J O G S Z A B Á L Y F I G Y E L Ő 2010. AUGUSZTUS Magyar Közlöny 127. szám 224/2010. (VIII. 4.) Korm. rendelete
a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet módosításáról
A Kormány a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 24. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján módosította a 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet). A rendelet alapján módosult az állampolgársági kérelmek nyomtatványának adattartalma. A Korm. rendelet alapján a kérelmező köteles nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta‐e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt. A Korm. rendelet alapján a honosítási és visszahonosítási kérelemhez a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú kérelmezőnek magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet is csatolnia kell.
A Korm. rendelet megállapítja az állampolgársági vizsga díjának mértékét is, valamint azt hogy az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal. Magyar Közlöny 128. szám Magyar Közlöny 129. szám 2010. évi LXXXI. törvény
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról
Az Országgyűlés a kilakoltatással fenyegetett adósok lakhatási feltételeinek ideiglenes biztosítása érdekében a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény kiegészítéséről döntött. A törvény alapján a végrehajtó a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását – kivéve az ingatlan közös tulajdonának megszüntetése iránti ügyekben értékesített lakóingatlan kiürítését – a 182/A. §‐ban foglalt rendelkezések szerint, 2010. évben a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól a 2011. április 15‐éig terjedő időszakot követő időszakra halasztja el.
Magyar Közlöny 130. szám Az Alkotmány 2010. augusztus 11‐i módosítása
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 40/B. § (4) bekezdését az alábbiak szerint módosította:
„40/B. § (4) A Magyar Honvédség, a Rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, politikai tevékenységet nem folytathatnak, továbbá szolgálati jogviszonyuk fennállása alatt és annak megszűnését vagy megszüntetését követő három évig nem indulhatnak jelöltként az országgyűlési képviselők választásán, az európai parlamenti választáson, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán.” Az Alkotmány 2010. augusztus 11‐i módosítása
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról
Az Országgyűlés mint alkotmánymódosító hatalom a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 46. § (3) bekezdését, valamint 70/I. §‐át az alábbiak szerint módosította:
„46. § (3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, aki e tevékenysége során független, csak a törvénynek van alárendelve.”
„70/I. § (1) Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. (2) A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg.” 2010. évi LXXXVI. törvény
a közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról
Az Országgyűlés – többek között ‐ módosította a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvényt (Sztv.), a Büntető Törvénykönyvet, a Rendőrségről szóló törvényt.
Az Sztv. módosítása alapján az elzárás legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb tartama – a 24. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – hatvan nap, fiatalkorú esetén harminc nap. Az elzárás végrehajtása során a fiatalkorút a felnőtt korútól el kell különíteni. A módosítás alapján nincs helye elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül,
b) a terhesség negyedik hónapját elérő nő, tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő vagy fogyatékos, illetőleg folyamatos ápolást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.
Az Sztv. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépett: „(2) Önkormányzati rendelet ötvenezer forintban állapíthatja meg a pénzbírság legmagasabb összegét.” A törvény alkalmazásában a helyi bíróság jogkörében bírósági titkár is eljárhat.
Az Sztv. módosított 77. § (1) bekezdése helyébe alapján a rendőrség elzárással is sújtható szabálysértés esetén – ha tettenérésre kerül sor – az eljárás alá vont személyt gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából őrizetbe veheti. A tettenérésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a szabálysértés helyszínéről elmenekült elkövetőt a rendőrség az elkövetéstől számított 48 órán belül elfogja.
Az Sztv. módosítása következtében több tényállás esetében emelkedett a kiszabható pénzbírság összege, illetve az elzárással való büntethetőség több esetben bekerült az alkalmazható szankciók körébe. Magyar Közlöny 131. szám 2010. évi LXXXVIII. törvény
a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosításáról
A 2010. évi LXXXVIII. törvény átfogóan módosította a közbeszerzésekről szóló törvényt (a továbbiakban: Kbt.), mely szerint ha rendelet vagy utasítás olyan szabályokat tartalmaz szerződéskötés folyamatára, előzményeire, feltételeire, szerződés kötelező tartalmi elemeire vagy szerződés teljesítésére vonatkozóan, melyek nem egyeztethetők össze a Kbt. szabályaival, akkor a Kbt. hatálya alá tartozó ügyekben kizárólag a Kbt‐t kell alkalmazni. A módosítás szerint az ajánlatkérő minden egyes közbeszerzési eljárását – annak előkészítésétől az eljárás alapján kötött szerződés teljesítéséig terjedően – írásban, illetőleg – a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén külön, e törvény felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerint – elektronikusan köteles dokumentálni. Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzések Tanácsa vagy az illetékes ellenőrző vagy más illetékes szervek kérésére a közbeszerzéssel kapcsolatos iratokat megküldeni, illetőleg – a 20. § (1) bekezdés alkalmazása esetén – részükre hozzáférést biztosítani.
