Iskola-nyitogató. Tisztelt Olvasók! Független közéleti és kulturális lap. IiI. évfolyam 5. szám SZEPTEMBER GYURKOVICS TIBOR

Független közéleti és kulturális lap IiI. évfolyam 5. szám 2008. SZEPTEMBER

GYURKOVICS TIBOR

Iskola-nyitogató Tisztelt Olvasók! Akarjuk, nem akarjuk, az életünk tele van bizonytalansággal. (Ezért is ragaszkodunk olyan nagyon mindenhez, amely állandó.) A bizonytalanságban többek között állandó a szeptemberi tanévkezdés s az őszi színházi évadnyitó is. Az első osztályosok számára ekkor tárul ki először az iskolakapu, mellyel elkezdődik addigi életük legnagyobb változása. Naponta élnek át különböző versenyhelyzeteket, amikor is egymáshoz viszonyítják őket. De iskolai életük szerencsére nemcsak verseny, amelyet jegyekben mérnek, hanem együttműködés, együtt gondolkodás is. Az nem lehet kétséges senki számára, hogy az iskola meghatározza életünket, jövőnk az iskolafalak közé van rakva. Ezért is vált ki hol kisebb, hol nagyobb vihart, felzúdulást, ha az illetékesek valami újdonsággal rukkolnak elő. Épphogy kezdtük megszokni a kompetenciaalapú oktatást, idén bevezetésre került a nem szakrendszerű oktatás, melynek sokan örülnek, többen vélik viszont úgy, hogy már megint csak egy „vadhajtásról” van szó, s iskolarendszerünket lassanként teljesen szétverik, többek között azért is, mert a természettudományok oktatása erősen sérül. (A későbbiekben tervezünk egy vitafórumot létrehozni, melyben szívesen adunk helyet a témával kapcsolatos, egymástól eltérő véleményeknek is.) Erről jutott eszembe egy a régmúlt idők újdonsága, mely akkoriban szintén felborzolta az idegeket. 1600 körül a kártyakészítők új találmánnyal lepték meg a játékosan tanulni vágyókat. A feltalálók azt gondolták, hogy ha a diák szívesen kártyázik, játszik, akkor játék közben könnyen elsajátíthatja a kártyalapokra festett és írt tudományokat is. A tanulókártyák legtöbbje nyelvi, irodalmi, zenei, történelmi, filozófiai, geográfiai ismereteket dolgozott fel. A természettudományok, mint matematika, fizika, kémia, nem szerepeltek az akkori tanulókártyák között. Nem készültek felmérések arról, hogy milyen hatékony-

sággal működött ez az elmélet, de gyanítható, hogy az oktató szándék zátonyra futott… Sokszor, sok helyen, sokan hangsúlyozzák az oktatás megtartó, építő, továbbvivő szerepét. Hiszen egy nép, nemzet sorsa nemcsak a gazdaságán múlik, hanem azon is, hogy miként képes megőrizni kultúráját, hagyományát, nyelvét, hitét, közösségi értékeit, nemzettudatát… „emberarcát”. S mindezt hogyan tudja átörökíteni gyermekei számára. „Kultúravivő”, értékmentő, információszerző, szórakoztató szerepük van a Thália szekerén utazóknak, a színházaknak, színészeknek is. A színházművészetben is nagyon fontos, hogy a hangsúlyok hová kerülnek. Egy-egy színház milyen művekből építi fel repertoárját, milyen rendezővel, milyen színészekkel, milyen színdarabokat, drámákat visznek színre, s azokkal mit akarnak üzenni az embereknek. Mire szeretnék felhívni a figyelmet, milyen érzéseket, gondolatokat szeretnének gerjeszteni… A MagHáz első őszi színházi előadása Tamási Áron műve, az Énekes madár lesz, mely székely népi játék. Az 1933-ban született színdarab az emberi tisztaság és az igaz szerelem diadala az irigység és a jót mindenáron elpusztítani akaró erők felett. Olyan tündérmese, melyben a humor, a könnyes kacagás, az „édös” évődés, a szárnyaló szerelem mögött fájdalmasan nevetséges, örök érvényű szánalmas emberi sorsok és cselekedetek rejtőznek. Juhász Ferenc így jellemezte Tamási Áron színházát: „…tündökletes, játékos, szivárványos, boszorkányos és ördögös, vaskos és sokszor tromfos villanata az időnek: az igaz­ ságkereső létnek és az igazságot-rejtőztető halálnak.” A Nagykovácsi Nemzeti Színház előadását Juhász Róza rendezte. Főbb szerepekben Kubik Annát láthatjuk, aki Gondos Esztert játssza, Császár Angela Kömény Ignácnét kelti életre, Oberfrank Pál egy vénlegényt, Bakk Lukácsot személyesíti meg. A várhatóan igényes, színvonalas és szórakoztató előadás szeptember 20-án, este 19 órakor tekinthető meg a MagHáz színpadán. Poór Mara

Iskola, iskola, ki a csoda jár oda? A takács, a kovács, a kőműves meg az ács, a kardjával odajár kese lovon a huszár! Itt tanulta meg az á-t és a matematikát, itt tanulta meg az  ó-t, mennyi szálat fon a pók. Itt tanulta meg az í-t, hogy a rózsa kivirít, hogyan írja le az ú-t s a Dunántúl csupa púp, pörögtek az ő-k, az ű-k, mint a fényes köszörűk. Itt kezdte a hóember, jaj, de szép a december! itt sütötte meg a pék a legelső kenyerét, itt tanulta meg a csősz, mikor sárgul meg az ősz, minden ember itt tanulta meg, hogy mennyit ér a munka, é-t is, b-t is, c-t is, itt tanulok én is! Kinyújtom a kezemet, ha ugyan elérem a kilincset, s bemegyek pirosan, fehéren, körülöttem karikában kürtös-fürtös kobakok, itt tanult meg a halász is készíteni csónakot, itt tanulta meg az á-t és a matematikát, itt tanulta meg az ó-t, hogyan kötik a csomót, meg a d-t, meg a t-t, emberek becsületét!

•

kultúra

–

közélet

MIújság

2008. szeptember

A Fordulat Ezt a címet viselte a Magyarok VII. Világkongresszusa, amely idén augusztus 16-a és 20-a között zajlott Budapesten a Magyarok Világszövetségének szervezésében, s melyen meghívott vendégként részt vehettem. Maglód városát Mácsai Rudi bácsival ketten képviseltük ezen a rendkívül színvonalas és tartalmas rendezvénysorozaton,amely egyszersmind a Magyarok Világszövetségének 70. születésnapját is köszöntötte. A kongresszust társrendezvények is kísérték, ilyen volt Kunszentmiklóson a magyar törzsi találkozó augusztus 7–10. között Kurultaj címmel, ahol a kazakisztáni madjar törzs küldötteit láttuk vendégül. Ezen a találkozón 1000 gyalogos, 150 lovas harcos, több száz táncos, barantás, lovas íjász, harcművész, hagyományőrző és zenész az ősökhöz méltó rendezvénnyel, hatalmas történelmi élőképekkel kápráztatta el a jelenlévőket. (Ezen rendezvény előzménye 2007 júliusában a két nép „újra egymásra találásának ünnepe” volt a pozsonyi győztes csata és Árpád nagyfejedelem halálának 1100. évfordulóján.) Ugyancsak a kongresszus kísérőrendezvénye volt a Nemzeti Hét Balatongyörökön, amely már augusztus 14-én elkezdődött, s amelynek programjaiból csak címszavakban: Emlékezés a 100 éve született Wass Albertre, Szörényi Levente – Ki adja vissza az őseinket? Honfoglalástól a honfelajánlásig, Kardos József – Mátyás király 550 éves megkoronázása, Csete György előadása a magyarországi templomokról, Papp Lajos dr. – A test a lélek temploma c. előadása. ŐSÖK NAPJA – dr. Kiszely István és Hankó Ildikó előadása, honfoglalás kori ételek, Kormorán-koncert, Tolcsvay Béla fellépése. Ősnyelv a magyar – Kiss Dénes előadása, Morvai Krisztina az alkotmányról, ünnepi szentmise és Szent Korona-fogadalomtétel, és még számos rangos esemény. Kolozsváron Ifjúsági és Demográfiai Konferencia volt augusztus 7–10. között a kongresszus kísérőeseményeként, míg Szegeden augusztus 17-én Életfát avattak. Ópusztaszer volt a helyszíne a nyitóeseménynek, ahol a Nemzeti Emlékparkban emlékfát ültettek a Magyar Nemzetért Ezüst- és Aranyérem kitüntetettjeinek. És most maga a kongresszus – amelyre 1000 küldött érkezett a világ minden magyar közösségének képviselőjeként –, amely a kongresszusi központban vette kezdetét a magyar és a székely himnusz, majd a Szentegyházáról érkező Gyermekfilharmónia kedves műsorának elhangzása után, Szent Koronánk másolatának jelenlétében. A kongresszus eseményei három helyszínen párhuzamosan zajlottak, hiszen több konferenciára került sor a Magyarok Házában, az Olasz Kultúrintézetben és az ELTE – Gólyavár Rendezvény- és Konferencia-központban. Részt vehettünk a Magyarság és a Kelet II. Őstörténeti Konferencia előadásain a nyelv, írás, művészetek szekcióiban, a „Hitvilág, mítoszok, legendák” szekcióban, a természettudományi és a populációgenetika és embertan szekcióban, a régészet és írásos források, valamint a történelem szekcióban olyan előadókat hallgatva, mint dr. Aradi Éva, dr. Papp Ildikó, dr. Béres Judit, dr. Magyar Kálmán, Molnár V. József, Varga Csaba, dr. Obrusánszky Borbála, dr. Gyárfás Ágnes, Bíró András és számos külföldről érkezett előadó, valamint dr. Grandpierre Attila, dr. Harangozó Imre, dr. Marton Veronika, dr. Cey-Bert Róbert, dr. Czeglédi Katalin, és még sorolhatnám, pl. dr. Lánszky Imre (Fehérvár kutatása), hisz kb.80 előadás hangzott el a témakörben. Nagy érdeklődés kísérte a Szent Korona és a Magyar Alkotmány című konferenciát, melynek előadói közt hallgathattuk dr. Molnárfi Tibort, Csomor Lajost, Kocsis Istvánt, dr. Varga Tibort, dr. Szöllősi Józsefet, dr. Zétényi Zsoltot, dr. Bene Gábort, Jankovics Marcellt, ifj. Hegedűs Lórántot, dr. Bakos Batut, dr. Balogh Sándort, dr. Drábik Jánost, dr. Halász Józsefet, dr. Papp Lajos szívsebészprofesszort, dr. Pócs Alfrédot, dr. Bokor Imrét és dr. Tanka Endrét.

