irtat DR. CZAKÓ ELEMÉR. (Jöhet a nap, hogy minden aranyunk sem lesz annyi a mult időnek képét (íjonnan visszaadni.) 344. GYERTYATARTÓ FÁBÓL

335

335

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

a z északi müzeum k u l t u r á l i s

értéke*

i R T A t DR. CZAKÓ ELEMÉR. Den dag kan gry, da alít vart guld ej räcken att forma bilden af den svunna tid.

(Jöhet a nap, hogy minden aranyunk sem lesz annyi a mult időnek képét (íjonnan visszaadni.) A Nordiska Museet

felirata.

A z EURÓPAI KULTÜRÉLET horizontján ma halad tovább. Hogy a saját életét kiki megZJk az Észak napja ragyog. Nemzetközi érthesse, nem hágy a múzeum a történelemJm ,L kiállításokon s egyéb alkalmakon már előtti idő emberének kovából pattintott késérég figyelmessé lettek a szakkörök arra, hogy nél, vagy az autokrata-kor luxustárgyainál, mily hatalmas erő rejlik az odavaló művé- hanem megmutatja nagyapám gyertyakoppanszetben. Finnek, svédek, norvégek és dánok tóját, sőt azt a karosszéket ís, melyben édesmunkáiból frissen lüktető nemzeti élet lehel- apám olyan kényelmesen olvasta újságját. lete árad kí. Ennek a fensőbbségnek a titka A mából indul kí s a tegnapon át visz a pedig nem rejtőzik másban, mint hogy saját múlthoz, egész az ősember konyhahulladékok népi művészetük talajába képesek mélyíteni ból kipíszkált emlékezetéig. gyökereiket. Maguk felfedik múzeumaikban Az északi múzeumok az általános régiségés kiadványaikban megífjodásuk csodaforrásait, gyűjtő szokást, minthogy mindent saját magukmikor rámutatnak falvaik és őseik alkotásaira. ért szerveztek, elsősorban saját multjukra vonatAzóta kutató lelkek zarándoklata indul koztatták. Már eleve ott kezdték, hogy ha felfelé. S aki csak meglakta városaikat, baran- tanulnunk kell a múltból, tanuljunk a saját golt falvaikban s belenézhetett munkáik folya- multunkból. Mikor még a mintadarabokért matába, mind-mind lelkes felhangoltsággal tér becsülték a múzeumot és hiányzott a finomabb vissza. Északon találni azokra a nemzetekre, megfontolás, tanulmányozás alatt utánzást akiknek van még kapcsolódásuk a saját értettek, akkor ís már a múzeumok révén multjukhoz és a saját népükhöz. Kulturájuk összekapcsolták a mai generációt a közvetlen előzményekkel s ezzel öntudataz övék és a maguk sajátossálanul is biztosították a jövő halagaiknak bátor kijelentéseivel elisdást. Mert olyan növényt ápolmerést és becsülést vívnak kí tak, melynek régi gyökerei vanvilágszerte. nak a hazai humuszban, tehát A németek büszkén szokták virágjuk hamarabb fakad, gyühirdetni, hogy tanítómestereikkel mölcsük gyorsabban érik. A néverték meg a franciákat, azaz az metországi Scherrebeckben pl. iskolában kifejlődött hazafias érnem ismerték ezt az elvet, elzés szerezte meg a győzelmet. szerződtetett norvég tanítónőkkel Az északiak kultúrharcának ís norvég szövést akartak meghonovan ilyen intézményes háttere, sítani. De épp amiatt mult ís kí mely lényegében összefoglalója és 3—4 év alatt az a vállalat, mert a megindítója nemzeti törekvéseikszövésnek se előzménye, se előnek. Ez az intézmény a múzeum. készített talaja nem volt ScherreMúzeum alatt északon olyan beckben. szervezetet kell érteni, mely tanító A skandináv múzeumok feladatával lépést tart a mai életgyűjtése biztos útmutatással szoltel. Úgy jár el mint a legmodernebb oktatási módszerek. Kiindul 3 4 4 . G Y E R T Y A T A R T Ó F Á B Ó L . gált ilyen csalódások ellen. AmiDÁN MUNKA. NORDISKA lyen fontos kisugárzási köre, a közvetlen környezetből s abból M U S E E T , S T O C K H O L M .

Magy** IparmfircM»».

SÍ

336

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

345. F A R A G O T T

FACSÉSZE.

olyan belső erőt ád a gyűjtési mód magának a múzeumoknak. A hazai alkotások gyűjtésével kikapcsolják magukat a nemzetközi művásár őrületes konkurenciájából. Kis nemzet nem mérkőzhetík a külfölddel, nem különösen az amerikai gyűjtőkkel ; minden erejét arra kell fordítania, hogy saját emlékeiből idegenek ki ne rabolják. Idegen kulturfoszlányok helyett állítsa inkább egybe saját kultúrájának lehető teljes képét. Az északiak a külfölddel csak a jelenben hasznot hozó összeköttetéseket keresik. A mai termelésben lépnek fel versenytársként, a mult idegen emlékeit nem fizetik meg ; helyette, mint Anteus, saját szülőföldjükből szívnak erőt a küzdelemre. Svédországban például nagyon sok az amatőrgyűjtő, aki monografikus körültekintéssel gyűjti a svéd nép és művészet alkotásait. És a magángyűjtő szorgalmának, kítartársának és áldozatkészségének eredménye végeredményében mindig a nyilvánosság számára nyújt tanulságot. Ügy hogy minden kis erecske összefolyik egy közös irányban. Távoleső népek és távoleső idők példái nem is termékenyítik meg egy nemzet tevékenységét sem annyira, mint azok a sajátlagos erőforrások, melyek hazai talajban buzognak fel s hazai kezek ápolása tart fenn. A nyelvészek már tudják, hogy a nyelv fejlődési történetében a multat

34Í. EVŐCSÉSZE

FÁBÓL.

336

a jövővel a jelen népi nyelv köti össze és nem az idegen szavak ismerete. Mennyivel inkább áll ez a művészetre és az iparművészeire, mely lehetőleg még konzervatívabb a technikák és az anyagok korlátozó behatása folytán. Mikor a svédek az élő és még le nem zárt tradíciók fontosságára ébredtek, minden néprajzi gyűjtésüket kezdették átidomítani népművészeti gyűjtéssé. S így ráleltek a konstruktív gondolatok kimeríthetetlen változataira meg a dísz és szerkezet organikus együttesére. Megtanulták, hogy idegen minták külsőleges felszerelése hazai elemekkel csak maskarádé. Kívülről semmit sem lehet hozzá ragasztani valamely kultúrához. A nemzetiért lényegig kell menni anyag megmunkálásában, szerkezetben és díszben egyaránt. Egy további lépés volt azután ennek az e l v n e k kiépítése az ö s s z e g e z ő múzeum o k felé. Eredetileg a gyűjtés tárgyi jelentőségű volt. Mikor szociális látószögből tekintve a múzeumok sem kerülhették el a felülbírá347. CSÖBÖR. MORASTUGAN-BÓL. lást, a ritkaságok és a mintadarabok gyűjtéséből kiformálódott a tanítócélzatú és tudományos rendszerű néprajzi, természetrajzi, technológiai, iparművészeti stb. tárlat. Ez a specializálódás, mely kétségen kívül igen értékes fejezetétképezí a múzeumok fejlődési történetének, kitöltötte a maga idejének rárótt feladatát, úgy hogy utána újabb összegezés vált ismét szükségessé. A figyelmes múzeumi látogató érezte ugyanis, hogy a szekrényekben összegyűjtött tárgyak a tudományos összehasonlításra igen alkalmas anyagot nyújtanak ugyan, de összetörik a valóságnak, az életnek a képét. Harminc ónkorsó egy végbe, negyven párnacíha keretre feszítve — csak idézet valahonnét, mely mindig hiányos, mindig részlet és töredék marad csupán, akármennyi is van belőle. Megpróbálták tehát a tárgyakat a saját miliőjében elhelyezni. A környezet érteti meg célját, rendeltetését és értékét; ezt víssza-

336

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

varázsolni elsőrangú múzeumi feladatul tűzték kí. Ez már összegezés. Ez már a fantáziára ís hat, nemcsak a tudásra. Egybeállít valamit, ami a valóságban ís együtt volt s fel akarja vele emelni az igazság, a meggyőzés érzetét. Ilyen összegezés sokféle lehet. Kezdve a kitömött állaton, melyet olyan sás- és növénytalajon helyeznek el, mint ahogy élt, — egész a művelődéstörténeti múzeumokig (1. München, Nürnberg), ahol egy kornak az alkotásai együtt vannak nekik megfelelő intéríeurben, úgy hogy közös szellemük érezhető legyen. Teljes kifejlődését az összegezés az északi múzeumokban érte el, itt annyira visszaállítják az élet képét, hogy nemcsak elhozzák a falusi házakat, a haranglábakat és templomokat úgy ahogy van, hanem beletelepítík az illető vidék egy-egy famílíáját ís, állataival és növényeível. Úgy hogy aránylag kicsiny területen extraktumát lehet kapni egy bizonyos ország néprajzi, népművészeti, iparművészeti és művelődéstörténeti életének egy kalap alatt. A helyiérdekű egybefoglalás nagyjelentőségű elvének legelső harcosa és végrehajtója északon Hazelíus Artúr volt Stockholmban, aki í?0í-ben halt meg 68 éves korában. Harminc évig tartó agítácíóval, csaknem kizárólag a magánadakozókra támaszkodva, pompás múzeumot hozott össze, amelyben az összes északi nemzeteknek kívánt monumentumot emelni. A múzeum ma sem a városé vagy az államé, hanem tulajdonosa „a svéd nemzet". Mint valamikor nálunk a Nemzeti Színház építésekor a gazdag pénzt adott, a szegény földet talícskázott, a svédeknél ís a fellángoló nemzeti érzés hozta létre az Északi Múzeumot. Tanítók és tanítónők faluztak, patrícius családok kinyitották öreg ládáikat, kereskedők pénzzel adóztak. Maga a király vadaskertjéből jókora telket hasított, hogy a gyűjtést állandó otthonhoz segítse. Az Északi Múzeum (Nordíska Museet) főépülete alig két éve áll készen a stockholmi Djurgarden-ben, hatalmas kultúrtörténeti telepével a Skansennel. Hazelíus eredeti tervének eddig még alig egy harmadrésze épült kí. Az épület Í53 méter széles. A bazílíkaalakú belső csarnok hossza Í28 méter, mely négy emeleten át

337

3 4 8 - 3 4 9 . P A D K A É S ÜLŐKE ( E U B E R T Ő L ) . S K A N S E N , STOCKHOLM.

körbefutó helyiségekkel van körülvéve. A termek száma mintegy negyven. Az épület kőből és téglából épült, sőt szerepet kapott a vasbeton ís, de az nem látszik meg rajta. Összesen öt millió svéd koronába került. Külsőségeiben nem egyezik azzal, amit Hazelíus megálmodott, de fontos részeiben mély gondolkodás eredményeit valósítja meg. A könyvtár, a dolgozószobák, a kiállítási helyiségek, a fényképező műterem stb. meggyőznek arról, hogy minden jelentősebb múzeális funkciónak megfelelő átgondolt hely jutott. Homlokzatával a tervezők úgy jártak el, mint a XIX. század vége felé csaknem egész Európában, hogy t. í. a legelterjedtebb hazai építészeti formákba öltöztették. így vált az Északi Múzeum ís a Svédországban gyakran

3S0. G Y E R M E K J Á T É K F Á B Ó L . LILLEHAMMER.

