IZBÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZENTENDRE MÁRIA ÚT 1

IZBÉGI ÁLTALÁNOS ISKOLA SZENTENDRE MÁRIA ÚT 1.

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013

2

Tartalomjegyzék Bevezetés .................................................................................................................................................................... 4 1.

Nevelési Program .......................................................................................................................................... 5

1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai. ....................................................................................................................... 5 1.2. Személyiségfejlesztés............................................................................................................................ 7 1.3. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 8 1.4. Közösségfejlesztés ................................................................................................................................ 11 1.5. A pedagógus helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai .................................................. 12 1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység . 13 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje.......................... 19 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................ 20 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................... 21 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének átvételének szabályai .............. 23 2. Az intézmény helyi tanterve .................................................................................................................... 23 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ................................................................................... 23 2.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ..................................................................................................................................... 27 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása..................................................................................................................................................... 28 2.4. Mindennapos testnevelés .................................................................................................................. 29 2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .. 29 2.6. Projektoktatás .......................................................................................................................................... 30 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................ 30 2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ...................................................................................................................................................................... 30 2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................. 35 2.10. A tanulók fizikai állapotának mérése....................................................................................... 35

3 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési elvei ............................................... 35 2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elve ..................................................................................................................................................................................... 39 2.13.

Az iskola jutalmazási és büntetési keretei ...................................................................... 42

2. 14. Mérések .................................................................................................................................................... 44

4 „Gyermekeink a magyarság holnapját fogják építeni, de azt nem építhetik a levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt az őseink által összehordott kövekre” (Kodály Zoltán)

Bevezetés Az Izbégi Általános Iskolának a maga szellemiségét kell felépítenie. Azokat az értékrendeket,

amelyeket

fontosnak

tartunk,

és

át

kívánunk

örökíteni

a

felnövekvő

nemzedékre, meg kell fogalmaznunk, és el kell fogadtatnunk tanítványainkkal. Szeretnénk értékké

tenni

a

műveltséget,

a

hazaszeretetet,

a

humánumot,

az

egészséget,

a

környezetvédelmét, a test harmonikus fejlesztését, a népi hagyományok őrzését. Minden gyerek más, összetett személyiség a maga értékeivel, problémáival együtt. Mindkét oldal feltárása és megismerése közvetlen, őszinte, megértő kapcsolatot kíván meg. Feltétel az önismeret, az önbecsülés kialakítása és a nyitottság kiépítése. A pedagógus a praktikus ismeretek átadása mellett az egyetemes emberi értékek megismertetésével, segíthet tanítványainak. Ezek együttesen hatnak a tudás, az ismeretek megszerzésére, a képességek fejlesztésére. A célok megvalósítása nyitott, rugalmasan reagáló iskolát, pozitív beállítottságú, kellő szakmai, pedagógiai és emberi önbecsüléssel rendelkező pedagógusokat feltételez, akik képesek a másik emberre való odafigyelésre, az egymás iránti tiszteletre és megfelelő az együttműködési képességük. Figyelembe kell venni a meglévő gondokat és az új kihívásokat is, amikre meg kell találni a megoldásokat, hogy a lehető legjobb eredményeket érhessük el.

5 1. Nevelési Program 1.1 Az iskolában folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei eljárásai.

Módszerek Cél

Feladat

Eljárás

Sikerkritérium

Ismeretátadás.

Tanári tevékenységek színesítése, módszergazdagság, tanórán kívüli tevékenységek, szemléltetés, szakkörök

Egyéni fejlesztés differenciálás csoportmunka ösztönzés.

A tanulók aktív részvétele. A továbbtanulási szándék megvalósulása.

Értékközvetítés, értékátadás.

Kutatómunka, felfedező ismeretszerzés, versenyeken való részvétel, emelt szintű oktatás.

Differenciálás, egyéni fejlesztés, kiselőadások, tények, jelenségek bemutatása és az internet.

Ismeretközvetítés Szilárd alapműveltség 1. nyújtása.

A kreatív 2.

gondolkodás megalapozása.

Eszköz

A tanulók többségének a részvétele a versenyeken, kutató munkákban.

- lényegkiemelés A tanulási 3.

stratégiák elsajátíttatása.

4.

A pedagógiai munka színvonalának az emelése.

5.

A tehetségek felkarolása, megtartása, túlzott hátrányok csökkentésére való törekvés. Környezettudatos magatartás kialakítása.

6. Ökoiskolai vállalások

7.

Hagyományőrzés

Kooperatív tanulási módszer, differenciálás, beszélgetések, viták.

A tanulók aktív részvétele. Pozitív tükröződése az érdemjegyekben.

Angol-matematika nívócsoportos bontás. Művészeti zenei fejlesztés.

Fejlesztés, szakmai továbbképzések, bemutató órák.

Teljesítmény vizsgálatok, nyelvi és matematikaoktatás erősítése.

Tanári tevékenységek. zeneiskola, sportkör.

Differenciáló önálló munka, egyéni fejlesztés, emeltszint, internet.

A tanulók sikereket érjenek el a különböző tanulmányi versenyeken, pályázatokon.

Egyéni fejlesztés, csoportmunka, a nevelő személyes példája.

A tanulók többségének a részvétele az iskolán kívüli megmozdulásokon.

Csoportmunka, differenciálás, követendő egyéni és csoportos minták bemutatása.

Belső igény kialakulása a hagyományok ápolására és az egészséges életmódra.

- óravázlatok készítése A tanulási technikák bemutatása.

Módszertani kultúra bővítése.

Folytatnunk kell az értékek közvetítését, átadását.

Folytatnunk kell környezetünk építésétszépítését. Színterei: osztályfőnöki, természetismereti, technikai nevelés Közös ünnepek szervezése, csillagszóró, művészeti nap, egészségnevelési hét, népdalverseny, skanzeni napok megszervezése.

- sorrendiség meghatározása

Szakkörök, tanórák, kirándulások, városi megmozdulások. Úszásoktatás

Iskolanapok szervezése, kirándulás, játszóház, kézműves foglalkozások.

6

Szabadidős tevékenység fejlesztése.

8.

9.

A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló rendezvények folytatása.

Folytatnunk kell a testi és lelki nevelés Testileg, szellemileg színtereinek erősítését, egészséges nemzedék testnevelés, sport, nevelése. osztályfőnöki nevelés feladat.

Játszóház, könyvtári órák, sportrendezvények, diákönkormányzati rendezvények, hangversenyek, fakultációk.

Csoport munka, közösségi tevékenységek, a nevelő személyes példája.

A gyerekek részvétele a rendezvényeken.

Tanórán kívüli tevékenységek: szakkörök, kirándulások, iskolán kívüli tevékenységek.

Egyéni beszélgetés, fejlesztés, csoportmunka, differenciálás. Előadás gyűjtőmunka, filmklub.

A tanulók többségének a részvétele az egészségnevelési, sport programokon. A mindennapi életben az egészséges életmód alkalmazása.

Kiemelt feladatok:  a projektoktatás keretén belül művészetoktatás, hagyományőrzés, képzőművészeti nap, kihívás napjának megvalósulása, mely szervesen illeszkedik a helyi tanterv tananyagához.  Környezettudatos életvezetésre nevelés.  Az oktatást segítő technikai eszközök széleskörű alkalmazása.  Kulcskompetenciák fejlesztése (pl. anyanyelvi, idegen nyelvi, matematikai) A kommunikációs képességek fejlesztését, az anyanyelvi kultúra ápolását szolgálják:    

Szavalóversenyek Mesemondó versenyek a Magyar Kultúra Napjának megünneplése Ünnepi műsorok készítése, előadása

Az idegen nyelvek magasabb szintű oktatását segíti elő, hogy    

angol nyelvből emeltszintű oktatást vezettünk be ötödik osztálytól lehetőség szerint tanulmányutak szervezése angol, német nyelvterületre levelező versenyek házi versenyek

Az egészséges életmódra nevelést, az edzettség, állóképesség javítását szolgálják:     

különböző sportágakban szervezett házibajnokságok gyalogtúrák úszásoktatás az osztályközösségek kirándulásai játszóházi programok



Kihívás napja

A „felelős” környezeti magatartás formálása érdekében öko-munkacsoportot hoztunk létre, melynek feladata a szelektív hulladékgyűjtés, téli madáretetés, versenyek szervezése.

