Anyagok éghetőségi tulajdonságai Szilárd éghető anyagok gyulladási hőmérséklete Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. Faféleségek: 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. Papírféleségek: 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Szénféleségek: 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38.
(ismeretlen irodalmi adatok alapján) Vizsgálati minta megnevezése o Gyulladási hőmérséklet ( C) Cukor 410 Dohány 175 Gyapot 450 Tépett gyapot 254 Tépett gyapotszövet 339-492 Szálastakarmány o 300 C alatt Bükk Fehér fenyő Fenyőfa láda Gyertyán Kőris Lucfenyő Parafa liszt Parafa lakk Tölgy
395 260 230 250 240 280 210-240 260 340
Epoxi gyantával bevont papír Fenor gyantával rétegelt papír Hullámpapír Írógép papír Írópapír Krepp papír Lángvédővel bevont papír Préselt papír Selyempapír Újságpapír
350 320 260 200-250 360 280 350 230 260 185-225
Antracit Barnaszén Barnaszénbrikett Faszén Félkoksz Gázkoksz Grafit Kohókoksz Koksz Kőszén Kőszénpor Tőzeg Szurok
460-470 250-400 300-320 250-280 395 500-540 700-850 640-700 500-640 350 150-220 230 320
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Vetőmagok gyulladási hőmérséklete MÉM Értesítőben, 1978-ban közölt adatok A Műanyagipari Kutató Intézet a 4832/78. számú szerződésében bevizsgálta a vetőmagokat, melyek MSZ 09.4004277 szabvány szerinti gyulladási hőmérsékletének adatait az alábbi táblázat tartalmazza: Vizsgálati minta megnevezése o Sorszám Gyulladási hőmérséklet ( C) 1. Káposztarepce-mag 330 2. Mustármag 340 3. Bab 345 4. Olajmag 342 5. Baltacím-mag 350 6. Szudánifű-mag 360 7. Olajretek-mag 340 8. Vöröshere-mag 350 9. Réticsenkesz-mag 410 A Műanyagipari Kutató Intézet vizsgálati jelentése szerint a vizsgált vetőmagok a “Mérsékelten tűzveszélyes” (jelzése: “D”) tűzveszélyességi osztályba sorolhatók.
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Textilféleségek gyulladási hőmérséklete Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
(a BME Technológiai Tanszék mérése) Vizsgálati minta megnevezése Gyulladási hőmérséklet (oC) Belga gereben len Danulon Egyiptomi pamutfonal Főzött ipari gyapjú Francia gereben len Gereben len kóc Gyapjúipari bőrhulladék Gyapjúipari hulladék Impregnált fésülési hulladék Ipari gyapjú Jutazsák Kártolási hulladék Nyersjuta Pamutfonal Perlon Szűcs gyapjú Tilolt kender Tilolt len
180 340 200 180 210 210 220 180 200 160 180 240 205 160 340 180 235 180
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Szilárd anyagok gyulladási hőmérséklete Sorszám.
Vizsgálati minta Megnevezése
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.
Bőr enyv Burgonyakeményítő Búza gabonapor Búzaliszt Bükkfa fűrészpor Dextrin Dohánypor Fenyőfa fűrészpor Gyapot por Halliszt Kakaópor Kávépor (szűrési por) Kukorica keményítő Lenpogácsa por Lóheremag por Olajos magok tisztítási pora Pamutszövet por Papír Parafaliszt Porcukor Repcepogácsa liszt (extrahált) Rizs (héjpor) Rozsliszt Rozsgabonapor Szulfid-cellulóz Tejcukor Zab és árpa gabonapor
Lerakódott por izzási hőmérséklete o ( C) összesül elszenesedik 290 elszenesedik 315 elszenesedik 290 325 385 elszenesedik 245 elszenesedik elszenesedik 285 280 295 305 360 325 elolvad elszenesedik 270 325 305 380 elolvad 270
Gyulladási hőmérséklet Alsó gyulladási határ o 3 ( C) g/m 590 430 420-485 410-430 420-430 400-430 485 440-450 485 460-540 600 410-450 470 480 490 460-505 360 465 420 415-470 430-500 450 440
71-99 77-107 67-93 83-115 -
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Mezőgazdasági termények, alapanyagok és késztermékek, gyulladási hőmérséklete
Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.