338

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

338

karakterű keresztboltozatos csarnokok vannak. Középen lépcsősorok végén emelkedik az országalapító Wasa Gusztáv színes szobra. Ezt a részét a múzeumnak nemzeti Pantheonnak szánták a svédek. A csarnokban jelenleg díszkocsik és fegyverek vannak ideiglenesen elhelyezve. A körűimenő termekben pedig az északi népek művészete sorakozik. Ez a múzeum súlypontja. Itt vándorolva elfeledjük a külső és belső építészeti gondolat rídegségét. Kellemes dimenziójú, jó vílágítású helyiségek sora tárul elénk imponáló művelődéstörténeti emlékekkel. Egységes hatást terjeszt ránk a faragott fa, a színes szövet, a kosztüm és az intérieur. A skandináv paraszt és polgárember életének dokumentumai. Ezek művészi ereje más világba ragad. Érezzük igazán, hogy oda értünk, ahová jutni akartunk. Belépünk az őserejű Észak világába. Tárgyílag pedig kicsinység, amit itt találunk s a lényege mégis óriási. Az üres „történetíeskedés" helyett itt a való élet megnyilatkozásait kapjuk. Ami hidegség ott lenézett az eklektikusán kigondolt falakról, annyi melegség vár itt reánk a vítrínákban és szobákban. Szoros kiegészítő része a Múzeumnak a szomszédos parkban elterülő Skansen, amely maga is nem egyéb, mint az északi nép3 5 » . HARANGTORONY SÖDERKÖPING-BŐL. S K A N S E N .

előforduló reneszánsz kastélyokhoz hasonlóvá. Van benne egy kis középkoríasság, különösen a vörös téglafalsíkokat övező kőszegély kimunkálásában, de nagyjában németalföldi és felsőnémet hatások kereszteződése az egész. Mindezek ellenére nagy becsben tartják a svéd építészek és nem lehetetlen, hogy az ő szempontjukból nekik van igazuk. Más kérdés azonban, ha nem a skandináv mult emlékeként vesszük bírálat alá, hanem mint modern célokat szolgáló modern építményt. Akkor legalább is azt kell mondanunk, hogy a már meglévő múzeumi anyag tekintetbevétele nélkül épült. Mozgékony, erősen tagozott és kiugrásokkal élénkített homlokzata mögött templomi

o

1

2

5

ml

i

I

I:

I 1

T I

> I

& 0 ion* I -4—4

352. A S5I-IK SZAMU HARANGTORONY ALAPRAJZA.

340

354. D A L A R N E - I S Z O B A , NORDISKA M U S E E T , STOCKHOLM.

355. B O H U S L Ä N N É P M Ű V É S Z E T E A N O R D I S K A M U S E E T B E N , STOCKHOLM.

C H A M B R E D E LA C O N T R E E D E D A L A R N A , AU NORDISKA M U S E E T À STOCKHOLM.

S P É C I M E N S DE L ' A R T R U S T I Q U E D E LA C O N T R É E D E BOHUSLÄN AU N O R D I S K A M U S E E T À STOCKHOLM.

341

356. P A R A S Z T - S Z O B A A SMALAND-VIDÉKI VEDBO-BÓL. KÉSZÜLT (816-BAN, NORDISKA M U S E E T , STOCKHOLM.

CHAMBRE D E P A Y S A N E X É C U T É E EN Í8ÍÉ DE VEDBO, DU D É P A R T E M E N T D E S M A L A N D .

357.

357. D A L A R N E - V I D E K I N É P M Ű V É S Z É T A NORDISKA H U S E E T - B E N , S T O C K H O L M .

SPÉCIMEN DE L ' A R T RUSTIQUE DE LA CONTRÉE DE D A L A R N E AU NORDISKA M U S E E T , À STOCKHOLM.

2*


358. P A R A S Z T S Z O B A A D A L A R N E - V I D É K I MORA-BÓL, S K A N S E N , S T O C K H O L M .

CHAMBRE D E P A Y S A N D E MORA, DU D É P A R T E M E N T DE D A L A R N A . S K A N S E N , STOCKHOLM.

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

359. M Á N G O R L Ó . G U D B R A N D S T A L . N O R D I S K A

életnek és kulturának szabadban elhelyezett múzeuma. Sziklás és erdős hegyvidék képét adja ez a park, kicsinyben Svédország formációjának mása. Benne helyezték el az egyes vidékekről elhozott ház- és templomtípusokat összes tartozékaival együtt. Ott élnek és dolgoznak eredeti lakói is, ünnepnapokon hamisítatlan népviseletben járják a táncot és énekelnek hozzá, mint nagyapáik. Egy eleven mintafalu él a Skansenben, amelyen át megismerkedhetünk a Lappvídék néprajzilag érdekes életétől kezdve a népművészeti szempontból érdekes déli kerületekig. Az Északi Múzeum és a Skansen az északi népélet emlékeit helyek, technikák, szobák és egész házak szerint csoportosítva állítják ki. Legszélesebben a svédországi népkultúra van szemléltetve, azután a norvég, de jut hely a finn, dán, lapp és eszkimó népnek is. A svéd nép faji és nyelvi egysége mellett is meglehetős élesen elválasztott geológiai, klimatikus és néprajzi kerületekre van tagolva, melyek rendesen a régi templomkerületekkel azonosak és a népművészet szempontjából különbözőségeket mutatnak fel. Hegy és lapály, erdő és mező, tenger- vagy tóvidéki ember munkája más és más életkörülmények között születik és más és más érzést tolmácsol. Színezi még ezt a sokféleséget a szomszéd népek közelsége, a finnek és a norvégek, sőt még a lappok is befolyásolják egy-egy vidék

MUSEET.

ízlését. Egykori hadakozásoknak és kereskedelmi összeköttetéseknek is megvannak a maguk nyomai. Ügy hogy a közös szövedéken belül annyi különleges szálat lehet felfejteni, amennyi csak jólesik. S mindebben még az a jellemző, hogy az északi tiszta levegőben, melynek konzerváló ereje hihetetlenül nagy és az északi éles tekintet összegező munkája után oly tisztán lehet ezeket a sajátosságokat nyomon követni, mint talán sehol másutt. Másrészt azonban azt sem lehet eltagadni, hogy az egész svéd népművészetnek vannak igen erős közös nemzeti vonásai is. Elsősorban ez a közösség a közös anyagokból és a közös technikákból fakad. A gazdag erdőségű Északnak legfőbb építő és lakberendező anyaga a fa. Azért fejlődhetett olyan általános jelentőségre a faépítészet, azért formálták olyan könnyedséggel házilag fából a háztartás legkülönfélébb tárgyait, mint a bútorokat, ivóedényeket, gyertyatartókat stb. A múzeumban azt is látjuk közös vonásként, hogy a fafaragásnál igen nagy szerepe jut az örvendező szíveknek. A lószerszámok, sulykolok, vödrök és ívócsészéken ez nemcsak nagy változatosságot, de elevenséget ís idéz fel. Feliratos betűik díszítő jellegűek. A székek, rokkák, ládák, bölcsők és egyéb bútordarabok faragásaínak megvan azonkívül a maguk törvényszerűségük. A dísz mindig halkan kíséri és segítí a szerkezetet s azért

360.

360. N A P T Á R - L É C R Ú N Á K K A L . D A L A R N E - B Ő L . NORDISKA

Magyar Iparművészet.

MUSEET.

3

336

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

344

nem töltenek be sohasem fölösleges szerepet. jelenlegi direktorának, Salin Bernhardnak renA faragás síkba futó természetű és az így dező talentuma. Megvan az a képessége, megfogalmazott fonatos és állatdíszes végző- hogy néhány bútordarabból és korabeli egyéb dések, valamint a buján nyüzsgő szalag- tárgyból egész képet tud emlékbe adni a motívumok mind alkalmasak arra, hogy múzeum látogatóínak. kifestessenek. Tiszta középkori íz nyilatkozik Az északi szoba felállítása muzeális szemmeg ezekben, melynek gyökere visszanyúlik pontból igen nehéz feladat, mert köti a szokás legendás pogányídőkíg. és hagyomány. Oly szigorú beosztási formulái A fa után a legtöbb népművészeti termék vannak, mint egy törvénykönyvnek. A mennyea textil körébe tartozik. Öltözékhez, lakás- zetről lecsüngesztett sárkányfejű faragott ú. n. díszül falra, mennyezetre, függönynek és takaró- választórudak például három részre osztják a nak szőtteseket és hímzéseket szobát. Az első választórúdig csínálnak századok óta. Valajöhetnek be a koldusok és mikor csak a parasztok leáidegenek, a másodikig ismenyait és feleségeit foglalkozrősök és a szolgák s azontúl tatta ez, ma már a múzeálís csak a család és a családdal és társadalmi agitáció folytán egyenlő rangú vendégek lépSvédország összes női, társahetnek. Az új idők szelleme dalmi különbség nélkül fürelmosta ezt a régi megkötést, gén és örömmel szentelik de a díszesen faragott rudak szabad idejüket a kézimunmég ott úszkálnak (1. 357. sz. kának. kép) a szoba mennyezete alatt s ünnepélyes alkalmakkor A népi művészet meghímzéseket vetnek rá. A házbecsülésének legékesebb bizotartás tárgyainak is megvan nyítékai azok a szobák, amea hagyomány által kijelölt lyek be vannak állítva a helye. A biblikus képek, a Nordíska Museet épületébe fém- és cserépedények, a kék és a Skansen házaiba. Másutt vagy vörös szállal átszőtt falis vannak a múzeumi termek borítók, a csomózott takarók sorába beépített szobák, de az mind-mind ősi rend után igailyen szoba rendesen csonka 361. G Y E R T Y A T A R T Ó , K O V Á C S O L T FÉM, zodva foglalnak helyet. Szíképet ád. A legtöbb helyen MORASTUGAN. nek tekintetében azt a felfohiányzik az összefüggés az épület és szoba közt. A vílágításí effektusok gást követik, hogy a népi viselet erőteljes színhamisak. Az ajtó és ablak kiesik szerepéből. foltjai mellett mindig a szoba lakói érvényesülAz intérieur egysége megbomlik. Pedig a jenek s ne a szoba maga. parasztszoba még annyi változtatást sem tűr Gazdag kiképzésű a mora-i szoba Dalarne el mint az úri lakás, amely bizonyos kombiná- vidékéről, Zorn festőművész falujából (358. sz. ciót mégis elbír. A parasztszobába minden kép), a fából összerótt hegyvidéki ház >melebútordarab úgyszólván bele van építve. Ablak gedő« szobája. Benn dolgozik a gazda, aki az és ajtó után igazodik az összesnek kiszabott órásmesterséget is űzi, ha nincs egyéb dolga helye. És épp az ajtók és ablakok helyzetét nem a gazdaság körül. A széles alacsony ablak lehet visszaállítani a múzeumi épületekben, ha mellett ütötte fel munkaasztalát, hogy kéz alá csak úgy nem csinálják, mint a zürichi Landes- kapja a világot, meg ki is tekinthessen a ház museumban, ahol a már meglévő anyaghoz elé. Jobbfelől emeletesen vannak az ágyak építették hozzá a múzeumot. beépítve a tetőszerkezetbe. LegmonumentálíAz Északi Múzeum építészetí hibáját a sabb darabja a szobának a nyitott tűzhely; parasztszobák tekintetében helyrebillenti a főznek és melegednek nála. Pár száz évvel

345

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

ezelőtt még a szoba közepén tüzeltek s a tetőnyíláson távozott a füst. Az ágyakat és padokat hímzések és szőttesek borítják, abból jut még a mennyezetosztó rudakra ís. Az ablak fölött vászonra festett bibliai jelenetek sora. Szintén paraszti munka. Dalarne népművészete sokban emlékeztet a mi Kalotaszegünkre, oly mélyen és sokoldalúan nyilatkozik meg. A dalarnebeííek (1. 359-60. sz. képeket) csak ügy ontják a faragott és festett holmikat. Találékonyságukat jellemzi a kikeresett fa ülőke (1. 357. képen ábrázolt szoba sarkában) és a körhátú fatörzsből kimunkált szék (349. képen), amely utóbbinak ülőkéjébe fogat szoktak bekalapálni fogfájás ellen. Szabadon álló bútor szobáikban egyébként alig van az asztalon és széken kívül. A fal mentén padok, a kemence körül szárítórudak, az ágyak a falba épitve. Nem ritka a szekrénnyel összeépített ágy (1. 358. képet). A polcokon kannák és cserepek. Minden szoba rendesen gazdagon van textillel felszerelve. A szobaosztó rudakra és padokra ís jut bőven. Sokszor textil 362. helyett festett faburkolat borítja a szoba falát (1.356. kép), melynek kazettái közt érdekes tagozatként van az óra belekomponálva. Különösen nevezetesek a vászonra vagy durva papírra festett képek, amelyekkel a mennyezet alatt köröskörül telerakják a szobát. E parasztfestmények (bonader) középkori kötöttségű figurái kiválóan dekoratív erejűek. A hangsúlyozott kontúrvonalak közé foglalt színfoltok síkszerűvé teszik az ábrázolást s ugyanaz a fehér-vörös-sárga színakkord csendül ki belőlük, mint a dalarnevidékí népművészet egyéb alkotásaiból.

