1
Jász-Nagykun-Szolnok megye szociális szolgáltatástervezési koncepciója
2002.
2
Készítették: Bartáné Pataki Viktória Dr. Györgyi Lajos Urbánné Sőregi Katalin Varjú Irén Közreműködtek: Berki Beáta Péntek Györgyi
Szerkesztő: Urbánné Sőregi Katalin
3
Bevezetés A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások eddigi legátfogóbb áttekintését tartalmazza e koncepció. Elkészítésekor arra törekedtünk, hogy széles körben gyűjtött adatokra támaszkodva, a szociális szolgáltatásokban közreműködők együttműködése alapján állítsuk össze azt a fejlesztési tervet, amely reményeink szerint elgondolkodtat, érdeklődővé tesz, segítséget nyújt szociális célú fejlesztések megvalósításában, és mindezek nyomán kapcsolatot épít a megye szociális szolgáltatói között. A megyei szociális szolgáltatások helyzetének megalapozott elemzéséhez részletes kérdőívet küldtünk a megye valamennyi települési önkormányzata jegyzőjének. A kérdőívben információt kértünk a lakosság számára és a szociális szolgáltatások szempontjából releváns összetételére, a kötelező ellátások teljesítésének helyzetére, a hiányzó szolgáltatások megteremtésének módjára, ütemezésére, a működő szolgáltatások (férőhelyszám, szakdolgozói összetétel, tipikus problémák), valamint a településük szociális helyzetének jellemzőire. Hasonlóan részletes kérdőívet állítottunk össze a bentlakásos intézmények számára, amely kérdéseket tartalmazott az ellátottak és várakozók jellemzőire, a szakdolgozók összetételére, tervezett vagy folyamatban lévő fejlesztéseikre, illetve megkérdeztük, melyek a munkájukat nehezítő főbb problémák, és hogyan látják intézményük jövőképét. A szolgáltatástervezési koncepció gerincét alkotják a kérdőívekre példaszerű, 100 %os visszaküldési arányban megérkezett válaszok, amelyek mind adatbázisként, mind az igények felméréséhez hasznos segítséget nyújtottak. Megkerestük továbbá adatok, vélemények, javaslatok megismerésére az érdekvédelmi szervezeteket, a pszichiátriai gondozókat, a Megyei Munkaügyi Központot, a Megyei Közigazgatási Hivatalt, valamint a Központi Statisztikai Hivatal Megyei Igazgatóságát. A választ adó szervezetek véleménye, javaslata lehetőség szerint beépült a fejlesztési elképzelések közé, de valamennyi leírt gondolatuk hasznos háttéranyagul szolgált a koncepció összeállításánál. A megyei közgyűlésnek a koncepciót tárgyaló ülése előtt – a szociális törvényben előírt fórumokon túl – minden adatot szolgáltató szervezetnek megküldtük a még formálható koncepció-tervezetet esetleges módosító javaslataik felvetésére, továbbá szakmai fórumot szerveztünk a vélemények megismerésére. Valamennyi tájékoztatást adó szervezetnek köszönjük segítő közreműködését!
4
A megyei koncepciónak nem tárgya a szintén a szociális gondoskodás körébe tartozó gyermekvédelmi ellátások elemzése. A települések által készítendő koncepciókban azonban – különösen az együtt szervezett szolgáltatások esetén – véleményünk szerint nem kerülhető meg a gyermekvédelmi intézmények érintése. A szolgáltatástervezési koncepciónak a szociális törvényben előírt két évenkénti felülvizsgálata során – szűkebb körű, de ismételt adatgyűjtés alapján – értékeljük az addig elért eredményeket, aktualizáljuk a szükséges fejlesztési irányokat, feladatokat.
5
I. fejezet A koncepció célja Az ENSZ 1991-ben öt alapelvet fogalmazott meg az idős emberek problémájának kezelésére: függetlenség, részvétel, gondoskodás, önmegvalósítás és méltóság. Ezek egy új szemlélet ma is érvényes alapját jelentik. Szélesebb értelemben a szociális gondoskodás minden formájára, sőt az egész társadalomra is értelmezhetőek. A segítségre szorulók emberi méltóságának megőrzését, sorsukba való beleszólásuk lehetővé tételét, aktivitásuk megtartását jelenti életük jobbra fordításában, tartalmasabbá tételében. Mindnyájunk közös célja a fenti alapelvek teljesülése, hiszen sorsunk – annak változásában – közös. Csupán kívülről szemlélni a támaszra ráutaltakat nem elég, valódi segítséget saját elvárásainkból építkezve nyújthatunk. A szociális szolgáltatások fejlesztése terén sem téveszthetjük szem elől azokat a követelményeket, amelyeket joggal támaszthatnánk saját, egyéni igényeink alapján. Az európai szellemű alapelvek szerint e koncepció célja a szolgáltatók kölcsönösen hasznos együttműködésén nyugvó olyan megyei szociális ellátórendszer kifejlesztése, amelyben a szolgáltatások elérhetőek, amely lehetőséget nyújt a választásra, és elismeri az individualizált igényeket. Jász-Nagykun-Szolnok megye közelmúltban elfogadott Területfejlesztési Koncepciója is leszögezi, hogy a rászorultak emberi jogait figyelembe vevő kiemelt segítségnyújtás európai uniós norma. Rövid, közép- és hosszú távú feladatként jelöli meg a szolidáris társadalmi törekvések támogatását, ezen belül a hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelmet, a cigányság helyzetének javítását, a térségi feladatokat ellátó szociális és gyermekvédelmi rendszer fejlesztését. E célokat és értékeket koncepciónk is szem előtt tartja.
6
II. fejezet A helyzetkép 1. A társadalmi környezet
II.1.1. A megye társadalmi-gazdasági helyzete Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország keleti felében, az Alföld szívében található, az észak-alföldi régióhoz tartozik. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a megye 78 településén 416 ezer fő, az ország népességének 4,1 százaléka él, 2,3 százalékkal kevesebben, mint 10 évvel ezelőtt. A lakosságfogyás oka a csökkenő születésszám és a magas halálozás. 2001-ben a halálozási arányszám a harmadik legmagasabb volt az országban. A lakosság 66 százaléka városi, 34 százaléka községi lakos. Az utóbbi tíz év alatt hét százalékkal nőtt a városban lakók aránya. A lakosság iskolázottsági szintje folyamatosan javul, mégis, a népszámlálás adatai szerint nem csökken a megye hagyományos iskolázottsági elmaradása. A megfelelő korúak százalékában a lakosság nem egészen 86 százaléka végezte el az általános iskola 8. osztályát, ami a megyék között az ötödik legkedvezőtlenebb arány. A középiskolát végzettek aránya alapján a megye hátulról a 6. helyen áll. Nagy a különbség az ország keleti és nyugati fele között, Somogy megyén kívül csak keleti megyék rendelkeznek Jász-Nagykun-Szolnok megyénél gyengébb iskolázottsági mutatókkal. Az észak-alföldi régió az iskolai végzettséget tekintve utolsó a régiók között. Jelentősek a különbségek megyén belül is: a nagyobb városok lakosságának lényegesen magasabb az iskolázottsága, mint a falvakban élőknek. Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítménye más térségekhez viszonyítva alacsony. A 19 megye és a főváros rangsorában az egy főre jutó GDP alapján a 16. helyen áll. Nemcsak abszolút értelemben, hanem tendenciáját tekintve is kedvezőtlen ez a szám, ugyanis a korábbi években, 1998-ig általában a 13-14. helyet mondhatta a magáénak. A környező megyék teljesítménye nem tér el jelentősen Jász-NagykunSzolnok megyéétől: az észak-alföldi régió – az iskolázottsági mutatókhoz hasonlóan – az egy főre jutó GDP alapján is utolsó a régiók között. A legalacsonyabb az országban az e régióban élők jövedelmi színvonala, ami a kedvezőtlen keresetek mellett a viszonylag magas munkanélküliséggel, valamint a segélyek és nyugdíjak átlag alatti szintjével függ össze. A megye e területen is a régióéhoz hasonló mutatókkal rendelkezik. A lakosság havi bruttó átlagkeresete alig több, mint az országos átlag háromnegyede. A munkanélküliségi ráta a KSH adatai szerint 2002. júniusában 9,6
7
százalék volt, ami a 10 évvel ezelőttinek csaknem a fele, ugyanakkor a megye így is a 8. munkanélküliséggel leginkább sújtott terület az országban. A 9,6 százalékos átlag nagy megyén belüli eltéréseket takar. Szolnok és Jászberény körzetében ennél kevesebb, Kunszentmárton, Karcag és Törökszentmiklós körzetében több, Kunhegyes és Tiszafüred körzetében pedig lényegesen több a munkanélküli. E két utóbbi körzetben 16 százalék fölötti a ráta. A megye nemzetiségi szempontból viszonylag homogén, egyedül a cigány nemzetiségű lakosság aránya számottevő. A 2001. évi népszámlálás során a megyében 11 700 személy, a lakosság nem egészen 3 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek. Ez a szám jelentős mértékben elmarad a becsült adatoktól, ami azt mutatja, hogy sokan még mindig nem kívánják vállalni cigány származásukat. Az 1990. évi népszámláláshoz viszonyítva ugyanakkor növekedett a magukat cigánynak vallók aránya. Arányuk településenként változó, 0 és 31 százalék között mozog. A lakosság több mint 10 százaléka vallotta magát cigány nemzetiségűnek Jánoshidán, Jászladányban, Jásztelken, Alattyánban, Tiszaburán és Tiszabőn. II.1.2. A szociális gondoskodás főbb sajátosságai Jász-Nagykun-Szolnok megyében A szociális ellátórendszer a különféle ellátási formákhoz való egyenlő hozzájutás elvének biztosítását tűzi ki célul, azonban ez az elv a gyakorlatban sérülhet. Az északalföldi régió, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megye gazdasági teljesítőképessége elmarad az országos átlagtól, s ebből egyszerre következik a szociálisan rászorultak számának nagyobb aránya és a helyi társadalom kisebb teljesítőképessége e területen. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a megye teherbírásához képest nagy erőfeszítéseket tesz elsősorban az idős rászorultak megfelelő ellátása érdekében. A szociális gondoskodás valamilyen formájában részesülők aránya – hasonlóan KeletMagyarország legtöbb megyéjéhez - az országos átlagnál magasabb, akár az alap- és nappali ellátás, akár a bentlakásos intézményi elhelyezés adatait hasonlítjuk össze más megyék adataival. Ez egyszerre jelzi a rászorulók magas számát és az ellátórendszer kiépítettségét. Az elmúlt évtized a tartós bentlakásos és átmeneti ellátás terén jelentős növekedést hozott a megyében, az alap- és nappali ellátásban viszont a stagnálás, illetve a csökkenés volt a jellemző. 1990 és 2001 között 85 százalékkal nőtt a tartós bentlakásos és átmeneti ellátást nyújtó intézmények férőhelyeinek száma. Szolíd növekedés mutatható ki az idősek klubjaink férőhelyszámában, 1995 és 2001 között mintegy 100 férőhelynyi bővüléssel 6 százalékos növekedés regisztrálható. (Az adatszolgáltatás változása miatt az 1990-es adatok nem hasonlíthatók össze a 2001-esekkel.) 1990-ben 9248 fő részesült étkeztetésben, házi segítségnyújtásban vagy mindkettőben, 2001-ben mindössze 5552 fő.
8
2000-ben 647 fő várt tartós bentlakásos intézményi elhelyezésre a megyében, 82-vel többen, mint 1999-ben. Ez a bentlakásos intézményekben ellátottak 21 százaléka. Az országban elhelyezésre várók az összes ellátott 19 százalékát teszik ki, tehát a megye átlaga kedvezőtlenebb az országosnál, amely pedig a budapesti, erősen szélsőséges adatokat is tartalmazza. (Budapesten minden harmadik bentlakásos intézményben ellátottra jut egy elhelyezésre váró.) Bár 2001-ben az összes férőhelyek száma 131-el bővült a megyében, a tendenciák alapvetően nem változtak, hiszen a várakozók száma 1031 főre nőtt. A rendszerváltozás előtt a szociálisan rászorulók ellátása, néhány karitatív szervezetet leszámítva, alapvetően állami-tanácsi feladat volt. A kilencvenes években az ellátórendszer többszereplőssé vált, de továbbra is az állami feladatvállalás dominanciája a jellemző. A megyében 2002-ben a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 82 százalékát tartotta fenn önkormányzat, 7 százalékát egyház, 11 százalékát alapítvány vagy vállalkozás. A 2000. évben készült, „Jász-Nagykun-Szolnok megye az ezredfordulón” című tanulmány egyebek között elemzi a bentlakásos férőhelyek alakulását. A kutatás megállapítja: „Az Észak-Alföldi régióban az ellátottak 22 %-a, országosan 20 %-a él nem önkormányzati fenntartású intézményben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez az arány csak 13 %. ...” Bár ez az arány az eltelt két évben változott, a nem állami fenntartók jelenlegi 18 %–os részesedése is alatta marad az országos, illetve régiós átlagnak. Ennek egyik magyarázata, hogy - bár 1998-tól a nonprofit szervezetek száma országos összesenben is némi csökkenést mutat, ám - megyénkben az országosnál nagyobb arányban fogyott a nonprofit szervezetek száma. Az Észak-Alföldi régió 3 megyéjéből csak JászNagykun-Szolnok megye nonprofit közösségeinek száma csökkent.
A nonprofit szervezetek számának alakulása az Észak-Alföldi régió megyéiben 2500 2000
Jász - Nagykun Szolnok megye
1500
Hajdú-Bihar
1000
Szabolcs-SzatmárBereg
500 0 1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
9
II.1.3. A szociális szolgáltatások alanyai A szociális szolgáltatások lehetséges alanyainak a kedvezőtlen szociális körülmények között élő lakosok tekinthetők, különös tekintettel az idősekre, betegekre, fogyatékosokra. Ehhez hozzáfűzhetjük, hogy a szociológiai kutatások szerint az alacsony iskolázottságú, rossz szociális körülmények között élő emberek korábban megbetegszenek, gyakrabban válnak rokkanttá, mint az iskolázottabb, jobb körülmények között élő népesség. Az előző fejezetben vázolt helyzetkép azt mutatja, hogy a régió, illetve a megye lakossága potenciálisan nagyobb mértékben szorul rá a szociális ellátórendszerre, illetve nagyobb az esélye, hogy élete során valamikor rászorul, mint kedvezőbb körülmények között élő polgártársainak. A megye öregedési indexe (az idős népesség a gyermek népesség százalékában) az elmúlt évtizedben 62 százalékról 84 százalékra nőtt. Az előrejelzések szerint tovább fog nőni a lakosságon belül az idősek aránya, ami a születések számának csökkenése miatt egyre nagyobb terhet ró a társadalomra. A demográfusok szerint 2020-ra az öregedéssel összefüggő súlyos társadalmi probléma várható Magyarországon. Az eltartottak száma gyors mértékben emelkedni fog, amit még súlyosbít az alacsony átlagos életkor.
Világ Európai Unió Magyarország *Becsült adat. sz.
A 65 évnél idősebb lakosság aránya (%) 1960 1980 2000* 5,3 5,9 6,8 10,5 13,8 15,7 8,9 13,5 14,6
2020* 8,7 19,5 18,5
Forrás: Office of Health Economics, London és dr. Józan Péter (KSH), Ezredforduló, 2000/1.
Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 65 évnél idősebb lakosság aránya a teljes népességen belül 2000. évben elérte a 15,1 %-ot. A megyében a lakosság ötöde, 88 500 fő érte el vagy haladta meg a 60 éves életkort. Lakossági arányuk 1 százalékkal magasabb az országos átlagnál, majdnem 3 százalékkal a régió átlagánál. Az időskorúak aránya csak Budapesten és négy megyében magasabb, mint Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Kiemelendő az úgynevezett „legöregebb öregek”, a 80 éven felüliek 2,8 százalékot kitevő csoportja, mint szociális szempontból legnagyobb odafigyelésre szorulóké. Köztük kétszer annyi a nő, mint a férfi. Nyugdíjban, járadékban és nyugdíjszerű ellátásban 136 ezer fő, a népesség egyharmada részesül. 12500 fő a nyugdíjkorhatárt betöltött rokkantsági nyugdíjasok száma, a korhatárt be nem töltötteké pedig meghaladja a 21 ezret, azaz lakosság csaknem 8 százaléka rokkantnyugdíjas. Ez valamivel magasabb, mint a 7,8 százalékos országos arány. Ez akkor is figyelemre méltó adat, ha tudjuk, hogy egy részüknél enyhe fokú rokkantságról van szó, amelynek megállapítása a gazdasági változások miatti létbizonytalanság, a növekvő munkanélküliség miatt vált szükségessé.
