JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE MEZŐGAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE 2014.
Készítette: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága
A tájékoztató elkészítésében közreműködő szakigazgatási szervek, szervezetek: -
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság
-
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság
-
Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság
-
Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság
-
Molnár Ferenc, Jász-Nagykun-Szolnok megyei szaktanácsadó, Országos Magyar Méhészeti Egyesület
2
I. Jász-Nagykun-Szolnok megye rövid, általános bemutatása Jász-Nagykun-Szolnok megye mezőgazdaságát ágazati szinten áttekintve megállapítható, hogy a növénytermesztési ágazatok közül meghatározó a búza-, a kukorica,- a napraforgó- és ipari növények termesztése, míg az állattenyésztési ágazatok közül a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés jellemző a megyében. A Jászságban, valamint a Tiszazugban jelentős volumenben folyik zöldség-, gyümölcs-, és szőlőtermesztés. II. Foglalkoztatás, gazdálkodási típusok, beruházások A Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) adatai alapján 2014. június 30-án a megyében mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó önálló vállalkozások száma 20 480, ami 2 %-os bővülést jelent az előző évhez képest. A társas vállalkozások száma is nőtt tavalyhoz képest, összesen 630 db, ami közel 3 %-os emelkedést jelent. A fenti adatokból is látható, hogy számukat tekintve az egyéni gazdaságok a meghatározóbbak a mezőgazdasági termelés szempontjából. A megyére még mindig elsősorban a kis földterülettel rendelkező gazdaságok a jellemzők. A mezőgazdaságban alkalmazottak száma a KSH közlése szerint 3,7 %-kal nőtt az elmúlt év hasonló időszakához képest. A 2014. I. félévi adatok alapján számuk mintegy 4400 főre tehető. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2014. novemberében 1359 családi gazdaság gazdálkodott. A megyében integrátor szervezetek, illetve 2004. óta termelői csoportok is tevékenykednek. Elsődlegesen gabonafélék és olajos növények termelésével/termeltetésével foglalkoznak, de van köztük, amely zöldség és gyümölcs felvásárlásával, értékesítésével foglalkozik. Az állattenyésztési ágazatok közül a sertés és a baromfi a meghatározó ezen agrár-integrációkban, de juh és szarvasmarha tenyészésével foglalkozó szerveződések is vannak. Ezen kívül erdőgazdálkodást és mezőgazdasági szolgáltatást végző integrációk is működnek a megyében. A termelés biztonsága miatt többségük kötődik valamilyen élelmiszer feldolgozóhoz. A
KSH
tájékoztatás
szerint
a
megyében
a
mezőgazdaság,
erdőgazdálkodás,
halászat
nemzetgazdasági ág szervezetei az első félév folyamán 7,7 milliárd forintot meghaladó fejlesztéseket hajtottak végre, közel kétszer annyit, mint az előző év azonos időszakában. Az ágazat a megye beruházásainak valamivel több, mint 13%-át adta.
3
A mezőgazdasági beruházások megoszlása 2014. I. félévben (adatok millió Ft-ban)
Forrás: KSH
III. Szántóföldi növénytermesztés A növénytermesztési ágazatok közül meghatározó a búza-, a kukorica,- a napraforgó- és ipari növények termesztése. Őszi búzát évről évre mintegy 120-130 ezer ha-on, míg kukoricát 40-50 ezer ha-on termesztenek a megyében. A napraforgó termőterülete 70-80 ezer ha körül állandósult szűkebb hazánkban, miközben a repce termőterülete – időjárástól függően – 15-25 ezer ha körül mozgott az elmúlt években. Az őszi káposztarepcét 2013. év őszén közel 19 ezer ha-on, mintegy 6000 ha-ral nagyobb területen vetettek a termelők, mint a 2012. évben. Hasonlóan a 2012. évhez, az elmúlt évben is a szokásosnál kicsit később, augusztus végén kezdték el vetni a repcét a gazdák, várták az esőt, ezért még szeptemberben is történtek vetések. Az elmúlt évben szeptember végétől a kedvező időjárásnak köszönhetően a gazdák jó minőségben el tudták végezni a talajmunkákat, megfelelő magágyat tudtak készíteni. A megyében 2013 novemberében őszi árpából valamivel több, mint 24 000 ha-t vetettek a gazdálkodók, míg őszi búzából meghaladta a 125 000 ha-t a vetett területek nagysága. A rozs vetésterülete megközelítette a 700 ha-t, míg triticale-ból mintegy 6000 ha-on került vetőmag a talajba. Az időben elvetésre került káposztarepce és őszi kalászos állományok az enyhe időjárásnak, valamint a novemberben lehullott csapadéknak köszönhetően szépen fejlődtek, soroltak, megfelelő fejlettségi állapotban indultnak neki a télnek. Azonban a szokatlanul enyhe időjárás hatására a mezei pocok populációjának létszáma robbanásszerűen megemelkedett. A ruderáliákból a károsító nagy egyedszámban jelent meg a gabonafélék vetésterületén, ezért a gazdálkodók elkezdték az érintett területeken a védekezést.
4 Az elmúlt év decemberében tapasztalható csapadékszegény időjárás miatt kialakult vízhiány első tünetei már megmutatkoztak az őszi vetéseken 2014. év elején. Szerencsére ezt követően, január második dekádjától egy csapadékosabb, a szokásosnál enyhébb időjárás következett, ami kedvezően hatott a növénykultúrák állapotára. A megyében az őszi vetések fejlődéséhez, valamint a tavasziak vetéséhez, majd keléséhez viszonylag kedvezően alakultak az időjárási körülmények április-május hónapokban. Az elmúlt év végi, ez év eleji csapadékhiányt az április, de különösen a május (Yvette ciklon) hónapokban lehullott csapadékmennyiség pótolta. A különféle gombabetegségek – elsősorban sárgarozsda, lisztharmat – is megjelentek a megyében, fertőzési nyomásuk helyenként jelentős volt.
