A TÁMOP 3.1.4. „Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés - Innovatív intézményekben” c. pályázati program
„Kompetencia alapú oktatás, egyenlı hozzáférés a kozármislenyi Janikovszky Éva ÁMK –ban” TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0145
Janikovszky Éva Általános Mővelıdési Központ
ÓVODAISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA
2010.
Tartalomjegyzék 1. KÜLDETÉSNYILATKOZAT
4
1.1 Óvodaiskolai nevelés
6
1.1.1 Alapelvei
6
1.1.2 Céljai
7
1.1.3 Feladatai
7
1.2 Neveléssel, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
8
1.2.1 Egészséges életmód kialakítása
8
1.2.2 Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása
9
1. 2. 2. 1. Beilleszkedési, magtartási nehézségekkel összefüggı
11
pedagógiai tevékenység 1.2.2.2 A szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai
11
tevékenység 1.2.2.3 Az Óvodaiskola hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei
12
1.2.3 Az anyanyelvi – értelmi fejlesztés és nevelés
13
megvalósítása 1.2.3.1 Egyéni differenciált képességfejlesztés
14
1. 2. 3. 2 A gyermekek fejlıdésének nyomon követése
15
1.3 Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
15
1.4 A szülı, gyermek, pedagógus együttmőködésének formái, a továbbfejlesztés lehetıségei
16
1.5 Nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
17
2. KOMPETENCIA TERÜLETEK, TEVÉKENYSÉGFORMÁK
18
2.1 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
18
2.1.1 Szociális kompetencia fejlesztése az óvodában
18 2
2.1.2 Szociális, életviteli és környezeti kompetencia
23
(iskolai szakasz) 2.2.1 Anyanyelvi nevelés óvodaiskolában
24
(nagycsoportban) 2.2.2 Szövegértés-szövegalkotás az óvodaiskolában
28
(1-2. osztály) 2. 3
Matematikai – logikai kompetenciák fejlesztése
30
az óvodaiskolában 2.3.2 Matematikai- logikai kompetenciafejlesztés
30
az 1-2. osztályban 2. 4
Idegen nyelvi kompetenciák
2.4.1 Idegen nyelv tanítása az óvodaiskolában
31 31
3
1. NEVELÉSI PROGRAM Küldetésnyilatkozat A Janikovszky Éva Általános Mővelıdési Központban mőködı Óvodaiskola a JÉÁMK Óvoda és
az
JÉÁMK
Általános
Iskola
együttmőködésében
valósítja
meg
küldetését.
Együttmőködésünk, a személyhez kötıdés állandóságát kínálja a tanköteles gyermekeknek. A korosztály igényeihez és sajátosságaihoz igazodó nevelési megoldásokkal, tanulásszervezési eljárásokkal, fokozatossá és kíméletessé tesszük a gyermekek számára az óvodai és iskolai életmód közötti váltást. A JÉÁMK Óvoda Helyi Nevelési Programjának és a JÉÁMK Általános Iskola Pedagógiai Programjainak megfelelve, mindazt biztosítjuk, amit az óvoda és az iskola nyújthat a tanköteles korú gyermekek oktatásában - nevelésében. Az óvodaiskolában törekszünk arra, hogy szilárd és kiegyensúlyozott alapokat nyújtsunk az élethosszig történı tanuláshoz. A játékos, tevékenykedtetı tanulási-tanítási folyamatokkal, biztosítjuk, hogy a tanulás elsı éveiben is tovább élhessen a gyermekekben az óvodáskorra jellemzı fantázia kibontakozása, motivált érdeklıdésük fenntartása.
Jövıkép, gyermekkép A gyermek fejlıdı személyiségét, valamint életkoronként és egyénenként változó testi, lelki szükségleteit figyelembe véve, a szülık nevelıpartnereként egy boldog gyermekkor biztosításával teremtjük meg a személyiség szabad, optimális kibontakozásának feltételeit. A sajátos nevelést és a német nemzetiségi nevelést igénylı gyermekek harmonikus személyiségfejlıdését, az eredményeit, erényeit, sikeres próbálkozásait értékelı, másságot elfogadó környezettel segítjük. A gyermekek személyiségfejlesztésénél a nevelés általános célkitőzéseinek megvalósítására törekszünk. Óvodánkat a gyermekközpontúság, befogadás jellemzi. Biztosítjuk minden gyermek számára az egyenlı hozzáférést. Feladatunk e gyermekek beilleszkedésének elısegítése társaik közé. Speciális fejlesztésüket a Pedagógiai Szakszolgálatok igénybevételével biztosítjuk.
4
Elızmények Az 1981/1982-es tanévben kutatás indult meg, amelynek kitőzött célja „… a szervezeti és módszertani eljárások alkalmazásával folyamatossá és törésmentessé tenni az óvodából az iskolában való átmenetet, miközben intenzívebbé és eredményesebbé teszi a képességek fejlesztését és a személyiség kibontakozását. Alapvetı irány: az iskola alsó szakaszának módszertani értelmében vett „óvodásítása”… /Mihály Ottó és Habermann M. Gusztáv (1984.): Az iskola megújításának mai útjai II., OPI Iskolakutatási- és fejlesztési Központ, Bp. 98. oldal/
A szakemberek úgy vélték szükség van arra, hogy az 5-8 éves gyerekek tevékenységét, életmódját gyermekközpontúan szervezzék, életkoruknak megfelelı eljárások alkalmazásával megkönnyítsék óvoda – iskola közötti átmenetet.
A beiskolázás, a kötöttségek, az elvárások nagy kihívást jelentenek a kisiskolás gyermek számára. A JÉÁMK alternatív iskolakezdést kínál, ahol: •
a gyermekközösség állandóságát biztosítja, hogy egy település egy intézménye vagyunk, mely által saját óvodai heterogén csoportjainkból kerülnek a gyermekek az óvodaiskolai csoportba,
•
a gyermekek nevelését – oktatását biztosító felnıtt személyek köre kibıvül – az óvótanítók mellett megjelennek a mővészeti iskola tanárai, edzık stb.,
•
más – nem ismeretlen – inger gazdag környezetbe kerülnek a gyermekek,
•
a tevékenység alapú tanítás – tanulás folyamatát követjük,
•
a foglalkozási rend alkalmazkodik a gyermekek életkori sajátosságaihoz,
•
az iskolai tanítás-tanulás az óvodai nagycsoportos - elıkészítı szakaszra építhet,
•
a követelmények a tevékenykedtetésen alapulnak egymásra épülve.
Az órák rendje alkalmazkodik a gyermekek igényeihez - értelmi, érzelmi, esztétikai és önszabályozó rendszerének fejlıdéséhez.
Az iskolai tanterem berendezése egyes pontokon kapcsolódik az óvodai csoportszobáéval – mese sarok könyvekkel, bábokkal; élısarok állatok, növények gondozásához; barkács sarok megfelelı eszközök biztosításával. 5
Az óvodaiskolai csoportban, osztályban dolgozó pedagógusok óvónıi, tanítói diplomával rendelkezı kétdiplomások. Az iskolai állományban lévı tanítónı az óvodában heti 32 óra kötelezı óraszámmal, az óvodai állományban lévı óvodapedagógus az iskolában heti 22 óra kötelezı óraszámmal dolgozik. A plusz szakképesítése miatt, mint óvótanítók szakmai szorzót kapnak. A munkaerı gazdálkodás szempontjait és a szülık igényeit figyelembe véve a cél az, hogy a jól összeszokott, eredményesen dolgozó óvónı – tanító párok több ciklusban is együttdolgozzanak. Az óvodaiskola iskolai szakaszában a gyermekek iskolaotthonos oktatásban vesznek részt, így a délelıtti és a délután tanórák közt egyaránt van lehetıség aktív pihenésre, szabadfoglalkozásra, önálló tanulásra. A pedagógus feladata, a szabadfoglalkozásokat úgy szervezni, hogy a gyermek szellemileg és fizikailag felfrissülve kezdhesse a következı tanórát. .
1.1
Óvodaiskolai nevelés
1.1.1 Alapelvei •
A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezze.
•
A nevelés segítse a gyermeki személyiség fejlıdését, az egyéni képességek kibontakozását.
•
Nevelımunkánkat tudatosan tervezzük, és végezzük a játékra építve.
•
E tevékenységen keresztül gondoskodunk az életkornak megfelelı mőveltségtartalmak közvetítésérıl.