10
A nyugdíjszerű ellátásban részesültek 28 %-a a létminimumként kezelt 25.000,-Ft-nál alacsonyabb havi jövedelemmel rendelkezik. Figyelemre méltó, hogy a lakosság 25 százaléka egyszemélyes háztartásban él, azaz válságos élethelyzetben minden negyedik ember valamilyen külső segítségre szorul, ami a generációk közötti szolidaritás csökkenése, a családi, baráti közösségek háttérbe szorulása következtében egyre gyakrabban a szociális ellátások valamilyen formája. Növekszik az egyedül élő, alacsony jövedelmű, tartósan beteg idősek száma, akik közül sokan nem érzik magukat biztonságban. 1990. és 2000. között 13 %-kal csökkent a házasok, és 50 %-kal nőtt az elváltak száma, emelkedett az egyszemélyes háztartások, valamint az egyszülős gyermekes családok száma. A családszerkezetek kedvezőtlen változásaira is visszavezethetően egyre többen keresték fel a családsegítő szolgálatokat. A lelki-mentális problémákkal jelentkezők száma 1998-2000. között megháromszorozódott, két és félszeresére nőtt a gyermeknevelési, valamint a családi problémákkal jelentkezők száma, foglalkoztatási nehézségekkel pedig mintegy kétszer többen jelentkeztek a családsegítő szolgálatoknál. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma - alapvetően a jövedelempótló támogatás megszűnése miatt - az elmúlt 5 évben megduplázódott. A kirekesztettséggel veszélyeztetett tartósan betegek egyre növekvő számára utal, hogy 5 év alatt mintegy másfélszeresére nőtt az ápolási díjban részesítettek, és a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma. A kirekesztettségben érintettekként kezelhetjük továbbá a lakosságszámhoz képest viszonylag állandó – megközelítőleg 5 % - arányú fogyatékkal élőket, akik társadalmi integrációja gyenge, foglalkoztatásuk töredéke az össznépesség átlagának Az integrációjukat érintő közintézmények, és a közlekedési eszközök akadálymentesítése igen alacsony szintű. A társadalmi kirekesztődés egyik okaként fogható fel, hogy a mentális betegségben szenvedők száma a megyei pszichiátriai gondozók nyilvántartása alapján az utóbbi tíz év alatt közel megháromszorozódott. A demográfiai szakirodalom szerint a magyar lakosság egészségi állapota és halálozási arányai romló tendenciát mutatnak. A gazdagabb országokban a gazdasági fejlődéssel arányosan nőtt a várható élettartam, és csökkent a mortalitás. Magyarországon éppen ellentétes tendenciák mutathatók ki. Magasak a halálozási (mortalitási) és megbetegedési (morbiditási) adatok, amelyek azt jelzik, hogy megromlott a lakosság életminősége. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országoshoz hasonló, annál kissé még kedvezőtlenebb folyamatok figyelhetők meg.
11
A települések által közölt adatok szerint – az idősellátáson kívüli szociális szolgáltatásokkal összefüggésben vizsgált – lakosság összetételét a következők jellemzik: Kistérség megnevezése Jászberényi
A lakosság száma 2002.január 1-én 90007
Karcagi
78158
Kunszentmártoni Szolnoki
41242 123487
Tiszafüredi
43083
Törökszentmiklósi
48372
Összesen
424349
Értelmi fogyatékosok száma
Mozgásfogyatékosok száma
Hajléktalanok száma
2702 ( 3 %) 1800 (2,3%) 542 (1,3%) 2574 (2,1%) 2022 (4,7%) 1070 (2,2%)
Pszichiátriai és szenvedélybetegek száma 1879 (2,1%) 3076 (3,9%) 975 (2,3%) 4862 (3,9%) 1272 (2,9%) 1684 (3,4%)
792 (0,88 %) 531 (0,68%) 400 (0,9%) 302 (0,24%) 112 (0,25%) 175 (0,36%) 2312 (0,54 %)
10710 (2,52 %)
13748 (3,23 %)
148 (0,03 %)
4 (0,004%) 2 (0,0025%) 16 (0,04%) 86 (0,07%) 3 (0,007%) 37 (0,07%)
A települések által megjelölt, fenntartásokkal kezelendő számok – az elkerülhetetlen eltérések mellett is – lényegesen kevesebb fogyatékkal élő, pszichiátriai és szenvedélybeteg, illetve hajléktalan személyt mutatnak, mint a feltüntetett csoportokra szakmai elemzésekben használatos irányszámok. Az eltérés okait itt nem kutatjuk, de azt valószínűsíthetjük, hogy a feltüntettek adatok azok, amelyek figyelembevétele elkerülhetetlen a szociális szolgáltatások tervezése során. Az elkövetkező évtizedekben az urbanizáció terjedése várhatóan magával hozza a pszichés betegségek és a légzőszervi megbetegedések további emelkedését, de a tendenciák arra engednek következtetni, hogy a szív- és érrendszeri, valamint a szenvedélybetegségek aránya is növekszik. Ez fokozott ellátási feladatot jelent az egészségügyi és szociális ellátórendszernek.
2. A megyei szociális szolgáltatások jellemzése, a helyi önkormányzatok kötelező feladatainak teljesítése II.2.1. Az alapellátások A viszonylag nagyobb lélekszámú településekből álló településszerkezet, valamint az időskorúak magas aránya eredményeképpen megyénkben a települések döntő többségében működnek az idősek érdekében létrehozott szociális alapellátások.
12
Házi segítségnyújtást a települések 93 %-ában, étkeztetést a települések 98 %-ában biztosítanak. Nem szervezett étkeztetést Csataszög, házi segítségnyújtást Csataszög, Jászivány, Kengyel, Kétpó, Kuncsorba. 7 település alapellátási kötelezettségeinek ellátásához falugondnokot is alkalmaz. A családsegítő szolgálatok kiépültsége a leghiányosabb a szociális alapellátások között. A 78 önkormányzat közül (Tiszaszőlős önkormányzata a koncepció készítésének idején alakult meg) jelenleg 58 működteti e szolgáltatást, 8-nak szerepel a fejlesztési tervei között. (Az 1999-ben készült megyei középtávú szakellátási terv adatfelvételének idején még csak 33 családsegítő központ működött, tehát az eltelt 3 évben 25 település gondoskodott létrehozásáról.) Jelenleg nem működik családsegítő szolgáltatás a következő településeken: Abádszalók, Csataszög, Csépa, Hunyadfalva, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászfelsőszentgyögy, Jászivány, Kétpó, Kőtelek, Mezőhék, Nagykörű, Nagyrév, Pusztamonostor, Szelevény, Tiszapüspöki, Tiszaroff, Tiszasas, Tiszaszentimre. Az 1.sz. melléklet tartalmazza a megye valamennyi településének működő szociális alapellátását. Az alapellátást nyújtó intézmények esetében nehezen értelmezhető a kihasználtság fogalma, hiszen a közreműködő dolgozók számának, illetve teherbírásának függvényében viszonylag rugalmasan kezelik az igénybevevők számának változását. A KSH adatai szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2000-ben az 1995. évi adathoz képest mintegy 36 %-kal kevesebben vették igénybe a házi segítségnyújtást és étkeztetést. Ennek oka az is, hogy sok idős nem tudta vállalni a növekvő térítési díjak megfizetését. A kérdőíves felmérésünk a megyei ellátottak számának emelkedését jelzi 1999. és 2002. között, az étkeztetés terén 11 %, a házi segítségnyújtás esetében pedig 9 % mértékben. Ez a szintén emelkedést mutató országos tendenciához képest erőteljesebb növekedés nem csupán a már működő szolgáltatások iránti megnövekedett igényeket takarja, hanem 2 újként megszervezett települési szolgáltatás kapacitását is. Az emelkedés hátterében a már korábban kialakult, jól működő rendszer, illetve a megye lakosságának az országos átlaghoz képest is fokozott elöregedése áll. Az alapellátásokat döntő többségében az adott település önkormányzata szervezi meg önállóan. Csupán 3 település kötött ellátási szerződést az étkeztetés biztosítására egyéni, ill. társas vállalkozóval (Berekfürdő, Kunszentmárton, Martfű), és egy településen szervezi a házi segítségnyújtást vállalkozó (Martfű). 3 település családsegítő szolgálata működik megállapodás alapján. Rákócziújfalu, Tiszatenyő családsegítő szolgálata önkormányzati társulás formájában működik, Szolnok megyei jogú város önkormányzata pedig 2 civil szervezettel kötött ellátási szerződést. A két szervezet két különböző ellátási körzet lakosait segíti. A visszajelzések szerint az alapellátásban alkalmazott szakdolgozók száma nem elegendő, szakképzettségi arányuk azonban teljesíti az előírt mértéket.
13
II.2.2. A nappali ellátások Az idősek klubja fenntartására a szociális törvény szerint köteles 44 településből 40 működteti az ellátási formát, amely 90 %-os teljesítést takar. Nem működtet idősek klubját Rákócziújfalu, Szajol, Tiszapüspöki, Tiszaroff önkormányzata. 2002. első félévében havi átlagban 1849 fő látogatta az idősek klubjait, amely az 1999. évben ellátottak számához képest 7,8 %-os emelkedést jelez. Értelmi fogyatékosok nappali intézményét a kötelezett 4 településből 3 működteti (Karcag, Szolnok, Törökszentmiklós), összesen 50 férőhelyen. Nem biztosítja a fogyatékosok nappali ellátását az arra szociális törvény szerint kötelezett Jászberény önkormányzata. A 3 működő intézményből 2 tapasztalata szerint az igények meghaladják a kapacitást, míg a karcagi intézmény szerint férőhelyeik évek óta kihasználatlanok. Ez utóbbi városban működik egy fogyatékosok ápoló-gondozó otthona, ahol 1 éves kortól fogadják a lakókat, illetve működik fogyatékosok általános iskolája. Az értelmi fogyatékosok napközi otthonainak látogatói döntően a fiatalabb korosztály tagjai, akik később a szüleiket elveszítve a tartós bentlakásos ellátást nyújtó intézményekben jelennek meg. Ezt támasztja alá a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonaiba bekerülők korosztályos megoszlása is. Hajléktalanok nappali melegedőjét a 4 kötelezett településből 2 helyen működtetnek, az egyik a megyeszékhely intézménye, a másik Törökszentmiklós önkormányzata fenntartásában áll. Nincs hajléktalanok nappali melegedője a szociális törvény előírása ellenére Jászberényben és Karcagon. A nappali ellátási formákat igénybevevők korosztályos megoszlása az alábbiak szerint alakult 2002-ben: Az ellátás típusa Idősek klubja Fogyatékosok napközi otthona Hajléktalanok nappali melegedője
18-25 26-35 36-45 46-55 éves éves éves éves 12 fő 12 fő 47 fő 150 fő 0,65% 0,65% 2,54% 8,12% 22 fő 16 fő 10 fő 6 fő 40,7% 29,6% 18,5% 11,1% 32 fő 64 fő 72 fő 76 fő 11,4% 22,8% 25,7% 27,1%
56-60 éves 134 fő 7,26%
61-65 66-75 76 év éves éves feletti 245 fő 593 fő 654 fő 13,3% 32,1% 35,41%
17 fő 6,07%
7 fő 2,5 %
11 fő 3,93%
1 fő 0,36%
Pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását végző intézmény nem működik a négy ellátásra kötelezett város – Jászberény, Karcag, Szolnok, Törökszentmiklós egyikében sem. Az idősek klubjaiba várakozók száma átlagosan minimális, elsősorban a városokban jeleztek némi várakozást. A kisebb településeken részben jobban tudnak reagálni az
14
alacsonyabb számú igényre, részben az idősek már kialakult elszigetelődése és a családok közreműködése révén kevésbé igénylik az intézményes gondoskodást. Arányaiban több a várakozó a szolnoki, és a törökszentmiklósi értelmi fogyatékosok napközi otthonába. A nappali ellátások közül egyedül Martfűn működteti az idősek klubját egyéni vállalkozó ellátási szerződés alapján, a szintén fenntartásában működő idősotthonhoz integrálva. Felmérésünk szerint a nappali ellátásokra kapott normatív állami támogatást mintegy 20-40 % többlettámogatással egészítik ki a fenntartók. Egyedül a családsegítő feladatoknál találkoztunk egy-egy „nyereséges” fenntartóval. II.2.3. Az átmeneti ellátások Megyénkben 3 intézmény nyújt átmeneti ellátást. Két intézményben, összesen 37 férőhelyen folyik idősellátás (Jászberény, Jászfényszaru). Szolnokon működik 1 hajléktalanok átmeneti szállója 23 férőhellyel, valamint 1 éjjeli menedékhely, és annak „fapados” részlege 34 férőhellyel, melyek kihasználtsága 100 %-os. Az időseket fogadó jászfényszarui intézmény az igényekhez igazodva, és eltérően értelmezve a szociális törvényt gyakorlatilag ápoló-gondozó otthonként működött, de csak a hét munkanapjain. Hétvégeken bezárt, ám a lakók akár évekig részesülhettek ebben a típusú ellátásban. A Megyei Közigazgatási Hivatal előírása nyomán jelenleg folyik az intézmény működési feltételeinek kialakítása az idősek ápoló-gondozó otthonára vonatkozó szabályok szerint. Támogatandónak tartjuk a helyi szükségletekre reagáló atipikus intézményi formák működtetését, amelyhez azonban a feladatellátásra és finanszírozásra vonatkozó szabályok azokat befogadó módosítása szükséges. A jászberényi idősek gondozóháza ápoló-gondozó otthonhoz integrálva működik, és tapasztalataik szerint az átmeneti jelleggel felvettek ellátása szinte kivétel nélkül az idősotthonban folytatódik. A felsoroltakon kívül más típusú átmeneti ellátást nyújtó intézmény nem található megyénkben. A szociális törvény értelmében a 10000 lakos feletti településeknek az idősek átmeneti ellátását, a 30000 lakos feletti településeknek valamennyi ellátotti csoport (idősek, fogyatékkal élők, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok) átmeneti ellátását meg kell szervezni. Az idősek átmeneti ellátásának működtetésére köteles Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve, Szolnok, Tiszafüred és Törökszentmiklós városok önkormányzata idősek bentlakásos otthonát tart fenn.
15
Elfogadva az átmeneti elhelyezés megoldhatóságának lehetőségét ott, ahol az adott profilban tartós bentlakásos intézmény működik és annak alapító okiratában szerepel az átmeneti ellátás biztosítása is, a következő települési önkormányzatok nem biztosítják az átmeneti ellátásra vonatkozó kötelező feladatukat: - Tiszaföldvár – idősek átmeneti ellátása tekintetében - Szolnok – pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti ellátása tekintetében II.2.4. A tartós bentlakásos ellátások Jász-Nagykun-Szolnok megyében 40 tartós bentlakásos ellátást nyújtó szociális intézmény működik, mindösszesen 3319 férőhelyen biztosítva a rászorulók bentlakásos elhelyezését. A férőhelyek profilonkénti megoszlását az alábbi diagram szemlélteti: A bentlakásos férőhelyek megoszlása profilonként 2002.jún.30. Időskorúak bentlakásos férőhelye
13% 2%
Értelmi fogyatékosok bentlakásos férőhelye 22% 63%
Mozgásfogyatékosok bentlakásos férőhelye Pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos férőhelye
A bentlakásos intézmények felsorolását nevük, címük, kapacitásuk és fenntartójuk megjelölésével a 3., 4., 5. és 6. sz. melléklet tartalmazza. Az intézmények ellátási területe többségében a megye területével megegyező, kis számban található a felvehetők körének a település lakosságára való korlátozása. Néhány – elsősorban nem önkormányzati – intézmény ellátási területe az egész országra meghatározott, ám lakóik döntő többsége Jász-Nagykun-Szolnok megyéből származik. Az idősek gondozását szolgáló összesen 2105 engedélyezett férőhelyből 218 biztosít emelt szintű szolgáltatást, amely az összes idősotthoni férőhely mintegy 10 %-a. Az értelmi fogyatékosok bentlakásos elhelyezését 762 férőhely szolgálja, ebből mintegy 50 férőhely biztosít rehabilitációs intézményi ellátást, valamint 4 lakóotthon nyújt családszerű elhelyezést, összesen 49 férőhelyen, amelyek százalékos megoszlását a következő diagram ábrázolja:
16
Értelmi fogyatékosok bentlakásos intézményi férőhelyszámának megoszlása 2002. dec.31. 6% 7%
87%
Értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni férőhelye Értelmi fogyatékosok rehabilitációs intézményi férőhelye Értelmi fogyatékosok lakóotthoni férőhelye
Mozgásfogyatékosok számára egy 40 férőhelyes rehabilitációs intézmény, és egy 20 férőhelyes – idősotthon részeként működő – ápoló-gondozó célú otthon áll rendelkezésre. Pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos gondozását két intézmény végzi a megyében, összesen 385 férőhelyen. A törökszentmiklósi intézmény eredetileg 225 férőhelyének jelentős – 146 férőhelyre történő – csökkentését írta elő a Megyei Közigazgatási Hivatal. Az összes ilyen profilú férőhelyből az újszászi Kastély Otthon biztosít 34 férőhelyen rehabilitációs intézményi szolgáltatást, 14 férőhelyen pedig lakóotthoni elhelyezést. A különböző szolgáltatások százalékos megoszlása a következő: A pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi férőhelyszámának megoszlása 2002.jún.30. 9%
pszichiátriai és szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona
4%
87%
pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye pszichiátriai betegek lakóotthona
A bentlakásos ellátások közül hiányzik megyénkben a hajléktalanok ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi szolgáltatása, amelyek kialakítása a megyei önkormányzat feladata. Nem működik továbbá demens idősek számára intenzív gondozást nyújtó intézmény, illetve intézményi részleg.
