Ismerjük meg együtt Csobánka múltját és mai környezetét!

OSZOLY ÖSVÉNY

Ismerjük meg együtt Csobánka múltját és mai környezetét! Az Oszoly ösvény az Oszolypihenõbõl indul és az Oszolyerdõ szélén halad. „Az Oszoly-erdõ cserjeszintje” táblánál emelkedik az Oszoly-orr felé, majd az Oszoly-réten keresztül halad az Oszoly-csúcsra. Innen visszatér az Oszoly-pihenõhöz.

Kedves látogató! Az ösvényt gyalogosan lehet bejárni. Túraút, rövidebb szakaszokon szinte mászni kell. Ilyenek az Oszoly-orr alatti emelkedõ és az Oszolycsúcs-hoz vezetõ emelkedõ. Elõbbinél kötelekkel segítjük a kirándulókat. Jó idõben javasoljuk a bejárást. Kis esõ hamar felszívódik az erdõben, de nagyobb esõ után csúszdává válik a hegyoldal. Az ösvények sziklásak, kényelmesebb és biztonságosabb egy bokát jól tartó túracipõ. Vigyünk magunkkal vizet, még a legrövidebb kirándulásra is. Ha nem fogyasztjuk el, töltsük fel vele a madáritatókat. Esõkabát és szendvics sem árt. Ne felejtsük otthon a saját szemeteszacskónkat. Hagyjuk az erdõt úgy, ahogy befogadott minket. Kellemes, szép élményekkel teli kirándulást kívánunk! Berliner Gáborka és Benke Ildikó túravezetõ 2

OSZOLY ÖSVÉNY

A csobánkai tanösvények Csobánka legjelentõsebb természeti és kultúrtörténeti érdekességeit, látnivalóit mutatják be tájékoztató táblák segítségével. Az indulóállomások megközelíthetõk buszjárattal és autóval Pomáz, Pilisszentkereszt, Dobogókõ és Pilisvörösvár felõl a 1112-es úton, gyalogosan a Csikóváralja és a Kevély-nyereg felõl a piros sáv jelzésen. Az Oszoly ösvény állomásai: Az Oszoly-pihenõ Az Oszoly-erdõ lombkoronaszintjének élõvilága Az Oszoly-erdõ cserjeszintje Törmeléklejtõ-erdõ A Stiasny-pihenõ Az „õstölgy” Az Oszoly-rét Az Oszoly-csúcs Barlangok Csobánkán Az Oszoly-pihenõ

A túrák során óvjuk és védjük a természetet! A tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén van védett területeken. Ennek megfelelõen kérjük, részesítse fokozott figyelemben az alábbi magatartási szabályokat. Minden jármûvet hagyjunk a parkolóban. A Margitligetben és a Fõ téren is biztonságosan parkolhat. Amit hoztunk, azt vigyük haza. Ne zavarjuk az állatok és a természet nyugalmát. Mindig a kijelölt útvonalon haladjunk. Hagyjuk az erdei földben a növényeket. Fényképezzünk inkább, tartósabb emléket kaphatunk. 3

OSZOLY ÖSVÉNY

Az Oszoly-pihenõ Mint minden faluszéle, ez az amúgy kellemes hely is magán viseli az ember nyomait.

1.

Milyen emberi hatásokat jeleznek az itt élõ növények?

2.

Keresd meg a taposás jeleit! Melyek ezek?

3.

Mit tennél a kerti (növényi) „hulladékkal”? (Két jó válasz van!) a) Komposztálnám.

b) Elégetném.

c) Mulcsoznék vele. *

(*Aprított gally, kéreg, fû által történõ talajtakarás a gyomosodás megelõzésére, veteményesben, gyümölcsösben, cserjék alatt.)

4.

Melyik hegységhez tartozik az Oszoly? a) A Budai-hegységhez.

b) A Visegrádi-hegységhez

c) A Pilishez

5.

Nevezd meg az Oszoly nevezetes részeit!

6.

Hány métert kell az Oszoly csúcsáig kapaszkodunk, ha most 200 m-rel vagyunk a tengerszint felett?

Három ösvény következõ állomása közül is választhatunk. A „Löszmélyút a Csúcs-hegyen” címû tábla 570 m-re az Erdõszéli ösvényen, „Az Oszoly-erdõ lombkoronaszintjének élõvilága” címû 330 m-re a Fehér sziklák ösvényen, a „Barlangok Csobánkán” címû 270 m-re a Mackó-barlang ösvényen található. 4

OSZOLY ÖSVÉNY

Az Oszoly-erdõ lombkoronaszintjének élõvilága Az elõttünk álló, félig élõ, félig korhadó fán keressük meg a cincérek és a harkályok nyomait! Figyeljük meg azt a részt a törzsön, ahol van kéreg, és azt, ahol nincs. Meg is tapinthatjuk!

1.

Mi lehet a kéreg, a háncs és a belsõ farész szerepe a fa, a bogarak és a madarak számára? FA

BOGARAK

MADARAK

KÉREG ÉS HÁNCS BELSÕ FARÉSZ

Lakókörnyezetedben ismersz-e ilyen „bogaras” vagy odvas fákat? Milyen madarakat vonz?