•
Törekszünk arra, hogy már iskolába lépés elıtt megismerjük a gyermekeket, képességeiket.
•
A másságot elfogadó és befogadó nevelı környezetet alakítsunk ki.
•
A differenciált fejlesztés a hátrányok kompenzálását szolgálja.
•
Elısegítjük a fejlesztésben résztvevık összehangolt együttmőködését.
•
Az óvodaiskola a 6-7 éves kort egységes szakaszként kezeli, biztosítja a gyermek személyiségfejlıdésének folytonosságát.
•
Az óvónı-tanító páros közös munkájával biztosítjuk a felnıttekhez kötıdés állandóságát.
6
1.1.2 Céljai •
Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlıdését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elısegítse, az életkor és egyéni sajátosságok és az eltérı fejlıdési ütem figyelembevételével.
•
A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megırzését, ápolását, erısítését, átörökítésé
•
A speciális szükséglető gyermekek képességeinek optimális kibontakoztatása úgy, hogy a közösség életébe minél könnyebben beilleszkedhessenek. A gyermekközösség felkészítése, elfogadóvá formálása, az együttes élményekbıl fakadó szeretet kialakítása.
•
Az óvodaiskola tegye folyamatossá és törésmentessé az óvodából az iskolába való átmenetet a gyermek számára.
•
A hátrányos helyzető gyermekeknél az esélyegyenlıség megteremtése.
1.1.3 Feladatai •
Feladatunk: a nevelési folyamat tempójának, ritmusának szabályozása, a "keveset, lassan és jól" elve alapján a legalkalmasabb megoldások keresése. A jó családi bánásmódhoz hasonló nevelıi légkörben megértı és nem bíráskodó, együtt érzı, de nem mindent elfogadó nevelıi magatartás kialakítása. A szabadság és korlátozás kellı arányával biztonságot és bizalmat, elfogadást és védelmet nyújtunk.
•
Legfontosabb feladatunk hagyni, hogy a gyermek eredetisége szabadon fejlıdjék, ezért teljes odafordulással bánunk vele, egészséges környezetet alakítunk ki számára, jó szokásokra, életritmusra, korához illı fegyelemre is szoktatjuk.
•
A kisebbségi nevelés feladata: - biztosítson anyanyelvi környezetet a gyermekek számára, - ápolja és fejlessze a kisebbségi életmódhoz, kultúrához kötıdı hagyományokat és szokásokat, - készítse fel a gyermekeket a kisebbségi nyelv iskolai tanulására, - segítse a kisebbségi identitástudat kialakulását és fejlesztését. Törekedni kell arra, hogy a gyermek érzelmi biztonságára megteremtése mellett vegye figyelembe a gyermek nyelvismeretét.
•
A sajátos nevelési igényő gyermekek esetében a pedagógusok feladata, hogy hatékony, 7
differenciált nevelı-fejlesztı munkája érdekében a megfigyelések eredményeit felhasználva segítse a gyermek fejlıdését a játékban, a játék által. A fejlesztés irányának, módjának meghatározása együttmőködve a szakmai csoporttal.
1.2 Neveléssel, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.2.1 Egészséges életmód kialakítása Az egészséges életmód alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentıségő. A testi-, lelki-, szellemi egészség alapvetı feltétele a jó komfortérzet biztosítása, és a gondozási feladatok teljesítéséhez szükséges bensıséges gyermek-felnıtt kapcsolat. A nevelı funkción belül a gondozás, a gondoskodás a gyermekbıl eredendı és mindvégig jelenlevı sajátossága az óvodának. Nincs annál fontosabb, mint biztonságot, védettséget nyújtani a gyermeknek. Az óvás, a védés kiterjed az óvodai környezet egészére. Biztosítani kell a balesetmentes, egészséges környezetet, a fejlesztı életmódot. Célunk: •
a gyerekek egészséges fejlıdéséhez szükséges környezet biztosítása,
•
az egészséges életmód, gondozás, egészségmegırzés szokásainak kialakítása,
•
a megfelelı életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.
Feladatunk: •
a családdal együtt a gyermek egészséges életritmusának a kialakítása, a személyiség fejlıdésének elısegítése,
•
a helyes tisztálkodási és étkezési szokások kialakítása, helyes táplálkozásra nevelés, a fokozott mozgásigény kielégítése,
•
a gyermek számára biztonságot nyújtó, következetes, ám rugalmasan kezelt napirend kialakítása.
A helyes napirend az egészséges életmódra nevelést szolgálja. Benne: étkezés, alvás, szabad levegın tartózkodás, tisztálkodás és sok-sok játéklehetıség. Mivel a fejlıdı gyermeki szervezet érése még nem fejezıdött be, az egészséges fejlıdés feltételeit hozzáértıen kell megteremteni, kevés, igazán fontos szabállyal kell rugalmassá tenni. Az olyan feladat, mint a környezethez való viszony kialakítása, alkalmazkodás a természeti környezet változásához, a természet megszerettetése, a szabad levegın tartózkodás igényének kialakítása, a helyes étkezés, tisztálkodási szokások, testápolás igénye gondozási és nevelési feladat. Csak megfelelı óvónıi magatartás mellett a segítı, beavatott és felelısséget, kötelezettséget viselı dajka közremőködésével válik a kettı eggyé. Hiszen a kézmosásnál, az 8
étkezésnél vagy a szabad levegın tartózkodásnál nem egyszerő utasítás végrehajtói a gyermekek, hanem aktív részesei a folyamatnak, ahol nem csak szokásokat alakítunk ki, hanem újfajta igényeket is megpróbálunk felébreszteni a gyermekekben. Így például az egészséges táplálkozáshoz szükséges ételek, italok megszerettetése, az idıjáráshoz alkalmazkodó öltözködés, a rendszeres tisztálkodás igénye, a veszélyhelyzethez való tudatos igazodás, a tárgyak, eszközök bizonyos csoportjában rejlı baleset vagy életveszély felismerése és annak óvatos kezelése.
Testi képességek fejlesztése, mozgásfejlesztés, edzés A mozgást a korszerő, egészséges életforma alapvetı részének tekintjük. A mozgás, kedvezıen befolyásolja a gyermekek értelmi és szociális képességeinek alakulását is. A szabadban kötetlenül végzett mozgásos játékok, a mindennapos frissítı torna, valamint a kötött testnevelés foglalkozások adnak módot feladataink megvalósítására. A JÉÁMK-ban a nagycsoportos óvodások - szülıi támogatással - vízhez szoktató programon vesznek részt. Óvodánkban speciális - értelmi erıkre, mozgási és beszéd képességekre komplex módon ható - mozgásfejlesztı eszközök szolgálják a gyermekek fejlesztését. Testnevelés foglalkozás keretein belül alkalmazzuk a mozgáskottát is. Az óvodába lépés pillanatától figyelemmel kísérjük, regisztráljuk a gyermekek testi fejlıdését. Az óvoda és iskola orvosa rendszeres vizsgálatot végez, szükség esetén szakorvoshoz irányítja a családokat. A nagycsoportosok iskolába lépés elıtt hallásvizsgálaton és szemészeti szőrésen vesznek részt. Az iskolai védını rendszeres higiéniai, testi-lelki egészségvédelmi ellenırzést tart. A nagycsoportosok számára különbözı sportolási lehetıségeket kínálunk (Judo, RG, szivacskézilabda, foci).
1.2.2 Érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Biztonságérzet és szeretetkapcsolat nélkül a kisgyerek nem nevelhetı. Az óvodai gyermekközösség alakulásában az elsı eredmény, ha minden gyermek jól érzi magát a csoportban. Így valósítható meg, hogy a gyerekek önállóan, kezdeményezıen vegyenek részt az óvoda sokféle tevékenységében. Ehhez elengedhetetlen feltétel, hogy bensıséges kapcsolatot alakítsunk ki. A felnıttekhez főzıdı viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyerek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetıvé. Köztünk és a gyerekek között létrejött érzelmi kötıdés a csoport egészére gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. Személyiségünk elsıszámú modell, serkentıje a gyerekek egyéni 9
fejlıdésének. Nagyon fontos, hogy mindig megértésre és toleranciára törekedjünk. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlıdnek ki, ha állandóan gyakoroljuk a társakhoz való helyes viszonyulást. Cél: • A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttmőködés, ugyanakkor, ha arra van
igénye - egyedül is tevékenykedhessen. A társas kapcsolatok alakulásának legfıbb eszköze elsısorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különbözı szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. Feladat: •
a befogadó, biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése,
•
pozitív személyes kapcsolatok kialakulásának elısegítése (óvónı-gyermek, gyermekgyermek),
•
a közösségi élet szokásainak kialakítása, eltérı életmód, kultúra, szokásrendszer kölcsönıs elfogadása,
•
a családdal való hatékony együttmőködés,
•
a felnıttekkel és a társakkal való szocializáció kialakulása,
•
a fıbb magatartási, viselkedési formák kialakítása,
•
a társas viselkedés terén az empátia, kommunikációs- és kooperációs készség, konfliktustőrı, -kezelı,- megoldó képesség kap kiemelkedı szerepet.
