Írta: Administrator április 01. péntek, 16:08

Hogyan kell szuperbruttósítani a 2011-es adóbevallásban? - Segítség a 1053-as szja-bevallás kitöltéséhez Írta: Administrator 2011. április 01. péntek, 16:08

Hogyan kell szuperbruttósítani a 2011-es adóbevallásban? - Segítség a 1053-as szja-bevallás kitöltéséhez. A szuperbruttósítás miatt sokaknak okoz gondot a 1053-as szja-bevallás kitöltése 2011-ben. A NAV tájékoztatója az adóalap-kiegészítés kiszámításához nyújt segítséget, melyből megtudható, hogy az egyes jövedelmeknél hogyan kell kiszámítani a szuperbruttót.

A nemzeti adóhatóság észlelte, hogy a magánszemélyek számára nehézséget okoz az adóalap-kiegészítés (szuperbruttósítás) kezelése a bevallás kitöltése során. Az alábbiakban – a kitöltési útmutatón túl – segítséget kíván nyújtani a 2010. évi személyi jövedelemadó bevallási kötelezettség teljesítéséhez.

A 2010. évben hatályos személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. §-ában meghatározottak szerint az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem. Az összevont adóalap részét képezi a külföldről származó, az előzőek szerinti jogcímeken megszerzett jövedelem, valamint az említett jövedelmek után számított adóalap-kiegészítés összege.

Kivételt képeznek az adóterhet nem viselő járandóság jogcímén megszerzett jövedelmek, melyek esetében nem kell az adóalap-kiegészítés számítását elvégezni.

Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a társadalombiztosítási járulék, vagy az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, akkor az adóalap-kiegészítés alapjaként a megállapított jövedelem 78%-át kell figyelembe venni. Azonban nem alkalmazható ez a szabály, ha a magánszemély az általa megfizetett társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás összegét költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették. Ebben az esetben az adóalap-kiegészítés alapjaként a jövedelem 100%-át kell figyelembe venni.

A bevallás kitöltési útmutatója az általános tájékoztatáson túl minden egyes sor esetében külön-külön felhívja a magánszemélyek figyelmét az adóalap-kiegészítés alapjának meghatározására.

1/6


Az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkező magánszemélynek a munkáltatói, kifizetői igazolása alapján a („b”), („c”) és az („a”) oszlop kitöltését kell saját magának elvégeznie, ha nem használja a program által felkínált segédszámítást. A kitöltő-ellenőrző program a magánszemély által, az egyes jövedelmek jogcíme szerint meghatározott („a”) oszlopba beírt adóalap-kiegészítés alapja után kiszámolja és a („d”) oszlopban megjeleníti az 1,27-szeres adóalap-kiegészítéssel növelt jövedelmet.

A bevallás kitöltő-ellenőrző programja további segítséget nyújt azoknál a jövedelmeknél, ahol a magánszemély a megszerzett bevétellel szemben költséget számolhat el.

A 1053-A lapján megjelenő – „Jelölje, ha az („a”) oszlop kitöltéséhez használni kívánja a segédszámításokat:” – piros szöveg melletti kódkockába írt X-et követően a magánszemély további segítséget kap.

A bevétel („b”) és a költség („c”) oszlopok kitöltését követően a program automatikusan az („a”) oszlopba beírja az adóalap 100%-os alapját, mely felülírható a magánszemély által, ha valamely jövedelmének a 78%-át veheti figyelembe az adóalap-kiegészítés alapjaként.

A magánszemély által az („a”) oszlopba beírt összeg nem lehet kevesebb a bevétel és a költség különbözeteként kapott összeg 78%-ánál, illetve nem lehet több a különbözet 100%-ánál. Ezt a program a kitöltést követően ellenőrzi.

Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek összegének megállapítása (adóalap-kiegészítés számítása) 1. példa:

A munkavállalónak 2010-ben munkaviszonyból származó bérjövedelem adóalapjaként 3 810 000 forintot igazoltak a 10M30-as igazolás 1. sor („d”) oszlopában, mely összeg az adóalap-kiegészítéssel növelt összeg. Az igazolás 1. sor („a”) oszlopában szereplő 3 000 000 forint az adóalap-kiegészítés alapja (a bér összege).

2/6


A bevallás kitöltése:

Az 1. (a munkaviszonyból származó bérjövedelem) sor („a”) oszlopba a 3 000 000 forintot beírva a program az 1,27-tel való szorzást elvégzi és a („d”) oszlopban megjeleníti a 3 810 000 forintot.

Ha a 10M30-as igazoláson nincs feltüntetve az („a”) oszlopban az adóalap-kiegészítés alapja, akkor azt a magánszemélynek kell kiszámolnia. Az összevont adóalap összegét a jövedelem 1,27-szereseként kellett meghatározni. Ezért a példa szerinti esetben a bevallás („a”) oszlopába írandó jövedelmet úgy kell kiszámítani, hogy az igazolás („d”) oszlopában feltüntetett összeget el kell osztani 1,27-el. A bevallás („a”) oszlopába írandó összeg kiszámítása a példa szerinti esetben: 3 810 000: 1,27 = 3 000 000.

2. példa:

A magánszemély más bérjövedelem címén 2010-ben külföldi illetőségű foglalkoztatótól 1 000 000 forint – biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel – járulékalapot képező jövedelmet szerzett.


