Ismeretlen szerző: A dézsa Nagy László fordítása Jaquinot A felesége Az anyós J: Sátán köt össze, csak a sátán! Röhög az ember házasságán. F.:Az istenit, nyafog megint! Bölcsebb ha száját fogja be! J.: Ha az asszonyt hallgatom. Tornyosul gondom, sok bajom. Kénkővel sujtol, mint a sárkány. Az anyja szítva áll a pártján. A.:Mi az? F.:Tudja a rossz fene! Lazsál csak bolyg ide-oda, Dologhoz nem fűlik a foga, A tennivaló sok pedig! J.: Hajszolnak, nyugtom nem lelem. Kibabrálnak e nők velem! Hétköznapon és ünnepen Csak szidnak szűnős szűntelen! A hasznom semmi, rút a sorsom. A megfeszült Jézusra mondom: Úr leszek én még- jog szerint! A.: A szeplőtlen Szűzre mondom. Köteles szót fogadni folyton Törvényszerinti hitvesének, Mint szót fogadnak mind a férjek, Még akkor is ha nyaklevest kapna a lógásért. J.: No, ezt nem tűrném tétlen, de nem ám! A.: Nem-e?! Jaj szentszűzmáriám! Ha elcsupál, szeret csupán. (pofon) F.: Jól eltalálta, jó anyám! J.: Ó, mennybéli, mit kell megérnem? A.: Járni az asszony kedviben, Vezényszavára szót fogadni. J.: Szentjános, nézd, a parancs annyi, Hogy ésszel föl se foghatom. A.: fejébe tömjük, mondhatom. Csinálunk most egy lajstromot, A törvényt felsoroljuk ott, S bevágja szószerint kegyed! J.: Ezen ne múljék, engedek. Már írom is, hogy baj ne essen!
1
F.: Úgy ám, hogy olvasni lehessen. Első, hogy szót fogad nekem Bármikor, bárminő helyen, Ugrifüles lesz, bármit kérek. J.: Nem, így nem kötök egyezséget, Szamárságokkal jól becsap! F.: Csökönyös csacsim, írja csak: Megkímél engem, jó korán Fölébred, ugrik szaporán, Elvégzi kelmed mind, amit kell. J.:A Szűzanyára, ez a cikkely Kemény, és benne nem hiszek: Előbb keljek föl én? Minek? F.:Langyítja ingem s reám adja. J.: Nocsak tán ez lesz új divatja? F.: Divat vagy szokás,- egyre megy. De megy, akár az egyszeregy. A.: Tovább! F.: Körmölje hát, serényen! J.: Az első sornál tartok éppen. Sietnek, mit a nyavalya. A.: Ha nyafog éjjel a baba, Bölcsőt ringatni, ahogy más Férfiaknál ez bölcs szokás. Fölvenni, s ha nem alhatik, Hajcsikáztatja hajnalig Végig a szobán, föl s alá! J.: Oá, ez visz föld alá. Nem vállalom, a sírba tenne! F.: Barátom írja csak. J.: Hitemre betelt az árkus. Hova ír Ha egyszer betelt a papír? F.: Írja, mert jön a nyakleves! J.: Nini, a túlfele üres. A.: Tüzet megrakni köteles, Kovászol, tűzre fát keres. F.: Szitál, mosogat, mos, szapul. A.: Sürög fáradhatatlanul. Megizzad, mint a Lucifer! F.:Dagaszt meg parazsat seper! A.: Megy a malomba őrleni. F.: Az ágyat szépen megveti, Másképp megsínyli képe-máza. A.: Lukon a parazsat vigyázza Sikál, söpör, akár a vész. J.: Oly gyors a szó, s nehéz e kéz. Lassan, hogy leírhassam szépen. A.: Tehát ismétlem, írja, kérem: Süt F.: Meg kemencét fűt
2
A.: Szitál F.: Mosogat. A.: Mos, F.: Szapul, sikálJ.: Mit mosogatok? A.: Ibriket! J.: Megszakadok, ha így siet. Tehát az ibriket F.: S a tányért. J.: Ó, ég, micsoda nagy csapás ért! Az ész ennyi szót el se bír. F.: Elbír, ha minden szót leír. Tehát? J.: Kimosni, jaj, mit is? F.: A pelenkát is, ha pisis. Ha szurkos, lenn a patakon. J.: Ezt nem! Ezt le se írhatom, Piszkos, nem illik a papírra. F.: Rajta, fajankó, írja, írja, Tán szégyenlős lett, angyalom? J.: E cikkelyt nem vállalhatom, Ne várja, kitörne a frász. F.: Hitemre, ha fölpaprikáz, A nadrágot elsuprikázom! J.: Ne verekedjünk, s ne lármázzon, Beletörődön, engedek. F.: Írja! J.: leírni szinte semmi. A.: Azt a bizonyost be kell tenni, Suttyomban itt-ott, egyszer, kétszer. J.: Ni hiszen, megteszem elégszer, Félévben elég félszer is. F.: Naponta hatszor, hétszer is! Akarom, így követelem! J.: A Megváltóra mondom: Nem! Hatszor vagy hétszer! Ó, szent Györgyem! Kétszer se! Önmagam gyötörjem? Esküszöm, elvárhatja azt! F.: Haszontalan e dög paraszt! J.: E csúfságot mért szenvedem? Számomra remény hol terem? A.: No, amit mondtam, írja be. Nevét siessen aláírni! J.: Ímé, alá is írom, így ni! A.: A lajstromra ügyeljen ám! J.: Lóbáljon engem szél a fán, Ha ettől eltántorodom, S teszem, mi nincs a lajstromonKijelentem e szent helyen! A.: Hát csak ügyeljen, úgy legyen.
