TERVPÁLYÁZAT
Tatabánya-Újváros fõtere (Fõ tér és Szt. Borbála tér) északi (Komáromi utcai) szektorának közterületalakítási, környezetrendezési és beépítési tanulmányterve ÉPÍTÉSZETI MÛLEÍRÁS – képekkel.
Az építészeti koncepció ismertetése: Tatabánya-Újváros városközpontja a második világháborút követõ szocializmusnak nevezett idõszakban nyerte el mai formáját, így mindazon sajátosságokat magán viseli, ami az ebben az idõszakban fejlõdött többi hasonló iparvárosra ma is jellemzõ. Ezen idõszak városfejlesztési elképzelései, de leginkább céljai mára túlhaladottá váltak, átértékelõdtek, ugyanakkor vannak e városfejlesztési koncepciónak olyan értékei, (városi téregyüttesek képzésének igénye és tervszerû megoldásai, zöldfelületi arányok megtartása összefüggõ, növényzettel fedett területek tervezésével, tömegformálás és téralakítás egyszerû tömegek kompozíciójával…) amelyek ma is követésre méltóak. A tervezés megkezdésekor ezekre az itt is fellelhetõ értékekre kívántunk alapvetõen támaszkodni, ezeket kívántuk felerõsíteni, felszínre hozni és továbbfejleszteni a mai kor elvárásai szerint. Az utóbbi 10-15 évben végbement társadalmi változások és értékváltozások – közötte a belvárosok kereskedelmi funkcióját legtöbbször koncepciótlanul túlértékelõ merkantilista szemléletmód – több városban jelentõsen és durván avatkozott be a korábbi városszövetbe. Ráadásul ezek az új fejlesztések a legtöbbször a korábbi városszerkezetekhez szervesen nem nevezhetõ módon integrálódtak, gyakran meg sem próbáltak a környezetükhöz illeszkedni, annak értékeit elvetve, inkább azokkal szembehelyezkedve kívántak egy új értékrendszernek megfelelni, ami TatabányaÚjváros esetében is jelentõs "sebeket" eredményezett a ma látható állapotokban.
Milyen funkcionális igények kiszolgálása oldandó meg egy olyan városközpontban, mint Tatabánya-Újváros? Ennek a kérdésnek számtalan megközelítési módjai közül a közigazgatási, forgalomtechnikai, környezetvédelmi, reprezentációs, gazdaságossági, a város fejlõdését hosszútávra szólóan biztosító szempontokat az alábbiak szerint tartottuk szem elõtt a tervezés során: 1. A városi térszövetrõl: Legfontosabb szempont az eltérõ városszövetek összehangolása egy egyedi, Tatabánya-Újváros belvárosára jellemzõ arculat kialakításával, ami a meglévõ adottságokból táplálkozik, egységes, modern és szép városközpont megvalósítását eredményezi, mely képes a városlakók identitását is erõsíteni. A tervpályázat során kijelölt összefüggõ térszövet a területénél fogva alkalmas egy ilyen egységes, mai arculat kialakításához. 2. A téregyüttes épületeirõl: Az utóbbi idõszakban nemcsak az utcanevek, de az épületek funkciói is átalakultak. A városközpont elsõdlegesen a közigazgatás centruma. A tervezési területen további közigazgatási funkciók megoldása nem szükséges, kivéve a Polgármesteri Hivatal épületének emeleti tanácsteremmel való bõvítése. A ráépítés során az épület magastetõs megoldása helyett a környezethez jobban illeszkedõ lapostetõs kialakítást javasolunk, melynek tömege maximum egy szinttel magasítaná a meglévõ épületrészt, a tömegformálása egységes, homogén és visszafogott maradhatna.
Képek (balról jobbra, fentrõl lefelé): – a Polgármeteri Hivatal épülete a Fõ tér centrumában, – a Fõ téren található Életfa-szobor tere, – a Posta épülete elõtti tér, – a Közmûvelõdés Háza elõtti tér a Szt. Borbála úttal, – a Zeneiskola elõtti tér, háttérben magastetõs házakkal. Fotók a szerzõ felvételei.
