JEGYZŐKÖNYV Készült: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 2014. november 21-i üléséről. Az ülés helye: a Megyeháza Díszterme. Jelen vannak: Andrási András Pál, Baráth Zsolt György, Berec Zsolt Miklós, Borbás Zoltán, Budai Lóránt, Csányi Tamás, Csontos Magdolna, Dobos László, Fazekas Szabolcs, Fehér Petra, Dr. Horváth Róbert, Kovács Sándor, László Ágnes, Molnár Imre, Rózsa Endre, Rózsa Lajos, Soós Antal és Dr. Szabó Tamás, a közgyűlés tagjai. Bejelentéssel távol: Dr. Jernei Zoltán, a Közgyűlés tagja. Továbbá jelen vannak: Rentzné Dr. Bezdán Edit megyei címzetes főjegyző, Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve; Vántsa Zoltán megyei igazgató, Magyar Közút Nonprofit Zrt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága; Varga Béla, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség csoportvezetője, a Megyei Önkormányzati Hivatal irodavezetői, a sajtó képviselői, meghívottak. Kovács Sándor köszönti a Megyei Közgyűlés tagjait, a meghívott szervezetek képviselőit, a közgyűlés valamennyi résztvevőjét. A jelenléti ív alapján megállapítja, hogy a Megyei Közgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. A munka törvényes feltételei biztosítottak, a Közgyűlés ülését megnyitja. Szavazásra teszi fel a napirendi javaslatot. A Közgyűlés a napirendi javaslatot 16 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadja és az alábbi határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 163/2014. (XI.21.) számú határozata a megyei közgyűlés 2014. november 21-i ülése napirendi pontjainak megállapításáról A Megyei Közgyűlés a 2014. november 21-i ülésének napirendi pontjait az alábbiak szerint fogadja el: 1. Előterjesztés a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 8/1995. (VII.1.) KR számú rendelet felülvizsgálatára Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 2. Tájékoztató a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a 2013. évi adatok alapján Előadók: Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke
2
3. Tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről Előadók: Vántsa Zoltán megyei igazgató, Magyar Közút Nonprofit Zrt Jász-NagykunSzolnok Megyei Igazgatósága Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 4. Előterjesztés a Megyei Közgyűlés bizottságai elnökeinek és tagjainak, valamint tanácsnokainak megválasztására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 5. Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatára Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 6. Előterjesztés a hazai decentralizált forrásokkal kapcsolatos támogatási szerződések lezárására Előadó: Dr. Mező Ferenc ügyvezető, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 7. Előterjesztés Túrkeve Város Önkormányzata "A helyi önkormányzati feladatellátás színvonalának javítása a Túrkevei Polgármesteri Hivatal épületének korszerűsítésével" tárgyú, 160001508D számú támogatási szerződésére Előadó: Dr. Mező Ferenc ügyvezető, Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 8. Előterjesztés az Alcsi-Holt-Tisza Kódex elfogadására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke 9. Beszámoló a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Napirend előtti felszólalások Rózsa Endre arról értesült, hogy a Szolnokon csődbement kéményseprő-ipari cég helyére a katasztrófavédelmi igazgatóság kijelölte azt a céget, amelyik hivatott lesz a továbbiakban ellátni a feladatot. Véleménye szerint tönkretették egy magáncég piacát és egy állami többségű cég fogja folytatni ezt a tevékenységet. Tudomása szerint duplájára nő azon települések száma, amelyekért ez a cég lesz a felelős. Tájékoztatást kér a megye lakóinak biztonsága érdekében arról, hogy az új cég milyen módon, milyen ütemezéssel veszi át a feladatot, illetve biztosítható-e a megye lakóinak a biztonsága ebben a tekintetben. Tudomása szerint az elmúlt 6 hónapban 7 megyét érintett az, hogy nem volt kéményseprőipari szolgáltatás. Nem szeretné, ha tragédiába torkollana ez az állapot, erre már a közgyűlés egy korábbi ülésén is felhívta a figyelmet. Kovács Sándor elmondja, hogy már nem tartozik a Megyei Közgyűlés feladatkörébe a kéményseprő-ipari vállalat, ezért nem tud tájékoztatást adni, de a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól írásos tájékoztatást kér a kérdéssel kapcsolatban. Egy magáncég, ha nem tudta sikeresen működtetni a vállalatot, egy állami viszont igen, akkor úgy gondolja, nem az államiban van a hiba. Hozzáteszi, szóbeli tájékoztatást kapott a katasztrófavédelem
3
parancsnokától, mely szerint az összes tüzeléstechnikai ellenőrzésnek kb. 90%-át már elvégezték az I. félévben és ennek díját is beszedte a lakosoktól. Tudomása szerint az említett magáncég nem mindenhol ment csődbe, csak Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Rózsa Endre véleménye szerint a magáncég a rezsicsökkentés következtében nem tudta már ellátni a feladatát. Hangsúlyozza, hogy nem a rezsicsökkentést támadja, hanem inkább azt, hogy állami kompenzációt ígértek ezeknek a cégeknek, amit nem kaptak meg. Azért kerültek csődbe, mert a rezsicsökkentés olyan terheket rakott rájuk, amelyeket már nem tudtak elviselni. Kovács Sándor örömmel venné, ha képviselőtársa tudna bemutatni jogszabályt az ehhez kapcsolódó kompenzációról, mivel ő nem látott ilyet. Ha jól érti, akkor Rózsa Endre képviselőnek az a javaslata, hogy az emberek fizessenek többet a cég megmentése érdekében. Véleménye szerint el kell gondolkozni a cég vezetésének a hozzáállásán is. Andrási András Pál hallomásból értesült arról, hogy a Szolnokon működő húsipari üzem bezárásra kerül, mely nagyságrendileg 300 ember munkahelyét érintené. Ez a cég Magyarországon több telephellyel is rendelkezett. Kérdezi, tudnának-e segíteni a Szolnok, Szolnok környéki településeknek, mi lesz ezeknek az embereknek a sorsa, hogyan tovább. Kovács Sándor is hallotta a szóbeszédet, ami már több mint szóbeszéd. Kéri a hivatalt, hogy a kormányhivatal munkaügyi központjától kérjen tájékoztatást, mennyi dolgozót terveznek elbocsájtani, és hogy tudják megoldani ezt a problémát. A válaszadást követően tájékoztatja a közgyűlés tagjait. További kérdés nem hangzik el, a napirendi pontok tárgyalása következik. 1./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 8/1995. (VII.1.) KR számú rendelet felülvizsgálatára Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Kérdés, észrevétel nem hangzik el. A Közgyűlés – minősített többséggel – 18 igen szavazattal, egyhangúlag a következő rendeletet alkotja: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 6/2014. (XI.21.) ÖR. sz. rendelete a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 8/1995. (VII. 1.) KR. sz. rendelete módosításáról A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint módosítja:
4
5
vércukorszintjét, hanem az étrendjét is felügyelni kell. Véleménye szerint a megyében az óvodák nincsenek erre felkészülve. Viszont a cukorbetegséggel küzdő gyermekek számának emelkedése mindenképpen indokolja lépések megtételét. Elmondja, hogy iskolaorvosi felügyelet csak a 800 fő fölötti iskolákban kötelező a jelenlegi törvényi előírások szerint. Tudomása szerint hiába van iskolaorvosi szolgálat, ha a rendelő felszereltsége nem megfelelő, mivel nincs benne vércukormérő. Baráth Zsolt György hiányolja a tájékoztatóból a megyei, illetve települési pszichiátriai ellátásokkal kapcsolatos adatokat, jelentéseket. Tájékoztatást kér a megyei pszichiátriai helyzetről, kiemelve a gyermekpszichológiai ellátást. Tudomása szerint 1998-ban bezárt Szolnokon a gyermekpszichiátriai osztály, kérdezi, hogy szükség szerint, illetve lehetőség szerint mikor kerül újra megnyitásra. Érdeklődik, hogy a megyei rendőr-főkapitánysággal milyen kapcsolatban állnak a megyei egészségügyi szolgáltatók és a megyei tisztifőorvosi szolgálat, kérdezi mindezt a fiatalok körében terjedő drogfogyasztást megelőző intézkedések kapcsán. Berec Zsolt Miklós nagyon sokrétűnek találja a beszámolót. Több helyen olvasta, hogy megyénkben védőnő hiány van. A probléma jelenlegi és jövőbeni megoldásai felől érdeklődik. Dr. Sinkó-Káli Róbert válaszában elmondja, hogy nem az általuk feldolgozott adatok alapján készítették a tájékoztatót, kéri az adatok elfogadását. A cukorbetegség nemcsak a megyében, hanem világszinten is hatalmas népegészségügyi probléma, komplex társadalmi összefogás szükséges a romló helyzet javítása érdekében. 2015-től miniszteri rendelet lép életbe a közétkeztetést érintően, így az óvodákban, iskolákban is kötelezővé teszi a diabetikus gyermekek táplálását. A 800 fő alatti iskolákban, kisebb településeken körzetesített iskolaorvosi rendszer működik. Vércukorszintmérővel minden iskolaorvosi rendelőnek kötelezően rendelkeznie kell. Sajnos az országban, a megyében az iskolaorvos, gyermekorvos hiányszakmának minősül. Hangsúlyozza, hogy a beszámoló a megyei egészségügyi adatokat mutatja be és nem az egészségügyi szolgáltatókról szól. Elmondja, hogy a tájékoztató több oldalon keresztül foglalkozik a mentális megbetegedésekkel, majd ismerteti annak tartalmi felépítését. A gyermekpszichiátria kifejezett bemutatása ennek a munkának nem célja, a lakosság egészségi állapotának bemutatása a feladata a tájékoztatónak. Évekkel ezelőtt létszámhiány miatt került megszüntetésre a gyermekpszichiátriai osztály. Nem rajtuk múlik az osztály újraindítása. Elmondja, hogy rendszeresen részt vesznek a rendőrséggel közös hatósági ellenőrzéseken és számtalan együttműködési terület van. Adataik szerint a kisebb településeken, főleg a szociálisan elmaradott rétegek között a kábítószer terjedése és fogyasztása, rendőrségi szempontból pedig a terjesztése „feljövőben van”. Berec Zsolt Miklós alelnök úr kérdésére válaszolva elmondja, hogy megyénkben valóban az egyik legnagyobb hiányszakma a védőnői, ami rengeteg problémát okoz. Mint alapellátás, a települési önkormányzatok kötelezően ellátott feladatai közé tartozik, mint hatóság egyeztetéseket tudnak folytatni adott testületek, polgármesterek között, hogy helyettesítéssel megoldódjon a feladatellátás. A cél, hogy a védőnői pálya vonzó legyen. Szerinte a védőnői szolgálat hungarikum, amelyet meg kell őrizni. Kovács Sándor megköszöni a tájékoztatást, úgy gondolja, hogy a szakigazgatási szervnek nem csak a megelőzés, az ellenőrzés, hanem a felvilágosítás is a feladata.
6
Dobos László megköszöni a tájékoztatót, ismerve a korábbi évek helyzetképét, szerinte nagyon objektív tájékoztató került a közgyűlés elé. Szerinte a cél a figyelemfelkeltés a rossz egészségügyi helyzetre, a közgyűlésnek pedig a feladata megtalálni a megoldásokat, valamint javasolni azokat felsőbb szinteken. Alapvető problémának tartja a szakemberhiányt, mely az egészségügy minden területére érvényes. Budai Lóránt korrektnek és hitelesnek tartja a beszámolót, azonban sajnálja, hogy kevés pozitívum található benne. Szerinte fontos, hogy a dolgok mélyére lássunk. Úgy véli nem csak az orvosok vándorolnak el, hanem a „középkáderek is”. Addig nem fog változni véleménye szerint ez a nehéz helyzet, amíg vannak olyan egészségügyi intézmények, amelyek az államosítás óta még nehezebb helyzetbe kerültek. Az osztályok eszközhiánnyal küzdenek, így véleménye szerint nem lehet komoly szakmai munkát végezni. Kovács Sándor: látszik, hogy Budai Lóránt első ciklusos képviselő, mert ha több ciklusban is itt lett volna tudná, hogy az önkormányzat által fenntartott, a szocialista kormányzás idején tönkrement egészségügyi intézményekbe az eladósodott önkormányzatok még kevesebb pénzt tudtak beletenni, mint most az állam. Baráth Zsolt György javasolja a közgyűlésnek, hogy Szolnok Megyei Jogú Város megyei hatáskörű kórházában kerüljön visszaállításra a gyermekpszichiátriai ellátás külön osztállyal, kéri ennek kezdeményezését. Kovács Sándor tájékoztatja Baráth Zsolt György képviselőt, hogy a megyei kórház nem Szolnok Megyei Jogú város, hanem az állam fenntartásában működik. Az egészségügyi ellátás mindenféle szakmai bővítését támogatja. A kórház főigazgatója felé továbbítani fogja a javaslatot. Dr. Szabó Tamás köszönetét fejezi ki a tájékoztatóért, hasznos információkat tartalmaz. Nincs baja a statisztikákkal, de azét kell egyfajta felülemelkedés a tisztánlátáshoz. Szerinte az, hogy a megyében van e gyermekpszichiátriai ellátás, csak egy kiragadott momentum, mivel nagyon sok olyan dolog van a megyében, amit mellé lehetne tenni. Az elmúlt 10 évben folyamatosan romló egészségügyben az elmúlt 4 év intézkedései, minőségileg már valamiféle változást hoztak pl. a rezidensekre vonatkozó kormányzati program. Véleménye szerint azok az erőfeszítések, amiket lehetőség szerint az egészségügyi kormányzat megtett és megtesz, azok mindegyike a megoldást keresi és célozza. Bízik benne, hogy az elkövetkező idő a megye számára is hordoz előrelépési lehetőséget. Rózsa Endre reagál Kovács Sándor hozzászólására, mely szerint a szocialista kormányokhoz képest most több pénz kerül az egészségügybe. A vonatkozó statisztika alapján 2010-ben a költségvetési pénzek 9,1%-a fordítódott egészségügyre, a jövő évi költségvetésben pedig 8,3% lesz. Kovács Sándor felhívja Rózsa Endre képviselőtársa figyelmét arra, hogy ennek jó része kisebb GDP-ből és jó része hitelből történt. Véleménye szerint a mostani kormány fizeti a számlát. Dobos László szerint a szocialista kormányzás alatt omlott össze a magyar egészségügy. Egy olyan helyzetből kell most felállni, ami elképesztő volt. Példát említ az akkor még önkormányzati fenntartású karcagi Kátai Gábor Kórház megmentéséért tett intézkedések kapcsán, amikor is a karcagi térség egészségügyi ellátását Eger, Berettyóújfalu vagy Gyula
