Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ 2013

J É Á M K Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ

Pedagógiai Művelődési Program

2013.

Janikovszky Éva ÁMK

Pedagógiai és Művelődési Program

TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK ....................................................................................................... 1 I. BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 2 II. HELYZETELEMZÉS....................................................................................................... 5 1. Az intézmény és környezetének adottságai.................................................... 5 2. Az intézményegységek rövid bemutatása ...................................................... 5 III. Az intézmény egységes nevelési rendszere ..................................................................... 7 1. Az intézmény „küldetése” .............................................................................. 7 2. Az intézmény nevelési rendszere és pedagógiai alapelvei ............................. 7 3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai ................... 9 4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, .............. 11 eljárásai ........................................................................................................ 11 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ........................................... 13 6. A nevelő-oktató munka szervezeti formái és tevékenységrendszere ........... 15 IV. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ............................................ 19 V. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..................................................... 20 VI. Partnerek- gyermek-pedagógus együttműködésének .................................................... 21 formái ............................................................................................................................ 21 VII. Egészségnevelési program ........................................................................................... 21 VIII. Környezeti nevelési program ...................................................................................... 21 IX. Záró rendelkezések ........................................................................................................ 24

1



I. BEVEZETÉS Általános Művelődési Központunk egy integrált nevelési, közművelődési intézmény. Arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával biztosítsa az intézményegységeinket igénybe vevők részére a neveléshez, a művelődéshez, kulturált szórakozáshoz kapcsolódó szükséges feltételeket, lehetőségeket. A Pedagógiai és Művelődési Programunk célja az, hogy mindazokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják, rendszerbe fogja, a tervezett eljárásokat egyértelművé, ellenőrizhetővé tegye.

Alapító okirat Kozármisleny Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (3) bekezdése, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 5. § (1)-(2) bekezdései, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet szerinti tartalommal az alábbi okiratot adja ki. 1. A költségvetési szerv: Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ Rövid neve: Janikovszky ÁMK Idegen nyelvű megnevezése: Éva Janikovszky Allgemeine Kulturzentrum 2. A költségvetési szerv székhelye: Kozármisleny, Alkotmány tér 54. (óvoda) Intézményegység telephelyei: - bölcsődei intézményegység: Kozármisleny, Alkotmány tér 54. - művelődési ház intézményegység: Kozármisleny, Pécsi utca 1. - könyvtár intézményegység: Kozármisleny, Alkotmány tér 53. 3. Az intézmény típusa: általános művelődési központ 4. Közfeladata: Bölcsődei ellátás a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerint, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint meghatározott óvodai nevelés, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 53. § és 76. § szerinti közművelődési ellátás. 5. Államháztartási szakágazati besorolás: 851020 Óvodai nevelés 6. Az intézmény alaptevékenysége: Bölcsődés korú gyermekek bölcsődei nevelése, ellátása, három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hét éves korig a gyermekek óvodai nevelése. A többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Közművelődési feladatellátás, könyvtári- iskolakönyvtári szolgáltatás működtetése. 7. Az intézmény alapfeladata: óvodai nevelés a többi gyermekkel, együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése. Ezen belül: a különleges bánásmódot igénylő, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy 2



beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulás esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek ellátása, valamint nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése, ezen belül német nyelven nemzetiségi nevelést folytató kétnyelvű óvoda. 8. Alaptevékenységek szakfeladat rend szerinti besorolása: óvodai alaptevékenysége: 856012 Korai fejlesztés, gondozás 856013 Fejlesztő felkészítés 851011 Óvodai nevelés, ellátás 851012 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (integráltan) 851013 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás 562912 Munkahelyi étkezés bölcsőde: 889101 Bölcsődei ellátás könyvtár: 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme művelődési otthon: 910501 Közművelődési tevékenység és támogatásuk 910502 Közművelődési intézmények, közösségi színterek működtetése 9. Illetékessége, működési köre: - az intézmény illetékessége és működési köre Kozármisleny város közigazgatási területére terjed ki - az irányító szerv hozzájárulását adja ahhoz, hogy üres férőhelyei terhére az intézmény az Alapító okiratban meghatározott illetékességi, működési körön kívülről is felvegyen gyermekeket 10. Az irányító szerv neve és székhelye: Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testülete (7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124.) 11. Alapító és fenntartó szerv neve, székhelye: Kozármisleny Város Önkormányzata (7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124.) 12. Jogelőd megnevezése: Kozármisleny Óvoda és Bölcsőde (7761 Kozármisleny, Alkotmány tér 54.) 13. Gazdálkodás besorolása: önállóan működő költségvetési szerv Irányító szerv felhatalmazása alapján pénzügyi, gazdasági feladatait ellátja: külön megállapodás szerint a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatal (7761 Kozármisleny, Pécsi u. 124.) 14. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezése: - Az intézményvezetői állást a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi 3



CXC. törvény alapján, nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. - Intézményvezetői megbízást a fenntartó 5 évre adja. - Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat a Kozármisleny Város Polgármestere gyakorolja. - Az intézmény vezetőjét határozott időre a Kjt. alapján a Kozármisleny Város Önkormányzat Képviselő-testülete nevezi ki. 15. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony: a költségvetési szervnél közalkalmazotti jogviszony keretében történik a foglalkoztatás, az óraadó pedagógusok tekintetében a PTK hatálya alá tartozó megbízási szerződéssel. 16. A feladatellátást szolgáló vagyon: HRSZ: 224/37 – óvoda, bölcsőde, könyvtár, HRSZ 176 művelődési ház ingatlanok és az intézmény leletára szerinti ingó vagyon. 17. Vagyon feletti rendelkezés joga: a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyon Kozármisleny Város Önkormányzatának tulajdona, melyet a vagyonáról és vagyonkezeléséről szóló rendeletében foglaltak alapján az intézmény használatba ad. Az ingatlan felett rendelkező a Kozármisleny Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 18. Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: Az intézménybe felvehető maximális gyermeklétszám: 372 fő, ebből - óvodás korú: 330 fő - bölcsődés korú: 42 fő Az óvodai csoportok száma: 11, a bölcsődei csoportok száma 3. 19. Záradék: Jelen alapító okirat 2013. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ 2013. január 1. napjától hatályos 2013. május 9-én kelt alapító okirata hatályát veszti. -

Kozármisleny, 2013. május 29.

Völgyesi Gyula polgármester

Záradék: Jelen alapító okiratot Kozármisleny Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 83/2013. (V.29) önkormányzati határozatával hagyta jóvá.

Kozármisleny, 2013.május 29.

Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna jegyző 4



II. HELYZETELEMZÉS A Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ 2005.július 1-vel jött létre a bölcsőde, az óvoda, az általános iskola és a könyvtár integrációjával. 2009. január 1 –én csatlakozott a művelődési ház is, mint intézményegység, mellyel kiteljesedett a központ művelődési oldala ténylegesen is. Az általános iskola 2013. 01. 01-től nem része a JÉÁMK–nak, mert a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásába került. Az intézményegységek működési köre Kozármisleny Város, valamint Pécsudvard, Szemely, Birján, Lothárd és Szőkéd községek közigazgatási területe.

1. Az intézmény és környezetének adottságai.       

A város korfája a fiatalság képét mutatja. Kiépült, fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Viszonylag közel van Pécs város központjához, intézményeihez, munkahelyeihez. Kozármisleny közlekedési kapcsolatrendszere igen jónak mondható. Kiterjedt és széles körű kulturális és sportélettel rendelkezik a település. A házi-, gyermek- és fogorvosi ellátás szempontjából térségi központnak tekinthető. A település a körzeti védőnői szolgálat központja is.

2. Az intézményegységek rövid bemutatása 2.1 Bölcsőde A bölcsőde, mint a gyermekjóléti alapellátás része, a családban nevelkedő gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését végző intézmény. Azoknak a 20 hónapot betöltött 3 éven aluli gyermekeknek a nevelését – gondozását vállalja, akiknek szülei valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátásukat, illetve szociális vagy egyéb ok miatt szükséges az intézményi gondozásuk. A bölcsődei gyermekcsoportok száma 3, férőhelyek száma 42 fő. A bölcsődei nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve, a szülőkkel együttműködve alakítja a nevelés – gondozás folyamatait a kisgyermek fejlődése érdekében. Gondozás - nevelés elválaszthatatlan egymástól, mert a gondozás minden helyzetében nevelés is folyik. A „saját kisgyermeknevelői” rendszer (6-7 gyermek tartozik egy kisgyermeknevelőhöz ), személyi állandóságot jelent. „Saját” gondozónő szoktatja be a gyermekeket, a gondozás – nevelés mellett ő kíséri figyelmmel a gyermek fejlődését, vezeti a kisgyermekek törzslapját. A beszoktatás a kisgyermek életkorából adódóan többlépcsős folyamat. időtartama általában két hét, de lehet hosszabb időszak is. A nap folyamán a játéktevékenységek és a gondozási műveletek rendszeresen ismétlődnek mindig ugyanabban az időben történnek.

5



A bölcsődei gondozásnak-nevelésnek a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására kell irányulnia. A gyermeket-mint fejlődő személyiséget-különleges védelem illeti meg. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben a bölcsődék kiegészítő szerepet játszanak. A gondozás és nevelés elválaszthatatlan egységet alkotnak. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei azonban nem korlátozódnak a gondozási helyzetekre. 2.2 Óvoda Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, amennyiben szabad férőhellyel rendelkezik. Alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló, foglalkozások kertében folyik. Ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is. Jelenleg 11 óvodai csoporttal működik. A magyar nyelvű nevelés mellett német nemzetiségi nevelés is folyik több csoportban. Tíz óvodai csoport vegyes korcsoportból szerveződik, és 2009 óta működik egy óvoda-iskolai, homogén nagycsoport. Az óvodába járó gyermekek az „Óvodai nevelés játékkal, mesével” című program szellemében, a játékon – mint a legfőbb tevékenységen – keresztül élik életüket, többnyire az általuk kezdeményezett tevékenységeken keresztül szereznek egyre több ismeretet önmagukról és a környezetükről. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Az iskolakezdéshez az alábbi feltételek megléte szükséges: testi, lelki és szociális érettség, amelyek egyaránt szükségesek a sikeres iskolai munkához. Az óvoda – iskola csoport saját program szerint működik, mely az Óvoda Pedagógiai Programjának melléklete. A rendszerben működő pedagógusok óvónői, tanítói diplomával rendelkező kétdiplomások. Iskolai állományban lévő tanítónő az óvodában egy tanéven keresztül óvodapedagógusi státuszt tölt be, és a nagycsoportban az óvótanító óvónőként neveli a gyermekeket, cél az iskola alsó szakaszának módszertani értelmében vett „óvodásítása”. Alternatív iskolakezdést kínálunk óvodánk tanköteles korú gyermekei részére. A heterogén csoportokba járó nagycsoportos korú gyermekek szüleinek választási lehetőséget ajánlunk fel arra vonatkozóan, hogy: gyermekük továbbra is a heterogén csoport tagja maradjon és a hagyományos módon kezdje meg általános iskolai tanulmányait vagy óvodán belül homogén csoportot alkotva, már egy összeszokott közösségként, egy iskolai osztályt alkotva lépjék át az iskola küszöbét, az őket alsó tagozaton tanító pedagógussal együtt. 6



2.3 Könyvtár Könyvtárunk a Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ intézményegységeként működő nyilvános, kettős funkciójú iskolai és közkönyvtár, sokszínű szolgáltató hely minden korosztály számára. Iskolai könyvtárként az óvoda és az általános iskola tanulóinak és pedagógusainak tanulási, oktatási-nevelési és művelődési tevékenységét segíti. Közkönyvtárként a városban élő gyermek és felnőtt lakosság tanulási, művelődési, információs és szórakozási igényeinek kielégítését szolgálja. Elsődlegesen az intézményeinkbe járó gyerekek számára nyújtja a művelt emberré formálódás lehetőségeit, ezen túlmenően, pedig a város közművelődési bázisa is. 2.4 Művelődési Ház Teljes körű művelődési ház ellátást végez a közművelődési törvény és a rá vonatkozó egyéb, hatályos jogszabályok, a Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ igazgatótanácsának, a fenntartó testületi szintű döntéseinek valamint a szakmai normák figyelembevételével. Tevékenysége kiterjed a település lakosságának egészére, az egyénekre és (szerveződési formától függetlenül) a közösségekre, azok minden korosztályát érintve. Az intézmény kiemelt figyelmet fordít a művészeti nevelésre, a helyi civil szervezetek működésének támogatására, a lakosság önszerveződésének elősegítésére és az oktatási rendszerű illetve a nem oktatási rendszerű felnőttképzésre. A Művelődési Ház segíti az ÁMK nevelési-oktatási munkáját programok szervezésével, és azzal, hogy biztosítja saját tereit az intézményegységek saját szervezésű programjaira.

