MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Hadtudományi Bizottsága
J E G Y Z ŐK Ö N Y V Az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottsága 2011. január 20-án tartott üléséről
Az MTA IX. Osztály Hadtudományi Bizottság 2011. január 20-án, 14.00-kor a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Intézményi Művelődési Otthonában megtartotta ülését. Jelen volt 18 bizottsági tag (ebből 12 főDSc, MTA doktora), távol volt 13 bizottsági tag. Jelen volt: Ács Tibor, Deák János, Dombrády Loránd, Felházi Sándor, Halász László, Kende György, Kőszegvári Tibor, Lakatos László, Matus János, Munk Sándor, Óvári Gyula, Padányi József, Sándor Vilmos, Solymosi József, Szabó József, Szabó Miklós, Szenes Zoltán, Ungvár Gyula Távol volt: Bolgár Judit, Csikány Tamás, Csatári Sándor, Gőcze István, Harai Dénes, Holló József, Horváth Miklós, Michelberger Pál, Nagy Tibor, Simai Mihály, Svéd László, Szabó János, Tömösváry Zsigmond NAPIREND 1. Lukács László doktori ügye Felelős: Szenes Zoltán elnök 2. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozásának helyzete, a hadtudomány és katonai műszaki tudományok helye az átalakulásban Előadó: Lakatos László tag 3. Időszerűügyek Felelős: Szenes Zoltán elnök, Felházi Sándor titkár
Szenes Zoltán elnök köszöntötte Lakatos László (főtitkár) bizottsági tagot, aki vállalta, hogy tájékoztatót tart a Hadtudományi Bizottság tagjainak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásának helyzetéről a decemberi kormányhatározat alapján.
2 2012. január 1-jén megalakul a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), s ennek részeként működik tovább önálló karokként a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Kara. Állami feladat a nemzeti közszolgálati egyetem létrehozása. Szükséges, hogy a bizottság képet kapjon az elképzelésekről, teendőkről, határidőkről, amelyek a hadtudomány és a katonai műszaki tudomány előtt állnak. Lakatos László elmondta, hogy megalakult egy munkacsoport, melynek vezetője Padányi József. Az NKE létrehozásáról már kormányváltáskor volt elgondolás és koncepció a kormányzati vezetők körében. A kormány a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a korábbiaknál összehangoltabb és tervezettebb utánpótlásképzést akar megvalósítani. Az üléssorozat (3 ülés) 2010. július 06-án kezdődött. A munkában Belügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, valamint a Rendőrtiszti Főiskola vettek részt. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapításáról szóló kormányhatározat végrehajtásának tárcaközi koordinálására, valamint az átalakulással kapcsolatos ügyek egyeztetésére létrejött tárcaközi munkacsoport vezetésére Kis Norbert Józsefet, a Nemzeti Közigazgatási Intézet főigazgatóját 2010. január 1-jei hatállyal nevezték ki miniszteri biztosként. Kiss Norbert, a Corvinus Egyetem rektorhelyettese 1998-2002 között az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjeként vezette az akkori összevonásokat a Közgazdaságtudományi Egyetem a Kertészeti Egyetem és az Államigazgatási Főiskola között. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2012. január 1-jén alakul meg. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara 2012. szeptember 1-jétől a Nemzeti Közszolgálati Egyetem keretében, annak karaiként – a képzési szerkezetüket megőrizve – fognak működni. A hadtudomány eddig művelt fellegvára Magyarországon a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. Tovább kell vinni az értékeket a hadtudomány területén. 2011. február végére el kell készülni annak a külön törvénynek, amely csak Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szól. Az új Felsőoktatási Törvény márciusban a parlament elé kerül, s ezzel párhuzamosan lép életbe a NKE-re vonatkozó törvény is. Speciális szabályok miatt február végére a három tárcának el kell készíteni a jogszabálytervezetet. Folyik az együttműködés a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE), a rendvédelmi és rendészeti felsőoktatást képviselőRendőrtiszti Főiskola (RTF) és a Budapesti Corvinus Egyetemtől különváló, a közigazgatási felsőoktatást alaptevékenységként folytató Közigazgatástudományi Kar (BCE KIK) között. Az egyetem megalakulását az Országgyűlés által márciusban elfogadandó létesítési és átalakulási törvény, valamint a júniusban elfogadandó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezetéről és működéséről szóló jogszabály rendezi majd. Mivel a három egyesülőintézmény a Magyar Akkreditációs Bizottság által akkreditált, integrációjuk nem igényel újabb eljárást. Padányi József elmondta, hogy a főtitkár vezetésével egy munkacsoport jött létre.