7
lett volna kénytelen átvenni Dr. Horváth Ágnes akkori egészségügyért felelős államtitkár javaslata alapján hatalmas anyagi terheket róva a városra. Kovács Sándor felhívja Rózsa Endre képviselőtársa figyelmét, hogy nagyon kevesen múlott, hogy az ő kormányzásuk alatt nem zárták be a mezőtúri kórházat. Dr. Szabó Tamás kiemeli, hogy egészen más az a struktúra, amit a 2010-es költségvetésben leképzett és odarendelt összegek jeleztek, valamint a 2014-es. Azt gondolja, hogy amikor ezeket a számokat előveszi valaki, előtte a mozgásokat, változásokat is meg kell néznie. Véleménye szerint most abból tartunk fenn egészségügyet, oktatásügyet stb., amit megtermelünk, ezzel szemben évekkel ezelőtt számtalan egyéb, nem általunk előállított, hanem a jövő és a következő generációk terhére elvett pénzből próbálták ezt megtenni. Rózsa Endre: több hivatkozás is elhangzott, hogy hitelből volt finanszírozva sok minden. Hozzáteszi, hogy ma forintálisan és százalékos arányban is magasabb az államadósság, mint 2010-ben volt. Kovács Sándor elnök úr említette, hogy majdnem bezárták a mezőtúri kórházat, tudomása szerint nem sok köze van ennek a valósághoz. Az utóbbi időben kb. egyharmadára csökkent a kórházi ágyak száma, több osztály is megszűnt. Dr. Szabó Tamás véleménye szerint bármelyik irányból közelítik meg a kérdést, biztos benne, hogy az ezer sebből vérző egészségügy stabilizálását ez a rendszer elvégezte. Kovács Sándor ismételten megköszöni a Dr. Sinkó-Káli Róbert tiszti főorvos és kollégái által készített tájékoztatót. Elmondja, hogy őt nem lepte meg az anyag szakmaisága, hiszen minden évben ilyen korrekt tájékoztatókat terjesztenek a közgyűlés elé. További kérdés, észrevétel nem hangzik el. A Közgyűlés – az írásos tájékoztató alapján – 13 igen és 5 nem szavazattal, a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 164/2014. (XI.21.) számú határozata a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a 2013. évi adatok alapján 1) A Megyei Közgyűlés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által készített, „A megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról a 2013. évi adatok alapján” című tájékoztatót megtárgyalta és az abban foglaltakat tudomásul veszi. 2) A Megyei Közgyűlés köszönetét fejezi ki a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének a tájékoztató elkészítéséért. Erről: 1) Megyei közgyűlés tisztségviselői 2) Megyei főjegyző
8
3) Irodavezetők 4) Dr. Kállai Mária kormánymegbízott, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5) Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve értesülnek.
3./ NAPIRENDI PONT: Tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről Előadók: - Vántsa Zoltán megyei igazgató, Magyar Közút Nonprofit Zrt Jász-NagykunSzolnok Megyei Igazgatósága - Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Kovács Sándor köszönti Vántsa Zoltán igazgató urat. Csányi Tamás szerint minden részletre kiterjedő a beszámoló, melyből jól látszik, hogy milyen „katasztrofális” állapotban van a megye közúthálózata, de vannak pozitív irányba mutató törekvések is. Forráshiányra való hivatkozással néhány út felújítása még várat magára, példaként említi a volt útügyi biztos, Boldog István választási kerületébe tartozó MezőtúrTiszaföldvár közötti, illetve az Öcsöd környéki utakat. Kérdezi, hogy a forráshiány miatt hivatkozott utak mikor valósulhatnak meg, ezek fontos és szükséges beruházások, érdeklődik, hogy a felújításra tervezett útszakaszok között van-e lehetőség átcsoportosításra. Továbbá észrevételezi, hogy szeptember hónapban igen sok helyen történtek kátyúzási munkálatok, bízik benne, hogy ez nem csak a kampányidőszakra korlátozódott és folytatódni fog. Kovács Sándor lenne a legjobban felháborodva, ha az útügyi biztos választókörzetében jobb állapotban lennének az utak, mint a megye más területén. Nem is javasolná számára, hogy a saját körzetébe csoportosítson át pénzeket. A kátyúzási munkálatoknak is megvan a ciklikussága, véleménye szerint nem feltétlen december közepén, a hóban kell elvégezni ezeket. Rózsa Endre: a volt útügyi biztos által elhangzott, hogy az idei évben megtörténik a Tiszaföldvár-Mezőtúr közötti út fennmaradó szakaszának felújítása. Kérdezi, hogy szerepel-e a jövő évi költségvetésben, valamint a megvalósulásának várható időpontjáról kér információt. Baráth Zsolt György véleménye szerint ebben a tájékoztatóban is „siralmas” állapotokról kap a közgyűlés tájékoztatást. Többen megkeresték, hogy a 4. sz. főút építése során a kb. 10szeres terhelésnek kitett utak mikor kerülnek felújításra, mivel elég forgalmas útszakaszokról van szó, említi a Szolnok-Kőröstetétlen, Szolnok-Nagykörű közötti útszakaszokat. Soós Antal szerint Tiszaföldváron a Döbrei út legalább már 10 éve le van amortizálva, mindig azt a választ kapják, hogy „majd meg lesz csinálva”. Kérdezi, hogy mikorra várható az út felújítása. Vántsa Zoltán elmondja, hogy a Mezőtúr-Tiszaföldvár útszakaszra a felújítási dokumentáció elkészült, a megyei közgyűlés adott bizottsága minősítette az egész megyére vonatkozó javaslatukat. Ezt visszaküldték a magyar közút vezérigazgatóságához Budapestre és a továbbiakban az ő elbírálásuk alá került. Itt szerepelt a Mezőtúr-Tiszaföldvár és az Öcsöd -
9