III. AZ INTÉZMÉNY EGYSÉGES NEVELÉSI RENDSZERE 1. Az intézmény „küldetése”  „Gyermekbarát intézmény” megvalósítása olyan pedagógiai stratégiával, amely a bölcsődés-óvodás kortól az általános iskolás korosztályig egységes pedagógiai szellemben nevelő, tudásközvetítő szerepet tölt be, megalapozva a gyerekek élethosszig tartó egészséges fejlődéséhez és a tanulásához szükséges valamennyi kompetenciát.  A művelődés és tudásközvetítés feladatának ellátása lakókörnyezetünkben.

2. Az intézmény nevelési rendszere és pedagógiai alapelvei Intézményünk arra hivatott, hogy személyi és tárgyi eszközeinek koordinált és hatékony felhasználásával a lehető legmagasabb szakmai színvonalon biztosítsa Kozármisleny és a környező települések lakosságának, a neveléshez - oktatáshoz, a művelődéshez, kulturált szórakozásához kapcsolódó alkotmányos jogainak érvényesítéséhez szükséges feltételeket, lehetőségeket. Fontos, hogy az egyes intézményegységek a saját arculatukat és a már kialakított hagyományaikat ne veszítsék el, hanem az integrációval biztosított előnyökkel kiteljesedjenek. 7



A pedagógiai és művelődési programunk egységes rendszerbe fogja azokat az alapelveket, célokat, feladatokat, amelyek a fenti elvárásokat megvalósítják és megteremti a közoktatás és közművelődés hosszú távú fejlődésének lehetőségét. A program szerkezete is az egység és az intézményi önállóság egyensúlyát célozza. A valamennyi intézményegységre vonatkozó fejezetek az intézményi együttműködést biztosítják. Az egyes intézményegységek saját szakmai programmal rendelkeznek. Az intézmény nem elkötelezett egyetlen vallás, világnézet mellett sem. Biztosítja az ismeretek, a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Semleges marad vallási és világnézeti kérdésekben, nem foglal állást azok tanításairól. Az intézmény lehetővé teszi egyházi jogi személy által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatását, a gyermekek és a szülők igénye szerint. Biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket. A Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ nevelői és dolgozói munkájuk során partnerközpontú működést kívánnak megvalósítani. Humanisztikus, az együttműködésre, a személyiségfejlesztésre épülő, normatartó értékrendszert és a teljesítményre orientáló pedagógiai alapelveket kívánunk érvényre juttatni. Ennek érdekében figyelembe vesszük a gyermekek szükségleteit és elvárásait: ● Valljuk, hogy a gyermek egyedi, megismételhetetlen érték, és ezért megilleti őt a maximális gondoskodás, tisztelet, az emberi jogok és az elvárható legnagyobb gyermekközpontú pedagógiai gondviselés.  Nevelő-oktató tevékenységünk során a gyerekek alapszükségleteinek kielégítésére törekszünk (játék, mozgás, alkotás, önmegvalósítás, szórakozás stb.) annak érdekében, hogy az ezekre épülő szükségleteikre építhessünk  Törekszünk arra, hogy felismerjük, ha a gyermekek valamely alapszükségletben hiányt szenvednek (élelem, mozgás, pihenés hiánya, az érdeklődés hiánya, motiválatlanság, stb.), mert ezek tünetként jelentkeznek majd a tanulás folyamatában.  Gyermekeink életkori sajátosságait, fejlettségi szintjét, adottságait, lehetőségeit figyelembe véve szeretettel, megértéssel, jóindulattal neveljük őket.  Minden gyermekünk számíthat nevelői segítségére abban, hogy megtalálja azt a területet, amiben kiemelkedhet.  Eredményes, hatékony együttműködést kívánunk kialakítani intézményünk partnereivel (szülők, fenntartó, egyesületek, más intézmények):  Alapvető értéknek tartjuk a partnereinkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. Olyan szemléletben kívánunk együttműködni, hogy a partnerek és a nevelők egyaránt érezzék: közösek a céljaink és érdekeink.  Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy intézményünk életéről, tevékenységéről, eredményeiről, követelményeinkből minél többet megismerhessenek a partnerek.  Partnerek kívánunk lenni minden a gyermekek fejlődését érintő problémában.  Nevelő és oktató munkánkban magas szintű szakmaiságra törekszünk.  Legjobb szakmai tudásunk és személyes képességünk szerint igyekszünk eleget tenni a partnereink elvárásainak. 8



 Számítunk a partnereink együttműködésére és segítő támogatására az intézményt, a munkánkat érintő kérdésekben.  Szakmailag megalapozott és gazdaságos működésre törekszünk.

3. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai Az intézményben folyó nevelő-oktató munkánk célja, hogy elősegítsük a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását az életkori sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével. 3.1 Bölcsődei nevelés célja:  az egészséges testi fejlődés elősegítése,  az érzelmi fejlődés és a szocializáció biztosítása,  megismerési folyamatok fejlődésének elősegítése,  a családdal való együttműködés, a családok segítése, erősítése. A kisgyermek gondolkodása – korának megfelelően – még nagyon én-központú. A kisgyermek aszerint szocializálódik, amit lát, hiszen bennünket, nevelőket, felnőtteket utánoz és elsősorban szüleiket. Olyanná válik tehát, amilyen példát nyújtunk neki, ezért nagyon fontos a szakmai munka minősége mellett a nevelők mintanyújtása. 3.2 Óvodai nevelés célja:  az óvodás gyermekek szeretetteljes gondozása a családdal együttműködve az elemi szokások, viszonyulások megerősítése,  a szabad játék biztosításával, leleményes, kíváncsiságot keltő tevékenységekkel, egyszerű, tiszta könnyen utánozható minták nyújtásával a gyermeki személyiség sokoldalú kibontakoztatása,  egészséges testi-lelki fejlődés elősegítése, életmód, szokások alakítása,  5 éves kortól az iskola-előkészítés,  a gyermeki aktivitás, motiváltság, kíváncsiság ébrentartása és kielégítése a kreativitás előtérbe helyezése, és a kompetenciaérzés kialakítása, fenntartása,  a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon,  olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik,  a gyermekek számára megfelelő napirend, életritmus kialakítása,  az óvodás korú gyermekek környezettudatos viselkedésének megalapozása,  az óvodás kor végére, iskolára alkalmas gyermekeket bízzunk a szülőkre. Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkor és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). 9



