IV. évfolyam, 3. szám

IV. évfolyam, 3. szám

SZERKESZTŐI levél az olvasókhoz

Magyar Vidéki Mozaik

Tartalom

AKTUÁLIS 3 FŐIGAZGATÓI köszöntő ÚJ IRÁNY a vidékfejlesztésben – mi várható a következő években? AZ EGYHÁZ is hozzájárul a magyar vidék fejlődéséhez

TÁRGYALÓ 8 A SZABADSÁG élményét nyújtja a Vasfüggöny túraút KÖZÖSSÉGGÉ kovácsolta a fiatalokat a Czinka Panna Ösztöndíjprogram MOZAIK a Mozaikban – képválogatás a Sziget Fesztiválköztársaságból SZIGET 2014 – csúcsteljesítményeink is bemutatkoztak a Lassan októbert írunk, egyre több melegebb holmit veszünk elő a szekrényből, a természet egyre színesebb. „Már kocódnak az almák / fűbe vetődve, darázsraj / köröz, az estéket bearanyozza / az ősz hírnöke, / a szőlő zöldről festi magát / pirosra, / árva madarak köröznek. / A körték kigömbölyödtek, / hasadtan fekszenek, / részegek leheletét árasztva.” Éppen húsz esztendővel ezelőtt, az ősz kezdetén alapították az Agrárszakoktatási Intézetet, mai nevén a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézetet. Immár húsz éve annak, hogy a szaktárca háttérintézményeként – az eltelt években számos új feladattal gazdagodva – igyekszünk hozzájárulni a magyar vidék fejlődéséhez, az ott élő emberek életminőségének javításához. A Magyar Vidéki Mozaik őszi számában szeretnénk Intézetünk és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat aktuális projektjeiről, tevékenységéről ismét beszámolni Önöknek! Arról, hogy szeptember elején adták át a Szent Miklós Gyógyfüves Ház új kertjét Ölbőn. Az ünnepi eseményhez kapcsolódóan, a NAKVI társrendezésében jó példákat bemutató vidékfejlesztési fórumot tartottak a Vas megyei településen. A Czinka Panna – Vidékfejlesztő Roma Fiatalok Ösztöndíjprogram indulásáról tavaszi számunkban számoltunk be Önöknek. A nyár közepén a Kapolcs szomszédságában található Csórompusztán, a Művészetek Völgye programsorozatával párhuzamosan tartotta Intézetünk a projekt záró találkozóját. Most, a program idei befejezésekor szeretnénk kicsit visszanézni a képzésre, eredményeinkre. A kormánystruktúra átalakítása változást hozott magával: a Miniszterelnökséghez átkerülő vidékfejlesztési szakterület új irányairól Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár közöl írást magazinunkban. A nyár elején újra indult a Vidék Mustra, a Hálózat közvetlen értékesítést segítő termelői piaca. A piacunkon részt vevő termelőkről július végén indítottunk egy miniportré-sorozatot Hálózatunk honlapján, amelynek egy darabja most a Mozaik hasábjain is olvasható. Célunk, hogy ezzel is közelebb hozzuk Önökhöz termelőinket és egészséges, minőségi, magyar élelmiszereiket, termékeiket. Örömmel látjuk, hogy országszerte egyre szaporodnak a termelői piacok. Őszi számunkban az idén indult szentesi Garaboly Gasztroés Kézműves Piacot szeretnénk bemutatni Olvasóinknak. Ha a Csongrád megyei városban jár a hónap harmadik szombatján, mindenképp kóstolja meg a környék házi szörpjeit, pékáruit, gomba- és húskészítményeit! Hasznos időtöltést és jó olvasást kívánok! Bősze Balázs

2

fesztiválon

JÓ GYAKORLATOK 15 PÁSZTÓ LIFE tájvédelmi program, hagyományos tájhasználat ÖKOLÓGIAI gazdálkodásra alapozva tört ki Hernádszentandrás VILÁGSIKER a hagyományos székely kürtőskalács GARABOLY: azaz piac és kultúrtér egy helyen Szentesen, a város szívében

PORTRÉ 20 ÍZEK egy telki vadász házából KOSÁRFONÁS – kenyér és biztonság annak, aki akarja…

VISSZATEKINTŐ 22 TISZAI halétkekbe rejtett közösségépítés

IV. évfolyam 3. szám, 2014. október 1. Kiadja: Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Felelős kiadó: Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid főigazgató Szerkesztő: Bősze Balázs Elérhetőség: 1223 Budapest, Park u. 2. Telefon: 06 1 362 8100, fax: 06 1 362 8104 Web: www.mnvh.eu, e-mail: [email protected] Nyomda: HSC Consulting Kft. 3525 Miskolc, Vologda u. 14. 7/4 Megjelenik 5000 példányban. Minden jog fenntartva. Az oldalainkon közölt tartalom újraközlése és sokszorosítása csak tartalmi és formai módosítás nélkül engedélyezett. ISSN 2062-638X

FŐIGAZGATÓI köszöntő


Aktuális

Kedves Olvasó! Nagy örömünkre szolgál, hogy tíz hónap után sikerrel zárult az MNVH által támogatott Czinka Panna ösztöndíjprogram is. Ennek eredményeként a kapolcsi záróeseményen több minisztérium vezetője is biztosított minket, hogy kiemelt figyelemmel fogja kísérni ezt és hasonló programjainkat. A részt vevő 24 roma fiatal nem fog elszakadni egymástól, hiszen megalakították a Czinka Panna Népfőiskola Egyesületet, amelynek támogatását személyesen én és úgy gondolom, Intézetünk közössége is kiemelt fontosságúnak tekinti. Természetesen még számos feladat van, amelyet el kell végeznünk, így gőzerővel készülünk a következő négy hónapban a kis- és kiemelt projektek megvalósítására. Nagyon reméljük, hogy Önök közül minél többekkel tudunk találkozni rendezvényeinken. Végül szokásainkhoz híven egy verssel szeretnénk kedveskedni Önöknek. Ady Endre: Az Ősz dicsérete Az igencsak mozgalmas tavaszt követően, a nyári szabadságolások után lassan újra elindul az élet. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) május végéig az új eljárásokon keresztül több száz projektet tudott sikeresen megvalósítani. Eközben természetesen figyeltünk arra is, hogy az élet tovább folyjon, egy újabb közbeszerzési eljárásnak köszönhetően pedig augusztus elejétől ismét lehetőségünk nyílt projektötleti felhívásokat hirdetni és év végéig megvalósítani. Júniusban jelentős változás történt, hiszen a források kezelése átkerült a Miniszterelnökséghez. Ebből reményeink szerint az MNVH regisztráltjai, előzetesen nyilvántartásba vett partnerei az eljárási folyamatokban semmit sem fognak megérezni, és azokat a célokat, amelyeket az Elnökség, valamint a vidékfejlesztési program Irányító Hatóságának vezetői az elmúlt három évben kitűztek, ez év végéig maradéktalanul meg tudjuk valósítani. Nagy öröm, hogy a folyamatos működés a továbbiakban is biztosított. Az MNVH működésének feltételei a 2014-2020-as időszakra is adottak, hiszen világosan látható, hogy rendelkezésre állnak erre a források, azonban a konkrét működés körülményeit majd csak a most folyamatban lévő vidékfejlesztési program egyeztetéseinek lezárása után fogja kialakítani az Irányító Hatóság. Bízom benne, hogy a tárgyalások minél gyorsabban és sikerrel zárulnak le, az új Hálózat pedig minél korábban megkezdheti – immár egy hétéves cikluson átívelő – tevékenységét a nemzeti értékek támogatása mentén. Bizton állíthatjuk, hogy az előttünk álló időszakban nagyon sok lesz az egyeztetés és párbeszéd, hiszen a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet működését is hozzáigazítjuk az átalakult struktúrákhoz. Intézetünk továbbra is a Földművelésügyi Minisztérium, azon belül is V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár felügyelete alá tartozik. Ez a biztosíték arra, hogy az az értékteremtő és megőrző munka, melyet három éve kezdtünk el, folytatódni fog. A hangsúlyok kicsit módosulnak majd: előtérbe kerülnek a hungarikumok, fokozottabban figyelemmel fogjuk kísérni a nemzeti és helyi értéktárakat, de továbbra is feladatunk marad és erősödni fog a különböző hálózatok szervezése, összehangolása. Azt a megkezdett folyamatot, amely a natúrparkok, természeti örökségünk irányában megindult, fokozottabban és összehangoltabban fogjuk tovább végezni immár az új államtitkárság felügyelete alatt.

Egyszer csak, észrevétlenül A fa alá avarszőnyeg kerül. Megállsz a mélázó napsütésben, Gyönyörködhetsz az őszi ködben. Ezer színnel festett képek, Mind a szívedbe égnek. Nincs még egy évszak, Mely ennyi pompát rejt Fejedre kedvesen gesztenyét ejt. Nézheted a vadludak vonulását Ahogy őz keresi tisztáson a párját, Szürettől hangos a hegyoldal Itt, ott felcsendül egy dal. A kertekben érik a dió Hangosan kárál a szajkó. Este, ha begyújtasz, fával a kályhába, Tehetsz almát, krumplit a parázsba. Mesebeli illat lengi át a szobát, Megidézheted régi korok hangulatát. Forralt borral kezedben, a karosszékben, Gyönyörködhetsz szebbnél-szebb zenékben. Este a csillagos eget nézve, Felidézhetsz meséket, Amiket egykor hallottál, Amikor tiszta és jó voltál. Ne bántsd az Őszt, Fedezd fel inkább, Amit nyújt, Az összes titkát. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid NAKVI főigazgató, MNVH főtitkár

3

Aktuális ÚJ IRÁNY a vidékfejlesztésben – mi várható a következő években? Magyar Vidéki Mozaik

A 2014-2018-as kormányzati ciklusban a Miniszterelnökséghez tartozik a vidékfejlesztési szakterület. Ez nagyon fontos és kiemelt része a kormányzaton belüli változásoknak, hiszen a jövőben nemcsak ez, hanem a településfejlesztési és egyéb operatív feladatok összehangolása a célunk. Mindezeket úgy lehet a leghatékonyabban elvégezni, ha egy helyen történik az irányítás.