A hazai – közel 400 – madárfaj kevés kivételtõl eltekintve védett. A védettséget az elsõk között Hermann Ottó javasolta, száz évvel ezelõtt. Az õ mûvein kívül számos, gyakorlati madárvédelemmel (pl. odútípusok és kihelyezésük, madáretetés, élõhely-rehabilitáció) foglalkozó könyv közül válogathatunk, melyek nagy része a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) gondozásában jelent meg. Az MME célja a vadon élõ természetes élõvilág védelmével hozzájárulni a biológiai sokféleség megõrzéséhez hazánkban. Ennek érdekében együttmûködnek a lakossággal és a hivatalos szervekkel is, kutatásokat, védelmi akciókat hajtanak végre. Ha környezetedet Te is madárbaráttá szeretnéd tenni, érdeklõdj az MME-nél. Elérhetõségek: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület – 1121 Budapest, Költõ u. 21. telefon: (1) 275-6247 – e-mail: [email protected] – honlap: www.mme.hu

A következõ állomások: az „Oszoly-pihenõ” 330 m-re az Erdõszéli ösvényen, „Az Oszoly-erdõ cserjeszintje” címû tábla 130 m-re az Oszoly ösvényen. 5

OSZOLY ÖSVÉNY

Az Oszoly-erdõ cserjeszintje Az erdõ különleges része a cserjeszint. „Csak bokrok” – mondanánk, de már tudjuk (ha máshonnan nem, akkor a tábla alapján), hogy számos madár fészkel benne, bogyóik ehetõk, nektárjuk a rovarok csemegéi.

1.

Melyik tulajdonság melyik cserjefajhoz tartozik? (Nyíllal kössük össze a fajt és a tulajdonságot!) Nem szereti az árnyékot. Tövises.

HÚSOS SOM

Gömb alakú, sötétkék bogyói vannak.

Levele télen is fennmarad az ágán („örökzöld”).

FAGYAL

Hosszúkás, piros bogyói vannak.

Árnyas erdõben él, levelei párban, szemben állnak az ágán.

KÖKÉNY

Gömb alakú, fekete bogyói vannak.

2.

Mely cserjék termését fogyasztják a madarak?

3.

Keressünk egy galagonyát! Ez a néha igen termetesre növõ bokor csak akkor virágzik, amikor a tavaszi fagyok veszélye elmúlt, vagyis „idõjárás növény”. Tüskés levele erõsen bevagdalt. Most virágzik?

igen / nem

Milyen színû a virága?

Mi a mai dátum? És a termése?

Levelének és bogyójának teája szíverõsítõ hatású. Termése ehetõ, bár nincs jellegzetes íze, de a madarakat ez nem zavarja. „Az Oszoly-erdõ lombkoronaszintjének élõvilága” címû tábla 130 mre az Erdõszéli ösvényen, a „Törmeléklejtõ-erdõ” címû tábla, 250 m-re az Oszoly ösvényen és a Fehér sziklák ösvényen érhetõ el. 6

OSZOLY ÖSVÉNY

Törmeléklejtõ-erdõ Ezen a lejtõn nem könnyû megállni, hát még amikor esik az esõ! Elsõsorban a gyökereikkel jól „lehorgonyzott” fáknak, cserjéknek van esélyük.

1.

Azonosítsunk párnövényt magunk körül, ide pedig írjuk le a nevüket!

2.

A lejtõkön milyen szerepük van a fáknak?

3.

Mi a neve az itt kialakult talajnak és melyek a tulajdonságai?

4.

Keressünk magunknak egy itt jellemzõ növényt, és rajzoljuk le ide!

A következõ állomás a Stiasny-pihenõ, mely 100 m-re található az Oszoly ösvényen és a Fehér sziklák ösvényen. 7

OSZOLY ÖSVÉNY

A Stiasny-pihenõ 1.

Miután kigyönyörködtük magunkat a pazar kilátásban, illetve a tábla, esetleg turistatérkép segítségével azonosítottuk az elõttünk látható hegyeket, völgyeket és a kastélyt, már gyerekjáték lesz megnevezni, mely hegységek keretezik a Csobánkai-medencét.

2. 3.

Melyik hegy „orrán” állunk?

4.

Mi az egészségügyi jelentõsége az itt kialakult klímának?

„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – írja Radnóti Miklós „Nem tudhatom” címû versében. Húzd alá, hogy az alábbiak közül melyiket találod meg az alattad térképként elterülõ tájban. erdõ – fasor – autópálya – nádas – szántó – település gyümölcsös – parlagföld – út – toronyház – repülõtér

A híres vers ezen része egyébként így szól: „Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj, s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály; annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát, de nekem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát; az gyárat lát a látcsõn és szántóföldeket, míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg, erdõt, füttyös gyümölcsöst, szöllõt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, ...”

