsolódó munkába bevonjuk a nagyobb gyermekeket, pl.: ünnepi készülődések során terem díszítése, átrendezése, ajándékok készítése. ¾ Élő környezetünk ápolásában, növényeink gondozásában vállalt feladatok. Feladatunk: ¾ Az elvégzendő munka feltételeit megteremtjük. ¾ Értékeljük, ösztönözzük a munkavégzést. ¾ A szülőket bevonjuk a munkajellegű tevékenységekbe.

4.3.2.3. Az óvodapedagógus által felajánlott tevékenységek rendszere A megfelelő tanulási tartalmakat szakszerűen válogatjuk össze és integráljuk a különböző területekről. Az integrált témakör feldolgozásával lehetővé tesszük a konkrét tapasztalatok szerzését, és a multiszenzoros tevékenységeket. Óvodáinkban a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység. Ez nem szűkül le az ismeretszerzésre. Az egész nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, a „kezdeményezett foglalkozásokon” valósítjuk meg, amely a játékban a leghatékonyabb. Nevelési gyakorlatunkban a játéktevékenységek és a felajánlott tevékenységek ugyanabban a tevékenységközpont-rendszerben folynak (kivétel: a kötelező mozgásfejlesztés és a mozgásos játék). A szabadjáték lehetőség és az általunk felajánlott tevékenyég között a különbség, hogy az utóbbi tartalmaz megkötéseket. Ezeket a tevékenységeket, műveltségtartalmakat tervszerűbben közvetítjük, kezdeményezzük, illetve irányított játéknak minősíthetjük. ¾ Választható tevékenységek Ebben a formában kezdeményezzük spontán játék közben a tanulási helyzetet, felajánlva a szervezett tevékenységet is. Az egyidőben több központba biztosított választásnál alkalmanként a szülőket és a dajkákat is bevonjuk. A kisebb gyermekek számára minden felajánlott tevékenység választható. A választás lehetőségét mi biztosítjuk, a gyermekek pedig dönthetnek. ¾ Kötelezően választható tevékenységek

129

Ez azt jelenti, hogy több tevékenységközpontban ajánlunk fel lehetőséget a nagyoknak, amelyből a választás kötelező, de a gyerekek maguk döntik el, hogy melyik tevékenységet választják. Ha elképzeléseik, ötleteik, szükségleteik azt kívánják, szabad az átjárás. ¾ Kötelező tevékenységek • • • •

kötelező (egyszerre, az egész csoport számára): nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés heti két alkalommal minden korcsoportban alkalmanként a nagyoknak az ének-zenei tevékenység napi játékos mozgásfejlesztés

A felajánlott tevékenységek jellemzői: A gyermekek szempontjából: • feladattartásra nevel a választás, a döntés lehetőségét biztosítva, • a tevékenységbe ágyazott műveltségtartalom integráltan kerül megközelítésre, • tapasztalás útján ismerkednek meg a problémákkal, • felfedezéssel, kísérletezéssel, szándékos figyelem és bevésés aktivizálásával, játékosan tanulnak. Az óvodapedagógus szempontjából: • komplex fejlesztő hatást fejtünk ki a tevékenységközpontokban, • tervszerűen, átgondoltan érvényesítjük a nevelés kultúraközvetítő szerepét, figyelembe véve a gyermekek elképzeléseit, szükségleteit, • személyes mintaadó szerepünkkel kiegészítjük a gyermekek önálló tevékenységeit, • a szabad játék intenzitását figyelembe véve határozzuk meg a kezdeményezésre alkalmas helyzetet.

A kötelezően választható, felajánlott tevékenységek szervezésének feltételei: • • • •

A választható tevékenységeket kapcsoljuk egymáshoz, és csak akkor szervezzük, ha a gyermekcsoport már rendelkezik egy fejlettebb játékkultúrával. Ne zavarjuk a szabad játékot! Differenciáljuk a felajánlott tevékenységeket. Ez a forma egy szervezettebb helyzetet igényel.

Kötelezően választható tevékenységeket novembertől április végéig szervezzük az iskolába készülő nagyok számára. Zöldfa úti tagóvoda Kötelező tevékenység a vegyes csoportban a nagyoknak: • nagycsoportos formában szervezett mozgásfejlesztés, • csoportközi tevékenységben ének-zene tevékenység,

130

•

udvari tevékenység.

A felajánlott tevékenységek formái: • egyéni, • mikrocsoportos, • az egész csoportot érintő tevékenységformában valósul meg. Minden tevékenységformában érvényesítjük a differenciálást, mint alapelvet. A gyerekek egyéni különbségeit toleráljuk, figyelembe vesszük A differenciálás gyermekcsoportjainkban a fellelhető fejlődési szintekhez, eltérésekhez való alkalmazkodást jelenti. Alapos gyermekismeretet kíván meg tőlünk, hogy minden helyzetben több lépcsőfokot fel tudjunk kínálni a gyermekek számára, s az ehhez szükséges feltételeket előre meg tudjuk tervezni. Hiszen, ha bízunk a gyermekekben, az általuk választott szinten sikerélményekben lesz része, akkor ez továbblépésre, bonyolultabb feladatok választására ösztönöz. • Egyéni tevékenységforma: E tevékenységforma jelen van az egész nap folyamán, melyben célirányos fejlesztést végzünk. • Mikrocsoportos tevékenységforma: A gyermekek érdeklődése alapján, spontán módon, a gyermekek választásai, baráti kötődései, valamint javaslataink alapján alakulhatnak ki a mikrocsoportok. • Egész csoportot érintő tevékenységek: E tevékenységi forma is csak differenciáltan szervezhető. Pl.: egyensúlyérzék fejlesztését az egész csoport számára egyszerre, 3-4 fokozatban, 3-4-féle eszközzel tervezzük. Beszélgető körben: lassabban kommunikáló gyermekeket türelmesen kivárjuk, fokozatosan elengedjük őket. Integrált műveltségtartalom a felajánlott tevékenységben Nevelési gyakorlatunkban az integrált fejlesztéssel komplex fejlesztésre törekszünk, e tevékenységben sokféle képesség alakítását tűzzük célul. Ehhez a lehetőséget a projektrendszer adja. Az alábbi integrációt, projekt lehetőségeket alkalmazzuk: • témaprojekt: közös élményre, előkészületre építjük és egy téma köré szervezzük a felajánlott tevékenységeket • a gyermekek által készített eszközökkel sokféle tevékenységeket indukálunk a központokban Fontos feladatunk a felajánlott tevékenységekben: a differenciálás elvének érvényesítése. Az iskolaérettséghez szükséges személyiségjegyek, képességek fejlesztésére, személyre szóló fejlesztő tervet készítünk a gyermekek részére.

131

4.3.2.4. Tervezés Szervezeti keretei Az óvodai csoportok kialakítása a helyi igények alapján történik. A nevelési gyakorlatunkat mindkét szervezeti formában megvalósítjuk (homogén, heterogén). A tevékenységek időkeretei: a napirend és a hetirend Nevelési gyakorlatunkban hosszabb és rövidebb távra szóló terveket készítünk csoportra és egyénre szólóan. A csoportok éves nevelési tervüket tanév elején elkészítik, mely kapcsolódik az intézményi szinten meghatározott feladatokhoz. Ez a program komplex, mivel kiterjed a csoportbeli szokásokra, magatartásformálásra és hagyományápolásra, közös élményekre, témakörökre, célkitűzésekre, feltételekre, feladatokra. A komplex témafeldolgozáshoz a projekteket többféle tevékenységre lebontjuk, mely nem szűkül le az értelmi fejlesztésre. Rövidebb távra szóló tervezést a napi-és hetirend és a heti vagy kétheti terv jelenti. A napirend Napirendünk kialakításánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: • Legyen rugalmas, életspecifikus, figyelembe véve az eltérő alapvető biológiai szükségletek kielégítéséhez szükséges időtartamot (étkezés, alvásigény). • Legyen stabil, melyet a rendszerességgel, azonos időpontban visszatérő tevékenységekkel (étkezések időpontja, levegőn tartózkodás, pihenés időpontja) biztosítunk a gyermekek számára, melyeket egy idő után megszoknak és biztonságérzetet ad számukra.

NAPIREND az életkori összetételtől függően Időkeretek 6.00-8.00 órától

12.00 óráig

3-4 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás

TEVÉKENYSÉGEK 4-5 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Felajánlott, választható tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

132

5-6-7 évesek SZABAD JÁTÉK - Mozgásfejlesztés (kötelező vagy kezdeményezett) - Választható, vagy kötelezően választható felajánlott tevékenységek - Folyamatos vagy kötött tízóraizás JÁTÉK A SZABADBAN

12.00 órától 15.00 óráig 15.00-18.00 óráig

Ebéd (kötött formában, Ebéd (kötött formában, Ebéd (kötött formában, előtte, utána testápolás előtte, utána testápolás előtte, utána testápolás PIHENÉS PIHENÉS PIHENÉS és (vagy) felajánlott tevékenység SZABAD JÁTÉK (felajánlott tevékenységek)

SZABAD JÁTÉK SZABAD JÁTÉK ( választható felajánlott ( választható felajánlott tevékenységek) tevékenységek)

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

JÁTÉK A SZABADBAN

Az időkeretek az életkortól és egyéb tényezőtől függően rugalmasan változnak.

A hetirend A hetirend összeállításánál a következő elveket vesszük figyelembe: • legyenek stabil pontjai a heti programnak, megszokott napokon visszatérő tevékenységek, • legyen lehetőségünk az aktualitásokra, és a szülők bevonására, • hetente 1 alkalommal tervezzünk kötelező mozgásfejlesztést, 1 alkalommal kezdeményezett mozgásfejlesztő szabályjátékot, • egy napra tervezzük a tevékenységközpontokban felajánlott tevékenységeket, integrált módon történő feldolgozást (ezeken a napokon a csoportban dolgozó óvónőknek nagyobb fedési idő szükséges), • a felajánlott, választható tevékenységet úgy alakítjuk, hogy művészeti tevékenységekre minden nap, folyamatosan legyen lehetőség a szabad játék keretein belül, • kis- és középső csoportokban a felajánlott tevékenységek választhatók legyenek, • vegyes összetételű csoportjainkban a nagyok számára felkínált kötelezően választható tevékenységek a kisebbek számára választható lehetőséget jelenthetnek. Általános minta a hetirendre: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

Testnevelés Mozgásfejlesztő szabályjátékok (kezdeményezett) Mozgásfejlesztő szabályjátékok Mozgásfejlesztő játékok (kezdeményezett)

Választható tevékenységek Kötelezően választható vagy /és felajánlott tevékenységek Választható tevékenységek Választható vagy /és kötelezően választható felajánlott tevékenységek

Közös élmények szerzése

A heti-és napirendnek megfelelő rendszerben tervezzük a heti-, kétheti tervet, melyet a váltótárssal együtt készítünk el.

133

Ez komplex pedagógiai program, melyben a tevékenységközpontokban szervezendő játékot és játékos tanulást biztosító folyamatokat tervezzük meg. A keretjellegű hetirendünket a heti tervben töltjük meg tartalommal. A heti-, kétheti tervet a csoportok naplójában rögzítjük. A gyermekek fejlődésének és fejlesztésének regisztrálása egyéni mérő, értékelő, fejlesztő lapon történik. A gyermekek fejlődéséről rendszeresen egyénileg konzultálunk a szülőkkel.

4.3.2.5. Nevelési gyakorlatunk tartalma és feladatrendszere Nevelési gyakorlatunk integrálja a műveltségtartalmakat. Az integrálást „projektrendszernek” nevezzük. A tartalom hordozói a tevékenységek, amelyet a gyermekek vagy az óvodapedagógus kezdeményez. „A projekt sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll. A feladat nem egyszerűen a probléma megoldása vagy megválasztása, hanem a lehető legtöbb vonatkozásnak és összefüggésnek a feltárása, amely a való világban az adott problémához organikusan kapcsolódik. A projekt-módszer tudatos tervezést igényel, csakhogy elsősorban a tanulói tevékenységek tervezését…”/4/ Mit is jelent ez számunkra a nevelési gyakorlatunkban? Azért tartjuk a projekt-módszert hatékonynak nevelésünk során, mert a dolgok, jelenségek nem verbális, absztrakt síkon jelennek meg, hanem konkrétan, a tapasztalás szintjén, ahol gyermekeink maguk is képesek megfigyelésekre, felfedezésekre, felismerésekre. A témakörök kiválasztásában, a témák többszempontú feldolgozásában aktív partnerként vonjuk be a gyermekeket, akik saját élményeikkel, tapasztalataikkal hozzájárulnak a kreatív tervezéshez. A kiválasztott témák tartalmát a különböző tevékenységközpontokban, a szabad játékban és a szervezett tanulás helyzeteiben dolgozzuk fel, tevékenységhez kapcsolva. Egy-egy téma feldolgozása több héten keresztül is eltarthat, hiszen közben a gyermekek ötleteikkel, gyűjtéseikkel, megfigyeléseikkel, információikkal, tovább építik a tartalom kibontását. A tematikus projektrendszerünk jellemzői: • • • •

A gyermekek érdeklődésének megfelelően sok érdekes témát tartalmaz, nem szűkül le az évszakrendszerre. A gyerekek változatos formában találkozhatnak a témával, sokféle módszert, eljárást integrál. Sokféle tevékenységet integrál (ábrázolást, ének-zenét, dramatizálást, stb.). Sokféle helyzetben találkoznak a gyermekek a témával, pl.: helyszíni megfigyelések, képek gyűjtése, albumok készítése stb.

Nevelési feladatainkat tudatos nevelőmunkával öt nagy tevékenységforma keretében valósítjuk meg.

134

4.3.2.5.1. Az egészséges életmód kialakítása Ez a feladatkör a nevelési funkciónk közül a legfontosabb. Feladatunk: a lakótelepen, vagy a zsúfolt kicsi lakásokban élő gyermekek egészségének, testi fejlődésének, fizikai állapotának védelme. Feladatunk: ¾ Biztosítjuk az egészséges életmód feltételeit, szokásainak kialakítását. Kompenzáljuk a szociális hátránnyal érkező gyermekek hiányait. Megalapozzuk a higiéniai, táplálkozási szokások, a pihenés, edzés, s mentálhigiénét biztosító szemléletet. ¾ Az egészség megőrzését edzéssel, prevencióval és korrekcióval segítjük. ¾ Segítjük az érzékszervek egészséges működését. ¾ Fejlesztjük a harmonikus, összerendezett nagy-és kismozgást, a testi képességeket, a mozgáskultúrát. Kinizsi úti tagóvoda: • szükséges az évi kétszeri általános egészségügyi szűrővizsgálat, • a védőnők rendszeres (kéthavonkénti ) vizsgálata. 4.3.2.5.2. Mozgásfejlesztés A gyermekek mozgásigényének kielégítését, a mozgás fejlesztését az alábbi formában valósítjuk meg: ¾ Szabadmozgással az egész évben rendelkezésre álló, tematikusan felszerelt udvaron, ahol a nagy mozgástér és egyéb tevékenységek elkülönítése biztosítja a zavartalan mozgást. Zöldfa úti tagóvoda: Az eltérő szükségletű gyermekek mozgásigényének kielégítését a csoportszobában a szabad tevékenységközpontokban valósítjuk meg. Kinizsi úti tagóvoda: Terveink között szerepel tornaszoba kialakítása. ¾ A gyermekek igényeinek megfelelően általunk kezdeményezett mozgásfejlesztés, lehetőleg a szabadban. / A hetitervben 1 alkalommal testnevelés és 1 alkalommal mozgásfejlesztés szabályjátékokkal./ A mozgásfejlesztő szabályjátékokhoz sok kéziszert használunk. 4.3.2.5.3. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Személyiségközpontú pedagógiánkban meghatározó szerepet kap a gyermek érzelmi fejlesztése, formálása, az érzelmekre hatás. Egész nap erősítjük a szeretet, a kötődés szálait, formáljuk az együttérzést, az empátiát, a segítőkészséget, a szülők, kortársak, a település. a haza szeretetét.

135

Feladatunk: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Közvetítjük a társadalmi élet alapvető ismereteit a közös élmények, tapasztalatok útján. Megalapozzuk az erkölcsi érzelmeket. Fejlesztjük a udvariassági szokásokat, magatartási módokat. Erősítjük a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodást és az önérvényesítést. A tevékenységek során fejlesztjük az eredményre, akadályok leküzdésére való törekvést. Formáljuk a reális énkép alakulását. Ápoljuk a személyes és a csoportélet hagyományait. Feloldjuk a kezdeti gátlásokat egyéni élmények átélésével, mintakövetéses tanulással. Erősítjük a bizalmat önmaguk és egymás iránt.

