IZSÓ, L., HERCEGFI, K. (megjelenés előtt): A látogatók által bejárt útvonalak rögzítésén alapuló elemző módszerek az Alkalmazott Pszichológia

IZSÓ, L., HERCEGFI, K. (megjelenés előtt): A látogatók által bejárt útvonalak rögzítésén alapuló elemző módszerek az Alkalmazott Pszichológia Alapítvány honlapjának minőségbiztosítására. Alkalmazott Pszichológia, 2003/1. sz. Lektorált, Referált.

Izsó Lajos

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. III. em. 11. Telefon: (1) 463-2653 E-mail: [email protected]

Hercegfi Károly

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Ergonómia és Pszichológia Tanszék 1111 Budapest, Egry József u. 1. III. em. 11. Telefon: (1) 463-3546 E-mail: [email protected]

A LÁTOGATÓK ÁLTAL BEJÁRT ÚTVONALAK RÖGZÍTÉSÉN ALAPULÓ ELEMZŐ MÓDSZEREK AZ ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA ALAPÍTVÁNY HONLAPJÁNAK MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSÁRA

A tanulmány először vázlatosan áttekinti a honlapok látogatói által bejárt útvonalak rögzítésén alapuló módszerek elvi és technikai alapjait, majd ismerteti ezen módszerek alkalmazásának lehetőségeit az APA honlapjára (http://www.apa.erg.bme.hu) felvitt, különböző rétegeknek szánt segítő-támogató tartalmak fogadtatásának folyamatos ellenőrzésére. A szerzők beszámolnak egy olyan útvonalrögzítő és elemző szoftver eszköz kifejlesztésének koncepciójáról, amely az alkalmazott pszichológiai kutatások szempontjait a lehető jobban figyelembe veszi. Ennek ez eszköznek a kimunkálása már elkezdődött. Segítségével az APA honlapjára feltett különböző – elsősorban a „segítő kapcsolatok” NKFP projekt keretében kidolgozott – anyagokra adott reakciókat kívánják folyamatosan vizsgálni és az eredményeket egyrészt magán a honlapon, másrészt jelen folyóirat hasábjain, rendszeresen közreadni. Kapcsolódó további cél az is, hogy az informatika nyújtotta újabb műszaki-technikai lehetőségek kiaknázásával a honlap az alkalmazott pszichológia szolgáltatásai iránt érdeklődők és a szakterület művelői számára gyorsan reagáló, élő, dinamikus fórummá váljon.

BEVEZETÉS Az Internet-alapú üzletben érdekelt vállalatok – az ún. „dot com industry” szereplői - számára honlapjaik látogatottsága alapvetően fontos információ. Kezdetben egyszerűen a honlapok látogatóinak számát összegezték bizonyos időszakokra, és azokat igyekeztek elemezni sajátos szempontjaik alapján. Hamar kiderültek azonban ennek az egyszerű módszernek a korlátai: egyrészt összemossák a legkülönbözőbb helyekről érkezőket, illetve az adott helyeket többszörösen meglátogatókat (tehát semmit sem mondanak a tipikus útvonalakról, a „történeti” aspektusról), másrészt összemossák az egyes lapokon hosszan időzőket az oda véletlenül - és esetleg csak egyetlen pillanatra - tévedőkkel is (tehát semmit sem mondanak az egyes lapokon ténylegesen eltöltött időkről). Artikulálódott az igény ezért a fenti korlátoktól lehetőleg mentes módszerek kidolgozására és ennek eredményeként a különböző honlapok látogatói által bejárt útvonalak részletekbe menő követését ma már igen kifinomult technikák teszik lehetővé. Az „e-business”-ben érdekelt élvonalbeli cégek ezeket a módszereket napjainkban már rendszeresen alkalmazzák honlapjaik egyes rovatainak, szolgáltatásainak, reklámanyagainak nézettség-vizsgálatára, illetve a honlapokon keresztül realizálódott üzleti forgalom alakulásának elemzésére. Ezek a módszerek – esetenként a látogatóktól elektronikus 1

