ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015 INTÉZMÉNYVEZETŐK, PEDAGÓGUSOK ÉS EGÉSZSÉGÜGYI SZAKEMBEREK

Kutatási jelentés

Készítette:

GfK Hungária Piackutató Kft. 1077. Budapest, Wesselényi utca 16.

Dátum:

2015. október 29.

Tartalomjegyzék 1 1.1 1.2 1.3 1.4

A kutatás bemutatása ............................................................................................................... 4 A kutatás háttere és célja 4 A kutatás módszere 4 Az intézményvezetői minta megoszlása alapjellemzők szerint: 5 Minőségbiztosítás 7

2

Összefoglaló .............................................................................................................................. 8

3 3.1 3.2 3.3

Az intézmények, a tanulók és a válaszadók általános jellemzői ........................................ 10 Intézmények 10 Pedagógusok 15 Egészségügyi szakemberek 18

4 4.1 4.2 4.3 4.4

Infrastrukturális feltételek ...................................................................................................... 20 Intézmények felszereltsége 20 Iskolai környezet megítélése 24 Iskolai étkeztetés 25 Iskolai testnevelés 30

5 5.1 5.1.1 5.1.2 5.1.3 5.2 5.2.1 5.2.2 5.3

Humánerőforrás helyzete ....................................................................................................... 39 Az iskolai dolgozók egészségi állapota 39 A pedagógusokra nehezedő terhek megítélése 39 Munkavállalók egészségfejlesztése és kiégés elleni eszközök 40 Iskolai egészségügyi szakemberek felkeresésének okai, mikéntje 42 Egészséggel kapcsolatos munkakörök 44 Dolgozók átlagos száma munkakörönként 44 Heti átlagos munkaórák száma 45 Továbbképzések egészségügyi témakörökben 48

6 6.1 6.2

Egészségkultúra és iskolai légkör......................................................................................... 51 Munkahelyi légkör 51 Segítségnyújtás a nevelőtestületben 55

7 7.1 7.2

Tanulók egészségi állapota és iskolai erőszak .................................................................... 57 Tanulók egészségi állapota 57 Iskolai erőszak 58

8 8.1 8.2 8.3

Egészségfejlesztéshez kapcsolódó attitűd .......................................................................... 60 Egészségkultúrát alakító tényezők és az egészségkultúra hatása 60 Egészséggel kapcsolatos kommunikáció 64 Egészségtéma a tanórán 69 ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

2

9 9.1 9.2

Iskolai egészségfejlesztő program ........................................................................................ 71 A program jellemzői 71 Teljes körű iskolai egészségfejlesztési (TÁMOP 6.1.2.A-14) projekt fogadtatása 78

Kapcsolat: .......................................................................................................................................... 80

ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

3

1

A kutatás bemutatása

1.1

A kutatás háttere és célja

A közoktatási intézményeket érintő kutatás célja, hogy megmutassa, melyek azok az egészségkultúrával kapcsolódó kihívások, amelyek az oktatás, és az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások rendszerében jelentkeztek és jelentkeznek. Célunk volt, hogy megvalósuljon egy teljes körű iskolai egészségkultúra felmérés a konvergencia régiókban található valamennyi állami fenntartású, és/vagy a kutatási feltételeket vállaló valamennyi nem állami fenntartású általános iskolai képzést nyújtó nevelési-oktatási intézményben. Az iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek és feltételek feltérképezése érdekében a kutatás az iskolai egészségkultúrát több oldalról kívánta megvilágítani. Ennek érdekében a felmérés nem csak az iskolaigazgatókra, hanem a pedagógusokra és az egészségfejlesztéssel foglalkozó szakemberekre is kiterjedt. Az iskolai egészségkultúra magába foglalja mindazon tevékenységeket, ismereteket, amelyek hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez, annak helyreállításához, a betegségek elkerüléséhez. Erre a kultúraértelmezésre alapozva, ahhoz, hogy feltérképezzük az iskolai egészségkultúrát, több tényezőt kellett vizsgálni, amelyek a felmérés során kiemelt fókuszt kaptak: •

az egészségfejlesztés feltételei az adott iskolában, az infrastrukturális környezet alkalmassága;

•

az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek megjelenés az oktatásban, nevelésben;

•

valamint az egészséges életmóddal kapcsolatos események, rendezvények megjelenése az adott iskolában.

Az elemzés során választ adunk arra, hogy a jelenlegi iskolakultúra mennyiben támogatja a teljes körű egészségfejlesztést. A hiányosságok, nehézségek feltárása az intézmények infrastrukturális, személyi és látásmódbeli lehetőségeiben az egészségfejlesztés terén pedig a hatékony egészségfejlesztési programjavaslatok megfogalmazását támogatja.

1.2

A kutatás módszere

A felmérés kvantitatív kutatás keretében történt. A megkérdezés a kijelölt intézményekben online kérdőívek segítségével valósult meg. A célkitűzés szerint minden oktatási intézményben 3 különböző munkakörben dolgozó személy került volna megkérdezésre, amihez 3 különböző, célcsoport-specifikus kérdőív került kialakításra. A tervek szerint intézményenként az intézetvezető, egy pedagógus és egy egészségügyi szakember válaszolt a felmérés kérdéseire.


4

A kutatás alapsokasága a konvergencia régiókba (Magyarország Budapest és Pest megye nélkül) tartozó alapfokú képzést (is) nyújtó intézményei, függetlenül a fenntartó intézménytől. A legfrissebb adatbázisok alapján összesen 1728 ilyen intézmény működik. A felmérés során a teljeskörűségre törekedtünk, azaz klasszikus értelemben mintavételről nem beszélhetünk. A célszemélyeket több lépcsőben kerestük meg, ezzel is növelve a válaszadási hajlandóságot. Első lépcsőben a NEFI és KLIK által került kiküldésre egy online hírlevél az intézményvezetők számára. A második lépcső egy telefonon kontaktálás, mely során az intézményvezetőket szóban is tájékoztattuk a kutatás céljáról és a teendőkről, illetve napi használatban lévő email címeket gyűjtöttünk. A harmadik lépésben a kapott email címekre juttattuk el a kitöltendő kérdőívet. A kontaktálás során az intézményvezetőket kíséreltük meg elérni, és az ő feladata volt egy, az intézményben dolgozó, kiválasztott pedagógusnak és egészségügyi szakembernek továbbküldeni a kérdőív-linkeket. Maga az adatfelvétel online önkitöltős kérdőívek segítségével zajlott. A kérdőívek programozásakor már olyan logikai szűréseket alkalmaztunk, melyek kizárják a tartalmi következetlenségeket, illetve további előre definiált hibákat (pl. irreális értékek megadása). Mivel a kitöltés nem volt teljes körű, az adatokat utólag, az intézmények regionális és településtípus szerinti megoszlása szerint súlyoztuk.

1.3

Az intézményvezetői minta megoszlása alapjellemzők szerint:

A kérdőívek programozását, a kitöltéshez szükséges szerverkapacitást a GfK Hungária Piackutató Intézet biztosította. A kérdőívek kitöltésére szeptember 22. és október 2. között került sor. Az eredetileg kiválasztása során 1728 intézmény vezetője közül 535-en töltötték ki teljesen a kérdőívet. A pedagógus kérdőívet 569-eb töltötték ki, az egészségügyi szakemberek (jellemzően védőnők) számára készült kérdéssorra pedig 400-an válaszoltak.


5

A kitöltött kérdőívek megoszlása az intézmények jellemzői szerint (súlyozatlan elemszám):

TOTÁL Régió

Településtípus

TOTÁL Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Megyeszékhely Egyéb város Falu, község

Intézményvezetők

Pedagógusok

Egészségügyi szakemberek

535 85 80 74 117 108 71 66 147 322

569 82 89 62 125 122 89 78 154 337

400 75 64 51 79 79 52 47 122 231

A három adatbázist (intézményvezetői, pedagógus és egészségügyi szakember) régió és településtípus szerint, azonos módon súlyoztuk az intézmények számának megoszlása alapján. Ez leginkább a nagyobb válaszadási kedvvel kitöltő kistelepülések lesúlyozását, és a megyeszékhelyeken lévő, válaszadásban kevésbé lelkes iskolák válaszadóinak felsúlyozását jelentette. A legmagasabb súlyérték 2,4 volt. Az intézményvezetők által kitöltött kérdőívek megoszlása az intézmények jellemzői szerint:

TOTÁL Régió

Településtípus

Súlyozatlan elemszám 535 TOTÁL Közép-Dunántúl 85 Nyugat-Dunántúl 80 Dél-Dunántúl 74 Észak-Magyarország 117 Észak-Alföld 108 Dél-Alföld 71 Megyeszékhely 66

Súlyozott elemszám 535 87 82 64 112 109 80 92 ↑

Egyéb város

147

165 ↑

31%

Falu, község

322

278↓

52%

Oszlop% 100% 16% 15% 12% 21% 20% 15% 17%


6

A kitöltési idő középértéke (medián értéke) az intézményvezetőknél 41 perc, a pedagógusoknál és az egészségügyi szakembereknél pedig egyaránt 22 perc volt. Az igazgatói kérdőív időtartama bár meghaladta az felső határnak megcélzott kb. 30 percet, még nem jelenthetett akkora megterhelést, ami a válaszadás minőségét lényegesen rontotta volna.

1.4

Minőségbiztosítás

A kutatás a vonatkozó nemzetközi szabványok, a szakmai szabályok és a releváns jogszabályok előírásainak megfelelően készült. A GfK által követett szakmai sztenderdek és jogszabályi előírások:

MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények EN ISO 20252:2006 International Standard, Market, opinion and social research) Professzionális Piackutatók Társasága (PPT) Minőség Modulok 2010 szerinti folyamatkövetés és dokumentálás az ügyfélkapcsolati és a kutatási tevékenységek során ESOMAR Etikai Kódex és Állásfoglalások 2011. évi XCII. törvény az önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1995. évi CXIX. törvény a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Eker. Tv.) 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklám tevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól


7

2

Összefoglaló

A kutatásban résztvevő intézményvezetők, pedagógusok és egészségügyi szakemberek válaszai alapján elmondhatjuk, hogy az iskolai egészségfejlesztés egyéb területekre is hatással van. Az egészséges tanulók tanulmányi eredményei is jobbak, ritkábban hiányoznak, jobban bírják stresszt, fegyelmezettebbek. A vizsgált hatások közül az iskolai erőszak problémája az, amiről kevéssé gondolják, hogy hatással lehet rá az egészségfejlesztés, így ezen problémakörre más megközelítést érdemes alkalmazni. Az egészségkultúra fejlesztésének tartós és sokszereplős jellegét a résztvevő intézményvezetők és pedagógusok elismerik, az iskolai egészségügyi szakemberek viszont az egészségfejlesztést egészségügyi ellátásként és elsősorban a saját feladatukként értelmezik. A kutatás során az egészségügyi szakemberek tantestületen kívülálló helyzete több esetben is megnyilvánult. A fejlesztés során fontos lenne e szakembereket jobban bevonni az intézmények mindennapjaiba. Az intézmények infrastrukturális adottságait tekintve legtöbb kritika a tanulók által használható számítógéppark felszereltségét érte, illetve a tanulók által használt öltözők, mosdók, zuhanyzók felszereltségét és tisztaságát. A hatékonyan kivitelezett mindennapos testnevelést az intézmények többségében a tornatermi kapacitáshiány akadályozza, melyet nem külső sportlétesítmények használatával, hanem sok esetben szükségmegoldásokkal, például osztálytermi órákkal hidalnak át az intézmények. A testnevelésórán túli testmozgás szabad vagy szakköri formában szinte mindenhol rendelkezésre áll, a sporteszközök is használhatóak az órákon kívül. Viszont a tornaterem a tanórákon kívül kevés helyen áll nyitva tanítás után, a hétvégeken pedig szinte sehol sem használható. A mozgás, fizikai gyakorlatok vagy relaxáció csak kevéssé alkalmazott a testnevelés órákon vagy szakkörökön kívül, kevés pedagógus mozgatja a tanulókat a tanórákon. Az iskolai étkeztetés átalakítása egészséges átalakítása konfliktusokkal jár. Sokan az ételek ízletességét, illetve az evésre rendelkezésre álló időt kritizálták. Míg a mindennapos testnevelés kapcsán a szülőkkel való együttműködést kifejezetten jónak értékelték a megkérdezettek az egészséges étkeztetés terén inkább nem megfelelőnek. A szülők kevéssé partnerek az átalakításokban. A kistelepülések gyakran nem tudják megoldani házon belül az étkeztetést, és a pedagógusok nem étkeznek a gyerekekkel, ami nehezíti a pozitív minták átadását. A munkahelyi légkört a résztvevők jellemzően pozitívnak és az egészségfejlesztés terén mintaadónak értékelték. Viszont feltűnő, hogy a pedagógusoknak milyen kevéssé érezték úgy, hogy munkatársaiktól szakmai segítségre lenne szükségük, és csak kevesen is kértek támogatást. Úgy tűnik, hogy a szakmai támogatás, mentorálás kevéssé érvényesül a tantestületekben. Az iskolapszichológus bár csak kevés intézményben támogatja a pedagógusok munkáját, ahol rendelkezésre áll, szívesen támaszkodnak rá. A pedagógusok túlterheltségre panaszkodtak, de szívesen vennének részt informális, csapaterősítő jellegű kirándulásokon, beszélgetéseken. Bizonyos egészséggel kapcsolatos témák ritkán merülnek fel tanórán, és a pedagógusok további képzést, támogatást várnának e területeken, például a konfliktuskezelés és a bántalmazás, iskolai erőszak terén. ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

8

A tanulók meglehetősen passzív szereplők az intézményekben zajló egészségkultúra kialakításában. Bár gondjaikat meghallgatják, a véleményüket csak ritkán kérik ki, kezdeményezéseik nem valósulnak meg. Önkéntes bevonásuk csak a kevés felelősséggel járó területeken történik meg, kortárs segítőként vagy éppen étkezésnél a kisebb társak segítésében, az intézményi média alakításában kevéssé. A kutatás során érintett egészségfejlesztő kiadványt, vagyis az „Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz” kiadványt, illetve a „Teljes körű iskolai egészségfejlesztési (TÁMOP 6.1.2.A-14”) projektet az intézményvezetők többsége nem ismerte, viszont aki ismerte az utóbbit, tervezi annak alkalmazását. Jelentős különbségeket találtunk az intézmények infrastrukturális ellátottsága, a támogató szakemberek elérhetősége, a tanulók számára szervezett programok, lehetőségek elérhetőségében, az egészségkultúrát támogató programok ismertsége és alkalmazása terén az intézmény területi helyzete szerint. A megyeszékhelyek tanulóinak jellemzően nagyobb esélye arra, hogy a megfelelő egészségkultúrát biztosító intézményben tanulhasson, a községekben e téren is gyakran szenvednek hátrányt a tanulók. A KLIK által fenntartott és a többi, jellemzően egyházi intézmények közt is jelentős különbségeket találtunk. Ez jellemzően a szubjektív területeken jelentkezik, a nem KLIK által fenntartott intézmények pedagógusai jobb együttműködésről, összetartóbb közösségről számoltak be.


