Előterjesztő: Szitka Péter polgármester Készítette: Feledi Jánosné osztályvezető Demeter Józsefné vezető főtanácsos
JAVASLAT a helyi adórendeletek felülvizsgálatára
Kazincbarcika, 2013. november 21.
2
Tisztelt Képviselő-testület! A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény felhatalmazása alapján az önkormányzat képviselő-testülete rendelettel az alábbi helyi adókat vezette be a) vagyoni típusú adók közül az
építményadót,
b) kommunális jellegű adóként
1. magánszemélyek kommunális adóját, 2. idegenforgalmi adót,
c) helyi iparűzési adót. Jelen előterjesztésünkben rövid áttekintést adunk az egyes adónemekről, illetve az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítására benyújtott T/12792 számú Törvényjavaslat helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényre vonatkozóan. A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztálya 2013. október 28-án kelt „Tájékoztatója„ 2014. évre módosítani tervezett helyi adókról szóló önkormányzati rendelet előkészítésével, az fogadott adórendelet kihirdetési határidejével kapcsolatban az önkormányzati adóhatóságok feladataira hívja fel a figyelmet. Ennek alapján Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (Stab.tv.) 32.§-a szerint adókötelezettséget megállapító, az adóalanyok körét bővítő, az adó mértékét növelő, illetve kedvezményt, mentességet megszüntető jogszabályt a hatálybalépését megelőző 30 nappal ki kell hirdetni. Ezen rendelkezés az önkormányzati adórendeletekre is vonatkozik. Ebből következően valamely adóév első napján hatályba léptetni szándékozó új adónemet bevezető vagy a hatályos szabályozást (pl. adómérték, adómentességi rendelkezés tekintetében) módosító adórendelet legkorábban a kihirdetést követő 30 napon léptethető hatályba. Ez azt jelenti, hogy ha az önkormányzat 2014. január 1-jén kíván hatályba léptetni új adórendeletet vagy valamely módosító adórendeleti rendelkezést, akkor azt legkésőbb 2013. december 2-áig ki kell hirdetni a helyben szokásos – a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott – módon. Az országgyűlés a helyi adókról szóló törvény módosítását november közepén hagyja jóvá, melyről a zárószavazást követően a NGM Jövedelemadók és Járulékok főosztálya tájékoztatást ad ki várhatóan a zárószavazást követő napon, azaz 2013. november 19-én. Ekkor az elfogadott törvény szövege megküldésre kerül az önkormányzati adóhatóságok részére.
3
I. Az egyes adónemekről részletesen 1. Vagyoni típusú adók 1.1. Építményadó Adókötelezettség a lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló építményekre terjed ki. Itt is érvényesül az adótöbbszörözés tilalma. A Képviselő-testület úgy döntött, hogy a lakások után nem kell építményadót fizetni. 2002. január 1-től a magánszemélyek kommunális adója került a lakások után megállapításra. Az építményadó mértéke 2013. évben 1.450 Ft/m2/év. A magánszemélyt a nem vállalkozói-, üzleti célt szolgáló építménye után számított adóból 10 % kedvezmény illeti meg. 2013. évben az adótárgy hasznos alapterülete alapján került az adó megállapításra. Az adó mértéke ennek megfelelően az alábbiak szerint alakult a 49/2012.(XII.1.) Önkormányzati rendelet alapján: a) az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t nem haladja meg, 1450.-Ft/m2/év b) az adótárgy hasznos alapterülete 100 m-t meghaladja, de nem haladja meg a 200 m2-t, 1500.-Ft/m2/év, c) az adótárgy hasznos alapterülete 200m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 800 m2-t, 1550.-Ft/m2/év d) az adótárgy hasznos alapterülete a 800 m2-t meghaladja 1700.-Ft/m2/év e) hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmények után az adó mértéke 1700.-Ft/m2/év. Amennyiben az építmény az a),b),c),d) pontban foglaltaknak is megfelel, akkor a magasabb értékkel kell az adót megállapítani. f) az egy helyrajzi számon levő, de több azonos fajtájú épület, épületrész összesített adóköteles hasznos alapterülete a 800m2-t meghaladja, úgy az adó mértéke 1700.-Ft/m2/év. Amennyiben az építmény e rendelet a),b),c),d) bekezdésében foglaltaknak is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani. A törvényben foglaltak szerint az adó évi mértékének felső határa 2013-tól 1.100 Ft/m2/év. Az 1990. évi C. törvény 6.§. c) pontja alapján a felső határ növelhető, melyet adómaximum néven definiál. Az adómaximumnál azonban többet nem állapíthat meg az önkormányzat képviselő-testülete. 2014-ben a valorizációs mérték 1821,2 Ft/m2 A nem lakás céljára szolgáló építmények után a benyújtott törvényjavaslat a helyi adótörvény vonatkozásában módosítást csak az épület, és épületrész fogalmára tartalmaz. A benyújtott törvényjavaslat alapján a helyi rendeletünk változtatására nincs szükség. Az adómérték változtatása esetén a helyi rendelet módosítása szükséges.