kérdőívvel szerzett közvetlen elégedettségi pontszámokkal is kiegészítve – egyfajta minőségbiztosítási eszközöknek is tekinthetők. Kézenfekvő az a felismerés, hogy a látogatók által bejárt útvonalak rögzítésének és elemzésének finoman hangolt módszere sikerrel lenne alkalmazható az olyan különböző „non-profit” területeken is, mint amilyen az Alkalmazott Pszichológia Alapítvány (APA) tevékenységi köre. Mivel a minőség az érintettek értékítéletével ragadható meg, az APA honlapjára (http://www.apa.erg.bme.hu) felvitt különböző tartalmak hasznosságáról kapott folyamatos visszajelzés – amennyiben azokat az illetékesek megfelelően értékelik és használják fel – ugyancsak a sikeres minőségbiztosítás alapjául szolgálhat. A fenti meggondolások alapján a tanulmány először vázlatosan áttekinti a honlapok látogatói által bejárt útvonalak követésén alapuló módszerek elvi és technikai alapjait, majd ismerteti ezen módszerek alkalmazásának lehetőségeit az APA honlapjára felvitt, különböző rétegeknek szánt segítő-támogató tartalmak fogadtatásának folyamatos ellenőrzésére. A szerzők bejelentik, hogy több projekt – köztük az APA által elnyert „segítő kapcsolatok” NKFP projekt - támogatásával és a területen felhalmozódott tapasztalatokra építve elkezdték egy olyan útvonal-rögzítő és elemző eszköz kifejlesztését, amely az alkalmazott pszichológiai kutatások szempontjait a kereskedelemben jelenleg elérhető eszközöknél jobban figyelembe veszik. Ennek ez eszköznek a segítségével az APA honlapjára feltett különböző – elsősorban a „segítő kapcsolatok” NKFP projekt keretében kidolgozott – anyagokra adott reakciókat folyamatosan fogják vizsgálni és az eredményeket egyrészt magán a honlapon, másrészt kiérleltebb formában jelen folyóirat hasábjain, rendszeresen közreadják.

A HONLAPOK LÁTOGATÓI ÁLTAL BEJÁRT ÚTVONALAK RÖGZÍTÉSÉN ALAPULÓ KUTATÁSI MÓDSZEREK ÁTTEKINTÉSE Az útvonalrögzítés megvalósításának fizikai helye A felhasználók által bejárt utat topológiai szempontból első közelítésben elvileg az alábbi alapvetően eltérő módokon rögzíthetjük későbbi feldolgozás céljából: 1. Az Internet és a számítógépek adta lehetőségek felhasználása nélkül, a felhasználót megfigyelve (pl. videokamerával). 2. Közvetlenül a felhasználó által használt (kliens) számítógépen. 3. A felhasználó számítógépe és az Internet külvilága közti esetleges egyértelmű csatlakozási ponton (a helyi hálózat esetleges szerverén, ún. router-én). 4. Az Internet „dzsungelében”. 5. A webes tartalomszolgáltató szerverén. 6. Az előző megoldások kombinációjában (pl. ún. cookie-k alkalmazásával). 1. Útvonalkövetés az Internet és a számítógépek adta lehetőségek felhasználása nélkül, a felhasználót megfigyelve Ez a megoldás nélkülözi a közvetlen számítógépes adatfeldolgozás lehetőségét, reálisan csak a következő 2. lehetőség, vagy egyszerű interjúk, ill. egyéb megfigyelések kiegészítőjeként merülhet föl.