9

3

Az intézmények, a tanulók és a válaszadók általános jellemzői

3.1

Intézmények

A kutatás során a konvergencia régiók összes (1728), intézményének bevonását terveztük. Ám mivel a válaszadás önkéntes volt, és a rendelkezésre álló idő is véges, végül 535 intézmény vezetője töltötte ki a kérdőívet, illetve küldte tovább a megfelelő kérdőív-linkeket pedagógusnak vagy egészségügyi szakembernek az általa irányított iskolában.

Intézményfenntartó százalék, Bázis: TOTÁL, N=535

KLIK 88%

Egyházi intézmény 10% Egyéb (alapítványi, nemzetiségi, felsőoktatási intézmény) 2% A legmagasabb válaszadási hajlandóságot a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) alá tartozó intézmények mutatták, így bár az alapsokaságban arányuk 78%, a mintának 88%-át alkották. Az egyházak által fenntartott intézmények aránya 16% volt a megkeresett intézmények körében, a válaszadók közt pedig 10%. Legkisebb aktivitást a kevés „egyéb” kategóriába sorolt, alapítványok, egyesületek, nemzetiségi önkormányzatok vagy felsőfokú intézmények által fenntartott iskolák mutatták. Arányuk 6% az iskolák közt, a mintában viszont csak 2%-ban jelentek meg.


10

A megkérdezett intézmények nevelőtestületi összetételét tekintve elmondható, hogy átlagosan 32 főt alkalmaznak az iskolai nevelőmunka elvégzésére. Ez az átlag a megyeszékhelyeken, és a 350 feletti tanulói létszámmal rendelkező intézmények esetén magasabbnak mutatkozott, míg a falvakban és 150 fő alatti tanulói létszámmal rendelkező intézményekben alacsonyabb, 15-20 fő körüli.

A nevelőtestület összetételét tekintve elmondható, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak teszik ki a foglalkoztatottak valamivel több mint 80%-át a megkérdezett intézmények esetében. Regionális szinten nem mutatkozott számottevő különbség.


11

Ezzel szemben településtípus szerinti bontás kapcsán megállapítható, hogy a falvak esetében az átlagosnál magasabb arányban foglalkoztatnak óraadó tanárokat, mely a tanulólétszám szerinti bontást tekintve a 150 fő alatti tanulói létszámmal rendelkező intézmények esetében is megjelenő tendencia. A kutatásban résztvevő intézmények átlagos tanulói létszáma 290 fő volt, melytől a megyeszékhelyek és egyéb városok intézményeinek átlaga tért el jelentősen pozitív irányban.


12

Az egy intézményre eső osztályok számát tekintve elmondható, hogy átlagosan 15 osztállyal rendelkeztek a kutatásba bevont intézmények. Ebből kifolyólag egy átlagos osztályra körülbelül 19 tanuló jutott. Évfolyamonként jellemzően 2 osztályt indítanak az iskolás, ugyanakkor a megyeszékhelyek és egyéb városok átlagosan 3 osztályt indítanak évfolyamonként.


13


14

3.2

Pedagógusok

A teljes mintát tekintve elmondható, hogy a megkérdezett pedagógusok átlagosan 48 évesek, közel felük (49%) a 41-55 éves korosztályba tartozik, míg 18%-uk 25-40 éves és 17%-uk 56-63 éves korosztályba.

Pedagógus életkora, pályán eltöltött évek, jelenlegi munkahelyen eltöltött évek Átlagok 48

58 48

47

47

49

48 36

24 19

24 20

22 14

23 18

35 25 20

25 20 11 9

Jelenlegi munkahelyén eltöltött évek

27 Pedagógusi pályán eltöltött évek

Életkor

P27. „Ön melyik évben született?”; P28. „Hány évet dolgozott eddig a pedagógusi pályán?” P9. „Mióta dolgozik a jelenlegi munkahelyén?”

A kutatásban résztvevő pedagógusok átlagosan 24 éve vannak a pályán, és jelenlegi munkahelyükön 19 éve tevékenykednek. Ezen két érték közötti különbség az életkor előre haladtával növekedni látszik, ugyanakkor az is elmondható, hogy jellemzően hosszú távon dolgoznak egy adott intézménynél. A tanított tárgyakat tekintve a megkérdezett pedagógusok jellemzően biológia, matematika és testnevelés szakos tanárok voltak, ugyanakkor a válaszadók több mint egyharmada az egyéb kategóriát jelölte mikor az általa tanított tárgyakról kérdeztük. Ez jellemzően a természetismeret, környezetismeret tantárgyat jelentette. A kutatásban részt vett pedagógusok 31%-a tanít testnevelést vagy egészségtant.


15

Tanított tárgyak szerinti megoszlás %, Bázis: teljes minta (n=569) 28%

Biológia

24%

Matematika

22%

Testnevelés

20%

Magyar

15%

Földrajz Egészségtan

11%

Muvészeti tárgyak

11% 8%

Kémia Történelem

8%

Idegen nyelv

7% 5%

Fizika Szakmai tárgyak (pl. közgazdaságtan)

1%

Egyéb

36%

P1. „Milyen tárgyakat tanít Ön? Több választ is adhat.”

Régiós bontást tekintve elmondható, hogy a nyugat-dunántúli almintában az átlagosnál magasabb arányban szerepeltek biológiát oktatók, míg településtípust tekintve a megyeszékhelyeken kiemelkedő az idegen nyelv, míg a falvakban a matematika tanárok részvételi aránya. A kutatásban résztvevő pedagógusok korosztályos csoportosítása alapján elmondható, hogy a biológia tanárok körében kiemelkedően magas volt az 56-63 évesek aránya, míg a magyar és történelem szakos tanárok jellemzően a fiatalabb korosztályokba tartoztak.


16

Iskolában ellátott feladatok - pedagógusok Bázis: teljes minta (n=569) Szaktárgyat tanít

58%

Osztályfőnök

46%

Tanító

24%

Igazgató helyettes

22%

Munkaközösség vezető

20%

Gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus

11%

Igazgató

8%

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

6%

Diákönkormányzatot segítő pedagógus

6%

Iskolai egészségfejlesztő

6%

Iskolai drogügyi koordinátor Tagozatfelelős Egyéb

2% 0% 8%

P30. „Kérjük, válassza ki a felsorolt lehetőségek közül, jelenlegi iskolájában milyen feladatokat lát Ön el?”

A megkérdezett pedagógusok több mint fele, 58%-a szaktanár volt, de kiemelkedően magas, szintén 50%-ot közelítő a mintába került osztályfőnökök aránya is. Kifejezetten egészségfejlesztéssel foglalkozó tanárok aránya 6%, míg a gyógy- és fejlesztőpedagógusok 11%-ot tettek ki. A testnevelést vagy egészségtant is tanítók körében átlagon felüli az osztályfőnöki feladatkört is ellátók aránya, mely arány a 25-40 éves korosztályba tartozó pedagógusok esetében is hasonlóan magasnak bizonyult. Ezzel szemben az igazgatási tisztségeket betöltők között (igazgató, igazgató helyettes, tagozatfelelős) átlagon aluli mértékben voltak képviselve a testnevelést vagy egészségtant tanító pedagógusok.


17

3.3

Egészségügyi szakemberek

A kutatásban résztvevő egészségügyi szakemberek átlagéletkora 44 év volt, jelenlegi munkahelyükön átlagosan 15 éve tartózkodnak.

A megkérdezett egészségügyi dolgozók döntő többsége, közel 80%-a védőnőként dolgozik. Ez az arány a megyeszékhelyeken és a fiatalabb korosztályba tartozó egészségügyi dolgozók esetében még ennél is magasabb: a megyeszékhelyen lévő intézményeknél dolgozók 92%-a, míg a 23-40 évesek 88%-a sorolta magát az iskolai védőnők közé.


18

Iskolában ellátott feladatok – egészségügyi dolgozók Bázis: teljes minta (n=400) Iskolai védőnő

79%

Iskolaorvos

3%

Iskolai egészségfejlesztő

3%

Gyógypedagógus vagy fejlesztő pedagógus

1%

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

1%

Iskolapszichológus

0%

Iskolai drogügyi koordinátor

0%

Egyéb

15%

E23. „Kérjük, válassza ki a felsorolt lehetőségek közül, jelenlegi iskolájában milyen feladatokat lát Ön el? Több válasz lehetséges.”


19

4

Infrastrukturális feltételek

4.1

Intézmények felszereltsége

A megkérdezett intézményvezetők elmondása alapján a kutatásba bevont iskolák mindegyike rendelkezett számítógéppel, és tanulói mosdóval. 90% feletti volt ezen felül a pedagógusok számára elérhető vezeték nélküli internet (95%), a testnevelés szertár (93%), a tanári mosdó (93%) és a tanulói öltöző (91%).

Intézmények felszereltsége Százalék, Bázis: teljes minta (n=535) Számítógép, táblagép Tanulói mosdó Pedagógusok számára vezeték nélkül elérhető internet… Testnevelés szertár Tanári mosdó Tanulói öltöző Tornaterem „Okostábla” Tanulói zuhanyzó Ebédlő Tanulók számára vezeték nélkül elérhető internet (wifi) Iskolaorvosi/védőnői helyiség Konyha Mosdón kívüli ivókút, csap, vizes ballon Gyógytestnevelési terem (tornaszoba) Tanári zuhanyzó Büfé Tankonyha Iskolakert Egyéb egészségfejlesztést (is) szolgáló helyiség Étel vagy ital automata Médialabor (videó-, újságkészítést támogató… Futófolyosó Tanuszoda/uszoda

100 99 95 93 93 91 85 83 81 73 65 62 57 46 41 35 28 23 23 20 15 6 5 3

I8. Az alábbiak közül melyek állnak rendelkezésre az intézmény területén belül?

Az egészségfejlesztéshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek közül a tornatermek 85 százalékuknál, a gyógytestnevelési terem 41 százalékuknál, a futófolyosó 5 százalékuknál, az uszoda pedig 3 százalékuknál fordult elő. Az étkezéshez köthető feltételeket tekintve az ebédlő előfordulási aránya volt a legmagasabb (73%), melyet a konyha követett 57%-kal. A megkérdezett iskolák 28%-ában volt büfé, és 15%-ában étel vagy ital automata. Általánosságban véve elmondható, hogy a különböző demográfiai változók mentén képzett csoportok esetében a 350 tanulói létszám feletti intézmények esetében, illetve a megyeszékhelyeken és egyéb városokban található intézmények az átlagosnál magasabb felszereltséggel rendelkeznek. ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

20

Elégedettség az intézmények felszereltségével 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: ahol van ilyen helyiség Tanuszoda/uszoda (n=15)* Médialabor (n=32) Konyha (n=293) Tanári mosdó (n=491) Ebédlő (n=377) Iskolaorvosi/védőnői helyiség (n=310) „Okostábla” (n=437) Tanári zuhanyzó (n=182) Büfé (n=132) Pedagógusok számára wifi (n=506) Tornaterem (n=447) Testnevelés szertár (n=491) Tanulók számára wifi (n=355) Mosdón kívüli ivókút, csap, vizes ballon (n=244) Iskolakert (n=118) Számítógép, táblagép (n=534) Egyéb helyiség (n=103) Tanulói mosdó (n=528) Tankonyha (n=114) Étel vagy ital automata (n=66) Tanulói öltöző (n=482) Gyógytestnevelési terem (tornaszoba) (n=206) Tanulói zuhanyzó (n=426) Futófolyosó (n=24)*

83 69 66 63 62 61 60 59 58 58 56 54 53 52 51 50 46 46 43 *Alacsony 42 elemszám, az 42 adatok 38 tájékoztató 36 jellegűek 36

I9. Kérjük, egészségfejlesztési szempontból értékelje, mennyire elégedett az alábbi helyiségekkel! Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem elégedett ….. 5. teljes mértékben elégedett.

Az intézmények infrastrukturális feltételeivel való elégedettséget felszereltség, tisztaság és balesetbiztonság szempontjából értékelték az intézményvezetők. Az értékelés során 1-5 skálát használtak. Az elemzés során a 4-5 értéket adó, elégedett válaszadók százalékos arányát jelenítettük meg. Felszereltség szempontjából az intézményvezetők leginkább az uszodákkal voltak elégedettek (bár csak 15 intézmény rendelkezett uszodával), melyet a médialabor és a konyha felszereltsége követett. A leggyakrabban előforduló infrastrukturális elemeket tekintve elmondható, hogy leginkább a pedagógusok számára biztosított vezeték nélküli internettel elégedettek a válaszadók (58%), míg a számítógépekkel való felszereltség a megkérdezettek fele szerint nem kielégítő.


21

Tisztasággal való elégedettség 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: ahol van ilyen helyiség Büfé (n=132) Iskolaorvosi/védőnői helyiség (n=310) Konyha (n=293) Tanári mosdó (n=491) Ebédlő (n=377) Médialabor (n=32) Mosdón kívüli ivókút, csap, vizes ballon (n=244) Étel vagy ital automata (n=66) Tankonyha (n=114) Gyógytestnevelési terem (tornaszoba) (n=206) Egyéb helyiség (n=103) Tanári zuhanyzó (n=182) Számítógép, táblagép (n=534) Tornaterem (n=447) Tanuszoda/uszoda (n=15)* Testnevelés szertár (n=491) Iskolakert (n=118) Tanulói öltöző (n=482) Tanulói mosdó (n=528) Tanulói zuhanyzó (n=426) Futófolyosó (n=24)*

94 90 88 85 84 81 81 80 79 78 78 77 75 72 71 69 68 64 62 59 54

*Alacsony elemszám, az adatok tájékoztató jellegűek


A megkérdezett intézményvezetők a büfé tisztaságával voltak legelégedettebbek, melyet az iskolaorvosi helyiség és a konyha követett. A széles körben jelenlévő elemek közül a tanulói mosdót mindössze 68%-ban minősítették tisztaság szempontból kielégítőnek, míg a tanári mosdóval 85%ban voltak elégedettek.