(a MÜKI mérési eredményei alapján 1975) Vizsgálati minta megnevezése o Gyulladási hőmérséklet ( C) Árpa 400 Búza 360 Búzadara 420 Búzakorpa 375 Földi dió 400 Gyapotmag dara 405 Hántolt sárgaborsó 345 Hántolt zöldborsó 345 Húsliszt 340 Kukorica 395 Korpa 355 Lucernaliszt 360 Napraforgó 345 Napraforgó dara 410 Premix IV. 410 Hántolatlan rizs 390 Fényezetlen “B” rizs 420 Rizsliszt 330 Rozs 370 Sárgaborsó 350 Sárgaborsó korpa 375 Szója 400 Takarmányélesztő 360 Takarmány rizspor 320 Tejpor 470 Zab 340 Zöldborsó 330 Zöldborsó korpa 335
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Mezőgazdasági termékek gyulladási hőmérséklete Sorszám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46.
(amerikai adatok alapján) Vizsgálati minta megnevezése Borsóliszt Burgonyakeményítő Búza Búzakeményítő Búzaliszt Búzasikér Búzaszalma Citrom, narancshéj Cukor Dextrin kukoricából Dióhéj Dohány Fahéj Fokhagyma Fűmag Gabonafélék fű részei Gabona vegyes Guármag Gyapothulladék Gyapotmag Gyümölcs Hagyma Kakaó Kazein Kávé Kenderkóc Kukorica Kukoricacsutka Kukorica keményítő Len hulladék Lucerna Mézga félék Mohák és gyomnövények Pektin Pirétrun Pittsburghi szén Rauwolfia vonitoria Rizs Sovány tej Sörmaláta Szafflór Szójabab Tea Tojásfehérje Torula élesztő Tung
o Gyulladási hőmérséklet ( C) 560 440 400 380 380 520 470 490 350 400 420 420 440 360 470 540 430 500 520 470 430 410 420 520 410 440 400 400 380 430 460 360 460 410 460 610 420 440 490 400 460 520 580 610 440
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Húsipari termékek és egyéb anyagok gyulladási hőmérséklete MÉM Értesítőkben 1987. X. 16-ig közölt adatok A Műanyagipari Kutató Intézet az MSZ 09.40042-77. számú szabvány szerint elvégezte a húsipari termékek és egyéb anyagok gyulladási hőmérsékletének vizsgálatát, melynek eredményét az alábbi táblázat tartalmazza: Vizsgálati minta megnevezése Ssz Gyulladási hőmérséklet (oC) 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Téliszalámi Gyulai kolbász Sertés zsír Füstölt étkezési szalonna Főző kolbász Veronai felvágott Étkezési tepertő Ipari csont Húsliszt Lerakódott füstkátrány
325 330 320 325 340 345 330 350 350 485
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Festékek Tapaszok és hígítók Sor szá m
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
A lakk és festék megnevezése
Alkaidos szórótapasz EPOKITT „A” EPOKITT „B” METALLIT „A” METALITT „B” Nitro késtapasz 100 Nitro késtapasz 200 Nitro szórótapasz 100 és 200 9. REAKTÍ V késtapasz „A” REAKTÍV késtapasz „B” 10 RESISTAN késtapasz 11 „A” RESISTAN késtapasz 12 „B” Olajos faátvonó 13 Olajos késtapasz 100 és 14 500 Olajos késtapasz 200 15 Olajos szórótapasz 16 UNIFLEX késtapasz 17 UNIFLEX késtapasz18 hígító UNIFLEX szórótapasz 19 UNIFLEX szórótapasz20 hígító
Lobbanáspont Veszélyessé- Tűzvesz A megfelelő tűzoltóanyag o gi fokozat élyesC ségi osztály Zárttéri VízSzéno Nyílttéri gőz, víz- Vegyihab, dioxid, OltóC o köd lég- halogénezett por C hab szénhidrogének 64 60 9 15 9
15 130 120 246 184 -
I. III. III. IV. IV. I. III. I.
„A” „C” „C” „D” „D” „A” „C” „A”
36
81
III.