2

2. Útvonalrögzítés közvetlenül a felhasználó által használt (kliens) számítógépen Ennek a megoldásnak az alapvető hátránya, hogy az adatgyűjtés szervezőjének gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi szóba jöhető kliens számítógépen telepítve legyen a rögzítő szoftver. Ezzel tehát csak korlátozott számú felhasználótól szerezhetünk adatokat (például vizsgálhatjuk egy munkahely, vagy egy iskola összes webhasználatát). Ez azonban ugyanakkor nagyon sok információt szolgáltathat, ezért alapvető hátránya ellenére mindenképpen figyelemre méltó lehetőség. Ilyen, csak a kliens oldalon megszerezhető információ például a web-oldal görgetése, stb. Leginkább ez a lehetőség biztosíthatja, hogy akkor, ha az adott számítógépet több felhasználó is használja, az útvonalkövetés adataiban ne csak a gép, hanem a személy is elkülönüljön (például a helyi hálózatba történő bejelentkezési név és jelszó segítségével). Egyéb eszközökkel (például az általunk kifejlesztett INTERFACE vizsgáló munkaállomással) kombináltan is alkalmazható. 3. Útvonalrögzítés a felhasználó számítógépe és az Internet külvilága közti esetleges egyértelmű csatlakozási ponton Ez a megoldás akkor lehetséges, ha a kliens gép és az Internet „dzsungele” között van legalább egy kikerülhetetlen számítógép, vagy más intelligens eszköz. Például, ha a kliens gépnek nincs saját állandó IP címe (Internet Protocol azonosítója, ami az Interneten közelítőleg úgy azonosítja a számítógépet, mint a telefonszám a telefonhálózaton a készüléket), hanem egy helyi hálózaton a szervertől kapja dinamikus kiosztásban, akkor a kliens gépek helyett elvileg elegendő lehetne a dinamikus IP címeket kiosztó szervert figyelni. Ehhez hasonló a telefonos Internet-elérési lehetőségek esete is: ott is változó, ideiglenes IP címet kapunk a szolgáltatótól. Maguk a dinamikus IP-cím-kiosztó szerverek és a telefonokat közvetlenül fogadó ún. gateway-szoftverek ezt nem mindig támogatják, ezért ezek az adatgyűjtési lehetőségek általában technikailag nehezen kivitelezhetők. A helyi hálózatok egy részénél és a telefonos Internet-szolgáltatók esetében könnyebben feldolgozható a következő két másik szerver-szoftverből származó információ. Az egyik az ún. proxy szerver, ami egyfajta cache-ként, pufferként tárolja a kliensek által látogatott web-oldalakat elsődlegesen abból a célból, hogy, ha legközelebb a helyi hálózat (illetve a telefonos Internet-szolgáltató) másik ügyfele újra ugyanazt az oldalt kéri, akkor azt ne legyen szükséges ismét a távoli, lassan elérhető, idegen szerverről letölteni, hanem csak a hely proxy szerverről. A másik az esetleges helyi szerveren futó tűzfal (firewall) program. Proxy, ill. tűzfal azonban nincs mindenütt. Elvileg egyéb esetleges megkerülhetetlen számítógépnél, vagy intelligens router-nél is „megcsapolhatnánk” az információfolyamot, de az ilyen „lehallgatás” technikailag túlságosan bonyolult. Ha a helyi hálózat szerveréhez (például a cég rendszergazdája segítségével) hozzáférünk, akkor egyúttal általában az összes kliens géphez is hozzáférhetünk, így helyi hálózatok esetében összességében ez a 3. lehetőség csak speciális körülmények mellett lehet előnyösebb, mint a 2. (kliens-oldali) megoldás. 4. Útvonalkövetés az Internet „dzsungelében” (a kliens gépektől, a webszervertől és a 3. pontban ismertetett csomópontoktól eltérő pontokon) Az Internet szerveződésének, topológiájának lényege, hogy elosztott hálózat: két számítógép között gyakorlatilag végtelen számú útvonal lehetséges. (Az Internet elődjét, az ARPANET-et 3