4.3.2.5.4. Az anyanyelv fejlesztése Nevelési gyakorlatunkban az anyanyelv fejlesztése elválaszthatatlan bármely tevékenységtől és nevelési feladattól. Óriási szerepet tulajdonítunk, a másokra való odafigyelés, az irodalmi nevelés fejlesztő hatásának. Óvodásaink többsége (főleg a Kinizsi úti tagóvodában) gyenge beszédkészséggel, minimális szókinccsel, beszédértési problémával érkeznek. Feladatunk: ¾ Fejlesztjük a tapasztalatok, érzelmek, gondolatok szóbeli kifejező készségét (beszélgetőkörök szervezésével). ¾ Megalapozzuk a kontaktusteremtés, kommunikációs készség és az önkifejezés eszközeit szituációs, dramatikus játékokkal. ¾ A fonematikus hallás preventív korrekcióját végezzük játékos fejlesztő program alapján. ¾ Támogatjuk az olvasás előkészítését, az írott nyelv iránti érdeklődést (nyomtatott nagybetűkkel a nevek jelzése, írásos jelrendszer megjelenítése). ¾ Fokozatosan és folyamatosan javítjuk a kiejtésbeli, nyelvtani és szóhasználati hibákat, meghonosítjuk a párbeszédet. 4.3.2.5.5. Művészeti nevelés Művészeti nevelésünkben a legnagyobb hangsúlyt a komplex élményekre helyezzük. Ennek alapja az a globális élmény, amely a teljes gyermeki személyiséget érinti (zene, mozgás, önkifejezés együttessége). Nevelési koncepciónkat három tevékenységcentrumban érvényesítjük: a) az irodalmi b) az ének-zenei c) az ábrázoló, kézműves Feladatunk:

136

¾ Megalapozzuk a polarizált érzelmeket, erősítjük az empátiát, az önkifejezést (mese, vers, zene, ábrázolás, mozgás, bábjáték). ¾ Az esztétikai, etikai fogékonyságot élmények nyújtásával formájuk. ¾ Ápoljuk a népi hagyományok, a kultúra gyökereit, a multikultúrális értékeket. ¾ A drámapedagógia eszközeivel hangsúlyozzuk az érzelmek, gondolatok mozgással történő kifejezését. ¾ Az alkotás, az esztétikum létrehozására ösztönzünk. a) Irodalmi nevelés Az irodalmi nevelésünket megalapozó mesélést, mondókázást, verselést sokféle tevékenységhez kapcsolhatjuk, spontán vagy gyermeki kezdeményezésre, vagy általunk felajánlva a gyermekek számára. A mondóka, a vers improvizálásra ösztönzi a gyermekeket, amelyre mi magunk is példát adhatunk, amit támogatunk. Irodalmi nevelésünkben megjelenik a magyar gyermekköltészet, népmesék, népi mondókák világa, más népek kultúrájának közvetítése. A mesék dramatizálására ösztönözhetjük a nagyobb gyermekeket. A dramatizálás egy olyan komplex tevékenység, amely integrálja a művészeti ágakat, nagyszerű lehetőséget ad a közös élményszerzésre, az együttműködés készségének alakítására. Lehetőséget biztosítunk a nap folyamán a gyermekeknek, hogy beöltözzenek, „mintha” – helyzeteket teremtsenek, melyben megjeleníthetnek történéseket, elképzelt meséket és történeteket. Irodalmi nevelésünk során fontos szerepet kap a bábjáték. A bábozás integrálja a különböző művészeteket –mozgás, beszéd, zene, irodalom, ábrázolás. A gyermeki önkifejezés egyik legfontosabb eszköze, mely során fontos információhoz juthatunk a partnerként közreműködő gyermekről. Ezáltal igen fontos eszköze számunkra a megismerésnek és fejlesztésnek is a bábozás. Feladatunk: ¾ Olyan hangulat megteremtése, melyben lehetőség nyílik irodalmi élmények átélésére, ahol a nagyobb gyermekeknél megjelennek a személyes történetek, elbeszélések iránti érdeklődés és a saját mese létrehozásának igénye. ¾ Alkalmanként lehetőséget teremteni egy-egy szülő, nagyszülő gyermekkori élményeink meghallgatására. ¾ Készítsünk a gyermekekkel kedvenc figuráikról elbeszéléseket, képeskönyveket, alkossanak saját mesét. ¾ Segítsük a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formáját, a belső képalkotást. ¾ Óvodai életünkbe minden nap építsük be a mesét, verset, elbeszélést. ¾ A mesekönyveket jól láthatóan, tematikusan, könyvtári elhelyezéshez hasonlóan rakjuk ki. ¾ A népköltészet remekei, a kortárs gyermekirodalom művei mellett más népek irodalmi alkotásai is részei irodalmi nevelésünknek. b) Ének zene nevelés A gyermekek és az általunk kezdeményezett zenei tevékenységek az egész nap folyamán megjelenhetnek. A mozgás –a ritmus – a zene egymástól elválaszthatatlan egységben

137

jelenti a zenei élményt. Legfontosabb célunk a zene megszerettetése, a mozgás és az éneklés élményének nyújtása, jó hangulatú, szabad légkörben. Elsősorban a közös mozgás, éneklés jelenti a legnagyobb élményt, nincs ösztönzőbb gyermekeink számára, ha gyakran énekelünk körülöttük, akár más tevékenységek közben is. Nevelési gyakorlatunkban Kodály Zoltán és Forrai Katalin által teremtett hagyományokon építjük zenei nevelésünket. Feladatunk: ¾ Mozgás-hang-szöveg összekapcsolásával a készségek fejlesztése. ¾ A gyermekek éneklésének ösztönzése sok zenei élmény nyújtásával. ¾ Zenei kreativitás, zenei hallás, ritmus és formaérzék fejlesztése. ¾ A gyermekeket ismertessük meg környezetünk hangjaival. ¾ Mondókák, gyermekjátékok, táncok, dalok, és népdalok tanulásán keresztül zenei képességek fejlesztése. ¾ Alakítsuk ki a gyermekekben a zene iránti fogékonyságot (érdeklődésük felkeltése, zenére koncentrálás, improvizációjukat támogatjuk). ¾ Zenét értő és szerető szülőket, nagyobb testvéreket bevonunk a közös zenei tevékenységbe. ¾ Hangszerekkel való ismerkedések, készítsünk a gyermekekkel közösen sok zenei eszközt. c) Vizuális nevelés, ábrázolás, mintázás, kézi munka, kézművesség Az ábrázoló-kézműves tevékenységek lehetőségét állandóan biztosítjuk a nap folyamán. A gyermekek számára az anyaggal való játék, az alkotás során a tevékenység a fontos. A kreatív önkifejezéshez, alkotáshoz oldott légkört teremtünk a csoportban, megtanítjuk a gyermekekkel észrevenni mindazt, ami gyönyörködtető, ami esztétikus. A művészeti tevékenységek során megismertetjük a gyermekeket a színvilággal, a formavilággal, a téri ábrázolás világával, az anyagok különböző természetével, a technikákkal, amelyekkel kifejezhetjük elképzeléseinket, gondolatainkat, érzelmeinket. Minden csoportban fontos berendezési tárgy a festőállvány.

Feladatunk: ¾ A műhelymunka lehetőségének megteremtése az egész nap folyamán, ehhez a feltételek biztosítása (élmények, anyagok, eszközök, rend-és tisztántartás). ¾ Térbeli tájékozódásuk, képi, plasztikai kifejezőképességük fejlesztése. ¾ Tér-forma-színképzetük fejlesztése. ¾ Egyszerűbb művészeti alkotásokkal való megismerkedtetés. ¾ A gyermekek munkáinak megbecsülése, azokból kiállítások rendezése. ¾ A gyermekmunkák megfigyelése, elemzése. ¾ A teljes személyiség fejlesztése. ¾ A tevékenységekhez szükséges anyagok folyamatos gyűjtése. A gyermekek számára a legkedvesebb eszköz, melyet ő maga teremtett. A különböző technikákkal készített eszközöket felhasználjuk az építőjátékhoz, a szerepjátékhoz, az

138

ünnepekre (pl.: maszkok, jelmezek), kártyajátékhoz, melyeket maguk a gyermekek készíthetnek el, zenei tevékenységhez a termésekből készült hangszereket, képeskönyvek, albumok készítéséhez.

4.3.2.5.6. A külső világ tevékeny megismerése A környezet megismerését tapasztalati úton, a valóság és a gyermeki látásmód komplexitásának megfelelően végezzük. Ez két tapasztalati kört foglal magába: • tapasztalatokat, társadalmi ismereteket nyújtunk a tárgyi, természeti környezettel, a jelenségekkel, folyamatokkal, anyagokkal kapcsolatban, • matematikai tartalmú tapasztalatok szerzését integráljuk a környezetben, tevékenységekben és az élethelyzetekben. A külső világ megismerésének elsődleges, legfontosabb forrása a természet és a társadalmi valóság. a) Az aprólékos megfigyelésekhez, kísérletekhez megteremtjük a feltételeket a csoportszobában. Ezt a természetismereti tevékenységközpontunk szolgálja. Itt a gyermekek gyűjteményei, a folyamatok, a különféle anyagok és jelenségek közvetlenül megfigyelhetők, tapasztalhatók. b) A másik fontos tapasztalati forrás és képességfejlesztő hely a homokkal, vízzel és különféle anyagokkal ellátott tevékenységközpont, a „homok-víz „asztal. Ez a központ alkalmas: • az anyagokkal való ismerkedésre, • itt reprodukálhatók a közös és egyéni természeti élmények, • alkalmas különféle fizikai tapasztalatszerzésre, • színtere lehet fizikai, kémiai, jelenségek megtapasztalására, • megfigyelhető benne a vízkörforgás, a halmazállapot változás. A természeti, társadalmi, matematikai tapasztalatok, ismeretek változó körülményekben történő játékos alkalmazását segítjük a szabály-és társasjátékokkal. A megfigyelések rendezését szolgálják a gyermekek által készített tablók, képeskönyvek, tematikus albumok. Feladataink között kiemelt jelentőségű a természet, az élővilág szeretetére és a környezetvédelemre nevelés. Gyermekeinktől elvárjuk, hogy vigyázzanak a tisztaságra, védjék a növényeket, állatokat, gondozzák az élőlényeket. Szemléletüket formálják, érzékenységüket alakítják azokkal a tapasztalatokkal, amelyeket a környezet károsító jelenségeivel kapcsolatban szereznek (szemetes környezet, vandalizmus, lég-és vízszennyezés, zajártalom, vegyi anyagok és műanyagok károsító hatása). A külső világ tevékeny megismertetésének forrása elsősorban: az otthon, az óvoda, a lakóhely, a szülők munkahelye, a város intézményei, szűkebb és egyre tágabb környezete. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy óvodáink belső és külső környezetükkel a szép megbecsülésére ösztönözzenek!

139

Matematikai nevelés Nevelési gyakorlatunkban lehetőséget biztosítunk arra, hogy a gyerekek konkrét tárgyakkal való műveleteken keresztül tapasztalják a gyermekek a matematikai viszonyokat. A környezetükben található tárgyakkal való manipuláció során tanulják meg a kisgyermekkor leggyakoribb matematikai műveleteit (az egy az egyhez megfeleltetést, a számolást, a sorrendiséget, a számtani műveleteket, a csoportosítást, a mérést, az összehasonlítást, az idő fogalmát) és a geometriát, mely programunk céljai szerint a forma és a minta felismerését jelenti. Tervszerűen elrendezett csoportszobáink tevékenységközpontjai a felfedezési, gyűjtési, szervezési és építési lehetőségek sokaságát kínálja. E tevékenységek mindegyike matematikai gondolkodást feltételez. A nap folyamán matematikai program színtere lehet: • • • • • • • •

Óvodáink állandó napirendje sok lehetőséget nyújt konkrét matematikai tapasztalatokra, valamint az idő múlásának mérése kapcsán konkrét mérési tapasztalatot is eredményez. Az öltözőben vagy az étkezések alkalmával lehetőség nyílik az egy az egyhez megfeleltetésre. A tevékenységváltás (forgás) jó lehetőség a gyerekek megszámolására vagy valamilyen tulajdonság alapján történő csoportosítására. Hiányzók megbeszélése esetén a számolást és számtani műveleteket gyakorolhatjuk. A szabadtéri tevékenység, a testmozgás lehetőséget nyújt matematikai konkrét megtapasztalásra. A naptár, az időjárás változásainak folyamatos megfigyelése, jelzések elhelyezései a matematikai tapasztalatok gazdagítását teszik lehetővé. A kirándulásokon sok lehetőséget biztosítunk a matematikai élményekre. Szabályjátékokban, társasjátékokban tapasztalatszerzésre, alapokkal való ismerkedésre, mérésre, becslésre, térbeli matematikai ismeretek szerzésére van lehetőség.

A gyermekek matematikai fogalmainak kialakításához a hétköznapi élet tárgyai legalább olyan sok lehetőséget kínálnak, mint a direkt erre a célra tervezett matematikai eszközök Ezek az eszközök azonban nem nélkülözhetetlenek, hisz mélyreható segítséget nyújtanak a gyerekek matematikai fogalmakkal való ismerkedéséhez. Ezért valamennyi csoportszobában (általában a manipulációs központban) helyezzük el ezeket.

4.3.3. A család bevonása az óvodai életbe Nevelési gyakorlatunk harmadik alappillére a családok bevonása az óvodai életbe. Óvodai nevelésünk elsősorban a családi nevelés kiegészítésére vállalkozik. Valljuk, hogy a család hatása a kisgyermekkori fejlődésre meghatározó. Ezért tartjuk nélkülözhetetlennek, létfontosságúnak az óvodai nevelőmunkánkban a szülői közreműködést, a gyermekek egészséges és harmonikus fejlődése szempontjából.

140

Óvodáinkban a szülők mintát láthatnak a nevelési helyzetek megoldására, elsajátíthatják az óvodapedagógusok attitűdjeit. Az óvodában gyermekével együtt játszó szülő megtanulja, hogyan lehet otthon is érdekes tevékenységet szervezni. A szülő alkalmanként besegít a szervezési feladatokba. A szülők és gyermekek közreműködésével alakítjuk ki az „élményszerző” programokat, tapasztalatszerzési lehetőségeket. Megismerve a szülők foglalkozását, hobbiját, segítségünkre lesznek nagyobb hozzáértésükkel egy-egy érdekes téma feldolgozásában. Az együttműködés, együttes tevékenység során a szülők sok információt szereznek gyerekükről, az azonos problémával küzdő családok segíthetik egymást. A családhoz közeledés jellemzői A család pótolhatatlanságának hangsúlyozásával erősítjük a szülők kötelességérzetét. A szülőket partnerként tekintjük a nevelőmunkánk során, akiknek igényei és szükségletei vannak. A szülőknek jogaik vannak, s azokat a gyermekek érdekében érvényesíthetik. 4.3.3.1. A család bevonásának alapszabályai Alapkövetelmény: az óvodai életbe bevont szülővel nem lehet a közoktatási törvényben biztosított személyi feltételeknek a hiányát pótolni. Nem lehet az óvodapedagógus szerepét helyettesíteni a segítő szülővel. A családok, szülők, testvérek, nagyszülők fogadására alkalmas hely a családi szoba, ahol lehetőség van nyugodt, bizalmas beszélgetésre. A hirdető táblán a napokat és tevékenységeket, feladatokat előre jelezzük, amikor a szülőkre számítunk. Óvodai nevelő munkánknak vannak hagyományai a családdal való együttműködésre, amelyet továbbra is ápolunk. A kapcsolattartásunknak informális és formális lehetőségei vannak. Az együttműködésünk informális lehetőségei: • reggeli időszakban információcsere, • délutáni beszélgetések, • falitábla, hirdetőtábla (több szülőt érintő információkat tartalmaz, melyet folyamatosan cserélünk), • írásos köszönetnyilvánítások. Kapcsolattartásunk formális lehetőségei: • értekezlet, családlátogatás, a család óvodalátogatása, a szülők érdekképviseletének működtetése, kérdőív. A szülők részvételének egyéb lehetőségei: • közös szabadidős programok és más együttműködési formák. A család bevonása az óvodai életbe tartalmazza az óvoda hagyományainak sajátos formáit. Óvodába lépése előtt az otthoni környezetében megismerjük a gyermeket, mindenre kiterjedő ismeretet szerzünk a gyermekről. Munkánk összehangolásával készülünk a gyermekek fogadására, érzelmi biztonságot jelentő, vonzó tevékenységek szervezésével. A beszoktatásnál a szülő is jelen van, amíg ezt a gyermek igényli. 141

A család bevonását a következő dokumentumok segítik: • a szülők igényeit felmérő lapok, kérdőívek, • a szülők képviseletéből álló testület éves dokumentumai, • hirdetőtáblák.

4.3.4. Családgondozás, szociális munka Óvodáink családi hátterét a bemutatkozásban már részleteztük. A felsorolt tényekből és nevelési gyakorlatunk alapkoncepciójából következik ez a fontos területe munkánknak. Óvodapedagógusaink eddig is végeztek családpedagógiai, családgondozói, család és gyermekvédelmi tevékenységet. A szociális munka átfogó kategória, amely magába foglalja a szociális jellegű tevékenységek széles körét. Megfelelő végzettségű szakember nincs óvodáinkban, ezt a feladatot szociális érzékenységgel és elhivatottsággal rendelkező óvónőink vállalják fel, a lehetőségek szerint. Feladatunk átképzéssel, továbbképzéssel megfelelő végzettségű szakember alkalmazása. Lehetőségeink a családsegítésben: • érzelmi biztonságot és mentális támogatást nyújtunk a krízishelyzetben élő gyermekeknek és szüleiknek, • együttműködünk a szociális ellátó intézményekkel, szakemberekkel, • bemutatjuk a szociális támogatások rendszerét, • szükséges esetben ellátjuk a gyermek érdekének képviseletét a szakszolgáltató intézmények megkeresésével, • Kinizsi úti tagóvoda: anyagi, természetbeni segítési formákat kezdeményezünk (segélyek, ruhanemű, élelmiszer nyújtása, stb).

