JEGYZŐK ÖNYV Készült a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2008. augusztus 8-i rendkívüli üléséről
2
JEGYZŐKÖNYV Készült: üléséről.
a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2008. augusztus 8-i rendkívüli
Az ülés helye: a Megyeháza Díszterme. Jelen vannak: Barcza Gábor, Boldog István, Bóta Mizsei Ilona, Búsi Lajos, Dobos László, Fejér Andor, Földváriné Greiz Ágnes, Dr. Juhász Enikő, Kiss János, Kovács Sándor, Krokavecz László, Molnár Imre, Rózsa Lajos, Sági István, Sebestyén Ferenc, Szabó László, Szádvári Gábor, Szűcs Lajos, Vadas Sándor, Vida Tamás, Dr. Wirth István, Buzás Sándor, Gulyás Adrienn, Dr. Jernei Zoltán, Kántorné Bíró Emília, Katona József, Molnár Péter, Rédai János, Szabó Zsigmond, Tokajiné Demecs Katalin, Tokár István, Urbán Csaba, Zachar Ferenc, és Bordás Imre, a Közgyűlés tagjai. Bejelentéssel távol: Balogh Béla, Dr. Czuczi Mihály, Dr. Magyar Levente, és Petronyák László a Közgyűlés tagjai. Bejelentés nélkül távol: Szórád Róbert és Elek Sándor, a Közgyűlés tagjai. Dr. Baranyi Imre megyei aljegyző, Dr. Tiborcz Attila ügyvéd, az Önkormányzati Hivatal irodavezetői, közigazgatási szervek megyei vezetői, a sajtó képviselői, meghívottak. Fejér Andor köszönti a Megyei Közgyűlés tagjait, az ülésen megjelenteket, a meghívott szervezetek képviselőit, a Közgyűlés valamennyi résztvevőjét. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a Megyei Közgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. A munka törvényes feltételei biztosítottak, a Közgyűlés ülését megnyitja. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a Farkas András Andor közgyűlési tag halála miatt megüresedett képviselői helyre a FIDESZ-MPSZ és a Kereszténydemokrata Néppárt, mint jelölő szervezet a lista 21. helyén szereplő Bóta Mizsei Ilonát jelölte. A Területi Választási Bizottság megállapította, hogy a jelölés törvényes és a Bizottság elnöke Dr. Séllei Imre átadja a megbízólevelet Bóta Mizsei Ilonának. Bóta Mizsei Ilona átveszi a megbízólevet és leteszi az esküt. Fejér Andor gratulál a Közgyűlés új képviselőjének, munkájához sok sikert kíván. Indítványozza, hogy a meghívóban jelzett napirendi pontot tárgyalja meg a Közgyűlés. Ezt követően a Közgyűlés a napirendi javaslatot 21 igen és 12 nem szavazattal a következők szerint fogadja el:
3
Az ülés napirendje a következő: Előterjesztés a Hajlék Kft. „fa” anyagköltséggel kapcsolatos bírósági ítélet tárgyában Előadó: Fejér Andor, a Megyei Közgyűlés elnöke Tokajiné Demecs Katalin még a megtárgyalandó napirendi pont elfogadása, a szavazás megkezdése előtt kívánt szólni, de nem volt rá lehetősége. Azt indítványozza, hogy a Közgyűlés vegye le napirendjéről az előterjesztést, ugyanis semmi nem indokolja azt, hogy ezt a témát a Közgyűlésnek kelljen tárgyalnia. Az SZMSZ elnöki hatáskörbe utalja a peres ügyek képviseletét, a költségvetést nem érinti, arról a későbbiekben fog dönteni a testület, véleménye szerint ez az elnöki hatáskör elvonása. Kéri az előterjesztés napirendről történő levételét. Fejér Andor felhívja a figyelmet, hogy a napirendi javaslat elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül dönt. Interpelláció, kérdés nem hangzik el. NAPIREND: Előterjesztés a Hajlék Kft. „fa” anyagköltséggel kapcsolatos bírósági ítélet tárgyában Előadó: Fejér Andor, a Megyei Közgyűlés elnöke Fejér Andor szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az előzetes egyeztetés alapján az ideiglenes bizottság elnökének Dobos Lászlót, tagjainak: Dr. Jernei Zoltánt, Buzás Sándort, Szűcs Lajost és Szádvári Gábort javasolja. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy az előterjesztést és a személyi javaslatokat az Ügyrendi Bizottság megtárgyalta és elfogadta. Tájékoztat arról, hogy 9 óra 1 perckor érkezett telefaxon egy nyilatkozat a felszámoló képviselőjétől Dr. Vincze Gyula ügyvéd úrtól, amely a következőket tartalmazza: Varga Piroska felszámolóbiztos, a Hajlék Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. „fa” képviseletében kijelenti, hogy az esetben, ha a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat megfizeti a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 8.G.20.143/2006/28. szám alatti ítéletében meghatározott 19.356.688,- Ft-ot, valamint az ítéletben meghatározott ügyvédi munkadíjat, további késedelmi kamatigényt nem támasztanak a Megyei Önkormányzattal szemben. (A nyilatkozat másolata a jegyzőkönyv mellékletét képezi.) Kéri, hogy ennek megfelelően az előterjesztésből a 7.661.350 Ft kamatot leszámítva tárgyalja azt a Közgyűlés. Zachar Ferenc érdeklődik, hogy az előterjesztő az SZMSZ 56. §-ának melyik pontjára és melyik bekezdésére hivatkozva tartja indokoltnak a bizottság létrehozását. Megállapítja, hogy a határozati javaslat első pontja azt fogalmazza meg, hogy nem nyújt be a Megyei Közgyűlés fellebbezést, az előterjesztésben pedig az van megfogalmazva, hogy a Bíróság által értékelt ügyiratokon kívül további dokumentum nem áll rendelkezésre, akkor az a kérdése, hogy mit fog vizsgálni a létrehozandó bizottság.