Az óvodaiskolai nagycsoportban a csoporthoz csatlakozó új pedagógus feladata, hogy a gyerekekkel való ismerkedés részeként, ismerkedjen a csoportban kialakított, már mőködı szokásokkal is. Így, a nagycsoportos korosztályra vonatkozó tervek elkészítésében már tapasztalatai alapján tud részt venni, közös felelısséget vállalva a gyerekek óvodáskor végére elérendı szokást-, szabályt követı magatartásának alakításáért. Az így szerzett tapasztalatok által, a gyermekek, olyan szociális tudás birtokosaivá válhatnak, melyet az iskolában továbbépítve, kialakuló értékrendjük alapját jelentheti.
10
1. 2. 2. 1. Beilleszkedési, magtartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység Az átlagostól eltérı, nehezen szocializálható, lassabban vagy eltérı módon, ütemben fejlıdı gyermekek
külön
figyelmet
igényelnek.
Nemcsak
a
pedagógusoktól,
hanem
a
gyermekközösségtıl is elvárjuk, hogy a nehézségekkel küzdı társaik felé forduljanak nyitottabban, empatikusabban.
Cél: A másság ne negatív bélyegként jelenjen meg a közösség életében, közösen formálódva tanuljuk meg tolerálni a sajátos bánásmódot igénylı társainkat. Fogadjuk el egymást!
Feladat: •
olyan közösségi légkör kialakítása, ahol a másság nem szégyellni való, hanem egy olyan állapot, melyen változtatni nem, de segíteni lehet és kell,
•
az egyénre szabott fejlesztési terv megtervezése, megvalósítása, kontrollálása,
•
a családdal, a gyermek közvetlen környezetével elfogadó, együttmőködı kapcsolat fenntartása,
•
a
Pedagógiai
Szakszolgálat
és
egyéb
segítı
szakmai
szervezetekkel
való
együttmőködés.
1.2.2.2 A szociális hátrányok enyhítését segítı pedagógiai tevékenység A szociális hátránnyal érkezı gyermekek nem más bánásmódban részesülnek, hanem fokozottabb odafigyelést, gondozást, gondoskodást élveznek.
Cél: A szociális hátrányok csökkentése, elfogadása, egyenlı esélyek megteremtésével, egyéni foglalkozásokkal. Feladat: •
a szociokulturális háttér alakulásának folyamatos figyelemmel kísérése,
•
a gyermek fejlıdési ütemének, képességeinek fejlıdése folyamatos, kiegyensúlyozott legyen,
•
az anyagi gondokkal küzdı családok felvilágosítása, az igényelhetı támogatásokról, segítség nyújtása a dokumentumok kitöltéséhez.
11
1.2.2.3 Az Óvodaiskola hagyományos ünnepei és egyéb rendezvényei Hagyományaink, ünnepeink Minden ünnepre hosszasan készülıdınk - anyaggyőjtés, dekorációkészítés, dekorálás, ajándékkészítés.
Márton nap
Mikulás: Miklós püspök neve napját ünnepeljük, aki régen a szegényeken segített. Ma a gyerekek ünnepe. Fantáziálunk, képzelıdünk, mesélünk a Mikulásról, aki messzi hegyekbıl érkezik hozzánk, ajándékkal teli szákkal. Óvodánkat személyesen látogatja.
Karácsony az egész adventi idıszakban, decemberben készülıdünk az ünnepre. Jelképeink - fenyıág, gyertya, csillag, mézeskalács. Adventi koszorút, adventi kalendáriumot készítünk, fokozatosan díszítjük fel a csoportot és az egész óvodát. A családi fa alá közös ajándékot készítünk (gyerek - óvónı munka). Megtartottuk a fenyıfaállítás hagyományát, ami alá minden csoport óvó nénije maguk által készített ajándékot és új játékokat helyez az ovis ünnepnapon.
Farsang: népszokások felelevenítése - (Busójárás, téltemetés, kiszebáb - égetés) Változatos,
mókás,
bolondozó,
táncos
mulatság,
amire
gyerekek,
felnıttek
jelmeztervekkel készülnek. Csoportszintő ünneplés bohókás játékokkal, csemegézéssel színesítve.
Március 15. megünneplése Olyan jelképekkel készülünk, amire a gyerekek is fogékonyak, huszárok, csaták, katonásdi, várépítés, zászlókészítés, kokárda, menetelés, nótázás, zenehallgatás. Közös felvonulás és zászlótőzés óvodánk bejáratánál.
Húsvét: falusi népszokások felelevenítése beszélgetéssel, képek nézegetésével, imitált játékkal, (locsolkodás). Hangulati elıkészítés - tojásfestés, locsolóvers, tojásfa készítés, ajándékkeresés a szabadban.
Anyák napja: a család ünnepe. A gyermekek otthon köszöntik édesanyjukat rövid verssel, az óvodában készített ajándékkal. igyekszünk valamelyik családtagot, hozzátartozót (apuka, testvér vagy nagyszülı) bevonni az otthoni ünneplésbe.
Gyermeknap: tréfás versenyjátékok, tánc, szórakozás az udvaron. Kirándulás szervezése
önként
vállalkozó
szülıkkel
közösen.
(Tőzrakás,
sütés,
fızés)
Győjtögetés, mozgásos játékok, póni lovaglás, stb.
Gyerekzsúr a ballagó gyerekeknek: május utolsó hetében ballagó felvonulás, búcsúzás a kedves óvodától és felnıttektıl, közös éneklés, kisebbek közös 12
versbúcsúztatója. Gyerekzsúr - csemegézés - zenehallgatás. Az óvodaiskolában lehetıség nyílik arra, hogy a gyermekek szabadon mozoghassanak az egyes évfolyamok régi és új (óvodai – iskolai) programjai, rendezvényei között. Az iskolai szakaszban kibıvülnek az iskolai ünnepélyekkel, eseményekkel, így bekapcsolódunk a Janikovszky Napok programjaiba, az egészség megırzı-és sportnapba.
1.2.3 Az anyanyelvi – értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása A játék és a mesehallgatás összetett képességfejlesztési területek. Mindkettı szükséglet és létforma. Magukba foglalják azokat a tevékenységeket, ismereteket, amelyek az óvodáskorú gyerekek számára kívánatosak. A kíváncsiságra alapozott, utánzással, cselekvéses próbálkozásokkal teli tanulás a gondolkodás, az értelmi fejlıdés "hajtáscsúcsa", a szellemi fejlıdés sok lehetıségét magába rejtı záloga. Az ember életének egyes szakaszaiban jellegzetes tevékenységformákon keresztül fejezi ki és tanulja önmagát és a környezı világot. A kisgyermek játékában is mőködik a tanulás, gyakorlás, szabálykövetés, céltudatosság, a felszínen mégis minden a játék formájában jelenik meg. Képzelıdésbe, cselekvésekbe átfordítva próbálkozik benyomásainak tagolásával és rendezésével. A lényeget a játék nyelvén: szimbólumok segítségével, tárgyak rakosgatásával, cselekvéssel alakít ki a körülötte élı felnıttekkel és gyerekekkel. Élményeit, gondolatait egyre könnyebben, s egyre gyorsabban meg is fogalmazza, így lassan alkalmassá válik a másokkal való együttmőködésre. Az együttmőködés a szociális magatartás alapvetı formája, melyek létrejötte azonban már széleskörő ismereteket kíván a gyermektıl, illetve ezek az ismeretek az együtt tevékenykedés, együttmőködés során tovább fontosodnak finomodnak. Az óvónınek fejlesztı munkája során arról kell gondoskodnia, hogy a gyermek tapasztalati anyaga változatos tevékenységi formák közepette gazdagodhassék. A manipulációra, illetve aktív figyelemre serkentı közös átélésnek össze kell fonódnia a folyamatos megbeszéléssel. A sajátos nevelést igénykı gyermekek szociális nevelésénél a sérülés mértékét figyelembe véve, annak arányában kell kialakítani pl: az alkalmazkodó készséget, akaraterıt, az önállóságra való törekvést, az együttmőködést, stb. Biztosítani kell számukra, hogy többnyire önállóan tudjanak cselekedni. 13
Cél: •
Az óvoda feladata elısegíteni a gyermekek iskolára alkalmassá tételét, amennyire csak lehetséges.