345

zet szarugerendái nincsenek alábélelve. Ezért »balastuga«-nak, gerendás szobának is hívják az ilyen helyiséget. A hideg ellen a háztetőt még külön fahánccsal és földréteggel födik. Világítást az alacsony, asztalmagasságnál kezdődő ablakon kívül a mennyezetről is kap a a szoba. Valamikor ezen a mennyezetnyíláson eregették ki a füstöt, ma áttetsző hólyaggal van beborítva. A délen fekvő skane-í szoba (373. kép) szintén beépített bútorzatú« Asztalosa a fára mélykék alapon sárga, píros és zöld virágdíszeket mázolt. A fal állatos mustrájú kék-fehér szőttessel van bevonva. A baloldali ládafia libaőrzésre szolgál. Egyéb felszerelésében teljes kényelmet mutat. Korántsem olyan puritán, mint az északibb lakások. Nem hiányzik a karosszék s a padkára kényelmes párnák terülnek. Az "asztalon remekbe kovácsolt gyertyatartók és fából esztergályozott evőedények vannak.

Bohuslán és Södermanland bútorai közt vegyesen látjuk az úri bútorokat s a norvég faragások hatáFACSOBOR. sát kiülni. Szellemes polcot, igazi népi találékonysággal megalkotott padot és órákat itt is találunk halomra, alig van köztük Í00 évesnél fiatalabb. A múzeum külön gondot vet a datált példányokra. Az ősi szerszámok két érdekes példája van a múzeum szövetgyüjteményében felállítva. Két szövőszék (1. 374. képet). Az egyik úgy van kikeresve az erdő görbe fái közül, hogy ne igen kelljen összecsapolní az egyes részeket. A másik pedig a maga primitívségével igen messze vezet vissza a múltba, mikor még kövekkel megnehezített szálak Más típus az északibb bleckíngení szoba. közt fakarddal emelték ki a mustrának megOtt is még a tűzhely a centrum, de a tető- felelő szálakat. 3»

346

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

Az Északi Múzeum sokkal szélesebb látókörű azonban, mintsem hogy azt hinné, hogy az emberiség alkotó erejébe csupán a népi munkák világítanak be legjobban. Elhagyva a prehisztorikus leletek dadogásaít, úgyszintén a csupán luxusigényeknek hódoló alkotásokat, a jól megoldott élet tárgyait fogadta gondjába. S itt a nép mellett számottevő szerepet juttatott a polgári osztálynak is, mint amelyik gyakorlatiasan s amellett mégis artísztíkusan volt képes a múltban berendezni otthonát.

346

gári szobák. Van köztök 1750-ből (1. 376. képet), kinyitható intarziás szekrény íróasztallal, kis kártyaasztalkával, vírágmustrás tapétával. Az empíre-ízlés csaknem I830-íg uralkodott Svédországban s e kornak ruhái, líktorvesszős zsebtárcáí, g y ö n g y z a c s k ó í és egyéb járulékai is bőven vannak képviselve. Í830 után a stockholmi Biedermeier korszakába jut a polgári ember. Ott a lecsukló asztal, a praktikumra igyekvő szék és a sok-sok feketével szegett sárga furníros bútor. Mindehhez még bátran oda van állítva a tegnap szobája is, zsenílíás terítőivel s felragasztott faragvány-másolataíval. Ezt így együttesben látva nem is néz ki olyan rettenetesnek, mint ahogy a Ma, ez a rosszmájú utód, hirdetni szereti.

Az utóbbi két század alatt Svédországban a polgárság volt a nemzeti tradíciók l e t é t e m é n y e s e . Az Északi Múzeum tehát összegyűjtötte annak emlékeit, mivelhogy a polgárság életére vonatkozó emlékeknek is megvan a maga faji Az Északi Múzeum árnyalata. A főnemesés a Skansen által az ség mindenütt a legészaki népek, de főleg kozmopolítább, az ő a svédek örök-értékű példája tehát kifelé és emléket állítottak a tuszerteszét vezet. A poldomány és a művészet gárság, különösen a számára. E főpéldára kis városokban, azonazonban nemcsak 363. T E M P L O M A J T Ó S M A L A N D - B Ó L . ban olyan maga kéStockholmban, haNORDISKA M U S E E T . pére szabott ízlést tunem a vidékeken, a dott teremteni, melynek tanulságait még ma is kerületekben és falvakban is sorra szervezik megbecsülhetjük. Itt különösen a kéznek a mun- a múzeumokat. Falun, Bygdő, Lund, Götekája nyer hangsúlyozást, amelyet oly szívesen borg, Malmö, Lingby stb. stb. helységeknek állítunk szembe a mai gyárías termelés és gyárías is megvan a maguk monografikus gyűjtemégondolkozás elhatalmasodásával szemben. nyük. Hihetetlen az a lelkesedés, kitartás és Stockholmban így kerültek rendbe állítva a áldozatkészség, amivel ezeket szervezik és fennmúzeumba a középkortól kezdve a régi pol- tartják minden közhatóságí hozzájárulás nél-

*

336

AZ ÉSZAKI MÚZEUM KULTURÁLIS ÉRTÉKE

347

kül. E múzeumok sorsa csak azért sikerül ereje. Megtanították erre a maguk múzeumaik s így, mert nem minisztériumi költségvetések az azzal összefüggő egyesületek. Svédországban indokolásába, hanem minden egyes svéd ember a »Schundwaare«-nak nincs vevője. és asszony szivébe van Azzal azonban beleírva annak fontisztában van mintossága. denki, hogy a régi népművészetet, mint A svéd nemzet öncélt a régi formájásikerének az a kulcsa, ban nem lehet már hogy mindenhez idemegmenteni. A gépek jében és a maga ereés a szociális viszojéből fog. Nem kési le nyok nem engedik. a mult emlékeinek Ellenben mégis az az megmentését sem.Tíz alap, ahonnét házíévvel a vasúti sín leíparnak, iparművérakása előtt már népszeinek ki kell inrajzi gyűjtése volt. Midulni egyaránt. Az kor észrevette, hogy tárja fel az életnek, a az emberi munka memi életünknek szüknetét és erőforrásait a ségleteit, művészetet XIX. század találmáfakasztó körülményai megváltoztatják nyeit. Abban van les az ember keze munkötve az a sok tapaszkája helyébe gépi talat, vágy és érzés, gyártás lép, messze ami a mi népünk leltúlszárnyalva gyorsakének a kincse. Innét ság, pontosság és oleltérnünk, azt átugorcsóság tekintetében a nunk nem lehet, minmultat, megérzi azt den további fejlődés a nagy áldozatot ís, csak annak tudomásul amit az emberiség vételével következheezért a haladásért ád tík be. Mindezt ők, a cserébe. Amit a gépek svédek megértették. által nyert időben és Maroknyi voltuk nem pénzben, elveszti miakadályozta meg abnőségben. Hasonlítban, hogy tele önbizahatatlanul romlékolommal és energiával nyabb, külszínesebb a létre ne hozzák azogépterméke, mint a kataz intézményeket, munkáját szerető em364. N O R V É G T E M P L O M K A P U , F A R A G O T T F Á B Ó L . amelyekanagy jövőre beré. A falu művészete HALLINGDAL. törő szabad és függetís így megyen tönkre. len nemzetekhez illenek. A múzeumoknál is épp Például a berlini Wertheím-cég összevásárolta a svéd népnek a saját ügye érdekében kifejtett a svéd háziszőttesek mintáit s gyárilag utána lelkes és akadályt nem ismerő tevékenysége a szövette. Míg eddig a falu szőtte-varrta a legelragadóbb. Még az is, aki nem képes átmaga textiljét a város számára, most ugyanaz fogni teljesen az északi múzeumokból kiáradó 400/ o-al olcsóbban gyorsárúként érkezik meg művészi és kulturális értéket, ez előtt a nagya városból. Csakhogy a svéd nép tudja mi a szerű nemzeti erőmegnyílatkozás előtt, amely növényi festés becse, mi a jó anyagból sodort azokat összehozta, kénytelen kalapot emelni. szál értéke, mi a változatos munka művészi

KÜLÖNFÉLÉK

348

KÜLÖNFÉLÉK.

A T I L A KIRÁLRÓL ÉNEK címmel legutóbbi füzetünkben közöltük Kós Károly fiatal építészünknek szép balladáját. Örömmel látjuk, hogy nemcsak rendes olvasóink, hanem úgyszólván az egész művelt magyar közönség nagy tetszéssel fogadta a hangulatos, ősi magyar zamatú költeményt, amely maradandó, mély hatást tesz mindenkire, aki elolvassa. A Budapesti Hírlap nov. I8-íki számában egész terjedelmében leközlí a költeményt s a hozzá fűzött magasztaló sorokban a következőképpen jellemzi azt t „Remek, stílusos rajzait, melyek a legegyszerűbb eszközökkel varázsvesszőként érintik képzeletedet, hogy elbájoljanak, ^átní kell, hogy az ember méltányolhassa az egész embert. Olyan dolog ez, mintha egy ősrégi hún vagy magyar műemléket fedeztünk volna fel. Igazság, valóság, néplélek, nagy művészi adomány, tudás és ihlet fonódik benne össze." Az Újság, Atila kírálról Ének című dec. 7-ikí nyolchasábos tárcájában, Yartín József, a jele» műkrítikus egyebek között a következőket írja : „ A Magyar Iparművészet legújabb füzete sokkal nagyobb esemény, mint első tekintetre gondoljuk. Ősmagyar zamatú kis műremeket hoz Kós Károly fiatal építőművész tollából. Szöveg és kísérő rajzok egyaránt tőle valók s e kis műremek döntőleg fog beleszólni abba, hogy mely irányba is menjen a most oly kaoszszerüleg forrongó, idegen példáktól megmételyezett és a maga lábán még megállni nem tudó magyar szellem." Majd így folytatja : „Mintha a pogánykor regősét hallanók, ahogy keresetlenségében, végtelenül bájos egyszerűséggel kezdi regélni a nagy tragédiát s

322

T^ÁRGYSORSJÁTÉKAINK ÉS A HAZAI IPAR1 MŰVÉSZET. Az Orsz. Gyermekvédő Ligának ezídeí nagy sorsjátéka alkalmával a z Orsz. M. Iparművészeti Társulat elnöksége fölterjesztést intézett a vallás- és közoktatásügyi, valamint a kereskedelemügyi miniszterekhez, amelyekben utalt arra, hogy a kiosztásra került nyeremények túlnyomó részben külföldről importált, igen selejtes, ízlésbe ütköző tárgyak voltak, és kérte a minisztereket, hogy hasonló eseteknek meggátlása érdekében a pénzügyminiszternél járjanak közbe. Erre a felterjesztésre a kereskedelemügyi miniszter a következő leirattal válaszolt a Társulatnak: 85811. VI. C. 1909. Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak Budapest. Az „Országos Gyermekvédő Liga" által rendezett tárgy sorsjáték ügyében folyó évi szeptember hó ÍJ-én 775. szám alatt kelt fölterjesztésére értesítem az elnökséget, hogy előterjesztését közöltem a pénzügyminiszter

Nagy régi időkről emlékezem mostan Haj öreg kírálról nagy régi időben . . . Hallottad-é hirét Atila királnak, Atila királnak, Isten ostorának ? E kezdés a maga egyszerűségében közös a világirodalom híres invokációival, az „Andra moi ennepe Muzá"-val s az „Arma vírumque cano"-val, — mert mintha minden dolgot az egyszerűség közös vonása tenne egymással rokonná ; — de mennyire magyar zamatú a miénk !

3<S5.

TEMPLOMI SZEK. F A R A G O T T FABOL. KRISTIANIA.

322

KÜLÖNFÉLÉK

349

%

úrral azzal, hogy a kérelem teljesítését a gondozásomra bízott érdekek szempontjából a magam részéről ís megfontolandónak tartom. A pénzügyminiszter út közölte velem, hogy a jótékonycélu tárgy sorsjátékok engedélyezésekor általában minden egyes esetben kiköti azt is, hogy a nyereménytárgyak csak a magyar ipar termékeiből választhatók és az Országos Gyermekvédő Liga részére az 1908. évi augusztus 26-án kelt 62349 számú rendelettel engedélyezett tárgysorsjátéknál a legkifejezettebben követelte, hogy a kisorsolandó tárgyak, melyek közé sem készpénz, sem értékpapír vagy ingatlan fel nem vehető, kizárólag a hazai ipar termékeiből választhatók, — készpénz ellenében vissza nem válthatók. Továbbá kikötötte, hogy a sorsjáték húzása csakis a kiküldendő politikai biztos jelenlétében tartható meg, a belügyminiszter urat pedig egyben megkereste, hogy a politikai biztos kirendelése iránt intézkedjék. A politikai biztos feladata lett volna a húzás előtt megállapítani azt, hogy az engedélyes a tárgysorsjáték rendezésére kikötött feltételeknek pontosan megfelelt-e vagy sem ? és amennyiben azt tapasztalta volna, hogy a feltételek bármelyike be nem tartatott, kötelessége lett volna a húzás megtartását megakadályozni. Ennélfogva egyidejűleg fölkértem a belügyminiszter urat aziránt, hogy az ilyen sorsjátékoknál jövőre a politikai biztos ügyeljen arra is, hogy a pénzügyminiszter úr által mindenkor kikötött az a föltétel, hogy a nyereménytárgyak kizárólag a hazai ipar termékeiből választassanak, betartassék. Budapest, 1909. december hó 3-án. K O S S U T H S. k .