7 Megtisztítjuk az iskola tágabb környezetét is. Felelősek vagyunk a Bükkös-patak kijelölt szakaszáért. Növényekkel ültetjük be udvarainkat, és rendszeresen ápoljuk azokat. 1.2. Személyiségfejlesztés A személyiségfejlesztés általános nevelési feladat, amely a tanuló életkori és egyéni jellemzőinek megismerése alapján, tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel történik, amely az iskolai nevelési-oktatási célokból közvetlenül következik. Lényeges, hogy a pedagógus a gyermekben ne csak a szociális környezet tükörképét lássa, ne csak a tehetséget vagy annak biológiai korlátait vegye észre, hanem az alakítható személyiséget is, aki magában hordozza fejleszthető képességeit, aki nem csak elfogad, hanem elutasít is. A változatos arculatot mutató ifjú emberekhez a megfelelő módszereket megtalálva lehet kibontakoztatni, fejleszteni a személyiségükben rejlő lehetőségeket. Az iskola felhasználja a tanórai és tanórán kívüli lehetőségeket, a direkt és indirekt módszereket. A pedagógiai folyamat szerves része minden olyan foglalkozás, amely hagyományaival, tevékenységével segíti a tanuló személyiségének fejlődését. Az értelmi, érzelmi, esztétikai és testi nevelés területén a személyiségfejlődést segítő feladatok és az ehhez kapcsolódó eszközök a következők:

Értelmi nevelés:  alapvető, tudományos igényességű, konvertálható tudásanyag átadása 

verbális és metakommunikációs képességek fejlesztése



emlékezet, megfigyelőképesség és kreatív gondolkodásmód fejlesztése



a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők problémáinak enyhítése



a helyes tanulási, önművelési stratégia megtanulása



az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a magyar nyelv megbecsülése



nemzeti kultúránk hagyományainak ápolása



egészséges magyarságtudat kialakítása



Környezettudatos életvezetésre nevelés

Eszközök, színterei: A tanórák, az iskolai ünnepélyek, iskolai megmozdulások (sportversenyek, környezetvédelem, egészségvédelem, hagyományőrzés). Szentendrei múzeumok látogatása. Osztálykirándulások, erdei iskolai programok, az ország értékeinek megismerése, felfedezése. Szavalóversenyek, népdalverseny, mesemondó verseny, táncház, skanzeni programok. Érzelmi, akarati nevelés:  helyes önismeret, reális önértékelés, megbízhatóság kialakítása 

döntésképesség alapozása

8 

pozitív gondolkodásmód elsajátíttatása,



a különbözőségek elfogadása

Eszközök, színterei: Tanórák, művészeti órák, zenei, képzőművészeti, sportversenyek, vetélkedők. Osztályfőnöki órák, etika, játszóházi programok, sportfoglalkozások. Esztétikai nevelés:  a „szépérzék” kialakítása, valamint a szűkebb és tágabb környezetre vonatkozó alkalmazása (munka, otthon, iskola, természet) 

felkészítés a harmonikus családi életre



a művészet és a valóság szépségeinek megmutatása,



ezek önálló megtalálása



igényesség kialakítása



a környezet megóvása

Eszközök, színterei: Környezetvédelmi megmozdulások, iskolai dekorációs- és aszfaltrajzverseny, túrák, országjárás, stb. Művészeti nap, népzenei verseny. 1.3. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolai egészségvédelemnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést, tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, s ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységben alapozódhassanak meg. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai Az egészségnevelési program céljainak megvalósítása, az alsó és a felső tagozatos nevelés – oktatás területén, az alábbi színtereken jelenik meg Tanórákon Környezet, technika, biológia, természetismeret, földrajz órák helyi tantervébe beépültek, és nagy hangsúlyt kapnak a következő témák



Egészségfejlesztés



Fogyasztóvédelem



Környezetvédelem



Közlekedésre nevelés

9 

Társadalmi bűnmegelőzés



Áldozattá válás



Erőszakmentes konfliktuskezelés

Osztályfőnöki órák programjai alternatívát nyújtanak, hogyan éljünk egészségesen, örömtelien, mihez nyúljunk a káros szenvedélyek helyett. A program témakörei:



Önismeret



Önbizalom



Beilleszkedés, közösség kialakítása



Pozitív önértékelés, önmagam elfogadása



A pubertáskor változásai



Egészséges táplálkozás, táplálkozási zavarok (fogyókúra, testépítés)



Dohányzás



Alkohol



Drog



Környezet- és zajvédelem



Fenntartható élet, fenntartható társadalom ismérvei, valamint a megteremtésének feltételei, feladatai



Mentálhigiéné



Rendszeres testmozgás



Szexualitás



Szabadidő eltöltése



Konfliktuskezelés



Agressziókezelés



Szorongások, félelmek oldása, kezelése



Dönteni tudás, NEM kimondása



Fertőző betegségek (AIDS, Hepatitis)

10 

Egészségmegőrző magatartás: megfelelő táplálkozás, testmozgás, pihenés, személyes higiéné



Betegségek pszichés tényezői: stressz, idegesség



Családtervezés



Az egészség, mint érték



Betegség fogalma



Daganatos betegségek megelőzése, szűrővizsgálatok

Tanórán kívül Diák Sportkör (DSK) A gyermekek igényei szerint délutánonként. A legkülönbözőbb foglalkozásokat látogathatják a gyermekek:  Labdarúgás 

Kézilabda



Kosárlabda



Úszás

Napközi, Játszóház sportfoglalkozásai, előadások, vetélkedők szervezése a táplálkozás, tisztálkodás, egészséges életmód témakörében.

Kihívás Napja, ill. az Egészségnevelési Hét, melynek keretein belül különböző előadók tartanak folyamatosan ismeretterjesztő foglalkozásokat a legkülönbözőbb témakörökben, kapcsolódva az osztályfőnöki órák témaköreihez is:



Egészséges táplálkozás



Mentálhigiéné



Dohányzás



Drog



Alkohol



Kozmetika



Tudatos életvezetés, tudatos vásárlás

11

Tájékoztató fórumok Prevenciós szűrővizsgálatok a programban résztvevő diákok, szülők és tanárok körében (talp, gerinc, allergia, szem,fog stb.) szűrővizsgálatok szervezése. A kiszűrt problémás eseteket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. Pályázati kiírások, kiállítások Az egészségnevelés témaköreihez kapcsolódóan a tanév során folyamatosan részt veszünk. Környezetvédelmi versenyünk A tanév elejétől a végéig tart, melyben az elméleti feladatlapok kitöltése, zöld ünnepekkel kapcsolatos plakátverseny, az iskola területének gondozása (pl. Madarak és Fák napja) szerepel. A Tankerületre kiterjesztve tartunk iskolánkban elméleti és gyakorlati tudást igénylő vetélkedőt felső tagozatos gyerekeknek.

Egészségügyi ellátás: helyben történik iskolaorvos és védőnő vezetésével. Iskolafogászat: a szűrővizsgálat évente egy alkalommal a szabadidő terhére történik. 1.3.2.Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül osztályfőnöki, biológia, technika és testnevelés órákon a délutáni csoportfoglalkozásokon, versenyekre való felkészítéseken valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: A diákok elsősegély-ismereti és egészségvédelmi tudásának fejlesztése. Az elsősegélynyújtás célja a beteg, sérült állapotának a rögzítése, és a további romlás megakadályozása. Az időben elvégzett és szakszerű elsősegély sorsdöntő lehet a beteg sorsára nézve. A korszerű ismeretek elsajátítása része az egészségkultúrának, és nemcsak humánus cselekvés, hanem törvénybe iktatott kötelességünk is. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításának formái: 1.Biológia, testnevelés, technika órákon szaktanárok jelenlétében. 2. Védőnő felkérése alapján, osztályfőnöki órákon. 3. Elsősegélynyújtó versenyeken való részvétellel. 1.4. Közösségfejlesztés Célunk, hogy a tanuló teljes életet éljen az iskolai közösségben, alkalmazkodva a megfogalmazott és elvárt értékekhez, magatartásszabályokhoz és viselkedésmintákhoz. Iskolánk arra törekszik, hogy ezt a lehető legjobban megoldja.

12 Feladatok:         

a közösség egyéni arculatának kialakítása, a közösséghez tartozás élményének erősítése, hagyományok kialakítása és ápolása, a közösségi viselkedési normák elfogadása, az állampolgári ismeretek megszerzése, csoportos érdekképviselet, a közösségi élet zavarainak feldolgozása, konszenzusra törekvés, egymás elveinek tisztelete, kulturált vitakészség kialakítása, fejlesztése, a társadalmi szerepek és a hozzájuk kapcsolódó kommunikáció megtanulása.