De mit jelent mindez a gyakorlatban? Az egyik legfontosabb változás, hogy az új kormányzati rendszerben a Miniszterelnökséghez tartozik az összes európai uniós fejlesztési forrás, amelyeket nyilvánvalóan a többi EU-s alapokat kezelő szervezettel együttműködésben és egyeztetve kell vinni. Ezen belül minden olyan agrárügy, amely az elmúlt időszakban a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartozott, az továbbra is a Földművelésügyi Minisztériummá keresztelt szaktárcánál marad. Ilyen például a területalapú támogatás vagy az agrártárgyú jogszabályalkotás. Mi kizárólag a vidékfejlesztési pénzek elosztásáért, a koordinációért és magáért a vidékfejlesztési stratégia létrehozásáért vagyunk felelősek. Összegszerűen közel 3,5 milliárd euróról van szó, ami az árfolyam függvényében durván 1000 milliárd forintnak felel meg. Ehhez jön még tizenöt százalék nemzeti társfinanszírozás, vagyis az az összeg, amelyet a nemzeti költségvetésből hozzáteszünk még a vidékfejlesztési pénzekhez. Az új KAP (Közös agrárpolitika, azaz az Európai Unión belüli mezőgazdasági támogatási rendszer) kicsit más logikával gondolkodik. Például a tervezésben sem jogcímekről, hanem prioritásokról beszélünk. Van egy prioritási lista, amely alapján az összegeket fel kellett osztani, illetve tematikus célokra is meg kellett jelölni a forrásokat. Mostantól a gyakorlatban intézkedésekről, azokon belül alintézkedésekről beszélünk, amelyek majd a jogcímekhez hasonlóan meg fogják mutatni, mire mekkora pénzeket kell majd biztosítani. Nagyon fontosnak tartom, hogy az érintettek időben tudjanak a pályázatokról, és legyen, aki segítse őket a pályázatok megírásában. A vidékfejlesztési források felhasználásának ösz-

4

szehangolása a Miniszterelnökség szárnyai alatt könnyebb lesz, mint korábban volt. A Kormány tervei szerint a döntésmechanizmus egyszerűbbé, világosabbá válik. Újfajta logikával, újfajta eljárásrenddel – amelynek a kidolgozása most is folyamatban van – készítjük elő a pályázati rendszert, tehát biztos, hogy egy kicsit másabb pályázati struktúrára kell majd felkészülni. A kormány már korábban bejelentette, hogy Államtitkárságunk vidékre költözik. Ez azt jelenti, hogy a terveink szerint már 2015. január elsejétől Kecskeméten folytathatjuk a munkánkat. Az átmeneti időszakban pedig a Miniszterelnökség részeként, de helyileg a Kossuth téri agrárpalotában, a Földművelésügyi Minisztériumban dolgozunk. A vidékre költözés nemcsak fizikailag történik, de így a későbbiekben a vidéket sokkal intenzívebben be lehet vonni a közigazgatásba, ráadásul Kecskemét elérhető közelségben van a fővároshoz. A vidék alapja a mezőgazdaság, az agrárium alapjai pedig a kis és közepes családi gazdaságok, ezért az AgrárVidékfejlesztésért Felelős Államtitkárság legfontosabb feladata a következő években a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazottakkal összhangban a rendelkezésre álló uniós források hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb, a vidéki mikro-, kis- és középvállalkozások számára kézzelfoghatóbb felhasználása lesz. Mindezt úgy kívánjuk megvalósítani, hogy közben a nagyokat sem zárjuk ki a támogatásokból, de nem a korábbiakban tapasztalható mértékben és módokon kívánunk támogatásokat nyújtani számukra. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) 2014-2020 időszakra vonatkozó forrásainak felhasználására külön

KIS MIKLÓS ZSOLT agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár

Vidékfejlesztési Programot alakítunk ki. Minden, a kormányzat rendelkezésére álló forrást a munkahelyteremtésre kívánunk felhasználni. A vidékfejlesztéshez nem csak az EMVA források állnak rendelkezésre, hanem más operatív programokból is részesülünk, és amelyek forráselosztásáról szintén a Miniszterelnökség gondoskodik. Ezt különösen szerencsésnek tartom a források hatékony és összehangolt elosztása érdekében. Rövidtávon is célunk a foglalkoztatás minél nagyobb arányú növelése, azonban mindenképpen idő kell a hazánkba áramló új vidékfejlesztési források munkahely-indukáló hatásának eredményeihez. A fentiek alapján látható, hogy a kormányzat célja, hogy az agráriumban dolgozóknak tisztes megélhetést biztosítson, valamint az intézkedések következtében új, versenyképes béreket nyújtó munkahelyeket teremtsen kiemelt figyelmet fordítva a fiatal gazdálkodókra, akik így nem kényszerülnek arra, hogy lakóhelyüket elhagyva a nagyvárosokba, vagy külföldre költözzenek, s keressenek ott boldogulási lehetőséget. Elsősorban tehát ezeket kívánjuk fejleszteni a jövőben, amelyek a versenyképesség, a feldolgozás és a munkahelyteremtés irányába mutatnak. Ilyenek az állattenyésztés, zöldség-gyümölcstermesztés, valamint az ezekhez kapcsolódó élelmiszeripar. Mindezekből látszik, hogy teljesen új szemlélet kezdődik a vidékfejlesztés területén, ehhez viszont nagyon sok munka vár még ránk az elkövetkezendő években.

Tanulmányok: 2001-2003 Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Bank és Pénzintézetek szakirány, okl. közgazdász (MSC) 1997-2001 Budapesti Gazdasági Főiskola Külker. Főiskolai Kar, Logisztika szakirány, közgazdász (BA) 1993-1997 Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Szakmai tapasztalat: 2013 03. 28.- Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke 2012-2013 Magyar Agrárkamara kabinetfőnöke 2002családi gazdaság tagja, egyéni vállalkozó 2001-2002 General Electric, supply chain elemző 2000-2001 Flextronics International, beszerző Egyéb ismeretek: Német – felsőfok Angol – felsőfok Tisztségek: 2013COPA-COGECA alelnöke 2010Pesti megyei Közgyűlés tagja, a Területfejlesztési Bizottság elnöke 2006Nyársapát polgármestere 2006Fidesz Országos Választmány Tag 2006Fidesz Gazdatagozat tag 2006MAGOSZ Ifjú Gazda Tagozat Elnöke 2002Fidesz Nyársapáti Csoport elnöke

Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár

5

AZ EGYHÁZ is hozzájárul a magyar vidék fejlődéséhez


Aktuális

Átadták a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász Szent Miklós Gyógyfüves Házát Ölbőn szeptember 9-én, az eseményhez kapcsolódóan pedig vidékfejlesztési fórumot tartottak. A Vas megyei településen jó példákat mutattak be arra, milyen szerepet játszhatnak az egyházak a vidék helyzetének javításában.

„Fűben-fában az orvosság” – tartja a népi mondás. Őseink évszázadok alatt, tapasztalati úton felhalmozott tudással tárták fel azokat az egészségjavító növényi részeket, hatóanyagokat, amelyeket a természet kínál. A régi tudás azóta megkopott, elterjedtté váltak a gyógyszeripar termékei, a gyógynövényekre pedig sokan csak a provinciális kuruzslás eszközeként tekintettek. Mára azonban megváltozott a helyzet: egyre több növényt és felhasználási módot igazol a tudomány, egyre inkább ismerik és elismerik, hogy a hagyományokban rejtőzhet igazság, a természet, a vidék által nyújtott értékek pedig – különösen a tőle elszakadt mai életmódunk mellett – hatékony megoldást kínálhatnak a bajainkra. Ezekhez a mára nagyrészt elfeledett és rejtőzködő kincsekhez nyúltak vissza a Szombathelyi Egyházmegyében is. Veres András, amikor nyolc évvel ezelőtt átvette a püspökség vezetését, rendkívül aktív karitászt talált itt Tuczainé Régvári Marietta vezetésével – mesélte. Szavai szerint olyan példaértékű kezdeményezések indultak, amelyek más településeken is megvalósíthatóak. A papság létszámának csökkenése miatt számos megüresedett plébánia állt a rendelkezésükre, Tuczainé Régvári Marietta pedig felvetette, hogy ezeket a közösség céljára használják fel, így az épület állapota sem romlana le, az ottani tevékenység pedig a helyieket segítené. A programmal megváltozott munkaképességű embereket kezdtek el foglalkoztatni az épületekben az adott településekről és környékükről. Sokuk már kilátástalan helyzetbe került, mivel hosszú ideje nem volt munkájuk, bezárkóztak, többen a depresszió súlyos tüneteit mutatták, és esélytelennek tűnt, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Olyan cégeket kerestek meg, amelyeknek komolyabb szaktudás nélküli kézimunkaerőre volt szüksége. A kezdeményezés sikeres lett, a korábban elszigetelt emberek pedig olyan közösségre találtak, ahol nappal együtt lehetnek, értelmes munkát végezhetnek, és még fizetést is kapnak érte. „Ez lelki megerősödést is jelentett számukra” – hangsúlyozta a megyéspüspök. A továbblépés ötlete Veres András egy gondolatából indult, amelyet a karitász megvalósított, mesélte Tuczainé Régvári Marietta. A püspök egyszer megemlítette, milyen jó lenne, ha a szombathelyi püspöki palotánál található üzletben saját, helyi termékeiket is árulhatnák. A karitász az első nappali ellátó intézmények kialakításakor ismerte fel, hogy jókora kertek tartoznak az épületekhez, ezekbe pedig gyógynövényeket és gyümölcsfákat telepítettek, így adva hasznos munkát a foglalkoztatottaknak, miközben az elhagyott plébániák környezete is rendezetté vált. A kezdeményezés nyomán a Vas megyei Ölbőn gyógyfüves házat alakítottak ki. Itt egy kis feldolgozóüzem is helyet kapott, a kertben pedig több mint hatvanféle gyógynövényt termesztenek biominősítéssel. A számtalan gyógy- és fűszernövényt – mint a kamilla, levendula és menta – szárítva, egyszerű csomagban kínál-

6

Fotók: Tar Gyula

ják, de olyan különlegességeket is előállítanak a karitásznál, mint a levendulás méz vagy a juhfarkon párolt almalekvár naranccsal és citromfűvel. Különféle kézműves termékek is kikerülnek a kezük alól, például levendulás kispárnák. Szeptember 9-én egy témaparkot és Kneipp-kertet adtak át a gyógyfüves háznál. Előbbi abban segít, hogy mindenki megismerhesse a gyógynövényeket, közelebb kerülhessenek hozzájuk és az egészséges életmódban betöltött szerepükhöz. Utóbbi Sebastian Kneipp nevéhez köthető, akinek életútját Garda Károly főorvos, a Magyarországi Kneipp Szövetség elnöke ismertette a kert avatásához kapcsolódó vidékfejlesztési fórumon. A XIX. századi bajor katolikus pap a víz gyógyító erejével győzte le a tuberkulózist, és a természetes gyógymódokra, valamint a hitre építve fejlesztett ki egy öt elemből álló módszert az egészség helyreállítására, megerősítésére. Eperjesi Tamás, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet vidékfejlesztési igazgatója kiemelte: a jó gyakorlatokat terjeszteni kell, hogy a példaértékű fejlesztések máshol is megvalósulhassanak, és ezzel a céllal rendeztek fórumot az ölbői kert átadásához kapcsolódóan. Köszöntőjében a közösségek létének szükségességét hangsúlyozta, amely az egyes települések túléléséhez is elengedhetetlen. Mint elmondta, a 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakban már több mint négyszáz Integrált Közösségi és Szolgáltató Teret (IKSZ), valamint kétszáz hasonló funkciójú épületet hoztak létre európai uniós vidékfejlesztési támogatással. Az egyház vidékfejlesztésben játszott szerepére hívta fel a figyelmet a kertet Veres Andrással együtt felszentelő Beer Miklós váci püspök. „Fontos reményt adni a vidékieknek, hogy merjenek belevágni a gazdálkodásba”, és igyekeznek helyi piacokat indítani, mondta a püspök, aki elsőként hozott létre vidékfejlesztési irodát egyházmegyéjében. Szerinte az egyházi szervezet olyan adottság, amit ki kell használni. A püspök emellett azt is leszögezte, hogy tudni kell egymásról, a jó példákat pedig tovább kell adni. Ezt a célt szolgálta a Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter fővédnökségével megtartott rendezvény is. Füzes Ádám ügyvezető az ország egyik legpatinásabb szövetkezetét, az egyházi személyek tulajdonában lévő Ecclesia Szövetkezetet mutatta be. Németh Nándor, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezető szakmai koordinátora, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Tolna megyei referense arra figyelmeztetett, hogy 800-900 települést fenyeget