4
Tokajiné Demecs Katalin érdeklődik, hogy a Megyei Önkormányzat az I. fokú ítélettel szemben miért nem nyújt be fellebbezést. Az önkormányzatok általános gyakorlata az, hogy az I. fokú ítélet ellen fellebbezést nyújtanak be, meglepőnek tartja azt az álláspontot, hogy nem viszik II.-fokra az ügyet. Katona József az előterjesztésben az szerepel, hogy a Megyei Önkormányzat nem nyújt be az ítélet ellen fellebbezést, és a határozati javaslat első pontja is ezt mondja ki. Arra kíváncsi, hogy ha ez az elnök úr hatásköre, akkor erről miért kell határozatot hozni a Közgyűlésnek. Ha pedig erről a hatásköréről le kíván mondani az elnök úr és át kívánja adni a Közgyűlésnek, akkor miért fogalmazott az előterjesztésben úgy, hogy nem nyújt be fellebbezést. Tokár István az aljegyző felé teszi fel a kérdést, hogy az SZMSZ mely pontjai alapján ítélte meg úgy, hogy ezt a napirendi pontot rendkívüli ülésen kell megtárgyalni. A fellebbezés kérdésében a döntés a Közgyűlés elnökét illeti meg, a költségvetési előirányzat módosítása során pedig lesz alkalom eldönteni, hogy milyen forrásból rendezi a kifizetést az önkormányzat – erre a III. negyedév lezárását követően kerülhet sor. Szintén nem érti, hogy az SZMSZ mely pontja indokolja a bizottság létrehozását, ha az önkormányzat nem nyújt be fellebbezést, tehát elvágja az utolsó szálat, amibe még kapaszkodni lehetne. Megállapítja, hogy a Közgyűlés elnöke viseli a döntés kockázatát, s biztosít arról, hogy a döntést a Közgyűlés képviselői természetesen tiszteletben tartják. Azt kérdezi az aljegyzőtől, hogy miért nem figyelmeztette az elnök urat a rendkívüli ülés összehívásának indokolatlanságára, esetleg megtörtént-e ez a figyelemfelhívás. Buzás Sándor emlékeztet arra, hogy az előterjesztésben szereplő események idején a Közgyűlés Pénzügyi Bizottságának elnöke Fejér Andor volt. A Pénzügyi Bizottság annak idején részletesen tárgyalta ezt az ügyet, amellyel kapcsolatban érdeklődik, hogy vizsgálták-e ennek az elszámolásnak a helyességét, törvényességét. Dr. Baranyi Imre aljegyző Tokár István kérdésére adott válaszában elmondja, hogy a rendkívüli közgyűlés összehívásának és a téma napirendre tűzésének vannak eljárási és tartalmi indokai. Az eljárási indokok között említi az SZMSZ 12. § (3) bekezdését, amely rendelkezik arról, hogy a Közgyűlés elnöke összehívhatja a rendkívüli ülést, az SZMSZ 22. § (1) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a Közgyűlés elnöke tesz javaslatot az ülés napirendjére, amelyről a Közgyűlés vita nélkül határoz. Ez a Közgyűlés hatáskörébe tartozó bármely ügy lehet, ebben a tárgyban is van tehát lehetőség rendkívüli ülés összehívására. A tartalmi indokok közül megemlíti, hogy a bírósági ítélet alapján a Megyei Önkormányzat számára olyan fizetési kötelezettség keletkezett, amelynek a költségvetésben nincs meg jelenleg a forrása, tehát szükséges, hogy a Közgyűlés adjon felhatalmazást, hogy a fizetési kötelezettséget miből fizessék meg, honnan lehet erre forrást biztosítani. A javaslat szerint ezt a hiány mértékének növelésével biztosítja a Közgyűlés. A határozati javaslat tartalmazza az ideiglenes bizottság felállítását. Erről csak a Közgyűlés dönthet. Elmondja, hogy az SZMSZ 56. §-a szabályozza az ideiglenes bizottság létrehozását. Nem ad tételes felsorolást, csak különösen indokolt eseteket sorol fel, amelyek között szerepelnek az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos döntések is. Fejér Andor válaszol a feltett kérdésekre. Azzal kapcsolatban, hogy miért nem nyújt be fellebbezést a Megyei Önkormányzat, elmondja, hogy azért hívta össze a Közgyűlést, hogy
5
amennyiben itt olyan, még ismeretlen tények kerülnek napvilágra, amelyek meggyőzőek a fellebbezés szempontjából, akkor ezen az ülésen még a fellebbezés mellett is lehet dönteni. Nehezen tudja elképzelni, hogy lesz egy az eddigiektől eltérő nyilatkozat, amely megváltoztatná a Bíróság véleményét és a Megyei Önkormányzat javára fordítaná a döntést. Az ülés előtti bizottsági ülésen lehetőséget kapott Dr. Tiborcz Attila, hogy elmondja az ítélettel kapcsolatos véleményét, aki úgy nyilatkozott, hogy ez egy olyan kusza ügy, amelyben egy személy nem vállalhatja a felelősséget annak kimondásában, hogy fellebbeznek, vagy sem. Felhívja a figyelmet arra, hogy a fellebbezés további súlyos milliókkal terhelheti a Megyei Önkormányzat számláját, ezért komolyan megfontolásra ajánlja, hogy érdemes-e fellebbezni. Egy újabb – akár egy évig is elhúzódó per esetében – a 15 %-os kamatfizetési kötelezettség illetve az újabb ügyvédi és perköltségek komoly tételt jelentenének a Megyei Önkormányzat számára. Kijelenti, hogy ha valaki felvállalja azt a politikai és pénzügyi felelősséget, amely a fellebbezés következtében rá hárul - abban is partner, hogy a döntés előtt tartson a Közgyűlés szünetet és még egyszer gondolják át a döntés felelősségét. Személyes indoka a közgyűlési tárgyalást illetően, hogy kb. másfél évvel ezelőtt elhangzott a Közgyűlés ülésén, hogy szerencsés lenne, ha lemondana, mert egy szerződést 150.000 Ft-tal csökkentett, és az önkényes eljárás volt. Ha egy 150.000 Ft-os szerződés-csökkentés kapcsán ilyen vádak hangzottak el, akkor úgy gondolja, hogy nem kell meglepődni, hogy egy 28 millió Ft-os tételt érintően a Közgyűlés döntését kéri, még akkor is, ha az elhangzottak szerint a testület tiszteletben tartja az elnök döntését. Hogy PB-elnökként milyen szerepe volt az ügy kivizsgálásában arra vonatkozóan elmondja, hogy a Hivatalban mind a mai napig nem találhatóak meg teljes körűen ezek a dokumentumok, és annakidején nem is a Pénzügyi Bizottság foglalkozott ezzel, hanem Ő és Szádvári Gábor képviselők, hiszen a testület többsége nem engedélyezte a Pénzügyi Bizottságnak, hogy ezt a témát tárgyalja. Egyéni képviselőként a fellelhető dokumentumokat átnézték, észrevételeiket megtették, felhívták a figyelmet arra, hogy számos törvénytelen, előkészítetlen döntés született, amelyek később visszaüthetnek az önkormányzat számára. Ez akkor sem rosszindulatú megállapítás volt, és most sem kell hátsó szándékot keresni, tisztázni kell azt a folyamatot, amely hibás volt. Számos dokumentum született az eljárás során, amelyek nem mentek át a törvényességi ellenőrzésen, nincs rajtuk a Hivatal tisztségviselőjének szignója, véleménye szerint ezeket a hibákat nem szabad még egyszer elkövetni. Emlékeztet arra, hogy a ciklusváltást követően eltelt másfél évben nem foglalkoztak ezzel a témával, mert már a bíróság hatásköre volt, nem akartak és nem akarnak most sem politikai színezetet adni a kérdésnek, azt viszont látni kell, hogy a megfelelő következtetéseket le kell vonni. Ez a magyarázata az ideiglenes bizottság létrehozásának, ezért kértek személyi javaslatot is a bizottsági elnök és tagok kilétére, amely javaslatot meg is köszön. Ez a bizottság meg fogja állapítani – amennyiben a dokumentumok fellelhetőek -, hogy milyen szabálytalanságok vezettek oda, hogy a kellően nem előkészített döntés-sorozat egy 20 milliós nagyságrendű kötelezettséget ró a Megyei Önkormányzatra. Buzás Sándor utal a pénzügyi bizottságok hatáskörére, jogkörére, amely jogszabály által szabályozott. Megállapítja, hogy annak idején a Közgyűlés többsége törvénytelenül döntött, amikor leszavazta, hogy ezzel a kérdéssel a Pénzügyi Bizottság foglalkozzon. A Közgyűlésnek ilyen hatásköre nincs, ilyen nem volt, az erre vonatkozó válasz nem elfogadható.
