J E G Y Z İ K Ö N Y V. Helye: Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal 305. számú tanácsokozó terme

JEGYZİKÖNYV Készült: Törökszentmiklós Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2011. november 30-án megtartott nyilvános ülésén Helye: Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal 305. számú tanácsokozó terme Jelen vannak: Jelenléti ív szerint tanácskozási joggal: Dr. Papp Antal jegyzı Dr. Ondok László aljegyzı Dr. Bozó Andrea alpolgármester Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetı Gál István irodavezetı Dr. Horváth Eszter irodavezetı Marsi Péter irodavezetı Pozderka Judit irodavezetı Rabi Ilona belsı ellenır Kovácsné Beregi Judit belsı ellenır Hevesi Tóth Ferenc kirendeltség-vezetı Dr. Tóth Péter r. Alezredes, kapitányság-vezetı Dr. Juhász Enikı polgármester köszönti az ülésen megjelenteket. Megállapítja, hogy a Képviselıtestület megválasztott 12 tagjából jelen van 12 fı, az ülés határozatképes, azt megnyitja. A két ülés közötti fontosabb eseményekrıl szóló beszámoló az ülés elıtt kiosztásra került, mely a jegyzıkönyv mellékletét képezi. Kérdések Serfızı István képviselı az október 28-ai programmal kapcsolatban szeretne kérdezni, amely a Vízés Csatornamő Kft. taggyőlése. Kérdezi mi és miért történt ezen a taggyőlésen. A második kérdése a november 2-án tartott tárgyalásról szól a GROPIUS Zrt. felszámoló biztosításával. Szeretné tudni mivel álltak fel a tárgyalás végén? November 9-én a VEGYTEK megvásárlásával kapcsolatban Szabó Sándor úrral tárgyaltak, érdeklıdik mi lett a tárgyalás végeredménye? Válasz Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, hogy az elsı kérdés a Víz- és Csatornamő Kft. taggyőlésére irányul. Elmondja, hogy a polgármesterek tanácsa Szikszai Lajos ügyvezetı urat felmentette a munkavégzés alól. A törvényes kereteket figyelembe véve döntött úgy a tanács, hogy a továbbiakban az ügyvezetı úr munkájára nem tart igényt. Itt figyelembe vették a folyamatos ivóvízminıséget és a munkafegyelem megsértését. Bıvebb információért, javasolja forduljon képviselı úr Szikszai Lajos úrhoz. November 2-án a GROPIUS Zrt. felszámoló biztosával és ügyvezetıjével Csáktornyai Gyula úrral, Jegyzı úrral, Marsi Péter irodavezetıvel, Lehoczky úrral és ügyvédjével, és az Önkormányzat ügyvédjével Dr. Kecskeméti Ferenc ügyvéd úrral folytattak egyeztetést. Akkor a Zrt. felszámolója és ügyvezetıje arról adott tájékoztatást, hogy a szükséges dokumentumokat egy héten belül átadják. Sajnos erre nem került sor. Ezért a mőszaki ellenır javaslatára igazságügyi szakértıt kértek fel. Jelenleg a hiányzó dokumentumok elkészítése zajlik. Harmadik kérdése a Szabó Sándor úrral való tárgyalásra vonatkozik. Elmondja, jelenleg az egyeztetések folynak, vannak még kérdések, amelyeket tisztázni szeretne. Ezt követıen fogják behozni az anyagot a Testület elé.

2

További kérdés nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel a két ülés közötti beszámolót. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 10 igen, 2 nem szavazattal a beszámolót tudomásul vette. Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, hogy az SZMSZ 42. §-ban szabályozott írásbeli kérdéseket nyújtottak be Budai Ferenc és Kovács László képviselıtársak, melyeket az alábbiakban ismertet: - Budai Ferenc képviselı úr kérdése a strand téli nyitva tartásával kapcsolatos, konkrétan, hogy tervezzük-e a strand téli idıszakra történı bezárását. Megvizsgálták és az elmúlt évek tapasztalatai alapján felmerült az esetleges bezárás is. Az elmúlt évben 27 millió forintba került a városnak. Az idei évben az átszervezéseknek és a mőködtetés racionalizálásának köszönhetıen kevesebbe kerülne, de így is 6,5 millió többletköltséget jelent a városnak a téli üzemeltetés. A döntésnél a számok mellett azonban arra is tekintettel kell lenni, hogy sokan használják a fürdıt télen is. Sıt késıbb esetleg bevételkiesést is jelentene ez a városnak, mivel elszoknának az emberek a fürdıbıl. Tovább kell vizsgálni, hogyan lehetne a bevételkiesést csökkenteni és nem csorbulnának a lakosság felé a szolgáltatások. Ilyen megoldás lehetne a strand gyógyfürdıvé minısítése, amelynek köszönhetıen többek között reumatológiai kezelést lehetne végezni a strandon. Ez komoly bevételi forrást jelenthetne a város költségvetésében és még szélesebb körben tudnák használni a fürdıt. Ezzel kapcsolatban felvették a kapcsolatot Dr. Szekanec Zoltán professzor úrral a Debreceni Egyetem reumatológiai tanszékét vezetı professzor úrral, aki felajánlotta a segítségét ebben az ügyben. Kérdezi elfogadja-e a választ Képviselı úr? Budai Ferenc képviselı a választ elfogadja. Dr. Juhász Enikı polgármester ezt követıen a Kovács László képviselı úr által feltett kérdést ismerteti, amely a következı: - Kovács László képviselı úr kérdése a Törökszentmiklóson megvalósuló kerékpárúttal kapcsolatos, konkrétan, hol tart a város belterületén megvalósuló kerékpárút kivitelezésének az elbírálása. A kérdésre válaszolva elmondja, hogy a kerékpárutak fejlesztésében a város már régóta gondolkodik. İsszel nyílt lehetıség egy pályázat benyújtására. Jelenleg elbírálás alatt áll a pályázat. Amennyiben sikeres lesz, akkor a Kossuth úton a Jókai úttól a Szolnoki útig mintegy 2700 méter kerékpárút épül majd meg, 90%-ban uniós finanszírozásból. Ezzel a beruházással a Kossuth úton szinte teljes hosszában lehetıség nyílik a kerékpározásra. Ez kiemelt jelentıséggel bír, mivel kiemelt közintézményeket érint pl. az Önkormányzat, az Egészségház, a Posta. Kérdezi képviselı urat elfogadja-e a választ? Kovács László képviselı a választ elfogadja. Ezt követıen a napirend tárgyalására került sor. Dr. Juhász Enikı polgármester a Képviselı-testület ülésének a meghívóban közölt napirendi pontokat javasolja megtárgyalni azzal a módosítással, hogy 5. napirendi pontként javasolja megtárgyalni a korábban külön meghívóval megküldött a Törökszentmiklós Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciójáról szóló elıterjesztést. 21. napirendi pontként a Törökszentmiklós „3” számú helyi autóbusz járat (Törökszentmiklós autóbusz állomás- Törökszentmiklós CLAAS Hungária) menetrend módosításáról szóló elıterjesztést, 22. napirendi pontként az Új Széchenyi Terv ÉAOP-3.1.3./A -11 kódszámú pályázatáról szóló elıterjesztést.

3 Kérdés, észrevétel, más javaslat nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel a módosított napirendet. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja, 12 igen, egyhangú szavazattal az alábbi napirendet fogadta el. NAPIREND 1.

Tájékoztató Törökszentmiklós munkaerı-piaci helyzetérıl Elıterjesztı: Hevesi Tóth Ferenc a Munkaügyi Központ kirendeltségének vezetıje

2.

Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzata és a Rendırkapitányság között kötendı Együttmőködési Megállapodásról

Törökszentmiklósi

Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Dr. Horváth Eszter irodavezetı 3.

Elıterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által összeállított Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félévi tanulmányról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Pozderka Judit irodavezetı

4.

Tájékoztató Törökszentmiklós Város Önkormányzata gazdálkodásának 2011. I-III. negyedévi helyzetérıl Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetı

5.

Elıterjesztés Törökszentmiklós koncepciójáról

Város

Önkormányzatának 2012.

évi

költségvetési

Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetı 6.

Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének és kötelezı elıirányzatainak megállapításáról szóló 5/2011. (II.26.) számú Ök. sz. rendelet 6. sz. módosításáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetı

7.

Elıterjesztés a közterület rendjérıl, a zöldterület fenntartásáról és az állattartás szabályairól szóló 35/2004. (IX. 17.) számú Ö.r. módosításáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Dr. Horváth Eszter irodavezetı

8.

Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 19/2010. (X.19.) számú rendeletének módosításáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Dr. Horváth Eszter irodavezetı

4

9.

Elıterjesztés a Sportrendelet és a Sportkoncepció módosításairól Elıterjesztı: Dr. Papp Antal jegyzı Szakelıadó: Pozderka Judit irodavezetı

10.

Elıterjesztés „Törökszentmiklós Város Kitüntetı díjainak adományozásáról” szóló rendelet megalkotásáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Pozderka Judit irodavezetı

11.

Elıterjesztés Tiszabı Község Önkormányzatának körjegyzıségéhez való csatlakozási szándékáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Dr. Horváth Eszter irodavezetı

12.

Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési belsı ellenırzési tervére Elıterjesztı: Dr. Papp Antal jegyzı Szakelıadó: Rabi Ilona és Kovácsné Beregi Judit belsı ellenırök

13.

Elıterjesztés az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ Módosító és Alapító Okiratáról Elıterjesztı: Dr. Papp Antal jegyzı Szakelıadó: Pozderka Judit irodavezetı

14.

Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Bölcsıdéjének alapító okirat módosítására Elıterjesztı: Dr. Papp Antal jegyzı Szakelıadó: Gál István irodavezetı

15.

Tájékoztató a 2012. évi Startmunka-programra benyújtott projekttervekrıl Elıterjesztı: Dr. Papp Antal jegyzı Szakelıadó: Gál István irodavezetı

16.

Elıterjesztés a Nemzeti Erıforrás Minisztérium TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0054 „A Közmővelıdési szolgáltatások fejlesztése Törökszentmiklós és Fegyvernek településen” pályázat ellenırzési tapasztalatairól Elıterjesztı: Dr. Papp Antal jegyzı Szakelıadó: Pozderka Judit irodavezetı

17.

Elıterjesztés a helyi média feladatok ellátásáról szóló szerzıdések módosításáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Pozderka Judit irodavezetı

5 18.

Elıterjesztés Önkormányzati tulajdonú geotermikus és vízszolgáltató zárkörően mőködı részvénytársaság létrehozásáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Dr. Papp Antal jegyzı

19.

Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalának tulajdonát képezı gépjármő értékesítési szándékáról és személygépkocsi bérlésérıl Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Pozderka Judit irodavezetı

20.

Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítı szabályzatról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Dr. Papp Antal jegyzı

21.

Elıterjesztés a Törökszentmiklós „3” számú helyi autóbusz járat (Törökszentmiklós autóbusz állomás – Törökszentmiklós Claas Hungária) menetrend módosításáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Marsi Péter irodavezetı

22.

Elıterjesztés az Új Széchenyi Terv ÉAOP-3.1.3./A-11 kódszámú pályázatáról Elıterjesztı: Dr. Juhász Enikı polgármester Szakelıadó: Dr. Ondok László aljegyzı

23.

Beszámoló a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Elıterjesztı: Dr. Papp Antal jegyzı

1. NAPIRENDI PONT Tájékoztató Törökszentmiklós munkaerı-piaci helyzetérıl Dr. Juhász Enikı polgármester köszönti az ülésen megjelent Hevesi Tóth Ferenc urat a Munkaügyi Kirendeltség vezetıjét. Szóbeli kiegészítésre megadja a szót. Hevesi Tóth Ferenc kirendeltség vezetı elmondja, hogy a válság térségünket is érintette. Örvendetes tények, hogy a közfoglalkoztatás hatására és a piaci igények növekedése miatt napjainkban csökkent a munkanélküliek száma. A foglalkoztatások viszonylag stabilnak mondhatók, hiszen a nagyszámú létszámleépítések megszőntek. Több mint 700 fıt foglalkoztat a CLAAS Hungária Kft, igaz kölcsönmunkában is sokat foglalkoztatnak, de hónapok óta folyamatosan tart ez. Fejlesztések vannak a Surjány Hús Kft.-nél, stabilizálta a gazdálkodását a Mezıgazdasági Zrt. is. Az adatokat tekintve, ha nem is lehetnek nagyon büszkék, de mégis látható egy olyan alap, ami biztos elmozdulást hozhat a jövıben. Köszöni a Polgármesteri Hivatalnak, hogy a közfoglalkoztatást soha nem látott mértékben, minıségben szervezték meg az év folyamán. Kiváló startmunkaprogramot szerveztek, amelynek az elsı elbírálása éppen tegnap volt. Ebben a foglalkoztatási formában kb. 100 munkavállalónak tudnak a jövı évben munkát adni. Ez nagyon elıremutató dolog és bízik a további együttmőködésben.

6 Hozzászólás Serfızı István képviselı elmondja, hogy a tájékoztató egyik melléklete azt mutatja, hogy csökkent Törökszentmiklós város lakosság megtartó képessége, a munkavállalói korú lakosság körében is. Növekvı az álláskeresık száma és még az is ront a helyzetünkön, hogy az országos helyzettıl is rosszabb tendenciák mutatkoznak. Mindezek mellett örömmel hallotta a pozitív híreket a létszámfejlesztésekrıl. Reméli, ez javít a helyzetünkön és jövıre már nem ilyen szomorú képet mutatnak a számok. Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, hogy nem csak törökszentmiklósi specialitás az, hogy nehéz a munkahelyteremtés, hiszen nagyon nehéz gazdasági helyzetben vagyunk. Ennek ellenére köszöni a beszámolót. Elmondja, hogy a nehéz helyzet ellenére mégis csak volt munkahelyteremtés. Kiegészíti még azzal, hogy igaz csak 23 család bevonásával, de elindult a „nyúlunk a munkáért program” szeptemberben. Elmondja még, hogy egy településhez közeli cég beszállítói munkát keres kb. 70 fı részére. Remélhetıleg sikeres tárgyalásokat tudnak folytatni abban az irányban is. Felhívja a figyelmet arra is, hogy hamarosan indul a vasútépítés és közelünkben autópálya építés is kezdıdik. Az említett startmunkaprogramban remélhetıleg 100 fıt tudnak foglalkoztatni. Itt köszöni meg Gál István irodavezetı e területen végzett munkáját. Várható a városba települése a FERROPATENT Kft-nek, és szeretnék megmenteni a Ballai sertéstelepet is. A nehézségek ellenére is bizakodva tekint a jövı elé. Az elmondottak figyelembevételével kéri támogatni a tájékoztató elfogadását. Kérdés, más észrevétel nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel a tájékoztatót. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal a tájékoztatót tudomásul vette. 2. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzata és Rendırkapitányság között kötendı Együttmőködési Megállapodásról

a

Törökszentmiklósi

Dr. Juhász Enikı polgármester köszönti Dr. Tóth Péter r. Alezredes urat a kapitányság vezetıjét. Szóbeli kiegészítésre megadja a szót. Dr. Horváth Eszter irodavezetı elmondja, hogy ez az együttmőködés a rendırséggel nem új kelető és ez vonatkozik a közterület-felügyelıkre is. A korábbi években és most is vannak közös intézkedések és ellenırzések. Az együttmőködés megkötésére a közterület felügyeletrıl szóló törvény hatalmazza fel a Képviselı-testületet. Kéri az elıterjesztés elfogadását. Bizottsági vélemény Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke ismerteti, hogy egyhangúlag elfogadta a bizottság az elıterjesztést. Dr. Tóth Péter rendır alezredes elmondja, javasolja elfogadásra a megállapodást. Nagyon elıremutató dolog ez, hiszen nem sok önkormányzat és helyi rendıri szerv kötött ilyen megállapodást. Biztos benne, hogy hatékonyan tudnak együtt dolgozni a közterület felügyelık a rendırökkel, piaci napokon a közterület használattal kapcsolatosan, esténként a szórakozóhelyek ellenırzése során, egymás tudását kiegészítve biztos jobban tudnak megfelelni a lakossági igényeknek és elvárásoknak. Kéri az együttmőködési megállapodás támogatását. Kérdések

7

Ruder Jánosné képviselı elmondja, hogy az elıterjesztés elsı oldalán látható, hogy a polgárırök és a rendırség között együttmőködés van, ebbe kerülnek be a közterület felügyelık. Az a kérdése, hogy a közterület felügyelıknek és a polgárıröknek lesz-e közös feladatuk? Másik kérdése, hogy számszerően mennyi közterület felügyelı fog dolgozni? Kérdezi továbbá, hogy a 10. pontban felsorolt feladatok közé lehetıség van-e további pontba felsorolni az állattartási rendelet betartásának az ellenırzését? Dr. Tóth Péter r. alezredes elmondja, amennyiben jogszabálysértés megállapításra kerül, akkor a rendırség intézkedik, amennyiben bejelentés történik, akkor fel fognak lépni. Ha erre igény van, akkor ezzel a ponttal ki lehet egészíteni a megállapodást. Az elsı kérdésre elmondja, hogy a polgárırség a rendırség egyik legnagyobb partnere. Könnyen el tudja képzelni, hogy közös feladatok lesznek. Itt elsısorban az idısek sérelmére elkövetett bőncselekmények megelızése tekintetében folytat tevékenységet. De a közterületi rendezvények biztosítása során is megállapítható az együttmőködés. Meggyızıdése, hogy nem jelenthet gondot a polgárırség és a közterület felügyelık együtt mozgatása a rendırség beosztottjaival. Dr. Horváth Eszter irodavezetı elmondja, jelenleg 3 közterület felügyelı van a Polgármesteri Hivatalban, ık lesznek beosztva. Hozzászólások Szabó Péter alpolgármester örömmel vette, hogy Kapitány úr említette az éjszakai szórakozó helyek és azok környezetének fokozott ellenırzését. Reméli és kéri is Kapitány úrtól, hogy ezen a területen látványos eredményeket érjenek el a hivatal munkatársaival. Ezen a területen nagyon hangsúlyos és fajsúlyos feladata a közrend ez irányú védelme. Sajnos az utóbbi idıben egyre több lakossági bejelentés érkezett ezzel kapcsolatban. A fiatalok szórakozási igényét figyelembe véve ez lehet a megoldás, az ellenırzéssel és a személyes jelenléttel is lehet visszatartó erıt képviselni. Örül annak, hogy kapitány úr ennek a megállapodásnak a keretében lát erre lehetıséget és kéri is, hogy használjanak ki minden lehetıséget arra, hogy minél kevesebb gondot okozzon a hétvégi szórakozás a város lakosságának. Dr. Bozó Andrea alpolgármester elmondja, örömmel olvasta ezt az elıterjesztést, hiszen a rendırség és a hivatal között megállapodás nélkül is jól kell, hogy mőködjön a kapcsolat, de ez a megállapodás tovább erısíti ezt. Nagyon fontosnak tartja most az év végéhez közeledve a szórakozó helyek kérdését. A 4. oldalon örömmel olvasta, hogy a felek meghívják egymás képviselıit rendezvényeikre, szakmai továbbképzésekre, konferenciákra. Tudomása szerint megkapta a meghívót a Kapitányság a december 7-i szórakozó helyek vezetıivel tartandó egyeztetésre, amelyre most külön meghívja Kapitány urat és képviselıit. Úgy gondolja, nagyon nagy erılepését tudnának tenni, ha itt tudnának egyeztetni az érintettek. Dr. Juhász Enikı polgármester kéri az együttmőködés támogatását, egyúttal megragadja az alkalmat arra, hogy az együttmőködés egy újabb szeletérıl számoljon be. Arról van szó, hogy Kapitány úr kezdeményezésére helyi Ügyészség és Bíróság felállításában tevékenykednek. Tájékoztatja jelenlévıket, hogy a megyei fıbíró úrral Dr. Nánási Illés úrral és a megyei fıügyész úrral Dr. Varga Árpáddal már egyeztetett, akik maximálisan támogatják ezeknek az intézményeknek a felállítását. Itt kb. 30 embernek teremtıdne munka és javarészt a személyi állomány is helyi emberekbıl állna. Hátra van még a megyei rendırkapitány úrral Farkas József úrral való egyeztetés. Ezután kerül a Testület elé a kezdeményezés. Az említetteket alátámasztja a lakosság szám, a jelenleg folyamatban lévı ügyek száma és, hogy a város járási központ lesz a jövıben. További hozzászólás nem hangzik el

8 Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát. 186/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Törökszentmiklós Város Önkormányzata és a Törökszentmiklósi Rendırkapitányság között kötendı Együttmőködési Megállapodásról

1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselıtestülete Együttmőködési Megállapodást köt a Törökszentmiklósi Rendırkapitánysággal a Rendırség és a közterületfelügyelık szakmai együttmőködésérıl. 2. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete felhatalmazza Dr. Juhász Enikı polgármestert az Együttmőködési Megállapodás aláírására. Errıl értesül: 1.) Dr. Juhász Enikı polgármester, Törökszentmiklós 2.) Dr. Tóth Péter r. Alezredes, Kapitányság-vezetı, Rendırkapitányság 3.) Dr. Bozó Andrea alpolgármester 4.) Szabó Péter alpolgármester 5.) Dr. Papp Antal jegyzı, Törökszentmiklós 6.) Igazgatási és Okmányiroda 7.) Irattár Melléklet a 186/2011. (XI.30) K. t. számú határozathoz EGYÜTTMŐKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött egyrészrıl a Törökszentmiklósi Rendırkapitányság (5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos utca 143., képviseli: Dr. Tóth Péter r. alezredes rendırkapitány, továbbiakban: Rendırség), másrészrıl Törökszentmiklós Város Önkormányzata (mint a Közterület-felügyelet fenntartója, 5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos utca 135/a, képviseli: Dr. Juhász Enikı polgármester, továbbiakban: Felügyelet) között az alábbiak szerint: Bevezetı rendelkezések 1. A Felek kinyilvánítják szándékukat, hogy Törökszentmiklós város közterületi rendje, közbiztonsága, a szabálysértések és bőncselekmények megelızése, a Rendırség és a Felügyelet együttes tevékenységébıl származó kölcsönös elınyök kihasználása érdekében hivatalos eljárásaik során a jelen megállapodásban meghatározott formában és keretek között együttmőködnek. 2. A Felek közötti együttmőködés jogi alapját • a Rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) 2. § (2) bekezdése • a közterület-felügyeletrıl szóló 1999. évi LXIII. törvény (Kftv.) 6. §-a képezik. 3. A Felek megállapodnak abban, hogy jogszabályban biztosított feladat- és hatásköreik kölcsönös tiszteletben tartásával, egymás hivatalos eljárásai támogatásával segítik elı szolgálati tevékenységeik eredményes megvalósítását, közös céljaik elérését.

9

4. A Felügyelet a Kftv. 6. § (3) bekezdésébe meghatározott tájékoztatási kötelezettségének évente írásbeli tájékoztatóval tesz eleget. A tájékoztatót az Igazgatási és Okmányiroda vezetıje (mint a Közterület-felügyelet vezetıje) a tárgyévet követı hónap 15. napjáig megküldi a Törökszentmiklósi Rendırkapitányság vezetıjének. A tájékoztató a Felügyelet illetékességi területére kiterjedıen összefoglalóan tartalmazza: • a közterület-felügyelık által a Kftv. 15. § (3) bekezdése, a 16-22. §-ai szerint tett intézkedéseit, • a közterület-felügyelık sérelmére elkövetett bőncselekményeket, • a közterület-felügyelık intézkedéseivel szemben a Felügyelethez beérkezett és a kivizsgálására hatáskörrel rendelkezı rendıri szervhez áttett panaszokat, • bőnmegelızési tevékenységének eredményeit, • Törökszentmiklós város közrendjét, közbiztonságát érintı legfontosabb észrevételeit, tapasztalatait. 5. A Felügyelet a Kftv. 26. § (1) bekezdésében meghatározott jelentési kötelezettségét Törökszentmiklós város Jegyzıje útján a kényszerítı eszköz alkalmazási helye szerint illetékes Törökszentmiklósi Rendırkapitányság részére, a közterület-felügyelı jelentésének megküldésével teljesíti. A közterület-felügyelı jelentéséhez az Igazgatási és Okmányiroda vezetıje csatolja álláspontját a kényszerítı eszköz alkalmazás jogszerőségének megítélésérıl. Egyeztetés a Rendırség által elrendelt fokozott ellenırzés esetén 6. Amennyiben a Törökszentmiklósi Rendırkapitányság a Felügyelet illetékességi területét érintıen fokozott ellenırzést rendel el, a Felügyelet feladatainak végrehajtását, szolgálatának szervezését érintı egyeztetést –amennyiben az szükséges- a Rendırkaptányság megbízottja az Igazgatási és Okmányiroda vezetıje útján kezdeményezi. Közös tevékenység a közterületek rendjének fenntartásában 7. A Felek kölcsönösen egyeztetett és jóváhagyott terv alapján Törökszentmiklós város közrendje, közbiztonsága szempontjából különösen veszélyeztetett területeken • rendszeres közös járırszolgálatot mőködtetnek, • erıik és eszközeik összevont alkalmazásával rendszeres ellenırzéseket hajtanak végre. 8. Közös járırszolgálat, ellenırzés esetén a Rendırség tagja a szolgálati csoport vezetıje, a közterület-felügyelı a rendır segítıjeként jár el. 9. A közös járırszolgálat és akciók terveit a Rendırség Közrendvédelmi Osztálya és a Felügyelet közösen készíti el, a Rendırség vezetıje és az Igazgatási és Okmányiroda vezetıje hagyja jóvá. 10. A Rendırség ügyeleti szolgálata haladéktalanul tájékoztatja a Felügyeletet Törökszentmiklós város közterületeinek szabályszerő használatát korlátozó, a Felügyelet hatáskörét érintı rendıri intézkedések (pl. területek lezárása, forgalom elterelése) elrendelésérıl, valamint tudomására jutott, a Felügyelet intézkedését igénylı eseményekrıl, így különösen: • illegális hulladéklerakó-helyekrıl vagy a közterületek jelentıs mértékő más szennyezésérıl, • a település közigazgatási területén fellelt rendszám nélküli gépjármővekrıl és jármőroncsokról, • engedély nélküli vagy a szabályoktól eltérı közterületi árusításról, • a közterületek szabálytalan vagy balesetveszélyes használatával összefüggı egyén megállapításokról, • állati hulla és • kóbor eb észlelésérıl.

10 11. A Felügyelet haladéktalanul tájékoztatja a Rendırség ügyeleti szolgálatát minden tudomására jutott eseményrıl, amely azonnali rendıri intézkedést igényel, különösen: • bőncselekmény elkövetésérıl vagy annak gyanújáról, • személyi sérüléssel járó közlekedési balesetrıl, • tőz, baleset, vagy szerencsétlenség bekövetkezésérıl vagy annak közvetlen veszélyérıl, • a közúti közlekedés biztonságát fenyegetı veszélyhelyzetrıl. 12. A Felek az értesítések alapján a szükséges intézkedéseket saját hatáskörükben megteszik, s annak eredményérıl egymást tájékoztatják. A kölcsönös segítségnyújtás rendje 13. A Rendırség ügyelete a Felügyelet kérésére intézkedik rendırjárır helyszínre irányításáról, ha a hivatalos személyként intézkedı közterület-felügyelı: • jogszerő intézkedést nem tudja befejezni, mert az intézkedés alá vont személy személyazonosságának igazolását megtagadja é ellenszegülése miatt a rendırségre történı elıállítása szükséges, • a szabálysértés elkövetésén tetten ért személy elıállítását annak ellenszegülése miatt az eljárás azonnali lefolytatása érdekében nem tudja végrehajtani, • sérelmére hivatalos személy elleni erıszak bőntettét követik el. 14. A Felügyelet a Rendırség ügyeletének kérésére intézkedik közterület-felügyelı helyszínre irányításáról, ha: • a közterület jelentıs mértékő szennyezıdésének megszüntetése a felügyelet hatáskörébe tartozó intézkedést igényel, • szabálytalanul kihelyezett, balesetveszélyes hirdetı berendezés, hirdetıtábla, állati tetem, közterület engedély nélküli használata ügyében kell intézkedni. A közterület-felügyelı intézkedésével és kényszerítı eszköz használatával kapcsolatos panasz vizsgálata 15. A közterület-felügyelı intézkedésével és kényszerítı eszköz használatával kapcsolatos panasz vizsgálatát –amennyiben az adott ügyben nem indul közigazgatási, szabálysértési jogorvoslati eljárás vagy büntetı eljárás- I. fokon a Törökszentmiklósi rendırkapitányság, II. fokon a JászNagykun-Szolnok Megyei Rendır-fıkapitányság folytatja le. 16. Amennyiben a közterület-felügyelı által intézkedés alá vont személy a személyazonosságának igazolását megtagadja, és az intézkedésnek ellenszegül, a legközelebbi rendıri szervhez történı elıállításhoz a Rendırség rendırjárır biztosításával nyújt segítséget. 17. A személyazonosság igazolásának megtagadása miatt a legközelebbi rendıri szervhez az elıállítást közterület-felügyelı önállóan is végrehajthatja, ha az intézkedés alá vont ellenállást nem tanúsít és az elıállításnak magát aláveti. 18. Az elıállított személy által elkövetett szabályszegést, az intézkedésre okot adó körülményeket és elıállítás tényét a közterület-felügyelı az elıállítás befejezésekor a rendıri szervnél készített jelentésben rögzíti, és annak eredeti példányát a további eljárás érdekében a Rendırkapitányság ügyeletesének adja át. A rendırkapitányság ügyeletese az elıállítás körülményeire vonatkozó észrevételeit a feljelentés mindkét példányán záradékként rögzítheti. 19. A személyazonosság megállapítása érdekében az elıállított személy és a feljelentés átvételét a rendıri szerv nem tagadhatja meg, ennek megtörténtét és az ügyeletes a feljelentés másodpéldányán igazolja.

11 Egyéb szakmai együttmőködés 20. A Felek meghívják egymás képviselıit a kölcsönös érdeklıdésre számító rendezvényeikre, kiemelten vezetıi szakmai továbbképzésekre, közbiztonsági, bőnmegelızési konferenciákra. 21. A személyi állomány képzéséhez, továbbképzéséhez a Felek évente elıre egyeztetett képzési, továbbképzési programjaik szerint elıadót biztosítanak egymás részére: • a Rendırség részérıl bőnmegelızés, büntetıjog, szabálysértési jog, intézkedés-módszertan, önvédelem, • a Felügyelet részérıl a helyi önkormányzati rendeletek hatálya alá tartozó közigazgatási és szabálysértési eljárások, állategészségügyi, állatvédelmi feladatok tárgykörében. Záró rendelkezések 22. A Felek évente egy esetben elsı alkalommal 2012. december 31-ig- közös vezetıi értekezlet keretében értékelik az együttmőködés tapasztalatait, a jelen szerzıdésben foglaltak végrehajtását, továbbá gondoskodnak a szükséges módosítások végrehajtásáról. 23. Az együttmőködési feladatok teljesülése érdekében bármely Fél soron kívüli egyeztetést kezdeményezhet, amelynek a másik Fél legkésıbb 8 munkanapon belül köteles eleget tenni. 24. A közvetlen, operatív kapcsolattartásra a felek által kijelölt személyek: • A Rendırség részérıl: a Közrendvédelmi és Közlekedési Osztály vezetıje • A Felügyelet részérıl: az Igazgatási és Okmányiroda irodavezetıje. 25. Törökszentmiklós Város Önkormányzata Képviselı-testülete minden évben költségvetése terhére meghatározott összeget biztosít a Rendırkapitányság részére. 26. A Felek megállapodnak abban, hogy az együttmőködés keretében felmerülı költségeiket önállóan viselik. 27. A jelen együttmőködési megállapodást bármely fél egy hónap felmondási idıvel, írásban, indokolással mondhatja fel. 28. Az együttmőködési megállapodás 2012. január 1-jén lép hatályba és határozatlan idıtartamra jön létre. 29. Jelen megállapodás mellékletét képezi Törökszentmiklós Város Önkormányzata Képviselıtestületének 186/2011.(XI.30.) számú határozata. Törökszentmiklós, 2011. …………..

__________________________________ Dr. Tóth Péter r. alezredes, kapitányság-vezetı Rendırkapitányság

__________________________________ Dr. Juhász Enikı polgármester Törökszentmiklós Város Önkormányzata

3. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által összeállított Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félévi tanulmányról Pozderka Judit irodavezetı röviden ismerteti az elıterjesztést. Bizottsági vélemény

12 Fejes Ferenc a Szociális, egészségügyi és sport bizottság elnöke elmondja, az anyagot nagyon jónak és alaposnak találták. Megállapításra került, hogy városunkban a kardiológiai betegségek kezelésére óraszámot kell kérni az OEP-tıl, mivel jelenleg nincs erre ellátás és ezt nagyon fontosnak tartják. A bizottság egyhangúlag elfogadta az elıterjesztést. Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát: 187/2011. (XI.30.) K. t. Határozat A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által összeállított Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév címő tanulmány jóváhagyásáról 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által összeállított „Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010-2011. I. félév” címő tanulmányt jóváhagyja és az egészségügyi, szociális döntéseiben azt figyelembe veszi és támogatja. Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Szabó Péter alpolgármester 3. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 4. Dr. Papp Antal jegyzı 5. Dr. Ondok László aljegyzı 6. Dr. Lukács Zsuzsanna igazgató fıorvos, Egyesített Gyógyító – Megelızı Intézet 7. Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda 8. Irattár

Tájékoztató a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat számára a megye lakosságának egészségi állapotáról, az egészségromlást kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról 2010 - 2011. I. félév

Jászberény

Karcag

Szolnok

Mezőtúr

Szolnok, 2011. október 05. Dr. Sinkó-Káli Róbert megyei tiszti főorvos

1

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .................................................................................................................... 4. 2. Adatforrások ............................................................................................................... 5. 3. Demográfiai helyzet .................................................................................................... 5. 3.1. A lakosság korösszetétele ..................................................................................... 5. 3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás ........................................... 7. 3.3. Születéskor várható átlagos élettartam ............................................................... 10. 4. Lakosság egészségét befolyásoló tényezők ......................................................... 11. 4.1. Foglalkoztatottság, munkanélküliség .................................................................. 11. 4.2. Jövedelmi viszonyok ........................................................................................... 12. 4.3. Egy főre jutó GDP alakulása ............................................................................... 13. 5. Halandóság ............................................................................................................... 14. 5.1. Általános halandóság .......................................................................................... 14. 5.2. Legfőbb halálokok ............................................................................................... 14. 5.3. A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság ................................. 16. 5.4. Agyérbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás ..................................... 17. 5.5. Daganatos megbetegedés okozta halandóság .................................................. 17. 5.6. Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság ........... 18. 5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság ............................ 19. 5.8. A légzőrendszer okozta halandóság ................................................................... 20. 5.9. Emésztő rendszer okozta halandóság ................................................................. 20. 5.10.Külső okokra visszavezethető halandóság ........................................................ 21. 5.11.Önártalom, önsértés okozta halandóság ............................................................ 21. 5.12.A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben .................................. 22. 6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében ...................................................... 23. 6.1. . A 0-18 évesek legfőbb betegségei ...................................................................... 23. 6.2. . A 0-18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben ......................................... 24. 6.3. . A 19-X évesek legfőbb betegségei ..................................................................... 26. 6.4. . A 19-X évesek legfőbb betegségei a kistérségekben ......................................... 28. 7. Az allergiás eredetű betegségek ............................................................................. 30. 7.1. . Asztma, rhinitis allergica ...................................................................................... 30. 7.2. . Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) .......................................................... 31. 8. Egészségmagatartás/OLEF 2009 régiós online felmérés ..................................... 32. 8.1. Táplálkozás ......................................................................................................... 33. 8.2. Fizikai aktivitás .................................................................................................... 33. 8.3. Testtömegindex (BMI), túlsúlyosság ................................................................... 34. 8.4. Dohányzás .......................................................................................................... 34. 8.5. Alkoholfogyasztás ............................................................................................... 35. 8.6. Mentális zavarok ................................................................................................. 35. 9. Kábítószerfogyasztás ............................................................................................... 36. 10. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei .......................................... 38. 10.1. Emlőszűrés ......................................................................................................... 38. 10.2. Méhnyakszűrés ................................................................................................... 40. 10.3. Vastagbélrák szűrése ........................................................................................ 40.

2

11. Fertőző betegségek morbiditása ............................................................................ 41. 11.1. Fertőző betegségek: ........................................................................................... 41. 11.2. Védőoltások ....................................................................................................... 45. 11.3. Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőzés kiszűrése .................. 45. 11.4. HIV tanácsadás .................................................................................................. 45. 11.5. Fejtetvesség ........................................................................................................ 46. 11.6. Rágcsálók elleni védekezés .............................................................................. 47. 11.7. Kórházhigiénés tevékenység ............................................................................. 47. 11.8. Hatósági tevékenység ....................................................................................... 48. 12. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység .............................................................................................................. 48. 12.1 Egészségfejlesztés ............................................................................................. 49. 13. Környezeti tényezők ................................................................................................. 54. 13.1. Környezet és telepegészségügy ................................................................... 54. 13.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz .................................................................................... 54. 13.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz ................................................................................. 59. 13.1.3. Művese állomások ................................................................................... 61. 13.1.4. Szennyvízhigiéne ..................................................................................... 61. 13.1.5. Talajhigiéne .............................................................................................. 61. 13.1.6. Aerobiológiai hálózat működése .............................................................. 62. 13.2. Élelmezés-és táplálkozásegészségügy ........................................................... 62. 13.2.1. Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok ................................................... 62. 13.2.2. Étrendkiegészítők .................................................................................... 63. 13.2.3. Kozmetikumok ......................................................................................... 63. 13.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések ...................................................... 63. 13.3.

Kémiai biztonság ............................................................................................ 64.

13.4.

Gyermek és ifjúságegészségügy .................................................................. 64.

14. JNK-Szolnok Megye egészségügyi ellátása .......................................................... 65. 14.1. Alapellátás ...................................................................................................... 65. 14.2. Otthoni szakápolás, hospice .......................................................................... 70. 14.3. Járóbeteg szakellátás .................................................................................... 70. 14.4. Fekvőbeteg ellátás ........................................................................................ 71. 14.5. Mentés, betegszállítás ................................................................................... 73. 14.6. Gyógyszerellátás ........................................................................................... 73. 14.7. Hatósági aktivitás ........................................................................................... 74. 15. Összefoglaló ............................................................................................................. 76. 16. Szükséges tennivalók .............................................................................................. 76.

3

1. Bevezetés Tájékoztató anyagunkkal kívánjuk felhívni a társadalmi-, gazdasági-, szociális folyamatokra befolyással bíró döntéshozók és egészségpolitikusok figyelmét Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának egészségi állapotára és az abban tapasztalható egyenlőtlenségekre. A népegészségügy ugyanis az állami és önkormányzati szervek, gazdasági, társadalmi szervezetek, valamint egyének részvételével megvalósított - elsősorban lakossági csoportokat, közösségeket célzó - tevékenység, az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében. Célja a lakosság egészségi állapotának monitorozása, valamint az egészségproblémák és prioritások meghatározása, népegészségügyi intézkedések kimunkálása és foganatosítása kormányzati, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve. A népegészségügyi tevékenység magában foglalja: az egészség tudományosan megalapozott természeti és társadalmi környezeti (a továbbiakban együtt: környezeti) feltételeinek, az egészség fejlesztésének, a betegségek megelőzésének hatékony, hozzáférhető és megfelelő bizonyítékokon alapuló módszereinek, valamint az ehhez szükséges intézményrendszer kialakításának, működtetése feltételeinek meghatározását, illetve biztosítását, a lakosság egészségmagatartásának, az azt befolyásoló környezeti tényezőknek rendszeres elemzését, az elemzés során feltárt adatok alapján az egészségkárosító hatások kockázatának értékelését valamint az ennek megfelelő problémák és prioritások rangsorolását, a nemzetközi irányvonalakkal összhangban levő népegészségügyi stratégia és ennek megvalósítását elősegítő akcióterv kidolgozását, amely előre meghatározott, mérhető egészségcélokat határoz meg az egészség javítása érdekében. Továbbá tartalmazza a megelőzés és az egészségkárosító hatások csökkentésére irányuló beavatkozásokat, a feladatok megvalósítása érdekében egészségfejlesztési, egészségvédelmi, betegség-megelőzési, gyógyító és orvosi rehabilitációs szolgáltatások biztosítását, a szolgáltatások hatékonysága, eredményessége, hozzáférhetősége és egyéb minőségi jellemzőinek rendszeres értékelése. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény III. fejezete foglalkozik a népegészségüggyel. Ennek értelmében a népegészségügy feladata a lakosság egészségi állapotának és az erre ható tényezőknek a folyamatos monitorozása és rendszeres elemzése, különös tekintettel az egészség előfeltételeire, így az élelem, lakás, munkahely, oktatás, jövedelem, stabil ökológiai rendszer, fenntartható erőforrások, társadalmi igazságosság és egyenlőség, sportolás, üdülés. Ennek keretében fel kell tárni - valamint meg kell határozni - az emberi szervezet, illetőleg a környezet kölcsönhatásait, egészségkárosító tényezőit, valamint ezek hatását az emberi szervezetre. A népegészségügy, ezen belül az egészségfejlesztés célja elősegíteni az egészség-kulturális szint emelésével, az életmód formálásával az egészség kialakítását, megtartását, a betegségek megelőzését, a betegek egészségi állapotának mielőbbi helyreállítását. Fontos feladat a lakosság egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérése, a szükséges preventív intézkedések meghozatala és/vagy azok szorgalmazása a törvényben meghatározott feladatai közé tartozik, mely szerint „a helyi önkormányzatokat rendszeresen - szükség esetén alkalomszerűen - tájékoztatja a lakosság egészségi állapotáról, az egészség romlását kiváltó vélelmezett okokról és a szükséges tennivalókról.” A népesség egészségi állapotát, halandóságát döntően befolyásolja az életmód, a genetikai tényezők, a környezeti hatások, így a szűkebb és tágabb fizikai környezet állapota, valamint az egészségügyi szolgáltatások minősége és hozzáférhetősége is. Az egészség meghatározásában az egyes tényezők súlya nem azonos. Általában elfogadott, hogy a genetikai tényezők 15-30%-ban, az egészségügyi ellátás 10-15%-ban határozzák meg az egészségi állapotot. A fennmaradó 55-75%-ért a társadalmigazdasági tényezőkkel és az iskolázottsággal szoros összefüggést mutató életmódtényezők felelősek. Úgy véljük, a testületi vagy politikai döntéseknek nagy szerepe van a megyében, a megye településein élő lakosok egészségi állapotának fenntartásában, illetve javításában is. Ezen döntések meghozatalát segíti az általunk összeállított szakmai anyag, amely a megye lakosságának egészségi állapotát mutatja be. A cél az, hogy az önkormányzati képviselők megismerhessék és a jövőben a döntéseikben a károsan ható tényezők kiküszöbölésére megfelelő lépéseket tehessenek. A tájékoztató anyagban bemutatjuk a megye lakosságának egészségi állapotát, demográfiai helyzetrajzát, valamint a megye morbiditási jellemzőit. Ismertetjük a mortalitási mutatókat, áttekintjük a népegészségügyi szervezet szakterületeinek 2010. évi, illetve 2011. első félévi munkáját, így többek

4

között betekintést adunk a megye lakosságának körében végzett egészségfejlesztési tevékenységéről, a szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményeiről, a közegészségügyjárványügyi munkáról, az egészségügyi ellátás jelenlegi helyzetéről.

2. Adatforrások A népmozgalmi és mortalitási és morbiditási esetszámok, adatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal, illetve a megyei demográfiai adatok forrásai a területi statisztikai évkönyvek és tájékoztatók voltak. A lakónépességi és a mortalitási adatokat egyaránt az Országos Tisztifőorvosi Hivatalon (OTH) keresztül az Országos Szakmai és Módszertani Központ (OSZMK) bocsájtotta rendelkezésünkre. A standardizált halálozási arányszámok az Országos Szakmai és Módszertani Központtól származnak. Az országos egészségfelmérés OLEF 2009 összeállított anyaga mintaként szolgált az egészségmagatartási adataink feldolgozásához, melyet az OSZMK mért fel. A morbiditási adatok forrása az OTH és a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kara által működtetett monitorozó rendszer, Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtő Program (HMAP) volt. Az allergiás eredetű légzőrendszeri betegségek adatai a Debreceni Egyetem és Korányi Bulletin 2009 és 2010 évi adatainak felhasználásával készült.

3. Demográfiai helyzet A demográfiai helyzet ismerete fontos, meghatározó a lakosság egészségi állapotának elemzésében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Jász-nagykun Szolnok megye lakosságának létszáma 2010. január 1-jén 390 775 fő volt, összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. Az előző évekkel összehasonlítva az adatokat, látható, hogy amíg 2000-ben 410-647 fő, addig 1990-ben 426.491 fő, 1980-ban pedig 446.708 fő volt a megye lakosságának száma. 2009 évben a legfrissebb népességi mutatókat figyelembe véve 4116 fővel volt több a megye lakosságának népességszáma, mint 2010 évben. Ez a születések és a halálozások számával indokolható főként. 2 A népsűrűség 71,5 fő/km . A megye jelentős mértékben urbanizált, a lakosság több mint 60%-a városban él. 7 kistérség, ezen belül 78 település található.

3.1. A lakosság korösszetétele A lakosság korösszetétele a nemzetközi és hazai tendenciához hasonlóan alakul. A 65 év feletti lakosok aránya emelkedik, ezzel szemben a 15 év alattiak arányának a csökkenése figyelhető meg. Ennek következtében pedig növekszik az aktív korúak eltartási terhe is. A népesség kor és nem szerinti megoszlását korfával (korpiramissal) lehet szemléletesen ábrázolni. A vízszintes tengelyen bal oldalt a férfiak, jobb oldalt a nők aránya %-ban, a függőleges tengelyen a korcsoportok szerepelnek. A korfa lényegét tekintve egy oszlopdiagram, mely egy adott társadalom korösszetételét nemek és életkori szakaszok szerint egyidejűleg ábrázolja. A korfa jól szemlélteti a népességváltozási folyamatokat. Magyarországra, a régióra, így megyénkre is a fogyó népesség korfája jellemző (1. ábra) Magyarország, az Észak-alföldi régió (2. ábra) és JNSZ megye (3. ábra). Hagymakupola vagy urnaalakú, keskeny alakú, fölfelé kissé szélesedő, a fiatalok aránya csökken, a gyermekkorúak: 15-20%-a, a várható élettartam hosszú, az idősek aránya nő így 15-20%, eléri, majd meghaladja a fiatalok arányát. Gyorsan öregszik a népesség, a létszám stabilizálódik, majd csökken. Ez jellemző más országban is, mint például Svájc, Dánia, Németország, Olaszország korösszetételére is.

5

1. ábra Magyarország népességének száma nem és életkor szerint 2010. január 01.

Forrás: KSH 2. ábra Észak-alföldi Régió népességének száma nem és életkor szerint 2010.január 01.

Forrás: KSH A korfán két kiugrás és egy beszűkülés emelhető ki: a 25-34 évesek (1972-1981-ben születettek) és az 50-54 évesek (1952-1956-ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 40-44 évesek (1962-1966-ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős mértékben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények -„Ratkó-korszak”- és az akkor születettek leszármazottai - illetve az abortuszszigor enyhítése - köszönhető. Összehasonlítva a 2010-es korfát az 1980. évivel, jól látható a népesség korösszetételének átrendeződése is. (3. ábra).

6

3. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye népességének száma nem és életkor szerinti változása 1980. január 01 és 2010. január 01. között

Forrás: KSH A népesség túlnyomó részét mindkét nem esetében a munkaképes korosztály (15-64 évesek) adja. A megyei lakosság 2010. január 1-i korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző; alul és felül összeszűkülő alakot mutat. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb korosztály felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, amely ezen az ábrán is jól nyomon követhető.

3.2. Születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás A népesség természetes fogyása hazánkban már több évtizedek óta tartó folyamat. Jász-NagykunSzolnok megye természetes fogyása az Észak-alföldi régióban a legmagasabb és a magyarországi átlagnál is lényegesen rosszabb. Szemben az EU tagállamaiban megfigyelhető tendenciával, ahol folyamatos növekedés figyelhető meg. A régió megyéit tekintve a középmezőnybe tartozunk. (4-5. ábra) 4. ábra A természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak –alföldi régió megyéiben 2001-2010 között

0 2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

év

-1000

-2000

-3000

-4000

-5000

-6000

fő Hajdú-Bihar

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Forrás: KSH

7

2001 évtől szintén folyamatos csökkenés tapasztalható. 2010 évben a KSH adatai alapján az elhaltak száma 5515 fő volt, és 3319 gyermek született, így 2 196 fővel csökkent a népességszám megyénkben. 5. ábra A születés, halálozás, természetes szaporodás/fogyás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2001-2010 között fő 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 0 -1 000 -2 000 -3 000 2001

2002

2003

2004

halálozás

2005

2006

2007

2008

születés

2009

2010

év

szaporodás/fogyás

Forrás: KSH Az adatok vizsgálata után megállapítható, hogy évről-évre csökken a születések száma. A régió adatait figyelembe véve megyénk a középmezőnybe tartozik (6. ábra) 6. ábra Az élveszületések számának alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak –alföldi régió megyéiben 2001-2010 között fő

18 000 16 000 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 2001

2002

Hajdú-Bihar

2003

2004

2005

2006

Jász-Nagykun-Szolnok

2007

2008

2009

2010

év

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Forrás: KSH Bármely társadalom fejlettségének fokmérője a csecsemőhalálozás alakulása (1 000 élveszületésre jutó 1 éves kor alatti halálozások száma). A csecsemőhalálozás aránya a megyében magasabb, mint az országos átlag. A KSH adatai alapján az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 2009ben 7,41‰, 2010-ben már 8,3‰, vagyis az előző évhez képest is magasabb. 2006 óta megyénkben nőtt a csecsemőhalálozások száma. Az adott évben 10 halálozás volt, még 2010-ben már 27 csecsemő halt meg. (7-8 ábra)

8

7. ábra Csecsemőhalálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében és az Észak –alföldi régió megyéiben 2001-2010 között f ő 140 120 100 80 60 40 20 0

2001

2002

2003

Hajdú-Bihar

2004

2005

2006

2007

2008

Jász-Nagykun-Szolnok

2009

2010 év

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Forrás: KSH A csecsemőhalálozást az egészségügyi ellátórendszer minősége és társadalmi-, gazdasági tényezők befolyásolják. A csecsemő veszélyeztetettségét előre vetítő előidéző tényezők; – alacsony iskolai végzettség, kiszorulás a munkaerőpiacról, rossz lakásviszonyok, sok gyermek, káros szenvedélyek, rendezetlen családi viszonyok, az egészségügyi ellátás negálása – elsősorban a késői csecsemőhalálozásban jelennek meg. A koraszülött frekvencia 2006-tól szintén emelkedő tendenciát mutat, mert míg ebben az évben 7,4 % volt, addig 2010-ben már 9,4 %. A csecsemő halottak 2006 évi kedvezőbb adatai (2,6 ‰ ) addig 2010 évre már 8,3‰ –re emelkedett, amely többszörös növekedést mutat. 8. ábra Élveszületés, csecsemőhalálozás, koraszülött frekvencia adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1992-2010 között

Évek

Forrás: KSH

Csecsemő Csecsemő Perinatális KoraszülöttÉlveszületések halottak száma halottak halálozás frekvencia száma (fő) (fő) száma (‰) (‰) (%)

1992 1994

5244 5052

59 61

11,25 12,07

11,82 11,22

8,67 8,35

1996 1998

4539 4179

55 34

12,11 8,13

10,3 11,63

8,37 8,85

2000 2002

4129 3988

38 28

9,2 7,02

14,6 9,2

8,2 8,8

2004 2006

3893 3858

22 10

5,7 2,6

9,7 6,2

8,7 7,4

2008

3742

17

4,5

*

9,8

2010

3265

27

8,3

*

9,4

*adathiány

Míg az újszülött halálozás csökkenésében elsősorban a magasan képzett embereknek és a korszerű diagnosztikának, terápiának van szerepe, addig a késői csecsemőhalálozásban inkább a területi munkát végző szakembereknek (védőnő, háziorvos) és a szociális segítségnyújtásnak (önkormányzatok, családsegítők, gyermekjólétiek) jut a főszerep, kiegészítve az oktatással.

9

3.3. Születéskor várható átlagos élettartam Egy adott naptári évre vonatkoztatott, születéskor várható átlagos élettartam azon életévek száma, amelyek születéstől kezdve átlagosan megélhetők lennének, az adott évi korspecifikus halálozási arányszámok jövőbeni változatlan érvényesülése esetén. Az évek folyamán nőtt a várható élettartam. 2010 évben mindkét nem esetében kevesebb a várható átlagos élettartam az országos viszonylathoz képest. A születéskor várható átlagéletkort a társadalmigazdasági jellemzők által szintén befolyásolt halálozási arányok is meghatározzák. Magyarországon belül az Észak-alföldi régióhoz tartozó területek a rosszabb életesélyű részeknek tekinthetők, ahol a halandósági mutatók változatlanul maradása mellett rosszabb életkilátásai vannak az itt élő lakosságnak. Ugyanakkor hazánkban, és így Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, folyamatosan emelkedő tendencia figyelhető meg a várható élettartam esetében 2009-ig. Sajnálatos tény, hogy az érték ennek ellenére is messze elmarad az Európai Unió (27) és az Euro zóna (17) országainak szintjétől. Jász-Nagykun-Szolnok megye a Magyarországi átlagnál is rosszabb mutatóval rendelkezik. (9. ábra) 9. ábra A születéskor várható átlagos élettartam alakulása az Európai Unióban (27), az Euro zónában (17), Magyarországon és Jász-Nagykun-Szolnok megyében nemek szerint 2009. évben év 90 83,5

82,4

80

77,8

76,4 70

78

77,4

70

68,9

60 50 40 30 20 10 0 Európai Unio (27)

Eurozóna (17) Férfi

Magyarország Nő

Jász-NagykunSzolnok Megye

Az 1990 és 2010 évi adatokat összehasonlítva látható a magyarországi, a régiónk és külön megyénk lakosságának nemek szerinti, születéskor várható élettartamának alakulása (10. ábra). A születéskor várható átlagos élettartam megyénkben az országos átlaghoz közeli, de az Észak-alföldi régió átlagánál valamivel kedvezőbb. Megyénkben a férfiak esetében 70,5 év, nőknél 78,11 év volt a várható élettartam 2010-ben. 10. ábra A születéskor várható átlagos élettartam, átlagéletkor alakulása nemek szerint Jász-NagykunSzolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 1990 és 2010 évben 80

fő

70 60 50 40 30 20 10 0 1990

2010 Férfi

Észak-Alföldi Régió

1990

2010 Nő

Jász-Nagykun-Szolnok Megye

Magyarország

Forrás: KSH

10

A születéskor várható élettartam - és ebből az egészségben várható élettartam - a jólét egyik legfontosabb jelzőszáma. Kutató állítása szerint a születéskor, illetve bizonyos életkorokban még várható élettartam egy ország, egy régió, egy társadalmi csoport egyik, ha nem a legjobb életszínvonal mutatója. A teljes várható, és ezen belül az egészségben eltölthető életéveket tekintve a régió lakossága országos átlag alatti értékeket mutat, így az egészségben várható élettartamban nagy a leszakadás. (11.ábra) 11. ábra A 35 éves korra vonatkozó teljes és egészsesen, illetve betegségben várható élettartam megyék szerint 2005-2007

Forrás: KSH A megyékre vonatkozó számítás alapján jól kivehetőek a régión belüli eltérések is. Szabolcs-Szatmár megye férfilakosságának 35 éves korban még várható élettartama 33,3 év, ebből egészségben várható mindössze 18,2 év. Ennél a férfiak esetében csak Borsod-Abaúj-Zemplénben rosszabb a helyzet (33,1 és 18,1-es várható életévekkel). A nőknél a sereghajtó megyék Borsod és Nógrád. JászNagykun-Szolnok megye női lakosságának várható életkilátásai rosszabbak, mint a Szabolcs megyében élő nőké, még ha az előnyük minimális is.

4. A lakosság egészségét befol yásoló té nyezők A népesség egészségi állapotában, valamint az azt meghatározó tényezők megjelenésében (a jövedelmi viszonyok, a születéskor várható átlagos élettartam, a gazdasági fejlettség mutatói) és az egészségügyi kiadások között, szoros kölcsönhatások mutathatók ki.