katonai célokból fejlesztették ki: az volt az igény, hogy egy-egy számítógépközpont esetleges megsemmisítése esetében ne álljon le az egész rendszer). Az Internet másik fontos jellemzője, hogy csomagkapcsolt hálózat. Az Internet protokoll (a már említett IP) a küldött információkat csomagokra bontja, majd a csomagokat egymástól függetlenül (akár jelentős időbeli, sorrendbeli eltéréssel) juttatja el a címzettnek, ahol az újra összeáll. Ebből következően egyetlen konkrét, kért web-oldal információtartalma akár több különböző, kiszámíthatatlannak tűnő útvonalon juthat el a felhasználóhoz, ezért ilyen (a kliens gép, a web-szerver, ill. a 3. pontban ismertetett csomópontok segítségét nélkülöző) „lehallgatása” elvileg nem lehetséges. 5. Útvonalrögzítés a webes tartalomszolgáltató szerverén A web-szerveren alapvetően két útvonalrögzítési lehetőségünk van: A. A különböző márkájú és típusú web-szerver programok általában fejlett naplózási (logfájl-készítési) lehetőségekkel rendelkeznek és ezek kiegészítésére szükség esetén további segédprogramok is készíthetők. A logfájlok bőséges információit logfájlelemző szoftverekkel, vagy általános célú adatbázis-kezelő, adatbányász, illetve statisztikai szoftverekkel dolgozhatjuk fel. Ez tekinthető gyakorlati szempontból a leginkább használható módszernek. A web-szerver szoftverekről, az általuk generálható logfájl-formátumokról és az azokból nyerhető hasznos információkról az útvonalrögzítési lehetőségek felsorolását követő – a kombinált megoldásokat ismertető 6. pont után következő - részben nagy jelentőségük miatt részletesebben külön is esik szó. B. Minden egyes (fontosnak tartott) web-oldalunkra elhelyezhetünk egy-egy rövid programkódot, mely egy, a szerverünkre telepített (például Java, PHP vagy CGI nyelvű) programmal, illetve adatbázissal kommunikál. Minden oldalra felhelyezni a megfelelő kódrészletet viszonylag sok munkát igényel, és a felhasználók számára pedig kissé megnövekedett letöltési időt eredményez, de az információ-gyűjtési lehetőségei igen nagyok. Egyes website-ok szolgáltatásának igénybevételével még saját PHP vagy CGI programokra sincs szükség. Például Tanszékünk honlapjának (http://www.erg.bme.hu) látogatottságáról (pontosabban a kezdőoldal látogatottságáról) a http://www.hungariantop1000.com/cgibin/statisztika.cgi?url=11463 címen láthatók adatok és összegző diagram. Összegzésképpen megismételjük, hogy hozzáférhető szerver és jó minőségű web-szerver szoftver esetében a logfájlok megfelelő alkalmazása általában a legcélravezetőbb. 6. Útvonalrögzítés az előző megoldások kombinációjában: cookie-k alkalmazása Az előző lehetőségek elvileg tetszőlegesen kombinálhatók, a gyakorlatilag azonban csak bizonyos kombinációknak van haszna. Ilyen például ha a 4. vagy 5. megoldást nagy számú felhasználóval alkalmazzuk és ezt „mélyfúrás-jellegűen” kiegészítjük a 2. megoldással rögzített, kisebb számú felhasználótól származó, de lényegesen részletesebb, gazdagabb információanyaggal. Egy említésre méltó további megoldás az ún. cookie-k („sütik”) alkalmazása. A cookie egy olyan kis (általában néhány, legfeljebb kb. 4000 bájtból, azaz például néhány, vagy legfeljebb 4