6
Tokár István véleménye szerint az aljegyző által adott válaszok igen gyenge lábakon állnak, úgy gondolja, hogy nem volt meg a kellő akarat, vagy erő, hogy a rendkívüli ülés indokolatlanságáról meggyőzze az illetékeseket. Az előterjesztés nem szól arról, hogy ez a követelés - amelyet a felszámoló benyújtott eredetileg nem ennyi volt, nem is a 19 millió leltár szerinti anyagmennyiségre tért ki, hanem arra a 63 millió Ft-os számlára, amely a felmérést követően az elvégzett munkával nem volt arányban, amelyet a Kincstár részére visszautaltatott és amelyet nem engedett kifizetni. Először a felszámoló ezt a 63 millió Ft-ot kívánta megszerezni, de a szakértői felülvizsgálat után elállt ettől a keresettől, mert világossá vált számára, hogy jogos volt a 63 millió Ft visszatartása, és a Kincstár részére történő visszafizetése. Félreérthetőnek tartja az előterjesztés indoklásában, hogy a Megyei Önkormányzat nem számolt el. Kijelenti, hogy a Megyei Önkormányzat a Magyar Állam felé teljes egészében elszámolt, a beruházáshoz rendelkezésre álló forrásokat egyetlen fillérrel sem lépte túl. Megállapítja, hogy a beruházás kapcsán közreműködő Mazug Imre közel egy milliárd Ft-os a Megyei Önkormányzatnak és másoknak okozott - károkkal a téma szempontjából háttérben marad, miközben itt tizen-egynehány millió Ft-os károkkal próbálnak meg másokat befeketíteni, és a sajtót is csak ez érdekli. Elmondja, hogy Mazug Imre abban az időszakban két hónapig bújkált előle, a telefont sem vette fel, az építésvezetője pedig nem volt hajlandó a közös megegyezésre. A jelen lévő ügyvéd bizonyíthatja, hogy a megállapodás arról szólt, hogy fel kell mérni az elvégzett munkát, a munkahelyen található anyagokat, ezeket össze kell vetni a kifizetett összeggel és az esetleges követelések kifizetése után a munkaterületet átveszi a Megyei Önkormányzat. Természetesnek vették, hogy az ott lévő anyag az el nem végzett munka ellenértékeként a Megyei Önkormányzatot illeti. Elmondja, hogy a leltárt a külső megbízó, a cég emberei és a műszaki ellenőr végezte el, az építésvezető is jelen volt és alá is írta a dokumentumot. Arról nem tehet, hogy a dokumentumra azt írták, hogy leltár, abban nem vett részt. Jóindulatát feltételezve, kicsit megkérdőjelezi a bírónő építőiparban való szakmai hozzáértését, aki elfogadta a főkönyvelőnek azt az állítását, hogy utólag vételezte be az anyagot, miközben egy anyagot a számla alapján kell beárazni. A főkönyvelő képtelen állításokkal billentette át a másik oldalra a követelést, amelyek elfogadhatatlanok voltak. Jóindulatú lévén elhiszi, hogy a jelen vezetés most nem akar ebből politikai ügyet csinálni. Elgondolkodtatónak tartja azonban és sajnos nem először fordul elő, hogy a Bíróság I. fokú – még nem jogerős - ítéletének megszületése után, egy folyamatban lévő ügyről a sajtó, a jogerőre emelkedés előtt több alkalommal a nyilvánosság elé lép, azt hangulatkeltésnek, a minimális sajtó-etika átlépésének tekinti.A sajtónyilatkozatok terén körültekintőbbnek kellett volna eljárni. A körültekintőbb eljárásra évekkel ezelőtti példát említ, amikor a 1998-2000. között egy igazgatót a jelenlegi vezetés fegyelmileg elbocsátott, s mivel eljárási hibát vétett a fegyelmi során, 22 milliójába került a Megyei Önkormányzatnak. Ezt annak idején úgy oldották meg, hogy amikor következett a költségvetés, az előirányzat módosítása, akkor rendezte azt a Közgyűlés. Akkor nem csináltak ebből hangulatot, tudomásul vették, hogy a bíróság ebben nagyot tévedett. Gondosabban kellett volna eljárni a Közgyűlésnek ezelőtt hónapokkal is, amikor összevonta Jászapáti két intézményét és a volt kollégiumot átadta a Fehér Akácnak. Ezt követően a
7
Megyei Területfejlesztési Tanács 40 millió Ft visszafizetésére akarta kötelezni a Megyei Önkormányzatot, s Ő javasolta, hogy ezt a szavazást halasszák el, ezzel megakadályozta, hogy 40 milliót vissza kelljen fizetni a Megyei Önkormányzatnak. Az is gondosabb eljárást igényelt volna, de ha hibás döntés született, tudomásul kell venni és nem kell a bajt tetőzni, hanem enyhíteni kell. Örül annak, hogy a felszámoló a kamatok visszafizetésétől eltekintett, a maga részéről komolyan gondolja, hogy az elnöki döntést tiszteletben kell tartani. Visszautal arra, hogy az elnök úr hozzászólásában említett 150 ezer forintos - konyhával kapcsolatos szerződésmódosítás esetében a Közgyűlés határozta meg a szerződés tartalmát, annak lett volna joga megváltoztatni is. Az újságcikkel kapcsolatban megállapítja, hogy két per van folyamatban a jászapáti beruházással összefüggésben, de ezek összemosását sem tartja etikusnak, előrevetítve, hogy a másikat is el fogja veszíteni a Megyei Önkormányzat – ezt is károkozásnak tartja a sajtó részéről. Mindezeket a tényeket figyelmébe ajánlja a Közgyűlésnek és a majd összeálló bizottságnak. Véleménye szerint módosítani kell ebben az esetben a Megyei Önkormányzat keresetét és a 19 millió Ft-tal meg kell emelni a hitelezői igényt, mert az megilleti a Megyei Önkormányzatot, az el nem végzett munkát takart. Nagyon nehéznek tartja így