4
2. Kommunális jellegű adók 2.1. Magánszemélyek kommunális adója Kommunális adókötelezettség terheli azokat a magánszemélyeket, akik az önkormányzat illetékességi területén 1. építmény- illetve telekadó fizetési kötelezettség hatálya alá tartoznak, továbbá 2. nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkeznek. Kazincbarcikán a lakások, lakásbérlemények után került ez az adónem bevezetésre, a nem lakás céljára szolgáló építmények után építményadó került bevezetésre. (Adótöbbszörözés tilalma miatt, ugyanarra az adótárgyra vagy az egyik, vagy a másik adó vethető ki.) Az adó évi mértékének felső határa az építményadónál, illetve a telekadónál meghatározott adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként 2013-tól legfeljebb 17.000 forint. 2006-tól a Képviselő-testület a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan a fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelheti az adó mértékét. 2014-ben a valorizációval megállapítható adómaximum 28.145,8.-Ft/adótárgy. 2013. január 1-től – 4800.-Ft az adómérték adótárgyanként (lakásonként), és 1.000.-Ft kedvezmény illette meg a 40 m2 alatti lakások tulajdonosait (bérlőit). 2013. szeptember 1-től „Mentes az adókötelezettség alól az a lakás, illetve nem magánszemély tulajdonában levő lakásbérlemény, amelyben 65 éven felüli tulajdonos, - kivéve a kezelői jogot, haszonélvezeti jogot -, illetve bérlő egyedül, vagy szintén 65 éven felüli személlyel vagy személyekkel életvitelszerűen lakik, és abban a lakásban, illetve lakásbérleményben élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum két és félszeresét, egyedülálló 65 éven felüli magánszemélyek esetében a nyugdíjminimum összegének három és félszeresét.” Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy az egyedülállóknál 99.750.-Ft nyugdíj alatt, míg a házaspárok, illetve a lakásban együtt lakó 65. éven felüli személyeknél 71.250.-Ft jövedelemhatár alatt van lehetőség mentesség igénybevételére. Adómérték változtatása esetén a helyi rendeletet módosítani szükséges.
2.3. Idegenforgalmi adó Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. Idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma, mértéke 300.-Ft/ személyenként és vendégéjszakánként.
5
Az önkormányzatok 2005-től a vendégéjszakákhoz igazodó adómértéket saját döntésük alapján - a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - maximum az inflációval növelhetik. 2014-ben 496,6 Ft/vendégéjszaka az adómaximum. Kazincbarcika város illetékességi területén vendégéjszaka alapján került az adó megállapításra, melynek mértéke 2012. január 1-től 300.-Ft/ vendégéjszaka.
3. Helyi iparűzési adó Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység), ha ott székhellyel, vagy telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben, vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Az adó alanya a vállalkozó. 2013. évben módosult az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja. Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a 39.§.(6) bekezdésére is figyelemmel (kapcsolt vállalkozások) az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, továbbá az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével. 2012-ben az adóalap fogalma: „Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a törvény mellékletében meghatározottak szerint megosztani.” Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértékének felső határa az adóalap 2%-a. Kazincbarcikán ez az adónem került legkorábban - 1991. július 1-től - bevezetésre az 1990. évi C. törvény alapján. Az adó mértéke az évek során változott, jelenleg is a törvényi maximum, azaz 2 %. 4. Gépjárműadó A gépjárműadó nem helyi adó, azonban az ebből származó bevétel 100 %-ban az önkormányzatot illette meg 2012.december 31-ig. 2013. január 1-től a gépjárműadó bevétel 40 %-a az önkormányzatot, 60 %-a központi költségvetést illeti meg. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény ez év augusztusában történt módosításával a gépjárműadó megosztásáról adatszolgáltatási kötelezettségünk van, melyet a Magyar Államkincstár ellenőriz.
