Kilépve a sorból ravatalozó átépítés Dörgicse Krizsán András
Bors Eszter 2009. január 15. középületek krit ika i elemzése Marosi Bálint, Szabó Levente
Közeledés Az épület meglátogatása után, az anyaggyűjtés kapcsán felmerülő jogos kérdés, hogy vajon elegendő-e egy adott szempont szerint vizsgálni azt, helyes képet kapunk-e majd így. Úgy vélem, mindenképpen többféle síkon kellene közelíten i hozzá, hogy végül minden oldalról levonhassuk a következtetéseket, ítéletet mon dhassunk. Dolgozatomban sorra veszem a legfontosabb felmerülő kérdéseket a funkcióval, hellyel, az épülettel, átala kítássa l kapcsolatban, majd a tanulságokat összegezve alakul ki az ítélet. Elsőként a funkcióval, illetve a tervezővel kapcsolatban ismertetem a háttérinformációkat, majd a részletekben rejtező összefüggéseket. Ezek tudatában, a személyes benyomások fényében vizsgálom a konkrét épületet, s helyszínnel való kapcsolatát, végül érzékenyebb rész leteit, kiala kítását: formáját, tereit , megjelenését, épületszerkezett ani megoldásait.
Ravatalozó falun "Janáky István építész megszállott módon fordult a gyökér telen, sz inte spon tán módon sz ülető építészet felé. Több mint 800 db fotóval illusz trált kiá llításán találunk
garázs
formájú,
kocsi-mosóhoz
hasonlító
ravatalozót,
oromfalán
„Feltámadunk” feliratta l, puccos nyaralóra emlékeztetőt, nagy terasszal, vagy szinte csak egy hevenyészett mezőgazdasági épülethez hasonlítót.” 1 A falusi ravatalozó, mint épületfunkc ió egészen rövid múltra tekint vissza. A rég i szoká s szerint ugyanis a halottakat háznál ravatalozták fel. A temetés idejéig ott tartották, virrasztottak, imádkoztak mellette. Számos
népi szokás és babona
is kötőd ik az
eseményhez, melyek egyfa jta kísértet ies m isztikusságot kölcsönöznek neki. Ez a több száz éves hagyomány az 1960-as években szakadt meg, amikor állami rendeletben tiltották meg a halottak háznál tartását. Ekkor szaporodtak meg gomba módjára a falusi temetőkben a ravatalozók. De - érthető módon - a mély hagy ományokkal nem rendelkező ú j funkc ió elég nehézkesen találta meg magának a megfelelő formát. Kezdetben a falusiak nehezen barátkoztak meg a kialaku lt helyzettel, a ha gyományhoz való
rendkívül
erős
köt ődés
mellett
bizonyára
a
műhelyszerű, rideg épületek sem keltettek túl sok b izalmat. Úgy
gondolom,
emiatt
kü lönösen
fontos,
hogy
eleget
tudjunk a funkció működéséről, kötöttségeiről, t örténetéről.
1
Kri zs án An drá s: Hal hat at la ns ág … ( É pít és z f óru m, 2 0 0 7 n o v em be r 1 9 .)