Az ajánlatkérő az ajánlatoknak a 83–87. §‐ok alkalmazását követő vagy – ha ezen rendelkezések egyikét sem kellett a közbeszerzési eljárásban alkalmazni, az eljárást lezáró döntést megelőző – 81. § (3)–(4) bekezdése szerinti elbírálására legalább háromtagú bírálóbizottságot köteles létrehozni, amely írásbeli szakvéleményt és döntési javaslatot készít az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárást lezáró döntést meghozó személy vagy testület részére. A bírálóbizottsági munkáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek részét képezik a tagok indokolással ellátott bírálati lapjai.
A módosítás kiterjed a hivatalos közbeszerzési tanácsadó bevonásának lehetőségére, a közbeszerzési tanácsadó feladataira.
A törvény szabályozza a felhívás és a dokumentáció elkészítése során, valamint az eljárás más szakaszába az ajánlatkérő által be nem vonható személyek és szervezetek körét.
Módosításra került az ajánlatkérő által a saját honlapon, illetve a Közbeszerzési Tanács honlapján kötelezően közzé teendő adatok, információk köre.
Ugyancsak módosultak az „egybeszámítás” szabályai is (Kbt. 40. § (2) bek.). Változás következett be a lehetséges ajánlattevők, alvállalkozók, erőforrást nyújtó szervezetek szabályozásában is, valamint a nem elektronikusan beadott ajánlatok formai követelményeiben is.
Az ajánlatok elbírálására, érvénytelenségére, az eredményhirdetésre vonatkozó egyes szabályok is módosultak, kiegészültek. Módosult a keretmegállapodásos eljárásra vonatkozó szabály.
A Kbt. módosítása kiterjed a nyílt, az egyszerű, a gyorsított eljárásokra egyaránt, továbbá érinti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának szabályait is. 2010. évi LXXXIX. törvény
egyes egészségügyi és szociális tárgyú törvények módosításáról
A törvény – többek között – módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) egyes rendelkezéseit.
Így pl.: az Szt. 36. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosult: „36. § (2) Közcélú munkavégzés keretében a) az a települési önkormányzati feladat, amelynek ellátásáról a települési önkormányzat jogszabály vagy önkéntes vállalása alapján költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet útján gondoskodik, b) költségvetési szerv, önkormányzat többségi tulajdonában álló gazdasági társaság, társadalmi szervezet által ellátott, jogszabályon alapuló helyi önkormányzati feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, c) költségvetési szerv, a Magyar Állam egyszemélyes tulajdonában álló gazdasági társaság, az állam többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy társadalmi szervezet által jogszabály alapján ellátott állami feladat, amelynek ellátásában a települési önkormányzat megállapodás alapján közreműködik, továbbá d) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a szükség‐, veszély‐ vagy katasztrófahelyzetből eredő kár esetén a helyreállítással kapcsolatos feladat látható el.
Módosította a törvény a házi segítségnyújtás igénybevételét megelőző eljárás szabályait, valamint az idősotthoni ellátásra irányul kérelem gondozási szükségletének vizsgálatára vonatkozó szabályokat is.