Eszközök, eljárások:          

diákfórumok, diákönkormányzati programok osztályközösségek, szakköri csoportok, diákönkormányzat működtetése több osztályból szerveződő csoportok (fakultáció, tanulószoba, napközi), csoportos szervezésű programok (játszóház), tanulmányi kirándulások, iskolai vetélkedők, hagyományos közösségformáló programjaink: karácsonyi műsorok, ünnepi műsorok, erdei iskola, nyári táborok. (pályázati, szülői/tanulói támogatással) az oktatási területhez kapcsolódó kulturális csoportok sportkör, szakkör, érdeklődési körök alapján szerveződő csoportok), egyéb szabadidős programok, játszóház, iskolaotthon osztályfőnöki órák keretein belül szituációs játékok, konfliktushelyzetek feldolgozása

1.5. A pedagógus helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

             

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

13         

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1.A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Magatartászavarról akkor beszélünk, ha a viselkedés az életkornak megfelelő szociális elvárásokat durván áthágja.

14 Az ilyen gyermekek és fiatalok értelmi fejlettsége nem tér el a korosztálya átlagától, de a felnőttekhez és/vagy a kortársakhoz való viszonyában zavar van. Ezek a fiatalok általában beilleszkedési problémákkal küzdenek, gyakran az élet minden területén. Önértékelésük alacsony, kommunikációs-, konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségük rossz. Okai: a hiperaktivitás, a figyelem, a motorium együttes zavara. A gyermekek kognitív funkcióinak zavarai, beszéd és kommunikációs zavar, szorongás, hangulati rendellenességek, idegrendszeri problémák. Cél: A beilleszkedési, magatartási zavar okainak feltárása, megszüntetése, vagy legalább hatásainak csökkentése a lehetőségekhez mérten. Helyzetelemzés: Tanítványaink egyre érzékenyebbek, sérülékenyebbek, nehezen tudnak beilleszkedni az őket körülvevő világba. Az iskola tanulóinak 7-8%-a küzd magatartászavarral, beilleszkedési nehézséggel. Feladatok:       

a hiteles, őszinte kommunikáció és a következetes nevelés (egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés), a tanulók sikerélményhez juttatása, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése, a tanulók konfliktuskezelő- és problémamegoldó készségének fejlesztése, az empátia és a toleranciakészség fejlesztése. színes és hasznos szabadidő szervezése őszinte problémafelvetés a szülők felé

Módszerek és eljárások: A szaktanárok jelzése alapján az osztályfőnök ismerteti az ifjúságvédelmi felelőssel a tanuló magatartásváltozásának, magatartászavarának, beilleszkedési problémájának tényét. A tanuló családi hátterét legjobban ismerő osztályfőnök, a szaktanár és az ifjúságvédelmi felelős, pszichológus, fejlesztő pedagógus közösen megpróbálja megfogalmazni a problémákat, feltárni az okokat. A következő lépés a tanulóval való beszélgetés, amelybe célszerű bevonni azt a pedagógust, aki a tanuló "kedvenc" tanára. A gyermekkel való beszélgetés után minden esetben a szülőkkel való beszélgetés következik, amelyben az osztályfőnök ismerteti az iskolában észlelt problémákat, és felajánlja segítségét a szülőknek. Ha a tanuló magatartászavara, beilleszkedési problémája az iskolai szakemberek segítségével nem szüntethető meg, és nem is enyhíthető, akkor az ifjúságvédelmi felelős a szülőt és a diákot a Nevelési Tanácsadóhoz irányítja. Az Nevelési Tanácsadó intézmény feladata a beilleszkedési zavarokkal, magatartási rendellenességgel, tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek és családjuk problémáinak feltárása, szakvélemény készítése, fejlesztő foglalkozások megszervezése a szülő és a pedagógusok bevonásával.

15 A beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő fiatalok között is sokan vannak olyanok, akik rendelkeznek valamilyen pozitív adottsággal, amelyet felismerve és erősítve sokat tehetünk, hogy csökkenjen a zavar. Felmentés az értékelés alól: Az értékelés alól felmentést az a tanuló kaphat, aki a Nevelési Tanácsadó, ill. A Szakértői Rehabilitációs Bizottság véleményével rendelkezik és az intézményvezetője határozatban felmenti őt. 1.6.2. A tehetségképesség kibontakoztatását segítő tevékenység A tehetséggondozás és -fejlesztés az intézményünk legfontosabb pedagógiai célkitűzése. Ennek keretében inspiráljuk és segítjük az általánosan, vagy egy-egy területen kiemelkedő képességeket mutató diákok munkáját, illetve igyekszünk megtalálni minden egyes tanulónál a fejlesztési pontokat és lehetőségeket. Fontos alapelv e vonatkozásban az, hogy elkerüljük a tanulók túlterhelését, erre ügyelni az osztályfőnök feladata. Irányításával kell a tehetséges tanulók verseny és egyéb formákban való részvételét illetően szelektálni, súlypontozni.

Eszközök, eljárások:



legfontosabb eszköz a színvonalas tanítási óra



eszközjellegű az emeltszintű oktatás angol nyelvből, informatikából



a felső évfolyamon a nívócsoportos bontás matematikából



az ötödik, hatodik évfolyamon működő művészeti projektoktatás



iskolánkban működő művészeti és zeneoktatás



tehetséggondozó foglalkozások



a tanulók ösztönzése versenyzésre, továbbtanulásra



a versenyen való részvétel honorálása érdemjeggyel



eszközként alkalmazzuk a jutalmazás minden formáját, elsősorban ünnepségeken, a tanulmányi- és versenyeredmények nyilvános dicséretét

1.6.3. Gyermek- és ifjúságvédelem

a

tanévzáró

16 A gyermekvédelem minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás; pedagógiai-, pszichológiai-, szociális-, egészségügyi- és jogi tennivalók összessége, amelyek a gyermekek és fiatalok gondozását, ellátását, eltartását, nevelését, érdekvédelmét hivatottak biztosítani. A gyermekvédelem sokrétű, összetett, komplex tevékenység, melyet az osztályfőnökök a GYIV felelős irányításával végeznek. Célok:  



A gyermekek problémáinak minél korábbi szakaszban való felismerése, és minél hatékonyabb kezelése, megelőzve súlyosabbá válásukat. Készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában. A tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése. A tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása, és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása.

Helyzetelemzés a.) a tanulók A kedvezőtlen szociális, gazdasági és erkölcsi hatások, az érték- és normaválság, az egyre több családban érzékelhető életvezetési problémák miatt növekszik a feszültségszint, és csökken a feszültségtűrő képesség, ami otthon érezteti hatását Egyre nagyobb terhet hordoznak, az ún. középosztályba sorolható szülők is; gyermekeiken gyakran érzékelhető valamilyen családi helyzetromlásból kialakult neveltségi hátrány. Az előbbiek káros hatása megjelenik az iskolában a tanulók teljesítmény-, viselkedés-, és kapcsolatzavarainak formájában. Komoly gond, hogy a kortárscsoportokban felerősödtek a negatív társadalmi hatások. Ezek közvetítéséért sokan a médiát, legfőképpen a televíziót teszik felelőssé. A felnőtt szerepek próbálgatása során jellemző a szülők negatív mintáinak követése is: hibás stresszfeldolgozási módok, a dohányzás, az alkohol- vagy a gyógyszerek fogyasztása. b.) az intézmény Az iskola biztosítja a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeit, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését. Az iskola orvosi rendelőjében gyermekorvos és védőnő végzi a szűrővizsgálatokat, és oltásokat. A tanulók évi ingyenes fogászati szűrését és a szükséges fogászati ellátását iskolai fogorvos látja el. A tanulók a balesetek megelőzéséhez szükséges ismereteket a tanév első tanítási óráján sajátíthatják el (osztályfőnöki, testnevelés, kémia, fizika), illetve a különleges alkalmakhoz kapcsolódóan (osztálykirándulás) a kísérő tanártól kapják meg. Feladatok:    

a a a a

tanulók problémáinak felismerése, figyelemmel kísérése, hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókkal való speciális foglalkozás, tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása, beilleszkedési-, magatartási zavarokkal küzdő tanulók segítése,

17      

a családdal, a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, a tanulói szervezet, a diákönkormányzat segítése, egészséges életmódra nevelés, egészségfejlesztés az egészségfejlesztéshez és drogmegelőzéshez kapcsolódó témáknak a szaktantárgyak témaköreihez kapcsolása, a pályaorientáció segítése.