2
3 Munkacsoport tevékenysége arra irányul, hogy az egyetemet felkészítse erre az egyesülésre az intézményi hagyományok megőrzése mellett, szoros oktatási és kutatási integrációval. Alapvetőfeladat az új egyetem létrehozására vonatkozó ütemezés kidolgozása, a szerteágazó érdekek összehangolása. Olyan struktúrát kell kialakítani, amely a leendőnemzetvédelmi katonai kar érdekeit szolgálja, biztosítja a zökkenőmentes átmenetet, továbbá hogy az oktatásban, kutatásban a lehetőlegkisebb törés következzen be. A kormányhatározatban nagyon konkrét határidők vannak. A kerethatáridő2012. január 1., amikor létrejön az új egyetem és 2012. szeptember 01, amikor elkezdődik a képzés az új egyetemen. 2010. február 28-ig egy megvalósíthatósági tanulmányra alapozott törvényjavaslatot kell letenni az asztalra. 2011. július 30-ig speciális rendszabályokat kell kidolgozni az egyesüléssel kapcsolatban, amelyek érintik a honvédségi közalkalmazottakat, honvédtiszteket, leendőtiszteket. Meg kell találni a működésnek azokat a formáit, ami a lehetőlegkevesebb érdeksérelemmel járnak. Tisztázni kell az oktatók és hallgatók jogállását, a szervezet irányítására, működésére vonatkozó részleteket. Meg kell vizsgálni azt is, hogy egy negyedik kar (diplomata képzés) létrehozásának milyen realitása van. Egyenlőre kiforratlan elképzelésnek tűnik, de a feladatrendszerben szerepel. Előzetes elképzelések szerint a leendőNemzetvédelmi Kar három intézetet foglal magába, a Hadmérnöki Intézet, a Hadtudományi Intézet, illetve a Társadalomtudományi és Védelmi Tanulmányok Intézet. Hadmérnöki Intézet foglalná magába azokat a területeket, amelyeket ma a Bolyai János Hadmérnöki Kar művel, a Hadtudományi Intézet a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar feladatait, a Társadalomtudományi és Védelmi Tanulmányok Intézetbe azokat a társadalomtudományi diszciplínákat soroljuk, amelyek most is megtalálhatóak a karokon. Az egyetem kiemelt értékei a doktori iskolák, amelyek a létrehozott katonai kar dékán közvetlen alárendeltségben működnének tovább. Meg kell vizsgálni, hogy milyen platformokat lehet találni a másik két karral történőegyüttműködésre, melyek azok az oktatási területek, ahol a szinergiákat meg lehet találni. Hallgatói igény szerint foglakozni kell az áttanításokkal, az áthallgatásokkal. Számos kérdést kell megvizsgálni a működés személyes és tárgyi feltételeit tisztánlátásához. A képzési portfolió, a kutatási portfolió, a szervezetfejlesztés, szolgálatfejlesztés és az Egyetemi Központ kialakítása. A magyar felsőoktatásban elfogadott a rektori rendszer. Az új egyetemet rektor vezeti, döntéshozó testülete a szenátus. Az Egyetemi Központ nem a három telephely egyikén lesz, hanem egy negyedik helyen. Nagyon fontos, hogy a központi vezetésben, a ZMNE érdekei hol és milyen szinten jelennek meg. Még el nem döntött tény, hogy milyen közös szervezetek jönnek létre az új egyetemen (pl doktori iskolák). Sem a Rendőrtiszti Főiskolának, sem Budapesti Corvinus Egyetemtől különváló, Közigazgatás-tudományi Karnak nincs doktori iskolája. Az új felsőoktatási törvénynek az egyik 3
4 mérőpontja, hogy van-e az egyetemnek doktori iskolája. Vizsgálni kell a közös felületeket a szolgálatfejlesztés területén (könyvtár, informatikai rendszerek, a tanulmányi rendszerek összehangolása). Tisztán kell látni, hogy a HM-ben melyek azok a szereplők, akiknek feladatuk, kötelességük, joguk ebben a munkában résztvenni és segíteni. Fontos tudni, hogy milyen létszámmal lehet tervezni. A szervezetfejlesztés kapcsán megkezdődött egy munka a februári munkaköri jegyzék változásával. Nagyon fontos a finanszírozási rend alakulása. A jelenlegi elképzelések szerint a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium fejezetében jelenik meg az egyetem fenntartási költsége, amely most még a HM költségvetésében jelenik