Az Oszoly ösvényen és a Fehér sziklák ösvényen innen 210 m-re lévõ idõs fa, az „õstölgy” a következõ állomás. Közben egy második világháborús ágyú (légvédelmi üteg) „fészkét” is láthatjuk: ez egy mély gödör, melybõl a támadó repülõgépeket lõtték. Ezért is kapcsolódik ide a fenti Radnótivers. 8

OSZOLY ÖSVÉNY

Az „õstölgy” Csak egy szabadon, nem erdõben álló fa képes ilyen terebélyes koronát növeszteni. Ha emberek nem is legeltetik itt állataikat, a vaddisznók elõszeretettel látogatják a környéket bõséges makktermése miatt.

1.

Mérjük meg ennek a gyönyörû fának a kerületét és becsüljük meg a korát! Az „õstölgy” kormeghatározásához egyszerû módszert ajánlunk. A talajtól másfél méteres magasságban mérjük meg a fa kerületét. Ha nincs nálunk mérõeszköz, ne essünk kétségbe! Egy felnõtt arasz 20 cm, de ha így sokáig tart, öleljük körbe a fát! Az emberek kinyújtott kartávolsága megegyezik saját magasságukkal, mely adatát nagyjából mindenki ismeri. Ha többen kellettünk hozzá, adjuk össze a „mérési eredményeket”. Ezt azután osszuk el 2,5-del, és megkapjuk, kb. mennyi idõs a fa. (Pl. ha a kerület 75 cm, akkor 75/2,5 = 30 év)

Mivel ez a „tudományunk” jó játék is és van fa az erdõben bõven, próbáljuk ki egy másik fán is! (Pl. az Oszoly-réten álló fán.) A fa faja:

átmérõje:

(cm)

kora:

2.

Mi utal arra, hogy az „õstölgy” körül legeltetés folyt korábban?

3.

Milyen állatfajok kötõdnek az idõs tölgyekhez?

A következõ állomás az Oszoly-rét, 100 m-re az Oszoly ösvényen és a Fehér sziklák ösvényen található. 9

OSZOLY ÖSVÉNY

Az Oszoly-rét Ez a kicsi, elnyújtott, bokorcsoportokkal tarkított rét harminc éve még focipályányi volt, 300–400 éve pedig erdõ.

1.

Milyen gazdálkodási formák miatt szorult vissza korábban az erdõk területe?

2.

Milyen természetes folyamat indul el, ha a legeltetés, kaszálás megszûnik egy réten, kivált egy erdõ közelében?

3.

A környéken három tölgyfafaj is megtalálható: a cser, a molyhos és a kocsánytalan tölgy. Mi a különbség leveleik és termésük között? Jártunkban-keltünkben próbáljuk megtalálni és megkülönböztetni õket!

kocsánytalan tölgy:

csertölgy:

molyhos tölgy:

Rokonuk, a kocsányos tölgy alacsonyabb területeken, pl. a ma nagyon ritka, folyó menti tölgy-kõris-szil-ligeterdõkben honos. Az Oszoly ösvény és a Fehér sziklák ösvény innen az Oszoly-csúcshoz vezet, a távolság 250 m. 10

OSZOLY ÖSVÉNY

Az Oszoly-csúcs Ez a csúcs a körben látható hegyek között középmagas, de a kilátás innen nagyon szép. Tíz méteres körzetben megtalálhatjuk milyen magas. m

1.

Mi a vékony, könnyen kiszáradó talajréteg következménye?

2.

Milyen növények tudnak itt megtelepedni? Nevezz meg néhány megtalált, jellegzetes lágyszárú faj és fát, és rajzold le a levelüket!

NÉV

3.

NÉV

NÉV

Mi a szerepe a megvastagodott (pozsgás) és a molyhos levélnek a növények életében?

A következõ állomás a „Barlangok Csobánkán” nevet viseli, és innen 230 m-re, az Oszoly ösvény és a Fehér sziklák ösvény mentén található. 11

OSZOLY ÖSVÉNY

Barlangok Csobánkán Magyarországon több hegység is gazdag barlangokban, Csobánka környéke pedig különösen. Biztosan Te is jártál már valamelyik barlangban. Melyikben, melyik hegységben?

1.

Hány barlang található Csobánka közelében? Melyek a legnevezetesebbek?

2.

Milyen barlangképzõdés jellemzõ a környéken?

3.

Hogyan pusztulhat el egy barlang?

A következõ állomás, a „Fehér sziklák, telepített fenyvesek” 250 m távolságra található a Mackó-barlang ösvényen és a Fehér sziklák ösvényen, az „Oszoly-pihenõ” elnevezésû állomáshoz 270 méter múlva tér vissza az Oszoly ösvény. 12

OSZOLY ÖSVÉNY

Megoldókulcs Az Oszoly-pihenõ 1. Az emberek zöldhulladékot raknak le, nitrogén kedvelõ fajok jelentek meg. 2. Taposástûrõ gyomnövények jelentek meg. A talaj elvékonyodik vagy lepusztul, így az alapkõzet kilátszik alóla.

