I.1001-14/1999.
Jegyzőkönyv
Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1999. szeptember 30-i üléséről.
Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Fratanolo János, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, dr. Füredi Péter, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Hódosi Vera, Horváth Zoltán, Kablár János, dr. Kádár Géza, Körömi Attila, dr. Kodra Károly, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Meixner András, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő képviselők. Távollévő képviselő: Kerényi János, Mischinger István dr. Révész Mária Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Cserép Attila városi rendőrkapitány, dr. Kosztics István Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Begovácz Rózsa Horváth Kistbbségi Önkormányzat elnöke, Bakos Edit a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Varga István kabinetvezető, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Spolár János, Jeszták Lajos, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, Pilaszanovich Iván főosztályvezető helyettes, dr. Nász László, Bagoly Attila, Gyenes Zsuzsanna, dr. Mikoly Lilian osztályvezetők, Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője, Molnárné Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviselője, Csatlós Ferenc a Közterület-felügyelet vezetője, Albert Pál Közüzemi Rt. képviselője, Gasz Zoltán ügyvezető igazgató, dr. Dunai Imre Dunántúli Napló képviseletében, Keresnyei János Pécs TV Kft. ügyvezető igazgatója.
2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, a Városi TV nézőit, és az érdeklődőket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 35 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.10 órakor megnyitja. Megkérdezi, a kiküldött meghívó szerinti napirendhez képest, kinek van kiegészítése? Szirmai Csaba: a zárt ülés napirendjére kéri felvenni a "Tájékoztató a Pécsi Erőmű Rt-nek a PÉTÁV Kft. privatizációjára tett ajánlatáról" című anyagot. Dr. Kunszt Márta: kéri napirendre venni a "13 aradi vértanú halálának 150. évfordulója alkalmából felavatandó emléktábla elhelyezéséről" szóló előterjesztést. Gonda Tibor: napirendre kéri a "BÁZIS DÉV Fa adóssal szembeni követelés érvényesítése" tárgyú előterjesztést zárt ülés keretében történő tárgyalással. Ügyrendi jellegű kérése, hogy a délelőtt folyamán levezető elnök úr rendeljen el szünetet, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságnak módja legyen az anyag vitatott kérdéseit még egyszer megtárgyalni. Ugyanis az érintettekkel további egyeztetéseket folytattak a ma reggel. Dr. Toller László: jelzi, képviselő úr indítványát figyelembe veszi a szünet elrendelésénél. De Blasio Antonio: az Egyesített Egészségügyi Intézmények megbízott igazgatójától kért egy tájékoztatót, mivel a városban különböző hírek terjedtek el az egészségügyi intézmények átszervezéséről. Ezért kéri napirendre venni a "Tájékoztatás az EEI gazdasági helyzetéről és szakmai terveiről" szóló anyagot. Meixner András: kérdést kíván intézni jegyző asszonyhoz azzal kapcsolatban, hogy "Tudásvár" ügyében hol tart a hatósági vizsgálat. Soó László: kéri a 14. és 15. napirendi pont időrendi cseréjét, miután a 15ös pont függvénye a 14-es. Meixner András: hozzáfűzi, a két napirendi pont cseréjét csak abban az esetben javasolja, ha ebédszünet után kerül tárgyalásra, miután a Közoktatási Bizottság ma reggel megtartott rendkívüli ülésén kiderült, hogy a kiküldött előterjesztésben nem az szerepel, amit a bizottsági ülésen elfogadtak. E miatt az ebédszünetben bizottsági ülést tartanak. Dr. Toller László: kéri napirendre venni az "Okmányiroda felállítása" című előterjesztést. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az elhangzott javaslatokról.
3
Megállapítja, hogy a Közgyűlés • a "13 aradi vértanú halálának 150. évfordulója alkalmából felavatandó emléktábla elhelyezéséről" szóló előterjesztést 37 egybehangzó igen szavazattal, • az "Okmányiroda felállítása" tárgyú anyagot 39 egybehangzó igen szavazattal, • a "Tájékoztatás az EEI gazdasági helyzetéről és szakmai terveiről" szóló előterjesztést 37 egyhangú igen szavazattal, • a "BÁZIS DÉV Fa adóssal szembeni követelés érvényesítése" tárgyú előterjesztést 37 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett napirendre vette, zárt ülésen való tárgyalását 38 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. • a "Tájékoztató a Pécsi Erőmű Rt-nek a PÉTÁV Kft. privatizációjára tett ajánlatáról" szóló előterjesztést 37 igen, 1 nem szavazattal napirendre vette, zárt ülésen történő tárgyalását 34 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta, Dr. Toller László: a kiegészített napirendi sorról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 38 egybehangzó igen szavazattal a módosított napirendet elfogadta az alábbiak szerint: 1.)
Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről
2./a.) Pécs M. J. Város 1999. évi költségvetésében meghatározott Általános Tartalék időarányos felosztása 2/b.) 1999. évi költségvetés módosítása K é r d é s: Meixner András: Tudásvár ügyében a jegyző asszonyt kérdezi 3.)
Távhőszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet
4.)
Közterület használatáról szóló 1997. évi 13. sz. Ör. módosítása és kiegészítése
5.)
Pécs város fizetőparkolóinak díjemelése
6/a.) Rendelet-tervezet gróf Batthyány Lajos szobrának elhelyezéséről 6/b.) A 13 Aradi Vértanú halálának 150. évfordulója alkalmából felavatandó emléktáblák elhelyezése 7.)
Volt Zöldért telep szabályozási terve
4 8.)
Pécs Megyerváros Sportcentrum és Szabadidőközpont Közalapítvány alapító okiratának módosítása
9.)
SESAME-tagság megszüntetése
10.)
Beszámoló a volt Nádor Szálloda ügyében végzett vizsgálatról
11.)
Az önkormányzati bérlakások értékesítésével részletfizetési kedvezmény felmondása
12.)
A PMKC részére adandó rendkívüli pénzügyi támogatás
13.)
Iskola-ifjúsági fogászati praxis kiválása
14.)
Az 1999. évben megvalósítandó oktatási ágazathoz kapcsolódó felújítási munkák pénzügyi átcsoportosítása
15.)
ANK II. Óvoda-Bölcsőde tetőszigetelése
16.)
Okmányiroda felállítása
17.)
Tájékoztató az EEI gazdasági helyzetéről és szakmai terveiről
épületének
IMS
kapcsolatos
megerősítése
és
Zárt ülésre javasolt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült az I.1024-12/1999. szám alatt. 1.)
Varga Lajos és Lajtai Lászlóné garázshelyiség vásárlási kérelme
2.)
Pálinkás és Társa Bt. kérelme a Varsány u. 8. sz. alatti irodahelyiség bérbevétele iránt
3.)
Király Zoltán, Irgalmasok u. 2. sz. alatti lakos lakásvásárlási ügye
4.)
Kárpáti Lajosné és férje pécsi lakosok lakáscélú futamidejének meghosszabbítása iránti kérelme
kölcsöne
5.)
BÁZIS DÉV Fa adóssalszembeni követelés érvényesítése
6.)
Tájékoztató a Pécsi Erőmű Rt-nek a PÉTÁV Kft. privatizációjára tett ajánlatáról
Napirend után: Dr. Papp Judit jegyző tájékoztatója a Sopianae Söröző ügyéről (szóbeli) A közgyűlési vita anyaga 1-9 kazettán rögzítve.
5
Dr. Toller László: bejelenti, a bizottsági ülések miatt 10.15-11.20 óráig szünetet rendel el, az ebédszünetre várhatóan 13.00 órakor kerül sor. Napirend előtti felszólalások: a.) Körömi Attila: a Pécsi Erőmű fejlesztésének hatása a városra b.) Staub Ernő: Pécsi Napok c.) Dr. Ujvári Jenő: Pécsi Napok, Aradi vértanúk ünnepség d.) Regényi Béla: Újra a város tisztaságáról e.) De Blasio Antonio: A sport, mint társadalmi kérdés f.) Meixner András: Oké, Oké a.) Körömi Attila: a FIDESZ MPP képviselőcsoportja szeptember 17-én kihelyezett frakció ülést tartott a Pécsi Erőmű Rt-nél. A találkozó aktualitását az adta, hogy a kormány közelmúltban hozott döntése következtében - rövid átmeneti idő után - a kvótarendszerű energia előállítást felváltja a szabad energiatermelés, azaz törvényi keretek között bárki előállíthat villamos energiát, ez által elindulhat a verseny a fogyasztókért ezen a piacon is. A Pécsi Erőmű távhőt is előállít, ezért a kormány döntése a pécsi távfűtés helyzetét is javíthatja. Frakciójuk úgy látja, hogy ilyen horderejű, a város csaknem egészét érintő ügy közgyűlési vitáját nem elegendő előkészíteni csupán a szakbizottságokba delegált képviselőkön keresztül, hanem a testület minden tagjának egyforma mélységben kell megismernie. Ezért kérték vezérigazgató urat, adjon tájékoztatást az Erőmű várható jövőjéről, aki hangsúlyozta, ez a kormány döntés kedvez a távhőt is előállító Erőműnek, mert így bátrabban fejleszthetnek és a cég jövője már döntően a tulajdonoson és a menedzsmenten múlik. Az Erőmű átgondolt korszerűsítése pedig újabb jó hírt jelent a városnak. A várhatóan új energiahordózón alapuló fejlesztés miatt lekerülhet a napirendről a nagybányaréti külszíni fejtés megnyitása, mely a tágabb környék lakói számára végre megnyugvást hozhat, a környezetkímélő üzemmód pedig az egész város levegőtisztaságát javíthatja. Ez a folyamat számukra külön öröm, hiszen az elmúlt egy évben talán ezért lobbyztak legtöbbet a Gazdasági Minisztériumban. E remélt fejlesztés jó hatással lehet a Pécsi Távfűtő Kft. tőkeemelésére is, melyre a vezérigazgató úr tájékoztatója alapján az erőmű részéről van írásos kezdeményezés. A téma közgyűlési tárgyalása elkerülhetetlen, így azt kezdeményezik. Megjegyzi azonban, a frakció részéről a Pécsi Távfűtő Kft. privatizációjának vannak sarokpontjai; a tőkeemeléses privatizációt támogatják annak érdekében, hogy további fejlesztések történjenek, melyeknek most már a lakók kényelmét is szolgálnia kell. A tőkeemelés után a városnak többségben kell maradnia.
6 A családoknak, a fogyasztóknak az árban és a szolgáltatás színvonalában rövid távon is nyerniük kell. A Pécsi Vízmű Rt. tőkeemeléses privatizációjának tapasztalatait elemezni kell, és a PÉTÁV Kft. tőkeemelése során a tapasztalatok figyelembe vételével a lehető leggondosabban kell eljárni és a megfelelő garanciákat előre beírni a szerződésekbe. Összefoglalva, a kormány döntése következtében a külszíni fejtés nélkül is lehet olcsóbb a távfűtés díja Pécsett. Eljött az ideje a frakciók közötti érdemi egyeztetésnek. A FIDESZ Magyar Polgári Párt frakciója készen áll az ügyet érintő közgyűlési döntés közös meghozatalára. Simonovics Ferenc: örül a képviselőtársa által elmondottaknak. Úgy érzi Pécs Keleti Érdekvédő Egyesület eddigi törekvései nem voltak hiába. Így eleget tesz a kormány és a Pécsi Erőmű is azoknak, akik nagy áldozatokat hoztak a város működéséért annak idején. Dr. Toller László: szintén örömmel hallgatta Körömi képviselő úr felszólalását, hiszen közel három éves munkája eredményéről számolt be a Közgyűlésnek. Úgy gondolja, a Pécsi Erőművel és a Pécsi Távfűtő Kft-vel folytatott egy éves tárgyalásuk végeredményét jól összegezte. Bízik abban, hogy a majdani szavazásnál is így fogják támogatni a városvezető koalíciót, hiszen az elhangzottakkal teljesen egyetértenek. A mai ülés napirendjén szereplő tájékoztató után azokat a döntéseket kívánja előterjeszteni, amelyekről Körömi képviselő úr szólt. Staub Ernő kérésére napirend előtti felszólalása szó szerint került jegyzőkönyvezésre. b.) Staub Ernő: "Köszönöm a szót. Tisztelt Közgyűlés! Évek óta a város kiemelkedő rendezvénye a Pécsi Napok fesztivál. Minden jelentős város törekszik hasonlóra, ezek a programok a szórakozáson túl talán a közösségi identitás lassú erősödéséhez is hozzájárulnak. A júniusi Gasztronómiai Hetekhez hasonlóan a Pécsi Napokat is fontos eseménynek tartom, mégpedig elsősorban a pécsi polgárok szempontjából. Megpezsdül az élet, egyre többen fedezik fel saját városuk szépségét, és ennek hatására talán életmódjuk is változhat, egyre többen jöhetnek rá arra, hogy esti belvárosi séta többet jelenthet az otthoni tévézésnél. Nagyot tévednénk azonban, ha azt hinnénk, hogy a fesztivál úgy jó, ahogy van, s nem gondolnánk újra szerepét, jellegét, helyszíneit és programjait. "De gustibus non est disputantum" - mondja a latin, mégis folytonosan vitatkozni fogunk a programokról. Én természetesnek tartom a Pécsi Napok népünnepély jellegét, a műsorok sokféleségét, a művészettől a könnyű műfajig vagy a direkt szórakozásig. Az arányokról, a színvonalról azonban lehet és kell vitatkozni. Sznob véleményt sohasem képviseltem e kérdésben, a Tillai Aurél vezette Kulturális Bizottság tagjaként sem. Ezért is merem bátran szóvá tenni a Széchenyi téri pop-rock koncertek ügyét, sőt kötelességemnek érzem azt, már csak azért is, mert a területnek jelenleg nincs önkormányzati képviselője, mint tudjuk, november 7-én lesz időközi választás. Az itt lakók, az itt dolgozók, az itt tanulók, a kórházi betegek érdekében érzem
7 kötelességemnek. Ami nagyon sok fiatalnak kitűnő szórakozást nyújt, az elemi jogaiban zavarja az itt élőt a saját lakásában való pihenésében például. Az egyes lakóövezetekhez hozzátartozhatnak olyan zavaró körülmények, amivel együtt kell élni. A belváros mindig is zajosabb lesz egy erdei kulcsosháznál. A Széchenyi térről azonban nem volt tudható, hogy potenciális rockszínpad. Nézzük az első napok Széchenyi téri programját. Csütörtök este 8-tól 10-ig rockkoncert, pénteken nemzetiségi nap fúvószenekarokkal, szombaton délután 5-től 9-ig divatbemutató, vasárnap az OTP-napon délután 3-tól este 10-ig koncert, koncert hátán, hétfőn 2-től 4-ig koncert, valamennyi őrült decibeleken. A nyugalomra vágyók tehetetlenül szenvedtek, a kórházi betegekre - mint tudjuk, több klinika is van a közelben, egyébként az egyiknek a tövében sörpadok voltak az OTP-napon - és az orvosokra csak részvéttel tudok gondolni, de a Nagy Lajos tanáraira, diákjaira, és minden itt dolgozóra. Olyan mellékjelenségek is voltak, hogy tisztes házak kapualja nyilvános WC-ként szolgált estéről estére. Az Oktatási Bizottság szeptember 20-i, hétfői ülésén a Széchenyi térre néző teremből egyhangú döntéssel átmenekült az ellentétes épületszárnyba, de ott is csak becsukott ablakoknál értettük meg egymást. Úgy gondolom, egy város főtere sok programnak adhat otthont, kirakodóvásártól a bordalfesztiválig, szerintem egy nyitó koncert és egy záró utcabál is bőven belefér, ami azonban az idén volt, az egy kicsit sok volt. Tekintettel lenni a másikra, a kisebbségre, az idősekre, a betegekre, ez most hiányzott. Javaslatom, hogy a jövő évi program-tervezet összeállítása előtt ez okból, de más szempontokból is történjék frakcióegyeztetés. Természetesen nem a program részleteire gondolok. Az elmondottak ellenére az összkép pozitív, a szervezetőket, mindenek előtt a Pécsi Kulturális Központ munkatársait dicséret illeti, köszönet munkájukért, de az elhangzottakat az ő figyelmükbe is ajánlom, hogy a jövőben még több örömet szerezzünk a szórakozni vágyóknak, és kevesebb bosszúságot az itt lakóknak. Köszönöm." c.) Dr. Ujvári Jenő: lezajlottak a Pécsi Napok és úgy gondolja, a legsikeresebb kulturális rendezvények közé emelkedett a néhány nap. Természetesen ízlésbeli viták lehetnek. Nagyon sokat próbálkozott a színvonal javításával, azonban az erőfeszítések inkább az ellenkező hatást váltották ki. Ezért nem kíván vitatkozni Staub képviselő úr által elmondottakkal. Tájékoztatásul elmondja, az OTP fő szponzorálása mellett 44 támogató szervezet működött közre, amely mindenképpen azt jelenti, hogy felismerte a gazdálkodó szféra és a kultúra a kölcsönös érdekeket. Összesen 183 rendezvény zajlott a városban, és ha valaki több eseményre ellátogatott, meggyőződhetett róla, hogy a művészet és a tudomány igen magas színvonalon képviseltette magát a programok között. A rock koncertek a magyar rock élvonalát jelentették, amit eddig soha nem sikerült Pécsre hozni, amely a fiatalok nagy örömére szolgált, hiszen nagy számú jelenlétük is erre utalt. Fontosnak tartja továbbá a nemzetiségek megjelenését, még ha zajosak is voltak műfajuk jellegéből adódóan.
8 Nem hiszi, hogy újra kellene gondolni a Pécsi Napok struktúráját és szerkezetét. Inkább azt kell hangsúlyozni, hogy a lassan kialakuló arányos belső összetételek irányába kellene megerősíteni a további elképzeléseket. A frakció egyeztetést azért nem tartja célszerűnek - bár lehetséges -, mert felidézhet egy olyan fajta beavatkozást, ami talán nem szükséges. Úgy gondolja, nem is tartozik a politika szférájába. Köszönetet mond a Pécsi Kulturális Központnak és minden népművelőnek, a közművelődés minden dolgozójának, akik ezt a nagyon színvonalas és szakszerű rendezvénysorozatot lebonyolították. Tájékoztat arról, a pécsi ünnepség sorozat folytatódik, október 5-én és 6-án itt zajlik a magyar szabadságharc 150. évfordulójának záró ünnepsége a Magyarok Világszövetsége, a Megyei Közgyűlés és a Pécsi Közgyűlés, Polgármesteri Hivatal támogatásával. Ismerteti a részletes programokat. Elmondja, október 6-án avatják fel Batthyány Lajos mellszobrát a Kossuth téren. A megemlékezés fontos színfoltja, hogy az aradi vértanú szülőhelyeinek polgármesterei, illetve azok képviselői érkeznek a városba, és október 6-án az Aradi vértanúk útján tartandó ünnepségen részt vesznek. Megemlíti, hogy a római katolikus, görög katolikus, az ortodox, a református, az evangelikus és az izraelita egyház - amelyekhez tartoztak az aradi vértanúk - imát mondanak ezen a helyen, miközben egy emléktábla leleplezésére is sor kerül. Az ünnepség záró mozzanata a Nemzeti Színházban zajlik. Dr. Toller László: elnézést kér, hogy az időkeret lejártával nem szakította meg alpolgármester úr napirend előtti felszólalását, de azért tette, mert ezt a programot most van mód ismertetni szélesebb körben. De Blasio Antonio: jelzi, nem értette, hogy alpolgármester úr miről szól, mert egyszer reagált Staub képviselő úr felszólalására .... Dr. Toller László: közbeveti, alpolgármester úr napirend előtti felszólalás keretében szólt Pécsi Napok címmel. De Blasio Antonio: így érti már, ez letisztázódott. Megjegyzi azonban, Staub képviselő úr az érintett lakosság véleményét tolmácsolta. Kéri, az elhangzott jelzéseket vegyék jó indulatú javaslatként a jövőre vonatkozóan. Csupán azt kérték, ezekben a kérdésekben legyen frakció egyeztetés, hogy a problémák megoldódjanak. Nem a programokat kívánják felülbírálni, hanem a helyszíneket és szeretnék elérni, hogy a lakosságot zavaró tényezőket kiszűrjék. Ne rontsanak el egy ilyen rendezvényt. Isémétli, csupán arra gondoltak, hogy a jövő évi szervezésnél a frakció egyeztetésen elhangzó javaslatokat vegyék figyelembe. Dr. Kunszt Márta: szintén értesült a lakók véleményéről, és úgy gondolja, néhány hangosabb eseményt kellene a jövőben a Pécsi Napok keretében a Széchenyi téren megrendezni. Talán más színhelyeket is be tudnak hozni a jövőben.
9 Felhívja a figyelmet azonban arra, ehhez az szükséges, hogy a Pécsi Napok gazdaságilag valóban megalapozott legyen már januárban, és ne szeptemberben dőljön el, hiszen az idei rendezvény fedezetét is az utolsó pillanatokban szavazta meg a Közgyűlés. Úgy véli a torlódás oka az volt, hogy a sponzorokat akarták mindenképpen idecsábítani. Tehát koncepciózusabb tervezés szükséges. A programokról most sem egyeztetett a Kulturális Bizottság, hiszen a szakma rendezi őket, és ez így is helyes. A Kulturális Központ dolgozóin kívül megköszöni a rendezvény lebonyolítását az Ifjúsági Ház és a Baranya Megyei Kulturális Iroda munkatársainak közreműködését is. Dr. Tóbiás János: a Pécsi Napok rendezvény olyan szükséges és jó dolog, amelyről a városnak nem szabad lemondania. A bajor sörfesztiválon több millióan vesznek részt. Ez óriási üzlet, nagy hírnevet jelent. Valahogyan meg kell találni annak a módját, hogy ne zavarja a lakosságot. Ez a város vezetésének a feladata. Dr. Toller László: a kritikai észrevételekkel részben egyetért. Egy túl jól sikerült rendezvényről van szó, amely nem csupán az ifjúsági rendezvényeiben, hanem a szakmai tartalmában is jelentősen gyarapodott, hiszen soha nem fordult még elő, hogy a Pécsi Napok idején nem lehet szálláshelyet kapni. Tájékoztatásul elmondja, a belváros valamennyi lakójától a rendezvény utolsó napján a Városi TV-ben elnézést kért a kényelmetlenségekért. Jó lenne tudomásul venni, hogy évente egyszer 10 napig kényelmetlenebb a belvárosban az élet. A világon mindenütt a hasonló rendezvények a belvároshoz tartoznak. A müncheni sörfesztivál nagy része is a belvárosban zajlik. Nagyon örült annak, hogy esténként 10-15 ezer fő gyűlt össze a Széchenyi téren, hiszen jól érezték magukat. Számukra az is tanulság, hogy tovább gazdagítható a paletta. A tudományos és a művészeti értékeket tartja még bővíthetőnek a rendezvénysorozat keretében. Ez úton még egyszer kéri a belváros lakóitól a türelmet. Megjegyzi, minden alkalommal igyekeztek befejezni valamennyi rendezvényt 22 óráig. Van egy nagyon pozitív tapasztalata ezeknek a rendezvényeknek; itt volt Friedrich Wilhelm Kiel úr a város díszpolgára, Fellbach főpolgármestere, aki azt mondta, hogy ő még nem látott ilyet Európában, hogy éjjel 1 órakor a borfesztivál után nagy szeméthegyek voltak és reggel 7 órakor megdöbbenve látta, hogy teljesen tiszta a belváros. d.) Regényi Béla: az elmúlt Közgyűlés kérdezte, milyen módon ellenőrizhető a város tisztasága. Akkor Soó képviselő úr részletes tájékoztatást adott arról, milyen anyagi lehetőségek vannak a város tisztán tartására, és a parkok rendbe tételére. Ezt követően felkereste a Közüzemi Rt-nél Barabás Arankát, a köztisztasági előadót, aki nagyon kedvesen tájékoztatta a napi problémákról. Polgármester úr megemlítette, hogy soha nem volt ilyen tiszta a város, mint az elmúlt időszakban. A belváros vonatkozásában valóban így van, azonban Uránvárosban vannak problémák. Tapasztalható előrelépés is, mert a parkok
10 rendbe tétele a fű nyírása - különösen július-augusztusban - rendszeresebbé vált. Ugyanakkor a frekventált helyeken, az Esztergár Lajos úton a két hét emeletes ház közötti autóbusz megállónál és a szolgáltatóház előtt balkáni állapotok vannak. Barabás Arankát kérte, hogy ellenőrizzék ezt a területet, és legalább két hetente söpörjék össze a nagy mennyiségű szemetet. Arról tájékoztatták, hogy a területen dolgozik egy közhasznú munkás, de ettől függetlenül változást nem tapasztalt. Amikor sikerült beszélni vele, elmondta, hogy nagyon nagy területe van, ezért erre a részre soha nem jut el. Ismételten kéri a Közüzemi Rt-t, hogy ezeken a frekventált területeken legalább két hetente söpörjenek össze. Dr. Toller László: egyetért képviselő úrral ezekben a kérdésekben. Emlékeztet arra a Társadalmi Egyesületek Szövetségével kötött megállapodásra, amely alapján beindult egy olyan társadalmi ellenőri hálózat is a vállalkozások felett, amely szinte azonnal és naprakész információt nyújt részben a Közterületfelügyelet, részben a Közüzemi Rt. számára. Ennek talán pozitív hozadékai is vannak. Számára is elfogadhatatlan, ha egy buszmegállót nem söpörnek. Biztos, hogy van rá szerződésük, és amelyik szerződő fél nem teljesíti a vállalt feladatokat, azokkal szemben a szerződés felbontását fogják kezdeményezni. Az nem állapot, hogy az Önkormányzat fizet, ugyanakkor a másik fél nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Elemi érdekük, hogy ami a belvárosban valóban látványosnak mondható, a külterületeken is hasonlóképpen működjön. Hozzáfűzi, vannak igen pozitív tapasztalatok is pl. a Szabolcsfaluban, ahol szintén közmunkával, az önkormányzati képviselők ellenőrzése mellett zajlik a közterület rendben tartása. Minden képviselőt arra kér, azonnal jelezze, ha ilyen problémákat tapasztal. Ezekben az ügyekben nagyon gyors, és határozott reakció szokott lenni. De Blasio Antonio: polgármester úr azt mondja, szóljanak, ha valami gond van. Ő egy hónappal ezelőtt szólt a Közüzemi Rt. igazgatójának több kérdésben. Egy illegális szemétlerakó kialakulása ügyében, kérte igazgató urat, takarítsák el a levágott füvet, mert azt az érzetet kelti, hogy ott szemétdomb van. Természetesen igazgató úr ígéretet tett arra, hogy azonnal intézkedik, de azóta is gyűlik a szemét, mivel nem történt meg az eltakarítás. Jelezte továbbá igazgató úrnak, hogy a Zsolnay dombon méteres parlagfű van. Megjegyzi, a magánembereket megbüntetik, ha saját területén nem vágja le a parlagfüvet. Úgy véli, a városnak ugyan így kötelessége a közterületeken gondoskodni irtásáról. Dr. Toller László: nem érti az intézkedések elmaradását, hiszen 50 közmunkást alkalmaznak a városban e területen azon kívül, hogy más szervezetekkel is megállapodást kötöttek. Hozzáfűzi, július végére már közel 100 közmunkás dolgozott a közterületeken. Úgy tűnik át kellene gondolni esetleg a körzetesítést.
11 Simonovics Ferenc: úgy véli, a WHO-nak beleillene a profiljába a parlagfű irtása. e.) De Blasio Antonio: birtokában van egy anyag, amely "Baranya Sportja, fejlesztési célkitűzések és feladatok" címmel a Megye-Város Egyeztető Bizottság napirendjén szerepel. Mindenkinek ajánlja figyelmébe, mert nagyon jól kidolgozott, és korrekt. Pécs városának is van egy sportkoncepciója, azonban végrehajtásában fennakadások vannak. A pécsi sport iránt érdeklődők véleményét tolmácsolja; indítványozza, hogy még az ősz folyamán tartsanak közmeghallgatást Pécs sportjáról. Úgy gondolja, nagyon sok embernek van véleménye e témakörben, főleg a sportvezetőknek, akik különböző szinten képviselik a verseny, diák, illetve tömegsportot. Dr. Toller László: örömmel veszi képviselő úr javaslatát. Kezdeményezni fogják, hogy ez legyen a decemberben tartandó közmeghallgatás témája. Azért tartja fontosnak, mert a minőségi sport tekintetében egyértelműek, viszont kevésbé látszik, ami a városban ez évben történt. MÉDI-ák olimpiai döntőnek volt házigazdája Pécs, elindult az iskolai sport akció, amely Magyarországon egyelőre egyedül álló és a Sportbizottság ez irányú támogató munkája is minden elismerést megérdemel. Talán a sportkoncepciót is újra kell gondolni. Dr. Bödő László: általában a koncepciókat legkésőbb két éven belül felül kell vizsgálni, újra készíteni, vagy ki kell egészíteni. A Sportbizottság úgy tervezte, - úgy gondolja, még belefér a Közgyűlés munkatervébe - hogy még az ősz folyamán a testület elé terjeszti az új koncepciót, amelyben átvezetik az azóta történt dolgokat. Ez idő alatt alakult meg az Ifjúsági, és Sport Minisztérium, amelynek sok mindenről más a véleménye, mint korábban az OTSH-nak volt. Tehát sok dolgot kell módosítani, mert sportágak tüntek el, és jöttek vissza. Az biztos, hogy nem olyan koncepciót kívánnak készíteni, amilyet a megye tárgyalt. Megjegyzi ismeri az anyagot, mert elolvasta, sőt véleményezte is. A megye anyagának lényege, hogy bemutatja, mi történt, de nem derül ki, hogy ennek nagy része a városban történt, és nem a megyében. Baranya megyében a beremendi kikbox szakosztály kivételével csak Pécsett van élsport. Az anyagban az is szerepel, hogy szervezi, és irányítja a megye sportját, de ez nem igaz, mert erre nincs jogosítványa. Aki elolvasta, láthatta, hogy a megye évente 3 M Ft-ot fordít a sportra. Ezzel az összeggel legfeljebb egy szakosztályt lehetne megsegíteni. Megjegyzi a városi élcsapatok 62 M Ft támogatást kapnak. Régóta kérik a megyétől, hogy alakítsanak közös egyesületet, de sajnos nem sikerült. Úgy véli, ezt a vitát a sportkoncepció napirendre tűzésekor lenne célszerű lefolytatni. Körömi Attila: örömmel veszi, hogy polgármester úr és bizottsági elnök úr támogatják De Blasio Antonio indítványát. Meg tesz mindent annak érdekében, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium részéről olyan operatív munkatárs jelen a közmeghallgatáson, aki be tud kapcsolódni a vitába, illetve
12 a felvetéseket hasznosítani a minisztérium jövő évi működési koncepciói kapcsán. Dr. Toller László: tájékoztat arról, két hete írta alá a megállapodást Deutsch Tamás miniszterrel, amely a sport együttes fejlesztését és a kormánnyal való közös feladatokat tartalmazza. Reméli, nem csupán egy megállapodás marad, annál is inkább, mert a város sporttámogatása kicsit alacsonyabb. Kéri képviselőtársait, lobbyzzanak a kiemelt célok megvalósítása érdekében. f.) Meixner András: az Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsga Központ Regionális Irodája Kaposvárra került és nem Pécsre. Meggyőződése szerint ez a város egyfajta háttérbe szorítását is jelenti. Két héttel ezelőtt már az újságban is cikkek jelentek meg. Nem kívánja az érzelmeket felkorbácsolni, csupán a dolgok hátterét megvilágítani. Ez nagyon jól tükrözi azt a rendszert, ahogyan egy regionális jellegű ügyet, amelyhez Pécs városa minden vonatkozásában megfelelő hátteret tud biztosítani olyan helyre vittek, ahol mindez hiányzik, azonban a politikai támogatottság megvan. Döntsön mindenki a következők alapján: Július 7-én Környei államtitkár úr levelet írt a városhoz, hogy ajánljon fel ingatlant a regionális iroda céljára. Július 15-én kelt az a levél, amelyben Ujvári alpolgármester úr megírja, hogy két épületet ajánl fel a város; egyik az Egyetem utcai Iskola, a másik pedig a Bercsényi utcában megüresedett iskolaépület. Ebben a levélben - amelyet később sokan kifogásoltak - volt egy olyan mondat, hogy "Az esetleges bérleti díjról majd később megállapodunk." Hangsúlyozza, esetleges bérleti díjról volt szó, amelyet többen kifogásoltak kormány oldalról. Július 12-18. között több országos napilapban megjelent olyan hirdetés a Művelődési Minisztérium részéről, ahol a regionális irodákba munkatársakat keresnek mindenütt régióközpont, vagy város megjelöléssel, amelyek egyébként is - földrajzi elhelyezkedését, illetve történelmi hagyományait tekintve - a régiók központjai, kizárólag a Dél-Dunántúl vonatkozásában nincs város megjelölés. Nem tudja értelmezni, hogyan lehet úgy pályázni egy munkahelyre, hogy nem tudja, hol lesz. Július 27-én dr. Szili Katalin és dr. Toller László országgyűlési képviselők írtak egy levelet a miniszterelnökhöz, miszerint sérelmesnek tartják annak felvetését, hogy a regionális intézmény nem pécsi székhellyel kerül megjelölésre, illetve nem jelölik a székhelyet az összes többi esettel szemben. Augusztus 10-én, a Jogi Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésén De Blasio Antonio képviselőtársa javaslatára a bizottság módosítja Ujvári alpolgármester úr által aláírt levelet, amely szerint törölték mindennemű bérleti díj említését, és még az nap Kerényi János alpolgármester úr levélben tudatta Környei államtitkárral, valamint Spolár János a bizottság határozatát elküldte a minisztériumba. Augusztus 24-én a Dunántúli Naplóban Orbán Viktorral egy egész oldalas interjú jelent meg, amelyben az újságíró feltette a kérdést, hogy Baranyában, ahol - köztudottan - Pécs városában és a megyén is szocialista többségű önkormányzatok alakultak, nem származik-e ebből hátrány? Orbán Viktor válasza az volt, hogy ő Magyarország miniszterelnöke, és nem ismer pártszínekre festett ország térképet, az ország harmonikus fejlődéséért felel.
13 Augusztus 30-án Hoffman Rózsa - az OKÉ kijelölt vezetője - és munkatársai látogatnak Pécsre, szóbeli konzultáció, illetve terepszemle céljából. A konzultáción Spolár János főosztályvezető megkérdezte, hogy eldöntött-e már a tény? Hoffaman Rózsától azt a választ kapta, hogy nem dőlt el még semmi, neki tetszik a Bercsényi utcai épület. Megkérdezte, mivel Kaposvár felajánlotta - hogy hozzájárul-e a város a fenntartási költségekhez. Spolár János azt mondta, egy személyben nem dönthet, de másnap megbeszéli a tisztségviselőkkel és levélben elküldi a választ. Megadtak egy címet, de itt nem találtak senkit, mert kiderült, a megjelölt személy közben elutazott külföldre. A levél aztán megérkezett Hoffman Rózsához, aki szeptember 8-i keltezéssel értesítést küldött arról, hogy szeptember 3-án meghozták a döntést, mely szerint Kaposvár kapta a központot. Hozzáfűzi, hogy dr. Mikes Éva a Bányásznapon közölte, hogy államtitkári minőségében Pécset támogató nyilatkozatot tett. Döntse el mindenki, mi történt. Dr. Toller László: tájékoztatásul elmondja, a parlamentben e tárgyban benyújtott egy interpellációt, azonban idő hiányában nem került sor a válaszra. Nem magában az intézmény a fontos, hiszen 50 m2-en működő, 10 fős központról van szó, csupán a valós szakmai háttér kérdőjelezhető meg. Pécsett jelenleg éppen annyi a diák és oktató létszám, mint Kaposvár teljes lakossága. A szakmaiság megkérdőjelezhető ennél a döntésnél . Staub Ernő: a minisztérium döntését nem tartják jónak. A Magyar Demokrata Néppárt tagjaként megjegyzi, csupán meg kell számolni a templomtornyokat, és az alapján teljesen egyértelmű, melyik hely a régióközpont. Túlságosan egyszerű magyarázatnak érzi azonban azt, hogy párt színek alapján történik a döntés. Egy olyan Kaposvári lobbyval állnak szemben, amiben egyébként - végső soron talán kötelességük is - az ottani szocialista képviselők is nyilván részt vesznek. Ezzel együtt még egyszer hangsúlyozza, hogy ezt a döntést nem tartják jónak és nem kívánják megvédeni. Dr. Toller László: elkészült a regionális fejlesztési koncepció, és messzemenően támogatni tudnak minden Kaposvár fejlődését szolgáló dolgot. Az igazgatásszervezés azonban nem ebbe a tárgykörbe tartozik. Úgy gondolja, mindent a helyére kell majd tenni. Ez egy "buta" döntés volt, erre mást nem tud mondani. Regényi Béla: ezt a döntést ő sem vette örömmel. Ahogy polgármester úr említette, ezt a dekoncentrált szervezetet egy nagyon szűk, 6-7 fős köztisztviselői stáb fogja működtetni. A szakmai oldalról nem ilyen a helyzet. Idetartozik Somogy, Baranya és Tolna megye. Mindenkinek tudni kell, hogy van egy országos szakértői lista, és a szakmát ezek az emberek képviselik. A kaposvári 7 fős stáb tulajdonképpen ezeket a szakmában igen jártas szakértőket fogja foglalkoztatni Baranyában, Tolnában és Somogy megyében.
