Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés I.
kötet
Ivóvíz fejlesztések egyes kérdései
Budapest, 2013. március
Msz.: 101/2012.
Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés Részletes jelentés I. kötet
Ivóvíz fejlesztések egyes kérdései
Készítette: Kovácsné Molnár Gyöngyi dr. Rákosi Judit Vidéki Bianka
TARTALOMJEGYZÉK
1
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ.......................................................................................................................... 3
2
BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 4
3 AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT VÍZ MINŐSÉGÉRŐL SZÓLÓ 98/83/EK IRÁNYELV DEROGÁCIÓS KÖVETELMÉNYEI .............................................................................................................................................. 5 3.1 3.2
HATÁRIDŐK, KÖTELEZETTSÉGEK ..................................................................................................................... 5 A TELJESÍTÉS HELYZETÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA.................................................................................................... 8
4 AZ IRÁNYELV KÖVETELMÉNYEINEK TELJESÍTÉSE ÉRDEKÉBEN SZÜKSÉGES FEJLESZTÉSEK JELLEMZÉSE ÉS KÖLTSÉGEI...................................................................................................................................................... 11 4.1 KEOP ELŐTTI FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA...................................................................................................... 11 4.1.1 Az EU segítséggel megvalósult ivóvizes fejlesztések (KA és KIOP) ráfordításai, támogatási aránya és fajlagos költségei ..................................................................................................................................... 11 4.2 KEOP FEJLESZTÉSEK BEMUTATÁSA ............................................................................................................... 15 4.2.1 Fejlesztési adatbázis létrehozása .................................................................................................... 15 4.2.2 KEOP keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása az EMIR adatbázis alapján....................... 17 4.2.3 A derogációs helyzet értékelése a BM tájékoztatása alapján. ........................................................ 19 4.3 ÜZEMELTETÉS ÉRTÉKELÉSE .......................................................................................................................... 22 4.3.1 Ivóvízminőségi monitoring adatok alapján történő értékelés a már megvalósult KA és KIOP projektek üzemeltetési eredményeire .......................................................................................................... 22 4.3.2 Az üzemeltetés értékelése a pályázati rendszer alapján. ................................................................ 26 5
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR ............................................................................................................................ 27 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.6 5.7 5.8
A DEROGÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS HAZAI JOGSZABÁLYOK .......................................................... 27 MEGFELELÉS A HATÁRÉRTÉKEK TEKINTETÉBEN ................................................................................................ 28 MEGFELELÉS AZ ELLENŐRZŐ RENDSZERRE VONATKOZÓAN ................................................................................. 29 VÍZBIZTONSÁGI TERV ................................................................................................................................. 31 MEGFELELÉS A JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉG TEKINTETÉBEN........................................................................... 31 VÍZELLÁTÁSI ZÓNÁK ................................................................................................................................... 32 VÁRHATÓ EU IRÁNYELV MÓDOSÍTÁS............................................................................................................ 32 A PROGRAM GYORSÍTÁSA ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG MENTESSÉGRE VONATKOZÓ DÖNTÉSE UTÁNI ÚJ JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁSOK ......................................................................................................................................................... 33 6
A DEROGÁCIÓS KÖVETELMÉNYEK TELJESÍTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSÉRE ALKALMAS PARAMÉTEREK.............. 37 6.1 A VIZSGÁLAT HATÓKÖRE............................................................................................................................. 37 6.2 AZ IRÁNYELV KÖVETELMÉNYEI ÉS A HAZAI MEGOLDÁSOK ................................................................................... 38 6.2.1 Ivóvízminőség-javító projektekben alkalmazott megközelítés....................................................... 38 6.2.2 Mérési gyakoriság értékelése.......................................................................................................... 40 6.3 NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS AZ EU 2005-2007 SZINTÉZIS JELENTÉSE ALAPJÁN ............................................... 42 6.3.1 Synthesis Report 2005-2007............................................................................................................ 42 1
6.4 BIZOTTSÁGI KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁSOK, BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK.................................................................... 44 6.5 EGYES TAGORSZÁGOK TELJESÍTÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE .......................................................................................... 45 6.5.1 Belgium ........................................................................................................................................... 45 6.5.2 Spanyolország ................................................................................................................................. 46 6.5.3 Olaszország ..................................................................................................................................... 47 6.5.4 Cseh Köztársaság............................................................................................................................. 49 6.5.5 Lengyelország.................................................................................................................................. 50 6.5.6 Magyarország ................................................................................................................................. 51 6.6 NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁS ÖSSZEGZÉSE ................................................................................................. 52 7
NEM TELJESÍTÉS KOCKÁZATAI ................................................................................................................ 53 7.1 EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATOK .............................................................................................................. 53 7.2 GAZDASÁGI, TÁRSADALMI KOCKÁZATOK ........................................................................................................ 55 7.3 PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK ............................................................................................................................. 58 7.4 EGYÉB KOCKÁZATOK .................................................................................................................................. 61 7.4.1 Ex ante kondicionalitás feltételei .................................................................................................... 61
8
PROJEKTEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK A MEGFELELŐSÉGE ........................................................................... 64 8.1 ENGEDÉLYEZÉSI, FELÜGYELETI PROBLÉMÁK, TÁRSADALOM BEVONÁSA ............................................. 66 8.2 TECHNOLÓGIAI PROBLÉMÁK ........................................................................................................................ 67 8.3 TERVEZÉSI PROBLÉMÁK .............................................................................................................................. 70 8.4 PÁLYÁZATI PROBLÉMÁK.............................................................................................................................. 71 8.5 KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK ......................................................................................................................... 74 8.6 ÜZEMELTETÉS .......................................................................................................................................... 75 8.6.1 Üzemeltetők bevonása az előkészítésbe ......................................................................................... 75 8.6.2 Az elkészült művek egyes üzemeltetési problémái.......................................................................... 76 8.7 AZ ÖNKORMÁNYZATI SAJÁTERŐ, ÁFA FINANSZÍROZÁS ELŐKÉSZÍTÉSI FORRÁSOK BIZTOSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ............ 77 8.8 PROGRAM GYORSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS 2012. ÉVI TAPASZTALATOK ................................................................ 78
9 AZ IVÓVÍZ SZEKTORBAN A DEROGÁCIÓS KÖTELEZETTSÉGEKEN TÚLI 2014-2020-AS KÖLTSÉGVETÉSBEN BIZTOSÍTANDÓ FEJLESZTÉSI IGÉNYEK MEGHATÁROZÁSÁRA VONATKOZÓ JAVASLAT..................................... 80 9.1 9.2 9.3 9.4 9.5 9.6 9.7 9.8
ÁLTALÁNOS JAVASLATOK ............................................................................................................................ 81 IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM VÉGREHAJTÁSA ......................................................................................... 82 KÖZÜZEMI VÍZELLÁTÁS BIZTONSÁGÁNAK JAVÍTÁSA ........................................................................................... 82 AZ IRÁNYELV ÖSSZES KÖVETELMÉNYÉNEK TELJESÍTÉSE (IVÓVÍZMINŐSÉG-JAVÍTÓ PROGRAM 2. SZAKASZÁNAK ELINDÍTÁSA) 83 ELLÁTÁSI HIÁNYOK FELSZÁMOLÁSA ............................................................................................................... 84 VÍZELLÁTÓ RENDSZEREK ÓLOM ANYAGBÓL KÉSZÜLT CSŐSZAKASZAINAK FELSZÁMOLÁSA ........................................... 85 IVÓVÍZELLÁTÓ RENDSZEREK REKONSTRUKCIÓJA ............................................................................................... 86 IVÓVÍZBÁZISOK BIZTONSÁGBA HELYEZÉSE ÉS BIZTONSÁGBAN TARTÁSA ................................................................. 91
10
DEROGÁCIÓS ÉRTÉKELÉSBEN SZEREPLŐ JAVASLATOK ÖSSZEFOGLALÁSA .............................................. 93
11
MÓDSZERTAN LEÍRÁSA ........................................................................................................................ 100 2
1
Vezetői összefoglaló
Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben az ivóvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülését vizsgálata. Legfontosabb megállapítások: 1. Magyarország nem tudta teljesíteni a 2006. évi, a 2009. évi derogációs határidőket. Az Európai Bizottság döntése értelmében a legvégső határidő 2012. december 25-e. Alapvető célkitűzés, hogy az ivóvízminőség javító programok felgyorsításával, az átmeneti megoldások alkalmazásával 2013. év végére minden érintett település lakója hozzájusson az irányelvben meghatározott kritériumoknak megfelelő ivóvízhez. A derogációs paraméterek tekintetében 365 településen nem megfelelő az ivóvíz minősége. 2. A ténylegesen megvalósult projektek döntően nem a KEOP keretében indultak, hanem a Kohéziós Alap és a KIOP finanszírozásában. Összesen 167 ezer fő kap egészséges ivóvizet az eddig megvalósult IMJP projektek eredményeként. Ez az IMJP-ben érintett népességnek csupán kb. 7 %-a. A 167 ezer főből KEOP projekt mindösszesen 13,4 ezer főt, 8%-ot érint. 3. Szakértői becslésünk szerint az IMJP várható teljes támogatási igénye 130-144 Mrd Ft között alakul. A tényleges támogatási igény a felső értékhez közelebb várható, mivel zömmel kis települések problémáját kell a későbbiekben megoldani. A teljes keret 131,17 Mrd Ft. Várható, hogy a keret nem lesz elegendő az IMJP program megvalósítására. A pályázatok előrehaladásának jelenlegi állapota alapján valószínűsíthető, hogy néhány projekt, ún. bridge projektként valósul meg (pl. Békés megyei projekt). 4. Az irányelvvel teljes mértékben harmonizál az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet. Az irányelv értelmében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” mikrobiológiai és „B” kémiai listás paraméterek mindegyikének meg kell felelni az előírásoknak. Egyértelmű, hogy a tényleges, mért ivóvízminőségnek kell megfelelni a teljes üzemeltetési időszakban. 5. A változatok közül a költség-hatékony lehetőségek választása, elő kell segíteni, hogy a technológia fejlesztésére szoruló kis vízművek helyett a sok szempontból előnyösebb, nagyobb vízműtelepek és regionális, kistérségi ellátórendszerek fejlesztése valósuljon meg.
3
6. Az ivóvízminőséggel foglalkozó 2005-2007. évekre vonatkozó EU Szintézis Jelentésben megfogalmazott az ivóvízminőségi ellenőrzési rendszerre vonatkozó, Magyarországi kritikával kapcsolatban jelezni szükséges, hogy az adatszolgáltatási rendszer az elmúlt időszakban sem javult. Ez az EU-s kritika a rendszer elégtelen működése az ivóvizes közegészségügyi és vízügyi információs rendszer fejlesztésének igényét fogalmazza meg, illetve támasztja alá a szükséges források biztosításának igényével együtt.
2
Bevezetés
Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben az ivóvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények, kockázatok, valamint a nemzetközi tapasztalatok feltárása. További cél volt az olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a Szennyvízprogram határidőre történő végrehajtását. Az értékelés keretében választ adunk arra a kérdésre, hogy meddig jutottunk/jutunk a 20002006 és 2007-2013 időszakban a derogációs kötelezettségek teljesítésében. Válaszolunk arra a kérdésre is, hogy a hazai jogszabályok megfelelők-e, mikor, milyen paraméterek mellett tekinthető teljesítettnek az irányelv. A derogációs követelmények teljesítésének EU szintű értékelése meghatározó módon azon múlik, hogy a létrejövő művek üzemeltetése megfelelő-e, a kibocsátási követelményeknek megfelelően lehet-e a műveket működtetni. Ezért az értékelés során kiemelkedő figyelmet fordítottunk az üzemeltetési kérdésekre. Az ivóvizes, a víziközmű szektorban a derogációs kötelezettségeken túli 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolására, az indokolt fejlesztési igények tartalmának is sor került, összhangban az EU követelményekkel, a víziközmű-szolgáltatási törvénnyel. Az értékelés eredménye a forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat összeállítása. Az értékelés közvetlen előzménye a 2012. májusában lezárult „A környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései” című értékelés. A zárójelentés a 2012. évben elvégzett munka és a jelen értékelés eredményeit, következtetéseit, javaslatait együttesen, új szerkezetben mutatja be. A jelentés külön ivóvizes, szennyvizes részekre tagolódik. A vizsgálat időhorizontja 2000-2013. A KA, KIOP, KEOP projektek értékelésére került sor. Az értékelés dokumentum-elemzésre, a rendelkezésre álló pályázati anyagokra, közvetlen adatkérésre, statisztikai adatokra és szakértőkkel készített interjúkra épített. 4
3
Az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv derogációs követelményei
3.1
Határidők, kötelezettségek
Az Európai Közösség az ivóvízminőségre vonatkozó követelményeket a 98/83/EGK irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza. A 2000/60/EK Víz Keretirányelv (a továbbiakban VKI) az Ivóvíz irányelvet a VKI alapintézkedései között szerepelteti, tehát megerősítette azt. Az Irányelvhez kapcsolódóan három fajta elvárásról van szó: •
Az irányelv összes követelményének való megfelelés
Az irányelv értelmében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” mikrobiológiai és „B” kémiai listás paraméterek mindegyikének meg kell felelni az előírásoknak. A „C” listás, ún. indikátor paramétereknek (, kiemelten a vas-, mangán) is meg kell felelni,, ha valamelyik nem jó, akkor az kifogásolható, de szakértői vélemények szerint ez nem jelenti az irányelv megszegését, nem von kötelezettségszegési eljárást maga után. Tehát minden paraméternek és az irányelvben szereplő összes egyéb elvárásnak meg kell felelni. Magyarország az EU csatlakozási szerződésben a következő paraméterekre és határidőkre kapott halasztást. • Derogációs követelmények 3-1. táblázat: Derogációs paraméterek és határidők Paraméter Bór Fluor Nitrit Arzén
•
Határérték 1 1,5 0,5 10
Mértékegység mg/l mg/l mg/l µg/l
Határidő 2006 2006 2006 2009
Országos Ivóvízminőség-javító Program
Az Országos Ivóvízminőség-javító Programban a derogációs paramétereken kívül az ammónium szerepel kiemelt paraméterként 2009. évi határidővel. A hazai Ivóvízminőség-javító Program (IMJP) lényegében egy paraméter tekintetében, tér el az ún. derogációs követelményektől. Az ammónium az a paraméter, amelyet Magyarország többletkötelezettségként bevállalt azzal, hogy 2009-re megfelel az irányelv határértékeinek. A 5
következő táblázat bemutatja az IMJP által, illetve a derogációs követelmények miatt érintett településszám, lakosszám alakulását, viszonyát. 3-2. táblázat: Az Ivóvízminőség-javító program által érintett népesség a 201/2001 (X.25) Kormányrendelet szerint Paraméterek IMJP arzén, bór, fluor, ammónium Derogációs paraméterek: arzén, bór, fluor Derogációs érintettség aránya az IMJP-ben %
Lakosszám 2 251 401
KEOP-ban szereplő lakosszám 2 014 438
Településszám
700 535
623 985
370
31,15
30,98
44,31
835
A derogációs érintettség az IMJP-n belül a lakosszám tekintetében 31% körüli, a települések számában ennél magasabb 44%. A KEOP 1.3 intézkedés a teljes IMJP céljait követi, tehát a derogációs paramétereken kívül az ammóniumcsökkentés is támogatott cél. Ugyanakkor amelyik településnél derogációs paraméter, vagy ammónium ügyben be kell avatkozni, ott az összes többi elvárást teljesíteni kell. Az irányelv a tagállamok számára fogalmaz meg kötelező feladatokat. A Magyar jogszabályok ugyanakkor a települési önkormányzatok hatáskörébe utalják a feladatok végrehajtását. A Vgtv. 4. § (2) bekezdés a) pontja szerint a települési önkormányzat közfeladata, hogy gondoskodjon a települések lakott területén az ivóvízminőségű vízre vonatkozó előírásoknak megfelelő ivóvízellátásról. A helyi önkormányzatnak kell tehát biztosítania – a közfeladat ellátásához szükséges –az ivóvíz ellátást biztosító létesítmények megvalósítását, bővítését, működtetését és fenntartását. Az irányelv jellemzője, hogy nagy volumenű beruházásokat igényel, a lakosság jelentős részét érintik, végrehajtása emeli az ivóvíz ellátás indokolt ráfordításainak költségét, mely megfizethetőségi problémákat okozhat a fogyasztóknak, ezzel a szociális kérdések egyidejű kezelésének elmaradása esetén a szolgáltatás biztonságát is veszélyeztetheti. Magyarország akkor képes a költségek növekedésének kompenzálására, az érintett lakónépesség pedig a kialakuló díjak megfizetésére, ha az előírások teljesítése költség-hatékony megoldásokkal történik és azok hosszú távra oszlanak el.
6
Derogáció halasztási kérelmek és a döntés Mivel az irányelvben meghatározott egyes határértékeknek Magyarország nem tud teljes mértékben megfelelni, ezért a Magyar Kormány 2009 szeptemberében az arzén, a bór és a fluorid tekintetében átmeneti eltérésre vonatkozó kérelmet nyújtott be az Európai Bizottsághoz. A kérelem kedvező elbírálása esetén Magyarország lehetőséget kaphatott volna arra, hogy egy átmeneti időszakra vonatkozóan eltérjen az Irányelvben meghatározott ivóvízminőségi határértékektől. Az OKI tájékoztatása szerint a nitrittartalom tekintetében a Bizottság határozott véleménye volt, hogy magas egészségügyi kockázata miatt nem járul hozzá a halasztáshoz. A nitrit átmenetileg sem lehet a rendszerben, ezért az un. ÁNTSZ Nitrit akció keretében a gondos üzemeltetéssel, gyors beavatkozásokkal, gyakori fertőtlenítésekkel, intenzív hálózatmosatással sikerült elérni a nitritképződési folyamatok megelőzését. Az Európai Bizottság a kérelem benyújtását követően 2010. januárban további tájékoztatást kért, melyet a Magyar Kormány 2010. áprilisban és májusban teljesített. A Bizottság kezdeményezésére 2011 áprilisában szakértői megbeszélésre került sor, ahol a Bizottság egy aktualizált településlistát, illetve további kiegészítő információk megküldését kérte. A Bizottság részéről nyitottságot jeleztek a magyar kérelem újbóli benyújtása iránt és 2011. augusztus 17-én a Bizottság írásban felkérte a Magyar Kormányt, hogy a konszolidált (teljes) kérelmet nyújtsa be. Magyarország 2011. novemberében egy konszolidált kérelmet terjesztett elő, három derogációs paraméter (bór, fluor, arzén) tekintetében átmeneti mentességet kértünk. Kérelmünkben 2015. június 30-i határidőt, és az arzén esetében 20 µg/l, a bór esetében 5 mg/l, míg a fluorid esetében 1,7 mg/l határérték engedélyezését kértük. Az Európai Bizottság átmeneti mentességet adott Magyarországnak1, de rövidebb időre, a legvégső határidő 2012. december 25-e. Az Európai Bizottság emellett jelezte, hogy az eltérést csak akkor engedélyezi – tehát akkor nem valósít meg Magyarország kötelezettségszegést -, ha már az eltérés engedélyezett időtartama alatt is a 0-6 éves korú gyermekeknek és a magyar hatóságok kockázatelemzése szerint érzékeny csoportoknak garantálja a megfelelő minőségű ivóvizet.
1 Brüsszel, 2012.5.30. C(2012) 3686 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA a Magyarország által az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv alapján kért eltérésről
7
3.2
A teljesítés helyzetének összefoglalása
A 2012 januári Kormány előterjesztés szerint a regisztráció valamennyi olyan település részéről 2011 év végéig megtörtént, ahol arzén, bór vagy fluorid érintettség miatt az uniós előírásoknak meg kell felelni. Ez a 1224/2011. (VI. 29.) Kormányhatározat nyomán megtett intézkedéseknek volt köszönhető. A ténylegesen megvalósult projektek azonban döntően nem a KEOP keretében indultak. A megvalósult fejlesztések nagy része az Észak-alföldi IMJP I. ütem KA projekt keretében valósult meg. Az I. ütem során a régió 25 vízművének és 37 település (és 2 kapcsolt településrész) vízhálózatának rekonstrukciója, korszerűsítése valósult meg. Miután a programból három ellátott település is részesült amelyeken azonban nem került sor rekonstrukciós munkálatokra, az előírásoknak megfelelő minőségű közüzemi ivóvíz szolgáltatását célzó munkálatok összesen 41 település mintegy, a csökkenő népesség ellenére a 2010. évi adatok szerint 104 ezer lakosát érinti A projekt keretében • 25 db települési vízmű rekonstrukciója, • három szakaszban összesen 233 km vízvezeték cseréje, • a rekonstrukcióval érintett ivóvízvezeték-hálózat szakaszokon közkút, tűzcsap beépítése és lakossági bekötések fogyasztásmérő óra bemeneti oldaláig történő kiépítése, • a teljes hálózat tisztításához szükséges aknák és mosatási helyek megépítése, • valamint a teljes, 636 km települési vízhálózat tisztítása valósult meg. A KIOP keretében 6 projekt került megvalósításra, elsősorban kis településeken, kivéve a Dombóvári projektet. A 6 projekt összesen 22 800 háztartást érintett, eredményeként a 2010. évi népességi adatok alapján 46 ezer fő részesül egészséges ivóvízellátásban. A NeKI tájékoztatása szerint az 1 db KA projekten és a 6 KIOP projekten kívül 2006-2010 között Kormányzati Beruházásból (100% hazai költségvetési finanszírozással) néhány beruházást indítottak, de ezek közül nem mindegyik fejeződött be. Megvalósult Óbányán (két éve átadták) a fluorid eltávolítás, Veszprém megyében Kamond és Noszlop, Komárom Mezőlak településeken a nitrit és ammónium eltávolítás. Ezek befejeződtek. Az üzemeltetésük azonban bonyolult, mert az MNV-nek kell velük szerződést kötni. Ezen kívül négy település kormányzati beruházása kezdődött meg Komárom-Esztergom megyében, ebből három ammóniás (Almásfüzitő, Kocs, Nagyigmánd), egy pedig nitrátos, Mocsa. Ezek az ÉDV-hez tartoznak. Nagyigmánd benne sincs a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben és elég drága. Az OVIBER beruházásában zajlanak ezek a fejlesztések, utóbbi időben 8
lelassultak, mivel beszerzési tilalom lépett életbe. Ezekről a beruházásokról – az érintett települések listáján túl – nem sikerült információt szerezni. A KA és a KIOP után 2007-től a KEOP keretében lehet pályázni ivóvízminőség-javító projektek támogatására. A KEOP keretében eddig 6 projekt valósult meg, amelyek összesen 15 ezer főt érintettek. Az eddig megvalósult fejlesztéseket az alábbi táblázat tartalmazza. Ezek közül is az Északalföldi IMJP I. üteméből csak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rész fejeződött be korábban, a többi rész csak 2011. december 31-én, ezekről még nincs információ, de a településlistában már feltüntettük. A T-STAR adatbázisból kigyűjtöttük ezen települések 2010. év végi lakónépességének számát. E szerint összesen 167 ezer fő kap egészséges ivóvizet az eddig megvalósult projektek eredményeként, mivel zömmel kis településeken valósultak meg ezek a fejlesztések. Ez az IMJP-ben érintett népességnek csupán kb. 7 %-a. A 167 ezer főből KEOP projekt mindösszesen 13,4 ezer főt, 8%-ot érint.
9
3-3. táblázat: Megvalósult ivóvízminőség-javító projektek
Projektszám 2004 HU 16 C PE 005
Projekt megnevezés Észak-Alföld IMJP I. ütem
2004 HU 16 C PE 005
Észak-Alföld IMJP I. ütem
2004 HU 16 C PE 005
Észak-Alföld IMJP I. ütem
KIOP-1.1.1-F.-2005-08-0003/2
Hegyközi települések IMJP
Lakónépesség 2010 végén, fő Település neve Befejezés ideje Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rész Gacsály 2009. szeptember 30 885 Császló 2009. szeptember 30 374 Rozsály 2009. szeptember 30 745 2009. szeptember 30 Tisztaberek 608 2009. szeptember 30 Zajta 445 2009. szeptember 30 Gulács 782 2009. december 31 Győrtelek 1 591 Géberjén 2009. december 31 522 Ököritófülpös 2009. december 31 1 774 2009. december 31 Fülpösdaróc 324 2009. december 31 Rápolt 131 2009. december 31 Kocsord 2 782 2009. december 31 Kállósemjén 3 630 Pócspetri 2009. december 31 1 699 Máriapócs 2009. december 31 2 069 Nagyecsed 2010. március 31. 6 120 Fábiánháza (beleértve 2010. március 31. 1 648 Előtelket) 2009. december 31 Tunyogmatolcs 2 409 Hajdú-Bihar megyei rész 2011. december 31. Bihartorda 890 Bihardancsháza 185 Nagyrábé 2 013 Sáp 927 Csökmő 1 792 Darvas 531 Ebes 4 392 Hajdúnánás 17 112 Mezősas 595 Nyíradony 7 836 Pocsaj 2 579 Esztár 1 345 Jász-Nagykun-Szolnok megyei 2011.rész december 31. 3 411 Besenyszög Jászjákóhalma 3 067 Jásztelek 1 598 Kisújszállás 11 500 Kunmadaras 5 424 Nagyiván 1 166 Tiszabura 2 889 Tiszagyenda 965 Tiszapüspöki 2 052 Tiszaszentimre (beleértve Újszentgyörgyöt) 2 121 Tomajmonostora 721 2008.április 30. Pálháza 1 023 Kovácsvágás 628 Bózsva 183 Filkeháza 101 Füzér 447 Füzérkajata 109 Füzérkomlós 320 Nyíri 421 Pusztafalu 200 Hollóháza 854 Kéked 184 Vágáshuta 86
10
Vágáshuta KIOP-1.1.1-F.-2005-10-0001/2
Gyöngyöspata térségi IMJP
86
2008.szeptember 10. Gyöngyöspata Detk Gyöngyöshalász Rózsaszentmárton Halmajugra
KIOP-1.1.1-F.-2005-10-0002/2
Tiszanána térségi IMJP
2 520 1 179 2 550 1 990 1 250
2008.szeptember 10. Tiszanána Hevesvezekény Poroszló Sarud Újlőrincfalva
KIOP-1.1.1-F.-2005-05-0001/2
KIOP-1.1.1-F.-2004-11-0001/2 KIOP-1.1.1-F.-2005-04-0001/2 KEOP-1.3.0/2F/09-2009-0006 KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0001 KEOP-1.3.0/2F-2008-0001 KEOP-1.3.0/2F/09-2009-0005 KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0002 KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0007
Harsány-Vatta-Csincse IMJP
Dombóvári IMJP Sirok IMJP Újszilvás Község ivóvíz minőségének javítása Somló Környéki települések ivóvízminőség javítása ivóvízminőség-javítása érdekében Jánossomorja Veszélyeztetett Vízbázisának Kiváltása Vízkezelés korszerűsítése az ivóvízminőség-javítása
605 2 707 1 175 248
2007.június 25. Harsány Vatta Csincse Dombóvár Sirok
2007.június 25. 2007.május 25.
19 703
Újszilvás
2011. július 5.
2 704
Borszörcsök
2011. március 31.
362
Újlengyel
2010. október 14.
1 746
Jánossomorja
2011. február 28.
5 872
2011. szeptember 13.
2 759
Újhartyán
Tótvázsony és Hidegkút községek egészséges ivóvízzel történő ellátása, Nemesvámos ivóvíz hálózatára történő rácsatlakozással tárgyában
Központi állami beruházás
2 317
2 019 873 552
2012. március 11. Tótvázsony Hidegkút Óbánya Kamond Noszlop Mezőlak
Összesen
4
4.1
1 819
1 211 442 130 405 1 005 1 040 167 388
Az irányelv követelményeinek teljesítése érdekében szükséges fejlesztések jellemzése és költségei KEOP előtti fejlesztések bemutatása
4.1.1 Az EU segítséggel megvalósult ivóvizes fejlesztések (KA és KIOP) ráfordításai, támogatási aránya és fajlagos költségei Az Észak-alföldi IMJP I. ütem KA projekt és a KIOP projektek tényleges ráfordításait és fajlagosait a következő táblázatok foglalják össze. A KA projekt esetében 10 % önrészt kellett viselniük az önkormányzatoknak, az állami költségvetés a KA támogatást kiegészítette 90 %ra.
11
A KIOP projekteknél átlagosan 95 %-os volt a támogatás aránya, s 5 % önerő volt szükséges az elszámolható költségekben, azonban a ténylegesen felmerült költségekhez viszonyítva - a nem elszámolható költségeket is figyelembe véve – az átlagos támogatás aránya már csak 91 % volt. .
12
4-1. táblázat: A KA ivóvízminőség-javító projekt főbb adatainak összefoglalása (Euró)
Projekt neve Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőségjavító Program I. ütem, Euro Észak-Alföldi Régió Ivóvízminőségjavító Program I. ütem, eFt
Projekt száma
Projekt tervezett befejezése
Projekt tervezett kezdete
Szerződés hatályba lépése
Projekt tényleges befejezése
Tervezett összes költség
2004HU16CPE005
2005.08.04
2008.12.31
2005.11.10
2011.12.31 25 583 762
2004HU16CPE005
2005.08.04
2008.12.31
2005.11.10
2011.12.31
7 419 291
Ténylegesen Ténylegesen felmerült KA felmerült nettó elszámolható támogatási összes költség nettó költség aránya
Állami A fejlesztés Tényleges KA költségvetés által érintett támogatás hozzájárulása lakosság
Fajlagos beruházási költség, költség/LE
25 583 762
25 583 762
75,00%
19 187 822
3 837 564
108 767
235
7 419 291
7 419 291
75,00%
5 564 468
1 112 894
108 767
68
*290 Ft/Euró-val számítva 4-2. táblázat:KIOP ivóvízminőség-javító projektek költségei, támogatottsága
A projekt címe
Hegyközi települések ivóvíz-minőség javításának megoldása regionális rendszer kiépítésével
Gyöngyöspata térségi ivóvízminőség-javítás Tiszanána térségi ivóvízminőség-javítás Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvíz minőségének javítása
Ténylegesen felmerült elszámolható bruttó költség, MFt
Nem Tényleges elszámolható Bruttó költség Eredetileg megítélt támogatás, bruttó költség, összesen, MFt támogatás, MFt MFt MFt
Tényleges Támogatás aránya támogatás a Saját forrás az elszámolható megítélt összesen, költségekben, % támogatás MFt arányában, %
934
0
934
950
887
95,0%
93,3%
47
516 385
0 1
516 387
490 366
490 366
95,0% 95,0%
100,0% 100,0%
26 21
308
1
309
350
293
95,0%
83,7%
16
"Tiszta ivóvizet mindenki poharába" Dombóvári ivóvízminőség-javító program projekt
503
3
506
500
478
95,0%
95,6%
28
Sirok egészséges ivóvízzel való ellátása a Lázbérci tározóból 6 projekt összesen
493 3 139
59 64
552 3 203
575 3 232
468 2 982
95,0% 95,0%
81,4% 92,3%
192 329
13
4-3. táblázat: KIOP Ivóvízminőség-javító projektek fajlagos költségeinek jellemzése
A projekt címe
Hegyközi települések ivóvíz-minőség javításának megoldása regionális rendszer kiépítésével Gyöngyöspata térségi ivóvízminőség-javítás Tiszanána térségi ivóvízminőség-javítás Harsány-Vatta-Csincse települések ivóvíz minőségének javítása "Tiszta ivóvizet mindenki poharába" Dombóvári ivóvízminőség-javító program projekt Sirok egészséges ivóvízzel való ellátása a Lázbérci tározóból 6 projekt összesen
Ellátott háztartás szám növekedése, db
Fajlagos nettó költség, Ft/háztartás
Befejezés éve
2 643 5 022 3 944
294 535 85 621 81 698
2008 2008 2008
1 365
188 777
2007
9 135
46 128
2007
649 22 758
846 401 121 234
2007
Forrás: KIOP záródokumentumai
A KIOP 1.1.1 ivóvízminőség-javítás intézkedésére eredetileg 3 134 mFt keretösszeg állt rendelkezésre. Az Ernst & Young által készített KIOP tapasztalatainak gyűjteménye (17. dokumentum) szerint az igényelt támogatás ennél jóval nagyobb volt, ivóvíz esetében 2,5szeres. A megítélt támogatás a keretösszeg 103 %-a volt. A támogatás 83 %-át szennyvízelvezetés és tisztításra nyújtották (5 db projekt), s csak 17 %-át fordították ivóvízminőség-javításra (6 db projekt). A KIOP projektek esetében a ténylegesen kapott támogatás az eredetileg megítélt támogatásnak átlagosan 91 %-a volt. Ennek alapvető oka az ÁFA kulcs 2006. január 1-től 25 %-ról 20 %-ra történő csökkenése és a közbeszerzéseken elért megtakarítás volt. A vizsgált projektek esetében a szerződésmódosítások átlagos száma 2,3 volt. Mindezek eredményeként a tényleges keretfelhasználás az ivóvíznél 95 %-os lett. Az ivóvizes projektek esetében az esetleges költségtöbbleteket, illetve tartalékból nem fedezhető pótmunkákat saját forrásból kellett fedezniük, ezek a nem elszámolható költségek között szerepelnek. A KIOP Záró Végrehajtási Jelentése (11. dokumentum) szerint a KIOP 1.1 intézkedésének output indikátora - az EU követelményeknek megfelelő víz- és szennyvíz tisztító kapacitás növekedése az 50 000-nél kisebb lakosságszámú településeken – háztartások számában mért célértéke 35 000 db volt, s ennek 2009. december 31-i állapota 37 685 db volt (becslésük szerint 113 055 fő), tehát csaknem 8 %-kal túlteljesült. Az indikátor célértékét utólag hibásnak minősítették, mert annak nem a háztartások számát, hanem a kibocsátást kellett volna jelölnie, ezért azt átminősítették eredményindikátornak (új vagy megújult ivóvíz és szennyvíztisztító művekkel kiszolgált háztartások száma). A projektek legutolsó, 2012 14
februárjáig rendelkezésre álló monitoring jelentései alapján az általunk összesített háztartás szám 41 362 db, tehát átlagosan 18 %-os túlteljesítés mutatható ki. Ezen belül az ivóvízminőség-javító projektek esetében volt nagyobb a túlteljesítés mértéke (lásd az 5. táblázatban). A túlteljesítés okait részletesen az értékelés 7. melléklete tartalmazza. Ez egyrészt a projektek célállapothoz képest történő módosításának az eredménye, másrészt bizonyítja a szennyvíz és ivóvíz projektek településfejlesztési hatását. Külön kutatás készült a pályázói elégedettség felmérésére (17 dokumentum), mely szerint a nyertes pályázók programszinten teljes mértékben elégedettek voltak a KIOP által nyújtott fejlesztési lehetőségekkel, s a szennyvizes és az ivóvizes projektek nem tartoztak azon intézkedések közé, amelyekkel kevésbé voltak elégedettek a projektgazdák. A nyertes pályázók 94%-a úgy ítélte meg, hogy a KIOP-ból megvalósított projektje hosszú távon fenntartható, az ehhez szükséges tárgyi, humán és pénzügyi erőforrások rendelkezésre állnak és az intézményi háttér biztosított. Külső szakértői vélemény szerint a költségbecslésnél az elmúlt időszak hasonló beruházásaiból kellene kiindulni, mert azok jó becslést adnak. A tételes költségnormatívák alapján nem lehet program szinten becsülni. (Tehát pl. az FI költség fajlagosait pályázatokban, konkrét projektek becslésére lehet használni, sokan használják is, van, aki egyedi költségbecslést készít, de nem alkalmas, nem lehet alkalmas program szintű költségbecslésre).