utólag is egy egymilliárdos beruházásnál megállapítani tételes felülvizsgálat nélkül, hogy az elvégzett munka állása 51 vagy 53 %-os arányú. Egy ekkora tévedést az elvégzett munkát illetően egy ilyen nagy beruházásnál, a 12 szakasz-számlát tekintve elenyészőnek tart, nem pedig szándékosságnak a számlát leigazolók részéről. Fejér Andor a sajtóval kapcsolatos felvetéssel kapcsolatban elmondja, hogy semmi köze nincs ahhoz, hogy a sajtó mikor és mivel foglalkozik, a teremben van az újságíró, aki az említett cikket írta, vele kell személyesen egyeztetni a témában. Az újságíró meg tudja erősíteni, vagy cáfolni, hogy a Megyei Önkormányzatnak milyen szerepe volt a cikk időzítésével kapcsolatban. Kéri a képviselőket, hogy az öt perces hozzászólási időt tartsák be. Szádvári Gábor pontosításként elmondja, hogy az előző ciklusban 7 fős volt a Pénzügyi Bizottság és a bizottsági ülésen vetették fel a beruházással kapcsolatos vizsgálatot, amelyet a Bizottság többsége nem fogadott el. Ketten, mint képviselők kérték ezt követően az iratbetekintést. Ellent mond Tokár úrnak, hiszen az iratbetekintés alkalmával megtalálták azt a levelet, amelyen mint akkori elnök utasította a bonyolítót, a NOX 2000 Rt-t, hogy – bár nem tart ott a részteljesítés, ahol kellene – igazolja le, hogy a részteljesítést ki lehessen fizetni. Erre a 13. részszámlára hívták le a 63 millió Ft-ot, amit elkülönített számlára tettek, majd visszautaltak. A NOX az igazolásba beleírta, hogy a beruházó kifejezett kérésére igazolják le a számlát. Hogy miért kell a vizsgálóbizottság? Itt nem a Közgyűlés elnökének felelősségéről van szó, hanem arról, hogy volt két főállású alelnöke, egy Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága és volt a Közgyűlésnek egy többsége, akik ismeretek hiányában vagy párthűségből megszavazták a döntéseket.
8
Most a bírósági ítélet szerint mintegy 20 milliós kár érte a Megyei Önkormányzatot, s a bizottságnak annyi lesz a feladata, hogy a közbeszerzéstől kezdve, a műszaki átadás-átvételi eljárásig az összes iratot átnézze – úgy, mint annak idején a Hetényi Géza KórházRendelőintézet gazdálkodásának áttekintése során. Amennyiben ezt követően megállapítható lesz az akkori közgyűlési képviselők, tisztségviselők felelőssége, akkor a képviselőknek az lesz a dolga, hogy a megye érdekeit szolgálják, és nem az, hogy az elkövetett hibákat elmaszatolják. Tokajiné Demecs Katalin javasolja előrelépni a szakmaiság irányába, visszalépni a politika területén és folytatni az eljárást II. fokon. Az ügyet kísérő, nem teljesen felszínre került feszültségből, az itt elhangzott hozzászólásokból is látható, hogy rengeteg érve van mindkét politikai oldalnak. Ha ezt a bizottságot fel szándékoznak állítani, kíváncsi, hogy értékeli az Elnök Úr a Bíróság ítéletét. Beletörődik, vagy nem? Jónak tartja, vagy nem? Úgy gondolja, hogy most személyi felelősségre-vonásnak kell következnie? Mert azt érzékeli Szádvári Gábor hozzászólásából, hogy ez lesz a bizottság legfőbb küldetése, nem pedig az, amit az előterjesztés tartalmaz, a körülmények tisztázása, feltárása? Miért nem érezték korábban fontosnak a bizottság létrehozását, a körülmények feltárását, hogy azzal is segítsék a Bíróság munkáját? Az előterjesztők egyik szavukkal azt mondják, hogy nem kívánnak fellebbezni, a másikkal pedig azt, hogy a bizottságot fel kell állítani, mert itt felelősségre-vonásnak kell történni. Ezek között ellentmondást lát. Szádvári Gábor hozzászólására utal, amikor elmondja, hogy kár nem érte az önkormányzatot, mert a Bíróság ítélete szerint ez az összeg még nem lett kifizetve és az jár a felszámolónak. Véleménye szerint akkor a kifizetés ideje most következett el. Furcsának találja, hogy egy önkormányzat elnöke azt mondja az I. fokú ítélet után - amikor elég komoly összegről van szó – hogy nem kell fellebbezni, fizetni kell, ugyanakkor fel kell állítani a vizsgáló bizottságot. Az újságcikk megjelenését úgy értékeli, hogy annak nem lett volna szabad megelőznie a közgyűlést. Azt politikai lejáratásnak tartja, az ítélet nem emelkedett jogerőre, a Közgyűlés még nem döntött. Sokkal szerencsésebbnek tartaná az ügyet másodfokra vinni, hisz volt már rá példa, hogy a Bíróság II. fokon homlokegyenest ellentétes ítéletet hozott, mert idő közben is derültek ki olyan tények, amik megváltoztatták az ítéletet. Úgy gondolja, hogy ebben a bizottságban sokkal kevésbé hozzáértő emberek vannak, mint a Bíróságnál, akiknek feladata az ítélet előkészítése. Tudatos, rosszindulatú politikai időzítésnek tartja, hogy ezt a bizottságot az elmarasztaló ítélet után kívánják felállítani. Kovács Sándor az előtte szólókkal ellentétben a 19 millió Ft-os követelést nagyon soknak tartja, tudván milyen nehéz anyagi helyzetben van az önkormányzat kormányzati döntések következtében. 100 ezer Ft-os tételeken próbálnak az intézmények spórolni, összevonásokkal, elbocsátásokkal, korai nyugdíjazásokkal, vagy az eddigi juttatások megvonásával. Kéri, hogy ne bagatellizálják el ezt a 19 millió Ft-ot, mert a megye költségvetése szempontjából ez nagyon sok.
