IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
Ingyenes lap 8000 példányban
ÉRDI LAP A POLGÁRI ÖSSZEFOGÁS LAPJA
Az év embere A választásokról Stockholm szindróma Miért? Olvasóink írják Egy érdlakó feljegyzései Azt mondják az okosok... Bartók-év Következõ számunk május 4-én jelenik meg
Most mindannyiunk jövõje a tét
Besötétedik?
Jánosi György több mint öt százalékos elõnyével végzõdött Érden a választások elsõ fordulója. A harmadik helyen Csõzik László végzett, de az SZDSZ már hétfõn bejelentette visszaléptetését. Matematikailag, a két százalékot összeadva, a baloldal nyer. Arról kérdezzük dr. Aradszki Andrást, a Fidesz-KDNP jelöltjét, mit tesz azért, hogy mégse a puszta matematika érvényesüljön – A jelenleg is a parlamentben lévõ rendszerváltó pártok közül a Fidesz, a KDNP és az MDF azzal kampányolt, hogy le kell váltani a mostani kormányt. Az SZDSZ viszont egyre szorosabbra fonta együttmûködését az utódpárttal. Tagjai közül viszont sokan a liberalizmus hívei, nem a szocializmusé. Köszönöm az eddigi szavazatokat, és a második fordulóban mindazok szavazatára számítok, akik nem a múltat akarják visszahozni, hanem a jövõt szeretnék felépíteni. Számítok minden felelõs gondolkodású polgárra, legyen az kisgazda, Harmadik Utas, kereszténydemokrata, liberális, MDF-es, vagy egyszerûen végiggondolta, mi az ország és a saját érdeke. – Dávid Ibolya és az MDF vezetõsége keményen tartja magát ahhoz, hogy nem segíti Orbán Viktort hatalomba, és olyan tárgyalási feltételekkel hozakodott elõ, amelyek vállalhatatlanok, mert szinte az egész választási programot vissza kellene vonni. Mit gondol Ön errõl?
lunk az, hogy az MSZP-SZDSZ kormányt leváltsuk. Ehhez az kell, hogy legalább eggyel több mandátumot szerezzünk, mint õk. Ha ezt megtesszük, utána lehet tárgyalni a koalíciós feltételekrõl. Most nem a választási programok egyeztetésének vagy visszavonásának az ideje van. Dávid Ibolya és az MDF elemi érdeke az, hogy segítse az összefogást. Ha az MDF-es jelöltek visszalépésével kialakul a jobboldali többség, az MDF hõsként állhat a választók elé: mi voltunk azok, akik egyéni sérelmeinket félretéve, az ország érdekében gyõzelemre segítettük a konzervatív eszméket. Ha veszítünk, akkor széttárhatná kezét: mi mindent megtettünk, amit megtehettünk, a Fidesz bukta el a választásokat. Az MDF mindkét variációból megerõsödve kerülne ki. Ha viszont megkötik magukat, csak tovább növelik a két párt közötti ellentéteket. – Véleményem szerint a második forduló elõtt elsõsorban nem a pártok, hanem az ország érdekét kell nézni. Elsõrendû cé-
(Folytatás a 3. oldalon)
Érden még nem dõlt el semmi: vasárnap jön a második forduló! z országosnál nagyobb részvétellel, incidensek nélkül zajlott le Érden az országgyûlési választások elsõ fordulója. Az egyéni képviselõjelöltek versenyében Jánosi György, az MSZP jelöltje kapta a legtöbb szavazatot, második helyen Aradszki András, a Fidesz-KDNP közös jelöltje, a harmadik helyen Csõzik Lászó, az SZDSZ jelöltje végzett, aki az eredményhirdetés után rögtön vissza is lépett, és Jánosi György támogatására szólította fel az elsõ fordulóban rá szavazókat. A negyedik helyezett Tóth István, az MDF jelöltje viszont Aradszki Andrást támogatja, miképp a MIÉP-Jobbik Harmadik Út is a Fidesz támogatására szólította fel szavazóit. A táblázatokban összefoglaljuk az eredményeket:
A
Megyei listás eredmények Lista neve 1 2 3 4 5 6
CENTRUM FIDESZ KDNP MDF SZDSZ Magyar Szocialista Párt MIÉP-Jobbik
Kapott érvényes szavazat 6 302 258 007 31 937 45 562 253 588 18 074
% 1,03 42,06 5,21 7,43 41,34 2,95
Egyéni választókerületi eredmények Jelölt neve 1 2 3 4 5 6
Dr. Aradszki András Dr. Csõzik László Dr. Jánosi György Kovács István Papp Sándor Gerzson Dr. Tóth István
Jelölõ szervezet(ek) FIDESZ-KDNP SZDSZ MSZP MUNKÁSPÁRT MIÉP-Jobbik MDF
Kapott érvényes szavazat 18 377 5 348 21 061 291 1 005 2 055
% 38,18 11,11 43,75 0,60 2,09 4,27
A
választások elsõ fordulója után ugyanaz az érzés fogott el, mint négy évvel ezelõtt. Elkeseredettség, csalódottság, kiábrándulás. De ugyanakkor a csakazértis hangulat. Vörös ugyan az ég alja, mint vihar elõtt, de még nem sötétedett be teljesen. Ha rajtam is múlik, nem is fog. A 7. vk. önkéntes aktivistái küldték be az alábbi versikét, amelyet Halász Judit is elénekelt már a gyerekeknek: „Egy szög miatta a patkó elveszett, a patkó miatt a ló elveszett, a ló miatt a lovas elveszett, a lovas miatt a csata elveszett, a csata miatt az ország elveszett. Máskor verd be jól azt a patkószöget!!!” A második forduló végeztéig ugyanis még nem dõl el semmi. Így hát nincs más dolgunk, mint jól beverni a patkószöget. És hogy ezt miként tehetjük? Nagyon egyszerû a dolog. Kérdezzük meg a patkolókovácsot. Sokan és sokat dolgoztak az elsõ forduló elõtt is, de néha – mint az eredmény is mutatja – nem jól. Kényelmesen vagy hibázva, legyintve vagy túlbuzgón. Azt sem jó, ha valakit tízszer is megszólítunk, holott elég egyszer, mást pedig ott hagytunk rögtön, pedig gyõzködni kellett volna. Eredményesnek is hazudhatnánk magunkat, hiszen, ha a listát nézzük, többen szavaztak a polgári oldalra, mint a szocialistákra. Egyéniben Csõzik László sok – fiatalsága miatti – szimpátiára alapozott szavazatot is kapott, amelyek visszalépése után nem kerülnek automatikusan Jánosihoz. Ha örülünk ennek az eredménynek, furcsán néznek ránk a kívülállók: Bolondok ezek? Hát nem vagyunk bolondok. Nem örülünk, de nem is sírunk. Dolgozunk tovább. Ez az ország többet érdemel annál, minthogy elsüllyedjen az adósságok feneketlen mélységében. Többet érdemel Gyõzikénél, a maszoposoknál intelligensebb mosópornál és a pepsziérzésnél, sõt a csíbónál is, mely a legtöbb, mi nekik adható. Ha besötétedik, hát gondoljunk arra, hogy valami fény akkor is pislákol. Mert a mi lelkünk fényes. Mi nem gyurcsányokért, aki az ország, nem kovácspistik különbejáratú országáért, hanem Magyarországért élünk, dolgozunk. Értünk szól a harang, értünk nõl az ibolya (nem az Ibolya), értünk halt meg a keresztfán Jézus, és értünk támadt fel. Így hát e jelben gyõzni fogunk! Orlai Sándor
2
ÉRDI LAP
Pótköltségvetés készül, hatalmas megszorításokkal
Az év embere: Döcsakovszky Béla
A
Junior Rádió és a Hírözön c. újság által meghirdetett szavazáson Döcsakovszky Béla polgármester nyerte el az év közéleti embere címet. Nyilván nem véletlenül. Nézzük hát, mivel érdemelhette ki ezt a kétségkívül megtisztelõ címet az olvasók és hallgatók (gondolom a család és az emeszpések) szavazataival? 1. Soha nem látott mértékben eladósította a várost. Az év elején milliárdot is meghaladó kifizetetlen számla gyûlt össze, ha az intézményeket is számítjuk. Egyes helyeken már a közüzemi számlákat sem tudták kifizetni, kikapcsolták a telefont és az internetet. Hónapokig nem fizettek a Junior Rt.-nek. Nem fizetnek tavaly nyár óta a Fészek Egyesületnek. Elmaradt a szociális ágazat jutalma, miközben a polgármesteré nem. A mûködõképesség fenntartásához újabb többszáz milliós hitelt vettek fel. 2. A sportcsarnok építésének elindításával huszonöt évre elõre elköltötte fejlesztési forrásaink jó részét. 3. Sikerült egy olyan útépítési(?) módszert kitalálnia, amely egyszerre okoz szilikózist, gutaütést és soha nem látott méretû új gödröket, továbbá fehérre meszeli az addig zöld növényzetet. Mindezt néhány százmilliócskáért. 4. A városrendezõket és a normálisan fejlõdõ nyugat-európai városokat megcáfolva beengedett a központba egy bevásárló központot. Vak lóként volt bátor. 5. Rekord számú pert indukált az ÉTV privatizációs botrányával. Az érdiek most csak annyit tudnak, hogy radikálisan emelkedik a vízdíj, a vállalkozóknak még radikálisabban, mert Pataki János alpolgármester utólagos szavazatával sikerült ezt a polgármesternek elérnie. Azt sem tudjuk, kié az ÉTV: Tök a gazda, a Veolia vagy senki? 6. Jelentõsen megemelték a szemétszállítás díját, ezt minden érdi meg fogja érezni a pénztárcáján. Ugyanakkor a szemétszállítást végzõ céget elõször megvették, most árulják. 7. Minden mozgathatót eladnak: telkeket, részvényeket, papírokat, üzletrészeket. Az eredmény? Felélik. A gyarapodás egyedül a maszoposok családi kasszájánál mutatkozik. Tovább is van, mondjam még? 8. Négy év alatt egy cm csatornát sem építettek. Ha elindul valamikor, ahhoz semmi közük sincs, mert az EU finanszírozza azt a kohéziós alapból. Õk csak hátráltatták eddig. Hogy miért? Mert tehetetlenek. Nem értenek semmihez. Az év közéleti embere. Döcsakovszky Béla. De hát lehet, hogy így van jól. Amilyen a város, olyan a vezetõje. Poros, szemetes, elhanyagolt, gidres-gödrös, esõben sáros, nyáron kiégett. Duna-partja kihasználatlan, hajóroncsokkal szegélyezett, természetvédelmi területein kivágják a fákat a fatolvajok, a kevés mûemlékjellegû házát összedöntik vagy elhanyagolják, a Római utat leaszfaltozzák, a pincesora megközelíthetetlen, kórháza nincs, rendelõintézetét csõdbiztos igazgatja, iskolái pénztelenek, óvodái túlzsúfoltak, és még sorolhatnám. Ezzel szemben áll néhány pozitívum: Döcsakovszky Bélának minden alkalommal megszavazták a lehetõ legnagyobb prémiumot. Mert õ nem akar a fal mellett járni. Nem is tud, mert nincsen járda. Mint ahogy nincs galéria, nincs helytörténeti múzeum, nincs felújított gazdatiszti ház, nincs fõtér, nincs sétálóutca, nincs új óvoda, új iskola Parkvárosban, nincs ipari övezet a helyi vállalkozóknak, nincs elkerülõ út, nincs európai szintû közbiztonság, nincsenek munkahelyteremtõ beruházások (csak a kisvállalkozókat tönkretevõ multik). Polgármesterünk és országgyûlési képviselõnk beváltatlan ígéreteivel rendszeresen találkoznak az Érdi Lap hasábjain. Van belõlük bõven. Vajon mit kellett volna elkövetnie, hogy ne õt válasszák? Mert hogy a miniszterelnök ellen is pert indított már az ügyészség, és megállapította a törvénysértést több esetben is, csak elévülés miatt nem büntethetõ. Ilyen fõnök árnyékában persze minden elképzelhetõ... Juhász Gyõzõ
ÉRDI LAP A polgári összefogás lapja Alapította az Összefogás Egyesület Kiadja a Balatoni 19. Kft. Felelõs kiadó a kft. ügyvezetõje Szerkeszti a szerkesztõ bizottság Szerkesztõség: Érd, Alsó u. 8., Összefogás székház Telefon: 06-20 9205-496 Honlap: www.erdilap.hu E-mail:
[email protected] • ISSN 1589-9950 Nyomás: Király Nyomda, Gyál Hirdetésfelvétel: 06-70 237-6159
Jánosi György ígéretei 2002 (részletek) • Az érdi iparterület és a százhalombattai ipari park betelepítésével új munkahelyeket teremtünk. • Érden felgyorsítjuk a csatornázást és az úthálózat kiépítését. • Diósdon és Érden tehermentesítjük a belsõ úthálózatot, korlátozzuk az átmenõ forgalmat. • Megerõsítjük a mentõszolgálatot. • Erõsítjük a kis- és középvállalkozások életesélyeit. • A rendõrség fejlesztésével javítjuk a közbiztonságot. • Megépül az érdi sportcsarnok a fedett uszodával. („Velünk az ország!” szórólap)
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
lyan információk birtokába jutottunk, amelyek azt mutatják, hogy a Pénzügyminisztérium pótköltségvetési tervezetet készít elõ júniusra. Ennek értelmében emelkedni fog a gyógyszer ára, egységes: egykulcsos, 20 százalékos lesz az áfa. Az elsõ fordulót követõ hétfõn a kormány beismerte, hogy az államháztartás hiány elérte a 800 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy negyedév alatt az egész évre tervezett hiány felét költötték el. Ha ez a folyamat folytatódik, akkor az ország júniusra elérheti az egész évre tervezett hiányt, azaz az 1600 milliárd forintot. Mindezzel a Pénzügyminisztériumban is tisztában vannak. A Fidesz olyan információk birtokába jutott, mely szerint a tárca pótköltségvetési tervezetet készít elõ, ami az év hátralevõ részére válságintézkedések bevezetését jelenti. A tervezet 300 forintos euro
O
árfolyammal és növekvõ inflációval kalkulál, és egy egységes, 20 százalékos áfakulcs bevezetését, és a Szerencsejáték Rt. többségi állami tulajdonrészének értékesítését is tervezik. A társadalombiztosítási alapok hiányának lefaragása érdekében gyógyszeráremelést, és 1000 forintos recept-, és vizitdíj bevezetését is tervezi a kormány. A Pénzügyminisztériumban lényegében elismerték, hogy Magyarország pénzügyi válságba került, ezért a Fidesz arra kéri a kormányt, hozzák nyilvánosságra azokat az adatokat, mellyel egész évre számolnak. Az állami vállalatoknál felhalmozódott 900 milliárdos adósságra a kormány kezességet vállalt, ami tovább rontja Magyarország gazdasági helyzetét. A kormány baklövéseit az emberekkel kívánják megfizettetni. A Fidesz szerint nem az adófize-
tõk a hibásak, ezért Magyarországnak egy olyan kormányra van szüksége, melyet nem terhel elõdje hibája, és szakértõ módon tud eljárni. Mert ne legyenek kétségeink: a megszorító intézkedések elsõsorban a kisembereket, a nyugdíjasokat és a gyarmekeket nevelõ fiatalokat fogják sújtani. A közüzemi díjak emelkedése, a közlekedés drágulása, a devizahitelek részleteinek emelése, az egészségügy részleges fizetõvé tétele stb. legalább tíz-húszezer forintos rezsiemelkedés fog okozni. Ezt Gyurcsány Ferenc nevetve kifizeti napi(!) 220 ezer forintos jövedelmébõl. Ön viszont elszegényedik. Ezért van szükség, hogy az országgyûlési választások második fordulójában minél többen szavazzanak a Fidesz jelöltjére, hogy egy új kormány alakulhasson április 23-a után.