Egyhangú összegzése a konferenciának, hogy a Szent Korona-tant minden magyar embernek ismernie kellene! De volt konferencia a Fény üzenete címmel dr. Bunyevácz Zsuzsa elnöklete alatt, ahol – többek között – hallhattuk Nagylaki András, Pörzse Sándor, dr. Hargitay András, Pataki Attila, Balczó András és Papp Lajos professzor érdekes és tanulságos előadásait, valamint Máni, az élő címmel Szántai Lajos elgondolkodtató dolgozatát. Rendkívüli aktivitás és magas részvétel jellemezte a Trianon újraértékelése és Magyarország XX. századi, különösen a II. világháború utáni kifosztása címet viselő konferencia számos előadását dr. Popély Gyula és Botos László szervezésében, ahol az MVSZ tiszteletbeli elnöke, Rácz Sándor is tartott előadást, de hallhattuk dr. Drábik Jánost és dr. Balogh Zoltánt, valamint Vezér-Szörényi Lászlót is. Kiemelkedő programja volt a kongresszusnak az Államiság nélküli nemzetek és népek az Európai Unióban című konferencia. De volt konferencia a Finnugorizmus áldozatainak rehabilitálása és a herderi jóslat valódisága címmel is, és dr. Medvigy Endre elnökletével 16 előadást hallhattunk – többek között dr. Bakay Kornéltól is – a Gróf Teleki Pál halála címet viselő konferencián. Végül „Radványi Jenő” borászati konferencia és borverseny is színesítette a rendezvénysorozatot, amelyen magam ugyan nem vettem részt, de a beszámolók alapján jó hangulatban zajlott és eredményesen zárult. E nagyformátumú és széles témakört felölelő programsorozat augusztus 20-án zárókonferenciával fejeződött be, ahol a határozati javaslatok megszavazására került sor. Több mint 10 határozat született, amelyek közül a legfontosabb a pénzdiktatúra elleni harc, vagyis lássunk tisztán Magyarország államadósságának kérdésében – a kormány elszámoltatása és a konföderáció helyes értelmezése, az önrendelkezésre vonatkozó jogunk, vagyis hogyan védjük meg az autonómiát. Rácz Sándor, az MVSZ tiszteletbeli elnöke, az 1956-os Nagy-budapesti Munkástanács elnöke 75 évesen is vállalta azt a küldetést, amelyet a kongresszus egyhangú szavazással rábízott, hogy következetesen és a tőle megszokott határozottsággal képviseli a magyarság „szabadságharcát”, és zászlót bont az igazság győzelméért. Köszönjük neki. És köszönjük dr. Patrubány Miklósnak és csapatának ezt a rendkívül szerteágazó és alapos szervezési munkát, amelynek eredményeként létrejöhetett ez a valóban kiemelkedő esemény, ahol sok érdekes és értékes honfitársunkat ismerhettünk meg, s főképpen rengeteg – korosztályomnak új – ismeretet és elhallgatott történelmi tényeket tudhattunk meg. Feltétlenül említésre méltó az az értékes könyv, amely már a kongresszust megelőzően megjelent Magyarságtudományi Tanulmányok címmel: vaskos, szép kivitelű és rendkívül tartalmas kiadvány, amelyet bizony ifjúságunk kezébe tankönyvként kellene adnunk, hogy megismerjék az igaz múltunkat, történelmünket, eredetünket. Ugyancsak kézbe kaphattuk a konferenciák nyomtatott köteteit is már a kongresszus elején. Befejezésként a himnuszok, a Szózat és az egyházak képviselőinek áldását követően a Szent Korona másolatának jelenlétében ünnepélyes fogadalomtétel következett, majd záróebéd, és délután a Szent Jobb-körmeneten való közös részvétel zárta a tartalmas és felemelő napokat. Köszönöm Poór Marának az érdeklődést és a felkérést e beszámolóra, annál is inkább, mert a Katolikus Rádió és a Lánchíd Rádió híradásain kívül más forrásból nem tájékozódhattunk erről a nagyszabású rendezvénysorozatról. (A Magyarok Háza egyébként Budapesten a Semmelweis utcában van, és a havonta megjelenő Honlevél újság tájékoztatást ad a világszövetség óriási munkájáról.) Darázs Istvánné

MIújság

2008. szeptember

kultúra

– közélet • 

„Kárpátalja kincsei…” Június 6–7–8-án a Maglódi Polgári Kör és az Erdélyi Kör kirándulást szervezett Kárpátaljára. 71-en indultunk útnak emeletes autóbusszal, és örömünkre, sok fiatal volt köztünk. Utazásunk mindvégig nagyon jó hangulatban telt, kedves ismeretségek, barátságok szövődtek. Az idegenvezetőnk Molnár László, 23 éves, nagy tudású közgazdász fiatalember volt, aki Kárpátalján, Benén él, szívvel-lélekkel magyar, és büszke erre. Elsőként Magyarország legkisebb vármegyéjének, Ugocsának a székhelyén, Nagyszőlősön álltunk meg. Bartók Béla 7 évesen itt adta első koncertjét. Elsőként a Perényi-kastélynál fényképeztünk. Báró Perényi Zsigmond nevét kevesen ismerik, pedig Magyarország egyik ősi családjának legnevesebb tagja. Ő a 14. aradi vértanú. 1849. október 24-én végezték ki Világosnál. Kossuth Lajos mesterének nevezte. Amikor a kastélyt elhagyta, hogy részt vehessen a szabadságharcban, meghagyta családjának: „Ne zárjátok be a kaput, adjatok szállást a szabadságharc katonáinak és tárt kapukkal várjátok hazatérésemet!” A kapu most is nyitva áll, és hazavárja gazdáját. Ezt az idézetet olvashattuk a kastély falán: Neked, Te kimagasló alak, ki abból az időből oly páratlan egyedül állasz, neked leborulok emléked előtt – Mesterem! Kossuth Lajos Következő megállónk Huszt városa volt. A város központjában emelkedik a gótikus erődtemplom, amely védelmi funkciót is ellátott. Itt alakult Luther Márton fellépése után 6 évvel az ország első protestáns gyülekezete 1524-ben. A Máramarosban, a Tisza jobb partján egy 331 méter magas hegykúpon találhatók Huszt várának romjai. Csodálatos látványként tárult elénk Huszt városának panorámája, a máramarosi bércek, és láttuk, ahogy a Nagyág a Tiszába ömlik. A fellegvárban idegenvezetőnk felidézte Kölcsey Ferenc Huszt című versét és a bús düledékeken mi is elmerenghettünk a múlton. A máramarosi só szállításának biztosításában Huszt városának stratégiai jelentősége volt. Több magyar király volt gazdája a várnak, s sajnos a Habsburgoké is volt. I. Lipót császártól II. Rákóczi Ferenc csellel szerezte meg a várat. Ezt a legendát olvashatjuk Jókai Mór A huszti beteglátogatók című regényében. A Tisza-parti Técsőn volt a harmadik megállónk. A református lelkész szívesen mutatta meg városuk büszkeségét, a 4 fiatornyos, bádogsisakos templomot, melynek legnagyobb értéke a festett kazettás famennyezet. 168 eredeti kazettája, melyek 1748-ban készültek, kazettakincsünk legértékesebb darabjai. A templomban ki van függesztve egy 48-as, nemzeti színű zászló, melyet a diktatúra alatt a padláson rejtegettek – néhányan titokban megsimogattuk. A lelkész elmesélte nekünk, hogyan alapította meg a magyar óvodát és iskolát, és örömmel hallottuk, hogy egyre több magyar diákjuk van. Már sötétedett, mikor a tiszaújlaki Turul-emlékműhöz értünk. Tiszaújlak a Rákóczi-szabadságharc kibontakozásának színhelye volt. A Tisza itt már határfolyó. Az emlékművet 1906-ban

