IV. évfolyam 2. szám június. 790 Ft

IV. évfolyam 2. szám 2008. június

790 Ft

Tartalomjegyzék

SCENI-TECH 2008. A GYÔRI NEMZETI SZÍNHÁZBAN (Asztalos Gyula) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

Többcélúság, transzformálás… NYÍRBÁTORI KULTURÁLIS KÖZPONT (Kiss István–Szabó-Jilek Iván–Vargha Mihály) . . . . . . . . . . . . . . .

5

2006-ban, sokat tudó, rugalmas térformációkkal épült az új Kulturális Központ. A mûködés tapasztalatai.

MULTIFUNKCIONÁLIS NÉZÔTEREK (Szabó-Jilek Iván) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Egyre gyakoribb az igény a több funkciót, rendezvényt kiszolgálni képes termek iránt. A használhatóság kritériuma a gyors és könnyû átrendezhetôség. A legbonyolultabb feladatot az emelkedô nézôterek sík padlóssá való átalakítása jelenti.

A BUDAPESTI OPERABÁL, AVAGY A TÖBBFUNKCIÓS OPERAHÁZ (Borsa Miklós) . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Hogyan lehet a reprezentatív, díszes épületet bálok, rendezvények fogadására is alkalmassá kell tenni?

KODÁLY ZOLTÁN KULTURÁLIS CENTRUM, NYÍREGYHÁZA (Balogh Géza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 2007-ben készült el a Nyíregyházi Fôiskola új, többcélú, 1000-1200 fô befogadására képes rendezvényterem. Színházi elôadások, hangversenyek, tanévnyitók, diplomaosztók és egyéb rendezvények lebonyolítására alkalmas.

Hazai hírek… GRATULÁLUNK! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Oktatás… DÍSZLETTANULMÁNYOK A NEMZETI SZÍNHÁZBAN (Kárpáti Imre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 A Magyar Képzômûvészeti Egyetem Látványtervezô Tanszék hallgatóinak kiállítása a budapesti Nemzeti Színházban.

Hang-Szín-Ház… A HANG SZÍNEI (Mester-Lovas András) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Ismerjük meg a hang belsô, intim természetét, hogy képessé válhassunk annak optimális, esztétikus kezelésére színházi, koncerttermi körülmények között.

Followspot… PROFILFÉNYVETÔK KÖZELÍTÔ MÉRÉSE II. – A LEGNÉPSZERÛBB ALAPTÍPUSOK ADATAI (Böröcz Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 A mérési módszer megismerése után bemutatjuk a Magyarországon legelterjedtebb közepes teljesítményû fényvetôk mérési adatait.

KIEGÉSZÍTÉS A PROFILFÉNYVETÔK KÖZELÍTÔ MÉRÉSE CIKKHEZ (Simon Ottó) . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Technikai újdonságok… KÖRÜL-NÉZÔ (Szentmártoni Gergely) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Hangrezervátum… AMIKOR A FELSZERELÉST SZÁLLÍTANI KELL… (Szentmártoni Gergely) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 RENDSZERPROCESSZOROK – PROCESSZORRENDSZEREK (Szentmártoni Gergely) . . . . . . . . . . . . . . . 34 Teremakusztika… ÚJ MINIRATOR ÉS ACOUSTILYSER AZ NTI-TÔL (Dr. Balogh Géza) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Az NTI Minstrument hordozható mûszerei.

Többcélú hangrendszerek… A COLLEGIUM HUNGARICUM – BERLIN ÚJ HANGTECHNIKAI RENDSZERE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Az 1924-ben alapított Magyar Intézet 62 év után új épületbe költözött. A sokféle rendezvény kiszolgálásához utólag épült be a hangrendszer.

Színpadvilágítás… A FRANKFURTI KIÁLLÍTÁS EGY SZELETE (Kiss Péter) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Színházi gazdálkodás… A SZÍNHÁZ VEZETÉSE (Dr. Venczel Sándor) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 A színház hatékony mûködéséhez elengedhetetlen vezetôi teendôk.

A magyar szcenika történetébôl… EGY BOLDOG EMBER – 100 ESZTENDEJE SZÜLETETT MÁRK TIVADAR JELMEZTERVEZÔ (Somorjai Olga) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 Könyvismertetés… BATTA ANDRÁS: OPERA (Kárpáti Imre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

3

IMPRESSZUM

SCENI–TECH 2008 Gyôri Nemzeti Színház

SZÍNPAD Elôadómûvészetek technikája

IV. évfolyam 2. szám 2008. június

1977 májusában Gyulán vettem részt elôször az akkor már harmadik alkalommal megrendezett Színháztechnikai Napokon. Számomra meghatározó volt az akkori körülmények között megrendezett elôadások, vitafórumok, a jelen lévô szakemberek sokasága és sokfélesége. Az elôadók és felszólalók között szerepeltek minisztériumok vezetô beosztású hivatalnokai, kulturális intézmények munkatársai, tervezô és beruházó vállalatok fômérnökei, neves építészek, egyetemi oktatók, munkavédelmi szakemberek. A vitafórumon felszólalt a tûzoltóság képviselôje, színházi gazdasági és mûszaki szakemberek és néhány kivitelezéssel foglalkozó cég vezetôje. Akkor még ôk voltak kisebbségben, a magyar cégek még csak ismerkedtek a színházi világ követelményeivel, elôírásaival. A kiállítások elsôsorban a külföldi cégek – akkor szinte elérhetetlen – termékeinek megismerését szolgálta. Hagyománya akkor még a magyar szakcégek kiállításának nem volt, a csíra még csak akkor kezdett kifejlôdni. A kiállítási bemutatók, termékek elfértek néhány asztalon, prospektussal csak a legnagyobb állami cégek rendelkeztek. De lelkesedés volt, az elôadókat nem kellet lasszóval fogni, ezen a fórumon rangot, szaktekintélyt jelentett elôadást tartani, szakemberekkel megvitatni a szakmai nézôpontokat. A téma, a tartalom alapvetôen nem változott az elmúlt 30 év alatt. Ma is ugyanúgy témája lehetne az akkori fôcím a mai konferenciának: A közmûvelôdési törvény végrehajtásának mûszaki feltételei. De az elsô rendezvény óta eltelt 35 év alatt nagyot változott a világ. Hol vannak a nagy számban megjelenô színházi vezetôk, mûszakiak? A cégek száma megnôtt, és a korábbi rendezvényeken néha többen voltunk kiállítók, mint a látogatók. Mégis rendszeresen követik egymást a kétévenkénti találkozók és kiállítások. Bár szerintem a nagy kiállítások ideje lejárt – a kiállítás nem hozza meg a várt eredményt – a részt vevô cégek és látogatók mégis egy olyan fórumot hoznak létre, ami egyedülálló rohanó világunkban. Szinte csak itt van alkalmunk találkozni olyan kollégákkal, partnerekkel, akikkel csak az elôzô rendezvényen futottunk össze. Csak itt van ideje egy színházi mûszakinak leülni valamelyik gyártó cég asztalánál néhány percre, és problémáiról, megoldandó feladatairól, netán jövôbeli terveirôl beszélgetni. Ezeket a találkozásokat nem lehet máshol és másképpen, jobban lebonyolítani. A néhány éve nálunk járt lengyel cég vezetôje irigykedve mondta, amikor a következô kiállításra meghívtam, de jó nektek, hogy nálatok még van ilyen. A kiállító cégek legtöbbje reálisan számol azzal, hogy számottevô közvetlen eredményt nem fog hozni ez a kiállítás sem. Mégis rendszeresen vállalják a költségeket, a szervezéssel járó munkát, hiszen így ôk is támogatják a szövetség munkáját. A megújult Magyar SzínházTechnikai Szövetség, hûen évtizedes hazai hagyományunkhoz, most is megszervezte az idei találkozót. Megtartotta a rendezvény függetlenségét, önállóságát, és a gyorsan változó szakmai világunkban értékes tradícióinkat tovább ôrzi. Mindig voltak szabadidejüket a közösség érdekeinek feláldozó társaink, akik a szervezési munkát magukra vállalták, és biztosították a soron következô rendezvény megtartását. Így jött létre a Sceni – Tech 2008 az idén is, és remélhetôleg a következô években is hasonlóan megrendezésre kerül! Elismerést érdemelnek azok a színházi vezetôk, akik ilyen gazdasági körülmények mellett is biztosítják mûszaki munkatársaik számára a rendezvényünk látogatását. Becsüljük meg azokat a notórius kiállítókat is, akik szinte minden kiállításon részt vesznek, nemcsak a saját hasznuk reményében, hanem a szakma fennmaradásának biztosítsa érdekében is. Köszönet a szervezôknek, rendezôknek, azoknak is, akik elôadásaikkal készültek, hogy színesebbé tegyék rendezvényünket. Köszönet a Gyôri Nemzeti Színház igazgatóságának és mûszaki csapatának, hogy személyes munkájukkal segítették rendezvényünk sikeres lebonyolítását. Asztalos Gyula

A Magyar SzínházTechnikai Szövetség szaklapja HU ISSN 1786-6995 Megjelenik: negyedévente (március, június, szeptember, december hóban) Kiadja: a Magyar SzínházTechnikai Szövetség, 1011 Budapest, Corvin tér 8. Felelôs kiadó: Kiss István, az MSzTSz elnöke. Fôszerkesztô: Szabó-Jilek Iván, Tel./fax: (+36-1) 375-6566, [email protected] Szerkesztôbizottság: Kárpáti Imre Kiss Péter Kovács Bálint Rétfalvi János Dr. Sirató Ildikó Szentmártoni Gergely Dr. Venczel Sándor Wettstein Tibor Szerkesztôség: Magyar SzínházTechnikai Szövetség titkársága, 1134 Budapest, Kassák Lajos utca 79. Tel./fax: 329-0841 Korrektor: Darnay László Grafikai munkák: Atelier 21, Sára Ernô Grafikai Mûterme Tel./fax: (+36-1) 411-0833, [email protected] Nyomdai munkák: Demax Mûvek Nyomdaipari Kft. Terjesztés: elôfizetéssel, színházi árusoknál Ár: 790 Ft/példány Elôfizethetô: a szerkesztôség címén. 2008. évi teljes évfolyam ára 2600 Ft. A tavalyi lapszámok – korlátozott számban – még kaphatók. Számonként 400 Ft, négy-négy lapszám ára 1600 Ft.

Hirdetôink: Art Light & Sound Bertaudio Bluesound Bosh Rexroth Kft. Chromatica Kft. DP-Music Elimex Kft. INTERTON

4

54. o. 29. o. 42. o. 19. o. 20. o. 60. o. 37. o. 39. o.

I Media International Jelmez-Art La Belle LISYS Fényrendszer Rt. Logen Bt. Luminis Miton Bt. Pelyhe & Társa Kft.

23. o. 57. o. 26. o. 63. o. 48. o. 50. o. 16. o. 54. o.

Philips Magyarország Kft. Piramis Technika 2000 Bt. Racional Mérnöki Iroda Kkt. Sceni-Tech 2008. Színháztechnikai Kft. Színpad- és Emelôgéptechnika Zaj Rendszerház Kft.

24. o. 37. o. 64. o. 33. o. 2. o. 12. o. 50. o.

Többcélúság, transzformálás

Nyírbátori Kulturális Központ Lapunk II. évfolyamának 3. számában, 2006 szeptemberében ismertettük az új Kulturális Központot. Már akkor felmerült a kérdés, hogy a kisvárosban hogyan tudják majd kihasználni a sokat tudó, rugalmas térformációkkal megépült, korszerû mûvelôdési létesítményt? Két év elteltével ennek jártunk utána.

A mûködésrôl A városközpontban, a polgármesteri hivatal szomszédságában épült impozáns létesítmény reggeltôl estig nyitva van. Mûködik, él és virul. Nem csoda, hiszen a 800 éves múltra visszatekintô, minegy 14 ezer lakosú városban pezsgô kulturális élet zajlik a nyírbátoriak és a vonzáskörzetükhöz tartozó 20 kistelepülés lakóival. A városban majdnem 3 ezer diák tanul, híres a zeneiskolája, zenei élete. A Kulturális Központ szervesen beépült az ott élôk mindennapi életébe: civilszervezetek irodái, foglalkozásai, e-on Áramszolgáltató és a Nyírségvíz irodái, az ifjúsági klub, kávézó ugyanúgy része a központ életének, mint a Kistérségi Kerekasztal-tanácskozások, lakossági fórumok, tanfolyamok, szakmai rendezvények, konferenciák. Olyan Esemény típusa Színházi elôadások ebbôl felnôttelôadások gyermekelôadások Koncertek ebbôl komolyzenei koncert könnyûzenei koncert Filmvetítések

tek 200–600 fôs nézôtérrel rendezhetôk meg. Nemcsak a nagyterem befogadóképessége, de a színpad nagysága is változtatható, és a nagyterem sík padlóval összekapcsolható az elôcsarnokkal. Erre leginkább a bálok, táncmulatságok esetén kerül sor. Ennek a többcélúságnak a kihasználtságára voltunk kíváncsiak, és jólesô érzéssel tapasztaltuk, hogy mûködik és használják. Ottjártunkkor délelôtt egy hangverseny volt a zeneiskola tanulói számára 600 fôs nézôtérrel, este pedig színházi elôadást tartottak 400 fôs nézôtérrel. Az átrendezést a koncert befejezése után három ember bô fél óra alatt lebonyolította, és máris kezdôdhetett a Hegedûs a háztetôn elôadás színpadra állítása. A Kulturális Központ múlt évi kihasználtságát mutatja az alábbi táblázat, rendezvények típusa, gyakorisága és megoszlása szerint: Gyakoriság

Megoszlás

16 9 7

2,49%

7 2 5

1,09%

Szétszedhetô lépcsôsor osztja meg a nézôtér fix (balra) és a mobil (jobbra) részét

90

14,00%

Nemzeti ünnepek

3

0,47%

Jeles napok, világnapok rendezvényei

7

1,09%

10

1,56%

3

0,47%

11 6 5

1,71%

Konferenciák, szakmai elôadások Kiállítások Céges találkozók ebbôl megbeszélések, találkozók konferenciák nagyrendezvények Versenyek, vetélkedôk Iskolai rendezvények Tanfolyamok Civil és társadalmi szervezetek találkozói Egyéb, saját rendezésû programok

közmûvelôdési centrum, ahol beszélgetni, tárgyalni, tanulni, ügyeket intézni, szórakozni lehet. Van dráma- és színjátszó szakkör felnôtteknek, moderntánc-tanfolyam stb. A többcélúság mégis a multifunkcionális nagyteremnél érvényesül. A filmvetítések, színházi vendégjátékok, fesztiválok, koncer-

2

0,31%

11

1,71%

415

64,54%

63

9,80%

5

0,78%

643

100,00%

A programok összeállításánál a fiatal vezetés mindig figyelembe veszi a mûszaki munkák idôigényét, így eddig nem volt fennakadás a nagyterem átrendezésénél. A mûszak létszáma 3 fô, melyet szükség szerint – a Kulturális Központ üzemeltetésében lévô – más intézményekbôl áthívott se-

gítôkkel növelni lehet. A túlórák lecsúsztatására általában a hét elsô, csendesebb napjai lehetôséget biztosítanak. A tapasztalat szerint az új épület ösztönzôen hat a város kulturális életére, egyre több és több rendezvény helyszínévé választják. Kedvelt a lakosság körében, korábban nemigen jártak át – a közelség ellenére sem – Nyíregyházára vagy Debrecenbe színházba, most lelkesen mennek az emberek az elôadásokra, koncertekre. A központ fenntartója az önkormányzat. Az éves kulturális kiadásoknak mintegy 5%át teszi ki a létesítmény anyagi támogatása. A Kulturális Központ saját bevételei a támogatás 10-15%-át teszik ki. Ezt az arányt növelni szeretnék, egyik lehetôséget a szolgáltatások bôvítése jelenti. Most épül ki a városban a kábeltévé és internetszolgáltatás vezetékes hálózata, melynek központja és a helyi kis tévéstúdiója a Kulturális Központban lesz. A mûködtetéstôl nyereséget várnak. A városi termál-gyógyfürdô fejlesztése után a turizmus fejlesztését tûzték ki célul, menyben a Kulturális Központnak jelentôs szerepet szánnak. Szabó-Jilek Iván4

5


4 Az

üzemeltetésrôl

Ismét Nyírbátorban jártam, de most diófát nem láttam. Ha jól emlékszem, kb. 20 éve jártam utoljára itt, akkor még a régi a „szoba-konyhás” Mûvelôdési Otthon létezett. Azokat a mûvelôdésnek szánt intézményeket hívom szoba-konyhásnak, ahol van egy kb. 5 x 5 m-es színpad 2 darab kis öltözôvel, amelyek sok esetben irodaként is mûködnek. Az elôadásokhoz komplett hang- és fénytechnikát kellett beépíteni, és örültünk, ha mindezektôl az elektromos hálózat nem füstölt el. Azért emlékszem ennyire jól a régi Mûvelôdési Házra, mert anno még a Budapest Táncegyüttessel tartottunk itt elôadást. Elsô látásra a bepakolás nagyon egyszerûnek tûnt, mivel azt a színpad mögé épített, szabadtéri színpadnak szánt, rámpának is jól funkcionáló részen gondoltuk megoldani. Sajnos az oda vezetô út már, vagy még nem készült el, viszont néhány fiatal diófa nehezítette a teherautó beállását. Olyannyira, hogy a csúszós füvön az autó szerencsétlenül beszorult két fa közé, így se elôre, se hátra nem tudott mozdulni, ezért sajnos ki kellett vágni az egyiket. Ebbôl aztán hetedhét országra szóló botrány kerekedett, mivel diófát csak a tanácselnök engedélyével lehetett volna kivágni. Én majdnem fegyelmit kaptam, de ezért az elôadást nagy sikerrel meg tudtuk tartani. Ennyit a régi emlékekbôl. Mindezt azért meséltem el, mert az új Kulturális Központ, amit két évvel ezelôtt adtak át, az említett ház helyére épült. Nagy várakozással utaztam Nyírbátorba, hogy

6

megnézzük Bán Ferenc újabb, a kultúrát szolgáló épületét. Elöljáróban el szeretném mondani, hogy maga a ház remekül megépített, funkcionálisan jól átgondolt, kitûnô épület. A beépült szcenikai technika (hang, fény, gépészet) a pénzügyi keretek figyelembevételével jó színvonalú. Nagy kár, hogy a generálkivitelezô „takarékosságra” törekvése elsôsorban a színháztechnikai berendezések megnyirbálását jelentette. Engedtessék meg, hogy szakmai és gyakorló vendégjátékokat lebo-

Délelôtti hangverseny 600 diáknak

nyolító szemmel nézve a színháztechnikai megoldásokat, néhány észrevételt tegyek a tanulságok levonása érdekében. Tekintettel arra, hogy bevezetômben a régi Mûvelôdési Ház hajdani pakolási nehézségeirôl beszéltem, így most is ezzel kezdeném a felsorolást: Kár, hogy az épülethez nem készült rakodórámpa, és ezt már utólag sem lehet pótolni. Teherlift van, de mivel a fülke belmagassága kicsi (kb. 2 méter), így a hosszabb dísz-


leteket csak fektetve lehet beletenni, viszont a lift elhelyezkedése miatt ez nem egyszerû feladat. A szcenikai vezérlôhelyiségek kialakításánál jó lett volna – a nézôtér légterébe benyúló – hangpáholyt készíteni, ahonnan az elôadások jó minôségû hangosítása sokkal könnyebb lehetne. A Szabolcsi testvérek Gábor és István (világosító, hangosító), említették – a beépült fény- és hangtechnikával (Lisys ZRt.) elégedettek, a feszültségszabályozókkal (dimme-

Díszletfelvonó

Vargha Mihály fiktív, „hivatalos” nyílt levele: Szabó István úr igazgatóhelyettes részére Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Budapest

Tisztelt Szabó István Úr! Engedje meg, hogy ezúton ajánljam figyelmébe a Nyírbátori Kulturális Központot. Nyilván nem ebbôl a levélbôl fog tudomást szerezni arról, hogy már két éve mûködik egy igazi csikicsuki színházi-elôadómûvészeti létesítmény a 13000 lakosú nyírségi kisvárosban, ami – tényleg nem túlzás – minden igényt kielégít. Azért tudom ezt ilyen határozottan állítani, mert 2008. április 17-én két kollégával – mondhatom, régi harcostársakkal –, Kiss Istvánnal, az MSZTSZ elnökével és Szabó-Jilek Ivánnal, a szövetségi szaklap (SZÍNPAD) fôszerkesztôjével volt szerencsém megnézni az épületet (én már másodízben jártam benne), és igen pozitív benyomást gyakorolt ránk a létesítmény. Egy délelôtti diákhangverseny után tanúi lehettünk az átállásnak az esti színházi vendégjátékhoz, így a lehetô legalkalmasabb pillanatban érkeztünk, hogy „vizsgálatot” folytassunk: hogyan használják a házat? A technikai részletekkel nem szeretném untatni, ám arról feltétlenül be kell számolnom, hogy a Csíki Játékszín tagjai, akik már elôtte több környékbeli helyszínen elôadták „Hegedûs a háztetôn” produkciójukat, mennyire ámulattal néztek körbe a színpadon és a nézôtéren, elsô alkalommal vendégeskedvén a nyírbátori színházban. Nem túlzás azt állítani: ôszintén le voltak nyûgözve. Azért tartottam fontosnak ezt ilyen formában tudomására hozni, mert Ön a hazai színházi struktúra jó ismerôje mind a szoftvert – a társulatokat, mind a hardvert – az épületeket tekintve. Lehet, hogy nyitott kapukat döngetek, és már volt is rá példa (nem néztem utána), de azt a javaslatot tenném, hogy mihamarabb, és lehetôleg rendszeresen tartsanak színjátszó fesztivált Nyírbátorban. Akár diáktársulatok, akár határon túli magyar és nem magyar kompániák, akár hivatásos hazai színházak számára lehetne találkozókat rendezni ebben a remek épületben – semmi esetre sem feledkezve meg a legfontosabbról, a közönségrôl. Csak megjegyzem, hogy mennyire széles határok között vannak a lehetôségek: 200-tól egészen 600-ig változhat a nézôszám az igények szerint, ami persze többféle színpadmérettel és térbeli elrendezéssel párosul. Kérem, segítsen abban, hogy a színházi szakmában minden „illetékes” tudomást szerezzen a nyírbátori kiváló lehetôségekrôl, és nem csak egyes produkciókra, hanem igazi tekintélyes fesztiválokra is igénybe vegyék a jól sikerült, többcélú termet. A régi szakmai kapcsolatunkra is alapozva bízom abban, hogy soraimmal ily módon jó ügyet tudtam szolgálni, Üdvözlettel: Vargha Mihály

Estére a nézôtér elsô harmada színpaddá válik (Hegedûs a háztetôn elôadás színpadra állítása)

4

7


4 rek) azonban jelentkeznek problémák. Idôn-

ként bent maradnak a fényvetôk, és ilyenkor csak a betáp megszakításával tudják orvosolni a hibát. A hangrendszernél a centrumsugárzó tûnik kevésnek, ugyanis, ha az erkélyen megfelelô a hangerô, a földszinten megsüketülnek a nézôk. Érdekes összecsengése a dolgoknak, ahogy általában az erkély két hátsó (16–17.) sorát nem tudják eladni, derült ki Karczub Adrienn gazdasági igazgatónô tájékoztatójából. A színpad és a nézôtér variálhatósága, az elképzeléseknek megfelelôen, jól mûködik (Színháztechnika Kft.), ennek valódiságáról sikerült személyesen is meggyôzôdnünk. A fôszínpadi és a zenekari árok süllyedôinek mozgatásával az a gond, hogy a kezelô nem látja a pódiumot, mert a vezérlôgomb rossz helyen van. Munkavédelmi szempontból súlyosabb probléma, hogy az üzemi állapotot sem fény-, sem hangjelzés nem mutatja. A zenekari árok kialakítása kézi úton történik. Márta László épületüzemeltetési koordinátor elmondása szerint ez elég nehéz fizikai munkát igénylô feladat. Nem kifejezetten a színházi mûködéshez tartozik a fûtési rendszer, melyet nem lehet szakaszolni. Energiamegtakarítást jelentene a jobb szabályozhatóság, ha csak azokat a tereket fûthetnék, ahol arra szükség van. A nézôtéren és az elôcsarnokban azonban jól mûködik a klímaberendezés. Hasznos tanulság – fôleg a tervezés számára –, hogy a többcélú termek eltérô funkcióihoz, minden lehetséges helyzetre nagyon pontosan végig kell gondolni a technológiai rendszerek flexibilitását, kialakítását. Csak így lehet a mûszakilag és gazdaságilag optimális rendszereket kialakítani,

A tágas, jól használható öltözô

8

Vargha Mihály fiktív, „baráti” nyílt levele: Bán Ferenc építésznek Nyíregyháza

Kedves Ferenc! Most volt szerencsém másodszor is megnézni a nyírbátori kulturális központodat. Bizonyára emlékszel, amikor elôször láthattam, az építész Mesteriskola buszos kirándulócsoportjával, akkor Te is ott voltál. Írtam is az épületrôl az Élet és Irodalom „mûbírálat” rovatában, ám a használatról, a ház funkcionális alkalmasságáról nem mertem nyilatkozni. A délutáni, alig 1-2 órás bejárás nem nyújtott alapot erre. Most, nagy szerencsénkre, amikor délelôtt megérkeztünk, még szólt egy hangos koncert (dél-amerikai ritmusokkal) középiskolásoknak, majd utána végignézhettük az átállást az esti színházi vendégjátékhoz. Az élmény így majdnem teljes volt – az igazi az lett volna, ha este megnézzük az erdélyi társulat Hegedûs a háztetôn elôadását. De enélkül is meggyôzô volt a tapasztalás: a többcélú terem jól mûködik, a háromfôs technikai csoport (ketten közülük testvérek!) összeszokott csapatnak tûnt, akik szeretik a házat, élvezik a munkát. Otthon vannak az épületben, remekül gyakorolják hivatásukat. Hasonló benyomást tettek rám a többiek is, akikkel találkoztunk a házban – e verôfényes áprilisi hétköznapon – majdnem pontosan két évvel a ház átadása után. Szóval rendben találtuk az épületet, némi idô elôtti elöregedést csupán a nézôtéri mobil dobogóknál láthattunk, sajnos elég silány anyagból gyártották a lépcsôket stb. A hangmester egy dolgot említett, amit jó lett volna másképp csinálni: gond számukra, hogy a hangpultot nem tudják kihelyezni a nézôtér hátsó soraiba. Pedig ez azért sem lenne rossz, mert hát az a tapasztalás, hogy az utolsó 2-3 sor székeire nehezebb eladni a jegyeket. A hangpultkihelyezés ügyén esetleg a jövôben még lehet módosítani. A benyomásaink ettôl eltekintve nagyon-nagyon jók voltak, megismételve csak azt tudom mondani, amit már két éve is: gratulálok az épülethez! Az építészeti megfogalmazás, a jól kigondolt térstruktúra megint csak megtette hatását, és most már mondhatom, hogy a sokoldalú használat remek, két év elteltével abszolút rendben van. Nem mintha a rajzok és a leírás alapján ezt nem sejthettem volna eddig is, de a személyes meggyôzôdést, a jelenlétet mégsem lehet mellôzni, sôt. Zárom soraimat, sok-sok jókívánsággal és baráti üdvözlettel Vargha Mihály


megállapítani, hogy hol legyenek a fixen beépített berendezések, és hol lehet alkalmilag, mobil eszközökkel a feladatot ellátni. A kisebb hibáktól függetlenül, nagyon szerencsés a város, hogy új Kulturális Központot kapott. A mai nehéz gazdasági helyzetben kész csoda, hogy van olyan hely, ahol a kultúrára még jutott pénz, és felépülhetett egy ilyen ház. Ez azonban önmagában még kevés lenne, ha nem volna a lelkes, fiatal csapat, amely korát meghazudtoló szakértelemmel mûködteti a házat, szervezi a programokat. Az üzemeltetô kollégáknak, kívánunk sok türelmet és kitartást munkájukhoz. Úgy láttuk és tapasztaltuk, hogy hozzáértô, lelkiismeretes mûszaki személyzete van a helyi kultúrának. Kiss István

A Kulturális Központ fôbb adatai Tervezô: „A” Stúdió Kft. Nyíregyháza, Felelôs építész tervezô: Bán Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas Kivitelezô: Baucont ZRt. Budapest (303 nap alatt épült, a munkakezdés idôpontja: 2005. június 1., befejezés 2006. március 30. A módosított vállalkozási szerzôdés szerint az épület kivitelezési költsége 1 040 450 218 Ft, a teljes bekerülési költség 1 250 000 000 Ft, a különbözet a berendezési, felszerelési tárgyak fedezetére szolgál.) Összes hasznos alapterület: 3216 m2, klubhelyiségek száma 7, ezekben közel 150 fô tud egyszerre helyet foglalni. Mozgáskorlátozottak számára megközelíthetô, a város elsô panorámaliftje itt található. A ház helyiségeinek bemutatása: A földszinten az épület elsô traktusában egy kávézó és internetkávézó került kialakításra. A földszint hátsó részében található még egy 146 m2-es próbaterem, táncterem, mely mozgásos tanfolyamokra és egyéb közösségi rendezvényekre alkalmas. Az elsô emeleten alakították ki az épület üzemeltetéséhez szükséges irodahelyiségeket. Ezen a szinten van még 2 darab 59 m2-es öltözô, egy 152 m2-es raktár, 2 foglalkoztatóterem, 50 és 85 m2-esek, amelyeket oktatásra, civilszervezet szabadidôs tevékenységére lehet használni. Az épület orr-részében ezen a szinten található még egy klubhelyiség. A második emeleten van az akár 600 fô befogadására is alkalmas színház- és moziterem, amely elôtt található a 170 m2-es elôtér. Az elôtér rendkívül látványos, esztétikus, monumentális, különlegesen tagolt, melynek funkciója a találkozókon, informálódáson kívül kiállításokra is alkalmas. A színháztér és az elôtér összenyitásával, pedig egy 350 m2-es rendezvénytermet lehet kialakítani. Ezen a szinten helyezkedik el a színházi büfé és ruhatár, valamint a dohányzó. A látogatók ezen a szinten egy folyosó segítségével a Polgármesteri Hivatal elsô emeletére is át tudnak jutni. Az épületnek van egy harmadik emelete is, amely speciálisan egy, az épület elôterében lévô függôfolyosón keresztül közelíthetô meg. Ezen a szinten található egy 60 m2-es és egy 39 m2-es foglalkoztató és egy 18 m2-es klubterem.

