Irodalom- és forrásjegyzék, valamint témakörök és követelményminimum a századi Európa és a tengerentúli világ történetének tanulmányozásához

PTE BTK Újkortörténeti Tanszék – Történelem Levelezı Képzés Egyetemes történelem

Irodalom- és forrásjegyzék, valamint témakörök és követelményminimum a 17–19. századi Európa és a tengerentúli világ történetének tanulmányozásához SZABÓ LORÁND egyetemi adjunktus [email protected]

Kötelezı irodalom BEBESI György (szerk.): A hosszú 19. század rövid története. Bocz, Pécs, 2010. (vonatkozó fejezetek, de a gyarmatosításról szóló fejezet helyett lásd az alábbi jegyzetet!). HAHNER Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648–1815. Panem Kiadó, Budapest, 2006. (vonatkozó fejezetek). SZABÓ Loránd: A XIX. századi gyarmatosítás története (vázlat) – jegyzet, Pécs, 2003–2012. (http://coospace.tr.pte.hu vagy http://overseas.uw.hu). SZABÓ Loránd: Afrika felosztása? Az 1884–1885-ös berlini Kongó-konferencia. In: CSABAI Zoltán – DÉVÉNYI Anna – FISCHER Ferenc – HAHNER Péter – KISS Gergely – VONYÓ József (szerk.): Pécsi történeti katedra. Cathedra historica universitatis quinqueecclesiensis. PTE BTK Történettudományi Intézet, Pécs, 2008: 419– 429. (http://coospace.tr.pte.hu). SZABÓ Loránd: A jávai holland modell és II. Lipót. In: BALOGH Tibor – BAYANKHUU Batsaikhan – KISS Katalin – ULCZ Gyula (szerk.): Keleti Kiskönyvtár 2–3., PTE TTK Földrajzi Intézet, Ázsia Központ, Pécs, 2005: 287–298. (http://coospace.tr.pte.hu). SZABÓ Loránd: Az imperializmus és Afrika XIX. századi felfedezıi. In: SZOMMER Gábor – SZABÓ Loránd – ÖLBEI Tamás– WILHELM Zoltán (szerk.): Anyaországok és (volt) gyarmataik 2. PTE Afrika – Amerika – Ázsia Universitas Munkacsoport, Pécs, 2006: 117–135. (http://coospace.tr.pte.hu).

Az egyes témakörökhöz ajánlott további irodalom CAMERON, Rondo: A világgazdaság rövid története a kıkorszaktól napjainkig. Maecenas Kiadó, Budapest, 1994, 1998: 106–139, 154–164, 168–181, 191, 199–201, 238–239, 259, 277–280, 324– 328, 342–361. DIAMOND, Jared: Háborúk, járványok, technikák. A társadalmak fátumai. 3. kiadás, javított utánnyomás, Typotex, Budapest, 2006. passim FAGE, J. D. – TORDOFF, William: Afrika története. Osiris, Budapest, 2004: (152–)212–361. ROBERTS, John Morris: Az európai birodalmak. Magyar Könyvklub, Budapest, 2000. (Képes világtörténelem VIII.) ROBERTS, John Morris: Az újkori Európa születése. Magyar Könyvklub, Budapest, 2000. (Képes világtörténelem VI.) 22–25, 122–178. WOLF, Eric R.: Európa és a történelem nélküli népek. Akadémiai Kiadó – Osiris-Századvég Kiadó, Budapest, 1995: 149–418.

Javasolt atlaszok FERNÁNDEZ-ARMESTO, Felipe (szerk.): The Times Atlasz: Felfedezések. Akadémiai Kiadó, Bp., 1993: 90–115, 130–135, 138–141, 145, 158–161, 166–233. PARKER, Philip et alii (szerk.): Képes történelmi világatlasz. (The Times History of the World). Reader’s Digest Kiadó, Bp., 2002: 153–249. (vonatkozó oldalak) Térképeken a világtörténelem. Zsebkönyvkiadás. (The Times Atlas of World History). Magyar Könyvklub, Bp., 1999: 72–121. (vonatkozó oldalak) Történelmi Világatlasz. Kartográfiai vállalat, Bp., 1991. (és számos újabb kiadás) 52–77. (vonatkozó oldalak)

1


Források DIÓSZEGI István (szerk.): Egyetemes történeti szöveggyőjtemény 1789–1914. Korona Kiadó, Budapest, 2001. POÓR János (szerk.): Kora újkori egyetemes történeti szöveggyőjtemény. Osiris Kiadó, Budapest, 2000. Tartalmuk lényegét ismerni és értelmezni kell az adott korszak és terület összefüggéseibe helyezve! Diplomácia, politika A (hétéves háborút lezáró) párizsi béke (1763). POÓR 2000: 129–132. Az illetéktörvény (Stamp Act, 1765). POÓR 2000: 146–147. A „megerısítı törvény” (Declaratory Act, 1766). POÓR 2000: 152. Aranda gróf titkos memoranduma III. Károlyhoz (1783). POÓR 2000: 157–160. A Massachusetts-öböl Társaság (Massachusetts Bay Company) alapítólevele (1629). POÓR 2000: 284–287. Hajózási törvény (Navigation Act, 1660). POÓR 2000: 298–299. Connecticut alaptörvénye (Fundamental Orders of Connecticut, 1639). POÓR 2000: 433–435. Johan Printznek, Új-Svédország kormányzójának a beszámolója (1644). POÓR 2000: 436. A francia gyarmati rabszolgatartás állami szabályozása (1685). POÓR 2000: 440–441. Az amerikai gyarmatok függetlenségi nyilatkozata (1776). POÓR 2000: 447–450. Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (1787). POÓR 2000: 451–458. Az orosz gyarmatosítás programja Közép-Ázsiában (1866). DIÓSZEGI 2001: 512–514. Angol–francia egyezmény (entente cordiale) (1904). DIÓSZEGI 2001: 552–555. Az 1905. június 6-i francia minisztertanács. DIÓSZEGI 2001: 556–559. Angol–orosz egyezmény (1907). DIÓSZEGI 2001: 560–563. Usman dan Fodio a kormányzás öt alapelvérıl (a XIX. század elejérıl). DIÓSZEGI 2001: 575. Csaka, a zuluk királya (1824). DIÓSZEGI 2001: 578. Uganda királyának levele Gordon ezredeshez (1876). DIÓSZEGI 2001: 578–579. A londoni pánafrikai konferencia üzenete a világ népeihez (1900). DIÓSZEGI 2001: 583–585. Csien Lung kínai császár levele III. György angol királynak (1793). DIÓSZEGI 2001: 587–588. Ram Mohan Roy írása (1831 körül). DIÓSZEGI 2001: 588–589. A tajping ötparancsolat az 1850-es években. DIÓSZEGI 2001: 589. Viktória királynı proklamációja (1858). DIÓSZEGI 2001: 590–591. A japán császár (Mucuhito) öt esküje (1868). DIÓSZEGI 2001: 591–592. Szun Jat-szen a három népi elvrıl (1906). DIÓSZEGI 2001: 592–595. Tilak: a bojkott politikai fegyver (1907). DIÓSZEGI 2001: 595–596. Gandhi: a passzív ellenállás elmélete (1908). DIÓSZEGI 2001: 596–598. Haiti függetlenségi nyilatkozata – Jean-Jacques Dessalines (1804). DIÓSZEGI 2001: 600–601. Simón Bolívar kiáltványa Új-Granada (a jelenlegi Kolumbia) lakosaihoz (1818). DIÓSZEGI 2001: 601–602. Simón Bolívar cikke a nemzetközi helyzetrıl (1824). DIÓSZEGI 2001: 602–606. Miksa mexikói császár levele kultuszminiszteréhez (1867). DIÓSZEGI 2001: 606–608. A Monroe-elv (1823). DIÓSZEGI 2001: 613–614. Lincoln beszámolója a Kongresszus rendkívüli ülésszakán (1861). DIÓSZEGI 2001: 617–618. Beveridge szenátor az Egyesült Államok külpolitikájáról (1900). DIÓSZEGI 2001: 620–622.

Gazdasági élet A saint-malói kikötı forgalma (1698). POÓR 2000: 318–319. Spanyolország hanyatlásáról (1724). POÓR 2000: 322–324. Svéd kereskedelmi adománylevél (1731). POÓR 2000: 326–328. Törvény a (Brit) Kelet-indiai Társaság mőködésének szabályozásáról (1773). POÓR 2000: 340–341.