SZDSZ + MSZP = utódpárt választások elsõ fordulója még véget sem ért, az SZDSZ visszaléptette három kivételével az összes állva maradt képviselõjelöltjét a szocialisták javára. Semmi cicó, semmi alku, csak Kuncze, Petõ és Gegesy maradtak állva. Körzetünkben Csõzik László, az immár ifjúszocialistává átvedlett liberális hiába ígérgette hónapokig, hogy egyéni körzetbõl akar bejutni a parla-
A
Döcsakovszky Béla ígéretei 2002 (részletek) • Iskolák és óvodák építése, a meglévõk felújítása • Európai szintû közbiztonság • 24 órás orvosi ügyelet megvalósítása • A víz- és csatornadíjak reális szinten tartása • Hulladékszállítás javítása • Teljes csatornázás elindítása uniós forrásokból • Munkahelyteremtés a közszolgáltatások területén • Közúthálózat helyreállítása, elkerülõ utak építése • Helyi adók rendszerének felülvizsgálata • Ipari övezetben helybiztosítás az érdi vállalkozóknak • Munkahelyteremtõ beruházások feltételeinek biztosítása • A városközpont méltó beépítése • A Duna-part lehetõségeinek kihasználása • Az ígéretek számonkérésének lehetõsége • A négy év alatt biztosan képesek leszünk egy sportcsarnok és egy uszoda felépítésére. Biztos vagyok abban is, hogy az ISPA-program keretében elindulhat a teljes csatornázás, majd az úthálózat rendbehozatala és fejlesztése is. • Nem ígérünk, hanem vállalunk! • ...Jövõ nyárra a város három pontján modern, szép és biztonságos játszótereket építünk a kicsiknek... (KözösÉRDek, október 4.)
mentbe, rögtön lefeküdt Jánosinak. Gyurcsány Ferenc és Kuncze Gábor már a látszatra sem ügyelnek, együtt járják a két forduló között az országot, együtt kampányolnak. A szocialisták még Kovács Pistit is vörösbe akarták öltöztetni. Kérdem: mi különbözteti meg immár a két pártot? Összenõtt, ami összetartozik. A magukat liberálisoknak kiadók ott állnak teljes põreségükben: õk is az MSZMP utódpártjának szerves része. Csõzik László húsz évvel ezelõtt ugyanúgy KISZ-titkár lett volna, mint annak idején Gyurcsány Ferenc. Csõzik elvtárs, Jánosi elvtárs, Gyurcsány elvtárs, Apró elvtárs, Kuncze elvtárs, Lendvai elvtársnõ. Mi különbség köztük? Lényegében semmi. Hazugságokon alapuló, jól hangzó szólamokkal megtéveszteni milliókat, a hatalom morzsáival megvásárolni tízezreket: ez a recept. Annak idején nem volt szükségük arra, hogy nevükre irassák a gyárakat, üzleteket, szállodákat, termõföldet, mert politikai és rendõri, katonai hatalmuknál fogva szabadon rendelkeztek az ország minden javával. Ezért szónokolhattak a magántulajdon ellen, ezért harcolhattak az imperializmus ellen, ezért fantáziáltak a kommunizmus utópiájáról. Úgyis minden a zsebükben volt. A rendszerváltásnak nevezett hatalomváltást úgy szervezték, hogy minden gazdasági hatalom az õ kezükbe kerüljön. A vadprivatizációt Németh Miklós kormánya készítette elõ, és az ellenzéki kerekasztal szentesítette, ahol komoly szerepet játszott az SZDSZ. Suba alatt a volt párttitkároknak és KISZ-titkároknak jutott a nemzedékek által megtermelt nemze-
ti vagyon nagyobbik része. Nem csoda, ha a konzervatív oldal nem tudja felvenni velük a mai napig sem a versenyt: övék pénz, paripa, fegyver. Megkaparintották a médiát, amelynek fontosságát a nemzeti oldal nem ismerte fel idõben. Átjátszották a megyei napilapokat, a hetilapok jó részét, saját klienseik jutottak tv- és rádiófrekvenciához. Gõzerõvel folyik a „népnevelés”. Bárgyú sorozatok, lendületes reklámok, jól megfizetett sajtómunkások hada szorgoskodik a hazai és nemzetközi balliberális tõke érdekében. A globalizáció az egyformaságot, az uniformizálást szereti. Azt szereti, ha a dezodor és a mosópor használata lenne a legfontosabb számunkra, ha pözsó életérzésünk lenne, ha életünk értelme egy csomag nócukor rágógumiban testesülne meg. Mert az illatos lehelet a lényeg, nem az értelem és a tudás. Szívünk hölgyét csak jéghideg lehelettel hódíthatjuk meg. A boldogságot pedig az automatikusan feltöltõdõ bankkártya, mintha terüljterülj asztalkám lenne, jelenti. Mintha nem kellene azért keményen megdolgozni. Mintha nem a bankok érdeke lenne, hogy minél inkább eladósodjunk. Az SZDSZ, és érdi jelöltje, Csõzik László megmutatta igazi arcát. Nem különb alpolgármesterünk sem, mint a Kádár-, Grószés Horn-tanítvány szocialisták, akik az internacionálét éneklik teli torokból. Akik a pufajkás Horn Gyulát, az szt. tiszt Medgyessyt és a KISZ-titkár Gyurcsányt tudták csak miniszterelnöknek jelölni. Akik közül a mai napig nem emelkedett ki egy hiteles szociáldemokrata. Szégyen. sziszi
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
3
ÉRDI LAP
Orbán Viktor Érden
Döntõ forduló elõtt és után
A
Most mindannyiunk jövõje a tét (Folytatás az 1. oldalról) – Szó esett már pártokról, essék szó a szavazókról és a kampányról. Kiket akarnak megszólítani a hátralévõ rövid idõben, akiket eddig nem értek el? – Elõször is számítunk az elsõ fordulóban is ránk szavazókra, akiknek ezúton is megköszönöm bizalmukat. Számítunk továbbá az MDF-re és a Harmadik Útra szavazókra. El kell érnünk a fiatalokat, az elsõ szavazókat, mert õk még nem érezték át teljesen a kormányváltás fontosságát. El kell mondanunk nekik, hogy ez a kormány nem számít rájuk, hogy azt szeretné, ha elhagynák hazájukat, itt fölöslegesek. Negyedrészük állás nélkül van. Számítunk azokra a nyugdíjasokra, akiket ismét sikerült megtéveszteniük az elõrehozott 13. havi nyugdíj kifizetésével. Azt hiszik most, hogy emelkedett nyugdíjuk, de nem. Csak a rezsijük emelkedett: a gázszámla, a villanyszámla, a szemétdíj, a vízdíj (40%kal!), az élelmiszerek, a gyógyszerek. Akiket megtévesztettek az ingyen szív- és keringési gyógyszerek ígéretével. Akik négy éve elhitték, hogy tizenkilencezer forinttal emelkedik a nyugdíjuk, de ezt kamatostól visszavették tõlük. Számítunk a vállalkozókra, akik azt látják, hogy csak a multinacionális cégek kapnak támogatást, õket a szocialisták leírták. Számítok a kisgazdákra, akik félnek attól, hogy külföldi kézbe kerül a ter-
mõföld, és egyedül csak mi akadályozhatjuk meg ezt. Számítok a vallásos emberekre, akik azt látják, hogy az egyházi intézményeket folyamatosan ellehetetlenítik. Számítok a határon túlról áttelepültekre, akik azt látják, hogy ez a kormány nem segíti, sõt semmibe veszi a határokon túl élõ milliók érdekeit. – A pénzügyminisztérium csak az elsõ forduló után hozta nyilvánosságra az államháztartás elsõ negyedéves hiányát. Mennyiben támasztja alá ez a kormányváltás szükségességét? – A hiány három hónap alatt meghaladta a teljes évi elõirányzott hiány felét. Ez azt jelenti, hogy a kormány felelõtlen költekezést folytat. 2002 óta folyamatosan emelkedik az éves hiány, miközben órási privatizációs bevételek tûntek el nyomtalanul, és százmilliárdos hiteleket vettek föl, nem beszélve a PPP-rendszerben épülõ autópályákról, magánkollégiumokról, magánbörtönökrõl stb. Ezeknek az árát is a jövõ nemzedék fogja megfizetni. Mint ahogy Érden a megalomán sportcsarnok árát huszonöt évig fogjuk nyögni, miközben azt sem tudjuk, mire fogjuk használni, mert tömegeket vonzó sportegyesületünk nincs is. A szocialisták egyhez értenek: válságot idéznek elõ, hogy azt kezelni lehessen. Újabb Bokros-csomaggal, csak ez sokkal keserûbb lesz, mint a régi volt. Ne legyenek illúzióink: nem a milliárdosok, hanem
mi, bérbõl, fizetésbõl, nyugdíjból, kisvállalkozásból élõk fogjuk az árát megfizetni. Kétszáz milliárd forint osztalékot fizettek ki a részvényeseknek a magyar részvénytársaságok, és ennek az összegnek 85 százaléka külföldiek kezébe vándorolt. Magyarán: a jól mûködõ vállalkozások haszna nem a magyarokat gazdagítja, mert a privatizáció során idegen kezekbe kerültek. – Összefoglalva: mire számít a második fordulóban, és mit tesz azért? – Szoros küzdelemre és gyõzelemre számítok. Úgy nem lehet nekimenni egy versenynek, hogy a lelkünk mélyén beletörõdünk a vereségbe. Bízom az emberek felelõsségtudatában, nagykorúságában, bízom abban, hogy az elsõ forduló után rádöbbennek: nem ilyen lovat akartak. Nem én vagyok a fontos, nem a Fidesz és a KDNP a fontos, nem az MDF, a MIÉP, a Jobbik, hanem Magyarország. Szüleink és gyermekeink, nagyszüleink és unokáink a fontosak. A munka, a család, az otthon a fontos. Aki országgyûlési képviselõ lesz, az óriási terhet is vállal. Én azt vállalom, hogy mindannyiunkért fogok dolgozni. Nem hagyhatjuk, hogy a rendszerváltás a semmibe vesszen. Nem azért dolgoztunk mindannyian 1990 elõtt és azóta is, hogy most lopakodva visszatérjen a múlt. Nekünk csak a biztos jövõ hozhat reménységet. (Munkatársunk)
szó szoros értelmében Shakespeare-i fordulatokat hozott a választások elsõ menete, és amikor ezeket a sorokat írom, további, akár meglepõ fejleményekre számíthatunk. Már önmagában az is meglepetésnek számított, hogy a kampány kezdetére az MSZP ledolgozta a Fidesz-KDNP formációval szemben kialakult hátrányát. Nem hinném azt sem, hogy bárki elõre számíthatott arra, hogy a jobboldal gyûjtõpártja miniszterelnök-jelölt nélkül kezdi a második fordulót. Azt pedig a legagyafurtabb politológusok sem gondolhatták, hogy mára a parlament legkisebb pártja kerül az érdeklõdés középpontjába. Annak ellenére, hogy a megmérettetésen önállóan induló alakulatok közül az MDF továbbra is a ház legkisebb frakciójaként mûködik majd. Az elõzõek mellett az SZDSZ sem hagyta meglepetés nélkül a választóközönséget. A liberális párt az önmaga számára kitûzöttnél gyengébb eredményével még a választások végeredménye elõtt az MSZP fénykörébe hullt. Elmosva azt a vékony határvonalat is, ami eddig még az utódpárttól elválasztotta õket. Ami pedig a szocialistákat illeti, alig egy éve még önmaguk sem remélhették igazán, hogy egy kényszerû miniszterelnök-cseréhez vezetõ lejtmenet után új erõre kapnak. Persze az elmúlt idõszak történései jórészt a választási taktikák részeként tekinthetõk. A parlamenti széksorokat elfoglaló pártok a választást követõen új mozgástérbe jutnak. Ez a mozgástér pedig kevéssé széles autópályára, mint vékony, ingatag pallódeszkára hasonlít inkább. Bármi is történik a továbbiakban, a nagyközönség meglepõ és húsbavágó döntések meghozatalára számíthat. A kérdés most már nem az, hogy kitérhetünk-e a várható kellemetlenségek elõl, hanem legföljebb annyi, hogy ki – melyik társadalmi réteg – húzza a rövidebbet végül. Hitelesnek tartott