JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI ÖNKORM ÁN Y Z AT ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA 2008-2020
Elfogadta: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés …/2008.(XII.12.) számú határozatával
Készítette:
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési és Külügyi Iroda
Legutóbb a többször módosított 1991. évi XX. törvény 65.§ (2) bekezdése szerint elkészített megyei energetikai koncepciót a 89/1999. (XI.5.) számú határozatával fogadta el a megyei közgyűlés. Az energiapolitika előző megfogalmazása óta alapvető változások mentek végbe Magyarország nemzetgazdaságában, annak részeként az energiaszektorban és az energetika peremfeltételeiben. Sokszereplős és döntően magántulajdonú lett az energiaszektor, kialakult a versenypiac feltételrendszere mind a kőolajszármazékok, mind a vezetékes energiahordozók területén. Ugyanakkor tovább nőtt az importfüggőség és megmaradt a magas fosszilis energia részarány is, a pozitív trendek ellenére azonban energiahatékonyság javítása terén jelentős tartalékok vannak. Az elmúlt években drámai mértékben növekedett a kőolaj ára a nemzetközi energiapiacon, ami magával vonta a földgáz árának növekedését is: véget ért az „olcsó” energia korszaka. Az ország uniós csatlakozása magával hozta az energetikai szabályozási feltételek megváltozását. Ezzel egy időben a önkormányzat pénzügyi helyzete is gyökeresen megváltozott. Az intézmények működési költségéhez szükséges forrásokat egyre nehezebb biztosítani. Ugyanakkor a hatékonyságjavítás is legtöbbször pénzbe kerül, ezért alapvető érdek, hogy a szűk forrásokat optimálisan használjuk fel. Ez azonban csak alapos felkészüléssel, jó tervezéssel, átfogó szemlélettel, megfelelő erőforrások, szakértelem bevonásával sikerülhet. A környezet- és természetvédelmi, valamint a klímapolitikai követelmények további szigorodása is kihat az önkormányzat működési kereteire. A következő években a környezet megóvása, a szennyezés csökkentése megkerülhetetlen kényszerré válik. Az energetikával kapcsolatos döntéseket annak tudatában kell meghozni, hogy a környezet-, természetvédelmi és klímapolitikai előírások szigorodni fognak. Az energiaellátás és az energiafelhasználás jelentős környezeti hatásokkal jár, amely hatások mérséklése az energiapolitika egyik kulcskérdése. A környezet- és természetvédelmi, valamint klímapolitikai előírások, határértékek, jogszabályok betartása az energiapolitika külső követelményei, de lehetőségeket is kínálnak a műszaki fejlesztések megvalósítására. A fenti tényezők szükségessé teszik a nemzeti preferenciákra alapozott, de az Európai Unió erőterébe helyezett, rugalmas energiapolitika megfogalmazását. A hosszú távú energetikai stratégia nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem azokat a hosszú távon érvényes megállapításokat és téziseket tartalmazza, amelyek segítik a megyei politikusokat, az intézmények és a hivatal vezetőit az energetikával kapcsolatos döntéseik során. 2
AZ EU ENERGI A ST R A T ÉGI ÁJÁN A K KERETE Az Európai Unió energiastratégiája alapvető jelentőségű a megye energiapolitikájának kialakításakor. Az EU gazdasági modellje az áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása. Az EU irányelvei és egyéb jogszabályi előírásai szerint a liberalizált nemzeti piacokból fokozatosan létrejön egy szabad versenyen alapuló, az egész Unióra kiterjedő integrált energiapiac. Az Európai Unió közös energiapolitikája jelenleg formálódik. Az Unió a tagországok által elfogadott célok