9
Úgy hallotta, hogy érdemes fellebbezni. Elgondolkodott azon, hogy még van jogorvoslati lehetőség, felmerülhet újabb tény, amiről sokan nem tudhatnak, az előző Közgyűlés tisztségviselői rendelkezhetnek olyan információkkal, amelyek megváltoztathatják a II. fokú ítéletet. Idéz a bírósági ítélet indokolásából, miszerint Tokár István vallomását 2008. július 7-i, ismételt meghallgatásakor megváltoztatta, ebből arra következtet, hogy lehet egy harmadik vallomás is, amely megváltoztathatja a bírósági ítéletet. Megfontolásra ajánlja a II. fokú eljárást, de annak komoly anyagi következményei lehetnek. Kb. 10 millió Ft-os kamat-költségbe kerül, ha nincs új tényállás és elbukja a Megyei Önkormányzat a pert. Akkor tudja támogatni a fellebbezést, ha azok a tisztségviselők, akik ebben részt vettek, levonva a politikai és anyagi következtetéseket javasolják a fellebbezést. Szádvári Gábor utal az előző hozzászólásokra, amelyek először azt mondják, hogy a peres ügyben az elnöki döntést tiszteletben tartják, azután pedig érkeznek a fellebbezést szorgalmazó javaslatok. Elmondja, hogy annakidején az új kivitelező kiválasztását megelőző közbeszerzési eljárás elbírálása előtt két héttel már az új kivitelező dolgozói munkát végeztek a beruházáson. Olyannak tartja ezt a beruházást, mint az „állatorvosi lovat”, amit el lehetett rontani, azt sikerült is. Emlékeztet arra, hogy az előző hozzászólásokban említett iratbetekintés után Ő olvasta fel a közgyűlésen a vizsgálat eredményét, s akkor Tokár Úr gunyoros mosollyal közölte, hogy „köszönöm szépen az ismeretterjesztő előadást” és még csak szavazásra sem tette fel ezt a kérdést. Tokár István egy előzőekben lefolyt sajtóperéről beszél, amikoris a bírónő a meghallgatást követően a nagy papírhalmaz aljáról elővette az előzőleg megszövegezett ítéletet és kihirdette. Ennyit ért szerinte a tanúmeghallgatás az ítélet meghozatala szempontjából. Ez azért jutott eszébe, mert véleménye szerint Szádvári Gábor már ki is hirdette az ítéletet a jelen ügy kapcsán a létrehozandó bizottság nevében, hogy mire lehet számítani a vizsgálatot követően. Ismételten felhívja a figyelmet, hogy itt nem arról van szó, hogy a Megyei Önkormányzat tévesen kifizetett 19 millió Ft-ot, és kárt okozott, hanem pontosan arról, hogy a Megyei Önkormányzat védelme érdekében nem engedélyezte ennek a kifizetését, amit most a Bíróság jogszerűtlennek ítélt. Ezzel csökkenteni szerette volna azt a kárt, amelyet a Hajlék Kft. okozott a kivitelezés során. Egyetért azzal, hogy 19 millió Ft nagy pénz és nem szabad lebecsülni, nem is teszi. Emlékeztet arra, hogy 2005. augusztus 6-án és 18-án két alkalommal Jászapátit olyan mennyiségű eső áztatta el, hogy az el nem végzett munka következtében nem volt tető az épületen és katasztrofális kár keletkezett. Kárelhárításként kerültek kirendelésre az említett emberek, hogy az oda beépített anyagok ne enyésszenek el. Másokat is megkeresett, de nekik volt szabad kapacitásuk, ők vállalták el egyedül a munkát. Megjegyzi, hogy mivel később ők nyerték el a pályázatot ezért a munkáért külön pénzt nem is számoltak fel. Katona József emlékeztet arra, hogy ez a beruházás sok gondot, problémát okozott mindenkinek. A Hajlék Kft képtelenné vált a kivitelezésre, menteni kellett a menthetőt és a Közgyűlés tisztségviselői megtettek mindent annak érdekében, hogy a legkisebb kárral jöjjön ki belőle az Önkormányzat.
10
És most miről szól az ítélet? 19 millió Ft-nyi anyagról, amelyet az Önkormányzat elismert, mint teljesítést és levont a hitelező igényéből. Felhívja a figyelmet, hogy ha ebben a kérdésben a testület határozatot hoz, az Önkormányzat hitelezői igényét a 19 millió Ft-tal emelje meg, mert akkor ez nem volt teljesítés. Ha ez az anyag ott beépítésre került, akkor ezt a Bíróság ítélete szerint most kell kifizetni, s mivel a kamatokra sem tart igényt a felszámoló, az önkormányzatot nem érte kár. Ajánlja az ideiglenes bizottság figyelmébe, hogy a dokumentumok áttekintése során mindent vizsgáljon meg és tárjon fel. Meggyőződése, hogy kár nem érte az Önkormányzatot. Előfordulhat, hogy a bizottság fog megállapítani hiányosságokat, hogy még körültekintőbben kellett volna végezni ezt a munkát. De amikor az a veszély fenyegetett, hogy a támogatás elmaradhatott volna, valami miatt félbe maradhatott volna a beruházás, akkor tüzet kellett oltani. Megjegyzi, hogy amikor tüzet kell oltani, nem biztos, hogy az alattunk lévő lakó födémjére tekintettel vagyunk, oltjuk a tüzet. Kéri, hogy a „tűzoltót” ne vonják felelősségre. Molnár Péter - mint polgármester - tapasztalatból beszél az uniós pénzek szoros elszámolásáról, s arról, hogy mit tud tenni egy önkormányzat, ha a közbeszerzéssel kiválasztott kivitelező tönkremegy. Kiemeli, hogy ez a beruházás megvalósult, abból a költségből, amely rendelkezésre állt. Ennek nagyon örül. Igaz, hogy a Megyei Önkormányzatnak van egy hitelezői igénye közel 400 millió Ft-ról, s amennyiben a felszámoló véletlenül több pénzt talál és az önkormányzat megkapja a 400 millió Ft-ját, akkor jól járna az önkormányzat. Véleménye szerint itt nem politikai konzekvenciát kell levonni, legfeljebb szakmai konzekvenciát. Úgy gondolja, hogy fellebbezni kell, ez a pénz még nem veszett el, nem jogerős, van még lehetőség, mert a mai világban 20 millió Ft nem kis pénz. Bordás Imre érdekesnek találja Kovács Sándor alelnök felvetését a II. fok kérdéséről. Ha nem fellebbez az önkormányzat, eltekint a felszámoló a kamattól. Ha ilyen gálánsak, hogy 20 millió fejében adnak 7 milliót, nem lehetséges-e, hogy nyerhető a II. fok, nem sántíthat-e valahol a döntés. Ennek természetesen kockázata van. Tokajiné Demecs Katalin egyetért Kovács Sándor alelnökkel abban, hogy ez nagyon sok pénz, senki nem is bagatellizálja el, és pontosan ezért kellene kísérletet tenni a fellebbezésre. Nem lát itt erre szándékot. Lehet, hogy