Változott az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésének szabályai is. Módosult a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt) is szintén az egyházi kiegészítő támogatás megtérítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében. Magyar Közlöny 132. szám 2010. évi XC. törvény egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról • A törvény szabályozza az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás feltételeit, meghatározza a háztartási munka fogalmát, a foglalkoztató bejelentési kötelezettségét. • Bevezetésre kerül a magánszemély egyes jövedelmeinek különadója, amely szerint – meghatározott összeg felett ‐ 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a végkielégítéseket és egyes jövedelmeket. A szabályozás a 2010. január 1‐jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik. A törvény szerint október 1‐jétől kell megfizetni ezt a különadót. • 2010. július 1‐jétől visszamenőlegesen csökken a társasági adó mértéke. • Az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás illetékmentessége kerül bevezetésre, a rendelkezést az öröklést érintően azokra az ügyekre is alkalmazni kell, amelyeket július 1. napján az Adó‐ és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal jogerősen még nem bírált el. • A törvény hatályon kívül helyezi a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, így azt a második félévben már nem kell fizetni. • Mentesül a magánszemély adózó – kivéve az egyéni vállalkozót és a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kereskedelmi kapcsolatot létesítőt – az adószám megszerzéséhez előírt bejelentési kötelezettség teljesítése alól, ha kizárólag az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti ingatlan‐bérbeadási (haszonbérbe‐ adási) tevékenységet folytat és az általános forgalmi adót érintően nem él az adókötelessé tétel jogával. • Az Art módosításával megállapítja a törvény „A Széchenyi Kártya Program keretében vállalt állami viszontgaranciára vonatkozó különös szabályokat”. • 2010. szeptember 1‐jétől lép hatályba az a szabály, amely alapján a közszférában bevezetik a kétmillió forintos havi bérplafont. A Magyar Nemzeti Bank, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke esetében azonban a kihirdetést követő nyolcadik naptól él a szabályozás. • Bevezeti a törvény az ún. banki különadót is, amelyet a bankoknak, biztosító intézeteknek, pénzügyi szervezeteknek először szeptember 30‐ig, másodszor pedig december 10‐ig kell befizetni. • Tartalmazza a 2010. évi XC. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) és egyes kapcsolódó törvények módosítását, valamint hatályon kívül helyezi a költségvetési szervek jogállásáról szóló törvényt. Az Áht. kiegészítésre kerül, mely alapján meghatározásra kerül – többek között – a költségvetési szerv irányító szerve, a helyi önkormányzati és kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve, illetve az irányító szerv
vezetőjének fogalma. Módosításra kerülnek a törzskönyvi nyilvántartásra vonatkozó szabályok, az Áht. VII. fejezete helyébe új rendelkezés lép, amely a költségvetési szervek működését és gazdálkodását szabályozza. • Módosul a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 95/B. § (6)–(9) bekezdése helyébe, amely alapján ¾ az Önállóan működő és gazdálkodó közgyűjtemény vezetője az lehet, aki a 95. §‐ban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettségen túlmenően államháztartási, vezetési ismeretekkel és vezetői gyakorlattal rendelkezik, továbbá az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. Az előírt képesítést a 2010. január 1‐je után létrejövő új megbízások esetén a megbízást követő 1 éven belül, a 2010. január 1‐jén érvényben lévő és még legalább 2 évig tartó megbízások esetében 2011. december 31‐ig kell megszerezni. Amennyiben a képesítés megszerzése nem történik meg, a megbízás e törvény erejénél fogva megszűnik. • A beruházások megvalósításához kapcsolódó engedélyezési eljárások egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosítása keretében módosításra került az illetékekről szóló törvény, amely alapján illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő bontási, elvi építési, építési, módosított építési és használatbavételi engedélyezési eljárás, valamint az eljárásban közreműködő szakhatóságok eljárása. • Módosítja a törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) több rendelkezését, így például a településrendezési eszközökre, az építési és a használatbavételi engedélyre vonatkozó szabályokat. • A Ket. módosítása alapján a hatóságnak közmeghallgatást kell tartania , ha az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. § (5) bekezdés alapján ügyfélnek minősülő szervezet vesz részt, kivéve, ha törvény másként rendelkezik.
• A Polgári Törvénykönyv módosításának következtében természetes személy – ide nem értve az egyéni vállalkozót – devizában nyilvántartott, vagy nyújtott (deviza alapú) kölcsönszerződéséből keletkező hitelét a természetes személy tulajdonában álló ingatlanára jelzálogjogként nem lehet feljegyezni, vagyis megszűnik a devizában történő jelzálog hitelezés lehetősége. • A Munka Törvénykönyve módosítása alapján meg kell téríteni a munkavállalónak azt a kárát is, amely nem vagyoni kár. Ahol 2010. március 31‐ét követően az Mt. 177. § (2) bekezdése alapján nem vagyoni kár megtérítéseként sérelemdíj iránti igényt nyújtottak be, azt nem vagyoni kártérítésként kell elbírálni.