Módszerek és eljárások: A tanév kezdetekor az iskola az ellenőrzőkönyvben értesíti a tanulókat és a szülőket a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, továbbá arról, hogy hol és milyen időpontokban kereshető fel. Az iskola a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi az ifjúságvédelmi felelős nevét, fogadóórájának időpontját, illetve a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. A gyermek- és ifjúságvédelem területén legfontosabb a prevenció, a megelőzés. Ehhez szükséges a tanulók családi- és életkörülményeinek megismerése. A baráti kör feltérképezése, nyílt, őszinte kapcsolat kialakítása a tanulókkal. A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget, és jelezzék az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul. Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályában tanuló diákok családi helyzetét, körülményeit megismerve - a szaktanár kollégák jelzéseit is fegyelembe véve - a hátrányos helyzetű, ill. a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról kimutatást készítsen, ezen feltüntetve a kiváltó okokat. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy e felmérések alapján a hátrányos helyzetű tanulókat nyilvántartásba vegye, a veszélyeztetettség típusának és súlyosságának mérlegelése alapján javaslatot tegyen a további teendőkre. Felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel. A helyi önkormányzat Szociális Osztálya kérésére javaslatot tesz, a tanulóra igényelhető rendszeres ill. rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról. A családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás: A gyermekvédelmi törvénynek alapvető célkitűzése, hogy a gyermek családban nevelkedjen; szüleitől kapja meg azt a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményesen tanuljon. A pedagógus a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja; a szülőket figyelmezteti, ha gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedéseket tart szükségesnek. A kapcsolattartás állandó keretei a szülői értekezletek és a szaktanári fogadóórák. Emellett, egyedi esetekben - a probléma jellegétől függően - az iskola igazgatója, az osztályfőnök, ill. a szaktanár és a szülők felveszik a kapcsolatot egymással a gyermek segítése, a probléma megoldása érdekében. A jó osztályfőnök-szülő kapcsolat egyik alapvető feltétele, hogy naprakész információkkal szolgálnak egymásnak a gyermek hiányzásáról, betegségeiről. Kapcsolatok más intézményekkel és szervezetekkel:

18 A veszélyeztetettség feltárása, megszüntetése és a megelőzés együttes, összehangolt tevékenység. Ezért az iskola együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézményekkel, személyekkel, szervezetekkel és hatóságokkal. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősön keresztül kapcsolatot tart:   

a Járási Hivatal Szociális Osztályával. a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval,

1.6.4.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

Cél: A kudarcok okainak felderítése, a tanulságok hasznosítása, a lemaradt tanulóknál a "tudáshátrány" csökkentése. Eljárások, eszközök:   

a megoldásra koncentráló pedagógiai beállítódás és felkészültség, a tanulás tanítása, szokások, módszerek, technikák elsajátítása, azokban a tantárgyakban, amelyekben a lemaradás nagyobb, illetve a lemaradó tanulók száma indokolja, felzárkóztató programok szervezése időszakosan,

az egyéni tanulási zavarok esetén:   

kapcsolatfelvétel a szülővel, gondviselővel, a szaktanár egyéni segítségnyújtása, a Nevelési Tanácsadó nyújtotta lehetőségek felhasználása.

Az alacsony kognitív képességű szociálisan, kulturálisan hátrányos helyzetű gyerekeknek:    

felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A lassabban haladó gyerekek számára egyéni bánásmódot dolgozunk ki, tanulószobai fejlesztés. Korrepetálásokat szervezünk az alapképességek fejlesztése a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás miatt. A délutáni könyvtári nyitva tartás alkalmazkodik a tanulói igényekhez.

1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Cél: A szociális hátrányokkal küzdő fiatalok feltérképezése, problémáinak megismerése. A felderített szociális hátrányok enyhítése, a tanulók beilleszkedésének elősegítése. HH. hátrányos helyzetű HHH. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Feladatok:  

a tanulók szociális hátterének megismerése, a tanulók személyi jogainak tiszteletben tartása,

19      

a szociális hátrányból eredő értékrendbeli zavarok leküzdése, a helyes értékrend kialakítása, a hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni foglalkozás, az iskolai étkeztetés-, tankönyv-, napközi ellátás biztosítása, a tanulók és a szülők információhoz juttatása, kapcsolatfelvétel, együttműködés a szakszolgáltató intézményekkel, pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

Módszerek és eljárások: A tanárok, különösen az osztályfőnökök feladata, hogy felismerjék a problémákat, keressék az okokat, nyújtsanak segítséget, és jelezzék az iskola gyermekvédelmi felelősének, aki szükség esetén külső segítő szervezetekhez, intézményekhez fordul. Az osztályfőnök feladata, hogy az osztályában tanuló diákok családi helyzetét, körülményeit megismerve - a szaktanár kollégák jelzéseit is fegyelembe véve - a hátrányos helyzetű, ill. a veszélyeztetett tanulókról kimutatást készítsen; a szülőket információkhoz juttassa. Az iskolában a természetbeni ellátások körébe tartozik a rászoruló gyermekek tankönyvtámogatása, és az étkezési térítések díjkedvezménye. Az iskola a szociálisan rászoruló tanulókat (a helyi rendeletnek megfelelően) étkezési díjkedvezményben részesíti. A tanulmányi, művészeti területen vagy sportban jó eredményt elérő, szociálisan rászoruló tanulóink, versenyeken való részvételhez, erdei iskolához, tanulmányi kiránduláshoz támogatást kaphatnak az iskola mellett működő "Az Izbégi Gyermekekért" Alapítványtól. Kedvezményes gyermekétkeztetés: A gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.Törvény 148.§(5) bekezdésének a-d, pontja alapján és mindenkori költségvetési törvény szabályozása szerint. További kedvezményt az osztályfőnök és a GYIV felelős kezdeményezése alapján a szülő kérésére az önkormányzat ítélhet meg. Az ingyenes tankönyvellátásáról: Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a tankönyvpiac rendjéről szóló XXXVII. Törvény 8.§.(4) bekezdésben rögzített jogosultak számára az iskoláknak ingyenesen kell biztosítani a tankönyveket. Iskolánkban a jogszabály szerint tankönyvkölcsönzéssel illetve a napköziben, tanulószobán, iskolaotthonban elhelyezett tankönyvek igénybevételével biztosítjuk az ingyenességet. A tankönyvek megrendelésekkor figyelembe kell venni a tankönyvek tömegét, a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően. 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az intézmény növendékeinek közösségét diákönkormányzat képviseli intézményünkben, így a diákönkormányzat által biztosítja az iskola a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő

20 ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

A szervezeti működés részletes leírása megtalálható az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában (SZMSZ) és Házirendjében. A mellérendeltségben működő vezetési partnerek tevékenységüket saját munkaterveik alapján végzik (diákönkormányzat, Szülői Munkaközösség iskolai választmánya).



szükséges esetekben a nevelőtestület üléseit kibővíti a partnerek képviselőivel,



a nevelőtestület üléseinek rendjét az éves munkaterv rögzíti,



az iskola szűkebb vezetése (igazgató, helyettesei) hetente meghatározott időpontban értekezletet tartanak



a diákönkormányzat (a házirendben rögzítettek alapján) az önkormányzat működését segítő tanárral rendszeresen ülésezik, aki az igazgatóság képviselőjének referál



az SZMK iskolai választmánya munkájában az igazgatóság képviselője rendszeresen részt vesz,



a szakmai munka ellenőrzésének rendjét illetve a gazdasági munkával kapcsolatos belső ellenőrzési tevékenységet az SZMSZ rögzíti További (önálló) iskolai szervezetek: Izbégi Gyermekekért Alapítvány Diák Sportegyesület (DSK) Továbbfejlesztési lehetőségek: Az információ áramlás pontosabb működése miatt jobban ki kell használni a technika adta lehetőségeket (internetes szolgáltatás lehetőségeit).

Tervezés: 

Az éves iskolai munkaterv javaslatát az igazgató készíti el írásos formában sokszorosítva az SZMK iskolai választmánya, Diáktanács véleményezi, végleges formájában az igazgató szövegezi meg.