közgazdász csoportok, a nagyvállalkozók és a pénzügyi szféra emberei máris kész recepteket lobogtatnak a készülõ fekete leveshez: költségvetési megszorítást, állam- és intézményi reformot, takarékossági intézkedéseket követelnek. A konkrét javaslatok belemennek a részletekbe is. Demján Sándor az egyetlen megtakarítási lehetõséget az oktatás és az egészségügy létszámának drasztikus csökkentésében látja. Szapáry György szerint biztosítani kell a nyugdíjrendszer önfinanszírozó jellegét, beleértve a nyugdíjcsökkentést és/vagy a korhatáremelést is, a tanári létszámot maga is csökkentené, a vizitdíj bevezetése mellett további beteghozzájárulásokkal osztaná meg a gyógyellátás költségeit. A koalíció a tõkevonzó-képesség érdekében gyorsan alkalmazkodni akar a pénzvilág elvárásaihoz. Közüzemi áremelésekre, egységes áfa bevezetésére, intézményi költséglefaragásra lehet számítani – jósolja Petschnig Mária Zita. Nem véletlen tehát, hogy a választási csatározás során kevés szó esik a következõ rezsim (kényszer) lépéseirõl. „A hazai nagyok jól tudják, ha valóban belekezdenének (a szükséges megszorításokba) itthon éppúgy (mint ahol megpróbálták), egy másodperc alatt belebuknának.” – mondja Tamás Pál, utalva arra, hogy Nyugat-Európában a lakosság 90 százaléka mindenütt szemben áll a nálunk emlegetett tervek végrehajtásával. A kép meglehet riasztó – nem riogatásnak szántam –, mégis tanácsos eltûnõdni rajta. Annál inkább, mert a társadalom jelentõs részét már nem egyszer vetkõztették gatyára a rendszerváltás évei során. Mindanynyiszor mézes szavakkal kísérve, külsõ kényszerre vagy a boldogabb jövendõ alapjainak megteremtésére hivatkozva persze. A választás tétje továbbra is fennáll tehát. Meglehet nem is az utolsó, döntõ fordulóig, hanem a következõ hónapokat, éveket illetõen inkább. Kéri Mihály Az árvíz elérte Érdet is, a gát tövében lévõ ház víz alá került
Vasárnap szavazzon Ön is Aradszki Andrásra!
4
ÉRDI LAP Ki érti ezt?
I
dõnként fölhívnak ráérõ emberek, olyanok is, akik gratulálnak lapunkhoz, olyanok is, akik szidalmaznak. Cseppet sem meglepõ módon az utóbbiak kivétel nélkül névtelenségbe burkolódznak. A múltkor e-mailben a
[email protected] címrõl kaptunk egy levelet, amelyet megosztok Önökkel (betû szerint, mert a helyesírás is árulkodó): „Tisztelt Aradszki Úr! Volt rá 4évük,hogy tegyenek meg valamit abból amit igértek.Érd ez idõ alatt csak visszafejlõdött,a csatornázás leállt és semmit nem tettek azért,hogy a város élhetõbb legyen.Én csak abból itélve ammit az elmúlt 4 év MSZP-s idõszakban Érden és az országban láttam soha nem látott mértékü közérdekü beruházások,iskolák felújjítása(7sz.iskola+sportkomplexum),városfejlesztések,útak közmûvek rendbetétele stb.A maguk újságjában a sárdobálás a mocskolódás az alaphangnem és utána csodálkoznak ha az embereknek tele van a hócipõjük magukkal.Ha már az újság "Érdi lap" akkor az szóljon Érdrõl mégha a maguk szemszögébõl is.Ne nézzék hüllyének az embereket hanem tiszeljék Õket és elõbbre juthatnak, mert erre a hangnemre nem vagyunk vevõk Tisztelettel:Egy érdi lakos a sok közül” Egy késõbbi levélben ezt írja ugyanõ: „Ha figyelmessebben olvasta volna a 7-es iskola fejlesztésérõl+sportcsarnokáról írtam amit EU-s pénzekbõl pályázatokon nyertek el.” Arra jöttem rá, hogy az emberi butaság sokkal mélyebb, mint azt valaha is hittem volna. Miért terjedt el az, hogy a sportcsarnok EU-s pénzbõl épül? Egy iskola felújítása miért „iskolák felújítása”? Aradszki Andrásnak mikor volt négy éve? Hol teszik rendbe a közmûveket, mikor egy cm csatorna sem épült? Milyen városfejlesztés az, ha magántõkébõl bevásárlóközpontok és üzletházak épülnek a központban, miközben az lassan élhetetlen lesz? Milyen mérhetetlen sötétség árad azokból a sorokból! Könnyû mindent sárdobálásnak és mocskolódásnak minõsíteni, amirõl nincs pontos tudomásunk. Mert ebbõl is kiderül, hogy az emberek egy részét nem az igazság érdekli, hanem annak szocialista mása. Mert mi is a helyzet: megépült a Stop.Shop, és tönkre mennek a kis boltok, halódik a Ritmus. Megépül a Tesco, tönkremegy a Stop.Shop-ban üzletet bérlõk egy része, velük együtt a Penny Market. Épül az aluljáró, de vagy egy tucat kis üzlet és szolgáltató dobja be addig a törülközõt. Épül a sportcsarnok, de hitelbõl. Egy fillér EU-s pénz nincs benne, se állami támogatás, se semmi. 25 évre szinte minden szabad forintunkat leköti. Hogy mibõl fogunk utat építeni, az rejtély. Mert ha a murvás utakra gondolunk, nézzék meg pl. a Bölömbika utcát vagy a Fácán közt – azért példálózom ezzel, mert itt sokat járok, de mások is tudnának példákat sorolni. Pár hónap alatt járhatatlanok lettek. Vagy nézzünk mást. Szent László és Szent István utak torkolata. Havonta tömködik be a kátyúkat, de olyan ez, mint Déva vára. Amit betömnek pénteken, kitöredezik hétfõre. Felújítják a Riminyáki utat. Megnézték már a padkát? Murvával tömködték tele. Meddig fog ez tartani? Amíg egy nagyobb teherautó ki nem megy az út szélére. A Sárd utcát ugyanígy csinálták, meg is írtuk. Nem volt túl régen. Nézzék meg most! A széle már töredezik, néhol tele van kátyúval, máshol úgy megsüllyedt, hogy lépésben szabad csak átmenni a horpadáson. Hát a Szent István úton miért sorakoznak a homokzsákok? Mert megcsinálták a vízelvezetést? Amirõl éppen háromszor írták meg, hogy kész a terv, de negyedszer ismét csak arról szólt a híradás, hogy már készül. Ki hazudik akkor? A szocialista szavazók szegfûpiros szemüvegen keresztül nézik a világot. A negyvenezer forintból élõ nyugdíjas nénike együtt énekli a milliárdos Gyurcsány Ferenccel, hogy „föl-föl, te éhes proletár!” Megbolondult a világ. Orlai Sándor
A
Fidesz MPSZ érdi szervezete szeretne nagyobb létszámmal, nyitottabban mûködni, ezért szeretettel várja minden, a jobboldali, konzervatív, nemzeti oldallal rokonszenvezõ érdi lakos jelentkezését. Jöjjenek el szerdánként az Összefogás Egyesület székházába (Érd, Alsó u. 8.) délután 6 óra után, ismerkedjenek meg életünkkel, munkánkkal, tagjainkkal, és tiszteljenek meg utána azzal, hogy felvételüket kérik a szervezetbe. Várjuk Önöket! Fidesz Érdi szervezete
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
Stockholm szindróma filozófiai gondolkodás egyik sarokpontja az ógörög filozófusok óta, hogy az ember nem léphet kétszer ugyanabba a folyóba. Ezzel együtt gyakran megpróbálja. Hányszor látjuk, ha valakinek szeretõje van, az illetõ sokszor hasonlít a törvényes párjára. Van annak valamilyen mélylélektani oka, ha valaki ki is akar lépni – akár csak ideiglenesen is – egy kapcsolatból, úgy teszi, hogy olyan legyen, mint a régi, csak turbósabb, ifjítottabb változatban. Nézzünk szét a házunk táján, mennyi régi, használhatatlan kacatot halmoztunk fel. Már rég ki kellett volna dobni, de nem teszszük. Már talán használni sem tudjuk, de hogy lehetne kidobni azt a jó kis Szokol rádiót, hiszen az elsõ fizetésembõl vettem. Örök emlék! Persze, hogy nem mutogatom mindenkinek, még kikacagnának érte. Ott van a fiók legmélyén, jó helyen, ifjúságom emléke. A híres dalszerzõ is a filléres emlékekrõl ír és azt mondja: „Kidobni õket nincs erõm, s mind értéktelen.” Akik ezt a lapot olvasni szokták, döntõ részben a polgári, nemzeti, modern konzervatív (ami nem maradiságot, hanem a bevált értékek megõrzését jelenti) oldalhoz tartoznak. Ezek az emberek alapjaiban más módon gondolkodnak, mint a szocializmusban szocializálódott, sematikus paneleken – nemzeti identitás nélkül –, a zsidó-keresztyén értékek ismeretének hiányában felnõtt magyar társadalom. Az ide tartozó emberek döbbenten néznek szét és a Himnusz-béli gondolat szerint nem lelik honjukat a hazában. Mi tartja vajon fogva az anyaországi magyar nemzet felét ebben az abszurd szellemi börtönben, ahol az értékrendet úri lócsiszárok alakítják és diktálják? Magam is napok óta próbálok minden olyan információt megnézni, elolvasni, amelyikben valamiféle magyarázatra lehetne találni. Mit lehetne mondani arra az öregasszonyra, aki a szentképekkel és keresztekkel telirakott szobájában úgy fogadta a mozgóurnát szállítókat, hogy a jó Isten is áldja meg haló poraiban Kádár Jánost, meg azt a drága jó ember Gyurcsány Ferencet!? Mutassa meg lelkem, hol a szocialista párt jele a papíron, mert olvasni nem tudok! Biztonsági szakértõk döbbenten tapasztalták, hogy amikor terroristák túszokat ejtenek, és elég sokáig a hatalmukban tartják õket, a túszok elkezdik elfogadni rabtartójukat, lojálisak lesznek velük (elõször nyilván az életösztön miatt), de aztán szinte már támogató szimpátiává alakul a magatartásuk. Még az is elõfordult, hogy a túsz a terroristák oldalára
A
állt. Ezt a jelenséget hívják Stockholm-szindrómának. A magyar nemzetet túszul ejtette egy szörnyû eszme 1948-ban. 10–12 évig próbáltunk ellenállni, harcolni, de aztán, ahogy a terrorista keretlegények barátságosabbak lettek és a kiszabadítás reménye elveszett, fokozatosan kiütközött rajtunk a Stockholm-szindróma, a megtört lelkû túszok betegsége. 1989-re a fél ország felébredt, kinyitotta a szemét, rácsodálkozott a világra és elhitte, hogy saját kezébe veheti a sorsát. A másik fele meg csak nézi áhítattal a banditákból szmokingos úriemberekké avanzsált vezetõit, akik már rég letették az ósdi géppisztolyaikat és a média szupermodern és százszor hatékonyabb fegyverét fogják rájuk. Biztosan láttak már gyermekek kezében olyan mobil telefont, amelyik megszólalásig hasonlít a legdrágább készülékre, pedig csak gyerekjáték. Ha egyszer csak megjelenne a piacon egy MP-3 kinézetû Szokol rádió, Magyarországon biztosan hatalmas sikere lenne veteránjaink körében. No lám, mi is tudunk olyant csinálni, ami pont úgy néz ki – most már nem szégyelljük a régi márkát. Nem baj, ha belül csak egy korszerûtlen ócska zsebrádió, de kívül olyan modern, hogy már még az elemeket sem kell gatyagumival kívülrõl hozzá szíjazni. Jó ma ismét veteránnak lenni. Látni a híradásokból, micsoda gyönyörûséggel csápolnak manapság négyszögletes veres papírjaikkal és veres zászlóikkal kedves vezetõjük elõtt. Nem kell már szégyenkezniük levitézlett pufajkásaik, meg tesze-tosza, színtelen, sótlan vezetõjük miatt. Van már nekik is saját szoci Orbánjuk, láthassa aztat az egész világ. Az aztán úgy tud beszélni, de úgy… – Tessék mondani, mirõl szól a programja?