- A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését. - A speciális szükségletű gyermekek képességeinek optimális kibontakoztatása úgy, hogy a közösség életébe minél könnyebben beilleszkedhessenek. A gyermekközösség felkészítése, elfogadóvá formálása, az együttes élményekből fakadó szeretet kialakítása. - A gyermeki személyiség teljes kibontakoztatása, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartása, az egyenlő hozzáférés biztosítása. A cél kritériumai Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha az óvodából kilépő gyermekeink:  megfelelő testi-lelki érettséggel rendelkeznek,  érdeklődőek, kíváncsiak, képesek bizonyos ideig elmélyülten foglalkozni az önmaguk által választott vagy a felnőttek által ajánlott feladatokkal,  önállóan, leleményesen oldják meg a helyzeteket,  játékaikban ötletesek, elképzeléseik vannak, amihez a kivitelezés módját is keresik,  figyelmesen hallgatják a mesét, tudnak a felnőttekkel, a társakkal nyíltan, szorongásmentesen beszélni,  tudnak kompromisszumot kötni,  jól utánoznak, megfelelnek környezetük igényeinek. 3.3 Könyvtár céljai Fő cél a könyvtár fejlesztése, a városi funkció erősítése, jól működő, maximálisan kihasznált, a kor és a város követelményeinek megfelelő, szolgáltatásokban, bővelkedő könyvtár kialakítása.  A könyvtári felvilágosító, adatszolgáltató, irodalomkutató feladatok folyamatos szinten tartása.  a könyvtár működtetése oly módon, hogy mivel kettősfunkciójú intézményegység, ezért mind városi, mind iskolai szinten a mai kor kihívásainak megfelelő, jól használható, felhasználóbarát könyvtár legyen. 3.4 Művelődési Ház céljai 

A kreativitás személyiségfejlesztő és kiteljesítő szerepére, valamint az élő kultúrára helyezni a hangsúlyt.



Értékközpontú kulturális kínálatot nyújtani.



A művelődéshez való alkotmányos jog gyakorlásának biztosítása folyamatosan bővülő, az életminőséget és életesélyeket javító intézményi feltételek között.



Az esélyegyenlőtlenségek – különösen a kulturális alapú esélyegyenlőtlenség – csökkentése.

10





Az egyének munkaerő-piaci versenyképességének növelése, a felnőttképzésben való közreműködés.



A kreativitás és az öntevékenység fejlesztése, az egyetemes és a nemzeti szellemi és tárgyi értékekhez, a néphagyományhoz való hozzáférés, azok közvetítése és létrehozása.



A társadalmi együttműködés erősítése, a kirekesztés elleni küzdelem, a kulturális konfliktusok szakszerű kezelése.



Stratégiai partnerség kiépítése az intézmény és valamennyi partnere között.



A helyi, a kistérségi feladatellátás és intézményesülés segítése, szakmai, módszertani tanácsadás

4. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka feladatai, eszközei, eljárásai 4.1 Bölcsődei nevelés feladatai: A bölcsődei nevelés – gondozás feladata a családban nevelkedő kisgyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, optimális fejlődésének elősegítése. ● ● ● ● ● ● ●

A bölcsődei nevelés feleljen meg a Módszertani Levél elvárásainak. A fejlődéshez szükséges az egészséges és biztonságos környezet megteremtése A szükségletek egyéni igény szerinti kielégítése. Az egészséges életmód, a táplálkozás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása. A mozgásigény kielégítése közben a mozgásfejlődés elősegítése. Egészséges életmódra nevelést szolgáló napirend kialakítása. A táplálkozás, tisztálkodás, a mozgásigény kielégítése (melynek egy része szabadlevegőn történik), az alvás meghatározott idejének biztosítása.

4.2. Óvodai nevelés feladatai  Az óvodai nevelés feleljen meg az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában rögzített elvárásoknak.  A nevelési folyamat tempójának, ritmusának szabályozása.  Szabadság és a korlátozás kellő arányával a szokások kialakítása.  Egészséges és biztonságos környezet megteremtése.  Német nemzetiségi nyelv, hagyományok, kultúra megismertetése.  Hatékony differenciálással a gyermekek képességeinek fejlesztése, kompenzálása.  Az egészséges életmód, testi és lelki fejlődés biztosítása.  Az érzelmi, értelmi, szocializációs fejlesztés biztosítása.  A közösségi életre való felkészítés.  A hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása.  Zenei - ritmikai - mozgásfejlesztés. 11



 Iskola-előkészítő foglalkozások-az iskolába lépéshez szükséges képességek kiemelt fejlesztése.  Játékba integrált komplex fejlesztés.  SNI-s gyermekek integrálása.  Az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segítse hozzá a gyermekeket az óvodapedagógus.  Egyéni differenciált bánásmód biztosítása a személyes, bensőséges kapcsolat kialakításához, amely minden gyermeket megillet.  A gyermekek életkori sajátosságaiból adódó felfokozott mozgásigény kielégítése. 4.3 Könyvtár feladatai A Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ intézményegységeként működő nyilvános, kettős funkciójú iskolai könyvtár és közkönyvtár. A kettős funkció ellátása során feladata:

• A JÉÁMK oktatási, nevelési és művelődési tevékenységének segítése, az óvoda, az általános iskola gyermekeinek, tanulóinak és pedagógusainak magas szintű könyvtári ellátása az intézmény iskolai könyvtáraként.

• A közkönyvtári funkció ellátása érdekében az itt élő gyermek és felnőtt lakosság tanulási, művelődési, információs és szórakozási igényeinek biztosítása, a város könyvtári ellátása.

• Együttműködés közkönyvtárakkal, művelődési intézményekkel és civil szervezetekkel. 4.4 Művelődési Ház feladatai A feladatok meghatározásakor, így a programkínálat kialakításakor is arra kell törekedni, hogy a különböző elemek egymás felé átjárhatók legyenek, azok ugyanis egymás kölcsönhatásában, erősítésében teremtik meg azt a különleges légkört, amelyben a látogatókból résztvevők, a prezentációból megismételhetetlen, egyszeri élmény lesz, ezáltal a látogatók rendszeres alakítói legyenek az intézmény életének.   



segíteni a nevelési-oktatási intézményegységek integrált közművelődési fejlesztő munkáját, biztosítani saját tereinket az ÁMK intézményegységeinek valamint a helyi civil szervezeteknek saját szervezésű közművelődési programjaikra, igény szerint klubokat, szakköröket, művészeti csoportokat működtetni, segíteni már működő helyi szervezetek ez irányú tevékenységét, biztosítani a lakosság részére a közéleti és kulturális informálódás lehetőségét, szervezni és lebonyolítani a helyi- és nemzeti ünnepeket, segíteni és támogatni a település, valamint a helyi kisebbségek, nemzetiségek hagyományaik méltó megélését,

12





információs és egyéb közhasznú szolgáltatást végezni, rendszeres és szervezett lehetőséget nyújtani a közösségek, civil szerveződések vélemény- és információcseréjéhez, közreműködni a tudományos és szakmai ismeretek terjesztésében, tanfolyamokat szervezni, közreműködni a művészeti alkotások bemutatásában, színházi előadásokat, filmvetítéseket, rendezvényeket szervezni.