47
110
45
x
x x x x x x x x
x x x x x x x x
„C”
x
x
III.
„C”
x
x
65
III.
„C”
x
x
27
38
II.
„B”
x
x
-
90
III.
„C”
x
x
x
x
-
90
III.
„C”
x
x
x
x
-
90
III.
„C”
x
x
x
x
-
85
III.
„C”
x
x
x
x
37
51
III.
„C”
x
x
30
-
II.
„B”
x
x
35
-
II.
„B”
x
x
30
-
II.
„B”
x
x
Megjegyzés: A lakkok és festékek kereskedelmi, illetve fantázianéven vettük jegyzékbe. Célszerű a jegyzéket - rendszeresen - felülvizsgálni és kiegészíteni!
x
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Festékek Olajfestékek és hígítók Sors zám
A lakk és festék megnevezése
Lobbanáspont o C
49 -
VeszélyesséA megfelelő tűzoltóanyag gi fokozat Tűzveszély ességi osztály Nyílttéri Víz- Vegyihab, SzénOltóoC gőz, vízlégdioxid, por köd hab halogéneze tt szénhidrogének Olajfestékek és hígítók 150 III. „C” x x x x 120-250 III-IV. „C” x x x 260 IV. „D” x x x x
34
270-290 120-170 42
Zárttéri oC
1. 2. 3.
KOLORIT olajfesték LINOLIT olajfesték Rozsdagátló közbenső olajfesték 4. SABIN olajfesték 5. STANDOLIT olajfesték 6. Olajfesték-hígító
IV. III-IV. II.
„D” „C” „B”
x x x
Megjegyzés: A lakkok és festékek kereskedelmi, illetve fantázianéven vettük jegyzékbe. Célszerű a jegyzéket - rendszeresen - felülvizsgálni és kiegészíteni!
x x x
x x x
x x x
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Festékek, Cellulózszármazék alapú lakkok, zománcok és hígítók Sor- A lakk és festék megnevezése szám
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10
Lobbanáspont Veszélyessé- TűzveszélyesA megfelelő tűzoltóanyag o gi fokozat ségi osztály C Vegyihab, SzénZárttéri Nyílttéri Vízo o gőz, vízlégdioxid, C C köd hab halogénez ett szénhidro gének
Cellulózszármazék alapú lakkok, zománcok és hígítók Acetil huzallakk 0 I. „A” Acetil vászonfeszítő lakk I. „A” CELLAMIN lakk 0 I. „A” CELLAMIN hígító 0 I. „A” CELLMATT nitrolakk 0 I. „A” CELLOXIN nitrozománc 5 I. „A” CELLOXIN hígító 0 I. „A” CELLODAL nitrokombinációs 5-10 I. „A” zománc LIGNOCELL gyorscsiszoló 0 I. „A” alap NEOCELL töltőalapozó 10 I. „A”
x x x x x x x x
x x x x x
x x x x
11
Nitrolakk
0-17
-
I.
„A”
x
12 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Nitrolakk (öntő) Nitro vászonfeszítő lakk Talpszélfesték TRIOCELLÓ bőrfedőfesték TRIOCELLÓ bőrlakk 001 TRIOCELLÓ bőrlakk 002 ULTRASTABIL bútorpolitur
0 0 10 5-10 0 0 0
-
I. I. I. I. I. I. I.
„A” „A” „A” „A” „A” „A” „A”
x x x x x x x
x
Megjegyzés: A lakkok és festékek kereskedelmi, illetve fantázianéven vettük jegyzékbe. Célszerű a jegyzéket - rendszeresen - felülvizsgálni és kiegészíteni!