9


Multifunkcionális nézôterek Egyre gyakoribb az igény a több funkciót, rendezvényt kiszolgálni képes termek iránt. A használhatóság kritériuma a gyors és könnyû átrendezhetôség, mely alapvetôen a termek méretétôl, befogadóképességétôl és a gépesítettségtôl függ. A legbonyolultabb feladatot az emelkedô nézôterek sík padlóssá való átalakítása jelenti.

Fôleg kisebb településeken van szükség gazdaságosan üzemeltethetô, több célra jól használható, nagy befogadóképességû termekre. A funkciók a színházi elôadásoktól a hangversenyeken keresztül a bálokig, ételek felszolgálását igénylô bankettekig, vagy kisebb sportesemények megrendezéséig terjednek. Nyilvánvaló, hogy ezek az események csak kompromisszumokkal bonyolíthatók le ugyanazon a helyen. Az igénybevételek gyakorisága szerint csoportosíthatók a multifunkcionális termek alaptípusai. A leggyakoribb eseményfajták szerint beszélhetünk: – Színházterem (színpadi elôadások) – Hangverseny-, konferenciaterem (koncertek, konferenciák) – Rendezvényterem (ünnepségek, bankettek, bálok stb.) – Sportcsarnok (sportesemények, versenyek) – Kiállítási csarnok (mûvészeti és kereskedelmi kiállítások, vásárok stb.) jellegû termekrôl.

Sportcsarnok Fix és mobil lelátók. A sík padlójú küzdôtér mérete igazodik a sportversenyekhez. Sporteszközraktárak, sportöltözôk. Kiállítások Nagy alapterületû sík padló, kapcsolódó raktárakkal. A térbeli oszthatóság biztosítása. Látható, hogy a különbözô eseménytípusok az építészeti térkiképzés alapján – aránylag elfogadható megalkuvásokkal – összevonhatók, és két alapeset határozható meg: A) Színház-, hangverseny- és konferenciaterem B) Rendezvény-, sport- és kiállítási csarnok. A problémák ott kezdôdnek, amikor a kéttípusú termek alapfunkcióit a megrendelô összepárosítja pl. hangverseny-, konferencia- és rendezvényterem létrehozását kéri. Ebben az esetben alapkövetelménnyé válik a nézôtér variálhatósága. A megoldandó feladat bonyolultsága a terem befogadóképességével együtt nô.

Az alaptípusok jellegzetes, eltérô építészeti követelményei:

Gyakori problémák Színházterem Jó látást-hallást biztosító emelkedô nézôtér, fix székekkel. Állandó vagy változtatható játéktér, nagy belmagassággal, díszletraktárral és színészöltözôkkel. Hangverseny-, konferenciaterem Emelkedô nézôtér, rögzített székekkel. Állandó vagy változtatható méretû pódium, raktárakkal, zenészöltözôkkel. Rendezvényterem Sík padló, mobil székekkel, asztalokkal. Kis alapterületû pódiummal. A mobil vendéglátás biztosítása (konyhaüzem stb.).

1. ábra. Teleszkópos tribün összecsukló székekkel

10

Alapkövetelmény, hogy a különbözô rendezvények látogatói kényelmesen ülhessenek, és lehetôség szerint a teljes játékteret beláthassák. Mégis általánosak az olyan, „többfunkciós” csarnokok, melyekben egymásba rakható, labilis székek, gyenge látási viszonyok és kényelmetlenül magas színpadi pódiumok fogadják a résztvevôket. (Otthonukban az igényes multimédiás berendezéseket sokkal jobb körülmények között élvezik.) Képzeljük magunkat a sík padlójú terem 23. sorában, ahol kényelmetlen széken ülve vagy állva a megemelt a színpadon folyó elôadásból alig látunk valamit.

Látási feltételek A nézôknek a játékteret teljes egészében be kellene tudniuk látni. A rendezvény jellegétôl függôen a követelmények különbözôek. A balett-táncosokat, színészeket, kosárlabdázókat és más sportolókat a lábukig, míg az elôadókat vagy zenészeket derékig kellene a nézôknek látniuk. Másrészrôl a kosárlabdázók a nézôtéri padlón, a balett-táncosok és a színészek egy 80–100 cm magas színpadon lépnek fel, a zenészek a nézôtér padlóján (kamarazenénél) vagy a rock- és popkoncerteken 150 cm, a komolyzenei hangversenyek elôadói pedig 20–80 cm magas pódiumon játszanak. A kihasznált játéktér mélysége szintén különbözô. Ideális esetben a nézô az elôzô sor nézôinek feje fölött át tud nézni. Ez azt jelenti, hogy a nézô szemétôl a játéktér legelsô és legmélyebb pontjáig húzott vonalnak legalább 10 cm-rel az elôzô sor nézôinek szeme fölött kell lennie. A megemelt játéktér nélküli vagy igen mély nézôterû elôadásoknál meredekebb széksoremelkedésre van szükség, mint magasabb színpad vagy kisebb nézôtér esetén. Másrészrôl viszont a nagyobb termekben sem kívánatos a túlzott emelkedés, mert a játékteret elnyomja a nézôtér (pl. egyetemek nagyobb elôadótermei).

A nézôk közérzete A nézôk rossz közérzetüket valószínûleg nem hozzák közvetlen kapcsolatba a gyenge feltételekkel, azonban a székek elrendezése és a kényelme mégis befolyásolja az elôadás élvezetét. Ezeket a környezeti ingereket tudat alatt értékeljük, és összehasonlítjuk a repülôgép, a vonat vagy az autó állítható üléseivel, a nappali foteljével vagy a ergonómiailag kialakított irodai székekkel,

2. ábra. Szék-kocsi rögzített lépcsôzéssel és székekkel


3. ábra. Automatizált rendszer I. Minden széksor külön emelhetô, ezen belül a székek másodlagos süllyesztôvel tüntethetôk el

4. ábra. Automatizált rendszer II. A süllyeszthetô lépcsôkbe a székek behajthatók. A lépcsôzés gombnyomásra alakítja ki a sík padlót

5. ábra. Automatizált rendszer III. A transzformáció során minden második lépcsősor felemelkedik annyira, hogy a székek lépcsô alatti forgáspont körül lefordíthatók legyenek. A székeket a vízszintes felület alatt tárolják

(mint pozitív viszonyítási alap), vagy kevésbé vonzó példaként a konyhaszékekkel, bárszékekkel vagy a sportlelátók üléseivel, padjaival. A billegô székek provizórikus megoldásnak tûnnek, a mûanyag, kemény székek takarékosságra vagy szegénységre utalnak. Míg a kényelmes, stabil, vastagon kárpitozott fotelek kényelmet, a lábaknak elegendô térkomfortot sugallnak. Hasonlóképpen van ez az üléssorok elrendezésénél is: az egyenes sorok anonimitást, tekintélyelvûséget és szabályozottságot jeleznek, a sarkított vagy íves széksorok karakteresek, individuálisak és kommunikatívak. Az ülések csekély megemelése közösségi érzetet kelt, míg a meredekebb lépcsôzés hatása intimebb és individuálisabb. A gondosan kialakított nézôtér szükséges elôfeltétele annak, hogy a nézôk jól érezzék magukat. Ebbôl általában egyenesen következik az állandó, lépcsôzetes nézôtéri kialakítás, így azonban a nézôtér másfajta rendezvényekre alkalmatlanná válik. A sík padlójú csarnokokban a székekkel felszerelt tribünök beépítése hosszadalmas és megfizethetetlen mûvelet. A megoldás az lenne, ha a lapos, üres többfunkciós rendezvényterem gombnyomásra kényelmes, színházi fotelekkel berendezett, lépcsôzetes elrendezésû teremmé lenne alakítható. A plenáris ülések termét könnyedén át lehetne rendezni több kisebb helyiséggé a szekcióülések számára, kiállítások, bankettek és egyéb rendezvények céljaira. Ugyanígy változtathatónak kellene lennie az üléssorok emelkedésének is, hogy kielégíthessük a különbözô látási követelmények igényét. Az emelkedô lépcsôfelületeknek székek nélkül is használhatónak kellene lennie, pl. asztalok elhelyezésére. Mindezt lehetôleg gyorsan és fizikai munka nélkül volna jó végrehajtani.

ségigényük szempontjából nagy eltéréseket mutatnak. A költségtényezôk között elsôdleges a székmozgató gépezet beszerzési ára, azonban figyelembe kell venni a pótlólagos helyigények, valamint az éppen nem használt székek tárolóhelyének építési költségeit is. A teleszkópos, kihúzható tribünök a legolcsóbbak.

mozgatják a megfelelô pozícióba. Esetleg a beépített székkocsik ki is emelhetôk. A székcsoportokat általában egyedi gyártással – az építészeti és mûszaki követelményeknek megfelelôen – gyártják. A sokféle megoldás az egyszerû, három vagy négy széksort tartalmazó kocsiktól a több száz ülést magában foglaló, nézôtéri tribünökig terjed. A székek lehetnek fixen rögzítettek, vagy a lépcsôkre lecsukhatók a kisebb tárolási magasság elérése érdekében. Ezeknél a rendszereknél csak fix soremelkedés lehetséges, többnyire azonban lényegesen kényelmesebb és gazdagabb a kialakításuk és a székek elhelyezése, mint a teleszkópos tribünöké. A fô problémát a székkocsik használaton kívüli tárolása jelenti, mert jelentôs raktárteret igényelnek. Az átépítés gépesítése (süllyedôkkel vagy liftekkel) sem egyszerû feladat, további helyigényt jelent.

Mûszaki megoldások

Székkocsik A másik gyakran alkalmazott rendszer mozgatható, állandó lépcsôzésû elemekbôl áll, fixen beépített széksorokkal. Az elemeket a terem sík padlóján kézzel vagy gépi úton

Az ilyen rugalmas rendszerek nem utópisztikus álmok, hanem a piacon jelen vannak és elérhetôk. Azonban rugalmasságuk és költ-

Teleszkópos tribünök A kihúzható tribünök egyszerû fajtája a székek nélküli lépcsôzést biztosítja. A mobil székeket a kihúzott lépcsôzésre kell felrakni. Azonban a lépcsôfelületek – székek nélkül – alig használhatók más célra. A teleszkópos lelátók másik fajtája ezen a problémán úgy próbál segíteni, hogy a kihúzott lépcsök közötti magasság ülômagasság (40–45 cm), lépcsôzésen kárpitozott felületet alakítanak ki, melyeken így padszerû ülések jönnek létre. Léteznek olyan teleszkópos tribünök, amelyek a lépcsôkre szerelt székek betoláskor összecsukódnak. A lépcsômagasságúra (kb. 30 cm) összecsukható, legalább részben kárpitozott székeket lehet elhelyezni, mégis aligha kerülhetô el a sportcsarnoki tribünök enyhe utánérzése. Az összecsukható ülések nem annyira stabilak és kényelmesek, mint a fix színházi ülések. A kihúzható tribünök meredeksége, lépcsôzése nem változtatható. Van olyan megoldás, amelyik szintenként két széksort ajánl, és attól függôen, hogy szintenként egy vagy két széksort helyeznek-e el, laposabb vagy meredekebb soremelkedés érhetô el. A kihúzható tribünök általában max. 8–10 sort tartalmaznak, összecsukva a tribün mélysége 1,1–1,3 m. (Jelentôsebb hazai gyártók: Oktamér Kft., Racional Mérnöki Iroda, Színháztechnika Kft.)

Automatizált rendszerek Valóban szabad soremelkedést lehetôvé tevô automatizált rendszereket csak néhány gyártó kínál. Az egyik rendszernél a színházi fotelek süllyesztôbôl jutnak fel a pódiumokra. A süllyedôpódiumok is lépcsôzetesen állíthatók a változtatható soremelkedés biztosítása céljából. Egy másik rendszernél a felhajtott ülôlapú ülések résekbôl emelkednek fel a pódiumokban. Ezenkívül a pódiumok is lépcsôzetesek a változtatható soremelkedés biztosítása céljából. Ezek a rendszerek meglehetôsen bonyolultak és költségesek. (Kotobuki/Kyb, Japán) Ügyes és egyszerû szerkezetet kínál a montreali Paco Co./Gala. Ez szintén teljes mértékben változtatható, de a költségei lényegesen kedvezôbbek. A színházi üléseket a kiemelkedô süllyedôpódium padlózata alól forgatják be. A pódiumokat ezek után lépcsôzetesen rendezik el, hogy változtatható üléssor-emelkedést lehessen elérni. Sík padló létrehozásakor az üléseket a mozgatható pódiumok alsó oldalán tárolják. A padlózat alatt szükséges helyigény minimalizálása ér-4

11


4 dekében nagyon kompakt emelôegységeket

alkalmaznak a pódiumok lépcsôssé alakítására. Szinte mindegyik színházi ülés beszerelhetô ebbe a rendszerbe. Egyébként csak a kocsizó rendszereknél alkalmazható az összes szék- és fotelfajta. A többi berendezésnél a szûk nyílások korlátozzák a használható széktípusokat, amelyek még különleges csapómechanizmusokat is igényelnek, ami az ülés stabilitását és kényelmét hátrányosan befolyásolhatja. A sok elembôl álló, automatizált rendszerek másik hátránya, hogy a székek nélküli, sík padló kialakításakor – legalább széksoronként – kisebb-nagyobb rések alakulnak ki a padlóban, melyek különösen táncestek esetén hátrányosak. Mozgatható széksorok Az elfogadható látási feltételeket nyújtó, rugalmas székelrendezés mellett legjobb esetben is csak szükségmegoldást jelenthetnek a pódiumokon vagy emelvényeken elhelyezett, egymásba rakható székek. Ezek nem felelnek meg az igényes elôadóterem céljainak, de nem biztosít jó komfortérzetet sem a nézôk számára. Ezek használata csak kisebb, kb. 100 fôs termekben ajánlható. Jobb eredmény érhetô el a spanyol, síneken elhelyezett üléssorokkal (Figueras, Stulwerk). Az egyes sorok kézzel, vagy motorikusan rátolhatók a mögötte lévô széksorra, így harmadára tömöríthetô a nézôtéri ülések helyigénye. Az egyes széksorokat síneken vezetve tolják a tárolóból a felállítás helyére. A padlóba épített sínek, mintegy 10–20 cm széles, hornyait betétekkel lehet letakarni. A rendszer hátránya, hogy egyenletesen emelkedô nézôtér csak lejtôs felületen alakítható ki. A lejtés mértéke nem haladhatja meg a 10%-ot. Természetesen a sík padlófelület – még nagy terület esetén is – gépi úton lejtôsre állítható. Itt is csak néhány speciális széktípus használható. Választási kritériumok A költségek, a látási viszonyok és a használhatóság mérlegelésén kívül még nagyon sok szempontot kell figyelembe venni a legmegfelelôbb rendszer kiválasztásánál. Mennyi idôt vesz igénybe az átrendezés? Elég stabilak-e a széksorok, mennyire megbízható a rendszer? Kielégíti-e a statikai, biztonságtechnikai és építési szabályzat elôírásait? Elfogadható-e a berendezés helyigénye? Mi-

lyen mértékben teszi lehetôvé a rendszer a változtatható nézôtér variációkat? Mennyire korlátozza a belsôépítészeket a székek elrendezésénél, a nézôtér kialakításánál? Vonzó-e a rendszer kinézete? Milyen akusztikai kihatásai vannak a rendszernek? Milyenek a takarítási, tisztántartási lehetôségek? A várható költségek figyelembevétele mellett e kérdéseket alaposan meg kell vizsgálni. Gazdasági és egyéb elônyök Szinte az összes flexibilis nézôteret létrehozni képes, gépesített rendszer lényegesen csökkenti az átépítési idôket, és ezzel mérsékli a terem rezsiköltségét. Azonban a munkaerô bérmegtakarítása az amortizáció szempontjából lényegtelen tényezô, mert még heti két átépítéssel számolva is 5–30 év kellene ahhoz, hogy csak ebbôl megtérüljön a beruházás. Másrészrôl, ha az átépítési idô 30 percnél rövidebb idôre csökken, valószínûleg lényegesen magasabb kihasználhatóságot lehet elérni. A többfunkciós termekben a különféle rendezvények gyors egymásutánban történô lebonyolítását az átépítés idôigénye szabja meg. Egy teremben általában két nézôtérátrendezés lehetséges naponta, azaz hetente 14 alkalom. Az automatizált széksorátépítésekkel naponta három átépítés is elképzelhetô, azaz elméletileg 21 különbözô használat egy héten. (Például délelôtt konferencia, délután hangverseny, este bankett.) Figyelemre méltó tapasztalat, hogy a multifunkcionális termek inspirálóan hatnak, újfajta rendezvényeket vonzanak, ezáltal a terem jobb kihasználása érhetô el. A gyors átépítésekbôl eredô elônyök a terembérleti díjban is érvényesíthetôk. A pluszbevételek nagyobb hányada mégis a többféle, gyakoribb rendezvényekbôl származik. A jobb kihasználhatóság miatt a többcélú termek esetében gyorsabb amortizációval lehet számolni. Gazdasági szempontból is valószínûleg nagyobb jelentôsége van a vonzó rendezvényhelyszín piaci pozíciójának. A rendezvény igényeihez tökéletesen illeszkedô és izgalmas környezetet létrehozó, optimális székelrendezések hozzájárulnak a programok sikeréhez. Herrey professzornak, a londoni Színháztechnikai és Építészeti Konferencián elhangzott elôadását felhasználva összeállította

6. ábra. Összetolható széksorok, az ülések távolsága egyharmadára tömöríthetô

12

Szabó-Jilek Iván


A Budapesti Operabál, avagy a többfunkciós Operaház Elôzetes elmélkedés Sok támadás éri manapság a színházakat, többek között amiatt, hogy csak este mûködnek három-négy órát, egyébként üresen állnak a város közepén. Ez persze így messze nem igaz. Egy átlagos magyar színház heti hat napon játszik, rendszerint csak a hétfô a pihenônap, de van olyan is, hogy gyakorlatilag szünnap nélkül dolgozik egy teátrum. Aki ismeri a színházak mûködését, tudja, hogy a mûszaki munka reggel nyolc órakor kezdôdik, tíztôl próbálnak a színpadon, délután az esti elôadást készítik elô, ami után még szét is szedik a díszletet. Egy színház valójában 14-15 órát üzemel naponta. Igaz, ebbôl bevételt csak 3-4 óra hoz, a többi a kultúrát, színházat nem szeretô emberek szemében ráfizetés. Azonban ha az egy év alatti tényleges kihasználtságot nézzük, beleértve a nyári szünetet is, kiderül, hogy a „színház” jóval többet üzemel, mint például bármelyik irodaház, vagy hivatal, és munkájának eredménye, minôsége, sikeressége minden este tapsokkal mérhetôen kiderül, ellentétben a felsoroltak tevékenységével, lásd Shakespeare-nél a „hivatalnak packázásait”. Ugyanakkor igaz, hogy Magyarországon – és nagyon sok külföldi játszóhelyen is, – ahol a száz évvel ezelôtti színházak mûemlék épületei állnak, nehéz lenne mit kezdeni a nézôtéri széksorokkal, ha éppen üresen foglalják csak a helyet. Ezért került elôtérbe nemzetközi szinten is a többcélú épületek kérdése, a sokoldalúan használható, változtatható belsô elrendezésû – színház, bálterem, konferenciaközpont, kiállítási tér stb. – megoldás. Ez ugyan alapvetôen összefügg egy színház mûködési formájával, – repertoár, staggione rendszer, befogadó épület, – de ennek elemzése nem e cikk keretébe tartozik. A Budapesti Operaház az építéskori szokásoknak megfelelôen rendelkezik fogadások, vacsorák tartására alkalmas helyiségekkel. Ezek állandó, reprezentatív termek, nem a mai értelemben vett többfunkciós rendszer eredményei. Úgyszintén nem tartozik ebbe a körbe az Operabál rendezvénye sem, mert több napig tartó, költséges átalakítást igényel az oda-vissza építés-bontás, ami anyagilag ugyancsak megterhelô, nem beszélve a szükséges díszlet, díszítés költségeirôl.

A Budapesti Operabál látványa a közönség érkezése elôtt. Színpadi rész a beépített hátsó színpaddal, alul a nézôtéri részen a királyi páholy alatt a Strauss zenekar emelvénye

A lehetôség A kérdés pontosabb megértéséhez szükséges tisztázni, hogy mi a különbség az Operabál és a bál az Operaházban elnevezések között. Bált ugyanis sokat tartottak már a kezdeti idôkben is, többnyire jótékonysági céllal, például Erdély-rész megsegítésére, vagy a tiszai árvízkárosultak támogatására. Ezeket a bálokat az épület dísztermeiben és a színpadon tartották, a változatlan, csak díszített nézôteret a bál elôtti mûsor idején

használták. Ilyen manapság például a szilveszteri bál. Az alapvetô különbség a kétfajta esemény között, hogy Operabál esetén a nézôtéri székeket is kiszedik, és helyükre a hátsó színpadig terjedôen hatalmas táncparkett épül, és még sok más is. Mindez négy napot és öt éjszakát igényel, megállás nélküli munkával, benne természetesen a báli vigassággal. A táncparkett lefektetéséhez szükség volt e sorok írójának elôrelátására, jobban mondva arra a fejében motoszkáló gondolatra, hogy a hatalmas gyönyörû tér-4

13


4 ben egyszer bált kellene rendezni. Ezért már

az újjáépítés (1980–84) tervezése során sok irányban kellett hadakozni a hatóságokkal, hogy engedélyezzék, a zenekari árok nézôtér felôli mellvédje lehessen 15 cm-rel alacsonyabban a színpad szintjénél. Így lehetett ugyanis késôbb megfelelô áthidalást készíteni. Korábban egyszer volt már rá példa, hogy a széksorokat kiszedték, 1934-ben, az Operaház fennállásának 50. évfordulóján. (Akkor a kiszedett székeket az utcán álló bérelt „stráfkocsikban” tárolták. Fiatalabbak kedvéért: a stráfkocsi kamionnyi méretû, belül kipárnázott lovas kocsi volt, általában bútorszállításra, költözködéseknél használták). Ez az Operabál még nem volt tökéletes. A színpad lejtett a nézôtér felé, ezért csak jelentôs töréssel lehetett azt a nézôtér irányába folytatni. A kiépítés annál is inkább nehézkes volt, mert a nézôteret egy viszonylag magas, szépen mintázott mozdíthatatlan bronz rivaldatakarás díszítette, közepén nagy oroszlánfejjel. Ennek áthidalásán kívül a zenekari árok befedéséhez is komoly tartószerkezetet kellett építeni.

Felül a Csikós Attila tervezte színpadi „páholyok”, alul a vendéglátásra berendezett nézôtéri páholysorok

A mai Operabál követelményrendszere Kedvezô adottság, hogy az újjáépítés óta a színpad vízszintes, és a zenekari árok is a színpad szintjére emelhetô. A hátsó színpad teljes területe szintén igénybe vehetô (régen hatalmas ferde lejtô szabta kétfelé, a díszletek felhordására szolgáló 5 méter szintkülönbségû „sóhajok hídja”). A világítási lehetôség is sokszorosa a korábbinak, a többi könnyebbségrôl, pl. felvonók, teherliftek, nem is beszélve. Szintén „újkori” adottság, hogy a Hajós utca túloldalán álló Üzemház épületét utca alatti alagút köti össze az Operaházzal, így ott oldható meg a közremûködôk jelentôs részének, például az elsô bálozók tömegének öltöztetése. Követelmény az Operaház számos helyiségének, raktárának kiürítése is, hogy a szokottnál jóval nagyobb közönség és a szükséges kiszolgáló rendszerek (pl. melegítôkonyha) elférjenek. Ezért már az Operabált megelôzô és követô elôadásokat úgy szükséges tervezni, ami a bérletrendszer és a külföldi vendégmûvészek kötött idôrendje miatt nem egyszerû, hogy azok lehetôleg könnyû díszletezésû operák vagy balettek legyenek, különösen az utolsó egy-két napon a bál elôtt. Így is napokig folyamatos az Operaház saját anyagának külsô raktárba való szállítása, a megüresedett helyekre pedig azonnal bekerül a bál építéséhez szükséges anyag, felszerelés. Ezeket a beépítés sorrendjében kell beszállítani és tárolni a szûkös helyre és

14

a rövid beépítési idôre tekintettel. Komoly szervezési feladat. Anyagi szempontból nagyon fontos, hogy a tûzrendészetileg lehetséges legtöbb bálozót lehessen fogadni, ami a szokásos nézôlétszámnak nagyjából a duplája. Ezért a színpad két oldalán hatalmas emelvényrendszer épül, ugyanígy a hátsó színpadon is, az ülôhelyek, asztalok névre szólóak, a vacsorát a Gundel adja, akárcsak a szintén külön berendezett eredeti nézôtéri páholyokban. Az ültetett vacsorához igénybe kell venni a két nagy, kiszolgálásához a kisebb balett-termet is a harmadik emeleten. (Bevétel!). Biztosítani kell a jó néhány szponzor cég helyigényét, az ékszereknek szolgáló vitrinektôl kezdve a Zwack cég átalakította nézôtéri nagybüféig. Több játszóhely kell a különbözô zenekaroknak is, mert a tánczenei igény életkor

szerint is és az éjszaka elôrehaladtával is változik. A felsoroltak csak töredékét teszik ki annak a hosszú felsorolásnak, aminek egy „többcélú” épületnek meg kell felelnie.

A mûszaki megvalósítás Alapkérdés, hogy a kiszedett nézôtéri székek (melyeket ma már gépezet szállít az alagsori folyosókba) helyére ki kell terjeszteni a színpad vonalát. Szerencsére az Operaház nézôtere csak egy irányba lejt, nem kagylós formájú, így egyszerûbb volt a ferde alapra a kiegészítô acélszerkezeteket megtervezni, gyártani. A járófelület elsô elemei a fémkeretekbe kerülô beszabott, vastag rétegelt lemez lapok, amikre az elsô idôkben famintázatú PVC-szônyeg került, késôbb valódi par-


helyigénye, a szennyes edények, ételmaradékok elszállításiútvonal-kérdése, hogy ne az ünnepi közönség között egyensúlyozzanak a pincérek, vagy akár a kezelhetetlen parkolási probléma megoldása. Ha belegondolunk, hasonló, csak jóval több gonddal találja magát szembe mindenki, aki többcélú épületet rendel vagy tervez.

Parttalan többcélúság nincs

A színpadi páholysorok építése, jól látható a dexion-salgó tartórendszer

ketta. A tánctér egyenletes simasága alapkövetelmény, nemcsak a botlás, a balesetveszély miatt, hanem a lehetô legtökéletesebb megoldás biztosítása érdekében is. Ezért valamennyi nézôtéri alépítményi acélszerkezet finom menetû csavarokkal állítható, a pontosságot folyamatos mûszeres mérés garantálja. A zenekari vasbeton mellvéd fölötti 15 cm elegendô a biztonságos áthidaláshoz. A nézôtéri táncparkett méretezésnél figyelembe kellett venni, hogy a szokásosnál jóval nagyobb, ritmikus, dinamikus terhelést kap (katonák a hídon). A nézôtér masszív lefedése viszont eltakarja a klíma befúvónyílásait, nagyjából 500 rácsot (minden földszinti szék alatt van egy), ezért, hogy hûtés mégis legyen, a padló nem ér el a körítôfalakig (páholyok), hanem átlagosan 20 cm-rel elmarad azoktól. A kétoldali réseken keresztül biztosítható, ha nem is tökéletesen, de elfogadhatóan a hûtés és a légcsere. A színpad adta vízszintes padló a nézôtér hátsó részén már belemetsz a nézôtéri padozatba, eddig tart a tánctér. A kimaradó területre került a Johann Strauss zenekar emelvényzete, két oldala szolgál a nyitótáncosok bevonulására, vagy a közönség forgalmára. A színpadi és hátsó színpadi nagy építmények terveit Csikós Attila, az Operabál látványtervezôje készítette. Formai elemeiben igazodott az Ybl Miklós tervezte nézôtérhez, de nem íves, hanem egyenes vonalú a rendszer. Ezt egyszerûbb és olcsóbb építeni, kevesebb a kihasználatlan tér, és nagyobb a táncparkett. A végeredmény szemet gyönyörködtetô, impozáns. A díszletszerûen takaró falakat dexion-salgó állványrendszer tartja, természetesen nem a háztartásokban, hanem az ipar és nagy raktárak területén használt méretben. A vázlatosan leírtak csak kis részben adják vissza azt a problémahalmazt, amit egy

megváltozott feladatot ellátó épületnek, térnek meg kell oldania. Nem került szóba például a bombafenyegetések elhárításának módja, a kétszeres kapacitású ruhatárak

Padlófektetés az elsô Operabálnál

Meggyôzôdésem, hogy mindenre alkalmas többcélú épületet nem lehet tervezni. A megbízó talán ad pontos útmutatást, igénylistát, de ez természetesen nem lehet teljes körû, arról nem is beszélve, hogy néhány év múltán más vezetôknek más ötleteik lesznek, változhatnak elôírások, elvárások, divatok. A többcélúság csak nagy vonalakban biztosítható, a részletmegoldások esetiek. El kell dönteni, hogy szmokingot csináltatok-e, vagy könnyû nyári ruhát, mert mindkettô viselésére (használatára) mások az igények, szabályok. Az természetes, hogy a XIX. század maga nemében pompás, de merevebb rendszerû díszes középületeit fel kell, hogy váltsa egy jóval változtathatóbb, „többcélú”, több funkciót kielégítô épülettípus, de nem szabad azt hinni, hogy egy ilyen (jó) épület minden gondot örökre megold. Minden újabb igény egy korábbinál óhatatlanul kompromisszumra vezet. Az Operabál mûszaki és szervezési megoldásainak példája mutatja, hogy régebbi épületben is lehet újat hozni. Egy eleve többet tudó épület esetében ez nyilván könynyebb, olcsóbb, de bizonyos, épületenként változó korlátokat mindig szem elôtt kell tartani. Parttalan többcélúság nincs. Borsa Miklós

A nézôtéri padozat építése a zenekari ároknál

15

Többcélság, transzformálás

Kodály Zoltán Kulturális Centrum, Nyíregyháza A NYIF digitális világa A Nyíregyházi Fôiskola (NYIF) területén 2007-ben készült el egy új, többcélú rendezvényterem. Az 1000-1200 fô befogadására képes terem színházi elôadások, hangversenyek, tanévnyitók, diplomaosztók és egyéb rendezvények lebonyolítására is alkalmas. A termet 2007. október 18-án dr. Jánosi Zoltán rektor és Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerzô adta át. Hivatalos neve Kodály Zoltán Kulturális Centrum lett, ezzel is utalva az itt tartandó rendezvények színvonalára és a fôiskolai életben betöltendô szerepére.