A munkatervben szereplő feladatok részletes megtervezése, saját munkaprogramjuk elkészítése az érintettek feladata, egyeztetésük e szervezetek ülésein történik.

Alapelvek:

21 Egylépcsős döntés nem születhet, a Diáktanács képviselők az osztályokkal, a szervezetek, érdekvédelmi testületek tagságukkal történő konzultáció után jogosultak döntésre, a döntéssel kapcsolatos tanácskozásokról jegyzőkönyv készül. 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira,  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

1.9.1. Az értékelés rendje Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor szöveges minősítést kapnak tanulóink. A második évfolyam végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén a tanuló értékelése ötfokú skálán történik. Jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A tanuló osztályzatairól az iskola a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén bizonyítvány útján értesíti. A tanulóknak havi egy érdemjeggyel legalább rendelkezniük kell minden tantárgy estében, a félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Osztályozó vizsga Annak a tanulónak kell tennie osztályozó vizsgát, akit a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához felmentettek a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól. Engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget tanuló. A nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga

22 letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy-, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között egyeztetett időpontban szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. 1.9.2. A vizsgatárgyak részei és követelményei Írásbeli vizsga Az írásbeli vizsgán kizárólag az intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, használatát, amelyet az intézmény biztosít. Az írásbeli ideje legfeljebb 60 perc, BTMN-es tanulók esetében ezt az időt 30 perccel meg kell hosszabbítani. Szóbeli vizsga Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén. A vizsgázó tételt húz, a felkészülésre harminc perc áll rendelkezésre, a BTMN-es tanulóknak ez az idő tíz perccel növelhető. Gyakorlati vizsga a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről. a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni.

1 Magyar nyelv és irodalom írásbeli+szóbeli 2. Történelem írásbeli+szóbeli 3. Idegen nyelv írásbeli+szóbeli 4. Matematika írásbeli+szóbeli 5. Fizika írásbeli+szóbeli 6. Biológia írásbeli+szóbeli 7. Kémia írásbeli+szóbeli

23 8. Földrajz írásbeli+szóbeli 9. Környezet, természetismeret írásbeli+szóbeli 9. Testnevelés gyakorlati 10. Ének–zene szóbeli 11. Informatika gyakorlati 12. Rajz- és műalkotások elemzése gyakorlati 13. Technika és életvitel gyakorlati

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló felvételének átvételének szabályai Iskolánkban a tanulók számára felvételi vizsgát nem szervezünk. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van, ha az intézmény rendelkezik szabad férőhellyel. A felvétel során előnyt élveznek a HHH- ás tanulók A különleges helyzetben lévő tanulók, ha a tanuló szülője, testvére tartósan beteg vagy fogyatékkal él ha a testvére az adott intézmény tanulója, ha munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található ha az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1. A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

24 Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszer és óraszámai NORMÁLSZINT K

K

K

K

K

K

K

K

Tantárgy / évfolyam

1

2

3

4

5

6

7

8

Magyar Nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségnevelés Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Erkölcstan Tánc és dráma Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

7+1

7+1

6+2

6+2

4 2 3 4

4 2 3 3+1 1

3+1 2 3 3+1 1

4 2 3 3+1 1

2

2 2 2 1+0,5 1+0,5 1 1 1 5 1 1

1+1 1+1 2 2 1 1

28 3 31

28 3 31

4

4

4

2 4

1

1

1+1

1+1

2 2 1+1 5

2 2 1+1 5

2 2 1 5

2 2 1 5

1

1

1

1

23 2 25

23 2 25

22 3 25

24 3 27

1 1+1 1+1 5 1 1 1 26 2 28

1 1+1 1+1 5 1 1 1 25 3 28

5 1 1

25 Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszer és óraszámai EMELTSZINT ANGOL

Tantárgy / évfolyam Magyar Nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségnevelés Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Erkölcstan Tánc és dráma Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

K

K

K

K

K

K

K

K

1

2

3

4

5

6

7

8

4 2 3+2 4

4 2 3+2 3+1 1

3+0,5 2 3+2 3+0,5 1

4 2 3+2 3+1 1

2

2 2 2 1 1 1 1 1 5 1 1

1 1 2 2 1 1

28 3 31

28 3 31

1 1 1 5 1 1 1 26 2 28

1 1 1 5 1 1 1 25 3 28

5 1 1

26 Az 1-4. évfolyam és az 5-8. évfolyam kerettanterveinek tantárgyi rendszer és óraszámai EMELTSZINT INFORMATIKA

Tantárgy / évfolyam Magyar Nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Idegen nyelv Matematika Informatika / könyvtárismeret Környezetismeret Természetismeret Fizika Biológia és egészségnevelés Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Erkölcstan Tánc és dráma Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Rendelkezésre álló órakeret

K

K

K

K

K

K

K

K

1

2

3

4

5

6

7

8

4 2 3 4 2

4 2 3 3 1+3

3 2 3 3 1+3

4 2 3 3 1+3

2

2 2 2 1 1 1 1 1 5 1 1

1 1 2 2 1 1

28 3 31

28 3 31

1 1 1 5 1 1 1 26 2 28

1 1 1 5 1 1 1 25 3 28

5 1 1

27 A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

„B” változat

Fizika

„B” változat

Kémia

„B” változat

Biológia-egészségtan

„B” változat

Ének-zene felső tagozat

„A” változat

Ének-zene alsó tagozat

„A” változat

Technika és életvitel

„A” változat

A nem kötelező tanórai foglalkozások részletes tananyagát a Helyi tanterv tartalmazza. A természettudományi tantárgyak estében a felhasználható időkeretet kísérletek végzésére és munkáltatásra használjuk. Alsó tagozaton elsősorban készségek fejlesztésére, gyakorlásra, elmélyítésre használjuk fel az órákat. 2.2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Általános alapelvek, szempontok a pedagógus választási szabadságának tiszteletben tartása mellett: tankönyvhasználati ügyekben a munkaközösségek, illetve szakok képviselői meghatározott időszakonként, illetve évente tankönyvrendeléskor egyeztetnek egymással és tankönyvfelelőssel. Az egyes szakmai munkaközösségek, illetve szaktárgyak egymással egyeztetve használják a tankönyvcsaládokat: 

egy-egy osztály illetve tanulócsoport tanulmányi ideje alatt a szaktárgyat azonos tankönyvi típusból tanulja tanárcsere esetén is, a kiválasztás tehát általában annyi időre szól, amíg a tanuló a tárgyat tanulja; ettől eltérni csak kivételes esetben lehetséges



fontos szempontok: megterhelését,



mindez a tanulmányi segédletekre és taneszközökre is vonatkozik azzal, hogy ezek beszerzésére és használatára való kiadására az intézmény vállalkozik (kivéve, ha egyéni használatú eszközökről vagy segédletekről van szó: növényhatározó, biológiai album, szótár, stb.)



gondoskodunk a könyvtárba elhelyezésre kerülő tartós könyvek beszerzéséről

kerüljük

a

szülők

és

a

tanulók

fölösleges

anyagi

28 

az egyéb segédletekből szintén egy-egy példányt elhelyezünk a könyvtárba

Szaktárgyi elvek: 

az intézmény csak tankönyvvé nyilvánított és tankönyvjegyzékben szereplő tankönyvet használ



a szülőket évente írásban értesítjük a tankönyvrendelésről, a tv. előírás alapján.



az idegen nyelvből a szaktanárok külön közlik az egyénileg beszerzendő könyvek, segédletek jegyzékét.



testnevelésórákon, iskolai sportrendezvényeken iskolapóló viselése kötelező

A tankönyvekkel, tanulmányi segédletekkel, taneszközökkel kapcsolatos részletes tudnivalók a szaktárgyi tanterveknél találhatók. 2.3. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1. Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek feltárása, pedagógiai kezelése. Szabálytudat, tanulási módszerek kialakítása, iskolai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása. 

fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;

• a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,

2.3.2. A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerülnek a NAT elveiből következő motiválási és a tanulásszervezési folyamatok. A tanuló legyen motivált a megismerésre, a felfedezésre, az önálló munkára. Aktívan vegyen részt az órán folyó munkában, ismerje és tudja kibontakoztatni képességeit a különböző tanulásszervezési, megismerési folyamatokban. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

2.3.3. Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

29 A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képességegyüttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Kulcskompetenciák megalapozása, együttműködési készség fejlődése, a tanulói tudás megalapozása. Legyenek képesek a tanulók a társaikkal együttműködni, ismereteiket bővíteni. 