Ezek szerint úgy látszik, mintha a politikai biztos ez esetben mulasztást követett volna el. De kérdjük tisztelettel, alkalmas-e a politikai biztos (rendszerint kerületi előljáró, vagy annak helyettese) iparművészeti tárgyak származásának alapos megítélésére ? Azután hol marad a művészeti szempont ? Az csak nem engedhető meg, hogy a jótékonyság jelszava alatt az ízléstelenségek százezreit terjesszék a közönség között. Ezért nem nyugodhatunk bele a pénzügyminiszter úr válaszába, mert semmi biztosítékát nem látjuk benne annak, hogy jövőben ne forduljanak elő hasonló helytelenségek, mint amilyenek most a Társulatot felszólalásra indították. A TEMETÉSEK MŰVÉSZETE. Ma már minden téren keressük a szépet. Még a megszokott dolgok is, melyek fölött eddig közömbösen tértünk napirendre, felébresztik figyelmünket, esztétikai ösztönünk, ha már egyszer felébredt, kielégítést vár az élet minden helyzetében. Van-e eredménye ezeknek a megfigyeléseknek, mik sorra napvilágot látnak ezen hasábokon, vagy sem, az egyelőre mellékes. Fontosnak azt tartjuk, hogy művészt és műkedvelőt figyelmeztessünk oly jelenségekre, melyek csak addig bírnak létjogosultsággal, míg vállvetett munkájuk meg nem szünteti őket. Egy nagy városban, miként Budapest, ahol mindennap és sokat temetnek, nem lehet közömbös, hogy ez milyen keretben és körülmények között történik. Hogy nem jól van így, ahogyan ma cselekszik, az egyszer bizonyos. Lássuk csak I A gyászkocsík fából faragott angyalkái s egyéb díszítése, a gyászhuszárok uniformisa, a koporsó durva aranyozása, eléggé ízléstelenek arra,

hogy még az ízléstelenséghez szokott szemeket ís megijesszék. Mennyível inkább illenék ehhez a komoly és szomorú aktushoz, ha ezen vásári cifraság elhagyásával arra törekednének, hogy a szép formájú, fából készült koporsót pusztán a vasalás díszítené, a gyászkocsí pedig levetné magáról a sok fölösleges cifraságot s azt néhány egyszerű faragott díszítőmotivummal pótolná. Hiszen oly sok szép dolgot találunk ezekből a ml magyar fej fáinkon. Ami azonban a legborzasztóbb a nálunk látható temetéseken, az az a barbár erőszakoskodás, mellyel a természetnek magukban véve szép alkotásait, a virágokat elcsúfítják. A koszorúknak nevezett abroncsokon, hosszú drótszálakon meredeznek a rövidszárú virágok, óriási pálma- és páfránylevelek között s ezt a tarka színzenebonát aztán úgynevezett koszorúkocsikon raktározzák el a jobbízlésű emberek nem csekély bosszúságára. Az a szerény felszólítás, hogy „koszorúk mellőzése kéretik", mely ugyan a jótékonyság jegyében született, az ízléstelenségnek túlkapásait némileg ellensúlyozhatja, de megszüntetni bizony nem képes. Mi más volna, s mennyível szebb lenne, ha a halottnak hozzátartozói gondoskodnának maguk a ravatalnak vírágdíszítéséről, ha az obligát műpálmák és ormótlan pléhkandeláberek helyét színben és formában összetartozó virágok alkotnák és a nappali világosság adná meg azt a keretet, melyben a halál megnyugvást és békességet, nem pedig félelmet és borzadályt kelt. Bátran el lehetne hagyni a fekete szövetből összetákolt sivár falmezőket ís. A halottaskocsi és a koporsó is más lenne, ha a virágot úgy és ott tennék reá, amint azt alakja s a művészi érzéssel bíró ember megkívánja. A koszorúnak már az alakja olyan, hogy mint díszítés seholsem alkalmazható anélkül, hogy ne éreznők, hogy a díszítendő tárgyhoz semmi köze nincsen. Két-három fajta virággal, avagy színben gyönyörű harmonikus díszítést lehetne teremteni a halottaskocsín s a rajta levő koporsón, úgy azonban semmíesetre, hogyha a mindenünnen összehordott, más-más virágból kötött, rikító színű szalagos koszorúkat garmadába rakják. Halottas koszorúkról szólva, eszembe jut egy jelenet, amely a tragikus véget ért szegény Hortí Pali temetésén megkapta a lelkemet. A városligeti műcsarnok előcsarnokába felállított díszes ravatalon s a földön 40—50 óriási koszorú feküdt, s még egyre hordták a drótabroncsra vasalt koszorú-óriásokat. Ekkor megjelent Fadrusz János özvegye és elhozta a maga koszorúját. Nagymarosi kertecskéjében szedte a virágokat s fűzte azokat össze a maga egyszerűségében bájos, kis koszorúba. Az egész alig volt nagyobb egy rendes tányérnál. S mégis a hivalkodó, monstruozus pálmakoszorúknál mennyivel művészibben, kegyeletesebben hatott ez az igénytelen, falusi koszorúcska ! Elég erről ennyi. Azok, akik nyitott szemmel járnak, s látni már megtanultak, könnyen kiegészíthetik az itt mondottakat azzal, amit helyszűke miatt le nem írhattunk. Akik pedig nem ijednek meg a konzervatív előítélettől s elég bátrak arra, hogy újat cselekedjenek, le

292

KIÁLLÍTÁSOK

350

fogják vonni végső konzekvenciáit ennek a kis elmefuttatásnak, melyhez az impulzust a Deutsche Kunst u. Dekoration 3-ífc számában megjelent kis cikk adta. C Z E N T GYÖRGY CÉH címen a magyar amatőrök és gyűjtők november hó 28-án egyesületté társultak. Az új egyesülésnek célját az alapszabálytervezet a következőképen mondja el : „Az egyesület (a gyűjtőknek, műbarátoknak, amatőröknek) minden irányban támogatással, útmutatással szolgál, segíti őket az ismeretek szerzésében, igyekszik a gyűjtést nekik megkönnyíteni és arra törekszik, hogy a gyűjtés kulturális és művészeti irányban haladjon. Az egyesület e cél elérése érdekében J. a tagok között való érintkezést, különösen a cserét megkönnyíti ; 2. A tagokat érdeklő aukciókat nyilvántartja és maga is aukciókat rendez ; 3. kiállításokat, felolvasó és bemutató összejöveteleket rendez ; 4. szakértői útján foglalkozik műtárgyakat illető szakvélemények adásával (expertise) ; 5. rendszerint hozzá nem férhető magángyűjtemények megtekintését megkönnyíti ; ily célból társas kirándulásokat rendez i 6. egyesületi értesítőt ad kí, mint rendes kiadványt ; 7. az érdeklődés arányában a kisplasztika, a sokszorosító művészetek, valamint a bíbliophílía körébe vágó műtárgyakat ad ki, mint rendkívüli kiadványt { 8. minden lehetőt megtesz, hogy magyar vonatkozású műtárgyak az országból kí ne menjenek, a külföldön lévők ellenben visszaszerezhetők legyenek". A Szent György céh elnöke lett Andrássy Gyula gróf, másodelnök K. Lippích Elek dr., alelnökök lettek Apponyi Sándor gróf, Glück Frigyes, Hadik-Barkóczy Endre gróf, Hatvany József báró, Hatvany Károly báró, Herzog Mór báró, Kohner Adolf, Radísícs Jenő, Teleki Sándor gróf, Térey Gábor dr., Zichy Tivadar gróf, Zsolnay Miklós, pénztáros lett Neumann Miksa dr., ellenőr Nemes Marcell, jegyző ífj. Jeszenszky Sándor ; az igazgatóság tagjai lettek Czakó Elemér dr., Majovszky Pál dr., Meiler Simon, Siklóssy László dr., aki egyszersmind ügyvezetője is az egyesületnek.

•

•

A mesterségbeli tudáson és ismereteken alapszik minden és épp ezt nem akarják az emberek elhinni. A különleges, az emberfölötti hamarább lel hitelre, mint a valóság követökre. A technikai tudásnak, a lassú és megfontolt munkának koránt nincs akkora szépsége, mint a minőt az ihlettség mutat, mégis mindig azon fog a művészet fölépülni, (RODIN.) A környezet magával hozza és magával viszi a művészetet, mint a levegőnek kisebb vagy nagyobb hőfoka ejti vagy oszlatja a harmatot s mint a több vagy kevesebb világosság táplálja vagy sorvasztja a növények földjét.

H. TAINE.

A BERLINI MAGYAR HÁZIIPARI KIÁLLÍTÁS. Legutóbbi számunkban már közöltük, hogy a berlini Hohenzollern-Kunstgewerbehaus ez évi november és december havában magyar háziipari kiállítást rendez. E kiállítást Pogány György, a Pesti Hírlap november hó 24-díkí számában ismerteti s egyben éles támadást intéz az Országos Magyar Iparművészeti Társulat és annak igazgatója Györgyi Kálmán, valamint az Orsz. Háziipari Szövetség és Radísícs Jenő az Orsz. Iparművészeti Múzeum igazgatója ellen. A cikkíró szerint e zugkiállítást az Országos Magyar Iparművészeti Társulat égisze alatt rendezték, maga a rendezés botrányosan rossz, a kiállítás jelentéktelen, mert csak mintegy 30 négyzetméternyi szobában helyezték el a magyar holmikat s hogy e botrányos fiaskóért, mely ezzel a magyar ügyet külföldön éri, felelőssé kell tenni azokat, akik abban vétkesek. Ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy : a) valótlan, hogy az Országos Magyar Iparművészeti Társulatnak vagy annak igazgatójának legcsekélyebb része is lett volna a kiállításban ; b) Radísícs Jenő igazgatónak szereplése csak arra szorítkozott, hogy megírta a magyar háziipar rövid jellemzését s iratát rendelkezésére bocsátotta a kiállítás rendezőinek. A rendezésre és az anyag kiválasztására nem folyt be, a kiállítást nem is látta ; c) az Országos Háziipari Szövetség a jó hírű Hohenzollern-Kunstgewerbehaus kérésére gondosan válogatott kollekciót küldött a kiállításra, amelybe a régi és az újkori magyar háziíparnak színe-javát sorozta. Izabella főhercegnő saját elhatározásából kiegészítette azt a tulajdonában levő régi magyar hímzésekkel. d) A kiállítás nem 60 négyzetméternyi, hanem mintegy JéO méternyi területet foglal el; e) hogy a kiállítás nem lehet botrányosan rossz, azt az előttünk fekvő, tekintélyes német lapokból ollózott ujságszemelvényekből látjuk. így pl. a Berliner Tagblatt írja : „a kiállítás a magyar népművészet javát mutatja. Csodálatos, hogy a durvakezű magyar parasztasszonynép a finom anyagot ily művészi módon feldolgozni tudja." A Tägliche Rundschau írja : „Bámulják a színgazdag pamut- és selyemhímzések fényes bemutatkozását." — A Berliner Börsen-Courier szerint a kiállítás valódi, egészséges népművészet képét adja stb. stb. ; f ) hogy a bemutatkozás nem zugkíállítás, azt az a tény is bizonyítja, hogy a német császárné és a német

351

372 G Y É R T V A T A R T O KOVÁCSOLT VASBÓL. NORDISKA M U S E E T STOCKHOLM. L U S T R E EN F E R FORGE, NORDISKA M U S E E T STOCKHOLM.

Magyar Iparművészet.

371. IVOPOHAR FARAGOTT FÁBÓL. NORDISKA M U S E E T STOCKHOLM.

COUPE À BOIRE S C U L P T E E N BOIS. N O R D I S K A M U S E E T STOCKHOLM.

352

CHAMBRE DE PAYSAN D'INGELSTAD, DU D É P A R T E M E N T D E S K A N E . NORDISKA M U S E E T , STOCKHOLM.