x x x
Anyagok éghetőségi tulajdonságai Műanyagféleségek gyulladási hőmérséklete Sorszám 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51. 52. 53. 54. 55. 56. 57. 58. 59. 60. 61. 62. 63. 64. 65. 66. 67. 68. 69. 70. 71. 72. 73. -
Vizsgálati minta megnevezése Cellulóz acetát Cellulóz nitrát Etil cellulóz Fenolgyanta Fenolgyanta azbesztszál Fenolgyanta faliszt Fenolgyanta + papír Karbamid gyanta Menalingyanta Metilmetakrilát A Metilmetakrilát B Poliamid Poliuretánhab Polietilén Polietilén HD MF/25 Poliészter Poliészter gyanta + üveg Poliészter üvegszálas Polipropilén Polisztirol Polisztirol gyöngy Polisztirol szemcsés Polisztirol lemez Hungarocell hab Politetrafluoretilén Polivinilacetát Polivinildénklorid Polivinilidén Polivinilakrilát Polivinilklorid (PVC) Poliuretánhab (merev) Stirol akrilnitrát Stirol akrilnitril Stirolmetil metrilád Üvegszövet Vinilklorid acetát A Vinilklorid acetát B
Gyulladási hőmérséklet láng 305 141 290 300 313 280 300 420 415 398 346 398 359 296 296 345 356 200-nál bomlik 530 felett 530 390 310 310 364 364 330 520 320 34
o ( C) 498 280 270 -250 341 350 405 330 490 490 495 454 416 451 484 -
öngyulladás 478 141 296 430 455 450 462 424 590 347 485 462 495 4902 530 530 454 451 571 557 435
Tűzveszélyes folyadékok lobbanáspontja (tájékoztató érték) és tűzveszélyességi fokozata 0
Lobbanáspont C Tűzveszélyességi fokozat
*Nyílttéri lobbanáspont
Acetál -20 Acetaldehid -37 Acetecetészter Acetil-aceton Acetil-klorid 5 Aceton -19 Acetofenon 105 Aceton-ciánhidrin Acetonil-aceton Acetonitril 2 Akril-nitril -6 Akrolein -20 Aldol 93 III. Allilalkohol 21 Allil-amin -20 Allil-bromid -1 Allil-klorid -32 Allil-mustárolaj i-Amil-acetát 25 n-Amil-acetát i-Amilalkohol n-Amilalkohol n-Amil-amin 7 n-Amil-benzol n-Amilén 18 Amiléter 57* o-Amil-fenol 104* i-Amil-formiát i-Amil-klorid 12 n-Amil-klorid 3 Amil-merkaptán Amil-naftalin 107* Amil-nitrit 20 Amil-propionát Amil-Sztearát Anilin 71 III. Barnaszénkátrány Benzaldehid 64 Benzil-acetát Benzilalkohol Benzil-benzoát Benzil-cleloszolv Benzil-klorid 60 Benzinek:
I. I. 84 40* I. I. III. 75 79 I I. I. II. I. I. I. 43 II. 25 46* 49* I. 65* I. III. III. 22 I. I. 18 III. I. 132 185* 75 III. 102 101 150* 129* III.
III. II.
III. III.
II. II. II. II. III.
II.
I.
III. IV. III. III. III. IV. III.
Motorbenzinek Speciálbenzinek Lakkbenzin 22 Benzoil-klorid Benzol -16 Benzotrifluorid Bróm-benzol i-Butil-acetát 18 n-Butil-acetát n-Butilalkohol i-Butil-amin -9 n-Butil-amini <7 i-Butil-benzol n-Butil-benzol n-Butil-benzol i-Butil-bromid n-Butil-bromid Butil-celloszolv i-Butil-formiát Butil-metil-keton n-Butil-propionát Butilénglikol-1,3 Butilén-oxid -15 n-Butiraldehid Celloszolv 40 Cereklor 200* Cikloheptán 38II. Ciklohexán -17 Ciklohexanon Ciklohexil-amin p-Cimol 63* Csilleolaj 165* Dekalin 58 n-Dekán 46 Diaceton-alkohol 2,4-Diamil-fenol Diamil-ftalát 165 Diamil-naftalin Diamil-oxalát Diamil-szulfid Dibenzi-éter 135 n-Dibutil-amin n-Dibutil-éter Dibutil-ftalát 157 n-Dibutil-oxalát Dibutil-tartarát Dietil-amin -18
-58 0 II. 72 I 12 65 I. 33* 44* I. I. 71 55 71 <0 18* 61 18 35 44* 109 I. -6 II. IV. I. 64 32* III. IV. III. II. 64 127* IV. 157* 118 85* III. 37* 25 IV. 104 91 I.