megvalósítása érdekében az uniós szerződésekben, irányelvekben és rendeletekben írta elő céljainak megvalósítását a tagországok számára. Az Unió energetikával kapcsolatos szabályainak végrehajtása a tagországok számára kötelező, ezért azok a magyar energiapolitika célkitűzései, a végrehajtás eszközei közé is beépültek. Alapvetők a versenyképesség, az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság stratégiai célkitűzései, ezen belül kiemelten a környezet megóvására, az energiatakarékosság előmozdítására, az átlátható piaci versenyre vonatkozó szabályok. Az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács értékelése szerint az Unió előtt komoly energetikai kihívások állnak. Ezek a kihívások: ∀ a kőolaj, a kőolajtermék és a földgáz piacok jövőben felmerülő problémái; ∀ a behozataltól való egyre növekvő függőség; ∀ a diverzifikáció korlátozott mértéke; ∀ a magas és ingadozó energiaárak;
∀ a világszerte növekvő energiakereslet; ∀ a termelő és tranzit országokat, valamint a szállítási útvonalakat érintő
biztonsági kockázatok;
∀ az éghajlatváltozás okozta fokozódó fenyegetettség; ∀ az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások használata terén
tapasztalható lassú előrehaladás;
∀ az
energiapiac liberalizációja mellett az energiapiacok korlátozott átláthatósága, a nemzeti energiapiacok integrációjának és összekapcsolásának korlátai, valamint az energiaágazat szereplői közötti megfelelő koordináció hiánya, miközben az energiarendszer jelentős fejlesztésére van szükség. 3
A Z EU R Ó P A I EN E R G I A P O L I T I K A A L A PJ Á T K ÉP E Z Ő ST R A T É G I A I CÉ L K I T Ű Z É S E K Az európai energiapolitikának három alapvető kiindulópontja van: az éghajlatváltozás leküzdése, az EU kiszolgáltatottságának csökkentése a behozott szénhidrogének tekintetében, valamint a munkahelyteremtés és a gazdasági növekedés ösztönzése; mindez elérhető áron megvalósuló, biztonságos energiaellátás mellett. Az Unió egyik legfontosabb célkitűzése az energiafelhasználás hatékonyságának növelése, az energiatakarékosság előmozdítása. Az EU Energiahatékonysági Cselekvési Terve és az Európai Tanács 2007. évi tavaszi következtetései szerint 2020-ig az EU jelenlegi teljes energiafelhasználásához képest 20%-os relatív energia-megtakarítást kell elérni. Ez a célkitűzés hozzájárul az Unió versenyképességének növeléséhez, az ellátás biztonságának javításához és a károsanyag-kibocsátás csökkentésével a közös környezet- és természetvédelmi célok teljesítéséhez. A nemzeti és közösségi kutatási, fejlesztési és demonstrációs eszközökkel támogatni kell az energiahatékonyságot és az energiatakarékos, alacsony kibocsátású technológiákat. A megújuló energiaforrások használata szintén elősegíti az Unió környezet- és természetvédelmi célkitűzéseinek teljesítését és a hazai források használata révén hozzájárul az ellátás biztonságának növeléséhez. Az Unió előírásai szerint a megújuló energiaforrások használatának arányát mind az Unió forrásszerkezetében, mind a villamosenergia-termelés tüzelőanyag-mérlegében növelni kell. Az Európai Tanács 2007. évi tavaszi következtetései szerint a megújuló energiaforrások részarányát az EU teljes energiafelhasználásán belül 2020-ra 20%-ra kell emelni, a bioüzemanyagok részarányát a közlekedési célú üzemanyagfelhasználáson belül 10%-ra. Az Európai Tanács 2007. évi tavaszi következtetései szerint az éghajlatváltozás elleni harc keretében az EU egyéb nemzetközi vállalások hiánya esetén is egyoldalúan vállalja üvegházhatású gáz kibocsátásainak 20%-kal történő csökkentését 2020-ig. Az EU üvegházhatást okozó gázokkal kapcsolatos azonnali fellépésre vonatkozó vállalása teljesítésének három okból is az új európai energiapolitika középpontjában kell állnia: I. az energiahasznosításból származó szén-dioxid az EU-ban kibocsátott