17
II.2.4.1. A tartós bentlakásos ellátásokat igénybevevők rászorultsága Kísérletet tettünk a bentlakók - a megállapított határt el nem érő jövedelem, illetve az önellátási képesség hiányát jelentő - szociális törvény 66.§ (3)-(5) bekezdése szerint minősülő szociális rászorultságának felmérésére. A mintegy 50 százalékban értékelhető válaszok alapján valószínűsíthető, hogy az intézményben élők átlagosan több mint 90 %-a szociálisan rászorult a teljes körű ellátásra. II.2.4.2. A tartós bentlakásos intézmények szervezési és szervezeti megoldásai Az összesen 40 tartós bentlakásos intézmény közül több integrált szervezetet takar. A szociális törvény 85/B ás 85/C §-ában foglaltak szerint a szervezeti integráció megvalósulhat több ellátási típus egy intézmény keretein belül történő biztosításával, illetve az alap-, nappali és bentlakásos intézményi formák egymásra épülésével. A jászberényi önkormányzat fenntartásában működő idősotthon átmeneti ellátást is nyújt, a pusztataskonyi Tóparti Otthon, mint értelmi fogyatékosok számára rendelkezésre álló intézmény 3 külső lakóotthont működtet és rehabilitációs funkciót is ellát, valamint a karcagi Gólyafészek Otthon fogyatékosok otthonaként egy külső lakóotthonban is gondoz lakókat. Az újszászi „Kastély Otthon” vegyes profilú intézményként pszichiátriai és szenvedélybetegeket gondoz, rehabilitációs intézményi szolgáltatást és lakóotthoni ellátást nyújt, valamint 40 férőhelyes idősotthoni részleget is működtet. Hasonlóan vegyes profilú a mezőtúri idősek otthona, melynek keretein belül 20 férőhelyes mozgássérültek ápoló-gondozó otthona is működik. 20 településen integráltan működik az idősotthon, az étkeztetés, a házi segítségnyújtás, valamint az idősek klubja. A szolnoki értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthona részlege a hasonló profilú napközi otthon. II.2.4.3. A tartós bentlakásos intézményekbe várakozók jellemzői Számos várakozót tartanak nyilván valamennyi típusú intézményben. A legnagyobb létszámban az idősek otthonaiba várják felvételüket, arányuk az összes idősotthoni férőhely 36,7 %-ának megfelelő mértékű. E kategórián belül magasan a legtöbb várakozót a megyeszékhely intézménye tartja nyilván, a vállalkozásban működtetett intézményekbe alkalmanként nincsenek kérelmezők. A várakozók második legnagyobb csoportja a pszichiátriai és szenvedélybetegek intézményeibe áll sorban, az összes ilyen profilú férőhely 30,3 %-ának megfelelő számban. Értelmi fogyatékosok elhelyezésére a kapacitáshoz viszonyított 6,3 %-nak megfelelő számban várakoznak. Elsősorban az idősek otthonai jelezték, hogy évről-évre gyarapodik a soron kívüli várakozók száma, az egyéb intézményekben viszonylag állandó mértékű a sorban
18
állás. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a várakozók egy része több intézménybe is benyújtotta kérelmét, tehát egyszerre több helyen megjelenik várakozóként. Az intézményi ellátásra várakozók számának alakulását a következő táblázatok szemléltetik: Időskorúak bentlakásos intézményei 36 - 45 év között 46 - 55 év között 56 - 60 év között 61 - 65 év között 66 - 75 év között 75 év felett Összesen: Fogyatékosok bentlakásos intézményei 0 - 3 év között 4 - 10 év között 11 - 15 év között 16 -17 év között 18 - 25 év között 26 -35 év között 36 - 45 év között 46 - 55 év között 56 - 60 év között 61 - 65 év között 66 - 75 év között 75 év felett Összesen:
Várakozók száma (fő) 1999. dec. 31. 2002. jún. 30. 8 8 26 33 47 52 61 66 181 242 334 418 657
819
24,65 %-os növekedés
Várakozók száma (fő) 1999. dec. 31. 2002. jún. 30. 6 5 3 1 1 2 0 0 7 9 15 14 10 13 6 11 6 3 1 2 2 0 1 1 58
61
Pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményei 18 - 25 év között 26 - 35 év között 36 - 45 év között 46 - 55 év között 56 - 60 év között 61 - 65 év között 66 - 75 év között 75 év felett
1999. dec. 31. 2 9 28 38 25 24 21 9
2002. jún. 30. 4 7 22 34 12 15 22 15
Összesen:
151
131
5,2 %-os növekedés
Várakozók száma (fő)
13,2%-os csökkenés
19 A várakozók számának változása a megyében
771
966
25,3 %-os növekedés
Az időskorúak intézményeibe várakozók korosztályos összetétele két fontos jelzést mutat: - A várakozók 12 %-a 60 éven, 20 %-a 65 éven aluli. Bár valószínűleg néhány közülük valóban rászorul a teljes körű ellátásra egészségi állapota miatt, azonban elgondolkodtató, hogy többségük számára miért nem tud elegendő segítséget nyújtani a nappali, vagy alapellátás, esetleg milyen mentális támogatás lenne szükséges ahhoz, hogy jobban ragaszkodjanak, illetve képesek legyeken önálló életvitelük fenntartásához. (Itt is fontos a családsegítő központok szerepe!) - A legnagyobb számú, és legnagyobb ütemben növekvő csoport a 75 év felettiek kategóriája. Ez valószínűsíti, hogy egyre többen szenvednek demenciában (időskori szellemi leépülés) az intézménybe kerüléskor, amelynek kezelésére fel kell készülni a szolgáltatóknak. A fogyatékosok otthonaiba várakozók korösszetétele azt jelzi, hogy elsősorban a felnőttkorra esik a teljes körű ellátás iránti igény, többnyire a szülői háttér megszűnése miatt. A pszichiátriai és szenvedélybetegek intézményeibe várakozók kor szerinti megoszlása viszonylag egyenletes. Ez azt is jelenti, hogy a rendelkezésre álló két bentlakásos intézménynek valamennyi korosztály igényeit figyelembe kell venni szolgáltatásaik során. Középtávon indokolt a szakmai munkát segítő specializációként a törökszentmiklósi és az újszászi intézmény szorosabb együttműködése alapján a rehabilitációs intézményi szolgáltatások egy intézményhez történő telepítése. Mivel az újszászi Kastély Otthon megfelelő szakmai háttér mellett eredményes rehabilitációs tevékenységet folytat, javasoljuk a törökszentmiklósi önkormányzat számára, hogy a pszichiátriai intézménye profiljában az ápoló-gondozó otthoni szolgáltatást erősítse, amennyiben továbbra is fenntartásában kívánja működtetni. Az e profilban várakozók 11,5 %-a 75 év feletti, akik között valószínűleg találhatóak demens idősek is. Számukra a szociális törvény 2003. január 1-én hatályba lépő módosítása szerint idősotthonok e célra kialakított részlegeiben kell helyet biztosítani. Leginkább az időskorú várakozók száma nőtt az utóbbi 3 évben. A pszichiátriai és szenvedélybeteg várakozók számának csökkenése összefügg a törökszentmiklósi intézmény felvételi zárlatával (gyakorlatilag nem fogadnak jelentkezőket). A csökkenés mellett is kezelhetetlen a több éves sorban állást jelentő 131 fő várakozása, amit felerősít a törökszentmiklósi intézményben előírt férőhelycsökkentés miatti kapacitás-visszaesés.
20
II.2.4.4. A tartós bentlakásos férőhelyek számának változása Miközben összintézményi szinten a várakozók száma folyamatosan és jelentősen nőtt, addig a férőhelyek nem nőttek számottevően az 1999. évi férőhelyszámhoz képest. Az 1993. és 1995. évi adatokkal összevetve sem jelentős a férőhelybővülés, amelyet a következő diagram mutat be: A bentlakásos intézményi férőhelyek számának változása 1993 és 2002 között 2110 1928 1645 1593
1993 1995 60 60
1999 2002
Mozgásfogyatékoso k bentlakásos férőhelyei
390 433 210 210
Pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlkásos férőhelyei
Értelmi fogyatékosok bentlakásos férőhelyei
776 776 751 762
Idősek bentlakásos férőhelyei
2500 2000 1500 1000 500 0
A pszichiátriai és szenvedélybetegek számára rendelkezésre álló férőhelyek kiugró növekedését az 1994. év végétől belépő újszászi Kastély Otthon induló 160, majd folyamatosan növekvő férőhelyszáma eredményezi. A törökszentmiklósi pszichiátriai intézmény eredetileg megállapított 225 férőhelyének 146 férőhelyre való csökkentését írta elő a Megyei Közigazgatási Hivatal. Ez a mutató tehát a természetes fogyás, valamint profiltisztítás révén fokozatosan csökkenő számú működő férőhelyet jelent a jövőben. Az értelmi fogyatékosokat ellátó bentlakásos intézmények férőhelyszáma némileg csökkent a tiszafüredi Református Egészségügyi Gyermekotthonban végrehajtott 1995. évi létszámcsökkentéssel. Az idősek bentlakásos intézményeinek összesített férőhelyszáma folyamatosan növekszik. A kapacitásnövekedés hátterében elsősorban nem a működő intézmények férőhelyszám-bővítése áll, sokkal inkább új, kis férőhelyszámmal működő idősek otthonainak létesítése. A 3353 működő és betöltött férőhellyel szemben 1031 fő várakozik elhelyezésre. II.2.4.5. A tartós bentlakásos intézmények kihasználtsága A pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint a fogyatékosok otthonaiban a férőhelyek kihasználtsága folyamatosan 100 %-osnak tekinthető.
21
Az idősotthoni férőhelyek kihasználtságának száma változó, hol növekvő, hol csökkenő tendenciát mutat, átlagosan 98 – 100 % között mozog. (Amennyiben egy intézmény a számára engedélyezett férőhelyek felett nem fogad lakót, szükségszerűen nem éri el az átlagos kihasználtsága a 100 %-ot a férőhely-üresedések és felvételek közötti 1-2 hetes kiesések miatt.) II.2.4.6. A tartós bentlakásos intézmények szakdolgozói állománya Az értelmi fogyatékosokat, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegeket gondozó intézményekben dolgozók szakképzettségi aránya – a jelenleg tanulmányokat folytatókat szakképzettnek tekintve – mindenhol eléri a szükséges 80 %-ot. Az idősotthoni szakdolgozók esetében hasonló feltételekkel számolva az intézmények 80 %-a teljesíti a szakképzettségre vonatkozó előírást. Az összes intézményt tekintve csupán kilencben éri el a szakdolgozók száma az idevonatkozó rendeletben meghatározott mértéket. A szakdolgozói hiányokkal küzdő intézmények között valamennyi profil képviselteti magát. A leggyakrabban hiányzó szakemberek az ápoló-gondozó mellett elsősorban a specialisták (pszichológus, pszichiáter, gyógytornász, dietetikus). Ez utóbbiakat gyakran még részmunkaidőben, vagy megbízási szerződés útján sem tudnak foglalkoztatni. Különösen nagy hiány mutatkozik a mentálhigiénés szakemberek tekintetében. Jelenleg megyénkben 42 mentálhigiénés munkatárs hiányzik a bentlakásos intézményekben. Elsősorban a speciális szakemberek, illetve a magasan kvalifikált munkatársak tekintetében jellemző a fokozott fluktuáció. II.2.4.7. A tartós bentlakásos intézmények szolgáltatásainak igénybevételi rendje A szolgáltatások igénybevételét az összes intézmény 77 %-ában az intézményvezetővel kötött szerződés alapozza meg, a többi esetben a működtető önkormányzat fenntartotta jogát a beutalásra. (A 23 %-ot kitevő 9 települési önkormányzat közül 8 idősotthonba, 1 pedig pszichiátriai és szenvedélybetegek otthonába hoz beutaló határozatot.) II.2.4.8. Kiszerződtetés a tartós bentlakásos intézményekben A szociális törvény 122/A §-a lehetőséget ad az intézmény által biztosítandó egyes nem szociális szolgáltatási feladatok ellátásában intézményen kívüli szervezet megbízására, azaz a kiszerződtetésre. Ilyen szerződéses szolgáltatások lehetnek különösen a mosatás, takarítás, étkeztetés, könyvelés, karbantartási feladatok. Jelenleg 4 intézményben látnak el egyes feladatokat kiszerződtetés keretében. Ebből 3 megállapodás az étkeztetésre, 1 pedig a takarításra vonatkozik. A kiszerződött intézmények közül 2 a megyeszékhelyen, 2 pedig községben található.
22
II.2.4.9. A tartós bentlakásos intézmények fenntartói Az idősek bentlakásos intézményei jelentős többségének fenntartását a települési önkormányzatok vállalják, az idősotthoni férőhelyek 7,6 %-át működteti a megyei önkormányzat. Ezzel szemben az értelmi fogyatékosok, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek profilban a férőhelyek többsége, 66 %-a a megyei önkormányzat fenntartásában működik. A katolikus egyház fenntartásában áll Jászberényben egy idősek otthona, valamint szintén katolikus egyházi szervezet működteti a nagyiváni idősotthont. A református egyház fenntartásában áll a tiszafüredi Református Egészségügyi Gyermekotthon, valamint folyamatban van Kunhegyes városban a református egyházközség által újként létesített 40 férőhelyes, emelt szintű szolgáltatást nyújtó idősotthon működésének az engedélyezése. A tiszakürti Mozgásfogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézményét a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete működteti. Vállalkozó a fenntartója a fegyverneki, a martfűi, a jászdózsai, valamint az egyik szolnoki idősek otthonának. Az intézmények fenntartásában, azok száma szerint az alábbi megoszlásban működnek közre különböző szervezetek:
A bentlakásos elhelyezést nyújtó intézmények megoszlása fenntartók szerint 2002.jún.30. Települési Önkormányzat Megyei Önkormányzat Katolikus Egyház
9% 2% 2% 5%
19%
63%
Református Egyház Egyesület Vállalkozó
A különböző típusú fenntartók tevékenysége a férőhelyek számában a következő megoszlást mutatja:
23
A bentlakásos elhelyezést nyújtó férőhelyek megoszlása fenntartók szerint Települési 2002. jún. 30. 5%
Önkormányzat Megyei Önkormányzat Katolikus Egyház
1%
5% 6%
Református Egyház 25%
58%
Egyesület Vállalkozó
A százalékos megoszlások jelzik, hogy a megyei önkormányzati, és az egyházi fenntartású intézmények átlagos férőhelyszáma némileg magasabb a települési önkormányzatok, illetve egyesület, vállalkozó által működtetett intézmények átlagos férőhelyszámánál. II.2.5. A szociális szolgáltatások területi jellemzése Az alapellátások, illetve azok hiányainak területi megoszlása egyenletes. A szociális szolgáltatásokban érintett csoportok számára szükséges ellátási formák elérhetősége tekintetében az alábbiak jellemzik a megye területi egységeit: II.2.5.1. Jászberényi kistérség: - a megye legmagasabb öregedési indexét mutató kistérsége, ahol jellemzően nagy férőhelyszámú idősek otthonai működnek, jó arányban áll rendelkezésre emelt szintű elhelyezési lehetőség - a katolikus egyház is részt vesz az idősek bentlakásos ellátásában - fogyatékosok számára sem alap, sem szakellátást nyújtó szociális intézmény nem található - egészségügyi intézményként a jászberényi kórházhoz tartozó ideggondozó áll a pszichiátriai és szenvedélybetegek rendelkezésére, szociális ellátás nincs a térségben e csoport számára - hiányzik az előírt hajléktalanok nappali melegedője II.2.5.2. Karcagi kistérség: - idősek bentlakásos elhelyezésében jól ellátott különböző kapacitású intézmények révén, emelt szintű elhelyezési lehetőség is igénybe vehető - működik értelmi fogyatékosok számára 1 éves kortól bentlakásos elhelyezést biztosító ápoló-gondozó otthon, valamint lakóotthon (összesen 296 férőhely) - van értelmi fogyatékosok általános iskolája - elérhető értelmi fogyatékosok napközi otthona (20 férőhely)
24
-
-
mozgásfogyatékosok ápoló-gondozó otthoni ellátása biztosított 20 férőhelyen pszichiátriai és szenvedélybetegek számára a karcagi kórházhoz tartozó ideggondozó, és a fekvőbeteg osztály, valamint a mezőtúri pszichiátriai járóbeteg szakrendelés nyújt egészségügyi ellátást, szociális szolgáltatás nem működik a térségben részükre az előírt hajléktalan-ellátás nem megoldott
II.2.5.3. Kunszentmártoni kistérség: - az idősek bentlakásos elhelyezését kis férőhelyszámú, családias intézmények biztosítják, nincs emelt szintű férőhely - működik speciális gyermekotthon és általános iskola - rendelkezésre áll értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthona (75 férőhely) - a Mozgássérültek Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Egyesülete fenntartásában 40 férőhelyes mozgássérültek rehabilitációs intézménye működik - pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nincs szociális intézményes ellátás, egészségügyi szolgáltatásként Kunszentmárton városban működik pszichiátriai járóbeteg szakrendelés II.2.5.4. Szolnoki kistérség: - bár viszonylag nagy számban áll rendelkezésre idősotthoni férőhely, a szolnoki Idősek Otthona várakozóinak száma kiemelkedően magas - az idősgondozásban vállalkozó is közreműködik Szolnok és Martfű városokban - elérhető emelt szintű elhelyezési lehetőség - értelmi fogyatékosok számára 40 férőhelyen folyik ápoló-gondozó otthoni, ill. lakóotthoni ellátás, valamint rendelkezésre áll napközi otthon - van értelmi fogyatékosok általános iskolája - az újszászi „Kastély Otthon” révén működik pszichiátriai és szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthona, rehabilitációs intézménye és lakóotthona - Szolnokon rendelkezésre áll hajléktalanok nappali, éjszakai és átmeneti ellátása II.2.5.5. Tiszafüredi kistérség: - az idősek bentlakásos elhelyezésében rendelkezésre állnak emelt szintű férőhelyek - a katolikus egyház a nagyiváni intézmény révén részt vesz az idősellátásban - működik a térségben értelmi fogyatékosok otthona, rehabilitációs intézménye és lakóotthona (összesen186 férőhely) - pszichiátriai és szenvedélybetegek számára nincs intézményes ellátás II.2.5.6. Törökszentmiklósi kistérség: - az idősek bentlakásos férőhelyeiben legszegényebb kistérség - az idősotthoni ellátásban vállalkozó is közreműködik - értelmi fogyatékosok számára napközi otthon áll rendelkezésre (15 férőhely) - pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos gondozását szolgáló intézmény működik, emellett Szolnokon elérhető fekvő- és járóbeteg egészségügyi szakellátás számukra - 15 férőhelyen biztosított hajléktalanok nappali ellátása
25
II.2.5.7. A kistérségek ellátottságának számszerű adatait az alábbi táblázat szemlélteti Kistérség neve
Jászberényi Karcagi Kunszentmártoni Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi Összesen:
10.000 lakosra jutó férőhelyek száma 2002. január 1-én Idősek Idősek Értelmi Értelmi fo- Pszich. és Hajléktaklubja bentla- fogyatéko- gyatékosok szenvedély lanok napkásos sok napkö- bentlakásos betegek pali meleotthona zi otthona intézménye bentlakásos gedője intézménye 30 63,5 33 68 3 40 77 28 17 35 53 66
48 40 25
1,9 3
3 74 -
16 46
1,6 2
43
49
1,2
16,5
10,2
0,7
II.2.5.8. Szolnok megyei jogú város A megyeszékhely önkormányzata 194 férőhelyen tart fenn idősek otthonát, ám a helybeli lakosoknak a városhoz való ragaszkodása miatt várakozóik száma meghaladja férőhelyeik számát. Az alap- és nappali ellátás az idősotthonhoz integrált. A várakozók magas számára való tekintettel szerepel távlati terveik között az idősotthoni férőhelyek bővítése, melynek során szem előtt tartják az emelt szintű elhelyezési igényeket. E téren indokolt a megyei jogú város aktív szerepvállalása, mivel a bővülő kapacitású megyei ellátórendszer sem tudja számottevően csökkenteni a helyben maradást preferáló szolnoki elhelyezési igényeket. Értelmi fogyatékosok nappali és bentlakásos elhelyezését biztosítják, jelenleg folyik lakóotthon kialakítása számukra. Hajléktalanok számára nappali, éjszakai és átmeneti elhelyezést nyújtanak, és tervezték e profil bővítését rehabilitációs intézményi szolgáltatással. Tekintettel azonban a vártnál alacsonyabb pályázati támogatásokra, egyelőre visszaléptek az új szolgáltatás létrehozásától. II.2.6. A működési engedélyezés tapasztalatai A megyében bentlakásos intézmények számára kiadott összesen 48 működési engedély közül (néhány intézmény telephelyenként kapott működési engedélyt) 11 határozatlan időre szól, 37 pedig 2002. december 31-ig érvényes ideiglenes engedély.