meg. A Kiss Norbert miniszteri biztos vezette előkészítőbizottságban jelen van az Egyetem. Ez a bizottság a legutóbbi ülésén 5 albizottságot hozott létre /gazdálkodási kérdések, oktatási kérdések, nemzetközi kérdések, kutatásfejlesztési tudományos tevékenység/. Szenes Zoltán megköszönte a részletes tájékoztatót. Szabó Miklós a NATO akadémiákhoz való kapcsolódásokról, az új egyetem nevéről, a személyi állományról tett fel kérdéseket. Óvári Gyula az „elit” egyetem minőségi követelményeivel kapcsolatban mondta el véleményét. Deák János tájékoztatta a bizottságot, hogy a jogelőd és a jogutód intézmény között teljes jogi folytonosság lesz. Így a tanulmányaikat a jogelődnél megkezdőhallgatók eredeti szakjukon, a választott intézményben folytatják tanulmányaikat. Diplomájuk, amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a jogelőd intézmény szerinti kar állít majd ki, tartalmazni fogja a jogelőd intézmény nevét is. Az általános jogutódlás miatt a hallgatók jogviszonya változatlan lesz, ugyanakkor az oktatói létszám alakulását a közszolgálati egyetem "oktatási, kutatási és gazdálkodási stratégiája fogja meghatározni". A Ludovika zászlóalj vezérkarfőnöki alárendeltségbe kerül. A képzési rendszer átalakítását az új egyetem és a fenntartók által közösen meghatározott képzési stratégia határozza majd meg. A leendőegyetemen mesterképzést kell folytatni minősített oktatókkal katonai vezetői szakon. Doktori Iskola azokon a szakokon lehet, ahol mesterképzés is van. Deák János miniszteri biztos kérte a HTB segítségét, hogy a leendőnemzetvédelmi kar, a honvédelmi miniszter vagyoni, költségvetési fenntartói felügyelete alatt maradjon. Javasolta még, hogy annyi hallgató nyerjen felvételt, amennyit a kormány el tud helyezni, továbbá javasolta a honvédelmi miniszter meghívását HTB ülésre. Ács Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a HM és az MTA közötti együttm űködési megállapodást újra kell vizsgálni. Szenes Zoltán egyetértett a miniszter úr meghívásával, valamint az MTA és HM együttműködésének meghosszabbításával.
4
5 Második napirendi pont: Lukács László habitus vizsgálatának megvitatása, és állásfoglalás előterjesztése a IX. Osztálynak és a Doktori Tanácsnak. Jelen van 18 tag, a doktori eljárásban szavazásra jogosult 18 akadémikusból, illetve MTA Doktorból 12, név szerint Ács Tibor, Dombrády Loránd, Halász László, Kende György, Kőszegvári Tibor, Matus János, Munk Sándor, Padányi József, Solymosi József, Szabó Miklós, Szabó József, Ungvár Gyula Az ülésen jelenlévőknek a bizottság elnöke felidézte a Doktori Szabályzat előírásait, a IX. Osztály doktori ügyrendje értékelési követelményeit tudományszakunkban a kérelmezőtudományos munkásságának vizsgálatáról. Szenes Zoltán tájékoztatta a bizottság tagjait az előzményekről. A IX. Osztály részéről felkérés jött Lukács László habitusvizsgálatának elvégezésére. Megküldték Lukács László MTA doktora pályázati anyagát. A bizottság előbírálóknak három akadémiai doktort javasolt a habitusvizsgálat elvégzésre Kende György, Kőszegvári Tibor, és Padányi József személyében. Ezután Kőszegvári Tibor a hadtudomány doktora, Kende György, a hadtudomány doktora, és Padányi József, az MTA doktora, írásban is benyújtott habitusvizsgálati előterjesztéseik mellett szóban is előadták szakvéleményüket. Kőszegvári Tibor nem javasolta az eljárás megindítását. (előbírálói véleménye csatolva) Javasolta, hogy célszerűlenne visszavonni a doktori pályázatot. Kőszegvári Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a kérelmezőpublikációs tevékenysége megfelel a bizottság mennyiségi minimumkövetelménynek, de sok ellentmondó adat szerepel a pályázatban. Tudományos közéleti tevékenysége megfelelőnek ítélhető, bár elég szűk területen, a robbantás területén. Doktori értekezése főleg az iparban, bányászatban, építőiparban