I. I. III. I. III. II. II.
III. III. III. I. I. II. I. II. II. III. I.
III. II.
III. III. IV. III. III. III. II. III. III.
Dietil-amino-etanol 60* Dietil-benzol -1,4 56 Dietil-celloszolv 35* Dietiléter -45 I. Dietil-ftalát 117 IV. Dietil-karbinol 30 Dietil-karbitol 82* Dietil-karbonát 46* Dietil-oxalát 76 III. Dietilén-glikol 124 Diglikol-klórhidrin 107 1,2-Diklór-benzol 66 1,4-Diklór-bután 52 2,2-Diklór-dietiléter 55 1,1-Diklór-etán -10 1,2-Diklór-etilén 14 1,2-Diklór-etilén 6 1,5-Diklór-pentán 41 1,2-Diklór-propán 15 Dimetil-acetilén -20 Dimetil-anilin 63 2,2-Dimetil-bután -20 1,4-Dimetil-ciklohexán I. Dimetil-diklór-szilán II. Dimetil-formamid 58 Dimetil-ftalát 150* IV. Dimetil-glikol 40 Dimetil-klóracetál 44 2,3-Dimetil-pentán 0 Dimetil-szulfát 83 Dimetil-szulfid -20 Dioktil-ftalát 199* IV. Dioxán-1,4 11 I. Dioxolán 2 I. n-Dipropil-amin 7 Dipropilén-glikol 118 i-Dipropiléter -20 Diviniléter -2 I. n-Dodekán 74 III. Ecetsav (jégecet) 43* Ecetsavanhidrid 54* Etanol-amin 85 III. Etil-acetát -4 I. Etil-akrilát 9 I. Etilalkohol (absz. alkohol) I. 30%-os 29 I. 60%-os 22 II.
III. III. II.
II. III. II. III. III. III. III. III. I. I. I. II. I. I. III. I. 11 21 III. II. II. I. III. I.
I. III. I.
II. III.
12
80%-os 85 II. Etil-anilin 35* III. Etil-benzol 15 I. Etil-borát 11 I. Etil-bromid -20 I. Etil-butirát 25 II. Etil-cianid 2 I. Etil-dietanol-amin 124* III. Etil-formiát -20 I. Etil-glikolacetát 57 III. Etil-krotonát 2 I. Etil-klóracetát 54 III. Etil-laktát 70 III. Etil-merkaptán <-20 I. Etil-metakrilát 27* II. Etil-morfolin 36 II. Etil-nitrát 10 I. Etil-propionát 8 I. Etil-propiléter -20 I. Etil-szilikát 52* III. Etil-triklór-sziláns 22* II. Etilén-diamin 43 II. Etilén-glikol 111 III. Etilén-imin -15 I. Etilén-klórhidrin 60* III. Etilén-klorid 13 I. Faggyúolaj 258 IV. Faolaj 290 IV. Fenil-celloszolv 121* III. Fenil-etanolamin 151 IV. Feniletilalkohol 102 III. Fenil-hidrazin 89 III. Fenyőkátrány 54 III. Fenyőkátrányolaj 62 III. Fenyőolaj 35 II. Fenyőszurok 140 III. Formalin 94* III. Földimogyoróolaj 282 IV. Furán -20 I. Furfurilalkohol 75 III. Furfurol 60 III. Fűtőolajok: könnyű kénesés kénmentes 100* III. Gazolin -43 I. Gázolaj 55* III. Glicerin 160 IV. Glicerin-triacetát 138 III. Glicerin-diacetát 104* III. Glikol-diformiát 93* III. Gépolajok 170* IV.
