Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés
I. kötet
Ivóvíz fejlesztések egyes kérdései (rövid változat)
Msz.: 101/2012.
Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései Értékelési zárójelentés I. kötet
Ivóvíz fejlesztések egyes kérdései (rövid változat)
Készítette:
Kovácsné Molnár Gyöngyi dr. Rákosi Judit Szőke Norbert
Vidéki Bianka
TARTALOMJEGYZÉK
1
Vezetői összefoglaló______________________________________________________ 2
2
Bevezetés ______________________________________________________________ 3
3
Hol tartunk az irányelv végrehajtásában? ____________________________________ 3
4
Szabályozási követelmények _______________________________________________ 6
5
A teljesítést nehezítő körülmények __________________________________________ 9
6
Nemzetközi tapasztalatok ________________________________________________ 11
7
Javaslatok ____________________________________________________________ 11 7.1
Átfogó javaslatok a derogációs fejlesztésekkel kapcsolatban ____________________ 11
7.2 A derogációs kötelezettségeken túli, a 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó fejlesztési igények meghatározására vonatkozó javaslat. _____________________________ 13
1
1
Vezetői összefoglaló
Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben az ivóvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülését vizsgálata. Legfontosabb megállapítások: 1. Magyarország nem tudta teljesíteni a 2006. évi, a 2009. évi derogációs határidőket. Az Európai Bizottság döntése értelmében a legvégső határidő 2012. december 25-e. Alapvető célkitűzés, hogy az ivóvízminőség javító programok felgyorsításával, az átmeneti megoldások alkalmazásával 2013. év végére minden érintett település lakója hozzájusson az irányelvben meghatározott kritériumoknak megfelelő ivóvízhez. A derogációs paraméterek tekintetében 365 településen nem megfelelő az ivóvíz minősége. 2. A ténylegesen megvalósult projektek döntően nem a KEOP keretében indultak, hanem a Kohéziós Alap és a KIOP finanszírozásában. Összesen 167 ezer fő kap egészséges ivóvizet az eddig megvalósult IMJP projektek eredményeként. Ez az IMJP-ben érintett népességnek csupán kb. 7 %-a. A 167 ezer főből KEOP projekt mindösszesen 13,4 ezer főt, 8%-ot érint. 3. Szakértői becslésünk szerint az IMJP várható teljes támogatási igénye 130-144 Mrd Ft között alakul. A tényleges támogatási igény a felső értékhez közelebb várható, mivel zömmel kis települések problémáját kell a későbbiekben megoldani. A teljes keret 131,17 Mrd Ft. Várható, hogy a keret nem lesz elegendő az IMJP program megvalósítására. A pályázatok előrehaladásának jelenlegi állapota alapján valószínűsíthető, hogy néhány projekt, ún. bridge projektként valósul meg (pl. Békés megyei projekt). 4. Az irányelvvel teljes mértékben harmonizál az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet. Az irányelv értelmében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” mikrobiológiai és „B” kémiai listás paraméterek mindegyikének meg kell felelni az előírásoknak. Egyértelmű, hogy a tényleges, mért ivóvízminőségnek kell megfelelni a teljes üzemeltetési időszakban. 4. A változatok közül a költség-hatékony lehetőségek választása, elő kell segíteni, hogy a technológia fejlesztésére szoruló kis vízművek helyett a sok szempontból előnyösebb, nagyobb vízműtelepek és regionális, kistérségi ellátórendszerek fejlesztése valósuljon meg.
5. Az ivóvízminőséggel foglalkozó 2005-2007. évekre vonatkozó EU Szintézis Jelentésben megfogalmazott az ivóvízminőségi ellenőrzési rendszerre vonatkozó, Magyarországi kritikával kapcsolatban jelezni szükséges, hogy az adatszolgáltatási rendszer az elmúlt 2
időszakban sem javult. Ez az EU-s kritika a rendszer elégtelen működése az ivóvizes közegészségügyi és vízügyi információs rendszer fejlesztésének igényét fogalmazza meg, illetve támasztja alá a szükséges források biztosításának igényével együtt.