6
Az adó alapja a gépjármű közúti közlekedési nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) volt, innen származik a gépjárműadó közkeletű elnevezése is, a „súlyadó”. 2007-től a személyszállító gépjárművek adó alapja - az autóbusz kivételével - a teljesítmény. A tehergépjárművek esetén továbbra is maradt az önsúly + raksúly. 2013-ban a légrúgós tehergépjárművek adója csökkent. Az adót a tulajdonos forgalmi engedélybe bejegyzett lakóhelye, székhelye, illetőleg telephelye szerint illetékes települési (fővárosban a kerületi önkormányzati) adóhatóság állapítja meg. II. 2014-től életbelépő változások a helyi adók, gépjárműadó vonatkozásában 2014. év vonatkozásában az Országgyűlés várhatóan az elkövetkező napokban módosítja a helyi adókról szóló törvényt. A módosításra benyújtott törvényjavaslatokról a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatót küldött. E törvényjavaslat szöveges indokolása szerint a helyi adózást érintő módosítások az alábbiak: -
"A helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (Htv) értelmében nem tartozik a telekadó hatálya alá a belterületen levő, művelési ággal nyilvántartott és tényleges művelés alatt álló földrészlet. Az ingatlan-nyilvántartási szabályok értelmében ugyanakkor az 1 hektár alatti belterületi földeket nem lehet művelési ággal nyilvántartani akkor sem, ha azokat ténylegesen művelik, ezért ezen területek után a Htv. értelmében, az adónem települési bevezetettsége esetén telekadót kell fizetni. A Javaslat ezen belterületi, művelés alól kivett, 1 hektár területnagyságot meg nem haladó földrészleteket mentessé teszi a telekadó alól. A visszaélések kizárása érdekében e mentesség csak akkor jár, ha a földrészlet teljes területét ténylegesen művelik és ezt a tényt a mezőgazdasági szakigazgatási szerv évente igazolja.
-
A hatályos telekadó-szabályozásban az adókötelezettség megszűnésénél a gyakorlatban annak ellenére jogértelmezési zavart okoz a feltételek meghatározása kapcsán a „vagy’ kötőszó kizárólagos alkalmazása, hogy a Htv. telek –fogalmával összeolvasva ezen rendelkezés értelmezése egyértelmű. Nyilvánvaló ugyanis, hogy nem szűnhet meg azon földrészlet adókötelezettsége, amely egyébként a Htv. 52. §. 16. pontja szerint teleknek, azaz adótárgynak minősül. Részben e jogértelmezési zavar feloldása érdekében indokolt a telekadó-kötelezettség keletkezését, illetve megszűnését eredményező tényállás eseteinek pontosítása, valamint az egyes esetek önálló pontokban való szabályozása.
7
-
A Htv. hatályos rendelkezése értelmében a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozó a helyi iparűzési adóban a tételes adóalap szerinti egyszerűsített adóalap-megállapítást csak a KATA alanyiság megkezdésétől számított 15 napos határidőn belül választhatja, mégpedig a KATA alanyisága időszaka egészére. Amennyiben az egyszerűsített adóalap –meghatározás bejelentésére vonatkozó bejelentési határidőt a KATA alany elmulasztja, úgy elesik ettől a lehetőségtől. Az is lehetséges, hogy a vállalkozás körülményeiben bekövetkezett változások miatt az egyszerűsített iparűzési adóalapmegállapítást választó KATA alany számára már nem racionális az iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-megállapítás alkalmazása, azonban az egyszerűsített iparűzési adóalap megállapításból csak akkor „léphet ki”, ha KATA alanyiságát megszünteti. Mindezen szigorú szabályok oldása és a KATA alanyok helyzetének javítása érdekében a módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy a KATA alany adóévre válassza a helyi iparűzési adóban az egyszerűsített adóalap-megállapítási módszert (a székhelyre, illetve a telephelyekre a tételes adóalapot). A Javaslat rögzíti, hogy a KATA alany a KATA alanyisága kezdetétől számított 15 napon belül vagy legfeljebb az adóév január 15-éig nyilatkozhat arról, ha az adóévi adót tételes adóalap szerint (egyszerűsített módon) kívánja teljesíteni.