A Nyíregyházi Fôiskola területének fejlesztése már régóta folyamatosan és rendkívül dinamikusan zajlik. Ezen fejlesztés keretében, építészetileg igen ötletesen, két hoszszú épület közötti terület lefedésébôl jött létre az impozáns rendezvényterem. A terem (aula) alapterülete 800 m2 a színpad nélkül, a nézôk három szinten foglalhatnak helyet. A nézôszám növelése érdekében a terem körül körfolyosók kerültek kialakításra, a régi épületek belsô udvarra nézô falainak kibontásával. A termet befogadóképessége is kiemeli: a térségben, de talán még az országban sem sok ilyen méretû többcélú terem létezik. A teremakusztikai, valamint az audiovizuális rendszerek terveit az Interton Kft. készítette, a Balázs Tibor vezette B5 Építészstúdió megbízásából. Az audiovizuális és a színpadvilágítási rendszerek I. ütemének kivitelezését – a Strabag alvállalkozójaként – szintén cégünk végezte. Mostani írásunkban csak az audiovizuális rendszereket mutatjuk be, de a színpadvilágítási rendszer ismertetésére is visszatérünk. A telepítésre került hangosítási rendszer érdekessége, hogy elôször alkalmaztunk teljesen digitális jelátvitelen és jelfeldolgozáson alapuló elektroakusztikai rendszert úgy, hogy a rendszer lelke (szoftver és hardver egyaránt) egyetlen gyártótól, az amerikai QSC-tôl származik. A homogén

16

felépítésû QSC rendszert (hangsugárzók, erôsítôk, CobraNetTM alapú jelátviteli eszközök, rendszervezérlô és monitorozó berendezések) a központi digitális YAMAHA LS9 keverôpult egészíti ki. Az audió jelfolyam, a Magyarországon még ritkán alkalmazott CobraNetTM protokollnak köszönhetôen, a színpadi csatlakozóktól indulva, a keverôpulton át a teljesítményerôsítôkig digitálisan kerül továbbításra. A digitális formátum legnagyobb elônye az analóg változattal szemben a zavarmentes jelátvitel, nem beszélve a rendkívül költséghatékony kábelezési struktúráról (redundáns hálózat esetén mindössze 2 db Cat5 strukturált kábel, az analóg csoportkábelek helyett). A CobraNetTM-es jelátvitel a színpadon és a végfok rackben elhelyezett QSC BASIS egységek és a CobraNetTM interfész kártyával ellátott, szintén teljesen digitális, 32 csatornás Yamaha LS9 keverôpult között valósul meg. Jól mutatja a CobraNetTM rugalmasságát az is, hogy az LS9 keverôt bármelyik végponton, így akár a színpadon is, csatlakoztathatjuk, és a rendszer változtatás nélkül használható. Így, például a keverôvel kitelepülhetünk a nézôtérre, vagy akár a színpadra is. A fôsugárzó rendszert a Magyarországon elsôként itt telepített QSC Installation Line Array (ILA) sorozatú hangsugárzói al-

kotják, teljes lefedettséget biztosítva a földszinti nézôtéren és az emeleti karzaton. A hangsugárzókat a QSC erôsítôk zászlóshajója, a PowerLightTM 3 sorozatú végerôsítôpark hajtja meg. A H és D osztályú erôsítôk széles sávú átvitellel és igen kis torzítással bírnak, továbbá a több, mint 18 kW szinuszos összteljesítményû erôsítôrendszer össztömege a szabadalmaztatott PowerLightTM technológiának köszönhetôen mindössze 32 kg! Színpadi monitorként ill. mobil hangsugárzóként QSC HPR122i típusú, kétutas aktív hangsugárzókat telepítettünk. A körfolyosókon, a fali LCD televíziók környezetében, TOA álmennyezeti hangsugárzók alkotnak önálló hangrendszert, amelyek a kijelzôkön látható képanyagokhoz tartozó hangot szólaltatják meg ill. a közönség tájékoztatását szolgálják. A terem teljes elektroakusztikai rendszerét a QSControl.Net szoftveren keresztül állíthatjuk be ill. vezérelhetjük, szabályozhatjuk. A QSControl.Net használata tapasztalt felhasználót igényel, ezért a QSCreator nevû rendkívül könnyen használható programmal olyan egyedi (és jelszóval védett) grafikus vezérlôfelületet hoztunk létre, amely csak a szükséges és a helyszínre szabott kezelôszerveket tartalmazza. A QSControl.Net a fentieken kívül lehetôvé teszi a végerôsítôk távoli monitorozását, vezérlését és a fôsugárzók

Többcélság, transzformálás

védelmét, valamint a valós idejû vezérlést egy asztali PC segítségével. Az elôadók hangosításához és egyszerûbb mikrofonozási feladatokhoz TOA vezetékes, és az új WM–5000-es sorozatú vezeték nélküli mikrofonokat alkalmaztuk, külsô aktív antennákkal és antenna elosztóval. A TOA vezeték nélküli rendszer nagy elônye, hogy az adók mindössze egyetlen 1,5 V ceruzaelemmel mûködnek, de természetesen a már szokványosnak számító funkciók sem hiányoznak (LCD kijelzôs diversity vevôk, telep állapot kijelzés stb.). A stúdióhelyiségben Denon CD és Panasonic DVD audio- és videobejátszó eszközök kaptak helyet. Videojelforrásként még két TOA speed dome kamera, valamint egy asztali PC szolgál. Ez utóbbit E-MU 1212M hangkártyával szállítottuk hanganyagok jó minôségû lejátszásához és rögzítéséhez. A megjelenítô rendszer részét képezi a stúdióban elhelyezett 26”-os Panasonic és a folyosókon felszerelt 37”-os Samsung LCD televíziók. A színpadi felett lévô 7 m széles motoros vászonra XGA felbontású, 9000 ANSI lumen fényerejû SANYO PLCXF42L videoprojektorral lehet vetíteni. A kompozit és VGA videojelek szétosztásáról és kapcsolásáról Kramer eszközök gondoskodnak. Mi tagadás, a digitális jelátviteli rendszer tartogatott meglepetéseket kollégáink számára, és a zökkenômentes mûködésig eltelt néhány hét. Azonban a tapasztalatokkal felvértezve, valamint idôközben a Yamaha és a QSC által tartott tanfolyamokon szerzett ismeretanyag segítségével immár magabiztosan kezdtük meg a hasonló rendszerelvû, de a NYIF-nél jóval komplexebb, második magyarországi installációnkat. A terem − korszerû technikai felszereltsége és sokféle berendezhetôségének köszönhetôen − megnyitása óta fôiskolai nyílt napnak, számos színházi elôadásnak, komolyzenei- és rockkoncertnek, báloknak, konferenciáknak, sôt bokszmérkôzéseknek adott otthont. A rendezvényterem számos ok miatt (természetesen van köztük anyagi jellegû is), több ütemben kerül majd felszerelésre a tervezôk által megálmodott színháztechnológiával. Az elsô ütem a tervezetthez képest jócskán megnyirbált változat, de ennek ellenére már itt sikerült korszerû alapokat teremtenünk az audiovizuális rendszereknek, és így a késôbbiekben egyszerûen pótolhatók az elmaradt rendszerelemek és könnyen bôvíthetôk a komplexum egyéb szolgáltatásai. Reméljük, hamarosan folytathatjuk! Interton Kft.

Vezérlô PC a stúdióban

QSC végfok rack CobraNet csatlakozással

17

Hazai hírek

Gratulálunk! 2008. március 15-én az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 160. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság elnöke és az Oktatási és Kulturális Minisztérium kitüntetéseket és mûvészeti díjakat adott át az elmúlt idôszakban kiemelkedô teljesítményt nyújtó mûvészeknek. A színházi területen mûködô és lapunk profiljába illô mûvészek közül Jászai Mari-díjat kapott: Bagossy Levente grafikus, díszlettervezômûvész. Számos vidéki és budapesti színház plakát- és díszlettervezôje. Az Ellenfény címû színházi folyóirat tervezô-szerkesztôje. Munkái közül csak a 2007-es évben készítetteket soroljuk fel: Asztalizene (Radnóti Színház), Úrhatnám polgár (Vígszínház), Finitó (Örkény Színház), Don Giovanni (Szegedi Bagossy: Don Giovanni Nemzeti Színház), külföldre is tervez például Göttingen, USA, Zágráb. A Zágrábi Nemzeti Színház részére legutóbb a Lear király elôadásához tervezett díszletet. Önálló kiállításai voltak Budapesten, Pécsen és ZágrábBagossy: Finito ban is. Ferenczy Noémi-díjat kapott Rátkai Erzsébet jelmeztervezômûvész. A Ferenczy Noémi-díjat kiemelkedô iparmûvészeti tevékenység elismeréseként adományozzák. Rátkai Erzsébet jelmeztervezô az elsô, aki a színházi világból került a díjazottak közé. Közel három évtizedes mûvészi tevékenysége igen gazdag. A fôvárosban és vidéken sok színház számára tervezett jelmezt. Minden színpadi mûfajban otthonos prózai és zenés elôadásokhoz, kôszínházi és szabadtéri bemutatókhoz egyaránt tervez. Számos külföldi színház részére is készített jelmezeket, többek között pozsonyi, bécsi, oslói és torontói színházak-

18

nak. A mûvésznôt lapunk 2005. évi 4. számában mutattuk be olvasóinknak. A színházi világnapon kiosztott szakmai elismerések közül Hevesi Sándor-díjat kapott dr. habil Csanádi Judit DLA, Jászai Mari-díjas díszlettervezô, a Magyar Képzômûvészeti Egyetem Látványtervezô Tanszék vezetôje. Csanádi Judit igen gazdag életpályát tudhat maga mögött, az építészeti, városépítészeti tanulmányoktól közelített a díszlettervezéshez. Kanadában – a Banff School of Fine Artsban, ahova azóta tanárként gyakran visszajár – vett részt Josef Svoboda mesterkurzusán. Számos színházi, film- és televíziós díszletet tervezett, 1995tôl kezdve a Gyôri Nemzeti Színház díszlettervezôjeként is tevékenykedik. Mint tanszékvezetô egyetemi tanár a szcenika mellett várostörténeti tudományos kutatásokat is folytat. Több rangos nemzetközi kiállításon vett részt. Kitüntetésükhöz gratulálunk, és további sikereket és jó egészséget kíván a Szerkesztôség

Rátkai: Szöktetés a szerájból

Rátkai: Kasimir és Karoline

Csanádi: Nagyratörô

Csanádi: Hazatérés

Csanádi: Peer Günt

Rátkai: Tévedések vígjátéka

képalá

Oktatás

Díszlettanulmányok a Nemzeti Színházban A Kortárs Képzômûvészeti Kiállítás sorozat 2007/2008 keretében rendezték meg a Magyar Képzômûvészeti Egyetem Látványtervezô Tanszék hallgatóinak kiállítását a budapesti Nemzeti Színház II. emeleti balkonján.

A kiállítás egyik részét azok a tervek alkotják, amelyeknél a feladat Csáth Géza Janika címû színdarabjának elôadásához kellett a harmadéves hallgatóknak megtervezni a díszletet, illetve a színpadképet. Érdekes öszszehasonlításra ad lehetôséget a kiállított kilenc különbözô megoldású színpadkép. Egyed Zoltán László tervébôl csak három fotót láthatunk, de a többi hallgató maketten, rajzokon és fotókon is bemutatta elképzeléseit. Hagyományos szobabelsôdíszletet tervezett falakkal, nyílászárókkal és bútorokkal, Kendra Beáta, Lisztopád Krisztina, Paráda Zsolt, Kalácska Gábor. Alkóvos szobát készített Balázs Juli, kombinált, többterû szobabelsôket alkotott Opra-Szabó Zsófia. Modern nagy belsô teret képzelt a színpadra Boros Lôrinc, egy hosszú, a nézôtérre merôleges folyosóval összekötött, több szobát ábrázoló díszletet gondolt ki Miareczky Edit. Nehéz összehasonlítani az alkotásokat, mert a kiállított makettekbôl úgy tûnik, hogy nem volt meghatározva egy valóságos színház színpada, de még csak egy elképzelt

színpad méretadatai sem. Így a díszlettervek különbözô méretû színpadokra készült makettek. Sok terv a nézôtérrôl való jó láthatóságot sem igazán veszi figyelembe. Így az egyes terveken kialakulnak olyan helyek a színpadon, ahol a nézôtérrôl nem látszanának a szereplôk, vagy az oda elhelyezett bútorok, berendezési tárgyak. A kiállítás másik részében Csehov-színdarabokhoz készült díszlettervek és makettek a tanszék negyedéves hallgatóinak munkái. A Sirály címû elôadáshoz készült tervek közül Zelenka Nóra négy fotót állított ki, Kutas Diána a fotói mellé egy makettet is készített, amely modern szobabelsôben játszatná el a színdarabot. A Három nôvér címû darabhoz Takács Lilla makettje forgószínpadot ábrázol, amelyre modern falakat és lépcsôt tervezett. A díszlet különbözô állásait fotókon mutatja be. Sebô Rózsa makettje mellé öt tervrajzot és három rajzot is kiállított, sôt még fényképen is bemutatja elképzelését. Lépcsôs oldalemelvényt tervezett, amelyet a hátsó színpad felôl a nézôteret láttatva is bemutat. 4

21

Hang-Szín-Ház

4

A Cseresznyéskert elôadásához Sántha Borbála Piroska makettjét és a hozzá tartozó harminckét darab fotót láthatjuk. Érdekes a tér és a háttér megoldása. Emelkedô hidak vezetnek a nézôtérre és egy lejtôs hátsó emelvény zárja le a színpadképet. Komoly munkákat és gondos kivitelezést láthatunk valamennyi alkotásban. Sajnos a színpadméretetek, vagy az adott, konkrét színház, ahol ezek az elôadásra kerülnek itt sem lett meghatározva, így szabadon szárnyalhatott a tervezôk fantáziája. Nem tudhatjuk, hogy egy valóságos helyzetben ezek az el-

Lôkös Ildikó dramaturg és Jorán Tamás igazgató

gondolások megvalósíthatók-e. Egyik tervhez sem készült mûszaki rajz, vagy kivitelezési mûleírás, de az is lehet, hogy ezek megvannak, csak nem állították ki ôket, hiszen a Nemzeti Színház nézôi számára, akik a kiállítást lát-

hatják, ezek a mûszaki adatok nem jelentenének semmit. A megnyitó után a kiállítást csak színházjeggyel érkezô nézôk látogathatják az elôadások elôtt és a szünetben. Sajnos! Kárpáti Imre

A Hang Színei Elôzô, bevezetô írásom alapvetô kapcsolatunkat vázolta fel a minket körülvevô zenei hangokkal. Most a hang belsô, intim természetérôl írok néhány gondolatot, hogy − azt feltehetôleg jobban megismerve − képessé válhassunk annak optimális, esztétikus kezelésére színházi, koncerttermi körülmények között.

A zenei hangok és a környezeti zörejek − bár egész pontosan elkülöníthetôek egymástól − jellegüknél, tartalmuknál fogva mégis egyre inkább közelítenek egymáshoz felhasználhatóságukat tekintve. Míg a múlt évezredekben, századokban a zenehangot, az ôsi énekhangot követôen, az akusztikus hangszerek megjelenése gazdagította, úgy jelen (digitális) korszakunkban a virtuális hangszerek, hangszínek fogalmazódhattak meg, továbbá kortárs irányzatok (pl. Music Concrete) a klasszikus zene eszközeit zörejek, hangeffektusok keltésére kezdhették alkalmazni. Mindebbôl látható, hogy mára egyre inkább mosódnak össze funkciók, persze

22

mindez feltételezi azok pontos ismeretét, használati lehetôségeit a realitáson és az absztrakton belül egyaránt. Foglalkozzunk elôbb talán az akusztikus hangszerekkel, azok tonalitásával, megfelelô hangtechnikai kezelésével. Az említett hangszereket dinamikailag és hangszínileg egyaránt változatos megjelenés jellemzi. Gazdag felharmonikusok kísérhetnek egy-egy hangot szóló megszólaltatás esetén is. Általában megfelelô mikrofonválasztás és elhelyezés esetén könnyen megkapjuk a hangszer valós hangját, ilyen a félközel-téri mikrofonozás (kb. 1-1,5 méterrôl), de más a helyzet extrém szituációkban, mint például

mikroportozásnál, ahol a közeli mikrofon elhelyezés csak vizuálisan segíti a produkciót, a hangosítót inkább gátolja a szép hangzás kialakításában, nem is beszélve a színpadi monitorozás nehézségeirôl. Mint tudjuk, a mikroportozás eredményeképpen a hangszerek, vegyük példának a hegedût, „szôrôs”, nyüsszögô hangzásúvá válnak, így jelentôs magas hangszínmódosítás válik indokolttá. Természetesen ez a beavatkozás rovására lesz a szép, magas felharmonikusokban gazdag hangszer megszólaltatásakor. Kompromisszumok nélkül persze színház sose létezhetne, meg kell elégedjünk a tompább hangzással a vizuális megjelenés (pl. a zenészek mozgathatóságának) javára.

Hang-Szín-Ház

Amennyiben zenekari megszólalásról beszélünk, feltétlenül meg kell említsünk néhány fontos alapvetést a hangzás függvényében. Az elsô és talán legfontosabb: a hangbeállási procedúra alkalmával sohasem olyan fontos a megszólaló hangszerek hangzásának tökéletes egyedi kialakítása, mint a zenekari megszólalás egységes, kerek jellegének megformálása. Ezt úgy értse a kedves Olvasó, hogy megengedett egy hangszer bizonyos korlátok közötti deformálása hangszínileg (sôt gyakran szükséges is), amennyiben annak így megfelelôen felismerhetô, karakteresen megszólaló, saját helye lesz a „mix”-ben, azaz a végeredményben. Hiszen a beállítás során kiragadott hangszer csak egy-egy dallamot játszik szólóban az elôadás során, fôként a zenekari hangzás kell, hogy domináljon. Na tessék, még egy kompromisszum… Most pedig vegyük számba a legújabb korok zenéit, azok virtuális hangszereit, a hangszerek hangzását. Miután kortárs elektronikus zenével egyre gyakrabban foglalkoznak színházakban, társulatoknál is, fontossá válhat a korábban meg nem született, zenetörténeti múlttal nem igazán rendelkezô hangszerek, hangzások megfelelô kezelése is. Ezen a ponton, mivel sokszor „nem létezô” hangszerek kerülnek megszólaltatásra, a zenei funkciók felismerése válik központi szerepûvé. Ritmus, basszus, szônyeg (pad, harmónia), dallam... A fôbb eszközök tekintetében ennyi lenne, amit zeneépítésnél, kialakításnál, vagy annak megszólaltatásánál ildomos figyelembe venni. A ritmus, pl. Kortárs Táncszínház esetén a mindenkori mérô megfogalmazása, annak

sûrûsége, ritkasága, törtsége vagy monotóniája hangulati (a meditatívtól az extatikusig) befolyásolással bír a hallgató, nézô legbensôbb elemi szféráiba. A basszusvezetés már inkább intellektuális, de a testtel még érintkezô (mély frekvenciák, „mellbevágó” hatású) zenei elemnek sorolható. A harmóniákat, textúrákat közép hangtartományban találhatjuk, amibôl a dallam kiemelkedik, mintegy megkoronázza a koncepciót, kompozíciót. A funkciók elkülönítése a felvázoltak szerint válik fontossá, elkerülve ezzel a „maszkolás”, kitakarás effektusát, amikor az egyik hangszer (funkció) elfedi a másikat, így hallhatatlanná, felismerhetetlenné téve károsítja a zene egyik fontos pillérét, így az összképet is. A dallam, mint tudjuk, egyidôs az emberiséggel, különösen a vokális megfogalmazás kísér bennünket évezredek óta, méltán találta meg a helyét kortárs irányzatokban is. Itt hadd tegyem hozzá, hogy a szép hangzás kialakításának záloga a megfelelô hangszerelés, hiszen a hangszer és a hangszín kézen fogva jár a kompozícióban… Néhány gondolat a zenei dinamikáról: Remélhetôleg minden kollégám megfelelô hangsúlyt fektet a színházakban, koncerttermekben kialakított hangzás egyik fontos elemére, a hangok dinamikai szabályozására is. Digitális mixerekkel természetesen jóval könnyebb út vezet a kívánatos cél eléréséig, de analóg csatornára illesztett eszközök „is” elvégzik a feladatot, talán még szebben, mint digitális testvéreik. A gazdag hangszerelés egy-egy színpadi mûben gyakran nemkívánatos dinamikai, hang- és jelerôsségbeli különbségekhez vezethet az elôadás bizonyos pontjain.

Továbbá gyakran elôfordul nem megfelelô mikrofonhasználat esetén a hangerô (és hangszín) indokolatlan ingadozása, változása (pl. Proximity-effekt). Megemlíthetjük még azon fúziós jellegû zenéket is – mint dinamikai szabályozásra szoruló médiumokat –, ahol az elektronikus zenei szövetekbe akusztikus hangszerek ágyazódnak, azaz szeretnének fuzionálni, de valahogy mintha „kilógnának” a zenébôl, mintha egy másik történet odatévedt résztvevôi lennének. Ezek a példák is illusztrálják azokat a dinamikai elégtelenségeket, ahol beavatkozás válik szükségessé, hogy a zenekari hangzás hangereje szabályozhatóvá váljék, hogy a mikrofonhoz közelebb lépô zenész által keltett hangerôváltozás ne zökkentse ki a hallgatót a befogadásból, illetve hogy az akusztikus zenei elemek belesimuljanak az elektronikus textúrákba. Persze a dinamika megfelelô kezelése szinte mûvészet, de gyakorlás útján megszerezhetô a tudás. És mindannyiunk örömére válik a szép kerek, szabályozott hangzás. Végül engedje meg a tisztelt Olvasó, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy a szokványostól eltérô hangforrások is lehetnek zeneiek, használhatóvá válnak a minket körülvevô természethangok – színházi körülmények között is –, és bôségesen gazdagíthatják zenei kultúránkat is. Sose adjuk fel a kísérletezést, ha új hangzás kialakításáról van szó, a befektetett, nyugodt munka meghozza gyümölcsét, gazdagítja a produkciót, élteti az emberi szíveket. Mester-Lovas András Magyar Állami Népi Együttes hangosító Zenei Producer/ I Media International zenei producer kurzus vezetô tanára

23

Egyszerûsítse életét… próbálja ki FastFit termékeinket. A Philips FastFit egy teljesen új fogalom az egyik végén fejelt MSR Gold és a halogén Hi-Brite típusú fényforrásokra. A fényforrások cseréjét megkönnyítô rendszert a Bender & Wirth céggel együtt fejlesztettük ki. A Clickfit foglalattal a lámpák cseréje és igazítása másodpercek alatt elvégezhetô. Továbbá a fényforrás hosszának csökkentésével, kompaktabb és könnyebb lámpatesteket alkalmazhatunk. Az új megoldás nagynyomású kisülô és halogén fényforrásoknál egyaránt alkalmazható, ezzel lehetôvé téve mindkét típus felhasználását ugyanabban a lámpatestben.

Followspot…

Profilfényvetôk közelítô mérése II. A legnépszerûbb alaptípusok adatai Elôzô számunkban megismerkedtünk a profilfényvetôk optikai teljesítményének, azaz fényáramának közelítô mérési módszerével. Mostani cikkünkben feltérképeztük, hogy a Magyarországon legelterjedtebb minôségi profilfényvetô-gyártók közepes teljesítményû (1000 W környéki) típusai hogyan teljesítenek e mérés során...

Selecon Pacific 23-50, 1200 W/80 V fényvetô

ETC Source Four 25-50 profilfényvetô

Mostani minitesztünkben a Magyarországon, professzionális felhasználók között legnépszerûbb fényvetô családok legelterjedtebb tagjait teszteltük. Négy gyártó termékeit vettük elô: az ETC, a Selecon, a Robert Juliat és az ADB talán leggyakrabban használt típusainak optikai teljesítményét mértük meg. A négy fényvetô közül két fényvetô az ún. ellipszoidtükrös fényvetôk családjába (ETC és Selecon), míg a másik kettô az ún. kondenzoroptikás fényvetôk családjába tartozik (Robert Juliat és ADB). A SZÍNPAD elôzô számában megismert mérési módszert követtük, és a mérések eredményeit az alábbi táblázatok tartalmazzák. Az összes fényvetôt egy fényvetési szögre, 25 fokra állítottuk be. Fontos szempont volt, hogy a fényvetôk kapuátmérôje – egyszerûbben fogalmazva „gobóköre” azonos legyen, mivel ez az érték alapvetôen befolyásolja a fényvetôk összegzett fényáramát. A táblázatok értékeit mindenki kedvére böngészheti, azonban néhány szempontra, értékre érdemes odafigyelnünk:

– a legnagyobb fényáramot a Selecon 1200W-os, 80V-os fényforrással mûködô Pacific típusa szolgáltatta. Fényét még amiatt is erôsebbnek éreztünk, mivel a fényforrásának színhômérséklete

Robert Juliat 614SX, 15–38 fokos profilfényvetô

ADB 1200 W profilfényvetô

a többinél kissé magasabb volt, 3300K, – a legjobb optikai, fényvetô hatásfokot az ETC Source Four Zoom fényvetôje produkálta, mely várható volt, mivel e gép optikai rendszerét és fényforrását egy idôben, összehangolva fejlesztették ki, így optimalizálhatták a fényvetô hatásfo-4

25

Followspot…

4 kát. Ugyanakkor a mérés alapján megrajzolt

görbe az egyik tengely mentén erôs „hot spot”, azaz fénymag jelenséget mutatott, – az ADB és a Robert Juliat fényvetôk mért értékei gyakorlatilag azonosak voltak, a számokban tükrözôdô kis különbség a gyakorlatba egyáltalán nem érzékelhetô, nem látható. Az is sejthetô volt, hogy a kondenzoroptikás fényvetôk – felépítésükbôl adódóan – kisebb fényáramhatásfokot fognak produkálni. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy ez a mérés természetesen csak a fényvetôk optikai rendszereirôl szól, de a mindennapi használatban ennél sokkal több szempont merül fel egy-egy fényvetôtípus kiválasztásánál. A könnyû kezelhetôség, a precíz, meleg állapotban is könnyû késelhetôség, íriszhasználat, a kiverôdésmentes fénykör létrehozhatósága – hogy csak néhányat említsek a választás számos szempontjából. Egy ilyen optikai fényáram teszt jó orientációt adhat, de azt csak magunk dönthetjük el, hogy számunkra mely szempont vagy szempontok a döntôek, amikor egy-egy fényvetô mellett döntünk. Böröcz Sándor

ETC Source Four Zoom 25-50, 750 W profilfényvetô fényáram-hatásfok táblázata

Kiegészítés a profilfényvetôk közelítô mérése cikkhez Böröcz Sándor írása egy jó és hasznos módszerrel foglalkozik, amely lehetôséget ad a különféle gyártmányú és rendszerû profilfényvetô egzakt összehasonlítására. A mérési metódus segítségével valóban minden lényeges paramétert megvizsgálhatunk és összevethetünk a gyár által megadott katalógusadatokkal. Van azonban egy olyan paraméter, amirôl az így elvégzett méréssel nem tudunk meg semmit, mivel a kapott adatok csak a reflektor éles fénykörén belüli helyzetet jellemzik. Az a fény, amely az éles fénykörön kívül van, a legtöbb színházi felhasználásnál nem zavaró, ezért nem is fordítanak rá nagy figyelmet. Jellemzôen a megvilágított felületrôl visszaverôdô reflexfény erôsebb, így jelenléte gyakran nem is észlelhetô.

26

Selecon Pacific 23-50, 1200 W/80 V profilfényvetô fényáram-hatásfok táblázata

Followspot…

Robert Juliat 614SX, 15–38, 1200 W profilfényvetô fényáram-hatásfok táblázata

ADB DW-105, 1200 W profilfényvetô fényáram-hatásfok táblázata

Van egy speciális játszási forma, ahol ez a „felesleges” fénymennyiség, nevezzük mondjuk kiszóródásnak, mégis komoly gondot okoz. A bábszínházak gyakran használják a „fekete színház” technikáját, önálló elôadásként, vagy egy produkció részeként. Maga a technika nagyon egyszerû: egy éles „késelt, utca” világításba mozgatja a színész a bábot vagy a kelléket, miközben ô maga nem látszik. Ennek megteremtése okozza a

nehézségeket, ugyanis a kívánt hatás erôsen sérül, ha a mozgató „lebukik”, és felsejlik a mozgatott tárgy mögött. Ez azért is kínos, mert a színészek tetôtôl talpig fekete anyagba (plüss vagy bársony) vannak öltözve, fejükön, sildes sapka, amirôl még egy arcot takaró fátyol is lóg, egyszóval nem a legjobb formájukat mutatják. Az illúzió úgy tökéletes, ha az animált tárgy teljesen „belemerül” a fénybe, és ezál-

tal jól látható, míg az animátor teljesen rejtve marad. Sajnos azonban ennek kivitelezése nem olyan egyszerû, mert a reflektorok zöme a „kikéselt” területen kívülre is bocsát ki fényt. Magát a hatást a levegôben is megfigyelhetjük, tehát a hibát nem csak a díszletekrôl vagy a bábokról származó reflex okozza. A probléma a reflektor megfelelô beállításával jelentôsen csökkenthetô, bár nehéz választás elé állítja a világosítót. Ugyanis a kiszóródást csak a reflektor fényerejének radikális csökkentése árán lehet minimalizálni. Az ellipszoid tükrös reflektoroknál a legdrasztikusabb a különbség „peak” pozícióban remek a fényerô, de a kiszóródás is nagy, akkor ha egyenletes „flat” beállítást használunk a felesleges fények jelentôs részétôl megszabadultunk de a fényerô 30–50%-ának búcsút is mondhattunk. Abban az esetben, ha a kiszóródó fény még mindig elfogadhatatlanul nagy, már csak a reflektor fényerejének csökkentésével érhetünk el eredményt, de ezzel a színhômérséklet is csökken, és azt kockáztatjuk, hogy elôadásunk álmosító unalomba fullad. Az ideális eszköz kiválasztásában nyújthat nagy segítséget az az eljárás amely a fénykörön kívül is alkalmaz mérési pontokat, sôt megvizsgálja az eszközt „késelt” beállítás mellett is. Ebbôl a sajátos szempontból a gömbtükrös kondenzor optikás reflektorok elônyösebbek, mint ellipszoid tükrös társaik, fényerôben viszont elmaradnak tôlük. Az ár és a méret pedig mint szempont, még szóba sem került. Az, hogy a jelenséget egy adott reflektor milyen mechanikai vagy optikai tulajdonsága okozza, és azt miként lehetne javítani a gyártók feladata vizsgálni. Nekünk, felhasználóknak a mérés segítségével kapott teszteredmény komoly segítséget jelenthet új eszközbeszerzésnél, hiszen szinte lehetetlen minden, akár csak hazánkban kapható fényvetôt személyesen kipróbálni. Végül egy példa arra, hogy néha milyen meglepô eszközökkel próbálják a fent leírt kellemetlen hibát csökkenteni. Egy fesztivál alkalmával láttam, hogy a profil fényvetô elé még egy négylemezes fényhatárolót is kénytelen volt a világosító behelyezni, hogy így minimalizálja a kiszóródást. Természetesen azután folyamodott ehhez a formabontó megoldáshoz, hogy már az összes lehetséges beállítást kipróbálta, és megtisztította a reflektort. A történetben az a leginkább lehangoló, hogy az eszköz egy középkategóriás európai gyártó terméke volt. Simon Ottó fôvilágosító Mesebolt Bábszínház

27

Technikai újdonságok

Körül-nézô Ezeken az oldalakon újdonságokat és nem annyira újdonságokat, de nem ismert hangtechnikai és kommunikációs eszközöket láthat a kedves olvasó. Ez is csak kedvcsináló, bôvebben ki-ki nézzen utána!