226/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet
az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról
A Korm. rendelet módosítja az Ámr. hatályára vonatkozó rendelkezést, amely alapján az Ámr. hatálya kiterjed – többek között ‐ a költségvetési főfelügyelőre, költségvetési felügyelőre is. A rendelet meghatározza, hogy a költségvetési szervet gazdálkodási jogkörük alapján önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervként kell besorolni. Módosításra kerülnek a költségvetési szervek létrehozására, alapítására, az alapító okirat tartalmára vonatkozó rendelkezések. Módosulnak a kötelezettségvállalásra ellenjegyzésre, szakmai teljesítés igazolására, érvényesítésre vonatkozó szabályok is.
Az Ámr. módosítása szerint nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozása van, ha jogszabály, a pályázati felhívás, vagy a támogató úgy rendelkezett, hogy a támogatási igény benyújtásának feltétele a támogatás igénylőjének köztartozás‐mentessége.
Az Ámr. IX. fejezetében a költségvetési főfelügyelőre, költségvetési felügyelőre és a biztosra vonatkozó szabályok kerületek meghatározásra.
Az Ámr. további módosításai részletesen kiterjednek a költségvetési gazdálkodás és elszámolás szabályaira, a kincstári elszámolásra, a helyi önkormányzatok, kisebbségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások finanszírozására, gazdálkodására. 227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet
a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról
A rendeletet kell alkalmazni a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzettel érintett és megnevezett településeken a veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építési követelményekre, a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven belül induló első fokú és az ezt követő másodfokú építésügyi hatósági eljárásra (a továbbiakban: kivételes építésügyi hatósági eljárás), az építésügyi hatósági ellenőrzésre, az építészeti‐műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeire, a tervpályázati és tervtanácsi eljárásokra, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységre.
A rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységre a külön jogszabályok rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ha az építésügyi hatóságként kijelölt települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági feladatok – határidőre történő szakszerű – ellátására nem rendelkezik megfelelő létszámú köztisztviselővel, vagy a kivételes építésügyi hatósági eljárásban előírt követelményeket nem tudja teljesíteni, akkor a kivételes építésügyi hatósági ügyeket – a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül – ügyintézésre átadja a megyeszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.
(A megyeszékhely települési önkormányzat jegyzője az átadott kivételes építésügyi hatósági ügyben köteles eljárni.
A Korm. rendelet megállapítja a kivételes építésügyi hatósági eljárások közös szabályait.
A szakhatóság a kivételes építésügyi hatósági eljárás során köteles szakhatósági állásfoglalását az építésügyi hatóság által összehívott helyszíni szemlén megadni. Megjelenés vagy az állásfoglalás megtételének hiányában – ha ellenérdekű ügyfél az eljárásban nem vett részt – a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. Az első és másodfokú építési, fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje főszabály szerint huszonkét munkanap.
A Korm. rendelet szabályokat az általánostól eltérő szabályokat állapít meg az építési engedélyezési és használatbavételi engedélyezési eljárásra is.
A rendelet szerint a kivételes építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező építési beruházás esetében nem kell tervpályázati eljárást lefolytatni, a kivételes építésügyi hatósági eljárást megelőzően nem kell tervtanácsi véleményezési eljárást lefolytatni
A kivitelezési tevékenység eltérő szabályai szerint a kivitelezési dokumentációt nem kell tervellenőrnek ellenőriznie. 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet
az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról
Az építési beruházások egyszerűsítése érdekében a Korm. rendelet módosította – többek között – • Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.), • A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.), • A területrendezési hatósági eljárásokról szóló 76/2009. (IV. 8.), • Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.), • Az építési beruházások megvalósításához szükséges eljárások integrált intézésének részletes szabályairól és a közreműködő hatóságok kijelöléséről szóló 194/2009. (IX. 15.) Korm. rendeleteket. Magyar Közlöny 133. szám
229/2010. (VIII. 16) Korm. rendelet
egyes szociális tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Korm. rendelet módosította – többek között ‐ a személyes gondoskodás igénybevételével kapcsolatos eljárásokban közreműködő szakértőkre, szakértői szervekre vonatkozó részletes szabályokról szóló 340/2007. (XII. 15.) Korm. rendeletet.