-
A Htv. ma nem tartalmaz adóbevallási szabályt az iparűzési adót tételes adóalap szerint fizető KATA alanyok számára azon esetre, ha az adózó az önkormányzat rendelete alapján adóalap-mentességet, adókedvezményt kíván érvényesíteni, vagy az ideiglenes tevékenység végzése után megfizetett átalányadót vagy a megfizetett e-útdíjat az állandó jellegű adókötelezettsége kapcsán fizetendő iparűzési adóba be kívánja számítani, vagy a foglalkoztatásnövelés címén adóalap-menteséget – 1 fő után 1 millió forint/év – kíván érvényesíteni. A Javaslat a hivatkozott tényállásokra tartalmaz szabályozást.
-
A Htv. hatályos szabályai értelmében nem kell adóelőleget bejelenteni és bevallani az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozónak az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Ezen megfogalmazás megtévesztő, hiszen azt sugallja, hogy az ilyen vállalkozó az első előlegfizetési időszaknak csak azon részében mentesül az előlegbevallás, - fizetés kötelezettsége alól, ami az adókötelezettség keletkezésének adóévére esik. Az egységes jogalkalmazás, illetve a jogelőd nélkül kezdő vállalkozók előlegfizetés alóli tényleges mentesülése biztosítása érdekében indokolt a Htv. olyan módosítása, amely rögzíti, hogy esetükben az előleg megállapítása alóli mentesség a kezdés adóéve helyett az első előlegfizetési időszakra vonatkozik.
-
A Javaslat pontosítja a telek fogalmát az ágazati jogszabályokkal való összhang megteremtése érdekében. Emellett – szintén az ágazati jogszabályok változása okán – kiemeli a Htv. termőföld fogalmából a termőföldről szóló törvényre hivatkozást és a telekadó vonatkozásában egy saját önálló fogalmat ad a termőföldre, s az alatt – figyelemmel a 2013. december 15-én hatályba lévő
8
mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény mező-, erdőgazdasági földek forgalmára – azt a művelési ágban nyilvántartott földrészlettel azonosítja (függetlenül attól, hogy az bel-, vagy külterületen fekszik). Az erdő fogalma alatt – a Javaslat értelmében – az erdő művelési ágba tartozó földrészletet, továbbá a hatályos szabályozástól eltérően azt a művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészletet is érteni kell, amelyet az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként tartanak nyilván. A módosítás hatásaképp a jelenleg telekadó-mentes erdő- kibővült tartalommal 2014. január 1-jétől már nem lesz a telekadó hatálya alatt (továbbra sem kell azután telekadót fizetni). A Javaslat a hatályos szabályozással azonosan a külterületi termőföldet eleve nem tekinti adótárgynak, a belterületen fekvő termőföldet pedig akkor, ha az ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt áll. A Javaslat pontosítja az építményadó tárgyi hatályának megállapítása kapcsán az épület, épületrész fogalmát. -
Az építményadó-kötelezettség a hatályos szabályozás szerint az építmények közül csak az épület(rész)ekre terjed ki, ehhez képest több tényállási rendelkezésben az épület fogalom helyett az „építmény” kifejezés (mint gyűjtőfogalom) szerepel. Az értelmezési zavarok megszüntetése érdekében indokolt a Htv. építményadó rendelkezéseiben az „épület, épületrész” kifejezést „építmény” szövegre módosítani. A törvény javaslat még továbbá technikai pontosításokat tartalmaz.