Ebben az esetben, a magánszemély köteles a társadalombiztosítási járulék bevallására és megfizetésére (költségként nem számolhatja el, és nem is térítik meg számára), ezért a bevallás 4. (más bérjövedelem) sorának az („a”) oszlopába az 1 000 000 forint 78%-át kell írnia, azaz 780 000 forintot. A program a beírt összeget felszorozza 1,27-tel és a („d”) oszlopban megjelenik a 990 600 forint.

3. példa:

Az adózó részére 2010. évre nevelőszülői díj címén 240 000 forintot fizettek, amely összeg

3/6


adóterhet nem viselő járandóság, ezért az adóalap-kiegészítés nem vonatkozik rá, változatlan összegben kell az összevont jövedelmekbe beszámítani! A 19. (gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás, nevelőszülői díj, anyasági támogatás) sor („b”) oszlopba a 240 000 forintot kell beírni.

4. példa:

Az igazolás alapján a magánszemély az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztártól 2010. október 4-én 635 000 forint nyugdíj-szolgáltatásnak nem minősülő összeget vett fel, amely egyéb jövedelemként (17. sor) adóköteles.


A 635 000 forint egyéb jogcímen adóköteles kifizetés után a magánszemély köteles a 27%-os egészségügyi hozzájárulás megfizetésére, ezért a kifizetett összeg 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe venni, azaz 495 300 forintot.

A kifizetést terhelő 27%-os egészségügyi hozzájárulást a bevallás benyújtására előírt határidőig kell (kellett) megfizetnie a magánszemélynek (és a 1053-09-es lapon kell/kellett bevallani a 287. sor („e”) oszlopában).

Ezen kívül a magánszemély 2010-ben önkéntes kölcsönös biztosító pénzár tagjaként 100 000 forint munkáltatói adományban részesült. A 100 000 forint egyéb jövedelem az adóalap-kiegészítés alapja is egyben, mivel a magánszemélynek nem kell ezen összeg után egészségügyi hozzájárulást fizetnie.

A fenti jövedelmek esetében a segédprogram a („b”) - („c”) oszlopok különbözetének 100%-át írja az („a”) oszlopba, melyet a magánszemélynek kell felülírnia (495 300 + 100 000) 595 300 forintra. A felülírást követően a program elvégzi az 1,27- tel történő szorzást, és a („d”) oszlopba beírja az adóalap-kiegészítéssel növelt összeget.

4/6


5. példa:

Az adózó egy cég megbízása alapján többször tartott szakmai előadást, melyből a bevétele 1 200 000 forint volt. Költségként 130 000 forintot tud érvényesíteni számlái alapján.

Az adózónak 2010-ben magánszemély részére történő ingatlan bérbeadásból is származott jövedelme. Az ebből származó bevétele 2 000 000 forint, költségként számlák alapján 600 000 forintot számol el.


Adózónak a 10. (önálló tevékenységből származó jövedelem) sort kell kitöltenie a következők szerint.

A 10. sor („b”) oszlopába írandó összeg (1 200 000+2 000 000) 3 200 000 forint, a („c”) oszlopba a költségek együttes összege kerül (130 000+ 600 000) 730 000 forint.

Ha a magánszemély jelöli a segédszámítás használatát, a kitöltő-ellenőrző program automatikusan beírja az („a”) oszlopba a bevétel és a költség különbözetét, a 2 470 000 forintot. Amennyiben egészségügyi hozzájárulást is kell fizetnie a magánszemélynek, és ezt a közterhet költségként nem (a későbbiekben sem) érvényesíti, akkor az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmének (2 000 000-600 000), azaz az 1 400 000 forintnak a 78%-át kell az adóalap-kiegészítés alapjaként figyelembe vennie. Ezért a program által beírt összeget korrigálnia kell. Az 1 400 000 forint 78%-ához, azaz 1 092 000 forinthoz hozzá kell adnia az előadásból származó (1 200 000 -130 000) 1 070 000 forint jövedelmét. Az („a”) oszlopban tehát 2 162 000 forintra kell korrigálni a program által „felkínált” összeget. (apeh.hu/ berkalkul ator.net )

Adóbevallás 2011: határidők és nyomtatványok

Tipp: 1053 nyomtatvány letöltése a 2011-es bevalláshoz

5/6


SZJA bevallás 2011 - NAV (APEH) Szja bevallás nyomtatvány letöltése

Adó 1 százalék felajánlás 2011-ben: adó 1% lista és nyomtatvány a 2011-es adóbevalláshoz

1 SZÁZALÉK ADÓ 2011 NYOMATVÁNY: 2011. évi rendelkező nyilatkozat a befizetett adó 1+1 %-ról

Egyéni vállalkozó adózása 2011-ben - Egyéni vállalkozó járulékai, adóbevallás 2011

Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni

Külföldi jövedelem adózása 2011-ben: magánszemélyek külföldről származó jövedelmének adózása

Adóamnesztia 2011: az offshore-vagyont hazahozók adóamnesztiát kapnak 2011-ben

Szuperbruttó 2012: a félszuperbruttó kiszámítása 2012-ben

6/6

Írta: Administrator április 01. péntek, 16:08

Recommend Documents