A csapadékmennyiség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2014. évben
Forrás: KÖTIKÖVIZIG
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság közlése szerint a 2014. évben a tavaszi növények közül tavaszi árpából 7090 ha-t, zabból 3865 ha-t, míg magborsóból 1494 ha-t vetettek a gazdálkodók. Kukoricából 47 905 ha-on, míg napraforgóból 85 195 ha-on került vetőmag a talajba a tavaszi időszakban. Az elvetett napraforgó és kukorica az elhúzódó vetési idő miatt igen heterogén fejlettségi állapotban volt, az április első és második dekádjában elvetett táblákon a növények fejlettsége mindkét kultúra esetében kedvező volt. Az enyhe, csapadékmentes télnek köszönhetően mind a gabonaféléknél, mind pedig a lucernában – a védekezések ellenére – továbbra is erős volt a mezei pocok fertőzöttség, helyenként jelentős kártételt okozva a gazdáknak. Az őszi káposztarepce május elejére elvirágzott. Szépen, egyenletesen kötöttek a becők, a virágtengelyek hosszúak, bár több helyen a képződött oldalágak száma elmaradt az optimálistól. Az őszi kalászosok döntő része a május-június hónapokban viszonylag megfelelő fejlettségű volt, főként a jó vízgazdálkodású talajokon. Az őszi árpa és búza állományokban az igen erős mezei pocok
5 fertőzöttség miatt elvégzett védekezések ellenére nem volt tapasztalható látványos javulás, a megyében minden térségben óriási károk keletkeztek. Ezen túlmenően a sok csapadék miatt a kalászvédelem az idei évben is kiemelt jelentőséggel bíró agrotechnikai művelet volt a termelők részére. Megyénkben a gazdaságok az őszi árpa és őszi búza aratását június harmadik dekádjában kezdték el. Egyes helyeken a korábbi viharok miatt a növényzet egy része megdőlt, sok helyen viszont a már fentebb említett pocok kártétel okozott jelentős terméskiesést a termelőknek. Emellett a júliustól csapadékosabbra forduló időjárás következtében megjelenő gombafertőzések és kórokozók okoztak elsősorban minőségi romlást a betakarítandó terményben. A júliusban lehullott jelentős mennyiségű csapadék miatt az aratás az idei évben csak augusztus első dekádjában fejeződött be.
A fontosabb kalászos gabonák 2014. évi betakarított területe (ha)
Forrás: NAK JNSZ Megyei Igazgatóság
6 A fontosabb kalászos gabonák 2014. évi átlaghozama
Forrás: NAK JNSZ Megyei Igazgatóság
Őszi búzából a termést adó 125 004 ha-on a termésátlag 3,82 t/ha lett. A betakarított termény minősége termőhelytől, alkalmazott agrotechnikától függően változott. A kórokozóktól, kártevőktől mentes búza minőségével jelentős probléma nem volt. Az őszi árpát 24 207 ha-on takarították be a termelők, a termésátlaga 4,53 t/ha lett. Az őszi káposztarepce betakarított területe 18 814 ha volt, a megyei termésátlag 2,54 t/ha lett. A rozs (650 ha) termésátlaga 2,96 t/ha, a tritikálé (6065 ha) 3,79 t/ha, a tavaszi árpa (7090 ha) 3,22 t/ha, a zab (3865 ha) 2,69 t/ha, míg a magborsó (1494 ha) 1,98 t/ha lett. Az optimális időben, jó magágyba vetett napraforgók tőállománya, fejlettsége megfelelő volt a késő tavaszi csapadékos periódus miatt. Július elején a virágázás megkezdődött. Az állományban végezhető növény védőszeres gyomirtásnak és a sorközművelésnek köszönhetően a vetések túlnyomó része gyommentes volt, a parlagfű fertőzés egyre csökkent. A megfelelő időben vetett kukorica állományok június közepén tőállományukat, fejlettségüket tekintve ígéretes terméskilátásokkal kecsegtettek. A vegyszeres gyomirtások, főként a postemergens kezelések, eredményesek voltak, az állományok gyommentesek maradtak. A csapadékosabb késő tavaszi és nyári időjárás miatt az őszi betakarítású növényi kultúrák állapotából jó terméseredményekre következtettek a termelők. Megyénkben a takarmányozási célú szemes
kukorica 47 905 ha betakarításra váró területéből november közepéig 36 714 ha került
betakarításra. A termésátlag 6,01 t/ha az eddigi betakarítási adatok alapján, amely majdnem másfélszerese az elmúlt évi termésátlagnak.