Képek (balról jobbra, fentrõl lefelé): – a Közmûvelõdés Háza épületének bejárata, – a Zeneiskola épületének fõhomlokzata, – a Posta épületének jellemzõ tömegformálása, – a Polgármesteri Hivatal épületének fõhomlokzata, – magastetõs irodaház épülete a Közmûvelõdés Háza elõtti téren, – magastetõs épületegyüttes a tervezési terület déli részén. Fotók a szerzõ felvételei.
– Megjegyezzük, hogy az utóbbi húsz év építészeti közízlése erõteljesen a magastetõs megoldások felé tolódott olyan esetekben is, ahol ez egyáltalán nem lett volna kívánatos. A lapostetõ-ellenesség legtöbbször épületszerkezeti hibákra visszavezethetõ indokai ma már aligha állják meg helyüket, így ma ennek erõltetése sok esetben környezetidegen és korszerûtlen megoldásokat eredményez. Elhibázottnak és kezelésre szorulónak véljük az egykor KISZklubnak létesült épület tetõformálását, a Centrum áruház elõtti téren álló buszmegálló-üzletpavilon tömegalakítását is, de ugyanígy nem kívánatosnak ítéljük a zeneiskola magastetõsítésének tervét. A Szt. Borbála tér déli részén levõ épületek tetõtagoltsága is vitatható ebben a környezetben, viszont ez az épületegyüttes legalább egy önálló és egységes színfolttal volt képes gazdagítani környezetét. Talán hasonló, magastetõ szükségességének érzetét keltõ megfontolások eredményezték a mûvelõdési ház külsõ homlokzatszinezését is, melyet feltétlenül változtatásra javasolunk A homlokzat tagolásának igényesebb eszköze lenne egy anyagszerû felületi tagolással való homogén jellegû felöltöztetés, melynek tervezéséhez – a belsõ funkciók frissítésével egyidejûleg – az épület eredeti tervezõjét lenne célszerû felkérni. Adottságként fogadtuk el a közeljövõben létesítendõ épületek közül azokat az épületeket, melynek létjogosultsága a fõépítészi tájékoztató szerint elvitathatatlan: – A Posta udvari beépítése, valamint az Árpád-sétány folytatásában építendõ épületeket abban az esetben javasoljuk, ha azok tömegarányaival és formájukkal a mellette lévõ épületekhez illeszkednek. A korszerûséget igényes, a hely értékéhez méltó homlokzatképzõ anyagok alkalmazásával javasoljuk elérni. A felületi tagoltság képzésének egy bevált eszköze a felületi transzparencia, mely egyszerû tömegképzés esetén is látványos megoldásokat eredményez. Egy ilyen épület a városi térszövet gazdagságát az alkalmazott formák egyszerûségével nemhogy gyengítené, hanem inkább erõsíthetné. A tervezett épületek gazdasági megközelítése a Köztársaság út felõl feltárható, az épület parkolószükségletének kielégítése is ezen a területen kell,