a leszakadás, ahol megakadt a szerves társadalmi-gazdasági fejlődés. Kocsis Attila, a Magyar Református Szeretetszolgálat programigazgatója az Egyháztáji programot ismertette, amelynek részeként templomok és egyházhoz kapcsolódó intézmények környéke ad helyet termelői piacoknak, összekapcsolva az egyházhoz kötődő vidéki kistermelőket és a városi fogyasztókat (korábban: Magyar Vidéki Mozaik III. évf. 4. szám), a Bő esztendő kezdeményezéssel pedig vetőmagcsomagokat osztanak nehéz helyzetben lévő családoknak. A rendezvény második része a vidéki termékekkel foglalkozott. Kovács István, az MNVH elnökségi tagja az általa vezetett Pannon Helyi Termék Klaszterről beszélt, amely a közösségépítés és a helyi termékek, értékek megőrzésének eszköze. Kovács Gyula erdész – aki évtizedek óta foglalkozik Göcsej gyümölcseivel – a helyi tájfajtákat kezdte el gyűjteni, amelyeket évszázadok munkája válogatott ki előnyös tulajdonságaik miatt. Azóta máshol is megjelentek ilyen gyűjtemények, százat meghaladó számú Tündérkert hálózatát létrehozva, amely több mint kétezer fajta élő génbankjaként működik a gyümölcsökhöz kapcsolódó gasztronómiai és néprajzi örökséget is továbbörökítve. Bángi-Magyar Attila a Servitor Pro Multis Kft. ügyvezetőjeként arra mutatott példát, hogyan lehet összefogással spórolni. Az értékesítés és a térségfejlesztés témáit járta körbe a fórumzáró rész. Loncsár Krisztina, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakmai tanácsadója a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programmal induló rövid ellátási lánc (REL) tematikus alprogramot ismertette, amely segítségével nulla vagy legfeljebb egy közvetítőn keresztül juttatnak el élelmiszert a termőföldtől az étkezőasztalig. Egy-egy piaci szegmenst megcélozva minimum három éves öszszefogást fognak ösztönözni, és többek között kötelező képzéssel is támogatják majd a gazdákat. Szabados Zsuzsanna az Éltető Balaton-felvidékért Egyesülettől az általuk meghonosított Vidék Minősége védjegyről beszélt, amely nem csak minőségi garanciát jelent, hanem a termelők, kézművesek, kereskedők és szolgáltatók egymást is segítik. Bolfán Csaba elnök az UTIRO LEADER Egyesület teljesítményét és a 2014-2020-as időszak változásait vázolta, Polgár Róbert murakeresztúri plébános pedig arra mutatott személyes példát, hogy egyetlen pap elhivatott munkája hogyan járulhat hozzá egy település fejlődéséhez. Márton Balázs

7

A SZABADSÁG élményét nyújtja a Vasfüggöny túraút


Tárgyaló

Fotó: MTI - Nyikos Péter

Fotó: MTI - Nyikos Péter

Európa megosztottságának jelképéből népeket összekötő kerékpáros túraúttá alakul át a Vasfüggöny nyomvonala. Az egykor tiltott zónával körülvett határzár helye a kezdeményezésnek köszönhetően mára az elszigetelődés helyett a határok nélküli szabadság, a megosztottság helyett az összetartozás jelképévé válhat.

„Vasfüggöny ereszkedett le a kontinensen keresztül” – ezekkel a szavakkal figyelmeztetett 1946-ban Winston Churchill egykori brit miniszterelnök az akkor még csak kialakulóban lévő megosztottságra, amely majdnem fél évszázadra meghatározta Európa történelmét. A kifejezés abban az időszakban még csak képletes volt, azonban hamarosan valóban fém választotta el a földrész nyugati és keleti felét: a történelem által rajzolt vonal szögesdrót, aknák, elektromos jelzőrendszer és őrtornyok képében vált nagyon is valóságossá. Az első réseket Magyarországon ütötték a Vasfüggönyön. 1989. augusztus 19-én Sopronpusztán rendezték meg ellenzéki szervezetek a Páneurópai Pikniket a határok nélküli közös Európa eszméjének népszerűsítésére, ahol több száz keletnémet tudott átjutni a határon és menekülhetett így át a hazája nyugati része felé. A rendezvény álma mára valósággá vált: az átkelés helyén ma már csak tábla és az útra felfestett vonal jelzi a határt, amelyet egykor megközelíteni is életveszélyes volt. Itt a Vasfüggönyt és

8

történetét egy emlékpark mutatja be, ahol a Páneurópai Piknik 25. évfordulóján ünnepséggel és családi nappal idézték fel az akkori helyzetet és eseményeket. Az augusztus 19-i megemlékezésen avatták fel az Európát átfogó EuroVelo hálózat 13-as nyomvonalának magyar-osztrák szakaszát. A több mint tízezer kilométeres útvonal a volt „szocialista” és „kapitalista” tömb közti vonalon, az Északi-tengertől indulva a norvég- és finn-orosz határ, majd a Balti-tenger mentén, Németország egykori két felének határán, valamint Csehország, Szlovákia és Magyarország nyugati peremén halad. Ezután keletre fordul, Szlovéniát, Horvátországot és Szerbiát is érintve a

szerb-román határnál, délnek fordulva hagyja el Magyarországot, hogy végül Bulgáriát nyugatról és délről szegélyezve elérje a Fekete-tengert. A szabadság érzésével tölt el minket ez a nap, ez az élmény és ez a tudat, hangsúlyozta a Páneruópai Piknik évfordulójáról szóló megemlékezésen Hende Csaba honvédelmi miniszter. Azoknak, akik az életük nagyobbik részét még abban a rendszerben élték le, amelyben külön engedély nélkül meg sem lehetett közelíteni a határsávot, amikor nem – vagy csak külön engedéllyel – lehetett „Nyugatra” utazni, nincs nagyobb élmény, mint teljes erőből tekerni a pedált ezen az úton. Michael Kramer európai parlamenti képviselő volt az ötletgazdája annak a kezdeményezésnek, amely egy kerékpáros túrautat hoz létre az egykori tiltott zóna helyén, ahol a korlátozások miatt számtalan helyen a háborítatlan természet vehette át az uralmat, így egyedi értékeket tud felvonultatni a nyomvonal. Michael Kramer véleménye szerint ez az útvonal egyszerre jeleníti meg a történelmet, politikát, kultúrát és természetet. A képviselő rámutatott, hogy a határnyitás és a berlini fal lebontásának 25. évfordulója

mellett idén arra is emlékezünk, hogy száz évvel ezelőtt tört ki az első és 75 éve a második világháború, valamint tíz éve történt az Európai Unió keleti bővítése. „Ezek a dátumok mind egymáshoz tartoznak” – hívta fel rá a figyelmet a német képviselő, hiszen az első nélkül nem lett volna második világháború, anélkül pedig Európa megosztása és újraegyesítése sem. Mint Michael Kramer elmondta, a kerékpárút ötletét számos képviselő támogatta az Európai Parlamentből. Egyikőjük volt Szájer József, aki köszönetet mondott, amiért a „rabság, az embereket elválasztó gonoszság szimbólumát” a szabadságévá változtatták. Több mint negyedszázada még csak meg sem lehetett közelíteni a helyét, azokat pedig, akik gyanúsnak tűntek – ehhez pedig már a szakáll is elég indok volt –, a vonatokon például már jóval

korábban, Csornán vagy Kapuváron igazoltatták, osztotta meg személyes tapasztalatait. Mára viszont számos ponton lehet átkelni Ausztria és Magyarország között, az utóbbi időben például 19 új, átjárható határátkelőt hoztak létre, hangsúlyozta Hans Niessl várvidéki (burgenlandi) tartományfőnök. A határtérség egyfajta mintarégiónak is tekinthető, ahol különböző együttműködési projektek is indultak, mint például határon átnyúló természetvédelmi területek, mobilitási központ és kerékpárút-építések. További fejlesztéseket is terveznek 2020-ig, amelyek remélik, hogy hasonlóképp sikeresek lesznek. Becsey Zsolt László közlekedésért felelős helyettes államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban országszerte kétszáz kilométernyi kerékpárutat hoztak létre, amely a határon átnyúló közlekedéshez kapcsolódik, ez a hálózat pedig a tervek szerint 2020-ig 250 kilométerrel fog bővülni. Az EuroVelo hálózatot 14 kerékpárút alkotja, mondta Bodor Ádám. Az Európai Kerékpárosok Szövetségének EuroVelo igazgatója hangsúlyozta, hogy az európai biciklis turizmusnak nyújtott támogatás turisztikai szempontból, a jövő érdekében is fontos, hiszen a fellendülőben lévő kerékpáros idegenforgalom évi 44 milliárd eurót mozgat meg. Ebből az egyre növekvő összegből részesülhet jobban a Vasfüggöny túraút segítségével Magyarország a Vasfüggöny túraút segítségével, a nyomvonal jelentősége ugyanakkor jóval túlmutat a gazdasági hasznon. Az osztrák-magyar szakasz átadása után több tucat kerékpáros – köztük Hende Csaba, a projekt néhány résztvevője, így a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet munkatársai, valamint számos környékbeli biciklista – indult el Sopronpusztáról Kőszeg felé az úton, amely az egykori tiltott zóna helyén cikázik a két ország határán. Az EuroVelo 13 szinte észrevétlenül lépi át a határt, és egy idő után már nehéz számon tartani, hogy éppen melyik oldalon is halad. A sopronpusztai emlékhelyen szobor, kopjafa, táblák és a Vasfüggöny rekonstruált szakasza mutatja be, mihez kell viszonyítani azt a szabadságot, amelyet ma az útvonal nyújt. Induláskor szinte csak egy vonal figyelmeztet arra, hogy elhagyjuk Magyarországot, innentől pedig a frissen kihelyezett és kiegészített táblák, valamint felfestések segítettek eljutni a kerékpáros csoportnak Somfalvára (Schattendorf). A településre erdős és szántós szakaszokkal szegélyezett út vezet – helyenként jókora szélkerekek árnyékában. A túra közben egy darabon még látszanak az őrtornyok és a drótkerítést tartó faoszlopok, de a Vasfüggöny emlékét egy kis, kétnyelvű táblákkal ellátott pihenőpark is felidézi Somfalva határában. Innen egy néhány éve leaszfaltozott út vezet a magyarországi Ágfalvára, ahol Gaál István polgármester köszöntötte a csoportot, néhány szót ejtve a település és a Vasfüggöny történetéről. A következő település már Sopron, amelynek főként kertvárosi és erdős részén vezet át az EuroVelo 13, de hamar elérhetőek róla akár a belváros nevezetességei, akár a település peremén található kilátók, ahonnan a város és a környék panorámája tárul a látogató szeme elé. A kerékpáros csapat Harkán tartotta az első pihenőt, a frissítők után pedig a Nádasdy-várkastélyáról híres Sopronkeresztúrnál (Deutschkreutz) újra átlépte a határt. Itt már egyre inkább érezhető a Kőszegi-hegység közelsége, a szelíd dombok egyre meredekebbé válnak. A Zichy-Meskó család neogótikus kastélyával és sírkápolnájával büszkélkedő Füles (Nikitsch) után ismét magyar földre értek a kétkerekűek. Zsirán a Pannon Helyi Termék Klaszter sajt- és szalámikülönlegességeiből, valamint százszázalékos gyümölcsleveleiből merítettek erőt a biciklisták, hogy továbbinduljanak az ausztriai, strandfürdőjéről ismert Locsmándon (Lutzmannsburg) keresztül Kőszeg felé. A városnál megemlékeztek a Vasfüggöny áldozatairól, az 1956-os emlékhely megkoszorúzása után pedig a főtér felé vették az irányt, ahol befejezték az első túrát a számtalan különféle értéket tartogató útvonalon. Márton Balázs

