IV. fejezet - Kis és középvállalkozások adózása Alapvető fogalmak, kérdések: - az egyes adónemek választására jogosultak köre - az adóalap meghatározása - a helyettesített adónemek 1. AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ 1.1. hatályos szabályozás 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról 1.2. Az eva tárgya Magyarországon egyes személyek vállalkozási (gazdasági) tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli. Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg. Az evával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik. 1.3. Az adó alanya Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az eva-törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint a) az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy b) az állami adóhatóság az adóalany korábbi bejelentése alapján az adóévre adóalanyként tartja nyilván. Adóalany lehet: a) az egyéni vállalkozó; b) az egyéni cég; c) a közkereseti társaság; d) a betéti társaság; e) a korlátolt felelősségű társaság; f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet; g) az erdőbirtokossági társulat; h) a végrehajtói iroda; i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda; j) a szabadalmi ügyvivői iroda. A fent meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést; b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását; c) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására; 1
d) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt; e) a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el. Az e feltételeknek megfelelő személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha a) az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladta meg, b) az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg. c) az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően meghatározott bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg; d) az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet; e) az adóévben nem folytat a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet; f) belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik. Az adóalanyiság megszűnik: a) a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg; b) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek; c) az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal; d) a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot; e) az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg; f) a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával; g) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával; h) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni; i) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik; j) a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság létrejötte napját megelőző nappal. 1.4. Az eva alapja Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva a törvényben meghatározott jogcímek szerint. Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll; 2
A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg; b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg. Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege. Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. 1.5. Az eva mértéke Az eva a pozitív adóalap 37 százaléka. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék. 1.6. Eljárási szabályok Az adóalanynak nem minősülő adózó az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóalanynak nem minősülő adózó a bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik. Az adóalany december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. Az adóalany köteles a bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van. 1.7. Egyes más adókra, számviteli kötelezettségekre vonatkozó különös szabályok 1.7.1 Általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó alanya az eva választására vonatkozó bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint megszűnt volna. 3
1.7.2 Személyi jövedelemadó Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. 1.7.3 Társasági adó A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit az eva-törvény rendelkezései szerint teljesíti. 2. AZ EGYSZERŰSÍTETT KÖZTEHERVISELÉSI HOZZÁJÁRULÁS 2.1. Hatályos szabályozás 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról 2.2. Az ekho tárgya Magyarországon egyes, a törvényben meghatározott foglalkozásnak megfelelő tevékenységet munkaviszonyban vagy vállalkozási, megbízási szerződés alapján folytató magánszemély és a magánszeméllyel e szerződéses kapcsolatban álló munkáltató, kifizető (a továbbiakban: kifizető) - a magánszemély erre vonatkozó nyilatkozatával tett választása alapján - az említett tevékenység ellenértékeként fizetett bevétel után a közteherviselési kötelezettségeit e törvény szerint egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a továbbiakban: ekho) által teljesíti. 