üvegházhatást okozó gázok mennyiségéből 80%- kal részesedik, és a kibocsátás csökkentése kevesebb energia, illetve több tiszta és helyben termelt energia felhasználásával érhető el,
II. korlátozni kell az EU kiszolgáltatottságát az olaj- és gázárak növekedésével
és ingadozásával szemben, valamint
4
III. létre lehetne hozni egy versenyképesebb európai uniós energiapiacot, mely ösztönözné az innovatív technológiákat és a munkahelyteremtést. Ez a stratégiai célkitűzés és az azt megvalósítani hivatott, alábbiakban kifejtendő konkrét intézkedések együttesen alkotják az új európai energiapolitika alapját. A fentiekben ismertetett energiapolitikai stratégiai célkitűzések elérése azt jelentené, hogy az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó energiaforrásokra való áttérés felgyorsítását és az évek során az alacsony károsanyag-kibocsátású, helyben megtermelt és felhasznált energia mennyiségének drámai növelését zászlajára tűző új ipari forradalom révén az európai gazdaság egy nagy energiahatékonyságú és kis szén-dioxid-kibocsátással működő energiaágazaton alapuló gazdasággá alakulna át. A kihívás abban rejlik, hogy mindezt úgy kell véghezvinni, hogy Európa számára a versenyképességből fakadó potenciális haszon a legmagasabb legyen, a potenciális költségek viszont alacsonyak maradjanak. A megvalósítás folyamatát gondosan nyomon kell követni, időközi jelentéseket kell készíteni, törekedni kell a bevált gyakorlati megoldások cseréjére és a folyamatos átláthatóságra – minderről a Bizottság rendszeresen előterjesztendő aktualizált energiapolitikai stratégiai felülvizsgálata fog gondoskodni. Magyarországnak ugyanezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie. Alapvető magyar érdek, hogy az Európai Unió megtalálja a Magyarország számára is kedvező válaszokat ezekre a problémákra. A 2007. tavaszi Európai Tanács következtetéseinek elfogadásával elkötelezte magát egy olyan közös energiapolitika kialakítására, amely a klímapolitikában kitűzött ambiciózus célok megvalósításához is hatékonyan járulhat hozzá.
A MA G Y A R ENERGI APOLITI K A ALAPPILLÉ REI Az Unió energiapolitikájához illeszkedve, az ott megjelölt célok elérése érdekében a 2008-2020-as időszakra vonatkozó magyar energiapolitikai koncepciót 2008. júliusban fogadta el az Országgyűlés. A magyar energiapolitika legfontosabb stratégiai célja, hogy a hosszú távú szempontokat is mérlegelve optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság, mint elsődleges célok együttes érvényesülését. A fenti három cél között többféle kölcsönhatás elképzelhető, sok esetben megvalósításuk konfliktusban állhat egymással, de erősíthetik is egymást. Emiatt a célok elérése érdekében megfogalmazott intézkedések során az országos energiapolitika nagy hangsúlyt fektet az együttes hatásokra, az egymás közötti ellentmondások feloldására és a lehető legnagyobb összhang megteremtésére. 5
EL L Á T Á S B I Z T O N S Á G Az ellátás biztonsága az energiapolitika legfontosabb célkitűzése, amelynek megvalósítása érdekében az alábbi részterületek kerültek definiálásra: ∀ energiaforrás-struktúra, ∀ energiaimport diverzifikáció,