•
Az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése
Feladat: •
A gyerekek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bıvítése.
• A gyermek érdeklıdésére épített spontán tevékenységek. Ennek legfıbb színtere a játék a
mozgás, a környezettudatos viselkedés és a spontán, játékos tapasztalatszerzés. • A gyermekek ismeretszerzésének és képességfejlıdésének alapfeltétele a sokféle
tevékenységi lehetıség, az óvónık gyermekismerete, szituáció érzékenysége, módszertani gazdagsága. • A gyerekek fejlıdésének segítéséhez a differenciálás és a sokféle tanulási forma
kihasználása szükséges.
1.2.3.1 Egyéni differenciált képességfejlesztés A kompetencia fejlesztés alapja a differenciált képesség fejlesztés. Minden gyermek egyéni ütemben, önmagához képest fejlıdik. A fejlesztı tevékenységhez használt dokumentumaink egységesen: egyéni fejlıdési lap, csoportnapló, osztálynapló. Az egyéni fejlesztést az elıre meghatározott terv alapján végezzük, ha eltérünk a tervtıl, dokumentálni kell.
Cél: A gyermeki fejlıdés minıségének és ütemének biztosítása a gyermekek életkorának megfelelı mértékben. A fejlıdés mértékét mindig önmagához képest kell viszonyítani.
Feladat: •
a gyermekek aktuális fejlettségi szintjének feltérképezése, az elvárható és az elért fejlıdés dokumentálása a Difer mérések alapján (óvodai szakaszban, illetve az 1. osztályos kontrollmérést követıen),
•
a gyermekek reális, de pozitív értékelése,
•
az önbizalom és a reális énkép kialakítása, fejlesztése,
•
családdal, szakmai csoportokkal való folyamatos együttmőködés.
A fejlesztést a pedagógusok kötött vagy kötetlen, egyéni vagy mikrocsoportos formában végzi. A fejlesztésrıl a szülıket tájékoztatjuk. A meglévı kompetenciáinkat meghaladó esetekben 14
külsı segítséget kérünk, a szülıvel történt elızetes megbeszélés alapján. A megfelelı fejlesztéshez elengedhetetlen a rendszeres, együttmőködı magatartás a szülıkkel, külsı segítıkkel.
1. 2. 3. 2 A gyermekek fejlıdésének nyomon követése Cél: Tervezett, folyamatos egyéni fejlesztés. Feladat: •
az aktuális fejlettségi szint megállapítása az óvodai szakaszban egységesen Diferrel, majd a fejlıdés mértékének visszamérése az 1. osztály december elejéig szintén Diferrel,
•
az egyéni fejlıdés folyamatos dokumentálása (rajzok, beszélgetések alapján),
•
a szülıket folyamatosan tájékoztatjuk (napi beszélgetés, félévi írásbeli tájékoztatás),
•
a más, szakszolgálatok által fejlesztett gyermekek fejlıdésének nyomon követése.
1.3 Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekek életük jelentıs részét óvodánkban töltik. Hangulatukban, viselkedésükben, testi tüneteikben történı változás, fejlıdésük minden hibája, zavara megjelenik az óvodában. Ezeket a pedagógusnak észre kell vennie, keresni kell a tünet mögött meghúzódó okokat. Nagy körültekintést igényel a bajok orvoslása, mert bár hasonlóságot tapasztalhatunk az esetek között, mégis minden eset egyedi, egyszeri és megismételhetetlen. A választott eljárások, módszerek segíthetnek bennünket a további munkában. Az óvónı nyitottsága, empátiája elısegítheti és támogathatja a családi nevelést, fıleg a gondokkal küzdı családoknak nyújthat nagy segítséget. A
megelızı
intézkedésekkel
megakadályozhatjuk
a
súlyosabb pszichés
károsodás
kialakulását. Az okok megszüntetése, illetve a helyzet romlásának fékezés az eredményes szocializáció teszi lehetıvé. Cél: Minden gyermek tisztelete, szeretete, megbecsülése, másságának természetes elfogadása, különbözıségének értékként kezelése, fejleszthetısége. Feladat: •
az óvoda és a család közötti partnerség kiépítése
•
a gyermek óvodai életútjának megalapozása
•
a hagyományos kapcsolattartási formák felajánlása
• a kapcsolattartás megújult lehetıségeinek felkínálása, támogató eljárások: a családi
funkciók, a szülıi szerepet, szülıi kompetenciákat erısítı programok 15
1.4 A szülı, gyermek, pedagógus együttmőködésének formái, a továbbfejlesztés lehetıségei A gyermek elsısorban a családban nevelıdik. Jó esetben az intézményesült nevelés oktatás folytathatja és kiegészíti a megkezdett folyamatokat. Sajnos gyakoribb a családban végbement változások következtében, hogy az intézményre hárul a fejlıdésben történı lemaradások korrigálása, a családi nevelésben felmerülı hiányok pótlása. Célunk: az intézmény pozitív szerepének kialakítása, a szülık megnyerése a közös nevelés érdekében. A gyermek nevelése elsısorban a család joga és kötelessége, az intézmény kiegészítı, segítı szerepet tölt be. A kapcsolattartás folytonosságot feltételez. A folytonosság fenntarthatóságát, rendszerességet mindkét félnek, a családnak és az intézménynek is biztosítania kell. Feladat:
•
a szülık és pedagógusok közötti folyamatos együttmőködés kialakítása,
•
tájékoztatás az iskola céljairól, feladatairól, lehetıségeirıl,
•
szülıi értekezletek gyakoriságának növelésével hatékonyabb kommunikáció,
•
a szülık kérdéseinek, véleményének, javaslatainak győjtése, továbbítása a vezetés felé.
Az együttmőködés, kapcsolattartás formái: •
szülıi értekezlet,
•
családlátogatás, fogadó órák,
•
közös kirándulás,
•
napi kommunikáció,
•
faliújság, honlap.
Továbbfejlesztés lehetıségei: •
Szülık Akadémiája,
•
az adott gyermekcsoportot tanító, foglalkoztató pedagógusok közös esetmegbeszélése, megoldási javaslatok keresése,
•
intézményközi mőhelyek kialakítása.
16
1.5 Nevelési program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke Eszközök, felszerelések területenként
A rendelkezésre álló eszközök
1. Játékok, játékeszközök különféle
Alapvetı játékeszközök, játékbútorok,
játékformák eszközei
képességfejlesztı játékok, udvari játékok
2. Mozgáskultúrát, mozgásfejlıdést segítı,
Greisswald fal, zsámolyok, bordásfalak, tölcsérek, padok,
mozgásigényt kielégítı eszközök
szınyegek, trambulinok, hengerek, ugrólabdák, labdák, hullámgörgık, mozgáskotta, tornakarikák,
3. Ének-zene, énekes játékok eszközei
Ritmushangszerek (pl. Orff) zenehallgatási anyag (CD, kazetta), kendık, hívóképek, fejdíszek, szintetizátor, gitár, xilofon, hangszerkészlet I.II. nyeles fadobok, csengık,
4. Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs
Magyar és német verses és mesés könyvek, szólás-
képességek fejlesztésének eszközei
közmondás győjtemény, bábkészlet (ujjbábok, kesztyőbábok, síkbábok), fejmaszkok, paraván, jelmezek, kiegészítı eszközök, dramatizáláshoz szükséges kellékek
5. Értelmi képességeket és kreativitást fejlesztı
Táblás játékok, értelmi képességeket fejlesztı játékok
játékok, anyagok, eszközök
(érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodás) különbözı figyelemfejlesztı társasjátékok, puzzl-ok
6. Ábrázoló tevékenységet fejlesztı anyagok,
Technikai rajzeszközök, természetes eredető anyagok,
eszközök
termések, nyomda illetve különbözı technikák, szemléltetı eszközök
7. Természeti, emberi, tárgyi környezet
Elsısorban a csoportban található játékeszközök,
megismerését segítı anyagok, eszközök
MINIMAT készlet, síkidomok, mértani testek, logikai készlet, színes rudak, színes kártyák (növények, állatok, emberek, közlekedés), vízimalom, játékesernyık, homokozó-vizezık, hátizsákok, nagyítók, távcsövek, bogárnézıkék, szélzsákok, akvárium, lélegeztetı, világító berendezés, növények, halak, csigák, földgömbök,
8. Munkajellegő tevékenységek eszközei
Gyermekmérető eszközök, gyermeklapátok, gyermekgereblyék, locsolókannák, palántanevelı ládák, sziták, vödrök, kanalak, nagy lapát, nagy lombseprő, nagy gereblye,
9. A nevelımunkát segítı eszközök
TV, video, videokazetták, CD lejátszó, kazetták, CD lemezek, diavetítı, diafilmek, vetítıvászon, DVD lejátszó, DVD lemezek, fényképezıgép, laptop
10. Egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök
A sajátos nevelési igényő gyermekek egyéni fejlesztését segítı speciális eszközök.