állították, amikor Rákóczi hamvait hazahozták. 1945-ben az emlékművet lerombolták, 1989ben építették újjá. A kardot a csőrében tartó turulmadár egy mesterségesen emelt dombon áll, a dombot Magyarország 38 megyéjéből hozott földből emelték, ezzel is jelezvén a magyarság együvé tartozását. Fiataljaink, Petrovics Erika és János megkoszorúzták az emlékművet, kibontottuk a magyar zászlót, és elénekeltük a kárpátaljai, a magyar és a székely himnuszt. A kárpátaljai himnuszt Kostyák Attila zenetanár úrtól még a buszon megtanultuk, mely így kezdődik: „Mert a haza nem eladó, ezüstpénzre nem váltható. Mert a haza lelked része, határait beléd véste…” Késő este érkeztünk a Tisza mellett fekvő Mezőváriba, a szálláshelyünkre, ahol a vendégfogadó családok terített asztallal vártak. A második napon magyar falvakon és Beregszászon keresztül indultunk Munkács várába. Elmentünk Fedák Sári kastélya mellett (tudják, a kártyában Fedák Sári mindent visz), most a kastély református püspöki hivatal. Ezen a területen 1600 ásványvíz- és 50 termálforrás van. Az impozáns várat, amely a magyar kultúra örök értékű kincse, már az autóbuszból megpillantottuk. Meglepetésünkre és örömünkre egy hatalmas turulszobor áll a vár előtt (szárnyfesztávolsága 5 méter), melynek 4 évvel ezelőtt, amikor itt jártunk, még híre-hamva sem volt. Még egy örömteli meglepetés is ért minket a várban. Zrínyi Ilonának és a gyermek Rákóczinak gyönyörű bronzszobrot készítettek, mely a vár udvarán, egy régi tölgyfa helyén áll. Az élet fája alatt Zrínyi Ilona sokat üldögélt gyermekeivel. Mindenki tudja, hogy a várat Zrínyi Ilona 3 évig hősiesen védte a császári seregek ellen. 1703–1711 között a vár a magyar szabadságharc fellegvára. Innen irányította II. Rákóczi Ferenc a szabadságért folyó küzdelmet, melyben fontos szerepet játszottak a ruszinok is. Kárpátalján most is sok ruszin él, ők mindig békében éltek a magyarokkal. 1711-ben a vár császári kézbe került, ők börtönnek használták. Raboskodott itt Kazinczy Ferenc is. A magyar Szent Koronát 88 napig rejtegették a várban, Napóleon elől menekítve. A várban berendeztek egy Petőfi- és egy Zrínyi Ilona-emlékszobát. És még egy csoda: a várban egy kerecsensólyompár fészkel. A vár alatt folyik a sokat megénekelt Latorca. Munkácson még megnéztük Munkácsy Mihály szobrát. A Rákóczi Ferenc Művészeti Iskolában a „malenkij robot” áldozatainak állítottak emléket. Döbbenten hallottuk, hogy 18–55 éves

korig, 60 000 embert vitt el „egy kis munkára” a sztálini, kommunista gépezet, ebben az épületben gyűjtötték őket össze, 40 000 ember soha nem tért vissza. Aki pedig visszatért, az megnyomorodott testileg és lelkileg is. Sokan nem tudják, hogy nőket is elvittek, 1-2 éves gyermekük mellől is elvitték az édesanyákat. Ezután a szolyvai emlékparkba mentünk. Szolyva jelképe a magyar nép tragikus sorsának, jelképe az emlékezésnek. Az egykori lágertemető tömegsírjai fölött, az ártatlan magyar és más nemzetiségű áldozatok emlékének megőrzésére az utókor emlékparkot létesített. Többen küszködtünk a könnyeinkkel, amikor Petrovics Erika felolvasta dr. Kiss Lajosné tényeket közlő, szomorú sorait az emlékműnél. Bógyis Zsuzsi és Berkó József helyezte el az emlékműnél a maglódiak emlékező koszorúját. Ezután a Vereckei-hágó következett.Amikor felkapaszkodtunk a Vereckei-hágó 839 méteres magasságába, azt hiszem, mindenkinek a szíve hangosabban dobogott. Körülnézve a hegyeken, dombokon, völgyeken, átélhettük a honfoglaló magyarok könnyűnek egyáltalán nem nevezhető útját. Különlegesen jó érzés ott állni, és különösen most, hiszen nem olyan régen itt még egy emlékműtorzó állt, most pedig az új, elkészült emlékmű. Most is könny csillogott a szemekben, amikor a himnuszokat énekeltük, és polgármesterünk, Tabányi Pál emlékező beszédét hallgattuk. Fiataljaink, Tóth Csaba és Emőke koszorúztak. Vacsorára vendéglátóink kárpátaljai ételekkel vártak minket, ami nagyon ízlett. Este a mezővári kiskocsmában Kostyák Attila hegedűkísérete mellett egy jóízűt nótáztunk. A 3. napon az ungvári várba látogattunk. A legenda úgy tartja, hogy Álmos itt adta át a hatalmat fiának, Árpádnak. A vártemplom arról híres, hogy 1646-ban 63 görögkeleti pap hűségesküt tett a pápa szentségére, és ezzel a vidéken létrejött a görög katolikus egyház. A várlátogatás után egy gyönyörű, hangulatos skanzenbe látogattunk, ahol a híres ruszin fatemplomokat és lakóházakat néztük meg. A fatemplomokat az ácsmesterek egyetlen vasszög nélkül ácsolták, csodálatos mesterségbeli tudással rendelkeztek. A skanzenben magyar lakóház is volt. Utolsó állomásunk Beregszász volt. Beregszász a kárpátaljai magyarság fővárosa, mind a mai napig magyar többségű. Itt vettünk búcsút kedves idegenvezetőnktől, akit nagyon a szívünkbe zártunk. Éreztük, hogy tudásából, műveltségéből sok mindent át akar nekünk adni, és ez sikerült is. Kicsit bővebben írtam a látottakról, hiszen szeretnénk, ha mások is ellátogatnának a történelmi Magyarország csodás és felejthetetlen tájaira, megcsodálnák ősi kincseinket, és éreznék az ott élő magyarok vendégszeretetét. Köszönjük a szervezőknek, a polgári kör és az Erdélyi Kör vezetőinek ezt a szép utat, tudásban és lelkiekben sokat gazdagodtunk. 2008. július 16.

Vaskó Józsefné, Ildikó

•

az élet módja

MIújság

2008. szeptember

Változások az iskolai életben Minden évben felfokozott érdeklődés kíséri az iskolai tanévkezdést, különösen akkor, ha valamilyen újdonság jelenik meg az oktatásban. Így történik ez idén szeptemberben is. Hosszú Tibor, az Általános és Vermesy Péter Művészeti Iskola igazgatója egy nagy változásról, a „nem szakrendszerű oktatás” helyi bevezetéséről számol be. – Mi a lényege a nem szakrendszerű oktatásnak, és a maglódi iskolában melyik évfolyamon alkalmazzátok? – Hivatalosan azt jelenti, hogy 5. osztályban olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek biztosítják a gyerekeknek, hogy az alapkészségeket, kompetenciákat elsajátítsák. Ez egyrészt jelenti a matematikai gondolkodást, másrészt az olvasás-, szövegértés-fejlesztést, harmadrészt pedig a mi esetünkben jelenti bizonyos szociális készségek, képességek

kialakulását. Országos tapasztalat az, hogy a gyerekek olvasás- és szövegértése nem felel meg az elvárásoknak, ezért a különböző tantárgyakat sem tudják megfelelően tanulni. Időt kell nekik hagyni arra, hogy ezeket a készségeket, képességeket a 4. osztály után még két évig gyakorolhassák. Tehát amit idáig 4 évig tanultak, azt most kitoljuk egy kicsit, így az iskola 5.-ben nem zúdítja rögtön a gyerekek nyakába a szaktantárgyak szigorúbb követelményeit, hanem biztosít egy bizonyos átmenetet 5–6. osztályban. Ez több gyakorlást jelent matematikából és magyarból, ugyanakkor „gyerekközelibb” módszerekkel, eszközökkel tanítunk. Például bevezetjük a projektmódszert, amelyet ebben a formában még nem csináltunk. Az 5. évfolyamon, minden osztályban, a tanév során 3 fő projekttémát dolgoznak fel: az egyik a könyv, a másik az adventi ünnepkör, a harmadik pedig a Föld. Az adott időszak-

Becsengetés előtt néhány nappal Mikor ezt a beszélgetést készítettem, még augusztus volt, de már elkezdődött a szünidei visszaszámlálás. Alig van olyan család, ahol ne érintene valakit valamilyen módon az iskolakezdés. Én egy fiatalasszonyt kerestem fel, aki egyedül neveli – nagyszülői segítséggel – most másodikos kislányát. – Hogyan készültök az új tanévre? – Már megvásároltuk a tankönyveket, kb. 10 000 Ft-ot fizettünk érte. E mellé a füzetcsomag idén nem volt túl drága, csak 1000 Ft-ba került, mert tavaly sok mindent megvettünk, amit idén használnak fel a gyerekek. Szerencsére most nem kellett beszerezni se táskát, se tolltartót, se tornazsákot, se tornacuccot, mert jó még a tavalyi. Vigyázott is rájuk a kislányom, na meg ő nem egy követelőző típus, aki ha meglát valamilyen újdonságot, rögtön kell neki. Ünneplőruha is van – az is a tavalyi –, bár idén olyan speciális évnyitó lesz, amelyre nem kell ünneplőbe öltözni. Az is jó dolog, hogy az ember nem vásárol meg felesleges dolgokat, mert a Sulibolt vezetője, Zsuzsa néni régebben pedagógus volt, ezért a tanítók, tanárok mindig leadják neki az induló tanév kötelező füzet- és tanszerigényét, ő pedig, mire megyünk bevásárolni, már az e szerint összeállított füzetcsomagokkal várja a nebulókat. – Mennyibe kerül nektek az idei tanévkezdés? – Ha a tavaly megvett, de csak az idén használt és a „megkímélt” dolgokat is beleszámolom, akkor kb. 25 000 Ft-ba. De folyamatosan, év közben mindig kell valamit vásárolni. – Milyen pluszkiadásaitok vannak még? Olyanokra gondolok, hogy napközi, iskolán kívüli elfoglaltságok… – Nem napközis a lányunk, mert nekem nincs rendszeres munkám – ha van, akkor is itthon végzem –, és egy háztartásban élünk a szüleimmel is, így tehát természetes, hogy tanítás után a gyerek hazajön, itthon ebédel. Szeptember 8-tól jár majd társastáncoktatásra a MagHázba, ez kb. 3000 Ft lesz havonta. Félévenként 5000 Ft a zongora, ez idáig havonta 2500 Ft volt, de most Alapfokú Zeneiskola lesz, így olcsóbb. (Nem a Vermesy iskoláról van szó.) Három éve jár ki hozzánk egy nagyon aranyos tanár bácsi, ő foglalkozik a lányunkkal. – Látom, hogy a család életének középpontjában a kislány áll, sokat foglalkoztok vele, viszitek mindenfelé. Ugyan nagy szeretettel veszitek körül, de anyagilag bizony nem éltek könnyen. – Ez igaz, de ahol szeretet van, ott minden van. Itthon műveljük a kertet, sok munkával ugyan, de megtermelünk mindent, amire szükségünk van. Sajnos más segítségre nem számíthatunk. Régebben kaptak támogatást a gyermeküket egyedül nevelők is, ma már nem. Segélyért pedig nem fogok sohasem sorba állni. Majd megoldjuk valahogy. Az a lényeg, hogyha szűkösen is, de a kislányom mindent megkapjon, amit csak lehetséges.