4.2
KEOP fejlesztések bemutatása
4.2.1 Fejlesztési adatbázis létrehozása Az elsődleges és másodlagos adatforrások elemzése után azok felhasználásával országos fejlesztési adatbázist készítettünk, amely tartalmazza az ivóvízminőség-javító projektek főbb paramétereit. Ez az adatbázis tartalmazza az elérhető adatokat az ivóvízminőség-javító feladatok és projektek főbb szakmai és pénzügyi paramétereiről. Létrehoztunk egy országos ivóvizes fejlesztési adatbázist (az értékelés 9. melléklete) az alábbi adatforrások alapján: • 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 6. sz. mellékletében szereplő települések és ivóvízminőség problémáik, • Kiegészítő OKI településlisták, • EMIR alapadatok, • KEOP IH projektnyilvántartása, • interjúzott szakértők információi. 15
Az adatbázis létrehozására az egyes települések derogációs kötelezettségeinek feldolgozása miatt volt szükség. jelzi a települések derogációs kötelezettségét és nehezen azonosítható az egy-egy projektben szereplő települések/településrészek köre is. A fejlesztési adatbázis „2009tol” munkalapján a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 6. melléklete szerint kötelezett települések listájához hozzárendeltük a KEOP IH-tól kapott Excel alapján (amely tartalmazta az egyes projektekben résztvevő települések felsorolását) a KEOP projekteket. Ezt ellenőriztük az EMIR adatbázis megérkezésekor, kiegészítettük a KA és a KIOP projektekkel, valamint a központi állami beruházásokkal (lásd a 9. Mellékletet). A KEOP projektszámot a rendeletben szereplő minden településhez beírtuk az M oszlopba, amely az adott projektben részt vesz. Ebben az oszlopban lehetőség van adott projektre vonatkozó szűrésre, amikor is az adott projektben résztvevő települések kerülnek kigyűjtésre és mellettük a rendelet szerinti ivóvízminőségi probléma. Az N oszlopba viszont csak a projekt központi településéhez írtuk be a projektszámot. Erre az oszlopra szűrve az adatokat lehet a projektenkénti főbb adatokat kilistázni, ugyanis a KEOP projektek gesztor településének sorába kigyűjtöttük az EMIR alapadatok 1-1 lekérdezéséből (2012. március 27-i állapot) a főbb projektadatokat az O-AC oszlopokba. A kiegészítő OKI településlistákon szereplő településeket a „102_lista” munkalapon vizsgáltuk, s itt rendeltük hozzá a projektszámokat, illetve tettünk megjegyzéseket a településekre vonatkozóan. Ezek után a „kimaradt” munkalapon megnéztük, hogy mely települések mellett nem szerepel fejlesztési információ. Ezek közül kivettük azokat a településeket, amelyek csak ammónium miatt kifogásoltak, amely nem derogációs kötelezettség. Bár a KEOP kötelezettség elszámolásánál ezeket is figyelembe kell majd venni. Az általunk talált, fejlesztésre nem regisztrált települések státuszáról megkérdeztük az Energia Központ NKft. és a VM illetékesét, hogy kiderítsük, a 2009. óta érvényes 6. mellékletben szereplő ezen települések esetében miért nem szükséges fejlesztés a derogáció teljesítéséhez. Ennek eredményét, az illetékesek válaszait az értékelés 9. melléklete tartalmazza. Egyes településeknél kiderült, hogy saját forrásból már megoldotta a problémát, a legtöbb esetben a település(rész)ek a 2011 november hónapban ismételten megküldött halasztási kérelem munkaváltozatában már nem szerepeltek. A felsorolt 14 település(rész) esetén 2009. március és 2011 november között a közegészségügyi adatpontosítások és az időközben esetlegesen megtett intézkedések következtében az ivóvízminőség megfelelőségét a közegészségügy jelenleg biztosítottnak látja, ezért nem kértek rájuk halasztást 2011 novemberben. Ezen települések tehát a 102-es listában sem voltak benne. A fennmaradó négy település(rész) esetében megoldódtak a problémák. Hajdúböszörmény-Pród (NH4 és As érintettként 16
nyilvántartott) és Buj (NH4 érintettként nyilvántartott) esetén az önkormányzat önerőből, Átány (NH4 érintettként nyilvántartott) esetén az üzemeltető megoldotta, Halmajugra (NH4 érintettként nyilvántartott) pedig része volt a Gyöngyöspatai KIOP-os fejlesztésnek. Az így kialakított adatbázisok képezik a 4. fejezet elemzéseinek alapját. 4.2.2 KEOP keretében megvalósuló fejlesztések bemutatása az EMIR adatbázis alapján A KEOP projekteket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az ivóvízminőség-javító projektek esetében átlagosan 85 %- a támogatás aránya. A támogatási arány relatíve csökkenése is magyarázza az önkormányzatok vonakodását projektek generálásától. Az ivóvizes projektek esetén az önerő-alap támogatás 100 %-ra emelése lényegesen javított a pályázati kedven. A pályázati hajlandóság növekedését ezen túlmenően az IMJP gyorsítására hozott 1224/2011. (VI.29) Kormányhatározat többi rendelkezése is elősegítette (kiemelten az átmeneti vízellátás biztosításának kötelezettsége és költségei). A Kormányhatározat eredményeként az eddig kimaradt projektek is bekerültek a pályázati rendszerbe. A derogációs értékelésben ellenőriztük a KEOP IH-tól kapott projektnyilvántartást, a feltárt hibákat javítottuk és összesítettük a KEOP projekteket a pályázati folyamatban való elhelyezkedésük szerint. 4-4. táblázat: Ivóvízminőség-javító KEOP pályázatok 2012. április 24-i állapota Kategória
Státusz
I.
BEFEJEZETT
II.
Érintett települések száma
Pályázatok száma
Érintett lakosok száma
6
7
15 056
Megvalósítás folyamatban, TSz megkötve
41
194
609 371
III.
Döntés volt, kötváll van, TSz kötés folyamatban
20
165
861 960
IV.
Megvalósításra beadott, értékelés alatt, DEB-re vár
16
160
481 531
Megvalósításhoz közel összesen
77
519
1 952 862
V.
Előkészítés folyamatban 7.1.3.0 –ban
33
156
139 911
VI.
94
168
355 945
VII.
KEOP 710 támogatott KEOP 710 beadott, TO folyamatban
4
5
3 001
VIII.
Előkészítésre beadta
7
9
13 854
138
338
512 711
5
9
32 769
Előkészítés összesen IX.
130-ra regisztrált
17
Kategória
X.
Státusz
Pályázatok száma
Érintett települések száma
Érintett lakosok száma
710-ra regisztrált
19
29
64 438
Regisztrált összesen
24
38
97 207
245
902
2 577 836
Mindösszesen
Az EMIR 2013. január 14-i lekérdezése alapján jelentős előrelépés történt az IMJP projektek előrehaladásában. Az elmúlt csaknem 9 hónap alatt ugyan a befejezett projektek száma ugyan nem nőtt, de a támogatási szerződéssel rendelkezők száma 32 db projekttel nőtt, s a megvalósítás összes projektszáma is 29 db-bal, 35 %-kal nőtt. 4-5. táblázat: Ivóvízminőség-javító megvalósítási KEOP pályázatok 2013. január 14-i állapota Projekt költsége, MFt
Támogatás összege, MFt
6
1 006,5
890,8
73
87 916,9
73 174,3
3
640,0
569,8
30
35 464,7
30 224,8
Megvalósításhoz közel összesen
106
124 022
103 969
Megvalósítás összesen
112
125 028
104 860
Kategória
Státusz
I.
BEFEJEZETT
II.
Megvalósítás folyamatban, TSz megkötve
III.
Döntés volt, kötváll van, TSz kötés folyamatban
IV.
Megvalósításra beadott, értékelés alatt
Pályázatok száma
Az ivóvízminőség-javító projektek várható költségigényével kapcsolatosan a derogációs értékelés legfontosabb megállapításai az alábbiakban foglaljuk össze (részletesen a 11. melléklet mutatja be). Megvizsgáltuk a különböző fázisban lévő KEOP pályázatok által felhasznált, lekötött, illetve igényelt támogatás összegét, illetve teljes beruházási költségét. A KEOP IH-tól 2012. április 24-én kapott projektösszesítő alapján összesítettük az ivóvízminőség-javító KEOP projektek költségigényét a pályázati folyamatban való elhelyezkedésük szerint. Az előkészítési támogatásra jelentkező projektek esetében a megvalósítás költségének minimális becslését adja, ha az előkészítés tervezett költségét a megvalósítás költségének maximálisan 6 %-ának tekintjük. Így a várható teljes támogatási igény 130 Mrd Ft. 18
Azonban ez a megvalósítás költségének a minimális becslése. A KEOP pályázatok 11. mellékletben elemzett fajlagos költségei alapján a várható projektek megvalósítása ennél valószínűleg drágább lesz, mert az előkészítés alatt álló, illetve regisztrált projektek átlagos nagysága 1500-3000 fő között mozog. Az 5000 fő alatti projektek átlagos fajlagos beruházási költsége az eddigi projektek esetében 98500 Ft/fő, ez 6 %-os beruházási árindex feltételezésével 2013-14. évi árakra hozva 104 eFt/fő. Ezt alkalmazva az előkészítési fázisban lévő projekteknél a támogatási igény 144 Mrd Ft-ra emelkedik. A tényleges támogatási igény természetesen a két szélsőérték között várható, de a felső értékhez közelebb, mivel zömmel kis települések problémáját kell a későbbiekben megoldani. Továbbá a 100%-os támogatás lehetőségének biztosítása a megvalósítási költségek növelésének irányába hat, az önkormányzatok kevésbé takarékoskodnak a tervezés során. Ezt ellentételezheti a költséghatékony fejlesztésekre való ösztönzés esetén várható költségcsökkentés. A teljes keret 131,17 Ft. Várható, hogy a keret nem lesz elegendő az IMJP program megvalósítására. A pályázatok előrehaladásának jelenlegi állapota alapján valószínűsíthető, hogy néhány projekt, ún. Bridge projektként valósul meg (pl. Békés megyei projekt). A hazai Ivóvízminőség-javító Program (IMJP) lényegében egy paraméter tekintetében, tér el az ún. derogációs követelményektől. Az ammónium az a paraméter, amelyet Magyarország többletkötelezettségként bevállalt azzal, hogy 2009-re megfelel az irányelv határértékeinek. A következő táblázat bemutatja az IMJP által, illetve a derogációs követelmények miatt érintett településszám, lakosszám alakulását, viszonyát. 4-6. táblázat: Az Ivóvízminőség-javító program által érintett népesség a 201/2001 (X.25) jogszabály szerint Paraméterek IMJP arzén, bór, fluor, ammónium Derogációs paraméterek: arzén, bór, fluor Derogációs érintettség aránya az IMJP-ben %
Lakosszám 2 251 401
KEOP-ban szereplő lakosszám 2 014 438
Településszám
700 535
623 985
370
31,15
30,98
44,31
835
A derogációs érintettség az IMJP-n belül a lakosszám tekintetében 31% körüli, a települések számában ennél magasabb 44%. 4.2.3 A derogációs helyzet értékelése a BM tájékoztatása alapján. Magyarország a halasztási kérelemben jelezte, hogy az irányelvben meghatározott paraméterek tekintetében 365 településen nem megfelelő az ivóvíz minősége (egyes települések tekintetében több paraméter esetében sem). Az összes érintett népesség 888473 fő. 19
Alapvető célkitűzés, hogy az ivóvízminőség javító programok felgyorsításával, az átmeneti megoldások alkalmazásával 2013. év végére minden érintett település lakója hozzájusson az irányelvben meghatározott kritériumoknak megfelelő ivóvízhez. Az EU Bizottsági határozatnak megfelelően komoly erőfeszítések történtek (szolgáltatói, egészségügyi és államigazgatási, koordinációs oldalról) a helyzet javítására és gyorsítására. A derogációval érintett települések ivóvízminőség-javítási helyzetét a BM által átadott, illetve elmondott információk alapján mutatjuk be.
2012. augusztusi helyzetértékelés szerinti állapot 4-7. táblázat: Kötelezettségszegés kiküszöbölésére tett intézkedések hatása településszám szerint 2012. augusztusi helyzetértékelés Megoldási mód Vízellátás 2012-ben megoldódik egyedi megoldással, központi forrásbiztosítással Szolgáltató vagy korábban település megoldotta Szolgáltató megoldja, végleges megoldásig határérték alatt tartható 2012-ben lezáruló KEOP projektek
Településszám
14
Megjegyzés Külön kormányhatározatok forrásbiztosítás Új mérési adat alapján
30
Szolgáltatói forrásból megoldódik
4
Befejeződöttnek tekintik a próbaüzemi fázisban lévőket is
44
2013-ban tervezetten befejeződő KEOP projektek 2013-ban az elvonásra figyelemmel befejeződő KEOP projektek
19
Békés megyei projekt Végleges megoldás a román fél késlekedése miatt csúszik 2014-2015-ben befejeződő projektek
35
Összesen
365
51
szerinti
már
Az elvont település, az önkormányzattól elvont projektet jelenti, amit állami beavatkozásként valósítanak meg Békés megyei projekt valószínűleg ún. bridge projekt lesz Az ideiglenes vízellátást 2014-2015ben is biztosítani kell
168
A 2012. nyáron végzett helyzetfeltárás alapján megállapítható, hogy 2013. január 1.-től ideiglenes vízellátással 238 települést kell ellátni HM szűrővel, vagy lajtoskocsival. Az átmeneti vízellátással érintett lakosszám 2013. január 1-től 660 279 fő, az összes érintett lakos 76%-a. 4-8. táblázat: Derogációval érintett települések lakosság száma az átmeneti vízellátás függvényében 2013 január Megoldási mód Egyedi támogatás
Település szám 57
Lakosszám 71678
Megjegyzés Ideiglenes szolgáltatói beavatkozások: 20
Vízellátás 2012-ben megoldódott egyedi megoldással, központi forrásbiztosítással Szolgáltató önálló fejlesztése
108
366668
Lezárt projekt
19
44603
Szolgáltató lajtos kocsival Palackos, zacskós víz Honvédelmi Minisztérium vízszállítás (lajtos kocsi)
20
12737
13 148
43903 348884
Összesen
365
888473
legkedvezőbb vízminőségű kutak elsődleges vízellátásba állítása, megfelelő kisvízhozamú, vagy tartalék kutak üzemeltetése, műszaki hiba miatt nem üzemelő kutak felújítása és üzembe helyezése, vízátvétel, kiegészítő vegyszeradagolás alkalmazása arzéneltávolításra, kiegészítő vízkezelési technológia alkalmazása arzéneltávolításra, KEOP projekt legalább próbaüzemi fázisban
Magyar Honvédség szállítja a vizet (palackos, zacskós, lajtos kocsi, tartály kocsi). Addig amíg vagy befejeződik a KEOP projekt, vagy HM konténeres szűrő telepítésre nem kerül.
4-9. táblázat: Az egészséges ivóvíz ellátásának módja 2013. december 31. Megoldási mód Befejeződött KEOP fejlesztés Közösségi vízkivételi hely
Ideiglenes fejlesztés Összesen
műszaki
59
Település szám
Lakosszám 128232
142
479491
164
182232
365
789955
Megjegyzés KEOP projekt legalább próbaüzemi fázisban Közösségi ivóvízkivételi hely kialakítása hálózati ivóvíz utótisztító berendezés telepítésével (HM konténeres szűrőberendezés). HM konténerekre az előzetes felmérések alapján igényt tartó települések száma 147. Közösségi ivóvízkivételi hely kialakítása (a vízmű megfelelő kútjából) Szolgálattói ideiglenes beavatkozások
A HM szűrők gyártása és telepítése folyik. A a konténeres szűrők még nem vesznek részt az átmeneti ivóvízellátás biztosításában. A HM EI Zrt. jelentése alapján 2013. június 30-ra megtörténik a szűrők üzembe helyezése és az érintett települések átmeneti ivóvízellátása biztosítottá válik a KEOP projektek befejezéséig. 21
4.3
Üzemeltetés értékelése
A derogációs követelmények teljesítésének EU szintű értékelése meghatározó módon azon múlik, hogy a létrejövő művek üzemeltetése megfelelő-e, az ivóvíz minőségi követelményeknek megfelelően lehet-e a műveket működtetni. Ezért az értékelés során kiemelkedő figyelmet fordítottunk az üzemeltetési kérdésekre. 4.3.1 Ivóvízminőségi monitoring adatok alapján történő értékelés a már megvalósult KA és KIOP projektek üzemeltetési eredményeire Jelen értékelés keretében kigyűjtöttük a már befejezett ivóvízminőség-javító beruházásokat, az érintett településeket. Hivatalos adatkérést intéztünk az OTH-hoz. Ennek eredményeként megkaptuk az OKI-tól e településekre a 2005-2010 közötti mért ivóvízminőségi adatokat. A vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy az ivóvízminőség-javító projektek eredményeként a derogációs paraméterekre és a többi irányelvben szereplő pataméterre javult-e a vízminőség, a szolgáltatott közüzemi ivóvíz megfelel-e az irányelv előírásainak. A kapott adatokat feldolgoztuk. Az OKI által küldött alapadatokat és a feldolgozás eredményét az értékelés „A befejezett ivóvízminőség projektek értékelése” című 8. melléklete mutatja be. Az értékelés során a 2010 év vége előtt befejeződött, illetve 2010 év végére már működésre vonatkozó mérési adattal rendelkező ivóvízminőség javító projektek településeit vizsgáltuk. A 2005 és 2010 között mért koncentrációkat az irányelv, illetve a vonatkozó Kormány rendelet előírásaival „A”, „B”, „C” határértékekkel vetettük össze, nem foglalkozva a különböző enyhítésekkel, átmeneti határértékkel, mivel végső soron a cél az EU előírások teljesítése. Értékelésre került az Észak-Alföld I. ütem (18 település), a Hegyközi települések (11 település), Gyöngyöspata térségi (4 település), Tiszanána térségi (5 település), Harsány-VattaCsincse (3 település), Dombóvár, Siroki, Újlengyeli IMJP projekt összesen 44 települése. A feldolgozás a következő információkat nyújtja településenként, projektenként és összességében minden vizsgálandó paraméterre: • • • •
Határérték túllépések a teljes mérési időszakban. Határérték túllépések a fejlesztés befejezése óta. Határérték túllépések a fejlesztés befejezése előtt. Mérések száma a vizsgált intervallumban.
Az értékelést nehezítette, hogy a mérési gyakoriság anyagonként és településenként is igen változó. Egyes paraméterek esetében előfordulhat, hogy az eredményt különböző mértékegységgel jelentik a laborok (pl. Bór, vas, mangán, nehézfémek mg vagy mikrogramm). Ha az 22
eredmények <100, <20 jellegűek, ott feltételezhető, hogy a kisebb mértékegységet alkalmazták, pl. B esetében mikrogramm-ban kifejezve 1000 mikrogramm/l a határérték. Az ilyen jellegű eredményeket tehát megfelelőként célszerű interpretálni. Ugyankkor a Fe, Mn esetében a táblázatban mg/l szerepel, míg a határérték mikrogramm/l-ben van megadva. A telepszám esetében van egyedileg meghatározott határérték, amely megyénként eltérő lehet, de a 37 ºC-on 100, a 22 ºC-on 500 telep/ml az általános, ezt alkalmazva informatív eredményeket lehet kapni a túllépési gyakoriságról. A mérési gyakoriságban a vízellátó rendszer mérete miatt van különbség, mivel az elõírt gyakoriság ennek függvénye. Az alábbiakban a befejezett projektek települései ivóvizének fejlesztés elõtti és utáni jellemzõirõl adunk közre egy rövid összefoglalást. (Sajnos a központi költségvetésbõl megvalósult projektek esetén nem sikerült megtudnunk a projektek befejezésének dátumát, így ezeket jelen értékelésbõl kihagytuk). Néhány helyen látszik, hogy már a projekt befejezése elõtt javul a minõség, valószínûleg ez a próbaüzem eredményeit jelzi. A 2010 év végére megvalósult ivóvízminõség-javító programokban részt vevõ települések ivóvizének jellemzõ problémái az ammónium, az arzén, esetenként a bór határértéket meghaladó koncentrációja, a különféle mikroorganizmusok jelenléte volt. Utóbbi esetben a projektek nem igazán hoztak javulást, a kémiai anyagok tekintetében azonban jelentõsebb változások figyelhetõek meg. Az értékelést nehezítette, hogy az eredmények alapján úgy tûnik egyes paraméterek (kiváltképp réz és bór) esetében bizonyos települések eltérõ egységben (pl. µg/l, illetve mg/l) adták meg a mérési eredményeket, ráadásul sokszor a vizsgált időszakon belül még településen belül is változtatva az adatközlés mértékegységét. Emellett a mérési gyakoriság is, anyagonként és településenként is igen változó (ez többnyire abból adódik, hogy az előírt mérési gyakoriság a vízellátó rendszer méretének függvénye). Jellemzően csak néhány paraméterrel foglalkoznak (a hatályos jogszabály szerint bizonyos paraméterek mérése, vagy mérésének gyakorisága feltételek függvénye), így nem feltétlenül derül fény minden anomáliára. Vannak települések, ahol szinte alig mérnek. Egyes esetekben korábban jelentősebb problémát okozó paramétert a fejlesztés végeztével is csak ritkán, vagy nem szabályos időközönként mérnek, illetve sokszor túl rövid idő telt még csak el a fejlesztés befejezése óta, azaz túl kevés a mérési eredmény érdemi következtetés levonásához. Az értékelés során megtévesztő lehet a nem-megfelelőségek magas száma, mivel ez bizonyos esetekben a mérések nagy gyakoriságából is adódik, míg más településeken a határérték feletti koncentrációk alacsonyabb száma a mérések alacsony számának a következménye és nem feltétlenül a jobb vízminőségé. 23
Meg kell még jegyezni azt is, hogy a szokatlan változást, mint határértéket nehézkes lehet a konkrét vízmű ismerete nélkül értékelni, ha túl alacsony a mérések száma. Telepszám esetében éppen ezért kiértékeltük az adatokat az általánosan előforduló egyedi határértékekhez (22°C-on 500 telep/ml, illetve 37°C-on 100 telep/ml) viszonyítva is, így megállapíthattuk, hogy a telepszám számos településen jelent gondot. Mikrobiológiai vízminőségi jellemzők „A” lista Szinte minden vizsgált településen fordult elő határérték túllépés, leggyakrabban az Escherichia coli, de egyes településeken az Enterococcus is megjelent az ivóvízben. A rendszerek mikrobiológiai szennyezettsége üzemeltetői kérdés és nem technológiai beavatkozás következménye. Alapvető üzemeltetői elvárás, hogy a rendszerek fertőtlenítésével biztosítani tudják minden vízműnél a megfelelő mikrobiológiai állapotot. Kémiai vízminőségi jellemzők „B” lista Arzén, As: Számos településen volt probléma, a fejlesztések után a legtöbb helyen megszűntek a magas koncentrációk, de a Tiszanánai térségben számos alkalommal volt határérték felett az arzén koncentráció még a projekt után is, amit a későbbiekben kijavítottak. Nitrit, NO2-: Néhány településen okozott gondot a magas nitrit koncentráció, jobbára a projektekkel párhuzamosan enyhült azonban a probléma. Utóbbiak közül kiemelnénk a Tiszanánai térség két települését, Hevesvezekényt és Újlőrincfalvát. Bór, B: A bór esetében a kiértékelése nagy mértékben akadályozta az adatszolgáltatás mértékegységének (mg/l vagy µg/l) bizonytalan, illetve településen belül időben változó volta. Az értékelést az is akadályozta, hogy kevés a mérési adat. A mértékegységi korrekcióval csak néhány vizsgált településen fordult elő magasabb bór koncentráció az ivóvízben a vizsgált időszakban. A projektek befejeztével határérték alá csökkent a bór koncentrációja. A bór jelenleg nem kifogásolt. Réz, Cu: A rézre vonatkozó adatok kiértékelését a bizonytalan egység (mg/l vagy µg/l) akadályozta, számos esetben ugyanis nem lehetett eldönteni, hogy milyen mértékegységben kerültek az értékek megadásra. Mindazonáltal a tapasztalatok szerint az esetleges határérték túllépés jellemzően hálózati eredetű. A 2010 végéig befejezett olyan projektek között, melyre adattal rendelkeztünk nem volt határérték túllépés a következő anyagok esetében: Fluorid (F-), Króm (Cr), Nikkel (Ni), Ólom (Pb), Kötött aktív klór, Cianid, Nitrát (NO3-) valamint a jellemzően nagyságrenddel a megengedett érték alatti koncentrációjú Szelén (Se), Kadmium (Cd), Antimon (Sb) esetén. Elvétve okoztak gondot az alábbi paraméterek: 24
Higany, Hg: Általában nem okozott problémát ez az anyag, csak Dombóváron volt egyszer magasabb a higany koncentráció a megengedettnél. Klorit: Kizárólag Poroszló esetében volt probléma a magas klorit koncentráció, de a fejlesztés befejezése óta nem volt határérték túllépés. Indikátor vízminőségi jellemzők „C” lista Ammónium, NH4+: Számos vizsgált településen okozott korábban gondot. (Sok esetben jellemző volt az ammónium ion koncentrációjának random alakulása az időben.) Egy-két településen előfordul határérték feletti koncentráció a fejlesztés befejezte után is (ki kell emelni Dombóvárt), de összességében jelentős javulás figyelhető meg. Mangán, Mn2+: Gyakori probléma volt a projektekkel érintett településeken a mangán magas koncentrációja, azonban a mangántalanítást célzó fejlesztések sikeresek voltak, noha egyes esetekben még elő-előfordul az előírtnál magasabb mangán koncentráció, ez azonban nem szisztematikus probléma. Vas, Fe2+: A vizsgálatba bevont projektek/települések esetében a vastartalom számos esetben okozott problémát, a fejlesztések befejeztével e tekintetben azonban lényeges javulás figyelhető meg, ha elő-elő is fordul egyes településeken néha még határérték feletti mérési eredmény, az jellemzően jóval ritkább és feltételezhetően a rozsdás csapok következménye, tehát hálózati eredetű. Összes keménység: egyes esetekben problémás volt (pl. Tiszanána esetében túl alacsony volt), de a fejlesztéssel párhuzamosan általában megoldódott a probléma. Mikróbák: szinte minden vizsgált településen fordult elő határérték túllépés, leggyakrabban az indikátor vízminőségi jellemzők közé tartozó mikroorganizmusok közül a Coliform baktériumok okoztak gondot. Egyes településeken a Clostridium perfringens is megjelent az ivóvízben. A határérték túllépésekre általánosan jellemző, hogy zömében alacsony számban fordultak elő a mikroorganizmusok, csak ritkán lehetett több tízes, vagy százas előfordulást mérni, de alkalmanként több ezres számot is mértek azért néhol. (Általánosságban elmondható, hogy egy-egy bakteriológiai kifogás általában csak eseti problémát jelent, és csak az ismételt előfordulás utal technológiai gondra.) Telepszám 22 és 37°C-on: Akár két-három nagyságrend eltérés is lehet a különböző időpontokban vett minták telepszáma között, különösen a 22°C-on meghatározott telepszám esetében. (A 37°C-os telepszámot jóval ritkábban is mérik.) Lényegi változás gyakorlatilag nem tapasztalható a telepszám szórását illetően az egyes projektek befejezése után. Ugyan a jogszabály nem határoz meg konkrét határértéket a telepszám tekintetében, a 25
legáltalánosabban meghatározott egyedi határértékeket alapul véve megállapítható, hogy a magas telepszám komolyabb, rendszeresen jelentkező probléma több település esetében is (pl. Dombóvár, Fábiánháza, Gulács, Győrtelek, Kocsord, Máriapócs, Nagyecsed, Tiszanána, Újlőrincfalva, stb.) Észak-Alföld I. projekt települései között több olyan település van, melyeknél a projekt óta nőtt a határérték feletti telepszám gyakorisága és esetenként mértéke is (pl. Gulács, Győrtelek, Rápolt). Emellett más településeken alkalmankénti határértéktúllépések is előfordulnak, ezek az eseti előfordulások azonban nem technológiai problémákra utalnak. Zavarosság: Egyes településeken előfordul jelentős szórás (több nagyságrend különbség) a zavarosság mértékében. Az Észak-Alfödi Ivóvízminőség-javító program I. ütemének néhány települése esetében a projekt átadását követően, a korábbi adatokhoz képest jelentősebb ugrás figyelhető meg a zavarosság tekintetében. Összességében megállapítható, hogy az arzén esetében a fejlesztések után a legtöbb helyen megszűntek a határérték túllépések,.. Ammónium tekintetében egy-két településen előfordul határérték feletti koncentráció a fejlesztés befejezte után is (pl. Dombóváron), de összességében jelentős javulás figyelhető meg. Az ammónium mentesítéssel a vas-mangán probléma is megoldódott. A bór sem kifogásolt. 4.3.2 Az üzemeltetés értékelése a pályázati rendszer alapján. A KA projektből levonható következtetések a pályázati rendszer információi alapján: • • •
Igen nagy csúszás volt a projekt befejezése terén, még csak zárójelentés tervezet van. A zárójelentés alapján a befejezett projektrészek megfelelnek a követelményeknek. A projekt monitoring sheet-jei nem alkalmasak a megvalósított projektrészek műszaki megfelelőségének elbírálására. • A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei projektrész készült el elsőként, de még itt is csak 2010 óta üzemelnek a fejlesztések, így a statisztikai adatokban még nem jelenik meg, illetve igen kevés az értékelhető adatsor. A KIOP projektek elemzéséből levonható következtetések a pályázati rendszer információi alapján: •
•
Ivóvizes projekteknél nem volt egységes gyakorlat a műszaki indikátorok kitöltésénél (pl. Gyöngyöspata). A monitoring jelentésekben csak a vízminőségi paramétereket és a háztartásszámot vizsgálták. A közbeszerzések sokszor módosították az árat, sőt a műszaki terveket is (pl. Tiszanána). Tiszanánán a monitoring szerint az arzén meghaladta a célértéket, de nem érte el a határértéket. 26
•
5
A monitoring jelentések számos esetben számoltak be üzemeltetési problémákról, amelyek általában beruházási hiányosságokkal függtek össze Ezeket szinte kivétel nélkül garanciálisan kijavították, így a jelzett problémák megszűntek.
Jogszabályi háttér
A fejezet a környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései című, 2012. évi értékelés megállapításait foglalja össze az 5.1-5.7 pontban.
5.1
A derogációs kötelezettségekkel kapcsolatos hazai jogszabályok
Az értékelés vizsgálja a hazai jogszabályok és az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK irányelv irányelv megfelelőségét. A megfelelőségi vizsgálat kiterjed az EU irányelvben megfogalmazott tételes követelmények (pl. határértékek) és a hazai elvárások összehasonlítására. A készített interjúk listáját és az interjúk teljes szövegét az értékelés 2. melléklete mutatja be. Az interjúk e témakörre vonatkozó kérdései az alábbiak voltak (a hangsúly eltérő volt az interjú alany szakterületétől függően) 1.
Megfelel-e a magyar ivóvízminőségi határértékekre vonatkozó szabályozás az EU követelményeknek? Van-e olyan szabályozás és engedélyezési gyakorlat, amelyik enyhébb, vagy szigorúbb előírásokat követel, mint az EU irányelv? Van-e lehetőség a kötelezettségek mérséklésére (pl. ammónia)?