4.1.Foglakoztatottság, munkanélküliség Egészségi állapot szempontjából mind a munkanélküliség, mind a foglalkoztatottság fontos tényező. Országosan az Észak-Magyarország és Észak-alföld mutatószámai a legkedvezőtlenebbek. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a regisztrált munkanélküliek száma emelkedett. 2009 évben 156,7/ezer fő aktív korú (15-74 éves) ebből 138, 9 ezer/fő foglalkoztatott volt, így a munkanélküliek száma 17,8 ezer/fő. (12. ábra) A foglalkoztatási arány megyénkben 2009-ben 46,4 % a régióban a legkedvezőtlenebb volt (Hajdú-Bihar 43,2 %, Szabolcs-Szatmár 40,6 %). Megyénkben 2009-ben nőtt a munkanélküliek száma ez előző év adatokhoz viszonyítva. (12. ábra)

11

12. ábra Foglalkoztatottság és munkanélküliség alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2006 2009 között

ezer fő

180 160 140 120 100 80 60 40 20 0

2006

2007

aktív népesség 15-74

2008

év

2009

munkanélküli

foglalkoztatott

Forrás: KSH Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010-ben átlagosan 28 291 fő álláskereső szerepelt a nyilvántartásokban. Számuk az előző évhez képest 7,1 százalékkal (1 880 fővel) emelkedett. A kirendeltségek közül leginkább Szolnok (+10,0%) és Tiszafüred (+9,3%) térségében nőtt az állástalanok száma. Csökkenés sehol sem volt tapasztalható, a legkisebb növekedést a karcagi kirendeltségen mérték. (+3,8%).(a KSH és JNSZM KH Munkaügyi Központ adatai alapján) A Munkanélküliségi ráta megmutatja a 15-74 éves munkanélküliek számát a 15-74 éves gazdaságilag aktív (foglalkoztatott és munkanélküli) népesség százalékában. 13. ábra Munkanélküliségi ráta Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az Észak-alföldi régióban és Magyarországon 2000-2010 között %

80 70 60 50 40 30 20 10 0 2000

2001

2002

2003

Észak-alföldi Régió Jász-Nagykun-Szolnok Ország összesen

2004

2005

2006

2007

2008

év

2009

Hajdú-Bihar Szabolcs-Szatmár-Bereg

Forrás: KSH Az Észak-alföldi régió és Hajdú-Bihar megye mutatói kedvezőbbek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye magas munkanélküliségi, és kiugróan alacsony foglalkoztatási rátája jelentősen rontja a régiós átlagot. (13. ábra)

4.2.Jövedelmi viszonyok A jövedelmek alakulása tekintetében megfigyelhető, hogy megyénkben 2010-ben a nettó átlagkereset egy főre számítva 106.668 Ft volt, Magyarországon pedig 132.604 Ft. Közép –Magyarországon ezzel szemben 153.948 Ft. A régió adatait megvizsgálva Szabolcs megyében ennél kevesebb jövedelmet

12

kaptak. Az átlagkeresetek alakulása Hajdú-Bihar megyében kedvezőbb volt, ugyanis 8.312 Ft-tal magasabb a nettó átlagkereset ebben a megyében, mint nálunk. (14. ábra) 14. ábra Az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 2010 évben Magyarország egyes területein és Jász-Nagykun-Szolnok megyében Ft/fő 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 Észak- alföldi Régió

Hajdú-Bihar Megye

Magyarország Közép SzabolcsJász-NagykunMagyarország Szatm árSzolnok Bereg Megye Megye

Forrás: KSH

4.3.Egy főre jutó GDP alakulása A GDP adott terület (rendszerint egy ország) gazdaságának egységnyi idő alatt (általában egy év alatt) mért teljesítménye, mérőszáma. A GDP tekintetében a régiók között nagy eltérések láthatók. Első helyen áll a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország, amit Nyugat-Dunántúl, a harmadik helyen pedig Közép-Dunántúl követ. Az egy főre jutó GDP nagysága Közép-Magyarországon az országos átlagnál magasabb, Nyugat-Dunántúlon 1,9%-kal, Közép-Dunántúlon pedig már 7%-kal alacsonyabb volt. Az ország legfejlettebb térsége Közép-Magyarország, és a rangsor utolsó helyén álló Észak-Alföld egy főre jutó GDP-je között változatlanul 2,6-szeres a különbség. (15. ábra) 15. ábra Az egy főre jutó GDP alakulása régiónként és országosan 2009 évben

Forrás: OSZMK

13

5. Halandóság Az egészségügyi ellátó rendszer kapacitásainak racionális, az adott területen élő lakosság szükségleteinek megfelelő tervezéséhez, a társadalomra és a családokra nehezedő betegségteher méréséhez, valamint egészségfejlesztési programok tervezéséhez és hatékonyságuk méréséhez elengedhetetlen a lakosság halálozási viszonyainak ismerete.

5.1. Általános halandóság A Standardizált Halálozási Mutató (továbbiakban SHA) kor szerinti halálozási mutató, a mortalitás torzítatlan összehasonlítását teszi lehetővé egy vagy több populáció között. A korai halálozás (25-64 éves korosztály) struktúrája lényegesen eltér az összhalálozás haláloki struktúrájától. Az összes halálozás adatait figyelembe véve 2009 évben a vizsgált területek közül megyénkben a nők SHA adatai a legmagasabbak, ezt követi Szabolcs-Szatmár megye, illetve a régió. Hajdú –Bihar megye adatai a legkedvezőbbek. A férfiak vonatkozásban Szabolcs- Szatmár- Bereg megye után Jász- Nagykun –Szolnok megye adatai a legkedvezőtlenebbek. Az országos átlagnál rosszabb mutatókkal rendelkezünk. A férfiak halálozása tekintetében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van a legrosszabb helyen, ezt követi Jász-Nagykun-Szolnok megye, a régió, illetve az országos statisztika, legvégül Hajdú-Bihar megye mutatói. A megyéket megvizsgálva Hajdú–Bihar megye adatai 2007 és 2009 között is a régióban a legmagasabbak voltak, míg megyénkben az országos átlag felettiek a halálozási mutatók. A régió átlaga megyénk adataihoz képest hasonló számadatokkal rendelkezik a nők esetében, még a férfiaknál Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, illetve a régió mutatói rosszabbak. (16. ábra) 16. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az összes halálozás vonatkozásában Magyarországon, az Észak-alföldi régióban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2007- 2009 között a 0-X évesek körében 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0 férfi

nő

2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő

2005

Jász-N-Sz

férfi

nő

2006

férfi

nő

2007

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

2008

Észak-Alföld

férfi

nő

2009

Országos

Forrás: OSZMK

5.2.Legfőbb halálokok A legfőbb halálokok a keringési, daganatos, emésztőrendszeri, és a légző rendszer betegségei valamint a külső ok miatti bekövetkezett halálozás. A standardizált mutatók alapján látható, hogy 64 éves kor alatt - vagyis a korai halálozás esetén - a daganatos ok áll első helyen, ezt követi a keringési, emésztőrendszeri, külső ok, és végül a légző rendszer miatt bekövetkező halálok. 65 éves kor felett első helyre kerül a keringési, majd a daganat és végül a többi halálok. (17. ábra)

14

17. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben különböző korcsoportokban 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

0-64 külső ok

65-

daganat

keringési

0-x

légzőrendszer

emésztőrendszer

Forrás:OSZMK Az országos, régiós és megyei adatokat megvizsgálva látható, hogy Jász-Nagykun-Szolnok megye adatai minden halálok tekintetében rosszabbak az országos adatokhoz viszonyítva. A legfőbb halálokokat megvizsgálva látható, hogy a nemek közt is halálozási különbség tapasztalható. A vizsgált mintában megyénk mutatói a legrosszabbak férfiaknál a külső ok miatti halálozás, a nőknél a daganatos, a férfiak és nők emésztőrendszeri, valamint a nők légzőrendszeri halálozása. Mindkét nemben a legfőbb halálokok tekintetében az első helyen a keringési, majd a daganatos halálozás. Ezt követően különbség mutatható ki, így a férfiaknál harmadik a külső ok, negyedik az emésztő és végül a légzőrendszeri halálozás. A nőknél harmadik az emésztő, negyedik kis különbséggel a légzőrendszeri, majd ötödikként a külső ok miatti halálozás szerepel. (18. ábra) 18. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi

nő

keringési Hajdú-Bihar

férfi

nő

daganat Jász-N-Sz

férfi

nő

légzőrendszer Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

emésztőrendszer Észak-Alföld

férfi

nő

külső ok Országos

Forrás:OSZMK

15

5.3. A keringési rendszer megbetegedése okozta halandóság A halálokok között kitüntetett helyet foglalnak el a keringési rendszer, közöttük is kiemelten a szívkoszorúér betegségei, elsősorban a szívinfarktus. A keringési rendszer betegségein belül JászNagykun-Szolnok megyében a szív-érrendszeri betegségek halálozása, így az ischaemiás szívbetegség miatti halálozás okozza a legnagyobb veszteséget. A halálozás gyakorisága mindkét nemben meghaladja az országos átlagot. (19-20. ábra) Az önpusztító életmód – jellemzően a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás, a mozgásszegény életvitel – a figyelmen kívül hagyott, vagy elégtelenül, illetve rosszul kezelt magas vérnyomás betegség külön-külön és együtt is veszélyezteti, vagy tovább rontja az érintettek esélyét egy teljes és egészségesebb, alkotó életre. Sok haláleset a szív-érrendszeri megbetegedések kockázati tényezői, így a már sokat emlegetett magas vérnyomás, a cukorbetegség, a zsíranyagcsere-betegség, az elhízás, a dohányzás és az alkoholizmus, valamint az egészségtelen táplálkozás, és mozgásszegény életvitel is - életmód váltással megelőzhetővé válna. 19. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) a keringési rendszer okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 800 700 600 500 400 300 200 100 0 férfi

nő

2004

férfi

nő

2005

Hajdú-Bihar

férfi

nő

2006

Jász-N-Sz

férfi

nő

2007

férfi

nő

2008 Észak-Alföld

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

2009 Országos

Forrás:OSZMK 20. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi

nő

2004 Hajdú-Bihar

férfi

nő

2005 Jász-N-Sz

férfi

nő

2006

férfi

nő

2007

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

2008 Észak-Alföld

férfi

nő

2009 Országos

Forrás: OSZMK

16

A szívinfarktus megelőzhető a kockázati állapotok időbeni felismerésével, az életmód megváltoztatásával, szükség esetén a megfelelő gyógyszeres kezelés bevezetésével. A már kialakult életveszélyes betegség túlélési esélyei jelentősen nőnek a gyors és szakszerű sürgősségi és intenzív ellátás elérése esetén is.

5.4. Agyi-érbetegség és magas vérnyomás okozta halálozás Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009-ben mindkét nem esetében az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás kisebb arányban fordul elő, mint az országos átlag. A 2004-es adatokkal összehasonlítva látható, hogy mindkét nemnél lényeges javulás tapasztalható. A 2008 évi adatokkal összehasonlítva viszont kisebb romlás érzékelhető. (21. ábra) 21. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az agyi-érbetegség és magas vérnyomás miatti halálozás az Észak-alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között

250 200 150 100 50 0 férfi

nő

2004 Hajdú-Bihar

férfi

nő

2005 Jász-N-Sz

férfi

nő

2006

férfi

nő

2007

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

férfi

2008 Észak-Alföld

nő

2009 Országos

Forrás: OSZMK Az agyi-érbetegségek között legnagyobb arányban szereplő agyvérzéseket általában a nem hatékonyan kezelt, vagy a fel nem ismert magas vérnyomás betegség okozza, melynek felismerése és kezelése a világon mindenhol az alapellátás kompetenciájába tartozik. Nagy jelentősége van ezért a szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésben a különböző szűrőprogramoknak, amely a legfőbb rizikó tényezőket vizsgálja, így a vérnyomás és testzsír mérésnek, koleszterin és vércukorszint ellenőrzésének is. Ezekkel az egyszerű vizsgálatokkal az időben felismert betegség jól kezelhető és az esetleges szövődmények kialakulása is kivédhető válik. Megfelelő életmóddal, így egészséges táplálkozással, mozgással, mérsékelt só fogyasztással a betegségek nagy része megelőzhetővé, ezáltal az idő előtti halálozás is kivédhetővé válna. Ebben a munkában az egészségfejlesztésnek kiemelten fontos szerepe van, mert nagyobb hangsúlyt kell fektetni az egészségtudatos magatartás elterjesztésében, és ezt az egészségkommunikáció eszközeivel szélesebb körben kell alkalmazni. Fontos a szűrést követően a kezelések megkezdése a beteg együttműködése.

5.5.Daganatos megbetegedések okozta halandóság A daganatok kialakulásában számos kockázati tényező játszik szerepet, melyek közül több (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás, egészségtelen táplálkozás stb.) az életmódra vezethető vissza. Mindemellett egyéb környezeti, biológiai hatások és a genetikai hajlam is nagy szerepet játszik e betegségek kialakulásában. A halálozások gyakorisági listáján a rosszindulatú daganatok a második helyet foglalják el. A férfiaknál és nőknél is az összes daganatos betegség előfordulása 2009 évben az országos átlag feletti volt. Nők esetén az országos, régiós összehasonlításban is megyénkben rosszabb eredményeket találtunk. A 2008. évi adatokkal összehasonlítva a 2009 évit, lényeges csökkenés tapasztalható mindkét nem esetén, de a férfiaknál nagyobb arányú, mint a nőknél. (22. ábra)

17

22. ábra Megyei standardizált halálozási arányszám (SHA) az összes daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban 2004-2009 között 0-X éves férfiak és nők körében 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 férfi

nő

2004 Hajdú-Bihar

férfi

nő

2005 Jász-N-Sz

férfi

nő

2006

férfi

nő

2007

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

2008 Észak-Alföld

férfi

nő

2009 Országos

Forrás: OSZMK Helyes életvezetéssel, körültekintő környezetkímélő magatartással, az embert védő munkakörnyezet biztosításával, valamint az ivóvíz, a levegő és az élelmiszerek biztonságának növelésével sokat tehetünk a rosszindulatú daganatok kialakulása ellen. További fontos tényező lehet egyes daganatok okozta halálozások csökkentésében a szűrővizsgálat. A WHO szerint központilag szervezett lakosságszűrés javasolt az emlő, a méhnyak daganatok esetén. Ajánlatos a vastagbél, a prosztata, a szájüreg és a tüdődaganat esetén a veszélyeztetettek célzott szűrése is. A szűrővizsgálatokon történő részvétel fokozásában is fontos szerepe van a népegészségügynek, így az időben felismert betegség jól kezelhető.

5.6. Ajak, szájüreg és garat daganatos megbetegedése okozta halandóság Jász-Nagykun-Szolnok megyében, az ajak, szájüreg, garat daganatos halálozása tekintetében a férfiak halálozásának gyakorisága lényegesen magasabb az országos és a régiós átlagnál, a nőknél ezek az arányok valamivel jobbak . A 2008 évit viszonyítva a 2009-es adatokhoz, a férfiak esetében lényeges romlás tapasztalható, mint egy évvel ezelőtt.(23.ábra) Ezeknek a daganatoknak a két fő rizikófaktora a dohányzás és az alkoholfogyasztás. Elsődleges preventív feladat az egészséges életmódra nevelés, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, valamint a megfelelő szájhigiénia betartása. Másodlagos preventív feladat a korai szűrés segítségével idejében megkezdeni a beavatkozást, kezelést .

18

23. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az ajak, szájüreg, garat rosszindulatú daganat tekintetében az Észak-Alföldi régióban 2004-2009 között 0-X éves férfiak és nők körében 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 férfi

nő

2004 Hajdú-Bihar

férfi

nő

2005

férfi

nő

2006

Jász-N-Sz

férfi

nő

férfi

2007

nő

2008

nő

2009

Észak-Alföld

Szabolcs-Sz-B

férfi

Országos

Forrás: OSZMK

5.7. A légcső, hörgő, tüdőrák megbetegedése okozta halandóság 2009-ben a férfiaknál e daganat fajtának előfordulása jelentősen magasabb az országos szinthez képest. A nők esetében a magyarországival azonos. 2008 évben még a nőknél ez a szám magasabb volt az országos átlagnál. Ha a régiós adatokkal hasonlítjuk össze, a férfiak esetében alacsonyabb, a nőknél viszont magasabb a tüdőrák okozta halálozás megyénkben.(24.ábra) 24. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légcső, hörgő, tüdőrák tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 160 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

2004 Hajdú-Bihar

férfi

nő

2005 Jász-N-Sz

férfi

nő

2006

férfi

nő

2007

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

2008 Észak-Alföld

férfi

nő

2009 Országos

Forrás: OSZMK Ha a 2008-as adatokkal összehasonlítjuk a 2009 évit, látható, hogy mindkét nemnél csökkent a halálozás. A férfiak esetében 1994 óta csökkenő tendencia figyelhető meg, de a nőknél a halálozás 2008 évben volt a legmagasabb, attól kezdve kisebb csökkenés tapasztalható.(24. ábra) A magyar férfiak rosszindulatú daganatai között 2008-ban első helyen a légcső, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata állt. E tekintetben a megye halálozási mintázata is megfelelt az országosnak. A betegség legfőbb okaként, a dohányzás szerepel. A passzív dohányzás ugyancsak növeli a tüdőrák kockázatát.

19

5.8. A légzőrendszer okozta halandóság A férfiak és nők tekintetében is a légzőrendszer okozta halálozás 2009-ben magasabb az országos átlagnál. A férfiaknál közel megegyező a 2008 évi adatokkal, míg a nőknél nagyobb emelkedés tapasztalható 2009 évben. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a régiós átlaghoz viszonyítva a férfiak esetében alacsonyabb, nőknél magasabb a halálozás alakulása. (25. ábra) 25. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a légzőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő

férfi

2005

nő

2006

Jász-N-Sz

férfi

nő

2007

férfi

nő

2008

Észak-Alföld

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

2009

Országos

Forrás: OSZMK A légző rendszer betegségei okozta halálozás több mint fele elkerülhető lenne. A heveny légúti fertőzések, a tüdőgyulladás, idült hörghurut, tüdőtágulat és asztma például a megfelelő megelőzéssel kivédhetővé válna. A betegség megfelelő kezeléssel, bizonyos légúti megbetegedések szűrésével és utána megfelelő gondozással nem vezetne idő előtti halálozáshoz.

5.9. Emésztőrendszer okozta halandóság Az emésztőrendszeri halálozás adatait vizsgálva látható, hogy míg 2008-ban mindkét nem esetén Jász-Nagykun–Szolnok megyében az országos átlag alatti volt a halálozás, addig 2009-ben a férfiak és nők tekintetében is meghaladta a Magyarországi átlagot. Nőknél az előző évihez hasonlítva kisebb növekedés látható, addig a férfiaknál lényeges emelkedés tapasztalható. (26.ábra) 26. ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az emésztőrendszer okozta halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 140 120 100 80 60 40 20 0 férfi

nő

2004

Hajdú-Bihar

férfi

nő

férfi

2005

Jász-N-Sz

nő

2006

férfi

nő

2007

Szabolcs-Sz-B

férfi

nő

2008

Észak-Alföld

férfi

nő

2009

Országos

Forrás: OSZMK

20

Az emésztőrendszer betegségei okozta halálozás, az alkoholos májbetegség és májzsugor okozta halálozás Magyarországon, így megyénkben is jelentős probléma. Az Európai Unió átlagától való kedvezőtlen eltérés 2-2,5-szeres. A haláloki struktúrában, Jász-Nagykun-Szolnok megyében, férfiaknál a negyedik, nőknél a harmadik helyet foglalja el.

5.10.Külső okra visszavezethető halandóság A külső okokra visszavezethető halálozások a megyei haláloki struktúrában férfiaknál a harmadik, nőknél az ötödik helyen állnak (2008-ban még a negyedik helyen volt). Rendkívül heterogén haláloki főcsoportnak tekinthető -, így az adatok értékelésénél is figyelembe kell vennünk-, mert ide tartoznak a balesetek,- háztartási, közlekedési és munkabalesetek-, az erőszak, ill. önsértés következtében bekövetkező halálozások is. A Jász-Nagykun-Szolnok megyében a térség férfi lakosságának halálozása magasabb, mint az országos átlag. A nők esetében a megye értékei míg 2008-ban az országos átlaghoz hasonló volt, addig 2009-ben már lényeges romlás tapasztalható, vagyis az országos átlagtól kedvezőtlenebb irányba tért el. (27.ábra) 27.ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) a külső ok miatti halálozás az ÉszakAlföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között 160 140 120 100 80 60 40 20 0

férfi

nő

2004 Hajdú-Bihar

férfi

nő

2005 Jász-N-Sz

férfi

nő

2006

férfi

nő

férfi

2007

Szabolcs-Sz-B

nő

2008 Észak-Alföld

férfi

nő

2009 Országos

Forrás: OSZMK

5.11. Önártalom, önsértés okozta halandóság A külső ok miatti halálozáson belül az önsértés, önártalom miatti halálozás adataiból látható, hogy mindkét nem esetében az országos átlag fölötti a halandóság megyénkben. Férfiaknál a 2008-as évhez viszonyítva javulás tapasztalható ugyan, de a nőknél lényeges romlás következett be 2009-re. (28.ábra) A nemzetközi tendenciáknál látható, hogy megyénkben a férfiaknál átlagosan 3-szor, nőknél 2-szer gyakoribb a halálozás az EU tagállamait jellemző értékeknél. Az öngyilkosság okozta halálozások csökkentését célzó stratégiákban hatékony eszköz lehet, a krízis állapotban lévők és/vagy a depresszióban szenvedők időben történő felismerése és megfelelő ellátása. A lelki egészségre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a különböző egészségfejlesztési programok, egészségtervek készítésénél, hogy javítani tudjunk ezeken a kedvezőtlen mutatókon. A mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős, ezért fontos lenne a mentális és lelki egészségvédelmet kiemelten kezelni a népegészségügyben.

21

28.ábra Megyei standardizált halálozási arányszámok (SHA) az önártalom, önsértés miatti halálozás tekintetében az Észak-Alföldi régióban 0-X éves férfiak és nők körében 2004-2009 között

60

50

40

30

20

10

0 férfi

nő

2004

férfi

nő

férfi

2005

Hajdú-Bihar

nő

2006

Jász-N-Sz

férfi

nő

2007

férfi

nő

férfi

2008

2009

Észak-Alföld

Szabolcs-Sz-B

nő

Országos

Forrás: OSZMK

5.12. A halálozás területi különbségei megyénk kistérségeiben A halálozási egyenlőtlenségek mögött - mint tudjuk,- állhatnak társadalmi-gazdasági különbségek. Ezeknek szerepük van a különböző rizikó-tényezők (dohányzás, alkoholfogyasztás, stressz, alacsony vagy magas kalóriabevitel, stb.) gyakoribb előfordulásában, mely a morbiditás növekedésével járhat. A nyers mutatók - az eltérő lakosság szám miatt - lényegében nem hasonlíthatók össze, viszont egyegy kistérségen belül a halálozás arányait jól tükrözik, illetve a nemek közötti előfordulási különbséget is láthatjuk. Minden kistérségben a keringési rendszer okozta halálozás van első helyen, második a daganatos halálozás és utána a sorrendben kisebb eltérések vannak térségenként.(29.ábra) 29. ábra Nyers halálozási mutatók alakulása a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-X éves férfiak és nők körében Jászberény

Karcag

Halálok

Kunszentmárton

Szolnok

Tiszafüred

Törökszentmiklós

Mezőtúr

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

Keringési rendszer betegségei

319

423

151

133

133

165

390

390

122

154

122

148

105

96

Daganatok

178

118

87

57

76

57

231

188

79

68

77

58

53

46

38

25

37

15

30

15

76

45

21

13

18

16

20

7

31

28

19

19

17

12

44

30

19

28

20

12

17

24

Külső ok

37

20

22

6

36

20

67

29

26

8

24

12

25

2

Egyéb halálok

26

53

17

30

23

21

42

59

12

19

20

17

8

14

Emésztőren d-szer betegségei Légzőrendszer betegségei

Forrás: KSH Az egészségügyi ellátás a fokozott igények kielégítésére sokszor éppen a társadalmilag-gazdaságilag elmaradottabb kistérségeken nem fedezi a szükségletet (Pl. nincs a településen helyben orvos, a lakosság szegénysége folytán kevéssé mobilis, vagy nem tudja a szükséges ellátást megvásárolni.) Mindezek a tényezők együtt is eredményezhetik a kedvezőtlen idő előtti halálozási mutatók meglétét.

22

Tisztában vagyunk vele, hogy a felsoroltak alapkimutatások, és valóban, csak a kezdeti információkat adhatják meg a kistérségek egészségi állapotában, egészségügyi-szociális ellátásban való tájékozódásban. Az egyenlőtlenség nemcsak hazánkban, de világszerte is az egyik fő kutatási területe az egészségügynek. Némely országban a halálozási adatokat összekapcsolva a népszámlálási adatokkal nagyon pontos kimutatásokat készítenek arról, milyen társadalmi-gazdasági és szociális helyzete volt az elhunytnak. Hazánkban egyelőre erre nincs mód. A kistérségekre vonatkozóan azonban rendelkezésre állnak gazdasági fejlettségi besorolási adatok melyeket a KSH nyilvánosságra hozott. Ezek, megítélésünk szerint, a kistérségi halálozási adatokkal együtt kezelve tájékoztatást adhatnak arra vonatkozóan, milyen betegségek miatti halálozási eloszlás a jellemző a különböző fejlettségű régiókban, kistérségekben. Sajnos ebben az esetben is számolni kell, a már említett torzító tényezővel, a halálozási mintaszám kicsinységével is, ezért megállapításokat, messzemenő következtetéseket, csak óvatosan tehetünk. Minden kistérségben a keringési rendszer okozta halálozás van a legelső helyen, ezt követi a daganatos halálok, majd ezt követően eltérések vannak a kistérségek között. Például a Szolnoki és Karcagi térségben az emésztőrendszeri, Tiszafüred, Mezőtúr a légzőrendszer, Kunszentmártoni kistérségben a külső ok miatti halálozás van a harmadik helyen. (30.ábra) 30.ábra Nyers halálozási mutatók a legfőbb halálokok tekintetében Jász-Nagykun- Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-X évesek körében 800

700

600

500

400

300

200

100

0 Jászberény

Karcag

Keringési rendszer

Kunszentmárton Daganatok

Szolnok Emésztőrendszer

Tiszafüred

Törökszentmiklós

Mezőtúr

Külső ok

Egyéb

Légzőrendszer

Forrás: KSH

6. A megbetegedések főbb mutatói a megyében 6.1. A 0 -18 évesek legfőbb betegségei A fiúk és lányok esetén a leggyakrabban előforduló betegség a táplálkozási és anyagcsere zavar, ezt követi a vér és vérképzőszervek, immunrendszer betegségei. A fiúknál harmadik helyen az asztma, lányoknál az idült bőrgyulladás, (atopiás dermatitisz, ekcéma) szerepel. A negyedik helyen lányoknál a szem betegségei, a fiúknál pedig az idült bőrgyulladás, (atopiás dermatitisz, ekcéma) van. Az elhízás és az alultápláltság, a magas vérnyomás, illetve a mentális és viselkedészavarok is gyakoribbak a fiúknál. A deformáló hátgerinc elváltozás betegség száma a lányoknál kissé meghaladja a fiúkét. (31.ábra)

23

31.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében 2500

2000

1500

1000

500

0 Fiúk Rosszindulatú daganatok (C00-C97) Vashiányos anaemia (D50) Diabetes mellitus (E10-E14) Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0) A szemizmok, szemmozgás, alkalmazkodás,a fénytörés betegségei (H49-H52) Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Asthma (J45) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)

Lányok A vér és vérképző szervek,immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00-E90) Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44) Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) Vakság és csökkentlátás (H54) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15) Atopiás dermatilis (L20)

Forrás: KSH

6.2. A 0 -18 évesek legfőbb betegségei a kistérségekben A kistérségek betegségmutatóit megvizsgálva látható, hogy eltérések vannak a leggyakrabban előforduló betegségek tekintetében a 0-18 éves korúak között, még a nemek között is. Jászberényben a leggyakoribb betegség az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegség, ezt követi az asztma, a szembetegségek, az idült bőrgyulladás ekcéma (atopiás dermatitis). Karcagon az endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek fordulnak elő a legnagyobb számban, ezt követi a vér és vérképzőszervek, immunrendszer, majd az atopias dermatitis. Kunszentmártonban leggyakoribb az asztma, majd az endokrin, táplálkozási és anyagcsere, illetve harmadik helyen a szemizmok, fénytörés betegségei. Szolnokon az atopias dermatitis van első helyen, az endokrin és anyagcsere, harmadikként a vér és vérképzőszervi betegségek a leggyakoribbak. Tiszafüreden a táplálkozás és endokrin betegségek, atopias dermatitis, a vér és vérképzőszervek betegségei foglalják el az első három helyet. Törökszentmiklóson első a vér és vérképzőszervi, ezt követi az endokrin és anyagcsere, atopias dermatitis. Mezőtúron leggyakoribb a vér és vérképzőszervi, másodikként a mentális és viselkedészavarok, egyenlő arányú harmadikként az endokrin, táplálkozási zavarok, illetve a deformáló hátgerinc elváltozások előfordulása a vizsgált kistérségben. (32-33.ábra)

24

32. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-18 éves fiúk és lányok körében

Jászberény

Karcag

Kunszentmárton

Szolnok

Tiszafüred

Törökszent -miklós

Mezőtúr

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

fiú

lány

7

5

8

9

4

1

13

4

4

4

5

4

3

13

238

289

497

495

109

171

448

495

124

166

284

258

189

180

-Vashiányos anaemia (D50)

136

182

370

367

76

138

382

403

94

101

180

193

111

85

Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek (E00E90)

429

406

487

523

159

171

530

578

213

206

214

201

96

91

-Diabetes mellitus (E10-E14)

12

10

10

13

9

4

30

38

12

6

6

6

6

4

-Fehérje- és energiahiányos alultápláltság (E43-E44)

16

15

20

33

7

5

5

12

3

1

9

9

3

4

-Kalóriatöbblet miatti elhízás (E66.0)

207

186

212

178

99

96

316

310

67

57

135

131

44

45

Mentális- és viselkedészavarok (F00-F99) A szemizmok, a szemmozgás, az alkalmazkodás,fénytörés betegségei (H49-H52)

243

183

291

6

3

110

261

196

140

95

163

103

189

128

274

288

302

285

148

165

407

444

96

107

140

139

64

62

Vakság és csökkentlátás (H54)

12

6

6

3

10

10

15

15

30

28

1

0

3

1

23

13

29

22

9

8

34

18

7

12

7

6

1

1

99

47

29

27

35

31

97

75

39

18

47

33

19

18

Asthma (J45)

429

255

296

178

268

225

528

303

101

66

132

60

101

53

Atopiás dermatilis (L20)

268

291

392

400

47

63

689

763

134

169

164

159

38

49

Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)

136

137

265

271

27

19

94

124

117

136

139

146

83

104

Rosszindulatú daganatok (C00C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszert érintő rendellenességek (D50-D89)

Vezetéses típusú, idegi eredetű és egyéb hallásvesztés (H90, H91) Magasvérnyomás (hypertensív) betegségek (I10-I15)

Forrás: KSH

25

33. ábra A leggyakrabban előforduló betegségek esetszáma Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 0-18 évesek körében 1500

1250

1000

750

500

250

0 Jászberény

Karcag

Rosszindulatú daganatok Endokrin, táplálkozási és anyagcsere betegségek Kalóriatöbblet miatti elhízás Vakság és csökkentlátás Asthma

Kunszentmárton

Szolnok

A vér és vérképző, immunrendszer betegségei Diabetes mellitus Mentális- és viselkedészavarok Hallásvesztés Atopiás dermatilis

Tiszafüred

Törökszentmiklós

Vashiányos anaemia Fehérje- és energiahiányos alultápláltság A szemizmok, az alkalmazkodás és a fénytörés betegségei Magasvérnyomás betegségek Deformáló hátgerinc-elváltozások

Forrás: KSH

6.3. A 19-X évesek legfőbb betegségei A szív- és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kockázati tényezője a magasvérnyomásbetegség. Mind a férfiak, mind a nők esetében a magas vérnyomás gyakorisága jelentősen emelkedett az életkorral, az emelkedés mértéke – az előző tízéves korcsoporthoz képest – a 45-54 éves korosztályban a legjelentősebb. A 74 éven felüliek körében már csökken az előfordulásuk mértéke. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a felnőttek körében a legnagyobb arányban előforduló betegség a magas vérnyomás mindkét nem esetén. A férfiaknál második helyen a szív vérellátási zavara (ischaemiás szívbetegség) áll, ezt követi a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), a zsír (lipoprotein) anyagcsere betegsége, a cukorbetegség (diabetes mellitus), az idült alsólégúti betegségek, az érbetegségek (cerebrovasculáris) illetve legvégül az egyéb felsorolt, de nem említett betegségek szerepelnek. A nőknél a második helyen a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), a szív vérellátási zavara (ischaemiás szívbetegség), a zsír (lipoprotein) anyagcsere betegsége, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a csontsűrűség és csontszerkezet, illetve a pajzsmirigy rendellenességei és végül az egyéb külön nem említett betegségek fordulnak elő.(34-35.ábra)

26

34.ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben a 19-X éves férfiak és nők körében

19-64 éves férfiak

65-X éves férfiak

19-X éves férfiak összesen

19-64 éves nők

65-X éves férfiak

19-X éves nők összesen

19-X éves fériak + nők összesen

Rosszindulatú daganatok (C00C97)

2066

2267

4333

3191

3154

6345

10678

A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89)

1959

1359

3318

6462

2731

9193

12511

Vashiányos anaemia (D50)

919

638

1557

3923

1429

5352

6909

Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07)

1542

624

2166

7479

2755

10234

12400

Diabetes mellitus (E10-E14)

8792

5963

14755

8159

9456

17615

32370

11149

5944

17093

12417

10142

22559

39652

957

1288

2245

1364

1755

3119

5364

Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15)

28406

17514

45920

31252

29890

61142

107062

Ischaemiás szívbetegségek (I20I25)

9059

11259

20318

9381

17339

26720

47038

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)

2347

3991

6338

2544

5887

8431

14769

Idült alsó légúti betegségek (J40J44)

3704

3555

7259

4104

3805

7909

15168

Asthma (J45)

3408

1636

5044

4779

2101

6880

11924

Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28)

2996

1686

4682

2754

1949

4703

9385

A máj betegségei (K70-K77)

3169

1336

4505

1751

963

2714

7219

Köszvény (M10)

3141

1774

4915

1331

1552

2883

7798

Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)

1962

860

2822

2379

1366

3745

6567

Spondylopathiák (M45-M49)

13201

5659

18860

17963

10091

28054

46914

798

1235

2033

4636

7871

12507

14540

Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46)

A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)

Forrás: KSH A teljes korcsoportot megvizsgálva a magas vérnyomás a nőknél gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál, ugyanis 2009 éves adatok alapján 45.920, míg a nőknél 61.142 esetben regisztáltak magas vérnyomás betegséget. Az asztma a férfiaknál 5044, míg a nőknél 6880 esetben fordult elő, tehát ez is a nőknél gyakoribb. Nemcsak a nemek között, hanem a különböző korcsoportoknál is bizonyos betegségek gyakrabban fordulnak elő. A cukorbetegség a 19-64 éves korúaknál gyakrabban fordul elő, mint 65 éves kor felett. (35.ábra)

27

35.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb számban előforduló betegségek száma a 19-X éves korú férfiak és nők körében 2009 évben 70000

60000

50000

40000

30000

20000

10000

0

Férfiak Rosszindulatú daganatok (C00-C97) -Vashiányos anaemia (D50) Diabetes mellitus (E10-E14) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Köszvény (M10) Spondylopathiák (M45-M49)

Nők A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Asthma (J45) A máj betegségei (K70-K77) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)

Forrás: KSH

6.4. A 19-X évesek legfőbb bet egségei a kistérségekben A kistérségeknél a teljes korcsoportban a magas vérnyomás fordul elő a legnagyobb arányban, ez van az első helyen mindenhol. A jászberényi, karcagi, kunszentmártoni, szolnoki, mezőtúri kistérségben a második helyen a gerinccsigolyák betegségei (spondylopathiák), harmadikon az ischaemiás szívbetegség szerepel. Tiszafüreden a második helyen az ischaemiás szívbetegség van és ezt követi a lipoproteinanyagcsere rendellenességek, lipidémiák mint betegségek. Törökszentmiklóson másodikként a spondylopathiák vannak, majd harmadikként a lipoproteinanyagcsere rendellenességek lipidémiák fordulnak elő, itt negyedik helyre került az ischaemiás szívbetegségek csoportja. A nemek közt is különbségek mutatkoznak a betegségek előfordulása tekintetében, így a magas vérnyomás betegség, a cukorbetegség (diabetes mellitus), a zsír (lipoprotein anyagcsere zavarok, lipidémiák) a nőknél gyakoribb betegség. A férfiaknál a köszvény fordul elő nagyobb számban minden kistérségben. (36-37. ábra) A felsorolt betegségeknél az életmódnak, a megfelelő táplálkozásnak fontos szerepe van. Helyes táplálkozással, a megfelelő testsúly, mozgás elérésével, a magas vérnyomásnál a só fogyasztás csökkentésével, a köszvénynél a diétával a betegség jól szinten tartható, a tünetek enyhíthetőek, a beteg állapota javulhat, és a szövődmények is kivédhetőek.

28

36.ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legnagyobb számban előforduló betegségek száma a 19-X éves korú férfiak és nők körében 2009 évben 40000 35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 Jászberény

Kunszentmárton

Karcag

Rosszindulatú daganatok (C00-C97) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA) agyi érsyndromák (G45, G46) Cerebrovascularis betegségek (I60-I69) Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28) Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)

Tiszafüred

Szolnok

A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Diabetes mellitus (E10-E14) Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Idült alsó légúti betegségek (J40-J44) A máj betegségei (K70-K77) Spondylopathiák (M45-M49)

Törökszentmiklós

Mezőtúr

Vashiányos anaemia (D50) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25) Asthma (J45) Köszvény (M10) Osteoporosis (M80-M85)

Forrás: KSH

37 .ábra A leggyakrabban előforduló betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeiben 2009 évben a 19-X éves férfiak és nők körében Forrás: KSH Jászberény

Karcag

Kunszentmárton

Szolnok

Tiszafüred

Törökszentmiklós

Mezőtúr

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

férfi

nő

922

1415

384

604

377

517

1468

2236

433

602

367

481

382

486

579

2052

310

727

224

538

1156

3180

545

996

367

994

137

706

234

1335

183

521

113

300

587

1939

236

446

121

447

83

364

290

1311

222

1184

120

536

766

4059

461

1622

213

997

94

525

2592

3018

1419

1712

1204

1697

5786

6408

1332

1834

1197

1369

1225

1577

3302

4284

1390

1857

1297

1627

6790

8914

1666

2390

1701

2385

947

1102

725

1200

233

252

260

337

512

747

219

200

180

268

116

115

Magasvérnyomás (hypertensiv) betegségek (I10-I15) Ischaemiás szívbetegségek (I20-I25)

9304

12481

4790

6157

4337

6067

15496

20863

4541

6119

4138

5682

3314

3773

3069

4160

1964

2481

1784

2180

7282

9410

2176

3060

1538

2511

2505

2918

Cerebrovascularis betegségek (I60-I69)

1366

1957

515

589

679

877

2165

2700

554

750

529

832

530

637

Idült alsó légúti betegségek (J40-J44)

1447

1529

952

1201

970

876

2017

2144

743

935

665

842

465

382

Asthma (J45)

986

1452

558

706

968

1148

1623

2482

266

395

217

314

426

383

Gyomor-, nyombél-, gastrojejunális fekély (K25-K28)

1182

1184

813

865

425

448

1290

1263

339

285

380

415

253

243

878

446

654

518

411

320

1346

714

641

335

333

212

242

149

Köszvény (M10)

948

498

549

373

484

305

1643

928

414

320

378

235

499

224

Deformáló hátgerincelváltozások (M40-M43)

662

779

629

752

373

412

514

973

221

317

151

228

272

284

3700

5272

2018

2722

2121

3444

5844

9364

1327

1909

1925

2950

1925

2393

413

2358

206

942

274

1409

658

5199

273

1194

129

716

80

689

Rosszindulatú daganatok (C00C97) A vér és vérképző szervek, immunrendszer rendellenességek (D50-D89) Vashiányos anaemia (D50) Pajzsmirigy rendellenességei (E00-E07) Diabetes mellitus (E10-E14) Lipoprotein-anyagcsere rendellenességei, lipidaemiák (E78) Átmeneti agyi ischaemiás attakok (TIA)agyi érsyndromák (cerebrovascularis) (G45, G46)

A máj betegségei (K70-K77)

Spondylopathiák (M45-M49) A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)

29

7. Az allergiás eredetű légúti betegségek A COPD, az allergiás nátha (rhinitis allergica), asztma kialakulásában döntő szerepe lehet a légköri allergén hatásoknak. Megyénkben a regisztrált betegeknél a leggyakoribb a rhinitis allergica, ezt követi a Krónikus Obstruktív tüdőbetegség (COPD) és végül az allergiás, illetve a nem allergiás eredetű asztma.(38.ábra) 38.ábra A légúti megbetegedések adatai Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009. évben

9000 8899

8000

8119

7000 6918

6000

6353 5000 4000 3000 2000 1000

1071

384

398

18

0 új esetek száma COPD

Asthma bronchiale, allergiás

összes esetek száma Asthma bronchiale, nem allergiás

Rhinitis allergica

Forrás: Debreceni Tüdőklinika

7.1. Asztma, rhinitis allergica Az elmúlt 25 év asztma növekedése néhány legújabb vizsgálat eredménye szerint mérséklődött, ennek ellenére az évi új betegek száma 16-19 000 között van. Az asztma kialakulásának és gyors növekedésének az okát pontosan nem ismerjük. Máig legelfogadottabbnak a kockázati faktorok között a környezeti allergének, a levegőszennyezés, az életmódbeli és étkezési szokások. Az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet adatai alapján az allergiás és a nem allergiás asztma aránya a legtöbb megyében kb. 2/3-1/3.Így megállapítható, hogy túlnyomórészt az allergiás eredetű fordul elő. A hazai adatok valójában csak a nyilvántartási adatok, a tüdőgondozói hálózatban asztma diagnózissal regisztrált felnőtt betegeket tartalmazzák, ezért a valós hazai asztma előfordulási gyakoriságára csak következtetni lehet. Esetenként hiányoznak a nyilvántartásból a gyermekkori asztmások, a felnőtt betegek, akiket kórházi asztma ambulancia javaslata alapján a háziorvos gondoz. Ezeknek az ambulanciáknak nincs jelentési kötelezettsége. Hiányozhat a regisztrált betegkörből az enyhe felnőttkori asztma is. A tüdőgondozókban a második legnagyobb nyilvántartott betegcsoportot az allergiás rhinitises (allergiás nátha) betegek adják. A valós hazai betegségadatokra azonban ebből az adatból nem következtethetünk, mert az enyhe rhinitises betegek rendszerint nem fordulnak orvoshoz. Az allergiás rhinitis valódi hazai előfordulása átlagosan 10% körül van. A betegek száma évről-évre emelkedik. Az Észak-alföldi régió adatai az országos átlagnak megfelelőek. A kezeletlen, illetve a nem megfelelően kezelt rhinitis allergica következményeként kialakulhat az asztma, tehát a megfelelő és időben történő kezeléssel nagy része kivédhető lenne. Az Észak-alföldi régió adatait megvizsgálva 2007és 2009 között látható, hogy évről évre nőtt az asztmások száma az egész régióban. Jász-Nagykun-Szolnok megye a középmezőnybe tartozik, ugyanis Szabolcs megye mutatói a legrosszabbak. (39.ábra)

30

39.ábra Az asztma előfordulása az Észak-alföldi régióban 2007-2009 között

35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000 0 2007

2008

2009

Észak-Alföld

Hajdú-Bihar

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabocs-Szatmár-Bereg

Forrás: Korányi Bulletin 2010

7.2. Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) A megjelent nemzetközi adatok összesítéséből azt a következtetést lehet levonni, hogy a COPD betegség a 40 év fölötti populációban világszerte 9–10 százalék között változik. Hazánkban a betegség felismerése érdekében végzett célzott szűrővizsgálatok, kérdőívek és légzésfunkciós szűrések elterjedésével az utóbbi években a felismert betegek száma nőtt. A tavalyi országos adatok szerint a tüdőgyógyászati hálózatban az 500 ezer becsült magyarországi COPD-s betegből 126 547et regisztráltak. Az egyik fő feladat a közeljövőben az, hogy minél több beteget ismerjenek fel, és mihamarabb kezeljék őket. A COPD mint népbetegség, az egészségügy és a társadalom számára komoly gazdasági kihatással van. A dohányzás a legfontosabb kockázati tényező a betegség kialakulásában, emellett a genetikai tényezőknek és a környezeti, foglalkozási komponenseknek is jelentős szerepük van. A fejlődő világ számos országában a fa, a szén égetésének jelentősége a COPD kialakulásban felülmúlja a dohányzás hatását. További jelentős kockázati tényező a munkahelyi inhalációs hatás, így a por-, gőz, gáz-és füstexpozíció. A COPD gyakoriságát a felnőtt lakossági 4-7%-ra becsülik. A hazai nyilvántartás, rendszeresen kórházi kezelést igénylő, súlyosabb eseteket tartalmazza. A megelőző, illetve enyhébb terápiában részesülők, kezeletlenek többsége ismeretlen. Az új esetek száma megyénként jelentősen eltér, régiónkban magas szintet képvisel. A régió két évi adatait megvizsgálva látható, hogy 2008 évhez viszonyítva is nőtt a Krónikus Obstruktív Tődőbetegség (COPD) nyilvántartott betegeinek száma. Az új betegek száma az előző évihez hasonlóan alakult. (40.ábra) 40.ábra Krónikus Obstruktív Tődőbetegség (COPD) előfordulása az Észak-alföldi régióban 2008-2009 között 25000 20000 15000 10000 5000 0

Új beteg

Nyilvántartott 2008

Új beteg

Nyilvántartott 2009

Észak-Alföld

Hajdú-Bihar

Jász-Nagykun-Szolnok

Szabocs-Szatmár-Bereg

Forrás: Korányi Bulletin 2010

31

8. Egészségmagatartás/ OLEF 2009 - régiós online felmérés Az egészségi állapot jellemzéséhez hozzátartozik olyan magatartásformák vizsgálata, mellyel az egyének növelik a betegségek kialakulásának kockázatát, illetve az ezzel ellentétes magatartások, melyek a betegségek elkerülésére vagy azok gyógyítására irányulnak. A kockázati magatartáshoz tartoznak a káros életmódbeli szokások, mint például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, vagy az inaktív, mozgásszegény életmód. Ezek súlyára utal, hogy az utóbb említett számos káros életmódbeli szokás, az összes betegségteher 30%-nál jelent kockázati tényezőt. Az ún. egészségmegőrző tevékenységhez tartozik például a testmozgás vagy a lakosok szűrővizsgálatokon való részvétele is. A lakossági reprezentatív mintavételen alapuló kérdőíves egészségfelmérések azokról is szolgáltatnak adatot, akik egészségproblémáikkal nem fordultak orvoshoz, így nem szerepelnek az egészségügyi ellátórendszer adatbázisaiban. A felmérésből az egészséget döntően meghatározó társadalmigazdasági tényezőkről (pl. iskolázottság és társadalmi helyzet), az életmódról (pl. dohányzás, alkoholfogyasztás) is nyerhető információ. Az OLEF 2009 kérdőívét elektronikus formában az interneten helyezték el, és a válaszadókat postai úton hívták meg a kitöltésre. Az OLEF 2009 legfőbb célja kistérségi szintű keresztmetszeti kép kialakítása a lakosság egészségi állapotáról, az egészséget meghatározó tényezőkről és az egészségügyi ellátás igénybevételéről, hogy ezzel lehetőség nyíljon helyi szintű egészségképek, egészségtervek készítésére is. A 82 kérdésből álló kérdőíves felmérés célpopulációja felnőtt népességcsoport volt, akik Magyarországon élnek, és 2008.december 31-ig betöltötték a tizennyolcadik életévüket. A 311/2007 kormányrendelet alapján fejlettségi szintű besorolást használtak a kistérségek területi besorolására és az adatok feldolgozásának alapjául. E szerint megyénkben Tiszafüred és Kunszentmárton fejletlen, Karcag, Törökszentmiklós, Mezőtúr közepesen, Szolnok és Jászberény a fejlett kistérségi kategóriába sorolható. (41. ábra). 41. ábra A kistérségek fejlettségi szintje az Észak-alföldi régióban

Forrás: OSZMK Az egészség magatartásnak fontos része az egészségkultúra is, mely magában foglalja mindazon hiedelmeket, ismereteket, attitűdöket, melyek meghatározzák az egyén saját egészségi állapotának befolyásolhatóságával kapcsolatos gondolkodását. Az egészségkultúra egyik mérhető jellemzője, hogy mit gondolnak az emberek arról, mennyit tehetnek saját egészségük érdekében. A régióban a férfiak 30%-a, a nők 36%-a véli úgy, hogy semmit vagy csak nagyon keveset tehet saját egészsége érdekében. Az egyének életmódja, egészségmagatartása, kockázati tényezők jelenléte és az egészségvédő magatartásokhoz való hozzáférhetőség társadalmilag, gazdaságilag, kulturálisan nagymértékben meghatározott és függ az egyének választásától, döntésétől is. Az egészségmagatartás mellett fontos tényező az együttműködési készség, így a szűrővizsgálatokon való részvétel is ebbe a kategóriába tartozik. Fontosnak tartjuk olyan kezdeményezések támogatását, melyek elősegítik, hogy a régió magasabb megbetegedési aránnyal bíró területein is minél nagyobb arányban vegyenek részt a szűrővizsgálatokon. Eredményeink szerint az Észak-Alföldiek 45,3%-a (a férfiak 51,4-, a nők 39,8%-a) elégedett egészségi állapotával, jónak vagy nagyon jónak tarja azt. 15,1% azonban rossz vagy nagyon rossz egészségi állapotról számolt be.

32

8.1. Táplálkozás Egyre több bizonyíték van arra, hogy megfelelő táplálkozással jelentősen segíteni lehet számos krónikus betegség megelőzését. Tény az is, hogy egyes egészségtelen táplálkozási szokások a krónikus, degeneratív betegségek okozta halandósághoz hozzájáruló kockázati tényezők. Többek között a cukor, só- és a zsír túlzott fogyasztása. A régióban élő férfiak mindössze 32%-a, a nők 41%-a tekinthető normális testsúlyúnak. Ezzel szemben a teljes lakosság több mint fele (56%) túlsúlyos vagy elhízott. Ezen belül az elhízott férfiak aránya 29%, a nőké 26%. A fejlett térség lakói közül minden ötödik válaszadó (20%) napi rendszerességgel barna kenyérrel, illetve teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruval egészíti ki étrendjét. A válaszadók 36%-ának asztalára minden nap kerül friss gyümölcs, és 18% fogyaszt napi rendszerességgel nyers zöldséget, salátát. Azonban a megkérdezettek 16%-a egyáltalán nem eszik nyers zöldségeket, 2,5% pedig friss gyümölcsöt. Még mindig alacsony a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült pékáru vásárlása, a fejletlen területeken a megkérdezettek 52%-a soha nem fogyasztja.(42 ábra) 42.ábra Zöldség, gyümölcs és barna kenyér fogyasztásának alakulása az Észak-alföldi régió kistérségeiben 2009 évben

Forrás: OSZMK

8.2. Fizikai aktivitás Az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében emelkedik a fizikailag inaktívak aránya. 65 év felett a férfiak több mint egynegyede, a nők közel fele az elmúlt egy hétben semmilyen intenzív mozgást nem végzett. A fiatal 18-34 éves férfiak 7%-a, a nők 14%-a aránya nem végez számottevő testmozgást. Az összes válaszadó 70,5%-a kisebb vagy nagyobb mértékű pszichikai stresszről számolt be, ami foglalkozása körében folyamatosan jelen van. 20,9% válaszolta azt, hogy igen jelentős stressz-terhelés mellett végzi napi munkáját. (43.ábra) 43.ábra A fizikai aktivitás alakulása az Észak-alföldi régió kistérségeiben 2009 évben

Forrás: OSZMK

33

A megkérdezett férfiak 87-90%-ára jellemző kisebb/nagyobb gyakoriságú intenzív testmozgás. A napi rendszeresség 13%-kal magasabb a fejletlen térségekben, mint a fejlettben, ami a jelentősebb fizikai munkavégzésre utal feltehetően. Nőknél hasonló a helyzet, sőt az egyes térségi szintek közötti különbség itt még markánsabb (13. táblázat). Életkorok szerint vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a fiatal és középkorú férfiak valamint a 18-34 éves nők azok, akikre leginkább jellemző a gyakori intenzív testmozgás. Az említett korcsoportba tartozó férfiak 41%-a, a nők 37%-a napi rendszerességgel végez olyan tevékenységet, ami jelentős testmozgással jár. A fejlett kistérségben élő középkorúak kevesebbet mozognak, mint a fejletlen kistérségen élő hasonló korúak; a különbség 6-7%. (43. ábra)

8.3. Testtömegindex (BMI), túlsúlyosság A dohányzás és az alkoholizmus után az elhízás a harmadik legfontosabb elkerülhető, betegséghez és halálozáshoz vezető ok, amely az elmúlt évtizedekben egyre drasztikusabban emelkedő tendenciát mutat a fejlett országokban. Jelentős gazdasági terhet ró mind az egészségügyi, mind a szociális ellátásokra. Bizonyított, hogy a normális felső határát 20%-kal meghaladó testsúly esetén a különféle betegségek kialakulásának valószínűsége megnő, míg súlyos elhízás esetén a halálozás esélye kétszeresére nő a normál súlyú egyénekéhez képest. Az elhízás meghatározásának egyik leginkább elterjedt módszere a testtömeg-index (BMI) alkalmazása, amely a kilogrammban mért testtömeg és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa (BMI = kg/m2). A régióban élő férfiak mindössze 32%-a, a nők 41%-a tekinthető normális testsúlyúnak. Ezzel szemben a teljes lakosság több mint fele (56%) túlsúlyos vagy elhízott. Ezen belül az elhízott férfiak aránya 29%, a nőké 26%. A kistérségi szinteket összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy az elhízottság – különösen idős korban – jelentősebb arányban érinti a közepesen fejlett kistérségben élőket, mint a másik két fejlettségi szint lakóit.(44.ábra) 44. ábra Az Észak-Alföldi régió kérdezett népességének testtömeg index (BMI) száma alapján történő besorolása

Forrás: OSZMK

8.4. Dohányzás A dohányzás az egyik legjelentősebb életmódbeli kockázati tényező, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint önmagában a világban bekövetkező halálozások 8,8%-áért felelős. A halálozások számának emelkedése mellett a betegségterheket is növelő tényező, meghatározó szerepet játszik számos betegség kialakulásában. A tüdőrák férfiak esetében 90%-ban, nők esetében 70%-ban a dohányzás következménye. A daganatos megbetegedések mellett az érrendszeri betegségek és egyes krónikus légúti megbetegedések kialakulásáért is nagymértékben felelős. Nem csak a dohányzó személyek egészségére fejti ki káros hatását: a passzív dohányzás a nemdohányzók körében is növeli a tüdőrák és a légzőszervi megbetegedések kockázatát, a terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek egészségét is veszélyezteti. A régió felnőtt lakosságának 34%-a dohányzik; a férfiak 39%-a, a nők 28%-a, és nagy többségük napi rendszerességgel.(45. ábra) A 18-34 éves korosztályban található a legtöbb dohányos. A fiatal felnőttek fele (49%) cigarettázik, és többségük naponta rágyújt. Kétszer annyi 18-34 éves férfi, és háromszor annyi 18-34 éves korú nő gyújt rá napi rendszerességgel 20 szálnál is több cigarettára a fejletlen kistérségekben, a fejlettekhez képest. A középkorú férfiak és nők esetében is magasabb az ún. erős dohányosok aránya a fejletlen

34

szinten élők körében, mint a fejlett településeken. Érdemes még megemlíteni a passzív dohányzásra vonatkozó magas gyakorisági adatokat. A megkérdezett férfiak 56%-a, a nők 39%-a tartózkodik napi rendszerességgel olyan környezetben, ahol mások dohányoznak. A népegészségügyi hatóságnak fontos szerepe lehet a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásának ellenőrzésében, az egészségfejlesztésnek pedig a dohányzásra történő rászokás megelőzésében, a már dohányzók leszoktatásának segítésében. 45. ábra A dohányzási szokások alakulása az Észak-Alföldi régió kistérségeiben a férfiak és nők körében 2009 évben

Forrás: OSZMK

8.5. Alkoholfogyasztás A megkérdezettek 6%-a napi rendszerességgel fogyaszt alkoholt. Minden harmadik alkalmi, minden ötödik mértékletes, és minden kilencedik nagyivónak tartja magát. A fiatal férfiak mintegy 14%-a, a középkorúak 20%-a és a 65 év felettiek 25%-a az alkalmazott kritériumok alapján nagyivónak számít. Nagyivó, aki naponta iszik, vagy hetente legalább egyszer többet, mint 6 alkoholegység(1 egység = 1 üveg sör vagy 2dl bor vagy fél dl tömény) A nők 3%-a, ezen belül a 65 éven felüliek 4%-a fogyaszt olyan gyakorisággal és mennyiségben alkoholt, hogy az ún. nagyivó kategóriába sorolhatóak. A fejletlen kistérségekben az aktív korú 35-64 éves férfiak negyede saját bevallása alapján is túlságosan nagy mennyiségű alkoholt fogyaszt napi rendszerességgel. Alkalmi fogyasztónak tekintjük azokat, akik 2 – 3 hetente vagy havonta fogyasztanak alkoholt, mértékletes ivó az, aki 2 – 3 naponta vagy hetente iszik. (46. ábra). 46. ábra Az alkoholfogyasztási szokások alakulása az Észak-Alföldi régió kistérségeiben a férfiak és nők körében 2009 évben

Forrás: OSZMK

8.6. Mentális zavarok A Vezető probléma a depresszió. A mentális zavarok terhei társadalmi, társas és individuális szinten egyaránt jelentkeznek. Társadalmi szinten egyrészt a betegségek kezelésének közvetlen költségei és az indirekt terhek (pl. munkaképtelenségből fakadó gazdasági veszteség); a család és az egyén

35

szintjén a kirekesztettség, stigmatizáció, szubjektív szenvedés emelhető ki. Emellett a mentális egészség szoros összefüggést mutat az általános egészséggel, illetve az egészségproblémákkal. Szomatikus betegek gyakran válnak depresszióssá, ám ez az összefüggés fordítva is igaz (szomatizáció). Kiemelendő még, hogy a mentális problémák gyakran fordulnak elő együttesen, illetve az egyes mentális zavarok szerepe az öngyilkos magatartásban is jelentős. Fáradtság, gyakori idegesség, lehangoltság 35 év felett, a fejletlen kistérségek lakóira jellemző leginkább, ott is elsősorban az időskorúakra. Bizonyos mentális zavarok esetében lényeges nemi különbségek vannak. A nők mentális egészsége rosszabb, mint a férfiaké. A nőkhöz képest 14%-kal több férfi érezte kiegyensúlyozottnak magát az elmúlt négy hétben. (47. ábra) 47.ábra Mentális egészség, fizikai és szellemi erőnlét az Észak-Alföldi régió kistérségeiben 2009 évben

Forrás: OSZMK Az utóbbi időben az egészség jellemzésére olyan egészségmodellt alkalmaznak, – a WHO ajánlásával – mely egy személy egészségét annak alapján ítéli meg, hogy mennyire tud aktívan részt venni az őt körülvevő társadalmi környezet életében. E modell szerint három kategória különböztethető meg a személy korlátozottságának mértékére: nincs korlátozottság,enyhe/közepes és súlyos korlátozottság. A régióban átlagosan a felnőtt férfiak majdnem 60%-a, a nők 50%-a nem korlátozott a mindennapi életében, ami az országos értékeknél valamivel jobbnak mondható. Természetesen a kor előrehaladtával növekszik a súlyosan korlátozottak aránya is, mely a régióban azt jelenti, hogy 65 év felett minden ötödik férfi, és minden hatodik nő igényelt segítséget a mindennapi életéhez (öltözködés, mosakodás, étkezés, stb.). Ellátásuk, segítésük, olyan ápoló, gondozó, segítő szolgáltatásokat igényel, melyek kialakítása az egészségügyi és szociális stratégiák közös része kell, hogy legyen.