 

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az általános művelődési központ nemcsak együttműködő egységeket jelent, hanem komplexen magában hordozza a szocializáció, a nevelés, az oktatás, a művelődés együttes, egymásra épülő, együttható rendszerét. 5.1 Bölcsőde  Derűs légkör biztosítása.  A gondozónő-gyermek közötti szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakítása.  A társas kapcsolatok kialakulásának, az együttélési szabályok elfogadásának és a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése.  Megteremteni a lehetőséget a gondozónőkkel illetve a társakkal való közös élmények szerzésére. 5.2 Óvoda        

A csoportba, mint közösségi térbe való beilleszkedés elősegítése. Szokás, szokásrendszer elfogadtatása, betartatása. Egyre gazdagabb kapcsolatrendszer kiépítése gyermektársakkal, felnőttekkel. Társakkal, felnőttekkel való együttműködés képességének fejlesztése. Megfelelő árnyalt kommunikáció kialakítása. Közös élményekre épülő tevékenységek megszervezése. A másság elfogadása. Olyan pedagógiai környezet kialakítása, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetessé válik.  Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon.  A gyermek számára biztonságot nyújtó megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer kialakítása.  A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakción keresztül a gyermek normarendszerének fejlesztése, amely a további fejlődési szakasznak, az iskolás kornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is.

13



5.3 Könyvtár Könyvtárunk elsődlegesen az intézményt és a város lakosságát szolgálja. A könyvtárhasználók köre a könyvtár kettős funkciójából eredően a JÉÁMK-ba járó általános iskolai tanulók, az intézményben dolgozó pedagógusok és a város lakói.

 Könyvtári játékaival, rendezvényeivel elősegíti a tanulók olvasásra és könyvtárhasználatra nevelését.

 Biztosítja a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek átadását egyéni és csoportos foglalkozásokon.

 Kapcsolatot tart Pécs város iskolai könyvtáraival, könyvtárosaival.  Az intézményben folyó közművelődési tevékenység sikerét a tanórán kívüli szabadidős lehetőségekkel szolgálja.

 Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését, részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

 Irodalmi, művészeti, tudományos ismeretterjesztő tevékenységet folytat, rendezvényeket, kiállításokat szervez. A könyvtárunkkal szemben felmerülő társadalmi, olvasói igények:  Az oktatással, tanulással kapcsolatban felmerülő igények az általános iskolai tanulás formáiban jelentkeznek.  A sokoldalúan tájékozott művelt ember igénye az önképzésre, önművelésre. A szakmai továbbképzésben, az átképzésben résztvevők, a pályázatot készítők segítése alapvető elvárás könyvtárunkkal szemben.  Az irodalom kínálta szórakozás, kikapcsolódás a szabadidő legkellemesebben való eltöltésének alapvető igénye. 5.4 Művelődési Ház Kozármisleny fejlődése egyrészt igényli, másrészt a lehetőséget is megteremti arra, hogy egy olyan művelődési központja legyen, amely képes teljes körűen segíteni és szolgálni a helyi társadalom önszerveződését. Ugyanakkor képes olyan szakmai kínálati csomagot összeállítani, amely nemcsak a helyi lakosság, de a környékbeli települések hosszú távú érdeklődését is felkeltheti. A kultúra területén is alapvető fontosságú, hogy az intézmény szolgáltatásait, termékeit a lehető legegyszerűbben, legkényelmesebben elérhessék partnereink. Ennek elemei: – a lehető legritkábban változó nyitvatartási idő, annak világos közzététele, – a nyitva tartás alatti folyamatos elérhetőség, – átlátható, a szükséges információkat könnyen elérhetővé tevő honlap, – magas színvonalú frontvonal: a fogadóterek kényelmesek legyenek, a mosdók tiszták, a ruhatári szolgáltatás megbízható stb.

14



A Művelődési Ház ifjúsági- és gyermekprogramokat is szervez, biztosítva ezzel, hogy a fiatal generáció szabadidejét saját képességeik, tudásuk fejlesztésére fordíthassák. A szervezett programok mellett kötetlen szórakozási lehetőséget biztosít.(játszóházak, filmklubok, számítógépes használat)

6. A nevelő-oktató munka szervezeti formái és tevékenységrendszere 6.1 Bölcsőde A bölcsődei tevékenységrendszert a gyermekek napirendje határozza meg, melyben gondozási-nevelési folyamatok váltják egymást. Színterei a csoportszoba és az udvar. Nincsenek csoportos foglalkozások, a gyermekek azzal játszanak, amivel akarnak. A gondozónő feladata támogatni az öntevékenységet, a kreativitást. Nem tanítjuk játszani a gyerekeket, szabadon próbálkozhatnak ötleteik megvalósításában. Elfogadjuk a bölcsődei nevelés-gondozás Országos Alapprogramja által meghatározott elvet, miszerint minden gyermek külön személyiség; individuum és szociális lény egyszerre. Fejlődő személyiség, akinek, sajátos, életkori és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. Célunk a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése családias, derűs légkörben, fizikai és érzelmi biztonság megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával. Személyiségének szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. A bölcsődében a nevelést – gondozást mindenben ehhez igazítjuk. A nevelés legfőbb területei a gondozási helyzetek és a játék. A bölcsődében eltöltött évek alatt alakítjuk ki az én-tudatot, ennek hatására indul meg a gyermeki öntevékenység és önállóság kibontakozása és fejlődnek szociális kapcsolataik. Nem támasztunk elvárásokat a gyerekekkel szemben sem az étkezés, sem a szobatisztaság, sem a beszéd tekintetében. Kisgyermek-nevelőink tisztában vannak azzal, hogy mindenki a maga ritmusában fejlődik, és senkit nem hasonlíthatunk a másikhoz. Fontosnak tartjuk a gyermek és kisgyermek-nevelő között kialakuló érzelmi kapcsolatot, hiszen az első kötődésnek döntő jelentősége van a későbbi személyiségfejlődésben. Világos, nagy csoportszobákban a sokféle színes játék- és mozgásfejlesztő eszköz biztosítja a gyermekek számára a játékot. Sokat tartózkodnak a levegőn, az árnyikával fedett teraszon vagy a füves kertünkben. A család segítése érdekében a szülők munkaideje alatt biztosítjuk gyermekeik számára a harmonikus, kiegyensúlyozott biztonságot nyújtó gondoskodást. 6.2 Óvoda Az óvodás gyermekek mindennapjaikat a számukra kialakított csoportszobában, tornaszobában, vagy az óvoda udvarán töltik. Kisgyermekkorban az idő nem osztható fel órarendszerű szakaszokra. Folyamatos, végtelen egész, hullámzó közege a belső és külső történéseknek. Az óvodások egész napos játék közben élik életüket, többnyire az általuk kezdeményezett és igen szeretett tevékenységeken, 15