2. Az ivóvízminőség-javító program esetleges továbbfejlesztésével, település listájának aktualizálásával kapcsolatos tájékoztatás, változás várható-e, és ha igen, mikor és hogyan várható? 3. Van-e információja arról, hogy várható-e az irányelv továbbfejlesztése, módosítása, ha igen milyen irányban? A megkérdezett szakértők (Energia Központ NKft, OKI szakértők, külső szakértői vélemény) által adott tájékoztatás szerint az Európai Unió által a 98/83/EK tanácsi irányelvben előírt vízminőségi paramétereket, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet ültette át a hazai jogrendbe. A kifogásolt ivóvízminőségi paraméterek jelenléte geológiai eredetű adottságok miatt hazánk alföldi részén koncentráltan fordul elő. A Kormányrendelet 6. sz. melléklete tartalmazza azoknak a településeknek a jegyzékét, amelyeken a szolgáltatott víz minősége kezelés nélkül nem tudja biztosítani a kívánt feltételeket, ezért ivóvízminőség-javító intézkedés szükséges. 27
A településeken szolgáltatott ivóvíz minőségére vonatkozó határértékeket, amit a fogyasztói csapnál kell mérni a Kormányrendelet 1. sz. mellékletének „A”, „B” „C” listája tartalmazza, hasonlóan az EU irányelvhez. Az irányelv értelmében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” listás mikrobiológiai és a „B” listás kémiai paraméterek mindegyikének meg kell felelni. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet megfelel már 2001 óta az EU irányelvnek. 2001 óta volt néhány javítás az EU irányelvnek való még pontosabb megfelelés érdekében. Az ivóvizes érintett település lista a közegészségügyi információk változása következtében többször módosult. A 2012 januári változtatás lényege, hogy a régi 6-os mellékletre is a B táblázat határértékei vonatkoznak, tehát már nincs enyhébb határérték. Az irányelv adaptálásánál törekedtek arra, hogy a magyar sajátosságok érvényesüljenek.
5.2
Megfelelés a határértékek tekintetében
A hazai szabályozásban néhány paraméter tekintetében a hazai előírások, határértékek szigorúbbak, mint az EU irányelvben, vagy olyan paraméterekre is van előírás, ami az EU szabályozásban nem szerepel. Nem fordul elő enyhébb előírás. Van olyan paraméter pl. a nitrát, amelynél a korábbi, 2001 előtti magyar szabályozás szigorúbb volt, de az EU követelményeket vettük át és könnyítettünk a szabályozáson (40 mg/l-ről 50 mg/l-re). Az eredeti derogációs paraméterek: arzén, bór, fluorid, nitrit. Az ammónium a „C” listán van és önmagában nem volt derogációs paraméter. Azért fontos, mert az ammónium nitritté alakulhat és az egészségügyi kockázattal járhat. 2011-ben már nem is kértünk halasztási kérelmet a nitritre (ezzel sok gondja volt a Bizottságnak), mert ez a probléma gondos üzemeltetéssel megszüntethető. Az ammóniummentesítés nincs a derogációs igények között, mégis bekerült a KEOP-ba, mert a Bizottság elfogadta a magyar álláspontot, hogy az ammónium kockázatot jelent a nitrit előfordulására. 2006-tól a kormány nitrit kampányt folytat. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet azért tartalmazza az ammónium határértéket, hogy ezt a kockázati tényezőt elkerüljük. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 1. sz. mellékletében az alábbi paraméterek tekintetében szigorúbb határérték került meghatározásra az Irányelvhez képest, vagy az Irányelvben nem szereplő paraméterek tekintetében is határérték került meghatározásra. E paramétereket foglalja össze a 5-1. és a 5-2. táblázat.
28
5-1. táblázat: Kémiai vízminőség jellemzők Vízminőségi jellemző
Határérték
Egység
irányelvben
Összes trihalo-metán
50
mikrogramm/l
100
Cisz-1,2-diklór-etilén
50
mikrogramm/l
Irányelvben nem szerepel
Klorit
0,20
mg/l
Irányelvben nem szerepel
Kötött aktív klór
3,0
mg/l
Irányelvben nem szerepel
5-2. táblázat: C) Indikátor vízminőség jellemzők Vízminőségi jellemző
Határérték
Pseudomonas aeruginosa
0
Zavarosság
Egység szám/100 ml
irányelvben Irányelvben szerepel
nem
A fogyasztó számára elfogadható és nincs szokatlan változás
Irányelvben szerepel
nem
Keménység
min. max. 350
Irányelvben szerepel
nem
Fenolindex
20
mikrogramm/l Irányelvben szerepel
nem
Olajszármazékok
50
mikrogramm/l Irányelvben szerepel
nem
50 mg/l CaO
A Trihalometánok a törésponti klórozáskor kerülnek be a vízbe, az egészségügyi biztonság miatt lett szigorúbb a magyar szabályozása, de ez nem derogációs kötelezettség. A keménység (CaO<350 mg/l) a háztartási gépekre jelent veszélyt, viszont az emberi szervezetnek szüksége van az utánpótlására, ezért nem szigorú ennek a határértéke.
5.3
Megfelelés az ellenőrző rendszerre vonatkozóan
A vízminőséget az üzemeltető a megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szolgálattal (NSzSz-el) egyeztetett vizsgálati program és a jogszabály által meghatározott vizsgálati módszerek szerint ellenőrzi. A program végrehajtását az NSzSz-ek legalább évente ellenőrzik, valamint az előírt önellenőrző mintaszám 5 %-ának megfelelő számú hatósági mintát vizsgálnak. Az OTH vízminőségjavító beavatkozást vagy a vízhasználat korlátozását rendelheti el.
29
Van olyan hazai vizsgálati előírás, amelyet az EU nem ír elő. Ilyen a mikroszkópos biológiai vizsgálatok végzésére és módszerére vonatkozó előírás. Vizsgálati gyakoriságot az EU a naponta szolgáltatott vagy előállított víz m3-nek és az ellátott lakosszám függvényében határozta meg. Alapvetően más számítási képlet van a hazai rendeletben és az EU irányelvben a monitorozási gyakoriságról, bár mind az Irányelv, mind a Kormányrendelet a szolgáltatott vízmennyiség alapján számít. A képleteltérésből adódó különbségeken túl a Kormányrendelet a bakteriológiai paraméterekre kétszeres gyakoriságot ír elő, és a kisebb vízműveknél is évi 4 részletes minta kell (az Irányelv szerint csak évi egy). A magyar szabályozás fontos eleme, hogy a vízszolgáltató önkontrolján kívül a független egészségügyi hatósági ellenőrzést és annak keretszámait is előírja. A magyar elvárások itt is szigorúbbak az EU irányelvben foglaltaknál. Az eltéréseket az üzemeltető által végzett vízkémiai vizsgálatok minimális mintaszámában (rendelet és Irányelv között) a 14. és a 15. táblázat mutatja be. 5-3. táblázat: Az üzemeltető által végzett vízkémiai vizsgálatok Naponta termelt (szolgáltatott) ivóvíz mennyisége egy körzeten belül m3 Irányelv K. rendelet <10
≤100
10-100
>100 ≤1000
100-1000
Ellenőrző vizsgálatra évente vett minták száma
Részletes vizsgálatra vett minták száma
Irányelv Az érintett tagállam határozza meg Az érintett tagállam határozza meg
Irányelv Az érintett tagállam határozza meg Az érintett tagállam határozza meg 1
K. rendelet Az illetékes hatóság határozza meg Az illetékes hatóság határozza meg 2
1 + 1 minta minden megkezdett 3300 m3/nap mennyiségre 3 + 1 minta minden megkezdett 10000 m3/nap mennyiségre 10 + 1 minta minden megkezdett 25000 m3/nap mennyiségre
1 + 1 minta minden megkezdett 3300 m3/nap mennyiségre 3 + 1 minta minden megkezdett 10000 m3/nap mennyiségre 10 + 1 minta minden megkezdett 25000 m3/nap mennyiségre
4
>1000 ≤10000
1000-10000
>10000 ≤100000
10000-100000
>100000
>100000
4 +3 minta minden megkezdett 1000 m3/nap mennyiségre
K. rendelet Az illetékes hatóság határozza meg 4
3 + 1 minta minden megkezdett 100 m3/d mennyiségre 10 minta + 5 minta minden megkezdett 500 m3/d mennyiségre 100 minta + 5 minta minden megkezdett 1000 m3/d mennyiségre 200 minta + 3 minta minden megkezdett 1000 m3/d mennyiségre
30
5-4. táblázat: Minimális mintavételi és vizsgálati gyakoriság tartályban forgalomba hozott vízre Tartályba töltött vízmennyiség naponta1 m3
Ellenőrző vizsgálat céljából évente vett minták száma a Kormányrendeletben
≤10
3
10–60
24
>60
5.4
3
2, minden megkezdett 5 m -re
Irányelvben
Részletes vizsgálat Irányelvben céljából évente vett minták száma
1
1
1
12
2
1
1, minden megkezdett 5 2, minden 1, minden m3-re megkezdett 100 megkezdett m3-re 100 m3-re
Vízbiztonsági terv
A hazai jogszabály egy területén Magyarország előrébb tart, mint a legtöbb EU tagállam. Tartalmazza a vízbiztonsági tervek készítésének kötelezettségét is. Ezt korábban az EU tervezte kötelezően előírni, de végül nem tette meg. Mi viszont bevezettük, sőt a KEOP-ban a támogatható tevékenységek és az elszámolható költségek között szerepel. Az ivóvízbiztonsági terv célja a vízszolgáltatás kockázatainak csökkentése, a szolgáltatási biztonság javítása. A vízminőségi eredményeken felül a vízbiztonsági terv nyilvánosan demonstrálja az egészség érdekében tett lépéseket, ami a szolgáltató megítélésének javítását eredményezi. A 65/2009. (III. 31.) Kormányrendelettel módosított 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet szerint az 1000 m3/napnál nagyobb kapacitású, vagy 5000 főt meghaladó állandó népességet ellátó vízellátó rendszerek vízbiztonsági irányítási rendszerét ivóvízbiztonsági tervben kell rögzíteni az üzemeltetőnek. A vízbiztonsági tervet a több mint 100 000 főt ellátó rendszerek esetén legkésőbb 2012. július 1-ig, az 50 000-100 000 főt ellátó rendszerek esetén legkésőbb 2013. július 1-ig, az 5 000-50 000 főt ellátó rendszerek esetén 2014. július 1-ig kell benyújtani jóváhagyásra az OTH-hoz.
5.5
Megfelelés a jelentéstételi kötelezettség tekintetében.
Az irányelv teljesítéséről a tagállamoknak kötelezően az 1000 m3/napnál nagyobb kapacitású, illetve az 5 ezer főnél többet ellátó rendszerekre kell beszámolni az EU felé. Az első ilyen, az irányelvnek megfelelő 2005-2007-re vonatkozó országjelentést Magyarország 2009-ben, a 2008-2010-re vonatkozó jelentést 2012 márciusában nyújtotta be. Az irányelv követelményei 31
érvényesek a kisebb vízművekre is. Már kellett összevont tájékoztatást adni a kisebb rendszerek által szolgáltatott víz minőségéről, 2009-ben jelentettek a 2007 évi vízminőségről, a 2010-re vonatkozó jelentés elkészült, és rövidesen benyújtásra kerül. Az országjelentés a jelentési évtől függően 275-280, 5000 főnél nagyobb település vízminőségére tér ki. Jelenést kell tenni a fogyaszott vízmennyiségről, a monitorozási előírás megvalósulásáról, a határérték túllépésekről, azok okáról, és a helyesbítő tevékenységről (közreműködők az OKI-OTH, VM, NEKI).
5.6
Vízellátási zónák
VM vélemény szerint eltérő az értelmezése a vízellátási zónának Magyarországon és az Ivóvíz Irányelvben leírtak szerint. Magyarország közigazgatási határok szerint 1 települést tekint 1 vízellátó rendszernek, az Ivóvíz Irányelv pedig műszaki szakmai lehatárolást jelöl meg, azaz ahol közel azonos a víz minősége, tehát 1 település is lehet több zóna vagy több település egy zóna (98/83/EK Irányelv 1b. táblázat, 1. megjegyzés). Nekünk is a műszaki szakmai lehatárolás felé kell elmozdulnunk. Külső szakértői vélemény szerint a vízellátási zónák lehatárolásával kapcsolatban itthon csak egy módszertani megalapozó tanulmány készült. E szerint a fővárosban pl. nyomászónák alapján lehetne lehatárolni. Magyarországon ilyen zónák kijelölése nem történt, de ez az EUnak valószínűleg nem probléma, ha a kiküldött jelentésből meg tud győződni a lakosság biztonságos vízellátásáról. Problémát jelent, hogy a jelenlegi ivóvíz adatgyűjtés település alapján történik. A mintavételi helyek vízellátási zónánként történő besorolása megvalósítható kellő tárcaközi egyeztetésekkel, valamint a támogató informatikai rendszerek kiépítésével.
5.7
Várható EU irányelv módosítás
Az ivóvizes irányelv továbbfejlesztését az EU nem tartja indokoltnak a 2011. február 22én adott tájékoztatása alapján. Külső szakértő tájékoztatása szerint az ivóvizes irányelv továbbfejlesztésére a következő elképzelések voltak (ma már mindet elvetették): • •
A bizottság kisebb üzemekre akarta kiterjeszteni az irányelv hatályát (elbukott). Az ivóvíz minőségét kockázati alapon értékeljék (pl. üzemeltetési fegyelem), ne mérésekkel, mert ez tele van bizonytalansággal (elvetették).
32
•
A vonatkozó berendezések gyártásának engedélyezését változtassák úgy, hogy legyen egy ivóvízminőség biztosítására vonatkozó szabvány (ebbe már a DG Enterprise sem ment bele).
2011 januárjában az EU hozott egy döntést, hogy nem változtat az irányelven. A háttérmunkák azonban az alábbi témákban folynak: • Folyamatosan frissül a peszticid lista, mérési követelmények is változnak. • A bór határérték emelése, könnyítése van elvileg vizsgálat alatt. A bór mellett antimon, szelén, higany esetében lehet hosszú távon könnyítés, a Clostridium kikerülhet a listából. Azonban az ivóvíz irányelvet a közeljövőben nem módosítják, így a bór határérték sem fog belátható időn belül módosulni. • Nincs napirenden az arzén határérték könnyítése. Sőt a WHO – a legújabb kutatási, vizsgálati eredmények alapján inkább – szigorítani akarja a követelményeket. Ha ezt megteszik előbb-utóbb az EU is követni fogja. Az újabb vizsgálatok igazolták, hogy az ivóvízben szervetlen kötésű arzén vegyületek találhatók, amelyek veszélyesebbek, mint a szerves kötésű arzén vegyületek. Az arzén 10 mikrogramm/liter határértéke megvalósíthatósági (gazdasági, megfizethetőségi, technológiai) és egészségügyi szempontok alapján lett meghatározva. Ha tisztán egészségügyi szempontok szerint állapítanák meg a határértéket ennél alacsonyabb lenne. Az OKI tájékoztatása szerint az EU 98/83/EK irányelv szerinti Bizottsága 2012. áprilisi 30-i ülésén felmerült az irányelv két mellékletének (II. Az ellenőrző rendszer és III. A paraméterek elemzésére vonatkozó előírások) módosítása. Az új II. melléklet növelné a kötelező mintaszámot, de lehetőséget adna a vízbiztonsági tervet készítő vízműveknek a mintaszám csökkentésére. Ez a felülvizsgálat még kezdeti stádiumban van. Az alapozó anyagok kész vannak, a tagországoknak még véleményt kell nyilvánítani. Jelenleg nem megítélhető, hogy mikor lesz ebből irányelv változtatás. Következtetés: Az ivóvíz irányelvben szereplő határértékeket módosítják, a monitorozási előírások azonban változhatnak.
5.8
a közeljövőben nem
A Program gyorsítása és az Európai Bizottság mentességre vonatkozó döntése utáni új jogszabályi változások
A Környezet és Energia Operatív Program végrehajtásának lassú üteme miatt, a Kormány 1224/2011. (VI. 29.) számú határozatával a vonatkozó pályázati eljárások egyszerűsítésére és felgyorsítására szolgáló intézkedések megtételére kérte az érintett minisztereket. A kormányhatározat a következő előírásokat tartalmazta:
33
•
Önerő 100%-os biztosítása. A Kormányhatározatban foglaltak feladatok sikeres végrehajtása érdekében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztosította, hogy a derogációval érintett települések a fejlesztések előkészítésére Támogatási Okirat aláírásával azonnal forrásokhoz jussanak. Ezen túl a Belügyminisztérium az EU Önerő Alap rendelet 2011. évi módosításával lehetővé tette, hogy a Környezet és Energia Operatív Programban biztosított támogatás feletti önerőnek az EU Önerő alapból történő teljes mértékű (100 %os) finanszírozását biztosítsák az érintett önkormányzatok számára.
•
Az EU Önerő Alapból származó támogatások előfinanszírozási rendszerben való lehívása: Annak ellenére, hogy az önkormányzatok sikeresen pályáztak az önrész EU Önerő Alapból való 100%-os finanszírozására a megvalósítási folyamatok sok esetben továbbra sem haladtak, mert a beruházó önkormányzatok forráshiánnyal küzdenek. A fentiekre tekintettel – az önkormányzati érdekszövetségek kérésével összhangban – a két BM rendelet (a 15/2011. (IV. 22.) BM rendelet és a 6/2012. (III. 1.) BM rendelet) módosításra került.
•
Eszközbeszerzések központosított közbeszerzési eljárásba vonása. Az 1.1.13 előadásban elhangzottak szerint a típustervek alkalmazása nem általánosítható. Jelenleg a HM EI Zrt. által vezetett konzorcium- „moduláris” felépítésű berendezés- alkalmazásának vizsgálta zajlik.
•
Pályázati eljárások egyszerűsítése. E területen sok lépés történt. Automatikus pályázat: 7.1.0 Derogációs víziközmű projektek előkészítése pályázati konstrukció. Pályázati szándékot jelző regisztráció-2011.12.15-ig. További egyszerűsítések történtek a 130-as pályázati konstrukcióban is.
•
Más EU-s támogatás elnyerésének tilalma addig, amíg a 98/83/EK irányelv rendelkezései nem valósulnak meg, vagy legalább nem nyújtanak be pályázatot. A jelenleg hatályos joganyagban ez a feltétel az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 94. paragrafusában található. 2011. évben is volt már hasonló szankció hatályban, akkor az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.19.) Kormányrendelet 140/A paragrafusában foglaltak szabályozták a kérdést. Van olyan vélemény, hogy bár a jogszabályi háttér megvan, de a gyakorlatban nem került alkalmazásra. (Megjegyzés: ez a szabályozás a 91/271/EGK települési szennyvizes irányelvre is vonatkozik.)
34
•
Átmeneti vízellátás biztosításának kötelezettsége 2012. január 1-től. Az átmeneti vízellátás költségét a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet 6. paragrafus (9) alapján a helyi önkormányzat fizeti meg. Az átmeneti vízellátás tömeges elrendelésének fenyegetettsége erős motiváció az önkormányzatok felé a pályázatok elkészítésére. Várható az átmeneti vízellátás elrendelése 2012 végétől.
•
Előkészítési támogatás, előkészítés koordinációja. Ezt a feladatot a KÖTIKÖVIZIG (ma már KÖTI-VIZIG) látja el.
A Kormány a 2012. július 4-i ülésén tárgyalta az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés egyes kérdéseiről szóló jelentést. A jelentés elfogadásával egyben döntött arról is, hogy fel kell mérni az ivóvízminőség javítását szolgáló egyes projektek helyzetét, az átmeneti ivóvíz ellátás feltételrendszerét, valamint élve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16. §-ában biztosított lehetőséggel, javaslatot kell tenni az egyes beruházások megvalósításának állam általi átvételére. Mötv. 16. § a következőképpen fogalmaz: Ha az Európai Unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll, a Kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat. A Kormány a beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról egyedi határozatban dönt. A vonatkozó kormányhatározatok az alábbiak: Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges 1379/2012. (IX. 20.) Korm. határozat intézkedésekről Egyes ivóvízminőség-javító beruházások saját 1381/2012. (IX. 20.) Korm. határozat hatáskörben történő megvalósításáról A KEOP-7.1.3.0/09-2010-0017. számú 1382/2012. (IX. 20.) Korm. határozat ivóvízminőség-javító beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról A KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0036. számú 1383/2012. (IX. 20.) Korm. határozat ivóvízminőség-javító beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról A KEOP-1.3.0/2F/09-2010-0032. számú 1384/2012. (IX. 20.) Korm. határozat ivóvízminőség-javító beruházás saját hatáskörben történő megvalósításáról Az összes ivóvizes projekt kiemelt beruházássá lett nyilvánítva a hatósági ügyek intézése szempontjából, ezáltal a szokásosnál gyorsabb engedélyezési eljárások fognak történni. A 35
380/2012. (XII.19.) Korm. rendelet, az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges egyes beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről a következőképpen fogalmaz: .A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges, az 1. mellékletben meghatározott egyes beruházásokkal összefüggő, KEOP ivóvíz-minőségi azok megvalósításához és használatbavételéhez (létesítés, üzemeltetés) közvetlenül szükséges, a 2. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket. A program koordinátora a Belügyminiszter lett, új szervezeti egység is létrejött az Önkormányzati Koordinációs Iroda. A BM a következő feladatokat látja el: • •
az EU Önerő Alap hatékony felhasználásának megtervezése, az európai uniós tagságból, valamint más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettségek megvalósításának folyamatos koordinációjával és szükség esetén beavatkozás megtételével kapcsolatos feladatokat, • az európai uniós források társfinanszírozásával megvalósuló önkormányzati fejlesztések folyamatos nyomonkövetésével kapcsolatos feladatok.
Összefoglalva az Európai Bizottság mentességre vonatkozó határozata után a következő jogi és intézményi változások következtek be: • A program gyorsítására születtek intézkedések o hatósági ügyintézés gyorsítására ivóvízminőség-javító projektek kiemelt beruházássá való nyilvánítása, o állami beavatkozás a folyamatban lévő, de lassan haladó vízminőség-javító projektek megvalósításába, o KEOP projekteken kívüli műszaki fejlesztésekkel egyes településeken javítható a vízminőség, o a KEOP projektek beadásától döntésnek maximum 30 napon belül meg kell születnie,, megszűntek a Döntés Előkészítő Bizottságok, o a folyamatban lévő és beavatkozást nem igénylő projektek figyelemmel kísérése, szakmai segítség nyújtása, a hatósági folyamatok gyorsítása. Átmeneti vízellátás biztosítása. Az átmeneti vízellátás biztosítására különböző megoldások születtek: ideiglenes szolgáltatói beavatkozások, vízszállítás, telepített konténeres szűrő berendezések. Részletesen lásd .4-8 táblázat..
36
• Az ivóvizes területen a felelős intézmények körének és hatáskörének változása o Öt minisztériumnak kell együttműködni. BM, EMMI, VM, NFM, HM. Vita volt 2011-ben, hogy kinek mi a kompetenciája. AZ EMMI véleménye szerint az együttműködés javuló tendenciát mutat. Van fő felelős és ez hatékonyabbá tette az együttműködést a többi tárcával és az önkormányzatokkal is, valamint a pályázati intézményrendszerrel is. o A hatóságnak joga az átmeneti vízellátás elrendelése. Ezt eddig nem tették meg. Most az EU határozat kapcsán folyik egyfajta átmeneti vízellátás. Az egészségügy szerepe most felerősödik. o Az átmeneti vízellátás egyszereplős lett. A HM cége bevállalta 2012. év végéig 200 konténer telepítését. Jelen állás szerint ez év közepére lesz csak meg, tehát féléves csúszás van. Ugyanez a HM cég tartálykocsiban is biztosít ivóvizet.
Egészségügyi szempontból vannak bizonytalanságok a rendszerben. •
Engedélyezett megbízható és költséghatékony technológiai módszer hazánkban a fluor, bór
átmeneti megoldására még nincs. • A tartálykocsikból biztosított vízre vonatkozóan nincs olyan kötelezettség, hogy minden tartálykocsit ellenőrizzenek. • A konténerek az átmeneti vízellátást vegyileg kezelt módon biztosítják, de szeretnék ezt az állandó megoldás részévé is tenni. Ennek megítélése még egészségügyi szempontból és engedélyezési oldalról nem egyértelmű.
6
A derogációs követelmények teljesítésének értékelésére alkalmas paraméterek
E fejezet a környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései című értékelés, 2012. évi megállapításait foglalja össze.
6.1
A vizsgálat hatóköre
A vizsgálat tisztázza, hogy meghatározható-e azon mennyiségi és minőségi paraméterek, kritériumok teljesülése és ezen paraméterek értékei, tűréshatára, amelyek mellett teljesítettnek tekinthetők a Csatlakozási Szerződésben vállalt derogációs kötelezettségek az ivóvizes szakterületen. A vizsgálat kiterjed az EU-s jogszabályban megfogalmazottak értékelésére, a 37
gyakorlatban megvalósuló kötelezettségszegési eljárások tapasztalatainak elemzésére, valamint a hazai fejlesztések hatásának megfelelőségi értékelésére. Röviden ismertetjük az EU irányelvben, és ezzel összehasonlítva a hazai jogszabályokban megfogalmazott követelményeket (6.2 fejezet). Bemutatjuk, hogy a követelmények teljesítését milyen logika mentén, milyen rendszer megvalósításával igyekszik teljesíteni Magyarország. Összegyűjtjük azokat a szakmai, megközelítésbeli, gyakorlati problémákat, amelyek feldolgozása, értelmezése alapján érdemi következtetések vonhatók le a teljesítési kritériumokról. Itt elsősorban a nemzetközi tapasztalatokat használjuk fel (6.3. fejezet). Az interjúk e témakörre vonatkozó kérdései az alábbiak voltak (a hangsúly eltérő volt az interjú alany szakterületétől függően). Derogációs kötelezettségek teljesítésének paraméterei 1. Mikor felel meg az ivóvíz minősége az irányelv követelményeinek? a. akkor, ha az ivóvíz tervezett (RMT-ben, kivitelezési szerződésben, próbaüzemben) minőségi paraméterei megfelelnek az előírásoknak, b. akkor, ha a tényleges mért paraméterek tekintetében a fogyasztói helyeken megfelel az előírásoknak minden ellenőrzésnél, c. vagy lehetséges bizonyos esetekben az, hogy a mért adatok a nem megfelelő tartományba esnek, d. elfogadható-e az, hogy a derogációs kötelezettség alá tartozó paraméterek megfelelnek, de a többi (pl. egyéb) paraméterek romlanak? 2. Kérjük a segítséget a 91/271/EK irányelvek teljesítésének EU szintű elfogadásával kapcsolatos szempontok ismertetésében. 3. Kérjük a segítséget a már megvalósult projektek az irányelvek megvalósulása szempontjából történő értékelésében.
6.2
Az irányelv követelményei és a hazai megoldások
6.2.1 Ivóvízminőség-javító projektekben alkalmazott megközelítés Mind a dokumentumokból, mind az interjúkból kiderül, hogy az irányelv értelmében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” mikrobiológiai és „B” kémiai listás paraméterek mindegyikének meg kell felelni az előírásoknak. Egyértelmű, hogy 38
a tényleges, mért ivóvízminőségnek kell megfelelni a teljes üzemeltetési időszakban. Az „A” követelmények nem az IMJP körébe tartozó követelmények, amennyiben ilyen szennyezés előfordul, azonnal be kell avatkozni. Ez alapvető üzemeltetői feladat. A „B” paraméterek száma 26. De a megfelelési követelmény nemcsak az ún. derogációs paraméterekre érvényes, hanem az összes többi „A”, „B” listás paraméterre is. Tehát nem lehet olyan megoldást alkalmazni, amelynél pl. az arzén probléma megoldódik, de más probléma keletkezik. Az irányelv szerint a meghatározott fogyasztói pontokon kell mérni. A helyek száma függ a termelt víz köbméterétől és a lakosság számától. Ez komoly probléma az üzemeltetők számára. A vízminőségnek a csapon kell megfelelőnek lenni, ugyanakkor a szolgáltató a vízért csak az átadási pontig felel. A hazai szabályozás, a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet 4 § (3) pontja szerint figyelmen kívül lehet hagyni azt az eredményt, amely egyértelműen a fogyasztói hálózat állapota alapján lett kifogásolt. Az EU a jelentésben rákérdez a túllépés okára, lehetőség van a fogyasztói hálózatot megjelölni. Az ivóvíz irányelv konkrétan nem határoz meg olyan pontokat, ahol mérni kell, ezeket a mérési pontokat a rendszer kialakítása, az indokolt mérési pontok számossága és az egyes fogyasztói végpontok megközelíthetősége mérlegelésével az illetékes területi szerv (NSZSZ) határozza meg. Amennyiben a fogyasztói csapnál az előírt határértékeknek megfelel a víz, akkor megfelelő az irányelv követelményeinek. Nincsenek tartományok, tehát nem lépheti túl a határértékeket. Az ivóvíznél minden ellátott lakosnak meg kell kapnia az egészséges ivóvizet. Ugyan az irányelv konkrétan a tagállamoknak kötelezően az 1000 m3/napnál nagyobb kapacitású, illetve az 5 ezer főnél többet ellátó rendszerekre ír elő rendszeres beszámolási kötelezettséget, de az irányelv szerint minden lakosnak meg kell kapnia az egészséges ivóvizet. Bár az irányelv szempontjából csak a fogyasztói pontokon mért minőség számít. Az üzemeltetőnek célszerű mérni a víztermelésnél, a technológia után, egyéb helyeken, hogy tudja szabályozni a folyamatot. Amennyiben a „C” listás, ún. indikátor paraméterek közül valamelyik nem jó, akkor az kifogásolható, de nem jelenti az irányelv megszegését, nem von kötelezettségszegési eljárást maga után. Ugyanakkor pont a C paraméterek, kiemelten a vas- és mangán jelenléte okoz lakossági panaszokat (tönkreteszi a berendezéseket, a ruhákat, a mosdókat). Jelentkeznek továbbá az íz és szag problémák. Külső szakértői vélemény szerint a megvalósult ivóvizes projekteknél elvileg nem lehetne olyan, hogy nem felel meg az egész irányelv (illetve a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet) összes követelményének. Ez alól kivétel a nátrium, ahol nincs megfelelő, költség-hatékony 39
megoldás. Nátrium nem egy kritikus paraméter. Kezeléssel sok esetben nem lehet megfelelő műszaki megoldást találni, elfogadható költségszinten eltávolítani. Észak-Alföldön esetenként térségi rendszert kellett volna kiépíteni csak emiatt, az is aránytalanul költséges lett volna. Ezért az egészségügy e tekintetben, ésszerű megoldás hiányában felmentést adott az irányelvben foglalt határérték alól. Az EU valószínűsíthetően ezzel nem fog foglalkozni. Tehát a nátriumtól eltekintve nemcsak a derogációs paramétereknek, hanem az összes előírásnak, beleértve nem számszerű követelményeket is meg kell felelni. A technológiai beavatkozások hatására a nátrium érték sem romolhat. Azonban tényleg előfordult pl. Dombóvár esetében (KIOP projekt), hogy AOX probléma következett be, mert törésponti klórozást alkalmaztak, ami elfogadott technológia, de nem minden vízre jó, illetve gondos tervezést, üzemeltetést igényel. Dombóvár esetében a tervezés nem volt megfelelő. Az OKI véleménye szerint nem elfogadható, ha a derogációs kötelezettség alá tartozó paraméterek megfelelnek, de a többi nem. A vízminőségnek meg kell felelni a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendeletnek minden paraméter tekintetében. Ha csak az organoleptikus paraméterek romlanak, az is kedvezőtlenül befolyásolja a fogyasztói elfogadást. VM vélemény szerint sem elfogadható, hogy miközben a derogációs anyagok megfelelő határértékűek, egyéb paraméterek (pl. kémiai paraméterek, indikátor paraméterek) romlanak. Sok esetben jelentkeznek másodlagos hatások, amik lehetnek súlyosak is. 6.2.2 Mérési gyakoriság értékelése A szakmai interjúk alapján megállapítható, hogy a hazai mérési gyakoriság messze elmarad a követelményektől. jelenlegi ivóvízbiztonsági felügyeleti rendszer működtetése kis hatékonyságú, nagy élőmunka igényű, alacsony rendezettségű és nehezen koordinálható, ebből adódóan bizonytalan rendszer. A vízminőségi és vízbiztonsági adatok jelenleg korszerűtlen módon – hagyományos papíralapú jelentéseken keresztül – kerülnek a szakpolitika végrehajtásáért felelős szervezetekhez, amely mind a hazai szakmai tevékenységeket, mind pedig a külső (hazai és nemzetközi) adatszolgáltatási feladatok ellátását nehezíti. Ezért készített az OTH egy közegészségügyi információs rendszerre vonatkozó pályázatot (A humán vízhasználatok környezetegészségügyi felügyeletét megalapozó nemzeti információs infrastruktúra kiépítése projekt (KEOP 7.6.3.0-2008-0037)), amely még nem nyert megvalósításra irányuló támogatást. A mérési gyakorisággal kapcsolatos probléma nem a jogszabályi követelményekkel van, hanem a végrehajtásával.