-
A javaslat tartalmazza a Htv. 49.§-ának hatályon kívül helyezését is. Ezen rendelkezés akkor bírt létjogosultsággal, amikor a helyi adók megjelenésével a tanácsi adók átmenetileg még léteztek. Erre figyelemmel – deregulációs okból – indokolt a jogszabályhely hatályon kívül helyezése. „
Tisztelt Képviselő-testület! A jelenlegi előterjesztésben röviden bemutattuk az egyes helyi adónemeket, valamint az átengedett gépjárműadót. Ezentúl részletes tájékoztatást adtunk a helyi adókat érintő javasolt törvényi változásokról is. Az 1.sz. melléklet tartalmazza az adózók számát, a 2.sz. melléklet a helyi adómértékek és bevételek alakulását 2009-2013. években, a 3.sz. melléklet pedig az egyes adómértékek valorizációját 2009-2014. évek között. A javasolt törvényi változásokat figyelembe véve a jelenleg hatályos helyi adórendeleteinket módosítani nem kell.
9
A 2014. évi költségvetési koncepcióban megfogalmazottak szerint megvizsgáltuk az építményadó mérték csökkentésének lehetőségét. Ennek alapján az építményadónál az alábbi adó mértékek csökkentésére, további „sáv” (800m2-1200m2 közötti hasznos alapterület) beemelésére, valamint az 1200 m2 feletti hasznos alapterületnél adómérték emelésre teszünk javaslatot: a) az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t nem haladja meg, 1450.-Ft/m2/évről - 250Ft/m2/évvel - 1200 Ft/m2/évre, b) az adótárgy hasznos alapterülete 100 m-t meghaladja, de nem haladja meg a 200 m2-t, 1500.-Ft/m2/évről – 200Ft/m2/évvel - 1300 Ftm2/évre, c) az adótárgy hasznos alapterülete 200/m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 800 m2-t, 1550.-Ft/m2/évről – 150Ft/m2/évvel- 1400 Ftm2/évre, d) az adótárgy hasznos alapterülete 800/m2-t meghaladja, de nem haladja meg az 1200 m2-t 1550 Ftm2/évre, e) az adótárgy hasznos alapterülete az 1200 m2-t meghaladja 1800 Ftm2/év, f) hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmények után az adó mértéke 1800 Ftm2/év. Amennyiben az építmény az a), b), c), d), e) pontban foglaltaknak is megfelel, akkor a magasabb értékkel kell az adót megállapítani. g) az egy helyrajzi számon levő, de több azonos fajtájú épület, épületrész összesített adóköteles hasznos alapterülete az 1200 m2-t meghaladja, úgy az adó mértéke 1800 Ftm2/év. Amennyiben az építmény az a), b), c), d), e) bekezdésben foglaltaknak is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani. A magánszemélyt a nem vállalkozói-, üzleti célt szolgáló építménye után számított adóból továbbra is 10 % kedvezmény illetné meg. Az adómértékek módosítása következtében az önkormányzat bevétel kiesése körülbelül 26 millió Ft. A többi adónemnél adómérték módosítást nem javaslunk. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet az előterjesztés és a mellékelt rendelet-tervezet megtárgyalására, annak elfogadására. Kazincbarcika, 2013. november 21.