2
Bevezetés
Az értékelés legfontosabb célja a Csatlakozási Szerződésben az ivóvizes szakterületen vállalt derogációs kötelezettségek teljesülésének jogi, szakmai és gazdasági elemzése, a teljesülést segítő és hátráltató körülmények, kockázatok, valamint a nemzetközi tapasztalatok feltárása. További cél volt az olyan javaslatok megfogalmazása, amelyek elősegítik a Szennyvízprogram határidőre történő végrehajtását. Az értékelés keretében választ adunk arra a kérdésre, hogy meddig jutottunk/jutunk a 20002006 és 2007-2013 időszakban a derogációs kötelezettségek teljesítésében. Válaszolunk arra a kérdésre is, hogy a hazai jogszabályok megfelelők-e, mikor, milyen paraméterek mellett tekinthető teljesítettnek az irányelv. A derogációs követelmények teljesítésének EU szintű értékelése meghatározó módon azon múlik, hogy a létrejövő művek üzemeltetése megfelelő-e, az ivóvízminőségi követelményeknek megfelelően lehet-e a műveket működtetni. Ezért az értékelés során kiemelkedő figyelmet fordítottunk az üzemeltetési kérdésekre. Az ivóvizes, a víziközmű szektorban a derogációs kötelezettségeken túli 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolására, az indokolt fejlesztési igények tartalmának is sor került, összhangban az EU követelményekkel, a víziközmű-szolgáltatási törvénnyel. Az értékelés eredménye a forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó javaslat összeállítása. Az értékelés közvetlen előzménye a 2012. májusában lezárult „A környezeti derogációk teljesülésének egyes kérdései” című értékelés. A zárójelentés a 2012. évben elvégzett munka és a jelen értékelés eredményeit, következtetéseit, javaslatait együttesen, új szerkezetben mutatja be. A jelentés külön ivóvizes, szennyvizes részekre tagolódik. A vizsgálat időhorizontja 2000-2013. A KA, KIOP, KEOP projektek értékelésére került sor. Az értékelés dokumentum-elemzésre, a rendelkezésre álló pályázati anyagokra, közvetlen adatkérésre, statisztikai adatokra és szakértőkkel készített interjúkra épített.
3
Hol tartunk az irányelv végrehajtásában?
Kötelezettségek
3
Az Európai Közösség az ivóvízminőségre vonatkozó követelményeket a 98/83/EGK irányelvben (a továbbiakban: Irányelv) szabályozza. Az Irányelvhez kapcsolódóan három fajta elvárásról van szó: •
Az irányelv összes követelményének való megfelelés. Az irányelvvel teljes mértékben harmonizál az ivóvíz minőségéről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban Kormányrendelet).
• Derogációs követelmények, az EU csatlakozási szerződésben szereplő határidők, bór, fluór, nitrit paraméterekre 2006, arzénre 2009. •
Országos Ivóvízminőség-javító Program. Az Országos Ivóvízminőség-javító Programban a derogációs paramétereken kívül az ammónium szerepel kiemelt paraméterként 2009. évi határidővel. Az összes érintett népesség a Kormányrendelet szerint 2251401 fő, az érintett települések száma 835.
Az irányelv a tagállamok számára fogalmaz meg kötelező feladatokat. A magyar jogszabályok ugyanakkor a települési önkormányzatok hatáskörébe utalják a feladatok végrehajtását. A KEOP 1.3 intézkedés a teljes IMJP céljait követi, tehát a derogációs paramétereken kívül az ammóniumcsökkentés is támogatott cél. Ugyanakkor amelyik településnél derogációs paraméter, vagy ammónium ügyben be kell avatkozni, ott az összes többi jogszabályi elvárást teljesíteni kell. Magyarország többszöri derogációs halasztási kérelmére az Európai Bizottság 2012. május 30-i döntésben válaszolt. Eszerint az érintett bór, fluor, arzén paraméterekre (a nitrit paraméterre nem kértünk halasztást, azt időközben megoldotta Magyarország) a legvégső határidő 2012. december 25-e. A derogációs paraméterek tekintetében 365 településen nem megfelelő az ivóvíz minősége (egyes települések tekintetében több paraméter esetében sem). Az összes érintett népesség 888473 fő. Alapvető célkitűzés, hogy az ivóvízminőség javító programok felgyorsításával, az átmeneti megoldások alkalmazásával 2013. év végére minden érintett település lakója hozzájusson az irányelvben meghatározott kritériumoknak megfelelő ivóvízhez. Komoly erőfeszítések történtek (szolgáltatói, egészségügyi és államigazgatási, koordinációs oldalról a helyzet javítására és gyorsítására. 2013. év végére várható, hogy a derogációval érintett 350 település közül 59-ben befejeződnek a KEOP projektek (de legalább a 4
próbaüzemig eljutnak), ún. közösségi vízkivételi hely lesz kialakítva 142 településen (HM konténeres szűrőberendezés, vagy a vízmű megfelelő kútja) és 164 településen a szolgáltatók biztosítanak különböző ideiglenes megoldásokat. AZ IMJP végrehajtásának helyzete és a várható költségek a KA, KIOP, KEOP projektek értékelése alapján A ténylegesen megvalósult projektek döntően nem a KEOP keretében indultak, hanem a KA és a KIOP finanszírozásában. Összesen 167 ezer fő kap egészséges ivóvizet az eddig megvalósult IMJP projektek eredményeként. Ez az IMJP-ben érintett népességnek csupán kb. 7 %-a. A 167 ezer főből KEOP projekt mindösszesen 13,4 ezer főt, 8%-ot érint. Az EMIR 2013. január 14-i lekérdezése alapján jelentős előrelépés történt az IMJP projektek előrehaladásában, a derogációs értékelésben szereplő áprilisi állapothoz képest Az elmúlt csaknem 9 hónap alatt a befejezett projektek száma ugyan nem nőtt, de a támogatási szerződéssel rendelkezők száma 32 db projekttel nőtt, s a megvalósításhoz közel álló összes projektek száma is 29 db-bal, 35 %-kal nőtt. 1. táblázat: Ivóvízminőség-javító megvalósítási KEOP pályázatok 2013. január 14-i állapota Projekt költsége, MFt
Támogatás összege, MFt
6
1 006,5
890,8
73
87 916,9
73 174,3
3
640,0
569,8
30
35 464,7
30 224,8
Megvalósításhoz közel összesen
106
124 022
103 969
Megvalósítás összesen
112
125 028
104 860
Kategória
Státusz
I.