14 De Blasio Antonio: Nem szeretne ellentmondani azoknak, akik azt állítják, hogy nem örültek annak, hogy a vizsgaközpont Kaposvárra került. Titkon talán kissé örült is, sőt örülni kellene annak, hogy valamit kap Kaposvár is. Egyébként komoly dolgot mit kap Kaposvár? Komoly dolgot nem lehet rájuk bízni, ezért kaptak egy "deko"-szervezetet, amely 7 fővel működik, ettől még Kaposvár nem lesz régióközpont. Számtalanszor elmondta már, nem ettől lesz egy város régióközpont. Valószínűleg a templomtornyok számolásától és a két város közötti szakmai potenciál számolásától. Úgy gondolja, ennek alapján azon felül, hogy fenn tudnak tartani egy ilyen 7 fős központot, ennél tovább nem tud terjedni Kaposvár szakmai potenciálja. Dr. Toller László: azt szeretné, ha ettől Pécs polgárainak nem lenne vereségérzete, mert közben kiderült - és reméli, ez a döntés nem változik meg -, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium ennél sokkal fontosabb régióközpontot jelölt ki Pécs számára, ez pedig az Ifjúsági Regionális Központ. Úgy gondolja, a város méltó helyére került, az egyensúly pedig rövid időn belül helyreállt. El kell vetni azt a gyanút - mivel az utóbbi időben eléggé elterjedt nézet -, hogy ennek a városnak valamiféle hátránya származik abból, milyen a vezetése. Szerinte nincs, legfeljebb előnye lehet ebből. Dr. Tóbiás János: a Független Kisgazda Párt szomorúságát fejezi ki azért, hogy ebben az ügyben Pécsnek nem lett sikere. Örömmel vették volna, ha az Oktatási Központ Pécsre kerül. Ettől függetlenül úgy gondolják, egyre inkább tért kell, hogy nyerjen a régióbeli gondolkodás. Akkor majdnem mindegy, hogy a nagyvárosok közül melyikben van a régióközpont. Pécsnek minden módja megvan arra, hogy ezen a területen a régióban vezető erő legyen és ennek érdekében kell munkálkodnia mind a testületnek, mind a lakosságnak. Dr. Toller László: egyetért a Független Kisgazda Párt egyetlen képviselőjével, hogy Torgyán József miniszter úr is fontosnak érzi Pécs regionális központ jellegét. Nem egy jó időpontban, de mindenképpen hasznos tanácskozásra hívta össze a megye, a város és a régió vezetőit. Október 6-án 10 órakor, a POTE-aulában lesz egy regionális tanácskozás a miniszter úr jelenlétében. Reméli, hogy forró kézfogásuknak gazdasági eredményei is lesznek a helyszínen. További napirend előtti hozzászólás nem lévén, a korábban bejelentetteknek megfelelően 10.15-11.15h-ig szünetet rendel el. Szünet után Dr. Toller László: először létszámellenőrzést kér, melynek alapján megállapítja, hogy a közgyűlés határozatképes. Tisztségviselői beszámoló keretében ismerteti az 1999. szeptember 16-i közgyűlés zárt ülésén hozott határozatokat.
15 Tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy ma van az "Idősek Világnapja" rendezvénysorozat, mely alkalomból köszöntenek minden pécsi és baranyai idős polgárt. Papp Béla: az Ipari Park munkatársaival együtt Münchenben ipari park telekbörzén, kiállításon vett részt. Magyarországról egyedül a Pécsi Ipari Park jelent meg, Kelet-Európából pedig Moszkvából és Lengyelországból még két cég. Az eredmény tekintetében azonnali választ nem lehet adni. Az ottani tárgyalások, az átadott ismertető, információs anyagok esélyt adnak arra, hogy az Ipari Parkba potenciálisan egyre több befektető jelentkezzen.
1.)
Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, átruházott hatáskörben hozott döntésekről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság átruházott hatáskörben 100/1999. sz. határozatában döntött a Magyar Orvostanhallgatók Egyesülete 300 E Ft-os támogatásáról. A bizottság a támogatás forrásanak a költségvetésben rendelkezésre álló tisztségviselői keretet jelölte meg. A Közgazdasági Főosztály 1999. június 28-án gondoskodott a pénz átutalásáról. Az Orvostanhallgatók Egyesülete képviselői Mexikó-városban vettek részt a világ valamennyi orvosegyetemének konferenciáján, ahol éves szerződésekben rögzítették a kölcsönös képzési és konferencia jellegű együttműködéseket. 112 országgal kötött a Pécsi Orvostanhallgatók Egyesülete megállapodást. A mexikói döntés értelmében jövő évben ennek a rendezvénynek a házigazdája a Pécsi Orvostudományi Egyetem lesz. Ez annyit jelent, hogy a 300 E Ft-os befektetés többszörösen megtérül. Kéri, az előterjesztést - az imént elhangzottakra figyelemmel - fogadja el a testület. Kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot tudomásul vette. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 450/1999. ( 09.30.) sz. határozata Beszámoló a lejárt határidejű határozatok átruházott hatáskörben hozott döntésekről
végrehajtásáról,
16 1. A Közgyűlés a Városfejlesztési Főosztály lejárt határidejű határozatok végrehajtására adott jelentését az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak szerint elfogadja. 2. A Közgyűlés a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 321/1999.(08.23.) sz., a Közlekedési és Kommunális Bizottság 105/1999.(09.07.) sz., Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 154, 156, 157/1999.(09.07) sz. - átruházott hatáskörben hozott - döntéseit tudomásul veszi Kapják:
tisztségviselők, Gonda Tibor, Kukai András, Kablár János bizottsági elnökök, főosztályvezetők
2/a.) Pécs M. J. Város 1999. évi költségvetésében meghatározott Általános tartalék időarányos felosztása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök Soó László: szóbeli kiegészítésében elmondja, az előterjesztés lényege, hogy a költségvetés következő napirendi pontban várható módosítását követően az Általános Tartalék valószínűleg nem fog érdemben növekedni. Ez a pillanatnyi, 11.986 E Ft-os összeg jelenti az ez évi lehetőséget. A Költségvetési Bizottsághoz természetesen ezt a lehetőséget meghaladó igények érkeztek, melyek tárgyalása során alakult ki a táblázatba foglalt javaslati sor, amelynek egyes elemeiről egy-egy mondatban ad tájékoztatást. A táblázatban 1. sorszám alatt a Sportlétesítmények Igazgatósága elvesztett munkaügyi perének fedezetét kívánják támogatni. A szöveges részből kitűnik, hogy valójában az eredeti kérés 1,6 M Ft volt, de egyrészt a keret lehetősége, másrészt az intézmény bizonyos fokú teherviselésének igénye eredményezte a kerek 1 M Ft-os támogatást. A 2. sorszám alatt "Sportbizottság támogatása" címén 3 M Ft szerepel, míg a mai napirendi sorban megtalálható a PMKC sportegyesület támogatási kérelme. A kettő között összefüggés van, mivel a Költségvetési Bizottság álláspontja szerint az Általános Tartalékból kívánja 3 M Ft összeggel támogatni a Sportbizottságot és átadja annak felelősségét, hogy ezt az összeget mire használja fel és ténylegesen mennyiben tudja majd a PMKC működését támogatni. Amennyiben említett ügy elfogadásra kerül, akkor feltehetően a másik napirendi pont más megvilágítást fog kapni. Mielőtt érdemi vita alakulna ki a Sportbizottságnak átadott összegről megemlíti, hogy a napirendi pont második részében szereplő költségvetésmódosítás olyan megszorítást tartalmaz, amely eredetileg egy ipari parkos tőkebevitellel kapcsolatos telekértékesítésből 10 M Ft-ot juttatott volna a Sportbizottság részére. A költségvetés módosításánál kiderül, hogy ez az
17 összeg a költségvetés javára visszavonásra kerül. Ilyen formán a 10 M - 7 M = 3 M Ft-tal. A 4.) pontban pedagógusokat megillető szakkönyvtámogatás fedezete szerepel. Ez rendkívül fontos tétel, ennyi volt az eredeti kérés is, amit a bizottság maradéktalanul támogatni tud. Az 5.) sorszám alatt a Pécsi Napok rendezvénysorozatának támogatása szerepel 6 M Ft-tal. Ez szintén némi magyarázatot igényel, hiszen a Pécsi Napok támogatásáról már döntés született a 6 M Ft-ot illetően, amely már felhasználásra került. Az ismételt támogatás az eredeti döntésben szereplő visszapótlási kötelezettség feloldását jelenti. Ennek következtében a költségvetés Általános Tartaléka nem bővül 6 M Ft-tal, azt elengedik, ezért kiadási tételként jelenik meg. A 6.) pontban egy bírósági döntés kapcsán felmerülő tervezési költség közös, mintegy 50-50 %-os teherviselése jelenik meg, amely szintén rendkívüli és nem várt kiadás a városban. Az összeg nagyságát tekintve nem olyan jelentős, hogy ezt meg kívánnák akadályozni. Ez évi össz lehetőség mintegy 12 M Ft, és a felsorolt támogatásoknak adott a bizottság "zöld utat", így kéri a közgyűlés jóváhagyását. Gonda Tibor kérésére De Blasio Antonio hozzászólása szó szerint került jegyzőkönyvezésre. De Blasio Antonio: "Azt hiszem, azért is kérhetem, hogy most szóljak az elnök úr után, mert a bizottságban az ellenzéki oldal véleményét szeretném ezekről a dolgokról elmondani, amit az elnök úr itt a szóbeli kiegészítésében elmondott. A napirendi pont tárgyalásakor volt kisebbségi vélemény, és ennek a konkrét módosító javaslatait Füredi képviselőtársam fogja elmondani, vannak módosító indítványaink számszerűen is. Kiegészítésként szeretném hozzátenni ahhoz, amit az elnök úr elmondott. Ez pedig az első és legfontosabb, hogy a Sportbizottság 3 M Ft-os támogatásának esetében a bizottság nem hozott olyan állásfoglalást, amelyben lehetőséget biztosított volna a PMKC támogatására, sőt én úgy értettem a bizottság döntését, hogy bármire, csak arra nem. Tehát én azt kell, hogy mondjam - és itt Horváth képviselőtársamra nézek, akivel nagyon azonos véleményen voltunk -, hogy arra a célra, amire, és majd erre kitérnék, hogy miről volt itt szó, arra mi nem igazán szeretnénk a város pénzét látni felhasználva, hogy ilyen csúnyán fejezzem ki magam. De aztán had térjek ki erre a lényegre, kicsit lehet, hogy marginális kérdésre ennél a napirendi pontnál, azonban úgy gondolom, hogy nagyon fontos kérdésre. Mi is történt itt sporttámogatás ügyében? A Sportbizottság természetesen az elnök nevével fémjelezve beterjesztett egy anyagot a Költségvetési Bizottság elé, melynek - én nem akarom most fölolvasni, itt van a táskámban - a témája a PMKC második csapatának "X" osztályban való szereplése volt. Amikor én elmondtam ezzel kapcsolatos problémámat, és megkérdeztem az elnök urat arról, hogy ezzel szemben én hallottam bizonyos szóbeszédeket, hogy a pénz igazából nem is erre kell. Akkor az
18 elnök úr azt mondta, igen, a hír igaz. Nem tudom, hogy értik-e, miről beszélek én most. Itt arról beszélek kérem szépen, hogy egy képviselőtársunk, egy bizottság elnöke megengedi magának azt, hogy valótlanságot írjon le és ezt utána jegyzőkönyvbe el is ismerje. Szeretném emlékeztetni a Tisztelt Közgyűlést arra, hogy a világ egyik nagyhatalmának vezetője nem politikai ügyben tett hazugsága ügyében majdnem elvesztette az elnöki tisztjét. Ezek után én csak az ügyre hívhatom föl a figyelmet. Nem javasolhatok semmiféle következményt, de én kérem Tisztelt Képviselőtársaimat a kormányzó oldalon, hogy gondolkozzanak el azon, hogy mennyire engedheti meg magának egy bizottság elnöke, hogy nyíltan, valótlanságokat leírva ezt szóban módosítva közölje, hogy az, amit leírtam, az nem igaz, félre akartam vezetni a bizottságot, de most, hogy rájöttetek, akkor elmondom az igazat. Köszönöm szépen." Dr. Toller László: megköszöni a hozzászólást és elmondja, a bizottság elnöke válaszolni fog, de kéri, előbb tartsák az eredeti jelentkezési sorrendet. Horváth Zoltán, Füredi Péter és Czukor Antal képviselő urak a sorrend. Horváth Zoltáné a szó. Horváth Zoltán: jelzi, ha a bizottsági elnök úr akar reflektálni személyes érintettség okán, úgy átadja neki a szólási lehetőséget. Dr. Toller László: a témában várható vitára tekintettel annak a végén ad szót a bizottsági elnök úrnak. Horváth Zoltán: Soó László bizottsági elnök úr ismertette, hogyan osztották el az Általános Tartalékot, illetve milyen javaslat született a költségvetési bizottsági ülésen. Ennek kapcsán általánosabb észrevétele: az 1.) és a 2.) pontban szereplő összegek olyan igényként születtek, hogyha jobban megvizsgálják azokat - és a 2.) pontra majd szintén kitér -, hogy egy intézményvezető, illetve egy szakosztályvezető, vagy klubvezető döntése következtében előállott anyagi szükséglet volt az, ami a bizottság elé került. Ezzel összefüggésben a véleménye, ezeknél a plusz igényeknél mindig meg kell vizsgálni azt, hogy minek a következményében álltak elő. Az első esetben a Sportlétesítmények Igazgatóságának korábbi igazgatója elbocsátott egy személyt az állásából, aminek a következménye munkaügyi per lett, melynek lezárása során kötelezték az intézményt 1.661 E Ft kifizetésére. A második pontban, ami ugyan nem hangzott el, de a bizottsági ülésen igen, hogy igazából a PMKC anyagi nehézségei abból fakadnak, hogy ott is egy munkaügyi per zajlott le, amiben a klubnak a vezetése és az edző közötti vita kapcsán a bíróság megítélt bizonyos összeget a volt edzőnek. Mind a két esetben - ezek nem egyedi esetek - felmerül annak a kérdése, hogy az intézményvezető, klubvezető, szakosztályvezető megfelelő gondossággal járt-e el az adott ügyben. Véleménye, hogy ilyen plusz igények esetében, amikor nem megfelelő gondossággal, nem megfelelő alapossággal jár el egy intézményvezető, klubvezető, szakosztályvezető, akkor ne legyen automatikus, ne legyen természetszerű az, hogy az önkormányzat a segítségére siet az adott intézménynek, szakosztálynak, klubnak. Vizsgálni kell, hogy jogos-e ilyen szempontból az igény, vagy nem. Egy keményebb költségvetési korlátot javasol. Gazdálkodja ki az adott
19 intézmény ezt a döntést, a döntésnek az anyagi következményeit. Hogy mennyire lesz eredményes, mennyire járható ez az út, azt nem tudja, de mindenképpen jelzés értékkel bír az intézmény, klub, stb. felé. Kéri a közgyűlést, fontolja meg az általa elmondottakat. Dr. Füredi Péter: érdemes kiindulni abból, hogy mi is az az Általános Tartalék, miért is hozták létre. Tulajdonképpen alapelvként szögezhetik le, hogy fő célja a nem várt, előre nem látható, költségvetésben esetleg nem tervezett, rendkívüli kiadások, vészhelyzetek elhárítása, esetleges katasztrófahelyzetek, pénzügyi nehézségek megakadályozása. Ettől az alapelvtől el lehet térni, és másra is lehet fordítani az Általános Tartalékot. Jó lenne, ha költségvetést terveznek, akkor bizonyos alapelvekhez ragaszkodnának és azokat betartanák a jövőben. Az 1. sorszám alatt a Sportlétesítmények Igazgatósága elvesztett munkaügyi perének fedezetére a Költségvetési Bizottság elé 1.661 E Ft-os igény került be, melyből a közgyűlés elé 1 M Ft-ot terjesztettek, amit a bizottság kormányzó többsége fogadott el. Véleményük szerint fontos lenne a teljes összeg kifizetése, hiszen felesleges azt a vezetést büntetni, amely nem tehet ezen sérelmes döntésről. Mivel a régi vezetés, amely a munkaügyi pert elvesztette, már felelősségre ez úton nem vonható, s ráadásul ezen intézmény az önkormányzaté, így módosító javaslatuk, hogy a teljes összeg, az 1.661 E Ft kerüljön az Általános Tartalékból kiegyenlítésre. A 2.) pontban a bizottság elé így került a támogatási igény: a "Pécsi Mecsek Kézilabda Club támogatása", míg a közgyűlés előtt már a "Sportbizottság támogatása" jelenik meg, de a szöveges részben 2.) pontban ismételten a PMKC-ról írnak. A Sportbizottság támogatását tartják helyesnek 3 M Ft-tal és nem a PMKC-ét, hiszen a sportban is adódhat az év vége felé olyan rendkívüli, előre nem látható kiadás, amely igényelheti ezen kiadást, azonban ez nem a PMKC-ra vonatkozik. A Kodály Zoltán Gimnázium vízcsőtörés miatti vízszámla-fedezete egyértelműen az Általános Tartalékból kell, hogy kielégítést nyerjen. A pedagógusokat megillető szakkönyv-támogatás törvényi kötelezettség, melyet ki kell elégíteni. Azonban nyilván amikor a költségvetés tervezésre került, előre látható volt, hogy azért milyen törvényi kötelezettségeknek kell megfelelni. Ezért javaslata, hogy ezen tétel ne az Általános Tartalékból, hanem a költségvetésből kerüljön kielégítésre, a költségvetés módosítása során kerüljön beépítésre a költségvetésbe, hiszen ez nem az Általános Tartalékból kielégítendő igény - amely egyébként jogos. A Pécsi Napok rendezvénysorozattal kapcsolatban elmondja, a jövőben, ha egy program szervezésre kerül, láthatóak legyenek a költségek. A szervezők elsőrendű feladata, olyan programok szervezése, melyekkel a megadott költségvetésbe beleférjenek. Ne utólag nyújtsanak be különböző igényeket, amit - miután nincs más mód - támogatni fognak. Teszik ezt azért, mert a program sikeres volt, és Pécs város lakói körében támogatásra talált, kivéve a belvárosban lakókat. A hiba nem a programban volt, hanem a helyszínben és a túl sok éjszakai koncertben. A költségvetési bizottsági ülésen ellenvéleményüket fogalmazták meg és azt fejtették ki, hogy az Általános tartalékból nem cél a Pécsi Napok rendezvénysorozatának támogatása ily
20 módon 6 M Ft-tal. Tiszteletben tartják De Blasio Antonio képviselőtársával a frakciójuk véleményét és megszavazzák ezt az összeget, de kérik, hogy a jövőben kerüljön beépítésre a költségvetésbe a Pécsi Napok teljes költsége és ne utólag az Általános tartalékból bármiféle igényként rendezzék ezt. Ügyrendi javaslata, hogy a pontokról külön szavazzanak. Dr. Toller László: bejelenti, az előterjesztő Soó László az ügyrendi javaslattal egyetértett, azt bólintással jelezte. Czukor Antal: előtte nagyrészt elmondták azt, amit mondani kívánt. Nem szeretne ismétlésekbe bocsátkozni. Mind Füredi, mind Horváth képviselőtársa által elmondottakhoz kapcsolódik. Az előterjesztés 5. sorában lévő gépelési hibára hívja fel a figyelmet. Papp Gábor: Horváth Zoltán képviselő társa véleményéhez csatlakozik, egyetért az általa elmondottakkal. Egy árnyalattal ezt még tovább is szigorítaná, ugyanis a két tétel között van egy jelentős különbség. Addig, amíg a Sportlétesítmények Igazgatósága önkormányzati intézmény, és ha ott bármiféle gond van, azért az Önkormányzat tartozik felelősséggel, a PMKChez viszont az Önkormányzatnak semmi köze nincsen. Úgy gondolja, ez fokozottan érvényes, és eléggé erős árnyalatbeli különbség, hogy kinek a tetteiért, milyen mértékben kíván az Önkormányzat felelősséget vállalni, illetve az ott keletkezett rossz döntések miatt hogyan nyújt segítséget, amikor maga is igen komoly bajban van. Dr. Toller László: elmondja, a PMKC-s igény - amennyire ismeri a témát arról szól, hogy egy edző munkaügyi pert nyert a PMKC ellen. Ez teljesen jogszerű, viszont az érintett edző úrnak a magatartását ebben a történetben nem igazán értette, - és ezért van azon a véleményen, hogy mégis csak a PMKC-t kellene támogatni - mert hosszú évtizedekig ebből az egyesületből élt, és utána munkaügyi perre vitte az általa is jól ismert nehéz helyzetben lévő egyesületet. Ennek van egy morális és egy jogi oldala. Úgy gondolja, a morális oldalt mélyen el tudják ítélni valamennyien, a jogi oldalt megítélte a bíróság, ennek a következményeit vagy tudják vállalni vagy sem. A Városi TV ülését nézők nem tudják a vitából, hogy miről van szó, és pontosítani szerette volna, miért keletkezett ez az igény. Bókay Endre: egyetért Horváth Zoltán felvetésével, hogy a vezetők gazdasági felelősségét tisztázni, illetve meglehetősen következetesen érvényesíteni kell. Erre volt néhány példa a zárt ülésen, ahol ezt érvényesíteni lehetett volna. Úgy érzi, a Közgyűlés túl "elegáns" volt ezekben a kérdésekben, nem vonta le a konzekvenciát, és nem szigorította ezen eljárásokat. A másik, amiről szólni kíván Füredi Péter felvetése. A Pécsi Napok témája már előkerült a napirend előtti felszólalásban is. Gondolkodott azon, lehet-e a Pécsi Napok kapcsán valamilyen módon megtámadni a várost vezető koalíciót azért, hogyan sikerültek ezek a rendezvények, olyan érzése volt, hogy nem, tévedett.
21 Ami mellett nem tud szó nélkül elmenni, az az utólagos 6 M Ft-os igény. Sajnos az újságokban az jelent meg, hogy a Városi Önkormányzat 2 M Ft-ot adott a rendezvények támogatására. Hangsúlyozza, ez nem így van, 6 M Ftot adtak, a másik pedig, hogy a város finanszírozza azt a szervezetet, - a Kulturális Központot - amely részt vett a rendezvények lebonyolításában. A rendszerváltás az 1990-es évek óta folyamatosan tart, aminek vannak olyan céljai, hogy bizonyos dolgokat nem az állam, hanem a társadalom végez el. Ez azt jelenti, hogy egyes szolgáltatások megszervezését, illetve ennek finanszírozását a társadalomban élő - nyilván tehetősebb - vállalkozók végzik. A Pécsi Napok kapcsán is pontosan erről van szó. A korábbi költségvetéseket összehasonlítva látható, hogy egyre kevesebb a közpénz, és egyre többet ad a magánszektor, melynek előnyeit is ők élvezik, gondoljanak a sátrakra, a vendéglátásra, idegenforgalmi, turisztikai haszonra. Ez nem jogtalan, és a jövőben is az a cél, hogy minél többet finanszírozzanak a külső vállalkozók, az un. mecénások. Azért sem tartja jónak, ha előre meghatározzák a keretösszeget, mert ha az 10 M Ft, akkor biztos, hogy felhasználásra kerül. Sokkal jobbnak tartja, ha utólag állapítják meg, milyen nagyságrendű összeg hiányzik a rendezvényhez, mert így magát a szervezőt is - a Kulturális Központot - arra ösztönzik, hogy több külső támogatást nyerjen meg. Minél sikeresebb egy rendezvény, nyilván a következő évben annál könnyebb dolga lesz. Dr. Toller László: megjegyzi, aki részt vett a Pécsi Napokon, jól érezte magát. Próbálják ezt figyelembe venni, és ne az anyagi részét firtassák. A rendezvény ennyibe kerül, mely kevesebb, mint korábban volt. Körömi Attila: bár frakciója úgy döntött, hogy az 1.)-es pontban szereplőeket is támogatja, mégis a frakció álláspontjával szemben szól, melynek az oka, a legutóbbi frakció ülésen nem tudott részt venni. Amit Horváth Zoltán említett, azt mindenképpen szeretné megtámogatni, de nem csak úgy, hogy retorikában ez hangozzon el a Közgyűlésen, mert akkor nem lesz előrelépés. Azt látni kell a testületnek, amikor egyes szakmai programot vagy kulturális programot elindít, - pl. Pécsi Napok, sportberuházás, stb. akkor le kell folytatni a szakmai vitát, hogy mi jó a városnak, mi nem, ki hogyan értékeli, és amikor költségvetési pénzeszközöket rendelnek hozzá, ettől kezdve már feszes költségvetési gazdálkodásról beszélnek. A költségvetési keretből való kilépés okán nem lehet mindig elmenekülni a szakma jósága mögé, költségvetésből gazdálkodnak, a város polgárainak adópénzeivel el kell számolniuk. Az Ötv. szerint a Közgyűlés felel a költségvetés végrehajtásáért, melyet örökösen nem lehet érzelmi alapon megközelíteni. Mindezekért mondja azt, hogy ebből ne csak retorika legyen, és támogatja Horváth Zoltán által elmondottakat, és javasolja, a Közgyűlés fogadja el a táblázat 1.)-es pontjában szereplőeket. Ehhez még egy kis plusz adalék, ha jól emlékszik - akkor a Pénzügyi Bizottság elnöke volt - a Sportlétesítmények Igazgatóságával szemben pénzügyi vizsgálatot folytatott le az ellenőrzési csoport. A szituációra pontosan nem emlékszik, de az tény, hogy a pénzügyi vizsgálat során a gazdasági igazgató különböző, a vizsgálatot segítő, és egyébként a gazdálkodás rosszaságát alátámasztó leveleket, kijelentéseket tett, illetve küldött egyes döntéshozó személyeknek, és ilyen jelzéseket juttatott el az ellenőrzési csoporthoz. Akkor számára
22 világos volt, - csak persze ezek nehezen bizonyíthatóak, és itt most a személy nem érdekes - a hölgy elmozdítása a helyéről az tulajdonképpen annak okán történt, hogy ne nagyon tudjon érdemben közbeavatkozni a pénzügyi vizsgálat lefolytatásába, amely lehet, hogy a végén még az ő felelősségét is megállapította volna, csak alacsonyabb szinten, mint az igazgatóét, mert egyszemélyi felelősség van. Jó tudni mindennek az okát, de ez az ügy nem úgy néz ki, hogy valakivel szemben egy vezető munkaügyi pert indított, mert úgy gondolta jónak, hanem ennek megvannak az okai. A végén mi lesz? A pécsi adófizetők fizessenek 1 M Ft-ot azért, mert valaki hozott egy rossz döntést annak érdekében, hogy vélhetően a saját bőrét mentse. Ez sokkal súlyosabb kérdés annál, minthogy felvetik, ez helytelen, és újra továbblépnek rajta. Véleménye szerint a feszes költségvetési gazdálkodás érdekében a testület ezt ne fogadja el. Itt nem arról van szó, hogy ezzel bünteti a jelenlegi vezetést, hiszen minden intézményvezető tudja, hogy ő tulajdonképpen jogszerűen folytatja az előző gazdálkodását, ez nem személy ellen szóló döntés. Az Igazgatóság számára ez az 1 M Ft talán kigazdálkodható. Annyiból még szerencsés is az ügy, hogy nem túl nagy összegről van szó, viszont jelzés a többi intézményvezető felé, hogy mindenféle munkaügyi pereket ne vegyenek a nyakukba, csak ha meggondoltan, megfontoltan döntöttek, mert következményei lesznek annak, ha elveszítik azokat. Erre az 1 M Ft meg nem szavazása a lehető legjobb példa lenne, és példaértékű kezdeményezés, ezért támogatja Horváth képviselő úr felvetését, de úgy, hogy szavazzanak is róla. Dr. Toller László: úgy gondolja, meg kell adnia a szót Bödő képviselő úrnak, mert szétfolyik a vita, ha ugyanarról a témáról már sokadszor beszélnek. Egy válaszadás lehetősége mellett folytatnák tovább a vitát. Dr. Bödő László: elmondja, ül itt egy ember a Közgyűlésben, De Blasio Antonio, aki úgy érzi, hogy mindenki fölött ül valamilyen trónon, és joga van ahhoz, hogy bárkit hazugnak, csalónak és satöbbinek nevezzen. Azt, hogy ő hazudik az előterjesztésben, most, ezennel szeretné határozottan cáfolni és visszautasítani. Jó lenne, ha elgondolkodna rajta, itt dolgozik egy közösségben, és mégis mennyit engedhet meg magának. Miről van szó? Van egy előterjesztés, amelyet nem ő készített, le van pontosan írva, hogy Märcz Róbert csoportvezető. Ebben a következő indokok vannak, amire a Sportbizottság - nemcsak ő - ezt a pénzt megszavazta és kéri. Kiváló szakmai munka folyik ebben az egyesületben, főleg azóta, amióta a jelenlegi edző van, aki felhozta azt a négy fiatalt is, akik junior válogatottként szerepeltek az elmúlt évben az Európa bajnokságon, az idén gyengébben. Most pedig az ifjúsági válogatott tagja, Hőgye nevű játékos Európa bajnok lett. Tehát rendkívül jó szakmai munka folyik, amely az előterjesztésben le van írva, el lehet olvasni. A tartalék csapat az NB-II-ből feljutott az NB-I. Bbe, tehát egy más színvonalon játszik és komoly ellenfelekkel találkozik. Szerepel még az előterjesztésben, hogy 1.) a Sportbizottság egyrészt a sportkoncepcióban a kiemelt sportágak közé sorolta a kézilabdázás értékeit megőrzendő, 2.) a PMKC nehéz anyagi helyzetére tekintettel, 3.) figyelemmel arra, hogy saját keretéből a lehetséges forrásokat már igénybe vette, mintegy 5.5 M Ft adóssága volt a PMKC-nak, amit a nyár folyamán az utolsó fillérig kifizetett. De Blasio Antonio úr azt kérdezte tőle, igaz-e a hír,
23 hogy tartoznak az edzőnek. A hír igaz, de nem ebből a pénzből akarják kifizetni, ez egy lényeges dolog. Megbíztak egy ügyvédet, tárgyaljon az illető edzővel, és pedig arról, hogy esetleg részletekben, néhány év alatt kifizetik neki azt, amit a bíróság megítélt. A működéshez kell a pénz, hiszen elindult az NB-I-ben a küzdelem, már volt egy mérkőzés idegenben, egy kupacsapattal Nyíregyházán, ahol ez a fiatal csapat döntetlent játszott. Holnap itthon lesz egy hazai mérkőzés. Elindult az NB-I, és ez pénzbe kerül, ugyanígy az NB-I. B., és mindegyikben két ifjúsági és két serdülő csapattal kell indulni a bajnokságban, és ez is pénzt igényel. Nem ülnek ölbe tett kézzel, hiszen rendkívül sok támogatást gyűjtenek össze vállalkozóktól, másoktól. Most új elnöksége van a Klubnak, akik nagyon komolyan veszik azt, hogy támogatókat keressenek, de szerencsére találnak, és van, aki támogatja őket. Nem írtak le valótlanságot egy szót sem. Ha arról lett volna szó, hogy ebből a pénzből fizetik ki az edzőt, akkor azt leírták volna. Arról aztán végképp nem volt szó, hogy a Költségvetési Bizottság úgy döntött, hogy a Sportbizottság bármire fordíthatja ezt a pénzt, csak a PMKC-ra nem. Először is a bizottságnak ehhez nincs joga, nem avatkozhat bele más bizottság munkájába. Soó László elnök úr világosan megfogalmazta a Költségvetési Bizottság ülésén, hogy azt javasolja, a Sportbizottság döntsön ebben a kérdésben, és a Sportbizottság részére adják a 3 M Ft-ot, és ezen bizottság vállalja fel a felelősségét annak, hogy a 3 M Ft-ot hogyan osztja fel. Pontosan erről volt szó, gondolja, ez benne van a jegyzőkönyvben. A másik téma a sportcsarnoki eset. Ott volt egy vizsgált, aztán újból egy másik, és teljesen egyértelműen kiderült, hogy az akkori gazdasági vezető alkalmatlan arra a munkára. Volt ott más probléma is, - ezt nagyon jól tudja Körömi Attila képviselő úr is - például mást számláztak le, mint amilyen munkát elvégeztettek, ezért indult a fegyelmi az igazgató ellen, amire azért nem került sor, mert június 30-án nyugdíjba ment, és július 2-án került a testület elé a fegyelmi, amikor a Közgyűlés már nem volt illetékes az ügyben eljárni. A gazdasági vezető jogosan került elbocsátásra, és a Munkaügyi Bíróság is így döntött, csak a bíróság nem, az neki adott igazat, és így került sor arra, hogy a bíróság kötelezte a Sportcsarnokot, - fizessen ki 1.600.000.Ft-ot - ahol már több mint egy éve új igazgató tevékenykedik, akinek ehhez semmi köze, úgyszintén a jelenlegi vezetésnek sem. Ez nem a Sportbizottság ügye, a témával a Pénzügyi Bizottság foglalkozott, és tárta fel ezeket a dolgokat, véleménye szerint nagyon jól, reálisan, csupán a fegyelmi maradt el. Kéri a Közgyűlést, szavazza meg a 3 M Ft-ot, - mivel a Sportbizottság ebben nem döntött - a maga nevében elfogadja azt, hogy a Sportbizottság kapja ezt az összeget, és a bizottság a következő ülésén döntse el, hogy ezt a pénzösszeget mire fordítja. Staub Ernő: elmondja, Bókay képviselőtársa hozzászólására kíván reagálni, aki szűk három óra késéssel reagált napirend előtti felszólalására, mégpedig nagyon sajátos értelmezésben. Példaként említ egy paródiát, amiben az egyik szereplő úgy tartja, hogy ez a világ - amiben él - a létező, lehetséges világok legjobbika. Valószínű, Bókay képviselő társa is úgy tartja, hogy ez a városvezetés a létező, lehetséges városvezetések legjobbika...