ban minden egyes nap, minden tantárgy a projekttémával foglalkozik. A matematika és a magyar, az olvasás és a szövegértés fejlesztése kiemelt cél a tanórákon. A szociális képességeket fejlesztő projektnél is új tartalmak jelennek meg, mint pl. a tolerancia, a másság elfogadása… A projekt mindig valamilyen eredménnyel zárul, a gyerekek létrehoznak valamit, amelyet a zárónap keretében be is mutatnak. – Központilag határozzák meg a témákat, vagy az iskola szabadon dönthet? – Azt, hogy egy iskola a nem szakrendszerű oktatást hogyan értelmezi, az rá van bízva. A központi előírás az, hogy a kulcskompetenciákat ki kell alakítani. Tehát egy kicsit türelmesebb oktatást és szemléletet kívánnak. A pedagógusokat kötelező volt felkészíteni, 120 órás módszertani képzésen vettek részt. Másfajta szemléletet követel ez az oktatás a gyerekektől és a pedagógusoktól is egyaránt. – Azok a szülők, akik a hagyományos oktatás hívei, nem mondják-e majd azt, hogy a gyerekeik egyre kevesebb tényanyagot tanulnak? – Kétségtelenül kicsit kevesebb tárgyi tudást követel ez a módszer. Viszont olyan készségeket, képességeket sajátítanak el a gyerekek, amellyel a mai világban jobban boldogulnak majd, mert hatékonyabbak, rugalmasabbak, együttműködőbbek lesznek. A mai világban már nincs lezárt tudás, folyamatos tanulás van. Egy életen át tanulnunk, gyűjtenünk kell az ismereteket. Az iskola ehhez a fajta ismeretgyűjtéshez szeretné kialakítani az alapvető képességeket, kompetenciákat. – A pedagógusok munkája, szerepe változik-e a nem szakrendszerű oktatás bevezetése nyomán? – Igen, az ötödikes évfolyam osztályfőnökeire nagyobb feladat hárul, jócskán megnő a szerepük. Egyrészt a korábbi évekhez képest pluszórákat kapnak a saját osztályukhoz, tehát többet tudnak a gyerekekkel foglalkozni. Másrészt pedig az ő feladatuk, hogy összehangolják az ott tanító pedagógusok munkáját, amelyért ők a felelősek. – Beszélgetésünk alatt kaptál egy hírt, amely szintén gyökeres változást hoz majd az iskola életébe. – Az önkormányzattal együtt adtunk be egy pályázatot a központi iskola bővítésére, amelyet megnyertünk. Ennek következtében a Forfa-épület lebontásra kerül, és nemcsak hat új tanterem, hanem étkező, öltözők, könyvtárszoba, és egy új táncterem is kialakításra kerül. Emellett közel 30 000 000 Ftos eszközfejlesztést is végre tudunk hajtani. Bízunk benne, hogy egyre színvonalasabb körülmények között tudjuk majd a gyerekeket fogadni a nemcsak külsőleg, hanem tartalmában is megújuló iskolában.

P. M.

2008. szeptember

MIújság

stafétabot

•

Nagyon ragaszkodom a földhöz, a kerthez, a munkához! Kiss Pálné Katiról világ életemben azt hittem, hogy tősgyökeres Maglódi. Így aztán nagyon meglepődtem, amikor kiderült, hogy nem ezen a településen született, hanem Nagytarcsán, s csak 17 évesen került Maglódra. Ősi, szlovák nemzetiségű családból származik. Kisgyermek korában nem is beszélt magyarul, csak tótul. Ám nem véletlenül hozta e tájra, a Sallai utca 8-ba a szerelem, hiszen nagyszülei, édesanyja révén sok szállal kapcsolódott Maglódhoz, és gyakran járt át nem csak rokoni látogatásra, hanem bálozni is a régi kultúrházba. „Azok voltak csak az igazi mulatságok!”– mondja a múltba visszamerengve. „Persze, hogy azok voltak – mondom én nevetve – hiszen egy ilyen szüreti bál alkalmával ismerkedtél meg a snájdig Kiss Palival, későbbi férjeddel!”.(Ezt persze már csak a humor okán jegyeztem meg.) 1960. október 15. óta Maglódi lakos, akkor volt az esküvőjük. Rövid boldogság után azonban a bőszoknyás kislánynak gyorsan meg kellett tanulni, hogy mit is jelent az asszony élet. – Az anyósom az esküvőnk előtt egy hónappal meghalt. Leesett a padlásról és az egyik lábát amputálni kellett. Magam maradtam a háztartással, amely nem kettőnkről, a férjemről és rólam szólt, hanem egy négytagú családról. Velünk élt, el kellett látnom a férjemen kívül még az apósomat és az apósom 82 éves édesapját is. Egy év múlva növekedett a férfiak létszáma, hiszen megszületett a nagyobbik fiam Kiss Pál István. Kilenc évre rá jött a világra a kisebbik fiam, Kiss Zoltán, akikkel ma is egy háztartásban élek. – Most itt lakik a család a Sallaiban, de akkor mi közöd van a Liszt Ferenc utcához? – Először a férjem szüleinek házában laktunk, majd a Liszt Ferenc utcában kezdtünk építkezni, ahová velünk jött a megözvegyült apósom is, aki szerette a földet, s a nagy telekhez ragaszkodott. Így aztán 1100 négyszögöles telket műveltünk akkoriban. De nem csak azt, hanem volt még egy 800 négyszögöles is a Kepler utca végén, amelyen hagymát termeltünk, „hagymáztunk” vagy 15 évig. (Tarcsáról hoztam a csokros hagymamagokat.) Mindezt munka mellett, hiszen a férjem elektroműszerész volt, Pesten dolgozott. Később az ottani főmérnök segítségével áthelyezték ide a Maglódi Vasipari Szövetkezetbe. Bizony, segítség kellett hozzá, mert nagyon nehezen lehetett bejutni. 1964.-ben én is bekerültem a Szövetkezetbe, 2004.-ig volt a munkahelyem. Egymást váltva dolgoztunk, a férjem délelőtt, én meg délután, hogy a gyerek dolgait tudjam intézni Először 3 éven keresztül a műszerészeknél dolgoztam, később ott már nem volt munka, átmentem a csiszolókhoz, a galvánba. Az első napokban azt mondtam, én egy hétnél többet itt ki nem bírok, de aztán megszerettem a társaságot és ott ragadtam. Hamar a fürdőkhöz kerültem, nikkeleztem, krómoztam, horganyoztam. – Veszélyes, az egészségre ártalmas munka lehetett. – Bizony így volt, hiszen akkor még ciános fürdők voltak, 1mg elég lett volna ahhoz, hogy az ember megbénuljon. Három év múlva aztán más technológia jött be, teljesen kiiktatták ezt a veszélyes megoldást. Nagyon megszerettem, nagyon tudtam örülni, amikor már ott sorakoztak a szép, fényes csavarok, tárgyak. Egyébként is életem folyamán számomra a munka soha nem volt teher. Mindig is szerettem dolgozni. Akkoriban a személyzetisünk a Márkusné, a Muca volt. Ő beszélt rá, hogy szerezzem meg a szakmunkás vizsgát. Utána még letettem a méregkezelői vizsgát is, aztán még munkavédelemből is levizsgáztam. Majd megszereztem a jogosítványt is, így mindent felnőtt fejjel. Gyönyörű idők voltak akkoriban. Legalább kétszáz ember dolgozott a nagy szövetkezetben. A lakatosoknál a Katona József utcában, a Luther utcában, az öntödében, és a műszerészeknél a mai Magház helyén. Szerettük egymást, közösen jártunk kirándulni, társadalmi munkában az óvodát, iskolát építeni, takarítani. Jól ment a szövetkezet is, tele voltunk megrendeléssel, munkával. Úgy hogy én nagyon elleneztem, mikor a nyolcvanas évek elején egyesültünk a Ferroelektrikával, mert kiindulva a családból úgy gondolkodtam, hogy minél többen vagyunk, annál több felé kell osztani, annál kevesebb jut. Sajnos jó volt a megérzésem, mert kb. 3 év