9. A kábítószer fogyasztás alakulása a megyében A legújabb kutatások szerint a fiatalok 14 százaléka biztosan kipróbál valamilyen kábítószert. A tényleges fogyasztás számadatait nehéz megmondani, mert igazi nyilvántartása csak a drogambulanciákon, pszichiátriai és addiktológiai gondozókban, osztályokon megforduló esteknek vannak. A megyei nyilvántartott fogyasztás eseteire jellemző, hogy a Szolnokon a Drogambulancia (MÖSZ Szolnoki Addiktológiai Központja), Hetényi Géza Kórház Pszichiátriai Osztály, szakrendelő és Gondozó, Karcagon Kátai Gábor Kórház Pszichiátriai Osztály, Kunszentmártonban Városi Egészségügyi Központ Pszichiatriai Gondozó az, amely kábítószer fogyasztókat fogad, illetve gondoz, kezel. A megyében fiataloknak, a serdülőknek nincs külön kórházi ellátás biztosítva, mert a felnőtt esetekkel együtt történik a kezelésük. A statisztikai adatokból látható, hogy 15 éves kortól jelentek meg kábítószert, szereket fogyasztók a gondozókban, ambulanciákon. 15-25 éves kor között leggyakrabban a marihuánát használják, 25 éves kor felett az alkohol szerepel előkelő helyen a fogyasztási listában.(48-50. ábra)

36

48.ábra A kábítószer fogyasztók megjelenése a gondozásba vétel helye szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009. évben

120 100 80 60 40 20 0

15-19

20-24

Drogambulancia

25-29

30-34

35-39

Psziciátriai gondozó

40-44

45-49

50-54

55 - X

Pszichiátriai és addiktológiai osztály

Forrás: KSH A kábítószereket használók korcsoportos bontásából látható, hogy 20 éves kortól az Amfetamin és származékai is megjelennek a szerfogyasztásban az alkohol mellett, valamint a többi szer is, de jóval kisebb arányban van jelen a fogyasztók között. Ópium, heroin, morfin, hasis, barbiturátok és LSD fogyasztókat nem regisztráltak 2009-ben. Jelen van bár kisseb arányban a politoximánia (több szer együttes használata) is, ugyanis a kábítószereket a maximális pszichoaktív élmény érdekében néha keverik. (49-50.ábra)

49.ábra A kábítószer fogyasztás alakulása korcsoportos bontásban Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2009 évben 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 15-19 20-24 25-29 30-34 Kokain bázis Amfetamin és egyéb származékai Politoximánia Alkohol

35-39

40-44 45-49 50-54 Marihuána Benzodiazepinek Egyéb kábítószer

55 - X

Forrás: KSH

37

50.ábra A kábítószer fogyasztás alakulása Jász-Nagykun-Szolnok megyében a használt szerek típusa alapján 2009.évben

1

10

2 11 227

18

2

475 1

Marihuana Egyéb amfetamin, extasy Kokain bázis Egyéb kábítószer

Amfetamin Egyéb amfetamin, extasy Benzodiazepinek

4

Metamfetamin Alkohol Politoximánia

Forrás: KSH A drogmentes életre nevelésnek így már az alapfokú oktatási intézményekben el kell kezdődnie. Az óvodai és iskolai nevelésnek része a komplex egészségnevelési program, amelyet a szükségleteknek megfelelően alkotnak meg. Emellett az iskolák rendszeresen pályáznak külön drogprevenciós programokra, amelyekben a pedagógusok és a diákok mellett jó esetben részt vesznek a szülők, az iskola-egészségügyi szolgálat, illetve a települési közösségek képviselői is. Az iskolákban a drogügyi koordinátorok sokat tudnak segíteni a drogprobléma helyi kezelésben, így helyben tudják segíteni a munkát. Segíti a megelőzési munkát a helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (továbbiakban KEF) munkája is, illetve az, hogy létrejött az Észak-alföldi Regionális KEF, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye részvételével. Az összehangolt munkára, prevencióra nagy szükség van. A népegészségügynek, ezen belül az egészségfejlesztésnek is fontos szerepe van a prevencióban, melyet a kábítószer, illetve alkoholfogyasztás csökkentése érdekében végez, így interaktív előadások tartásával, a témakör szakmai rendezvényeken történő kiemelt kezelésével segít. A mentális egészség is szorosan összefügg kábítószer fogyasztás problémakörével, így e témának is teret kell adni a különböző programokban.

10. Szervezett lakossági szűrővizsgálatok eredményei 10.1. Emlőszűrés Magyarországon az emlőrák okozta halálozás nőknél a daganatos megbetegedések között a tüdőrák után a második helyen áll. Évente 7 500 új megbetegedést regisztrálnak, többségüket előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel, és mintegy 2 400 nő életét követeli az emlőrák. A daganatos betegségek okozta halálozások ellen a szűrővizsgálat segítségével történő korai felismerés és kezelés a legígéretesebb módszer. Jóllehet, a szűrés ma Magyarországon minden érintett számára elérhető, sajnos kevesen élnek vele. A mellrák miatti halálesetek 30%-a megelőzhető lenne, ha a szűrővizsgálaton a céllakosság legalább 70%-a megjelenne. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűréseket a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház- Rendelőintézet MaMMa Egészségügyi Zrt. Szűrőközpont és a MaMMa Zrt. Prímavera Mobil Állomása végzi. A szervezett lakossági emlőszűrésre a 45 és 65 év közötti nők kétévente kapnak névre szóló meghívót postai úton. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az emlőszűrés 2010. évi részvételi aránya 53,56%, mely meghaladja a közel 50%-os országos átlagot, de a kívánt 70%-os megjelenési aránytól elmarad (50. ábra).

38

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, 2010-ben a 70%-os megjelenési arányt egyedül a Szolnoki Kistérség érte el, ahol a meghívott nők 72,6 %-a jelent meg a szűrővizsgálaton. 51. ábra Népegészségügyi Emlőszűrés arányai Jász-Nagykun Szolnok Megyében Kistérségenként 80%

73% 67%

70% 61%

60%

52%

57%

54%

65%

63% 59%

62% 53%

61%

59%

54%

54%

52% 48%

50%

45%

45%

44%

41%

40%

40%

2006-2007 2008-2009

40% 30%

2010

30% 20% 10%

ló s ik Tö rö ks ze nt m

sz af ür ed

ok

Ti

M

Sz ol n

n Ku ns ze nt m

ár to

Ka rc ag

Já sz be ré ny

eg ye M

ez őt úr

0%

A IV. szűrési ciklus eredményeit figyelembe véve a megye kistérségei közül, az ÁNTSZ Tiszafüredi Kistérségi Intézete illetékességi területén volt a legalacsonyabb a megjelenési arány, még az 50%-ot sem érte el. Ennek egyik oka lehet, hogy a településekről a szűrőállomásra való bejutás tömegközlekedési eszközökkel igen nehézkes. A szűrőbusz helybe vitele javíthatná a megjelenést. A megye településeit vizsgálva, a 70%-ot meghaladó részvételi arányt összesen 13 település érte el a 2010. évben: Besenyszög, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Szolnok, Szajol, Martfű, Tiszajenő, Mezőhék, Tószeg, Nagyiván, Tiszaszőlős, Újszász (51. ábra). A nagyon alacsony megjelenés Tomajmonostora, Tiszabő, Kuncsorba településeknél tapasztalható. A 2010. évben Kisújszállás és Kenderes városokban nem volt szűrés a 2008. évi szűrés időpontot figyelembe véve a 2 éves ciklus alapján 2011. március 18-31. között települt ki a szűrőbusz. 52.ábra A Jász-Nagykun-Szolnok megyei települések emlőszűrés eredményei 2010. évben 16 14 14

14 13

12 Települések száma

12 10 8

7

7

6 6 4 4 2 2 0 0-19

20-29

30-39

40-49

50-59

60-69

70-79

80-89

90 % felett

%

Tiszabura település önkormányzata az „Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen” program keretében pályázatot nyújtott be az American Jewish Joint Distribution Committee Alapítványhoz. Az „Egyenlő eséllyel a Rák Ellen” program célja nemcsak a szervezett emlőszűrésen való részvétel növelése, hanem kapcsolódó egészségnapok szervezése, melynek keretében cél a hátrányos helyzetű lakosságot érintő más szűrések megszervezése, az egészségtudatos magatartás erősítése.

39

A program elsődleges szerepe a behívandó korosztály népegészségügyi emlőszűrésen való megjelenésének javítása. Tiszabura településen az emlő szűrésen 50,2 %-os volt a megjeleni arány. Összességében 13 280-en jelentek meg az elmúlt évben népegészségügyi emlőszűrésen. A szűrővizsgálat alapján műtétet javasoltak 65 asszonynál, akik közül mindösszesen 17 főnél -26,2 % végezték el a műtétet 2010-ben. 15 páciensnél az elváltozás rosszindulatú volt. 2 esetben a daganat olyan kisméretű volt, hogy a gyógyulási esély majdnem teljes. Ugyanakkor a műtöttek között 6 főnél (42,85%) a tumor mérete meghaladta a 20 mm-t. 2010-ben szűréssel felismert inoperábilis esetről információnk nincs. Tisztázó vizsgálatra visszahívottak száma a 553 fő volt, a megjelentek 4,2 %.

10.2. Méhnyak szűrés A nőgyógyászati szűrővizsgálatok a 25-65 éves hölgyeknek kínálnak háromévente ingyenes méhnyak szűrési lehetőséget. A méhnyak-szűrő vizsgálatot az OEP által finanszírozott nőgyógyászati szakrendelésen lehet ingyenesen igénybe venni. Jász-Nagykun-Szolnok megye 10 településén (Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mezőtúr, Szolnok, Tiszafüred, Törökszentmiklós, Túrkeve) biztosított az ellátás. 2010. évben a megyében csupán 222 fő vette igénybe, meghívó levél alapján, a szűrővizsgálatot. A vizsgálaton megjelent nők 42,3 %-a 55 év feletti, mindössze 9.25 % a 35 év alatti. A méhnyakról vett kenetet akkreditált cytopatologiai laborban (Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet) vizsgálják meg. A levett kenetek 99,1%-a negatív vizsgálati eredményt adott, a továbbiaknál az értékelhetetlenség vagy a kóros elváltozás gyanúja miatt ismételt kenetvételt végeztek. 2 esetben találtak gyanús vagy kóros elváltozást. A szűrővizsgálaton megjelentek körében, 2010-ben méhnyak-rákos esetet nem fedeztek fel. A szervezett lakossági méhnyak-szűrő vizsgálati eredmények csak a 25-65 éves korosztály háromévenkénti szűrésen való megjelenését mutatják. A valóságban a nők több mint 50%-ának megtörténik a komplex nőgyógyászati vizsgálata háromévenként legalább egy alkalommal, egyrészt magánnőgyógyászaton, másrészt a területileg illetékes nőgyógyászati szakrendeléseken. Ennek ellenére sajnos évente országosan mintegy 500 nő hal meg méhnyak-rák miatt. Különösen magas ez a szám annak tükrében, hogy a korán felismert méhnyak-rák igen jól gyógyítható. A lakosság nagyobb arányú megjelenését eredményezheti a szűrés elvégzésébe bevont területi védőnők mintavételi tevékenysége. Ez a rendszer a kis településeken valószínűleg hatékonyan, jól működhet a jövőben is. A méhnyakrák szűrés megjelenési arányának növekedését szolgáló, 2009-ben indított „Védőnői Méhnyak szűrés Mintaprogram”-ban 2010 évben a megyéből 8 védőnő vett részt az alábbi településeken: Alattyán, Jászalsószentgyörgy, Jánoshida, Jásztelek, Jászszentandrás, Jászivány, Kengyel, Tiszabura. A tapasztalatok szerint, az elhanyagolt, halálos kimenetelű méhnyak rákos esetek többsége, a hátrányos társadalmi – gazdasági helyzetű, alacsonyabb iskolázottságú, szűrővizsgálatban korábban még nem részesült nők körében fordul elő, ezért különösen fontos a célpopuláció megnyerése a méhnyak szűrésben való rendszeres részvételre. Ehhez fontos növelni a méhnyak szűréshez való hozzáférhetőséget, különösen a falvakban élő lakosság számára, továbbá szükséges a személyes megszólítás, bevonás az együttműködésre ösztönzés. A települések - helyi adottságaikat figyelembe véve - továbbra is nagy hangsúlyt fektettek az érintett lakosság tájékoztatására.

10.3. Vastagbélrák szűrés A vastagbél rák szűrés 2010 évi programjához megyénk is csatlakozott. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből az első felhívása 16 háziorvos jelentkezett és regisztrált a programban. Az eszközbeszerzésre kiirt közbeszerzési pályáztatás sikerességét követően, a megvalósításra maradt idő rövidsége miatt a programban való részvételtől több háziorvos is visszalépett, így JászNagykun-Szolnok megyéből 2 háziorvos vett részt a minta programban.

40

Információnk szerint megyénkből 7 főnél végeztek kolonoszkópiás vizsgálatot. A szövettani eredmények alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében malignus elváltozás nem volt. Az adatok nem véglegesek, korrigálása későbbiekben szükséges.

11. Fertőző betegségek morbiditása 11.1. Fertőző betegségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. évben összesen 5.667 személy fertőző megbetegedését jelentették. A bejelentett esetek 44%-a gyomor-bélrendszeri eredetű, 51%-a légúton terjedő, 5%-a pedig egyéb fertőző betegség volt. Ez a megoszlási arány a korábbi évekre is jellemző volt. 53. ábra Bejelentett fertőző betegségek JNK-Szolnok megyében 2010-ben

5%

gyomor-bélrendszeri eredetű légúton terjedő egyéb

51% 44%

A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása. A cél megvalósítása érdekében folyamatosan figyelemmel kísérjük és elemezzük a megye járványügyi helyzetét, mely a korábbi évekhez hasonlóan stabilnak mondható.

41

A gyomor-bélrendszeri fertőző betegségek közül a salmonellosis az előző évhez képest 33%-kal, a campylobacteriosis 79%-kal emelkedett. Kiemelhető ezen kívül a vérhas megbetegedések száma: járványmentes évben csupán 1-2 megbetegedés kerül bejelentésre, viszont 2010. évben összesen 54 eset fordult elő. Jelentősebb járványok: 1. Tiszabői, tószegi, szolnoki lakosok (összesen 10 fő) salmonellosisa, akik ugyanazon kereskedelmi egységben vásárolt disznósajt fogyasztásának következtében betegedtek meg. 2. Tiszafüredi fogyatékosok otthonában 54 fő (7 gondozó, 47 gondozott) vérhas megbetegedése, mely során a baktérium piszkos kéz közvetítésével terjedt. A vírusok közül továbbra is a Calicivírus kóroki szerepe jelentős, mely elsősorban szociális otthonokban és kórházi osztályokon 13 járványt idézett elő. A járványügyi szempontból kiemelt jelentőséggel bíró vírusos hepatitisek száma 2009-hez képest 3-szorosával megemelkedett, ennek oka Kunmadaras településen döntően a cigány etnikumhoz tartozó 17 fő megbetegedésével lezajlott járvány volt. A betegek környezetében a további megbetegedések kialakulásának megakadályozása érdekében közel 1000 fő térítésmentes védőoltására került sor. A légúton terjedő fertőző megbetegedések száma is emelkedett 2009. évhez képest: a skarlát 46%kal, a bárányhimlő 28%-kal. Megyénkben összesen 26 közösséget – elsősorban óvodát, általános iskolát – érintő légúti járványt regisztráltunk. A gyermekkorban kötelező védőoltásoknak köszönhetően nem fordult elő kanyaró, rózsahimlő, torokgyík, mumpsz, tetanusz. Regisztráltuk azonban egy 4 fős család szamárköhögés megbetegedését. Az érintettek a betegség ellen korábban védőoltásban részesültek, így a tünetek rendkívül enyhék voltak, kórházi ápolás nem vált szükségessé, valamennyien maradványtünetek nélkül gyógyultak. Ezek az esetek is azt bizonyítják, hogy az életkorhoz kötötten kötelező védőoltások rendkívüli jelentőséggel bírnak, mert ha – egyéni fogékonyságtól függően – ki is alakul egy-egy olyan fertőző betegség, mely az ellene adható védőoltás alkalmazása előtt végzetes kimenetelű volt, ma már ez igen enyhe tünetekkel, szövődménymentesen zajlik le. Az idegrendszeri fertőző betegségek közül 3 főnél járványos agyhártyagyulladás fordult elő, korukat tekintve 4 hónapos, 1 éves, 2 éves. A betegek intenzív osztályon történő ápolást követően gyógyultak. A további megbetegedések megakadályozása érdekében a betegek környezetében összesen 35 főt térítésmentesen gyógyszeres kezelésben részesítettünk. Bejelentésre kötelezett fertőző betegség következtében – 2009. évvel megegyezően – 3 fő hunyt el (1 fő legionellosisban, 1 fő vírus által okozott hasmenésben, 1 fő nyugat-nílusi lázban). Járványügyi helyzet 2011. I. félévében: az előző év hasonló időszakához képest a gyomorbélrendszeri eredetű fertőző megbetegedések száma szinte alig változott, kivéve a vírusok (elsősorban Rota- és Calicivírus) által okozottakat, mely kétszeresére emelkedett. A járványok közül kiemelendő egy karcagi óvodában lezajlott vírusos májgyulladás járvány, melynek során 6 fő betegedett meg, s összesen 212 főt térítésmentes védőoltásban részesítettünk. A légúton terjedő betegségek közül a bárányhimlő erőteljes - 20%-os - emelkedése figyelhető meg. Az idegrendszeri betegségek közül 4 járványos agyhártyagyulladás fordult elő (2010. I. félévében 1). Fertőző betegség következtében 2 fő hunyt el. Kötelező tüdőszűrés elrendelésére akkor kerül sor, ha az előző évben egy adott területen tbc-ben újonnan megbetegedettek száma meghaladja a 25 főt 100 000 lakosra vonatkoztatva. A 2009. évi adatok alapján 2010. évben 2 tüdőgondozó intézet (Mezőtúr, Tiszafüred) ellátási területén kellett elrendelni a tüdőszűrést a 30 éves és ennél idősebb lakosok körében. A megyei tiszti főorvos 2011-ben a lakosság egészségének védelme, a tbc lehetőleg panaszmentes szakaszban történő aktív felkutatása és felismerése érdekében 3 tüdőgondozó intézet (Kunhegyes, Tiszafüred, Karcag) ellátási területén rendelte el a kötelező tüdőszűrést, melynek végrehajtása jelenleg is folyik. Veszettségre gyanús sérülések Megyénkben a veszettségre gyanús sérülések száma 2010. évben 717 volt, a jelentett esetek 36,4%-ában indokolt volt a védőoltás. Az oltási sorozatban részesítettek száma még mindig magas, döntően a „nem megfigyelhető” kategóriába tartozó állatok okozta sérülések miatt. Az oltást indikáló sérülések 71%-át kutyák, 15%-át macskák, 6%-át patkányok, 8%-át pedig egyéb állatok okozták. Sajnálatos, hogy a patkányharapásos esetek száma folyamatosan emelkedik, az elmúlt 5 év alatt megduplázódott, 2010-ben 16 településén fordult elő sérülés. A járványügyi adatok arra utalnak, hogy Magyarországon a veszettség kialakulásának lehetősége még mindig reális veszély, bár a veszélyeztetettség mértéke rendkívül alacsony. Ezért nagyon fontos

42

a rókák védettségének biztosítása a szájon át történő immunizálással, a kutyák kötelező védőoltása és a kóbor állatok befogása. A sérültek száma 2011. I. félévében 389 volt, 35%-ukat kellett oltani. Az oltóorvosokhoz a betegség megelőzéséhez szükséges térítésmentes oltóanyagot minden esetben időben eljuttattuk. A 2010/2011. évi influenza szezonban is működött figyelőszolgálat megyénkben – 2010.40. és 2011. 20. hete között –, melyben 51 orvos vett részt, akik a megyében élők 20,13%-ának az egészségügyi ellátását biztosították (81.942 fő). A felkért háziorvosok feladata volt, hogy hetente jelentsék az influenzaszerű tünetekkel jelentkező betegek számát. Ezenkívül néhány háziorvos további feladata volt az, hogy az ilyen betegektől mintát vegyen, ezzel segítve az influenza vírus megjelenésének, terjedésének és változásának nyomon követését. A beérkezett adatok alapján elmondható, hogy közel 12.000 fő betegedett meg a 2011.3-10. hete között lezajlott járványban, az egész szezon alatt pedig kb.15.900 fő (a megye lakosságának 3,9%-a).

1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2

20 .

18 .

16 .

14 .

12 .

10 .

8.

6.

4.

2.

52 .

50 .

48 .

46 .

44 .

42 .

0

40 .

morbiditás 100 lakosra . . . . .

54. ábra Megyénkben és a kistérségi intézetek illetékességi területén a 100 lakosra jutó esetek számának hetenkénti alakulását az alábbi grafikon szemlélteti:

Jászberényi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Karcagi, Tiszafüredi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Mezõtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Népegészségügyi Intézet Szolnoki, Törökszentmiklósi Kistérségi Népegészségügyi Intézet Jász-Nagykun-Szolnok megye

A kistérségi népegészségügyi intézetek által regisztrált helyi járványok száma 5 volt – az előző szezonban észleltnek a negyede –, melyek általános iskolásokat és óvodásokat érintettek. Mintavételezés valamennyi esetben történt, egy általános iskolai és egy óvodai járvány esetében sikerült kimutatni a kórokozót, az Influenza A(H1N1) vírust. A 2009/2010. évi „világjárványos” és a 2010/2011. évi „átlagos” influenza szezon néhány jellemző adatát az alábbi táblázat tartalmazza: 2009/2010. év

2010/2011. év

Megbetegedettek száma

19.300

15.900

Kórházba felvettek száma

147

52

Intenzív ellátásban részesültek száma

23

26

Gépi lélegeztetettek száma

16

21

Elhunytak száma

7

3

A figyelőszolgálati adatokból tudunk a megyében megbetegedettek számára következtetni, mely az új Influenza A(H1N1) vírus megjelenésekor csak kb. 20%-kal volt több, mint az átlagos szezonban, ugyanakkor a kórházi ápolást igénylő betegek száma közel háromszorosa volt. Az intenzív ellátásban

43

hét

és gépi lélegeztetésben részesültek számára azonban ez nem volt jellemző. Feltehetően a 2009/2010. évi szezon elején előfordult gyors lefolyású és halálos kimenetelű esetek miatt több beteg esetében került sor kórházi felvételre, ugyanakkor állapotuk nem volt annyira súlyos, hogy intenzív ellátás is szükséges lett volna. A megbetegedés következtében vagy azzal összefüggésben 7, illetve 3 fő hunyt el, valamennyien rizikócsoportba tartoztak, influenza elleni védőoltásban egyikük sem részesült. A fokozottan veszélyeztetett kockázati csoportokba tartozók részére (pl. krónikus betegek, várandósok, idősek, egészségügyi dolgozók) 50.000 db térítésmentesen felhasználható Fluval AB oltóanyag állt rendelkezésre, melyből 36.991 adag került beadásra, a felhasználás 74%-os volt. A 635 hónapos korú gyermekek részére biztosított ugyancsak ingyenes Vaxigrip Junior oltóanyagból 159 adag került beadásra (a felhasználása 83,7%-os volt). 55. ábra A Fluval AB oltóanyag felhasználás oltási indikációk szerint az alábbiak szerint alakult:

46,0%

4,7% 0,8%

6,9% 10,0% 0,8% 2,7% 18,5%

5,4% 1,8%

2,4%

Krónikus légzőszervi betegségben szenvedők, asztmás betegek (10%) Szív-, érrendszeri betegségben szenvedők (18,5%) Veleszületett, vagy betegség/orvosi kezelés miatt immunhiányos állapotban szenvedő személyek (2,4%) Egyéb krónikus betegek (1,8%) Cukorbetegek (5,4%) Egyéb anyagcsere betegségben szenvedők, súlyos elhízás (2,7%) Várandós és gyermekvállalást tervező nők (0,8%) Ápolást, gondozást nyújtó intézményekben, lakóotthonokban, egészségügyi intézményekben ápolt személyek (6,9%) 65 éven felüliek egészségi állapotuktól függetlenül (46%) Egészségügyi és szociális intézmények dolgozói (4,7%) Belügyminisztériumhoz tartozó szervek és önkormányzatok dolgozói (0,8%)

11.2. Védőoltások 44

Az életkorhoz kötötten kötelező védőoltásokat a gyermekek közel 100%-a az előírt életkorban megkapta, az elmaradt oltások pótlása 2 hónapon belül megtörtént. Abban az esetben, ha a szülő a kötelező védőoltáson többszöri felszólítás ellenére sem jelenik meg oltandó kiskorú gyermekével, hatóságunk területileg illetékes kistérségi intézete határozatban kötelezi arra a szülőt. Ilyen típusú hatósági intézkedésre 2010. évben 3 esetben került sor, melynek eredményeként 2 esetben a szülők elvitték gyermeküket a védőoltásra, egy esetben bírósági eljárás van folyamatban. 2011. I. félévében nem volt szükség határozati kötelezésre. Az iskolai kampányoltásokat megyénk valamennyi területén teljesítették, indokolatlan oltás elmaradás 2010. évben egy esetben történt, a területileg illetékes kistérségi intézet határozatban kötelezte a szülőt az elmaradt oltás beadatására, mely határidőn belül pótlásra került. 2011. I. félévében nem volt ilyen irányú intézkedés. Megyénkben 177 oltókört tartunk nyilván, a kistérségi munkatársak 83%-át ellenőrizték, kiemelt figyelmet fordítva a tárgyi feltételek meglétére, az oltások teljesítettségének ellenőrzésére és az oltáselmaradások okainak feltárására. Súlyos tárgyi feltételek hiányát nem tapasztalták, az oltások elmaradásának leggyakoribb okai pedig az alábbiak voltak: elhúzódó lázas, illetve láztalan légúti megbetegedések, fejlődési rendellenesség miatti műtétek, kivizsgálás alatt álló megbetegedések, szülői hanyagság, huzamos külföldi tartózkodás. Önkéntes, térítésmentesen pneumococcus baktérium okozta fertőzés ellen adható Prevenar oltóanyagból 2010-ben 2.388, 2011.I. félévében pedig 1.296 adag került beadásra a 2 éven aluli gyermekek körében. A Prevenar védőoltás jelentősége abban van, hogy általa csökkenthető a gyermekkori torok- és mandulagyulladás, középfülgyulladás előfordulása, de súlyosabb megbetegedések kialakulását is kivédheti (pl. tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás), így a szülők munkából történő kiesése és az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele is csökken.

11.3. Terhes nők májgyulladás B vírusa által okozott fertőződésének kiszűrése Ezirányú szűrővizsgálaton 2010. évben 3321 kismama részt vett, a pozitív esetek száma 11, valamennyien már kiszűrésre kerültek korábbi terhességük alkalmával. Évről évre egyre kevesebb a hepatitis B vírust hordozó nők száma, ami nagymértékben köszönhető az általános iskolák 8. osztályos tanulóinak körében kötelező jelleggel 1999-ben bevezetett védőoltásnak. Az oltási rend 2010. évi átalakítása óta ezen oltást a 7. osztályosok kapják. Az elmúlt években a szülőképes korba kerülő nők védettséget kaptak, így a szexuális úton is terjedő fertőzés kialakulásának az esélye jelentősen csökkent. Valamennyi pozitív kismama környezetében a járványügyi vizsgálatot lefolytattuk, a szoros kontaktusban élő veszélyeztetett személyek szűrése megtörtént, a negatív személyek részére a térítésmentes védőoltást biztosítottuk. Feladatunk továbbá a bizonyítottan HBsAg pozitív anyák születendő gyermekei számára – a fertőződés megakadályozása érdekében – az oltóanyag eljuttatása a szülészeti intézménybe, 2010. évben erre 9 esetben került sor.

11.4. HIV tanácsadás A járványügyi osztály dolgozói meghatározott időpontokban, hetente 2x2 órában tartanak tanácsadást a HIV szűrésre jelentkezőknek. A tanácsadáson a megjelenés önkéntes, anonim vagy nevesített formában vehető igénybe, így azok számára is biztosított a szűrésen való részvétel lehetősége, akik nem akarják adataikat megadni. Megyénkben 2010-ben 79 fő, ez év első felében pedig 50 fő jelent meg a tanácsadóban, a vizsgálatok minden esetben negatív eredménnyel zárultak.

11.5. Fejtetvesség 45

A gyermekközösségekben (óvoda, iskola) állandó problémát jelent a fejtetvesség, melynek aránya évek óta hasonlóan alakul. A népegészségügyi szakigazgatási szerv munkatársai és a védőnők megyénkben 2010-ben közel 156.000 tetvességi vizsgálatot végeztek. Az óvodások 1,23%-a, az általános iskolások 2,17%-a bizonyult fejtetvesnek, közülük azokat a személyeket (411 fő), akiket több alkalommal is fejtetvesnek találtak, illetve nagymértékben eltetvesedtek, nyilvántartásba kellett venni. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ez év júliusi módosítása szerint a fejtetű, ruhatetű irtása az érintett személynek, illetve törvényes képviselőjének a feladata. Ha ezen személyek irtási, fertőtlenítési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor hivatalból az egészségügyi szolgáltató (pl. iskolaorvos, védőnő) vagy a népegészségügyi kistérségi intézetek munkatársai intézkednek. A fejtetvesség elleni küzdelem egységes eljárási rendjét országos tiszti főorvosi utasítás szabályozza, amelynek a célja, hogy az egész országban egységes módszerekkel történjenek az ellenőrzések. A tetvesség elleni védekezés hatékonyságát a közegészségügyi szolgálat és a védőnői hálózat csak szoros együttműködésben végzi. A védőnői szolgálat minden évben legalább háromszor a nevelési-oktatási intézményekben higiénés vizsgálatot végez, melynek keretében szűri a fejtetvességet. Ha a védőnő a vizsgálaton fejtetves gyermeket szűr ki, haladéktalanul értesíti a szülőt annak mihamarabbi kezelése érdekében, de lehetősége van az azonnali beavatkozásra is. A védőnő rendszeresen végez utóellenőrzéseket az érintett gyermekeknél és amennyiben a fejtetvesség továbbra is fennáll, az érintett gyermekeket név szerint köteles jelenteni az illetékes kistérségi népegészségügyi intézetnek, amely gondoskodik a tetves gyermek környezetére (családtagjaira stb.) kiterjedő vizsgálatról és szükség szerint a tetves személy kezeléséről. A kistérségi népegészségügyi intézetek számára a védőnők által küldött havonkénti adatok megadása teszi lehetővé a gyermekközösségek aktuális helyzetének folyamatos nyomon követését. A 2011/2012. évi iskolaév kezdetére a kistérségi népegészségügyi intézetek - évek óta egyik fontos alapfeladatként - megszervezték az általános iskolák és óvodák teljes körű szűrését. A 2010. évi fejtetvességi adatokat közösségenként, valamint az elmúlt 5 év vizsgálati számait és a fejtetvesség százalékos arányát az 52.53. ábra adatai mutatják. 56. ábra A fejtetvesség mértéke (%) a közösségek típusa szerint, JNK-Szolnok megye, 2010. év Szakmunkásképző, középiskola

0,22

Bölcsőde

0,43

e Óvoda

1,23

Kiemelt közösségek (hajléktalanszállás)

1,25

Általános iskola

2,17

Gyermekotthon, nevelőintézet

6,84

Gócgyanús lakás

15,82 0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

57.ábra

46

A fejtetvességi vizsgálatok számának és a tetvesség mértékének az alakulása JNK-Szolnok megyében 2006-2010. év között 165000

3

160000

2,5

155000

2

150000

1,5

145000

1

140000

0,5

135000

0

2006.

2007.

2008.

A fejtetvességi vizsgálatok száma

2009.

2010.

A fejtetvesség mértéke

11.6. Rágcsálók elleni védekezés A patkányok elszaporodása mind a városokban, mind a kisebb településeken probléma. 2010. évben 62, 2011. első félévében 32 volt az ezzel kapcsolatos panaszbejelentések száma. A közterületeken és csatornahálózatban összehangoltan végzett irtás általában nem valósult meg, így a hatékonysága ezeknek a kampányoknak kétséges. Több településen indokolt lenne a deratizáció (a település egészére kiterjedő rágcsálóirtás), de ez anyagi okok miatt kivitelezhetetlen. A nem megfelelő hulladékkezelés szintén kedvez a rágcsálók elszaporodásának. A legnagyobb probléma mindezek ellenére nem a közterületeket érintő ártalom, hanem a magánterületeken elszaporodó patkányok. A rágcsálók irtásának vagy irtatásának nem kis költségét az elszegényedett lakosok nem képesek kifizetni, akaratlanul önmagukat és a lakókörnyezetüket veszélyeztető rágcsálók által fertőzött gócokat tartva fenn. Kistérségi népegészségügyi intézeteink a hatékony irtást hátráltató tényezők között említik azt, hogy sok az üresen álló ingatlan, a romépület, az ingatlanok udvara elhanyagolt, lomos. A helytelen állattartás, takarmány és trágyatárolás a rágcsálók szaporodást segítik elő, mely helyzet javításában az önkormányzati rendeletek és a járványügyi rendeletek együttes betartatása hozhat csak eredményt.

11.7. Kórházhigiénés tevékenység Az elmúlt évben a fekvőbeteg-ellátás területén 6 nosocomiális (kórházi) járványt jelentettek be, mely kapcsán 120 fő betegedett meg, döntő részében enterális tünetekkel (kórokozó: Calicivírus). 2011. első félévében 135 fő megbetegedésével járó 8 járványt regisztráltunk, melyek közül 2 légúti volt, 6 pedig enterális, azaz gyomor-bélrendszeri tünetekkel, panaszokkal járó. Utóbbiakhoz 41 fő megbetegedése kapcsolódott, a legtöbb esetet Calicivírus okozta. A fekvőbeteg intézmények a Calicivírus behurcolása ellen igen keveset tudnak tenni, viszont a fertőzés továbbterjedése ellen alkalmazott intézkedéseknek (egyéni védőeszközök használata, kézés felületfertőtlenítés, betegek elkülönítése) hatékonynak kell lenniük. A fentiekben említett járványok felszámolásában a szakmai protokollok szerinti intézkedések végrehajtását a kórház-higiénés szolgálat felügyelte, rendszeresen konzultálva a járványügyi szakembereinkkel, s így a korábbi évekhez viszonyítva aránylag alacsonynak mondható az esetszám. Az elmúlt években a fekvőbeteg-ellátó intézményekben a járványok bejelentése terén jelentősen javult a fegyelem, ami egyértelműen a kórház-higiénés szolgálat szakszerű munkájának köszönhető. A fekvőbeteg intézményekben működő sterilizáló berendezések féléves mikrobiológiai hatásfok vizsgálata minden esetben megtörtént.

11.8. Hatósági tevékenység 47

Szakigazgatási szervünk járványügy és kórházhigiéne szakterületén a nyilvántartott egységek, az azokban lefolytatott ellenőrzések, valamint a feltárt hiányosságok kapcsán szükségessé vált intézkedések számát 2010. évben és 2011.I. félévében az alábbi táblázat tartalmazza: Nyilvántartott egységek száma

Ellenőrzött egységek száma

Szakmai ellenőrzések száma

Járványügy 2010.

546

357

563

Felhívás jogszabályban foglaltak végrehajtására végzéssel 1

Járványügy 2011.I.

553

206

255

5

43

Kórházhigiéne 2010.

1821

405

501

12

10

Kórházhigiéne 2011.I.

1832

142

169

4

1

Rendelkező határozatok 32

Fentiekből látható, hogy 2011. I. félévében az ellenőrzések számához viszonyítva több hatósági kötelezés (rendelkező határozat) született. A hatósági szankciók döntő többsége a fertőző beteggel szoros kapcsolatban lévő családi és közösségi kontakt személyek kitiltására vonatkozott, amit járványügyi érdekből kellett foganatosítani, de a tetvesség visszaszorításának érdekében is szükség volt intézkedésre. Megelőző hatósági tevékenységünk 2010. évben és 2011.I. félévében az alábbiak szerint alakult: Szakhatósági PanaszHelyszíni szemle Engedély Szakvélemény állásfoglalás kivizsgálás jegyzőkönyve Járványügy 2010. 12 6 12 46 46 Járványügy 2011.I.

0

14

3

68

136

Kórházhigiéne 2010.

0

27

26

4

27

Kórházhigiéne 2011.I.

0

4

11

1

3

A járványügyi szakterületen az engedélyek kiadása nem jellemző, viszont az egyéb szakhatósági tevékenységek (szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás), valamint a panaszbejelentések szolgáltak alapul a hatósági intézkedéseinknek. A panaszbejelentések jelentős része rovar-rágcsálók elszaporodásával kapcsolatos, mely problémáról fentiekben már tettünk említést.

12. Az ifjúság és a felnőtt lakosság körében végzett egészségfejlesztési tevékenység Az egészségfejlesztési Osztály fő szakterületei az egészségfejlesztés, a nemfertőző epidemiológia és a veleszületett fejlődési rendellenességek területi nyilvántartása, valamint a szervezett szűrések megyei koordinációja. Az egészségfejlesztés feladata az egészséget befolyásoló tényezők feltárása és a megváltoztatásukra irányuló legoptimálisabb tevékenység kialakítása. Ezen belül is kiemelten fontos cél az egészségtudatos magatartásra ösztönző helyi programok szervezése és megvalósítása, az egészséget veszélyeztető fő kockázati tényezők – mint a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód – megelőzésére és megváltoztatására irányuló tevékenység, a betegségek kialakulásának megelőzése, a lakosság életminőségének javítása érdekében. 2010 évben a nem fertőző epidemiológia és a VRONY területi koordinációja Debrecenben volt, ahol az epidemiológiai szakterületet három munkatárs végezte, addig 2011 évtől kezdődően a nem fertőző epidemiológiai, mint új feladatkör a megyei osztályhoz került. Szolnok megyében epidemiológus munkatárs nincs az osztályon, így az egészségfejlesztő szakember feladatkörébe került ez a tevékenység is a Veleszületett Fejlődési Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) területi koordinációval együtt. A megyei osztályon egy egészségfejlesztő és egy szűrési koordinátor van, a kistérségi intézetekben nincs függetlenített egészségnevelő, csak más feladataik mellet látják el ezt a tevékenységet is (védőnő, közegészségügyi felügyelő, felügyelő ápoló). Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézet 2010. évi, illetve a Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 2011. évi komplex egészség megőrzési és –fejlesztési

48

tevékenysége, a munkatervben maghatározott kiemelt és egyéb feladatok ellátása az előírtaknak megfelelő ütemben és feladatok mentén zajlott.

12.1. Egészségfejlesztés 2010 évben az ÁNTSZ régiós és a négy kistérségi Intézet szakembereinek szervezése és közreműködése által összesen 109 egészségfejlesztési esemény valósult meg Jász-Nagykun-Szolnok megye településein, ahol 13.196 fő vett részt a programokon (lásd részletesen 58-61. ábrát). 58. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2010. évi egészségfejlesztési események száma témák szerint: 20

18 1 2

14

12

11 19

2

6

Dohányzás Egészséges táplálkozás Közegészségügyi és járványügyi biztonság Koszorúér- és agyérbetegségek megelőzése Lelki egészség Egyéb

4

Alkohol és drogmegelőzés Aktív testmozgás elterjesztése NEKAP (parlagfű) Daganatos betegségek megelőzése Balesetmegelőzés

Az egészségfejlesztési események számát megvizsgálva láthatjuk, hogy témák szerint a legtöbb rendezvény a dohányzás, majd a koszorúér és agyérbetegségek kategóriában, az egyéb be nem sorolt rendezvények, illetve az alkohol-drogmegelőzés, egészséges táplálkozás témakörben szervezett programokon volt. AIDS megelőzés-szexuális tekintetében rendezvény megszervezésre nem került sor ebben az időszakban a megyénkben. 59. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2010. évi egészségfejlesztési eseményeken résztvevők száma témák szerint:

135

1919

30

3147

922

1023

760 4511 Dohányzás Egészséges táplálkozás Közegészségügyi és járványügyi biztonság Koszorúér- és agyérbetegségek megelőzése Lelki egészség Egyéb

161

80

508

Alkohol és drogmegelőzés Aktív testmozgás elterjesztése NEKAP (parlagfű) Daganatos betegségek megelőzése Balesetmegelőzés

A legtöbb résztvevő sorrendben a koszorúér és agyi-érbetegségek, a dohányzás, egyéb be nem sorolt kategóriában szervezett témakörben volt.

49

60. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2010. évi egészségfejlesztési események száma színterek szerint: 16

17

17

32 11 6

10

Általános iskola Egyészségügyi intézmény Közösségi program falun Önkormányzat, döntéshozók

Középiskola Munkahely Közösségi program városban

Az események száma színtér szerint úgy alakult, hogy legtöbb rendezvény a városi közösségi programokon volt, ezt követte az általános és középiskola, önkormányzatok-döntéshozók kategória. Ez évben az óvodában és a felsőoktatásban nem szerveztek programokat. A megyében a 2010. évi egészségfejlesztési eseményeken résztvevők számát megvizsgálva látható, hogy a legtöbb résztvevő a városi közösségi programokon volt, ezt követte az általános iskola, majd a középiskolai színtér. 61. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megyében a 2010. évi egészségfejlesztési eseményeken résztvevők száma színterek szerint:

208 3055

6161

1977

890

Általános iskola Egyészségügyi intézmény Közösségi program falun Önkormányzat, döntéshozók

343

562

Középiskola Munkahely Közösségi program városban

2011 évtől az átalakulást követően megyei szinten a kormányhivatal kötelékében folytattuk tovább munkánkat. Az egészségfejlesztési szakterületen 2011 év első félévében 43 eseményen 4777 fő vett részt. Sorrendben a legtöbb esemény az egyéb kategóriában volt, ezt követte a dohányzás, alkohol, koszorúér, daganat témakörben megszervezett helyi esemény. AIDS megelőzés és szexuális

50

felvilágosítás és baleset megelőzés témakörben, rendezvény megszervezésére nem került sor. A legtöbb résztvevő a dohányzás témakörben, a koszorúér, illetve egyéb külön be nem sorolt témában volt. Ezt követte a táplálkozás, alkohol-drogmegelőzés. A színtereket megvizsgálva legtöbb esemény a közösségi program városban, az általános iskolában illetve a munkahelyen volt. Ezeken a résztvevők számát illetően, szintén legtöbben a városi eseményeken voltak, ezt követte az általános iskolai, egészségügyi intézményekben és a munkahelyeken szervezet programokon megjelentek aránya. Óvodában és felsőoktatási intézményben rendezvényt nem szervezetek.

12.1.1. Kiemelt munkatervi feladatok 2010. évi eredményei Az országosan kiterjesztett – regionálisan és kistérségi szinten megvalósuló – TÁMOP 6.1.3. Szűrőprogramok Országos Kommunikációja (SZOK ) program 2010 évben A SZOK kiemelt projekt célkitűzéseinek megfelelően folyamatos kommunikációt folytatunk az emlő-, méhnyak-, valamint a szív-és érrendszeri szűrésben résztvevők számának emelése érdekében. A projekttel kapcsolatos részletes tájékoztatás és megbeszélés céljával regionális szintű szakági értekezletet szerveztünk a regionális munkatársak, a kistérségi tiszti főorvosok és a kistérségi intézetekben egészségfejlesztési tevékenységet végző munkatársak részvételével. Régiónkból a SZOK szemináriumok szervezésében érintett valamennyi munkatárs (15 fő) részt vett a szemináriumszervezők részére 2010. áprilisban, Budapesten megrendezett „I. Workshop a szeminárium tapasztalatairól” című országos szintű szakmai találkozón. A SZOK projekt keretében az egészségügyi szakdolgozók és háziorvosok számára akkreditált team-továbbképzések előkészítése és a program megszervezése zajlott 2010 évben. Kistérségi Egészség Koalíció munkájának, működésének segítése, fejlesztése Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézet valamennyi Kistérségi Intézetében már az elmúlt évben elkezdődtek a koalíció építésével kapcsolatos munkálatok, az együttműködések kialakítása. 2010. I. félévében ezen együttműködések erősítése, kiterjesztése folytatódott. Az ÁNTSZ munkatársainak közreműködésével a nyitó rendezvények a legtöbb helyszínen lezajlottak, melyeken bemutatásra kerültek a helyi lakosság egészségi állapotáról szóló adatok, elemzések. Írásos együttműködési megállapodás vagy szándéknyilatkozat nem minden esetben készült, de a kapcsolattartás ennek ellenére megfelelően működik. A megyénkben 4 kistérségben 4 egészségkoalíciós együttműködés jött létre. Négy települési szintű koalíció született, melyek a következők: Szolnok, Kisújszállás, Mezőtúr, Jászfényszaru. Az ÁNTSZ Kistérségi Intézeteinek munkatársai illetékességi területükön, egészségtudatos magatartásra ösztönző, egészséget támogató, helyi egészség-megőrzési programokat szerveztek, kiemelten az elhízás megelőzés, dohányzás prevenció, testmozgásra ösztönzés témakörben. A programok igen széles korcsoportot fogtak át, óvodásoktól az aktív korú felnőtteken át egészen nyugdíjas korig. A Kistérségi Egészség Koalíciók 2010. évi eredményei ÁNTSZ Szolnoki Kistérségi Intézete 2009. december 3-án alakult meg a Szolnoki Egészségkoalíció. 2010. júniusában és novemberében a koalíciós partnerek együttműködésével. ÁNTSZ Jászberényi Kistérségi Intézete és Jászfényszaru Város Önkormányzata között jött létre koalíció, melyben a kistérségi intézet munkatársai aktív szerepet vállalnak az egészségnapok szervezésében és lebonyolításában. Folyamatban van a város lakossága morbiditási és mortalitási mutatóinak begyűjtése a települési egészségterv aktualizálása céljából. ÁNTSZ Karcagi,-Tiszafüredi,- Törökszentmiklósi Kistérségi Intézete az egészség koalíciót Kisújszállás településen alakította meg. A település rendelkezik Városi Egészségtervvel, melynek megvalósítását segíti az ÁNTSZ. Ez a település jelentős szerepet vállal a SZOK projekt lebonyolításában is. ÁNTSZ Mezőtúri, Karcagi Kistérségi Intézete szervezésében, Mezőtúron alakult meg az egészségkoalíció. Az alakuló ülésre a kistérség valamennyi önkormányzatát illetve egészségügyi szervezetét meghívták. A téma az egészség koalíció előnyei, lehetőségei, dohányzás prevenció valamint a SZOK rendezvénysorozat volt.

12.1.2. Kiemelt munkatervi feladatok 2011. év első félévi eredményei Komplex iskolai egészségfejlesztési program előkészítésében és megvalósításában való részvétel

51

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés létrehozásának érdekében az iskolákban folyó egészségfejlesztési tevékenység támogatása. A megyében jellemzően a védőnők/iskolavédőnők egészségfejlesztő munkáját támogattuk és ösztönöztük őket az iskolákban végzett egészségnevelő tevékenységük fokozására, a számukra biztosított időkeretben. A rendelkezésünkre álló szakmai anyagok, plakátok és szórólapok biztosításával segítettük az ez irányú munkájukat. Kistérségi és megyei munkatársunk külső szakemberként alkalmanként részt vett előadások tartásában is. Az osztály Szolnok város általános iskoláiban az iskolai egészségfejlesztési munkáról készített komplex felmérést. 12 iskola programjáról kaptunk képet. A tapasztalat, hogy sok esetben nem tudnak más iskolai programokról. Jó alkalmat teremtett arra is, hogy a hiányosságokat is feltárja az elkészült felmérés. Sok jó program zajlik az iskolákban és az elmúlt időszakban egyre nagyobb hangsúlyt kaptak az iskola mindennapi életében. Esetenként pályázatokon is részt vesznek az iskolák, hogy színvonalasabb programokat is tudjanak szervezni. Főleg az egészségnapok megszervezése jellemző, ami szinte minden iskolai színtéren előfordul. A táplálkozás, a mozgás, drogmegelőzés is fontos, kiemelten foglal helyet az iskolák életében. Az Egészség koalíciók, egészség szövetségek létrehozásának segítése Egészségkoalíciók létrehívása és a működésnek erősítése 2009-től kiemelt munkatervi feladat. 2010-ben 4 kistérségben 4 helyi egészség koalíció jött létre, így Szolnok, Kisújszállás, Mezőtúr és Jászfényszaru településen. Egészségszövetség létrehozása 2011-ben megalakult megyei egészségfejlesztési szövetség, melynek megtartására 2011.június 7-én került sor. Az ülésen tájékoztató hangzott el a lakosság egészségi állapotáról, azt befolyásoló tényezőkről és a népegészségügyi helyzetből adódó prioritásokról. Jó példák bemutatására került sor, így a helyi önkormányzat egészségfejlesztési munkájáról, a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének tagjai az érzékenyítő programjaikról, a Szolnoki iskolavédőnők Egyesülete az iskoláskorúak körében végzett egészségfejlesztési munkájukról számoltak be. A Szandaszőlősi iskola a drogprevenciós és egészségfejlesztési munkájukat mutatták be. A Kistérségi Egészség Koalíció 2011. I. félévi eredményei: JNSZ Megyei KH NSZSZ Szolnoki, Törökszentmiklósi Kistérségi Népegészségügyi Intézete 2010-től minden évben ülések zajlottak, majd különböző rendezvények által történt kapcsolódás a koalíció tagjaihoz. Ilyen rendezvény volt 2011 első felében a megyei katasztrófavédelmi verseny, NAV családi nap is ahol különböző szűrések, tanácsadás zajlott. JNSZ Megyei KH NSZSZ Karcagi, -Tiszafüredi,- Kistérségi Intézete az egészség koalíciót Kisújszállás településen alakította meg. A kistérségi tiszti főorvos rendszeres résztvevője állandó meghívottként az ott létrehozott Egészségügyi Kerekasztal üléseinek. Javaslataik alapján az Egészségügyi Bizottság megtárgyalta és az Önkormányzat testülete jóváhagyta „az általános iskoláskorú gyerekek egészségügyi szűrésének eredményeiből adódó betegségmegelőzési, egészségmegtartási és fejlesztési feladatokról” szóló határozatot. Ennek értelmében az általános iskolák Pedagógiai Programjába komoly egészségfejlesztési feladatok kerültek illetve a célok eléréséhez önkormányzati költségvetési pénzeket is rendeltek. JNSZ Megyei KH NSZSZ Jászberényi Kistérségi Intézete Az egészségkoalíciós együttműködés keretében Jászfényszaru várossal közösen összeállításra került az ez évi rendezvénytervezet, mely alkalmakon részt kívánnak venni személyesen is munkatársaink. A kistérségi intézethez érkező lakossági igényeket az egészségfejlesztés területén is szeretnék kiszolgálni, így az elmúlt félévben Jászapáti városból érkezett felkérés az iskolanapon való részvételre, melyen életmód tanácsadást és testzsír mérést végeztek munkatársaink. JNSZ Megyei KH NSZSZ Mezőtúri, Kunszentmártoni Kistérségi Intézete szervezésében Mezőtúron alakult meg a koalíció. A korábban csatlakozott szervezetek egészségfejlesztéssel foglalkozó munkatársaival a kapcsolattartás, a közeljövőben programok szervezésével kapcsolatos egyeztetések folynak. A Baba Mama klubban a baleset megelőzéssel kapcsolatosan előadás hangzott el az NSZSZ kistérségi munkatársa részéről.

12.1.3. Egyéb egészségfejlesztési rendezvények 2010.évben „Tiszta Szívvel Szolnokért” szűrőhét évek óta megrendezésre kerül Szolnokon. Az első napon a megnyitó és előadások, ezt követően pedig a különböző szűrővizsgálatok zajlottak, így

52

vérnyomás, koleszterin, vércukor, bőrgyógyászati-, glaukóma vizsgálat, szemészeti és hallásvizsgálat, illetve gastroenterológiai tanácsadás, csontsűrűség mérés. Férfiaknak urológiai vizsgálat. A rendezvényen a 3 hét alatt kb. 2400 fő vett részt. Az osztályunkról a szív és érrendszeri szűréseket és az életmód és táplálkozási tanácsadás segítése volt a cél. A második félévben több alkalommal vettünk részt egészségnapi rendezvényeken, ahol a dohányzás, táplálkozás, drogfogyasztás, a lelki egészség, az energia ital volt a fő téma. Előadás és tájékoztató hangzott el a résztvevők számára. A célkorosztály a fiatalok, a lakosság volt. Kollégiumi szűrővizsgálatok, így többek között BMI, testzsír, CO szint mérés egyéni életmód és táplálkozási tanácsadás zajlott. A Lelki Egészség Országos Program (LEGOP) segítése a különböző színtereken Az egészségfejlesztéssel foglalkozó munkatársak részére az OTH Népegészségügyi Főosztálya régiónként tréning jellegű továbbképzést szervezett. A halmozottan hátrányos helyzetű, magatartási problémákkal küzdő, valamint gyermekotthonokban élő gyermekek, fiatalok számára az Észak-alföldi Régió szinte valamennyi ÁNTSZ Kistérségében szerveztek munkatársaink programokat. o Tiszapüspöki községben a helyi Cigány Kisebbségi Önkormányzat kezdeményezésére, ez évben két alkalommal egészségnap zajlott, ahol munkatársaink szerveztek egészségnapot. A település lakosságának szóló rendezvényen szív és érrendszeri szűrővizsgálatok valamint életmód és táplálkozási tanácsadás zajlott. melynek lebonyolításában a Karcagi, Tiszafüredi, Törökszentmiklósi Kistérségi Intézete, a védőnői és a háziorvosi szolgálat is aktívan részt vett. A település lakosságának szervezett rendezvényen szív és érrendszeri szűrővizsgálatok zajlottak. A rendezvényen júniusban 60 fő, novemberben 102 fő vett részt. o A Szolnoki Szent Tamás általános iskolában 100 diák részére a lelki egészség témakörében beszélgetés zajlott. A diákok nagy része roma, illetve hátrányos helyzetű fiatal. o Tiszaburán „Egyenlő Eséllyel a Rák Ellen” rendezvény keretében az általános iskolában a diákok részére a dohányzás káros hatásairól szervbemutatós előadás hangzott el, ahol 105 hátrányos helyzetű, főleg roma fiatal vett részt. o A téliszünetben tábort szervezett a Szolnoki Turisztikai Központ. A megye iskoláiból a hátrányos, nehéz helyzetben lévő gyerekek vettek részt. Az egészséges életmód, táplálkozás, mozgás, dohányzás, alkohol káros hatásai témakörökben interaktív bemutató előadás zajlott. A rendezvényt követően kis vetélkedő zajlott. A rendezvényen 250 diák vett részt. o Az osztály a dohányzás, a kábítószer-, valamint a túlzott alkoholfogyasztás megelőzését és visszaszorítását szolgáló programokat szervezett és támogatott a gyermek- és ifjúsági korosztály körében. Ajánlja és kölcsönözi a hordozható érintőképernyős mobil számítógépet a HÉSZ-t (dohányzás prevenciós számítógépes interaktív játékprogram) az oktatási intézmények számára. Régiónk oktatási intézményeiben levelező és rajz versenyeket szerveztek, prevenciós előadássorozatokat tartottak diákok, pedagógusok és szülők számára. Szolnokon, szervbemutatóval összekapcsolt, dohányzás és alkoholfogyasztás elleni prevenciós programokat tartottak a középiskolásoknak. A Nemdohányzó Világnap és az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából összehívott megyei rendezvényen az egészségügyi szakdolgozók részére a dohányzás káros hatásairól és a leszokás lehetőségeiről tartottak ismeretterjesztő előadást. Világnapi rendezvények valamennyi Kistérségi Intézet tevékeny szerepet vállalt világnapi rendezvények szervezésében, lebonyolításában. A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok munkájában való tevékeny részvételünk során közös programokat szerveztünk és valósítottunk meg, iskolai prevenciós programokban működtünk közre. KEF értekezlet a második félévben a városi drogstratégia kidolgozásán munkálkodott. Ezt követően a cselekvési tervet is megalkotta. Két napos továbbképzés is megszervezésre került sora munka elősegítése érdekében. Részt vettünk a JNKSZ Közgyűlés által alapított parlagfű-mentesítési alap pályázati ellenőrzésén és értékelésén. A Megyei Tárcaközi Bizottság ülésén is, ahol a megyében folyó parlagfű-mentesítési munkáról és a pollenhelyzetről számoltam be. Heti rendszerességgel történt a régióban, majd a 2011 évtől a megyében a heti média jelentés összeállítása és arhiválása, és az aktuális jelentés továbbítása az OTH felé. A jó média kapcsolat megőrzése érdekében a helyi szükségleteknek és lehetőségeknek megfelelően, a kialakult jó kapcsolatnak köszönhetően az egészségfejlesztési programokhoz, eseményekhez kapcsolódóan a médiumok állandó készséges partnereink a lakosság tájékoztatásában.