24
Dr. Toller László: közbeszól, ez így igaz. Staub Ernő: folytatja a hozzászólást, és e Pécsi Napok rendezvény a lehetséges legjobb. Nem a városvezetés megtámadását látja abban, amit elmondott, hanem azt, hogy kórházak közelében, ha többször, több napon át üvölt a zene, az nem jó. Úgy gondolja, teljesen jóindulatú volt a hozzászólása, mert azt javasolta, hogy tekintsék át - és ezt Kunszt Márta bizottsági elnök asszony tökéletesen értette - a programok helyszíneit, és azt, hány hangos program legyen a Széchenyi téren. Képviselő társát arra kéri, hogy azt a kényszerképzetet, hogy minden megjegyzés a városvezetés támadása, hessegesse el magától, vagy legalábbis próbálkozzon vele. Egyébként nem tudja, hogy működhetne egy demokratikus képviselőtestület, ha a lakossági panaszokat, észrevételeket nem közvetítenék azok a képviselők, akik itt ülnek a testületben. A PMKC megítélésével teljesen egyetért Bödő képviselő úrral. Az nyílván probléma, ha az írásbeli előterjesztés és a szóbeli hozzászólás között nincs összhang. Ehhez nem tud hozzászólni, mert a Költségvetési Bizottság ülésén nem volt jelen. Azzal egyetért, hogy a Költségvetési Bizottságnak nincs joga beleszólni abba, hogy a Sportbizottság mire költi azt a pénzösszeget, amit a Közgyűlés megítél neki. Meixner András: az egyik dolog, amire felfigyelt már a Költségvetési Bizottság ülésén is, - mivel bizottsági elnökként jelen volt - arról vitatkoztak néhányan, vajon az általános tartalékba bele kell-e tenni olyan dolgokat, amit egyébként a költségvetésben kellene kezelni. Úgy véli, egyetlen egy fajta pénzük van, nem kettő, nem költségvetési és tartalék, hanem egy, és ezek egy zsebből kerülnek kifizetésre. Ha a képviselő társaknak jobb úgy, hogy 11.9 M Ft-ot - amiről most szó van - lecsökkentik 6.7 M Ft-tal, és csak 5.2 M Ft-tal foglalkoznak a továbbiakban, akkor jó, mert ez lenne a következménye, de ennek nincs semmi értelme, hiszen a Pécsi Napok 6 M Ft-ját valahol kezelni kell, és egész biztos, hogy a pedagógusokat megillető pénzt is. Ha ez kritika volt, hogy az eredeti költségvetésbe nem tervezték be, akkor ez jogos, ezt el kell ismerni. A másik dolog a sportpénzek ügye. A Közoktatási Bizottság elnökeként nem szívesen szavaz meg önként vállalt és nem kötelező feladatot, ami több milliós kiadással terheli a városi költségvetést, ugyanakkor az intézmények felújítására, működtetésére nincs elég pénz. A 3 M Ft-ot - egyetlen ok miatt azért szavazza meg, mert Soó képviselő társa elmondta, 10 M Ft-ot elvontak a Sportbizottságtól azzal, hogy az ismert telekeladásból ez rendezve lesz. Végülis most egyfajta kárpótlásként fogható fel ez a 3 M Ft. Ezt csak a Sportbizottság kereteként tudja elfogadni és úgy, hogy nem egy célra adják. A bizottság döntse el, - annak ismeretében, ha lett volna 10 milliója, azt mire költi - most ebből a pénzből mi a legfontosabb, amit finanszírozni tud. Dr. Toller László: higgadtságot kér az érintett képviselőktől, és kéri, tartózkodjanak a személyeskedéstől.
25 Horváth Zoltán: Körömi Attila felvetésére reagálva elmondja, az 1 M Ft-tal kapcsolatban elhangzott, legyen ez az összeg nulla, - a felsorolt érvek miatt de mivel ez egy speciális eset, hogy a régi igazgató nincs a helyén, és az új igazgatót nem kellene pluszban terhelni, egyfajta konszenzus eredményeként jött létre ez az 1 M Ft. Volt, nulla, 50 %, 100 %-ra vonatkozó javaslat, - tehát az 1.600.000.- Ft - és a kompromisszum végeredményeként, amit a többség elfogadott, az 1 M Ft került az előterjesztésbe. Dr. Toller László: úgy ítéli meg, ha a Sportlétesítmények Igazgatósága megváltozott gazdasági helyzete pozitív, akkor gazdaságos ez a döntés, ha az eltávolítás utáni helyzet negatív, akkor természetesen nem érné meg a döntés. Ezt kéri mindig figyelembe venni. Bókay Endre: szintén az elmondottakat kívánta megerősíteni. Lehet, hogy az 1 M Ft pillanatnyilag soknak tűnik, de figyelembe kell venni azt, egy olyan gazdasági vezetőt távolítottak el, aki esetleg az elkövetkező években több millió forint kárt okozott volna. Éppen ezért nagyon helyesen cselekedtek, hiszen az előbb mindenki elfogadta, hogy a vezető gazdasági felelősségét keressék és kérjék számon. Ebben az esetben ennek van ára is, és aki nem tudja megfelelő színvonalon ellátni a munkáját, azt el kell mozdítani, éppen azért, hogy a nagyobb károk okozásától megvédjék magukat és az érintett intézményt is. Nagyon bántotta az, amivel De Blasio Antonio képviselő társa Bödő László urat illette, mert egy hihetetlenül becsületes, régi, tisztességgel dolgozó képviselő társukról van szó. Nem tartja elfogadhatónak, ha valakit ilyen súlyos szavakkal illetnek egy Közgyűlésen, a TV nyilvánossága előtt. A maga részéről tiltakozik ez ellen. Staub Ernő képviselő társának felhívja a figyelmét, hogy nem személyeskedett, egy társadalmi finanszírozásról beszélt, egy olyan rendezvényről, amit célszerű és jó, ha a jövőben még inkább nem a város költségvetéséből, hanem a közösség, az itt élő vagyonosabb polgárok által támogatott költségből finanszíroznak. Kéri Staub Ernő kollegáját, felejtse el időnként a gimnáziumi osztályt, ahol tanít, és kioktatja a hallgatóit, és vegye tudomásul közgyűlésen van, ahol vita folyik. De Blasio Antonio: elmondja, igazából nem azért vetette fel ezt a kérdést képviselő társával és az elnök úrral kapcsolatban, hogy vitatkozzon. Nem akart vitatkozni, személyeskedni még inkább sem. Bödő képviselő társa 1990. óta itt van ebben a testületben, úgy gondolja, nem a személye elleni támadás az, amit most elmondott, tessék ezt úgy venni, hogy egy jelenséget ismertetett, amely egy személyhez kapcsolódik. Az a személy elkövetett egy olyan hibát, ballépést, amit nem lett volna szabad megtennie. Úgy gondolja, nem azon kell vitatkozni, hogy ezt miért hozta elő egy képviselő, mert ez igen is a nyilvánosságra tartozó ügy. Az sem szép dolog, ha az érintett jól bevált szokása szerint, - jó fordulat - a másik félnek a hitelességét próbálja megtámadni akkor, amikor egy problémát valaki felvet. Ez nem korrekt, nem korrekt megközelítés. Nyilvánvalóan amiért ezt teszi képviselő társa a politikáról és annak tisztaságáról alkotott véleményükbeli különbséget, az
26 életkoruk, az élettapasztalatuk és a múltjuk közötti különbséget is valahol jelzi, továbbá a párthovatartozásukat. Amit elmondott, azok tények, és ezeket így kell kezelni. Kéri mindazokat, akik ott voltak azon a bizottsági ülésen, szíveskedjenek elmondani, hogy igaz-e, amit mondott. Ne azt hallgassák csupán meg, micsoda gazember, mert elmeri mondani, hogy egy előterjesztésben elhangzott dolgokra az elnök - aki aláírta az előterjesztést közli, nem az van az anyagban, amiről szó van. Már bocsánat, de ez hangzott el a bizottsági ülésen. Tény, hogy megkérdezte az elnök urat, igaze, hogy a pénz nem arra kell, ami le van írva az előterjesztésben. Mire az elnök úr azt válaszolta, hogy igen, a hír igaz. Ez volt a válasz, és a bizottsági elnök úr részletezte, mire kell a pénz. Neki eszébe nem jutott elmondani, mire kell a pénz, mert részleteiben nem ismerte a problémát. Azt hallotta, nem a második, meg a harmadik csapatra kell a pénz, hanem arra, hogy a bírósági problémát valahogy rendezzék. Erre a bizottsági elnöknek az első válasza az volt, hogy a hír igaz. Kéri, hogy ebben - aki a bizottsági ülésen ott volt - erősítse meg, és ha lehet, ne vitatkozzanak a szavahihetőségén. Kérése, rendeljen el a polgármester úr egy vizsgálatot az ügyben, vizsgálják meg, hogy valóban az, akinek ott egy előterjesztése volt, megcáfolta-e a saját anyagát, és nem azt mondta, kéri levenni és másikat tárgyaljanak, hanem azt, nem az az igaz, ami le van írva, hanem az, amit most mond. Nem érti, akkor 5 perc alatt váltakoznak a vélemények? Mindezt nem értette, ezért hozta itt elő. Nem az ő dolguk levonni a következtetéseket, ezért kéri, a túloldal tegye ezt meg, és gondolkozzon el azon, hogy ilyen esetben mit kell tenni, vagy ha ilyen módon változik az előterjesztések tartalma, akkor annak milyen formáját lehet megadni. A Költségvetési Bizottságban addig, amíg nem mondta el azt, hogy ez a pénz nem arra kell, ami az előterjesztésben szerepel, addig senki nem szólt, hogy másra kell. Amikor felvetette a dolgot, elnök úr azt mondta igen, másra kell a pénz. Akkor ki hazudik? Dr. Toller László: bocsánat képviselő úr... De Blasio Antonio: leszögezi, ezt a szót nem ő használta, és nem elsőnek mondta ki. Dr. Toller László: kéri, hogy ezt ne folytassák. De Blasio Antonio: egyetért, ezt az ügyet lezárta. Kéri, a másik oldal szíveskedjen elgondolkodni azon, hogy ilyenkor mit kell tenni. Pénzügytechnikailag egyébként - kitérve azokra a módosító indítványokra, amelyek elhangzottak - simán megoldható, hogy a pedagógusok szakkönyvtámogatásának fedezetéül szolgáló összeget ne az általános tartalékba építsék be, hanem a költségvetésbe. Nem érti azt az akaratosságot, hogy meg akarják mutatni, akkor is az általános tartalékból kerül ez kifizetésre. Véleménye szerint be lehet építeni normálisan a költségvetésbe ezeket az összegeket. Azt sem érti, hogy a Pécsi Napok rendezvénysorozat támogatása miért az általános tartalékba kerül beépítésre, ezt a költségvetésbe kellene betenni, és ennek semmi akadálya nincs. Továbbra sem érti azt az első ötlethez való ragaszkodást, ami ha
27 júliusban van, akkor talán megérti, mert a költségvetés módosítására csak most kerül sor. Dr. Toller László: több mint fél órája vitatkoznak az általános tartalék felosztásáról. Minden elhangzott már, de mindig az jut eszébe a hallomásokról, és arról, ki, mit nyilatkozott, hogy annak idején az iskolákkal kapcsolatos döntéseiknél volt egy oldal, aki súlyos törvénysértések címmel illetett mindent, ami történt, mert úgy hallották, hogy törvénysértő. Az obudsman asszony megállapította, semmiféle törvénysértés nem történt. Elnézést elfelejtették kérni a törvénysértésre hivatkozók azóta is. Szeretné, ha az is gyakorlat lenne, ha valamit rosszul ítéltek meg előzetesen, akkor utólag elnézést kérnének a rossz minősítésért. Ez így lenne korrekt, és ezáltal kevesebb vitájuk lenne hasonló ügyekben. Ezt követően személyes érintettség címén Bödő képviselőé a szó. Dr. Bödő László: Parkinson törvényeiben azt írta: "Aki nem mond igazat, annak legyen nagyon jó a memóriája." Most az a helyzet áll fenn, hogy De Blasio úrnak nem jó a memóriája, mert arról szó sem volt a Költségvetési bizottsági ülés vitájában, hogy a pénz mire lesz költve. Azt kérdezte, igaz-e, hogy tartoznak az edzőnek, erre azt mondta, igaz. Javasolja, ne menjenek ebbe a témába még jobban, mert csak eldurvul a dolog. Kéri polgármester úrtól, hogy vizsgálja ki az ügyet, rendelkezésre állnak a jegyzőkönyvek, a Költségvetési Bizottság jegyzőkönyve, és abban a pillanatban igaza lesz Parkinson úrnak, aki az iménti idézetet írta. Dr. Toller László: nem szeretne olyan ügyet kivizsgáltatni, ahol képviselők vitájáról van szó. Véleménye szerint bölcsen el tudják dönteni a 3 M Ft, illetve az 1 M Ft sorsát. Nem tudja, hogy egyáltalán milyen vizsgálatot tudna lefolytatni a bizottságokban az elhangzott állításokkal kapcsolatosan. Legfeljebb a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságot tudná felkérni arra, hogy ennek a valóságtartalmát igazolja a jegyzőkönyv alapján. Gonda Tibor: ügyrendi jellegű javaslatával csatlakozni kíván Bödő elnök úrhoz. Azok után, hogy nagy nyilvánosság előtt a koalíció egyik tagját, ha szó szerint nem is hazugnak, de az amerikai elnökkel vont párhuzamban nem igazmondónak tüntette fel egyik képviselőtársa, ezt itt a teremben - akik részt vettek a bizottsági ülésen - hárman is cáfolják, ezen felbátorodva kéri, hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság a jegyző asszony irányításával tisztázza ezt a kérdést. Ezen túlmenően szó szerinti jegyzőkönyvet kér De Blasio Antonio eredeti, mai hozzászólásáról, amely ezt a vitát generálta, hogy pontosan meg tudják nézni, valójában mit állított a képviselő úr, és ez hogyan áll összhangban a Költségvetési Bizottság ominózus ülésével. Biztos abban, amennyiben véletlenül a vita hevében nem teljesen a tényeknek megfelelően nyilatkozott a képviselő úr, akkor le fogja vonni a következtetéseket, és adott esetben elnézést kér Bödő úrtól. Dr. Toller László: felkéri Kablár Jánost, a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy a bizottság vizsgálja meg az érintett nyilatkozatokat, az üggyel kapcsolatos jegyzőkönyveket, és erről tájékoztassa a következő ülésén a Közgyűlést, amire várhatóan október 14-én kerül sor.
28
Staub Ernő: elmondja, messzemenően támogatják Gonda Tibor javaslatát, és nyilvánvaló, hogy a hangkazetta bizonyító erejű lehet. Polgármester úr említette az iskolabezárással kapcsolatos törvénysértést, itt egyszerűen azt a tényt szeretné leszögezni, hogy a pécsi ellenzék egyetlen egy tagja sem fordult Gönczör Katalin obudsmanhoz, aki megállapította, szerinte törvénysértés nem történt. Ezzel az ügy tulajdonképpen nincs lezárva, mert akik ezt jogi útra terelték, - érdekképviseleti szervek, szülők azok tovább folytatják igazukért a harcot. A dolog tehát még nincs eldöntve, ismétli, az ellenzék nem fordult az obudsmanhoz ebben a kérdésben. Dr. Toller László: csak azért nem válaszol, mert további vitát gerjesztene vele. Várta az elnézés kérést azoktól, akik a Közgyűlésben súlyos törvénysértésekre hivatkoztak. Bejelenti, a következő hozzászólók után indítványozni fogja a vita lezárását, melyről szavazni fognak. Körömi Attila: Horváth Zoltán hozzászólása miatt kért szót. Természetesen eláll a szavazásra való javaslatától, mert ha konszenzussal született a döntés, akkor nem tartja presztízs ügynek a részéről, mert csatlakozott képviselő úr felvetéséhez. Azt azonban a jegyzőkönyv számára ismét szeretné rögzíteni, hogy néhány képviselő ezen az oldalon a költségvetést próbálta megvédeni ugyancsak 1 M Ft erejéig, de a költségvetés összegszerűségében soha nem tesz különbséget, itt elvekről van szó. Ha úgy gondolják, az 1 M Ft-ot meg kell szavazni, akkor visszavonja javaslatát, és nem kéri, hogy szavazzanak ezen összeg sorsáról. Dr. Toller László: mivel az előterjesztő elfogadta azt, hogy tételenként szavazzanak, nincs más mód, mint ezt tenni. Soó László: összefoglalja az eddig elhangzottakat, majd kéri, hogy térjenek az érdemi döntésre. A felvetett észrevételek mindegyike számos tanulságot és jövőbeni hasznosítható gondolatot tartalmazott. Mint a bizottság elnöke is messzemenően egyetért, mert a Költségvetési Bizottság elveivel teljes mértékben azonosulni tud, hogy az általános tartalék célját egy kicsit jobban kellene tudatosítani mind a hivatalok, intézmények, mind a képviselő társak gondolatvilágában, hiszen valóban ezeket az összegeket elsősorban olyan célokra kellene használni, amelyek ténylegesen előre nem látott, váratlan és rendkívül fontos, sürgős kiadásokat jelentenek. Ezek a nagy igazságok, amelyek még kiegészíthetők jó néhány alapigazsággal, és egy másik ilyen az általános tartalékkal szemben, - ezt szakértői vélemények, szakmai anyagok tartalmazzák - hogy egy 18 Mrd Ft-os éves költségvetésnek minimum 180 M Ft-os általános tartalék kerettel kell rendelkeznie, mert nem képzelhető el, hogy 12 hónapon keresztül statikusan, mereven betartható a 18 milliárdos költségvetés. Ehhez képest indultak 74 M Ft-tal, ez is egy alapigazság. Természetesen állandóan feszítik a kereteket a különböző igények, nem beszélve arról, ha az éves költségvetés is nagyon szoros, akkor mindig előbukkannak feszítő igények, amelyről adott esetben tudják,
29 hogy nem éppen váratlan dologról van szó, de mégis valahogyan kezelni kell. Ilyen formán a költségvetésben induló állapotban is jelezni szokták, hogy akár a rendkívüli bevételek vagy egyes tételek nem építhetők még be a költségvetésbe, csak majd ha biztos lesz, és időközben mégis felmerülnek igények. Előfordul az az eset is, - és teljesen jogos - hogy be kellett volna építeni, és tételezzék fel, elfelejtettek egy szakkönyvtámogatást beépíteni a költségvetésbe. Ettől még - ha ez később kiderül - nem hiba, ha valahogy megoldják a problémát, elismerik, hiba volt, hogy kimaradt, de kezelni kell a dolgot. Ebben a konstrukcióban nyilván Meixner képviselő társa ötlete kezelné a problémát, hogy az általános tartalék keret mellett lenne még egy általános tartalék keret, ami a tévedésekre, hibákra, és a költségvetésbe egyébként beépíthető dolgokra szolgálna, ami nem a rendkívüli, váratlan és előre nem látott dolgokra hivatkozna. Lehetne úgy is kezelni a problémát, hogy eleve minden ágazati költségvetési tétel tartalmazna egy bizonyos tartalék keretet, azért, hogyha év közben felmerül olyan dolog, amit ugyan lehetett volna látni, de nem gondoltak rá, ebből rendezhető legyen. Úgy gondolja, a gyakorlat és az elmélet néha kicsit eltér egymástól, és ilyen formán nagyon elvinek tartja azt a vitát, hogy vegyék ki a 732 E Ft szakkönyvtámogatást, és a költségvetésben létesítsenek egy új sort, ezáltal csökkentsék az általános tartalékot, mert akkor az elveikhez hűek maradnak. Ez igaz, elvszerű, de nem kellene ilyen mereven kezelni a kérdéseket. Törekedni kell arra, hogy csak a rendkívüli esetekre, többségében és alapvetően erre használják az általános tartalékot. Ami a konkrét ügyekkel kapcsolatban felvetésként felmerült, úgy gondolja, a döntések el fogják ezt rendezni, hiszen ténylegesen elfogadta a javaslatot, hogy egyenként szavazzanak az egyes tételekről. A két legvitatottabb kérdésről egy-egy mondatban kíván szólni. A Sportlétesítmények Igazgatóságának kérése és a sportbizottsági támogatási keret némileg azonos abban a vonatkozásban, hogy mindkét esetben olyan okok miatt került hátrányos helyzetbe az adott intézmény vagy egyesület, amelyet egy előző vezető, vezető csoport okozott. Nagyon elvszerű és szemléletes, hogy azt mondják, nincsenek tekintettel arra, hogy új vezető került oda, ezt örökölte, oldja meg a problémát, és mindenki vonja le a tanulságot. Igen ám, csak annak kellene levonni a tanulságot, aki ezt a hibát valóban elkövette. Amennyiben ugyanaz a vezető vagy vezető gárda lenne a sportkör élén, mint aki a problémát okozta, akkor nincs az a Költségvetési Bizottság, amelyik támogatni tudta volna ezeket az igényeket. Messzemenően megértőek próbáltak lenni, és nem a személlyel kapcsolatban, hanem az adott intézménnyel vagy egyesülettel szemben, ahol ténylegesen olyan problémák vannak, amelyek nem szerepeltek az eredeti keretekben vagy lehetőségeik között. Ilyen formán a tanulságot kifejezték, hiszen 1.6 M Ft helyett csak 1 M Ft-ot helyeztek ebbe a rovatba, a tanulság mindenképpen 600 E Ft így is, és a Sportbizottság eredeti kérése is 5 M Ft-ról szólt. Mire használja a PMKC vagy mire a Sportbizottság ezt az összeget, nyilván De Blasio Antonio képviselő társa is járatos annyira a gazdálkodó szervezetek pénzvilágában, hogy attól még igaz lehet, egy csapat működését támogatni kell, mert egy korábban felmerült probléma rendezésére elhasználta a meglévő pénzét az adott szervezet. Az csak nézőpont kérdése, hogy mire használják az összeget, ez tipikusan a gazdálkodó szervezetek pántlikázott felhasználási
30 kérdése, ami igazán nem érdemi probléma. Valójában az előterjesztés tartalmazza azt a kérdést, amit támogatni kellene, mert az adott egyéb okok miatt korábban felmerült kiadások felemésztették az egyesület pénzét. A tanulságok és a további teendők természetesen nyitottak maradnak előttük. Staub képviselő társához csatlakozik, az általa elmondott idézethez egy másik tanulságot mondana, mely szerint "Művelnünk kell kertjeinket". Kéri, szavazzanak és térjenek rá a következő napirendi pontra. Dr. Toller László: gratulál, hogy inkább az irodalmi stílust veszik elő, mint egymás becsmérlését. Elnézést kér Bödő képviselő úrtól, hogy nem kellően védte meg jogait a Közgyűlésben. Megkérdezi, De Blasio Antonio képviselő úr fenntartja-e módosító indítványát, amely arra irányul, hogy a 3 M Ft-ot ne szavazza meg a közgyűlés az általános tartalék terhére. A maga részéről nem tartja ezt módosító indítványnak, mivel vagy igennel vagy nemmel lehet szavazni. Mivel eldöntötték, hogy tételenként szavaznak a tartalék felosztásáról, ez esetben egyszerű a dolog. De Blasio Antonio: elmondja, neki az volt az indítványa, ha a bizottság vagy a Közgyűlés nem tehet olyan megjegyzést a pénz mellé, hogy ezt nem lehet arra a célra használni, akkor - azt mondta - ne szavazzák meg. Ez volt módosító javaslata. Most azt javasolja, azt szavazzák meg, hogy a pénz felhasználását - és erre a Közgyűlésnek van joga megmondani - a bizottság bizonyos keretre nem teheti meg. Tehát szavazzanak arról, hogy a PMKC-ra nem használhatja fel ezt a pénzt, de bármi másra igen. A Sportbizottságnak egyébként az volt a célja, hogy az év végi problémákat kezelje ezzel a pénzösszeggel. Dr. Toller László: hatásos a javaslat, csak ilyen irányú előterjesztés nincs, a Sportbizottság támogatásáról van szó. Kérdés az, hogy a címkét elfogadja-e kiegészítésként a második számú javaslathoz a Közgyűlés. Arról kell először dönteni, hogy a PMKC támogatására felhasználhatja-e a Sportbizottság a 3 M Ft-ot vagy sem. Papp Béla: ez a szavazás a 12.) napirendi pontban foglaltak eldöntését jelenti, ezért javasolja, vonják össze a kettőt. Dr. Toller László: indítványozza, zárják le a vitát azzal, hogy most a 3 M Ft sorsáról döntenek, és a 12.) napirendi pont keretében a Közgyűlésnek amúgy is el kell dönteni azt, hogy a PMKC-t támogatja-e avagy sem. A 3 M Ft-ról kell dönteni - amit nem címkéznek meg - a költségvetés keretei között, mely a Sportbizottság támogatásáról szól. A 12.) napirendi pont tárgyalásánál pedig eldöl, hogy a bizottság mire használhatja ezt a támogatást. De Blasio Antonio: véleménye szerint ügyrendi vitában vannak. Úgy gondolja, ha van egy 12.) napirendi pont, ami a PMKC igényéről szól, az ehhez a tételhez nem kapcsolható. Ma itt 3 M Ft-os sportbizottsági
31 támogatásról van szó, amelyről kimondja vagy nem mondja ki a Közgyűlés, hogy mire használható. Ezen felül, ha úgy dönt a 12.) pont tárgyalása során a testület, hogy a PMKC-nek bármely összeget kíván adni, akkor azt megteheti, de a mostani tárgyalás szerint ez a 3 M Ft nem erről szól. Lehet újabb 3 M Ft-ot adni, de az a 12.) napirendi pont alapján történhet. Ügyrendileg most arról beszélnek, hogy az 3 M Ft, amit a Sportbizottság kap év végi problémák kezelésére, az ne lehessen felhasználható a PMKC részére. Ezek után, ha a 12.) pontban akar a Közgyűlés bármit adni a PMKC-nak, akkor döntsön annak megfelelően. Dr. Toller László: nagyon jól hangzik ez a gondolat, de semmiféle logika nincsen benne. Abban az esetben, ha úgy döntene véletlenül a Közgyűlés, de reméli nem így lesz - hogy a PMKC-nek nem adhat a bizottság pénzt, akkor a 12.) pontot le kell venni, mert kétszer ugyanabban az ügyben nem tudnak eljárni és dönteni. Ha két egymással ellentétes döntést hoznának, akkor a világ legnevetségesebb Közgyűlése lennének. Volt egy módosító indítvány, hogy a PMKC részére a táblázat 2.) pontjában foglalt támogatás nem használható fel. Megkérdezi, De Blasio Antonio képviselő úr javaslatát támogatja-e a Közgyűlés? De Blasio Antonio: ügyrendi hozzászólása: az előterjesztésben ma ennek a pénznek az indoklása a PMKC-nek adandó támogatás. Kéri, ha döntenek a 3 M Ft-ról, akkor az előterjesztésben a szöveges indoklás 2.) pontjában olvasható szövegre is legyenek figyelemmel, ezt az összeget a PMKC-nek szánják. Dr. Toller László: kéri, hogy a képviselő úr olvassa el a határozati javaslatot, mert ha ezt megtenné, akkor most nem vitatkoznának. A határozati javaslatban 5 tétel szerepel, ebből a második a Sportbizottság támogatása 3 M Ft-tal. Az indokolás az nem határozat. Amennyiben képviselő úr fenntartja módosító indítványát, hogy a Sportbizottság támogatása nem fordítható a PMKC-ra, akkor erről szavaznak. Szavazást kér, aki a képviselő úr javaslatával ért egyet az igen gombot, aki nem ért vele egyet az a nem, vagy a tartózkodó gombot nyomja meg. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 9 igen, 17 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett De Blasio Antonio módosító indítványát nem támogatta. Dr. Toller László: szavazást kér az eredeti határozati javaslatban szereplő Sportlétesítmények Igazgatósága elvesztett munkaügyi perének fedezetével kapcsolatos 1 M Ft általános tartalékból történő felhasználásáról.
32 Megállapítja, hogy a képviselő-testület 26 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett az 1 M Ft-ot az általános tartalék terhére biztosította. Dr. Toller László: szavazást kapcsolatos 3 M Ft-os tételről.
kér
a
Sportbizottság
támogatásával
Dr. Füredi Péter: ügyrendben kér szót. Az 1.) ponttal kapcsolatban volt egy módosító javaslata, ezt szerette volna visszavonni. Dr. Toller László: elnézést kér a hibáért, de tartalmilag közös akaratot képviselt a döntés. Szavazást kér a Sportbizottság 3 M Ft-os támogatásáról. Megállapítja, hogy a testület 27 igen, 1 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a 3 M Ft-ot a Sportbizottság támogatására biztosította. Dr. Toller László: szavazást kér a Kodály Zoltán Gimnázium vízcsőtörés miatt vízszámla fedezete 1.066.000.- Ft-os támogatásáról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 37 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az általános tartalék terhére 1.066.000.- Ft-ot erre a célra megszavazott. Dr. Toller László: Kéri a testületet, szavazzon a pedagógusokat megillető 732.000.- Ft-os szakkönyvtámogatás fedezetének biztosításáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a szakkönyvtámogatás fedezetét biztosította. Dr. Toller László: szavaztat a támogatásának 6 M Ft-os tételéről.
Pécsi
Napok
rendezvénysorozat
Megállapítja, hogy a testület 30 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a Pécsi Napok rendezvénysorozat támogatását biztosította. Dr. Toller László: szavazást kér a Mécsvirág utcai lakások tekintetében a 188.000.- Ft-os összeg biztosításáról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 34 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a 188.000.- Ft támogatást biztosította. Dr. Toller László: a határozat egészéről - az írásban megküldöttekkel együtt - kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett az általános tartalék időarányos felosztásával kapcsolatos határozati javaslatot elfogadta.
33 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 451/1999. (09.30.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város 1999. évi általános tartalékának időarányos felosztásáról 1./ A Közgyűlés az általános tartalék III. negyedéves időarányos részének felosztásáról az alábbiak szerint dönt: eFt Tárgy A Sportlétesítmények Igazgatósága elveszett munkaügyi perének fedezete Sportbizottság támogatása Kodály Z. Gimnázium vízcsőtörés miatti vízszámla fedezete A pedagógusokat megillető szakkönyvtámogatás fedezete Pécsi Napok rendezvénysorozat támogatása Bírósági döntés – Mécsvirág u-i lakások
Összeg 1.000 3. 000 1.066 732 6.000 188
2./ A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a költségvetés módosításakor a szükséges előirányzat átcsoportosításokat hajtsa végre. Határidő:
költségvetés legközelebbi módosítása
Felelős:
Dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
tisztségviselők, Soó főosztályvezetők
László
bizottsági
elnök,
2/b.) Az 1999. évi költségvetés módosítása Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester Soó László: elmondja, elérkeztek ahhoz a költségvetési rendelet módosításhoz, amely az év során annyiszor felmerült, és rendezni hivatott a pénzügyi kérdéseket. Az elmúlt Közgyűlésen mindannyian tapasztalhatták a féléves költségvetési helyzet elemzését, értékelését, a tényleges helyzetet, a megoldás irányait is próbálták vázolni. Ez a költségvetés módosítás nem tartalmaz alapvető strukturális módosításokat, új előirányzatokat és lényeges elmaradásokat. Mindösszesen - és ez nem kis dolog - egy stabilizált költségvetés képét vázolja fel. Ennek a stabilizációnak az írásos előterjesztés szerint olyan előzménye volt, amely három 1 Mrd Ft-os
34 probléma görgetésével indult. A meglévő és idén visszafizetésre esedékes hitel - és általában a hitel 1 milliárdos - gombolyaga, előirányoztak 1 Mrd Ft megtakarítást az ez évi költségvetésben intézmény átszervezéssel, létszámcsökkentéssel és további takarékossági intézkedés igénybevételével, valamint 1 Mrd Ft-os ingatlanértékesítést terveztek be, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon. Kellemes és egyben kellemetlen esemény is érte a költségvetést. A kellemetlennel kezdi: mindenki előtt ismeretes, a '98. évi zárszámadás eredményeként 1 Mrd Ft-os elkötelezettséggel egy újabb 1 milliárdos csomag kapcsolódott az induló problémákhoz. Pozitívumként említi elsősorban az OTP lakás-kintlévőség-, üzletrész értékesítéseket, amely közel 1 milliárdos többletbevételt jelentett. Ebben a helyzetben az év során változatlanul fennállt a város likviditási problémája, hiszen az előző évből áthúzódó 1 Mrd Ft-os elkötelezettséget érvényesíteni kellett. A város kénytelen volt több, mint 500 M Ft értékben kifizetéseket teljesíteni. Ugyanakkor néhány területen lényeges bevételi elemek kimaradtak. Az elmúlt közgyűlésen a 717 M Ft-os hitel-átütemezéssel rendezésre került a 620 M Ft-os negatívumot jelentő zárszámadás. Az értékesítés során szerzett többletbevételekkel nem a meglévő költségvetés feszültségeinek enyhítése a cél, hanem az 1 milliárdos értékesítési kényszer megszüntetése. Ugyanakkor a megmaradó 500 M Ft hiány - amely az 1. sz. melléklet táblázatából látható - a Lakásalap igénybevételével, belső felhasználással fedezhető. Ez a módosított költségvetés valóban tartalmaz megszorításokat, mint pl. el nem kezdett beruházások átmeneti befagyasztása és későbbi újraélesztése, emellett az intézményi többletigényeket, a pozitív-negatív pénzmaradványok felhasználását, a 620 M Ft-os zárszámadási hiányt rendezi és megszünteti a vagyonfelélési kényszert. Mindezeken túl természetesen az év hátralévő részében lesznek még megoldandó feladatok, hiszen a költségvetés nem egyszeri-kétszeri esemény, hanem 12 hónapos teljesítést igényel. Bízik abban, amennyiben ez a módosítás elfogadásra kerül és nem egészül ki jelentős mértékben többletigényekkel, akkor biztosíthat olyan reális induló feltételt a 2000. évi költségvetés elkészítéséhez, amely nélkül a régi problémák megmaradnának. Ehhez kéri a képviselőtársak támogatását. Dr. Tolnai Márta: a költségvetés-módosítás összeállításánál a nyári likviditási gondokat kellett megalapozottan figyelembe venni. Jelenleg a Városházán, a Közgazdasági Főosztályon a havi likviditás teljes mértékben rendelkezésre áll. Ez a költségvetés-módosítás az önkormányzat likviditási helyzetének megfelelően van alátámasztva. Amennyiben változatlan formában fogadja el a közgyűlés, akkor "0" szaldóval lehet zárni az évet. Rövid áttekintést ad arról, honnan indultak és hova jutottak. Az év eleji hitelállomány 797 M Ft működési és 155 M Ft-os beruházási hitellel indult. A költségvetés elfogadásával mindenki előtt ismertté vált, hogy kb. 2 milliárdos probléma-csomagot görget maga előtt az önkormányzat. A zárszámadás után ez további 620 M Ft-tal növekedett. Közel 2,6 Mrd Ft-os problémacsomagot kellett ebben a költségvetés-módosításban is figyelembe venni. Ezután eljutottak az év végéhez. Amennyiben a költségvetés-módosítás
35 változatlan tartalommal kerül elfogadásra, 1999. év végén 500 milliós folyószámlahitellel fog rendelkezni a város, amelyet a 2000. évre visz magával tovább, egy 717 M Ft-os fejlesztési csomagot, amit 1 éves türelmi idővel és öt éves visszafizetéssel visz tovább. Ebben a költségvetésben negatív pénzmaradvánnyal nem számoltak és nem hiszi, hogy erre szükség lenne. További megszorító intézkedések szükségesek, hogy ezt likviditási oldalról is tartani tudják. Az itt lévő költségvetés-módosítás már az átvilágítás során szerzett tapasztalatok és látható tendenciák figyelembevételével került összeállításra. Nagy Csaba: véleménye szerint egy ilyen jellegű költségvetési rendeletmódosítást jobb lett volna egységes szerkezetben beterjeszteni a képviselők elé, mivel a helyzet szükségessé tenné, hogy minél jobban képben legyenek. Egy negatív tendenciára hívja fel a figyelmet, ami ebben a költségvetési helyzetben immár tovább fokozódik. Itt nem csak arról van szó, - ahogy főosztályvezető asszony elmondta - hogy 500 M Ft-os hitellel fordul az önkormányzat a 2000. évre, hanem arról is, hogy az előterjesztésben olyan döntésekről írnak, amelyek negatívan fogják befolyásolni az elkövetkezendő évek költségvetését. Gondol itt az első lakáshoz jutók támogatásának vevőköteles engedményezésére, ami azt jelenti, hogy bár ebben a költségvetési évben a költségvetési feszültségeket csökkenteni fogja, de az elkövetkezendő években ezekkel a bevételekkel már nem lehet számolni, tehát a következő évben kevesebb bevétel várható. Ezen felül még súlyosnak és nagy tehernek ítéli ez az újabb 468.860 E Ft-os belső hitel, amit 2001-től kell majd három éven keresztül visszafizetni. Úgy gondolja, ez a negatív képet még erősíti, főleg ha azt is hozzáteszik, hogy a majdnem 267 M Ft is 2000. helyett csak 2001-től kerül visszapótlásra. Ezzel igaz, hogy az idei költségvetési évre ezeket a feszültségeket megpróbálják enyhíteni, de felhívja a figyelmet arra, hogy 2001-től nagyon kemény évek várnak az önkormányzat gazdálkodására, mivel ezeknek a hiteleknek a visszafizetését - a mostani rendelkezések szerint - el kell kezdeni, mégpedig három éven keresztül, és ez már így jelentős teher. Akkor kell majd elkezdeni az átütemezett hitelek kifizetését. Nem tudni, hogy jelen pillanatban a tervezett 500 M Ft-os decemberi forduló után mekkora lesz az önkormányzat hitelállománya a 2000. évben. Arra kér minden képviselőt, következetesen próbálja meg figyelembe venni azokat a megfogalmazásokat és tényeket, amelyeket a Közgazdasági Főosztály már most is, de egész évben folyamatosan juttatott el számukra, mert még egy olyan költségvetési, tervezési, illetve politikai döntéssorozatot, ami idén jellemezte a költségvetést, nem fog elbírni a város. Hangsúlyozza, még egyszer ekkora hiányt kezelni nem lehet, hiszen a költségvetésben nincs ekkora tartalék. Kéri ezért a képviselőktől mindezeket vegyék figyelembe akkor, amikor döntésüket meghozzák. Dr. Toller László: megjegyzi, úgy gondolja, ha egy évben nem 800 M Ft-os hitelkötelezettséget kell maguk előtt görgetni, hanem több évre elosztva, akkor nem mindegy, hogy 200-250 milliót kell évenként fizetni a 800 M Ft helyett.