4.3.5. Együttműködésünk, külső kapcsolataink Nyitott óvodáinkat óvó-védő, szociális, nevelő, személyiségfejlesztő funkciója összekapcsolja elsősorban a családdal és a gyermekek fejlődésére közvetlenül ható más intézményekkel: bölcsődével, iskolával, speciális szolgáltató és közművelődési intézményekkel. Team-munka az óvodában Óvodáink a Madarász Imre Egyesített Óvoda tagóvodáiként működnek. Zavartalan munkánkhoz nélkülözhetetlen testületeink harmonikus együttműködése, a team-munka több szinten történő jelenléte. Óvodapedagógusaink differenciált munkaidő-beosztásban dolgoznak, munkájukat szakképzett dajkák segítik. A folyamatosság és differenciálás érdekében az egy csoportban dolgozó óvodapedagógusaink váltott ciklusban dolgoznak, kölcsönösen kiegészítve egymás tevékenységeit, támaszkodva a csoportban dolgozó dajka és a szülő-segítők munkájára. A „Lépésről-lépésre” program óvodáival, a Lépésről-lépésre Országos Szakmai Egyesülettel és az Ec-Pec Alapítvánnyal kapcsolatot tartunk. 142

Óvoda – Helyi Integrációs Szövetség kapcsolata Óvoda-bölcsőde kapcsolata Fontosnak tartjuk, hogy a bölcsődéből az óvodába való átmenet ne okozzon érzelmi megrázkódtatást a gyermekek számára. Ennek érdekében kölcsönösen tájékozódunk a másik intézmény működéséről, napirendjéről. Kinizsi úti tagóvoda: Óvodánk a bölcsőde szomszédságában helyezkedik el, így lehetőségünk van közös látogatások és ünnepségek szervezésére, a bölcsődéből óvodába való átmenet időpontjainak személyes egyeztetésére. Az óvoda-iskola kapcsolata Együttműködésünk formái: • Szülői értekezleteken lehetőséget biztosítunk a leendő elsős tanítóknak, hogy a gyermekek iskolába lépése előtt tájékoztassák a szülőket az iskolával kapcsolatos tudnivalókról. • A nagycsoportos gyerekekkel ellátogatunk az első osztályokhoz, ismerkedünk az iskolával, a taneszközökkel, közösen játszunk. • A leendő első osztályos tanítónők május hónapban óvodai környezetben ismerkedhetnek meg az iskolába menő gyermekekkel. • Közös terv készítése a Zádor úti és az Arany János Általános Iskolával.

Egyéb kapcsolataink A városban lévő közművelődési intézményekkel az elmúlt évek során kialakított jó kapcsolatot tovább mélyítjük. Az általuk, óvodások számára szervezett programokban részt veszünk, városi rendezvényeikhez aktív szakmai segítséget nyújtunk. A gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében együttműködünk a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, hatóságokkal Az egyházak számára a szülők igényei alapján-nevelési időn kívül-lehetőséget biztosítunk a hitéletre nevelésre. A Kisebbségi Önkormányzat képviselőivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. A kapcsolattartás formái: • •

rendezvényeinkre meghívjuk, a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek közös segítése, beóvodázása, 143

• •

közös pályázatok, rendezvények, a cigányság kultúrájának, értékeinek, múltjának megismerése, bemutatása.

5. Takács Péter úti – Körös úti tagóvodák nevelési gyakorlata

144

TARTALOMJEGYZÉK 5.1. 5.1.1. 5.1.2. 5.2. 5.3. 5.3.1. 5.3.2. 5.3.3. 5.4. 5.5. 5.5.1. 5.2.2.

Óvodáink bemutatkozása – Küldetésnyilatkozata Körös úti tagóvoda Takács P. úti tagóvoda Nevelési gyakorlatunk célja, feladata Nevelésünk feladatrendszere Egészséges életmódra nevelés, egészség óvása Szocializáció folyamata az érzelmi biztonság segítségével Óvodáink hagyományai Mozgás Feltételrendszer Környezet Tervezés

145

147 147 149 152 152 152 153 154 155 161 161 163

5.5.3. 5.5.3.1. 5.5.3.2 5.5.3.3. 5.5.3.4. 5.5.3.5. 5.5.3.6. 5.5.3.7. 5.5.3.8.

Tevékenységek, kultúra átadás Játék Játékba integrált tanulás – értelmi nevelés Mese – vers – anyanyelvi nevelés Rajzolás, festés, kézimunka Ének-zene Környezet megismerése, védelme Környezet tér, formai, mennyiségi megismerése Munkajellegű tevékenységek

164 164 165 166 169 170 173 176 177

5.1. Óvodáink bemutatkozása - Küldetésnyilatkozata

5.1.1. Körös úti tagóvoda Óvodánk a város külterületén helyezkedik el. Régi parasztházból kialakított, kezdetben egy csoporttal működő óvoda volt. 1963-ban a Kiskulcsosi Iskola igazgatása alá került és megkezdték folyamatos bővítését. 1972-már három csoportban fogadhatták a gyermekeket. Óvónőink a gyógytestnevelés és az anyanyelvi nevelés területén szakképzettek. Kiemelten foglalkozunk azokkal a gyerekekkel, akiknek a beszédkészség területén lemaradásaik vannak. Ezzel kiegészítjük az óvodánkban folyó logopédiai ellátást. A nevelőmunkát segítő dajkák gyermekszerető, segítőkész emberek.

146

Óvodánk tárgyi feltétele, a helyi viszonyokat figyelembe véve megfelelő. Célszerű, könnyen mozgatható bútorokkal, esztétikus belső környezettel, családias jellegű óvodát alakítottunk ki. A helyiségek szűkössége miatt, jobb szervezéssel, nagyobb odafigyeléssel tervezzük a napirend tevékenységeit. A mozgásos programunk eszközkészletét állandóan bővítjük. Központi pályázatok útján, képességfejlesztő játékokat tudunk vásárolni. Az óvoda udvara tágas, biztonságos, a betonozott terület kivételével fűvel borított. Esztétikus környezetet nyújtó, a gyermekek mozgásfejlesztésének, sokszínű tevékenységének teret adó udvart alakítottunk ki. Örökzöld és lombhullató fák, bokrok, cserjék, virágoskertek és veteményeskertek tagolják udvarunkat. Az állandó játékeszközökön kívül, olyan sportszereket helyezünk az udvarra, amelyeken a gyerekek kipróbálhatják testi képességeiteket. Fejlesztési elképzeléseink a mozgástér további átalakításához, tárgyi feltételek bővítéséhez kapcsolódnak. Nevelési gyakorlatunk alapja a mozgás, és a mozgás szeretetére épülő életmód kialakítása. A mozgás, a gyerekek lételeme, amely minden tevékenység keretét adja. Fontosnak tartjuk, hogy a szülők elfogadják óvodánkat, nevelési gyakorlatunkat. Együttműködésünk a gyerekek fejlődését segíti. A rendszeres mozgásfejlesztéssel, a gyerekek egészségének megőrzését, a mozgásigényük kielégítését és ezen keresztül értelmi képességük fejlődését segíti elő.

Küldetésnyilatkozat Óvodai nevelésünk során az egészséges testi és szellemi fejlődés megalapozására törekszünk. Munkánkat úgy szervezzük, hogy a gyerekek mindvégig érezzék az érzelmi biztonságot nyújtó óvodai légkört. A gyerekeket nap mint nap tiszta, esztétikus óvodai környezet fogadja. A gyerekek mozgásfejlesztéséhez, sokszínű tevékenységéhez jó lehetőséget ad a tágas, biztonságos óvodaudvar. A szülők segítő, támogató szándékát minden nap érezzük, amely munkánkat pozitívan befolyásolja. Hagyományainkkal is ezt a szoros kapcsolatot ápoljuk.

147

A gyerekek életkorának megfelelő napi ritmust alakítunk ki az egészséges testi fejlődés biztosítása érdekében. Figyelmet fordítunk a szokások megalapozására, az együttélés szabályainak elfogadtatására. A gyermekek feltétel nélküli elfogadását valljuk, és egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően kínálunk fel ismereteket. Fejlesztésünk alapja a mozgás, amely beépül a tevékenységekbe, ezzel a gyermekek érdeklődésére és tapasztalatára alapozunk. Óvodapedagógusaink szakképzettek a gyógytestnevelés, valamint a beszédfejlesztés terén. Az óvoda és az iskola közötti pedagógiai kapcsolat eredményeképpen óvodásaink az iskolában, emelt szintű testnevelés keretében folytatják az aktív mozgást. Személyiségünkkel, munkánkkal a mozgás szeretetére építő életvitelt, életmódot közvetítünk a gyerekeknek.

5.1.2. A Takács Péter úti tagóvoda „Kis gyermekem csak nézzél szerteszét, Éretted van minden, ami szép.” /Várnai Zseni/

Óvodánk a város délkeleti részén helyezkedik el, családi házak övezik. 1982-ben épült óvodai célokra. Több alkalommal felújították, korszerűsítették. Négy csoporttal működik, 89 kisgyermek befogadására alkalmas. Óvodánk udvara tágas, füvesített, virágok, fák biztosítanak tiszta levegőt gyermekeinek. Az udvar mérete lehetővé teszi, hogy az egyes korosztályok ne zavarják egymás tevékenységét a szabad levegőn való tartózkodás alatt. Mozgásfejlesztő eszközeink különböző típusú mozgásra adnak lehetőséget. Az óvodába járó gyermekek családi környezete, a szülők iskolázottsága, jövedelemszintje, lakáskörülményeik, a családok életrendje eltérő. A család elvárása az óvodával szemben, hogy gyermekeiket óvjuk, gondozzuk, biztosítsuk az egészséges életmód szokásainak kialakulását. Szülői elvárás, hogy fejlesszük a gyermek értelmi képességeit, hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre. Büszkék vagyunk, hogy a szülők igénylik az óvodánkat, elismerik munkánkat. Törekszünk tiszta csoportok kialakítására. Az óvodánk tárgyi feltételei jónak mondhatók. Büszkék vagyunk a jól felszerelt tornaszobánkra, amely 2002. decemberében került átadásra (szülői és önkormányzati támogatásból épült). A gyermekek nap mint nap örömmel veszik birtokukba. Közösségünk szakmailag magas fokon felkészült nevelőközösség. Közösségünk emberi kapcsolataira a nyíltság, egymás elfogadása a jellemző.

148

Óvodánkban évek óta lehetőséget biztosítunk az igényeknek megfelelően angol nyelvre, hitéletre való nevelésre, valamint a nyári időszakban a vízhez szoktatásra, úszás-előkészítésre, külső szakemberek bevonásával. Nevelőmunkánkat hat szakképzett dajka segíti. A dajkákkal közvetlen, egymás munkáját segítő kapcsolatunk van. Célunk a környezethez, tájhoz, emberekhez, társakhoz való érzelmi viszony megalapozása, a családdal való szoros kapcsolat tartása. Az anyanyelv megalapozása mellett fontos feladatunk a gyermeki személyiségre irányuló sokoldalú képességfejlesztés, a gyermekek mozgásfejlesztése, a nagymozgás és finommozgás differenciálása. Tapasztalataink szerint az óvodás gyermekeink körében egyre gyakoribb a tartáshibás, lúdtalpas, gerincdeformitás elváltozás. Megelőzésük érdekében a gyermekorvossal, gyógytestnevelővel folyamatos kapcsolatot tartunk. Csoportközi foglalkozások keretében tartásjavító gyermektornát szervezünk. A problémák megelőzésére a gyermekek sokoldalú, játékos mozgásigényének kielégítését, értelmi képességük fejlesztését segíti elő programunk.

Küldetésnyilatkozat Pedagógiai munkánk során építünk a mozgás emberformáló erejére. A gyermekek egészséges testi, szellemi fejlődését segítjük elő. Arra törekszünk, hogy óvodánk esztétikus külső, belső környezete feleljen meg a gyermekek életkorának, érzelmi világának és biztonságának. Fejlesztésünk alapja a mozgás, mely beépül a tevékenységek sokszínűségébe, ezzel a gyermekek érdeklődésére és tapasztalására alapozunk. A gyermekek feltétel nélküli elfogadását valljuk, egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően kínálunk fel ismereteket. Pedagógusaink szemlélete: fogadjuk el a gyermeket olyannak amilyen, mindig vegyük észre, érezze, hogy ő a legfontosabb. Nyitottak és együttműködőek vagyunk a családi házzal, hagyományainkkal is ezt a szoros kapcsolatot ápoljuk. A gyermek pozitív személyiségjegyének megerősítése minden későbbi fejlődés alapja.

149

RENDSZERÁBRA

CÉL FELADATREND

Egészséges életmódra nevelés

Szocializáció érzelmi biztonság segítségével hagyományaink

MOZGÁSFEJLESZTÉS

FELTÉTELRENDSZER

KÖRNYEZET

tárgyi környezet személyi környezet óvodán kívüli környezet

TERVEZÉS

TEVÉKENYSÉGEK KULTÚRAÁTADÁS

nevelőmunka tervezése tevékenységek hetirend napirend

játék játékban integrált tanulás, értelmi nevelés mese-vers, anyanyelv ápolása rajz, festés, kézi munka ének-zene környezet megismerése, védelme környezet tér-formai mennyiségi megismerése munka jellegű tevékenységek

150

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén

5.2.


Célunk: A 3-7 éves gyermekek sokoldalú harmonikus személyiségének kialakítása, a legmegfelelőbb tevékenységi forma segítségével a tervszerű, rendszeres mozgással. A mozgás szeretetére építő életvitel, életmód megalapozásával. Feladatunk: A mozgás célzott fejlesztésével a motoros képességek és mozgáskészségek kibontakoztatására törekszünk. A gyermeknek a mozgásos tapasztalatai során fejlesztjük környezetükkel való közvetlen és közvetett kapcsolatrendszerét, saját testéről szerzett információit. A szervezet általános, sokoldalú ráhatásával elősegítjük a gyermekek megfelelő testi, akarati, erkölcsi tulajdonságainak fejlődését, értelmi képességeinek fejlesztését. A nevelési céljaink és feladataink óvodáinkra nézve azonosak. A csoportok arculatát a gyermekek és az óvónők személyisége alakítja, formálja sajátossá. 5.3.

Nevelésünk feladatrendszere

5.3.1. Egészséges életmódra nevelés, az egészség óvása Célunk: A gyermek életkorának megfelelő helyes életritmus kialakítása, az egészséges testi fejlődés biztosítása, a családdal együttműködve. Feladatunk: Törekszünk a gyermeki testi, lelki szükségletek kielégítésére és harmonikus összehangolására.

151

A rugalmasan szervezett napirend, hetirenden belül a gyermek helyes életritmusának kialakítása. Gyermekeink fejlődése érdekében fontos a következő szokások kialakítása és elsajátítása. A kultúrált étkezés szokásaira nevelés Esztétikus terítésre szoktatás megfelelő teríték biztosításával, a szokásrendszer kialakítása. Életkortól és fejlettségtől függően az étkezéshez szükséges eszközök önálló és helyes használata. Egészséges, korszerű táplálkozás Óvodáink számára a napi háromszori étkezést központi konyha biztosítja, folyamatos kapcsolatot alakítottunk ki, hogy a korszerű táplálkozásnak megfelelő ételféleségeket biztosítsanak gyermekeink számára. Délutáni pihenés Minden csoportban megteremtjük a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket (a gyerekek méretének megfelelő vastag szivacs, levegőcsere, megfelelő hőmérséklet, az alvás hangulatához megfelelő mese, halk zene). Testedzés Gyermekeink edzését a nap, a légfürdő és a mozgás biztosításával tesszük lehetővé. A szabadban töltött idő során az udvaron a sporteszközöket fejlettségi szintjüknek megfelelően használják. Fokozottan ügyelünk testi épségükre, és arra neveljük őket, hogy vigyázzanak önmaguk és társaik épségére. A korcsoportok életkorától függően délelőtt egymásfél órát töltünk a szabadban. Nyári időszakban a napirendben meghatározott étkezéseken, pihenésen kívül minden időt a szabadban töltünk. Strandlátogatás lehetőség szerint. Higiéniai szokások, szabályok kialakítását az intimitás tiszteletben tartásával Testi komfortérzetük biztosítása a megfelelő eszközökkel.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: A szabadban végzett számtalan tevékenység által a gyermekeink kiegyensúlyozottá, edzetté, testileg-lelkileg teherbíróvá válnak. Megtanulnak alkalmazkodni a változó körülményekhez: megfelelően mozognak, tájékozódnak. Személyükkel kapcsolatos tisztálkodási, öltözködési teendőket önállóan végzik, és az elsajátított higiéniai szokások beépülnek mindennapjaikba. Képesek lesznek szükségleteik felismerésére, kielégítésére, mozgásigényük szándékos irányítására.

152

5.3.2. A szocializáció folyamata, az érzelmi biztonság segítségével Célunk: A gyermekek egyéni érdekeinek, képességeinek, tulajdonságainak kibontakoztatása a közösségben, a csoport normái alapján – érzelmi biztonságot nyújtó környezetben. Feladatunk: Fontosnak tartjuk óvodásaink beszoktatását, mert ez az alapja az óvoda és a szülői ház jó kapcsolatának. Lehetőséget biztosítunk a szülővel való beszoktatásra. Óvodáinkban arra törekszünk, hogy érzelmi biztonságot teremtsünk gyermekeink számára, melyre óvodapedagógusaink, dajkáink összehangolt munkája a biztosíték. A tervszerű mozgások során arra törekszünk, hogy megismerjék önmaguk és társaik képességeit, és ezáltal fejlesztjük pozitív emberi magatartásukat. Fokozzuk versenyszellemüket, a kudarctűrést, figyelemre, türelemre, kitartásra, segítőkészségre neveljük őket. Az óvodai csoportok szervezésénél figyelembe vesszük a gyermekek életkorát, óvodánk személyi, tárgyi feltételeit, az óvodapedagógusok véleményét. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén: A gyermekek nyitottá, alkalmazkodóvá válnak. Közvetlen kapcsolatot alakítanak ki társaikkal és a felnőttekkel. A kapcsolatukban használják az illemszabályokat. Szívesen vesznek részt közös tevékenységekben, ahol képesek a szerepek kiosztására, döntéshozásra, toleranciára és a másság elfogadására. A gyermekek tevékenységében egyre inkább elhatárolódik a játék a feladattól. Belső igényükké válik a létrehozás vágya. Figyelmük kevésbé elterelhető, feladattudatuk révén kitartóvá válnak. Személyiségük jellemzői lesznek: pozitív magatartás, segítőkészség, figyelmesség, versenyszellem, türelem, kitartás, kudarctűrés.