373. P A R A S Z T - S Z O B A , A SKANE-VIDÉKI INGELSTAD-BÓL. NORDISKA M U S E E T , S T O C K H O L M .

374. R É G I S V É D S Z Ö V Ő S Z É K E K A NORDISKA M U S E E T T E X T I L O S Z T Á L Y Á B A N ,

STOCKHOLM.

A N C I E N S M É T I E R S SVÉDOIS AU NORDISKA M U S E E T À STOCKHOLM.

353

376. POLGÁRI SZOBA Í750-BOL. NORDISKA M U S E E T , STOCKHOLM.

CHAMBRE BOURGEOISE DE 1750, AU NORDISKA M U S E E T , STOCKHOLM.

354

377. N E P I E S Ö T V Ö S M U N K Á K .

378. K Ö T É N Y H Í M Z E T T S Z E G E L Y E . NORDISKA M U S E E T , S T O C K H O L M .

BIJOUX D E P A Y S A N S AU NORDISKA M U S E E T A STOCKHOLM.

BORDURE BRODEE D'UN TABLIER.

355

380—38J. NORDISKA

MUSEET,

STOCKHOLM.

356

382—383. W Ä S T B E R G CAR IN ÉS SJÖSTRÖM MÁRIA : SZÖVÖTT FALI SZŐNYEGEK. (HANDARBETETS VÄNNER).

TENTURES

MURALES.

357

384. A D E L B E R G M. : S Z Á R Ö L T É S E S H Í M Z É S S E L D Í S Z Í T E T T FÜGGÖNY.

TENTURE

BRODÉE.

358

385.

tat

««

385. SJÖSTJRÖM M Á R I A : H Í M Z E T T M I S E M O N D Ó R U H A . (HANDARBETETS VÄNNER.)

CHASUBLE

BRODÉE.

359

KIÁLLÍTÁSOK

császári hercegek a magyar háziipari kiállítást meglátogatták s ott vásároltak, továbbá hogy több német nagyherceg, herceg, valamint arisztokrata is megfordult a kiállításon, amely általában nagy tetszésnek és kitűnő anyagi eredménynek örvend. Mindezek után csak sajnálnunk kell, hogy akad magyar lap, mely meggondolatlanul, anélkül hogy a felhozott súlyos vádak valódiságáról meggyőződött volna, helyt ad irányzatos, érdemes magyar kultúrintézményeket becsmérlő s alaptalanul vádaskodó cikkeknek, mint azt a jelen esetben látjuk. / G Y E R M E K R A J Z O K KIÁLLÍTÁSA AZ IPAR^ MŰVÉSZETI MÚZEUMBAN. November hó 28-átóI december 5-éig érdekes kis kiállítás volt látható az iparművészeti múzeum I. emeleti termében. Három kiváló külföldi iskolának rajzait s kézimunkáit mutatta ott be a székesfőváros elemi iskoláinak rajzoktatásí szakfelügyelője az érdekelt szakköröknek s a tanuló ifjúságnak. E kiállításról megemlékezett a napi sajtó néhány organuma és köztük a Pesti Napló, amelyben Gerő Ödön iparművészeti vonatkozásainál fogva bennünket közvetlenül érdeklő megjegyzéseket fűzött e kiállítás ismertetéséhez. Azt hiszszük olvasóink szívesen veszik, ha a jeles esztétikus cikkét — a személyi vonatkozású részek elhagyásával — itt közöljük : Talán igaz az, hogy művészetre nem lehet nevelni, de bizonyos, hogy a művészettel nevelhetünk. És taníthatunk is vele. Az iskola máris ráeszmélt arra, hogy a rajzolás és festés elsőrendű nevelő és oktató eszköz. Nem kell bizonyítanom, hogy a rajzolás és festés művészeti elem. Hiszen a meglátott és az elképzelt formának megrögzítése művészet, s a rajzolás és festés ezt a megrögzítést szolgálja. A formának meglátása és elképzelése megismerés, megtanulás s emlékezés, tehát dolgokról való tudás. Az iskolának föl kell tehát használnia azt a művészeti elemet, amely a meglátásra és elképzelésre tanít. Föl is használja a rajzolást. Már-már az oktatás alapjának tekinti. A gyermekművészet mindenkinek, aki a megismerés módszereinek tökéletesítését keresi, kedves. A céhbeli, rangbéli művészek ne orroljanak, amiért az iskolás gyermek rajzolását beiktatjuk a művészet világába. Mi ezt a művészetet, a gyermekművészetet, a népművészet értékes részének tartjuk. És megismételjük azt, hogy művészetre nem igen lehet nevelni. A rajzolásra és a rajzolással tanító iskola azt a gyermekművészetet nem is neveli, hanem csak nekibátorítja, nyilvánulásra serkenti a minden embernek megadott művészi tehetséget. Azzal, hogy reája bízza a dolgok megismerését s a megismerésről való szá-

359

madást. Nem művészetre tanít, hanem a gyermekben rejlő művészeti energia megmozgatásával a gyermeket tanítja. Az a művészeti energia mindenkiben megvan, de a nagy többség a művészi alkotás domináló föltételeinek híján van. Ezek a föltételek azok a rejtelmes imponderabilíák, amelyeket természettudósok és spekuláló bölcsészek mindeddig hiába kerülgettek. Ezeken a feltételeken innen a művészet primitíven szólal meg és népművészetet termel, azokon a föltételeken túl a sajátos talentum vagy geníalítás összetett, finomult, nemes művészetet alkot. A gyermekművészet ennek a népművészetnek része. Minden népművészet a dolgok meglátásán, a dolgokról való tudáson, a rájuk való emlékezésen alapul. A legprimitívebb népművészeti alkotás is a megismerés dokumentuma. Még az is, amelyet pusztán csak a naiv képzelet művének tartanak. Hiszen minden, amit elképzelünk : tudott, megismert dolgoknak összetevése. Megismerés nélkül nincs képzelet. A fantasztikus népművészet csak a tudásnak és megismerésnek eredménye. A gyermekművészet sem más. Az iskola a folyamatot megfordítja : nem formál művészi alkotást a gyermeki tudásból és megismerésből, banem a gyermek művészi energiáját megismerés és tudás szerzésére fordítja. A rajzolás örömét ébreszti a gyermekben s a rajzolót a dolgoknak meglátására s a dolgok összefüggésének elképzelésére serkenti. A gyermek meglátni tanul, hogy rajzolhasson s a jó meglátásból jó megismerésre tesz szert. A rajzoló elemi iskola eddig a legtökéletesebb gyermekiskola, ámbár a rajzolás dolgában még csak próbálkozik. Sokféleképpen, a jónál jobbat keresve. Ezért a fővárosi népiskolák világszerte híresek. A nagyvilág pedagógusai a budapesti városi iskolák rajztanítását nagyra becsülik s okulni igyekeznek belőle. S a budapesti népiskolák rajzai világjáró tournékban dicsőséget szereznek ami kultúrhírünknek. A kis fiuk és leányok rajzait külföldi pedagógiai múzeumok megszerzik a maguk számára. Az egyik ilyen gyűjtemény legutóbb Amerikában városról-városra járt s akárhányszor megtörtént, hogy gyermekeink rajzaínak kiállítása napján az iskolákban szünetelt a tanítás, hogy tanítók és gyermekek a kiállítást megnézhessék. A kiállítást az amerikaiak meg akarták hálálni. Píttsburgból és Welesleyből nagy gyermekművészetí, mondjuk hogy ískolaművészetí gyűjteményt küldtek fővárosunknak ajándékul. A pittsburgíak az óvóképző-iskola rajzait s az óvóískola kis növendékeinek munkáit, a welesleyek a nyolcosztályu elemi iskola tanítványainak rajzait küldték el. Ezt a két érdekes gyűjteményt és a hamburgi iparművészeti iskola előkészítő osztálya és elemi iskola rajzait most közös kiállításban mutatják be a közön-

O

k Magyar Iparművészet.

292

KIÁLLÍTÁSOK

360

ségnek. N e csak a pedagógusok nézték meg, hanem nézze meg a nagyközönség is, ha művészet és tanítás iránt érdekló'dík. Már eddig néhány száz ísfcolásgyermek bámulta végig az Iparművészeti Múzeum nagytermében az amerikai és hamburgi kis kollégák munkáit. S a kis gyermekek papirost és ceruzát hoztak magukkal s lerajzolták azt, ami nagyon megtetszett nekik. Kis, budapesti gyermekek, fiuk, leányok, a maguk jószántából azzal mulatnak, hogy kiállításon rajzolgatnak. A szuperlatívusoktól óvakodom, mégis meghatónak mondom ezt a gyermeki örvendezést. Lám, még örülni ís tanít a rajzolva nevelő iskola. Minden legkisebb öröm is a nagy világörömnek része. A ml régi iskolánk nem törődött ezzel a kincsgyüjtéssel és kincselosztással. Azzal sem, hogy megismerjük azt, amit be kellett tanulnunk. Sok egyébbe! sem.

egyenesen izgalmasan oktató a fekete papírosból kivágott pozitív és negatív képek egybevetése. A welesleyi nyolcosztályú népiskola a forma megrögzítésére, a vonal biztonságára, a perspektívába belevezetésre, a színek beszédességének megértésére és a minden tanulás és tudás illusztrálására törekszik. A nagy sorozat az iskola módszerébe alaposan bevilágít. A módszer jó, az eredmények kiválók. Es mégis, ami budapesti népiskolánk rajzolva tanítása értékesebbnek látszik. A fantáziát ís értékesíti, s fokozatosságában a gyermeklelkület fokozatos fejlődését jobban megszívleli. Nekem ez a kiállítás nagy gyönyörűségem volt. Művészi és — polgári örömöm telt benne. Ajánlom a jó művészek s a jó polgárok figyelmébe.

A patron-rajzok formaszépségre, ízlésre nevelnek. Különben is nagy súlyt vet mind a három iskola arra, hogy növendékeiket az elrendezés tisztaságára, a részek elhelyezésének, a kép feltálalásának Ízlésességére tanítsa. Az ízlés is szunnyadó energia, fel kell ébreszteni. Az öröm ennek az ébresztésnek legjobb módja, A pittsburgi óvóískola kis növendékeinek füzérei szenzációsak. Mindenféle magból, kukorica, bors, len, bab szemeiből láncot, füzért fűztek össze. A kombináló kedv remeklései ezek a füzérek. Úgy hatnak, mintha nemes ékszerek, vagy mint ősnépek fantasztikus kincsei volnának. Ezeknek a füzéreknek mását a mi kicsikéink is csinálhatnák. Mennyi ujjongás, öröm, boldogság szólalna meg a füzögető kicsikék lelkében 1 S tanulságos,

A vásáron, amelyen karácsonyi ajándékoknak alkalmas apróbb iparművészeti tárgyak hosszú sora látható, a Társulat rendes kiállítói majdnem teljes számban vesznek részt. Közönségünk sűrűn látogatja a vásárt, amely január J-éig hétköznapokon — hétfő kivételével — 9—J-ig, délután 3—7-íg, vasárnapon pedig 9—J2-lg tekinthető meg.

A Z IDEI STOCKHOLMI SVÉD IPARMŰVÉA hamburgi iskolák S Z E T I KIÁLLÍTÁSNAK, munkái közt a szilhuett-képek mely szeptemberben záródott, a legérdekesebbek. A tanítvánem csupán nagy erkölcsi sinyok színes papirosból ollókere volt, hanem pénzbeli val kivágják a kép részeit és eredménye ís messze f e l ü l összeróják őket. múlja a várakozásokat. Ezek a nagy felületekben A többhetes sztrájk ellenére, összefoglaló képek talán még amely miatt hosszabb időn át a modern nagyművészet viaz idegenforgalom teljesen szülágát ís érdekelhetik. íme, a netelt, a belépődíjak után bevaleur és a tónus kirekeszfolyt jövedelem (350.000 kor. tése ; íme, a lokális színekre előirányzattal szemben) megbontott, vagy lokális színhaladja a 800.000 koronát. foltokba összefoglalt kép. — A kiállítás vezetősége a magáA modern festés egyik felekenosok részéről jegyzett 500.000 zete a dekorációba vetítést, koronát és az államsegély réa kétméretüségre redukálást vén kapott 100.000 koronát hirdeti. Ezek az ollóval raj386. N É P V Á N D O R L Á S K O R B E L I BOGLÁR visszafizeti, sőt a kiállítók a zoló gyermekek és iparosFINNORSZÁGBÓL. helypénz cimen fizetett járunövendékek azt a dekoráló lékok egy részét ís visszakapják. Ilyen kedvező eredfestést művelik. Az ollónak biztosan kell szelnie, s az ményt eddig még egy kiállítás sem ért el. ollóval vágónak a körvonallal, a mozgások vonalaival, a strukturát éreztető folttal tisztában kell lennie. Annak, aki ilyen szilhuettet vág ki, jól kell emlékezni rájuk. f - A R Á C S O N Y I V Á S Á R . Folyó évi november hó A hamburgi szilhuettek közt sok olyan van, amely 24-én nyílt meg az Orsz. M. Iparművészeti Társzépségesen, dekorációsán hat. sulat karácsonyi vásárja az Iparművészeti Múzeumban.