17
2. KOMPETENCIA TERÜLETEK, TEVÉKENYSÉGFORMÁK 2.1
Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák
2.1.1 Szociális kompetencia fejlesztése az óvodában Az óvodai nevelési folyamat alapvetı, átfogó kerete az érzelmi nevelés. Tervezése meghatározza a szociális kompetencia terület fejlesztésének feladatait. A felnıttekhez főzıdı viszony nyújtja azt az érzelmi biztonságot a gyerek számára, amely jó közérzetet, nyugodt, harmonikus tevékenységet tesz lehetıvé. Köztünk és a gyerekek között létrejött érzelmi kötıdés a csoport egészére gyakorolt befolyás leghatékonyabb eszköze. A szociális viselkedés tanult, ezért tanítható is. Az együttéléshez szükséges erkölcsi normák és tulajdonságok csak akkor fejlıdnek ki, ha állandóan gyakoroljuk a társakhoz való helyes viszonyulást.
Cél: • A gyermeknek igényévé váljék a csoporttal való együttmőködés, ugyanakkor, ha arra van
igénye - egyedül is tevékenykedhessen. A társas kapcsolatok alakulásának legfıbb eszköze elsısorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különbözı szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák.
Feladat: •
a befogadó, biztonságot nyújtó, szeretetteljes óvodai légkör megteremtése,
•
pozitív
személyes
kapcsolatok
kialakulásának
elısegítése
(pedagógus-gyermek,
gyermek-gyermek), •
a közösségi élet szokásainak kialakítása, eltérı életmód, kultúra, szokásrendszer kölcsönıs elfogadása,
•
a családdal való hatékony együttmőködés,
•
a felnıttekkel és a társakkal való szocializáció kialakulása,
•
a fıbb magatartási, viselkedési formák kialakítása,
•
a társas viselkedés terén az empátia, kommunikációs és kooperációs készség, felelısségvállalás, konfliktustőrı, - kezelı, - megoldó képesség kap kiemelkedı szerepet.
18
A szociális kompetenciafejlesztés területei Az óvoda nevelési programja alapján történik az egyes tevékenységi területek tervezése, szervezése, megvalósítása. Az óvodások gazdag tevékenységi kínálatának minden elemét felhasználjuk a gyermekek szociális fejlesztésére. Az egyes tevékenységek jellegéhez igazodva más-más kompetencia területre irányítható a fejlesztés hangsúlya.
A JÁTÉK az óvodás gyermek legfontosabb tevékenysége. Életük közege a játék, a játékos cselekvés. A kisgyermek nem közvetlenül, szavakban megfogalmazva juttatja kifejezésre mondandóját, hanem szimbolikusan, játékban. Ezért fontos, hogy minél több információ tevékenységbe ágyazva jusson el a gyermekhez, hiszen ilyenkor több csatornát is használ az új ismeret befogadásához. A játék szabad cselekvések sorozata. Szabad akaratból, külsı kényszerítı körülmények nélkül jöhet csak létre. Objektív feltételek: A játéknak nem kell a helyét biztosítani, hiszen az egész óvodai csoportszoba a játék "színtere". Ideje az óvodás gyermek életében legfeljebb az evésnek, alvásnak, étkezésnek, távozásának van. A játék mindig elkezdıdhet, és abbamaradhat. A játék eszköze sem kötött, bármi lehet, (szimbolikusan) amivel a gyermek a játékba bele tudja magát élni, és a gyári játékeszközöknek is több, más funkciója lehet.
Játék fajták: A szimbolikus játékok az óvodáskor igazi játékai, de természetesek az érzékszervek funkcióit próbálgató, tapasztaló, gyakorló játékok is, különösen, ha valami új dologgal ismerkedik a gyerek. Szabályjátékok is folynak az óvodában, bár ezek spontán jellegőek és a szabályok a felnıtt jelenléte nélkül nagyon labilisak. A csoportos szabályjáték igazi virágkora a kisiskoláskor. A mozgásszükséglet kielégítésére szolgál a sok szabadban folyó játék. Egyszer egy héten a szabad mozgást változatosabbé tehetik az irányított mozgásos játékok, amelyek a testi nevelés kiemelt lehetıségei.
19
A játékban az a legfontosabb hogy örömszínezető, mert:
Önkéntes és szabad. Parancsra, vezényszóra, de még kérésre sem lehet játszani.
Nem a végeredmény, a produkció a fontos. Magáért a folyamatért, az azt kísérı érzésekért, teszi a gyermek.
Valóságszerő,
de
nem
valóságos.
Elképzelt
világa
túllép
a
mindennapok
megszokottságán: A gyermek tudja, hogy játszik, mégis összemossa a valóságost és az elképzelhetıt, nem állít éles határokat közéjük.
A játékra nem érvényesek a valóság idı és térbeli korlátai. Idıtartama a valóságos történésnél hosszabb és rövidebb is lehet.
Megfelel az életkori sajátosságoknak. Számára " egy a világ " amelyet a játék képvisel és tükröz.
A játék lényeges eleme a kockázat, a kiszámíthatatlanság. Ha nem sikerül valami, akkor sincsen baj!
A játéknak sajátos gyermeki rendje van. Ebben a rendben harmónia és szabadság van, mindennek oka és helye van, akkor is, ha a felnıtt számára mindez rendetlenségnek látszik. Jó rendetlenség ez!
A játék valamennyi tevékenységi formát magában foglalhatja.
A játékban megjelenhet és tükrözıdhet minden, ami a gyermek életében fontos szerepet játszik. Ez lehet személy, tárgy, hely, alkalom. Pozitív és negatív töltettel.
Az óvodapedagógus feladata a játékkal kapcsolatban:
nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése - elegendı idı és hely biztosítása
a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása
ötletek, lehetıségek, helyzetek teremtése a játék kialakításához az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetıségek kihasználása a játék fejlesztése érdekében
bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyerekekkel a gyermek igénye szerint.
20
Az óvodáskorú gyermekek MUNKA jellegő tevékenységeit a könnyedségnek, az önkéntességnek kell áthatnia, jellemeznie. A gyermekek önként, örömmel segítsenek, tevékenykedjenek. A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeesı munka jellegő játékos tevékenység: a gyerekek azonosulnak a céllal és élvezik az eredményességét:
önkiszolgálás / a szükség indokolja /,
segítés az óvodapedagógusoknak és más felnıtteknek,
a csoporttársakkal együtt, értük, késıbb önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése,
az önként vállalt naposi munka,
a környezet - a növény - és állatgondozás,
foglalkozások alkalmával segítı feladatok ellátása.
A munka jellegő tevékenység az erkölcsi tulajdonságokat alakítja, fejleszti a felelısség és feladat - tudatot, új ismeretek szerzésére, tapasztalatok győjtésére ad alkalmat. A készségeink formálódnak, pontosabbá válnak, elsajátítják az eszközök, szerszámok használatát. A gyermek önkéntességét, nyíltságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklıdését tudatosan igyekszik felhasználni nevelési céljainak megvalósítása érdekében.