22

Balesetbiztonsággal való elégedettség 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: ahol van ilyen helyiség Büfé (n=132) Iskolaorvosi/védőnői helyiség (n=310) Tanuszoda/uszoda (n=15)* „Okostábla” (n=437) Tanári mosdó (n=491) Médialabor (n=32) Pedagógusok számára wifi (n=506) Konyha (n=293) Számítógép, táblagép (n=534) Étel vagy ital automata (n=66) Tanulók számára wifi (n=355) Mosdón kívüli ivókút, csap, vizes ballon (n=244) Ebédlő (n=377) Tanári zuhanyzó (n=182) Egyéb helyiség (n=103) Tankonyha (n=114) Iskolakert (n=118) Tornaterem (n=447) Gyógytestnevelési terem (tornaszoba) (n=206) Tanulói mosdó (n=528) Testnevelés szertár (n=491) Tanulói öltöző (n=482) Tanulói zuhanyzó (n=426) Futófolyosó (n=24)*

93 89 88 87 86 85 85 83 82 81 81 80 79 79 79 76 76 74 73 72 72 67 61 55

*Alacsony elemszám, az adatok tájékoztató jellegűek


Balesetbiztonsági szempontból a vezetők legnagyobb arányban a büfével voltak megelégedve, melyet az iskolaorvosi helyiség és a tanuszoda követett. A testneveléshez köthető elemek jellemzően a rangsor alján végezték, a legjobb megítélése a tornateremnek volt (74%), melyet a gyógytestnevelési terem követett 73%-os elégedettségi aránnyal.


23

4.2

Iskolai környezet megítélése

Elégedettség az iskolai környezettel 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL 79% 81% 80%

Testmozgás

76% 71% 74%

Tisztaság, higiénia Tantermek könnyen átrendezhető berendezése Infokommunikációs technika

58% 56% 70% 54% 58% 68% 50%

Egészséges táplálkozás Biztonságos és ergonomikus fizikai környezet Tanulók igényeinek, lelki egészségének megfelelo környezet

Intézményvezetők (N=535)

Pedagógusok (N=569)

63% 63% 47% 53% 60% 45% 48% 55% Egészségügyi szakemberek (N=400)

I7, P12, E13 Mennyire elégedett Ön egészségfejlesztési szempontból az iskolai környezettel az alábbi területeken? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem elégedett ….. 5. teljes mértékben elégedett

A megfelelő egészségkultúra kialakulásnak előfeltétele lehet az azt támogató infrastruktúra. Mindhárom vizsgálatba bevont csoport értékelte az iskolai környezetet a megadott szempontok alapján. Leginkább elégedettek az egészségügyi szakemberek voltak, legkritikusabbak pedig a legtöbb autonómiával bíró intézményvezetők. Bizonyos szempontokat egyöntetűen megfelelőnek találtak a válaszadók: a testnevelés órákon illetve azon túli testmozgás lehetőségét, illetve a tisztaságot, higiéniát. A szempontok rangsorában az utolsó két helyezet megítélése is hasonló a három szegmensben: legkevésbé a biztonságos és ergonomikus fizikai környezettel elégedettek, illetve a „tanulók igényeinek, lelki egészségének megfelelő környezettel”. Ez utóbbi, meglehetősen enigmatikus szempontot a kérdőív így definiálta: „esztétikai szempontból megfelelő, közösségi életet és a tanulók aktivitását támogató terek, barátságos szünetjelző csengőhang, óraközi szünetekben megnyugtató háttérzene”. A nem KLIK alá tartozó, jellemzően egyház intézmények vezetői jelentősen elégedettebbek a „tanulók igényeinek, lelki egészségének megfelelő környezettel”, illetve a tantermek könnyen átrendezhető berendezésével. ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

24

4.3

Iskolai étkeztetés

Iskolai étkeztetés üzemeltetője

százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL

TOTÁL (N=535)

8%

Megyeszékhely (N=66)

7%

Egyéb város (N=147)

KLIK (N=476) 7% 20%

31% 81%

13%

Falu, község (N=322) 6%

Egyéb (jellemzően egyházi) (N=59)

61%

11%

66%

21%

51%

44%

60%

34% 70%

10%

Iskolafenntartó üzemelteti Külső szolgáltató üzemelteti Egyéb (jellemzően a települési önkormányzat üzemelteti) I10. Kérjük, az alábbi lehetőségek közül jelölje meg, milyen módon valósul meg az iskolai étkeztetés?

Az iskolai étkeztetést jellemzően külső szolgáltató üzemelteti. Ez különösen igaz a megyeszékhelyekre, illetve a nem KLIK alá tartozó intézményekre. A községi iskoláknál nagy arányban az intézményműködtető települési önkormányzat az üzemeltető.


25

Iskolai étkeztetés helye


TOTÁL (N=535)



Falu, község (N=322)

31%

27%

43%

27%

32%

5%

60%

36%

52%

32%

21%

37%

Főzés és étkeztetés is az iskolában történik Melegítés és étkeztetés történik az iskolában Sem főzés, sem étkeztetés nem történik az iskolában I10. Kérjük, az alábbi lehetőségek közül jelölje meg, milyen módon valósul meg az iskolai étkeztetés?

Az intézmények kevesebb, mint harmadában főznek helyben. Az iskolában jellemzően csak melegítenek, és tálalnak. Az iskolák körülbelül negyedében az iskolán kívül étkeztetik a tanulókat. A külső helyszínen való étkeztetés leginkább a községekben jellemző.


26

Tanuló – pedagógus kapcsolat az iskolai étkeztetés során százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL TOTÁL (N=535)

69%




12% 5%5% 9% 2% 11%1% 4%

81%

74%

62%

14% 2% 5%5%

11% 8% 5% 14%

A pedagógusok és a tanulók együtt étkeznek, interakció van közöttük A pedagógusok és a tanulók együtt étkeznek, de nincs interakció közöttük A pedagógusok és a tanulók azonos helyen, de eltérő időben étkeznek A pedagógusok külön ebédlőben étkeznek Egyéb (jellemzően a pedagógusok nem étkeznek az iskolában)

I10. Kérjük, az alábbi lehetőségek közül jelölje meg, milyen módon valósul meg az iskolai étkeztetés?

Az iskolák többségében (69%-ában) a tanulók és pedagógusok együtt étkeznek és interakció van köztük. Ez az ideális állapot sok községi intézményben nem tud megvalósulni, mert helyhiány miatt külön időben étkeznek a pedagógusok. A kistelepüléseken az is gyakori, hogy a pedagógusok nem veszik igénybe az iskolai étkeztetést.


27

Az iskolai étkeztetés megítélése 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL 74%

Étkezés higiéniája

60% 71%

Ételek mennyisége

61% 68%

Ételek állaga, külleme

53% 68%

Ételek egészségessége (tápanyagtartalom, változatosság) Étkezésre rendelkezésre álló idő Étkezés térítési díja Étkezés tárgyi feltételeinek mennyisége Étkezés tárgyi feltételeinek minősége Ételek ízletessége

53% 63% 43% 62% 48% 61% 54% 58% 49% 58% 49%

Intézményvezetők (N=535) - tanulók étkeztetése Pedagógusok (N=569) - pedagógusok étkeztetése I11, P13 Mennyire elégedett Ön a tanulók/pedagógusok iskolai étkeztetésével az alábbi szempontok alapján? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem elégedett ….. 5. teljes mértékben elégedett

Az intézményvezetők a tanulók, a pedagógusok a pedagógusok iskolai étkeztetését értékelték különböző szempontok alapján. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy vannak szempontok, melyek szerint lehetne javítani az étkeztetésen. Az igazgatók legjobbnak az étkeztetés higiéniáját, és a mennyiséget értékelték. Kevésbé jónak értékelték viszont az étkeztetés tárgyi feltételeit és az ételek ízletességét. A pedagógusok hasonló szempontokat emeltek ki pozitívan, viszont legtöbben az étkezésre rendelkezésre álló időt, és az étkeztetés díját kritizálták. Jelentősen jobbnak értékelték az étkeztetést, ahol azt az intézményfenntartó, és nem külső szoláltató üzemelteti. Ez leginkább a nem KLIK által fenntartott intézményeknél létező üzemeltetési mód. A megyeszékhelyek intézményvezető kevésbé voltak elégedettek az étkeztetés díjával.


28

Egészséges étkezést segítő tevékenységek százalék, Bázis: intézményvezetők, N=535 Az egészséges táplálkozás iránti érdeklődés felkeltése különféle pedagógiai módszerekkel

75%

Ételek megismertetésével, közös elkészítéssel, kóstolással történő elfogadtatásával

57%

Megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz biztosításával

37%

Tanulók öntevékenységének bátorításával a közös étkezések során

24%

Az iskolai büfé kínálatának egészségszempontú változtatásával

18%

Az étel tanuló által megválasztható mennyiségével

17%

A felsőbb évfolyamos tanulók a kisebbek étkezésében segítenek

5%

Egyéb

4%

I12. Mivel segíti elő az Önök intézménye a tanulók egészséges étkezését? Több választ is megadhat. Ha az iskola nem rendelkezik büfével, vagy menzával, kérjük, válassza a „Nem vonatkozik az iskolára” lehetőséget

Az iskolák háromnegyede törekszik arra, hogy különféle pedagógiai módszerekkel felkeltse a tanulók érdeklődését az egészséges táplálkozás iránt. Az intézmények többségében előfordult, hogy az ételeket közös elkészítéssel, kóstolással igyekszenek elfogadtatni. A felsőbb évesek csak nagyon kevés helyen, az iskolák 5%-ában segítik a kisebbek étkeztetését. Az iskolai büfék kínálatának egészségközpontú változtatása csak a tanintézmények 18%-át érinti, de ennek oka, hogy sok helyen nincs büfé. A 350 fős tanulói létszámot meghaladó iskolák, melyek vélhetően már rendelkeznek büfével, az egészségközpontú átalakítás aránya 43%.


29

4.4

Iskolai testnevelés

Tornaterem kapacitás


TOTÁL (N=535)

72%

28%

1-150 fő (N=181)

53%

47%

151-350 fő (N=216)

19%

81%

351 vagy több fő (N=138)

19%

81%

Elegendő a tornaterem kapacitása

Nem elegendő

I13. Elegendő-e az intézmény tornaterem kapacitása a mindennapos testnevelés megnövekedett óraigényének kielégítésére?

A mindennapos testnevelés megvalósulása nehézségeket ró az intézményekre. Az intézményvezetők 72%-a gondolja, hogy nem elegendő a meglévő tornaterem-kapacitás. A helyzet a 150 tanulónál többet oktató iskolák esetén még rosszabb, 81%-ban nincs megfelelő kapacitás.


30

Szülők bevonása testneveléssel kapcsolatos nehézségek megoldásába százalék, Bázis: TOTÁL, N=535 1 - Egyáltalán nem jellemző; 12%

5 - Teljes mértékben jellemző; 23%

2; 12%

4; 26% 3; 28% I17 Mennyire jellemző, hogy a szülőket tájékoztatják a testneveléssel kapcsolatos nehézségekről és közös megoldásokat keresnek? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem jellemző ….. 5. teljes mértékben jellemző

Az intézmény körülbelül felében jellemző, hogy a szülőket is bevonják a testneveléssel kapcsolatos nehézségek kezelésébe, és velük közösen keresnek megoldásokat.


31

Tornatermen kívüli testnevelés órák százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL

79%

Udvar

88% 38%

Külső sportlétesítmény (pl. uszoda)

40% 34%

Nem az intézményhez tartozó szabad tér (pl. park, játszótér)

40% 32%

Tornaszoba

36% 15%

Osztályterem

20%

Ahol nem elegendő a tornaterem-kapacitás (N=382)

19%

Egyéb helyiségek (pl. ebédlő, kerengő, aula, folyosó) Minden testnevelési órát tornateremben tartunk

TOTÁL (N=535)

26% 10% 3%

I14 Hol tartják meg a tornatermen kívüli testnevelés órákat? Több választ is megadhat.

A tornaterem-kapacitás hiányának lehetséges megoldása a tornatermen kívüli órák. Az intézmények több, mint háromnegyedében zajlanak az udvaron testnevelésórák. 38%-ukban vesznek igénybe külső sportlétesítményt, 34%-ban zajlik testnevelés óra külső szabadtéri területen, például parkban vagy játszótéren. A leginkább szükségmegoldásként működő osztályteremben, illetve egyéb, nem testnevelés céljára kialakított belső helyiségben, például ebédlőben, folyosón az intézmények 15, illetve 19%-a tart órákat. Azokban az intézményekben, ahol kevés a kapacitás, azt nem tudják külső sportlétesítmény igénybevételével sem pótolni. Ehelyett a szükségmegoldások a jellemzők: jelentősen magasabb az osztályterem, és egyéb nem erre kialakított helységek használata


32

Elmaradt testnevelésóra az úszásoktatás miatt százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL

TOTÁL (N=535)

1-150 fő (N=181)

151-350 fő (N=216)

40%

33%

40%


46%

54%

1% 5%

63%

1% 3%

54%

0% 5%

8%1%

45%

Heti 1 alkalommal

Heti 2 alkalommal

Heti 3 vagy több alkalommal

Nem fordul ilyen elő

I15. Amennyiben az úszásoktatás miatt a testnevelés órák tömbesítésére illetve óraösszevonásokra van szükség, milyen gyakran fordul elő, hogy egy csoportnak egy napon nincs testnevelés órája?

Az intézmények kevesebb, mint felében maradnak napok testnevelés óra nélkül a tömbösített úszásoktatás miatt. Ez jellemzően csak heti egy napot érint. A felmérésből nem derül ki, hogy az úszásoktatás hiánya, vagy a napi órák megtartása miatt nem maradnak el a napi testnevelés órák.


33

Eseti felmentések előfordulása százalék, Bázis: TOTÁL, N=535 1 - Egyáltalán nem jellemző; 23%

5 - Teljes mértékben 4; 4% jellemző; 1%

3; 21%

2; 51%

I16. Mennyire jellemző, hogy a tanulók eseti felmentésekkel kimaradnak a mindennapos testnevelésből? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem jellemző ….. 5. teljes mértékben jellemző

Csupán az intézmények 5%-ában jellemző, hogy a tanulók eseti felmentésekkel kimaradnak a mindennapos testnevelésből. E tekintetében nem találtunk jelentős eltéréseket az egyes intézmények mérete, működési helye, fenntartója szerint.


34

„Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz” ismertsége és alkalmazása százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL

TOTÁL (N=535)

21%

26%

53%

KLIK (N=476)

21%

26%

52%

Egyéb (jellemzően egyházi) (N=59)

15%

Ismerem és alkalmazom

27%

59%

Ismerem, de nem alkalmazom

Nem ismerem

I19. Ismeri-e Ön a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) – „Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz” című kiadványát?

Az intézményvezetők többsége nem ismeri a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) „Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz” című kiadványát. Az igazgatók 21%-a ismeri és alkalmazzák intézményében, 26% bár ismeri, de nem alkalmazzák azt. A KLIK által fenntartott intézményekben kissé nagyobb arányban ismerik és alkalmazzák e kiadványt.