múlva kitalálták, hogy a Galván veszteséges és valamilyen szerelőműhellyé akarták átalakítani. Nem hagytuk ezt annyiban, néhányan összefogtunk és 1981-ben tizenöten kiváltunk, megalakítottuk a Galvanizáló Ipari Kisszövetkezetet. – Hű, ez nagyon nagy, merész vállalkozás lehetett akkoriban! – Az biztos! Senkitől semmilyen támogatást nem kaptunk, mi saját magunk tartottuk fönt magunkat. Amit megtermeltünk abból kaptuk a fizetést, abból vettük az anyagot. Akkor a Bagyinkáné Erzsi lett a főnökünk. 1988-at írtunk, amikor az Erzsit nagy baleset érte, nem tudott visszajönni. Na, most mi legyen?! A Valkay Pista bácsi volt akkor a főkönyvelő. Azt mondta nekem: „Katika, ne hagyja ezt a szövetkezetet idegen kezekre. Mert ha egy idegen idejön, azon lesz, hogy megszedje magát, lezülleszti a munkahelyet és elmegy. Maga bele fog ebbe jönni, vállalja csak el!” Két hónappal előtte halt meg a férjem, nagy levegőt vettem és elvállaltam, így lettem 1988.-ban a kisszövetkezet elnöke. Tizenhat éven keresztül, egészen 2004.-ig, amikor is nyugdíjba mentem. Úgy érzem, ha visszagondolok a tevékenységemre, nem kell szégyenkeznem semmiért. Rengeteg munkánk volt, 94 céggel volt kapcsolatunk. – Nagyon a végére ugrottunk a történetnek, mert ezt a kisszövetkezeti szálat szövögettük. A siker történet mögött azonban az életed nem volt mindig zökkenőmentes. – Hát nem, a munka, a család mellett rengeteget dolgoztam, küzdöttem, küszködtem. Az apósom után ápoltam a szüleimet, a férjemet, akinek nagyon megromlott az egészségi állapota. A fiaimat iskoláztattam, István a nagyobbik Gödöllőn, az Agráron végzett, 34 évesen lekandidált. Zoli a kisebbik fiam érettségi után szakmát tanult. A férjem mindig mondta, ő addig nem nyugszik, míg egy hentesüzletet össze nem hoz, amelyre ki lesz írva, hogy Kiss Zoltán mészáros, apukája pénztáros, mert ő fog a pénztárban ülni. Úgy tudtuk megalapozni a vállalkozását, a kis boltját, hogy hajnalban kimentem a nagybanira – ha volt gyümölcsöm, hagymám, zöldségem, kivittem – helyet foglaltam neki, mert ő akkor egy maszeknál kisinas volt, neki árusított. Hazajöttem, megfürödtem, elmentem dolgozni, „elnökösködni”, majd este permeteztem, vagy leszedtem a gyümölcsöt, vagy hagymáztam. Utána irány ismét a nagybani. Nem volt könnyű, de a gyerekeim sokat segítettek. – A közösségi életbe mikor és hogyan kapcsolódtál be? – Nem kellett nyugdíjasnak lennem ahhoz, hogy a Nyugdíjas Klub tagja legyek, hiszen már vagy 15–16 éve közéjük tartozom. Nem szerettem volna soha vezetői posztot betölteni, mert nagyon „beteltem” az emberekkel. Bár sokan mondják, hogy miért nem, hiszen az én természetem olyan, hogy nem tudok senkivel összeveszni. Szeretem az embereket és mindenkiből a jót váltom ki. Nem viszályt gerjesztek, hanem igyekszem és el is tudom simítani a problémákat. Nem szeretem a vitát, a veszekedést… – Miért, te mentes vagy a rosszindulattól? – Én úgy érzem, hogy igen. Biztos, hogy nekem is van hibám, de én másban nem a kivetnivalót, a rosszat keresem, hanem azt, hogy ő miben jó, mert biztos, hogy mindenki valamiben a legjobb, csak meg kell találni, miben. – Megetted már kenyered javát, van tapasztalatod bőségesen a Maglódiakról. Mit kellene másképp csinálni? – Az emberekben borzasztó sok a követelés és ők maguk nem tesznek semmit. Mindenki várja, hogy a Polgármesteri Hivatal végezzen el mindent. Szerintem ne csak elvárjunk, hanem mi magunk is adjunk valamit. Ezért én a stafétabotot egy tevékeny fiatalembernek, Potocska György agrármérnöknek adom át, aki rendkívül művelt, kiváló szakember. Tisztelt Olvasók! A következő lapszámban tehát Potocska Györgyöt szólaltatom meg. Poór Mara

A Mi újság az interneten is olvasható:

www.maglod.hu

•

MIújság

tarka oldalak

2008. szeptember

A testületi ülésről jöttem!

Mesterségem címere… szubjektív kontroll

Személyeskedésektől sem mentes, hosszúra nyúlt augusztus 27-i testületi ülésen vagyunk túl. Látogatásom annak volt köszönhető, hogy a napirend több pontja is felkeltette az érdeklődésemet, ezért első kézből szerettem volna értesülni a fejleményekről. Másfelől a Civil Kontroll Egyesület elnökségi tagjaként úgy éreztem, hogy itt az ideje közvetlenül megismerni a testület munkáját.

*

Szívmelengető volt hallani, ahogy a többség méltatta a Napsugár Óvoda vezetői posztját ismét megpályázó és elnyerő Szathmáryné Papp Mária eddigi munkáját, amely önmagában garancia az elkövetkezendő öt esztendőre. Igaz, akadt olyan képviselői hozzászólás is, mely a megszólalóhoz sem volt méltó, a pályázót pedig kisiskolás gyereket kioktató stílus eltűrésére kényszerítette. Mivel a pályázatot bíráló Vavrik Tiborné hozzászóló szakmai hibát nem talált a pályázatban, ezért stilisztikai kifogásokkal próbálta szórakoztatni a testületet és a hallgatóságot. Én nem szórakoztam jól ezen! Gratulálok Marikának! Kívánom, hogy jó egészségben valósítsa meg célkitűzéseit gyermekeink örömteli fejlődése érdekében!

*

Ezzel még nem ért véget a blamák sorozata. A MagHáz napirendi pontjához hozzászóló képviselő Almási Gyuláné überelni akarta frakciótársát, amikor a MagHáz igazgatójának és feleségének összeférhetetlenségét igyekezett öszszeesküvés-elméletté kovácsolni, de csak egyedül látta így a dolgot. Tapasztalt képviselőként a felszólalónak illett volna tudnia, hogy az adott kérdés nem a testületre tartozik, hanem a MagHáz felügyelőbizottságára. Ha lesz rá módom, elmegyek a következő ülésre is, hátha megnyugvással tölt el, hogy a képviselő csak ezzel nincs tisztában. A MagHáz ügyei ezzel még nem zárultak le, hisz a művelődési házban működő büfé üzemeltetőjének panasza következett. A fő kifogás a nyitva tartás volt, azaz nem kíván igazodni a művelődési centrum nyitvatartási rendjéhez, mert az nem elegendő a forgalma tekintetében. Ez lehet. De tény, hogy sok pénzből nem a büfére épült a művelődési ház. Azt ugye nem gondolja komolyan senki, hogy a büfét üzemeltető – aki egyébként nem

Városi ünnepség a MagHáz „szaunában.” Miért írtam szaunát? Írásom végén visszatérek rá. Az augusztus 20-i ünnepséget odaillő elegáns díszlettel Poór Mara nyitotta meg. Néhány mondatban felidézte, mit is jelent nekünk, magyaroknak ez az ünnep. Ezt követően a város polgármestere ünnepi beszédet mondott. Utána a kitüntetések átadása következett, melyeket Tabányi Pál polgármester úr és Hadnagy Zsolt alpolgármester adott át. A kitüntetett Sereg Gyuláné, Jutka néni és Mácsai Rudi bácsi életútját Bálint Klára képviselő asszony, református lelkipásztorunk nagy tisztelettel, szép szavakkal méltatta. Jutka néninek és Rudi bácsinak szívből gratulálunk. Ezután ökumenikus istentisztelet keretén belül mindhárom egyház képviseltette magát. Bálint Klára lelkipásztor a hálaadásról, lelket megérintő beszédében kitért arra, hogy bizony van kinek, és van miért hálát adnunk. Érdemes ezen elgondolkodnunk. Ezt követően Pap Kinga egy szép verssel köszöntötte az egybegyűlteket, testvére, Pap Mátyás gitározott. Akik csak a nagy sikert aratott István, a király című előadásra érkeztek sajnálhatják, hogy a fent említett ünnepségen nem vettek részt. Visszatérve a szaunára… Sokan vagyunk, akik úgy érezzük, az értékes műsorokat jelentősen gyengíti a levegőtlenség és a tikkasztó meleg, ami a színházteremben van. Az előadások alatt azzal vagyunk elfoglalva, hogy legyezzük magunkat és töröljük verítékünket. Nem tudom, kinek a feladata lenne intézkedni ez ügyben, hogy a szép, új létesítményben ne ájuldozni kelljen, hanem élvezni a jobbnál jobb műsorokat. Úgy gondolom, az önkormányzat képviselő-testülete erre jogosult lenne, hiszen a MagHáz építésekor még önkormányzati irányítás alatt állt. Végül, de nem utolsósorban köszönet Zalavári Bélának, Poór Marának és a MagHáz minden dolgozójának a rendezvények lebonyolításáért. Krizbai Attila Civil Kontroll Egyesület

áll jogviszonyban a művházat üzemeltető kft.-vel –kulcsot kapjon Maglód Művelődési Házához?!