Martfű közötti két szakasz felújítása és a Szelevényi bekötő út is, ezekre van felújítási tervük. A pénzügyi források lehetősége nem tőlük függ. Fenntartásra és üzemeltetésre kapnak pénzt, az éves tervükben felújításra nem. Az ütemezést az igazgatóság dönti el, ők osztják ezeket a kereteket. Szeptemberben kapták meg azt a gépláncot, amivel az adott területeken a nagyfelületű javításokat el tudták végezni. Készülnek hosszú távú fejlesztési koncepciók is. Tudomásuk van róla, hogy a Szolnok-Kőröstetétlen közötti az egyik legrosszabb állapotban lévő útszakasza. A Szolnok, Nagykörű, Besenyszög útvonal: az autópálya építés kapcsán nagy kapacitású járművek közlekednek, közútkezelői hozzájárulásukban előírták, hogy az építés alatt is kell az útszakaszon javítani és az autópálya-építés befejeztével ezeket fel kell újítani. A Tiszaföldvár, Döbrei útnál figyelembe kell venniük az adott járműforgalmat, ez az elsődleges szempont, ami alapján javaslatot tesznek. Az út karbantartására tud vállalkozni, de a felújítását még csak megjósolni sem tudja. Kovács Sándor kiegészítésként elmondja, hogy az elmúlt négy évben a duplája, méginkább háromszoros összeg ment a nagyfelületű útjavításokra, mint az előző ciklusokban. Magyarországon az elmúlt 20 évben nagyfokú autópálya építések voltak, minden megye és település jól járt azzal, ha mellette autópálya ment el, viszont ahol nem volt ilyen beruházás, a forrásokat elvonták, ide tartozott Jász-Nagykun-Szolnok megye is. El kell ismerni, hogy a megyében az elmúlt 20 évben ilyen nagymértékű útfelújításra nem került sor. Dobos László fenntartja továbbra is azt a véleményét, melyre már előző évben is felhívta az igazgatóság figyelmét, mely szerint a karcagi felüljárónál a lehajtó sáv túl rövid, balesetveszélyes és a meghosszabbítását kéri lehetőség szerint. Andrási András Pál kérdezi, hogy az autópálya építésénél a másod- és harmadrendű utak, azaz a kiszolgáló utak felújítása is hozzátartozik az autópálya végleges kialakításához? Vántsa Zoltán válaszában elmondja, hogy az autópálya beruházáshoz nem tartozik hozzá a környező úthálózat felújításának a kötelezettsége, viszont a közútkezelői hozzájárulást úgy adják ki, hogy ahol nagy mennyiségű beszállítás történik, ott előírják a beszállítás végeztével az útburkolat felújítását. Andrási András Pál szerint ha a tiszagyendai út minőségét fogjuk kapni, akkor a megyében nem lesznek járható vidéki utak, a települések pedig el lesznek zárva a külvilágtól. Kérdezi, hogy jártak-e mostanában Tiszagyenda, Abádszalók környékén. Kovács Sándor: igen, járt Tiszagyenda környékén, tudja, hogy milyen állapotban vannak az utak. Nem tudja, hogy sikerült-e céggel lezárni az átadás-átvételt, mivel a kisújszállási elkerülő útnál problémák voltak, és ez a multinacionális cég hamarabb kivonult az országból, mint ahogy mindenféle elszámolásra sor került volna. Ez köszönhető azoknak, akik szerződést kötöttek annak idején ilyen cégekkel. Felhívja képviselőtársai figyelmét az SzMSz szerinti hozzászólások szabályozásának betartására. Megköszöni a Magyar Közút Nonprofit Zrt. munkáját és a kérdésekre adott válaszokat, még ha nem is tudnak mindig olyan választ adni, mint amit hallani szeretnének. További kérdés, észrevétel nem hangzik el. Ezt követően a Közgyűlés – az írásos tájékoztató alapján – 12 igen és 6 nem szavazattal, a következő határozatot hozza:
10
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 165/2014. (XI.21.) számú határozata Jász-Nagykun-Szolnok megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről 1)
A Megyei Közgyűlés a Magyar Közút Nonprofit Zrt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága által készített, a megye állami közúthálózatának állapotáról és felújítási lehetőségeiről szóló tájékoztatót megtárgyalta és az abban foglaltakat tudomásul veszi.
2) A Megyei Közgyűlés köszönetét fejezi ki a Magyar Közút Nonprofit Zrt Jász-NagykunSzolnok Megyei Igazgatóságának a tájékoztató elkészítéséért. Erről: 1) Megyei közgyűlés tisztségviselői 2) Megyei főjegyző 3) Irodavezetők 4) Vántsa Zoltán megyei igazgató, Magyar Közút Nonprofit Zrt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága értesülnek.
4./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a Megyei Közgyűlés bizottságai elnökeinek és tagjainak, valamint tanácsnokainak megválasztására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Kovács Sándor ismerteti, hogy a bizottsági tagokra vonatkozó előterjesztés módosult. A módosított előterjesztés az ülés előtt kiosztásra került. Ezek mellett újabb módosítást javasol a határozati javaslatban, mely szerint a Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság alelnöki posztjára Csányi Tamást, a Tervezési és Monitoring Bizottság alelnöki posztjára Baráth Zsolt György urat javasolja. Rózsa Endre bízott benne, hogy a módosító javaslat szerint az ellenzéknek is jutnak külsős bizottsági helyek, sajnos ilyen nem hangzott el. Észrevételezi, hogy sem most, sem az előző ciklusban nem juttatott a Fideszes többség az ellenzéknek egyetlen külsős bizottsági helyet sem. Kérése, hogy a következő ülésen kerüljön a közgyűlés elé egy SzMSz módosítás és egy új bizottsági felosztás, mivel úgy gondolja, hogy azoknak a választóknak is jár rajtuk keresztül külsős bizottsági hely, akik nem a Fideszt támogatták a választásokon. Kovács Sándor egyeztetéseket fog kezdeményezni a frakcióvezetőkkel a témában, a javaslat megfontolásra kerül. Az előző ciklusokban kialakított „hagyomány” szerint igyekszik vezetni a Megyei Közgyűlést.
11
További kérdés, észrevétel nem hangzik el. Kovács Sándor: előzetes egyeztetés alapján a Megyei Közgyűlés tagjai a szavazásban részt kívánnak venni. A szavazásból való kizárást nem kezdeményezik. Kovács Sándor megkérdezi, hogy az írásos előterjesztéshez képest van-e más személyre javaslat a megyei tanácsnokokra vonatkozóan. A megyei tanácsnokokra vonatkozóan más személyre javaslat nem érkezik. A Közgyűlés a módosítások figyelembevételével – minősített többséggel – 16 igen és 2 nem szavazattal, a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 166/2014. (XI.21.) számú határozata a Megyei Közgyűlés bizottságai elnökeinek és tagjainak megválasztásáról A Megyei Közgyűlés a bizottságok elnökeit, alelnökeit és tagjait az alábbiak szerint választja meg:
1./
Ügyrendi Bizottság (5 fő) Elnök: Alelnök:
Molnár Imre Fehér Petra
Közgyűlési képviselő tagok: Dr. Jernei Zoltán Rózsa Lajos Soós Antal
2./
Pénzügyi és Területfejlesztési Bizottság (6+4 fő) Elnök: Alelnökök:
Dobos László Csányi Tamás Fazekas Szabolcs
Közgyűlési képviselő tagok: Budai Lóránt Csontos Magdolna Rózsa Endre Nem közgyűlési képviselő tagok: Bári Ágnes
12
Borbás Zsolt Sebestyén Ferenc Magyar Mihály
3./
Tervezési és Monitoring Bizottság (6+3 fő) Elnök: Alelnökök:
Dr. Szabó Tamás Baráth Zsolt György Borbás Zoltán
Közgyűlési képviselő tagok: Andrási András Pál Dr. Horváth Róbert László Ágnes Nem közgyűlési képviselő tagok: Brumbauer Tibor Imrei László Balogh Zoltán Erről: a Bizottságok elnökei, tagjai értesülnek.
A Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján – minősített többséggel – 16 igen és 2 nem szavazattal, a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 167/2014. (XI.21.) számú határozata a Közbeszerzési Bizottság elnöke, alelnöke és tagjai megválasztásáról A Megyei Közgyűlés a Közgyűlés és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított 8/1995.(VII.1.) számú rendelete módosított 56/A. §-a szerinti Közbeszerzési Bizottságot az alábbiak szerint választja meg: Elnök: Alelnök: Tagjai:
Dobos László Rózsa Endre Andrási András Pál Fazekas Szabolcs Dr. Szabó Tamás
Erről: a Bizottság elnöke, tagjai értesülnek. A Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján – minősített többséggel – 17 igen és 1 nem szavazattal, a következő határozatot hozza:
13
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 168/2014. (XI.21.) számú határozata a Megyei Értéktár Bizottság elnöke megválasztásáról A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés a Megyei Értéktár Bizottság Elnökévé Csontos Magdolnát, a megyei közgyűlés tagját megválasztja. Erről: a Bizottság elnöke, tagjai értesülnek. A Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján – minősített többséggel – 17 igen és 1 nem szavazattal, a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 169/2014. (XI.21.) számú határozata a megyei tanácsnokok megválasztásáról, a felügyeletük alá tartozó önkormányzati feladatokról A Megyei Közgyűlés által megválasztott megyei tanácsnokok, valamint a felügyeletük alá rendelt önkormányzati feladatok: László Ágnes megyei tanácsnok felügyeli a Megyei Önkormányzat európai integrációs és nemzetközi kapcsolatait; Rózsa Lajos megyei tanácsnok felügyeli a Megyei Önkormányzat területfejlesztési, területrendezési, munka- és foglalkoztatásügyi, valamint környezetvédelmi feladatai ellátását, a programok végrehajtását. Erről: a megválasztott tanácsnokok értesülnek. Kovács Sándor tájékoztatja a Közgyűlés tagjait és a jelenlévőket, hogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény értelmében a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjainak esküt kell tenni. Felkéri a nem közgyűlési képviselő tagokat az eskü letételére. Eskü. Kovács Sándor a megválasztott bizottsági elnököknek, alelnököknek és tagoknak, valamint a megyei tanácsnokoknak a testület nevében gratulál, munkájukhoz sok sikert kíván.
5./NAPIRENDI PONT:
14
Előterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás felülvizsgálatára Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Kérdés, észrevétel nem hangzik el. A Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján 18 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 170/2014. (XI. 21.) számú határozata a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a Roma Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködési, vagyonhasználati megállapodásról A megyei közgyűlés az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 27. § (2) bekezdése alapján az önkormányzatok közötti együttműködésre, valamint a vagyonhasználatra vonatkozó szabályokat a mellékelt megállapodás szerint hagyja jóvá. A megállapodás mindkét fél részéről történő jóváhagyásával egyidejűleg a korábbi megállapodás hatályát veszti. Határidő: Felelős:
2014. november 21. és folyamatos Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke Csóka János, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke
Erről: 1.) Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke 2.) Rentzné Dr. Bezdán Edit megyei főjegyző 3.) Csóka János, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke értesülnek.
6./ NAPIRENDI PONT: Előterjesztés a hazai decentralizált forrásokkal kapcsolatos támogatási szerződések lezárására Előadó: Dr. Mező Ferenc, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője Kovács Sándor köszönti Varga Béla urat, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség csoportvezetőjét. Tájékoztatja a közgyűlés tagjait, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum a 2014. november 20-i ülésén hozott határozatával az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Kérdés, észrevétel nem hangzik el.
15
Kovács Sándor ügyrendi javaslatként indítványozza, hogy a hazai decentralizált forrásokkal kapcsolatos támogatási szerződések lezárásáról szóló 11 határozatról ne külön-külön, hanem egy szavazással döntsön a Közgyűlés. A Közgyűlés az ügyrendi indítványt 18 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadja, ennek megfelelően a határozatok elfogadásáról egy szavazással dönt. Ezt követően a Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján 18 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatokat hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 171/2014. (XI.21.) számú határozata Alfa Autójavító Kft. "Márkaszerviz korszerűsítése-munkahelymegőrző beruházás" tárgyú, TRFC/EA/1600017/2004 támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) 2004. évi keretéből támogatott "Márkaszerviz korszerűsítése-munkahelymegőrző beruházás" tárgyban az Alfa Autójavító Kft-vel (a továbbiakban Kedvezményezett) kötött TRFC/EA/1600017/2004 számú támogatási szerződés (a továbbiakban Támogatási szerződés) lezárásához, miután a 2012.11.19-én kelt záró ellenőrzési jegyzőkönyv megállapítása alapján a támogatott által igénybe vett támogatásból 384.000,- Ft támogatást, valamint a jogosulatlan igénybevétel időtartamára felszámított további 127.434,- Ft kamatot, összesen 511.434,- Ft-ot visszavont a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés, melynek visszafizetésére 6 havi részletfizetést állapított meg 374/2013. (IX.17.) sz. határozatával, és amelyet a Kedvezményezett befizetéseivel maradéktalanul teljesített. Fentiek alapján a Támogatási szerződés biztosítékát képező, - a Magyar Terület- és Vidékfejlesztési Hivatal (1015 Budapest, Hattyú u. 14.) javára a 2005. április 27-én K.43212/44/2005 ügyszámú 81917 MOKK azonosító számú közjegyzői okirattal ingóságokra létesített 15.000.000,- Ft összegű jelzálogjog, továbbá - a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (1055 Budapest, Honvéd u. 13. - 15.) javára a 2009. december 8-án a 32012/Ü/1684/2009. ügyszámú közjegyzői okirattal az 5000 Szolnok, Százados út 1. szám alatt található, a szolnoki ingatlan-nyilvántartásban Hrsz.: 4882/A/2 alatt található ingatlanon létrejött 10.000.000,- Ft összegű jelzálogjog ranghely fenntartása nélkül törölhető. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 172/2014. (XI.21.) számú határozata Kunmadaras Nagyközség Önkormányzata "Községi Művelődési Ház tetőtér beépítése" tárgyú, TRFC/EA/t/1600058/2006 támogatási szerződésszámú pályázatáról
16
A Közgyűlés hozzájárul a terület- és régiófejlesztési célelőirányzat (TRFC) 2006. évi keretéből támogatott "Községi Művelődési Ház tetőtér beépítése" tárgyban Kunmadaras Nagyközség Önkormányzatával kötött TRFC/EA/t/1600058/2006 számú támogatási szerződés (a továbbiakban Támogatási szerződés) lezárásához, miután a támogatási szerződés 1. sz. mellékletében vállalt 10 év fenntartási, szolgáltatási és karbantartási kötelezettséget a hatályos 148/2008. (V.26.) Kormányrendelet 39.§ (10) bekezdése 5 évre csökkentette, így a 2014.07.31-én megtartásra került ellenőrzés záró ellenőrzésnek minősül, és a vállalt kötelezettség teljesült. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 173/2014. (XI.21.) számú határozata Csépa Község Önkormányzata "Turisztikai szálláshely kialakítása meglévő önkormányzati épületből" tárgyú, 160001508L támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi leghátrányosabb helyzetű kistérségek felzárkóztatásának támogatása (LEKI) keretéből támogatott "Turisztikai szálláshely kialakítása meglévő önkormányzati épületből" tárgyban Csépa Község Önkormányzatával kötött 160001508L számú támogatási szerződés lezárásához, miután a 2014.10.16-án megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 174/2014. (XI.21.) számú határozata Öcsöd Nagyközség Önkormányzata "A helyi lakosság, a cél és átutazó közönség tájékoztatását segítő táblarendszer kialakítása Öcsödön" tárgyú, 160003908K támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatására (HÖF TEKI) keretéből támogatott "A helyi lakosság, a cél és átutazó közönség tájékoztatását segítő táblarendszer kialakítása Öcsödön" tárgyban Öcsöd Nagyközség Önkormányzatával kötött 160003908K számú támogatási szerződés lezárásához,
17
miután a 2014.10.08-án megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 175/2014. (XI.21.) számú határozata Jászárokszállás Város Önkormányzata "Járdafelújítások Jászárokszálláson" tárgyú, 160002808K támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatására (HÖF TEKI) keretéből támogatott "Járdafelújítások Jászárokszálláson" tárgyban Jászárokszállás Város Önkormányzatával kötött 160002808K számú támogatási szerződés lezárásához, miután a 2014.10.13-án megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette.
Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 176/2014. (XI.21.) számú határozata Jászsági Többcélú Társulás "Egységes arculat megteremtése és fejlesztése a Jászságban" tárgyú, 160004008K támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi Területi kiegyenlítést szolgáló önkormányzati fejlesztések támogatására (HÖF TEKI) keretéből támogatott "Egységes arculat megteremtése és fejlesztése a Jászságban" tárgyban Jászsági Többcélú Társulással kötött 160004008K számú támogatási szerződés lezárásához, miután a 2014.10.13-án megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. Erről:
18
1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 177/2014. (XI.21.) számú határozata Törökszentmiklós Város Önkormányzata "Akácos utca felújítása" tárgyú, 160000908U támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi Települési Önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása (TEUT) keretéből támogatott "Akácos utca felújítása" tárgyban Törökszentmiklós Város Önkormányzatával kötött 160000908U számú támogatási szerződés lezárásához, miután a 2014.10.06-án megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 178/2014. (XI.21.) számú határozata Rákócziújfalu Község Önkormányzata "Szilárd burkolatú belterületi utak felújítása (Dózsa G. u., Kilián G. u., Petőfi S. u., Sallai I. u., Ságvári E. u., Táncsics M. u.)" tárgyú, 160001608U támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi Települési Önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolat felújítása (TEUT) keretéből támogatott "Szilárd burkolatú belterületi utak felújítása (Dózsa G. u., Kilián G. u., Petőfi S. u., Sallai I. u., Ságvári E. u., Táncsics M. u.)" tárgyban Rákócziújfalu Község Önkormányzatával kötött 160001608U számú támogatási szerződés lezárásához, miután a 2014.10.08-án megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek.
19
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 179/2014. (XI.21.) számú határozata Kenderes Város Önkormányzata "A városi ivóvízhálózat korszerűsítése fővezeték-ágak összekötésével és szerelvények felszerelésével az ivóvíz minőségének javítása érdekében" tárgyú, 160001108D támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttségek nélkül (CÉDE) keretéből támogatott "A városi ivóvízhálózat korszerűsítése fővezeték-ágak összekötésével és szerelvények felszerelésével az ivóvíz minőségének javítása érdekében" tárgyban Kenderes Város Önkormányzatával kötött 160001108D számú támogatási szerződés lezárásához, miután a 2014.10.06-án megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek.
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 180/2014. (XI.21.) számú határozata Besenyszög Község Önkormányzata "Temető úti ravatalozó teljes felújítása" tárgyú, 160001408D támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttségek nélkül (CÉDE) keretéből támogatott "Temető úti ravatalozó teljes felújítása" tárgyban Besenyszög Község Önkormányzatával kötött 160001408D számú támogatási szerződés lezárásához, miután a 2014.10.15-én megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek.
20
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 181/2014. (XI.21.) számú határozata Jászberény Város Önkormányzata "Bóbita köztéri játszótér felújítása" tárgyú, 160000408D támogatási szerződésszámú pályázatáról A Közgyűlés hozzájárul a 2008. évi önkormányzati fejlesztések támogatása területi kötöttségek nélkül (CÉDE) keretéből támogatott "Bóbita köztéri játszótér felújítása" tárgyban Jászberény Város Önkormányzatával kötött 160000408D számú támogatási szerződés lezárásához, miután a 2014.10.13-án megtartott ellenőrzésen megállapításra került, hogy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeket maradéktalanul teljesítette. Erről: 1. Megyei Közgyűlés tisztségviselői 2. Megyei főjegyző 3. Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség 4. Magyar Államkincstár 5. Kedvezményezett értesülnek.
7./NAPIRENDI PONT: Előterjesztés Túrkeve Város Önkormányzata "A helyi önkormányzati feladatellátás színvonalának javítása a Túrkevei Polgármesteri Hivatal épületének korszerűsítésével" tárgyú, 160001508D számú támogatási szerződésére Előadó: Dr. Mező Ferenc, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője Kovács Sándor tájékoztatja a közgyűlést, hogy a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Konzultációs Fórum a 2014. november 20-i ülésén hozott határozatával az előterjesztést a közgyűlésnek elfogadásra javasolta. Kérdés, észrevétel nem hangzik el. A Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján 18 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 182/2014. (XI.21.) számú határozata Túrkeve Város Önkormányzata "A helyi önkormányzati feladatellátás színvonalának javítása a Túrkevei Polgármesteri Hivatal épületének korszerűsítésével" tárgyú, 160001508D számú támogatási szerződéséről
21
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés (a továbbiakban: Közgyűlés), mint az ÉszakAlföldi Regionális Fejlesztési Tanácsnak a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 28. § szerinti jogutódja 1. az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsnak a 2008. évi „Helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása területi kötöttség nélkül” támogatás (a továbbiakban: HÖF CÉDE2008) előirányzat 2008. évi keretéből Túrkeve Város Önkormányzata (a továbbiakban: Támogatott) részére, "A helyi önkormányzati feladatellátás színvonalának javítása a Túrkevei Polgármesteri Hivatal épületének korszerűsítésével" tárgyú fejlesztés megvalósítására 160001508D számon megkötésre került támogatási szerződése ügyében – a Támogatott kérelmére – hozzájárul ahhoz, hogy a fejlesztés tárgyát képező, Túrkeve, Petőfi tér 1., Hrsz.: 1/18. alatt található beruházásból 141 m2 hasznos alapterületű helyiséget 2013. január 1-től, a Támogatott és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban Kormányhivatal) között megkötésre került megállapodások alapján a Kormányhivatal használatába adja, és azt a Kormányhivatal üzemeltesse az okmányirodai szolgáltatás nyújtása céljából. 2. Az 5 éves kötelezettségvállalási időszak 2014. szeptember 30-án lejárt, így a Közgyűlés hozzájárul a támogatási szerződés lezárásához. Felelős: Határidő:
Dr. Mező Ferenc, az ÉARFÜ Nonprofit Kft. ügyvezetője 2014. december 15.
