AZ MTA IX. OSZTÁLY HADTUDOMÁNYI BIZOTTSÁGA 2010. ÁPRILIS 22-EI ÜLÉSE Az MTA Hadtudományi Bizottsága (HB) 2010. április 22-én 14 órai kezdettel tartotta soron következı ülését. A jelenlévıket Szenes Zoltán elnök köszöntötte, majd ismertette a napirendi pontokat, amelyek az alábbiak voltak: 1.
Az MTA HB Köztestületi Tagsága aktívabb bevonásának lehetıségei a hadtudomány korszerősítési folyamatába.
2.
A Hadtudományok és a Katonai mőszaki tudományok jelentısebb hazai és nemzetközi eredményei a 2009. évben.
3.
Újabb jelentkezı és befogadott minısített periodikák elıterjesztése, vizsgálata és érvényesítése.
4.
A doktori képviselıválasztás helyzete.
5.
Idıszerő ügyek.
Ezt követıen az elnök emlékeztette a jelenlévı MTA HB tagokat, hogy a testület az 1. napirendi pontban foglalt kérdést korábban már megvizsgálta illetve megtárgyalta, ezért most egy közös — a köztestületi tagok felvételének rendjére is vonatkozó — elıterjesztést dolgozott ki az elnökség. Ennek értelmében az MTA adott tudományos osztálya az illetékes bizottság megkérdezésével a jelölt felvételi alkalmasságát ellenırzi. Ez a döntés az új szabályzóból fakad. Ebbıl következıen az automatikus felvétel (belépés) a köztestületi tagok sorába megszőnik. Milyen megoldási lehetıségek merültek fel az elnökség megítélése szerint: a) minden marad a régiben, és aki rendelkezik tudományos fokozattal az a személy megfelel a köztestületi tagság feltételeinek; b) két köztestületi tag ajánló írásbeli ajánlásával —kettı évre megbízott a HB tagjaiból létrehozott — ad-hoc bizottság tesz javaslatot a HB részére a felvételre, amelyet majd megelız egy személyes beszélgetés a jelentkezıvel; c) egy rögzített követelményrendszer mentén a fenti ad-hoc bizottság tesz javaslatot. Ennek megfelelıen a pályázó: — a fokozat megszerzését követıen is folyamatosan kutat (publikál itthon és külföldön); — részt vesz a tudományos közéletben (konferenciák, tudományos tagságok, tudományos rendezvények, doktori képzés, esetleg oktatás);
— kimutatható a tudományos munkásság hatása (hivatkozások). d) a fenti feltételek vegyesen alkalmazva. Az elnökség az alternatívák közül az a) verziót elvetve a b) és a c) verziót részesítette elınyben, kiegészítve azzal a kitétellel, hogy a kettı ajánlónak legalább öt éve köztestületi tagnak kell lennie. Ezt követıen az elnökség létrehozta az ad-hoc bizottságot. Tagjai: Bolgár Judit, Halász László, Csikány Tamás. Szenes Zoltán kiemelte, hogy ez a rendszer közvetlenebb kapcsolat kialakulását teszi lehetıvé a köztestületi tagság illetve a leendı tagok között. Kihangsúlyozta továbbá azt is, hogy ezzel a kérdéssel az MTA osztályai közül a IX. Osztály foglalkozott elıször, és már jelen pillanatban is van három új jelentkezı (az MTA HB-be), akikkel hamarosan el kell kezdeni a „felvételi procedúrát”. A napirendhez kapcsolódva Ács Tibor azt a javaslatát fogalmazta meg, hogy a felvételi eljárás rendjét fel kell rakni a HB honlapjára. Munk Sándor kezdeményezte, hogy a jelentkezı az MTA megújult publikációs adattára (KPA) szerint készítse el publikációs listáját. Az MTH HB tagsága az elıterjesztést —a kiegészítı javaslatokkal —egyhangúan támogatta. A tagság a 2. napirendi pont keretében a Katonai mőszaki tudománynak (elıadó: Halász László), majd a Hadtudományok (elıadó: Padányi József) eredményeirıl hallgatott meg tájékoztatót. Halász László elıadását két részre osztotta. Az elsıben egy kis elıremutatást illetve bemutatót és értékelést tartott a mőszaki tudományok két új területérıl: a nanotudományokról majd a robotikáról. A nanotechnológia kapcsán ismertette a tudományterület alkalmazási területeit: így a nanotechnológiával létrehozott szenzorokról beszélt, majd rátért a nanotechnológiát alkalmazó védırétegek szemléltetésére. Elıadásában kihangsúlyozta, hogy ennek a területnek vannak magyar képviselıi is, ık az alábbiak: MOLNÁR Á., HALÁSZ L. : Aranyszol bevonatú vegyi érzékelık vizsgálata diizopropilfluorofoszfonáttal szennyezett légtérben. =Hadmérnök 4, 4 (2009. dec.) –pp.1 -11. MOLNÁR Á., HALÁSZ L.: Aranyszol bevonatú vegyi érzékelık alkalmazhatósága a katonai egyéni védıeszközök védıképességének vizsgálatára. =Hadmérnök 4, 4 (2009. dec.) –pp.11 -19.
