IRÁNYMUTATÁS A TÖBBLAKÁSOS ÉPÜLETEK RACIONÁLIS FŰTÉSÉHEZ LENDVA VÁROSÁBAN. Bevezetés Energiafogyasztás a szlovén háztartásokban

1

IRÁNYMUTATÁS A TÖBBLAKÁSOS ÉPÜLETEK RACIONÁLIS FŰTÉSÉHEZ LENDVA VÁROSÁBAN

Tartalomjegyzék Bevezetés ....................................................................................................................................................... 3 Energiafogyasztás a szlovén háztartásokban ............................................................................................. 4 Többlakásos épületek Lendva városában..................................................................................................... 5 A többlakásos épületek fűtése Lendván ...................................................................................................... 7 Összehasonlítás: a geotermikus energiával, illetve a fűtőolajjal történő fűtés ....................................... 7 Hőszivattyús fűtési költségek összehasonlítása – kisebb lakótömb négy lakással és irodákkal. ........... 8 Észszerű energiafelhasználás a fűtésnél és a fűtési költségek csökkentése............................................ 9 A fűtési költségek csökkentése szervezési intézkedésekkel .................................................................... 10 Az energiafogyasztás és a fűtési költségek csökkentése beruházási intézkedésekkel ............................ 11 Beruházási intézkedések a fűtési rendszer megvalósítása során ............................................................. 11 Beruházási intézkedések az előállított hőenergia felhasználásánál........................................................ 13 Az épületek hőtechnikai korszerűsítése ..................................................................................................... 13 Pára a helyiségben ...................................................................................................................................... 19 Szellőztetés .................................................................................................................................................. 21 Természetes szellőztetés ablaknyitással ................................................................................................... 22 Mechanikus szellőztetés............................................................................................................................. 23 A Tomšič-telep három többlakásos épülete energiafogyasztásának összehasonlítása ......................... 24 A hőszigetelés hatása ................................................................................................................................. 25 A külső hőmérséklet hatása ....................................................................................................................... 26 A lakók lakhatási szokásainak hatása ....................................................................................................... 27 A fűtési rendszer rendezettségének hatása .............................................................................................. 28 Szervezési intézkedések a háztartási munkáknál .................................................................................... 29 Sütés-főzés ................................................................................................................................................. 29 Hűtés és fagyasztás ..................................................................................................................................... 31 Mosogatás ................................................................................................................................................... 32 Mosás ...........................................................................................................................................................33 Vasalás ......................................................................................................................................................... 35 Vízhasználat ................................................................................................................................................ 35 Takarékosság a világításnál ....................................................................................................................... 36 Felhasznált irodalom................................................................................................................................... 37

2


Bevezetés A kézikönyv a lendvai többlakásos épületek lakóinak kérésére és kezdeményezésére készült. Bemutatja a többlakásos épületek néhány statisztikai adatát úgy a fűtött terület, mint a hőfogyasztás tekintetében. A társasház-tulajdonosok által a geotermikus energiával való fűtés költségeivel kapcsolatban hallatott bizonyos elégedetlen megjegyzésekre való tekintettel bemutatja annak okait, hogy az alállomások és hozzátartozó berendezések jelenlegi állapotában a fűtőolaj lenne a geotermikus energia egyedüli alternatívája. Tény azonban, hogy a geotermikus energiával való fűtés mind ökológiai, mind pénzügyi szempontból indokolt. A továbbiakban bemutatjuk az észszerű energiafelhasználást. Megadjuk a lehetséges szervezési és beruházási intézkedéseket, amelyekkel racionális energiafelhasználást érhetünk el a fűtés során. A beruházási intézkedések ismertetése kitér az ÖKO Alap vissza nem térítendő támogatása igénylési feltételeire is az épületek korszerűsítési munkáihoz. Külön fejezetben, a Tomšič-telep három többlakásos épületének példáján keresztül kerül bemutatásra a hőtechnikai korszerűsítés, a külső hőmérséklet, a lakhatási szokások és a fűtési rendszer szabályozottságának hatása az energiafogyasztásra. A kiadvány utolsó fejezete a háztartási munkákkal kapcsolatos szervezési intézkedéseket tárgyalja. Annak ellenére, hogy a kiadvány a többlakásos épületek lakóinak kérésére készült, sok fejezete az önálló lakóépületek lakóinak is hasznos lehet. A kiadványt a lendvai ENSVET Hálózat Irodájának energetikai tanácsadói készítették. A munka során segítséget nyújtott a Fűtési Bizottság tagja, Enes Prošić úr is, aki saját tapasztalatával nagymértékben hozzájárult a kiadvány megvalósulásához.

Kellemes olvasást kívánnak Önöknek a szerzők: Evgen Gömbös és Miran Kreslin, az ENSVET Hálózat Irodájának energetikai tanácsadói

3


Energiafogyasztás a szlovén háztartásokban A szlovén háztartások évi átlagos energiafogyasztása több mint 200 kWh a lakóterület minden egyes fűtött négyzetméterére vetítve. Ebből az energia mintegy kétharmada a helyiségek fűtésére, fennmaradó harmada pedig használatimelegvíz-készítésre, valamint a többi készülék és berendezés szükségleteire megy el. Az épületek fűtésére évente átlagosan kb. 140 kWh/m2 energiát használunk fel, ami például 15 liter fűtőolaj vagy 15 m3 földgáz használatának felel meg. Fosszilis energiahordozók esetében a helyiségek fűtésének éves átlagos költsége már elérte a 15 €/m2 összeget.

A szlovén háztartások átlagos összfogyasztása

212 kWh/m2 év

Helyiségek fűtése

139 kWh/m2 év

Használati melegvíz készítés

34 kWh/m2 év

Egyéb

39 kWh/m2 év

A legtöbb energiát a legnagyobb fogyasztás, tehát a fűtés terén lehet megtakarítani.

4


Többlakásos épületek Lendva városában Lendva város lakosainak száma 2.965. Ezek kevesebb, mint fele (1.303 fő, azaz 44%) él többlakásos épületekben.

Lendva lakosságából 1.303 fő - 44% él többlakásos épületekben Lendván 43 többlakásos épület található 772 lakással, melyek fűtött összterülete 42.489 m2. A többlakásos épületek többsége geotermikus távfűtéses. A fűtési területet nézve a többlakásos épületek mindössze 23%-a egyedi, helyi fűtéses.

A 43 többlakásos épületből 32, illetve a 772 lakásból 591 távfűtéses. A 42.489 m2 lakás területből 32.716 m2 távfűtéses (77%)!

A fűtött terület alapján csak a lakások 33 %-a rendelkezik hőszigetelő burokkal.

5


A 43 többlakásos épületből csak 15, illetve a 772 lakásból mindössze 268 rendelkezik hőszigetelő burkolattal. A 42.489 m2 lakásterületből mindössze 14.144 m2 hőszigetelt (33%)!

A 2015/2016. évi fűtési idényben a távfűtéses többlakásos épületek fűtésének összhőfogyasztása 3.511.610 kWh/év, illetve 107 kWh/m2év volt.

A hőtechnikai korszerűsítésen átesett távfűtéses többlakásos épületek hőfogyasztása 379.000 kWh/év, illetve 36 kWh/m2év volt. A hőtechnikai korszerűsítés nélküli épületek hőfogyasztása pedig 3.132.610 kWh/év, illetve 141 kWh/m2év volt. A hőtechnikailag korszerűsített többlakásos épületek egységnyi területre jutó éves átlagos hő fogyasztása (kWh/m2év) 3,9-szer kisebb volt a hőszigetelés nélküli többlakásos épületek átlagos éves fogyasztásánál. Ez az adat is a nagy megtakarítási potenciálról tanúskodik!

6


A többlakásos épületek fűtése Lendván A többlakásos épületekben levő lakások többsége (77%) geotermikus távfűtéses. A fennmaradó, helyi fűtéses lakásokat különböző energiahordozókkal fűtik.