elveszíti a II. fokú pert az önkormányzat, de az egyáltalán nem biztos, ha II. fokú eljárás lesz, lehet, hogy akkor is eltekint a felszámoló a kamatoktól, ezt nem lehet tudni előre. Ha az önkormányzatnak fontos ez az összeg tegyék meg a megfelelő lépéseket és ne a politikusokra bízzák ennek a megítélését, hanem bízzák a szakmára. Boldog István egyetért az előtte szólóval abban, hogy fellebbezni kell, de az előző ciklus tisztségviselői tárják most a testület elé azokat a tényeket, amelyek alapján van értelme fellebbezni. Tokár Úr azt mondta, hogy az önkormányzatot nem érte kár, mert ez az összeg nem volt kifizetve. Az a véleménye, hogy vagy most nem mond igazat, vagy a bíróságon, amely büntethető. Idézi az ott elhangzottakat. Ezeket összevetve megállapítja, hogy mégiscsak kell egy vizsgáló bizottság. Egyetért azzal, hogy nem politikai felelőst kell keresni, hanem a hibákat kell felderíteni, hogy még egyszer ilyenek ne fordulhassanak elő. Úgy gondolja, hogy a Megyei Önkormányzat az uniós pénzek érkezése kapcsán olyan beruházások előtt áll, amelyeknél előfordulhatnak hasonló problémák és még egyszer ilyen
11
hibát nem szabad elkövetni. Örül annak, hogy a bizottságba a szocialista frakció is delegált tagokat, tehát ők is szeretnék, ha kiderülne az igazság. Szeretné, ha nem kellene fizetni, de a rendelkezésre álló okiratok és az elhangzott hozzászólások alapján nem lát olyan tényeket, amelyek alapján a fellebbezést meg lehetne szavazni. Dr. Wirth István elmondja, hogy 2005. augusztusában ellátogattak a beruházás helyszínére, észrevételeiket, aggályaikat megosztották képviselőtársaikkal, amelyek sajnos akkor süket fülekre találtak. A problémák már akkor mutatkoztak a beruházásnál. Amikor most egy bizottságot állít fel a Közgyűlés a cél az, hogy ilyen eset soha többé ne fordulhasson elő. Az a véleménye, hogy ha nem keletkezett volna kár, akkor most nem kellene forrás-helyet keresni az összeg előteremtésére. Hogy érdemes-e fellebbezni? Idéz a bírósági ítélet indoklásából, amely szerint az alperes nem tudott bemutatni olyan írásbeli bizonyítékot, amely szerint a felsorolt eszközöket, anyagokat a felperes teljesítésként átadta az alperesnek. Ha valamilyen bizonyíték most előkerülne, az önkormányzat javára billentené a mérleg nyelvét, a bíróság ítéletét. De ilyen dokumentumok nincsenek, csak ezek megléte esetén látná értelmét a fellebbezésnek. Ezek nélkül kockázatos lenne a vállalkozás. Óvva int mindenkit attól, hogy a független Magyar Bíróságot megítélje, minősítsen, abban hivatott most a Közgyűlés döntést hozni, hogy fellebbezzen-e, felállítsa-e ezt a bizottságot, és a továbbiakban olyan fajta mechanizmusát alakítsa ki az ellenőrzésnek, hogy ilyen problémák ne legyenek a jövőben. Tokár István felhívja a figyelmet arra, hogy a Megyei Bíróság I. fokon tárgyalás során döntött az ügyben, de II. fokon az Itélőtábla tárgyalás nélkül, a most is rendelkezésre álló iratokból hozza meg az ítéletét. Arra vonatkozóan, hogy az eljárás során megváltoztatta volna a véleményét elmondja, hogy csak értelmezésbeli eltérés volt, a véleménye nem változott, csak a bírónő másként értelmezte, amit elmondott, s ezzel nem kritizálni kívánja a bíróságot. A Hajlék Kft felszámolója pluszban kérte a 19 millió Ft-ot, amelyre azt nyilatkozta, hogy ennek az anyagnak az értékét a leszámlázott munkába betudják, mert volt különbözet, amelyet már megkaptak, de nem végeztek el, tehát cserébe az önkormányzatot illetik meg az anyagok. Ennek a kifizetése nem történt meg. Ezt bizonyító dokumentum nincs, ha a tételes felmérést végző dolgozók azt írták volna a fejlécbe, hogy az el nem végzett munka fejében átvett anyagok, akkor minden rendben lett volna, ehelyett azt írták rá, hogy leltár. Ilyen apróságon múlott a dolgot, s a bírónő ezt ítélte úgy meg, hogy nincs meg a közös megegyezés, egyoldalú a megállapítás, hogy ez leltár és egy lefoglalt anyagról van szó. Ne is keressen senki más dokumentumot. Szóban elismerték ezt, azonban utólag letagadták a bíróságon, amire nem tud mit mondani. Elismeri a fellebbezés kockázatát, hiszen mint mondta, II. fokon tárgyalás nélkül, a jelenleg rendelkezésre álló dokumentumok alapján fognak dönteni. Fejér Andor felhívja a figyelmet arra, hogy az eddigi nyilatkozatok és a mostani felszólalások között elég nagy különbség van. Ha munkaként kellett volna ezt elfogadni, teljesítés-igazolásnak kellene lennie, ami viszont nincs. Teljesen feleslegesnek tartja a kockázatot felvállalni, ha egy hajszál sincs, amibe kapaszkodni lehet és a bíróság csak a már rendelkezésre álló dokumentumok alapján dönt. A kérdés az,
12
hogy megér-e az önkormányzatnak 10-12 millió Ft-ot ez a hazárdírozás, mert ezt most már annak tekinti. Elmondja, hogy eredetileg az előterjesztés két változatban készült, az „A” változat az volt, hogy fellebbezzen az önkormányzat, a „B” változat pedig, hogy ne fellebbezzen. Az eddig felsorolt indokok alapján hozta meg a vezetés ezt a döntést, amit a szakértők is javasoltak, hogy mivel nincs olyan bizonyíték, amellyel meg lehetne változtatni a bíróság döntését, ez a változat került beterjesztésre. Kovács Sándor azt javasolja, hogy ha itt új tények merülnek fel, vagy van javaslat valaki részéről a fellebbezésre, akkor azt tegye meg. Itt van az előző közgyűlésnek két tisztségviselője, tegyék meg javaslataikat és ha úgy látja, még esetleg támogatni is fogja a fellebbezést. Ismeretes a kár nagysága, elhangzottak az indokok, de ha fellebbez az önkormányzat, tudni kell azt, hogy ezt a kárt a felmerülő kamatokkal, plusz költségekkel tetézni fogják. Ha valaki konkrét javaslatot tesz a fellebbezésre, akkor vállalnia is kell ezért a felelősséget. Szűcs Lajos megállapítja, hogy az eddigi vita során is ugyanott jár a Közgyűlés, mint az elmúlt két évben. Konkrétumok, konkrét tények az elmúlt egy órában nem hangzottak el, amelyek arra