35

Egészségfejlesztési ismérvek a helyi tantervben és a mindennapos gyakorlatban százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL 91% 93% 82% 82%

Játékos tanulás és játék Sikerélmény és öröm Megfelelő terhelés az eltérő testi adottságú tanulóknak is A tanulók részvételét serkentő, pozitív tanulási környezet, differenciált megerősítés, értékelés Légzéstechnika javítása Gerinc és ízületvédelmi szabályok betartása Mozgásműveltség fejlesztése Néptánc A lábboltozat izmainak erősítése A szív- és érrendszer kellő terhelése Stressz oldás, relaxáció A biomechanikailag helyes testtartást kialakító, automatizáló és fenntartó tartáskorrekció Társastánc

68% 74% 68% 73% 64% 66% 58% 65% 56% 63% 52% 59% 50% 60% 44% 45% TOTÁL (N=535) 37% 43% 32% 39% 20% 23%

I18 Megjelennek-e az alábbi egészségfejlesztési ismérvek a helyi tantervben és a mindennapos testnevelés gyakorlatában? Az alábbi felsorolásból válassza ki az alkalmazott eszközöket!

Ahol alkalmazzák az „Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz” kiadványt (N=110)

A kérdőívben felsorolt egészségfejlesztési ismérvek közül a „Játékos tanulás és játék” a „Sikerélmény és öröm” szerepelnek legnagyobb arányban a helyi tantervben és a mindennapos gyakorlatban. Az ismérvek többségét alkalmazzák az iskolák túlnyomó részében, ez alól kivétel a „Szív és érrendszer kellő terhelése”, „Stressz oldás, relaxáció”, a „biomechanikailag helyes testtartást kialakító, automatizáló és fenntartó speciális tartáskorrekció” illetve a társastánc, mely kevesebb intézményben jelenik meg. A több tanulók oktató intézményekben és a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) „Alternatív játékok a mindennapos testneveléshez, testmozgáshoz” című kiadványát alkalmazók jellemzően több ismérvet szerepeltetnek a tantervben és gyakorlatban.


36

Sportszerek és tornatermek használata órán kívül százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL, N=535

64% Tanítás előtt illetve után

39%

54% Tanórák közötti szünetekben

6%

6% Hétvégén

13% Sporteszközök használata a testnevelési szertárból 39% Tanítási szünetekben (felügyelettel)

26%

Iskolai tornatermek használata

I20 Milyen lehetőségei vannak a tanulóknak a tanórán kívüli sportszer és tornaterem használatra az iskolában? Kérjük, válassza ki azokat a válaszlehetőségeket, amelyeket az iskola biztosít.

Az intézményének többségében a tanulók tanítás előtt és után, illetve szünetekben használhatják a sporteszközöket. Az iskolai tornatermek viszont csak az intézmények 39%-ában állnak nyitva a tanítási időn kívül. A sportolási lehetőség hétvégén csak nagyon kevés intézményben adott, tanítási szünetekben már inkább használhatóak a sportszerek és a tornaterem. A sporteszközöket kevésbé használhatják tanórán kívül a 350 tanulónál többet oktató intézmények.


37

Tanórán kívüli sportrendezvények az iskolában

Legalább havonta szervezik, százalék, Bázis: intézményvezetők

TOTÁL (N=535)

96%

81%

51%

1-150 fő (N=181)

94%

82%

47%

151-350 fő (N=216)

96%

82%

47%


97%

78%

59%

28%16%

12% 20%

29%13%

33% 26%

Tanórán kívüli sport szakkör, edzések Tanórák közötti, ill. a tanítás utáni időben szabad testmozgás tanári felügyelettel Sport rendezvények, események aktív részvétellel Természetjárás, biciklitúra Sport rendezvények, események megtekintése Egyéb I21. Milyen rendszerességgel szerveznek a tanulók számára fizikai aktivitását támogató további programokat?

A vizsgált iskolák szinte mindegyikében rendeznek legalább havonta tanórán kívüli sport szakkört, edzést, illetve lehetőséget biztosítanak a tanórán kívüli testmozgásra. Az intézmények 51%-ában rendeznek legalább havonta valamilyen aktív részvétellel járó sportrendezvényt. A több tanulót oktató intézményekben jelentősen több sportrendezvényen vehetnek részt a diákok.


38

5

Humánerőforrás helyzete

5.1

Az iskolai dolgozók egészségi állapota

5.1.1 A pedagógusokra nehezedő terhek megítélése A megkérdezett pedagógusok véleménye szerint intézményükben átlagosan kétharmados a túlterhelt tanárok aránya, és mindössze 5% körül becsülték az alulterhelt kollégáik arányát.

Pedagógusok leterheltségének megítélése Százalék TOTAL (n=596)

67

27

5

Közép-Dunántúl (n=82)

70

26

4

Nyugat-Dunántúl (n=89)

69

26

5

Dél-Dunántúl (n=62)

68

28

4

Észak-Magyarország (n=125)

69

26

6

Észak-Alföld (n=122)

67

28

5

Dél-Alföld (n=89) Megyeszékhely (n=78) Egyéb város (n=154) Falu, község (n=337)

61

32 72

6 22

63

31

68

27

6 5 5

Túlterhelt pedagógusok aránya Normál mértékben terhelt pedagógusok aránya Alulterhelt pedagógusok aránya PA23. „Az Ön véleménye szerint, milyen a pedagógusok leterheltsége az Önök iskolájában? Kérjük, becsülje meg, milyen arányban vannak a nevelőtestben, becslését százalékban adja meg.” ”

Regionális bontást tekintve elmondható, hogy a dél-alföldi iskolák válaszadói az átlagnál alacsonyabb mértékűnek vélték a tanárok túlterheltségét. Ugyanakkor településtípust tekintve a megyeszékhelyek intézményeinek pedagógusai az átlagot meghaladó, közel háromnegyedes túlterheltségi arányról számoltak be. Az átlagosnál alacsonyabb a becsült túlterheltségi arány a nem KLIK által fenntartott intézmények pedagógusai, és a fiatalabb korosztályokhoz (25-40 évesek) tartozó tanárok körében.


39

5.1.2 Munkavállalók egészségfejlesztése és kiégés elleni eszközök A pedagógusok inkább informális, szabadidős tevékenység jellegű egészségfejlesztést várnak intézményüktől, mintsem formális egészségügyi tájékoztatást. A többség támogatja az intézményen belüli szűrővizsgálatokat vagy sportprogramokat, de legtöbben kirándulásokat, önkéntes beszélgetéseket szeretnének.

Szükségesnek gondolt munkavállalói egészségfejlesztő programok 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: pedagógusok, N=569 Nevelőtesti kirándulás, egyéb közös tevékenységek

81%

Közösségi beszélgetés szakmai problémák kezelési lehetőségeiről (önkéntes)

64%

Orvosi szűrővizsgálat szervezése az iskolában

58%

Munkahelyi közösségi sport aktivitás

57%

Információs alkalmak, tájékoztatók szervezése a nevelőtestnek

45%

Tájékoztató információk nyújtása a pedagógusoknak az iskolai felületeken

43%

Tájékoztató információk nyújtása nevelőtesti körlevélben

39%

Tájékoztató információk nyújtása a pedagógusoknak közösségi média segítségével

31%

Tájékoztató információk nyújtása a pedagógusoknak az iskolai honlapon

30%

Egyéb

4%

P25. Milyen munkavállalói egészségfejlesztési programokat tartana szükségesnek? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem szükséges …. 5. nagyon szükséges

Bár az egyirányú, egészséggel kapcsolatos tájékoztató kevéssé volt népszerű a pedagógusok körében, annak csatornáját tekintve a válaszadók a hagyományos személyes, vagy intézményen belüli kihelyezéseket részesítik előnybe, szemben az online formákkal. A kutatásban résztvevő pedagógusok körét tekintve elmondható, hogy az őket foglalkozató intézmények elsődlegesen továbbképzések segítségével próbálják orvosolni a pedagógusokra nehezedő terhek okozta helyzetet. A megkérdezett pedagógusok egyharmada ezen felül a pedagógusokra nehezedő terhek szétválasztásának módszerét, továbbá a motivációs tréningeket emelte ki az intézmények kiégés ellen alkalmazott módszerei közül.


40

Intézmény által biztosított kiégés elleni eszközök Százalék, Bázis: TOTAL Képzés, továbbképzés, szakvizsga (pl. stressz kezelés, önismeret, önreflexió…

65% 71% 36%

A szükséges és irreális terhek szétválasztása

68%

Motivációk és attitűdök tisztázása és tudatosítása a pedagógusokban

31% 51%

Tehermentesítés (szabadságok, kiemelés a munkából) lehetőségének biztosítása

20% 37% 19% 17%

Munkahelyi háló, team kialakítása Rendszeres szupervízió biztosítása iskolapszichológus által

4% 4%

Egyéb

3% 4%

Egyiket sem

Pedagógusok (n=569) 14%

Igazgatók (n=535)

I36., P24. „Milyen prevenciós eszközöket biztosít az intézmény a pedagógusok számára kiégés ellen?”

Településtípus szerinti csoportok esetében mutatkozott némi különbség a pedagógusok teljes mintáján tapasztalt arányokhoz képest. A megyeszékhelyek esetében az átlagosnál 11%-kal magasabb, 31%-os a tehermentesítő lehetőségek (szabadság, kiemelés a munkából, váltás kezdeményezése) említési aránya. Ezzel szemben az egyéb városokban a továbbképzések, szakvizsgák népszerűsége bizonyult átlagon felülinek, 73%-os arányban kerültek említésre. Az igazgatók is a pedagógusokéhoz hasonló rangsort állítottak fel az egyes kiégést megelőző eszközök esetében, azonban az említési arányokban jelentős különbségek mutatkoztak a pedagógusoknál megfigyelt százalékokhoz képest. A megkérdezett igazgatók 68%-a gondolta úgy, hogy a pedagógussal szembeni elvárások realitásának vizsgálatával hozzájárul a tanítók tehermentesítéséhez, míg ugyanez a pedagógusok egyharmadánál jelent csak meg. Szintén nagyobb arányban kerültek említésre a motivációs tréningek, beszélgetések az igazgatók körében, valamivel több mint felük jelölte ezt a prevenciós módszert, míg a pedagógusok csak közel egyharmada vélte úgy, hogy az intézményében él ez a gyakorlat. Az igazgatók esetében a motivációk és attitűdök tisztázása és tudatosítása a pedagógusban eszköz volt az, melynek megítélése jelentősebb különbséget mutatott az egyes demográfiai tényezők mentén képzett csoportok esetében. Átlag feletti arányban került említésre a megyeszékhelyeken található és a nem KLIK által fenntartott intézmények vezetőinek esetében (egyaránt 64-64%), de az átlagosnál magasabb említési aránnyal bírt az észak-magyarországi iskolák igazgatóinak körében is (60%). ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

41

5.1.3 Iskolai egészségügyi szakemberek felkeresésének okai, mikéntje A megkérdezett egészségügyi szakemberek elmondása szerint a leggyakoribb krónikus panasz, amivel megkeresik őket az intézmények dolgozói, az a magas vérnyomás. Ezt követte a fejfájás, a derék- és hátfájás, illetve a különböző allergiák.

Iskolai egészségügyi szakember felkeresésének leggyakoribb krónikus okai, top15 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: Egészségügyi szakemberek N=400 Magas vérnyomás – betegség

17%

Erős fejfájás, pl. migrén

15%

Derék- vagy hátfájás vagy egyéb krónikus derék…

12%

Allergia, pl.: szénanátha, ekcéma, ételallergia…

11%

Nyaki fájdalom vagy egyéb krónikus nyaki…

6%

Asztma (allergiás asztma is)

5%

Krónikus hörghurut, bronhitisz, tüdőtágulás

5%

Cukorbetegség Magas koleszterinszint, zsíranyagcsere-zavar Egyéb pszichés/mentális problémák Arthrosis, ízületi porc kopása (ízületi gyulladás…

4% 3% 3% 3%

Depresszió

3%

Szívkoszorúér megbetegedés, angina

3%

Csontritkulás Szabálytalan szívverés, szívritmuszavar,…

2% 2%

E15. Kérjük, határozza meg, milyen gyakran fordultak Önhöz az elmúlt tanévben az iskola pedagógusai az alábbi krónikus megbetegedésekkel? Válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. soha ….. 5. nagyon gyakran.

Az egészségügyi szakemberek 17%-a vallotta úgy, hogy a dolgozók egyéb saját egészségükkel kapcsolatos kérdésekben is gyakran felkeresik, azonban 50%-uk nyilatkozott úgy, hogy ritkán fordul elő ilyen eset.


42

Iskolai egészségügyi szakemberek felkeresésének módja Bázis: teljes minta (n=400) Hivatalosan kiírt fogadóórában személyesen megkereshetnek

65%

Hivatalos telefonszámon elérhetnek

64%

Emailen keresztül elérhetnek Közösségi média eszközök segítségével elérhetnek Egyéb

37%

14%

37%

E16. „Milyen módon fordulhatnak Önhöz az iskolai dolgozók egészséggel kapcsolatos kérdésekkel?”

Leggyakrabban a kiírt fogadóórában keresik fel a dolgozók az egészségügyi szakembereket, melyet a hivatalos telefonszámon történő kapcsolatfelvétel követ. A védőnők körében (n=314 fő) átlagon felüli értéket mutatott a fogadóórákon (71%) és a telefonon történő felkeresés (72%) mellett az e-mailes kapcsolatfelvétel említése is (43%). A fiatalabb korosztályba tartozó, 23-40 év közötti egészségügyi dolgozók esetében a személyes felkeresésről a telefonos megkeresés felé tolódik el a hangsúly, de átlagon felüli arányban említették az internet által adott lehetőségek (e-mail, közösségi oldalak) használatát is.


43

5.2

Egészséggel kapcsolatos munkakörök

5.2.1 Dolgozók átlagos száma munkakörönként

Egészséggel kapcsolatos munkaköröket betöltő dolgozók száma Átlag fő

0,2 0,3

1,2

1,3

Egészségfejlesztési munkacsoport

0,6 0,3

0,1

0,9

1,6 1,2

Egészségfejlesztésért felelős pedagógus Drogügyi koordinátor

2,1

1,3

Egyéb egészséggel kapcsolatos munkatárs

1,4

0,1 0,2 0,6 0,8

Pedagógiai asszisztens

1,2 1,3

1,1

Szociális munkás

1,1 0,5 0,4

0,6 0,5 0,6 0,6 0,6 0,4 0,5 0,5 0,3 0,3 0,5 0,4

Fejlesztő pedagógus Iskolai védőnő Iskolaorvos Iskolapszichológus

I3. „Kérjük, adja meg, hogy az Önök iskolájában hány fő dolgozik a felsorolt munkakörökben.”

A vizsgált egészségfejlesztéssel kapcsolatos munkakörök közül átlagosan legnagyobb létszámban a pedagógiai asszisztens és a fejlesztő pedagógus munkakörök kerültek betöltésre a kutatásban résztvevő intézmények esetében. Regionális bontást tekintve elmondható, hogy a pedagógiai asszisztensi munkakör átlagosan legnagyobb létszámban a közép-dunántúli intézményekben kerül betöltésre, míg az egészségfejlesztésért felelős pedagógusi munkakör az Észak-Alföldön.