élénken játszott játékokon keresztül szereznek egyre több ismeretet önmagukról és a környezetükről. A zene, a vizualitás, a mese-vers, a mozgás a játékok építőanyaga. E tevékenységek az óvónő által összeállított és előre megtervezett hetirend alapján történnek, beépülve a gyermekek napirendjébe. A kompetencia alapú nevelésben négy téma köré rendeződik a komplex fejlesztési terv. Ezek: - Levegő: július, augusztus, szeptember - Tűz: október, november, december - Víz: január, február, március - Föld: április, május, június Ezek a területek négy fő téma köré épülnek: család, élő és élettelen világ, jeles napok, közösségi nevelés és egyéni bánásmód. Irányított játékos testgyakorlásban is van részük óvodásainknak. Lényege az egyéni utánzásos cselekvés vagy a ritmikus együttmozgás. A tornaszobában szabadon játszhatnak a mozgásfejlesztő eszközökkel, eközben elsajátítják a testnevelés alapelemeit. Játékaink nagy részét a szabadban valósítjuk meg. Ehhez optimális lehetőséget nyújt a biztonságos, jó levegőjű udvar, EU-szabványos fajátékokkal. ● Logopédiai foglalkozások Szakképzett logopédus foglalkozik a beszédhibás gyermekekkel. Célja a beszédhibák kiküszöbölése az iskoláskor kezdetéig, és szükség esetén korai fejlesztés helyben való megoldása. A logopédus munkáját, logopédiai asszisztensünk segíti. ● Fejlesztő foglalkozások A Nevelési Tanácsadó javaslatára, illetve az óvónők ajánlása alapján szakképzett gyógypedagógus és pszichológus egyénileg foglalkozik a gyermekekkel. Célja a dyslexia prevenció, részképesség problémák feltárása, fejlesztése. ● Színházlátogatás A tanévben több alkalommal bábelőadások, színházlátogatások is szerepelnek a programok között. ● Séták-kirándulások Általában az óvónők által szervezett csoportos megmozdulások. A séták lakóhelyünk megismerésére, az évszakok jellegzetességeinek megfigyelésére irányulnak. Csoportkirándulásra a tanév végén kerül sor. ● Úszás Egész tanévben úszásoktatásban részesülhetnek az erre igényt tartó gyermekek. A tanfolyam díja önköltséges. ● Különfoglalkozások A felmerülő igényekhez igazodva nevelési időn kívül külön foglalkozások látogatására van lehetőség. Az ezeken való részvétel önkéntes, költségeit a szülők fedezik. 6.3. Könyvtár Az 95 m2 alapterületű könyvtárban a szabadpolcos tér nyújt lehetőséget a közel 7 000 könyvtári egység elhelyezésére. A könyvtár szolgáltatásait az állományunkba kerülő könyvek, folyóiratok, hangzó dokumentumok és a mellettük megjelenő elektronikus dokumentumok, alapozzák meg. 16



Gyűjteményét folyamatosan gyarapítja, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja. Az iskolai könyvtári funkció ellátásához gyűjteményét úgy alakítja, hogy az oktatás, nevelés folyamatának komplex eszköztárává váljon. A könyvtár az állományába kerülő dokumentumokat a mindenkor érvényben lévő rendeletek és szabványok alapján veszi nyilvántartásba. Könyvállományát ETO szerinti szakrendben, illetve a szépirodalmat betűjeles raktározási rendben tárolja a szabadpolcos térben és a raktárban. Az egyéb dokumentumokat (periodikum, hanglemez, CD és CD-ROM ) a szabványnak megfelelően veszi nyilvántartásba és raktári rendjükről gondoskodik.

 Segíti a JÉÁMK-ban folyó oktató-nevelő munkát, az óvoda, az általános iskola könyvtári ellátásával.  A könyvtár bázisa a korábban „többkönyvű”-nek, ma „forrásközpontúnak” nevezett oktatásnak.  Az utóbbi években megnőtt a dokumentumok iránti igény. Ennek oka a könyvek árának emelkedése, a továbbtanulás, a továbbképzés, az átképzés, a felnőttoktatás általánossá válása és nem utolsó sorban a tantervfejlesztés. Könyvtári Tájékoztatás:  A könyvtári felvilágosító, adatszolgáltató, irodalomkutató feladatok folyamatos szinten tartása.  A könyvtárlátogatók megfelelő tájékoztatása a beiratkozás feltételeiről és a könyvtár szolgáltatásairól. 6.4 Művelődési Ház A Janikovszky Éva ÁMK Művelődési Háza fejlesztését, munkáját úgy kell végezni, hogy az összhangban legyen a Budapesti Művelődési Központ által lebonyolított minőségfejlesztési rendszerrel. Így minden évben el kell végezni az alábbi két önértékelést, majd azok eredménye alapján, szükség esetén módosítani kell az intézményegység munkafolyamatait. 1. A közművelődési tevékenységek minőségorientációjának értékelését három szempont alapján végezzük: (a) partnerközpontúság, (b) tanulás és benchmarking, (c) folyamatos fejlesztés. Ezeket egy 6 fokozatú skála segítségével kell minősíteni. A skálával az értékelhető, hogy a közművelődési tevékenység gyakorlatába mennyire épült be (vált a szakmai tevékenység szerves részévé) a minőségszemléletet jelző tevékenység, és azt mennyire végzi céltudatosan a szervezet. 2. A szervezet tevékenységének értékelése mellett önmagának, a szervezetnek az értékelését az alábbi területek alapján kell elvégezni: (a) a szervezet vezetése milyen mértékben elkötelezett a szervezet irányításának folyamatos fejlesztésében; (b) a szervezet vezetése milyen mértékben valósítja meg az adatokra, tényekre építő stratégiai döntéshozatalt, s az ily módon kialakított stratégia miképpen jelenik meg a szervezet mindennapi tevékenységeiben; 17