*

A legnagyobb vitát a változtatási tilalom bevezetése okozta. Erről csak annyit tudok mondani, hogy akár jó is lehetett volna, de nem sikerült. Ezen a ponton több képviselő is elveszítette a higgadtságát, pedig csak az volt a hiba, hogy közvetlenül az ülést megelőzően kapták kézhez az erről szóló anyagot, azt is hiányosan, pontatlanul. Amíg az új Helyi Építési Szabályzat nem készül el, addig kivételekkel került bevezetésre a részleges tilalom. Ennek jelentősége röviden annyi, hogy meg kell előzni, hogy bárki szomszédságában 4 lakásos társasház épüljön, ha annak a feltételei nem adottak. Pedig a kialakult városrészekben ezek nem oldhatóak meg komoly érdeksérelmek nélkül. Szomorú az egészben, hogy a HÉSZ ebben a ciklusban nem fog elkészülni. A polgármester úr beszámolója szerint 2006. év végén nekiláttak a munkának. Vagy mégsem? A Civil Kontroll Egyesület képviseletében kíváncsi voltam arra is, hogy a korábbi cikkemben említett Linné Károly utcai anomáliák ügyében az érintett terület képviselőjével tudok-e szót váltani a fejleményekről. Nem tudtam! Dian Tamás képviselő úr más elfoglaltsága miatt nem volt jelen a testületi ülésen. Szerettem volna megtudni tőle, hogy a kérdéses ügy rendezése érdekében mit tett. Talán máskor, más ügyben sikerül, mert ez ügyben már nem várunk rá. Kovács Zoltán Civil Kontroll Egyesület

Élnek és találkoztak 55 év után… …akik a Maglód a harmadik évezred küszöbén c. könyvből kimaradtak. Mi, akik 1945–1953-ig jártunk iskolába, összejöttünk az egyik társunk meghívására 2008. 08. 23-án. „A” – osztályfőnök Ladányi János, 30 fő fiú „B” – osztályfőnök Bíró Istvánné, 16 fő lány 1. Görbe Margit – meghalt; 2. Hajdú Erzsébet – Majsai Erzsébet, a ’40-es években gyermekszínész; 3. Hajdú Mária – Mazúr Józsefné; 4. Irsán Erzsébet – Szeverin Györgyné; 5. Kovácsik Erzsébet – Békés Józsefné; 6. Pavlyás Emília – tanító néni; 7. Pálinkás Margit – Potocska Mihályné; 8. Potocska Ilona – meghalt; 9. Szabó Katalin – Blatnitzki Lászlóné; 10. Szarvas Mária – Hajdú Györgyné óvó néni; 11. Szilágyi Mária – Gyarmati Istvánné; 12. Szlifka Erzsébet; 13. Szlúka Erzsébet – Pál Józsefné; 14. I. Tabányi Mária – Farkas Sándorné; 15. S. Tabányi Mária; 16. Tóth Irma. Mi, akik 1945-ben kezdtünk iskolába járni, háború után elsőként, szegényen, éhesen, mezítláb, negyedik osztályig imádkoztunk minden reggel, és délben a hazamenetelkor. Otthon a régi rend szerint neveltek, templomba küldtek. Az iskolában egyes tanítók azt tanították, hogy nincs Isten, legyünk úttörők. Az első csapatvezetőnk Domján Edit volt, őt is emlegettük. Mi, ötödikesek boldog úttörők voltunk, örömmel jártunk őrsi gyűlésre és szakkörökre. Még van akkoriban készült kézimunka, amit Ripka tanár néni „drukkolt” elő. (Meglepő volt szembesülnie 56 évvel ezelőtti munkájával.) A találkozón szép virággal köszöntöttük Ripka Gizi nénit. Hálásak vagyunk, hogy szeretettel nevelt, segített minket dolgos, becsületes emberekké válni. Mindenki elmondta az 55 év történetét személyre szabva: munka, tanulás, család. A mesélésből kitűnt, hogy mindnyájunk életében volt olyan esemény, amit szívesen kiradíroznánk, de nem lehet. Az életünk lassan lejár, meghatódva gondoltunk a régen elmúlt gyermekkorra. Köszönjük régi tanítóinknak – kiemelve Ripka tanár nénit –, hogy megmutatták az egyenes utat, és azt, hogyan lehet emelt fővel, köpönyegforgatás nélkül is becsületes embernek lenni. Az elhunytakra jó szívvel emlékezünk, a betegeknek gyógyulást kívánunk. A megjelent 70 éves „kislányok” nevében:

Farkasné Tabányi Mária

2008. szeptember

MIújság

SZEMÉLY- ÉS VAGYONŐR szakmunkás képzés indul

tanfolyamaira beiratkozás a Maglódi Művelődési Házban: (MAG-HÁZ) 4–7 éves gyerekek művészi tornával, balettel és színpadi tánccal ismerkednek meg. A tanfolyam díja: 2000 Ft/hó. 8–13 éves növendékek, majd 13 éves kortól modern színpadi táncot (jazz, karakter, show), valamint hip-hop és diszkótáncot tanulnak a növendékek. A tanfolyam díja: 3000 Ft/hó. Jelentkezés: 2008. szeptember 5-én pénteken, 17.00–18.00 között a Maglódi Művelődési Házban vagy folyamatosan a foglalkozások ideje alatt. A tanfolyam vezetője: János Rita Nívódíjas, okleveles modern táncpedagógus Ha szeretnél egy jó csapatba tartozni, akkor gyere! Szeretettel várunk!

2008. szeptember 06-án 13.00 órakor MAGLÓDON a Vermesy Általános Iskolában. OKJ-s képzés, hétvégi oktatás, részletfizetési lehetőség, fegyvervizsga, azonnali munkalehetőség! Hölgyek jelentkezését is várjuk! Hozza magával ezt a hirdetést és 5%-os kedvezményt kap a tanfolyam teljes árából. Felvilágosítás: 06-20-548-33-43 Nyilvántartási szám: 01-0030-05

ROUND

KÖNYVELŐIRODA KFT. vállalja gazdasági társaságok, (bt., kft., kht.) teljeskörű könyvelését, bérszám­fejtését, tb-adóhatósági ügyintézését. Elérhetőségek: 06 20/224-6904, 06 29/328-080, 06 30/350-8082 telefonszámokon egész nap.

BARKÁCSBOLTBA kereskedelmi végzettséggel

FÉRFI MUNKAERŐT KERESÜNK, heti 4 munkanapra. Érdeklődni lehet a 06 20/330-6749 telefonszámon.

•

KEDVEZMÉNYES ÁRON

A MIRABELL TÁNCKLUB MODERN TÁNC

Maglódi

hirdetés

Beépített szekrények, konyha-, szoba-, fürdõszobabútorok és egyéb kisbútorok készítését vállalom.

Szabó János bútorasztalos

Maglód, Bajcsy-Zsilinszky út 80. Telefon: 326-849; 06 (30) 315—6480

Nincs még Weblapja? WebSiteCreating

Professzionális weblap és portálmegoldások Maglódiak számára jelentős kedvezmény! Web: http://www.websitecreating.hu Mail: [email protected] Tel: 06(30)613-6839 MI újság – Független közéleti és kulturális lap Kiadja: Z.B.Z. Kulturális Bt. Szerkeszti: Poór Mara Nyomda: Duna Könyvkiadó Nyomdája ([email protected]) Megjelenik: minden hónap 1-jén Telefon: 06 (30) 378-7381 E-mail: [email protected] Postacím: Maglód, pf. 27. Lapzárta: minden hónap 22-én

•

MIújság

tarka oldalak

2008. szeptember

Csipkeverő Bolero N

a, végre megtudtam, hogy milyen is a vert csipke! Ugyanolyan, mint a horgolt csipke, csak még „csipkeszerűbb”. Ehhez az új ismerethez az kellett, hogy a könyvtár előterébe egy kiállítóvitrin kerüljön, melyben hol eladásra szánt könyvek, későbbiekben DVD-k is, hol – mint éppen most – érdekes tárgyak kerüljenek. Kis nosztalgiával vettem szemügyre a míves népművészeti darabokat, melyekhez hasonló a régi időkben szinte minden polgári család otthonában megtalálható volt: asztalterítőként, díszpárnákon, bútorokon. Mielőtt arról kezdem faggatni Boleraczky Éva (Bolero) csipkeverőt, hogy mi vonzza ehhez a szép, ámde nagyon „macerás” kézimunkához, gyorsan utánanézek a csipke múltjának. A csipkét az itáliai reneszánsz indította világhódító útjára. A 16. században kezdetben az egyszerűbb geometriai mintájú darabok