∀ stratégiai energiahordozó készletek, ∀ infrastruktúra-fejlesztések, ∀ lakosság ellátása, szociális felelősség. Cél olyan energiaforrás-struktúra kialakítása, amelyben a hazai források részaránya fennmarad, és lehetőség szerint növekszik, a behozatal összetétele kiegyensúlyozottabbá válik, eredete szerint többféle, biztonságos forrásból és irányból származik. Az energiaellátás folyamatosságának és biztonságának javításához a hazai források használata mellett az import biztonságának növelését kell elérni, és biztonsági készleteket kell felhalmozni. Az ellátáshoz szükséges kőolaj és földgáz döntő részét importból szerezzük be, az energiapolitika kulcskérdése ezek rendelkezésre állásának biztonsága. Az ellátásbiztonság egy adott energiafajtánál a forrásoldali ellátásbiztonságtól, a szállítás biztonságától (a tranzitáló országok megbízhatóságától és a tranzit útvonalak számától), az adott energiafajta stratégiai készletezésének lehetőségeitől és gyakorlatától, valamint az energiatermelő és átalakító kapacitások nagyságától, megbízhatóságától függ. A forrásoldali és a szállítási biztonság általában a hazai energiaforrások esetében a legnagyobb. Külső energiaforrások esetében a források, az útvonalak és az energiahordozó-fajták diverzifikálásával, valamint a szállító és tranzitáló országokkal kialakított, kölcsönös érdekeken alapuló együttműködéssel, továbbá a megfelelő nagyságú – a fogyasztók teherbíró képességét is figyelembe vevő – biztonsági készletek tartásával kell az ellátásbiztonságot növelni. Az optimális szintet az adott intézkedés hatásának és a megvalósításhoz kapcsolódó költségeknek a mérlegelésével kell meghatározni, figyelembe véve a vonatkozó EU és nemzetközi követelményeket is. VERSEN Y K ÉPESSÉG Az energiapolitika célja, hogy az energetika járuljon hozzá hazánk gazdasági versenyképességének növeléséhez, elsősorban az Európai Unió tagországaihoz, de azon túl a világ más térségeihez képest is. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra:
6
∀ liberalizált energiapiacok, integrálódás az EU egységes belső energiapiacába,
∀ energiaárak, ∀ technológiai előrehaladás és K+F. Az energiatermelésben, átalakításban, szolgáltatásban és kereskedelemben az árakat és az üzleti feltételeket az Európai Unió középtávon kialakuló regionális, majd később az egységes belső piacán a verseny fogja meghatározni. Az energiapolitika célja, hogy a verseny átlátható, megkülönböztetés-mentes feltételeket teremtsen a magyar vállalkozások számára. FEN N T A R T H A T Ó S Á G A fenntartható fejlődés célja a jelen szükségleteinek kielégítése a jövő nemzedékek szükségletei kielégítésének veszélyeztetése nélkül. A fenntartható fejlődés érdekében meg kell teremteni a harmóniát a természeti és az épített környezet megóvását, a jelentős piaci zavarok nélkül fejlődő gazdaság érdekeit, és a társadalom tagjainak szociális biztonságát szolgáló, rövidtávon egymással ellentétben álló politikák között. A fenntartható fejlődés környezet- és természetvédelmi, valamint gazdasági céljait tehát egymással összehangolva, a társadalom együttműködésével kell megvalósítani. Ezen a pilléren belül a következő részterületek kerültek meghatározásra, a fenntarthatósági elvek szerinti prioritási sorrendben: ∀ az energiafelhasználás csökkentése (energiatakarékosság, az energiatermelés hatásfokának javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának növelése), ∀ a megújuló energiaforrások arányának növelése,
∀ a biológiai sokszínűség megőrzésével összeegyeztethető energiapolitika kialakítása, ∀ környezet- és természetbarát technológiák fokozatos bevezetése.