Összehasonlítás: a geotermikus energiával, illetve a fűtőolajjal történő fűtés A 2015/2016 évi fűtési szezonban a távfűtéses többlakásos épületek fűtésének összhőfogyasztása 3.511.610 kWh/év volt. Az említett hőenergia teljes egészében geotermikus forrásból származott. Amennyiben fűtőolajjal fűtenénk, az említett fűtésre éves szinten kb. 440.000 litert használnánk el belőle, és ezzel 1.200 tonna káros CO2 kibocsátást okoznánk. Emellett a fűtőolajjal történő fűtés további egészség- és környezetkárosító anyagok keletkezését okozná. Összehasonlítva a fűtőolajból nyert hőenergia árával, a geotermikus energiából nyert hő ára elfogadható és versenyképes. A hőenergia-szolgáltatóval való megállapodások során arra kell törekedni, hogy ez így is maradjon.

A geotermikus energia használata ökológiailag is elfogadható, hiszen a fűtés során nem okoz olyan, az egészséget és a környezetet károsító kibocsátásokat, mint a fosszilis fűtőanyagok használata. Ugyanígy üvegházhatású gázok kibocsátásával sem kell számolni.

A geotermikus energiával történő fűtés az egészséges, tisztább és szebb Lendváért való gondoskodás kifejezése.

Miért csak a fűtőolajjal végeztünk összehasonlítást, és nem a földgázzal is? A geotermikus energiával történő fűtésre való áttérés (2010) előtt a többlakásos épületeket négy extra könnyű fűtőolajjal működő kazánházból fűtötték. A jelenlegi energiahordozóra való átállással a kazánházakat alállomásokká alakították át, amelyeket földalatti csővezetékkel táplálnak a központi hőállomásról. Egyes kazánházak és berendezéseik csak fűtőolajjal való fűtésre tervezettek, és nem teljesítik a földgázzal fűtés követelményeit. A földgáz nincs is elvezetve az egyes kazánházakig! Miért csak a fűtőolajjal végeztünk összehasonlítást, és nem a fa-biomasszával is? A meglévő kazánok nem felelnek meg a fa-biomasszával való tüzeléshez. -

elégtelen tüzelőhely

-

elégtelen hőenergia

-

rossz hatékonyság

-

szilárd részecskék (Pm 2,5 és Pm 10) okozta környezetszennyezés

7


Másfajta energiahordozóval fűtésre való áttérés előtt részletes elemzést kell készíteni beruházási tanulmánnyal. Az elhamarkodott becslés alapján új energiahordozóra való áttérés helytelen lenne. A másfajta energiahordozóra történő áttérés beruházásokhoz kötött!

A földgázra való átálláshoz többek között az alábbiakra lenne szükség: -

dokumentáció: projektek, szakvélemények, hozzájárulások, engedélyek, a beruházás pénzügyi elemzése

-

gázkazánház a hozzátartozó berendezésekkel

-

gázvezeték

-

korszerű kondenzációs gázkazánok a hozzátartozó vezérléssel

-

a berendezések karbantartása stb.

A fa-biomasszára való átálláshoz többek között az alábbiakra lenne szükség: -

dokumentáció: projektek, szakvélemények, hozzájárulások, engedélyek, beruházás pénzügyi elemzése

-

fa-biomassza kazánház

-

korszerű faelgázosító kazán a hozzátartozó vezérlésekkel

-

fa-biomassza előkészítése

-

a fa-biomassza tárolása és szállítása

-

a berendezések karbantartása

-

a hamu eltávolítása és tárolása stb.

Hőszivattyús fűtési költségek összehasonlítása – kisebb lakótömb négy lakással és irodákkal. A fűtési költségeket hosszú távra kell számítanunk, tehát a hőszivattyú élettartamára (20-tól 25 év). Ennek során a hőszivattyú által használt energia költsége mellett figyelembe kell venni a beruházási költségeket, az éves karbantartási költségeket és egy nagyobb javítás költségeit is. A tárgyalt lakótömb fűtésének éves hőfogyasztása 30.000 kWh, geotermikus energiával történő fűtés esetén ennek (e megoldás jelenlegi árával számolt) költsége 2.460 €/év illetve 49.200 €/20 év. A jelenlegi hőfogyasztásra vonatkozó adatból (30.000 kWh) és a hőszivattyú átlagos fűtési számának értékéből (2,5) az következik, hogy a hőszivattyú éves elektromosenergia-fogyasztása 12.000 kWh lenne. Az elektromos energia 0,135 €/kWh ára esetén az elektromos energia éves költsége 1.620 €, míg húszéves költsége 32.400 €.

8


Hőszivattyús fűtési beruházás esetén mindenekelőtt az alábbiakra kell tekintettel lenni: a projekt költségei, a megnövekedett elektromosenergia-vételezési hozzájárulás költsége, az elektromos elosztószekrény és biztosítékai, valamint a mérőberendezés beszerzése és felszerelése, a hőszivattyú és berendezéseinek, valamint szerelvényeinek beszerzése, beépítése és üzembe helyezése, az élettartam alatti rendszeres karbantartás költségei és egy nagyjavítás költségei. A felsorolt költségek becsült értéke 26.500 €.

Így a hőszivattyús fűtés húszéves költsége 32.400 € + 26.500 € = 58.900 €/ 20 év lenne, ami 9.700 €-val meghaladja a geotermikus energiával történő fűtés költségét.

Észszerű energiafelhasználás a fűtésnél és a fűtési költségek csökkentése Az észszerű felhasználás lehetséges és okvetlenül szükséges is, úgy a hőenergia előállításánál, mint a már előállított hőenergia felhasználásánál.

Megtakaríthatunk: Szervezési intézkedésekkel – kisebb befektetésekkel, illetve befektetés nélkül. Sok esetben lakhatási szokásaink megváltoztatása is elegendő – kisebb megtakarítások.

Beruházási intézkedésekkel – nagyobb befektetéseket igényelnek – nagyobbak a megtakarítások, és kisebb a környezetre gyakorolt káros hatás, épületek hőtechnikai felújítása, a fűtési rendszer korszerűsítése, áttérés a megújuló energiaforrásokra.

9


A fűtési költségek csökkentése szervezési intézkedésekkel •

Az első megtakarítást célzó intézkedés a fűtésnél a megfelelő hőmérséklet beállítása az életterünkben. A szakma ajánlásai alapján az egyes helyiségekhez elégséges hőmérséklet: nappali

20 0C

gyerekszoba

20 0C

étkező

20 0C

konyha

18 0C

hálószoba

16 és 18 0C között

fürdőszoba

23 0C (csak használat esetén)

folyosó

15 0C

garázs

fűtetlen

Az igényesebbek és érzékenyebbek érdekében a felsorolt hőmérsékleteket adott esetekben kb. 20Ckal megemelhetjük. •

Az éjjeli időszakban és távolléti óráinkban nincs szükségünk a helyiségek fenti hőmérsékletére, ezért 2-3 0C-kal csökkentsük azt.

•

A helyiségek éjjeli hőmérsékletét ne engedjük 16oC alá csökkenni, mert az ismételt felfűtés hoszszadalmas lenne és eközben túl sok energiát használnánk el.

•

A helyiségeink hőmérsékletét 15oC-on tartani csak hosszabb távollét esetében érdemes.

•

A helyiségek hőmérsékletének 1oC-kal történő csökkentése kb. 6%-os energiamegtakarítást jelent.

•

Akadályozzuk meg a meleglevegő-veszteséget. Ezt megtehetjük az ablak és a bejárati ajtók záródásának felújításával. A rosszul záródás tesztjét elvégezhetjük egy papírlappal, amelyet az ablakkeret és a szárny közé helyezünk. Ha a papírlapot bezárt ablaknál könnyedén kihúzzuk, a zárás rossz.

•

A zárást alaposan javítsuk meg, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az egészséges létezéshez friss levegőre van szükségünk, amelyhez szellőztetéssel jutunk.