készültek, majd az egyre bonyolultabb leve- veskedik. Édesanyám kosarat font, gyönyöles, virágos, emberi alakok, állatfigurák. A rű koszorúkat kötött, nem tanulta, csak úgy legszebb és leggazdagabb mintázatú munkák autodidakta módon. Tőle örököltem, tanula barokkból valók. A csipkének két alapvető tam meg észrevenni a környezetünkben, vifajtája van. Itáliában a varrott csipke terjedt lágunkban rejlő szépséget, annak tiszteletét, s el inkább, melynek anyaga a fehér lenfonál. azt, hogy mindezt igyekezzem átadni az emA technikának az a lényege, hogy a varrónők bereknek. Szerencsére a lányom is „vevő” volt tűvel a kezükben egyetlen szállal dolgoznak. az ilyesfajta tevékenységre, mert ő keramikus, A vert csipke, az úgynevezett klöpli, több szál- porcelánfestő lett, a fiam is gyönyörűen rajzol, lal készül. A verőpálcának nevezett orsókról a én meg „százkezű” vagyok. Kerámiázok, giprájuk tekert fonalakat a henger alakú párná- szet öntök, faliképeket készítek, virágot kötök ra tűzött gombostűk köré fonják, csavarják, – hiszen ez az eredeti szakmám –, másfél éve szövik a megadott minta szerint. Magyaror- verek csipkét. Budapesten, nem messze a régi szágon inkább a szövés-fonással rokon vert munkahelyemtől, egyszer csak egy bolt kiracsipke terjedt el. katában megláttam a csipkeveréshez szüksé– 10 éves lehettem, amikor édesanyám- ges párnát és az orsókat. Az ottani eladótól mal egy rokon nénihez mentünk látogatóba, kaptam meg annak az idős hölgynek a címét, aki csipkeverő volt – meséli Éva. – Annyira akitől a csipkeverést kezdtem tanulni. Ez egy mélyen érintett, annyira bennem maradt az fantáziát, nagy odafigyelést, türelmet, pontosélmény, hogy világéle- ságot igénylő kézimunka. temben arra vágytam, Tisztelt Olvasók! Ha szeretnék megcsodálhogy csak egyszer a ke- ni Boleraczky Éva csipkéit, látogassanak el a zembe vehessem, csak MagHázba, a könyvtárba, ahol akár meg is egyszer csinálhassam, vásárolhatják a kiállított darabokat. Éva, alimert ez olyan gyönyö- as Bolero, az olvasójegy bemutatása után 15% Elég volt! Betelt a pohár! Mivel hivatalosan nem tudtunk eredrű hobbi. Nálunk az kedvezményt ad csipkeáraiból. ményt elérni, ezért az utcán folytatjuk a küzdelmet. Október 4-én, egész család kézműP. M. szombaton 15.00 órától félpályás útlezárást szervezünk a 31-es főút Maglódot érintő vonalán. Nem tűrjük tovább a döntéshozók packázását, nemtörődömségét. Nem építették meg a szükséges körforgalmat, és nem járultak hozzá ahhoz sem, hogy belterületbe vonjuk a vonatkozó szakaszt, hogy ezáltal csökkentsük a sebesség maximális határát. Rajtunk a sor, hogy megmutassuk, a civil kurázsinak még Magyarországon is nagy ereje van. Ezért arra kérünk Brazil harcmûvészet, a táncos harc mindenkit, akinek van rá lehetősége és egyetért céljainkkal, csatlakozzon akciónkhoz, melyet még továbbiak fognak követni, amen5-55 éves korig mindenkinek! nyiben továbbra is zárt kapukat döngetünk. Az itt élőknek és a forgalomban részt vevőknek nem szükséges magyarázni, mennyire neuralgikus pont ez a kereszteződés a Fő út, Katona József út és Brazil edzõnk: Mestrando V. T. a 31-es találkozásánál. Döbbenet, hogy már-már havonta tragikus balesetek történnek itt. Tudjuk, hogy a közrend szempontjából ez 2008. szeptember 8-tól az egyik legnehezebb és legbonyolultabb kérdés, nehezen garantála MagHázban ható a biztonság, de nyilvánvalóan a körforgalom és az alacsonyabb sebesség mérsékeli a veszélyforrást. Ezért kötelességünk tenni valaIdõpont: mit, mert úgy látszik, ez fentről nem nagyon izgat senkit. A probléma súlyos, érdemlegeset csak közösen tudunk tenni. MegoldásáHétfõnként: 16-17.30 óráig nak érdekében a párthovatartozást most mellőzzük. A helyszínre várjuk dr. Gál Zoltán országgyűlési képviselő urat, valamint a Pest Megyei Állami Közútkezelő (PEMÁK) Kht. munkatársát. ÖrömTanfolyam díja: 4000 Ft/hó mel vennénk ugyanis, ha élőben is látnák a helyzetet.

FELHÍVÁS!!!

Elég volt! Útlezárással tiltakozunk

Tisztelt Maglódiak! Az alábbi telefonszámokon lehet jelentkezni névvel és elérhetőséggel, valamint elektronikus formában a szervezőknél! Vaskó Krisztián: [email protected] Szvetics József: [email protected] Huszár István Zoltán: [email protected] Telefonszám: (06 29) 325-111 vagy 325-144

A demonstrációhoz csatlakozik a Maglódi Civil Kontroll Egyesület, és ezúton is kéri tagjait, hogy azon minél nagyobb számban vegyenek részt.

1000 Ft/alkalom

Jelentkezés folyamatosan a MagHázban!

2008. szeptember

MIújság

hirdetés

•

Számítástechnikai és irodatechnikai szaküzlet Maglódon 2234 Maglód, Fő út 8-10. (emelet) Tel: 30/371–5421, 29/326–928 • [email protected] WWW.WEBPCABC.hu

MINDEN 10 000 Ft FELETTI VÁSÁRLÁS AKÁR HÁROM HAVI KAMATMENTES RÉSZLETRE ELVIHETÕ!

Nyitva tartás: Hétfő: Kedd: Szerda: Csütörtök: Péntek: Szombat:

— 13 – 17 9 – 13 — 9 – 11 13 – 17 — 13 – 18 9 – 11 13 – 17 9 – 12

ISKOLAKEZDÉSI UTALVÁNY BEVÁLTÁSI LEHETÕSÉG! BANKKÁRTYA ELFOGADÁS! NOTEBOOK 10 HAVI KAMATMENTES RÉSZLETRE 1X12% KEZELÉSI KÖLTSÉGGEL  Teljes körű informatikai szolgáltatás, magánszemélyeknek, cégeknek, közületeknek  Szerviztevékenység (igény szerint kiszállás is)  Alkatrészek, kellékanyagok, szoftverek értékesítése  Cégek részére rendszertelepítés, felügyelet, karbantartás  Szoftverek használatának betanítása  Irodaszerek, fénymásoló papírok  Számítógép összeszerelése, akár egyedi igény szerint is

Szeptember 4-től haladóknak csütörtökönként: 18.30–20.00 óra, szeptember 8-tól kezdőknek hétfőnként: 18.30–20. óra.

10 •

MIújság

maglódi ifjak

2008. szeptember

Hiányzik egy diófa Jó szokásom kibámulni szobám ablakán, és csak a szomszédok gyümölcsfáit nézni. Régebben, amint kipillantottam az ablakon, legelőször három égbe törő diófán akadt meg a szemem, azonban négy hónappal ezelőtt egyik napról a másikra a bal oldali szomszéd fája eltűnt. Hetek, pontosabban már hónapok óta betonkeverők monoton és fűrészek sivító hangjára ébredek, tudniillik a bal kéz felőli szomszédban építkeznek. Nem is akármit építenek: egy nyolc lakásból álló sorházat, körülöttük piciny kerttel, hogy oldalazva azért körül lehessen járni az épületeket, semmi több. És ez szabályos. Nyolc lakást egy olyan környékre, ahol tágas családi otthonok és hatalmas kertek terülnek el. Az új lakások kettesével vannak egymás mellé építve, így tesz ki négy tömböt, ami ugye megfelel a lagymatag maglódi telekbeépítési szabályoknak. A városvezetés már összedugta a fejét: mégis kéne tenni valamit azután, hogy egy-két éve ez az építkezési forma dívik a városban. Nem mellesleg, az épülő lakások szomszédságában meglehetősen hangos a segélykiáltás, ám kevesek ahhoz, hogy megakadályozzák az

építkezéseket. Elkéstek, elkéstünk. A falak már állnak, a postaládába bedobott újságok, de még a világháló is hemzseg a már kész és az épülőfélben lévő újabb odúk hirdetéseitől. (Egy internetes keresőbe elég csak annyit beírni, hogy Maglód, négylakásos. Ígérem, nem egy találatot fog kidobni a kereső.) Mi sem bizonyítja, megnövekedett az ilyen típusú lakások kínálata a városban. Vagy fordítva? Akinek van (hitelből) 15-20 millió forintja, el akar menekülni a fővárosból vagy a szülőktől, ilyet vásárol. Jó bolt ez mindenkinek. A külön fészekre vágyóknak éppúgy, mint az építtetőnek, aki nem mellesleg annyiért veszi meg az üres telket, amennyiért később a rajta tündöklő lakások darabját kínálja. A diófát, amit nemrég hiányoltam, nos, annak a helyén már egy házacska díszeleg. A maga 50 négyzetméterével három hónap alatt majdnem kész. A másik hét lakás is lassan teljesen elkészül. Én meg barátkozom az új tájképpel, benne a piros háztetővel, ami a diófa helyébe nőtt, és közben reménykedem, hogy a jobb oldali szomszéd fái sosem fognak ily gyalázatos módon eltűnni. Valkai Nikoletta

„A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.”

S

zeretem megfigyelni koncerteken, előadásokon, hogyan fogja hangszerét a muzsikus, mert ebből is látom, milyen a viszonya hozzá. Papp Mátyás, Matyi kezében néhány évvel ezelőtt még csak olyan volt a gitár, mint egy egyszerű hangszer, egy gitár a sok közül. Manapság azonban már a hangszere az ő számára egyetlen, megszelídített zeneszerszám. Úgy fogja, úgy játszik a húrokon, mintha része lenne, belőle nőtt volna ki. – Milyen iskolába jársz, mióta tanulsz gitározni? – Jelenleg a Szent László Király Zeneművészeti Szakközépiskolában tanulok, most kezdtem a 11. osztályt. Negyedikes koromban kaptam szüleimtől az első gitárt, és akkor iratkoztam be a helyi zeneiskolába. Abban a műfajban, amelyben én játszom, a klasszikus, akusztikus gitárban az tetszik, hogy nem túl sok ember dolgozik benne, nem túlságosan ismert műfaj. – A korodbeli fiatalok, volt osztálytársaid nem húzzák a szájukat, hogy nem elektromos gitáron játszol? – Csak csodálkoznak, mint furcsaságon. Bár értékelnek is, hiszen a klasszikus gitár nehezebb műfaj, de a szívükhöz az elektromos hangszer áll közelebb. Egyébként a volt osztálytársaimmal nemigen találkozunk. Idő sincs rá, meg az az irányvonal, amely felé ők tartanak, nekem nem nagyon tetszik. A baráti köröm az új iskolámból áll össze, mert ők is komolyzenével foglalkoznak, és a komolyzene másfajta személyiséget nevel. Nem azt mondom, hogy komolyabbá tesz, de nagy fegyelmet ad, odafigyelést, meg hozzáállást a dolgokhoz. – Azzal, hogy más lett a világlátásod, ennek előnyét vagy a hátrányát érzed, ez jó vagy rossz?