hogy megtörténjen, ami a tervpályázat kijelölt tervezési területén kívül helyezkedik el. – Fontos kérdésnek érezzük a tájékoztatóban jelzett körpavilon létesítését, mivel ez igen jelentõs befolyást gyakorol a környezetére, ezért ennek megformálását nagyon körültekintõen javasoljuk megfogalmazni – ehhez a kiíráshoz csatolt, félig fedett, sokszögû épületformát sem tömegformálásában, sem alkalmazott anyagaiban nem tartjuk elegendõnek és megfelelõnek. Vitatható e kiemelt helyszínen létesítendõ épület funkciója is. Az optikai szalon és a közegészségügyi feltételeket nehezen biztosító büfé funkciók helyett ide inkább egy városi információs pavilont javasolnánk elhelyezni. A létesítmény állandó és többnyelvû információkat közvetíthetne a városlakók és az ideérkezõk számára egyaránt, ahol napközben néhány többnyelven kommunikálni képes személy promóciós és városi kiadványokat kínálhatna, este pedig automata információs segédeszköz állna rendelkezésre a tájékozódáshoz a város gazdasági-kulturális helyzetérõl, programjairól, turisztikai látnivalóiról, mely funkciók automata pénzváltóval, tõzsde, internet, telefon- és faxkommunikáció elérésével is kiegészíthetõk lennének. Az épület felszerelhetõ lenne a pontos idõt idõszakonként egyedi hangeffektusokkal kísérõ készülékkel is. A pavilon térbeli szerepének ellensúlyozására, ill. kiegészítésére ezzel összhangban tervezett modern térplasztika elhelyezését javasoljuk a pavilon közelében, mely folyamatosan változó megjelenéssel mozgó mobilszoborként is megfogalmazható. A két objektum egyidejû megvalósításához építész-iparmûvész közös tervezési pályázatot javasolunk e helyszínre kiírni. – Az Árpád Hotel melletti üzletház építését nem javasoljuk. A csatolt tanulmányterv megvalósítása szerintünk a környezetétõl idegen, a Centrum áruház elõtti teresedést túlzottan beszûkítené, jelentõs többletterhelést okozna környezetére forgalmilag, és a közmûveket illetõen is, de legfõbb problémája, hogy a városközpont jelenlegi összefüggõ zöldfelületét is jelentõsen lecsökkentené.
Képek (balról jobbra, fentrõl lefelé): – az Árpád Hotel épülete a Fõ tér felõl, – az Árpád Hotel melletti összefüggõ zöldterület, – a Centrum áruház elõtti tér összefüggõ aljnövényzete, – a Centrum áruház elõtti tér pihenõpadjai és kandeláberei neobarokk stílusban. Fotók a szerzõ felvételei. – Semmelrock típusú Corona-Brillant térkõburkolat – a gyártó kiadványa szerint. – Tervezési elõkép egy külföldi példája.
A tervezett térképzés szövetének elemei és összefüggései: A városi tereket egy olyan egységes szövetszerkezethez illesztettük, ami egymáshoz alaprajzilag modulszerûen kapcsolódik. A modulelemek fõ méretrendszere 5*5 m-es raszterhálóhoz tervezett, melynek sorolása egymásba átfolyó ill. kirekesztõ felületkapcsolatokkal biztosított, így a raszter csak alaphálót képez, mely keretet biztosít az egyes elemek mûvészi hatású kapcsolódásaihoz. A különbözõ felületszövetek egymásmellé helyezésének legfontosabb szempontja a funkcionális igények kielégítése mellett a helyes arányok megválasztása, a felületek harmóniájának megteremtése. A felületek szövetszerûen kapcsolódó elemeinek alapegységei: 1. térkõ felület gyalogos közlekedési útvonalon: A leggyakrabban alkalmazott közlekedési járófelület kopóréteggel, javasolt típus: téglakötésben rakott CoronaBrillant 40/40/3,8 cm Semmelrock típusú finomszemcséjû mosott felületû térkõ alpesi színben.