2


Királyi rendelet a kávé, tea, csokoládé stb. kizárólagos árusításáról (Versailles, 1692). POÓR 2000: 375–376. Közrendelet a boroszlói departmentum elöljáróinak a burgonyatermesztés fejlesztésérıl (1757). POÓR 2000: 380. A világgazdasági válság hatása a német mezıgazdaságra a XIX. század végén. DIÓSZEGI 2001: 195–196. A transzszibériai vasút építése (1900). DIÓSZEGI 2001: 216–217. A Szuezi-csatorna megnyitásának gazdasági következményei az 1870-es években. DIÓSZEGI 2001: 225–228. A hosszú lejáratú francia tıkebefektetések megoszlása (1900–1914). DIÓSZEGI 2001: 231. A Deutsche Banknak adott koncesszió a bagdadi vasút építésére (1903). DIÓSZEGI 2001: 231–234.

Egészségügy, népesség Királyi rendelet a fertızı betegségek és különösen a sziámi kór elharapózásának megelızésére (Fontainebleau, 1708). POÓR 2000: 374–375. A skorbut megelızésérıl és ellenszereirıl (James Cook, 1776). POÓR 2000: 385–386. A városok növekedése a XIX. században. DIÓSZEGI 2001: 241–243. Bevándorlás az Egyesült Államokba. DIÓSZEGI 2001: 244–246. Az olasz kivándorlás a XIX. század végén. Részlet egy amerikai konzuli jelentésbıl. DIÓSZEGI 2001: 251–254. Oroszország népessége a XIX. század végén. DIÓSZEGI 2001: 254–257. A kongói atrocitások az 1880-as években. DIÓSZEGI 2001: 582–583.

Kultúra, vallás, életmód Inkvizíciós per Cartagenában (1610). POÓR 2000: 432–433. Missziós tevékenység Afrikában. POÓR 2000: 437–439. A (Brit) Kelet-indiai Társaság hivatalnokának egy napja (1780). DIÓSZEGI 2001: 586–587. Magyar utazó Rio de Janeiróról a XIX. század végén. DIÓSZEGI 2001: 609–610. Magyar utazó Észak-Amerikában (1876). DIÓSZEGI 2001: 619–620.

Rövid kronológia 1600–1858: az Angol/Brit Kelet-indiai Társaság (EIC) létezése 1602–1800: a Holland Kelet-indiai Társaság (VOC) létezése 1603–1868: a Tokugava-sógunátus Japánban 1607: Virginia sikeres gyarmatosítása 1608: Québec település megalapítása 1619: Batavia megalapítása 1620: a Mayflower nevő hajóval megérkeznek Új-Anglia elsı angol telepesei 1630–1654: a brazil háború (a hollandok számos kulcsfontosságú portugál telepet elfoglalnak DélAmerikában és Afrika atlanti oldalán, majd a legtöbbet visszaadják), következményeként az eddig vezetı cukortermelı Brazíliából a XVII. század végére a cukortermelés súlypontja áttevıdik a karibi térségbe (a cukorszigetekre) 1639: az európaiakat (a hollandok kivételével!) kiutasítják Japánból kb. 1650–1730: az atlanti/karibi kalózok (privatérok/privateerok és bukanérok/boucanier-k) virágkora 1652: a Holland Kelet-indiai Társaság (VOC) megalapítja Fokvárost 1658–1707: Aurangzeb sah uralma a Mogul Birodalomban 1664–1769: a Francia Kelet-indiai Társaság (CFIO) létezése 1665: az 1400-as évek óta létezı Kongó Királyságot szétverik a portugálok és afrikai segítıik 1665–1667: második angol–holland háború (Nieuw Amsterdamot elcserélik Suriname-ért és a Bandaszigetek egyik tagjáért, Pulau Roenért) 1669: Marokkó területi egysége helyreáll

3


1672–1679: a holland háború (angol–holland háborúk: 1652–1654, 1665–1667, 1672–1674) 1682: Louisiana jelképes birtokbavétele (Cavelier de La Salle eléri a Mississippi torkolatát) 1688–1697: az augsburgi liga háborúja/Vilmos király háborúja 1701–1714: a spanyol örökösödési háború/Anna királynı háborúja 1720: a Déltengeri Társaság (South Sea Company) csıdje 1736–1795: Csien-lung császár uralma Kínában 1736–1747: Nádir sah uralkodása a Perzsa Birodalomban 1739–1748: spanyol–brit („Jenkins füle”) háború 1740–1748: osztrák örökösödési háború/1744-tıl György király háborúja 1741–1754: Joseph-François Dupleix a Francia Kelet-indiai Társaság (CFIO) kormányzója 1754–1763: francia és indián és 1756-tól hétéves háború 1757: palászi/plassey-i ütközet 1764: a bakszári/buxari csata 1767–1799: brit–maiszúri háborúk (1767–1769, 1780–1784, 1790–1792, 1799) 1773–1785: Warren Hastings a Brit Kelet-indiai Társaság fıkormányzója 1775–1783: az amerikai függetlenségi háború 1775–1818: brit–marátha háborúk (1775–1782, 1803–1805, 1817–1818) 1777: San Ildefonsó-i szerzıdés: Brazília és a dél-amerikai spanyol gyarmatok közti végleges határok megállapítása 1780–1782: az indián II. Túpac Amaru felkelése Peruban 1787: az angolok elkezdenek kiszabadított rabszolgákat letelepíteni Nyugat-Afrikában 1788: Ausztrália betelepítésének kezdete 1789: Tiradentes és társai sikertelen lázadása a portugál uralom ellen a brazil Minas Geraisban 1791: Québec kettéosztása (Canada Act); a rabszolga Toussaint Louverture haiti lázadása 1798–1801: francia hadjárat Egyiptomban mamelukok és a törökök ellen 1800–1815: algíri–amerikai konfliktus 1800 körül: a zulu „nemzet” felemelkedése (Dingiswayo, majd Csaka/Shaka uralkodása) 1803: Bonaparte Napóleon eladja Louisianát 1804: Haiti függetlensége 1805–1848: Mohamed Ali egyiptomi kedive 1807: a rabszolga-kereskedelem betiltása a brit birodalomban (1833: a rabszolgaság betiltása) 1808–1821: Lachlan Macquarie Új-Dél-Wales negyedik kormányzója kb. 1810–1825: függetlenségi háborúk Dél- és Latin-Amerikában (Argentína: 1816, Brazília, NagyKolumbia, Mexikó: 1822) 1812–1814: amerikai–brit háború 1819: Szingapúr megalapítása 1822: megalapítják Monroviát 1824: angol–holland szerzıdés a Malaka-szoros kettéosztásáról 1825–1830: a jávai háború 1830–1833: Johannes van den Bosch jávai fıkormányzó, a cultuurstelsel kezdete 1830–1847: Algéria meghódítása 1833: unkiár-iszkeleszi és münchengrätzi szerzıdések (az elsı egyiptomi válság vége) 1836–1837: a búrok „nagy vándorlása” keletre (Natal, Oranje, Transvaal) 1837–1838: kanadai felkelés a brit uralom szorosabbra vonása ellen 1840–1842: az elsı ópiumháború (Kína „megnyitása”) 1841: londoni öthatalmi szerzıdés (a második egyiptomi válság vége) 1845–1848: burgonyavész (lisztharmat) miatt éhínség Írországban és Németalföldön, ír kivándorlás Amerikába 1848: a rabszolgaság eltörlése a francia gyarmatokon 1850–1864: a tajping felkelés 1853–1854: az amerikaiak Japánt szerzıdésre bírják 1854: a kinin elsı ismert alkalmazása a malária ellen 1854–1898: a franciák uralmuk alá hajtják Nyugat-Szudán java részét (Szenegál, Mali, Niger stb.) 1856–1860: második és harmadik ópiumháború