A megyében 85 195 ha a napraforgó termést adó
területe. Az időben elvetett állományok a vegetatív fejlődés legfontosabb szakaszában május-június hónapokban megfelelő mennyiségű csapadékot kaptak. A napraforgó a termést adó 85 195 ha-ból november első felében 83 863 ha-on végeztek a betakarítással, a termésátlag 2,28 t/ha. A
7 szeptember, de különösen az október hónapban lehullott csapadék következtében kialakult belvízfoltok, illetve átnedvesedett talajréteg miatt egyes területeken a napraforgó betakarítása még nem ért véget. A magas nedvességtartalom miatt mind a napraforgó, mind pedig a kukoricaszemek szárítása vált szükségessé, ami rendkívül megnöveli a termesztési költségeket. A megye területén több térségben is megfigyelhető volt, hogy az őszi kalászosok betakarítását követően a mezei pockok a napraforgó és kukoricatáblákba költöztek át, jelentős kártételt okozva ott a gazdáknak. Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legjelentősebb rizstermesztő területe. Termesztése kizárólag a Nagykunságban, Kisújszállás és Mezőtúr vonzáskörzetében történik. A megyében fehér rizst és indián rizst egyaránt termelnek. Az előbbi termőterülete 1050 ha, míg utóbbi termőterülete 1315 ha volt a 2014. évben. A fehér rizs termésátlaga 2,4 t/ha, az indián rizs termésátlaga pedig 1,23 t/ha lett. A megyében jelenleg egy helyen, Kisújszálláson történik a fehér és indián rizs feldolgozása, csomagolása. A cukorrépa termőterülete a feldolgozóipar felszámolását követően jelentősen lecsökkent a megye területén. Míg a 90-es években megközelítette a 15 000 ha-t a termőterület nagysága, addig 2000-ben már csak 5000 ha körül mozgott a termőterülete, míg napjainkban éppen csak meghaladja az 1000 ha-t. A 2014. évben a cukorrépa 1101 ha-os megyei termőterületből 541 ha betakarítása történt meg november első felében, a termésátlag 67 t/ha körül mozog. A megyei termelők az országban egyedüliként működő Kaposvári Cukorgyárral állnak szerződéses kapcsolatban. Őszi káposztarepcét 2014. év őszén nagyjából ugyanakkora – közel 19 ezer ha-on – vetettek a termelők, mint az elmúlt esztendőben. A szeptember-október hónapokban lehullott rekordmennyiségű csapadéknak köszönhetően az elvetett repcék szépen kikeltek, az állományok fejlettsége a vetésidőtől és termőhelytől függően eltérő. Egyes térségekben azonban a sok csapadék miatt megnövekedett a belvízzel borított területek nagysága, aminek következtében ezen területeken az állományok kipusztulása tapasztalható. A sok csapadék miatt az őszi vetési és talaj elő-készítési munkálatok vontatottan haladnak, a gazdák sok esetben nem tudtak megfelelő magágyat készíteni. A megyében november első dekádjáig őszi árpából mintegy 22 000 ha-t vetettek a gazdálkodók, míg őszi búzából megközelítette a 69 000 ha-t a vetett területek nagysága. Rozsból az elvetett területek nagysága eléri a 700 ha-t, triticale-ból 4400 ha-on került vetőmag a talajba. Őszi vetési és talaj-előkészítési munkák állása (2014. november 10.) Megnevezés
Vetési szándék (ha)
Teljesítés (ha)
őszi káposztarepce
18 920
18 236
őszi árpa
25 398
22 720
őszi búza
126 856
87 649
rozs
1872
685
triticale
6532
5210
magágy-készítés ősziek alá
186 964
149 898
őszi mélyszántás
161 942
91 355
Forrás: NAK JNSZ Megyei Igazgatóság
8 Általánosságban elmondható az idei évben, hogy a tavalyi évhez képest – az őszi búza kivételével – jobb terméseredmények születtek. A felvásárlási árak viszont nem változtak, vagy inkább csökkentek a 2013. évi felvásárlási árakhoz képest. A KSH közlése szerint 2014 szeptemberében a gabonafélék ára 0,9%-kal csökkent 2013. szeptemberhez viszonyítva. A búza ára a júliusi éves minimum (46 000 Ft/tonna) óta 2100 forinttal nőtt, így 9,3%-kal magasabb, mint az előző év szeptemberében. A kukorica ára mind az előző hónaphoz, mind az előző évhez képest csökkent 17,8, illetve 3,8%-kal. Az ipari növények ára 7,1%-kal maradt el a tavaly szeptemberitől. A csökkenést elsősorban a napraforgó árának előző év azonos időszakához képest mért 8,3%-os visszaesése okozta. Vetőmag és szaporítóanyag előállítás A 2014. évben 44 növényfaj vetőmag-szaporításainak szemléje történt meg. A 2013. évhez képest az őszi kalászosok tekintetében közel 20 %-al, a hibrid kukorica estében több mint 10%-os csökkenés volt tapasztalható, a hibrid napraforgó területek pedig drasztikusan visszaestek. Az olajretek, fehérmustár és lucerna vetőmag-szaporító területek növekedtek, az előző évhez képest a szaporító területek közel kétszeresére. A termésátlagok az őszi kalászosokban jónak mondhatók. A hibrid kukorica esetében nagymértékű emelkedés tapasztalható az idei évben az előző évhez képest, de a hibrid napraforgó előállításokban az átlagtermések csökkenést mutatnak a csapadékos viszonyok miatt. A fémzárolt mennyiségek előreláthatólag növekedni fognak – kukorica tekintetében – a jóval magasabb termésátlagoknak köszönhetően. A igazgatási területen bejelentett szaporító terület 2014-ben 28 821 ha volt, mely az alábbiak szerint oszlott meg: Őszi búza :
4973 ha
Őszi árpa:
1589 ha
Fehérmustár:
1576 ha
Lucerna:
1434 ha
Olajretek:
2337 ha
Kukorica:
12 422 ha
Napraforgó: Egyéb növények:
200 ha 4490 ha
Fémzárolási adatok : Október végéig az alábbiakban felsorolt tétel darab számok kerültek fémzárolásra: Őszi búza:
409 db tétel
9 917 tonna
Egyéb kalászosok:
299 db tétel
7229 tonna
1005 db tétel
14 937 tonna
233 db tétel
2544 tonna
Kukorica: Egyéb növények:
A 2014. évi hibridkukorica termés feldolgozása, fémzárolása október közepén indult, a megtermelt mennyiség 40-45%-ának a fémzárolása még az idei évben várható. Az őszi búza fémzárolt mennyisége az előző évhez viszonyítva 30-35 %-os csökkenést mutat.