12.1.4. Egyéb egészségfejlesztési rendezvények 2011. évben „Tiszta Szívvel Szolnokért” szűrőhét évek óta megrendezésre kerül Szolnokon. Amely ez évben március 23-április 02-ig zajlott, több ezer fő részvételévelt. Az osztályunkról a szív és érrendszeri

53

szűréseket és az életmód és táplálkozási tanácsadást segítése zajlott. Ez évben záró rendezvényként a helyi olajcsarnok épületében egész nap programok zajlottak, ahol sok civil szervezet, intézmény vett részt. Itt is szív és érrendszeri szűrésekkel és személyes táplálkozási és életmód tanácsadással vettünk részt. A félévben több alkalommal vettünk részt egészségnapi rendezvényeken, ahol a dohányzás, táplálkozás volt a fő téma. Előadás és tájékoztató hangzott el a résztvevők számára. A célkorosztály a fiatalok, a lakosság volt. Kollégiumi szűrővizsgálatok, így többek között BMI, testzsír, CO szint mérés egyéni életmód és táplálkozási tanácsadás zajlott, valamint segítség a dohányzásról történő leszoktatás elősegítésére. Egy alkalommal a lelki egészség témakörében is volt beszélgetés kollégiumi diákokkal. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság öt együttműködő partnerrel közösen, „Falfestészettel a közbiztonságért” avagy „Flakonba zárt lelkek” címmel családi nyílt napot rendezett. 2011 május 7-én, a Kamasz Tanyán családi nyílt nap keretében legfőbbképpen fiatalok, ezen belül is hátrányos helyzetűek vettek részt, ahol dohányosoknak CO mérés zajlott. Lehetőség volt BMI és testzsír és vérnyomás mérésre és táplálkozási tanácsadásra is a helyszínen. Itt összesen 55 fő vett részt. A Törökszentmiklósi Mozgássérültek Egyesületével együttműködési megállapodás keretében klubfoglalkozásokon egészségfejlesztő előadások hangzottak el az allergia, a rovarcsípések, a szív és érrendszeri megbetegedések témakörében. A „Szervbemutató” – dohányzás és alkoholfogyasztás elleni interaktív prevenciós előadás keretében az első félévben 3 alkalommal 5 előadáson összesen 435 fő vett részt. A Magyar Református Szeretetszolgálat Szeretethíd című rendezvényén május 20-án a város fiataljai vettek részt több százan. Az egészségfejlesztés részéről „dohány-kommandóval” vettünk részt. Júniusban a Martfűi Triatlon országos diákolimpián vettünk részt, ahol közel ezer fő volt jelen. A Magyar Zöldség - Gyümölcs Szakmai Szervezet és Terméktanács megkereste szervezetünket, azzal a kéréssel, hogy az egészséges táplálkozásról, dohányzásról tartsunk előadást a színpadon Diákolimpián résztvevők számára. A hallgatóság érdeklődő volt. Ezen túlmenően a helyszínen az egészség standon táplálkozási tanácsadással, BMI és Testzsír, vérnyomás méréssel és táplálkozási tanácsadással, valamint dohányosoknak szénmonoxid (CO) méréssel álljunk rendelkezésre, illetve a hozzánk fordulóknak dohányzás leszoktatásban is tudjunk tanácsokat adni. A standunkat 56 fő látogatta meg. A JNSZ Vakok és Gyengénlátók részére szív és érrendszeri szűrések és egyéni táplálkozási és életmód tanácsadás zajlott egészségnap keretében. A rendezvényen a megyéből az egyesületi tagok vettek részt. KEF értekezlet rendszeresen zajlott az elmúlt félévben. A Szolnok Városi drogstratégia és cselekvési terv elkészítésében vettünk részt. Aktívan részt vettünk a megyei Közgyűlés által alapított parlagfű-mentesítési alap értekezletein, a pályázati értékelésen, az elbíráláson. Az év második felében kerül sor a pályázatok ellenőrzésére. A jó média kapcsolat fenntartása érdekében rendszeresen történt egyeztetés a kormányhivatal sajtóirodájával, hogy az aktualitásnak megfelelően média anyagokat állítsunk össze. Hetente anyagot állítottunk össze az influenza szezonban, illetve pollenjelentést az aktuális adatokkal. Heti rendszerességgel a média jelentés összeállítását és archiválását végeztük, az eseményeket hetente jelentettük az OTH és a megyei Kormányhivatal részére.

13. Környezeti tényezők 13.1. Környezet- és település-egészségügyi szakterület 13.1.1. Vízhigiéne, ivóvíz A megye településeinek vízellátását 78 közüzemi vízmű biztosítja. A megyében egyedül BesenyszögSzórópuszta (tanyaközpont) lakosai részére történt lajtos vízellátás, mert a külterületen vezetékes ivóvíz vagy egyedi kút nincs. Az érintett, maximum 20 fő részére Besenyszög település kijelölt közkifolyójáról biztosítja az ivóvizet az önkormányzat. Jászkisér-Szellőhát lakosai számára szociális célra vízellátást a Szellőhát-Farm Kft. (tehenészeti telep) üzemi vízműve biztosít. Az ivóvízminőség-javító program II. ütemében szerepel a Jászkiséri

54

vízműtől vezeték kiépítése Szellőhátra. Véglegesen ez a megoldás rendezi az ott élő lakosok ivóvíz ellátását. A vízminőség alakulása megyénkben Valamennyi közüzemi ivóvízszolgáltató az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően az szakigazgatási szervünkkel egyeztetett vizsgálati program szerint az önellenőrzői ivóvíz vizsgálatokat akkreditált laboratóriummal elvégeztette és az eredményeket negyedévente hatóságunknak megküldte. A korábbi évekhez hasonlóan valamennyi településen meghatározott ütemterv szerint a szolgáltatott ivóvíz hatósági ellenőrzésére is sor került. A kifogásolt ivóvízminták számának megoszlása a főbb eltérést okozó paraméterek szerint az elvégzett hatósági és önkontroll vizsgálatok alapján Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2010. évben és 2011. I. félévében. 1. sz. táblázat A kifogásoltságot okozó bakteriológiai paraméter

Vizsgálati szám (db)

Telepszám 22 C o Telepszám 37 C Coliform E.coli Ps. aeruginosa Enterococcus Clostridium perf.

3159 1561 3155 3157 1635 1340 870

2011. év I. félév 1438 1077 1428 1425 1107 528 382

ÖSSZESEN:

14877

7385

o

2010. év

Kifogásolt bakteriológiai eredmények száma (db) 2011. év 2010. év I. félév 635 167 407 108 210 49 49 11 41 9 22 6 29 8 1393

358

A kifogásolt bakteriológiai eredmények aránya %-ban 2011. év 2010. év I. félév 20,10 11,61 26,07 10,03 6,66 3,43 1,55 0,77 2,50 0,81 1,64 1,14 3,33 2,09 9,36

4,85

2. sz. táblázat Vizsgálati szám (db)

Kifogásolt kémiai eredmények száma (db)

A kifogásolt kémiai eredmények aránya %-ban

A kifogásoltságot okozó kémiai paraméter

2010. év

2011.év I. félév

2010. év

2011. év I. félév

2010. év

2011. év I. félév

vas mangán nátrium ammónium nitrit arzén bór fluorid

1385 1358 157 1388 1496 450 111 80

745 732 67 755 930 208 63 31

165 360 82 509 96 103 33 20

77 146 27 241 150 65 19 0

11,91 26,50 52,22 36,67 6,42 22,89 29,73 25,00

10,34 19,95 40,30 31,92 16,13 31,25 30,16 0,00

ÖSSZESEN:

6425

3531

1368

725

21,29

20,53

3. sz. táblázat A kifogásoltságot

Vizsgálati szám

Kifogásolt biológiai

A kifogásolt biológiai

55

okozó biológiai paraméter

(db)

véglények férgek baktériumok gombák vas- és mangánbakt. kénbaktériumok algák és cianobakt.

602 609 605 608 602 627 603

2011. év I. félév 262 262 262 262 262 261 260

ÖSSZESEN:

4256

1831

2010. év

eredmények száma (db) 2011. év 2010. év I. félév 39 31 130 52 3 0 38 8 1 3 6 1 0 1 217

96

eredmények aránya %-ban 2011. év 2010. év I. félév 6,48 11,83 21,35 19,85 0,49 0,00 6,25 3,05 0,17 1,15 0,96 0,38 0,00 0,38 5,10

5,24

Az indikátor mikrobiológiai vízminőségi jellemzők közül határérték túllépést leggyakrabban a magasabb telepszám és a Coliform baktériumok jelenléte okozott. Mikrobiológiai szempontból „nem ivóvíz” minősítés elsősorban a Clostridium perfringens, az Enterococcus és az E. coli jelenléte miatt fordult elő. Az indikátor kémiai vízminőségi jellemzők közül leggyakrabban az ammónium, vas, mangán esetében fordult elő határérték túllépés, míg nem elfogadható vízminőséget elsősorban a magasabb ammónium, arzén tartalom okozott. 2011. évben egy településen nitrit monitoring elrendelésére került sor azért, mert az ivóvízben a nitrit folyamatosan határérték feletti eredményeket mutatott. Az üzemeltetőnek heti gyakorisággal kellett nitrit vizsgálatokat végeztetni több közkifolyón. A 3. számú táblázatban kifogásolt nitrit eredmények számát megnövelték az elrendelt időszak alatti vizsgálatok pozitív eredményei. A monitoring eredményes volt, mert a szennyezettséget kiváltó okot megfelelő műszaki beavatkozással megszüntették. Biológiai kifogásoltság elsősorban férgek, véglények jelenléte miatt alakult ki. A biológiai vizsgálati eredmények a korábbi évekhez hasonlóan szintén nagy számban estek kifogás alá. A vízminőségi problémák (B, F, NO2, NH4, Fe, Mn, As) egy részét az Ivóvízminőség-javító Program I. üteme megoldotta/megoldja. A Program II. ütemének megvalósítása folyamatban van, a kivitelezése várhatóan a kívánt eredményeket hozza. Ugyanakkor a hálózati eredetű, másodlagos szennyezés problémáját a korlátozott mértékben megvalósult/megvalósuló hálózat-rekonstrukció (20 %) teljes körűen nem oldja meg. Az elmúlt évekhez hasonlóan a leggyakrabban előforduló szennyeződések tárgyévben is hálózati, úgynevezett másodlagos eredetűek voltak. A jelenség egyik oka, hogy a megyénkben üzemelő ivóvíz hálózatok jelentős részének kora előrehaladott, a vezetékrendszer elöregedett, még azokon a településeken is, ahol viszonylag korszerűnek tekinthető a vízműtelep. A vezetékrendszer karbantartását számos településen megnehezíti a tolózárak rendkívül leromlott állapota, illetve hiánya. A mikrobiológiai, biológiai problémák egy másik oka lehet, hogy a megye vízművei közül nem mindegyik rendelkezik folyamatos fertőtlenítést biztosító berendezéssel, illetve kiegészítő technológiával. A közüzemi vízszolgáltató a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben előírt üzemeltetői önellenőrző vizsgálatok teljesítését a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 2010. évben valamennyi közüzemi vízműre vonatkozóan, a 2011. év első félévében pedig időarányosan (ütemterv szerint) ellenőrizte. Az üzemeltetők vizsgálati kötelezettségüknek eleget tettek. Pozitív vízvizsgálati eredmények esetén hatóságunk határozatokat és végzéseket adott ki, felszólítva az üzemeltetőt a szennyezettség megszüntetésére, intézkedések megtételére, negatív kontroll eredmény igazolására és egyúttal műszaki higiénés ellenőrzést tartott az érintett vízműnél.

A kifogásolt ivóvízminták esetén kiadott végzések és határozatok számának alakulása JászNagykun-Szolnok megyében 4. sz. táblázat

56

Határozat (db)

Végzés (db)

2010. év

2011. év I. félév

2010. év

2011. év I. félév

37

34

58

46

Megyénk területén szabálysértési birság kiszabására nem került sor. Az elrendelt, vagy önkéntesen bevezetett átmeneti vízellátás 2010. évre és 2011. I. félévre vonatkozó adatai Átmeneti vízellátás elrendelésére 2010. évben három, 2011. év I. félévében 8 településen határértéket meghaladó nitrit-koncentráció miatt került sor, a fokozottan veszélyeztetett lakosságcsoport (1 év alatti csecsemők, várandós anyák) részére, maethaemoglobinaemia megbetegedés megelőzése céljából. Megyénkben methaemoglobinaemia vagy ivóvízzel kapcsolatba hozható más megbetegedés az előző évekhez hasonlóan 2010. évben sem fordult elő. 2011. év I. félévében 1 esetben történt bejelentés methaemoglobinaemia megbetegedéssel kapcsolatban. A kivizsgálás során viszont megállapítást nyert, hogy az ivóvízzel nem hozható összefüggésbe a megbetegedés, mivel az élelmiszer eredetre volt visszavezethető (zöldségpüré:sárgarépa, karalábé, karfiol ). A hatóságunk által végzett ivóvíz-vizsgálati eredményekről a települési önkormányzatokat tájékoztattuk. A vízminőségi adatok korszerű, elektronikus úton történő gyűjtésének, rendszerezésének és továbbításának biztosítására az NSZSZ közegészségügyi osztálya továbbra is az ún. VIVION Programot használja. Ehhez a rendszerhez hozzáférést biztosítottunk a vízművet üzemeltetők részére, de igény szerint a települési önkormányzatok is csatlakozhatnak hozzá. Fogyasztói panaszbejelentések A 2010-es év folyamán 13 db, 2011. I. félévben 12 db ivóvíz minőségével kapcsolatos lakossági panaszbejelentés érkezett hatóságunkhoz, melyek elsősorban a víz érzékszervi kifogásoltságára vonatkoztak. A kivizsgálást minden esetben megtettük, melynek során hatósági mintavételezéseket is végeztünk. A kifogásolt eredményekre végzés vagy határozat formájában az üzemeltetőknél eljártunk, akik a szükséges intézkedéseket minden esetben megtették. Ivóvízminőség-javító program Az ivóvíz minősége jogszabályokban meghatározott, a Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által ellenőrzött, kiemelt fontosságú közegészségügyi kérdés. A közüzemi ivóvíz szolgáltatás területén fennálló vízminőségi problémák – köztük az arzén – megoldására 2001. évben országos ivóvízminőség-javító program került kidolgozásra. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet szerint korábban alkalmazható, az 1. számú melléklet F) részében arzén paraméterre megadott 50 µg/l-es ideiglenes határérték 2009. december 25-ig volt hatályban. E határnapot követően ez az ideiglenes határérték a továbbiakban nem alkalmazható. Az ideiglenes, magasabb határérték alkalmazásának további meghosszabbítására a jogszabály nem ad lehetőséget. Megyénkben a szolgáltatott önellenőrző ivóvíz minőségi adatok, a hatósági vízvizsgálatok eredményei, az országos adatbázisa szerint, valamint az üzemeltető nyilatkozata alapján megállapítást nyert, hogy 17 településen a szolgáltatott víz arzéntartalma tartósan vagy időszakosan meghaladta a határértéket. Az arzén problémával érintett 5000 fő alatti/feletti települések/településrészek száma és megoszlása megyénkben az ivóvíz-vizsgálati eredmények alapján

5. sz. táblázat

57

Megye

Jász-Nagykun-Szolnok

5000 fő Érintett Érintett 5000 fő alatti Érintett feletti település/ vízellátó település/ lakosságszám település/ településrész rendszer településrész összesen településrész száma száma száma száma 17

16

77992

12

5

Átmeneti intézkedéseink az arzén-koncentráció csökkentése érdekében Hatóságunk az érintett települések vízszolgáltatóit tájékoztatta a szakmai szempontból elfogadható, ismert ivóvízminőség-javító eljárásokról és a szakmai egyeztetés időpontjáról. 2010. áprilisában a vízszolgáltatókkal (üzemeltetők, önkormányzatok) az egyedi szakmai egyeztetéseket lefolytattuk. A megbeszélések alkalmával a szolgáltatók ismertették azokat a szakmailag alkalmazható műszaki megoldásokat és beavatkozásokat, amelyekkel biztosítani tudják a rendelet által előírt határértéket az általuk biztosított ivóvízre vonatkozóan. Az Ivóvízminőség javító program II. ütemének megvalósulásáig az alábbi szakmai szempontból elfogadható ismert ivóvízminőség javító eljárást, megoldást tudnak alkalmazni, hogy a szolgáltatott ivóvíz As-tartalma határértéken belül legyen: - arzénmentes/kis arzén koncentrációjú kutak elsődleges használata, - nagy arzén-tartalmú kutak kiiktatása, tartalékba helyezése, - vastalanító technológia bevezetése, - ideiglenes vas-szulfát adagolás kiépítése a központi vastalanítók elé. A fenti eljárások hatásosságát az üzemeltetői vízvizsgálati eredmények részben igazolták. Arzén vonatkozásában a szolgáltatókkal folytatott tárgyalások eredményeként önerős, átmeneti vagy véglegesnek tekinthető eljárásokkal számottevően sikerült csökkenteni a lakosság ivóvíz útján történő arzénbevitelét. Időközben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az Észak-alföldi Régió Ivóvízminőség-Javító Program keretén belül az I. ütemben szereplő településeknél (Besenyszög, Jászjákóhalma, Jásztelek, Kisújszállás, Kunmadaras, Nagyiván, Tiszabura, Tiszagyenda, Tiszapüspöki, Tiszaszentimre) a vízmű teljes rekonstrukciója valósult meg. A fenti településeken a szolgáltatott ivóvíz ammónia, bór, mangán paramétere határérték alattivá vált, ami az arzén vonatkozásában nem mindegyik esetben mondható el, mert a technológia beállítása még zajlik. A próbaüzem elhúzódott és várhatóan folyó év végéig folytatódni is fog. Mivel az Országos Ivóvízminőség-javító Program II. ütemének előrehaladása sem kielégítő ütemű, ezért a Kormány 1224/2011. (VI.29.) Korm. határozatában az ivóvízminőség-javító program felgyorsításáról rendelkezett. A kormányhatározat legfontosabb szándéka az volt, hogy az önkormányzati önerő állami felvállalásával és így a programból önerő híján kiszállt települések 100 %-os támogatásával újból lendületet adjon a programnak. A kormányhatározat mellett elfogadásra került egy Cselekvési Terv is, amely megfogalmazza a felelősök mellett a feladatokat és határidőket. Az Ivóvízminőség-javító Programból kimaradó településekre is ugyanaz a jogszabály és határidő vonatkozik, mint az abban résztvevőkre, amennyiben nem tesznek eleget alapfeladataiknak, akkor önállóan kell elérniük, hogy a fogyasztóknál a vízminőség megfeleljen a rendelet előírásainak. Az Ivóvízminőség-javító Program I. ütemének kezdetétől a program végrehajtását kiemelten kezeltük. Ennek során felhívtuk az önkormányzatok figyelmét a Programban való részvétel fontosságára, továbbá szakmai segítséget nyújtottunk az érintetteknek. A II. ütemben résztvevő önkormányzatoknak a program mielőbbi megvalósulásához szakigazgatási szervünk megadja a szükséges szakmai segítséget. Árvíz, belvíz helyzet alakulása megyénkben a 2010. évben

58

A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a hatóságunk részére megküldött árés belvízvédelmi tájékoztatója alapján ott, ahol II., III. fokozatú belvíz védekezést folytattak, hatósági ellenőrzést végeztünk (Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Jászladány, Jászberény, Jászkisér, Jászárokszállás, Tiszaföldvár, Kunszentmárton, Kunhegyes, Újszász-Zagyvarékas). A kritikusabb helyeken hatósági mintázás is történt (4 településen térszinti tározó, hálózatra menő és 11 közkifolyó bakteriológiai, biológiai és kémiai vizsgálatok). Kiemelkedő eseményt jelentett, hogy a csapadékos időjárás és Vámosgyörk térségében a Gyöngyös patak gátszakadása következtében a Vámosgyörkhöz közelebb eső Jászárokszállás település alacsonyabban fekvő területének és az itt található vízmű üzemelő kútjai elöntésének következtében három kút leállításra került és csak egy kút biztosította a település vízellátását. A polgármester vízkorlátozást rendelt el mind a nagy fogyasztók, mind a lakosság részére. Az ellenőrzéseink során hatósági vízmintavételezésre is sor került, a minták feldolgozása az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vizsgálólaboratóriumában történt. A kutak, tározók, a hálózatra menő víz összesen 6, a közkifolyók pedig 36 esetben kerültek kémiai, bakteriológiai és biológiai mintázásra. Intézkedéseink minden esetben határozat formájában történtek, az azokban foglaltakat az üzemeltetők végrehajtották. 2011. I. félévében árvíz nem, belvíz is csak mérsékelten veszélyeztette térségünket, ami közegészségügyi-járványügyi beavatkozást nem igényelt.

13.1.2. Vízhigiéne, fürdővíz Medencés fürdők 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye illetékességi területén 61 töltő-ürítő és 96 vízforgató berendezéssel ellátott fürdőmedence üzemel. Az év során valamennyi közfürdő közegészségügyi ellenőrzését elvégeztük. A szezonálisan működő fürdők esetében üzemeltetés előtt a tápvizek mintavételezése megtörtént, negatív vizsgálati eredmények birtokában került sor a nyitásra. A folyamatosan üzemelő közfürdők tápvizeinek évenkénti vizsgálata szintén megtörtént. A helyszíni ellenőrzések tapasztalatait figyelembe véve megállapítható, hogy fürdőinkben a zavartalan működéshez szükséges alapvető személyi és tárgyi feltételeket biztosították. Intézkedést igénylő hiányosságok a következők voltak: - az üzemeltetés körülményeit rögzítő dokumentumok nem megfelelő adattartalommal történő vezetése, - önellenőrző vízvizsgálatok elmaradása, - üzemeltetési szabálytalanságok (pl. használaton kívüli medence üzemeltetése, visszaforgatásos berendezéssel ellátott medence töltő-ürítő üzemmódban való működtetése), - hatósági és önellenőrző fürdővíz vizsgálati eredmények kifogásoltsága. Az önkontroll fürdővíz-minták vizsgálati eredményeinek minősítési kategóriák szerinti megoszlása 6. sz. táblázat

Üzemeltetett töltő-ürítő medencék száma

Töltő-ürítő medencék vizsgálatának száma

Töltő-ürítő medencék vizsgálatának minősítése megfelelő

db 61

A hatósági megoszlása

379

tűrhető

nem megfelelő

db

%

db

%

228 60,2 113

29, 8

38

10

%

fürdővíz-minták

vizsgálati

Üzemeltetett visszaforgatásos medencék száma

eredményeinek

Visszaforgatásos medencék vizsgálatának száma

96

minősítési

445

Visszaforgatásos medencék vizsgálatának minősítése megfelelő

nem megfelelő

db

db

%

11

2,5

%

434 97,5

kategóriák

szerinti

59

7. sz. táblázat

Üzemeltetett töltő-ürítő medencék száma

61

Töltő-ürítő medencék vizsgálatának száma összesen

66

Töltő-ürítő medencék vizsgálatának minősítése megfelelő

tűrhető

nem megfelelő

db

%

db

%

db

%

12

18,2

8

12,1

46

69,7

Üzemeltetett visszaforgatásos medencék száma

96

Visszaforgatásos medencék vizsgálatának száma összesen

70

Visszaforgatásos medencék vizsgálatának minősítése megfelelő

nem megfelelő

db

%

db

%

42

60

28

40

Mind a töltő-ürítő, mind a visszaforgatásos rendszerű medencék esetén a nem megfelelősséget leggyakrabban a határérték feletti fecal-coliform, Staphylococcus aureus, Pseudomonas aeruginosa és coccus-szám okozta. Kémiai paraméterek tekintetében kifogásoltság a határértékektől eltérő pHérték, szabad klór tartalom, THM, ammónium miatt volt. A töltő-ürítő medencék vizének viszonylag magas százalékban előforduló nem megfelelősége részben az üzemeltetési hiányosságokra (nem elegendő frissvíz utánpótlás, nem megfelelő medencetakarítás, illetve a medencék egyidejű terhelésének túllépése), részben pedig a látogatók nem megfelelő fürdőhigiéniájára vezethető vissza (zuhanyozás hiánya, lábmosó kikerülése). Megállapítható, hogy az egészségi állapotra veszélyt jelentő kockázatot továbbra is a töltő-ürítő rendszerű, termálvizű medencék jelentik. 2011. I. félévében valamennyi medencés közfürdő szezon előtti ellenőrzését elvégeztük. A szemlék tapasztalata alapján elmondható, hogy a zavartalan működtetéshez a szezonnyitás előtti műszaki felülvizsgálatok, felújítások, karbantartások megtörténtek, a strandfürdők üzemeltetése a jogszabályi előírások betartása mellett történt. Természetes fürdők Illetékességi területünkön 2010. évben 3 esetben történt meg a természetes fürdővíz használatának engedélyezése, de csak 2 fürdőhely kijelölésére került sor. Kijelölt fürdőhelyek: Tiszafüred szabadvízi strand, Abádszalók: Tisza-tó strand. A tavaszi árvíz miatt a szabadvizű strandok később nyitottak, így az üzemeltetői mintavételek is eltolódtak. A strandok tiszták, rendezettek, közegészségügyi, higiénés kifogás az üzemeltetés alatt nem merült fel. Júliusban nagyobb mennyiségű kagylópusztulást tapasztaltunk mindkét kijelölt fürdőhelyen, ezek azonban egészségügyi, illetve vízhigiénével kapcsolatos problémát nem okoztak. A kagyló tetemek gyűjtése és ártalmatlanítása megtörtént, nem zavarta a fürdőzőket és a strand üzemeltetését. A vízvizsgálati eredmények minősítése valamennyi fürdőhelyen kiváló volt. 8. sz. táblázat a minősítésekről Vizsgált paraméterek kijelölt fürdőhely esetében

Hatósági és önkontroll vizsgálatok száma

Fekális Enterococcus Escherichia Coli Cianobaktérium sejszám

11 11 0

Vizsgálati eredmények számszerű megoszlása minőségi kategóriák szerint kiváló 11 11 0

jó 0 0 0

tűrhető 0 0 0

kifogásolt 0 0 0

2011. I. félévében a szabad strandjainknál a fürdővíz használatának engedélyezési eljárásai lefolytak, kijelölt fürdőhelyeink az alábbiak: Tiszafüred szabadvízi strand, Abádszalók: Tisza-tó strand, Tiszapüspöki szabad strand.

60

Minősítésükre az OKI részéről 2011. II. félévében kerül sor.

13.1.3. Művese állomások Megyénkben két művese állomás üzemel önálló egészségügyi intézményként Szolnok és Karcag városában. Az üzemeltető a Budapesti DIAVERUM HUNGARY Egészségügyi Szolgáltató Kft. Mindkét művese állomás a tápvizet városi hálózatról nyeri. A vízelőkészítés folyamata zárt, teljesen automatizált számítógép irányítású. A vízelőkészítő rendszer, valamint a dializáló gépek üzemeltető által végzett önellenőrző vizsgálatai az előírt gyakorisággal megtörténtek, valamennyi vizsgálati eredmény megfelelő minősítésű volt. Az elmúlt évben mindkét művese állomás működésének ellenőrzését hatósági mintavételezéssel egybekötötten elvégeztük, melynek eredményei mindkét intézmény esetében megfelelőek voltak, így intézkedés nem vált szükségessé. 2011. évben a II. félévben kerül sor ezen intézmények hatósági ellenőrzésére.

13.1.4. Szennyvízhigiéne Az elmúlt évben új szennyvíztisztító telep nem létesült. A tisztítási kapacitás növelése, a technológia fejlesztése Kunszentmárton és Tiszaföldvár települési szennyvíztisztító telepeken már 2009. évben megtörtént, így már sokkal kedvezőbb paraméterekkel rendelkező kimenő (tisztított) víz kerülhet a befogadókba. Cserkeszőlő települési szennyvíztisztító telep engedélyes tervekkel rendelkezik hasonló rekonstrukcióra. Túrkeve település az új szennyvíztisztító telep létesítéséhez a vízjogi létesítési és az építési engedélyekkel rendelkezik, amennyiben a szükséges önerő rendelkezésre fog állni, akkor a kivitelezés várhatóan 2012-ben elkezdődhet. Mezőtúr település esetében – a meglévő szennyvíztisztító rekonstrukciójához – most folyik a közbeszerzési pályázat.

13.1.5. Talajhigiéne A talajhigiénés egységek nyilvántartása TEÁOR alapú, valamint a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 3. számú melléklete szerint történik. Illetékességi területünkön a bezárásra került települési hulladéklerakó telepek rekultiválása részben megtörtént, részben folyamatban van, amit az anyagi erőforrások függvényében hajtanak végre. A szelektív hulladékgyűjtés néhány település kivételével valamennyi településünkön biztosított. A települési folyékony hulladék elhelyezése túlnyomó többségben a szennyvíztisztító telepek erre a célra kialakított előkezelő műtárgyaiban történik. Az állati tetemek gyűjtésére hullakamrát vagy konténert biztosítanak a településeken, ürítésüket az ATEV végzi. Közterületek tisztántartása az önkormányzatok által szervezetten történik, ezek elvégzésére közhasznú munkaerőt is foglalkoztatnak. Állattartási rendelettel az önkormányzatok többsége rendelkezik. Ahol e rendeletek megalkotására nem került sor, ott az állattartással kapcsolatos panaszügyek kivizsgálása, illetve a szükséges intézkedések megtétele gondot okoz, mivel a tárgykörben figyelembe vehető, országos hatályú közegészségügyi jogszabály nincs. Különösen fontosnak tartjuk az önkormányzatok részéről az állattartási rendeletek elkészítését, mivel tapasztalataink szerint a hatóságunkhoz érkező lakossági bejelentések jelentős részét az állattartással kapcsolatos panaszok teszik ki. A temetkezéssel kapcsolatos jogszabályi előírások betartását kistérségi szerveink rendszeresen ellenőrzik, fokozott figyelmet fordítva a sír- és sírboltnyitáshoz kapcsolódó tevékenységekre, valamint a külföldre történő halottszállítás körülményeire. Kiemelten ellenőrizték a temetőkben lévő talajvízszint figyelő kutakban mérhető vízszint változásait. Temetkezési tevékenység végzésében intézkedésre okot adó körülmény nem merült fel.

13.1.6. Aerobiológiai hálózat működése 61

Az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózata gyűjti, elemzi és értékeli a légköri allergénekre vonatkozó adatokat. Megyénkben Szolnokon, a sűrűn lakott belváros központjában, az NSzSz telephelyén, 25 m magasságban van elhelyezve a pollencsapda, melynek működését szakigazgatási szervünk biztosítja. A pollen csapdát hatóságunk 2010. 08. hét - 41. hét között üzemeltette. Ezen időszak alatt csak 8 hétig nem üzemelt a csapda, a motor műszaki meghibásodása miatt. 2011. évben 05. héttől kezdődött az üzemeltetés. A dob felszállítása változatlanul heti gyakorisággal történik az OKI Aerobiológiai Hálózathoz leolvasás végett, az eredményeket ugyanilyen gyakorisággal kapjuk. 2010. és 2011. évben is 32 növény és 2 gomba légköri pollen-, illetve spóra koncentrációjának monitorozását végeztük. Az eredményeket tájékoztatásul az egészségügyi intézményekhez (közülük is Bőrgyógyászat, Pulmonológia, Tüdőgondozó), a kistérségi népegészségügyi intézetekhez és a médiákhoz (Szolnok TV, Új Néplap, Aktív Rádió) a tavalyi évhez hasonlóan idén is megküldtük.

13.2. Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi szakterület 13.2.1 Táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok A munkatársaink 2010. évben 7 óvodában működő vagy azokat ellátó főzőkonyhákon a Nutricomp számítógépes program segítségével végezték a táplálkozás-egészségügyi vizsgálatot, mely 647 gyermek étkeztetésének megítélésére irányult. A vizsgálat során végzett számítások eredményei alapján megállapítható volt, hogy az elkészített ételek energia, fehérje, szénhidrát, zsír és koleszterin tartalma a vonatkozó jogszabályban ajánlott értékeket jelentős mértékben túllépte, ami a magas szénhidrát és zsírtartalmú alapanyagok, kényelmi termékek felhasználásából adódott. Az egyes élelmiszerek felhasználásánál jellemző volt az, hogy a hús, húskészítmények, zsiradékok, cereáliák, száraztészták, lekvár mennyisége jelentősen meghaladta a rendeletben megadott ajánlott értékeket, ugyanakkor a tejtermékek, a zöldséggyümölcs, a hal felhasznált mennyisége nem érte el az ajánlott szintet. Több konyhán az ételkészítéshez napi rendszerességgel használtak állati eredetű zsiradékot. Az orvosilag igazolt diétát igénylő gyermekek ellátását nem minden étkeztetőnek sikerült megoldani. Alapvetően a szolgáltatók a közétkeztetésben résztvevők számára mennyiségileg biztosítják a megfelelő adagot, viszont minőségileg igen eltérő a nyújtott szolgáltatás. Az utóbbit az adott településen meghatározott napi norma Ft/fő/nap összege az élelmezésvezető, az intézményvezető szakmai ismerete, elhivatottsága, az adott főzőkonyha személyi és tárgyi feltételei, a főzőkonyha által ellátottak korcsoportos megoszlása, megosztottsága befolyásolta, illetve befolyásolja jelenleg is. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a demográfiai változások hatására megemelkedett számú idős korúak, illetve a szociálisan rászorultak étkeztetése – egyéb lehetőség hiányában – jellemzően a gyermekélelmezési konyhákról történik, ami több szempontból nem kívánatos, mivel ugyanazt az ételt fogyasztja mindenki kortól, egészségi állapottól, fizikai aktivitástól függetlenül. A táplálkozási ajánlásokkal összeegyeztethető étrend bevezetését ezen körülmények egyértelműen hátráltatják. A konyhák nagy része önkormányzati üzemeltetésű vagy önkormányzati tulajdonban van, így az önkormányzat részéről a pénzhiány, az üzemeltetők részéről az érdektelenség (nem saját tulajdon) szintén hátráltatja a fejlesztést. A szociális otthonokban (7 egységben 407 főt érintett a vizsgálat) biztosított étkeztetés vonatkozásában a vizsgálatok az ételek túlzott energia, zsír, szénhidrát tartalmát igazolták, ami azzal is magyarázható, hogy az idős emberek szokásainak, ízlésének megfelelő étkeztetést próbálnak biztosítani. A bölcsődék (vizsgált egységek - 3 intézmény, 55 fő) által nyújtott étkeztetéssel kapcsolatosan kifogások nem merültek fel, mivel hagyományosan az életkornak megfelelő ellátást biztosítanak a gyermekek részére. 2011. első félévében összesen 20 egységben (3 bölcsőde, 1 óvoda, 6 általános iskola, 9 szociális otthon, 1 középiskola) történt tápanyagszámítással egybekötött táplálkozás-egészségügyi vizsgálat. Az elvégzett elemzések alapján elmondható, hogy a különböző korcsoportúak számára biztosított ételekre továbbra is jellemző a túlzott zsír, koleszterin és szénhidrát bevitel. Élelmiszerek közül a száraztészta, húskészítmények, főzőzsiradék, finomított pékáru, lekvár felhasználása volt jelentős mértékű, míg a nyersen fogyasztható zöldség-gyümölcsfélék, tej-tejtermékek, főzelékfélék az ajánlott értékeknél kevés alkalommal szerepeltek az étlapon. Hal egyáltalán nem vagy alig jelent meg a kínálatban. A szülők véleménye az, hogy „tésztát tésztával” menü a sláger.

62

Az ételek sótartalma rendkívül magas volt, ami a nyersanyag felhasználás és az ételkészítés korszerűtlenségével magyarázható: a nagy sótartalmú kényelmi termékek (levespor, leveskocka, gulyáskrém stb.) felhasználása mellett jellemző volt az ételízesítők és a só együttes alkalmazása). A közétkeztetést végző szolgáltatókat minden esetben írásban értesítettük a vizsgálatok eredményeiről,javaslatokat, ajánlásokat téve a korszerű táplálkozás elérése érdekében. Folyó év augusztus 01-től a rendszeres étkeztetést biztosító szolgáltatók részére új táplálkozásegészségügyi ajánlások léptek hatályba, melyek tartalmilag jóval szigorúbb követelményeket tartalmaznak. Remélhetőleg ezen utasítás végrehajtásának eredményeként arról is beszámolhatunk majd, hogy egyre több élettani szükségleteknek megfelelő minőségű és tápértékű ételek kerülnek terítékre a közétkeztetésben. Tapasztalataink szerint a bevezetésre kerülő új, egészséges táplálkozás elveinek megfelelő ételeket a gyermekek nem mindig fogadják szívesen, ami azzal is magyarázható, hogy más-más táplálkozási szokásokkal, kultúrákkal rendelkeznek, ezért rendkívül fontos az egészségtudatos szemléletformálás és a közétkeztetés megreformálása.

13.2.2. Étrendkiegészítők Az elmúlt évben e témakörben 125 ellenőrzés volt, ennek döntő része a gyógyszer hatóanyagot tartalmazó, étrend-kiegészítőként értékesített készítmények kapcsán történt. Az utóbbi kifogásoltság miatt számos hatósági intézkedés vált szükségessé (11 végzés, 13 tiltó határozat). Nemzetközi gyorsriasztás keretében érkezett értesítés miatt végeztünk célzott ellenőrzéseket egy gluténmentesként jelölt tejpép (gyermek tápszer), valamint az anabolikus szteroidot és a szteroidhatású összetevőt tartalmazó testépítő étrend-kiegészítő készítmények vonatkozásában, azonban megyénkben ezen termékek forgalmazását nem tapasztaltuk. A 2011. I. félévében az étrend-kiegészítők forgalmazásának ellenőrzése tovább folytatódott, mely időszak alatt 72 egységben 170 termék vizsgálata történt. Megfelelő jelölés hiányában a hatósági intézkedés csupán egy esetben vált szükségessé.

13.2.3. Kozmetikumok Hatóságunk feladata – többek között – a kozmetikai készítményekben előforduló vegyi, fizikai, illetve biológiai egészségkárosító anyagok kimutatása, a közegészségügyi határértékek ellenőrzése és a vonatkozó követelmények érvényesítése. 2010. évben országos vizsgálat keretében megyénkben 108 kereskedelmi üzletben forgalmazott termékek ellenőrzése történt, melyet hatósági mintavételezéssel egészítettünk ki. A laboratóriumi vizsgálat során két termék kifogásolt minősítést kapott, a szükséges intézkedést megtettük. A 2011. I. félévében 32 egységben 141 kozmetikai termék vizsgálata történt, kifogásoltság nem merült fel.

13.2.4. Élelmiszer eredetű megbetegedések Az emberi egészség preventív szemléletű védelme alapvető fontosságú, melynek keretében a rendkívüli események – pl. a közösségeket érintő ételmérgezések, ételfertőzések – kivizsgálásával, a járványok további terjedésének megelőzésével kapcsolatos teendők kiemelt jelentőséggel bírnak. Megyénkben 2010. évben 5 élelmiszer eredetű megbetegedés került bejelentésre, valamennyi megbetegedés magánháztartásban fordult elő. A megbetegedések kialakulásában a helytelen konyhatechnológia, illetve a vadon szedett gombából készült ételek fogyasztása játszott szerepet. Folyó év I. félévében egy egyedi (2 gyermek az óvoda udvarán lévő mérgező növényt – sárga akác termését – fogyasztott) és egy tömeges (66 beteg) megbetegedés került jelentésre, amely utóbbi a rendezvényen felszolgált ételféleségek fogyasztásával függött össze. A növényi mérgezések megelőzése érdekében – kérésünkre – a fenntartók ellenőrizték a gyermekintézmények területét és a szükséges intézkedéseket (mérgező növény kivágása) megtették. A tömeges esemény megbetegedéseiről több nap elteltével értesültünk, a kórokozót nem sikerült beazonosítani.

13.3. Kémiai biztonság 63

2010. évben a kémiai biztonsági szakterületen 969 hatósági ellenőrzést végeztük. Az ellenőrzések tapasztalatai alapján a leggyakrabban észlelt hiányosságok a következők voltak: - veszélyes anyaggal/készítménnyel végzett tevékenység bejelentésének hiánya, - kockázatbecslés hiánya, nem megfelelő volta, - biztonsági adatlapok hiánya, nem megfelelő volta, - veszélyes anyagok csomagolása, feliratozása a jogszabály által előírtakkal ellentétes volt, - az alkalmazott veszélyes anyagok tárolása nem felelt meg a jogszabályban előírtakkal. Kémiai terhelési bírság kiszabására 1 esetben került sor 100.000,-Ft értékben. Az elmúlt évben kiemelt figyelmet fordítottunk a „REACH” rendelet (vegyi anyagok regisztrálása, értékelése, engedélyezése és korlátozása) XVII. melléklete szerinti korlátozások betartásának ellenőrzésére, melyet elsősorban kiskereskedelmi egységek üzemeltetőinél végeztük. 2010. évben a nemzetközi gyorsriasztás keretében ftalát-tartalmú „Pretty pony” gyermekjáték forgalmazásának hatósági ellenőrzésére is sor került, azonban az ellenőrzött egységekben a fenti termék nem volt fellelhető, így hatósági intézkedésre nem került sor. 2011. I. félévében 809 hatósági ellenőrzés lefolytatására került sor, a feltárt hiányosságok megszüntetésére a szükséges hatósági intézkedések megtörténtek. RAPEX értesítés alapján kifogásolt 4-aminoazobenzol azoszínezéket tartalmazó Okay Baby márkanevű „Biene” bébicipő forgalmazásának ellenőrzésére is sor került, a kifogásolt terméket a forgalmazó által üzemeltetett kereskedelmi egységek saját hatáskörben kivonták a forgalmazás alól, s azok visszaszállítása is megtörtént.

13.4. Gyermek- és ifjúság-egészségügyi szakterület A hatósági tevékenység számszerű alakulása: 9. sz. táblázat Év 2010. 2011. I. félév

Egységek száma 675 706

Ellenőrzött egységek száma 275 215

Ellenőrzések száma

Átiratok száma

Határozatok száma

370 334

12 7

38 5

Bírságoló határozatok száma 0 0

Az ellenőrzött egységek tárgyi adottságai, higiénés helyzete változó képet mutat. Általánosságban elmondható, hogy az intézmények az évente szükséges tisztasági meszeléseket, kisebb javításokat, karbantartási munkálatokat tudják elvégeztetni. Nagyobb mértékű felújítást, korszerűsítést (nyílászárók cseréje, akadálymentesítés, vizesblokkok korszerűsítése, bútorzatok cseréje) legtöbb esetben pályázati pénzből tervezik megoldani, azonban kevés sikeres elbírálásra kerül sor. A közoktatási intézmények egy része egyházi fenntartás alá került, s ezen intézmények üzemeltetésénél elmondható, hogy közegészségügyi szempontból javulás figyelhető meg. Néhány településen az önkormányzatok anyagi nehézségeik következtében az általuk működtetett oktatási intézmények fenntartása veszélybe került (fűtés és áramszolgáltatás megszüntetése a díjhátralék miatt, osztályok egybevonása a fűtés- és áramszámla csökkentése érdekében). 2010. évben országos felmérés keretében a gyermeküdülők, szálláshellyel rendelkező ifjúsági táborok közegészségügyi helyzetét vizsgáltuk, melynek során közegészségügyi hiányosságokat munkatársaink nem tapasztaltak, így hatósági intézkedésre nem került sor. 2011. I. félévében az általános iskolák közegészségügyi körülményeinek országos felmérését végeztük el, melynek során – többek között – vizsgáltuk az iskola épületének udvarát, funkcionális helyiségeinek higiénés paramétereit, a közműellátását, az iskolai étkeztetést, kémiai biztonság

64

feltételeit, valamint az iskolai egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételeit. A hatósági ellenőrzés során kirívó közegészségügyi hiányosságot nem tapasztaltunk, összességében elmondható, hogy a fenntartó (önkormányzat) anyagi lehetőségeihez mérten próbál megfelelni a közegészségügyi kritériumok teljesítésének.

14. Jász-Nagykun- Szolnok Megye egészségügyi ellátása A lakosság egészségi állapotát befolyásoló egyik meghatározó tényező az egészségügyi ellátórendszer, mely az alapellátás, a járóbeteg- és a fekvőbeteg szakellátás különböző progresszivitási szintű szakterületeinek működésével hivatott biztosítani a gyógyító- megelőző ellátást.

14.1. Alapellátás Az alapellátás az általános megfogalmazás szerint az a lakosság-közeli ellátási forma, amely az általánosan igénybe vett „alap” (és nem szak) ellátásokat biztosítja. Az alapellátás hosszú távú, folyamatos, személyes kapcsolaton alapuló, a lakosság által nemre, korra és a betegség természetére tekintet nélkül, a lakos által közvetlenül, a lakóhely-közelben (lehetőleg lakóhelyén), egyenlő eséllyel igénybe vehető, behatárolt szakmai kompetenciájú gyógyító ellátások, és egészségügyi szakszemélyzet által nyújtott prevenciós, rehabilitációs és gondozó jellegű ellátások összessége. Az egészségügyi törvény 158. §-a alapján az alapellátást a helyi önkormányzatoknak kötelező feladatként az alábbi területeken kell biztosítani: háziorvosi-, házi gyermekorvosi-, fogorvosi-, alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti-, védőnői- és iskola-egészségügyi ellátás. 2010. évben megyénkben az alapellátást 911 szolgálat biztosította, melyből 83% az egészségbiztosítási pénztár által finanszírozott szolgáltatást nyújt. 2011. évben a finanszírozott alapellátást nyújtó szolgáltatók száma az előző évhez képest nem változott.

65

2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye alapellátásának szerkezete az ellátandó feladat és az ellátást nyújtó szolgáltatók száma szerint egyéb alapellátás

25

fogorvosi alapellátás

112

iskolai védőnői ellátás

39

körzeti védőnői ellátás

174 4

hospice otthoni szakápolás

15

körzeti közösségi szakápolás

7

foglalkozás-egészségügyi alapellátás

127

iskola-és ifjúságegészségügyi szolgálat

112

központi ügyeleti ellátás

17

házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás

1

háziorvosi ügyeleti ellátás

4

vegyes (gyermek+felnőtt) háziorvosi szolgálat

62

házi gyermekorvosi szolgálat

61 148

felnőtt háziorvosi szolgálat 0

20

40

60

80

100 120 140 160 180 200

62. ábra

Megoldásra váró problémák Jász -Nagykun-Szolnok megye egye s településeinek alapellátási feladataiban : 2010. évben a megyében működő közfinanszírozott alapellátási feladatot ellátó szolgálatok közül kiemelve: § a 271 háziorvosi (felnőtt, gyermek és vegyes) praxisból 25 (2011. évben: 23), §

a 112 fogorvosi praxisból 10 (2011. évben: 13), illetve

§

a 213 védőnői státuszból 37 (2011. évben: 39)

betöltetlen. A betöltetlen körzetekben az ellátás helyettesítéssel általában megoldott.

66

Jász-Nagykun-Szolnok megye alapellátásának személyi feltétele 2010. évben és a 2011. június 30-ai állapotnak megfelelően 2011. Iskola védőnői körzet

32

2010. Iskola védőnői körzet

6 6

33

2011. Területi védőnői körzet

142

33

2010. Területi védőnői körzet

143

31

2011. Fogorvosi alapellátás

100

13

2010. Fogorvosi alapellátás

102

10

2011. Házi gyermekorvosi praxis

Betöltött Betöltetlen

56

4

2010. Házi gyermekorvosi praxis

55

6

2011. Felnőtt háziorvosi praxis

138

9

2010. Felnőtt háziorvosi praxis

137

11

2011. Vegyes háziorvosi praxis

53

10

2010. Vegyes háziorvosi praxis

54

8

0

50

100

150

200

63. ábra Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának jobb alapellátási helyzetének javítása érdekében megoldásra váró legfőbb probléma az ellátás személyi feltétel rendszerének biztosítása, mely nemcsak megyénkben, hanem az ország egész területén évről-évre egyre fokozódó ellátási gondokat okoz. 2010. évben, illetve 2011. június 30-ig a betöltetlen álláshelyek területi elhelyezkedése szakmák szerint: Tartósan betöltetlen vegyes háziorvosi (felnőtt+gyermek) praxisok területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 8 praxis: Tiszabő, Tiszaderzs, Tiszaörs, Mezőhék, Kétpó, Szelevény, Jászjákóhalma és Jásztelek 2011. június 30-ig összesen 10 praxis: Tiszabő, Tiszaderzs, Tiszaörs Mezőhék, Kétpó, Szelevény, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászboldogháza és Cibakháza Kétpón 2011. július hónaptól a háziorvosi feladatokat teljes munkaidőben egy vállalkozó háziorvos látja el. Valamennyi betöltetlen praxis helyettesítéssel történő ellátása megoldott. Tartósan betöltetlen felnőtt háziorvosi praxisok területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 11 praxis: Szolnok, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Karcag, Kunmadaras (2 praxis), Kenderes (2 praxis), Jászfényszaru és Jászladány

67

2011. június 30-ig összesen 9 praxis: Szolnok, Törökszentmiklós, Fegyvernek, Kunmadaras (2 praxis), Kenderes (2 praxis), Jászapáti és Jászladány Valamennyi betöltetlen praxis helyettesítéssel történő ellátása megoldott. Tartósan betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 6 praxis: Fegyvernek, Karcag, Kenderes, Tiszabura, Tiszafüred és Jászberény 2010. évben egy kivételével valamennyi betöltetlen háziorvosi szolgálatban folyamatosan biztosított volt az ellátás helyettesítéssel. Tiszabura településen működő betöltetlen házi gyermekorvosi szolgálatban 2010. novemberétől nem tudták biztosítani a szolgálat helyettesítéssel történő ellátást. A házi gyermekorvosi ellátás folyamatos és biztonságos működését veszélyeztető orvosi személyi feltétel hiánya miatt a szolgálat működését fel kellett függeszteni. Tekintettel arra, hogy a település sem a praxis helyettesítését, sem pedig betöltését nem tudták megoldani, ezért a Képviselő-testület az önálló házi gyermekorvosi praxis megszűntetéséről, egyben a településen működő betöltött felnőtt háziorvosi szolgálattal történő összevonásáról döntött, így a feladat ellátási probléma megoldósaként egy vegyes háziorvosi körzetet hoztak létre. 2011. június 30-ig összesen 4 praxis: Fegyvernek, Kenderes, Tiszafüred és Jászberény A betöltetlen praxisok ellátása minden településen helyettesítéssel megoldott. Tartósan betöltetlen fogorvosi praxisok területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 10 praxis: Tiszasüly, Kőtelek, Tiszajenő, Vezseny, Kunmadaras, Tiszaderzs, Kunhegyes, Tiszabő, Jászdózsa és Jászárokszállás Tiszabő településen 2010. január 1-től nem tudták biztosítani a helyettesítéssel történő ellátást, ezért a fogorvosi szolgálat működési engedélye a fogorvos személyi feltétel hiánya miatt visszavonásra került. A betöltetlen fogorvosi szolgálat helyettesítését a településnek 2010. augusztusától sikerült megoldani. 2010. év óta fennálló probléma, hogy Jászberény Város Önkormányzata módosította a fogászati alapellátást nyújtó szolgáltatókkal kötött feladat-ellátási szerződéseket melynek következtében az iskolafogászati ellátási kötelezettség kikerült a fogorvosok szerződéseiből. Tekintettel arra, hogy az alapfeladat ellátására vonatkozó felhívások nem vezettek eredményre, köteleztük az érintett önkormányzatot a szolgáltatás biztosítására. Javaslatunk szerint 1 fő főállású iskola fogorvos, egy központi iskolafogászati rendelőben el tudná látni a feladatot. 2011. június 30-ig összesen 13 praxis: Tiszasüly, Kőtelek, Tiszajenő, Vezseny, Karcag (2 praxis), Kunmadaras, Tiszaderzs, Kunhegyes, Tiszabő, Jászdózsa, Jászárokszállás és Jásztelek A fogorvosi ellátás Tiszasüly, Kőtelek településeken 2009. április 1. napjától, illetve Tiszajenő és Vezseny településeken 2011. június 1. napjától még helyettesítéssel sem megoldott. Tartósan betöltetlen területi védőnői körzetek területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 31 státusz: Szolnok (3 státusz), Martfű, Zagyvarékas, Szászberek, Karcag (2 státusz), Kenderes, Tiszabura, Tiszafüred, Tiszaroff, Fegyvernek, Kuncsorba-Örményes, Tiszabő (2 státusz), Törökszentmiklós, Mezőtúr (4 státusz), Mesterszállás, Mezőhék, Szelevény, Tiszaföldvár, Jánoshida, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Jászladány, Jászfényszaru 2011. június 30-ig összesen 33 státusz: Szolnok (3 státusz), Martfű, Zagyvarékas, Szászberek, Kőtelek, Fegyvernek (2 státusz), Kuncsorba-Örményes, Tiszabő (2 státusz), Törökszentmiklós (2 státusz), Karcag (2 státusz), Kenderes, Tiszabura, Tiszagyenda, Tomajmonostora, Mezőtúr (4 státusz), Mesterszállás, Mezőhék, Szelevény, Tiszaföldvár, Jánoshida, Jászapáti, Jászberény, Jászfelsőszentgyörgy és Jászladány

68

Tartósan betöltetlen iskola védőnői körzetek területi elhelyezkedése: 2010. évben összesen 6 státusz: Szolnok (2 státusz), Karcag (2 státusz), Kunszentmárton és Jászberény 2011. június 30-ig összesen 6 státusz: Törökszentmiklós, Karcag és Jászberény

Szolnok

(4 státusz), Fegyvernek,

A 2010. évben betöltetlen kunszentmártoni iskola védőnői körzet ellátását önkormányzati döntés alapján 2011. augusztus hónaptól úgy oldották meg, hogy eggyel bővítették a területi védőnői körzetek számát, illetve a területi védőnői munkakört az iskolaegészségügyi feladatokkal. Jász-Nagykun-Szolnok megyében a tartósan betöltetlen védőnői státuszok évek, évtizedek óta állandó helyettesítéssel vannak ellátva, mely az ellátandók körét igen hátrányosan érinti, mivel nem csak a helyettesített körzetben, hanem a főállású körzetben is kevesebb idő jut a gondozottakra. A helyettesítő védőnők saját, heti 40 órában ellátott körzetük mellett a helyettesített körzetben plusz heti 20 órát dolgoznak. A többlet terhek ellenére az üres státuszok betöltetésének legfőbb indoka az ellátandó lakosság hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása a védőnői ellátás területén is. Alapellátási (háziorvosi és fogorvosi) ügyelet működése: 2010. évben megyénkben a folyamatos háziorvosi ellátás 4 összevont háziorvosi- és 14 központi ügyeleti szolgáltat működése útján biztosított. Abádszalók Város Önkormányzata által működtetett háziorvosi ügyelet ellátási területéhez tartózó Tiszabura település ügyeleti feladatainak ellátására kötött szerződést finanszírozási problémák miatt 2011. április hónaptól fel akarta mondani. Az érintettekkel történő hosszas egyeztetés eredményeként ez nem valósult meg, így Tiszabura település ellátását továbbra is az abádszalóki összevont háziorvosi ügyelet biztosítja. Évek óta gondot jelent a megye lakossága részére legalább heti pihenőnapokon, munkaszüneti- és ünnepnapokon a fogorvosi ügyeleti ellátás biztosítása. Jelenleg a Karcagi-, Tiszafüredi-, Kunszentmártoni- és a Jászberényi Kistérség (Jászberény és Jánoshida kivételével) településein, valamint Martfű, Fegyvernek, Kengyel, Kuncsorba, Örményes, Tiszabő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő településeken élő személyek részére nem biztosított fogorvosi ügyeleti ellátás. Folyamatos probléma megyénk sajátosan alacsony népsűrűsége miatt, hogy az ügyeleti szolgálatok kizárólag normatív finanszírozásból nem fenntarthatók. Az ellátásért felelős önkormányzatok önkéntes társulásai keretében működtetett egészségügyi szolgáltatások többlet finanszírozási terheit az egyébként is súlyos anyagi gondokkal küzdő kistelepülések nem mindig képesek viselni, mely valós kockázati tényezőt jelent a lakosság biztonságos és folyamatos ellátásának biztosítása szempontjából. Mozgó Szakorvosi Szolgálatok működése: Megyénk számos településén nincs házi gyermekorvosi praxis, az itt élő gyermekek mindennapi ellátását a felnőtt lakosságot is ellátó háziorvos biztosítja. A vegyes (felnőtt+gyermek) háziorvosok szakmai munkáját hívatott segíteni a Mozgó Szakorvosi Szolgálatok működése. Ez olyan speciális szakorvosi ellátást jelent, mely nem fix telephelyen működik, hanem egy-egy terület lakosságát úgy látja el, hogy a hozzá tartozó kistelepüléseken felváltva ("körforgásos" jelleggel) tart szakrendelést. Ez a magyar sajátosságként is említhető ellátási forma elsősorban az anya és csecsemővédelem területén terjedt el. Gyermekgyógyász Szakorvosi Szolgálat nincs biztosítva Szajol, Tiszapüspöki, Örményes, Kuncsorba, Tiszatenyő, Tiszabő, Alattyán, Jásztelek, Jászfelsőszentgyörgy, Pusztamonostor, Jászalsószentgyörgy és Jászboldogháza településeken. Gyermekgyógyász Szakorvosi Szolgálat a Jászságban 2005. évig valamennyi vegyes háziorvosi ellátásban részesülő településen működött, majd 2006. évtől már csak négy településen működött tovább (Jászjákóhalma, Jászdózsa, Jászszentandrás, Jászkisér), mely feladatot havonta egyszer egy Jászapátiról átjáró házi gyermekorvos látott el. Jászágó és Jánoshida települések gyermekgyógyász szakorvosokkal kötöttek szerződést a feladatellátásra, akik kéthetente tartanak gyermekgyógyászati tanácsadást. Az utóbbi években a Jászságban már Mozgó Szülész-nőgyógyász Szakorvosi Szolgálat sem működik, mivel a feladatot ellátó Szent Erzsébet Kórház szakember hiányára hivatkozva abba hagyta a szolgáltatás nyújtását.