Az óvodás korú gyermek TANULÁSának legfıbb színtere a játék. A tanulás és a játék nem különíthetı el egymástól. A gyermekjáték közben ismerkedik meg a külvilággal, önmagával, szerez tapasztalatokat, ismereteket. Környezetének hatásait cselekvéssel, azonosulással, játékkal teszi magáévá. Ehhez kell biztosítanunk a saját méreteihez szabott tárgyakat, eszközöket, hiszen a világot életkorához illı módon képes megismerni, ezáltal megérteni. A környezetén keresztül önmagát is megismeri, tisztába jön belsı tulajdonságaival, érzelmeivel, értékeivel, képességeivel. A tanulás alapja a kíváncsiság, mely minden egészséges gyermekkel együtt születik. Ez a játékban folyamatosan jelen van, és így tanulási eredményhez vezet. Fontos, hogy minél több szituációt, cselekvésmódot, játékfajtát biztosítsunk a gyermekek számára: szerepjáték, bábjáték, barkácsolás, udvari játék stb. Játék közben talányokat, problémákat tisztáz, végére jár sok dolognak. Kérdésire válaszoljunk érthetıen, életkornak megfelelıen. A tanulás történhet utánzással, kipróbálással, kitalálással. Nem szándékos, nem tudatos. A játék során szerzett tapasztalatoknak csak egy része jelenik meg rögtön szóban és 21
megfogalmazhatóan, nagyobb része késıbb, legtöbbször más szituációban bukkan elı. A megszerzett ismereteket nem szabad visszaigazolni.
A spontán játék mellett az óvónı által kezdeményezett, vezérelt játék is megjelenhet, mely intenzívebben viseli magán a tanulás jegyeit. Az óvodás korú gyermek tanulása nem didaktikus, hanem a játékba, cselekedetébe, a mindennapi élet eseményeibe, történéseibe beleágyazva spontán valósul meg a leghatékonyabban. Az óvónı, mint példakép magatartásával, cselekvéseivel, érdeklıdı egyéniségével, sokoldalú tevékenységével ösztönzı a gyermekek tanulása szempontjából. A nyitott nevelıi egyéniséghez bátran fordul a gyerek problémáival, kérdez s a megszerzett ismereteket alkalmazza, sıt továbbfejleszti játéka során.
a.) Tanulás a nemzetiségi nyelvben: A gyermekek passzív-aktív szókincse spontán, szituatív (helyhez kötött) szervezett tanulás folyamán, óvónıjük modellértékő beszédmintáját követve bıvül. Valamennyi képességkörben spontán és szervezett tanulási helyzetekben adunk lehetıséget az ismeretek rendezésére, bıvítésére, kiegészítésére. A különbözı tanulási helyzetekben a szándékos figyelem erısítését segítjük a figyelem tartalmának, terjedelmének növelésével, mely képességekkel a gyermekek számára könnyebbé válik a figyelem megosztása, átvitele. A felismerés mellett a felidézés képességét erısítjük. A szemléletes képi gondolkodás erısítésének lehetıséget biztosítunk az elemi fogalmi gondolkodás megalapozására.
A németes csoportokban fontos szempont a két óvodapedagógus által közösen kidolgozott témák megvalósítási sorrendje, melynek lényege, hogy egy adott témában, egy tevékenység tartalmával elıször magyarul ismerkedjen meg a gyermekek, s csak utána német nyelven. Figyelembe kell venni, alkalmazni kell az egyéni differenciálást, az egyes gyermeknyelvi szintjét.
b.) A sajátos nevelést igénylı gyermekek körébe fontos a multiszenzorális fejlesztés, mely magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés folyamatait, a motoros képességet, a beszéd- és nyelvi készségek fejlesztését. Az egyes sérüléseknek megfelelıen más-más terület kap nagyobb hangsúlyt. E területek fejlesztését szakember végzi.
22
A nevelési területek komplex tevékenységei –versek, mesék, dalok, mozgásos feladatok, ábrázolás és kézimunka a társas környezetben, folyamatos kommunikációval kísért alkotás örömét nyújtják. A gyermekek önbizalmát, kreativitását pozitív énképét erısítik.
A szociális tanulási folyamatban a legfontosabb a pedagógusok és a gyerekekkel foglalkozó felnıttek szociális viselkedési mintája, példamutató kommunikációja. A pedagógusok empátiája, helyzetfelismerése, konstruktív helyzetalakítása, konfliktuskezelése minta a gyerekeknek, normákat, értékeket közvetít.
Az óvodaiskolában a gyermekek szociális fejlıdésének támogatása érdekében nagyon fontosnak tartjuk, hogy ne változzon a gyermekekkel foglakozó felnıttek közössége. Az érzelmi biztonságot erısítı, megszokott és elfogadott felnıtt mellé mindig csak egy új belépı személy hoz friss egyéni színeket, megoldásokat. Együttmőködésük nagy érzelmi és szociális támogatást
jelent
a
gyermekeknek
az
iskolai
kötöttebb
életforma
elfogadásában,
megszokásában.
2.1.2 Szociális, életviteli és környezeti kompetencia (iskolai szakasz) A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése tantárgyi tartalmak keretében történik. Tananyagon keresztül valósul meg, de célja, elsısorban a személyiség fejlesztése. A tananyagon kívül pedagógiai módszerekkel pl. kooperatív technikák- alkalmazásával fejlesztjük. Sajnos a család szocializációs szerepe egyre gyengébb lesz, ezért az intézményi nevelésre egyre több feladat hárul e téren is. E kompetencia fejlıdését nagyban befolyásolja a gyerek személyisége, a család, az óvoda iskolai környezet, valamint a gyermeket körülvevı társadalmi környezet
Cél: •
Egy olyan önmagát ismerı gyermek formálása, aki képes az ıt körülvevı társas környezetben eligazodni, és arra hatást gyakorolni.
•
Viselkedése alkalmas az együttélési szabályok betartására (szabálykövetés, szociális érzékenység, vitakészség, véleményalkotás-, és nyilvánítás).
23
Feladat: •
együttmőködés –kooperatív tanulási technikák,
•
segítségkérés- a segítség szükségességének felismerése adekvát módon,
•
visszautasítás - a kellemetlen szituációk elkerülése (tudjon nemet mondani),
•
kudarctőrés – a számára sikertelen helyzeteket legyen képes elfogadni, és feldolgozni,
•
empátia- képes legyen társa érzéseit megérteni, s ezáltal vele együttmőködni.
2.2.1 Anyanyelvi nevelés óvodaiskolában (nagycsoportban) Az óvoda igen széles tárházat kínál az anyanyelvi fejlesztéshez, mivel egész napunkat a kommunikáció hatja át. Cél: •
Az érzelmi intelligencia, a morális kompetencia fejlesztésének lehetıségei az irodalmi nevelésben, értékszocializáció a mese segítségével,
•
Célunk, hogy a mese, a vers, az anyanyelv közegén át, emberi kapcsolatokra építve, tanítva mélyítse a gyermekek önismeretét, segítse a világ megismerésében. Fejlessze belsı képzeletét. A mese nevelı hatásán alapulnak a késıbbi tanulási folyamatok.
•
A gyermeket eljutassuk a magabiztos, kreatív önkifejezés szintjére.
•
Tudjon eligazodni a kommunikáció különbözı területein.
Feladat:
A mondatalkotási készség fejlesztése.
A szókincs bıvítése, szövegértés, kifejezıkészség fejlesztése.
Beszédkészségek kommunikációs helyzetfelismerések megsegítése dramatizálással, bábozással.
A beszédértés, és beszédhallás képességének erısítése nyelvi játékokkal.
Anyanyelvi játékok alkalmazása, melyek segítik a verbális képességek, az összefüggı, folyamatos beszéd, az artikuláció, a beszédtisztaság és a nyelvtani alkalmazások fejlıdését, az aktív szókincs használatát, a szövegértés képességét.
24
A beszéd fejlesztésének lehetıségei: •
Napi teendık, tervezett kivitelezése során (étkezés, öltözködés, közlekedés)
•
A szerep-, konstruáló-, logikai játékok alkalmával
•
Munka jellegő tevékenységek végzésekor (új ismeretek, technikai fogások, utasítások)
•
Mővészeti nevelés folyamán (ének-zene: lüktetés, ritmus, hangszín, hangsúly, hanglejtés, vizuális ábrázolás: formaészlelés, sorminta alkotása)
•
A mozgás kivitelezés nagy és finommozgás helyessége, a térészlelése mind alapja a megfelelı nyelvi fejlıdésnek.
•
A folyamatos tevékenykedtetés, a külsı világgal és változásaival való ismerkedés, új fogalmak megismerése, szókincs bıvülése.