36 13.00-14.00 óráig ebédszünetet rendel el. Bejelenti, hogy az MSZP frakció 13.00 órakor sajtótájékoztatót tart a kisteremben, amelyre mindenkit szeretettel várnak. Dr. Toller László: bejelenti, a szünet után a költségvetés-módosítás általános vitájának folytatása következik. De Blasio Antonio: a FIDESZ MPP frakciója nevében hozzászólását kronológiai felsorolással kezdi. Februárban került elfogadásra az a költségvetés, amelynek módosítása most történik. Emlékeztet a februárban történtekre, milyen érveket hoztak fel a költségvetéssel kapcsolatban akkor, mit kértek, mit javasoltak a költségvetésbe beépíteni, mik voltak azok az aggályaik, amiket akkor hangsúlyoztak. Fő érveik voltak, hogy túlságosan magasak a bevételi elképzelések és alacsonyak a kiadásiak. Már akkor úgy gondolták, hogy a tervezett kiadások a valóságban magasabbak lesznek. Ezzel együtt a bevételek szerkezetét is bírálták. Nem értettek egyet a pénzügyileg át nem gondolt kiadásokkal, pl. lakásépítési program koncepció nélkül - mivel az később került elfogadásra. Emlékeztet, a repülőtér programból nagyon kevés valósult meg, de a pénz elfogyott. Akkor a költségvetés készítésében főleg - ismételten hangsúlyozza - az eléggé meggondolatlan választási ígéretek betartása volt a fő prioritás. A városvezető koalíció megpróbálta a választási kampány során elhangzott ígéreteit betartani, ami egyébként dicséretes dolog, de amennyiben ennek a költségvetési oldala nincs meg, akkor ezt sajnos vissza kell fogni. Valójában ezeknek megtartási lehetőségi nem igen voltak nyomon követhetők a költségvetésben. Hova jutottak ebben a kérdésben: most szeptemberre, 7 hónap elteltével kiderült, hogy az ingatlaneladásokból tervezett 1,3 Mrd Ft-os bevétel valóban nem hozható, így az ellenzéknek akkori kritikája valós volt, ezt a kormányzó koalíció nem hitte el. Bizonyos ágazatok akkor jelzett igénye valós volt. A Költségvetési Bizottság ülésén elhangzott, hogy a szociális ágazatnak további plusz igénye van a költségvetés módosításában is. A jelenlegi helyzetben nem elegendő az a 150 M Ft-os plusz összeg, ami a szociális ágazatra fordítandó a költségvetésbe beépítésre került. Legszűkebben is további 67 millióra lenne szükség. Ezzel kapcsolatban elindult egy rendeletmódosítási folyamat, amellyel nem a szociális ágazatnak adható pénzek növelése történik, hanem annak a rétegnek a szűkítése, akik ezekre a segélyekre, támogatásokra szorulnának. Egyébként azt kell mondani, hogy valósak. Hozzáfűzi, a szociális ágazat - mint ahogy az a Költségvetési Bizottság ülésén is elhangzott -, 300 M Ft-os pozitívummal rendelkezik, hiszen a központosított bevételek és a szociális ágazat kiadásai, intézményfenntartás, segély, stb. kérdésekben a szociális ágazat ilyen összegű plusszal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy ez a pénz nem szociális területre kerül felhasználásra. Frakciója azon a véleményen van, hogy a + 67 M Ft-os igény nem megalapozatlan. Szükség lenne arra, hogy ezt a szociális ágazat valóban megkapja. Ezzel kapcsolatos módosító indítványukat benyújtják. Bizonyos kiadások beépítése a korábbi költségvetésbe - mint ahogy már említette - valójában egy "álkiadás" volt, egy, a költségvetésbe bújtatott, mindenkor hozzányúlható tételként szerepelt. Emlékeztet arra, a Költségvetési Bizottsághoz minden alkalommal érkeztek olyan igények,
37 amelyek költséghelyeként mindig megjelölték a repülőteret. 5, 10, 3 M Ft mindig le lett véve. Nem véletlenül lett 30 millió maradványa ennek a programnak. Valójában ebből a programra nagyon kevés került felhasználásra. Ismételten hangsúlyozza, egy költségvetésileg meg nem alapozott, egyéb tételek kiadását szolgálta. Időközben a pénz egy része elfogyott, de nem olyan tételekre, amit a költségvetés vitájában határozott volna meg a közgyűlés. Ugyanez történt a lakásépítéssel is, hiszen az erre a célra szánt összegek is átkerültek egy belső hitelbe, ahol másra kerülnek felhasználásra. Igaz, ezeket majd vissza kell fizetni, de jelenleg az összeget nem az eredeti célra fordítják. Jelenleg a bevételek orvoslása, próbálkozás történik a költségvetésben. A kintlévőségek, az önkormányzat vagyona eladásra került - a PANNONAUTÓ-tól is sikerült ilyen módon megszabadulni - többszáz millió Ft értékben belső hiteleket vesz fel a város, három éves visszafizetési kötelezettséggel, továbbá olyan eddig rövid távú hiteleket alakít át hosszú távúvá, vagy vesz fel akár hosszú távú hiteleket, amelyektől eddig óvta magát, mivel ezek nagy mértékben befolyásolják, megnehezítik a jövőbeni gazdálkodást. Az eddigi rövid távú hitelek mindig azt célozták, hogy rövid távon fizessék vissza a felvett hitelt és a következő év költségvetése lehetőség szerint, aránylag tiszta lappal induljon. A hitelfelvételek mellett szólni kell arról is, milyen mértékű kezességvállalást tett ebben az évben az önkormányzat. Jó néhány cégénél kezességet vállalt hitelfelvételükre, ami ismeretei szerint olyan, mintha az önkormányzat vette volna fel hitelt. Példaként említi, ha egy önkormányzati tulajdonban levő cég felvesz 100 M Ft-os hitelt, és erre kezességvállalás történik a város részéről, akkor ez olyan, mintha az önkormányzat vette volna fel a 100 milliót, azaz ennyivel csökken az önkormányzat hitellehetősége is. Ezek az intézkedések - meg nem erősített híresztelések szerint - a jövőt szolgálják. Bizottsági elnök úr újságban megjelent cikke is arról szól, hogy a jövőt mennyiben segítik az említett intézkedések. Egyetértenek azzal, hogy a jövőt befolyásolják, de sajnos véleményük szerint negatívan. A vagyonfelélés jelei észlelhetők, a működési hitelek pedig nem a jövőt szolgálják, hanem csupán a jelent. Nem látható az a koncepciózus változás, amit esetleg a költségvetés módosításával kapcsolatban frakciójuk elvárt volna, hogy ez valóban a jövőt "tisztító", nem pedig a jelenben, a jelen problémáit megoldó, de a jövőre nem igen gondoló költségvetés legyen. Reményüket fejezik ki, hogy a jövő évi költségvetés készítésekor, vitájakor jobban meghallgatják az ellenzék véleményét. Dr. Toller László: előterjesztőként megjegyzi, a város vagyonvesztése nem most indul, hanem most csökken. Az ingatlanértékesítést formailag tették be. Mindenki tudta és a költségvetés vitájában is elhangzott részükről, - tehát nem bölcsesség kellett hozzá, hanem őket kellett meghallgatni az 1,3 Mrd Ft tekintetében - hogy nem állt szándékukban ilyen volumenű vagyon értékesítése, hiszen 4 év alatt az önkormányzat 5,6 Mrd Ft értékű vagyont vesztett az elmúlt ciklusban. Ez a folyamat megállításra került.
38 Czukor Antal: emlékezteti a közgyűlést, a költségvetés vitájában elhangzott azon aggályára, hogy ennek a költségvetésnek az automatizálás elvén szólva nincs fázistartaléka. Az azóta eltelt néhány hónap tapasztalatai azt mutatják, igaza volt. Egyértelműen csak olyan fejezetcímek találhatóak a költségvetési rendelet módosításban, amelyek arra utalnak, hogy az önkormányzat költségvetési helyzete nem javul, hanem romlik. Kitűnik, hogy a likviditás egyre rosszabb helyzetbe kerül és várhatóan az elkövetkezendő hónapokban ennek a javítására még csak lehetőség sincs. Nem számoltak az intézményhálózat racionalizálásának és a létszámleépítés kiadáscsökkentő hatásával. Kiadásként nem számoltak a létszámleépítés egyszeri kiadásaival. A kiegészítésből az tűnik ki, hogy ezt a költségvetést az önkormányzat "rosszul csinálta". Sajnos a megoldásra sem lát semmilyen előremutató tendenciát, amely alapján megoldás remélhető. Megtalálható az anyagban pl. "intézményi szabad pénzmaradvány zárolása, Polgármesteri Hivatal bérmaradványának zárolása, lakáskölcsön-állomány megszüntetése, beruházási stop elrendelése, élelmezési nyersanyagnorma növekmény előirányzatának törlése". A megoldás a költségvetés helyzetének a javítására megszorító intézkedések sorozata. Véleménye, hogy a következő év költségvetésénél az önkormányzat nagyon komolyan vegye fontolóra annak a lehetőségét, hogy a pénzbeszerzés forrása ne csak a meglévő vagyonállomány eladása, hanem olyan új pénzbeszerzési források feltárása legyen, amely egy stabil, jól működő költségvetést biztosít. Ez egyértelműen olyan új területek bevonását és feltárását kívánja meg, amellyel eddig az önkormányzat nem foglalkozott. Többször volt már szó arról, hogy a város rendelkezik egy nagyon bő és széles körű ipari, gazdasági, szellemi kapacitással, és ezeket be kell vonni a város működtetésébe. Erre ez a költségvetés még csak nyomokban sem utal. Dr. Toller László: megjegyzi, az eredeti költségvetés utalt rá, 600 M Ft-os befizetés a saját vagyon hozadékából, ezt azért nem adták fel. A teljesítés még nem történt meg. Galbáts András: gyakorlatilag a számukra kedvezőtlenül alakult választási eredmények után került sor a költségvetés meghatározására, amelynek az általuk kifogásolt részeken kívül volt olyan motívuma, ami kifejezetten pozitív hatást váltott ki bennük. Előremutatónak érezték, hogy talán először jelenik meg egy olyan bátor dolog a költségvetésben, amit éveken keresztül nem mert a város meglépni. Ez pedig az volt, hogy a közgyűlés többsége kötelezettséget vállalt arra, hogy 1 Mrd Ft-tal csökkenti az intézményi kiadásokat. Ezt bátor vállalásnak tartották annyira, hogy kicsit sokkolónak is tűnt számukra. Úgy érezték, erre nem lehet a lehetőséget nem megadni, ezért választották azt a megoldást, hogy tartózkodtak, ill. nem szavaztak a költségvetés vonatkozásában. Nem tartják jónak éppen ennek az ominózus 5 §-nak - ahol ezt felvállalta a város - a törlését. Nem tudja, a jövőre nézve erre vonatkozóan mi várható a költségvetésben. Továbbra is az a véleményük, hogy ennek a városnak csak az adott pénzügyi lehetőségi között lehet élni, és csak olyan intézményhálózatot kell fenntartania, amennyit fenn tud tartani. Ezt nem lehet elpolitizálni, ezzel egyszer
39 végérvényesen szembe kell nézni. Kár, hogy ez most húzódik, vagy véglegesen elenyészik. Meggyőződésük szerint az önkormányzat intézményeit abba az irányba kellett volna és kell terelni, hogy önállóságukat növeljék olyan értelemben, hogy ne a csodát várják, hanem tanuljanak meg takarékoskodni, gondolkodni, olyan megoldásokat találni, amivel a bevételeiket növelik. Ezt akkor is, most is hangoztatják. Egyféleképpen látják csak ezt biztosítva, ha az így szerzett jövedelmeket a város ezektől az intézményektől nem veszi el. Elismerik a költségvetés nehéz helyzetét, de ennek ellenére ismételten ez történt. Az intézményektől a pénzmaradványok elvonásra kerültek. Érzésük szerint ez egy kicsit "apolitikus", mert elismeri, hogy a város kényszerhelyzetben van, valamint azt is, hogy a pénzmaradványokat egy másik csatornán tulajdonképpen ezeknek az intézményeknek visszajuttatják. Az intézmények úgy érzik, hogy ezzel megrövidítik őket. Ismételten kérik és hangsúlyozzák, majdnem hogy követelik a közgyűléstől, a jövőben folytassa azt a megígért gyakorlatot, hogy nagyobb lehetőséget ad az önkormányzati intézményeknek az önálló pénzszerzésre, ne csak a várostól várjanak támogatást, hanem maguk is próbáljanak valamit tenni. Ezeket kifogásolták a jelenlegi költségvetés-módosítás tervezetében. Papp Béla: elmondja, az elmúlt 9 év alatt sok költségvetési vitában vett részt. Előrebocsátja, hogy sem mondanivalója, sem véleménye ez idő alatt nem sokban változott. Egy költségvetés elég bonyolult és összetett, de mindig a bevétel és a kiadás egyensúlyának megteremtése a cél. Egyetért Czukor Antal képviselővel, amikor azt fogalmazta meg, hogy a pénzbeszerzés forrásait kell megtalálni. Ennek érdekében végig kell nézni az önkormányzat lehetőségeit a forrásbővítésre, valamint azt, hogy milyen lehetőségei, sőt kötelezettségei vannak a kiadási oldalon. Bevételeknél tudvalévő, hogy vannak központi, visszaadott pénzek. Ez azt jelenti, hogy nem állami juttatás, hanem a várostól elvitt és innen befizetett pénzek visszajuttatása. Ez egy fontos elvi megközelítés, mivel nem arról van szó, hogy a mindenkori kormányzat az önkormányzatokat támogatja, hanem központosítja a helyben képződött jövedelmet, s ennek egy részét (sajnos úgy tűnik, hogy egyre kisebb részét) visszaadja. Kemény évnek néz elébe a város a személyi jövedelemadó tervezett visszajuttatott hányadának csökkentése miatt. A forrás oldalon - említése szinte már közhelynek hat -, hogy a különböző címen leérkező normatív támogatások általában nem érik el azt a szintet, hogy fedezzék a felmerülő költségeket. Oktatási vonalon pl. 60-65 % a finanszírozottság, holott annak idején az Önkormányzati Törvényből nem ez volt levezethető, hanem az, hogy a kötelező önkormányzati feladatokat megfinanszírozza a mindenkori költségvetés. A saját bevételi lehetőséget tekintve: jellemzően és markánsan intézményi saját bevételek vannak. Galbáts képviselő utalt arra, hogy meg kell tanítani, sőt ki kell kényszeríteni az intézményvezetőkből, jobban gazdálkodjanak a rájuk bízott intézmény vagyonával. Sok jó példa mutatja, hogy nagyon komoly plusz bevételt lehet ezáltal megszerezni.
40 Az iparűzési adóval kapcsolatban elmondja, fajlagosan biztos, hogy Budapest, Székesfehérvár, Győr, de még Szeged is több pénzt szed be, mint Pécs, azonban az iparűzési adót fizetők - vállalkozások, cégek fejlődése - mennyiségi, "darabszám"-változása és erősödése miatt rendkívül összetett a probléma. Az önkormányzatnak itt van szerepe, lehetősége, de véleménye, hogy alapvetően a mindenkori gazdaságpolitika és ezen belül az a politika, ami ezen vállalkozásoknak a működési feltételeit alakítja (vagy nem alakítja) ki, Pécs továbbra is hátrányos helyzetben van a közlekedési infrastruktúra kapcsán. Az illetékbevételekre szintén nincs ráhatása az önkormányzatnak oly módon, hogy segíti a város gazdaságának előrelépését és esetleg megélénkül az ingatlanforgalom. A bevételi oldal tehát meglehetősen limitált. Fontosnak tartja megemlíteni továbbá, hogy a kommunális cégektől akkor várható el hozam, osztalék, ha megfelelő költséggazdálkodás mellett megfelelő díjtételek kerülnek megszavazásra, azaz biztosított számukra az a bevétel, amiből osztalékot tudnak fizetni. Az önkormányzat itt azért nem emel olyan mértékben díjat, hogy a társaságnak nyeresége és ezáltal a városnak osztaléka legyen, mert nem akarja a lakosságot terhelni. Ezeket a cégeket kiemelve két-három marad - Vagyonkezelő Kft., DDRF Rt. Az Ipari Parkot sem sorolná ebbe a kategóriába, amely egy ún. "felfutási" stádiumban van, és egyelőre minden nyeresége visszafordítandó az infrastrukturális fejlesztésbe. Akár tetszik, akár nem, amennyiben az önkormányzat ebből a nem könnyű helyzetből kiutat szeretne találni, hatékony lépéseket csak a kiadási oldalon lévő megtakarításokkal tud megtenni. Senki nem várhatja azt a csodát, hogy egyik évről a másikra milliárdos egyensúlytalanság megoldható. Úgy gondolja, itt a tendencia számít. Ami a költségvetés-módosításnál és a korábbi intézkedéseknél előkerült, az ezt a tendenciát - úgy gondolja - jó irányba indította el. Az azonban kérdés, hogy milyen sebességgel és milyen szintig tudja ezt az önkormányzat végigvinni. A hitel-átütemezésről, a részletekről nem kíván beszélni, de fontosnak tartja megemlíteni, számára is nagy csalódást jelentett, hogy tavasszal a közgyűlés által eldöntött 5 %-os létszámleépítés megállt 3 %-nál. Nem érti, ha az önkormányzat legfőbb testülete ezt elhatározza, akkor milyen érvek és indokok alapján lehet ezt nem végrehajtani. 2 % létszámban 200-300 M Ft-ot biztosan jelent, ez már egy érezhető tétel. Érdekesség kedvéért megemlíti azt a vizsgálati anyagot, amely három élen álló önkormányzati intézménynél készült, és ahol a féléves 50 %-os költségfelhasználás helyett 60-67 %-os fordult elő. Elegánsan átlép pl. a vizsgálat azon, hogy a telefonköltség 1 év alatt háromszorosára emelkedett, és gyakorlatilag a vizsgálat a költségtúllépés jó részét szinte helybenhagyja, jogszerűnek, szükségesnek ítéli. Maximálisan egyetért Galbáts képviselő úrral abban, hogy azoknak a felelős vezetőknek, akik átlagosan 80-100 M Fttal gazdálkodnak, nem csak az oktatási program végrehajtása, a gyermekek nevelése a kötelezettsége, hanem a gazdálkodás is. Amíg hasonló megállapítások vannak, hiú remény, hogy a működési költségek a tervezett szintre csökkenthetők. Az 5 és 3 % pl. egy 60 %-os eredménynek mondható, amit nagyon kevésnek tart.
41 Ismételten hangsúlyozza, továbbra is puhaságot és rossz értelemben vett megfontoltságot lát különböző önkormányzati intézkedések végrehajtásánál. A különböző "kézen-közön" előremenő ügy végére már rá sem lehet ismerni az eredeti intézkedésre. Amíg ezen az önkormányzat nem tud változtatni, addig eseményt követő, ún. "kullogó" magatartást kénytelen tanúsítani. A féléves beszámoló kézhezvételekor az intézményi költségtúllépésekről, már nem igazán volt eszköz és mód belenyúlni a gazdálkodásukba. De ha ez január-február-márciusban havonta, vagy legkésőbb negyedévenként kézbe kerül, akkor van ok és indok is a beavatkozásra. Javasolja a Közgazdasági Főosztálynak, e tekintetben javítson munkáján, többszöri ellenőrzéssel. Azt is elképzelhetőnek tartja, hogy egy intézményvezető nincs tisztában azzal, mennyit költött. Az elszámolási rendszerben hézagok vannak. Megemlíti továbbá, ez az intézményrendszer több, mint 10 Mrd Ft fölött diszponál, több mint száz vezető közreműködésével. Nem szeretné még egyszer megérni azt, amit jelen költségvetés-módosítás mutat, hogy a városfejlesztés - amely mindenki számára fontos - ismét a maradék elven részesül a javakból, sőt még az eredetileg fejlesztésre szánt összegek is jóval kisebbek, nem beszélve arról, hogy egy 17-18 milliárdos költségvetésben 1 Mrd Ft-os fejlesztés elég nevetségesnek tűnik. Az egyensúlytalanság, illetve a költségvetési struktúra javítása ily módon függ össze és így párhuzamos. Dr. Toller László: mindenkivel egyetért, aki azt mondja, hogy ez a költségvetés 1999. március 18-án nem volt jó. Különösen azért ért egyet, mert ők is ezt állították. Egy olyan költségvetés volt, hogy menet közben önkormányzati választás, kormányváltás történt. Az összes együttes hatása következtében márciusban egy nagyjából rendelkezésre álló gazdálkodási kép volt birtokukban továbbá az is ismeretes volt, hogy az 1998. évi költségvetés jelentős terheket ró még erre a költségvetési évre, amelyet kezelni kell. Tisztában voltak azzal is, hogy a beruházás-politikát vissza kell fogni, az intézményekhez hozzá kell nyúlni, valamint hogy az önkormányzat hitelpolitikáján alapvetően változtatni kell. Ezt a költségvetési vita expozéjában már annak idején elmondta. Ehhez képest számára meglepő, néhány képviselőtársa azon hozzászólása, hogy előre megmondta, hogy ez lesz. Nem sokat mondtak meg előre. A költségvetés vitájában mindenki annyit mondott meg, hogyan növeljék a kiadási oldalt. Forrás-oldal növeléséről egyetlen szó nem hangzott el. A nem koalíciós oldalon mindenki elmondta, hogy rossz az önkormányzat beruházási politikája és olyan feladatokat vállal, ami a választási ígéretek megvalósítása érdekében szükségesnek látszik. Köszönettel veszi azt az álláspontot, hogy ez egy tisztességes törekvés. Szerinte is az, elsősorban azért, mert olyan választási ígéretük nem volt, vagy legalábbis olyan tartalommal, amit most itt emlegetnek. Elmondja, mi volt a választási ígérete ennek a "kormánykoalíciónak" és amire a koalíciós megállapodást kötötte: - A költségvetés stabilizálása. Véleménye szerint ezen az úton járnak, mivel közös érdekük, hogy ezt a választási ígéretét a koalíció betartsa; - Olcsóbb távfűtés. Ezen egy éve dolgoznak. Legjobb ismeretei szerint ez évben még nem történt áremelés, várhatóan nem is lesz. Reál értékben
42 pedig a távfűtés ára jelentősen csökkent, szemben az országos viszonylattal, ahol reál értékben az ár mindenütt nőtt. Más kérdés, hogyan fogják kezelni ezt a problémacsomagot, reményeik szerint együtt. - A városvezető koalíció azt mondta, 400-500 önkormányzati lakás felépítése szükséges ahhoz, hogy meginduljon egy olyan lakásmobilitás, ami kezelni fogja annak a 2800 lakásigénylőnek a problémáját, akiknek önerőből, mindenféle kormányzati és önkormányzati támogatás mellett sincs halvány esélyük akár saját, akár gyermekeik lakásproblémájának megoldására. Ehhez képest "szűken mérték az első esztendőt", de legalább a minimum számot teljesíteni fogják, ami nem csak költségvetési kérdés. - Nyitott várospolitika megvalósítása: egy igaz várospolitikát valósítanak meg. Az egyetem és a város között soha nem volt ilyen jó kapcsolat, mint ma - ahogy két nagy költségvetéssel rendelkező szervezet között illik lenni. A gazdasággal érdemi párbeszédben van az önkormányzat, sőt azok a képviselők is, akik nem koalíciós képviselők, és ma a nyitott várospolitika jegyében a saját gazdálkodó szervezetek működése egyre inkább átláthatóbb. Hozzáfűzi továbbá, hogy a vagyonpolitikában gyökeres változásokat ma már nemcsak terveznek, hanem szerveznek is. Ehhez hozzátartozik az önkormányzati cégek teljes átvilágítása, azoknak a szervezett intézkedéseknek a megvalósítása, amelyekről ha nem is teljes részvétel mellett, de a nem koalíciós partnereiket is tájékoztatták. A városban eddig az volt a gyakorlat, hogy azért fizettek, amiért pénzt kellett volna kapni. Ezt a város ünnepén már hangoztatta, és amit nem szónoki fogásnak szánt. Bizonyíthatóan van olyan önkormányzati cég, amely 100 millió Ft-ot fizetett be a város költségvetésébe osztalékelőlegként, a város pedig 180 M Ft-ot fizetett ki különböző jutalék formájában a működésükért. - Át kell gondolni a közüzemi ellátás teljes rendszerét, valamint azt, hogy a városüzemeltetés feladatait miként tudják megvalósítani. Úgy gondolja, az ezzel kapcsolatos döntéseket a testület az ősz folyamán meg fogja hozni, melyek hatása a következő költségvetési évre remélhetőleg pozitív lesz. Mindehhez - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - nagyon fegyelmezett gazdálkodás kialakítása szükséges. Pozitívnak értékeli a Pénzügyi Bizottság azon tevékenységét, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a gazdálkodás eredményét, a bevételek kiadások alakulását, és nagy segítséget nyújtanak akár a Közgazdasági Főosztálynak, akár maguknak ahhoz, hogy a költségvetés napra kész állapotáról tudomásuk legyen. Megemlíti továbbá, hogy ebben a városban az elmúlt 9 év alatt nem készült likviditási terv, olyan program, amely alapján a bevételek rövid távú alakulását és a kifizetéseket, ill. kötelezettségvállalásokat pontosan nyilvántartották volna. Ma ez létezik. Magabiztosan állíthatják, hogy
43 december 31-ig az önkormányzat fizetési kötelezettségeit teljesíteni tudja. Márciusban vészjósló kijelentések is hangzottak el a tekintetben, hogy év végére ennek az önkormányzatnak a költségvetése össze fog omlani, ez az önkormányzati költségvetés egyenes út a csődhöz, és a megtett intézkedések semmire nem lesznek jók, és majd meglátják, hogy szeptember végén az önkormányzat egy fillért nem tud fizetni az intézményeinek, nem tudja kifizetni a béreket. Ettől nagyon messze vannak, de ahhoz, hogy messze kerüljenek, azokat az intézkedéseket, amelyeket néhányan "fanyalogva", néha elutasítóan kezeltek, meg kellett tenni. Jövő évre van rejtett tartalék is! Senki nem várta azt, hogy az önkormányzati intézményrendszer átalakításából eredő megtakarítások már ez évben jelentkeznek, de jövőre komoly megtakarításokat fognak az intézmény szférában jelenteni egyik oldalról. Másik oldalról: új költségvetési tervezési gyakorlatot kívánnak bevezetni. Elsősorban markánsan fogják közölni az ágazatokkal, hogy pontosan mi az, amit az önkormányzat finanszíroz, figyelembe véve az állam és az önkormányzat törvényeiben meghatározott kötelezettségeit. Ezen túl semmit, viszont ezen belül - és igazat ad Galbáts Andrásnak képviselőtársának - azoknak kell meghatározni, hogy mit kívánnak tenni a rendelkezésükre bocsátott összeg keretén belül, akikről szól a költségvetés. Továbbra is várják azokat a szakmai javaslatokat, amelyek nem a bérkövetelésekben kumulálódnak elsősorban, hanem abban, hogy a rendelkezésre álló pénzből hogyan fogják kigazdálkodni az optimális költségvetést. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy még mindig több, mint ezer nem létező gyermeket finanszíroz ez a költségvetés, valamint azt sem, hogy a középiskolai struktúrában vannak még tartalékok. Ebben egyetért a szakma is. Emlékezete szerint - Staub Ernő képviselő úr talán megerősíti - az alapfokú oktatásban is volt ilyen vállalás, hogy ők maguk tekintenek saját intézményhálózatukra és akkor megbeszélik, melyek azok a szakmai programok, stb., amelyek mentén gazdálkodhatnak. A költségvetés reális képéhez az is hozzátartozik, pontosan tudták, hogy az ingatlanértékesítésből tervezett 1,3 milliárd Ft-os bevétel nem teljesül. Elsősorban azért, mert nem is állt szándékában az önkormányzatnak teljesíteni. A március 18-i költségvetési vitában is elhangzott, az 1,3 Mrd Ft valós költségvetési hiányt úgy kívánják kezelni, hogy a bevételi oldalon többletbevételeket igyekeznek mobilizálni, a kiadási oldalon pedig csökkentéseket végeznek el. Gyakorlatilag ez a cél augusztus végére teljesült. Az összes többi problémát az a 620 M Ft jelentette, amely áthúzódó költségvetési tétel volt, illetve negatív pénzmaradványból keletkezett, ill. az eseti bevételkieséseket tartalmazta. Kérdezi, mi van akkor, ha pl. a 462 M Ftot még az idén a Mecsek-nyugatra a sovány céltámogatás reményében biztosítani kívánták volna - 3 milliárdnál tartanak -, vagy akkor, ha nem lépik meg az intézményszerkezet átalakításával kapcsolatos lépéseket - amelyek ellen nagy tiltakozás volt - és mi van akkor, ha bevételi oldalon nem kerülnek teljesítésre azok az elvárások, amelyek ma már országos és pozitív visszhangot keltenek. Pl. a legügyesebbnek tartja minden önkormányzat azt az intézkedést, amikor a kintlévőségeit az önkormányzat jó áron értékesítette. Másik dolog, hogy talán kissé felelőtlen volt ennek pontos
44 összegét és tartalmát nyilvánosságra hozni, mert nincs az a pénzintézet Magyarországon, amely valamennyi önkormányzattól meg tudná vásárolni ezeket a kintlévőségeket. Végül kéri képviselőtársaitól, hogy ezt a költségvetés-módosítást támogassák, a hozzá tartozó határozati javaslattal együtt. A magabiztos már amennyire magabiztos lehet - országos költségvetés sarokszámainak ismeretében úgy gondolja, egy önkormányzat jövő évi munkáját megalapozhatja. Senki ne várja azt, hogy megint változások nélkül történik a következő év, valamint azt sem, hogy a drasztikusabbnak tűnő intézkedéseket ne hozzák meg. Galbáts úr követeli, ő azért ebben mértéktartóbb, de legyen közös felelősségvállalás akkor is, amikor népszerűtlen intézkedéseket kell meglépni, tudniillik ebben azért túl sok támogatást ez a városvezető koalíció az elmúlt időszakban nem igazán kapott. Szeretné továbbá azt is elérni, hogy egyes képviselők ne állandóan annak örüljenek, hogy csődbe mehet a város. A legkevesebb, hogy ez nem igaz, a másik, hogy nem a város vezető koalíciója, a polgármester tekintélyét rombolják ezzel, hanem a város imidzsét rontják. Főleg ha mindezt valótlan állításokkal teszik, akkor elég nehéz kezelni ezt a problémát. Befejezésül és zárszóként megemlíti, mindenképp a közgyűlés együttműködésére számít a jövő évi költségvetést "normális módon" történő előkészítésében. Ennek érdekében viszont a képviselőknek - különösen szeretné felhívni az egyéni képviselők figyelmét - segítséget kellene nyújtaniuk ahhoz, hogy a város állapotfelmérését és vizsgálatát végre végezzék el. Ez részben szak apparátusi feladat, másrészt a képviselők közreműködése nélkül nem megy. Szeretné látni továbbá azt is, hogy a város valós állapotával legyenek végre tisztában és ne egyes elemeit emeljék ki az ellátásnak, hol a szemétszállítást, hol a vízellátást, hol a csatornázást, stb., hanem egy komplex fejlesztési program elkészítésében tudjanak együttműködni. Egyetért alpolgármester úrral abban, hogy 1 Mrd Ft fejlesztési alapot létre kell és létre lehet hozni egy költségvetésen belül. Erre jó alapot ad az, hogy az iparűzési adó gyakorlatilag az 1,8 Mrd Ft helyett hozzávetőleg 2,2 Mrd Ftra teljesül. Ebben még vannak kintlévőségek is. Amennyiben ennek felét fejlesztési célra tudnák fordítani, ebben az esetben hosszú távú fejlesztési célú hitel tekintetében egy új hitelpolitika alapjai is megteremthetők. Az 1,1 Mrd Ft-hoz képest viszont sokkal keményebb költségvetéseket kell készíteni, azaz előbb-utóbb el kell jutni egy "0" bázisú költségvetés kialakításához melyhez reméli, 2000-ben eljutnak. Ehhez kéri az együttműködést és a közreműködést. Benne nincs "hurrá optimizmus" azért, mert végrehajtották azokat a feladatokat, amelyeket vállaltak, viszont nem is hajlandó - és a városvezető koalíció kimondhatja magáról - túl szerénynek lenni a megtett intézkedéseik eredménye tekintetében. Kéri, hogy ezt a költségvetési-módosítást fogadja el a testület. Pontosan tudják, mi terheli az önkormányzatot, és azt, hogy mit kell fizetnie. A város történetében először a mai nap érte el azt a pillanatot, amikor 99 %-os találati pontossággal ismert a város valós költségvetési helyzete. Nem álmodoznak, nem fiktív számok szerepelnek, hanem valós számok, valós
45 bevételek, kifizetések és valós leendő tervek. Ennek figyelembevételével kéri, támogassa a testület a költségvetés elfogadását, egy-két módosító indítvánnyal együtt. A közvéleménynek is elég tájékozottnak kell lenni ahhoz, hogy tudják, az újságcikkekben megjelenő csődhelyzet helyett mi van ebben a városban. Ebben nagyon sok munka van, amiért köszönetét fejezi ki az apparátusnak, a bizottságoknak. Azért is köszönetet mond, hogy végül is az alapvető elképzeléseket a bizottságokban képviselőtársai majdnem 100 %-ban támogatták. Amennyiben a frakciófegyelem nem akadályozza őket, kéri, a közgyűlésben is támogassák javaslataikat. Több hozzászólási igény nem lévén az általános vitát lezárja. Dr. Füredi Péter: a FIDESZ frakció módosító indítványait ismerteti: Az Általános tartalék időarányos felosztásánál említette, lett volna módosító javaslatuk a pedagógusokat megillető szakkönyv-támogatás fedezete terén. Ez azonban már szavazásra került és elnyerte a többséget, miszerint az Általános tartalékból nyert kielégítést, így ezen javaslatukkal nem kíván élni. A szociális ágazat igényével módosító javaslatuk a 217 M Ft-os kérés elfogadására és ennek költségvetésbe történő beépítésére irányul. Papp Béla: kéri képviselőtársát, jelölje meg a forrásoldalt a többlet igényhez. Dr. Füredi Péter: válasza, természetesen a költségvetésből. Papp Béla: ez hitelnövekedést jelent. Megkérdezi a Közgazdasági Főosztályt, hogy módosító javaslatként megfelel-e a következő: "A szociális ágazat 150 M Ft-os támogatása helyett az eredeti igényként megfogalmazott 217 M Ft-os kérés kerüljön beépítésre a költségvetésbe "? Dr. Tolnai Márta: amennyiben a fenti módosítást megszavazza a testület, ez további hitelnövekedést jelent. De Blasio Antonio: alpolgármester úr azt kérdezte, miből? A szociális ágazatnak 300 M Ft-os pozitívuma van a költségvetésben, tehát a bevételek és a kiadások számbavételekor - legutóbbi információja szerint így van Fratanolo úr a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság megbízott elnöke a Költségvetési Bizottság ülésén ezt megerősítette. Továbbra is úgy gondolják, ebből az összegből a 67 M Ft fedezhető, és be lehet építeni a költségvetésbe. Nem további hitelre gondoltak. A szociális ellátásokról szóló helyi rendelet szükségessé teszi, hogy ilyen tétel kerüljön beépítésre, mert amíg nem módosítják a rendeletet, további 67 M Ft szükséges, és ez a minimális ellátás. Fratanolo János: természetesen a 217 M Ft-os igény jogosnak tűnik. A Egészségpolitikai és Szociális Bizottság tegnapi ülésén a rendelet módosítására vonatkozó javaslatot fogadták el. Kéri a Közgyűlést, javaslatokat fogadja el, azért, hogy a 150 M Ft elegendő legyen a szociális