69

A lakosság magasabb színvonalú alapellátását szolgáló változások Jász-Nagykun-Szolnok megyében: 2010. évben megyénk több településén valósult meg, illetve 2011. évben kezdődött el számos olyan jellegű beruházás, mely az ott élő lakosok számára az egészségügyi alapellátási szolgáltatás minőségének emelkedését eredményezi: 2010. évben Tiszajenő és Fegyvernek településeken teljes körűen felújított és akadálymentesített védőnői, háziorvosi és fogorvosi tevékenységeknek helyt adó rendelők kerültek átadásra. Abádszalók, Tiszaörs, Tiszaszőlős településeken 2010. évben pályázati források felhasználásával jelentős infrastrukturális fejlesztések valósultak meg az alapellátási szolgáltatások nyújtására kialakított rendelőkhöz kapcsolódóan. Tiszaörs és Tiszaszőlős településeken a rendelők teljes rekonstrukcióját hajtották végre, míg Abádszalókon a régi orvosi rendelő helyén egy új rendelőblokk került átadásra, mely zavartalan működést biztosít a háziorvosi és fogorvosi szolgálatoknak, valamint a háziorvosi ügyeletnek is. 2010. év óta Szolnokon az új építésű Borostyán Egészségház felnőtt- és gyermek háziorvosi tevékenység végzéséhez biztosít korszerű tárgyi feltételrendszert. Jelenleg Besenyszög, Kengyel, Rákócziújfalu települések orvosi rendelőinek felújítása és bővítése folyik, melyek várható elkészülési ideje ez év vége. 2011. évben kezdődött meg Túrkeve város háziorvosi szolgálatainak és járóbeteg szakellátásának elhelyezésére szolgáló épület felújítása, átalakítása, a munkálatokat a betegellátás zavartalan biztosítása érdekében szakaszosan végzik.

14.2. Otthoni szakápolás, hospice ellátás Az alapellátás köréből kiemelendő a szakápolási szolgáltatók által nyújtott otthoni szakápolási és hospice ellátás. Az otthoni szakápolás a beteg otthonában vagy tartózkodási helyén, kezelőorvosa rendelésére, szakképzett ápoló által végzett tevékenység, melynek célja, hogy a beteg otthoni környezetben, személyre szabottan, humánus és szakszerű ápolásban részesüljön. Az otthoni szakápolás abban az esetben vehető igénybe, ha a beteg egészségi állapota – orvosi végzettséghez nem kötött – komplex kórházi ápolást igényelne, de azt helyettesíteni lehet az otthoni szakápolás körében nyújtható ellátásokból összeállított kezeléssel. A hospice ellátás a betegek otthonában végzett olyan ellátási forma, melynek célja a gyógyíthatatlan elsősorban végső stádiumba került daganatos megbetegedésben szenvedő- betegek fájdalmainak és egyéb kínzó tüneteinek megszüntetése vagy csökkentése, a betegek életminőségének javítása, a családtagok, gyászolók támogatása. 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megyében az otthoni szakápolási feladatot, míg a hospice ellátást 4 szolgálat biztosította, melyek száma, illetve ellátási területe 2011. évben nem változott. Jász-Nagykun-Szolnok megye településeinek otthoni szakápolási és hospice szolgálatokkal való lefedettsége otthoni szakápolás szakmai feladat tekintetében 100%-os, otthoni hospice ellátást (is) nyújtó szolgálatokkal való lefedettség 92,1%-os. A lefedetlen települések száma 13, az ott élő lakosság száma 31 253 fő. A területi hospice ellátásból még kimaradt települések: Kuncsorba, Tiszaszőlős, Tiszatenyő, Abádszalók, Tiszaörs, Tiszaderzs, Tiszaroff, Nagyiván, Kunhegyes, Tiszabura, Tiszaszentimre, Öcsöd, Tiszagyenda.

14.3 Járóbeteg szakellátás Az általános járóbeteg szakellátás a beteg folyamatos ellátását, gondozását végző orvos beutalása vagy a beteg jelentkezése alapján, szakorvos által végzett egyszeri, illetve alkalomszerű egészségügyi ellátás, továbbá fekvőbeteg-ellátást nem igénylő krónikus betegség esetén a folyamatos szakorvosi gondozás. Az általános járóbeteg-szakellátás mellett a betegségek gyakorisága alapján biztosítani kell speciális diagnosztikai és terápiás háttérrel működő speciális járóbeteg-szakellátást. Ez olyan betegségek ellátására szervezett egészségügyi ellátás, amely különleges szaktudást, illetve speciális anyagi, tárgyi és szakmai felkészültséget igényel.

70

Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény végrehajtásáról szóló 337/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint járóbeteg szakellátásban 32 szakmacsoportban, ezen belül 149 szakmára/szakmaterületre adható járóbeteg-szakellátási kapacitás, illetve köthető finanszírozási szerződés az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral. 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának járóbeteg szakellátását 978 szolgálat biztosította, mely szolgáltatók finanszírozása szerinti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti:

Jász-Nagykun-Szolnok megye járóbeteg szakellátóinak 2010. évi megoszlása finanszírozási szempontból

Nem közfinanszírozott 73%

Közfinanszírozott 27%

64. ábra A járóbeteg szakellátás körében az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál lekötött szakorvosi és gondozási, valamint a nem szakorvosi órák száma a megyében 8493 óra. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az Országos Egészségbiztosítási Pénztár a kapacitás felosztás éves módosításához szükséges adatokat a Regionális Egészségügyi Tanács és a hatóságunk rendelkezésére bocsátotta. A Regionális Egészségügyi Tanács az anyagot véleményezte, és nem tartotta arra érdemesnek az adatbázist, hogy ez alapján a kapacitások módosítása megtörténjen. Hatóságunk tudomásul vette a változatlan kapacitási szerkezetre vonatkozó véleményt. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy az egészségügyi államigazgatási szerv a járóbetegszakellátások tekintetében a kapacitásszerkezet módosításáról hozott határozatával a 3. számú mellékletben meghatározott mennyiségen felül legfeljebb annak 5 százalékával több kapacitásról rendelkezhet. Jász-Nagykun-Szolnok megyében az alábbi 2 szakmában történt kapacitásbővítés: fogszabályozás (+20 szakorvosi óra) és fizioterápia (+20 nem szakorvosi óra). 2010. évben 5 szolgáltató terjesztett elő kapacitás-átcsoportosítási kérelmet, mely egyaránt érintette a fekvő- és a járóbeteg szakellátás területét. A közfinanszírozott járóbeteg szakellátást végző egészségügyi szolgáltatók működési engedélyeit a lekötött kapacitások, illetve az ehhez rendelt területi ellátási kötelezettségek 2010. évi felülvizsgálati eljárásában született döntések alapján hivatalból módosítottuk. Az érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók ellátási területéről és lekötött kapacitásáról az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal vezet nyilvántartást, mely a szervezet saját honlapján bárki számára ingyenesen hozzáférhető.

14.4. Fekvőbeteg ellátás A fekvőbeteg szakellátás a betegek fekvőbeteg-gyógyintézeti keretek között végzett legmagasabb szintű egészségügyi ellátása. A finanszírozás módja szerint, illetve ennek megfelelően az ellátás célja és jellege alapján megkülönböztethetünk aktív és krónikus fekvőbeteg-ellátást. 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának fekvőbeteg-ellátását 6 egészségügyi intézmény biztosította, melyek közül 1 intézményben kizárólag szakápolási ellátást végeznek.

71

Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg ellátó intézményeinek ágyszám megoszlása ellátás típus szerint JNSZ Megyei Eü. Szol. Nonprofit Kft.

32

Szent Erzsébet Kórház Nonprofit Kft.

200

Mezőtúr Városi Kórház és RI. Kft.

91

MÁV Kórház Szolnok

24

88

Kátai Gábor Kórház

346

30

24 50

60

90

1010

0%

30 15

131

Hetényi Géza Kórház

Aktív fekvőbeteg ellátás

67

20%

Krónikus betegellátás

40%

24

100 111 30

60%

80%

Rehabilitáció

100%

Ápolási szakfeladat

65. ábra 2010. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye lakosságának aktív és krónikus fekvőbeteg ellátásához 2 553 ágy állt rendelkezésre az alábbi ábra szerinti megoszlásban:

Jász-Nagykun-Szolnok megye fekvőbeteg ellátó intézményeinek összesített ágyszáma és az ágyak aránya az ellátás típusa szerint 7% 15%

10%

68% Aktív fekvőbeteg ellátás

Krónikus betegellátás

Rehabilitáció

Ápolási szakfeladat

66. ábra A fekvőbeteg ellátás területén 2010. évben a dialízis állomások körében folytatódott az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal által elrendelt egészségügyi igazgatási, kórházhigiénés, ápolási, valamint az ellenőrzésre kijelölt szakma szakfelügyelő főorvosa által azonos időben, országosan egységes szakmai szempontrendszer szerinti komplex ellenőrzés. Jász-Nagykun-Szolnok megyében szakmai ellenőrzéseket a Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet (Szolnok), a MÁV Kórház és Rendelőintézet (Szolnok), a Szent Erzsébet Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft. (Jászberény), a Kátai Gábor Kórház (Karcag), a Mezőtúri Városi Kórház, Rendelőintézet, valamint az Egészségügyi Szolgáltató Kft. szervezeti egységeiben végeztünk. A fekvőbeteg ellátó szolgáltatásokat érintő szakmai ellenőrzések nem tártak fel olyan szakmai hiányosságokat, amelyek alapján hatósági intézkedés megtétele indokolt lett volna.

72

14.5. Mentés, betegszállítás Jász-Nagykun-Szolnok megye területén 13 mentőállomás működik, melyből 3 (Kunhegyes, Mezőtúr, Túrkeve) szakmai környezeti (építészeti) hiányosságok miatt kizárólag ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik a feladat ellátásra. A megyében 24 db mentőkocsi -, melyből 4 kiemelt-, 6 db eset-rohamkocsi és 13 db tartalék mentőgépjármű segíti a hatékony megyei mentési tevékenység biztosítását. 2009. évben az Országos Mentőszolgálat 12 megyei telephelyén került visszavonásra a koraszülött mentésre és szállításra jogosító működési engedély, ilyen engedéllyel kizárólag a szolnoki mentőállomás rendelkezik. 2009. évben Jász-Nagykun-Szolnok megye területét ellátó légimentő szolgálat bázisát Szentesre helyezték át, azonban a mentési tevékenység változatlan formában és feltételekkel folyamatosan biztosított. 2010. évben megyénkben a folyamatos és biztonságos mentési tevékenység változatlan feltételek mellett volt biztosított. 2010. évben megyénkben 7 közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató végzett betegszállítást 22 aktív és 7 tartalék gépjárművel. A megye területén 1 betegszállítást végző egészségügyi szolgáltató tevékenységével kapcsolatban érkezett többszöri panaszbejelentés. A panaszok többnyire a gépjárművek műszaki állapotára vonatkoznak, ezért a panaszügyek kivizsgálásába és a szükséges intézkedés megtételére felkértük a Nemzeti Közlekedési Hatóságot is, így a műszakilag nem megfelelőnek minősített gépjárművek miatt a szolgáltató működési engedélyét is több ízben módosítani kellett. A vizsgálatok végeredményeként az ügyben érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélye visszavonásra került, mivel a betegszállításra előírt jogszabályi feltételeknek nem felelt meg, illetve likviditási gondok miatt területi ellátási kötelezettségének sem tudott eleget tenni. A szolgáltató megszűnése következtében felszabadult kapacitások lekötésére a Betegszállítási Szakértői Bizottság soron kívüli pályázatot írt ki, melynek eredményeként a finanszírozásba már befogadott szolgáltatók közül 3 nyert kapacitásbővítést, illetve 1 új szolgáltató került befogadásra, mellyel a megye betegszállítási gondjai megoldódtak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2 szolgáltató jelezte közfinanszírozott betegszállítási tevékenység megkezdését, melynek azonban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által történő befogadás a feltétele. A befogadási eljárás protokollja szerint az ÁNTSZ Regionális Intézete szakmai véleményadásra kötelezett, melynek Intézetünk eleget téve, a lakosság betegszállítására vonatkozó minőségi javulás érdekében javasolta a pályázók pozitív elbírálásban való részesítését, azonban egyik sem került befogadásra.

14.6. Gyógyszerellátás A 2006. évi XCVIII. törvény 2007. január 01-től életbe lépett változásai lehetővé tették a gyógyszertáron kívüli gyógyszer-forgalmazást, számos új gyógyszertár alapítását és kiszélesítették a gyógyszer-ellátással foglalkozó gazdasági szervezetek körét. Ez összességében az előző évihez hasonló növekedést okozott, azonban a gyógyszertárak létesítése minden típusban folytatódott, míg az üzletek száma egyértelműen csökkent (a Posta kivonult a gyógyszerforgalmazásból). 10. sz. táblázat Gyógyszerellátó helyek számának alakulása 2006. és 2010. közötti időszakban

2006. 2007. 2008. 2009. 2010.

Közforgalmú gyógyszertár

Fiók gyógyszertár

82 84 91 93 97

26 27 22 25 26

Orvosi Kézi gyógyszertá r 6 5 4 5 5

Intézeti gyógyszertá r 5 5 5 5 5

Üzlet

Összesen

– 19 27 19 18

119 140 145 149 151

Tapasztalatunk szerint a közforgalmú gyógyszertár létesítések továbbra is csak városokban történtek. Még inkább igaz, hogy az üzleti forgalmazás is a városokban gyakoribb, ahol már eddig is volt teljes körű gyógyszerhez jutási lehetőség. A megyében az év végén 6 településen nincs közvetlen gyógyszerhez jutási lehetőség. A közforgalmú gyógyszertárak számának növekedése miatt kialakult munkaerő elvándorlás elsősorban az amúgy is szakember hiánnyal küzdő intézeti és kisebb vidéki gyógyszertárakat, elsősorban fiókgyógyszertárakat érinti hátrányosan. Tapasztaltunk szerint a gyógyszertárakban

73

betegekkel egyre kisebb arányban találkozik gyógyszerész, mivel elsősorban alacsonyabb képzettségű dolgozókat foglalkoztatnak. 2. táblázat Gyógyszerészek és asszisztensek számának alakulása 2008. és 2010. közötti időszakban

2008. 2009. 2010.

Heti nyitva tartás középátlaga (óra) 49,29 49,86 50,04

Gyógyszerész létszám középátlaga (fő) 2,11 1,95 2,16

Asszisztens létszám középátlaga (fő) 3,30 3,25 3,28

Összlétszám középátlaga (fő) 6,87 6,47 6,49

A lakosság egészségi állapotának monitorozását, az egészségtudatosság növelését és a gyógyszeres terápia hatékonyságának javítását célzó gyógyszerészi gondozást 2010. évben 20 gyógyszertár végzett, az előző évi 23-mal szemben, melynek oka a speciálisan képzett gyógyszerész hiánya. 30 gyógyszertár végez térítésmentesen, vagy térítés ellenében kisebb volumenű házhozszállítási tevékenységet. A működőképesség megtartására, az egy települést egyedül ellátó (28), illetve fiók gyógyszertárat működtető kis forgalmú gyógyszertárak részére folyósított állami támogatás 2007. évben 21, 2008. évben már 31 és 2009. évben pedig összesen 32 közforgalmú gyógyszertárnak járt. Törvénymódosítás miatt 2010. évtől 8-ra szűkült azon gyógyszertárak száma, amelyek ilyen támogatást kaphatnak, mely negatívan befolyásolja a működőképességet. A gyógyszertárak továbbra is a készletek minimalizálására kényszerülnek, mely azzal jár, hogy igen sok gyógyszerért vissza kell térni egy későbbi időpontban. Panaszbejelentések is jelezték, hogy 3-6 gyógyszertárat kellett bejárni a gyógyszerért, ha nem várhatott a beszerzés. A gyógyszertárak részére kötelező készletezést a tetanusz elleni oltóanyagon kívül nem ír elő jogszabály. A gyógyszerpiac átfogó változását elindító 2006. évi XCVIII. törvény rendelkezései nyomán a gyógyszer kiskereskedelmi tevékenységet folytató egészségügyi vállalkozások működési bizonytalanságának következményeként a gyógyszertárakban szűkítették az azonnali gyógyszerválasztékot, és csökkentették a raktári készleteket. A gyógyszerkiadásra és forgalmazásra vonatkozó szabályozás és információ ellentmondásos és hiányos, ezért hosszabb rövidebb időszakokra gyógyszerellátási problémák is jelentkeztek. Mindezek ellenére az influenzajárványra történő felkészülés során a gyógyszertárak részéről a kiemelt gyógyszerek készletezésében nem tapasztaltunk saját hibájából felkészületlen gyógyszertárat. 13 település 94 gyógyszertárának a hétköznapi nyitvatartási ideje 8 óra, vagy ennél hosszabb . A hozzáférhetőség ezen túl készenlét formájában hétköznapokon zárás után 12 településen, váltott formában folyamatosan 7 településen biztosított. Ezen felül folyamatos ügyeleti ellátást nyújt egyidejűleg a megye 5 településének közforgalmú gyógyszertára. Az ügyelet 51 gyógyszertár részvételével váltott formában működik. A megyeszékhelyen működik gyógyszertár - ünnepnapok kivételével- hosszú nyitvatartási idővel. Két településen hétvégén is tartanak szolgálatot a gyógyszertárak. Összességében a sürgősségi ellátás a települések 20%-án elérhető hétköznap. Hétvégén és ünnepnap a települések 11%-án van folyamatos (ügyelet vagy készenlét) szolgálat. Az erre vonatkozó aktuális információ minden közforgalmú- és fiókgyógyszertár bejáratánál, a helyi médiában és az ÁNTSZ honlapján (www.antsz.hu) folyamatosan megtalálható.

14.7 Hatósági aktivitás 2010. évben az alap-, járó- és a fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók ellenőrzése és engedélyezése az ÁNTSZ regionális és kistérségi intézeteinek feladat- és hatáskörébe tartozott. Az egészségügyi szolgáltatóknál rendszeresen végzünk egészségügyi igazgatási, kórház-higiénés, szakfelügyeleti (ápolási, védőnői, szakfőorvosi) ellenőrzéseket, illetve eljárunk minden hatáskörünkbe utalt ügyben.

74

Hatósági aktivitás 2010. évben 700 600

574

500

380

400 300

344

279

200

138

100

16

28

0

22 39 0

0

0

Alapellátás Szakmai ellenőrzés

Intézkedés

M egelőző hatósági tevékenység

Panaszkivizsgálás

Járóbeteg szakellátás Bentlakásos szociális intézmény

67. ábra Az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2011. január 1 napjától hatályos módosítása szerint az alapellátó szolgáltatók és nem fekvőbeteg ellátóhoz integrált járóbeteg szakellátók ellenőrzése és engedélyezése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Kistérségi Intézeteinek hatáskörébe tartozik. A fekvőbeteg-szakellátást, mentést, betegszállítást, vérellátást, haemodialízist és sejt- és szövetbanki, biobanki, valamint intézeten kívüli szülészeti és újszülött-ellátási tevékenységet végző szolgáltatók pedig az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal hatáskörébe tartoznak, melyből egyértelműen következik, hogy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv jogköre nem terjed ki ezen szolgáltatók ellenőrzésére és engedélyezésére. Fentiekre tekintettel 2011. évben már semmilyen információbázissal nem rendelkezünk az ÁNTSZ hatáskörébe tartozó szolgáltatókra vonatkozóan, ezért a 2011. évi hatósági aktivitási adatok kizárólag a kistérségi intézetek által szolgáltatott jelentéseken alapulnak, mely a következőképp alakul:

Hatósági aktivitás 2011. I. félévében 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

440

120 83 39 Szakmai ellenőrzés

14 3

1

Intézkedés

103 1

Megelőző hatósági tevékenység

7 25 0 Panaszkivizsgálás

Alapellátás Járóbeteg szakellátás Bentlakásos szociális intézmény

68. ábra

75

15. Összefoglaló: JNK- Szolnok megyében a demográfiai mutatók és a lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők áttekintése alapján röviden az alábbiak állapíthatók meg: JNK- Szolnok megye lakossága évek óta folyamatosan csökken a 65 éven felüliek száma nőtt a 15 éven aluliak száma csökkent, a lakosság elöregedő, mely az országos tendenciával egyezik. A népesség természetes fogyása szintén több évtizede tartó folyamat, megyénkben a lakosság számának fogyása a magyarországi átlagnál is lényegesen rosszabb. A születéskor várható élettartam mindkét nemben 2009-ig emelkedő, 2010-től csökkenő tendenciát mutat. Az összhalálozási arányokban a férfiak vonatkozásában 2009-ig csökkenés, nők vonatkozásában viszont emelkedés mutatkozik. A halálokok között 65 éven felüli lakosság körében a keringési betegségek a 64 éven aluli lakosság körében pedig a daganatos betegségek szerepelnek az első helyen. A megbetegedések között felnőttek körében a magasvérnyomás betegség áll az első helyen a 18 éven aluliak körében az első helyen a táplálkozási és anyagcserezavar áll, melyet a vérképző szervi és immunrendszer betegségei követnek. Felnőttek körében jól ismert a magasvérnyomás és a cukorbetegség esetében a fel nem ismert betegek magas aránya. Szűrőprogramok hatására jelentősen javulhat ezek felismerése és az időben történő felismerésükkel gyógyításuk hatékonysága. Ezért is fontos a JNK- Szolnok Megyei Közgyűlés kezdeményezésére a kis települési szűrőprogramok szervezésében való részvétel. Örömmel támogatjuk és veszünk részt a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának szűrőprogramjaiban is az „Egységes Szolnokért” és a „Tiszta Szívvel Szolnokért” programokban. A szervezett lakossági szűrővizsgálatok keretében végzett emlőszűrés aránya magasabb, mint az országos átlag, ezt azonban jó lenne növelni. A megye járványügyi helyzete stabil, az viszont probléma, hogy az új tbc-s betegek száma miatt 1-1 településen kötelező tüdőszűrést kell elrendelni. Közegészségügyi szakterületen belül az ivóvízminőség-javító program I. ütemének végrehajtásával az ivóvíz, ammónia, klór, mangán paramétere határérték alattivá vált, viszont az arzén vonatkozásában a próbaüzemek elhúzódnak. A II. ütem új lendületet kapott a Kormány határozatával, mely az ivóvízminőség-javító program felgyorsításáról rendelkezett. A II. ütem résztvevőinek a szükséges szakmai segítséget megadjuk. A megye egészségügyi ellátórendszerében továbbra is gondot okoz a tartósan betöltetlen háziorvosi, házi-gyermekorvosi és a védőnői állások betöltése.

16. Szükséges tennivalók : A feltárt adatok alapján szükséges tennivalók az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Stabil járványügyi helyzet fenntartása. Járványos, fertőző betegség esetén továbbra is az azonnali – szükség esetén helyszíni – intézkedések megtétele. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a közösségeket érintő emésztőrendszeri, légúti járványok felszámolásánál szoros kapcsolat fenntartása a közösségi létesítmények működtetőivel. 2. Kiemelkedően jó átoltottsági eredményünk további megőrzése, melynek segítségével a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek előfordulása megszüntethető, illetve minimálisra csökkenthető, ezáltal a fertőző betegségek okozta halálozások száma, kórházi ellátásra, táppénzes állományra fordított napok száma csökkenthető. 3. A veszettség elleni humán oltások csökkentése érdekében a kóbor állatok minél teljesebb körű befogásának ösztönzésére és állatorvosi megfigyeltetésről való gondoskodás.

76

4. A korábbi évek jó gyakorlatát megőrizve törekedni kell az oktatási és nevelési intézményekben a tetűirtó szerek folyamatos biztosítására, a védőnői munka teljes körű támogatására. 5. A rágcsálóirtással kapcsolatos panaszok rendezése során továbbra is elengedhetetlen a népegészségügyi szakigazgatási szervek és az önkormányzatok szoros együttműködése. Az önkormányzatok által kezelt (irtatott) területek lehetőség szerinti növelése mellett mérlegelni kell az önkormányzati beavatkozás szükségességét a magánterületi rágcsálófertőzött gócokban is. 6. A táplálkozás-egészségügyi helyzet figyelemmel kísérése, tápanyagszámítással kapcsolatos vizsgálatok végzése. 7. Az ivóvízzel kapcsolatos közegészségügyi biztonság kedvező szinten tartása. Az ivóvízminőség-javító programok megvalósításához közegészségügyi szakmai segítségnyújtás, támogatás, 8. A megye kémiai biztonságának fenntartása, fokozása. 9. A háziorvosok „kapuőri” szerepének megerősítése, illetve szakmai munkájuk fokozottabb elismerésének kezdeményezése. Tartósan betöltetlen háziorvosi praxisokra vonatkozóan az Országos Alapellátási Intézettel ellátási szerződésének elősegítése. 10. Az alapellátás területén egy-egy nehezen biztosítható kötelező feladat önkormányzati tárulási formában történő ellátására ösztönzés. 11. A megye valamennyi lakosa számára legalább munkaszüneti és pihenőnapokon a fogorvosi ügyeleti ellátás biztosítására való törekvés. 12. Területi védőnői feladatok folyamatos és biztonságos ellátásának biztosítása, üres körzetek betöltésével. 13. Kedvezőtlen a térségben a lakosok egészségmagatartása, ezért szükség van az egészségfejlesztés, a lakosság egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére,egyéni felelősség hangsúlyozása, az egészséges magatartásra, egészséget veszélyeztető ártalmak és megbetegedések megelőzésére irányuló tevékenység, melyet támogatni szükséges. Ezen belül is térségünkben minden olyan állami és jó civil kezdeményezést, mely az egészséges életmód elterjedéséhez vezethet, - különösképpen a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási és testmozgási szokásokat – kiemelten kell kezelni. Az egészségfejlesztés komplex terület, mely tevékenységi területei lefedik az egyéni képességek fejlesztését, a közösségi cselekvések erősítését, az egészséget támogató környezet kialakítását és fenntartását, az egészséget támogató szakmapolitikai irányelvek megfogalmazását és az egészségügyi ellátórendszer megelőzés-központú áthangolását. Szükségesnek tartjuk, hogy a helyi döntéshozatalban fő hangsúllyal jelenjen meg ennek a szakterületnek a kiemelt finanszírozása. 14. Minden színtéren, így például településeken, városokban, oktatási intézményekben, munkahelyeken stb. az egészségtervek elkészítését kellene ösztönözni, a meglévőket pedig aktualizálni szükséges, hogy a helyi igényeket is figyelembe véve tudja javítani a lakosok egészségi állapotát. A politikusoknak, az egészségügyi szakembereknek, az egészségügyben, az oktatásban és egyéb közszférában dolgozóknak tudniuk kell, hogy saját magatartásformáik, és felelős gondolkodásuk az egészséggel kapcsolatban (például a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásával szembeni magatartásuk stb.) befolyásolják a lakosság egészségmagatartási szokásait is. Erősíteni kell az egészségkommunikációt, meg kell tanítani és utána tudatosítani kell az egészségtudatos magatartást, a szemléletformálást elő kell segíteni a népegészségügy, ezen belül az egészségfejlesztés eszközeinek felhasználásával. 15. Komoly többlete van a megyénknek az öngyilkosságok okozta halálozásokban. Olyan multiszektoriális együttműködésre van szükség (egyházak, oktatás, egészségügy stb.), mely képes a krízisállapotba, depresszióba került személyek állapotának felismerésére és hatékony támogatására. 16. A megbetegedések számának csökkentésére, a születéskor várható élettartam növelése érdekében szükséges a szűréseken a lakossági részvételt társadalmi összefogással fokozni.

77

4. NAPIRENDI PONT Tájékoztató Törökszentmiklós Város Önkormányzata gazdálkodásának 2011. I-III. negyedévi helyzetérıl Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetı elmondja, hogy a bevételek és kiadások alakulásáról ad tájékoztatást az anyag. Tartalmazza az elıterjesztés továbbá az intézmények pénzügyi mérlegét, a kisebbségi önkormányzatok mérlegbeszámolóját, szöveges beszámolót valamint a felújítási, beruházási kiadásoknak a teljesülését. Az összbevételek a módosított elıirányzathoz képest 76,1 %ban teljesültek, az összkiadások pedig, 69,7 %-ban teljesült. Bizottsági vélemények. Budai Ferenc az Oktatási és Kulturális bizottság elnöke elmondja, hogy a havonkénti intézményvezetıi értekezletnek köszönhetıen nagyobb rálátásuk volt az intézmények gazdálkodására és azok kontrolálhatóak. A bizottság egyhangúlag elfogadta az elıterjesztést. Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke elmondja, eredménynek tartják azt, hogy folyamatos kontroll mellett, állandóan látja a gazdasági iroda az intézmények teljesítését. Örömmel veszi a bizottság, hogy a szükséges helyeken megtörtént a beavatkozás. A bizottság elfogadta az elıterjesztést. Kérdés Serfızı István képviselı elmondja, hogy november 30-án már nem sok jelentısége van annak, hogy az elızı 9 hónap tényszámairól beszélgessenek. Ami egy ilyen számvetés kapcsán lényeges az nem a múlt, hanem a hátralévı jövı. A jövı évi költségvetés jóváhagyásáig a város Önkormányzata eleget tud-e tenni valamennyi folyó fizetési kötelezettségének? Ha van egyáltalán, akkor melyik intézménynél, hogy a tervezett költségelıirányzataiból nem tudnak kijönni? Hol és milyen összegő önkormányzati többlettámogatási igény valószínősíthetı, ha van ilyen? Milyen összegben várható a mőködési hiány, természetesen a tervezett összeg ismert, tudjuk-e tartani a hiány mértékét vagy nem? A folyamatban lévı fejlesztése beleférnek-e a tervezett költségelıirányzatokba, ha nem akkor mi várható, melyik projektek esetében? November 18-án volt határidıs a VEGYTEK telep értékesítése, kérdezi érkezett-e ajánlat és, ha igen milyen eredménye lett? Fehér István képviselı kérdése a Székács Elemér Szakközépiskolához kapcsolódik. Az elmúlt évben keletkezett gáz- és villamos energia többletkiadás hogyan érinti az intézmény költségvetését, illetve tartható-e az a költségvetés, amit eredetileg meghatároztak? Dr. Papp Antal jegyzı egy kiigazítást szeretne tenni, a VEGYTEK értékesítés nem ide tartozik, azt késıbb tárgyalják a napirend során. Továbbá a jövı évi fizetıképesség is a koncepció tárgya lesz. A folyamatban lévı fejlesztésekre elhangzott kérdésekre tud választ adni. Jelenleg és az elindult tervezésekre és fejlesztésekre a fedezet rendelkezésre áll, ezek költségeit tudják tartani. Budai Ferenc képviselı a Székács Elemér Szakközépiskola igazgatója az intézménnyel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolna Fehér István képviselı úrnak. Arról van szó, hogy az elmúlt évi beruházásból adódóan az energia szolgáltatók, elsısorban a villamos energia ill. a gázszolgáltató erre az évre februárban állította fel azt a mérırendszert, amely alapján konkretizálni tudták a fogyasztást. Ez összességében több mint 6 millió forint áthozatalát jelentette az elmúlt évi költségvetésbıl. Ezt az akkori jegyzı úrnak és irodavezetı felé is jelezte. Ezeket az iskola saját költségvetésébıl finanszírozta és elmondható, hogy november hónapra teljesítette a kötelezettségét. Ez nem azt jelenti, hogy a költségvetésébıl kigazdálkodta, hanem azt jelenti, hogy kifizette önkormányzati plusz finanszírozás nélkül. A jelenlegi költségvetési helyzet azt mutatja, hogy nem kell egyelıre pótelıirányzat az iskola részére. Év végére derül ki, hogy a bérek és a dologi kiadások hogyan realizálódnak és

2 átcsoportosítással, elıirányzat módosítással fogják a különbség egy részét fizetni a másik részét támogatásból tudják teljesíteni a jövı évben. Hozzászólások Serfızı István képviselı elmondja, sokra nem ment a kérdéseivel. Elmondja, hogy aki gazdálkodik az egy részidejő eredményt azért tekint meg, hogy lássa a folyamatokat ami mögötte van és elıre tekintsen a tervidıszak végéig. Felmerül benne, hogy itt nem látnak semmit vagy nem akarják közzé tenni? Az, hogy tudunk-e fizetni holnap vagy januárban az a költségvetési rendeletrıl szól. Ennek nem az a célja, hogy jól könyveltek-e. A határozati javaslatban megfogalmazottak is a jövıt célozzák meg nem az elmúlt kilenc hónapot. Azon már nem tudunk változtatni. Úgy gondolja ennek a napirendnek ez volna a célja. Az lett volna ennek az elıterjesztésnek a célja, hogy képet kapjunk arról, hogyan is áll Törökszentmiklós Város Önkormányzatának gazdálkodása. Dr. Bozó Andrea alpolgármester elmondja, hogy az elıterjesztés a jelenleg látható valós helyzetrıl ad képet, ezt mutatja a címe is. Az elıterjesztés az elmúlt idıszakról szólt. Hogy mit lehet ebben ellenırizni? Azt, hogy az elıírt feladatok teljesültek-e idıarányosan és a kifizetések teljesültek-e idıarányosan, az intézmények tartották-e az ütemet, amit elvár tılük a Képviselı-testület. Arra, hogy sokra nem ment a kérdéseivel, elmondja, azért mert nem az elıterjesztéshez kapcsolódik, hanem az év végéhez kapcsolódtak. Elhangzott az a kérdése is, hogy az év végébıl nem látunk semmit vagy nem akarjuk megmondani. Elmondja, igen is látják az év végét és meg is mondják a következı elıterjesztésekben, sıt a koncepcióban kifejezetten beszélnek arról, hogyan áll ez az év és hogyan lehet a következı évet megtervezni. A jelenlegi elıterjesztés nem errıl szól, idevonatkozóan tegyen fel Serfızı úr kérdéseket. Amennyiben kifogásolja Serfızı úr, hogy ez alapján, amikor megállapítást tesz a Testület, hogy jól vagy rosszul történt az elsı háromnegyed év teljesítése – errıl szól az 1. 2. pont a határozati javaslatban – javasolja módosító indítványában, hogy ez az 1. 2. pont legyen 2. 3. pont és az 1. pont az legyen a határozati javaslatban, hogy a Képviselı-testület tudomásul veszi Törökszentmiklós Város Önkormányzata gazdálkodásának 2011. I-III. negyedévi helyzetérıl szóló elıterjesztést. Ez azt jelenti, hogy megtárgyalta és tudomásul veszi. A napirend tehát az elmúlt idıszakról szól és azt kellene elemezni. Serfızı István képviselı jelezni szeretné, hogy Törökszentmiklós Város Önkormányzata soha semelyik költségvetésében nem készített negyedéves terveket. Éves terveket készített. Szabó Péter alpolgármester elmondja minden évben féléves, háromnegyed éves gazdálkodást tárgyalnak és nyilván ennek a gazdálkodásnak az értékelése kapcsán lehet azt mondani, hogy 2011ben a gazdálkodás oly módon teremtette meg a fizetésnek a lehetıségét, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is talpon fog maradni az Önkormányzat. Nincs veszélyben a bérek a kifizetése, bár egyesek ezt elıszeretettel hangoztatják, hogy nem lesz fizetés. Igen is lesz, és azt kell, hogy mondja, hogy a korábban felvett hitelkeret nem is kerül felhasználásra teljes mértékben. Ehhez az is kell, hogy a I.-III. negyedéves beszámolója alapján a szakiroda és a vezetés folyamatos kontroll alatt tartva a gazdálkodást és fokozott ellenırzéssel el lehetett érni, hogy ebben az évben várhatóan elkerülhetı lesz olyan mértékő plusz támogatása az intézményeknek, mint a korábbi években elıfordult. Arra a kérdésére képviselı úrnak, hogy a jövı évben ki tudjuk-e fizetni a számlákat, megnyugtatóan az a válasza, hogy igen, ki tudják fizetni. Erre egyébként készülnek értékelések, elırejelzések és ezek azt mutatják, hogy nem lesz olyan, hogy hatvan napon túl ne tudná az Önkormányzat a számlákat kiegyenlíteni. El szeretné még mondani, hogy lezajlott az ÁSZ vizsgálata, és értékelte azt a szigorúságot, amit az önkormányzat folytat. Hiányosságot, szabálytalanságot nem tárt föl. Szigorú, feszes költségvetésre kell készülni a jövı évben, de a gazdálkodás nincs veszélyben.

3 Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, hogy az Állami Számvevıszék ellenırzése 2007-tıl kezdıdıen zajlott. Összefoglalót a vizsgálatról a következı ülésre fognak beterjeszteni. Elöljáróban elmondja, hogy az Önkormányzat pénzügyi helyzetét stabilnak minısítette az Állami Számvevıszék. Dr. Bozó Andrea alpolgármester elmondja, hogy éves költségvetést készít minden évben az önkormányzat. A jelenlegi elıterjesztés pedig helyzetrıl szól, az I-III. negyedévi helyzetrıl. Kovács László képviselı elmondja, hogy jó néhány éve van jelen a Képviselı-testületben és soha ilyen kontroll alatt nem volt még a pénzügyi helyzet, a gazdálkodás. Irodavezetı asszony nagyon keményen odafigyel a vezetıkkel együtt a gazdálkodásra. Jelenlegi gazdasági helyzetben erre szükség is van. Fejes Ferenc képviselı elmondja, egyetért Alpolgármester Asszony módosító javaslatával, hogy az 1. ponttal egészítsék ki a határozati javaslatot. Más kérdés, észrevétel nem volt.

Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, hogy Alpolgármester Asszony javaslata a következı szerint hangzott: Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete megtárgyalta és tudomásul veszi a 2011. évi I.-III. negyedévrıl szóló tájékoztatót. A jelenlegi pontok pedig 2. és 3. ponttá válnak. Szavazásra teszi fel a módosító indítványt. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 10 igen, 2 nem szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Dr. Juhász Enikı polgármester az elfogadott módosítással együtt teszi fel szavazásra a határozati javaslatot. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 9 igen, 2 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett meghozza a következı határozatát. 188/2011. ( XI.30.) K. t. Határozat A Törökszentmiklós Város Önkormányzata gazdálkodásának 2011. I-III. negyedévi helyzetérıl szóló tájékoztatóhoz Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 2011. I-III. negyedévi gazdálkodásról készített tájékoztatót megtárgyalta és az év hátralévı idıszakára az alábbiakat határozza el: 1. A Képviselı-testület megtárgyalta és tudomásul veszi az I-III. negyedévi gazdálkodásról szóló tájékoztatót. 2. Továbbra is biztosítani kell az intézmények jogszabályi elıírás alapján történı mőködését, a kötelezettségvállalás – utalványozás – ellenjegyzés gyakorlását az érvényes szabályzat alapján. Ellenjegyzés hiányában kötelezettségvállalás nem történhet. Az intézménytámogatások felhasználásának vizsgálata az év hátralévı részében folyamatos. 3. El kell végezni a bevételek teljesítésének vizsgálatát. A mőködési bevételek esetében törekedni kell az idıarányos teljesítés megvalósítására. Határidı: Folyamatos Felelıs: Dr. Papp Antal jegyzı Intézmények vezetıi

4 Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester, Helyben 2. Dr. Papp Antal jegyzı, Helyben 3. Polgármesteri Hivatal Irodavezetıi, Helyben 4. Intézményvezetık, Helyben 5. Irattár 5. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési koncepciójáról Dr. Juhász Enikı polgármester szeretne néhány mondatot szólni az elıterjesztés megtárgyalása elıtt. Mindenki tisztában van azzal, hogy egy nagyon nehéz gazdasági évet zárunk és sajnos a következı év sem lesz könnyebb. A következı év tervezéséhez ismerni kell az országos helyzetet is. A Kormány ország-védelmi tervet hirdetett meg, ami az elkövetkezı idıszak feladatait foglalja keretbe. Ennek végrehajtása számos területen érinti a költségvetés sarokpontjait. A Kormány gazdaságpolitikájának középpontjában továbbra is a gazdaság növekedésének beindítása és a foglalkoztatás növelése áll. Mind e közben jelentıs változás elıtt áll a közigazgatás és állnak az önkormányzatok is. A jövı építéséhez szembe kell nézni a múlttal is és meg kell találni a hibák okait, hogy ki lehessen javítani azokat. Az embereknek vissza kell adni a jövıbe vetett hitét, a biztonságérzetüket és azt a tudatot, hogy az általuk választott képviselık, szervek valóban az ı érdekeiket képviselik. A költségvetési koncepciónak is közvetítenie kell azt, hogy a jövıt építjük. Ebben az évben minden nehézség ellenére sikerült Törökszentmiklóst megıriznünk egy mőködı és élhetı városnak, sıt még fejlesztésekre is jutott az energiából. Munkahelyteremtı beruházásokat indítottak el. A jövıben is cél a munkahelyek megırzése, az intézmények zavartalan mőködésének a megırzése. Az önkormányzati mőködés és fejlesztés erıteljesen szelektált feladatrendszert kíván. Ennek következtében számítani kell konfliktusok kialakulására a szakmai követelmények érvényesítésére és az ahhoz rendelhetı pénzügyi források között. Fontos a realitások felmérése. Az önkormányzati mőködést stabilizáló lépések megtétele. Kéri jelenlévıket a döntéshozatalnál, hogy ezeket a szempontokat vegyék figyelembe. Bizottsági vélemények Budai Ferenc az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke elmondja, hogy nagyon jól tükrözi az elızıekben elhangzott bevezetı, hogy milyen helyzetben kell a Képviselı-testületnek döntenie. Tisztában kell lenni azzal, hogy óvatosan, megfontoltan kell egy költségvetési koncepciót megalkotni. Úgy gondolta a bizottság, hogy az elıterjesztés alkalmas arra, hogy megfogalmazza az elıttünk álló év feladatait. Az itt leírtak bár nem konkrét feladatokat jelölnek meg, hanem célkitőzéseket, éppen ezért alkalmasak arra, hogy a jövı évi költségvetésünk koncepciójának tekinthessük. A bizottság 6 igen, 1 nem szavazattal támogatta az elıterjesztést. Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke úgy gondolja, hogy minden idık legnehezebb költségvetésének elkészítése várható a következı évben. Ezt figyelembe véve készült a koncepció is. A határozati javaslat tartalmaz minden olyan figyelemfelhívást, ami elegendı lesz ahhoz, hogy olyan költségvetés készüljön, amely a következı évben is mőködıképessé teszi a várost. A bizottság egyhangúlag elfogadta az elıterjesztést. Fejes Ferenc a Szociális, Egészségügyi és Sport bizottság elnöke elmondja, a bizottság a határozati javaslatban foglalt 15 pont céljával egyetért és egyhangúlag elfogadták az elıterjesztést. Kérdés

5 Fejes Ferenc bizottsági elnök elmondja, hogy kaptak az anyaggal egy jegyzıkönyv másolatot, amely a Ruszin és a Cigány kisebbségi önkormányzat elnökeivel történt egyeztetésrıl szól. Hiányolja, hogy nem tartalmazza az idıpontot, mikor is ültek le egyeztetésre. Ebben az anyagban elhangzott Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetıtıl egy mondat, ami nem szerepel az elıterjesztésben. Szeretné megkérdezni, hogy ez akkori fejlemény, vagy azóta már kialakult tervezési feladat. Következı szerint szól a mondat: Jelen pillanatban a koncepció készítésénél az új önkormányzati törvény-tervezet alapján nem lehet mőködési hiánnyal tervezni. Ez jelenleg is így van vagy ez már módosult? Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetı elmondja, hogy bizottsági üléseken is felhívta a figyelmet arra, hogy a koncepció készítésekor törvény-tervezeteket használtak fel az új Önkormányzati törvénytervezetben van ez a mondat, hogy az Önkormányzat költségvetési rendeletét nem lehet mőködési hiánnyal tervezni. Más kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 9 igen, 2 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett meghozza a következı határozatát. 189/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2012. évi költségvetési koncepciójáról Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete megtárgyalta és tudomásul vette a 2012. évi önkormányzati költségvetés várható bevételeinek és kiadásainak mértékeit, melyekre alapozva a 2012. évi költségvetési rendelet koncepciójaként, az alábbi tervezési elveket állapítja meg, a következı tervezési feladatok végrehajtását tartja szükségesnek: 1. A költségvetési rendelet tervezetének kidolgozása során csökkenteni kell a mőködési hiányt. 2. A nem kötelezı önkormányzati feladatok esetében 2012-ben a 2011. évi módosított elıirányzathoz viszonyított önkormányzati támogatás nem növekedhet. Intézményeknél csak az optimális támogatási és az ezekhez kapcsolódó kiadás szerinti méretek (csoportlétszám) tervezhetık. 3. A kötelezı és nem kötelezı feladatokat ellátó intézmények átszervezését elı kell készíteni. 4. A Cafeteria rendszer felülvizsgálata szükséges. 5. A feladatellátás személyi feltételeinek biztosítása során inaktív korú munkavállaló foglalkoztatására csak akkor kerüljön sor, ha a munkakör aktív korú munkavállalóval nem tölthetı be. 6. A rehabilitációs hozzájárulás jelentıs fizetési kötelezettséget jelent az intézményeknek, ezért törekedni kell megváltozott munkaképességő személyek foglalkoztatására. 7. A felhalmozási feladatok között (új beruházás, rekonstrukció) elınyben kell részesíteni a helyi közlekedési infrastruktúra elemeit: a helyi közutakat, járdákat és parkolókat. 8. A pályázatok során vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezete elsıdlegességet élvez. 9. A felhalmozási feladatok tervezése során az intézményi felújítási feladatokat a következı elvek szerint kell rangsorolni:

6 a. a balesetveszély elkerülése b. a költségvetés elfogadását megelızı kötelezettségvállalások c. a mőködési feltételek (hatósági elıírások) biztosítása, ha az jogszabályban, vagy jogerıs hatósági határozatban kötelezı erıvel elrendelt d. a jelentıs vagyonvesztés elkerülése e. a feladatellátás színvonalának megtartása f. a feladatellátás színvonalának emelése. Pályázati fejlesztési forrással érintett intézményben csak akkor lehet felújítást tervezni, ha a feladat az a.-b. pont szerint szükséges.

10. Keresni kell a pénzügyi és jogi feltételeit, lehetıségeit -

a helyi vállalkozások segítésére a meglévı munkahelyek megırzése és a helyi munkahelyteremtés ösztönzése érdekében.

11. A kötvénykibocsátásból származó források mőködési célú kiadásokra nem fordíthatók, csak felhalmozási feladatokra használhatók fel. 12. Tárgyalni szükséges a Jászkun Volán Zrt-vel meglévı megállapodásról. 13. Felül kell vizsgálni az Önkormányzat támogatási rendszerét. 14. Felül kell vizsgálni a megbízási szerzıdéseket. 15. Felül kell vizsgálni a településüzemeltetési feladatok ellátását. Határidı: Felelıs:

2012. február 15. Dr. Juhász Enikı polgármester Dr. Papp Antal jegyzı intézményvezetık

Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 3. Szabó Péter alpolgármester 4. Bizottsági elnökök 5. Jegyzı 6. Aljegyzı 7. Irodavezetık 8. Intézményvezetık. 9. Irattár 6. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének és kötelezı elıirányzatainak megállapításáról szóló 5/2011. (II.26.) számú Ök. sz. rendelet 6. sz. módosításáról Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetı elmondja, október 31-ig az Önkormányzat számlájára érkezett többletbevételeket szükséges volt elıirányzatosítani, valamint az elıterjesztés tartalmazza az intézmények saját hatáskörben kezdeményezett elıirányzat módosításait és az önkormányzat engedélyezett létszámkeretének módosításait. Bizottsági vélemények

7 Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke elmondja, ez szinte technikai jellegő módosítás, a bizottság elfogadta az elıterjesztést. Kérdés Fejér Ilona képviselı kérdése a 2. oldalon szereplı 5. pont c.) bekezdéséhez kapcsolódik. Úgy tudta, hogy idén nincs képviselıi keret. Ezek szerint az egyéni képviselıknek mégis csak van kerete és az hol szerepel a költségvetésben és a beszámolókban. Szabó Péter alpolgármester a kérdésre válaszolva elmondja, ettıl az évtıl kezdıdıen nincsen a képviselıknek kerete, errıl éppen a költségtakarékos gazdálkodás miatt döntött a Testület. Ami félreértésre adhat okot az, hogy a polgármesternek a kerete viszont felhalmozási kiadások tekintetében 8 millió forintos összeget tartalmaz. Ezt az összeget a 2T tábla tartalmazza. A polgármester jogosult ezen összeg átcsoportosításáról, felhasználásáról dönteni. Több kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 9 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozza a következı határozatát. TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 26/2011. (XII. 01.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Törökszentmiklós, Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének és kötelezı elıirányzatainak megállapításáról szóló 5/2011. (II.26.) Ök. sz. rendelet 6. sz. módosításáról 1. §. Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2011. évi költségvetésének és kötelezı elıirányzatainak megállapításáról szóló 5/2011. (II.26.) Ök. sz. rendelet (továbbiakban: Költségvetési Rendelet) 4. §ának (1) bekezdésében megállapított - bevételi fıösszegét 6.617.318 eFt-ban - kiadási fıösszegét 6.854.079 eFt-ban - mőködési hiány összegét 118.782 eFt-ban - felhalmozási hiány összegét 117.979 eFt-ban állapítja meg. 2. §. Az Önkormányzat bevételi elıirányzatai változnak 300.560 eFt nagyságrendben: Egyes szociális feladatok támogatása 53 810 eFt Központosított támogatás -72 802 eFt Átvett pénzeszköz 130 552 eFt Saját mőködési bevétel 7 536 eFt Saját felhalmozási bevétel 181 464 eFt 3.§. Az Önkormányzat kiadási elıirányzatai változnak 300 560 eFt nagyságrendben:

8 Személyi juttatás Járulékok Dologi kiadások Átadott pénzeszköz Felhalmozási kiadás Tartalék Szociális ellátások

-21 447 eFt -5 320 eFt -1 847 eFt 25 646 eFt 389 601 eFt -143 574 eFt 57 501 eFt 4.§

A költségvetési rendelet 8. §. (1) bekezdése a következık szerint módosul: „A Képviselı-testület a költségvetési létszámkeretet a következık szerint állapítja meg: • • • • • • • • • • •

2011. január 1-tıl: 2011. március 1-tıl: 2011. április 1-tıl: 2011. június 30-tól: 2011. július 1-tıl: 2011. augusztus 1-tıl: 2011. augusztus 15-tıl: 2011. augusztus 30-tól: 2011. szeptember 1-tıl_ 2011. november 1-tıl: 2011. november 16-tól:

692,00 fı 695,50 fı 693,50 fı 690,50 fı 685,50 fı 684,50 fı 682,50 fı 618,00 fı 552,50 fı 551,50 fı. 549,00 fı 5. §.

(1) A Polgármester Hivatal engedélyezett létszámkerete 2011. november 16–tól 117,5 fırıl 115 fıre, 2,5fıvel csökken. (2) A Hunyadi Mátyás Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálat engedélyezett létszámkerete 2011. szeptember 1-tıl kezdıdıen 1 fı szakmai álláshellyel emelkedik. (3) A Költségvetési Rendelet 5. sz. mellékletében a Hunyadi Mátyás Általános és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvő Iskola Egységes Pedagógiai Szakszolgálat sorában szereplı engedélyezett létszámkeret 2011. szeptember 1-tól kezdıdıen a következık szerint alakul: „Pedagógusok/szakmai álláshelyek: Gazdasági álláshelyek: Technikai álláshelyek: Összesen:

52 fı 3 fı 10,5 fı 65,5 fı.”

6. § Az Önkormányzat kiadásainak intézményenkénti összetevıit a képviselı-testület az 5. sz. melléklet szerint tudomásul veszi. 7.§. A felhalmozási kiadásokat a 7. sz. melléklet, a felújítási feladatokra tervezett összegeket a 8. sz. melléklet szerint a Képviselı-testület tudomásul veszi.

9 8. §. A költségvetési rendelet Tájékoztató táblaként tartalmazza a következıket: 2.sz. melléklet: Az Önkormányzat 2011. évi bevételei és kiadásai 2/a. sz. melléklet: Az Önkormányzat 2011. évi mőködési bevételei és kiadásai 2/b. sz. melléklet: Az Önkormányzat 2011. évi felhalmozási bevételei és kiadásai 3.sz. melléklet: A CKÖ 2011. évi költségvetése és módosításai 4.sz. melléklet: A RKÖ 2011. évi költségvetése és módosításai 7.sz. melléklet: Az Önkormányzat 2011. évi felhalmozási kiadásai 8.sz. melléklet: Az Önkormányzat 2011. évi felújítási kiadásai. 9.§ E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı 2. sz. melléklet

Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2011. évi bevételei és kiadásai (ezer Ft-ban) Sor-

Megnevezés

szám

6. sz. 2011. évi Módosított eredeti, ill. ei. módosítás mód. ei.

BEVÉTELEK 1.

Mőködési bevételek

620 093

1.1.

Önkormányzati bevételek

178 680

1.2.

Intézményi bevételek

441 413

308

441 721

1 392 465

0

1 392 465

2.

Önkormányzatok sajátos mőködési bevételei

308

620 401 178 680

2.1.

Iparőzési adó

446 000

446 000

2.2.

Átengedett központi adók

765 751

765 751

90 000

90 000

165 807

165 807

509 544

509 544

400

400

6 000

6 000

174 714

174 714

gépjármőadó szja helyben maradó része

2.3. 2.4. 3. 3.1.

szja jövedelemkülönbség mérséklése termıföld bérbeadásából származó jövedelemadó Bírságok, pótlékok, talajterhelési díj Önkormányzati vagyon bérbeadásából származó jövedelem Önkormányzatok költségvetési támogatása Normatív állami hjár. és norm.kötött felhasználású támogatás

1 552 708

-18 992

1 533 716

1 532 625

-54 742

1 477 883

10 3.2.

Központosított elıirányzatok és ÖNHIKI

3.3.

Céltámogatások

3.4.

Önkormányzatok egyéb költségvetési támogatása

6 464

29 567

36 031 0

13 619

6 183

19 802

Támogatásértékő bevételek

978 025

118 348

1 096 373

4.1.

Mőködési célú támogatásértékő bevétel

374 198

63 378

437 576

4.2.