4


1857–1858: a szipojlázadás, a Brit Kelet-indiai Társaságtól a brit kormány átveszi Indiát 1859: Saigon bevételével megindul a francia hódítás Indokínában 1861–1867: a franciák mexikói „kalandja” 1867: Oroszország eladja Alaszkát; Kanada java domíniumi státust kap; Szingapúr különálló koronagyarmat lesz 1868: a Meidzsi-restauráció kezdete Japánban 1869: megnyílik a Szuezi-csatorna (területe 1888-tól nemzetközi státust kap) 1869–1893: Észak-Amerikában megépül négy kelet–nyugati transzkontinentális vasútvonal 1872: Fokföldnek a belügyekért felelıs kormánya lesz 1876: Egyiptom államcsıdje 1877: Indiában kihirdetik, hogy Viktória India császárnıje (1876-os törvény) 1880: a Brazza–Makokó szerzıdés (utólagos parlamenti elismerése 1882-ben) 1881: Tunisz francia protektorátussá válik (szerzıdések: Bardo [1881], La Marsa [1883]) 1881–1898: mahdista állam Szudánban 1882: Egyiptom felett kizárólagos brit ellenırzés alakul ki 1883–1885: tonkini háború (Lang Son-i kudarc) 1884: a német gyarmatosítás kezdete 1884–1885: a berlini konferencia; II. Lipót Kongó Szabad Állama (1885–1908) 1885: brit–orosz szerzıdés Afganisztánról; megalakul az Indiai Kongresszus Párt 1887: Indokínai Unió (Kokinkína, Kambodzsa, Annam, Tonkin és valamivel késıbb Laosz) 1888: a rabszolgaság eltörlése Brazíliában 1889–1913: II. Menelik uralkodása Etiópiában 1890: brit–német egyezmény (Zanzibár–Helgoland) 1891–1917: a transzszibériai vasútvonal építése (1902-ben egy részét már átadják) 1894: Uganda brit protektorátus lesz 1894–1895: kínai–japán háború Korea miatt 1896: az advai/aduai ütközet 1898: a fasodai incidens, brit-francia egyezmény a nyugat-afrikai érdekszférák elhatárolásáról; spanyol– amerikai háború 1899–1902 a 2. angol–búr háború (az elsı: 1880–1881) 1900: a bokszerlázadás Kínában; Ausztrália domíniummá válik 1904: Entente cordiale (London) 1904–1905: orosz–japán háború 1905–1906: az elsı marokkói konfliktus (II. Vilmos Tangerben) 1906: az algecirasi konferencia 1907: brit–orosz szerzıdés (Szentpétervár) 1910: a Buenos Aires–Valparaiso vasút megnyitása 1911–1912: a második marokkói konfliktus (az 1911-es „Párducugrás” Agadirba) 1914: megnyílik a Panama-csatorna

Alapvetı tények, összefüggések, események, nevek, fogalmak Rövid (1–2 soros) életrajzi ismeretek az alábbi személyekrıl: Eugène Étienne, Jules Ferry, Léon Gambetta, Joseph Chamberlain, Paul Cambon, Edward Grey, Théophile Delcassé, Gabriel Hanoteaux; Edward Gibbon Wakefield, Mahatma Gandhi, Ferdinand de Lesseps, Charles Gordon, Joseph Simon Gallieni, Louis Hubert Lyautey, Benyovszky Móric; David Livingstone, Pierre Savorgnan de Brazza, Mohamed Ali, Abd el-Kader, Mungo Park, Samuel Baker (és Sass Flóra), II. Lipót király, Szamori Turé (Samory Touré), Magyar László, Henry Morton Stanley, Frederick Lugard, Cecil Rhodes, Carl Peters, Hendrik Witbooi, Csaka (Shaka) király, Thomas Bugeaud, Jean-Baptiste Marchand, Herbert Kitchener; Francis Garnier, Miguel Primo de Rivera, Johannes van den Bosch, Thomas Stamford Raffles, Herman Willem Daendels, Mucuhito császár, Robert Clive, Thomas Babington 5


Maculay, Joseph-François Dupleix, V. Rama király, Charles Cornwallis, Warren Hastings, Szirádzs ud-Daula, Mihail Mihaljlovics Szperanszkij, Nyikolaj Nyikolajevics Muravjov (Amurszkij), Hajdár Ali, Tipu Szultán, Cholnoky Jenı, Prinz Gyula, Stein Aurél; Peter Stuyvesant, Henry Hudson, Benito Juárez García, Simón Bolívar, José de San Martín, Jean-Jacques Dessalines, II. Túpac Amaru (José Gabriel Túpac Amaru), Tiradentes (Joaquim José da Silva Xavier). Fontosabb ütközetek Maracaibo (kalózok: 1667, 1668), Portobello (kalózok: 1668, Jenkins füle: 1739), Delhi (1739), Cartagena (kalózok: 1544, 1689, franciák: 1697, Jenkins füle: 1741), Fort Duquesne (1754), Palászi/Plassey (1757), Madrász (1758), Québec (1759), Montréal (1760), Bakszári/Buxari (1764), Saratoga (1777), Yorktown (1781), Abukir (1798, 1799, 1801), Algír (1830), Saigon (1859), Hanoi (1873, 1882), Isandlwana és Ulundi (1879), Majuba Hill (1881), Tell-el-Kebir (1882), Lang Son (1885), Adva (1896), Omdurmán és Kartúm (1898), Mukden (1905), Csuzima (1905) Mettıl-meddig tartottak, és milyen békével zárultak az alábbi háborúk? (A békék lényegét ismerni kell!) Második angol–holland háború: 1665–1667 (Breda); az augsburgi liga/Vilmos király háborúja: 1688–1697 (Rijswijk); spanyol örökösödési háború/Anna királynı háborúja: 1701– 1714 (1713: Utrecht, 1714: Rastatt, Baden); Jenkins füle háborúja: 1739–1748 + osztrák örökösödési háború/György király háborúja: 1740–1748 (Aachen); francia és indián háború: 1754–1763 + hétéves háború: 1756–1763 (Párizs); az amerikai függetlenségi háború: 1775– 1783 (Versailles, Párizs); egyiptomi hadjárat: 1798–1801 (tkp. Amiens); amerikai–brit háború: 1812–1814 (Gent); elsı ópiumháború: 1840–1842 (1842: Nanking – britek, 1844: Hohia – USA, Whampoa – franciák); amerikai–mexikói háború: 1846–1848 (Guadalupe Hidalgo); második és harmadik ópiumháború: 1856–1860 (1858: Tiencsin, Ajgun – oroszok, 1860: Peking); elsı angol–búr háború: 1880–1881 (Pretoria); tonkini háború: 1883–1885 (Tiencsin); kínai–japán háború: 1894–1895 (Simonoszeki, Peking); spanyol–amerikai háború: 1898 (Párizs); második angol–búr háború: 1899–1902 (Pretoria); orosz–japán háború: 1904–1905 (Portsmouth). Karibi kalózfészkek: Port Royal (Jamaica), Île de la Tortue/Tortuga (Haiti/Hispaniola északnyugati partjánál), New Providence (Bahama-szigetek tagja). Adalék a kivándorlásokhoz: Aranyláz Kaliforniai: American River (1848–1849); kanadai: Fraser (1858), Klondike/Yukon (1896– 1898); alaszkai: Nome (1898); dél-afrikai: Witwatersrand (1886-tól); ausztrál: Bathurst (1851–1861), Kalgoorlie (1893). Gyémántláz Dél-afrikai: Kimberley (1867-tıl). Fogalmak: Asiento, a déltengeri buborék kipukkanása (Déltengeri Társaság/South Sea Company), feitoria, mandarin, wigwam, potlecs/potlach, caudillo, machismo, naváb (nábob), szipoj, zamindár, nizám, bakufu, száti, szvarádzs, kuli, rezidens, a Jameson-portya, corregidor, quilombo, cultuurstelsel, scramble.

6


Irodalom- és forrásjegyzék, valamint témakörök és követelményminimum a 17–18. századi egyetemes történelem tanulmányozásához DR. HAHNER PÉTER egyetemi docens [email protected]

Kötelezı irodalom HAHNER Péter: A régi rend alkonya. Egyetemes történet 1648–1815. Panem Kiadó, Budapest, 2006.

Az egyes témakörökhöz ajánlott további irodalom CAMERON, Rondo: A világgazdaság rövid története a kıkorszaktól napjainkig. Maecenas Kiadó, Budapest, 1994, 1998. 125–202. SASHALMI Endre: A nyugat-európai államfejlıdés vázlata. Pannonica, s.l., 2006: 83–189. BAYER József: A politikai gondolkodás története. Osiris, Bp., 1998, 2003: 101–172.