46 ágazat feladatainak ellátására. Nehéz döntés volt a bizottság részéről, de elkerülhetetlen, mivel érzékelik a költségvetés problémáit és minden ágazatnál megszorító intézkedések történtek. Dr. Tolnai Márta: a Költségvetési Bizottság ülésén valóban elhangzott a 300 M Ft, azonban ezt az összeget a város normatív támogatásként megkapja, de nem kötött felhasználással. Tehát ebből más ágazatok is kapnak, és támogatásra kerülnek. Dr. Toller László: kéri, ne csak a szociális segélykeretet vegyék figyelembe, amikor erről a forrásról beszélnek. A Közmunka Alapot gyakorlatilag segélyezés helyett alkalmazzák. Senki nem számol azzal, hogy pl. az alapítványok, civil szervezetek önkormányzati feladat átvállalással mennyi pénzt kapnak; számításai szerint közel 100 M Ft körüli összeget. Tehát, ha a szociális ágazat ilyen jellegű kiadásait tekintik, akkor ez az összeg valószínűleg kvadrál azzal, amit kapnak, csak legfeljebb más jogcímeken, de hasonló célra használják fel. A FIDESZ javaslatában is szerepel a további kiegészítés igénye. Az ilyen javaslatok megfogalmazásánál gondolják át, hogy arra a célra használják, csak nem azon a pontos segélyezési címen, amit sokan számon kérnek. Ha összeadják a szociális ágazathoz tartozó összes kiadást, nagy valószínűséggel minimális lesz az eltérés a kiadások és a normatív módon kapott pénzek között. Kéri a Szociális és Foglalkoztatási Bizottságot, próbálja meg ennek megfelelően kezelni a problémát. Papp Béla: a költségvetés módosítás 1. sz. melléklete 6-7. sorában szerepel a Magyarürögi út nyugati oldalán található kerékpárút és gyalogút támogatási igénye 4.141.000,- illetve 6.612.000,- Ft-tal. Ehhez hozzátartozik, hogy 80 %os támogatást pályázott meg az Önkormányzat, és e helyett 50 %-ot nyert el, tehát összesen 10,7 M Ft forrásigénye van. Azért került újra elő ez az ügy, mert a pályázat elbírálása késett, plusz forrást kellene biztosítani. Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e az, hogy jövő évre áthúzódik a beruházás, pozitív választ kapott az Önkormányzat. Tehát arról kell dönteniük, hogy szerepeltetik e a két összeget a költségvetésében, és akkor meg tudják hirdetni a pályázatot, vagy törlik, és ezzel leveszik a napirendről ezt a beruházást. Ezek szerint az eljárás folyik, ez évben nincs forrás igénye. Formailag a költségvetésben kell szerepeltetni áthúzódó tételként. 10,7 M Ft-ot nyert az Önkormányzat a KHVM FVM pályázatán, a Fülemüle útig megépülhet a kerékpár út, illetve járda. Javasolja a testületnek, hogy vegyék igénybe a 10,7 M Ft-ot és jövő évi költséggel építsék meg a kerékpár utat. Dr. Toller László: hozzáfűzi, alpolgármester úr álláspontja egyezik azzal, amit márciusban szintén elvként elfogadott a testület; csak azok a beruházások valósulhatnak meg, amelyek pontosan tervezettek, kiadási oldaluk behatárolható és az eredményük látható. Az összes többi beruházás, amelynél minimális kétely is felmerül a megvalósítását illetően, leveszik a napirendről. Úgy tűnik, az apparátus ennek megfelelően dolgozik. Még egyszer azonban nem fordulhat elő, hogy március 18-án elfogadja a testület
47 a költségvetést és két hónapig senkinek nem jut eszébe közbeszerzési pályázatot kiírni. Papp Gábor: alpolgármester úr által elmondottakat támogatja, mint érintett egyéni képviselő is. Örömmel venné azonban, hogy a folyamatban lévő ügyekről sokkal több tájékoztatást kapna. Papp Béla: jelzi, a levél a tegnapi napon érkezett. Papp Gábor: Fratanolo képviselő úr felszólalására reagálva elmondja, már várja, hogy saját maguk ellen mikor kezdik meg a forgalomlassító demonstrációt. Elég sajátos és nagyon szelektív az a politika, amit ők ez ügyben képviselnek, hiszen éppen az ő vezetésükkel csökkentették a szociális hálót néhány városban, és úgy tűnik, nemsokára ismét be fog következni. Dr. Toller László: úgy gondolja, a megbízott elnök úr véleménye a bizottság véleményét tükrözte. Tehát, ha kritika merül fel, nem a pártot kell említeni, hanem a bizottsági tagokat, akik minden oldalt képviselnek a Szociális és Foglalkoztatási Bizottságban. Bókay Endre: a szociális ágazat problémáit más oldalról is szeretné megvilágítani. Nagyon egyoldalú az a szemlélet, amikor azt gondolják, egyetlen szociális céljuk lehet, hogy segélyeket, támogatásokat adnak. Ez nyilván nem a jövő útja. Lehet a '90-es évek politikája, hiszen a változások nagyon sok családot megviseltek. Az ezredfordulón azonban egészen más szociálpolitikát kell kidolgozniuk. Ennek jellemzője az lehet, hogy rendkívül aktív, új lehetőségeket biztosít és a támogatásokat elsősorban azok körére szűkíti le, akik nem tudnak dolgozni egészségi állapotuk miatt. Egészen más szociálpolitika alapjait kezdték lerakni. De Blasio Antonio felvetette, hogy 300 M Ft hiányzik a mérlegből, tehát ennyivel kevesebbet kapott a szociális ágazat, azonban 260 M Ft-ot kapott a város szociális lakásépítésre azok számára, akik soha nem tudnak összegyűjteni annyi pénzt, hogy lakáshoz jussanak. Másrészt 57 M Ft-ot költ a város közmunkára, vagyis olyan embereknek ad munkalehetőséget, akik évek óta kikerültek a munkapiacról és a visszavezetésük nagyon hosszú folyamat. Számukra a 10-12 ezer forintos támogatás helyett munkával 26 és 40 e Ft havi fizetést tudnak biztosítani. Ha csak ezt a két szempontot tekinti - tehát munkát és lakhatási feltételt próbálnak biztosítani számukra -, úgy gondolja, sokkal aktívabb politikába kezdenek. Füredi Péter említette, hogy a segélyeket elsősorban munkanélkülieknek adná. Véleménye szerint ez nem célszerű. Emlékeztet arra, a kormány sem arra összpontosít, hanem inkább csökkentik a munkanélküli járandóság idejét 9, majd 6 hónapra. Ezáltal arra kényszerítik a munkanélkülieket, hogy minél hamarabb elhelyezkedjenek. Pécs ilyen szempontból kiugró eredményeket mutat a régióban is, mert nagyon megszaporodott a munkahelyek száma; a több, mint 25 Mrd Ft-os kereskedelmi tőke megjelenése után új munkahelyeket létesítettek. A pécsi munkanélküliség 6,5 %-os, amely országos szinten is meglehetősen alacsony. A városban van egy új iskola is, amely azoknak a fiataloknak
48 biztosít munkalehetőséget, szakmát, akik mindenféle oktatási rendszerből kiszorultak és soha, sehol nem tudnának elhelyezkedni. Kéri képviselőtársait, ne támogassanak egy régi típusú felosztási politikát, amely a szociális ágazat egy részét jellemzi, akik egyébként is képtelenek magukról gondoskodni. A számukra nyújtott segély összegét kellene inkább növelni, mint a munkanélkülieket - akik egészségesek - támogatni. Megjegyzi, a város nemcsak a segélyeken keresztül támogatja a rászorultakat, hanem az Egészséges Városért, illetve a Támasz, és a Környezetvédelmi, Energiahatékonysági Közalapítványon keresztül is. A távfűtési költségek szinten tartásával havonta 1000-1500 Ft-ot sikerült azok számára megtakarítani, akik havi jövedelmének nagy részét távfűtésre fizették. Nem javasolják, hogy mondjon le a város a segélyekről, de ne csak azzal törődjön. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet, hogy ne az általános vitát folytassák, hanem a konkrét módosító indítványokról beszéljenek. Dr. Ujvári Jenő: módosító javaslata a Pécs TV támogatására irányul, 23 M Ft szükséges ahhoz, hogy a kommunikációs együttműködési programnak megfelelően a megállapított 77,8 M Ft rendelkezésre álljon. A működéshez nélkülözhetetlen a kért összeg. A módosító javaslat megjelöli ennek a forrásnak a helyét, a rendelet 3. §-ban található az indoklás, a Lakásgazdálkodási Alap módosulna ilyen formában. Dr. Tóbiás János: a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság tegnapi ülésének anyagában szerepel. hogy Pécs M. J. Város Közgyűlésének pénzbeli, és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló Önkormányzati rendeletébe változást javasolnak. Szomorúan látta - bár megérti a város helyzetét -, hogy mindegyik rovat tekintetében - munkanélküliek jövedelempótló támogatása, ápolási díj, rendszeres szociális segély - az a jelzés szerepel, hogy hatályon kívül helyezve. Vagyis a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek olyan mértékben beszűkítik a mozgásteret, hogy a rászoruló réteg nagyon meg fogja érezni. A bizottsági ülésen Fratanolo képviselő úr javaslatát nem támadták, de nem szavazták meg. Az ellenzéki oldalon álló képviselők nem támogatták, 3 : 2 volt a szavazati arány. Úgy gondolja, nem rendeletmódosításra lenne szükség, hanem pénzre. A városvezető koalíció próbáljon valamit tenni azért, hogy több pénz jusson a szociális ellátásokra, mert eljutottak a törvényi minimumra. Elhangzott, lehet, hogy csőd lesz, véleménye szerint botrány lesz. Ha a szociális központokban megjelennek a rászorulók, akik nem fogják megértéssel fogadni, hogy nem kapják meg a legalapvetőbb élelmiszerekhez szükséges pénzt. Pécs városa nem vonhatja ki magát a rászoruló rétegek támogatásából. Körömi Attila: a FIDESZ frakció benyújtotta módosító javaslatát a szociális ágazatot érintően 67 M Ft többlet forrásra, azonban ez valójában nem többlet forrás, hanem a jelenleg hatályos önkormányzati rendeletből következik. Tehát a frakció nem olyan javaslatot tett, hogy növelje meg a
49 város a szociális támogatási rendszerén belül a bizonyos segélyekhez tartozó kifizetéseket, hanem a Népjóléti Főosztály által előterjesztett - elég pontosan becsülhető - év végéig szükséges segélykeretet ennyivel kell megemelni ahhoz, hogy a jelenleg hatályban lévő önkormányzati rendelet teljesüljön. Tehát a rendelet szerinti kifizetéseket nincs módja mérlegelni a hivatalnak, azt be kell tartania. Nem tartják elfogadhatónak, hogy a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság olyan javaslattal áll elő, miszerint a rendelet úgy módosítsák, hogy a 67 M Ftkifizetésére ne kerüljön sor, hiszen a költségvetés módosítását most kell megszavazniuk. Nem hiszi, hogy a módosításra szánt rendelet találkozik a szocialista frakció többségének akaratával. Nem hiszi, hogy a szocialista frakció támogatja a szociális támogatások megszorítását, amelyből így is rendszeresen esnek ki a rászorulók, mert néhány száz forinttal túllépik a határt. Vagy ha igen, azzal azt igazolják, hogy a költségvetés nagyon nehéz helyzetben van. Ismételten elmondja, módosító javaslatuk arra világít rá, ha a testület a hatályos rendeletét be akarja tartani, ezt az összeget be kell építeniük a költségvetésbe. Amennyiben az volt a szándék, hogy a rendelet módosításával takarékoskodjanak a szociális segélykereten, azt szerepeltetni kellene most itt. Ezek szerint a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság késésben van, nem tudta a testület elé terjeszteni a rendelettervezetet. Hangsúlyozza, módosító javaslatukkal nem a szociális ellátási rendszerről alkotott filozófiájukat fogalmazták meg, hanem ragaszkodnak annak betartásához. Ha ez nem jó, akkor elő kell terjeszteni a rendelet módosítását most, a költségvetés szavazásakor. Dr. Toller László: képviselő úr két tárgybeli tévedésére hívja fel a figyelmet; az egyik, nem csökkentették az ágazat költségvetését, hanem ezzel a módosítással 150 M Ft-tal növelték. A plusz növekmény, amelyet a FIDESZ frakció javasol valószínűleg vitatható, hiszen nemcsak alanyi jogon járó ellátásokat tartalmaz a szociális ágazat költségvetése. Az volt a gyakorlat, ha valaki segélyért fordult az Önkormányzathoz azért, hogy "megszabaduljanak" tőle -, 2-3000,- Ft-ot adtak neki. Ezek az összegek valójában semmire nem voltak elegendőek, azonban nagyságrendje miatt néhány 10, illetve 100 M Ft-ot jelentettek. Ennek a gyakorlatnak a felülvizsgálatát mérlegelik, nem valakik ellen, hanem valamiért, hogy a valóban jogosultak kapjanak pénzt. A növekmény 150 M Ft a jelen költségvetésben. Dr. Gáspár Gabriella: Ujvári alpolgármester úr módosító indítványával kapcsolatban elmondja, természetesen a Pécs TV-nek nehéz a helyzete. A 23 M Ft az eredeti költségvetési koncepcióban szerepelt. Ténylegesen 55 M Ft-ot kaptak, de a 23 M Ft-ból talán célszerű lenne levonni a 8 M Ft-ot, amelyet a nyári szünet ideje alatt kaptak a Jogi Igazgatási és Ügyrendi Bizottság megítélésében. Így megtakarítható 8 M Ft, ugyanis, ha mind odaadják, akkor 86 M Ft-ot kap a Pécsi TV, aki nyilván megérdemli, de az eredeti költségvetési koncepcióban ennél jóval kevesebb szerepel, 78 M Ft. Azért annál többet ne adjanak a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetre való tekintettel.
50
Dr. Toller László: nem csupán a nehéz helyzetről van szó, hanem figyelembe kell venni, hogy a város 18 Mrd Ft-os költségvetést kezel lehetőség szerint az egyensúly fenntartása mellett. Tehát nem arról van szó, hogy a város szegény, működésképtelen, hanem van egy költségvetési keretösszeg, és ezt kell kezelni úgy, hogy a legracionálisabban használják fel. Dr. Gáspár Gabriella: a 86 M Ft-ra vonatkozó megjegyzését továbbra is fenntartja, 8 M Ft-ot igyekezett megtakarítani a városnak. Dr. Ujvári Jenő: tájékoztat arról, a beterjesztett módosítást a Kulturális Bizottság is támogatta. A 8 M Ft-os összeg - amely egy másik alkalommal már szerepelt - hitelfelvételre vonatkozik. A 23 M Ft a költségvetési hozzájárulást egészítené ki, ahogy korábban az együttműködési megállapodásban megállapították. A 8 M Ft pedig az eszközök kiegészítéséhez, korszerűsítéséhez és új kötelezettségek teljesítéséhez volt szükséges. Meixner András: a hozzászólásokat hallgatva felmerült benne a gondolat, hogy "már megint szocialistábbak akarnak lenni a magukat polgárinak nevező pártok a szocialistáknál. Végül is ki is mondták, hogy aggódnak azokért, akikért nekik kellene aggódniuk." Tény, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak, amikor olyan döntéseket kell hozniuk, amit nem szívesen tesznek. Az okokat tekintve azonban úgy gondolja, közösen kellene gondolkodniuk, és megoldani a legelesettebb néprétegek támogatását. Ha megnézik, miért került Pécs városa olyan helyzetbe, hogy ilyen rendeleteket vissza kell vonni - amely megengedőbb a törvénynél - rá kell jönniük, ennek az az alapvető oka, hogy a kormányzat folyamatosan csökkenti a nagyvárosok költségvetési lehetőségeit. Az előző évhez képest a személyi jövedelem adó visszaosztása 10 %-kal csökkent, jövőre ismét 10 %-kal fog csökkenni. Ez milliárdos nagyságrendű forrás csökkenést jelent a város költségvetése esetében. "Ha ennyire fáj önöknek a legelesettebbek helyzete, akkor azt kérem, kövessenek el mindent, hogy e féle visszalépések ne legyenek, és akkor majd tudunk olyan rendeleteket hozni, hogy a rászorultak mindent megkapjanak." Amíg nincs erről szó, addig a meglévő összeget kell a legoptimálisabb módon elosztani. Dr. Toller László: felhívja képviselőtársai figyelmét, hogy részletes vita van. A FIDESZ frakció írásban benyújtotta módosító indítványait, amelyből az egyiket visszavonta, a másikat, a szociális ágazat keretének 67 M Ft-tal történő növelését pedig fenntartja. Ujvári alpolgármester úr a Pécs TV részére 23 M Ft-os többlet igényre nyújtott be módosító indítványt. Papp Béla alpolgármester úr a kerékpár úttal kapcsolatban, valójában a határozati javaslat módosítására vonatkozó előterjesztést tett. Továbbá van még egy módosító indítvány - Papp Béla alpolgármester és
51 Kukai András bizottsági elnök úr részéről - , amely azt célozza, hogy ne a pogányi repülőtérre vonatkozó teljes maradvány kerüljön zárolásra, hanem 16 M Ft-tal kevesebb, tehát 22.167.000 Ft. A 16 M Ft az ez évben szükséges tervezési hatástanulmányok kifizetéséhez, illetve a szerződések megkötéséhez szükséges. Ezen kívül van még a Lakásgazdálkodási Alappal kapcsolatos módosító indítvány, amely szerint a belső hitelként felhasznált 790.528 e Ft-ot a Lakás Alapba 2000-től négy éven keresztül fizessenek vissza. Erről az előterjesztőnek nyilatkozni kell. Staub Ernő: egyetért polgármester úr felhívásával, amelyet nyilván Meixner képviselő úrnak szánt, mivel hozzászólása is az általános vita része volt, de nem hagyhatják szó nélkül. Nem hiszi, hogy meggondolt kijelentés volt, amellyel tulajdonképpen megtagadta a jogot más pártoktól a szociális érzékenységre és a szociális aggodalomra. Egyébként a magyar társadalmi rétekben a pártok szavazó bázisa is másképp áll. Tehát visszautasítják, hogy a szociális érzékenységhez való jogtól megfosszák a polgárinak nevezett pártokat. Kétségtelenül szembetűnő ellentmondások keletkezhetnek a magukat radikálisan baloldalinak valló párt és annak valóságos politikája között. Hozzáfűzi, a vitát egy korábbi hozzászólás indukálta. Dr. Toller László: kéri képviselőtársait, ne alakítsák át pártpolitikai vitává ezt a témát, ugyanis nagyon egzakt számok vannak, 150 M Ft többlet kiadási javaslat, amelyhez a FIDESZ frakciója még 67 M Ft-ot javasol. Erről fognak szavazni. Dr. Ujvári Jenő: félreértés keletkezett a Pécs TV 23 M Ft-os pótigénye körül. A módosításban szereplő 23 M Ft-ból kerül levonásra a 8 M Ft, amelyet korábban a működés biztosításához hitelként felvett a Pécs TV. Akkor úgy rendelkezett a Jogi Igazgatási és Ügyrendi Bizottság, hogy a mostani módosításkor vegyék figyelembe ezt az összeget és vonják le. Petrovits Béla: a FIDESZ frakció módosító indítványával kapcsolatban elmondja, a Költségvetési Bizottság ülésén valóban élénk visszhangot keltett a 217 M Ft-os igény. Emlékezete szerint ezen összeg szükségességét senki nem vitatta, azonban felmerült, hogy az előterjesztés mellékletében szereplő tételek nincsenek pontosan kiszámítva, nem tudták, hány főre vonatkozik. Így maradt a 150 M Ft a bizottsági elnök úr kiegészítésével, mely szerint a IV. negyedévben nem kizárt a megemelés lehetősége. Ugyanakkor Fratanolo János mb. bizottsági elnök tett egy olyan ígéretet, hogy a 217 M Ft-os igényt felülvizsgálják, megpróbálják csökkenteni, és akkor abban egyeztek meg, hogy a két összeg a IV. negyedévben valahol találkozni fog. Arról is szó volt, hogy a 150 M Ft november végéig, december elejéig elég, és ha a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság csökkenteni tudja, akkor nem 67 M Ft lesz, hanem valamennyivel kevesebb. A Pécs TV részére adandó 23 M Ft pótigényt támogatja.
52 Ugyancsak egyetért Papp Béla alpolgármester úr módosító javaslatával, a Magyarürögi úton a kerékpár út létesítésére, különösen azzal a feltétellel, hogy 2000-ben kell kifizetni. Szintén Papp Béla alpolgármester úr javaslata volt, hogy a pogányi repülőtér 38 M Ft-ját kéri levenni a 6. sz. mellékletben kimutatott összegből. Kérdése, ez az összeg 1999-ben hogyan fog mutatkozni a költségvetésben? Dr. Toller László: az előbb már említette, hogy 16 M Ft lenne az igény, így a zárolásra kerülő összeg a módosító indítvány alapján 22.167.000,- Ft. Petrovits Béla: de az előterjesztés azt mutatja, amit elmondott. Dr. Toller László: igen, de közben volt egy módosító indítvány ehhez képest. Fratanolo János: amikor a költségvetés módosításának vitájára kerül sor, úgy gondolja, minden bizottsági elnöknek az általa képviselt ágazatot kell támogatni. Természetesen, amikor pót igénnyel állnak elő, akkor azt az összeget kérik, amely az adott ágazat normális működéséhez elegendő Ez nem jelenti azt, hogy időközben ne lehetne kompromisszumot kötni, melyet a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság meg is tett. Személyes megszólíttatása okán elmondja, hogy a Munkáspárt által szervezett forgalomlassító demonstrációra éppen azért kerül sor, hogy ilyen helyzetbe ne kerüljön többet egyetlen Önkormányzat sem. Nem szabad elfelejteni, hogy a megszorító intézkedéseket központi szinten hozzák. Tehát mindenképpen a mostani kormány "áldásos tevékenysége" folytán kerültek ebbe a helyzetbe. Dr. Toller László: jelzi, hogy még két hozzászólás következik, azután indítványozza a vita lezárását. Körömi Attila: a legnagyobb vitát a FIDESZ frakció módosító javaslata indította el, hiszen összegszerűen ez a legjelentősebb. Petrovits képviselő úr jól foglalta össze, mivel 217 M Ft-os igénnyel lép elő az ágazat. Ez alapján tudja teljesíteni a hatályos rendeletet. Az összeget azonban 150 M Ft-ra csökkentették, és a mostani költségvetés módosításnál ismételten felhívták a bizottságon keresztül a Közgyűlés figyelmét, hogy a rendelet betartása érdekében 67 M Ft többlet forrásra van szükség. Csupán arra hívták fel a figyelmet, hogy egy rendeletet illik betartani és nem szociálpolitikáról vitatkoztak. Azért kért ismételten szót, mert Meixner képviselő úr hozzászólása vitte félre a vitát, de a szavaknak nagy ereje van. Abban mindig partnerek, ha különböző politikai erőkhöz tartozó képviselők megpróbálják az információk 100 %-át nyilvánossá tenni és az alapján folytassák le a vitát, hogy ki, mit gondol szociálpolitikáról, egészségügyről, önkormányzati finanszírozásról. Amikor Fratanolo és Meixner képviselő urak tényszerűen nem mondanak igazat, - mert nem 5 %-os lesz az SZJA-ból visszaosztott összeg, hanem ennél lényegesen magasabb - akkor ezzel azt a fegyvert alkalmazzák, amely
53 politikus esetében sem tolerálható. Nevezetesen nem politikai érveket tesznek tényadatok mellé, hanem azok megmásításával próbálnak hangulatot kelteni. Véleménye szerint ez nem jó. Staub Ernő okkal kifogásolta Meixner képviselő úr azon állítását, hogy a FIDESZ frakciónak nincs túl sok jogosítványa ahhoz, hogy az elesettekért aggódjanak. Ekkor polgármester úr hangulatkeltéssel próbálta Staub Ernő érvelését lerontani, visszaélve a polgármesteri székkel. Nem jó, ha a költségvetési vitában egy jogos visszautasításra a polgármester úr így reagál. De Blasio Antonio: a FIDESZ frakció módosító indítványához kívánja hozzáfűzni, hogy a szociális ágazat igényét a februári költségvetés alkalmával lehúzták. Nem véletlenül került be plusz 150 M Ft, mert bebizonyosodott, hogy amit februárban kértek a szociális ágazatban dolgozók - ismerve az igényeket - be kellett építeniük a költségvetésbe, mert ha nem tették volna meg, akkor nem dolgoztak volna jól. Javasolja, kerüljék az ilyen gondolkodást és vegyék figyelembe, hogy van egy megalapozott igény, amely ma rendeletileg és törvényileg is alátámasztott. Ezt elégítené ki a 217 M Ft költségvetési kiadási oldal. Ma kötelességük lenne beállítani, nem állítják be. Nagyon fél attól, hogy november-december-ben ez a téma még előkerül. Dr. Toller László: szavazást kér a vita lezárásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen, 3 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett a vita lezárásával egyetértett. Jelzi, frakciónként két-két perc hozzászólásra van lehetőség. Több hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr módosító indítványáról, mely szerint "A Közgyűlés a rendelkezésre álló lakásgazdálkodási alapból 790.528.000,- Ft-ot belső hitelként felhasznál 2000-től 4 éven keresztül történő visszapótlási kötelezettséggel." Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen, 4 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. A Pécs TV Kft. 23 M Ft-os többlet igényét, - mely szerint a 8 M Ft benne van a 23 M Ft-ban - befogadja, így erről nem kell szavazni. Papp Béla alpolgármester úr és Kukai András bizottsági elnök úr indítványát - "A pogányi repülőtérrel kapcsolatosan zárolásra 22.167.000,- Ft kerüljön" előterjesztőként szintén befogadja, a Magyarürögi út kerékpár, és gyalog út létesítéséhez szükséges támogatási igénnyel egyetért, így szavazásra nincs szükség. Nem támogatja a szociális ágazat részére 67 M Ft többlet igény benyújtására vonatkozó módosító indítványt.
54 Szavazást kér "A költségvetési rendelet módosításában megállapított 150 M Ft-hoz képest további 67 M Ft-os kiadási többlet igényt" tartalmazó módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen, 11 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett a 67 M Ft-os többlet igényre vonatkozó indítványt nem támogatta. Kéri Papp Béla alpolgármester urat, a kerékpár úttal kapcsolatos indítványt ismertesse pontosan. Papp Béla: tájékoztatásul elmondja, közben kapcsolatban voltak a pályázat kiírójával. E szerint 11-es ponttal egészülne ki a határozati javaslat, miszerint "A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a Magyarürögi útra épülő kerékpár úthoz elnyert pályázati összeghez a 10.753.000,- Ft-ot (50 % saját erőként) a 2000. évi költségvetésben szerepelteti." Így az ügynek ez évi terhe nincs. Dr. Toller László: ismételten elmondja, ezt a javaslatot támogatta, összességében szavaznak róla. Soó László: polgármester úr befogadta Papp Béla alpolgármester módosító indítványát 16 M Ft értékben a beruházási táblázatban. Ez természetesen módosítja a végösszeget és a rendeletet is. Ennek megfelelően a rendelet 3. §-a a következő: "A Közgyűlés a rendelkezésre álló Lakásgazdálkodási Alapból 806.528.000,- Ft-ot a továbbiakban változatlanul hagy" Dr. Toller László: megjegyzi, értelem szerűnek vette az átvezetést, mert ha a 6. sz. mellékletre ezt a döntést hozzák, természetesen az egész sorra kihatással van. Soó László: csupán azt kívánta jelezni, az nem hangzott el, hogy a Lakásgazdálkodási Alapból történik a 16 M Ft. Dr. Toller László: a testület döntését kéri a rendelet egészéről Soó László bizottsági elnök úr által ismertetett számszerű módosítással együtt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen, 9 nem szavazattal és 7 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 34/1999. (10.05.) számú rendeletét az 1999. évi költségvetés módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi. Szavazást kér - az általa befogadott kiegészítésekkel együtt - a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen, 1 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett a módosított határozati javaslatot elfogadta.
55
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 452/1999. (0 9.3 0.) sz. határozata az 1999. évi költségvetés módosításáról 1. A Közgyűlés a Költségvetési Bizottság előterjesztését megtárgyalta és a határozat mellékleteiben szereplő tételekkel egyetért. A pozitív intézményi pénzmaradványokkal kapcsolatos átvezetéseket az előterjesztés 2.sz. melléklete szerinti elvonások figyelembevételével kell elvégezni. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az előirányzatmódosítást a költségvetési rendelet soron következő módosításakor a rendelet mellékletein vezesse át. Felelős: Dr.Tolnai Márta főosztályvezető Határidő: értelem szerint 2. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a céltartalékok között nevesített Intézményi költségvetési hiányok pótlása előirányzat felhasználására vonatkozó intézménysoros javaslatait a 49/1999. (02. 18.) Kgy. határozat 8. pontjában foglalt határidőig, a pénzforgalmi jelentéssel együtt a Költségvetési Bizottság ülésére terjessze elő. A Közgyűlés utasítja az Általános Iskolák Egységes Gazdasági Szervezete vezetőjét, hogy a részben önálló intézményeire vonatkozó javaslatát fenti közgyűlési határozatban foglaltak szerinti időpont előtt 10 nappal tegye meg a Közgazdasági Főosztály felé. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Maximné dr. Milter Anna tanácsadó Határidő: értelem szerint 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a lakáskölcsön állomány megszüntetéséből várható bevételi többlet érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg és arról a Közgyűlésnek számoljon be. Dr. Varga István, a Tisztségviselői Kabinet vezetője Felelős: Határidő: azonnal 4. A Közgyűlés utasítja az Adóosztály vezetőjét, hogy a határozat mellékletében szereplő adóhátralék behajtásából várható bevételi többlet érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Gyenes Zsuzsanna főosztályvezető helyettes Határidő: azonnal
56 5. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a határozat mellékletében szereplő listás ingatlanok eladásából várható bevételi többlet érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Határidő: azonnal 6. A Közgyűlés a Magyarürögi út nyugati oldalán a Park út és Fülemüle út között kialakítandó kerékpár - és gyalogút építés támogatási igény benyújtásáról tárgyban hozott 209/1999. (05.13.) határozata utolsó bekezdését hatályon kívül helyezi, ezzel elrendeli, hogy a Városi Környezetvédelmi Alap terhére biztosított összeg nem kerül az Alapba visszapótlásra. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Határidő: a költségvetési rendelet soron következő módosítása 7. A Közgyűlés a Déli EXTRA mellékleteként megjelenő 4 oldalas önkormányzati magazin finanszírozása tárgyban hozott 211/1999. (05. 13.) sz. Kgy. határozata 2. pontjának utolsó mondatát hatályon kívül helyezi, ezzel elrendeli, hogy az abban szereplő összeg ne kerüljön az általános tartalékba visszapótlásra. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Határidő: azonnal 8. A Közgyűlés a volt Pécsújhegyi Sportpálya-ingatlan apportálása a Pécsi Ipari Park Rt-be tárgyú 396/1999. (07.01.) Kgy. határozat 5. pontját hatályon kívül helyezi, nem vállalva kötelezettséget arra, hogy a Sportbizottságnak a korábban ígért 10 millió Ft-ot biztosítja. Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Felelős: értelem szerint Határidő: 9. A Közgyűlés a GLOB-Invest Kft. ingatlanvásárlásai: Penny Market Áruház, illetve Plusz-Diszkont építés céljából tárgyú 232/1999. (05. 13.) Kgy. határozatának 7. pontjában szereplő határidőt 2000 évi költségvetésre módosítja, így a Plusz Diszkont Áruház melletti közterület parkosítására a vételárat nem a tárgyévben különíti el. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Határidő: értelem szerint 10. A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztály vezetőjét, hogy haladéktalanul tegye meg azon intézkedéseket - beleértve a helyi szociális rendelet szükséges módosítását is - melyek alapján a
57 rendszeres és eseti ellátások jelen közgyűlési határozatban foglaltakkal megemelt összege nem kerül túllépésre. Dr. Sohár Endre főosztályvezető Felelős: azonnal Határidő: 11. A Közgyűlés kötelezettséget vállal arra, hogy a Magyarürögi út nyugati oldalán kialakítandó kerékpár- és gyalogúttal összefüggő pályázati összeghez 10.753 e. Ft - 50 % saját erőként - kiadási szükségletet a 2000. évi költségvetésben elkötelezettségként szerepelteti. Felelős: Határidő:
dr. Tolnai Márta főosztályvezető a 2000. évi költségvetés elkészítése
Kapják:
tisztségviselők, Soó László bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezetők, Gyenes Zsuzsanna osztályvezető, Maximné Milter Anna tanácsadó
A határozat melléklete a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi. Kérdés: Meixner András: Az előző közgyűlésen napirend előtt szólt a Tudás-vár néven Pécs városában működő oktatási munkaközösség - vagy nem tudja hogy nevezni a céget - dolgairól. Akkor az volt a kérése, hogy indítson a város egy törvényességi felülvizsgálatot a tekintetben, hogy a törvényeknek megfelelően működik-e ez a szervezet. Most azt szeretné kérdezni, hogy eddig mi történt, ill. kb. mikorra várható ennek a vizsgálatnak a lezárása? Dr. Papp Judit: válaszában elmondja, hogy a közgyűlésen elhangzottak után felkérte a Gyámhivatal vezetőjét, egyrészt tekintse át, hogy ezen gyermekek a tankötelezettségnek milyen módon tesznek eleget. Azonnal felvették a kapcsolatot az ifjúságvédelmi felelősökkel. A visszajelzés szerint Pécs városából összesen 10 önkormányzati fenntartású oktatási intézményből 21 gyermek törvényes képviselője kérte a nem pécsi, hanem budapesti székhelyű alapítványi iskolába történő magántanulói felvételét. A vizsgálat során - tájékozódás céljából több szakvéleményt is beszereztek megállapítható, hogy bizonyos joghézagot használnak ki ebben az esetben. Az erre vonatkozó jogszabályok ugyanis lehetővé teszik, hogy a tanuló magántanulóként tegyen eleget tankötelezettségének. Ami pedig a jegyzői hatásköröket illeti, az kifejezetten nem önkormányzati fenntartású intézmény esetében hatósági ellenőrzésre ruházná fel. A probléma abból adódik, hogy ez nem pécsi iskola, ezért felkérte budapesti jegyző kollegáját arra, hogy ezen alapítványi iskola hatósági ellenőrzését - kérésére - tegye meg. Mivel Pécs városi illetékességű alapítványról szól, felkérte Pécs város vezető ügyészét, hogy az alapítvány törvényességi vizsgálatát szíveskedjék megtenni. Ezt arra alapozta, mivel a vizsgálat azt mutatja, hogy nappali
58 tagozatos oktatási tevékenység folyik miközben az alapítvány céljaként más van az alapító okiratban megjelölve. Röviden összefoglalva, kicsit szűk az a hatáskör, amit a pécsi jegyző gyakorolhat ebben az ügyben, de amire módja volt, azt megtette. Visszajelzések esetén természetesen a képviselőtestületet is haladéktalanul tájékoztatni fogja. Dr. Toller László: megköszöni a jegyző asszony válaszát, reméli, képviselő úr tudomásul veszi. Továbbra is felhívja a figyelmet arra, hogy ezen szervezetnek önkormányzati tulajdonú és az önkormányzat közvetett tulajdonában lévő intézményekben elhelyezést - az elmúlt alkalommal egyhangúlag elfogadott döntése alapján - a közgyűlés nem kíván biztosítani. Dr. Toller László polgármester az ülés vezetését átadja Papp Béla alpolgármesternek.