•

Helyiségeinket naponta 3 – 5 alkalommal szellőztessük át rövid idejű huzattal (néhány percre szélesre tárjuk az összes ablakot). A szellőztetés időtartamát szükségleteinknek és a külső hőmérsékletnek megfelelően alakítsuk. A szellőztetés során keletkezett veszteségek ellenére a szellőztetés szükséges, hiszen a jó közérzethez friss levegő kell.

•

Ha hosszabb ideig szellőztetünk, a szellőztetés előtt zárjuk el a radiátorszelepeket. Olcsóbb a szobát ismét felfűteni, mint nyitott ablaknál kiengedni a hőt.

10


•

Amennyiben a lakás külső falai nem hőszigeteltek, a radiátorok mögötti falra helyezzen ún. energiafüggönyt (alufóliával bevont szigetelőanyagot).

•

Este sötétítse el az ablakokat vastag függönyökkel. A függönyök a radiátorokat ne takarják el, csak a felső élükig érjenek. Az éjjeli órákban a redőnyök is legyenek leengedve.

•

Szerezzen be hőmérőt, és figyelje a helyiségek hőmérsékletét a külső hőmérséklet és a termosztatikus szelepek beállításának függvényében.

•

Hasznos lehet levegőnedvesség-mérő beszerzése is. A relatív páratartalom a 40-60 %-os határok között legyen.

•

A fűtés takarékosság legyen értelmes. A túlzott takarékosság nem várt mellékhatásokhoz vezethet, mint például a nedves falak, penész, megbetegedés,…

•

A lakásban nem dohányzunk. A dohányosok 30 %-kal több energiát használhatnak el!

Az energiafogyasztás és a fűtési költségek csökkentése beruházási intézkedésekkel A beruházási intézkedések mind a hőtermelés, mind a -fogyasztás terén lehetségesek

Lendva községben a többlakásos épületek zöme geotermikus távfűtéses. A hőenergia észszerű előállításáról és az egyes alállomásokig történő szállításáról a gyártó, illetve a hőenergia beszállítója, a Petrol – Geoterm gondoskodik. A Lendvai Lakásgazdálkodási Vállalatra, illetve a lakástulajdonosokra marad a fűtési rendszer megvalósítása az egyes többlakásos épületek, illetve az egyes lakások között és az előállított hőenergia észszerű felhasználása.

Beruházási intézkedések a fűtési rendszer megvalósítása során A fűtési rendszer hidraulikai kiegyensúlyozása

A lakótömb minden egyes lakása részére biztosítani kell azt a hőmennyiséget, amely lehetővé teszi a tervezett hőmérséklet elérését a lakásban. Ez a feltétel a hidraulikusan kiegyensúlyozott fűtési

11


rendszereknél a csőrendszerbe beépített szabályozó szelepekkel teljesül. Ezek biztosítják a megfelelő nyomási viszonyokat a rendszerben úgy, hogy a kazánházhoz közeli lakásokban, illetve a keringető szivattyúkhoz közel ne jöjjön létre túlfűtés és szükségtelen hőenergiafogyasztás-növekedés, a távolabbi lakásokban pedig ne következzen be alulfűtés.

Termosztatikus szelepek beépítése – minden fogyasztó számára lehetővé tenni, hogy befolyásolja a saját hőfogyasztását

Minden lakástulajdonosnak lehetőséget kell kapnia arra, hogy befolyásolja a hőfogyasztást. Ez a feltétel a minden lakás minden radiátorára felszerelt termosztatikus szelep beépítésével valósul meg. A termosztatikus szelepek önállóan fenntartják a helyiség kívánt hőmérsékletét, amelyet a fejen állítottunk be.

A termosztatikus szelepeket a szoba közepére kb. 1 m magasságra állított hőmérő segítségével állítjuk be a megfelelő hőmérsékletre. Tapasztalati módszerrel beállítjuk a megfelelő értéket a termosztát skáláján úgy, hogy a hőmérőn a helyiség kívánt hőmérsékletét kapjuk. Amikor egyszer beállítottuk a termosztatikus szelepet, tovább szabályozni NEM SZABAD! Amennyiben a termosztatikus szelepet többször ki- és becsavarjuk, elveszíti elsődleges célját, miáltal a fűtési megtakarítások is csökkennek.

A fűtővíz hőmérsékletét szabályozó központi vezérlés beépítése

Az alállomáson be kell építeni egy központi vezérlést, amely a fűtővíz hőmérsékletét összehangolja a külső hőmérséklet követelményeivel a teljes létesítményre. Így az átmeneti időszakban a fűtővíz hőmérséklete alacsonyabb lesz, az alacsonyabb téli hőmérsékletek idején pedig magasabb.

A mindhárom fenti műszaki feltételt teljesítő rendszer a szabályozatlan rendszerrel összehasonlítva 25 - 30%-kal fogja csökkenteni az éves hőfogyasztási költségeket. Az egyes lakástulajdonosok a kívánt hőmérséklet a termosztatikus szelepen való beállításával és saját lakhatási szokásaik módosításával befolyásolhatják lakásuk fűtési költségeit. A lakhatási szokások megváltoztatása alatt a helyiségek megfelelő hőmérsékletének beállítására, a megfelelő szellőztetésre, a lakáson kívüli dohányzásra, stb. gondolunk.

12


Beruházási intézkedések az előállított hőenergia felhasználásánál A hőenergia-fogyasztást befolyásoló tényezők: -

a fűtési rendszer rendezettsége

-

az épület külső burkolatának minősége (a homlokzat, mennyezet, padló hőszigetelésének megfelelő vastagsága)

-

a beépített ablakok minősége és az ablakok beépítésének minősége

-

fűtésmód

-

a helyiségek kívánt hőmérséklete

-

lakhatási szokások – a levegő szennyezettsége a helyiségben, pára, szellőztetés...

-

külső hőmérséklet

Az épület minőségét átfogó hőtechnikai korszerűsítéssel javítjuk

Az épületek hőtechnikai korszerűsítése A hőtechnikai korszerűsítéssel a következő eredményeket érjük el: -

csökkentjük az épület hőveszteségét – az energiát elnyelő épületet takarékossá alakítjuk át, és csökkentjük az energiaköltséget

-

a nedves és penészes falú beteg épületet átalakítjuk egészségessé

-

javítjuk a szerkezet hőállékonyságát

-

növeljük a helyiségek hőkomfortját

-

megvédjük a teherhordó szerkezetet

-

felszámoljuk a hőhidakat

Az épületburok (külső falak, tető, padló és mennyezet) szerkezetének elkészítésére használt építőanyagok jó hővezető képességűek. Ezért önállóan nem képesek egyben a korszerű hővédelmi elvárásokat is ellátni. E feladatokat a hőszigetelőknek vagy hőszigeteléseknek nevezett kiegészítő rétegek veszik át.

A hőszigetelők a hőt rosszul vezetik. Hővezetési tényezőjük (λ) a 0,02 és 0,045 W/mK közötti tartományban mozog. Összehasonlításként: a beton λ értéke 2 W/mK!

13


A hőszigetelő anyag kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni. Az egyik legjelentősebb kritérium mindenképpen a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője λ[W/mK]. Minél kisebb a λ

hővezetési tényező, annál jobb a hőszigetelő anyag.

A ház megvalósított hővédelme a hővezetési tényezőtől (λ) és a hőszigetelő anyag vastagságától (d) függ. Az épület burkának egységnyi elemén keresztüli hőveszteség mértéke a hőátbocsátás U [W/ m2K], amelynek minél kisebbnek kell lennie, ha jó hőszigetelésű épületburkot szeretnénk.

A hőátbocsátás (U) azt mutatja, 1 óra alatt mennyi energiát veszítünk az épített elem 1 m2 felületén, ha a hőmérsékletkülönbség a külső és belső oldal között 1 K (Kelvin).