BEFEJEZETT
II.
Megvalósítás folyamatban, TSz megkötve
III.
Döntés volt, kötváll van, TSz kötés folyamatban
IV.
Megvalósításra beadott, értékelés alatt
Pályázatok száma
Megvizsgáltuk a különböző fázisban lévő KEOP pályázatok által felhasznált, lekötött, illetve igényelt támogatás összegét, illetve teljes beruházási költségét. Összesítettük az ivóvízminőség-javító KEOP projektek költségigényét a pályázati folyamatban való elhelyezkedésük szerint. Az előkészítési támogatásra jelentkező projektek esetében a 5
megvalósítás költségének minimális becslését adja, ha az előkészítés tervezett költségét a megvalósítás költségének maximálisan 6 %-ának tekintjük. Így a várható teljes támogatási igény 130 Mrd Ft. Azonban ez a megvalósítás költségének a minimális becslése. A KEOP pályázatok fajlagos költségei alapján is kiszámoltuk a várható költségigényt. Ezt alkalmazva az előkészítési fázisban lévő projekteknél a támogatási igény 144 Mrd Ft-ra emelkedik. A tényleges támogatási igény természetesen a két szélsőérték között várható, de a felső értékhez közelebb, mivel zömmel kis települések problémáját kell a későbbiekben megoldani. A teljes keret 131,17 Mrd Ft. Várható, hogy a keret nem lesz elegendő az IMJP program megvalósítására. A pályázatok előrehaladásának jelenlegi állapota alapján valószínűsíthető, hogy néhány projekt, ún. Bridge projektként valósul meg (pl. Békés megyei projekt). Pénzügyi teljesítést tekintve a KEOP-on belül még nagyon alacsony szinten állunk, ezért a feladatok nagy része még előttünk áll, s jelentős kihívást jelent a már előkészítés alatt, illetve megvalósítás alatt álló projektek 2015. június 30-ig történő teljes lezárása.
4
Szabályozási követelmények
Jogszabályi megfelelőség A jogszabályi megfelelőség vizsgálata kimutatta, hogy az ivóvíz irányelv jogszabályi adaptációja megfelelő, esetenként szigorúbb követelményeket támasztanak a hazai jogszabályok, mint az EU irányelv. Magyarország a tagországok jelentős részéhez hasonló megoldásokat alkalmaz. Jelentős előrelépést jelentett az Ivóvízminőség-javító Program gyorsítására született Kormányhatározat, amely többek között az önerő 100%-os központi finanszírozását tette lehetővé, más EU forrásra való támogatást tiltotta, illetve korlátozta, az átmeneti vízellátás költségét önkormányzatra terhelte. Az eredmény 2011 végére az összes érintett önkormányzat beadta a pályázatát, illetve regisztrált a pályázati rendszerben. A derogációs értékelés óta sokrétű jogi és intézményi változások következtek be. Ezek közül kiemelendő: • Hatósági ügyintézés gyorsítására ivóvízminőség-javító projektek kiemelt beruházássá való nyilvánítása, • állami beavatkozás a folyamatban lévő, de lassan haladó vízminőség-javító projektek megvalósításába, 6
• a KEOP projektek beadásától a döntésnek maximum 30 napon belül meg kell születnie, • A folyamatban lévő és beavatkozást nem igénylő projektek figyelemmel kísérése, szakmai segítség nyújtása, a hatósági folyamatok gyorsítása, • Átmeneti vízellátás biztosítása. Az ideiglenes vagy végleges megoldásig átmeneti vízellátás biztosítása konténerizált HM víztisztítók telepítésével (ezek telepítéséig lajtos kocsi) azokon a településeken. ahol várhatóan 2013 végéig nem készül el a beruházás, • A felelős intézmények körének és hatáskörének változása, BM koordinátori szerepének megvalósulása. AZ IMJP megvalósulása az egész víziközmű szektor (mind a szolgáltatói kör, mind az államigazgatási felelősségi, tulajdoni kör) gyökeres átalakulása idején valósul meg. A víziközmű-szolgáltatási törvény még jelenleg is számos kérdésben bizonytalanságot jelent a projektek megvalósításában (szolgáltatói szervezetek integrációja, teljesen új díjképzés, díjmeghatározás). Az IMJP megvalósításának kulcskérdése, a ténylegesen