Források Tartalmuk lényegét ismerni és értelmezni kell! 1. Az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776). POÓR 2000: 447–450. 2. Az amerikai alkotmány (1787). HAHNER Péter Az Egyesült Államok elnökei. Maecenas, Bp., 1998 vagy 2006; vagy POÓR 2000: 451–458. 3. Sieyès abbé: Mi a harmadik rend? Részletek. HAHNER Péter (szerk.): A nagy francia forradalom dokumentumai. Osiris, Bp., 1999. 4. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. HAHNER Péter (szerk.): A nagy francia forradalom dokumentumai. Osiris, Bp., 1999. 5. I. Napóleon koronázási esküje. HAHNER Péter: A régi rend alkonya. Panem, Bp., 2006; vagy HAHNER Péter: Franciaország története. Mőszaki Kiadó, Bp., 2002. 6. François Furet: 1789–1917: oda és vissza. In: FURET, François: A forradalomról. Mérleg sorozat, Európa Könyvkiadó, Bp., 2006.

Rövid kronológia 1607: Virginia sikeres gyarmatosítása 1643–1715: XIV. Lajos uralkodása 1640–1660: az angol forradalom 1640–1688: Frigyes Vilmos, a „Nagy Választófejedelem” uralkodása 1648: a vesztfáliai béke 1648: Bogdan Hmelnyickij felkelése 1648–1653: Fronde 1649: I. Károly király kivégzése 1654: a perejeszlavi szerzıdés 1655–1660: az északi háború 1660: restauráció Angliában 1661: XIV. Lajos átveszi Mazarintıl a kormányzást 1667–1668: a devolúciós háború 1670: doveri titkos szerzıdés: angol–francia a hollandok ellen

7


1672–1679: a holland háború (angol–holland háborúk: 1652–1654, 1665–1667, 1672–1674) 1683: Bécs sikertelen török ostroma 1685: a fontainebleau-i ediktum (a nantes-i ediktum visszavonása) 1688–1689: a dicsıséges forradalom 1689: a Jogok Törvénye (Bill of Rights) Angliában 1688–1697: az augsburgi liga háborúja 1689–1725: I. Péter cár uralkodása 1700–1721: a nagy északi háború 1701: a porosz királyi cím megszerzése 1701–1714: a spanyol örökösödési háború 1704: a blenheimi vagy höchstädti csata 1709: a poltavai csata 1715–1774: XV. Lajos uralkodása 1733–35: lengyel örökösödési háború 1740–1786: II. Frigyes porosz király uralkodása 1740–1748: az osztrák örökösödési háború 1756: a „diplomáciai forradalom” 1756–1763: a hétéves háború 1762–1796: II. Katalin cárnı uralkodása 1772, 1793, 1795: Lengyelország felosztásai 1773–1775: a Pugacsov-felkelés 1775–1783: lexingtoni sortőz, az amerikai függetlenségi háború 1776. július 4.: az amerikai függetlenségi nyilatkozat 1787: az amerikai alkotmány 1788: Ausztrália betelepítésének kezdete 1789–1797: George Washington elnöksége 1789. július 14.: a Bastille bevétele 1791: a lengyel alkotmány 1792: a francia forradalmi háborúk kezdete 1792. augusztus 10.: a francia királyság megdöntése 1792–95: a Nemzeti Konvent Franciaországban 1793: XVI. Lajos kivégzése 1793. június 2.: a Hegypárt megdönti a Gironde uralmát 1793–94: a francia forradalmi diktatúra és terror 1794: Kościuszko felkelése 1794. július 27.: Robespierre megbuktatása, a terror vége 1796: az „Egyenlık” összeesküvése 1796–1797: Bonaparte elsı itáliai hadjárata 1798–1799: Bonaparte egyiptomi hadjárata 1799. november 9–10: Bonaparte brumaire-i államcsínye 1799–1804: a konzulátus Franciaországban 1801/1802: Napóleon konkordátuma VII. Pius pápával (elismeri, hogy a katolicizmus a francia nemzet többségének vallása, de a püspököket a francia állam nevezi ki, és a papok állami fizetést kapnak, 1905-ig van érvényben) 1804: az osztrák császári cím felvétele 1805: a trafalgari csata 1805: az austerlitzi csata 1806: a Német-római Császárság megszőnése 1807: a tilsiti béke 1808: Napóleon támadása Spanyolország ellen 1809: Napóleon seregei Magyarországon, a gyıri csata 1812: Napóleon oroszországi hadjárata 1813: a lipcsei csata 1814: Napóleon elsı lemondása

8


1814–1815: a bécsi kongresszus 1815: a waterlooi csata

Alapvetı tények, összefüggések, események, nevek, fogalmak • •

• • • •

•

• • • • •

Kik voltak a XVIII. században a német választófejedelmek? (a kölni, trieri és mainzi érsek, valamint a pfalzi, cseh, brandenburgi, szász, bajor és hannoveri uralkodó) Milyen politikai pártok voltak a XVIII. századi Angliában (whigek és toryk), az Egyesült Államokban a XVIII. század végén (Federalista és Jeffersoni Republikánus Párt) és a XVIII. századi Svédországban (kalaposok és sapkások)? Kik voltak a XVIII. század legnagyobb brit miniszterelnökei? (Robert Walpole, idısebb és ifjabb Pitt) Melyik dinasztia uralkodott Nagy-Britanniában, Bajorországban és Szászországban a XVIII. században? (Hannoveri, Wittelsbach, Wettin) Melyek voltak az osztrák örökös tartományok a XVIII. században? (Alsó- és FelsıAusztria, Stájerország, Karintia, Krajna, Tirol, Vorarlberg, Trieszt, Görz) Melyek voltak Itália államai a XVIII. században? (Nápoly–szicíliai Kettıs Királyság, Pápai Állam, Toscanai Nagyhercegség, Savoyai hercegség/Szárd Királyság, Velencei, Genovai, San Marinó-i és Luccai Köztársaság, Mantovai, Modenai, Pármai, Monacói és Milánói Hercegség) Sorolja fel a függetlenségét kiharcoló 13 amerikai államot! (Virginia, New Hampshire, Massachusetts, Maryland, Connecticut, Rhode Island, Észak-Karolina, New York, New Jersey, Dél-Karolina, Pennsylvania, Delaware, Georgia) Sorolja fel Hollandia XVIII. századi tartományait! (Holland, Zeeland, Utrecht, Friesland, Overijssel, Groningen, Gelderland és Drenthe) Sorolja fel, milyen emberi jogokat említ a Függetlenségi Nyilatkozat! (az élethez, a szabadsághoz és a boldogulásra törekvéshez való jogot) Milyen jogokat sorolt fel a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata? (a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás jogát) Sorolja fel a nagy francia forradalom törvényhozó szerveit idırendben! (Alkotmányozó Nemzetgyőlés, Törvényhozó Nemzetgyőlés, Nemzeti Konvent, Ötszázak tanácsa, Vének tanácsa) Sorolja fel az USA elsı öt elnökét! (George Washington, John Adams, Thomas Jefferson, James Madison, James Monroe)

Rövid (1–2 soros) életrajzi ismeretek az alábbi személyekrıl: Henri de Latour d’Auvergne Turenne, Pierre Victurnien Vergniaud, Joachim Murat, Jacques Roux, Lazare Nicolas Carnot, Camille Desmoulins, Égalité Fülöp, Paul Barras, Charles Maurice Talleyrand Périgord gróf, Madame de Maintenon, Joseph Fouché; Robert Walpole, Charles Townshend, Jethro Tull, Charles Cornwallis, Robert Clive; Grigorij Grigorjevics Orlov, Iván Sztepanovics Mazeppa, Jemeljan Ivanovics Pugacsov; Stanisław Leszczyński, Erıs Ágost, Michiel Adriaanszoon de Ruyter, Pombal márki (Sebastián José de Carvalho y Melo). Hogyan halt meg? III. Gusztáv, Johann Friedrich Struensee, Alekszej cárevics, I. Pál, Horatio Nelson, François Noël „Gracchus” Babeuf, J(oh)an(n) de Witt, Antoine Condorcet, XVII. Lajos, Jean-Paul Marat, Michel Ney.