3. a) Komposztálnám. c) Mulcsoznék vele. 4. c) A Pilishez 5. Óvoda, Óratorony, Delago-fal, Orr 6. 128 métert Az Oszoly-erdõ lombkoronaszintjének élõvilága

KÉREG ÉS HÁNCS BELSÕ FARÉSZ

FA

BOGARAK

MADARAK

szállít, véd

véd

táplálkozóhely

tart, támaszt

táplálék

odú, a táplálék lakhelye

Az Oszoly-erdõ cserjeszintje 1. Kökény: Nem szereti az árnyékot. Tövises. Gömb alakú, sötétkék bogyói vannak. Fagyal: Levele télen is fennmarad az ágán („örökzöld”). Gömb alakú, fekete bogyói vannak. Húsos som: Árnyas erdõben él, levelei párban, szemben állnak az ágán. Hosszúkás, piros bogyói vannak. 2. A som, a kökény, a galagonya és a fagyal termését.

3. A galagonya virága fehér, termése piros színû. Törmeléklejtõ-erdõ 1. Pl. a tölgy és a hárs. 2. Védik a talajt, az avart, a növényeket és az állatokat a lemosódástól. 3. A rendzina vörös, agyagos és sekély talajtípus.

13

OSZOLY ÖSVÉNY

A Stiasny-pihenõ 1. A Pilis és a Visegrádi-hegység. 2. Az Oszolyén. 3. Tisztább a levegõ, enyhébb az éghajlat, stb. ezért kellemesebb a kinn tartózkodás, mely mindig jótékonyan hat az emberi szervezetre.

4. Autópályát, toronyházat, repülõteret. Az „õstölgy” 2. Körülötte jóval fiatalabb az erdõ, vagyis csak az utóbbi idõben erdõsült be a fa körüli gyep. 3. Pl. a hõscincér és a szarvasbogár.

Az Oszoly-rét 1. A legelõk, a kaszálók, a szõlõk kialakítása és mûvelése miatt. 2. A szukcesszió folyamata, melynek során erdõ alakul ki. 3. kocsánytalan tölgy: levele felsõ harmadánál a legszélesebb csertölgy: levele keskeny, a kupacs „szõrös”, és a makk közel felét takarja molyhos tölgy: Levelének fonáka szõrözött (molyhos)

Az Oszoly-csúcs 328 m 1. Csak a szárazságtûrõ, köztük pl. a pozsgás növények életfeltételeit tudja, azt is alig, biztosítani. 2. bársonyos tüdõfû, orvosi salamonpecsét, magyar repcsény, északi fodorka, borsos varjúháj, gömbös kövirózsa 3. A pozsgás levelek tárolják a vizet, a molyhosak szõrözöttsége csökkenti a párolgást.

Barlangok Csobánkán 1. 43, a Mackó- és a Csúcs-hegyi-barlang a legnevezetesebbek. 2. A mészkõben a feltörõ hévíz és a befolyó folyóvíz alakította ki õket, miközben a kõzet a hegység kiemelkedése közben szárazra került. Azt követõen az egy ideig befolyó csapadékvíz formálta õket. 3. A teteje több ponton beszakad, majd az egész boltozat beomlik. Esetenként „pillérek”, „kapuk” és oldalfalak határolta „hasadékok” megmaradhatnak.

14

OSZOLY ÖSVÉNY

Tanösvényfüzetbeszerzési helyek: Csobánkai Tanösvények honlapja: www.tanosveny.oszoly.hu Középeurópai Cserkészpark 2014 Csobánka, Margitliget 1. [email protected] (20) 387-9134 (26) 520-021 Fax: (26) 520-022

Csobánka Község Önkormányzata 2014 Csobánka Fõ út 1. (26) 320-020, (26) 320-094, Nyitva: munkanapokon 8–16 óráig

Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár 2014 Csobánka, Béke út 6. (26) 520-114

Faház büfé 2014 Csobánka, Fõ tér 1. Nyitva: mindennap 6–22 óráig

Láry-Fáry étterem 2014 Csobánka, Fõ út. 63. (26) 320-294

Írták és szerkesztették: Benke Ildikó, Dukay Igor, Dukay Krisztina Lektorálta: Néder Katalin A fotókat készítették: Benke Ildikó, Bõhm Éva Irén, Dukay Igor, Dukay Krisztina, Dr. Merkl Ottó, Paksai Zoltán A tanösvények építését és a kiadvány megjelenését támogatta: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás programja A tanösvény építésében részt vettek: Csobánkai Értékõrzõ és Községszépítõ Egyesület Csobánka Község Önkormányzata Csobánkai Sportegyesület Életvirága Alapítvány „Hód” Honismereti Túraegylet Oszoly Környezetvédõ Egyesület PP Rt. Pilisszentkereszti Erdészet Vadvirág Nyugdíjasklub Nyomdai elõkészítés, grafikai tervezés: Runners Bt. Nyomdai munkálatok: Mackensen Kft. Készült: 2009-ben 500 példányban Kiadja: a Csobánkai Értékõrzõ és Községszépítõ Egyesület 2014 Csobánka, Ady Endre u. 71. Felelõs kiadó: Benke Tamásné elnök

15

MACKÓ-BARLANG ÖSVÉNY

Ismerjük meg együtt Csobánka múltját és mai környezetét! A Mackó-barlang ösvény az Oszoly-pihenõbõl indul az Oszoly-nyeregre. A Csúcs-hegy gerincén halad végig, majd felfelé fordul a Mackó-barlang felé. Onnan visszaindul, de már a Csúcs-hegy alatt marad. Innen visszatér az Oszoly-pihenõhöz.