Erről: 1. Túrkeve Város Önkormányzata (ÉARFÜ Nonprofit Kft. útján) 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (ÉARFÜ Nonprofit Kft. útján) 3. ÉARFÜ Nonprofit Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi u. 31.) 4. Megyei Önkormányzati Hivatal, helyben értesülnek.
8./NAPIRENDI PONT: Előterjesztés az Alcsi-Holt-Tisza Kódex elfogadására Előadó: Kovács Sándor, a Megyei Közgyűlés elnöke Kovács Sándor véleménye szerint az Alcsi-Holt-Tisza Kódex a természet- és környezetvédelem szempontjából nagyon fontos, példamutató dokumentum. Kérdés, észrevétel nem hangzik el. A Közgyűlés az írásos előterjesztés alapján 18 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés 183/2014. (XI.21.) számú határozata az Alcsi-Holt-Tisza Kódex elfogadásáról 1) A Megyei Közgyűlés megállapítja, hogy az Alcsi-Holt-Tisza Kódex magas színvonalú dokumentáció, s a megalkotásának folyamata is példaértékű volt.
22
2)
MELLÉKLETEK
170/2014. (XI. 21.) számú határozat Melléklete 184/2014. (XI.21.) számú határozat Melléklete
170/2014. (XI. 21.) számú határozat Melléklete MEGÁLLAPODÁS a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködésről Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1)–(4) bekezdései alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat (továbbiakban: Megyei Önkormányzat) és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: Nemzetiségi Önkormányzat) az együttműködésükre vonatkozó szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg. A megállapodás a Megyei Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat közötti együttműködésre vonatkozó részletes szabályokat, eljárási rendet, munkamegosztást és a felelősség rendszerét tartalmazza. Az együttműködés területei: A költségvetés tervezésének és elfogadásának eljárási rendje A költségvetési gazdálkodás bonyolításának általános rendje A beszámoló készítésének és jóváhagyásának eljárási rendje A számviteli, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének általános rendje V. A belső ellenőrzés elvégzésének rendje VI. Részvétel a Nemzetiségi Önkormányzat ülésein VII. Tárgyi feltételek biztosítása I. II. III. IV.
A megállapodás tartalmának meghatározásánál a következő jogszabályok kerültek figyelembevételre: - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, (továbbiakban Áht.) - A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, - Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, (továbbiakban: Ávr.) - 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet az államháztartás számviteléről I. A költségvetés tervezésének és elfogadásának eljárási rendje A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésének előkészítése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) feladata a megyei főjegyző irányításával. A költségvetés előkészítési munkájában a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke vesz részt. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a költségvetési határozat tervezetét nyújtja be a Nemzetiségi Önkormányzat részére. a) A költségvetés összeállításának eljárási szabályai:
1. A Főjegyző a költségvetési rendelet tervezetet egyezteti a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökével a Nemzetiségi Önkormányzatot érintően. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke a rendelkezésre álló információkkal segíti a tervező munkát. Az egyeztetést a költségvetési törvény kihirdetését követő 30 napon belül kell lefolytatni, amelyről jegyzőkönyvet kell készíteni. 2. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetése elkülönítetten tartalmazza a működési és felhalmozási célú bevételeket és kiadásokat kiemelt előirányzatonként. A költségvetési határozat tervezetet a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke terjeszti a Nemzetiségi Önkormányzat elé. A költségvetés elfogadásáról a Nemzetiségi Önkormányzat önállóan határozatot hoz. 3.
A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke továbbítja a Megyei Önkormányzat részére.
4. A Megyei Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal. A Megyei Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat határozatának törvényességéért, a bevételi és kiadási előirányzatok megállapításáért felelősséggel nem tartozik. Az esetleges adósságrendezési eljárás során a Nemzetiségi Önkormányzat tartozásaiért a Megyei Önkormányzat felelősséggel nem tartozik. b) Az elemi költségvetés elkészítése: 1. A jóváhagyott éves költségvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium által meghatározott nyomtatványgarnitúra felhasználásával az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően adatszolgáltatást kell teljesíteni, amelyet a Hivatal készít el. 2. A költségvetési információ Nemzetiségi Önkormányzatot érintő részének összeállításában a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke is közreműködik. 3. A Hivatal a tartalmi és formai szempontok szerint ellenőrzött költségvetést az elfogadását követően nyújtja be a Magyar Államkincstár illetékes szervéhez. c) A költségvetési előirányzatok módosításának szabályai: 1. A Nemzetiségi Önkormányzati költségvetési előirányzatok a Nemzetiségi Önkormányzat határozata alapján módosíthatók. A módosításokat a bevételi és kiadási előirányzatokon egyaránt át kell vezetni. 2. A költségvetési határozat módosításáról a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke negyedévenként, de legkésőbb a tárgyév december 31-ig ad tájékoztatást a Közgyűlési és Pénzügyi Iroda vezetőjének.
II. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának általános rendje
A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait a Hivatal látja el. Az előirányzatok felhasználására vonatkozó kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolási, érvényesítési és utalványozási szabályok az alábbiak: a) A kötelezettségvállalás rendje 1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzata terhére fizetési, vagy más kötelezettséget vállalni, vagy ilyen követelést előírni a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, Alelnöke, illetve az általuk írásban felhatalmazott személy jogosult összeghatárra tekintet nélkül. A Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke javára történő kötelezettségvállalásra a Nemzetiségi Önkormányzat Alelnöke jogosult. 2. A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződnie a kötelezettségvállalónak arról, hogy a kiadás teljesítéséhez a fedezet rendelkezésre áll. 3. Az 100 000 forintot elérő és meghaladó kifizetésekre minden esetben írásbeli kötelezettségvállalás szükséges. 4. A pénzeszköz átadások teljesítéséhez – összeghatártól függetlenül – írásbeli megállapodás szükséges. 5. A kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan a Hivatal analitikus nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás összege. b) A pénzügyi ellenjegyzés rendje 1. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére a Főjegyző által kijelölt, az Ávr. 55. § (3) bekezdésében meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselők jogosultak. 2. A pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a szükséges szabad előirányzat rendelkezésre áll, a befolyt, vagy megtervezett és várhatóan befolyó bevétel biztosítja a fedezetet. A kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat. 3. Amennyiben az ellenjegyző véleménye szerint a kötelezettségvállalás, illetve az utalványozás a 2. pontban foglaltakkal ellentétes, akkor köteles a szabálytalanságra írásban felhívni a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének figyelmét. Ha a kötelezettségvállaló továbbra is ragaszkodik a jogszabállyal ellentétes utasításhoz és írásban ellenjegyzésre utasítja az ellenjegyzőt, az köteles az utasításnak eleget tenni és az Ávr. 54. § (4) bekezdése szerint eljárni. Az ellenjegyző e tényről haladéktalanul írásban értesíti a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét. A Nemzetiségi Önkormányzat a soron következő ülésén köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást. c) A teljesítés igazolás és az érvényesítés rendje 1. A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését. 2. A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy az előírt követelményeket betartották-e. 3. A teljesítés igazolását a Nemzetiségi Önkormányzat felhatalmazott tagja végzi.