„Isa por és hamu vagyunk” „Haraguvék Isten, és veté őt ezen munkás v ilá gba bele: és az lőn halá lnak és pokolnak fészke, és minden ő nemének. Kik azok? Mi vagyunk. Ahogy is ti látjátok szemetekkel: íme, egy ember sem múlaszthatja ezen vermet, íme, mind ahhoz járók vagyunk. Imádjuk Urunk Isten kegyelmét ezen lélekér t, hogy irgalmazzon őneki, és kegyelmezzen, és bocsássa minden ő bűnét!” 2 A halál értelmezése, feldolgozása az elmúlt néhány száz évben nagyon sokat változott. Ennek két kézen fekvő oka is van, ami véleményem szerint alapvetően meg határozza az emberek gondolkodásmódját. Egyik a halál, mint esemény gyakorisága az ember környezetében, a másik pedig az ennek tulajdon ított jelentőség . Míg akárcsa k száz vagy kétszáz évvel ezelőtt is sokka l gyakoribb volt a halandóság, gyermekek
és
felnőttek
körében
egyaránt,
ma
már
egyáltalán nem mindennapos jelen ség, ha valaki elveszít i testvérét vagy gyermekét. Ezért sokkal jobban félünk sa ját halálunktól, de hozzátartozóink elvesztésétől is. Sokan vannak,
akik
szeretnének
minél
inkább
menekülni
a
gondolattól, nem is észrevenni a szomorú tényt. A másik ok azt hiszem szintén magyarázatot ad az említett jelenségre is. Ez pedig a vallási szemléletváltás, vagyis in kább az ateizmus megjelenése, és más (nem keresztény) világvallá sok megismerése. Manapság az ember szabadon választhatja meg, hogy melyik egyház, felekezet tagja (ha az egyáltalán), hogy milyen elveket vall a túlvilággal kapcsolatban. A keresztény vallások azt hirdetik, hogy a halál ugyan a földi élet vége, de sokkal fontosabb, hogy az örök élet kezdete. Ezzel együtt azt is tudjuk, hogy akinek a föld i életben sanyarú, rossz sorsa volt, az a mennyben elnyeri jutalmát, az örök boldogságot . Úgy érzem ebben a hitben való megingás, a halálnak a teljes megsemmisüléssel való azonosítása sokkal sú lyosabbá és nehezebben feldolgozhatóvá teszi azt.
Tervező Krizsán András építész a Műegyetem (1986) után 1992-ben elvégezte a Vándoriskolát, majd tagja lett a Kós Károly Egyesülésnek. Ta lán ez is megmagyarázza, hogy erősen kötődik a vidéki, hagyományos építészethez, építésmódhoz; a Falufejlesztési Társa ság Építész Tagozatának elnökeként hivatásának tekinti ezen értékek megőrzését. Munká ja folytán, Pula főép ítészeként sok kötődése van a Balaton-felv idékhez, építészeti hagyományait, anyag- és szerkezethasználatát jól ismeri. Munkásságában több egyházi épülettel, több ravatalozóval is találkozhatunk: 1992-ben a pulai temetőkápolna, mely első ránézésre is sokkal in kább magán viseli a Vándoriskola stílusjegyeit, mint az elemzett épület, majd 2007-2008-ban a nagyvázsonyi ravatalozó épülete.
2
Hal ot t i b e sz éd és k öny ö rg és ( 1 1 9 2- 9 5)
Genius Loci A helyszín Dörgicse, csaknem ezeréves múltú fa lu a Balaton-felvidéken. Nép i építészetében a helyi építőanyagok található
lelhetők
világ os
fel,
sz ínű
megemlíteni,
h ogy
emlékkel
is
rendelkezik,
századi)
templom
szomszédságában
a
a
az
mészkő.
falu
a
főként
a
több
Fontos középkori
legrégebbi
ravatalozó
helyezkedik
el.
itt
(X I.
közvetlen A
helyszín
számomra nagyon kedves. A temető – régi szokás szerint – a falu szélén, a domboldalra telep ült, oldalában húzódik meg a ravatalozó épülete. Csodálatos kilátás nyílik a Balatonra , valamint a közeli d ombon elhelyezkedő erdőre is. Fontosna k tartom megemlíteni, mert szerintem a helyszínen sétálóknak meghatározó élmény ez a környezet mind a hangok, m ind illatok és látvány tekintetében is. Azt gondolom, h ogy a hely megfelelő hangulat ot biztosít egy őszi délutánon szerettein kre való csendes visszaemlékezéshez.
