IV. Alkalmazott regionális gazdaságtan
FÖLD- ÉS TERÜLETHASZNÁLAT Földfelszín hasznosítása: mezőgazdaság, ill. egyéb (ipar, közlekedés, üdülés, sport) a földfelszín, mint szűkös erőforrás
Az erőforrások alaptípusai Típusok: munkaerő, föld, tőkejavak, vállalkozói képességek Elsődleges termelési tényezők (erőforrások): munkaerő + természeti erőforrások Emberi erőforrás elemzése: Mennyiségi (fő, összetétel), minőségi (iskolázottság) A munkaerő térbeli mobilitása általában korlátozott! (Függ: tradíciók, lakáshelyzet, költségek) Természeti tényezők: Általában külső, környezeti adottság, egyesek konvertálhatók (energia)
ERŐFORRÁSOK
Emberi Száma
Intelligencia
Munkaerő kínálata
Innováció Technológia Tőke
Természeti Megújuló Áramlás • Nem tárolható • Tárolható
Nem megújuló Készlet
• • • •
Termőtalaj Erdők Halak Állatok
Energiaforrások • Szén • Kőolaj • Földgáz
Egyéb természetes anyagok • Fémek • Egyéb ásványi anyagok
Természeti erőforrások szűkösségi skálája: ubikvitás, kommonalitások, ritka javak, unikális javak Természeti erőforrások szűkössége relatív tartalmú! „Szűkösségi járadék” = földjáradék Megújuló erőforrás:
szűkös közjavak fogyásának megáll.
- áramlás jellegű (flow): körforgás során keletkezik - tárolható: pl. víz - nem tárolható: pl. napsütés - készlet jellegű: véges a mennyisége, nem megfelelő használat irreverzibilis Nem megújuló erőforrás Energia és egyéb természetes anyagok Készlete véges, kitermelés során elfogy. Egy része mesterségesen előállítható. Az újratermelhető javak többségét a mezőgazdaság állítja elő. kedvezőtlenebb éghajlaton is (pl. műtrágya) gazdaságossági határok (komparativ előnyök alapján, a relativ tényező áraktól függ) kitolódnak! Termeszthetőségi határok kitágulása a nagy tűrőképességű fajtáknak és új művelési módszereknek köszönhető.
A TERÜLETHASZNÁLAT ALAPKÉRDÉSEI Középpontban: földfelszín (kvázi szűkös erőforrás) Föld minősége, ill. térbeli elhelyezkedése szerint megkülönböztetünk: - termőföld mezőgazdasági célú hasznosítása (humusz, klima,domborzat) - egyéb célú ingatlan jellegű hasznosítás (városi: intézmények, utak, parkolók, lakás) (közlekedési: autópálya, repülőtér) (ipari: üzemek, raktárak) Termőföld: véges készletű természeti erőforrás, rövid távon viszonylag stabil termelési tényező. Hosszabb távon változhat, aránya fejlődő országokban nő, fejlettekben csökken. Tulajdonviszony Saját tulajdonú: művelési ág változása általában gyorsabb, több pótlólagos befektetés, jövedelem a földjáradékból és a mezőgazdasági tevékenységből (vállalkozói profit, tőke utáni kamat, esetleg munkabér). Bérelt: bérleti díj értéke jelentős Fejlett országokban a földbérlet visszaszorult: 20. sz. elején 80’s évek Nagy Britannia: 90% 40% USA 10%
A földterület fő sajátossága, hogy kínálata rugalmatlan! Használatának ára: földjáradék olyan tényezők használatának ára, melyek kínálata rögzített Gazdasági járadék: a termelési tényezőért fizetett olyan pénzösszeg, amely a tényező kínálatához minimálisan szükséges összeg fölött van. Jövedelmek típusai: tulajdonos földjáradéka, földhasználó vállalkozói profitja, tőketulajdon kamata, munkavállaló munkabére A termőföld kínálati görbéje rugalmatlan (függőleges), kereslete konvex egyensúlyi ár Járadék: a földön előállítható termék, és az alternatív területhasznosítás fv-e A termőföld közgazdasági jellemzői: • Kínálata hosszú távon rugalmatlan • Helyhez kötött – nem mozgatható • Térbeli pozíciója a környezet függvénye (megközelíthetőség – externáliák) • Vagyonmegőrző jellegű – nem amortizálódik • Lassú a tőkeforgás – szezonalitás, árbevétel alkalmanként képződik • Nagy a kockázat – természeti elemek • A tulajdonos és a birtokos gyakran elválik egymástól • Alternatív felhasználása korlátozott
Extern hatások - globálisak: ózonréteg, üvegház-hatás - lokálisak: szeméttelep, szemétfeldolgozó az externália hatása a kibocsátótól mért távolsággal arányosan csökken Lokális externáliák tulajdonságai szomszédsági, kisugárzó v. túlcsorduló hatás Háztartások esetén is lehetnek szerepük. Nincs piac értékelés csak indirekt módon. Feltételezés: extern hatások megjelennek a bérleti díjban. Extern hatások mindig összetettek, hatások csak árnyaltan vizsgálhatók! Recesszió, növekvő infláció kereslet↑ (értékállóság) árak↑ Ingatlanpiac csak lokálisan működik, más-más árak figyelhetők meg. A piacgazdaságokban a földhasználatot, nem a talajadottságok, hanem a föld ingatlanpiaci értéke határozza meg. A kormányzat is igyekszik befolyásolni a keresletet-kínálatot. A területhasználat nem tiszta kompetitív piac. (rugalmatlan kínálat, lokális jelleg, lokális extern hatások – árazás)
Optimális hasznosítás Erőforrás szűkössége optimalizálási kényszer Területhasznosítás intenzitása: egységnyi területre jutó kibocsátás Társadalmilag legjobb: ha a legmagasabb bérleti díjat tudja fizetni a bérlő. Intenzitásvizsgálat tényezői: egységnyi földterületre jutó kibocsátás, költség, bevétel, termelési és felrakási (FOB) költség, szállítási költség Területhasználat intenzitásának elemzéséhez szükséges egyszerűsítések: • Tökéletes verseny • A kibocsátás iránti kereslet rugalmas • A földterület korlátozás nélkül bármilyen tevékenységre felhasználható • Egy vállalat csak egyféle tevékenységet folytat • Egyetlen pontszerű piac • Szállítás minden irányban lehetséges KÉRDÉS: LÉTEZIK-E OPTIMÁLIS FELHASZNÁLÁS Költségfüggvények:
TC – bérleti díj nélküli összes költség (VC + FC) AC – átlagköltség, MC – határköltség
Költségfüggvény:
TC = F + aQ b
• F fix (F>0) költség (független a kibocsátástól) • Q output • a és b konstansok (a>0 és b>1), különböző tevékenységek költségei
400
Pl: F=100 a=1 b=3
Költségek és bevételek (egységnyi területre)
TC = 100 + Q 3 300
200
MC = 3Q 2 100 Fix ktg. =100
AC = Q 2 +
0 1
2
3
4
5
Egységnyi területre jutó output
6
7
100 Q 8
Létezik olyan kibocsátási szint, ahol a profit maximális! Létezik olyan tevékenység, amely mellett a területhasználat intenzitása is maximális. További kérdések: A piactól mért távolság hogyan befolyásolja az egységnyi területre eső kibocsátást? Milyen tevékenység adja a legjobb földkihasználást? Három földterület, egyforma nagyság, eltérő távolságra a piactól. - L földterület közel van a piachoz, M távolabb, N nagyon távol - A bevétel a FOB ár alapján képződik (szállítási ktg-gel csökkentve) - A szállítási költséggel csökkentett árbevételfüggvények lineáris függvényei a kibocsátásnak - A költségfüggvények nem függnek a piactól mért távolságtól.