jogosítanák fel az önkormányzatot, hogy a fellebbezésnek bármilyen szinten helye van. Ezek a hozzászólások csak egymás meggyőzésére hangzottak el, de a Bíróságon ez kevés. Nincs tanú a szóbeli egyezségre, nincs olyan okirat, amely az átadott anyagok átadásátvételét tanúsítani tudná. Ha valaki úgy gondolná, hogy most Tokár Úr „fejét akarják”, ez nem így van. Egész más a véleménye. Úgy gondolja az információk birtokában, hogy Tokár Úr annakidején egyetlen egyet nézett – és azt jól tette – a beruházást végig vinni. Ebben egyet kell érteni, megtette a szükséges lépéseket, ügyvédet fogadott, a vállalkozási szerződés felbontásának keretéig. Azok a tanácsadók és bonyolítók azonban, akik ilyen helyzetre nem voltak felkészülve, nem segítették a megrendelő munkáját, csupán ennyi volt a hiba és ez nem biztos, hogy Tokár Úr hibája volt. Ezért kérdezi azt, hogy mitől félnek. Kántorné Bíró Emília elmondja, hogy már eredetileg is az a véleménye volt, hogy fellebbezni kell. Ha egy ügy a bíróságra kerül, már hibás, de ha már oda került végig kell vinni. Az, hogy a felszámoló lemondott a kamatokról, benne is azt az érzetet kelti, hogy van esély a II. fokon. Úgy gondolja, hogy II. fokon már jobb szakemberek vannak a bíróságokon, lehet esélye az önkormányzatnak. A végleges döntéshez szüksége lenne az ügyvéd véleményére, aki az önkormányzat ügyében eljárt, hisz az ügyvédek tudására az eljárás során feltétlenül szükség van. Eltekintene a sajtóra való haragvástól, mentségükre mondja, hogy miután az előterjesztés az önkormányzat honlapján is fent van, természetes, hogy a sajtó az érdekes híreket szereti közölni. Szabó Zsigmond elmondja, hogy az előző álláspontok inspirálták a hozzászólásra. Előrebocsátja, hogy nincs a birtokában bizonyító erejű okirat, de képviselői lelkiismerete akkor lenne nyugodt, ha a bíróságon fejeződne be az ügy, nem bíznák valamiféle bizottságra. Azt szeretné, ha fellebbviteli eljárásban folytatódna és záródna le az ügy. Szádvári Gábor szerint már többször elhangzott, hogy ez a 19 millió nem kár, már ki kellett volna fizetni. A Gazdasági Szakértő Kft hitelezői igénybeadványra utal, amelyet az akkori Közgyűlés elnöke adott be, ebben szerepel egy olyan tétel, hogy az építési területen maradt a
13
Hajlék Kft. tulajdonában lévő és általa átadott építőanyagok ellenértéke, 19.356.688 Ft. Ezt levonta a túlfizetésből, így maradt 30.699.491 Ft. Amennyiben a II.-fok is megítéli ezt a 19 millió Ft-ot, az természetesen kár. Megemelheti az önkormányzat a hitelezői igényt, csakhogy ismerni kell a felszámoló gondolkodásmódját, akit nem érdekel, hogy a hitelezők kapnak-e pénzt, mert az első a felszámoló, aki megkapja a költségeit, a második az állam, aki a közterheket kapja meg, azt követően állhatnak akármennyien sorba, ha nem jut pénz, nincs mit tenni. Itt ez fog bekövetkezni. Boldog István elmondja, hogy Tokár Úr meggyőzte. Azt várta, hogy hozzászólásában új tényeket sorakoztat fel, de mivel új bizonyítékot nem tud felmutatni, semmi értelme a fellebbezésnek, nincs értelme 10 millió Ft-ot kidobni az ablakon, mert az rengeteg pénz. Arról is meggyőzte, hogy igenis szükség van a bizottságra, mert rengeteg olyan tény van, amely a jelenlegi Közgyűlés tagjai részére nem ismeretes. Úgy gondolja, hogy a hibákat azért kell felderíteni, hogy többet ne fordulhassanak elő. Nem felelősöket kell keresni, a jövőben megvalósuló beruházásoknál nem bukhat ugyanilyen hiba miatt az önkormányzat. Fejér Andor lezárja a vitát. Reagál a hozzászólásokra. Az évekkel ezelőtti intézményvezetői perrel összefüggésben elmondja, hogy az említett személy nem intézményvezető volt, hanem egy intézmény alkalmazottja, és a fegyelmi eljárást az intézmény vezetője alkalmazta vele szemben, nem pedig a Megyei Önkormányzat. Elhangzott, hogy a „Fehér Akác” Otthon beruházásával kapcsolatban gondosabban kellett volna eljárni. Ebben egyetért a felszólalóval. Amikor a Közgyűlés erre a pályázatot benyújtotta tisztában volt azzal, hogy a fenntarthatósági követelmény 10 év. Ezzel szemben 2 év elteltével a két kollégiumban egy kollégiumra való gyermek van. Lehetett volna azt vállalni, hogy még 8 évig üzemelteti az önkormányzat a kollégiumot. Az akkori döntéshozók védelmében mondja, hogy a döntés meghozatalakor arra számítottak, hogy az éppen futó címzett állami támogatás keretében lehetőség nyílik az Otthon fejlesztésére, felújítására. Sajnálatos, hogy ez a lehetőség nem állt fenn, a körülmények azonban még mindig embertelenek a „Fehér Akác” Otthonban, amit meg kell oldani. Azért pályáztak 63 millió Ftra, hogy a jelenlegi épületet fel lehessen újítani. Más lehetőség a saját erő előteremtésére nincs, csak ennek a kollégiumnak a felhasználása. Elhangzott, hogy azért bírálták Őt ezelőtt másfél évvel, mert a Közgyűlés hozta meg a döntést a konyha üzemeltetésével kapcsolatosan. Felhívja a figyelmet, hogy mivel 4 évet meg nem haladó kötelezettség-vállalásról, illetve szerződésről volt szó, az elnöki hatáskör volt, tehát nem helytálló, hogy a Közgyűlés döntését módosította volna. A bíróság ítélettel kapcsolatban elmondja, hogy nem tartja szerencsésnek egy ilyen plénumon értékelni, azt kell eldönteni, hogy fellebbez-e az önkormányzat, vagy sem. Arra a felvetésre, hogy miért nem állítottak fel korábban bizottságot az ügy kivizsgálása érdekében elmondja, hogy azért, mert most szembesültek a számtalan eljárásbeli problémával, amely a per elveszítéséhez vezetett. Hogy érte-e kár az önkormányzatot, megítélés kérdése. Az a véleménye, hogy semmiképpen „nem haszon”. Ha elkezdik boncolgatni a szálakat volt egy 19 millió Ft-os teljesítés is az önkormányzat egyik intézménye részéről az ablakok legyártása során, amely nem került kifizetésre részükre, vagy pl. közel 2 milliós számlát nem fizetett ki a Hajlék Kft. a Mészáros Lőrinc Gimnáziumnak sem. Tehát kár mindenképpen érte az önkormányzatot.