2.3. Az ekho választásának feltételei Ekhoval teljesíthető a közterhek megfizetése, ha a magánszemély a) az adóévben bármely tevékenységgel összefüggésben aa) munkaviszonyból származó, ab) egyéni vállalkozóként vállalkozói kivét címén, ac) társas vállalkozás tagjaként személyes közreműködés ellenértéke címén, ad) vállalkozási, megbízási szerződés alapján az Szja törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyként olyan jövedelmet szerez, amely után a közteherviselési kötelezettségek teljesítése az általános szabályok szerint történik, vagy b) nyugdíjas és c) a tevékenysége alapján az alább meghatározott foglalkozásúnak minősül, valamint d) a kifizetőnek írásban nyilatkozik arról, hogy tevékenysége alapján számára kifizetett bevételt, vagy annak a nyilatkozatában meghatározott részét terhelő közterhek megfizetésére az e törvény rendelkezéseinek alkalmazását választja. Az ekho fizetését az alább említett említett foglalkozású magánszemély azon bevételére választhatja, amely az adóévben Magyarország törvényes fizetőeszközében történő kifizetéssel (folyósítással) a) munkaviszonyban, vagy társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjaként illeti meg, feltéve, hogy e bevételt eredményező jogviszonyában kizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat, és/vagy b) a foglalkozása szerinti tevékenységére kötött 4
ba) vállalkozási szerződés és/vagy bb) megbízási szerződés alapján illeti meg, és az a)-b) pontban említett esetekben külön-külön és együttesen sem haladja meg az adóévben a törvényben meghatározott összeghatárt. Az ekho választására jogosító foglalkozások: 2123 Telekommunikációs mérnök foglalkozásból: akusztikus mérnök, audiotechnikai mérnök, hangmérnök, televíziós műszaki adásrendező 2136 Grafikus és multimédia-tervező 2627 Nyelvész, fordító, tolmács foglalkozásból: filmszöveg fordító, lírai művek fordítója, műfordító, prózai és drámai művek fordítója 2714 Kulturális szervező foglalkozásból: producer (kulturális), produkciós menedzser (szórakoztatóipar) 2715 Könyv- és lapkiadó szerkesztője 2716 Újságíró, rádióműsor-, televízióműsor-szerkesztő 2719 Egyéb kulturális és sportfoglalkozású (felsőfokú képzettséghez kapcsolódó) foglalkozásból: művészeti tanácsadó, zenei konzulens, tanácsadó 2721 Író (újságíró nélkül) 2722 Képzőművész 2723 Iparművész, gyártmány- és ruhatervező 2724 Zeneszerző, zenész, énekes 2725 Rendező, operatőr 2726 Színész, bábművész 2727 Táncművész, koreográfus 2728 Cirkuszi és hasonló előadóművész 2729 Egyéb alkotó- és előadó-művészi foglalkozású (felsőfokú végzettséghez kapcsolódó) 3122 Villamosipari technikus (elektronikai technikus) foglalkozásból: koncert-fénytechnikus, koncert-színpadtechnikus 3145 Műsorszóró és audiovizuális technikus foglalkozásból: filmstúdió technikus, hangmester, hangrestaurációs technikus, hangstúdió-technikus, hangtechnikus, képtechnikus, rögzítéstechnikai technikus, stúdiótechnikus, videótechnikus, zenei technikus 3711 Segédszínész, statiszta 3712 Segédrendező 3714 Díszletező, díszítő 3715 Kiegészítő filmgyártási és színházi foglalkozású 3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású 5211 Fodrász foglalkozásból: színházi fodrász, színházi parókakészítő 5212 Kozmetikus foglalkozásból: maszkmester, sminkes, sminkmester, színházi kikészítő 7212 Szabó, varró foglalkozásból: jelmez- és alkalmiruha-készítő, színházi varró 7213 Kalapos, kesztyűs foglalkozásból: színházi fejdíszkészítő 7217 Cipész, cipőkészítő, -javító foglalkozásból: színházi cipész 2.4. Az ekho választására jogosító összeghatár a) évi 25 millió forint, feltéve, hogy a magánszemély jövedelme az adóévben eléri az év első napján érvényes havi minimálbér 12-szeresét, b) az a) pontban meghatározott feltétel hiányában az évi 25 millió forintnak olyan hányada, amilyen arányt az említett jövedelem összege az év első napján érvényes havi minimálbér 12szereséhez viszonyítva képvisel, c) nyugdíjas esetében - az a)-b) pontokban foglaltaktól függetlenül - évi 25 millió forint, d) az a)-b) pontokban említett összeghatár helyett 5
da) évi 100 millió forint, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója, db) évi 50 millió forint, ha a magánszemély az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet edzője, vagy az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség edzője, válogatott vezetőedzője (szövetségi kapitánya) azzal, hogy, ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, az összeghatáron az általános forgalmi adóval csökkentett bevétel értendő. Nem tehet az adóévben az ekho választására vonatkozó nyilatkozatot a magánszemély azt követően, hogy az összeghatárt már elérte. Ha a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként kifizetett összegnek a hónap első napján érvényes havi minimálbért meghaladó részére veszi figyelembe a magánszemély ekho választására vonatkozó nyilatkozatát. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a) a magánszemély nyugdíjas; b) a magánszemélynek a munkáltatóval fennálló más jogviszonyában legalább a hónap első napján érvényes havi minimálbér alapulvételével a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint megtörténik; c) a magánszemély igazolja, hogy az említett címen az adott hónapban legalább a havi minimálbérnek megfelelő olyan jövedelmet szerzett, amely után a közteherviselési kötelezettség teljesítése az általános szabályok szerint történik. 2.5. Az ekho alapja, mértéke és megállapítása Az ekho alapja a megánszemély bevétele, csökkentve - ha a magánszemély általános forgalmi adó fizetésére kötelezett - az általános forgalmi adóval. A magánszemély az ekhoalap összegéből 15 százalék ekhot fizet. Ettől eltérően, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően nyilatkozik arról, hogy nyugdíjas, az ekho mértéke 11,1 százalék. A kifizető az ekhoalap összege után 20 százalék ekhót fizet. 2.6. Az ekhóval teljesített közterhek A jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetéA jogszerűen ekhoalapként figyelembe vett bevétel után a közterhek e törvényben szabályozott megfizetésével teljesülneksével teljesülnek a) a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó törvényi rendelkezésekben meghatározott, a kifizetőt terhelő közterheket, b) a Tbj.-ben meghatározott biztosítottat terhelő járulékokat érintő befizetési, illetve levonási, továbbá c) a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő személyi jövedelemadózási kötelezettségek. A a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap a) 1,6 százaléka természetbeni egészségbiztosítási járuléknak, b) 9,5 százaléka személyi jövedelemadónak, c) 3,9 százaléka - kivéve, ha a magánszemély nyugdíjas - nyugdíjjáruléknak minősül. Az állami költségvetésbe fizetett ekho alapján a magánszemély egészségügyi szolgáltatásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, baleseti járadékra és nyugdíjbiztosítási ellátásra jogosult.
6
3. A KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA 3.1. Hatályos szabályozás 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 3.2. A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya a) az egyéni vállalkozó, b) az egyéni cég, c) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, d) a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság, ha az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti, hogy adókötelezettségeit a Kita szerint teljesíti. Az adóalanyiság létrejöttének nem akadálya, ha az adóalany az adóévre az Szja tv. szerinti átalányadózást vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott. Kisadózó vállalkozás: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó, egyéni cég, közkereseti társaság és betéti társaság. 3.3. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti. Ebben az esetben az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával jön létre. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint a) 66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység b) 66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége c) 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik a) a bejelentés hónapjának utolsó napjával, ha az adóalany bejelenti, hogy adókötelezettségeit a jövőben nem e törvény szabályai szerint teljesíti; b) a vállalkozási forma megváltozása esetén a változás bekövetkezését megelőző nappal, ha a változás következtében a vállalkozás nem a törvényben felsorolt formában működik tovább; c) a kisadózó egyéni vállalkozói jogállásának megszűnése napjával; d) a kisadózó vállalkozásnak minősülő egyéni cég, betéti társaság vagy közkereseti társaság jogutód nélküli megszűnésének napjával; e) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának halálát követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és 90 napon belül más kisadózó nem kerül bejelentésre; f) a gazdasági társaság bejelentett kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha a kisadózó vállalkozás tevékenységében más bejelentett kisadózó nem működik közre, és ezen időpontig más kisadózó nem kerül bejelentésre;
7
g) a tagsági jogviszony keletkezésének napjával, ha a betéti társaság vagy közkereseti társaság kisadózó vállalkozásnak nem magánszemély tagja lesz; h) a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha az adóalanyiság időszakában elkövetett jogsértés miatt a kisadózó vállalkozás terhére az adóvagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadás elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért mulasztási bírságot, jövedéki bírságot állapít meg; i) az adószám alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének napjával, ha a kisadózó vállalkozás adószámának alkalmazását az adóhatóság az adóalanyiság ideje alatt jogerősen felfüggeszti vagy törli; j) a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot; k) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; l) a Kita választására nem megengedett tevékenységből származó bevétel megszerzése esetén a bevétel megszerzését megelőző nappal; m) az átalakulást megelőző nappal, ha az átalakulás következtében a vállalkozás nem felel meg a törvényben foglalt feltételeknek. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapban az adóalanyiság ismételten nem választható. 3.4. A bejelentett kisadózó Kisadózó: a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozó mint magánszemély, egyéni cég esetén annak tagja, közkereseti társaság és betéti társaság esetén a társaság kisadózóként bejelentett tagja. Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozás bejelenti azon kisadózónak vagy kisadózóknak a nevét, címét és adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a munkaviszonyt - végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a vezető tisztségviselői és a megbízási jogviszony alapján végzett tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Egyéni vállalkozó kisadózó vállalkozás esetén az adóalany az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt jelenti be kisadózóként. A vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló és a személyes közreműködésre köteles tagokat a kisadózó vállalkozás köteles bejelenteni kisadózóként. A kisadózó vállalkozás tevékenységében a betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja kizárólag munkaviszony keretében működhet közre. Ennek megsértésével a kisadózó vállalkozás tevékenységében részt vevő tag közreműködését be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának kell tekinteni. Az adóalanyiság akkor jöhet létre, ha a Kita-t választó kisadózó vállalkozás legalább egy kisadózót bejelent. 3.5. A kisadózó vállalkozások tételes adójának mértéke és megfizetése A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint tételes adót fizet. A kisadózó vállalkozás a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót fizet. Amennyiben a kisadózó vállalkozás több kisadózót jelent be, a tételes adót minden személy után külön-külön kell megfizetni.
8
Azon kisadózó vállalkozás, mely a naptári év minden hónapjára köteles az adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért összegéből a 6 millió forintot meghaladó rész után 40 %-os mértékű adót fizet. Ha a kisadózó vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az adót megfizetni, a 40 %-os mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó vállalkozási jogállás fennállásának az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapjai és 500 ezer forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg. 3.6. A kisadózó vállalkozások tételes adójával teljesített közterhek A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggő alábbi közterhekkel kapcsolatos kötelezettségek alól: a) vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó megállapítása, bevallása és megfizetése; b) társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése; c) a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése; d) szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése. A kisadózó vállalkozások tételes adójának megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülő személyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól. 4. A KISVÁLLALATI ADÓ 4.1. Hatályos szabályozás 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról. 4.2. Az adó alanya A kisvállalati adó (Kiva) alanya az a) az egyéni cég, b) a közkereseti társaság, c) a betéti társaság, d) a korlátolt felelősségű társaság, e) a zártkörűen működő részvénytársaság, f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet, g) az erdőbirtokossági társulat, h) a végrehajtó iroda, i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda, j) a szabadalmi ügyvivői iroda, k) a külföldi vállalkozó, l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy, amely megfelel a törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, és az állami adóhatóságnak az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti, hogy adókötelezettségeit a Kiva rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó az adóévre akkor választhatja a kisvállalati adó szerinti adózást, ha 9
a) az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 25 főt; b) az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén az 500 millió forint időarányos részét; c) az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy függesztette fel; d) üzleti évének mérlegforduló napja december 31.; e) az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot. Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni. 4.3. Az adóalanyiság keletkezése és megszűnése A Kiva szerinti adóalanyiság választás állami adóhatósághoz december 31-éig történő bejelentése esetén a bejelentést követő naptári év első napjával jön létre. Az állami adóhatósághoz december 31-ét követően történő bejelentés esetén a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a bejelentés hónapjának első napjától kezdődik. A bejelentést legkorábban az adóévet megelőző év december 1-jétől, legkésőbb az adóév január 15-éig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság azon adóév utolsó napjáig áll fenn, amely adóévben az adóalany az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton bejelenti az állami adóhatósághoz, hogy adókötelezettségeit nem e törvény szabályai szerint teljesíti. A bejelentést legkorábban az adóév december 1-jétől, legkésőbb az adóév december 20-áig lehet megtenni. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. A kisvállalati adóalanyiság megszűnik a) az adóalanyiság választására jogosító bevételi értékhatár meghaladásának hónapját megelőző hónap utolsó napjával; b) a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal; c) ha az adóalany végelszámolási vagy felszámolási eljárás nélkül szűnik meg, a megszűnés napjával; d) az adóalany átalakulását megelőző nappal, ide nem értve a társasági formaváltást; e) az adóhatósági határozat jogerőre emelkedésének napját megelőző hónap utolsó napjával, ha az adóalany terhére az adó- vagy vámhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztásáért, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásáért vagy igazolatlan eredetű áru forgalmazásáért jogerősen mulasztási bírságot jövedéki bírságot állapított meg; f) az adóalany adószámának alkalmazását felfüggesztő vagy törlő határozat jogerőre emelkedésének hónapját megelőző hónap utolsó napjával; g) a naptári negyedév utolsó napjával, ha az adóalany az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adó- és vámtartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja az 1 millió forintot; h) a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta az 50 főt. Az adóalanyiság megszűnését követő két adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható. 4.4. A kisvállalati adó alapja A kisvállalati adó alapja: a) az adózó pénzforgalmi szemléletű eredményének 10
b) személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, de legalább a b) pont szerinti összeg. A az adózó pénzforgalmi szemléletű eredménye a pénzeszközök Szt. szerinti beszámolóban kimutatott tárgy üzleti évi összege, csökkentve a pénzeszközök tárgyévet megelőző üzleti évben kimutatott összegével, korrigálva a törvényben meghatározott tételekkel. A személyi jellegű kifizetésnek azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben. A tag esetében személyi jellegű kifizetésként (Tbj. szerint járulékalapot képező összes jövedelemként) a minimálbér 112,5%-át kell figyelembe venni, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb. A pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkenti a következő ügyletekből a tárgyévben befolyt pénzeszköz: a) hitel vagy kölcsön felvétele, b) az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön nyújtásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, c) kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátása, d) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, eladása, valamint tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladása esetén a beváltott, eladott értékpapírok, befektetések vásárlásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt növelő tételként elszámolt összeg arányos része, e) tőkebevonás (különösen jegyzett tőke emelése), f) osztalék és osztalékelőleg megszerzése, g) elszámolásra kiadott előleg visszafizetése. A pénzforgalmi szemléletű eredményt növeli a) az adózónak nyújtott hitel vagy kölcsön törlesztése, visszafizetése esetén a hitel vagy kölcsön felvételekor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, b) a hitel vagy kölcsön nyújtása, c) a saját kibocsátású kötvény vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír beváltása, törlesztése esetén a beváltott, eladott értékpapírok kibocsátásakor a pénzforgalmi szemléletű eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg arányos része, d) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés vásárlása, e) a tőkekivonás (különösen jegyzett tőke leszállítása), f) az osztalék fizetése (ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában kifizetésre kerülő osztalékot), osztalékelőleg fizetése és g) az elszámolásra kiadott előleg kifizetése miatt a tárgyévben teljesített pénzeszköz kifizetés. 4.5. Az adó mértéke Az adó mértéke az adó alapjának 16 százaléka. A kisvállalati adó adóalanya mentesül: a) a társasági adó, b) a szociális hozzájárulási adó, és c) a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól.
Ellenőrző kérdések: 11
1) Ki jogosult az eca választására? 2) Mely adók megfizetését helyettesíti az eva? 3) Mi számít bele az eva alapjába? 4) Ki jogosult az ekho választására? 5) Ki jogosult a Kita választására? 6) Miként történik a Kita alapjának meghatározása? 7) Ki jogosult a Kiva választására? 8) Miként történik a Kiva alapjának meghatározása?
12
