40.145-22/2007.
JEGYZŐKÖNYV
Készült Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2007. december 20-ai rendkívüli üléséről. Jelen vannak:
Képviselők, jegyző, aljegyző és a meghívott vendégek
Dr. Fodor Tamás polgármester: Köszöntöm a közgyűlés jelenlévő tagjait és vendégeinket, megállapítom, hogy a közgyűlés határozatképes, a 26 képviselőből 17 van jelen. A napirendre a meghívó alapján teszek javaslatot. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 17 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a napirendet elfogadta és meghozta a következő határozatot: 378/2007. (XII. 20.) Kgy. 1.
Határozat:
Ünnepélyes határozat elfogadása a schengeni határok megszűnése alkalmából
1. napirendi pont: Ünnepélyes határozat elfogadása a schengeni határok megszűnése alkalmából Dr. Fodor Tamás polgármester: Tisztelettel köszöntöm a körünkben megjelent Othmar Karas urat, aki Ausztria Európa Parlamenti képviselője, dr. Szájer József urat, hazánk EU Parlamenti képviselőjét és Firtl Mátyás urat, országgyűlési képviselőnket.
2004. május 1-jén Közép-Európa történelmi fejlődésének a mérföldköveként Magyarország, Lengyelországgal, Szlovákiával és Szlovéniával közösen csatlakozott az Európai Unióhoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában Magyarország nem nyerte el azonnal az ún. „schengeni tagságot”, nem került sor a határellenőrzés megszüntetésére az EU tagállamai és Magyarország közötti belső határszakaszokon. 2007. november 15-én az Európai Parlament jóváhagyta Magyarország és nyolc másik állam csatlakozását a schengeni övezethez. Így 2007. december 21-től megszűnik az állandó határellenőrzés a magyar-osztrák határon. Ezzel a lépéssel a térségünkben közel egy évszázados, konfliktusokkal sújtott határok szűnnek meg. Sopron és a környező, a határ másik oldalán található települések számára 2007. december 21-től lehetővé válik a határellenőrzéstől mentes szabad átjárás. A határsorompó eltűnésével, még szorosabbra fűzhetők a kapcsolatok a határ két oldalán élő állampolgárok között. A történelemből közismert, hogy Sopron városa körül már a 11. században kialakult közigazgatási szervezet, az egykori vármegye, amely összekötötte és meghatározta az itt élő emberek mindennapi tevékenységét. Ezt a több évszázadon keresztül jól működő és szervesen fejlődő egységet, először 1921-ben szakította szét a történelem. Majd egy negyedszázad múlva, a jaltai békerendszer nemcsak a várost és közvetlen környezetét, hanem Nyugat-Európát és Közép-Európát is hosszú időre elválasztotta egymástól. Mint azt Winston Churchill brit miniszterelnök 1946. március 5-én az azóta híressé vált fultoni beszédében kijelentette: „...A Balti-tenger mellett fekvő Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedik le Európára.” Churchill a Lübeck-Trieszt-Korfu vonalat jelölte meg Európa választóvonalaként, azt állítva, hogy attól keletre olyan társadalmi átalakulások következhetnek be, amelyre ők többé nem lehetnek majd befolyással. Churchillnek ez a jóslata hosszú időre beigazolódott, és csak az 1990-es éveket követően dőlt meg. A vasfüggöny kialakítása 1949-ben az illegális határátlépések megakadályozására kezdődött. Az akkori technikai színvonalon drótkerítéseket és aknazárakat hoztak létre. Ezek felszedésére 1955-56. években került sor. A forradalom leverése után azonban kormányhatározat rendelte el az újra telepítést. 1965-től megszűnt az aknazár, de helyette elektronikus jelzőrendszert alakítottak ki. Ez az állapot tartott 1989. nyaráig, amikor is Alois Mock és Horn Gyula közösen átvágta a vasfüggönyt jelképező drótkerítést. Emlékeznünk kell a négy évtizedig fennállt zár áldozataira, akik életükkel vagy szabadságukkal fizettek a határátlépési kísérletért. A vasfüggöny megszületése után létrejött a bipoláris világrend. Ezáltal, Közép- és Kelet-Európa közel fél évszázadra a Szovjetunió megszállása alá került. A vasfüggöny ez időtől kezdve évtizedeken át, töltötte be azt a szerepet, amit a Szovjetunió vezetője, Sztálin szánt neki: az ún. szocialista tábor országainak hermetikus elzárását Európától szárazföldön, levegőben, vízen és az éterben. A fizikai korlátozás egyik fajtája volt a nyugati határunk mentén létrehozott műszaki zár- és erődrendszer kiépítése és fenntartása. 2