megfelelő ivóvíz hosszú távú biztosításának feltétele a megfizethető vízdíjrendszer kialakítása úgy, hogy a szolgáltatás pénzügyi fenntarthatósága is biztosítva legyen. Ez egy nagyon nehéz feladat. El kell kerülni a szegényebb társadalmi csoportok illegális vízkivételeit éppúgy, mint azt, hogy a szolgáltatók költségtakarékosság miatt (pl. vegyszerrel való takarékosság, szükséges fenntartási, pótlási munkák elhanyagolása) csökkenteni kényszerüljenek a szolgáltatási színvonalat. A probléma sokszor nem a jogszabályi követelményekkel van, hanem a végrehajtásával, így például a valóságban az előírtnál sokkal kevesebb mérés történik, mint ami a jogszabályi követelmény, amit már az EU is kifogásolt. Mikor tekinthető teljesítettnek az irányelv? Az irányelv értelmében csak a megfelelő ivóvízminőség fogadható el, ami azt jelenti, hogy az „A” mikrobiológiai és „B” kémiai listás paraméterek mindegyikének meg kell felelni az előírásoknak. Egyértelmű, hogy a tényleges, mért ivóvízminőségnek kell megfelelni a teljes üzemeltetési időszakban. Az „A” követelmények nem az IMJP körébe tartozó követelmények, amennyiben ilyen szennyezés előfordul, azonnal be kell avatkozni. Ez alapvető üzemeltetői feladat. A „B” paraméterek száma 26. De a megfelelési követelmény nemcsak az ún. derogációs paraméterekre érvényes, hanem az összes többi „A”, „B” listás paraméterre is. Tehát nem 7
lehet olyan megoldást alkalmazni, amelynél pl. az arzén probléma megoldódik, de más probléma keletkezik. Az irányelv szerint a meghatározott fogyasztói pontokon kell mérni. A helyek száma függ a termelt víz köbméterétől és a lakosság számától. Ez komoly probléma az üzemeltetők számára. A vízminőségnek a csapon kell megfelelőnek lenni, ugyanakkor a szolgáltató a vízért csak az átadási pontig felel. A hazai szabályozás, a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet 4 § (3) pontja szerint figyelmen kívül lehet hagyni azt az eredményt, amely egyértelműen a fogyasztói hálózat állapota alapján lett kifogásolt. Az EU a jelentésben rákérdez a túllépés okára, lehetőség van a fogyasztói hálózatot megjelölni. Az ivóvíz irányelv konkrétan nem határoz meg olyan pontokat, ahol mérni kell, ezeket a mérési pontokat a rendszer kialakítása, az indokolt mérési pontok számossága és az egyes fogyasztói végpontok megközelíthetősége mérlegelésével az illetékes területi szerv (NSZSZ) határozza meg. Amennyiben a fogyasztói csapnál az előírt határértékeknek megfelel a víz, akkor megfelelő az irányelv követelményeinek. Nincsenek tartományok, tehát nem lépheti túl a határértékeket. Az ivóvíznél minden ellátott lakosnak meg kell kapnia az egészséges ivóvizet. Ugyan az irányelv konkrétan a tagállamoknak kötelezően az 1000 m3/napnál nagyobb kapacitású, illetve az 5 ezer főnél többet ellátó rendszerekre ír elő rendszeres beszámolási kötelezettséget, de az irányelv szerint minden lakosnak meg kell kapnia az egészséges ivóvizet. Bár az irányelv szempontjából csak a fogyasztói pontokon mért minőség számít. Az üzemeltetőnek célszerű mérni a víztermelésnél, a technológia után, egyéb helyeken, hogy tudja szabályozni a folyamatot. Amennyiben a „C” listás, ún. indikátor paraméterek közül valamelyik nem jó, akkor az kifogásolható, de nem jelenti az irányelv megszegését, nem von kötelezettségszegési eljárást maga után. Ugyanakkor pont a C paraméterek, kiemelten a vas- és mangán jelenléte okoz lakossági panaszokat (tönkreteszi a berendezéseket, a ruhákat, a mosdókat). Jelentkeznek továbbá az íz és szag problémák. A megvalósult ivóvizes projekteknél elvileg nem lehetne olyan, hogy nem felel meg az egész irányelv (illetve a 201/2001 (X. 25.) Kormányrendelet) összes követelményének. Ez alól kivétel a nátrium, ahol nincs megfelelő, költség-hatékony megoldás.