A részvét építészete „A felsődörgicsei ravatalozó á talakítása volumenében jelen téktelennek tűnő munka, de lehetőség az élet és halál misz tériumának, a lélek és test elválásának kifejezésére. Ennek eredményeként született a z épület végtelen egyszerűsége, nyelvezetének
koncentráltsá ga,
liturgikus
és
közösségi
kialak ításának
újszer űsége.” 3 Izgalmas,
lehetőségekkel
teli
munkának
találom
egy
meglévő (valósz ínűleg rossz á llapotú ) épület felújítását és egyben
„humanizálását”.
Manapság
egyre
több
munka
kapcsán merül fel annak fontossága, hogy a v égeredmény ne
csak
szép
elvárásainak
is
és
jól
eleg et
működő, tevő,
hanem
az
hangulatilag
emberek megfelelő
„kisugárzású” legyen. Külön ösen fontos ez eg y ravatalozó épületének felújításakor, a „hozzátartozók, barátok kísérte "utolsó föld i út" ugyanis épp ebből az épületből indul, s épp ebben
az
épületben
kell
rituálisan
sz embesülniük
egymással mindazoknak, akik a távozóval földi létében kapcsolatban állta k, s akik a távozó szellemét, emlékét ápolni hivatottak ezentúl. A részvét építészete ez, a szó szerint vett együttérzésé.” 4 A feladat jellegéből adódóan nem „hagyományos munkamódszerrel” van dolgun k, h isz a tervezőknek a lka lmazkodni kellett a kötöttségekhez. Legalapvetőbb a telep ítés, amin n em lehetett változtatni, ám ez kifejezetten szerencsés adottság volt. A telekhatár kissé 3 4
D r R e it h A ndr ás: F e ls őd ö rg i cs ei r av at al oz ó , át a lak ít ás ( É p ít é sz f ór um, 2 0 07 . o k t ób er 10 .) Sz ent pét e ri Má rt on: A r é szv ét é pít é sz et e ( N ép sz abad sá g, 2 0 0 3. áp ri lis 1 6.)
zavaróan közeli, de a tájolás és a tágabb környezet szempontjából az eredeti építmény alkalmas kiindulási alapot b iztosít. A teherhordó fala k helye is kötöttnek tekinthető, az épület kiterjedése az igényeknek megfelelő. Talán a legtöbb változást a tető- és födémszerkezeten érzékelhetjü k, az eredeti, h agyományos szerkezet helyett ugyanis egy üvegmennyezet került kialakításra, melyet egy „ellebegtetett” lapostető koronáz.
Formajegyek A zárt tömb elfordul az úttól, ezzel mintegy védelmezve a benne nyugvót és a gyászoló szűk családot a külvilágtól, a „zajtól” . Egyetlen – a funkcioná lisan kötelező kis nyugati ajtón kívül – nagy megnyitása a tó felőli kapu. Ezáltal az épület egész déli oldala szabaddá tehető, a belső
tér
összeköthető
a
jócskán
túlnyúló
tetővel fedett terasszal, s tágabb értelemben véve a tájja l is. Nagyon szépnek találom ezt a gesztust; talán lélektanilag is könnyebb lehet egy temetési szertartást átélni kellemesebb, természeti környezetben. Ezt az egységet erősíti a kapu előtt elterülő, viszonylag nagy területű fa borítású terasz, a környező tereppel egy szintben. A zárt és nyitott épületrész felett lebegő tető nagyon különös hatást gyakorol az emberre. Alatta állva az embernek az az érzése támad, mintha a Balaton egészen közeli lenn e, pille könnyűvé válva le lehetne lebegn i egészen a vízpartig. Az elemelt tömör tető megfelelő eszköznek bizonyul a ház és a terasz egységének szemléltetésére, talán a táj iránti tisztelet kifejezésére is. Az épület méretéből és formájából is adódóan igyekszik minél jobban beleillesz kedni a terepbe, illetve minél kevesebbet elvenni a kilátásból. A tömeget körbesétálva érdekes motívum tárul elénk. A keleti oldalon ugyanis a tető nem a falra támaszkodik, hanem kissé elhúzott fa oszlopsorra . Ezáltal egy fedett nyitott folyosó jön létre, mely eszköz készletében talán igen, működési szempontból azonban semmiképp sem hasonlítható a tornáchoz, hiszen a belső térrel nem áll kapcsolatban. Az adott körülmények kissé szerencsétlen összejátszása , hogy ez az elem egészen közel került a telekhatárhoz (és a nem külön ösebben esztétikus kerítéshez ). Az oszlopsor és a homogén kőfa l közötti szű k térben sétá lva különös érzés fogott el. Egészen kézzelfoghatóvá vált az átmeneti tér fogalma, egyben kettős értelmezést is kapott. Alkonyatkor ez az oldal már egyáltalán nem kap közvetlen napfényt, s talá n ennek eredménye is lehet, ez a kü lönös hatás. Számomra megnyugtató hangulatot teremtett, s úgy érzem megfelelő a mindennapi gondokat félretevő csendes emlékezésre. A tető két oldalának különböző alátámasztási módja a helyi adottságokhoz, a környezethez való érzékeny viszonyulással magyarázható.