API 1608 Aktuális hír, hogy üzemel az elsô néhány API 1608-as keverôasztal. Az 1970-es évek API klasszikusát, az 1604 hangfelvételi keverôasztalt korszerûsítette és gyártja újra az API (Automated Processes Inc.)

A 16 csatornás felsô kategóriás hangfelvételi keverôhöz 16 csatornás extendert ajánlanak, és az 500 széria (EQ, compressor) moduljait fogadja magába az opcionálisan automatizált rendszer. www.apiaudio.com

metrikus jelút, be- és kimeneti transzformátorok, dual mono üzemmód, különleges mélyhang- illetve magashang-érzékelés, választható frekvenciákkal és a sok egyéb minôségi szolgáltatás teszi igazán figyelemreméltó újdonsággá Ivor Drawmer konstrukcióját, amely megjelenésében is komolyságot és ünnepélyességet sugall. www.drawmer.com Korg MR1000 Egy különleges páros szerepel a Korg 2008as választékában. Ez az MR1000 1-bit, 2,8 MHz nagy felbontású rögzítô, illetve zsebre

Szintén aktuális hír az Audient háza tájáról, hogy a csöves készülékek nagy mágusával, David Manleyvel összeállva elkészítették a London Tube névre hallgató csöves elôfokeq-komresszor stúdiószériát. Szerva itt, csere ott? Rupert Neve Amerikába költözött, David Manley európai lett. Nagyon globális… www.audient.co.uk

Tascam X-48 A Tascam új Harddisk-recordere tavaly ôsszel jelent meg. Kimagasló ár-érték arányú, sok editálási funkcióval felszerelt, flexibilis eszköz. 48 sáv egyidejû rögzítésére, lejátszására, egyszerûen áttekinthetô szoftverel. Tud-

vágható párja, az MR1. Már hazánkban is vannak elégedett felhasználók, akik nap mint nap élvezhetik a különbséget, amelyet az új technológia kiváló hangzása és a készülékek megbízhatósága nyújt számukra. www.korg.com

tommal ilyen készülékre, ilyen sávszám mellett egy hardverben más nem kínál alternatívát. www.tascam.com Drawmer S-2 Felsô kategóriás csöves kompresszort mutatott be az angol Drawmer. A teljesen szim-

28

Audient – Black series mostantól uzsonnásdobozban Az Audient tavaly mutatta be moduláris processzorait black széria néven, amelynek most új, kedvezôbb árú, négy egységet és a tápegységet befogadó „lunchbox – uzsonnásdoboz” keretet jeletetett meg.

DPA 4006TL A méltán világhírû DPA (elôzô nevén Brüll & Kjaer) megjelentette a 4006 stúdiómikrofon típusának transzformátor nélküli 48 V fantomtápról mûködô változatát. Nagyobb mélyhang-átvitel, megnövekedett érzékenység és rendkívül alacsony torzítás jellemzi az új mikrofont. www.dpamicrophones.com

Xilica – Új processzorok, olcsóbban/ drágábban A kanadai Xilica sok újdonsággal jelentkezett az idén. Az eddigi standard DLP4080 processzoruk mellett, vagy inkább fölött és alatt is új szériákat hoztak ki, mégpedig

rendkívül figyelemreméltó szolgáltatásokkal, illetve távszabályozhatósággal. Az árakat se hagyjuk figyelmen kívül, hiszen a képviseleteknél az eddigieknél jóval kedvezôbb áron juthatunk hozzá a széles termékskála típusaihoz. www.xilica.com

Hangrezervátum

Amikor a felszerelést szállítani kell… ATA Flight case, hordláda, rack vagy konténer? Amikor a felszerelést szállítani kell… na akkor megy tönkre, ütôdik, rázódik, koszolódik, megázik stb. Mégis a legritkább, hogy az egyébként féltve óvott színházi, zenekari, turné hang-fény-színpadtechnikai felszerelést rendesen megtervezett és kivitelezett konténerrendszerben szállítják, tárolják. A féltve óvott azért sokszor túlzás. Akad olyan színház, amelynek keverôpultját „csak úgy”, ahogyan évekkel ezelôtt kicsomagolták, feldobják az Ifa platójára, hiszen a papírdoboz már szétmállott, és drága lenne hordládát csináltatni neki. Amúgy meg közpénzbôl van, nem tökmindegy? Szerintem nem. Annak ellenére, hogy nyilván sokaknak púp a hátára, még egy téma, amivel foglalkozni kell.

Eredetmonda Az egész a repülôtéren kezdôdött. Az ATA (Airline Transport Association ) 1960 körül kidolgozott egy szabványtervet repülôgépeken használatos, nagy élettartamú (legalább 100 alkalommal használható) csomagszállító dobozokra.

A leírás az ATA 300 Category 1 nevet kapta. Ezt az eszközt eredetileg csak fehér színben gyártották, hogy az éjszakai rakodásnál is jól látható legyen a reptéren manôverezô gépek és szállítóeszközök számára. Kitaláltak egy gyengébb szisztémát is, amely 10 használatra volt hivatott: ez lett az ATA 300 Category 2. Mindkét rendszert a Boeing Airlines, Airbus, Fed-Ex, American Airlines, United Airlines, Northwest Airlines and Delta Airlines is használta. Az elsô ATA flight case-ek különbözô szendvicsszerkezetû mûanyag dobozok voltak (amelyek utódja pl. a Pelican Case), ám lassan kialakultak a szegecselt aluprofilokkal és különbözô oldallapokkal építkezô szétnyitható és speciálisan egy-

30

egy célra alkalmas, nagyon eltérô terhelhetôségû dobozok. Ezekben az orvosi, katonai, ipari szállítmányok mellett a utazó beatzenekarok és színházi turnék eszközeit is szállítani kezdték. Napjainkban professzionálisan megtervezett és épített egyedi és típus flight case-ekrôl beszélhetünk. Ahogyan kialakultak a különbözô alkalmazások közötti markáns különbségek, úgy készítették el a gyártók is a különbözô építôkészleteiket, amelyeket a hordládákat készítô cégek különbözô variációkban – kiegészítve az egyéni ötleteikkel, módszereikkel – építenek késztermékké. Alapvetôen strapabíróság és használati mód tekintetében különböztetjük meg a különféle rendszereket (persze a kategóriákon belül óriási a minôségi szórás). 1. Táskák-hangszertokok kézi, illetve személyautós/kisbuszos szállításhoz (a szállítandó tömeg dobozonként 20-30 kg alatt). Itt még szempont az is, hogy a szállító jármû

belseje számára is kíméletes legyen a doboz, hiszen nem teherjármû erre a célra kialakított rakterében történik a szállítás, és sokszor kell „civil” helyekre (pl. lakás) bepakolni az így csomagolt eszközöket. Anyaga: papír, hullámkartonszerû mûanyag lapok, ABS lap, vékony rétegelt lemez – 3–5 mm. 2. Félprofi könnyû rackek, táskák és dobozok elsôsorban kisbuszos, esetleg személyautós szállításhoz (a szállítandó tömeg dobozonként 30–40 kg alatt) Ezek már külsôre hasonlóbbak az igazi flight case-ekhez, de a kímélet jegyében általában nem gömbsarkokkal szereltek, és egészen vékony, könnyû profilokból, oldallapokból épül. Ennek megfelelôen nem nagyon bírja a terhelést, tehát rápakolni is egy-egy dolgot érdemes. Anyaga: speciális szendvicspanelek vagy rétegelt lemez – 6–6,8 mm. 3. Professzionális könnyû rackek, táskák és dobozok (kisebb felszerelések kisbuszos vagy teherautós szállításához, dobo-

Narval Acoustics – L9DDR10Ux400 könnyû rackek keréken, használati pozícióban, levett elô- és hátlappal, illetve a levett elô- és hátlapok szállítókocsiként

Hangrezervátum

zonként akár 100-150 kg tömeg) ezek a dobozok már terhelhetôek, és viszonylag jól rakodhatóak is, de ha az ember mondjuk rálép egy levett elô- és hátlapú rack tetejére, akkor kínosan összerogyik alatta az erôsnek kinézô doboz. Anyaga: con-pearl lap, laminát/phenol vagy PVC, esetleg alu-stukko borítású rétegelt lemez – 7–7,3 mm. 4. Professzionális standard rackek és dobozok (ebbe a kategóriába már sok minden belefér). Teherautós és kamionos szállításra alkalmas rendszerek többnyire 9 mm különbözô burkolatú rétegelt lemez vagy 11 mm ConPearl HD mûanyag panel. 5. Professzionális HD rackek és dobozok (ezek a nagy nemzetközi cégek és társulatok turnéfelszerelései, szükség esetén akár többtonnás egységek is építhetôek) 9-10-13 mm rétegelt lemez oldallapok nagyfokú merevítéssel, vastagabb aluprofilokkal, szigorúan alátét/ellendarabokkal szerelt rendszerek, nagy zárakkal, erôteljes szimmetrikus záróprofilokkal. Minden doboz gurul, és alkalmas targoncával való rakodásra is. A flight case-gyártás annyira kiforrott lett, hogy szinte iparágnak nevezhetjük a személyre szabott rackek, konténerek építését. Érzékeltetésül, a legnagyobb gyártó, a PennElcom szerelvényeit vizsgálva lehetséges 4–4,2 mm, 5,0 mm, 6–6,8 mm, 7–7,3 mm, 9–9,5 mm, 10–10,3 mm, 11,0 mm, 13,0 mm és 18,0 mm falvastagságú rendszerek használata. Természetesen minden rendszerhez a megfelelô élprofilok, ajtó- és záróprofilok – többféle rádiusszal – különbözô mélységû és anyagú fülek, zárak, kerekek stb. Mindehhez majdnem kétezerféle szerelvényt kínálnak. (Még a hazánkban népszerû Adam Hall márka is mintegy 500-féle terméket kínál – elvben, mert a kereskedôknél nagyon szûk a választék.) Nekem csak az eligazodás és a használatuk, tervezésük megtanulása éveket vett igénybe, noha 1991 óta idônként foglalkoztam flight case-készítéssel is.

Standard flight case lebontott tetôvel, kisméretû keverôasztal számára, kábeltárolóval, ún. kutyaházzal

Kérdések Aki szokott ezt-azt kisbusszal, teherautóval vagy kamionnal szállítani, saját tapasztalatból tudhatja, nagyon nem mindegy, hogy mekkorák, milyen alakúak, és milyen tömegûek a dobozok, sôt nem mindegy, milyen kerekekkel, fülekkel, dörzslécekkel, tappancsokkal vagy csúszkákkal szereltek. Mindezek nagyon függnek attól, hogy kik, milyen módszerrel, és honnan kell, hogy kihozzák a „cuccot”, milyen jármûvel szállítják, sôt, az sem mindegy, hogy az autóeme-

lô hátfalas-e, alacsony vagy magas padlószintû, rámpázható-e, esetleg turnébuszcsomagtartóhoz kell méretezni a szállítmányt. Fontos kérdés, hogy targoncával vagy kézi erôvel történik-e a rakodás.

Méretek Na most, hogy eme kérdéseket fölvetettem, nem kezdek el fikciókat felállítva bölcselkedni, csak néhány praktikus tapasztalatot osz4 tanék meg a tisztelt olvasóval.

Case in case studiorack-belsô 450 mm acéllemez rackfiókokkal, flight case nagy mélységû teljesen kihúzható/kivehetô, illetve egyszerûen kivehetô fiókokkal

31

Hangrezervátum

4

A nemzetközi logisztika világában kialakultak olyan szabványos megoldások, amelyeket mindenképpen alapnak kell tekintenünk a tervezés során. A nemzetközi kamionos kereskedelmi áruszállításban a ládaméter (a kamion dobozából elfoglalt hely – azaz 2 raklap: 0,8 ládaméter) és a tömeg számít, ám itt induljunk ki az euroraklap méretébôl. (800x1200 mm). Hiába van egy saját tulajdonú autónk, amelynek eltérô raktérméreteit fogadjuk el kiindulásnak, ezzel csak becsapjuk magunkat. A cél az, hogy olyan egyenméreteket alkalmazzunk, amelyek által a legtökéletesebben kitölthetô a szabványos teherjármû rakterének minden kis zuga.

Nagyméretû keverôasztal, háromrészes flight case-e, 13 mm falvastagsággal, 200 kg Guitel HD kerekekkel, targonca által emelhetô, keményfa talplemezzel szerelten. Egy ilyen doboz ára 800 000 és 1 millió Ft között van. Érdemes megvizsgálni a gyári keverôasztal-konténereket! Külföldön ugyanis kizárólag fektetve szállítják ezeket a nagyon nehéz eszközöket, és nem hagyják keréken, mint itthon. Ezzel az a probléma, hogy a doboz tekintélyes részét kitöltô szivacsok-habok ezért kerültek bele, hogy az asztal finoman meg legyen rugóztatva, azaz a szállításkor keletkezô rezgésektôl megóvják. Ha azonban kerekeken utazik, keményen és rugózásmentesen fekszik fel a kutyaház (kábeltároló) bordáira. Így eléggé nagy pofonokat kap, ha pl. a teherautó belemegy egy gödörbe.

A nettó hasznos szélesség 240-245 cm, ezt sokféleképpen feloszthatjuk, ám a 6080-120 cm-es egységekben egyszerû számolni. Külföldi turnéknál a legtöbb esetben nem tesznek egymásra semmit, tehát a kamionban egy réteg dobozt szállítanak (begurul-kigurul), vagy ha sok egyforma méretû doboz (pl. nagy rendezvényeknél hangfalak) van, akkor az ebbôl rakott réteg-

32

re rétegelt lemezt raknak, és arra feltámasztott rámpáról felgurítanak még egy réteget. Itthon még mindig nem nagyon számít az emberi erô, a nehezebb dolgokat is felemeljük, és „kockára rakjuk” az autót. A flight-case-méretezésnek, építésének sok praktikus trükkje van, ám néhány alapvetô dolgot javasolnék: 1. Minden doboznak legyen minimum négy kereke. 2. Minden kerék legalább 100 mm átmérôjû, önbeálló kék kerék legyen (semmilyen felületen nem hagy nyomot). 3. Olyan túlméretezést célszerû alkalmazni, hogy az egész doboz tömege alatta legyen az egy kerékre megadott névleges terhelhetôségnek. (pl egy 50-70 kg-os racket elég 4 db 75 kg-os kerékkel szerelni.) 4. Gondoljuk át, hogy használat közben kell-e gurulnia a doboznak, vagy csúszó-léceken/tappancsokon álljon, illetve szállítás közben: hogyan akadályozzuk meg a doboz elmozdulását a teherautóban? 5. Speciálisan nagyméretû vagy túlsúlyos dobozokat fékezhetô kerekekkel (is) célszerû ellátni, illetve gondoskodni kell a szállítás során a biztonságos, borulásmentes rögzítésükrôl. 6. A dobozokon annyi fülnek kell lennie, amennyi annak a szabványos megemeléséhez szükséges. (pl. egy 100 kg körüli kábeles dobozt minimum 8 füllel kell szerelni, hogy a négy sarkánál elhelyezkedô, egymást nem zavaró rakodó mindegyike 2-2 fülnél tudjon emelni, alatta maradva a maximálisan 25 kg-os emelési határnak.) 7. A füleket szabványos ellendarabokkal és megfelelô minôségû rögzítéssel kell szerelni, hogy ne szakadjanak ki a dobozból. 8. A fülek magasságát úgy kell beállítani, hogy egyenes derékkal bicepszre és combra lehessen erôt kifejteni, ne kelljen görbe háttal, lehajolva emelni. 9. Nehezebb dobozoknál nagyobb, jobb fogású füleket célszerû alkalmazni. 10. Nagyobb dobozokat külön lapmerevítéssel kell tervezni, mert a benne lévô eszköz a nagy felületû oldallap deformálódásától károsodhat. 11. Nagy tömegû eszközök dobozait úgy érdemes megtervezni, hogy az eszközöket a doboz szétszedése után ne kelljen megemelni, lehetôleg kivenni se, hanem legyenek rögtön munkakész állapotban a berendezéseink kicsomagolás után. A több részre szétszedhetô dobozok drágák ugyan, ám praktikusak és erôkímélôk. 12. Nagy tömegû eszközeinket (80 kg felett) oly módon érdemes csomagolnunk, hogy szükség esetén villás targoncával rakodhatók vagy színpadra emelhetôk legyenek.

13. A csomagolás tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a felszerelést akarjuk-e pl. többnapos szabadtéri színházi fesztiválon használni, ahol ki kell találni az éjszakai esôés szélbiztos elrakását eszközeinknek. 14. Figyelembe kell venni a magas üzemi hômérsékleten dolgozó eszközök elôadás utáni azonnali elcsomagolásánál, hogy a dobozokat megfelelô szellôzônyílásokkal ellátták-e? Ha nem terveztünk ilyet idejében, azt többnyire utólag is pótolható. 15. Dobozaink belsô kialakítása legalább olyan fontos, mint a külsô. Magyarországon a flight case-készítéssel foglalkozók zöme majd minden belsô kialakítást egyfajta polyfoamhabbal végez, – igen helytelenül. A polyfoam jó tulajdonsága pl., hogy nem veszi föl a nedvességet, ám a legtöbb felhasználáshoz aránytalanul kemény, ráadásul néhány összenyomás után nem tágul vissza eredeti méretére. Az igényes megoldás többféle minôségû, vastagságú és nyomáspontú préselt szivacs és textil, illetve különbözô nyomáspontú és vastagságú antisztatikus ethafoam, hardfoam, fixingfoam (tojástartó), gumi- és PVC szalagok, ipari szövetek és polyfoam kombinációjának használata fa és fém alátétszerkezetek alkalmazásával. 16. A nagyon szem elôtt lévô eszközökhöz tervezhetünk ún. case in case studioracket is, amelynek külsô borítását lebontva bútor minôségû belsô tûnik elô, ám számolnunk kell ennek a rendszernek a nagyobb tömegével. 17. A különbözô „rack a rackben” megoldások védik meg leginkább kényes készülékeinket, ám itt számolnunk kell a belsô felfüggesztô rendszer árával, amely megközelíti az egész flight case árát.

Feliratozás, jelekkel való ellátás Nem egyszerû, de igen hasznos számozási rendszert kialakítani, illetve ellátni a dobozokat a tartalmukra vonatkozó feliratokkal, billentési irányok és tömeg feltüntetése is kívánatos. Egy nagyobb keverôasztal kifejtôkkel és dobozban elérheti a 6-700 kg-os szállítási tömeget, amelyet megemelni már megkísérelni sem érdemes, hiszen még a billentése is sok ember összedolgozása esetén kecsegtet sérülés és károkozás nélkül eredménnyel. Az idôbôl és terjedelembôl sajnos megint csak szemelvényekre futotta. Várom az észrevételeket, minél kellemesebb, megszakadásmentes szállítást kívánok mindenkinek! Szentmártoni Gergely [email protected]

Sceni-Tech 2008 Színháztechnikai Találkozó és Kiállítás 2008. május 29–31. Gyôri Nemzeti Színház A kiállítás és színházi találkozó nyitva tartása: 2008. május 29. (csütörtök) 09:00–18:00 • 2008. május 30. (péntek) 09:00–18:00 • 2008. május 31. (szombat) 09:00–12:00

A találkozó programja: 2008. május 29. csütörtök 10:00 Ünnepélyes megnyitó (Színházterem)

Színházépítészeti szekció (Vetítôterem)

Színháztechnikai szekció (Karterem)

I. Téma: Korszerû városi színházak (Moderátor: Szabó-Jilek Iván) 10:20–12:30 Vitaindító elôadás: Puhl Antal DLA Ybl-díjas építész: A városi színházak európai példái. Kerekasztal-beszélgetés: Jordán Tamás színész, rendezô, igazgató Csányi János színész, rendezô, igazgató Dr. Venczel Sándor színházgazdász Götz Béla díszlettervezô Homolya László színháztechnikai szakértô Horváth András fômérnök (Gyôri Nemzeti Színház) részvételével

Délelôtti program (moderátor: Böröcz Sándor) 10:20–11:00 Gaál János (Osram): Korszerû fényforrások a színpadvilágításban – a fényforrásgyártó szemével 11:00–11:40 Kiss Péter (MÜPA): Mozgókengyeles fényvetôk színpadi használatra 11:40–12:30 Kiss Péter (MÜPA): Médiaszerverek gyakorlati alkalmazása

12:30–14:00 Ebédszünet

12:30–14:00 Ebédszünet

II. Téma: AGORA program: Multifunkcionális rendezvénytermek mûszaki kritériumai. 14:00–16:30 Vitaindító elôadás: Vargha Mihály építész: Európai közösségi központok építészete. Kerekasztal-beszélgetés. Felkért résztvevôk: Dr. Német János vezetô fôtanácsos (OKM Közmûvelôdési Fôosztály) Janáky István építész Hegedûs Ágnes igazgató, (Kulturális Központ, Nyírbátor) Kállai Dezsô mûszaki osztályvezetô (Erdei Ferenc Kulturális és Konferencia Központ, Kecskemét) Kotschy András akusztikus Strack Lôrinc színháztechnikus 17:00 A Gyôri Nemzeti Színház épületének megtekintése 19:00 Bankett

Délutáni program (moderátor: Pelyhe János) 14:00–14:40 Zentai István (VisualPower): Videovetítési praktikák a színházi gyakorlatban 14:40–15:20 Fazekas Tamás (ZAJ Stúdió): A LED-es világítás jelene és jövôje a színpadon 15:20–16:10 Simon Ottó (Mesebolt Bábszínház, Szombathely): Mi az olcsó? Színházi hang- és fénytechnika-beruházás rövid és középtávon…

16:30

A Gyôri Nemzeti Színház díszletgyártó bázisának megtekintése

2008. május 30. péntek Színháztechnikai szekció (Vetítôterem) Délelôtti program (moderátor: Burg Péter) 10:30–11:30 Bergrand Borgdorff (Theateradvies B.V. – Hollandia) „The Flying Dutchman – A repülô hollandi” – Színpadtechnikai felújítások, korszerû megoldások holland módra. Az elôadás angol nyelvû – magyar nyelvû tolmácsolással! 11:30–12:00 Bakó István (ÉMI – TÜV Süd Kft.) Tájékoztató az EU készülô színpadgépészeti biztonsági szabványtervezetérôl 12:00–12:30 Leidinger István tûzvédelmi mérnök Tájékoztató a májusban hatályossá vált, új tûzvédelmi szabályozás színházi vonatkozásairól

12:30–14:30 Ebédszünet 14:30–16:00 Vitafórum (moderátor: Kiss István) Színháztechnikusok képzése: A színházi mûszaki utánpótlás biztosításához szükséges többlépcsôs képzési rendszer. Szakma-e a színházi mûszakiak tevékenysége? A Szövetség feladatai a továbbképzésben.

2008. május 31. szombat 09:00–12:00 A kiállítás megtekintése 12:00 A rendezvény bezárása.

A színháztechnikai kiállítás résztvevôi: Audio Partner • Audmax • Balogh Stúdióvilágítástechnika • Chromatica • Di-press Diszkronika • DP Music • Eurythmics Hungary • Figura Mûterem Hevesi Sándor Színház Díszlet műhely • Interton • LaBelle • Lisys Fényrendszer • Logen • Luminis • Microsound Hangtechnika Piramis Technika 2000 • Pelyhe & Tsa. • Racional Mérnöki Iroda • Regal Seton Rendezvénytechnika • Roland East Europe • Scabello Színháztechnika • Színpad- és emelőgéptechnika • Schweighardt Hungary • Tüchler – Joó László • Zaj Rendszerház

A kiállítás megtekintése és az elôadásokon való részvétel ingyenes!

Hangrezervátum

Rendszerprocesszorok – processzorrendszerek, avagy a varázsdobozok mindenhatósága Ahogyan eddig sem lepleztem véleményemet a szakmában és a világban összefüggôen mûködô ember- és minôségellenes, negatív folyamatokkal kapcsolatban, ebben az írásban is hangot szeretnék adni azoknak a kritikai észrevételeknek, amelyek – és ezt újból hangsúlyozni szeretném – szerencsére nemcsak az én egyszemélyes véleményemen alapulnak, hanem jó néhány kolléga tapasztalatait sûrítik.

Kór-körkép Korunk professzionális hangtechnikai iparára jellemzô az az átalakulás, amely megváltoztatta a megvásárolható berendezések ár/teljesítmény arányát, közelítve ezzel a konzumer elektronikai cikkek gyártásának és értékesítésének módjához. Történik ez marketingmódszerekkel, a mûszaki tartalom egyszerûsítésével és profitorientáltságával, a nagyobb sorozatban gyártható részegységekbôl történô felépítéssel (egyszerûsítés), illetve az értékesítés szétdarabolásával (minden módszer megengedhetô, ami profitot hoz). Szerintem az itt felsoroltak úgy kártékonyak, ahogy vannak. Az egyik terület, amely leginkább megsínyli a hardveregyszerûsítést, az a hangsugárzó-, illetve hangfalgyártás. Amiért most nem a hangfalakról szeretnék írni, annak

34

oka a mégiscsak némiképp diplomatikus hozzáállásomból fakad. Nem kecsegtet ugyanis túl sok eredménnyel, ha egy csomó gyártó sok típusáról levezetjük, hogy miért silányodott el és rendelôdött a profittermelés elsôdleges céljává. Teljesen és nyilvánvalóan sikerülne kivívnom a szakma nagyobbik részének rosszallását, amikor fejtegetni kezdeném, hogy egy olyan hangfal, amellyel kapcsolatban nagyfokú elfogultsággal viseltetik tulajdonosa, miért nem üti meg a kívánatos minôségi mértéket árához vagy ajánlott felhasználhatóságához viszonyítva. Illetve, a másik oldalról is megközelíthetô a kérdés: Nagyon kis számú gyártmányt tudnánk kiemelni, amelyekbôl valóban építhetô, bizonyos feladatok ellátására garantáltan alkalmas minôségi rendszer, ám ennek hitelt érdemlô bizonyítása írott formában csak egy

nagyszabású összehasonlító tesztrôl való beszámoló formájában képzelhetô el, amelyen olyan szakmai grémium venne részt, amelynek jelenléte hitelesíthetné a megírt végeredményt. Foglalkozunk egy ilyen tesztsorozatnak a megszervezésével, de az operatív megvalósítást meg kell elôznie a szabályok kidolgozásának és a résztvevôkkel való egyeztetésének, ami – ha jobban belegondol a kedves olvasó – szinte a lehetetlennel határos. Csakúgy a hangfalaknál, mint az összes többi elektronikai berendezés gyártása területén, nagy átrendezôdések zajlottak le az elmúlt tíz évben. Mindent elborító olcsó, alsó kategóriás termékáradat, európai vagy amerikai ismert termékek utánzatai (általában csak külsôségekben) jellemzi a piac jelenlegi választékát, ám ezek döntô többsége igazi mindennapos, professzionális munkára alkalmatlan. Van azonban néhány új gyártó,

Hangrezervátum

illetve gyártmány, amely figyelmet érdemel, mert kimagaslik a konkurencia árvízi jégzajláshoz hasonlítható, (majdnem) mindent letarolni képes, rettenetes áradatának szörnyûségeibôl.

nen ezt a szemetet…, de kétségtelen, hogy amiért valaki sokat fizetett, azt szereti jónak látni-hallani, és csak a nagyon durva alkalmatlanság szintjén hajlandó egyáltalán beszélni a kérdésrôl. Elfogadhatatlan, ahogy a gyártók hangnyomás- és tömegversenyt folytatnak, amelyben nyilván jelen van némi fejlesztés is, ám inkább az adatlapok kozmetikázása, vagy a megfelelô adatok meg nem adása a jellemzô. A hang minôségérôl pedig – ami a hallgató számára a leginkább fontos tényezô lenne – nem mondom, hogy nem esik szó, de egyszerûen csak szó esik. Szavak szintjén igen nagy a fejlôdés, de (lehet, hogy bennem van a hiba), amit hallani lehet, az lelombozó zûrzavar.