8
5
A teljesítést nehezítő körülmények
Intézményi problémák Az ivóvizes területen több kormányzati szerv érintett. Gyakorlatilag minden szükséges információ rendelkezésre áll, de ezek elkülönülten a különböző szervezeteknél találhatók. Az információkhoz való hozzájutás a többi szervezet számára igen körülményes és időigényes, közvetlen hozzáférés vagy nem is volt, vagy időközben megszűnt. Mivel a teljesítések nyomon követése az adatok állandó frissítését, illetve folyamatos figyelését követeli meg több szervezettől is, ezért jelentős problémát okoz a közvetett adatszolgáltatás. Kritikus a működtetési időszak teljesítményének jellemzése, mert erre vonatkozóan még kevés adat áll rendelkezésre.
A projektek megvalósításának megfelelősége A megkérdezett szakértők egyetértenek abban, hogy a végrehajtás fő gondja az volt, hogy, az önkormányzatoknak és a lakosságnak nem volt érdeke az IMJP projektek megvalósítása. Ugyanis az ellátottak köre nem változik, viszont komoly díjnövekedést okoz. A tapasztalatok szerint számos olyan fejlesztés van, amit lehetett volna sokkal jobban, olcsóbban üzemeltethetően megvalósítani. A beruházási döntéseknél az üzemeltetési szempontokat, az üzemeltetők véleményét és a várható üzemeltetési költségeket nem kellő súllyal, vagy egyáltalán nem vették figyelembe.
Több önkormányzat idegenkedik attól, hogy a saját vízbázisát feladja, mert kiszolgáltatva érzi magát. A későbbi magas üzemeltetési költségeket nem fogadják el, illetve nem hiszik el. Az önkormányzatok nemigen vizsgálják a regionális megoldás lehetőségét. Jellemzően minden kistelepülés saját víztisztító telepet szeretne építeni. Külső szakértői vélemény szerint előfordul, hogy a pályázatokban nem veszik figyelembe a települési, területfejlesztési terveket. Pl. a tervekben szerepel a létesítmény várható bezárása, mégis a vízigénynél, szennyvízmennyiségnél terveznek vele. A leghatékonyabb megoldások kiválasztásánál figyelembe szükséges venni a népesség várható növekedését vagy csökkenését. Leggyakrabban csupán növekedéssel számolnak, holott több agglomerációra jellemző az elnéptelenedés (üzemeltetői vélemény). 9
Problémaként merült fel, hogy a szakmai irányítás megfelelő szinten érvényesül, a megalapozott szakmai kontroll nem valósul meg a kellő mértékben és a tervezői színvonal is hagy kívánnivalót maga után. Az engedélyezési folyamatok sokszor elhúzódnak, emiatt az előkészítési fázis csúszik, így a megvalósítás is újabb kockázatot rejt. Amennyiben az engedélyezési folyamatok a megvalósítási szakaszban történnek (FIDIC sárga könyv) és elhúzódnak (sok esetben a hatóság nem tatja be a 90 napos engedélyezési határidőt), úgy a kikivitelezési idő rövidsége a munka minőségének rovására mehet. A tulajdonosok nincsenek tisztában az engedélyezési, tervezési, kivitelezési folyamatokkal. Általános probléma volt, hogy nem voltak kiforrott, referenciával rendelkező technológiák. Az önkormányzati előkészítés összességében sokszor nem volt megfelelő. Sokszor gyors megoldások születtek, nem vizsgálták azt, hogy az adott víz összetételéhez, melyik a legjobb technológiai megoldás. Pedig alapvető, hogy a megfelelő megoldások a víz összetételétől függnek. A tervezéskor figyelembe kell venni a meglévő rendszer sajátosságait, kutak állapotát fizikai és kémiai jellemzőit. A kiviteli tervezést meg kell előznie a részletes helyszíni vizsgálatoknak és felméréseknek. A CBA-ban szereplő járulékos költségek nagysága nincs arányban a projekt megvalósítására gyakorolt hatásukkal. Az Ivóvízminőség-javító Program (IMJP) végrehajtásának indítása éveket csúszott, annak ellenére, hogy a leginkább érintett Észak- és Dél-Alföldi régióra központi előkészítési projektek indultak. A 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet településsoros listája alapján került eldöntésre a Programban való részvétel jogossága, ami nem minden esetben volt egyértelmű és okszerű. Üzemeltetői vélemény szerint a műszaki megoldásnál a beruházási költségeket veszik elsősorban figyelembe, és nem vizsgálják a mű hasznos élettartama során az egyéb költségelemek alakulását. Az egyes technológiai megoldásoknál általában mivel FIDIC sárga könyves tender szerint megy a pályáztatás, a kivitelezői érdek, illetve az ár dominál a célszerűség, a hosszútávú gazdaságosság helyett.