44

Egészséggel kapcsolatos munkaköröket betöltő dolgozók száma Átlag fő

Egyéb egészséggel kapcsolatos munkatárs Egészségfejlesztési munkacsoport

0,3 0,3

2,5 0,5

1,5 0,3

1,9


0,3

0,2 1,3 0,9

1,3

1,7

1,2

1,0

0,2 1,4 0,5

1,2 1,3

0,5 0,4

0,9 0,8 0,6 0,4 0,4 0,3

0,5 0,6 0,4 0,4

0,4 0,2 1,0 1,9 1,4 1,0 0,8 0,8 0,5 0,4 0,4 0,6 0,3

Pedagógiai asszisztens Szociális munkás Fejlesztő pedagógus Iskolai védőnő Iskolaorvos Iskolapszichológus

I3. „Kérjük, adja meg, hogy az Önök iskolájában hány fő dolgozik a felsorolt munkakörökben.”

A településtípus, intézmény üzemeltető és tanulói létszám szerinti csoportosítást tekintve elmondható, hogy ezen változók mentén is a pedagógiai asszisztensek, illetve a fejlesztő pedagógusok átlagos száma a legmagasabb. Őket az iskolai védőnők és iskolaorvosok követik. A nagyobb tantestülettel rendelkező szegmenseknél (pl. megyeszékhelyek intézményei, 350 feletti tanulói létszámmal rendelkező intézmények) is jellemzően ezen munkaköröket betöltők átlagos számának növekedése figyelhető meg, míg példának okáért az egészségfejlesztésért felelős pedagógusok átlagos száma a teljes mintán mért átlag körül mozog esetükben.

5.2.2 Heti átlagos munkaórák száma Heti munkaórákat tekintve elmondható, hogy átlagosan a legtöbbet, heti 32 órát a pedagógiai asszisztensek töltenek munkahelyükön a mért munkakörök esetében. Őket követik a fejlesztő pedagógusok, heti 18 órás átlagos munkaidővel, majd az iskolai védőnők heti átlag 6 órával. Heti 4 munkaórát jegyeznek átlagosan az egészségfejlesztésért felelős pedagógusok és az egyéb egészséggel kapcsolatos feladatkört betöltő alkalmazottak.


45

Heti munkaórák száma munkakörönként Átlag

Egyéb egészséggel kapcsolatos munkatárs

2 11 4 4

32

5 1

3 3

1 1 1 1

8 2

42

32

6


27 24

34


30

18

Egészségfejlesztési munkacsoport

20 16 5

6

19 5

19

22

Szociális munkás

6

Fejlesztő pedagógus

14 4

7

Iskolai védőnő Iskolaorvos Iskolapszichológus I3. „Amennyiben van az adott munkakörben foglalkoztatott személy, kérjük, adja meg a heti munkaóráját is.”

A régiók szerinti átlagok esetében több eltérés is megfigyelhető. Bár továbbra is a pedagógiai asszisztensek heti átlagos munkaórái a legmagasabbak, a dél-dunántúli régióban az összes vizsgálatba bevont intézmény átlagán aluli, 24 órás átlagos munkahét volt esetükben megfigyelhető. Az észak-alföldi régióba tartozó intézményeknél átlag feletti heti óraszám volt megfigyelhető az egészségfejlesztésért felelős pedagógusok munkaóráit tekintve. A kutatásba bevont ÉszakMagyarországon található intézmények esetében pedig az egyéb egészséggel kapcsolatos feladatkört betöltő munkatársak heti munkával töltött átlagos óraszáma volt kiemelkedő.


46

Heti munkaórák száma munkakörönként Átlag

3 4

1 3

4 7 50 4 4

48

32 25 18 6

4 4

23 15 7

3 2 17 13 2

33

47

4 6

5 2 28


30 Szociális munkás

23 18

17

6

6


2 1 27

Egyéb egészséggel kapcsolatos munkatárs Egészségfejlesztési munkacsoport

11 2

15 4

12

Fejlesztő pedagógus Iskolai védőnő Iskolaorvos Iskolapszichológus

IA03. „Amennyiben van az adott munkakörben foglalkoztatott személy, kérjük, adja meg a heti munkaóráját is.”

A megyeszékhelyeken és egyéb városokban található, illetve a nagyobb tanulói létszámmal rendelkező (350 fő feletti) intézmények esetében a pedagógiai asszisztensek heti átlagos munkaórái az összes kutatásban résztvevő intézmény esetében mért átlag 32 órát jócskán meghaladja, átlag 50 óra körül alakult. Ezzel szemben a falvakban és a kisebb intézményekben (melyek 150 fő alatti tanulói létszámmal bírnak) a 20 órát közelíti az átlagos munkahét.


47

5.3

Továbbképzések egészségügyi témakörökben

A kutatásba bevont intézmények esetében elmondható, hogy átlag 4,4 dolgozó vett részt egészségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzésen az elmúlt 5 évben. Ez a szám valamivel alacsonyabb volt a falvak, illetve a 150 és 300 fő közötti tanulói létszámmal bíró, illetve a déldunántúli intézmények esetében. Ezzel szemben a városi, illetve nem KLIK által fenntartott intézmények esetében ez az átlag eléri a 6 főt.

Ha a nevelőtestület létszámához viszonyított arányokat tekintjük, elmondható, hogy a legnagyobb arányban az 1-150 fős tanulói létszámmal rendelkező intézmények pedagógusai vettek részt egészségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzésen. Őket követik az észak-magyarországi, illetve a nem KLIK alá tartozó intézmények.


48

Szakmai továbbképzések részvételi aránya Bázis: teljes minta (n=535) A lelki egészséget elősegítő egyéb továbbképzés Az átlagtól eltérő igényekkel rendelkező gyermekek…

Legalább néhány fő a nevelőtestületből

46%

11%

46%

6%

Balesetmegelőzés

Egyéb egészség témájú továbbképzés

52%

12%

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

Művészetek alkalmazására a lelki egészség…

59%

9%

Elsősegély-nyújtás

Személyi higiénés ismeretek

81%

36%

Egészségfejlesztés

Egyéb mentálhigiénés továbbképzés

82%

26%

Személyközpontú pedagógiai módszerek

Szenvedélybetegségek megelőzése

89%

48%

42%

9% 4% 3% 3% 2%

36% 35% 33% 31%

Legalább a nevelőtestület nagyobb része

I5. „Az Önök iskolájában az elmúlt 5 évben milyen arányban vett részt a nevelőtest továbbképzéseken az alábbi témákban?”

A szakmai továbbképzések témáját tekintve a legnépszerűbbnek a lelki egészséget elősegítő továbbképzések bizonyultak, a megkérdezett intézmények 89%-os arányban nyilatkoztak úgy, hogy nevelőtestületükből legalább néhány fő részt vett ilyen jellegű továbbképzésen. Ezt követték az átlagtól eltérő igényekkel rendelkező gyermekek tanításával kapcsolatos továbbképzések, illetve a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásának elsajátítására irányuló tanfolyamok. Ha a nevelőtestület nagy részét involváló továbbképzéseket tekintjük, akkor a sorrend némiképp változik: továbbra is első helyen áll a lelki egészséget elősegítő tematika – a megkérdezett intézmények közel fele jelezte, hogy nevelőtestületének nagyobb része, illetve a nevelőtestület egésze részt vesz ilyen jellegű kurzusokon. Azonban az átlagtól eltérő igényekkel rendelkező gyermekek nevelésére irányuló kurzusokat (26%) megelőzik a személyközpontú pedagógiára koncentráló továbbképzések (36%). A különböző továbbképzések népszerűségét (legalább néhány fő részt vett az adott intézményből) településméret szerinti bontásban vizsgálva, elmondható, hogy a megyeszékhelyeken átlagon felüli népszerűségnek örvendett a személyi higiéniára vonatkozó, az egyéb mentálhigiénés és az egyéb egészség témájú továbbképzéseken kívül az összes vizsgált továbbképzés kategória. Az egyéb városokban kiemelkedő arányban szerepelt az elsősegély-nyújtással kapcsolatos továbbképzés, a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazására irányuló továbbképzés, a személyi higiéniára vonatkozó, illetve az egyéb mentálhigiénés kategóriába sorolható továbbképzési kurzusok. ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

49

A régió szerinti bontásban a dél-alföldi régió emelkedik ki, ahol átlagon felüli arányban vettek részt egészségfejlesztési továbbképzésen, baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtás, illetve egyéb mentálhigiénés és egészség témájú továbbképzéseken, A továbbképzéseken való részvétel arányát tekintve a legelmaradottabb intézményeknek a falvakban található iskolák bizonyultak, melyek szinte az összes továbbképzési kategória esetében átlagon aluli részvételi arányt mutattak fel.

Továbbképzések részvételi aránya – pedagógusi vs. intézményvezetői vélemény Százalék Személyközpontú pedagógiai módszerek

46% 48%

A lelki egészséget elősegítő egyéb továbbképzés Az átlagtól eltérő igényekkel rendelkező… Egészségfejlesztés Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése Elsősegély-nyújtás Szenvedélybetegségek megelőzése Balesetmegelőzés Egyéb mentálhigiénés továbbképzés Művészetek alkalmazására a lelki egészség… Személyi higiénés ismeretek Egyéb egészség témájú továbbképzés Egyik sem

51%

36%

26% 22%

9% 11%

33%

17%

17% 12% 11%

6% 9% 9% 8% 4% 5% 3% 2% 3% 6% 2%

Pedagógusok (n=569) Igazgatók (n=535)*

13%

P31. „Az elmúlt 5 évben milyen jellegű továbbképzésen vett Ön részt? Több választ is adhat.” IA5. „Az Önök iskolájában az elmúlt 5 évben milyen arányban vett részt a nevelőtest továbbképzéseken az alábbi témákban?” - *A nevelőtestület nagyobb része/ mindenki

A kutatásban résztvevő pedagógusokat is megkérdeztük, hogy milyen arányban vettek részt ezen témakörökben továbbképzésen. Esetükben némileg más sorrend rajzolódott ki:legnagyobb részvételi arányúnak a személyközpontú pedagógiai módszereket központjába helyező tréningek bizonyultak, melyeket a válaszadó pedagógusok valamivel több mint fele jelölt meg. Ezt követte szintén közel 50%-os részvételi aránnyal a lelki egészséget elősegítő egyéb továbbképzés, mely az igazgatók véleménye alapján felállított rangsorban első helyen szerepelt. A pedagógusok egyharmada vett részt saját bevallása szerint olyan továbbképzésen az elmúlt 5 évben, melynek fókuszában az átlagtól eltérő igényekkel rendelkező gyermekek nevelése volt.


50

6

Egészségkultúra és iskolai légkör

6.1

Munkahelyi légkör

Nevelőtestületi légkör értékelése 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL

Aktív (nem passzív)

79% 73% 69%

Ösztönző (nem visszahúzó)

78% 71% 64% 77%

Rugalmas (nem merev)

69% 67%

Innovatív, kezdeményező (nem a megszokásokra épül)

70% 65% 57% 69%

Oldott (nem feszült)

Nagyvonalú (nem kicsinyes)



60% 55% 56% 50% 48%

Egészségügyi szakemberek (N=400)

I34, P15, E18 Kérjük, értékelje a nevelőtesten belüli légkört az alábbi tulajdonság-párok mentén. Válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg. Ha a baloldalon lévő tulajdonság nagyon jellemző a légkörre, akkor válassza az egyest, ha egyik sem jellemző válassza a hármast, ha pedig a jobboldalon lévő tulajdonság jellemző rá, akkor jelölje az ötöst.

A nevelőtestületi légkört jellemzően pozitívnak ítélték a válaszadók. Az intézményigazgatók látják leginkább ideálisnak a helyzetet, a mindennapokban kevésbé résztvevő egészségügyi szakemberek pedig a legkevésbé elismerőek. A környezet legtöbbek által elismert pozitív tulajdonságai az aktív (vagyis nem passzív), az ösztönző (és nem visszahúzó), illetve a rugalmas (nem merev) jellemzők voltak. A legkevésbé elismert tulajdonság a nagyvonalúság (nem kicsinyesség). Az intézményvezetők különbözőképpen ítélték meg a légkör oldottságát aszerint, hogy mekkora intézményről van is szó. A községekben lévő, illetve a legfeljebb 150 tanulót nevelő intézmények vezetői szignifikánsan nagyobb arányban nevezték oldottnak a légkört, míg a 350 fősnél nagyobb intézményt igazgatók kevésbé gondolták azt oldottnak (és nem feszültnek).


51

Nevelőtestület megítélése 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL Jó kapcsolatot tart a tanulókkal.

78%

Megfelelő a vezetők és a beosztottak viszonya.

79% 78%

Jó a szakmai együttműködés. A nevelőtest tagjai egymást segítik. Jó a kapcsolat az iskola-egészségügyi dolgozókkal. Jók az emberi kapcsolatok. Rendszeresek a szakmai beszélgetések. Jó kapcsolatot tart a szülőkkel. Hasonlóak a szakmai elképzelések. Hasonló az értékrend. Konfliktusokat eredményesen kezelik. Iskolán kívüli közös programokat szerveznek. Szakmai versengés tapasztalható.


24% 22% 18%


49% 49%

93% 90% 93%

91% 85% 77% 89% 82% 72% 86% 84% 88% 86% 78% 74% 85% 79% 70% 84% 83% 74% 82% 78% 68% 80% 74% 69% 77% 71% 68% 61%


I35, P16, E19 Az Ön véleménye szerint, mennyire jellemzőek az alábbi állítások az Ön nevelőtestére? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem jellemző …. 5. teljes mértékben jellemző

Az intézményvezetők, pedagógusok és egészségügyi szakemberek összességében nagyon pozitívan ítélték meg a nevelőtestületet. Talán a kívülállóságuk miatt a jellemzően iskolai védőnőket takaró egészségügyi szakember válaszadói csoport volt a legkevésbé elismerő. A leginkább jellemzőnek tartott értékek a „jó kapcsolat a tanulókkal” a „megfelelő vezető és beosztott viszony” és a „jó szakmai együttműködés” volt. A vezető és beosztott viszonyt a vezetők értékelték a legjobbnak, a pedagógusok kis mértékben, de kritikusabbak voltak e téren. Két tulajdonság volt, amit csekélyebb mértékben éreztek jellemzőnek a nevelőtestületre. Az iskolán kívüli programok szervezése kevéssé jellemző a munkahelyi közösségre, illetve a szakmai versengés, vélhetően negatív jelenségnek ítélt viselkedésmódot tartották még ritkának. A megyeszékhelyek intézményvezetői jelentősen jobbnak ítélték a konfliktuskezelést, a tanulókkal és az egészségügyi dolgozóval való kapcsolatot, illetve inkább jellemzőnek tartják az iskolán kívüli programok szervezését. A kisebb városok intézményvezetői viszont kevésbé érzik megfelelőnek a kapcsolatot az egészségügyi dolgozókkal. A községek igazgatói és pedagógusai az átlagosnál is kevésbé tartották jellemzőnek a szakmai versengést a nevelőtestületben. A nem KLIK által fenntartott, jellemzően egyházi intézmények pedagógusai jelentősen magasabb arányban gondolták, hogy a nevelőtestület hasonló értékrendet vall.