9 Kukorica esetében a tételek 90%-án, minden más növényfajnál 95%-ban elvégzésre kerültek a szükséges tisztasági- és csírázóképességi vizsgálatok, melyekről bizonyítvány formájában értesítve lettek a fémzároltatók. IV. Állattenyésztés Az
elmúlt
évinél
jelenősen
alacsonyabb
terményfelvásárlási
árak
kedvezően
hatnak
az
állattenyésztési – azon belül is az abrakfogyasztó – ágazatok jövedelmezőségére. Ez azonban nem mondható el a már feldolgozott, kész takarmánykeverékekre, amelyek ára továbbra is magas az alacsonyabb alapanyagárak ellenére.
Szarvasmarha létszám alakulása 2012-2014
Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH
Az elmúlt évhez viszonyítva a szarvasmarhalétszám közel 3,3 %-kal nőtt országosan, ezen belül a tehénlétszám mintegy 6 %-kal. Ugyanezen időszak alatt a megyében a szarvasmarha állomány létszáma 9,9 %-kal, míg a tehénlétszám – az országos tendenciát is meghaladó mértékben – 8,7 %kal nőtt. A szarvasmarha-állomány közel két harmadát gazdasági szervezetek, egy harmadát egyéni gazdaságok tartják.
10 A sertés létszám alakulása 2012-2014
Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH
Az ország sertésállománya az elmúlt egy évben 7,1 %-kal 2,89 millióról 3,09 millióra nőtt. A sertésállomány az országos tendenciához igazodva – bár attól valamivel kisebb mértékben – a megyében is nőtt, egy év alatt 3,7%-kal. Így a 2014. júniusi 1-jei létszám elérte a 228 ezret. Azonban míg a kocaállomány országos szinten mintegy 4 %-kal nőtt, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében csaknem 6 %-kal kevesebb kocát tartottak a gazdálkodók, mint egy évvel korábban. A sertésállomány 73%-át gazdasági szervezetek, 27%-át egyéni gazdaságok tartják. Ez a megoszlás nem változott az elmúlt egy évben. Az 1990-es évek elején még többségben lévő háztáji tartás évről évre háttérbe szorult. A valamikor jelentős háztáji sertésállomány aránya minimálisra csökkent, a vágósertések több mint 90 százalékát a nagyüzemi telepek állítják elő. Az állatállomány létszámának csökkenésével viszont jelentősen megnövekedett a külföldről behozott vágósertések és hízóalapanyag aránya. Juhállomány alakulása 2012-2014
Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH
11
Az országos tendenciához hasonlóan a megyében a juhágazat növekedése tapasztalható az elmúlt évhez viszonyítva: az összlétszám 5 %-os országos növekedéséhez képest a megyében mintegy 22 %-kal nőtt az állatlétszám. A juhállomány közel 90 %-át egyéni gazdaságok, 10 %-át gazdasági szervezetek tartják. A hazai piacot továbbra is alapvetően a vágóbárány – ezen belül is az Olaszországba irányuló – export határozza meg, amely gyakorlatilag évről-évre két szezon-időszak (a karácsony és a húsvét) körül szerveződik. A tyúkfélék létszámának alakulása 2012-2014
Forrás: JNSZMKH ÉLBÁI, KSH
Hasonló tendenciák jellemzik az országos átlaggal összevetve a baromfitenyésztést, ugyanis míg a baromfiállomány hazai szinten valamivel kevesebb, mint 8 %-kal, 33,8 millióról 36,5 millió darabra nőtt, addig Jász-Nagykun-Szolnok megyében a házi szárnyasok száma 1,02 millióról 1,09 millió darabra emelkedett. A tojótyúk-állományt tekintve már nem ilyen kedvező a helyzet: az országos 0,9 %-os növekedéshez képest megyénkben 7,3 %-os csökkenés tapasztalható az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az elmúlt évtizedben a baromfiágazat szezonalitásának és összetételének átalakulása volt megfigyelhető. A legtöbb termelő a drága fűtési költségek miatt a téli időszakban szünetelteti tevékenységét. Ezt támasztja alá, hogy a megyében a decemberi hónapokban 200-300 ezer baromfival kevesebb az állománylétszám. A jövedelmezőség csökkenése és a tőkehiány elsősorban a húscsirke, valamint a törzsállomány tartás háttérbe szorulását okozta. A KSH közlése szerint az élő állatok termelői árszintje 5,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához (szeptember) viszonyítva. A vágósertés termelői ára 6,3%-kal mérséklődött. A felvásárlási ár az elmúlt két hónapban 7, illetve 8 forinttal csökkent, így szeptemberben 405 forint/kilogramm volt. A baromfi ára összességében 4,8%-kal maradt el a 2013. szeptemberitől. Idén szeptemberben az állati termékek ára 1,9%-kal volt magasabb 2013. szeptemberhez képest. A tojás ára 3,5, a tej