Gyári beállítások

Processzorok

A digitális technika térhódításával együtt nagyon megnôtt a jelentôsége a (fôként digitális) rendszerprocesszorok alkalmazásának. Az elégtelen vagy általában is csak közepes minôségû mûanyag, fém vagy fa (rétegelt lemez, MDF vagy bútorlap…) hangfalakat különbözô dedikált vagy univerzális proceszszorokkal ajánlja használatra a gyártó, mert a katalógusok szerint csak így teljesítik a megadott adatokat. Tény, hogy sok esetben dekoratívabb megszólalást eredményez egyegy gyári beállítás használata, ám több ízben is meglepetten tapasztaltuk, hogy az adott hangrendszernél 5-10 ponton durván (±6–12 dB) emelt/vágott beállításokat ajánl a gyártó, mint „alap” EQ beállítást. Ehhez a tûzijátékhoz és csinnbummcirkuszhoz legalkalmasabb eszköznek az univerzális (a felhasználó által állítgatható) digitális rendszerprocesszor bizonyult. Tehát, mivel a gyártók zöme nem hajlandó jó hangfalat gyártani számunkra, adnak nekünk pótmegoldást, varázsdobozkát, hogy némi pluszbefektetéssel elfogadhatóvá turbózzuk fel a hangzást. Természetesen ízlés kérdése, hogy egy felhasználó mit tart meg ezekbôl a gyári ajánlásokból, ám a fenti durva beavatkozások garantálják az egyenetlen, hisztérikus hangzást. Bizonyos hangrendszereket – elsôsorban, de nem csak a magyar forgalmazók – csodaszernek mondanak („ha a gyári processzort használod, ebbôl elég egy-egy hangfalat fölrakni, mert egyenként is felér három másikkal...”), a marketingszövegekben eddig ismeretlen tudományos kutatások eredményeit sejtetik, a háttérben sokszor némi ezotériával és leplezetlen varázslással fûszerezve, de legyünk résen, ez minden esetben durva hazugság. Jó néhány esetrôl hallottam, amikor felbôszült vásárlók követelték ôrjöngve, hogy takarítsák el in-

Az ismert nagy márkák, amelyekre felnéztünk a 80’ és 90’-es években: BSS, DBX, XTA stb. háttérbe szorultak a Lake processzor megjelenésével, mert egyszerûen nem volt kétséges, hogy a dobogó elsô három helyére nem fér oda semelyik (hiszen ott a Lake trónolt). Olyan szolgáltatási és hangzásbéli profizmus jellemezte a Lake Contour processzort, hogy a Dolby cég 2005-ben megvásárolta a kis Ausztrál vállalatot. A Dolby Lake moduláris processzor praktikusan vitte tovább ezeket a hagyományokat. Rengeteg cég jött elô az ezredfordulón különbözô olyan processzorokkal, amelyeket felsô kategóriás hangrendszerekhez használtak a Sony professionaltól (már nem gyárt rendszerprocesszorokat) a RAM audióig. (Adamson néven is márkázva).

Újdonságok Az elmúlt évek újdonságai közé tartozik, a több gyártónál is megjelent végerôsítôbe épített processzor, amelyek közül az egyik érdekesség a RAM Audio 192 kHz mintavételezésû gépe, az S-szériás 2 és 4 csatornás végerôsítôkhöz. A leginkább feltörekvô, kifejezetten processzorgyártó, a kanadai Xilica cég, melynek nem titkolt célja, hogy a Lake minôségét túlszárnyalva − ám kedvezôbb áron − készítsen processzorokat. A 2008-as különlegesség, hogy eddigi DLP4080-as típusuk fölé és alá is pozicionáltak olyan újdonságokat, amelyek legalábbis figyelemre méltóak. Az elektronikai ipar, tapasztalatom szerint, sokkal rugalmasabban tud fejleszteni és gyártani, olcsóbbá tenni, szolgáltatásokat bôvíteni, mint az elôzôekben taglalt hangfal/hangsugárzó gyártás. A digitális technika alkalmas a különbözô virtuális megoldások,

új szoftverek alkalmazására, így üzletileg nyilvánvalóan a leginkább trendi megoldás. Nem véletlen, hogy pl. az élô felhasználásra gyártott keverôasztalok területén is – az angol Cadac-ot kivéve – sajnos minden gyártó beszüntette a nagyformátumú, felsô kategóriás analóg pultok gyártását.

Processzorszemle a hangrendszergyártóknál Az alábbiakban sorra veszek néhány általam ismert magyarországi képviselettel rendelkezô hangrendszergyártót, vajon mi látható „messzirôl” processzorügyben? A részletesebb tájékozódás lehetôségét megkönnyítendô közöljük az interneten való elérhetôségeket is. A végerôsítôvel egybeépített processzorokat, valamint a hazai gyártókat késôbbi alkalommal fogom bemutatni. Adamson Az Adamson kétféle „saját” processzort kínál rendszereihez. A DX6000 névre hallgató készülék 2 be-/4 kimenettel a RAM Audio gyártmánya, az M-series processor névre hallgató készülék pedig a Xilica csúcsmodellje – sok különlegességet felsô kategóriás minôségben felvonultató – adamsonosított elôlappal. 4 be-/8 kimenettel, 115 dB súlyozatlan dinamikával. www.adamsonproaudio; www.ramaudio.com; www.xilica.com Community A Community a Xilica DLP4080-ast márkázza DXP4800-as típusmegjelöléssel. www.communitypro.com; www.xilica.com EAW Az Eastern Acoustic Works a 80-as, 90-es évek egyik legdinamikusabban fejlôdô márkája, sok eredeti, jó minôségû hangrendszert láttunk-hallottunk tôlük, amíg hogyhogy nem rájuk tenyerelt a sok egyéb márkát is erôszakosan megszerzô Loud Technologies befektetô csoport. Napjainkra a termelôüzemet bezárták, a gyártás Kínába költözött. Két digitális processzort kínálnak az MX8750 és 8800-as néven. A 8800-as rendelkezik elôlapi kezelôszervekkel, ez alkalmas mindenféle hangtechnikai alkalmazásokhoz. www.eaw.com Electro-Voice / Dynacord Az EVI audio után immár a Bosch csoporthoz tartozó rokonmárkák két saját proceszszort használnak, a DC-One (2 be-/6 kimenet, 24 bit/48 kHz, 111 dB dinamikával), il-4

35

Hangrezervátum

EAW UX8800

Elektro-Voice DC-One processzor

Xilica RCF XD-8080

Peavey VSX26 processzor

4 letve DX38 (2 be-/4 kimenet, 24 bit/48 kHz,

115 dB dinamika) típusokat. www.electrovoice.com; www.dynacord.com

RCF DX 4008

Electro-Voice DX38

FBT/Cube A nagyszerû ár-érték arányú gyártmányairól ismert olasz márka az XTA DP226 proceszszorát kínálja SP26D néven. www.fbt.it; www.xta.co.uk Martin Audio A Martin Audióról sajnos majdnem ugyanazt lehet elmondani, mint az EAW-rôl. Ugyanaz a tulajdonos, ugyanaz az ügymenet. A processzorok terén két variációt kínálnak DX1 és DX2 néven, amelyek az XTA DP226, illetve a DP448 − átszitázott elôlapú − változatai. Elôbbinél 110 dB, utóbbinál 116 dB dinamikát ad meg a gyártó. www.martinaudio.com; www.xta.co.uk Meyer Sound John Meyer néz szembe velünk a néhány éve bekebelezett Galileo ismertetôjének nyi-

36

tóoldalán. Tény, hogy a Dolbyhoz hasonlóan a Meyer is jól választott, olyan céget vásárolt meg, amely által birtokolt technológiát bizonyára jó pár évbe tellett volna kifejleszteni. A hat bemenet/tizenhat kimenet egy hardveren belül ilyen tudással, kifinomult szoftverrel nem olcsó mulatság, de biztos, hogy tökéletesen illeszkedik a Meyer „tudományoslaptopos” hangrendszer-beállítási koncepciójába. www.meyersound.com Nexo A Nexo NX242 néven ajánl 2RU magas 2 be-/4 kimenetes, 18/24 bit, 110 dB dinamikájú, digitális be- és kijáratokkal is felbôvíthetô (opcionális ethernetkártya) proceszszort az új generációs végerôsítôkkel egybeépített kontrollerei mellett. www.nexo-sa.com RCF A hangrendszereirôl ismert, hazánkban is nagyon kedvelt RCF új, DX4008 processzora a Xilica DLP4080-as elôlapilag átszitázott válto-

zata. Jól választottak az olaszok. Egyszerûen kezelhetô, kiváló hangzású eszköz, noha RCF-ként jóval drágább, mint Xilicaként. www.rcfaudio.com; www.xilica.com TurboSound A TurboSound LMS-D26 processzora az Audient/LA Audio csoport gyártmánya, sötétzöldrôl kékre változtatott elôlappal. Ez egy jó minôségû, közép/felsô-közép kategóriás processzor 96 kHz/24 bit, 109 dB dinamika, két be-/hat kimenettel. www.turbosound.com; www.audient.co.uk Peavey Az Egyesült Államok egyik legerôsebb hangszer, háttérhang- és hangosítóberendezéseket gyártó csoportja. A VSX26 processzoruk 24 bit/48 kHz/256-szoros mintavételezésû. www.peavey.com Szentmártoni Gergely [email protected]

PR

Ismét új trükk! Tudom, elsô ránézésre a cím egy ilyen szaklapban nem sokat mond. Az angol megfelelôjét „again new trick” olvasva már dereng valami. A német „wieder neu trik” láttán azonnal képbe kerül minden olvasó. Igen, mind a három szóról szóra ugyanazt jelenti, de a német nyelvû változatot látva a legritkább esetben szoktunk az igazi jelentésre, az új trükkre gondolni. Pedig gyakran eszünkbe juthatna, ismerve a Neutrik szellemesnél szellemesebb, trükkösnél trükkösebb megoldásait. Elég csak az XLR-ek fejlôdésére vagy a Combo csatlakozókra (XLR és JACK, Speakon és JACK közös házban) gondolnunk. És most itt a világ elsô UNISEX csatlakozója, a 3 pólusú XLR papa és mama közös házban. Az NC3FM-C ConvertCon névre keresztelt csatlakozót, palástját egy egyszerû mozdulattal elôretolva mamaként, hátrahúzva papaként használhatjuk. A tartalékkészletben elhelyezett, mindkét végén ilyen UNISEX csatlakozóval szerelt kábel birtokosát nem érheti meglepetés, mert kábelét egy mozdulattal az aktuális feladathoz illesztheti. A PowerCon család a nagyáramú (32 A/250 V) NAC3FC-HC lengô és az NAC3MP-HC szerelhetô csatlakozókkal bô-

vült, és formailag megújult. Az új ergonomikusabb forma, az erôsebb zárszerkezet könnyebb kezelhetôséget biztosít a csatlakozóknak. 1985 óta – kimondani is sok – 28 éve árusítok Neutrik csatlakozókat, és láttam már néhány meglepô és váratlan szerepben. LED-es lámpának, autólopás-gátlónak vagy kulcstartón fityegni. De mint ékszer…! Ez igazán trükkös! A Swarovski kristályokkal díszített, 3 pólusú XLR papa, mama és monó jack alkotta Crystal család megjelenése igazi meglepetés. Meglátjuk, teremt-e divatot! Mindenesetre mi felkészültünk. Készen állunk a rohamra! Vadász Zsolt ELIMEX

37

PR

QSC Egyetem 2008. április 2-án QSC Egyetem néven több mint 70 résztvevô elôtt tartotta az Interton Kft. a rendhagyónak szánt elôadássorozata elsô részét, a budapesti E Klubban. A nem titkolt cél az amerikai székhelyû QSC Audio Products termékeinek, rendszereinek és az azok mögött álló filozófiának hazai bemutatása.

Többet ér egy pillantás egy szétszerelt végerôsítô belsejébe, vagy meghallgatni a hangsugárzókat olyan tények ismételgetésénél, mint pl. hogy az USA legnagyobb végerôsítô-gyártója, vagy a legdinamikusabb növekedést mutató audiotechnikai cég. Nyilván ez utóbbi állítások másrészrôl azért figyelemfelkeltôek, mert az amerikai piac e zsúfolt szegmensében, ilyen eredmények elérése kiemeli a gyártót a konkurensek hadából. A rendezvény szervezôi nehéz helyzetben voltak. Egyrészt egy napba kellett besûríteni azt az információmennyiséget, amely több napra elosztva is komoly „igénybevételt” jelent a hallgatóságnak, másrészrôl el kellett kerülniük a túlzott információözön okozta veszélyeket. Ezért talán logikus választásnak tûnhet, hogy az elôadások témájának kiválasztása során igyekeztek az érdekesebb vagy különlegesebb területeket kiragadni, ezáltal villantva fel a QSC által felkínált lehetôségek széles skáláját. A három fô témakör (telepített rendszerek, hordozható rendszerek és koncerthangrendszerek) elôadásain keresztül sikerült átfogó képet adnunk a QSC-termékek teljes skálájáról, a különbözô típusú teljesítmény-

erôsítôktôl kezdve, az audiofil jelzôvel is emlegetett AcousticDesign hangsugárzó családon át, a professzionális, aktív HPR hangsugárzókig, de nem maradtak ki a QSC line array rendszerek valamint a BASIS sorozatú komplex DSP, rendszervezérlô és digitális jelátviteli (CobraNet) rendszerek sem. Természetesen a „száraz” elôadások között lehetôség nyílt a hangsugárzók meghallgatására és kipróbálására is. Nagy segítséget jelentett a rendezvényen a QSC Audio Products részérôl elôadóként részt vevô Santiago Alcalá rendszermérnök, aki egyrészt sokéves szakmai tapasztalatával, másrészt magával ragadó elôadói stílusával járult hozzá a sikerhez. Az elôadások sorát üde színfoltként szakította meg a regisztrált látogatók közötti sorsolás, mely fônyereménye egy pár AD–S82 hangsugárzó, a második díj pedig a gyártó legújabb erôsítôje, egy GX–3-as végfok volt.

38

A nap zárásaként technozenei bemutatót hallhatott a közönség két DJ prezentálásában, a nagyteremben a WideLine-8 line-ar-

ray rendszeren, míg a kisteremben az aktív HPR-sorozaton szólalt meg a zene. A rendezvénysorozat további elôadásairól a www.interton.hu oldalon, a QSC-termékekrôl pedig a www.qsc.com oldalon lehet további információt olvasni. Horváth Zoltán Interton Kft.

Teremakusztika

Új Minirator és Acoustilyser az NTI-tôl Az NTI – korábban Neutrik – már régóta gyárt Minstrument összefoglaló néven hordozható mûszereket. Ezzel a védett megnevezéssel a cég sejtetni engedi, hogy kisméretû mûszerekrôl van szó. A hazai forgalmazótól, az ELIMEX Kft.-tôl kipróbálásra kaptunk egy új fejlesztésû MR-Pro generátor és AL-1 Acoustilyser mûszerpárost.

Az Interton Kft. már több mint 10 évvel ezelôtt vásárolta meg a mûszercsalád MR–1 generátor és ML–1 analizátor tagját, és azóta is használjuk azokat. Cégünk ugyanis nagy hangsúlyt helyezett és helyez ma is a magas színvonalú szakmai munkára, amelynek az akusztikai mérés is részét képezi. A szakmánkban gyakran találkozunk „selymes” hangzásról, „lila” hangokról, érthetetlen bemondásról beszélô kollégákkal. Nos, úgy gondoljuk, hogy mivel füle mindenkinek van, ezért természetes, hogy a hangról, a hangzásról is véleményt alkot, de nagyon fontosnak tartjuk, hogy legyen egy fix, közös nyelv, ami mérhetô adatokon és nemcsak feltételezéseken, ill. szubjektív megítélésen alapul. Ezt a közös nyelvet az akusztikai mérések biztosítják. Ezért is üdvözöljük örömmel ezt a két új mûszert, melyek a napi munkához elérhetô áron nyújtanak segítséget, sokrétû mérési lehetôséget. A régebbi típusokhoz képest a két új mûszer elônyére változott. A méretéhez és árfekvéséhez viszonyítva egy nagy tudású készülékpárost fejlesztett ki a gyártó. Nyissuk ki a mûanyag tárolótáskát, amelyben a két mûszer és az együtt szállított, ill. külön rendelhetô tartozékokat találjuk.

vizsgálja az elektromos terhelést, a jel szimmetriáját, a kimenô jel nagyságát, a kimenetekre kívülrôl jutó DC-feszültséget (pl. fantomfeszültség). Nemcsak figyeli ezeket a paramétereket, hanem a vizsgálat aktuális értékeit a kijelzôn folyamatosan ki is írja. Hat jeltípusból választhatunk, de ha ez nem elég, tetszôleges jeltípusra is „megtaníthatjuk” a generátort. Megoldották a kábel vizsgálatát külsô analizátor vagy feszültségmérô alkalmazása nélkül. A telep kímélésére, beállítható idôtartam után automatikusan kikapcsol a készülék. A mûszer alapfunkciója természetesen az, hogy az elektromos és akusztikai mérésekhez generátorként szolgáljon. A jelformák a következôk: sinus, sinus sweep, fehér zaj, rózsazaj, polaritás vizsgáló jel, késleltetési idôt vizsgáló jel. A 32 MByte memóriára WAV formátumban tárolhatunk tetszôleges jeleket. A kiadott sinusjel torzítása igen alacsony, mindössze 2 ezred % körüli. A generátor teljes egészében képes kiszolgálni mûszerpárjának, az AL-1 analizátornak jelszükségletét, és sokkal több szolgáltatást és jobb paramétereket biztosít, mint elôdje, az MR-1.

mutatkozik. Szükséges volna hozzá is egy rugalmas védôköpeny, mint ahogy azt „párjánál”, az MR PRO generátornál láthattuk. Ezen némiképp segít a külön beszerezhetô, övre rögzíthetô táska. A mérés közbeni mechanikai rögzítés sincs megoldva, egy állványmenet bizony hiányzik a készülékrôl. Könnyen letörnek a telepfedél fülei, telepcsere esetén a belsô elektromos alkatrészek is sérülhetnek. Összességében elmond-

AL–1 Acoustilyzer MR-PRO Minirator Az MR-PRO típusú Minirator, egy hordozható kisméretû generátor, minden tekintetben új fejlesztés, új a megjelenésében, szolgáltatásaiban és paramétereiben is. A korábbiakhoz képest az önmagában is erôs és robusztus ház ütésálló védôköpenyt kapott. Függesztési pontot is kialakítottak rajta, így az együtt szállított csuklópánttal a leejtést megakadályozhatjuk. A mûszer kifejezetten strapabírónak mutatkozik. A 3 db AA típusú elem könnyen és biztonságosan cserélhetô, és ehhez a védôköpenyt sem kell eltávolítani. A kezelôgombok közül a kurzormozgató gyûrû, középen az enter gombbal, érdemel külön figyelmet, mivel ezek egyszerû kezelést biztosítanak. A készülék esztétikus megjelenésû. A fekete ház, kék hátterû LCD-panel és a kék védôköpeny jó összhangban vannak egymással. A készüléket használva, leírását olvasva sok fejlesztési ötletet fedezhetünk fel. A generátor kimenetét folyamatosan ellenôrzi,

40

Elôrebocsátjuk, hogy ez a kis analizátor igen sokféle feladatra használható: hangnyomásszintmérôként, terc- vagy oktávsávú analizátorként, FFT-ként, de alkalmas futási idô meghatározására, utózengési idô mérésére, és ezenkívül még beszédérthetôség mérésére is. Jó néhány szokványos elektromos mérésre is alkalmas a berendezés, így RMS szintmérésre, torzítás, frekvencia- és polaritásmérésre. A mérésekhez különféle beépített szûrôket választhatunk (A, C, RLB, HP 400, és HP 19k). A MiniLINK USB interface és PC-szoftver segítségével a mért adatok számítógépen is rögzíthetôek, amely szolgáltatás nagyon hiányzott az elôd típusnál. Az NTI ezzel a mérési választékkal bizony jó néhány mûszergyártó cég hasonló kaliberû készülékét is megelôzi, még akkor is, ha ezek jóval nagyobb készülékek. Kivitele a korábbi ML–1 típuséval azonos, az új megjelenésû MR-PRO generátorhoz képest kevésbé igényes, fekete mûanyag házzal rendelkezik, amely sérülékenynek

ható, hogy az említett mechanikai sérülések elkerülése érdekében a használat során kellô óvatosságra van szükség. A mikrofon állványra helyezésére szolgál egy viszonylag szoros és jól tapadó mikrofonklipsz, de ennek segítségével állványra rögzíteni az analizátort nem ajánlom senkinek. Nyilvánvalóan a klipsszel a mikrofon önmagában korrekt módon állványra erôsíthetô, és ezután csat-

Teremakusztika

hetô a mûszerhez (mérômikrofon, Talk Box, adapter stb.).

Akusztikai mérések

lakoztatható hosszabbítókábellel a védett helyen elhelyezett Acoustilyserhez. A mikrofonbemenet egy szimmetrikus XLR-csatlakozó, de ugyanez a csatlakozó szolgál az elektromos jelek bemeneteként is, és emellett egy aszimmetrikus RCA-bemenet is rendelkezésre áll. Itt figyelembe kell venni, hogy a két bementi csatlakozó galvanikusan össze van kapcsolva. A képernyô a régebbi típusokhoz hasonló, zöld háttér világítású LCD-panel. A megjelenítés 100 x 64 képfelbontással történik, amely az ábrázolást és a kiírást sok szempontból korlátozza. A képernyô ettôl füg-

getlenül jól áttekinthetô, jól el lehet rajta igazodni. A kezelés egyszerû, a mûszer közepén elhelyezett kurzormozgató nyíl gombokkal és az enter gombbal. A mérési körülmények, üzemmód stb. nagy része a mérés alatt is látható marad. Ebbôl kifolyólag relatíve könnyen megtanulható a mûszer kezelése, és egy rövid begyakorlás után valóban jól kezelhetô mûszert tarthatunk a kezünkben. Ehhez segítséget nyújt az is, hogy a gyártó honlapján részletes leírás található a mûszerek adatairól, kezelésérôl, és megtaláljuk a felhasználói kézikönyvet is. Ebbôl is kiderül, hogy sok kiegészítôegység rendel-

A mûszerekkel helyszíni méréseket végeztünk futó projektjeinknél, de fôleg az Acoustilysert teszteltük. A mérési eredményeket ellenôriztük több, más gyártmányú mérômûszerrel és saját fejlesztésû mérési eljárásokkal. Szándékosan kerestünk akusztikai szempontból átlagos, ill. extrém helyzeteket. Méréseket végeztünk egy új építésû, többcélú, akusztikailag részben kezelt elôadóteremben (Nyíregyházi Fôiskola, Rendezvényterem), de mértünk visszhangos sportcsarnokban (Kiskunfélegyháza, Sportcsarnok) és szintén magas utózengési idejû templomban (Pozsonyi úti református templom). Szabadtéri méréseket végeztünk a Gyôri ETOstadion fedett lelátóján, minôsítve az általunk tervezett és telepített új hangrendszert, és természetesen az Interton mérôhelyiségében (stúdió) is teszteltük az új mûszert. Az összehasonlítás során többnyire a gyakorlat számára elegendôen kicsi mérési eltéréseket észleltünk. A leggyakoribb akusztikai feladat a hangnyomásszint mérése. Lehet numerikus megjelenítést választani, ez esetben a mért értékeket dB-ben kapjuk meg. Beállítható idôintervallumban mérhetô a készülék ún. ekvivalens hangnyomás szintje, valamint a hangnyomás minimuma és maximuma is. A bargraph mindig mutat a mérés közben, tehát a futó szám mellett egy vonal ki-4

41

Teremakusztika

4 jelzéssel is követhetjük a kiértékelést. Termé-

szetesen gyors és lassú átlagolás is beállítható, amelyet akár mérés közben is változtathatunk. Ha a jel spektrumára vagyunk kíváncsiak, az 1/1 vagy 1/3-ad oktávsávú megjelenítésre mérés közben is átválthatunk. A mérési eredmények ellenôrzése csak ritkán adott 1 dB-nél nagyobb eltérést. Az utózengési idô (RT60) mérése egy igazi akusztikai és nem könnyû mérési feladat. A leírás szerint a mérést a készülék ún. RT20-as utózengési idô definíciója alapján méri. A lecsengés elsô 36 dB-es esésû szakaszán belül határozza meg az utózengési idô értékét, majd az RT60 definíciójának megfelelôen a 60 dB-es szintkülönbségre számolja át az utózengési idôt. Ezzel a módszerrel a mérés megbízhatóságát sikerült megnövelni, mert a környezeti zaj így kevésbé zavaró. A mérési eredményt grafikusan és számszerûen is megkapjuk a kijelzôn 125 Hz és 4 kHz között oktávsávonként, de megtekinthetjük néhány gombnyomással a 8 kHz-es sávban, ill. 63 Hz-es sávban mért értékeket is. Egyetlen mérés esetén a kijelzôn megjelenik a mérés korrelációs tényezôje, illetve több mérés átlagolása esetén a készülék kijelzi a mérési biz-

tonságot százalékban kifejezve. Természetesen a méréshez mérôjelet kell használnunk, amelyhez egy kapuzott rózsazaj ajánlott, amit a tartozék CD-n, ill. az MR PRO generátorban megtalálunk. A legtöbb mérési helyen, szakszerû alkalmazás mellett, 500 Hz felett, 5% pontossággal azonos eredményt kaptunk az összehasonlítás során. 125 Hz és 500 Hz között az eltérés átlagosan 14% volt. Ez kifejezetten dicséri a minimûszert. Nagyobb eltérés csak extrém helyen és többnyire 63 Hz-en volt tapasztalható, ahol ezt mind a korrelációs tényezô, mind a megbízhatósági faktor is jelezte. Ezekben az esetekben, a kiértékelés pontosan csak elemi módszerrel, számítógépes támogatással volt lehetséges, a terem lecsengési görbéinek egyenetlensége miatt. Beszédérthetôség-mérés A beszédérthetôség definíciója, elvi kérdései a szakembereket világszerte több évtizede foglalkoztatja. Különösen fontos a számszerû mérhetôség. A témakörnek komoly szakirodalmi háttere van, és jómagam mintegy 20 éve, eleinte saját készítésû programmal, többféle algoritmussal és mérési eljárással, késôbb vásárolt eszközökkel és prog-

ramokkal vizsgálom ezt a paramétert. Éppen ezért örömmel üdvözlöm, hogy ez az analizátor, a „kicsik” között elsôként, képes közvetlenül és gyorsan mérni az STI-értéket. Igaz, ez a lehetôség csak választhatóként kerül forgalmazásra, és az Acoustilyzer árához képest drága is. Az külön megemlítendô, hogy több, ismert beszédérthetôségi algoritmusból és mérési eljárásból az egyik legkorszerûbb módszert választották (TNO algoritmus). Az alkalmazott mérési eljárás a vonatkozó IEC 6268-16. szabványt teljes mértékben kielégíti. Ez a módszer az STI-PA indexet modulációs eljárással méri, ehhez hasonló módszer az ún. RAPID STI (RASTI) mérés is. Az STI-PA eljárással az Acoustilyser kb. 15 mp alatt egy mérôhelyen megméri és kijelzi az STI-PA értékét számmal, és bargraphfal, ahol is a vonaljelzéssel azonnal megállapíthatjuk, hogy melyik szokásos nemzetközi kategóriába sorolható az adott mérési eredmény. Ezek a beszédérthetôségi kategóriák: rossz (bad), elégséges (poor), megfelelô (fair), jó (good) és kiváló (excellent). Átváltva a kijelzô módozatot, megkaphatjuk oktávsávonként is az STI PA számszerû értékét. Az ellenôrzô mérések általában szakszerû eljárás mellett 5%-10% elté-

Teremakusztika

résnél nem mutattak nagyobbat, ha a TNO algoritmushoz közel álló korszerû eljárást alkalmaztunk. FFT-analízis Az akusztikai jeleket azonos idejû FFT elemzôvel is megjeleníthetjük. Az FFT többek között a keskeny sávú átviteli problémák kimutatására alkalmas. Számos mérôkészülék rendelkezik ezzel a mérési lehetôséggel. A készülék, kis mérete és kijelzôjének lehetôségei miatt, egyidejûleg csak 93 frekvenciavonalat képes ábrázolni. A zoom lehetôségével azonban kikereshetjük a kritikus frekvenciákat. Végül is az FFT jól kiegészíti ill. bôvíti a terc- és oktávsávú elemzést. eredményt biztosítani (az ún. loudness). Megjegyzendô, hogy a bemeneten a max. váltófeszültség 20 V effektív értékû lehet, szimmetrikus jel esetén. ± 50 V DC kapcsolható a berendezésre. Ezért célszerû körültekintôen mérni, és a túlfeszültségtôl védeni a készüléket.

Összefoglalás Egy gyakorló hangmérnök, hangosító mérnök, technikus a munkájához sokrétû segítséget kap a bemutatott mûszerek használatával. A hangrendszer beállítását, a berendezések állapotának megítélését nagymértékben megkönnyíti ez a mûszerpáros. Bizonyos akusztikai alapismereteket természetesen feltételez a mûszer használata, de alapvetôen viszonylag könnyen el lehet sajátítani a helyes mérést a készülékkel. Ezután már gyorsan és a gyakorlat számára elegendôen precízen lehet mérni vele. Még egyszer: örömmel üdvözöljük ezt a sokoldalú, hasznos, kisméretû mûszerpárost. Dr. Balogh Géza Interton Kft.

Elektromos mérések Természetesen villamos mérésekre is használhatjuk az analizátort. A mikrofon XLRcsatlakozója egyúttal villamos mérések bemenetéül is szolgál. A mûszerrel RMS-szintmérést, teljes torzítást, frekvenciát, polaritást is lehet mérni. A villamos jelek frekvenciafüggését is elemezhetjük és ábrázolhatjuk 1/3, 1/1 oktávsávokban, vagy FFT analizátorral. És ami hiányzott a régi gyártmányokból, PC-re is átvihetjük a mérési eredményeket, a tartozékként szállított MiniLINK USB interface és PC szoftver segítségével. A szokásos A és C súlyozású szûrôtípusokon kívül a stúdiókban igen hasznos és fontos szûrôtípust is tartalmaz az Acoustilyser, nevezetesen az RLB szûrôt. Ez a szûrôtípus képes a hangossági görbék szerinti mérési

43

Többcélú hangrendszerek

A Collegium Hungaricum – Berlin új hangtechnikai rendszere Az 1924-ben alapított Magyar Intézet 62 év után újra saját, új épületbe költözött, pontosan oda, ahol egykor a Collegium Hungaricum intézménye állt, így ismét szomszédként üdvözölheti más kulturális és tudományos intézmények sorát: A Múzeumszigetet, a Német Történeti Múzeumot, a Maxim Gorkij Színházat és a Humboldt Egyetemet, melynek diákjai az intézet egyik célközönségét alkotják, és amelynek Magyar Tanszékével évtizedek óta kiváló az együttmûködés.