A versre, mesére különös gondot fordítunk, mert ez óvodai életünk vezérfonala. A mese az óvodás gyermek lét eleme. A mese épp úgy, mint a játék, nem az egyik foglalkoztatási lehetıség, hanem az egyetlen közlésforma, amelynek segítségével, a gyermekekkel szót válthatunk arról, ami a kézzelfoghatón túl legjobban foglalkoztatja ıket. Az óvodai nevelés eszköze is a mese. Rajta keresztül valósulhat meg az anyanyelvi nevelés egy része. A mese az a beszédmód, amire a hét éven aluli gyermek tartósan figyelni tud. A mese képi ereje, folyamatossága, ritmusa, hangulata, fordulata, témája fogva tartja a képzelıerıt, a mesemondó ezáltal magával ragadja a hallgatóságot. A mese az óvodai élet állandóan zajos, nyüzsgı közegében a csend szigete. Szórakozás, mulatság, egymásra hangolódás. A mindennapok során ünnepélyessé kidolgozott hagyomány. Mesehallgatáskor a figyelem és a képzelet kerül elıtérbe. A mesei beszéd jellegzetes prózaritmusán megérzik, hogy élıszóban termett. A mese: az anyanyelv zenéje és észjárása. Beszédnevelı, én erısítı és személyiséget összerendezı hatása felbecsülhetetlen. A mese segítségével a gyermek megtalálja a helyét a világ egészében. Sok mindenre kap magyarázatot, amelyet az átélés során talál meg. Nevelı hatása mélyen áthatja a gyermek személyiségét. Nevelés az is, ha a felnıtt példát mutat arra, hogyan kell elképzelt vagy megélt eseményeket tagolni, szavakban kifejezni, folyamatosan elmondani. Az irodalom szorosan összefügg az anyanyelvi neveléssel. Tisztán, érthetıen, jó elıadásmódban beszéljünk! A gyermek számára fontos az is, hogy amit mondunk, mesélünk, hiteles legyen. Tehát metakommunikatív jeleink, és mondanivalónk összhangban legyen. A szó segítségével a 25
gyermekben képsor elevenedik meg, képi ereje, hangulata tartja fogva a gyermekek figyelmét. A mese a teljes világ kerek tükörképe. Képsorai mindig konkrétak és mégis érzékiek, térben és idıben hatalmasan kitágítottak. " Hol volt, hol nem volt..." történet, ami éppen azt a pszichikus sávot érinti meg, ami a kisgyermekben leginkább érzékeny. A gyermeki és a mesei megfelelései (az átváltozás, az ellentétek kedvelése, az ismétlés és folyamatosság biztonság fokozó hatása, a veszély és megmenekülés helyzetei, a kiegyenlítés és vágyteljesítés dinamikája) azt a benyomást keltik, hogy a felnıtt a gyermekfülnek és szívnek érthetıen beszél. Éppen ezért óvodaiskolai csoportunkban nagy hangsúlyt fektetünk a szerepjátékra, bábjátékra, melyben minden gyermek gátlása feloldódik, önmaga ismeretéhez képest bújhat különbözı szereplık bırébe. Ezáltal a valós életben elıforduló problémákat a mesén keresztül „meg tudja oldani”. Naponta 1 - 2 mesét mesélünk. Meseválasztás során figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait és aktuális érdeklıdési körét. Minden óvónınek van egyéni mese-győjteménye, amelyet folyamatosan bıvít. Csak az anyanyelven kigondolt népmese az a mőfaj, ami könyv nélkül, fejbıl mondható, anélkül, hogy lényege megváltoznék. Ez a mőfaji jellegzetessége, hiszen fejben találták ki, emlékezetben tárolták, szóban költötték újra. Mesét mondani - hallgatni az egyik legérdekesebb, szinte ünnepi óvodai élmény. Népmeséink kincsestárából válogatva, Móricz Zsigmond, Jókai Mór, Móra Ferenc meséin keresztül az érzelmi, értelmi ezen belül az anyanyelvi nevelést és a társas nevelést szeretnénk a lehetı legjobb formában megvalósítani. Célunk, hogy a mese, a vers, az anyanyelv közegén át, emberi kapcsolatokra építve, tanítva mélyítse a gyermekek önismeretét, segítse a világ megismerésében. Fejlessze belsı képzeletét. A mese nevelı hatásán alapulnak a késıbbi tanulási folyamatok. A jó mese a szó mélyebb értelmében tanulságos. Egyszerre bensıséges, személyes és kozmikus. Az emberi természet belsı tájairól és a világ - egészérıl ad szemléletes magyarázatot. Cselekménye: a jó és a rossz összecsapása. Táplálja: az érzelmektıl átfőtıt képzelet és az akadályt nem ismerı akarat. Ezért is illik az óvodások életkorához. A mesehallgatás lelki nyereséggel jár, (ráismerés, "az én már ezt is tudom", elırelátás, az illúzió feszültsége) s ez kellemes élmény, de tanít a mese az emberi együttlét törvényeire és erkölcsi szokásokra is. 26
A mesehallgatás során a gyermek kivetítheti kis élete problémáit a mese szereplıire, ezáltal segítséget kap a megoldásokra is. Az óvodában a versmondás lényege a spontán játékos jellegben van. A vers játék a nyelvel, az érdekesen, szépen hangzó beszéddel. A kommunikációs folyamatok egyik fı színtere. A versek a hangzás és hangulat felıl fogják meg a gyermeket. Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetıség és igény van rá A gyermekek számára a vers = mondani jó, a mese = hallgatni jó. A gyermekeket a népköltészet gyermekeknek szóló verses anyagától, a nagy magyar költık versein átvezetjük be a költészet világába. a.)
Versek, mondókák a kisebbség nyelvén:
Rövid mesék, mondókák közvetítésével identitást alapozunk meg. A hasonlóságok, különbözıségek érzékelésével / magyar - német / más kultúrák iránti érdeklıdést kívánunk alakítani. Beszédkészségek, kommunikációs helyzetfelismerést segítjük dramatizálással, bábozással, /mindkét nyelven /. Kisebbségi nyelvi fejlesztés: - a különbözı interakciókban a kommunikációs helyzet felismerést, szerepnek megfelelı nyelvhasználatot segítjük, - a kisebbségi nyelven az artikulációs bázis erısítését, a szókincs és fogalomkörök bıvítését, a mondatalkotó készség kialakítását segítjük, - a beszédértés, beszédhallás képességét erısítjük a nyelvi játékokkal.
Az óvodaiskola óvodai szakaszában kiemelkedı a mese, a dramatizálás, a bábjáték, melyek során a gyermek figyelme, koncentrációja, az egymás türelmes végighallgatásának képessége fejlıdik. Az önkifejezés, az érvelés, a vitázás, mind komoly emlékezeti és gondolkodási mővelet meglétét feltételezi. Ezért az egyéni, tervezett, célzott nyelvi fejlesztés elengedhetetlen ebben a szakaszban. Ügyelünk arra, hogy a felmerülı beszédhibák ne képezzenek gátat a gyermek, gyermekcsoport életében. A kompetencia fejlesztés alapjaként, és a dyses tünetek kialakulásának megelızésére fokozottan alkalmazzuk a differenciált képességfejlesztést, ahol a gyermek aktuális nyelvi
27
szintjét vesszük alapul. A beszédhibák javítása a logopédus feladata, azonban a nyelvi fejlesztés eszközével mi is élünk: •
hallás, hallási differenciálás,
•
auditív ritmus fejlesztése,
•
metakommunikációs, tükrös játékok,
•
a belsı és a külsı szájtér megismerése.
2.2.2 Szövegértés-szövegalkotás az óvodaiskolában (1-2. osztály) A gyermeki kor lételeme, és legfıbb támpillére a mese. A mese által, és hatására képes a gyermek a legkülönbözıbb kommunikációk elsajátítására. Beszéde folyamatosan fejlıdik a mese, és az élı beszéd által. Új ismeretekre tesz szert, ezeket alkalmazni és rendszerezni tudja. Cél: Az iskola 1-2. osztályában fontos a lényegkiemelı képesség megléte, ennek fejlesztése. Az auditív és vizuális észlelés fejlesztése, valamint ezeknek a megfelelı fejlettsége elengedhetetlen az írás-olvasás, a beszédértés és szövegalkotás megtanulásához.