Felhalmozási célú támogatásértékő bevétel

603 827

54 970

658 797

62 000

7 228

69 228

342 057

181 464

523 521

2 000

1 600

3 600

340 057

179 864

519 921

4.

5.

Kommunális adó

6.

Felhalmozási és tıke jellegő bevételek

6.1.

Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése

6.2.

Önkorm. sajátos felhalm. és tıkebevételei

6.3.

Pénzügyi befektetések

0

7.

Mőködési célú pénzeszköz átvétel 2063

8.

Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel

9.

Kölcsönök megtérülése

10.

Hitel felvétel

11.

Elızı évi pénzmaradvány igénybevétele

12.

Finanszírozási bevételek

0

13.

Elızı évi kv. kiegészítések, visszatérülések

0

BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN

2063 13 420

3 067

5 130

9 137

22 557

9 250

9 250

0

0

1 344 677

1 344 677

6 316 758

300 560

KIADÁSOK

6 617 318 0

1 537 516

-21 447

1 516 069

391 033

-5 320

385 713

1 498 706

-1 847

1 496 859

460 212

57 501

517 713

94 016

25 646

119 662

1 781 443

382 373

2 163 816

1.

Személyi jellegő kiadások

2.

Munkaadókat terhelı járulékok

3.

Dologi és egyéb folyó kiadások

4.

Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások

5.

Pénzeszköz átadás és támogatás értékő kiadás

6.

Beruházás

7.

Felújítás

8.

Hitelek törlesztése

112 970

7 228

120 198

9.

Tartalékok

663 093

-143 574

519 519

10.

Kölcsön nyújtása

0

0

11.

Pénzügyi befektetések

0

0

12.

Finanszírozási kiadások

0

0

14 530

KIADÁSOK MINDÖSSZESEN

6 553 519

14 530

300 560

6 854 079

2/a. sz. melléklet Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2011. évi mőködési célú bevételei és kiadásai Sorszám

Megnevezés

(ezer Ft-ban) 2011. évi 6. sz. Módosított eredeti, ill. módosítás elıirányzat mód. ei.

11 1.

Önkormányzati bevételek (felh. kamat és Áfa nélkül)

93 680

2.

Intézményi bevételek felh. áfa nélkül

3.

Önkormányzatok sajátos mőködési bevételei

1 301 465

4.

Költségvetési támogatás

1 549 388

-18 992

1 530 396

5.

Támogatás értékő bevétel

374 198

63 378

437 576

6.

Pénzeszköz átvétel ÁH-on kívülrıl

2 063

3 067

5 130

7.

Támogatási kölcsönök megtérülése

0

8.

Hitelek

0

9.

Elızı évi pénzmaradvány igénybevétele

10.

Finanszírozási bevételek

11.

Elızı évi költségvetési kiegészítések, visszatérülések

12.

Mőködési célú hiány

441 413

93 680 308

441 721 1 301 465

93 008

93 008

0

0 0

122 928

-4 146

118 782

Mőködési célú bevétel összesen:

3 978 143

43 615

4 021 758

1.

Személyi jellegő kiadások

1 537 516

-21 447

1 516 069

2.

Munkaadót terhelı járulékok

391 033

-5 320

385 713

3.

Dologi és egyéb folyó kiadások

1 498 706

-1 847

1 496 859

4.

Szociálpolitikai ellátások és egyéb juttatások

460 212

57 501

517 713

5.

Pénzeszk.átad. és tám.ért.kiad.(Viziközmő, Kistérs. és Kcsorba)

86 069

15 118

101 187

6.

Hiteltörlesztés

7.

Tartalék

8.

Kölcsön nyújtás

0

9.

Finanszírozási kiadások

0

0 4 607

Mőködési célú kiadás összesen:

3 978 143

-390

43 615

4 217

4 021 758

2/b. sz. melléklet Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2011. évi felhalmozási célú bevételei és kiadásai Sorszám 1. 2. 3. 4. 5.

Megnevezés

Felhalmozási célú kamat és áfa bevétel Költségvetési támogatás Támogatásértékő bevételek Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése Önkormányzatok sajátos felhalm. és tıkebevételei, kommunális adó

2011. évi eredeti, ill. mód. ei. 418 170 3 320 603 827 2 000 159 887

(ezer Ft-ban) 6. sz. Módosított módosítás ei. 179 864 54 970 1 600

598 034 3 320 658 797 3 600

7 228

167 115

12 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Felhalmozási és tıke jellegő bevételek Pénzeszköz átvétel áll.házt-on kívülrıl Támogatási kölcsönök megtérülése Hitelfelvétel Elızı évi pénzmaradvány igénybevétele Felhalmozási célú hiány Felhalmozási célú bevétel összesen: Beruházások Felújítások Pénzügyi befektetések Támogatási köcsönök nyújtása Hiteltörlesztés, kötvény kamat és tıketörlesztés Pénzeszköz átadás és támogatás értékő kiadás felhalm. Finanszírozási kiadások Felhalmozási célú tartalék Felhalmozási célú kiadás összesen:

0 13 420 9 250 1 251 669 113 833 2 575 376 1 781 443 14 530 0 0 112 970 7 947 0 658 486 2 575 376

7 228

0 22 557 9 250 0 1 251 669 117 979 2 832 321 2 163 816 14 530 0 0 120 198

10 528

18 475

-143 184 256 945

0 515 302 2 832 321

9 137

4 146 256 945 382 373

3. sz. melléklet Tájékoztató a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2011. évi költségvetésének alakulásáról (ezer Ft-ban) SorElıirányzat-csoport, kiemelt elıirányzat Eredeti, ill. 6. sz. Módosított szám megnevezése mód. ei. módosítás ei. 1. Mőködési bevételek 0 2. Támogatások és támogatásértékő bevételek 210 0 210 210 2.1. Központosított elıirányzatok 210 2.2. Helyi önkormányzati támogatás 0 2.3. Fejlesztési célú támogatások 0 3. Felhalmozási és tıke jellegő bevételek 0 4. Pénzforgalom nélküli bevételek 0 BEVÉTELEK ÖSSZESEN 210 0 210 5. Mőködési kiadások 210 0 210 5.1. Személyi jellegő kiadások 0 5.2. Munkaadót terhelı járulékok 0 210 5.3. Dologi jellegő kiadások 210 5.4. Ellátottak pénzbeli juttatásai 0 Speciális célú támogatások 5.5. 0 6. Felhalmozási kiadások 0 0 0 6.1. Beruházási kiadások 0 6.2. Felújítási kiadások 0 KIADÁSOK ÖSSZESEN 210 0 210 4. sz. melléklet Tájékoztató a Ruszin Kisebbségi Önkormányzat 2011. évi költségvetésének alakulásáról SorElıirányzat-csoport, kiemelt elıirányzat szám megnevezése 1. Mőködési bevételek

Eredeti, ill. mód. ei.

6. sz. módosítás

(ezer Ft) Módosított ei. 0

13 2. 2.1. 2.2. 2.3. 3. 4. 5. 5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5. 6. 6.1. 6.2.

Támogatások és támogatásértékő bevételek Központosított elıirányzatok Helyi önkormányzati támogatás Fejlesztési célú támogatások Felhalmozási és tıke jellegő bevételek Pénzforgalom nélküli bevételek BEVÉTELEK ÖSSZESEN Mőködési kiadások Személyi jellegő kiadások Munkaadót terhelı járulékok Dologi jellegő kiadások Ellátottak pénzbeli juttatásai Speciális célú támogatások Felhalmozási kiadások Beruházási kiadások Felújítási kiadások KIADÁSOK ÖSSZESEN

210 210

94 304 304

0

0 0

304

0

0

304

0

210 210 0 0 0 94 304 304 0 0 304 0 0 0 0 0 304

14 5. sz. melléklet

2011. évi BEVÉTELEK és ENGEDÉLYEZETT LÉTSZÁMKERET Intézmény

Elıirányzat

Er. ill. mód. ei. Bercsényi Gimn.

Székács Szki.

Lábassy Szki.

Kölcsey Ált.Isk.

Hunyadi Ált. Isk.

Kodály Z. AMI

Óvodai Int.

Bölcsıde

6. sz. módosítás

Saját bevétel

Felhalmozási bevétel

Átvett pénzeszközök és támogatás értékő bevételek Mőkö- Felhaldésre mozásra

Költségvetési támogatások

Normatív

42 167

2 570

947

163 461

238

2 901

-428

-38 577

Egyéb bevételek

(ezer Ft) Összesen

Önkormányzati

30 912

19 015

259 072

Engedélyezett létszám (fı)

PedagóGazdagusok / sági állásszakmai helyek álláshelyek 0,0 0,0

Technikai álláshelyek

0,0

Összesen

0,00 0,00

-35 866

Módosított ei.

42 405

0

5 471

519

124 884

30 912

19 015

223 206

0,0

0,0

0,0

0,00

Er. ill. mód. ei.

93 132

2 000

6 978

6 919

173 843

55 546

9 268

347 686

39,5

3,0

36,5

79,00

5 286

3 665

901

6. sz. módosítás

0,00

9 852

Módosított ei.

93 132

2 000

12 264

10 584

174 744

55 546

9 268

357 538

39,5

3,0

36,5

79,00

Er. ill. mód. ei.

17 708

3 533

13 018

3 750

148 832

51 446

5 623

243 910

0,0

0,0

0,0

0,00

979

4 472

-47 489

13 997

8 222

101 343

51 446

5 623

201 872

0,0

0,0

0,0

0,00

364

213 504

44,0

2,0

16,0

62,00

6. sz. módosítás Módosított ei.

17 708

Er. ill. mód. ei.

9 520

3 533

967

6. sz. módosítás

126 970

75 683

1 051

517

887

70

2 018

517

127 857

75 753

364

216 029

44,0

2,0

16,0

62,00

417

156 637

42 254

2 688

244 509

51,0

3,0

10,5

64,50

4 193

12

9 803

1,0

Módosított ei.

9 520

Er. ill. mód. ei.

14 625

27 888

70

5 528

6. sz. módosítás Módosított ei.

14 695

Er. ill. mód. ei.

7 135

6. sz. módosítás Módosított ei.

7 135

Er. ill. mód. ei.

24 451

0

0

Módosított ei.

24 451

Er. ill. mód. ei.

28 490

Módosított ei.

28 490

160 830

42 266

2 688

254 312

52,0

3,0

10,5

65,50

23 794

454

78 954

21,0

2,0

1,5

24,50

584

35 382

8 590

423

-30

1 600

20 195

1 007

35 352

23 794

1 538

172 130

122 076

1 920

-9 197

6. sz. módosítás 0

1,00

417

11 605

0

0,00

2 525

33 416

1 600

6. sz. módosítás

0,00

-42 038

3 458

162 933

122 076

836

21 469

12 446

1 116

-434

1 952

0

0

21 035

0,00

10 583 454

0

89 537

21,0

2,0

1,5

24,50

320 195

50,0

4,0

27,0

81,00

-7 277

-1,0

312 918

49,0

4,0

27,0

80,00

63 241

11,0

1,0

9,0

21,00

-1,00

0,00

682 12 446

0

63 923

11,0

1,0

9,0

21,00

15 Er. ill. mód. ei. Mővelıdési Kp.

Könyvtár

Iskolai Konyha

Önálló intézm.össz.

EGYMI

524

Er. ill. mód. ei.

19 970

0

6. sz. módosítás

0,0

0,0

0,0

0,00 0,00

0

0

9 849

0

14 161

0,0

0,0

0,0

0,00

1 535

1 769

183

60 280

250

83 987

15,0

2,0

5,0

22,00

19 970

Er. ill. mód. ei.

154 215

0

883

912

1 769

1 066

61 192

250

87 932

15,0

2,0

5,0

22,00

232

44 502

4,0

19,0

23,00

3 685

6. sz. módosítás

0,00

3 945 198 949

221

0,00

221

Módosított ei.

154 215

0

0

0

453

44 502

0

199 170

0,0

4,0

19,0

23,00

Er. ill. mód. ei.

415 201

5 533

67 459

14 386

999 139

528 788

37 662

2 068 168

231,50

21,00

124,50

377,00

6. sz. módosítás

308

1 600

29 521

8 649

-88 642

994

0

-47 570

0,00

0,00

0,00

0,00

Módosított ei.

415 509

7 133

96 980

23 035

910 497

529 782

37 662

2 020 598

231,50

21,00

124,50

377,00

Er. ill. mód. ei.

26 212

167 431

385

3 995

5 691

203 714

40,0

5,0

12,0

57,00

26 212

0 167 431

0

758

3 995

5 691

204 087

40,0

5,0

12,0

57,00

1 633 145

336 524 141 371

602 861

552 764

-532 783

1 310 480

4 044 362

1 310 480

4 392 119

6. sz. módosítás

6. sz. módosítás

373

7 228 1 640 373

179 864

36 924

55 458

69 277

-994

658 319

622 041

-533 777

210

6. sz. módosítás Módosított ei.

0,0

0,0

0

0

0

210

0

210

0

210

94

304

0,00 0,0

0,0

0,0

2 074 558 7 536 2 082 094

0

0,00 0,00 0,00

0 0

115,0 0,00

210

6. sz. módosítás Er. ill. mód. ei.

-2,50 0,0

0 0

Er. ill. mód. ei. Módosított ei.

117,50

347 757

6. sz. módosítás Módosított ei.

0,00

373

516 388 178 295

Er. ill. mód. ei.

Összesen

14 161

524 2 150

Módosított ei.

Módosított ei.

Ruszin Kisebbségi Önk.

9 849

0 3 788

Er. ill. mód. ei.

Cigány Kisebbségi Önk.

0

6. sz. módosítás Módosított ei.

Módosított ei. PM Hivatal

3 788

0

0

210

0

94

304

0,0

0,0

0,0

0,00

342 057 376 261

617 247

1 552 708

0

1 353 927

6 316 758

271,50

26,00

136,50

551,50

181 464

66 445

64 107

-18 992

0

0

300 560

0,00

0,00

0,00

-2,50

523 521 442 706

681 354

1 533 716

0

1 353 927

6 617 318

271,50

26,00

136,50

549,00

16 2011. évi KIADÁSOK Intézmény

Bercsényi Gimn.

Székács Szki.

Lábassy Szki.

Kölcsey Ált.Isk.

Hunyadi Nev-okt.Kp.

Kodály Z. AMI

Óvodai Int.

Bölcsıde

Mővelıdési Kp.

Elıirányzat

Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás

Személyi jell. kiadás

131 653 -19 302 112 351 171 919 669 172 588 145 086 -32 386 112 700 127 217 1 733 128 950 149 765 6 196 155 961 43 817 5 025 48 842 192 036 -5 200 186 836 30 090 -430 29 660 6 315

Munkaadót Dologi jellegő Szoc. terh. járulék kiadás juttatások és ellátottak pbeli juttatásai 32 363 89 429 3 980 -3 087 -14 187 29 276 75 242 3 980 43 880 115 509 5 705 222 3 567 1 729 44 102 119 076 7 434 36 774 42 759 12 527 -7 952 -6 636 464 28 822 36 123 12 991 33 088 48 149 5 050 316 -41 33 404 48 108 5 050 37 318 51 410 4 320 1 094 2 513 38 412 53 923 4 320 11 103 23 250 200 988 2 547 12 091 25 797 200 49 503 78 606 50 -1 437 -640 48 066 77 966 50 7 592 25 559 -106 1 218 7 486 26 777 0 1 568 6 278

6. sz. melléklet (ezer Ft) FelhalmoEgyéb kiadás Kiadások zási kiadások és EGYMI összesen önk-i támogatás 1 647 1 647 10 673 3 665 14 338 6 764 4 472 11 236 517 517 1 696

710 710

0

0

0

1 696 584 2 023 2 607

0

0

0

0

0

0

259 072 -35 866 223 206 347 686 9 852 357 538 243 910 -42 038 201 872 213 504 2 525 216 029 244 509 9 803 254 312 78 954 10 583 89 537 320 195 -7 277 312 918 63 241 682 63 923 14 161 0

17

Könyvtár

Iskolai Konyha

Önálló intézmény össz.

EGYMI

PM Hivatal

Cigány Kisebbségi Önk.

Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei.

6 315 44 462 1 476 45 938 29 806 170 29 976

1 568 11 483

6 278 26 076 2 469 28 545 161 726

0

0 1 966

0

0

1 966

0

161 726

0

0

0

14 161 83 987 3 945 87 932 198 949 221 199 170

Er. ill. mód. ei.

1 072 166

272 089

668 751

31 832

23 330

0

2 068 168

6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei.

-42 049 1 030 117 100 234 -3 286 96 948 365 116 23 888 389 004

-9 911 262 178 25 385 -878 24 507 93 559 5 469 99 028

-9 190 659 561 78 095

2 193 34 025

10 677 34 007

710 710

0 428 380 55 308 483 688

4 537 4 537 2 544 046 241 731 2 785 777

0 94 069 14 408 108 477

-47 570 2 020 598 203 714 373 204 087 4 281 123 347 757 4 628 880

11 483 7 417 51 7 468

Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei.

Ruszin Kisebbségi Önk.

Er. ill. mód. ei.

Összesen

6. sz. módosítás Módosított ei. Er. ill. mód. ei. 6. sz. módosítás Módosított ei.

78 095 755 953 6 953 762 906 210

0

0

210

210 0

0

0

0 210

304

304

0

0

304

0

0

0

0 304

1 537 516 -21 447 1 516 069

391 033 -5 320 385 713

1 503 313 -2 237 1 501 076

460 212 57 501 517 713

2 567 376 256 945 2 824 321

94 069 15 118 109 187

6 553 519 300 560 6 854 079

18

7. sz. melléklet

2011 évi tervezett felhalmozási kiadások Sorszám

Megnevezés

2011. évi tervezett összegek (eFt) Eredeti, ill. mód. ei.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. I. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. II.

Viziközmő Társulat által felvett hitel kamata Kötvény tıketörlesztés Kötvény kamattörlesztés Közvilágítási üzletrész Játszótér rekonstrukció (Béla király út, Táncsics ltp.) Parkoló kialakítás, Strand, Bölcsıde Kossuth Lajos és Dózsa Gy. úti szennyvízrendszer kiépítése Kölcsey Ferenc Általános Iskola bıvítése Ingatlan vásárlás Ipari Parkban Aszfaltozás Útépítı közösségek támogatása Út, járda és kerékpárút felújítása Rezeda, Szélmalom, Dugovics és Száva utcák aszfaltozása Tenyıi út rekonstrukció, csap.csatorna építés Rendezési terv módosítás Beruházások elıkészítése, bonyolítása Kossuth téri gáz nyomásszabályzó átépítése Székács E. Szakközépiskola rekonstrukciója Belterületi vízrendezés Ipari Park infrastruktúra fejlesztése Strand rekonstrukció Városközpont rehabilitáció Bercsényi Miklós Gimnázium megújuló energiaalapú villamosenergia-ellátás Bölcsıde fejlesztés Felhalm. feladatok köt.vállalással összesen: Kötvényforrásból megvalósítandó fejlesztések: Székács E. Szakközépiskola rekonstrukciója Belterületi vízrendezés Városközpont rehabilitáció Termálvíz komplex hasznosítása Ipari Park infrastruktúra fejlesztése Bölcsıde fejlesztés Bercsényi Miklós Gimnázium megújuló energiaalapú villamosenergia-ellátás Kötvényforrásból megvalósítandó fejl. összesen: I+II. összesen

1 500 87 340 25 630 916

6. sz. mód.

hitel és átvett pénzeszköz

támo gatás

Összesen 1 500 93 226 26 972 916

5 886 1 342

4 116

4 116

40 762

40 762

37 960

37 960

91 169 10 301 17 300 12 000 10 000

91 169 10 301 17 300 12 000 10 000

15 492

15 492

23 336 8 000 18 705 11 900 628 988 360 451 736 4 335 367 792

126

67 294

23 462 8 000 14 479 16 000 628 988 360 731 851 4 335 435 086

14 005

14 005

-4 226 4 100

280 115

3 705 1 869 638

372 347

0

0

3 705 2 241 985

36 630 59 567 422 734 245 773 262 766 26 960

-124 290 -3 705

36 630 59 567 422 734 245 773 138 476 23 255

5 987

-14 005

-8 018

1 060 417 2 930 055

-142 000 230 347

0 0

0 0

918 417 3 160 402

19

8-sz. melléklet

2011. évi tervezett felújítási feladatok és igények

Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. II.

Megnevezés Hunyadi úti tagóvoda - Folyosói gyermeköltözı burkolat cseréje Damjanich úti tagóvoda - Járda felújítás Hunyadi úti általános iskola - iskola sportpálya kézilabda pálya újra aszfaltozása Hunyadi úti általános iskola - liftakna szellızésének megoldása Kölcsey Ferenc Általános Iskola - A tornateremben az esıvíz-elvezetı csatornák cseréje Kölcsey Ferenc Általános Iskola - A kondicionálóterem és a tükrös terem beázásának megszüntetése Kölcsey Ferenc Általános Iskola - A 206-os teremben a dobogó felújítása Biztos Kezdet Gyermekház - Tőzoltó létra pótlás Biztos Kezdet Gyermekház - Villámhárító kiépítés Bercsényi Miklós Gimnázium II. emeleti vizesblokk felújítása Hirdetıtáblák felújítása Intézmények ivóvíz csapok felújítása, víztakarékos berendezés felszerelése (Nuovaenergia Kft. ajánlata alapján) Lábassy Szakközépiskola fodrász tanmőhely lapostetı szigetelés 200 m2 Lábassy Szakközépiskola Dózsa György úti tanmőhely fımérısítés Lábassy Szakközépiskola mőhelybıl tanterem kialakítás, nyílászáró csere K-117 gyógyvízkút elektronikus védelem kiépítése Bercsényi Miklós Gimnázium gázelosztóvezeték felújítása Kossuth tér 5. tanterem kialakítás Hunyadi úti ált. iskola gázkazán felújítása Felújítási feladatok összesen

6. sz. módosítás

Saját erı

Hitel és átv. pénzeszköz

Támogatás

Összesen (eFt)

0

0

552

552

0

0

1 600

-140

1 460

250

250

200

200

50

50

200 625

200 625

1 703

1 703

0

0

530

530

0

0

1 320

1 320

4 737

4 737

500

500

2 043

2 043

220

220 140 14 530

14 530

140 0

0

0

7. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés a közterület rendjérıl, a zöldterület fenntartásáról és az állattartás szabályairól szóló 35/2004. (IX. 17.) számú Ö.r. módosításáról Ügyrendi javaslata van Fejér Ilona képviselınek. Fejér Ilona képviselı kérdezi Turba Józsefnét, hogy neki van-e képviselıi kerete? Dr. Papp Antal jegyzı elnézést kér, de ezen a napirenden már túl vannak, nem a mostani napirendhez kapcsolódik a kérdése. Dr. Bozó Andrea alpolgármester ügyrendi javaslata szintén ez lett volna, anélkül, hogy elnézést kérne. Ezen a napirenden már túl vannak, kéri ebben a kérdésben ne adjon a polgármester szót.

20 A Képviselı-testület a 7. napirend tárgyalásával folytatta az ülést Dr. Horváth Eszter irodavezetı elmondja, hogy a 35/2004. Önkormányzati rendelet módosításának egy része technikai jellegő, az egyéb jogszabályi változásokat követi és azok alapján elvégzett pontosításokat tartalmaz. A rendelet módosítása több tárgykört érint, így pl. az állattartás esetében a tartható állatok számát, védıtávolságot, a növények esetében az ültetési távolságot, a közterület rendjének fenntartása érdekében pontosították az ingatlan tulajdonosok kötelezettségeit. Az élhetıbb környezet megteremtésének és szem elıtt tartásának megteremtésével a környezetvédelem elvei mentén fogalmazza meg a rendelet tervezet a szabályokat. Pontosítást tesz, amelyek írott formában kiosztásra kerültek. Ezeket figyelembe véve kéri megvitatni az elıterjesztést. Bizottsági vélemények Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke elmondja, hosszas vita volt a bizottsági ülésen az állatlétszámról. Szomorú tendencia van ma nem csak a városban, országszerte. Folyamatos probléma van az állattartással a bejelentések alapján, de itt inkább a szabályok betartása a gond nem az állatlétszám. Kiosztásra került a bizottság módosítása, mely a jegyzıkönyv mellékletét képezi. A szankciókon nem változtattak, a szabályok betartását javasolják fokozatosan ellenırizni. Jó lenne, ha sok háznál lenne ismét jószágtartás. Javasolják az elıterjesztés elfogadását. Kérdés Ruder Jánosné képviselı kérdezi, hogy ugyanazon szabályok vonatkoznak-e arra az állattartóra, aki város központjában lakik kb. 500 m2-en, mint a város külterületen 1800 m2-en. Nem gondolkodtak-e azon, hogy övezetekre osszák a várost? A bírság kapcsán felszámolásra is kap-e felszólítást a tulajdonos és azt hogyan ellenırzik? Ez alatt azt érti, hogy egyszer vagy többször, illetve bejelentett ellenırzés van-e vagy véletlenszerően történik? Serfızı István képviselı kérdése az, hogy a strucc a kis vagy nagy haszonállat? Másik kérdése a fás szárú növények telepítése és kivágása tekintetében fogalmazódott meg. A mezsgyehatárhoz közelítı telepítésekre új szabályokat és új távolságokat jelöl meg az elıterjesztés. Mi célból van a változás és mi történjen a meglévıkkel? A 8. fejezet 17. § amely a nitrát szennyezıdés megelızésével foglalkozik, azt jelöli meg, hogy hajnalban és késı este kell a trágyát kivinni, miért jó ekkor? Miért jobb a városban tárolni a trágyát, mint kinn a földön a tábla szélén. Kovács László képviselı a városban és a külterületen tartott állatok és teleknagysággal kapcsolatban elmondja, a rendeletben vannak métertávolságok. Ez biztosítja azt, hogy ne lehessen mindenhol egyforma számban jószágot tartani. Erdıdi Péter környezetvédelmi referens elmondja Ruder Jánosné képviselı kérdésére, hogy van különbség a külterületen és a városban való tartás között. A település központi részen is található olyan ingatlan elhelyezkedés, ami több száz négyzetméter hosszan nyúlik be egy másik ingatlanhoz, ebben az esetben a jogszabályok és a rendelet betartásával, akár 100 sertést is tarthat a védıtávolságok figyelembe vételével. Másik esetben egy kisebb telken ez az állatlétszám esetleg csak 3 db lehet. Serfızı úr részére elmondja, hogy a strucc esetében 5 jogszabályt tud említeni annak kategorizálására. Jelenleg is van strucctartással kapcsolatos eljárás, itt olyan állásfoglalást tudtak szerezni, hogy veszélyes állatként van minısítve a strucc. Ennek ellenére még kis haszonállat is. Tehát nincs leszabályozva a besorolása. Fás szárú növények esetében elmondja, folyamatos panaszok érkeznek. Fıkertészi állásfoglalásra lett a védıtávolság meghatározva. Nitrát szennyezés kérdésére elmondja, úgy gondolják ekkor talán toleránsabbak a lakók az esetleges bőzhatások megjelenésére. Dr. Horváth Eszter irodavezetı az 50 eFt-os bírsággal kapcsolatban elmondja, különbséget kell tenni a szabálysértési eljárás és a közigazgatási eljárás között. Az állattartási eljárásban, amikor a létszámot és a módját ellenırzik ez közigazgatási eljárás keretében történik, itt a KET szabályait alkalmazzák. Ebben az esetben a határozat elıírásokat fogalmaz meg az állattartás módjára és létszámára.

21 Ha ezt a kötelezettségét a tulajdonos nem teljesíti, akkor eljárási bírságot szabnak ki, ez magánszemély esetében 5-500 eFt-ig terjedı, jogi személy esetében 5 ezertıl egy millió forintig. Ily módon tehát az 50 eFt-os bírság nem él, akár 500 eFt-ig is el lehet menni és ismételt kötelességszegés esetén ez többször is kiszabható. Hozzászólások Ruder Jánosné képviselı elmondja, hogy a kérdésénél megfogalmazta, hogy talán az övezetekre való osztály célszerő lett volna. Érti az elmondottakat, de azért a városközpontban lévı nagyobb telkeken, ha mindenki 100 sertést tartana megnézhetnénk annak hatását. Ezért javasolta az övezetekre bontást, ez talán elejét vehette volna a városközpontban való nagyszámú állattartásnak. Serfızı István képviselı megjegyzi, nem az érdekelte volna, hogy az irodalom mit csinál a struccokkal, hanem a város rendelete hogyan határoz errıl. Ebben a rendeletben pedig nincs benne, hogy kis állat vagy nagy állat. Reméli elıbb-utóbb a helyére kerül. Javasolja, hogy ez az elıterjesztés elsı olvasatnak minısüljön, azért mert több egymásnak ellentmondó javaslat van elıttünk. Több szempontból szakmaiatlan. Érti ez alatt a kisüzemi állattartást is. A fás szárú növények tekintetében is felmerül, hogy a közterületen elhelyezett fák ezeket a távolságokat bírják-e majd tartani vagy ki kell vágni azokat. Az anyagból nem derül ki, hogy a már meglévı fákkal, ami az elızı rendeletnek megfelel, de az újnak esetleg nem azokkal mi legyen. Szakmaiatlannak minısíti azt, hogy megtiltunk minden kerti hulladék elégetését. Aki foglalkozik növényvédelemmel tudja, hogy vannak olyan helyzetek és anyagok, ahol a szakember is az elégetést javasolja a megsemmisítésre. Adni kellett volna lehetıséget arra, hogy esetleg, amikor növényvédelmi szempontból ez indokolt, akkor ezt megtehessék a lakosok. A 9. § is szakmaiatlan, hiszen kimondja, hogy a virágzó allergénektıl mentesítsük a környezetünket. Mi is az allergén növény pl. mogyoró, gyertyán, kıris stb. Ezeket mind kivágjuk? Elmondja, hogy a régi rendelet sem volt jobb, de a mostanival sem lett az. Az állattartás esetében megvizsgálták azt, hogy 5 ló mennyi trágyát termel egy évben. Van-e emögött szakma, amit jó volna végig gondolni. Miért jó az, hogy behozzuk a városba a trágya tárolást, miért nem jó az, ha kinn van a földek végén? A hajnali és késı esti trágyaszállítással kapcsolatban megemlíti, hogy egy forró nyári napon alig várja az ember, amikor kinyithatja az ablakot és akkor majd szembesülünk azzal, hogy a szomszéd éppen trágyát takarít. Javasolja az elıterjesztést elsı olvasatként kezelni. Kovács László képviselı elmondja, hogy a 2005-ben elfogadott rendelet kapcsán nem hallotta ugyanezt az érvelést képviselı úrtól, pedig akkor is itt volt a Testületben. Vannak pontok, amit ha összevet a korábbival hasonló dolgokat talál a jelenlegivel. Elmondta a bizottsági véleményeknél, hogy nagyon nehéz mindenkinek megfelelı rendeletet alkotni. Azt gondolja semmivel sem rosszabb mint a korábbi volt. Az a tendencia viszont, ami most van az országban és itt egy mezıvárosban az sajnálatos és örülne személy szerint, ha azon a telken, amit a képviselı asszony említett 100 sertés volna, de azt a megfelelı körülmények között tartanák. Jártak olyan helyen ahol ezt megcsinálták és mellette sőrőn lakott település volt mégsem okozott gondot. Elég szomorú, hogy még azt a keveset is ki akarjuk irtani, ami volt. Dr. Bozó Andrea alpolgármester megjegyzi, hogy az SZMSZ szerint 5 perce van a képviselınek az elsı hozzászólására és nem hallotta a csengetést. Ez már többször felmerült és ezt be kell állítani. A második az, hogy polgármester asszony nem az SZMSZ-nek megfelelıen vezette pillanatnyilag az ülést, mert 5 perc után le kellett volna állítani a képviselı urat, mert az SZMSZ 22. § 7 bekezdése szerint 5 perc az elsı hozzászólási lehetıség, de méltányosságból engedte, hogy képviselı úr befejezze ezt az eszmefuttatást arról, hogy milyen szakmaiatlan ez az elıterjesztés. Azonban erısen kétségbe vonja a szakmaiatlanságra vonatkozó megjegyzését képviselı úrnak, mert ha csak egy két dolgot emel ki azok közül, amelyeket elmondott pl. a közterületen történı fakivágásról, akkor megemlíti a következıt. 6. § (1) bekezdés azt mondja, a nem közterületen lévı legkisebb ültetési távolságot kell betartani.

22 A (2) bekezdés kimondja, hogy a rendelet hatályba lépése után telepített fákról beszélünk. A korábban ültetett fák esetében pedig a visszametszésre lehet kötelezni az ingatlantulajdonost, ha az a növény pusztulásához nem vezet. Tehát benne erısen megkérdıjelezıdik a 8 percben kifejtett szakmaiatlanság, támogatja az elıterjesztést. Olyan rendeletrıl van szó, ami nem fog mindenkinek tetszeni. Javasolja a jelenlegi elfogadását. Budai Ferenc képviselı elmondja, sokat gondolkodott már azon hogyan fogalmazza meg a véleményét. Sokan megkeresték már e tekintetben. Két dolgot kell figyelembe venni. Elıször mindenkinek jogában áll olyan körülmények között élni, ahogyan akar. A másik oldalról azt is figyelembe kell venni, hogy az itt élıknek meg kell adni azt a lehetıséget és jogot, hogy korlátok és szabályok között növényeket ültessenek és állatokat tartsanak, amely esetleg a megélhetésüket is biztosítsa. Szeretné elmondani azt a tényt, amit az OMÉK rendezvényen miniszter úr mondott, hogy ma faluról járnak be az emberek a városba tojásért. Ez tény. Nem hiszi, hogy Törökszentmiklós abban a helyzetben lenne, hogy még ezt se biztosítsa. Arról van szó, hogy szabályokat kell alkotni arra, hogy mi az, ami elfogadható a városban és mi az, amit a városon kívülre kell vinni. Elmondja, hogy Serfızı úrnak lett volna lehetısége bizottsági ülésen ütköztetni a véleményét. Úgy gondolja késıbb is lesz lehetıség arra, hogy módosítsák ezt a rendeletet. Javasolja elfogadásra az elıterjesztést. Fejér Ilona képviselı örült annak, hogy a pénzügyi bizottság emelte a tartható állatok számát, hiszen meg kell adni a lehetıségét annak, hogy a családok törekedjenek az önfenntartásra. Örülne, ha sokan visszatérnének a hagyományos állattartáshoz és földmőveléshez. Szabó Péter alpolgármester elmondja, a bevezetıben elhangzott, hogy jogszabályi változások lettek átvezetve, valamint megcélozták szabályozottabbá tenni az állattartást. A szigorítás pedig a sérelmet szenvedett lakosok érdekében történik. Egyet ért azzal, hogy Törökszentmiklóson hagyománya van az állattartásnak és jó lenne, ha egyre több állatot tartanának megfelelı körülmények között. A jelenlegi helyzet az sajnos egyre több lakónak okoz elviselhetetlen kellemetlenséget. Ezt az elıterjesztést azok szemszögébıl nézi akik jogosan sérelmet szenvednek a helytelen állattartás következtében, hogy számukra jelent-e könnyebbséget. Ha így nézzük, akkor elmondható, hogy jelent. Serfızı úr szakmaiatlansággal vádolja az elıterjesztést, ebbe inkább nem menne bele, megjegyzi megtehette volna képviselı úr, hogy akár bizottsági ülésen is ütközteti véleményét. Azt, hogy napolják el az elıterjesztést az véleménye szerint idıhúzás. Ebben a tekintetben tökéletes elıterjesztést készíteni nem lehet a cél, mert akkor soha nem tudják elfogadni. Az állatlétszám meghatározása azért fontos, mert amikor egy panasz beérkezik, akkor tudják ezt igazából vizsgálni. Amennyiben elfogadásra kerül az elıterjesztés, akkor léptünk egyet elıbbre ezen a területen. Mindig lesz lehetıség a tapasztalatok alapján a rendelet módosítására. Dr. Juhász Enikı polgármester kéri támogatni az elıterjesztést, köszöni az iroda munkáját és amennyiben észrevételek jönnek a képviselık részérıl, illetve hozzájuk a lakosok részérıl, akkor azt kezeljék. Más kérdés, észrevétel nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester elıször Serfızı István képviselı úr módosító indítványát teszi fel szavazásra, hogy az elıterjesztést kezeljék elsı olvasatként. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 2 igen, 10 nem szavazattal a módosító indítványt elutasította. Dr. Juhász Enikı polgármester ezt követıen a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság módosító indítványát teszi fel szavazásra. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 9 igen, 3 nem szavazattal a módosító indítványt elfogadta. Dr. Juhász Enikı polgármester végül az elfogadott módosítással együtt teszi fel szavazásra az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tajga 9 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta a következı rendeletét.

23 TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 27/2011. (XII. 01.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE a közterület rendjérıl, a zöldterület fenntartásáról és az állattartás szabályairól szóló 35/2004. (IX. 17.) számú Ö. r. módosításáról 1. § (1) Az Ö. r. 1. § (2) bekezdése b) ponttal egészül ki: b) Ingatlantulajdonos: az ingatlan tulajdoni lapján tulajdonosként feltüntetett személy(ek), továbbá az ingatlan –akár ingatlan-nyilvántartásban nem szereplı- kezelıje, használója, haszonélvezıje, bérlıje. (2) Az Ö. r. 1. § számozása a következıre módosul: - b) pont helyett c) - c) pont helyett d) - d) pont helyett e) - e) pont helyett f) - f) pont helyett g) - g) pont helyett h) - h) pont helyett i) - i) pont helyett j). (3) Az Ö. r. 1. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következı rendelkezés lép: h) Kisüzemi állattartás legfeljebb: - tíz ló, vagy - tíz szarvasmarha, vagy - harminc juh, kecske vagy - húsz sertés, vagy - kétszázötven broyler baromfi, vagy - száz kifejlett baromfi (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka stb.) vagy - tíz strucc, vagy - húsz anyanyúl és szaporulata. (5) Az Ö. r. 1. § (1) bekezdés j) pontjában a „6 vagy több” szövegrész helyébe „5 vagy több” szöveg lép. (6) Az Ö. r. 1. § (3) bekezdésének számozása a következıképpen módosul: a) Hatósági szerzıdés megkötésére az ügyfél kérelmére kerül sor. Az ügyfél szerzıdéskötésre irányuló nyilatkozata nyomán a szerzıdést meg kell kötni. b) A szerzıdés megkötését írásban vagy szóban az az állat-, eb- és macskatartó kérheti, akinek az állattartása ügyében e rendelet hatálya alá tartozó közigazgatási hatósági ügy nem indult, vagy akit az állattartásának ügyében bejelentésre, vagy hivatalból indított hatósági ellenırzés alá vontak és az ellenırzés befejezıdéséig azt kéri és kérését a jegyzıkönyvben aláírásával megerısíti. c) A hatósági szerzıdés a R. 16. § (2), a 17. § (2) és a 19. § (1) és (5) bekezdésében foglalt kötelezettségek vonatkozásában a teljesítési határidıket legalább 2, legfeljebb 9 hónapban szabhatja meg. A R. egyéb rendelkezéseitıl a szerzıdés nem térhet el. d) A ügyfél a szerzıdés aláírásáig lemondhat a szerzıdéskötési jogosultságáról A lemondó nyilatkozat nem vonható vissza.

24 2. § (1) Az Ö. r. 2. § (3) bekezdése helyére a következı rendelkezés lép: (3) Az ingatlan elıtti/melletti járda és terület tisztántartása (gyomtalanítás, gaztalanítás, fővágás, hóeltakarítás, síkosságmentesítés, hulladékmentesítés) az ingatlantulajdonos (kezelıje, használója) kötelessége az 1/1986. ÉVM – EüM együttes rendeletnek megfelelıen. A tisztántartási kötelezettség kiterjed a járda és a közút (földút) széléig terjedı területre különös tekintettel a csapadékvíz-elvezetı, szikkasztó és egyéb árokra és annak mőtárgyaira (áteresz, bejáró) is. Saroktelek tulajdonosa (kezelıje, használója) köteles valamennyi homlokzat elıtt a közterülettel érintett és az átjárókban lévı járdát tisztántartani. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek elıtti járdaszakaszt tisztán kell tartani függetlenül attól, hogy a hulladék üzleti tevékenységbıl származik-e. Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is. (2) Az Ö. r. 2. § (4) bekezdése helyére a következı rendelkezés lép: (4) Ónos esıtıl, jégtıl, hótól síkossá vált járdát le kell takarítani, a szükségeshez képest naponta többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló szóróanyagot (homok, faforgács, főrészpor, kıporliszt, hamu, murva, kálcium-klorid, zeolit, pétisó) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot (samot) és nátrium-kloridot (konyhasót) használni nem szabad. A szóróanyag beszerzésérıl az ingatlantulajdonosnak kell gondoskodni. A járda síkosság-mentesítését úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset. (3) Az Ö. r. 2. § (8) bekezdése helyére a következı rendelkezés lép: (8) Tilos mőködésképtelen, forgalomból kivont vagy forgalomban lévı valamennyi típusú gépjármővet – kivétel a közúti jármővek mőszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 2. § (9) bekezdésének a) pontjában megjelölt M1 jármőkategóriába tartozó személygépkocsik-, mezıgazdasági gépet, munkagépet közterületen tárolni, különösen az utak, járdák mentén szilárd burkolattal le nem fedett zöldterületen - függetlenül a növényzet állapotától-, valamint kijelölt parkoló helyeken. Tárolásnak tekinthetı a 2 óránál hosszabb ideig tartó várakozás. Amennyiben a tulajdonos/üzembentartó a felszólítás ellenére nem távolítja el a közterületrıl a szabálytalanul tárolt gépjármővet, mezıgazdasági gépet, munkagépet, a Polgármesteri Hivatal szabálysértési feljelentést tesz a tulajdonos/üzembentartó ellen. 3. § (1) Az Ö. r. 3. § (2) bekezdésében a „szomszédos telek mellett növı gaz kiirtása” szövegrész helyébe a „szomszédos telek mellett növı, kórokozók és kártevık megtelepedésére alkalmas gaz kiirtása” szöveg lép, és az utolsó mondat törlésre kerül. (2) Az Ö. r. 3. § (4) bekezdés helyébe a következı bekezdés lép: Az úttesten közlekedık számára a keresztezı út forgalmára megfelelı belátást biztosító zöldterület (belátási háromszöget) közterületen való kialakítása és fenntartása a Polgármesteri Hivatal kötelessége. 4. § (1) Az Ö. r. 4. § (1) bekezdése helyébe a következı szövegrész kerül: (1) Törökszentmiklós Város zöldterülete rendeltetését tekintve többek között lehet: a) b) c) d) e)

pihenést, kikapcsolódást szolgáló közpark, közkert, díszpark, játszótér, játszó- és sportterület közutat szegélyezı sétány, erdı, védıerdı, fasor, az önkormányzati alapítású intézmények területén egyéb közparkként kialakított terület. intenzíven mővelt zöldterület (ide tartozik a sövény is). egyéb zöldterület.

25

(2) Az Ö. r. 4. § (2) bekezdése helyébe a következı szövegrész kerül: (2) Belterületi közterületen és önkormányzati tulajdonú zöldterületen fák kivágását és ültetését, fákon, vagy a cserjéken, bokrokon alakító metszés elvégzését az Önkormányzat vagy Jegyzı által megbízott Szolgáltató, illetve a Polgármesteri Hivatal, továbbá az engedéllyel rendelkezı ingatlantulajdonos végezheti. A megbízott Szolgáltatónak rendelkeznie kell a zöldterületek tervezéséhez, kialakításához, megszüntetéséhez, átalakításához szükséges államilag elismert szakképzettséggel rendelkezı alkalmazottal, megfelelı eszközparkkal, munkaerıvel. (3) Az Ö. r. 4. § (3) bekezdése helyébe a „polgármester” szövegrésszel egészül ki. 5. § (1) Az Ö. r. 5. § (3) bekezdése helyébe a következı szövegrész kerül: (3) Jármővel vagy gyalogosan közlekedni, parkolni a zöldterületnek csak arra kijelölt részein szabad. A 4. § (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott zöldterületen jármővel – kivéve a mozgáskorlátozottak különleges jármővét és a parkfenntartó jármővét – megállni, ráhajtani, közlekedni, várakozni, parkolni, jármőveket javítani és tisztítani tilos. (2) Az Ö. r. 5. § (4) bekezdése helyébe a következı szövegrész kerül: (4) Intenzíven mővelt zöldterületen, fokozottan gondozott díszparkban tilos letelepedni, azon labdázni, vagy egyéb játékot folytatni. Az intenzíven mővelt zöldterületek listáját önkormányzati rendelet melléklete tartalmazza. (3) Az Ö. r. 5. § (5) bekezdésének b) pontja a következıképpen egészül ki: b) a virágok, és egyéb növények virágzatának és a termésének szedése és eltulajdonítása, a fás szárú növények kivágása, ágainak letörése, levágása, 6. § Az Ö. r. 6. §-a helyébe a következı szöveg kerül, ezzel egyidejőleg változik a cím is: Fás szárú növények telepítése és kivágása 6. § (1) A nem közterületnek számító ingatlanon a következı legkisebb ültetési és telepítési távolságokat kell megtartani a közvetlenül szomszédos ingatlan határától a telepítendı fás szárú növény törzséig: a) Belterületen és a beépítésre nem szánt terület kertes mezıgazdasági területen, melynek helyrajzi száma 10.000-es (volt zártkerteken): -

3 méternél magasabbra nem növı fás szárú növények (kivétel fa) esetében 1 méter, 3 méternél magasabbra nem növı gyümölcs- és egyéb fa esetében 2 méter, 3 méternél magasabbra növı gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élı sövény) esetében 3 méter.

b) Külterületnek a kertes mezıgazdasági területen kívül esı részén -

2 méternél magasabbra nem növı bokor (élı sövény) esetében 2 méter, 2 méternél magasabbra növı bokor (élı sövény) esetében 3 méter, fa esetében 4 méter

c) A bokrokat, fák lombkoronáját, virágágyásokat, egyéb ágyásokat úgy kell kialakítani, hogy az a szomszédos ingatlan mezsgyehatárától számított 1 méteren belül azt ne közelítse meg.

26

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott távolságokat a rendelet hatályba lépése után telepített, kiültetett növényzet esetében kell alkalmazni. Az ingatlantulajdonos kötelezhetı a rendelet hatályba lépése elıtt telepített növényzet visszametszésével a c) pontban meghatározott védıtávolság kialakítására, ha az a növény pusztulásához nem vezet. Ezen elıírás szerint kell gyakorolni a Ptk szomszédjogra vonatkozó rendelkezéseiben elıírt fenntartási kötelezettséget is. 7. § Az Ö. r. 7. §-a helyébe a következı szöveg kerül: 7. § (1) A közterületen kivágott fás szárú növényt – a Polgármesteri Hivatal engedélye alapján és a Fıkertész véleményének figyelembe vételével- pótoltatni kell, biztosítva a zöldterület esztétikai képének megtartását, a zöldfelületi egyensúly biztosítását. A pótlási kötelezettséget a tevékenység befejezésétıl számított egy éven belül ültetési idıszakban kell teljesíteni. (2) A fás szárú növény engedély nélküli kivágása miatt a közterület-felügyelı, fıkertész vagy a Polgármesteri Hivatal ügyintézıje szabálysértési eljárást kezdeményez, ennek során a Polgármesteri Hivatal kéri az okozott kár megtérítését, amelynek összege megegyezik a fa pótlására, a Polgármesteri Hivatal által vásárolt fás szárú növény számlaértékével. (3) A nem közterületi ingatlanon belül lévı fák kivágását nem kell bejelenteni. (4) Kidılt, vihar következtében balesetveszélyessé vált - és emiatt azonnali beavatkozást igénylı – fás szárú növény esetében az eltávolítást el kell rendelni és a pótlás tekintetében az (1) bekezdés szerint kell eljárni. (5) A Polgármesteri Hivatal vagy általa megbízott szolgáltatón kívül más személy közterületen csak engedéllyel telepíthet fás szárú növényt. A telepítendı fás szárú növény fajtájának meghatározása a fıkertész véleménye alapján a Polgármesteri Hivatal feladata. A közterületre telepített -ingatlantulajdonos által elültetett- fa nem képezi saját tulajdonát. Elektromos légvezeték alá kizárólag gömb koronájú fafaj telepíthetı. (6) Tilos a fás szárú növények csonkolása, vagy a fatörzsön lévı valamennyi oldalág eltávolítása, kivéve, ha azt a fa fajtája vagy egyéb fontos érdek (villamosvezeték közelsége) szükségessé teszi. Amennyiben a csonkolás a közút védelme, kommunikációs és villamosvezeték zavartalan mőködése érdekében elkerülhetetlen, a munkát a közmőtulajdonos a Jegyzınek történı elızetes bejelentés után végezheti el. (7) Új park vagy belterületi fásítás létesítésénél a város településrendezési tervét – a Fıkertész véleménye alapján - figyelembe kell venni. 8. § Az Ö. r. 8. §-a a következı szövegre módosul: Avar, kerti és egyéb hulladék égetése magántulajdonú területen és közterületen egyaránt tilos. Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minısül, ha a hulladék, avar, kerti hulladék - elemi kár kivételével - bármilyen más okból eredıen kigyullad. 9. § Az Ö. r. 9. § (1) bekezdése a z „egész évben” szövegrésszel egészül ki, így a szövege a következı lesz: (1) Törökszentmiklós Város közigazgatási területén az ingatlantulajdonosok ingatlanjukat kötelesek egész évben a virágzó allergiakeltı növényektıl, különösen a parlagfőtıl mentesen tartani.

27 10. § Az Ö. r. 12. § (3) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: (3) Az ingatlantulajdonos köteles a csapadékvíz elvezetı és szikkasztó árkot tisztántartani. Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (levágott füvet, gazt, hulladékot, iszapot, papírt, törmeléket, tőz- és robbanásveszélyes anyagot, stb.) a csapadékvíz elvezetı árokba szórni, beleönteni, belepréselni vagy bevezetni tilos. 11. § Az Ö. r. 13. § (2) bekezdése a „legalább 8 nappal” szövegrésszel egészül ki, így a szövege a következı lesz: (2) Az engedély iránti kérelmet a berendezés tulajdonosának, üzemeltetıjének a tevékenységet megelızıen legalább 8 nappal kell benyújtania. A kérelemben meg kell jelölni az adott tevékenység napi kezdetének és befejezésének idıpontját, valamint a zajkeltés módját. 12. § (1) Az Ö. r. 15. § (4) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (4) Tilos a kis- és nagyhaszonállatok tartása egészségügyi intézmények, gyermekintézmények, oktatási intézmények, élelmiszer-elıállító és -forgalmazó üzemek, közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszert forgalmazó kereskedelmi egységek, vendéglátó egységek, strandfürdı területén, társasházak, többszintes lakóépületek udvarán, illetve ezen épületektıl számított 50 méteres védıtávolságon belül. Amennyiben egy ingatlannak több tulajdonosa vagy bérlıje van, a kis- és nagyhaszonállatok tartásához, valamint a kedvtelésbıl folytatott állattartáshoz valamennyi tulajdonos, bérlı hozzájárulása szükséges. (2) Az Ö. r. 15. § (9) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (9) Méhek a méhészetrıl szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet rendelkezéseinek megfelelıen tarthatók. 13. § (1) Az Ö. r. 16. § (2) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (2) A haszonállat tartást szolgáló építmények elhelyezésénél, valamint épületektıl az állattartás során alkalmazandó védıtávolságok és a tartható állatok létszáma: Darab 2-ig 5-ig 10-ig 15-ig 25-ig 50-ig 100-ig 100 felett

Kishaszonállat broyler baromfi egyéb

8m

10 m

10 m 15 m

15 m 20 m

ló/szarvasmarha 5m 7m 10 m 10 db felett nem tartható

Nagyhaszonállat juh/kecske 3m 5m 10 m 20 m 30-ig 20 m 30 db felett nem tartható

sertés 5m 10 m 20 m 20 db felett nem tartható

14. § Az Ö. r. 17. § (2) bekezdése a következı mondattal egészül ki: (2) A város belterületén trágya, trágyalé, hígtrágya a kihordásáig csak zárt trágyagyőjtı aknában tárolható. A győjtıaknának megfelelı nagyságúnak, vízzárónak, szivárgás és résmentesnek kell lennie, melyet jól záródó fedlappal kell ellátni. A trágyatárolóknak öt havi mennyiségő trágya tárolására kell alkalmasnak lennie. Az öt havi mennyiséget az ellenırzéskor meglévı állatlétszám alapján a jegyzı állapítja meg. A trágyatárolót a teljes telítettség elérése elıtt kell kiüríteni a hajnali vagy késı esti órákra ütemezve. A kitermelt trágyát a kitermelést követıen haladéktalanul el kell távolítani az ingatlanról.

28

15. § (1) Az Ö. r. 18. § (2) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (2) Az el nem földelhetı, vagy a tulajdonos által elföldelni nem kívánt elhullott állatok tetemének elszállításáról és ártalmatlanításáról az állat tulajdonosa (gondozója) köteles saját költségén gondoskodni az elhullás idıpontjától számított 48 órán belül a megfelelı engedélyekkel rendelkezı szolgáltató közremőködésével. (2) Az Ö. r. 18. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül, így a (4) és (5) bekezdések számozása (3) és (4) bekezdésre változik. (3) Az Ö. r. 18. § (4) bekezdése a „ártalmatlanításáról az Önkormányzat által feladat-ellátással megbízott szolgáltató” szövegrésszel egészül ki, így a szövege a következı lesz: (4) A közterületen talált állati tetemek begyőjtésérıl és ártalmatlanításáról az Önkormányzat által feladatellátással megbízott szolgáltató gondoskodik.

16. § (1) Az Ö. r. 19. § (1) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (1) Kertes házak ingatlanán legfeljebb 3 kutya tartható, valamint annak szaporulata tartható legfeljebb 2 hónapig. Lakótelepeken, tömblakásos lakásokban, olyan lakóépületben, ahol két vagy több lakás van, lakásonként 1 kutya, 1 macska és annak szaporulata tartható 2 hónapig. A mindenkori tulajdonos, bérbeadó, kezelı szerv, illetve a lakóközösség ügyeire feljogosított testület, vagy személy írásbeli hozzájárulása szükséges lakásonként további eb vagy macska tartásához. A tömblakásos házak esetén a döntésre jogosult személyek vagy szerv a lakásokban tartható kutyák és macskák számát korlátozhatja. (2) Az Ö. r. 19. § (2) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (2) Eb, illetve macska erkélyen, loggián, a lakóházak közös használatú helyiségeiben, továbbá közterületen nem tartható, nem etethetı. Társasházak közös használatú udvarain, kertjeiben kutya vagy macska csak az összes ingatlantulajdonos írásbeli engedélyével tartható. (3) Az Ö. r. 19. § (7) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (7) Ebtenyészetet létesíteni kizárólag engedéllyel lehet. Az engedély kiadása elıtt ki kell kérni az illetékes Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-Biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága, valamint Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakvéleményét. A jelenleg ebtenyésztést folytatók kötelesek 1 éven belül ezen feltételeket megteremteni. 17. § (1) Az Ö. r. 20. § (1) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (1) A közterületen ırizetlenül hagyott, illetve kóbor ebet a Polgármesteri Hivatal munkatársa befogja, majd az ırzésre kijelölt telepre szállítja. Az eb ırzésérıl a Szolgáltató az állatvédelmi jogszabályok megtartásával gondoskodik. (2) Az Ö. r. 20. § (2) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (2) A tulajdonos ezen idıszak alatt a tartási és ápolási költségek megtérítésével és a veszettség elleni védıoltás bizonyításával az ebet kiválthatja. (3) Az Ö. r. 20. § (3) bekezdése hatályon kívül helyezésre kerül.

29 18. § (1) Az Ö. r. 21. § (1) bekezdése helyébe a következı bekezdés lép: (1) Szabálysértést követ el és 50.000,-Ft-ig terjedı pénzbírsággal sújtható, -amennyiben cselekménye nem minısül törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szabálysértésnek-, aki a a) 2. § (3), (4), (7)-(17) bekezdések, b) 3. §, c) 5. § (3)-(7) bekezdések, g) 9. § (1) bekezdés, h) 10. § (1) bekezdés, i) 12. § j) 13. § (1), (4) bekezdések, k) 14. §, l) 15. §, m) 16. § (2) bekezdés, n) 17. §, o) 18. § (1)-(2) bekezdések, p) 19. §, q) 20/A. §. rendelkezéseit megszegi. 19. § (1) Az Ö. r. 22. § (2) bekezdésének b), c) és d) pontja a következıképpen módosul: b) a fás szárú növények védelmérıl szóló 346/2008 (XII. 30.) Kormányrendelet, c) a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet, d) a méhészetrıl szóló 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet (2) Az Ö. r. 22. § (5) bekezdésének b) pontja a következıképpen módosul: b) állati hulladéklerakó konténer üzemeltetése, elhullott állati tetemek kezelése, kóbor ebek tartása és ırzése (3) Az Ö. r. 22. § (5) bekezdésének h) pontja törlésre kerül. 20. § (1) A Melléklet elsı táblázatának „Intenzíven mővelt gyepterületek” elnevezése „intenzíven mővelt zöldterületek” elnevezésre módosul. (2) A Melléklet elsı táblázata kiegészül „56-os emlékmő Kossuth Lajos utca 128. 4029 hrsz” sorral. 21. § (1) A Függelék 9. szakaszának 2. bekezdés elsı mondata a következıképpen módosul: A tárolókapacitásnak elegendınek kell lennie legalább 5 havi istállótrágya tárolására. (2) A Függelék 9. szakaszának 4. bekezdésében a „2” hónap „5” hónapra módosul, így a szöveg a következı lesz: „Ideiglenes trágyakazal, trágyaszarvas mezıgazdasági tábla szélén – legfeljebb 5 hónap idıtartamra – olyan helyen alakítható ki….” Záró rendelkezés 22. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba a (2) bekezdésben foglaltak kivételével. (2) A rendelet 13. § (1) bekezdésében foglaltakat 2012. március 1-jétıl kell alkalmazni.