4. Az érvényesítést a Hivatal feladattal megbízott dolgozója végzi a hatályos belső szabályozás szerint. 5. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. . d) Az utalványozás rendje 1. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési kiadásai teljesítésének és a bevételei beszedésének elrendelésére a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke, Alelnöke, illetve az általuk írásban felhatalmazott személy jogosult. 2. Az utalványozás a Hivatalban rendszeresített Utalványrendeleten és minden esetben írásban történik. 3. Utalványozásra az érvényesítés után kerülhet sor. 4. A kiadások teljesítésének alapja a hatályos számviteli jogszabályoknak megfelelően kiállított bizonylat. A bizonylat a Nemzetiségi Önkormányzat törvényi előírásokban meghatározott feladatai ellátása során felmerült kiadásokra vonatkozhat. III. A beszámoló készítésének és jóváhagyásának eljárási rendje A Nemzetiségi Önkormányzatnak az Áht. 108. § (1) bekezdése alapján az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni. 1. Az éves beszámoló készítéséhez az adatokat a Hivatal a tárgyévet követő év február 15-i adja át a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének. 2. A Hivatal készíti el az éves beszámolókat, a központilag előírt nyomtatvány garnitúrák felhasználásával. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó űrlapok elkészítésében a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke is közreműködik. 3. A Hivatal készíti el az Ávr. 169. és 170.§-ában meghatározott gyakorisággal az időközi költségvetési jelentéseket, valamint az időközi mérlegjelentéseket, melyeket a Kincstár részére határidőben továbbít. A Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozó űrlapok elkészítésében a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke is közreműködik. 4. A Hivatal Nemzetiségi Önkormányzat adatait is tartalmazó éves beszámolóját az előírt határidőre benyújtja a Magyar Államkincstár illetékes szervéhez. 5. A Főjegyző által elkészített éves gazdálkodásról szóló rendelet tervezetet a Megyei Közgyűlés Elnöke terjeszti a Megyei Közgyűlés elé. A Nemzetiségi Önkormányzat éves beszámoló adatait a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke szolgáltatja. IV. A számviteli, pénzügyi és információszolgáltatási tevékenység végzésének általános rendje 1. A Nemzetiségi Önkormányzat a gazdálkodásával összefüggő pénzforgalmat a Nemzetiségi Önkormányzat részére a Magyar Államkincstárnál megnyitott számlán bonyolítja. A számla kezelésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal látja el. Ugyancsak a Hivatal látja el a törzskönyvi nyilvántartással és annak módosításával kapcsolatos feladatokat. A számla feletti rendelkezési jogosultság a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökét, illetve az általa meghatározott személyeket illeti meg az aláírás bejelentés szerint.
2. A Hivatal biztosítja, hogy a főkönyvi és analitikus nyilvántartás során a Nemzetiségi Önkormányzat bevétele és kiadása elkülönítetten kerüljön kimutatásra. 3. A Nemzetiségi Önkormányzat pénzellátását illetően az éves költségvetési törvényben meghatározott központi támogatás évente egy alkalommal kerül utalásra. A Hivatal gondoskodik a leutalt összeg Nemzetiségi Önkormányzat számlájára történő utalásáról. 4. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos adatszolgáltatást a Hivatal végzi, amelynek teljesítésében a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke közreműködik. 5. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési bevételeinek és kiadásainak alakulásáról a Hivatal adatot szolgáltat a Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke részére. V. Belső ellenőrzés 1. A Hivatal köteles gondoskodni a nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáról. A Nemzetiségi Önkormányzat jogszabályban előírt belső ellenőrzési feladatait a Hivatal látja el. 2. A belső ellenőrzés megállapításainak realizálása a Nemzetiségi Önkormányzat Elnökének a feladata. VI. Részvétel a Nemzetiségi Önkormányzat ülésein 1.
A megyei főjegyző, illetve az általa megbízott – a főjegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - köztisztviselő vesz részt a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésén és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
2.
Az elnök a testületi ülést követő 15 napon belül gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről, amelyet a megyei főjegyzőnek küld meg. A megyei főjegyző gondoskodik a jegyzőkönyv továbbításáról a Megyei Kormányhivatal vezetője felé.
Fentieken túl a Megyei Önkormányzat biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat testületi működésének feltételeit a helyiséghasználat, a gépelési, sokszorosítási és postai szolgáltatás tekintetében az alábbiak szerint: VII. Tárgyi feltételek biztosítása 1.
A Megyei Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat alapfeladatainak ellátásához ingyenes használatba ad 1 db irodahelyiséget a Szolnok, Kossuth Lajos út 2. szám alatti, Megyeháza épületében, berendezési és felszerelési tárgyakkal (bútorok, számítógép, nyomtató, fénymásoló).
2.
A Nemzetiségi Önkormányzatot az irodahelyiségekhez kapcsolódóan térítésmentesen illeti meg a közüzemi, őrzési és takarítási szolgáltatás. A telefonhasználatot tételes elszámolás alapján meg kell téríteni.
3.
A Nemzetiségi Önkormányzat a Megyeháza közös helyiségeit térítésmentesen jogosult igénybe venni.
4.
A Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek lebonyolításához térítésmentesen jogosult igénybe venni a Megyeháza Külső-Szolnok Termét és kapcsolódó szolgáltatásait (hangosítás, hangfelvétel, kivetítés).
5.
A Nemzetiségi Önkormányzat a használt javakat (1., 2., 3., pont) csak az alapfeladatának ellátásához szükséges mértékben veheti igénybe, azokat a rendes és ésszerű gazdálkodás szabályai szerint a jó gazda gondosságával kezeli.
6.
A Nemzetiségi Önkormányzat a használati jogának gyakorlásával nem zavarhatja a Megyeházán folyó munkát és köteles megtartani az épület házirendjét.
7.
Az irodahelyiség kulcsait a Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, megbízottja a Megyeháza portáján veheti fel és az épület elhagyásakor ott köteles leadni.
8.
A Nemzetiségi Önkormányzat által használt irodahelyiségben történő felújítás, átalakítás, selejtezés csak a Megyei Közgyűlés Elnökével történt előzetes egyeztetés után végezhető.
9.
Az irodahelyiséget és a berendezési, felszerelési tárgyakat a Megyei Önkormányzat Hivatala leltár szerint adja át.
10.
A jelen megállapodással ellentétes, attól eltérő használatból eredő költségeket, károkat a Nemzetiségi Önkormányzat köteles megtéríteni a Megyei Önkormányzatnak.
11.
A Nemzetiségi Önkormányzat a használat jogát harmadik személynek semmilyen formában nem engedheti át.
12.
A Nemzetiségi Önkormányzatot fennállásáig illeti meg a használati joga.
13.
Jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben a Megyei Önkormányzat Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak, illetve a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
Szolnok, 2014. november…
Kovács Sándor sk. Megyei Közgyűlés Elnöke
Csóka János sk. Nemzetiségi Önkormányzat Elnöke
184/2014. (XI.21.) számú határozat Melléklete