3.)
Távhőszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet Előterjesztő:
Kukai András bizottsági elnök
Kukai András: a távhőszolgáltatásban részt vevő fogyasztói társadalomnak régi igénye, hogy mérés szerinti elszámolásban legyen része. Ezt felismerve 1999. január 1-én készült egy kormányrendelet, melynek figyelembevételével készült ez a rendelet-tervezet. A rendelet-tervezetet - a kormányrendelet megjelenését követően - széles körben egyeztették a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel. Az előkészítő munka során 7 olyan módosító indítvány készült, amely bekerült a rendelet-tervezetbe. Egyeztettek a Lakásszövetkezetek megyei elnökségével is. Nagy Emil a Lakásszövetkezetek vezetője a Közlekedési- és Kommunális Bizottság ülésén példaértékűnek tartotta a jelenlegi rendelet-tervezet elkészítését, figyelemmel a széles körű egyeztetésre. A bizottsági ülésen több tétel körül alakult ki a vita. Az egyik tétel a rendelet-tervezet 16. §. (3) pontja, mely így szól: "Két hitelesítési időszak között Fogyasztó és Szolgáltató egyaránt kezdeményezheti az elszámoló mérő(k) ellenőrzését, illetve újrahitelesítését. Amennyiben a Fogyasztó kezdeményezi a mérő felülvizsgálatát, annak költségét a Szolgáltatónak előre meg kell fizetnie. Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a mérő Fogyasztónak fel nem róható ok miatt alkalmatlan az elszámolásra, a befizetett díjat Szolgáltatónak 8 napon belül vissza kell fizetni Fogyasztónak." A fogyasztóvédelem keményen bírálta ezt a paragrafust azzal az indokkal, hogy miért kell a fogyasztónak előre fizetnie. Az alaprendelet nem hozza ennek a kizáró okát, és a rendeletalkotók az elmúlt évek gyakorlata alapján azért hozták be az önkormányzati rendeletbe ezt a tételt, mert nagyon sok esetben a fogyasztó kezdeményezését követően - miután bebizonyosodott, hogy a szolgáltatónak nem róható fel a többletfogyasztás, tehát nem a hitelesített óra a rossz - nem volt hajlandó kifizetni a költséget. Mindezek miatt bizonyos értelemben egy garanciát építettek be a szolgáltatónak, melyet szeretnének érvényesíteni a rendelet elfogadásával.
59
Komoly vita alakult ki továbbá a 3. sz. mellékletben foglaltak miatt, melyben a melegvíz fogyasztás havi mennyisége szerepel. Az önkormányzati rendelet szerint, akiknek nincs a melegvíz fogyasztáshoz beépített mérőórája, azoknál a lakás alapterületéhez számított átalány mennyiséget (m3-ben) kell fizetni. A bizottsági vita során elhangzott, hogy ezt a paragrafust módosítani kellene. Ekkor jelentkezett a Jogi Csoport jogász képviselője, aki egyeztetett e témakörben a Közigazgatási Hivatallal. Az egyeztetés eredményeként a rendeletbe beépítették, hogy 15 éven keresztül eszerint történt az átalány mennyiség megállapítás, mely a 3. sz. mellékletben a négyzetméter és az átalány mennyiség felsorolását követő két mondat. Hangsúlyozza még egyszer, hogy a fogyasztó társadalom régóta igényli a mérés szerinti elszámolást. A Közlekedési és Kommunális Bizottság 3 igen, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 5 igen szavazattal fogadta el a rendelet-tervezetet. Kéri a Közgyűlést, fogadja el az anyagot. Regényi Béla: a közelmúltban tárgyalt a PÉTÁV-val, és bizonyos fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, milyen mértékben, milyen mélységben tájékoztatják a lakosságot. A hőtörvényt valóban 2003-ig kell megvalósítani. A PÉTÁV olyan tájékoztatást adott, hogy az ún. főhőmérők amelyek a hőközpontokban kerülnek az Országos Mérésügyi Hivatal által szabványosított főhőmérőkről van szó - beszerelése csak folyamatosan történhet meg, mert a PÉTÁV-nak nem állnak olyan anyagi eszközök a rendelkezésére, hogy ez egyszerre megtörténjen. Aki sietett, és beszereltette a szabványosított főhőmérőket, azok a közeljövőben is e mérők szerint kérhetik a mérést, akik ezt nem tették meg, továbbra is az átalány szerint fognak fizetni. Ezzel kapcsolatban fenntartása, hogy azok lesznek sújtva, akik nem tudtak az átalány mérésről átállni a főhőmérésre, hiszen a PÉTÁV Kft-nek 2003-ig kell átállni erre a rendszerre. Hallott arról is, - nem tudja, erről Uránváros lakossága tud-e - hogy az uránvárosi térségben lévő panelházak hőtechnikai megoldása rendkívül gyenge, ellentétben a kertvárosiakkal, tehát, ha az uránvárosi panelházak is ráállnak a főhőmérésre az átalány mérésről, akkor lényegesen többet fognak fizetni ezek a lakók, mint a kertvárosi panelházakban élők. Felmerül egy igen érdekes probléma, hogy itt a hőszigetelést természetesen meg kellene oldani, de tudomása szerint ehhez önrész kell, továbbá Phare támogatás szükséges. Nem tudja, lesz-e a lakosságnak erre elég pénze, hogy ez a probléma megoldódjon. Körömi Attila: a rendeletnek egy perifériális megítéléséről szeretne beszélni, amely a jövőre nézve biztosan fontos. Előre bocsátja, hogy a rendeletet támogatni fogják, mely elsősorban technikai megoldásokat javasol, illetve rendez a különböző jogszabályok előírása alapján. Kéri az illetékes irodától vagy a közüzemi cégektől, - és itt elsősorban a PÉTÁV-ra, a Vízműre, a BIOKOM-ra gondol - ha ilyen jellegű rendelet-tervezetet készítenek és tárnak a testület elé, akkor lehetőleg világos, magyar mondatokat használjanak. Tudja, hogy egy rendelet unalmas, száraz, eléggé monoton, nehezen értelmezhető szöveg, de a jogalkotásban nem egyedülálló, hogy a bonyolultabb törvényalkotásnál, jogszabályalkotásnál
60 magyarázatot fűznek a leírtakhoz. Az ilyen típusú rendeletek előterjesztésénél jó lenne, ha az előterjesztő - két-három oldalon magyarázná a paragrafusokat, vagy összevonná azokat két három mondatban, amelyek összetartoznak. Tegye ezt azért, mert ha a képviselő otthon készül a közgyűlési vitára, akkor az első olvasatban megérti miről van szó, és attól kezdve sokkal könnyebb olvasni már a szakmai szöveget, és könnyebb megérteni, hogy pontosan miről lesz szó a Közgyűlésen, és ehhez képest hogyan tudja kialakítani álláspontját. Ez egy kényelmi szempont, egy olyan kérés, ami nincs előírva sehol, ez nem kritika az előterjesztéssel szemben, pusztán egy kérés, hogy a későbbiekben - főként az ilyen műszaki típusú rendeleteknél - néhány oldalas magyarázó szöveget kapjanak kézhez. Dr. Toller László: kéri, amikor a rendelet megjelenik az EXTRÁ-ban, a távhőszolgáltató "házi jogtanácsadó" címen röviden és érthetően a rendelet előnyeit szíveskedjen megjelentetni. Sashalmi György: a III. bekezdés 6. §. (2) bekezdésében szerepel: "Amennyiben a Szolgáltató intézkedését nem találja megfelelőnek, jogosult panaszával Pécs Megyei Jogú Város Jegyzőjéhez fordulni." Természetesen itt a fogyasztóról van szó. Kérdése, hogy ez általában vonatkozni fog vagy jelenleg is vonatkozik a szolgáltató cégekre vagy pedig kifejezetten a távhőellátással összefüggő. Arra lenne kíváncsi, hogy a jegyzőnek ténylegesen ebben az esetben milyen hatásköre van? Dr. Papp Judit: ez az első olyan rendelet, amely ennyire nyilvánvalóan kimondja, hogy a jegyzőtől állásfoglalást kérhetnek. Úgy gondolja lesz, aki ezt kérni fogja tőle, igen nagy mennyiségben várható azon ügyek száma, amelyben állásfoglalást kell adni, mert ha véleménykülönbség van, akkor ennek eleget kell tenni. Ezen rendelet erre fogja felhatalmazni, kéri fogadják el, bízva abban, hogy megfelelő véleményt és állásfoglalást fognak adni. Sashalmi György: pozitívnak tartja kezdeményezést, éppen ezért szerencsés lenne, ha minden - az Önkormányzat számára valamilyen formában fontos - szolgáltatásnál, hasonló módon járnának el. Dr. Toller László: rendszeresen kapják a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, az ezzel foglalkozó társadalmi szervezetek tapasztalatait, és úgy gondolja az általános helyzetről jegyző asszony még ebben a negyedévben tájékoztatni fogja a Közgyűlést. Módosító indítvány nem érkezett, szavazást kér a távhőszolgáltatásról szóló rendelet-tervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta, és megalkotta a Távhőszolgáltatásról szóló 35/1999. (10.05.) sz. rendeletét. A rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete.
61 4.)
Közterület használatáról szóló 1997. évi 13. sz. önkormányzati rendelet módosítása és kiegészítése Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök
Kukai András: az előterjesztés jogát Hódosi Vera bizottsági elnök asszonynak adja át. Hódosi Vera: a közterület használatról szóló rendelet módosítását alapvetően három ok indokolta. Az első, melyet az előterjesztés részletesen taglal, a tartós elárusító helyek létesítésének a gyakorlathoz történő igazítása. A második ok az Alkotmánybíróság 20/1998-as határozata, mely szerint a korábbi rendelet 2. sz. mellékletének egyik pontja megsemmisítésre kerül. Az Önkormányzati rendelet ezen pontja negatív diszkriminációt tartalmazott a nem pécsi vállalkozókkal szemben. A harmadik ok, hogy 1996. óta a közterület használat díjaiban változás, emelés nem történt, és a szükséges bevétel elérése érdekében ezeket is át kellett tekinteni. Mindez nem csak díjemelést jelent, több pontban a korábbi rendelet szerint ugyanazok az árak maradnak érvényben, sőt olyan tétel is van, ahol árcsökkentés következett be. Bizottsági ülésen vita alakult ki a körül, hogy a vendéglátóipari előkertek használatáért a tulajdonosok egész évben ugyanazt a díjat fizessék-e, vagy idegenforgalmi szezonon kívül egy mérsékeltebb díjmegállapítás történjen. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ülésén az akkori előterjesztés szerint fogadták el egyhangúlag a javaslatot, amely akkor még 20 %-os díjtételt jelentett, ezt követően a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ezt 30 %-ra emelte, a jelenlegi előterjesztés már ezez nagyobb összeget tartalmazza. Módosítást kérne a rendeletben, a 12. §- ra vonatkozóan, a leírtak helyett a következő szöveg lép be: "E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba." Soó László: ügyrendi jellegű a hozzászólása tárgya. A mostani és a következő napirendi pontnál a Közüzemi Rt-vel kapcsolatban esetleg felmerülő kérdésekre Albert Pál közterület-igazgató úr fog válaszolni. Dr. Toller László: bejelenti, az általános vitát lezárja, módosító indítvány nem lévén, a részletes vitát nem kell megnyitni. Szavazást kér a rendelet-tervezetről az előterjesztő által említett pontosításra figyelemmel. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 29 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 36/1999. (10.05.) sz. rendeletét a Közterületek használatáról szóló 1997. évi 13. sz. Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képezi.
62 5.)
Pécs város fizetőparkolóinak díjemelése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Gonda Tibor: felhívja az előterjesztésben is megfogalmazott mondatra a figyelmet, hogy csak a már meglévő fizetőparkolókra vonatkozik a díjtétel emelés, természetesen érvényben van az Önkormányzat hosszú távú koncepciója, amely a zónás parkolórendszert kiterjeszti, és ennek eredményeként a végén, mindenhol a belvárosban és annak szűk környezetében fizetőparkolók lesznek. Azonban a jelen előterjesztés nem erről szól, csak a már létező fizetőparkolókra vonatkozik a díjtétel emelés. De Blasio Antonio: az árakkal annyi a problémájuk, - és ez a frakció tárgyalások során keletkezett - hogy nem látták, és elő kellett volna venni a korábbi rendeletet, és ez egy technikai kérés, javaslat, amikor ilyen rendelet módosítás történik, nem ártana egy vékonyabban szedett formában a régi árakat odaírni, és vastagon szedetten pedig az újakat az összehasonlítás megkönnyítése érdekében. Az anyag tartalmi részéhez elmondja, látják azt, hogy áremelés történik. Nem látják azonban azt, hogy ez hova vezet, azt sem, hogy ezzel az áremeléssel hogyan célozzák meg öt év múlva, 10 év múlva a pécsi parkolóházak létesítésének kérdését. Lehet, hogy nem ebben a rendelet módosításban kell ezt kezelni, de kérik és javasolják, hogy az ősz folyamán készüljön erről előterjesztés és történjen tárgyalás- nem parkolási koncepció csupán, és ez az előző napirendi ponthoz is kapcsolódik, mert a parkolás és a közterület használat bizonyos mértékig összefüggő dolog - hogyan tudják néhány éven belül a közterületekről fizető és megépülő parkolóházakba, nagyobb parkolókba terelni a forgalmat. Ez egy nagyon fontos koncepcionális és stratégiai kérdés. Olyan áremelésről van szó, ami másutt már megtörtént. Összehasonlítva más városokkal, ez az ár nem magasabb. Néhány esetben csodálkoznak azon, hogy mérsékeltebb a díjemelés, hiszen a város bizonyos részein lehet, hogy még nagyobb mértékű emelésre lenne szükség ahhoz, hogy nagyobb legyen a fluktuáció és a körforgás. A probléma itt azért merül fel, mert az alacsony parkolási díj miatt sokáig azon a helyen tartózkodnak sok esetben autósok. Ezek olyan helyek, ahol az volna a kívánatos, hogy aki elintézte az ügyét, az minél előbb menjen el, mert ez lenne a célja a magasabb parkoló díjaknak. Nem látják azt, hogy a jelenleg "kőkorszakinak" nyilvánítható pakolóőrös rendszer - ahol a parkolóőr csak idézőjelben őr, mert csak a parkolóhelyet őrzi, a beálló autót nem - helyébe mikor kerül bevezetésre esetleg a plusz bevételekből az automatás rendszer, ami egyébként az ország több városában már kitűnően működik. Regényi Béla: ugyanazt kívánta elmondani, amit De Blasio képviselő társa elmondott, hogy hiányolta az összehasonlítás lehetőségét. Meixner András: kapcsolódna De Blasio képviselő úr által elmondottakhoz. Úgy emlékszik, a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi bizottsági ülésen hoztak egy
63 állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy március 31-ig a parkolási koncepció tervezete kerüljön a Közgyűlés elé. Javasolja, hogy 2000. március 31-ig a parkolási koncepció a zónákra vonatkozó adatokkal együtt kerüljön Közgyűlés elé. Gonda Tibor: megköszöni három képviselő társa hozzászólását. A Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság javaslatáról tudomása van, mert frakcióülésen jelezték, tehát a javaslatot - mint előterjesztő - befogadhatónak érzi. Konzultálva a Közüzemi Rt. vezérigazgatójával, ez a folyamat március 30-ig meg is valósítható. Javasolja, ezzel kerüljön kiegészítésre a határozati javaslat, és így szavazzanak az előterjesztésről. Dr. Toller László: a gond az, hogy határozati javaslat nincs, csak rendelet. Ez esetben egy önálló határozati javaslatot kell a rendelet mellé rendelni, amellyel egyetért a bizottsági elnök úr. Gonda Tibor: De Blasio képviselő társának mondja: elfogadható-e, hogy a szöveges rész és indoklás utolsó mondata kiegészítésre kerüljön, amely így szól: "Ezen többletbevételből kívánjuk a zónás parkolási rendszer fokozatos megvalósítása érdekében 1999. évben a szükséges kiviteli terveket elkészíttetni". És ennek végső határideje 2000. március 30. Ugyan ez nem határozati javaslat, de mégis közgyűlési előterjesztés részévé válik, amely valamiféle kötelezettséget ró a szakapparátusra és az ezen a területen tevékenykedő cégre is, ez esetben nem kellene külön szavazni róla. Dr. Toller László: megállapítja, hogy az előterjesztést - mivel a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnöke is egyetért - kiegészítettnek vehetik a vitában elhangzott észrevétellel, illetve határidővel. Szavazást kér a rendelet-tervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 37/1999. (10.05.) sz. rendeletét Pécs város közigazgatási területén lévő közterületi parkolók üzemeltetéséről és parkolási díjáról szóló 19993. évi 10. sz. Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 5. sz. melléklete.
6/a.) Rendelet-tervezet gróf Batthyány Lajos szobrának elhelyezéséről Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármesternek. Staub Ernő: emlékezteti Papp Béla alpolgármester urat, hogy a legutóbbi Közgyűlésen volt egy vita közöttük, amikor az ellenzék a téma szeptember
64 30-i ülésen történő tárgyalása mellett érvelt sikerrel, mert egy jobb megoldást találtak. Úgy gondolja, az ügynek mindenképpen vannak tanulságai, melyek többször visszaköszönnek. Az Aradi Vértanúk Alapítványnak Pécs városa nagyon sokat köszönhet, pl. a gyönyörű sétányt a 12 Aradi vértanú szobrával. Ez elsősorban pécsi polgárként áll hozzá közel, azért is, mert az MDNP kiváló történészei Katona Tamástól Szabad Györgyig nem egyszer voltak itt, és avattak szobrokat. Ugyanakkor nem tartották szerencsésnek és ebben végül is több frakció is egyetértett - azt az elképzelést, amivel két héttel ezelőtt találkoztak. Nem tartják szerencsésnek azt, ha a Közgyűlés elé olyan stádiumban kerülnek ilyen ügyek, - és ez nem először fordul elő amikor sürget a határidő, mert így a döntést tulajdonképpen formálisnak kell tekinteniük. Ezt a véleményüket nem hallgatták el Dévényi Sándor előtt sem. Célszerűnek tartanák, ha a jövőben a közgyűlési döntés után kezdődne meg az érdemi munka. Emlékeztet arra, volt olyan eset a múlt ciklusban, amikor egy emléktáblát amelyen jó néhány helyesírási hibát találtak - másnap avattak volna. Megemlíti, az október 6-i egyéb ünnepségeket nagyon jónak tartja a 150. évforduló kapcsán, amit a Magyarok Világszövetsége rendez. Papp Béla: nyilván az tévesztette meg, hogy a kuratórium képviselője a kivitelezésre állította, hogy két hét szükséges minimum a különböző kövek elkészítésére, de elismeri az igazát, mint ahogy a felsorolt történészek nagyságát is. Dr. Ujvári Jenő: egyetért az elhangzottakkal, de megjegyzi, nemcsak a Magyarok Világszövetsége rendezi az ünnepséget, hanem Pécs városa és Baranya Megye Közgyűlése is. Papp Béla: további hozzászólás, kérdés nem lévén, szavazást kér a gróf Batthyány Lajos szobrának felállításáról szóló rendelet-tervezetről. Megállapítja, hogy a testület 36 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 38/1999. (10.04.) sz. rendeletét Gróf Batthyány Lajos szobrának felállításáról a Kossuth téren. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 6. sz. melléklete. Papp Béla: szavazást kér a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot.
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
65
453/1999. (09.30.) sz. határozata Gróf Batthyány Lajos szobrának felállításáról a Kossuth téren 1. Pécs megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése egyetért az Aradi Vértanuk Szobrai Alapítvány célkitűzéseivel és támogatja Pécsett, a Kossuth téren felállítandó Első Felelős Magyar Kormány tagjainak emléket állító szoborgaléria megvalósítását. 2. Pécs megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az Aradi Vértanuk Szobrai Alapítvány kuratóriumát, hogy az Első Felelős Magyar Kormány Miniszterelnöke gróf Batthyány Lajos vértanú halála 150. évfordulója alkalmából felállítandó mellszobor elhelyezése során a méltó kertészeti környezet kialakításáról gondoskodjon. 3. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése köszönetét fejezi ki az Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány kuratóriumának gróf Batthyány Lajos halála 150. évfordulója méltó megünnepléséért és Palotás József szobrászművésznek a szobor elkészítéséért . Felelős : Dr. Ujvári Jenő alpolgármester Dr. Kunszt Márta a Kulturális Bizottság elnöke Spolár János főosztályvezető Határidő : 1999. október 1. Kapják:
tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, főosztályvezetők
6/b.) A 13 Aradi vértanú halálának 150. évfordulója alkalmából felavatandó emléktábla elhelyezéséről szóló rendelet-tervezet Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester Papp Béla: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, és megalkotta 39/1999. (10.04.) sz. rendeletéta 13 Aradi Vértanú halálának 150. évfordulója alkalmából felavatandó emléktábla elhelyezéséről. A rendelet a jegyzőkönyv 7. sz. mellékletében szerepel.
66 Papp Béla: szavazást kér a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 34 egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot.
igen
szavazattal,
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 454/1999. (09.30.) sz. határozata a 13 Aradi Vértanú halálának 150. évfordulója alkalmából felavatandó emléktábla elhelyezéséről 1.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése köszönetét fejezi ki a Magyarok Világszövetsége Baranya Megyei Szervezetének, a Kós Károly Díjjal Kitüntetett Aradi Vértanúk Szobrai Alapítvány Kuratóriumának valamint a Városszépítő és Városvédő Egyesület vezetőségének, a 13 Aradi Vértanú halálának 150. évfordulója alkalmából elhelyezendő emléktábla létrehozásáért és elhelyezéséért. 2.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése köszönetét fejezi ki mindazon civil szervezeteknek és egyéneknek, akik adományaikkal az országosan egyedülálló emlékhely kialakítását lehetővé tették. Határidő: 1999. október 6. Felelős: Dr. Ujvári Jenő alpolgármester Dr. Kunszt Márta a Kulturális Bizottság elnöke Spolár János főosztályvezető Kapják:
7.)
tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, főosztályvezetők
Volt ZÖLDÉRT telep szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: az elmúlt Közgyűlésen a rendedlettervezettel kapcsolatban a közlekedés szabályozásának hiányosságai miatt merült fel a legtöbb kritika. A szabályozási tervhez közvetlenül illeszkedő területre a közlekedési szabályozás elkészült, mely szervesen illeszkedik a városi közlekedésfejlesztési koncepcióba. A tágabb, nagyobb területre a bőrgyári csomóponttól a dél-nyugati elkerülő útig is tanulmányt kell készíteni e területen. Van egy szóbeli ígéret a GRC-től, hogy ennek elkészítéséhez hozzájárul.
67 De Blasio Antonio: frakciója véleménye az elmúlt Közgyűlés óta módosult. Információjuk van arról, a területben érintett beruházó tárgyalásokat folytat az Önkormányzat illetékes főosztályával arról, hogy a nagyobb területet érintő közlekedési tanulmányt is elkészítenék. Ennek a tervezése is megtörténne, és a finanszírozásba is beszállnának. Mindezek miatt javasolja azt a módosítást beépíteni a rendelet szövegébe, hogy a rendelet hatályba léptetése akkor történjen meg, amikor ez a közös finanszírozási szerződés aláírásra kerül. Amennyiben ez elfogadható, frakciója támogatni tudja az előterjesztést. Papp Béla: tartalmilag egyetért, de kérdezi a jegyző asszonyt, jogilag rendjén való-e egy ilyen kitétel a rendeletben? Dr. Papp Judit: a rendelet kihirdetését nem lehet feltételhez kötni, a kihirdetést viszont el lehet addig halasztani, amíg ez a feltétel be nem következik. Papp Béla: kérdése, a rendelet 3. §. helyett kell-e valamilyen szövegszerű módosítás vagy nem rendelkeznek róla? Dr. Papp Judit: a 3. §-nak a leírtak szerint kell maradnia, tehát a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Nehéz a továbbiakban erről a formáról beszélni, hiszen nyílt ülésen vannak. De Blasio Antonio: egyetért az elhangzottakkal, de úgy gondolja, jogi problémáról van szó, hiszen egy feltételt szeretnének szabni ahhoz, hogy az a bizonyos közös finanszírozás megtörténjen. Ebben semmi titok nincs, a város megteheti, hogy azt mondja, szeretné, ha ez megvalósulna, bízik benne, hogy aláírásra kerül a szerződés, nyilvánvalóan akkor fogadható el a működés, ha látják ennek a szélesebb közlekedési vonzatait is. Ezt pedig meg kell tervezni. A tervezésben van egy olyan szándék, hogy külső forrásokat is bevonjanak, akkor ennek a feltételrendszerébe egy határozati pontot be lehet tenni. Eddig nem volt határozati javaslat, ezért ugyanúgy, ahogy az előző rendeletnél, javasolja, egy különálló határozati pontként tegyenek egy határozatot a rendelet mellé azzal, határozatban úgy döntött a Közgyűlés, hogy ennek a rendeletnek a kihirdetése akkor történjen meg, amikor a finanszírozási szerződés a tervezésre aláírásra kerül. Dr. Papp Judit: a rendelet - hangsúlyozza - a kihirdetés napján lép hatályba. A Közgyűlés most elfogadhatja a rendeletet, a kihirdetés napját nem határoznák meg. Technikailag úgy történnek a rendelet kihirdetések, hogy a jegyzőkönyvek aláírása után jelennek meg a sajtóban. Az SZMSZ előírja, hogy kell a rendeletet kihirdetni. Megjelenik, hogy a rendelet hatályba lépett, és az a kihirdetés napján történő hatályba lépés. Papp Béla: úgy gondolja, ez így működni fog, hiszen elment a felkérő levél a GRC-nek, miszerint vállalja át a terv költségeit. Ha hihetnek abban, hogy postafordultával megérkezik a válasz, akkor az előbb fog bekövetkezni, mint a jegyzőkönyv elkészítése. Ha ez nem így történik, akkor más a helyzet.
68 Hódosi Vera: szintén azt szerette volna javasolni, hogy egy külön határozati javaslatban határozzák meg, mikor lesz a rendelet kihirdetésének napja, de ha ez így nem megoldható, akkor visszavonja javaslatát. Tartalmilag el tudják fogadni képviselő társa által elmondottakat, de hogy annak hogyan történik a lebonyolítása, azt a jegyző asszonyra bízzák. De Blasio Antonio: megelégszik ennek a jegyzőkönyvi rögzítésével. Papp Béla: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és megalkotta 40/1999. sz. rendeletét Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 8. sz. melléklete.
8.)
Pécs Megyerváros Sportcentrum és Szabadidő Központ Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester
Papp Béla: kérdés, előterjesztésről.
hozzászólás
nem
lévén,
szavazást
kér
az
Megállapítja, hogy a képviselő-testület 32 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 455/1999. (09.30.) sz. határozata a Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidő Központ Közalapítvány alapító okiratának módosításáról. A közgyűlés a Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidő Központ Közalapítvány alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) Az alapító okirat II. pontja kiegészül: "Levelezési címe: 7616 Pécs, Pf.: 39." 2.) Az alapító okirat IV. pontjának utolsó bekezdése ("Az alapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi sajtó útján nyilvánosságra kell hozni") törlendő.
69
3.) Az alapító okirat VIII/7. pontja módosul: a Felügyelő Bizottság tagjai közül dr. Nemes Ibolya, Pécs, Esztergályos u. 2. sz. alatti lakos felmentés miatt törlendő. 4.) Az alapító okirat XII/7. pontja utolsó mondatából a "helyi" szó törlendő. 5.) Az alapító okirat XII/9/g. pontjának második mondatából a "helyi" szó törlendő. 6.) Az alapító okirat XII/9/a., pontja módosul: a "sajtóban" szó helyett "a közalapítvány székhelyén lévő hirdetőtáblán" szövegrész kerül. 7.) Az alapító okirat XII/10/c., pontja módosul: a "részt vesz" szövegrész helyébe a "részt vehet" szövegrész kerül. A Közgyűlés felkéri a Jegyzőt, hogy a módosított alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételét kezdeményezze. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Papp Judit jegyző Kapják:
9.)
tisztségviselők, Kablár János bizottsági elnök, főosztályvezetők, dr. Kincsei Károly alapítványi ügyvezető
SESAME-tagság megszüntetése Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester
Staub Ernő: az előterjesztésben írtak nem túl meggyőzőek számára. Úgy látja, nincs összhangban a határozati javaslattal. Lehet olyan érzésük jó néhány nemzetközi szervezetről, hogy nem igazán hatékony, egyesek szerint az ENSZ az első példa erre. Sokszor nem mondta el ezzel kapcsolatos véleményét, - pl. legutóbb is itt volt a délszláv újjáépítéssel kapcsolatban egy együttműködésről szóló tájékoztató, amelyik Békéscsabától Rédicsig tartott - mely szerint sokkal hatékonyabbnak tudná elképzelni, ha kevesebb várost foglal magába, szűkebb területre vonatkozik, és elsősorban szlovén és horvát területre. A SESAME-tagságról sok jó van megfogalmazva az előterjesztésben, melyből idéz néhány gondolatot: "gazdasági és intézményi területen együttműködés kialakítása, kis- és középvállalkozók nemzetközi üzleti kapcsolatainak kiépítése, fiatal diplomás szakemberek külföldi tapasztalatcseréje". Később is írják, hogy "a hálózati tagság előnyét is
70 elismerve több, rendszeresen visszatérő vállalkozó folyamatos sikerekről számolt be. Az 1992-es alapításkor hat európai tagváros volt, mára a hálózat világméretűvé nőtt." Az ellenérvek pedig arról szólnak, hogy 1000 USD éves tagsági díj fizetési kötelezettsége van, valamint a hálózati titkárság működési kötelezettsége. A Polgármesteri Hivatal működésbeli felépítésében változás történt, és ennek itt most nincs felelőse, reszortosa. Ezek az érvek nem győzték meg arról, hogy feltétlenül fel kellene mondani ezt a tagságot, illetve, hogy le kellene mondani róla. A határozati javaslatban is szerepel, "ügyelve arra, hogy a város nemzetközi megítélésében elért pozitív eredményeket a lemondás ne befolyásolja." A témát három alkalommal tárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, márciusban, áprilisban, szeptemberben. Nincs arról meggyőződve, hogy erről a tagságról le kell mondani. Véleménye szrint 1000 USD talán mégsem olyan magas összeg, kb. 260 E Ft. Javasolja, gondolják meg a döntést. Azzal is egyet tudna érteni, ha elnapolnák a téma tárgyalását. Vizsgálják meg, helyes-e a lemondás, és esetlegesen nem lehet-e a cégeket is bevonni a költségek egy részének átvállalásába, vagy esetlegesen gondolkodjanak el vállalkozók bevonásában is. Gonda Tibor: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság háromszor tárgyalta ezt a napirendi pontot, nagyon nehezen hozta meg a döntést. Az első alkalommal is eljutottak eddig a szintig, de úgy gondolták, - éppen azon érvek alapján, amit Staub képviselő társa elmondott - még egyszer megtárgyalják, megkérdezik a Kamarát, mit tudna felvállalni ebben a kapcsolatban, továbbá megkérdezik azokat a gazdálkodó szervezeteket, akik az elmúlt években aktívan részt vettek ebben a munkában, mennyire érzik szükségesnek fenntartani a tagságot, és milyen terheket tudnak vállalni. Az 1000 USD elhanyagolható összeg ahhoz képest, hogy a következő hónapban Kínába, Zhengzhou-ba kellene a polgármesternek egy delegációval menni, jövőre pedig az USA-ba, Lafayette-be, és 2001-ben pedig az Elefántcsontpart-beli városban lenne az üzletember találkozó. Nem tudja, hány baranyai, pécsi cég van, aki fontosnak érzi, hogy az Elefántcsontparton kössön üzletet. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság begyűjtve az információkat arra az álláspontra helyezkedett, hogy van három olyan terület, ahol erősíteni lehetne a gazdasági kapcsolatokat. Egyrészt a testvérvárosi és partnervárosi hálózat, másrészt az Európai Unió, hiszen e felé ösztönöz minden potenciális EU forrás elérése, harmadik pedig az interregionális kapcsolatok, az új, a Duna-Dráva-Száva együttműködés, valamint az AlpokAdria együttműködés. Ennek a három különböző területnek a figyelembevételével nem érzik indokoltnak a SESAME-tagság további fenntartását. A bizottság érveit támasztja alá az is, hogy a SESAME 1992ben talán nem látható módon, nem elsősorban Európában terjeszkedett, hanem egy széles világhálózat lett, de ez a város szempontjából nem feltétlenül kedvező, mert minden évben egyre távolabb kell utazni, és nagyon kevés az a cég, aki ebben partner lenne.
71 Szeretné meggyőzni Staub Ernő képviselő társát, hogy a témában kellő körültekintéssel jártak el, éppen a téma kényességére való tekintettel. Emlékezete szerint nagy összhang volt a bizottságban a tekintetben, hogy nem érdemes a tagságot tovább fenntartani. Papp Béla: kiegészítésként hozzáfűzi az elmondottakhoz, felvették a kapcsolatot a hálózat belgiumi főtitkárával, érdeklődve a tervezett kilépésről, hogy miként értékelik. Nem Pécs lenne az első, már volt rá precedens, éppen a költségekre hivatkozva egy mexikói város is kilépett tavaly. Számok ugyan nem hangzottak el, de negyedmillió forint csak a tagsági díj, és egyegy SESAME konferencia emlékezete szerint kb. háromnegyed-milliós költséget jelentett, és inkább egy kellemes világutazás jellege volt az összes résztvevő város vezetője részéről, mint igazi gazdasági haszna. Fokozottan igaz az, amit Gonda Tibor mond, hogy Pécsnek a világ többi földrészén igazából nincs nagy esélye gazdasági kapcsolatokra. Európába pedig nem kell a SESAME-tagság, mert van más lehetőség. Staub Ernő: megfontolásra érdemesnek tartja az elhangzottakat. Azt valóban be kell látni, nem elsősorban az Elefántcsontparttal - akár mennyire is a globális világgazdaság felé tartanak - kell a pécsi gazdasági kapcsolatokat keresni. Ezek az érvek kétségtelenül léteznek. Azt, hogy a témát háromszor is tárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, csak felszólalása közben vette észre az előterjesztés fedlapján. Kételyei voltak, melyeknek egy részét a válaszok eloszlatták. De Blasio Antonio: természetes igény a gazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgáló esetleges elképzelések, koncepciók kialakítása, amely azt a három területet célozná, amelyről elnök úr beszélt. Úgy gondolja, a várost vezető koalíció joga eldönteni azt, hogy merre akar menni, nyilvánvalóan az ellenzék ebbe beleszólhat, és segítheti ezt a döntést. Véleményük szerint érdemes lenne a témát újra átgondolni. Képviselő társa a frakció véleményét is tolmácsolta akkor, amikor azt mondta, hogy meggondolásra érdemesek az elhangzott érvek, viszont ezzel szemben jó lenne azokat az egyéb érvrendszereket jobban felerősíteni, amelyben a testvérvárosi kapcsolatokban rejlő gazdasági lehetőségek kiaknázását céloznák meg. Ma ez még eléggé alacsony szintű. Javasolja, ha a SESAME-ből kilépnek, akkor ennek kapcsán az ott megtakarított pénzből próbálják meg kidolgozni azokat a testvérvárosi kapcsolati lehetőségeket, amelyek még nem állnak rendelkezésre, és ehhez felajánlják segítségüket. Papp Béla: több kérdés, hozzászólás nemlévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 456/1999. (09.30.) sz. határozata
72
SESAM-tagság megszüntetéséről Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a polgármester előterjesztését, mely a SESAME Közepes Méretű Városok Hálózati tagságának megszüntetésére irányul. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a hálózati tagság megszüntetéséről tájékoztassa a hálózati titkárság vezetőjét. A tájékoztatásban térjen ki az indoklásra, ügyelve arra, hogy a város nemzetközi megítélésében elért pozitív eredményeket a lemondás ne befolyásolja. Határidő: Felelős: Kapják:
10.)