A hőszigetelés vastagságának meg kell felelnie az Energiahatékonysági szabályzat (PURES 2010) követelményeinek. A hőszigetelés vastagságát úgy kell kiválasztani, hogy az U értéke ne lépje túl a táblázatban megadott értékeket.

PURES 2010

Umax (W/m2K)

Külső falak

0,28

Mennyezet

0,20

Fűtetlen pince, garázs feletti padlózat

0,35

Ablakok

1,30

Bejárati ajtók

1,60

Az ÖKO Alap támogatásának elnyeréséhez még szigorúbb követelmények betartása szükséges, amelyeket a folytatásban ismertetünk.

14


Az ÖKO Alap a homlokzati hőszigetelés vastagságára vonatkozó (2016-ra és 2017-re is hatályos) követelményei λ / d ≤ 0,250 W/m2K

A homlokzati hőszigetelés vastagsága lényegesen csökkenti a homlokzaton keresztüli hőveszteséget. A hőszigetelés vastagságának hatását a hőveszteségre (fűtőolaj-fogyasztásra) a 100 m2 külső falfelületen keresztül az ábra mutatja

15


A homlokzat hőszigetelése azonban nem csak az energiafogyasztást és ezzel az energia költségeit csökkenti, hanem javítja a komfortérzetünket is. A javulásokat a kép ábrázolja.

-

A fagypont a fal közepétől a hőszigetelés külső rétegébe mozdul el, amelynek a fagy nem árt.

-

A külső fal élettartama meghosszabbodik, mert nincs kitéve alacsony negatív hőmérsékleteknek.

-

A külső fal hőenergia-tárolóvá válik, és csökkenti a helyiségek hőmérsékletingadozását, ennek következtében nincs szükség éjjeli fűtésre.

-

A külső fal felmelegszik. Belső felületének hőmérséklete megemelkedik, ezáltal nem jelenik meg páralecsapódás.

-

Megszüntetjük a hőhidakat és ezzel a nedves és következményképpen penészes falak egyik alapvető okát.

-

A kép bemutatja a fűtőolaj-fogyasztás adatait is. Látható, hogy az adott esetben hatodára csökken a fogyasztás!

16


Az ÖKO Alap követelményei a mennyezet és a tető hőszigetelését illetően

Az alábbi táblázat a hőveszteséget és ezzel a fűtőolaj-fogyasztást ábrázolja a hőszigetelés vastagságának függvényében.

Hőveszteség a mennyezeten keresztül kWh/m2

Hőszigetelés vastagsága 0 cm U=1,37 W/m2K éves hőveszteség a mennyezet m2-re 108 kWh fűtőolaj-fogyasztás 12 liter/m2 év 1200 liter/100m2 év

Hőszigetelés

Hőszigetelés

vastagsága 14 cm

vastagsága 30 cm

U=0,234 W/m2K

U=0,113 W/m2

éves hőveszteség

éves hőveszteség

a mennyezet m2-re 18,5 kWh

a mennyezet m2-re 8,9 kWh

fűtőolaj-fogyasztás

fűtőolaj-fogyasztás

2,3 liter/m2 év

1,1 liter/m2 év

233 liter/100m2 év

110 liter/100m2 év

17


A mennyezet, illetve tető hőszigetelésének hatását a képen láthatjuk: A jó hőszigetelés

Hőszigetelés nélkül

Minimalna toplotna izolacija

A megfelelő hőszigetelés kiválasztása során az épületek tűzbiztonságáról szóló szabályzatot is figyelembe kell venni.

Az ÖKO Alap a külső épületbútorzatra – ablakok, balkon ajtók és fix üvegezés - vonatkozó követelményei

-

fából készült külső épületbútorzat Uw ≤ 1,1 W/m2K hőátbocsátással

-

háromrétegű üvegezés és energiatakarékos távtartó ψ ≤ 0,060 W/mK értékkel

-

beépítés a RAL útmutatással összhangban (háromsíkú tömítés)

Az ablakok fő rendeltetése: vizuális kapcsolat a környezettel, napfény és napenergia beáramlása, kézi szellőztetés, időjárási hatások elleni védelem, zajvédelem, ..., minél jobb hővédelem. Kiemelt jelentőségű az ablakok helyes beépítése!

Az üvegezés hőátbocsátási értékei Ug (W/m2 K) Ablakok U=0,6-0,8 PH (passzív ház), U=1,1 takarékos házak Az U ilyen alacsony értékeit a hármas rétegzésű üvegezéssel, gáztöltéssel és alacsony emissziós bevonattal érjük el.

18


Az ablaküvegen történő energiafolyamat

Ablakok helyes beépítése – összhangban a RAL útmutatással

Pára a helyiségben A nedves, penészes és fülledt lakás kedvezőtlenül hat a komfortérzetre, ugyanakkor a lakók egészségét is károsítja. A felsoroltakon kívül a pára károsítja a berendezést, a bútorzatot és magát az épületet. A penész a nedvesség következménye, utóbbi okai pedig: -

a vízszigetelés hiánya az alap és a falak között (kapilláris nedvesség)

-

sérülések miatti nedvesedések (megsérült deszkázat vagy ereszcsatorna, vízvezeték,...)

19


-

maradék nedvesség – az újépítések jelensége (nedvesség, amely még nem párolgott el a falakból)

Amennyiben a felsorolt okok nem adottak, és a falak mégis nedvesek és penészesek, az ok minden bizonnyal a nem megfelelő fűtésben és szellőztetésben rejlik, ami összefügg az épület burkának rossz hőszigetelésével és a hőhidakkal. Tudnunk kell, hogy bizonyos mennyiségű nedvesség minden lakásban megjelenik, mégpedig a lakás használata és a benne végzett tevékenységünk miatt. Egy négytagú család naponta 10-14 liter vizet „állít elő”. Pihenés közben lélegzéssel és izzadással óránként átlagosan 50 gramm vizet adunk le. Mérsékelt munka közben óránként átlagosan 100 gramm vizet adunk le, kemény munka közben pedig kb. 200 grammot. Egy személy fürdése közben 1100 gramm, zuhanyzás közben pedig 1700 gramm víz (1,7 liter) jut a levegőbe. A főzés 400-900 gramm vizet termel óránként. A nyitott akváriumból 180 gramm víz párolog el óránként, ami 24 óra alatt több mint 4 litert jelent. A mosogatógép egy mosogatás ciklus alatt 200 gramm vizet ad le, a mosógép pedig 200-350 grammot. 5 kg ruhanemű szárítása közben 50-200 gramm víz párolog el a levegőbe. Egy cserepes növény 15-20 gramm vizet ad le óránként.

A keletkezett víz egy bizonyos mennyiségig helyiségeink levegőjében gyűlik össze, mégpedig vízpára alakjában. A nedvesség mennyisége, amelyet a levegő magához köt, a léghőmérséklettől függ. A legnagyobb nedvesség mennyisége (grammokban), amelyet 1 köbméter levegő tartalmazhat, közel arányos a levegő hőmérsékletével. 10 Celsius foknál 1 köbméter levegőben legfeljebb 10 gramm víz lehet, ami 100 százalékos nedvességet jelent. 22 Celsius foknál 1 köbméter levegőben legfeljebb 22 gramm víz lehet, és ez szintén 100 százalékos relatív páratartalmat jelent, - minden efeletti gramm vizet a levegő kiválaszt. A lecsapódás a hideg felületeken jön létre (hideg falak, rossz üvegezések…). A nedvesség lecsapódását (kondenzációt) csökkenteni lehet a levegőben levő víz mennyiségének csökkentésével vagy a léghőmérséklet, illetve a hideg felületek hőmérsékletének növelésével.

20


Az állapot javítása szervezési intézkedésekkel:

A hőmérséklet mellett a helyiség páratartalmát is mérjük. Legyen 40-60 százalék között.

A gyerekszobában ez a százalék valamivel magasabb lehet (60-70%). Az alapvető intézkedés a többszöri rövid idejű szellőztetés huzattal. A felsoroltak mellett még a következők segítenek: -

Fürdés (tusolás) közben a fürdőszoba ajtaja legyen becsukva, fürdés után a fürdőszobát alaposan szellőztessük át.