9


Mettıl-meddig uralkodtak, vagy töltöttek be államfıi tisztséget az alábbi személyek? II. Károly (1660–1685); II. Frigyes (1740–1786); XIV. Lajos (1643-1715); I. Péter (1682– 1725); XV. Lajos (1715–1774); II. Katalin (1762–1796); XVI. Lajos (1774–1792); XII. Károly (1697–1718); III. Vilmos ([1672–]1689–1702); I. Napóleon (1799–1804–1814[1815]); I. Frigyes Vilmos (1713–1740); George Washington (1789–1797). Melyik évben volt ütközet a következı településeknél? Narva (1700); Blenheim (1704); Poltava (1709); Saratoga (1777); Yorktown (1781); Valmy (1792); Fleurus (1794); Abukir (1798); Marengo (1799); Hohenlinden (1800); Trafalgar (1805); Austerlitz (1805. XII. 2.); Jéna (1806); Eylau (1807. II. 7–8.); Friedland (1807); Wagram (1809); Borogyino (1812); Lipcse (1813). A nagy francia forradalom fıbb eseményei: A labdaházi eskü (1789. VI. 20.), a Bastille bevétele (1789. VII. 14.), XVII. Lajos varennes-i szökése (1791. VI. 20–21.), a Tuileriák ostroma, a királyság megdöntése (1792. VIII. 10.), XVI. Lajos kivégzése (1793. I. 21.), a Gironde bukása (1793. VI. 2.), Robespierre bukása (1794. VII. 27. 28-án kivégzése), Bonaparte brumaire-i hatalomátvétele (1799. XI. 9–10.). Mettıl-meddig tartottak, és milyen békével zárultak az alábbi háborúk? Devolúciós: 1667–8 (Aachen); spanyol örökösödési: 1701–1714 (1713: Utrecht, 1714: Rastatt, Baden); a nagy északi: 1700–1721 (1719–1720: Stockholm, 1720: Fredriksborg, 1721: Nystad); orosz–török 1710–1711 (Prut); lengyel örökösödési: 1733–1735 (Bécs); osztrák örökösödési: 1740–1748 (Aachen); hétéves: 1756–1763 (Hubertusburg, Párizs); elsı orosz–török 1768–1774 (Kücsük–Kajnardzsi); amerikai függetlenségi: 1775–1783 (Versailles); bajor örökösödési: 1778–1779 (Teschen); második orosz–török 1787–1792 (1791: Szisztovó, 1792: Iaşi); az elsı koalíció háborúja: 1793–1797 (Campo Formio); porosz–francia 1793–1795 (Basel); angol– francia 1798–1802 (Amiens); francia–osztrák 1805 (Pozsony). Fogalmak: sans-culotte, whig, tory, kameralizmus, Habeas Corpus Act, devolúció, norfolki rotáció, Capet özvegye, a nagy félelem, konföderációs cikkelyek, barscsina, obrok, Test Act, Townshend-vámok, intendáns, borough, pietizmus, fiziokraták, gallikanizmus, dissenterek, raszkolnyikok, „második százéves háború”, gentry, yeoman, gentleman, squire, levellerek, diggerek, rendezési törvény (Act of Settlement), hidalgo, valido, cortes, caballero, Riksdag, liberum veto, taille. Ki írta az alábbi mőveket? Tanulmány a népesedés törvényérıl és arról, hogy miként befolyásolja a társadalom jövıbeni alakulását; Leviatán; Mi a harmadik rend?; A törvények szellemérıl; A nemzetek gazdagsága; Két értekezés a kormányzatról; Elmélkedések/Töprengések a francia forradalomról; A társadalmi szerzıdés.

10


Irodalom- és forrásjegyzék, valamint témakörök és követelményminimum a 19. századi egyetemes történelem tanulmányozásához DR. BEBESI GYÖRGY egyetemi docens [email protected]

Kötelezı irodalom BEBESI György (szerk.): A hosszú 19. század rövid története. Bocz, Pécs, 2010. A továbbiakban: BEBESI 2010.

Az egyes témakörökhöz ajánlott további irodalom A nemzetközi kapcsolatok rendszeréhez: BEBESI György: A nemzetközi kapcsolatok története a 19. század elsı felében, a bécsi kongresszustól a krimi háborúig (1814–1856). In: BEBESI 2010: 36–58. BEBESI György: A nemzetközi kapcsolatok története a 19. század második felében, a krími háborútól az elsı világháborúig (1856–1914). In: BEBESI 2010: 59–77. ORMOS Mária – MAJOROS István: Európa a nemzetközi küzdıtéren. Osiris, Bp., 1998, javított kiadás: 2003. DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél évszázada. 1789–1939. História – MTA Történettudományi Intézete, Bp. 1994. DIÓSZEGI István: Az Osztrák–Magyar Monarchia külpolitikája. 1867–1918. Bp., 2001. MAJOROS István: Vereségtıl a gyızelemig. Franciaország a nemzetközi kapcsolatok rendszerében. (1871–1920) ELTE Eötvös Kiadó, Bp., 2004.

Az egyes országok kül- és belpolitikájához: KENNEDY, Paul: A nagyhatalmak tündöklése és bukása. Gazdasági változások és katonai konfliktusok 1500–2000. Akadémiai Kiadó, Bp. 1992. VADÁSZ Sándor (szerk.): 19. századi egyetemes történelem 1789–1914. Második, átdolgozott, bıvített kiadás, 2005. SZÁNTÓ György Tibor: Anglia története. Maecenas, Bp. 1999. (több kiadás) HAHNER Péter: Franciaország története. Mőszaki Kiadó, Bp., 2002.

Az ipari forradalom, valamint a kor gazdaság- és társadalomtörténethez: BEBESI György: A klasszikus ipari forradalom és társadalmi hatása. In: BEBESI 2010: 5–19. BEBESI György: A második ipari forradalom és társadalmi hatása. In: BEBESI 2010: 20–35. CAMERON, Rondo: A világgazdaság rövid története a kıkorszaktól napjainkig. Maecenas Kiadó, Budapest, 1994, 1998: 203–385. BEREND T. Iván – RÁNKI György: Európa gazdasága a 19. században. 1780–1914. Gondolat, Bp., 1987. DIEDERIKS, H. A. et alii: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Osiris, Bp., 1995.

Hétköznapi élet, gondolkodástörténet: DIEDERIKS, H. A. et alii: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. A rurális társadalomtól a gondoskodó államig. Osiris, Bp., 1995. BAYER József: A politikai gondolkodás története. Osiris, Bp., 1998, 2003: 175–259. PACZOLAY Péter – SZABÓ Máté.: A politikaelmélet rövid története. Kossuth, Bp. 1984. ROBERTS, Martin: Európa története 1789–1914. Az ipari forradalom és a liberalizmus kora. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992.

11


ROBERTS, Martin: Európa története 1900–1973. Akadémiai Kiadó, Bp., 1994. (a századforduló és az 1914 közötti részek)

Kelet-Európa és Oroszország: BEBESI György: Oroszország története a 19. század elsı felében (1801–1856). In: BEBESI 2010: 214–233. BEBESI György: Oroszország története a 19. század második felében és a 20. század elején (1856– 1914). In: BEBESI 2010: 234–251. BEBESI György: A Pétervári Oroszország története. Válogatott szövegek az újkori orosz történelem tanulmányozásához. Pécs, 1997. HELLER, Mihail – NYEKRICS, Alekszander: Az Orosz Birodalom története. Osiris, Bp., 1997. FONT Márta – SZVÁK Gyula – KRAUSZ Tamás – NIEDERHAUSER Emil: Oroszország története. Maecenas, Bp., 1997. PÁNDI Lajos (szerk.): Köztes-Európa 1763–1993.(Térképgyőjtemény) Osiris, Bp., 1995. ARATÓ Endre: Kelet-Európa története a 19. század elsı felében. Akadémiai Kiadó, Bp., 1971.

A német és az olasz egység témaköréhez: VITÁRI Zsolt: Birodalomból birodalom. „Németország” 1806–1871. In: BEBESI 2010: 175–193. HARSÁNYI Iván: A mediterrán térség története. Olaszország. In: BEBESI 2010: 356–368. WINKLER, Heinrich August: Németország története a modern korban. I. kötet. Osiris, Bp., 2005: 11–304. ZÖLLNER, Erich: Ausztria története. Osiris, Bp., 1998. KISS Aladár: Olaszország története 1748–1970. Egységes jegyzet. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.