5.3.3. Óvodáink hagyományai Nevelőmunkánk fontos részei az ünnepek sajátos hangulatának megteremtése a hozzákötődő hagyományok, szokások felelevenítése. Mindezekkel értékeink megőrzésére, továbbadására van lehetőségünk. Az ünnepek, a szokások keretet adnak munkánknak, amelyek kiemelkednek mindennapjainkból, külsőségekben és belső tartalmukban egyaránt. Óvodáink ünnepei, rendezvényei: - Mikulás

153

A Mikulást megjelenítjük a Körös úti óvodában nyílt nap keretében, szülők részvételével, minden csoportban a Takács Péter úti óvodában a gyermekek részvételével, zárt körben, minden csoportban. A gyermekek ajándékot kapnak, az érzelmi ráhangoltságot műsorral biztosítjuk. - Karácsony Hangulati előkészítés folyik az óvodákban az Advent jegyében. A Körös úti óvodában a csoportok együtt ünnepelnek, fenyőfát díszítünk, megajándékozzuk egymást. A Takács Péter úti óvodában csoportonként ünnepelnek, a fenyőfa alá játékok kerülnek és egyénileg is kis ajándékot kapnak. - Farsang Szülőkkel közösen farsangi mulatság szervezése. ¾ Húsvét Hangulati előkészítés az ünnepre. ¾ Anyák napja Minden csoport dallal, verssel köszönti bensőséges ünnep keretében az édesanyákat, nagymamákat. ¾ Nagycsoportosok búcsúztatása, évzáró Nyílt óvodai rendezvényen a nagycsoportosok elbúcsúznak az óvodától, a kisebbek műsorral búcsúznak el tőlük. ¾ Gyermeknap Az óvoda valamennyi csoportja együtt ünnepel, játékos, vidám összejövetel. ¾ Nemzeti ünnepek Érzelmi ráhangolás, cselekvésen keresztül. ¾ Születés-és névnapok Az ünnepelt gyereket csoporttársai köszöntik és ajándékot kap.

5.4.

A mozgás

Célunk: A gyermekek mozgáskedvének fenntartása, a mozgás megszerettetése, mozgásigényük kielégítése. A mozgásműveltség fejlesztése. A tájékozódás, alkalmazkodóképesség, akarati tényezők fejlesztése a szabad mozgásvágy megőrzésével. A testi képességek - kondicionáló, koordináló, mozgékonyság, hajlékonyság - fejlesztése. A rendszeres mozgásra szoktatás elvei: A mozgást tudatosan szervezzük, irányítjuk, melyet a gyermekek rendszeresen végeznek. Célunk, hogy a gyermekek jól érezzék magukat a sokirányú mozgásban, s a mozgásról szerzett pozitív élményeiket megerősítsük. Munkánk során nagy figyelmet fordítunk a gyermekek egyéni adottságaira és képességeire, amelyeknek a fokozatosság elvével kell jár együtt. A foglalkozásokon a részvétel kötelező, de nem kényszeríthető.

154

A rendszeres mozgástevékenységre szoktatás elvei: Testnevelés A beszoktatásnál (bármelyik életkorban) lehetőséget teremtünk az együttmozgásra (mindennapi testnevelés – szabadon választható részvétel). A beszoktatás után fokozatosan tesszük kötelezővé – heti egy, majd kettő alkalommal - a testnevelés foglalkozást. A fokozatos bevezetéssel az a célunk, hogy a belső igényből fakadó mozgás pozitív érzelmi töltöttséget, megerősítést nyerjen a gyermekeknél. A foglalkozásokon előtérbe kerülnek a testnevelési játékok, a játékos utánzó mozgások. A labdát, mint játékeszközt, minden korosztálynak biztosítjuk. Kiegészítő mozgástevékenység(ek) A gyermeket erre a tevékenységre is ráhangoljuk. A bevezetés lépései: Ismerkedés az eszközökkel, azok kipróbálása, együttjátszás, beszélgetések. Arra törekszünk, hogy ezt a tevékenységet is a gyerekek mindvégig játéknak érezzék. Mindezt körültekintően, kitartóan, türelemmel, következetesen végezzük. ¾ Testnevelés Feladatunk: A rendszeres testmozgással az a feladatunk, hogy a gyermeki szervezetet sokoldalúan fejlesszük. A gyakorlatok által erősítjük a gyermeki test vázizomzatát, a helyes testtartás kialakítására törekszünk. A gyermekek nagyfokú mozgásigényét sok játékkal és egyéb természetes mozgással elégítjük ki. Mindennapi testnevelés feladata: a szervezet felfrissítése, megmozgatása. Anyagának összeállításánál a következő variációkat alkalmazzuk: • ismert gimnasztikai gyakorlatok, • mozgásos játékok, • a kettő kombinációja, • zenés gimnasztika. A testnevelés foglalkozásokon tervszerű, rendszeres ráhatásra törekszünk. A testgyakorlatok tudatos alkalmazásával a következőket fejlesztjük a gyerekeknél: ¾ Testi fejlődést, ¾ Motoros képességeket, ¾ Mozgás-készséget, ¾ Mozgásműveltséget, ¾ A személyiség sokoldalú képzését. Ezek a sajátos feladatok, részfeladatokra történő bontással oldhatók meg.

155

¾ Testi fejlődés biztosítása A szervezet általános, sokoldalú, arányos erősítése, fejlesztése. ¾ Motoros képességek fejlesztése Az állóképesség (kondicionális) téri tájékozódás, egyensúlyérzék, ritmuskészség (koordinációs), mozgékonyság, hajlékonyság megalapozása. ¾ Mozgásműveltség kialakítása jártasság, készség szintjén A mozgásos cselekvések szép, esztétikus kivitelezése. Szórakoztató, élményekben gazdag testnevelési játékok szervezése.

Főbb szervezési feladatok: Takács Péter úti óvoda: Udvarunkon lehetőség nyílik a testnevelési foglalkozások vezetésére, mászásokat, csúszásokat, bújásokat jól meg tudjuk valósítani a fém és fa mozgásfejlesztő játékszereken. A testnevelés foglalkozásokat a tornaszobában tartjuk. A foglalkozások tartalmi felépítését minden óvodapedagógus maga határozza meg, csoportjára lebontva. Az óvodai testnevelés mozgásanyaga: A megfelelő mozgásanyaggal, megfelelő ráhatással következik be fejlődés a gyermekek számára. A tervező munkánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: • megfelelő gyakorlási lehetőség biztosítása, • elegendő ismétlési alkalom, • fokozatosság, • harmonikus fejlesztés, • a foglalkozások anyagának kapcsolata más tevékenységekkel. A gyermekek mozgásigényének kielégítése, képességeik fejlesztése egyre bonyolultabb, nagyobb erőkifejtést, figyelmet igénylő gyakorlatokat iktatunk be. Ezeket a testgyakorlatokat fokozatosan, a gyermekek képességeihez igazodva állítjuk össze. A gyakorlatok nehezítése, bonyolultabbá tétele kéziszerekkel és tornaszerekkel történik. A gyermekek állóképességének fejlesztése érdekében utánzó-, futó-, fogó-és versenyjátékokat szervezünk. A foglalkozásokat játékban gazdag, kötetlenebb, de fegyelmezett légkörben, kellő aktivitást biztosító szellemben vezetjük. A testnevelési játékokat kiemelt fontosságúnak tartjuk, hiszen a játékok során megtanulnak a gyerekek egymás testi épségére vigyázni, más sikereinek örülni. Ezáltal ügyesednek, önbizalmuk, bátorságuk nő. Hozzászoktatják ezek a játékok a gyerekeket a szabályok betartására és önbizalmuk kifejlesztésére is. A 3–7 éves gyerekek motoros képességének fejlesztését segítő, a testnevelési foglalkozások alapvető mozgásanyaga: ¾ Kondicionáló képességek fejlesztése • Erő - gyorserő - a test általános ereje • Állóképesség 156

•

- alap állóképesség - globális állóképesség Gyorsaság - mozgásgyorsaság - reakciógyorsaság

¾ Koordinációs képességek fejlesztése • Téri tájékozódási képesség • Mozgásérzékelés (kinesztetikus képesség) • Reakcióképesség • Egyensúlyozási képesség • Ritmusképesség ¾ Mozgékonyság, hajlékonyság 3-4 éves korosztály mozgásanyaga: A gyermekek irányított mozgástevékenysége során a nagymozgások fejlesztésére helyezzük a hangsúlyt. •

Atlétikai jellegű gyakorlatok: Futás: lassú, közepes iramú. Ugrások: páros lábon szökdeléssel, tovahaladás kisebb tárgyak átugrásával, szökdelés, karikába be- és kiugrással. Dobások: hajítás távolba babzsákkal, kislabdával.

•

Labdagyakorlatok: helyes labdafogás elsajátítása, labdagurítás két kézzel test körül, járás közben hullámvonalban, társnak ülésben két kézzel.

•

Tornajellegű gyakorlatok: Rendgyakorlatok, gimnasztika (kétütemű), ahová kar-, lábgyakorlatok, törzsfordításhajlítás tartoznak. Használt kéziszerek: babzsák, karika, szalag.

•

Szabadgyakorlatok, zenei aláfestéssel: Természetes támaszgyakorlatok, kúszások, csúszások, mászások (talajon). A mozgásanyaghoz tartoznak egyensúlygyakorlatok, hossztengely körüli gurulás, gurulóátfordulás előre.

4-5 éves korosztály mozgásanyaga: (A 3-4 éves korban megismertek a következőkkel egészülnek ki.) A gyermekek természetes mozgásában még mindig a nagymozgásokat fejlesztjük. Ebben a korban kiemelt szerepet kap az egyensúlyérzék fejlesztése. •

Atlétikai jellegű gyakorlatok: Futások: közepes iramú, belegyorsuló és futás tempóváltoztatással. Ugrások: szökdelések egyik, majd másik lábon, átlépések akadályokon fel és le, helyből távolugrás, helyből magasugrás. Dobások: kislabda hajítás távolba.

157

•

Labdás gyakorlatok: labdagurítások, feldobás – elkapás, labdavezetések.

•

Torna jellegű gyakorlatok: Rendgyakorlatok: vigyázzállás, testfordulatok, járások különböző irányban.

•

Gimnasztika (4-6 ütem). Kargyakorlatok: mellső középtartás, karlendítés, karfordítások. Törzsgyakorlatok: törzsdöntés előre. Lábgyakorlatok: lábemelések, láblendítések, szökdelések, törökülés, sarokülés. A kéziszerek kiegészülnek különféle labdákkal, székkel, a tornaszerek kiegészülnek a paddal.

•

Természetes támaszgyakorlatok: kúszások, csúszások, mászások, talajon, padon, rézsútos padon fel, le, és eszközhordással, pókjárás.

•

Egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozó járás padon, rézsútos padon, eszközökkel felfelé és lefelé, hossztengely körüli gurulás talajon, gurulóátfordulás előre guggolótámaszból guggolótámaszba, és terpeszállásból, urószekrényen végezhető gyakorlatok: függőleges repülés, gurulóátfordulás előre, nyusziugrás: talajon, padon tovahaladással, zsugorkanyarlati átugrás előkészítése padon.

5-6-7 éves gyerekek mozgásanyaga: (A 3-5 éves korig megismertek kiegészülnek az alábbiakkal) Hangsúlyt kap ennél a korcsoportnál az észlelés, alaklátás, formaállandóság mozgás közbeni fejlesztése. •

Atlétika jellegű gyakorlatok: Futások: gyorsfutás állórajtból, futás magas térd-és sarokemeléssel, irányváltoztatással, futás versenyszerűen. Ugrások: nekifutásból távol- és magasugrás. Dobások: kislabdahajítás vízszintes és függőleges célban.

•

Labdás gyakorlatok: labdagurítások, feldobás és elkapás, kosárlabdadobás és labdaátadások.

•

•

labdavezetések,

falhoz

Tornajellegű gyakorlatok: rendgyakorlatok: vigyázzállás, harántterpeszállás, testfordulatok irányváltoztatással, fordulatokkal, járás csukott szemmel.

dobás,

elkapás

(hátraarc),

járás

Gimnasztika (6-8 ütemű): kargyakorlatok: rézsutos, magas, mélytartós karkörzések, karhúzások, malomkörzés, törzsgyakorlatok: törzsdöntés oldalt, oldalfekvés, fekvőtámaszok, lábgyakorlatok: lábterpesztések, lábkeresztezések, lábkörzések, lábcserék (ülés, fekvés) szökdelések egyik illetve másik lábon, galoppszökdelés, sarokülés.

158

Használható kéziszerek: az eddig alkalmazottakon kívül bot, medicinlabda, alkalmazhatók társas gyakorlatok, zenés gimnasztika. •

Természetes támaszgyakorlatok: kúszások, csúszások ülésben hason és hanyattfekvésben, mászások, pókjárás, rákjárás változott körülmények között, függések szeren, lábmozgásokkal, lajhármászás.

•

Egyensúlygyakorlatok: egyensúlyozó járás megemelt padon, felfordított padon, eszközhordással, hossztengelykörüli gurulás, párosával is, gurulóátfordulás előre, ikerbukfenc, gurulóátfordulás előre padról, gurulóátfordulás előre kétszer, gurulóátfordulás hátra, nyújtott ülésből, gugolótámaszból, előre-hátra összekapcsolva, fellendülés kézállásba: gugolótámaszból, csípőemeléssel láblendítések hátra, fellendülés kézállásba segítséggel, tarkóállás (segítséggel), ugrószekrényen végezhető gyakorlatok : függőleges repülés, zsugorkanyarlati átugrás, gurulóátfordulás előre – hátra, nyusziugrás padon, leterpesztéssel, zsugorkanyarlati átugrás padon (egyik, másik oldalára).

A test deformitásának megelőzése és annak ellensúlyozása: A lábboltozat, a talpboltozat süllyedése, a hanyag testtartás megakadályozása, a gyermekek izomzatának sokoldalú fejlesztésére törekszünk, amely minden csoportunkban megvalósul. A Körös úti óvodában csoportközi foglalkozásban 5-7 éves korig heti 2 alkalommal 30 percben. Láb- és tartásjavító, valamint enyhe fokú gerinc- és mellkasi elváltozások kezelésében prevenciót, korrekciót és fejlesztő mozgásterápiát végez egy óvónő. A Takács Péter úti óvodában csoportközi foglalkozások keretében 4-7 éves korig heti 2 alkalommal 30 percben végzi két óvodapedagógus. Mind a két csoportban 8-10 gyermek vesz részt. Speciális gyakorlatokat építünk be a testnevelési foglalkozások anyagába. Ezek lehetnek a bevezető részben (bemelegítés, speciális képességfejlesztés), a befejező részben (a szervezet csillapítását segítik elő). ¾ Kiegészítő mozgástevékenységek A testnevelési foglalkozásokon kívül, heti egy alkalommal kiegészítő tevékenységet szervezünk. Zenés mozgásos torna, mely a gyermek esztétikus mozgáskultúrájának fejlesztését szolgálja. A tevékenység gyakorlása során a gyermekek jártasak lesznek az adott mozgás terén. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

159

5.5.

A megtanult mozgások tökéletesebbek, összerendezettebbek lesznek. Megjelennek a gyerekeknél a mozgáskombinációk. A gyermeki mozgásfejlődés – a fejlesztés segítségével – a következő változásokon megy át: teljesítményjavulás, a mozgásvégrehajtás pontossága, ismert mozgások kombinációja. Fejlettek a gyermekek motoros képességei: kondicionáló képességek, és ezen belül kiemelt az állóképesség terhelhetősége. Kialakulnak a gyermekek koordinációs képességei: képesek térben tájékozódni, érzékelik a helyzetváltoztatást, mozgásukat megfelelően szabályozzák, egyensúlyozó és ritmusképességük is fejlett. A mozgásfejlesztő játékeszközök rendszeres használatával fejletté válik a kéz finommotorikája. A gyermekek mozgására az összerendezettség, harmonikus fejlődés a jellemző. Állóképesek, erősek, gyorsak - ugyanakkor lazák. Mindezek által szervezetük ellenállóvá válik, egészségesek lesznek. Feltételrendszer

A nevelés feladatainak megvalósításához környezet, tervező munka és tevékenységek szükségesek. 5.5.1. Környezet • • •

Tárgyi környezet (épület, udvar) Személyi környezet Óvodán kívüli környezet

•

Tárgyi környezet

Arra törekszünk, hogy a belső tér tárgyai biztonságosak, természetes anyagúak, a gyermekek méretének megfelelőek legyenek. A Takács Péter úti óvoda jól felszerelt tornaszobával rendelkezik. Udvar: az udvaron végzett tevékenységekhez biztonságos játéktereket alakítottunk ki, megfelelő minőségű játék és mozgáseszközökkel. •

Személyi környezet

Mindkét óvodában a személyi környezetet óvodapedagógusaink és a nevelőmunkát segítő dolgozók alkotják. Tiszteletben tartjuk és számítunk a dajkák munkájára, akik óvodai nevelésünk eredményességét segítik. Nevelőmunkánk eredményességét szakirányú továbbképzéssel, önképzéssel tesszük színvonalasabbá, tudatosabbá. Belső emberi tulajdonságainkkal is hozzájárulnak – kapcsolatkészségükkel, nyitottságukkal, empátiás érzékenységükkel és kooperációs készségükkel – nevelőmunkánk hatékonyságához. •

Óvodán kívüli környezet

¾ Család 160

Nevelési gyakorlatunk a családi nevelést kívánja kiegészíteni, melyet az óvoda nyitottságával és a tartalmas együttműködéssel kívánjuk elérni, a személyiségi jogok figyelembe vételével. A kapcsolattartás formái: • Beíratás: az első személyes kapcsolat felvétele. •

Összevont, réteg és csoport szülői értekezletek: a nevelési értekezletek témáihoz kapcsolódóan pszichológiai előadások szervezése.

egészségügyi,

pedagógiai,

•

Családlátogatások: a gyermekek óvodába kerülése előtt, valamint évente egy alkalommal, családi nevelési szokások megismerése, beszélgetés a gyermek fejlődéséről.