hasznosítható. Negatívumként jegyezte meg, hogy 15 év alatt, csak egy egyetemi jegyzetet írt a pályázó. Kende György javasolta az eljárás folytatását. (előbírálói véleménye csatolva) Kitért arra, hogy nincsen külföldön megjelent idegen nyelvűfolyóiratban megjelent lektorált publikációja, ami minimumkövetelményünk előírása. Tudományos közéleti tevékenysége igen jó. Aktív, tartalmas, folyamatos. Tartalmi és formai szempontból megfelel az MTA doktorával szemben támasztott követelményeknek, kivéve azt a feltételt, hogy legyen külföldön, idegen nyelven megjelent folyóiratcikke. Ennek ellenére javasolta, hogy a HTB bocsássa további eljárásra. Padányi József javasolta Lukács László eljárásának lefolytatását. (előbírálói véleménye csatolva) Rámutatott arra a tényre, hogy nincs külföldön megjelent egyszerzős idegen-nyelvűpublikációja. Megjelent ugyan külföldön 18 idegen nyelvűpublikációja, de az ISBN számmal megjelent konferencia kiadvány. Tudományos közéleti tevékenysége kiemelkedő. Hazai és nemzetközi színvonalon.
5
6 Az elnök két lehetőséget javasolt a bizottság tagjainak. Az egyik lehetőség, hogy formai okokra hivatkozással kiegészítésre a bizottság visszaadja az anyagot. Másik lehetőség, hogy a bizottság szavaz, és annak függvényében teszi meg javaslatát a IX. Osztály felé. Szabó Miklós kompromisszumos javaslata volt, hogy befogadó-nyilatkozatot kapjon külföldi folyóirattól és a következőülés döntsön a habitus megítéléséről. Szenes Zoltán tájékoztatta a bizottságot, hogy a pályázó a lehetőségek ismertetése után sem él a visszalépés lehetőségével, szavazás után az eredménytől függetlenül a IX. Osztály elé kerül a Hadtudományi Bizottság állásfoglalása. A habitus vizsgálatok ismeretében, a bizottsági vita során elmondott megállapítások alapján alakult ki az alábbi bizottsági álláspont: Publikációs tevékenység A kérelmezőszakterületének megfelelős publikációs tevékenysége jelentős a kandidátusi cím megszerzését követőidőszakban, a minimumkövetelményeket jelentős mértékben túlteljesítette. Külföldön megjelent egyszerzős publikációinak száma 18, összes idegen nyelvűpublikációnak száma 24, magyar nyelvűközleményeinek száma 79, a hivatkozások száma 86. A bizottság megállapította, hogy a kérelmezőaz előírt publikációs minimumkövetelményeket jelentős mértékben túlteljesítette, de nem jelent meg külföldön idegen nyelvűfolyóiratcikke, nem teljesítette a Hadtudományi Bizottság publikációs minimumkövetelményeit. Külföldön megjelent publikációi a szakmában magasan jegyzett konferencia kiadványokban jelentek meg. Tudományos közéleti tevékenység A kérelmezőtudományos közéletben való részvétele elismerésre méltó, megfelel a követelményeknek. Oktatóként több főtémavezetője, eddig három hallgatója szerzett tudományos fokozatot. Számos tudományos szervezet tagjaként részt vesz a tudományos munkában és a tudományszervezésben (Magyar Hadtudományi Társaság, MHTT Kiss Károly Hadtudományi Klub, Professzori Tanács, ZMNE KMDI Tanács, DT tagja. Elnöke volt az Építéstudományi Egyesület Robbantástecnikai Szakbizottságának, a Magyar Robbantástechnikai Egyesületnek. Több szerkesztőbizottság tagja (AARMS, Bolyai Szemle, Hadmérnök, Robbantástechnika). Számos hazai és nemzetközi tudományos konferencia szervezőbizottságában vett részt. Összességében a jelölt tudományos közéleti tevékenysége elismerésre méltó hazai és nemzetközi közegben is. A hadtudományok és a katonai műszaki tudományok oktatása, szervezése és elismertetése érdekében végzett munkája kiemelkedő. Tudományos munkásságának tartalmi megítélése A pályázó az egyetem életében tartalmas oktatói pályát tölt be. Publikációiban megfogalmazottak jelentős hatással voltak a katonai műszaki szakma elméletének és gyakorlatának fejlődésére. Tudományos-szakmai felkészültségét bizonyítja, hogy elméleti és gyakorlati munkássága egyensúlyban van.