Gyantaolaj 130 III. Gyapotmagolaj 252 Gőzhengerolajok 260* Gőzturbinaolajok 180* Hajtóműolajok 180* Halolaj 216 IV. Hangyasav 69 III. i-Heptán -18 I. n-Heptán -4 I. Heptanol-2 71* III. i-Hexán -29 I. n-Hexán -26 I. Hexalin 69 III. i-Hexil-acetát 43* n-Hexilalkohol 63 Hexil-éter 77* III. Hidraulika olajok 180* Hidrazin 52 III. Hidrogén-cianid -17 Higított bitumen 55* Hűtő- és vágóolaj 160* Hűtőgépolajok 160* Iskolatáblalakk -74* Izoprén -37 I. Kakaómagolaj 216 Kámforolaj 216 IV. Kaprilaldehid 52 Kapronsav 102* III. Kénklorid 118 III. Kókuszolaj 216 IV. Kőolaj <20 I. Kompresszorolajok 215* Kozmetikai vazelin-olaj IV. m-krezol 86 III. o-krezol 81 III. Kroton-aldehid 13 Kreozot 74 III. Lanolin 289* IV. Lauril-bromid 144 Lenolaj 205 IV. Malonsav-dietilészter III. Metil-acetát -10 I. Metilal (dimetoxid-metán) I. Metil-benzoát 83 Metil-butil-keton II. Metil-butirát 14 I.
IV. IV. IV. IV.
II. III. IV. I. III. IV. IV. III. IV. III.
IV. 150*
I.
III. 93*
-20 III. 35*
Metil-ciklohexán -4 I. 2-Metil-ciklohexanol 68 III. 2-Metil-ciklohexanon 53* III. Metil-ciklohexil-acetát 64 III. Metil-ciklopentán -10 I. Metil-etil-keton -1 I. Metil-formiát -18 I. Metil-furán -27 I. Metil-glikol 46* II. Metil-glikol-acetát 60* III. Metil-laktát 49 II. Metil-metakrilát 10 I. Metil-monoklór-acetát 52* III. 2-Metil-pentadián -34 I. 2-Metil-pentán -20 I. Metil-propil-éter -20 I. Metil-szalicilát 101 III. 2-Metil-tetrahidrofurán -12 I. Metil-vinilketon -6 I. Mezitil-oxid 33* II. Monoklór-benzol 28 II. Motorolajok: NMA, MDA, SAE 200* IV. Mustárolaj 295 IV. Műszerolaj 150* IV. Napraforgóolaj 225 IV. Nikotin 240 IV. Nitro-benzol 88 III. Nitro-etan 41* II. Nitro-metán 44* II. Nitro-propán 49 II. Nitro-toluol 106 III. Nonán 31 II. i-Oktán -12 I. n-Oktán 12 I. i-Oktil-acetát 82* III. n-Oktil-alkohol 81 III. Olajsav 189 IV. Olívaolaj 225 IV. Ólom-tetraetil 80 III. Ólom-tetrametil 20 I. Orsóolajok 150* IV. Ozokerit 157* IV. Paraldehid 17 I. Pálmaolaj 161 IV.
i-Pentán -51 I. n-Pentán -40 I. Pentén-1-20 I. Petrolátum 220* IV. Petróleum 51* III. Petroléter -50 I. Pikolin 29* II. Piridin 17 I. i-Propil-acetát 4 n-Propil-acetát 10 i-Propil-alkohol 12 n-Propil-alkohol 15 i-Propil-amin -35 I. n-Propil-amin -20 i-Propil-benzol 41* n-Propil-formiát -6 n-Propil-formiát -3 i-Propil-klorid -31 n-Propil-klorid -17 Propilén-diamin-1,2 II. Propilén-glikol 99 Propilén-klorid 15 Propilén-oxid -37 Propionaldehid -10 Propionsavanhidrid 74* Repceolaj 163 IV. Ricinusolaj 220 IV. Röntgenolaj 120* III. Sellak alkoholos oldata I. Szén-diszulfid -43 Szigetelőolaj (pl. kondenzátorolaj) 140* III. Szójaolaj 282 IV. Szolventnafta I. 21 Szolventnafta II. 28 Sztirol 32 II. Szulforezol GS-20 140 Telítőolaj 125 III. Terpentin 35* III. n-Tetradekán 100 Tetraetilén-glikol 174 Tetrahidro-furán -17 Tetralin 77 III. o-Toluidin 85 III. Toluol 6 I. Törökvörös olaj 246* Transzformátorolaj 140* Trietanol-amin 179