•

Egyéni beszélgetések: szülőkkel a gyermek fejlődéséről évente kétszer, előzetes időpont egyeztetésével, a szülők igényei alapján.

•

Közös ünnepségek: megtalálhatók a hagyományok között.

•

Nyitott óvoda: előzetes megbeszélés alapján a szülő bármikor bejöhet az óvodai csoportba, hogy megismerje gyermeke óvodai életét.

•

Közös kirándulás családi szervezésben az SZMK tervben meghatározottak szerint, a költségeket a szülők viselik.

¾ Óvodák közötti kapcsolatok kiszélesítése (sorverseny) ¾ Óvoda-bölcsőde kapcsolat ¾ Óvoda-iskola A hagyományokra támaszkodva nyitottak vagyunk minden új kapcsolat kialakítására. Együttműködünk a város általános iskoláival. Az együttműködés formái: • •

Az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt. Kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat a tanév elején meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában.

161

• • •

Szülői értekezleteken való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyermekek szüleit pedagógiai elképzeléseikről, az iskolába lépés teendőiről. A gyermekek látogatása az iskolában: ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel. Közös rendezvények, játékos sportvetélkedők, ügyességi játékok

¾ Egyéb intézmények A Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ szervezésében bemutatott színház- és mozielőadások kiállítások látogatása, a gyermekek életkorának és érdeklődésének figyelembe vételével.

5.2.2. Tervezés Tervezésünk során a fokozatosság és tervszerűség érvényesül, amellyel tudatosan készítjük fel a gyerekeket az iskolai életmódra. A nevelőmunka tervezése Tervezőmunkánk során a következő időkereteket határozzuk meg: - nevelési év elején rövidebb (beszoktató), - továbbiakban legalább két időegységre bontva (az óvodapedagógus határozza meg) Tevékenységek tervezése •

Szeptember 1-től május 31-ig A tevékenységek tervezése havi szinten történik. A kötelező szervezésű testnevelés foglalkozásoknál a mozgásanyag részletesen kidolgozott. A tanulás beépül az óvodai élet mindennapjaiba, valamint az óvodapedagógus kezdeményezésére kötelező, kötetlen szervezésben, frontális és mikrocsoportos formában. Mindez pedagógiai tudatossággal és a gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével valósítjuk meg.

•

Június 1-től augusztus 31-ig A nyári élet tervezésénél figyelembe vesszük a csoportösszevonásokat.

Hetirend A Hetirendünket, a nevelési év keretein belül, két ciklusra tervezzük: •

Szeptember 1-től május 31-ig

162

Kötelező tevékenységek: - testnevelés (heti két alkalom, kiscsoport heti egy) - kiegészítő mozgástevékenységek (heti egy-egy alkalom) - mindennapi testnevelés (azokon a napokon, amikor nincs más mozgástevékenység) Szabadon választható tevékenységek: A gyermekek spontán érdeklődésére, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére: A hét minden napján: - játék, - munka jellegű tevékenységek, - rajzolás, festés, kézi munka, - mese-vers, anyanyelv ápolása.

A hét egy napján: - ének-zene - a környezet megismerése, védelme - a környezet téri-, formai-, mennyiségi megismerése A nyári élet során minden tevékenység az óvónő vagy gyermek kezdeményezésére szabadban történik. A tevékenységeket a gyermekek érdeklődésétől és az óvodapedagógus kezdeményezésétől függően szervezünk. Napirend Napirendünk rugalmas megszervezésével biztosítjuk a gyermekek helyes életritmusának kialakítását. Napirendünk óvodáink nyitvatartási rendjéhez igazodik. •

délelőtti Ez időkereten belül szervezzük a kötelező és szabadon választható tevékenységeket, étkezést.

•

déli Kötöttebb az ebéd, gondozási teendők és a délutáni pihenés előkészületei. Mindezekkel elősegítjük a csoportok zökkenőmentesebb életritmusát.

•

délutáni A tevékenységeket kötetlenebbül szervezzük, melybe beletartozik a délutáni pihenés, uzsonna, szabadon választott tevékenység.

A napirend fő részeiben mindig előfordul egy dominánsabb tevékenység, amelyet az óvodapedagógus a tervezőmunkájában is megjelenít. A napi tevékenységeket úgy szervezzük, hogy a gyermekek minél több időt tölthessenek a szabadban. A Takács Péter úti óvodában lehetőség van rossz idő esetén is a délelőtti egy-másfél óra szabad levegőn való tartózkodásra, az óvoda teljes hosszában kialakított fedett teraszon. A Körös úti óvodában törekszünk arra, hogy a jelenlegi kisméretű terasz nagyságát megnöveljük, hogy minden csoport rossz idő esetén is kint tudjon tartózkodni. 163

5.5.3. Tevékenységek, kultúraátadás 5.5.3.1. Játék Célunk: A gyermek legfőbb tevékenységi formája a játék legyen. A játék során a környező élet jelenségeiből széleskörű tapasztalatokat szereznek, és értelmi képességeik fejlődnek.

Feladatunk: A nyugodt légkör, hely , idő, eszköz, élmény biztosítása mellett a játék fejlesztése is. A játéktevékenységet tudatosan tervezzük. A gyerekek játéka során visszatükröződnek tapasztalataik, és társas kapcsolataik is fejlődnek. Játékfajták: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Gyakorló- vagy funkciójáték Építőjáték Szerep-vagy utánzásos játék Dramatikus játék Mozgásos játék Szellemi játékok Népi játékok

A játék témája A gyermekek játékában visszatükröződnek a valóság és az átélt élmények. Ezért sok alkalmat biztosítunk a közös élményszerzésre. Óvodáinkban tudatos pedagógiai szemlélettel fejlesztjük a gyermekek játékát. A játék tartalmának elmélyítése során arra törekszünk, hogy a műveletek, a szerepek és a szabályok minél magasabb szinten jelenjenek meg a gyerekeknél. A játék a hét minden napján jelen lévő szabadon választható tevékenység. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

A gyermekek örömforrása a játék, s képesek több napon keresztül egy játéktémát játszani, bővíteni. Kialakul az együttjátszás igénye, alkalmazkodnak egymáshoz, és betartják a játékszabályokat.

164

A szerepjátékban szerepeket vállalnak, megosztanak egymás között, és képesek arról le is mondani. Játékok során kialakul önismeretük, feladattartásuk, kommunikációs képességük. Megismerkednek a gyerekek a játékok, építőelemek tulajdonságaival (szín, alak, forma, nagyság) és a velük való tevékenység során fejlődik finommozgásuk.

5.5.3.2. Játékba integrált tanulás – értelmi nevelés Nevelésünkben a játék és a tanulás nem választható el egymástól. Felfogásunk szerint a tanulás – mint folyamat – gyermekeink egész napi óvodai életében nyomon követhető. Tanulásnak tekintjük mindazoknak a jártasságoknak, készségeknek, képességeknek kialakítását, melyek az érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődését és a viselkedéskultúra alakulását is elősegítik. Gyermekeink érdeklődésére, kíváncsiságára alapozva komplex tevékenységeket szervezünk, melyen keresztül ismereteket szereznek a természeti, társadalmi környezetükről. A kötött és kötetlen foglalkozásainkat áthatja a játékosság, az élményt adó, oldott légkörben való cselekvés. A fejlesztésünk alapja a mozgás, amely beépül minden tevékenységbe. Foglalkozások alkalmával a gyermek érdeklődése alapján mindig változó létszámú és személyi összetételű mikrocsoporttal foglalkozunk. Ezáltal lehetőségünk nyílik az egyéni bánásmód és differenciált foglalkoztatás megvalósítására, a gyermekek egyéni fejlődési ütemének figyelembe vételével. Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy a sokszínű tevékenységek segítségével a tanulás önálló tevékenységi formává váljon. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

A gyermekek eljutnak a pontos, valósághű észleléshez, mellyel ismereteik megalapozottak lesznek. Képesek a figyelem összpontosítására, a problémamegoldó, kreatív gondolkodásra. Megismerik az elemi ok – okozati összefüggéseket. Kialakulnak jártasságaik, készségeik, képességeik, melyek révén az érzelmileg motivált cselekvés gondolkodási szintjéről eljutnak a fogalmi gondolkodásig.

5.5.3.3. Mese – vers, anyanyelvi nevelés Célunk: A gyermekek irodalom iránti érdeklődésének felkeltése a mesékkel, versekkel. A nyelv szépségének megismertetésével, helyes nyelvhasználattal kommunikációjuk fejlesztése. Érzelmi, értelemi és erkölcsi fejlődésük segítése a gyermekek pozitív személyiségjegyeinek megalapozása.

165

Feladatunk: ¾ A nyelv kifejező erejének megismertetése. ¾ A gyermekek nyelvi képességeinek fejlesztése versekkel, mesékkel. ¾ A felhasznált irodalmi anyag igényes összeállítása. A gyermekek életében a mese és a vers az érzelmi biztonság megadásának eszköze. Fontos szerepet tölt be az anyanyelvi nevelés megalapozásában is. A mese mágikussággal, csodákkal teli világával formálja a gyerekek pozitív személyiségjegyeit. A versek zeneiségükkel, rímükkel, ritmusukkal ragadják meg a gyerekeket.

A vers A 3-4 éves gyerekek első élményét az ölbeli játékok, mondókák, dúdolók jelentik, melyeket többnyire mozgásokkal is összekapcsoljuk. Ezeket a gyermekek szórakoztatására, a beszoktatás zökkenőmentessé tételéhez használjuk. A gyerek és a óvónő közötti testközelséggel az érzelmi egymásra találást, a kontaktus mélységét segítjük elő. Később együtt mondjuk a gyermekkel a mondókákat, dúdolókat, rövidebb verseket. A versanyagot népi mondókákból, rigmusokból és a legismertebb költőink ritmikus, zenei hatású, játékos verseiből állítjuk össze. 4-5 éves kortól a gyermekekben kialakul a vers szeretete. Az új versek a gyermekek élményeihez, tapasztalataihoz, hangulatához kapcsolódnak. A nap bármely tevékenységét kísérheti, vagy a tevékenység is válthat ki a gyermekből versélményt. A vers ritmusa és hangzása ugyanazon érzelmekkel átszőtt, élményközeli témához tartozik, mint a mozgás. Ismerjenek népi mondókákat, névcsúfolókat, halandzsa szövegű kiolvasókat, vidám, humoros szövegű verseket, a mai magyar költők ritmikus élményt nyújtó verseit. 5-6-7 évesek tudjanak - mondókákat, - verseket, - találós kérdéseket, - lírai verseket.

A mese A mese világában minden lehetséges. A mesei történést a varázslat irányítja. A nagyobb gyermekeknél már külön válik a csodák világa és a reális világkép, amely már tapasztalataiból származik.

166

A mese által közvetített erkölcsi tulajdonságok segítik a gyermekeket a külvilágban történő eligazodásban. Egyszerű állatmeséken keresztül, fokozatosan rászoktatjuk a gyerekeket a mese figyelmes végighallgatására. A 3-4 éveseknek olyan meséket választunk, amelyek cselekménye egyszerű, érthető., ritmikus ismétlődések jellemzik. Nagyobb gyermekeknek már bonyolultabb szerkezetű, folytatásos tündérmeséket is mesélünk. Mindenkor a gyermekek érdeklődése, fejlettsége a meghatározó. A népmesék anyaga mindezeket jól kielégíti, megfelel célunknak. A 3-4 évesek hallgassanak egyszerű mondókameséket, rövid, rögtönzött történeteket, halmozó láncmeséket, egyszerű állatmeséket. 4-5 éves korban a meseanyagok állatmesékből, egyszerű szerkezetű tündérmesékből, az óvónéni történeteiből és refrénekkel tagolt verses mesékből állnak. Az 5-6-7 évesek meséi már a tágabb környezetről szólnak. Bonyodalmas, tréfás állatmesék, tündérmesék, folytatásos meseregények. A mesehallgatás állandó helyen, az úgynevezett „mesesarokban” történik. A mesékhez olyan eszközöket használunk, amelyek figyelemfelkeltőek, esztétikusak, de a mese folyamatát, az érzelmi átélést ne zavarják. A meséket eszköz nélkül is előadjuk, megfelelő hanglejtéssel, hangsúllyal, érzelmi ráhangoltsággal és mimikával. Az igényességünk megjelenik: • a mesék kiválogatásában, • a mesék előadásában. A mesék tartalmukat tekintve: • évszakok hangulatát kifejezők, • ünnepek köszöntését szolgálók, • állatokról szólók, • tréfás, humoros hangulatúak, • tündérvilágot megjelentetők, • mai életet ábrázolók. A mese többszöri meghallgatása után (mindennapi mesélés) próbáljuk megjeleníteni a gyerekekkel együtt az egyszerű meséket. Dramatizálással, bábozással hívjuk elő a képzeletbeli képeket. A dramatizálást segítik a rövid, párbeszédes formában előadott jelenetek, amelyeket a gyerekek mozgással és beszéddel összekapcsoltan is ki tudnak fejezni. Kialakul a gyerekekben a mozdulat és a szó egysége. Bábozással nagyon sok fogalmat, kifejezést gyakoroltathatunk a gyermekekkel. Szívesen mozgatják a bábokat, amely az iskoláskor előtt összehangolt tevékenységet kíván tőlük. Felhasználjuk a gyerekek bábelőadását saját maguk és társaik szórakoztatására. Mindezekkel hozzásegítjük a gyerekeket a következő nyelvi képességek kialakulásához és fejlesztéséhez: • helyes ejtés, • tiszta beszédhallás, • megfelelő artikuláció, 167

• • •

új fogalmak megismerése, szabad önkifejezés, önálló vers- és mesemondás.

A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

A gyerekek szívesen ismételgetik a mondókákat, verseket. Igénylik a mesehallgatást. Saját, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére mesélnek, báboznak, dramatizálnak. Tudnak meséket mozgással megjeleníteni, kifejezni. Mindezek eredményeképpen bátran kommunikálnak a felnőttekkel és társaikkal. Minden helyzetben képesek megértetni magukat. Tisztán, érthetően, választékosan beszélnek. Aktív szókincsük gazdag. Értik és használják a különféle metakommunikációs jelzéseket. 5.5.3.4. Rajzolás, festés, kézi munka Célunk: A mozgással megvalósuló rajzolás, festés, kézi munka eredményeként létrejött vonalakban, színekben találják meg örömüket a gyerekek. Tér-forma és szín képzeteinek gazdagítása, szép iránti fogékonyságuk kialakítása. Rajzolás, festés Feladatunk: ¾ A mozgás közben, saját testükről szerzett tapasztalataik, amely az emberábrázolást teszi pontossá számukra. ¾ A nagy- és finommozgások gyakorlásával az ecset- és ceruzafogás elsajátítása. ¾ Mozgástevékenységek során használatos szavak és jelentésük megismertetése, amellyel a tér észlelését és a gyermek valósághű ábrázolását segítjük. Felkínálunk a gyermekeknek különféle nagyságú, felületű, formájú anyagokat, amelyeken különböző technikákat alkalmazhatnak, ezáltal fejlődik képi-plasztikai, képolvasási és komponáló képességük. (A technikákat különféle eszközökkel valósítják meg.) Kézi munka jellegű tevékenységek Feladatunk: ¾ Változatos technikák gyakorlásával fejlesztjük a gyermekek kézügyességét, finommozgását. ¾ Önálló ötleteik megvalósításával a kombinatív képességüket formáljuk. ¾ A népművészeti motívumok, technikák alkalmazásával a gyerekek sajátos szín- és formavilágot ismerhetnek meg.

168

¾ A kézi munka jellegű tevékenységekkel hozzásegítjük a gyerekeket ahhoz, hogy térben is tudjanak tájékozódni. Arra törekszünk, hogy a létrehozott alkotásokkal esztétikai ízlésüket, szépérzéküket fejlesszük. A rajzolás, festés, kézi munka jellegű tevékenységek biztosítása és megvalósítása 3-4 éves korban • Képalakítás különböző technikákkal: festés, rajzolás, papírragasztás, agyagba, homokba karcolás, nyomat. • Plasztikai alakítás: nyomkodva, ütögetve, gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, mélyítve, tépegetve, karcolva. • Építés: különböző tárgyakkal formák, alakzatok létrehozása.

4-5 éves korban • Képalakításra jellemző: gazdagabb formák, színkeverés, színárnyalatok, bővül az eszköztár. • Plasztikai munkájukat jellemzi: a formák tagolása. Játékukhoz kellékek és alkalmi ajándékok készítése. Báb- és díszletkészítés, összeszerelésük, díszítésük. • Építés lehetőségeinek részletezése, a tér variálása. 5-6-7 éves korban • Képalakítás során változatos technikák alkalmazása. • Rajzban és plasztikai munkáknál megjelenik térben és síkban a többalakos cselekményábrázolás. • Díszítő technikák alkalmazása. A fejlesztéshez biztosítjuk nap mint nap a közös élményeket. A hét minden gyermekek spontán érdeklődésére, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére tevékenységnek a csoportszobában állandó helye van, és az eszközök a rendelkezésére állnak. Mindezekkel segítjük a gyerekeket élményeik nyugodt feldolgozására, megjelenítésére.

napján a létrejövő gyerekek képi-téri

A fejlődés eredménye óvodáskor végén:

Készségszinten használják az eszközöket, fokozott önállóssággal tudják alkalmazni a megismert technikákat. Képalkotásban egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Ábrázolásaikban részformákat tudnak megjeleníteni. Gazdagodik a gyermekek tér-és formai színvilága.