26
Tehát az intézmények 23 %-a rendelkezik határozatlan idejű engedéllyel. A határozatlan időre szóló engedéllyel rendelkező fenntartók közül a tiszakürti Mozgásfogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye, valamint az újszászi „Kastély Otthon” 14 férőhelyes lakóotthona kivételével valamennyi idősek otthona. Az ellenőrzések tapasztalatait a bentlakásos szociális intézmények működését engedélyező Megyei Közigazgatási Hivataltól kapott tájékoztatás szerint az alábbiak szerint adjuk át: A Közigazgatási Hivatal folyamatosan végzi a megyei intézmények ellenőrzését. Az ellenőrzést bizottság folytatja le, amelynek tagjai a Közigazgatási Hivatal részéről egy jogász és egy pénzügyes szakember, valamint a módszertani intézmény szakértője. A vizsgálatról szóló értesítésben felhívják a figyelmet, hogy a fenntartó képviseltesse magát az ellenőrzés során, pl. a szociális bizottság tagja, vagy a jegyző személyében. Ezáltal egyrészt közvetlen tapasztalat is rendelkezésre állna a fenntartónál az intézmény hatósági ellenőrzéséről, másrészt a fenntartó az, aki a hiányosságok megszüntetés iránt intézkedni tud, és köteles. Az ellenőrzések tapasztalata, hogy a fenntartók nem élnek ezzel a lehetőséggel. Az ellenőrzésről szóló értesítés tartalmazza az ellenőrzési szempontokat, és a kért iratokat. Szükséges, hogy a fenntartók segítsék elő az ellenőrzés hatékonyságát az intézmények megfelelő felkészülésével, iratok, nyilvántartások előkészítésével. Az ideiglenes engedélyek oka a legritkább esetben csak egy hiányosság, döntő többségében probléma-csokor megoldása áll a fenntartók előtt. Az ellenőrzések során feltárt leggyakoribb hiányosságok: tárgyi feltételek akadálymentesítés hiánya nem biztosított személyenként a 6 m2 lakóterület hiányoznak a megfelelő közösségi, étkező és társalgó helyiségek, azok állapota és berendezése leromlott – a mellékhelyiségek száma és állapota nem megfelelő a) – – –
b) személyi feltételek - megfelelő számú és szakképzettségű szakdolgozók hiánya - különösen gyakori az orvos, illetve a mentálhigiénés alkalmazásának hiánya
szakemberek
c) működési feltételek - alapvető szabályzatok, házirend hiánya, vagy tartalmi és formai hiányosságai - a szolgáltatások igénybevételét megalapozó megállapodások tartalmi hiányosságai - egyéni munkaköri leírások hiánya - nem megfelelő iratkezelési gyakorlat
27
-
jogszabályismeret hiánya, a jogszabályi változások követésének elmaradása pénzkezelési hibák, meghatalmazások hiánya, magasabb összegű személyi térítési díj megfizettetése
d) szakmai feltételek - nem megfelelő tartalmú nyilvántartások vezetése - egyéni gondozási tervek hiánya, vagy nem megfelelő elkészítése, ellenőrzések hiánya, nem kellő dokumentálása - előgondozás hiányosságai - étkezéssel kapcsolatos kalória- és tápanyagszámítások hiánya. Az alap és nappali ellátások egyidejű ellenőrzése során az a tapasztalatuk, hogy az intézmények egy részénél ugyanaz a szakmai létszám látja el a bentlakásos és a nappali ellátásban részesülőket, így a nappali ellátást gyakorlatilag szakmai létszám nélkül biztosítják. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a fenntartónak küldik meg a hiányosságok megszüntetésére, az idevonatkozó jogszabály szerinti határidők megadásával. A határidőt a hiányosság jellegéhez igazítva ütemezik. Azonnal megszüntetendő a jogszabály nem megfelelő ismeretéből fakadó jogszabálysértő gyakorlat, 30-60 napos határidő alatt pótolhatóak a szabályzatok, nagyobb ellátotti létszám esetén 90 nap alatt készíthetőek el a megfelelő gondozási tervek. 120 napot az átalakítást igénylő tárgyi ill. személyi feltételek teljesítésére írnak elő. A határidő meghosszabbítás iránti kérelmet minden esetben részletesen indokolni kell, a már teljesített feltételek igazolása mellett. A magasabb összegű személyi térítési díj szedése, vagy jogosulatlanul beszedett egyszeri hozzájárulás visszafizetését a polgári jog szabályai szerint kell rendeznie a fenntartónak, amelyre felhívják a figyelmet. Az ellenőrzéshez kapcsolódóan az önkormányzati rendeletek és alapító okiratok törvényességi ellenőrzését a Közigazgatási Hivatal Ellenőrzési Főosztálya egyidejűleg elvégzi, és szükség szerint él a törvényességi észrevétel lehetőségével. Az ellenőrzési jegyzőkönyv megküldésével egyidejűleg külön felhívják a fenntartó önkormányzat figyelmét arra, hogy az ellenőrzés eredményét a képviselő-testület tárgyalja meg, és tegye meg a szükséges intézkedéseket a jogszerű működés érdekében. Amennyiben a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedik a hiányosságok megszüntetéséről, a 188/1999.(XII.16.) Kormányrendelet 15.§ (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmazni, végső soron az intézmény működési engedélyének visszavonása és a működés betiltása iránt lehet intézkedni. A fenntartó akkor tesz eleget a jogszabályban előírt feladatának, ha évente legalább egyszer külön ellenőrzi az intézmény működését. A Hivatal által végzett hatósági ellenőrzés nem pótolja a fenntartó más szempontú saját ellenőrzését, melyet a feladatellátás megfelelő színvonalú biztosítása érdekében a szociális törvény
28
feladatként előír. Amennyiben erre sor kerülne, úgy kiküszöbölhető lenne a hatósági ellenőrzésekkel feltárt jogsértések jelentős része. A jelentős költségvetési kihatású tárgyi és személyi feltételek biztosításán túl szükséges, hogy a fenntartók nyújtsanak jogi szakmai segítséget a házirend ill. a szabályzatok elkészítéséhez, az alaki, tartalmi követelmények betartásához. A fenntartó juttassa vissza az intézményekhez a megfelelő dokumentumokat. Tipikus hiba az aláírások és dátumozás hiánya, előfordul a nyilvántartások, gondozási tervek és más iratok ceruzás kitöltése, ezért a dokumentáció sok esetben alkalmatlan az ellenőrzésre. A fenntartóknak segítséget kell nyújtani az intézményeknek a jogszabályok követésében a Magyar Közlönyhöz való hozzájuttatásával, jogi konzultáció lehetőségével, a jogszabályváltozásból eredő feladatok megbeszélésével, esetleg szakirodalom beszerzésével. A nyilvántartások tartalmát rendeletek határozzák meg, amelyek folyamatosan változnak, és csak a Magyar Közlönyből ismerhetőek meg. Ugyancsak sok segítséget nyújthatnak a fenntartók a munkaköri leírások megfelelő elkészítésében.
3. SWOT elemzés Jász-Nagykun-Szolnok megyéről a szociális szolgáltatások fejlesztéséhez Erősségek - a településhálózat nem elaprózódott - viszonylag kiépült alapellátások működnek elsősorban az idősek számára, amelyek nem zárkóznak el fogyatékos, illetve pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek gondozásától sem - számos települési önkormányzat tart fenn idősek bentlakásos intézményét - az alapfokú szociális szakképzés jól elérhető a megyében - a Munkaügyi Központ a szociális szféra partnere a munkahelyteremtő- és megtartó képzések támogatásával - rendelkezésre áll szabad és képezhető munkaerő Gyengeségek - kevés a nonprofit szervezetek száma - a civil szféra, és az önkéntesek részvételi aránya alacsony a szociális szolgáltatásokban - kevés a lakóotthoni, és az emelt szintű elhelyezést nyújtó férőhely, hiányoznak egyes nappali, és átmeneti ellátások - elavult épületek állnak a szociális intézmények rendelkezésére - esetleges a szolgáltatásokat igénybevevők információhoz jutása - ritka a szolgáltatók és a fenntartók együttműködése, az ellátási szerződés útján történő feladatellátás
29
-
a fenntartók döntő többsége részéről hiányzik a rendszeres szakmai kontroll a szociális intézmények felett a jelentős várakozói létszám miatt nagy a teher a tartós bentlakásos intézményeken
Lehetőségek - a kiépült alapellátás jó kiindulópont a speciális alapellátási formák megteremtéséhez - a speciális bentlakásos intézmények nyitottak az alap- és átmeneti ellátások biztosítására reális pénzügyi feltételek esetében - a családias légkörű kis férőhelyszámú intézmények működő modellje - a fejlesztés előtt álló szociális módszertani intézmény nyitott a szolgáltatásainak bővítésére - az egyházak, civil szervezetek, vállalkozások közreműködésének növelése, a többszektorúság fejlesztése - az előírt szakmai létszám biztosítása munkahelyteremtést jelent az érintett településen - az önkéntesek bevonásának növelése is hozzájárulhat a társadalmi szolidaritás erősítéséhez Veszélyek - a települési önkormányzatok nem szervezik meg határidőre a kötelező szociális alap, és nappali ellátásokat - a szolgáltatások létrehozására és működtetésére vonatkozó együttműködési hajlandóság hiánya a megszervezésre kötelezettek részéről - a saját források hiánya miatt a pályázati felhívások tartalma erősen befolyásolja a fejlesztések irányát, akár a helyi igények és sajátosságok háttérbe szorítása árán is - a speciális szolgáltatásoknak csupán a meglévő intézményekben történő differenciált fejlesztésével felerősödhetnek a területi egyenlőtlenségek - városokban a jól képzett munkaerő számára a szociális szféra nem tud megfelelő lehetőségeket kínálni, ezért körükben továbbra is magas lehet a fluktuáció - a fenntartók nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a szociális szolgáltatásoknak, nem terveznek távlatokban - a szociális szféra alacsony presztízse rögzül, és gyenge érdekérvényesítő képességű marad
30
III. fejezet A Jász-Nagykun-Szolnok megyei szociális szolgáltatások fejlesztési szükségletei 1. Az igényekhez igazodó fejlesztések szükségessége és irányai A szociális szolgáltatások fejlesztési irányait a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény jelöli ki. Ezen belül a megyei feladatok meghatározásának alapja az igények feltárása mellett az ellátórendszer szereplői közötti kapcsolat eddiginél hatékonyabb működése. Mivel többségében évekig tartó folyamat eredménye egy-egy szolgáltatásra való ráutaltság kialakulása, kiemelt fontosságú, hogy minden igénylő az aktuális helyzetének leginkább megfelelő segítséget vehesse igénybe. Legyen módja a magánszférájába való legkevesebb beavatkozással járó alapellátások szolgáltatásaival élni, és lehetőség szerint minél később legyen kénytelen megszokott környezetét bentlakásos ellátásra cserélni. Jövőképünkben a „megfelelő” segítség tartalma a kliens egyéni helyzetéhez kötődik, nem pedig az éppen elérhető szolgáltatáshoz. A kliens pedig sokféle. Lehet idős, beteg, fogyatékkal élő, sőt pszichiátriai vagy szenvedélybeteg, gyakran nehezen összeférhető, és akkor még nem beszéltünk a többféle diagnózist „hordozókról”. Velük együtt a mi érdekünk is a lehetőségek mentén segítséget nyújtva számukra életük könnyebbé tétele. A fejlesztési feladatokat meghatározza, hogy: - az időskorúak száma folyamatosan növekszik - a fogyatékosok, és az elmekóros tünetekkel rendelkezők száma megközelítőleg állandó - a neurotikusok csoportjának, és a szenvedélybetegek számának növekedése várható, különös tekintettel a szenvedélybetegségek következtében leépülő betegekre - az illetékes hatóság eljárása nyomán lecsökkentett férőhelyeket valamennyi profilban szükséges visszapótolni.
31
III.1.1. Az alapellátások szerepe, fejlesztési feladatai A személyes gondoskodások első lépcsőfoka az igénylő saját otthonában nyújtott szolgáltatások. Az idősek számának erőteljes növekedése, az általános egészségi állapot romló tendenciái, valamint a zsúfolt bentlakásos intézmények szükségessé teszik a szociális alapellátások fogadókészségének további bővítését az idős korosztály felé. Az alapellátások tekintetében a cél a törvényi kötelezettségek teljeskörű teljesítése 12 éven belül. Az étkeztetés, és a házi segítségnyújtás számát tekintve jól kiépült. Az utóbbi évek adatait vizsgálva azonban kapacitásában visszaesés mutatkozik, amely az idősek társadalmon belüli arányának növekedését mutató tendenciákhoz képest nem elég. A családsegítő szolgálatok kiépítettsége kevésbé teljes, pedig prevenciós tevékenységük erőteljesen befolyásolja egyéb szolgáltatások igénybevételét. A tevékenységükre vonatkozó statisztikák szerint „eseteik” mintegy háromnegyed része ügyek intézésében való segítségnyújtás, anyagi természetű, és foglalkoztatással kapcsolatos ügyintézés. Feladataik 25-30 %-át teszi ki a lelki-mentális, és életvitelicsaládi problémák kezelésében való segítségnyújtás (1999. évi KSH elemzés). E szervezetek sajátos személyiség-, és család-erősítő szerepét tekintve szerencsésebb lenne tevékenységükben a fordított arányú feladat-megoszlás. A napjainkban hiányzó, vagy gyenge közösségi gondolkodás fejlesztésében, és az ezzel összefüggő neurózisok, szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésében jelentős a családsegítő szolgálatok szerepe, melyek eredményességéhez azonban nagyobb számú jól képzett szakdolgozóra van szükség. A szociális törvény 2003. január 1-től hatályos 2001. évi módosításában megjelennek speciális alapellátási formák, amelyek létrehozására 2008. december 31-ig teljesítendő feladatként valamennyi önkormányzat kötelezett. A törvény 65/B §-ában újként nevesített szolgáltatások a közösségi pszichiátriai ellátás, a fogyatékos személyek számára szervezendő támogató szolgálat, valamint a szenvedélybetegeknek nyújtott, a törvényben meghatározott tartalmú alapellátás. Az új típusú szolgáltatások kiterjesztik a korábban csak idősekre értelmezett alapellátási formákat oly módon, hogy azok a fogyatékkal élők, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek számára is biztosítsák a szükséges ellátást. Ezzel összefüggésben különösen fontossá válik az, hogy a települések az étkeztetésben részesülők 19 %-át, a házi segítségnyújtásban részesülők 16 %-át nem az idősek kategóriájában jelölték meg, hanem valamilyen fogyatékkal élő, pszichiátriai vagy szenvedélybetegek, illetve egyéb csoportba sorolták. Az idősek klubja szolgáltatásait igénybevevők kor szerinti összetétele alapján a klubok tagjainak mintegy 20 %-a nem „klasszikus idős”, 60 éven aluli. A klubok látogatóinak egyéb jellemzői között ezt az adatot megerősítve hasonló arányban találunk értelmi,
32
illetve mozgásfogyatékost, pszichiátriai és szenvedélybeteget, valamint egyéb kategóriába sorolt személyeket (tartós beteg, hajléktalan, stb.). Gyakorlatilag tehát eddig sem hagyta magára az „első vonal” a különböző okok miatt segítségre szorulókat. A szociális törvény hivatkozott módosítása ezt a már csírájában meglévő gyakorlatot rendeli szabályozott keretek közé, konkrét feladatok meghatározásával. Ez az új kötelezettség tehát több településen a már megkezdett szolgáltatás továbbfejlesztését jelenti, amelyhez azonban már a – várhatóan hamarosan megjelenő – végrehajtási rendeletben foglalt személyi és tárgyi feltételek teljesítése szükséges.