1999. november 30. dr. Toller László polgármester tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Fehér Éva referens, főosztályvezetők
Beszámoló a volt Nádor Szálloda ügyében végzett vizsgálatról Előterjesztő: Nagy Csaba bizottsági elnök
Nagy Csaba: elmondja, a volt Nádor Szálloda értékesítésével kapcsolatban két képviselő társuk kezdeményezett vizsgálatot, melynek eredményét a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján ezúton juttatják a Közgyűlés tudomására. A bizottság összesen 6 esetben tárgyalta, illetve vette napirendjére az ügyet. Meghallgatásra került dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, dr. Révész Mária, Körömi Attila, a vizsgálatot kezdeményező képviselők, dr. Papp Judit jegyző és Pilaszanovich Iván főosztályvezető. A bizottság megállapításait a tájékoztatóban és az ahhoz kapcsolódó 18/1999.(06.28.) számú állásfoglalásban kívánta rögzíteni a bizottság, mely utóbbit később ismertet. A vizsgálat megállapításai a következők. A város megvásárolta az üzleti tájékoztatót 20.000.- Ft ellenében. Kerényi János alpolgármester 1999. március 31-én szóban kérte a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy váltsanak ki egy 4 M Ft-os betétkönyvet. Az összeg végső felhasználása nem volt a főosztály dolgozói előtt ismert, ezért azt előlegként kezelték. A betétkönyvet 1999. április 6-án a Pénzügyi Osztály egyik dolgozója biztonsági szolgálat kíséretében vitte fel Budapestre, és azt a rendelkezésére álló bizonylat és a szóban ezt megerősítő információk szerint átvételi elismervény ellenében dr. Lontai Máriának átadta. A város 1999. április 6-án letétbe helyezte a jeligés betétkönyvet, valamint a jeligés ajánlatot, "Ajánlat a Nádor Szálloda megvásárlására" az előírásoknak megfelelően zárt borítékban. A betétkönyv 1999. április 6-án visszavételre került dr. Lontai Máriától, és az árverés tervezett időpontjának másnapján, 1999. április 8-án került vissza a pénztárba, melyet Kerényi János
73 alpolgármester adott le. A város még aznap visszavonta az ajánlatát, és ezzel együtt a bánatpénzt tartalmazó jeligés betétkönyvet is. További, az ügyet érintő megállapítások. A bizottság megállapította, hogy Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 130/1999.(03.09.) számú állásfoglalásában, mely "a Nádor Szálló értékesítésével kapcsolatban felmerült elképzelésekről" tárgyban készült, a bizottságnak nem volt közgyűlési leadott hatásköre a tekintetben, hogy felhatalmazza a tisztségviselőket az értékesítési eljáráson való részvételre. Továbbá, a bizottság érvényben lévő ügyrendje alapján a jegyzőkönyv vezetése nem volt megfelelő, mivel a bizottság napirendjével kapcsolatban sem az előterjesztő szóbeli előterjesztése, véleménye, sem a képviselők véleménye a jegyzőkönyvben nem jelenik meg. A bizottság megállapítja, hogy a GENERALI-PROVIDENCIA Biztosító Rt. képviselője 1999. április 27-én három ügyiratot juttatott el a jegyzőhöz, melyek a város és a biztosítótársaság közötti tárgyalások tartalmát rögzítik. Ezen iratok tartalmát üzleti titokként kérte kezelni a biztosító. Az iratok közül kettő nem volt fellelhető a Városházán. A bizottság megállapította, hogy az ügyiratkezelési szabályzat nem került betartásra, hiszen olyan ügyiratok kerültek elő, amelyek a szabályzatnak megfelelően nem lettek iktatva. A bizottság megállapította, hogy a jeligés betétkönyv jeligéje "János". A bizottság megállapította továbbá, hogy a jeligés zárt borítékban egy meghatalmazás volt, melyet a polgármester adott, mely szerint a Nádor Szálloda megszerzése érdekében az alpolgármester eljárhat. Ezen felül pedig egy aláírt, hivatalos pecséttel ellátott, az ÁPV Rt. által előre elkészített formanyomtatvány, mely alapján Pécs Megyei Jogú Város 90 M Ft-os ajánlatot tesz a fent leírt ingatlan megvételére. Fontosnak tartja megjegyezni, hogy a látra szóló betétkönyv kiváltásának idején a város likviditási egyensúlyát a folyószámla hitelkeret igénybevételével lehetett fenntartani, továbbá a bemutatóra szóló jeligés betétkönyv likvid pénzeszköznek minősül. A bizottság ezért szükségesnek tartja a pénzkezelési szabályzat hiányosságainak mihamarabbi megszüntetését, a 209/1996.(12.23.) sz. Korm. rendelet végrehajtása érdekében. A bizottság annak érdekében, hogy a felmerült hibák ne fordulhassanak elő, javasolja az állásfoglalásában megfogalmazott feladatok végrehajtását. Tájékoztatja a Közgyűlés tagjait, hogy a bizottság 4 igen, 1 tartózkodás mellett fogadta el a tájékoztató tartalmát és a mellékelt állásfoglalást. Idéz a bizottság állásfoglalásából. "1.) A bizottság megállapítja, hogy az ügyiratkezelési szabályzat nem lett betartva, az érvényben lévő szabályzatot megsértették. 2.) A Pénzügyi Bizottság felkéri a jegyzőt, hogy a pénzkezelési szabályzatot vizsgáltassa felül, és a bizottság által jelzett hiányosságokat szüntesse meg. Ilyenek: az értékpapírok nyilvántartásának, őrzésének, szállításának rendje, illetve maximális értékét illetően kik vehetnek fel előleget funkció megjelölésével, utólagos elszámolással, a felvett előlegről záros határidőn (10 napon) belül
74 el kell számolni - szól a javaslat. 3.) A bizottság felhívja a jegyző figyelmét, hogy az Önkormányzat gazdálkodásának szabályszerűsége érdekében a kötelezettséget vállalók és az azt ellenjegyzők figyelmét nyomatékosan hívja fel a következő alapelvek betartására: a kiadás teljesítésére Pécs Megyei Jogú Város feladatainak ellátása érdekében szükség van-e, a fent említett feladathoz költségvetési előirányzat biztosított-e. 4.) A bizottság szükségesnek tartja valamennyi bizottsági ülésen hozott állásfoglalás, illetve határozati javaslat törvényességi felülvizsgálati rendszerének kialakítását. 5.) A bizottság felhívja a jegyző figyelmét arra, hogy a bizottsági ügyrendek szerinti jegyzőkönyvvezetést biztosítsa." Kéri a képviselő-testületet, hogy a Pénzügyi Bizottság által készített határozati javaslatot fogadja el. Papp Béla: a képviselők részére kiosztásra került egy határozati javaslat, módosítás. Miután ez egy pontjában tér el a bizottság által készített határozati javaslattól, kérdezi, hogy a kiosztott módosító határozati javaslat 2.) pontját be tudja-e fogadni a bizottsági elnök úr? Nagy Csaba: válasza: nem tudja befogadni. Mindemellett van egy jogi problémája is, miszerint a Pénzügyi Bizottság beszámolójáról kell szavazni, és a kiosztott határozati javaslat nem tartozik a beszámolóhoz. Kérdése jegyző asszonyhoz, ilyen esetben mi a teendő, mert úgy gondolja, amikor a Pénzügyi Bizottság egy jelentést tesz le, annak bármilyen módosítása, már nem a Pénzügyi Bizottság beszámolóját jelenti ezután az aktus után. Jelen pillanatban nem tudja értelmezni a kiosztott határozati javaslatot. Véleménye szerint a Pénzügyi Bizottság jelentéséről igennel, nemmel és tartózkodással lehet voksolni. Ha azt valamelyik képviselő társa módosítani akarja, az már nem a Pénzügyi Bizottság jelentése lesz, így nem tudja, miként kell ezt a helyzetet kezelni. Papp Béla: a Pénzügyi Bizottság beszámolója az előterjesztés, a határozati javaslat viszont arról szó, hogy az anyagot megtárgyalták, és az intézkedések mellé véleménye szerint betehető egy olyan kitétel, miszerint ha ez megfelel a valóságnak, akkor nem látja okát, hogy ne kerüljön oda az ügyben eljáró tisztségviselők jogszabálysértést nem követtek el. Ez ügyrendi javaslata. Dr. Papp Judit: már korábban, amikor ezen anyag napirendre vételének igénye felmerült, tájékoztató jellegű lett volna az előterjesztés. Akkor jelezte a Pénzügyi Bizottság elnökének, és lehetőséget is kapott arra, hogy bizottsági ülésen elmondhassa, egyeztetett a Közigazgatási Hivatallal, és ez az anyag szerintük is beszámolónak minősül. Bármilyen beszámoló, bizottsági döntés és állásfoglalás az önkormányzati törvény szerint felülbírálható, erre joga van a Közgyűlésnek, és addig is elmehet, hogy megváltoztatja az ide vonatkozó határozati javaslatot. Mivel módosító javaslat érkezett, az első szavazás erről történik, és amennyiben nem kapja meg a szükséges többséget, akkor az eredeti határozati javaslatról kell dönteni. Hangsúlyozza, egyrészt vita volt az előterjesztés minősége megjelölésében, tehát tájékoztató vagy beszámoló, hiszen a tájékoztató
75 felett az SZMSZ 18. §-a szerint nem nyitható vita, viszont az előterjesztés tartalma arra engedett következtetni, hogy nem tájékoztatásról van szó. Nagy Csaba: úgy gondolja, a vita nem érdemtelen. Lehetséges, hogy tanácskozási szünetet fog kérni. A hatályos önkormányzati törvényből idéz. Az ellenőrzésről szól a 92. §. (4) bekezdése, ami a következők szerint szól: "A Pénzügyi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek." Véleménye, nem mindegy, milyen tartalmú határozatot hoz a Közgyűlés. A Pénzügyi Bizottság határozati javaslata a vizsgálati jelentés végén található. Azt a határozati javaslatot, amely most benyújtásra került, - nem tudja kitől, mert nem vállalta eddig fel senki, hogy beterjeszti, illetve aláírja - nem tudja értékelni, mert nem a Pénzügyi Bizottság jelentése, nem tartozik hozzá, annak nem része. Lehet, hogy egy külön napirendi pontban állást lehet foglalni abban, a Közgyűlés megállapítja, a város érdekében eljáró tisztségviselők jogszabálysértést nem követtek el. Ez a mondat azonban nem a vizsgálati jelentés része, ezt állítja. Hoffbauer József: azért kért szót, mert úgy érzi, a vitában bizonyos értelemben elkanyarodtak a témától. Jól emlékszik arra a rendkívüli Közgyűlésre, ahol a Nádor ügyről beszéltek, ott elhangzott, hogy a tisztségviselők nagyon súlyos jogszabályokat sértettek meg. Ebben az esetben úgy érzi, - pont a tisztségviselők érdekében - a Közgyűlésnek el kell fogadnia azt, hogy nem sértettek jogszabályt. Ezzel nem degradálják a Pénzügyi Bizottság tevékenységét, de meggyőződése, amikor elhangzanak a vádak, és van egy jelentés, ahol a vádak nem igazolódnak, akkor igen is igazságot kell bizonyos értelemben szolgáltatni a tisztségviselőknek. Papp Béla: a Nádor ügyben nem járt el, ezért nyilván nem nyilatkozhat azok helyett, akik ezt kérték. Ha a beszámolóban nem szerepel az a megállapítás, hogy a tisztségviselők jogszabálysértést követtek el, akkor úgy gondolja, nem követtek el. Nyilván - megismétli nem nyilatkozhat a javaslattevők helyett - ha ilyen megállapítás nincs, akkor nem követtek el jogszabálysértést. Ha azonban ezt kéri valaki külön kimondani, akkor folyjék tovább a vita vagy Nagy Csaba által javasolt tanácskozási szünetet fog elrendelni, de előbb megadja a szót a jelentkezőknek. Körömi Attila: indítványozza, egyhangúlag fogadják el a Pénzügyi Bizottság által benyújtott határozati javaslatot, melyet a következőkkel indokol. Semmiképpen nem javasolja - és részükről nem is fogják - megnyitni a május 6-i rendkívüli Közgyűlés vitáját. Lenne hozzá "muníció", de nem nyitják meg. Azért nem teszik, mert a Pénzügyi Bizottság határozati javaslatáról beszélnek, azt terjesztették elő, nem pedig a Nádor ügyet. Azért indítványozta, hogy fogadják el a Pénzügyi Bizottság határozati javaslatát, mert a bizottság korrekt munkát végzett, és igazából megelégedett azzal, nagyon helyesen - hogy rávilágított azokra a belső eljárási rendbéli hiányosságokra, amelyeket jegyzői szinten orvosolni lehet. Ha a Pénzügyi Bizottság az ügyet érintő, további megállapításokat és a vizsgálat megállapításait kibontotta és leírta volna, hogy milyen jogszabályok
76 sérülhettek, - azért beszél feltételes módban, mert ezt nem állapította meg a bizottság - akkor nagyon hosszú vita lenne, ami igazából ártana a város tekintélyének. A Pénzügyi Bizottság megállapításaiból körülbelül ki tudja következtetni, hogy milyen jogszabályok sérülhettek. Mint az ügy kivizsgálását kezdeményező egyik képviselő azért nem kérte a Pénzügyi Bizottságtól azt, hogy a megállapításhoz rendeljék hozzá, milyen jogszabályokat sértettek a tisztségviselők, mert úgy gondolja, végső soron a várost kár nem érte, az ügyre való figyelemfelhívás megtörtént, a belső rendszerbeli hiányosságok pótolhatók, nem érdekük az, hogy a város tisztségviselőinek az ügyben fellelhető egyéb magatartásait ennél a határozati javaslatnál magasabb szinten kritizálják. Amit a Pénzügyi Bizottság elnöke felolvasott, azért nagyon fontos, mert az önkormányzati törvény egyetlen bizottságra tesz több ponton konkrét kitételt, és ez a Pénzügyi Bizottság. Ez az egyetlen kötelezően felállítandó bizottság. Az önkormányzati "csődeljárás" során is ezen bizottság elnökének kötelező, Ötv. és az államháztartási törvény által meghatározott feladata van, és az ellenőrzés során - és ez az egyetlen egy pont, amikor az Ötv. úgy fogalmaz a Pénzügyi Bizottság megállapításait azért kell feltenni szavazásra módosítás nélkül, mert kötelezően felállítandó bizottságnak az Ötv konkrét feladatokat szab az ellenőrzés területén. Miután az önkormányzatok ellenőrzést felsőbb szinten a Számvevőszék végzi, ezért a Pénzügyi Bizottságtól elvárható, hogy semmilyen politikai szempontot ne mérlegeljen, csak szakmai alapon döntsön. A Pénzügyi Bizottság vállalja azt a felelősséget, hogy a megállításai helytállóak, mert ha nem, - és a testület azt nem fogadja el - akkor a bizottság elnöke nem mérlegelhet, hanem haladéktalanul a Számvevőszékhez kell hogy forduljon, ami miatt viszont az ügy folytatódni fog. És ez ártana a városnak. Úgy gondolja, azért kellene elfogadni a Pénzügyi Bizottság határozati javaslatát, hogy az ügyet - szerinte minden szereplő számára még elfogadható szinten - meg tudják állítani. Ha a testület ezt nem fogadja el, Nagy Csaba bizottsági elnök úrnak törvényi kötelezettsége, hogy holnap megkeresse az Állami Számvevőszéket, akinek a vizsgálatot újra le kell folytatni. Ezzel rendkívül kellemetlen folyamatok indulhatnak el. Papp Béla: elmondja, jegyző asszonnyal megnézték az imént idézett jogszabályt. Értelmezés kérdése, úgy van-e, ahogy Nagy Csaba mondja. Az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése véleménye szerint a gazdálkodás bizonyos visszavonhatatlan pénzmozgásával jár, döntésekkel. Jelenleg nem történt semmi, előlegfelvétel volt, ami belső eljárási, szabályozási kérdés, mely megítélése szerint nem tartozik szigorúan a gazdálkodás fogalmába. Nem biztos, hogy az az automatizmus működik, amit az előbb képviselő urak említettek. Ha Nagy Csaba ragaszkodik hozzá miután kimondta a nevét - megadja neki a szót. Nagy Csaba: Hoffbauer képviselő társának és a levezető elnök úrnak szánja mondanivalóját. A Pénzügyi Bizottság jelentését le lehet rántani a politika színpadára, erről lehet politikusként vitatkozni, félretéve azokat a tényeket, amelyeket az anyagban leírtak. Ez esetben kénytelen lesz kilépni a Pénzügyi Bizottság elnöki szerepéből, és elkezd beszélni azokról a témákról, amelyek
77 a sorok között kiolvashatóak, és a politika színpadán eladhatóak. Kéri, ezt a vitát ilyen tekintetben ne folytassák, mert sem a városnak, sem a Pénzügyi Bizottságnak, sem a képviselő-testületnek nem használ. Úgy gondolja, a jelentés nagyon világos, egyértelmű, teljesen reális és elfogadható. Bárki elolvashatja a Pénzügyi Bizottság vizsgálatáról szóló jegyzőkönyveket, mind a polgármester úr, mind a vizsgálatot kezdeményezők, mind az alpolgármester úr részéről az összes politikai megnyilvánulást visszautasította, és szigorúan a tények felderítésére és feltárására irányította a vizsgálatot. Nyilvánvaló, hogy a bizottság nem egy nyomozati, ügyészi hivatal, és azokból a dokumentumokból tudott dolgozni, amelyek rendelkezésére álltak. Egyértelműen látszik, melyek voltak ezek a dokumentumok, továbbá az is, hogy kettő nem volt fellelhető a Városházán semmilyen hivatalos helyiségben. Ebből a történetből a Pénzügyi Bizottság szerepkörén belül ezt a jelentést lehetett letenni a Közgyűlés asztalára, aminek a tanulságait 5 pontban sorolták fel. Ezek nagyon súlyos tanulságok, ezért kéri, ennek fényében döntsön a képviselő-testület a vizsgálati jelentésről. Kéri, hogy azokat a politikai vitákat, amelyeket más képviselő társaikkal próbáltak meg lefolytatni, azokat ne a Pénzügyi Bizottság jelentésével szemben érvényesítsék, mert a "többség - kisebbség alapon" az egyoldalú harc, és ilyen tekintetben a Pénzügyi Bizottságnak egyszerűen nincs értelme jelentést készítenie a Közgyűlés részére. Nagyon kéri ezt megfontolni. Staub Ernő: leszögezi, hogy az ellenzéki képviselők által kezdeményezett ügy nagyon fontos tanulságokkal járt, melyeket nem kíván megismételni, fontos és előrevivő, a Hivatal és a tisztségviselők működését illetően. Laikusként is vállalja - és vállalni is szokta - azt a véleményt, hogy számára nevetséges a kiosztott határozati javaslat 2.) pontja, és az is, hogy egy Közgyűlés kimondja, a tisztségviselői sértettek-e jogszabályt vagy nem. Semmiféle kompetenciája nincs abban a tekintetben, hogy sértettek-e jogszabályt vagy nem, ez egyáltalán nem többségi demokrácia kérdése, hogy történt-e jogszabálysértés vagy nem. Végül pedig - és ebben csatlakozik Papp Béla alpolgármester úrhoz - nem érti, miért kell ezt mindenáron kimondani, amikor a Pénzügyi Bizottság által javasolt határozati javaslatban nem szerepel ennek az ellenkezője. A mellett érvelne, hogy a Pénzügyi Bizottság javaslatát fogadja el a közgyűlési többség, és úgy gondolja, ez valamennyiük érdeke. Czukor Antal: megkéri képviselő társait, szíveskedjenek elővenni az előterjesztés 1. számú mellékletét. Az 1.) pont a következőképpen szól: "A bizottság megállapítja, hogy ügyiratkezelési szabályzat nem lett betartva, az érvényben lévő szabályzatot megsértették." Kéri tudomásul venni, a Pénzügyi Bizottságnak ez a megállapítása. Ha most ebbe a határozatba beteszik azt, hogy "A Közgyűlés megállapítja, hogy a város érdekében eljáró tisztségviselők jogszabálysértést nem követtek el", akkor valaki nevetségessé válik, vagy a Közgyűlés vagy a Pénzügyi Bizottság. Azon vitatkozni, hogy a szabályzatot megsértették, jogszabályokat nem sértettek,
78 ez nem megy, ezt be kell fejezni. Javasolja, fogadják el a Pénzügyi Bizottság jelentését, és a többit pedig felejtsék el. Gonda Tibor: megígéri Nagy Csaba képviselő társának, hogy nem tereli politikai síkra ezt a vitát, mert az előterjesztés alapján úgy ítélte meg, hogy alapos munkát végzett a Pénzügyi Bizottság, frakciója és a koalícióhoz tartozó képviselő társak el is fogadják ezt a beszámolót. Ugyanakkor ugyanúgy létjogosultságát érzik annak a plusz kiegészítésnek, hiszen emlékezzenek vissza, mire irányult a vizsgálat. Arra, hogy a Pénzügyi Bizottság állapítsa meg, hogy jogszabálysértés történt-e. Úgy gondolják, egy összegzés végén ki kell mondani, hogy ez megtörtént vagy nem. Úgy gondolja, az ügyiratkezelési szabályzat nem minősülhet jogszabálynak, tehát nem azt kellett vizsgálni, hogy belső ügyiratkezelésben milyen súlyú vétséget ejtett valaki, - ha ejtett - hanem azt, hogy jogszabálysértés történt-e. Akkor érezné teljesnek a képet, ha a Pénzügyi Bizottság befogadná ezt a javaslatot, és merné ezt a véleményét vállalni, hogy a vizsgálatot erre indította, de nem tudta megállapítani. Ez benne van az előterjesztésben, de ki kellene mondani. Csupán ez a különbség, de jó lenne, ha ezt az ügyet sikerülne nagyobb "vihar" nélkül lezárni, ebben egyetért több képviselő társával, ezért, ha szükséges, akkor valóban tartsanak a szavazás előtt tanácskozási szünetet. Szirmai Csaba: érti azt a gondolatmenetet, amit Körömi úr politikailag elővezetett, bár kérik, hogy a vitát ne tereljék politikai síkra. Az ellenzék gondja, hogy a Nádor ügy jól "sült el", és kell valamit csinálni, hogy tovább gerjedjen az ügy. Ha valaki egy szabályzatot megsértett, annak munkajogilag felelnie kell. A belső szabályzat megsértése miatt nyugodtan forduljon Körömi úr az Állami Számvevőszékhez. Dr. Deák Péter: véleménye szerint jogelméleti jellegű az a kérdésfelvetés, hogy egy belső SZMSZ vagy működési szabályzat jogszabály-e vagy sem. Az érintettek körében mindenképpen kötelező erővel bír, hiszen a megalkotása törvényen alapszik. Abban a kérdésben, hogy amikor ennek alapján az érintetteknek cselekedniük kell vagy sem, őket köti az, hogy az ügyiratkezelési szabályzatot betartják-e vagy sem. Most, hogy iratok tűntek el, illetve nem voltak meg sokáig, máskor meg más nem lesz meg, jó ezt rögzíteni, mert akkor ez az ügyiratkezelésre is pozitív kihatással lesz. Talán nem szerénytelenség azt mondani, hogy a bizottság korrekt, visszafogott, és minden tekintetben szakmai ajánlást, beszámolót fogalmazott meg. Sajnálja, hogy erre ilyen reakciók születtek. Papp Béla: elég világos az alternatíva, van egy módosító határozati javaslat, ami - nem titok - Kerényi János képviselő úr kérésére került a testület elé, és van a bizottság határozati javaslata. Kéri a testületet, szavazzon mindkettőről annak tudatában, amennyiben a módosító határozati javaslat kapja meg a többséget, akkor a bizottság elnöke az előbb elmondottak szerint az Állami Számvevőszékhez fog fordulni. Ennél sokkal több dolgot nem lehet elmondani az ügyről.
79 Staub Ernő: az a véleménye, hogy Szirmai Csaba képviselő társuk hozzászólása méltatlan volt a vita eddigi menetéhez. Ugyanakkor, mivel nagyon tiszta logikájú képviselőnek ismeri, ezért hozzá intézi a kérdést, vajon többségi szavazással eldönthető-e, hogy jogszabálysértés történt vagy nem, és melyik testületi többség mondja ki önmagáról, hogy a tisztségviselői esetleg jogszabályt sértettek, akár történt, akár nem. Ez nem a Közgyűlés kompetenciája, ezért nem szeretnék, ha ez a pont bekerülne a határozati javaslatba. De Blasio Antonio: bajban van, mert nem tudja, mi folyik itt. A bizottság végzett egy vizsgálatot, amely mindenki által megalapozott, korrekt, megfelelő dokumentumokat vizsgált. Ezek után nekiáll a Közgyűlés - közel negyed-, tizedannyi információ nélkül - vitatkozni a döntésen. Nem véletlenül mondja ki a jogszabály, hogy a Pénzügyi Bizottság vizsgálata az nem közgyűlési vita tárgya, hanem ha nem tetszik, lehet rá azt mondani, hogy nem, de nem lehet vitatkozni rajta. Szavazni kell róla. Lehet mondani, hogy nem, azt is, hogy igen, de becsempészni egyéb határozati pont javaslatokat, nem lehet. A következő Közgyűlésre - és javasolja tegyék meg, segít - be kell terjeszteni egy napirendi pont javaslatot azzal a kérdéssel, sértettek-e a tisztségviselők a Nádor ügyben jogszabályt. A Közgyűlés felteszi önmagának ezt a kérdést, majd többségi szavazással eldönti, hogy nem. Megteheti ezt a Közgyűlés, de nem lehet a Pénzügyi Bizottság véleményeként aposztrofálni többségi szavazással, mert szó sincs erről. Arról nem lehet szavazni, hogy módosítják a Pénzügyi Bizottság véleményét. Miről beszélnek itt? Papp Béla: bejelenti, szavazás következik, de megjegyzi, ha ő lenne a módosító javaslat előterjesztője, akkor visszavonná. Ezt nem teheti meg, mert nem volt a beterjesztője. Egyértelmű, hogy jogszabálysértést a bíróság szokott kimondani, nem a testület. Kéri, hogy ennek tudatában szavazzanak a módosító javaslatról, majd a bizottság előterjesztéséről. Szavazás előtt 10 perc szünetet rendel el. A szünetet követően kérdezi a tanácskozó feleket, van-e kompromisszumos javaslat? Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság a szünetben ülésezett, kompromisszumos javaslat a tekintetben nem született, hogy egy szavazással meg tudja oldani a Közgyűlés a problémát, ezért kéri Gonda képviselő társát, - aki jelen volt a bizottság ülésén - hogy képviselő csoportjának javaslatát ismertesse a testülettel. Gonda Tibor: szándékuk volt, hogy olyan határozati javaslat szülessen, amely megnyugtatóan lezárja ezt az ügyet. Nem szeretnének Nádor ügyről hallani 2002-ig, és akkor is csak arról, hogy ünnepélyesen felavatja polgármester úr az új Nádor Szállodát. Nem akartak erőből semmiféle módosító indítványt ebben az ügyben áterőltetni, viszont a frakciónak teljesen jogos az az igénye, hogy erkölcsileg is helyre tegye azt a kérdést, a tisztségviselők milyen szerepet vállaltak. Továbbra is vállalják azon nézetüket, hogy a tisztségviselők szakszerűen jártak el, az ÁPV Rt-vel történt tárgyalások hatékonyak voltak, és összességében eredményesen zárult ez a
80 folyamat, és örüljenek ennek valamennyien. Mindezek után úgy gondolták, el kell fogadniuk az ellenzéki képviselők azon véleményét, a testület nem bíróság, hogy taxatíve mondja ki, hogy jogszabálysértés nem történt. Ugyanakkor fenntartják azt a véleményüket, hogy az előterjesztés jogszabálysértésre utaló jeleket nem tartalmaz. Ezért született meg - a frakción belül egyik képviselőtárs javaslatára - egy megfogalmazás, melyet ismertetni kíván, kérve, hogy az eredeti határozati javaslatba kerüljön beillesztésre az első mondat után. A mondat így szól: "A Közgyűlés megállapítja, hogy a beszámoló a város érdekében az ügyben eljáró tisztségviselők jogszabálysértésére vonatkozóan nem tartalmaz megállapításokat." Úgy gondolják, ez a mondat teljesen logikus, helytálló. Aki az anyagokat elolvasta, nem vonhat le más következtetést, mint hogy egyetért ezzel a megállapítással. Felhívja az előterjesztő figyelmét, az első mondatba célszerű lenne belefogalmazni azt is, hogy a Közgyűlés elfogadta a beszámolót. Ennek kapcsán szeretné kifejteni, hogy tényleg jónak, alaposnak ítélik meg a Pénzügyi Bizottság munkáját, és a maguk részéről az intézkedési sort is - amelyet a bizottság felvázolt - elfogadhatónak és szükségesnek tartják. Reméli, ez a javaslatuk a képviselő-testület többségének a véleményével találkozik, és elfogadják. Papp Béla: az elhangzottak módosító indítványként kezelhetők, melyről szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen, 6 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Papp Béla: szavazást kér a teljes, módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 31 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett a módosított határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 457/1999. (09.30.) sz. határozata Beszámoló a Nádor Szálloda ügyében végzett vizsgálatról 1.) A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a Pénzügyi Bizottság beszámolóját. 2.) A Közgyűlés megállapítja, hogy a város érdekében az ügyben eljáró tisztségviselők jogszabálysértésére vonatkozóan a beszámoló nem tartalmaz megállapításokat. 3.) A képviselőtestület felkéri dr. Papp Judit jegyzőt, hogy a bizottság 18/1999.(06.28.) sz. állásfoglalásában megfogalmazott feladatok végrehajtásáról gondoskodjék; illetve a szükséges intézkedéseket tegye meg.
81
Határidő: 1999. október 31. Felelős: Dr. Papp Judit jegyző Kapják:
tisztségviselők, Nagy Csaba bizottsági elnök, főosztályvezetők
Papp Béla visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.
11.)
Önkormányzati bérlakások értékesítésével kapcsolatos részletfizetési kedvezmény felmondása Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök
Dr. Toller László: elmondja, az Új Dunántúli Naplóban is megjelent ez a cím, mely több félreértésre adott okot. Bókay Endre: éppen azért, mert a cím eléggé félreérthető, szeretné tisztázni, miről van szó. A közel 6000 részletfizetőből időközben 3000 kiváltotta a lakásrészletek fizetését, amely lakásokat az Önkormányzattól vásároltak meg kedvezményes áron. A 3000 részletfizető - aki jelenleg is tartozik az Önkormányzatnak a lakások részletével - 5 %-a, kb. 100-150 fő időnként három hónap feletti tartozást halmoz fel. Ez nevezetesen azt jelenti, - az eredeti szerződés értelmében - hogy amennyiben három hónapnál további tartozást halmoznak fel, akkor a velük kötött szerződést fel kell bontani, és a lakást vételárának visszalévő törlesztőrészleteit egy összegben kell megfizettetni az érintettekkel. Mivel kis összegű tartozásokról van szó, közel 100 esetben 280-2000.- Ft közötti havi törlesztési díj - ezért azt a javaslatot kapták a Városi Vagyonkezelő Kft-től, hogy ne három hónap után mondják fel, hanem kössék egy összeghez, hiszen 10 év alatt - nyilván az infláció miatt - a részletek és az összege aránya megváltozott. Időközben mindenki előtt ismert dolog történt, az OTP átvette ezeknek a pénzösszegeknek a kezelését, és megfelelő mértékben kiváltotta, de a három hónapnál hosszabb ideje tartozókkal nem hajlandó foglalkozni. Mindezek miatt a szerződést módosítani kell, és visszaállni az eredeti állapotra. Itt arról van szó, ha valaki három hónapig nem fizeti a részletet, vele szemben a szerződés értelmében kell eljárni, ezért fel kell bontani a szerződést, kényszerítve arra, hogy a kedvezmény megvonása után a lakásrészletet egy összegben fizesse ki. További részletes egyeztetésre - kb. 40-46 főről van szó - a Városi Vagyonkezelő Kft-vel közösen bizottsági ülésen egy tervet dolgoznak ki, és velük szemben más módon kívánnak fellépni. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
82
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 458/1999. (09.30.) sz. határozata Az önkormányzati bérlakások értékesítésével részletfizetési kedvezmény felmondásáról
kapcsolatos
A Közgyűlés a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Közgyűlés az önkormányzati bérlakások értékesítéséről szóló a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság által a Közgyűlés 383/1999. /07.01/ számú határozatában kapott felhatalmazás alapján hozott -132/1999. /08.10/ számú határozatát hatályon kívül helyezi.
12.)
Határidő:
1999. szeptember 30.
Felelős:
Zubán Ilona VVKft. ügyvezető igazgatója
Kapják:
tisztségviselők, Bókay Endre bizottsági elnök, Zubán Ilona VVKft. ügyvezető igazgatója, főosztályvezetők, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
PMKC részére adandó rendkívüli pénzügyi támogatás Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök
Dr. Bödő László: tiszteletben tartja a Közgyűlés mai ülésének 2/a.) napirendi pontjában hozott határozatát, az előterjesztését visszavonja. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet arra, mivel a testület a napirendet már elfogadta, minősített többséggel kell a bejelentést tudomásul venni. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 33 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztés visszavonáshoz hozzájárult. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 459/1999. (09.30.) sz. határozata
83 A PMKC részére adandó napirendről történő levételéről
rendkívüli
pénzügyi
támogatás
A Közgyűlés Dr. Bödő László bizottsági elnöknek az előterjesztés visszavonására vonatkozó indítványát elfogadta, így azt az ülés napirendjéről levette. Kapják:
13.)
tisztségviselők, dr. Bödő László bizottsági elnök, főosztályvezetők
Iskolai-ifjúsági fogászati praxis kiválása Előterjesztő: Fratanolo János mb. bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a testület 37 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 460/1999. (09.30.) sz. határozata Iskola-ifjúsági fogászati praxis kiválásáról. A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Dr. Kiss Ilona 6042sz. iskolaifjúsági fogászati praxis orvosa a közalkalmazotti jogviszonyból kiváljon és a továbbiakban Sarkady Kiss Fogászati Bt. társasági formában végezze területi ellátási kötelezettségét. Felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják: tisztségviselők, Fratanolo János mb. bizottsági elnök, főosztályvezetők
84 14.)