– Ó, hát van abban minden, lelkem. Olyanokat tud mondani, hogy édeseim, de gusztusosan ám. Meg aztán azt, hogy modernség, meg verseny. Mindig biztat bennünket, hogy kapaszkodjunk össze , oszt úgy húzzunk bele. (Az uram nem nagyon akar ráállni.) Meg azt is mondja, hogy mi mindent fog csinálni a következõ ötéves tervben, meg tízéves tervben. Hát nekünk olyan jó lesz majd egyszer, hogy az csuda. Olyan fájintosan tudja pocskondiázni az Orbánt, hogy azt gyönyörûség hallgatni. Meg privatizálni is úgy tud, mint a parancsolat. Ott egye meg a fene a gázáremelést, majd csak lesz valahogy. Meg ugye, mit fáj nekem, hogy az a sok rohadt maszek is mind tönkre megy. Mindegy mi lesz – ha össze is kell húznunk magunkat – csak ne az Orbán Viktor legyen a miniszterelnök. Az a sok büdös paraszt is itt tüntetgetett a drága traktorjával, meg riogatták a jó népet, hogy nem lesz kaja. Tessék szétnézni, teli vannak az üzletek. Annyi kínai, meg más külföldi far-hátat tudok venni fél áron, hogy meg se bírjuk enni az urammal. Nincs íze, nincs íze – majd jól megsózzuk. De jó lenne tudni, hányan ájtatoskodták végig a húsvéti Szentmiséket meg Istentiszteleteket és gondolkodás nélkül adják a szavazatukat egy egyházellenes párt ateista miniszterelnök jelöltjére? Tudniuk kell, „A langyosakat kiköpi az Isten!” Sok bûnük mellett, ezzel is el kell egyszer számolniuk. Bábel Balázs kalocsakecskeméti érsek azt mondja: „Ha egy magát jó katolikusnak tartó hívõ a baloldalra szavaz, az erkölcsteológiai kifejezéssel az ignorantia invicibilis, vagyis a legyõzhetetlen tudatlanság esete. Kopor Tihamér
Kézcsók Gyurcsánynak Emlékeznek még arra a fotóra, ahol Orbán Viktor kezét megcsókolta egy öreg hölgy? Milyen cirkuszt rendezett belõle a balliberális sajtó! Most Gyurcsány Ferenc kezét csókolja egy bézbólsapkás férfi. Hörgés sehol. Íme, a bálvány! Tudják mit? Inkább egy szép, öreg hölgy!
Vasárnap szavazzon Ön is Aradszki Andrásra!
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
5
ÉRDI LAP
Miért? Miért van az, hogy a magyar polgárok közül oly sokan érzikérezzük, kormányváltásra van szükség? Nem véletlen. Hiányérzetünk a politikával szemben 2002 óta egyre erõsebb. Sokan érezzük úgy, kiraboltak minket. Kiraboltak minket nem a szó szoros értelmében, de elsõsorban erkölcsi értelemben. Új tulajdonosi osztályunk az állammal való üzletelés és a legalitás határán billegõ tranzakciók nyomán alakult ki, a mai magántulajdont gyakran kételyek, sõt megvetés övezi. Miért van az, hogy úgy érezzük, az ország problémáit alapvetõen csak kormányváltással lehet elérni? Tény, hogy a posztkommunisták demokratizálásáért nagy árat fizetett a nemzet, és sajnos ennek még nincs vége. A magyar társadalom szétzilálódott. A mintegy négymillió munkaképes magyar polgár 7-8 %-a munkanélküli, 1525 %-a feketén dolgozik. Becslések szerint az államháztartás bevétele kevesebb, mint hárommillió legálisan adózó polgárra épül, így pont õk, az eltartók messze-messze
kisebbségben vannak. Ezt a torz szerkezetet a régi politika hozta létre, részben kényszerbõl, de nagyrészt önzésbõl, a haszonélvezet okán. Miért vagyunk bizalmatlanok a jelenlegi politikával szemben? Vannak demokratikus intézményeink, de az öntudatos polgári élet és a szolidaritás a politikai közösségben nem erõsödött, hanem gyengült. A rendszerváltás az emberek többségének igazságérzetét nem elégítette ki, a korábbi bûnök elkövetõit nem neveztük meg, és a jelentõs új magántulajdonok erkölcsileg nem igazoltak. Mi okunk lehet hát a bizalomra?
Miért használjuk a harc szót küzdelem helyett, amikor a választási kampányról beszélünk? Nem vitás, azért, mert olyanynyira akarjuk a kormányváltást. Az identitás megerõsödését akarjuk, a gazdaság és a politika megtisztulását akarjuk. Miért nem akarjuk a szocialista-liberális kormányt? A teljesség igénye nélkül mondhatjuk, ennek egyik fõ oka a posztkommunisták taktikája, amely megosztja a társadalom vezetõ rétegeit. Másik fõ oka a túlzott mértékû eladósodás, hitelképességünk csökkenése, a forint értékromlása és a felelõsségre vonás hiánya. Miért akarjuk a Szövetség kormányát? Az új politikának a tényleges szükségletek felismerésén és a döntést hozók identitásának azonosításán kell alapulnia. Tudni akarjuk, ki, kinek, minek a nevében beszél. Ezt a FIDESZ-KDNP szövetség három év kemény munkájával, szakemberek bevonásával, a polgári körökkel való egyeztetésekkel bizonyította. Tóth Tamás
Olvasóink írják Az elhallgatás is hazugság allgatom Jánosi György MSZP-s képviselõjelölt bemutatkozását. Azt mondja: 1989ben, az MSZP-ben kezdtem politikai pályafutásomat. Hogy van ez? Szemtõl szembe hazudik? Mert a tények elhallgatása ugyanolyan hazugság, mint elferdítésük. Ezt írták róla a parlament honlapján 1996-ban: „Tizenéves korában gimnáziumi KISZ-titkár, irodalmiszínpad-vezetõ, gitáros és versíró. Egyetemi évei alatt részt vett a KISZ megújítására irányuló reformkísérletekben. 1984-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja lett, ezt megelõzõen három felkérésre – érettségi után, katonaság közben, majd egyetemista korában – nemet mondott. 1988-ban bekerült az MSZMP reformszellemû Tolna megyei bizottságába, majd hamarosan a végrehajtó bizottságba. 1989 áprilisában a me-
H
gyei pártértekezleten az MSZMP utolsó megyei elsõ titkárává választották. Országos feltûnést keltett, hogy fõiskolai oktatói státusát nem adta fel, politikai funkcióját társadalmi munkában látta el. 1989 októberében a Magyar Szocialista Párt alapító tagja és elsõ megyei elnöke lett.” Igaz, reformkommunista volt, de mit is tûztek ki célul a reformkommunisták? Szemezgessünk egy kicsit a Fordulat és reform címû kiadványból! „A szocializmus, mint történelmi alternatíva megõrzése.” „A kommunista párt vezetõ szerepének elismerése.” „A kizsákmányolásmentes társadalmi újratermelés fenntartása.” Sok egyebet is akartak, de a fenti három nagyon érdekes. Tehát gyakorlatilag a kádári szocializmust akarták fenntartani, némi
demokratikus szósszal nyakon öntve. Magántulajdon nuku, mert az kizsákmányolás. Más párt csak szõrmentén, mint az NDK-ban, ahol több párt volt ugyan, de mind kommunista. Reformokat akartak, reformálni a reformálhatatlant. Jánosi György 1984-ben kommunista volt, felnõtt fejjel, fõiskolai oktatóként, harmincévesen lépett be a pártba. A politikai bizottság tagjai ekkor: Kádár János, Gáspár Sándor, Nyers Rezsõ, Aczél György, Benke Valéria, Németh Károly, Lázár György, Maróthy László, Óvári Miklós, Sarlós István, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Losonczi Pál, Méhes Lajos. Közéjük lépett be Jánosi György. Nem csoda, ha ma szégyelli. De nem tagadhatja le. Közülük való. H. Gyula, Érd
Felülvizsgál az egészségügyi bizottság? erzéki Ferenc doktor, az egészségügyi privatizáció érdi élharcosa szerint túl sokan veszik igénybe az orvosi ügyeletet, mintegy plusz háziorvosi rendelõként. Azt javasolja, hogy a képviselõtestület egészségügyi bizottsága vizsgálja meg, szükség volt-e minden esetben a Központi Ügyelet ellátására, vagy elég lett volna, ha megvárják a háziorvosi rendelést?