A speciális alapellátások megszervezés előtt fontos a ellátást igénybevevők érdekvédelmi szervezete véleményének megismerése a kialakítandó tárgyi-személyi feltételekről, a nyújtandó szolgáltatások tartalmáról. Az új típusú feladatokat nem feltétlenül önálló szervezetben indokolt ellátni, azokat kedvezőbb már működő alapellátáshoz, illetve más szociális szolgáltatás/ok/hoz telepíteni, természetesen az új feladat feltételeit is megteremtve. A jogalkotó a gondozási központokhoz, vagy a családsegítő szolgálatokhoz javasolja telepíteni az új szolgáltatásokat. Az alapellátó hálózatnak igen jelentős a szerepe az indokolatlan tartós bentlakásos elhelyezések megelőzésében, illetve azok igénybevételének a legszükségesebb időpontig történő kitolásában. Mind az idősek, mind a fogyatékkal élők, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek tekintetében sokat tehetnek a megszokott környezet
33
megtartása érdekében. A segítségre szoruló személy, illetve annak családja számára nyújtott különböző, személyre szabott szolgáltatásokkal elérhető, hogy a bentlakásos intézménybe csak az önmaga ellátására valóban képtelen személy kerüljön. Ez a segítségre szorulók önállóságának és kapcsolatainak megtartása mellett hozzájárul a szociális intézményhálózat költségkímélőbb működtetéséhez, hiszen a bentlakásos elhelyezési formák fenntartása lényegesen nagyobb kiadásokat vonz. A bentlakásos szolgáltatásokkal összefüggő további szerepük az elhelyezésre várakozók ellátása a felvételig, valamint a szociális otthonból kikerültek utógondozásában való közreműködés. Ez utóbbi feladat egyenesen alapfeltétele a rehabilitációs tevékenység eredményességének. Kis számban ugyan, de találkoztunk olyan településekkel, amelyek nem jelölték meg a szociális törvény szerinti kötelező feladataik teljesítésének időpontját (Jászboldogháza, Jászivány, Pusztamonostor, Mezőhék, Szelevény, Cibakháza, Tiszasas, Csataszög, Hunyadfalva, Kőtelek, Nagykörű, Tiszaroff, Kétpó). A fejlesztések ütemezését a koncepció 1.sz. melléklete mutatja be. Feltételezhető, hogy az alapellátások finanszírozását szolgáló, a közeljövőben bevezetésre tervezett normatív állami hozzájárulás nyomán az önkormányzati fenntartók nyitottabbá válnak e szolgáltatási forma kiterjesztésére, és fokozottabb igényfeltárással segítik elő, hogy a jelenleginél nagyobb számban vegyék igénybe a folyamatosan növekvő arányú idősek, valamint a valamennyi településen megtalálható egyéb okból rászorulók a saját, megszokott környezetben való megtartásukat elősegítő szolgáltatásokat. A kötelezettség ellátásának előírása mellett a törvény felveti együttműködés lehetőségét is amikor kimondja: „a speciális alapellátási feladatokról az önkormányzat önállóan gondoskodik, vagy segítséget nyújt az ellátást igénylőnek a speciális szolgáltatásokhoz való hozzájutásban”. Mind szakmailag, mind pedig az anyagi forrásokat tekintve célszerű, hogy – elsősorban a 2000 lakos alatti, kis lélekszámú – települések az egymás közti összefogás útján lássák el kötelező feladataikat. Az együttműködésre megfelelő forma a társulási megállapodás. Ez létrejöhet a települési önkormányzatok, valamint a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzat között. A társulás kiterjedhet a szolgáltatások közös működtetésére, szakemberek foglalkoztatására, képzésük, letelepítésük megoldására, és szerveződhet már működő alap vagy szakosított intézmény mellé, amely elláthatja a koordináló, irányító és szervező feladatokat. Az együttműködés másik formája a szociális törvény 120. §-ában nevesített ellátási szerződés. A házi gondozás kapacitásának növelése mellett fontos hatékonyságának és színvonalának javítása. Ezt szolgálja a szakképzett, és számában is elegendő dolgozó alkalmazása, valamint az egészségügyi és szociális ellátás párhuzamos, összehangolt működése, az idős emberek egészségügyi és szociális szolgáltatásokkal történő komplex ellátása.
34
Ennek megfelelően indokolt a megyében kis kapacitású, és jelenleg csak néhány városra koncentrálódott otthon-ápolás kiterjesztése a megye több településére is, hiszen a szociális ellátó-hálózat nem tudja felvállalni a súlyos betegségből, vagy műtét után lábadozó betegek szakszerű gondozását. Szükséges lenne továbbá megteremteni a hospice-szolgálatot, mivel megyénkben nincs lehetőség az életük legvégső szakaszához érkezett betegek szakszerű és humánus haldokláskísérésére. Erre megoldást nyújtana lehetőleg önálló, kórház területén kialakított 1-4 ágyas, a betegek egyéni igényeit akceptáló elhelyezést nyújtó hospice-otthon, amely lehetőség szerint nyitott csak nappali, vagy csak éjszakai igénybevételre is. Az alapellátások szervezésénél megfontolásra javasoljuk a – megyénkben eddig nem alkalmazott – jelzőrendszeres házi gondozás bevezetését a feladatellátás részbeni megoldására. III.1.2. A nappali ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások második lépcsőfokaként az igénybevevők oldaláról egy rendkívül fontos szolgáltatási formát jelentenek a napközbeni tartózkodásra és ott szakszerű gondoskodásra létrehozott intézmények. A nappali ellátások közül az idősek klubjainak létrehozásáról gondoskodtak legnagyobb számban, e téren 90 %-os az önkormányzatok teljesítése. A törvényi előíráshoz képest hiányzik összesen 4 idősek klubja, 1 fogyatékosok napközi otthona, 2 hajléktalanok nappali melegedője. Teljes mértékben hiányzik a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását szolgáló intézmény, miközben a szociális törvény szerint annak fenntartására 4 település lenne köteles JászNagykun-Szolnok megyében. Sok esetben egy-egy fogyatékkal élő, vagy pszichiátriai betegségben szenvedő családtag végleges – és ezzel a családtól való szükségszerű eltávolodást jelentő – szociális intézményi elhelyezését válthatná ki a nappali ellátás, amely igénybevétele mellett a családtagoknak nem kellene feladni a megélhetést biztosító munkahelyüket, emberi kapcsolataikat. Felmérésünk szerint a fogyatékosok, valamint pszichiátriai és szenvedélybetegek otthonai és rehabilitációs intézményei nyitottak napközbeni ellátás nyújtására a környékbeli igénybevevők felé. Ez lehetőséget nyújthat egyes települések esetében a közös finanszírozást rögzítő ellátási szerződés kötésére, azonban az intézmények területi elhelyezkedése miatt nem tudják kiváltani valamennyi kötelezett település feladatellátását. A jászberényi kistérségben értelmi fogyatékosok számára nem működik szociális szolgáltatás, így itt különösen indokolt a szociális törvény szerinti kötelezettségek teljesítése. A saját környezetben való megtartást segítő szociális intézményi ellátási formák mellett a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásában nagy jelentősége van az egészségügyi szervezetek közreműködésének. A Népegészségügyi Program 2010-ig
35
kitűzött céljai között szerepel a mentális betegségek megelőzésének érdekében a pszichiátriai gondozóhálózat fejlesztése (a létszám emelése 30%-kal), gondozók strukturális átalakítása (elkülönülő pszichoterápiás rendelés, szűrés, megelőzés és krízisellátás), a gyermek-pszichiátriai gondozók számának 100%-os növelése, amely a szociális szolgáltatásokkal együttműködésben hozzájárulhat a színvonalasabb ellátáshoz. III.1.3. Az átmeneti ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai A szociális törvény kategorizálása szerinti átmeneti ellátások – időskorúak gondozóháza, fogyatékos személyek gondozóháza, pszichiátriai, illetve szenvedélybetegek átmeneti otthona, valamint hajléktalan személyek éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása – tekintetében jelentősek Jász-Nagykun-Szolnok megye hiányosságai. Az átmeneti intézmények létrehozását nehezen vállalják az önkormányzatok, hiszen – speciális ellátotti csoport esetében – alacsonyabb normatíva, és csupán az igénybevevő jövedelmének 60 %-áig megállapítható térítés díj mellett kellene működtetni megyénkben összesen 14 olyan intézményt, amelyek célja a rugalmas férőhelykínálat, ahol a szolgáltatás lényegeként szinte bármikor rendelkezésre kell állni üres férőhelynek az akut elhelyezési igények teljesítésére. Ez az önálló szervezetben módfelett költséges intézménytípus ebben a formában – a szolnoki hajléktalanok átmeneti szállója mellett – egyetlen idősek otthona mellé integrálva működik megyénkben, ott is a tartós bentlakásos részlegbe történő áthelyezések miatt gyakorlatilag ápoló-gondozó otthonként funkcionál. Véleményünk szerint a jogalkotó szándéka szerinti feladat teljesül, ha az adott település bentlakásos intézményében alapító okiratban rögzítetten biztosítanak az igényekkel összhangban álló számban férőhelyet a valóban átmenetileg elhelyezésre szorulók néhány hétre, esetleg 1-2 hónapra történő felvételére (kórházból való kikerülést követő lábadozás, a gondozó család üdülése, stb.). Azonban ez a megoldás feltételezi az adott település fenntartásában működő, megfelelő profilú tartós bentlakásos intézményi formát. (Statisztikánkban teljesítettként kezeltük az idősek átmeneti gondozását azoknál a településeknél, ahol bentlakásos intézmény működik.) Az átmeneti ellátások terén lehetőséget látunk a nem önkormányzati fenntartású, piaci alapon működő intézmények feladatvállalásának is. III.1.4. A tartós bentlakásos ellátási formák szerepe, fejlesztési feladatai A bentlakásos elhelyezés akkor indokolt, ha az önmaga ellátására képtelen személy ellátása más módon nem oldható meg. Amennyiben tehát a család, mint az önállóságát fokozatosan elvesztő családtag lelki-fizikai támogatásában legtöbbet nyújtani képes kisközösség nem tudja vállalni a gondozást, és már az alap és nappali ellátást nyújtó
36
szolgáltatások sem elegendőek a saját környezetben való megtartáshoz, bentlakásos elhelyezésre kerül sor. Valamennyi szociális szolgáltatónak szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a tartós bentlakásos elhelyezést követően - az eredményes rehabilitáció kivételével - a legritkább esetben van visszaút. Ezért arra csak akkor kerüljön sor, ha már az egyéb ellátások minden lehetősége kimerült, és a kliens valós érdeke, létfeltételeinek biztosítása indokolja a környezetétől való végleges elszakadást. Az idősek tartós bentlakásos gondozására szolgáló férőhelyek száma megyénkben jelenleg nem elegendő a jogos elhelyezési igények teljesítésére. Ha a 2002. évi 819 várakozóból leválasztjuk a 200 szolnoki elhelyezésre sorban állót, valamint figyelembe vesszük, hogy egy részük valójában csak később kívánja bejelentett igénye teljesítését, illetve néhányan több helyen állnak sorban, akkor is mintegy félezer idős vár teljes körű ellátásra. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy csak az utóbbi 3 évben 25 %-kal nőtt a várakozók száma. Az idősotthonok túlnyomó többségére jellemző folyamatos várakozás jelentős területi differenciáltságot takar. Amíg a szolnoki idősotthonba 200 fő várakozik, egyes – profitorientált, elsősorban vállalkozói fenntartásban működő – intézményekben alkalmanként üres férőhelyek is rendelkezésre állnak. A legkevésbé ellátott kistérségek e téren a kunszentmártoni, és a törökszentmiklósi. A Református Egyház által Törökszentmiklóson tervezett 42 férőhelyes emelt szintű elhelyezést nyújtó idősotthon megvalósulása jelentősen enyhítené a kistérség elhelyezési feszültségeit. A tartós bentlakásos idősgondozás iránti igények alapján három fő fejlesztési cél körvonalazódik: - Az időskorúak számának várható további növekedése szükségessé teszi a férőhelyek számának területileg differenciált növelését. - Fokozódik az igény a mai kornak megfelelő elhelyezési körülményekre. Ennek megfelelően megnövekedett az érdeklődés az egy, maximum két ágyas, saját fürdőszobával ellátott apartmanok iránt. - Az alapellátások fejlődésével, és ezzel az egyre későbbi életkorban bekövetkező szociális intézményi elhelyezéssel, valamint a már idősotthonban élők átlagéletkorának jelentős kitolódása nyomán szükségessé válik a demens idősek speciális ellátását szolgáló részlegek kialakítása. A várakozók számának némi mérséklését jelenti a folyamatban lévő, férőhelybővítést is szolgáló fejlesztések megvalósulása. A besenyszögi, csépai, nagyiváni, kunhegyesi és tiszasasi idősotthonokban összesen 83 férőhelyet adnak át a közeljövőben, amelyek közül 73 emelt szintű elhelyezést nyújt. Megyénkben pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos elhelyezési kapacitásában van a legnagyobb hiány. Valószínűsíthető, hogy amennyiben speciális alap- és nappali ellátás rendelkezésre állna, kevesebb lenne a teljes körű ellátásra várakozók száma. A pszichiátriai és szenvedélybetegek elhelyezése iránti igények teljesítésére, valamint a törökszentmiklósi intézményben csökkentett mintegy 80 férőhely visszapótlása érdekében szükséges 2008-2009. időszakában egy 150
37
férőhelyes, új tartós bentlakásos intézmény létrehozása e profilban. Figyelembe véve a hasonló szolgáltatást nyújtó intézmények elhelyezkedését, valamint a kapcsolódó egészségügyi hátteret, az új intézmény telepítését Karcag városban tartjuk indokoltnak. Az értelmi fogyatékosok teljes körű ellátását végző intézmények kapacitásának elégségessége nem egyértelmű, hiszen a kezelhetőnek tűnő, intézményenként átlagosan 8-10 fős várakozói létszám a speciális alapellátások hiányában gyakran megköveteli a soron kívüli, olykor az engedélyezett férőhelyszámot meghaladó felvételt. A 6 ilyen profilú intézményből a megyei önkormányzat fenntartásában működő 4 értelmi fogyatékosok otthona komplex fejlesztési tervének megvalósulásával a jelenlegihez képest 39 férőhellyel nő a kapacitás, amely működő alap és nappali ellátások mellett várhatóan lefedi a teljes körű ellátás iránti igényeket. A konszolidált férőhelybővítés mellett szükséges valamennyi fogyatékost gondozó intézmény modernizációs célú átalakítása a humanizált elhelyezés és gondozásfejlesztés megvalósítása érdekében. Az értelmi fogyatékosok tekintetében a szociális szolgáltatások terén teljesen ellátatlan a jászberényi kistérség lakossága. A bentlakásos szolgáltatások megteremtése érdekében távlatosan indokolt a megyei önkormányzatnak elősegíteni, hogy a civil szféra bevonásával 2 lakóotthon létesüljön a jászsági kistérségben. Rehabilitációs intézményi szolgáltatás, mint az önálló életre felkészítő speciális fejlesztő tevékenység értelmi fogyatékosok számára a pusztataskonyi Tóparti Otthonban 50 férőhelyen, a pszichiátriai és szenvedélybetegek számára pedig az újszászi Kastély Otthonban 34 férőhelyen folyik. (A rehabilitációs céllal gondozottak számának változását hozhatja a hamarosan kezdődő felülvizsgálat, amelynek célja a jelenleg ilyen szolgáltatást igénybevevők önállóságra való alkalmasságának megállapítása.) Tekintettel azonban az eredményes rehabilitációk igen alacsony számára, a kapacitások bővítési szükségleteit a lakóhelyen biztosított szociális alap- és nappali ellátások kiépülése után, és a megyében rendelkezésre álló speciális foglalkoztatási lehetőségek bővülését követően indokolt elemezni. Egyértelmű az eredményes rehabilitációban, majd az azt követő utógondozásban az alap és nappali ellátások szerepe. De ennél is fontosabb a szerepük abban, hogy a rehabilitációra enyhébb fokú fogyatékosságuk, illetve jól kezelhető betegségük révén alkalmas személyek lehetőleg ne is kerüljenek bentlakásos intézménybe, hanem eredeti lakóhelyükön tudjanak önálló életvitelt kialakítani, vagy a családban, ill. speciális iskolában addig elért önállóságuk fokát megtartani. Megyénkben nem működik hajléktalanok ápoló-gondozó otthona és rehabilitációs intézménye, melynek megszervezésére a megyei önkormányzat köteles. A szociális törvény előírásának teljesítése sürgető feladat. A rehabilitációs szolgáltatás kialakítása a megyeszékhelyen a legindokoltabb, mivel a hajléktalanok túlnyomó többsége itt található, illetve itt van legszélesebb körben lehetőség a foglalkoztatásukra. Amennyiben a megyeszékhely önkormányzata nem létesít
38
hajléktalanok számára rehabilitációs intézményt, a megyei önkormányzat a IV. fejezetben részletezettek szerint a megyében élő hajléktalanok számára az újszászi Kastély Otthon részlegeként tervezi e szolgáltatás kialakítását. Az önálló életre való felkészítést szolgáló feladat ellátására az ilyen típusú szakmai tevékenységben már jártasságot szerzett újszászi „Kastély Otthon” alkalmas. Hajléktalanok ápoló-gondozó otthoni ellátását a megyei önkormányzat fenntartásában működő Fehér Akác idősek otthona szervezeti egységeként szükséges kialakítani. Az intézmény kiválasztásának elsődleges szempontja, hogy a fejlesztési forrást feltételező új szolgáltatást a közeljövőben teljeskörű rekonstrukciós bővítésre tervezett jászapáti intézményben lehet a legrövidebb időn belül kialakítani. A korszerű, személyre szabott fejlesztő tevékenység alapja, hogy az adott intézmény, vagy intézményi részleg profilja viszonylag homogén legyen. Felmérésünkben a 2105 idősotthoni férőhelyen élők 10 %-ának áthelyezését tartották indokoltnak a gondozó intézmények. A fő áthelyezési irány pszichiátriai betegek otthona, majd ezt követően azonos arányban jelölték meg a szenvedélybetegek, ill. mozgás, és értelmi fogyatékosok otthonát, mint az állapotnak megfelelő célintézményt. A pszichiátriai otthonokba átirányításra javasolt lakók között valószínűleg vannak demens idősek. A szociális törvény 2003. január 1-től hatályos módosítása szerint „Ha az idősek otthona ellátását igénybe vevő személy esetében demencia körébe tartozó kórkép került megállapításra, ellátásáról az intézményen belül intenzív gondozást biztosító részleg vagy gondozási csoport kialakításával, különállóan kell gondoskodni.” Mivel a tényleges pszichiátriai beteg, szenvedélybeteg, valamint fogyatékos lakók számára nem áll az idősotthonokban rendelkezésre a speciális fejlesztési tevékenységre felkészült szakdolgozói háttér, ezért az áthelyezésükről kell gondoskodni, illetve természetes fogyás útján szükséges törekedni a homogénebb profil kialakítására. Kivételes esetben, már rögzült szoros, elsősorban családi kapcsolatok esetén az emberi motívumot előtérbe helyezve indokolt megteremteni a lehetőséget szakmailag is „vállalható” profilidegen lakó felvételére, illetve megtartására (pl. idős szülő, és enyhén fogyatékos, már nem fiatal gyermeke közös elhelyezése, stb.). III.1.5. A szociális szolgáltatásokban dolgozók helyzete Az elhelyezési körülmények minősége a szociális szolgáltatásokat igénybevevők mellett a dolgozók számára is meghatározó. A szociális szférában végzett szakmai tevékenység gyakran mind fizikailag, és szinte minden munkakörben lelkileg is igen megterhelő. A megfelelő munkaterek kialakítása, korszerűbb módszerek és eszközök alkalmazása a dolgozók munkáját is segíti, hozzájárul a színvonalasabb és hatékonyabb szakmai tevékenységhez. A szociális szolgáltatások a korszerű körülmények, és a jogszerű működés mellett sem nélkülözhetik a kiegyensúlyozott munkatársakat.