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı

30 8. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Szervezeti Szabályzatáról szóló 19/2010. (X.19.) számú rendeletének módosításáról

és

Mőködési

Dr. Horváth Eszter irodavezetı röviden ismerteti az elıterjesztést. Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 10 tagja 8 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett megalkotta a következı rendeletét. TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 28/2011. (XII.01.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Törökszentmiklós Város Önkormányzata Képviselı-testületének Törökszentmiklós Város Önkormányzata Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 19/2010. (X. 19.) számú önkormányzati rendeletének módosításáról 1. § Törökszentmiklós Város Önkormányzata Képviselı-testületének Törökszentmiklós Város Önkormányzata Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 19/2010. (X. 19.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ö. r.) bevezetı része helyébe a következı szöveg lép: "Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete (továbbiakban: Képviselıtestület) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 44/A. § (1) e) pontja, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdése alapján szervezetének és mőködésének részletes szabályait e rendeletben állapítja meg." 2. § Az Ö. r. 7. § (4) bekezdése g) pontja helyébe a következı szöveg lép: " a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: vezetıjének indítványára az Ötv. 99. § (2) bekezdése c) pontja szerint"

Kormányhivatal)

3. § Az Ö. r. 41. § (1) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: "A megalkotott rendeletet a jegyzıkönyvvel együtt az ülést követı 15 napon belül a jegyzı köteles megküldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetıjének." 4. § Az Ö. r. 44. § (5) bekezdése helyébe a következı szöveg lép: "A zárt ülésrıl készült jegyzıkönyv 1. sz. példányát a titkos ügykezelés szabályai szerint kell kezelni, a 2. sz. példányát meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal vezetıjének."

31 5. § Az Ö. r. 18. § (2) bekezdését hatályon kívül helyezi. A (3) bekezdés jelölése (2) bekezdésre módosul. 6. § Az Ö. r. 36. §-a helyébe a következı szöveg lép: "36. § (1) A szavazás eredményes, ha az Ötv. 14. § (1) bekezdésében, illetve 15. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek. (2) A szavazás eredménytelen, ha sem az igen, sem a nem szavazatok száma nem haladja meg a jelenlévı képviselık számának felét, illetve -ha minısített többség szükséges- nem éri el a 7 szavazatot, ebben az esetben a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni. (3) Az elutasított javaslat újból csak akkor terjeszthetı elı,ha a döntés elıkészítését megismételték, és az elıterjesztés új tényeket, körülményeket tár fel." 7. § Az Ö. r. 37. § (1) bekezdésének c) és d) pontjait hatályon kívül helyezi. 8. § Az Ö. r. 44. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következı szöveg lép: "a) 1. sz. példányát a Polgármesteri Hivatal jegyzıje kezeli." 9.§ Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı

9. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés a Sportrendelet és a Sportkoncepció módosításairól Pozderka Judit irodavezetı elmondja, hogy a Városi Sportcsarnok és a hozzá tartozó parkoló megyei használatba adásáról Törökszentmiklós Város Önkormányzata a 179/2011. (X.13.) és a 180/2011. (X.21.) számú határozataival döntött. A változás maga után vonja a Sportrendelet és a Sportkoncepció változtatásának szükségességét. Elmondja, hogy a határozati javaslat 2. pontjában az utolsó mondat végérıl lemaradt a dönt szó. Ezzel kiegészítve kéri megtárgyalni az elıterjesztést. Bizottsági vélemény Fejes Ferenc a Szociális, egészségügyi és sport bizottság elnöke elmondja, hogy a bizottság elfogadta az elıterjesztést. Kérdés Serfızı István képviselı azt szeretné tudni, hogy a késıbbiekrıl van-e információ?

32

Dr. Papp Antal jegyzı elmondja, az elızetes információja szerint a Kormányhivatalokhoz kerülnek a megyei fenntartású intézmények. Errıl még nem volt egyeztetés. Hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester elıször az elıterjesztésben szereplı sportrendelet módosítását teszi fel szavazásra. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 11 tagja 11 igen, egyhangú szavazattal megalkotta a következı rendeletét. TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 29/2011. (XII.01.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE Törökszentmiklós Város Önkormányzatának a helyi sporttal kapcsolatos feladatairól és a sporttevékenység önkormányzati támogatásáról szóló 40/2004. (XII. 03.) számú rendeletének módosításáról 1. § A rendelet 12. § (3) bekezdése így változik: A Városi Sporttelep üzemeltetését a Képviselı-testület döntése értelmében az Önkormányzat saját hatáskörében végzi. Az üzemeltetés módjáról Képviselı-testületi döntés szükséges. 2. § A rendelet 12. § (4) bekezdésének harmadik francia bekezdése így változik: Az Önkormányzat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lábassy János Szakközépiskola, és Szakiskola tornacsarnoka és/vagy a Székács Elemér Középiskola tornacsarnoka az Önkormányzat által támogatott sportegyesületek által történı használatára évente összesen legfeljebb 450 óra térítésmentes használatot biztosít. Ezen kedvezményes idıtartam bérleti díját kedvezményes áron fizeti ki az Önkormányzat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lábassy János Szakközépiskola és/vagy a Székács Elemér Középiskola tornacsarnoka részére. A tornacsarnok használatának bérleti díjáról a Képviselı-testület határozatban dönt. 3. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı

Dr. Juhász Enikı polgármester ezt követıen az elıterjesztésben szereplı sportkoncepció módosításáról szóló határozati javaslatot teszi fel szavazásra. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 11 tagja, 11 igen, egyhangú szavazattal meghozta következı határozatát.

33 190/2011. ( XI.30.) K. t. Határozat Törökszentmiklós Város 2009-2012-ig szóló Sportkoncepciója módosításáról Törökszentmiklós Város Képviselı-testülete a Törökszentmiklós Város 2009-2012-ig szóló Sportkoncepció módosítását az alábbiak szerint elfogadja. 1.

Az 5. fejezet A Sport területei Sportlétesítmények használata „a” pontja így változik A Városi Sporttelep üzemeltetése Az Önkormányzat a tulajdonát képezı sporttelepet 2005. február 01-tıl saját hatáskörében végzi. A Városi Sporttelep fenntartására, mőködtetésére éves tervet kell készítenie a Szervezési és Humán Közszolgáltatási Irodának az éves költségvetés elfogadásáig.

2.

Az 5. fejezet A Sport területei Sportlétesítmények használata „b” pontjának harmadik francia bekezdése helyébe az alábbi szöveg kerül: Az Önkormányzat a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lábassy János Szakközépiskola, és Szakiskola tornacsarnoka és/vagy a Székács Elemér Középiskola tornacsarnoka az Önkormányzat által támogatott sportegyesületek által történı használatára évente összesen legfeljebb 450 óra térítésmentes használatot biztosít. Ezen kedvezményes idıtartam bérleti díját kedvezményes áron fizeti ki az Önkormányzat a JászNagykun-Szolnok Megyei Lábassy János Szakközépiskola és/vagy a Székács Elemér Középiskola tornacsarnoka részére. A tornacsarnok használatának bérleti díjáról a Képviselı-testület határozatban dönt. Határidı: Folyamatos Felelıs: Dr. Papp Antal jegyzı Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Szabó Péter alpolgármester 3. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 4. Dr. Papp Antal jegyzı 5. Érintett sportegyesületek 6. Valamennyi nevelési, oktatási intézmény 7. Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda 8. Gazdasági Iroda 9. Irattár

10. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés „Törökszentmiklós Város Kitüntetı díjainak adományozásáról” szóló rendelet megalkotásáról Pozderka Judit irodavezetı röviden ismerteti az elıterjesztést. Bizottsági vélemények Budai Ferenc az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke elmondja, a bizottság 6 igen, 1 nem szavazattal támogatta az elıterjesztést.

34 Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke ismerteti, hogy a bizottság elfogadta az elıterjesztést. Hozzászólás Fejes Ferenc képviselı a díjak átadási idıpontjával kapcsolatban szeretne szólni. Korábban arról volt szó, hogy valamelyik nemzeti ünnepen adják át a díjakat. Az elıterjesztés szerint az emlékérem átadásának tervezett idıpontja a Szentmiklósi Napok alkalmából történne. Az idıpontváltozást nem támogatja. Budai Ferenc a bizottság elnöke elmondja, úgy gondolja, hogy az elıterjesztı nagyon átgondolt elıterjesztést készített. Ezzel három szintre helyezik a „Törökszentmiklósért” járó elismeréseket. Az emlékérem lehetıséget biztosít arra, hogy egy-egy kisebb rendezvény, eredmény kapcsán is díjazni lehessen csoportokat, embereket. Az átadás idıpontjával kapcsolatban támogatja azt a gondolatot, hogy az állami kitüntetéseket az állami ünnepek alkalmával adják át a helyi díjakat pedig a város napján, a Szentmiklósi napokhoz kapcsolják. Turba Józsefné képviselı örömét fejezi ki a díjjal kapcsolatban, mert úgy gondolja ezzel leszállították az életkorhatárt, nem csak az idıseket, hanem a fiatalokat is elismerésben tudják részesíteni. Kérdés, további hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 9 igen, 2 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta a következı rendeletét. TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 30 /2011. (XII. 01.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE „Törökszentmiklós Város Kitüntetı díjainak adományozásáról” Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1.§ (6) bekezdés a) pontja, valamint a Magyar Köztársaság kitüntetéseirıl szóló 1991. évi XXXI. törvény 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján kitüntetı díjakat alapít és az eljárás rendjét a következı rendeletben szabályozza. A helyi közösség és a város szolgálatában kiemelkedı érdemeket szerzett személyek elismerésére az alábbi városi kitüntetı díjakat alapítja: a) Törökszentmiklós Város Díszpolgára cím b) „Pro Urbe Törökszentmiklós” Díj c) „Törökszentmiklósért Emlékérem” I. fejezet A Díszpolgári cím 1. § (1) Törökszentmiklós Város Díszpolgára cím adományozható annak a magyar vagy külföldi állampolgárnak, aki valamely kiemelkedıen jelentıs munkájával, vagy egész életmővével, mind Törökszentmiklóson, mind országosan vagy nemzetközi szinten olyan általános elismerést szerzett, amely hozzájárult Törökszentmiklós jó hírnevéhez, valamint példamutató emberi magatartása köztiszteletben áll.

35

(2) Tiszteletbeli díszpolgári cím adományozható kiemelkedı magyar vagy külföldi személynek, továbbá elhunyt személynek, akit egyébként díszpolgári címben lehetne részesíteni. A tiszteletbeli díszpolgárt a 2. §-ban meghatározott jogok csak a Képviselı-testület erre vonatkozó határozata alapján illetik meg. (3) A díszpolgári cím adományozásáról díszoklevelet, a tiszteletbeli díszpolgári címrıl emlékoklevelet kell kiállítani, és a jogosultnak átadni. (4) A díszoklevelet és az emlékoklevelet a polgármester és a jegyzı írja alá. (5) Díszpolgári cím évente egy alkalommal adományozható. (6) A tiszteletbeli díszpolgári cím évente többször is adható. (7) A díszpolgári címben részesített személyeknek e cím mellé “Pro Urbe Törökszentmiklós” díj jár. 2. § (1) A város díszpolgára az adományozástól kezdve viselheti a kitüntetı címet, valamint élvezheti azokat a kedvezményeket, amelyek e rendelet szerint a díszpolgárokat megilletik. (2) A város díszpolgára: a.) tanácskozási joggal részt vehet a Képviselı-testület ülésein, b.) az önkormányzat által rendezett minden ünnepségre hivatalos, c.) meghívható a várost képviselı delegációba, d.) elhalálozása esetén - családja beleegyezésével - az önkormányzat saját halottjának tekinti és városunkban ingyenes díszsírhelyet biztosít részére. (3) A (2) bekezdésben felsorolt jogok érvényesítéséért a jegyzı a felelıs. A Díszpolgári cím adományozásának rendje 3. § (1) A díszpolgári cím adományozására javaslatot tehet: a.) Törökszentmiklóson mőködı egyesület - más társadalmi szervezet, - párt, - egyház, - felekezet b.) legalább ötven törökszentmiklósi lakóhelyő választópolgár c.) a Képviselı-testület bizottsága, d.) legalább három települési képviselı, e.) az Önkormányzat által fenntartott intézmény, állami szerv. (2) A javaslatnak tartalmaznia kell: a.) a javasolt személy természetes személyazonosító adatait, b.) életrajzát, c.) a cím adományozásának alapját szolgáló tevékenység ismertetését, d.) az (1) bekezdés b.) pontja szerinti választópolgári javaslattétel esetén a javaslattevık nevét és egyéb természetes személyazonosító adatait (születési hely, idı, anyja neve), valamint sajátkező aláírásukat tartalmazó ajánlóívet (ajánlóíveket). (3) A díszpolgári cím adományozására vonatkozó javaslatot minden évben május 20-ig lehet benyújtani. (4) A javaslatot a Képviselı-testület minden állandó bizottsága véleményezi. A bizottságok véleményük kialakításához kikérhetik az (1) bekezdésben felsorolt szervek, szervezetek véleményét.

36 (5) A díszpolgári címrıl kiállított díszoklevelet és a Pro Urbe díj emlékplakettjét a Szentmiklósi Napokon ünnepélyes keretek között kell átadni, amelyet a cím jogosultja vesz át. Kivételes személyi körülmények fennállása esetén, a Képviselı-testület hozzájárulásával, a díszoklevél meghatalmazottnak is átadható. (6) A tiszteletbeli díszpolgári cím adományozására az (1) - (5) bekezdéseket értelemszerően alkalmazni kell. Az emlékoklevél átvételére a címben részesített, vagy elhunyt személy esetén hozzátartozója, kivételesen a Képviselı-testület hozzájárulásával meghatalmazott jogosult. A Díszpolgári cím visszavonása 4. § (1) A díszpolgári cím visszavonható, ha az elismerésben részesített személy arra érdemtelenné válik. (2) Akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerısen eltiltott, attól a díszpolgári címet vissza kell vonni. (3) A visszavonásra vonatkozó javaslat véleményezésére a 3. § (4) bekezdését értelemszerően alkalmazni kell. (4) A pénzjutalom nem vonható vissza. (5) A díszpolgári cím visszavonására a 3. § (1) bekezdésében foglaltak tehetnek javaslatot. A javaslatot konkrétan és részletesen meg kell indokolni. (6) A tiszteletbeli díszpolgári cím visszavonására az (1) - (5) bekezdések az irányadók. II. fejezet Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 10. §-a alapján - a város társadalmi, gazdasági, kulturális, egészségügyi, oktatási és sportéletének fejlesztése érdekében végzett kiemelkedı tevékenység elismerésére „Pro Urbe” díj alapításáról és adományozásáról az alábbiak szerint rendelkezik: „Pro Urbe Törökszentmiklós” Díj 5. § (1) „PRO URBE TÖRÖKSZENTMIKLÓS” díj adományozható annak a magánszemélynek vagy közösségnek, aki (illetve amely) a város egészére ható, annak értékeit több területen gyarapító, kiemelkedıen eredményes és maradandó munkát végzett: a.) a város fejlesztésében és gazdasági életében, b.) a kultúra, a mővészet, a tudomány területén, c.) a nevelés-oktatás terén, d.) a városi egészségügy és sport területén. (2) A díjból évente legfeljebb egy adható. (3) A Törökszentmiklós Város Díszpolgára címben részesített személynek e cím mellé „Pro Urbe Törökszentmiklós” díj jár. A cím mellé rendelt díj adományozása esetén az 5. § (2) bekezdése, és a 7. 8. §-ok nem alkalmazhatók. 6. § (1) A díj bronzból készült plakett, rajta a város címere és a „Pro Urbe Törökszentmiklós” felirat látható. (2) A díj adományozásával díszoklevél jár, melyen fel kell tüntetni azon szakterület megnevezését, amiért a díjat az önkormányzat adományozza. Az oklevélnek tartalmaznia kell a város címerét, a szakterület nevét, a díjazott nevét, a polgármester és a jegyzı aláírását és a polgármester bélyegzıjét.

37

(3) A díjjal együtt magánszemélynek 100 000,- Ft; közösségnek 200 000,- Ft; az 5. § (3) bekezdésében szereplı díj esetén 200 000,- Ft pénzjutalom jár, mely pénzjutalom közterheit (adó, járulékok, egyéb) az önkormányzat fizeti meg. (4) Amennyiben közösség részesül „Pro Urbe” díjban, a díj odaítélésével együtt a Képviselı-testület a közösséget, illetve az azt fenntartó intézményt a (3) bekezdés szerinti összeggel támogatásban részesíti. A fenntartó intézmény ezen összeget a díjban részesített közösség mőködésére köteles fordítani. A „Pro Urbe Törökszentmiklós” Díj adományozásának rendje 7. § (1) A díj adományozására javaslatot tehet: a) - Törökszentmiklóson mőködı egyesület - más társadalmi szervezet, - párt, - egyház, - felekezet. b) Legalább 50 törökszentmiklósi lakóhelyő választópolgár. c) Képviselı-testület bizottsága. d) Legalább három települési képviselı. e) Önkormányzati intézmény. f) Állami szerv. (2) A javaslatot minden évben május 20-ig lehet Törökszentmiklós Város Polgármesteréhez benyújtani. (3) A javaslatnak tartalmaznia kell: a.) a díjazásra javasolt személy, közösség munkásságának, tevékenységének elismerésre méltó eredményeit, b.) az (1) bekezdés b.) pontja szerinti választópolgári javaslattétel esetén a javaslattevık nevét és egyéb természetes személyazonosító adatait (születési hely, idı, anyja neve), valamint sajátkező aláírásukat tartalmazó ajánlóívet (ajánlóíveket). 8. § (1) A beérkezett javaslatokat véleményezi: a Képviselı-testület szakterület szerinti illetékes bizottsága. A bizottság - véleményének kialakításában - elızetesen kikérheti a 7. § (1) bekezdésében felsorolt szervek, szervezetek véleményét. (2) A díjak odaítélésérıl - a polgármester elıterjesztése alapján - a Képviselı-testület dönt. (3) A díjat a polgármester ünnepélyes keretek között adja át. A „Pro Urbe Törökszentmiklós” Díj visszavonása 9. § (1) A „Pro Urbe” díj visszavonható attól, aki arra érdemtelenné válik. (2) Akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerısen eltiltott, attól a díjat vissza kell vonni. (3) A visszavonásra mindazok javaslatot tehetnek, akik az adományozást kezdeményezhetik. A visszavonásról a Képviselı-testület dönt. (4) A pénzjutalom nem vonható vissza.

38

III. fejezet Törökszentmiklósért Emlékérem 10.§ Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete városi díjat, szakmai elismerést alapít, azok részére, akik a rendeletben megnevezett szakterületek bármelyikén a város helyi értékei gyarapításában, fejlıdésben, hivatásuk gyakorlása közben kiemelkedı teljesítményt nyújtottak. (1) A díj megnevezése: Törökszentmiklósért Emlékérem. (2) Az (1) bekezdés szerinti Törökszentmiklósért Emlékérem adományozható azoknak a személyeknek, akik a) „Törökszentmiklós város fejlesztéséért” vagy b) „a törökszentmiklósi lakosok életkörülményeinek javításáért, biztonságáért” vagy c) „sport, ifjúsági és civil szervezetek erdményes mőködéséért” vagy d) „a város társadalmi, kulturális, oktatási életének fejlesztéséért” kiemelkedıen sokat tettek. (3) A díjból évente egyszer, területenként egy adható. 11.§ (1) Az adományozásról a Törökszentmiklósért Emlékéremben részesített személyek részére a polgármester emlékérmet és oklevelet ad át. (2) Az emlékérem leírása: Az emlékérem anyaga kerámia, melynek egyik oldalán a „Törökszentmiklósért Emlékérem” felirat, másik oldalán pedig Törökszentmiklós város címere található. (3) Az oklevélen fel kell tüntetni az adományozott nevét, az adományozás jogcímét, a város címerét, a polgármester és a jegyzı aláírását és a polgármester bélyegzıjét. (4) A díj erkölcsi elismerés, melynek értékét egyedisége, a benne foglalt eszmei tartalom adja, pénzjutalom nem jár a díjjal. A Törökszentmiklósért Emlékérem adományozásának rendje 12. § (1) A díj adományozására javaslatot tehet: a) Képviselı-testület szakmai bizottsága, b) a szakmához kapcsolódó intézmények, c) szakmai munkaközösségek, d) civil szervezetek (2) A javaslatot minden évben legkésıbb május 20-ig Törökszentmiklós Város Polgármesteréhez kell benyújtani. (3) A javaslatnak tartalmaznia kell a díjazásra javasolt személy, közösség munkásságának, tevékenységének elismerésre méltó eredményeit, természetes személyazonosító adatait (születési név, születési hely, év, hó nap, anyja neve), és a javaslat indoklását.

39

13. § (1) A beérkezett javaslatokat véleményezi: a Képviselı-testület szakterület szerinti illetékes bizottsága. A bizottság - véleményének kialakításában - elızetesen kikérheti a 12. § (1) bekezdésében felsorolt szervek, szervezetek véleményét. (2) A díjak odaítélésérıl - a polgármester elıterjesztése alapján - a Képviselı-testület dönt. (3) A díjat a polgármester ünnepélyes keretek között adja át. A Törökszentmiklós Emlékérem visszavonása 14. § (1) A díj visszavonható attól, aki arra érdemtelenné válik. (2) Akit a bíróság a közügyek gyakorlásától jogerısen eltiltott, attól a díjat vissza kell vonni. (3) A visszavonásra mindazok javaslatot tehetnek, akik az adományozást kezdeményezhetik. A visszavonásról a Képviselı-testület dönt. Vegyes és záró rendelkezések 15. § (1) A kitüntetı díjazásban részesített személyekrıl a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet. (2) A díjak adományozásával kapcsolatos elıkészítıi, szervezıi tevékenységet a Polgármesteri Hivatal látja el. (3) A díjakkal járó összes kiadás fedezetét az önkormányzat mindenkori költségvetésében biztosítja. 16. § Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejőleg a díszpolgári cím alapításáról és adományozásáról szóló 24/1993. (XII. 6.) Ök. számú rendelet, valamint az ezt módosító 1/1996. (I. 26.), 17/1996. (V. 31.), 29/2001. (IX. 7.) és 8/2004. (III. 05.) számú rendeletek és a „Pro Urbe Törökszentmiklós” díj alapításáról és adományozásának rendjérıl szóló 2/1996. (I. 26.) számú rendelet, valamint az ezt módosító 17/1996. (V. 31.)Ör., 25/2001. (VII. 13.), 29/2001. (IX. 7.) Ör., 9/2004. (III. 05.) Ör. rendeletek hatályukat vesztik.

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı

40

1. számú melléklet DÍSZPOLGÁRI OKLEVÉL (arany színnel) (város címere) TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE (név arany betőkkel) A lakosság szolgálatában A város fejlıdésének elısegítésében, helyi közéletben kifejtett kimagasló érdemei elismeréseként TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS DÍSZPOLGÁRA (arany betőkkel) címet adományozza. Törökszentmiklós,............................. PH. polgármester jegyzı

2. számú melléklet TISZTELETBELI DÍSZPOLGÁRI OKLEVÉL (arany színnel) (város címere) TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE (név arany betőkkel) kimagasló érdemei elismeréseként TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS TISZTELETBELI DÍSZPOLGÁRA (arany betőkkel) címet adományozza. Törökszentmiklós,................................... PH. polgármester jegyzı

41

3.sz. melléklet OKLEVÉL (arany színnel) (város címere) TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE (név arany betőkkel) A város fejlesztésében A város gazdasági, kulturális életében, a tudomány, a mővészet és az irodalom területén A városi egészségügy, sport, oktatás, nevelés terén kiemelkedıen eredményes, maradandó munkájának elismeréseként „PRO URBE TÖRÖKSZENTMIKLÓS” (arany betőkkel) díjat adományozza. Törökszentmiklós,............................. PH. polgármester jegyzı

4.sz. melléklet OKLEVÉL (arany színnel) (város címere) TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE (név arany betőkkel) A ……………….. területen végzett kiemelkedıen eredményes, maradandó munkájának elismeréseként „TÖRÖKSZENTMIKLÓSÉRT EMLÉKÉRMET” (arany betőkkel) adományozza. Törökszentmiklós, PH. polgármester

jegyzı

42 5.sz. melléklet Alulírottak ………………(díj pontos ………………………..(személy neve) NÉV

LAKCÍM

megnevezése)

Díj

adományozására

SZÜLETÉSI HELY,IDİ

ANYJA NEVE

Önkormányzatának

körjegyzıségéhez

ajánljuk

SAJÁT KEZŐ ALÁÍRÁS

11. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés szándékáról

Tiszabı

Község

való

csatlakozási

Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 11 igen, 1 nem szavazattal meghozta a következı határozatát. 191/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Tiszabı Község Önkormányzatának körjegyzıséghez való csatlakozási szándékáról 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselıtestülete megtárgyalta Tiszabı Község körjegyzıséghez való csatlakozási szándékát. 2. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete elutasítja Tiszabı Község Önkormányzatának körjegyzıséghez való csatlakozásának szándékát a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben meghatározott határidık be nem tartása miatt. Errıl értesül: 1.) Dr. Juhász Enikı polgármester, Törökszentmiklós 2.) Farkas Barnabás polgármester, Tiszabı 3.) Dr. Papp Antal jegyzı, Törökszentmiklós 4.) Ulviczky László jegyzı, Tiszabı 5.) Irattár

43 12. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzatának 2012. évi költségvetési belsı ellenırzési tervére Bizottsági vélemény Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke elmondja, hogy a bizottság elfogadta az elıterjesztést. Hozzászólás Dr. Bozó Andrea alpolgármester felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire fontos ez a munka és egyben szeretné megköszönni a munkájukat. Kérdés, több hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 11 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta a következı határozatát. 192/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Törökszentmiklós Város Önkormányzatának 2011. évi költségvetési belsı ellenırzési tervének jóváhagyásáról Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete jóváhagyja az önkormányzat mőködésével, valamint a Polgármesteri Hivatal mőködésével kapcsolatos 2012. évi belsı ellenırzési feladatokat. Errıl értesülnek: 1.) Dr. Juhász Enikı polgármester 2.) Szabó Péter alpolgármester 3.) Dr. Bozó Andrea alpolgármester 4.) Dr. Papp Antal jegyzı 5.) Dr. Ondok László aljegyzı 6.) Pozderka Judit irodavezetı 7.) Dr. Horváth Eszter irodavezetı 8.) Marsi Péter irodavezetı 9.) Angyalné Gyetvai Andrea irodavezetı 10.) Gál István irodavezetı 11.) Rabi Ilona és Kovácsné Beregi Judit belsı ellenır 12.) Intézményvezetık 13.) Irattár Melléklet a 192/2011. (XI.30.) K. t. határozathoz TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 2012. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI BELSİ ELLENİRZÉSI TERVE Törökszentmiklós Város Önkormányzata a belsı pénzügyi ellenırzést a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 92. §. (3) bekezdés alapján - a költségvetési szervek belsı ellenırzésérıl szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: Ber) szerint - 2 fı teljes munkaidıben foglalkoztatott belsı ellenır útján biztosítja.

44 Az Önkormányzat belsı ellenırzés keretében gondoskodik a felügyelt költségvetési szervek ellenırzésérıl is. A belsı ellenırzést végzı szervezeti egység a jogszabályoknak és a belsı szabályoknak való megfelelést, a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg, valamint elemzéseket, értékeléseket készít a jegyzı és a polgármester számára az eredményesség növelése, a belsı kontrollrendszerek (ideértve a FEUVE) javítása, továbbfejlesztése érdekében. Az éves ellenırzési terv a kockázatelemzés alapján felállított prioritásokon alapuló, a tárgyévet követı évre vonatkozó ellenırzéseket tartalmazza. A Ber. 9. §-ának megfelelıen a belsı ellenırzés szabályszerőségi, pénzügyi, rendszer- és teljesítményellenırzéseket végez, a Ber. 26. § alapján az alábbi vizsgálati módszerek illetve eljárások megválasztásával: − eljárások és rendszerek szabályzatainak elemzése, értékelése, − pénzügyi, számviteli, statisztikai adatok, költségvetés, beszámolók, szerzıdések, programok elemzése, értékelése, − folyamatok és rendszerek mőködésének tesztelése, − dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata, − közvetlen megfigyelésen alapuló ellenırzés (interjú, rovancsolás, szemle, mintavételes vizsgálat), − informatikai rendszertesztelési eljárások. Az önkormányzat belsı ellenırzését ellátó szervezeti egység az Ötv. 92. §. (11) bekezdés alapján − ellenırzést végez a Képviselı-testület hivatalánál, és az önkormányzat mőködésével kapcsolatos feladatokra vonatkozóan ellenırzést végezhet a helyi önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzat többségi irányítást biztosító befolyása alatt mőködı gazdasági társaságoknál, közhasznú társaságoknál, a vagyonkezelıknél, valamint a helyi önkormányzat költségvetésébıl céljelleggel juttatott támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezett szervezeteknél is. Az Önkormányzat és költségvetési szervei belsı ellenırzésére vonatkozó részletes szabályokat a Ber. tartalmazza. Ellenıri kapacitás, ellenıri napok Belsı ellenırök száma: 2 fı. Munkaidı mérleg:

Naptári napok száma - pihenınap, munkaszüneti nap, fizetett ünnep = munkanapok száma - évi szabadság - szakmai továbbképzés, tanfolyam = ellenıri nap /ebbıl terven felüli feladatokra tartalék nap (20 %)/ Tervezett ellenırzésekre szolgáló ellenıri nap Átlagosan egy ellenırzésre jutó ellenıri nap (22 ellenırzés)

1 fı belsı ellenır 365 113 252 -30 -14 208 20 188

1 fı belsı ellenır 365 113 252 -36 -8 208 20 188

8,6

8,6

45 Az ellenırzési tervet megalapozó kockázatelemzés Törökszentmiklós Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) intézményeinek, valamint Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek mőködését és mőködési feltételeit vizsgálva meghatározásra kerültek azok a kockázati tényezık, melyek értékelése és elemzése az éves belsı ellenırzési terv alapjául szolgálnak. Valamennyi kockázat elemzését és számba vételét követıen kijelölésre kerültek azon elemek, amelyek prioritásukat tekintve a 2012. évi ellenırzés tárgyát képezik. A sportegyesületek, civil szervezetek támogatása, nyári táborok, sporttáborok támogatása, sportkeret felhasználása: Törökszentmiklós Város Önkormányzata kötelezıen ellátandó sportfeladatként biztosítja a tulajdonát képezı sportlétesítmények fenntartását és mőködtetését, és célkitőzéseivel támogatja a helyi sportszervezeteket, sportszövetségeket. A sportkoncepció 2.7 alapelvének megfelelıen az Önkormányzat az általa támogatott területeken folyó munkát folyamatosan kontrollálja, a sport támogatására adott pénzek felhasználást ellenırzi. A közvetlen sportcélú anyagi támogatás a mindenkori éves költségvetési rendelet sportfinanszírozási rendszerében jelenik meg, melynek 70%-a az utánpótlásra – nevelés támogatására, versenysport-élsport mőködési célú támogatására fordítható, 20%-a pedig az önkormányzati tulajdonú Városi Sporttelep fenntartására és mőködésére. A civil szervezetek és szervezett sporttáborok, erdei iskolák, nyári táborok számára nyújtott támogatások célirányos programoknak megfelelı felhasználását kívánjuk figyelemmel kísérni, amikor évrıl-évre kontroll alá helyezzük a nyári táborok, erdei iskolák, sporttáborok megvalósítására nyújtott összegek elszámolását. Emiatt szükséges a támogatások, valamint a sportkeret cél szerinti felhasználásnak ellenırzése. Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal, részben önállóan gazdálkodó intézményeinek költésgazdálkodása, eredeti és módosított elıirányzatok könyvviteli nyilvántartásának ellenırzése, intézményen belüli tevékenység hatékony gazdálkodása: Az intézményi költségvetések tervezésének megalapozottsága, a jóváhagyott elıirányzatok idı, illetve feladatarányos teljesítésének folyamatos nyomon követése kiemelten kezelendı feladat. A korábbi ellenırzések tapasztalati az mutatták, hogy egyes esetekben már megfigyelhetı volt a költségtakarékos gazdálkodás a költségvetés tervezése során, de még elıfordultak olyan jogcímek, ahol az év során a teljesítési adatok meghaladták az erre az idıszakra számítható idıarányos részt. Továbbra is szükséges növelni az intézményeknél a költségvetési, számviteli fegyelmet a tekintetben, hogy az intézmény rendelkezésére álló elıirányzatokon belül történjen az éves „gazdálkodás”. Kiemelten kezelendı terület az önkormányzathoz tartozó, részben önálló intézmények egyes tevékenységeinek, hatékony gazdálkodási szempontból történı ellenırzése. Vannak olyan területek, amelyek ellátásához a kötelezı normatívákon kívül – amelybıl a tevékenység lebonyolítható - más forrás igénybevétele is szükséges. Ezt figyelembe véve, kockázati tényezıként jelenik meg, hogy az adott tevékenység folytatása gazdaságossági szempontból megéri-e. 2011. évi normatív állami hozzájárulások, kötött felhasználású támogatások elszámolása: Az önkormányzat mőködésének, költségvetési bevételeinek jelentıs részét teszik ki az állami hozzájárulások, a különbözı normatív hozzájárulások. Ezen összegek igénybevételéhez szigorú szabályok kapcsolódnak, jogtalan igénybevétel esetén pedig a normatív hozzájárulás kamattal növelt visszafizetési kötelezettsége komoly, akár a mőködést veszélyeztetı terheket róhat az egyes intézményekre. Ezen kockázat minimálisra történı csökkentése érdekében, szükséges a normatív támogatások igényléséhez és a jogosultságot alátámasztó dokumentumokat vizsgálni, (negyedévenként történı normatíva lemondás, illetve pótigény). FEUVE rendszer mőködése: Az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban Áht.), valamint az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 292/2009. (XII.19.) kormányrendelet (a továbbiakban Ámr.) rendelkezései szerint Törökszentmiklós Város Önkormányzat kialakította és mőködteti a folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés (továbbiakban FEUVE) rendszerét. A FEUVE rendszer

46 a belsı ellenırzéssel összhangban mőködtetett pénzügyi irányítási és ellenırzési rendszer, amely biztosítja a költségvetési szerv feladatainak ellátására szolgáló elıirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerő, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodást. A fenti cél egyfelıl a gazdálkodási folyamatokra – tervezésre, végrehajtásra, beszámolásra – vonatkozó szabályozás, másfelıl az ellenırzési pontokat tartalmazó ellenırzési nyomvonalat hivatott biztosítani. A jogszabályi rendelkezések alapján a folyamatba épített, elızetes, utólagos és vezetıi ellenırzés (FEUVE) mőködtetése, és annak fejlesztése folyamatos feladatot jelent a szervezet egység vezetıinek. Közbeszerzési eljárások lebonyolítása, pályázati támogatások elszámolása: A közbeszerzésekrıl szóló 2003. évi CXXIX. törvény (továbbiakban: Kbt. 308.§ (2) elıírja, hogy a költségvetési szervek külön jogszabályban meghatározott felügyeleti és belsı ellenırzési rendszerében a közbeszerzéseket, illetıleg a közbeszerzési eljárásokat ellenırizni kell. A közbeszerzéshez szorosan kapcsolódnak a különbözı pályázatok útján elnyert támogatások elszámolásai is. A Kbt.-ben 2009. április 1-vel és jelenleg is, jelentıs változtatások kerültek/kerülnek beépítésre. Ezen változtatások tették és teszik indokolttá, hogy a pályázatok – mint ellenırzési terület – bekerültek a 2012. évi belsı ellenırzési tervben, és minden évben fontos részét képezik a belsı ellenırzési tervnek. A 2011. évben megállapított hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések utóellenırzése: A Ber. 29. § (1) elıírja az ellenırzött szerv és szervezeti egység vezetıje részére, hogy az ellenırzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére, a szükséges intézkedések végrehajtásáért felelıs személyek és vonatkozó határidık megjelölésével intézkedési tervet készítsen. A 8.§ f.) pontja pedig a belsı ellenırzés feladataként írja elı az ellenırzési jelentések alapján megtett intézkedések nyomon követését, melynek leghatékonyabb formája az intézkedési tervek megvalósulásának vizsgálata lehet. Pénztár, pénzkezelı hely mőködése, kötelezettségvállalás, utalványozás rendje, pénzforgalmi bizonylatok, bizonylati rend, okmányfegyelem. 2011. évi selejtezés és leltározás Polgármesteri Hivatal Kuncsorba mőködési hely: A bizonylati elv és bizonylati fegyelem betartása alapvetı a gazdálkodás során. Csak a szabályosan kiállított bizonylatok képezhetik az elszámolások alapját. A Polgármester Hivatal nap mint nap készpénzforgalmat bonyolít, mindemellett a gazdálkodás során számos nyilvántartási kötelezettség is fennáll a pénztár mőködtetésével kapcsolatban (elılegek, természetbeni juttatások, szigorú számadású nyomtatványok), ami indokolja, hogy a készpénz kezelésére, a pénztár biztonságos mőködtetése kiemelt figyelmet fordítsunk és e terület ellenırzése évrıl évre megtörténjen. Törökszentmiklós Város Önkormányzata és Kuncsorba Község Önkormányzata között 2008. január 1jei hatállyal jött lére megállapodás körjegyzı és körjegyzıségi feladatok ellátásáról. A gazdasági feladatok egy részét a kuncsorbai mőködési helyen látják el az alkalmazottak, a földrajzi távolságból adódóan a folyamatba épített, belsı kontrollrendszer mőködése kevésbé lehet hatékony, azért szükség van minden évben a belsı ellenırzés lefolyatatására. Mivel készpénz kezelés is történik, szükséges évente a pénztér mőködésének ellenırzése. Szociális juttatások, közmunkaprogram. Energiafelhasználási támogatás és lakásfenntartási támogatások: Az önkormányzat éves költségvetésének kiadási oldalán jelentıs tételt képviselnek a szociális kiadások, ezen belül is a szociális segélyek illetve a különbözı támogatások (lakásfenntartási, energiafelhasználási támogatások). A közhasznú munkavégzés ezzel szoros összefüggésben áll, ezért szükséges kiemelt figyelmet fordítani a segélyek megállapításának szabályszerőségére, a közhasznú és közcélú foglalkoztatás ellenırzésére.

47 A szociális ellátórendszer napjainkban folyamatos átalakításon megy keresztül. Az elmúlt években minden alkalommal megszervezésre és lebonyolításra kerül a „közmunkaprogram” mely a segélyezettek foglalkoztatását kívánja elısegíteni. Emiatt fontos vizsgálni, hogy a „2011. évi közmunkaprogram” az elıírásoknak, jogszabályoknak megfelelıen került-e lebonyolításra, a program pénzügyi elszámolása szabályszerő és megfelelı volt-e. Igen széles azon személyek köre, akik a különbözı szociális juttatásokat igénybe veszik. A tüzelıutalványok és a gyermektartásdíj állam általi megelılegezése témában belsı ellenırzésére legutóbb 2006. évben került sor. Figyelembe véve a folyamatos jogszabályváltozásokat, a juttatások(energiafelhasználási, lakásfenntartási támogatás) széles körő igénybevétele okán indokolt a vizsgálat. Költségtérítés elszámolásának felülvizsgálata: Kiemelten kezelendı terület az Önkormányzatnál illetve a részben önálló intézményeknél dolgozók saját gépjármő használata a közcéloknak megfelelıen történik-e, illetve a tanfolyamok továbbképzések elszámolása a szabályzat elıírásainak megfelel-e, és az egyre növekvı költségek mellett ezen kiadások indokoltsága bizonyítható-e. Pénzforgalmi bizonylatok, pénztári bizonylatok, készpénz kezelése, házipénztár mőködtetése A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény szabályozza a bizonylatokkal szemben támasztott követelményeket. A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvetı szabályozására vonatkozó szabályok betartása a bizonylati rendszer alapját képezi. Csak szabályosan kiállított, aláírt bizonylatok képezhetik az elszámolások alapját. A számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény 14. § (5) bekezdés d.) pontja, valamint az államháztartás szervezeti beszámolási kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 8. § (4) bekezdés d.) pontja rendelkezik a számviteli politika keretében a pénzkezelési szabályzat elkészítésérıl. A készpénz kezelésére, a pénztár biztonságos mőködtetésére kiemelt figyelmet kell fordítani. Foglalkoztatottak besorolásának vizsgálata, béren kívüli juttatások, megbízási díjak Az éves költségvetésben jelentıs kiadási tételt, képviselnek a személyi jellegő juttatások. Az elmúlt évek folyamán próbáltuk e terület kontrollját fenntartani, minden évben ellenırzésre került néhány intézményben a személyi jellegő juttatások területe. Ezt a tendenciát szeretnénk folytatni az idei évben is. Jelenleg a Polgármesteri Hivatalban történne meg a személyi jellegő juttatásokkal való gazdálkodás és ehhez kapcsolódó területek ellenırzése. Kodály Zoltán Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény költséggazdálkodása: Az intézményi költségvetések tervezésének megalapozottsága, a jóváhagyott elıirányzatok,(tandíj beszedése, alakulásának felülvizsgálata, bevételek és kiadások alakulása) idı, illetve feladatarányos teljesítésének folyamatos nyomon követése kiemelten kezelendı feladat. A korábbi ellenırzések tapasztalati az mutatták, hogy egyes esetekben már a költségvetés tervezése hibásan történt, továbbá az év során a teljesítési adatok meghaladták az erre az idıszakra számítható idıarányos részt. Növelni kell az intézményeknél a költségvetési, számviteli fegyelmet a tekintetben, hogy az intézmény rendelkezésre álló elıirányzatokon belül történjen az éves „gazdálkodás”. Mőködési engedély és bejelentési köteles kereskedelmi tevékenységek, telephely engedélyezések felülvizsgálata: Kiemelten kezelendı terület, hogy a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységet végzık nyilvántartása megfelel-e a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 210/2009.(IX.29.) Kormány rendeletnek. Ezen tevékenységhez szorosan kapcsolódó és alkalmazandó jogszabályok betartása megfelelı és szabályszerő-e, hiszen a jogszabályok betartása komoly következményeket vonhat maga után.

48 Intézményi étkeztetési térítési díjak,megállapítása, beszedése, dokumentálása: Figyelembe véve a jelenlegi és folyamatos jogszabály változásokat, kiemelten kezelendı terület, annak vizsgálata, hogy a jogosultsági feltételek megállapítása a hatályos jogszabályzatoknak megfelelıen történik-e, illetve a különbözı nyilvántartások, statisztikák vezetése szabályos-e. Kommunális Szolgáltató Kft. átfogó gazdálkodása: Kiemelt ellenırzési terület lesz 2012. évben a Kommunális Szolgáltató Kft. átfogó gazdálkodásának ellenırzése. A Kft. esetében évek óta nem történt ellenırzés, emiatt a belsı ellenırzés fontosnak vélte, hogy a Kommunális Szolgáltató Kft. gazdálkodása megfelelıen szabályozott-e, az intézmény bevételeinek és kiadásainak felhasználása szabályszerően történik-e. Tárgyi eszközzel való gazdálkodás, készletgazdálkodás illetve a bérgazdálkodás szabályozott-e. A.) INTÉZMÉNYEK BELSİ ELLENİRZÉSE 1.)

Megbízási szerzıdéssel foglalkoztatottak felülvizsgálata a.) Ellenırzés célja:

b.) Ellenırzendı idıszak: c.) Ellenıri kapacitás: d.) Ellenırzés típusa, módszere:

e.) Ellenırzés ütemezése: f.) Ellenırzött szervezeti egység: 2.)

3.)

Annak vizsgálata, hogy a megbízási jogviszonyban történı foglalkoztatás a jogszabályi és egyéb feltételeknek megfelelıen történt-e. A megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak szerzıdtetésének és kifizetések jogszerősége. 2010. év 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés, a dokumentumok, nyilvántartások okmányok vizsgálatával 2012. február Valamennyi önkormányzati intézmény

Kodály Zoltán Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény által szedett tandíjak beszedésének és alakulásának felülvizsgálata, illetve a bevételek és kiadások 2011. évi alakulása és felhasználása g.) Ellenırzés célja:

Annak vizsgálata, hogy a jóváhagyott elıirányzatok,(tandíj beszedése, alakulásának felülvizsgálata, bevételek és kiadások alakulása) idı, illetve feladatarányos teljesítésének nyomon követése folyamatos-e és szabályozott.

h.) i.) j.) k.) l.)

2011. év 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. május Kodály Zoltán Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Intézményi étkeztetési, térítési díjak megállapítása, beszedése, dokumentálása a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a gyermekétkeztetés, során a jogszabályi rendelkezések, belsı szabályzatok érvényesülnek-e 2011. év 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés, 2012. június Valamennyi önkormányzati intézmény

49

4.)

Pénztár, pénzkezelı helyek mőködése, kötelezettségvállalás, utalványozás rendje, pénzforgalmi bizonylatok, bizonylati rend, okmányfegyelem. 2011. évi selejtezés és leltározás (Polgármesteri Hivatal Kuncsorba Mőködési Hely) m.) Ellenırzés célja:

n.) o.) p.) q.) r.) 5.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a költségvetési rendeletben jóváhagyott elıirányzatok, módosított elıirányzatok könyvviteli nyilvántartása szabályszerően történik-e A kötelezettségvállalások, utalványozás szabályszerőségének vizsgálata. A pénztár mőködése, a készpénz kezelése szabályozottan mőködik-e. A lebonyolított selejtezés és leltározás a jogszabályoknak és a szabályzatoknak megfelelıen történt. 2011. év az ellenırzés megkezdéséig 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. július Polgármesteri Hivatal Kuncsorba Mőködési hely

Kommunális Szolgáltató Kft. átfogó gazdálkodása s.) Ellenırzés célja:

t.) Ellenırzendı idıszak: u.) Ellenıri kapacitás: v.) Ellenırzés típusa, módszere:

w.) Ellenırzés ütemezése: x.) Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy az Kommunális Szolgáltató Kft. gazdálkodása megfelelıen szabályozott-e, és az intézmény bevételeinek és kiadásainak felhasználása az elıírásoknak megfelelıen történik-e. A vizsgált idıpontban (2008-2011 év) tárgyi eszközeivel megfelelıen gazdálkodik-e, készletgazdálkodás megfelelı módon történik-e. Bérgazdálkodása megfelel-e a jogszabályi követelményeknek. Az elıirányzatok felhasználása elıírásszerően történt-e. 2008-2011 év 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés, a dokumentumok, nyilvántartások okmányok vizsgálatával 2012. augusztus-szeptember Kommunális Szolgáltató Kft.

B.) POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSİ ELLENİRZÉSE 1.)

Sport egyesületek mőködési célú támogatása a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a támogatott sportegyesületek az Önkormányzat által nyújtott mőködési célú támogatást az elıírásoknak megfelelın használták-e fel. 2011. II. félév és 2012. I. félév 2 fı Pénzügyi ellenırzés 2012. január - június Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda Támogatott sportegyesületek

50 2.)

Sportkeret felhasználása a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.)

3.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Foglalkoztatottak besorolásának vizsgálata, béren kívüli juttatások, megbízási díjak a) Ellenırzés célja:

b) c) d) e) f)

4.)

Annak vizsgálata, hogy az Önkormányzat által biztosított sportfinanszírozás rendszerében megjelenı közvetlen anyagi sporttámogatás (sportkeret) felhasználása megfelelı-e. 2011. év 1 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. február Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda, Gazdasági Iroda

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a polgármesteri hivatalban a foglalkoztatottak besorolása, a fizetési osztály és fokozat megállapítása a munkakörök ellátásához elıírt iskolai végzettség figyelembevételével történike. Az illetménykiegészítések és pótlékok megállapítása szabályszerő-e. A munkáltatói döntésen alapuló többletjuttatások folyósításának tételes vizsgálata tekintettel a költségvetési fedezetre. 2011. év 1 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. február Polgármesteri Hivatal

Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal, részben önállóan gazdálkodó intézményeinek költséggazdálkodása, intézményen belüli tevékenység hatékony gazdálkodása a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy az intézményi költségvetés a koncepciónak megfelelıen került-e összeállításra, a tervezési alapadatok megalapozottak, helytállók-e. A jóváhagyott elıirányzatok felhasználása terv szerint történik-e. Az év hátralévı részére tervezett valamint a terven felüli feladatok végrehajthatóak-e, azok elıirányzat szükséglete biztosított-e. A részben önálló intézmények tevékenységük ellátásához szükséges-e a kötelezı normatívákon kívül más forrás igénybevétele is, illetve mennyire hatékony és költségtakarékos a gazdálkodásuk. A gazdasági eseményekrıl vezetett nyilvántartások szabályossága. 2011. év 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. március-április Polgármesteri Hivatal, valamennyi önkormányzati intézmény

51 5.)

A költségvetési rendeletben jóváhagyott eredeti és módosított elıirányzatok könyvviteli nyilvántartásának ellenırzése, a kötelezettségvállalások szabályszerőségének ellenırzése a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.) 6.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

FEUVE rendszer mőködése a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.) 7.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a költségvetési szerv vezetıje, a költségvetési szerv mőködésének folyamatára és sajátosságaira való tekintettel kialakította és mőködtetie a folyamatba építetett, elızetes utólagos és vezetıi ellenırzéseket (FEUVE) az Áht. és az Ámr.-ben foglaltak szerint. 2011. év 2012. május Szabályszerőségi, pénzügyi, és rendszer ellenırzés 2 fı Polgármesteri Hivatal, valamennyi önkormányzati intézmény

2011. évi közmunkaprogram pénzügyi elszámolása a) Ellenırzés célja:

b) c) d) e) f) 8.)

Annak vizsgálata, hogy az Önkormányzatnál és intézményeinél a költségvetési rendeletben jóváhagyott elıirányzatok, módosított elıirányzatok könyvviteli nyilvántartása szabályszerően történik-e. A kötelezettségvállalások szabályszerőségének ellenırzése. 2011. év 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. március-április Polgármesteri Hivatal, valamennyi önkormányzati intézmény

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a „2011. évi közmunkaprogram” az elıírásoknak, jogszabályoknak megfelelıen került-e lebonyolításra, a program pénzügyi elszámolása szabályszerő és megfelelı-e. 2011. év 1 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. május Szociális és Gyámügyi Iroda, Gazdasági Iroda

2011. évben feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedések végrehajtása (utóellenırzés) a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a 2011. év során elvégzett ellenırzések megállapításaira készült intézkedési tervben foglaltak megvalósultak, a hiányosságok megszüntetésre kerültek-e 2011. év 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés, 2012. június Polgármesteri hivatal és valamennyi önkormányzati intézmény

52 9.)

Készpénzforgalom, készpénzkezelés, házipénztár mőködése a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a Polgármesteri Hivatalban a készpénz kezelése, a pénztár biztonságos mőködtetése megfelelıen biztosított-e, érvényesülnek-e a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés szabályai, a bizonylati rend és okmányfegyelem. 2011. év 1 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. július Gazdasági Iroda

10.) Rendszeres szociális segély (gyógyszercsekk) elszámolása a.) Ellenırzés célja:

b.) c.) d.) e.) f.)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a szociális kiadások, ezen belül is a szociális segélyek megállapítása, folyósítása, elszámolása, nyilvántartása, a hatályos jogszabályoknak, belsı szabályoknak megfelelıen történik-e. 2011. év 1 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. augusztus Szociális és Gyámügyi Iroda, Gazdasági Iroda

11.) Energiafelhasználási támogatás és lakásfenntartási támogatások ellenırzése a) Ellenırzés célja:

b) c) d) e) f)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy az energiafelhasználási támogatás és lakásfenntartási támogatás megállapítása, folyósítása, elszámolása, nyilvántartása a hatályos jogszabályoknak, belsı szabályoknak megfelelıen történik-e. 2011. év 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. augusztus Szociális és Gyámügyi Iroda, Gazdasági Iroda

12.) Költségtérítés elszámolásának felülvizsgálata a) Ellenırzés célja:

b) c) d) e) f)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy az Önkormányzatnál illetve a részben önálló intézményeknél dolgozók saját gépjármő használata a közcéloknak megfelelıen történik-e, illetve a tanfolyamok, továbbképzések elszámolása a szabályzat elıírásait figyelembe véve történik, és az egyre növekvı költségek mellett ezen kiadások indokoltsága bizonyíthatóe. 2011. év az ellenırzés megkezdéséig 1 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. szeptember Polgármesteri Hivatal és valamennyi önkormányzati intézmény

53 13.) Mőködési engedély és bejelentési köteles kereskedelmi tevékenységek, telephely engedélyezések felülvizsgálata a) Ellenırzés célja:

b) c) d) e) f)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenységet végzık nyilvántartása megfelel-e a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 210/2009.(IX.29.) Kormány rendeletnek. Ezen tevékenységhez szorosan kapcsolódó és alkalmazandó jogszabályok betartása megfelelı és szabályszerő-e, 2011. év 1 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. október-november Igazgatási és Okmány Iroda

14.) 2012. évi nyári táborok, erdei iskolák, helyi civil szervezetek program támogatására folyósított összegek elszámolása a) Ellenırzés célja:

b) c) d) e) f)

Annak vizsgálata, hogy a támogatott civil szerveztek, a sport és nyári táborok az Önkormányzat által nyújtott programtámogatást a pályázatok szerint illetve az elıírásoknak megfelelıen használták-e fel 2012. év 1 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. október-november Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda, Gazdasági Iroda,támogatott civil szervezetek

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

15.) 2011. évi normatív állami hozzájárulás a) Ellenırzés célja:

b) c) d) e) f)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a normatív állami hozzájárulások, kötött felhasználású támogatások igénylése, nyilvántartása az elıírások szerint történik-e 2011. szeptember 1-tıl az ellenırzés megkezdéséig 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. október-november Valamennyi önkormányzati intézmény

16.) Közbeszerzési eljárások, pályázati támogatások elszámolása a) Ellenırzés célja:

b) c) d) e) f)

Ellenırzendı idıszak: Ellenıri kapacitás: Ellenırzés típusa, módszere: Ellenırzés ütemezése: Ellenırzött szervezeti egység:

Annak vizsgálata, hogy a lefolytatott közbeszerzési eljárások megfeleltek-e a hatályos jogszabályi rendelkezésnek és belsı szabályzatoknak, illetve a pályázaton nyert támogatások felhasználása, nyilvántartása, elszámolása a jogszabályoknak, szabályzatoknak megfelelıen történt. 2011. szeptember 1-tıl az ellenırzés megkezdéséig 2 fı Szabályszerőségi és pénzügyi ellenırzés 2012. október-november Valamennyi önkormányzati intézmény

54

13. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ Módosító és Alapító Okiratáról Pozderka Judit irodavezetı röviden ismerteti az elıterjesztést. Bizottsági vélemény Budai Ferenc az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke elmondja, a bizottság egyhangúan elfogadta az elıterjesztést. Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát. 193/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Az Ipoly Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ Módosító és Alapító Okiratáról 1. A Képviselı-testület az 1. sz. melléklet alapján elfogadja az Ipoly Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ Módosító Okiratát 2. A Képviselı-testület a 2. sz. melléklet alapján elfogadja az Ipoly Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ Alapító Okiratát Errıl értesülnek: 1. Dr.Juhász Enikı polgármester 2. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 3. Szabó Péter alpolgármester 4. Dr. Papp Antal jegyzı 5. Dr. Ondok László aljegyzı 6. Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda Helyben 7. Gazdasági Iroda Helyben 8. Belsı ellenır Helyben 9. Irattár 1. sz. melléklet a 193/2011. (XI.30.) K. t. határozathoz IPOLYI ARNOLD KÖNYVTÁR, MÚZEUM ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT MÓDOSÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §, 90. § és a 92.§-a valamint a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. tv. 39.§ (3) bekezdése 55. és 65. § és 78.§(5) bekezdésének b.)pontja alapján Törökszentmiklós Város Önkormányzata, Törökszentmiklós város az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ Alapító Okiratát a következık szerint módosítja:

55

Az alapító okiratban módosult 1.) AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE:

Ipolyi Arnold Könyvtár, Kulturális Központ

Múzeum

és

TÍPUSA:

közkönyvtári és muzeális ellátást biztosító, nyilvános települési könyvtár, közmővelıdési intézmény

A költségvetési szerv közfeladata:

- a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. tv. alapján közgyőjteményi, közmővelıdési feladatokat ellátó intézmény - önállóan mőködı költségvetési szerv

C, Gazdálkodási feladatokat ellátó, önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv neve, törzsszáma: Címe:

Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala 409360 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. út 135/a

SZÉKHELYE:

Törökszentmiklós, Kossuth L. út 135. 1 Hrsz

SZÉKHELYEN KÍVÜLI INTÉZMÉNY EGYSÉGEI (fiókkönyvtárak, telephelyei)

- Damjanich úti óvoda /Damjanich út 23./ 5472 Hrsz - Kisebbségi Önkormányzat /Kossuth út 112./ 3245 Hrsz - Óballai Közösségi Ház /TörökszentmiklósÓballa, Fı út 5./ 8622 Hrsz - Surjány, Iskola /Surjány, Kırisfa u. 10./ 8315/1 Hrsz

Igény szerint letéti könyvtárakat mőködtet. Butyka épülete:

Béla

Helytörténeti

Győjtemény - Almásy út 20.