10
6
Nemzetközi tapasztalatok
Az ivóvízminőséggel foglalkozó utolsó EU szintézis riport 2005-2007. évekre vonatkozik. Ennek alapján megállapítható, hogy 10 tagállam (BE, BG, DE, FI, FR, EL, LU, NL, PT, UK) mindhárom paraméter típus (mikrobiológiai, kémiai és indikátor paraméterek) esetében 95100% közötti megfelelési szintet ért el. Ugyanakkor, a számos tagállamban tapasztalt, az ellenőrzési gyakoriságnak történő nem-megfelelés alapján akár arra is lehet következtetni, hogy a fent írt megfelelés csak a következő tagállamok esetében igaz: BE, DE, EL, PT, NL, UK. Az ivóvíz tekintetében kötelezettségszegési eljárás eddig az irányelv nem megfelelő jogrendbe illesztésével kapcsolatosan indultak. Ilyen jellegű kérdés Magyarországgal szemben is felmerült, de válaszaink alapján lezárták az ügyet. Jelenleg is folyik kötelezettségszegési eljárás Belgium, Lettország, Románia, Bulgária, Litvánia, Luxemburg, Egyesült Királyság, Spanyolország ellen. Az EU által megfogalmazott 2005-2007-évre, az ivóvízminőségi ellenőrzési rendszerre vonatkozó, Magyarországi kritikával kapcsolatban jelezni szükséges, hogy az adatszolgáltatási rendszer az elmúlt időszakban sem javult. Ez az EU-s kritika a rendszer elégtelen működése az ivóvizes közegészségügyi és vízügyi információs rendszer fejlesztésének igényét fogalmazza meg, illetve támasztja alá a szükséges források biztosításának igényével együtt.
7
Javaslatok
7.1
Átfogó javaslatok a derogációs fejlesztésekkel kapcsolatban • •
•
Az érintett államigazgatási szervezetek közötti (NFM, BM, VM, OKI, HM, NFÜ, KSZ) információ-áramlás hatékonyabb és gyorsabb módjának kialakítása. A tervezés, költségbecslés megalapozásához az EMIR rendszerét fejleszteni kell, illetve az EMIR adatokhoz való hozzájutást gyorsítani kell azért is, mert az a jelenlegi formában nem alkalmas a projektek monitorozására és az értékelések hatékony támogatására. A változatok közül a költség-hatékony lehetőségek választása, elő kell segíteni, hogy a technológia fejlesztésére szoruló kis vízművek helyett a sok szempontból előnyösebb, nagyobb vízműtelepek és regionális, kistérségi ellátórendszerek fejlesztése valósuljon meg. 11
• • •
• •
•
•
•
•
•
•
A technológiák tesztelése az adott vízminőségre való adaptálása (megfelelő idő, szakemberek biztosítása). Megfelelő idő a próbaüzemre. Megfelelő műszaki és költséghatékony üzemeltetési követelmények érvényesítése a pályázati és engedélyezési rendszerben, a finanszírozási feltételrendszerének biztosítása. Szükséges a szabványok fejlesztése és a szabványok alkalmazásának a jelenleginél határozottabb megkövetelése, mind az engedélyezési, mind a pályázati rendszerben. Javasolható továbbá a monitoring ivóvízvizsgálatok alóli felmentések felülvizsgálata és a hatósági mintavételi arány visszaállítása a korábbi szintre, azaz a jelenlegi 5%-os követelményt 20 %-ra kell emelni. Az ivóvízminőségi programban a kifejezetten a helyszínre tervezett – ivóvíz-tisztítási technológiák esetén félüzemi kísérletekkel megalapozva – piros könyves pályázat alapján kivitelezett és egy éves próbaüzemmel ellenőrzött és a szolgáltató rendszerébe integrált technológiák alkalmasak a kívánt cél elérésére, amelyek kiválasztásánál igénybe célszerű venni az üzemeltető segítségét. A kiválasztott technológia – a helyi vízösszetételre vonatkoztatott – alkalmasságát tehát kisminta kísérlettel indokolt igazolni a kiviteli tervek engedélyeztetése előtt. Alapvető probléma, hogy erre a szakmailag indokolt javaslat megvalósítására általánosságban nincs elegendő idő a 2015. június 30-i elszámolási határidő miatt. Az EU elvárások miatt várhatóan problémát okoz, hogy a jelenlegi ivóvíz adatgyűjtés település alapján történik. Javasolható a mintavételi helyek vízellátási zónánként történő besorolása kellő tárcaközi egyeztetésekkel, valamint a támogató informatikai rendszerek kiépítésével. Mind az előkészítésre vonatkozó pályázatokba, mind a kivitelezési közbeszerzésbe be kell írni tételesen, hogy minden a jogszabályban szereplő követelményt teljesíteni kell a víznek, nemcsak a derogációs paramétereket (kivéve ha a nátrium követelménytől eltekint az OKI). Ezek alakulását a pályázati jelentésekben is követni kell. Szintén érdemes lenne az Ivóvízminőség-javító Programmal kapcsolatos ÉME engedélyeknél is megfogalmazni a megfelelő technológiai elvárásokon túl garanciális elemeket, és előírni valamilyen módon a víz egyedi tulajdonságait figyelembevevő megoldások alkalmazását. Az OTH közegészségügyi információs rendszerre vonatkozó pályázatának megvalósítása lényegesen előmozdítaná mind az ellenőrzési, mind a jelentéstételi követelmények teljesítését.