39
A dolgozók pszichikai elfáradása, azaz kiégése elleni védelmet szolgálhatják a pozitív munkahelyi légkör, a körültekintően összeállított, pontos kompetenciahatárokat és optimális munkamegosztást tükröző munkaköri leírások, a rendszeres továbbképzések, szupervíziók, esetleg az intézmény méretének függvényében az időnként változó szolgálati helyen való munkavégzés. A jól előkészített kiválasztás mellett a méltányos bérezés és az erkölcsi elismerés a humán erőforrás gazdálkodás legfontosabb elemei. A korrekt besoroláson alapuló illetmények, a lehetséges juttatások biztosítása, és az arra érdemes dolgozók kitüntetésekhez, szakmai díjakhoz való hozzájuttatása segíti az elégedettség növelését, hozzájárul a fluktuáció csökkentéséhez. A munkafeltételek javításához hozzátartozik a szakdolgozók képzettségének bővítése, szakmai ismereteik korszerűsítése is. A szociális törvény 92/B § (1) bek. e) pontja értelmében a személyes gondoskodást nyújtó intézmény állami fenntartója gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről. III.1.6. A kiszerződtetés A szociális törvény 122/A §-ában felajánlja az intézmények által biztosított egyes szolgáltatások intézményen kívüli szervezet megbízásával történő ellátásának lehetőségét. A kiszerződtetésre a II. fejezet 1.pontjában foglaltak szerint megyénkben is vannak példák, tapasztalataik vegyesek. A kiszerződtetésben gondolkodó fenntartók felé javasoljuk, hogy körültekintő előzetes költségelemzés alapján, és az ellátottak elsődleges érdekeinek figyelembevételével döntsenek a feladat, valamint a szolgáltató kiválasztásáról. III.1.7. A fenntartók feladatai A működési engedélyezési eljárás tapasztalatai rávilágítanak, hogy a fenntartók segítő közreműködése elengedhetetlen az intézmények jogszerű működéséhez. Egyrészről alapfeltétel a működéshez szükséges pénzeszközök – ezen belül a normatív állami támogatás teljes mértékének - átadása a fenntartó részéről, hiszen az intézmény fennmaradását biztosító működési engedély megszerzéséhez szükséges feltételek csak így teljesíthetőek. Emellett szükséges a jelenleginél aktívabb fenntartói felügyelet elsősorban a szabályzatok elkészítésében, nyilvántartások ellenőrzésében, a gondozotti pénzkezelés szabályszerűségének rendszeres vizsgálatában. Ez nem egyéb, mint az állami fenntartó szociális törvény 92/B §-ban foglalt kötelezettsége, amely előírja az intézmények törvényes működésének és a szakmai munkának az ellenőrzését, valamint évenkénti értékelését. Az értékelés szempontjait az 1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet 13.§-a fogalmazza meg.
40
Felmérésünk szerint az önkormányzatok képviselőtestületei a következő kimutatás szerint tárgyaltak a település szociális szolgáltatásairól: A képviselőtestületek által tárgyalt szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos testületi anyagok 2000-2002-ben Intézményi beszámolót tárgyaltak 8% Önkormányzati értékelést készítettek 42%
31%
3% 16%
Koncepciót készítettek Nem tárgyaltak szociális szolgáltatásokról szóló előterjesztést 2000-2002-ben Csak gyermekvédelmi beszámolót tárgyaltak
A statisztika szerint tehát az önkormányzatok 39 %-a nem tárgyalta meg az elmúlt 23 évben szociális szolgáltatásainak helyzetét. Reálisan számolni lehet azzal, hogy a minimumfeltételek teljesítésére jelenleg érvényben lévő 2002. december 31-i határidőt meghosszabbítják, hiszen azok többségének megvalósítására - elsősorban költségvetési korlátaik miatt - addig nem képesek a fenntartók. Megkerülhetetlen azonban a hosszú távú gondolkodásra épülő, esetleg egyéb települési beruházásokat is érintő tervszerű, fokozatos fejlesztés, amely a pályázati támogatások reményén túl számol a saját erő ütemezett felhasználásával. A körültekintő tervezés része a racionális működtetést szolgáló lehetőségek feltérképezése. A fenntartói kötelezettségeknek a szociális törvény 92/B §-ában foglaltak alapján a működtetés feltételeinek biztosításán túl ki kell terjedni a fenntartói ellenőrzésre és az intézmény szakmai tevékenységének évenkénti ellenőrzésére, az intézményi térítési díj megállapítására, a meghatározott szabályzatok jóváhagyására, az intézményi Érdekképviseleti Fórumok megalakítására, valamint a szakemberek képzésére és továbbképzésének biztosítására.
41
2. A szociális szolgáltatások fejlesztési prioritásai 2002-2008. III.2.1. A szolgáltatások bővítésével szükséges: -
-
a szociális szolgáltatásokban a területi egyenlőtlenségek csökkentése az alapellátások teljeskörű kiépítése, különös tekintettel a speciális szolgáltatásokra a fogyatékkal élők, valamint a pszichiátriai és szenvedélybetegek nappali ellátását biztosító szociális szolgáltatások megszervezése az idősek bentlakásos ellátásában - elsősorban az egyházak és vállalkozók fenntartásában - az emelt szintű elhelyezési lehetőségek fejlesztése, valamint a demens idősek ellátására intenzív gondozást biztosító részlegek kialakítása hajléktalanok ápoló-gondozó otthona, és rehabilitációs intézménye létrehozása a pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos gondozásában a területi hiányok felszámolásával a megye teljeskörű lefedettségének megvalósítása
III.2.2. A szolgáltatások minőségi fejlesztése terén szükséges: -
-
-
-
-
az önkormányzatok aktívabb közreműködése abban, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a szociális szolgáltatások eléréséhez (ebben segítséget nyújt a módszertani intézmény által készített, és minden önkormányzathoz eljuttatott „Szociális gondoskodás Jász-Nagykun-Szolnok megyében a millennium évében 2001.” c. kiadvány) az elhelyezések tárgyi körülményei, az akadálymentesítés, valamint a szakdolgozói létszám, és a szakképzettségi arány tekintetében a jogszabályi előírásoknak megfelelő feltételek biztosítása a szolgáltatásokat igénybevevők érdekvédelmének fejlesztése, bentlakásos intézményekben az Érdekképviseleti Fórumok rendszeres működtetése a szakmai munka színvonalának fejlesztése, a mentálhigiénés tevékenységben valamennyi dolgozó részvételének megvalósulása (1/2000.(I.7.) SZCSM rendelet 54.§ (5) bek.), a szakszerűség erősítése a személyre szabott gondozás, egyéni fejlesztés teljeskörű alkalmazása, korszerű módszerek bevezetése figyelmet kell fordítani a szociális szolgáltatásokban dolgozók kiégés elleni védelmére, illetve a szociális szférában való megtartását szolgáló intézkedésekre az önkéntesek bevonásának bővítése a szociális alap- és szakellátásokba
42
3. A fejlesztések forrásai A fejlesztések minden esetben igényelnek saját erőt. A változó arányú önerő mellett igénybe vehető források elsősorban az alábbiak: Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pályázati támogatásai A Megyei Területfejlesztési Tanács pénzeszközei, kiemelten a kistérségi felzárkóztatási program támogatása A több kistérséget érintő szociális válságkezelő program pályázata, amelynek lebonyolítását az Esély Szociális Közalapítvány szervezi megyénkben (a válságkezelő program általában meghívásos jellegű) A megyei önkormányzat és a megyei jogú város 200 millió Ft-ot meg nem haladó fejlesztéseire a szociális intézmények rekonstrukciós programja A 200 millió Ft-ot meghaladó költségű beruházások esetén a címzett állami támogatás lehetősége Egyéb pályázatok (Soros Alapítvány, PHARE kiírások, stb.) A magántőke bevonása, a vállalkozói szféra részvétele a fejlesztésekben A civil szféra adományai
4. A fejlesztések kiegészítő eszközei III.4.1. Az alap, és a nappali szolgáltatások tekintetében ajánlott a szociális törvény 85/B §-ában foglalt integrált szervezeti formák (szociális szolgáltató központ, gondozási központ) kialakítása, amelyek több ellátotti csoport számára is nyújthatnak szolgáltatást, és a szakmai munkakörökben foglalkoztatottak részt vehetnek több ellátási forma munkájában is. III.4.2. Ahol nincs kialakult szervezeti háttér, és a lakosság alacsony száma miatt kisebb szakdolgozói létszámmal is megoldhatóak az alapellátási feladatok, indokolt megvizsgálni a társulás, vagy ellátási szerződés útján történő feladatellátás lehetőségét. Tekintettel arra, hogy a speciális alapellátási feladatokhoz speciális szakképzettségű dolgozók alkalmazása szükséges (pl. gyógypedagógiai/ mentálhigiénés szakember), szükségszerűnek látszik a jelenleginél magasabb arányban választani a feladat teljesítésére az együttműködési lehetőségek valamilyen formáját. (A mellékletek között található 4.sz. térkép jelzi, mely települések nem teljesítették a szociális törvény szerinti alapellátás-szervezési kötelezettségüket. A térképen is jól látható, hogy a „hátralékos” települések túlnyomó többsége egymás szomszédságában található, így szinte kínálja területi elhelyezkedésük az együttműködésben történő feladatellátást.)
43
III.4.3. Törekedni szükséges az önkéntesek részvételének növelésére a szociális feladatokban. Széleskörű felmérés alapján, az érdekvédelmi és egyéb civil szervezetek bevonásával indokolt mind a hagyományos alapellátásokba, mind pedig a fogyatékosok, illetve pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátásába bevonni önkéntes segítőket. Vannak helyi, természetes erőforrások, pl. családi közösségek, felkarolásra érdemes spontán szerveződések, amelyek bevonhatóak a feladatellátásba. Különösen a speciális szolgáltatásokban valószínűsíthető a másság elfogadására fogékony, segítőkész, esetleg hozzátartozóik révén a problémakörben érintett személyek közreműködése. III.4.4. A koncepció előkészítését szolgáló adatlapok feldolgozásának tapasztalatai szerint nem elegendő a fenntartók, és az intézményi szakemberek szociális szolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályismerete. Az előttünk álló szociális fejlesztési feladatok eredményes végrehajtása indokolja mind a szociális törvény és végrehajtási rendeleteinek előírásai, mind a szociális szolgáltatások terminológiája ismeretében a szolgáltatók és a fenntartók felkészültségének javítását. III.4.5. A fejlesztések céljainak meghatározásában, és a végrehajtáshoz szükséges eszközök feltárásában javasoljuk a jászapáti Fehér Akác Otthon módszertani osztálya, valamint az Esély Szociális Közalapítvány szolgáltatásainak igénybevételét. III.4.6. A szolgáltatások fejlesztésében, a szakmai tevékenységek tartalmának kidolgozásában célszerű a más szolgáltatókkal folytatott tapasztalatcsere, az érdekvédelmi, illetve profil szerinti civil szervezetekkel való kapcsolatfelvétel. A létrehozott intézmény működésében, a napi gyakorlatban is szükséges a folyamatos együttműködés. Hasznos tapasztalatokkal szolgálhat - pl. a meglévő testvértelepülési kapcsolatokra épülő - külföldi partnerintézménnyel kialakított tapasztalatcsere, a dolgozók és a gondozottak kölcsönös látogatása.
44
IV. fejezet A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában működő szociális intézmények 1. Az intézmények jellemzése, a jelenlegi fejlesztések és törekvések, várható eredmények A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában 7 bentlakásos szociális otthon működik. Ebből 2 idősek otthona, 1 pszichiátriai és szenvedélybetegek otthona és rehabilitációs intézménye, valamint lakóotthona, 4 pedig értelmi fogyatékosok gondozását szolgálja. Ez utóbbi körben a pusztataskonyi Tóparti Otthon az ápoló-gondozó otthoni feladatok mellett rehabilitációs intézményi tevékenységet is ellát, valamint lakóotthonokat működtet, továbbá a karcagi Gólyafészek Otthon mint gyermekkorúakat is gondozó fogyatékosok otthona lakóotthoni elhelyezést is biztosít. A megyei fenntartású férőhelyek megoszlását a következő diagram szemlélteti:
A megyei fenntartású intézményi férőhelyek profilonkénti megoszlása 2002. 17%
22%
Idősotthoni férőhely
Fogyatékosok ellátását szolgáló férőhely
61%
Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátását szolgáló férőhely
A 7 intézmény közül 5 élén határozatlan időre kinevezett igazgató áll, 1 igazgató – a jogszabályváltozás szerint – 5 év határozott időre kapott megbízást. Az Angolkert Otthon nyugdíjazás miatt megüresedett magasabb vezetői állására jelenleg folyik a pályázati eljárás. Valamennyi igazgató iskolai végzettsége megfelel a hatályos jogszabályoknak, 2 fő eleget tett szakvizsga kötelezettségének. Valamennyi megyei fenntartású intézményben az intézményvezető dönt a lakók felvételéről. A szakmai-pénzügyi követelmények teljesülését 4 évente komplex fenntartói ellenőrzés, 2 évente pénzügyi ellenőrzés kontrollálja. Az intézmények tevékenységét évente értékeli a megyei közgyűlés.