(c) milyen mértékben valósul meg a szervezetben az emberi erőforrásokról való gondoskodás, miképpen jelenik meg a mindennapi működésben a folyamatos fejlesztés a munkatársak munkájának értékelésében és folyamatos továbbfejlesztésében. Munkaterületek 1. Művészet - Színház, irodalom, zene, tánc - Képző-, ipar-, fotóművészet - Multimédia-mozgóképkultúra 2. Kreativitás, önkifejezés, önművelés - Hagyományápolás, népművészet - Ismeretterjesztés - Családi programok - Aktív időskor 3. Gyermek és ifjúság - Elkötelezett szabadidő (iskolák, szociális intézmények non formális segítése) - El nem kötelezett szabadidő 4. Egészséges életmód - Környezettudatos életszemlélet (környezet- és természetvédelem) 5. Művelődő közösségek - Szakkörök, klubok, tanfolyamok - Öntevékeny felnőtt művelődő közösségek 6. Városi nagyrendezvények, állami ünnepek 7. Felnőttképzés 6.5 Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények             

születésnap vagy névnap megünneplése személyre szólóan, „Martin - nap” – lámpás felvonulás, tábortűz, Mikulás napjának megünneplése - „Mikulásvárás”, Advent: karácsonyi ünnepkör megünneplése, Farsang: jelmezes, játékos, táncos ünneplés, Szülők- Nevelők bálja, március 15. - közös felvonulás és zászlótűzés, Húsvét: húsvéti szokások és ajándékkeresés, Anyák napja: családi ünneplésre felkészítés, Gyermeknap, Évzáró ünnepély, Nemzeti összetartozás napja, Városi nagyrendezvények, állami ünnepek.

18



IV. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK A probléma-megelőző (prevenciós) gyermekvédelem legfontosabb "jelző intézménye" a bölcsőde és az óvoda. A gyermekek életük jelentős részét a nevelési-oktatási intézményben töltik. Testi tüneteikben, hangulatukban, viselkedésükben történő változás, fejlődésük minden hibája, szükségleteik minden hiánya megjelenik nálunk. Először, mint tünet, amit észre kell vennünk, és keresnünk kell a tünet mögött meghúzódó okokat. Ha ez nem történik meg időben, a tünetek súlyosbodnak és úgy jelennek meg, mint:  teljesítményzavar,  viselkedészavar, agresszió,  kapcsolatzavar. A gyermekvédelem az intézmény valamennyi nevelőjének feladata, kiemelten a gyermekvédelmi felelősöknek. A gyermekvédelem pedagógiai gyakorlatában fokozott figyelmet kell fordítani a gyerek személyiségének tiszteletére, az őszinteségre, a diszkrécióra, az intuícióra és empátiára, a toleranciára, a megértésre. Gyermekvédelmi felelős feladata:  a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartása,  a veszélyeztetettség okait feltáró felmérések készítése,  a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű gyermekek figyelemmel kísérése a nevelők, együttműködésével, szükség esetén intézkedés,  statisztika készítése (szükség szerint, pl. szociális intézkedésekhez, segélyekhez),  pedagógiai vélemény, jellemzések készítése (szükség szerint),  segélyek kiutalásának kezdeményezése. A gyermekvédelmi felelős illetve a nevelők kiemelt feladata a megelőzés, melynek kiindulópontja a felderítés, az okok keresése. A felderítés alapfeltétele, hogy a nevelő ismerje meg:  a gyermek személyiségét,  családi hátterét,  környezetét,  baráti és kortársi kapcsolatait. A felderítés utáni feladat a jelzés. Fontos, hogy a felderített probléma után időben kerüljön a jelzés a megfelelő szervezetekhez, szakemberekhez. A munka harmadik fázisa a támogatás, a megoldási lehetőségek, javaslatok kezdeményezése. Ezek:  Szükség szerint családlátogatás, nevelési tanácsadás, a szülők figyelmének felhívása, szülők figyelmeztetése.  A gyermek nevelési tanácsadóba irányítása.  Javaslat a szülőknek a kapcsolat felvételére a családsegítő szervezetekkel.  Javaslat a gyermek ideggondozói, pszichológiai vizsgálatára.  Segélykérelem kezdeményezése, segélylehetőségek ismerete. 19


    


Javaslattétel a gyámhatóságnak védő-óvó intézkedések megtételére. Pártfogó kirendelésének szorgalmazása a gyámhatóságon. Kezdeményezés a bíróság felé szükség szerint (pl. gyermek elhelyezése ügyében). Kezdeményezés a gyámhatóság felé a gyermek intézeti elhelyezésére. Súlyos esetben rendőrségi feljelentés (a gyermek súlyos veszélyeztetése, bántalmazása, zaklatása esetén).

V. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Szociálisan hátrányos helyzet jellemzése Kiemelt feladatunk segíteni a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ehhez először elemeznünk kell azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak a szociálisan hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: a) Családi mikrokörnyezet:  a család gazdasági helyzetéből adódó lakásviszonyok,  túlságosan alacsony egy főre jutó jövedelem,  a kulturális helyzet (a szülők alacsony iskolázottsága, a kultúra megbecsülésének hiánya, az önművelés lebecsülése),  családi hagyományok (hagyományokon alapuló kapcsolatok a családon belül és kívül, vallási, erkölcsi, szociális hagyományok, nevelési hagyományok),  a család élete, a családtagok magatartása (közös élmény a szülőkkel, nevelési módszerek, a gyermek helyzete a családban, a szülők erkölcsi magatartása, a nevelési-oktatási intézmény munkájának megítélése, közömbösség, életmód). b) Családi házon kívüli környezet:  az utca, a lakókörnyezet negatív hatásai,  helytelen viszony, kapcsolat kifogásolható magatartású, erkölcsű felnőttekkel. c) Intézményi környezetben:  az intézménybe naponta távolról való bejárás,  a nevelés hatékonyságának színvonala,  rossz nevelő-gyermek/tanuló viszony,  a gyerekek/tanulók nem megfelelő helyzete különböző közösségekben. A szociális hátrányok enyhítésének tevékenységi formái:    

Felzárkóztató, ill. tehetséggondozó programok szervezése. Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése. Táborozásokhoz, kirándulásokhoz lehetőségeinkhez képest helyet biztosítunk. Felvilágosítást nyújtunk a szociális juttatás lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadó órákon, családlátogatásokon.  Kapcsolatot tartunk a szolgáltató intézményekkel.  Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

20



VI. PARTNEREK- GYERMEK-PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI Az óvoda és bölcsőde folyamatosan nyitott a szülőkkel való együttműködésre. A napi kapcsolat mellett vannak szervezett formák is:  „Beszoktatás”: célja a gyermekek új környezethez történő alkalmazkodásának elősegítése közösen a szülőkkel.  Programok szervezése: ünnepek, kirándulások, kulturális események.  Nyílt napok: a szülők részt vehetnek a foglalkozásokon, betekintést nyerve gyermekük életére a közösségben.  Szülői értekezletek: az információcsere lehetőségét teremti meg.  Szülők klubja: segítséget, új ismereteket nyújt, tapasztalatcserét tesz lehetővé. .