40
AZ OKI tájékoztatása szerint az OTH felmentést adhat a vizsgálat alól (régebben 10 éves felmentés is volt). Ennek indoka az volt, hogy a védett felszín alatti vizek esetében egyes, általánosságban nem változó komponenseket (pl. nehézfémek, nyomelemek) nem fontos éves gyakorisággal mérni, ha azok sok évtizedes tapasztalat szerint mentesek ezen anyagoktól vagy antropogén szennyeződésektől (pl. peszticidek). De előfordult felmentés felszíni vizekre is (pl. Balaton, peszticid), ami nyilvánvalóan hibás. Mivel ezt a felmentést az EU nem fogadja el, ezért most már törekednek arra, hogy legalább 3 évente legyen egy mérés. Ezért a monitoring vízvizsgálatok alóli felmentést korlátozták. Itt fontos szabályozás a 21/2002 (IV. 25.) KöVIM rendelet, amely a vízforrások (kutak) rendszeres, és részletes vízminőség monitoringját előírja, és amit az egészségügyi hatóság figyelembe tud venni az ivóvízminőség ellenőrzése alóli felmentés megadásakor. Alapvetően a szerves anyagok (Akrilamid, 1,2-diklóretán, epiklórhidrán, peszticidek, összes peszticid, policiklusos aromás szénhidrogének, tetraklór etilén éd triklór etilén, összes trihalometán, klorit, kötött aktív klór) és a nehézfémek (kadmium, króm, réz, ólom, higgany, nikkel, szelén) vizsgálata hiányzik, vagy nem kellő gyakoriságú. Javasolható a felmentések lehetőségeinek újabb felülvizsgálata. A mintavételi gyakoriság sok esetben nem három havonkénti, jó, ha évenkénti adat van. A Kormányrendelet szerinti monitorozás elégséges lenne, amennyiben ténylegesen végrehajtanák. Megállapítható, hogy a felmentések, részben anyagi okok miatt esetenként még az Irányelv szerinti monitoring gyakoriság sem valósul meg. Az irányelv II. mellékletének tervezett módosítása értelmében minden paramétert minden vízműben évente egyszer vizsgálni kell. Az irányelv törzsszövege ezt ilyen egyértelműen nem rögzíti. Jelen laborháttér mellett ez pl. a szerves komponensek tekintetében problémát jelenthet. A mintavételek gyakoriságának növelése elsősorban az NSZSZ-ek, az OKI laborhálózatának fejlesztését és a szükséges emberi és anyagi erőforrások biztosítását igényli. Szükséges lenne egy OKI csúcslabor megvalósítása, amely alkalmas a lakossági panaszok kivizsgálására is. Javasolható a hatósági mintavételi arány visszaállítása a korábbi szintre, a jelenlegi 5%-os követelményt 20 %-ra kellene emelni. Az üzemeltetők tájékoztatása szerint az üzemeltetői mérések eszközbeszerzését, laborfejlesztését nagyon segítette a vízterhelési díj rendszer bevezetése. A mérési lehetőségek, a műszerbeszerzések 2004-2010 között jelentősen javultak, illetve emelkedtek a vízterhelési díj szabályozás eredményeként, amikor is a műszerbeszerzés után díjkedvezmény volt 41
érvényben. Idővel egyre nagyobb saját erőt kellett hozzátenni. A nagy szolgáltatóknál jó laborok alakultak ki. 2011. januártól ez a díjkedvezmény megszűnt, vélhetőleg a magánlaboratóriumok hatására. Ennek a forrásnak kiesése, pótlása, a további korszerűsítés gond lesz. Az ivóvizes mérésekkel kapcsolatban tény, hogy az egyes megyei ÁNTSZ-ek nem egységes gyakorlatot követnek. Az OKI lassan dolgozza fel az adatokat. Az üzemeltetői oldalon, legalábbis a MAVÍZ tagvállalatainál a laborhálózat rendelkezésre áll. Az OKI véleménye az, hogy elengedhetetlen az, hogy a laboratórium akkreditált, vagy más módon feljogosított laboratórium legyen. Ilyen feljogosítási rendszerre vonatkozó szabályt tartalmaz jelenleg a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet, miszerint ivóvíz vizsgálatot csak azok a laboratóriumok végeznek, amelyek jó eredménnyel vesznek részt az OKI által szervezett körvizsgálatokban. Ilyen jellegű megoldás számos más országban is működik (Franciaország, Németország pl.). Ez lehet párhuzamos az akkreditált státusszal, vagy elképzelhetőnek tartanak egy olyan rendszert is, ha a szolgáltatás nem végző, csak saját részre dolgozó laborok akkreditált státusz nélkül is elnyerhetnék a feljogosítást. Valamilyen minőségbiztosítási rendszer mindenképpen kell.
6.3
Nemzetközi összehasonlítás az EU 2005-2007 szintézis jelentése alapján
A nemzetközi tapasztalatokat a környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései című, 2012. évi értékelés megállapításai alapján foglaljuk össze 6.3.1 Synthesis Report 2005-2007 6.3.1.1
Vízminőség és az irányelv számszerű értékeinek való nem megfelelés
Az irányelv a paraméterek három csoportját különbözteti meg, a mikrobiológiai, kémiai és az indikátor paramétereket. Általánosságban az ivóvíz EU-szerte nagy mértékű, az irányelv számszerű értékeinek való megfelelést mutatott. Egy tagállamban, Hollandiában minden paraméter 99-100 % közti megfelelése volt tapasztalható. A 16. táblázat Olaszország és Svédország kivételével az összes tagállam megfelelését foglalja össze a három paraméter csoport vonatkozásában. Nemzeti szinten többnyire indikátor paraméterek - mint például a vas, a coliform baktériumok, a mangán, a zavarosság és a telepszám - okoztak nem-megfelelést a minták több mint 1%-ában. A mikrobiológiai paraméterek közül az Enterococcus hét, az E. coli négy tagállamban okozott nem megfelelést. 42
A leggyakrabban nem-megfelelést okozó kémiai paraméterek az egyes peszticidek, a nikkel, az ólom, a nitrát, a trihalometánok, az arzén és a fluorid voltak. 6-1. táblázat: Megfelelés aránya az ivóvízminőségi jellemzőkben a tagállamokban (20052007) tagállam AT BE BG CZ CY DK DE EE FI FR EL HU IE IT LV LU LT MT NL PL PT RO SK SI SP SE UK
Mikrobiológiai paraméter 95-100 95-100 99-100 99-100 95-100 99-100 99-100 100 99-100 99-100 99-100 95-100 99-100 95-100 99-100 100 100 99-100 95-100 99-100 99-100 95-100 95-100 99-100 99-100
Kémiai paraméter 90-100 95-100 95-100 99-100 90-100 90-100 95-100 <90-100 95-100 95-100 95-100 <90-100 95-100 95-100 95-100 <90-100 95-100 99-100 95-100 95-100 <90-100 99-100 99-100 95-100 95-100
Indikátor paraméter 95-100 95-100 95-100 <90-100 <90-100 <90-100 95-100 <90-100 95-100 95-100 95-100 <90-100 90-100 <90-100 95-100 <90-100 <90-100 99-100 <90-100 95-100 95-100 90-100 90-100 <90-100 95-100
Minden paraméter 95-100% X X
X X X X
X
X X
X
A jelentéshez a következő besorolás került kidolgozásra: 99 – 100 % a számszerű értéknek való megfelelés számított arány 95-100 % a számszerű értéknek való megfelelés számított arány 90 – 100 % a számszerű értéknek való megfelelés számított arány < 90-100% a számszerű értéknek való megfelelés számított arány A mikrobiológiai paraméterek tekintetében minden tagállam 95-100 %-os megfelelést jelentett. Hét tagállamban 99-100 % volt a megfelelés.
43
A kémiai paraméterek vonatkozásában 18 tagállam 95-100 % közötti megfelelést, közülük is 4 tagállam 99-100 %-t jelentett. Három tagállam 90-100% közti megfelelésről számolt be, 4 pedig 90% alattiról. Az indikátor paraméterek esetében 12 tagállam megfelelése volt 95-100% közötti, melyek közül egy 99-100% közti megfelelésről számolt be. Három tagállam 90-100% közti, 10 pedig 90% alatti eredményt ért el. Az utolsó oszlop azon tagállamokat mutatja, melyek mindhárom paramétercsoport esetében 95% feletti megfelelésről számoltak be Ezt a szintet jelentette10 tagállam (BE, BG, D, FIN, F, EL, LUX, NL, PT, UK). Azonban nem szabad elfeledkezni az ellenőrzés követelményeinek való megfelelésről/nem-megfelelésről sem, melyet nem minden tagállam tudott tartani. 6.3.1.2
Az ellenőrzés gyakoriságának való nem-megfelelés
A jelentéstételhez készült iránymutatás információt kért az éves ellenőrzési gyakoriságról az annak nem megfelelő vízellátási zónák vonatkozásában. Négy tagállam (BE, MT, SI, PT) jelentett teljes megfelelést az ellenőrzési követelmények vonatkozásában, kettő (IE, UK) kisebb nem-megfelelésről számolt be. Öt tagállam (AT, CZ, DE, EL, NL) nem szolgáltatott ugyan információt a jelentési formanyomtatványban, de a benyújtott adatbázisokban nem volt jele jelentős nem-megfelelésnek az ellenőrzési gyakoriságok tekintetében. Számos tagállamban hiányosságok mutatkoztak az ellenőrzés és a nemzeti szinten elérhető információk elérhetősége vonatkozásában.
6.4
Bizottsági kötelezettségszegési eljárások, bírósági ítéletek
Az ivóvíz tekintetében a kötelezettségszegési eljárások általában eddigiekben az irányelv nem megfelelő jogrendbe illesztésével kapcsolatosak. Hivatalos felszólító levelet kaptak az alábbi országok az irányelv nemzeti jogba való nem teljes és megfelelő átültetése miatt: • 2008 előtt Spanyolország, Portugália, 2008-ban a válaszaik alapján lezárták az ügyet. • 2008-ban Szlovénia, Lettország, Belgium, Magyarország (Válaszaik alapján lezárva 2009-ben Szlovénia, Magyarország, Málta). • 2009-ben Románia, Bulgária, Litvánia. • 2010-ben Szlovákia. Egy következő fokozatra jutottak, azaz indoklással ellátott véleményt kaptak az irányelv megfelelő átvételére vonatkozó kötelezettségnek való folyamatos nem megfelelés miatt (itt 44
már nem egyszerűen az irányelv átvételének hiányossága, hanem a tényleges megfelelés is kifogásolt) az alábbi országok: • 2009-ben Belgium, Luxemburg, Egyesült Királyság. • 2011-ben Spanyolországban Las-Filippinasra vonatkozóan. Két esetben jutott el az első bírósági ítéletig az ügy (amikor a bíróság a perköltségek megfizetésére kötelezte a tagországot): • 2003-ban Belgium, • 2010-ben pedig Luxemburg.
6.5
Egyes tagországok teljesítésének értékelése
6.5.1 Belgium 2002-2004 időszaki teljesítés A három régió közül csak Brüsszel szolgáltatott mindhárom évre adatot, az első két évre a régi irányelvvel, 2004-re pedig az újjal összhangban. A Brüsszeli Régióban két 5000 főnél több főt kiszolgáló, vagy napi 1000 m3-nél több vizet szolgáltató ellátási terület van. A következő paraméterek esetében volt megfigyelhető nem megfelelőség a minták több mint 1%-ában a Brüsszeli régióban (csak az 5000 vagy afeletti fogyasztót kiszolgáló területek): vas, nikkel, ólom, PAH. 2004-ben a nagy ellátási területek esetében a nem megfelelőség százaléka a minták 1%-nál magasabb nem megfelelési arány esetén a következő volt: Vas: 5,34%; Nikkel: 4,8%; Ólom: 1,33%; PAH: 1,14% (2002-ben és 2003-ban nem volt 1% feletti nem megfelelési arány). Néhány ellátási területen okoznak gondot a régióban a következő paraméterek (csak az 5000 vagy afeletti fogyasztót kiszolgáló területek): Enterococcus, ólom, nikkel, vas, mangán, hőmérséklet, Cl.perfringens, Coliformbaktériumok. A jelentéstételi időszakban nem volt derogáció érvényben a Brüsszeli Régióban. Jelentős változás az előző jelentéstételi időszakokhoz képest, hogy 4 paraméter tekintetében is nem megfelelőséget tapasztaltak a vett minták több mint 1%-ában. A nikkel esetében ez a szigorúbb határérték következménye, a PAH pedig új paraméter, de a vas és ólom esetére nincs magyarázat. (Megjegyzés: a másik két régióban viszont – bár az adatok hiányosak – csökkenés volt megfigyelhető.) 45
2005-2007 közötti teljesítés Leginkább a következő paraméterek okoztak nem-megfelelést Belgiumban: kémiai paraméterek közül az ólom és kisebb részben a nikkel, az indikátor paraméterek közül a vas, a Coliform baktériumok és a nátrium. Az előző jelentéstételi időszakkal összevetve (bár Belgium esetében az adatok nem voltak teljeskörűek) határozott tendencia rajzolódott ki, mivel ugyanezek a paraméterek okoztak már akkor is nem megfelelést nemzeti szinten. A vízellátási zónák esetében a kémiai paraméterek közül az ólom, az indikátor paraméterek közül a Coliform baktériumok és a vas okozta a legtöbb nem-megfelelőséget. Az előző időszakban (2002-2004) legtöbbször a Coliform baktériumok okozta a vízellátási zónák nemmegfelelését, ezután pedig az Enterococcus, az E.coli és a vas. Belgium azt jelentette, hogy nem volt olyan paraméter, mely 5%-nál nagyobb nem-megfelelést okozott volna. 6.5.2 Spanyolország 2002-2004 időszaki teljesítés A leadott jelentés nem teljes és nincs összhangban azzal az előírással, hogy az 5000 főnél többet ellátó területekre kell jelenteni. (2004-ben 1209 ellátási területre jelentettek, de nem tudni, hogy ebből mennyi az 5000 főnél többet ellátó.) A 2002-es adatok a régi irányelvre, míg a 2003-as és 2004-esek az újra vonatkoznak. 2002-2004 között az alábbi 26 paraméter több mint egy minta esetében okozott nem megfelelést:Szabad maradék klór, szulfát, telepszám 22°C-on, Aluminium, Klór, total coliform baktériumok, zavarosság, Ammónium, EC, pH, Kötött maradék klór, SSRC, Szín, THM, Nátrium, Vas, Nitrát, Szag, Nitrit, Mangán, Íz, E.coli, Bór, Antimon, Atrazin, Terbutilatrazin. (a legtöbb a szabad maradék klórra, a szulfátra és a telepszámra (22°C-on)). A vizsgált időszakban (bármelyik évben) a következő 15 paraméter esetében volt a minták 1%-át meghaladó mennyiségben nem megfelelés: Szulfát, szabad maradék klór THM, vas, nátrium, nitrát, total coliformbaktériumok, mangán, Enterococcus, klorid, kötött maradék klór, Alumínium, Arzén, E.coli, Oxidálhatóság. (a legtöbb a szulfátra, szabad maradék klórra és THM-re). A gondot okozó paraméterek száma ugyanakkor a jelentési időszak végén alacsonyabb volt, mint az elején. 2002-ben magnézium, szulfát és a hőmérséklet esetében volt derogáció (amikor még lehetett ezekre derogációt kérni). Az ezt követő két évben nem volt új derogáció. 46
2005-2007 közötti teljesítés Spanyolország esetében számos paraméter ellenőrzési gyakorisága tekintetében nemmegfelelés volt. A mikrobiológiai paraméterek megfelelése 99% felett volt. A kémiai paraméterek közül a nitrit minden a jelentésben szereplő évben nem-megfelelést okozott a minták több mint 1%-ában. Emellett egyes években nem-megfelelést okoztak egyes peszticidek is, mint pl. a Desetilatrazin 2006-ban, a Clodinafop propargil 2005-ben, az MCPA 2006-ban, a 2,4-D 2007-ben. Az indikátor paraméterek közül a szulfát és a klorid minden évben, az alumínium, a vas és a nátrium a háromból két évben, a TOC pedig 2005-ben nemmegfelelést okozott. A mikrobiológiai paraméterek (E.coli és Enterococcus) néhány vízellátási zónában okoztak nem-megfelelést. A vízellátási zónákban nem-megfelelést okozó kémiai paraméterek a nitrát, a nikkel, a bór, a teljes THM, illetve kisebb mértékben az arzén, a nikkel, kadmium, ólom, nitrit, fluorid és az egyes peszticidek voltak. A vízellátási zónákban nem-megfelelést okozó indikátor paraméterek az alumínium, a klorid, a Cl.perfringens, Coliform baktériumok, a vezetőképesség, a vas, a nátrium, ammónium, szag, pH, szulfát, íz voltak, valamint kisebb mértékben a telepszám 22°C-on, a szín, a mangán, az oxidálhatóság, a TOC és a zavarosság is. Spanyolországban a vízellátási zónákban nem-megfelelést okozó paraméterek közül sokra 2006-ban lényegesen nagyobb nem-megfelelési arány volt jellemző, mint akár 2005-ben, akár 2007-ben. A nem-megfelelő vízellátási zónák száma növekedni látszik, de nagy volt a fluktuáció a vízellátási zónák számának tekintetében is az országban. Jó néhány paraméter több vízellátási zónában látszik nem megfelelést okozni, mint az előző jelentéstételi időszakban. Spanyolország egy paraméter, a szulfát esetében számolt be a minták több mint 10%-ában okozott nem-megfelelőségről, 2005-ben és 2006-ban, és ugyanez a paraméter okozott a minták több mint 5, de kevesebb mint 10%-ban nem megfelelőséget 2007-ben. 6.5.3 Olaszország 2002-2004 időszaki teljesítés Az adatszolgáltatás teljes és megfelelő volt. 2002 és 2003 setében a régi irányelvre vonatkozott a jelentés, 2004 esetében már az újra. A nagy ellátási területek száma azonban még mindig évről-évre változik (2004-ben 1719-et jelentettek). A vizsgált időszak bármelyik évében a következő paraméterek (összesen 38) esetében volt a minták 1%-át meghaladó mennyiségben nem megfelelés (dőlt, vastag betűvel, amelyek 2004ben is problémát okoztak): 47
Vanádium, PAH, Szulfát, Alumínium,Klór, Telepszám 22°C-on, zavarosság, száraz maradék, Szerves klór vegyületek/THM, Ammónium, Nitrit, pH, Hidrogén-szulfid, szín, vas, magnézium, fluorid, nitrát, E.coli Nátrium, Enterococcus, Kjeldahl-N, Szag, Mangán, Szénhidrogének, Higany, Hőmérséklet, Cl.perfringens, cianid,EC, antimon, arzén, oxidálhatóság, 1,2-diklóretán, bór, nikkel, Tri- és tetraklóretán Fentiek közül 2004-ben a legnagyobb eltérés a klór esetében volt, 18%! Több mint egy minta esetében okozott nem megfelelést az alább felsorolt 27 paraméter (zárójelben 2004-ben az érintett ellátási területek száma): Coliformbaktériumok (13 terület), Enterococcus (7), FC/E.coli(12 terület), Klorit (9), Vas (3), Tri- és tetraklóretán (5), Nitrát, Szerves halogén vegyületek/THM (2), Alumínium (3), zavarosság (1), magnézium, hőmérséklet, telepszám 22°C-on, Pentametilentetrazola, 2 metil1,3,4-tiadiazolo (2), Mangán, Szulfát, Cl.perfringens (1), Nátrium, Telepszám 37°C-on, Trimetilditiofostato, Réz (1), 1,2 diklóretán (1), Desetilatrazin (1), 2,6-diklórbeanzamid (1), Bromacil (1), Klór. Érdekes és nincs magyarázat arra, hogy 2004-ben az előző két évhez képest jóval kisebb az 1%-nál magasabb nem megfelelést mutató paraméterek száma. Ugyanakkor egyes paraméterek (cianid, antimon, 1,2 diklóretán, EC, bór, a szigorúbb határértéket kapott nikkel és arzén, az új tri- és tetraklóretán) esetén nő a nem megfelelések száma. Az utolsó évben különösen magas a növekedés a klór esetében, míg nátrium és Enterococcus esetében országos szinten jóval kisebb a nem megfelelés. Nem rajzolódik ki egyértelmű trend a nem megfelelőséget mutató ellátási területek száma tekintetében. A vizsgált időszakban a következő paraméterek esetében volt derogáció érvényben (a paraméter utáni szám a 2004-ben érintett ellátási területek számát mutatja, ahol nincs szám, ott 2004-ben nem volt derogáció már) vas (3), mangán (4), ammónium, nitrát, szulfát, magnézium, nátrium (2), klór (2), pH, fluorid (2), száraz maradék, vanádium (4), bór (4), arzén (20), THM (3) és klorit (12). Az összes jelentést tevő ország közül Olaszországnak volt a legtöbb derogációja.
Olaszország 2005-2007 közötti időszakra nem nyújtott be adatot. Harmadik átmeneti mentesség Olaszország 2010 februárjában benyújtott harmadik átmeneti mentesség iránti kérelmében településenként differenciált határértéket jelölt meg, arzén tekintetében 20µg/l, 30 µg/l, 40 µg/l és többségében 50 µg/l, bór tekintetében 2mg/l és 3 mg/l, fluorid tekintetében 2.5 mg/l 48
határértéket. A Bizottság 2010 októberében hozott határozatában a WHO ajánlásokra és az EU Egészségügyi és Környezeti kockázati tudományos bizottságának (SCHER) véleményére tekintettel arzén esetében 20 µg/l határértékre adott átmeneti eltérési engedélyt. A SCHER véleményt (38. dokumentum) magyarul ismerteti az értékelés 5. melléklete. Az Európai Bizottság még további feltételeket határozott meg: • •
0-3 éves gyermekeknek az irányelvi határértéknek megfelelő ivóvizet kell szolgáltatni, a fogyasztókat tájékoztatni kell az átmeneti eltéréssel érintett településeken a kockázatcsökkentés lehetőségeiről, különösen 0-3 éves gyermekek esetében, • a határozatban meghatározott rendszeres monitorozási kötelezettség, • a határozatban meghatározott ivóvízminőség-javító intézkedések végrehajtása. Olaszország telepített arzénmentesítőket alkalmaz. Olaszország már 2000-ben törvényt hozott az optimális üzemeltetési struktúra kialakításáról.
6.5.4 Cseh Köztársaság 2005-2007 közötti teljesítés Mivel a 95/337/EK Bizottsági határozat szerinti kérdőívet használták, ezért nem minden, a jelentésre vonatkozó iránymutatásban szereplő formanyomtatványt töltöttek ki, ami hiányzó információkat eredményezett, noha az előző jelentéstételi forma jog szerint szabályos volt. A legtöbb nem-megfelelést okozó paraméter a kémiai paraméterek közé tartozó atrazinein nevű peszticid volt 2005-ben. Az indikátor paraméterek közül a vas, a mangán és a telepszám 22°C-on, illetve kisebb mértékben a Coliform baktériumok és a pH okozott nem megfelelést. A vízellátási zónák tekintetében zömmel a mikrobiológiai paraméterek (E.coli és Enterococcus) okoztak nem-megfelelést, de csak kis számú vízellátási zónában és nem mind a három évben. A kémiai paraméterek közül a nitrát, az indikátor paraméterek (ezek okozták a legtöbb problémát) közül a vas, mangán, Coliform baktériumok, telepszám 22°C-on és a pH, valamint az összes organoleptikus paraméter (íz, szag, szín, zavarosság) okozott többnyire nem-megfelelést. Az előző jelentéstételi időszakkal összehasonlítva határozott tendencia rajzolódott ki, mivel ugyanezek a paraméterek okoztak már akkor is nem megfelelést nemzeti szinten. Azonban, a szulfáttal kapcsolatos nem-megfelelés úgy tűnik megoldódott és a nem-megfelelést okozó peszticidek listája is jelentősen lerövidült az előző időszakhoz képest. A nem-megfelelést okozó paraméterek túlnyomórészt indikátor paraméterek (vas, mangán, telepszám 22°C-on, pH). Kisszámú vízellátási zónában okoztak nem-megfelelést a mikrobiológiai paraméterek 49
(E.coli és Enterococcus). A vízellátási zónákra vonatkozó eredmények hasonlóak voltak az előző időszakbeliekhez, különösen a 2004-es évbeliekhez. A Cseh Köztársaságban derogáció volt érvényben arzénre, atrazinra, nitrátra, terbutilazinra. Egy indikátor paraméter (telepszám 22°C-on) tekintetében 2005-re és 2006-ra 10% feletti nem-megfelelést jelentettek a nemzeti előírásaikhoz képest, egy másikra (vas) pedig 5%-nál nagyobb, de 10%-nál kisebb mértékű nem megfelelésről számoltak be 2005, 2006 és 2007 évekre. 6.5.5 Lengyelország 2002-2004 időszaki teljesítés Lengyelország nem adott le 2002-2004-es jelentést, mivel még nem volt kötelező számára. Minden az irányelvben előírt paraméter megtalálható a 2002-es EüM rendeletükben és az értékek is megfelelnek a direktívának. Alacsonyabb határérték csak kadmiumra van, de a WHO ajánlással az is összhangban van. Magasabb a határérték a víz ammónium tartalmára, a klórozással történő fertőtlenítés előtt. Egyes, az EU által nem meghatározott paraméterekhez nem adtak meg határértéket (szabad klór, klóraminok, magnézium, keménység, kloroform, triklorofenol, széntetraklorid, stb.).
2005-2007 közötti teljesítés Egyetlen irányelvbeli paramétert sem ellenőriztek minden vízellátási zónában. Általánosságban: sok paramétert egyáltalán nem vizsgáltak. Egy szóval, az ellenőrzési erőfeszítések nem feleltek meg az irányelv előírásainak. Ezzel a megállapítással azonban a nemzeti hatóságok nem értettek egyet. Mindkét mikrobiológiai paraméter (E.coli és Enterococcus), mindhárom évben 1% feletti nem-megfelelőséget okozott. A kémiai paraméterek közül a bór, a bromát, a higany, a nikkel, a nitrát, az ólom okozott a minták több mint 1%-ában nem-megfelelőséget - többnyire két (vagy egy) évben. Számos indikátor paraméter okozott nem-megfelelést a minták több mint 1%-ában. Mindhárom jelentési évben nem-megfelelést okozott a szín, a vas, a mangán, a szag, az oxidálhatóság, a telepszám 22°C-on, a Coliform baktérium, a Cl. perfringens és a zavarosság. Két évben okozott nem-megfelelést az alumínium, a szulfát, a TOC és egy évben okozott nem megfelelést a pH, a nátrium, az ammónium és az íz. 50
Mindkét mikrobiológiai paraméter nem-megfelelést okozott sok vízellátási zónában mindhárom évben. Nem-megfelelést okozott a kémiai paraméterek közül a nitrát és a nitrit, valamint az ólom az összes a jelentésbe bevont évben, továbbá néhány vízellátási zónában a PAH, a nikkel, a fluorid és az arzén. Néhány, de nem minden évben a kémiai paraméterek közül a kadmium, a króm, a bór, a BaP, az arzén, a bromát, a higany, a peszticidek, a tri- és tetraklór-etán, de csak kis számú vízellátási zónában. Az érintett vízellátási zónák számát tekintve a legnagyobb mértékű nem-megfelelést az indikátor paraméterek, pl. vas, mangán, zavarosság, szín, telepszám 22°C-on, Coliform baktériumok, és kisebb mértékben az alumínium, a Cl.perfringens, a pH, a szag, az oxidálhatóság, a szulfát, az íz, az ammónium, a vezetőképesség, a klorid, a TOC, PAH és nátrium okozták. Lengyelországnak négy, 10%-nál nagyobb nem-megfelelésű paramétere volt, a vas, a mangán, a zavarosság mindhárom évben, illetve a telepszám 22°C-on 2006-ban és 2007-ben. Két paraméter, a telepszám 22°C-on 2005-ben és a Coliform baktérium 2006-ban és 2007ben, 5%-nál nagyobb, de 10%-nál kisebb nem-megfelelést okozott.
6.5.6 Magyarország 2005-2007 közötti teljesítés Az ellenőrzés tekintetében elégtelenség, a jelentésekben pedig, az információ tekintetében hiányosságok voltak. Ez részben annak tudható be, hogy a nemzeti ivóvíz adatokat kezelő rendszer még nem volt azon a szinten, hogy helyes számadatokat tudjon minden tekintetben közölni a jelentésben. Az országban természetes geológiai okokból kifolyólag nagy volt az arzén tekintetében a nem-megfelelés. A mikrobiogiai paraméterek közül az Enteroccus okozott nem-megfelelést, a kémiai paraméterek közül az arzén, bór, nitrit, és kisebb mértékben a BaP, a króm, a higany, a nikkel is. Az indikátor paraméterek közül az ammónium, a klorid, a vas, a mangán, a nátrium, a telepszám 22°C-on, a Clostridium perfringens (tulajdonképpen Clostridia-t mérnek Magyarországon) és a Coliform baktériumok, illetőleg kisebb mértékben az oxidálhatóság és a TOC esetében tapasztaltak nem-megfelelést. Magyarország négy paraméter esetében jelentett 10%-nál magasabb nem megfelelést, mégpedig az arzén, az ammónium, a mangán esetében mindhárom évre, a TOC tekintetében pedig 2007-re. Négy paraméter (2007-ben a bór, 2005-ben a nitrit a vízművektől kilépő víz 51
tekintetében, valamint a vas mindhárom évben és a nátrium 2005-ben) pedig 5%-nál nagyobb, de 10%-nál kisebb nem-megfelelést okozott. Magyarországon kívül összesen 3 országban adott be derogációs kérelmet. Olaszország arzénra és bórra kért derogációt, 2013-ig kapott is. Csehország nitrátra szintén 2013-ra kapott. Németország néhány településre kért derogációt. A másik 3 ország jóval korábban benyújtotta a kérelmet, és korábbi befejezést kért. Franciaország tervezi, hogy derogációs kérelmet nyújt be szelénre és peszticidre.
6.6
Nemzetközi összehasonlítás összegzése
Az ivóvízminőséggel foglalkozó utolsó EU szintézis riport 2005-2007. évekre vonatkozik. Ennek alapján megállapítható, hogy 10 tagállam (BE, BG, DE, FI, FR, EL, LU, NL, PT, UK) mindhárom paraméter típus (mikrobiológiai, kémiai és indikátor paraméterek) esetében 95100% közötti megfelelési szintet ért el. Ugyanakkor, a számos tagállamban tapasztalt, az ellenőrzési gyakoriságnak történő nem-megfelelés alapján akár arra is lehet következtetni, hogy a fent írt megfelelés csak a következő tagállamok esetében igaz: BE, DE, EL, PT, NL, UK. Az ivóvíz tekintetében kötelezettségszegési eljárás eddig az irányelv nem megfelelő jogrendbe illesztésével kapcsolatosan indultak. Ilyen jellegű kérdés Magyarországgal szemben is felmerült, de válaszaink alapján lezárták az ügyet. Jelenleg is folyik kötelezettségszegési eljárás Belgium, Lettország, Románia, Bulgária, Litvánia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Spanyolország ellen. Az EU által megfogalmazott 2005-2007-évre, az ivóvízminőségi ellenőrzési rendszerre vonatkozó kritikával kapcsolatban jelezni szükséges, hogy az adatszolgáltatási rendszer az elmúlt időszakban nem javult, Ezért az aktuális 2008-2010 évre benyújtott, illetve részben benyújtandó jelentésre vonatkozóan is várható hasonló elmarasztalás. Ez az EU-s kritika a rendszer elégtelen működése az ivóvizes közegészségügyi és vízügyi információs rendszer fejlesztésének igényét fogalmazza meg, illetve támasztja alá a szükséges források biztosításának igényével együtt. Magyarországon kívül összesen 3 ország nyújtott be harmadik derogációs kérelmet. Olaszország arzénra és bórra kért derogációt, 2013-ig kapott is. Csehország nitrátra szintén 2013-ra kapott. Németország néhány településre kért derogációt. A másik 3 ország jóval korábban benyújtotta a kérelmet, és korábbi befejezést kért. Franciaország tervezi, hogy derogációs kérelmet nyújt be szelénre és peszticidre.
52
7
Nem teljesítés kockázatai
Hogyan jellemezhető a nem teljesülés jelentősége közegészségügyi - környezetvédelmi szempontból?