A városépítészeti tendenciák változásai is azt jelzik, hogy ma nem attól válik gazdaggá, hasznossá, tetszetõssé és értékessé egy városközpont, hogy oda további kereskedelmi és egyéb, jelentõs közlekedési forgalmat generáló funkciókat telepítenek, hanem épp ellenkezõleg: a város fõtereit a közlekedési forgalomtól és a gépjármûvektõl megtisztítva visszaadják azoknak, akiktõl elvették: a városlakóknak. A városi tereknek újra ki kell szolgálniuk a városlakók városközpontjuk iránt táplált természetes igényeit, ahol a meglévõ értékek védelme, az igényesség, a korszerûség mellett egyre nagyobb teret kell kapnia a zöldfelületek kialakításának, melyhez a tájépítészet és az iparmûvészet igen gazdag és az utóbbi idõben méltatlanul mellõzött tárházát kell újra elõtérbe helyezni az épületek építésével szemben. Sokan ma is úgy gondolják, hogy a városfejlesztés szabályozásának egyetlen célja, hogy ott milyen funkciójú és tömegalakítású új épületek épülhessenek. Pedig a józan városfejlesztés nem a városközpont kíméletlen beépítésének szándékában kellene, hogy megnyilvánuljon, hanem abban, hogy egy városrész helyzetbe
kerüljön egy távlati felértékelõdés számára. Ez a "helyzetbe hozás" a téri és táji környezet rendbetételével kell, hogy elkezdõdjön, hogy az egy egységes, humánus és kultúrált állapotba kerüljön. Ezután kezdõdhet meg a városközpont épületállományának épületrõl épületre történõ átértékelése, elemzése. A folyamatos és tervszerû fejlesztések azt eredményezik, hogy a nem kívánatos, értéktelen ill. más helyen jóval olcsóbban és egyszerûbben kielégíthetõ funkciók fokozatosan megszûnnek, és helyettük jelentõs értéket hordozó funkciók kezdenek megjelenni. Ez további fejlesztéseket indukál, melynek eredményeképpen az olcsó bódék és a snassz megoldások egy természetes folyamat részeként szorulnak ki, hiszen ezek a költséges ingatlanbefektetések megvalósítóinak érdekeivel ellentétessé válnak, mert devalválják az igényesen és drágán kialakított ingatlanokat. Csak egy ilyen szempontok szerint átgondolt, ésszerû fejlesztés eredményezhet egy rendezett, humánus belvárost, mely hosszútávon képes kiszolgálni a város és lakóinak érdekeit.
2. térkõ felület gyalogos közlekedési útvonalon: Ritkábban alkalmazott, bazaltkõ megjelenésû antik hatású beton térkõ járófelület, javasolt típus: természetes, szabálytalannak ható mintázat szerint rakott Appia Antica 21/14, 14/14 és 7/14 cm méretû elemekbõl kialakított szürke színû Semmelrock térkõ.
3. térkõ felület vízzel érintkezõ felületeken: A nyári idõszakban szökõkutakkal permetezett felületek javasolt típusa: téglakötésben rakott, 40/40/3,8 cm Semmelrock típusú térkõ, szürkés-fehér, mosott felülettel.
4. kaviccsal szórt felületek: A közlekedési felületek mentén a térburkolatok változatosságának fokozására használnánk, javasolt típusa: 3-5 cm szemcseátmérõjû, hasított, sötétszürke színû bazaltkõ.
5. keményfa járó- és ülõfelület: Az ülõpadok elõtereinek öbleiben tervezett padlófelület, mely az egyedileg elõregyártott, sima, zsaluzott vasbetonból készített padok ülõfelületével megegyezõen kültéri keményfaborítású. Az idõjárástól való védelem környezetkímélõ vegyianyag telítésével biztosítandó. (Telifa)
6. kültéri kemény mészkõlappal burkolt felület: A járófelületek egyes, hangsúlyozni kívánt részein tervezett padlófelület, javasolt típus: süttõi csiszolt tömött mészkõ, téglakötésben, hézagmentesen rakva.
7. fûvel fedett zöldfelületek: Felülete a járófelülethez képest enyhén kiemelt, melyet beton szegélykõelemek biztosítanak. A fûvel fedett területrészek jellemzõen kisebb dombok ill. ferde, növényzettel fedett felületeken tervezettek, mely az intenzíven növényzettel telepített, a járószinttõl cca. 1- 1.5 m-rel kiemelten megépítendõ területek szegélyfelületein jelentkezik.