A hosszan kinyúló előtető és a helyi kő haszn álata miatt felmerülh et a gondolat, hogy a közeli tihanyi ravatalozóva l (Kaszás Károly, 1978) hasonlítsu k össze az épületet. Nagyon egyértelműen bizonyíthatják a kapcsolatot Simon Mariann szavai is: „A ravatalozó pontosan megválasztott helyen ül a domboldalon, egyszerre beengedi a természetet és megnyílik felé. Természetes anyagokat, követ és fát használ, láthatóan emberkéz á ltal összeillesztve. Minden részlet ki van találva, végig van gondolva”. 5 A formai jegyekben ugyan sok hasonlóság fedezhető fel, ám hangulatában nekem mégis kicsit mást nyújt a két épület. A Dörgicsei ny itottabb, szabadabb érzetet sugall, míg Tihanyban sokkal zártabb, védett terek vesznek körül, egy fajta melegséget sugárzó lég kör. B izonyára a két munka között eltelt 30 év is szerepet játszik az effajta különbségek létrejöttében.
Kő Az épületet közelebbről vizsgálva talán a burkolat az első, amire jobban odafigyelhetünk. A meglévő tégla falazatra húztak rá egy új réteget (cementtel javított mészhabarcsba rakott dörgicsei terméskő). A világos sz ínű mészkő nagyon hasonlít a közeli templom
építőanyagához, a környéken
használják
kerítések,
házfa lak
sokszor
építésére.
A
helyszínen sétálgatva nagyon markáns jelenség nek bizonyult, elragadó
egy-egy volt ,
rég i
ismerős
fa l
látványa
egészen
támadt
bennem
érzés
Janáky szavait olvasva: „Pár éve új szenvedély támadt rám, kőfa lakat fotózok, mondván, h ogy most már kőből fogok tervezni, lássu k a kőfala kat. Figyelmemet látványára,
be sok
is
állít ottam
minden
mást
a
kőfelületek
kirekesztve
a
köréből. – Olyan ez, mint amikor a vadász nyúlra megy és lelki működését úgy szabályozza be, hogy a kisebb és nagyobb látószögű látványok megszámlálhatatlan sokaságából a nyúl kis szürke testének fét ise egyeduralkod óan és élesen emelkedjen ki. Vagy itt van Antonioni Nagyítás-film je, melyben a fotós minden érdeklődését a park képétől ha lványan, de rettenetesen elütő hu llára összpontosította. Amikor Nagyvázsonyba értem Mencshely felől jövet, semmit se láttam csak ezt a házat…” 6 A szín kissé kiemeli az épületet a környező növényzetből, ám nem zavaróan, inkább természetesen üt el t őle. Szimpatikus megoldásnak tartom a helyben alkalmazott anyagok megidézését, s a kő valamivel emelkedettebb külsőt kölcsön öz a portáknál még szokásos vakolatnál. A markáns fugaképzéssel ta lán valamennyit veszít az épület az elegán s megjelenéséből, ám szerintem tulajdon képpen szerencsés megoldás, hisz a fuga nélkül rakott (hátbetonos) kőburkolat nagyon kényes a kivitelezési h ibákra (pl. Krizsán András ravatalozó felú jítás, Nagyvázsony). 5 6