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc, majd az 1968-as prágai tavasz, illetve az 1980-as évekbeli lengyelországi események által indulnak el azok a folyamatok, amelyek a kommunizmus végső összeomlásához vezetnek Európában. Az 1989-ben megindult közép-keleteurópai forradalmi hullám a Szovjetuniót megfosztotta korábbi hatalmi zónájától. A bipoláris világ összeroppant és megnyílt az esélye Európa újraegyesítésének. Az újraegyesülő Európa jelképévé vált a berlini fal ledöntése, illetve az azt megelőző Páneurópai Piknik és a sopronpusztai határáttörés (1989. augusztus 19.). Másnap elhangzott, először, hogy „…augusztus 19-én Sopronpusztán történelmet írtak.” Később 1990-ben, Helmut Kohl szövetségi kancellár a két Németország egyesítésének ünnepségén kijelentette: "Ne feledjük, hogy a Brandenburgi Kapu alatti föld magyar föld! A Berlini Fal lebontása Magyarországon kezdődött, a német újraegyesítés felé az első lépés a Páneurópai Pikniken történt." A berlini fal ledöntése és a Páneurópai Piknik szimbolikusan is pontot tett a jaltai világrend végére. Az 1989-es események történelmi lehetőséget adtak az Európai Unió későbbi bővítésére. Az Európai Közösség gyorsan kiépítette diplomáciai kapcsolatait a közép- és kelet-európai államokkal. Magyarország már 1988-ban felvette a diplomáciai kapcsolatokat az Európai Közösséggel. 2004. május 1-jén az ötödik bővítés keretében Magyar Köztársaság az Európai Unió tagállama lett, jogilag is része lett a modern, új Európának. A Magyar Köztársaság a csatlakozási tárgyalásokon a Bel- és Igazságügyi Együttműködés fejezeten belül tárgyalt a schengeni együttműködésről és a vonatkozó joganyag átvételéről. Az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában Magyarország még nem nyerte el azonnal a teljes „schengeni tagságot”, ahhoz még bizonyos uniós követelményeknek eleget kellett tennie. Majd 2007. november 15-én az Európai Parlament jóváhagyta Magyarország és nyolc másik állam csatlakozását a schengeni rendszerhez. A döntés következtében 2007. december 21-től megszűnik az állandó határellenőrzés magyar-osztrák, a magyar-szlovén és a magyar-szlovák határon, ami azonban azzal jár, hogy a határtól akár 30 km távolságra is találkozhatunk fokozott rendőri ellenőrzéssel. A mellékelt javaslattal szeretnénk ünnepélyes formában is kifejezésre juttatni, hogy a schengeni övezethez történő csatlakozásunk elősegíti, a határ mellett élők szabad mozgását, illetve az emberi lelkekben felépült vasfüggöny teljes lebontását, ezért kérjük a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatot. Kóczán Zoltán képviselő: A Páneurópai Piknik egyik szervezőjeként néhány gondolatot szeretnék megosztani Önökkel. Azóta többen megkérdezték már, hogy egy maroknyi csapat, hogyan tudott ilyen világraszóló eseményt megszervezni. Be kell vallanom, nem volt ilyen tervünk, egyszerűen jól akartuk érezni magunkat a lebontott vasfüggöny helyén, akár a magyar, akár az osztrák oldalon laktunk. Az, hogy az újságok címlapjára került annak a napnak a történése, az nem nekünk, hanem azoknak az NDK-s állampolgároknak 3
volt köszönhető, akik áttörték a kaput. Köszönet azoknak a határőröknek, akik emberi módon, kulturáltan vették tudomásul a történéseket. Az, hogy nem lett vérfürdő, nekik köszönhető. Akkor úgy gondoltuk, hogy eltűntek a határok és Európa szabad lett. Ez azonban nem akkor, hanem most, napjainkban válik valóra. Nagy Tamás képviselő: Csatlakoznék előttem szóló képviselőtársam öröméhez, de egy dolgot még szeretnék megemlíteni. Szeretném felidézni azt, hogy a Páneurópai Piknik ötlete a debreceni MDF Szervezet kezdeményezése volt, őket is köszönet illeti. A mi gyerekkorunk még a vasfüggöny idejére tehető, én tizenévesként mehettem először a Fertő-tóra és huszonévesként