8. növényzettel fedett zöldfelületek A teljes terület meghatározó részein terveztünk további növényzettel fedett térfelületeket, melyek a jelenlegi zöldterület arányát jelentõsen megnöveli. A növényzet meghatározása a meglévõ növényzet vizsgálatán alapuló növénytelepítési terv szerint készítendõ, mely a jelenlegi ötletpályázat kereteit túllépi. A növénycsoportokat geometrikusan meghatározott szabályos rend szerint a térkõfelületek szövetszerû csoportjaihoz hasonlóan tervezzük: – a fák telepítése 1,5*1,5 m-es földlabdával, egymástól 5 m-ként, jellemzõen az utak határolóvonala mentén kialakított fasorokkal, – további bokrok, növények külön kertépítészeti ültetési terv szerinti rendben kerülnek meghatározásra.
Képek (balról jobbra, fentrõl lefelé): – 2. térkõ felület, – 3. térkõ felület, – 4. kaviccsal szórt felület, – 5. keményfa járó- és ülõfelület,. – 6. kültéri kemény mészkõlappal burkolt felület, – 7. fûvel fedett zöldfelületek, – 8. növényzettel fedett zöldfelületek.
Képek (balról jobbra, fentrõl lefelé): – tervezési elõkép egy külföldi példája, – csobogókkal, szökõkutakkal kialakított vízfelület, – ülõpadok kialakítása elõregyártott vasbetonelemekbõl, keményfaburkolattal tervezett, – egyedi fém lámpatest magas fénypontmagassággal, – egyedi fém lámpatest alacsony fénypontmagassággal.
9. vízfelület: Jellemzõen nem medencével, hanem többségében csobogókkal, permetszerû, vagy tölcsérszerû formájú vízsugárral megjelenõ felületek kialakítását tervezzük, ahol a vízgépészeti elemek a térburkolat szintje alatt helyezkednek el. A vízmedenceszerû megoldást a klimatikus viszonyok miatt csak a Közmûvelõdés Háza elõtti térrészen terveztük. A medence kialakításának a téli idõszakra is rendezett, tetszetõs formájúnak kell lennie, hogy ne keltse az ideiglenesség kiábrándító látszatát.
10. utcabútorok: Egyszerû, tiszta, geometrikus vonalvezetésû, rongálási és vagyonvédelmi szempontból is strapabíró utcabútorokat tervezünk elhelyezni a területen. A padok elõregyártott vasbetonszerkezettel, gyalult és idõjárásálló vegyianyaggal beeresztett keményfa ülõfelülettel alakítandók ki. A típus egyedi terv alapján tervezendõ, mely egyfajta modern hatású egyéniséget képes sugározni a téregyüttesnek. A területen rozsdamentes anyagú, könnyen üríthetõ hulladéktárolók helyezendõk el, egymástól legalább 50 m-ként.
11. lámpatestek: Egy városközpont tervezésének nem elhanyagolandó szempontja a reprezentáció, hiszen ez tudja talán leginkább pozitívan formálni a városlakók és az ideérkezõk adott városról alkotott képét. Az esti megvilágítás tervezése ennek kiemelten fontos eszköze kell, hogy legyen. Az utcai ülõbútorokkal összhangban porszórt fém hasábszerûen kialakított lámpatesteket terveztünk. A térkompozíciónak a megvilágítás szempontjából is reprezentatívnak kell lennie, melyhez a térben a funkciókhoz igazodó, egyenletesen elosztott megvilágítási feltételeket kell biztosítani. A modern városi terek a magasra helyezett erõs megvilágítási értékû világítótestek helyett a max. 3m fénypontmagasságra helyezett, szórt világítást preferálják. A különbözõ fénypontmagassággal szerelt azonos típusú kandeláberek egyéni arculatot adnak. A lámpaoszlopok fénycsíkjait jól kiegészítik a helyenként a burkolatba süllyesztett lámpatestek, melyek fõleg a mûvészien megkomponált növények részleteire tudják hatásosan ráirányítani a figyelmet.