B
A bizottság tagjai: dr. Berzéki Ferenc, Kocsis Béla, Ujhelyiné Antal Ibolya, Bércesi Tibor, kültagok: Csizmadiáné Lakatos Edit, Kovácsné Mogyorósi Erika, Miczingerné Fuksz Ilona. Kiváncsi lennék én arra az érdi lakosra, aki orvosi problémáiról hajlandó lenne egy ilyen bizottságnak részletesen beszámolni, továbbá arra is, milyen jogon tekinthet-
nének bele a személyi orvosi kartonokba a képviselõk és nem képviselõ kültagok. Arra is kiváncsi vagyok, hogy – pusztán szakmai hozzáértést nézve – hogyan tudna ez a bizottság az orvosi ellátás jogosságáról dönteni? Berzéki doktor hagymázas elképzeléseit megtarthatná magának. És mit szólnak hozzá felülvizsgálandó kollégái? Egy leendõ beteg
Azt mondják…, és azt üzente… ondják, az egyház ne szóljon bele a politikába. Mondják, az egyház hivatása és kötelessége az oktatás, a gondoskodás. Mondják, a politikába való beleszólás az egyházaknak tabu, az állami terhek átvállalása az egyházak részérõl önkéntes, mi dolga hát vele az államnak? Mondják, egyre hajtogatják… És nem adják nekik teljes jussukat a közös kasszából, nekik, akik tisztességgel ellátják felvállalt kötelezettségeiket az oktatásban, az idõsgondozásban, a lelki gondozásban, a gyógyításban, és még sorolhatnám… Ez ma Magyarországon a szocialista-liberális kormányzat által megszabott módi. Ez a bolsevizmust idézõ liberális magatartás, amely mindenáron azon igyekszik, hogy az önzetlen szolidaritás csak árnyékkép maradjon. Ez hát a magyar demokrácia! Vagy mégsem? Csak remélem, hogy mégsem, hogy megálljt tudunk parancsolni az ilyen alkotmányellenes igazságtalanságoknak. Parancsoljunk megálljt! Szavazzunk! Szavazzunk gyermekeink, öregjeink, elesettjeink, kisebbségi polgáraink érdekében, jövõnk érdekében! Az Európai Néppártnak az Európai Tanulmányi Napok alkalmából rendezett kongresszusán ismét bizalmat szavaztak Orbán Viktornak, a párt alelnökévé választották. Több európai politikus társaságában XVI. Benedek pápa Õszentsége fogadta Orbán Viktort. A pápa ez alkalomból üzenetet küldött az Európai Néppárt képviselõinek. Ez az üzenet az, amely ismételten megerõsít bennünket abban, hogy jó úton járunk, ha bizalmat szavazunk Orbán Viktornak és az általa képviselt Szövetségnek. Õszentsége azt üzente, hogy Európa keresztény öröksége értékes etikai vezérfonalat kínál egy olyan szociális modell megtalálásának érdekében, amely megfelelõ választ ad egy globalizált gazdaság kihívásaira, a demográfiai változásokra, biztosítva a növekedést és a foglalkoztatást, a család védelmét, a fiatalok esélyegyenlõségét, és az idõsekrõl való gondoskodást… A keresztény örökség támogatása magának a demokráciának a támogatása… A demokrácia azokon az elveken alapszik, amelyeket a keresztény vallás hirdet… A katolikus egyház nyilvános megszólalásának középpontjában az ember méltóságának védelme és támogatása áll. …Az élet védelme, a család természetes szerkezetének elismerése és támogatása, a szülõk gyermeknevelési jogainak védelme – mely elvek nem a hit elvei, bár a hitbõl megerõsítést nyernek – … ezek az elvek az emberi természet velejárói, közösek az egész emberiség számára. Az egyház fellépése támogatásuk érdekében ezért nem felekezeti jellegû, hanem minden embert meg kíván szólítani… Igen, ma itt, Magyarországon nem csak miniszterelnök, miniszterek és parlamenti képviselõk, de az egyházak képviselõi is megszólítanak bennünket, ha meghallgatjuk hívó szavukat. Õszentsége hangsúlyozta: „Ha az egyházi közösségek bekapcsolódnak egy vitába a nyilvánosság elõtt, ez nem vezet semmiféle összeütközéshez, mivel az effajta beavatkozások egyetlen célja a lelkiismeret megvilágítása, hogy szabadon és megfelelõen cselekedjünk, megfelelve az igazságosság követelményeinek, még akkor is, ha ez esetleg hatalmi helyzetekkel vagy személyes érdekekkel való konfliktusokhoz vezet…” Mi meghallgattuk, és egyetértünk. Mi tudjuk, hogy kik azok, akik érdekeinket, családunk, barátaink, mindannyiunk érdekeit hitelesen képviselik. Mi tudjuk, rájuk kell voksolni, rájuk, akik magukénak vallják az emberi természet alapelveit az emberi méltóságról. Reméljük, Ön is így látja, Kedves Polgártársunk! Szavazzon A FIDESZ-KDNP jelöltjére, Aradszki Andrásra! Szövényi Zsuzsa
M
A százhalombattai Régészeti Park április 1-jétõl újra megnyitotta kapuit látogatói elõtt. A fennállásának „10 ÉVES” évfordulóját ünneplõ õskori szabadtéri múzeum ismét gazdag programokkal, rendezvényekkel, szolgáltatásokkal várja az érdeklõdõket. A Park országos és nemzetközi szinten számos szakmai sikereket és elismeréseket mondhat magáénak. A kísérleti régészet terén Magyarországon elsõként komoly szakmai eredményeket ért el. A szakmai programok, a sokszínû rendezvények (Családi napok, Szabadtéri Színházi Esték….) egyre ismertebbek és látogatottabbak. Az Parkban a halmok között megelevenedik az egykori környezet, az õskori élet. Április 23-án kerül sor az elsõ egész napos rendezvényre „Szezonnyitó a Régészeti Parkban” címmel. Internet: www.matricamuzeum.hu Cím: Régészeti Park, 2440. Százhalombatta, István király út. 4. Telefon: 06-23/350-536 Nyitva: április 1-tétõl október 31-ig hétfõ kivételével naponta 10-18 óráig!
Vasárnap szavazzon Ön is Aradszki Andrásra!
6
ÉRDI LAP
2006: Bartók-év B
artók Béla 125 éve született Nagyszentmiklóson, 1881. március 25-én és New York-ban, 1945. szeptember 26án halt meg. 2006-ot Bartók-évnek nyilvánították. Elevenítsük hát fel, mit is kell tudnunk hazánk egyik legnagyobb, az egész világ zeneszeretõ közönsége által is ismert zeneszerzõjérõl! 1892-1896 között Erkel Lászlónál, a neves operakomponista fiánál tanult zongorát és elméletet Pozsonyban. 1899-ben felvételt nyert a bp.-i Zeneakadémiára Thomán István zongora- és Koessler János zeneszerzés osztályába. Tanulmányait kitûnõ eredménnyel fejezte be 1903-ban, és még ugyanezen év folyamán más nagyobb városokban (Pozsony, Bécs, Berlin) is bemutatkozott mint zongorista. Zeneszerzõi munkásságát Brahms zenei örökségének jegyében kezdte meg, a század elején pedig R. Strauss lett döntõ hatással fejlõdésére. Korai korszakának legfõbb mûvei (Kossuth-szimfónia, 1903; I. Szvit, 1905) közvetlen folytatását jelentik a 19. sz.-i m. romantikus muzsikának, nemzeti hangvételüknek a verbunkos és a népies mûdalirodalom a forrása. A döntõ fordulatot az 1905–06-os esztendõk hozták meg zeneszerzõi pályáján: figyelme ráirányul a népzenére. 1906ban, Kodály baráti segítségével és tanácsaival megkezdte módszeres gyûjtõmunkáját. Mintegy jó évtizeden keresztül bejárta az ország legkülönbözõbb vidékeit (fõképp Erdélyt), hamarosan pedig kiterjesztette munkásságát más népek zenekultúrájára is. 1906–09 között több ízben kutatott szlovák nyelvterületen, 1909 után – amíg a háború meg nem akadályozta munkájában – Romániában gyûjtött. 1913-ban É-Afrikában (Biskra) az arab népzenét tanulmányozta. A népi-nemzeti zenei forrásra támaszkodva, Kodállyal karöltve alkotják meg az új m. zenei stílust, egyben egyéni zenei nyelvüket. 1906-ban adták ki közös népdalfeldolgozás-gyûjteményüket (Magyar népdalok), 1910-ben két egymást követõ koncerten mutatták be több más mûvük között egy-egy vonósnégyesüket a késõbb világhírûvé vált Waldbauerkvartett tolmácsolásában. A fogadtatás ellenséges, vagy legfeljebb közönyös volt. A közönség megnyerésére, mûveik hitelesebb tolmácsolása érdekében 1911-ben több fiatal muzsikussal együtt létrehozták az Új Magyar Zeneegyesületet, amely azonban nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Bartók ezt követõen visszavonult a nyilvánosságtól. A válságból a kiutat csak a Balázs
Béla szövegére komponált táncjátékának (A fából faragott királyfi, 1914–16) és operájának (A kékszakállú herceg vára, 1911) 1917es, ill. 1918-as bemutatója, melegebb fogadtatása hozta meg. 1919-re befejezte harmadik, egyben utolsó színpadi mûvét, A csodálatos mandarint Lengyel Menyhért szövegkönyvére. Az I. világháborút követõ évtized sorozatos külföldi hangversenyutak jegyében telik el. 1920-ban Berlinben vendégszerepelt, 1922-ben Angliában és Párizsban, majd Hollandiában, 1925-ben pedig Olaszországban. Az 1928-as év elsõ hónapjait az USA-ban töltötte, és még ugyanezen év végén a Szovjetunióba utazott hangversenyezni. Világszerte elismertté és megbecsültté vált mint elõadómûvész és mint komponista. Ezenközben idehaza 1923-ban megbízást kapott Bp. székesfõváros fennállásának 50. évfordulója alkalmából ünnepi zenemû komponálására. Így született meg a Táncszvit, amelyet a november 19-i ünnepi hangversenyen mutattak be Kodály Psalmus Hungaricusával együtt. E kis epizódtól eltekintve a hivatalos vélemény Bartókkal szemben egyre ellenségesebb. Emberi-világnézeti nagyságának legfényesebb megnyilatkozása, hogy a két világháború közötti szélsõséges nacionalista légkörben meg tudta õrizni tiszta magyarságát, amely nemzeti érzéseit nem más népek rovására táplálta, hanem a „népek testvérré válásának eszméjét” hirdette. Ennek az eszmének a jegyében komponálta meg 1930ban Cantata profanáját, de közvetve v. közvetlenül egész életmûvét áthatja ez a vezérgondolat. Folklorisztikai szempontból az 1920–30-as évek a már korábban összegyûjtött hatalmas népdalkincs tudományos feldolgozását, értékelését jelentették munkásságában. 1921-ben fejezte be elsõ összefoglaló jellegû tanulmányát, A magyar népdal c.-t (megjelent 1924-ben). 1932-ben arab zenei kongresszuson vett részt Kairóban. 1934-ben – miután 27 éven át tanára volt – megvált a Zeneakadémiától, és az MTA-n dolgozott tovább a magyar népzene sajtó alá rendezésén. 1936-ban ment utoljára gyûjtõútra Törökországba. Tanulmánya: a
Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje (1934) – ha néhány pontján már túlhaladott is – mindmáig imponáló kezdeményezés maradt az összehasonlító népzenetudomány területén. Alkotó mûvészete az 1926 és a II. világháború közti idõszakban ért el delelõjére. A szerkesztés fegyelmezettsége, a klasszikus formai egyensúly és a magasrendû mûvészi mondanivaló összhangja e korszak mûveiben jut el a legteljesebb megvalósulásig. Legfõbb állomásai: három vonósnégyes (III–V.), az I. és II. zongoraverseny (1926; 1930–31), a Zene húroshangszerekre, ütõkre és celestára (1936), a Szonáta két zongorára és ütõhangszerekre (1937) és a II. hegedûverseny (1937–38). A fasizmus növekvõ térhódítása tiltakozásra és ellenakciókra késztette õt is, Kodályt is. Bartók megtiltotta mûvei megszólaltatását a német és olasz rádiókban, majd fokozatosan felszámolta német zenei kapcsolatait. A háború kitörése egyre jobban érlelte benne az emigráció gondolatát, végül 1940-ben feleségével (Pásztory Ditta, 1923-ban kötöttek házasságot) együtt az USA-ban telepedett le. Amerikai évei állandó és egyre súlyosbodó betegeskedés közepette teltek el. 1943-ban Kuszevickij, a Bostoni Szimfonikusok karnagyának felkérésére megírta a Concertót, amelyet a következõ évben mutattak be. Személyes ismeretséget kötött Yehudi Menuhinnal, az õ számára írta 1944-ben Hegedû-szólószonátáját. 1945-ben, élete utolsó évében Brácsaversenyén dolgozott, azonban már nem tudta befejezni. Az elkészült vázlatok alapján Serly Tibor állította össze és hangszerelte meg a mûvet. Bartók Béla életmûve mind a magyar, mind az egyetemes zenetörténet szempontjából korszakalkotó jelentõségû. A Kelet-európai népek, de elsõsorban a magyarság népzenéjében megtalálta azt a tiszta és nemes forrást, amelybõl táplálkozva megújíthatta és világszínvonalra emelhette zenekultúránkat. Liszt muzsikájában saját zenei elképzeléseinek és törekvéseinek legfõbb elõzményét fedezte fel. Századunk sokágú mûvészeti (zenei) irányzataira szünet nélküli érzékenységgel reagált, eltanult kifejezési eszközöket anélkül, hogy azok bármilyen egyoldalúság felé torzították volna el mûvészetét. A 20. sz. elsõ felének ellentmondásai, útvesztõi, buktatói között a zenevilág területén neki sikerült a legteljesebb, legegyértelmûbb megoldást megtalálnia és kiharcolnia mind eszmei, mind mûvészi tekintetben.
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
Azt mondják az okosok... – hogy egy gyakran elhangzó reklám szerint, forgalmaznak egy gyógyszert (recept nélkül kapható), a görcsbe ránduló gyomor ellenszereként, ami a fõnök viselkedése miatt adódik. Nem lehetne inkább a fõnököt lecserélni? – hogy a hûtlen kezeléssel (magyarán szélhámossággal) vádolt Gyurcsány, szóvivõje szájával fenyegetõzik. Batiz: „a MeH jogászai készen állnak arra, hogy ha a Legfõbb Ügyészség polgári keresetet nyújt be valamely bírósághoz, a megfelelõ lépéseket megtegyék.” Ha polgári jellegû a kereset, akkor mi köze ehhez a Miniszterelnöki Hivatal jogászainak? Ha, nekem lenne ilyen ügyem, mondjuk a szomszédommal, akkor is kiállnának értem közpénzen? Vagy az egyenlõk között, vannak még egyenlõbbek? – hogy Klára asszony egy vidéki fórumon elhangzott kérdésre elismerte, bizony, tavaly a Gyurcsánycsalád magánemberként naponta 220 ezer forintot költött. Nem vagyok irigy típus, mert azzal nem lesz nekem több, ha másnak kevesebb jut. Csak azt nem fogom fel, ugyan mire? Mert az elorzott Apró-villa adott. Na jó, kellett még a lift, meg a medence. És tovább? Mert minden egyéb hivatalból kijár. Szolgálati kocsi, kormányõrség, köztisztviselõi ruhapénz, munka-reggeli-ebéd és vacsora, telefon, víz és villany. Ha hivatalból külföldre megy, ott vendégül látják. Ha õ fogad vendéget, azt a protokoll költségvetés állja (a mi adóforintjainkból). Ha néhány napra lenne ilyen lehetõségem, lelkifurdalás nélkül kihasználnám. De mi a fenére lehet elkölteni 365 naponta ennyi pénzt? Akkor már zavarba jönnék. Nem erkölcsileg (ez náluk sem gond), hanem, hogy mire szórjam el? – hogy akciót hirdetnek az egy- és kétforintos érmék begyûjtésére. Mert az elõállításuk költsége duplája a fizetõértéküknek. Leginkább gyerekek rakosgatják papírdobozokba, így milliárdos vagyon fekszik polcokon. 10 Ft alatti érméért már nem hajol le senki. Miért nem vallják be az inflációt? Emlékszik még valaki a fillérre? El kéne osztani minden árat mondjuk tízzel, és nem kéne ennyi bankjegy. Vagy megint a millpengõ felé haladunk? – hogy politikailag szétszakadt országban élünk. Lehet. De jogilag is. Hitelesített másolatra volt szükségem egy okiratról. Az Okmányiroda az Anyakönyvvezetõhöz küldött, aztán a Közjegyzõhöz irányítottak, azzal, hogy ezt csak fõvárosi illetõségû intézheti. Ott két titkársággal is beszéltem, kiderült, hogy Érden is megoldható. Mindenhol más összegeket mondtak és hol okmánybélyegben, hol készpénzben. Végül, itt helyben simán megoldottuk. Nem nagy öszszegért, de az elõre váltott kétezer forintos okmánybélyeg itt maradt a nyakamon. Azt csak Pesten, egyetlen helyen váltják vissza. Ez most jogállam? A bélyeg féláron eladó.
– hogy a pártkampányoktól harsog az életünk. Pedig egy buddhista bölcsesség szerint: Ha nem szólok egy szót sem, akkor is közlök valamit. Lezajlanak a feszített idõk, eldõlnek a választási fordulók. Utána talán lesz valamiféle nyugalom. Idõtálló Karinthy mondása: sokan halnak meg manapság, akik azelõtt soha. – hogy a mi választási törvényünk a világon a legbonyolultabb. Sokfelõl összeollózott. A legegyszerûbb Indiáé. Nincs kopogtatócédula és listás bejutás. Aki jelentkezik, felkerül a szavazólistára. Egyénileg. A legutóbbi választáson 1 m és 80 centis volt a lista. Egy tekercs. Lehet válogatni. Csak egy forduló van. Nincs láncszavazás, mert aki egyszer leadta a voksát, egy napokig ki- és letörölhetetlen festékjelet kap a kezére. Az késõbb természetes úton felszívódik, eltûnik. Mint ahogy a majdnem 2 méteres névsorból, az önjelöltek többsége is. – hogy a korral bizony gyengül az emlékezet. Vállalom a tévedés kockázatát. Volt két szakmailag hibásan, agyonóvatoskodva és rosszul szerkesztett tv vita. A pártatlanságtól székrekedésben, percre-másodpercre leosztva, mintha ettõl függene a semleges polémia. Pedig a mûsorok témája éppen a pártok vitájáról szólt. Elõször a két valószínûsíthetõ miniszterelnök-jelölt ütközött. Másnapra a pártelnökök találkozóját hirdették meg, aztán a parlamenti pártok miniszterelnök-jelöltjeire módosították. Mert akkor Gyurcsány helyett Hillert illette volna a pódium. A franciáknál, valahányadik Lajos egykor kijelentette: az állam én vagyok. Gyurcsány is azt hiszi magáról. Pedig aki demokráciáról szónokol, nem engedheti meg, magának az arroganciát. Egy igazi király sem tenné. – hogy Széchenyi György kalocsai érsek, pár évszázaddal ezelõtt, udvarias, de határozott hangú felszólítást nyújtott be II. Lipót királynak, hogy azonnal vonja vissza a fogyasztási adó bevezetésérõl szóló rendeletét. Mert az elsõsorban a szegényeket sújtja. Ezt az adónemet, ma ÁFÁ-nak nevezik. Hát messze nyúlnak a sarc, különbözõ gyökerei. – hogy az egészségügy beteg. Mindegyik párt állítja, én meg saját bõrömön tapasztalom. A szakmában dolgozó ismerõsünk kimondta, ha nem valósul meg a Mikola-féle reform, hátat fordít az eddigi hivatásának. Pedig csak ehhez ért, de ahhoz nagyon. Kérdem: akkor mibõl fogsz élni? Válasz: semmibõl. Nem mindegy hogyan halok éhen? Ismerem, nem vonul ki. – hogy a tízmilliárdot meghaladó költségvetésbõl gazdálkodó Érd képtelen pótolni a Polgárõrségnek, banditák által kiégetett autóját. A rendõrség meg nem tudja, kik lehettek a gyújtogatók. Az önkormányzat és a közéleti személyiség ígérget, de nem ad. Ez ma a divat. Kuchen Zoltán
Vasárnap szavazzon Ön is Aradszki Andrásra!
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
Votin József: 220. Ez a tavasz, ez a tavasz… Ez sem olyan tavasz, amilyenre az ember reménykedve vár a zimankós évek után. Körülöttünk (vagy hol is?) nagy a jólét, mert dübörög a gazdaság. Csakhogy nem nekünk dübörög. Nekünk a lyukas kipufogójú sportkocsi dübörög, amikor a hegyrõl leszáguld az ifjú titán és csikorogva kikanyarodik a fõútra, vagy amikor ugyanott nyolcvannal száguldanak a hatalmas teherautók hazafelé, Ófaluba. Néha az az ember érzése, sokan nem is gondolnak arra, hogy zsákutcába rohannak ilyen dübörögve. Amikor ezt mondtam valakinek, arra figyelmeztetett, hogy ami nekem sehová vezetõ zsákutca, az másoknak a cél, amit mielõbb el akarnak érni. 221. Sokáig azt hittem, hogy amit a Rákosi, majd a Kádár rezsim idején tanultam, amit az iskolákban, szemináriumokon tanították, idejét múlt, fölöslegessé vált dolgok. És azok a szívdobogtató, dalos május elsejék! Milliók énekelték, hogy „nem lesz a tõke úr mirajtunk!” Aztán azok a milliók újra, meg újra megválasztották, megválasztják. A milliárdosokat. Akkoriban még távoli fenyegetésnek tûnt a monopolkapitalizmus, tõle védett minket a kommunisták élcsapata. „A kommunisták különleges emberek…” Hát azok. Fiaik és unokáik nagy része is. És mi változott? Nézem a továbbra is kormányozni akaró párt és miniszterelnök programját és látom, hogy mit jelent a haladás. Az õ értelmezésükben. Hisz tanították, hogy történelem önmagát megismétlõ folyamat, amely mint egy emelkedõ spirál, úgy halad elõre. S lám. „Egy ember. Egy (párt)program. Stb.” Hát persze. Nem telt el egy emberöltõnyi idõ, és
ÉRDI LAP
7
Egy érdlakó feljegyzései
most újra. Igaz, nem Hitler, nem Sztálin. A lépték azért mégis más. És ez is jó, sokaknak, úgy látszik. Mások nem is tudják, nem is érdekli õket mennyire rossz. És hogy milyen rossz lesz. (Ma olvastam az egyik újságban, hogy az ország helyzetének ismerõi Bokros Lajost jelölnék a maguk oldaláról miniszterelnöknek.) 222. Ma ugyan multinacionálisnak hívják, vagy röviden multiknak becézik a cégeiket, amelyek már régen összefonódtak a bankvilággal, a finánctõkével. Emlékezetes a kép, mindenütt, a politikai gazdaságtan könyvektõl a vicclapokig, a nagytõkésrõl, aki nem dolgozik, csak a pénzét számolgatja. (Ott, ahol a „részvény szelvényeket vagdosták”, volt árfolyam-nyereség adó. Itt, ma, nincs. Igaz, a nagytõkések, a kizsákmányoló gyártulajdonosok, nagybirtokosok, bankárok, a kapitalista nagyurak sem ugyanazok. Azokat elvitték és megsemmisítették a fasiszták. Kiket az egyik fasiszta párt nyugatra, koncentrációs táborokba, kiket, „ezek” eszmei és pártbeli elõdei keletre, Kistartcsától Recsken át Szibériáig, kitelepítésekbe, gulágokba. És voltak, akiket hagytak világgá futni.) 223. Becsúsztak ugyan kisebb bakik, mint pl. az az Antall-féle néhány év, de az õ környezetében is megvoltak a „megfelelõ” emberek, amint az napjainkra szépen kiderült. Hogy ma nem közszereplõ az egy átmeneti miniszterelnök kivételével (aki az ellenoldal javára kelt „tárgyilagos” hangulatot) a két nagyhangú pártelnök és még egynéhány azóta szint valló/színt váltó megmondó emberré avanzsált pártfunkci – hát ez sem jelent újdonságot. Hi-
szen tanítottak minket az „alvó (a politikusok zsargonjában mucuska) ügynökökrõl” ugyanúgy, mint a más pártokban megbúvó „kripto(titkos)kommunistákról”, Marosántól napjainkig sorolhatnánk a példákat. Csak hát az ember feledékeny, a tömeg meg még inkább. Még akkor is, ha ideig-óráig el tudja hallgattatni a lelkiismeretét az ember. Mert ne feledjük, hogy amit ma megélhetési bûnözésnek nevezünk, lényegében ugyanúgy nem más, mint az alapvetõ erkölcsi normák megtagadása, mint az, hogy „az úttörõ nem lop, csak szerez”, vagy ahogy a közvagyon, ha mindenkié, akkor az enyém is alapon épült, gyarapodott a magán Magyarország. Innen már csak egy lépés, hogy az „élcsapat” felosztotta és felosztja magának azt is, ami nem az övé, hanem a nemzet vagyona. Volt. 224. Betiltották a Himnuszt (csak a templomokban élt tovább, míg 1956. október 23-án délután fel nem támadt a nép ajkán). Helyette a Köztársasági indulót kellett énekelnünk, hogy „dologtalanoké volt az ország, míg a nép hordta a terheket”. Most másképp van? Igen. Egy szempontból mindenképp. Mert akkor, még a dologtalanok, az „urak” is magyarok voltak, most a haszon java nem magyaroké, hanem németeké, angoloké, osztrákoké, franciáké, amerikaiaké, izraelieké, araboké és még ki tudja, hányféle nációé. Persze, most már az elvtársak az urak. De a nép továbbra is hordja a terheket. Ki gondolta volna akkor azt, hogy az „és nemzetközivé lesz holnapra a világ” a multikat, a Medgyessyket és hasonszõrû társaikat jelenti majd? Természetesen õk sem. Sokkal jobban sikerült nekik, mint azt remélték.