indulhattam viszonylag szabadon nyugat felé. Köszönjük az Európai Uniónak és képviselőinek, hogy visszatérhettünk Európába. Abdai Géza alpolgármester: Személyes, közel húsz éves emlékemet szeretném felidézni. A rendszerváltás előtti években a „zöld-mozgalom” adott lehetőséget a szabadabb vélemény-nyilvánításra, az összejövetelek szervezésére. Ezekre a rendezvényekre főleg az Egyetemi Ifjúsági Házban került sor, ahol természetesen nemcsak a másként gondolkodók voltak jelen. Néhány főszervezőt külön is meg kell említenünk, elsősorban néhai dr. Árvai Györgyöt, Komlós Andort, dr. Őrs Félixet. Egyik rendezvényünkre meghívtuk a város akkori országgyűlési képviselőjét, aki saját munkájának legnagyobb eredményeként a soproni határátkelőhely bővítését említette. Erre a kijelentésére többen felhördültek és azt állították, hogy a határátkelőket nem megépíteni, hanem lebontani kellene. Ezt az akkori képviselőasszony nem értette. Most, húsz év után jutottunk el odáig, hogy a határátkelőket valóban lebontják és nem szükséges útlevelet váltani. Emlékeznünk kell ezekben az ünnepélyes pillanatokban a több évtized áldozataira, és azokra a másként gondolkozókra, akik a Páneurópai Pikniken kívül pl. az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is részt vettek, elősegítve a változásokat. Dr. Szájer József EU képviselő: Valóban történelmi esemény volt a Páneurópai Piknik, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy a lakat egy nap múlva visszakerült a kapura és igazán csak most, húsz évvel később nyílik meg az országok közötti szabad átjárás. Az Európai Parlamentben több alkalommal is elmondtam, hogy én egy olyan városból származom, amelyet hosszú évtizedeken keresztül egy vasfüggöny választott el saját közvetlen környezetétől és Ausztriától. Többször is bevittem és megmutattam azt a vasfüggönydarabot, amely lehetetlenné tette a szabadság gyakorlását Európában. A schengeni rendszernek a bevezetésével ennek az utolsó maradványait 4
számoljuk fel. Sopron, a szabadság és a hűség városa történelmet írt egy olyan korban, amelynek tanúiként nagyon sokan itt vagyunk ma. Vagyunk sokan olyanok, akik értjük, hogy mit jelent az Sz-100-as (határsávengedély) a „v.e.sz.”-esek., azaz a vasúti ellenőrző szolgálatosok, „a műszaki zár”, „az elektromos jelzőrendszer”, ,,a vasfüggöny” mind egyet jelentett: Egy olyan rendszert, amely egyik legembertelenebb eszközként a szabad mozgásban korlátozta az embereket. A „vasfüggöny” szellemi korlátokat is épített, azon kívüli, hogy elválasztotta a szomszédos népeket. A mai fiataloknak a határ már csak annyit jelent, hogy új ország kezdődik. Most ez a határ, a mai nappal új értelmet is nyer. Megerősít abban a hitben, hogy a szabadság nem vehető el, még ha ideig-óráig korlátozható is. Még ha a korlátozás idejét a történelem időmértékével is kell mérni, akkor is eljön az a pillanat, amikor a szabadság jogot kér magának. Ne hagyjuk örömünket elrontani, nagy nap a mai mindannyiunk életében. Firtl Mátyás országgyűlési képviselő: Gratulálok Sopron városának és köszönöm, hogy méltóképpen ünnepli ezt a jeles napot. A város a régió központja lehet és természetes húzóereje a környéknek. A határok önkényes megváltoztatása előtt NyugatMagyarországot 180 út kötötte össze a szomszédos Ausztriával. A schengeni térséghez való tartozás azt jelenti, hogy a történelmi örökség ellenére újból feléleszthető az a kapcsolat, amely a határ két oldalát köti össze. Ezért mindkét oldal érdeke, hogy, minél több határon átvezető út átjárhatóvá váljon. Ezt különösen fontosnak tartom a valamikori Sopron Vármegyében, hogy Sopron visszanyerje azt őt megillető szerepét. Erre predesztinálja történelmi múltja, földrajzi elhelyezkedése, az, hogy egyetemi központ és iskolaváros, kulturális központ, logisztikai központ, ipari és innovációs környezete révén korszerű, környezetbarát ipari központ. A schengeni övezethez való csatlakozásával együtt ezekkel az adottságokkal a jövő minden lehetősége nyitva áll a város és térsége előtt.