7.1
Egészségügyi kockázatok
Az ivóvízminőség javítását szolgáló intézkedéseknek nem a környezet, hanem az emberi egészség állapotának javítása az elsődleges célja. A kedvezőtlen (elsősorban természetes) környezeti állapot miatt szükségesek az ivóvízminőség-javító beruházások. A vizsgálat fókuszában éppen ezért az ivóvíz területén a különböző határértékek (pl. arzén) közegészségügyi következményének megítélése áll Az ivóvízminőség-javító intézkedések megoldanak számos közegészségügyi problémát, csökkentik a közegészségügyi kockázatokat. Az egyes ivóvízminőségi paraméterekkel kapcsolatos tapasztalatokat a következőkben foglaljuk össze. A nitrit halálos is lehet csecsemőknél. A „B” listás és ezen belül a derogációs paraméterek nem okoznak azonnali halált, de felhalmozódva később negatív hatást eredményezhetnek, pl. növelhetik egyes ráktípusok megjelenését. Az arzén bizonyítottan egészségkárosodást okozhat (a gyerekek szellemi képességének csökkenése, spontán abortusz, koraszülések, tüdő-, hólyag- és bőrrák, fejlődési rendellenességek). A klórozási melléktermékek elsősorban magas szervesanyag tartalmú vizek esetében jelentenek problémát. Vannak köztük igazoltan rákkeltő anyagok. A nem megfelelő technológia miatt keletkező klóroxidációs anyagok környezeti terhelést, az emberre vonatkozó káros egészségügyi hatásokat, ízproblémákat és mindezek lakossági panaszokat is okoznak. Az egyes derogációs ivóvízminőségi paraméterek határértékeivel kapcsolatosan különböző tudományos álláspontok ismeretesek. A WHO – a legújabb kutatási, vizsgálati eredmények alapján inkább – szigorítani akarja az arzénre vonatkozó követelményeket. Az újabb vizsgálatok igazolták az OKI tájékoztatása szerint, hogy az ivóvízben szervetlen kötésű arzén vegyületek találhatók, amelyek veszélyesebbek, mint a szerves kötésű arzén vegyületek. Ha tisztán egészségügyi szempontok szerint állapítanák meg a határértéket az a jelenlegi 10 mikrogramm/l értéknél alacsonyabb lenne. Az OKI véleménye szerint még szakmai körökben is elterjedt a tévhit, hogy Magyarországon azért nem tekinthető súlyosnak a határérték feletti arzén, mert a tengerparti országok tengeri 53
halfogyasztásának, és az ebből származó arzén bevitel figyelembevételével állapították meg. A valóságban a tengeri hal szerves arzént tartalmaz, így kisebb a kockázata. Friss hazai vizsgálatok is kimutatták, hogy már 10 mikrogramm/liter feletti arzén jelent egészségügyi többletkockázatot (rák gyakoriság nő), 20 .mikrogramm/l felett ugrik meg drasztikusan a kockázat. Van most már egy friss, tavalyi hazai kutatás, amelynek eredménye, hogy ahol magasabb az arzéntartalom, magasabb a bőrrák előfordulása. Van egy másik új nemzetközi kutatás, most történik a nemzetközi szaklapokban a publikálása és folyik a validálása. E kutatás szerint a magas arzén tartalmú vizet fogyasztók körében nagyobb a veleszületett szívfejlődési rendellenességgel születő babák aránya. Drága az egészségügynek, drága társadalom. Az arzén egészségi hatásait egy 2012. októberi prezentáció foglalja össze2. Az ivóvízzel az arzén szájon át kerül a szervezetbe. Ha napi 2 liter és 50mikrogramm/liter arzént tartalmazó vizet iszunk, akkor az 100 mikrogramm/nap arzén bevitelt jelent, szemben a halakkal, élelmiszerrel bejutó 20 mikrogramm/nap arzén bevitellel. A szervetlen arzén bizonyítottan rákkeltő, bőr-, hólyag, vese- és tüdődaganatot idéz elő. Ezen kívül kis koncentrációban tartós bevitel esetén egyéb krónikus betegség előidézésében is szerepet játszik (pl. bőr, szív, ideg, máj, vese, cukor betegségek). Több hazai kutatási eredmény igazolja ezt az állítás. 2002-2004 között az ún. ASHRAM projekt szerint (kutatás vezető Rudnai Péter) a bőrrák kockázata nő már 10 mikrogramm/l határérték felett, viszont 20-50mikrogram/liter bevitel esetén abőrrák kockázata közel hatszorosára nő, mint a kontroll népességben. A vese- és hólyag rák kockázata csak 50 mikrogram/liter fogyasztás esetén szignifikáns. A magzati életben bekövetkező kockázatok egyértelműek 20 mikrogramm/liter határérték felett. 1970-1994 között Békés megyében (100 mikrogarmm feletti településeken másfélszeres volt aspontán abortuszok és két és félszeres a halvaszületések aránya. A bór határérték emelése, könnyítése van elvileg EU vizsgálat alatt. Azonban az ivóvíz irányelvet a közeljövőben nem módosítják, így a bór határérték sem fog belátható időn belül módosulni. Az olasz harmadik derogációs kérelmet vizsgálta az EU Egészségügyi és Környezeti Kockázati Tudományos Bizottsága a SCHER (38. dokumentum, értékelés 5. melléklete). Az olasz derogációs kérelem pont a magyar derogációs paraméterekre terjed ki (bór, fluorid, arzén). Olaszország a közelmúltban újabb, immár a harmadik derogációt kérvényezte ivóvizes vonatkozásban. Ezúttal 3 anyagra; arzénre (50 µg/l a 10 µg/l helyett, 3, 2, vagy 1
2
Kovács Attila ÁNTSZ: Az ivóvíz arzén derogáció és az azzal kapcsolatban szükséges intézkedések című 2012. év októberi prezentáció 54
évre), bórra (3, ill. 2 mg/l az 1 mg/l helyett 3, ill. 1 évig) és fluoridra (2,5 mg/l a 1,5 mg/l helyett 3, 2, ill. 1 évig). A SCHER vizsgálat ismerteti a többségi és a kisebbségi véleményt is. A többségi vélemény: „Ugyan az EU határértékeket meghaladó koncentrációk aggodalomra adnak okot, de a SCHER véleménye az, hogy a kockázatok minden életkor csoport esetében általánosságban tolerálhatók a kért derogációk esetén. Felnőttek esetében mindhárom anyag vonatkozásában a kért maximum 3 éves derogáció nem, vagy csak nagyon kis plusz egészségügyi kockázattal jár. Bór esetében 3 év alatti gyerekeknél magas vízfogyasztás esetén elképzelhető a felső beviteli szint elérése, vagy kis mértékű meghaladása. Bór és fluorid vonatkozásában, tápszerrel táplált csecsemőknél (konzervatív forgatókönyv és ivóvízzel készített tápszer esetén) elhanyagolható mértékben de szintén a felső beviteli szint feletti bevitel érhető el. Kisebbségi vélemény: a testület két tagja azonban nem osztja ezt a véleményt, szerintük gyerekek (18 éves korig) és nem anyatejjel táplált csecsemők esetében magasabbak a kockázatok, leginkább arzén esetében és különösen 20 mikrogramm /l feletti szintek esetén. (A teljes kockázat az élelmiszereken és a levegőn keresztül történő kitettségtől is függ, kiváltképp olyan otthonokban, ahol dohányosok is élnek. Ezt pedig a SCHER vélemény kialakításakor nem vették figyelembe, ahogy a terhes és szoptatós nők esetét sem vizsgálták.) Környezeti hatások A technológiai megoldásokból veszélyes hulladék keletkezik, amelyiket megfelelő módon ártalmatlanítani kell. A nem megfelelő technológia miatt keletkező klóroxidációs anyagok környezeti terhelést is okoznak.
7.2
Gazdasági, társadalmi kockázatok
Az önkormányzatok részéről a pályázati aktivitást leginkább az önerő nagysága és biztosításának lehetőségei befolyásolták. A pénzügyi lehetőségeik korlátozottsága a fejlesztések finanszírozását is bizonytalanná teszik (ÁFA megelőlegezés problémái, utófinanszírozás). Ezt felismerve a KEOP végrehajtás során az önerő mértékének csökkentése, illetve annak központi költségvetésből való biztosítása (önerő alap) irányába történő módosítások történtek a szennyvizes projekteknél. Az előfinanszírozási lehetőségek és a szállítói finanszírozási megoldások elterjesztése javít a helyzeten. . A megvalósítási szakaszban lévő projektek kivitelezésének megszerzéséért nagy a verseny, ami egyfelől pozitív hatású lehet (leviheti az árakat), másfelől azonban kockázatokkal is járhat: 55
•
Túl sok projektet kell egyidejűleg megvalósítani, amihez nincs elég megfelelő szaktudású cég,.
•
Az éles verseny arra ösztönzi a potenciális kivitelezőket, hogy erőn felüli vállalásokat tegyenek (pl. irreálisan szűk határidő), ami azt a veszélyt rejti, hogy a projektek nem valósulnak meg időben. Ez végső esetben akár forrásvesztést is jelenthet
A várható díjnövekedésére az ex-ante értékelésben a következő becslés volt: Az ivóvízminőség-javító programok következtében a díjteher becsült növekedése + 67 % a hétéves időszak végére, az érintett lakosság (kb 10 %) átlagában. VM vélemény szerint ez a becslés túlzó. CBA szakértői tapasztalatai szerint az ivóvíz díjak reálértékben az első években 2030%-al növekednek (kis településeknél nagyobb a növekedés). Az üzemelési időszak (2030 év múlva) végére a díjemelés 50% is lehet. Az OVGT 7. fejezete (21. dokumentum) foglalkozik részletesen a költség-megtérülés alakulásával, a várható díjnövekedéssel, a víziközművek helyzetével és a különböző szennyvízkezelési megoldások díjakra való hatásával. Díjszerkezet Az országban tételesen és árképlettel megállapított, egy- és kéttényezős, a szolgáltatási területen, esetenként, településenként eltérő, a fogyasztók között, így a lakossági és az ipari, intézményi fogyasztók között az állami (ráfordítás) támogatáson túlmenően is erőteljesen differenciált üzletpolitikai és egyéb kedvezményekkel módosított díjrendszerek működnek. Szoros összefüggés van a szolgáltatók által ellátandó terület nagysága és a fajlagos költségviszonyok alakulása között. Magyarországon az ország méretéhez képest igen magas az ivóvíz- és csatornaszolgáltatással foglalkozó szervezetek száma. A 2005. évi felmérés részletes adatai mutatják, hogy minden gazdálkodási mutató tekintetében a kis cégek kedvezőtlenebb helyzetben vannak, mint a nagyobbak. Díjszínvonal alakulása Az elmúlt évtizedekben a víziközmű szolgáltatások díja nem fedezte a meglévő közművagyon megújítását, pótlását szolgáló beruházásokat, a vízbázisvédelem költségeit és egyéb gazdálkodási, szervezeti problémák is jelentkeztek. Hosszútávon a víz- és csatornadíjak alakulását két tényező határozza meg. Az egyik, hogy a jelenleg működő rendszerek szükséges pótlásait milyen ütemben lehet az árakban elismerni, 56
az árbevételből finanszírozni. Önmagában ez a tényező a díjakat egyes szolgáltatóknál akár 550%-kal is emelheti. A másik tényező a jövőbeni fejlesztések miatti díjnövekedés. A szennyvízelvezetés és tisztítás területén a szennyvízelvezető hálózat kiépítettsége messze elmaradt az ivóvízellátás fejlődésétől. A szennyvíztisztítás terén szintén nagy az elmaradás. Ennek megfelelően jelenleg egyszerre kell a szolgáltatást mennyiségileg (új fogyasztókat bekapcsolni a szennyvízszolgáltatásba) és minőségileg (korszerűbb tisztítás) fejleszteni. Az új – az alapintézkedéshez tartozó - fejlesztések következtében a már ellátott területen is növekednek a díjak jelentősen, az adottságoktól és a projektektől függően 10-100%-kal. A szennyvízelvezetést is magába foglaló fejlesztések társadalmi elfogadottsága relatíve magas. Fizetőképesség alakulása Az ágazat sajátossága, hogy a nem fizető fogyasztók korlátozására alig van lehetőség és maga a számlázás is időben elcsúszik a fogyasztáshoz képest, illetve a számlázás és a befolyás között általában hosszabb idő telik el más ágazatokhoz viszonyítottan, továbbá a leolvasás és beszedés hatékonysága nagy különbségeket mutat a kisebb és a nagyobb szolgáltatók között. A lakossági díjak fizetőképességi elemzése a nemzetközi és hazai gyakorlatnak megfelelően a közüzemi vízszolgáltatásokra fordított kiadások és a nettó háztartási jövedelmek aránya alapján történt. Magyarország vonatkozásában a megfizethetőségi ráta felső korlátjának a 2,53,5%-ot tekintik. Az átlag díjak tekintetében már ma elérjük ezt a szintet, mert a víz- és csatornakiadások 2009-ben a magyar háztartások háztartási nettó jövedelmének 3,4%-át (1,8 % a vízdíj, 1,6 % a szennyvízdíj) teszik ki. Természetesen ez jelentősen változik az egyes térségekben és jövedelmi kategóriáktól függően. A lakosság alsó jövedelemtizedének átlagos terhelése 6 % (3,2 % a vízdíj, 2,8 % a szennyvízdíj), még úgy is, hogy az átlagos vízfogyasztásnak csupán 70 %-át fogyasztják. Összefoglalóan megállapítható, hogy az elmaradott térségekben a vízre fordított kiadások meghaladják a jövedelmek 5%-át, a legszegényebb 10%-ban pedig a 10%-ot, de még a leggazdagabb térségekben (pl. Budapest) is lényegesen meghaladják a 2,5%-ot (2,9 %). Amennyiben 2015-ig megvalósul a szennyvízprogram, de a pótlási hiányok nem kerülnek pótlásra, akkor az országosan átlagos megfizethetőségi arány 4,1%-ra nőhet, a hátrányos kistérségekben pedig meghaladja a 6,7%-ot. Ha ehhez még a teljes pénzügyi költségmegtérülés követelménye is teljesülne, azaz az elmaradt, szükséges pótlásokat is fedező díjak alakulnának ki, akkor az átlagos díjak 2015-ben már a jövedelmek 4,7%-át, a hátrányos helyzetű kistérségekben pedig 7,7%-át, a legszegényebb 10%-nál pedig 10-12%-át tennék ki. Amennyiben a fentieken túlmenően a VKI kiegészítő intézkedések is 2015-ig megvalósulnának, akkor ezek a mutatók még tovább romlanának, intézkedési típustól és 57
területtől függő mértékben. Azokban a hátrányos helyzetű térségekben, ahol szükség van pl. denitrifikációra is, komoly pótlásokat kell megvalósítani, ott a megfizethetőségi mutató elérheti akár a 11%-ot is. A díjnövekedés mérsékelhető a rákötési arány növelésével, ésszerű amortizációs politika megvalósításával, a kihasználatlan kapacitások csökkentésével. Ivóvízminőség-javító Program járulékos gazdasági, társadalmi hatásai (forrás 21. VGT) (+)
Idegenforgalom fejlődési lehetősége javul, a gazdasági fejlődés feltételei javulnak
(-)
jelentősen növekvő ivóvízdíjak
(+)
a megfelelő ivóvízzel ellátott ingatlanok értéknövekedése
(+)
települések lakosságmegtartó képessége nő
7.3
Pénzügyi kockázatok
Kötelezettségszegés esetén az Európai Bizottság elsőként „jogsértési eljárást”, más néven „bírósági eljárást megelőző eljárást” indíthat. A bírósági eljárást megelőző eljárás lehetőséget nyújt a tagállamnak arra, hogy nemzeti jogát önként az európai uniós jog követelményeihez igazítsa. A bírósági eljárást megelőző eljárás több lépésből áll, ezenkívül megelőzheti információgyűjtési vagy vizsgálati szakasz is. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha a Bizottság kívülről beérkezett panasz alapján indítja meg az eljárást. A bírósági eljárást megelőző eljárás első lépéseként a Bizottság figyelmeztetést küld a tagállamnak, melyben felszólítja, hogy adott határidőn belül tegye meg észrevételeit az uniós jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról. Ezután a Bizottság indokolással ellátott véleményt küld a tagállam számára. A dokumentum ismerteti a Bizottságnak az adott jogsértéssel kapcsolatos álláspontját, valamint meghatározza a szükség esetén indítandó bírósági eljárás tárgyát. Az indokolással ellátott vélemény tartalmazza továbbá azt az időpontot, ameddig a tagállamnak lehetősége nyílik önként igazodni az uniós joghoz. A dokumentum összefüggő és részletes leírást ad azon indokokról is, melyek alapján az Európai Bizottság a tagállam kötelezettségszegésére következtetett. Ezután következik a bírósági szakasz, mely a Bíróság bevonásával veszi kezdetét. A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság szabadon mérlegelheti indít-e hivatalos jogsértési eljárást, vagy a Bíróság elé terjeszt-e egy adott ügyet. Arról is önállóan dönthet, mikor teszi meg a fent említett lépéseket.
58
Ellenkező döntés hiányában az Európai Bizottság minden olyan jogsértési eljárásra vonatkozó határozatot közzétesz, amely eljutott a hivatalos felszólítás megküldésének fázisába. Megjelenteti továbbá – ellenkező döntés hiányában – az európai bírósági ítéletek végrehajtásának elmulasztása kapcsán, a figyelmeztetés elküldésének szakaszától kezdődően hozott határozatokat. Közzéteszi emellett azokat a határozatokat is, melyeket a jogsértések besorolásáról hozott. A bírósági első döntéskor a perköltséget elmarasztalás esetén a tagországnak kell fizetni. E bírósági ítéletek után újabb fázisok következnek: első figyelmeztető levél, hivatalos felszólító levél, kiegészítő figyelmezető levél, indoklással ellátott vélemény, bírósági előterjesztés, végül az ítélet, amely egyes esetekben már a ténylegesen befizetendő bírságot tartalmazza. A büntetés mértékének kiszámítása során a Bizottság figyelembe veszi a jogsértés súlyosságát és a tagállam fizetőképességét. Az egyes fázisokban különbözhet a jogsértés tárgya is, hiszen előfordul, hogy az ország időközben bizonyos követelményeket teljesít, de van, amikor még több kötelezettségszegés jut a bizottság tudomására. Feldolgoztuk részletesen (értékelés 4. melléklete, esettanulmányok munkalap). a kötelezettségszegési eljárások tapasztalatait esettanulmányok formájában mind a két érintett irányelvre. Célunk volt az egyes eljárási lépések bemutatása, az egyes fázisok időigényének és végül a tényleges bírságok nagyságának felmérése. Az ivóvízminőség-javítás esetében tekintettel a későbbi határidőkre és az elfogadott derogációs kérelmekre a kötelezettségszegési eljárások sokkal korábbi fázisban vannak, mint a szennyvízkezelés tekintetében. 7-1. táblázat: A kötelezettségszegési eljárások lépései ivóvíz minőség 98/83/EK irányelv Fázis Probléma
Spanyolország Alicante ivóvíz minősége
hivatalos felszólító levél Indoklással ellátott vélemény bírósági előterjesztés első ítélet, elmarasztalás Ítélet szövege
2009 2011
Luxemburg Irányelv nem megfelelő átültetése a nemzeti jogba
Írország Többszáz magán és közvízellátás esetében rendszeres probléma a mikrobiológiai szennyeződés
2009 2010 2011 Mivel nem ültette át hiánytalanul az átmeneti mentességekre vonatkozó előírásokat. nem teljesítette az ezen irányelvből eredő kötelezettségeit.
2002 Írország nem felelt meg a 80/778/EGK irányelvben szereplő mikrobiológiai paramétereknek
59
Írásos figyelmeztetés Utolsó figyelmeztetés Az ügy lezárása A lezárás indoka
2006 2007 2010 Írország egy sor intézkedést foganatosított, szigorított a szabályozáson és növelte a végrehajtó erőt. Több száz millió eurót költöttek az ivóvízellátás fejlesztésére, klór monitorozók és riasztók beszerelésére. A Bizottság lezárja az ügyet.
Az ivóvizes kötelezettségszegési eljárások közül az ír eset még a régi irányelv szerinti előírásokra hivatkozik. A többi lényegében az irányelv átvételének hiányosságaival foglalkozik. Jelenleg nincs a tényleges teljesítésre vonatkozó kötelezettségszegési eljárás, mert mindenhol, ahol probléma van, derogáció van. A jogsértés fennállása esetén lehet pénzügyi szankció, bár a Bizottság nem köteles kiszabni. Ez áll egy átalányösszegből, amely minimum 1,5 millió euró, ill. egy napi kényszerítő bírság összegből, ami napi 600 eurótól akár napi 100 000 euróig terjedhet. A derogációs kérelem elfogadásának is az a feltétele, hogy a lakosság érintett rétegeinek biztosítani kell az átmeneti vízellátás feltételeit. Ennek költsége lényegesen nagyobb, mint a jelenlegi projekteké. Különösen kistelepüléseken. Azt lehet tudni, hogy a palackos vizet 30 Ft/l áron szolgáltatják, ahol szükséges. A lajtos kocsi esetében is kb. ez az ár. Pontos költség összehasonlítás, mélyebb elemzés nem készült. Az alternatív megoldásokról becslések sincsenek. Elemzéseket VM végzett évekkel korábban, azonban azok nem alkalmazhatóak általánosan, mivel pl. a lajtos kocsis ellátás akkor nyújthat költség-hatékony megoldást, ha az ellátandó település közelében található az ivóvíz irányelvnek megfelelő közüzemi vízellátó rendszer, ez pedig pl. Dél-Alföld esetén nagyobb területen nem biztosítható. Az eltérő víztípusok és egyedi problémákkal, műszaki kihívásokkal terhelt vízellátás miatt a szóba jöhető alternatív megoldások elsősorban a megfelelő minőségű ivóvíz szállításával járó logisztikai problémák megoldásával képzelhetőek el egyedi próbaüzemi és közegészségügyi tapasztalatok hiányában
60
KÖTI-KÖVIZIG vélemény szerint amennyiben átmeneti vízellátásra lesz szükség a teljes településen abba az önkormányzatok tönkremennek. Volt egy vizsgálat, ami kimutatta, hogy az átmeneti vízellátás biztosítása 2-3 év alatt ugyanannyiba kerülne, mint a teljes program végrehajtása (Lajtos kocsi, zacskós víz). Ugyanakkor egyes külső, ritkán lakott településrészeken valós, hatékony megoldás lenne. VM vélemény szerint viszont az átmeneti vízellátás költsége mintegy 29,5 Mrd Ft éves költséggel valósítható meg (a teljes érintett lakónépesség mintegy 900 ezer fő, közvetlen fogyasztásra szánt ivóvíz palackozott víz formában történő biztosítása 30 Ft/liter költséggel és évi 365 nap biztosítási idővel számolva). Ez a költség mérsékelhető az egyedi lehetőségek (zacskós, lajtos kocsis vízellátás) mérlegelésével.
7.4
Egyéb kockázatok
7.4.1 Ex ante kondicionalitás feltételei Vízügyi ágazatban a 40. dokumentum szerint a következő feltételek vannak: (a) Olyan vízdíj megállapítási politika megléte, amely alkalmas arra, hogy a felhasználókat a vízkészletek hatékony használatára ösztönözze, és (b) annak biztosítása, hogy a különféle vízhasználatok megfelelően hozzájáruljanak a vízi szolgáltatások költségeinek megtérüléséhez, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének megfelelően. A teljesítési kritériumok az alábbiak: •
•
A tagállam biztosítja, hogy a különféle célokra hasznosított víz hozzájárul a vízszolgáltatások költségeinek megtérüléséhez minden ágazatban, a 2000/60/EK irányelv (VKI) 9. cikkének megfelelően (továbbiakban költségmegtérülési kritérium). Vízgyűjtő-gazdálkodási terv elfogadása a beruházásokban érintett vízgyűjtő kerületre, a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkének megfelelően (hatályos országos VGT kritérium).
7.4.1.1
Költségmegtérülés
Jelenleg az Európai Bizottság kötelezettség-szegési eljárást folytat Magyarország (és több más Európai ország köztük Németország ellen a VKI vízszolgáltatások értelmezése 61
tárgyában. A vízszolgáltatásokra kell VKI szerinti teljes költség-megtérülésre törekedni, a többi vízhasználatra nem. A magyar megközelítésről a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (21. dokumentum) az alábbiakat írja: Magyarországon a vonatkozó jogszabály a Keretirányelvvel összhangban értelmezi a vízszolgáltatások fogalmát: „vízszolgáltatások”: azok a szolgáltatások, amelyek biztosítják a háztartások, a közintézmények és a gazdasági tevékenységek számára a felszíni vagy felszín alatti víz kivételét, duzzasztását, tárolását, kezelését, elosztását, a keletkező szennyvíz összegyűjtését és tisztítását, ezt követően a felszíni vizekbe vezetését” (221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól). A magyar álláspont szerint kétféle szolgáltatást lehet megkülönböztetni a Keretirányelv szempontjából (VGT): •
•
Nem gazdasági, közösségi szolgáltatások, amelynél nem lehatárolhatók a fogyasztók, nincs a szolgáltatónak szerződéses kapcsolata a kedvezményezettel. E tevékenységek természetükből adódóan nem alkalmasak a teljes költségmegtérülés elvének érvényesítésére. E közösségi szolgáltatások indikatív listája a következő: o Árvízvédekezés; o Vízvédelem; o Belvízvédekezés, belvízgazdálkodás (általában); o Folyó- és tószabályozás; o Rekreáció; o Vízelosztás és vízkormányzás. A vízszolgáltatások, amelyeknél meghatározható szolgáltató szerződéses kapcsolatban áll a fogyasztókkal és a szolgáltatásért díjat fizetnek. E szolgáltatásoknál a teljes költségmegtérülés érvényesítése szükséges és kívánatos. E közösségi szolgáltatások indikatív listája a következő: o o o o
Ivó- és ipari vízellátás; Szennyvízelvezetés és tisztítás; Mezőgazdasági vízszolgáltatások (öntözés, halastavak); Vízienergia termelés.
Természetesen a valóságban vannak többcélú rendszerek (pl. mezőgazdasági öntözésre és belvízelvezetésre is használt csatornák), ahol a költségmegtérülés érvényesítése ott és olyan mértékben lehetséges, ahol mérhető mezőgazdasági vízszolgáltatás kapcsolódik a rendszerhez. 62
Ez a megkülönböztetés azt jelenti, hogy a közösségi szolgáltatásokat részben meg lehet fizettetni az érintettekkel, törekedni kell az önfinanszírozás növelésére (pl. belvízvédekezés, érdekeltségi hozzájárulás), vagy a környezeti, erőforrás költségek figyelembe vételére a döntések során és gazdasági ösztönzőket, környezeti adókat, díjakat alkalmazni, mindezt annak érdekében, hogy a VKI céljai megvalósuljanak. Nem kell azonban (a közösségi szolgáltatások esetén) a pénzügyi költségmegtérülés elvét közvetlen módon, és teljes mértékben érvényesíteni az érintettek felé”. Az EU ezzel szemben úgy értelmezi, hogy a felszíni vagy felszín alatti víz kivételét, duzzasztását, tárolását, kezelését, elosztását nemcsak akkor kell vízszolgáltatásnak értelmezni, ha az vízellátást, szennyvízelvezetést, vagy öntözést szolgál, hanem ha árvízvédelmet, vizienergia termelést, hajózást, ipari vízellátást szolgál.Tehát pl. egy árvízvédekezési célból épített duzzasztó is vízszolgáltatásnak minősül és így a pénzügyi és a teljes költségmegtérülést kell rá alkalmazni. Ez gyakorlatilag az ingyenes árvízvédekezés végét jelentené, komoly horderejű vitáról van tehát szó. E vita eredményezheti szélső esetben a 2014-2020-as EU támogatások megvonását is. 7.4.1.2
Vízgyűjtő-gazdálkodási terv
Az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet a Kormány 2010 májusában (1127/2010. (V. 21.) Kormányhatározat) elfogadta a VKI eredeti határidejéhez képest 5 hónapos késéssel. Ez ügyben európai középmezőnyben vagyunk. Van olyan ország, ahol még ma sincs elfogadott VGT. Elkészült 4 részvízgyűjtő, 42 alegységi terv az OVGT-vel teljesen összhangban. Az érvényes 1127/2010. (V. 21.) Kormányhatározatot az Alkotmánybíróság 2011. június 30.hatállyal megsemmisítette, ok jogtechnikai: miniszteri rendelet kell. Közel másfél évig nem volt hatályos VGT-je Magyarországnak. Az újbóli közzététel újból kormányhatározat, amely időközben törvényi szinten is rögzítésre került, ugyanis a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 18. § (7) bekezdésének 2012. január 1-jétől hatályos szövege szerint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervet (a továbbiakban: VGT) a Kormány nyilvános egyedi határozatában kell közzétenni. Ez meg is történt. Az OVGT felülvizsgálatát 2015. december 22.-ig el kell végezni. Ehhez szükséges munkálatokat 2012, 2013-ban el kell, el kellett kezdeni és 2014. év végére el kell készülni a terv kéziratának, amit a társadalmi egyeztetés követ. Végül 2015-ben elkészül az új terv. Valószínűsíthető, hogy az EU az új VGT előkészítését is elvárja az ex ante kondicionalitás területén.
63
8
Projektek megvalósításának a megfelelősége
A projektek megvalósításának értékelésekor foglalkozunk a jogszabályok végrehajtási, érvényesítési rendszerének vizsgálatával, a hatósági gyakorlattal, az érdekeltségi, finanszírozási rendszerrel, a pályázati rendszerrel, tervezési, monitoring és információs rendszerekkel. Összefoglalva minden olyan kérdéssel, ami az EU irányelv végrehajtásának feltételeire vonatkozik. A végrehajtás feltételrendszerének értékelésére dokumentumelemzés (pályázati kiírások, egyéb jogszabályok) és az interjúk megállapításai, az értékelők tapasztalatai szolgáltak alapul. Ezen túlmenően a MAVÍZ-zel kötött az ÖKO Zrt. egy együttműködési megállapodást a projektben megvalósuló közreműködésről. Ennek keretében a megfogalmazott kérdéseket a MAVÍZ kiküldte a tagvállalatoknak, ahonnan 8 válasz érkezett. A megállapodást és a válaszokat az értékelés 2. melléklete mutatja be. Az interjúk e témakörre vonatkozó kérdései az alábbiak voltak (a hangsúly eltérő volt az interjú alany szakterületétől függően). Milyen problémákat lát és milyen megoldási javaslatai vannak a következő területeken a.
intézményrendszer, érintettek érdekeltsége
b.
jogi szabályozás
c. pályázati rendszer, pályázati kiírások (pl. elősegítik-e az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat, a hatékony változat kiválasztását) d.
monitoring és információs rendszer
e.
érdekeltségi rendszer, finanszírozási rendszer, díjak
Az üzemeltetőkkel folytatott interjúk és felmérés (MAVÍZ tagvállalatai) során feltett kérdések az alábbiak voltak. 1.
Milyen problémákat lát és milyen megoldási javaslata van az ivóvízminőség-javító program és a szennyvízprogram (2000 LE feletti agglomerációk) pályázati rendszerével kapcsolatban? a.
A pályázati rendszerben a javasolt megoldások (RMT) figyelembe veszik-e az üzemeltetési szempontokat?
b.
A pályázati, beruházási folyamat mely pontján mondhatják el az üzemeltetők a véleményüket? Megtagadhatják-e az átvételt? 64
2.
c.
Mik a tapasztalatok a beruházások finanszírozási kérdéseiről, ezen belül önerejének finanszírozásáról, ÁFA kérdések, az esetleges üzemeltetői finanszírozásról?
d.
Hogyan lehet érvényesíteni a pályázat CBA-jában tervezett díjakat a valós üzemeltetés során?
e.
Egyéb kérdések.
Mi a véleménye, tapasztalata a kiválasztott technológiai és egyéb megoldásokról, valóban a leghatékonyabb változatok kerülnek-e kiválasztásra? a.
Szennyvízprogram esetében regionális megoldás vs. egyedi megoldás.
b.
Szennyvízprogram esetében az agglomerációs lehatárolás megfelelősége.
c.
Szennyvízprogram esetében az egyedi megoldások szerepe a 2000 LE feletti agglomerációk ritkábban lakott részein. Milyen feltételek szükségesek az egyedi megoldások elterjesztéséhez (fenntartó, tulajdoni kérdések)? Üzemeltetési szempontból milyen egyedi megoldások
lennének célszerűek? d.
Ivóvízminőség-javító program esetében a más vízbázisra, más rendszerre való áttérés vs. technológiai megoldások. Az egyes technológia megoldások közötti választás.
e.
Egyéb.
3.
Milyen problémákat lát és milyen megoldási javaslatai vannak a szennyvízprogramban megvalósuló művek, próbaüzemével engedélyezési rendszerével kapcsolatban?
4.
Vannak-e és milyen jellemző üzemeltetési problémák merültek fel, illetve várhatóan milyen problémák lesznek? a.
Előfordul-e, hogy a szennyvízelvezető, szennyvíztisztító művek nem megfelelően üzemelnek, túlterheltek, alulterheltek ezért bírsággal sújtják őket? Más bírságolási okok is vannak? Jellemző-e ma is a túltervezés?
b.
Ivóvízminőség-javító technológiák megfelelő üzemeltetése, fenntartása milyen újszerű megoldásokat kíván?
5.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény és várható végrehajtási rendeleteinek várható hatását hogyan értékeli a programok végrehajtására, a megfelelő szintű üzemeltetésre
6.
Kérjük a segítséget a már tervezett és megvalósult projektek üzemeltetési szempontból történő értékelésében.
7.
Kérjük javaslatait tegye meg a témával összefüggő alábbi témákban: 65
8.1
a.
jogi szabályozás,
b.
pályázati rendszer, pályázati kiírások,
c.
engedélyezési rendszer,
d.
monitoring és információs rendszer,
e.
érdekeltségi rendszer, finanszírozási rendszer, díjak,
f.
egyéb.
Engedélyezési, felügyeleti problémák, társadalom bevonása
Mind üzemeltetői, mind VIZIG vélemény szerint a felügyelőségek ellenőrzési tevékenysége alapvetően közigazgatási, jogi szempontokra terjed ki. Nincs műszaki szakember, aki szakmailag meg tudja ítélni a kiválasztott megoldást. Nincs szakértőjük, nincs szakértői jogosítványuk. Ezért mechanikusan adják esetenként az egyedi határértékeket, az engedélyeket. Jelenleg a VIZIG nem szakhatóság, ezért nem tud szakmailag beleszólni az engedélyezésbe. Üzemeltetői vélemények szerint az engedélyezési folyamatok sokszor elhúzódnak, emiatt az előkészítési fázis csúszik, így a megvalósítás is újabb kockázatot rejt. Amennyiben az engedélyezési folyamatok a megvalósítási szakaszban történnek (FIDIC sárga könyv) és elhúzódnak (sok esetben a hatóság nem tatja be a 90 napos engedélyezési határidőt), úgy a kikivitelezési idő rövidsége a munka minőségének rovására mehet. A tulajdonosok nincsenek tisztában az engedélyezési, tervezési, kivitelezési folyamatokkal. A megkérdezett szakértők (VM, OKI) egyetértenek abban, hogy a végrehajtás fő gondja az volt, hogy, az önkormányzatoknak és a lakosságnak nem volt érdeke az IMJP projektek megvalósítása. Ugyanis az ellátottak köre nem változik, viszont komoly díjnövekedést okoz. Üzemeltetői vélemény szerint az önkormányzatok nemigen vizsgálják a regionális megoldás lehetőségét. Jellemzően minden kistelepülés saját víztisztító telepet szeretne építeni. A vízjogi eljárásra csak azt a tervet adhatják be az önkormányzatok, amelyre a Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) javaslatot tesz.
66
Megoszlanak az üzemeltetői vélemények a Területi Vízgazdálkodási Tanácsok (TVT-k) eddigi munkájáról. Egyik vélemény szerint nagyon fontosak voltak eddig a TVT-k, a KÖVIZIG adta a titkárságot. Szakmai Bizottságok alakultak, értékelték a pályázatokat. Megbeszélték a pályázatokat, szakmai értékelés, koordináció történt. Ez a szakmai kontroll fontos terepe volt. Más vélemények szerint általában kész helyzet elé állították a TVT-t. A pályázati rendszer jelenleg közvetlenül nem követeli meg a szabványok alkalmazását. Javasolható, hogy a pályázati kiírások sorolják fel az alkalmazandó szabványok körét. Ezen szabványoktól való eltérés kivételes esetben, csak külön indoklás alapján legyen lehetséges.