225. Becsúszott aztán nagyobb baki is a számításba. Igaz ugyan, hogy a magát azóta is liberálisnak nevezõ SzDSz egy nap alatt kiegyezett az addigi egyetlen és legfõbb ellenségének tekintett párttal a hatalom és a vagyon érdekében, és manapság már nyíltan, fenntartások nélkül kiszolgálja, de az elsõ demokratikus nemzeti kormány idején ellenzékinek tartott Fidesz kitartott a választott irányban és a nemzet érdekei védelmében. Nem véletlen, hogy bizonyos körök szívesebben látnák Gyurcsányékat továbbra is kormányon, mert, mint indokolják, õk nem gördítenek akadályokat a nemzetközi (multinacionális) nagytõke globálizáló törekvései elébe, míg a magyar érdekek elsõségét akaró Orbán és szövetségesei számukra nem kívánatosak. Ezt nem én találom ki, hanem a magyar sajtóban megjelent hírekben olvasom. Az biztos, hogy egyoldalúan ismertetik a médiáink a külföldi értékeléseket, de még ezekbõl is látszik, hogy kinek mi az érdeke. Hogy a magyarságnak mi lenne jó, hogy a népnek mit és miért kellene választani, azt Orbán mostanában megpróbálja közérthetõen megfogalmazni, népszerûen elmondani. Kétségtelen, hogy plebejus hangvétellel. De hiszen a néppel, a „plebs”-szel kell szót értenie, õket akarja meggyõzni. Lehet, hogy sokakat meg is gyõz végül. Ettõl félnek, ezért szídalmazzák õt populistának a belvárosi krokodilok és nacionalistának a francia kommunisták. Épp a franciák! Hogy nekünk mi az érdekünk, az kit érdekel? Hogy ki tudja, elválik vasárnap. Vagy az, hogy még mindig milyen sokan nem tudják, nem látják. Csak ne legyen késõ, mire õk is meglátják…
8
ÉRDI LAP
Böjte Csaba testvér levele öbbenetes! Az Istenember földre borul és fölsír: „Hányszor próbáltalak összegyûjteni, mint kotló a csibéit, de ti nem akartátok”. Karácsony éjjelén angyalait küldte a közénk jövõ Isten, jelt rakott az égre, csillagot, hogy könynyebb legyen a szeretet, a jóság mellett dönteni! Heródes döntött, és a katonáit küldte válaszul. Jézus Krisztus sír Jeruzsálem falai elõtt. Sirat minket. Sír, de nem adja fel az örök tervét, a szeretetben együtt élõ nagy család álmát, ahogy Õ maga mondta: az Isten Országát. Döntés elé állít. Minden nap virágvasárnapja. Újból és újból kinyújtja felénk ölelõ karjait az Isten. Nem adja fel a teremtés célját: Isten Országát, hol nincsenek gyõztesek és legyõzöttek, hanem mindenki diadalmaskodik, hol a vállak egymás mellet feszülnek, és az álmok, a gondolatok nem kioltják, hanem alázattal hordozzák, felemelik egymást. Mindannyian dönthetnénk az élet mellett. A mennyei Atya számára nincs jó és rossz gyerek. Õ a tékozló fiúkat hazavárja, hogy bûneiktõl tisztára mosva magához ölelje õket. Milyen más lett volna az emberiség története, ha a Virágvasárnap ujjongó tömegben ott lettek volna a fõtanács emberei is: Kaifás, Heródes, Pilátus és a többiek? Nem kellett volna megélnünk nagycsütörtököt, nagypénteket, Jeruzsálem pusztulását, Mohácsot, a világháborúkat!? Igen, a Gonosz, mint ordító oroszlán jár körül és keresi, hogy kit nyelhet el. Mennyi vér, és szenvedés? Dönthettünk volna a szeretet, a jóság, az élet mellett is. Jézus Krisztus sír, sirat minket, de nem adja fel! Húsvét hajnalán az elsõ szava a reményvesztett emberiséghez, a bûnös Magdolnához: Menj, szólj a többieknek, találkozunk Galileában. Ne szomorkodjatok, folytatjuk ott, hol abbahagytuk. Legyõztem a Gonoszt, az élet bontakozik, megy tovább. A szeretetet, a bizalmat, az életet meg lehet ölni, el le-
D
het pusztítani, el is lehet cinikusan temetni, de harmadnap feltámad. Diadalmaskodik! Döbbenetes, az átdöfött szív újra él, szeret, remél! Nincs benne tétovázás, félelem, duzzogás, bosszúvágy, szemrehányás. Jézus bízik az õ Atyja alkotásában, az emberben. A mindmáig munkálkodó Isten hiszi, hogy a teremtés beérik, és az Õ Országa eljön. Az élõ szeretete nem eltapos, legyõz, hanem magához emel, megtisztít, életet ad! Bennünket is saját képére, hasonlatosságára teremtett az Isten. Utunk egyéni és közösségi golgotákon, nagypéntekeken keresztül vezet. Egyetlen válasz a virágvasárnapi nemekre, a keresztre, a szívünket átdöfõ lándzsák, vagy a gonosz szavak vasára egy csendes, indulat mentes újrakezdés, bizalommal teljes felhívás: Bízzatok! Nincs veszve semmi, az élet, a szeretet diadalmaskodni akar, és diadalmaskodni is fog. Gyertek szelíden, de határozottan, menjünk tovább a szeretet útján. A 2004. dec. 5., de most 2006 Virágvasárnapja után sem tudok mást tenni, mint némán leborulok a világért síró, bennünket összegyûjteni akaró Istenember mellé. Én igent akarok mondani, így csak egyetlen imám lehet „bocsásd meg nekik Atyám, nem tudják mit cselekednek!” Sírok, harmadnapon alázattal felállok, és az Úr hitével tovább megyek. Igen céltudatosan, a szeretet útján tovább megyek, mert hiszek a feltámadásban, a szeretet végsõ gyõzelmében. Abban a gyõzelemben, mely nem az embert, hanem a mi emberségünket, méltóságunkat tönkretevõ bûnt, önzést, kapzsiságot gyõzi le. Határozott léptekkel tovább megyek, mert hiszek a tiszta szeretetben, az önzetlen jóságban, az alázatos munkából kibomló közös hazánk, az Isten Országának eljövetelében. Kisebb testvéri szeretettel, a feltámadás életet adó hitével ölellek, és tiszta szívvel kívánok, diadalmaskodó szent húsvéti ünnepeket. Csaba testvér
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
Kiállítás nyílt az Érd-Parkvárosi református templomban Sándor János erdélyi fafaragó mûveibõl. A kiállítás április 22-ig tekinthetõ meg 10-12 és 13-16 óra között. Sándor János nyugdíjas tanár, akinek munkáiból Magyarország több városában, de ezen kívül Németországban, Franciaországban is rendeztek már kiállítást.
Mariacelli zarándoklat Kisboldogasszony ünnepén 2006. szeptember 6-9. Kegytemplomokat látogatunk meg. Utazás: különbusszal. Szállás: Mariazell: Zarándokház. Önellátó Szervezõ: a Fidesz Nõtagozata és a KÉSZ Érdi Szervezete Jelentkezni lehet: Donkóné Simon Judit. Telefon: 372-754 Mobil: 06-20-571 0675 E-mail:
[email protected]
Program: Mariaschutz: búcsújáró templom. Mariazell; Szent kút kápolna; Kálvária-hegy; Mechanikus Betlehem 7-én este mise, nagy körmenet, áldásosztás. Magyar nyelvû szentmisén is résztveszünk. Kirándulás a Bürgeralpera, az Erlauf-tóhoz.
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
9
ÉRDI LAP
Foci: két gyõzelem Dunavarsány – Érdi VSE 0: 1 (0: 1) Dunavarsány, 200 nézõ. Érdi VSE: Szimandl – Gál L., Horváth L., Póth, Ángyási – Bankos, Horváth S., Ésik, Gál K. – Flórián, Szilvási. Edzõ: ifj. Novák Ferenc Csere: Ángyási helyett Bukta a 60. Szilvási helyett Versits a 75. percben Gólszerzõ: Szilvási a 37. percben 30. perc: Szilvási egy elõrevágott labdát elhúzott a hazai kapus mellett, de a lövése elkerülte a jobb alsó sarkot. 37. perc: Gál Krisztián szögletét Szilvási a léc alá fejelte. 0:1 65. perc: Ángyási húzott el a jobb oldalon, de beadás helyett elhamarkodottan mellé lõtt. 67. perc: Ritka hazai kontra után a vendégek szerencséjére a varsányi játékos fölé lõtt. 81. perc: Flórián sorra cselezte ki a hazai védõket, Versits középen üresen várta a beadást, de az nem került hozzá, így odalett a lehetõség. 92. perc: Hatalmas kavarodás, és tûzijáték alakult ki az érdi kapu elõtt, Szimandl lábbal bravúrosan mentett, majd a védõk felszabadítottak. A következõ összecsapásra Dunavarsányban került sor. Erre a mérkõzésre szokták azt mondani, hogy aki bajnok akar lenni, annak ezt kötelezõen meg kell nyernie. Erre készültek az érdi fiúk is, egy dologra azonban nem, hogy ilyen rossz talajú pálya fogadja majd õket... Így aztán nehéz mérkõzés kerekedett, mert a két csapat közötti nagy technikai, és tudásbeli különbség nem jött ki, folyamatos játékról szó sem lehetett. Hiába játszott mezõnyfölényben az érdi gárda a hazaiakat vitte elõre a lelkesedésük, még akkor sem csüggettek, amikor a vendégcsapat az elsõ félidõ hajrájában megszerezte a vezetést egy jól elvégzett szöglet után. A varsányiak mentek elõre az egyenlítés érdekében. Ez azonban nem sikerült, mert Szimandl kapus eszén ma nem tudtak túljárni, több esetben is bravúrral védett. A mai napon kiemelkedett Horváth Sándor, és Szimandl Gábor játéka. Az Érd, ha nehezen is de gyõzni tudott. Érdi VSE – Kakucs 6: 0 (2: 0) Érd, 200 nézõ Érdi VSE: Szimandl – Gál L., Horváth L., Póth – Bankos, Flórián, Horváth S., Ésik, Gál K- Versits, Szilvási. Edzõ: ifj. Novák Ferenc
Csere: Gál K helyett Ángyási a szünetben, Versits helyett Bukta a 65., Ésik helyett Huszár a 77., Flórián helyett Nagy B a 79., Szilvási helyett Újvári a 81. percben 7. perc: Versits-et buktatták a 16-oson beül. A megítélt büntetõt Szilvási a bal alsó sarokba lõtte. 1: 0 15. perc: Vendégtámadás után az alapvonalról visszajátszott labdát a csatár fölé lõtte. 41. perc: Flórián szögletét Versits a fülével(!!!) fejelte a bal felsõ sarokba. 2: 0 62. perc: Horváth S. remek átadását Versits a bal sarokba emelte. 3: 0 72. perc: Horváth S. indításával Bukta lépett ki a védõk közül, és a kifutó kapus mellett a bal sarokba gurított. 4: 0 76. perc: Flórián szögletét Horváth L. 17 méterrõl kapásból a jobb sarokba vágta. 5: 0 84. perc: Horváth L. jobbról átívelt a baloldalra, a remekül érkezõ Horváth S. az ötös sarkáról a hosszú sarokba fejelt. 6: 0 Az elsõ félidõben még jól tartotta magát a vendégcsapat, tetszetõs akciókat vezettek (fõként a mezõnyjátékuk dicsérhetõ), de ennek ellenére igazi gólhelyzetük nem akadt. A hazai csapat kissé álmosan, és olykor pontatlanul játszott, mégis sikerült az elsõ félidõben két gól szerezniük pontrúgások után. A második félidõben aztán már csak egy csapat volt a pályán. Az érdiek óriási mezõnyfölényben játszottak, sorra vezették támadásaikat, és rúgták a szebbnél szebb gólokat. A pálya szélérõl úgy látszott, hogy a kakucsiak teljesen elfáradtak. A hazaiak edzõjének még arra is volt ideje, hogy több fiatal ifikorú játékosnak adjon bizonyítási lehetõséget. A mérkõzésrõl elmondható, hogy egy sportszerû csapat ellen, megérdemelt érdi gyõzelem született. Az élcsoport állása 16 forduló után: 1. Hernád 36p 2. Érd 36p 3. Tárnok 32p 4. Táborfalva 30p 5. Ráckeve 28p 6. Halásztelek 27p Az Érdi VSE labdarúgó szakosztálya toborzót tart az 1996os születésû fiatalok számára. Jelentkezni lehet Hétfõ, Szerda, Péntek 16.45-tõl az ercsi úti sportpályán ifj. Novák Ferencnél. Balogh
Tisztelettel meghívjuk Önt és kedves családját Érd-Fülöpváros alapítójának emlékére rendezett megemlékezésünkre 2006. április 21. (péntek), 16.00 -17.30: Helytörténeti séta a Magyar Földrajzi Múzeumtól az alapító keresztig (Kinga u. 1.) 18.00: A Batthyányak szerepe hazánk történelmében és Fülöp herceg tevékenysége Érdfejlõdésében Elõadó: Kondicsné dr. Kovács Éva igazgatóhelyettes, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Körmend Helyszín: Polgárok Háza, Alsó u. 3. 2006. április 22. (szombat) 9.30 óra: Helyismereti kirándulás Érd-Óvárosban. Találkozó a Liget Termál Szálló elõtt Túravezetõk: Ábel András, Stercinger Norbert Szervezõk: Csuka Zoltán Városi Könyvtár, VMG Baráti Kör Egyesület, Városszépítõ és Honismereti Egyesület A rendezvény védnöke: Érd-óváros Szent Mihály Alapítvány
Felhívás Az ÉRD-KOM Kft. a 2006. május 1-jei hulladékszállítást 2006. április 29-én (szombat) végzi."