Az 1999. évben megvalósítandó oktatási ágazathoz kapcsolódó felújítási munkák pénzügyi átcsoportosítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök
Meixner András: elmondja, a Közoktatási Bizottság legutóbbi ülésén amikor áttekintették a szükséges munkákat - az Aradi vértanúk útjai Óvoda támfala ügyében a bizottság nem szavazott. Erre nem volt okvetlenül szükség, mert beállításra került 800 E Ft már a májusi döntésben, ugyanakkor közben kiderült, hogy a támfal ebből a pénzösszegből nem építhető meg, a minimális bekerülési összeg 3 M Ft körül van. A gond az, mint ahogy Halász Miklóssal beszéltek róla a délelőtti rendkívüli bizottsági ülésen - hogy ezen a területen két másik támfal is található, és ha ez a támfal megmozdul, valószínűleg a másik kettőt is meg kellene csinálni, tehát ez a munka nem tűr halasztást. A 3 M Ft-ot valamilyen formában össze kell szedni, és ezt a következő módszerrel tudják megtenni. A 800 E Ft rendelkezésre áll, a másik forrás az lehetséges az ANK II. Óvoda-Bölcsőde felújítási pénzösszegéből, amely 3.3 M Ft-tal van jelölve a határozati javaslat 2.) pontjában. Elvileg innen vissza lehetne vonni a teljes összeget. Mivel ez a munka sem halasztható, ezért megnézték, honnan lehetne rá forrást teremteni. A forrást a képviselői alapokból szeretnék részben biztosítani. Két felajánlás van, a körzet képviselője 500 E Ft-ot ajánlott fel, illetve a 7-es körzetben tudomásuk szerint nem került elköltésre a teljes összeg, ez azért érdekes, mert ez az óvoda éppen a két választókörzet határán van, így logikus, hogy ide csoportosítsanak át pénzt. Ha információik helytállóak, akkor a 7-es körzeti képviselői alapon még 500 E Ft van, így a két képviselői körzetből 1 M Ft átcsoportosítható erre a célra. Eddig tehát lenne 1.800.000.- Ft. A bizottság úgy döntött, hogy a Vadász utcai Óvoda - amely ugyanezen határozati javaslat 2.) pontjában szerepel - 1.5 M Ft-os költségéből 300 E Ftot levesz, marad 1.2 M Ft, és a 300 E Ft-ot átcsoportosítja az Aradi vértanúk útjai Óvodához. Ez azt jelenti, hogy 2.1 M Ft már forrásként jelen van. A Vadász utcai Óvoda felújítására, amennyiben nem lenne elég az 1.2 M Ft, akkor Staub képviselő úr saját körzeti alapjából a 300 E Ft-ot biztosítani tudja. Gyakorlatilag a Vadász utcai Óvoda felújításához szükséges pénzösszeg mindenképpen rendelkezésre áll. Az Aradi vértanúk útjai Óvodának a felújításához pedig 900 E Ft-ot az ANK II. Óvoda-Bölcsőde felújítási átcsoportosításából visszavonnák, tehát 2.491.250.- Ft szerepelne a 2.) pontban. Így tulajdonképpen helyére kerül minden, csak annyival kell kiegészíteni: hogy az Aradi vértanúk útjai Óvoda támfal 2 M Ft. Nem hiszi, hogy a képviselői alapok megjelenhetnek a határozatban, legfeljebb a 7-es körzetre vonatkozóan kellene a Közgyűlésnek dönteni, hiszen ott most nincs képviselő, ezért - hogy jogszerű legyen a döntés - ki kellene egészíteni egy ponttal: "A 7. körzet képviselői alapjában lévő 500 E Ft-ot erre a célra a Közgyűlés átcsoportosítja." Ebben a tekintetben majd módosul a következő napirendi pont is, hiszen az ANK II. Óvodájához a felújítási összeg - ami erre az évre vonatkozik - kevesebb, de azt majd át kell vezetni a másik határozati javaslatban is.
85 Dr. Toller László: vállalni kell a testületnek azt a döntést, hogy egy egyéni képviselő alapja felett rendelkeznek. Teljesen természetes, hogy ez a Fidesz-frakció hozzájárulása nélkül nem működik. Erről szeretne először egy nyilatkozatot kérni, másik oldalról pedig a szünet után Staub Ernő képviselő úr képviseli a Fidesz álláspontját. Staub Ernő: tulajdonképpen a problémát az okozta, hogy a bizottsági ülésen fontossági sorrendet kellett felállítaniuk, és az ANK II. Óvoda javára átcsoportosítást végeztek, amelyet tartalmaz a határozati javaslat 1.) pontja. Nem szavaztak az Aradi vértanúk útjai támfalról. Minden bizottsági tag abban a tudatban volt, hogy ez megtörtént, és a ma reggeli bizottsági ülésen derült ki, hogy ez nem szerepel az előterjesztésben. Úgy gondolja, a célt kell nézni, a Fidesz-frakció hozzájárulását adja, egyébként Lendvai Rita is ezt tenné, csak már nem önkormányzati képviselő, de nyár elején nyilatkozott arról, hogy a képviselői alapjáról természetszerűleg lemond, és arról a frakció dönthet. Ezek után már csak arra szorítkozik, hogy helyes sorrendben felolvassa az előterjesztés címét. "Az oktatási ágazat 1999-es évre megvalósítandó felújítási munkáinak pénzügyi átcsoportosítása". Dr. Toller László: kérné akkor a határozati javaslatot az új összegekkel formába önteni. Úgy gondolta, hogy mondja a címet, a bizottsági elnök úr pedig a hozzárendelt összeget. Ez a jegyzőkönyv számára fontos. Meixner András: az 1.) pontban nincs módosulás. A 2.) pontban a Vadász utcai Óvoda felújítására vonatkozó összeg 1.500.000.- Ft helyett 1.200.000.- Ft. A Felsővámház utcai Általános Iskola Ágoston téri tagiskolájának fűtés javítására marad az 1.600.000.- Ft. Az Aradi vértanúk útjai Óvoda jelenjen meg 2.000.000.- Ft-tal. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet, ez utóbbiról a döntés a képviselői alap és az Aradi vértanúk útjai Óvodára fordítandó költségvetési összeg különbözetét kell megjelölni. Egyszer van itt 500.000.- Ft, még egyszer 500.000.- Ft, és még 300.000.- Ft, tehát 700.000.- Ft az, amit a Közgyűlésnek kell meghatározni, a többi a képviselői alapból tevődik össze. Meixner András: egyszer van 500.000.- Ft a 7. sz. körzetből, 300.000.- Ft a Vadász utcai Óvoda felújítási pénzösszegéből, ez 800.000.- Ft. Ezen kívül az összes többi költségre más fedezet jön, mert 800.000.- Ft már rendelkezésre áll, amiről most nem kell dönteni. Ez összesen 1.600.000.- Ft. 1 M Ft-ot adnak a képviselők, és az a 900.000.- Ft, amelyet levontak az ANK II. Óvoda-Bölcsőde pénzösszegéből, annak is itt kell megjelenni, így a 800.000.- Ft + 900.000.- Ft-nak. Dr. Toller László: ez nem az összeg így nem megfelelő, mert összesen 3 M Ft-ot kívánnak a felújításra fordítani. Ebből az összegből le kell vonni 1 M Ft képviselői alapot, 800.000.- Ft-ról nem kell dönteni, viszont döntés szükséges 1.200.000.- Ft-ról, valamint az 500.000.- Ft-ról, amely Lendvai Rita képviselői alapja.
86 Meixner András: megjegyzi, ez az összeg már benne van az előbb felsoroltakban. Dr. Toller László: tehát az Aradi vértanúk útjai Óvoda esetében 1.200.000.Ft-ra van szükség. Szirmai Csaba: ügyrendi javaslata, hogy ezeket a számokat pontosítsa két képviselő, addig a testület tárgyaljon egy másik napirendi pontot, és majd térjenek vissza erre az előterjesztésre, és szavazzanak. Dr. Toller László: felkéri Meixner Andrást és Staub Ernőt, hogy a pontosítás után terjesszenek elő egy határozati javaslatot a témában. Ezt követően a napirendi pont vitáját felfüggeszti, és bejelenti, a következő napirendi pont tárgyalását megkezdik, de előtte megadja a szót Galbáts Andrásnak. Galbáts András: a gyorsan, menetközben kiosztott előterjesztéseknél előfordul, hogy valaki nem vesz észre valamit. Egy olyan dolog történt, mely véleménye szerint nagyon kellemetlen lenne Pécs városa számára, ha így maradna. Az aradi vértanúk emléktáblájával kapcsolatban szeretné elmondani frakciója álláspontját, ha erre az ügyrend lehetőséget ad. Dr. Toller László: mivel ezen napirendi pont tárgyalása már lezárásra került, így napirend után volna lehetőség az álláspontot ismertetni a nyilvánosság előtt. Az ügyrendi javaslatról - a Kisgazda Szellemiségű frakció azon kérését méltányolja-e a Közgyűlés, hogy az aradi vértanúk emléktáblájával kapcsolatos álláspontjukat a napirendi pontok tárgyalása után, de még a nyilvános ülés keretében elmondhassa Galbáts képviselő úr - szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az ügyrendi javaslatot. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet arra, hogy az álláspont elmondása nem jelenti az újra napirendre vételt, és az elfogadott rendelet módosítását. 15.)
Okmányiroda felállítása Előterjesztő: dr. Papp Judit jegyző
Dr. Papp Judit: elnézést kér, hogy az előterjesztés kiosztásos anyagként került a képviselőkhöz. A határozati javaslathoz kiegészítést tesz, mivel a megállapodást - amely az Önkormányzat és a Belügyminisztérium között köttetett - ma délelőtt kapta kézhez az önkormányzati biztostól. Ezek figyelembevételével kéri, a határozati javaslatot egészítsék ki a megállapodással, valamint azzal, hogy felhatalmazzák polgármester urat az aláírással. Bízik benne, ezzel a döntéssel a testület lehetővé teszi, hogy olyan ügyfélszolgálatot és okmányirodát alakítsanak ki, amely ténylegesen megfelel a város polgárai számára kulturált ügyintézéssel, azonnali teljesítéssel.
87
Dr. Toller László: hozzáfűzi, az ügyfélszolgálati irodában a mozgássérültek közlekedésének biztosítását is meg fogják valósítani. Szavazást kér a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 461/1999. (09.30.) sz. határozata Okmányiroda felállításáról Az okmányiroda felállításáról szóló előterjesztést a Közgyűlés megtárgyalta és egyetért az Ügyfélszolgálati Főosztály részeként működő okmányiroda létrehozásával, a határozat mellékletét képező megállapodástervezetet elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. A Közgyűlés felhatalmazza a Költségvetési Bizottságot, hogy a 2000. évi költségvetés terhére egyszeri felhatalmazásként 19 Millió 160 ezer forintot a GESZ költségvetési keretében biztosítson. dr. Papp Judit jegyző Csíkné Bock Márta GESZ hivatalvezető Határidő: azonnal tisztségviselők, Soó László bizottsági elnök, Csíkné Kapják: Bock Márta a GESZ hivatalvezető, főosztályvezetők Felelős:
A megállapodás a jegyzőkönyv 8. mellékletét képezi. Dr. Toller László: kéri, térjenek vissza az imént félbehagyott napirendi pont vitájára.
14.)
Az 1999. évben megvalósítandó oktatási ágazathoz kapcsolódó felújítási munkák pénzügyi átcsoportosítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök
Dr. Toller László: felkéri Meixner András bizottsági elnök urat, hogy intézményi sorrendben, az összegek megjelölésével ismertesse a határozati javaslatot. Meixner András: a 2.) pontban nem a "bizottság" szó szerepel, hanem a "Közgyűlés". 1.200.000.- Ft a Vadász utcai Óvoda felújítására, 1.600.000.- Ft
88 a Felsővámház utcai Iskola Ágoston téri tagiskolájának fűtés javítására, 2.491.250.- Ft az ANK II. Óvoda-Bölcsőde felújításához. Az Aradi vértanúk útjai Óvoda támfal építésére 1.200.000.- Ft. Van egy 3.) pont - mert ebben külön kell dönteni - 500.000.- Ft-ot a 7. számú körzet képviselői alapjából az Aradi vértanúk útjai Óvoda támfal építéséhez csoportosítanak át. Dr. Toller László: az elhangzottak figyelembevételével szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a felújítási kereteket elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 462/1999. (09.30.) sz. határozata Az 1999. évben megvalósítandó oktatási ágazat felújítási munkáinak pénzügyi átcsoportosításáról A Közgyűlés megtárgyalta a Közoktatási Bizottság előterjesztését az 1999. évben megvalósítandó felújítási munkák pénzügyi átcsoportosításával kapcsolatban. 1. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Janus Gimnázium és Központi Menza 3.478 eFt előirányzata átcsoportosításra kerüljön az ANK 2. sz. Óvoda és Bölcsőde IMS megerősítése és felújítása II. ütemének finanszírozásához. 2. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az eredeti ágazati felújítási keretből megmaradó 6.491.250,- Ft kerüljön átcsoportosításra a következő módon: – 1.200 eFt a Vadász utcai Óvoda felújítására, – 1.600 eFt a Felsővámház utcai Általános Iskola Ágoston téri tagiskolájának fűtés javítására. – 2.491.250 Ft pedig az ANK 2. sz. Óvoda és Bölcsőde felújításának II. üteméhez – 1.200 eFt az Aradi vértanúk utcai Óvoda támfal építéséhez Így a határozati javaslat 1. és 2. pont utolsó bekezdése értelmében az ANK felújítási munkáinak finanszírozásához 6.869.250,- Ft kerül átcsoportosításra összesen. 3. A Közgyűlés 500 eFt-ot a 7. sz. választókerület képviselői alapjából az Aradi vértanúk utcai támfal építéséhez csoportosít át. A Közgyűlés felkéri a Városfejlesztési Főosztályt a munkák lebonyolítására. Határidő:
azonnal
89 Felelős: Kapják:
Jeszták Lajos főosztályvezető tisztségviselők, Meixner András bizottsági elnök, főosztályvezetők
Dr. Gáspár Gabriella: szavazás után köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik konstruktívan jártak el ebben a kérdésben, ugyanis a 8. sz. választókerület képviselőjeként reggel még arról volt tudomása, hogy csak a saját 500.000.Ft-os képviselői alapja áll rendelkezésre erre a célra, mert a 800.000.- Ft sorsa is bizonytalan volt. Azóta - némileg a közrehatására is - a többiek együttműködő segítségével sikerült megoldani a problémát, ami valóban fontos dolog, mert életveszélyessé van nyilvánítva a támfal. Január óta alá van dúcolva, már nyomja ki a többi falat. Köszöni a segítséget. 16.)
Apáczai Csere János Nevelési Központ II. sz. Óvoda-Bölcsőde IMS megerősítése és tetőszigetelése Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök
Soó László: kiegészítése két irányú. A határozati javaslat 2.) pontjában alternatíva szerepel. Jelzi, időközben az általános tartalék keretet elköltötték, tehát az a.) alternatívát nem tudják választani. Ennek megfelelően a határozati javaslat az ANK II. Óvoda-Bölcsőde javítási munkáival kapcsolatban az 1.) pontban 5.969.250.- Ft-ot tartalmaz, amelyet az előző határozat kapcsán az oktatási ágazattól átcsoportosítottak. A 2/b.) pont önálló 2.) ponttá válik, és a Közgyűlés kötelezettséget vállal, hogy 7.594.400.- Ft összeget - a szöveg többi része változatlan marad - 2000. március 31-ig kifizeti. Dr. Toller László: nem tudja, hogy a b.) variációval egyet kell-e érteniük. Soó László: ez a Költségvetési Bizottság javaslata. Dr. Toller László: ez a jegybanki alapkamattal növelt összeget jelent, és most hoznak egy olyan későbbi kötelezettség vállalást, amiben a kamatot is vállalják. Kérdése, mi indokolja ezt? Soó László: értesülése szerint a vállalkozóval egy előzetes megállapodás történt a Főosztály részéről. Dr. Toller László: ez olyan esetek egyike, amelyet a jövőben határozottan meg fog állítani, mert olyan beruházásokat finanszíroznak, ahol mindig a város jár rosszul. Ha alkupozícióban vannak egy vállalkozóval, akkor ez nem lehet alku tárgya, mert ha nem vállalnak semmit, akkor is így kell kifizetni. Nem kívánja az előterjesztő jó szándékát kétségbe vonni, sem azt, hogy két ütemben történik a kifizetés és ez számukra jó. Bejelenti, a jövőben semmiféle ilyen beruházási szerződést nem fog engedélyezni, sem aláírni. Több iroda járt így az elmúlt hetek gyakorlatában, ezért csak pontosan előkészített, finanszírozható és előre látható kifizetéseket fognak csak vállalkozói szerződésben rögzíteni. Ezt - aki velük szerződik - mindenki
90 vegye tudomásul. Most kivételesen tudja támogatni ezt a megállapodást, de az egész felújítással kapcsolatosan sok gondja volt és van, és ha most ezt a témát lezárják, akkor reméli, a jövőben nem lesz. De Blasio Antonio: már majdnem támogatni akarta polgármester urat szigorúságában, amikor kiderült, hogy a jegybanki alapkamat most nem is olyan rossz üzlet. Dr. Toller László: a kétszeres összeget kellene kifizetni. De Blasio Antonio: nem, jegybanki alapkamatot kell fizetni, és ez nem is olyan rossz üzlet, mert ez nem kereskedelmi kamat. Ennek alapján ebben az esetben nem tudja támogatni polgármester úr szigorúságát, általában azonban igen. Javasolja, fogadják el a határozati javaslatot. Dr. Toller László: szeretné, ha úgy kötnének vállalkozási szerződést, hogy az konkrét fedezetről és konkrét, elvégzett munkáról szóljon. A különböző szerződés módosítások mindig a város hátrányára történnek, még ha oly kedvezőnek tűnik is a jegybanki alapkamat. Mindezt azért jegyezte meg, mert az Önkormányzat töretlen gyakorlata 8 éve, hogy kötbért, késedelmi kamatot mindig fizet, de ilyet érvényesíteni soha nem szokott. Ezen változtatni kell. Szavazást kér a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 463/1999. (09.30.) sz. határozata Az Apáczai Csere János Nevelési Központ II. sz. Óvoda-Bölcsőde IMS megerősítése és tetőszigetelése A Közgyűlés megtárgyalta az ANK 2. sz. Óvoda – Bölcsőde II. ütemében megvalósuló tetőszigetelése és IMS megerősítésével kapcsolatos munkák elvégzésének szükségességéről szóló előterjesztést és a TESIT-DUNA Kft bruttó 13.565.650.- Ft-os árajánlatának fedezetéül az alábbi forrásokat jelöli meg. 1./ A Közgyűlés költségvetés módosítás során átcsoportosított forrással 5.969.250.- Ft-ot biztosít a Közoktatási ágazat felújítási kerete terhére. 2./ Kötelezettséget vállal arra, hogy a hiányzó 7.594.400.- Ft forrás összeget a jegybanki alapkamattal növelten 2000. március 31-ig kifizeti.
91
Felkéri a Városfejlesztési Főosztályt a kivitelezési szerződés előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Határidő: 1999. október 2. Felelős: Kapják:
17.)
Jeszták Lajos főosztályvezető, Dr Toller László polgármester tisztségviselők, Soó László bizottsági elnök, főosztályvezetők
Tájékoztató az EEI gazdasági helyzetéről és szakmai terveiről Előterjesztő: De Blasio Antonio képviselő
De Blasio Antonio: szeretné megköszönni az EEI megbízott igazgatójának, dr. Hosszu Lászlónak, hogy részt vesz a testületi ülésen. Kéri, ha kiegészítése lenne, adják meg a szót az igazgató úrnak. Azt az anyagot idézi, amely kiosztásra került képviselő társai számára. Dr. Toller László: jelzi, amennyiben igazgató úr kiegészítést kíván tenni, ez rendben van, de akkor vége a napirendi pont tárgyalásának, mert az SZMSZ szerint tájékoztató felett vita nincs. De Blasio Antonio: a lényege az előterjesztésnek és a tájékoztatónak, hogy újságcikkek, különböző hírek terjengtek a városban az EEI átszervezésével, a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet bezárásával kapcsolatban. A bizottság is többször tárgyalta ezt a kérdést, megfogalmazódtak javaslatok. Úgy gondolták, nagyon fontos lenne tájékoztatást kapni mind a Közgyűlésnek, mind a közvéleménynek arról, hogyan áll ez az ügy. Nyilvánvalóan a legpontosabb forrás az intézmény igazgatója, ezért kérte, - a frakció nevében - hogy adjon egy rövid tájékoztatást levél formájában a Közgyűlésnek. Ez meg is történt. Ebből kíván idézni, hogy a közvélemény számára is legyen egy tájékoztatás, hiszen az írásos anyagot nem ismerik. A lényege, - és ebből indult ki a dolog - hogy júliusig az EEI nem küzdött különösebb likviditási gondokkal, de az utóbbi két évben már 35 M Ft-os negatív pénzmaradványa volt, és ezt görgette maga előtt. Ez megegyezett a 13. havi fizetés bruttó összegével, amit egyébként törvény biztosít. Három hónapja nyilvánvalóvá vált, hogy a jelen struktúrában a bevételeik nem fedezik a kiadásokat, a korábbi egyensúly kizárólag annak volt köszönhető, hogy a társadalombiztosítás összesen 36.5 M Ft-tal tévedésből túlfinanszírozta az intézményt, amit egyébként most vissza kell fizetniük. Jelenlegi számításaik szerint, változatlan szerkezetben ez év végéig mintegy 90 M Ft-os, 2000. májusáig kb. 130 M Ft-os veszteséget produkált a cég. Ez részben a rendkívül szűkös társadalombiztosítás-finanszírozásnak, részben pedig a csaknem semmivé foszlott önkormányzati támogatásnak
92 tudható be. Ismeretes, hogy korábban a gép-műszer, egyéb beszerzéshez, bizonyos fenntartási költségekhez a város hozzájárult. Az utóbbi hónapokban zajló pénzügyi vizsgálat a számviteli fegyelem súlyos megsértésére derített fényt. Nem sikkasztásról, hanem könyveléstechnikai problémákról van szó. Hamis az a beállítás, hogy ezeknek a hibáknak köze lenne egyre romló anyagi helyzetükhöz. A vizsgálatok megállapításai szerint semmilyen extrém pénzköltés, felelőtlen gazdálkodás nem folyt az intézményben. Az előző vezetést ha valamivel is el lehet marasztalni, az a korszerűsítés, létszámleépítés és a nyugdíjaztatások elodázása volt. Nagyon fontos feladat a cég fizetőképességének megőrzése. A rendelések átcsoportosításával kapcsolatban megjegyzi, hogy az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előtt szereplő anyagban döntésről írt az igazgató úr. Nyilvánvalóan ez csak javaslat a bizottság részéről a továbblépéshez, közgyűlési előterjesztés készítéséhez, a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet lehetőség szerinti kiürítéséről. A szakértői vizsgálat folyamatban van, azonban ebben a kérdésben még végleges döntés nem született. Körültekintően kell eljárni és mérlegelni kell az összes lehetséges variációt. Megjegyzi, kb. fél éve tartó egyeztetés van az intézmény mögött. Jelenleg három variáció véleményezése folyik, mindegyiket az ÁNTSZ-szel is véleményeztetik. Megvizsgálják, a rendelések, feladatok átcsoportosítása, áthelyezése miként oldható meg. A szakmának és a politikusoknak alapos vizsgálatok után együttesen kell majd dönteni ebben a kérdésben. Néhány példát említ, az átszervezés esetén mire kell és mire fog odafigyelni az átszervezést irányító szakmai társaság, így: - A sokak által és joggal kifogásolt kartonozó helyett recepció bevezetését tervezik, ami modernebb, betegbarátabb megoldás lehet, időpontegyeztetéssel, ami ma már elvárható egy ilyen intézménynél. - A fekvőbeteg-intézményekkel sokkal szorosabb szakmai kapcsolatra kell törekedni, amely egyben a járóbeteg-rendeléseknek, szolgáltatásoknak az esetleges fekvőbeteg intézményekkel való kiegészítését, segítségét is jelenti. A betegellátás semmilyen kényszerű átalakítás miatt nem szenvedhet hiányt. A szakmai vezetés is egyhangúlag azon a véleményen van, hogy csak a betegellátás szinten tartásával, de mindenképpen esetlegesen a javításával kell az átszervezésnek végződnie. A régió élen jár egy regionális egészségügyi centrum kialakításának terveivel. A maguk részéről teljes nyitottsággal, rendszerszemlélettel kívánnak részt venni ennek megvalósításában, együttműködve a POTE-val, a Megyei Kórházzal és a Honvéd Kórházzal. A tájékoztató anyagban található információ minden képviselő számára fontos és hasznos lehet ahhoz, hogy a választópolgárokkal történő találkozáskor - bármely oldalon - megfelelő alapinformáció álljon rendelkezésükre. Tudathassák azt, hogy nincs elsietett döntés, a szakemberek dolgoznak az ügyben és bízik abban, hogy mindenkit, minden kérdést figyelembe vevő döntés születik. Megköszöni, hogy meghallgatták, amennyiben kérdés van, kéri tegyék fel. Dr. Toller László: ennek két akadálya van. Az egyik az, hogy az SZMSZ szerint nem lehet kérdést feltenni. Megkérdezi Hosszú László igazgató urat a kimerítő tájékoztató után van-e további kiegészítése?
93
Dr. Hosszú László: kiegészítésként elmondja, hogy a levélben leírtakat szándékoznak megvalósítani. A mai napon megkapták az TB-től az október havi finanszírozást, ami 24 M Ft, ez csupán nettó fizetéseik fedezetére elég. Az intézmény gazdasági gondjai akutak és komolyak, ezért segítségre szorulnak. Az önkormányzatnak addig támogatnia kell az intézményt, ameddig a bajok orvoslásra nem kerülnek, egyrészt kölcsön formájában. Mindent megtesznek a gazdasági gondjaik megoldására, átszervezést hajtanak végre, bevételeiket a lehető legnagyobb mértékben igyekeznek növelni. Törekednek a fizetőképességük megőrzésére. Ha a város szükségét érzi saját intézményének és járóbeteg-ellátásának, akkor legyen segítségükre annak tudatában, hogy mindent megtesznek azért, hogy az ellátás megmaradjon. Az ÁNTSZ a jövő héten elvégzi azokat a vizsgálatokat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az egyes variációk létjogosultságáról döntsenek. Az átszervezés tehát eléggé előrehaladott állapotban van. Kéri, mindenképpen támogassák a járóbeteg-ellátást a városban. Dr. Toller László: az önkormányzat igyekszik támogatást nyújtani. Szoros egyeztetés után történtek azok az intézkedések, amelyeket az igazgató főorvos úr tájékoztató formájában megjelenített. A variációkon a Népjóléti Főosztállyal és az említett intézményekkel együttműködve dolgoznak. Egy dolgot azonban a nyilvánosság előtt határozottan visszautasít: "jóakarói" jóvoltából az a hír terjedt el a városban - sőt már Mohácsról is felhívták -, hogy "Toller és orvos barátai kívánják a Munkácsy Mihály utcai Rendelőt megvásárolni". Az aljas rágalmakat határozottan visszautasítja. Ezt már kezdi megszokni, de nagy örömére szolgál, hogy egyik nem koalíciós képviselő-társnőjét is ugyanígy hírbe hozták. Úgy gondolja, ő sem kíván egy lepusztult épületet megvásárolni. Kéri a közvéleményt, amikor erről hall, ne vegye komolyan ezt a kérdést. Akinek pedig az ilyen "pletyka" terjesztése jó, annak sok sikert kíván, valószínűleg nem lesz hosszú életű a politika "mezején", mert megint tévedett. Jelzi, vitára nincs lehetőség, mivel tájékoztató anyagot hallgattak meg. Napirend után: Galbáts András: a Független Kisgazda Szellemiségű frakció nevében elmondja, hogy sajnos a gyors munkával néha vannak problémák. Az Aradi vértanúk halálának 150. évfordulóján felavatásra kerülő emléktábla elhelyezéséről szóló rendelettervezetet megszavaztak. Kéri a közgyűlést, hogy a témát vegye újra napirendre, mert úgy érzi, a várost hozza nagyon kellemetlen helyzetbe, ha ezt a táblát így avatják fel. Kéri képviselőtársait, az Aradi vértanúk halálának 150. évfordulójával kapcsolatos előterjesztést vegyék elő és nézzék meg a 2. sz. mellékletet, ahol a tábla tervezete található. A lényeg a következő: kiemeli egy magyar nevű vértanú nevét Lázár Vilmost, aki a következőképpen van feltüntetve: "Lázár Vilmos Nagybecskerek Zrenjanin". Ez teljesen korrekt, mert Nagybecskereken született, amelyet ma Zrenjaninnak neveznek. Ami utána következik, az ellen tiltakozik Lázár Vilmos, a családja és minden becsületes, tisztességes
94 magyar ember. Amellett történelmi képtelenség, hogy Lázár Vilmos Jugoszláviában született 1815-ben, amikor ilyen állam akkor nem volt. Feleslegesnek érzi az egész zárójeles kifejezést használni, mert ha odateszik, hogy: Jugoszlávia 1815-1849., akkor miért nincs odaírva Török Ignácnál, hogy Gödöllő, Magyarország 1795-1849. A táblát oly módon lehetne korrekté tenni és minden nemzetiségnek megadni a tiszteletet, ha levennék a zárójeles szövegeket, hogy Jugoszlávia, Szlovákia, Románia és akkor senkit nem sértenének meg. Amennyiben ez a tábla így jelenik meg és így kerül felavatásra, akkor történelemhamisítást követnek el, amellett nem udvariasság az idegen népek felé. Ezt másként lehetne nevezni. Dr. Toller László: egy gond van, hogy ezt a hozzászólást Csóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez kellett volna képviselő úrnak eljuttatni, mivel ők készíttették a táblát. Újvári alpolgármester úr reagálni kíván. Dr. Ujvári Jenő: a tábla elkészült, holnapután felavatásra kerülne a mű. Egyébként olvasható a táblán, hogy kik állítják. Az önkormányzat szerepe csupán az engedélyezés volt. A bevezető mondatokat olvasva a táblaállítás gondolatmenete érezhető. Arról van szó, hogy a születési helyek mai polgármesterei koszorúznak, tehát nem az Aradi vértanúknak akar emléket állítani a szöveg, mert hiszen a szobrok már felállításra kerültek, hanem ennek a mai napi gesztusnak, amikor különböző helyekről megjelennek a polgármesterek. Maximum azt lehetne tenni - ez sem kivitelezhető -, hogy az országneveket elhagyják, mert akkor is nyilvánvalóan ugyanarról van szó, mint amiről a bevezető szövegekben. Erre azonban nincs idő. Dr. Toller László: felhívja Galbáts képviselő úr figyelmét - aki ismét szólni kíván -, hogy véleménye felett nem tudnak vitát nyitni ismételten. Ennek nem csak SZMSZ-beli, hanem praktikus akadálya is van, de az első az erősebb. Galbáts András: jelzi, nem fejezte be mondanivalóját, mivel közben a szót átvette alpolgármester úr. Ezt szeretné megtenni. Dr. Toller László: akkor az egész közgyűlés nagyon félreértette a képviselő urat, mert úgy tűnt számukra, mintha pontot tett volna mondanivalója végére. Galbáts András: állítja, hogy nem tett pontot. Dr. Toller László: kéri Galbáts képviselő urat, nagyon röviden fejezze be hozzászólását. Mint már előzetesen közölte, vita erről a témáról nem folytatható. Galbáts András: úgy érzi, talán nem kellene vitázni. A felvetése megoldható, ezzel szerette volna befejezni mondanivalóját. Az országok nevei a tábláról lecsiszolhatók, főként ha az rézlemezből készült, ez könnyen megoldható. A város tekintélyéről, becsületéről van szó. Történelemhamisítást követnének el azon kívül, hogy ezeket a nemzeti hősöket kicsit meggyaláznák.
95 Kéri, a témát a közgyűlés vegye ismételten napirendre, vitassa meg és hozza meg módosító döntését. Dr. Toller László: sajnálattal közli, hogy a képviselő úr ügyrendi javaslatát az SZMSZ-ben foglaltak alapján - nem tudja kezelni, sem szavazásra bocsátani. A napirendi pontot a testület megtárgyalta és arról döntést hozott. Galbáts úr azért kért szót napirend után, hogy a véleményét ismertesse. Az ügy tanulságait kölcsönösen le kell vonni, de a vitát e tárgyban nem lehet újrakezdeni. Hozzáfűzi, hogy a Magyarok Világszövetsége helyett a testület bármennyire is szeretné - nem járhat el. Több téma nem lévén megköszöni a képviselők munkáját és a nyilvános ülést 19.05 órakor bezárja, bejelentve, hogy 5 perc szünet után a testület zárt ülésen folytatja munkáját. K. m. f.
Dr. Papp Judit jegyző
Dr. Toller László polgármester
96 9. sz. melléklet a 461/1999. (09.30.) sz. határozathoz MEGÁLLAPODÁS
amely létrejött egyrészről a Belügyminisztérium, másrészről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, a továbbiakban Önkormányzat között az alábbi helyen, időben és tartalommal: A megállapodás tárgya: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény rendelkezéseinek megfelelő, az új, korszerű okmánycsalád kidolgozásával és bevezetésével kapcsolatos feladatokról szóló 2380/1996. (XII.20.) Korm. határozatban szereplő biztonsági okmányokkal összefüggő hatósági feladatok ellátását biztosító okmányiroda létrehozása és 2000. január 1-jei indulása személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, figyelemmel - a mellékelt - a korszerű okmánycsalád bevezetésével összefüggő egyes intézkedésekről szóló 2231/1999. (IX.8.) Korm. határozatban foglaltakra. Az okmányiroda létrehozása megállapodnak a következőkben:
és
működtetése
érdekében
Felek
1.) Az Önkormányzat a.) 1999. október 15-éig kialakítja a biztonsági okmányok felvételével és kiadásával kapcsolatos, ügyfélfogadással együttjáró államigazgatási feladatok ellátásra alkalmas helyiséget; b.) 1999. október 15-től munkaterületet biztosít az okmányiroda számítástechnikai berendezéseinek telepítéséhez, valamint az adatátviteli hálózat kiépítésével, áthelyezésével kapcsolatos tevékenység zavartalan ellátásához, c.) 1999. december 1-jétől folyamatosan gondoskodik az okmányiroda illetékességi területén várhatóan fellépő okmányigény kielégítéséhez szükséges ügyintézői létszám biztosításáról, d.) az okmányirodában felszerelésre kerülő eszközökön előállított adatok biztonságos és kizárólagos továbbítása (távadatfeldolgozása) érdekében da) hozzájárul, hogy - amennyiben FLEX COM bérelt vonal van kiépítve a TÁKISZ és a Polgármesteri Hivatal között - 2000. január 1-jei hatállyal a távközlési szolgáltatóval
97 létesült előfizetői jogviszonyba jogutódjaként az ORFK HTSZ lépjen, és egyidejűleg lemond a hálózat egyéb, nem okmányirodai célú hasznosításáról; db) tudomásul veszi, hogy - amennyiben ISDN vagy ANALÓG bérelt vonal van kiépítve a TÁKISZ és a Polgármesteri Hivatal között - az okmányirodai adattovábbításra nem megfelelő ISDN vagy ANALÓG bérelt vonalak fenntartási költségének finanszírozását a BM Központi Hivatala 2000. január 1-jei hatállyal megszünteti.
2.) A Belügyminisztérium a.) az 1.) pont a.) alpontjában foglalt - a 2000. január 1-jei induláshoz szükséges - feltételek megvalósításához a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezeti cím terhére 4 millió forint hozzájárulást biztosít az aláírást követő 15 napon belül; b.) az 1.) pont c.) alpontjában foglalt feltételek megvalósításához a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezeti cím terhére 1,5 millió forint/fő/év bérkeretet biztosít 2000. január 1-jei hatállyal; c.) az ORFK Híradástechnikai Szolgálat (a továbbiakban: ORFK HTSZ) közreműködésével a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezeti cím terhére biztosítja az okmányiroda és a TÁKISZ között a szükséges adatátviteli összeköttetést a 2000. január 1-jétől megszűnő - illetőleg az Önkormányzat által nem okmányirodai célú hasznosításra fenntartott jelenlegi ISDN vagy ANALÓG bérelt vonal helyett; d.) az ORFK HTSZ közreműködésével a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezeti cím terhére biztosítja a meglévő FLEX COM bérelt vonal áthelyezését, amennyiben az okmányiroda nem a Polgármesteri Hivatalban kerül kialakításra; e) az okmányirodában felszerelésre kerülő eszközökön előállított adatok biztonságos és kizárólagos továbbítása (távadatfeldolgozása) érdekében 2000. január 1-jétől az ORFK HTSZ mint az előfizetői jogviszony alanya - közreműködésével a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezeti cím terhére biztosítja az adatátviteli bérelt vonal fenntartását; f)
1999. október 15-étől - a BM Központi Hivatala, valamint az Okmányfejlesztő Kht. közreműködésével - folyamatos ütemezésű szállítással a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezeti cím terhére biztosítja az okmányiroda használatába kerülő - a
98 Megállapodás mellékletében infrastruktúra telepítését;
meghatározott
-
informatikai
g) biztosítja a TÁKISZ szakmai közreműködését az okmányirodák kialakításával és működtetésével kapcsolatos helyi informatikai feladatok megvalósításában. Felek jelen megállapodást mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá.
.................................., 1999. szeptember
Belügyminisztérium képviseletében:
Önkormányzat képviseletében:
.................................... Dr. Eiselt György informatikai és távközlési miniszteri biztos
..................................... Dr. Toller László polgármester