8.2
Technológiai problémák
VM véleménye szerint általános probléma volt, hogy nem voltak kiforrott, referenciával rendelkező technológiák. A kormány magyar technológiákat preferált, ezek között van, ami ígéretes, de előfordul, hogy nincs referencia. Az önkormányzati előkészítés összességében sokszor nem volt megfelelő. Sokszor gyors megoldások születtek, nem vizsgálták azt, hogy az adott víz összetételéhez, melyik a legjobb technológiai megoldás. Pedig alapvető, hogy a megfelelő megoldások a víz összetételétől függnek. Sok esetben miközben a derogációs anyagok megfelelő határértékűek, egyéb paraméterek (pl. kémiai paraméterek, indikátor paraméterek) romlanak. Jelentkeznek másodlagos hatások, amik lehetnek súlyosak is. Legtöbb probléma az arzénnal volt, az oxidációs problémák miatt (klór hatása) az ivóvíz élvezeti értéke sok esetben csökkent (pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Ammónium mentesítésnél (törésponti klórozás esetén) a klórkoncentráció növekedett és klórvegyületek keletkeznek. Problémákat okoz az, hogy megváltozott a rendszerek hidraulikája a nagy mértékű vízfogyasztás csökkenés miatt. A mai vízfogyasztás kb. 3 millió m3/nap, ez régen 6,5 millió m3 volt. Az OKI véleményét az alábbiakban foglalta össze: • Bór esetében, ahol csak bór probléma volt, előfordult 3 esetben, hogy tisztítót valósítottak meg. Ez drága (mind a beruházás, mind a működtetés), ezért most nem működnek. A megoldás a vízátvezetés. • A fluor kis probléma. Itt sincs technológiai megoldás, csak új vízbázis a reális lehetőség Pl. Baranya megyében 3 új kutat állítottak üzembe. • A technológiai problémák megfelelő megoldására az OKI számos állásfoglalást tett közre: o A szűrőöblítő vizeket megfelelő kezelés és szűrés nélkül, azaz egyszerű ülepítés után ne vezessék vissza a kezelőműbe. Ez az állásfoglalás egy 67
o
o
o
o
o
adott megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szolgálat (NSzSz) kérésére történt, de nem kötelező érvényű. A visszavezetés indoka a víztakarékosság, a vízveszteség csökkentése volt. Viszont ez a gyakorlat a kezelőművet is tönkreteszi, mikrobiológiailag káros és rontja a vízminőséget. Ahol mégis ilyen megoldás fog működni, ott ezt az EU csak a 2014-es jelentésnél fogja észlelni. A határérték feletti nátrium tartalom eltávolítást – egyszerűsített toxikológiai kockázatelemzés alapján – nem tartották szükségesnek betervezni azzal, hogy csak olyan vízkezelés állítható be arzén, ammónium, stb. csökkentésére, ami nem növeli a természetes nátriumkoncentrációt. A bór eltávolítási technológia beállítása esetén a megfizethetőség nem látszott biztosíthatónak, ezért csak új vízforrás (távvezeték) volt javasolható vízkezelés helyett. A geológiai eredetű ammóniumból képződő nitritet tartalmazó ivóvíz kockázatának csökkentésére hatósági külön monitoring program került előírásra, együtt a célcsoport részére átmeneti ivóvíz biztosítás elrendelésével. A klóroxidációt kiépítő ammónium eltávolító technológiákhoz tartozó aktívszén adszorber KIOP, ill. KA során tapasztalt alulméretezése miatt, javasolták GAC szűrőnél a min. tartózkodási idő betervezését, az AOX indikátor, ill. a THM paraméter rendszeres üzemi ellenőrzését. A pályázók a beruházáshoz kapcsolódóan egyszeri un. szivacsos elosztóhálózat öblítést végezhessenek, a fogyasztási helyek megfelelő minőségű vízellátásához.
Külső szakértői vélemény szerint az ammónium eltávolításra kétféle általánosan alkalmazott technológia van, törésponti klórozás és biológiai eltávolítás. Mindkettő elfogadott, vannak előnyei, hátrányai. Akkor kerülhetnek a vízellátó rendszerbe táplált vízbe jelentős mennyiségben klórszármazékok, ha az ammóniummentesítést törtésponti klórozással hajtották végre és az aktívszén töltet nem megfelelően üzemel, vagy alultervezett, mivel ennek az eljárásnak a során jelentős mennyiségű klórt, vagy klórszármazékot adagolnak a kezelendő vízhez. Az ivóvíznek az a jellegzetessége, hogy nincs két egyforma összetételű ivóvíz. Ebből adódik, hogy a kezelés is egyedi kell, hogy legyen. Ezért fontos lett volna (bár ritkán előfordult, pl. Makó), hogy félüzemi kísérleteket hajtsanak végre a technológia kiválasztásakor. Erre nem állt elég idő rendelkezésre. Nagyon fontos a megfelelő hosszú idejű próbaüzemi időszak. Az 68
előírt próbaüzemi időtartam csak irányidőtartam, a tényleges próbaüzemnek addig kell tartania, ameddig nem produkálják az elvárt eredményességet. Probléma volt az előkészítésnél, hogy az Aquaprofit által vezetett konzorcium munkájában esetenként nem érvényesült kellően a feladatok egyedisége az RMT-k készítése során. A térségi megoldások nem mindig kaptak megfelelő hangsúlyt, melynek hátterében gyakran az önkormányzati hozzáállás húzódott meg. De a kérdés igazából a közbeszerzésnél dől el, mind az előkészítésre vonatkozó pályázatokba, mind a kivitelezési közbeszerzésbe be kell írni tételesen, hogy minden a jogszabályban szereplő követelményt teljesíteni kell a víznek, nemcsak a derogációs paramétereket (kivéve ha a nátrium követelménytől eltekint az OKI). Az ezirányú vállalkozói felelősséget kell erősíteni. Legtöbbször a kivitelezési tendernél derül csak ki a technológia. Egyedi víz, egyedi technológia kell. A lényeg, hogy sem a hatóság, sem a szolgáltató ne vegye át a rendszert, csak akkor, ha a teljes 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletnek megfelel az eredmény (nem romolhat semmiben). Az üzemeltetői vélemény szerint is a kiválasztott technológia – a helyi vízösszetételre vonatkoztatott – alkalmasságát kisminta kísérlettel kell igazolni a kiviteli tervek engedélyeztetése előtt. Ezt minden pályázó számára előírt feltételként kell szerepeltetni az eljárás során, vagyis az adott vízműtelepre telepített „konténeres jellegű” tesztüzemi berendezéssel kell igazolni a technológia alkalmasságát. A tesztüzemi tisztítási technológiát elhagyó víz paramétereit részletes vizsgálatnak kell alávetni kémiai és mikrobiológiai szempontból egyaránt. A kezelt ivóvízben vizsgálni kell – a kormányrendeletben rögzített paraméterek mellett – az AOX és a genotoxikus vegyületek jelenlétét és koncentrációját. A tervezéskor figyelembe kell venni a meglévő rendszer sajátosságait, kutak állapotát fizikai és kémiai jellemzőit. A kiviteli tervezést meg kell előznie a részletes helyszíni vizsgálatoknak és felméréseknek. A helyi sajátosságok messzemenő figyelembe vételét ajánlották „Az ivóvízminőség-javító program és a biztonságos ivóvízellátás MHT-MAVÍZ Szakmai Nap 2012.04.11.” előadói is. Erre vonatkozóan számos műszaki, technológia kutatás eredményét is bemutatták. Az 1.1.11. előadásban ismertették a USEPA ajánlását. Eszerint minden ivóvízkezelő technológia megvalósítását kísérleti tesztelésnek kell megelőznie. Az engedélyező hatóságoknak vizsgálni kellene, hogy alkalmas-e a tervezett technológia legalább valamilyen csökkentett kapacitással arra, hogy az egyes berendezések vagy a szűrőtöltetek cseréje ideje alatt ne kelljen szükségvízellátással biztosítani a fogyasztók részére az ivóvizet. Ahol csak 1 szűrő, vagy aktív szén tartály van, nyilvánvaló, hogy ez nem oldható meg. 69
Veszélyt jelent a megfelelő fejlesztés esetén is, ha az üzemeltetés nem szakszerű, pénzhiány miatt elmaradnak bizonyos tevékenységek (kevesebb vegyszer, ritkább aktív szén cserélés, illetve elszállítás és regenerálás). Az aktív szén töltetet nem minden kimerülés esetén indokolt cserélni, időközönként az elszállítás és regenerálás is kielégítő és egyben költség-hatékony megoldást kínál. A próbaüzem lezárása megfelelő laboreredmények birtokában történhet meg, valamint az illetékes szakhatóságok hozzájárulása esetén. A további működés során a rendszeres ÁNTSZ adatszolgáltatási kötelezettség mentén zajlik az ellenőrzés (tartósan fennálló nem megfelelőség esetén intézkedési terv valamint átmeneti vízellátás elrendelése).
8.3
Tervezési problémák
Üzemeltetői vélemény szerint a régi 20 évvel ezelőtti rendszerben a teljes megye vízellátása szakmailag koordinált és megalapozott volt. Ma az önkormányzatok pályáznak és az eredmény attól függ, hogy ki milyen ügyesen pályázik. Nincs megfelelő szakmai háttér (pl. régen a megyei). Sokszor lobbiérdekeknek, a tervezői, kivitelezői nyomásnak megfelelően döntenek az önkormányzatok és nem veszik figyelembe a szakmai szempontokat, az üzemeltetői, lakossági igényeket. Külső szakértői vélemény szerint előfordul, hogy a pályázatokban nem veszik figyelembe a települési, területfejlesztési terveket. Pl. a tervekben szerepel a létesítmény várható bezárása, mégis a vízigénynél, szennyvízmennyiségnél terveznek vele. Több önkormányzat idegenkedik attól, hogy a saját vízbázisát feladja, mert kiszolgáltatva érzi magát. A későbbi magas üzemeltetési költségeket nem fogadják el, illetve nem hiszik el. VIZIG vélemény szerint sokszor túl drága a tervezés és valós alternatívák nem kerülnek kidolgozásra, nincs összevetési lehetőség. Az is probléma, hogy a különböző forrásokból, operatív programokból támogatott EU-s projektek sincsenek összehangolva. Erre példa az úthelyreállítás finanszírozása. Megakadnak a kivitelezési munkák, mert a ROP, KEOP támogatások nincsenek összhangban. Kétszer nem támogatható az úthelyreállítás. A leghatékonyabb megoldások kiválasztásánál figyelembe szükséges venni a népesség várható növekedését vagy csökkenését. Leggyakrabban csupán növekedéssel számolnak, holott több agglomerációra jellemző az elnéptelenedés (üzemeltetői vélemény). A CBA-ban szereplő járulékos költségek nagysága nincs arányban a projekt megvalósítására gyakorolt hatásukkal. 70
VIZIG vélemény, kutatói, oktatói vélemények szerint a tervezők jelentős része nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel (ez a szennyvízre is igaz). Túl drága, nem hatékony rendszereket terveznek. Az önkormányzatok ki vannak szolgáltatva sokszor a tervezőknek. Ennek egyik oka az, hogy a Mérnök Kamara szakértői jogosítványt már túl sokat ad ki, felhígított követelmények vannak. A pályázatok bírálói közül is vannak, akik kevés szakértelemmel rendelkeznek. Őket is minősíteni kellene. Aki nem rendelkezik tervezői, vagy szakértői jogosultsággal az ne bírálhasson. Több esetben előfordult (üzemeltetői tapasztalat), hogy nem megfelelően tervezett, kivitelezett tisztítási technológiával komoly problémák adódnak. Ezek a tervezők később is terveznek, kiviteleznek ugyanolyan technológiával. Pereskedést nem merik felvállalni az önkormányzatok (pl. hiányzik a jogászi háttér). Maximum a rosszul tervezett, kivitelezett létesítmények referencia listából való törlését tudják elérni. Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán rendelkezünk-e megfelelő számú hozzáértő tervezővel, bírálóval, szakszerű kivitelezést megvalósítani tudó vállalkozással. Olyan mennyiségű és minőségű feladatokat kell megvalósítani a következő években, amelyekre való felkészülést haladéktalanul el kell kezdeni. Ezzel kapcsolatban számos javaslat fogalmazódott meg kutatói, oktatói oldalról (3. és 4. dokumentum). • Eddig megvalósult beruházások műszaki szempontú vizsgálata. A szisztematikus és standard hibák elkülönítése, megjelölése. • A vizsgálatok és értékelések alapján a tervezők, kivitelezők és a „Mérnök” eredményességének rangsorolása. • A szakember-ellátottság vizsgálata és értékelése. • Garanciák a tapasztalatok hasznosítására a Program további szakaszaiban. • Jó felsőfokú és középfokú műszaki szakemberek képzése. • Korszerű ismeretek oktatása – az ágazattal közösen kidolgozva. • Felsőoktatás, kutatás részéről segítségnyújtás (konkrét feladatokban, K+F).
8.4
Pályázati problémák
Az Ivóvízminőség-javító Program (IMJP) végrehajtásának indítása éveket csúszott, annak ellenére, hogy a leginkább érintett Észak- és Dél-Alföldi régióra központi előkészítési projektek indultak. A DARFÜ véleménye szerint a késedelem egyfelől az előkészítés keretében lezajlott sokszereplős és többlépcsős, az önkormányzatokkal és víziközmű üzemeltetőkkel rendszeres 71
egyeztetést igénylő tervezési folyamattal indokolható. A Támogatási Szerződés megkötésekor ugyanakkor még nem volt előre látható, hogy a Támogatási kérelmek KEOP pályázatok formájában, a KEOP 1.3.0 pályázati konstrukció felhívásainak és útmutatójának elvárásai szerint fognak elkészülni; ehhez a 2008. évi Támogatási Szerződés módosítást követően alkalmazkodott a tervezési folyamat. Emellett két közbeszerzési eljárás (Ivóvíz 3 és Ivóvíz 4) eredménytelensége és szükségszerű megismétlése is hozzájárult az előkészítési folyamat csúszásához. Ezt követően a KEOP pályázati útmutató 2010. márciusi változásai miatt a Konzorcium akadályközlésre kényszerült a Támogatóval szemben, melynek következtében néhány hónapig (az útmutató újabb módosításáig) az előkészítési munkák sem folytatódtak. Az önerő biztosítása a tervezési és pályázatkészítési folyamat során állandó probléma volt. Az önkormányzatok folyamatosan jelezték, hogy a Programhoz szükséges önerőt nem tudják biztosítani. A KEOP pályázati elvárások szerinti egyre pontosabb számítások (költségbecslések, költség-haszon elemzések) elkészültét követően ezek a visszajelzések tovább erősödtek. A 2011. évi önerő alap rendelet a költségvetési törvényben meghatározott 2011. február 28-i határidőt követően közel két hónappal később, 2011. április 22-én jelent meg, mely a pályázó társulásoknál bizonytalanságot, a tervezési folyamatban pedig munkaszervezési problémákat okozott. Az Észak-Alföld I.-II és a Dél-Alföld előkészítésére az Aquaprofit által vezetett konzorcium kapott megbízást. A változatok értékelésére olyan pontozási rendszert alkalmaztak, amelynek eredményeként a pályázó önkormányzatok saját elképzelése valósult meg. A legtöbb esetben egyedi tisztítási technológiát jelent, amely esetenként nem feltétlenül a leghatékonyabb megoldás sem egészségügyi, sem gazdasági szempontból (OKI vélemény). Probléma volt a pályázati rendszer állandó változtatása. De sok előremutató és gyorsító változás is volt (pl. egyfordulós pályázatok). Az EU pályázati rendszerek, bírálati rendszerek túl komplikáltak, a jóváhagyási ciklusok túl hosszúak. Alapvető probléma, hogy a szakmaiság háttérbe szorult. Sokkal racionálisabb megoldások születhettek volna, ha a vízellátási, szennyvízelvezetési szakemberek véleménye nagyobb hangsúlyt kapott volna. Külső szakértői vélemény szerint az ivóvizes érintett település lista a közegészségügyi információk változása következtében többször módosult. A Program hatékony végrehajtása, működtetése nem volt biztosítható a támogatási jogosultság állandó változtatásával. Ezért az Észak-Alföldi és Dél-Alföldi projekteknél a tervezhetőség érdekében a támogatási jogosultság 2009. január 1. után nem változott a projekt előkészítési időszakában akkor sem, ha esetleg egyes települések a legfrissebb közegészségügyi adatok alapján nem lépték túl a derogációs paraméterek tekintetében a határértéket. A többi régióban továbbra is követelmény volt az aktuális OKI szakvélemény. 72
A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet településsoros listája alapján került eldöntésre a Programban való részvétel jogossága, ami nem minden esetben volt egyértelmű és okszerű. Településsoros lista (több településből álló vízellátórendszereknél) problémát jelent. Hálózati mérési adatok hiányában bizonyos települések nem szerepeltek a listában. A változó mérési adatok miatt előfordult, hogy közös pl. kistérségi vízellátórendszernél, hol az egyik, hol a másik település elosztóhálózatán volt mérhető egészségre ártalmas vízminőségi komponens (pl. arzén, mely vasiszaphoz kötődve helyenként és időközönként feldúsulhat a rendszerben). Egy adott vízellátórendszer nem minden települése szerepelt a rendelet mellékletét képező ún. kifogásolási listában. Ugyanakkor megjegyzést érdemel, hogy az OKI szakvéleménye alapján bármely érintett település pályázati lehetőséget kapott, függetlenül attól, hogy szerepelt-e a Kormányrendelet 6. mellékletében, vagy sem. Üzemeltetői vélemény szerint a műszaki megoldásnál a beruházási költségeket veszik elsősorban figyelembe, és nem vizsgálják a mű hasznos élettartama során az egyéb költségelemek alakulását. A tulajdonos önkormányzatok gyakran ragaszkodnak a regionális megoldás helyett a saját vízműhöz. A vízátvezetést kell elsődlegesen megvizsgálni, mert a tisztítást nem igénylő víz szolgáltatása olcsóbb, biztonságosabb, az ilyen víz kevésbé érzékenyebb a másodlagos vízminőség-romlásokra és a fogyasztók is jobban kedvelik. Az Ivóvízminőség-javító Program korábban készült projektjei megvalósíthatósági tanulmányai általában az egyedi ellátást, vízműfejlesztést preferálták a vízátvezetéssel szemben. A tulajdonos önkormányzatok is általában ragaszkodnak a saját vízműveikhez, mert nem érzik az üzemeltetés bonyolultabbá válása, a költségek növekedése hatásait, mert azok később az üzemeltetőnél jelentkeznek. Az üzemeltetők szerint a tervezés és a kivitelezés legtöbbször egy eljárás keretében kerül pályáztatásra (sárga könyv), amely rendszer előnyei mellett hátrányokat is hozhat. Az egyes technológiai megoldásoknál általában mivel FIDIC sárga könyves tender szerint megy a pályáztatás, a kivitelezői érdek, illetve az ár dominál a célszerűség, a hosszútávú gazdaságosság helyett. Célszerűbb lenne a kivitelezést kész tervek alapján (azonos feltételrendszer mellett) megpályáztatni a tervezés, kivitelezés, műszaki ellenőrzés eltérő érdekviszonyai miatt. A próbaüzem idejét minél hosszabbra, de legalább fél évre kell meghatározni. A próbaüzem ideje alatt, az üzemeltető személyzet betanítására a kivitelezőnek – a technológiát működtetni tudó - szakembereket kell biztosítania. Üzemeltetői vélemény szerint a vízértékesítés csökkenését a vízdíj emelkedése tovább generálja, amely a jövőben, egy állandó szivárgási veszteség esetében is, a hálózati veszteség %-os mértékének növekedését eredményezi, ezért nagymértékű rekonstrukció hiányában a hálózati veszteség 20 % alatt tartása nem lehetséges. Tapasztalatok szerint a vonalmenti veszteség értéke ad reális képet a hálózat állapotáról, érdemes lenne ezt a mutatót előírni a pályázati útmutatóban. A pályázatban előirányozható hálózatrekonstrukció elsősorban az 73
ivóvíz minőségének javítására tervezhető, a mosatást lehetővé tevő létesítményeket helyezi előtérbe. A hálózati veszteség csökkentését biztosító rekonstrukciós tételek minimális mértékben kerülhetnek a pályázatba, ezért nem indokolt követelményként megszabni a hálózati veszteség mértékét. A fentiek alapján módosítani kellene a pályázati útmutatókat. A nagy mértékben növekvő díjak miatt van olyan önkormányzat, amely nem kívánja üzemeltetni a megépült rendszert, nem vesz át rajta ivóvizet. Szükséges megjegyezni, hogy az indokolt ráfordítások ellentételezéséhez szükséges díjemelés a lakosság teherbíró képessége alapján nem abszolút előírás a pályázat elkészítése és bírálata során. Üzemeltetői vélemény szerint a jelenleg általában alkalmazott 3 hónapos próbaüzem ritkán alkalmas a művek alkalmasságának eldöntésére. Ha a törésponti klórozást alkalmazzák, akkor 3 hónapig a végeredményben kevés, vagy alkalmatlan aktív szén is elegendő lehet a THM, vagy AOX anyagok megkötésére. Nem tartják megbízhatónak a próbaüzem alatt elvégzett vizsgálatokat sem, mert sok esetben az üzemeltető, kivitelező veszi a mintát, nem mindig onnan ahonnan kéne. A kivitelező igyekszik minél rövidebb idő alatt megszabadulni a próbaüzemtől. A próbaüzem lezárásához szükség lenne minden berendezés működési hatásfokának vizsgálatára, pl. szűrőnként megvizsgálni a vastalanítás, mangántalanítás, arzén eltávolítás ammónium-ion eltávolítás hatásfokát, összevetni a tervezettel, vizsgálni az aktív szénszűrő kimerülési ciklusát. A jelenleginél sokkal több vizsgálat lehet csak elegendő a megvalósult mű hosszútávú működésre alkalmasságának, vagy alkalmatlanságának megítélésére.
8.5
Közbeszerzési eljárások
Az üzemeltetők és a külső szakértők számos észrevételt tettek a tendereztetési eljárásra. Egyetértés van abban, hogy a sárga könyves FIDIC tendereztetés túl sok szabadságot ad a tervezőnek, kivitelezőnek. Problémás, hogy az RMT nem tartalmazza a technológiák kiválasztását. A beruházások FIDIC sárga könyv szerinti bonyolítása nem optimális megoldás a tisztítási technológiák vonatkozásában. A pályázati dokumentációkban a technológiák „fekete dobozként” szerepelnek. Az üzemeltetőnek kötelező átvenni, és így az ő feladata rendbe hozni a technológiát, hogy az a jogszabályoknak és az előírásoknak megfelelően működjön. Ebből következően a tervező és a próbaüzemet végző kivitelező nincs érdekeltté téve, hogy ténylegesen jól működő telepet adjon át. Az egyes technológiai megoldásoknál általában FIDIC sárga könyves tender szerint megy a pályáztatás, a kivitelezői érdek, illetve az ár dominál a célszerűség, a hosszútávú 74
gazdaságosság helyett. Legtöbbször a támogatási döntések úgy születnek, hogy csak a kivitelezési tendernél derül ki, hogy milyen technológiát alkalmaznak. A FIDIC sárga könyves megoldást a kutatók, oktatók is bírálják (pl. 1.1.12). Elvileg műszaki és pénzügyi szempontból kulcsfontosságú lenne a RMT készítése, a változatok kidolgozása. Ennek ellentmond a „sárga könyves kiírás”. Jellemző volt eddig a laza műszaki előkészítés és a szigorú CBA készítés. Jelenleg a tenderkiírás lehetne az utolsó lehetőség a szakmai szempontok érvényesítésére. Ehhez a potenciális üzemeltető bevonására, a tender dokumentáció szakszerű ellenőrzésére lenne szükség. Az egyes technológiai megoldásoknál általában FIDIC sárga könyves tender szerint megy a pályáztatás, a kivitelezői érdek, illetve az ár dominál a célszerűség, a hosszútávú gazdaságosság helyett. Legtöbbször a támogatási döntések úgy születnek, hogy csak a kivitelezési tendernél derül ki, hogy milyen technológiát alkalmaznak.
8.6
Üzemeltetés
Az itt leírtak a beérkezett üzemeltetői vélemények alapján, illetve a MAVÍZ-es interjúk alapján kerültek megfogalmazásra. Az ettől eltérőeket jelezzük. 8.6.1 Üzemeltetők bevonása az előkészítésbe Az üzemeltetői vélemények figyelembe vétele különböző, függ az illetékes önkormányzatok, üzemeltetők kapcsolatától, a hozzáállásuktól. Az RMT-hez sok esetben kizárólag alapadatot szolgáltat az üzemeltető, a kialakított megoldások a Megrendelő (önkormányzat, Társulás) igényeit veszik figyelembe. Az alapadatokat sem minden esetben veszi figyelembe az RMT készítő. A pályázati kiírások általában nem tartalmazzák az üzemeltetővel történő egyeztetetések szükségességét. Jó esetben a tervbíráló bizottságban helyet kap az üzemeltető, de ez nem általános. Kényszerhelyzetben az üzemeltetőnek a már elkészült tervek közül kell egy terv elfogadására javaslatot tennie. Kivitelezés időszakában a koordinációs értekezletekre, megbeszélésekre már meghívást kap az üzemeltető, de véleménye kardinálisan nem befolyásolja a kivitelezés alatt álló létesítmény műszaki paramétereit. A beruházások előkészítésében – főleg a korábbi években – sokszor későn, már a támogatás megnyerése után tudtak az üzemeltetők véleményt nyilvánítani, amikor véleményük alapján többnyire át kellett alakítani a korábban elhatározott műszaki megoldásokat és ez gyakran konfliktusokhoz vezetett. Az utóbbi években talán ritkábban, de még mindig előfordul, hogy az üzemeltető kimarad az előkészítésből. Nagyon fontos, hogy a beruházás indítása előtt, mindenképpen az igényelt támogatás összegének véglegesítését és az elvi engedélyes tervezés 75
elindítását megelőzően az üzemeltető bevonásával megtartott tervezési programfelvételre kerüljön sor. Se elvi, se létesítési engedélyes terv ne legyen befogadható mellékelt üzemeltetői hozzájárulás nélkül (a hatósági eljárási díj mintájára). Probléma viszont több esetben, hogy nem egyértelmű a pályázat szakaszában, hogy ki lesz az üzemeltető. Többször előfordult, hogy a létesítmény már majdnem elkészült, mire megtudták, hogy ki lesz az üzemeltető. Jelenleg az üzemeltető elvileg megtagadhatja a művek átvételét, de a gyakorlatban ez nehéz, hiszen az üzemeltető tulajdonosa és a beruházó ugyanaz, az önkormányzat. Ebből adódik az a jelenlegi általános gyakorlat, hogy véglegesen nem tagadják meg semmilyen víziközmű üzemeltetésre történő átvételét – erre az önkormányzatok és az üzemeltető között lévő szerződés alapján nincs is lehetőség – de az üzemeltetők igyekeznek elérni azt, hogy a műveket csak akkor kelljen átvenni, ha üzemeltetésre alkalmasak és az előírásainknak megfelelően átalakításra kerültek. A tervezési munkát végző szakemberek általában nem rendelkeznek aktuális üzemeltetési tapasztalattal. Javasolható, hogy amennyiben az üzemeltető rendelkezik az üzemeltetési területére vonatkozó műszaki egységesítési irányelvvel, azt a tervezés és tender kiírás során kötelező legyen figyelembe venni, attól való eltérés csak az üzemeltető írásbeli hozzájárulásával lehessen. 8.6.2 Az elkészült művek egyes üzemeltetési problémái A tapasztalatok szerint rengeteg olyan fejlesztés van, amit lehetett volna sokkal jobban, üzemeltethetően megvalósítani. Sokszor szükség van kiegészítő beavatkozásokra azért, hogy egyáltalán működjenek a rendszerek. Sokszor az üzembe helyezés után kiegészítő beruházásokat kell eszközölniük a szolgáltatóknak, hogy működjön a rendszer. Előfordul, hogy a csatornahálózat rosszul épül meg, beszivárog a víz. A próbaüzem szárazidőszakban van, ezt mégis átveszik. A pályázatok során készített CBA-kban bemutatott díjakat sokszor nem tudják érvényesíteni. A pályázatírók sokszor nem konzultálnak a szolgáltatókkal ez ügyben sem. A döntéseknél a várható díjak alakulását, a fizetőképesség értékelését szintén nem megfelelő súllyal vették számításba. Az állam részéről megvan a törekvés (lásd víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény), hogy a díjak csak inflációnak megfelelően nőjenek és az üzemeltető „gazdálkodja ki” a szükséges mértéket nem fedező részt. Ez rendben lehet ott, ahol vannak még létszám és szervezési tartalékok, vagy ahol az amortizációt eddig sem számolták el. Ahol eddig is fegyelmezetten, költséghatékonyan gazdálkodtak, ez szinte megoldhatatlan helyzetet teremthet. 76
Hálózat építésnél általában a beruházás megvalósítási költségei kerülnek mérlegelésre, a legkisebb fajlagos költségű alternatíva kerül megvalósításra. A valós üzemeltetési költségeket is figyelembevevő gazdaságossági számítások általában nem készülnek, pedig a létesítményeket több évtizedes működésre tervezik meg – üzemelési többletköltség ráfordítások számos esetben évek alatt pozitív mérleget mutatnak a beruházás költségmegtakarításához viszonyítva. A víziközmű szolgáltatásban a folyamatirányítás – automatizálással, távirányítással színvonala nagyon alacsony. Nincs megfelelő szakmai háttér ezen rendszerek kidolgozására. Irányítástechnikai rendszerek kiépítésére a cégeknek nincs elegendő pénzük, ez csak egyéb forrásokból javasolható majd pályázati pénzek (2014-2020-as időszakban), kedvezményes hitelek formájában. A folyamatirányítás megvalósítása jelentősen javíthatná az energiafelhasználás hatékonyságát, optimalizálni lehetne az energia felhasználást. Más országokban, lásd Svájc, nemzeti programot valósítanak meg a víziközmű szektorban az energia felhasználás optimalizálására.
8.7
Az önkormányzati sajáterő, ÁFA finanszírozás előkészítési források biztosításának lehetőségei
A sajáterő mértéke a CBA elemzések alapján, a támogatási arány képlet alapján került kiszámításra. Ez lényegesen változott programozási időszakonként (ISPA, KA, KEOP) és egyes projektenként is, ami jelentős mértékben hatott a Program megvalósításának ütemére. A túl magas sajáterő a program ellehetetlenüléséhez vezethet. Az önerő biztosításnak elősegítését kétféleképpen próbálták segíteni. A hátrányos helyzetű térségekben az önerő támogatás, a többi agglomerációban (főleg nagyvárosoknál) hitelfelvétel segítette az önrész finanszírozását. Felmerült egy probléma a hitelekkel kapcsolatban. Az OTP banktól egyes pályázók azt a tájékoztatást kapták, hogy a bank kockázatosnak minősítette az önkormányzati hitelezést, az önkormányzati és üzemeltetési struktúra várható átalakítása miatt. A viszonylag alacsony saját erő esetén a költségérzékenység kicsi, ezért hajlamosak a kapacitások és források felültervezésére (amely később persze magasabb fenntartási költségeket eredményez). A saját erő kérdése jelentősen hat mind a megvalósításra, mind a gazdaságosságra. Kis lakosságszámú települések esetében az önerő önkormányzati forrásból történő finanszírozása, vagy támogatás esetén a támogatás feltételeinek (közfoglalkoztatásúak alkalmazása, esélyegyenlőségi, fenntarthatósági vállalások) teljesítése nehézségekbe ütközik.
77
Az előkészítési szakaszra elnyerhető támogatás mértéke, az érintett település(ek) lakosságszámának arányában kerül meghatározásra. Alacsony lakosságszámú települések esetén például a tervezésre fordítható támogatás mértéke messze alulmarad a valós költségeknek. Emiatt önkormányzati, vagy más forrásból (Üzemeltető, Bérleti Díj) kell a különbözetet előteremteni, ami esetenként vállalhatatlan többletterhet jelent. Az üzemeltető szervezeteknek nincs forrása pályázatok finanszírozására. A gazdaságilag eredményesen működő szolgáltatók az eredmény terhére tudnak - tulajdonosi döntés alapján – , pl. bérleti díj előleg formájában az önerő finanszírozásában segíteni. A hatályos jogszabályok szerint a finanszírozás az ellátásért felelős állam vagy önkormányzatok feladata. Az önkormányzatok általában nem tudják az önerőt felmutatni, bevállalják a hitelt, nem mérik fel ennek a kockázatát, így emiatt csúszik a megvalósítás. Az önkormányzatoknak problémás az ÁFA átmeneti finanszírozása, megelőlegezése. Sokszor hitelt kell felvenniük. Mind az előkészítés, mind a megvalósítás kifizetésére a szállítói finanszírozás az előnyös, javasolható megoldás. Az előkészítési szakaszra elnyerhető támogatás mértéke, az érintett település(ek) lakosságszámának arányában kerül meghatározásra. Alacsony lakosságszámú települések esetén például a tervezésre fordítható támogatás mértéke messze alulmarad a valós költségeknek, hiába a nagyobb településeknél magasabb fajlagos előkészítési költség.