10
1.sz.melléklet KIMUTATÁS Kazincbarcika Város adózóiról adónemek szerint 2009-2013. évek közötti időszakban
MEGNEVEZÉS Építményadó – adózók száma - adótárgyak Magánszemélyek kommunális adója - adózók száma - adótárgyak Vállalkozók kommunális adója (adózók száma) Helyi iparűzési adó (adózók száma) Gépjárműadózók száma adótárgyak száma
Adózók száma 2009. év 2010. év 2011. év 2012.év 2013.év 4.060
4.086
4.098
4.177
4108
5.200
5.062
5.187
5.269
5273
11.969
11.974
11.975
12.014
11946
12.428
12.469
12.490
12.575
12550
1.676
1.726
0
0
2220
2187
2195
2110
2044
6.843
6.981
6.711
6.719
6749
8.839
9.086
8.443
8.460
8553
11
2.sz. melléklet
KIMUTATÁS a helyi adómértékek és bevételek alakulásáról 2009-2013. évek között
Építményadó
Magánszemélyek komm. adója
Vállalkozók komm. adója
2009. év mértéke bevétel (E Ft)
980 Ft/m2
15.580 Ft/év
2.400 Ft/fő/év
316.842
168.202
19.859
2010. év mértéke bevétel (E Ft)
980 Ft/m2
15.580 Ft/év
2.400 Ft/fő/év
327.182
171.811
20.432
2011. év mértéke bevétel (E Ft)
1450 Ft/m2
17.245 Ft/év
megszűnt
412.000
179.400
0
2012. év mértéke bevétel (E Ft)
több mérték
3800.-Ft/év
megszűnt
2%
484.571
48.356
0
1.711.472
több mérték
4800.-Ft/év
megszűnt
483.000
49.907
0
Évek
2013. év mértéke bevétel 2013.IX.30. (E Ft)
Helyi iparűzési adó
Gépjárműadó (nem helyi adó)
Idegenforgalmi adó
2%
(100%)
200 Ft/éj
1.500.922
154.538
1.084
2%
(100%)
200 Ft/éj
1.151.235
160.279
1.254
2%
(100%)
200 Ft/éj
1.347.300
148.300
1.451
300 Ft/éj 150.992
1.793
2%
40%
300 Ft/éj
1.688.900
52.796
1.310
12
3.sz. melléklet KIMUTATÁS helyi adóknál az egyes helyi adómértékek valorizációjáról 2009-2014. évek között
Adónem
Építményadó Idegenforgalmi adó Magánszemélyek kommunális adója Vállalkozók kommunális adója Telekadó
2009. év
2010. év
2011.év
1.169,9
1.241,2
1.580,8
389,9 413,7 431,1 15.599,0 16.550,6 17.245,7 2.599,8 259,9
2.758,4 megszűnt 275,8
2012. év 1.658,3 452,3 25.628,5
megszűnt 287,4 301,5
2013. év 1.722,9
2014.év
1.821,2
469,9 496,6 26.628 28.145,8
Egység Ft/m2 Ft/vendégéjszaka Ft/adótárgy
megszűnt megszűnt
Ft/fő
331,1
Ft/m2
313,2
13
KAZINCBARCIKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013. ( ) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 39/2010. (XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról (TERVEZET)
Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) és d.) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi adókról szóló 1990. C. törvény 1.§ (1) bekezdésében és a 6.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az építményadóról szóló 39/2010. (XII.17.) önkormányzati rendeletét (továbbiakban: „R”) az alábbiak szerint módosítja. 1.§ A „R” 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete. (2) Az adó mértéke, az f)-g) pontban foglaltak kivételével a) az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t nem haladja meg, 1.200.-Ft/m2/év, b) az adótárgy hasznos alapterülete 100 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 200 m2-t, 1.300.-Ft/m2/év, c) az adótárgy hasznos alapterülete 200 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 800 m2-t, 1.400.-Ft/m2/év, d) az adótárgy hasznos alapterülete a 800 m2-t meghaladja, de nem haladja meg az 1200 m2-t, 1.550.-Ft/m2/év, e) az adótárgy hasznos alapterülete az 1200 m2-t meghaladja 1.800.-Ft/m2/év, f) hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység céljára szolgáló építmények után az adó mértéke 1.800.-Ft/m2/év. Amennyiben az építmény az a), b), c), d), e) pontban foglaltaknak is megfelel, akkor a magasabb értékkel kell az adót megállapítani. g) az egy helyrajzi számon levő, de több azonos fajtájú épület, épületrész összesített adóköteles hasznos alapterülete az 1200 m2-t meghaladja, úgy az adó mértéke 1.800 Ft/m2/év. Amennyiben az építmény e rendelet a), b), c), d), e) bekezdésében foglaltaknak is megfelel, úgy a magasabb mértékkel kell az adót megállapítani.
14
(3) A nem vállalkozói, üzleti célt szolgáló építmény után számított adóból a magánszemélynek az adókedvezmény mértéke 10 %.” 2.§ Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
Kazincbarcika, 2013.
Dr. Szuromi Krisztina jegyző
Szitka Péter polgármester
A kihirdetés napja: 2013. Dr. Szuromi Krisztina jegyző