-

Főzés közben a konyha ajtaját csukjuk be, kötelezően kapcsoljuk be a szagelszívót.

-

A mosogatás befejezése után a mosogatógép ajtaját minél tovább hagyjuk becsukva.

-

A mosott ruhákat ne szárítsuk a lakásban.

-

A lakásban ne tartsunk nagy dísznövényeket

Amennyiben a felsorolt intézkedések nem segítenek, kénytelenek leszünk párátlanító berendezést beszerezni.

Szellőztetés A korszerű építkezéseknél és az épületek energiahatékonyságának növelése céljából megvalósított felújításánál találkozunk minőségien lezárt épületekkel. Hogy biztosítható legyen a megfelelő komfortérzet, az ilyen épületeket kellően és megfelelően kell szellőztetni. A szellőztetési szabályzattal összhangban, a lakóépületekben el kell érni az óránként félszeres (0,5) levegő cserét, ami azt jelenti, hogy a lakás vagy a ház teljes levegőjét minden két órában cserélni kellene.

21


A szellőztetés két alapvető módját ismerjük: -

Természetes szellőztetés ablaknyitással

-

Kényszer- vagy mechanikus szellőztetés

Természetes szellőztetés ablaknyitással Az ablaknyitással (huzattal) történő szellőztetés nem ideális megoldás, mert nem teszi számunkra lehetővé az irányított légmozgást a tiszta helyiségek felől a szennyezettek irányába és ezzel minden helyiség optimális szellőztetését, emellett pazaroljuk az értékes energiát. Az ablaknyitással történő szellőztetés lehetséges módjai és a javasolt idő intervallumok:

A. Szellőztetés tágra nyitott ablakokkal

B. Szellőztetés tágra nyitott ablakokkal

és ajtókkal 5 percig.

5-10 percig.

C. Szellőztetés félig nyitott ablakokkal 10-15 percig.

D. Szellőztetés “buktatott” ablakokkal

E. Szellőztetés “buktatott” ablakokkal

és nyitott ajtókkal 15-30 percig

30-60 percig

Az egyes helyiségek szellőztetésének gyakorisága az adott helyiségek szennyezettségétől függ.

22


Mechanikus szellőztetés Hogy elegendő levegőcserét érjünk el minimális hőveszteség mellett, be kell építeni egy rekuperációs illetve hővisszanyerős szellőztető rendszert. Az ilyen szellőzés lehetővé teszi a külső szennyezett levegő szűrését és a huzat, valamint a környezet zaja elleni védelmet is. A hővisszanyerős szellőztető berendezés olyan berendezés, amelyre kétcsöves csatornarendszert kapcsolnak, amelyen keresztül történik a helyiségek szellőztetése. A berendezés központi része a hővisszanyerő, amely a levegő hőjének visszanyerésével hozzájárul az optimális életfeltételek biztosításához és az épület energiahatékonyságához.

A hővisszanyerős szellőztető berendezés önállóan vagy olyan légkondicionáló rendszerrel párosítva is beépíthető, amely a helyiséget fűti és hűti. A hővisszanyerő fő szerepe téli időszakban a hőenergia átadása a beáramló friss levegőre a meleg és a helyiségből kiáramló levegőről. Nyáron pedig a hővisszanyerők a légkondicionáló rendszerrel kombinálva úgy működnek, hogy a belépő meleg levegőt részben lehűtik a kilépő hideg levegővel. A friss külső levegőt a berendezés csak az elhasznált levegő hőjének visszanyerésével szűri vagy melegíti, illetve a légkondicionáló berendezés segítségével kiegészíti a melegítést vagy hűtést. Emellett a berendezés elvégzi a pára cseréjét, illetve a belépő levegő tisztítását. A hővisszanyerés megközelítően 80 - 90%, ami a levegő páratartalmától és a légáramlatok hőmérsékletétől függ. A hőátadó úgy van elkészítve, hogy a hőátadás során a légáramlatok egymástól elkülönülnek, ezért az áramlatok abszolút páratartalma nem változik.

A központi szellőztetés ábrája:

Központi szellőztető rendszert meglévő lakóépületbe akkor építhetünk be, ha adottak a térbeli és műszaki feltételek. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, decentralizált szellőztető egység is beépíthető.

23


A decentralizált szellőztető egység igen egyszerűen beépíthető és így alkalmas a régebbi házakba. A levegő oda- és elvezetését a külső falakon keresztüli áttöréssel (gyémántfúróval) oldják meg. A szobákban és a helyiségek között nem szükséges semmilyen csatorna vagy elektromos összeköttetés beépítése, ezért az összeszerelés igen gyors és egyszerű, valamint nagyobb beavatkozások nélküli a lakásban. A helyiségek közötti légáramláshoz többnyire a meglévő, ajtók alatti réseket használják, illetve ajtó- vagy fali rácsokat készítenek.

A decentralizált szellőztető rendszer ábrája:

A Tomšič-telep három többlakásos épülete energiafogyasztásának összehasonlítása A Tomšič-telepen hét távfűtéses többlakásos épület van (T1-T7), amelyek teljes fűtési területe 11.147 m2. Az említett épületek közül három hőtechnikailag felújított, a többieken pedig a munkák az elkövetkező években valósulnak meg.

A folytatásban bemutatásra kerül az energiafogyasztás összehasonlítása a három egyforma nagyságú épületben (ugyanakkora fűtési területtel – mindegyik mérete 1288 m2). A T4, T5 és T6 épületeket tárgyaljuk, amelyek közül a T4 nem rendelkezik hőszigeteléssel, a T5 épület 8 cm vastagságú hőszigetelésű, a T6 épület hőszigetelésének vastagsága pedig 14 cm. Mindkét többlakásos épület egyforma minőségű hőszigetelő anyaggal szigetelt (λ = 0,039 W/mK).

24


Az említett épületek fogyasztását a 2015/2016-os fűtési idényben és az épületek energiaszámait a táblázat mutatja, az energiaszámokat pedig az oszlopdiagramok is ábrázolják.

Fűtési szezon

2015/2016

Épület

Fogyasztás

Energiaszám

Szám

m2

kWh

kWh/m2 év

T4 - hőszigetelés nélkül

1288

114000

88,5

T5 - 8 cm hőszigeteléssel

1291

67000

51,9

T6 - 14 cm hőszigeteléssel

1288

59000

45,8

A hőszigetelés hatása Látjuk, hogy a T4 épület energiaszáma 88,5 kWh/m2év, a T6 épület energiaszáma pedig csak 45,8 kWh/m2év, ami azt jelenti, hogy a T6 épület energiafogyasztása a T4 épületének fele. A T5 épület szintén lényegesen kevesebb energiát használ a T4-nél, azonban valamennyivel többet a T6-nál. A T5 épület fogyasztása a vékonyabb hőszigetelés miatt nagyobb, mint a T6 épületé. Az adatok azt mutatják, hogy az épületek hőtechnikai korszerűsítése valóban észszerű és indokolt úgy pénzügyi, mint egészségügyi okokból. Egyforma életfeltételek mellett (200C hőmérséklet, szellőztetés,...) a T4 épületben megjelenhet a penész, míg a T5 és T6 épületekben a penész megjelenésének a valószínűsége lényegesen kisebb.

25


A külső hőmérséklet hatása A külső hőmérséklet hatását az energiafogyasztásra a T4 hőszigetelés nélküli többlakásos épület esetére adjuk meg. Bemutatjuk a havi energiafogyasztást három különböző fűtési szezonban.

Az átlagos havi külső hőmérséklet és a vonatkozó fogyasztás bemutatása

A FŰTÉS ÁTLAGOS HAVI HŐFOGYASZTÁSA Fűtési szezon

Mértékegység

2013/14

MWh

5

11

16

15

12

6

2

1

2014/15

MWh

6

9

14

10

20

10

8

0

2015/16

MWh

18

12

20

24

16

16

8

0

október

november

december

január

február

március

április

május

A képen jól látható a fogyasztás növekedése a külső hőmérséklet csökkenésének függvényében.