12 termelői ára 0,8%-kal nőtt. A tej felvásárlási ára a 2014. februári (114 forint/liter) csúcs óta folyamatosan csökkent, jelenleg 103 forint/liter. Az elmúlt évben a méhészetek illetve a méhcsaládok számában nem történt jelentős változás. Jász Nagykun Szolnok megyében 944 méhtartó, méhészet lett az ősszel bevizsgálva, közel 45 ezer méhcsaláddal. A 2013. év a méztermés szempontjából gyenge volt, csak a napraforgó mentette meg az ágazatot az összeomlástól. Az áthúzódó méz készletek eladásra kerültek, nem maradt eladatlan készlet raktáron. A 2014-re kitelelt méhcsaládok hosszú évek óta nem teleltek olyan jól, mint az idei évben, pusztulás szinte nem volt vagy minimális, az áttelelt családok jól fejlődtek. A csapadékszegény első negyedév ellenére a növények fenológiai állapota márciusra 2-3 héttel előbbre járt a szokásostól. A méhcsaládok viszont ezt nem tudták lekövetni. A családok fejlétsége a repcevirágzás végére volt termelő képes állapotban, így repce méztermésről nem beszélhetünk, mivel nem voltak gyűjtő rovarok. Az akác kezdetére viszont oly mértékben megerősödtek a családok, hogy tömeges rajzásba kezdtek. A májusi hűvös, csapadékos időjárás miatt kaptárba rekedtek méhcsaládok is rajzásnak indultak, még azok is, akik egyébként termelés esetén nem tették volna. Az akác úgy elvirágzott, hogy nektárt nem adott, nem, vagy csak alig gyűjtöttek róla a méhek. A lerajzott méhcsaládok napraforgóra tudtak csak megerősödni, gyűjtési képességük ekkora állt vissza. Az akác és a napraforgó virágzása közt eltelt egy hónapos hordástalan időszakot csak a méhek serkentő etetésével tudták átvészelni az termelők. A megyében nagy területeken elvetett napraforgóról jó közepes napraforgó méztermés lett. Nagyon sok megyebeli méhésznek csak ez az egy mézfajtája termett, annak ellenére, hogy többségüknél az éves bevétel felét az akácméz termése adja, ami most ismételten kiesett. Az induló mézárak is ezt tükrözték, hiszen a tavalyi rossz terméskor kialakult árak nem csökkentek, ami azt jelentette, hogy a 1200 Ft/kg akác felvásárlási ár mellett a 800 Ft/kg vegyes méz felvásárlási árakkal indult meg a mézpiac. Jelenleg az akácméz felvásárlási ára 1700 Ft/kg, míg a vegyes méz felvásárlási ára 900 Ft/kg. Üvegben viszont nem, vagy nagyon nehezen lehetett a vásárlói közeggel érzékeltetni a méztermés kiesését. Üvegesen az akácméz piaci ára 1900-2200 Ft/kg, a vegyes méz pedig 1400-1600 Ft/kg a megyében. A hazai mézfogyasztás a méhészek marketing tevékenységének eredménye képen az elmúlt években emelkedett, 20 dkg/főről 50 dkg/főre (egyes becslések szerint már 70 dkg/fő). Vándorlás nélkül ma méhészkedni nem éri meg, viszont aki vándorol, annak jelentős költségnövekedést okozott az útdíj bevezetése. Éves szinten a vándorlás mintegy 2500 – 3000 km-t tesz ki. A másik nagy problémát a méhegészségügy jelenti. A napraforgó elvirágzásával szinte megszűnt minden méhlegelő, minden elvirágzott. Számos település zárlat alatt volt, vagy jelenleg is van a nyúlós költésrothadás miatt, ami a hordástalan időszakokban óhatatlanul felüti a fejét. Egyedüli megoldást csak a méhek serkentő etetése jelent ellene, de bevétel nélkül (nem volt méztermés) nem tudják megfinanszírozni a méhészek. Azonban a legnagyobb veszély talán az Olaszországban megjelent kis kaptárbogár jelent az ágazat számára, hiszen ismeretlen parazitával állunk szemben, nem tudjuk, hogy ha el is jut hazánkba, hogyan fog alkalmazkodni, vagy megél-e majd nálunk. Ugyan így kezdődött a varroa jakobsoni 1978as megjelenése is.