5.5.3.5. Ének – zene Célunk: 169

A gyermekek zenei érdeklődésének felkeltése a közös ének-zenei tevékenységek által, zenei ízlésük és esztétikai fogékonyságuk alakítása, amely megalapozza zenei anyanyelvüket. Feladatunk: ¾ Az óvodás korban a jó, értékes zene hatása életreszóló. Az éneklés, a zenélés felkelti a gyermekek érdeklődését, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. ¾ Az élménynyújtó ének-zenei tevékenységünk során felfedeztetjük a dallam, ritmus, mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. ¾ A zenei nevelésünknek óvodáinkban a kötelezően szervezett mozgástevékenységek is előkészítői. Ezek során lehetőségük van a gyerekeknek változatos térformák, különféle járások, futások, ugrások, kartartások gyakorlására. A zörejek –mint zenei hangok – és egyéb hanghatások, általában mozgással együtt jelennek meg, ezáltal komplex módon fejlesztjük a gyerekek hallás- és ritmusérzékét. Az ének-zenei tevékenység megvalósítása A természetes énekhang használatával gyermekeink tiszta éneklési készségét fejlesztjük és felfedeztetjük velük az őket körülvevő világ zenei hangjait. A gyermekdalokat óvodásainknak minél többször hangszeren is bemutatjuk. A dalos játékok, dalok kiválasztásának szempontjai: • kapcsolódjanak az adott évszakhoz, óvodai ünnepekhez • könnyen elsajátítható legyen • hangkészlete alkalmazkodjék a gyermekek életkorához, fejlettségéhez • pozitív érzelmeket közvetítsen • érzelmileg is rá tudjanak hangolódni a gyerekek 3-4 éves korban a kötetlen énekelgetési forma jól megfelel az életkornak. A kétszemélyes játékok utánzó mozgással kísért szerepjátékok jellemzik a zenei nevelést. • ölbeli játékok, mondókák (6-8) • arc-, kéz-, ujj-, lovagoltató játékok • 4-5 hangból álló énekes játékok (10-15) A zenei készségeket mikrocsoportos formában ismertetjük meg a gyermekekkel. ¾ Hallásfejlesztés • halk, hangos megkülönböztetése, beszéden, mondókán, éneken keresztül • környezet hangjainak megfigyelése • dallamjátszó hangszerek hangszínének megfigyelése ¾ Ritmusérzék fejlesztés • egyenletes lüktetés, különböző játékos mozdulatokkal 4-5 éves korban • mondóka (4-5)

170

•

4-8 motívumból álló énekes játékok, műdalok (12-15)

¾ Hallásfejlesztés • halk, hangos megkülönböztetése ének, beszéd, taps során • magas, mély érzékeltetése, dallamvonal érzékeltetése a levegőben • a tiszta éneklés érdekében gyakori önálló éneklés ¾ Ritmusérzék fejlesztés • egyenletes lüktetés, járással, tapssal • dalok, mondókák ritmusának kiemelése • ritmuseszközök használata (dob, csörgő)

5-6-7 éves korban • mondóka (4-7) • énekes játék (15-18) • műdal (3-4) ¾ Hallásfejlesztés • halkabb, hangosabb • dallamfelismerés dúdolásról • dallambújtatás • tiszta éneklés az egyéni éneklés gyakorlásával ¾ • •

Ritmusérzék fejlesztés egyenletes lüktetés és a dalok ritmusának megkülönböztetése ritmuseszközök használata (cintányér, triangulum)

E korosztály számára már tanítjuk a párcserés, sorgyarapító-, fogyó, kapus, hidas játékokat. Dalosjátékainkat, mondókáinkat elsődlegesen Forrai Katalin: Ének-zene az óvodában című kiadványából válogatjuk. Zenehallgatás: Élőzene hallgatás anyagának kiválasztásánál fő hangsúlyt helyezünk a magyar népdalkincsre: • tréfás népdalok • párosítók • virágénekek • megfelelően kiválasztott műdalok Zenei tevékenységünk, szervezett formában, a gyerekek spontán érdeklődésére, vagy az óvodapedagógus kezdeményezésére heti egy alkalommal valósul meg. Ezen kívül a nap bármely szakában a gyerek hangulatától függően kezdeményezzük e tevékenységet. Fontosnak tartjuk a dalos játékok, népi mondókák megismertetését, eljátszását, valamint népszokások, hagyományok elemeivel való találkozást. Ezzel segítjük a

171

népszokások továbbélését. Arra törekszünk, hogy segítségünkkel a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozását szolgáljuk.


A zene iránt fogékonyak, érdeklődőek legyenek. Megértik az egyes zenei alapfogalmakat. Élvezettel és felszabadultan játsszák a megismert dalos játékokat és önállóan kezdeményezik azokat. Egyedül is képesek egy-egy dalt elénekelni, és tudnak dallamra ritmust, mozgást rögtönözni. A zenehallgatás örömteli élményt jelent számukra, és megérzik a zene esztétikáját.

5.5.3.6. A környezet megismerése – védelme Célunk: A gyermekek szerezzenek minél több tapasztalatot (mozgásos és érzékszervi) az őket körülvevő világról (természeti-társadalmi környezet). Pozitív érzelmi viszonyok kialakítása a természet értékei iránt. A környezet nem más, mint ami körülvesz bennünket, aminek mi is alkotóelemei vagyunk, amiben életterünk van, ahonnan az életfeltételeinket biztosítjuk. A gyermekek is ebben a környezetben élnek, játszanak, beszélnek, mozognak, étkeznek, alszanak. Itt alakulnak érzelmeik, viszonyulásaik, értékrendjük, megismerési, cselekvési, döntési, együttműködési képességük. A környezet megismerését és védelmét nem határoljuk be előre meghatározott tevékenységekre, időkeretekre. Legfontosabb elvünk: mindent a természetes környezetben figyeltetünk meg, az összefüggések, változások megértetésével juttatjuk megfelelő ismeretekhez a gyermekeket. Feladatunk: ¾ A helyi sajátosságokra, tapasztalatokra építve, azok segítségével adunk lehetőséget a gyermeknek, hogy az őt körülvevő világot személyesen megtapasztalhassa. ¾ Szerepeket, magatartási módokat ismertetünk meg a gyerekekkel, viselkedéskultúrát közvetítünk és gyakoroltatunk velük. ¾ A környezet értékeit felismertetjük, az új fogalmakat tisztázzuk. ¾ A környezet védelme érdekében olyan cselekvést alakítunk ki a gyermeknél, amely számunkra is tudatos és felelősségteljes. Természeti változások megfigyelése:

172

A természetes környezetben megfigyeltetjük az időjárás és a természet változásait, amelyeket folyamatosan nyomom is követünk. Olyan jellemző jegyeket, mint a hőhatások (hideg, meleg), és a fényviszonyok (világosság, sötétség ) ismernek meg a gyerekek. A természeti változásokhoz a következő emberi, életmódbeli alkalmazkodást figyeltetjük meg: építési szokásokat, fűtést, világítást, öltözködést és étkezési kultúrát. Az állatok, növények tulajdonságait is megfigyeltetjük. A gyerekekkel együtt tanulmányozzuk az anyagokat (szilárd, folyékony, légnemű) és azok tulajdonságait. Megismerkedünk a hőhatásokra bekövetkező változásokkal. Társadalmi változások megfigyelése: Ráirányítjuk a gyermekek figyelmét a szűkebb (lakóhely) és tágabb (ország, világ) környezetünk jelenségeire, az ott élő emberek életmódjára és kultúrájára. Megismertetjük közvetlen lakókörnyezetük (városunk) közlekedésével, nevezetességeivel, ünnepeinkkel, hagyományainkkal. Lehetőséget biztosítunk a gyermekeknek, hogy gyakorolhassák a közösségen belül a viselkedésmintákat (köszönés, kérés, egymásra odafigyelés, és a másság elfogadása). Megismertetjük őket a felnőttek által végzett munka (foglalkozások) jellemzőivel, fontosságaival. A természet védelme: Óvodáinkban a közvetlen környezet tisztaságával, annak gondozásával tudjuk megéreztetni környezetünk védelmét. Lényegesnek tartjuk, hogy mindebben gyermekeink cselekvően vegyenek részt, életkoruknak, fejlettségi szintjüknek megfelelően (természet, növények, állatok gondozása, védelme). Az ismeretnyújtáshoz szükséges feltételrendszer: ¾ A környezet megismerése áthatja az óvodai élet mindennapjait, a tevékenységek egészét. ¾ A témák megválasztásánál figyelembe vesszük óvodánk területi elhelyezkedését, sajátosságait. ¾ Természetes környezetükben figyeltetjük meg a háziállatokat, madarakat, bogarakat. Hosszabb, rövidebb séták alkalmával a gyermekek valós élethelyzetekkel találkoznak. ¾ Lehetőséget biztosítunk arra, hogy az óvoda kiskertjében kerti munkát végezhessenek. Segíthessenek a növények ültetésénél, veteményezésnél, termések betakarításánál. ¾ A séták alkalmával lehetőséget adunk a gyermekek és az óvónők személyes beszélgetésére. Ez ad lehetőséget arra, hogy kérdéseikre, megnyilvánulásaikra, észrevételeikre azonnal reagálni tudjunk. Megvalósítás: A csoport hetirendjébe építve, heti egy alkalommal kezdeményezésünkre alapozva, lehetőleg mikrocsoportban történik. A napirend időkeretein belül bármikor, a gyermekek kezdeményezésére is.

173


A gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelően megtanulnak tájékozódni és eligazodni a szűkebb és tágabb természeti, társadalmi környezetben. Tudják saját nevüket, lakcímüket, szüleik nevét, foglalkozását. Megnevezik testrészeiket, azok funkcióját, ápolását. Ismerik a gyermekek a környezetükben lévő intézményeket, óvodájuk nevét. Különbséget tudnak tenni az évszakok között. Megtanulják értékelni a természet szépségét, növény- és állatvilágát – gondozzák, óvják, védik. Tudatosul bennük, hogy ők is a természet részei. Ismerik az őket körülvevő közlekedési szabályokat, és eszközöket. Ok-okozati összefüggéseket meglátnak és szóban is kifejeznek. Kialakul a jól érthető beszéd.

5.5.3.7. Környezet téri, formai, mennyiségi megismerése Célunk: A gyermekek érdeklődésén alapuló (életszerű helyzetekben) tér- mennyiség és a forma azonosságainak, különbségeinek és összefüggéseinek megfigyeltetése, megértetése. A matematikai tartalmú tevékenységgel rugalmas, fegyelmezett gondolkodást, felfedezést, ötletes megoldások keresését segítjük elő. Feladatunk: ¾ A gyermekek tapasztalataira, élményeire támaszkodva új ismeretek nyújtása. ¾ Biztosítjuk, hogy a gyermekek matematikai ismereteiket természetes környezetben, az óvoda mindennapjaiban szerezhessék meg. A környezet téri, formai mennyiségi megismerése és egyéb tevékenységek matematikai tartalmú ismeretei: 3-4 éves korosztály Ebben a korban is adunk a gyermekeknek matematikai ismereteket, de játékaikban mindennapi tevékenységeikbe ágyazva használják a matematikai fogalmakat. Tevékenységi tartalma: • ismerkedés a környezetben található tárgyakkal, tulajdonságaikkal, • tájékozódás a térben, névutók használata, • a tárgyak nagyságának megkülönböztetése, összehasonlítása elemi szinten, • azonos tulajdonság alapján tárgyak halmazba válogatása, • számlálgatás, ismerkedés a számosság fogalmával, • ismerkedés a tárgyak formájával és tulajdonságaival,

174

• • •

az összetartozás fogalmának elemi megismerése, személyek, tárgyak egymáshoz rendelése, statikai tapasztalatszerzés, tárgyak sorba rendezése.

A 4-5 éves korosztálytól kezdődően a matematikai nevelés nem más, mint játékos cselekvés, ezáltal minden érzékszervüket bevonjuk a tapasztalatszerzésbe. 4-5 éves korosztály ismeretanyaga: • tájékozódás térben, • számfogalom előkészítése, • érzékelhető tulajdonságok alapján tárgyak felismerése, • tárgyak nagyságának összehasonlítása, összemérése, • statikai tapasztalatok ok-okozati összefüggése, • párok, ellentétpárok keresése, megnevezése, • sorbarendezések, • formák azonosítása, megkülönböztetése, • tárgyak elhelyezése a térben, • gömb és szögletes tárgyak, síkidomok felismerése, szétválogatása tulajdonságuk szerint, • irányok megfigyelése, követése, • hosszúságmérés, • halmazképzés, számosságuk, • téglalap, háromszög, kör, négyzet tulajdonság szerinti összehasonlítása, • űrtartalom mérése, • tömegmérés, • szimmetria, mint játék, • számolás gyakorlása. 5-6-7 éves korosztály • tájékozódás a térben, • számfogalom alapozása, • halmazok összemérése, számosság alapján, • statikai tapasztalatok, ok-okozati összefüggések keresése, • páros – páratlan fogalmának tudatosítása, • síkelemekből térformák kialakítása, • halmaz, mint gyűjtőfogalom megnevezése, • szétválogatás, sorbarendezés, összehasonlítás, • térfogat, kerület mérése, • sorozatok készítése, • hosszúság, tömeg, űrtartalom mérése, • szimmetria megláttatása, • számolás. Megvalósítás:

175

A csoportok hetirendjébe építve, heti egy alkalommal, kötötten, mikrocsoportos formában. A napi időkereten belül, a gyermekek vagy az óvónő kezdeményezésére alapozva pedig bármikor megvalósíthatjuk. Lehetőséget adunk a gyermekeknek a több oldalú megtapasztalásra, érzékelésre, amelyekkel segítjük, hogy kialakuljon a tartós ismeret. A tudatos tervezést a gyermekek sajátos fejlődési üteméhez igazítjuk. A fejlődés várható eredménye óvodáskor végén:

Tudnak tájékozódni a térben (előttem, mögöttem …), időben (múlt, jelen, jövő). Jártasságot szereznek a számlálásban, halmazképzésben és a halmazok összehasonlításában. Sorbarendezik az elemeket megadott szempontok szerint (szín, forma, számosság). Tapasztalatokat szereznek a mérésben, azok becslésében és a relációk alkalmazásában. Különbséget tudnak tenni a síkidomok és a mértani testek között. tapasztalatokat szereznek a szimmetria fogalmáról is. Ismerik a matematikai alapfogalmakat és tudják megfelelően alkalmazni azokat.

5.5.3.8. Munka jellegű tevékenységek Célunk: Változatos munkajellegű tevékenységeken keresztül a gyermeki munka megszerettetése. Olyan készségek, tulajdonságok kialakítása, amelyekkel saját szükségleteiket kielégítik, a közös munka végzésével erkölcsi tulajdonságokat, a kötelesség teljesítését alakítjuk a gyermekekben. Feladatunk: ¾ A különböző típusú munka jellegű tevékenységek tervezése és a feltételek biztosítása. ¾ A mozgásműveltség fejlesztő óvodai gyakorlat nevelői felfogásához szorosan hozzátartozó elvárás, hogy amire a gyermek képes, azt ne végezzük el helyette. ¾ Önkiszolgálás Gyermekeinket megismertetjük a saját személyükkel kapcsolatos feladatok ellátásával, sorrendiségével (testápolás, öltözködés), saját személyükkel kapcsolatos igényesség kialakításával, ruhájuk rendben tartásával, óvásával, és a kultúrált étkezési szokások elsajátításával. ¾ Óvodai közösségért végzett munka jellegű tevékenységek Bevonjuk gyermekeinket a felnőtt munkájához kapcsolódó tevékenységekbe (terem átrendezése, környezet rendben tartása) ¾ Naposi munka

176

Gyermekeink fejlettségétől függően vezetjük be és bővítjük. Az önkiszolgálással kapcsolatos munkaszokások begyakorlása után válik egyre tudatosabbá és egyre örömtelibb tevékenységgé (terítés, teremrendezési feladatok, udvari környezet rendben tartása). 4-5 éves korig a naposi munkát az alkalomszerű megbízatásokkal vezetjük be. Ekkor még választható tevékenységi forma. 5-7 éveseknél már kötelező tevékenység. ¾ Növénygondozás A környező világ megismerésének egyik része a növények fejlődésével, gondozásával, védésével való ismerkedés. Ezekre lehetőségeink vannak óvodán belül és kívül is. Óvodáinkban gyermekek részt vehetnek az élősarok gondozásában, veteményezésben, és a virágos kert ápolásában. Ezekhez a munkafolyamatokhoz megfelelő méretű eszközöket biztosítunk számukra. Mindezek a munkajellegű tevékenységek olyan készségeket, tulajdonságokat, szokásokat alakítanak ki a gyermekeknél, amelyek pozitívan befolyásolják környezetükhöz való viszonyukat, kapcsolataikat, valamint kötelességük teljesítését.


Örülnek a közös munkának és szívesen végzik a rájuk bízott feladatokat. Figyelnek saját magukra és környezetük rendezettségére. Önállóan végzik a naposi munkát és egyéni megbízásokat teljesítenek. Részt vesznek a növények gondozásában. Megtanulják a legszükségesebb eszközök, szerszámok célszerű használatát. A munka elvégzésére való törekvés által kitartóak, türelmesek lesznek, fejlődik önbizalmuk, felelősségérzetük. A közösen végzett munka hozzájárul a társas kapcsolatok alakulásához, ezek örömeinek átéléséhez.

177

6. Pedagógiai Szakszolgálat

178

TARTALOMJEGYZÉK 6.1. 6.2. 6.2.1. 6.2.2. 6.2.3.