Ezt követıen a katonai „robotforradalom” eredményeit ismertette meg hallgatóságával. Ezen a területen is szól t a magyar vonatkozású kutatásokról, kiemelve — többek közt — Haig Zsolt egyetemi docens munkásságát. Az elıadás második részében Halász professzor a Katonai Mőszaki Doktori Iskola (KMDI) helyzetét értékelte. Bevezetıjében emlékeztette a jelenlévıket, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) a doktori iskola akkreditációját három évre hosszabbította meg, szemben az általános nyolc év helyett. Ennek az az oka, hogy a MAB több problémát is feltárt, amelyet mind a Katonai, mind a Hadtudományi Doktori Iskolának rövid idın belül meg kell oldania. Ezek után az elıadó szólt az elért eredményekrıl, majd bemutatta a KMDI-ben folyó publikációs tevékenység adatait. Megemlítette, hogy a KMDI illetve a Bolyai Kar által kiadott folyóiratokban folyamatosan nı a publikációk száma, amely a közelmúltban „beindított” két új tudományszaknak is köszönhetı. Ezt követıen rátért, majd részletesen elemezte a MAB által a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) doktori iskolái felé megfogalmazott kifogásokat, problémákat. A gondok elhárítására, megoldására az egyetem Doktori Tanácsa egy ad-hoc bizottságot hozott létre. Bemutatójában javaslatokat vázolt fel a problémák orvoslására. Ezt követıen Padányi József elıadását hallgathatta meg a HB. Az elıadó részletesen szemléltette a Hadtudomány 2009. évi eredményeit. Ennek során külön szólt a tudományos konferenciákról, a publikációk helyzetérıl, a doktori iskolában folyó munkáról. Ennek kapcsán Padányi József is kiemelte a MAB kifogásait, melyek megoldására az egyetem egy hároméves cselekvési tervet dolgozott ki. A kutatási pályázatok kapcsán hangsúlyosan beszélt arról, hogy a ZMNE 2009-ben 330 millió forintot nyert, amely jelentıs mértékben meghaladta az elızı évi adatokat. Az ERASMUS pályázati rendszer elemzésekor az elıadó kitért arra a jelentıs problémára, hogy az egyetem nem használja ki ezt a lehetıségeket, mert nem lehet mozgósítani az egyetemi polgárokat, ebbıl fakadóan kénytelen intézményünk pénzt visszaadni. A ZMNE 2008/2009-ben 9000 Eurót, míg 2009/2010-ben 27 000 Eurót nyert erre a projektre. Az elıadásokat követıen az elnök lehetıséget biztosított a kérdések megfogalmazására. Elsıként ı élt ezzel a joggal. Szenes Zoltán azt a kérdést fogalmazta meg, hogy mivel a MAB a két doktori iskolát három évre akkreditálta, és több problémára is felhívta a figyelmet, van-e koordináció ebben a tekintetben a doktori iskolák között? Padányi József válaszában kiemelte, hogy a ZMNE Doktori Tanácsának irányításával folyik ez a koordinációs tevékenység. Ezt követıen a hozzászólások következtek. Deák János hozzászólásában arról beszélt, hogy a világban a hadtudomány mővelésében a katonai mőveleteket kutatják, míg a ZMNE doktori iskoiskoláiban a hallgatók 80%-a nem katonai