13 Egyes becslések szerin 40 % méhpusztulás várható tavaszra a helytelen betelelés és a varroa atka fertőzés miatt. Összegzésként elmondható, hogy méztermés nélkül, tartalékok nélkül éli túl a méhészeti ágazat a 2014 évet, és bizakodva várja a 2015.öst. V. Vadgazdálkodás, vadászat A Jász-Nagykun-Szolnok megye területén működő 68 vadászatra jogosult az idei évben az őzbak szezon végeztével a trófeák minősége tekintetében egy eredményes idényt tudhat maga mögött. A terítékre került bakok trófea minősége jobbnak mutatkozott az előző évekéhez képest. A 2014/2015. vadászati évben Igazgatóságunk külön engedélye alapján az őzbak vadászati idény április 11. napján kezdődött, mivel a szokatlanul enyhe téli időjárás következtében a mezőgazdasági területeken található növénykultúrák rövid idő alatt nagy zöldtömeget produkálva lehetetlenné tették volna az őzbak tavaszi vadászatát. Megyénk világszínvonalú őz állományának köszönhetően a külföldi vendégvadászok továbbra is nagyobb számban kezdik hazánkban őzbak vadászati szezonjukat, bár elmondható, hogy az őzbak vadászat iránta valamelyest csökkent a kereslet a világ más országaiban élő vendégvadászok körében. Statisztikáink szerint egyre több hazai vadász is gyarapítja az őzbak terítéket. A trófeabírálati adatokat végignézve kijelenthető, hogy egyre több kapitális agancsot viselő őzbakot magyar vendég, vagy a jogosult tagságából kikerülő elejtő hozott terítékre. Ezek közül érdemes megemlíteni az idei év eddigi legnagyobb trófeatömeggel elért három őzbak trófeáját, amely közül a legnagyobb 655 gramm tömeggel rendelkezik, és a trófeabírálat során 156.58 C.I.C trófea bírálati pontszámot ért el. A trófeasúlyt tekintetében a második bak tömege, kicsivel kevesebb 636 gramm volt, amely több szépségpontot kapva nagyobb bírálati pontszámot ért el a bírálat során (174,9 C.I.C pont) A Vidékfejlesztési Minisztérium és a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatósága 2013. év végén közösen kezdeményezték minden megyei vadászati hatóságnál a nagyvad állomány hasznosításának felülvizsgálatát és esetleges újraszabályozását. Egy új szabályozásra volt szükség Magyarországon, mivel az elmúlt üzemtervi ciklus (10 év) során jelentős mértékben túlszaporodott a csülkös nagyvad állomány. A jelenség megyénkben is érzékeltette hatását, hiszen az őz állomány létszámának felfutása mellett, egyre nagyobb teret hódított meg a vaddisznó is. Elmondható, hogy az elmúlt két évben olyan helyeken jelent meg a vaddisznó, ahol ezelőtt 5-10 évvel elképzelhetetlen volt. A 20132014-es vadászati év során a vaddisznó lelövések száma megyénkben is meghaladta az 1000 darabot, amelyre eddig nem volt példa. A felettes szervek által meghirdetésre került nagyvad szabályozási programban a megyei vadászati hatóságoknak nagyvad hasznosítás tekintetében felül kellett vizsgálniuk a működési területeiken lévő vadgazdálkodásra jogosultak éves vadgazdálkodási terveit. Azoknál a jogosultaknál, ahol a 10 éves körzettervhez képest nagyvad (őz) esetében alulhasznosítás volt tapasztalható, ott Igazgatóságunk hivatalból módosított éves hasznosítási terveiken és nagyvad esetében a lelövési számokat átlagosan 10- 15 % kénytelen volt megemelni. A 2014. év folyamán bemutatásra került őzbak trófeák számából jól érzékelhető, hogy a nagyvad szabályozási programot részben teljesítették a megyénkben működő vadászatra jogosultak, mivel a 2013. évben bemutatásra került 2187 darab őzbakhoz képest idén 2352 őzbak került bemutatásra. Az éves vadgazdálkodási tervek teljesítését a megyénk béli vadgazdálkodók lelkiismeretesen és szakszerűen folytatják, minek eredményeként a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Földművelésügyi
14 Igazgatóságának trófeabíráló bizottsága ez év október 30. napjáig 2352 db őzbak trófeát, 12 db vaddisznó trófeát és 1 db dámszarvas trófeát bírált el. Az őzbak trófeák közül 110 db arany, 213 db ezüst, míg 209 bronz minősítést kapott. Ez 22,70 % -os érmes arányt jelent, amely mintegy 4%-os emelkedést mutat az előző évi érmes arányhoz képest. Ez a kedvező időjárás mellett a vadgazdálkodók tudatos és szakszerű gazdálkodásának is köszönhető. Az elbírált őzbak trófeák darabszáma az elmúlt és idei vadászati idényben Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2013/2014. vadászati év
2014/2015. vadászati év
Arany érmes trófeák
87
110
Ezüst érmes trófeák
177
213
Bronz érmes trófeák
172
209
Érmes trófeák összesen
436
532
Elbírált trófeák összesen
2 270
2352
Érmes arány (%)
19,20
22,7
Forrás: Saját forrás
Igazgatóságunk a vadgazdálkodók állománybecslése szerint összesítette megyénkben található vadfajok mennyiségét. Az adatok alapján az őz állománya 26 730 db, a mezei nyúl állománya 54 271 db, a fácán állománya 36 470 db. A vad-állomány becslése 2014. év elején
Forrás. Saját forrás
A megyei apróvad állományokat tekintve a megyebeli hivatásos vadászok tapasztalatai alapján elmondható, hogy 2014. évben az elmúl 5 év legnagyobb apróvad szaporulata tapasztalható Igazgatóságunk működési területén. Mezei nyúl és fácán tekintetében is a területen történt megfigyelések alapján kimagasló szaporulattal számolnak a szakemberek. Elmondásuk alapján a mezei nyúl állománya jó eséllyel biztosíthat jelentősebb terítékeket a sikeres elejtők számára, és remélhetőleg a nyúlbefogások is hasonló eredményekkel zárulnak majd. A fácán állomány szaporulata
15 kimagasló ebben az évben, hiszen a fácántyúkok 5-7 csibét is vezettek a nyár folyamán, továbbá nem volt ritka a sarjú fészekaljak felnevelése sem. Igazgatóságunk álláspontja alapján az apróvad állomány egy okszerű hasznosítás mellet stabilizálódhat, továbbá ha nem történik megyénkben nagymértékű túlhasznosítás, akkor pozitív irányban elmozdulhat az állomány nagysága az előző években tapasztalt mélypontról. A róka állományok szakszerű és intenzív kezelése általános a megyebeli vadgazdálkodók részéről, akárcsak a szarka és dolmányos varjú állományoké, ezeket a vadfajokat a lelkiismeretes vadgazdálkodóink a törvények adta lehetőségekhez mérten kőkemény elszántsággal és kitartással vadásszák az apróvad állományok védelme érdekében. A vadászatra jogosultak tájékoztatása alapján megyénkben egyre nagyobb számban fordul elő a vaddisznó, amelynek jelenléte nem kívánatos megyénkben, hiszen a mezőgazdasági kultúrákban (kukorica) és az apróvad állomány mérhetetlen károkat okoz táplálkozásával.