10.sz. tagintézmény bemutatkozása Pedagógiai Szakszolgálat működése Nevelési Tanácsadó Logopédiai ellátás Gyógytestnevelés

181 182 182 183 184

179

6.1. 10.sz. tagintézmény bemutatkozása „Sokféle képet alkothatunk az emberről. Olyat is festhetünk róla, ami javaslatot tartalmaz számára. Ne azt mutassuk meg, hogy milyen, hanem hogy mivé válhat. Ilyen képet alkotni annyit tesz, szeretni.” (Bertold Brecht)

A pedagógiai szakszolgálati feladatainkat – nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás és gyógytestnevelés a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat intézményegységeként látjuk el. A Nevelési Tanácsadó (Karcag, Püspökladányi út 11.) a HEMO épület első emeletében 7 helyiség áll rendelkezésre a gyermekek, tanulók ellátásához. A két vizsgáló, a logopédiai mozgásfejlesztő szoba, váróhelyiség, vezetői iroda, alkalmazotti iroda és mellékhelyiségek korszerűen felújítottak. A vizsgálatokhoz, terápiához a tesztek, fejlesztő játékok biztosítottak. A dolgozók munkáját számítógép, fénymásoló, CD-s magnók segítik. A nevelési tanácsadás keretében gyógypedagógus, pszichológus munkatársainkhoz fordulhatnak a 3-18 év közötti gyermekek, tanulók nevelésével kapcsolatos kérdéseikkel, a gyermekek beilleszkedési, magatartási panaszaival, pszichés eredetű problémáival, tanulási nehézségeivel, illetve iskolaérettségi vizsgálatok igényével. A nevelési tanácsadói ellátás szolgáltatás jellegű, a sikeres segítségnyújtás a család és a szakemberek bizalmon alapuló együttműködése szükséges hozzá. A logopédiai ellátást az óvodás korú gyermekek számára a Jókai úti és Táncsics krt. 19. sz. tagóvodában jól felszerelt logopédiai foglalkoztatóban végzik logopédusaink. A gyógytestnevelési feladatot a Varró út 3/a alatt a Bölcsöde III.sz. pavilonjában egy gyógytestnevelő és egy szomatompedagógus látja el órarendi beosztásuk szerint. A kollégák munkáját számítógép, TV, videó, hifitorony és gyógytestneveléshez szükséges sporteszközök segítik. A gyógytestnevelésen való részvétel előfeltétele a gyermekek, tanulók orvosi szakvéleménnyel kell hogy rendelkezzenek. Pedagógiai Szakszolgálati intézmény egységünk rendelkezik a törvényi előírásokban szereplő alapvető szakember létszámmal és eszközökkel, felszerelésekkel.

180

A szakszolgálatnál dolgozó közalkalmazottaink a nevelési –oktatási intézmények pedagógusaival és az érintett családokkal szoros együttműködést kíván kialakítani a gyermekek tanulók fejlesztése érdekében.

6.2. Pedagógiai Szakszolgálat működése A Karcag Városi Önkormányzat 2003. november 1-től szervezte át a pedagógiai szakszolgálat törvényes működéséhez az előző két intézményét, a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat 10. sz. tagintézményeként. A Pedagógiai Szakszolgálat az alábbi feladatokat látja el: ¾ nevelési tanácsadás ¾ logopédiai ellátás ¾ gyógytestnevelés Személyi feltételek: Tagintézmény vezetői munkakört pszichológus tölti be, továbbá 1 fő pszichológus 1 fő gyógypedagógus 2 fő logopédus 1 fő gyógytestnevelő 1 fő szomatopedagógus Tárgyi feltételek a szakszolgálat működéséhez jó szinten biztosítottak. A továbbiakban a fejlesztést a benyújtott eszközjegyzék alapján a fenntartó ütemezése szerint valósítjuk meg. 6.2.1. Nevelési Tanácsadó Célunk: A nevelési tanácsadóhoz segítségért fordult gyermekek tanulók számára biztosítsuk a szakellátást. A fejlesztő munka hatására csökkenjenek, illetve megszűnjenek hátrányaik. Feladatunk:

181

¾ Gyermekek, tanulók pszichés állapotának, tanulási képességének szűrése, diagnosztizálása. ¾ A diagnózis alapján elkészített fejlesztési terv szerint a sérült terület fejlesztése, gyakorlati megvalósítása. ¾ Iskolakészültségi állapot vizsgálata. ¾ Dokumentumok vezetése.

A Nevelési Tanácsadó tevékenységi köre •

• • • • •

beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekek, tanulók vizsgálata, szakvélemény készítés, szükség esetén rehabilitációs célú foglalkoztatás: terápia (pszichés gondozás, pszichoterápia), illetve pedagógiai fejlesztő foglalkozások, tanácsadás: pszichés zavarok, neurotikus tünetek, részképesség zavarok és egyéb tanulási problémák esetén a szülőnek és a nevelési- oktatási intézményeknek, a rehabilitációs célú foglalkozások megszervezéséhez, sajátos nevelési igény gyanúja esetén a gyermek szakértői bizottsághoz való irányítása, iskolaérettségi vizsgálatok elvégzése a tankötelezettségre vonatkozó törvények alapján, tanácsadói, ismeretterjesztő, felvilágosító tevékenységgel segítjük a szülők, pedagógusok munkáját (szülői értekezletek, előadások, stb. keretein belül), konzultációk: gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberekkel és a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó pedagógusokkal.

6.2.2. Logopédiai ellátás: Célunk: Minden nyelvi- kommunikációs és tanulási zavarral küzdő gyermeknek biztosítsuk a szakellátást. A fejlesztő munka hatására anyanyelvét jól használó emberré váljanak. Feladatunk: ¾ Beszéd állapotának felmérése, beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvi kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása, utánkövetés. ¾ Dokumentumok vezetése. Óvodás korú gyermekek logopédiai ellátása: Célunk: 182

A beszédet tartalmilag és alakilag olyan szintre fejleszteni, hogy az megfeleljen az iskolaérettség követelményeinek az iskolába lépés idejére. Feladatunk: ¾ szűrés, felmérés - óvodapedagógus jelzése alapján a 3-4 éves gyermekek beszédállapotának felmérése, - valamennyi 5-6 éves gyermekre kiterjedően

¾ tanácsadás - szülők fogadása tanácsadóórán, - óvodapedagógus tájékoztatása, segítése, - szakemberekkel folyamatos kapcsolattartás, - tanköteles gyermekeknél az iskolaérettség megállapításához segítségnyújtás, ¾ anyanyelvi fejlesztőmunkához tanácsadás óvónőknek ¾ rehabilitációs tevékenység, - A fejlesztő munka során mindig a feltárt beszédhibának megfelelő , a gyermek életkorát és sajátosságait is figyelembe vevő terápiát választunk. - A logopédia gyakorlatában kidolgozott fejlesztő eljárások Beszédfejlődési zavarnál Kiejtési zavaroknál Hangképzési rendellenességeknél Beszédritmus zavarainál Részképességek hiányosságainál Nyelvi, kommunikációs zavaroknál Halláscsökkenésből eredő beszédhibák

megkésett vagy akadályozott beszédfejlődés terápiája pöszeség javítása orrhangzósság ill. diszfónia terápiája dadogás, hadarás kezelése diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia prevenciója szókincsbővítés, összefüggő beszéddel kapcsolatos fejlesztés Enyhén hallássérült, nagyothatlló

¾ nyári tábor szervezése: - kötetlen formában hangsúlyosan a kommunikációs tevékenységekkel az évi logopédiai fejlesztő munka folytatása (pályázati pénzből, szülői hozzájárulással).

6.2.3. Gyógytestnevelés Célunk: A gyermekek, tanulók egészségi állapotának megfelelően speciális gyógytestnevelésben részesüljenek, amely hatására a betegségek megelőzése, gyógyítása valósuljon meg.

183

Feladatunk: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A gyógytestnevelésre utalt gyermekek, tanulók csoportba osztása. A törvényi előírásoknak megfelelően heti három tanórán való részvétel biztosítása. A szükséges dokumentumok vezetése. Az orvosi szakvélemények alapján a szakszerű fejlesztő foglalkozások vezetése. A tanulók osztályzatának megállapítása. Iskolai testnevelő tanárok munkájának segítése konzultáció – tanácsadás.

6.2.3.1. Alapellátásba kerülés feltételei – gyógytestnevelési kategóriák Az orvosi szakvélemény (iskola, szakorvos) a szűrő vizsgálaton állapítja meg a gyermek, tanuló milyen – az egészségi állapotának megfelelő ellátásra tarthat igényt, vagyis mely testnevelési kategóriába sorolható. Az iskolai gyógytestnevelés, alkalmazott testnevelés az iskolában folyó testnevelés és sport sajátos területe, amelynek az egészségi állapot és tevékenységtartalom szerinti kategória a következő: I. könnyített testnevelés II. gyógytestnevelés II/ a – a gyógytestnevelés mellett a testnevelésen is részt vesz. II/ b. csak gyógytestnevelésen vesz részt. III. iskolai testnevelés alól felmentett

6.2.3.2. A tanórák – fejlesztések A fejlesztő tanórák a hét minden napján délután szerveződnek. • A heti három kötelező gyógytestnevelési órából kettő összevonható, 1 kiváltható uszodai foglalkozással. • A gyógyúszás elsősorban ortopédiai rendellenességek korrigálására, valamint szorongásos tünetek csökkentésére szervezett komplex foglalkozás. A hagyományos mozgáselemek és úszás felhasználásával a koordináció és ritmus, agilitás, erő, rugalmasság, egyensúly, sebesség, relaxáció, légzés kreatív mozgásfejlesztésére irányul.

6.2.3.3. Gyógytestnevelési foglalkozásokon való részvétel megszüntetése. • •

A gyógytestnevelési foglalkozások befejezettnek tekinthetők minden olyan szakvélemény kiadása után, amikor az iskolaorvos – szakorvos gyógyultnak nyilvánítja a gyermeket, tanulót. A szülő írásban kéri a foglalkozások megszüntetését.

184

Szójegyzék Az alábbi szójegyzékben a HOP szövegében megjelenő és néhány további általunk fontosnak tartott szakkifejés magyarázata szerepel. A-, an-: Szóösszetételek előtagjaként valamilyen tulajdonság, működés hiányát jelzi. Adaptáció: Az a folyamat, amelynek során egy élőlény alkalmazkodik a környezetéhez, ill. a folyamat eredményeként kialakult élettani szerkezeti vagy viselkedésbeli változás. Adaptív viselkedés: Alkalmazkodó viselkedés. Adottság: Egy képesség természetes vagy az emberrel veleszületett alapja, olyan lehetőség, mely a természetes fejlődés, a nevelő befolyások és a gyakorlás hatására válik képességé. Adekvát válasz: Kérdésre adott megfelelő, értékelhető válasz. Affektív (emocionális): Érzelmi, érzelemmel kapcsolatos. Affolteri koncepció: Az észlelés fejlődését ábrázoló modell. Az észlelés fejlődésének szintjei: modalitás specifikus, intermodális, szeriális. Agresszió: Másik személy fizikai vagy lelki megsértését célzó viselkedés. Akusztikus: A hallással kapcsolatos, hallásbeli. Alakállandóság, alakkonstancia: Az a jelenség, hogy az ismerős tárgyakat a látószögtől függetlenül azonos alakúnak látjuk. Ambivalencia: Egy személy vagy tárgy egyidejű szeretete és gyűlölete; egy egyszerre negatív és pozitív céltárgy által okozott konfliktus. Analízis: Egy egységnek alkotóelemeire való felbontása. Animizmus: 2-6 éves gyermekek a számukra a maguk objektivitásában nem érthető eseményeket úgy magyarázzák meg, hogy a tárgyaknak érzéseket, gondolatokat, szándékot tulajdonítanak. Artificializmus: Az a gondolkodásmód, amely minden eseményt és minden létező dolgot emberi beavatkozás eredményének tulajdonít. Auditív: Hallási, a hallással kapcsolatos. Ayres terápia: A vesztibuláris rendszer sokoldalú ingerlését megcélzó terápia, melynek révén a gyerekek hibás mintázatú neurofiziológiás rendszereiket kijavíthatják. Beszédészlelés és beszédmegértés: a hallott beszédjelenségek megértése, azaz a nyelvi jelek rendszerének megfelelő hangjelenségek észlelése és ennek a kódrendszernek az értelmezése. Broca-mező: A bal agyféltekének egy része, amely a beszéd irányításában játszik szerepet. Az ezen területen sérült személyeknek nehézségeik vannak a szavak helyes kiejtésével, beszédük lassú és fáradságos. Definíció: Pontos meghatározás, mely egy fogalom vagy tárgy lényeges jegyeit tárja fel.

185

Delecato-módszer: Mozgásterápia, mely a mozgásos egyedfejlődés útját járatja végig. Defektus: Fogyatékosság. Olyan állapot, mely genetikai okokból vagy valamilyen károsodás következtében keletkezett. Dependencia: Függőség, alárendeltség. Az anya – gyerek kapcsolatban a gyermek passzív, függő magatartása. Depresszív: Szomorú-nyomott (deprimált) hangulatállapotra hajlamos. Differenciálás: Az észlelési folyamatban a különböző ingerek megkülönböztetése. Differenciál diagnosztika: A diagnózis, a zavar vagy a megbetegedés okainak megállapítását és elhatárolását szolgálja.

Disz-: Szóösszetételek előtagjaként valamely szerv hiányos, nem megfelelő, zavart okozó működését jelöli. fázia: Sajátos nyelvi fejlődési zavar. A normál nyelvelsajátítástól minőségileg és strukturálisan eltérő nyelvi fejlődés, mely agysérülésekre vezethető vissza. funkció: Zavart, rendellenes működés gráfia: Írászavar grammatizmus: A beszéd morfológiai szabályrendszerének zavara. kalkulia: Specifikus számolási zavar. lexia: Az intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. metria: A mozgás időben való befejezésének zavara. praxia: A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása, a célirányos mozgások, gesztusok, tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének zavara. Diszkrepancia: Egyenetlenség, lényegbeli különbség. Diszkrimináció: Az észlelésben két inger közötti különbség észrevétele. Egyensúly-érzékelés: A testnek a térben elfoglalt helyzetéről és a testnek mint egésznek a mozgásáról információt szolgáltató érzéklet. Emóció: Érzelem, illetve érzelmi élményekkel együtt járó állapot. Enurézis: A záróizom fölötti kontroll elvesztése folytán bekövetkező húgyhólyagürítés. Enurézis nocturna: Ágybavizelés. Éjszakánként jelentkező megnyilvánulási forma. Érés: Növekedési folyamat, amely az egyénben olyan sorozatos változásokat eredményez, amelyek viszonylag függetlenek a gyakorlástól és a tapasztalattól. Érzékelés: Egyszerű ingerekhez, például egy hang vagy egy fény bekapcsolásához kapcsolódó tudatos tapasztalat. Észlelés (percepció): Összetett ingerek felfogása, ill. feldolgozása érzékszerveink segítségével. Észlelet: Az észlelési folyamat eredménye, az, amit az egyén észlel. Felismerés: A felismerés magas szintű folyamat, amely tanulást és emlékezést feltételez. Valaminek a felismerése annyit jelent, hogy helyesen egy kategóriához („asztal”) vagy egy névhez („Nagy Antal”) kötjük. Fejlesztés: A fejlődés segítését, serkentését célzó, tudatosan szervezett segítő eljárások köre. Fejlesztési terv: Írásos formában megjelenítve fejlesztési területenként a jelen állapot, a tervezett célok és a felhasznált eszközök együttese. Fejlődés: Növekedés, kiteljesedés rejtett vagy lappangó, potenciális tulajdonságok kibontakoztatása, átváltozás, haladás, minőségi változások meghatározott sorrendben való bekövetkezése. Feminin: Nőies, női.

186

Figura-háttér szerveződés: Egy minta mint előtér és háttér észlelése. A mintákat általában így észleljük, még akkor is, ha az inger többértelmű, és az előtér-háttér viszony megfordítható. Figyelem: Az észlelés összpontosítása, amelynek következtében az ingerek egy korlátozott köre hangsúlyosabban tudatosul. Nyílt viselkedéses és belső (nem látható) összetevőkből áll. Jellemzői: felkelthetőség, tágasság, intenzitás, terelhetőség, rögzíthetőség. Figyelemzavar: Különböző okokra visszavezethető koncentrációképtelenség, figyelmetlenség, elterelhetőség: a gyermekek 3 %-ánál impulzivitással, túlmozgásossággal együtt járó hétéves kor előtt jelentkező rendellenesség. Fonetika: Hangtan. A nyelvészetnek a beszédhangokat tanulmányozó ága. Frostig-terápia: Az észlelés és a mozgás szoros összefüggését és a pszichikus fejlődésben betöltött szerepét hangsúlyozó terápiás program. Gestalt-látás: Valamely ingerkonstellációk ( mintázatok) egységként való felfogása. Gondolkodás: Absztrakt vagy szemléletes ismereteink felhasználása problémamegoldásra vagy új ismeretek szerzésére belső, pszichológiai folyamatok révén. Grafo-: Szóössetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak az írással, rajzolással való kapcsolatát jelöli. motoros: Rajzmozgás. Grammatika: Nyelvtan, nyelvtannal kapcsolatos. Hiperaktivitás: Általában kisiskolás kor előtt jelentkező túlzott aktivitással, mozgással, szinte mindig figyelemzavarral jellemezhető állapot, melyben alkati tényezők is jelentős szerepet játszanak. Hipermotilitás: Fokozott mozgásigény, túlmozgásosság. Homogén gátlás, Ranschburg-féle gátlás: A világos felismerést gátolja a hasonló tartalom. „Az egymást érintő lelki tartalmak és folyamatok (érzetek, képzetek, törekvések) annál kevésbé zavarják egymást önállóságukban, minél heterogénebbek és annál inkább, minél homogénebbek”. Hosszú távú memória: Az emlékezeti rendszer viszonylag állandó része, szemben a rövid távú memória időlegességével. Impulzivitás: Érzelemvezérelt, mérlegelés és kellő tudatosság nélküli reakciómód. Integráció: Egységesülés, beilleszkedés, egyes részek egyesülése egy egésszé. Integrált iskoláztatás: A tanulásban valamilyen oknál fogva akadályozott (fogyatékosság, képességzavar) gyermekek együttes oktatása a kortársakkal. Intelligencia: A tapasztalatokból való tanulás, az elvont fogalmakban való gondolkodás és a környezet hatékony kezelésének képessége. Intelligenciahányados: Az intelligenciatesztek eredményeinek közlésére használt skálaegység. Intermodalitás: Különböző észlelési területekről származó információk összekapcsolása (intermodális integráció). Intranzitív: Tárgyatlan, tárgy nélküli. Irreverzibilis: Nem megfordítható. Iskolai teljesítményzavarok: A sikeres iskolai tanulás a tanulási képességek, a biológiai, kognitív, emocionális-szociális érettség és az iskolán belüli-kívüli tényezők együtthatását, megfelelő tanulási struktúra kialakulását feltételezi. Teljesítményzavarok életkortól, osztályfoktól és iskolatípustól függetlenül a korosztályuknak megfelelően fejlett és fogyatékos gyermekeknél egyaránt kialakulhat. Iskolaérettség: Testi, lelki (értelmi) és szociális területeken elért fejlettségi szintek, amelyek egyaránt fontosak a sikeres iskolai munkához. Ismeret: Az objektív valóságról, a valóság reális rendszereiről a megismerés folyamata (kogníció) eredményeként az emberi pszichikumban képződő képmások.