mőveleti témákkal foglalkozik, holott az egyetem fı feladata a katonai vezetık képzése minden szinten. Második észrevétele, hogy egy tudományági beszámoló kapcsán nem csak az egyetemrıl kell beszélni, mert más kutatóhelyeken is folyik tudományos tevékenység, ott is „születnek” adekvát eredmények. Ács Tibor csatlakozott az elıtte szólóhoz, és szerinte is inkább egyetemcentrikusak voltak a beszámolók. Különösen igaz ez a publikálásra, mert nem csak egyetemi, de más civil hazai illetve országos periodikákban is jelentek meg katonai jellegő írások. Óvári Gyula arról szólt, hogy meglátása szerint a katonai vezetıi képzés megoldott. Sajnos azonban tapasztalható egy féloldalasság, ugyanis a katonai mérnöki képzés megoldatlan, szinte egyáltalán nem is beszélhetünk errıl. Ennek okai kapcsán azt említette meg, hogy nincs külföldi képzés, nincs használható idegen szaknyelvtudás. A tudományos kutatás kapcsán Lakatos tábornok a Magyar Honvédség NATO-szintő kiválósági központjaira hívta fel a figyelmet. Az egészségügyi központ már megkezdte mőködését, míg a logisztikai központ létrehozása folyamatban van. Munk Sándor szerint nem „szétaprózott” szakspecifikus, hanem átfogó folyóiratok kellenek, mert ezeknek a finanszírozása egyszerőbb és kivitelezhetıbb feladat, ugyanis pénz nélkül nem lehet biztosítani a színvonalas lektorálást. Solymosi József az impaktfaktoros folyóirat kapcsán azon az állásponton van, hogy a magyar szerzıkre kelljen hivatkozni, mivel ezek száma a megjelenı cikkekben elenyészı. Mivel az impaktfaktort nem adják ezt az adott folyóirat „érdemelheti ki”. (Munk Sándor is ezen az állásponton van). Célszerő lenne egy belsı impaktfaktor-rendszert kidolgozni. Kıszegvári Tibor hozzászólásában arról beszélt, hogy a hadtudomány fejlıdésének az az akadálya, hogy nem folyik háború. A jelenlegi mőveletek nem háborúk. Ez elmúlt 20 évben négy amerikai nemzetbiztonsági stratégia készült, amelyek nem tudtak választ adni a jelenlegi problémákra.
Harai Dénes véleménye szerint a világban az egyetem kiadványaival van jelen. Ezért a különbözı folyóiratokat meg kell küldeni a világ katonai és érintett civil felsıoktatási intézményeinek, mert csak így ismernek meg bennünket. A hozzászólásokat követıen Szenes Zoltán elnök megállapította, hogy két igen tartalmas elıadást hallott a tagság, amelyet hasonló mély és értékes vita követett. Ezután megköszönte az elıadók munkáját. A 3. napirendi pont kapcsán a felelıs Padányi József tájékoztatta a jelenlévıket, hogy jelenleg nincs új „jelentkezı” periodika.
A 4. napirendi pont elıadója Szenes Zoltán tájékoztatta a HB tagjait, hogy a doktori képviselıkrıl szóló szavazás eredménye megtekinthetı az MTA HB honlapján. >> (Hírek, események, programok 2010.)
Az 5. napirendi pontban az idıszerő ügyek kapcsán az elnök tájékoztatta a jelenlévıket, hogy a közelmúltban töltötte be 80. születésnapját Simai professzor, akit a HB tagsága nevében ı személyesen április 7-én a Corvinus Egyetemen plenáris ülésen köszöntött. A közelmúltban az elnökség áttekintette a munkatervet illetve az elvégzett feladatokat, alapvetıen a HB mindent elvégzett. A repülés 100 éves évfordulójával kapcsolatos konferencia június 22-én lesz az egyetem Dísztermében — tájékoztatta az elnök a jelenlévıket. Végezetül Szenes Zoltán emlékeztette a HB tagjait, hogy a grémium következı ülése 2010. június 17-én lesz. Ezt követıen megköszönte a jelenlévık részvételét, majd bezárta az ülést. Budapest, 2010. április 23. Dr. Gıcze István