Beszéd, beszédértés, szövegalkotás Ahhoz, hogy ezeket a képességeket megfelelıen tudjuk fejleszteni fontos, a logikus következetes gondolkodás, a magabiztos önmagát ismerı gyermek személye, valamint a beszédészlelés megléte. A nyelvi eszközök használatával, változatos kommunikációs helyzetekkel biztosítjuk a szókincs bıvülését. A beszédértés, és beszédészlelés kapcsán felmerült elmaradásokat pótolni, fejleszteni, kell annak érdekében, hogy megakadályozzuk a késıbbi dyses kórképek megjelenését. Az óvodában elkezdett beszédtechnikai fejlesztés, valamint a szókincsbıvítés folyamatos. A szövegalkotási kedv, a beszédbátorság megırzése – kialakítása kiemelten fontos szerepet tölt be. Tudatosan figyelünk arra, hogy a beszédproblémával küzdı gyermekeknél ne lépjen fel beszédgátlás. A kompetencia alapú oktatás kiemelt területként kezeli azt a fajta tevékenységi formát, melyben megjelenik a dramatizálás, a bábjáték, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó mővészetek (ének-zene, vizuális ábrázolás). Ezeket a területeket már az óvodai szakaszban is alkalmazzuk, és az 1-2. osztályra nagymértékben hozzáárulnak a különbözı kommunikációs szintek fejlesztéséhez.
28
Olvasás, az írott szöveg megértése: Az olvasástanulás a gyermek élıbeszédére épül. Mivel az óvodai szakaszban a gyermekek mindennapjaiban megjelent a mese, ezért felkeltett kíváncsiságukat „csupán” meg kell tartani. Ehhez fontos, hogy megteremtsük a megfelelı légkört, kiválasszuk azt az írott szöveget, amivel leköthetı a gyermekek figyelme. Fontos kritérium, hogy a gyermek értse az olvasott szöveg nyelvezetét. Egyéni és csoportos könyvtárlátogatással és használattal biztosítjuk a gyermekeknek a felfedezés örömét. Az olvasni tudás az írott információ megfejtésének készségszintő elsajátítását jelenti. Az átlagtól eltérı képességekkel bíró gyermekeknek csoport vagy kooperatív formában biztosítunk sikerélményt. A biztos szövegértés szoros kapcsolatban áll más mőveltségi területekkel (ének- zene, testnevelés, technika, vizuális nevelés, matematika, természetismeret, környezetismeret). Amennyiben ezeken a területeken megakadás, eltérés, hiányosság keletkezik, kihatással lesz a szövegértésre.
Írás, íráshasználat Az óvoda feladata a harmonikus, összerendezett, fegyelmezett, nagy-, és kismozgások kialakítása, fejlesztése. Kiemelt figyelmet fordítva a finommotorika fejlesztésére, az írást elıkészítı játékos légzı és ujjgyakorlatokra. Az írott jelrendszer tanulásának elıkészítése Az íráskészséget megalapozó, fejlesztendı területek:
vizuális észlelés, alak-háttér differenciálás,
szem-kéz koordináció, szemfixáció,
kitartó, koncentrált figyelem fejlesztése,
biztos tájékozódás: síkbeli és térbeli relációk (jobb, bal, fel, le, fent, lent, elıtt, mögött, között),
helyes testtartás kialakítása,
helyes, megfelelı ceruzafogás,
íráselemek kialakítása manipulálással, tevékenykedtetése.
A lemaradások, és a dyses kórképek kialakulásának megelızésére folytatjuk az óvodában elkezdett fejlesztımunkát.
29
2. 3
Matematikai – logikai kompetenciák fejlesztése az óvodaiskolában
Cél: A matematikai kíváncsiság felkeltése, fenntartása, az iskolai alkalmassághoz szükséges gondolkodási mőveletek, részképességek fejlesztése
Feladat: •
tevékenykedtetés alapú játékos ismeretszerzés,
•
az alapvetı matematikai fogalmak megtapasztalása,
•
a kíváncsisághoz és kielégítéséhez a megfelelı légkör és eszközrendszer megteremtése,
•
a gyerekek önálló ötleteik megvalósításához lehetıség biztosítása,
•
az esetleges megakadások felismerése, segítség nyújtása.
2. 3. 1 Matematikai–logikai kompetenciafejlesztés az óvodai nagycsoportban Az óvodaiskolában a matematikai és környezeti nevelés tevékenykedtetésen alapuló foglalkozások keretén belül zajlik. Kötött, kötetlen, egyéni illetve mikrocsoportos formában. A gyerekek
megtapasztalják a formai,
téri
viszonyokat,
a mennyiségfogalmakat,
tulajdonságokat. Ok-okozati összefüggéseket fogalmaznak meg. A spontán, élményekhez köthetı ismeretszerzés maradandóbb, könnyebben elsajátítható. •
számlálunk (10-es számkörben), becsülünk, sorszámnevek használatával sorba rendezünk.
•
változásokat keresünk, és figyelünk meg (minıségi, és mennyiségi eltérések),
•
tulajdonságok alapján rendezünk, válogatunk, csoportosítunk, összehasonlítunk,
•
síkidomokkal manipulálunk, térbeli „társait” megnevezzük.
2.3.2
Matematikai- logikai kompetenciafejlesztés az 1-2. osztályban
Cél: Egy életen át tartó motivált tanulás igényének megalapozása a matematikai kompetenciák kialakításával.
30
Feladat: •
egyéni haladási tempó biztosítása,
•
differenciálás alapelvének érvényesítése,
•
oldott légkör kialakítása, a szükséges eszközök biztosítása,
•
tevékenykedtetésen alapuló ismeretszerzés.
Fejlesztendı területek: •
számolás, számlálás, számítás,
•
mennyiségi következtetés, becslés, mérés,
•
szöveges feladatok,
•
rendszerezés,
•
ok-okozati összefüggések.
A lassabban, akadozva fejlıdı gyermeket fejlesztı foglalkozásokban részesítjük. A kiemelkedı képességő tanulók versenyeken, vetélkedıkön vesznek részt.
2. 4
Idegen nyelvi kompetenciák
2.4.1 Idegen nyelv tanítása az óvodaiskolában A gyermekek passzív-aktív szókincse spontán, szituatív (helyhez kötött) szervezett tanulás folyamán, pedagógusuk modellértékő beszédmintáját követve bıvül. Valamennyi képességkörben spontán és szervezett tanulási helyzetekben adunk lehetıséget az ismeretek rendezésére. A gyermekek passzív-aktív szókincse spontán, szituatív (helyhez kötött) szervezett tanulás folyamán, a nyelv elsajátításában közremőködı pedagógusok modell értékő beszédmintáját követve bıvül. Valamennyi képességkörben spontán és szervezett tanulási helyzetekben adunk lehetıséget az ismeretek rendezésére, bıvítésére, kiegészítésére. A különbözı tanulási helyzetekben a szándékos figyelem erısítését segítjük a figyelem tartalmának, terjedelmének növelésével, mely képességekkel a gyermekek számára könnyebbé válik a figyelem megosztása, átvitele. A felismerés mellett a felidézés képességét erısítjük. A szemléletes képi gondolkodás erısítésének lehetıséget biztosítunk az elemi fogalmi gondolkodás megalapozására.
31
Figyelembe kell venni, alkalmazni kell az egyéni differenciálást, az egyes gyermek nyelvi szintjét bıvítésére, kiegészítésére. A különbözı tanulási helyzetekben a szándékos figyelem erısítését segítjük a figyelem tartalmának, terjedelmének növelésével, mely képességekkel a gyermekek számára könnyebbé válik a figyelem megosztása, átvitele. A felismerés mellett a felidézés képességét erısítjük. A szemléletes képi gondolkodás erısítésének lehetıséget biztosítunk az elemi fogalmi gondolkodás megalapozására.
Idegen nyelvi fejlesztés: - a különbözı interakciókban a kommunikációs helyzet felismerést, szerepnek megfelelı nyelvhasználatot segítjük, - a kisebbségi nyelven az artikulációs bázis erısítését, a szókincs és fogalomkörök bıvítését, a mondatalkotó készség kialakítását segítjük, - a beszédértés, beszédhallás képességét erısítjük a nyelvi játékokkal.
Mindezek tükrében arra törekszünk, hogy •
a tanulók számára nyilvánvalóvá váljanak a nyelvi és kulturális gazdagság elınyei,
•
a tanulók felismerjék az elıítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit,
•
Az idegen nyelvoktatásunk célja a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a beszélés lehetıségét biztosító eljárásokon keresztül.
32