a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;



fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő interaktívtanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

kooperatív-

2.3.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy hangsúlyt fektessen a pályaválasztásra, pályaorientációra. 

az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;



a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,



a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;



az egészséges életvitel kialakításához oktatásával kívánunk hozzájárulni;



a környezettudatos magatartás kialakítása; megismertetésével és gyakoroltatásával;

az

egészségtan

helyes

gyakorlati

jellegű

magatartásformák

2.4. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó oktatásszervezési formával, beépítve az órarendbe.

rendelkezéseiben

meghatározott

2.5. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az iskola április 15-ig tájékoztatja a szülőket, és május 20-ig felméri a szabadon választott tanórákon való részvételt és a hittan/erkölcstan órákon való részvételt. A szülő írásban nyilatkozik a gyermeke részvételi szándékáról. A tanárválasztás lehetőségével a versenyfelkészítések esetében élhet.

tanuló

a

szakkörökön,

egyéni

fejlesztések,

30 2.6. Projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a diákok és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás). Iskolánk a technika, rajz és vizuális kultúra, ének tantárgyakat projektoktatás keretében valósítja meg az 5. és a 6. évfolyamon. 2.7. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: 

diszkriminációmentesség



szegregációmentesség



integráció biztosítása



halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása



minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása.

Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést. Tehetségpontként, törekszünk arra, hogy minden gyermekben megtaláljuk azt, amiben kiemelkedik a többiek közül, segítjük a különleges képességek fejlődését. Minden tanulónk számára elérhetővé tesszük a versenyeken, erdei iskolákon való részvételt, pályázati, szülői hozzájárulásokon, Izbégi Gyermekekért Alapítvány támogatásán keresztül. Programjaink (művészeti nap, egészségnevelési hét, hagyományőrzés, sportnapok stb.), versenyeink (népdalverseny, képzőművészeti, környezetvédelmi), emeltszintű oktatás (angol, informatika) ingyenes igénybevétele, nívócsoportos oktatás matematikából, neves szakemberek segítsége lehetővé teszi minden tanulónk számára a kiemelkedést a fejlődést az útkeresést, a sikereket. 2.8. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

Ellenőrzés, Értékelés: Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. Értékelésünkkel segítenünk kell tanulóinknak, hogy képességeiknek, adottságaiknak megfelelően teljesítő, önmagukban bízó, reálisan döntő, lehetőségeiket és korlátaikat felismerő, a kudarcok után újrakezdő sikerorientált fiúkat és lányokat bocsássunk ki az iskolából.

31 Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrizzük. Ahhoz, hogy a tudásátadás és a tananyag elsajátítás ellenőrizhető legyen, az oktatás összes résztvevőjének (pedagógus, gyerek, szülő) tisztában kell lennie a követelményekkel, és az értékelés szempontjaival. Csak akkor tudunk hatékonyabb, korszerűbb értékelés felfogást megvalósítani, ha a tanulásban a tanuló önálló és produktív tevékenysége áll a középpontban. Ha a tanulók az iskolában nem spontán ismereteket sajátítanak el, hanem a tanulás komplex képességét. A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnakfejlődnek-e, vagy hanyatlanak az előző értékelés óta. Értékelésünk norma- és kritériumorientált. Beszámoltatás módjai: Szóbeli: 

kiegészítő



kifejtő



egyéni és csoportmunka

Írásbeli: 

rövid idejű



kifejtő



témazáró



házi dolgozat

2.8.1. Írásbeli beszámoltatás formái: 

kézírással, rajzzal, számítógéppel, technikai eszközzel készülő



Power point, plakát, nyomtatvány



leíró



tesztjellegű,



kiegészítendő,



elbeszélő, kifejtő



problémamegoldó

32 Írásbeli beszámoltatás rendje: A tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizzük. A szóbeli kifejező készség fejlesztése érdekében kiemelten fontosnak tartjuk a szóbeli feleltetést. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó ismeretekre is. Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak, melynek időpontját a tanmenetben rögzítjük. Az írásbeli beszámoltatás folyamatában törekszünk az egységes ellenőrzésre és értékelésre. Dolgozatírási kötelezettség alól felmentést, csak diszlexia, diszgráfia diagnosztizálása után kaphat a tanuló, de a témakörön belüli tájékozottságáról szóban köteles számot adni. Hosszabb hiányzás esetén a tanuló haladékot kaphat, az írásbeli beszámolási kötelezettségét a következő tanórán kell teljesítenie. A beszámoltatás egy komplex formáját is alkalmazzuk, a házi dolgozatot, mellyel a tanuló önálló ismeretszerző képességét kívánjuk fejleszteni. Az értékelés szempontjait megismertetjük a tanulókkal, szükség esetén javítási lehetőséget biztosítunk. A témazáró dolgozatokat a szülők a fogadóórán megtekinthetik, a tanulók egyéb munkáit hazaküldjük. Az ellenőrzött és értékelt tanulói teljesítmény eredményét rögzítjük az értékelési naplóban A számonkérés, ellenőrzés formáját, gyakoriságát a tantárgy jellege és a tanulócsoport határozza meg. Érdemjegyekkel történő értékelés legalább havonta egyszer. Korlátai: A témazáró dolgozatok bejelentése a dolgozatírást megelőző órán történjen. Egy nap maximum két témazáró írható. (A szódolgozatok, írásbeli feleletek időpontját és mennyiségét a tanár nem köteles előre bejelenteni.) Nagyobb hangsúlyt kapnak a témazáró dolgozatok a félévi, év végi értékelésnél. Értékelés célja: Az értékelésnek több irányú feladata van. Egyrészt meghatározza a tanuló fejlődésének mértékét, másrészt motiváló hatása van, harmadrészt visszajelez a tanulónak, a szülőnek, a pedagógusnak, végül behatárolja az évfolyamba lépés paramétereit. Az értékelésnek fontos szerepe van a tanuló személyiségfejlődésében, ezért az értékelésnek kellően gyakorinak kell lenni. Szorosan kell követnie a tanulási folyamatot. Értékelés rendje: 

Fejlesztő értékelés: A tanulási folyamat közben alkalmazzuk. Kifejezzük a teljesítmény értékét. Nem osztályozzuk. Összehasonlítjuk a

33 követelményrendszerrel. Következtetéseket vonunk le, melyeket felhasználunk a további tanulási folyamatban. 1. Szóbeli: produkció esetén az olvasás, versmondás előadás értékelése 2. Írásbeli: munka összehasonlító értékelése pontozással (szintfelmérő) 3. Szöveges: lehet írásbeli, szóbeli, mely tájékoztató, segítő, korrigáló, irányító, bíztató és elismerő a tanuló bármely tevékenységével kapcsolatos. A választott értékelési formát a tanulási feladat határozza meg. Évfolyamszintű méréseket a tanév elején és a végén végzünk, melyet az évfolyamon tanító pedagógusok állítanak össze. Minősítő értékelés: Alapja a helyi tanterv. Eszköze: pontozásos, átváltó-kulcsos, globális értékelés Az első, második évfolyamon félévkor az első évfolyam év végén a tanulók szöveges értékelést kapnak. A szöveges értékelést év végén szöveges minősítéssel egészítjük ki.

Kiválóan teljesített Jól teljesített Megfelelően teljesített Felzárkóztatásra szorul

Kiválóan teljesített: A helyi tantervben megfogalmazott optimum követelményeket kimagaslóan teljesítette. Jól teljesített: A helyi tantervben leírt optimum követelményeket teljesítette.

Megfelelően teljesített: A minimum követelményeket teljesítette. Felzárkóztatásra szorul: -

lemaradást kiváltó okok feltárása

-

a felzárkóztató tevékenység rendszer kidolgozása

-

egyeztetés a szülőkkel a továbbképzés lehetőségére

34 Második év végétől az ötfokozatú skálának megfelelő érdemjegyekkel értékeljük a tanulók tudását. A tanuló az iskola magasabb fokozatába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette a tanév végére. Az év végi osztályzat kialakításakor az egész éves teljesítményt értékeljük az érdemjegyek alapján. Az osztályzatokat a naplóba, a bizonyítványba és az anyakönyvbe jegyezzük be. (kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelenminősítéssel) Adott tantárgyból nyújtott teljesítmény értékelése alóli felmentést szakvélemény alapján az iskola igazgatója adhat, melyet évente javasolt felülbírálni. Tömbösítés: A tanulók terheinek csökkentésére szolgáló óraszervezési lehetőség a tömbösítés, melynek lényege, hogy a diáknak egyes tantárgyakból dupla órája, illetve két akár nem csatlakozó órája van egy napon. Ennek megfelelően a másnapra történő felkészüléskor nem kell négy vagy öt különböző „tanulós” tantárgyban elmélyednie, hanem csupán három ilyen tantárgyra kell készülnie.