A 2013/2014-es
vadgazdálkodási évben megyénkben a terítékre került egyedek száma meghaladta az 1100 darabot, amely a jogosultak információi alapján ebben az esztendőben tovább fog emelkedni, hiszen van olyan jogosult, amelynek területén a teríték nagysága meghaladta a 200 darabot is. Igazgatóságunk vadászati felügyelői a NÉBIH Földművelésügyi Igazgatóságának, mint felettes szakmai hatóságnak az iránymutatása alapján ebben az évben mintegy 30 alkalommal végzenek, illetve végeztek társas vadászatokon helyszíni ellenőrzést. Az emelt számú ellenőrzések apropóját az országban bekövetkezett vadászbalesetek adják. Az ellenőrzések során a vadászati felügyelők az okmányok ellenőrzésén túl a vadászat szabályosságát, bejelentési kötelezettségeknek történő elégtételt is figyelemmel kísérik. Az ellenőrzések során nagy figyelem irányul a biztonsági előírások betartására, de a felügyelők a vadászkutyák megkülönböztető jelzéssel történő ellátását és munkaalkalmassági vizsgáinak meglétét is fokozottan ellenőrzik. VI. Halgazdálkodás, halászat Megyénk megközelítőleg 4500 ha természetes vízfelülettel rendelkezik, melyből 3780 ha halászatilag is hasznosított. Jelenleg a halászati hasznosítással 2 db halászati Kft, 3 db Horgász Szövetség, 19 db Horgász Egyesület foglalkozik. A két kft 16 db vízteret hasznosít összesen 3423 ha-os területtel. A fennmaradó 357 ha-on gazdálkodik a többi hasznosító. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében a Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztály felügyelete alá 59 db halászatilag hasznosított vízterület tartozik. Ezekből 27 db állami tulajdonú vízterület, 3 db állami és önkormányzati tulajdonú halászati vízterület (társult halászati jogközösség formájában), 29 db önkormányzati tulajdonú vízterület. A 3780 ha halászatilag hasznosított vízterületből 3389 ha van állami tulajdonban, 114 ha teljes önkormányzati, 277 ha pedig állami és önkormányzati közös tulajdonban van. Tógazdasági haltermeléssel 19 db regisztrált termelő foglalkozik 2 068 ha területen.
16 A halászatilag hasznosított vízterület tulajdon szerinti megoszlása (adatok ha-ban)
állami tulajdon
114 277 önkormányzati tulajdon állami és önkormányzati közös tulajdon
3389
Forrás: Saját forrás
Halfogási adatok a megyében (2013. év)
Halász fogás (kg)
Halász fogás továbbnevelésre (kg)
Horgász fogás (kg)
128 184
6123
118 426
258 733
Csuka
2670
0
17 532
20 202
Harcsa
6710
0
18 123
24 833
Ponty
111 031
6123
73 241
190 395
Süllő
4341
0
9312
13 653
Busa
9432
0
218
9650
Összesen
Összes fogás (kg)
ebből:
Forrás:Halászati adattár
A megye horgászai 92 horgászegyesületet alkotnak. Az egyesületek székhelyük és egyéb kapcsolatrendszerük révén három Horgász Szövetség tagjai. A szövetségek a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek szövetsége, a Tisza-tavi Horgász Egyesületek Szövetsége és a Heves Megyei Horgász Egyesületek Szövetsége. A megyei egyesületek 30 %-a rendelkezik saját hasznosítású horgászvíz területtel. A 2013. szeptember 1. napján hatályba lépő, a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény gyökeres változásokat hozott a halászat, a horgászat és a halgazdálkodás tekintetében. A törvényben foglalt előírások végrehajtásának elősegítése céljából 2014. január 1. napján hatályba
17 lépett a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet. A törvény szabályozza a halászati tevékenységet, mely rendelkezések alapján a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületeken a kereskedelmi- és az ökológiai, szelektív célú halászat csak az adott halgazdálkodási vízterületre érvényes engedéllyel lehetséges. Rekreációs céllal történő halászat csak állami halászjegy birtokában lehetséges. A halállomány védelme érdekében a horgászatra vonatkozó szabályok lényegesen megváltoztak, az állami horgászjegy váltásától kezdve a halfogási szabályokon keresztül az esetleges szabálysértések szankcionálási lehetőségeinek mértékéig. További, a halállomány védelmét szolgáló előírások is megfogalmazódnak a törvényben, mely szerint a halgazdálkodási vízterületeken kíméleti területeket kell kijelölni. A kíméleti területek a halak szaporodó helyeit és telelő helyeit védik, melyeken a halászati és horgászati tevékenység is korlátozásra, tiltásra kerül az érintett területen a tilalmi időszak tekintetében. A 2014. évtől kezdődően a halgazdálkodási hatóságnál és a hatóság által megbízott szervezeteknél (horgászegyesületeknél) nyílik lehetőség a horgászvizsga letételére. A Magyar Állam tulajdonát képező, de halászati hasznosítás alá nem tartozó, valamint a halászatilag hasznosított vízterületekre az állami horgászjegyek és a fogási naplók forgalmazására megyénkben 60 horgászegyesülettel történt szerződéskötés. Az állami horgászjegyekkel történő visszaélések megakadályozása érdekében kialakításra került az ún. SZÁK program, melyen a forgalmazók által értékesített állami horgászjegyek kerülnek feltüntetésre, valamint ebben a programban rögzíthetők azon személyek adatai is, akikkel szemben halvédelmi bírság került kiszabásra. A program használatával könnyen lekérdezhetővé váltak a horgászok számával, az értékesített állami horgászjegyek mennyiségével kapcsolatos adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok. VIII. Erdészet Jász-Nagykun-Szolnok Megyében az erdészeti hatóság nyilvántartása szerint 35 362 hektár erdő található, melynek 45,58%-a állami, 2,83%-a közösségi és 51,59%-a magántulajdonban van. Az erdők 89%-ára van bejegyezve erdőgazdálkodó, ahol tényleges erdőgazdálkodási tevékenység folyik, míg 11%-a rendezetlen gazdálkodási viszonyú. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében összesen jelenleg 724 bejegyzett erdőgazdálkodót tart nyilván az erdészeti hatóság. A rendezetlen gazdálkodási viszony legfőbb oka az osztatlan közös tulajdonban lévő erdők tulajdoni elaprózottsága, ezáltal az egyes tulajdonostársak érdektelensége. A rendezetlen gazdálkodási viszonyú erdők aránya nem változott szignifikánsan az elmúlt időszakban. A megye erdőinek 48,2%-a áll keménylombos fafajokból, melynek döntő többségét a kocsányos tölgy és az akác adja. A lágy lombos erdők aránya 51,1%, melynek legjelentősebb alkotó fafajai a nemes nyár, a hazai nyár és fűz fajok. A fenyők részaránya 0,70%, mely elhanyagolható nagyságú. A megye 2014. évi erdő-felújítási és fakitermelési adatai még nem állnak teljes körűen rendelkezésre, illetve rögzítésük folyamatban van, de megállapítható, hogy jelentős átrendeződés nem következett be a 2013. évi adatokhoz képest. A már most prognosztizálható eltérések külön kerülnek kiemelésre. Jász-Nagykun-Szolnok Megyében az éves véghasználati lehetőség 713 ha, mely lehetőséget az erdőgazdálkodók 2013. évben 72%-ban (511 ha) használtak ki. Az elmaradás elsősorban a gyenge adottságú, alacsony jövedelemtermelő képességű erdők véghasználatának elmaradásából adódik, másrészt a rendezetlen gazdálkodási viszonyú területeken lévő erdőkben el nem végzett munkákból. Ez nem jelent feltétlenül problémát, mivel a gyenge adottságú területeken célnak lehet tekinteni a folyamatos erdőborítás fenntartását is.
18 A törzskiválasztó és növedékfokozó gyérítések tekintetében az éves átlagos lehetőség 1070 ha, melyből 2013-ban 799 ha került végrehajtásra. Tisztítások esetében az évi lehetőség 481 ha, melyből 243 ha-t hajtottak végre az erdőgazdálkodók. Ebben az esztendőben az elvégzett fahasználati munkák továbbra is el fognak maradni a lehetőségektől. A fentiekből látható, hogy Jász-NagykunSzolnok Megyében az erdőgazdálkodásban nem történik a lehetőségeket meghaladó mértékű fakitermelés. Az előző esztendőben 495 hektáron végezték el az erdőgazdálkodók a szükséges erdő-felújítási munkák sikeres első erdősítését, mely terület nagy vonalakban arányos a keletkezett erdő-felújítási kötelezettséggel (511 ha). Szerencsére a 2013. év őszi és 2014. év tavaszi időjárása megfelelő volt az erdősítések elvégzésére. A hullámtéri erdőterületek esetében elhúzódó árvíz nem volt, így az erdősítések ott is kedvező képet mutattak. A 2014-es esztendő időjárása erdészeti szempontból átlagos vagy az átlagosnál kissé jobb volt. A tél végén és a nyár elején viszonylag kevés csapadék esett, de a májusi és a július-augusztusi csapadékos időjárás az erdősítések számára kedvező volt. Jelentősebb belvízborítást nem tapasztaltunk. A biotikus károsítások között meg kell említeni a pocok károsítását. A téli időszak nélkülözte a hosszan tartó fagyos időszakokat, így a mezei pocok állomány jelentős nagyságú populációval tudott áttelelni. A pockok a mezőgazdasági területeken túl a fiatal erdősítésekben is kárt okoztak. A megyében jelentős nagyságú mezőgazdasági terület található, melyek a jelenlegi földhasználattal gazdaságosan nem hasznosíthatóak. Ezeken a helyeken célszerű erdőtelepítéssel vagy energetikai célú faültetvényekkel hasznosítani a területet. Az elmúlt évben 166 ha új erdőtelepítés került végrehajtásra. A Kormány elgondolása szerint az elkövetkező 10 esztendőben 700 ezer hektárral kell a hazai erdőterületek nagyságát növelni. Amennyiben az elképzelés összhangban lesz a földtulajdonosok szándékaival és a pénzügyi források is biztosítottak lesznek, remélhetőleg JászNagykun-Szolnok megye – jelenleg alacsony – erdősültsége is jelentősen megnőhet. Sok bosszúságot és nagy károkat okoznak az erdőgazdálkodóknak a fa tolvajok. Az erdészeti szakszemélyzetek és a rendészeti hatóság következetes munkájával jelentős számú volt 2014-ben a felderítések száma, de ez még mindig csak a jéghegy csúcsa. További erőfeszítések megtételére van szükség ezen a téren. Az erdészeti hatóság együttműködik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitánysággal a felderítés hatásfokának javítása érdekében. Szolnok, 2014. november 21. Kiss Róbert igazgató