Kedves látogató! Az ösvényt gyalogosan lehet bejárni. Túraút, rövidebb szakaszokon szinte mászni kell. A Csúcs-hegy gerincére emelkedõ út kitartó kaptató, majd a Mackó-barlanghoz igen meredek az emelkedõ. A barlanghoz vezetõ utat a CSÉKE elegyengette, a fordulókban lépcsõt készített. Jó idõben javasoljuk a bejárást. Kis esõ hamar felszívódik az erdõben, de nagyobb esõ után csúszdává válik a hegyoldal. Az ösvények sziklásak, kényelmesebb és biztonságosabb egy bokát jól tartó túracipõ. Vigyünk magunkkal vizet, még a legrövidebb kirándulásra is. Ha nem fogyasztjuk el, töltsük fel vele a madáritatókat. Esõkabát és szendvics sem árt. Ne felejtsük otthon a saját szemeteszacskónkat. Hagyjuk az erdõt úgy, ahogy befogadott minket. Kellemes, szép élményekkel teli kirándulást kívánunk! Berliner Gáborka és Benke Ildikó túravezetõ 2


A csobánkai tanösvények Csobánka legjelentõsebb természeti és kultúrtörténeti érdekességeit, látnivalóit mutatják be tájékoztató táblák segítségével. Az indulóállomások megközelíthetõk buszjárattal és autóval Pomáz, Pilisszentkereszt, Dobogókõ és Pilisvörösvár felõl a 1112-es úton, gyalogosan a Csikóváralja és a Kevély-nyereg felõl a piros sáv jelzésen. A Mackó-barlang ösvény állomásai: Az Oszoly-pihenõ Barlangok Csobánkán Fehér sziklák, telepített fenyvesek Homokkõbánya a Csúcs-hegyen A Kis-Kevély bükkerdeje, bogarai, vadjai Mackó-barlang A Csúcs-hegy madáritatói és vendégei A Csúcs-hegy bogárvilága Löszmélyút a Csúcs-hegyen Az Oszoly-pihenõ

A túrák során óvjuk és védjük a természetet! A tanösvény a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén van, védett területeken. Ennek megfelelõen kérjük, részesítse fokozott figyelemben az alábbi magatartási szabályokat. Minden jármûvet hagyjunk a parkolóban. A Margitligetben és a Fõ téren is biztonságosan parkolhat. Amit hoztunk, azt vigyük haza. Ne zavarjuk az állatok és a természet nyugalmát. Mindig a kijelölt útvonalon haladjunk. Hagyjuk az erdei földben a növényeket. Fényképezzünk inkább, tartósabb emléket kaphatunk. 3


Az Oszoly-pihenõ Mint minden faluszéle, ez az amúgy kellemes hely is magán viseli az ember nyomait.

1.

Milyen emberi hatásokat jeleznek az itt élõ növények?

2.

Keresd meg a taposás jeleit! Melyek ezek?

3.

Mit tennél a kerti (növényi) „hulladékkal”? (Két jó válasz van!) a) Komposztálnám.

b) Elégetném.

c) Mulcsoznék vele. *

(*Aprított gally, kéreg, fû által történõ talajtakarás a gyomosodás megelõzésére, veteményesben, gyümölcsösben, cserjék alatt.)

4.

Melyik hegységhez tartozik az Oszoly? a) A Budai-hegységhez

b) A Visegrádi-hegységhez

c) A Pilishez

5.

Nevezd meg az Oszoly nevezetes részeit!

6.

Hány métert kell az Oszoly csúcsáig kapaszkodunk, ha most 200 m-rel vagyunk a tengerszintje felett?

Három ösvény következõ állomása közül is választhatunk. A „Löszmélyút a Csúcs-hegyen” címû tábla 570 m-re az Erdõszéli ösvényen, „Az Oszoly-erdõ lombkoronaszintjének élõvilága” címû 330 m-re a Fehér sziklák ösvényen, a „Barlangok Csobánkán” címû 270 m-re a Mackó-barlang ösvényen található. 4


Barlangok Csobánkán Magyarországon több hegység is gazdag barlangokban, Csobánka környéke pedig különösen. Biztosan Te is jártál már valamelyik barlangban. Melyikben, melyik hegységben?

1.

Hány barlang található Csobánka közelében? Melyek a legnevezetesebbek?

2.

Milyen barlangképzõdés jellemzõ a környéken?

3.

Hogyan pusztulhat el egy barlang?

A következõ állomás, a „Fehér sziklák, telepített fenyvesek” 250 m távolságra található a Mackó-barlang ösvényen és a Fehér sziklák ösvényen, az „Oszoly-pihenõ” elnevezésû állomáshoz 270 méter múlva tér vissza az Oszoly ösvény. 5


Fehér sziklák, telepített fenyvesek Két különbözõ erdõ vesz körbe bennünket, megfigyeltük? Az egyik természetes (mert itt jellemzõ, tájhonos fafajok alkotják), a másik „mesterséges” (mert itt nem honos fafaj uralkodik benne).