52

Nevelőtestületben felmerülő témák 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: pedagógusok, N=569

95%

Iskolai programokról

Pedagógusi leterheltségről

87%

Diákok tanuláson kívüli problémáinak kezeléséről

86%

Munkaszervezési kérdésekről

85%

Oktatás-módszertani kérdésekről

Személyes leterheltségről

82%

77%

P22. Milyen gyakran beszélgetnek Önök a nevelőtestben az alábbi témakörökről? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. soha …. 5. nagyon gyakran

A nevelőtestületben rendszeresen megvitatják a pedagógusok az iskolát érintő ügyeket. Leggyakrabban a programokról beszélnek. A felsorolt témakörök közül a személyes leterheltség az, ami kevésbé válik közüggyé. A megyeszékhelyek intézményeinek nevelőtestülete az átlagosnál gyakrabban beszélget oktatás-módszertani kérdésekről.


53

Az iskola megítélése 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL 97% 89%

Megvalósulnak olyan kezdeményezések, amelyeket a pedagógusok indítottak el.

79% 96% 91%

A tanulók beszélhetnek problémáikról, elmondhatják ötleteiket, érzéseiket és vágyaikat.

75% 96%

A pedagógusok beszélhetnek problémáikról, elmondhatják ötleteiket, érzéseiket és vágyaikat.

84% 78% 93%

Kikérik a pedagógusok véleményét a döntéshozatal során.

79% 73% 85% 75%

Megvalósulnak olyan kezdeményezések, amelyeket a szülők indítottak el. Megvalósulnak olyan kezdeményezések, amelyeket a tanulók indítottak el.

56% 83% 70% 55% 70% 75%

Kikérik a szülők véleményét a döntéshozatal során. Kikérik a tanulók véleményét a döntéshozatal során.



57% 59% 65% 47% Egészségügyi szakemberek (N=400)

I37, P17, E20 Mennyire jellemzők az alábbi állítások az iskolára? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem ért egyet …. 5. teljes mértékben egyetért

A kutatás során vizsgáltuk, hogy az intézményvezetés mennyire demokratikus jellegű, vagyis mennyire nyitott az új kezdeményezésekre, mennyire vonják be a szereplőket: pedagógusokat, szülőket, tanulókat a döntéshozatalba. A válaszadók többsége szerint a légkör inkább demokratikus. Leginkább a pedagógusok kezdeményezései és véleménye tudnak érvényesülni és ezt követi szülőké. A tanulókat bár meghallgatják, kezdeményezési és véleményezési „joguk” kevésbé érvényesül az iskolai intézmények keretei közt. Az intézményvezetők inkább gondolják, hogy bevonják a pedagógusokat a döntéshozatalba, mint a pedagógusok. A pedagógusok viszont a szülők és tanulók véleményének kikérését tartják gyakoribbnak, mint az intézményvezetők.


54

6.2

Segítségnyújtás a nevelőtestületben

Segítségkérés százalék, Bázis: TOTÁL, pedagógusok 53% TOTÁL - Pedagógusok (N=569) 54% 60% 25-40 éves (N=104) 65% 52% 41-55 éves (N=280) 50% 57%

Úgy érezte, hogy szüksége van segítségre Kért segítséget

56-63 éves (N=98) 56%

Úgy érezte, hogy szüksége van segítségre (N=304)

88%

P18. Érezte-e úgy az elmúlt tanév során, hogy segítségre lenne szüksége szakmai problémáinak megoldásában? P19. Kért-e Ön segítséget az elmúlt tanévben az iskolai, szakmai problémáinak megoldásában?

A kutatásba bevont pedagógusok 53%-a érezte úgy az elmúlt tanévben, hogy szakmai segítségre van szüksége, és 54%-a kért segítséget. A segítséget igénylők 88% kért segítséget. A fiatal, legfeljebb 40 éves pedagógusok szívesebben kértek szakmai támogatást kollégáiktól. Az hogy a pedagógusoknak csupán körülbelül a fele igényelt és kért valamilyen szakmai segítséget, úgy gondoljuk a nevelőtestületen belüli szakmai támogatási háló hiányosságára utal. A pedagógusok vagy nem eléggé nyitottak a kollégák eltérő gyakorlatára, javaslataira, vagy nem bíznak abban, hogy hatékony segítséget kapnának másoktól. (Esetleg a segítségkérés kérdőívben történő elismerését szakmai hiányosságuk felfedésének gondolták.)


55

Akiktől szakmai segítséget kérhet a pedagógus százalék, Bázis: pedagógusok


Aki kért segítséget az elmúlt tanévben (N=306)

88%

82%

84%

68%

39%

21%14%

39% 12%16%

Pedagógus kollégától

Iskolai vezetőségtől

Iskolai védőnőtől

Iskolaorvostól

Iskolapszichológustól

Egyéb

P21. Ha iskolai szakmai problémáinak megoldásához segítségre van szüksége, kihez fordulhat az iskolában? P20. Kitől kért Ön segítséget?

A pedagógusok szakmai segítséget elsősorban pedagógus kollégáiktól, a vezetőségtől, az iskolai védőnőtől és az iskolaorvostól kérhetnek. Azok a pedagógusok, akik segítséget kértek szintén e szereplőkhöz fordulhatnak, de érdemes megfigyelni a lehetőség és valós segítségkérések előfordulásának arányát. Míg a vezetőséghez a pedagógusok 84%-a gondolja, hogy fordulhat, a segítséget kérdőknek 68%-a kereste meg őket. Tehát a lehetőséggel csak kisebb arányban éltek a valós segítségkérők. Hasonlóan kevesebben élnek a lehetőséggel az iskolaorvos esetén. A pedagógus és iskolai védőnő esetén a lehetőség és a valós segítségkérés aránya hasonló volt. Az iskolai pszichológusnál az arány fordított. Bár kevés intézményben támogatja ilyen munkatárs a pedagógusok munkáját (14%), aki segítséget kért, az nagyobb arányban fordult hozzájuk (16%). A megyeszékhelyen élő pedagógusok több támogatást kapnak: nagyobb arányban kérhetnek segítséget védőnőtől, iskolapszichológustól. Azon KLIK által fenntartott, jellemzően egyházi intézmények pedagógusok, akik szakmai segítséget kértek, jelentősen nagyobb arányban fordultak intézményük vezetőségéhez, mint a KLIK által fenntartottakban.


56

7

Tanulók egészségi állapota és iskolai erőszak

7.1

Tanulók egészségi állapota

Az egészségügyi szakemberektől rákérdeztünk a szemüveget, kontaktlencsét illetve hallókészüléket viselő tanulók, valamit az elmúlt években történt balesetek, illetve a testnevelés alóli felmentések számára. A szakemberek körülbelül háromnegyede tudott vagy akart válaszolni e kérdésekre. Átlagosan 42 szemüveget vagy kontaktlencsét viselő tanulót említettek, és 1 hallókészüléket használót. A 42 szemüveges az átlagos 290-es intézményi létszám 14%-a. Nagyon kevés számú balesetről számoltak be. Átlagosan 3 tanórán, 6 szünetben és 1 iskolaidőn túli balesetet említettek a 2014-2015-ös tanév során. Ebben az időszakban 8 tanuló járt könnyített testnevelésre, 23 gyógytestnevelésre, állandó felmenést átlagosan 2-en, esetei felmentést 1 tanuló kapott

Átlagos szám

Arány a tanulói létszámra vetítve

290

100%

42

14%

1

0%

Tanórán történt baleset száma Szünetben történt baleset

3

1%

6

2%

Iskolaidon túli, de az iskola területén történt baleset

1

0%

8 23 2 11

3% 8% 1% 4%

Állandó felmentés az iskolába járás alól sporttevékenység miatt

0

0%

Eseti felmentés az iskolába járás alól sporttevékenység miatt

1

0%

Átlagos tanulói létszám (intézményvezetői kérdőív alapján) Szemüveget vagy kontaktlencsét hord Hallókészüléket hord

Könnyített testnevelés Gyógytestnevelés Állandó felmentés a testnevelés órák alól Eseti felmentés a testnevelés órák alól

E2. Kérjük, adja meg, hány tanuló hord: E3. Az elmúlt, 2014-2015-ös tanévben hány darab volt a felsorolt, valamilyen sérüléssel járó baleset típusok közül az iskolában, a tanulók között? E4. Kérjük, adja meg, hány tanuló részesült iskolájában az elmúlt, 2014-2015-ös tanévben az alábbiakban:


57

7.2

Iskolai erőszak

A pedagógus és egészségügyi szakemberek által kitöltött kérdőívek tartalmaztak egy iskolai erőszakra vonatkozó kérdéssort. Mivel az erőszak igen súlyos normasértés, az elemzés során az 15 közötti gyakoriság skálán a 3-5 értéket adók százalékos megoszlását jelenítettük meg, vagyis csak az elenyésző gyakoriságot jelentő 1-2 értékeket hagytuk figyelmen kívül.

Iskolai erőszak gyakorisága 3-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL 77%

Verbális konfliktus a tanulók között

63% 41% 38%

Kiközösítés a diákok között

38% 31%

Fizikai bántalmazás tanulók között Tanulók eltérő szocio-kulturális, etnikai hátteréből adódó konfliktusok

37% 32%

Megalázás a diákok között

23% 19%

Megfélemlítés a diákok között

20% 23% 19% 15%

Tanárok verbális bántalmazása Durva, kegyetlen játékok a diákok között (beavatás) Testi sértéshez használható tárgyak bevitele az iskolába Tanárok fizikai bántalmazása

4% 6% 3% 3% 1% 0%

Pedagógusok (N=569) Egészségügyi szakemberek (N=400)

P2, E1 Milyen gyakran fordultak elő a tanulóknál az alábbi, a bántalmazással, iskolai erőszakkal kapcsolatos viselkedésformák az Önök iskolájában az elmúlt tanévben? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. soha ….. 5. nagyon gyakran.

A lelki és fizikai erőszak jelen van az iskolákban. Ennek áldozatai elsősorban a tanulók, a pedagógusok csak elenyésző mértékben vannak kitéve agressziónak. Jellemzően több erőszakos viselkedéssel találkoznak a pedagógusok, mint az egészségügyi szakemberek. Ez alól kivételt képez a diákok közötti megfélemlítés, melyet az egészségügyi szakemberek tárnak fel nagyobb arányban. Az erőszak elsősorban verbális, a pedagógusok több mint háromegyede (77%) tapasztalt ilyet, kiközösítéssel 41%-uk találkozott. Fizikai erőszakot pedig 38%-uk érzékelt valamilyen gyakorisággal. Szintén gyakoriak még az eltérő kulturális, etnikai háttérből eredő konfliktusok (37%). Szerencsére a testi sértéshez használható tárgyak (fegyverek) iskolai jelenléte elenyésző (3%).


58

Iskolai erőszak gyakorisága régió és fenntartó szerint 3-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL, pedagógusok TOTÁL (N=569)

38% 37%

Közép-Dunántúl (N=82)

39% 35%

Nyugat-Dunántúl (N=89) Dél-Dunántúl (N=62)

26% 25%

47% 49%

Észak-Magyarország (N=125)

51%

Észak-Alföld (N=122) Dél-Alföld (N=89)

Tanulók eltéro szociokulturális, etnikai hátterébol adódó konfliktusok

38% 31% 36% 40% 39%

KLIK (N=504) Egyéb (jellemzően egyházi) (N=65)

Fizikai bántalmazás tanulók között

27% 35%

25% 24%

P2, E1 Milyen gyakran fordultak elő a tanulóknál az alábbi, a bántalmazással, iskolai erőszakkal kapcsolatos viselkedésformák az Önök iskolájában az elmúlt tanévben? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. soha ….. 5. nagyon gyakran.

Az erőszak jelenléte eltérő az egyes intézményeknél. A nem KLIK alá tartozó, jellemzően egyházi fenntartású intézményekben a pedagógusok jelentősen kisebb arányban számoltak be erőszakos cselekedetekről. Fizikai bántalmazásról a KLIK intézmények dolgozóinak 40%-a számolt be, míg a többi intézménynél az arány csak 25%. A fizikai bántalmazás jelentősen gyakoribb volt az északalföldi régióban, míg az eltérő szocio-kulturális és etnikai alapú konfliktusok az észak-magyarországi régióban jelentkezett inkább.


59

8

Egészségfejlesztéshez kapcsolódó attitűd

8.1

Egészségkultúrát alakító tényezők és az egészségkultúra hatása

Az egészségkultúrára ható tényezők 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL 96% 95% 93%

Az iskolai egészségfejlesztésben fontos szerepe van a pedagógusoknak. Az iskolai egészségfejlesztésben fontos szerepe van az iskolai vezetőségnek.

89% 89% 91%

Az iskolai egészségfejlesztés eredményességét befolyásolja a családi háttér.

87% 95% 89%

Az iskolai egészségfejlesztésben fontos szerepe van az iskola-egészségügyi szolgálatnak.

87% 88% 95% 79% 80% 74%

Az iskolai egészségfejlesztésben fontos szerepe van az intézményfenntartónak.

62%

Az iskolai egészségkultúra függ az iskola régiójának, térségének fejlettségétől. Az iskola infrastrukturális környezete nincs hatással az iskolai egészségkultúrára.


79% 63% 7% 14% 9%



I22, P14, E5 Mennyire ért egyet Ön az alábbi állításokkal? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem ért egyet …. 5. teljes mértékben egyetért

Az intézményvezető, pedagógusok és egészségügyi szakemberek egyaránt fontosnak tartják a pedagógusok, a vezetőség, a család és az iskolai egészségügyi szolgálatának hatását az egészségfejlesztésre. Az egészségügyi szakemberek hajlottak leginkább a saját szerepük kiemelésére. Illetve a községi iskolák intézményvezetői hangsúlyozták még az egészségügyi szolgálat szerepét. Az intézményfenntartó, illetve a régió, térség fejlettségének szerepét már kisebb mértékben, de szintén fontosnak tartották. Az infrastruktúra hatását szintén jelentősre értékelték, de mivel ez a kérdés fordítottan szerepelt, a válaszadók jellemzően a hatás hiányát utasították el, ez a hatás számszerűen nem igazán hasonlítható össze a többi tényezővel.