2.8.2. Írásbeli szóbeli feladatok meghatározásának elvei: A házi feladat kitűzésének célja egyrészt a tanítási órán megismert új ismeretanyag elsajátíttatása, másrészt annak begyakoroltatása, rögzítése, elmélyítése, továbbá önálló feladatmegoldás. A tanulás elvárt alapja az órán elhangzottak, a leírt vázlat, a tankönyv, a munkafüzet, illetve a munkatankönyv. Alkalmazott házi felkészülés):

feladat

típusok

(otthoni,

napközis



saját megfogalmazásban elmondandó



írásbeli



szó szerint megtanulandó (memoriter)



gyakorlati cselekvéses feladat

vagy

tanulószobai

Írásbeli feladatok fajtái (otthoni, napközis vagy tanulószobai felkészülés): 

tankönyv kérdéseire történő válaszadás



munkafüzet kitöltése



fogalmazás



feladatmegoldás



Vázlatkészítő



napló



teszt kitöltése

35 

házi dolgozat



számítógépes gyakorlás



gyűjtőmunka

A házi feladat elkészítését és tartalmát ellenőrizzük. Törekszünk az ellenőrzések módszereinek változatos alkalmazására. Minden tantárgyból szinte minden órán adunk házi feladatot. Korlátai: A szóbeli, írásbeli házi feladatok adásánál figyelembe vesszük a szüneteket, a hétvégéket, azt úgy szervezzük meg, hogy a családi programokat ne zavarja meg. Az írásbeli házi feladatok elsősorban gyakorlási, elmélyítési, rögzítési kutató, szorgalmi feladatokból áll. Abban az esetben nem adható házi feladat, ha a tanuló csoport összetétele és felkészültsége (szakmai és) pedagógiai szempontból indokolttá teszi. 2.9. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, technikát, rajzot. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére gyakorlati tevékenykedtetésre és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2.10. A tanulók fizikai állapotának mérése A hagyományos módszerek mellett a „HUNGAROFIT” és „EUROFIT” tesztjei alapján történik. A méréseket egy tanévben két alkalommal (a tanév elején és a tanév végén) végzik el a testnevelést tanító kollégák. Ezeket a méréseredményeket táblázatba foglalják, majd közösen elemzik és meghatározzák a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 2.11. Az iskola egészségnevelési és környezetnevelési elvei

2.11.1 Az iskola egészségnevelési elvei Iskolánk célja, hogy olyan tanulók kerüljenek ki az intézményünkből, akik tisztában vannak a testi-lelki egészségük fontosságával. Ismereteket szereztek arról, hogyan tudják azt megvédeni, tovább erősíteni. Ismerik a káros szenvedélyek romboló hatását,

36 tudják a sport a mozgás egészséges táplálkozás fontosságát, törekszenek egészségük megóvására. Odafigyelnek személyi higiéniájukra, fontos számukra a leendő kiegyensúlyozott párkapcsolat. A céljaink megvalósításának érdekében a következő témákkal foglakozunk biológia, osztályfőnöki, természetismeret, technika szabadidő keretében. •

Önismeret

•

Önbizalom

•

Beilleszkedés, közösség kialakítása

•

Pozitív önértékelés, önmagam elfogadása

•

A pubertáskor változásai

•

Egészséges táplálkozás, táplálkozási zavarok (fogyókúra, testépítés)

•

Dohányzás

•

Alkohol

•

Drog

•

Környezet- és zajvédelem

•

Mentálhigiéné

•

Rendszeres testmozgás

•

Szexualitás

•

Szabadidő eltöltése

•

Konfliktuskezelés

•

Agressziókezelés

•

Szorongások, félelmek oldása, kezelése

•

Dönteni tudás, NEM kimondása

•

Fertőző betegségek (AIDS, Hepatitis)

•

Egészségmegőrző magatartás: megfelelő táplálkozás, testmozgás, pihenés, személyes higiéné

•

Betegségek pszichés tényezői: stressz, idegesség

•

Családtervezés

•

Az egészség, mint érték

•

Betegség fogalma

•

Daganatos betegségek megelőzése, szűrővizsgálatok

37 Kiemelt feladataink: Tanulóinknak lehetőséget biztosítunk a rendszeres sportolásra, mozgásra. Megismerkedhetnek a joga jótékony hatásával, az ülő életmóddal kialakuló tartáshibák javításával. Biztosítjuk a könnyített testnevelés adta lehetőségeket. Iskolai büfében igyekszünk egészséges, tápláló ételeket biztosítani. Egészségnevelési hetet szervezünk minden év novemberében, ahol neves előadók boncolgatják a tanulóinkat érintő problémákat. Különleges ételek, gyógyteakóstolást szervezünk. Alsós gyermekeink megtanulhatják a helyes fogmosás technikáját, stb. Gyakorlati foglalkozásokon különleges ételeket, gyógyteákat készítünk. Alsós gyermekeink megtanulhatják a helyes tisztálkodás, önellátás technikáit. 2.11.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A 2012-es tanévben nagy álmunk valósult meg: iskolánk csatlakozott a Magyarországi Ökoiskola hálózathoz. Környezetünk jelenlegi állapotának ismeretében a pedagógiai nevelés egyik fontos feladata a környezeti nevelés. Alapvető célunk lehetőségeinket kihasználva a természetben megvalósuló élménypedagógia. Iskolánkat a XXI. század kihívásaihoz kell alakítanunk. Tudjuk, ahhoz, hogy az emberek megértsék, hogy miről van szó és aszerint cselekedjenek, nem elegendő a tudás átadása. Fontos a tevékenység és a részvétel, ezért a tantervünk a következő célokból épül fel: 1. Általános cél: képesség kialakítása, ami által a tanuló a természeti- és kulturális környezettel értelmesen és felelősségteljesen tudjon bánni. 2. Didaktikai cél: teljes személyességgel való átélés és megértés (fej-szív-kéz), illetve a gyermekek úgy éljék meg saját cselekvéseiket, mint aminek ténylegesen értelme van. 3. Tanítási témakör: diákjainknak ismerniük kell a természetet, történelmet, kultúrát, hogy tudjanak azokkal bánni és tudják azokat értékelni. Intézményünk adottságai: Az alsó tagozatunk betonudvarát leszámítva intézményünk környezeti adottságai ideálisak. Az elmúlt években pályázatok útján fajátékokkal színesítettük udvarainkat, fákat, cserjéket ültettünk. Bevontuk gondozásunkba az iskola mellett található használaton kívüli temető területét. További terveink: o

Virágosítás

o

Faültetés

38 o

Sziklakert készítése

o

Iskolakert kialakítása

o

Játszóudvarok bővítése

Iskolánkban három színtere van a környezeti nevelés megvalósításának: a tanórákon, a tanórákon kívül és a tanításon kívül. I. Környezeti nevelés a tanórákon

A környezeti nevelést a következő területeken látjuk megvalósíthatónak: •

Természettudományi tantárgyak

•

Társadalomtudományi tantárgyak

•

Technikai-, életviteli tantárgyak

•

Művészeti tárgyak

•

Test-, és egészségnevelési tárgyak

Az iskolai élet dokumentuma a tankönyv. Fontos elérnünk, hogy pedagógusaink tankönyvválasztásában kiemelkedő szerepet játsszon a környezeti nevelési tartalom megléte. Fejlesztenünk kell a környezeti nevelést segítő eszközrendszerek körét (módszertani kézikönyvek, szemléletformáló kézikönyvek, ajánló bibliográfiák, szemléltető anyagok, oktatófilmek vizsgáló eszközök). Célunk a problémaközpontú, tevékenységre alapozott tanulási formákkal megismertetni diákjainkat. Ehhez minden tanévben bizonyos zöld ünnepek köré témanapokat szervezünk: Föld napja, Madarak és Fák napja, Víz Világnapja. II. Környezeti nevelés a tanórákon kívül Ennek megvalósulását a következő területeken látjuk: •

Szakkörök

•

Önképzőkörök szervezése pedagógusainknak

•

Különböző intézmények felkeresése

•

Pataktakarítás

•

Zöld tv-műsorok hirdetése

III. Tanításon kívüli környezeti nevelés 

Szülők bevonásával kirándulások gyalogosan és biciklivel

39 

Az évek óta működő, környezetvédelmi vetélkedők további vezetése még több iskolára való kiterjesztése



Szelektíven gyűjtjük a papír- műanyag palackot és a veszélyes hulladékokat, évente kétszer papírgyűjtést szervezünk



Erdei iskola szervezése minden tanévben szülői/tanulói, alapítványi, pályázati támogatásokkal.