Az új épület jól látható az Unter den Lindenrôl, a díszterem hatalmas ablakán keresztül már onnan belekóstolhatunk az Intézet kulturális programjaiba. A CHB a berlini kulturális élet fontos szereplôje, a látogatók az épület számos termében kedvükre válogathatnak a programok között. A földszinti fôbejáraton keresztül érkezve az épületbe a recepció és a tágas elôcsarnok fogad bennünket, melynek szomszédságában a kávézó-étterem különféle kulturális események pl.: író-olvasó találkozók, vitaestek, elôadások, dzsesszkoncertek helyszíne is egyben. Az elsô emeleten elhelyezkedô több mint 200 négyzetméteres kiállítóteremben mozgatható válaszfalak segítségével a legkülönbözôbb kiállításokhoz biztosítható a legmegfelelôbb térelrendezés. A második emeleten találjuk a többfunkciós nagytermet, melynek belsô tere szintén szabadon alakítható, így egyaránt használható koncertekre, felolvasásokra, konferenciákra, filmvetítésekre vagy ünnepi rendezvényekre. A harmadik emeleten kapott helyet a könyvtár és egy nagyobb, elsôsorban nyelvoktatásra használt terem. A több kisebb, különbözô funkciójú tér mellett a nagyterem technikai vezérlôje is itt található. A ház építészetileg elkészült, a régi helyérôl az új épületbe költözött az intézmény, beindult az élet. Az üzemeléshez, a rendezvények lebonyolításához szükséges technikai háttér azonban a megkívánt funkciók kiszolgálásához nem állt rendelkezésre. A régi házból átkerült egy zsúrkocsira pakolt kis mobil rendszer (néhány csatornás keverô, két hangsugárzó, végerôsítô, két egyszerû rádiósmikrofon, CD), valamint az új épület kivitelezôje által a többfunkciós nagyteremhez szállított és beépített rendszer, amellyel nem lehetett megfelelôen kiszolgálni a házban zajló programokat. (Az álpadlóba épített padlódobozokból két-két hangvonal, valamint video és VGA-jelek jutottak fel a vezérlôbe. A hangvonalak egy Yamaha MG32/14FX keverôbe érkeztek, melynek kimenetérôl 100 V-os végerôsítô hajtotta meg két körben az álmennyezeti hangsugárzó-

44

kat. Néhány további rádiós mikrofon, egy DVD/VHS felvevô, valamint egy nagy teljesítményû projektor tartozott még a rendszerhez.) Az AV-rendszer átalakításával, kibôvítésével kapcsolatos megbízást cégünk nyerte el, melynek eredményét az alábbiakban szeretnénk bemutatni.

Többfunkciós nagyterem Az igényes megszólalásról Nexo PS8 és LS400 hangsugárzókból felépülô rendszer gondoskodik, mely rendszer kétféleképpen vezérelhetô: elôadás illetve mozi üzemmódban. Az üzemmódváltó elôadás állásában a keverôpult kimenetei, mozi állásában a sur-


round processzor kimenetei (5.1) hajtják a hangsugárzó-processzorokon keresztül a digitális végerôsítôket. A hangsugárzók az oldalfalakra, ill. a mennyezetre kerültek optimális irányítottságot lehetôvé tévô tartószerkezetek segítségével. Mivel a mobil színpad környezetében lévô két padlódobozból csak négycsatornányi mikrofonkapcsolatra volt lehetôség a vezérlô felé, szükség volt két oldalfali csatlakozódoboz telepítésére. Ezekben egyenként 12 mikrofonfeladó, négy vonali visszaadó, két videó és két Ethernet-kapcsolat, illetve a vezérlôbôl kapcsolható egy-egy 230 V-os tápkiállás került kiépítésre. A színpad-világítási rendszer fényvetôi vagy az egyedi csôtartókra, vagy mobil állványokra kerülhetnek. A csôtartók és a vezérlô közötti kábelezés fixen beépített, minden más fénytechnikai kábel (erôsáramú csoportkábelek, DMX kábelek) és a tirisztoros konténerek is mobilizálhatóak, hogy az aktuális igényeknek megfelelôen a házban bárhol alkalmazhatóak legyenek. A hang és világítástechnikai rendszereket kiszolgáló kábelezés kiépítése komoly kihívást jelentett. Ott voltunk egy frissen felépített házban, a festék még szinte meg sem száradt a falakon. Itt nem lehetett falat vésni, csövezni, tálcázni, nyomvonalakat kiépíteni. A felszállókat, strangokat, az álmenynyezetet összefüggô gipszkarton falak takarják, nincsenek szerelôajtók, az álmenynyezet feletti tér zsúfolásig tömve légtechnikával. A falak nagyméretû (szobafalnyi) ablakokkal tagolva, a kétszintes belmagasságot a falak mögött megtörik a födémek. A falak mögötti hosszanti kábelezést lehetetlenné teszik az emeleteket tartó betonpillérek. Az egybefüggô álpadló alja 4-5 cm távolságra van csak az aljzatbetontól, a köztes rés színültig kitöltve a kábelekkel a lehetséges nyomvonalak mentén. Az intézet kérésére minimalizálni akartuk a falon kívüli szerelést, és mindezek mellett meg kellett oldani, hogy a világítástechnikai szabályozott áramkörök kábelei ne azonos nyomvonalon és lehetôleg tisztes távolságban haladjanak a zavarérzékeny hangtechnikai kábelektôl. Az alaprajzokba felvázolt elképzeléseinket megmutattuk az intézmény illetékeseinek, a ház építését koordináló német építésvezetônek, illetve a korábbi kábelezést végzô, helyi elektromos kivitelezô vezetôjének. Kértük hozzájárulásukat, véleményüket. Az elképzeléseinket jónak tartották és egyben kivitelezhetetlennek. Ez így jó lenne, mondták, de lehetetlen megoldani a fentebb vázolt problémák miatt. Jó munkát, sok sikert kívántak, és távoztak. Kifelé menet – mintegy biztatásként – közölték, hogy ôk nem vállalnák el a kábelezést.

Az új vezérlô

Ember a falban Hozzáláthattunk tehát, visszabontottunk rengeteg szerelvényt, lámpatestet, kiemeltünk padlódobozokat, álmennyezeti hangsugárzókat, lebontottunk nyílászáró tokozatokat, beépítettünk néhány szerelôajtót a gipszkarton falakba, fúrtunk födémáttöréseket, órákig tuszkoltuk a behúzó szálakat, csô- és csatornadarabokat. Úgy kerestük a megvalósítható nyomvonalakat, mint ahogy egy labirintusba zárt mesehôs keresi a kijáratot. Volt olyan háromméteres álmennyezet fölötti szakasz, ahová 3 és fél óra alatt sikerült behúzni a hangsugárzó kábelt. Tibi kollégánk (közülünk a legkisebb termetû) egy visszabontott tûzcsapszekrényen keresztül egy kábel áthúzása miatt bemászott még a gipszkarton falba is! A kábelezés végül elkészült. Behúztunk 250 m hangtechnikai csoportkábelt, 500 m hangsugárzó kábelt, 200 m betápkábelt, 300 m koaxkábelt, 300 m FTP kábelt és 150 m árnyékolt 5 eres erôsáramú kábelt. A behúzást követôen a kábeleket kicsengettük, bekötöttük a végpontokat, majd méréssel ellenôriztük a folytonosságot és a polaritás helyességét.

Vezérlô A vezérlô berendezéseit kiegészítettük professzionális CD-lejátszóval, digitális effekttel, HD-felvevôvel, surround elôerôsítô proceszszorral, üzemmódváltó készülékkel, aktív stúdiómonitor hangsugárzóval.

A vezérlôben talált rendszert átépítettük. A beérkezô kábeleket kibogoztuk, kifésülve visszakötegeltük, és kötéseket újraforrasztottuk a padlódobozok csatlakozóinak újrakötésével együtt. A rackszekrénybe szerelt berendezések sorrendjét átterveztük és átépítettük. Beépítettünk két db 96 pontos TT patch panelt, melyekbe bekötöttük a padlódobozokból érkezô összes vonalat, a színpad felôl érkezô újonnan kiépített vonalakat, a keverôpult minden ki- és bemenetét, a vezérlôben telepített bejátszóknak, rögzítôknek, processzoroknak ki- és bemeneteit, az üzemmódváltó 16 be- illetve 8 kimeneti pontjával együtt. A patch panel bekötését átgondolt kiosztás alapján végeztük, és forrasztással programoztuk a normalizálás mûködését. Ennek köszönhetôen a patch kábelek használata nélküli alaprendszer a produkciók jelentôs részét kiszolgálja, de a patch kábelek alkalmazásával bármely speciális igény is teljesíthetô. Az optimális helykihasználás és az ésszerû kezelhetôség érdekében – alkalmazkodva az áttekintôablakhoz, a 70 cm mély parapethez, a helyiség alakjához – új asztalfelületet terveztünk és építettünk a vezérlôbe. Az asztalra áttelepítettük a keverôasztalt, elhelyeztük rajta a lehallgató monitorokat és a soksávos rögzítôt. Átterveztük és átépítettük a vezérlô erôsáramú rendszerét annak érdekében, hogy a hangtechnikai rendszer elektromos elemeit (vezérlô, csatlakozódobozok, az erôsítôszobába telepített processzorok és végerôsítôk) innen lehessen áramkörönként kapcsolni, így a be- és kikapcsolási sorrend is megvaló4 sítható lett.

45


4 Erôsítôszoba

A hangrendszer processzorait és végerôsítôit egy színpad melletti helyiségbe telepítettük. A berendezések egy 42U magas zárható, fém rack felsô felébe kerültek. Az alattuk fennmaradó rész mintegy zárható raktár funkcionál fiókokkal a kábelek, mikrofonok és mindenféle szükséges apróság részére. Legalul maradt még hely az állványok tárolására is. Az erôsítôk mûködése figyelemmel kísérhetô az üvegajtón keresztül, a szekrény folyamatos szellôztetésérôl ventilátoregység gondoskodik.

Mobil rendszerek A sokszínû programok kiszolgálásához szükséges további, mobilizálható technikát részfeladatokként csoportosítva konténereztük be, a teljesen mobil és flexibilis alkalmazhatóságra ki alakítva. A konténerek mindegyikét teljesen elôszerelt és bekábelezett állapotban adtuk át, csak a külsô kábeleket és tápot kell csatlakoztatni és a rendszer máris mûködésre kész. Minden konténerben található fiók, hogy a rendszerhez tartozó kábelek és kiegészítôk abban elhelyezhetôek legyenek. Dinamikus és kondenzátor mikrofonok, dob-szett hordtáskákban. DI Box-ok, mikrofon állványok hordtáskában. – Négycsatornás mobil, vezeték nélküli mikrofonszett, antenna- és mikrofonkábelkészlettel. – Kábelkészlet: mintegy 120 darab hoszszabb-rövidebb mikrofonkábel, hangszerkábel, átalakítós kábelek, kábeles konténerben. – Mobil keverôkiállás: 24 csatornás keverôpult konténerezve, professzionális CD-lejátszó, digitális effekt konténerben. – A meglévô kis mobil rendszer átépítve, gurulós kombi rackbe szerelve, kiegészítve professzionális CD-lejátszóval és digitális effekttel. – Mobil frontrendszer: Nexo PS8 és LS400 hangsugárzók, TD processzor, digitális 4 csatornás végerôsítô, hangsugárzó állványok hordtáskában, hangsugárzó kábelkészlet, négycsatornás kábeldobra szerelt csoportkábel. – Négycsatornás mobil monitorrendszer: FBT PSR 212M hangsugárzók, grafikus EQ-k, végerôsítôk, hangsugárzó kábelkészlet, négycsatornás kábeldobra szerelt csoportkábel. – Kétcsatornás vezeték nélküli jelátviteli szett, hogy a ház elôtti téren is kihangosíthatók legyenek a házban zajló események. (A közvetlen kábelezés nem oldható meg, mert a házat és a teret egy utca választja el,

46

Az óriási ablakfelület elé (belül) hátulról vetíthetô vásznat húznak, így a vetítés az épület elôtti térrôl jól látható

Az új hang és világítási rendszer részlete

melyen a gépjármû- és villamosforgalom is van.) – A többfunkciós terem ablaka elôtt belülrôl egy hátulról vetíthetô vásznat is el lehet helyezni, amire teljes ablakfelületû méretben vetítenek. A vetítés az utcáról és a ház elôtti térrôl jól látható, a vetített kép hangja, a mobil hangrendszer, vagy a vezeték nélküli fejhallgatórendszer segítségével hallgatható (jelen kiépítésben 50 fô számára).

Beüzemelés, átadás, oktatás A telepítés befejezését követôen a rendszereket beüzemeltük, beállítottuk és próbajárattuk. Alapos oktatást tartottunk, és próbafeladatok megoldásával együtt gyakoroltunk az üzemeltetést végzô kollégával. Be-

mutattuk a patch panel kezelését, az üzemmódok közötti átváltást, és az átjárást közöttük a patch panel és a keverô segítségével. Kipróbáltuk a mobil rendszer minden elemét, gyakoroltuk a mikrofonozási technikákat. Használtuk a rádiós mikrofonok menürendszerét, kipróbálva azok állításának hatását a mûködésre. Gyakoroltuk a monitorutak kiépítését, azok beállítását. Összehasonlítottuk a keverô belsô és a rákötött külsô effekt processzorok beállítását és használatát. Számtalan lehetséges felhasználási helyzetet gyakorlati példák segítségével oda és vissza, többször is közösen kipróbáltunk, majd sok sikert kívánva a rendszerek gond nélküli használatához, újabb tapasztalatokat szerezve összepakoltuk, és távoztunk. Lisys ZRt.

Színpadvilágítás

A frankfurti kiállítás egy szelete Minden évben megrendezésre kerül néhány komoly szakmai kiállítás, így a gyártók három-négy idôpontra koncentrálnak, amikor kiadják az aktuális fejlesztéseik határidejét. Az amerikai gyártók Orlandóra, az európaiak pedig Londonra és Frankfurtra készülnek. Mindhárom kiállításon „illik” megjelenni, a gyártók döntô része kisebb-nagyobb standokkal jelen is van ezeken, így a felhasználóknak, vevôknek, szakmai érdeklôdôknek elég lehet egy idôpontot, helyszínt kinézni évente.

Idén Frankfurtban volt szerencsém jelen lenni, ez a legnagyobb területû kiállítás, még akkor is, ha nem számoljuk hozzá az azonos idôpontban ezen a helyszínen zajló hangszerkiállítás területét. Ez komoly, négynapos gyalogtúra, és bár belsô buszjárattal, mozgójárdákkal is könnyíteni próbálnak szegény vándoron a szervezôk, elég elszántnak kell lenni a teljes terület bejárásához. Az idei már a negyedik alkalom, hogy ellátogattam erre a kiállításra, így már csak közepes méretû elszántsággal érkeztem, és mosolyogva figyeltem a fiatalabb generációt (felfedezve bennük korábbi önmagam) akik lelkesen gyûjtögették a prospektusokat, vállra akasztható táskákat és egyéb relikviákat, majd a nap végén rogyadozó lábakkal vonszolták zsákmányukat a metró irányába. Persze sok minden változik, nemcsak öregszik az emberfia, de változnak a kommunikációs megoldások és az utazási lehetôségek is. Régebben csak Londonba mentünk repülôvel, Frankfurt, Berlin, Rimini autóval is megközelíthetô. Persze az autónak nem számított néhány kiló prospektus, de repülôre már nem cipelünk felesleges csomagokat. Elterjedtek a fapados légitársaságok, olcsó jegyeikkel hatást gyakoroltak a többi repülôtársaság jegyáraira is, így már nem csak Londonba repülünk. Közben döbbenetes sebességgel terjedt el az internet, így a legfrissebb információk nem a színes prospektusokban, hanem a gyártók honlapjain szerepelnek. Ha így fognánk fel, akkor talán nem is lenne szükség a kiállításokra, szerencsére azonban még mindig nagy szükség van az emberi kapcsolatokra, így virágzanak, kicsit szaporodnak is a szakmai kiállítások! A hosszúra nyúlt bevezetô után nézzünk végre szét, mi mindent tornyoztak elénk a gyártók és különbözô képviseletek. Már elôre szólni akartam, de akik ismernek, már kitalálhatták: Én elsôsorban a világítástechnikát nézem, néha ugyan belebotlom más szakterületek eszközeibe is, de igazán csak a fényes dolgokat figyelem! Szinte minden gyártó lépett egy picit idén, így volt bôven robotlámpa és pult, lehetett nézelôdni, nyomkodni, próbálgatni. Megpróbálok mindenkirôl szólni pár szót − a kiállítás méretét tekintve − a teljesség igénye nélkül…

Kezdjük óriásokkal, a High-End egy igazán komoly méretû és erejû eszköznek adta a SHOWGUN nevet, 2000 W fémhalogén izzó, szûk nyílásszögû optika, brutális fényerô

és a szakmát megosztó LED fénygyûrû. A hatalmas testû, nagy teljesítményû, zajos gépet kifejezetten a nagy, stadionméretû koncertek számára tervezték. A hardver4

A szabadtéri DEMO-színpad

Dobfelszerelés, épp használaton kívül

47


4 nagy része a már meglévô eszközökbôl köl-

tözött át, az elektronika az X-SPOT gépekben már bizonyította megbízhatóságát, a színrendszer a CYBERLIGHT, a gobók mechanikája a STUDIO-SPOT technikájára támaszkodik. A cég levédte azt a megoldást, mely szerint a színkeveréshez használt szûrôlemezeket nem csak párban, hanem egyenként is kezeli a gép, így érve el vegyes színû fénysugarat. (Szerintem órák kérdése, és megjelenik egy nagyon hasonló távol-keleti termék ilyen megoldással.) Volt szerencsém belülrôl is megnézni ezt a gépet, igen robusztus megoldásokat alkalmaztak, mert tisztában vannak a rock&roll iparág kihívásaival, a SHOWGUN gyári konténerben probléma nélkül kibírja a teherautóról történô lezuhanást is. Az amerikai gyártó a digitális média területén is fejlesztett, megtoldották egy számmal az eddig is igen sikeres DL2 szériát, az új DL3 szoftverben erôsödött igazán, és természetesen a külön is futó AXON médiaszerver is kapott egy frissebb, okosabb szoftvert. Ha már itt tartunk, a Barco egy új, saját fejlesztésû mozgókengyeles „lámpát” mutatott be, természetesen ebben is egy projektor kapott helyet, és médiaszerver gondoskodik a képek kezelésérôl. (Mint az talán közismert, a High-End és a Barco közösen fejlesztette ki az elsô DL1 mozgókengyeles robotgépet, és már korábban is együttmûködtek a CATALYST-rendszer kifejlesztésénél. Most a Barco külön úton kezd járni.) Bizony a médiaszerverek egyre nagyobb szeletet hasítanak a látványgyártás piacán, a Coolux kihozott egy erôsebb PANDORA’SBOX szoftvert, a GREEN-HYPO és az ARKAOS is erôsödött, és gyakorlatilag az összes gyártó a legerôsebb elérhetô számítástechnikai eszközökkel kínálja a médiaszervereit. Persze a nagy robotlámpagyártók is mind hoztak új gépeket. A Clay-Paky lecserélte a már igen korosnak számító kislámpáit, így folytatódik az ALPHA sorozat diadalmenete, és az eddigi STAGELIGHT 300 sorozatot felváltja az ALPHA 300, természetesen a szokásoknak megfelelôen Spot és Wash változat is készült. Ezzel az olasz gyártó minden kategóriában indít ALPHA gépeket, és mindhez van nagyon okos HPE verzió is. Annyira jól sikerült ez a sorozat, hogy már több kínai gyártónál is fel lehetett fedezni a másolato-

48

kat, ez pedig jól mutatja a termék sikerét, még ha ennek nem is mindenki örül. Vicces volt látni a Martin új gépét, különösen, mert a SHOWGUN bemutatója után láttam, egy igen pici, inkább kluboknak szánt géprôl van szó, (SmartMAC) amely ugyan tényleg nagy fényt ad az izzó teljesítményéhez viszonyítva, de a SHOWGUN irdatlan ereje után csak próbáltam együttérzôn bólogatni. Könnyen és gyorsan, szerszámok nélkül lehet például gobót cserélni, letakarhatók a kijelzôk és kezelôszervek. A kis teljesítményû izzóval elég egyszerû volt teljesen zajmentes, ventilátorok nélküli hûtést elérni, és ez is szöges ellentéte a High-End izomgépének. A pultokról még lesz szó, de ha már itt járunk, meg kell említenem a médiaszervert, ez is kapott egy újabb szoftvert, és remek bemutatók futottak a standon elhelyezett, Martin gyártmányú LED-falakon. (Azt szintén szeretném megjegyezni, hogy LED-falat is tud már mindenki gyártani, az

Az új CLAY PAKY családtag

ôrületes kínai dömpingben csak néhány európai gyártó állta a sarat, nem is meglepô, de láttam a Martin falára kísértetiesen hasonlító kínai LED-falat is.) Az amerikai VARI*LITE csak a helyi forgalmazóján keresztül képviseltette magát, szinte minden géptípusból volt kiállítva, nagy részük kibontott, szétszerelt állapotban, így belülrôl is meg lehetett nézni az egykor tit-

kosan kezelt technológia mai változatát, de újdonságokról nem tudtunk meg semmit. A nagy cégek után a feltörekvô márkákról is essen szó, az talán nem is meglepô, hogy a Robe monumentális standdal jelent meg, eddig szinte minden kiállításon ôk tették ki a legtöbb gépet. Az sem fog senkinek meglepetést okozni, hogy ôk is frissítették a médiaszervereikben futó programot. (Mint tudjuk, van a DL1 gépekhez nagyon, egyesek szerint kísértetiesen hasonló projektoros lámpájuk, ennek a szerverét nemrég önállóan is elérhetôvé tették.) Az SGM már jó ideje próbál betörni a felsô kategóriás gépek családjába, eddig a SYNTHESIS volt a zászlóshajó, de most megjelent egy GIOTTO 1500 nevezetû család. Mint ahogy manapság szokás, az azonos kialakítású lámpatestben egy idôben jelennek meg a Spot és Wash kialakítású fejek. Az SGM továbblépett, megjelent egy PROFILE verzió, amely késelô rendszert tartalmaz, de ami igazán érdekes lépés, az a DIGITAL verzió! Nem, ez nem egy újabb projektorros lámpa, a színrendszer és optikai kialakítás a Spot verzió elemeit tartalmazza, de a gobó tárcsa helyére egy DLP technológiát tartalmazó videoeszköz került! Ez a megoldás kevesebb, mint egy hagyományos projektorr, de sokkal több, mint a hagyományos gobó. Az eszköz szürke skálás megjelenítést tesz lehetôvé, vagyis az ábrák, képek színeit a megszokott CMY-színrendszer kelti életre, de két rétegen (Layer) keresztül lehet beépített effekteket, képeket, animált gobókat megjeleníteni. (Sok évvel ezelôtt már volt egy hasonló technológiát felvonultató, igen rövid életû próbálkozás, akkor a VARI*LITE szakemberei hoztak létre egy ICON nevezetû gépet, amely az akkor elérhetô LCD technológiával próbált hasonló eredményt elérni. Sajnos a hûtési problémákat az adott panelek esetében nem tudták megbízhatóan megoldani, reméljük, az SGM a mai kor technikájával már tud hosszabb távon is használható megoldást.) Menet közben még találkoztam érdekes eszközökkel, a Studio Due standján tekergô dolgokat nehéz obszcén szavak nélkül leírni, mindenesetre egy érdekes kialakítású, három ízületen mozgó, hosszúkás kialakítású LED-es lámpáról van szó, ezt a testet egy harmonikaszerû rugalmas csô borítja. (így


LED-függöny minden mennyiségben, mindenhol LUXEON

leírva biztos nehéz elképzelni, és mindenki inkább az igavonó állatok egy kényes szervéhez hasonlítgatja…) LED-es eszközbôl persze mindent elborító dömping volt látható minden standon, néha az az ember gyanúja, hogy ilyet már mindenki tud gyártani. Némi áthallás következik, (mert volt bôven hangtechnika is) mert pár órás séta után rátaláltam a hangosítók Kánaánjára: egy soron egymás mellet tucatnyi pici stand, mindegyik elôtt egy-egy kínai üldögélt, egy-egy, szemre tökéletesen egyforma hangfalon, csupán a ráragasztott matricák különböztek. Ezek szerint ôk megtalálták a tökéletes hangzáshoz szükséges megoldást?! Visszatérve a fény világába, látható a vezérlôpultok területén is a fejlôdés. Aki nem hozott ki új modellt, az is feltett egy erôsebb szoftverfrissítést. De nézzük ezt is sorban: A legnagyobb gyártó az amerikai ETC, a korábbi CONGO modelljéhez frissítés jelent meg, a korábban bemutatott új pultnak, az EOS-nak megjelent a kistestvére ION néven. (Hasonlóan, mint a CONGO nagypulthoz megjelent CONGO JUNIOR, itt is egy kisebb testbe került az ION, gyakorlatilag az EOS szoftverével.) Az EOS egyébként begyûjtött egy halom díjat a különbözô kiállításokon, így mindig nagyon sokan állták körül, alig lehetett hozzáférni. A Compulite a nagy sikerrel forgalmazott VECTOR családnak adott egy újabb tagot, és természetesen kihozott egy frissebb szoftverváltozatot. Ezenkívül megjelent egy új Ethertnet-DMX átalakító is, amely már sokkal többféle protokollal szót tud érteni. A HOG új változatáról már lehetett hallani, most meg is nézhettem a koncertekre, turnékra szakosított ROAD-HOG verziót.

Nehéztüzérség, High-End SHOWGUN

Sajnos az Avolite helyi forgalmazóján keresztül volt jelen, és nem is hoztak ki nagypultokat, ezek is inkább a kiállított VARI*LITE gépeket hajtották, nem volt olyan látványos bemutató, mint amit Londonban lehetett megcsodálni. Hasonlóan csak a helyi forgalmazón keresztül lehetett Strand pultokat látni, pedig a gyártó most mutatta be az átfésült, új kezelôfelülettel tuningolt PALETTE családot. Három változat volt a pici standon, már mind az új, fekete hátterû szoftververzióval. (A teljesen érthetetlen, a szakmában is megütközést kiváltó normál Windows színekkel vakító felületet cserélték le, és javítottak az elvarratlan, néhol kicsit suta szoftver mûködésén is.) A Jands Vista nagyon ígéretesen indult jó pár éve, de már egy ideje nincs érzékelhetô javulás, minden kiállításra ugyanazt a pultot hordják, gyakorlatilag azonos tudású rendszerrel. Hasonlóan áll a Martin hatalmas pultja (minthogy a fejlesztés is állni látszik…), mert ugyan megjelent egy kisebb, turnéverzió, és volt kint PC-n futó változat is, még mindig gyanúsan sokat bogarásztak a pult alatt a technikusok. (Pár éve volt szerencsém egy kiállításon rendes bemutatót látni, ami a mûsor háromnegyedénél hirtelen félbeszakadt, majd pár perces matatás, és a pult újraindítása után folytatódott. Most a PC verzió nem értett szót a nagypulttal, csak egyik irányban mûködtek a dolgok. Rákérdeztem, hogy ez normális beállítás-e, mire a fiú pár perces nyomogatás után dánul mondott csúnyákat, hívta a barátját, végül újraindították a rendszert.) A nagy szabadtéri bemutató színpadon is egy ilyen pult hajtotta a gé-

peket, de a tartalék pult már egy Avolite volt. Egyébként másoknak se mindig sikerül jól indítani egy új rendszer bemutatóját, például a kezdônek egyáltalán nem nevezhetô Ma-Lighting vadonatúj, GRANDMA2 pultja, amely az igen sikeres sorozat folytatása lesz, nem teljesen készült el a kiállításra. Ezt a szoftver látható hiányosságain túl két gomb is mutatta: a rendszer újraindítására rendszeresített hagyományos RESET gomb nem kapott védelmet (Se védôkupak, se pici lyuk, amin keresztül csak tollal nyomható meg.) így néhány kíváncsi fiúcska nyomogatta is. Ami ennél is fájóbb, a pult fôkapcsolója, amely a front oldalon, a monitorok mellet kapott helyet, szintén egy egyszerû nyomógomb, ami kérdés nélkül kilövi a rendszert. (A második napon már le volt ragasztva, ami elégé tüneti kezelés, de a célnak megfelelt.) A pult egyébként nagyon erôs, tele okos ötletekkel, remélem, hamarosan látható lesz elkészült állapotában is. Ezek voltak szerintem a fontosabb említésre méltó dolgok. Láttam persze rengeteg mást is, de kár lenne a papírt pazarolni újabb ezerféle kínai másolatra, vagy használhatatlannak tûnô félmegoldásra. Jártam persze a kiállítás hangszeres részén is, nagy élmény, de egyszerûen képtelenség leírni, érzékeltetni azt a hangulatot, amit például a zongorák pavilonjából kiáradó hangkavalkád jelent. Kívánom tehát, hogy akinek lehetôsége adódik, az a milliónyi fényes és hangos stand végiggyaloglása után üljön be pár percre, és élvezze saját füleivel. Ilyet csak Frankfurtban hallhat! Kiss Péter

49

50

Színházi gazdálkodás

A színház vezetése A színházi vezetésrôl szóló beszélgetések ismétlôdôen elhangzó megállapítása szerint „a színház nem egy demokratikus intézmény, a színházi vezetônek diktátornak kell lenni”. Elismerve e közhelyek mélyén megbúvó igazságot, a továbbiakban összefoglaljuk azokat a vezetôi teendôket, amelyeket egy színház hatékony mûködtetéséhez elengedhetetlenül szükségesnek tartunk.