9

Tárgyaló KÖZÖSSÉGGÉ kovácsolta a fiatalokat a Czinka Panna Ösztöndíjprogram Magyar Vidéki Mozaik

Fotók: Tar Gyula

Egy arab közmondás úgy tartja: Ne harcolj a sötétség ellen, hanem gyújts gyertyát! Erre vállalkozott a NAKVI Esélyegyenlőségi Programirodája a Czinka Panna Ösztöndíjprogrammal, amely az ország egész területéről 24 roma származású fiatalt fogott össze, hogy segítse őket identitásuk vállalásában, értékeik bölcs ismeretében és közösségük tagjainak összefogásában.

Ma a világ mozgatórugója az együttműködés. De ahhoz, hogy ebbe a vérkeringésbe sikeresen csatlakozzunk, meg kell találunk kapcsolódási pontjaikat: azokat az értékeket, adottságokat, amelyek egyedivé tesznek minket. Hogy mi az egyedi? Ahhoz, hogy erre választ adjunk, ki kell tekintenünk saját világunkból, értőn figyelni. Látni viszont csak akkor tudunk, ha van mihez viszonyítanunk, ismerjük önmagunkat, gyökereinket, hagyományainkat, értékeinket és erősségeinket ugyanúgy, mint gyengeségeinket. Ma Magyarországon a roma-kérdés egyre nagyobb mértéket ölt, nem döntést vár jó és rossz között, hanem mihamarabbi változást nemzeti kisebbségünk helyzetében. De hogyan tudnánk reális válaszokat adni, ha nem értjük, miért élnek úgy, ahogyan? Hogyan tudnánk segítséget nyújtani, együttműködni addig, amíg nem ismerjük kultúrájukat, szokásaikat, nem beszélünk a tabu témákról és csak a felszínt kapargatjuk? Ráadásul gyakran torz képből indulunk ki: „csak bűnözésre, naplopásra képesek, nincs

10

bennük tenni akarás”. Pedig nem ilyen egyszerű a kép, közülük sokaknak sikerült már áttörni a sztereotípiákon. Ennek ellenére mindennapos számukra a kirekesztettség érzése, és száz százalék felett kell dolgozniuk ahhoz, hogy elismerjék, és ne a bőrük színe alapján ítéljék meg őket és munkájukat. Cigány-kérdés, problémák tehát igenis vannak Magyarországon, éppúgy ahogy szegénység és mélyszegénység is, amiről beszélni kell, megoldást kell rá találni, amely a vidékfejlesztés egyre égetőbb feladata. A megoldásban komoly szerepe lehet a helyi közösségeknek, legfőképpen ott, ahol a diplomával rendelkező roma fiatalok felismerik annak jelentőségét, hogy visszatérve szűkebb hazájukba, közösségükbe hatékonyan tudnak majd segítséget nyújtani a kilátástalan, jellemzően munkanélküli helyzetben élő családoknak. Ehhez azonban szükségük van olyan mankókra, segítő szakemberekre, akik újra felismertetik velük kultúrájuk szépségét, visszavezetik őket gyökereikhez, hagyo-

mányaikhoz, miközben utat mutatnak nekik, hogy végül önmagát és közösségét értő jó vidék- és közösségfejlesztő szakemberré váljanak, akik példaként állhatnak közösségük élére, hogy majd együtt csatlakozzanak be a világ vérkeringésébe. A Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet Esélyegyenlőségi Programirodája ezért a 2013/2014-es tanév tavaszi félévére Czinka Panna - Vidékfejlesztő Roma Fiatalok Ösztöndíjprogramot hirdetett, amelyre pályázatot nyújthattak be a Magyarország területén működő felsőoktatási képzésben résztvevő roma származású hallgatók. Kiválasztásuknál nem volt szempont, hogy milyen területen végzik tanulmányaikat, de az egyik legfontosabb kritérium volt, hogy legyen meg bennük a vidékfejlesztés, a hátrányos helyzetű településeken élők fejlődéséért való aktív tenni akarás. Végül 24 fiatal, az ország minden pontjáról, különböző szakról, élethelyzetből, családi és anyagi háttérből érkező roma hallgató vehetett részt a programban. Szülésznő, orvos, agykutató, jogász, gyógypedagógus, akik számára a támogató- és pályaorientációs program nem csak anyagi támogatást nyújtott, hanem a szakmai mentorálás mellett,

gyakorlati ismeretek megszerzésére is lehetőséget adott. A hallgatók a programban szakmai rendezvényeken, tanulmányutakon vettek részt, megismerhették a közösség- és vidékfejlesztés helyi sikereit és kudarcait. Az első tereplátogatásnak Borsod-Abaúj-Zemplén megye adott otthont. Szendrőládon egy önfenntartóvá váló gombatermesztő üzembe látogattak, amely mára a település egyik legfontosabb munkaadójává vált. Megismerhették a helyi tanodát, amely a település iskola nélkül maradt fiataljainak nyújt közösségi teret a tanuláshoz. Monoron önkéntes, fizikai munkában és tanodai munkában vettek részt és közülük a legtöbben itt tapasztalták meg először, hogy mi az igazi mélyszegénység. Bepillantást nyerhettek az Őrség társadalmi-gazdasági viszonyaiba, ahol egy kétszáz fős település mindennapi kihívásokra adott válaszait ismerhették meg. Záró találkozójukat a Művészetek Völgye programsorozatával pár-

huzamosan, Csórompusztán tartották, ahol a körülöttük lévő világ lüktetését szívhatták magukba. Varázslatos környékre érkeztek, egy külön kis világba, ahol még a hely energiái, természettel való összhangja is gazdagították őket. Kinyílt előttük a világ, amelyhez több tényező is hozzájárult: Magyarország összművészeti fesztálja a kultúra műfajbeli sokszínűségét és képviselőinek színe-javát sorakoztatta fel előttük, ahol közel ezer program közül válogathattak. Jancsi bácsi Udvarában „Színek a cigány kultúrából” program várta őket, ahol szemezgethettek a cigány kultúra, hit, irodalom, népismeret, kultúra témakörben. A „Cigány kultúra kincsei” kiállításon hangszereket, viseleteket, ősi mesterségeket és fényképeket nézhettek meg. A Muharay udvar az élő magyar népművészet fórumaként várta őket. Héra Éva, a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség elnöke szervezett „Nevelés művészettel – nevelés művészetre!” címmel műhelybeszélgetést, amelynek témái között kiemelt szerepet kapott a roma népművészet, valamint a roma hagyományok nevelő és identitástudat formáló szerepe. Az előadók felhívták a fiatalok figyelmét arra, hogy saját hagyományaiknak kitüntetett szerepe van. Közösen keresték a választ arra, hogy mit lehet kezdeni ott, ahol már nincs meg a roma kultúra. Rávilágítottak egyszerű, súlyos, de valóságos problémákra. Mint mondták: segíteni kell a szétesett közösségek felépítését, hozzátéve: a változásban a gyerekek legnagyobb motivációját a hiteles szakemberek adják, olyan autentikus személyek, akik példát tudnak mutatni. Emellett tudatos munkára van szükség, amiben felhasználják kultúrájuk felhalmozódott kincseit és értékeit. A program reggelente zenés roma nyelvi napindítóval, zenével és énekkel kezdődött Rostás Csaba irányításával. Szerinte országosan jellemző, hogy nem, vagy alig beszélik a saját nyelvüket a roma közösségek, aminek az az oka, hogy már a fiatalok szülei sem ismerik gyökereik szokásait, így nincs kitől átvenniük, megtanulniuk. A program során a szervezők is sokat tanultak a fiataloktól, és időközben életre szóló barátságok szövődtek. A fiatalok a vidékfejlesztés módszerein túl megismerték saját kultúrájukat, és olyanokkal találkozhattak, akiktől rengeteget tanulhattak, miközben a mentorok, a képzők szeme előtt váltak éretté. A cigányság ügyét tehát nem lehet elválasztani a vidékfejlesztéstől, ahogyan a szegénység, munkanélküliség és a mentális képességek fejlesztését sem. Óriási igény van egymás megismerésére és még nagyobb szükség egy olyan elitre, akikben bízhatunk, akik képesek lesznek változást elindítani. Nem véletlenül kapta a program nevét Czinka Pannáról, aki egy valós személy volt, egy népi hős, aki segítette a közösségét, amilyen hősökre ma is szükségünk van vidéken. Tíz hónap alatt a fiatalok rengeteget változtak, új információkkal gazdagodtak, amely megváltoztatta a szemléletüket, emberi hozzáállásukat, mentalitásukat. Felébresztette szunnyadó lelkiismeretüket a társadalmi felelősségvállalás iránt, hiszen többségük elhatározta, hogy tovább képezné magát, segíteni fogja közösségét. A program utat mutattatott számukra abban, hogy mit kell tenni a fejlődésért, a változásért. Ráébresztette őket arra, hogy kötelességük együtt maradni és jó példaként szolgálni, ezért egyesületi formában működő népfőiskolát alapítottak, Czinka Panna Népfőiskola Egyesület néven. Elkezdtek valamit, amibe a következő generációkat is be kell vonni. Szükség van a folytatásra, hiszen a többségi társadalom is igényli, hogy felkészült roma fiatalokra számíthasson, olyanokra, akikben a kedv, a lehetőség, a rátermettség, az összetartás és az együttműködés szándéka is megvan. Ideje egyről a kettőre jutni, segíteni azt, akit érdemes, és nem csak helyben topogni, még akkor is, ha lassúnak tűnik a folyamat. Hiszen tudjuk: lassú víz, partot most. Bíró Gabriella