187

Kauzális gondolkodás: Oksági, okszerű. Ok-okozati összefüggések felismerése. Képesség: Az egyén pszichikus tulajdonsága, ami valamilyen tevékenység gyakorlása révén fejlődik ki, és a tevékenység végzésében nyilvánul meg. Készség: A cselekvés és a tevékenység automatizált eleme, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. A teljesítményképes tudás része, a tanulás eredménye, ahol kellő számú gyakorlás eredményeként a cselekvéssor automatikusan lefut. Kinesztézia: Mozgásérzékelés. A saját testhelyzet, a test, ill. egyes részeinek mozgását jelző és feldolgozó ún. proprioceptív készülékek nyújtotta információ. Kogníció: Megismerés. A világ, ahogy a személy azt értelmileg megismeri, felfogja. Kognitív folyamatok: Az észlelés, emlékezés és információ-feldolgozás mentális folyamatai, amelyekkel az egyén az információkat begyűjti, terveket készít és problémákat old meg. Kompenzálás: Valamilyen hiány ill. az azt előidéző ok megszüntetésére irányuló törekvés. Kompetencia: Alkalmasság, illetékesség, jogosultság. A problémamegoldáshoz, bizonyos körülhatárolt műveletek elvégzéséhez való tárgyi hozzáértés. Konstruktív apraxia: A megszerzett mozgásos tapasztalat hiányos felhasználása, a célirányos mozgások, tanult komplex mozgásfolyamatok tervezésének és kivitelezésének hiánya konstruktív (építő) feladatban. Kétdimenziós ábrát nem tud a térben összerakni. Konstruktív emlékezet: Egyes események teljesebbé és részletesebbé alakítása a memóriában tárolt általános tudás felhasználásával. Kooperáció: Együttműködés, összedolgozás. Koordináció: Összehangolás, összerendezés. Korrekció: A személyiség fejlődésében tapasztalt rendellenesség, hiányosság, elmaradás csökkentését, megszüntetését, kijavítását célzó tevékenység. Lateralitás: Páros érzékszervek ill. a végtagok valamint ezek központi idegrendszeri beidegzettségének funkcionális és/vagy morfologiai differenciálódása. Laterális dominancia: A bal, ill. a jobb agyfélteke aktivitásának túlsúlya az információfeldolgozás, valamint a mozgásfolyamatok bizonyos módozatainak és formáinak irányításában. Mágikus gondolkodás: Ember alkotta tevékenység következménye mindenfajta jelenség, minden történés emberi cselekvés következménye. Maszkulin: Férfias. MCD: Minimális cerebrális diszfunkció. POS: Gyermekkori pszichoorganikus szindróma. Mindazon kismértékű (enyhe) agyi működési zavar összefoglaló jelölése, amelyek jelelgzetes pszichológiai és viselkedészavarban nyilvánul meg. A központi idegrendszer funkcionális rendellenességén alapul, nem jelent strukturális elváltozást, agyi károsodást. Megerősítés: A szervezet valamely akciójának, radkciójának minden olyan következménye, amely az akció jöbőveli megjelenésének gyakoriságát fokozza. Megkésett beszédfejlődés: A beszéd- és a nyelv fejlődése még hároméves kor körül sem indul meg, a központi idegrendszer és a hallás épsége ellenére. Memória: Emlékezet, Ingerek nyomán kialakuló élmények, gondolatok, viselkedések, mozgásválaszok, érzelmi reakciók – egyszóval a tapasztalat – megőrzése az idegrendszerben. Memóriaterjedelem: A tételek (számjegyek, betűk, szavak) száma, amennyi még sorrendben felidézhető egyszeri bemutatás után. Általában 7+2. Mentális: Értelmi. Mentális kor: Binet által az intelligencia mérésében bevezetett mértékegység. Az a gyermek, akinek a mentális kora nagyobb életkoránál, fejlett, akié kisebb, az visszamaradott. Mentális reprezentáció: Tárgyak és események feltételezett belső leképezése az emberi emlékezetben.

188

Mennyiségállandóság: Számbeli egyenlőség. Az a jelenség, hogy ha a tárgyak száma korábban egyenlő volt, akkor egyenlőnek is kell maradnia még akkor is, ha a vizuális benyomás nem ezt tükrözi. Meteoropata: Olyan ember, akinek kedélyére, testi állapotára az időjárás erősen hat. Mintafelismerés: Az az észlelési folyamat, amely azonosítja a tárgyakat. Modalitás: Az érzékelés ez bizonyos területén megnyilvánuló érzéki tapasztalatok. Motiváció: Viselkedés kiváltó belső késztetés, indíték. Motorium: Mozgásrendszer- és szabályozás. Motoros: A mozgással összefüggő (beleértve az idegi vezetést és az agyi központokat is ) összes folyamat megnevezése. Motoros képességek: Valamilyen mozgássor megtanulásának képessége. Motoros viselkedés: Mozgásfolyamatok összessége, ill. ezek egyénenkénti eltérései. Multikauzális: Valamilyen rendellenesség, zavar stb. hátterében nem egy kizárólagos ok feltételezhető, hanem több ok együttes hatása okozza problémát. Mutizmus: A beszédre való szükséglet és ill. késztetés hiánya. Elektív mutizmus: A gyermekkorban jelentkező neurózisok egyik különleges formája; a mutista gyerekek csak bizonyos személyekkel kommunikálnak, az óvodában vagy az iskolában pedig megtagadják a beszélgetést. Perinatális: Születés közbeni. Perszeveráció: Bizonyos élmény- vagy gondolattartalmak melletti kitartás ill. azok újra felbukkanása, vagy bizonyos sztereotip cselekvési- és viselkedésmódok előnyben részesítése. Postnatális: Születés utáni. Prenatális: Születést megelőző, méhen belüli. Prevenció: Megelőzés. A nem kívánt jelenségkör vagy tünetegyüttes kialakulását megakadályozó megoldások keresése. Pszich-: Szóösszetételek előtagjaként a vele összetett fogalomnak a lélekkel, a lelki élettel való kapcsolatát jelöli. Pszichikum: A gondolkozás és a lelki élet képessége, ténye; a lelki jenségek összessége. Pszichogén: Lelki eredetű. Pszichoszomatikus betegség: Pszichés megterhelésre adott testi reakciók, melyek a pszichikus rendszer érintetlenül hagyásával a testi betegség alakját ölti. Reláció: Viszonylat, vonatkozás, összefüggés. Reprodukció: Valaminek a megismétlése, utánozása. Részképesség zavar: A tanulási zavarok speciális alcsoportja. Azoknak a tanulási problémáknak a kifejezése, amelyek az észlelés, a mozgás, a nyelv, az emlékezet, a figyelem és a gondolkodás folyamatainak hiányos működése következtében lépnek fel és neurofiziológiai diszfunkción alapulnak. Reverzibilis: Megfordítható, visszaállítható. Rövid távú memória: Az időben korlátozott tartósságú és korlátozott terjedelmű emlékezet. Az ide bekerülő információk a tudat rendelkezésére állnak és egy részük átalakulási folyamat révén áttevődik a hosszú távú emlékezetbe. Séma, sematikus: Lényeges vonásokra korlátozódó, leegyszerűsített ábrázolás, vázlat. Speciális nevelési szükséglet: Azoknál a gyermekeknél és fiataloknál áll fenn, akik oly mértékben korlátozottak fejlődési, nevelési és tanulási lehetőségeikben, hogy eredményes fejlesztésükhöz gyógypedagógiai támogatás szükséges. Sphincter kontroll: Záróizom fölötti kontroll. Szándékos figyelem: Adott tevékenységre irányuló figyelem vagy mentális erőfeszítés. Szekvencia: Sorrend. Szemantika: Jelentéstan. A nyelvtudományoknak a nyelvi formák jelentésével és a jelentések változásával foglalkozó ága.

189

Szenzomotoros: A test és az idegrendszer szenzoros és motoros alrendszereinek együttműködése valamilyen inger hatására. Szenzomotoros koordináció: A mozgás szabályozása az észlelési adatok alapján. Szenzoros: Az észleléssel összefüggő (beleértve az idegi vezetést és az agyi központokat is) összes folyamat megnevezése. Szerialitás: Az információk sorrendjének a felfogása, a megfelelő sorrend alapján való feldolgozása, a sorrend fenntartása. Szimultán: Egyidejű, egyszerre történő. Szintaktika: Mondattan. A nyelvtudományoknak a szószerkezeteket és a mondatokat tanulmányozó ága. Szintézis: Az alkotóelemek rendezett, egységes egészbe foglalása. Szocializáció: Az egyéni jellemzők és a viselkedés alakulása a társas környezet hatására. Szociabilitás: Egyénileg különböző mértékben megnyilvánul tendencia, hogy a személy örömét lelje a társaságban, valamint könnyen és szívesen lépjen kapcsolatba másokkal. Szukcesszív: Egymás utáni, egymásra következő. Taktilis: Az érintkezési érzékletekhez kapcsolódó jelenségek, ill. a tapintási érzékelésre vonatkozó ingerek megnevezése. Teljesítmény-és viselkedészavar: Adottságaikhoz és/ vagy élethelyzetükhöz képest alulteljesítő szűkebb-tágabb társadalmi környezetükben alkalmazkodási zavarokat mutató gyerekek és fiatalok. Kialakulásuk biológiai, pszichológiai és szociális okokra vezethetők vissza. Téri tájékozódás, téri orientáció: A saját térbeli helyzet észlelése és értékelése a térhatás közvetítésével, a cselekvés koordinációja céljából. Testfogalom: A saját testről szerzett intellektuális tudás. Testkép: A test szubjektív megtapasztalása és érzése. Testséma: A test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok állandóan változó mozgásának megélése. Verbális: Szóbeli. Szóban, ill. beszédben megnyilatkozó. Vesztibuláris apparátus: A belső fülben elhelyezkedő szerv, amely a testmozgások és a testhelyzet érzékelésének receptorait (a külvilág okozta ingerek felfogására szolgáló szerv) tartalmazza. Vizuális: a látást érintő, a látással kapcsolatos. A látási érzeten alapuló. Vizuo-motoros: A látáshoz kapcsolódó észlelési tevékenység és a mozgás összekapcsolása. Wernicke-mező: A bal agyféltekének a nyelv megértésében szerepet játszó része. Az e területen sérült egyének nem képesek a szavakat megérteni; hallják azokat, de nem tudják jelentésüket.

190

Érvényességi nyilatkozat A módosított helyi nevelési program határozatlan időre érvényes. A helyi nevelési program módosításának lehetséges indokai:

törvényi előírás, szervezeti átalakítás, ha a nevelőtestület más program bevezetésérő dönt, ha a partneri igényfelmérés eredményei szükségessé teszik.

Előírás a programmódosítás előterjesztésére:

Írásbeli előterjesztés az óvoda vezetőtestületének. Részteles szóbeli előterjesztés a nevelőtestületi értekezleten.

191

Felhasznált irodalom 1.

1993.évi LXXIX. törvény a Közoktatásról

2.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 137/1996. (VIII.28.) kormányrendelet

3.

A művelődési és közoktatási miniszter 32/19997. ( XI. 5.) MKM rendelete a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve

4.

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvei 23/1997. (VI.04.) MKM rendelet

5.

Pőcze Gábor-Trencsényi László: Pedagógiai program Hogyan? Bp. Országos Közoktatási Intézet 1996.

6.

dr. Füle Sándor : A helyi pedagógiai programok kidolgozása OKKER Oktatási Iroda 1996.

7.

Egyezmény a gyermekek jogairól Bp. Egyesült Nemzetek – UNICEF 1992. 3-32. p.

8.

Nagy Jenőné: Óvodai nevelés a művészetek eszközeivel Szolnok, 1997.

9.

Nagy Jenőné: Óvodai programkészítés, de hogyan? NAT-TAN Bp. 1996.

10.

Nagy Jenőné: Helyzetelemzés, önmeghatározás, döntés OKKER Bp. 1997.

11.

Négyszínvirág Vésztő, 1998.

12.

Szemán Józsefné dr.: Multikultúrális értékeket közvetítő óvodai program Hajdúböszörmény, 1998.

192

13.

Lépésről-lépésre Óvodafejlesztő Program Dr. Deliné dr. Fráter Katalin Hajdúböszörmény 1997.

14.

Lépésről-lépésre Óvodai Program Tanári Kézikönyve Soros Alapítvány Bp. 1997.

15.

Hortobágyi Katalin: Projekt Kézikönyv Bp. 1991.

16.

Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1996.

17.

Fábián Katalin: Útmutató a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program tervezés, ünnepek, ünnepélyek, megemlékezések Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1997.

18.

Dr. Bondár Zsuzsanna: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program mindennapi testnevelés foglalkozásainak szervezéséhez Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998.

19.

Szemán Józsefné dr. : Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program matematika komplex foglalkozásainak vezetéséhez Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1997.

20.

Fábián Katalin: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program a tevékenységeken alapuló szokásrendszer kialakítása, a gondozás és az egészséges életmódra nevelés az óvodában Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998.

21.

Bihariné dr. Krehó Ilona Kanczler Gyuláné dr.: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program természet, társadalom, ember, a környezeti nevelés lehetőségei, szervezése a program keretében Fabula-Humán Szolgáltató Bt. Miskolc, 1998.

22.

Boza Erzsébet: Útmutató a tevékenységközpontú óvodai nevelési program művészet tevékenységek, vizuális, komplex foglalkozásainak szervezéséhez Fabula-Humán Szolgáltató Bt.

193

Miskolc, 1998. 23.

Patócs Béláné: Mozgásműveltség fejlesztő óvodai nevelési program Miskolc, 1997.

24.

Sugárné Kádár Júlia : A beszédfejlődés útjai Tankönyvkiadó Bp. 1986.

25.

dr. Kiss Tihamér: A gyermekek értelmi fejlesztése az első hat életévben Piaget szellemében. Módszertani Segédanyagok Hajdú Bihar Megyei pedagógiai Intézet Debrecen, 1992.

26.

Porkolábné dr. Balogh Katalin - dr.Páli Judit - Pintér Éva - Szaitzné Gregorits Anna: Komplex prevenciós óvodai program Bp. 1996.

27.

dr. Tótszőllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában Bp. FER-CO Kft. és a váci Ofszet Kft. 1994.

28.

Forrai Katalin: Ének az óvodában EDITINO MUSICA Bp. 1974.

29.

dr. Fejes Erzsébet-Kanczler Gyuláné dr. : Mesélő természet Kincs Könyvkiadó 1995.

30.

Csanádi Gabriella: Bevezetés a korai fejlesztés témakörébe Comenius Bt. Pécs, 1998.

31.

Koósné Reha Valéria – Kassa Mária - Molnár Katalin: Integrált nevelés és óvodai ütemterv a kerecsendi óvodában M.O.P.E. 2003.

32.

Fejlesztő Pedagógia, Szerkesztette: Martonné Kovács Márta ELTE, Bp. 2002.

33.

Horváth Judit – Horváthné Csapuczha Klára – Dr. Rónáné Falus Júlia: Amit az óvónőnek észre kell venni SZORT Bt, Bp., 2003.

34.

Gyógypedagógiai alapismeretek. Szerkesztette: Dr. Illyés Sándor Főiskolai tankönyv, Bp. 2000.

194

Idézetek jegyzéke 1.

Szuhányi Mária

Induvidálpszichológia a nevelés szolgálatában Fejlesztő Pedagógia 1995. 43. l.

2.

dr. Fazekas Mihály:

Muzeológus gyűjtése alapján, Madarász Imre névadó ünnepélyen 1995. május 25én elhangzott beszédéből

3.

137/1996. (VIII.28.) sz. Kormányrendelet Hortobágyi Katalin:

Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja

4.

Lépésről-lépésre óvodafejlesztő program Hajdúböszörmény 1977.

195

Legitimációs záradék

A Helyi Nevelési Programot a Madarász Imre Egyesített Óvoda és Pedagógiai Szakszolgálat Nevelőtestülete elfogadta 2004. június 16-án.

A Madarász Imre Egyesített Óvoda Szülői Szervezete véleményezte 2004. június 18-án.

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyetértési jogot gyakorolt 2004. augusztus 18-án 58/2004.(VIII.18.) CÖK határozattal.

A Karcag Városi Önkormányzat Képviselő testülete jóváhagyta 2004. augusztus 24-én 307/2004. (VIII.24.) „kt” sz. határozattal.

196

játék Rajz, mintázás, kézimunka A környezet megszerettetése, A környezet megismer- megismer- megismer- tetése tetése

Recommend Documents