Törzsszám:

…………………………

Mőködési köre:

Törökszentmiklós közigazgatási területe

Ezen Módosító Okiratot Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 193/2011. (XI.30) K. t. számú határozatával j ó v á h a g y t a .

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı

56 2. sz. melléklet a 193/2011. (XI.30.) K. t. határozathoz IPOLYI ARNOLD KÖNYVTÁR, MÚZEUM ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88. §, 90. § és a 92.§-a valamint a kulturális javak védelmérıl és a muzeális intézményekrıl, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. tv. 39.§ (3) bekezdése 55. és 65. § és 78.§(5) bekezdésének b.)pontja alapján Törökszentmiklós Város Önkormányzata, Törökszentmiklós város az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ Alapító Okiratát a következık szerint határozza meg:

1.) AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE:

Ipolyi Arnold Könyvtár, Kulturális Központ

Múzeum

és

TÍPUSA:

közkönyvtári és muzeális ellátást biztosító, nyilvános települési könyvtár, közmővelıdési intézmény

A költségvetési szerv közfeladata:

- a nyilvános könyvtári ellátásról és a közmővelıdésrıl szóló 1997. évi CXL. tv. alapján közgyőjteményi, közmővelıdési feladatokat ellátó intézmény - önállóan mőködı költségvetési szerv

C, Gazdálkodási feladatokat ellátó, önállóan mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv neve, törzsszáma: Címe:

Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatala 409360 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. út 135/a

SZÉKHELYE:

Törökszentmiklós, Kossuth L. út 135. 1 Hrsz

SZÉKHELYEN KÍVÜLI INTÉZMÉNY EGYSÉGEI (fiókkönyvtárak, telephelyei)

- Damjanich úti óvoda /Damjanich út 23./ 5472 Hrsz - Kisebbségi Önkormányzat /Kossuth út 112./ 3245 Hrsz - Óballai Közösségi Ház /TörökszentmiklósÓballa, Fı út 5./ 8622 Hrsz - Surjány, Iskola /Surjány, Kırisfa u. 10./ 8315/1 Hrsz

Igény szerint letéti könyvtárakat mőködtet. Butyka Béla Helytörténeti Győjtemény épülete: - Almásy út 20. Törzsszám: Mőködési köre: 2.) ALAPÍTÓ JOGOKKAL FELRUHÁZOTT IRÁNYÍTÓ SZERV NEVE, SZÉKHELYE: ALAPÍTÁSÁNAK ÉVE: 3.) IRÁNYÍTÓ, FENNTARTÓ ÉS FELÜGYELETI SZERVE: Székhelye:

………………………… Törökszentmiklós közigazgatási területe Az alapító jogait - jogutódként Törökszentmiklós Város Önkormányzata gyakorolja 5200 Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út 135/a. 1952.(könyvtár)/1968(mővelıdési ház) Törökszentmiklós Város Önkormányzata Törökszentmiklós Képviselı Testülete Törökszentmiklós, Kossuth Lajos út 135/a.

57 4.) TEVÉKENYSÉGI KÖRE: Alaptevékenység:

nyilvános könyvtári tevékenység múzeumi tevékenység közösségi mővelıdési tevékenység Ifjúsági szabadidıs tevékenység Családi ünnepek szervezése Tanfolyamok, táborok szervezése Rendezvény szervezés Az intézmény 1997. évi CXL. Tv. 55 és 65 §a és a 78.§(5) bekezdésének b.)pontja alapján szerint ellátja az alapfeladatokat

TEÁOR és megnevezése:

91 Könyvtári, levéltári, múzeumi, egyéb kulturális tevékenység 91012 Könyvtári tevékenység 9102 Múzeumi tevékenység 9001 Elıadó-mővészet 8552 Kulturális képzés 8559 Máshová nem sorolt egyéb oktatás 8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése, (rendezvények szervezése, reklámozása, és/vagy menedzselése) 9499 Máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

Szakágazat száma és megnevezése

910100 Könyvtári, levéltári tevékenység 900400 Mővészeti létesítmények mőködtetése

Szakfeladat száma és megnevezése Alaptevékenység

910121-1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910123-1 Könyvtári szolgáltatások 910203-1 Múzeumi kiállítási tevékenység 682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 890442-1 Közhasznú foglalkoztatás 910501 Közmővelıdési tevékenység és támogatások 910502 Közmővelıdési intézmények, Közösségi színterek mőködtetése 949900 M.n.s. egyéb közösségi társadalmi tevékenység 841191-1 Nemzeti ünnepek programjai 841192-1 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények 591411-1, Film, video és egyéb képfelvétel vetítése mozikban, filmklubokban, szabadtéren, nyilvános vetítési helyeken 592011-1, Hangfelvétel készítése 581400-1 Folyóirat, idıszaki kiadvány kiadása 581100-1 Könyvkiadás 581900-1 Egyéb kiadói tevékenység 773000-1 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 821900-1 Fénymásolás, egyéb irodai

58 szolgáltatás 855931-1 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932-1 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 841 335-1 Foglalkozást elısegítı támogatások 823000-1, Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 855100-1, Sport, szabadidıs képzés 855200-1, Kulturális képzés 855937-1, Mns. egyéb felnıttoktatás 856099-1, Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység 932918-1 Mindenféle m.n.s. szabadidıs szolgáltatás(táborozás) 900111-1, Befogadó színházak tevékenysége 900121-1, Zenemővészeti tevékenység 900122-1, Táncmővészeti tevékenység 900124-1, Egyéb elıadó-mővészeti tevékenység 900300-1, Alkotómővészeti tevékenység 900400-1, Kulturális mősorok, rendezvények, kiállítások szervezése 931301-1, Szabadidısport – (rekreációs sport) tevékenység és támogatása 932919-1, Mns. egyéb szórakoztatási tevékenység Vállalkozói tevékenység folytatása és szabad Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem kapacitásának használata: folytathat. Szabad kapacitását alaptevékenysége körében hasznosíthatja - az SZMSZ-ben felsorolt tevékenységek körében. Aránya nem haladhatja meg az intézmény kiadási elıirányzatának évi 10 %-át. Forrása intézményi bevétel. 5.) Vezetıjének megbízási, választási rendje

Foglalkoztatottakra jogviszonyok

vonatkozó

Az intézmény vezetıjét a fenntartó Törökszentmiklós Város Önkormányzata Képviselı-testülete nevezi ki, nyilvános pályázat útján. A jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelıen. A kinevezés határozott idıre szól.

foglalkozási A munkáltatói jogokat az intézmény munkavállalóival szemben az intézmény vezetıje gyakorolja. Foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott akikre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak a jogviszonya munkavállaló, akikre nézve a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény az irányadó.(munkaszerzıdéses) Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra

59 a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény az irányadó. (pl. megbízási szerzıdéses) 6.) Gazdálkodással összefüggı jogosítványok

Önállóan mőködı költségvetési szerv, amely kötelezettségvállalási, utalványozási teljesítményigazolási joggal és felelısséggel rendelkezik.

7.) Feladatellátást szolgáló vagyon:

Az intézmény székhelye és telephelyei és az ezekben elhelyezett tárgyi eszközök, szellemi termékek (pl.:szoftverek, programok).

8.) Vagyon feletti rendelkezés joga: a 30/2004.(VI.25.) Ör. szerint.

Ezen egységes szerkezető Alapító Okiratot Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 193/2011. (XI.30.) K. t. számú határozatával j ó v á h a g y t a .

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı

14. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Bölcsıdéjének alapító okirat módosítására Gál István irodavezetı röviden ismerteti az elıterjesztést. Bizottsági vélemény Fejes Ferenc képviselı, a Szociális, Egészségügyi és Sport Bizottság elnöke ismerteti, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta az elıterjesztést. Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát. 194/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Törökszentmiklós Város Önkormányzata által fenntartott Törökszentmiklós Város Bölcsıdéje Alapító Okiratainak módosításáról 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az alábbiak szerint módosítja a Törökszentmiklós Város Bölcsıdéje alapító okiratát: a.

A bevezetı részbıl a Költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV törvényre való hivatkozás törlésre kerül.

b.

Az 1.) pontból törlésre kerül „A költségvetési szerv típusának megfelelı besorolása és közfeladata”, helyette a „A költségvetési szerv besorolása” szöveg kerül.

60 c.

Az 1.) pontból törlésre kerül törlésre kerül a „Tevékenység jellege alapján” szövegrész.

d.

Az 1.) pontból törlésre kerül törlésre kerül a „Közintézmény, Szociális közszolgáltató költségvetési szerv” szövegrész

e.

Az 1. pontban a „Feladatellátásához kapcsolódó funkciója alapján” szövegrész helyébe a „Gazdálkodási jogköre alapján” szövegrész kerül. Az 1.) pontból törlésre kerül a „Székhelyen kívüli intézmény egységei (telephelye)” szövegrész, ennek megfelelıen törlésre kerül a „Szivárvány Családi Napközi, Törökszentmiklós, Bocskai út 21/1.” szövegrész is.

f.

g.

A törléseket követıen az egyes pontok betőjele, a törlésnek megfelelıen, növekvı sorrendben kerül meghatározásra.

h.

A 4.) pontban a „Kiegészítı tevékenységek” szövegrészek helyébe a „Szabadkapacitás terhére végzett tevékenységek” szövegrészek kerülnek.

i.

A 4.) pontban a „890442-1 Közhasznú foglalkoztatás” szövegrész helyébe a „890442-1 Közfoglalkoztatás” szöveg kerül.

j.

az Alapító okiratból a „családi napközi” és a hozzá tartozó besorolási számok törlésre kerülnek

2. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1. számú mellékletnek megfelelıen jóváhagyja fenntartásában mőködı Törökszentmiklós Város Bölcsıdéje Alapító Okiratát. Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı, polgármester 2. Dr. Papp Antal, jegyzı 3. Magyar Államkincstár J-Nk-Sz. Megyei Igazgatósága., 5000 Szolnok, Liget út 6. 4. Városi Bölcsıde 5. Gazdasági Iroda 6. Szociális és Gyámügyi Iroda 7. Irattár Melléklet a 194/2011. (XI.30.) K. t. számú határozathoz TÖRÖKSZENTMIKLÓS VÁROS BÖLCSİDÉJÉNEK ALAPÍTÓ OKIRATA Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 88-89. §-ai, a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. tv.2.§ (2) bekezdése, alapján Törökszentmiklós Város Önkormányzata, a Törökszentmiklós Város bölcsıdéjének Alapító Okiratát a következık szerint határozza meg: 1.) AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS NEVE: TÍPUSA

A költségvetési szerv besorolása: A, Gazdálkodási jogköre alapján

Törökszentmiklós Város Bölcsıdéje Bölcsıde a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI törvény 42.§ alapján

A.) Önállóan mőködı költségvetési szerv. B.) Törökszentmiklós Város Polgármesteri B, Gazdálkodási feladatokat ellátó, önállóan Hivatala mőködı és gazdálkodó költségvetési szerv neve, 409360 törzsszáma: 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. út 135/a Címe:

61

SZÉKHELYE:

5200. Törökszentmiklós, Petıfi út 50.

Törzsszám:

660532

Mőködési köre:

Törökszentmiklós közigazgatási területe

2.) ALAPÍTÓ SZERV:

Az alapító jogait Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete gyakorolja.

Székhelye

5200. Törökszentmiklós Kossuth L. 135/a

ALAPÍTÁSÁNAK ÉVE:

1950.

3.) IRÁNYÍTÓ, FENNTARTÓ ÉS FELÜGYELETI TÖRÖKSZENTMIKLÓS SZERVE: ÖNKORMÁNYZATÁNAK TESTÜLETE Székhelye: 4.) TEVÉKENYSÉGI KÖRE: Szakágazati száma: Alaptevékenység:

TEÁOR

VÁROS KÉPVISELİ-

5200. Törökszentmiklós Kossuth L. út 135/a

889110 Gyermekek napközbeni ellátása 1. Bölcsıde 2. Munkahelyi közétkeztetés 8891 Gyermekek napközbeni ellátása 5629 Egyéb vendéglátás

Szakfeladat száma és megnevezése 2010. január 1-tıl

889101-1 Bölcsıdei ellátás 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 890442-1 Közfoglalkoztatás

Szabadkapacitás terhére végzett tevékenységek

Gyermekfelügyelet Intézményi étkeztetés

Szabadkapacitás terhére végzett tevékenységek szakfeladat száma 2010. január 1-tıl 889109-2 Gyermekek napközbeni ellátásához kapcsolódó egyéb szolgáltatás gyermekfelügyelet 561000-2 Éttermi, mozgó vendéglátás Szabadkapacitás terhére végzett tevékenységek Gyermekek napközbeni ellátása 8891 kapcsolódó TEÁOR számok: Egyéb vendéglátás 5629 Szabadkapacitás terhére végzett tevékenységek Aránya nem haladja meg az intézmény kiadási nagysága: elıirányzatának évi 20%-át. Forrása intézményi bevétel. 5.) Vezetıjének megbízási, választási rendje

Vezetıjének megbízási választási rendje: Az intézmény vezetıjét a fenntartó – Törökszentmiklós Város Önkormányzata Képviselı - testülete – bízza meg, nyilvános pályázat útján, a hatályos jogszabályi elıírásoknak megfelelı megbízási rendben. A megbízás határozatlan idıre szól.

62 Foglalkoztatottakra jogviszonyok

vonatkozó

foglalkozási A munkáltatói jogokat az intézmény munkavállalóira az intézmény vezetıje gyakorolja. Foglalkoztatottjainak jogviszonya közalkalmazott (határozott, és határozatlan idejő), akikre a közalkalmazottak jogállásáról 1992. évi XXXIII. tv. az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak jogviszonya munkavállaló akikre nézve a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII: Törvény az irányadó. (munkaszerzıdéses) Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. tv. az irányadó. (pl: megbízási szerzıdés)

6.) Gazdálkodással összefüggı jogosítványok:

Önállóan mőködı költségvetési szerv, amely kötelezettségvállalási, utalványozási, teljesítményigazolási joggal és felelısséggel rendelkezik.

7.) Feladatellátást szolgáló vagyon:

Az intézmény székhelye és telephelyei, és az ezekben elhelyezett tárgyi eszközök.

8.) Vagyon feletti rendelkezés joga: 30/2004. (VI.25.) ÖK. számú rendelet szerint.

Ezen Alapító Okiratot Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a 194/2011. (XI.30.) K. t. számú határozatával j ó v á h a g y t a .

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı

15. NAPIRENDI PONT Tájékoztató a 2012. évi Startmunka-programra benyújtott projekttervekrıl Gál István irodavezetı elmondja, nagyon rövid határidıvel lett meghirdetve a startmunka-program, amelyre Szolnok megyében hat kistérség számára biztosítottak lehetıséget. A programban 4 területre dolgozott ki programtervet költségekkel együtt. A pályázat 100%-ban támogatott. Bizottsági vélemények Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke elmondja, örültek ennek a lehetıségnek, hiszen 100 fınek 11 hónapon keresztül tudnak munkát biztosítani 100%-os támogatással. Az eddigi közmunkaprogrammal kapcsolatban felmerült, hogy a jövıben annak és a startmunka hatékonyságának az ellenırzése legyen többszöri, az abban dolgozók ne csak az idıt töltsék el, hanem hasznos munkát is végezzenek. A bizottság támogatta a programot. Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel a tájékoztatót. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát.

63 195/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Törökszentmiklós Város Önkormányzata által a 2012. évre vonatkozó Startmunka-programra benyújtott projekttervek támogatásáról. 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete elfogadja a 2012. évre vonatkozó Startmunka-programra benyújtott projektterveket támogatja, felhatalmazza a polgármester az ezzel kapcsolatos dokumentáció aláírására. Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı, polgármester 2. Dr. Papp Antal, jegyzı 3. Gazdasági Iroda 4. Szociális és Gyámügyi Iroda 5. Városfejlesztési Iroda 6. Irattár 16. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés a Nemzeti Erıforrás Minisztérium TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0054 „A Közmővelıdési szolgáltatások fejlesztése Törökszentmiklós és Fegyvernek településen” pályázat ellenırzési tapasztalatairól Bizottsági vélemény Budai Ferenc az Oktatási és Kulturális bizottság elnöke elmondja, a bizottság egyhangúlag elfogadta az elıterjesztést. Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát. 196/2011. (XI.30.) K. t. Határozat A Nemzeti Erıforrás Minisztérium TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0054 „A Közmővelıdési szolgáltatások fejlesztése Törökszentmiklós és Fegyvernek településen” pályázat ellenırzési tapasztalatairól 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete elfogadja a TÁMOP-3.2.308/2-2009-0054 „A Közmővelıdési szolgáltatások fejlesztése Törökszentmiklós és Fegyvernek településen” pályázat a Nemzeti Erıforrás Minisztérium Közmővelıdési Fıosztálya által készített célvizsgálati jelentést. Errıl értesülnek: 1. Dr.Juhász Enikı polgármester 2. Szabó Péter alpolgármester 3. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 4. Dr. Papp Antal jegyzı 5. Dr. Ondok László aljegyzı 6. Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda Helyben 7. Gazdasági Iroda Helyben 8. Belsı ellenır Helyben 9. Irattár

64 17. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés a helyi média feladatok ellátásáról szóló szerzıdések módosításáról Pozderka Judit irodavezetı röviden ismerteti az elıterjesztést. Javítást tesz a szolgáltatási szerzıdés 5. pontjában mivel az 1996. évi I. törvényt hatályon kívül helyezték. Az 5. pont utolsó elıtti mondata úgy szól: Azonnali hatályú felmondással élhet továbbá a Megrendelı, ha a Szolgáltató megszegi a média szolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. Tv. rendelkezéseit és e tény hatóság jogerıs határozatában megállapítja. Ezzel a módosítással kéri az elıterjesztés elfogadását. Bizottsági vélemény Budai Ferenc az Oktatási és Kulturális bizottság elnöke elmondja, hogy a bizottság elfogadta az elıterjesztést. Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke elmondja, az ülés elıtt kiosztásra került módosító javaslattal együtt fogadta el a bizottság. A módosítás arról szól, hogy a szolgáltatási szerzıdés 1/a. pontjába bekerül a szolgáltatót bízza meg szövegrész mind a Filmvarázs Stúdió Kft, mind a Rádió Horizont Kft. esetében. A Filmvarázs Stúdió Kft. szerzıdésének az 1/b. pontjában az elsı francia bekezdés elsı szava törlésre kerül (felvételrıl). Hozzászólás Fejes Ferenc képviselı egy pontosítást kérne, a szolgáltatási szerzıdésben mind a két esetben szerepel az archivált példány leadása, ahol a Mővelıdési Ház neve nem helyesen szerepel, kéri ezt javítani. Dr. Juhász Enikı polgármester befogadja a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság módosító indítványát és a Fejes képviselı úr által kért javítást is. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel elıször a Filmvarázs Stúdió Kft. szerzıdésének módosítását. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 10 igen, 1 nem, 1 tartózkodás mellett meghozta a következı határozatát. 197/2011. (XI.30.) K. t. H a t á r o z a t: Helyi televízió-mősor feladat ellátásáról szóló szerzıdés módosításáról 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi televízió-mősor szolgáltatási szerzıdését az 1. sz. melléklet alapján módosítja. 2. A Képviselı- testület a szerzıdés aláírására felhatalmazza a polgármestert. Határidı: 2011. december 30. Felelıs: Dr. Juhász Enikı polgármester Errıl értesítést nyer: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 3. Szabó Péter alpolgármester 4. Dr. Papp Antal jegyzı 5. Dr. Ondok László aljegyzı 6. Belsı ellenır 7. Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda Helyben 8. Gazdasági Iroda Helyben 9. Irattár

65

Melléklet a 197/2011. (XI.30.) K. t. számú határozathoz

SZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS Mely létrejött Törökszentmiklós Város Önkormányzata (Törökszentmiklós Kossuth Lajos u. 135/a. képviseli: dr. Juhász Enikı polgármester) továbbiakban Megrendelı, és Filmvarázs Stúdió Kft. (Törökszentmiklós, Somogyi B. u. 79., adószám: 14990478-2-16, képviseli: Molnárné Domán Julianna ügyvezetı) továbbiakban: Szolgáltató között helyi televízió-mősor készítésére az alábbi feltételekkel: 1.a./ Megrendelı helyi televízió-mősor készítésére a Szolgáltatót bízza meg. 1.b./ Szolgáltató feladata, hogy az alább felsorolt szolgáltatásokat nyújtsa a helyi vezetékes mősorelosztó hálózaton keresztül, televízió-mősor keretében: -

-

közvetítse a Képviselı-testület rendes nyilvános üléseit, és legalább egyszer ismételje meg (a rendes ülés napján tartott rendkívüli ülés jelen elıírás szempontjából rendes ülésnek számít). A rendkívüli ülésrıl – ha azt élı, egyenes adásban nem közvetítette – összefoglalót készít, adásba helyezi és legalább egy alkalommal megismétli. legalább 40 perces magazinmősor készítése és bemutatása fı mősoridıben minimum 3 alkalommal, legalább azokon a heteken, amikor nincs képviselı-testületi ülés közérdekő információk és hirdetések eljuttatása a lakossághoz tudósítson a jelentıs városi eseményekrıl, sport- és kulturális rendezvényekrıl.

A Szolgáltató a megrendelt mősorok egy archivált példányát a tárgyhónapot követı hónap 4. napjáig átadja az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ (Törökszentmiklós, Kossuth u. 135.) részére. Az átvételrıl a Könyvtár írásos igazolást ad ki, amely a Szolgáltató által benyújtandó számla melléklete, és egyben a kifizetés feltétele is. Az archivált példányt a Könyvtár, a Megrendelı, és az akinek a Megrendelı írásos engedélyt ad szabadon felhasználhatja. 2./ A Felek a szerzıdés során együttmőködnek. Az együttmőködésben Megrendelı részérıl a szolgáltatások tartalmi kérdéseiben a kijelölt sajtó- és média referens, a szerzıdés teljesítése és a szerzıdési nyilatkozatok megtétele tekintetében a polgármester jogosult nyilatkozattételre. A médiareferens személyében történı esetleges változást a Megrendelı írásban közli a Szolgáltatóval. 3./ A Felek e szerzıdést 2012. január 01-tıl 2012. december 31-ig terjedı idıre kötik meg. 4./ Szolgáltatót az 1./ pont szerinti szolgáltatásokért 280 .000,- Ft+ ÁFA szolgáltatási díj illeti meg havonta. A díjról Szolgáltató számlát állít ki, melynek esedékessége a tárgyhónapot követı hónap 5. napjánál korábbi idıpont nem lehet. A kifizetés feltétel az 1/b pontban meghatározott, Könyvtár által kiállított igazolás csatolása. 5./ Megrendelıt azonnali hatályú felmondás illeti meg, ha Szolgáltató szerzıdéses kötelezettségeit megszegi, és azt írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti (pótolja). Szerzıdéses kötelezettségnek tekintendı az 1.b./ pont szerinti szolgáltatások bármelyike. Az 1.b./ pont harmadik és negyedik francia bekezdésében szereplı szolgáltatások közül azon hírek, információk, rendezvények közzétételének, tudósításának elmulasztása akkor ad okot az azonnali hatályú felmondásra, ha a közzétételt, tudósítást, közvetítést Megrendelı elızetesen kérte, illetve azt jelezte Szolgáltatóval.

66

Azonnali hatályú felmondással élhet továbbá a Megrendelı, ha a Szolgáltató megszegi a Médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseit, és e tényt hatóság jogerıs határozatában megállapítja. Az azonnali hatályú felmondás a közlés hónapjának utolsó napjára szól akkor, ha Megrendelı másként nem nyilatkozik. 6./ Szolgáltató azonnali hatályú felmondásra jogosult, ha Megrendelı a 4./ pont szerinti díjat írásbeli felszólításra sem fizeti meg. A Felek fenti szerzıdést mint akaratukkal mindenben megegyezıt írták alá. Törökszentmiklós, 2011. december 2. ______________________ Megrendelı

______________________ Szolgáltató

Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel a Rádió Horizont Kft. szerzıdésének módosítását. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 10 igen, 1 nem 1 tartózkodás mellett meghozza a következı határozatát. 198/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Helyi rádió-mősor feladat ellátásáról szóló szerzıdés módosításáról 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete a helyi rádió-mősor szolgáltatási szerzıdését a 2. sz. melléklet alapján módosítja. 2. A Képviselı- testület a szerzıdés aláírására felhatalmazza a polgármestert. Határidı: 2011.december 01. Felelıs: Dr. Juhász Enikı polgármester Errıl értesítést nyer: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 3. Szabó Péter alpolgármester 4. Dr. Papp Antal jegyzı 5. Dr. Ondok László aljegyzı 6. Belsı ellenır 7. Szervezési és Humán közszolgáltatási Iroda 8. Gazdasági Iroda 9. Irattár Melléklet a 198/2011. (XI.30.) K. t. számú határozathoz SZOLGÁLTATÁSI SZERZİDÉS Mely létrejött Törökszentmiklós Város Önkormányzata (Törökszentmiklós Kossuth Lajos u. 135/a. képviseli: dr. Juhász Enikı polgármester) továbbiakban Megrendelı, és RÁDIÓ HORIZONT Kft. (Törökszentmiklós, Kossuth tér 6., adószáma: 13082475-2-16, képviseli: Vekkel Jánosné ügyvezetı) továbbiakban: Szolgáltató

67

között helyi rádió-mősor készítésére az alábbi feltételekkel: 1.a./ Megrendelı helyi rádió-mősor készítésére a Szolgáltatót bízza meg. 1.b./ Szolgáltató feladata, hogy az alább felsorolt szolgáltatásokat nyújtsa rádió-mősor keretében: a) Hetente egy alkalommal Önkormányzati Magazin címmel mősort szerkeszt, melyben a tiszta beszédidı legalább 30 percet elér. b) A magazinmősorban pártatlanul és hitelesen tájékoztatást nyújt a Képviselı-testület, a Polgármesteri Hivatal aktuális munkájáról, gondoskodik a közérdekő információk lakosság számára történı közvetítésérıl. c) A magazin sugárzására minden héten pénteken 1720-tól kerül sor, az ismétlés minden héten szombaton 920 –tól hangzik el. Ezen idıpontoktól csak a Megrendelı elızetes írásbeli engedélye alapján térhet el. d) Külön díjazás nélkül jelenteti meg a közérdekő közleményeket. e) Közérdekő közleménynek a szerzıdés alkalmazása során az olyan információ minısül, amely állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve egyéb közcélt ellátó természetes személy és szervezet kérése alapján a lakosság figyelemfelhívását szolgálja, illetve amely valamely közérdekő cél támogatására, közérdekő eseményen való részvételre, valamint veszélyhelyzetre hívja fel a figyelmet. f) A szolgáltató és a médiareferens folyamatosan együttmőködik, a szolgáltató a megrendelıvel való napi egyeztetést a médiareferens személyén keresztül végzi. g) Az Önkormányzati Magazint, a közérdekő közleményeket és minden esetleges egyéb, jelen szerzıdés alapján megjelent mősorszámot archivál. Minden hónap 4. napjáig a megelızı hónap archivált mősorszámait elektronikus adathordozón átadja az Ipolyi Arnold Könyvtár, Múzeum és Kulturális Központ (Törökszentmiklós, Kossuth u. 135.) részére. Az átvételrıl a Könyvtár írásos igazolást ad ki, amely a Szolgáltató által benyújtandó számla melléklete, és egyben a kifizetés feltétele is. Az archivált példányt a Könyvtár, a Megrendelı, és az akinek a Megrendelı írásos engedélyt ad szabadon felhasználhatja. 2./ A Felek a szerzıdés során együttmőködnek. Az együttmőködésben Megrendelı részérıl a szolgáltatások tartalmi kérdéseiben a kijelölt sajtó- és média referens, a szerzıdés teljesítése és a szerzıdési nyilatkozatok megtétele tekintetében a polgármester jogosult nyilatkozattételre. A médiareferens személyében történı esetleges változást a Megrendelı írásban közli a Szolgáltatóval. 3./ A Felek e szerzıdést 2011. december 1-tıl 2012. november 30-ig terjedı idıre kötik meg. 4./ Szolgáltatót az 1./ pont szerinti szolgáltatásokért évente 2.500.000,- Ft+ÁFA szolgáltatási díj illeti meg. A díjról Szolgáltató havi egyenlı összegő bontásban számlát állít ki, melynek esedékessége a tárgyhónapot követı hónap 5. napjánál korábbi idıpont nem lehet. A kifizetés feltétel az 1.b./k. pontban meghatározott, Könyvtár által kiállított igazolás csatolása. 5./ Megrendelıt azonnali hatályú felmondás illeti meg, ha Szolgáltató szerzıdéses kötelezettségeit megszegi, és azt írásbeli felszólítás ellenére sem teljesíti (pótolja). Szerzıdéses kötelezettségnek tekintendı az 1.b./ pont szerinti szolgáltatások bármelyike.

68 Azonnali hatályú felmondással élhet továbbá a Megrendelı, ha a Szolgáltató megszegi a Médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény rendelkezéseit és e tényt hatóság jogerıs határozatában megállapítja. Az azonnali hatályú felmondás a közlés hónapjának utolsó napjára szól akkor, ha Megrendelı másként nem nyilatkozik. 6./ Szolgáltató azonnali hatályú felmondásra jogosult, ha Megrendelı a 4./ pont szerinti díjat írásbeli felszólításra sem fizeti meg. A Felek fenti szerzıdést mint akaratukkal mindenben megegyezıt írták alá. Törökszentmiklós, 2011. december 1. ______________________ Megrendelı

______________________ Szolgáltató

18. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Önkormányzati tulajdonú geotermikus és vízszolgáltató zárkörően mőködı részvénytársaság létrehozásáról Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, a Vízi-közmővek továbbra is az Önkormányzat tulajdonában maradna, a vagyont nem apportálnák a társaságba csak üzemeltetésre adnánk át a Zrtnek. A Vízi-közmő vagyon önkormányzati vagyon, tehát egy-egy település állampolgárai összességének a vagyona, nem mindegy hogyan gazdálkodunk vele. Ezzel a vagyonnal történik az ivóvíz szolgáltatás a település lakosai részére. Az elıterjesztés elfogadása esetén megszerezné Törökszentmiklós azt a lehetıséget, hogy az élére álljon egy olyan kezdeményezésnek, ami az egészséges ivóvíz ellátást úgy biztosítaná, hogy közben az önkormányzati vagyon leghatékonyabb hasznosítására is lehetıséget ad. Az elıterjesztés nem döntés a Részvénytársaság létrehozására, csupán elıkészület. Javasolja, hogy éljen a Képviselı-testület ezzel a lehetıséggel és dolgoztassa ki, hogy milyen elınyökkel jár a Zrt. létrehozása. Bizottsági vélemények Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke ismerteti, hogy a bizottság 5 igen, 1 tartózkodás mellett elfogadta az elıterjesztést. Kérdés Fejes Ferenc képviselı kérdése az, ha nem tudják pontosan mikor lesz erre törvény, nem tudják mikorra kell ezt megvitatni, nem futnak ki az idıbıl? Tudható-e mikor várható a nagy átalakítás országosan? Serfızı István képviselı kérdése az mi lesz akkor a Vízmő Kft-vel? Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, várhatóan decemberben kerül a Parlament elé és ezután lehet a tárgyalásokat elkezdeni. Serfızı úrnak elmondja, azt kell eldönteni, hogy részvénytársaságba vagy a Regionálisba kerüljünk. Elmondja, olyan önkormányzatokat keres meg, akik a geotermikus energiát is hasznosítják. A Vízmő Kft. is tagja lenne ennek. Más kérdés, észrevétel nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 9 igen, 1 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett meghozta a következı határozatát.

69

199/2011. (XI.30.) K. t. Határozat Önkormányzati tulajdonú geotermikus és vízszolgáltató zártkörően mőködı részvénytársaság létrehozásáról 1.) Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete megtárgyalta az Önkormányzati tulajdonú geotermikus és vízszolgáltató zártkörően mőködı részvénytársaság létrehozásáról szóló elıterjesztést, és a gazdasági társaság alapításának lehetıségét támogatja. 2.) Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzıt, hogy a Részvénytársaság alapításának feltételrendszerét és részleteit a Képviselı-testület elé terjesztés céljával dolgozzák ki. 3.) A Képviselı-testület felhatalmazza továbbá a polgármestert, hogy a Részvénytársaság megalapításának érdekében folytasson tárgyalásokat önkormányzatokkal, alapító részvényes társak megszerzése érdekében. Határidı: Felelıs:

2012. január 31. Dr. Juhász Enikı polgármester Dr. Papp Antal jegyzı

Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 3. Szabó Péter alpolgármester 4. Bizottsági elnökök 5. Jegyzı 6. Aljegyzı 7. Irodavezetık 8. Irattár 19. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Polgármesteri Hivatalának tulajdonát képezı gépjármő értékesítési szándékáról és személygépkocsi bérlésérıl Pozderka Judit irodavezetı röviden ismerteti az elıterjesztést. Bizottsági vélemény Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke két részre bontaná a dolgokat. Elmondja, elemi érdekünk, hogy olyan autónk legyen, ami bármikor hadra fogható. Sajnos az autónk elég régi, egyre több hiba jelentkezik rajta, ami nem kevés ráfordítást igényel. Másik dolog a bérleti lehetıség. Egy ilyen ajánlatról nem szabad sokáig gondolkodni úgy gondolják. Egyhangúlag támogatta a bizottság az elıterjesztést. Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 11 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta a következı határozatát.

70 200/2011. (XI.30.) K. t. H a t á r o z a t: Törökszentmiklós Város Önkormányzata és Konzulens-B 97 Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság határozott idıre szóló gépkocsi bérleti szerzıdésérıl 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete elfogadja a határozat mellékletét képezı bérleti szerzıdésben foglaltakat, továbbá felhatalmazza a bérleti szerzıdés aláírására Törökszentmiklós Város Polgármesterét. Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Szabó Péter alpolgármester 3. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 4. Dr. Papp Antal jegyzı 5. Dr. Ondok László aljegyzı 6. Konzulens-B 97 Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság 7. Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda 8. Gazdasági Iroda 9. Belsı ellenır 10. Irattár Melléklet a 200/2011. (XI.30) K. t. számú határozathoz BÉRLETI SZERZİDÉS amely létrejött egyrészrıl a Konzulens-B 97 Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság (székhely.: Szolnok, Csokonai út 37.) .; cégjegyzékszám: 16-06-005273 adószám: 26065250-2-16; képviseli: Péter Judit), mint bérbeadó, másrészrıl a Törökszentmiklós Város Önkormányzata – képviseli: Dr. Juhász Enikı polgármester, mint bérlı között a mai napon, az alábbi feltételekkel: 1./ A bérlet tárgya A Bérbeadó a jelen keretszerzıdés feltételei mellett bérbe adja, a Bérlı pedig tartós használatra bérbe veszi az Átadás-átvételi jegyzıkönyvben felsorolt személygépkocsit (forgalmi engedély szerinti adatok szerint azonosítva), tartozékaival együtt (tartozéknak minısül minden, a gépkocsihoz tartozó felszerelés). 2./ Bérleti díj Bérleti díj: 5000 Ft +Áfa/hó, mely összeget Bérlı havonta elıre fizeti. A bérleti díj tartalmazza a gépkocsi használatáért fizetett havi díjat. 3./ A bérlet idıtartama A bérleti jogviszony 2011. december 01- 2013. december 01. tart, határozott idıtartamra szól. Bérbeadó a gépkocsit elızetes értesítés alapján, a bérbeadó telephelyén adja át. A gépkocsi vonatkozásában a bérleti jogviszony az Átadás-átvételi jegyzıkönyv mindkét fél általi aláírásával egyidejőleg kezdıdik. Az Átadásátvételi jegyzıkönyv Bérlı általi aláírása egyben azt is jelenti, hogy a Bérlı a gépkocsit használatra átvette a Bérbeadótól, és ennek tényét elismeri. A bérleti jogviszony megszőnésekor a gépkocsit ugyancsak Átadás-átvételi jegyzıkönyv felvételével kell visszaadni a Bérbeadónak. A bérleti jogviszony a jegyzıkönyv mindkét fél aláírásával egyidejőleg szőnik meg. A jegyzıkönyvben a felek rögzítik a gépkocsi állapotát, a tartozékok meglétét és a km óra állását. 4./ Használat - Külföldi használat A Bérbeadó hozzájárul ahhoz, hogy a bérleti jogviszony idıtartama alatt a bérelt gépkocsit a Bérlı külföldön is használja. Bérlı, elızetes bejelentés nélkül jogosult a személygépkocsit külföldön is használni. 5./ Fizetési mód Bérbeadó a Bérbevevı részére a tárgyhónap 1.-ig megküldi a számlát. A bérleti díj számla ellenértékét bérbevevınek 8 banki napon belül banki átutalással kell megfizetni a Bérbeadó K&H bank 1040450845057513-00000000 számú bankszámlájára.

71 6./ Szerviz és biztosítás Bérbevevı vállalja, hogy a bérlet tartama alatt a bérleti díjon felül a gépkocsi valamennyi szerviz és karbantartási költségét viseli. Bérlı köteles a bérlet fennállása alatt a gépkocsit rendeltetésszerően használni, a rendszeres szervizrıl és karbantartásról saját költségén gondoskodni. Bérlı vállalja továbbá, hogy a bérlet fennállása alatt a szervizintervallumok szerint, de évente legalább egy alkalommal a gépkocsit szakszervizben szervizelteti és a garanciafüzetet vezetteti. A gépkocsinak a rendeltetésszerő használat biztosításához szükséges, és egyéb költségeit a Bérbeadó viseli. 7./ Ha bármelyik fél a szerzıdésben meghatározott kötelezettségeknek nem tesz eleget és azt a másik fél írásbeli felszólítását követı 15 napos határidın belül sem pótolja, a másik fél jogosult azonnali hatállyal felmondani a szerzıdést. 8./ Szerzıdı Felek jelen határozott idıre kötött szerzıdést közös megegyezéssel meghosszabbíthatják. 9./ Jelen szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései irányadóak. Felek a megállapodás szövegét elolvasták, közösen értelmezték, és mint akaratukkal mindenben megegyezıt jóváhagyólag írták alá. Törökszentmiklós, 2011.

.

___________________________________ Bérbeadó Konzulens-B 97 Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság

___________________________________ Bérlı Törökszentmiklós Város Önkormányzata Dr. Juhász Enikı polgármester

20. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés Törökszentmiklós Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítı szabályzatról Dr. Papp Antal jegyzı elmondja, hogy az 1992. évi törvény 20. §-a írja elı ezen szabályzatnak a meglétét az Önkormányzat számára. A szabályzat tartalmazza az igények benyújtását, kezelésének menetét, szabályait és teljesítésének eljárási rendjét. Bizottsági vélemények Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke elmondja, hogy módosító javaslatuk volt az elıterjesztéshez, amely az ülés elıtt kiosztásra került. Ezzel együtt egyhangúlag elfogadták az elıterjesztést. Kérdés Serfızı István képviselı elmondja, hogy a Jegyzı úr által hivatkozott rendelet nem csak az Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részére teszi kötelezıvé egy ilyen szabályzat elkészítését, hanem más adatkezelı részére is. Így az intézményeinknek, illetve saját vállalkozásinknak is. Kérdése az, hogy ez a kötelezettség tovább hárul-e az intézményekre és folytatódik-e ez a megkezdett munka? Dr. Papp Antal jegyzı elmondja, elég régi jogszabályról van szó és most érkezett ide az Önkormányzat, hogy ezt elvégezze és természetesen ez tovább hárul az intézményekre is. Hozzászólások Serfızı István képviselı köszönetét fejezi ki arra vonatkozóan, hogy elkészült. Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, befogadja a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság módosító indítványát.

72 Más kérdés, észrevétel nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést a befogadott módosításokkal együtt. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát. 201/2011. ( XI.30.) K. t. Határozat Törökszentmiklósi Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítı szabályzatról 1. Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testülete elfogadja a melléklet szerinti a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítı Szabályzatát. 2. A Szabályzatot közzé kell tenni Törökszentmiklós Város Önkormányzatának honlapján. Errıl értesülnek: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 3. Szabó Péter alpolgármester 4. Dr. Papp Antal jegyzı 5. Dr. Ondok László aljegyzı 6. Irodavezetık 7. Irattár Melléklet a 201/2011. ( XI.30.) K. t. határozathoz Törökszentmiklósi Város Önkormányzatának és Polgármesteri Hivatalának a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét rögzítı SZABÁLYZATA Törökszentmiklós Város Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat) és Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) vonatkozásában a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét jelen Szabályzat tartalmazza. Jelen Szabályzat a személyi adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló – többször módosított – 1992. évi LXIII. törvény; (a továbbiakban Avtv.) rendelkezésein alapul. 1. A Szabályzat célja, hatálya 1.1 A Szabályzat célja, hogy az Önkormányzat, valamint a Hivatal vonatkozásában meghatározza a közérdekő adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjét. 1.2. A Szabályzat személyi hatálya Törökszentmiklós Város Önkormányzatának tisztségviselıire, a Hivatal valamennyi köztisztviselıjére, illetve a hivatali eljárásban résztvevı más szervezetek dolgozóira egyaránt kiterjed. 1.3. Tárgyi hatálya kiterjed a közérdekő adatok, valamint a közérdekbıl nyilvános adatok teljes körére. 2. Alapfogalmak 1. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megırzi e minıségét, amíg

73 kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthetı azonosíthatónak, ha ıt közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetıleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzı tényezı alapján azonosítani lehet; 2. Közérdekő adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévı, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem esı, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy győjteményes jellegétıl; 3. Közérdekbıl nyilvános adat: a közérdekő adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetıvé tételét törvény közérdekbıl elrendeli. Ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekbıl nyilvános adatnak minısül az Önkormányzat és a Hivatal feladat- és hatáskörében eljáró személy feladatkörével összefüggı személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggı személyes adata, továbbá a helyi önkormányzati szervvel kötött szerzıdés alapján kötelezıen igénybe veendı vagy más módon ki nem elégíthetı szolgáltatást nyújtó szervek vagy személyek kezelésében levı, e tevékenységükre vonatkozó, személyes adatnak nem minısülı adat. 4.Adatkezelı: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja. 5. Adattovábbítás: az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetıvé tétele. 6. Nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára hozzáférhetıvé tétele. 3. Közérdekő adatok nyilvánossága 3.1. Az Önkormányzat és a Hivatal, mint területi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elısegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. Ilyen ügyek különösen: - önkormányzati költségvetés és annak végrehajtása; - önkormányzati vagyon kezelése; - a közpénzek felhasználása és az erre kötött szerzıdések, - a piaci szereplık, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítása. 3.2. Az Önkormányzat és a Hivatal lehetıvé teszi, hogy a kezelésében lévı közérdekő adatot bárki megismerhesse, különösen: - hatáskörére, illetékességére, - szervezeti felépítésére, - szakmai tevékenységére, - eredményességének értékelésére, - birtokában lévı adatfajtákra, - gazdálkodására vonatkozó adatokat. 3.3. A közérdekbıl nyilvános adatok megismerésére a közérdekő adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 3.4. Az Önkormányzat és a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétıl számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését a jegyzı hatáskörébe tartozó ügyek esetén a jegyzı, önkormányzati ügyek esetén a Polgármester engedélyezheti.

74 Jogszabály egyes adatok megismerhetıségének korlátozására a fent meghatározottnál rövidebb idıtartamot állapíthat meg. 3.5. A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény tíz éves idıtartamon belül - a döntés meghozatalát követıen akkor utasítható el, ha az adat megismerése az Önkormányzat vagy a Hivatal törvényes mőködési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külsı befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztetı álláspontjának a döntések elıkészítése során történı szabad kifejtését veszélyeztetné. 3.6. Az Önkormányzat és a Hivatal az Avtv. 19.§ (2) bekezdése szerinti adatokat a Törökszentmiklós Város Önkormányzatának honlapján, a www.torokszentmiklos.hu címen teszi közzé. 4. A közérdekő adatok megismerésére irányuló igény és teljesítése 4.1. A közérdekő adat megismerése iránt bárki szóban, írásban vagy elektronikus úton igényt nyújthat be. 4.2. Az igénylı igényét írásban benyújthatja általa írt igénylés formájában vagy a Hivatal által e célra rendszeresített nyomtatványon. Az igénybejelentı nyomtatvány jelen szabályzat 1. számú mellékletét képezi. Az e melléklet szerinti nyomtatvány a jegyzıi titkárságon igényelhetı és benyújtható. A benyújtott igényeket az igényelt adatokat az aljegyzı kezeli. 4.3. A szóban benyújtott igényrıl az adatszolgáltatásra irányuló kérelmüket fogadó aljegyzı jegyzıkönyvet készít, majd e jegyzıkönyv alapján teljesíti azt. 4.4. A közérdekő adat megismerésére irányuló igényeket elektronikus úton a [email protected] e-mail címre lehet benyújtani. A Titkárság, valamint a jegyzı kijelölt munkatársa az e-mail címekre érkezett igényeket kinyomtatja, majd továbbítja az aljegyzı részére. 4.5. A kérelmezı igénylésében köteles az általa igényelt közérdekő adatot (adatokat) egyértelmően és konkrétan megjelölni. 4.6. A közérdekő adat megismerésére irányuló igénynek a Hivatal az igény tudomására jutását követı legrövidebb idı alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. 4.7. A Hivatal a közérdekő adatot tartalmazó adatbázisról történı másolat készítéséért - legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedıen - költségtérítést állapít meg, amely megállapításának szabályait a 2. számú melléklet tartalmazza. A fizetendı költségtérítés összegét az igénylı kérésére elıre közölni kell, a nagyobb terjedelmő – a 20 A/4-es oldalt elérı vagy azt meghaladó oldalszámú - másolat esetén a költségtérítés elıre történı közlése nem mellızhetı. 4.8. Ha a közérdekő adatot tartalmazó dokumentum az igénylı által meg nem ismerhetı adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhetı adatot felismerhetetlenné kell tenni. 4.9. Az adatigénylésnek közérthetı formában és - amennyiben az aránytalan költséggel nem jár - az igénylı által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthetı formában nem lehet eleget tenni. 4.10. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban vagy amennyiben az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus úton értesíteni kell az igénylıt. 4.11. A Hivatal évente, tárgyévet követı év január 31. napjáig értesíti az adatvédelmi biztost az elutasított igényekrıl, valamint az elutasítások indokairól. 5. Jogorvoslat a közérdekő adatok teljesítésével kapcsolatosan 5.1. Ha az Önkormányzat vagy a Hivatal a közérdekő adatra vonatkozó igényt nem teljesíti, az igénylı a bírósághoz fordulhat az Avtv. 21. §-ban foglalt eljárási rendnek megfelelıen. 5.2. A megtagadás jogszerőségét és megalapozottságát az Önkormányzat vagy a Hivatal köteles bizonyítani.

75

6. Adatvédelmi elıírások 6.1. A közzétett adatok megismerése személyazonosító adatok közléséhez nem köthetı. Az elektronikusan közzétett közérdekő adatokhoz történı hozzáférés biztosításához személyes adat csak annyiban kezelhetı, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követıen haladéktalanul törölni kell. 6.2 Igénylés alapján történı adatszolgáltatás esetén az adatigénylı személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetık, amennyiben az az igény teljesítéséhez - beleértve az esetleges költségek megfizetését is - elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését, a költségek megfizetését, illetve a számviteli bizonylatok megırzési idejének elteltét követıen az igénylı személyes adatait haladéktalanul törölni kell. 7. Záró rendelkezések 7.1.

Jelen szabályzat a Törökszentmiklós Városi Önkormányzat honlapján, a www.torokszentmiklos.hu címen közzétételre kerül, ahonnan a Szabályzat 1. számú mellékletét képezı igénybejelentı lap is letölthetı.

7.2. Jelen Szabályzat 2011. december 1. napján lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell.

_________________________________ Dr. Juhász Enikı Törökszentmiklós Város polgármestere

_________________________________ Dr. Papp Antal Törökszentmiklós Város jegyzıje A szabályzat 1. számú melléklete

Közérdekő adat megismerésére irányuló igénybejelentı lap az igénylı személy vagy szervezet neve: ……………………………… postacíme, telefonszáma, fax száma ………………….………………………………………….… e-mail címe …………………………....... A kért közérdekő adat(ok) konkrét megjelölése: …………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………… Az adattovábbítás igénylı által megkívánt módja: .………………………………………………... Az adatkérés idıpontja: …………………………… Nyilatkozat: Alulírott igénylı nyilatkozom, hogy az adatigényléssel kapcsolatban felmerülı költségeket (fénymásolási költség, postázás költsége, idegen nyelven benyújtott kérelem esetén a fordítás költsége) az önkormányzat által kiállított számla ellenében megfizetem. _________________________________ igénylı

76

A szabályzat 2. számú melléklete A közérdekő adatról készített másolatért fizetendı költségtérítés mértéke

Adathordozó

papír

Adathordozó költsége 2 Ft + ÁFA/ oldal

CD / DVD lemez

200 Ft + ÁFA

Másolási (festék, stb.) költség 6 Ft + ÁFA/oldal -

Munkadíj

Összesen

8 Ft + ÁFA/oldal

16 Ft + ÁFA/oldal*

200 Ft + ÁFA

400 Ft + ÁFA*

* A postaköltség a mindenkor érvényben lévı postai díjszabás alapján kerül meghatározásra. 21. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés a Törökszentmiklós „3” számú helyi autóbusz járat (Törökszentmiklós autóbusz állomás – Törökszentmiklós Claas Hungária) menetrend módosításáról Marsi Péter irodavezetı elmondja, hogy a Claas Hungária Kft. szorgalmazta ezt a járat bıvítést. A VOLÁN megvizsgálta ezt a kérelmet, annak költségeit. Valószínőleg többletköltséget nem jelent, mivel már bérlettel lekötött utasforgalom van. Bizottsági vélemény Kovács László a Pénzügyi és Városfejlesztési bizottság elnöke elmondja, hogy egyhangúlag elfogadta az elıterjesztést a bizottság. Hozzászólás Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, úgy gondolja ezt a kérést támogatni kell, mivel a Claas Hungária Kft. egy nagyon jól prosperáló cég, nagyon sokat kap a város a cégtıl a sport és a kultúra tekintetében évek óta nagy támogatónk. Kéri az elıterjesztés támogatását. Kérdés, más észrevétel nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát. 202/2011. (XI.30.) K. t. Határozat a Törökszentmiklós „3” számú helyi autóbusz járat (Törökszentmiklós autóbusz állomásTörökszentmiklós CLAAS Hungária) menetrend módosításáról Törökszentmiklós Város Önkormányzata hozzájárul a Törökszentmiklós „3” számú, Törökszentmiklós autóbusz állomás-Törökszentmiklós CLAAS Hungária vonalon közlekedı helyi autóbusz járat Jászkun Volán Zrt. által kért menetrend módosításhoz. A módosított menetrendet a melléklet szerint elfogadja.

77

Errıl értesítést kapnak: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 3. Szabó Péter alpolgármester 4. Dr.Papp Antal jegyzı 5. Dr. Ondok László aljegyzı 6. Városfejlesztési iroda 7. Gazdasági iroda 8. Jászkun Volán Zrt. 5001 Szolnok, Nagysándor József út 24. 9. Irattár Melléklet a 202/2011. (XI.30.) K. t. számú határozathoz

„3”-as helyijárati vonal Törökszentmiklós Vasútállomás – Autóbuszállomás – Class Hungária Rt Mi. Km 0 0,0 1 0,3 2 0.8 4 1,5 7 2,4 11 3,5 13 4,1 14 4,3

Megállóhelyek Törökszentmiklós, vá. Széchenyi I. út Dózsa mozi Tszt.miklós, aut áll. Tszt.míklós, Deák F. u Tszt.miklós, Vegytek Tszt miklós, Videoton Rt TszLmiklós, Class Hung.

Mi. 14 13 12 10 7 3 1 0

Vasútállomástól indul a Class Hungária Rt-hez 6,25 Autóbuszállomástól indul a Class Hungária Rt-hez 7,37 Class Hungária Rt-tıl indul az Autóbuszállomásra 6,40 14,20 15,30 16,00

22. NAPIRENDI PONT Elıterjesztés az Új Széchenyi Terv ÉAOP-3.1.3./A-11 kódszámú pályázatáról Dr. Ondok László aljegyzı elmondja, hogy a határozati javaslat a Tiszatenyı és Törökszentmiklós közötti kerékpárút pályázati forrásból történı megvalósításával kapcsolatos elvi támogató nyilatkozatot tartalmazza. Tiszatenyı község önkormányzata a Képviselı-testület döntése alapján ugyanis a Többcélú Kistérségi Társuláshoz fordult pályázat benyújtási szándékával. A megcélzott pályázat egy 90%-os támogatású pályázat. Korábban már tárgyalta a Képviselı-testület ezt az elıterjesztést, akkor nem született támogató döntés. Mivel városunk anyagi forrásai is végesek, ezért egyeztetés történt Tiszatenyı községgel és a határozati javaslat azzal a feltétellel támogatja a pályázat kistérségi szinten történı benyújtását, ha ez Törökszentmiklós Város Önkormányzata számára többletköltséget nem jelent és ezeket a többletköltségeket a kezdeményezı viseli. Kérdés Serfızı István képviselı elmondja, ismerve az elmondottakat, amelyek már korábban is rendelkezésünkre álltak. Azon túl mi változott? Mi az ami elfogadhatóvá teszi azt a kérdést amit már korábban elutasítottunk? Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, idıközben a község polgármesterével felvette a kapcsolatot és mindenféle pénzügyi akadály, ami addig felmerült elhárult. Ennek tudatában hozta ismét a Képviselı-testület elé ismét ezt a témát.

78

Hozzászólás Dr. Juhász Enikı polgármester elmondja, megkapták az aláírásgyőjtı íveket Tiszatenyı községbıl, hogy támogassuk a kerékpárút létrehozását. Egyébként aláírásgyőjtés nélkül is elkezdıdtek a tárgyalások Kazinczi úrral. Szeretné azért elmondani, hogy elsıdlegesen Törökszentmiklós belterületén megvalósuló kerékpárút támogatását javasolja, amelynek a tervei régen elkészültek. Törökszentmiklósnak van ugyanis Surjányig terjedı terve is és a hozzánk tartozó települések is megérdemelnék azt, hogy kerékpár útjuk legyen. Sajnos egyelıre az anyagi források nem teszik lehetıvé, hogy ezt az utat megépítse az Önkormányzat. Amennyiben lesz rá forrás, kéri a Képviselıtestületet gondolkodjanak el ennek megvalósításán is. Más kérdés, észrevétel nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel az elıterjesztést. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 12 igen, egyhangú szavazattal meghozta a következı határozatát. 203/2011. ( XI.30.) K. t. Határozat az Új Széchenyi Terv ÉAOP-3.1.3/A-11 kódszámú pályázatáról 1.) Törökszentmiklós Város Önkormányzatának Képviselı-testület a Törökszentmiklós Térsége Többcélú Kistérségi Társulás által benyújtandó az Új Széchenyi Terv ÉAOP-3.1.3/A-11 kódszámú pályázat beadását azzal a feltétellel támogatja, hogy a pályázat kapcsán keletkezı valamennyi többletköltséget Tiszatenyı Község Önkormányzata viseli. Errıl értesül: 1.) Dr. Juhász Enikı polgármester 2.) Dr. Papp Antal jegyzı 3.) Törökszentmiklós Térségi Többcélú Kistérségi Társulás 4.) Irattár

23. NAPIRENDI PONT Beszámoló a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról Kérdés, hozzászólás nem volt. Dr. Juhász Enikı polgármester szavazásra teszi fel a beszámolót. Szavazás után megállapítja, hogy a Képviselı-testület jelen lévı 12 tagja 11 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett meghozta a következı határozatát. 204/2011. (XI.30.) K. t. Határozat A 2011. augusztus 16-a és 2011. november 21-e között lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról

79

1. A Képviselı-testület a 2011. augusztus 16-a és 2011. november 21-e között lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadja. Errıl értesül: 1. Dr. Juhász Enikı polgármester 2. Dr. Bozó Andrea alpolgármester 3. Szabó Péter alpolgármester 4. Irattár Más kérdés, észrevétel nem volt Dr. Juhász Enikı polgármester ezt követıen megállapítja, hogy további hozzászólás nincs. A Képviselı-testület nyilvános ülését bezárja és bejelenti, hogy a Képviselı-testület zárt ülésen folytatja munkáját.

K. m. f.

Dr. Juhász Enikı polgármester

Dr. Papp Antal jegyzı