Kényelmi cipõk boltja
Megérkezett tavaszi kollekciónk Nagy választék! Érd, Felsõ u. 7. Tel.: 23/360-699 Tempo Egészségpénztár kártya elfogadás
Ön tudja, hogy mit eszik? Ezzel a kérdéssel fordul a Greenpeace a lakossághoz, annak az országos aláírásgyûjtõ megmozdulásnak a keretében, ami 2006. február elején indult Magyarországon A cél, Európa szerte összegyûjteni 1 000 000 aláírást és átadni az Európai Bizottságnak. Ezzel hívva fel a figyelmet az Európai Unió termékjelölési hiányosságaira és a címkézési jogszabály megváltoztatásának szükségességére. Tény, hogy a legfrissebb magyarországi kutatások szerint a magyar feldolgozott hústermékek igen nagy része tartalmaz genetikailag módosított szójafehérjét. Kérjük, csatlakozzon Ön is! Aláírásával járuljon hozzá az egymillióhoz! A aláírási ívek Érden hozzáférhetõk az ÖkoPorta Biocsemege üzletében, az András u. 20. alatt. Vigyázat! GMO veszély! Mi az a génmódosítás? A génmódosítás manipulálja a géneket és a DNS-t, az összes genetikai információ hordozóját. A hagyományos növénynemesítéssel szemben a génmódosítás bármely élõlény génjét képes bejuttatni egy másikba. Ezáltal baktériumok, vírusok, növények és állatok génjeit tudják beilleszteni más élõlényekbe, hogy aztán kísérletezzenek velük. Kísérletezés során újfajta élelmiszereket állítottak elõ, amelyek a természetben soha nem léteztek: kukorica, amely rovarirtót termel, szójabab, amely ellenállóvá vált permetezõszerekkel szemben. Nálunk is lehet génmódosított (GM) szójából készült élelmiszereket kapni, és bizonyára mindannyian ettünk már belõle. Emberek milliói fogyasztanak génmódosított összetevõkbõl készült ételeket úgy, hogy nem is sejtik, mit esznek. Néhány érdekes adat A mai GM-alapú növénytermesztés 98%-a három országban, az USA-ban, Kanadában és Argentínában zajlik és négyféle haszonnövényt érint: repce, szója, kukorica és gyapot. A GM növények 71%-át gyomirtóval, 28%-át, pedig rovarirtó szerrel szemben teszik ellenállóvá. A termesztett növények kb. 80%- át állati takarmánynak használják. Veszélyes környezetünkre? A genetikai módosítás veszélybe sodorja környezetünket. Mint minden élõ szervezet, a génmódosított növények és állatok is megállíthatatlanul szaporod-
nak és szétszóródnak. A gének elszabadulása viszszafordíthatatlan változásokat okozhat a természetben. Ha egyszer már kikerültek a természetbe, nem lehet õket visszahívni. A GM növények kiszorítják, és kipusztulással fenyegetik a hagyományosan termesztett fajtákat, így az élõvilág sokszínûségét veszélyeztetik. A növényvédõszer-használat nem csökkent, sõt még tovább növekedett. Veszélyes egészségünkre? A genetikailag módosított növények elõre nem látható veszélyeket rejtenek mind a környezetre, mind az emberi egészségére nézve. Fennáll a veszély, hogy a génmódosított élelmiszerek ismeretlen fehérjéket, mérgezõ és allergiát okozó anyagokat termelhetnek. Pusztai Árpád biokémikus kísérleteiben egy génmanipulált krumplifajta kóros elváltozásokat okozott az azzal táplált patkányokon. A tudósok fel sem mérték ezen új típusú élõlények hosszú távú hatásait. A génmódosítás tehát egy ellenõrizetlen emberkísérlet. “Az iparnak nincs joga olyan termékeket az emberiségre rákényszeríteni, amiknek a biztonságát nem vizsgálták meg kielégítõen.” Mondja Pusztai Árpád, a Skót Királyi Akadémia rendes tagja. Génmódosított élelmiszerek Magyarországon A nagy hazai élelmiszergyártó cégek, követve a túlnyomó többségében GM mentes európai gyártó- és forgalmazó cégek példáját, eddig nem használtak génmódosított növényekbõl származó alapanyagokat. Ugyanakkor rengeteg olyan amerikai szója-, és kukorica-alapú terméket importálunk, ami nagy valószínûséggel tartalmaz génmódosított összetevõt. Míg Magyarországon kereskedelmi forgalomban alig található genetikailag módosított élelmiszer, addig az állatokat genetikailag módosított szójával és kukoricával etetik. Így a kolbászon, tejen és tükörtojáson keresztül mégis asztalunkra kerül a géntechnika. Bio élelmiszer: a legjobb választás Az ökológiai mezõgazdálkodás ellenzi a géntechnikát, a vegyszeres permetezést és az ólakban lévõ elviselhetetlen körülményeket. A biotermékek esetében szoros követelmények és ellenõrzések biztosítják, hogy a fogyasztók tányérjára finom és egészséges termékek kerüljenek. Az ökológiailag termesztett termékeket a bio-pecsétrõl ismerheti fel.
akár –10% kedvezmény!
10
ÉRDI LAP
IV. évfolyam 8. szám • 2006. április 20.
Kötelezõ eboltás A veszettség elleni védõoltás az eb 3 hónapos korától kötelezõ. Az oltás díja 1800 Ft, amit az oltáskor, készpénz ben kell megfizetni. A veszettség elleni védekezéssel egyidejûleg kötelezõ az elõírt bélférgesség elleni kezelés. Ehhez gyógyszer az oltó állatorvosnál kapható, adagja 10 testsúlykilónként 1 tabletta, ára 150 Ft/db. A kutyákat szájkosárral és pórázon kell az oltóhelyre vinni, szükséges az eb korábbi oltási igazolványa. Az oltás elmulasztása 50 000 Ft szabálysértési bírságot von maga után. Idõpont
Nap
Ora
Oltás helye
Állatorvos
IV. 20. IV. 21. IV. 22. lV. 24. IV 25. IV 26. IV. 27. IV. 28. V 3. V. 4. V. 5. V.9. V. 10. V. 11.
csütörtök péntek szombat hétfõ kedd szerda csütörtök péntek szerda csütörtök péntek kedd szerda csütörtök
10-13 10-12 9-12 10-12 10-12 10-12 10-13 10-12 10-12 10-12 10-12 10-12 10-12 10-12
Érd nagyállomás, Tolmács u. Kutyavári u.-Bajuszfû u.-Tárnoki u. Riminyáki u., Riminyáki kocsma Fácán lakótelep-Pintyõke u. Holló tér Érd nagyállomás, Tolmács u. Tûzoltószertár Eszperantó tér Ófalu, bikaistálló Felsõvölgyi u.-Luc u. Szövõ u.-Kövezõ u. Töhötöm u.-Taksony u.-György u. Madách u. Mikes u. Tûzoltószertár
Dr. Kátai P. Dr. Kováts F. Dr. Kováts F. Dr. Kátai P. Dr. Kátai P. Dr. Kátai P. Dr. Kátai P. Dr. Kátai P. Dr. Kováts F. Dr. Kováts F. Dr. Kováts F. Dr. Kátai P. Dr. Kátai P. Dr. Kátai P.
ÖkoPorta, Biocsemege „Csak tiszta forrásból” Válassza Ön is az egészséget. Biotáplálékot az egész családnak Jöjjön el hozzánk MOST! Nálunk minden szükséges terméket megvásárolhat. Újdonság: Különleges minõségû bio Babaeledelek Kínálatunkból: Friss zöldség-gyümölcs, tojás, friss tehéntej, krémtúrók, juhsajt, kecsketej, sajt tejföl, friss húsok, (mangalica, baromfi, hal, stb.), cukor, édesség, felvágott, ital, lekvár, liszt, olaj, pékáru, tészta, stb. Jogsegélyszolgálat A Fidesz Érdi Szervezete Sütemény, torta rendelhetõ! (Cukor, glutén, laktóz és minden hét szerdáján 17 és tojásmentesen is) 19 óra között ingyenes jogi tanácsadást ÖNT! tart. VÁRJUK Helyszín: Érd, Alsó u. 3. péntekigHáza, 900 - 1800 Nyitva vagyunk: HétfõtõlPolgárok földszint Szombaton 900 - 1400 Fidesz-iroda, Dr. Szabó Ferenc ügyvéd. Címünk: 2030 Érd, AndrásTel.: u. 0620. Four Cent Üzletház 30 352-1275 (A Diósdi úton, a SPAR és a sorompó között). Telefon: 06/23 520-844, E-mail címünk:
[email protected]
Ház Otthon Lakás Ingatlanközvetítõ Ker. Szolg. Kft. Érd, Riminyáki út 20. Tel: 06-23/362-464 (iroda) Csépán István: 06-30/971-8151 Deme Györgyné: 06-30/314-9864 Nyitva tartás: H-P: 9-18-ig Szo: 9-15-ig Hitelek! Ha pénzre van szüksége, hivjon bennünket. Magánszemélyeknek és Cégeknek jelzálogon alapuló hitelek Forgó eszköz hitelek munkáltató igazolás nélkül (bárlista nem számít) hitel kiváltás is megoldható. 071 Érd Diósdi út 3. emelet 85nm társasház 20mil. 01 Érd Ófaluban kis ház 7mil. 05 Érd fiú nevû utcában ikerház fele 9,8mil. 08 Ercsibe 2 szobás családi ház 8,9mil. 053 Ráckeresztúr 110nm családi ház 20,9mil. 055 Érd bor nevü utcában családi ház 20,9mil. 058 Lõcsei úton családi ház 16mil. 062 Madár nevû utcában 3 szobás családi ház 15,9mil. 064 Érd fõútvonalon emeletes ház alsó szintje 18mil. 066 Pusztazámoron 100nm családi ház 18mil. 068 Érd Ófaluban a fürdõhöz közel 2 generációs családi ház 18mil. 070 Érd Kõrisfa utcában hétvégi ház udvar 20mil. 0152 Érd madár nevû utcában 2 szintes családi ház 23,7mil. 156 Érd bor nevû utcában családi ház 28mil. 0166 Szigetvári utcában 2 generációs családi ház 28,5 mil. 0169 Munkácsi M utcában családi ház 26,2mil. 0174 Hunyadi utcában 300-as telken szép családi ház 24,9mil. 0253 Érd Csanád utcában 2 szintes családi ház 30,5mil. 0256 Érdligeten Pataki cukrászdához közel régi villa de nagyon jó állapotban rendelõkkel 55mil. Telkek: Sóskúton 200-as telek 7,5mil. 05 Visegrádi utcában 200-as telek 6mil.
08 Tetõfedõ utcában 200-as telek 11mil. Érd Fûzfa utcában 900nm telek 11,5mil. 015 Fügefa utcában 215 telek 8,5mil. 016 Érd Bérc utcában 410négyszögöl 6 mil. 018 Érd Boldizsár utcában 150négyszögöl 12,5mil. 024 Visegrádi út 340-es telek 8,5mil. 029 Érd Csíz és Csér utcában 5,8mil darabja. 039 Érd Zólyomi utcában 240-es telek víz villany rajta 6,6mil. 053 Diósdon 200-as telek fúrt kúttal villannyal faházzal 6,6mil. 055 Érd Sóskuti uton 5000nm telek 50mil. 062 Tárnokon 6 db építési telek egymás mellett 245 négyszögölesek dbja 10mil. Zárt kertek: Érdhez tartoznak de Érd és Százhalombatta között vannak 3,8 milliótól 7,5 millióig. Ugyan itt téliesített faház 1 szoba komfort csak gáz nincs. 022 Tárnokon 2 szobás faház 6,2mil. Nyaralók Zalakaroson a fürdõhöz közel 5 szobás félkész ház víz gáz villany a lakásban 17,5mil. 04 Balatonalmádin 160-as panorámás telek 3,8 mil. 08 Balatonszentgyörgy Balatontól 8 km 531négyszögöl 1,6 mil. víz a telken gáz villany az utcában. 09 Vörs Balatontól 5 km-re 1387nm telken 60nm ház 5,5mil.
Ipari területek: 01 Érden 8290nm ipari terület 10ezer Ft nm-re. 02 Tárnokon 6000nm ipari ebbõl 1800nm ter beépíthetõséggel 32mil. 04 Éva utcában ipari terület 620négyszögöl 17,5mil. 05 Diósdon ipari területek melynek nagyságai a következõk(3862nm+2170nm+2086n m+1855) bármelyiknek nm tere 15.000 Ft. 014 Törökbálint Cora 12.700 nm terület 88mil. 016 Érden az Iparos út közelségében 36.000nm terület melyre szociális létesítmény építhetõ 35mil. 017 Törökbálint Érd határánál a vasteleppel szemben a barackosokból területek eladók. 043 Érd Hattyú utcában 5000nm terület 6mil. 026 Érden a 6-os útnál a Citroen szalontól kifelé 4hektár eladó nm-re 8500Ft. 032 Százhalombatta felé a tehenészetnél 28 ezer nm föld 17mil. 030 Tehenészet hátánál több föld eladó. 035 Százhalombatta 6-os útnál 6 ezer nm terület mely faiskola lerakatnak alkalmas 5,5mil. 038 Dunaharasztin a Coca-Cola gyártól kifelé 55 ezer nm terület egyben 4000Ft/nm. 045 Százhalombattánál az ipari tábla a 6-os úton ahogy ki van téve ott a bevezetõ beton úton 12ezer nm terület mely egy kutyamenhely területnek is jó lenne 10mil.