6
7 Külön értékelendő, hogy a magyar kutatások külföldi elismertségét elősegítette, a NATO tudományos bizottságaiban is dolgozott, kutatási eredményeit több nemzetközi konferencián is bemutatta. Munkássága jelentős nemcsak a hadtudomány keretei között, de civil környezetben (bányászat, építőipar) is. Összességében dr. Lukács László doktori kérelme tartalmi és formai szempontból is megfelel az MTA Doktori Szabályzata és az Ügyrend követelményeinek, de mivel nem teljesül az a minimumfeltétel, hogy külföldön megjelent idegen nyelvűfolyóiratcikkel is rendelkezzen, a Hadtudományi Bizottság nem javasolja a további eljárásra bocsátást. Szenes Zoltán felkérésére a Hadtudományi Bizottság jóváhagyta a szavazatszámláló bizottság tajgait Munk Sándor (elnök), Felházi Sándor és Asztalos Katalin (tagok) személyében. A vitát befejezve, a Bizottság kialakított álláspontjának elfogadásáról az előírt szavazási rend alapján a Bizottság 1 MTA rendes tagja és a 13 MTA doktora végrehajtotta a titkos szavazást, melynek eredménye: A 12 szavazásra jogosult tagból 5 pontot adott 0 fő, 4 pontot adott 3 fő, 3 pontot adott 2 fő, 2 pontot adott 4 fő, 1 pontot adott 3 fő 1.) A Hadtudományi Bizottság 60 pontból 29 összpontszámmal, azaz 48 %-os mértékben nem támogatja a kérelmezőtudományos teljesítményének és benyújtott művének nyilvános vitára, doktori eljárásra bocsátását. 2.) A Hadtudományi Bizottság a bíráló bizottság összetételére és a hivatalos bírálók személyére az alábbiakat javasolja: Bíráló bizottság:
Elnök:
Michelberger Pál, az MTA rendes tagja
Tartalék elnök:
Szabó Miklós, az MTA rendes tagja
Titkár:
Bodrogi László, a hadtudomány kandidátusa
Tartalék titkár:
Földi László, a katonai műszaki tudomány PhD fokozatosa
Bírálók
Kőszegvári Tibor, a hadtudomány doktora Padányi József, az MTA doktora Molnár László, a hadtudomány kandidátusa
Tartalék bírálók:
Ács Tibor, a hadtudomány doktora Dombrády Lóránd, a hadtudomány doktora
7
8 Bírálóbizottsági tagok:
Csatári Sándor, a hadtudomány doktora Halász László, a hadtudomány doktora Kende György, az MTA doktora Ungvár Gyula, a hadtudomány doktora Földesi János, a műszaki tudomány kandidátusa
Tartalék bizottsági tagok:
Turcsányi Károly, az MTA doktora Munk Sándor, az MTA doktora
3. A Hadtudományi Bizottság felkérte Halász Lászlót és Padányi Józsefet Lukács László doktori ügyének előadói szerepkörére. EGYEBEK A HTB legközelebbi ülése 2011. március 24-én lesz éves tervnek megfelelően. Új szabály, hogy minden nagydoktor csak egy akadémiai bizottságnak lehet a tagja. A négy köztestületi címre pályázó jelölt kérelmében dönteni kell. Fontos 290 főköztestületi tag aktívabb bevonása a bizottság munkájába. Ebben az évben is folytatódik a jubileumi évfordulósok köszöntése a hagyományoknak megfelelően. Budapest, 2011. január 24-én
Felházi Sándor titkár
Szenes Zoltán elnök Asztalos Katalin jegyzőkönyv-vezető
8