A Z ÖN K O R M Á N Y Z A T R A V O N A T K O Z Ó I R Á N Y E L V E K Az önkormányzat energiával kapcsolatos konkrét tennivalói a költségvetésből működtetett intézményekre korlátozódnak. Az országos energiapolitika alappilléreire alapozva a következőkben áttekintjük azokat a lehetőségeket, ahol az önkormányzat részt vállalhat az Európai Uniós és a hazai célok elérése érdekében. Mivel azonban 7
a megyei önkormányzat közgyűlésének mind a feladatköre, mind az eszközrendszere alapvetően különbözik az Európai Bizottság és a Magyar Országgyűlés lehetőségeitől, így egyes kérdéseket általánosan, míg másokat mélyebben érintünk. Bár az önkormányzatokról szóló törvény alapgondolata az önállóság, amelyhez értelemszerűen a gazdálkodási és a pénzügyi önállóság is hozzátartozik, az önkormányzat saját bevétele csak szerény arányt képvisel a kiadások finanszírozásában, saját forrásaik a szükségesnél kisebb arányban növekedtek az elmúlt években. Napjainkban a legtöbb önkormányzat gazdálkodása a központi normatív és egyedi támogatásoktól függ, a központi költségvetéstől kapott források pedig rendszeresen szűkösnek bizonyulnak. Ugyanakkor nem szabad úgy gondolni, hogy az önkormányzat semmit sem tehet, teljességgel ki van szolgáltatva a központi finanszírozásnak és az energiaáremeléseknek, hiszen éppen a fentiek miatt rendkívül fontos a költségtakarékos energiagazdálkodás. Ezen a területen pedig jócskán van még mit javítani az önkormányzat háza táján. A költségvetésben jelentős tétel az intézmények működtetésére fordított dologi költség, ezen belül pedig egyre nagyobb részt képviselnek az energia költségek, növekedési ütemük éveken át meghaladta az egyéb dologi kiadások növekedését. Ennél fogva az önkormányzatnak elemi érdeke az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, a költségnövekedés csökkentése és a takarékosság. Az önkormányzat jelenlegi primerenergia-forrásának összetétele nem tekinthető kiegyensúlyozottnak, különösen azért, mert nagyon magas a földgáz részesedése. A megyei önkormányzat éves energiafelhasználása és a felhasznált energia energiahordozók szerinti megoszlása: Felhasználás (2007)1
Energiahordozók Villamos energia Földgáz Távhő Megújuló energia Összesen
1
29 728 GJ
15,0 %
165 millió Ft
167 153 GJ
84,2 %
368 millió Ft
1 362 GJ
0,7 %
7 millió Ft
50 GJ
< 0,1 %
0 millió Ft
198 293 GJ
100,0 %
540 millió Ft
Forrás: Alfa-Nova Kft 8
A hazai termelés az országos kőolajszükséglet ötödét, a földgázfogyasztás hatodát fedezi, és az ismert, valamint a várható készletadatok ezen arányok további csökkenését valószínűsítik. Számítani kell arra, hogy a nemzetközi piacokon az energiaigény folyamatosan nő, az energiaforrásokért biztonságpolitikai kérdéseket is felvető globális verseny zajlik, a kőolaj és a földgáz folyamatos beszerzése megnehezül, a hiány kockázata nő, ami az árakra is azonnal kihat. A világpiaci energiaárak növekvő tendenciája hosszú távon is folytatódik. Az energia – főleg a kőolaj és a földgáz – világpiaci ára egyes gyorsan növekedő ázsiai országok rohamos keresletbővülése miatt egy-két év alatt megduplázódott és még tovább drágulhat a kitermelési költségek növekedése és különböző politikai események miatt. A növekvő földgáz árak, a csökkenő hazai termelési részarány, a növekvő importfüggőség miatt egyértelművé vált a földgáz-takarékosság különös jelentősége. A Z EN E R G I A F E L H A S Z N Á L Á S H A T É K O N Y S Á G Á N A K NÖ V E L É S E Habár az önkormányzati intézmények költségvetésében egyre növekvő tételt képviselnek az energiaköltségek, ennek ellenére az intézmény-vezetők részéről - bár igyekezetük sokszor dicséretes - nem kap megfelelő figyelmet az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a korszerű energia-gazdálkodás. Pedig minden megtakarítás újabb forrást és újabb lépést jelent az intézmények és az önkormányzat számára más célok megvalósításához és az önkormányzat önállóságának növeléséhez. A hatékonyságjavításnak a közvetlen megtakarításokon túl további kedvező helyi hatásai lehetnek: a beruházások lehetőséget teremtenek helyi vállalkozók számára, csökkenhet az energiafelhasználáshoz kapcsolódó környezetszennyezés, javulhat az adott intézmények szolgáltatásának színvonala. Az energiahatékonyság növelése alapvető prioritás, mivel ez az egyetlen olyan eszköz, amely az energiapolitika valamennyi alappillérének teljesítéséhez hozzájárul. Az energiafelhasználás ésszerűsítésével, hatékonyságának növelésével a jelenleg felhasznált energia számottevő része hosszú távon megtérülő intézkedésekkel megtakarítható. A hatékony energia-megtakarítás mértékét a várható technológiai fejlődés tovább növelheti. S ok épületünk homlokzatának, födémének és nyílászáróinak rossz a szigetelése, az energiafogyasztó készülékek és berendezések hatásfoka alacsony, a dolgozók jelentős része nem szokott hozzá ahhoz, hogy az energiával lehet és érdemes takarékoskodni, berögzült, mindennapi ritmusukban nincs benne a fenntarthatóság, az energiahatékonyság, a takarékosság. A célok elérésének ösztönzése történhet műszaki fejlesztés révén, illetve a környezettudatos szemlélet elterjesztésén keresztül.