Sim on Mar ia nn: A h et v e ne s é v ek haz ai é pít é sz et e é s a k a rak t er Janák y I st v á n: A k ől ap ( A lap raj z, 19 9 8 . jú liu s)
Üveg Az épületet távolabbról figyelve nagyon tisztán elkü löníthetőek a szerkezeti elemek, s úgy vélem mindegyiknek kü lön szerepe, bizonyos jelent ése van. „E tudatos alkotói magatartás meghatározó, spirituális eleme az üvegmennyezet is: talán a föld i létünk (fizikai léten túli) lényegét sejtetõ em beri lélek
égiek
megépített fal
felé
kapcsolódó
metaforájaként…” 7
védettséget,
szabadságának
A tömör, vastag kő
stabilitást
ad
a
bent
tartózkodóknak, a könnyedebb fa nyílászárók és más kiegészít ő elemek jól illeszkednek a felá llított rendszerbe. A tető ped ig befejezi az épületet, sejtelmesebbé
teszi
a
belső
fényhatásokat.
Véleményem szerint a tömeg kis magassága miatt elengedhetetlen
ez
a
viszonylag
határozott
horizontális elem lezárásként, s nem utolsó sorban a terasz lehatárolásában is fontos szerepe va n. (Gyakorlati haszna pedig , hogy védi az üvegszerkezetet a mechanikai hatásoktól, túlzott koszolódástól.) A belső térben a kiala kítás miatt csak a sejtelmes fények érzékelhet őek, nem a mindennapokban megszokott irányból. Több ravatalozó is ismert , melyeknél a szokatlan fényhatások segítség ével érnek el emelkedett hangulatot (pl. Marte.Marte – ravatalozó, Batschuns). Az épület lezárása tulajdonképpen egy üveggerendákra támaszkodó üvegfödém (szerkezettervezője Dr Reith András). A fény a „lebegő” lapostető alatt, vízsz intes sávban, a vastag üvegen megszűrve jut a belső térbe. Vitatható lehet az üvegmennyezet és a mennyország, a túlvilág kapcsolatának túlság osan direkt párhuzama. Ám úgy érzem ez inkább egy építészeti gesztusként van jelen a műben, nem feltétlenül rendelkez ik önmagán túlmutató szellemi jelentéssel, mindössze a hatás emelkedettségét, komolyságát fokozza.
CsontCsont - váz Sokan lecsupaszított csontvázhoz hasonlítják az alkotást, kiemelv e, hogy igazi ereje a dísztelenségben rejlik. Valóban nagyon hatásosak az egyszerű elemek, s összeépítésük is kézenfekvő,
n em
túlbonyolított.