AZ

IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM svéd házíiparkiállítása szintén november hó 24-én nyilt meg s tart ez év végéig. A kiállításon az ezídeí stockholmi iparművészeti kiállítás kiválóbb szövő- és nőíparí munkáin kívül a stockholmi Nordlska Museet gyűjteményéből kölcsönkapott régi svéd szövések és hímzések válogatott példányai láthatók A kiállításon levő munkák egy részét

361

361

NÉPMŰVÉSZET

most hozzuk, egy részét pedig már a stockholmi kiállítás ismertetése kapcsán a f. évi VI—VII. füzetünkben közöltük. A Z IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM SVÉD KIÁLLÍ• * * T Á S A ÉS AZ ISKOLÁK. Gróf Festetics Géza tanácsnok, a sz. főv. közoktatási ügyosztály vezetője, amint értesült a svéd iparművészeti kiállítás magas színvonaláról, rögtön elrendelte, hogy a kézimunkatanítónők a leányiskolák növendékeit a kiállítás megtekintésére elvezessék s nekik az ott látható kézimunkákat meg ís magyarázzák. Azóta délelőttönkint üdearcú leánykák raja lepi el az iparművészeti múzeum csarnokát s figyelemmel nézegeti a messze északról hozzánk került gyönyörű hímzéseket és szőtteseket.

_£T r

<7 7

1

V

V V"

NÉPMŰVÉSZET.

> «

H - * m

^

SU /h

í m

•DRANTING ÁGNES ELŐADÁSAI. Az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeumban B r a n t i n g Á g n e s úrhölgy, a stockholmi „Textílatelíer Licium" igazgatója, IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS KASSÁN I9J0. f. é. november hó 24-én „ A s v é d n é p m ű v é s z e t Az Orsz. M. Iparművészeti Társulat a jövő évi m ú l t j á r ó l " és november 25-én „ A s v é d h á z i munfcaprogrammjába belevette egy Kassán, 1910. év i p a r m a i t ö r e k v é s e i r ő l " tartott nagyérdekű nyarán megnyitandó kiállításnak rendezését. A kiállítást a előadást. Társulat a kassai kereskedelmi és iparkamarával együtElőadásainak részletes ismertetését az alábbiakban tesen rendezi s belefoglalja a kamara területéhez tartozó adjuk s vármegyék iparművészetét és háziíparát. E kiállításon a Különböző nemzetek keresték fel a nyáron SvédTársulat a tátravídéki fürdők részére készült művészi országot, ahol Stockholmban egy szép kiállítás keretében apróbb, olcsó emléktárgyak sorozatát ís be akarja mutatni s a népművészet és a modern iparművészet termékeit ezzel módját ejteni a túlnyomó részben külföldről impor- mutattuk be az idegeneknek. Több oldalról érte elismerés tált ilyen selejtes áruknak a kiszorítására. e kiállítást, de különösen Magyarország ismerte fel annak igazi jelentőségét. npAVASZI IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS. Az Orsz. A svéd textilművészet történetét még ezideig nem M. Iparművészeti Társulat tavasszal ismét lakás- írták meg, annyi azonban bizonyos, hogy az iparművészet berendezési kiállítást akar rendezni, ha megkapja a kor- ez ága nemcsak a mult századokig, hanem a történelem mánytól a kiállítás rendezésével kapcsolatos installációs előtti időkig nyúlik vissza. A svéd nép háromezer évvel munkák költségeire szükséges segélyt. Egyúttal tervbe Kr. e. foglalta el mai otthonát. Archeológiai gyűjtemévették Maróti Gézának a mexikói operaház részére terve- nyeink különösen fémtárgyakban rendkívül gazdagok, zett óriási üvegmennyezetének, s egyéb idevonatkozó mun- Szövet kevés maradt, de azok más tárgyakkal együtt kának, valamint a Ráth György síremléknek bemutatását is. igazolják, hogy a svéd nő korán értett a szövés és fonás Minthogy a Társulatnak a kormánysegélyre vonatkozó mesterségéhez. A vikingek és a kereskedelmi hajózás kérelmét még nem teljesítették, révén bizánci és ázsiai befolyáa kiállítás előkészítését még nem sok érvényesültek. Útjaik Orosz-, kezdhette meg. néha Magyarországon át vezet• • tek Bizancba. Több magyar pénz van ez időből gyűjteméAzt hiszem, bármely dinyeinkben és 20.000-nél több szítménnyel szemben az az keleti pénz. Ezek mind svéd igazi kérdés : örömmel dolgoterületen kerültek napfényre. zott-e rajta a munkás, gyönyöA XI. században veszik rűségét lelte-e benne ? — Mert fel a svédek a kereszténységet. örömmel kellett dolgoznia Ez csakhamar érezteti hatását. rajta, különben nem lehetne Az egyház ugyanis új feladabenne élet. RUSKIN. tokkal szolgál. Igen értékes darabokat őriz ez időből a Minden művészetnek — Nordiska Museet. Huszonnégy úgy hiszem — az a célja, hogy régi, körös, hímzett médaillon egyedülvaló embereket megismeretes a román korszakból. győzzenek arról, hogy nincseTechnika tekintetében hasonlók nek egyedül. c. BTJLCKE. az akkori, más országi munkákhoz. Az upszalaí dóm A „szép" egy histöriailag 387. N É P V Á N D O R L Á S K O R A B E L I BOGLÁR pluvialéja a XIII. század végéSVÉDORSZÁGBÓL. fejlődő fogalom, F. FELDEGG. 5*

362

NÉPMŰVÉSZET

ről származik. Hasonló darab van Anagniban. Ez VIII. Bonifácius pápa (1294—1303.) ajándéka. A lyoni szövetmúzeumban is őriznek hasonló darabot. A XIV. és X V . században honi művészet alakul ki, sajátos díszítő elemekkel. A kézimunkával, a hímzéssel és szövéssel leginkább kolostorokban foglalkoznak. Az 1373-ban elhunyt szent Bírgíta alapította a vadstenai kolostort. Régi leírásokból tudjuk, hogy itt az ú. n. spranging-ot, arany- és ezüsthímzést, gyöngyhímzést, szalag-, fríz- és vászonszövést és az opus plumariumnak nevezett hímzést művelték. Egy 1485-iki egyházi ünnepély leírásából tudjuk, hogy mily nagy szerepe volt a hímzett és szövött munkáknak a templomban. Vasa Gusztáv idejében, 1523-ban elterjed a reformáció, A középkori művészet azért tovább uralkodik a XVI. század végéig, csakis az épületeken honosul meg a renaissance stílus, melyet Svédországban ez időből Vasastílusnak neveznek. Az ez időből származó falkárpitok legkiválóbb darabja az ú. n. svéd kárpit, melyet Domenicus ver Wilt tervezett, aki 1556-ban jött Flandriából Svédországba. A legkiválóbb svéd szőnyegszövő Nils Eskilson műve ez (156Í—69.), aki mellett flandriai takácsok is dolgoztak.1 A gobelin-szövés ezután hanyatlásnak indul. A XVII—XVIII. században a címerhímzés divatozik. Ezeket a templomokban alkalmazták. A legrégibb ilyen munka a bjalbő-l templomból való Falkunga-címer a XIII. századból. A stockholmi múzeum a XVI—XVII. századi dicsőséges hadjáratokból négyezer darab külföldi zászlót őriz, de magyar egy sincs közte. A viseletekről szólván, felemlítí, hogy a legrégibb ilynemű munkák az upszalai dómban őriztetnek. Igen értékes Margit királyné (1353—1412.) ruhája. Margit a roskildi dómban van eltemetve. Ruháját 1658-ig itt tartották. Ekkor azonban X. Gusztáv Károly Svédországba vitette más műkincsekkel együtt és az upszalai dómban helyezték el. Szövete selyem- és aranyszövésű, ibolyás bíborszínű alapon gránátalma minta. Ez a szövet külföldi eredetű. Hogy a svéd nemzeti textilművészetet megismerhessük, tekintsünk be a svéd otthonba. Olaus Magnus püspök 1555-ben megjelent könyvében részletesen ismerteti mindazokat a munkákat, amelyeket a svéd nő otthonában készít. A nép mai napig foglalkozik szövéssel és fonással és a modern törekvések e foglalkozást helyes mederbe terelték. Az új irány ébresztője Artúr Hazelius volt (f 1901.) aki az északi múzeumnak 1872-ben vetette meg alapját. Fáradhatatlan tevékenységének legszebb gyümölcse a Skansen, az első szabadban felállított múzeum, melyben a természet keretében megtaláljuk a moraí, a blekíngi, az oktopi parasztházat és a lapp kunyhót is. A Nordíska Museet nagyszabású új épületét 1907-ben nyitották meg. Ezt dr. Bernhard Salin rendezte be, aki Hazelius örökébe lépett. Branting kisasszony ezután ismerteti a külö'nböző vidékek szövött termékeinek jellemző sajátosságait. Huszonnégy ilyen csoportot különböztetünk meg. A nép csodás ' D r . J o h n Böttíger írt jeles m u n k á t a svéd f a l k á r p i t o k r ó l .

362

élénkségű színeket alkalmaz. Északon a színek sötétek : a barna, kék, sötétvörös, a szürke és a fehér használatosak. Lejebb, pl. Helsinglandban a színek elevenebbek : fekete, vörös, zöld és kék ; de a sárga teljesen hiányzik. Ez még hegyvidék. Dalarne-ban a zöld, kék és a vörös megmarad és hozzájuk csatlakozik a sárga. A színek itt már lágyabbak. Silján vidékén elhagyjuk az erdőket, a színek itt világosabbak, a sárgának még nagyobb szerepe jut. Morá-ban, mely a Silján-tóban fekszik, a színek szinte a napfény izzó hatását keltik. Leksandrában jellemző a fehér, sárga, fekete és rózsaszín. Dalakarlíenben is élénk színek uralkodnak. Nyugati Svédországban olyan színek uralkodnak, amelyek a norvég hatásról tanúskodnak. Blekinge, Skane legdélibb része az országnak, ahol ismét más jellegű munkákkal találkozunk. • • Branting Ágnes második előadásában kiegészítette első előadását, amennyiben megismertetett bennünket azzal a jól szervezett munkával, mellyel a régi alapokon új mederbe terelték a nép ősrégi textil munkálkodását. Elsősorban megemlékszik azokról, akik ez irányban úttörők voltak. Soffi Adlersparre bárónő, Hanna Wínge asszony és Molly Rottlieb kisasszony 1874-ben megalapítják a „Handarbetets Vänner" egyesületet. Sikerült nekik a női kézimunkát új életre kelteni. E törekvéseket új tervekkel istápolták, kiállítási és eladási helyiséget létesítettek. Eljárásuk mintául szolgált a többi egyesületnek. 1887-ben Anna Wallenberg asszony lépett az egyesület élére, aki új munkanemeket honosított meg s így pl. felkarolták a haute-lisse szövést. Skanei szövőnőket alkalmaztak és a régi falkárpítok helyreállítására műtermet létesítettek. Különös figyelmet fordítottak az egyházi művészetre. A művészeti vezetők és tervezők Carín Wástberg és Maria Sjöström. A szövés, csipkeverés és hímzés már tíz évvel ezelőtt ís meglehetősen el volt terjedve. De rendszer nélkül dolgoztak. Zickermann kisasszony felismerte az abban rejlő veszedelmet és annak elhárítására 1899-ben megalapította a Hemslöjd egyesületet, melynek védőségét Eugen királyi herceg vállalta magára. Eladási helyiséget nyitottak Stockholmban, ahol az egyesület munkáit árusították. Új, művészi mintákat készítettek és a megrendeléseket közvetítették. Azonkívül támogatják a vidéki gazdasági egyesületeket, hogy ilynemű kiállításokat rendezhessenek. A drágaság és a nagy házbér arrafcényszeríteltea középosztályt, hogy a külvárosokba húzódjék. Ott egyszerű lakóházakat emeltek és e lakásokat a Hemslöjd ízléses és olcsó termékeivel díszítették. Évente két kiállítást rendeznek és ezeken teljesen berendezett polgári lakásokat ís bemutatnak. Az egyesület forgalma az alapítás évében 35,000, tavaly 261,000 korona volt. Skaneban van nagy hemslöjd középpont. Itt több intézmény áll annak szolgálatában. A legrégibb Tora Kulle asszony szövőiskolája Lundban, 1879-ben alakult. Ma 90-en dolgoznak benne, ruhaszöveteket állítanak elő. Cíloff Ollton alfastorpi gazdag parasztasszony házában