I. I. I. I. I. II. I. I. I. I. 49* III. I. I. I. I.
Trietil-amin <0 I. Trietilén-glikol 177 IV. Trietilén-tetramin 135 III. Triklór-szilán -6 I. 1,2,3-Triklór-propán 74 III. Trikrezil-foszfát 225 IV. 2, 2,3-Trimetil-bután <0 I. Tungolaj 289 IV. Tüzelőolajok: könnyűkénes, könnyű kénmentes, háztartási (Mecalor) 55* III. n-Vajsav 77 III. Vajsavanhidrid 83 III. Vazelin-technikai 185* IV. Vinil-acetát -8 I. Vinil-butil-éter <0 I. Vinil-i-butil-éter 9 I. Vinil-etil-éter -20 I. Vinil-etilén-oxid -20 I. Vinilidén-klorid 14 I. o-Xilidin 98 III. m-Xilol 25 II. o-Xilol 17 I. p-Xilol 25 II. Zsírozott olajok 100* III. *Nyílttéri lobbanáspont
20 I.
II. II. III.
III. IV. I.
IV. III. IV.
FÜGGELÉK F1. Az éghető folyadékok jellemzése Az éghető folyadék gőzéből és a levegőből tetszés szerinti összetételű elegyeket állíthatunk elő, de nem mindegyik képes az égésre. Kísérleti adatok szerint az égés létrejöttének és továbbterjedésének előfeltétele, hogy az éghető folyadék gőzének és a levegőnek az elegye adott összetétel-tartományban legyen. Ha egy éghető gőz-levegő elegy bármelyik alkotórészének mennyiségét változtatjuk, akkor eljutunk egy olyan elegyösszetételhez, amely már nem éghető. Az így kapott elegykoncentráció határérték, mert már kis változtatással az egyik irányban az elegy éghetővé, a másik irányban nem éghetővé válik. Két esetben találunk ilyen határértéket: az egyik a minimális éghető gőzkoncentrációnak megfelelő alsó éghetőségi (robbanási) határ, a másik a maximális éghető gőzkoncentrációnak megfelelő felső éghetőségi (robbanási) határ. Az említett koncentrációhatárok az éghető folyadék gőzének lehetséges égéstartományát határolják. Az éghető folyadékok gőzei gyakorlatilag a lobbanáspont hőmérsékletén érik el az alsó éghetőségi határnak megfelelő töménységet, ha a lobbanáspontot zárt rendszerű készülékben határozzák meg. A zárt rendszerű készülékben mért lobbanáspont néhány fokkal alacsonyabb, mint a nyitott rendszerű készülékben mért. A két érték között törvényszerűség nem állítható fel. Az oldószerelegyek lobbanáspontja esetenként alacsonyabb lehet, mint az összetevő anyagok külön-külön mért lobbanáspontja. A felső éghetőségi határhoz is tartozik egy hőmérsékleti érték, amelyet kísérleti úton nehéz meghatározni. A grafikus megoldáshoz (ún. Rommel-diagram) ismernünk kell a kérdéses tűzveszélyes folyadék lobbanáspontját, forráspontját és az éghetőségi határok térfogat-százalékos töménységét. A függőleges tengelyen a hőmérséklet (oC), a logaritmikus léptékű vízszintes tengelyen a gőztöménységet (tf %) tüntetjük fel. A grafikus megoldásnál a lobbanásponthoz az alsó éghetőségi határ, a forrásponthoz pedig 100 tf% tartozik. E két pont közötti egyenesre vetítjük a felső éghetőségi határt, majd a függőleges tengelyen leolvassuk az ehhez tartozó keresett hőmérsékleti értéket. Ez a grafikus megoldás rendszeresen hibát rejt magában, de pontosabb értékre nincs is szükség, hiszen az így nyert hőmérsékleti érték mindig nagyobb a kísérletileg meghatározott felső éghetőségi határhoz tartozó hőmérsékleti értéknél, vagyis ez adja a nagyobb biztonságot.