11

SZIGET 2014 – csúcsteljesítményeink is bemutatkoztak a fesztiválon


Tárgyaló

Idén is napról napra más és más programmal vártuk a fesztiválozókat a Szigeten augusztus 13. és 17. között. Első nap a környezet- és természetvédelem volt a téma, interaktív játékokkal vártuk a szigetlakókat: madarat tollával, állatokat lábnyomukkal, fákat terméseikkel lehetett párosítani, de az érdeklődők szaglását is teszteltük hazánkban termő fűszernövényekkel. A fesztivál második és harmadik napján a magyar csúcsteljesítményekkel ismerkedtek az érdeklődők a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) közös sátránál. „Azokat az értékeket szeretné a szaktárca bemutatni, amelyekre nagyon büszkék vagyunk” – szögezte le V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a sátorban tartott sajtótájékoztatón. Véleménye szerint a rendezvény azért nagyon fontos a Minisztériumnak, mert a Sziget Fesztiválon egy befogadó, a külvilágra érzékeny közeg ismerkedhet a „magyarság csúcsteljesítményét jelentő” hungarikumokkal. Ezek kiemelt szerepét az is jelzi, hogy a hungarikum kifejezés megjelent a FM egyik államtitkárságának nevében és önálló helyettes államtitkárságként is, mutatott rá V. Németh Zsolt. Szakáli István Loránd szintén azt hangsúlyozta, hogy a Sziget és a hasonló rendezvények képesek a fiatalok figyelmét ilyen fontos témákra irányítani. A helyettes államtitkár szerint a helyi és nemzeti értékek, valamint a hungarikumok gyűjtése a róluk szóló 2012-es törvény megszületése óta mára már mozgalommá vált és rámutatott, hogy már külföldön is gyűjtik ezeket, mind a Kárpát-medencén belül, mind távolabb. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) már negyedik éve jelenik meg a Földművelésügyi Minisztériummal együtt a Civil Szigeten, mondta Mezőszentgyörgyi Dávid, az MNVH főtitkára. Ismertette, hogy a Hálózat Állandó Titkárságának otthont adó Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet már második éve kezeli a hungarikumokhoz kapcsolódó pályázatokat. Az Intézet emellett számos nemzetközi projektben is részt vesz, így közreműködik mezőgazdasági tanulók külföldi tanulásában és gyakorlatszerzésében, valamint a határ menti Vasfüggöny kerékpáros túraút kialakításában is. Magyarország Ausztriával, Szlovéniával, Horvátországgal és Szerbiával határos részén is áthalad az EuroVelo 13-as kerékpáros nyomvonal, amelyet az egykori Vasfüggöny mentén alakítanak ki. A több mint tízezer kilométer hosszan kígyózó, húsz országot érintő útvonal szerb-magyar és szlovén-magyar határszakaszának felmérése

14

Fotók: Bösze Balázs

A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat és a Földművelésügyi Minisztérium idén negyedik alkalommal mutatkozott be a fesztiválozóknak a Sziget Fesztiválköztársaság Civil Szigetén. Közép-Európa legnagyobb fesztiválja alkalmat adott arra, hogy tevékenységünk népszerűsítése mellett a hungarikumokat is közelebb hozzuk a látogatókhoz.

a NAKVI feladata. A szigetlakók ezzel a projekttel is megismerkedhettek sátrunkban. A Sziget Fesztiválon a 41 eddig elfogadott hungarikum közül néggyel lehetett megismerkedni közelebbről: a látogatók csabai kolbászt és különböző pálinkákat kóstolhattak, szódavízzel frissíthették fel magukat, a Civil Szigetet pedig beöltözött busók járták. Emellett kvízekkel, kiadványokkal és az MNVH népi játékaival is kipróbálták magukat az esti buli előtt a fiatalok: kakaskodtak, hordót lovagoltak, erejüket és ügyességüket is összemérhették a Civil Sziget 25-ös sátránál. Szombaton, a verőfényes napsütésben az FM Élelmiszerlánc-felügyeletért Felelős Államtitkársága mutatkozott be a Sziget Fesztiválköztársaság Civil Szigetén. Amellett, hogy az élelmiszerbiztonság legfontosabb kérdéseivel ismerkedhettek a szigetlakók, a kollégák a fogyasztói tévhiteket is próbálták eloszlatni. Foglalkoztunk a parlagfű elleni védekezési módszerekkel, szó esett a kiváló magyar élelmiszer védjegyet viselő élelmiszerekről és az élelmiszerjelölésről is. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei tájékoztatták a fesztiválozókat az élelmiszereink útjáról „a termőföldtől az asztalig”. Utolsó napunk az agrárgazdaság körül mozgott: zöldség-gyümölcs kvíz várta a fesztiválozókat, megismerkedhettek a Közös Agrárpolitikával, az állati génmegőrzés fontosságával és a biodiverzitással. Bősze Balázs, Márton Balázs

PÁSZTÓ LIFE tájvédelmi program, hagyományos tájhasználat


Jó gyakorlatok

A túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület egyik célja a település határában elhelyezkedő Pásztópuszta, pannon szikes gyep helyreállítása fenntartható gazdálkodási módszerekkel, valamint a tájhonos magyar állatfajták és legeltető állattartásuk hagyományának fenntartása.

Az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató LIFE program segítségével a túrkevei Nimfea Természetvédelmi Egyesület a Pásztó-puszta helyreállítását tűzte ki célul. A térség – amely egyben Natura 2000 és helyi védett terület is egyben – szikes gyep, amely gazdag szezonális vizekben és az Alföld közepén, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán, Túrkeve városának külterületén fekszik. A puszta évszázadokon át Túrkeve város közös legelőterülete volt, ezzel a tájhasználattal maradhattak fenn közel természetes állapotú gyepek is a területen. A sorozatos beszántások és élőhely darabolások hatására a gyep területe egyre nagyobb mértékben csökkent, a rendszerváltást követően pedig megszűnt a korábbi csordajárás is, így az állatállomány drasztikusan lecsökkent és a gyep osztatlan közös tulajdonba került. A legelő ökológiai viszonyaiban minőségi romlás lett megfigyelhető. A talajban észlelhető sófelhalmozódás a nyári nagymértékű talajvízpárolgásnak köszönhető. A szikesedés erősödéséhez hozzájárultak a folyószabályozások és a területet átszelő csatornák negatív hatásai is, amelyek által a terület vízháztartása leromlott. A megmaradt puszta hasznosítására, természeti értékeinek védelmére a legjobb megoldást a legelő állatállomány létszámának növelése, a korábbi hagyományos területhasználat újjáélesztése jelentheti. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület Pásztó LIFE programjának fő céljai közé tartozik a Pásztói-legelő megőrzése és természetvédelmi szempontú kezelésének elősegítése. Konkrét célkitűzés a program során, hogy megőrizzük a terület természetes állapotát és ökológiai regenerációs képességét. Ennek megteremtése elősegíti a bennszülött fajok letelepedését, amely pozitív visszacsatoló mechanizmus révén segíti a gyep természetes állapotának fennmaradását. A terület pannon szikes gyep, ennél fogva a fajok szempontjából a prioritások közé tartozik a kisfészkű aszat és a nagy tűzlepke is. A Pásztó LIFE program másik fő célkitűzése a hagyományos, fenntartható, külterjes legeltetési kultúra visszaállítása, amely jelentősen hozzájárulna az élőhely jellegének fennmaradásához. Az

egyesület a terület csaknem hetven százalékán vállalta, hogy ezt eléri, ami az élőhely minőségében, a fajok mennyiségi és minőségi változásában, valamint az új fajok megjelenésében nyilvánul meg. A pályázat során száz juhot, tizenöt magyar szarvasmarhát, tíz fiatal magyar szürkemarhát, öt bivalyt, tíz Shagya arab és Furioso North Star lovat szerzett be az egyesület. A legeltetés szempontjából mindegyik állatfajta fontos, mivel a megfelelő állapotot vegyes állománnyal lehet a legjobban biztosítani. Az őshonos, magyarországi haszonállatfajták kialakulása és fennmaradása nem véletlenszerű. Ezeket az állatokat azért tartották őseink, mert jól alkalmazkodtak a környezeti adottságokhoz és a rideg (szilaj) állattartási módhoz. Felhasználásuk sokrétűen történt, betegségekkel, szélsőséges körülményekkel szemben ellenállóak. Mennyiségi mutatókban nem, de minőségileg összehasonlíthatatlanul felülmúlja a modern, nagyüzemi állattartótelepek egyéb haszonállatait. A területen az említett okok miatt kialakult kedvezőtlen vízgazdálkodási rendszeren is jelentős változtatásokat terveznek, konkrétan a pusztát keresztülszelő csatorna részlegesen zárt rendszerré alakításával, amely remélhetőleg hozzájárul a gyep természetes vízháztartásához. Ezek a tevékenységek azonban mindaddig öncélúak maradnak, amíg szélesebb közönség számára is érzékelhető nem lesz. A legeltetés felelevenítését nem csupán három évre tervezték, ezért fontos, hogy a szomszédos gazdákban is tudatosítsák az általuk kezdeményezett tevékenységek fontosságát és hosszú távú pozitív hatását. Tanácsainkkal, tájékoztató előadásaikkal és kiadványaikkal a Nimfea Természetvédelmi Egyesület szeretné meghonosítani ezt a régi-új mezőgazdasági hasznosítási formát. Emellett szélesebb társadalmi rétegeket is szeretnének elérni, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt bemutatni az általuk végzett tevékenységet, így közelebb hozni mindennapi életükhöz. Szabó Tímea Nimfea Természetvédelmi Egyesület

15

ÖKOLÓGIAI gazdálkodásra alapozva tört ki Hernádszentandrás


Jó gyakorlatok

Egymásra építő fejlesztések sorozatával kezdett az abaúji Hernádszentandrás egy olyan programba, amely önfenntartó rendszert alakít ki. Fokozatosan, egyre nagyobb területen termelnek ökológiai gazdálkodással zöldségeket és gyümölcsöket, amelyeket maguk értékesítenek és már a feldolgozásukat is elkezdték.