362

NÉPMŰVÉSZET

szövőísfcolát alapított. Parasztleányokat tanít a szövésmesterségre. Skane gazdag vidék, úgy hogy lakói csak saját szükségletükre szó'nek, eladásra nem dolgoznak. 1882-ben Lundban művelődéstörténeti egyesület alakult. Ez a Skansenhez hasonló múzeumot létesített. Vezetője és alapítója Karlín úr. Itt is van szövőiskola. 1905-ben Malmöben nagy szövőtelepet alapítottak. A Husläns hemslöjd-förening ez. Az egyesület részt vesz a múzeum kiállításán. Maria Fjätterström az elnöknő és egyszersmind a tervező. A skanei szövetek a legművészíebbek az országban. Kara Nilson Svédország legügyesebb kárpítszövője is Skanebőí származik. Kilencéves fia az egyedüli hivatásos férfi kárpítszövője Svédországnak. Kara Nilson munkája a Zorn által tervezett, háromtagú ellenző és a Lícium kiállításában látható vörös antependium. Még Blekinge-, Smaland-, Hailand, Bohnslän- és Westergötlandban készítenek hemslöjdöt. Blekingeben a kosárfonás és a finom függönyszövés otthonos, Smalandban a fafaragással foglalkoznak előszeretettel. Hallandraban jellemző a gyapjuhímzés. A Nordiska múzeum több régi csomózott, ú. n. Rya-szőnyeget állított ki, különböző vidékekről. Ezek jellegzetes munkák. Ágytakarónak és szőnyegnek használatosak. Eredetük a középkorba nyúlik vissza. A Bohuslän vidéki szőnyegek jellemző díszítő eleme a tengeri rák. Ez a vidék nyugati Svédországban, a tenger partján fekszik és lakói a tengerirák-halászatot űzik. Innen ered az említett motívum használata. Westergötlandban nagy szövőgyárak dolgoznak. Dalarneban Mora a középpont. Ide való Anders Zorn, a világhírű festő és rézkarcoló, aki itt művészi otthont épített magának. Itt készülnek a legjobb hemslöjd munkák. A Dalarne Mora Farger egyesületnek kiváló vezetője van, Beda Jarsson kisasszony személyében, aki a növényi festést meghonosította Svédországban. A növényi festékekkel való színezést négyhetes tanfolyamokban tanítja a különböző helyeken. Az egyesületnek szövőískolája is van és a hímzést ís tanítják. A népiskolákban is tanítják a háziípart. A morai népiskolában Zorn tanítja a rajzot, hogy ez mily jelentőségű, azt könnyű elképzelni. A közelben van Leksand. A háziipari törekvések itt harmincévesek. Gustav Ankarcrona vezeti itt és Rättvikben a hemslöjd munkákat. Különösen szép hímzéseket és szalagokat készítenek. Jeles vasmunkákat ís állítanak elő. Flodában igen élénk színeket használnak. A dalakarlieni nők színes ruháikat maguk hímezik, A díszt szabad kézzel, olyanformán készítik, mint a magyar írásos varrottast. Dalarne mellett Helsínglandban is alakult Hemslöjd egyesület, melynek dr. Bodlustan a vezetője. A színek itt is élénkek, de azért hidegebbek mint a dalarneíek. Jämtland- és Härjeadalenra jellemző a kétrétegű szövés. Ez is régi technika és a hemslöjd útján újból felelevenítették. Legtöbbször négy színben szövik, de gyakran készülnek két színben ís. A csipkeverést a Handarbetets Vänner karolta fel. Stark kisasszony a leglelkesebb apostol, aki a varrott

363

csipkét ís meghonosította. A tosteropi kastély úrnője Ehrenvard grófnő vezeti Skaneban a csípkeískolát. Jellemző e vidékre a zsubrikolás alkalmazása. Vadstenában régebben a csípkekészítés virágzott, ma nincs különösebb jellege az itteni munkáknak. Ezenkívül Mockfjärd, Gagnef, Djure, Orsda, Leksand, Rättvik, Ore és Helsíngland a csípkekészítés főhelyei. Valamennyi képviselve van a kiállításon. Ezután áttér az iparművészeti egyesületek ismertetésére. Ilyenek a már említett Handarbetets Vänneren kívül az Aktie Bolaget svensk Konstlöjd és a Nordiska kompagnie. A Bikupan (méhkas) harmincéves múlttal dicsekszik. Hímzett párnákkal szerepel a kiállításon. A Licíumot 1904-ben alapította Mímmi Borjeson asszony és az előadó. Különlegessége az egyházi és a heraldikai hímzés. Ennek köszönhető, hogy ma van Svédországban modern egyházi textilművészet. Sofie Gisberg kisasszony a tervező művész. A kiállított aranyhímzésű, fehér selyem antípendíum ís az ő alkotása. Ősszel szövőiskolát létesítettek, a jövő tavasszal pedig csípkeískolát is nyitnak. A „Píetas" egyesület a régi műtárgyak megmentését tűzte ki célul. Végül a technikai iskoláról emlékezik meg. Ennek az iparművészeti iskolának a vezetője Adler. 1844-ben létesült. Mai szervezetét 1878—79-ben nyerte. A női szakosztály nagyon jó. Itt tanít Gisberg kisasszony ís. Az egyes iparművészek közül felemlíti Petrus Forberget, aki a fémdomborításban és Éva Sparre grófnőt, aki a könyvkötésben jeleskedik. Branting kisasszony Zorn nagyjelentőségű szavaival fejezte be érdekes előadását : „Valamely vidék művészi képességeit szentnek kell tartanunk, avatatlan kéz ne nyúljon hozzá és csak olyan egyén vezesse, aki a nép jellemét, munkáinak szellemét ismeri. Akik a viszonyokat nem ismerik, ártanak beavatkozásukkal." Ezt tartsuk szem előtt a háziipari munkák felkarolásakor. Mindkét előadást, melyet számos, jól sikerült vetített kép kísért, nagyszámú, előkelő közönség nagy figyelemmel hallgatta meg és élénk tetszéssel fogadta. CsÁNYI K.

•

•

Próbálkozni, ez minden, amit tehetünk. S egy ember sem tesz mást, mint próbálkozik. (WM. H. HUSZT.)

Tévedés azt gondolni, hogy valamely műnek a szépsége összefügg tartalmával. (TÖPFER.) A szem megunja a szép tárgyat, mely erőszakkal tolakodik napi gondjaink közé : üdeségét és tisztaságát elveszti. Ebből ered a józan ész egyszerű törvénye, mely így szól : munkás-szerszámodat ne díszítsd, ahol megpihenhetsz, oda alkalmazz díszt, ahol nem pihenhetsz, ott a szépség fölösleges. (RUSKIN.) Minden művészetnek bályai.

megvannak

a saját

sza-

(CORNELIUS.)

364

PÁLYÁZÁTOK — SZAKIRODALOM

364

PÁLYÁZATOK.

Ü L D Ő L T PÁLYÁZATOK. Az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat bíráló bizottsága dec. hó J5-én gr. H a d i k B a r k ó c z y Endre elnöklésével tartott ülésén döntött a munkáslakások berendezésére kiírt pályázatokról. Beérkezett mindkét pályázatra 33 tervezőtől 39 terv. Az elsó' csoportban, amelybe a lakókonyhás lakástípus berendezésének tervei tartoznak, a jury az 500 koronás első díjat W i g a n d Ede, a 300 koronás második díjat V e s z e l y Vilmos és N á d o r Lajos pályamunkájának ítélte oda, továbbá az utóbbiaknak, valamint T r u g 1 y Aladárnak egy-egy tervét megvásárolta egyenkint 200 koronáért. A második csoportba tartozó kétszobás lakástipusra beérkezett pályamunkák közül az 500 koronás első díjat M e n y h é r t Miklós, a 300 koronás második díjat pedig M e y e r Antal tervének ítélte oda a jury. Az összes pályamunkákat a társulat január hó 5-étől kezdve január hó végéig kiállítja az Orsz. Magy. Iparművészeti Múzeum földszinti csarnokában. A KÉZIMUNKATERVEKRE kiírt pályázatról az Orsz. Magy. Iparművészeti Társulat bíráló bizottsága még a karácsonyi ünnepek előtt fog dönteni. A bízottság — amint a pályázati föltételek előírják — a megfelelő munkákat a tervezőkkel egyetemben megállapítandó tiszteletdíjért megvásárolja. Az etre a pályázatra beérkezett összes munkákat szintén január hó 5-étől kezdve január hó végéig állítja ki a társulat. A LEVÉLBÉLYEG. PÁLYÁZAT bíráló* bizottságába a kereskedelemügyi miniszter az Orsz. Magy Iparművészeti Társulatot ís meghívta. A társulatot a juryban gróf H a d i k B a r k ó c z y Endre elnök és K ö r ö s f ő i K r í e s c h Aladár bíráló bizottsági tag képviselik.

•

•

Esztétikai érzék nem fejlődhetik ki másként, mint a józanész segítségével, mely meg tudja ítélni, minek hol és mikor van helye és ideje. RUSKIN.

O ALIN BERNHARD : Die altgermanische ThlerOrnamentik. Stockholm, Beckmann, Í904. (L. 386—390. számú képeket.) ANordiska Museet tudós igazgatója mintegy négyszáz négyrét alakú oldalon számolt be a népvándorlás korabeli germán régiségek körül folytatott kutatásairól. Legfőképen a jellegzetes állatornamentíka elterjedési helyét és idejét állapítja meg. Az ornamentum-vándorlás felfedése művelődés- és művészettörténeti szempontból igen fontos. Bennünket annyiban ís érdekel, mert Salin a magyarországi leleteket ís feldolgozza, beleállítja a külföldi emlékek sorozatába és sokban helyesbíti világszerte Ismert tudósunknak, Hampelnek kronológiáját. Az állatos dísz a Fekete-tenger vidékéről kiinduló germán népvándorláskori közművelődési áramlattal jutott Skandináviáig. Ennek útjai közül az egyik közvetlen a Kárpátok fölött, a másik pedig éppen Magyarország mai területén át húzódott. Az északi germán ornamentika gondosan részletezi, alárendeli az elemeket az egésznek, épp azért szövevényes és bonyolúlt. Jellemző rájok nézve a hosszúnyakú állatfejek, melyek rendesen kiemelkednek a fíbulák, boglárok és egyéb tárgyak díszei közül. A déliek közelebb állván a klaszszikus hagyományokhoz, inkább súlyt fektettek az ábrázolás hűségére és a kompozíció összhatására, mint pl. a szilágysomlyóí leletnél látjuk. Különleges ízlés nyilatkozik meg a magyarországi ú. n. keszthelyi csoportnál, amelynek tárgyai a keletrómai behatást tükröztetik vissza. Salin könyvét 741 ábra díszíti, jó fogalmat nyújtva a népvándorláskor! díszítő művészet gazdagságáról. Az ötvösség körébe tartozó emlékeken megcsodálhatjuk az öntés pontosságát, a cizellálás biztosságát, a vert, vésett és niellós díszeket, legjobban pedig a kompozíciók találékonyságát, Cz.