Források A Szent Szövetség Európája és a forradalmak A Szent Szövetség alapokmánya (1815). DIÓSZEGI 2001: 83–84 A veronai nyilatkozat (1822). DIÓSZEGI 2001: 92–93. A dekabristák kiáltványa az orosz néphez (1825). DIÓSZEGI 2001: 98–100. A chartista mozgalom elsı petíciója (1839). DIÓSZEGI 2001: 110–114. Parlamenti reformok Angliában (1832). DIÓSZEGI 2001: 106–108. A frankfurti parlament megnyitása (1848). DIÓSZEGI 2001: 126. Bakunyin felhívása a szlávokhoz (1849). DIÓSZEGI 2001: 135–137. Engels a magyar szabadságharcról (1849). DIÓSZEGI 2001: 140–142. Chartista petíció (1848). DIÓSZEGI 2001: 123–125.

Gazdaság, társadalom Lexikoncikk a gızgéprıl. (1803). DIÓSZEGI 2001: 147. Gépek elıállítása gépekkel. Tudósítás az 1867-es párizsi világkiállításról. DIÓSZEGI 2001: 156–158. Rudolf Diesel a dízelmotor keletkezésérıl (1913). DIÓSZEGI 2001: 159. Ipar Manchesterben (1823). DIÓSZEGI 2001: 162. A Krupp-mővek állami támogatása (1874). DIÓSZEGI 2001: 173. A francia autóipar (1912). DIÓSZEGI 2001: 178.

Mezıgazdaság Bekerítések Angliában (1799–1809). DIÓSZEGI 2001: 162–163. A kisüzemek túlsúlya a francia mezıgazdaságban a XIX. század végén. DIÓSZEGI 2001: 192–194. Mezıgazdasági értékesítı szövetkezetek Dániában a XX. század elején. DIÓSZEGI 2001: 198–200.

12


Közlekedés Az elsı gızhajóút (1807). DIÓSZEGI 2001: 201. Útviszonyok Oroszországban a XIX. század közepén. DIÓSZEGI 2001: 213. Ford T-modelljének kidolgozása (1906–1908). DIÓSZEGI 2001: 217–219.

Bank és kereskedelem A Szuezi-csatorna megnyitásának gazdasági követelményei az 1870-es években. DIÓSZEGI 2001: 225–228. A külföldi banktıke szerepe Oroszország iparosításában a XIX. század végén. DIÓSZEGI 2001: 229– 230.

Népesedés, népmozgalmak A népesség növekedése Európában (1833–1866). DIÓSZEGI 2001: 237–239. Bevándorlás az Egyesült Államokba a XIX. században. DIÓSZEGI 2001: 244–246. Oroszország népessége a XIX. század végén. DIÓSZEGI 2001: 254–257.

Társadalom Az orosz nemesség a jobbágyfelszabadítás után. DIÓSZEGI 2001: 266–268. Paraszti nyomorúság Oroszországban a XVIII. század végén. DIÓSZEGI 2001: 273. A gyáros és munkása Németországban, az 1840-es években. DIÓSZEGI 2001: 291–293. Gyermekmunka az angol bányákban (1833). DIÓSZEGI 2001: 303. Családi szokások és törvények az albán társadalomban a XIX. század második felében. DIÓSZEGI 2001: 324–326.

Politikai gondolkodás Burke a francia forradalomról (1790). DIÓSZEGI 2001: 345–348. J.S. Mill: A szabadságról (1859). DIÓSZEGI 2001: 361–364. Az Ifjú Itália elvei (1832). DIÓSZEGI 2001: 370–371. Engels: A kommunizmus alapelvei (1847). DIÓSZEGI 2001: 384–388.

Tudomány, filozófia Kant: A tiszta ész kritikája. A második kiadás elıszavából (1787). DIÓSZEGI 2001: 402. Lenin: Karl Marx (1914). DIÓSZEGI 2001: 412–414. Darwin bevezetıje „A fajok eredete” címő könyvéhez (1859). DIÓSZEGI 2001: 420–423. Freud: A pszichoanalízis foglalata. DIÓSZEGI 2001: 424–426.

Politikatörténet 1850–1914 I. Miklós uralmának utolsó évei (1850–1855). DIÓSZEGI 2001: 487–488. Moldva és Havasalföld egyesítése (1861). DIÓSZEGI 2001: 501–502. Bismarck programbeszéde (1862). DIÓSZEGI 2001: 502–503 A Nemzetközi Munkásszövetség szervezeti szabályzata (1864). 507–509. Az emsi távirat (1870. június 13–14.). DIÓSZEGI 2001: 518. A pápai csalatkozhatatlanság dogmája (1870. július 18.). DIÓSZEGI 2001: 519. A három császár szövetsége (1873. június 6.). DIÓSZEGI 2001: 528. A hármas szövetség Németország, Olaszország és Ausztria–Magyarország között (1882. május 20.). DIÓSZEGI 2001: 539. XIII. Leó pápa „Rerum novarum” kezdető enciklikája (1891. május 15.). DIÓSZEGI 2001: 547–549. A francia–orosz szövetség (1891–1894). DIÓSZEGI 2001: 549–550. Angol–orosz egyezmény (1907. augusztus 18.). DIÓSZEGI 2001: 560–563.

13


Rövid kronológia 19. század (1801-tıl 1914-ig) kb. 1760–1860: a klasszikus ipari forradalom 1801–1825: I. Sándor uralkodása 1801/1802: Napóleon Konkordátuma VII. Pius pápával (elismeri, hogy a katolicizmus a francia nemzet többségének vallása, de a püspököket a francia állam nevezi ki, és a papok állami fizetést kapnak, 1905-ig van érvényben) 1804: I. Napóleon császárrá koronázása, a Code Civil (Code Napoléon) 1805: a trafalgari csata, az austerlitzi csata 1806: a Német-római Császárság megszüntetése, kontinentális zárlat Anglia ellen 1807: tilsiti béke kb. 1810–1825: függetlenségi háborúk Dél- és Latin-Amerikában 1812: I. Napóleon oroszországi hadjárata, a borogyinói csata 1813: a lipcsei „népek csatája” 1814: négyhatalmi szerzıdés 1814–15: a bécsi kongresszus 1820: a Missouri-kompromisszum 1820–1821: spanyol, olasz mozgalmak a Szent Szövetség ellen (carbonari, liberálisok) 1821–1829: a görög szabadságharc 1814/15–1824: XVIII. Lajos 1824–1830: X. Károly 1825–1855: I. Miklós 1825 decembere: dekabrista felkelés 1829: Stephenson Rocket nevő lokomotívja megnyeri a rainhilli körversenyt 1830: júniusi francia forradalom, belga szabadságharc, autonóm Szerb Fejedelemség, független Görögország 1830–1848: Lajos Fülöp 1831: lengyel felkelés 1832: az elsı angol választójogi reform 1833: unkiár-iszkeleszi és münchengrätzi szerzıdések (az elsı egyiptomi válság vége) 1836: a chartista mozgalom kezdete 1837–1901: I. Viktória 1840–1842: az elsı ópiumháború 1841: londoni öthatalmi szerzıdés a tengerszorosok védelmérıl 1846: az ír burgonyavész és a Gabonatörvény-ellenes Liga (Anti-Corn Law League) sikere miatt eltörlik a gabonaimport-korlátozásokat Nagy-Britanniában 1848–1849: a „népek tavasza” 1848–1916: Ferenc József 1850–1864: a tajping felkelés Kínában 1851: Louis Bonaparte elnök államcsínye 1852: Louis Bonaparte császárrá koronázása III. Napóleon néven 1853–1856: a krími háború 1856–60: a második és harmadik ópiumháború 1857: a szipojlázadás kitörése Indiában 1859: francia–piemonti–osztrák háború, a solferinói csata, a Vöröskereszt megalakítása; Alexander Cuza vezetésével a két román fejedelemség egyesítése (1861-ben ismerik el) 1855–1881: II. Sándor 1860. május 5. Garibaldi és vörösingesei partraszállása a szicíliai Marsalában 1861: jobbágyfelszabadítás Oroszországban; az olasz egység elsı szakaszának lezárulása (a második vége 1871: a kormány Rómába költözik) 1861–1865: az USA polgárháborúja 1861–1867: a franciák mexikói „kalandja” 1862–1890: Bismarck miniszterelnöksége