1.

Egymással összehasonlítva találjuk meg az erdõfajták közötti különbségeket! (Felfelé haladva különböztetjük meg a jobb és bal oldalt.) jobb oldal

összehasonlítási szempontok

bal oldal

uralkodó fafaj fák kérgének színe és felszíne fák levelének alakja, „maradandósága” cserjeszint gazdagsága, fajai gyepszint gazdagsága

2.

Milyen körülmények között keletkezett a dachsteini mészkõ?

3.

Az ösvényen felfelé haladva idõvel biztosan észrevesszük azt is, hogy nemcsak az erdõ, hanem alattunk a kõzet is megváltozik. Az „új” kõzetrõl a következõ, 450 m-re lévõ táblán olvashatunk. Miben különböznek külsõleg ezek a kõzetek? (Az „új” kõzet nevét a következõ állomáson utólag is kitöltheted.) A kõzet neve: MÉSZKÕ

6

A kõzet színe:

A kõzet szemcsézettsége:


Homokkõbánya a Csúcs-hegyen Az egykori bánya falain lepergõ törmelék miatt a bányában nem tanácsos falra mászni! A homokkövet a bányaudvaron állva is kiválóan megfigyelhetjük, hiszen van elég törmelék. Vegyünk egyet kézbe és csodáljuk meg! Egyes darabokban a kõzetrepedésekben áramló vizekbõl kivált kvarc- és baritkristályok is láthatóak.

1.

Ugye milyen sokféle színû ez a homokkõ? Vajon mi színezte be a kõzetet? A „rozsdásakat” (a sárgásvöröses színûeket) biztos tudod! A lilás szín a mangán miatt van. E színek különbözõ árnyalatokban és csíkozásban fedezhetõek fel. Gyönyörködjünk bennük, és hagyjuk itt, amit találtunk.

2.

Hogyan keletkezett a homokkõ?

3.

Mit készítettek ebbõl a kõbõl?

A faluba leérve figyeld a házakat. Látod valahol a szép csobánkai követ díszítõ- vagy építõkõként használva?

A következõ állomás neve: „A Kis-Kevélyi bükkerdeje, bogarai, vadjai”, eléréséhez 860 m-t kell megtennünk a Mackó-barlang ösvényen és a Fehér sziklák ösvényen. 7


A Kis-Kevélyi bükkerdeje, bogarai, vadjai Ugye, mennyivel „szellõsebb” a bükkös, mint a tölgyes? Messzire elláthatunk benne, ezt használjuk is ki! Ha csendben vagyunk, nagyvadak is elénk kerülhetnek, õk is szívesen járnak olyan erdõben, ahol nem kell ágakat kerülgetni. Addig is, szemléljük meg a növényeket!

1.

Mely évszakban leggazdagabb és miért a bükkös aljnövényzete?

2.

Sorolj fel néhány kora tavasszal itt virágzó fajt! Ha épp akkor jársz erre, keresd is meg õket!

3.

Rajzold le a bükk levelét (télen a szintén jellegzetes rügyét) és a kérgén látható jellegzetes rajzolatot! A levél vagy rügy rajza:

4.

A kéreg mintázatának rajza:

Milyen tengerszint feletti magasságban találkozhatunk a bükkösökben élõ havasi cincérrel?

Attól függõen, hogy melyik ösvényen haladunk, a következõ állomások és távolságuk a következõ: „A murvabánya és a méhlegelõ” 560 m az Erdõszéli ösvényen és a Fehér sziklák ösvényen. „A Csúcs-hegy madáritatói és vendégei” 180 m a Mackó-barlang ösvényen. A „Mackóbarlang” 340 m a Fehér sziklák ösvényen és a Mackó-barlang ösvényen. 8


Mackó-barlang A barlangot sok ezer éven keresztül használták az emberek menedékként. Képzeld el, hogy itt éled az életed! A kilátás szép, és már a jégkorszaki ragadozókkal sem kell megküzdeni a védelmet nyújtó fedélért. Azért csak mindennap fel kellett jutni ide a víznyerõhelyrõl, és hát nem volt az a nagy meleg sem, szinte harapni lehetett a levegõt! Bár biztos nem fázik az, akinek a szarvasokat egy szál dárdával kell utolérnie, és naponta kétszer felkapaszkodik ezen a remek meredélyen. Ugye Te is jó kimelegedtél? Fújd ki magad, majd ….

1.

… rajzold le, szerinted hogyan zajlik a barlangi élet, vagy a vadászat, vagy a jégkorszaki ember mindennapjainak más epizódja! Hány ezer évesek az itteni legrégebbi embernyomok?

2.

Manapság milyen gerinces állatok lakják a barlangot?