VII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Az intézmény célja az egészségnevelés területén Intézményünkben minden lehetséges rendelkezésre álló eszközzel elő kívánjuk segíteni az egészséges környezet kialakítását a gyermekek és a dolgozók érdekében, együttműködve az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberekkel, szülőkkel, gyermekekkel egyaránt. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, a gyermekek személyi és mentálhigiénés nevelésének. A megelőzés területei:  egészséges táplálkozás,  szabadidő aktív eltöltése,  a rendszeres testmozgás igényének kialakítása,  a sportolás iránti igény kialakítása,  személyi higiéné,  lelki egyensúly megteremtése,  harmonikus kapcsolat embertársainkkal családon belül és kívül,  egészséges és biztonságos környezet kialakítása – környezetvédelem, Az egészségnevelés színterei:  kirándulások,  tematikus ismeretterjesztő előadások szülőknek,  rendszeres gyermekorvosi szűrések, oltások,  rendezvények – pl.: egészségnap, sportnap, sportversenyek,  mindennapos testnevelés (öt percben),  a foglalkozásokba naponta beépül a mozgásos játék, a tánc,  külön díjazásért, lehetőség van ovi-focin, szivacskézilabdán, kosárlabdán, úszáson, ritmikus sportgimnasztikán, gyermektornán való részvételre.

21



VIII. KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A környezeti nevelési program megvalósítását kompetencia alapú nevelés oktatás gyakorlatával kívánjuk megvalósítani. Ennek hatására:  A tudásbázis növekedésével változik a gyermekekben a környezetről alkotott felfogás. Átalakul a világról alkotott szemlélet. A gyermekek érzékenyebbé válnak a környezet problémáira.  A kompetencia alapú oktatás, az életvitel alakítása szükségessé teszi a környezetre való fokozott odafigyelést. Célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak az intézményegységeinket használó gyermekek és felnőttek. Ennek érdekében a gyermekekben ki kell alakítani:  környezettudatos magatartást és életvitelt,  személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt,  környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét, akaratát,  természeti és épített környezet szeretetét és védelmét,  egészséges életmód igényét, az ehhez vezető technikákat, módszereket. Feladataink  intézményegységeink udvarának és közvetlen környezetének folyamatos rendbetétele,  játszóház szervezése helyi egyesületek segítségével,  hulladékgyűjtés,  szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése,  egészségnevelési nap szervezése,  kirándulások, séták szervezése,  erdei óvodai programok szervezése, megvalósítása,  madarak etetése. Tevékenységi területek ● erdei óvoda, kirándulás ● kapcsolat a Vadvirág Egyesülettel ● Madarász-ovi ● ismerkedés a népi mesterségek hagyományaival ● pályázatok ● újságcikkek ● projektek: múzeum, állatkert, Planetárium

A környezeti nevelés szempontjából különösen fontos, hogy az intézményünk nyitott legyen, azaz szerves, integráns részét képezze az adott településnek. Megtervezésekor kiemelt figyelmet kell fordítani a város természeti és társadalmi- kulturális jellegzetességeire, adottságaira: a helyi értékek és gondok feltérképezésére. Külön feladat ezeknek a helyi értékeknek, adottságoknak az intézményegységek munkatervébe való beépítése, mind a 22



környezeti nevelés tartalmát, mind a hozzárendelt tevékenységrendszert illetően. (könyvek, segédanyagok, pályázatok, versenyek kiírása) – a helyi általános iskolával közösen. Ennek céljából fontos biztosítani mindenki számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassa a környezet megvédéséhez szükséges tudást, készséget, értékrendszert, pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, nemcsak az iskolában folyik, hanem az élet más színterein is. (család, óvoda, más intézményes és intézményen kívüli terület) Célunk, olyan emberek nevelése, akik a természetes és a társadalmi környezet szépségeire nyitottak, ezeket tudják értékelni, majd a természettel harmonikusan tudnak együtt élni. Egyszerű cselekedetekkel is jobbá és fenntarthatóbbá változtathatjuk a körülöttünk lévő világot. Elég, ha csak odafigyelünk. (pl: a szelektív hulladékgyűjtés, vizek tisztaságának óvása, állatvédelem) Fontos alapelv a nevelési hatások összehangolása, erősítve a szülők felelősségérzetét, hangsúlyozva a családi nevelés fontosságát. Lényeges elem, hogy a közös tevékenységek és programok alkalmával, a családokkal való kapcsolattartási együttműködési formáink alakulnak, megerősödnek, melyek jó alapot biztosítanak a sikeres együttneveléshez.

23



IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Janikovszky Éva ÁMK Pedagógiai Művelődési Programjának érvényességi ideje: 2013-2018. Elfogadás: a szakalkalmazotti testület 2/3-os többséggel fogadja el. Módosítása A program módosítását kell kezdeményezni:  jogszabályi változás esetén,  a szakalkalmazotti testület 2/3-ának kérésére. A módosítást a szakalkalmazotti testület fogadja el. Legitimáció Pedagógiai Művelődési Programot a szakalkalmazotti testület fogadja el és a köznevelési intézmény vezetője jóváhagyásával válik érvényessé. Ki kell kérni a Szülők Közösségének véleményét. Nyilvánosság Az JÉÁMK Pedagógiai Művelődési Programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A programot elhelyezzük:  Polgármesteri Hivatalban,  vezetői irodákban,  nevelői szobákban  az intézmény honlapján  könyvtárban

24



A Pedagógiai Művelődési Program elfogadása és jóváhagyása A szakalkalmazotti testület a Pedagógiai Művelődési Programot elfogadta. A szakalkalmazotti testület nevében: ph.

............................................... ÁMK igazgató

A szülői szervezet nevében: ……………………………… Szülői szervezet elnöke

Közalkalmazotti Tanács nevében ………………………………. KT. elnöke

25

Janikovszky Éva Általános Művelődési Központ 2013

Recommend Documents