Szellemisége,
rendszere
egyáltalán nem kíván díszítést, nem is tűrné el azt. A látszó szerkezetek sugallhatják az élet-halá l rideg
ellentétének
gondolatát is, ám valószínűleg a tervezők c élja inkább a lelkiá llapotnak megfelelő kiüresedés, egyértelműség elérése volt. Érdekes folyamat lehetett a kis téglás, pusztán befogadó funkcióva l rendelkező tömeg átalakulása, ahog y a táj részévé 7
Múj dri c za P ét er: S zé l é s C s ont - R av at al oz ó , D örg i cs e ( Ma gy ar É pít őm űv ész et 2 0 07 / 4)
válik, megnyílik bizonyos irányokba, szerkezete fellazul, s egyben letisztul. Fontosna k tartom ezt a dolgozatom
elején említett probléma szempontjából is (az emberek
távolságtartás a funkciótól, újonnan épü lt ravatalozóktól). Könnyebb szerintem úgy egy ilyen épülettel „megbarátkozni”, hogy egyfa jta értelmet, értelmezést nyer, megtelik tartalommal. A „ kiürített garázs” helyett egy szakrális hellyé válik, mély, komoly érzelmekkel kommunikál. Építészeti eszközeiben ezt szerintem leginkább a tető, a fényhatások hangsúlyozzák, de a csupasz egysz erűség is lehet megrendítő, elgondolkodtató a szó pozitív értelmében. Furcsa a tervező egyéb munkáit is megismerve összevetni ezeket a dörg icseivel; számomra kissé más hozzáállást, g ondolati megközelítést mutat. A nagyvázsonyi, vagy még inkább a pulai ravatalozót szemlélve sokkal jobban ráismerünk a Vándoriskola mestereinek elveire, céljaira . A templomoknál és hason ló sza krális épületeknél helyénvaló gondolat, az emberek elkápráztatása, Isten dicsőségének megmutatása, szerintem e fun kciónál nem alapvető. Sokkal szimpatikusabbak az elemzett megoldás „halk szavai”, a kevés építészeti elem egyszerre rideg és fin om együttese. Ez a hatás léptékében is megnyilvánul, hiszen nem kíván messziről látható, markáns jellé válni - ez már csak a templomrom közelsége miatt is esetlen lenne-, mint pl. a Nagyvázsonyban többek által kritizált kereszt motívum.
Ítélet Alaposan megvizsgá lva a dörgicsei átala kítást, úgy
gondolom,
kortárs
hogy
elvárásoknak
magas
színvonalú,
megfelelő
a
minőségű
átalakítással van dolgun k. Az épület egyáltalán nem
hivalkodó
vagy
léptékéből
adódóan
jelentős, de minden bizonnyal fontosságát jelzi az is, hogy 2008-ban Médiadíjat kapott. Örülök annak is, hogy egyre t öbb magasabb színvonalú munka készül vidéken; talán így is könnyebbé válik
a
kortárs
építészet
megismertetése
(elfogadtatása) a „civil” közönséggel.
Ravatalozó átalakítása Megbízó: Dörgicse község Polgármesteri Hivatala Építész : Krizsán András okl. építészmérnök / MODUM Építésziroda Kft. Építész munkatárs: Csontó Judit okl. ép ítészmérnök Üvegszerkezeti szaktervező: Dr. Reith András okl. építészmérnök / ra-arch itects Kft. Statikus: Mózes László okl. építészmérnök Kivitelez ő: Németh József / NÉT-ÉP Kft Építés: 2006-2007.
Felhasznált irodalom: Krizsán András: Halhatatlanság… (Építészfórum, 2007 november 19.) http://www.epitesz forum.hu/node/7639 Janáky István: A kőlap Alaprajz, 1998. július Dr Reith András: Felsődörg icsei ravatalozó, átalakítás (Építészfórum, 2007. október 10.) http://www.epitesz forum.hu/node/7240 Szentpéteri Márton - A részvét építészete Népszabadság, 2003. április 16. http://www.epitesz forum.hu/node/2030 Mújdricza Péter: Szél és Csont - Ravatalozó, Dörgicse Magyar Építőművészet 2007/4 http://magyarepitomuveszet.mm-art.hu/hu/csarnok.php?lapszam=2007-4&id=865
Krizsán András: Halotti beszéd (Építészfórum, 2 008. november 7.) http://www.epitesz forum.hu/node/11047 Simon Mariann: A hetvenes évek hazai építészet e és a karakter http://arch.eptort.bme.hu/10/10simon.html Kós Károly Egyesülés http://www.koskarolyegyesules.hu http://www.vandoriakola.hu Dörgicse község honlapja www.d orgicse.hu Pula község hon lapja www.pu la.hu