14


1863: újabb lengyel felkelés; a gettysburgi ütközet, rabszolga-felszabadítás az USA-ban 1864–1876: az I. Internacionálé (London–Philadelphia) 1866: olasz–porosz–osztrák háború, sadowai és könniggrätzi csata, Velence visszatértével az olasz egység második szakaszának lezárulása 1867: a második angol választójogi reform 1868: a Meidzsi-fordulat Japánban, a reformok kezdete 1870–1871: porosz–francia háború 1870. szeptember 2.: a sedani vereség, III. Napóleon rendszerének összeomlása 1871. január 18.: az egységes Német Császárság kikiáltása 1873: három császár szövetsége (német–osztrák–orosz) 1873–1894: az elsı világgazdasági válság 1875: lázadás Bosznia-Hercegovinában, a balkáni válság kezdete 1877–1878: a Balkán-válság, orosz–török háború 1877: a budapesti egyezmény, a független román állam megalakulása 1878: a berlini kongresszus (Szerbia, Montenegró és Románia függetlensége), Bosznia-Hercegovina okkupációja 1879: kettıs szövetség (német–osztrák) 1881: a három császár szövetségének megújítása 1882: hármas szövetség (német–osztrák–olasz) 1883: Románia csatlakozása a hármas szövetséghez 1886: a független bolgár állam megalakulása 1887: a földközi-tengeri „antant” (Anglia, Olaszország, majd Ausztria, Spanyolország), a német– orosz viszontbiztosítási szerzıdés 1889: a II. Internacionálé magalakulása (Párizs) 1891: orosz–francia közeledés (nem hivatalos egyezmény, francia haditengerészek látogatása a Szentpétervár melletti Kronstadtban) 1893–1894: francia–orosz katonai egyezmény (az antanthatalmak elsı szerzıdése) 1894–1906: a Dreyfus-ügy 1894–1895: japán–kínai háború 1894–1917: II. Miklós 1898: a fasodai incidens; a spanyol–amerikai háború 1899–1902: a 2. angol–búr háború (az elsı: 1880–1881) 1900: a bokszerlázadás Kínában 1904: az angol–francia gyarmati szerzıdés (az Entente cordiale, az antant névadója) 1904–1905: az orosz–japán háború 1905. január 9 – 1907. június 3.: az elsı orosz forradalom 1905: az elsı marokkói válság 1907: orosz–angol gyarmati szerzıdés (az antantszerzıdés-sorozat harmadik része) 1907–1917: a júniusi monarchia Oroszországban 1908: Bosznia–Hercegovina annexiója 1911: a második marokkói válság (a „párducugrás”); Sztolipin meggyilkolása 1912: az elsı Balkán-háború, Albánia függetlenségének kikiáltása (1913: elismerése) 1913: a második Balkán-háború; ítélet a Bejlisz-ügyben 1914. június 28.: Gavriló Princip Szarajevóban meggyilkolja Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét 1914–1918: az elsı világháború

Alapvetı tények, összefüggések, események, nevek, fogalmak •

Az ipari forradalom fogalma, a legismertebb feltalálók neve és találmányaik: pl. Watt – gızgép, Stephenson – gızmozdony, Marconi – rádió, Morse – távíró, McAdam – útépítés stb. A magyar feltalálók is, így pl. Puskás Tivadar – telefonközpont, Kandó

15


• • • • • • •

• •

• •

•

•

Kálmán – villanymozdony. A korszak két ipari forradalmának idıbeli elhelyezése és szakaszolása. (1760–1860, 1860–1920. Találmányok kora – 1760–1820, közlekedés és hírközlés forradalma – 1820–1860, a gépgyártás gépesítése, a modern gyáripar születése, a tudomány forradalma). A társadalmi hatás alapvetı elemeinek ismerete (demográfia, urbanizáció) a munkásság szervezıdéseinek legalapvetıbb szakaszai (luddizmus, chartizmus, trade-unionizmus). A kultúra, a tudomány és a mővészet fıbb irányzatai, eredményei és képviselıi a XIX. században. A Szent Szövetség politikai tartalma (a fennálló feudális-keresztény rend kölcsönös katonai segítséggel történı fenntartása). A krími háborúban részt vevı országok (Oroszország, Törökország, Anglia, Franciaország, Szárd–piemonti Királyság). A chartizmus lényege (aláírásgyőjtı békés petícionáló mozgalom a rendszerbe történı békés betagolódás elérése érdekében). A központi hatalmak és az antant tagjai: Németország, Ausztria–Magyarország, Olaszország, Románia, illetve Anglia, Franciaország, Oroszország. Az orosz jobbágyfelszabadítás lényege (6%-kal tıkésített obrok, 20% önrész mellett 80% állami hitel 25 évre, vagy 25%-a a földnek térítési kötelezettség nélkül). Az angol választójogi törvények tartalma (a cenzus csökkentése mind az aktív, mind a passzív választójog tekintetében; a választásra jogosultak körének bıvítése, a középrétegek beengedése a politikai hatalomba, „zseb-választókerületek”, „rohadt választókerületek”, a szüfrazsettek). A Missouri-kompromisszum tartalma (a rabszolgatartás területi elhatárolása az államok közötti paritás fenntartása érdekében). A telepes-törvény (Homestead Act) és a rabszolga-felszabadítás az USA polgárháborújában (telepes-korlátozások feloldása, jelképes földrendezési járulék és mővelési kötelezettség fejében farmerrá válási lehetıség, emancipációs nyilatkozat – abolicionizmus). Világháborús felkészülés és haditervek (Tirpitz-novella, Schlieffen-terv, elsı ökölcsapás kivédése, orosz felvonulási terv). A fontosabb gyarmatosító hatalmak és a legfıbb gyarmataik. (Anglia: India, Egyiptom, Kanada, Ausztrália, Dél-Afrika, Malájföld; Franciaország: Francia Indokína, Afrika, Hollandia: Holland Kelet-Indiák; Óceánia, Németország: Afrika és Óceánia.) Terjeszkedési irányok és válsággócok: Afrika: angol: Kairó–Fokváros, francia: Szenegál–Dzsibuti; a Kongó-medence. Ázsia: Afganisztán: orosz–angol konfrontáció. Távol-Kelet: orosz, japán és kínai érdekütközések. a leghíresebb gyarmati konfliktusok: ópiumháborúk, fasodai incidens, búr háborúk, spanyol– amerikai háború, marokkói válságok, Bosznia okkupációja és annexiója. A téma alapvetı fogalomrendszere: ágyúnaszád-diplomácia, nyitott kapuk politikája stb.). A Meidzsi-reform tartalma (Japán modernizációs felzárkózási periódusának kezdete, a nyugati vívmányok rendkívül gyors átvétele és adaptációja, sok esetben továbbfejlesztése). Az alábbi irányzatok elnevezésének ismerete, a fogalmak és a név pontos eredetének ismerete és megértése, legalább néhány kiemelkedı gondolkodó és néhány tıluk származó tétel ismertetése: konzervativizmus, liberalizmus, nacionalizmus, szocializmus, anarchizmus, katolicizmus (Burke, Adam Smith, Herder, Marx, Bakunyin, Lamennais stb.) Konzervativizmus: a tradíciók, a hagyományok és az intézmények. Liberalizmus: az egyén és az autonóm kisközösségek jogai és önszervezıdésük. Nacionalizmus: nemzeti öntudat, egységes nemzetállamok. 16