60

Az megfelelő egészségkultúra hatása 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL 95% 90% 85% 94% 92% 91% 89% 86% 82% 75% 79%

A tanulók egészségi állapota hatással van a tanulmányi eredményükre. Az egészséges tanulók ritkábban hiányoznak az iskolából. Az egészséges tanulók jobban bírják az iskolai stresszt. Az egészséges tanulók pozitívabb attitűddel állnak a tanuláshoz. Az egészséges tanulók fegyelmezettebbek az órán. Az egészséges tanulók jobban teljesítenek a kompetencia mérések során. Az egészséges tanulók ritkábban válnak iskolai bántalmazás áldozatává. Az egészséges tanulók ritkábban bántalmazzák a társaikat.



62% 66% 55% 55% 60% 67% 62% 48% 44% 37% 46% 46% 41%


I22, P14, E5 Mennyire ért egyet Ön az alábbi állításokkal? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem ért egyet …. 5. teljes mértékben egyetért

A megfelelő egészségkultúrából eredő jó egészségi állapot a tanulók egyéb teljesítményeire is kihat. Ezt támasztja alá az intézményvezetők, pedagógusok, egészségügyi szakemberek véleménye, miszerint az egészségi állapotnak pozitív hatása van a tanulmányi eredményre, az iskolai hiányzásokra és a stressz elviselésére. Kevésbé egyöntetű, de elfogadott vélemény, hogy az egészséges diákok pozitívabb attitűddel állnak a tanuláshoz (ezt főként a pedagógusok emelték ki), hogy fegyelmezettebbek az órán, és hogy jobban teljesítenek a kompetenciamérések során. Az egészségi állapot és az iskolai erőszak kapcsolatát kevésbé osztják a válaszadók. Nem gondolják azt, hogy az egészséges tanulók kevésbé lennének okozói vagy elszenvedői az agressziónak.


61

Az egészségkultúrára ható tényezőket és annak hatását összefoglalva elmondhatjuk, hogy az iskolai egészségkultúra fő alakítói a pedagógusok, illetve a vezetőség, család és egészségügyi szolgálat. És hatása jelentős, mely a tanulók tanulmányi eredményeiben, a ritkább hiányzásban és a stressz elviselésében nyilvánul meg. Az iskolai erőszak elkerüléséhez viszont más ösztönzőket szükséges keresni.


62

Iskolai egészségfejlesztés iránya százalék, Bázis: TOTÁL


74% 60%

Pedagógusok (N=569) Egészségügyi szakemberek (N=400)

12% 11% 4%

33%

16% 26%

33%

17%

7% 8%

I38, P26, E21. Az alábbi meghatározások közül, kérjük, jelölje meg azt, amely a teljes körű iskolai egészségfejlesztést leginkább jellemzi!

Az iskolai egészségfejlesztés négy lehetséges típusát definiáltuk a kutatásba bevont intézményvezetőknek, pedagógusoknak és egészségügyi szakembereknek, és megkértük őket, hogy válasszák ki azt, ami szerintük leginkább jellemzi a „teljes körű iskolai egészségfejlesztést”. A „Teljes körű iskolai egészségfejlesztés” program meghatározása szerint az egészségfejlesztés célja a teljes körű egészség, vagyis beletartozik a testi, lelki egészség, a függőségektől és erőszaktól való mentesség. Terepe nem csupán a testnevelés vagy egészségtan óra, hanem a telkes tanítási időszak, illetve az azon kívül szervezett szabadidős programok. Megvalósulása nem csupán az egészségügyi szakemberek szolgáltatása, hanem a pedagógusokra, a bevont szülőkre, tanulókra is feladatokat ró. Így a program öndefiníciójának megfelelő meghatározáshoz legközelebb a legtöbbek által is választott definíció: „A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a nevelési-oktatási intézményben végzett olyan tevékenység, aminek során a pedagógusok az iskola mindennapi életét, a szervezeti működést, a tanulók, szülők részvételét az iskola életében úgy befolyásolják, hogy a tanuló egészsége javuljon.” Vagyis az a meghatározás, ami a program többszereplős jellegét, és mindennapi, nem alkalomszerű jelenlétét hangsúlyozza. Míg az intézményvezetők és pedagógusok a program irányának megfelelő meghatározást választották, az egészségügyi szakemberek (jellemzően védőnők) inkább az egészségfejlesztési tevékenység rájuk vonatkozó, szolgáltatás jellegű definíciója szerint értelmezték a „teljes körű iskolai egészségfejlesztést”: „A teljes körű iskolai egészségfejlesztés a nevelési-oktatási intézményben ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

63

végzett olyan tevékenység, aminek során iskola-egészségügyi szolgálat ellátást nyújt a tanulók teljes, azaz a testi és lelki egészségére vonatkozóan.”.

8.2

Egészséggel kapcsolatos kommunikáció

Tanulókat segítő személy

intézményvezetők, százalék, Bázis: TOTÁL

TOTAL (N=535)

98%


99%


97%

74%


98%

64%

KLIK (N=)

98%

71%

Egyéb (jellemzően egyházi) (N=)

98%

Osztályfőnök Iskolaorvos Egyéb

72%

69%

94%

80%

10% 35%23%

75% 65% 70% 71% 56%

Iskolai védőnő Hitoktató, lelkész

45% 26%25%

37% 31%13% 30%17% 4% 35%18% 10% 35%

63% 10% Egyéb pedagógus Iskolapszichológus

I6. Ha a tanulóknak kérdésük merül fel az egészséghez kapcsolódó témakörökben, általában kihez fordulnak az Önök iskolájában? Több válasz lehetséges.

A tanulók sokfelől kérhetnek segítséget, ha egészséghez kapcsolódó kérdéseik merülnének fel. Az elsődleges szereplő e téren az osztályfőnök, őt követi az iskolai védőnő és a többi pedagógus. Iskolaorvoshoz, hitoktatóhoz vagy iskolapszichológushoz viszont csak az intézmények kevesebb, mint felében fordulhatnak a tanulók. Jelentős területi különbségek vannak abban, hogy a tanulókat az osztályfőnökön és egyéb pedagógusokon kívül kik támogatják. A községek intézményeinek tanulói jelentősen kisebb arányban fordulhatnak iskolai védőnőhöz, iskolaorvoshoz vagy hitoktatóhoz, az iskolapszichológus pedig szinte elérhetetlen számukra. A nem KLIK által fenntartott intézményekben a hitoktató szerepe jelentősebb sokkal.


64

Tanulói megkeresések egészséggel kapcsolatban százalék, Bázis: TOTÁL

Pedagógusok - TOTÁL (N=569) Egészségügyi szakemberek TOTÁL (N=400)



5 - Nagyon gyakran

31%

26%

30%

14%

50%

23%

4

2% 19% 4%

34%

42%

3

2

3%

10%1%

39%

26%

24%

EG. szakemberek Megyeszékhely (N=47)

26%

44%

20%

7%

11%2%

12%1%

1 - Soha

PA04 - EA06. Milyen gyakran fordulnak Önhöz a tanulók egészséggel kapcsolatos kérdésekkel? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. soha ….. 5. nagyon gyakran

Az egészségügyi szakemberek gyakoribb egészséggel kapcsolatos tanulói megkeresésről számoltak be, mint a pedagógusok. A leginkább védőnőkből álló válaszolói csoport 50%-a adott 4es vagy 5-ös értéket az 1-5-ös gyakorisági skálán, míg a pedagógusoknál ez az arány 27% volt. Jelentős különbséget találtunk az egészségügyi szakemberek válaszaiban településtípus szerint. A nagyobb települések, megyeszékhelyek szakembereit jelentősen gyakrabban keresik meg a tanulók ilyen témában. (Felvetődik, hogy a kisebb településeken esetleg a pedagógusok tölthetik be ezt a szerepet, de nem, a kistelepüléseken sem keresik meg gyakrabban a tanulók a pedagógusokat.)


65

Egészségügyi szakember megkeresésének csatornái százalék, Bázis: egészségügyi szakemberek (N=400)

Hivatalosan kiírt fogadóórában személyesen megkereshetnek

75%

55%

Hivatalos telefonszámon elérhetnek

Emailen keresztül elérhetnek

Közösségi média eszközök segítségével elérhetnek

Egyéb

25%

19%

36%

E7. Milyen formában fordulhatnak Önhöz a tanulók egészséggel kapcsolatos kérdésekkel?

Az egészségügyi szakembereket elsősorban a kiírt fogadóórán, személyesen kereshetik a tanulók, esetleg telefonon. E-mailen, közösségi oldalon csak kevés szakember várja a tanulók jelentkezését.


66

Együttműködés minősége a szülőkkel 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL Mindennapos testnevelés

74% 36% 61%

Balesetmegelőzés Iskolai erőszak megelőzése Viselkedési függőségek megelőzése

Lelki egészség

Egészséges étkezés Pedagógusok (N=569)

39% 49% 29% 45% 37% 43% 37% 41% 36% Egészségügyi szakemberek (N=400)

P8, E8 Milyen mértékben tud együttműködni a szülőkkel az alábbi iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos témákban? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem ….. 5. teljes mértékben.

A pedagógusok és egészségügyi szakemberek nem gondolják teljesen megfelelőnek a szülőkkel való együttműködést az egészségfejlesztés terén. Szembetűnő, hogy a pedagógusokhoz képest az egészségügyi szakemberek még kevésbé értékelték ezt az együttműködést jónak. Az együttműködés a legjobb a mindennapos testnevelés és a baleset-megelőzés terén. A pedagógusok legrosszabbnak az egészséges étkezéssel kapcsolatos szülői bevonódást értékelték. E mögött vélhetően az új, közétkeztetést átalakító jogszabályok bevezetése körüli nehézségek állhatnak. Az egészségügyi szakemberek pedig az iskolai erőszak megelőzése terén várnának többet a szülőktől. A nem KLIK által fenntartott, jellemzően egyházi intézmények pedagógusai és egészségügyi szakemberei az átlagosnál sokkal elégedettebbek a szülőkkel való együttműködéssel.


67

Együttműködés a pedagógusok és egészségügyi szakemberek közt 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: TOTÁL 76%

Egészséges étkezés

87% 76%

Mindennapos testnevelés

83%

Balesetmegelőzés

75%

Viselkedési függőségek megelőzése

75%

Lelki egészség

Iskolai erőszak megelőzése Pedagógusok (N=569)

86%

87% 69% 83% 66% 80% Egészségügyi szakemberek (N=400)

P9, E9 Milyen mértékben tud együttműködni az iskolai pedagógusokkal / egészségügyi szakemberekkel (iskolaorvos, iskolai védőnő, iskolapszichológus, …) az alábbi egészséggel kapcsolatos témákban? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem ….. 5. teljes mértékben.

A kérdőívet kitöltő pedagógusok és egészségügyi szakemberek kölcsönösen értékelték a másik féllel való együttműködést az egészségfejlesztés terén. Az együttműködést jellemzően mindkét fél kielégítőnek találta, de a pedagógusok minden területen kevésbé voltak elégedettek a szakemberekkel, mint viszont. A leggyengébb együttműködést mindkét fél az iskolai erőszak megelőzése területén jelzett a válaszadás során.


68

8.3

Egészségtéma a tanórán

Tanórán megjelenő egészségtémák 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: pedagógusok, N=569 Egészséges táplálkozás Személyi higiénés ismeretek Fizikai aktivitás helyes testtartás

78% 22% 77% 17% 72% 23% 71%

Kommunikációs készségek fejlesztése Balesetmegelőzés, személyes biztonság Egészséget befolyásoló tényezők

38% 71% 28% 66% 31%

Szenvedélybetegségek megelőzésére vonatkozó információk

55% 43% 51%

Konfliktuskezelési technikák megismertetése Betegség és gyógyulást segítő magatartás

62% 49% 38%

Bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése A barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás és a szülői szerepre való…

Szokott róla beszélni tanórán

49% 48% 45% 33% Képzést, információt várna a témában

P3. Milyen gyakran beszélt Ön az elmúlt tanévben tanulóival a tanórák során az alábbi egészséggel kapcsolatos témákról? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. soha ….. 5. nagyon gyakran. Kérjük, jelölje be azokat a tématerületeket, amelyekben Önnek további szakmai, módszertani információkra, felkészítésre lenne szüksége!

A pedagógusok nagy többsége szokott a tanórák keretein belül egészséges táplálkozásról, személyi higiéniáról, fizikai aktivitásról, testtartásról, kommunikációs készségekről, baleset-megelőzésről beszélni. Inkább háttérbe szorulnak az olyan érzékenyebb témák, mint a „barátság, párkapcsolatok, szexualitás és szülői szerepre való felkészülés” a „bántalmazás és iskolai erőszak”, illetve a „betegség és gyógyulást segítő magatartás”. A testnevelést vagy egészségtant tanító pedagógusok természetesen jelentősebb arányban érintették a legtöbb egészséggel kapcsolatos témát. A pedagógusok talán a kevésbé érintett témákat sem kerülnék meg a tanórák során, ha azokkal kapcsolatban képzést vagy további információ kapnának. A legtöbben a „konfliktuskezelési technikákról” szeretnének többet tudni, illetve sokan hallanának még a bántalmazás, iskolai erőszak és a szenvedélybetegségek megelőzésének témájáról.


69

Tanórán alkalmazott módszerek és feladatok 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: pedagógusok, N=569 Kiemelt figyelem biztosítása a kiemelkedően teljesítő gyermekekre

83%

Kiemelt figyelem biztosítása a lemaradó gyermekekre

82%

Cselekvő, tevékenykedő tanulást segítő módszerek alkalmazása

80% 72%

Személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása Az átlagostól eltérő igényekkel rendelkező gyermekek megfelelő tanításához alkalmas oktatási technikák

67%

Lelki egészséget elősegítő egyéb pedagógiai módszerek Művészetek alkalmazása a lelki egészség támogatása érdekében

Gerinc és ízületvédelmi szabályok betartása

57% 30%

50%

Tartásjavító feladatok

45%

Légzésjavító feladatok

44%

Stresszoldás, relaxáció

40%

P10. Milyen mértékben alkalmazza Ön mindennapi munkájában az alábbi pedagógiai eszközöket? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem ….. 5. mindig P11. Milyen mértékben valósulnak meg az alábbi tevékenységek az Ön tanóráin? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. soha …. 5. mindig

Az egészségfejlesztés szempontjából ajánlott módszerek közül a felsoroltakat a pedagógusok többsége alkalmazza. Ez alól kivételt jelent a „művészetek alkalmazása a lelki egészség támogatása érdekében”, melyet csak 30% szokott gyakran alkalmazni. A legtöbbek által követett elv, a kiemelt figyelem mind a kiemelkedően teljesítő, mind a lemaradó gyerekekre. A felsorolt fizikai gyakorlatokat, feladatokat, viszont a többség kevéssé alkalmazza, ez alól a testnevelést vagy egészségtant tanítók jelentenek csak pozitív kivételt.