Bevezetés A színházi vezetés és általában a vezetés öt alapvetô területe egyrészt lefedi a vezetôi tevékenység folyamatának egy-egy idôszakát, másrészt e tevékenységekhez szükséges feltételek biztosítását foglalja magában. 1. Egy új vezetô elsô és alapvetô feladata munkaköre elfogadásakor annak megismerése, hogy az általa átvett intézmény milyen adottságokkal (elônyökkel és hátrányokkal) rendelkezik. Ennek érdekében olyan alapos és részletes vizsgálatra kell sort kerítenie, amelynek során megnyugtató ismereteket kap ahhoz, hogy az meghatározza az elképzelései megvalósulásához szükséges döntéseket. 2. Ezt követôen meg kell hoznia az átvilágítás eredményeképp szükséges intézkedéseit. 3. Meg kell szerveznie azt az információs hálót, amely biztosítja számára a visszacsatolást, vagyis azt, hogy hû és pontos képet kapjon saját és vezetô munkatársai döntéseinek következményeirôl. 4. Olyan érdekeltségi rendszert kell kidolgoznia, amely hatékonyan képes szolgálni színházi koncepciója megvalósulását. 5. Végül, illetve a fenti tevékenységek közben ki kell alakítani a belsô marketing színházi rendszerét, amellyel megteremthetjük a színház alapfeladatai legmagasabb szintû teljesítésének érzelmi feltételeit. Átvilágítás A tervezés, a beszámolás és általában az információk értelmezése és felhasználása hatékonyságának növelése érdekében a költségvetési gazdálkodás hivatalos elôirányzatait olyan csoportokba soroljuk át, amelyek könnyû és egyértelmû hétköznapi gyakorlata és értelmezése lehetôvé teszi, hogy a felügyeleti szerv és a színház valamennyi vezetôje számára viszonylag egyszerûen felfogható és megvalósítható következtetéseket és feladatokat fogalmazzunk meg. A hét gazdálkodási csoport a következô: 1. a házfenntartás kiadásai (rezsiköltségek): elôször egy mûködô épületre van szükségünk, a megfelelô gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel, és az ezeket mûködtetô személyzetre, majd 2–3. elô kell állítani a produkciókat: dologi kiadások és személyi juttatások 4–5. a színházat és tagjait „el kell adni”: marketingköltségek, szakmai bevételek

6. a szabad kapacitásokat értékesíteni kell: egyéb bevételek, 7. mindehhez egy rugalmas és szakszerû vezetésre van szükség: a vezetés költségei. A következôkben a gazdálkodási csoportok vizsgálatának legfontosabb szempontjait mutatom be egy-egy mondatban, amelyek elégségesek a csoport színvonalának megítéléséhez. A tíz szempont a következô: 1. A tervezés rendje, módszerei és gyakorlata vizsgálatakor arra keressük a választ, hogy létezik-e a színháznak írásban rögzített tervezési rendszere; az egyes gazdálkodási csoportokban milyen tervezési módszereket alkalmaztak; mennyire épültek a tervek a bázisra és mennyire a feladatok igényeire. 2. A csoport kötelezettségvállalási rendszerének vizsgálata során azt nézzük meg, hogy létezett-e a színháznak kötelezettségvállalásra és ellenjegyzésre vonatkozóan igazgatói és gazdasági igazgatói utasítása; ezek hogyan mûködtek a hétköznapi gazdálkodás folyamatában. 3. A folyamatba épített ellenôrzés mûködésének vizsgálata arra terjed ki, hogy léteznek-e a végrehajtás során olyan kényszerû, illetve adminisztratív állomások, amelyeken a gazdasági esemény minôsége, törvényessége és gazdaságossága megvizsgálható és befolyásolható. 4. Az utóellenôrzés és a beszámoltatási rendszer hatékonysága arra terjed ki, hogy a végrehajtást követôen mûködik-e a beszámoltatás és az utóellenôrzés rendszere, és arra, hogy ezek tapasztalata mennyire befolyásolja a gazdálkodás további minôségét. 5. Az érdekeltségi rendszer mûködésének és eredményességének vizsgálata során elemezzük, hogy létezik-e a színháznak érdekeltségi rendszere, és azt, hogy az egyes gazdálkodási csoportok érdekeltsége mennyire befolyásolja az élômunka hatékonyságát. 6. Más intézményekkel való együttmûködés elemzése során felmérjük, hogy a színház milyen intézményekkel és rendezô szervekkel mûködött együtt, és ezek milyen eredménynyel jártak a költségvetési gazdálkodás hatékonyságában. 7. Az esetleges szabad kapacitások hasznosításának vizsgálata során azt tárjuk fel, hogy léteznek-e a színházban olyan fizikai és szellemi szabad kapacitások, amelyeket a más intézményekkel való együttmûködés, illetve az alaptevékenység gazdaságosabb végzése érdekében hasznosítani lehet.

8. A humán erôforrások hatékonysága annak vizsgálatát jelenti, hogy a közalkalmazotti törvény és a kollektív szerzôdés keretei között az egyes gazdálkodási csoportokban rendelkezésre álló munkaerô milyen kihasználtsággal, illetve eredményességgel mûködik. 9. A gazdálkodási csoport trendjének és az infláció alakulásának elemzése során bemutatjuk, hogy a vizsgált idôszakban hogyan alakultak az egyes feladat- és költségcsoportok nominális és reálértékben. 10. A csoport szabályozottsági szintje és információs hálója annak vizsgálatát jelenti, hogy az elôzô kilenc pontban felsoroltak belsô és külsô szabályozói milyen hatékonysággal mûködtek, és azt, hogy az egyes csoportok információi beépültek-e a csoportok közötti informális vagy formális hálóba. A hét gazdálkodási csoport fenti tíz szempont szerinti elemzésével olyan átfogó képet kapunk, amely a hetven osztályzat összesítésével – természetesen a feladatmutatók értékelésével együtt – elegendô alapot adhat a színházi gazdálkodás értékeléséhez. A döntések meghozatala A színházi mûködés átvilágítása, vagyis a színház elônyeinek és hátrányainak megismerése után a vezetônek meg kell hoznia azokat a döntéseket, amelyek eredményeképpen kialakulhatnak az új vezetés preferencia-rendszere szerinti elônyök (és természetesen a vele együtt járó hátrányok). Természetesen a döntések meghozatala során, a belsô tényezôkön kívül nem feledkezhetünk meg a piac külsô szereplôirôl sem, amelyek divatosabb szakkifejezéssel élve a színház külsô érintettjeit jelentik.1 A döntések meghozatalával a színház vezetése általában egy olyan meghatározott útra lép, amely fôbb elemeinek megfogalmazásával egy karakteres vezetési filozófia (végsô soron stratégia) határozható meg. Ezek közül most azt a hét utat sorolom fel, amellyel szinte valamennyi mai magyar színház vezetési módszere érzékelhetôen jellemezhetô. 1. Az elsô a tervezés útja. Jelenti, hogy a jelenlegi hivatalos költségvetési tervezés rendje mellett olyan tervet készítünk, amely a valóságot a költségvetési színházak természetes mûködési folyamatának megfelelôen a fenti gazdálkodási csoportok szerint írja le. A tervezés során − ha lehetséges, vagyis ha a személyi és tárgyi feltételek engedik − nullbázisú ter-4

51


4 vezést alkalmazunk, vagyis a bázisidôszak szá-

maitól és gyakorlatától függetlenül dolgozzuk ki az egyes elôirányzatok számait. 2. A második a produkció útja. Jelenti, hogy a színházat oly módon alakítjuk át, hogy az új szerkezet és mûködési rend alapvetôen a produkciót szolgálja. A produkció jelenti a repertoárt, az új bemutatót és a felújítást. A produkció útja tehát nem más, mint egy régi színházi szemléletnek − „A függönynek pedig fel kell mennie!” − korunk és a jövô követelményeinek megfelelô kifejezése és újraszervezése. (Egyre gyakrabban program- vagy projektszemléletnek is nevezik.) 3. A harmadik az érdekek útja. Ezen az úton a felügyeleti szervnek kell elôször megfogalmaznia azokat az érdekeit, amelyeket intézményei mûködésében érvényesíteni akar.2 Ezek meghatározása és szakmai elfogadtatása után kerülhet sor az intézményi vezetôk szigorú érdekeltségi rendszerének meghatározására, majd az intézmény valamennyi dolgozójára vonatkozó érdekeltség kidolgozására. Ez a vezetési módszer hatékony kiegészítôje lehet más vezetési módszereknek, ám önmagában és elsôdlegesen csak rövidtávon alkalmazható eredményesen. 4. A negyedik a marketing útja: az állam, az önkormányzat, a mecénások, a szponzorok, a szállítók és a vevôk (nézôk) piacának marketingeszközökkel és módszerekkel való meggyôzése annak érdekében, hogy produkcióink a legnagyobb anyagi elismerésben részesüljenek.3 Ez az anyagi elismerés lehet: támogatás, árengedmény, többletbevétel. A marketingre épülô vezetési módszer elengedhetetlen párja a produkció útjának, de szükséges kiegészítôje a tervezés, a vállalkozás útjának is. 5. Az ötödik az együttmûködés útja. Jelenti, hogy a színház vezetése megértette azt, hogy másokkal közösen eredményesebben jelenhetnek meg a piac szereplôi elôtt (ez lehet a vevôk, szállítók piaca és a szponzorpiac is), illetve azt, hogy egyedül már nem képes megbirkózni nehézségeivel. Az együttmûködô partner lehet színház, más költségvetési intézmény, alapítvány, de társas vállalkozás is. Ez a stratégia mindegyik út kiegészítôje lehet, ám az együttmûködés különösen fontos lehet a produkciós gazdálkodási formában. 6. A hatodik a vállalkozás útja. Jelenti, hogy a színház független szakértôkkel felméreti szabad kapacitásait, majd ezek értékesítésével illetve ideiglenes vagy tartós hasznosításával (kölcsönzés, bérbeadás, vállalkozásba vitel) megteremti alaptevékenysége folytatásához szükséges pénzeszközöket. A vállalkozás minden vezetési módszer kiegészítôje lehet, de a produkciós rend szerint gazdálkodó színházakban töltheti be leghatásosabban szerepét. 7. A hetedik a spontaneitás útja. Azt jelenti, hogy a vezetés feldolgozta és vállalja − hibáival

52

és erényeivel együtt − színháza múltját, ám nincsen olyan vezetési módszere, amely hosszú távon alkalmazható lenne a színház céljai elérése érdekében. Ám ez az út nem azt jelenti, hogy a vezetésnek nincs különösebb elképzelése a vezetési módszerekrôl, hanem azt, hogy a színház belsô és külsô körülményei nem teszik lehetôvé egy meghatározott út vagy utak alkalmazását. Ez az út tehát az elôzô hat út állandó, a feltételeknek megfelelô alkalmazása. Természetesen a fenti hét útnak harmonizálnia kell a vezetés személyes stílusával, és meg kell felelnie a korábbiakban leírt átvilágítás következtetéseinek. A szubjektív és objektív körülményeknek való együttes megfelelés esetén a hét út egyike vagy több út együttesen eredményesen alkalmazható a színházi vezetés céljainak teljesítése és teljesülése érdekében. Az információs háló kialakítása Ahhoz, hogy a színház céljait megvalósítsa, elengedhetetlen, hogy állandó visszacsatolásban legyen a végrehajtás minden fázisával, vagyis a megfelelô idôben, mértékben és pontossággal kell a színházi mûködésrôl információkkal rendelkeznie. A jegyértékesítési (szervezési) vezetô információs feladatkörébe a színház feladatmutatóiról (az elôadásszámról és a nézôszámról) és ezek pénzügyi vetületérôl, a jegybevételrôl szóló tájékoztatás tartozik. A napi információk közé tartozik az elôzô nap elôadásának (vagy elôadásainak) összes nézôszáma, megbontva a tiszteletjegyesekre és a fizetô nézôkre, ez utóbbi tovább bontva pénztári nézôkre, bérletesekre és a szervezés által eladott jegyekre; az egyes jegytípusokhoz tartozó forintbevételre. Megfelelô számítógépes háttér esetén a napi tájékoztatás kiegészülhet az adott elôadás addigi összes elôadásaira vonatkozó fenti információk összegével és az egy elôadásra jutó átlagával. A szervezés havi tájékoztatása lényegében a fenti adatok összesítése és átlagolása. A havi tájékoztatásnak természetesen a tárgyhavi adatokon kívül tartalmaznia kell az éves (és/vagy évadi) göngyölített információkat és azok átlagait is. A havi és éves adatok értékelését jelentôsen megkönnyíti, ha az elôadásszám, nézôszám és jegybevételi adatokat öszszehasonlítjuk egyrészt a tervvel és annak idôarányos részével, másrészt pedig az elmúlt év (vagy évek) azonos idôszakának adataival.4 A számviteli vezetô (fôkönyvelô) információs feladatkörébe elsôdlegesen a különféle idôtartamú számszaki mérlegek és fôkönyvi kivonatok tartoznak, ám ezek mai tartalma nem olyan minôségû és részletezettségû, amely elegendô információt szolgáltatna a színház vezetôi számára. Ezek mellett tehát a számviteli osztályvezetônek olyan vezetôi tájékoztatókat kell készíteni, amelyek megfelelnek a színházi mûködés természetének és típusának. A havonta adott tájékoztatónak tartalmaznia kell

az egyes kötelezettségvállalók költség- és bevételfajtánkénti bontásban részletezett kereteinek teljesítését, összehasonlítva az elôirányzattal és az elôzô év azonos idôszakával. Ahhoz, hogy reális képet kapjunk az elôirányzatok felhasználásáról, természetesen a kimutatásban a már kifizetett számlák mellett szerepelnie kell a megrendelt, de még ki nem fizetett számlák összegének is. Természetesen az elôirányzatok felhasználását nem csak tárgyhavonként, hanem göngyölítetten is ki kell mutatni. Az elôzô év azonos idôszakával való összehasonlítást itt is reálisabbá teheti az infláció kiszûrése. A pénzügyi elôadó vagy vezetô legfontosabb havi feladata a színház likviditási helyzetének megmutatása. Ennek elengedhetetlen része a követelések és a tartozások tételenkénti és idôtartamuk szerinti kimutatása, öszszehasonlítva az elôzô hónappal és az elôzô év azonos idôszakával. Külön kell megjelölni azokat a tételeket, amelyek valamilyen ok miatt különleges elbánást igényelnek. A jelen pénzügyi helyzetébôl kiindulva kell a színház következô negyedévi likviditási tervét elkészíteni, amelynek a kötelezettségvállalók által megtervezett elôirányzat-felhasználási terveken kell alapulnia.5 A likviditási terv kiegészítôje az a kimutatás, amely a különféle alapokhoz, alapítványokhoz beadott pályázatok legfontosabb adatait tartalmazza. A munkaügyi elôadó vagy vezetô feladata a munkáltatói keretek felhasználásáról szóló havi és göngyölített kimutatások elkészítése. A munkáltatói kereteket célszerû a következô bontásban elkészíteni: alapilletmények, pótlékok, különféle jutalmak, túlmunkadíjak, túlszolgálati díjak, különféle megbízási díjak, helyettesítések, táppénz. A fenti kimutatások elemzése alapján a gazdasági vezetésnek egy olyan összefogott, jól áttekinthetô írásbeli értékelést kell készítenie, amelyet a színház nem gazdasági szakképzettségû vezetôi is könnyen tudnak értelmezni. Az értékelés végén néhány mondatban össze kell foglalni az elmúlt idôszak feladatmutatóinak teljesítését, a színház gazdálkodásának eredményeit, majd szükség szerint meg kell fogalmazni azokat a szükséges döntéseket, amelyekkel az esetleges negatívumok a költségvetési év hátralévô részében megszüntethetôk. A félreértések elkerülése és a felelôsségek meghatározása érdekében rendkívül fontos, hogy az értékelés és a megoldási javaslatok megalapozottak, tárgyszerûek és határozottak legyenek. Célszerû, hogy a havi jelentés áttanulmányozása után a színház vezetése közösen beszélje meg annak megállapításait, majd az igazgató vezetésével döntsön a szükséges intézkedésekrôl. Érdekeltségi rendszer A színházi vezetôk érdekeltségének meghatározása az egyik legnehezebb vezetôi illetve tulajdonosi (felügyeleti) feladat, mivel a színház


olyan organikus szervezet, amelynek irányítása naponta kényszerítheti vezetôit elveik feladására, felváltására, vagy kisebb befolyásoló energiák esetén azok módosítására. El kell fogadni, bármilyen fájdalmasnak is tûnik elsô hallásra, hogy a színház vezetése nem azoknak való, akik határozott és megmásíthatatlan elképzelésekkel, kôbe vésett célokkal és elôre megtervezett, örök érvényû módszerekkel akarnak eredményt, maguknak pedig tiszteletet elérni. A színház vezetésének helyzete az elôbbi parancsnoki típus helyett sokkal inkább hasonlatos az idomáréhoz, akinek az életébe kerülhet, ha nem tudja, hogy mikor, kivel illetve hogyan kell, lehet és szabad alkalmazni az ostort vagy a mosolyt.6 Az érdekeltség lényegében az egyéni, illetve csoportérdekek olyan igába fogása, amellyel a saját érvényesülésre törô energiák a „magasabb” célok érdekében hasznosulnak. A továbbiakban elôször e célok megfogalmazásával, majd az érdekeltségek leírásával foglalkozunk. A színház alapvetô és elsôdleges feladata, valamint mûködésének célja az, hogy magas mûvészi színvonalon tartson meghatározott számú elôadást meghatározott fizetô nézô elôtt, valamint az, hogy színházi és azt kiegészítô tevékenységével meghatározott bevételt érjen el. E négy alapvetô cél természetesen további számos – kisebb jelentôségû – célra bontható fel, hisz például a magas mûvészi színvonalhoz jól mûködô színpadi személyzetre és mûhelyekre, az elôadásszám és a fizetônézô-szám eléréséhez jó technikai állapotú színpadra és színházteremre van szükség, és így tovább. Másképpen fogalmazva, minden cél csak sok-sok feltétel megvalósulása esetén érhetô el. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy az egyes célok között komoly ellenhatás is létezhet, vagyis egyik megvalósulása hátráltathatja a másik elérését. A színházi érdekeltség alapvetô feladata tehát az, hogy a színház felsô vezetô munkatársait a négy fô cél, a vezetôket a négy fô célt közvetlenül kiszolgáló alcélok, a többi munkatársat pedig további alcélok elérésére ösztönözze. A fentiekbôl következôen a színház igazgatójának érdekeltsége e négy alapcél együttes elérését kell, hogy szolgálja. Vagyis a felügyeleti szervnek olyan szerzôdést kell kötnie az igazgatóval, amely tartalmazza egyrészt a célok elérése esetén a prémium nagyságát, másrészt a célok nem teljes körû megvalósulása esetén annak következményeit. Miután a négy alapcél közül három (elôadásszám, fizetônézô-szám, bevétel) önmagában szám, így csak a „magas mûvészi színvonal” kritériumainak meghatározása és számszerûsítése jelenthet gondot.7 A színház mûvészeti vezetôjének érdekeltsége a bevétel elhagyásával megegyezik az igazgató érdekeltségével. A mûvészeti fôtitkár

(titkár) érdekeltségét a tervezett elôadásszám teljesítésében célszerû megfogalmazni. A gazdasági igazgató érdekeltsége az elôadásszám, a fizetônézô-szám és a bevétel teljesítésére terjed ki. A mûszaki vezetô abban az esetben részesüljön prémiumban, ha a színház (benne elsôdlegesen a színpad és a mûhelyek) üzemképessége biztosítja a tervezett elôadások és próbák megtartását. Az érdekeltség (prémium) mindig egy-egy költségvetési (üzleti) évre vonatkozzék, és öszszege ne legyen kevesebb az éves illetmény nagyságánál. Természetesen valamennyi vezetô csak abban az esetben részesüljön prémiumban, ha nem lépi túl kötelezettségvállalási, illetve munkáltatói keretét. A színházi vezetôk hosszú távú érdekeltségének egy sajátos típusa lehet az a jegy-elôvásárlási lehetôség, amelyet a részvénytársasági vezetôk opciós részvényvásárlási formái alapján javaslok bevezetni. Ennek keretében a színház vezetôi lehetôséget kapnának arra, hogy vezetôi kinevezésük lejártakor a tervezett nézôszámot meghaladó jegyek egy részét egy ma meghatározott áron megvásárolják. A vezetô tehát a fizetônézô-szám emelkedésén kívül érdekelt a jegyár emelésében is. Ez utóbbi pedig csak abban az esetben lehetséges, ha a színház mûsorterve olyan elôadásokat tartalmaz, amelyek e megemelt helyáron is eladhatók. Belsô marketing A színházi belsô marketing nem más, mint a színházi marketing megvalósítása házon belül. Vagyis belsô marketing esetében a színház egészét, valamint termékeinket és szolgáltatásainkat nem a külsô, hanem a belsô érintetteknek – tehát a társulat tagjainak, munkatársainknak – akarjuk „eladni”. Belsô marketing esetében nem pénzt kérünk színházunk tagjaitól, hanem munkát, mégpedig tehetségük szerinti legjobb munkát. Ugyanilyen fontosságú elsôdleges cél, hogy társulatunk tagjait meggyôzzük arról, hogy intézményünk a legjobb színház a világon (vagy legalábbis Magyarországon), illetve arrafelé tart, és elérjük, hogy e véleményét gyakran és következetesen hangsúlyozza is környezetében. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a belsô marketing alapvetô eszköze és módszere a tájékoztatás, amelynek elsôdleges feladata a beavatottság, összetartozás, közösségi érzés, a családiasság érzésének kialakítása és állandó erôsítése. Különösen így van ez a színházban, hisz jól tudjuk, még a vezetéshez legközelebb álló társulati tagok is információhiányról panaszkodnak. Ennek oka törvényszerû. Gondoljunk arra a sokat emlegetett axiómára, mely szerint a színház egy olyan élô, organikusan változó szervezet, amelyben lényegében minden történés valamilyen szempontból jelentô-

séggel bír.8 Ez a sajátos szubjektív és állandó információhiány természetesen abból a magasfokú mûvészi érzékenységbôl származik, amely nélkül alkotómunka nem is képzelhetô el. A tájékoztatás tehát olyan alapvetô marketingeszköz, amely az elôbb említett okok miatt a színházban még különös jelentôséggel bír. Legfontosabb eszközei: a társulati ülések, próbatáblák, igazgatósági ülések, érdekvédelmi szervezetek, színházon kívüli együttlétek és belsô újságok. Ezek a lehetôségek oly jól ismertek mindenki elôtt, hogy részletes bemutatásukkal most nem töltjük az idôt. A belsô marketing eszközrendszerének egyik legfontosabb eleme az együttdöntési lehetôség, amely azt jelenti, hogy a társulat választott vagy kinevezett tagjainak adott kérdésekben döntési lehetôséget biztosítunk. Ilyen együttdöntési lehetôséget kell biztosítanunk minden olyan esetben, amikor a társulat munkahelyi illetve szociális körülményeirôl döntünk. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a társulat választott tagjait kizárólag valódi döntésekhez hívjuk meg, különben könnyen az ellenkezô hatást érhetjük el. Tehát semmiképpen se legyen demokratikus döntés egy adott évad mûsorterve, ám a csónakház bérlése vagy a kerékpártároló építése közötti választás igenis a társulat ügye legyen. (Hasonlóan ne a vezetés döntsön például arról, hogy honnan vásárolunk étkezési jegyeket. Hacsak a cég nem szponzorál bennünket!) Az együttdöntésnek természetesen minden esetben kellô nyilvánosságot kell biztosítanunk. A társulat tagjaival való aktív és személyes foglalkozás szintén a belsô marketing legfontosabb elemei közé tartozik. A humánpolitika kiterjed a munkatársak felvételére, tudásuk fejlesztésére, karrierjük támogatására, sôt a munkatársak egy része esetében annak megtervezésére, valamint a munkából való kilépés megkönnyítésére. Különösen ez utóbbi igényel kellôen érzékeny hozzáértést, hisz korunkban várhatóan egyre több munkatársunknak kell a közalkalmazotti jogviszonyától megválnia. A közösségi (családi) érzés erôsítését jól szolgálja, ha a vezetôk nem feledkeznek meg azokról a napokról, amelyeket munkatársai valamilyen szempontból fontosnak tartanak. Lehet ez a munkakezdés, az elsô premier napja, névnap, születésnap, és így tovább. Mindenképpen ügyelnünk kell arra, hogy bizonyos – személyenként változó – idôközönként munkatársainkkal ne csak mint munkahelyi beosztottal vagy kollégával, hanem olyan egyenrangú partnerrel foglalkozzunk, akivel felelôsség nélkül is öröm együtt lenni. A vezetô munkatársakkal rendezett hétvégék (természetesen nem a színház székhelyén) ragyogó alkalmat kínálnak arra, hogy a részvevôk – azonkívül, hogy konkrétan és személyre bontva megismerjék a színház legfontosabb következô negyedévi (harmadévadi)4

53


4 tennivalóit – olyan kötetlen együttlét résztve-

vôi legyenek, amelyben mindazon kérdések és válaszok is elhangozhatnak, amelyekre a hétköznapi munka során nincs lehetôség, vagy nincs bátorság. Feltétlenül szükségesnek tartom, hogy a színház felsô vezetése és tárvezetôi évadonként legalább három alkalommal (az évad elôtt, közepén és végén) találkozzanak ilyen „bentlakásos” hétvégeken. Az ösztönzés és verseny ugyancsak fontos eszközök a belsô marketing céljainak megvalósításában. A verseny az ösztönzés azon formája, amelyben a résztvevôket nem csupán abban tesszük érdekeltté, hogy valamilyen – általunk elérendônek megcélzott – mérôszámot érjenek el, hanem arra ösztönözzük ôket, hogy ne csak magukat, hanem másokat is elôzzenek meg. Miután a színházban nagyon kevés olyan munkakör van, amelyben hasz-

nálhatók mérôszámok, ezért általában a verseny azon formája él, amelyben maga a társulat dönti el, hogy egy adott évadban ki volt közülük a legjobb. (Gondoljunk itt a különféle gyûrûkre, emlékplakettekre, és így tovább.)9 Tapasztalataim szerint a színházi világban a hosszú távú célok megvalósítására a pénzzel való ösztönzés csak ritkán eredményes. Hisz egyrészt ezen célok nagy része nem fejezhetô ki pénzben, emiatt az ösztönzôeszköz sem lehet az elismerés ilyen formája, másrészt a nem közvetlen pénzbeni ösztönzés megadja az ösztönzöttnek azt az illúziót, hogy önzetlenül − saját anyagi érdek nélkül − dolgozik színháza javára. Ne feledjük tehát, hogy a pénz csak közvetítôeszköz, így az ösztönzésben is ennek megfelelôen határozzuk meg szerepét. A közösség (színház) hagyományainak ápolása a belsô marketing érzelmekben leg-

gazdagabb eszköze, amelynek marketingcélját a színházi múlt ma is „használható” hagyományain keresztül valósítja meg. Ilyen hagyományok a következôk lehetnek: a színház történetének ápolása és bemutatása (házi múzeum), a színház nagyjai emlékének életben tartása (emléknapok rendezése, díjak, bérletek névadóiként), híres elôadások felidézése, és így tovább. A hagyományok ápolásának alapvetô célja annak elérése, hogy munkatársaink érezzék, hogy egy olyan színház alkotó részesei, amelyre nem csak jelene, hanem múltja miatt is büszkék lehetnek. (Különösen így van ez abban az esetben, ha a színház nehézségekkel küzd a jelenben.) Nem könnyû színházat vezetni. Dr. Venczel Sándor színházi közgazda

JEGYZETEK 1 Emlékeztetôül a színház legfontosabb külsô érintettjei a következôk: nézôk, szállítók, szponzorok, partnerek, felügyeleti szerv (tulajdonos), versenytársak. 2 Egyre nagyobb gond, hogy a színházakat felügyelô állam és önkormányzat máig nem fogalmazta meg és nem hozta nyilvánosságra a színházaival szemben támasztott igényeket és elvárásokat. 3 A szállító marketingrôl lásd a Színpad 2006. szeptemberi számában megjelent tanulmányt. 4 Elemzésünket reálisabbá tehetjük, ha nemcsak nominálértéken, hanem az inflációs hatást is kiszûrve hasonlítjuk össze a jegybevételt a bázisidôszakkal. 5 A költségvetési intézményeknek ma kötelezô elôirányzat-felhasználási tervet készíteni. 6 Mindezek természetesen nemcsak a színház elsô számú vezetôjére, az igazgatóra vonatkoznak, hanem minden olyan vezetôre, akinek munkája valamiképpen befolyásolja az egész színház munkájának hangulatát és sikerét. Gondoljunk itt a mûvészeti vezetôkre, a mûvészeti fôtitkárra és titkárra, de nagyrészt érvényesek ezek az elvek a gazdasági és a mûszaki vezetésre is. 7 A színház tevékenységérôl megjelenô kritikák véleményének összesítése egészüljön ki a tulajdonos szakértô testületének véleményével, ugyanakkor vegyük figyelembe a színház és tagjai meghívásainak számát és helyszíneinek fontosságát is. 8 Egy régi görög filozófus szavait akként módosíthatnánk: Nem léphetünk be kétszer ugyanabba a színházba. 9 Természetesen azokban a munkakörökben (például a jegyértékesítés), ahol az összehasonlításra jól alkalmazhatók mérôszámok, ott mindenképpen javaslom egy olyan verseny bevezetését, amelyben a gyôztest (elsôsorban) nem pénzzel jutalmazzuk, hanem egy attraktív és intenzív nyilvánossággal.

54

A magyar szcenika történetébôl

Egy boldog ember – 100 esztendeje született Márk Tivadar jelmeztervezô Márk Tivadar (1908. május 11–2003. szeptember 27.) Kossuth-díjas, érdemes és kiváló mûvész, az Operaház örökös tagja és mestermûvésze. A nemzeti dalszínházhoz, elsô és egyben utolsó munkahelyéhez való töretlen hûsége és alkotómunkával töltött több mint hetven esztendeje páratlan a hazai tervezômûvészetben. Munkássága szorosan kapcsolódik az Operaház két kiemelkedô tervezôje, Oláh Gusztáv és Fülöp Zoltán életmûvéhez. Márk Tivadart tekinthetjük e színháztörténetileg is egyedülálló triász harmadik tagjának. Operakedvelôk ezrei számára jelent még napjainkban is meghatározó élményt az általuk teremtett, kiemelkedôen magas színvonalú színpadi látvány.