12
• •
• •
7.2
A monitoring, információs rendszer fejlesztése, a mérési gyakorlatok egységes szabályozása szükséges. Az ivóvízminőségi mintavételek gyakoriságának növelése elsősorban az NSZSZ-ek, az OKI laborhálózatának fejlesztését és a szükséges emberi és anyagi erőforrások biztosítását igényli. Szükséges lenne egy OKI csúcslabor megvalósítása, amely alkalmas a lakossági panaszok kivizsgálására is. A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény végrehajtási rendeleteiben a két program szakmai szempontjainak érvényesítése A víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény, a készülő díjrendelet és az EU pályázatokban szereplő díjképzés összhangjának megteremtése.
A derogációs kötelezettségeken túli, a 2014-2020-as költségvetésben biztosítandó fejlesztési igények meghatározására vonatkozó javaslat.
A víziközmű szektorban a vízellátás területén a derogációs kötelezettségeken túli 2014-2020as költségvetésben biztosítandó feladatok lehatárolására, az indokolt fejlesztési igények tartalmának meghatározására került sor. A forrásigény tervezéséhez szükséges szempontok, követelmények és prioritásokra vonatkozó általános javaslat • •
•
Alapvető EU követelmény a víztakarékosság és az elővigyázatosság elvének érvényesítése, az ökológiai szempontok érvényre juttatása a vízhasználatok során. A fejlesztési igények összefüggnek, vannak átfedések. (pl. vas-mangántalanítás rekonstrukció). A lehetséges beruházások egyszerre több célt valósíthatnak meg. Ezért fontos, hogy a pályázati konstrukciók rugalmasak legyenek és az egyszerre több célt szolgáló fejlesztések prioritást élvezzenek. Az ivóvizes fejlesztéseknek 2014-2020 között már nemcsak az ivóvíz minőség-javítás a célja, hanem összhangban a VKI-val és az EU 2020-as céljaival, a víztakarékosság, a vízi erőforrások hatékony használata is. Ennek a víziközmű szektorban egyik legfontosabb eleme az ivóvízveszteségek csökkentése. Jelentős megtakarítás érhető el a jelenlegi nagy (20-50%-os) hálózati vízveszteségek csökkentésével. A vízveszteség csökkentése rekonstrukciós többletráfordításokat igényel, de az üzemeltetési költségekben jelentős megtakarítás érhető el, miközben környezetvédelmi szempontból is előnyös, egyben javítja a vízszolgáltatás hálózati energia hatékonyságát is. 13
•
•
•
• •
Az IMJP eddigi fejlesztéseinél is jellemző, hogy csak a megcélzott paraméterek követelményeinek teljesítésére koncentrálnak, ennek következtében más paraméterek teljesítése elsikkad. Sokszor élvezeti, egyéb problémák jelentkeznek. Megszaporodnak a lakossági panaszok. Ebből adódik, hogy a következő időszakban törekedni kell az összes kötelező paraméter (Kormányrendelet 1A, 1B melléklet) egyidejű teljesítésére, valamint az indikátor paraméterek teljesítésére is (Kormányrendelet 1/C melléklet). Sok esetben, bizonyos ivóvíz-tisztítási technológiák alkalmazása esetén természetes bizonyos mellékhatások jelentkezése. Ezek mérséklésére, akár az üzemeltetésére a pályázati előírások fogalmazzanak meg követelményeket. A jelenlegi pályázati lehetőségeken túlmutató rekonstrukcióra olyan keretszabály kialakítása javasolható, mely szerint a rekonstrukció csak azon a rendszeren hajtható végre, ahol az arzén, bór, fluorid, nitrit tekintetében indokolt beruházás lezárult és üzemeltetésre átadásra került. Minden ivóvizes alapinfrastruktúra fejlesztés településfejlesztési célokat is szolgál. Fontos lenne a víztakarékosság elősegítése pl. a lakossági fogyasztást csökkentő takarékos szerelvények elterjesztése. Általában is az energia-hatékonyság, az energiatakarékosság elősegítése fontos, a vízfelhasználás hatékonysága és a víztakarékosság is. Ennek támogatására is meg kellene találni a forrást és a módot.