Hernádszentandrás egy alig 450 lelkes település sénél és a tárgyalási pozíciójuknál is segítséget Miskolc és Kassa között félúton, Borsod-Abaújjelent, hitelességet, garanciát ad. Létrehoztak Zemplén megye közepén. Az Árpád-kori eredetű egy nonprofit társaságot, amely azóta is a település kezében van, de egyre inkább átveszi az község büszke hagyományaira: Üveges Gábor üzleti tevékenységet. Olyan márka felépítésébe polgármester irodájának falát hazánk legrékezdtek, amely a közösségi igényeket igyekszik gebbi írott falutörvényének, a település 1634-es privilégiumának a másolata díszíti, egy tablón kielégíteni, és rengeteg szociális eleme van, pedig fényképek mutatják be, hogyan gazdálmégis a piac felé nyit egy üzletileg is életképes termékcsomaggal. kodtak az egykor itt élők. Ehhez ugyanis kiválóak Hernádszentandrás adottságai: a Kárpátokból érEgy-két évig tartó, alapos tervezés és egy sikerkező és az Északi-középhegységet áttörő Hernád telen pályázati kör után a 2009-ben benyújtott hordaléka remek talajt biztosít, a településen 20projekttervük újszerűségének köszönhetően 25 aranykoronás földek találhatóak. jutottak kezdő tőkéhez európai uniós forrásból. Az elnyert csaknem 30 millió forintból 2010 deA rendszerváltozás környékén azonban Hernádszentandrás – sok más kistelepüléshez cemberében indult a program, a másfél éves hasonlóan – elkezdett leszakadni, meséli a poltámogatási időszakra azonban csak az első gármester. „Ez a térség szinte el is hitte magálépésként tekintettek. „A projekt nem a projektért ról, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, de ez van, hanem azért a célcsoportért, amely nagyon messze nem az erőforrások minőségére vonatgyakran eszközzé válik az ilyen pályázatokban. kozik” – mondja Üveges Gábor. Szerinte ennek a Az indikátorok nem úgy működnek, hogy kijelenségnek az az oka, hogy a falvak elveszítették pipáljuk azokat, hanem akkor teljesítjük, ha a azokat a funkcióikat, amelyeket évszázadokon résztvevők úgy érzik, valami elindult bennük. keresztül betöltöttek, az elmúlt 25 évben pedig Ha nem, akkor én magyarázhatok bármit” – ennek a problémának csak az okozatait és követhangsúlyozta Üveges Gábor. WWW.BIOSZENTANDRAS.HU Minimális földterülettel és infrastruktúrával, valakezményeit próbálták kezelni a gyökerei helyett. mint kísérleti konyhával indultak. Hatezer négy„Kihúzódott az emberek lába alól az a talaj, hogy van holnap, van perspektíva egy-két évre vagy zetméteren kezdtek el gazdálkodni, a pályázattal évtizedre, hogy látják azt, hova juthatnak el, ha pedig képzést nyújtottak a résztvevőknek. Három felépítenek egy gazdaságot. Nyakunkban volt egy évvel ezelőtt a mezőgazdasági Start közmunolyan problémahalmaz, ahonnan nem volt hova kaprogramot is becsatornázták a rendszerbe, tovább hátrálni, és muszáj volt megnézni, melyek majd a Darányi Ignác Terv segítségével léptek a kivezető utak. Egy kicsit kiszakadni mindenből, tovább. 12,5 millió forintos LEADER-pályázattal és felülről nézni önmagunkra” – szemlélteti a poleszközöket – üstöket, gépeket – szereztek be, gármester a kiindulási helyzetet. amelyeket egy feldolgozóüzemben tudnak haszA kitöréshez egy olyan hosszú távú megoldást nálni. Két további projekt is fut párhuzamosan, kerestek, amely rendszert épít ki, irányt és munamelyekkel szakembereket tudnak megfizetni kahelyeket ad a település lakóinak. Üveges Gábor és bővíteni az infrastruktúrájukat. Háztáji nöhangsúlyozza: a cél az volt, hogy amit a rendelvénytartósító képzésükkel a feldolgozóüzemet kezésre álló forrásokból létrehoznak, ne dőljön erősítik, és hamarosan egy turisztikai képzés össze, ha elapad a támogatás. Olyan programot is indul. Ha minden a terveknek megfelelően próbáltak összeállítani, amely illeszkedik a helyi hagyományokalakul, év végéig egy napelemes szárító és aszalóberendezéssel hoz, növeli a foglalkoztatottságot és a településen lakókra épít. is kiegészítik az eszközeiket. A kezdeti tananyagot a Szent István Egyetemtől kapták, az elmúlt három évben pedig az Ökológiai A kezdeményezéssel piacképes, öt éven belül a saját lábán is megálló vállalkozásra törekedtek. Mezőgazdasági Kutatóintézet nyújt nekik szakmai felügyeletet Építettek azokra az előnyökre, amelyek abból fakadnak, hogy és tanácsokat. Mára 2,4 hektárra növelték a termőterületet, a fóliasátrak számát önkormányzati szereplők: ez a pályázati források megszerzé-

16

Fotók: Bösze Balázs

pedig a kezdeti háromról kilencre. A termények körét is fokozatosan bővítették többek között gyógy- és fűszernövényekkel, valamint levendulával. A termelésben 18-an vesznek részt, további öt fő feldolgozással foglalkozik, hatan-heten pedig kézműves termékeket állítanak elő. Ők főként a levendulát használják fel, amelyet tavaly honosítottak meg sikeresen. „Nekem egy a fontos: amit valaki maga után hagy” – hangsúlyozta a polgármester. Mint elmondta, az első perctől kezdve figyelnek arra, hogy a mesterségesen gerjesztett etnikai ellentétek ne jelenjenek meg a hozzávetőleg 40 százalékban cigányok lakta településen. Köztük ugyanúgy vannak, akik az elvárt szinten végzik el a munkát és jó példaként lehetett rájuk mutatni a közösségükben, mint ahogy a nem cigányok között, az arra érdemesek pedig származástól függetlenül megkapják a nekik járó megbecsülést, szögezte le. Törésvonalat nem az etnikai hovatartozás, végzettség vagy hasonló tulajdonság alapján lát, hanem azok között, akik az alkotásban érdekeltek, és azok között, akik a rombolásban – szerencsére utóbbiak már szinte nincsenek is, teszi hozzá, működik a közösség. „Nem véletlen, hogy a mottónk: mint egy nagy család” – jegyzi meg a polgármester. Az eredmények, az érdeklődés és az elismerések – köztük a tavaly elnyert Európai Territoria Innovációs Díj – fokozatosan visszaadják a helyiek önbecsülését. A program azonban nem csak azokra volt hatással, akik közvetlenül részt vesznek benne: a településen a gazos porták rendezettekké váltak, ismét megjelentek a kiskertek, és egyre több helyen tartanak állatokat. A BioSzentandrás márka egyre ismertebb térség- és országszerte, hetente többször keresik fel a települést, hogy ismerkedjenek az eredményekkel vagy hírt adjanak azokról, rengeteg felkérést kapnak kiállítóként, előadóként.

Mindez azonban nem sokat érne, ha nem tudnák kinek eladni, amit megtermeltek. Éppen ezért az első perctől kezdve keresik az értékesítési lehetőségeket, megismertetni mindenkivel a termékeiket. „Próbáltuk úgy meghirdetni a programot, hogy az egészség ne csak kevesek kiváltsága, hanem mindenkié lehessen” – emelte ki Üveges Gábor. Ennek érdekében igyekeznek emberközelivé tenni az ízeket és a módszereket, valamint az áraikat is. Az értékesítés egyik formája az internetes áruház, de igyekeznek jelen lenni a nagyobb vásárokon, eseményeken is, mint például a szerencsi csokoládéfesztiválon. Olyan éttermekkel is kiépítettek kapcsolatokat, mint a Hernádszentandrástól pár kilométerre található, számos díjat elnyert Anyukám Mondta Encsen. Külön kereskedelmi vezetőt foglalkoztatnak, akitől folyamatosan információkat kapnak arról, mi az, amire nagy a kereslet, így ahhoz tudják igazítani a kínálatot, és már Kassa felé is nyitnak. Ettől függetlenül a településen élőkről sem feledkeznek meg, és többször is akciósan kínálják a betakarított termést. A biokertben most is látszik, hogy hosszú távon gondolkodnak. Egyik sarkában például már a jövő évi paradicsomokkal kísérleteznek, négy fajtából kiválasztva azt, amelyik a legjobb eredményeket mutatja, egy másikban pedig takarmánykukoricát lenget a szél, amely a tervek szerint hamarosan beinduló állattartáshoz kell. A csepp alakú padlizsánok nagy részét feldolgozva, krémként fogják árulni, de a többi zöldség jó részének felhasználására is készen állnak már a receptek, amelyeket folyamatos munkával dolgoztak ki. Így a következő lépésekhez is megvan az alap, és tovább erősödhet az a program, amely nemcsak a helyieknek, hanem más településeknek is utat tud mutatni a fejlődéshez. Márton Balázs

17

VILÁGSIKER a hagyományos székely kürtőskalács


Jó gyakorlatok

Mára talán alig akad olyan fesztivál, vásár hazánkban, amelyen ne terjengene a hagyományos székely édesség, a kürtőskalács csalogató illata. Molnár Lászlónak köszönhetően azonban nem csupán a hazai rendezvényeken, hanem Európa szinte összes országában és a tengerentúlon is népes rajongótáborra lelt ez az évszázadok óta ismert nyalánkság.

Székelyföldön a kürtőskalács készítése csaknem négyszáz éves hagyományra nyúlik vissza. A klasszikus sütemény sütése látszólag egyszerű: egy édes kelt tésztából sodort csíkot feltekernek egy henger alakú sütődorongra, majd megforgatják kristálycukorban, a cukor karamellizálódik és fényes aranybarna bevonatot képez a kalácson. A hengerről levéve kürtőre emlékeztet – innen kapta elnevezését. Népszerűsége itthon és külföldön folyamatosan növekszik és hamarosan a gyulai, valamint a csabai kolbász, a tokaji aszú és a törkölypálinka mellett a kürtőskalács is a hungarikumok listájára kerülhet. Molnár László egy évtizeddel ezelőtt kezdett el kürtőskalács készítéssel foglalkozni egy véletlen folytán, amelynek köszönhetően azóta valósággal a nagykövetévé vált ennek az ínyencségnek. Az elmúlt tíz évben a Magyar Turizmus Zrt.-nek köszönhetően számos turisztikai kiállításon népszerűsítette ezt a kizárólag hazánkra jellemző édességet. Gyakorlatilag alig van olyan európai ország, ahol ne járt volna, a kiállítások alkalmával pedig rengetegen érdeklődtek, hogy ha Magyarországra látogatnak, hol tudnak kürtőskalácsot vásárolni. „Ekkor jött az ötlet, hogy nyissunk egy kürtőskalács kávézót. Tudtam, hogy ha rögtön a legjobb színvonalon tudunk elindulni és mindenben a legmagasabb minőséget kínáljuk, akkor csak sikeresek lehetünk” – mesélte a kezdetekről Molnár László. 2008-ban, a gazdasági világválság beköszöntével, amikor egyre több vállalkozás kényszerült lehúzni a rolót, sokan óva intették, hogy a belváros legdrágább sétálóutcájában, a Váci utcában nyissa meg a kürtőskalács kávézót. „Én azonban olyan helyet szerettem volna, ahol minél több turista megfordul, és méltó helyet kap a kürtőskalács. 2008 nyarán tízmillió forint hitel segítségével kezdtük el a vállalkozást” – tette hozzá. A kezdeti munkálatok után 2009 nyarán nyílt meg a Molnár’s Kürtőskalács kávézó és hamar kiderült, hogy a válság ellenére Molnár László számításai bejöttek, a magas színvonal és a kiváló minőség a nehéz gazdasági helyzet ellenére is sikerre vitte a mára már tíz főt foglalkoztató vállalkozást. A sikert hűen tükrözi az is, hogy míg az üzlet megnyitása előtt egy-egy kiállításon vagy vásáron mindössze napi 100-150 kalácsot értékesítettek, mára ez a mennyiség 300-350 darabra nőtt. A kávézó nemzetközi elnevezése is azt a célt szolgálja, hogy később más országokban is megállja a helyét a nemsokára hálózattá alakuló különleges kávézó. A cégvezető kiemelte: „az utcán folyamatosan kóstolót tartunk, így azok is megismerkedhetnek a kürtőskaláccsal, akik soha nem hallottak még róla. Akiknek pedig ízlik, betérhetnek a kávézóba, ahol a kürtőskalács mellé capuccinót vagy fagylaltot is