Képek (balról jobbra, fentrõl lefelé): – többszintes parkolólemez tervezésének javaslatával kialakítandó gépjármûparkoló a Gyõri út felõl, – zöld sziget tervezésének javaslatával kialakítandó gépjármûforgalmi csomópont a Szt. Borbála tér Köztársaság úti torkolatánál, – zöld sziget tervezésének javaslatával kialakítandó gépjármûforgalmi csomópont a Mártírok út, Fõ tér és Szt. Borbála tér keresztezõdésében, – zöld sziget tervezésének javaslatával kialakítandó Árpádsétány gyalogos passzázsának jelenlegi képe, – felújítandó gyalogos feljáró lépcsõ az Árpád-sétányhoz. A fotók szerzõ felvételei.
A gépkocsi és gyalogos közlekedési-forgalmi rendszer ismertetése: Szerencsére e területen a pályázat nem adott túl sok tennivalót, hiszen a városközpont megközelítése, forgalmi feltárása a hasonló jellegû városközpontokhoz képest jóval kedvezõbb adottságokkal rendelkezik. A tervezési területtõl nyugatra található Köztársaság út fõ közlekedési dominanciája meghatározó a terület gépkocsival való megközelítéséhez. Az árufeltöltés és személygépkocsi-parkolás továbbra is itt oldandó meg a meglévõ adottságok ütemezett bõvítésével, melyhez az egyes új épületek építései jó alkalmat adnak. Fontos, hogy további forgalmat vonzó létesítmények a Fõ tér felõl ne terheljék tovább a városközpontot, így az Árpád szálló melletti üzletépület építését még mélygarázs létesítése esetén sem javasoljuk. Nem javasoljuk ugyanezen indokok miatt a Szt. Borbála tér korábbi koncepció szerinti üzletutcájának kialakítását sem. A kereskedelmi kondíciók az utóbbi években jelentõsen átalakították a vásárlási szokásokat a városokban. Ma már jellemzõen a gépkocsival könnyen megközelíthetõ bevásárlóközpontok bonyolítják a bevásárlói forgalom meghatározó részét. A belvárosok kisebb üzleteinek nehéz ezek kínálatával és áraival lépést tartani, ezért közülük csak a jelentõs tõkeerõvel rendelkezõ, márkás, egyedi cikkeket árusító, színvonalas üzletek tudják felvenni a versenyt. Elfogadva a tervpályázati kiíráshoz csatolt fõépítészi tájékoztató megállapításait, a gépkocsi- és a gyalogosforgalom szempontjából az alábbi módosításokat építettük be a tervbe: – A Szt. Borbála téren a lakóházak elõtt új nyomvonalra helyeztük a járdaszakaszt. A gépkocsi kétoldali hosszirányú leállása helyett egyoldali merõleges beállású parkolókat alakítottunk ki. – A Szt. Borbála téri útszakasz Köztársaság út felé való egyirányúsításával egyetértve azzal javasoljuk a térszövet részévé tenni ezt az útszakaszt, hogy szintjét a terven jelzett vonaltól kezdõdõen kissé megemeljük a gyalogos térszövet szintjével megegyezõen. A téregyüttes így képes megõrizni egységét, a tér érzete olyan, hogy azt az út nem szeli élesen ketté. A burkolat típusa gépjármûforgalomra alkalmas
bazaltkõ kockából lenne szerencsés, melynek eltérõ jellege jelölné a forgalmi használat gyalogosforgalomtól eltérõ funkcióját. Az útszakaszt célszerû hatékony sebességcsökkentésre kényszerítõ eszközökkel is ellátni – a hagyományos "fekvõ rendõr" helyett kisebb, keresztben elhelyezett bordaszerû zökkenõk elhelyezését javasoljuk meghatározott távolságonként. (Az útszakasz kiemelését a tervezési területrõl készített modell még nem tartalmazta.) – A Szt. Borbála téri útszakasz kezdõ és végpontjait