•

•

•

•

Szocializmus: kollektív társadalmi modell, közös tulajdon, a fennálló viszonyok erıszakos megváltoztatása. Anarchizmus: egyéni terrorral megroppantani az államgépezetet, a társadalomra települt álam megsemmisítése érdekében. Az európai régiók történetébıl: A szabadon választott régiót alkotó államok ismerete; ezek létrejöttének idıpontja, és korszak kulcsfontosságú eseményei (pl. Balkán, Románia: Szervezeti Szabályzat (tkp. alkotmány) 1831–32-ben a két fejedelemségben, eltérı részvétel 1848-ban, egyesülés 1859-ben Alexander Cuza vezetése alatt, függetlenség kikiáltása 1877-ben, királyság az 1866 óta uralkodó Hohenzollernek vezetésével 1881-ben, csatlakozás a központi hatalmakhoz 1883ban). A Török Birodalomból való kiválás körülményei és idıpontja (pl. görögök – szabadságharc 1821–1829, bolgárok 1886 – két Balkán-háború – 1912, 1913 stb.). Az adott régió legfontosabb sajátosságainak, ismerete (pl. Balkán: hosszú török uralom, elmaradottság, agrárjelleg stb.). A régió helyzete és elhelyezkedése az európai centrumhoz és perifériához képest (pl. Balkán – félperiféria). A többi európai régió esetében ugyanúgy, az adott térség sajátosságainak megfelelıen (skandináv térség, Mediterráneum, Közép-Európa). Elméletek a társadalmi jólétrıl. Utópista, kommunisztikus, szocialisztikus, szövetkezeti-kispolgári, anarchista, marxista és revizionista elgondolások a kapitalista társadalom „megreformálásáról”. Babeuf, Owen, Fourier, Saint-Simon, Bakunyin, Kropotkin, Tkacsov, Bernstein, Marx és Engels, Proudhon, Louis Blanc, Auguste Blanqui, Ferdinad Lassalle stb. „világjobbító” nézetei. A II. Internacionálé és irányzatai, az irányzatok fı képviselıi. Forradalmi radikálisok: Vlagyimir Iljics Lenin, Karl Liebknekcht, Rosa Luxemburg. Centristák: Karl Kautsky. Revizionisták: Eduard Bernstein. Szindikalisták. Brit kormánypártok a 19. században: Konzervatív Párt, Liberális Párt; vezetı politikusaik.

Rövid (1–2 soros) életrajzi ismeretek az alábbi személyekrıl: Henry Temple Palmerston, William Ewart Gladstone, Benjamin Disraeli, Edward Grey, David Livingstone, Joseph Chamberlain; Jules Ferry, Chambord grófja, Párizs grófja, Georges Clemenceau, Ferdinand de Lesseps, Léon Gambetta, Louis Auguste Blanqui, Raymond Poincaré, Georges-Ernest Boulanger, Alexandre Millerand, Jean Jaurès, Louis Adolphe Thiers, François Guizot, Patrice de MacMahon, Paul Cambon; Mihail Magnyickij, Alekszej Andrejevics Arakcsejev, Mihail Bakunyin, Grigorij Jefimovics Raszputyin, Mihail Mihaljlovics Szperanszkij, Pjotr Sztolipin, Pavel Ivanovics Pesztyel, Nyikita Mihajlovics Muravjov; Helmut von Moltke, Otto von Bismarck, Theobald von Bettman Holweg, Alfred von Tirpitz, Klemens von Metternich, August von Kotzebue, Friedrich Ludwig Jahn; Camillo Benso di Cavour, Giuseppe Mazzini, Giovanni Giolitti, Antonio Cánovas del Castillo; Mohamed Ali, Szamuel Samil imám, II. Abdul-Hámid, Mahatma Gandhi, Csaka (Shaka) király, Simón Bolívar; Robert Edward Lee, Ulysses Grant, John Brown, Frederick Jackson Turner. Hogyan halt meg? Abraham Lincoln, William McKinley, Grigorij Jefimovics Raszputyin, III. Napóleon, I. Sándor cár, II. Sándor cár, Léon Gambetta, Georges-Ernest Boulanger, Jean Jaurès, MarieFrançois Sadi Carnot, Rudolf Diesel.

17


Kihez, ill. mihez kapcsolódnak az alábbi elnevezések? Tigris: Georges Clemenceau Becsületes Ábris: Abraham Lincoln Botos Miklós: I. Miklós Párducugrás: A Panther nevő német hajó Marokkóba megy II. Vilmos császár parancsára Tonkini: Jules Ferry Vasbértörvény: Ferdinand Lassalle Reváns tábornok: Georges Boulanger tábornok Véres Miklós: II. Miklós Akasztott Muravjov: Szergej Ivanovics Muravjov-Aposztol dekabrista vezetı Akasztó Muravjov: az 1863-ban Lengyelországba bevonuló orosz hadsereg egyik vezetıje, a „lengyelek hóhéra” (Mihail Nyikolajevics Muravjov) Sztolipini nyakkendı: akasztófa Színész a trónon: I. Sándor Fontosabb ütközetek (mikor és milyen háború során): Palászi/Plassey, Navarino, Osztrolenka, Solferino, Königgrätz, Sedan, Gettysburg, Antietam, Plevna, Csuzima. Békék, fegyverletételek, kongresszusok, konferenciák, egyezmények: Appomatox, San Stefano, Aachen, Nanking, Verona, Troppau, Berlin, Gotha, UnkiarIszkelesz, Algeciras, Björkı, Bukarest, (Majna-)Frankfurt, Simonoszeki, Portsmouth, Párizs, Prága, Drinápoly, London, Zürich. Fogalmak: Monometallizmus, karbonárik/carbonari, bonapartizmus, kultúrharc/Kulturkampf, domínium, orléanista, komprádor, obscsina, pánszlávizmus, protektorátus, világsziget, Földközi-tengeri antant, Burschenschaft, fanarióta, falanszter, anarcho-szindikalizmus, illírizmus, troppaui protokoll, Le Chapelier-törvény, domínium, plutokrácia, demagógüldözés, szlavofil, zapadnyik, Ohrana, risorgimento, pronunciamiento, Zollverein. Ki írta az alábbi mőveket? A háborúról; Államiság és anarchia; Az iparosok kiskátéja; A pozitív szellem; Állam és forradalom; A demokrácia Amerikában; A szabadságról; Tanulmány az emberi fajok egyenlıtlenségérıl; A tömegek lélektana; Így szólott Zarathustra; Gazdaság és társadalom.

Az I. világháborúhoz vezetı, 1871 utáni szövetségek létrejöttének dátumai: Bismarck szövetségi rendszere 1871–1890: -1873: a három császár szövetsége -1879: a kettıs szövetség -1882: a hármas szövetség -1883: Románia csatlakozása az elıbbihez -1887: viszontbiztosítási szerzıdés 3 évre (orosz–német) -1887: földközi-tengeri antant/keleti hármas szövetség Németország új irányvonala 1890–1904: -1890: a viszontbiztosítás meg nem újitása miatt közeledés Oroszo.-hoz: flottalátogatás Kronstadtban -1891: a hármas szövetség megújítása 18


-1891: francia–orosz szöv. a hármas szöv. ellen, francia látogatás Kronstadtban -1892: titkos orosz–francia katonai szerz. -1893–1894: orosz–francia kettıs szöv. ratifikálása -1898: az angolok szakítanak a „splendid isolation” elvével -1898–1901: Németo. elutasítja az angolok szöv.-i ajánlatát, mivel Fro.-gal vagy Oroszo.-gal lehetetlennek látszik a megegyezés -1902: – francia–olasz egyezség ═ Marokkó, Tripoli; – angol–japán szöv. Oroszo. távol-keleti elırenyomulásának megakadályozására, 1905-ben megújítják, 1921-ig áll fenn Az antantpolitika 1904–1914: -1893–1894: francia–orosz katonai egyezmény -1904: Entente cordiale (angol–francia gyarmati megállapodás) -1905: II. Vilmos és II. Miklós björkıi találkozója -1906: – algecirasi konferencia, a „nyitott kapuk politikájának” elfogadása, – angol–francia–olasz egyezmény Etiópia függetlenségének elismerése -1907: angol–orosz szerzıdés: Perzsia, Afganisztán, Tibet kérdésérıl -1908: – kísérletek a flottakérdés német–angol rendezésére – VII. Edward hiv. látogatása Tallinban, hármas antant alakítása -1909: orosz–olasz titkos szerzıdés Racconigiban: a status quo fenntartása a Balkánon -1912: – sikertelen flottatárgyalások London és Berlin között – francia–angol megállapodás a flották együttes bevetésérıl a La Manche-csatornán és a Földközi-tengeren – francia hivatalos látogatás és haditengerészeti megállapodás Szentpéterváron – Bulgária és Szerbia egyezsége a török balkáni uralmának megszüntetésére, Görögország és Montenegró is csatlakozik – 1913: Szerbia, Görögország és Románia szövetsége (II. balkáni háború)

19

Irodalom- és forrásjegyzék, valamint témakörök és követelményminimum a századi Európa és a tengerentúli világ történetének tanulmányozásához

Recommend Documents