A rendelet módosítása szerint a gondozási szükséglet vizsgálatát a szolgáltató, intézmény vezetője végzi. Ha a helyi önkormányzat vagy a társulás a házi segítségnyújtást szakfeladatként nyújtja, a szolgáltatást igénylő személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a személyes gondoskodásban közreműködő szakképzett szociális gondozót vagy vezető gondozót kér fel szakértőnek. Ha nincs olyan szolgáltató, intézmény, amely a településen házi segítségnyújtást biztosít, a szolgáltatást igénylő személy (törvényes képviselője) a jegyzőnél kérheti a gondozási szükséglet megállapítását. A jegyző – a kérelem beérkezését követő tizenöt napon belül – a szakképzett szociális gondozókra vagy vezető gondozókra jogszabályban meghatározott képzettséggel rendelkező személyt kér fel szakértőnek, aki a vizsgálatot a felkérést követő harminc napon belül végzi el.
Módosult az egyházi és nem állami fenntartású szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók normatív állami támogatásáról szóló 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet, mely módosítás az állami normatív támogatással kapcsolatos szabályokat érinti. Magyar Közlöny 134. szám 8/2010. (VIII. 18.) KIM rendelet
a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról szóló 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet és a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán történő végrehajtásáról szóló 5/2010. (VII. 16.) KIM rendelet módosításáról
A rendelet alapján a 35/2009. (XII. 30.) ÖM rendelet Mellékletének 21. mintája helyébe az 1. melléklet lép, az 5/2010. (VII. 16.) KIM rendelet 1. mellékletének 6. mintája helyébe a 2. melléklet, 8. mintája helyébe a 3. melléklet, 34. mintája helyébe a 4. melléklet és 36. mintája helyébe az 5. melléklet lép.
A rendelet 2010. augusztus 19‐én lép hatályba, és 2010. október 3‐án hatályát veszti. Az illetékes választási iroda vezetőjének e rendelet hatálybalépését követően haladéktalanul, írásban tájékoztatnia kell a 2010. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, a kisebbségi önkormányzati képviselő választásán, valamint a 2010. szeptember 19. és október 3. napjára kitűzött időközi országgyűlési képviselő‐választáson az e rendelet hatálybalépése előtt jelöltként bejelentett személyeket arról, hogy az Alkotmány 40/B. §‐a (4) bekezdésének módosulása következtében a passzív választójog feltételei megváltoztak. Magyar Közlöny 135. szám Magyar Közlöny 136. szám
Magyar Közlöny 137. szám 233/2010. (VIII. 30.) Korm. rendelet
a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézményfenntartókat megillető kiegészítő támogatás igénylésének, megállapításának, folyósításának, elszámolásának, ellenőrzésének rendjéről szóló 170/2010. (V. 12.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépéséről
A Kormányrendelet alapján nem lép hatályba a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézményfenntartókat megillető kiegészítő támogatás igénylésének, megállapításának, folyósításának, elszámolásának, ellenőrzésének rendjéről szóló 170/2010. (V. 12.) Korm. rendelet 1–12. §‐a és 15. § (1) bekezdése. 72/2010. (VIII. 30.) ME határozat
a regionális államigazgatási hivatalok vezetőinek felmentéséről
A Miniszterelnök ‐ a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára ‐ 2010. augusztus 31‐ei hatállyal
dr. Dombovári Ottót, a Közép‐magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét, dr. Gelencsér Józsefet, a Közép‐dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét, Hoffmanné dr. Németh Ildikót, a Dél‐dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét, dr. Kerekes Editet, az Észak‐alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét, dr. Németh Évát, a Nyugat‐dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét és dr. Siket Juditot, a Dél‐alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal vezetőjét e munkaköréből felmentette. 73/2020. (VIII. 30.) ME határozat a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok vezetőinek kinevezéséről
A Miniszterelnök ‐ a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára ‐ –2010. szeptember 1‐ jei hatállyal
Ágh Ernőnét a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Balás Istvánt a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Balogh Ibolyát a Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Bércesi Ferencet a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Gulyás Imrét a Békés Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, Haszonicsné dr. Ádám Máriát Budapest Főváros Közigazgatási Hivatala vezetőjévé, dr. Józsa Veronika Máriát a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Kovács Miklósné dr. Molnár Ilonát a Bács‐Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Lukács Irént a Borsod‐Abaúj‐Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé,
dr. Nagy Zsuzsannát a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Nagylaki Csillát a Veszprém Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, Nagyné dr. László Editet a Győr‐Moson‐Sopron Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Neszményi Zsoltot a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Polner Eörsöt a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé, dr. Sifter Rózsát a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé és Tóthné dr. Menczel Zsuzsannát a Komárom‐Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjévé kinevezte. Magyar Közlöny 138. szám 234/2010. (VIII. 31.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat érintő egyes kormányrendeletek módosításáról
A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok „visszarendeződéséből” adódan több Kormányrendelet módosítására került sor, főként a regionális államigazgatási hivatal, illetve a kormány általános hatáskörű szerve elnevezések módosulása miatt.