8.8
Program gyorsításával kapcsolatos 2012. évi tapasztalatok
A program gyorsítására vonatkozó kérdések (KÖTI-KÖVIZIG interjú, lásd értékelés 2. melléklete) az alábbiak voltak: • • • •
Milyen tapasztalatai vannak az ivóvízminőség-javító program gyorsításával kapcsolatos feladatok végrehajtásával kapcsolatban? Általában milyen tapasztalatai vannak az ivóvízminőség-javító program és a szennyvízprogram végrehajtásával, érdekeltségi, finanszírozási rendszerével, pályázati rendszerével kapcsolatban? Milyen javaslatai vannak a hátralévő feladatok megoldásáról, gyorsításának lehetőségeiről? Kérjük a segítséget a már megvalósult projektek az irányelvek megvalósulása szempontjából történő értékelésében
78
Az IMJP előrehaladásáról félévente beszámolót kell készíteni és központosított projektgenerálás folyik a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP Irányító Hatóság, Széchenyi Program Iroda, Vidékfejlesztés Minisztérium, az Energia Központ Nkft. és folyt 2011. évben a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság közreműködésével. A megkérdezett szakértők véleménye eltér, hogy melyik intézkedés gyorsította, illetve gyorsítja leginkább a program végrehajtását (100% önrész, más támogatások tilalma, átmeneti vízellátás költsége stb.). Mindenesetre e Kormányhatározat eredményeként az IMJP-ben érintett összes önkormányzat beadta a pályázatát, illetve jelezte pályázati szándékát. A KÖTI-KÖVIZIG a koordinátori feladatainak teljesítése során folyamatosan tartotta a kapcsolatot az ivóvízminőség-javítással érintett önkormányzatokkal, a társ KÖVIZIG-ekkel és a VM Víziközmű Főosztályával. A KÖVIZIG-ek kijelölték a területi (megyei) összekötőket. A kormányhatározat megjelenését követően már 2011. július 11-15. között minden érintett megyében konzultatív megbeszélés történt a területileg illetékes Kormányhivatalok szervezésében. Ezt követően július 19-én jelentés készült a helyzetről, a problémákról. Az első feladata az érintett önkormányzatoknak az volt, hogy nyilatkozzanak arról, hogy részt kívánnak-e venni a pályázaton vagy nem. Ennek a határideje a Kormányhatározat szerint 2011. augusztus 31. volt. Testületi határozat kellett, a testületi üléseken ott voltak az illetékes KÖVIZIG szakértők is és hathatósan segítettek a döntés előkészítésben, tekintettel arra, hogy a határozat megszületésének ideje szeptember 30. volt. Általában az üzemeltetők is ott voltak és szintén előremozdították a folyamatot. A következő feladat és határidő 2011. december 15. volt, amikorra vagy be kellett adni az egyfordulós pályázatot, vagy regisztrálni kellett. A regisztráció azt jelentette egyrészt, hogy az érintett önkormányzat biztos be fogja adni a pályázatot, másrészt az önerő igényt regisztrálták és lekötötték a központi költségvetésből. 2011-ben tehát nagyon intenzív munka folyt. Minden hónapban volt egy megbeszélés NFM, NFÜ, VM, területi képviselők részvételével a hónap végén, értékelték a helyzetet. A felmerült nagyszámú kérdést a KÖTI-KÖVIZIG igyekezett saját hatáskörben megválaszolni, ahol erre nem volt lehetőség közvetített a VM illetékes főosztálya és a területileg illetékes KÖVIZIG, önkormányzat között. A KÖTI-KÖVIZIG fő üzenete az volt az egész folyamatban, hogy az önkormányzatoknak olyan megoldást kell választani, amelyik olcsó, biztos módszer és hosszútávon üzemeltethető. Sokszor az üzemeltetők segítségével sikerült az önkormányzatokat jobb és olcsóbb irányba terelni. 79
2012-ben még nem volt semmilyen találkozó, megbeszélés, pedig szükség lenne rá. Az önkormányzatok már jeleztek további problémákat. Az új szervezeti felállásban az ivóvízminőség-javító program végrehajtása a BM hatáskörébe tartozik, az OVF foglalkozik vele. Ugyanakkor területi szinten a víziközműves kollégák egy része a NeKI területi szerveihez ment. Nincs az új szervezeti felálláshoz igazítva a rendszer. A VIZIG-ek újból elszenvedtek egy komoly csapást, a víziközmű feladatok egy része a NeKIhez került. Problémaként jelentkezett a tulajdoni kérdések összevisszasága. Amikor társasági tulajdonban voltak a víziközművek, de az új fejlesztések önkormányzati tulajdonba kerültek. A probléma ismert volt korábban és elsősorban a korábbi évek során jogellenes módon végrehajtott víziközmű vagyon apportjára vezethető vissza. Az ivóvizes fejlesztésekre vonatkozó önkormányzati ellenérdekeltséget (ami egyrészt az önerő, nagyobb részt pedig a beruházás következtében várhatóan emelkedő díjak miatt alakult ki) csökkentette az önerő központi biztosítása. De továbbra is gond, hogy szállítói kifizetéseknél (építési jellegű közbeszerzéseknél) az önerő utófinanszírozott. (A kedvezményezettnek ki kell fizetnie az önerő részét a vállalkozónak, csak ennek igazolásával adhatja be az elszámoló csomagot, erre sok esetben az önkormányzatnak nincs fedezete). Egyik legfontosabb önkormányzati probléma az előleg kérdés. A kistelepülések nem képesek a fejenkénti 6000 Ft előfinanszírozására. A KÖTI-KÖVIZIG felhívta a kistelepülések figyelmét az előkészítésre vonatkozó pályázat társulásban történő beadásának célszerűségére. Megoldás lehet tehát, hogy a kistelepüléseket a nagyokkal együtt kezeljék, erre több jó példa is volt (pl. Baranya megyében) A 8 dokumentum bemutatja, hogy a helyileg illetékes KÖVIZIG-ek hatékonyan segítették az előkészítő munkát és a szükséges konzultációk megszervezését. Az érintett önkormányzatok szakmai segítséget kértek és kaptak az illetékes vízügyi igazgatóságoktól és a NSZSZ-ektől. Javasolható a VIZIG-ek szakmai koordinációs szerepének növelése, illetve a program gyorsításánál elvégzett munkájuk folytatása a következő években.
9
Az ivóvíz szektorban a derogációs kötelezettségeken túli 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó fejlesztési igények meghatározására vonatkozó javaslat.
E fejezet megfogalmazásában felhasználásra került az EKTB anyag (27.dokumentum), a VM szakértőivel lefolytatott konzultáció (értékelés 3. melléklete), valamint a MAVÍZ által összeállított „Az Európai Unió 2014-2020 költségvetési tervezése a magyar víziközmű 80
szektorban szükséges fejlesztési igények tekintetében” című anyag. 26. dokumentum, valamint a VM szakértőivel folytatott konzultáció eredménye is.
9.1
Általános javaslatok
A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó általános javaslat • •
•
•
•
•
•
Alapvető EU követelmény a víztakarékosság és az elővigyázatosság elvének érvényesítése, az ökológiai szempontok érvényre juttatása a vízhasználatok során. A fejlesztési igények összefüggnek, vannak átfedések. (pl. vas-mangántalanítás rekonstrukció, IMJP-vas-mangántalanítás). A lehetséges beruházások egyszerre több célt valósíthatnak meg. Ezért fontos, hogy a pályázati konstrukciók rugalmasak legyenek és az egyszerre több célt szolgáló fejlesztések prioritást élvezzenek. Az ivóvizes fejlesztéseknek 2014-2020 között már nemcsak az ivóvíz minőség-javítás a célja, hanem összhangban a VKI-val és az EU 2020-as céljaival, a víztakarékosság, a vízi erőforrások hatékony használata is. Ennek a víziközmű szektorban egyik legfontosabb eleme az ivóvízveszteségek csökkentése. Jelentős megtakarítás érhető el a jelenlegi nagy (20-50%-os) hálózati vízveszteségek csökkentésével. A vízveszteség csökkentése rekonstrukciós többletráfordításokat igényel, de az üzemeltetési költségekben jelentős megtakarítás érhető el, miközben környezetvédelmi szempontból is előnyös, egyben javítja a vízszolgáltatás hálózati energia hatékonyságát is. Az IMJP eddigi fejlesztéseinél is jellemző, hogy csak a megcélzott paraméterek követelményeinek teljesítésére koncentrálnak, ennek következtében más paraméterek teljesítése elsikkad. Sokszor élvezeti, egyéb problémák jelentkeznek. Megszaporodnak a lakossági panaszok. Ebből adódik, hogy a következő időszakban törekedni kell az összes kötelező paraméter (Kormányrendelet 1A, 1B melléklet) egyidejű teljesítésére, valamint az indikátor paraméterek teljesítésére is (Kormányrendelet 1/C melléklet). Indokolt az Ivóvízminőség-javító Program 2. fázisának elindítása, Sok esetben, bizonyos ivóvíz-tisztítási technológiák alkalmazása esetén természetes bizonyos mellékhatások jelentkezése. Ezek mérséklésére, akár az üzemeltetésére a pályázati előírások fogalmazzanak meg követelményeket. A jelenlegi pályázati lehetőségeken túlmutató rekonstrukcióra olyan keretszabály kialakítása javasolható, mely szerint a rekonstrukció csak azon a rendszeren hajtható végre, ahol az arzén, bór, fluorid, nitrit tekintetében indokolt beruházás lezárult és üzemeltetésre átadásra került Minden ivóvizes alapinfrastruktúra fejlesztés településfejlesztési célokat is szolgál. 81
•
9.2
Fontos lenne a víztakarékosság elősegítése pl. a lakossági fogyasztást csökkentő takarékos szerelvények elterjesztése. Általában is nemcsak az energia-hatékonyság, az energiatakarékosság fontos, hanem a vízfelhasználás hatékonysága és a víztakarékosság is. Ennek támogatására is meg kellene találni a forrást és a módot.
Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása
Az Ivóvízminőség-javító Program tartalmi célkitűzése a lakosság egészségterhelésének csökkentése, az uniós és hazai előírásoknak történő megfelelés. Az Ivóvízminőség-javító Program (IMJP) öt paraméterre vonatkozik, arzén, bór, fluor, nitrit, ammónium. 2012. évi állapot szerint az ivóvízzel ellátott népesség 23%-a nem felel meg az EU előírásainak ezen öt paraméter tekintetében. Az öt paraméter közül három az arzén, bór, fluor a derogációs paraméterek. Várhatóan nem lehet befejezni az IMJP-t 2015-ig, lesz fejlesztési igény 2014-2020-ra is. A végcél a Kormányrendelet 1A (mikrobiológiai paraméterek) és 1B (kémiai paraméterek) mellékletében szereplő összes követelmény teljesítése. A fennmaradó beruházási igények kielégítéséhez indokolt pályázati lehetőség biztosítása a 2014.-2020. költségvetési időszakban. E pályázatok eredményeként hosszútávon, fenntartható módon biztosított lesz az egészséges ivóvíz a lakosság számára, ugyanakkor az átmeneti vízellátással ellátott lakosszám csökkenése is várható. A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat: 1. Amennyiben lehetséges és gazdaságosan megoldható a derogációs paraméterekre vonatkozó követelmények teljesítése 2. A fejlesztéseknél, amennyiben gazdaságosan megoldható komplex megoldásokban kell gondolkodni, egyszerre a vas-mangántalanítás és a vízminőséget akadályozó rekonstrukciók megvalósítása.
9.3
Közüzemi vízellátás biztonságának javítása
Az ivóvízellátás biztonságának javítása, megteremtése a vízbázis súlyos veszélyeztetése-, a közműves vízellátás helyreállításának szükségessége-, a nem közüzemi vízbázis, vízmű kiváltásának szükségessége esetén. A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat: 82
Lényegében a KEOP 1.3.0.B konstrukció folytatása szükséges
9.4
Az irányelv összes követelményének teljesítése (Ivóvízminőség-javító Program 2. szakaszának elindítása)
Magyarországon a szolgáltatott ivóvíz valamennyi településen feleljen meg a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendeletben meghatározott minden paraméternek, azaz az 1. számú melléklet A) és B) részén túl a melléklet C), D) és/vagy E) részében előírtaknak is. Az indikátor paraméterek csökkentésének - a lakosság és a hatóságok általi kifogásoltság megszüntetése mellett - jelentősége van az elosztó-hálózatokban előforduló másodlagos szennyeződés kialakulásának megelőzésében. E cél elérése érdekében szükséges az Ivóvízminőség-javító Program 2. (továbbiakban IMJP2) szakaszának elindítása. Ebben kimagasló szerepe van a vas-mangán határértékek biztosításának, de egyéb paraméterek is fontosak. A határértéket meghaladó vas és/vagy mangántartalom nem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot, azonban esztétikai, érzékszervi panaszokat, valamint a víziközmű infrastruktúra és egyes háztartási eszközök élettartamának rövidülését idézheti elő. A közüzemi vízellátásban részesülő lakónépesség mintegy 7 %-át érinti a csak vas- és/ vagy mangán határértéket meghaladó jelenléte a szolgáltatott ivóvízben. A vas/mangán ivóvízben mért határértéknek való megfelelés amellett, hogy a fogyasztói panaszokat és a műszaki hibajelenségeket mérsékli, a 98/83/EK irányelv (Ivóvíz Irányelv) 1/C mellékletében szereplő határértékeknek való megfelelést is szolgálja. A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat: • Felmérést kell készíteni, hogy a folyamatban lévő ivóvízminőség-javító programok befejezését követően mely településeken nem felel meg az ivóvíz minősége a 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet 1. számú melléklet C), D) és/vagy E) részében előírt határértékeknek. Ezen településeken egy újabb ivóvízminőség-javító programot kell indítani, pályázati lehetőségek kiírásával. • A feladat nagyságának függvényében a program végrehajtása a MAVÍZ javaslata szerint két ütemben javasolt: 1. ütem: az 1.000 m3/nap-nál nagyobb kapacitású vagy 5.000 főt meghaladó állandó lakosszámú települések vízminőség javítása, 2. ütem: az 1.000 m3/nap-nál kisebb kapacitású vagy 5.000 főt meg nem haladó állandó lakosszámú települések vízminőség javítása. • A vas-mangán probléma két okra vezethető vissza: ivóvíz kivételi műből, a kutakból eredő problémák és a csőhálózati eredetű problémák. A problémák többsége a 83
kutakból származik. A csőhálózati probléma egyik megoldása a rekonstrukció, a másik a fenntartás javítása. • Tehát összefüggés van a csőhálózati rekonstrukciók és a vas-mangántalanítási cél között. Ezt a pályázati kiírásoknál, a bírálati szempontrendszereknél figyelembe kellene venni.
9.5
Ellátási hiányok felszámolása
Magyarországon kis számban, elszórt módon a közüzemi vízellátás hiánya írható le, mely a lakások/lakosság 1-2 %-át érinti. Ezeken a területeken nem biztosított a hozzáférés a közüzemi ivóvízellátó rendszerhez. Ellátási hiányok a települések belterületének peremein, különálló belterületi településrészeken, külterületi lakott helyeken, szociális- és gyógyintézményekben fordulnak elő. Cél a beruházások megvalósítása a közüzemi vízellátás biztosítása érdekében a költség-hatékony módon megoldható esetekben. Az egyedi ellátórendszerek műszaki–közegészségügyi monitoring és beavatkozó rendszerének kidolgozása a 10 m3/nap szolgáltatott ivóvízmennyiséget elérő rendszerek, illetve minden kereskedelmi és közszolgáltató rendszer esetén (Ivóvíz Irányelv 3. cikk (2) szerint) az adatszolgáltatás alapján az indokolt támogatás biztosítása. A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat: • Egyedi ellátó rendszerek egy része becsülhetően 1% gazdaságosan bekapcsolható a közüzemi hálózatba. A másik felére konkrét elemzéssel meg kellene állapítani (NSZSZ, VIZIG feladat lenne), hogy milyen intézkedések biztosítanák a megfelelő ivóvíz minőséget. Van egy témát érintő 2008-as tanulmány, de ebből sem derül ki egzaktan, hogy hol, mi a helyzet. Alapvető hiányosság, hogy nem ismertek a szükséges adatok, nincs megfelelő helyzetfeltárás. • Első lépésként ki kellene jelölni a szervezetet, amely ezért felelős, fel tudja állítani a rendszert. Ezt a szervezetet és a felmérést finanszírozni kell valamilyen forrásból (normál költségvetés, vagy pályázati pénz). • Vannak olyan egyedi vízellátó rendszerek, amelyek nem érik el a 10 m3/nap szolgáltatott mennyiséget, ami felett az irányelv megköveteli a megfelelést. • A fejlesztésekre vonatkozó prioritás az EU követelményekből következik: o irányelvnek való megfelelés (10 m3/nap szolgáltatott ivóvízmennyiséget elérő rendszerek, illetve minden kereskedelmi és közszolgáltató rendszer o Összes többi jelenleg ellátatlan terület 84
9.6
Vízellátó rendszerek ólom anyagból készült csőszakaszainak felszámolása
Az ivóvíz határérték feletti ólomtartalmának nagy az egészségügyi kockázata, súlyos egészségkárosodást okozhat. Az ólom anyagból készült közüzemi csőhálózati szakaszok közegészségügyi kockázataira figyelemmel csereprogram indokolt. Az Ivóvíz Irányelv 1. melléklet/B 4. megjegyzése előírja, hogy az irányelv hatálybalépésétől (1998.12.25) számítva 15 éven belül, azaz 2013. december 26. véghatáridőre meg kell felelni az ólom tekintetében a definiált helyeken a 10 mikrogramm/l határértéknek és addig 25 mikrogramm/l a határérték. Erre jelenleg pályázati lehetőség nem biztosított. A víziközmű szolgáltatóknál nem áll rendelkezésre egy adatbázis az ólom vezetékekről (bekötések, épületeken belüli vezetékek). A tapasztalatok szerint agresszív és nem agresszív vizek esetén is könnyen bekövetkezik a beoldódás, a vezeték belső falán fel tud halmozódni, öblítéskor nagymértékű lehet a határérték túllépés. A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat: • Az ólomcsövek cseréje két szakaszhoz kapcsolódik, amelyeknek különbözik a tulajdonosa és az üzemeltetője. E két szakasz eltérő finanszírozási konstrukciót követel. • A bekötő pont előtti szakasz. Ez önkormányzati tulajdon, szolgáltatói feladat. Javasolt olyan pályázati konstrukció, amelyikre a szolgáltatók is tudnak pályázni. • Az ingatlanon, lakáson belüli részek. Ez magántulajdon, döntően társasházakról van szó. Olyan pályázati konstrukció kell, amelyekre egyének, társasházak is pályázhatnak. Lehetne kapcsolni minden társasházi felújítási pályázathoz (önkormányzati pályázatok, épület felújítási pályázatok), de önálló konstrukció is elképzelhető. • Alapvető probléma, hogy nem ismert a probléma súlya, az ólomcsövek előfordulása. Első feladat lenne a probléma feltárása, felmérés elvégzése. Ennek keretében a következő intézkedéseket kell megtenni a MAVÍZ anyag (26. dokumentum) szerint: o Elvégzendő településenként az ólom vezetékek (bekötések) feltárása, felmérése a vízmérő cserék, vízmérő leolvasások alkalmával, mely alapján felállítandó egy adatbázis. Ezek alapján elkészítendő egy ütemterv ezen vezetékek cseréjére, rekonstrukciójára, melyhez pályázati forrás biztosítása szükséges. 85
o A rekonstrukció megvalósításáig az ólomtartalom mérése az ivóvízben a rendszeresen vizsgált paraméterek között szerepeljen. o A 2011-ben módosított 201/2001 (X.25.) Kormányrendelet értelmében a szolgáltatónak, vagy a belső hálózat tulajdonosának 2013. december elsejétől tájékoztatnia kell –amennyiben ismert- a felhasználót arról, hogy az általuk használt rendszerben ólom vezetékek is vannak (21.§, 1. pont 3. bekezdés). Ennek érdekében a víziközmű szolgáltatók adjanak ki fogyasztói tájékoztató anyagokat a fogyasztói hálózatok anyagának ellenőrzéséről, az ólom anyagú csövek veszélyéről, azok helyettesítéséről. o A víziközmű szolgáltatók az ólom határértékek betartására készítsenek intézkedési tervet. o Meg kell becsülni azoknak az ingatlanoknak, közintézményeknek, társasházaknak a számát, ahol ólom vezetékek lehetségesek. o A Vízbiztonsági Terveknek legyenek részei az ólom-vizsgálatok. o A Kormánynak megoldások, javaslatok kidolgozása az ivóvízben lévő ólom tartalom határérték alá csökkentésére. Az ólom anyagú csövek cseréjének tervezésére, kivitelezésére a fogyasztói, társasházi pályázati lehetőségek kerüljenek kiírásra. • A MAVÍZ nemzetközi tapasztalatoknak is utánanézett: Németországban sem tudják pontosan az ólomcsövek nagyságrendjét. Központilag kaptak ingyen eszközt, amivel a lakosok tudják mérni a fogyasztói ponton az ólom koncentrációt. A többi EU-s ország (pl. Belgium, Franciaország) is csak most kezd érdeklődni ez ügyben. • A szakértők körében az az általános vélemény, hogy várhatóan az EU nem fogja olyan komolyan venni ezt a követelményt, mint a derogációs paramétereket.
9.7
Ivóvízellátó rendszerek rekonstrukciója
Ivóvíztermelő rendszerek és vízkezelő művek rekonstrukciója A korábbi évek, évtizedek során az elhasznált eszközök, berendezések cseréjére több esetben nem állt rendelkezésre a fedezetet, ennek pótlása a vízbiztonság és energiahatékonyság növelésének eszköze. Vízellátó hálózatok rekonstrukciója A meglévő vízellátó hálózatok rekonstrukcióját a víztakarékos fogyasztási szokások és a csőhálózati veszteségek mérséklése érdekében indokolt végrehajtani. A beruházások 86
előkészítését indokolt hidarulikai felülvizsgálattal kapcsoltan végrehajtani és a rekonstrukciót az elmúlt két évtized tapasztalatait alapul véve a megváltozott igényekhez igazítva – akár új nyomvonalon, akár a meglévő rendszerelemektől eltérő átmérőjű, korszerű anyagok beépítésével – szükséges megvalósítani. A VGT a következőképpen fogalmaz (21. dokumentum): „Magyarországon az eszközök nem valós értéken vannak nyilvántartva, az értékcsökkenés nem fedezi az újraelőállítási költségeket, az értékcsökkenés a műszaki színvonal megtartására sem elég. Általában szűkösek a pótlásra szánt pénzeszközök, ezért a fenntartási igények ugrásszerűen nőnek, az eszközöket nemcsak a gazdaságos élettartam határáig működtetik, hanem teljes fizikai elhasználódásukig. A meglévő rendszerek elavultságára jellemző, hogy a víztermelésnél 5,8, a vízhálózatnál 18,1, a szennyvízhálózatnál 9,9, a szennyvíztisztítás 0-ra leírt eszközeinél pedig 4,7 évet kitevő a továbbhasználat átlagos ideje. A felmérés alapján megállapítható, hogy abszolút értékben a vízszolgáltatás területén kb. kétszeres az átlagos pótlási igény a szennyvízágazathoz képest A hálózatrekonstrukció aránya a hálózat hossz arányában nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony, a jelenlegi pótlási rekonstrukciós ütem tarthatatlan, hiszen ez a hálózatok 250-300 éves várható élettartamát feltételezné, amely az alkalmazott anyagok alapján nem lehetséges. A MAVÍZ anyagában a következő szerepel: „Hazánkban jelenleg a vízellátó hálózatok esetében a rekonstrukcióra érett vezetékhálózat aránya megközelítően 75%-os, ami mintegy 2000 milliárd Ft-nyi beruházási igényt jelent 2009-es árszinten. A közel évtizedes rekonstrukciós lemaradás pótlására csak akkor lehet esély, ha a hálózatok állapotáról megfelelő ismeretekkel rendelkezünk és a szűkös keretek felhasználása a leginkább kockázatos vezetékekre koncentrálódhat. Ennek alapja és legfontosabb feltétele a pontos, megbízható hálózat- és hibanyilvántartások alkalmazása és vezetése, a csőanyagok, vezetékek vizsgálata lenne. • Általánosságban megállapítható, hogy a meghibásodások túlnyomó többségét, megközelítőleg 90 %-át az ivóvíz bekötések generálják, ezért első lépésben a bekötések rekonstrukcióját célszerű elvégezni. Jellemzően 70-es és 80-as években létesített vízellátó hálózatok esetében a horganyzott bekötések korróziója figyelhető meg. Azokon a településeken, ahol magas a talajvíz és/vagy agresszív a talaj, tömegesen jelentkezik ez a probléma. Jellemző továbbá a karmantyús kötések és béklyó csavarok korrodálódása is. Az érintett szakaszokon a bekötések rekonstrukcióját rövid időn belül el kell végezni, ez hosszú távon igen kedvező eredményt hozhat gazdaságosság szempontjából, továbbá megnő az ivóvíz-
87
szolgáltatás biztonsága és nagymértékben csökken a vízveszteség is. Ezzel egy időben célszerű a rossz állapotban lévő gerincvezeték kiváltását is elvégezni. • Az acélból készült idomok, csomópontok korróziója is meghatározó, ezért kiváltásuk feltétlenül szükséges, a lehető legkorábbi időpontban. A csomópontok kialakításához készített acél műhelytermékek korróziós problémái minden esetben bekövetkeznek, ezért nem jelentenek tartós megoldást. A tapasztalatok alapján megállapítható, hogy gazdaságilag sem megalapozott az alkalmazásuk, hiszen előállításuk idő- energia- és munkaerő-igényes, a meghibásodások következtében gyakran van szükség kiszállásra, földmunkára, a fel nem tárt szivárgások pedig - a vascsövekhez hasonlóan - nagyon sok vízveszteséget okoznak. Bizonyos településeken az öntvény idomok korróziója is jelentős problémát okoz, rekonstrukció szükséges. Az acél alapanyagú csövek szintén rengeteg hibát és igen sok vízveszteséget generálnak, szakszerű és tartós javításuk nem megoldható. • Magyarországon az összes csőanyaghoz képest igen jelentős, de európai viszonylatban is kiemelkedő az azbesztcement csövek aránya a vízellátó hálózatokban. Az 1990-es évek elejéig nagyon kedveltnek számított, aminek oka a gazdaságos építhetőség, az egyszerű és korrekt kötéstechnika, megbízhatóság és széles idomválaszték. Az AC csöveket 1971-80 között építettek be a legnagyobb mennyiségben a vízvezeték hálózatokba, jellemzően elosztóvezetékként. A beépített csövek tervezett élettartama 50 év volt, ezért a csövek döntő többsége a tervezett élettartam alapján 2020 körül eléri a rekonstrukció érettséget, ami ha a tönkremenetel ténylegesen is bekövetkezik, hirtelen hatalmas költségigénnyel járhat (Fülöp R., 2012.). Az Azbesztcement csövek alapvetően időtállóak, 100 mm felett, REKA kötésekkel, megfelelően kialakított ágyazatra fektetve napjainkban még megbízhatóan működnek. Az átmérő emelkedésével fordított arányban áll a meghibásodások száma, a 100 mm-es és ennél kisebb átmérőjű AC csövek gyakran törékenynek bizonyultak, ezért mielőbbi kiváltásuk szükséges. A közeljövőben előre láthatólag az azbesztcement csövek rekonstrukciójára kell felkészülni. Az azbesztcement csövek esetében tehát élettartamuk végének közeledte és még ma is kimagasló arányuk indokolja a figyelmet. • Az 1960-as és 1970-es években fektetett első generációs PVC csövek (kék és szürke színű) szintén magas számú hibát mutatnak. Ennek legfőbb oka, hogy kezdetben nem volt széles körben alkalmazott, szakszerű eljárás ezen csövek összekötésére, így zömében Gibault és ragasztott kötési módszereket alkalmaztak. A helyzetet súlyosbítja, hogy csőanyag az évtizedek elteltével ridegé válik, ezért fokozottan hajlamos a törésre. Mindezeket összegezve megállapítható, hogy azokon a szakaszokon, ahol még megtalálható, mielőbbi kiváltásuk szükséges. A KM-PVC csövek alkalmazása az 1980-as évek elején terjedt el. Az üzemeltetők nagyon kedvező tapasztalatokról számoltak be, a szakszerűen, megfelelő csőkötésekkel épített hálózatok napjainkig megfelelően üzemelnek. A BME VKKT által 2006-2008 között végzett K+F projekt eredménye szerint a csőanyag várható élettartama legfeljebb 50 év lehet, de ezt gyártási és fektetési hibák lényegesen csökkenthetik. Az elvégzett csőanyag vizsgálatok alapján valószínűsíthető, hogy a 160 mm feletti 88
átmérőtartomány élettartama szintén nem fogja elérni az 50 évet. A KM-PVC cső általános megítélése ugyan kedvező, de néhány üzemeltetőnél igen kedvezőtlen fajlagos értékek alakultak ki. • Megállapítható, hogy az elosztóhálózatok esetében nem elsősorban a csőanyag, hanem jellemzően az acél alapanyagú (pl. Gibault) vagy nem megfelelő (pl. ragasztott) csőkötések, béklyó csavarok okozzák a meghibásodások igen jelentős részét. Azokon a szakaszokon, ahol az említett kötés technológiák kerültek alkalmazásra, célszerű a teljes szakaszt kiváltani. Ennek kapcsán nehézséget jelent, hogy a csőkötésekről az üzemeltetők többsége nem rendelkezik korrekt nyilvántartással, leginkább a gyakorlati tapasztalatok, „emlékek” és a hibaelhárítás során beszerzett információra hagyatkozhatunk. • Nagyon lényeges, hogy a tervezett közút-felújítások vagy építések előtt mindenféleképpen el kell végezni a víziközmű-hálózat szükséges mértékű rekonstrukcióját, vagy a problémás szakaszok kiváltását a későbbiekben jelentkező többletköltségek megtakarítása érdekében. • Elzáró-szerelvények (tolózárak, golyóscsapok, visszacsapó szelepek, stb.) cseréje. A működésképtelen vagy zárást nem biztosító és/vagy szivárgást okozó elzárószerelvények cseréje elengedhetetlen a hatékony üzemeltetéshez, a tervszerű hálózat mosatáshoz és a hibajavításokhoz kapcsolódó szakaszolás elvégzéséhez. Bizonyos típusú golyóscsapok alkalmazásakor gyakori probléma a golyóscsap fedelet rögzítő az acél csavarok korróziója, melynek következtében a csap záró-fedele kinyílik. A nem megfelelően működő tolózárak, visszacsapó szelepek és csappantyúk alkalmazásakor a tervezett áramlási irány(ok) megváltozhatnak, ezáltal hálózat-hidraulikai problémák (vízmennyiség, nyomás, vízminőség) és vízmérleggel kapcsolatos anomáliák alakulhatnak ki. • Szükséges az elosztó hálózat műszaki,- hidraulikai,- üzemelési jelenségeinek, a klór felhasználás sebességi viszonyainak részletes elemzése a vízminőségi állapot alakulása szempontjából, mely a hálózatrekonstrukció alapjául szolgálhat. • A hálózat hidraulikai szempontból szükséges rekonstrukciókat az elmúlt évtizedek csökkenő vízfogyasztása következtében kialakult magas tartózkodási idő miatt mindenképpen el kell végezni. • Tűzivíz igény kiszolgálása érdekében szükségesek rekonstrukciók az olyan területeken, ahol a tűzivíz mennyiség biztosítása nem igényelne olyan átmérő növekedést, amely a tartózkodási időt kedvezőtlen mértékig növelné. • A hálózatok körvezetékesítését és a szivacslövedékes tisztítás lehetőségének teljes körű megteremtéséhez szükséges hálózat átépítéseket el kell végezni. • Út és vasút alatti átvezetések rekonstrukciója szükséges. • Magas- és mélytárolók rekonstrukciója: el kell végezni a víztér felújítását, a statikai célú rekonstrukciókat, a hőszigetelést, és felmerülhetnek hidraulikai célú rekonstrukciós igények is. 89
• Távvezetéki ivóvízvezeték rekonstrukciója: A fogyasztási igények változásával a távvezetéki rendszereket is szükséges megújítani. • Víztermelő kutak újra fúrása válhat szükségessé, vízminőségi és vagy vízmennyiségi okok következtében. • Erősáramú vezetékek rekonstrukciója: pl. víztermelő kutak villamos energia ellátását biztosító vezetékek kiváltása is felmerülhet. • Fogyasztási igények változásával hidraulikaliga indokolt helyeken a hálózati keresztmetszet csökkentéseket rekonstrukciós program keretében célszerű végrehajtani.” A rekonstrukció egyben ivóvízminőség-javító célokat is szolgál: Nagyarányú hálózatrekonstrukció, az ivóvízhálózat tisztítás feltételeinek a megteremtése az alkalmazott, alkalmazandó hálózat tisztítás módszereinek megfelelően (hidraulikus, levegős, szivacslövedékes, géles, jégkásás….). A hálózattisztítási módszerek tapasztalatai, alkalmazása alapján elkerülhetők a túlméretezett hálózatokban a másodlagos szennyeződések, a biofilmek eltávolíthatók. A vezetékek rendszeres tisztításához a feltételeket meg kell teremteni csomópont rekonstrukciókkal. Az egészségre ártalmas anyagú vezetékeket a hálózatrekonstrukció keretében kell kicserélni megfelelő anyagúra. A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat: A rekonstrukciók megvalósítására hosszú távú finanszírozási stratégiát kell kidolgozni, amelynek része lehet az EU támogatás és a megfelelő díjpolitika, díjmeghatározás. A díjmegállapítás többek között a gördülő fejlesztési terv alapján történik (hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv) a víziközmű-szolgáltatási törvény értelmében. A kérdés az, hogy a rekonstrukciós igény mely részeit indokolt EU, vagy hazai közpénzből finanszírozni és melyik részét az éves díjbevételekből Itt a következő szempontokat javasolt figyelembe venni: •
Csakis az elmaradt rekonstrukciókat szabad közpénzből támogatni. Ez annyit jelent, hogy az új, vagy a közelmúltban elkészült művek folyamatos pótlását a díjbevételekből kell fedezni (ez összhangban van az EU-s pályázatok követelményrendszerével). Elmaradt rekonstrukció finanszírozása, minél régebbi, pl. a rendszerváltozás előttről származó az elmaradás, annál inkább analóg probléma a Kármentesítéssel. Itt is egy felhalmozódott teherről van szó, amelyet az állam átvállal. Társadalmilag igazságtalan lenne a jelenlegi fogyasztókra hárítani hirtelen a sokéves múltbeli mulasztások követelményeit 90
• • •
•
•
9.8
A megfizethetőségi korlátba ütköző rekonstrukciós fejlesztéseket szabad csak támogatni. Az ütemezést rekonstrukció megvalósításának sürgőssége határozza meg (baleset, meghibásodás valószínűsége, szolgáltatás biztonságának gyengülése) A bontás nélküli rekonstrukciós technológiákat csak végsőesetben lehessen támogatni, ha a projekt egyéb gazdasági megközelítéséből adódóan a feltárásos rekonstrukció más gazdasági vagy korábbi pályázatból megvalósuló projekt érdekeit sérti - pl. útépítéses pályázat során az út felbontása esetén támogatás visszafizetésének lehetőségét hordozza magában . A rekonstrukciós igény nem csak a rossz állagú hálózatok esetében léphet fel, hanem városfejlesztési oldalról is számítani lehet ilyen igényre. Ha egy település egy városrészét fejleszti, új közlekedési útvonalakat határoz meg, korszerűsíti és ésszerűsíti a gyalogos, a kerékpár, illetve a gépjármű forgalmát. Ezen fejlesztési elképzelések a közműrendszer fejlesztést is maga után vonják, ekkor kell eldönteni minden közmű üzemeltetőnek a fejlesztési ütemeket, kiváltásokat, rekonstrukciót kell végrehajtani annak érdekében, hogy a kérdéses területet hosszútávon megóvják a közműépítéstől Országos viszonylatban minden jelentős (regionalitással rendelkező) szolgáltatónak el kellene készíteni a 2014-2020 közötti időszakra a gördülő fejlesztési, rekonstrukciós tervét.
Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása
A VKI szerint napi 10 m3 ivóvizet szolgáltató, vagy 50 fő ivóvízellátását biztosító (jelenleg működő vagy erre a célra távlatilag kijelölt) vízkivétel környezetét (az érintett víztestet vagy annak a tagállam által kijelölt részét) védelemben kell részesíteni. Hazánkban az ivóvízbázisok védelmét a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet szabályozza, amely az üzemelő és a távlati vízbázisokra egyaránt vonatkozik. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítése során az üzemelő vízbázisok felülvizsgálatra kerültek, amely során sérülékeny földtani környezetű vízbázisok száma megnövekedett. A jelenleg a sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisok darabszámát tekintve a vízbázisok 40%-ánál fejeződött be az állapotfelmérés (diagnosztika). A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat: • A diagnosztikai program folytatása és befejezése szükséges, diagnosztikai munkák elvégzése, ehhez támogatási rendszer kialakítása, illetve a korábban működő KEOP-os rendszer újbóli megnyitása. 91
o Az országosan elismert sérülékeny vízbázisok listájának felülvizsgálata (nem üzemelők kivétele, új vízbázisok felvétele a listára). o Az eddig forráshiány miatt el nem készített diagnosztikai munkák elvégzése, a felülvizsgált sérülékenységi listában nyilvántartott sérülékeny, valamint a részben-védett ill. védett vízbázisok sorrendjében. • Feltárt szennyező-források megszüntetése. A diagnosztikai fázisban feltárt, első sorban a rendszerváltás előtt felhalmozódott, jelentős mértékű szennyező-források felszámolására támogatási rendszer bevezetése és üzemeltetése. • Szükséges az üzemelő ivóvízbázisok biztonságba helyezéséhez szükséges intézkedések további támogatását is. Hatósági határozatokban előírt műszaki és jogi jellegű kötelezések megvalósítása (a korábban működő KEOP-os program újraindításával és szükség szerű kibővítésével): o A hatósági előírások, első sorban beruházási jellegű munkák támogatása (ide értve a vízbázis védőterületek kijelölésével és földhivatali bejegyzésével kapcsolatos kártérítéseket is). o Ésszerű és indokolt művelési mód- és művelési ág váltás támogatása, valamint a környezettudatos gazdálkodást és terület használatot elősegítő intézkedések támogatása. o Monitoring rendszer kiépítése o A vízbázis védelemmel kapcsolatos felhasználói tájékoztatás és PR feladatok támogatása.
Kiemelten védett vízfelületekre telepített (pl. Balaton, Velencei tó) felszíni amortizálódott víztisztító művek kiváltása karsztvíz bázisokra, megalapozott karsztvíz bázisok kutatása Olyan megoldást kell keresni, ami a felszín alatti vizek állapotát nem rontja, a VKI céljainak elérését nem veszélyezteti.
Kis regionális vízellátási rendszerek kialakítása vízbázis, energetikai hatékonyság alapon Cél az egyedi kisvízművek üzembiztonsága érdekében kisregionális rendszerbe való integrálása központi vízbázis kijelölésével. A vízbázis meghatározás a vízbázis minősítési rend kialakítása alapján történhet, figyelembe véve az üzemeltetési, fenntartási költségeket
• Ezen túlmenően a VGT intézkedései között szerepel az „alternatív ivóvízbázisokra történő átállás készlethiány miatt” Az intézkedés célja felkészülés alternatív 92
ivóvízbázisok igénybevételére készlethiányos területeken, leginkább az éghajlatváltozás miatt. Az Alföldön az éghajlatváltozás miatt a hasznosítható vízkészlet mennyisége bizonytalan. A természetes vízminőségi problémák és az érzékeny ökoszisztémák együttes jelentkezése miatt a jelenlegi elaprózott vízkivételekkel operáló vízellátási rendszer reális alternatívájává válik a távvezetékkel történő vízellátás, a bőséges készletekkel rendelkező Duna- és Tisza-völgyből. Az ivóvíz-beszerzési lehetőségek távlati, az éghajlatváltozás lehetséges hatásainak mérséklését szolgáló feltárása és a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése fontos, a VKI-val konform, a biztonságos ivóvízellátást szolgáló előkészítő intézkedés. Erre is szükséges forrást biztosítani.
10 Derogációs értékelésben szereplő javaslatok összefoglalása A derogációs értékelésben sok témát érintő, egyes esetekben részletes javaslatok kerültek kialakításra a hátralévő feladatok végrehajtásának szabályozási, pályázati, gazdasági, szakmai irányítási feltételeinek javítására. Ebben a fejezetben ezeket ismertetjük, kivéve a már megvalósultakat, vagy idejétmúltakat. Az értékelésben megfogalmazott átfogó javaslati irányok a következők: • • • •
•
• • • •
A tervezés, engedélyezés, ellenőrzés, kivitelezés, üzemeltetés színvonalának növelése (államigazgatási, oktatási, kutatási, vállalkozói feladatok). Az érintett államigazgatási szervezetek közötti (NFM, BM, VM, OKI, NFÜ, KSZ, HM) információ-áramlás hatékonyabb és gyorsabb módjának kialakítása. Egyes szükséges szabályozási, pályáztatási változások irányának megfogalmazása. A tervezés, költségbecslés megalapozásához az EMIR rendszerét fejleszteni kell, illetve az EMIR adatokhoz való hozzájutást gyorsítani kell azért is, mert így nem alkalmas az értékelések hatékony támogatására. Az adatlapok tartalma, az indikátorok ismerete a tervezés megalapozásához nagyon fontos. A változatok közül a költség-hatékony lehetőségek választása, elő kell segíteni, hogy a technológia fejlesztésére szoruló kis vízművek helyett a sok szempontból előnyösebb, nagyobb vízműtelepek és regionális, kistérségi ellátórendszerek fejlesztése valósuljon meg. A tendereztetés változtatása FIDIC sárga könyves megoldás változtatásaa tisztítási beruházások esetében A technológiák tesztelése az adott vízminőségre való adaptálása (megfelelő idő, szakemberek biztosítása). Megfelelő idő a próbaüzemre. A monitoring, információs rendszer fejlesztése, a mérési gyakorlatok egységes szabályozása. 93
•
Megfelelő műszaki és költséghatékony üzemeltetési követelmények érvényesítése a pályázati és engedélyezési rendszerben, a finanszírozási feltételrendszerének biztosítása.
Elsőrendű feladat a tervezés, engedélyezés, ellenőrzés, kivitelezés, üzemeltetés szakmai színvonalának növelése. Ez egyaránt jelent államigazgatási, hatósági, kamarai, oktatási, kutatási, vállalkozói feladatokat. A pályázati kiírások megfogalmazásánál, a bírálatok során a szakmaiság érvényesítésére kell törekedni. Felmerült a kérdés, hogy egyáltalán rendelkezünk-e megfelelő számú hozzáértő tervezővel, bírálóval, szakszerű kivitelezést megvalósítani tudó vállalkozással. Olyan mennyiségű minőségű feladatokat kell megvalósítani a következő években, amelyekre való felkészülést haladéktalanul el kell kezdeni. A szakmai színvonal növelésére vonatkozó konkrét javaslatok: • Eddig megvalósult beruházások műszaki szempontú vizsgálata. • A vizsgálatok és értékelések alapján a tervezők, kivitelezők és a „Mérnök” eredményességének rangsorolása. • A szakértői jogosultság megkövetelése és a megadás feltételeinek szigorítása. • A szakember-ellátottság vizsgálata és értékelése. • Garanciák a tapasztalatok hasznosítására a Program további szakaszaiban. • Jó felsőfokú és középfokú műszaki szakemberek képzése. • Felsőoktatás, kutatás részéről segítségnyújtás (konkrét feladatokban). Javasolható a VIZIG-ek szakmai koordinációs szerepének növelése, illetve az ivóvízminőségjavító program gyorsításánál elvégzett munkájuk folytatása a következő években. Az érintett államigazgatási szervezetek (NFM, BM, VM, OKI, NeKI, NFÜ, KSZ, HM) közötti információ-áramlás hatékonyabb és gyorsabb módját kellene kialakítani. A pályázati és az engedélyezési követelményeket is jobban kellene koordinálni. Az adatbázisok nyitottabbá tétele legalább az érintett illetékesek számára, illetve az interneten jelenleg is hozzáférhető adatbázisok adattartalmának folyamatos frissítése és bővítése. A feladatok megosztásának jelenlegi struktúrája esetén az érintettek hatékonyabb együttműködésének szervezeti kialakítása. Szükséges a tendereztetés változtatása úgy, hogy a célszerűség és a hosszútávú gazdaságosság domináljon. Ezért a FIDIC sárga könyves tender helyett más megoldást kell választani (piros könyv, vagy egyéb) .Szükséges a szabványok fejlesztése és a szabványok alkalmazásának a jelenleginél határozottabb megkövetelése mind az engedélyezési, mind a pályázati rendszerben. Fontos 94
lenne, hogy az engedélyes tervek dokumentációjában a megkövetelt és alkalmazott szabványokat tételesen sorolják fel. A pályázati rendszer jelenleg közvetlenül nem követeli meg a szabványok alkalmazását. Javasolható, hogy a pályázati kiírások sorolják fel az alkalmazandó szabványok körét. Ezen szabványoktól való eltérés kivételes esetben, csak külön indoklás alapján legyen lehetséges. Javasolnánk, hogy az előkészítési támogatás mértékének meghatározásánál, a lakosságszámtól függetlenül nagyobb szerepet kapjon a tervezési feladat nagysága, bonyolultsága. Érdemes a kis településeknek társulni, már csak azért is, mert az előkészítési költségeken belül az RMT elkészítésére a pályázati kiírás olyan minimális arányt határozott meg, hogy az még a nyomdaköltséget sem fedezi egy kis település esetén. Szükséges az EMIR fejlesztése és folyamatos karbantartása, valamint a nyilvánosan elérhető adatok körének bővítése és karbantartása. Az EMIR fejlesztésének a következőkre kellene kiterjednie: • adatlapok adatainak új rögzítési rendszere, • az adatkérések, lekérdezések rendszerének fejlesztése, • az alapadatokon belül elkülönített adatbázis kialakítása a már nem aktuális (elutasított, más számon tovább futó, stb.) projektek és a futó projektek számára, • az alapadatok kiegészítése a projektek tényleges helyzetével, • az adatlapok adatainak ellenőrzése, adatrögzítés szerkezetének és elérhetőségének fejlesztése, • az előrehaladási és zárójelentések teljes tartalmának feltöltése, lekérdezhetőségének javítása. Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása során megfelelő eszközökkel elő kell segíteni, hogy a technológia fejlesztésére szoruló kis vízművek helyett, amennyiben erre van gazdaságos lehetőség a sok szempontból előnyösebb, nagyobb vízműtelepek és regionális, kistérségi ellátórendszerek fejlesztése valósuljon meg. A kis vízművek bonyolult technológiával csak megbízhatatlanul és drágán üzemeltethetők, ráadásul lényegesen érzékenyebbek a rendelkezésre álló készleteknek az éghajlatváltozás miatt várható csökkenésére. Fontos lenne új OTH állásfoglalás kiadása az arzénnel kapcsolatban: a próbaüzemre vonatkozóan a határérték felét kelljen teljesíteni. Ekkor biztosítható stabilan a 10 mikrogramm/l határérték betartása.
95
Javasolható továbbá a monitoring ivóvízvizsgálatok alóli felmentések felülvizsgálata és a hatósági mintavételi arány visszaállítása a korábbi szintre, azaz a jelenlegi 5%-os követelményt 20 %-ra kell emelni. Az OTH közegészségügyi információs rendszerre vonatkozó pályázatának megvalósítása lényegesen előmozdítaná mind az ellenőrzési, mind a jelentéstételi követelmények teljesítését. Az ivóvízminőségi programban a kifejezetten a helyszínre tervezett – ivóvíz-tisztítási technológiák esetén félüzemi kísérletekkel megalapozva – piros könyves pályázat alapján kivitelezett és egy éves próbaüzemmel ellenőrzött és a szolgáltató rendszerébe integrált technológiák alkalmasak a kívánt cél elérésére, amelyek kiválasztásánál igénybe célszerű venni az üzemeltető segítségét. A kiválasztott technológia – a helyi vízösszetételre vonatkoztatott – alkalmasságát tehát kisminta kísérlettel indokolt igazolni a kiviteli tervek engedélyeztetése előtt. Alapvető probléma, hogy erre a szakmailag indokolt javaslat megvalósítására általánosságban nincs elegendő idő a 2015. június 30-i elszámolási határidő miatt. Az EU elvárások miatt várhatóan problémát okoz, hogy a jelenlegi ivóvíz adatgyűjtés település alapján történik. Javasolható a mintavételi helyek vízellátási zónánként történő besorolása kellő tárcaközi egyeztetésekkel, valamint a támogató informatikai rendszerek kiépítésével. Mind az előkészítésre vonatkozó pályázatokba, mind a kivitelezési közbeszerzésbe be kell írni tételesen, hogy minden a jogszabályban szereplő követelményt teljesíteni kell a víznek, nemcsak a derogációs paramétereket (kivéve ha a nátrium követelménytől eltekint az OKI). Ezek alakulását a pályázati jelentésekben is követni kell. Az ivóvízminőség-javító projekteknél fontos, hogy se a hatóság, se a szolgáltató ne vegye át a rendszert, csak akkor, ha a teljes 201/2001. (X. 25.) kormányrendeletnek megfelel az eredmény (nem romolhat semmiben). Szintén érdemes lenne az Ivóvízminőség-javító Programmal kapcsolatos ÉME engedélyeknél is megfogalmazni a megfelelő technológiai elvárásokon túl garanciális elemeket, és előírni valamilyen módon a víz egyedi tulajdonságait figyelembevevő megoldások alkalmazását. Mivel az egészséges ivóvízzel ellátott, illetve ellátandó lakosok számát az állandó népesség számával mérik, ezért a 2011 őszén lefolytatott népszámlálás eredményei alapján felül kell vizsgálni a települések lakosszámát a 201/2001 Kormányrendelet 6. sz. mellékletében. Ugyanis az alkalmazott 2009. évi lakossági adatok a korábbi népszámlálásból továbbszámított adatok, amelyek nem teljesen pontosak. 96
Az üzemeltetőket a pályázat és megvalósítás minden szakaszában (RMT készítés, pályázat beadás, tendereztetés, kivitelezés, engedélyezés) be kell vonni a döntésekbe, az üzemeltetési szempontokat hatékonyabban kell érvényesíteni, az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat meg kell oldani: A rendszerek megvalósításánál nagyon fontos, hogy amennyiben a műszaki-gazdasági értékelés igazolja, kiépüljön az egységes, a telepre és a hálózatra is kiterjedő, az üzemeltető felügyeleti rendszerébe integrált folyamatirányítás. Az új víziközmű törvény végrehajtási rendeleteiben a két program szempontjait érvényesíteni kellene. Így a víziközmű-szolgáltatási engedély kiadásának szakmai feltételrendszerébe direkt módon beépíteni a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet előírásai teljesítésének követelményét, ezáltal biztosítani azt, hogy az üzemeltetés is megfelelő szinten történjen. Ha nem tudja ezt az illető szolgáltató biztosítani, akkor a törvényben biztosított szankciók, ha ez nem elegendő az engedély visszavonása következhet, végső esetben közérdekű üzemeltetőt kell kijelölni. Javasolható, hogy a Magyar Energia Hivatal keretében most kialakítandó víziközmű részleg foglalkoztasson közegészségügyi szakértőt is. Véleményünk szerint a projektek CBA szerinti díjképzését figyelembe kell venni a tényleges központi díjmegállapításnál. Továbbá szükséges lenne, a pályázati útmutató, a CBA útmutató, az utólagos CBA értékelések átalakítása (összhangban az EU vonatkozó útmutatásaival) oly módon, hogy a pénzügyi fenntarthatóság szolgáltatói szinten és tulajdonosi szinten, valamint konszolidált módon is legyen vizsgálva. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény foglalkozik a szervezettel, az irányítással, de nem foglalkozik a szakmai folyamatokkal, a szakmai ellenőrzéssel. Ezt a végrehajtási rendeletek megalkotásánál, esetleg más jogszabályok korszerűsítésével pótolni kellene. Az ivóvízminőségi felügyelet (beleértve a vízminőségre vonatkozó panaszok kivizsgálását) mindenképpen maradjon az egészségügy kezelésében. Erre vonatkozóan a Víziközműszolgáltatásról szóló törvény homályosan fogalmaz. Az IMJP sikeres végrehajtásának döntő eleme a szolgáltatási díjak, a fizetőképesség és a szolgáltatói oldalról a kintlévőségek elfogadható szintjének alakulása. Mindennek a hatékony megoldások kiválasztása, az alvállalkozói láncok csökkentésén túl a szociális alapú díjtámogatási rendszer kialakítása a feltétele. 10-1. táblázat: Nyomonkövetési tábla
97
Értékelési javaslat
Indoklás
A tapasztalatok szerint számos A tervezés, engedélyezés, ellenőrzés, olyan fejlesztés van, amit kivitelezés, üzemeltetés szakmai lehetett volna sokkal jobban, színvonalának növelése. olcsóbban, üzemeltethetően megvalósítani
Az érintett államigazgatási szervezetek Jelenlegi hiányos közötti információ-áramlás hatékonyabb információáramlás javítása és gyorsabb módját kellene kialakítani. A szabványok fejlesztése és a szabványok alkalmazásának a jelenleginél határozottabb A beruházások szakmai megkövetelése mind az engedélyezési, színvonalának javítása mind a pályázati rendszerben. EMIR fejlesztése, nyilvánosan elérhető A programok értékelésének, a adatok körének bővítése tervezésnek elősegítése Az üzemeltetők bevonása a pályázat és megvalósítás minden szakaszában. A próbaüzemre biztosítása.
megfelelő
idő A fejlesztések hatékonyságának növelése, üzemeltethetőségének biztosítása
Mindkét területen inkább a kisebb települések fejlesztése maradt hátra, amelyek rövid idő alatti megvalósítása központi segítséget igényel Kis településeken az Az előkészítési támogatás mértékének önkormányzatok nem képesek megelőlegezni az előkészítés felülvizsgálat. költségeit A 2014-2020 kereteken belüli gyors A 2007-2013 időszakból megvalósítási projektindítás elősegítése. kicsúszó projektek előkészítését még ebben az időszakban támogassa a KEOP Össze kell hangolni a hátralévő, illetve regisztráló sok kis település pályázatának elkészítését.
Elvárt output, eredmény
Működtethető, jobb színvonalú rendszerek
információs rendszer
A javaslat felelős végrehajtója államigazgatási, hatósági, kamarai, oktatási, kutatási, vállalkozói feladatok NFM, NFÜ, Energia Központ, VM, EMMI, BM, OKI, OVF
Szabványok fejlesztése jogszabály
Szabványügyi Hivatal NFÜ
Korszerűbb rendszer
NFÜ
RMT készítés, pályázat beadás, NFÜ, tendereztetés, Energia Központ kivitelezés, engedélyezés fejlesztése
pályázati rendszer változása
NFÜ, Energia Központ
Pályázati rendszer módosítása
NFÜ
pályázati rendszer változtatása
NFÜ
98
Értékelési javaslat A változatok közül a költség-hatékony lehetőségek választása, elő kell segíteni, hogy a technológia fejlesztésére szoruló kis vízművek helyett a sok szempontból előnyösebb, nagyobb vízműtelepek és regionális, kistérségi ellátórendszerek fejlesztése valósuljon meg.
Elvárt output, eredmény
A javaslat felelős végrehajtója
Jogszabályi és pályázati rendszer változtatása
NFÜ Energia Központ EMMI VM, NEKI, OVF VIZIG-ek OKI
pályázati rendszer és tenderkiírások
NFÜ, EMMI OTH, NSZSZ
Amennyiben a műszakigazdasági értékelés igazolja, hogy elősegíti a hatékony, energiatakarékos üzemeltetést
Pályázat
NFÜ, üzemeltetők
Megfelelő technológiai megoldások alkalmazásának elősegítése.
szabvány
Szabványügyi Hivatal
Indoklás
A tapasztalatok szerint számos olyan fejlesztés van, amit lehetett volna sokkal jobban, olcsóbban üzemeltethetően megvalósítani
Az ivóvízminőség-javító pályázatok és közbeszerzések követeljék meg az Nemcsak a derogációs összes kötelező EU előírás teljesítését és paraméterek nem teljesítése ezek teljesítése esetén kapjanak számít kötelezettségszegésnek. engedélyt üzemeltetésre. A telepekre és a hálózatra is kiterjedő az üzemeltető felügyeleti rendszerébe integrált folyamatirányítás megvalósítása. Az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos ÉME engedélyeknek megfelelő technológiai elvárásokon túl garanciális elemeket is megfogalmazni és előírni valamilyen módon a víz egyedi tulajdonságait figyelembevevő megoldások alkalmazását. A tendereztetés változtatása A FIDIC sárga könyves tender helyett más megoldást kell választani (piros könyv, vagy egyéb) A technológiák tesztelése az adott vízminőségre való adaptálása. Az OTH közegészségügyi információs rendszerre vonatkozó pályázatának megvalósítása.
A célszerűség és a hosszútávú gazdaságosság domináljon, ne a kivitelezői érdek. Megfelelő technológiai megoldások alkalmazásának elősegítése Az EU-s jelentéstételi kötelezettség és ellenőrzési rendszer hatékonyságának és megbízhatóságának növelése.
A monitoring ivóvízvizsgálatok alóli felmentések felülvizsgálata és .a Az EU irányelv mérési hatósági mintavételi arány visszaállítása gyakoriságára vonatkozó a korábbi szintre, azaz a jelenlegi 5%-os követelmények teljesítése követelmény 20 %-ra emelése.
Jogszabály, pályázati kiírás
NFÜ
jogszabályok pályázati kiírások
NFÜ
információs rendszer
NFÜ, OTH
jogszabály
EMMI
99
Értékelési javaslat
Indoklás
Az NSZSZ-ek, az OKI laborhálózatának fejlesztése, a szükséges emberi és anyagi erőforrások biztosítását igényli. Szükséges lenne egy OKI csúcslabor megvalósítása, amely alkalmas a lakossági panaszok kivizsgálására is.
Az EU irányelv mérési gyakoriságára vonatkozó követelmények teljesítése, lakossági panaszok kivizsgálása is
Vízellátási zónák kialakítása.
EU irányelvnek való pontosabb megfelelés
A 2011 őszén lefolytatott népszámlálás A jelenleg használt népesség, eredményei alapján felül kell vizsgálni a háztartás szám és bekötött lakossági adatokat. lakások száma Az üzemeltetés és karbantartás megfelelő színvonalon Az új víziközmű törvény végrehajtási folytatódjon és az irányelvvel összhangban levő szolgáltatási rendeleteiben a két program szakmai követelményeknek megfelelni szempontjainak érvényesítése. tudó üzemeltetők kapjanak működési engedélyt. A víziközmű törvény, a készülő díjrendelet és az EU pályázatokban Ne kelljen a támogatásokat szereplő díjképzés összhangjának visszafizetni megteremtése.
Elvárt output, eredmény
A javaslat felelős végrehajtója
Program és pályázati kiírás Monitoring fejlesztési projektek
NFÜ KEOP KSZ EMMI
Információs rendszer fejlesztése és EU jelentések javítása
EMMI
adatbázis változás
KSH, VM, EMMI OKI
jogszabályok
NFM
jogszabályok pályázati kiírások, útmutatók
NFM, NFÜ
jogszabály
NFM
pályázatok finanszírozási rendszerének változása
NFÜ, NFM
Szociális alapú díjtámogatási rendszer Társadalmi problémák kezelése kialakítása. Az utófinanszírozás problémáit a támogatás folyósítás rendszerének módosításával, az előfinanszírozás bevezetésével meg kell oldani.
Az önkormányzatok nehéz anyagi helyzete miatt.
11 Módszertan leírása Az értékelés dokumentum-elemzésre, a rendelkezésre álló pályázati anyagokra, közvetlen adatkérésre, statisztikai adatokra és szakértőkkel készített interjúkra épített. Egy teljes körű adatbázis kialakítására törekedtünk. A KA, a KIOP és KEOP projektek vizsgálatára került sor. A feldolgozott dokumentumok listáját az 1. melléklet tartalmazza. A készített interjúk listáját és az interjúk teljes szövegét az értékelés 2., a konzultációkat a 3. melléklete mutatja be. 100
Az interjúk során az adatbázisokra vonatkozó kérdéseket összevontan kezeltük és ezekre kétfázisú interjúkat terveztünk. Az első menetben elsősorban az adatbázisok pontos tartalmára (természetesen a publikus, illetve már rendelkezésünkre álló adatok ismeretén túl) vonatkozó kérdéseket tettünk fel. Ennek alapján meghatároztuk a szükséges adatok körét, az adatfeldolgozási igényt. Majd az adatok feldolgozása, elemzése után személyesen és/vagy telefonon, emailen újból megkerestük a bevont szakértőket az időközben felmerült konkrét, személyenként eltérő kérdésekkel. Az első interjú főbb kérdései, minden adatgazdánál a saját adatbázisaira vonatkozott. Az adatforrások, adatbázisok értékelése, összehasonlító vizsgálata az alábbi adatforrásokra terjedt ki: Elsődleges adatforrások: •
•
•
• •
pályázati adatlap: Az EMIR-ben megtalálható, az értékelés 6. mellékletében szereplő adattartalmát lekértük, 2012. március 27-én hiányosan kaptuk meg, s nem a kért formátumban. A kapott EMIR adatszolgáltatás file-ait részletesen átnéztük. Az adatlapból származó információk nagyon hiányosan és keverve szerepeltek a kért konstrukciókra (a hiányosságokat az értékelés 6. mellékletében részletezzük). A hiányokat a Megbízó felé jeleztük. A megkapott projektekre feldolgoztuk az adatokat, s az általunk javasolt szerkezetben teljes feltöltés esetén összegzés is készíthető (lásd az értékelés 9. mellékletében). előzetes / részletes megvalósíthatósági tanulmány: Elvileg nincs rá szükség, mert a főbb információkat az adatlap tartalmazza, azonban sokszor csak ez alapján határozható meg a projekt által érintett tényleges település lista. előrehaladási jelentések: Az ISPA/KA projektek esetében megkaptuk az Energia Központ NKft-től az időben utolsót, ha még nem zárultak le. Feldolgozásuk megtörtént (lásd az értékelés 7. mellékletében). A KEOP projektekre vonatkozó előrehaladási jelentéseket az EMIR-ből 2012. március 27-én hiányosan kaptuk meg (a hiányosságokat az értékelés 6. mellékletében részletezzük). A megkapott jelentések is csak a jelentés első bekezdését tartalmazták, amelyeknek általában igen kicsi volt az információ tartalma, ezért nem került feldolgozásra. zárójelentés: Az ISPA/KA és a KIOP projektek esetében megkaptuk az Energia Központ NKft-től. Feldolgozásuk megtörtént (lásd az értékelés 7. mellékletében). monitoring sheetek: Az ISPA/KA és a KIOP projektek esetében megkaptuk az Energia Központ NKft-től az időben utolsókat. Az ISPA/KA monitoring sheet-jei tartalmuk alapján általában nem alkalmasak a működés megfelelőségének tényleges elbírálására. A KIOP projektek esetében használhatóak, feldolgozásuk megtörtént lásd az értékelés 7. mellékletében. 101
•
Tényleges ivóvízminőségi adatok (monitoring adatok Az indokolt ivóvízminőségi adatokat az üzemeltetők mérik a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet szerint, a népegészségügyi szakigazgatási szerv kirendeltségei indokolt számban ellenőrző méréseket végeznek. A vizsgálati eredmények összesítése, valamint jelentések készítése a Megyei Kormányhivatalok Népegészségügyi Szakigazgatás Szerveinek, illetve az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalának (OTH) a feladata. A tényleges helyzetet az OTH adatai alapján kell értékelni. Az adatfeldolgozást az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) végzi. A teljesítés elbírálásához szükséges tényleges ivóvízminőségi (OKI) adatokat megkaptuk.
Másodlagos adatforrások: •
•
•
EMIR adatbázisban rögzített 1. eljárásrendi, 2. pénzügyi támogatási, 3. indikátor adatok (2004-2012, adatgazda: NFÜ) – az értékelés 6. mellékletében szereplő adattartalmát lekértük, 2012. március 27-én megkaptuk. Az EMIR alapadatok (NSRK és NFT) megfelelőek. EMIR-ből a már támogatott projektekre konstrukciónként csoportosítva nyilvánosan elérhető néhány alapvető információ a projektekről. A kedvezményezettnek természetesen interneten keresztül nagyobb hozzáférése van a saját projektje adataihoz, sőt az adatok egyre nagyobb részét saját magának kell feltöltenie a rendszerbe. KEOP IH: A rendelkezésükre álló jelentéseket, adatfeldolgozásokat 2012. február 1én, illetve április 13-án rendelkezésünkre bocsátották: • Kormányjelentés (Excel) • Kormány-előterjesztés (Word) Területi adatbázis (1990-2010., adatgazda: NFÜ-KSH-PM, T-Star)
A rendelkezésre álló befejezett, folyamatban lévő, a már támogatási szerződéssel rendelkező projektek, valamint az előkészítés alatt álló projektek, és a további várható pályázatok alapján, egyes statisztikai adatok felhasználásával teljes körű felmérést, illetve adatfeldolgozást végeztünk. Számbavettük a megvalósult fejlesztéseket, beleértve az esetleges nem uniós forrásból finanszírozott fejlesztéseket is. E munka eredményeként az értékeléshez és a további pénzügyi tervezéshez - beleértve a 2014-2020-as igények tervezését - használható országos adatbázis került kialakításra. Ez az adatbázis tartalmazza az elérhető adatokat az ivóvízminőség-javító feladatok és projektek főbb szakmai és pénzügyi paramétereiről.
102
Alapfeltételezésünk az volt, hogy az EU társfinanszírozásban megvalósult fejlesztések teljesítik az irányelvekben megfogalmazott követelményeket. Ezt kontrolláltuk az elsődleges adatforrások alapján. Ezen túlmenően kontroláltuk a befejezett projektek esetében a tényleges ivóvízminőség-határértékeknek való megfelelést az ivóvízmonitoring adatok alapján. A tényleges teljesítés mérését jelenleg csak a területi szakadatbázisok bevonásával lehet elvégezni. A teljesítés elbírálásához szükséges tényleges ivóvízminőségi adatokat megkaptuk az OKI-tól. Ez alapján a befejezett ivóvízminőség-javító projektek által érintett települések listájával kapcsolatban meg tudtuk állapítani, hogy azok megfelelnek-e az ivóvízminőségi követelményeknek. A választott módszer komplexen épített a pályázati, statisztikai és monitoring adatokra éppúgy, mint az elérhető hazai és nemzetközi dokumentumokra és a szakértők véleményére is.
103
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
1. melléklet:
Felhasznált dokumentumok listája
2. melléklet:
Interjú emlékeztetők
3. melléklet:
Konzultáció emlékeztetők
4. melléklet:
A 98/83/EK irányelvvel kapcsolatos EU szabálytalansági eljárások, bírósági ítéletek és esettanulmányok.
5. melléklet:
SCHER vélemény Olaszország derogációs kérelme kapcsán
6. melléklet:
EMIR kért adattartalma
7. melléklet:
A megvalósult beruházások főbb paraméterei
8. melléklet:
A befejezett ivóvízminőség projektek értékelése
9. melléklet:
Ivóvizes fejlesztési adatbázis
10. melléklet:
Ammónium miatt kifogásolt nem pályázó települések
11. melléklet:
Fajlagos költségek és a beruházási költségek becslése
104