70

9

Iskolai egészségfejlesztő program

9.1

A program jellemzői

Egészségfejlesztési program dokumentumai rendelkezik vele az intézmény, százalék, Bázis: intézményvezetők, N=535 69%

Évenként felülvizsgált egészségfejlesztési program

35%

Drogprevenciós program

Bántalmazás, iskolai erőszak megelőzési program

15%

13%

Munkahelyi egészségterv

Krízisprotokoll

4%

I23. Rendelkezik-e az intézmény az alábbi dokumentumokkal?

Az intézmények kétharmada rendelkezik évenként felülvizsgált „Egészségfejlesztési programmal”, egyharmada „Drogprevenciós programmal”, 15% pedig „Bántalmazás, iskolai erőszak megelőzési programmal”. „Munkahelyi egészségterv” az intézmények 13%-ában van bevezetve. A 69 Munkahelyi egészségtervvel rendelkező intézmény vezetőjének 70%-a volt elégedett (4-5 értéket adott az 1-5 skálán) az egészségtervvel. A legkevesebb intézmény által elfogadott dokumentum a „Krízisprotokol”, volt, csupán az intézmények 4%-ának volt ilyen dokumentuma.


71

Egészséggel kapcsolatos tevékenységek, bevonódás százalék, Bázis: TOTÁL Tanóra keretein belüli ismeretátadás, készségfejlesztés Egészségfejlesztést támogató iskolai események szervezése

59%

Egészségfejlesztést támogató, mások által rendezett eseményeken való szervezett részvétel Szabadidos sportprogramok

70% 63% 68%

24%

Tanulók számára szervezett eloadások, beszélgetések, fórumok Egészségfejlesztést támogató iskolai események ismétlődő megrendezése Tanulók tájékoztatása Szülők tájékoztatása Pedagógusok tájékoztatása Filmvetítések és azt feldolgozó beszélgetések Pedagógusok számára szervezett eloadások, beszélgetések, fórumok Szülők számára szervezett eloadások, beszélgetések, fórumok Kortárssegítés

94% 84% 81% 90% 81% 80% 79%

77% 72% 75% 67%

62% 41%

61% 48% 49% 57% 35% 53% 47% 32% 37% 44% 34% 27% 40% Volt ilyen rendezvény 39% 19% (Intézményvezetők N=535) 40% 28% Részt vett rajta: 33% 14% Pedagógusok (N=569) 8% 6% Részt vett rajta: Egészségügyi szakemberek (N=400)

I25. Milyen tevékenységek valósultak meg a 2014/2015-ös tanévben az egészség témájával kapcsolatban? P5, E10 Az alábbi egészség témájával kapcsolatos tevékenységek közül melyikben vett részt a 2014/2015-ös tanévben? .

A pedagógusok és egészségügyi szakemberek nagy arányban vonódnak be iskolai egészségfejlesztéssel kapcsolatos rendezvényekbe, programokba. Az egészségügyi szakemberek inkább az információátadás formális útjain hatnak az egészségkultúrára: tanulói, szülői, pedagógusi tájékoztatókat tartanak. A pedagógusok inkább az informális rendezvényeke, beszélgetéseket, sportprogramokat rendezik, látogatják. A testnevelést vagy egészségtant tanító pedagógusok még inkább kiveszik részüket az egészséggel kapcsolatos ismeretek átadásában. A fiatal (25-40 éves) tanárok pedig a filmvetítések és azt követő beszélgetések szervezésében járnak elől. Az egészségügyi szakemberek bevonódását életkor szerint vizsgálva érdemes megemlíteni, hogy a (41-55 éves) középkorosztály jelentősen aktívabbnak tűnik, mint a (23-40 éves) fiatal szakemberek. A megyeszékhelyek intézményei jelentősen több tanórán kívüli, egészséggel kapcsolatos tevékenységet szerveztek az elmúlt évben. ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

72

Egészséggel kapcsolatos tevékenységek, rendezvények kezdeményezése százalék, Bázis: TOTÁL 27%

Kezdeményező szerepem volt

38% 46%

A tevékenység irányítója, szervezője voltam

31% 14%

A tevékenység kialakításában tanácsadó szerepem volt

37% 66%

Aktív résztvevője voltam

70% 37%

Eseti segítő voltam

Külső szemlélő, passzív résztvevő voltam

36% 11%


5% Egészségügyi szakemberek (N=400)

P6, E11 Milyen szerepben vett Ön részt a 2014-2015-ös tanévben az egészség témájával kapcsolatos tevékenységekben? .

A pedagógusok és egészségügyi szakemberek válaszait összevetve azt látjuk, hogy inkább az egészségügyi szakemberek a kezdeményezők az egészségkultúrát nagyban befolyásoló iskolai rendezvények szervezésekor. A szakemberek 38%-a volt kezdeményező az elmúlt évben, a pedagógusoknál a kezdeményezők aránya 27%. A kezdeményezői szerep nem jelentősen nagyobb a testnevelést, egészségtant tanítóknál, viszont az irányítás, szervezés nagy arányban válik az ő feladatukká (54%). A megyeszékhelyek intézményeinek egészségügyi szakemberei sokkal inkább aktívak az események kezdeményezésében, szervezésében, mint a kisebb települések szakemberei.


73

Egészségfejlesztési tevékenység során felmerült témák százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL, N=535

95%

Táplálkozás Szenvedélybetegségek megelőzése

90%

Személyi higiéné

88%

Testmozgás

88%

Betegségek megelőzése

72%

Családi élet, barátság, felelős párkapcsolatok

67%

Társas kapcsolati készségek

64%

Lelki egészség

63%

Bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése

63%

Szexuális egészség

55%

Az egészség meghatározó tényezői

54%

Felelősség kérdése a saját jobb egészségi állapot elérésben, fenntartásában

45%

I26 Milyen témák kerültek szóba a 2014/2015-ös tanévben az egészségfejlesztési tevékenységek során?

Az egészségfejlesztési rendezvényeken sokféle tematika jelent meg. Legnépszerűbb témák a táplálkozás, a szenvedélybetegségek megelőzése, a személyes higiéné és a testmozgás volt. A felsoroltak közül legkevésbé két meglehetősen elméleti kérdés: a felelősség az egészség terén, és az egészség meghatározó tényezői témákról volt szó legkevésbé, illetve az érzékeny szexuális egészségről. A megyeszékhelyek intézményeiben jellemzően több kérdés került napirendre, illetve bizonyos témák, úgymint felelősség kérdése a saját egészség terén, a lelki egészség és a testmozgás gyakran szerepelt a nem KLIK által fenntartott, jellemzően egyházi intézményekben.


74

Tanulói önkéntesség formái százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL, N=535 Osztályterem berendezésében, díszítésében részvétel

99%

Rend és tisztaság kialakításában, fenntartásában részvétel

93%

Az iskola más tereinek berendezésében, díszítésében részvétel

88%

A testnevelési játékok szabályainak kialakításában részvétel

80%

Az egyes egészség-témák feldolgozásában a tanulók öntevékenységére építenek a…

79% 57%

Közösségi tér kialakítása A közös étkezések kellemes körülményeinek kialakításában és fenntartásában közreműködés

51%

Kommunikációs felületek működtetése

41%

Kortárs-segítés és –meggyőzés alkalmazása az egészségmagatartásban Iskolakert művelésében részvétel A büfé és a menza egészséges kínálatának megkedveltetése a társakkal A büfé kínálatának egészségesebbé tételében közreműködés

33% 21% 19% 11%

I27 A tanulók öntevékenységének mely formái jellemzők az Ön iskolájában? Amennyiben az iskola környezeti feltételei nem teszik lehetővé a változást (pl. nincs iskolakert), kérjük, a Nem vonatkozik az iskolára lehetőség választásával jelezze.

A tanulói önkéntesség szinte minden intézményben megjelenik, de sok helyen csak a külsőségek kialakításában, vagyis az osztályterem és más tereinek díszítésében, tisztán tartásában. A legtöbb intézményben bevonják még a tanulókat a játékszabályok kialakításába, és az egészségtémák feldolgozásába. A nagyobb felelősséget és anyagi ráfordításokat feltételező formák már háttérbe szorulnak, a közösségi terek vagy az étkeztetés körülményeinek kialakításában, a média üzemeltetésében csak az intézmények körülbelül felében vesznek részt a tanulók. Kortárs segítőket az iskolák harmadában alkalmaznak. A községek intézményeiben általában kevésbé jellemző a tanulói önkéntesek bevonása.


75

Együttműködő partnerek az egészségfejlesztés terén: együttműködés gyakorisága, és megítélése 4-5 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL, N=535 Szülők

57%

77% 72% 73% 71% 72% 75% 70% 63% 69% 68% 64% 64% 64% 59% 58% 60%

Gyermekjóléti Központ/Szolgálat Családsegítő Központ/Szolgálat Rendőrség Nevelési tanácsadó Egészségügyi ellátórendszer intézményei,… Iskola-egészségügyi Szolgálat Iskolafenntartó intézménye Önkormányzat 46% 44% 41% 43% 36% 45% 30% 32% 22% 22%

Helyi civil szervezetek Szociális ellátás egyéb intézményei Kormányhivatal Népegészségügyi főosztály… Prevenciós szolgáltatók Helyi vállalkozások Helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

82%

Gyakoriság Elégedettség

11% 12%

I28. Milyen gyakran működött együtt az iskola a 2014/2015-ös tanévben az alábbi intézményekkel az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység végrehajtása során? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem működött együtt …. 5. rendszeresen együttműködött I29. Mennyire elégedett Ön az együttműködő intézmények egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységekben való részvételével? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem elégedett …. 5. teljes mértékben elégedett PROGRAM: Csak a megelőző kérdésben kiválasztott (3,4,5-ös érték) intézmények kerülnek lekérdezésre

Az egészségfejlesztés terén leggyakrabban bevont partnerek a szülők. Az intézmények 82%-a támaszkodik gyakran rájuk. Viszont a szülőkkel együttműködéssel való elégedettség szembetűnően alacsony, az intézményvezetőknek csak 57%-a értékelte pozitívan. A leggyakoribb és megfelelő együttműködést tanúsító partnerek a Gyermekjóléti Szolgálat, a Családsegítő Szolgálat és a Rendőrség. Az iskolák kevesebb, mint harmadában kerülnek bevonásra prevenciós szolgáltatók, helyi vállalkozások vagy Helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum. A megyeszékhelyek intézményei jelentősen nagyobb arányban vonják be az Iskola-egészségügyi Szolgálatot, a Kormányhivatal Népegészségügyi főosztályát, prevenciós szolgáltatókat és a Helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot. A községi iskolák viszont az Önkormányzatra támaszkodnak jelentősebb arányban az egészségfejlesztés terén.


76

Elégedettség az iskolában végzett egészségfejlesztéssel százalék, Bázis: TOTÁL


57%

12%


24%


21%

5 - Teljes mértékben elégedett

49%

46%

4

3

2

29%

25%

29%

3% 0%

2% 0%

2% 1%

1 - Egyáltalán nem elégedett

I30, P7, E12 Összességében mennyire elégedett az iskola egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységével? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem elégedett …. 5. teljes mértékben elégedett

Mindhárom vizsgált csoport elégedett az intézményében zajló egészségfejlesztéssel. Leginkább a pedagógusok optimisták, 73%-uk adott 4-es vagy 5-ös értéket az ötfokú skálán. Legkevésbé az intézményvezetők elégedettek, de náluk is 68% az elégedettek aránya. Szélsőséges kritika csak elvétve fordult elő. Elégedettség terén nem találtunk jelentős különbséget az intézmények közt fenntartó, regionális vagy településtípus szerinti helyzete szerint.


77

9.2

Teljes körű iskolai egészségfejlesztési (TÁMOP 6.1.2.A-14) projekt fogadtatása

Teljes körű iskolai egészségfejlesztési projekt pedagógusok számára készített egészségfejlesztési szakanyagainak ismerete és bevezetése százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL TOTÁL (N=535)

29%


42%


20% 4%


29%

Ismeri és tervezi az alkalmazását

67%

5%

52%

6%

76%

5%

65%

Ismeri, de nem tervezi az alkalmazását

Nem ismeri

I31. Ismeri-e a Teljes körű iskolai egészségfejlesztési (TÁMOP 6.1.2.A-14) projekt pedagógusok számára készített egészségfejlesztési szakanyagait? I32. Tervezi-e a Teljes körű iskolai egészségfejlesztési (TÁMOP 6.1.2.A-14) projekt pedagógusok számára készített egészségfejlesztési szakanyagok alkalmazását?

Az intézményvezetők kétharmada nem ismeri a Teljes körű iskolai egészségfejlesztési (TÁMOP 6.1.2.A-14) projektet. Aki viszont ismeri, jellemzően tervezi azt alkalmazni: az igazgatók 29%-a készül bevezetni intézményében. A megyeszékhelyek tanintézményeinek vezetői jelentősen nagyobb arányban ismerik, és tervezik alkalmazni a programot, míg a kisebb városok vezetőinél kisebb az ismertség.


78

Hiányzó erőforrások az egészségfejlesztés megvalósításához

1-2 érték 1-5 skálán, százalék, Bázis: intézményvezetők, TOTÁL, N=535 TOTAL (N=535)

84%


82%

33% 19% 35%


78%

37%


88%

Pénzügyi források Szakértő pedagógus Egyéb emberi erőforrás

30%

34%

38%

36%

40%

30%

26%

26% 28%

38%

30%

32%

Időbeosztás Tárgyi, infrastrukturális keretek Egyéb

I33. Iskolájukban milyen mértékben állnak rendelkezésre a szükséges erőforrások az egészséggel, egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek megvalósítására? Kérjük, válaszát 5 fokú skála segítségével adja meg, ahol 1. egyáltalán nem áll rendelkezésre …. 5. teljes mértékben rendelkezésre áll

Az intézményvezetők egy 1-5 skálán jelölhették meg, hogy mennyire állnak rendelkezésre az egészségfejlesztéshez szükséges források. A kiértékelés során az 1-2 értékkel megjelölt forrásokat tekintettük hiányzónak értékelt forrásnak. A legtöbb intézményvezető a pénzügyi forrásokat hiányolja: 84%-uk látja a pénzhiányt az egészségfejlesztés megvalósítását akadályozó tényezőnek. A többi erőforrás jelentősen alacsonyabb, és hasonló értékekkel szerepelnek. A rendelkezésre álló idő, a szakértő pedagógus, a tárgyi, infrastrukturális feltételek és az egyéb emberi erőforrások az intézmények körülbelül harmadában jelent hiányt a megvalósítás terén. A forráshiányban is jelentős területi különbségek vannak: a községek intézményeiben minden forrás szűkösebben áll rendelkezésre, a hátrány a pénzügyi források terén a legjelentősebb.


79

Kapcsolat: GfK Hungária Piackutató Kft. 1077 Budapest Wesselényi utca 16.

Bacher János Ügyfélkapcsolati igazgató 1/ 452-3090 [email protected]


80

ISKOLAI EGÉSZSÉGKULTÚRA FELMÉRÉSE 2015

Recommend Documents