Téli madáretetés,



megemlékezés a zöld ünnepekről plakátverseny formájában

Vállalt célkitűzéseink megvalósításához szükséges feladataink 

Iskolánk energiatakarékos intézménnyé tétele a világítási rendszer után a fűtési rendszerben is



A szelektív hulladék gyűjtés folytatása, hatékonyabbá tétele



A szentlászlói úti épület betonjának feltörése, gyerekbaráttá tétele

2.12. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elve 2.12.1. Az iskolában a követelményei a következők:

magatartás

értékelésének

és

minősítésének

A HÁZIREND tükrében kifejezi a tanulónak a környezetéhez való viszonyát az életkori sajátosságok figyelembevételével. A magatartás minősítése: rossz, változó, jó, példás. Az első évfolyamon a magatartásminősítő értékelést először félévkor, majd félév után havi rendszerességgel kapnak a tanulók. (tájékoztató füzetbe, naplóba) Második, harmadik negyedik évfolyamon: Egész évben minősítő bejegyzéssel).

értékelést

kapnak

(tájékoztató

Felső tagozaton:Az osztályfőnök, a szaktanárok, a véleménye alapján kerül sor a minősítő értékelésre.

füzetbe,

diák-

és az

naplóba

történő

osztályközösség

- havonta: ellenőrzőbe és naplóba, - félévkor: ellenőrzőbe és naplóba, a havi értékelések alapján - év végén: a bizonyítványba, a naplóba, az anyakönyvbe, a havi értékelések és a tantestület véleménye alapján

40 A kategorizált szöveges értékelés egyéb fokozatai: Szaktanári dicséret, figyelmeztető, intő, megrovás Osztályfőnöki dicséret, figyelmeztető, intő, megrovás Igazgatói dicséret, figyelmeztető, intő, megrovás alkalomszerűen, helyzetből adódóan alkalmazzuk, ellenőrzőbe, naplóba bejegyezzük, közöljük Tantestületi dicséret: - év végén kerül sor a tanulásban és más tevékenységben legkiválóbb diákok minősítésére - bejegyzés a bizonyítványba, a naplóba és az anyakönyvbe kerül A nem kategorizált szöveges értékelés – nem minősítő jellegű: -

tájékoztató, segítő, korrigáló, tanácsadó, kiegészítő, irányító, biztató és elismerő a tanulók bármely tevékenységével kapcsolatban, amely lehet szóbeli és írásbeli

2.12.2 Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) az a tanuló, aki: 

a házirendet betartja



a tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik



kötelességtudó, feladatait teljesíti



önként vállal feladatokat és azokat teljesíti



tisztelettudó



társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik



az osztály és az iskola közösség életében aktívan részt vesz



óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet



nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

Jó (4 ) az a tanuló, aki : 

a házirendet betartja



tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik



feladatait a tőle várható módon teljesíti



feladatokat önként nem vagy nagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti

41 

az osztály vagy az iskolaközösségi munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt



nincs írásbeli intője vagy megrovása

Változó (3) az a tanuló, aki: 

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be



a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik



feladatait nem teljesíti minden esetben



előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva



a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik



igazolatlanul mulasztott (egy órát)



osztályfőnöki intője van

Rossz (2) az a tanuló, aki: 

a házirend előírásait sorozatosan megsérti



feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti



magatartása fegyelmezetlen, rendetlen



társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durván viselkedik



viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza



több alkalommal igazolatlanul mulasztott



több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte ( vagy megsértése ) szükséges. 2.12.2 Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: A tanulónak a tanuláshoz való viszonyát tükrözi a házirenddel összhangban, az életkor, képességek és körülmények figyelembevételével. A szorgalom minősítése: hanyag, változó, jó, példás. Példás (5) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelően egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

42 

a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatot is, és azokat elvégzi



munkavégzése pontos, megbízható



a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz



taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza

Jó (4) az a tanuló, aki: 

képességeinek megfelelően, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt



rendszeresen megbízhatóan dolgozik



a tanórákon többnyire aktív



többletfeladatot, tanórán kívüli foglakozásokon vagy versenyeken való részvételét önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti



taneszközei tiszták, rendezettek

Változó (3) az a tanuló, aki: 

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől



tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti



felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik



érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja



önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik

Hanyag (2) az a tanuló, aki: 

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében



az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg



tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen



feladatait folyamatosan nem végzi el



felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek



a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül



félévi vagy év végi osztályzata valamelyik tantárgyból elégtelen

2.13. Az iskola jutalmazási és büntetési keretei

43 Az iskolai jutalmazási formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: •

szaktanári dicséret

•

osztályfőnöki dicséret

•

igazgatói dicséret

•

nevelőtestületi dicséret

•

tantárgyi dicséret tanév végén.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén: •

szaktárgyi teljesítményért

•

példamutató magatartásért

•

kiemelkedő szorgalomért

• példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át (kitűnő vagy jó) eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőn, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító közösséget dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A dicséretet írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni. Azt a tanulót, aki: •

tanulmányi kötelességét folyamatosan nem teljesíti, vagy

•

a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy

•

bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben kell részesíteni.

Az iskolai büntetések formái: •

szaktanári figyelmeztetés

•

ügyeletes tanári figyelmeztetés

•

osztályfőnöki figyelmeztetés

44 •

osztályfőnöki intés

•

osztályfőnöki megrovás

•

igazgatói figyelmeztetés

•

igazgatói intés

•

igazgatói megrovás

•

tantestületi figyelmeztetés

•

tantestületi intés

•

tantestületi megrovás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. 2. 14. Mérések Országos mérések 

Kompetenciamérés 6. 8. évfolyamokon anyanyelvi, matematikai területen.



Diagnosztikai fejlődésvizsgálat 1. évfolyamon Belső mérések



A tanév elején, végén diagnosztizáló mérések matematikából, magyarból, nyelvekből minden évfolyamon



Neveltségi szint mérése a 8. évfolyamon.

Egyéb belső mérések: a fenntartó által meghatározott időpontokban, tárgyakból ellenőrzési terv alapján történik. A mérések eredményei kiértékelésre kerülnek, félévkor illetve év végén a nevelőtestület elé tárva a fejlesztés lehetőségeit, szükségességét. A kompetenciamérések eredményeinek javítására feladatbankok kialakítása, adatbázis létrehozása folyamatos. A Pedagógiai Program érvényessége, felülvizsgálata A Pedagógiai Program érvényességi határideje 2018. szeptember 1. Felülvizsgálati ideje 2017/2018-as tanév Az iskola pedagógiai programja felmenő rendszerben vezetődik be, 2013. szeptember 1-től. A Pedagógiai Program módosítását kezdeményezheti: - a pedagógus közösség 51% - a szülői közösség

45 - a fenntartó A Pedagógiai Program módosításának eljárási rendje: - az iskolavezetés áttanulmányozza a Köznevelési tv. szabályozásokat

és a szükséges törvényi

- a kibővített iskolavezetőség feltérképezi, majd azonosítja a Pedagógiai Program módosításra, kiegészítésre szoruló területeit, ismerteti a tantestülettel. - munkacsoportok megalakulása, és az első olvasat elkészítése - a csoportok kölcsönösen megbeszélik módosító javaslataikat - a tantestület megvitatja, elfogadja a javaslatokat, módosításokat - a kiegészítések bekerülnek a programba - SZMK elfogadja, DÖK megismeri a programot - Az intézményvezető jóváhagyja A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala: A Pedagógiai Programot mindenki számára hozzáférhető helyre kell elhelyezni: 1 példány elektronikus formában felkerül a honlapra 1 példányt az ig. szobába 1 példányt irattárba

Szentendre, 2013. március 31.

Ph.

Fenntartó egyetértése:

Jóváhagyta:

Stomp Ferencné igazgató

46