9
Kulcsfontosságú az épületek energiahatékonyságának javítása, mert hozzájárul a működési költségek csökkentéséhez. A „modern” építésű épületek energiahatékonyságának javítása mellett, tekintettel azok állapotára, kiemelt figyelmet kell fordítani a hagyományos (pl. vályog) technológiával készült épületek állapotának javítására, a belső fűtési rendszerek korszerűsítésére, a megbízható szabályozás és a hőfelhasználás mérésének megoldására. Az épületek energiatanúsítvány rendszerének bevezetésével, az építési szabványok szigorításával hozzá kell járulni az épületek energiafelhasználásának csökkentéséhez. Energiapolitikai cél, hogy új épület építésénél éppúgy, mint régi épület fejújításkor is azok a korszerű energiafogyasztó készülékek, berendezések alkalmazása játssza a vezető szerepet, amelyek hatásfoka és a működéssel együtt járó környezetterhelése a legkedvezőbb. Elő kell segíteni, hogy az elavult készülékeket és berendezéseket ütemezetten le lehessen cserélni. Az energiatakarékosság, az energiaigényesség csökkentésének hatására javul a környezet állapota, nő a térségi vállalkozások versenyképessége, nő a vállalkozások és a beruházások, így a munkahelyek száma, ezáltal mobilizálódik a hazai tőke, felgyorsul a külföldi működő tőke és támogatás beáramlása, mérséklődik a működtetett intézmények energiaszámlája. Az intézmények fenntartható módon való működésének alapvető feltétele a bevett gyakorlatok, szokások módosítása. A fogyasztási szokások fenntarthatóság irányába történő megváltoztatásához a következő szempontok figyelembevétele szükséges: •
• •
a fenntartható fogyasztás előnyeinek tudatosítása, beleértve a fenntarthatósághoz kapcsolódó értékrend elterjesztését és megerősítését, hogy az ahhoz kapcsolódó előnyök személyes szinten is értelmezhetővé váljanak; a fenntarthatóság – mint társadalmi norma – tudatosítása; a berendezések fenntarthatóbb használati módjának tudatosítása.
Mindezt csak az tudja alkalmazni, aki rendelkezik környezetkultúrával! Ezért fontos feladat a környezeti nevelés. A környezeti nevelés élethosszig tart és a döntéshozókon kívül érint mindenkit, aki az intézményeinkben él, tanul vagy dolgozik, célja a környezetkultúra alapozása, tehát a környezettudatos magatartás, gondolkodásmód, valamint a környezetért felelős életvitel elősegítése. Olyan szokásrendszer megalapozása, érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi vonatkozásban egyaránt, amely a természet, az épített és társadalmi környezet, tiszteletére épül. Beletartozik a természet rendszerszemléletű megközelítése, a fenntarthatóság szempontjainak elfogadása éppúgy, mint az ember és természet közötti kapcsolatok értelmezése, jellemzése.