45
Az intézményi térítési díjakat a megyei közgyűlés évente állapítja meg. Az összegek meghatározásakor a gondozotti jövedelmek emelkedése mellett érvényesítjük a minimumfeltételek teljesítése érdekében szükséges fejlesztések többletköltségét, illetve az állami normatív támogatásnak az inflációt csak részben követő emelésének ellensúlyozását is A megyei önkormányzat feladatai között elsőbbséget kíván biztosítani az értelmi fogyatékosok, a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a hajléktalanok, valamint a demens idősek bentlakásos ellátása megszervezésének. A kistérségi hiányok enyhítését, illetve a férőhelycsökkentések ellensúlyozását szolgáló visszapótlások miatti kapacitásbővítést, valamint települési önkormányzat által működtetett intézmény átvételét is elsősorban e körben tartjuk indokoltnak. Az időskorúak bentlakásos ellátását szolgáló férőhelyek tervezett bővítése elsősorban a szociálisan rászorult kliensek elhelyezését célozza. A jobb anyagi körülményekkel rendelkező idősek szociális otthoni ellátásának fejlesztését a települési önkormányzatoktól, egyházaktól, illetve a vállalkozói szférától várjuk. A szociális törvényben kötelező feladatként előírt speciális ellátást igénylő személyek elhelyezését szolgáló intézményi részleg kialakítását 2008. évben tervezzük, a szükséges címzett állami támogatások függvényében. Jelenleg a 2000-2004. évekre vonatkozó középtávú szociális szakellátási koncepció, valamint A fogyatékkal élők szociális intézményi ellátásának fejlesztési szükségletei Jász-Nagykun-Szolnok megyében c. dokumentumok szolgálják a megyei önkormányzat fenntartásában működő szociális szolgáltatások tervszerű fejlesztését. Az ott szereplő feladatokat az egyes intézmények bemutatásánál és fejlesztési terveinél ismertetjük. Az egyes megyei intézmények szolgáltatásainál feltüntetett nappali ellátások működtetésére vonatkozó feladat-átvállalások feltétele a költségek arányos megosztása a feladatra kötelezett önkormányzatokkal. Indokolt középtávon megvizsgálni a szociális intézményben élő fogyatékosok, valamint pszichiátriai és szenvedélybetegek foglalkoztatást biztosító célszervezet, KHT megyei önkormányzati közreműködéssel történő létesítésének feltételeit. A fejlesztések prioritási sorrendjét, és a megvalósítás költségeit a 8. sz. mellékletben feltüntetett ütemezés jelzi. A tárgyi feltételek javítása mellett lépcsőzetes fejlesztéssel törekszünk a szakdolgozói létszámra vonatkozó minimumfeltételek határidőre való teljesítésére.
46
„Fehér Akác Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Idősek Otthona és Módszertani Intézmény (5130 Jászapáti, Hősök tere 7.sz.) Alapfeladata: időskorúak számára ápoló gondozó otthoni ellátás nyújtása, valamint a megyei szociális módszertani feladatok ellátása. Működésének kezdő éve: 1990. Férőhelyek száma 80, a várakozók száma 7 fő. A férőhelyek átlagos kihasználtsága 100 %. A teljes dolgozói létszám 42 fő, ebből a szakdolgozók száma 28 fő. A létszámnorma teljesítéséhez 1 fő ápoló-gondozó alkalmazása szükséges. A szakképzettségi arány 92 %. Az intézmény lakói két – a fenntartó tulajdonában álló - épületben kaptak elhelyezést. A Hősök tere 7.sz. alatti főépületben két szinten, 59 férőhelyen 2-5 ágyas szobákban élnek a lakók. Az egy főre jutó alapterület nem éri el a 6 m2-t. A két szintet nem köti össze lift, ezért megoldatlan az épület akadálymentesítése. A közvetlen udvari átjárással megközelíthető Árvai utcai épületben 1998. óta folyik ápoló-gondozó otthoni ellátás 21 férőhelyen. A 2-3 ágyas szobákban biztosított az előírt alapterület. Szakmai tevékenységükben a lakók aktivitása mellett történő komplex gondozásra, ápolásra helyezik a hangsúlyt, kiemelve a családias környezet biztosításának fontosságát. A közösségteremtő, bensőséges kapcsolatban élő lakók, és az otthonosságot sugárzó szobák némileg ellensúlyozzák a – régi épületben jellemző – zsúfolt elhelyezést. Az idősek ápolása-gondozása mellett ellátják a megyei szociális módszertani feladatokat. Az intézmény 2002. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltételei: - az 1 lakóra jutó 6 m2 alapterület biztosítása - a Hősök tere 7.sz. alatti épület akadálymentesítése, és az egymásból nyíló lakószobákban az átjárás megszüntetése - betegszoba kialakítása gondozási részlegenként - orvosi szoba kialakítása. A HACCP rendszer szerint az intézmény konyhája nem felelt meg az előírásoknak, mivel a konyha nem rendelkezett húselőkészítővel. Az erre vonatkozó közgyűlési határozat szerint a technológiai problémát jelentő húselőkészítő kialakítása folyamatban van. Az intézmény fejlesztése a továbbiakban teljeskörű felújítás és bővítés útján valósítható meg. A megyei közgyűlés korábbi döntésének megfelelően, a tiszaugi „Szőke Tisza Otthon” rekonstrukciós bővítésére vonatkozó címzett állami támogatási kérelem befogadását követően a Fehér Akác Otthon fejlesztésére szükséges címzett állami támogatás iránt pályázni. E fejlesztés révén tervezzük a kapacitásbővítést 150 férőhelyre, melyből 30 férőhelyen demens lakók gondozása, valamint további 20 férőhelyen hajléktalan személyek ápoló-gondozó otthoni ellátása valósulhat meg. A viszonylag nagy arányú bővítést a jelentős igények mellett indokolja az újszászi
47
Kastély Otthon keretén belül jelenleg működő 40 idősotthoni férőhely hajléktalanok rehabilitációs intézményi részlegére történő átprofilírozása miatt megszüntetésre tervezett idősotthoni férőhelyek e kistérségben történő részleges visszapótlása is. „Angolkert Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gyermekotthon és Idősek
Otthona (5231 Fegyvernek, Angolkert u.1.sz.) Alapfeladata: 40 férőhelyen időskorúak számára ápoló gondozó otthoni ellátás nyújtása, valamint további 40 férőhelyen 0-3 éves korú gyermekek számára speciális gyermekotthoni ellátás biztosítása. Az idősotthon működésének kezdő éve: 1995. A gyermekotthoni részlegtől jól elkülönítetten működik az idősek otthoni részleg. Az időskorú várakozók száma 18 fő, a férőhelyek átlagos kihasználtsága 97 %. A teljes dolgozói létszám 80 fő, ebből az idősotthoni szakdolgozók száma 12 fő (jelentős számú gyermekvédelmi szakdolgozó dolgozik a gyermekotthoni részlegben is). Az előírt létszámnormához képest hiányzik 1 fő foglalkoztatás-szervező munkatárs, és részmunkaidőben mozgásterapeuta. A szakképzettségi arány 83 %. Az intézmény lakói 2-4 ágyas szobákban élnek. Az egy főre jutó alapterület eléri a szükséges 6 m2-t. Az épület akadálymentes kialakítású, a megyei önkormányzat tulajdonában áll. A gondos ápolás mellett hangsúlyosan kezelik a harmonikus együttélés biztosítását lakóik számára. Az intézményre jellemző családias hangulatot elősegíti, hogy a lakók többsége helyből, vagy a közvetlen környékről került be, így sokan még aktív éveikből ismerik egymást. Az intézmény 2002. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltételeként mentális gondozásra szolgáló helyiséget kell kialakítani. A HACCP rendszer előírásai alapján az intézmény konyhája elfogadható, de gondoskodni kell az alumínium főzőedények folyamatos cseréjéről, valamint elegendő hűtő- és fagyasztórész biztosításáról a szakosított tároláshoz. Az intézmény jövőképeként - az egyre növekvő számú várakozás, és a törökszentmiklósi kistérség e profilban meglévő ellátási hiányainak enyhítésére indokolt címzett állami támogatásból 100 férőhely fejlesztése a jászapáti Fehér Akác Otthon bővítését követően. A fejlesztés részeként 30 férőhelyen demens idősek gondozását biztosító részleget kell kialakítani. A fejlesztés biztosítja az Újszászon profilváltás miatt megszüntetésre tervezett idősotthoni férőhelyek egy részének e kistérségben történő részleges visszapótlását is.
48
„Kastély Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye (5052 Újszász, Abonyi u. 1.sz.) Alapfeladatai keretében az alábbi tevékenységeket végzi az intézmény: Pszichiátriai betegek ápoló gondozó otthoni ellátása 85 férőhelyen Szenvedélybetegek ápoló-gondozó otthoni ellátása 75 férőhelyen Pszichiátriai és szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátása 34 férőhelyen Pszichiátriai betegek lakóotthoni ellátása 14 férőhelyen Időskorúak ápoló-gondozó otthoni ellátása 40 férőhelyen Működésének kezdő éve: 1994. Az összes férőhely száma 248, a várakozók száma évek óta folyamatosan 80 fő körül mozog. A férőhelyek átlagos kihasználtsága 100 %. A teljes dolgozói létszám 122 fő, ebből a szakdolgozók száma 70 fő. A létszámnorma teljesítéséhez 4 fő ápoló-gondozó, valamint 4 fő mentálhigiénés munkatárs alkalmazása szükséges. A szakképzettségi arány 85 %. Az intézmény szakmai tevékenysége rendkívül szerteágazó, hiszen nagyon széles spektrumú a gondozotti kör mind korosztályi összetételét, mind az igényelt szolgáltatásokat illetően. A teljes körű ellátás keretében valamennyi lakó részesül egészségügyi alapellátásban, megfelelő ápolás, és fizikai valamint mentális gondozás biztosítja állapotuk szinten-tartását, illetve lehetőség szerinti javítását. Gondoskodnak minden lakó számára olyan elfoglaltságokról, amely lehetővé teszi egyéni fejlesztésüket. Kiemelt hangsúlyt kap a rehabilitációs intézményi részlegben, valamint a lakóotthonban élőknek az önálló életvitel megteremetéséhez alapot nyújtó célzott foglalkoztatása. A folyamatos egyéni és kiscsoportos foglalkozások, a munkajogviszonyt is biztosító szervezett munkavégzés, valamint a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló széles körű sport és kulturális rendezvények, művészeti foglalkozások révén jó színvonalú feladatellátás jellemzi az intézményt. A 248 lakó elhelyezését több épület biztosítja. Az egykori Orczy kastély lifttel ellátott 3 szintes főépületében 180 lakó él. Bár az alapterület-követelmények itt teljesülnek, az eredeti nagyméretű – és az épület műemlék volta miatt át nem alakítható – termekben 10-12 ágyas szobák is találhatóak. A lakóotthonként, és a rehabilitációs intézményi részleg egyik épületeként szolgáló volt szolgálati lakások 2000. év során kerültek felújításra. Itt a 14+14 fő számára kialakított elhelyezési feltételek szabályszerűek. Az intézmény 40 férőhelyes időskori részlege a volt nővérszálló épületében működik. Bár valamennyi szoba 2 ágyas, az alapterület előírások nem teljesülnek, és nem biztosított a két szint között az akadálymentes közlekedés sem. Az ingatlan műemlék, tulajdonosa a Magyar Állam. Kezelője a Kincstári Vagyonigazgatóság, használója a megyei önkormányzat. Az épületeket körülvevő park szintén állami tulajdon, egyben természetvédelmi terület. A „Kastély Otthon” – a határozatlan időre szóló működési engedélyt megszerzett 14 férőhelyes lakóotthoni részleg kivételével - 2002. december 31-ig érvényes ideiglenes
49
működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltételei: - az akadálymentes közlekedés biztosítása - az előírt alapterület-követelmények teljesítése - a szükséges szakdolgozói létszám biztosítása A HACCP rendszer előírásai alapján az intézmény konyhája elfogadható, de gondoskodni kell az alumínium főzőedények folyamatos cseréjéről, és a személyzeti hűtő biztosításáról. Az intézmény szakmai tevékenységében indokolt, hogy a 40 férőhelyes „normál” idősotthoni részleg a későbbiekben más funkciót kapjon. (Elméletileg a normál idősotthon lehetőséget nyújthatna arra, hogy felépült pszichiátriai, vagy szenvedélybeteget vegyen át. A gyakorlatban azonban erre olyan elenyésző számban került sor, amely szakmailag nem támasztja alá e funkció hosszú távú megtartását. Az így csökkenő idősotthoni kapacitást a jászapáti Fehér Akác és Angolkert Otthonban tervezett fejlesztések során pótoljuk. Az idősotthon megszüntetésével felszabaduló férőhelyeken – Szolnok megyei jogú város ezirányú terveinek eredménytelensége esetén – hajléktalanok rehabilitációs intézményi részlegét szükséges kialakítani, illetve meg kell vizsgálni pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti, vagy nappali ellátásának lehetőségét a jászapáti fejlesztést követően. A tervezett új feladatok szervesebben kapcsolódnak a kapacitásában meghatározó pszichiátriai és szenvedélybetegek gondozása feladatkörhöz, mint a jelenlegi idősotthoni funkció, tehát egyfajta profiltisztítást is jelent a tervezett fejlesztés. A jelenleg is széleskörű rehabilitációs tevékenységbe jól beilleszthető a hajléktalanok rehabilitációja. A szociális törvény 2001. évi módosítása nyomán több, az intézmény működését is érintő szabály lép életbe 2003. január 1-én. A módosított előírások között a törvény 85/A §-a megkülönbözteti az ápoló-gondozó célú, valamint a rehabilitációs célú lakóotthonokat és kimondja, hogy a pszichiátriai és szenvedélybetegek lakóotthona csak rehabilitációs céllal működtethető. Ez a változás megköveteli az intézmény keretein belül működő 14 férőhelyes lakóotthonban élők körülményeinek megvizsgálását, és amennyiben önellátásuk foka, koruk, vagy egészségi állapotuk nem felel meg a törvényi előírásnak, gondoskodni kell áthelyezésükről. Meg kell vizsgálni a rehabilitációs intézményi ellátásban részesülők utógondozásának lehetőségeként a külső intézményi férőhely, illetve a külső gondozó alkalmazásának lehetőségét. Az épületegyüttes akadálymentesítése, és a belső felújítások a rekonstrukciós programban ütemezettek. „Fenyves Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (5349 Bánhalma, Tanya 34.sz.) Alapfeladata: Súlyos és középsúlyos, felnőttkorú értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthona.
50
Működésének kezdő éve: 1950. Az intézmény férőhelyszáma 91, jelenleg 11 fő várakozik felvételre. A férőhelyek átlagos kihasználtsága 100 %. A teljes dolgozói létszám 59 fő, ebből a szakdolgozók száma 34 fő. Az előírt létszámnormához viszonyítva hiányzik 1 fő vezető pedagógus, 2 fő mentálhigiénés munkatárs, valamint 10 ápoló-gondozó. A szakképzettségi arány 92 %. A Fenyves Otthon hagyományosan az idősebb korosztályú, és jellemzően az értelmi fogyatékosságok súlyosabb tartományába tartozó lakókat gondoz. Tevékenységükben a színvonalas ápolási feladatokon túl nagy hangsúlyt fektetnek az egyéni fejlesztésre. A tágas közösségi helyiségek, a több helyiségből álló foglalkoztató épület, a nagy területű park és művelt földterület, valamint az állattartás révén jól szervezhető a lakók egyéni képességeire építő fejlesztő és foglalkoztatási tevékenység. A lakók általános állapotán túl az intézmény tanyaszerű elhelyezkedése is nehezíti az integrációs törekvéseket. Az intézmény lakói 2-4 ágyas szobákban élnek, elegendő számú a közös használatú vizesblokkok és közösségi terek száma, valamint a több szintű foglalkoztatáshoz megfelelő helyiségek állnak rendelkezésre. Az egy főre jutó alapterület eléri a szükséges 6 m2-t. Az épületegyüttes a fenntartó tulajdona, teljeskörű rekonstrukciós bővítése 2000-ben fejeződött be. Az 1996-ban készült tervek alapján végzett beruházás – az akkor érvényes előírások szerint – nem tartalmazta lift beépítését. A „Fenyves Otthon” 2002. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltétele az akadálymentes közlekedés megteremtése, és a szakmai létszámnorma teljesítése A HACCP rendszer előírásai szerint az intézmény konyhája megfelelő, de biztosítani kell személyzeti hűtőt. A szakmai tevékenységben előrelépést jelentene lakóotthon létesítése, valamint fejlesztő központ kialakítása a jelenleg raktárként használt egykori szolgálati lakás épületében, illetve a kétszintes lakóépület teljeskörű akadálymentesítése lift beépítésével. A felsorolt beruházások megvalósítását a rekonstrukciós programban terveztük.
„Szőke Tisza Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (6064 Tiszaug, Ságvári u. 6.sz.) Alapfeladata: Súlyos és középsúlyos, felnőttkorú értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthona. Működésének kezdő éve: 1950. Az intézmény Bács-Kiskun megye területén fekszik, ám működési engedélye alapján Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosai számára biztosít elhelyezést. A Szőke Tisza Otthon férőhelyszáma 75, jelenleg 8 fő várakozik felvételre. A férőhelyek átlagos kihasználtsága 105 %.