26


A havi fogyasztást ábrázoló képről látjuk, hogy a 2015/2016 fűtési szezon október és a március hónapjában elfogadhatatlanul megnövekedett a fogyasztás. Az ilyen fogyasztás oka minden bizonynyal a lakók lakhatási szokásaiban keresendő.

A lakók lakhatási szokásainak hatása Az alábbi képek a T4 épület egyes lakásainak energiaszámait mutatják be. Az energiaszámok ugyanazon épületben emeletenként és függőlegesen is bemutatásra kerülnek! Az említetteket figyelembe véve, a meghatározott eltérések meglepően nagyok, ami azt jelenti, hogy ezekben az esetekben pazarló lakásokról van szó.

Az energiaszámok (kWh/m2év) bemutatása emeletenként 250,00 200,00 150,00

13/14 14/15

100,00

15/16

50,00 0,00

1

2

3

4

I. EMELET

5

6

7

8

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

II. EMELET III. EMELET IV. EMELET

V. EMELET

Az energiaszámok (kWh/m2év) bemutatása függőlegesen 250,00 200,00 13/14

150,00

14/15 100,00

15/16

50,00 0,00

L. szám

1 5 9 13 17

2 6 10 14 18

3 7 11 15 19

I. FÜGGÉLY

II. FÜGGÉLY

III. FÜGGÉLY

27

4 8 12 16 20 IV. FÜGGÉLY


Látjuk, hogy a kép alapján (az energiafogyasztást figyelembe véve) ugyanazon épület lakásait az alábbi csoportokra oszthatjuk: •

Kis fogyasztású lakások (3 és 7)

•

Észszerű fogyasztású lakások (6 és 9, kivéve a 2015/2016 időszakot, valamint a 16, 19 és 20 lakások)

•

Normális fogyasztású lakások (4,8,10,11,13,14,15)

•

Megnövekedett fogyasztású lakások (1,5 és 12)

•

Pazarló lakások (2,17,18)

A megnövekedett fogyasztású és a pazarló lakásoknak azt javasoljuk, fogadják meg a fűtés észszerű energiafogyasztásának szervezési intézkedéseiről szóló fejezet tanácsait.

A fűtési rendszer rendezettségének hatása A fűtési rendszer rendezettségén az alábbiakat értjük: -

Korszerű vezérléssel rendelkező korszerű hőfejlesztő berendezés használata

-

A fűtővíz hőmérsékletének központi szabályozása a külső hőmérséklet függvényében

-

Korszerű fűtésvezérlés az egyes alállomásokon

-

Jól hőszigetelt vezetékek az alállomásokon, a központi hőállomás és az egyes alállomások között, valamint az alállomások és az egyes többlakásos épületek között

-

Termosztatikus szelepek használata a lakásokban

-

A többlakásos épületek fűtési rendszereinek hidraulikus kiegyensúlyozása

A hőenergia előállítása központi hőállomáson történik.

A hőenergia alapforrása a geotermikus energia. Kiegészítő forrás a két korszerű földgázkazán és a víz/víz hőszivattyú.

A fűtővíz hőmérsékletének központi szabályozása a külső hőmérséklet függvényében szintén a központi hőállomáson történik.

Az alábbi táblázat a fűtővíz előáramlási hőmérsékletének alakulását szemlélteti a külső hőmérséklet függvényében:

28


Külső hőmérséklet (˚C)

Előáramlási hőmérséklet (˚C)

+5

50

0

55

-5

57

-10

60

-15

65

A fűtővíz előáramlási hőmérsékletének engedélyezett eltérése az egyes fogyasztási helyeken legfeljebb ±3˚C lehet.

Az alállomások többségükben korszerűen felszereltek (vezérlés, elektromotoros keverőszelepek, frekvenciavezérelt keringető szivattyúk).

A fűtési rendszer rendezettségének hiányosságaként mindenekelőtt az említhető, hogy még mindig nincs minden lakásban termosztatikus szelep, valamint hogy egyetlen többlakásos épület fűtési rendszere sem hidraulikusan kiegyensúlyozott.

Tény, hogy a rendezett fűtési rendszer (a fűtővíz hőmérsékletének központi szabályozása, beépített termosztatikus szelepek és hidraulikusan kiegyensúlyozott rendszer) a rendezetlenhez képest 25 %kal csökkenti az éves hőfogyasztást.

Szervezési intézkedések a háztartási munkáknál Sütés-főzés •

A takarékos sütés-főzéshez fontos, hogy a tűzhely automata, gyors, különböző átmérőjű főzőlapokkal legyen ellátva, a sütő pedig jó hőszigetelésű, valamint korszerű és automata legyen. Az automata főzőlapok különösen alkalmasak hosszabb főzésre. Bekapcsolás után gyorsan felmelegszenek (a legerősebb teljesítménnyel működnek) majd utána automatikusan fenntartják a kívánt hőmérsékletet (csökkentett teljesítménnyel működnek), nem melegszenek túl, és ezért hatékonyan főznek.

29


•

A főzőlapot csak azután kapcsolja be, ha rátette az edényt, a főzés befejezése előtt pedig 3-5 perccel kapcsolja ki. Ily módon a főzőlapban tárolt energiát is főzésre fogja fordítani, nem pedig a konyha fűtésére, ami különösen nyáron szükségtelen.

•

Az elektromos főzőlapokhoz csak vastag és csiszolt fém fenekű edény illik, különben túl nagy az energiafogyasztás.

•

A villanyáram nem alkalmas rövid időtartamú főzésre, inkább a hosszú idejű és mérsékelt hőmérsékleten történőre.

•

Megfelelő méretű edényt válasszon. Kerülje a kisebb mennyiségű étel nagy edényekben történő főzését.

•

Az ételt lehetőség szerint minél kevesebb vízben főzze. Ezzel a víz felmelegítése során csökken a veszteség, az ételt pedig gyorsabban és olcsóbban fogja megfőzni.

•

Amikor a víz felforrt, csökkentse a főzőlap teljesítményét, és elégedjen meg lassabb forralással. A gyors és erős forralás több energiát fogyaszt, de az étel ettől még nem fog előbb megfőni. Ismeretes, hogy erősebb hőfokon erősebb párolgást idézünk elő, ha ez a pára megszökik az edényből, ennyivel is több lesz a veszteségünk.

•

Az edény mindig legyen lefedve fedővel. Fedővel való főzés során az energia és idő harmadát megtakarítja.

•

Csak sima fenekű edényt használjon. A homorú vagy domború aljú edényeknél veszteség jelentkezik. Ez kiemelten igaz, ha elektromos főzőlapokon főzünk.

•

A hagyományos edényekhez képest kuktában főzve 60%-os energiamegtakarítást fog elérni. A kukták különleges kivitelezésű, nagyon jól zárt edények. Ezért a pára nem szökhet ki belőlük, és nyomás keletkezik bennük. Ennek folytán a víz nem 1000C fokon forr fel bennük, hanem a nyomástól függően magasabb hőmérsékleten. Magasabb hőmérsékleten pedig az étel is előbb megfő.

Energia- és időmegtakarítás kukta használatával:

ÉLELMISZER FAJTÁK

ENERGIAMEGTAKARÍTÁS

IDŐMEGTAKARÍTÁS

50 – 60 %

50 – 80 %

30 – 40 %

25 – 60 %

20 – 30 %

25 – 60 %

Hosszú ideig főzendő húsételek (gulyás) és bab Kevés

vízben

főzendő

ételek,

(burgonya és zöldségek) Sok vízben főzendő ételek (rizs, zöldségleves)

A kukták nyomás alatti edények, ezért használatuk során tartsuk be a gyártók előírásait, mivel különben sérülést okozhatnak.