forgalomtechnológiailag úgy javasoljuk kialakítani, hogy a tölcsérszerû fordulók kialakítása minél nagyobb szigetszerû zöldfelület közbeiktatásával történjen. Fõként a Fõ tér felõli kezdõpont teresedése túlzottan nagyméretû, melyet növényzettel lehetne tagolni. (Az egyirányúsítás forgalmi csomóponti kialakításának tervét a modell még nem tartalmazta.) – Az Árpád-sétány és Posta épület bõvítéseként létesítendõ épületek parkoló és árufeltöltési igénye a Köztársaság út felõl kell, hogy történjen. Egyetértünk e terület parkolási szükségleteit többszintes parkolólemez kialakításával orvosolni, mely szintben is képessé válik a gyalogosforgalmi kapcsolódáshoz. – Egyetértünk a Fõ tér gépkocsiforgalmának forgalomcsökkentési törekvéseivel, javasoljuk a városi tömegközlekedés rendszerének fejlesztését, mely az energia- és környezettudatos városfejlesztés módszereit és eszközeit alkalmazza – alacsony padlószintû, alacsony fogyasztású, kerekesszékkel járható jármûvek optimális járatszámmal közlekedtetve. – Egyetértünk a városi sétány megvalósításának törekvéseivel, melynek jó eszköze lehet az általunk javasolt harmonikus és megfelelõ arányokat szem elõtt tartó gyalogos járó- és zöldfelület térszövet-rendszere. Az általunk javasolt kialakítás szerintünk képes lenne megfelelõen szolgálni a “városközponti idõtöltés” színterét is. Az egyes városi teresedéseket egy olyan egységes rendszer szerint kapcsoltuk egymáshoz, mely azonos formavilágot és anyaghasználatot kölcsönöz a belvárosnak. – Az Árpád-sétány passzázs-jellegû megfogalmazását is gazdagítani javasoljuk, melyet középen helyenként hídszerûen megszakított zöldsziget beépítésével lehetne oldani.
Képek (fentrõl lefelé): – az Életfa-szobor a Fõ téren, – köztéri alkotás a Centrum áruház elõtti téren, – fából készült vertikális hangsúlyú szobor az Árpád szálló melletti zöldfelületen, – köztéri alkotás az Árpád-sétány Posta épülete elõtti zöldfelületén. A fotók szerzõ felvételei.
A városi tereken javasolt iparmûvészeti alkotások: A tervezési területen jelenleg több értékes köztéri szobor és térplasztika található, ami a városlakók kultúra iránti fogékonyságát jelzi. Ezt a törekvést dícséretesnek tartjuk és javaslatainkkal igyekeztünk tovább gazdagítani az iparmûvészeti alkotások számát. – Az Életfa-szobor elõtti tér jelenlegi politizáló jellegû, felvonulási térre emlékeztetõ hangsúlyait igényes pihenõparkként terveztük továbbfejleszteni, emiatt a téren állított zászlótartókat máshol – pl. a városcímert ábrázoló virágkompozíció mellett – javasoljuk felállítani. Az Életfa-szobor ünnepélyes, jelenleg egyetlen téri fõ hangsúlyát egy hasonló szellemiségû, szerves-organikus forma új térplasztikájával szándékoztunk ellenpontozni, mely jól kiegészítené ennek hatását a terven jeölt helyen a térfal elõtt körbejárhatóan elhelyezve. A tér másik részén lévõ “ülõ lányok” szobrot is kissé elõrébb hoznánk, hogy az jobban érvényesülhessen. A jelenleg rideg hatású tér hangulatát számos faburkolatú ülõpaddal, elõttük faburkolatú térrészekkel, valamint a szökõkutakkal, kisebb csobogókkal kialakított vízfelületekkel oldanánk fel. Az egyes térszövetek közé növényzettel fedett felületeket úsztattunk be, melyek kellemesen oldanák a térkompozíciós hatást. Fõ célunk volt, hogy a ma csak átmenõforgalomra alkalmas teret egy olyan környezetté alakítsuk, mely izgalmas térkapcsolataival bejárásra késztet, a térplasztikákat szemlélve a faburkolatú ülõpadok lehetne megpihenni a vízcsobogók környezetében. – A Centrum áruház elõtti térrész – bár díszes pihenõpadjaival és kandelábereivel rendezettnek mondható – utcabútorainak stílusával kevéssé illeszkedik környezetéhez. Az átalakítás tervezése során az itt található iparmûvészeti alkotások közül a térrészre tervezett vízfelület központjába javasoljuk áthelyezni a kõbõl készült térkompozíciót. A fából készített, vertikális hangsúlyú szobor jelenlegi helyszínét esetlegesnek ítéljük, a szobort stílusjegyei alapján olyan téri környezetbe javasolnánk elhelyezni, ahol ennek centrális térképzõ szerepe jobban érvényesülhetne. Bár javaslatunk kevésbé frekventált helyet jelentene e szobor számára, szerintünk a centrális térszervezést az Életfaszobor mögötti növényzettel fedett téren, a gyalogos utak tengelyébe jobban kifejthetné ez az alkotás.
A városcímert idézõ növénykompozíció jelenlegi helyét is kissé esetlegesnek véljük. Úgy gondoljuk, hogy a címer jobb helyen lehetne a Polgármesteri Hivatal tervezett tanácstermi bõvítésének növényzettel fedett Fõ térre nézõ elõkertjében. – A Mártírok úti csatlakozással szembeni terület beépítésérõl már korábban tettünk említést. Az átdolgozásra javasolt körpavilont – melyet körben pihenõpadokkal lehetne körbevenni – mobilszoborral javasoljuk kiegészíteni, melyek egymással is kommunikálhatnának (a körpavilonból pontos idõt jelzõ hangeffektusok összehangolhatók lehetnének a szobor mozgásaival, fénytöréseivel) ezért ide iparmûvész-építész közös részvétellel hirdetett versenypályázatot javasolunk. A területen jelenleg álló térkompozíció helyén üzleti célú épület építése szerepel a tervek között, ezért azt kissé hátrább, a Posta elõtti térrészen javasoljuk a terven jelölt helyen elhelyezni. – A Közmûvelõdés Háza és Zeneiskola elõtti térrész a terület legnagyobb városi tere. A jelenlegi vörös színû térkõburkolat többé-kevésbe egységesen és eseménytelenül fedi le a területet. A KISZ-székházként épített épület sem vált elõnyére a térnek sem helyszínének kiválasztásával, sem pedig tömegalakításával. A Közmûvelõdés Háza elõtt épített köríves lépcsõépítményt elbontva egy enyhén emelkedõ füves területet alakítottunk ki, megõrizve az itt lévõ fákat. A ferde, növényzettel fedett terület nyugati oldalát lépcsõ szegélyezné. A szövetszerû beépítés újra városlakókkal népesíthetné be a teret. A vízfelületek melletti pihenõpadok kellemes idõtöltést nyújthatnának itt a látogatóknak. elõterében tervezett, a terven kék színnel jelzett térrészeken is javasoltunk elhelyezni egy-egy csobogókkal, szökõkutakkal mozgalmassá tett területet. A szökõkutak típusai és mûködése meghatározásához iparmûvész bevonását javasoljuk. A vízfelület transzparenciája a Közmûvelõdési Háza elõterében érdekes hatásokat eredményezne az épület látványában, ezért itt megfontolandónak tartjuk hagyományos kismélységû medenceszerû vízfelület kialakítását. Ebben az esetben az esti világítás homlokzatra vetített fényjátéka külön tervezendõ az épület külsõ homlokzatváltozásának tervezése során. A tervezõk