10
A M E G ÚJU L Ó EN E R G I A H O R D O Z Ó K R É S Z A R Á N Y Á N A K NÖ V E L É S E A megújuló energiahordozók részarányának növelése egyszerre csökkenti Magyarország importfüggőségét és hozzájárul a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtéséhez, a környezet-, természetés klímavédelmi célok teljesíthetőségéhez. Az energiapolitika célja, hogy a megújuló energiafelhasználás részaránya a gazdaság versenyképességét elősegítve, a térség adottságainak és az önkormányzat mindenkori pénzügyi teherbíró képességének megfelelően növekedjen. Az adottságok alapján megújuló energiaforrások közül elsősorban a biomassza, a földhő (geotermikus energia), valamint a napenergia hasznosítása jelenthet komoly lehetőségeket. Jelentős tartalékok rejlenek a biomassza használatában, de a tervezés és kivitelezés során a legmesszemenőbben figyelembe kell venni az összes lényeges környezeti és fenntarthatósági szempontot is. Ennek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani az extenzív mező- és erdőgazdálkodásból származó biomassza felhasználásra, mivel ezek esetében a környezet- és természetvédelmi, valamint a fenntarthatósági szempontok magasabb szinten érvényesülhetnek. A helyes egyensúly megtalálása érdekében figyelembe kell venni az alábbiakat: • Napjainkban a megújuló energiaforrások használata általában véve drágább, mint a szénhidrogéneké, de a különbség fokozatosan csökken – különösen, ha számolunk az éghajlatváltozás költségeivel és a prognosztizálható szénhidrogén áremelésekkel. • A nagyobb beruházási méret csökkentheti a megújuló energiaforrások fajlagos költségeit, ehhez azonban jelentősebb befektetésre van szükség. • A megújuló energiaforrások javítják az energiaellátás biztonságát azáltal, hogy csökkentik az import energia részarányát, diverzifikálják a beszerzési forrásait, növelik a megyei térségekből származó energia hányadát, és ott új munkahelyeket teremtenek. • A megújuló energiaforrások igénybevétele során egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben szabadulnak fel üvegházhatást okozó gázok. Hosszabb távon várhatóan jelentős technológiai áttörések fogják a problémákat megoldani. A még kevésbé piacérett technológiák esetében nagy jelentősége van az első ún. pilot projektek megvalósításának, amelyek ösztönző hatást gyakorolhatnak az adott technológiák piaci elterjedésére.
11
KLÍM A V É DELE M Az energiapolitikai döntéseket minden szinten az Európai Unióban és nemzetközileg vállalt CO2 kibocsátás-csökkentés és az egyéb szennyezőanyag-kibocsátási normák betartásának figyelembevételével kell meghozni. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében hazánkban az üvegházhatású gázkibocsátásokat 6%- kal kell csökkenteni a 2008-2012-es időszak átlagában az 1985-87-es időszaki szinthez képest. Az Európai Unió 2020-ra kibocsátásainak 20%- os egyoldalú csökkentését vállalta az 1990-es szinthez képest, illetve a kibocsátásainak 30%- os csökkentését tűzi ki célul, amennyiben a többi fejlett és haladó fejlődő ország is tesz kibocsátás-csökkentési vállalásokat. Magyarország kibocsátás-csökkentési vállalása középtávon, az Európai Unión belüli tehermegosztási megállapodás függvénye. A tárgyalások során a vállalás mértékét a téma kiemelt fontosságának, de emellett a társadalom és a gazdaság teherbíró képességének mérlegelésével és adottságaik figyelembe vételével kell Magyarországnak meghatároznia. 2020-ra a jelenleginél várhatóan jóval radikálisabb klímavédelmi követelményekkel kell számolnunk. A klímavédelmi célok elérése érdekében egyaránt nagy jelentősége van az energiahatékonyság növelésének és a megújuló energia térnyerésének. 2007-es adatok alapján az önkormányzat 5 690 tonna CO 2 egyenértékű üvegházhatású gázt bocsájt ki évente2. Az üvegházhatást okozó antropogén eredetű gázok kibocsátás-csökkentése tekintetében a legfontosabb és legnehezebben megválaszolható kihívás az energiafelhasználással járó szén-dioxid kibocsátás. Egyre határozottabb tudományos bizonyítékok támasztják alá az éghajlat változásának antropogén eredetét és negatív hatásait. Fontos cél, hogy az önkormányzat a CO 2 kibocsátás csökkentéséhez igazodó stratégiát fogadjon el és megvalósításának hatékony eszközeit (a megújuló energiaforrások mellett az energiahatékonyságot és takarékosságot, a kapcsolt energiatermelést) is beépítse az energiapolitikájába.