kb. 4000 betűből álló) információcsomag, melyet a web-szerver használ. A web-oldal kódja tartalmazza, hogy mikor kell létrehozni, módosítani, felhasználni, de a kliens gépen tárolódik. Eredetileg olyan típusú célokra találták ki, mint például, hogy ugyanaz a web-oldal máshogy működjön különböző felhasználóknak. Például testreszabható legyen. Mondjuk van egy kedvenc induló web-oldalunk, amely lehetővé teszi, hogy több háttérszínből válasszunk. Általában az első felhasználók halványzöld háttérrel látják, de beállíthatjuk, hogy mi kék háttérszínnel lássuk. A beállítás után, napokkal később visszatérve mi újra kéknek látjuk, míg mások, más gépről megtekintve ugyanazt a web-oldalt még mindig halványzöldnek. Ennek látványosabb megvalósítására példa a http://www.root.hu számítástechnikai témájú site. Itt nem egyszerűen háttérszínt válthatunk, hanem színekből, háttérmintákból álló teljes design-okat, ún. skin-eket, „bőröket”. Más esetben a tartalom szabható testre. Például a http://www.startlap.com kezdőoldalnak szánt portál esetében beállíthatjuk, hogy mely linkgyűjteményeket lássuk, illetve saját linkjeinket is felvehetjük rá. Más példa: az Origo TV-műsor oldalán (http://www.origo.hu/szorakozas/teve) beállítható, hogy mi milyen csatornák műsorára vagyunk kíváncsiak – és legközelebb is csak azokat fogja mutatni. A cookie-kat kevéssé etikus célra is fel szokták használni. Például, ha web-szerverünkön több féle témájú oldalunk van, cookie-kban tárolhatjuk, milyen típusú oldalainkat nézte meg eddig a felhasználó. Ebből például kiderülhet, hogy több autós oldalt nézett meg, mint szex-oldalt, ezért az adott felhasználó a következőkben a web-oldalainkon felbukkanó hirdetésekben több autóhirdetést fog kapni és kevesebb szex-hirdetést. Ha web-szerverünk más web-szerverek által készített cookie-khoz nem is fér hozzá, a korábbiakban látogatott idegen site-ok egy részének címéhez mégis hozzájuthat. Az ilyen adatgyűjtés lehetősége miatt a böngészőprogramunk adatvédelmi beállításai közt megadható, hogy gépünk ne minden cookie-t fogadjon el, esetleg egyet sem. Ezt könnyen megteheti, hiszen arról van szó, hogy a felhasználó saját számítógépén létrejöjjön-e egy fájl, vagy nem. A legtöbb böngésző friss telepítés utáni alapbeállítása elfogadja a cookie-kat, de sok felhasználó, ill. rendszergazda letiltja ezt a lehetőséget. Az elfogadott cookie-kat a felhasználó könnyen törölheti, esetleg akár módosíthatja is. Ilyen módon a cookie-kra alapozott útvonalkövetés nem lehet tökéletesen széleskörű és megbízható. A cookie-k útvonalkövetés-jellegű felhasználása elsősorban nem statisztikai célokra, hanem az oldalak megjelenésének felhasználóra-szabottabbá tételére javasolható: például egy adott oldal az adott felhasználónak máshogy jelenjen meg, ha egy adott helyről jött, és máshogyan, ha máshonnan.

A web-szerver szoftverek Ha saját web-szervert szeretnénk üzemeltetni, nagy számú web-szerver szoftver közül választhatunk. Például megtehetjük, hogy saját otthoni számítógépünkre telepítünk egy kis (mindössze néhány megabájt méretű) ingyenes szoftvert, s néha egy-egy órára elindítjuk, hogy más földrészen lakó barátaink megnézhessék fényképgyűjteményünket. A legtöbb professzionális honlap-üzemeltető azonban szerencsénkre a következő két szoftver valamelyik verzióját alkalmazza: 1. A legtöbb szerveren – talán meglepő módon – az ingyenes és ráadásul megbízható, nyílt (publikus) forráskódja miatt könnyen bővíthető Apache Web Server szoftver működik. (Nem csak a nonprofit szférában!) Ez sokféle hardverű szerveren működhet (akár öreg 486-os számítógépen, akár nem-Intel alapú többprocesszoros gépen), és a szerveren futó többféle operációs rendszerrel (például Linux, Novell) is együttműködhet. 5

2. Az elterjedtségben a második helyen áll a Microsoft Internet Information Server szoftvere. Szerencsére az említett kettő, és a többi fontosabb web-szerver program is (kisebb-nagyobb eltérésekkel) néhány szabványos logfájl-formátumot követ.