14
Az a véleménye, hogy mielőtt bárki ítéletet mond tájékozódjon, ne csak az indulatok hevében nyilatkozzon. A hozzászólások során elhangzott az is, hogy hitelezői igénymódosítást nyújtson be az önkormányzat. Igaz, hogy nem jogász, de azt tudja, hogy a felszámolási eljárás megindítását követően egy bizonyos határidőn belül lehet ezt megtenni, azután ennek a módosítására már nincs lehetőség. Nem tartaná szerencsésnek, ha az önkormányzat nevetségessé válna a Bíróság előtt. Bordás Imre felvetésével – hogy valami gyenge lábakon tartaná ezt az ítéletet – egyet is ért, meg nem is. A felszámolók addig húzzák a felszámolást, amíg pénz van. Ismeretes, hogy a Hajlék Kft. számláján túl sok pénz nincs, nekik a mostani 19 millió Ft sokkal többet ér, mint másfél-két év múlva 28-30 millió Ft. Az elhangzott javaslat valamennyi képviselőben megfogalmazódhatott, de Ő ismeri a felszámoló gondolkodásmódját és gyakorlatát. Elmondja, hogy a fellebbezési szándék mindenkiben meg lenne, ha olyan konkrét indítvány érkezne, amely megfontolandó. Két képviselő lehet a teremben az akkori információk birtokában és ha leírják ezeket, a FIDESZ frakció megtárgyalja és támogatni fogja a fellebbezést. Mert egyébként nem éri meg elveszíteni 10 millió Ft-ot. Innen kell megközelíteni a döntést. 10 perc szünetet rendel el, hogy mindkét frakció számára lehetőség legyen egy utolsó konzultációra Szünet Fejér Andor elmondja, hogy a szünetben egyik frakció részéről sem érkezett módosító javaslat, így kéri, hogy a kamat kivételével az eredeti határozati javaslatról szavazzon a Közgyűlés. A Közgyűlés ezt követően 21 igen és 8 nem szavazattal 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 125/2008. (VIII. 8.) számú határozata a Hajlék Kft. „fa” anyagköltséggel kapcsolatos bírósági ítélet tárgyában 1.) A Megyei Közgyűlés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság a 8.G.20.143/2006/28. számú ítélete ellen nem nyújt be fellebbezést. A megfizetendő 19.356.688 Ft anyag ellenértékét, és a 780.700 Ft perköltséget, valamint a képviseletet ellátó ügyvéd díjazását a 2008. évi hiány mértékének növelésével biztosítja. Az előirányzatok rendezéséről a költségvetési rendelet soron következő módosításakor kell gondoskodni. Határidő: 2008. augusztus 15. és 2008. október 31. Felelős: Fejér Andor, a Megyei Közgyűlés elnöke Dr. Baranyi Imre megyei aljegyző
15
2.) A Megyei Közgyűlés 5 fős ideiglenes bizottságot hoz létre a bírósági ítélethez kapcsolódó körülmények tisztázására, feltárására. A bizottság elnöke: Dobos László Tagok: Dr. Jernei Zoltán Buzás Sándor Szűcs Lajos és Szádvári Gábor Határidő: A bizottság megalakítására: 2008. augusztus 15. A vizsgálat lefolytatására: 2008. szeptember 30. Felelős:
Fejér Andor, a Megyei Közgyűlés elnöke Dobos László, az ideiglenes bizottság elnöke
Erről: 1.) 2.) 3.) 4.) 5.) 6.) 7.)
Fejér Andor, a Megyei Közgyűlés elnöke Búsi Lajos , a Megyei Közgyűlés alelnöke Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés alelnöke Kiss János, a Megyei Közgyűlés alelnöke Dr. Baranyi Imre megyei aljegyző Hajdúné Gácsi Mária irodavezető Az ideiglenes bizottság elnöke és tagjai
értesülnek. A napirendi pont lezárása után: Fejér Andor megkérdezi a Közgyűlés tagjait, hogy kíván-e valaki közérdekű bejelentést, felvetést előterjeszteni? Tokár István észrevétellel él a legutóbbi rendkívüli ülés határozatával szemben. A legutóbbi ülésen, amikor az energia-kérdést vitatta meg a testület, szavazásra került sor, 19, vagy 20 igen szavazattal, 2 tartózkodással és nem tudja, hogy mennyi nemmel fogadta el a Közgyűlés a határozatot. Ez a napirend pénzügyi kérdést és költségvetést érintő téma volt, 21 igen szavazatra lett volna szükség a határozat elfogadásához. Kéri, hogy mindaddig, amíg ez a 21 szavazat ismételt tárgyalás során nem lesz meg, addig ebben a témában ne történjen intézkedés. Dr. Baranyi Imre aljegyző a felvetésre válaszolva elmondja, hogy a minősített többséget igénylő döntéseket az SZMSZ 33. § (2) bekezdése tételesen felsorolja. Ebben a költségvetést érintően a rendeletalkotás szerepel, amely jelenti a költségvetési rendelet megalkotását, a költségvetési előirányzatok rendelettel történő módosítását és a zárszámadást. Ezekben a kérdésekben minősített többségű döntést kell hozni. Minden egyéb ún. költségvetést érintő kérdésben (pl. kötelezettségvállalás, forrás felhasználásának engedélyezése, pályázatokkal kapcsolatos döntések stb.) elegendő az
16
egyszerű többségű döntéssel történő határozathozatal. Ez volt a helyzet az elfogadott energetikai koncepcióról szóló határozat esetében is, amelynek 5. pontja megjelölte, hogy milyen források használhatók fel a 2008. évi költségvetésből, illetve a kötvényből. Álláspontja szerint a Közgyűlés döntése törvényes volt. Tokár István megköszöni a választ, de kételyei továbbra is fenn állnak, ezért jelzi, hogy ki fogja kérni a Közigazgatási Hivatal állásfoglalását ebben a kérdésben. Úgy érzi, azzal, hogy a Közgyűlés rendelkezett a kötvény egy részének a felhasználásáról, és más források meghatározásáról pénzügyi és költségvetést érintő kérdések rendezésére került sor. Fejér Andor megállapítja, hogy a Közgyűlés mai feladatának eleget tett, munkáját befejezte. Bejelenti, hogy az elfogadott munkaterv értelmében a Közgyűlés következő, ünnepi ülését 2008. augusztus 19-re tervezi összehívni. Megköszöni valamennyi közgyűlési tag, meghívott részvételét, az ülést berekeszti.
Kmf.
Fejér Andor a Megyei Közgyűlés elnöke
Dr. Baranyi Imre megyei aljegyző