Dr. Fodor Tamás polgármester: Ügyrendi szavazásra teszem fel, hogy a közgyűlés megadja-e a szót Othmar Karas EU parlamenti képviselő számára. Kérem, szavazzunk az ügyrendi javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 17 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal az ügyrendi javaslatot elfogadta. Othmar Karas EU képviselő: 5
Először is szeretném köszönteni az összes jelenlévőt és köszönetemet kifejezni azért, hogy ezen a szép ünnepen Önökkel lehetek. Mióta Szájer úrral ismerjük egymást, közöttünk a határ már régen megszűnt. Az előttünk lévő adventi gyertyák az elmúlt hetek európai történéseik is jelképezhetik. December 12-én aláírták az alapjogok szerződését, december 13-án a lisszaboni egyezményt írták alá az Európai Parlamentben, mely lehetővé teszi, hogy az unió cselekvőképesebb legyen. A mai éjszakán – a határok lebontása miatt is – éghet a harmadik gyertya. Néhány nap múlva az utolsó gyertyát is meggyújtjuk, ezzel ünnepelve a békét és megváltást. A béke a másik ember tisztelete nélkül nem létezhet. A mai nap a szabadság és az öröm napja is egyben. Néhány napja a 95 éves dr. Habsburg Ottóval beszélgettünk a Páneurópai Piknikről és felmerült, hogy talán nem véletlen, hogy Ausztria 1989-ben adta be csatlakozási kérelmét az EU-hoz. Ma nem csak a magyar-osztrák, hanem az osztrák-szlovák és osztrák-szlovén határok lebontására is sor kerül. A régi képeken Alois Mock és Horn Gyula külügyminiszterek közösen vágták át a drótkerítést, ma a két ország belügyminisztere volt jelen a határnyitásnál. A mai napon, amikor belső határokká válnak a korábban elválasztó vonalak, a biztonságról is beszélni kell. Tudjuk, hogy a szabadság megteremti a biztonságot is. Az Európai Unió – fennállásának 50. évfordulóján – magának adta a legnagyobb ajándékot ezzel az ünneppel. Örülök, hogy Önökkel lehetek és áldott karácsonyt kívánok mindenkinek! Dr. Fodor Tamás polgármester: Köszönöm vendégeink szavait és hogy megtisztelték ezt a történelmi pillanatot valamint a mai rendezvényeinket. Kérem, szavazzunk a határozati javaslatról. Megállapítom, hogy a szavazás megkezdésekor 17 képviselő van jelen. A döntéshez minősített többség szükséges. A Közgyűlés 17 igen egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta és meghozta a következő határozatot: 379/2007. (XII. 20.) Kgy.
Határozat:
Sopron Megyei Jogú Város Közgyűlése – felidézve Európa népeinek elhatározását, hogy egymással mind szorosabb egységre lépve egy közös jövő megteremtésére törekednek – ünnepélyesen megemlékezik arról, hogy Magyarország 2007. december 21-én csatlakozik az ún. schengeni övezethez, és ezáltal lehetővé válik a határ mellett élők szabad mozgása,
6
illetve Európa újraegyesítési folyamata ezzel a mi térségünkben is lezárult. Felelős: Határidő:
dr. Fodor Tamás polgármester azonnal
Dr. Fodor Tamás polgármester: Köszönöm a részvételt, a rendkívüli ülést bezárom.
K.m.f.
Dr. Fodor Tamás polgármester
Dr. Dobos József jegyző
7