Logfájl-formátumok A logfájlok általában egyszerű szövegfájlok. Az ilyen szövegfájlokat könnyű megjeleníteni, továbbá könnyű feldolgozni adatbázis-kezelő és statisztikai programokkal. A szerveren történő legelemibb esemény az „igénylés”, „kérés”, request. Ha egy felhasználó gépe a szerveren található fájlok közül egyet igényel, akkor ezt az igényt egy request formájában küldi el a szervernek. A naplózás során minden egyes request-ről külön bejegyzés készül a logfájlba, új sorba. A logfájl minden egyes sora – ún. rekordja - tehát egy-egy request, és ebben gyakorlatilag minden létező logfájl megegyezik. Az azonban, hogy egy request-en belül milyen információk jelennek meg, már függ a web-szerver szoftvertől és a rendszergazda igényeitől, beállításaitól – így különböző helyeken különböző struktúrájú logfájl-ok jönnek létre. A logfájl egy sora a request következő adatait tartalmazhatja: • a request érkezésének dátuma és ideje • a szerver (a host) neve • az igényelt erőforrás (fájl) neve • a küldött fájl elérési útvonala (helye) a szerveren • a szerver válaszkódja (response, státuszkód) • a felhasználó IP címe (lényegében ezt használhatjuk a felhasználó azonosítására, annak elhanyagolásával, hogy egy számítógépet elvileg több személy is használhat, és pl. telefonos internetezők esetében változó, hogy a telefonos bejelentkezéskor ki mikor milyen ideiglenes IP címet kap a szolgáltatótól) • esetleg a felhasználó domain neve (ha az IP cím lefordítható) • esetleg a felhasználó bejelentkezési neve – ha a felhasználó a szerverünkre bejelentkezett • a felhasználó platformja (operációs rendszere, böngészője, stb.) • honnan (milyen másik web-oldalról) érkezett a felhasználó (ez az ún. referer) • a közvetített bájtok száma • a felhasználó böngészője által küldött cookie-k • a szerver által küldött cookie-k Ezekből az adatokból az esetenként nagyszámú látogató és a vizsgált honlap közötti interakciók gyakorlati szempontból legfontosabb lépései elvileg – és megfelelő technikával gyakorlatilag is – rekonstruálhatók. Így – többek között – nagy adatmennyiség alapján, megalapozottan tájékozódhatunk arról, hogy • az egyes lapokat (rovatokat, területeket, funkciókat, stb.) hányan látogatták meg, • azokon összesen mennyi időt töltöttek, • a tipikus látogatók milyen témák iránt érdeklődnek, hány lapot látogatnak meg és egy alkalommal mennyi időt töltenek a honlapon, • milyen a bejárt útvonalak eloszlása (mi a legtipikusabb útvonal, honnan hová léptek legtöbben, adott elágazási pontokon milyen irányban haladtak tovább legtöbben, hol morzsolódtak le legtöbben, hol találták magukat sokan zsákutcában, stb.), 6

• • • • •

•

mely rovatokat, területeket, funkciókat, stb. kedvelték legjobban, tartották leginkább hasznosnak (ha a honlap megfelelő helyeire előzetesen megfelelő elektronikus kérdőíveket helyeztünk fel), adott aktuális szakmai vagy szakmapolitikai kérdésekről a honlap látogatóinak tábora milyen véleményeket képvisel (ugyancsak alkalmas elektronikus kérdőívek segítségével), milyen a forgalmi mutatók (a meglátogatott lapok száma, a látogatók száma és az általuk eltöltött összes idők) eloszlása a nap 24 órája mentén, illetve a hét napjai mentén, hogyan fogadott a közönség egy meghatározott időpontban – vagy rövid időtartam alatt -felvitt új anyagokat vagy újonnan eszközölt jelentős változtatásokat (ún. „intervenció-analízis), milyen méretű és mennyire dinamikus a honlap látogatói táborának az ún. „stabil magja” (ha a megfelelő adatokat bizonyos időnként – pl. 1, 3 vagy 6 hónapos rendszerességgel – megismételve felvesszük és megnézzük, hogy hány kóddal azonosított felhasználó található meg az egymást követő adatfelvételekben, illetve mennyi az újonnan megjelenő), stb.