CÉLÉ RTÉ K E K ÉS ERE D M É N Y INDI K Á T O R O K A bevezetésben foglaltaknak megfelelően az energiapolitika nem az energetika minden területére kiterjedő cselekvési program, hanem egy rugalmas stratégiai keretrendszer. Ebből kifolyólag az energiapolitika minden egyes részterületére nem határozhat meg részletes célérték-rendszert, azonban vannak olyan intézkedési területek, ahol szükséges és indokolt lehet számszerűsített eredmény indikátorok és célértékek kijelölése. 2
Forrás: Alfa-Nova Kft 12
E célirányos törekvés során igazodni kell a következő prioritásokhoz: • növelni kell az energiahatékony épületek, készülékek, berendezések számát; • a megújuló energia részarányának növelése érdekében végzett fejlesztések során elsősorban a megyében kiemelkedő potenciállal bíró források alkalmazását kell előnyben részesíteni, • a környezettudatos szemlélet elterjesztése révén ösztönözni kell az intézmények vezetőit és dolgozóit a célok elérése érdekében, • az energiagazdálkodás mérhetőségéhez a teljes folyamat (veszteségfeltárástól a megvalósításig) fogyasztási adatainak és szokásainak nyilvántartására, nyomon követésére van szükség, • az országos energiapolitika megvalósítása érdekében fontos feladat, hogy példát mutassunk a lakosságnak az intézmények hatékony energetikai korszerűsítésével, ezért a nyilvánosság biztosítása kiemelten indokolt. Figyelembe véve az Európai Unió célkitűzéseit és elvárásait, a fenntarthatóság pilléréhez sorolt energiahatékonyság és megújuló energiaforrások terén az alábbi indikátorok kerültek meghatározásra: 1. 2020-ra az önkormányzat teljes energiafelhasználása a 2007. évi bázis
adathoz viszonyítva (évente átlagosan 1%- kal) összesen 12%- kal csökken.
2. 2020-ra az önkormányzat energiafelhasználása által évenként kibocsátott
üvegházhatású gáz a 2007. évi bázis adathoz viszonyítva (évente átlagosan 1,5%- kal) összesen 18%- kal csökken.
3. Az önkormányzat 2020-ra intézményei energiaszükségletét legalább 10%- ban
megújuló energiaforrásból fedezni.
Az energiapolitika végrehajtása során hozott intézkedések tekintetében a megjelölt indikátorokat vezérlő elvként szükséges kezelni.
RÖ V I D É S K Ö Z É P T Á V Ú FE L A D A T O K Az energiapolitika stratégiai kereteit az előzőekben 12 éves távlatban fogalmaztuk meg. A következőkben összefoglaljuk azokat a legfontosabb rövid és középtávú feladatokat, amelyeknek teljesítése a hosszabb távú stratégiai célok megalapozása tekintetében is elengedhetetlen:
13
A. mellékletRövid távú energetikai cselekvési terv3: Tervezést és előkészítést
nem igénylő műszaki beavatkozásokat tartalmaz, amely az önkormányzat intézményei részére nyújt már rövid távon is megtakarítást.
B. mellékletRövid távú energetikai fejlesztési terv: Energetikai fejlesztési
elképzeléseket tartalmaz, amelyek 2009. évi megvalósulása érdekében a tervezést és az előkészítést minél hamarabb meg kell kezdeni.
C. mellékletKözéptávú energetikai fejlesztési terv: A megyei önkormányzat
12/2008 (II.22.) számú határozatával elfogadott fejlesztési koncepció energiahatékonyságot, energiaellátást érintő javaslatait összefoglaló lista.
3
Forrás: Alfa-Nova Kft 14