A következõ állomások: a „A murvabánya és a méhlegelõ” innen 900 m-re a Fehér sziklák ösvényen, és „A Csúcs-hegy madáritatói és vendégei” 520 méterre a Mackó-barlang ösvényen. A Nagy-Kevély állomás 1700 méterre van a Pilisborosjenõi Kevélyhegyi Tanösvényen. 9


A Csúcs-hegy madáritatói és vendégei Nézd csak meg, milyen furcsa ez a fa! Szerinted mire hasonlít?

Jó játék az erdõ érdekes fáiba, köveibe belelátni valamit. És minél többen tesszük ezt, annál mulatságosabb.

1.

Hogyan jönnek létre a fatörzs tövében a vizet is tartalmazó „medencék”? Mire használják õket a madarak és más állatok?

Ha a kis medencékben nincs víz, töltsd fel õket vízzel. (Természetesen buborékmentessel, mert a madarak sem szeretnek csuklani.)

2.

A térkép segítségével állapítsd meg, hol és milyen messze van a legközelebbi ivóhely (pl. patak)! Képzeld el, hogy száraz idõszakban az erdõ lakói naponta többször kénytelen oda és vissza megtenni ezt a távolságot!

Otthonodban (kertben, teraszon, ablakpárkányon) Te is tudsz gondoskodni a madarakról! Etetésüket már õsszel érdemes megkezdeni, és ha megkezdted, tavaszig folytatni kell. Innivalóra pedig meleg nyarakon vagy hideg télen van nagy szükségük. Egy kis tál víz, egy pocsolya, a források, patakok, tavacskák jelentõsége ekkor nõ meg igazán! Télen törjük fel a jeget, vagy öntsünk langyos vizet az itatóba, ha sûrûn járunk erre.

Ha az Erdõszéli ösvényen haladunk , akkor a következõ tábla „A KisKevélyi bükkerdeje, bogarai, vadjai” címet viseli és 530 m-re van; ha a Mackó-barlang ösvényen járunk, akkor „A Csúcs-hegy bogárvilága” állomáshoz 180 m-t megtéve juthatunk el. 10


A Csúcs-hegy bogárvilága Ismered a mondást: nem minden rovar bogár, de minden bogár rovar? Ha nem, akkor nézz körül az úton, a fatörzseken, a fejed felett, hátha látsz vagy hallasz zümmögni egy bogarat! (Ha ismered a mondást, akkor is érdemes keresni õket! A bogarakat néhány jellemzõ tulajdonságuk, pl. szárnyaik, jól elkülönítik a többi ízeltlábú élõlénytõl.)

1.

Mi nem jellemzõ az erdei bogarakra?

2.

Melyik bogár nem tartozik a bogarak közé az alábbiak közük?

3.

Miért?

4.

Mely rovarok lárvái táplálkoznak és fejlõdnek a korhadó fatörzsekben?

5.

Mivel táplálkoznak még az erdei bogarak?

6.

Mely madarakat nevezzük a fák doktorának, és miért?

a) kemény szárnyfedõ

a) kövirák

b) hártyás szárny

b) tölgyfacincér

c) VW-jel

c) ganajtúró

A következõ állomások, „A Csúcs-hegyi madáritatói és vendégei” 180 m-re, az Erdõszéli ösvényen, a „Löszmélyút a Csúcs-hegyen” címû tábla 160 m-re, a Mackó-barlang ösvényen található. 11


Löszmélyút a Csúcs-hegyen 1.

Tanulmányozzuk a löszfalat (mely az út mentén lejjebb sokkal magasabb), és morzsoljunk el egy csipet sárga löszt az ujjaink között! Mit tapasztalunk?

2.

Képzeljük el, ahogy a cudar hideg idõben évezredeken át ezt a finom port fújta, majd lerakta a szél. Játsszuk is el, de vigyázva, nehogy egymás szemébe fújjuk a löszt a tenyerünkbõl! Számold ki: ha évente fél mm vastag löszréteg rakódik le, akkor 5000 év alatt hány méter?

3.

Honnan ismerhetjük fel, hogy a jégkorszakban is változott az éghajlat?

4.

Milyen ma is itt élõ növények éltek a jégkorszak melegebb idõszakaiban?

A következõ állomás az Erdõszéli ösvényen – a „A Csúcs-hegy bogárvilága” elnevezésû – 160 m-re található. „Az Oszoly-pihenõ” állomásig 570 métert kell bandukolni a Mackó-barlang ösvényen. 12


Megoldókulcs Az Oszoly-pihenõ 1. Az emberek zöldhulladékot raknak le, nitrogénkedvelõ fajok jelentek meg. 2. Taposástûrõ gyomnövények jelentek meg. A talaj elvékonyodik vagy lepusztul, így az alapkõzet kilátszik alóla.

3. a) Komposztálnám. c) Mulcsoznék vele. 4. c) A Pilishez. 5. Óvoda, Óratorony, Delago-fal, Orr 6. 128 métert Barlangok Csobánkán 1. 43, a Mackó- és a Csúcs-hegyi-barlang a legnevezetesebbek. 2. A mészkõben a feltörõ hévíz és a befolyó folyóvíz alakította ki õket, miközben a kõzet a hegység kiemelkedése közben szárazra került. Azt követõen az egy ideig befolyó csapadékvíz formálta õket. 3. A teteje több ponton beszakad, majd az egész boltozat beomlik. Esetenként „pillérek”, „kapuk” és oldalfalak határolta „hasadékok” megmaradhatnak.