(Kodály Zoltán)

– Ha a kortársaim szempontjából nézzük, akkor ezt ők óriási hátránynak tartják, míg én csak előnynek, pozitívumnak érzem. Megtanultam, amit Kodály Zoltán hangoztatott, hogy a zene nagyon jó hatással van az emberekre, boldogabbá teszi őket. – Hogy próbálnád rábeszélni a fiatalokat arra, hogy hallgassanak komolyzenét is? – Elhívnám őket egy-két koncertre, és azt kérném, próbáljanak ellazulni, s csak a zenére figyeljenek. A zene olyan érzésekről is tud beszélni, amelyet szavakkal nem lehet elmondani. – Melyik a kedvenc zenéd? – Minden zenét szeretek, de természetesen a komolyzene áll hozzám legközelebb, hiszen abban lehet igazán zenélni. Ezen belül a barokk, mert szerintem az a legjobb zenei időszak, akkor születtek a legjobb zenei művek, nagyon vastag és dallamos a zene. A legnehezebb ezt a muzsikát játszani. – Mi leszel, ha „nagy” leszel? – Szeretnék gitárt tanítani és mellette koncertezni. – Nagyon szerény vagy, hiszen még véletlenül sem beszélsz arról, hogy művész leszel… Szerinted van rá esély, hogy egyszer gitárművész váljék belőled? – Igen, van rá esély… Kitartás és sok gyakorlás kell hozzá. És tehetség… – teszem hozzá gondolatban. Hangosan nem mondom, mert nemcsak Matyi tudja, hogy tehetséges, hanem mi felnőttek is, akik mostanában gyakran halljuk zenélni a 16 éves fiút többek között itt, a MagHázban is. Tapasztaljuk, hogy mennyit fejlődött az évek során, s azt is látjuk, hogy milyen szerényen, csendesen, nagy szorgalommal, s – a szó jó értelmében vett – hatalmas alázattal halad célja felé.

P. M.

ISKOLAKEZDÉS – BALESETMENTESEN Szeptembertől ismét több gyermeket láthatunk az utakon a reggeli órákban a nyári időszakhoz képest. A tapasztalatok szerint a tanévkezdéssel sajnos megnő annak veszélye, hogy a gyermekek közúti közlekedési baleset részeseivé válnak, ezért fokozott figyelmet kell rájuk fordítani. A regisztrált gyalogosbalesetek okai elsősorban a tiltott helyen, valamint a tilos jelzésen való áthaladás. Sok baleset adódik abból, hogy a gyerekek álló járművek mögül kellő körültekintés nélkül haladnak át az úttesten. A baleseti veszélyeztetettség reggel 7–8 óra között és délután 16–18 óra között a legmagasabb. A szülők feladata – az esetleges balesetek elkerülése érdekében – felkészíteni gyermekeiket a közúti közlekedés szabályaira, valamint veszélyeire. Például, hogy mikor léphet a gyalogos az úttestre, vagy mit jelent az elsőbbség. Ha a gyermek egyedül, szülői felügyelet nélkül jár iskolába, ajánlott megmutatni a tömegközlekedési járművek megállóhelyét, illetve azt, hogy hol lehet átkelni az útkereszteződésben. Célszerű olyan útvonalat választani, ahol minimális a kockázata a baleset bekövetkezésének. Az egyenruhás rendőrök segítik a gyermekek biztonságos közlekedését. Fokozott figyelmet fordítanak a gépjárművezetők jogkövető magatartására, így kiemelt ellenőrzésre kerül a biztonsági öv és egyéb biztonsági felszerelések használata, a gépjárművek szabálytalan megállása és várakozása. A gyalogos közlekedés segítése érdekében továbbá részt vesznek a forgalom segítésében. Eredményes tanévet és balesetmentes közlekedést kívánunk! Maglódi Rendőrőrs

MIújság

2008. szeptember

ANNA GYÓGYSZERTÁR

hirdetés

Sonoterápia már Maglódon is!!!

2234 Maglód Katona J. u. 25. Telefon/Fax: 06-29-327-446

Nyitvatartás: Hétfő–péntek 8.00–18.30 Szombat 8.00–12.00 Bankkártya elfogadás és egészségpénztári kártyás fizetés. Gyógyszereken kívül gyógyhatású készítmények, homeopátiás szerek széles választékát ajánljuk. Egy csepp figyelem! mozgalom keretén belül vércukor mérést végzünk. Az épületben a gyógyszertáron kívül működnek szakrendelések: Tb ellátás keretén belül: Belgyógyászat (szerda 15–18 h) Reumatológia (hétfő 15–18 h) Gyermekorvosi 2. körzet • Nőgyó­gyá­szat A nőgygyászat átmenetileg szünetel! Magánrendeléssel: Bőrgyógyászat (csütörtök 15–18 h) Fül-orr-gégészet (szerda 16.30-18.30)

• 11

Érszűkület?

Van segítség!

Bármilyen érelmeszesedéses betegség: – – – – – –

általános érszűkület, alsóvégtagi - nyaki - agyi érszűkület, érszűkületből adódó szédülés, feledékenység, fülzúgás esetén, cukorbetegség érszövődményeiben, rossz keringés miatt kialakuló fekélyes láb gyógyításában, – érsebészeti műtétet követő rehabilitációban, – megelőzés azoknál, akiknél a családban már előfordult érszűkület vagy agyinfarktus. A

sonoterápia fájdalommentes, mellékhatások nélkül!

A kezelés pulzáló, alacsony frekvenciájú és energiájú hanghullámokkal történik. Érdeklődni és bejelentkezni telefonon vagy személyesen is lehet. Tel.: 06 (20) 9111-049 Maglód, Katona J. u. 25. (az ANNA Gyógyszertár épületében)

12 •

MIújság

rovat programajánló

2008. szeptember

A MagHáz SZEPTEMBERI PROGRAMJA Szeptember 13. Szüreti felvonulás és bál (A Nők Klubja szervezése)

***

Szeptember 20. 19.00 óra Tamási Áron: Énekes madár (Népi játék) Főszereplő: Kubik Anna, Császár Angéla, Oberfrank Pál. Belépő: 2000Ft/fö, Családi jegy: 5000Ft/3fő, 6000Ft/4fő

***

Szeptember 27. Szlovák Nap (A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat szervezése)

Szeptembertől induló szakköreink,tanfolyamaink: SZÍNJÁTSZÓ STÚDIÓ: Ovis, alsós, felsős és felnőtt Indul: szeptember 12-én. A stúdió ingyenes.

FILMKLUB: Havonta egyszer mindenkit szeretettel vár a három filmvadász: Vaskó Krisztián, Szalay Péter, Poór Mara

HELEN DORON GYEREK ANGOL: indul: szeptember 2. hetében, a tanfolyam díja: 8940 Ft/hó 4 alkalom 10 hónapos

TERMÉSZETJÁRÓK KLUBJA (Maglódi Természetbarát Egyesület) Indul. Szept. 19.én 17.00h. A részvétel ingyenes

TÁRSASTÁNC: Tanfolyam díja: ifjúsági 3000 Ft/hó. Felnőtt 2000Ft/hó (Testvéreknek 50% kedvezmény) Indul szeptember 8-án hétfőn. Gyerekeknek 16.00-tól 17.30-ig, felnőtteknek: 17.30-18.30-ig. Helyszín: Kis Művház/régi/

SMINK OKTATÁS: Indul: szeptember 20-án szombaton 12.00 óra 1 alkalom 4 órás 6900 Ft/fő.

MODERN TÁNC: Indul: szeptember 10-én szerdán kicsiknek 17.00-18.00-ig 2000Ft/ hó. Nagyoknak: 18.00-19.30.-ig.:3000Ft/hó

HASTÁNC: Indul: szeptember 4-től, haladóknak csütörtök 18.30-20.00-ig, kezdőknek: Szept. 8-tól 18.30-20.00-ig.

CAPOEIRA (Brazíl táncos harcművészet), oktató: indul: szept 8-tól. Hétfőn: 16.0017.00-ig. Tanfolyam díja: 4000 Ft/hó

ETKA JÓGA: indul: szeptember 4-én, csütörtökön 16.00–17.30-ig. Tanfolyam díja: 3000 Ft/hó, aktív dolgozóknak, 2000 Ft/hó nyugdíjasoknak, 1000 Ft/alkalom. TERHESTORNA KLUB: indul: szeptember 2-dik felében „ELŐADÁSOK TÁPLÁLKOZÁSI ÉS ÉLETMÓDBELI TANÁCSADÁSSAL” Előadás időpontja: 2008. szeptember 26. 16.00 óra „KATTINTS RÁ NAGYI!” – Számítógépes tanfolyam kezdőnek: 4000 Ft – 10 órás haladóknak: 15 000Ft – 30 órás (Részletben is fizethető) Jelentkezni a 325-137-es telefonon vagy személyesen lehet.

Jegyrendelés, felvilágosítás: 06 29/326-222, 06 30/598-4412, 06 30/378-7381 e-mail: [email protected] • www.mag-haz.hu

Őszi hőszigetelő rendszer akció! 5 cm hőszigetelő alaprendszer 990 Ft/m2 Vak.alapozó + 1,5 mm színvakolat 490 Ft/m2