Az értékelés eredménye a forrásigény tervezéséhez szükséges általános javaslatokon túl az alábbi fejlesztési igények forrás szükségletének tervezésére vonatkozó szempontok, követelmények és prioritások megfogalmazása. • Ivóvízminőség-javító Program befejezése. • Közüzemi vízellátás biztonságának javítása. (Lényegében a KEOP 1.3.0.B konstrukció folytatása szükséges • Az irányelv összes követelményének teljesítése (Ivóvízminőség-javító Program 2. szakaszának elindítása). Itt kiemelendő a vas-mangán probléma megoldása. A vas-mangán probléma két okra vezethető vissza: ivóvíz kivételi műből, a kutakból eredő problémák és a csőhálózati eredetű problémák. A problémák többsége a kutakból származik. A csőhálózati probléma egyik megoldása a rekonstrukció, a másik a fenntartás javítása. Tehát összefüggés van a csőhálózati rekonstrukciók és a vas-mangántalanítási cél között. Ezt a pályázati kiírásoknál, a bírálati szempontrendszereknél figyelembe kellene venni. • Ellátási hiányok felszámolása 14
A fejlesztésekre vonatkozó prioritás az EU követelményekből következik. o irányelvnek való megfelelés (10 m3/nap szolgáltatott ivóvízmennyiséget elérő rendszerek, illetve minden kereskedelmi és közszolgáltató rendszer o Összes többi jelenleg ellátatlan terület • Vízellátó rendszerek ólom anyagból készült csőszakaszainak felszámolása Az ólomcsövek cseréje két szakaszhoz kapcsolódik, amelyeknek különbözik a tulajdonosa és az üzemeltetője. E két szakasz eltérő finanszírozási konstrukciót követel. A bekötő pont előtti szakasz. Ez önkormányzati tulajdon, szolgáltatói feladat. Javasolt olyan pályázati konstrukció, amelyikre a szolgáltatók is tudnak pályázni. Az ingatlanon, lakáson belüli részek. Ez magántulajdon, döntően társasházakról van szó. Olyan pályázati konstrukció kell, amelyekre egyének, társasházak is pályázhatnak. Lehetne kapcsolni minden társasházi felújítási pályázathoz (önkormányzati pályázatok, épület felújítási pályázatok), de önálló konstrukció is elképzelhető. Első feladat lenne a probléma feltárása, felmérés elvégzése. • Ivóvízellátó rendszerek rekonstrukciója A víziközmű rekonstrukciós igény nagyobb része (mintegy 2/3-a) az ivóvízellátáshoz kapcsolódik. A rekonstrukciók megvalósítására hosszú távú finanszírozási stratégiát kell kidolgozni, amelynek része lehet az EU támogatás és a megfelelő díjpolitika, díjmeghatározás. Csakis az elmaradt rekonstrukciókat szabad közpénzből támogatni. Ez annyit jelent, hogy az új, vagy a közelmúltban elkészült művek folyamatos pótlását a díjbevételekből kell fedezni (ez összhangban van az EU-s pályázatok követelményrendszerével). Minél régebbi az elmaradás, pl. a rendszerváltozás előttről származó az elmaradás, annál inkább analóg probléma a kármentesítéssel. Itt is egy felhalmozódott teherről van szó, amelyet az állam átvállal. Társadalmilag igazságtalan lenne a jelenlegi fogyasztókra hárítani hirtelen a sokéves múltbeli mulasztások következményeit. A megfizethetőségi korlátba ütköző rekonstrukciós fejlesztéseket szabad csak támogatni. A rekonstrukció nem öncél elsősorban a vízveszteségek csökkentését, energiahatékonyság javulását és általában is a hatékonyság javulását szolgálja. • Ivóvízbázisok biztonságba helyezése és biztonságban tartása (itt az ivóvízbázisvédelmi program folytatásáról van szó, diagnosztika befejezése és biztonságba helyezés). 15
MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
Háttéranyag:
Ivóvíz és szennyvíz fejlesztések egyes kérdései. Értékelési zárójelentés. Részletes jelentés. II. kötet. Szennyvíz fejlesztések egyes kérdései.
1. melléklet:
Felhasznált dokumentumok listája
2. melléklet:
Interjú emlékeztetők
3. melléklet:
Konzultáció emlékeztetők
4. melléklet:
A 98/83/EK irányelvvel kapcsolatos EU szabálytalansági eljárások, bírósági ítéletek és esettanulmányok.
5. melléklet:
SCHER vélemény Olaszország derogációs kérelme kapcsán
6. melléklet:
EMIR kért adattartalma
7. melléklet:
A megvalósult beruházások főbb paraméterei
8. melléklet:
A befejezett ivóvízminőség projektek értékelése
9. melléklet:
Ivóvizes fejlesztési adatbázis
10. melléklet:
Ammónium miatt kifogásolt nem pályázó települések
11. melléklet:
Fajlagos költségek és a beruházási költségek becslése
16