30


•

Az edény átmérője lehetőség szerint egyezzen meg a főzőlap átmérőjével. Ha 18 cm átmérőjű főzőlapon 15 cm átmérőjű edényben főzünk, indokolatlanul 30 %-kal több energiát fogyasztunk el, mint ha az edény átmérője megegyezne a főzőlap átmérőjével. Éppen ezért alakították ki az ún. intelligens főzőlapokat, amelyek felismerik az edény méretét és csak ott melegszenek fel, ahova az edényt helyezzük. Amint az edényt eltávolítjuk a főzőlapról, a melegedés és ezzel együtt az energiafogyasztás is befejeződik.

•

A fagyasztott élelmiszert a hűtőben olvassza fel és csak ezt követően tegye a sütőbe. Ily módon kihasználja a fagyasztó energiáját, és a hűtő kevesebb energiát fog fogyasztani.

•

Néha a sütőt elő kell melegíteni. Vigyázzon arra, hogy az előmelegítés időtartama ne legyen túl hosszú. Ha az ételnek, amelyet sütünk, nem árt vele, a sütőt 10-15 perccel a sütés befejezése előtt kapcsolja ki. Ezzel megtakarítja a sütőben tárolódó hőt.

•

A sütő ajtaját ne nyissa ki túl gyakran és ok nélkül. Nyitott ajtónál az energia kiszökik a sütőből.

•

Ha új sütő vásárlása előtt áll, inkább többfunkciós sütőt válasszon. Ezek a hagyományos fűtőszál mellett infra melegítővel, légkeverő ventillátorral és az élelmiszerbe helyezhető érzékelővel is rendelkeznek. Az infra fűtőszál lehetővé teszi grillezett ételek készítését, a ventillátor a forró levegőt keringeti, lehetővé téve a meleg egyenletes eloszlását a sütőben, az érzékelő pedig a sütőben tárolt meleg kihasználását teszi lehetővé.

A többfunkciós sütő energiatakarékos, mert: - a levegő kényszeres keringetése miatt nem szükséges a sütő előmelegítése - a sütéshez megkövetelt hőmérséklet a klasszikus sütővel összehasonlítva 20-40oC fokkal csökken - a sütő légkeverése több szinten történő sütést tesz lehetővé, - az élelmiszerbe helyezett érzékelő még a sütés vége előtt kikapcsolja a sütőt, és ezzel a sütőben tárolt hőt is kihasználja.

Hűtés és fagyasztás •

A hűtőszekrény és a fagyasztóláda méretének kiválasztásánál vegye figyelembe a családtagok számát. A túl nagy berendezések túl sok energiát fogyasztanak, hiszen félig üresek, azonban az üres részt is hűteni kell.

•

A hűtőszekrényt és a fagyasztót minél hidegebb helyre kell elhelyezni, távol a fűtőtestektől és a napsugárzástól. A 25oC fokos hőmérsékletű helyiségben levő hűtőszekrény 20-30%-kal több elektromos energiát fogyaszt, mint amennyit fogyasztana, ha 18oC fokos hőmérsékletű helyiségbe helyeznénk.

•

A hűtőszekrény által használt elektromos energia mennyisége attól a hőmérséklettől függ, amelyet a hűtőszekrényben tartani akarunk. Az energiafogyasztás annál nagyobb lesz, minél nagyobb a

31


külső helyiség és a hűtőszekrény belseje közötti hőmérsékletkülönbség. A hűtőszekrény belsejében a hőmérséklet 5 0C legyen, a fagyasztó ládában pedig -18 0C. Alacsonyabb hőmérséklet beállítása a hűtőszekrénynél nagyobb energiafogyasztást jelent (kb. 5%-kal minden 0C-ra). •

Ügyeljen a rendre és az élelmiszerek helyes elrendezésére a hűtőszekrény belsejében.

•

Az étel legyen edényben vagy megfelelően becsomagolva. Ez nem csak a szagkeveredés megakadályozása miatt fontos, hanem az élelmiszerben levő nedvesség miatt is, amely alacsony hőmérsékleten kicsapódik, és jég formájában gyűlik össze a hűtőfalakon.

•

A hűtőszekrény, illetve fagyasztóláda ajtaját indokolatlanul ne nyitogassuk, és ne a nyitott ajtónál találjuk ki, miért jöttünk.

•

Néhány hűtőszekrénytípus hangjelzővel ellátott, amely figyelmeztet bennünket, hogy az ajtó már túl hosszú ideje ki van nyitva, a még ennél is korszerűbbeknél az ajtó önállóan becsukódik.

•

Figyeljünk a hűtőszekrény ajtajának megfelelő tömítésére, a nem megfelelő vagy megsérült tömítéseket ki kell cserélni.

•

A hűtőszekrény vagy fagyasztóláda szigetelése hibátlan kell, hogy legyen. A fagyasztó nedves külső falai és az ajtajának tömítésén levő jég felesleges energiapazarlásról tanúskodnak.

•

A hűtőszekrényt és a fagyasztóládát időszakonként kapcsolja ki, és tisztítsa meg a jégtől. A jeges burkolatok csökkentik a hűtés hatékonyságát és erőteljesen növelik az elektromosenergia-fogyasztást.

•

A hűtőszekrény a hátsó oldalára szerelt kompresszor és kondenzátor segítségével meleget szállít a belsejéből. A hatékony hűtés érdekében biztosítani kell a megfelelő légáramlást e részek körül, ezért a hűtőszekrény hátsó oldala ne legyen túl közel a falhoz.

Mosogatás •

Első pillantásra úgy tűnik, hogy a kézi mosogatás olcsóbb a gépinél. Azonban a mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a mosogatógép igen takarékos berendezés. Példa: Attól függően, hogy edényben vagy folyó víz alatt öblögetünk, tizenkét teríték kézi mosogatásánál 40-80 liter vizet, 1,4-4,5 kWh energiát és 1 óra saját munkát használunk el. Az A osztályú korszerű mosogatógép ugyanezt a munkát 12-14 liter vízzel és 1,05-1,1 kWh energiával végzi el, nekünk csak az edények összerakása és elpakolása marad.

•

A kereskedelemben különböző típusú mosogatógépek kaphatók. Vásárlásnál válasszuk a takarékos mosogatóprogramokkal rendelkező energiatakarékost.

•

Mielőtt az edényt a mosogatógépbe helyezzük, tisztítsuk meg a vízben nem oldódó ételmaradékoktól (csontok, hús- és tésztamaradékok, saláta, gyümölcs,...). Az edényeket elég csak letisztogatni, és nem szükséges vízzel elmosni.

•

Az evőeszközöket egy külön erre elkészített kosárba tegyük.

32


•

Az evőeszköz és az edények a gépben úgy legyenek összerakva, hogy a víz minden darabhoz odajuthasson, és az esetleges magas fazekak vagy hosszú kések ne akadályozzák a gép normális működését.

•

A gépet csak az után kapcsoljuk be, hogy megfelelően megtelt.

•

A kevésbé piszkos edényekhez válasszunk takarékos vagy alacsonyabb hőmérsékletű programot.

•

Ha nem feltétlenül szükséges, ne használjuk az edényszárító programot, mert növeli az energiafogyasztást. Az edény a saját melegségének köszönhetően is meg fog száradni, ha a mosogatás befejeztével a gép ajtaját részben kinyitjuk.

•

Mosogatógépében csak minőségi mosogatószereket használjon. Eközben tartsa be az adagolási utasítást. Túl nagy mennyiségű mosogatószerrel feleslegesen szennyezzük a környezetet.

•

A mosogatás befejeztével hagyjuk, hogy az edények a gépben száradjanak meg és hűljenek ki. Ez különösen vonatkozik a törékeny kerámiaedényekre és a porcelánra.

A mosogatógép gond nélkül eltávolítja a zsírokat is, megsemmisíti a baktériumokat és makulátlanul elmosott edényt biztosít, mert benne az edény átlagosan 65 °C fokra felmelegített víznek van kitéve, miközben kézi mosogatás során nehezen érjük el a 40°C fokos hőmérsékletet, elvégre a bőrünk nem viseli el a magasabb hőmérsékleteket.