A Kormányrendelet alapján nem lép hatályba az egyes közszolgálati jogviszonnyal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 207/2010. (VI. 30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja és 9. § (4) bekezdése. Nem lép hatályba a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet 3. § (6) bekezdése.
A Kormányrendelet mellékletei meghatározzák – többek között ‐ a Kormánynak a „Magyar igazolvány”, valamint a „Magyar hozzátartozói igazolvány” kézbesítésében közreműködő, a diákkedvezmények megállapítására irányuló eljárásban közreműködő általános hatáskörű területi államigazgatási szerveit, továbbá a pedagógus‐ és oktatói kedvezmények megállapítására irányuló eljárásban közreműködő általános hatáskörű területi államigazgatási szerveit. 5/2010. (VIII. 31.) OVB állásfoglalás
az Országos Választási Bizottság egyes állásfoglalásai szövegének megállapításáról és egyes állásfoglalásainak hatályon kívül helyezéséről
Az Országos Választási Bizottság – 2010. augusztus 17‐én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 90/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 99/K. § (5) bekezdésének a) pontjában, 105/A. § (4) bekezdésének a) pontjában, 115/I. §‐a (8) bekezdésének a) pontjában, 115/P. § (5) bekezdésének a) pontjában, 124/A. § (3) bekezdésének a) pontjában, 131/A. § a) pontjában és 143/A. § (4) bekezdésében írt hatáskörében eljárva az alábbi állásfoglalást adta ki:
I. Az Országos Választási Bizottság eddigi állásfoglalásait felülvizsgálva megállapította, hogy a korábban kiadott OVB‐állásfoglalások egy része a jogszabályok változásai miatt idejét múlt megállapításokat tartalmaz.
II. Az I. pontban leírtakra tekintettel az Országos Választási Bizottság
a 3/1998. (III. 18.) OVB állásfoglalás, a 6/1998. (IV. 1.) OVB állásfoglalás, a 8/1998. (IV. 24.) OVB állásfoglalás, az 1/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás, a 3/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás, az 5/2002. (II. 7.) OVB állásfoglalás, a 15/2002. (IV. 7.) OVB állásfoglalás, a 19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalás, a 25/2002. (IX. 26.) OVB állásfoglalás, a 2/2003. (II. 21.) OVB állásfoglalás, a 3/2003. (II. 21.) OVB állásfoglalás, a 2/2004. (III. 24.) OVB állásfoglalás, a 4/2004. (IV. 29.) OVB állásfoglalás, az 1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalás, a 4/2006. (II. 16.) OVB állásfoglalás, a 8/2006. (III. 28.) OVB állásfoglalás, a 15/2006. (IV. 23.) OVB állásfoglalás, a 18/2006. (VI. 21.) OVB állásfoglalás, a 23/2006. (IX. 11.) OVB állásfoglalás, a 24/2006. (IX. 17.) OVB állásfoglalás, a 25/2006. (IX. 21.) OVB állásfoglalás, a 26/2006. (XII. 5.) OVB állásfoglalás, a 2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás, a 7/2008. (VI. 25.) OVB állásfoglalás, az 1/2010. (II. 25.) OVB állásfoglalás és a 2/2010. (III. 11.) OVB állásfoglalás szövegét – a jogszabályok hatályos rendelkezéseivel összhangban – a melléklet szerint állapította meg.
Az állásfoglalás közzétételével egyidejűleg hatályát veszti a 23/2002. (IX. 9.) OVB, az 5/2003. (IX. 18.), a 3/2006. (II. 9.) OVB, a 10/2006. (III. 30.) OVB, a 20/2006. (VII. 4.) OVB, a 22/2006. (IX. 7.) OVB, és a 3/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás. Nyíregyháza, 2010. augusztus 31. Szenderákné dr. Tallai Mária vezető‐főtanácsos