51
A teljes dolgozói létszám 49 fő, ebből a szakdolgozók száma 28 fő. Az előírt létszámnormához viszonyítva hiányzik 1 vezető pedagógus, valamint 6 ápológondozó. A szakképzettségi arány 91 %. A lakók összetételét jellemzi, hogy főként családból kerülnek be, többségében középkorú értelmi fogyatékosok. Tevékenységükben a szükséges ápolási tevékenység mellett az egyéni fejlesztést is hangsúlyosan kezelik. Ezt szolgálják a különböző egyéni, és csoportfoglalkozások, valamint az intézmény területén lévő kert, üvegház, és állattartás. A lakók két különálló épületben élnek, amelyek nem közelíthetők meg akadálymentesen. Elhelyezésük zsúfolt, több szobában 6-8 lakó is él. A női lakóépületben nem elegendő a vizesblokkok száma. Az intézmény rekonstrukciós bővítésére, és ezzel a elhelyezési körülmények javítására a megyei önkormányzat 2002-ben harmadik alkalommal nyújtott be címzett állami támogatás iránti kérelmet, melyet a Kormány támogatólag terjesztett az Országgyűlés elé. Az ingatlan a megyei önkormányzat tulajdona. A „Szőke Tisza Otthon” 2002. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltételei: - az akadálymentes közlekedés megteremtése - az előírt lakószoba-alapterület biztosítása - a szakmai létszámnorma teljesítése A HACCP rendszer előírásai szerint az intézmény konyhája megfelelő, de biztosítani kell személyzeti hűtőt. A tervezett rekonstrukciós bővítés során kialakítandó 124 férőhelyből 100 férőhely két lakópavilonban, 24 férőhely pedig két, egyenként 12-12 férőhelyes lakóotthonban biztosít majd elhelyezést. (Az új lakópavilonban 8-10 férőhelyes, saját vizesblokkal és társalgóval kiegészített lakóegységek biztosítják a családszerű elhelyezés lehetőségét.) Így a jelenlegi 75 férőhelyen túl 49 többletférőhelyet biztosít a fejlesztés. A beruházás megvalósulása után meg kell vizsgálni a térségben élők igényét értelmi fogyatékosok nappali ellátására. Érdeklődés esetén indokolt mintegy 10 férőhelyen felnőttkorúak számára nappali ellátás nyújtása.
„Gólyafészek Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona (5300 Karcag, Zöldfa u. 48.sz.) Alapfeladata: Súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékosok ápoló-gondozó otthoni ellátása, 1 éves kortól kezdődően. Az eredetileg teljeskörű gyermeklétszám folyamatos változása eredményeképpen mára a lakók 65 %-a felnőttkorra jutott. Működésének kezdő éve: 1981. Az intézmény férőhelyszáma 205, jelenleg 3 fő várakozik felvételre. A férőhelyek átlagos kihasználtsága 99 %. A teljes dolgozói létszám 159 fő, ebből a szakdolgozók száma 85 fő amely eleget tesz az idevonatkozó jogszabályi előírásnak.
52
Az intézmény Egészségügyi Gyermekotthonként 1980-ban kezdte meg működését az akkor elfogadott elhelyezési körülmények között, 10-12 ágyas szobákban. A körülmények lényeges javítására azóta sem volt mód, ám az itt meghonosodott szerencsés gyermekotthoni ápolási-gondozási hagyományok jó alapot adtak a továbbfejlesztéshez. Az ingatlan Karcag Város Önkormányzatának tulajdona, amely 1991ben a feladattal ingyenes használatra átadta a megyei önkormányzatnak. Szakmai feladataik igen széles spektrumot fognak át. A szakszerű ápolás-gondozás mellett fizikoterápiás, és hydroterápiás kezelést biztosítanak a lakóknak. A mentális gondozás keretében a korai fejlesztéstől kezdődően egészen a felnőttkorúak számára adekvát egyéni fejlesztési feladatokat is végzik egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében. A „Gólyafészek Otthon” jelenleg az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fogyatékosokat gondozó intézmények modernizálására vonatkozó modellkísérleti programjának egyik mintahelye. A megyei önkormányzat 1999-ben elfogadott középtávú szociális szakellátási programja alapján a 2000. évben felújított bánhalmai Fenyves Otthonba került áthelyezésre a Gólyafészek Otthonból 20 lakó, így Karcagon csökkent a férőhelyek száma, és némileg a zsúfoltság. A pusztataskonyi Tóparti Otthon 2002. évben befejeződött rekonstrukciós bővítését követően további 20 lakó került oda áthelyezésre Karcagról, amely szintén a zsúfoltság enyhítését szolgálta. Az átköltözéseket követően az intézmény kapacitása 205 férőhelyre csökkent. További 20 férőhely Tiszaugra történő átcsoportosításáról is döntött a megyei önkormányzat a középtávú szociális szakellátási programja elfogadásakor, a tiszaugi Szőke Tisza Otthonban tervezett rekonstrukciós bővítés megvalósulása esetén. Az intézmény alapítványa vásárolt egy lakóházat, amelyet lakóotthoni célra történő átalakítása után – a tulajdonjog megtartása mellett - működtetésre átad a megyei önkormányzatnak. A feladatellátást várhatóan 2003. év elején megkezdő lakóotthonban 13 fő nyer elhelyezést, átköltözésükkel tovább csökken az intézmény zsúfoltsága. A „Gólyafészek Otthon” 2002. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltétele az előírt lakószoba-alapterület biztosítása. A HACCP rendszer előírásai szerint az intézmény konyhája megfelelő, de gondoskodni kell az edénykészlet folyamatos cseréjéről. Mivel a feladatellátást szolgáló ingatlan nem a megyei önkormányzat tulajdona, a fejlesztések meghatározása idején nem volt lehetőség címzett állami támogatás iránti igény benyújtására. Így – bár a feltétlenül indokolt felújítások költsége jelentős – a Szociális és Családügyi Minisztérium által szervezett rekonstrukciós program keretében 2001-2002-ben megtörtént az intézmény önálló fűtési rendszerének kialakítása, valamint az egyik lakószárny teljes felújítása. A program folytatása indokolt a rekonstrukciós programban megjelölt ütemezés szerint, mivel ennek révén valósítható meg a már megkezdett családcsoportos elhelyezési lehetőségek bővítése, valamint 10 férőhelyen autista gyermekek nevelése, illetve felnőttkorú autisták gondozása. Ez utóbbi feladat alapvető feltétele felkészült gyógypedagógiai háttér, megfelelően berendezett fejlesztő helyiség(ek), kislétszámú, speciális kialakítású lakóegység. Az autista gondozási részleg – esetleg autisták lakóotthona -
53
kialakításának feladataiba be kell vonni a hasonló céllal létrehozott, de partnerek hiányában eredménytelen Autista Segítő Központ Alapítványt. Tekintettel a magas kialakítási és működtetési költségekre, a feladatellátás indítása 2006. után valószínűsíthető. Indokolt továbbá a Gólyafészek Otthon szervezeti egységeként egy 12 férőhelyes lakóotthon létesítése. A felsorolt tervezett áthelyezéseket követően eléri az intézmény a jelenlegi épületben az 1 főre jutó 6 m2/fő alapterületet.
„Tóparti Otthon” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Fogyatékosok Otthona és Rehabilitációs Intézménye (5235 Pusztataskony, Ságvári u. 1.sz.) Alapfeladata: Felnőttkorú értelmi rehabilitációs intézményi ellátása.
fogyatékosok
ápoló-gondozó
otthoni,
és
Működésének kezdő éve: 1965. Az intézmény férőhelyszáma 155, jelenleg 12 fő várakozik felvételre. A férőhelyek átlagos kihasználtsága 100 %. A teljes dolgozói létszám 104 fő, ebből a szakdolgozók száma 68 fő. Az előírt létszámnormához viszonyítva hiányzik egy vezető pedagógus, valamint 12 ápológondozó. A szakképzettségi arány 91 %. 2002. év végére készült el címzett állami támogatásból az intézmény rekonstrukciós bővítése. Ennek nyomán a pusztataskonyi telephelyen kialakított 150 férőhely kiscsoportos elhelyezést nyújtó lakótereket (8 fő elhelyezése 2-4 ágyas szobákban saját társalgó és vizesblokk mellett), valamint 2-4 ágyas lakószobákat, tréninglakást, fejlesztő helyiségeket, új foglalkoztató épületet biztosít a szakmai munkához. Az összes férőhelyből – az aktuális igényekhez rugalmas alkalmazkodva – mintegy 100 férőhelyen ápoló-gondozó otthoni, 50 férőhelyen pedig rehabilitációs intézményi szolgáltatás folyik. A közeli Kunhegyes városban vásárolt családi házakból átalakított lakóotthonokban további 12 férőhely szolgálja a rehabilitációs tevékenységet, 24 férőhelyen pedig ápoló-gondozó célú feladatellátás folyik. Valamennyi telephely a megyei önkormányzat tulajdonában áll. Az itt elhelyezést nyert kevésbé súlyos fogyatékossággal élő fiatal korosztály túlsúlya révén mozgalmas társasági élet jellemzi az intézményt. A lakók döntő többsége részt vesz a napi 6 órában szervezett munkaszerű foglalkoztatásban. Délután és hétvégeken a szabadidő hasznos eltöltését szolgálják az igen széleskörű szakkörök, klubok (zenekar, tánckar, sportfoglalkozások, stb.). A valamennyi gondozottat érintő egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenységek mellett nagy hangsúlyt fektetnek az önállóság növelését szolgáló foglalkozásokra. Tevékenységükben a szükséges ápolási tevékenység mellett a minél önállóbb életvitelt elősegítő fejlesztést is hangsúlyosan kezelik. Ezért nagy számban működnek ezt célzó egyéni, és csoportfoglalkozások, valamint ezt szolgálja az intézmény területén lévő kert, fóliasátor, és állattartás. A „Tóparti Otthon” 2002. december 31-ig érvényes ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik. A határozatlan idejű működési engedély kiadásának feltételei:
54
- az akadálymentes közlekedés megteremtése - az előírt lakószoba-alapterület biztosítása - a szakmai létszámnorma teljesítése A Megyei Közigazgatási Hivatalnál a határozatlan időre szóló működési engedély kiadására vonatkozó eljárás folyamatban van. A HACCP rendszernek az intézmény új konyhája teljes körűen megfelel. A teljeskörű felújítást követően indokolt 2 férőhelyen felnőttkorú értelmi fogyatékos személyek számára átmeneti ellátás nyújtása, az időszakosan jelentkező igények kielégítésére (pl. gondozó szülők egészségügyi kezelése, vagy a család nyaralása időtartamára, stb.). Emellett 2004-2005. évben indokolt az intézmény alapfeladatai közé felvenni maximum 10 férőhelyig nappali ellátást felnőttkorú értelmi fogyatékos személyek számára, valamint a fogyatékkal élők érdekvédelmét, ellátását és fejlesztését segítő jogi, életvezetési tanácsadó szolgálatnak az intézmény telephelyén történő működtetését a térségben élő érintettek számára. A program által átfogott időszakban meg kell vizsgálni az intézmény keretein belül működő, a lakók munkaszerű foglalkoztatását szolgáló szervezet kialakításának lehetőségét. Új intézményként nagy távon címzett állami támogatásból Karcag városában 150 férőhelyes pszichiátriai és szenvedélybetegek tartós bentlakásos intézményét tervezzük kialakítani a megye keleti kistérségeinek ellátatlanságai megszüntetésére.
Új intézményi egységként – a megyei önkormányzat fogyatékos-ellátási koncepciójában foglaltak szerint - tervezzük 2x12 férőhelyen lakóotthoni ellátás megteremtését Tiszaföldvár-Homokon, az ott működő különleges gyermekotthon és kollégium nagykorúvá vált, családi háttér hiányában szociális gondoskodásra szoruló fiataljainak elhelyezésére, amennyiben foglalkoztatásuk megoldható.
2. A módszertani feladatok ellátására vonatkozó koncepció 1997. óta a megyei önkormányzat fenntartásában működő „Fehér Akác Otthon” végzi a megyei szociális módszertani tevékenységet. A feladat ellátásában együttműködési megállapodás alapján közreműködik a szolnoki székhelyű Esély Szociális Közalapítvány. A „Fehér Akác Otthon” elsősorban az intézmények szakmai feladatainak ellátásában nyújt segítséget fórumok, szakmai programok szervezésével, közvetlen tanácsadással, szakértőként közreműködik a Megyei Közigazgatási Hivatal által végzett intézményi ellenőrzésekben, szervezi a fogyatékosokat, és pszichiátriai ill. szenvedélybetegeket gondozó intézményekben élők felülvizsgálatával kapcsolatos bizottsági tevékenységet, valamint teljesíti a szakminisztérium megbízásait. Az Esély Szociális Közalapítvány - amely a szociális földprogramok és a falugondnoki hálózat
55
országos módszertani központja - szakképzések és továbbképzések szervezésével vesz részt a megyei szociális módszertani feladatok ellátásában. Mindkét szervezet folyamatosan adatbázist épít, pályázati tanácsadást nyújt. A módszertani osztály 5 munkatársból áll. Iskolai végzettség szerint szociálpedagógus, középiskolai tanár, általános szociális munkás, illetve egy fő adminisztrátor az osztály tagjainak összetétele. Munkájukban aktívan részt vesz az intézmény igazgatója, aki közegészségügyi-járványügyi ellenőr főiskolai végzettséggel, valamint szociális szervezői diplomával rendelkezik, és utolsó éves hallgató szociális menedzser képesítést nyújtó felsőfokú szakképzésben. Külső munkatársként közreműködik a módszertani osztály munkájában szociálpolitikus és jogász. A módszertani feladatok ellátásában az intézmény más munkakörben dolgozó alkalmazottai is közreműködnek. 2002. novemberétől az osztály a szociális alapellátásokkal kapcsolatos módszertani feladatokat ellátó vezető gondozó személyével bővült. Többletfeladatot jelent 2003. évtől a fogyatékosok, valamint pszichiátriai és szenvedélybetegek otthonaiba, ill. rehabilitációs intézményébe bekerülők előzetes vizsgálatát, illetve meghatározott időnként szükséges felülvizsgálatát végző szakértő csoportok munkájának a szervezése, működési feltételeinek biztosítása. A módszertani osztály elhelyezését, és programjaik egy részét megfelelően berendezett 1 db 9 m2-es módszertani iroda, egy 22 m2-es tárgyaló, valamint egy 50 m2 -es előadóterem szolgálja a jászapáti „Fehér Akác Otthon” épületeiben. Emellett a megyeszékhelyen lévő Megyei Könyvtár épületében megállapodás alapján rendszeresen (min. heti egy alkalommal) egy 60 m2-es kiszolgáló helyiséggel ellátott előadóterem áll a módszertani programok rendelkezésére. A módszertani osztály munkáját korszerű elektrotechnikai eszközök (fénymásoló, számítógép, telefon/fax, írásvetítő, scanner, ISDN vonal, diavetítő, videokamera, videolejátszó, notebook, projektor), valamint 1 db Citroën Xsara személygépkocsi segíti. A módszertani feladatokat továbbra is a „Fehér Akác Otthon” keretein belül indokolt ellátni. Az intézmény megbízhatóan teljesíti a szociális törvényben és az idevonatkozó végrehajtási rendeletben foglalt módszertani feladatokat. Széles körben kiépített szakmai kapcsolataik, rugalmasságuk és nyitottságuk az új feladatokra biztosítékot jelentenek a további korrekt együttműködésre. A „Fehér Akác Otthon” fejlesztési terveinél leírt teljeskörű rekonstrukciós bővítés során gondoskodni kell a módszertani munka hátteréül szolgáló helyiségek bővítésére is, ezzel javítani kell a módszertani munkatársak jelenlegi szűkös elhelyezési körülményein, és tágasabb teret szükséges biztosítani a helyben rendezendő módszertani programoknak. Az említett feladatok további színvonalas ellátása mellett indokolt bővíteni már működő szolgáltatásaikat. A koncepció előkészítése során szerzett tapasztalataink
56
szerint szükséges a módszertani osztály feladatainak illetve szolgáltatásainak a mindig aktuális igényekhez igazodó gyors, rugalmas bővítése. 2003-2004. kiemelt feladataként indokolt az intézmények felé közvetlen, egyedi tanácsadással hozzájárulni a működési engedélyezési eljárás során feltárt főbb adminisztrációs hiányosságok jogszerű teljesítéséhez, illetve szakmai segítséget nyújtani az alapellátás megszervezéséhez. Szükséges továbbá kidolgozni annak a módját, hogy a lakosság és az elhelyezésekben segítséget nyújtó önkormányzatok folyamatos, aktuális tájékoztatást kapjanak a szabad intézményi kapacitásokról on-line kapcsolat útján, illetve folyamatosan követhető legyen a bentlakásos intézményekbe várakozók aktuális száma. A módszertani osztálynak középtávon segítséget kell nyújtani az intézmények számára a minimumfeltételek elérését követően indokolt minőségbiztosításra való felkészülésben.
3. A megyei önkormányzat által fenntartott intézmények tervezett fejlesztésével várható eredmények A megyei önkormányzat fenntartásában működő intézmények 8.sz. mellékletben összesített fejlesztési elképzeléseinek megvalósításával az alábbi szakmai eredmények várhatóak: - Valamennyi ellátotti csoport felé nyújt bentlakásos szolgáltatást a megyei önkormányzat szociális intézményhálózata. - A megyei önkormányzat fenntartásában működő értelmi fogyatékosok számára nyújtott bentlakásos szolgáltatások lehetővé teszik a humanizált elhelyezések megvalósítását. A fejlesztések révén a fogyatékosok ellátását szolgáló férőhelyeink 17 %-a lakóotthoni elhelyezési formaként fog működni. - Valamennyi megyei önkormányzati fenntartásban működő szociális intézmény megfelel az elhelyezési körülményekre vonatkozó minimumfeltételeknek. - Intézményfenntartóként erősödik a megyei önkormányzat szerepe a tartós bentlakást nyújtó speciális ellátások működtetésében. - A módszertani tevékenység bővítése révén javul a megyei intézményhálózat szolgáltatásainak színvonala és működésének jogszerűsége.
Szolnok, 2002. november 29.
57
V. fejezet
Mellékletek