388. FIBULA A KESZTHELYI LELETBŐL.

S

T.BEISSEL, G e f ä l s c h t e K u n s t w e r k e , 8° J75 old. Freiburg i/B. Herder ? ára fűzve 2*76 K. — Művészeti tárgyak hamisítványainak kérdése mai nap aktuáli-

365

SZAKIRODALOM

365

*abb, mint bármikor azelőtt volt. Hisz termékei iránt érdeklődött és miután annyi hamisítás azelőtt évtizedeken át az eddigi irodalom éppen ezzel a nem történt, mint most egy hónap legnagyobb mennyiségben látható és alatt. Hogy a hamisításnak ez a felaránylag könnyen vásárolható portélendülése éppen napjainkban megy kával bánt legmostohábban, pótolni végbe, annak egyik fontos oka az, akarta ezt a hiányt egy olyan kézihogy soha azelőtt műtárgyak ily kekönyvvel, mely a szőnyegvásárló köreslete nem forgott fenn, mint éppen zönségnek segédeszközül szolgálhatna ma. E kereslet okául több dolgot és megkönnyítené neki a típusok meglehet felhozni, de egyik legjelentősebb külömböztetését és értékelését a keresoka kétségen kívül a műgyüjtemékedők felületes és sokszor rosszhiszemű nyek teljessé tételének szándékában adataival szemben. Csak a kiadó kíkülönösen a tengerentúli civilizált orvánságára, sőt mintegy bevezetésül szágok nagy városai részéről rejlik. egy fejezetet a régi keleti szőnyegekMásik fontosabb oka a közlekedésnek ről ís (1800-ig) — ez az I. szakasz } a fejlődése, amely könnyűvé teszi oly Il.-nak azonban csak a technikai kérhelyek felkeresését a nagyutazóközöndéseket tárgyaló fejezetét írhatta meg, ség számára ís, amelyeket azelőtt a többi halála után Orendira maradt. szinte lehetetlen volt felkeresni és ezért Ilyenformán N . azt a részt írta meg, ismeretlenek is voltak. Ezt a hozzáamelyre nem érezte magát hivatott389. F I B U L A - R É S Z L E T . férhetőséget aztán fokozza még a műnak és ez mentségéül szolgál ; a I L L U S Z T R Á C I Ó SALIN K Ö N Y V É B Ő L , vészeti kiadványok sokasodása és a mentségre pedig van némi szükség, NORLANDS, N O R V É G I A . vele járó,egyrészt azt okozó, illusztrámert ezt a dolgozatot némely előnyei ciós technikának fejlődése. Es végül mindent összevéve s a mellett is felesleges munkának kell neveznünk most, miután művészet iránti érdeklődés általános fokozódása világszerte, ez a téma olyan kitűnő feldolgozásban részesült mint ami természetesen visszahat a gyűjtés szenvedélyére is.HoszB o d e kis könyve : Vorderasiatische Knüpfleppiche aus szú láncolata ez a jelenségeknek a művészet javára. Hogyne älterer Zeit} ez utóbbinak anyaga gazdagabb, időrendi lenne több alkalom a hamisításokra most, mint azelőtt. beosztása következetesebb, m ű v é s z e t t ö r t é n e t i súlya Es ez ellen más mód nincs, mint az egyszerű védekezés ; pedig — a szó legjobb értelmében — éppenséggel hasonlítvagyis a hamisítványnak felismerésére való képesítés, hatatlanul nagyobb. N . dolgozatának talán az az egy új kioktatás. Szerzőnek könyvével ugyanaz a célja. Némileg erénye van, hogy egy pár régi kaukázusi szőnyegről ís hasonló az ő könyve az Eudel-féle német fordításban nálunk megemlékezik. Úgy látszik, némi kedvetlenség nyomait sem ismeretlen könyvéhez, de mégis más. Kis könyvében is magán viseli, erre szeretnék visszavezetni egy-két nem a hamisításoknak változatos sorozatát mutatja be és beszéli nagy, de bosszantó botlást, mint aminő az, hogy az ábrákra el. Tárgyalja a hamisítóknak fogásait, eljárásait és azokra való utalás néha téves és haszontalan keresgélésre kénypéldákkal is szolgál. Irálya a könyv olvasását azonkívül szeríti az olvasót, vagy hogy az ábrán közölt szőnyeg ís könnyűvé és élvezetessé teszi. Kiemeljük, hogy a tulajdonosát ill. hamis nyomra jut az ember. (Pl. a 15. ábrán tudós szerzőnek e kis könyvében több gyakorlatiasság látható szőnyeg nem a Giergl- vagy Orendí-gyüjteményé, van, mint sok más fóliánsban ; így tehát művészettel hanem a Manufacture des Gobelins gyűjtemény tulajbármiként foglalkozóknak vagy gyűjtőknek is igen dona, holott az előszó értelmében, 1. XII. lap, az előbbi ajánlható. CSÍZIK G Y U L A . feltevésre kényszerül az olvasó.)

D

NEUGEBAUERundLORENDI Handbuch der o r i e n t a l i s c h e n Teppichkunde, mit einer Einführung von Richard Graul. Mit 152 teilweise g a n z s e i t i g e n Textabbildungen, 1 Titelbild, 16 mehrfarbigen Tafeln, 12 Motivblättern, 1 Karte. — Hiersemanm Handbücher. Band IV. Leipzig 1909. 8-r. XU, 246 lap. Hogy erről a tetszetős kézikönyvtől méltányos ítéletet mondhassunk, nem szabad szem elől tévesztenünk keletkezésének történetét, amint azt az előszó elmondja. Neugebauer mint gyűjtő a keleti szőnyegipar terén első sorban a mult század

390.

390. E M B E R I Á B R Á Z O L Á S . A 389. S Z . F I B U L Á R Ó L .

Annál teljesebb elismerés illeti a könyv második részét. Itt legfeljebb azon kell sajnálkoznunk, hogy ez a rész nem ölel fel nagyobb anyagot és különösen, hogy s z í n e s képei nem számosabbak, — de ismerve az utóbbiaknak költséges voltát, hálásaknak kell lennünk azért, amit kapunk. Az ügyes és röviden mindenre kiterjeszkedő technikai bevezetés után szerzőnk négy nagy csoportra osztva tárgyalja a XIX. sz. keleti szőnyegeinek azt a részét, melyet művének anyagául kitűzött, — mert a keletázsiai, indiai és északafrikaí szőnyegeket nem vette fel kézikönyvébe.

366

SZAKIRODALOM

A k i s á z s i a i s z ő n y e g e k két csoportra oszlanak : az elsőbe tartoznak az ott egy idő óta fennálló gyári üzemek — pl. a herekei császári gyár — termékei ; a másodikba a háziipar köréből kikerülő szőnyegek, városok és vidékek szerint csoportosítva, amennyiben ez az európai irányban megváltozott termelési viszonyoknak mindinkább erősödő befolyása, a kisebb területekre jellegzetes minták keveredése mellett ma még lehetséges. A túlnyomó többséget természetesen az imaszőnyegek teszik. A k a u k á z u s i c s o p o r t kissé unalmas geometrikus mustráival nehezebben osztható alcsoportokra. — Gazdagon — 6 kisebb csoportra — tagolódnak a színpompás p e r z s a s z ő n y e g e k ; a típusok változatossága, a rajz finomsága Perzsiában maíg sem veszett ki egészen, — Utolsó helyen tárgyalja szerzőnk a sötét alapszíneikkel és egyhangú mintáikkal néha szinte kissé nyomasztó hatású k ö z é p á z s í a í s z ő n y e g e k csoportját. Minden csoporthoz külön lapokon állította össze a szerző a legjellemzőbb motívumokat ; ez praktikus, kár, hogy nem készített gazdagabb gyűjteményt és hogy nem jelölte meg határozottan az egyes v i d é k e k r e különösen jellegzetes mustrákat, — ilyenek ma ís vannak, ha nem nagy számmal is, amint az a szövegből ís kitűnik (pl. a ghíordesi szegélymustra). Legvégül a régi perzsa szőnyegek legfőbb motívumaít ís összeszedte a szerző. A szöveg mindenütt egyenesen az ábrákhoz kapcsolódik, a képben be nem mutatott típusokról nem esik szó, ami a könyv gyakorlati célját tekintve feltétlenül helyeselhető. Minden típusnál közli a szerző a szokásos méreteket, színeket és á r a k a t , valamint a kereskedők körében szokásossá vált hamis, vagy legalább is szükségtelenül általánosító elnevezéseket, — mindezért a vásárló közönség hálás lehet neki, aki, mint egy nagy szőnyegkereskedő cég feje, ezekben a kérdésekben kompetens. A legteljesebb dicséretet érdemlik az illusztrációk, melyek kis méreteik mellett ís feltűnően élesek és tiszták, ami pl. Bode idézett könyvének a képeiről éppenséggel nem állítható. — A könyv a legmelegebben ajánlható azoknak, akik nem a dolog hisztorikumára, hanem a ma ís sűrűn előforduló típusok között való eligazodásra vetik a fősúlyt. Cs. S.

325

"DÖPKE LAPOK címén adja ki a Kner-féle gyomai nyomda specialitását képező báli meghívókra vonatkozó mintakönyvét. A mi szempontunkból az idei kiadványnál ís csak azt a figyelemreméltó körülményt tartjuk kíemelendőnek, hogy Kner dicséretreméltó kitartással keresi a kapcsolatot a magyar művészettel a meghívók tervezeténél. — Bizonyára a művészibb nyomtatványa kelendőbb is. *TTICHY GYULA. Egy tusosüveg meséi. Csinos kiadvány jelent meg, anélkül hogy kiadója, elárusitási helye és ára jelezve lenne rajta. Szerzője Tichy Gyula rajzokban kifejezett ötleteket, hangulatokat és gondolatokat kötött bokrétába benne. A mi grafikánk jóvoltából újabban mind több és több szöveg nélküli könyv készül. Azt mutatja ez, hogy rajzoló művészeinknek sok a mondanivalójuk. Hogy ezzel arányban a közönségnek is felkelne velők szemben az érdeklődése, az már más kérdés. Sajnos, a tapasztalás azt mutatja, hogy többnyire az ilyen könyvek a szerző költségén, igen szűk baráti kör számára látnak napvilágot. Valljuk meg őszintén, ebben a művészeink ís hibásak. Annyira magános úton járnak, hogy nem mindenkinek van kedve őket oda követni. Már Kozma, még inkább Aiglon egyéni fantáziával körülzárt világban mozognak s újabban megjelent kötetével azt mutatja Tichy is, hogy saját felizgatott képzelme nem mindenki számára ad érthető és élvezhető képet. Azért Tichy művészete igen érdekes. Ha van ís benne borongós fásultság, komolysága felől mégsem hágy sohasem kétségben. Talán ott lel magára legjobban, ahol a reprodukcióra való dúcot is maga munkálja meg, mert ott az anyag és a technika jótékonyan befolyásolják. Linóleumban például szélesebben fejezi kí magát, tömörebben gondolkodik s így legalább ís erős dekoratív értéket nyernek mondanivalói. Az a bizonyos szimbólíkus kéz különben könnyen elsiklík a bízarrságok, a szeszélyek, sőt talán a kellemetlen érzést keltő vonaljátékok határáig. Sz. G.

367

391.

'ÎÂ?;

Istarsa •

J^UTC^Ji391. GISBERG S . ( L Í C E U M ) : HÍMZETT OLTÁRTERÍTŐ.

DEVANT

392—393. S P A R R E É V A G R Ó F N Ő : KÖNYVTÁBLÁK.

COUVERTURES DE LIVRE.

Magyar Iparművészet.

b

D'AUTEL BRODE.

368

394. F A L I K Á R P I T ( H A U T E - L I S S E ) A NORDISKA MUSEETBEN LEVŐ E R E D E T I UTÁN K É S Z Í T E T T E A LÍCIUM.

395. RUDBECK A N N A (LICIUM) P A M U T T A L H Í M Z E T T PÁRNA.

TAPISSERIE HAUTE-LISSE EXÉCUTÉE D'APRÈS L'ORIGINAL AU NORDISKA M U S E E T P A R L ' A T E L I E R LICIUM.

P A N N E A U BRODÉ E N L A I N E .

369

396.

;

j t & " íí # W h f ^

3 s as

Ï

ä t&

. I F C ^ F E ^

*;= *;• » I IL jr

»>» »»>

ÍÍ

JA •M u tMimmlM•mmU• >1 »i

».NNIIIFT

»»> »»> >»»

»

.

396. F A L R A V A L O S Z Ő T T E S .

397.

•

T E N T U R E MURALE

_ TISSEE.

: :

397. H E D W A H E . : HÍMZETT KÖNYVTÁBLA SZERTARTÁSKÖNYV

C O U V E R T U R E B R O D É E DE L I V R E . SZÁMÁRA.

6'

370

398—399. K A R O S G Y E R T Y A T A R T O K KOVÁCSOLT VASBÓL HELSINGLANDBÓL.

DALARNA.

4 0 0 - 4 0 2 . A P P L I K Á L T MUNKÁVAL DÍSZÍTETT TARSOLYOK.

CANDELABRES EN FER FORGÉ.

DALARNA.

HELSINGLAND.

BOURSES DÉCORÉES D'APPLICATIONS.