18

fogyaszthatnak. A kürtőskalácsunk receptje természetesen titkos, de annyit elárulhatok, hogy csakis természetes alapanyagokat használunk és semmiféle ízfokozót nem teszünk a termékeinkhez. A megolvadt cukor a klasszikus változat, de a hagyományosnak mondható vaníliás és diós mellett készül fahéjas-cukros, mandulás, csokis, kókuszos, kakaós és mákos ízesítéssel is.” Emellett a Molnár’s Kürtőskalács szeretne kedveskedni az ételallergiában szenvedőknek is, ezért a jelenlegi helyiséget kibővítve glutén- és laktózérzékenyeknek is készítenek majd az édességből. Mivel ezek a termékek nyomokban sem tartalmazhatják az allergéneket, új géppark kiépítése szükséges, amely már folyamatban van, így várhatóan a következő évben már a glutén- és laktózérzékenyek is élvezhetik a kürtőskalács különleges ízét. Molnár László egyfajta missziójának tekinti ennek a különleges édességnek és ezzel együtt hazánknak a népszerűsítését. Elmondta: „nem akarok nagyon sok kávézót nyitni, de azt szeretném, hogy minden világváros – például Berlin, Párizs, London – népszerű sétálóutcájában legyen egy olyan hely, ahol kürtőskalácsot és esetleg más hungarikumot is lehetne fogyasztani.” Markovics Réka

Jó gyakorlatok GARABOLY: azaz piac és kultúrtér egy helyen Szentesen, a város szívében Magyar Vidéki Mozaik

Idén áprilisban megnyílt a Csongrád megyei Szentesen az első termelői piac. A Garaboly Gasztro- és Kézműves Piac háromhetente vár minden érdeklődőt, aki kíváncsi a régi piacok hangulatára és a bevásárlást szívesen köti össze közösségi élményekkel, hagyományőrző programokkal.

Garaboly Gasztro- és Kézműves Piac elnevezéssel nyitotta meg kapuit Szentes első termelői piaca a Petőfi utcai Művészetek Házában 2014 áprilisában. A Művészetek Házát saját fenntartásban üzemeltető Szivárvány Művészeti Alapítvány az intézmény 2006-os megnyitása óta a dél-alföldi térségben egyedülállóan magas színvonalon ápolja mind a gasztronómia, mind a művészi-kézműves tárgyalkotás hagyományait. Az elmúlt évek során felhalmozott tudás, tapasztalat és egy sikeres LEADER pályázat tette lehetővé az alapítványnak a termelői piac létrehozását. Számtalan különleges íz, látvány és kulturális program élményét nyújtva, minden hónap harmadik szombatján 50-60 termelő és kézműves várja délelőtt tíz órától a minőségi magyar élelmiszerek és kézműves termékek iránt érdeklődő látogatókat. A Garaboly célja a minőségi magyar termékek népszerűsítése, a termelők piacra jutásának segítése és a régi piacok hangulatának, ünnepi jellegének megelevenítése. Olyan élménypiac működtetése, ahol közvetlen kapcsolat épülhet a termelő és a vásárló között. A program emellett reflektál azokra a kormányzati elképzelésekre is, amelyek kiemelten kezelik a magyar kistermelői érdekeket és előtérbe helyezik a minőségi magyar értékeket. A Garaboly piacra a termelők és kézművesek jellemzően Szentes negyven-ötven kilométeres körzetéből érkeznek, így lerövidül az ellátási lánc és a fogyasztóhoz garantáltan frissen kerülhetnek a megvásárolt termékek. A termelők áruit vásárlás előtt meg lehet kóstolni, így a vevők mindeközben megismerkednek az eladóval, azt is megtudják, honnan származik, és hogyan készül a portéka. Akik ellátogatnak a piacra, válogathatnak a legkülönfélébb kézműves sajtok, házi szörpök, lekvárok, ivólevek, füstölt húsok, kolbászok, fűszerek, pékáruk, lisztek, mézek, gombakészítmények, házi sütemények és szebbnél szebb kézműves termékek között. Nagy a nyüzsgés, együtt van itt minden, akár régen a mezővárosi piacokon: összetalálkoznak az ismerősök, amíg a közös bográcsból elfogyasztanak egy finom ebédet, megtudják a friss híreket, pletykákat, élvezik a piac ünnepét. Kiegészítő programokat is kínál a Garaboly piac. A kapcsolódó szórakoztató, gasztronómiai és kézműves programok életkortól függetlenül bárkinek tartalmas kikapcsolódást biztosítanak. A teljes nyitvatartási időben igényes élőzene szórakoztatja a piac közönségét a legváltozatosabb stílusban. Állandó gasztronómiai program a „látványkonyha”, ahol minden alkalommal a magyar

konyha ízeit őrző finomság készül: többek között szalagos fánk, leveles rétes, kovászolt kenyér. A látogatók nemcsak kóstolhatnak, hanem maguk is bekapcsolódhatnak a készítés folyamatába. Ugyancsak állandó program a „közös bogrács – jótékonysági főzés”, amellyel szeretnénk ráirányítani a figyelmet pozitív közösségi célokra és ezek támogatásának a fontosságára. Osztatlan sikernek örvendett a húsos káposzta, a csülkös bableves, a gulyásleves és a brassói aprópecsenye is, a szerbiai Kishegyes delegációja pedig igazi nemzetközi konyhával örvendeztette meg a „közös bográcsból” étkezőket. Minden piacnapnak van egy vagy több alkalmi élményrendezvénye, például old timer – veterán autó bemutató, solymászat, íjászat, kecskefuttatás, sajtTOTÓ, sajtkészítés. A vásárlás felgyorsult életünkben már nem olyan esemény, amire készülünk, hanem egy gyorsan kipipálandó feladat, napjainkban azonban mégis változik valami a vásárlási szokásokban, a közösség iránti igényben. Egyre többen ismerik fel a friss, minőségi élelmiszer fogyasztásának fontosságát, vagy csak egyszerűen látogatóként szeretnének egy nyüzsgő, jó hangulatú közösségi esemény részesei lenni. A Garaboly Gasztro- és Kézműves Piac egyre népszerűbb Szentes és a környék lakossága, a turisták, a visszatérő és újonnan érkező termelők körében. A látogatók száma egy-egy napon 1200-1500 között van, a programra tehát jelentős igény van mind a vásárlók mind a termelők körében. Kálmánné Szabó Erzsébet projektvezető

19

ÍZEK egy telki vadász házából


Portré

Napjainkban a szelíd vadhús méltatlanul kikerült a magyar konyhákból, pedig utánozhatatlan ízvilága páratlan elkészítési lehetőségeket rejt magában. Ideje elfelejtenünk, hogy a vadhúsból csak pörkölt készíthető, ráadásul szemben néhány tenyésztett állatéval, a mozgékony vadak húsa alacsony zsírtartalmú és rendkívül egészséges.

A vadhús karakteres, zamatos ízét elődeink is kedvelték, nem hiányozhatott egyetlen főúri lakomáról sem. Napjainkban méltatlan helyet tölt be a magyar háziasszonyok konyhájában. A vadhúsról legtöbbször a pörkölt jut eszünkbe és csak kevesen tudják, hogy ezer féle ízletes elkészítési módja van, ráadásul értékes tápanyagforrást jelent, az egyik legegészségesebb húsfajtaként tarthatjuk számon. Azon túl, hogy ízletes és zsírban szegény, magas tápértékű fehérjéket, értékes vitaminokat, ásványi sókat is tartalmaz. A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézeten (NAKVI) belül működő Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) Állandó Titkárságának szervezésében idén júniustól októberig a budapesti Szabadság téren várja a vásárlókat minden pénteken a Vidék Mustra, ahol hamisítatlan vidéki termékeket kínálnak a termelők a fővárosiaknak. Közel negyven standnál friss zöldséggel, gyümölccsel, kézműves sajtokkal, kolbászokkal, szörpökkel és kézműves sörökkel várják a vásárlókat a termelők. A Vidék Mustrán olyan különleges kézműves termékekkel is találkozhatunk, amelyek biztosan megváltoztatta a vadhúsról alkotott képünket. A különleges csemegék egy telki családi otthonból érkeztek. „Ez a harmadik életem: voltam villamosmérnök, amiben fiatalként közel 12 évig dolgoztam, aztán több mint tíz évet építési vállalkozóként töltöttem” – mesélte Kosztricz László, az Ízek a Vadászházból kistermelője. „Amikor jött a válság és az építőipar összeomlott, az egyik reggel felébredtem és azt kérdeztem a feleségemtől: miért nem csinálunk mi vadpástétomokat? Régóta vadászom és a vadhúsból készült ételek gyakran kerülnek a családi asztalra. Nagy hatással volt rám egy gasztronómiai könyv is, amelyben többek között arról olvastam, hogy a franciák mennyire tiszteletben tartják a vaddisznóból készült ételeket és pástétomokat. Én szeretek enni, a feleségem meg szeret főzni, így belefogtunk” – mondta a termelő. Először másfél éve, 2012 decemberében egy adventi vásárra készítettek próbaként pástétomot vaddisznóból és őzből, és az újdonságnak nagyon nagy sikere volt. Később kitaláltak négyféle ízt, megteremtették a jogi hátteret, átalakították a lakásukat, amelynek pinceszintje ma már pástétomüzemként működik. „A család aprajanagyja részt vesz a munkában: 14 és 12 éves fiaim már mindenben tudnak segíteni, nyolc éves kislányom pedig kiválóan matricázza, címkézi az üvegeket” – tette hozzá büszkén a termelő.