Fehér sziklák, telepített fenyvesek 1. összehasonlítási jobb oldal

szempontok

bal oldal

uralkodó fafaj

erdei- és feketefenyõk

fák kérgének színe és felszíne

vörös, vagy fekete „lemezes” kéreg

fák levelének alakja, „maradandósága”

tûlevél, „örökzöld”

sok bokor, galagonya

cserjeszint gazdagsága, fajai

fiatal fák, szélén bokrok

sok fûféle, virágok

gyepszint gazdagsága

tûlevélszõnyeg

tölgyek barna, mélyen repedezett kéreg „lemezes levél”, lombhullató fa

2. Tengeri élõlények mészvázaiból keletkezik, azok lerakódása révén. 3. A kõzet neve: A kõzet színe: A kõzet szemcsézettsége: MÉSZKÕ

fehér

homokkõ

sárga,szürke

homogén (szemcsék nem ismerhetõk fel benne) szemcsés (a homokszemek felismerhetõk benne)

13


Homokkõbánya a Csúcs-hegyen 1. A vas, ill. a vasoxidok. 2 A tengerben lerakódott folyami homokot az utóvulkáni mûködés során feltörõ, azt átitató kova cementálta. 3. Építõ-, díszítõ-, malomkõnek, kapubéletnek (kõkaputoknak) bányászták.

A Kis-Kevély bükkerdeje, bogarai, vadjai 1. Kora tavasszal, mert akkor még nem lombosak a bükkök és így több a fény alattuk.

2. Pl. odvas keltike, hóvirág, saláta boglárka, erdei szellõrózsa. 4. Az északi oldalon 300 m-tõl felfelé,a délii oldalon 400–750 m között. Mackó-barlang 1. 90 000 éves. 2. A denevérek. A Csúcs-hegy madáritatói és vendégeik 1. A fák sarjait, oldalágait levágják vagy elhalmak, helyükön üreg keletkezik, melyben meggyûlik az esõvíz és a hólé, fürdõ- és ivóhelyet teremtve az állatok számára. 2. Kb. 500–600 méterre.

A Csúcs-hegy bogárvilága 1. c) VW-jel 2. a) kövirák 3. A kövirák egy vizirákfaj. 4. A cincérek, a szarvasbogarak és az orrszarvúbogarak lárvái. 5. Nektárral, virágporral, trágyával, dögökkel táplálkoznak. 6. A harkályokat, küllõket, fakopáncsokat, mert a fákat (tovább)pusztító bogárlárvákkal táplálkoznak.

Löszmélyút a Csúcs-hegyen 1. Egy része a bõrredõinkben megmarad, olyan apró szemcsékbõl áll. 2. 2500 mm = 2,5 m 3. Enyhébb idõszakokra és erdõkre utaló talajcsíkok vannak benne. 4. A tölgy, a hárs, a szil. 14


Tanösvényfüzetbeszerzési helyek: Csobánkai Tanösvények honlapja: www.tanosveny.oszoly.hu Középeurópai Cserkészpark 2014 Csobánka, Margitliget 1. [email protected] (20) 387-9134 (26) 520-021 Fax: (26) 520-022

Csobánka Község Önkormányzata 2014 Csobánka Fõ út 1. (26) 320-020, (26) 320-094, Nyitva: munkanapokon 8–16 óráig

Baross Péter Közösségi Ház és Könyvtár 2014 Csobánka, Béke út 6. (26) 520-114

Faház büfé 2014 Csobánka, Fõ tér 1. Nyitva: mindennap 6–22 óráig

Láry-Fáry étterem 2014 Csobánka, Fõ út. 63. (26) 320-294

Írták és szerkesztették: Benke Ildikó, Dukay Igor, Dukay Krisztina Lektorálta: Néder Katalin A fotókat készítették: Benke Ildikó, Bõhm Éva Irén, Dukay Igor, Dukay Krisztina, Dr. Merkl Ottó, Paksai Zoltán A tanösvények építését és a kiadvány megjelenését támogatta: a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Zöld Forrás programja A tanösvény építésében részt vettek: Csobánkai Értékõrzõ és Községszépítõ Egyesület Csobánka Község Önkormányzata Csobánkai Sportegyesület Életvirága Alapítvány „Hód” Honismereti Túraegylet Oszoly Környezetvédõ Egyesület PP Rt. Pilisszentkereszti Erdészet Vadvirág Nyugdíjasklub Nyomdai elõkészítés, grafikai tervezés: Runners Bt. Nyomdai munkálatok: Mackensen Kft. Készült: 2009-ben 500 példányban Kiadja: a Csobánkai Értékõrzõ és Községszépítõ Egyesület 2014 Csobánka, Ady Endre u. 71. Felelõs kiadó: Benke Tamásné elnök

15

Ismerjük meg együtt Csobánka múltját és mai környezetét!

Recommend Documents