AZ ÚTVONALRÖGZÍTŐ MÓDSZER ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI AZ ALKALMAZOTT PSZICHOLÓGIA ALAPÍTVÁNY HONLAPJÁRA FELVITT TARTALMAK FOGADTATÁSÁNAK FOLYAMATOS VIZSGÁLATÁRA Az előző rész végén vázolt típusú elemzésekben a Tanszék bizonyos gyakorlattal és tapasztalatokkal rendelkezik. Külső szervezetektől, iparvállalatoktól származó megbízások alapján végeztünk már ilyen honlap-látogatottsági vizsgálatokat (legutóbbi ilyen munkánk a Westel Mobil Rt. megbízásából a mobil Internet-használók „wapozási” szokásainak felmérése volt 2002-ben), amelyeknek a konkrét számszerű eredményei ugyan nem publikálhatóak, de a szerzett tapasztalatok előnyösen hasznosíthatóak lesznek egy új útvonalkövető céleszköz kifejlesztésében és eredményes alkalmazásában. Egy ilyen új eszköz fejlesztését azért határoztuk el több jelenleg futó projektünk – köztük az APA által elnyert „segítő kapcsolatok” NKFP projekt – pénzügyi keretének támogatásával, mert a kereskedelemben jelenleg elérhető hasonló rendeltetésű eszközök egyrészt kevéssé támogatják az alkalmazott pszichológiai kutatások sajátos szempontjait, másrészt pedig viszonylag drágák és többnyire csak korlátozott tulajdonlást (bérlést vagy lizinglést) engedélyeznek. Egy gondosan megtervezett honlap-útvonalrögzítő szoftver eszköz fejlesztését kezdtük el, amely a vizsgált honlap akár sokezres nagyságrendű látogatóinak a mozgását és jellemző időadatait lesz képes az adatok elemzésére közvetlenül alkalmas formában rögzíteni egyrészt a különböző lapok között, másrészt az egyes lapokon belül. Ezen túlmenően a rendszer bizonyos beépített adatbányászati képességekkel is rendelkezni fog: egyebek között automatikusan azonosítja a látogatók által bejárt útvonalakban közös elemeket, a szakirodalomban LRS (Longest Repeating Subsequence) néven ismert „leghosszabb ismétlődő rész-útvonalakat”. A rendszer szemléletes és célszerű grafikus formában vizualizálja az útvonalak eloszlását (részleges egybeesésüket és eltéréseiket). Az LRS mintázatok azonosítása 7

révén a spontán módon kialakult tipikus látogatói stratégiák, azokon keresztül pedig a látogatók igényei és elvárásai megismerhetők lesznek mind a tartalomszolgáltatás, mind pedig a használhatósági szempontok vonatkozásában. Az adatok statisztikai elemzése útján a rendszer különböző validált (érvényesített) használhatósági indexeket is számol, amelyek az adott honlapot felhasználói szempontból minősíteni fogják. Összefoglalva, ez az útvonalrögzítő eszköz az alábbiakban térne el a tudomásunk szerint már létező hasonló szolgáltatású rendszerektől: • a rögzített adatokból nagy pontossággal és kis ráfordítással, további statisztikai elemzésekre alkalmas numerikus formában rekonstruálhatók a tipikusnak tekinthető látogatói stratégiák beleértve mind az útvonalat, mind pedig az idői dimenziót, • gyors, de mégis meglehetősen pontos rutin-elemzések céljára szemléletes grafikus formában vizualizálja az útvonalak eloszlását és jól észlelhető színkódokkal kiemeli a tipikus útvonalakat, • a rutin-elemzések céljára ugyancsak színkódokkal vizualizálja az egyes helyeken tartózkodások átlagos időit és szórásait, • a rutin-elemzések céljára előre beállítható elemekből automatikusan egyszerű kutatási jelentést generál, • egy könnyen kezelhető kérdőív-generáló modul segítségével a vizsgált honlap tetszés szerinti helyeire diszkrét fokozatú vagy folytonos (analóg skálás) választ igénylő, esetleg szabad szöveggel megválaszolandó kérdések tehetők ki, • a létrehozott adatbázisban sokféle szempont – pl. a honlapon belüli hely, a nap és az óra, a látogató típusa, a látogató azonosított célja, - szerinti keresést és elemzést tesz lehetővé. A fentebb vázolt Internetes útvonalrögzítő eszközben megvalósítandó egyes útvonalvizualizáló megoldásokat saját tapasztalataink és ötleteink mellett részben a FELHASZNÁLT IRODALOM c. fejezetben felsorolt publikációk ihlették. Ez az eszköz – jelenlegi tudásunk szerint - az alkalmazott pszichológiai kutatások speciális szempontjait a lehetőség szerint maximálisan figyelembe veszi. Mivel az APA honlapjának szerverét Tanszékünk üzemelteti, az eszköz különösképpen alkalmas lesz az Alapítvány által elnyert „segítő kapcsolatok” NKFP projekt keretében kidolgozandó különböző műfajú anyagokra (egyszerű kutatási jelentésektől a tanácsadást támogató, egyéni előrehaladást lehetővé tevő interaktív segédanyagokig) az érdeklődők által adott reakciók folyamatos gyűjtésére és feldolgozására. Szándékunk szerint a honlap – miután rendszeres látogatóinak száma egy gondosan megtervezett és végrehajtott bevezető kampányt követően remélhetőleg egy viszonylag magas értéken stabilizálódik – az Alapítvány dinamikus, élő fórumává válik, amely közeget biztosít egyrészt az ismeretterjesztésnek és a különböző segítő-támogató szolgáltatásoknak, másrészt a formális és informális szakmai vitáknak és párbeszédeknek is. Egy ilyen elektronikus fórum egyik legnagyobb előnye az, hogy igen gyorsan képes reagálni, megfelelő üzemeltetési filozófia esetén például a látogatottsággal és a látogatók értékítéleteivel kapcsolatos automatikusan generált adatok mindig frissen, „naprakészen” elérhetők lehetnek. Ugyanakkor természetesen az elmélyült elemzést, nem automatikus feldolgozást és gondos értelmezést igénylő lépések eredményei továbbra is a természetes időbeli átfutással válnak nyilvánosan elérhetővé, amit a szakemberek kapacitása határoz meg. Az ilyen új, igényesen feldolgozott tudományos eredmények közreadásának a fóruma szándékunk szerint továbbra is az AP folyóirat lesz. Meggyőződésünk, hogy a honlap és a folyóirat ilyen egymást kiegészítő munkamegosztása eredményes lesz az Alapítvány számára.