400 TC
L Bevétel (1) M
Költségek és bevételek (egységnyi területre)
300 Bevétel (2) 200
B C
Bevétel (3)
D
N
H
100
J
G
0 1
2
3
Egységnyi területre jutó output
E
A 4
5
6
Mozgó párhuzamos BC (L), GH (N)
L földterületen lehet legnagyobb profitot elérni. Max profit: „A” termelési szinten. BC: optimális földjáradék, egyben maximális bérleti díj M földterület: OM alacsonyabb (magasabb szállítási költségek) E pont: az egyetlen kibocsátási szint, ahol nem negatív a gazdasági jár. N földterület esetén a szállítási költségek mindig meghaladják a bevételt. A legkisebb veszteség G pontban (HJ), amit állami támogatással kellene kompenzálni. Ha többféle tevékenységet lehet végezni, azt kell választani, amelyik mellett a legmagasabb a járadék. A piachoz közeledve egyre nagyobb a területhasználat intenzitása.
Thünen mezőgazdasági telephelyelmélete Korabeli önellátó városok egyszerűsített térbeli modellje alapján a mezőgazdasági területhasznosítás vizsgálata. Önellátás Kereskedelem Ipari forradalom Szektorok közötti munkamegosztás
a mezőgazdaság árutermelővé válik (Területhasználat intenzitása!) A vizsgálati modell feltételei: - térben pontszerű piac (városállam) - a fogyasztók a városban találhatók, a termelők is a városban élnek - tökéletes verseny és zárt gazdaság - a földtulajdonosok racionálisan döntenek, jövedelemérdekeltek - a föld minősége mindenütt azonos, csak egyféle célra lehet hasznosítani - termékenként az alkalmazott technológia ugyanaz, szállítási lehetőségek tetszőlegesek
földjáradék és a mg termelés jellemzőinek vizsgálata Egyféle termék termelésének jellemzői: Földjáradék (Rk) nagysága: ahol:
(
)
Rk = M Á − C − Mkt
- M: növény termésátlaga - Á: piaci ár (1 tonna ára) a városban - C: termelési költség (1 tonnáé), normálprofit is szerepel benne - k: a piactól (várostól) mért távolság légvonalban - t: a szállítási költség (1 tonnakilométer)
k független változó esetén lineáris fv-eket kapunk.
Rk
A várostól mért távolság növekedésével lineárisan csökken a földjáradék. Ha Rk=0 a növényt nem érdemes termelni Ha Á↑ Fv felfelé tolódik. Nagyobb távolságból is megéri termelni.
k1 k2 k3
Távolság
12.5. ábra!!!! Több termék: termékenként különböző egyenesek mutatják a földjáradékot. (Á és C termékenként eltérő) egyenként felrajzolni az egyeneseket a koordináta rendszerben, különböző termények metszéspontja adja a legnagyobb járadékú tevékenységet. A földterület értékét az évenként elkérhető járadék határozza meg. (Földjáradék-görbék burkológörbéi területérték-görbe) Thünen-körök: a piac körüli koncentrikus körök, amelyeken azonos termékeket célszerű termeszteni (dinamikusan változik az árak és a szállítási költségek függvényében, ha túlságosan nagy, nem éri meg mg.) A modell gyakorlati alkalmazása A városállamok korában a felmerülő problémák: - romlandó élelmiszerek tárolása, szállítása - szállítási lehetőségek rosszak voltak - munkaerő közlekedése nehézkes
Mezőgazdasági övezetrendszer Távolság függvényében a tevékenységek: - zöldség és tejtermesztés - fakitermelés - szántóföldi növénytermesztés - legeltető állattenyésztés Ezeket módosítják még a szállítási költségek. A modell hiányosságai napjainkban: - megváltoztak a termékek szállíthatóságának feltételei - az egyetlen városi piac feltételezése sem helytálló - a zárt gazdaságtól is el kellene tekinteni - a városon kívüli területhasznosítás is változatosabbá vált. A piac közelsége azonban máig meghatározó! Fontossá vált az energiaárak emelkedése miatt a szállítási ktg. mérséklése Élelmiszerbiztonság, biotermékek Thünen bebizonyította: árutermelő gazdaságban a területhasználat rendje nem véletlenszerűen, hanem gazdasági törvényszerűségek szerint alakul.