Shakespeare, William: III. Richárd – balról Major Tamás jelmeze, Nemzeti Színház, 1947. december 13. Rendezô: Nádasdy Kálmán + jobbra Törzs Jenô jelmeze, Magyar Színház, 1937. október 29. Rendezô: Hevesi Sándor

A szerény körülmények közül szabósegédmesterlevéllel a fôiskolára érkezô Márk Tivadar 1932-ben szerzett diplomát az Iparmûvészeti Fôiskola textil szakán, több mint egy évtizeddel késôbb pedig elvégezte a Pázmány Péter Tudományegyetem mûvészettörténet szakát. Tanárai közül Haranghy Jenô játszott meghatározó szerepet Márk Tivadar életében, jóllehet ô maga nem volt „textiles”, de engedte szabadon kibontakozni tanítványait. Tôle tanulta meg a mozdulat, az ellesett pillanat gyors és pontos megörökítését. Állástalan diplomás volt évekig, míg végül tanára közbenjárására 1934-ben Zsindelyné Tüdôs Klára mellett lett gyakornok az Operaház jelmeztárában. Az ügyesen rajzoló Márk Tivadar eleinte az ô „ötleteit” valósította meg, sa-

ját elmondása szerint ô lett „Klára asszony keze”. Erre figyelt fel Oláh Gusztáv, s hamarosan Oláh és Fülöp Zoltán asszisztense, jelmezterveik kidolgozója, végül a jelmeztár vezetôje, majd önálló jelmeztervezô lett. 1938tól kinevezett jelmeztervezô, a darabok többségének tervezôje, éppen abban az idôszakban, amikor a jelmeztervezés végre széles körben vált elismert, önálló elemévé a színházi alkotófolyamatnak. 1945-ig volt a jelmeztár vezetôje, 1958-tól vezetô tervezô az Operaházban, ahol még 1981-es nyugdíjba vonulása után is aktívan tevékenykedett. A Zenemûvészeti Fôiskola opera tanszakán 1957tôl – megszakításokkal – 1984-ig tanított. Oláh Gusztáv klasszikus egyénisége, polihisztor tudása és személyisége döntô hatással

volt egész munkásságára. A „tanulóévek” és a közös munka eredményeként hamarosan Márk is alkotója lett az egységes látvány- és stílushatást keltô operaházi elôadásoknak. Jelmezeit a – látvány alapelemét jelentô – díszletek színvilágához alkalmazkodva, alapos kor- és stílusismerettel tervezte, mindig szem elôtt tartva a díszlet, a jelmez és a kellék, a zene, a színek és a fények összhangját. Oláh Gusztáv pasztell színei és Fülöp Zoltán erôteljes kolorizmusa egyfajta kettôsség formájában van jelen életmûvében. Oláhval közös tervezései általában visszafogottabbak, Oláh festôiségét teljesítik ki a színpadon, Fülöppel viszont nemegyszer szabadon tobzódtak a színekben, (s ez látható majd késôbbi, körszínházi tervezésein is). Az Operaház igazga-4

55


4 tói: Radnai Miklós, Márkus László, a háború

után Tóth Aladár, Nádasdy Kálmán és Lukács Miklós bemutatóról bemutatóra magas mércét állított a három tervezô, Oláh, Fülöp és Márk elé, s ôk a hagyományokat és az új tendenciákat is sikeresen alkalmazó elôadások létrehozásával váltak az Operaház fénykorának – és a késôbbi évtizedeknek – máig emlékezetünkben élô tervezôivé. Elsô önálló tervezése Muszorgszkij Hovanscsina címû operája jelmezeinek elkészítése volt 1936-ban. Ezt – mai ismereteink szerint – csaknem háromszáz bemutató és közel ennyi felújítás terveinek elkészítése vagy felfrissítése követte. Számos alkalommal dolgozott külföldön, többek között Kolozsvár, Bécs, München, Wiesbaden, Dortmund, Köln, Düsseldorf, Róma, Melbourne, Sydney, Helsinki, Oslo, továbbá Libanon, Chile és Kuvait operaházaiban; készített terveket vidéki színházak opera-elôadásaihoz Debrecenben és Gyôrött; állandó tervezôje volt szabadtéri színpadainknak a Margitszigeten, Szegeden, Szombathelyen, Tatán és Fertôrákoson, valamint a Körszínháznak. További jelentôs mennyiségû tervet készített prózai színházaknak, valamint Fülöp Zoltánnal számos látványos tervet a Fôvárosi Operettszínház felkérésére. Több mint húsz magyar film (köztük a Ludas Matyi, a Déryné, a Gábor diák, a Háry János, a Katonazene, a Csínom Palkó) és zenés tv-színházi produkció jelmezei kerültek ki a keze alól. Készített egyenruhaterveket a színház zenekari tagjainak és a rendôrségnek, tervezett kosztümöt nemzetközi táncversenyekre, vagy a jégbalettnek és ifjúsági színházaknak. A prózai mûfajban tett kirándulásai a háború elôtti években kezdôdtek. Különösen

Erkel Ferenc: Bánk bán – Operaház, 1940. március 15. Rendezô: Nádasdy Kálmán

Ránki György: Pomádé király új ruhája – Operaház, 1953. június 6. Rendezô: Oláh Gusztáv

56

emlékezetes a Magyar Színház 1937-es III. Richárd elôadása, Törzs Jenôvel a fôszerepben, s a mû 1947-es nemzeti színházi bemutatója, Major Tamással a címszerepben. Ez utóbbi még az 1959-es felújításon is Márk Tivadar jelmezterveivel valósult meg. Legendás elôadás volt 1942-ben a Három nôvér bemutatója a Vígszínházban, melyben Gombaszögi Ella, Mezey Mária, Dajka Margit és Ruttkai Éva játszotta a nôi fôszerepeket. Az 1970-es évektôl gazdag és gyümölcsözô együttmûködés alakult ki Márk Tivadar, Kazimir Károly és Rajkai György között a Körszínház bemutatóinak megvalósításában. Márk korok és stílusok között barangolhatott évrôl évre, az ókortól napjainkig, Kínától indulva, Indián keresztül, az ókori Mezopotámiától és Izraeltôl az indiánok földjéig, vagy a vásári komédiák színpadáig, többek közt a Gilgames-eposzt feldolgozó Agyagtáblák üzenete, a Csúsingura, a Karagöz, a Dekameron, a Hiawata, a Szép asszonyok egy gazdag házban, az Énekek éneke és a Petruska világában.


Már fôiskolai diplomamunkájának, Szigligeti Ede Liliomfijának elkészítésekor megmutatkozott humora és karikírozókészsége. Ha tehette, játékos képzeletének szabad utat engedett vígoperák, operettek, gyerekjátékok tervezése során. Melyek – mint például Ránki György Pomádé királyának terveinél a teljes jelmezsorozaton – kifogyhatatlan ötleteit, szellemi sziporkáit, „szurkáit” tükrözik. Például a Maleczky Oszkárnak (Don Pasqaule), Székely Mihálynak (Szöktetés a szerájból), Losonczy Györgynek (Sevillai borbély), Pataky Kálmánnak (Don Juan), Harangozó Gyulának (Coppélia) vagy Latabár Kálmánnak (Banditák), Honthy

Márk Tivadar számára a megálmodott ruhaköltemény volt a jellemzés eszköze. Hogy ezt megvalósítsa, alapos elôtanulmányokat folytatott, vázlatsorozatokon gondosan mérlegelte a lehetôségeket, a szín- és a színpadi hatást. Fontosnak tartotta a fôszerepek elsôdleges színekben való kiemelését, de a mellékszereplôknek és a statisztériának is harmonikusan kellett illeszkednie az összképbe. Mestere volt nagy tömegek egységes hatást keltô, látványos, színpompás megjelenítésének. Szabósegéd képesítésének köszönhetôen olyan otthonosan mozgott az Operaház szabómûhelyében, hogy a szak-

Hacsaturján, Aram: Spartacus – Operaház, 1968. május 18. Koreográfus, rendezô: Seregi László

Puccini, Giacomo: Pillangókisasszony – Erkel Színház, 1971. május 23. Rendezô: Szinberger Sándor

Hannának (Csárdáskirálynô) készített jelmezeken az énekes, a színész karakterét egy-egy hatásos ecsetvonással érzékeltette. S hogy mindez – a látvány elemeként – elementáris erôvel hathasson a nézôkre is, azt a kivitelezés során személyesen felügyelte a varrodákban.

mát gyakorló kollégái is elismeréssel szóltak egy-egy merész, ám mindig precíz és helytálló mozdulata láttán, mellyel a legdrágább anyagba is belevágott a szükséges szabásvonal kialakítása érdekében. Kitûnôen tudott alkalmazkodni a „nehéz gazdasági körülmé-

nyekhez” is: tervezôasztalán születtek azok a jelmezek, melyek nyomán a leleményesen „feljavított”, befestett jutavászonból „színpadi bársony” lett, s az énekes abban léphetett közönség elé. A Don Carlos látványos „ál”-jelmezeirôl nem is sejthette a nézô, mibôl és hogyan valósultak meg a spanyol udvar fénykorában játszódó opera „korhû” viseletei. Tudta azt is, hogy a szabásnak olykor diszkréten el kell fednie az énekes esetleges súlyfeleslegét, mégis viselhetô öltözéket kellett készíteni a számára, s ezt ezer rafinériával oldotta meg. Tervein felvázolta a jelmezt, az elkészült ruhát pedig – sokszor az elôadás elôtt, már az énekesen/táncoson – utólagos átfestéssel maga javította, ha úgy vélte, hogy például egy vöröses tónus mellé frissen festett árnyékoló fekete vonallal takarhat el egy elônytelennek tûnô testrészt, egy nem kívánt pocakot, vagy így tehet könnyedebbé, lebegôbbé egy balettjelmezt. Szívbôl sajnálta a kiváló énekesek által hordott jelmezeket ki-4

57


4 dobni, melyek „sorsát” azonban nyugdíjazá-

sa után már nem tudta befolyásolni. Még kiemelkedô tervezéseinek felsorolására sincs lehetôség, nemhogy a teljes életmû címekben való megidézésére. Ô maga a magyar szerzôk, elsôsorban Erkel Ferenc (Brankovics György, Bánk bán, Hunyadi László) és Bartók Béla (A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin), valamint Giuseppe Verdi (Aida, Álarcosbál, Don Carlos, Ernani, Falstaff, Macbeth, Nabucco, Otello, Rigoletto, Traviata, Trubadúr, A végzet hatalma) és az olasz komponisták mûveit érezte különösen közel magához. Azonban kedves területe volt a balett, s lelkes és támogató közremûködôje volt magyar szerzôk bemutatóinak is. Márk Tivadar monumentális tervezôi életmûve mintegy 6000 lapját az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára ôrzi. Az életmû bármelyik jelmezterve – legyen az opera, balett, próza – ma is használható, színpadi kivitelezésre alkalmas, mert a mû szellemiségébôl kiindulva készült, imponáló tárgyi tudással és nagy szakmai ismerettel. Talán épp ezért nézte keserûen az idôs mester, mikor kedves operáit, egy-egy rokokó vagy romantikus dalmûvet modern környezetbe helyezve, az opera mûfajától idegen „átértelmezésben” játszottak. Az Operaház idôrôl idôre felfrissíti korábbi munkáit, melyek sorából mostanában a Harangozó Gyula centenáriuma tiszteletére felújított, legendás A csodálatos mandarin és Térzene elôadás szerepel újra mûsoron. 1992-ben a Bajor Gizi Színészmúzeumban volt elsô önálló kiállítása; 2003-ban az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tára és az Operaház közös rendezésében – még a 95 esztendôs mûvész jelenlétében nyílt meg – az életmûvét bemutató retrospektív tárlat. Születésének centenáriuma évében – e cikk megjelenésével egy idôben – a Miskolci Nemzetközi Operafesztivál alkalmából, a „Bartók + szlávok” címû tematikus kiállításra e különleges operai jelmezterv-gyûjteménybôl válogathattunk anyagot. Harminc szláv mû elôadásának több száz jelmezlapjából: orosz operákhoz és balettekhez: Borogyin (Igor herceg), Csajkovszkij (Anyegin, Csipkerózsika, Diótörô, Hattyúk tava, Pique Dame), Muszorgszkij (Hovanscsina, Borisz Godunov, A szorocsinci vásár), Sztravinszkij (A katona története, Petruska, Tavaszünnep, Tûzmadár), Sosztakovics (Katyerina Izmajlova), Aszafjev (Bahcsiszeráji szökôkút, Párizs lángjai) és Hacsaturján (Spartacus), valamint más szláv szerzôk mûveihez: Smetana (Az eladott menyaszszony), Janacˇek (Jenufa) és Moniuszko (Halka) operáihoz és balettjeihez Élete szeretett színházában telt, ahol a ruhák, az anyagok, a tervezés és a zene bûvöletében élt. Szerény volt, mert sokat tu-

58

Rossini, Gioacchino: A török Itáliában – Erkel Színház, 1976. február 20. Rendezô: Huszár Klára

dott. Nyelveket beszélt, bejárta a világot, tájékozott volt, felkészült, szûnni nem akaró tudásvággyal és töretlen munkakedvvel dolgozott, míg egészsége engedte. 1992-ben egy Szomory Györgynek adott interjúban mondta el ars poeticáját: „Az embert minden kell, hogy érdekelje, mindent át kell szûrni önmagán, mindent komolyan kell venni. Ehhez pedig végtelenül sokat kell ta-

nulni. Tudatlanul hozzáfogni valamihez – primitív magatartás.” Hitvallása ma is követendô példa lehet mindenkinek. Életmûve könyv alakban való bemutatása – Oláh Gusztávéval és Fülöp Zoltánéval együtt – talán a közeljövôben 125. évfordulóját ünneplô Operaház eseménysorozata keretében valósulhat meg. Somorjai Olga

PR

Hang-, fény- és színpadtechnika Beszélgetés Pálfi Lászlóval A DP Music Sound & Light Kft. csaknem tíz nemzetközileg elismert gyártó termékeit forgalmazza hazánkban, melyek közül a legismertebb márkák: a holland Prolyte Products, a Prolyft, a Stage Dex, az Eastern Acoustic Works (EAW), a Doughty Engineering és a German Light Products. Pálfi Lászlóval, a cég tulajdonosával beszélgettem múltról, jelenrôl és jövôrôl.

❚ Röviden bemutatnád nekünk a cég tevékenységeit, érintve azt, hogy honnan indultatok, és hogyan jutottatok el a jelenlegi szintre? Nem tudom, mennyire köztudott – sokan talán még emlékeznek rá –, hogy a bátyám és én tíz-egynéhány évet töltöttünk el a rock’n roll szakmában, úgymond roadként. Ennek az idôszaknak a végén, az akkori kor egyik legjelentôsebb színpadi vállalkozásánál, az Omega Gmk.-nál dolgoztunk. Ezt követôen 1991 végén keresett meg minket egy ismerôsünk azzal a tervével, hogy fogjunk bele – az egykori Konzumex égisze alatt – egy olyan kereskedés kialakításába, amely hazánkban addig még nem beszerezhetô színpadtechnikai termékek árusításával foglalkozik. Így elôször a bátyámat hívták a hangtechnikai, majd pedig engem a fénytechnikai részre dolgozni, ahol a nagyra törô tervek megszületése után – valamivel több, mint egy évig – a Konzumex sikertelen privatizációjáig voltunk mindketten alkalmazásban. Azonban a már meglévô kapcsolatainkra alapozva sikeresen elindítottunk egy kisvállal-

kozást, amelybe társként Alker József is beszállt, aki felépítette a külföldi kapcsolatrendszert is, s ezzel elkezdôdhetett a cég növekedése. A késôbbiek során a bátyám kapcsolatai révén szolgáltatással is elkezdtünk foglalkozni, s így a hangosítás is bekerült a tevékenységeink közé. Majd szétváltunk, s a két tevékenységet, a szolgáltatást és a kereskedést két külön cégben vittük tovább, de a mai napig is gyakran dolgozunk együtt a legkülönfélébb rendezvények lebonyolításában, s ha a helyzet úgy kívánja meg, segítjük egymást. A cégünk elôször a Fehérvári úton bérelt egy kis irodát és raktárépületet, majd amikor azt kinôttük, átköltöztünk a Rácz László utcába, ahol gyakorlatilag ez év elejéig voltunk megtalálhatók. Itt egyébként egy kiskereskedés a továbbiakban is mûködni fog, hogy ki tudjuk szolgálni azokat a vevôinket is, akiknek csak egy-egy apróságra van szükségük. Szerencsére a vállalkozás évrôl évre szépen fejlôdött, s végül ennek eredményeként építettük fel az új, csaknem 1000 m2-es budaörsi épületünket, ahol együtt található meg a cég székhelye, a nagykereskedés, va-

lamint a bemutatóterem és a raktár. Dióhéjban ennyi a cégünk történeti elôzményeinek áttekintése. ❚ Kik képezik a DP Music vásárlókörét, kiket céloztok meg a termékeitekkel? Úgy vélem, hogy a hazai piac túl kicsi ahhoz, hogy ezt szelektálva lehessen kezelni, éppen ezért egészen a kis hangosítást vagy világítást mûködtetô magánszemélyektôl, vállalkozóktól elindulva, a zenekarokon, a szórakozóhelyeken, diszkókon át egészen a színházakig, vagy épp a manapság oly divatos tenderkiírásokon elnyerhetô, hatalmas beruházásokat képezô új létesítményekig mindenhol érdemes és szükséges is a jelenlét. Valamint egy jókora részt fed le a professzionális világosító és hangosító cégek eszközellátása, kiszolgálása is. ❚ Hogyan látod a saját jövôtöket, miben tudtok és miben kell fejlôdnie a cégnek, illetve ezt a fejlôdést milyen irányba vinnéd legszívesebben? A legfontosabbnak azt tartom, hogy a nagykereskedés mûködjön úgy – a logisztika, az áruelosztás, a kiskereskedôk kiszolgálása, a4

59

PR

4 termékek bemutatása, a promóció, a képzés

–, hogy erôs hátteret tudjunk biztosítani az összes partnerünk számára. Sokat kell erôsödnünk például a belföldi kiskereskedôi partnerhálózat kiszélesítésében. Ugyanakkor ki kell használnunk a hely méreteibôl fakadó elônyös lehetôségeket is, gondolok itt arra, hogy nálunk akár egy nagyobb, összetett hang- vagy fényrendszer is könnyedén felépíthetô, bemutatható. A késôbbiekben pedig célszerû lenne egy oktatási központot megvalósítani, ahol egyrészrôl az ezen a területen dolgozó szakemberek-

60

nek átadhatnánk azokat az információkat, amelyeket mi is a gyártóktól kapunk, hiszen ehhez a területhez nagyon sok olyan pluszinformáció (például biztonságtechnikai) társul, melyekhez nem feltétlenül jut hozzá, vagy tanul bele a felhasználója automatikusan csak azért, mert megvásárolt egy ilyen rendszert. Másrészrôl pedig egy klasszikusnak mondható hang-, fény-, színpadtechnikai gyakorlati képzés elindítása, ahol a mai fiataloknak, vagy bárkinek, akit ez a hivatás érdekel, átadhatnánk a tapasztalatainkat, és úgymond, utánpótlást képezhetnénk.

❚ Vannak a színpadtechnikai szakmában új, fiatalabb generációk? Vannak, sôt hozzám képest már legalább a harmadik generáció kezd felnôni. Az már egy másik kérdés, hogy elég változónak mondható a szakmai hozzáállás és a tapasztalat. Rossz kifejezéssel élve, mondhatnám azt is, hogy hígult a szakma, persze ez azért nem teljesen igaz, mert az élet minden területén megfigyelhetô ez a hígulás, hiszen ma már nemcsak azok kezdenek egy adott hivatáshoz, akik annak fanatikus szerelmesei, hanem azok is, akik egy könnyebb megélhetés reményét látják benne. Utóbbiaknak aztán a nagy többsége természetesen kiesik a szelektálódás folytán, de több lehetôség jutna az igazán elszántaknak és jobb szakemberek a szakmának, ha ez a képzés elindulna. ❚ Kialakult-e benned valamiféle összegzése az eltelt évtizedeknek, amit ebben a szakmában töltöttél el? Talán csak annyi, hogy az én, illetve a mi példánk is azt bizonyítja, hogy igenis lehet és érdemes egy vállalkozást lépésrôl lépésre építgetni, ugyan hosszú, szívós és kitartó munka kell hozzá, de az eredményeket így is el lehet érni. Andrásik Remo (Hangfoglalás Magazin 2008. április–május)

Könyvismertetés

Batta András: Opera Zeneszerzôk, mûvek, elôadómûvészek

Ez a mû a legnagyszerûbb és legösszetettebb színpadi mûfaj, az opera átfogó és árnyalt bemutatására vállalkozik. Az operák ismertetésénél érinti a keletkezés történetét és körülményeit, megvilágítja a zenetörténeti újításokat, jellegzetességeket. Megemlít jelentôs elôadásokat, és bemutatja a híres alkotókat, elôadómûvészeket. Nem feledkezik meg egyetlen fontos részletrôl sem, a karaktertôl kezdve a jelenet-elôadás részleteiig. A legendás elôadások jelmezeit, díszleteit és a népszerû dallamok kottarészleteit is közli. Az operajátszás már négyszáz éve az európai kultúra része. Ez a kötet a színház- és zenekedvelôk újabb nemzedékeinek segít megismerni, megszeretni az operát. Az olvasó minden fontos tudnivalót megtalál a könyvben. Százharminc zeneszerzô több mint háromszáz operájának részletes leírását. Nemzetközi szakírók érdekes írásait, az egyes mûvek keletkezéstörténetérôl és a bemutatók nehézségeirôl. A kötetben található több mint 1500 kép az opera összmûvészeti mûfaját mutatja be. Számos, máshol még soha nem közölt illusztráció, szerepfotó, énekesportré, sok nemzetközi hírû társulat elôadásairól készült fénykép illusztrálja a kötetet. A gazdag képanyagban jelmez- és díszlettervek és azok színpadi fotói is megtalálhatók. Több kottarészlet és egyéb dokumentum ad eleven képet errôl az összetett mûvészeti ágról. A kötet többrétegû, akár egy partitúra. Az elsô, ami az olvasó érdeklôdését azonnal felkelti, a gazdag képanyag. Az opera csodálatos látványvilágának bemutatásához a Kölni Egyetem Színháztudományi Gyûjteményének állományából válogatták a kötetben szereplô képek nagy részét, elsôsorban a Grafikai és Fotográfiai Gyûjteménybôl. A szöveg négy évszázad operaszerzôit mutatja be ábécésorrendben a legjellemzôbb mûveiken keresztül. Az operák birodalma szinte beláthatatlanul hatalmas. A nagy operaházak 50-60 mûbôl álló alaprepertoár-

jához legalább még egyszer ennyi alkalmanként játszott mû társul. Ehhez kell hozzáadni a kisebb operaházak, számtalan fesztivál és ünnepi játék mûsorait, valamint az operafilmeket, televíziós elôadásokat, video-, CD- és DVDkínálatot. Így a bemutatható és a kötetben tárgyalható operák száma már talán az ezret is elérné, ezért válogatni kényszerültek a szerkesztôk, és a nemzetközileg elfogadott operarepertoár mellett bemutatnak néhány, a színházi gyakorlatban már feledésbe merült ritkaságot, valamint a XX. század operatermésének néhány darabját. Az eredeti német kiadást (Tanden Verlag GmbH. 2005.), a magyar változatban az új magyar opera jelentôségének megfelelôen, külön fejezettel bôvítették. Így a magyar operajátszásról, jelentôs magyar zeneszerzôkrôl és mûveikrôl is kap információt az olvasó. A vaskos kötetet a rengeteg kép, közöttük 461 színpadfotó, 215 díszlet- és 72 jelmezterv, illusztrálja. Lehetetlen mindezek ismertetése, de néhány érdekességre szeretném felhívni az olvasó figyelmét. Mozart A varázsfuvola címû operájának 1965/66-os New York-i Metropolitan Operaház-bemutatójához Marc Chagall díszletterveit, Wagner Walkür címû zenedrámájának müncheni Staatsoper 1923-as elôadásához Adolphe Appia által készített díszlettervet láthatjuk. A magyar vonatkozású érdekességek közül érdemes megemlíteni: Moholy-Nagy László díszlettervét, amelyet Offenbach Hoffmann meséi címû operájához tervezett (Staatsoper am Platz der Republik, Berlin, 1929), valamint Goldmark Károly Sába királynôje címû operájának 1875-ös bécsi elôadásához Carlo Brioschi által tervezett díszletét. A Magyar Királyi Operaház bemutatói közül Kodály Zoltán Háry János címû dalmûvének, 1926-os ôsbemutatójához Oláh Gusztáv díszletterve és a Magyar Állami Operaház 1952-es elôadásához Márk Tivadar jelmezterve szerepel a kötetben, valamint For-

ray Gábor díszletterve, Petrovics Emil Bûn és bûnhôdés címû operájának 1969-es bemutatójához. Külön érdekességet jelentenek a színházépületekrôl készült fotók, metszetek vagy tervrajzok, amelyek szerepelnek a kötetben. Például: Eszterháza (ma Fertôd) hercegi operaház 1784 alap- és homlokzati tervrajza, és az elsô magyar (1840) Nemzeti Színház belsejérôl készült rajz. A külföldi színházak közül látható a firenzei Uffizi színházterme (1617), vicenzai Teatro Olimpico színpada (1584) a velencei Teatro dei SS. Giovanni e Paoló rajza (1654) a pármai Teatro Farnese alaprajza (1618) a nápolyi Teatro San Carlo (1737) külsô képe, a milánói Teatro ala Scala (1891) belseje, valamint a Gran Teatro La Fenice, Velence litográfiai ábrázolása (1837) és egy 1984-ben készült légi felvétel a veronai Arénáról. Nem csak olasz operaházak szerepelnek az operakönyvben, láthatjuk a versailles-i kastély színháztermének metszetét (1741), a bécsi Burgtheatert egy 1820-as rézmetszeten. A szentpétervári Nagy Színház 1830-as rajzát, a moszkvai Nagy Színház − az elsô „Bolsoj” − 1856-os rajzát. A londoni Dorset Gardens Theatre homlokzatának XIX. századi rézkarcát, a Haymarket Theatre 1780-as metszetét, a párizsi Opera épületének és fôlépcsôjének fotóját (1878). Megtaláljuk a kötetben a drezdai Semper Opera látképét, alaprajzát (1841) és a drotningholmi kastélyszínház színpadtervét (1766). Nézôtéri fotót, külsô metszetet, a zenekari árok képét a bayreuthi Festspielhausból (1882), valamint a New York-i Metropolitan Opera nézôterének fotóját. A színházépületeken kívül különösen érdekes egy színpadi mechanika tervrajza az 1650-es évekbôl. A kötetet függelék egészíti ki, amelyben többek között: „mûvek jegyzéke”, „zenei alapfogalmak” minilexikon, „ôsbemutatók jegyzéke”, „névmutató”, „tárgymutató” „kották jegyzéke” valamint „képek forrásjegyzéke” szerepel. A világos szerkesztésû, sok száz illusztrációval ellátott „Opera” nélkülözhetetlen kézikönyv. Könnyen olvasható, lapozgatásra csábító szép kötet. Nem csak a zenés színház mûvészeinek és dolgozóinak, de a nagyközönségnek is élményt nyújtó olvasmány. Kárpáti Imre (Batta András: Opera. Vince Kiadó, 2006. 928 oldal 12 000 Ft)

61

STAGE Technology for Performing Arts Hungarian Society for Theatre Technology

SCENI-TECH 2008 IN THE NATIONAL THEATRE IN GYÔR (by Gyula ASZTALOS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4

Multifunctionality, transformation… CULTURAL CENTRE IN NYÍRBÁTOR (by István KISS–Iván SZABÓ-JILEK–Mihály VARGA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5

How does work the multipurpose Cultural Centre, erected in 2006 with flexible room formations?

VARIABLE SEATING SYSTEMS (by Iván SZABÓ-JILEK) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10 Halls able to serve versatile functionalities and events are more and more popular. They should be able to be rearranged quickly and simply – this is the key of their usability. The most complex job is to turn rising seat rows into plain floor.

THE BUDAPEST OPERA BALL OR A MULTIFUNCTIONAL OPERA HOUSE (by Miklós BORSA) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 How can be a representative and richly decorated building made appropriate for organising balls and other events?

KODÁLY ZOLTÁN CULTURAL CENTRE IN NYÍREGYHÁZA (by Géza BALOGH) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 The new multifunctional event hall of the Nyíregyháza College was completed 2007. The building, housing 1000-1200 persons, has been designed for theatre performances, openings of academic years, diploma granting celebrations and other events.

Training… SCENERY STUDIES IN THE NATIONAL THEATRE (by Imre KÁRPÁTI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21 Exhibition of students of the University of Fine Arts, Department of Scenography in the National Theatre in Budapest.

Sound in Theatre… SOUND’S COLOURS (by András MESTER-LOVAS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 22 Learn the internal intimate nature of sound to be able to handle it aesthetically and in the optimum way in theatres and concert halls.

Followspot… APPROXIMATE MEASUREMENT OF PROFILE PROJECTORS: DATA OF MOST POPULAR BASIC MODELS – PART II (by Sándor BÖRÖCZ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25 Having demonstrated the measurement method, we publish the measurement data of the most popular profile spots of medium performance in Hungary.

A CONTRIBUTION TO APPROXIMATE MEASUREMENT OF PROFILE PROJECTORS (by Ottó SIMON) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 Technical Novelties… LOOKING AROUND (by Gergely SZENTMÁRTONI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28 Sound Reservation… WHEN TECHNOLOGY NEEDS TRANSPORT… (by Gergely SZENTMÁRTONI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 SYSTEM PROCESSORS – PROCESSOR SYSTEMS (by Gergely SZENTMÁRTONI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Acoustics… NEW MINIRATOR AND ACOUSTILYSER FROM NTI (by Dr. Géza BALOGH) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Portable devices of NTI Minstrument

Multifunctional Sound Systems… COLLEGIUM HUNGARICUM – NEW SOUND SYSTEM IN BERLIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 The Hungarian Institute, founded 1924, moved into a new building after 62 years. The sound system serving a great versatility of events was installed subsequently.

Stage Lighting… INSIGHT INTO THE EXHIBITION IN FRANKFURT (by Péter KISS) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 Theatre Management… MANAGING A THEATRE (by Dr. Sándor VENCZEL) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 Key managerial jobs in a theatre operated efficiently.

From History of the Hungarian Scenography… A HAPPY MAN – COSTUME DESIGNER TIVADAR MÁRK WAS BORN 100 YEARS AGO (by Olga SOMORJAI) . . . . . . . . . . . . . 55 Book… ANDRÁS BATTA: OPERA (by Imre KÁRPÁTI) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61

62

IV. évfolyam 2. szám június. 790 Ft

Recommend Documents