8

ÖSSZEFOGLALÁS A szerzők egy olyan megközelítést és eszközfejlesztési koncepciót ismertetnek, amellyel a honlapok látogatói által bejárt útvonalak rögzítésének és elemzésének az elektronikus kereskedelem területén már jól bevált módszerét kívánják alkalmazni az Alkalmazott Pszichológia Alapítvány (APA) tevékenységi körére. A kifejlesztendő eszköznek a segítségével az APA honlapjára feltett különböző – elsősorban a „segítő kapcsolatok” NKFP projekt keretében kidolgozandó – anyagokra adott felhasználói reakciókat és visszajelzéseket folyamatosan vizsgálni fogják és az eredményeket megfelelő formában egyrészt magán a honlapon, másrészt az AP folyóirat hasábjain, rendszeresen közreadják. Kapcsolódó további cél az is, hogy a honlap az alkalmazott pszichológia szolgáltatásai iránt érdeklődők és a szakterület művelői számára élő, dinamikus fórummá váljon. FELHASZNÁLT IRODALOM CHI, E. H. and RIEDL, J. T. (1998). An operator interaction framework for visualiziation systems. Proceedings of the IEEE Information Symposium, pp. 63-70. CHI, E. H., PIROLLI, P., PITKOW, J. (2000). The Scent of a Site: A System for Analyzing and Predicting Information Scent, Usage, and Usability of a Web Site. Proceedings of CHI 2000, pp. 161-168. The Hague, The Netherlands. CHI, E. H., PITKOW, J., MACKINLAY, J., PIROLLI, P., GROSSWEILER, R. and CARD, S. (1998). Visualizing the Evolution of Web Ecologies. Proceedings of the Human Factors in Computing Systems, CHI ’98. , pp. 400-407. Los Angeles, CA. FRY, B. (2003). Anemone. Massachusetts Institute of Technology. http://acg.media.mit.edu/people/fry/anemone PIROLLI, P. and PITKOW, J. (1999). Distributions of surfers’ path through the World Wide Web: Empirical characterization. World Wide Web, 1., 1-17. SPOOL, J. M., SCANLON, T., SNYDER, C., and SCHROEDER, W. (1998). Measuring Website usability. Proceedings of the Human Factors in Computing Systems, CHI ’98. , pp. 390. Los Angeles, CA.

9