A mosogatógépben ne mosogassunk: ezüst-, alumínium-, réz-, cink- és faedényt. A gépbe ne helyezzünk kristályt és nagyon vékony üvegárut se.

Hasonlóképpen okosabb kézzel elmosogatni a kivált nagydarab edényeket. Kézi mosogatásnál figyeljen arra, hogy ne mosogasson folyó víz alatt. Egy nyitott csap alatti háromperces mosogatás kb. 1 kWh elektromosenergia-fogyasztást jelent.

Mosás A mosógép feltalálása valódi forradalmat jelentett a háztartásban, mert csökkentette az egyik legnehezebb házimunka gyötrelmeit.

•

Ha régi mosógépe állandóan elromlik, cserélje újra. Vásárláskor válassza az energiatakarékost (A+ vagy akár A+++ energia osztályút), amely rövidesen behozza az árkülönbözetet. A korszerű mosógépek ugyanis lényegesen kevesebb energiát és vizet fogyasztanak, mint 20 évvel ezelőtti elődeik. 20 éve a mosógép egy 95oC fokos mosáshoz 3 kWh-t és 140 liter vizet fogyasztott. A mai mosógépek egy ugyanilyen mosáshoz csak 1 kWh energiát és kb. 45 liter vizet használnak.

33


•

Hatékony centrifugával rendelkező gépet válasszon, amely 1200 vagy 1400 fordulatszámmal forgat percenként, mert a jól kifacsart ruhaneműt nem kell szárítógépben szárítani, és ez által is energiát takarít meg.

•

Mosás előtt csoportosítsa a ruhaneműt.

•

A mosógépet optimális mennyiségű ruhával töltse meg. A félig megtöltött mosógép túl sok energiát fogyaszt, még a takarékos program bekapcsolása esetén is. A takarékos program ugyanis nem felével, hanem csak negyedével csökkenti a fogyasztást.

•

Ha ruhaneműje nem túlságosan piszkos, hagyja ki az előmosás programot. Így 20 % elektromos energiát takarít meg.

•

A nem érzékeny ruhaneműt ne mossa 950C fokos hőmérsékleten, mert az 60oC vagy akár már 40oC fokon is jól ki lesz mosva. A csökkentett hőmérséklet miatt akár 40 % elektromos energiát is megtakaríthat.

•

Használja a korszerű mosóporokat, amelyek már alacsonyabb hőmérsékleteken is hatékony mosást tesznek lehetővé. A mosópor adagolását ne vigye túlzásba.

•

Használja mosógépe takarékos programjait.

•

A mosógépet az alacsony áramtarifa idején használja.

•

Centrifugálás után a ruhaneműt a levegőn szárítsa. A szárítógépnek energiára van szüksége és többet fogyasztana, mint maga a mosógép.

34


Vasalás •

Vasalás előtt csoportosítsa a ruhaneműket a vasalási hőmérséklet szerint. A vasalást a hőmérsékletre érzékenyebb anyagoknál kezdje, majd növelje a hőmérsékletet. Így nem fog sérülni az anyag.

•

A ruhanemű ne legyen túl száraz, de túl nedves se. Mind a túl száraz, mind a túl nedves ruha hosszabb vasalási időt és ezzel több energiát is igényel.

•

Soha ne vasaljon csak egy darab ruhát, amelyre éppen akkor szüksége van.

•

Mindig az alacsony áramtarifa idején vasaljon.

•

A vasaló kikapcsolása után a vasalótalp tárolt melegét használja ki alacsonyabb hőmérsékletet igényelő kisebb darab ruhák vasalására.

•

Használja a vasalódeszkát – asztalt.

•

Lehetőség szerint korszerű vasalót vásároljon, amelynek számos előnye van a hagyományoshoz képest. Így például elektromos túlmelegedés gátlója is van, amely a vasaló vízszintes pihenő helyzetében 30 másodperc után kikapcsolja a vasalót. Hasonlóan kikapcsol és hangjelzést ad néhány perces függőleges helyzetű pihenés után.

•

A vasalás időigényes munka, ügyeljen az egészségére, és vasaljon ülve.

Vízhasználat A vízzel való takarékosság nemcsak energetikai kihívás, hanem ökológiai szükséglet is.

•

Ne mosogatson folyó víz alatt.

•

Ne engedje, hogy csepegjen a vízcsap. Egy hónap alatt a vízcseppekkel kb. 170 liter vizet veszítünk. A veszteség még nagyobb, ha a melegvizes csap csepeg.

•

Lehetőség szerint zuhanyozzon, és ne fürödjön kádban. Zuhanyzáshoz 50 liter víz elegendő, míg a kádban 200 liter vizet használ el.

•

WC-tartály vásárlásakor válassza a kétfokozatú öblítésest. Ezzel akár 30 % vizet megtakarít.

•

Fogmosás közben a víz ne folyjon feleslegesen.

•

A vízmelegítő legyen jól hőszigetelt, a csövek a bojlertől a csapokig minél rövidebbek és hasonlóképpen jól hőszigeteltek.

•

A vízmelegítőben a víz hőmérséklete ne haladja meg az 50oC fokot. Ezzel csökkentjük a szigetelésen keresztüli hőveszteséget és a vízkő kiválását.

•

A használati melegvíz mindössze 50oC fokra való felmelegítésének hiányossága a vízben levő baktériumok fejlődésében van, amelyek tusolás esetén a szervezetünkbe jutnak és ún. légiós betegséget okoznak. Az említett baktériumok megjelenését úgy akadályozzuk meg, hogy időnként (hetente 2-szer) a víz hőmérsékletét a bojlerben 65oC fokra megnöveljük.

•

Mindenütt, ahol lehetséges, használjon esővizet.

35


Takarékosság a világításnál Életterünk megvilágításához a háztartásban elfogyasztott energia kb. 1%-át használjuk el. Ebből következik, hogy az e téren való túlzott takarékossággal, illetve spórolással nem fogunk meggazdagodni. Még inkább nem, ha 100 wattos izzószálas izzó helyett csak 40 wattos ugyanilyen típusút veszünk. Ennek ellenére a világításnál is lehetséges és szükséges észszerűen gazdálkodni az energiával. Elfogadható takarékossági intézkedés lenne, ha a hagyományos 100 wattos izzót 20 wattos takarékosra cserélnénk, amely fényteljesítmény tekintetében azonos értékű az előzővel, azonban 5-ször kevesebb elektromos energiát fogyaszt. Az utóbbi időkben egyre inkább használatba jön az ún. LED égők alkalmazása, amelyek szintén takarékosak, és lényegesen hosszabb élettartamúak, mint a hagyományos takarékos égők.

36


Felhasznált irodalom Energetikai tanácsadó-képzési kézikönyv a Lendvai Lakásgazdálkodási Vállalat adatai az ÖKO Alap nyilvánosan hozzáférhető anyagai az Infrastrukturális Minisztérium – Energetikai Igazgatóság nyilvánosan hozzáférhető anyagai internet oldalak

37


IMPRESSZUM: Szerzők:

Gömbös Evgen és Miran Kreslin, az ENSVET Hálózat Irodájának energetikai tanácsadói

Társszerző:

Enes Prošić, a Fűtési Bizottság tagja

Fordítás:

Lendvay Claude Domonkos

Lektorálás:

Prevajanje in šola jezikov Conversus

Grafikai arculat:

szerzők és OP

Borítóterv:

Orbán Péter

A kiadás éve:

2017

A világhálós kézikönyv kiadását Lendva Község tette lehetővé a lendvai ENSVET energetikai irodával együttműködve.

38

IRÁNYMUTATÁS A TÖBBLAKÁSOS ÉPÜLETEK RACIONÁLIS FŰTÉSÉHEZ LENDVA VÁROSÁBAN. Bevezetés Energiafogyasztás a szlovén háztartásokban

Recommend Documents