20

Vaddisznóból ötféle ízű pástétomot készítenek. Magyaros, csípős-magyaros terméküket a fokhagymával ízesítik. Van vadas mártáshoz hasonló, mustáros, zöldséges ízű pástétomuk, a zöldborsos árujukat pácolt zöldbors szemekkel fűszerezik, amely egy lágyabb ízt képvisel. A különleges ízek kedvelőire is gondoltak narancsos-barackos termékükkel. Az ínyencségek sorát a vargányagombás szarvaspástétom bővíti. Francia ihletésű a vaddisznó riet, amit fűszeres húslekvárnak fordítanak. Ez egy fűszeres zsírban megsütött vaddisznóhúst jelent, ami a zsírjával együtt kerül az üvegbe.. „A vadak húsa tiszta izom, hiszen használják: futnak-szaladnak ellentétben a házi sertésekkel. A vadak húsának rostjai így sokkal sűrűbbek, minden tekintetben egészségesebbek a tenyésztett állatokéval szemben. A vadhús 4-5 százalék, míg egy tenyésztett sertésé a 25-30 százalék zsírtartalmat is elérheti. A vadhús minőségét több tényező is meghatározza: az állat kora, neme, tápláltsága, elejtésének körülményei. A vadak húsa száraz, rostos, ezért előkészítése is több munkát és különleges gondosságot igényel. „Mi a pástétomainkban csak olyan húst használunk fel, amit én lövök, nyúzok, amelyek fiatalok és egészségesek, termékeink minősége itt kezdődik. Kerülünk mindenféle tartósítószert, mesterséges anyagokat, fűszereken, zöldségeken kívül kizárólag vaddisznóhúst használunk fel termékeinkben, és az ízek magukért beszélnek!” – hangsúlyozta a termelő. Bíró Gabriella

KOSÁRFONÁS – kenyér és biztonság annak, aki akarja…


Portré

A kosárfonásnak mind a Tisza, mind pedig a Hernád és a Sajó mentén évszázados hagyománya van, de napjainkban már csupán néhányan űzik e mesterséget térségünkben. Az országosan is jelentős állat- és kirakodóvásáráról ismert Ónodon Rontó Aladár foglalkozik aktívan a vessző megmunkálásával, akihez éppen a vásári forgatag napján érkeztünk. A családja körében és az egész faluban egyaránt nagy megbecsülésnek örvendő Ali bácsi idén töltötte be 70. életévét. A legelső kosarat kisgyermekként, hatesztendősen fonta meg, s igen büszke arra, hogy a soron következő második már eladható volt. Elmondása szerint senki nem tanította erre, édesapjától leste el a tudományt. „Akkoriban ez jelentette a megélhetést, ebbe tudtunk leginkább kapaszkodni. Ősszel és télen egy 4 x 4 méteres helyiségben egyszerre hárman is fontuk a kosarakat. Tizenhárman voltunk testvérek, így emellé kellett még sok más is, hogy meglegyen a mindennapi betevő az egész családnak: vályogot vertünk, jómagam nyaranta cséplőgép mellett dolgoztam és pásztorkodtam. Jól tudtam bánni az állatokkal, a tehenek mindig tiszták voltak, szerettek is a gazdák ezért. Egyik munkából ki, a másikba be. Parasztházakat is gyakran kellett tapasztani. Később, már családos emberként a hétéves lányommal ketten tapasztottuk ki az ónodi tájház kemencéjét kívül és belül is” – emlékszik vissza. Az csak a beszélgetésünk vége felé derül ki, hogy Ali bácsi 39 évet ledolgozott a Tiszai Vegyi Kombinátban csomagolóként, s innen is ment nyugdíjba. A kosárfonás természetesen végigkísérte egész eddigi életét, hiszen ez legkedvesebb elfoglaltsága. Mai napig készít rendkívül erős és igényes kivitelű gazdasági és bevásárlókosarakat, amihez a vesszőt a határban bokorról-bokorra járva saját maga gyűjti. Helyi vezetőnk, Tarnóczi József polgármester azt mondja, ő is gyakran visz a kosarakból, mert ami otthon van, annak előbb-utóbb mind gazdája kerül baráti, rokoni körben, hiszen végső soron mi is lehetne értékesebb, szebb ajándék annál, mint az, ami itt helyben készül a faluban. Ali bácsi egy vásár előtti napon akár 8-10 darab kosarat is megfon. Ez a gyorsaság elsőre szinte hihetetlennek tűnik, egészen addig, amíg meg nem győződünk róla a saját szemünkkel: bő egy óra alatt, amíg beszélgetünk, elkészül egy nagyobb méretű gazdasági kosár. A rendkívül szerény és halk szavú mester dolgos kezeit figyelemmel követni nem mindennapi élmény, közben csak azt sajnáljuk, hogy videofelvétel készítésére alkalmas eszközt nem hoztunk magunkkal, így hát fotózunk szorgalmasan, hogy megörökíthessük a munkafolyamat

Fotók: Pap István

A Dél-borsodi LEADER Egyesület immár negyedik éve végez sokrétű értékfeltáró munkát saját tervezési területén, ami a térség épített öröksége és természeti értékei mellett leginkább azokra a figyelemre méltó emberi teljesítményekre összpontosít, amelyek szorosan kötődnek valamilyen népművészeti vagy kézműves tevékenységhez.

minél több fázisát. Házigazdánk szerszámai mindösszesen egy éles kés, egy kalapács és egy tömörítésre szolgáló sulyok. Látszik, hogy igazán szereti azt, amit csinál, de a mélyebb motiváció minden bizonnyal az, amit szavakba is önt: „ha valaki akarja, ebből kenyér lesz, biztonság az ember kezében”. „Mindenki kedveli és tiszteli a faluban és ő a legjobb édesapa. Tisztességre nevelt mindannyiunkat, s értünk dolgozott mindig” – mondja Ali bácsi lánya, mi pedig érezzük szavainak megkérdőjelezhetetlenségét. Közben pedig felkerültek a fülek is a kosárra. Igen jó érzés kézbe venni, s már meg is van a gazdája… Murányi Norbert vidékfejlesztési menedzser, Dél-borsodi LEADER Egyesület

21

TISZAI halétkekbe rejtett közösségépítés


Visszatekintő

Tiszacsege a Hortobágy kapuja, amely Kelet-Magyarországon, Hajdú-Bihar megyében található. Közel ötezer lakosa a vidék lenyűgöző szépségét élvezheti, a Tisza és a hortobágyi puszta közelsége alakította az emberek életét. Ősi mesterségek az állattartás, a földművelés és a halászat, amelyek a mai napig meghatározzák hétköznapjaikat. Tiszacsege mára a kikapcsolódás színterévé is vált, ahol az élővilág és a természet közelsége kézzel fogható. A Tisza-part mellett termálstrand is várja a lazítani, regenerálódni vágyókat. A kis értékű, de folyamatos beruházásokkal apró lépésekben fejődött a település infrastruktúrája. A fejlesztések kitértek a helyi sportélet támogatására, a belváros városi hangulatának erősítésére, valamint a közhivatalok, középületek szépítésére is. A közlekedést a Tiszán egész évben közlekedő komp is segíti, a település korszerűen kiépített gátja pedig a túrázók, biciklizők kiránduló útjaként szolgál. A település hírnevét országszerte öregbíti a Tiszacsegei Halászcsárda, amely határon innen és túlról ismerősen cseng a halétkek kedvelői körében. Híre szájról-szájra terjed, ami nem is csoda, hiszen aki egyszer betért az visszajár, és hosszú ideig emlegeti az élményeket. Messze-földön híres étlapjáról a tiszai vegyes és korhely halászlé, a házi füstölt harcsa, a haltepertő, az olajos hal, amelyek kivétel nélkül frissen fogott halakból készülnek. Az ételeket, a kiszolgálást, a hely atmoszféráját a szakmai elit is elismerte, hiszen 2012-ben egy gasztromagazin a Legjobb Tiszai Halászcsárdának választotta a Tiszacsegei Halászcsárdát, majd az elismerések sorát a csegei korhely halászlé és a csárda Megyei Értéktárba történő felvétele bővítette. Vendégszeretetből is jelesre vizsgáznak, amit jól mutatnak különböző kezdeményezéseik is. A minőségi ételek, finom ízek mellett a közösség sorsát is óvó tekintetükkel figyelik, ünnepet varázsolva az emberek hétköznapjaiba. Minden év július első szombatján, a Halászlé Fesztiválon a csárda szakácsai több ezer adag hagyományos és korhely halászlevet készítenek a szabadban, és a sült halat is megkóstolhatja a nagyérdemű. Szeptember első szombatján pedig a közönség mutathatja meg főzőtudományát. A Tiszacsegei Harcsapaprikás Főző Fesztivál tavalyi sikere után idén másodszor várta a lelkes szakácsokat és kuktáikat. Több mint hetven bográcsban főttek a halételek, amelyhez minden csapatnak két kilogramm, így összesen közel 150 kilogramm friss harcsát biztosítottak a szervezők. Ahány bogrács annyi íz, nem került a zsűri elé két egyforma étel. Egymás után sorakoztak a mesterművek, amelyeket alkalomhoz illően hagyományos viseletben szolgáltak fel. Kulináris élményként, gasztronómiai bombaként hatottak, amelyek rögtön célba vették és le is fegyverezték az ízlelőbimbókat, látványukkal magukkal ragadták a tekintetet, az illatukkal pedig

22

Fotók: Fotók: promotions.hu

Tiszacsegén szeptember első szombatja a gasztronómia, a halétkek ünnepe, amely összefogja a közösséget, akár egy nagy családot. A gyönyörű Tisza-part és annak páratlan növény- és állatvilága mellett élvezhetjük az ízeket a Tiszacsegei Harcsapaprikás Főző Fesztiválon, ahol a résztvevők megmutathatják főzőtudományukat is.

lekenyerezték az érzékeket. A versenyzők főzőtudományuk mellett szépérzékükkel sem spóroltak a találás során, kreatívan használták fel a zöldségeskertek adta díszítő elemeket. A főzés közben jött meg még inkább a szakácsok kedve az alkotói munkához. Szabadjára engedték fantáziájukat, így került a tányérra a harcsapaprikás mellett halas fajitas, saslik és újraértelmezték a töltött káposzta fogalmát, amelybe sertés helyett most harcsa került. A bátor kísérlet egészen az első hely megszerzéséig vezetett. Ünnepet varázsoltak a hétköznapokba, hogy minél több emberrel megismertessék Tiszacsegét, a Tisza-partot, a természet kincseit, a halászcsárdát, a halétkeket, de ezen kívül a legfontosabb az volt, hogy újra összehozzák a családokat, barátokat, hogy együtt üljenek le a bogrács mellé, együtt egyenek, igyanak és beszélgessenek, amire ma egyre kevesebb figyelmet fordítunk. Egy nap alatt közel négyezer ember fordult meg a sátrak között. Az isteni ételek mellett színes családi és zenei programokkal, kirakódó vásárral vált a rendezvény a közösség kovászává. Bíró Gabriella

Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

A vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata 2013. tél

XXVIII. évfolyam

› Tájban gondolkodó és cselekvő elképzelések a Tisza-tó Nemzeti Program kapcsán

Megjelenés minden évszakban

› Munka, megélhetés

› Az épített népi

és (köz)foglalkoztatás az egykori tanyaközségekben

örökségtől a tájházak közösségéig

› Jövőteremtő fejlődési utak hátrányos helyzetű falvainkban

w w w. a g r a r l a p o k . h u

2013.12.05. 13:00:05

A vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

A vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata 2014. tavasz

XXIX. évfolyam

› A helyi termék turisztikai hasznosítása


› A kistermelés és a

› A Tanyafejlesztési

térbeli-társadalmi polarizáció

Programok eredményei

› Mintaprogram az egyedi tájértékek kataszterezésére és védelmére


2014.03.10. 8:37:59

Megjelenés minden évszakban Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet

A vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata 2013. ősz

XXVIII. évfolyam

› Aprófalvak környezeti politikája


› A falusi turizmus újabb átalakulása

› Szemléletváltozás az EU közösségi politikájában

› A nagykunsági ﬁatalok családképe


2013.09.11. 8:38:38

IV. évfolyam, 3. szám

Recommend Documents