3
F.:mehet, mama, az isten áldja! Ni, ez meg itt a száját tátja, Fürödjön verejtékiben, Mosáshoz látni íziben, Ez a lajstromban benne van! J.: Nem hallom, mondja hangosabban! Bizony, nem értem, mit akar. F.: A pofont megkapod hamar, Szamár a mosásról beszéltem! J.: Ez nincs benne az egyezségben. F.: De benne. J.: Nincs, én nem találom. F.: Nincs? De ez itt van, mákvirágom! (pofon) Itt! Hogy a tűz emésszen el! J.: Az ám! Hát akkor mosni kell! F.: Mossa csak ezt a kis ruhát! J.: Mocskos, a krizmás Krisztusát! Bölcső- kenőcsös, aj, büdös! F.: Te vagy a büdös, te rühös! Gyerünk, dörgölje íziben! J.: Csupa ízé. No meghiszem: Siralmas háztartás ez itten. F.: A képire is ráterítem, Én nem tréfálok, hallja-e? J.: ha istent ismer, ne tegye! F.: Hát akkor szagolgassa, trotli J.: Aj, te pokolravaló holmi, Már a ruhám is maszatos. F.: Kibúvó nincs, ma maga mos. Panaszkodásnak nincs helye Fogja meg, jaj! Maga hülye, Hogy törné ki a nyavalya! (beesik a kádba) Jaj, istenem, jaj Szűzanya! Húzzon ki innen, csillagom! J.: ez nincs rajta a lajstromon! F.: Jaj, szorít e donga, Szívemet kinyomja, lelkemet kioltja, Ments meg angyalom! J.: hej rima, te ronda, Részeges boszorka, Fordítsd farod jobbra, Segíts magadon! F.: Húzzon ki engem, édes férjem. A vérem is kihúl egészen, Az ujját nyújtsa, hadd fogom! J.: Ez nincs rajta a lajstromon! F.: Jaj, már a szívem is megáll, Kezd a vérem vízzé válni. J.: (olvassa a lajstromot) Naponta hatszor hétszer hágni…
4
F.: Nem élem túl. Ez kínhalál… J.: Dagaszt, kemencét fűt, szitál… Jaj, csak a kezét nyújtsa ki! J.: Megy a malomba őrleni F.:Kigúnyol, hitvesét gyalázza J.: Lukon a fazekat vigyázza F.: papot, papot, parancsolom! J.: Majd megnézzük a lajstromon Szolgálatára asszonyom, Ez nincs rajta a lajstromon. F.: Mért nincs, hát mért nem vette be? J: Mert nem diktálta senki se A.: (zörög) Hé, hé! J.: Ki zörget ily merészen? A.: Lássam, a dolgok hogyan folynak! J.: Jól, mert vége van asszonyomnak! A: Óh, a kislányom- ó, mennykövek! J.: A nagymosás, az ölte meg. A.: Ajaj,hát meghalt, azt hiszi? J.: Facsart, és megcsetlett a lába, Elcsúszott, zsupsz, bele a kádba, A szapulébe, úgy biz ám! F.: Ó jaj meghalok, jaj anyám, Ártatlan gyermekén segéljen! A.:Kislányom, jaj nehéz vagy nékem (ő is belesik a kádba) Jaquinot, jöjjön, csillagom! J.: Ez nincs rajta a lajstromon. A.: Ó, kő-szív, méreg és ragya! F.: Jaj, jaj! A.: A latrok hadnagya Hagyna minket itt kimúlni. J.: Nyugodtan tessék csak kinyúlni Fejem tán igába hajtom? F.: Segíts! J.: Segítsen ám a lajstrom! A paragrafust nem lelem. A.: Ne bámulj, pattanj hirtelen, Húzd ki a vízből hitvesed! J.: Hitemre ilyet nem teszek, Nem én, ha nem mondják ki tüstént, Hogy én szabok ezentúl törvényt, Hogy itt csak én uralkodom! F.: Ha kihúz innen, csillagom, Uralkodhat, a fejemre nőhet. J.: S kegyed? F.: A házi teendőket végzem, De nem végeztetem. Parancs nem lesz, csak kérelem, Az is csak szükség esetén
5
J.: Kihúzom, hej, kirántom én! A mindszentek birodalmát Úgy bírja, ahogy fogadalmát! Ahogy elmondta, úgy legyen! F.: Úgy lesz, megígérhetem. Föltétel nélkül, így helyes. Kelmed a háznak feje lesz, Panaszt se mondhat rám, soha. J.: Csattanjon hát a parola! Ímé, egy szív szegődik el. De a szívébe írja fel: Fajankó voltam, mikor tétlen Tűrtem, hogy számig ér a szégyen. Ezentúl, bízvást mondhatom, Eszéhez térült asszonyom. Ura lehettem s házastársa. Okuljatok. Viszontlátásra.
6
